Hiánypótló állandó kiállítás nyílt Hiánypótló állandó kiállítás nyílt

A Lendvai Galéria-Múzeumban május 18-án, a múzeumok világnapján – az intézmény szokásához híven – új kiállítás nyílt. A Lendva-vidék és a nemzetiségi terület című állandó tárlat viszonylag kicsi, de annál tartalmasabb és szükségszerű, vallják a kiállítás összeállítói.

„Azt gondolom, hogy egy idegen látogatónak nagyon fontos, hogy amikor belép egy múzeumba egy ismeretlen helyen, el tudja helyezni magát térben és időben – emelte ki dr. Lendvai Kepe Zoltán főmuzeológus, a kiállítás egyik szerzője a megnyitón. – Ezt meg szeretnénk könnyíteni ezzel a kiállítással. A tematikus fejezeteket történeti térképekkel gazdagítottuk. Úgy éreztük, nagyon fontos, hogy ilyen módon is megérezzék a látogatók, hogy egy 1900ban élő 21 ezer fős magyar közösség a Muravidéken 1920 után a napjainkig hogyan sorvadt ötezer főre, és ezt a történelmi folyamatot szemléltessük térképeken is” – mondta a főmuzeológus, aki a tárlat szakszövegét együtt készítette Kepéné dr. Bihar Mária néprajzkutatóval.

A kiállítás a vár északi szárnyának emeleti részén található, s habár a legújabb egység, mégis bevezetőként szolgál az állandó tematikus kiállításokhoz (régészeti, szakrális, néprajzi, hetési textilkultúra), melyeknek összesen mintegy 270 négyzetméternyi területen a járvány alatt felújított emeleti szárny ad helyet.

A Lendva-vidék és a nemzetiségi terület című kiállítás a vidék történeti kulturális, néprajzi örökségét, oktatási és sajtótörténetét írja le tablókon, igazi különlegesség ezen belül – amint azt dr. Lendvai Kepe Zoltán is kiemelte – az időrend- ben elhelyezett térképek sora. A legrégibb a Lázár deák által készített 1526os térkép, mely a magyar királyság első nyomtatott térképe, Lendvát pedig egy várral és egy templommal bejegyezve találjuk rajta. Magyarország etnográfiainéprajzi térképét 1880-ból Réthy Ferenc, a nevezetes térképész jegyzi, és szemlélteti a magyar királyság nemzetiségi összetételét. A történelmi Zala megye

Kétnapos eseménnyé nőtt

térképe pedig a 1887 és 1918 közötti állapotot rögzíti, amikor az Alsólendvai járás a második legnagyobb járása volt a megyének.

„A 2. világháború alatti térkép az egyik kedvencem: ez egy katonai térkép, mely Alsólendvát és környékét ábrázolja katonai és topográfiai részletességgel. Ez a térkép ráébresztett arra, hogy a Lendva-hegy valójában egy önálló, háromszögletes

A Lendvai Zeneiskola a múlt héten már 18. alkalommal rendezte meg a zenekarok szabadtéri hangversenyét. A rendezvény a rossz idő miatt a Színház- és Hangversenyterem szabadtéri színpadáról a terembe került, de a zenei élmény így sem csorbult. A 2003-ban először megrendezett esemény idén változást is hozott: az egynapos rendezvény kétnapossá vált, valamint a „Fúvós- és ütőzenekarok szabadtéri fesztiválja” nevet kapta. Így a fesztivál első napján a lendvai zenekarok – fúvós, harmonika és gitár – mellett a Slovenj Gradec-i és muraszerdahelyi fúvósok váltották egymást, a má - sziget a Mura, a Lendvavíz, a Kebelei-patak és a Kerka között, és nem véletlen, hogy a történelem során Lendva mint végvár fontos szerepet játszott, hiszen hadászati szempontból kiválóan védhető volt” – mondta dr. Lendvai Kepe. A kiállítás látogatói a térképészeti barangolást a szocialista Jugoszlávia térképével 1991-ig, majd az önálló Szlovénia turisztikai térképével fejezhetik be. sodik napon pedig a zeneiskolák ütősegyüttesei (Lendva, Belatinc, Gornja Radgona, Muraszombat, Ljutomer, Zalaegerszeg) mutatkoztak be – a sajnos kisszámú – közönség előtt. A rendezvényen fellépett a Murska Percussion Ensemble muraszombati ütős kamaracsoport is, amely a régió zeneiskoláinak egykori növendékeit tömöríti.

A Lendvai Zeneiskola az idei fesztivál révén felvette a kapcsolatot két olyan zeneiskolával is (Slovenj Gradec és Zalaegerszeg), amelyekkel eddig még nem volt együttműködés.

Új kiállítóhely a Bánffy Központban

Szkíta motívumok a kerámiákon

A Bánffy Központ felújított pincehelyiségeiben a Bázakerettyén élő Schweiczer

Róbert keramikus a „Szkíták nyomában” című kiállításával avatták fel az új kiállítóhelyiséget.

A tárlat darabjai az ősi motívumokkal díszített korszerű kerámiaedények, amelyek a múlt és a jelen összefonódását tükrözik. A pénteki eseményen az egybegyűlteket Soós Mihály, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy az új kiállítóhely egy színvonalas gyűjteménnyel tárhatja ki kapuit a széleskörű nyilvánosság előtt, majd Szarvas József színművész méltatta a kiállítást, bevezetésként elszavalva József Attila A Dunánál című versét. Beszédében kiemelt egy számára megragadó mondatot, mely szerint meg kell menteni a Kárpátmedence pusztuló őshonos gyümölcshagyatékát közösségerősítő szándékkal – a gondolat lényege szerinte az, hogy a kultúra, a hagyományőrzés, az alkotások külön-külön vagy akár együtt is egy új létformába formálhatók és az alkotó sajátosságaival megtűzdelve tovább örökíthetők és átadhatók

Evgen Bavčar – Képek az időben, időtlenül

Képek az időben, időtlenül címmel fotókiállítás nyílt múlt szombaton a Polgárság muraszombati Lions Klub elnöke is szólt. kultúra. Ezt követi munkássága során Schweiczer

Múzeumában Lendván, a tárlaton megtekinthető képeket dr. Evgen Bavčar, világhírű látássérült fotós készítette. A tárlat augusztus végéig tekinthető meg.

Látássérült fotósként a világ

A kiállítás a Lendvai Fotó-Videó Klub (LFVK) szervezésében jött létre, együttműködve a muraszombati Lions Klubbal, a vakok és gyengénlátók muravidéki községközi egyesületével és Lendva Községgel. A zsúfolásig megtelt teremben a kiállítást Sobočan Ladislav, a klub elnöke méltatta, a megnyitás feladata pedig Ternar Igor alelnöknek jutott. Az egybegyűltekhez Rovšek Kuharič Metka, a

A falakon fekete-fehér fényképek sorakoznak, melyek a világhírű vak fotós világmegélését, élményeit, a környezetével való kapcsolatát tükrözik vissza. Minden fotó címe szerepel Braille-írással is, ami a műveket közelebb hozzá a látássérültekhez. Bavčar élete és művészeti tevékenysége kisfilmen keresztül is követhető volt.

Evgen Bavčar 1946ban Ajdovščinán született, és 11 éves korában egy aknadetonátor felrobbanása az utókornak úgy, hogy az lásson benne fantáziát és értéket. Ezáltal is megőrizhető és átörökíthető a miatt elveszítette a látását. A tanulmányait idehaza végezte, 1972-ben Párizsba költözött, ahol folytatta filozófiai és esztétikai munkásságát a Sorbonne Egyetemen.

Róbert keramikus is, aki az ősi, szkíta kultúra motívuSzámos területen volt aktív művészként és előadóként, de elsősorban íróként tevékenykedett. Az első egyéni fotókiállítása 1988-ban volt, a jelen lendvai tárlat pedig mait alkalmazza a kiállított kerámiákon. A kiállítást június végéig lehet megtekinteni.