II. ezerév by Népújság

II.ezerév A Népújság Szent István-napi melléklete • 2012. augusztus 16.

I I . e z e r é v 2 012 . a u g u s z t u s 16 .

A Szent Korona, a magyar áll A Szent Korona a magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. Budapesten, az Országgyűlés kupolacsarnokában őrzik. Hiteles másolatát az idei augusztus 20-i rendezvénysorozat keretében a Muravidéken, a lendvai Szent Katalin templomban is meg lehet tekinteni. A történészek többsége szerint a koronát III. Béla (1172–1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina). A tetején lévő keresztet eszerint a 16. század-

dította azt a folyamatot, amelynek során a koronázási ékszerből az államiság jelképe lett. Az a kérdés, hogy a Szent Korona felső része valóban István királyé volt-e, nyitva maradt egészen 1978-ig, amikor a koronát Magyarországra vissza-

A „koronázási jelvények”-ként emlegetett tárgyak a koronán kívül még a jogar, a palást, az országalma és a kard. Mindezen tárgyak különböző helyekről és korokból származnak. ban illesztették volna a tetejére. Elferdülését minden bizonnyal egy 17. századi sérülés okozta, amikor a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy a koronát megfelelően elhelyezték volna benne. Egy 800 éves legenda szerint a koronát, vagy legalábbis annak felső részét, II. Szilveszter pápa küldte I. Istvánnak a koronázására. Ennek alapján a korona népszerű neve Magyarországon és sokfelé máshol „Szent István koronája”. A hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján I. István király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A Szent Korona-tan szerint ezzel elin-

érkezte után alaposabb vizsgálatnak lehetett alávetni. Ekkor azt állapították meg, hogy a korona alsó és felső részének stílusa és gyártási technikája erősen eltér, és emiatt valószínű, hogy két különböző helyen és korszakban készült. Az alsó rész (amelyet görög koronának is neveznek) 5,2 centiméter széles, átmérője 20,5 centiméter. A két metszett akvamarin kő a diadém hátoldalán II. Mátyás (1608–1619) idején került a koronára. A korona homlokoldalán a Pantokrátor Krisztus képe helyezkedik el, amely alatt a korona peremén jobbra és balra Mihály és Gábriel arkangyalok, majd György és Demeter, valamint Kozma és Damján mártírok képmásai találhatók.

A keresztpántok (amelyeket együtt latin korona néven is emlegetnek) négy 5,2 centiméter széles aranypántból készültek, amelyeket egy négyzetes központi lemezhez (7,2 x 7,2 centiméter) erősítettek. A központi panelen 12 igazgyöngy, az ívelt lemezekkel együtt a latin koronán összesen 72 gyöngyszem található, amelyek Krisztus tanítványainak számát jelképezik. A központi panel Krisztust ábrázolja. A négy pánton két-két álló apostol képe szerepel, az Apostolok cselekedetei 1,13-ban felsorolt első nyolc apostollal megegyezően. A további koronaékszerek kiválasztásánál is minden bizonnyal igény volt arra, hogy azok valamilyen módon köthetőek legyenek az első, szentté avatott magyar királyhoz. A koronázási palást hímzése egyértelművé teszi, hogy az I. István és felesége, Gizella királyné rendelésére készült 1031-ben. Az új korona, az I. Istvánhoz köthető zománclemezekkel

az összekötő pántokon, a 12. század végétől vált a magyar királyok koronájává. Első ízben 1256-ban nevezték Szent Koronának. A 14. századtól a királyi hatalom jelképe már nem csak úgy egy valamilyen korona – mint más királyságokban –, hanem egy bizonyos tárgy, „a” Szent Korona lett. A Szent Korona eredetéről a kutatók alapvető kérdésekben sem tudnak megegyezni. Több mint 40 elmélet született már az eredetére nézve, a legszélsőségesebb ellentmondásokkal. A Szent Korona, amen�nyiben azonos lenne I. István koronájával, 55 magyar király fejét érinthette. Csak három király nem volt megkoronázva: I. Ulászló, János Zsigmond ellenkirály, aki csak névleg uralkodott és 1570-ben le is mondott, valamint II. József, a „kalapos király”, aki nem koronáztatta meg magát. Az Árpád-házi királyok idején Székesfehérvárott őrizték, később Visegrádon, utána pedig Pozsony lett a koronázó főváros.

A korona ikonográfiája felülről. I I . e z e r é v 2 012 . a u g u s z t u s 16 .

lamiság jellépe A korona szimbólumai A korona szimbólumrendszere két részre tagolódik. A felső Isten mennyei birodalmát jelképezi, tehát a szellemiséget, az alsó rész, az abroncs Isten földi birodalmának jelképe. A korona tetején-közepén a világegyetem uraként trónol felirat nélkül a Teremtő Atyaisten. Az alsó részen a főhelyen Jézus, Isten földi birodalmának ura látható Mihály és Gábriel arkangyalok kíséretében. A pántokon az Atyától jobbra nem lehet más, mint Krisztus földi helytartója, Péter, háta mögött Péter helyettese, a második fő tanítvány, Jakab áll. A Pantokrátor balján Pált ábrázolja az ikon, mert ő külön meghívást kapott. Ezután következik a szeretett tanítvány, János, akire Krisztus a kereszten függve édesanyját bízta. Péter lábánál testvére, András látható, aki először ismerte föl, hogy Jézus messiás.

A korona a 19. századtól napjainkig Az 1848-as forradalom idején a koronát budai őrzési helyéről Debrecenbe szállították. A háborús veszély elmúltával újra a budai várba került. 1849 nyarán azonban, Pest kiürítésekor újra a menekítését kellett előkészíteni. A Szent Korona a koronaőrség nélkül Szegedre, majd Nagyváradra, később Aradra került. A menekítők 1849. augusztus 15-én érkeztek Orsovára (Románia), s mivel az országhatár átlépése a koronával nem volt lehetséges, az ékszerek elrejtése mellett döntöttek. A magyar határ közelében elásták a koronát rejtő ládát, és a rejtekhely közelében lévő fán egy

jelet hagytak, majd a helyszínről térképet készítettek. A szabadságharc leverése után az osztrák rendőrség 1853 szeptemberében találtak meg. A Szent Korona és a jogar viszonylag sértetlen volt, de a koronázási kard megsérült, a palást átázott és kifakult. Ezt követően a korona ismét Budára került. Az utolsó magyar koronázás 1916. december 30-án volt, amikor Budapesten IV. Károlyt és feleségét, Zita Bourbon–pármai hercegnőt koronázták meg. A Tanácsköztársaság uralma alatt, 1919-ben megszüntették a Szent Korona és a koronázási jelvények korábbi őrzésének törvényét, melyet 1920-ban állítottak vissza. A koronát a második világháború utolsó időszakáig a budai várban őrizték. A világháború végén Veszprémbe, Kőszegre, majd Velembe és újra Kőszegre került, míg végül 1945 márciusában az ausztriai Mariazell, majd Mattsee, Zelhoff, Augsburg voltak a menekítés állomásai. A korona és az ereklyék Augsburgból a frankfurti bank trezorjába kerültek, innen az Amerikai Egyesült Államokba vitték. 1951-től 1978-ig, csaknem három évtizeden át a koronát az USA Kentucky államában, Fort Knox katonai támaszponton tárolták. A politikai enyhülés idején, 1978. január 5-én a Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt ismét magyar földre kerülhetett. A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, két évtizeden át ott állították ki. A Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvény értelmében a Koronát 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között, a jogarral és az országalmával együtt a Parlament kupolacsarnokába szállították át. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt. Összeállította: Király M. Jutka

I I . e z e r é v 2 012 . a u g u s z t u s 16 .

Fogadjuk magunkévá a Szent Koronát! A magyar Szent Korona hányatott története nemcsak szorosan összefügg a magyarság történelmével, hanem sok mindenben osztozik a nemzet gyakran tragikusnak mondható sorsában is. Ahogy a magyarság, úgy a korona pontos eredetéről is megoszlanak a vélemények, s a történelem során hatalmi jelképből egy nemzet szimbólumává vált. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökeként ezért is született meg bennem az ötlet a Magyar Országgyűlés kupolatermében kiállított Szent Korona másának a lehozataláról a Muravidékre, Lendvára. Történelmi esemény ez, nemcsak a korona történelmi múltja miatt, hanem a muravidéki magyar és nem magyar nemzetiségűek számára egyaránt. A korona ugyanis az elmúlt több mint 1000 év jelképe, több államformát váltva, a térség felett is uralkodva nemzetiségtől függetlenül. E történelmi esemény megrendezésére az MMÖNK az elmúlt hónapokban sok időt és energiát fordított, hiszen szeretnénk valamennyiünk számára felejthetetlen élményt szerezni. Ez elsősorban akkor valósul meg, ha Önök minél nagyobb számban csatlakoznak az ünnepséghez, vesznek részt a szentmisén és azt követően megtekintik a díszes öltözékű koronaőrök által kiállított relikviát a Szent Katalin r.k. templomban. Különösen fontos kiemelni a koronaőrök szerepét, akik a történelem folyamán mindig hűségesen őrizték a koronát és a koronázási ékszereket, ezért külön öröm számunkra, hogy Woth Imre, a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnöke megkeresésünket azonnal készséggel fogadta. Augusztus 20-a a magyar nemzet egyik nagy ünnepe, s az idén a korona másának lehozatalával különösen emlékezetessé tehetjük. Balog Zoltán és Žiga Turk miniszterek, illetve Veres András szombathelyi megyéspüspök a szentmise celebrálásával, illetve Peter Štumpf muraszombati püspök a jelenlétével tovább emeli az esemény rangját. S mivel a koronának egyesítő ereje is van, így a római katolikus szentmise keretében a református és az evangélikus egyház képviselői is megáldják a híveket. Fontos leszögezni, hogy a rendezvény többek közt a magyarságtudat erősítését szolgálja, de senki ellen, sem nemzetiségi, sem vallási, sem más alapon nem irányul. Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke 3

A koronaőrség 1000 éve őrzi a Szent Koronát A Szent Korona körüli misztérium az évszázadok folyamán fokozatosan egyfajta közjogi jelentéstartalmat nyert, ami szerint a Szent Korona a hatalom fő birtokosa, amely az uralkodó felett áll. Ebből fakadt a koronaőri intézmény kialakulása, melynek rövid történetét mutatjuk be. A Szent Koronát egészen a 14. század elejéig a székesfehérvári székesegyházban az egyház, illetve a pápaság szoros felügyelet alatt az alkancellár őriztette.

történetében: kialakult a koronaláda és a koronát őrző helyiség pecsételésének rendje, a koronaőrök pedig esküt tettek. II. Mátyás koronázását követően újabb törvény

den eddiginél szervezettebb formáját teremtette meg: a saját szabályzat szerint tevékenykedő, kimondottan a Szent Korona őrzéséért felelős katonai alakulat már

A Koronaőrség jellegzetes öltözéke a 1871-es királyi rendelet jegyében alakult ki. Az egyházi őrzésnek 1301-ben szakadt vége. Mátyás koronázását követően az 1464. évi II. törvény értelmében a koronaőri teendők már a koronaőr főurakra hárult. Az első, a koronaőri intézmény működését szabályozó törvényt a későbbiekben még több követte a század végéig. A 15. század vége korszakhatár az őrzés

született. Ebben az 1608. évi törvényben őrzési helyként a pozsonyi vár öregtornyát jelölték meg és gondoskodtak a koronaőrök megválasztásáról. A két koronaőr kötelmeit és feladatait külön utasítás szabályozta, megválasztásukat követően az országgyűlésnek tettek esküt. Az 1608. évi törvény a korona őrzésének min-

koronaőrségnek nevezhető. Létszámuk két tiszt és hatvan fő gyalogos, melynek harmada német volt. A következő két évtized folyamán a frissen létrehozott koronaőrség létszáma és etnikai összetétele a körülményektől függően többször változott. Legelőször Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szorgalmazta a koronaőrség

német részének eltávolítását. Mária Terézia uralkodásának időszakában a koronaőrség megkezdte betagozódását a reguláris haderőbe „Magyar Királyi Koronaőrség” néven. Működésének II. József vetett véget, aki nem koronáztatta meg magát, a koronaőrséget pedig az 1782. évben feloszlatta. Az uralkodó 1790. évi halálát követően újabb törvény született a korona őrzéséről: őrzési helyként Budát jelölték meg. A kiegyezéskor, Ferenc József koronázása után, 1871-ben újabb királyi rendelet révén megalakult a Magyar Királyi Koronaőrség független alakulat. Megjelent a koronaőrség jellegzetes öltözéke: sastollas Zrínyi-sisakot, fehér zsinórzatú buzérvörös atillát és nadrágot viseltek fekete csizmával. Oldalfegyverük az utászkard volt, és speciális díszelgő fegyverük, az elit királyi testőrségekre jellemző díszes vibárd. A koronaőrség szabályzata 1872-ben lépett életbe, és a létszámot 50 főben állapították meg. Az 1896. évben a koronaőrséget a császári és királyi testőrség gyalogszázadainak mintájára átszervezték. A századforduló és 1909 között a koronaőrség újabb átszervezésen esett át, fokozva a koronaőrség elit jellegét. Új, a korábbinál is díszesebb egyenruhát rendszeresítettek. A

magasított díszföveget madárszárny alakú tollforgó díszítette fehér kócsagtollakkal, a föveg homlokrészén nagyméretű címerdísszel. A díszatilla zöld, a nadrág vörös, a köpeny fehér anyagból készült, a nemzeti színek hangsúlyozása céljából. Fegyverzetük díszkard és vibárd. Rendelkeztek szolgálati és kimenő öltözettel is. Az 1918. évi őszirózsás forradalom, majd a kommün időszakában a koronaőrség számos megpróbáltatáson ment keresztül. 1919-ben megszüntették a koronaőri tisztséget, az őrzést a miniszterelnök és a bel-

A koronaőrré válás feltételei között legalább 180 centiméteres magasság szerepel. ügyminiszter feladatává tették. Horthy Miklós kormányzósága idején a koronaőri intézmény

I I . e z e r é v 2 012 . a u g u s z t u s 16 .

működése az 1918-as forradalmat megelőző normális állapotnak megfelelően működött tovább. Az 1928. évben az eddigieknél is részletesebb, 20. századi színvonalú törvényt hoztak, amelyben szabályozták az őrzés körülményeit és azt, hogy milyen alkalmakkor és milyen formaságok betartásával lehet elővenni a Szent Koronát őrzési helyéről. Megkövetelték a miniszterelnök és a két országos koronaőr engedélyét és jelenlétét. A Magyar Királyi Koronaőrség 1945-ben szűnt meg, amikor a II. világháború folyamán a Szent Korona amerikai őrzés alá került. Magyarországra való visszaszállítására csak 1978. január 5-én került sor, őrzését a kormányőrség vette át. A korona a Nemzeti Múzeumba került, ahol állandó kiállítás tárgyává tették. Őrzéséről közvetlenül a múzeum polgári fegyveres őrsége gondoskodott. Amikor a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. évi I. törvénye a korona őrzési helyeként a Parlament épületét jelölte ki, létrehozták a Koronaőrző Őrséget, ami egy 30 fős hivatásos állományból álló díszszakasz egy tiszt parancsnoksága alatt. A követelmények között legalább 180 centiméteres magasság és 30 év alatti életkor szerepel. A Köztársasági Őrezred Koronaőrző Őrségének első nyilvános feladata a Szent Korona ünnepélyes átszállítása volt a Nemzeti Múzeumból a Parlament épületébe 2001. január 1-jén. A Koronaőrző Őrség ezzel megkezdte szolgálatát. Összeállította: Abraham Klaudia

Szabadtéri kiállítás a Szent Koronáról

Augusztus 20-a, a magyar államalapítás tiszteletére a muravidéki ünnepi rendezvénysorozat részeként Lendván, a Zala György téren, a Kultúrotthon és a Zsinagóga közötti területen megtekinthető a Szent Koronát bemutató szabadtéri kiállítás. A kiállítás, mely a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet gondozásában jött létre, a Szent Korona és a magyar állam 1012 éve címmel az ősi nemzeti ereklye történetének legjelentősebb pillanatait és mai jelentőségét ismerteti magyar és szlovén nyelven, gazdag képanyaggal illusztrálva. A szabadtéri kiállítás a Szent Koronáról augusztus végéig tekinthető meg.

Ünnepi megemlékezés Dobronakon A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség ünnepi Szent István-napi megemlékezést tart hétfőn, augusztus 20-án 18.00 órakor Dobronakon a Szent István-szobornál. Ünnepi beszédet mond Cár Anna, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke. A műsorban a Dobronaki Nótázók és a helybeli fiatalok szerepelnek.

I I . e z e r é v 2 012 . a u g u s z t u s 16 .

VII. Nemzetközi Halászléfőző Verseny A Szent István-napi rendezvények keretében az idén Lendván már hetedik alkalommal kerül megszervezésre a már hagyományossá vált Nemzetközi Halászléfőző Verseny. A rendezvényre szombaton, augusztus 18-án 14.00 órai kezdettel kerül sor a Trgovina pri žagi előtti területen. Legyen Ön is vendége vagy versenyzője ennek a nemes rendezvénynek, melyen halászlékészítésben mérettetik meg magukat a csoportok! Vajon melyik halászlé lesz a legjobb? Célunk közös ös�szefogással megőrizni a magyar konyha egy fontos területének, a szabad főzésnek az értékeit, és azt a látogatók szórakoztatásának szolgálatába állítani. Célunk továbbá, hogy élénkítsük vidékünk és a Lendvai község turizmusát, őrizve, ápolva a hagyományokat és a magyaros konyhakultúrát. A halászléfőző verseny lehetőséget biztosít a magyar és a szlovén közösség tagjainak a találkozásra, a társalgásra

és a magyaros ételkülönlegességek megismerésére, megkóstolására. Az idén mintegy 30 csoport jelentkezése várható. Helyi, környékbeli és távolabbi csapatok, civilszervezetek, intézmények, baráti körök, utcaközösségek mérik össze halászléfőzési tudásukat. A rendezvény-

érdeklődést mutatnak a rendezvény iránt. A halászléfőző versenyen helyet kap a magyar zene, a magyar népzene, a magyar néptánc, a magyar gasztronómia, a halászlé mellett például a vidékünkön ismeretlen kürtős kalács megismerése, megkóstolása is. A jó zenéről a

A verseny díjai: 1. díj 150 euró értékű Tuš vásárlási utalvány 2. díj 120 euró értékű Tuš vásárlási utalvány 3. díj 80 euró értékű Tuš vásárlási utalvány re a helyi és a szlovén közösség tagjain kívül ellátogatnak szomszédos magyarországi vendégek, valamint a lendvai termálfürdő főleg osztrák és a más szlovén vidékekről érkezett vendégei is nagy

Metulj zenei együttes és Schreiner Jenő zenekara gondoskodik. Magyarországi animátorok foglalkoznak a gyerekek szórakoztatásáról (lesz táncház, arcfestés, lufihajtogatás,

A Halászléfőző Verseny Lendva egyik hangulatosabb nyári rendezvénye.

óriáscsúszda és egyéb játékok, illetve más foglalkozások), Karcsi bácsi pedig lovas kocsikázásra vár mindenkit. Az idén a rendezvény délutáni programján belül megszervezésre kerül a nemzetközi folklórfesztivál is, amelyen számos határon túli táncegyüttes mutatkozik be. Mindez természetesen mindenki számára ingyenesen áll rendelkezésre. A kóti horgászegylet tagjai idén is finom halászlét és sült halat készítenek nekünk, ezeket is mindenki ingyenesen kóstolhatja meg. A rendezvény lebonyolítását csak az időjárási viszonyok nehezíthetik meg. Ennek kiküszöbölésére 700 férőhelyes, padokkal és asztalokkal ellátott sátrat állíttatunk fel. Az éttermi szolgáltatásokat a nagy rendezvénysátor alatt a Lendvai Terme biztosítja. A csapatok részére a nevezési díj 15 euró, cégeknek 30 euró, s a díj magában foglalja a halászléhez szükséges két pontyot és a főzéshez a tűzifát. A szervezők a benevezett csapatok számára külön-külön nap-, illetve eső ellen védő ernyőt, egy asztalt és két padot biztosítanak. Ha jó szórakozás mellett kedvük van megmérettetni főzési képességeiket, akkor jelentkezzenek a versenyre! A versennyel és a programokkal kapcsolatban érdeklődni a következő címen lehet: Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség, Malom utca 6a. (fehér ház), illetve a 02 577 27 22-es telefonszámon. Sok szeretettel várunk mindenkit!

Halászlé recept Hozzávalók: 1,6 kg ponty, 5 fej vöröshagyma, 2 paradicsom, 2 paprika, 2 evőkanál édesnemes pirospaprika Elkészítés: 1. A pontyot megtisztítjuk (pikkelyeit lekaparjuk), megmossuk, fejét, farkát, uszonyait levágjuk. A halhúst sűrűn beirdaljuk, kétujjnyi vastag szeletekre vágjuk, besózzuk, hidegre tesszük. A paradicsomot, paprikát megmossuk, félbevágjuk. 2. A hagymát megtisztítjuk, felszeleteljük. Fazékba rakjuk, ráöntünk 2 liter vizet, beletesszük a hal fejét, farkát és uszonyait. Hozzáadjuk a paradicsomot, a paprikát, sózzuk, felforraljuk, és lassú tűzön kb. 2 órát főzzük. Ez az alaplé. 3. Az alaplevet leszűrjük, a sűrűjét átpasszírozzuk. A levet felforraljuk, belekeverjük a pirospaprikát, beletesszük a halszeleteket, és 8–10 perc alatt megfőzzük. Már ne keverjük, csak rázogassuk, mert a halhús ös�szetörik.

I I . e z e r é v 2 012 . a u g u s z t u s 16 .