Népújság, 2017. 05. 05.

Poštnina plačana pri pošti 1102 Ljubljana

61. évfolyam 18. szám Lendva 2017. május 5.

ISSN 0352-6569 1,00 EUR

f

a

l

u

j

á

r

á

s

i

k

ü

l

ö

n

s

z

á

m

Info

apróhirdetés •Gondozásba vennénk lakóházat Hármasmalomban, Csentében vagy Hosszúfaluban. Érdeklődni: tel. 041671-084.

•Dobronakon eladó eredeti csomagolású, 130 literes Ignis A+ ARL 978 beépítendő hűtőszekrény árengedménnyel. Érdeklődni: tel. 040-551-043.

•Korrekt áron vásárolnék üzemképes, körlámpás „ezerötös” Ladát, Wartburgot és Citroen „Kacsát”, illetve Renault 4-est. Érdeklődni: tel.

0036/30-659-6171.

•Eladó lakóház a Hár­mas­ma­ lom 1-es házszám alatt. Érdeklődni: tel. 040-976-215.

•Nagykanizsán eladók 3 éves, iskolázott, 25–30 cm-es nordmannfenyő-csemeték, garantáltan a Kaukázusból származó magból. Ár: 0,50 EUR /

2

Kedves Szülők és Nagyszülők!

Ismét Ringató!

Találkozzunk szerdán, 2017. május 10-én!

Minden kisgyermekes szülőt vagy nagyszülőt szeretettel várunk 16.45-kor LENDVÁN, a Bánffy Központban!

A program a fél évnél idősebb, de három évnél fiatalabb gyermekek számára a legizgalmasabb.

A foglalkozások az MMÖNK jóvoltából INGYENESEK!

Igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horvat Silvija, Solarič Nađ Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Dunjko Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet – Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 - 180, telefax: 02 / 5776 - 191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,10 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Urad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 9,5%-os Áfát kell fizetni.

A Népújság az SzK Nemzetiségi Hivatala támogatásával jelenik meg.

Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o.

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

Ö S T E R R E I C H

Göncz László Dolenci

Ženavlje

Király M. Jutka

Sv. Jurij

Kramarovci

Turizmus!

Gornji Petrovci Otovci Fartek Iztok

Grad

Ledavsko jezero

Križevci Poznanovci

Bodonci

Kančevci Moščanci

Kapornak Krplivnik

Krk

a

Orbán Lajos Bajánsenye

Domonkosfa Domanjševci

Mačkovci

Radovci

HODOS HODOŠ

SAL ŠALOVCI

Kuzma

Kerkáskápolna

Szerdahely Kercaszomor Središče

Kardinar Marjan

Magyarföld

Pártosfalva Magyarszombatfa Prosenjakovci Gödörháza

a rk

Ke

Melyik az idei év kiemelt feladata, projektje, terve, Selo Kisfalu Szentgyörgyvölgy azaz mire fordítanak jelentősebb összegeket a közpénPordašinci Andrejci Topolovci Csekefa zekből? Ez volt hagyományos májusi Cankova „falujárási”, pontoCsesztreg Čikečka vas Lemerje sabban idén „községjárási” különszámunk vezértémája, Szentlászló Sebeborci Balažek Motvarjevci hiszen ezúttal az öt nemzetiségileg vegyesen lakott muraBAD Anton MORAVSKE Skakovci Martjanci vidéki községet – Lendvát, Dobronakot, Hodost, Moravske Puconci RADKERSBURG TOPLICE Kobilje Toplicét és Šalovcit – kerestük fel. Azzal a specifikummal, Gederovci Bogojina Bakonaki tó Tešanovci hogy Lendva esetében – központi szerepe tükrében – két GORNJA Murska Sobota Strehovci témát (egy gazdasági és egy szélesebb társadalmi jellegűt) RADGONA Muraszombat DOBRONAK Tišina Černelavci világítottunk meg.

DOBROVNIK Rakičan Radenci Zsitkóc A községekben, ahol a magyar kisebbségPetanjci is él, 2017Žitkovci Kámaháza Kamovci LENTI ben valamivel több mint 22,5 millió euróval gazdálkodGöntérháza Radamos Krog Genterovci Radmožanci Lipovci nak. Lendva és Moravske Toplice esetében több milliós Hídvég Bakovci Rédics Turnišče Bánuta Mostje büdzsékről van szó (közel 11, illetve 8 millió), a második Banuta Beltinci Dokležovje MUR csoportba sorolhatnánk Dobronakot és Šalovcit a szinte Hosszúfalu A Dolga vas Hosszúfaluhegy azonos 1,8 milliós költségvetéssel, majd a legkisebb, Dolgovašle gorice Velika Črn Odranci ec Ižakovci a mindössze 340 fős Hodos következik 624 ezer eurós Polana LENDVA Lendvahegy Veržej Feketeér Felsőlakos LENDAVA Lendavske gorice községi kasszával. A tervek és az ambíciók is hasonló Gyertyános Gornji Csente Banovci Glavač Alojz Gaberje Lakoš nagyságrendűek, közös nevezőjük viszont, hogy a leheČentiba Kapca tőségekhez mérten a fejlődést, a polgároknak a minél Völgyifalu Kót Alsólakos Hotiza Dolina Kot Dolnji Lakoš jobb „itt élési” feltételek biztosítását, életszínvonalának MU RA Ščavnica Hármasmalom Trimlini Pince emelését igyekeznek elősegíteni.

LJUTOMER Petesháza Pincemajor Petišovci Pince Marof Az élet a határszélen sosem volt könnyű és előnyös. A Benica központi Szlovénia, a politikum kollektív tudatalattijában ez az az országrész (az egész úgynevezett keleti rész, nem csak kimondottan a Muravidék), mely a távoli, rurális perifériát képezi. Vidékünk fejlettségi mutatói, a lakos- A Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott községei és polgármesterei. ság jövedelmi viszonyai a 21. században is (sőt, most különösen!) lényegesen gyengébbek az ország központi részén jellemző adatoknál. A községek a finanszírozás területén ezért is várnának el pozitív megkülönböztetést az államtól, de most – ezt mondják a legkisebb községek polgármesterei – még a pályázatok tervezett rendszerességére sem lehet számítani, így nehezebb tervezni egy-egy beruházást, mint például tíz évvel ezelőtt.

Riportjainkból kiderül, hogy községeinkben még mindig fontos tényező az infrastruktúra, az utak javítása, a járdák építése, a szennyvíztisztítás… Van, ahol egy-egy útszakasz új burkolata is nagy előrelépést jelent.

De vannak más jellegű tervek is, s ezek közös nevezője – Lendvától Hodosig – a turizmus fejlesztése. A vidék, különösen a dombvidéki rész ütőkártyája a természet, az erre alapozott családbarát turizmus, a falusi turizmus, a rekreációs turizmus fejlesztése lehet. Lendva emellett az Európa Kulturális Fővárosa 2025 cím megpályázásával a kultúrturizmusban is lát komolyabb esélyt. Jó szinergiai hatás lenne, ha a közösségi tervek összehangolódnának a vállalkozói elképzelésekkel és a magyar nemzetiségi gazdasági stratégia keretében támogatott projektekkel. a av

d Le

a

av

d Le

E N O V S L

A I J

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

3

Lendva Község

Az ipari zóna bővítése, ú Lendva Község az idei költségvetés mintegy 10,8 millió eurós bevételének 45 százalékát beruházásokra szánja, ami összegben 5,8 millió eurót jelent. Befektetéseket terveznek az ipari zóna bővítésébe, hiszen a 2008-as válság lecsengése után újra erősödik Lendva gazdasága a kisebb és közepes méretű vállalatok bővülése révén. A község jelentős feladatok előtt áll az utak, a záporpatakok, a földcsuszamlásos területek szanálása területén is.

Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

Általános gazdasági szempontból nézve Lendván tulajdonképpen két fő irányra összpontosítanak.

Ezek az ipar, valamint a gazdaság más szegmenseinek átstr ukturálása után létrejött, korszerű technológiákkal fejlődésnek indult tevékenységek, szolgáltatások, illetve a

Balažek Anton polgármester. turizmus. Az ipar ugyan már nem olyan arányú foglalkoztató, mint korábban, viszont az egyre fejlettebb technológia révén egyre nagyobb hozzáadott értéket termel. Lendván az ipari zónában tevékenykedő 22 vállalat megközelítőleg nyolcszáz embernek nyújt munkahelyet.

– Az ipari tevékenység az elmúlt néhány évben ismét megerősödött, főleg a kis- és középvállalatoknak köszönhetően. Elégedettségre ad okot, hogy ezek többségében hazai tulajdonban vannak, mint a

4

Varis, a Virs, az Oletič GPI, a Digifot. Jelentős a növekedésük, folyamatosak a befektetéseik. Szintén további bővülések várhatók a Lek Novartisnál a már megvásárolt telkükön a gyárudvaron belül. Hasonló a helyzet a Nafta petesházi üzemterületén is, ahol mintegy 50 hektárnyi terület áll rendelkezésre. A Naftát illetően jó irányba haladnak azok a törekvések is, melyek révén a petrolkémiai tevékenység újból beindulhat a gyárban – mondja Balažek Anton polgármester. – Minden apró lépésnek is örülünk, annál is inkább, mert az önkormányzatoknak nincs közvetlen hatásuk a gazdaságra, közvetve viszont befolyásolhatják a fejlődést, az elrugaszkodást.

Különböző módszerekkel, intézkedésekkel, a feltételek megteremtésével lehet segíteni a vállalkozói készség erősítését.

– A gazdaságnak nyújtott községi támogatások ideje lejárt. Azon túl, hogy közművekkel – villany-, víz-, gáz-, csatornahálózattal, telekommunikációs vezetékekkel – felszerelt

Jelenleg 48 hektáron terül el az ipari park, ebből jelenleg háromhektárnyi terület szabad. telkeket tud felkínálni a beruházóknak, a községnek főleg arra kell törekednie, hogy a környék gazdasági, befektetői vonzerejét növelje – mondja a polgármester. – Lendva mindenképpen sokat nyert azzal, hogy az ipari zóna mellett épült meg az autópálya közvetlen rácsatlakozási lehetőséggel. A közlekedési feltételek javulása tovább erősíti az ipari park jó földrajzi fekvésének jelentőségét Budapest, Zágráb, Bécs és Ljubljana közlekedési körforgásában.

A lendvai ipari zónát a község 2003 óta szisz-

tematikusan fejleszti és bővíti a község területrendezési terve alapján.

Lendva ipari övezete az 1960-as években itt kezdett kialakulni az Indip, a Varstroj és az Integral cégekkel, s így a város szélén 1980-ig 12 hektáron jött létre gyárterület, majd újabb 17 hektáron a Lek és az Ilirija fektetett be.

Az ipari park új része a „kis ipari zóna” elnevezést viseli, ahol folytatódik a gépészeti és elektronikai tevékenység hagyománya, ehhez viszont megfelelő szakember-állományt kell biztosítani.

– Ha nem reagáljuk le megfelelően az ipar fejlődését, a hazai munkaerő nem tud élni az elhelyezkedési lehetőségekkel. A fiatal szakmabeliek pedig akkor maradnak itt, ha javulnak a fizetések – mondja Balažek Anton.

Az ipari zóna összesen 48 hektáron terül el 22 céggel, néhány telep – mint az Indip, az Integral – üresen áll, a többi viszont mintegy 800 munkahelyet nyújtva termel. A község folyamatosan fejleszt, így idén a park további 6,5 hektárral bővül, illetve folytatódik a kiparcellázás

Az ipari zóna a vasút túloldalán mintegy 6,5 hektárral bővül a község beruházásában.

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

útfelújítások, hídépítés Polgármester: Balažek Anton Lakosság száma: 10.517 Helyi közösségek száma: 17 Munkanélküliség: 21% százalékos a helyi lakosság foglalkoztatottsága – teszi hozzá a gazdasági képhez a polgármester.

A községben idén jelentős – mintegy 2,3 millió eurós – beruházás indul a községi utak karbantartá-

javítása. Jelentős közműberuházás lesz az új híd építése Benicán a Lendva folyó felett a régi, már nagyon rossz állapotban lévő híd helyett. A hegyen lévő földcsuszamlásos területek szanálása állami pénzek

Szinte teljesen megtelt már a kis ipari zóna is. és a telekrendezés, az infrastruktúrával való ellátás.

A bővítés a vasút nyugati oldalán esedékes (EkoNata OMV töltőállomás), valamint hat hektárral a Lendva–Muraszerdahely útszakasztól az autópályáig. A tervezett beruházás 200 ezer eurót jelent.

A kis ipari park (a befelé vezető úttól balra) 9,5 hektáron terül el, az utolsó

három hektár pedig még itt is a község tulajdonában vár értékesítésre. A kommunális infrastruktúrával ellátott telkek eladási ára eddig jellemzően 20 euró volt négyzetméterenként.

A parcellák nagysága 1–1,5 hektár, de természetesen összevonhatók.

Az ipari zóna telítettsége és az ott lebonyolódó teher- és személyforga-

építésével és a közlekedési rend módosításával.

Gazdasági szempontból is fontos adattá vált mára a Vinárium kilátótorony idegenforgalmi látogatottsága (100 ezer látogató), de hozzá kell tenni, hogy a megnövekedett turisztikai érdeklődést sajnos nem követte a kínálat bővülése borozók, családi vállalkozások, Benicán új híd épül. sára, javítására. A kiemelt fontosságú fejlesztések közé sorolható a Lendva– Pince közötti kerékpárút építésének indítása, valamint Csente, Völgyifalu és Pince belső utcáinak

segítségével történik, a munkálatok a várdombnál indulnak. A göntérházi körforgalmat is átalakítják, hogy még nagyobb közlekedési biztonságot hozzon.

Mit mondanak a polgárok?

Idén megkezdődik a Lendva–Pince útszakasz szanálása 2019-es befejezéssel. Az út mellé kerékpárút és járda is épül. bővítés 2013-ban történt hat hektárral. Jelenleg ebből háromhektárnyi telek szabad, eladásra készen áll. Az ipari park teljes területén pedig összesen 10 hektár közművesített telek áll még rendelkezésre, ebből hét már elkelt,

lom miatt a községnek és az ott székelő cégeknek lassan tenni kell valamit a zökkenőmentes és biztonságosabb közlekedés érdekében. Már készül is az ipari zóna közlekedési rendezésének tervezete, várhatóan belső utak meg-

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

szálláshelyek, vinotéka, ajándékbolt és hasonlók megnyitásával.

– A községi munkanélküliségi rátát nézve pedig érdekes adat, hogy míg Lendva Szlovéniában a 12. legnagyobb foglalkoztatási központ, mégis csupán 40

Vida Kornélia, Csente: – Ha a községemről kérdeznek, akkor azt akarom elmondani, hogy gyerekkoromban fel sem tűnt, milyen csodálatos helyen élek, csak nemrég, amióta a fiammal sétálni szoktunk a Lendva partján. Onnan körbenézve a Lendvahegy, Csente, Völgyifalu és Pince dombjai páratlan látványt nyújtanak. Hát még fentről lenézve… Szeretek itt élni, nem is élnék máshol. Amúgy viccesnek tartom az olyan járdákat, amelyek az utca közepén érnek véget. Most készült el egy ilyen feles járda Csentében. Mondjuk, az tetszene, ha ez a járda nem a csentei temetőnél érne véget, hanem a pincei határnál. AK

5

Lendva Község

Lendva pályázik az Európa Az Európai Unió határozata alapján 2025-ben Szlovénia és Németország egy-egy városa viselheti az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A pályázatot a rangos címre, melyet az unió ítél oda, Szlovéniában az elsők közt – az országos közvélemény nem kis meglepetésére – már tavaly áprilisban bejelentette Lendva. A pályázási előkészületi folyamat több évet igényel. Hol tart ebben Lendva ma?

Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net

Bevezetőként először néhány tudnivaló az 1985ben indult Európa Kulturális Fővárosa címről, az EU egyik legismertebb projektjéről: a legújabb irányelvek szerint a címre azok a városok pályáznak a legnagyobb eséllyel, amelyek hosszú távon fenntartható kulturális stratégiát mutatnak be. Fontos szempont a pályázatok értékelésekor az erős európai dimenzió, az államhatáron átnyúló együttműködés, a helybeliek minél nagyobb számú bevonása, a tudatos közönségfejlesztés, a kultúrafogyasztók körének szélesítése. A program a korábbiaknál jobban reflektál a helyi környezet igényeire, a város élhetőségi tényezőire, a program közép- és hosszú távú társadalmi, valamint gazdasági hatásaira. Ennek tükrében nem esélytelen a kisebb városok pályázása sem. Az adott ország hat évvel a címre kijelölt év előtt, tehát Szlovénia esetében 2019-ben meghirdeti a pályázatot, általában a kultuszminisztérium által, és a kandidáló városok közül egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével választja ki a címre esélyes településeket, majd a második körben, a hiánypótlások után dönt a cím viselőiről. A kiválasztott város legkésőbb négy évvel az aktuális év előtt értesül a kiválasztásáról.

Az előkészületi években az Európai Bizottság három monitoringot, azaz

6

ellenőrzést végez, melyek alapján – az EU hozzájárulásaként a költségekhez – jutalmat ítélhet oda, a Melina Mercouri-díjat. Ennek összege jelenleg 1,5 millió euró és kulturális programokra fordítható.

Szlovéniában elsőként Maribor kapta meg a címet 2012-ben, Magyarországon Pécs 2010-ben. Magyarország 2023-ban soros ismét a kulturális fővárosi címre, a pályázatát eddig Veszprém (közösen a Balaton térséggel), Gödöllő és Debrecen jelentette be.

Horvátországból elsőként Rijeka lesz Európa Kulturális Fővárosa 2020-ban, 2021-ben pedig például két olyan város nyerte el a címet, melyekben magyar nemzeti kisebbség él – a vajdasági Újvidék (először fordul elő, hogy nem uniós, hanem tagjelölt ország városa kapja meg a címet) és a romániai Temesvár.

Lendvához földrajzilag a legközelebbi külföldi kulturális főváros az osztrák

Mitja Čander (Kreatív bázis) és Balažek Anton, Lendva polgármestere a pályázat bejelentésekor: a pályázat benyújtásáig megkeresik a partnereket, bekapcsolva a szomszédos országokat is, illetve a 100 kilométeren belüli partnervárosokat.

Graz volt 2003-ban.

Szlovéniában Lendva mellett eddig Ljubljana és Nova Gorica (együtt az olasz Goriziával) nyilvání-

totta ki indulási szándékát.

Az uniós szabályok szerint a pályázatot minden város maga készíti elő és ennek megfelelően vise-

A Lendvai Könyvár a kulturális beruházások keretében új, kisebb szabadtéri programokra is alkalmas udvart kapott.

li a pályázat elkészítésének költségeit is. Lendva kultúrfővárosi pályázatának „vezérhajósa” Mitja Čander író, szerkesztő, a maribori kultúrfővárosprojekt programigazgatója, illetve az általa és Maja Čander által alapított Kreativna baza (Kreatív bázis) kultúrafejlesztési intézet Ljubljanából. Közvetlen munkatársuk Aleš Šteger költő, író, mindhárman a szlovén kulturális szféra ismert szereplői.

Hogyan folynak az előkészületek? A Kreatív bázis kidolgozta Lendva Község kulturális stratégiáját a 2017–2025 közötti időszakra, melynek szerves része az úgynevezett akció- és operatív terv a kultúrfővárosi pályázat elkészítésére. Ennek kidolgozására 23 ezer euró értékben írtak alá szerződést a községgel. A községi tanács a dokumentumot április végi ülésén szinte vita nélkül elfogadta és hatvannapos nyilvános közvitára bocsátotta (május 3-tól elérhető Lendva Község honlapján szlovén és magyar nyelven). Ez idő alatt a témában szakmai, illetve nyilvános fórumot is szerveznek, számítva a polgárok aktív(abb) közreműködésére, a polgármester pedig helyi EKFprogramtanácsot nevez ki hét taggal, akik koordinálják a stratégia kivitelezését is.

A helyzetelemzés általános megállapítása röviden összefoglalva, hogy Lendván a kultúra – a hasonlítható horderejű községekhez viszonyítva – jól szervezett és viszonylag jól finanszírozott.

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

a Kulturális Fővárosa címre A program, ami az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím megpályázását illeti, négy programoszlopot, útmutatót állít fel: Tegnap és ma (a régi városrész revitalizálása, digitalizálás, interdiszciplináris projektek), Nyitott Lendva (a zsidóság egykor és ma, több kulturális térség, új tartalmak a köztereken, kultúrtartalmak fejlesztése a médiában), Új közösség (a közösségek programjai, a hátrányos helyzetű csoportok, gyerekek bekapcsolása, kultúrturizmus, önkéntesség) és a Fiatal Lendva (programok a fiatalok, ifjúsági szervezetek aktív bekapcsolására, kompetencia-emelési programok) címekkel. Konkrét programok ezen belül például az építészeti műhely négy egyetem bevonásával,

nészek fellépése, aztán kultúrhetek szervezése az iskolákban, óvodákban, utcai fotós művésztelep, egy 30 perces turisztikai-kulturális produkció létrehozása a Színház- és Hangversenyteremben turisták számára, a Padlás ifjúsági klub programjainak finanszírozása, a kétnyelvű középiskola robotikai-technológiai programjának támogatása, pályázat a műkedvelő kultúra támogatására.

A programok kivitelezésére, valamint a szervezési és egyéb általános feladatokra az idei költségvetésben 135 ezer eurót biztosítottak. Ebből például a műkedvelők (34 egyesületre számítanak) programjaira 35 ezer eurót írnak ki, 26 ezer euróra értékelik a szervezési és általános feladatok költ-

dukciókra 5 ezret, ha csak a nagyobb tételeket soroljuk fel. A programok kivitelezői többnyire – értelemszerűen – azok a helyi intézmények, szervezetek, egyesületek, amelyek a programokat eddig is vitték, illetve ahol történni fognak, tehát a Galéria-Múzeum, a Könyvtár és Kulturális Központ, a Zeneiskola, a Kultúregyesületek Szövetsége, a Padlás… A műhelyek esetében kivitelezőként szerepel a Ljubljanai Építészeti és Formatervezői Múzeum, illetve több feladatot a község nyilvános megrendelés által ad ki.

Ami a kulturális költségvetést illeti, Lendva az idén jelentősen emelte az infrastruktúrába (tatarozások, felújítások) fektetett eszközöket is: a vár felújítására 45 ezer, a könyvtár

A Galéria-Múzeum nagy kiállításainak sorozatával – tavaly Miró, idén Dalí – átlépte a helyi kereteket, s egyik oszlopává vált az EKF-projektnek és a kultúrturizmusnak. a Biennálé nemzetközi vidékfejlesztési kreatív műhely (túrautak kijelölése, a Hetés–Göntérháza bevezető térség ötletterve), a zeneiskolák promenádkoncertje, szabadtéri balettelőadások, a zsinagóga és a zsidótemető korszerűsített menedzselése, a LindArt ifjúsági művésztelep bővítése, utcai ze-

ségeit, s ezen kívül még 12 ezer euróra az EKFprojekt beruházási terve és pályázata elkészítését. A médiapromócióra szintén 12 ezer eurót terveznek, míg a Biennálé vidékfejlesztési műhelyre 10 ezer eurót, a Padlás programjaira 8 ezret, a koncertekre, illetve a balettra 6 ezret és a turisztikai-kulturális pro-

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

beruházásaira 120 ezer, míg a kultúrotthonban szükséges munkálatokra 160 ezer eurót terveztek. A kultúra szűkebb területére 2017-ben összesen valamivel több mint 2 millió eurót költenek (a költségvetés 15 százaléka).

Sok tehát már az adat, melyekből kissé konkrétabb képet alkothatunk a

Színház. Van. Legyen. Fejlődjön. készülő pályázatról, annak ellenére, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím témájában a községi hivatalon kívül nem igazán találtunk beszélgetőtársat.

A kulturális intézmények a most nyilvánosságra hozott kulturális stratégia – EKF-program kapcsán szólnak majd.

Ezúttal nem emeltük ki külön Lendva gazdag történelmi és kulturális múltját, multikulturális mivoltát, nemzetközi nyitottságát, határon átívelő kapcsolatait sem, amiken valójában a pályázat alapul. A helyi környezetben ismerjük ezeket a tényeket.

A stratégiát elolvasva

azonban nem kis meglepetést váltott ki, hogy a különben aprólékos program igen hiányos, ami az őshonos magyar kultúrát, szerteágazó tevékenységét illeti. Hogyan lehet, hogy a program nem is említi például a több mint tíz éve működő, számos díjat elnyert Egy&Más Vándorszínházat vagy például a Muravidék Néptáncegyüttest? A hivatalos községi magyarázat szerint a magyar kultúra teljes egészében még nincs bekapcsolva az anyagba a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet késlekedő visszajelzése miatt, amit a nyilvános közvita idején pótolnak.

Mit mondanak a polgárok?

Kósa Klára, Felsőlakos: – Először is azt gondolom, hogy merész ötlet az Európa Kulturális Fővárosa címre a pályázás, de ezért is tetszik, mert a merészeké a világ. Ahhoz viszont, hogy el is nyerjük ezt a rangos címet, sokkal több befektetés kellene a kultúrába, nagyobb összefogásra és széleskörű látásmódra lenne szükség. Ez meg bizony hiányzik nálunk. A multikulturális közeg megvan, de ameddig mindenki a saját kalácsát félti, addig nehéz lesz kulturális fővárossá válni. AK

7

Dobronak Község

Kiemelt feladat a tűz- és katasz Dobronak Község – a legfiatalabb község a régióban –idén valamivel több mint 1,8 millió eurós költségvetéssel gazdálkodik. Kiemelt beruházásként szerepel ebben a kultúrotthonhoz kapcsolódó tűz- és katasztrófavédelmi központ építése Dobronak központjában.

Bence Lajos lajos.bence@nepujsag.net

– Miután a zsitkóci és a strehovci tűzoltóegyleteket sikerült kielégítő módon, az egyenruhától a tűzoltóautóig felszerelni, a tavalyi évtől a dobronaki, igencsak jól működő egylet helyzetén kívántunk javítani azzal, hogy megépül számukra a tűzvédelmi központ – mondja Kardinar Marjan polgármester. – A

Kardinar Marjan polgármester. projekt elkészült, meg is erősíttetett, a község részéről a pénzügyek is biztosítottak rá. A helyszínt is kiválasztottuk: a művelődési házhoz kapcsolódva, a Petrol benzinkút felőli oldalon helyezkedik majd el. Ezzel a fűtés kérdése is egyszerűbb és a tűzoltók szükség esetén a művelődési otthon más helyiségeit is használatba vehetik. Mihelyst meglesz az építési engedély, elkezdjük a munkálatokat.

A két fázisban megvalósuló beruházás első részében építkezünk, a másodikban pedig a szükséges felszerelést szerezzük be. Mivel a polgári védelem is itt

8

kap helyet, a kapcsolódás lehetőségét felajánlottuk Gáborjánháza, Bödeháza és Szijártóháza közös önkormányzatának is, akik a közeledést jó néven vették – mondja a polgármester, aki a községet megalapítása óta vezeti.

A 300 ezer euró értékű beruházás kétéves program tehát, így 2018 végén fejeződik be, a munkálatok előreláthatólag júniusban indulnak. A beruházás értékének egyharmadára viszont még nincs fedezet, ezért egyéb forrásokra, támogatásokra is számítanak.

Az idei tervek azonban emellett természetesen több területet is felölelnek. A Bakonaki-tó mellett kibontakozó turizmus, mely a mezőgazdasággal és a hagyományra épülő kézművesiparral is szoros kapcsolatban van, a község húzóágazata lehet. Sikerült a tó környékét – természetességének megőrzése mellett – az itt kialakított energiapontokkal és a Szent Vid-forrással a turizmus szolgálatába állítani: a hazai és a külföldi turisták száma az elmúlt 10 éves periódusban elérte az 50 ezret, így ismét lehetőség van arra, hogy a turizmussal kapcsolatos elképzelések bővüljenek.

– A kalandpark is, különösen így tavasszal, kezdi beváltani a hozzá fűzött reményeket. A következő lépés a parkoló építése lakókocsis szolgáltatásokhoz, s magának a turizmusnak a fiatalok körében való népszerűsítése oktatások, előadások szervezésével. Az elmúlt hetekben több száz középiskolás számára szerveztünk előadásokat. Az egyszerű

A Bakonaki-tavat sikerült természetes állapotában, nagyobb környezeti beavatkozás nélkül megőrizni. „evés-ivás-kiszolgálás” típusú vendéglátással ma már egyetlen turisztikai intézmény, szolgáltató sem elégedhet meg. Tovább kellett lépnünk a csupán a szórakoztatásra épülő turizmustól a rekreációs turizmus felé. A hamarosan megnyíló Vid Otthonnal pedig a tó mellett zajló táborozásoknak, cserkészeti, természettudományi tevé-

kenységeknek szeretnénk új feltételeket teremteni. A község mindhárom településén – Dobronak, Zsitkóc és Strehovci – felméréseket is végzünk az úgynevezett „stacionáris” turizmus igényeinek a kielégítésére, magyarán, hogy a turisták legalább egy-két napig helyben tartózkodjanak, s ne kelljen Lendván vagy Morácon szállást keres-

niük – mondja Kardinar Marjan, majd hozzáteszi: – A gazdaság is jó irányba halad. Persze mint kis község nem mérhetjük magunkat más térségek központjaihoz, de van már néhány jól működő vállalatunk, vállalkozónk. Én amondó vagyok, hogy ha ez a sor ötévenként egy újabbal bővül, meg lehetünk elégedve. Minket is

A településeken a csatornázás és a járdák építése már a vége felé közeledik. Hamarosan a strehovci és a kámaházi kerékpárút is megépül.

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

ztrófavédelmi központ építése Polgármester: Kardinar Marijan Lakosság száma: 1.266 Helyi közösségek száma: 3 Munkanélküliség: 24,1%

Itt, a művelődési ház mellett épül ősztől a tűz- és katasztrófavédelmi központ. sújt a munkaerő-elvándorlás, de vannak pozitív jelzések is. Ilyen például az, hogy nem telik el olyan hét vagy hónap, hogy ne jelentkezne valaki, aki ingatlant szeretne vásárolni, bérelni a községben. Vannak közöttük fiatalok is

gyermekeiket. A gyermek szempontjából is fontos lenne, hogy az első lépésektől érezze az „otthon melegét.”

A polgármester a község fejlesztése területén fontosnak tartja a mezőgazdasági tevékenységet,

het helyettesíteni a sertéssel, ez téves felfogás volt; Kardinar szerint az első helyre ismét a marhát kell helyezni, már csak az istállótrágya miatt is.

A másik a szövetkezeti hálózat visszaállítása, mely a fejlesztésnek egyik

a teljes igazgatás, a szervezés, önszervezés terén, beleértve az áruátvételt és a naprakész szaktanácsadást is. Az emberek még mindig hajlandóságot mutatnának a házi termékek, zöldségek és más egészséges élelmiszerek előállítására.

A községben az elmúlt hónapokban a községi területrendezési tervek megvitatása folyt műhelymunkákkal és felmérésekkel is kiegészülve, s mindezek a hiányosságokra is felhívták a figyelmet.

Elsősorban arra, hogy sok olyan épület van még a központban, például a Tio vagy az egykori községháza épülete, mely kihasználatlan, de akadnak ilyenek Zsitkócban (laktanya) és Strehovcin is.

– A község tulajdonában lévő épületeket már feltérképeztük, de lépéseket teszünk azok felé is, akik ilyennel rendelkeznek, de még tanácstalanok és nem döntöttek üresen álló ingatlanjaik sorsáról.

A „halastóról” szóló terü-

letrendezési terv a májusi ünnepek után közszemlére kerül, és hasonló készül Dobronak központjáról is.

A községi igazgatási egység, a kereskedelmi-ügyviteli központ és az iskola közötti térséget szeretnénk urbánus egységgé fejleszteni. Olyanná, amilyen egykoron Dobronak mezőváros volt. Az iskola mellett épül majd fel a sportés rekreációs központ, a játszótér teljes felújítását tervezzük öltözőkkel, ifjúsági gyülekezőhellyel.

Ezzel a fiataloknak és a tömegsport kedvelőinek az igényei is ki lennének elégítve – szól a tervekről a polgármester.

A következő évtized egyik általános fejlesztési feladata lesz az idősek ellátásának biztosítása. Dob­ ro­nakon erről is már most gondolkodnak. A polgármester szerint a vidéken is komolyak az idősek, illetve a nyugdíjas korosztály gondjai, így a már említett üresen álló épületekben napközi gondozást is szeretnének biztosítani.

Mit mondanak a polgárok?

Az egykor mezővárosként emlegetett Dobronak központja a közeljövőben jóval átláthatóbb képet mutat majd. szép számmal. Mindezek mellett a születések száma is stagnál, ami manapság jó trend. Kár, hogy az új óvoda még mindig nem elég vonzó egyes szülőknek, így nem a korszerű és minden igényt kielégítő Katicabogárba íratják be a

amelyben általánosságban nagy változások álltak be.

A búza- és a kukoricatermesztés mára zsákutcát jelent, bizonyos értelemben a cukorrépa is, bár újra lehet és talán kellene is kezdeni termeszteni.

A szarvasmarhát nem le-

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

előfeltétele lenne, erős regionális beütéssel. Ez a termékfelesleg eladását illetően is fontos szempont.

Más kérdés, hogy a szövetkezetek miért szakosodtak csak a piacra, illetve a termékek eladására, és kevés felelősséget vállaltak fel

Gerenčer László, Dobronak: – Volna néhány dolog, amit meg lehetne csinálni a faluban. Például a bekötőutat Tornisa felé ki kellene szélesíteni. A Bakonaki-tónál lehetne egy halászcsárda, vagy legalább egy olyan hely, ahol halat lehetne vásárolni. De a szálláslehetőségek ügye is megoldatlan még, pedig sok a turista. Akár bungalók építésében is lehetne gondolkodni. A kerékpárút építése folyamatban van, ez viszont nagyon pozitív. A kavicsbányánál lévő tó kitűnő lehetőségeket rejt, akár a vízi sportok kedvelői számára is, viszont az itt lévő bioerőmű negatívan hat a turizmusra. AK

9

Hodos Község

Idegenforgalmi beruházás Mivel Hodos Községben az alapvető infrastruktúra, a vízvezeték, a szennyvízcsatorna, az utak és a járdák, az utcai világítás is szinte teljesen elkészült már és csak kisebb szakaszokon kell építkezni, ezért a község az utóbbi években – így idén is – leginkább az idegenforgalmi infrastruktúra, a létesítmények fejlesztésében gondolkozik. Egyrészt a község polgárai, valamint maga a község is nagyobb területű erdővel rendelkezik, így kézenfekvő a fagazdálkodás, amelynek alapjai éppen mostanában kerülnek lefektetésre.

Tomka Tibor tibor.tomka@nepujsag.net

Egy község életében, költségvetésében, különösképpen, ha kisebb községről van szó, igencsak fontosak a beruházások. Ezek által valósulnak meg azok a tervek, amelyek emelik a polgárok életszínvonalát, lehetőségeit, élhetővé tesznek

Orbán Lajos, Hodos Község polgármestere: „Egyre nehezebb beruházni, szinte lehetetlen a hosszabb távú tervezés, a dolgok napról napra változnak.

Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kellene.” egy környezetet. Így van ez Hodoson, Kapornakon és Domaföldön, Hodos Község településein is.

Orbán Lajos polgármester a beruházásokról beszélve azonnal megemlíti, hogy az idők igencsak megváltoztak, egyre nehezebb és körülményesebb a beruházásokat tervezni, intézni, beszerezni

10

a szükséges eszközöket.

Kezdetben, a község önállósulása utáni években a szavai szerint még lehetett hosszabb távon is tervezni, egyértelmű volt, hogy mikor milyen pályázatok jelennek meg, így el is lehetett dönteni, milyen irányt vegyen a község, mit tervezzen, miben érdemes gondolkozni. Példaként említi a 2007–2013-as uniós költségvetési időszakot, amelyben például az RRA Mura ügynökségen keresztül megvolt, hogy melyik község milyen kerettel rendelkezik – például Hodos Községnek 1,6 millió eurós kerete volt –, és ezt a hétéves időszakon belül fel is lehetett használni. Jelenleg ezt szinte lehetetlen látni, a pályázatok esetlegesen jelennek meg, minden előzetes ter v nélkül lehet csak belekapaszkodni egy-egy projektbe, pályázatba.

Emellett a polgármester szerint a községben az utóbbi években lezajlott nagyarányú infrastrukturális fejlődésben nagy segítséget nyújtott a nemrég elhunyt Pozsonec Mária korábbi nemzetiségi képviselőasszony, aki nem csak a község létrejöttében vállalt óriási szerepet, hanem a későbbi mindennapi életben is, amikor egy-egy szakemberhez, államtitkárhoz, miniszterhez kellett eljutni, segítséget, véleményt, tanácsot kérni. Ez is szinte lehetetlenné vált mára. Összegezve: a polgármester úgy véli, így nehéz dolgozni és

A hodosi templom és környéke a község egyik jellegzetes pontja.

mindenképpen változtatni kellene a gyakorlaton.

Hodos felé utazva, bármelyik oldalról is közelítjük meg az őrségi települést, szembetűnő, milyen sok az erdő, így kézenfekvő, hogy az emberek, a község is kihasználja a természet adta lehetőséget, azaz fagazdálkodással is foglalkozzon. Ez az egyik feladata a községben tavaly alapított kommunális vállalatnak is, amely a valamikori községi közüzemi részleget helyettesíti, leginkább azért, mert ilyen módon, önálló jogi személyként könnyebben férhet hozzá a különböző pályázatokhoz, egyéb keretekhez.

Konkrétan egy erdei gépek beszerzéséről szóló projektben bíztak. Legalábbis ez volt az információ tavaly Orbán Lajos szerint, ami segített is volna, mert a községnek a költségeknek nagyjából

Az egykori hodosi határátkelőhely, ahol kiegészítő szálláshelyeket, éttermet, kerékpárkölcsönzőt, idegenforgalmi központot, autómosót szeretnének.

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

sok, fejlesztések

Az egykori laktanyából kialakított ifjúsági központban a szálláskapacitást növelnék lakókonténerekkel. Ezek az épülettől balra kapnának helyet, ahová egy lombházat is építenének. csak a 40 százalékát kellett volna fedezni. Sajnos kútba esett az egész, mivel a pályázat úgy jelent meg, hogy az előbb említett önálló jogi személyként működő kommunális vállalatnak legalább már két

Hasonló módon estek el attól a pályázattól is, amely révén a közhasznú munkások után befizetésre kerülő járulékokat lehetett volna visszaigényelni, ebben az esetben azért, mert

által biztosított keretek is. A különböző említett próbálkozások után a község, a községi tanács úgy döntött, feltőkésíti a kommunális vállalatot, így be tudták szerezni a szükséges traktort, a

A községi kommunális vállalat feladata, de akár jövedelemforrása is lehet az erdei utak, árkok tisztítása. A község 30 hektár saját erdővel rendelkezik. éve kellett volna működnie pozitív számokkal. A polgármester hozzáteszi, csak egy ilyen vállalat volt a Muravidéken, talán ennek írták ki a pályázatot.

a kommunális vállalatot a község alapította. Hasonlóképpen és hasonló okok miatt elérhetetlenek a vállalatnak az úgynevezett „muravidéki törvény”

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

hozzá tartozó eszközöket, a hótolót, a kaszát, a mulcsozót, amelyekkel karban tudják tartani az utakat, útpadkákat. Új lehetőség nyílt a válla-

Polgármester: Orbán Lajos Lakosság száma: 340 Helyi közösségek száma: – Munkanélküliség: 21% latnak azzal is, hogy a Hodosi Idősebb Polgárok Otthonának éves szinten legalább 500 köbméter fanyesedékre lenne szüksége fűtőanyagként. Ezt ki tudná elégíteni a kommunális vállalat, s ezzel jövedelmet termelhet a községnek. Ehhez azonban be kellene szerezni egy legalább 30 köbméter kapacitású erdészeti utánfutós kocsit, amellyel a fanyesedéket egy szintén még nem meglévő raktárhelyiségbe lehetne szállítani. A nyesedéken a polgármester szerint köbméterenként 5 eurót tudnának keresni, vagyis csak az említett otthon miatt nem biztos, hogy megéri a befektetés. Hozzáteszi azonban, hogy a község 30 hektárnyi erdővel rendelkezik, rengeteg utat, árkot, töltést kell tisztítani, így hosszú távon mindenképpen érdemes ebbe befektetni.

Nem utolsó sorban a 16 ezer eurós pótkocsival rönkfát is ki lehet majd termelni. A már meglévő gépeknek, illetve a később beszerzendőknek a községi épület alatt – a községi területrendezési terv megváltoztatása után – építik meg a raktárakat, tároló helyiségeket.

A leírt befektetés mellett a község leginkább az idegenforgalomban gondolkozik. Kézenfekvő fejlesztési irány a valamikori határátkelő épülete, amely már évek óta üresen áll.

Első lépésként a polgármester a tulajdonjog megszerzését említi, amely előrehaladott állapotban van, a döntés-előkészítés gyakorlatilag lezajlott, csak a kormány határozatát várják. A viszonylag nagyméretű épületben a tervek szerint egy idegenfogalmi információs központot, kerékpárkölcsönzőt, autómosót, egy

lakókocsi-, illetve lakóautó-parkolót, valamint éttermet szeretnének létesíteni, de szálláshelyek is szerepelnek a projektben.

A tervek szerint a község európai pályázaton szeretne keretet nyerni az említettek kialakítására, míg a szolgáltatásokat magáncégek nyújtanák.

Az első számítások szerint nagyjából 450 ezer euróra lenne szükségük, a 15 százalékos önrészt pedig az említett magánvállalkozók biztosítanák.

A tervek, illetve a pályázati kiírás szerint is a projektet öt éven belül kell majd megvalósítani. Az egyébként kész projekttel az áprilisban lejárt SI–HU pályázatra nem tudtak jelentkezni, mert a kormány még nem hozta meg az említett döntést, de a következő kiírásba az őriszentpéteri önkormányzattal, illetve az Őrségi Nemzeti Parkkal közösen vágnak majd bele.

A korábbi évek egyik nagyobb projektje volt a valamikori határőrlaktanyából kialakított ifjúsági központ kialakítása, amely évről évre szépül, egyre bővebb a kínálata, és jóformán állandóan betöltik a különböző, leginkább Magyarországról érkező iskolás csoportok.

A szálláskapacitásokat ezért szeretnék bővíteni úgy, hogy egy busznyi turistát tudjanak fogadni.

Az elképzelések szerint – a projekt a LAS Goričko első rostáján már átment – két mobil lakókonténert szeretnének az ifjúsági központ mellé állítani, amivel a jelenlegi 28 fős kapacitást további 22 fővel növelnék. Emellett ki szeretnének alakítani egy úgynevezett lombházat is, ami különösen nyáron növelheti az egész épületegyüttes attraktivitását.

11

Moravske Toplice Község

Idén az utak javításá javítás Moravske Toplice Község azon kisebb önkormányzatok közé tartozik, melyek sürgetik a községek alapfeladatainak elvégzésére adott állami átalány mielőbbi emelését, hiszen ez további fejlődést tenne lehetővé. A kisebb községekre különösen jellemző az, hogy ha meg is van a fejlesztési terv, a megvalósítás akadozhat, mert bizonytalanokká váltak a finanszírozási lehetőségek, a jelenlegi rendszerben pedig az önerőre építeni szinte lehetetlen. A moráci székhelyű községben idén a közutak javításán és a csatornaépítésen lesz a hangsúly.

Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

– Természetesen mi is nagyobb ütemben szeretnénk fejlődni, fejleszteni az infrastruktúrát, a gazdaságot, élénk egyesületi életet szeretnénk biztosítani, korszerű iskolákat, óvodákat működtetni – mondja Glavač Alojz polgármester. – A vidéki, főként a határmenti községek elrugaszkodása azonban nehezebb, ezért az államtól

Glavač Alojz, Moravske Top­ lice Község polgármestere. a finanszírozás területén pozitív megkülönböztetést várnánk el. Nálunk más a szociális helyzet, a gazdasági potenciál, a foglalkoztatási lehetőségek sokkal gyengébbek, mint másutt, a mezőgazdaság struktúrája sem korszerű, valamint a népesség is egyre csökken – jegyzi meg Glavač Alojz.

Az idei községi költségvetés bevételi oldala 8 millió euró, ennek 35 százalékát fordítják beru-

12

házásokra. Az átalányon és a kiegyenlítő különbözet összegén kívül a községnek más forrásokat is kell biztosítania, a pályázatokon túl a községi vagyon eladásából, hitelből, illetékek, adók beszedéséből is kénytelen bevételt előteremteni. A fejlesztési erőforrások bővítése céljából a következő két évben a golfpálya eladását tervezik, melyet jelenleg a Sava Turizem bérel. Az ingatlan eladásából mintegy 1,5 millió euróra számítanak.

Ezen kívül a következő két évben 300–300 ezer eurós hitelfelvételt is terveznek, kedvező kölcsönre számítanak az Államkincstártól: nullás kamatlábbal, egyéves türelmi idővel és 10 éves futamidővel.

A községben a beruházások terén kiemelt figyelmet kap idén a községi utak javítása, karbantartása, melyre eddig is évente mintegy 700 ezer eurót fordítottak a Čista narava Kft. közművállalaton keresztül. A község területén (27 helyi közösség) 232 kilométernyi állami út és mintegy 500 kilométernyi községi, mezei és erdei út található. A polgárok minden évben sürgetik bizonyos közutak javítását, korszerűsítését, főleg Goricskón, a kétnyelvű településeken. Vannak itt olyan útszakaszok, melyek javítása már több mint tíz éve várat magára; ugyan bekerültek a tervekbe, de a megvalósításra eddig nem került sor. Idén Szerdahelyen és Szentlászlón

Szentlászlón a szennyvíztisztítást kis tisztítóberendezésekkel kell megoldani. számíthatnak útfelújításra, aszfaltozásra. Csekefán a temető felé vezető út megjavítását, leburkolását is tervbe vette a község, beleértve az árkok rendezését is.

A legnagyobb beruházás a közművek terüle-

tén Pártosfalván várható, ahol az országút felújítása kapcsán járdák épülnek, a hiányzó utcai világítás is elkészül, valamint két híd javítása várható. Mindez megközelítőleg 3 millió eurós beruházást jelent EU-s, állami és községi források-

ból. A helyi közösségnél bíznak a beruházásban, mely hosszú évek után Pártosfalva gazdasági versenyképességének javítását, a közlekedésbiztonsági szint emelését, valamint az életszínvonal növelését is hozná. Azt azonban már

Idén aszfaltburkolatot kap a temetőig vezető út Csekefán.

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

sán van a hangsúly most is tudni lehet, hogy a megvalósítás lépésenként történik. Mivel a települést országút szeli át, az állam készíttette el a terveket a DRSC társaságnál. Ennek alapján készülnek el a járdák, épül meg az utcai világítás, valamint a csapadékés a szennyvízcsatorna.

A Pártosfalva–Szentlászló szakaszra a szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztítóberendezés terve is elkészült, nyilvánvaló viszont, hogy a csator-

költség. S akkor még itt van a vízelvezetés és -tisztítás variábilis része, ami az elfogyasztott víz mennyiségétől függ. A polgárokat egyszerűen nem tudjuk ilyen mértékben megterhelni, a községnek pedig nincs lehetősége ennek enyhítésére. Még a tavasz folyamán az érintett helyi közösségekben falugyűléseket tartunk a probléma ismertetésére, a megoldások keresésére – mondja Glavač polgármester.

Pártosfalva–Szentlászló szakaszt sem, pedig egy EU-s projekt része. Így a térségnek a kis, egyedi tisztítóberendezések telepítésében kell keresnie a megoldást, de ehhez vissza kell lépni az EU-s projekttől, majd a háztartásoknak kell megpályázniuk a kis tisztítóberendezések támogatását Moravske Toplice Községnél. A támogatás 1.500 euró. A fontos kommunális és környezetvédelmi beruházás tehát ismét

Pártosfalván nagy szükség van az út javítására, a járdák megépítésére. nahálózat építését az út javítása előtt, illetve azzal párhuzamosan lenne és�szerű elvégezni.

– Komoly pénzügyi gondokkal is szembesülünk azonban, hiszen a csatornaberuházás értéke nagyon magas, melynek finanszírozását a község és a lakosság a jelenlegi gazdasági és szociális helyzetében nem bírja el. A csatornahálózatra a rákapcsolási díj mintegy 2.400 eurót vagy többet tenne ki. A hálózat működési díja – a hálózatdíj – a 3 millió eurós beruházásnál háztartásonként 50 euró körül alakulna, ami fix

A csatornaépítéssel tehát szorosan összefügg az út javítása Pártosfalván. A polgárok viszont elégedetlenek, hiszen úgy vélik, hogy a község különböző okoknál fogva túl sokáig halogatta a térség kommunális infrastruktúrájának rendezését. Közben változás történt az EU-s szabályozásban, melynek értelmében a csatornahálózatot és a 2 ezer PE alatti kapacitású (mint amilyen Pártosfalva és Szentlászló esetében számításba jöhet) tisztítóberendezéseket az EU kohéziós alapjának forrásaiból már nem lehet finanszírozni, tehát a

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

eltolódni látszik. A járdák – ígérik a községnél – jövőre elkészülnek.

A vízellátás a muravidéki vízvezeték-hálózat B alrendszerének működésbe helyezésével egységesen megoldódott, a hálózatban a pártosfalvi kút tartalékkútnak számít.

A vízvezeték hálózati díját a község 60 százalékban támogatja.

A moráci székhelyű község nemzetiségileg vegyesen lakott térségének a biztosabb jövőt mindenképpen a gazdasági beruházások, a munkahelyek jelentenék. A valamikori pártosfalvi Kötöde és a

Polgármester: Glavač Alojz Lakosság száma: 5.847 Helyi közösségek száma: 27 Munkanélküliség: 16,4% mezőgazdaság jobb helyzete könnyebb megélhetést nyújtott, a kereseti lehetőség helyben megvolt. A megszűnt könnyűipari üzemet több mint egy évtizede nem pótolta újabb vállalat megjelenése, bár érdeklődés volt már többször is, legutóbb egy likőrgyártó Gorenjskóról. Az üzemcsarnok egy részében a ljubljanai Semenarna Rodovita üzlete működik, egy helyiséget pedig raktárként egy helyi vállalkozó használ.

Munkahelyteremtéssel próbálkozik a Kocljevina szociális vállalkozás is, mely az egykori pártosfalvi átmeneti otthonban működik, s tevékenysége révén az ökogazdaságban 10–15 nehezen foglalkoztatható személy dolgozhat. A Slovanica Panonica projekt sikerességétől függ, megtörténik-e az épület felújítása, a termőföldek előkészítése a további termeléshez. A Kocljevina szociális gazdaság a LAS pályázatán mintegy 40 ezer euró támogatást nyert,

mellyel felújítják és felszerelik a konyhát a mintegy 9 hektáron megtermelt ökotermények egy részének feldolgozására. További tervük egyszerűbb szálláshelyek kialakítása is.

A ratkovci Gorički raj sajtgyár Pártosfalván a megüresedett üzlethelyiségben termékcsomagolót működtet, időnként 5–7 személyt foglalkoztatva.

Csekefán indulóban van egy mezőgazdasági vállalkozás mintegy 40 hektáron. Szentlászlón ismét új tulajdonossal működik a fűrésztelep, ahol a helyiek megint számíthatnak munkalehetőségre.

Munkahelyeket nyújt a biogázerőmű is Szentlászlón, valamint a helyi termelőktől kukoricát is vásárol.

A szentlászlóiak kívánsága, hogy a biogázerőmű kör nyezeti illetékének egy része – hasonlóan az idegenforgalmi illetékhez – kerüljön vissza a községhez, azaz a helyi gondok, tervek megoldására lehessen fordítani.

Mit mondanak a polgárok?

Gorza Mitja, Pártosfalva: – Pártosfalván, azt hiszem, a járda kiépítése volna az egyik legfontosabb dolog, hiszen az úton veszélyes a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára. Fiatalként kissé hiányolom, hogy nincs egy ifjúsági klub a településünkön, akár sportolás, társalgás céljából, ahol mi is elmondhatnánk az ötleteinket, terveket szőhetnénk, projektekben vehetnénk rész. Aztán kevés a szórakozási lehetőség is. Talán lehetnének filmestek, zenei estek, bulik vagy akár különböző előadások. AK

13

Šalovci Község

Családbarát szálláshelyek Šalovci Község hat településével – az egyedüli magyar nemzetiségű Domonkosfa mellett Dolenci, Budinci, Čepinci, Sal és Markovci – a szlovén–magyar határsávon, a zöldellő erdők ölelésében szövögeti a jövő álmait. Idén 1,86 millió eurós költségvetéssel rendelkeznek: folyamatosan törlesztik a múltból felhalmozódott adósságot és kiemelt célként az idegenforgalom fejlesztését tűzték ki.

Horvat Silvija silvija.horvat@nepujsag.net

– A község települései számára a természeti adottságoknak, a történelmi nevezetességeknek és a vasútvonal közvetlen közelségének a kihasználása jelentheti hosszú távon a fejlődést. Az idegenforgalmi irányelveket a közelmúltban alapoztuk meg, elsősorban a határon átívelő programok által nyújtott lehetőségeken keresztül – tudjuk meg Fartek Iztok polgármestertől, aki

Fartek Iztok polgármester és a tanács idén elsősorban a község idegenforgalmi fejlesztésén dolgozik. második mandátumát tölti a község vezetőjeként. – Törekvéseinkkel az idegenforgalom fellendítését céloztuk meg, ezzel a községünk vérkeringését is felpezsdítjük. A pályázáshoz szükséges kapcsolatokat már kialakítottuk, bízunk a tapasztaltabb határmenti partnerekkel az együttműködésben. Nem tömeges turizmusban gondolkodunk, hiszen egyedi természeti környezetünket

14

óvni szeretnénk, ezért a kisebb csoportokra és a családokra összpontosítunk.

Az Őrségi Nemzeti Park igazgatóságával összefogva tavaly elnyertük a község első határon átívelő programjára a támogatást, mely fontos lépést jelenthet a jövőnkben. Egyre nagyobb szükség van szálláshelyekre, a programmal ezek létrehozását valósítjuk meg Markovcin, ahol az egykori általános iskola helyiségeit alakítjuk át 54 szálláshel�lyé. A fejlesztés összértéke kétszázezer euró.

Emellett a község sikeresen megpályázta a szálláshely környékének rendezését is, így a létesítmény a jövő év elején kapja meg új arculatát. A község csatlakozott a Muravidéki Táborozók Szövetségének projektjéhez is, melyben a valamikori domonkosfai általános iskola felújítására kerül sor. – Azt szeretnénk, ha az épület életre keltésével – melyben szálláshelyek és egy több célt szolgáló helyiség lesz – Domonkosfán lenne Szlovénia északkeleti táborozóközpontja. A domonkosfai tájház közeljövőben esedékes befejezésével szintén rendelkezésre állnak majd apartmanok – ez a nemzetiségi önkormányzat hatáskörébe tartozik –, melyekre már most lenne kereslet, hiszen a Szent Márton-úton sok túrázó gyalog, illetve kerékpárral látogat el a domonkosfai Szent Mártontemplomhoz. A közeljövőben az ehhez kapcsolódó idegenforgalmi kínálatot a tájházzal szeretnénk egységesen bemutatni és felkínálni a turistáknak egy újabb határon átívelő prog-

Az erdők ölelésében fekvő goricskói község a családi turizmusban látja a jövőt. ram keretében – tájékoztat Fartek Iztok.

Mivel Goricskót a kerékpáros túrázók valódi gyöngyszemnek tartják, a községben követik ezt az egyre népszerűbb kirándulási trendet. A turisták általában vonattal érkeznek, majd a tájat az erdei és mezei utakon gyalog vagy kerékpárral barangolják be. Az áthaladó vasútvo-

nalat így kihasználva, de a környezet megőrzésére összpontosítva még idén pályázati forrásokból sor kerül egy elektromos töltőállomás felállítására a községben, amely mellett két elektromos kerékpár és tíz bicikli beszerzése valósul meg.

Salban egyébként is igyekeznek megragadni a pályázati lehetőségeket. A

polgármestertől megtudjuk azt is, hogy elbírálás alatt van egy újabb határon átívelő pályázatuk, amely révén a határsávon található Čepincin, a valamikori kaszárnyában határőrmúzeum kialakítását tervezik. Ebben a hidegháborús időszakot és tárgyi örökségét mutatnák be. Mivel az épület a magyar határ közvetlen közelében terül

Markovcin európai pályázati pénzekből alakítják át az egykori általános iskolát szálláshelyekké.

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

k, túraútvonalak el, a Magyarországról érkező turisták belépőpontja is lenne egyben, ahol egy információs irodában tájékozódhatnának a község nevezetességeiről, érdekes-

ket a következő hároméves időszakban meg fogják valósítani és minden pályázati lehetőséget kihasználnak az idegenforgalom fejlesztése érdekében. A

értékű pályázati kiírások.

Ugyan a törvény értelmében a községek beruházáskor részesülhetnek társfinanszírozásban, de ennek aránya nem megfelelő. Ha nem lesznek sikeresek a pályázatokon, ezekért a támogatásokért folyamodnak, melyek 200.000–400.000 euró értékűek. Ekkor kénytelenek lesznek a terveket külön fázisokban ezekből

Polgármester: Fartek Iztok Lakosság száma: 1.436 Helyi közösségek száma: 6 Munkanélküliség: 16,9% nem terveznek, hiszen a vízvezeték- és a szennyvízcsatorna-hálózat megépült, bizonyos részeken pedig a növényi szennyvíztisztító kisberendezések felállítását fogják támogatni. Emellett Domonkosfán egy kisebb léptékű befektetéssel az egyik útszakaszon járdát és utcai világítást építenek, valamint a jövő évre esedékes nagyobb beruházási dokumentáció előkészíté-

létrehozni. A községben kisebb szakaszokon, mintegy egy kilométer hosszban új burkolatra lenne szükség, de ennek megoldása elsősorban a projektsikerektől függ. Šalovci Községben annak tudatában tervezik a jövőt, hogy az idegenforgalom sikeréhez a szálláshelyek biztosítása mellett vonzó helyi és gasztronómiai kínálattal kell szolgálni,

A domonkosfai Szent Márton-templomot egyre több gyalogos és kerékpáros túrázó keresi fel.

A domonkosfai iskola felújításával megnő az idegenforgalmi befogadóképesség a községben.

ségeiről, a gyalogtúra- és kerékpártúra-útvonalakról.

Egyet például a Kerka mentén is terveznek létrehozni.

Eltökélték, hogy a terve-

az összegekből megvalósítani, illetve a pályázati önrészeket ebből fedezni.

Idén egyéb nagyobb beruházást a községben

polgármester a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban viszont hiányolja, hogy regionális, illetve országos szinten nincsenek nagyobb

sén dolgoznak. A község központjában szintén a járdát és az utcai világítást szeretnék kiépíteni, valamint a könnyebb közlekedés érdekében körforgalmat

s bíznak abban, hogy így a törekvésük hosszú távon is eredményes lesz. A látogatók odacsábításában pedig a községen végigzakatoló vasút komoly segítség lehet.

Mit mondanak a polgárok?

A 15 kilométeres, Szent Mártonról elnevezett túraútvonal Domonkosfáról indulva magyarországi településeken vezet keresztül.

N É P Ú J S Á G 2 0 17. m á j u s 5 .

Kovač Roland, Domonkosfa: – Domonkosfa felső részén még mindig nincs kiépítve a járda és a közvilágítás is hiányos. Azt hiszem, ennek érdekében jó volna cselekedni. Aztán a helyi turizmus fellendítéséért is többet lehetne tenni. Például itt van a Žlebičmalom, de nincs tábla, hogy a turista odataláljon. Aztán a malom melletti kis tavat is fel lehetne újítani és egy kis pihenőhelyet kialakítani.

Amit pedig sürgősen javítani kellene, az a focipályánál lévő híd a főúton. Ez már olyan állapotban van, hogy ha nem javítják meg, 2–3 éven belül össze fog roskadni.

Nagyobb járművel nem is ajánlott rajta átmenni. AK

15