Népújság, 2016. 05. 05., Falujárás - különszám

Poštnina plačana pri pošti 1102 Ljubljana

60. évfolyam 18. szám Lendva 2016. május 5.

ISSN 0352-6569 1,00 EUR

f

a

l

u

j

á

r

á

s

i

k

ü

l

ö

n

s

z

á

m

Info

Felhívás nyári egyetemre

Kedves Szülők és Nagyszülők!

2016. május 5-én 16.45-kor minden kisgyermekes szülőt vagy nagyszülőt szeretettel várunk a Ringatóra LENDVÁN, a Bánffy Központban!

A program a fél évnél idősebb, de három évnél fiatalabb gyermekek számára a legizgalmasabb.

A foglalkozások INGYENESEK!

Képviselői fogadóórák Értesítünk minden érdeklődőt (nemzetiségi, önkormányzati és egyéb szervezetet, intézményt, valamint ügyfelet), hogy Göncz László magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő május folyamán a következő menetrend szerint tart képviselői fogadóórát: HODOS: hétfőn, 2016. május 9-én 10.45 és 11.30 között a Hodos Községi MNÖK székhelyén, Hodos 52.; DOMONKOSFA: hétfőn, 2016. május 9-én 11.45 és 12.30 között a Šalovci Községi MNÖK székhelyén, Domonkosfa 67.; PÁRTOSFALVA: hétfőn, 2016. május 9-én 12.45 és 13.30 között a Moravske Toplice Községi MNÖK székhelyén, Pártosfalva 70.; DOBRONAK: hétfőn, 2016. május 9-én 14.00 és 14.45 között a Dobronak Községi MÖNK székhelyén, Dobronak 297.; LENDVA: – ügyfélfogadás – Az illetékes referens munkanapokon 8 és 11 óra között, valamint 13 és 15 óra között áll az ügyfelek rendelkezésére, péntekenként csak délelőtti ügyfélfogadás van.

– találkozási lehetőség a képviselővel a referenssel történő egyeztetés szerint

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2016-ban is megrendezi a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemet külhoni magyar joghallgatóknak, fiatal magyar jogászoknak és ügyvédeknek.

A nyári egyetem 2016. július 31. és augusztus 6. között kerül megrendezésre Gödöllőn és Budapesten. A hallgatók számára a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet ösztöndíjat biztosít, amely magába foglalja a képzés, a szállás, a napi háromszori étkezés és a rendezvény keretében megszervezésre kerülő utazások költségét, valamint a belépődíjakat.

Jelentkezési határidő: 2016. május 31.

A teljes információ az alábbi linken érhető el: http://www.kji.hu/esemenyek/ kisebbsegvedelem-europaban-c-nyari-egyetem/

A Szlovén–magyar Oktatási, Kulturális és Tudományos Együttműködési Program alapján a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség

PÁLYÁZATOT HIRDET a Debreceni Nyári Egyetem kéthetes, 60 órás magyar nyelv és kultúra kurzusán való ösztöndíjas részvételre.

A képzés ideje: 2016. július 17. – július 30. vagy 2016. július 31. – augusztus 13.

A kurzuson öt fő vehet részt.

A pályázóknak a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk magyar nyelven: - kérelmező levél, - önéletrajz, - a munkaadó (főiskolások, egyetemisták esetében a tanintézmény) ajánlólevele.

A pályázatot az alábbi címre kérjük benyújtani: Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség – Pomurska madžarska samoupravna narodna skupnost, Glavna ulica – Fő utca 124., 9220 Lendava – Lendva.

A pályázatok beérkezési határideje: 2016. május 16., 12 óra A 2016. május 16-án ajánlott levélként feladott pályázatok már nem kerülnek elbírálásra.

Hiánypótlásra nincs lehetőség. A hiányos pályázatok nem kerülnek elbírálásra.

Bővebb információt a pmsns@muravidek.si ímélcímen, illetve az 576 1578-as telefonszámon kaphatnak.

Legyen Ön is az előfizetőnk!

A lendvai képviselői iroda telefonszáma: 02 620 36 00 fax: 02 575 1 419 e-mail: gabriela.sobocan@lendava.si

Igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horvat Silvija, Solarič Nađ Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Dunjko Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet – Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 - 180, telefax: 02 / 5776 - 191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,10 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Urad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 9,5%-os Áfát kell fizetni.

A Népújság az SzK Nemzetiségi Hivatala támogatásával jelenik meg.

Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o.

2

Legyen a saját főnöke!

Fakereskedőként (tűzifa, akáckarók és egyéb fatermékek) a WALDHOLZ Fafeldolgozó Vállalat az Ön környezetében kínál: > gyakorlati és elméleti képzést, > vonzó, elhivatottsággal párosuló jövedelmet, > kedvező árakat a sikeres termékek számára. Önnek rendelkeznie kell: > ideális esetben az üzleti életből származó kereskedői ismeretekkel, > eladói alkalmassággal és üzleti elszántsággal, > szükséges (minimális) forgótőkével.

Szeretne velünk indulni Szlovéniában?

Akkor várjuk meggyőző informatív pályázatát.

Waldholz – Gourmet CCB Kft., Lenti E-mail : waldholz@t-online.hu (Budai Zoltán részére) www.waldholz.hu

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

Ö S T E R R E I C H

Göncz László

Ženavlje Kuzma

Dolenci Šalovci

Hodos Hodoš

Gornji Petrovci Kapornak Krk OtovciKovács a Krplivnik Orbán Lajos, Glavač Šušlek Bajánsenye Grad Hodos: Domonkosfa István, Simona, Bojan, Sv. Jurij Mačkovci Domanjševci Kerkáskápolna Pártosfalva: – Az infraDobronak: Kisfalu: Király M. Jutka strukturális – Szomorú, – A „napszá– Nálunk a fejlesztéseket Szerdahely Kercaszomor hogy egész Kramarovci mos” megoldás földművelés Križevci Središče Radovci befejeztük. családok is még mindig a Magyarföld máig megmaPoznanovci elköltöztek. legolcsóbb és a radt fő tevéKančevci legegyszerűbb. kenységnek..

Ledavsko nemzeFalujárásunkkal, melynek során a Muravidék Pártosfalva Magyarszombatfa jezero Moščanci Prosenjakovci Gödörháza Bodonci tiségileg vegyesen lakott településeit mutattuk és mutatjuk Selo Kisfalu be egy-egy májusi különszámban, idén megtettük a teljes Szentgyörgyvölgy Pordašinci Andrejci Topolovci kört. Három községi központot (Lendva, Dobronak, Csekefa Cankova Csesztreg Čikečka vas Hodos), egy nagyobb Lendva-vidéki falut (Felsőlakos), Lemerje Szentlászló Sebeborci egy nagyobb goricskói települést (Pártosfalva) és három Motvarjevci BAD Skakovci kis falut (Csekefa, Kisfalu, Kapornak) kerestünk fel.

A Martjanci Moravske Toplice RADKERSBURG Puconci Kobilje lapunk oldalain is bejárható út soránGederovci találkozik a háromPuhan Bogojina Bakonaki tó Tešanovci ezer fős kisváros, az ezer fős nagyfalu és az alig negyven Marija, Zver Dušan, GORNJA MURSKA SOBOTA Strehovci Csekefa: Lendva: lelket számláló dombvidéki kicsi falu.

RADGONA MURASZOMBAT Aszfaltozni – A lakókörDobronak Az infrastruktúra rendezettsége, a kulturális Tišina progra-Černelavci –kellene Dobrovnik a temenyezeti kultúra Rakičan Radenci Zsitkóc mok elérhetősége, a sport-, a rekreációs és Petanjci szórakozási tőhöz vezető javítása érdeŽitkovci Kámaháza Kamovci utat. kében kellene lehetőségek, a foglalkoztatási struktúra és nem utolsó Göntérháza Radamos többet tenni.LENTI Genterovci Radmožanci sorban az orvos, az óvoda, az iskola vagy az élelmi- Krog Lipovci Hídvég Bakovci szerbolt közelsége szempontjából jelentős különbségek Rédics Turnišče Bánuta Mostje Banuta Beltinci tapasztalhatók a települések között, de legalább egy Dokležovje MUR Hosszúfalu A Dolga vas Hosszúfaluhegy dologban egy cipőben járnak: kedvezőtlenek a demoDolgovašle gorice Velika Črn Odranci ec Ižakovci gráfiai adatok. A jobb (illetve van, amikor egyedüli) LENDVA Lendvahegy Polana Veržej Feketeér megélhetőségi lehetőséget követve nem csak a goricskói Felsőlakos LENDAVA Lendavske gorice Gyertyános Gornji Csente Banovci falvakból, hanem Lendváról is költöznek el a fiatalok. A Gaberje Lakoš Čentiba Tóth számok könyörtelenek: Csekefán például az utóbbi négy Kapca Völgyifalu Ladislav, Kót Alsólakos Hotiza Dolina évben közel 20 százalékkal csökkent a lakosok száma.

Kot Dolnji Lakoš Felsőlakos: MU RA avnica óta Hármasmalom Trimlini Pince – A faluotthonMeglepő adat érkezik viszont Hodost illetően:Šč2011 LJUTOMER Petesháza Pincemajor ban elkezdődPetišovci Pince Marof ötven lakossal gyarapodott a falu. A helybeliekkel együtt tek a felújítási kiderítjük, hogy az akkoriban nyíló Idősebb Polgárok Ottmunkálatok.

Benica

Itt élünk

a rk

Ke

a av

d Le

a

av

d Le

E N O V S L

A I J

hona lakói növelték a létszámot. Ezért jó, ha „belátunk” a statisztikai adatok mögé, mert többször bebizonyosodott már, hogy a számok nem mutatnak mindent. A faluközösségi elnökök és a beszélgetésekben résztvevő társaik szinte egyhangúlag az együttműködés, az összetartozás, a közösségalkotás fontosságát emelték ki. És nem csak ezúttal – minden eddigi falujárási utunkon.

A Lendvai Könyvtár és a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szeretettel meghívja Önt 2016. május 9-én (hétfőn) 18 órára a Bánffy Központba

című könyvének bemutatójára.

A Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott vidékének települései (pirossal jelölve a jelen lapszámban bemutatott falvak).

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a 2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program keretében a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Design Terminállal együttműködésben 2016. május 9-én Lendván, a Bánffy Központban előadást és konzultációt tart a 40 év alatti helyi pályakezdő vállalkozók szakmai megerősítése és támogatása, az induló vállalkozások segítése céljából.

A rendezvényen való részvétel regisztrációt igényel. Regisztrálni a http://vallalkozokeve.hu oldalon szükséges.

Az előadások tervezett tematikája: 10.30–12.30: előadás (A vállalkozói készségfejlesztéssel, vállalkozásuk pozicionálásával, valamint kommunikációs és marketingstratégiákkal ismerkedhetnek meg a résztvevők.)

12.30–13.30: szünet 13.30–15.30: előadás (pénzügyi, üzleti tervezéssel kapcsolatos tudnivalók) 15.30-tól konzultációk A fiatal vállalkozók éve keretében az év folyamán vissza nem térítendő formában támogatások is kiírásra kerülnek majd.

Tisztelettel várunk mindenkit!

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

3

Lendva

A zöldövezetek sok go A Lendvai Helyi Közösség mint szervezet – bár városról és a község központi településéről van szó – fontos szerepet tölt be, hiszen közvetlen kapcsot jelent a polgárok és a község között, ez az a cím, ahova első észrevételeiket, megjegyzéseiket, óhajaikat eljuttathatják az emberek.

Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

Ezt tapasztalja Zver Dušan, a Lendvai Helyi Közösség elnöke is, akinek a polgárok mindig elmondhatják gondjaikat. A HK irodája a Fő utca 16. szám alatt, a könyvtár mellett van.

Havonta egyszer, a hó utolsó péntekén tartanak nyitva.

– Nagyon kevesen járnak be hozzánk, ezért úgy döntöttünk, hogy fogadóórát a klasszikus formában

Zver Dušan, a Lendvai HK elnöke. nem tartunk, mobiltelefonon szinte mindig elérhetők vagyunk – mondta beszélgetésünk elején Zver Dušan, majd áttér a közösség napi feladataira: – Lendva szép és rendezett város, különböző díszfák, sövények és virágok díszítik, de mindez csak akkor dísze a településnek, ha nincs elhanyagolva, folyamatosan gondozva van. Ebben nagy szerepe van a helyi közösségnek, ezen a téren igyekszünk sokat tenni. Persze ott, ahol növényzet van, ott szemét is van. Lendván például gond, hogy a város utcáin az utcák nagy része olyan fafajtákkal van beültetve, melyek nem igazán ilyen helyre valók, éppen

4

a szemetelés – levelek, virágzás, termés – miatt. A Fő utcán például gondot jelent a madárberkenye, a Vasút utcában pedig a hársfasor. A hársfák egyelőre megmaradnak, a koronájukat kisebbre vágtuk, de ha lesz még elégedetlenség az utcabeliek körében, akkor a helyükre más fákat ültetünk. Láthatjuk viszont, hogy milyen szép lett a városi park az újratervezés, a beültetés után, örömömre szolgál, hogy ennyi gyerek, fiatal család látogatja, főleg a hétvégéken. A park kaszáltatása és a fasorok karbantartása is a helyi közösség feladata, de törődünk a város többi zöld területével, a virágültetvényekkel is. A polgárok hamar észreveszik, ha valami nincs rendjén. Sajnos kevés azonban az olyan jó példa, hogy a közös jóért maguk is nagyobb mértékben tennének valamit – mondja az elnök. Lendván az Alsó- és az Újtemető üzemeltetője is a HK, tulajdonosa Lendva Község, a karbantartási munkálatokat az Öko-Park Kft. végzi. A temetők is, ahogy a parkok, kellő odafigyelést igényelnek. Az Újtemetőben a világítást felújították, a temető meredek részén a könnyebb és biztonságosabb közlekedés érdekében korlátokat helyeznek el. Már majdnem teljesen kész a sírhelyek katasztere is, a legnagyobb gondot viszont a halottasház jelenti.

– A halottasház immár 40–50 éves, a helyiségek nagyon kicsik, funkcionális szempontból sem megfelelőek már. A felújítása drága lenne, talán egy új felépítése jelentené a legésszerűbb megoldást. A helyi közösség az évi pénzkeretéből – je-

Több éve gondot okoz már az eliszaposodott, növényzettel benőtt csatorna a Slomšek telepen, ahonnan gyakran kellemetlen szagok áradnak. lenleg ez 6.600 euró, amit több feladat megvalósítására fordítunk – ilyen merész célokat egyedül nyilván nem tud megvalósítani. És vannak még más gondok is – mondja Zver Dušan, majd több, „a Fő utcáról nem látható” problémára is rámutat.

Megoldásra vár többek közt a Slomšek településen az egykori vasúti töltés mellett húzódó csatorna ügye.

A meder eliszaposodott, dús növényzet nőtte be, melyben a víz csak lassan

tud lefolyni. A csatornát a Kebelei-patak táplálja.

Az árokból bűz árad, ami rontja az ott élők életkörülményeit. A helyi közösségben elsődleges feladatnak tartják a csatorna tisztítását a Slomšek településtől az Elizabeta szállodáig. Az ügyet a Szlovén Vasutakkal, a Vízgazdálkodási Közösséggel, az ARSO-val és az illetékes minisztériummal kell egyeztetni, mindez lassítja a folyamatot.

A vízvezeték és a csatornahálózat helyzete, a

földcsuszamlási veszélyek elhárítása megoldott Lendván, de gondot jelent még mindig a hegyről lezúduló víz, amely legtöbbször hordalékot hagy maga után a városközpontban.

Az elnöktől megtudjuk továbbá, hogy a zöldterületek ápolását, karbantartását (elsősorban kaszálás, ősszel a falevelek elszállítása) két fontossági körbe sorolták, az elsőt az utcák – a Vasút, a Fő és a Kranjec utca egy része –, a városközpont, az óváros képezik, a másodikat pedig

Az Újtemető meredek részén korlátokat állítanak fel, de a halottasház szanálásával sem lehet sokáig várni.

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

ondozást igényelnek A helyi közösség elnöke: Zver Dušan A lakosság száma (2015): 2.962 A lakosság számának változása 2011 és 2015 között: 167 fővel kevesebb, 5,3 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: a Lendvai Helyi Közösségben 44 egyesület van bejegyezve

Meg kell oldani a játszóterek kérdését, ahonnan a közeljövőben el kell távolítani a játékszereket… a lakótömbök és a fasorok.

– A lakótömbök körüli füves területeket mi kaszáltatjuk, de komoly gondot jelentenek az ottani játszóterek, a szabadtéri játékszerek. Az állapotuk miatt nem biztonságosak már, így ezeket a HK nem kívánja átvenni. Lendván 17 helyszínen kellene eltávolítani, kicserélni a hintát, a csúszdát, a mászókát, a homokozót, például a Kranjec, a Tomšič, a Kidrič és a Mohor utcában.

Ez komoly költség, a helyi közösség ebben nem tud segíteni.

– Viszont van egy javaslatom – mondja Zver. – A lakótömbök lakói, a gyerekes családok, ahogy más dolgok karbantartására is, a játszótér gondozására is külön alapot hozhatnának létre. De kezdeményezni lehetne egy közös akciót is a játszótéri játékok átfestésére, felújítására, megjavítására. Nagyobb magánakciókkal sok mindent meg lehetne oldani, nem minden csak pénz kérdése. Mert a gyerekekről nem szabad megfeledkezni, lehetőséget kell nekik adni a szabadtéri játékra, a futásra, a találkozásra.

A Lendvai Helyi Közösségben idén úgy döntöttek, hogy tevékenységük és anyagi forrásaik egy részét

Lendva turisztikai promóciójára fordítják. Aktív résztvevők a Bográcsfeszten, a

nekünk el kell érni azt – az ezzel foglalkozók és a város lakóinak közös erőfeszíté-

A hegyről lezúduló víz a banknál rakja le a hordalékot.

Lendvai Szüreten, a Karácsonyi Bazáron, az idősebb polgárok év végi hagyományos találkozóján, a Turisztikai Egyesülettel majálist szerveznek. Terveik között szerepel a Lendvai Farsang című rendezvény elindítása is. A HK a községgel együtt tisztítóakciókat bonyolít le, bekapcsolva a horgászokat, a vadászokat, az iskolákat, az óvodát.

– Lendva a turisták számára a természeti, kulturális és történelmi háttere miatt nagyon vonzó város. De

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

sével –, hogy tartalmat is felkínáljunk, hogy 2–3 óra után ne hagyják el a várost, hogy ne máshova utazzanak ebédelni, szórakozni.

Nyissuk meg délután, este, hétvégén a turisztikai irodát, a múzeumot, a tárlatokat, a vendéglőket, kínáljunk bográcsot a bogrács fővárosában, gibanicát, fröccsöt.

Reklámozzuk a bográcsot óriásplakáton az autópálya mellett, az egyik körforgalomba állítsunk bográcsos nagy kondért, a másikba szökőkutat a termálvízre

utalva… A Vinárium Kilátótorony mellett például fel lehetne állítani kicsiben Újtamás hajdani pincesorának másolatát, de hiányzik egy nyilvános illemhely is – mondja Zver, majd tovább sorolja: Lendván 44 egyesület működik, a legtöbbjük helyszűkével küzd, de erre is látnak a helyi közösségben megoldást, szerinte az óvárosban lévő Geder-ház helyiségeit jól ki lehetne használni az egyesületi élethez, próbákhoz. Csak egy órarendet kellene kialakítani, a községnek pedig vállalni a fűtési, a villany- és más költségeket. Jó helyen van az épület, parkoló is van a közelben. Zver megemlíti azt is, hogy Lendván nagyon élénk kulturális élet zajlik, viszont szükséges ennek ésszerűbb koordinálása. A lendvai régiséggyűjtőknek sincs például helyiségük, pedig a gyűjtemények a polgárosodás múzeumában állandó jellegű kiállítást kaphatnának. Örvendetes, hogy létrejött a Lendva– Csáktornya vonatjárat is, viszont attraktívabb lenne, ha egy történelmi mozdony, vonat közlekedne korhű öltözékben lévő személyzettel – gondolkodik hangosan az elnök.

A városi élet eltér a vidéki élettől, az emberek más közösségi életet igényelnek, de biztos jó érzés, ha az emberek össze tudnak fogni, ha ki tudják fejezni a közösséghez tartozásukat. Néhány évvel ezelőtt volt utcai piknik, amelynek a látogatottsága is jó volt, de három próbálkozás után kifulladt.

Most azon gondolkodnak,

hogy más formában egy újfajta szórakozási, találkozási lehetőséget nyújtsanak, ahol mindenki, idős és fiatal jól érezheti magát. Amolyan kis „egyszerű helyi” ünnepben gondolkodnak, hiszen anyagiakban szűkölködnek.

A kötelező programfeladatok ellátása és az egyesületi tevékenységek színesítése mellett szinte nem marad fedezet más célok megvalósítására. Valamikor a Lendvai HK 15 ezer euró községi támogatásban részesült, majd ez 7.500-ra csökkent, most 6.600 euró.

– A feladatainkat az anyagiakhoz mérve próbáljuk tisztességesen elvégezni. Tudjuk, mik az égető problémák, mit kellene és lehetne a közösségteremtési területen tenni. A támogatás összegével nem nagyon foglalkozunk, annyiból gazdálkodunk, azt és annyit teszünk, amennyire futja.

De tény, hogy a helyi közösségek egyre több feladatot kapnak, köztük a zöldterületek kaszálását is el kell végeztetniük. Jó viszonyban vagyok a községgel, de mégis azt gondolom, hogy a fűnyírás intézése mégsem a helyi közösség elnökének a feladata. Nem állhatok minden sarkon, hogy figyeljem a gyepet, a virágokat. Ez a közművállalat feladata. És a „létezés kultúrájának” területén kellene többet tenni.

Ez széles fogalom, belefér a fejlesztés, a kezdeményezés, de a közösségi szellem erősítése is, hogy az emberek még jobban magukénak érezzék a várost, törődjenek vele – mondja zárásul Zver Dušan.

5

Dobronak

A beruházások az életmi életm Az ezres lélekszámú Dobronak lakossága zömében magyar nemzetiségű, s ezzel Lendva mellett a muravidéki magyarság egyik központja. A múlt értékei és az előjogok miatt, amelyeket az évszázadok során kivívott (például a mezővárosi rang 1389-ben, a szabadvásári és a vámszedési jog), sajátos gazdasági-iparos központnak is számított az egykor a Bánffyak, a Nádasdyak, majd az Esterházyak által uralt település.

Bence Lajos lajos.bence@nepujsag.net

A 18. század második felében például Dobronak volt a vidék fazekasságának a központja, a 83 helyi iparosból 72 fazekas volt, de a dualizmus korában is sokoldalú fejlődés jellemezte a települést, főleg a vásárain bonyolódott le jelentős forgalom. A mezőváros intenzív fejlődése révén ebben az időszakban

Glavač Simona, a Dob­ ro­­naki Helyi Közösség elnöke a lakosságszám ugrásszerűen 1300-ra nőtt, majd az első világháború időszakára meghaladta az 1500 főt.

A 20. században, főleg a második világháborút követő időszakban orvosi lakások épültek, ezeket az új iskola épülete, majd 1983-ban a kultúrotthon követte. Gazdasági téren azonban visszafejlődés történt, bezárt a téglagyár, a fűrésztelep és a malom, és csak a későbbiek során alapított TIO harisnyagyár és csirkefarm volt hivatott némiképp pótolni a hiányt.

A 90-es, illetve a 2000es évektől a biogázerőmű

6

mellett a Bakonaki-tó és az Energiapark, valamint az adrenalin-sportok kedvelői számára létrehozott kalandpark és pihenőállomás nyitott új utakat, továbbá az Ocean Orchids trópusi kert és termesztőhely, a turisztikai és kulturális kínálatbővítés, illetve ezzel együtt a kézművesség újbóli feltámasztása (keramikusok, tojásfestés, bútorfestés, csuhéból készült használati és dísztárgyak stb.) és a Dobronoki Györgyről elnevezett tájház segíti az új jövedelem-kiegészítő tevékenységeket.

A faluban működő Petőfi Sándor Kultúregyesület a falu minden megmozdulásában részt vállal, a Dobronaki Nótázók népdalköre pedig a szomszédos országokba is elvitte a település hírét. Dobronak hagyományos hímestojáskiállítása 130 éves hagyományt elevenít fel, a sajátos díszítési technikával és motívumkinccsel a húsvéti hagyományőrzés úttörőivé váltak.

Dobronak központja a Szent Jakab plébániatemplommal.

A nemrég megtartott helyi közösségi gyűlésen Glavač Simona elnök, aki Dobronak Község Tanácsának tagja is, a következő tevékenységeket, illetve beruházásokat emelte ki, amelyek a falu életét a jövőben is meghatározzák majd: – Az idei év első felében tisztítóakciót szerveztünk, melyre sajnos igencsak kevesen jöttek el, főleg a fiatalok nem

vesznek részt ezeken. Sajnos még mindig van mit gyűjteni, hiszen rengeteg még az illegális lerakóhely.

A figyelemfelkeltés fontos szerepet játszik, így a jövőben is buzdítanám a lakosságot a hulladékgyűjtésre.

Meg kell említenünk azt, hogy az iskola és az óvoda is példásan kivette a részét az akcióból; nagyon fontos, hogy a tisztaságra és a hulladékgyűjtésre, valamint

A Bakonaki-tó és környéke évente egyre több turistát vonz.

környezetünk megóvására már a korai gyerekkorban is nagy hangsúlyt fektessünk – mondta az elnök.

Ugyancsak az előzőekhez kapcsolódva a temető környékének a rendezésére is felhívta a figyelmet. A kerítésül is szolgáló tuják kivágására azért volt szükség, mert igencsak kiöregedtek, a helyükre újakat kellett ültetni, de tulajdonképpen csak egy részt sikerült beültetni, hiszen a többi a bennmaradt gyökérzet miatt lehetetlennek tűnt. Ezt a munkát a temető mellett tervezett parkoló-kialakítással együtt kívánják elvégezni, s itt oldanák meg a hulladékgyűjtés ügyét is. Mindezekkel párhuzamosan lett felújítva a világháborús áldozatok emlékműve is, amely ugyancsak megviselt állapotban volt.

– A p é n z e s z kö z ö k „természetéből” kiindulva sohasem sokról, hanem mindig inkább kevésről beszélhetünk. A tavalyi évben a községtől igényelt pénz

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

minőség javulását hozták A helyi közösség elnöke: Glavač Simona A lakosság száma (2015): 952 A lakosság számának változása 2011 és 2015 között: 20 fővel kevesebb, 2 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Önkéntes Tűzoltóegylet, Nyugdíjas Egyesület, Idegenforgalmi Egyesület, Szőlőtermelők Egyesülete, Labdarúgóklub, Jezero Céllövő Egyesület, Vadászegylet

A falusi utak karbantartása mindig aktuális probléma, a fotón tüskeszeri utcarészlet látható. egy részét az utak karbantartására, aszfaltozásra és a falusi utak javítására fordítottuk. A tavalyelőtti árvíz is nagy károkat okozott az utakban, ezért a munkatervet és a költségvetési tervünket is a községgel közösen valósítottuk meg.

A mezei utak és árkok rendezése is évek óta várat magára, erre ismételten a közös „napszámos” megoldást javasoltam, amely még mindig a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás. A hulladéklerakó központ is jól működik, az emberek

is jó néven vették az új lerakóhely kialakítását.

A plébániával való együttműködést is jónak értékelte Glavač Simona, s különösen a tavalyi Jakab-napi búcsú és vásár alkalmával kifejtett tevékenységeket, valamint a különböző egyesületi és más csoportosulásokkal való koordinatív együttműködést hangsúlyozta: – Ezt a jövőben is szorgalmazni kell! Kis község vagyunk, összefogás nélkül nem sokra jutnánk – tette hozzá.

Bot Daniel községi

közművesítési felelős az elmúlt időszak munkálatait összegezve az óvoda építését, illetve a kultúrotthon és az egészségház felújítását emelte ki. A muravidéki vízvezeték-hálózat munkálatai ugyan befejeződtek, de a hibák és a hiányosságok feltérképezése még mindig tart. A soron következő teendők között a temető és a Lujza vendéglő közötti rövid szakasz járdaépítését és útkorszerűsítését emelte ki, valamint a kerékpárút kiépítését, amely a Bakonaki-tavat a

Moravske Toplice-i fürdőkomplexummal köti össze.

Ezzel természetesen az összes probléma még nem oldódik meg, hiszen a tűzoltóság és a tűzvédelem, valamint az általános közlekedésbiztonság is újabb és újabb problémák elé állítja a falu vezetését.

A Renkovci–Zsitkóc közötti útszakasznak még idén el kellene készülnie. Nem közömbös az sem, hogy a vissza nem térítendő eszközökre a pályázatok sikeresek lesznek-e.

Horvat Elizabeta, a Környezeti és Idegenforgalmi Intézet igazgatója a község lakosságának a 40–50 szeresét jelentő évi közel 50 ezer turistát Dobronakra csábító tevékenységeket rendkívül fontosnak tartja a jövő szempontjából: a kultúrával és a kézművességgel, valamint a ha-

Az Ocean Orchids trópusi kert és termesztőhely a legismertebb gazdasági létesítmény Dobronakon.

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

gyományőrzéssel karöltve a természeti és az épített környezet komoly idegenforgalmi lehetőségeket rejt.

Az éppen aktuális problémák között a falugyűlésen a kavicsbánya bekötőútjáról származó port és a

Bot Daniel községi köz­mű­ vesítési felelős. biogázerőmű által kibocsátott, „kedvező” széljárás idején szinte elviselhetetlen, az egész településen érezhető bűzt emelték ki.

A por ellen a lakosok a következetesebb locsolást, valamint a forgalom- és sebességkorlátozást javasolták. A csődeljáráson túlesett, a szanálás és az újbóli elindítás irányába haladó biogázerőmű képviselője pedig ígéretet tett, hogy a május 1-jei ünnepek után befejeződő munkálatokat követően véglegesen búcsút mondhatnak a bűzáradatnak a dobronakiak. A 2 millió eurós újbóli befektetés szavatolja a biztonságos és a környezeti ártalmakat is kizáró működtetést.

7

Hodos és Kapornak

Az idegenforgalom lehet a Hodos és Kapornak, illetve a Kapornakba beolvadt valamikori Domaföld a történelmi Őrség részeként élte az életét az elmúlt századokban, végig határvidékként. A nagy történelmi múltú településeken jelenleg is zajlik az élet, többek között annak köszönhetően, hogy a két, illetve a helyiek körében igazából még mindig három település önálló községi státuszt vívott ki az önállósult Szlovéniában, méghozzá az ország legkisebb községeként.

Tomka Tibor tibor.tomka@nepujsag.net

A valamikori Őrihodos a múltban az Őrség része volt, ahol a magyar honfoglalást követően a csatlakozott népekből szervezett határőrök éltek. Legnagyobb településeik Goricskó északkeleti részén, a Kerka völgyében, illetve Hodos térségében voltak.

A település első közvetett írásos említése 1331-ből származik, amikor a szomszédos Dolány falu még a magyar Hodosfőszentmiklós (Sancto Nicolao de Hu­dus­ feu) alakban szerepel és határában magyar patakneveket jegyeztek fel. Első,

Roman Darko, a hodosi fo­cicsapat elnöke. minden kétséget kizáró írásos említése 1452-ből származik „Hodos in districtu Ewrseg” (Hodos az Őrségi Kerületben) alakban. 1453ban és 1472-ben is „Hodos” néven említik. A korabeli forrás szerint Hodos az Őrség részeként az akkori Németújvár (Güssing) mindenkori birtokosának uralma alá tartozott. Hodos középkori temploma, amelyet eredetileg Szent András

8

tiszteletére szenteltek, az okleveles adatok és a régészeti kutatások szerint valószínűleg a 13. században épült.

A hodosiak az 1500-as évek végén protestánssá lettek, kezdetben az Őrség többi falujához hasonlóan a kálvinista irányzatot követték, majd 1678 táján, amikor Perenyei Bálint volt a falu prédikátora, az evangélikusokhoz csatlakoztak. A hodosiak 1644-ben a templomukat palánkkal vették körül, megpróbálták megerősíteni, hogy védekezni tudjanak a török ellen. A templomot 1732-ben Rosty István alispán katonasággal foglalta el és átadta a katolikusoknak, az épület új védőszentje már nem Szent András, hanem Szent Erzsébet lett. Az ősi templom 1826-ban tűzvész következtében leégett, de romjai még egészen az 1890-es évekig megvoltak.

1910-ben 496, túlnyomó többségben magyar lakosa volt Hodosnak. A trianoni békeszerződésig, majd 1941–1945 között újra Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott, a falut 1919-ben néhány napig a Vendvidéki Köztársaság uralta. A település az Őrvidék közigazgatási és gazdasági központja volt, működött itt tűzoltó-parancsnokság, csendőrség, bank, általános iskola, mészárszék, vadászegylet, bábaasszonyszolgálat, egyházi központ és határőr-igazgatóság is.

2002-ben 251 lakosa volt (Kapornakkal együtt a 356 lakosból 161 szlovén és 159 magyar volt). A község, mióta önállósult, jelentős fejlődésnek indult. A volt határőrlaktanya átalakításá-

val ifjúsági központ létesült.

Hodos Község Hodos és Kapornak településekből áll, egyikben sincs azonban önálló helyi közösségi státusz, így az egyesületi elnökök mellett Orbán Lajos polgármesterrel folytatunk beszélgetést.

A hodosi és a kapornaki egyesületek vezetőivel beszélgetve kiderül, hogy mindkettő településen viszonylag jól működnek, tevékenyek a különböző

Hodos

A lakosság száma (2015): 279 A lakosság számának változása 2011 és 2015 között: 51 fővel több, 23,4 százalékos növekedés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Önkéntes Tűzoltóegylet, Őrség Művelődési és Turisztikai Egyesület, Labdarúgóklub, a Vöröskereszt helyi szervezete. ÖTE jelenlegi elnöke, Könye Vesna elmondja, az egyesület 1894-ben alakult, és azóta kisebb-nagyobb ne-

len kapornaki egyesület gondoskodott a múltban a társadalmi életről, és ezzel próbálkozik jelenleg is. 25

A hodosi vasút, vagyis a vasúti határállomás néhány munkahelyet hozott a községnek. egyesületek. A legnagyobb múlttal a tűzoltóság rendelkezik. Ahogy ezt a Hodosi

Totić Rozália, az Őrség ME elnöke.

hézségekkel, de folyamatosan működik. Jelenleg 79 tagjuk van, 23 közülük aktív, operatív tűzoltó. Az egyesület munkája az elnök szerint minimális szintűnek nevezhető, leginkább az önkéntes tűzoltók egyéb kötelezettségei miatt. Hasonló a helyzet az 1925-ben alapított kapornaki egylettel is. Az egyesület és egyben a hodosi és a kapornaki egyletet egyesítő községi tűzoltószövetség elnöke, Bočkorec Bojan szerint is nagyon nehéz egyeztetni az egyesületi teendőket a munkahelyi, családi kötelezettségekkel.

Elmondása szerint az egyet-

bejegyzett tagjukkal évről évre fejlődnek, így például tavaly sikerült beszerezniük egy tűzoltóautót is, amelyet hivatalosan – a hiányzó felszerelés beszerzése után – idén szándékoznak átadni.

A községi szövetség elnöke kifejti, a községben évente megrendezik a tűzoltóversenyt, s ezen a két községi egyesületen kívül egyéb egyesületek is jelen szoktak lenni. Emellett aktívak októberben is, a tűzvédelem hónapja alkalmával ugyanis gyakorlatot szerveznek, általában a szomszédos magyar egyesületek részvételével. Bočkorec Bojan

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

a kitörési pont

A kapornaki tűzoltószertár és faluotthon is nemrég került felújításra. hozzáteszi, az idén is közös gyakorlatot szerveznek a Hodos és Szalafő közötti erdőben, ahol két évvel ezelőtt a magyar oldalon a hodosi tűzoltóság segítségével sikerült egy erdőtüzet megfékezni. Elmondása szerint a hodosiak jelenléte akkor némi problémát is okozott, éppen ezért tervezik ilyen módon elmélyíteni a kapcsolatot.

Könye Vesna, a Hodosi ÖTE elnöke.

A hodosi kulturális élet, egyben a magyarság megmaradása is már több évtizede az Őrség Művelődési és Turisztikai Egyesület feladata. Totić Rozália egyesületi elnök elmondja, hivatalosan 76 éves az egyesület. Jelenleg valamivel több mint 30

tagja van, akik a legújabb alapszabályzat alapján aláírták a tagságukat, de igazából a két falu minden lakosa annak tekinthető.

A történelem során is nagyon sokan járultak hozzá az egyesület munkájához, leginkább önkéntes alapon, és teszik ezt a mai napig is.

– Az egyesületben jelenleg négy szekció működik, a népdalkör, a hímzőszakkör, a gyermektánccsoport és a turisztikai szekció – mondja az egyesületi elnök, aki hozzáteszi, jelenleg igencsak problematikusnak tartja az utóbbit, mivel az eddigi csoportvezető felmondta a további együttműködést, pedig igencsak szépszámú csoportosulás jött létre. A tagságot illetően kifejti, elégedett azzal, hogy nem csak idősebb polgárok, hanem a fiatalabb nemzedék is részt vesz a tevékenységekben, ami azonban nehézségekkel is jár. A szolgálatba, munkába, illetve különböző iskolákba járók szabad idejét ugyanis igencsak nehéz ös�szeegyeztetni.

– Megváltozott az élet.

Valamikor az egyesület volt az egyedüli helye annak, hogy az ember kimozduljon, szórakozzon, társalogjon, most már számtalan ilyen

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

lehetőség van. A tagjaink általában tagjai a többi községi egyesületnek is, így igen nehéz összehozni bármit.

Ennek ellenére igyekszünk – mondja Totić Rozália.

Hodosi községi szin-

Könye Erika, a Vöröske­ reszt helyi szervezetének elnöke. ten, vagyis Hodoson és Kapornakon is működik a Vöröskereszt helyi szervezete, amelyet Könye Erika vezet. Mint beszámol róla, évente két alkalommal szerveznek véradást, éves szinten négy alkalommal szociális étkezési csomagokat is szétosztanak a község rászorulói között, sajnos ezekre egyre inkább szükség van.

A legfiatalabb egyesület

Kapornak

A lakosság száma (2015): 88 A lakosság számának változása 2011 és 2015 között: nem változott (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Önkéntes Tűzoltóegylet a községben a Hodosi Labdarúgóklub, amelyet 1984ben alapítottak. Roman Darko egyesületi elnöktől megtudjuk, jelenleg a Muraszombati Labdarúgó-szövetség 1. körzeti ligájában játszanak, méghozzá három csapattal. A felnőtt csapat mellett az U7-es és az U11es is versenyben van, így van remény az utánpótlásra is. Jelenleg 35 focista edz a hodosi pályán és elégedettek az eredményekkel is. A felnőtt csapat tavaly a harmadik helyen végzett, jelenleg a középmezőnyben áll és ezzel meg is vannak elégedve. Nem gondolkoznak a magasabb osztályba való feljutáson, mert sem pénzügyileg, sem „emberanyagban” ezt egyszerűen nem bírnák. Megjegyzi azt is, hogy az „ősi riválisok” jelenleg sajnos nem azonos osztályban játszanak, a sali csapat egy ligával lejjebb, míg a keresztúri csapat feljebb, így igazi derbiket nem tudnak szervezni. Ez látszik a meccsek látogatottságán is, amely egyébként kiválónak mondható a környező csapatokhoz képest. – A legfontosabb a hangulat, egy kis családként működünk. A meccs után beszélgetünk, szórakozunk, kifújjuk magunkat – fejezi be mondandóját Roman Darko.

A hodosi és kapornaki egyesületek vezetői egyébként mindannyian elégedettek a község pozitív, segítőkész hozzáállásával, mindannyian megemlítik azonban, hogy a lakosság száma, így az egyesületek tagsága is évről évre csökken. Ahogy ezt Orbán Lajos polgármester is megerősíti, ebben jelentősen közrejátszik a gazdasági válság, a munkalehetőségek igen gyér kínálata. A vasúton, a magtermelő vállalaton és az idősebb polgárok otthonán kívül igazából nincs

munkaadó a községben, de még a környékén sem, így vagy Muraszombatban, vagy pedig a szomszédos Ausztriában keresnek munkát a község polgárai. A napi vagy heti ingázók sajnos csak nehezen tudnak részt venni a társadalmi életben.

A lakosság zöme mindig is foglalkozott mezőgazdasággal, ezt teszi jelenleg is, de komolyabb, nagyobb vállalkozás nem alakult ki. Éppen ezért fontos lehet a község idegenforgalmi orientáltsága. A valamikori

Bočkorec Bojan, a Ka­por­ na­ki ÖTE, illetve a községi tűzoltószövetség elnöke. határőrlaktanyából kialakított ifjúsági központ, a falu határában lévő tó, a már többször beindított, de eddig sikeresnek nem mondható ökogazdaság, a kapornaki tájház, illetve a Tündérkert mind-mind pillérei lehetnek az idegenforgalmi fejlődésnek. Ez mindenképpen méltó folytatása lenne az elmúlt esztendők sikeres infrastrukturális fejlődésének is.

Fontos támpontja a hodosi életnek a Pártosfalvi KÁI fiókiskolája, óvodája, illetve az evangélikus egyház is, hisz a lakosság zöme evangélikus vallású, a nemzeti összetételt illetően pedig nyugodtan mondhatjuk, többségében magyarlakta településekről van szó.

9

Felsőlakos

Pozitív változás, hogy egy A Lendva és Muraszombat közötti főútvonal mellett fekvő Felsőlakost a legutóbbi helyhatósági választások óta új, tenni akaró csapat vezeti, a közösségi életben pedig egyre fontosabb szerepet tölt be az amatőr színjátszócsoport. A Lendva Község nagyobb települései közé tartozó Felsőlakost ugyan elöregedési trend jellemzi, az április végén szokatlanul zord téli viszonyok közepette azonban a visszatérő gólyák is hősiesen kitartottak.

Horvat Silvija silvija.horvat@nepujsag.net

A feljegyzések szerint a két Lakos (Alsó- és Felsőlakos) a 18. században vált ketté, azóta önálló települések. Közös kapocsnak azonban megmaradt a két

is. Figyelemre méltó a faluotthon mellett 1930-ban épült Szent István-kápolna, melyben a búcsút az augusztus 20-a utáni vasárnapon tartják. Öt szervezet működik jelenleg a faluban, melyek képviselői lelkesen meséltek a falu

a faluotthonban a már igencsak sürgető felújítási munkálatok, amelyeket az idén folytatni kívánnak.

– Erre csak azóta adódott lehetőség, amióta az egyház a többségi tulajdonában lévő épületet 15 évre bérbe adta Lendva Község-

A falu szervezeteinek vezetői: Nagy Laci, Koša Klara, Tóth Ladislav, Herman Kornelija és Požgaj Dean. település határán lévő temető, majd a későbbiekben a közös focipálya is. A főút menten húzódó, szépen rendezett Felsőlakosnak négy mellékutcája van, közülük az Erdei utca épült ki leginkább az utóbbi években, ahova fiatal családok költöztek. Sajnos ez sem lassítja eléggé a közel négyszáz lakosú falura jellemző elöregedési folyamatot és nem javítja jelentősen a rossz demográfiai képet.

Egyre több az idős, üresen tátongó ház, melyek csak ritkán találnak új gazdára.

A falu egykori, 1914-ben épült iskolája ma faluotthonként szolgál, ahol helyet kapott a helyi közösség, a művelődési egyesület, a tűzoltóegylet és az amatőr színjátszócsoport

10

életéről, a közösségi életről.

A 2014-es önkormányzati választások óta a falut új vezetőség irányítja, melynek élén Tóth Ladislav áll. – Bőven akadna tennivaló a faluban, ha volna rá fedezet – indítja beszélgetésünket az elnök, amikor a tervekről érdeklődöm. A helyi közösség mintegy háromezer eurós községi fejkvótával rendelkezik, ami a nagyobb beruházásokra korántsem elég. Az említett összeg a folyó költségek (villany, víz, fűtés, szemétszállítás) kifizetésére elegendő csak, ezért a felújítások a faluban a község hatáskörébe tartoznak. Az elnök hozzátette, a tavalyi évben a községhez beadott program nyomán elkezdődtek

nek, amely a gondozását, a felügyeletét átruházta a helyi közösségre. Így a tavalyi évben a községi program révén sikerült

kicserélni az ablakokat és a bejárati ajtókat, amit közös erőből, közel tízezer euróból valósítottunk meg.

A jövőben pedig elsődlegesen az épület vakolatának rendbetételét kell megoldani, valamint a mellékhelyiségek felújítására is sort kell keríteni. Az egyik helyiségben egy új konyha kialakítását sem zártuk ki. Égetően szükséges viszont a nagyterem színpadán az elöregedett függönyök lecserélése és a színjátszók részére hangosítás beszerzése. A programtervben egyébként további nagyobb fejlesztésként öt híd felújítását is kezdeményeztük – mondja még az elnök.

Az idén a helyi közösség testvértelepülési megállapodást kötött a Tolna megyei Györe faluval. Ezzel lehetőség nyílik egymás kulturális értékeinek és hagyományainak megismerésére, valamint új kapcsolatok kiépítésére.

A gondokra kitérve a helyi közösség elnöke el-

mondja, hogy egyre aggasztóbb képet mutatnak a rosszul tisztított árkok a mezőkön, így nagyobb esőzésekkor rendszeresen elönti a víz a termőföldeket. A probléma viszont nem csupán helyi jellegű, sokkal összetettebb és több falura is vonatkozik.

A falu főutcáján az új vízvezeték építésekor felújították a járdát, az utcai világítással sincsenek gondok, illetve évekkel ezelőtt megépült már a szennyvízcsatorna, melyre mostanáig minden háztartás rá is kapcsolt. A falu életéből leginkább a fiatalok nyüzsgését hiányolják, akik iskolai kötelezettségeik miatt nem tudnak kellő szerepet vállalni a közösségi életben, a súlyosabb viszont az a tény, hogy nincs, aki az idősebb vezetőket és tagokat felváltaná.

Felsőlakosban a rendezvények megszervezésekor összefognak az egyesületek és közös erővel valósítják meg a terveket. A hagyományos események

A faluotthon, az egykori iskola arculata alaposan megváltozik a közeljövőben.

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

yre több a közreműködő gyre közé tartozik az idősebb polgárok megvendégelése év elején, a március 15-i nemzeti ünnep megtartása, a májusfaállítás tábortűzzel egybekötve, valamint a Mikulás-várás a legkisebbek számára. A rendezvényeket és a munkaakciókat viszont meglepő módon egyre többen látogatják, ami pozitív változás, de a jövőt tekintve nagyobb összefogásra lesz szükség a faluban – fűzi hozzá zárógondolatként Tóth Ladislav.

Felsőlakosban működik egy kisebb élelmiszerüzlet, szálláshely vendéglővel, palántatermelő és virágüzlet, horgászbolt, húsüzem, valamint van néhány kisiparos és szolgáltató tevékenységet végző vállalkozó is. Mezőgazdasággal már csak egy-két család foglalkozik, ők is többnyire munka mellett.

Az állattenyésztés már régen kihalt.

Az egyesületi élet lüktető a faluban. A legrégibb közülük a tűzoltóegylet, mely tavaly ünnepelte megalakulásának 90 éves évfordulóját. Nagy Laci, a Felsőlakosi ÖTE elnökének elmondása szerint 1925ben Vida Ferenc és Mód Ferenc alapította az egyletet, azóta kisebb-nagyobb lendülettel egyfolytában működik. Jelenleg a 49 fős egylet 18 aktív tagot számlál, a munkát megértés és összetartozás jellemzi, a versenyeken viszont a vártnál gyengébbek az eredmények. Mivel az ÖTE a legidősebb tűzoltóautóval rendelkezik a vidéken, ráadásul a felszerelése sem a legkorszerűbb, egy új jármű beszerzését latolgatják.

Amennyiben erre sor kerül, a faluotthon tűzoltóhelyiségének garázsát időben át kell alakítani. Az elnök ehhez hozzáteszi még, hogy az elmúlt évben ki-

cserélt tűzcsapokkal javult a tűzvédelem a faluban.

A színjátszás területén az utóbbi időszakban pezsgő élet zajlik Lakosban, a múlt év decemberében ugyanis megalakult a Felsőlakosi Amatőr Színjátszócsoport. Vezetőjük, Herman Kornelija elmondja, régebben nagy hagyománya volt a színjátszásnak a faluban, a felsőlakosiak szerettek szórakozni, főleg a vígjátékok voltak közkedveltek, ezért nagyok az elvárások a mostani csapattól is. A jeget a társulat már egy évvel ezelőtt megtörte, amikor itthon és Magyarországon is sikerrel mutatták be a

jegyzi, hogy a társulat sajátossága a helyi kötődés, hiszen a csapat minden tagja felsőlakosi. Nagyobb nehézségekkel eddig nem szembesültek, s a következő előadáshoz szükséges díszletet remélhetőleg pályázati úton sikerül beszerezni a premierig.

Ezek után a sportra terelődött a szó, melyről Požgaj Dean mesélt bővebben. A fénykorát élő focicsapat ugyan a múlté, de amikor 2007-ben a nagypályás csapat szétesett, néhány helybeli lelkes focista nem hagyta, hogy kihaljon a labdarúgás a faluban. A nagycsapat „romjain” alakult meg a Lakos – Torcida

A helyi közösség elnöke: Toth Ladislav A lakosság száma (2015): 393 A lakosság számának változása 2011 és 2015 között: 28 fővel kevesebb, 6,6 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal Adatai) Működő egyesületek: Arany János ME, Önkéntes Tűzoltóegylet, Amatőr Színjátszócsoport, Lakos – Torcida Kispályás Labdarúgóklub szeretnének a pálya közvetlen szomszédságában lévő zöldterületen egy játszóteret is kialakítani a gyermekeknek.

Végezetül Koša Klara, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke folytatja a falu életének bemutatását, és büszkén tekint vissza az egyesület gazdag múltjára, amikor a faluban még aktí-

A Virág utcában, az egykor jómódú család házában gazdag tárgyi örökség maradt fenn. „Felsőlakos apraja-nagyja” című vígjátékot. A jelenleg több mint húsz főből álló csapat már második színjátékának bemutatására készül, melynek témája ezúttal a pénz lesz – meséli titokzatosan Kornelija, aki a darab írója és rendezője.

A júniusra tervezett bemutatóról a vezető azért annyit még elárult, hogy a pénz és annak hatalma körül forgó előadás a családi és más viszonyok ebből eredő megromlásáról is szól majd. Végezetül meg-

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

Sportegyesület, mely az öregfiúk kispályás labdarúgóligájában versenyez.

Az öregfiúk csapata kilenc éve szerepel a beltinci kispályás fociligában, és ez alatt ötször szerzett bajnoki címet.

– A temető mellett fekvő sportterületet igyekszünk rendezetten tartani és az évekkel ezelőtt kialakított többfunkciós aszfaltburkolatú sportpálya is mindenkinek rendelkezésére áll – mondja Dean, majd kiemeli, hogy

van működöt a népdalkör és a néptánccsoport. A népdalkör sok-sok éven át méltón képviselte a falut helyben és a szélesebb térségben, de a fiatalok nem csatlakoztak a szekcióhoz, mely így kiöregedett és lassan lehanyatlott, ahogy a tánccsoport is. Formailag ugyan még létezik a népdalkör, de szerepléseket nem vállal – mutatja be a helyzetet az elnök.

– Jelenleg egy ritmikai csoport működik az ME keretében, a versmondók

is jól szerepelnek, és továbbra sem adtuk fel egy hímzőszakkör megalakulásának tervét. A jelenlegi nehéz körülmények között azonban szükségesnek látjuk az egyesület átalakítását, így más tevékenységekkel párhuzamosan tudnánk művelni a helyi kulturális életet. Az egyesületben folytatni kívánjuk a falusi fényképek múlt évben megkezdett összegyűjtési és megörökítési programját, valamint a falusi hagyományok és szokások írásos formába öntését, aminek megvalósítása nagymértékben a pályázati forrásoktól függ.

A kisebb csoportokra irányuló programok megvalósítására összpontosítunk a jövőben, előadások és hagyományőrzés szempontjából pedig a műhelymunkák szervezésébe. A faluotthonban továbbá egy kiállítóterem létrehozását is tervezgetjük, melyben kisebb jellegű kiállítások kerülnek majd megszervezésre.

A régi kerti mulatságok felelevenítését is fontolgatják az egyletben, amihez viszont a lakosi lakosok nagyobb összefogására volna szükség. Az egylet folyamatos, eredményes működését a programok pályázatokon keresztüli megvalósításban látja az elnök. – Hiába vannak ötletes programok és hiába valósul meg az összefogás, ha a szükséges anyagi fedezetet nem tudjuk előteremteni – zárja gondolatait Koša Klara.

11

Pártosfalva

Tevékeny a közösség, de sz s Két dombja ölelésében Pártosfalva (valamikor Prosznyákfa) olajfestményként terül el előttünk a Rátkalaki-patak völgyében. Moravske Toplice Község nemzetiségileg vegyesen lakott területe központi településének 180 lakosa van, többségük evangélikus vagy katolikus hívő. S ahogy a két kápolna megfér egymás mellett a domboldalon, úgy él békességben egymás mellett a szlovén és a magyar ember is.

Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net

Az itt élő goricskói nép vendégszerető és társaságkedvelő, büszke kultúrájára és becsüli értékeit. Helyi vezetőik önzetlenül dolgoznak azon, hogy az anyagi lehetőségekhez mérten folyamatosan fejlődjön a település, mindamellett, hogy külön figyelmet fordítanak az emberi értékek ápolására, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a falubeliek kellemes légkörben élhessenek. A goricskói térség központi kétnyelvű általános iskolája is itt található, és itt van a községi

Kovács István, a helyi kö­ zösség elnöke. nemzetiségi önkormányzat székhelye is. A falu nevezetességei közé tartozik a Matzenauer-kastély romja, az egykori Koltai-vízimalom és áramfejlesztő, valamint a pártosfalvi kút. A faluban van orvosi rendelő, anyakönyvi hivatal, gazdaés élelmiszerbolt, illetve posta. Működik művelődési egyesület, borászati szekció, kézműves egyesület, önkéntes tűzoltóság, sportegylet, vadászegylet.

12

Az egyesületi munka pedig összekapcsolja a helyieket és a környező településeken élőket, rendezvényeikkel megszínesítik a mindennapokat. Pártosfalva tehát ebben is központi szerepet vállal.

A helyi kultúrház épületében – ahol a tavaly felújított könyvtár és a helyi közösség terme is található – beszélgetek Kovács Istvánnal, a helyi közösség elnökével, aki egyben az önkéntes tűzoltóegylet parancsnoka is. – A legnagyobb gondunk az, hogy kevesen vagyunk – mondja. – Sajnos nagyon sok fiatal elment a faluból, és ami még szomorúbb, hogy egész családok is elköltöztek. A munkalehetőség hiánya, ahogy a legtöbb falut a régióban, minket is érint. Nekünk viszont, akik itt vagyunk, azon kell dolgozunk, hogy a falut fejlesszük, előbbre vigyük.

Ehhez az itt élő fiatalok támogatására is szükségünk lenne, jó volna, ha többen bekacsolódnának a helyi közösség munkájába. Az idősek bölcsessége mellett szükség lenne a fiatalos gondolkodásra, az új ötletekre – magyarázza az elnök, majd bemutatja a falut.

A helyi közösség a Moravske Toplice Községtől kapott fix támogatási összegből gazdálkodik.

István elmondja, hogy az utóbbi időszakban az egyik legnagyobb projektjük a tűzoltóotthon renoválása volt, aminek most már látni a végét. Nagy ünnep előtt áll ugyanis az egylet: megalakulásának 120. évfordulóját ünnepli az idén. A munkák összesen

Az utóbbi időszak egyik legnagyobb projektje a tűzoltóotthon renoválása volt.

17.000 euróba kerültek. Új tető, parkoló, vakolat, külső-belső festés, lépcső, járólapok, felújított erkély.

Ott jártamkor is nagy volt a sürgés-forgás, de a szakemberek már az utolsó simításokat végzik.

– A másik nagy projektünk, ami szintén hamarosan lezárul, az a tagosítás.

Már most is látványos fentről, a határ felől ránézni a vidékre, milyen szép területek vannak megművelve. Viszont akkor lesz igazán vége a tagosításnak, ha a mezei, erdei utak, a hidak és a vízelvezető árkok is rendben lesznek –magyarázza a HK elnöke. Ezek szerint vannak még Pártosfalván gazdák, akik ezeket a területeket a megművelik! – Igazán nagy gazdák nincsenek. 5–6 család van, akik jelentősebb birtokon gazdálkodnak, és csak 2–3 olyan, aki 15–20 hektárt művel. A többieknek pedig csak földjük van, és aki tehette, el- vagy bérbe adta azt. Ami viszont

biztató, hogy a gazdáink között van egy-két fiatal is, közülük az egyik nemrég vette át a gazdaságot és komoly tervei vannak a jövőre nézve.

Itt tegyünk is egy kis kitérőt a beszélgetésből, hiszen felkerestem az említett fiatal gazdát, Kovač Alent is, akinek 22 évesen, szülei gazdaságát átvéve, pontos jövőképe van.

Megkérdeztem, milyen is egy fiatal gazda élete ma Pártosfalván és miért is vágta ekkora fába a fejszéjét.

– 18 hektár földet művelünk, ebből 6–7 a sajátunk, a többit béreljük. A döntésnél, hogy átveszem a gazdaságot, nagyon fontos volt az, hogy a családunk több generációra visszamenőleg is gazdálkodott, és amit a dédnagyszülők megdolgoztak, azt nem engedhettem elveszni. Sajnos az is igaz, hogy ma nem olyan világot élünk, mint valamikor. A kis paraszt nem él meg, ezért nagyban

kell gondolkodni, amihez pedig gépezet is kell. A mezőgazdasági gépeink 60 százaléka már megvan, a többit pedig vagy javítani vagy cserélni kell. Állatállomány is van a birtokhoz, és az állattartást is bővíteni szeretném a jövőben, főleg a sertésállomány növelésében látok lehetőséget, a hús eladásában új piacokon.

De a szarvasmarha-állományt is szeretnénk növelni, ezeket szabadtartásban tenyésztenénk. Ehhez új istálló kell, amit pedig jövőre fogunk megépíteni. A munka sok, főleg úgy, hogy az embernek van egy állása is. Én napi 8 órát dolgozom a munkahelyemen mint gépésztechnikus, aztán itthon folytatom. De szeretem a munkámat és a gazdaságot is, s hogy másra marad-e időm? Persze! Én azt mondom, hogy amire az ember akar, arra talál időt – mondja vidáman a fiatal, derűlátó gazda. A kis történet plusz érdekessége az, hogy szinte egy időben

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

szükség van a fiatalokra is!

Alen nővére, Natalija is vállalkozásba kezdett. Ő bérli a helyi élelmiszerboltot és postát Pártosfalván, így maradhatott meg helyben a postai szolgáltatás. Natalija szintén bizakodó, azt mondja, a munkához akarat és kitartás kell, és akkor megy, de az is fontos, hogy legyen támogatás. A szülők mellett a vevőktől kapott

az egész falut – számol be az elnök. – Már jó pár éve beadtuk a programot a községnél, de várnunk kell, mert csak a szennyvízcsatorna megépítésével együtt valósulhat meg egy projekten belül, és ebben az utcai lámpák cseréje is benne lenne. Voltak már a faluban szakemberek, méregettek az utakon, de

Kovač Alen fiatal gazda nagy reményekkel vette át a családi gazdaságot. támogatás jelenti számára a legtöbbet.

De kanyarodjunk is vissza a helyi közösség munkájához. Mik a jövőbeni tervek Pártosfalván?

– A tervek közt szerepel a járda megépítése az iskolától az óvodáig, gyakorlatilag összekötve

sajnos konkrétum még mindig nincs a munkálatok megkezdéséről, még mindig csak tervről beszélhetünk – magyarázza István nem túl lelkesen.

Majd elmondja, hogy a két pártosfalvi kápolnában jelentős renoválások folytak az elmúlt években, illetve

a katolikus kápolnának a környezete is megszépült.

Most pedig az evangélikus templom fog megújulni kívülről, illetve a parkoló épül meg mellette. Ehhez is hozzájárul a helyi közösség összesen 2.500 euróval. István hozzáteszi, hogy nagy szívfájdalma a falunak az üresen álló gyár, amit jó volna munkásokkal megtölteni, de erre nem tudnak hatni. Aztán a falu képén is szeretnének még dolgozni, szépíteni a környezetet, illetve pihenőhelyek kialakítását is szükségesnek látják, hiszen az utóbbi években jelentősen megnőtt a kerékpáros turizmus, főleg az Őrség irányából.

Vörös Laci, aki a település kulturális életéért felelős, szintén fogad egy kis beszélgetésre. A nagy múlttal rendelkező Ady Endre Művelődési és Turisztikai Egyesület elnökeként azon munkálkodik, hogy a magyar kultúra és hagyomány a megérdemelt helyet kapja a falu életében. Elmondja, hogy jelenleg 55 tagja van az egyletnek, ebben énekkar és borászati szekció is működik. Laci külön büszke arra, hogy az énekkari tagok sorát a határon túlról

A falu tervei közt szerepel a járda megépítése az iskolától az óvodáig, gyakorlatilag összekötve az egész falut.

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

A helyi közösség elnöke: Kovács István A lakosság száma (2015): 180 A lakosság számának változása 2011 és 2015 között: 4 fővel több, 2,2 százalékos növekedés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Ady Endre Művelődési és Turisztikai Egyesület, Rózsa Kézműves Egyesület, Önkéntes Tűzoltóegylet, Vadászegylet, Sportegylet három magyar lány is gazdagítja, a borászati szekció pedig jó kapcsolatot ápol a magyarszombatfai borászokkal.

– A pártosfalvi kultúr­ egylet már az 1930-as évektől működik, hivatalosan viszont csak 1981 óta jegyzik. Pedig már a 40-es években volt a falunak színjátszócsoportja, mégpedig Fram Vilmos tanító szárnyai alatt, aki a tűzoltóság és a kultúregylet vezetését is ellátta. Aztán a 60-as években újra megalakult a színicsoport, illetve az évek alatt énekkar, többszólamú férfikórus, vegyes oktett és tánccsoport is működött. A borászati szekció megalapítását Janič Rajko kezdeményezte, jelenleg pedig én vezetem – mondja Laci, majd hozzáfűzi, nagyon elégedett a kultúregyleti tagok munkájával, hiszen a helyi kultúrélet nagyon aktív, így számos program valósul meg. Ilyen a kölesnap, a hagyományos disznóvágás, a Márton-nap, ez csak néhány a sok közül, amihez közösség kell és segítő kezek. Magyarszombatfával a barátságot minden évben megpecsételik a közös találkozóval, ami idén június 30-án kerül megrendezésre. Laci elmondja, hogy a mandátuma idén lejár, és az a vágya, hogy egy fiatal vegye át a helyét, mert szükség van az ifjúságra ahhoz, hogy fejlődni tudjon az egyesület és új dolgok születhessenek.

Pártosfalván a kultúr­ egyleten kívül, k ülön egyesületként működik a

Rózsa Kézműves Egyesület, melynek 22 tagja van.

Malačič Suzana vezetésével az asszonyok hímeznek és egyéb kreatív tevékenységgel is foglalkoznak. Évente két nagy kiállítást is tartanak, ahol bemutatják munkájuk gyümölcsét. A sportegylet vezetője pedig Malačič Ernő, a csapat a kispályás labdarúgásban jeleskedik. A vadászegylet szintén eredményesen dolgozik, vezetőjük Rituper Ludvik.

A beszélgetések folyamán Laci és István is kü-

Vörös Laci, az Ady Endre Művelődési és Turisztikai Egyesület elnöke. lön megemlíti a faluban a kisebbségi önkormányzat komoly szerepét; mind a munkálatokban, mind a törekvésekben, a rendezvények szervezésénél komoly segítséget nyújtanak. A jövőt illetően pedig szinte egybehangzóan a fiatalság aktívabb szerepvállalását kívánják, mondván: rajtuk áll a jövő, egy ilyen kis falu jövője különösen.

13

Kisfalu és Csekefa

Szeretnénk, ha a fiatalok itt A két nagyobb goricskói magyarlakta falu, Szentlászló és Pártosfalva közötti lankákon elterülő két kis település, Csekefa és Kisfalu hasonló gondokkal szembesül, mint a nagyobb muravidéki falvak: jelentős népességcsökkenés és a lakosság elöregedése. A két faluban összesen alig mintegy százan élnek – de korántsem tervek nélkül.

Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net

Kisfalu Természetesen nagyon sok minden változott azóta, hogy 1376-ban, idén pontosan 640 éve „poss.

Perdasynch” néven először említik írásos formában a falut. A Szentbenedeki család valamikori birtoka, melynek a 1800-as évek közepén Pesten megjelent Fényes-féle földrajzi szótár szerint „határa köves, de bora jó”, ma az ország

tököt termelnek, ezeket a kultúrákat ismerik, ezeket tudják megtermelni. Szinte minden háztól járnak dolgozni is, Muraszombatba, Ptujba, Radgonára, sőt Celjébe is ingáznak naponta, s emellett még a parasztgazdaságot is fenntartják a családok. Itt nincs

ban épült fa haranglábról kapta. – Egyesületünknek 32 tagja van, ami azt jelenti, hogy a falusiak zöme csatlakozott hozzá. Egyelőre nincs még semmilyen speciális tevékenységünk, szekciónk, most, a kezdetekben inkább a közösségteremtéssel foglalkozunk,

A helyi közösség elnöke: Šušlek Bojan A lakosság száma (2015): 40 A lakosság számának változása 2011 és 2015 között: 4 fővel kevesebb, 9 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Harang Művelődési és Turisztikai Egyesület

A faluotthon két épületét össze szeretnék kötni.

Šušlek Bojan, a Kisfalui HK elnöke. egyik legkisebb, szinte családi nagyságúnak mondható falva 17 házzal. Šušlek Bojan, a helyi közösség fiatal elnöke nem kis elégedettséggel mondja, hogy a lakosság száma az elmúlt évtizedekben ugyan csökkent, amit nehéz lesz megállítani, de a 17 ház közül csak egy üres, a többiben mind laknak, ami azért mégiscsak jó.

– Nálunk a földművelés máig megmaradt fő tevékenységnek, majdnem mindenki dolgozik még a földeken. Általában kukoricát, búzát, árpát,

14

benőtt föld, szépen megművelt a táj – mutatja be a falut. Kisfaluban magas arányt ér el az állattenyésztés is, hiszen hat háznál (a családok közel 40 százaléka) tartanak állatokat. Így a tejcsarnok is náluk működik, a szentlászlóiak is Kisfaluban adják le a tejet.

Más üzem nincs a faluban.

Az utolsó másfél évben Kisfaluban fellendült a közösségi élet. A helyi közösség elnökének kezdeményezésére 2014 év végén megalapították a Harang Művelődési és Turisztikai Egyesületet, mely már több rendezvényt szervezett. A falu első egyesülete a nevét a település egyedüli építészeti jellegzetességéről, az 1926-

azzal, hogy az emberek jöjjenek össze – mondja Sapač Jožica, az egyesület elnöke. Úgy tűnik, jó úton haladnak, hiszen tavaly szeptemberben sikeresen

Sapač Jožica, a Harang egyesület elnöke.

megszervezték az első kisfalui bográcsfőző versenyt, majd november elsején a gesztenyesütést – felélesztve egy régi helyi hagyományt, amikor egykoron a temető látogatása után az emberek harangoztak és gesztenyesütés mellett társalogtak –, majd decemberben karácsonyfa-díszítésre hívták meg a falusiakat.

Minden rendezvényre szép számban eljöttek az emberek, szinte minden háztól érkezett valaki. Most pedig már folynak az előkészületek a május 22-re tervezett gyalogtúrára és az egyesület hivatalos kapcsolatfelvételére a magyarországi Velemérrel.

Az egyesület munkája szorosan összefonódik a

helyi közösségével, de egy ilyen kis közösségben ez másképp nem is lehetne. Šušlek Bojan is hangsúlyozza, hogy az egyesület alapvető küldetése a kulturális értékteremtés és közvetítés, a néprajzi örökség ápolása, a magyar nemzeti közösség nyelvének és kultúrájának megőrzése, de mindebben csak akkor lesznek sikeresek, ha közösséget tudnak alkotni. – Az egyesület megalapításával még egy lehetőség is nyílt, hiszen most könnyebben tudunk pályázni programokra, úgy a Moravske Toplice-i magyar nemzeti közösségnél, mint Moravske Toplice Községnél. Igaz, hogy ezzel még egyesületi szinten is óriási a bürokrácia és rengeteg papírmunkát kell végezni – szól a lehetőségekről.

Kisfalu nyugodt település, a forgalom csekély, így a járdát például nem nagyon hiányolják, de a szennyvízcsatornát annál inkább. A községi tervek szerint a beruházás 2022ben esedékes. Egyelőre távolinak tűnik a Velemérrel Kisfalut összekötő út megépítése is, ami szerintük fellendítené a kapcsolatot Magyarországgal. A helyi közösség önerőből nem tud nagyobb beruházásokat megvalósítani, hiszen a lakosság alacsony száma alacsonyabb községi

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

thon alapítanának családot finanszírozást (fejkvóta) eredményez, így sok függ Moravske Toplice Község külön költségvetési támogatásától. Az idén például elkészült már a halottasház homlokzata, s most fogják elrendezni a környékét is. – A közeljövőben tervezzük a faluotthon bővítését.

Most két kisebb épületünk van, össze szeretnénk ezeket kötni, s ezzel egy nagyobb, alkalmasabb épületet kapnánk – szövi tovább a terveket Šušlek Bojan. Szerinte a kis vidéki településeknek is van jövője, s a végén még egy optimista statisztikával szolgál: Kisfaluban most öt 10 éven aluli gyerek van.

Csekefa A csekefai házak többsége a Szentlászló– Selo (Tótlak) főút mellett fekszik, de ha a falura a keleti dombról tekintünk le, ahol a temető van, mégis egy kerek formájú kis települést látunk, közepén a fehér kápolnával. A faluról „terra Chef” megnevezéssel az írásos történelmi források már 1208-ban említést tesznek, a régészeti kutatások során feltárt temetkezési helyek pedig arról tanúskodnak, hogy a terület már az ősi időkben is lakott volt.

– Azt mondják, a temetőnkből minden lélek hazalát – mondja Puhan Marija, a Csekefai Helyi Közösség elnöke, amikor a faluról és a tervekről beszélve éppen a falu temetőjéhez vezető közel kilométer hosszú út aszfaltozását említi elsőként.

A halott asház mellett nemrég sikerült parkolót kialakítani és új kerítést állítani, az út ügye azonban több mint tíz éve nem mozdul. – A falusi utak rendezése, korszerűsítése foglalkoztat bennünket legjobban, és azért járdára

is nagy szükség lenne, legalább az út egyik oldalán – folytatja. A faluban már régen van aszfaltburkolat (csak egy házhoz nem ilyen út vezet), a temetőhöz vezető út viszont a beruházás pénzügyi súlya

Puhan Marija, a Csekefai HK elnöke. miatt mindig elmaradt. Az utat, mely most gondosan kavicsozott, szélesíteni is kellene. Az előszámlák szerint közel 100 ezer eurós beruházásról lenne szó, s ehhez a helyieknek is hozzá kellene járulniuk.

Marija, aki másfél éve vezeti a helyi közösséget, azt tapasztalta, hogy érvekkel és kitartó hozzáállással a községnél is el lehet érni egyet-mást – sikerült például új buszmegállót kapniuk

–, az aszfaltozást mégis túl nagy beruházásnak tartja ahhoz, hogy a közeljövőben megvalósuljon.

A 70 lakosú falu ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy tetemesebb önrészt tudjon összegyűjteni.

A demográfiai trendek nem kedveznek Csekefának sem: a lakosság száma a 20. század harmincas éveitől drasztikusan csökkent (1931-ben például még 215 lakosa volt a falunak), az arányokat nézve sok a munkanélküli (a Mura textilgyár falubeli munkásnői például mind a munkaügyi központhoz kerültek), valamint több az egyedül boldogulni kénytelen idős polgár.

A helyi közösség gondos statisztikával rendelkezik: ma 28 házban élnek, 5 portát hétvégi háznak vásároltak meg. A faluban két nagyobb és két közepes nagyságú parasztgazdaság működik, míg a többiek kisebb földművelők. Két parasztgazda foglalkozik állattenyésztéssel (tehenek), s egy helyen sertéseket is tartanak. Egyéb vállalkozás nincs a faluban. Összesen tizenhatan vannak munkaviszonyban, többnyire a muraszombati térségbe ingáznak.

A faluban mindössze két

Csekefa látképe, a dombon a falusi kápolnával.

N É P Ú J S Á G 2 016 . m á j u s 5 .

A helyi közösség elnöke: Puhan Marija A lakosság száma (2015): 69 A lakosság számának változása 2011 és 2015 között: 15 fővel kevesebb, 17,9 százalékos csökkenés (a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai) Működő egyesületek: Önkéntes Tűzoltóegylet iskolaköteles gyerek van, valamint egy középiskolás és egy egyetemi hallgató.

– Hát igen, sajnos kevés a gyerek. De az utóbbi években talán azt látjuk, hogy a fiatalok nem költöznek el olyan gyorsan, hogy a helyzet ebből a szempontból kicsit javult. Azt szeretnénk, ha a fiatalok itthon alapítanának családot – mondja Marija.

A faluban hosszú hagyománya van a tűzoltóságnak, az önkéntes tűzoltóegylet, mely 2014-ben ünnepelte működésének 110. évfordulóját, a térség legrégibb egyesületei közé tartozik. Ma 35–40 tagja van, igaz, a többsége veterán kategóriában, hiszen a faluban kevés a fiatal, de tűz vagy egyéb természeti csapás esetén természetesen tudnak csapatot toborozni – ismerteti a helyzetet Puhan Anton, aki már régóta a tűzoltóegylet elnöke.

Az egylet korszerű felszereléssel rendelkezik, s a hatvanas években épült

tűzoltóotthon, mely a falu közösségi háza is, szépen rendezett. A melléképület homlokzatát pedig az idén tervezik felújítani. A tűzoltóegylet az egyedüli szervezet a faluban, így a helyi közösség vezetőivel együtt

Puhan Anton, a Csekefai ÖTE elnöke. valamiképp ők irányítják a falu közösségi életét is.

Az idén megszervezték a májusfaállítást, aktívan részt vettek – a Moravske To p l i c e K ö z s é g m i n d a 27 faluközösségében megszervezett – áprilisi helyi tisztítóakcióban is.

A faluban nem kevesebben mint 25-en fogtak zsákot, és szedték a hulladékot a t i s z t á b b kö r nye z e t érdekében, amit Puhan Marija eddig nem tapasztalt szép számnak értékel.

Szeretné, ha a részvétel azt jelezné, hogy a jövőben jobban összefognak a faluban, hogy többen részt vesznek a közösségi életben. – A faluban megvan a harmónia, az összefogás.

Mindenki segít, ha valami kell. Mi, akik itt vagyunk, megmaradunk – zárja gondolatait Puhan Anton.

15

Király Ferenc Rajzok

2016. május 6., péntek 19.30 Polgárság Múzeuma (Lendva, Fő utca 52.)

A kiállítás 2016. május 26-ig tekinthető meg.

(Nyitvatartás: 10.00 - 16.00)

Galéria-Múzeum Lendva Bánffy tér 1, 9220 Lendva T: +386 (0)2 578 92 60 E: info@gml.si galerijamuzej.lendava

www.gml.si