II. ezerév

A Népújság Szent István-napi melléklete • 2015. augusztus 13.

I I . e z e r é v 2 015 . a u g u s z t u s 13 .

1

Ami összeköt bennünket Augusztus 20-át, a magyar államiság napját mi, mu­ra­ vidéki magyarok is nem kis nemzeti büszkeséggel ünnepeljük. Az államalapító István király szerepe, a több mint ezeréves ország meghatározó történelmi pillanatai főhajtásra szólítanak, és egyben – a 21. században is –aktuális üzenetek hordozói.

Az államalapítás ünnepe kisebbségben, szórványban mindig a nemzeti hovatartozás, az identitás, ennek erősítésének, bátorításának ünnepe is. Különösen a fiatalok, a felnövő nemzedék körében.

Sokszor a nemzeti ünnepek tükrében fogalmazódnak meg bennünk a kérdések: mit is jelent magyarnak lenni itthon, a Muravidéken, az anyaországban vagy bárhol a világon? Melyek a sikerereink, értékeink, mikre lehetünk büszkék? Mi köt össze bennünket és mi különböztet meg?

Milyenek is vagyunk mi, magyarok?

Ezekkel a kérdésekkel (és válaszokkal) szólítja meg a tizenéveseket a budapesti Magyarság Házában felállított Mi, magyarok című kiállítás is. A nemzeti identitás alapjait a Kosztolányi által legszebbnek tartott tíz magyar szó köré fonták: az anyával a nyelvünket, a gyönggyel irodalmunkat, a szűzzel természeti kincseinket, az ősszel a vendéglátást, a karddal a hősiességet, a vérrel a hazáért vállalt áldozatot, a csókkal a művészetet, a sírral a múltból üzenő tudósokat, a lánggal a mai lángelméket és a szívvel a szívvel-lélekkel küzdő világsikerű sportolókat mutatja be és nyit kaput a további ismeretszerzéshez.

Az idei államiságnapi ünneplést a Muravidéken részben e tíz szóhoz és a hozzájuk fűződő gondolatkörhöz kötöttük. Mert felölelik mindazt, ami összeköt bennünket és amivel összetartozunk: nyelvünk, nyelvjárásunk, verseink, őshonos gyümölcsfajtáink, a hagyományos muravidéki vendéglátás és a konyha, a lendvai vár, a hetési kódisállásos házak és szoknyás haranglábak, a százéves labdarúgóegylet, fiatal versmondóink… És ez nem csak a történelem, hanem a jelen is.

Kosztolányi tíz legszebb magyar szavát és a köré fonódó értékeket alkalmi fotókiállítással, valamint a kiállításhoz kötődő mellékletünkkel hoztuk a Muravidékre.

Beszélgetés Csibi Krisztinával, a Magyarság Háza vezetőj

A kiállítás egyb A budapesti Magyarság Háza 2011 végén kezdte el működését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egyik igazgatóságaként. Fő célja minden magyar összetartozásának, minden magyar kultúrájának bemutatása – nyilatkozta lapunknak Csibi Krisztina, az intézet vezetője, akivel körüljártuk a Magyarság Házának küldetését.

– Igazgatónő, mikor és milyen céllal jött létre a Magyarság Háza?

– A Magyarság Háza 2011 végén, 2012 elején kezdte el működését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egyik igazgatóságaként. Fő célja már a kezdetek óta, hogy minden magyar összetartozását, kultúráját bemutatni képes, bemutatni szándékozó programokat szervezzünk. Ennek jegyében az

igazgatóságunkhoz tartozik a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, amelynek működését is biztosítjuk.

– Mi az említett kutatóintézet feladata?

– Elsősorban konferenciákat, külhoni magyarokat érintő elemzéseket készítenek különböző választásokról, népszavazásokról, és nagyon sok kiadványuk van. Elsősorban megrendelésre dolgoznak a

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója: „Mindig párhuzamokat vonunk a magyarországi és a külhoni magyar kultúra között.”

2

I I . e z e r é v 2 015 . a u g u s z t u s 13 .

jével

benőtt a Magyarság Házával Nemzetpolitikai Államtitkárság irányvonalai mentén, de saját maguk is kezdeményeznek kutatásokat. Jelenleg például a szakképzés éve folytán járják a Kárpátmedencét és a külhoni magyarságra vonatkozó eredményeket próbálják összefoglalni.

– Tudomásom szerint a Magyarság Háza különböző képzéseket is szervez.

– Legutóbb ez év áprilisában a tehetséggondozó program keretében sikerült 29 Kárpát-medencei magyar pedagógust vendégül látni, és a „Mi, magyarok” kiállításra építve egy

tehetséggondozást célzó képzést biztosítottunk számukra. Természetesen a szórakozásnak, az esti programoknak is megvolt a helye, amit igencsak fontosnak tartok. Úgy szeretnénk dolgozni, hogy bárki, aki a Magyarság Házába érkezik, otthon érezze magát.

– Az összmagyar kultúra bemutatása és a már említett feladatok mellett vannak egyéb célok is?

– A kezdetektől fogva egyik fő célunk, hogy a 16–18 évesek körében bemutassuk a magyar értékeket, hogy minél inkább erősítsük ben-

nük a magyar identitást.

Be szeretnénk mutatni, miért jó magyarnak lenni, mik azok az eredmények, sikerek, értékek, alkotások, amelyekre büszkék lehetünk, amelyeken keresztül a világ megismerte a magyarokat. Ez a „Mi, magyarok” kiállítás fő koncepciója, amelyet már 2012-ben elkezdtünk előkészíteni és tavaly október 23-án bocsátottuk közszemlére.

Ezzel végeredményben beteljesedett a Magyarság Háza küldetése. A kiállítás és a ház egybenőtte magát, közös látogatóközponttá vált.

– Mit terveznek a

„Mi, magyarok” kiállítás után?

– Már az előző év hozadéka és a jövőben is szeretnénk erősíteni a kapcsolatot a különböző Kárpát-medencei magyar szervezetekkel, intézményekkel. Nemrég jártam Erdélyben, ahol több szervezet, intézmény vezetőjével is tárgyaltam. Szeretném, ha az időszaki kiállításaikat bemutathatnánk a Magyarság Házában is. Fontos számunkra minden külhoni közösséggel a kapcsolat, az együttműködés, így a muravidéki magyarsággal is. Külön megtiszteltetés számomra, hogy a muravidéki

magyarság meghívott az augusztus 20-i ünnepségekre. Jelen kell lennünk mindenütt a Kárpát-medencében, mert Budapesten igazából csak az összmagyar programot tudjuk megismertetni a magyarországi közönséggel. Úgy gondolom, a helyi jelenlét a legfontosabb, hogy mindig párhuzamot tudjunk húzni a magyarországi és a külhoni magyar közösségek között. Így tesszük ezt a nyári időszakra már előkészítésben lévő kiállításunkkal is. Két termünkben Kalocsa és Kalotaszeg népművészetét mutatjuk be „Cifraság és méltóság” címen.

A Magyarság Háza a budavári Szentháromság téren.

I I . e z e r é v 2 015 . a u g u s z t u s 13 .

3

A tíz legszebb magyar szó – tíz fotó, a Mi, magyarok kiállítás Lendván Budapesten a Magyarság Házában 2014 októberében nyílt meg a Mi, magyarok című kiállítás, mely azóta is nagy közönségsikernek örvend.

A kiállítás a Kosztolányi Dezső által legszebbnek tartott tíz magyar szó köré font gondolati ívre épül, bemutatva nemzeti identitásunk alapjait, képet adva arról, milyenek vagyunk mi, magyarok.

Ez a tíz szó: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív és sír.

A tárlat a magyarság kincseit tárja fel – nyelvünk, irodalmunk, tudományunk eredményeit, történelmünk áldozatokat kívánó nagy eseményeit, az egykori és mai lángelmék teljesítményeit. Együtt vannak jelen a történelmi múlt „Életünket és vérünket!” kiáltással vállalt hőstettei – az egri vár védelme és 1956, a hősiesség, a becsület és a kitartás, a bátor küzdelem példái – a tudomány és a sport teljesítményeivel. Mindezt a kiállítás a legkorszerűbb látványtervvel és technikai eszközök segítségével mutatja be – élményszerűen, játékosan, a további ismeretszerzésre inspirálón, elsősorban a tizenéves célközönségnek.

Azt adja át, mit is jelent magyarnak lenni itthon, a Kárpát-medencében, Európában vagy a világ bármely részén a 21. században. Mi tart össze minket, mi különböztet meg, mire lehetünk büszkék, melyek azok a jellegzetes teljesítmények, sikerek, amelyek a magyarsághoz köthetőek, mi tartja össze közösségeinket?

A kiállítás nemcsak bemutat, hanem a modern eszközök révén össze is köt: azzal az egységes – bár sokszínű – kultúrával, amely az évszázadok alatt áthagyományozódott.

A magyarság nemcsak történelem, nemcsak múltbeli teljesítmény, hanem jelen és jövő is: a kiállítás a példák, az ötletek, a magyar találmányok, a magyar gasztronómiai különlegességek, a különleges magyar épületek, a tárgyak bemutatásával a jövőbeli teljesítményekre is ösztönöz.

E nagysikerű kiállítást hoztuk el most Lendvára – tíz fotón, melyek a Kosztolányi által kiválasztott legszebb tíz magyar szóhoz kapcsolódnak. Így a Muravidéken is itt van a láng, a gyöngy, az anya, az ősz, a szűz, 4 a kard, a csók, a vér, a szív és a sír.

4

Beszélsz, mesélsz, eszmélsz anyanyelveden – nyelvjárások, játékok, történet Az anya szó egy kellemes erdei sétára hív: a barna színárnyalatok sokasága anyanyelvünk, a magyar nyelv gazdagságát idézi. Ráismerhetünk saját nyelvhasználatunk „ízeire” és „színeire” – például egy hatalmas fa évgyűrűin járva követhető a szavak útja. Felfedezhetjük a Kárpát-medencei nyelvjárások jellemzőit, a tíz nyelvjárás elhelyezkedését térképen is.

A fogalomhoz kapcsolódó témakörök: a nyelvtörténeti változások, nyelvváltozatok, a nyelvhasználat sokszínűsége, a nyelvjárások.

A kiállítás azt az izgalmat közvetíti, amiről Kosztolányi így ír: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” Ez az értékes kincs, a magyar nyelv mindnyájunké, és közös felelősségünk, hogy miként adjuk tovább ezt az elődeinktől kapott örökséget.

Versek, ha öröm ér, ha fáj valami – versek mindenkor A „gyöngy” a szépséget, a gömbön megcsillanó fényt, a letisztult harmóniát szimbolizálja, vagyis az irodalom, a vers- és prózaszövegek tökéletességére, csiszoltságára utal. Másrészt – mint a gyöngysor – az egység, a közösségi összefogás jelképe.

A fogalomhoz kapcsolódó témakörök: a magyar irodalom gyöngyszemei, a történelmi balladák – az irodalom mint a nemzeti közösség emlékezete és a 12 legszebb vers program.

Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet... Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!

Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?

Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet?

S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet?

Részlet Petőfi Sándor Szeptember végén című verséből, mely a legszebb 12 magyar vers között szerepel

I I . e z e r é v 2 015 . a u g u s z t u s 13 .

A Kárpát-medence érintetlen természeti kincsei A Szűz szó az érintetlen, „szűz” természet eddig talán nem ismert hazai kincseit jelképezi.

Olyan rejtett értékekkel találkozhatunk, amelyek sokszor a földfelszín alatt találhatók vagy észrevétlenül bújnak meg a talaj közelében.

A fogalomhoz kapcsolódó témakörök: a Kárpát-medence természeti kincsei – védett növények és állatok, az ásványok rejtett világa, a magyar ásványvíz-kultúra: források és minőség, művészplakátok.

A kiállítás a fokozottan védett növényés állatfajok ritka, szemet gyönyörködtető példányai, az Év Fája-mozgalom kitüntetett egyedei, a meghökkentő változatosságú természeti képződmények, az ásványok, a Kárpát-medence ásványvizeinek lelőhelyei és a jellegzetes magyar borvidékek, a híres magyar borok világába kalauzol.

Megtudhatjuk, hogy ásványvizeink nemcsak szomjoltó, frissítő tulajdonságaik, hanem régóta ismert gyógyító és betegségmegelőző hatásuk miatt is fontosak.

I I . e z e r é v 2 015 . a u g u s z t u s 13 .

Mi, magyarok találkozáskor asztalt terítünk, étellel és itallal kínáljuk a vendéget – a hagyományos magyar vendéglátás példái Az Ősz szó vissza-visszatérő kellemes sárgás-barnás színei a szüret világát idézik, borkultúránkról és a magyar gasztronómia sajátosságairól mesélnek. „Konyhánk, ételeink, akárcsak zenénk és nyelvünk, eltérnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is” – hívta fel rá a figyelmet Gundel Károly, a híres Gundel-palacsinta névadója.

A fogalomhoz kapcsolódó témakörök: gasztronómiánk történeti rétegei, hungarikumok, játékok a legnevezetesebb ételekkel.

Honnan érkeztek hozzánk a ma „magyarosként” ismert ételek és alapanyagok? Mit takar a hungarikum és a védett nemzeti érték fogalma? A szikvíz, a békési és a szatmári szilvapálinka, a gönci és kecskeméti barackpálinka, a szabolcsi almapálinka, a St. Hubertus likőr, az Unicum, az egri bikavér, a tokaji aszú, a csabai és a gyulai kolbász, a Herz és a Pick téliszalámi, a hízott libamáj, a fűszerpaprikák titkairól minden.

Hősiesség, becsület, hűség – a szabadság, a küzdelem, a magyar huszárság példái A Kard szó a magyar katonai hagyományokról mesél. A kiállítás az eredeti formájukban sosem vagy ritkán látható fegyverek másolatait, hadizászlókat, a magyar történelem kiemelkedő eseményeinek folyamát és Magyarország területét mutatja be a különböző történelmi időkben, elkalauzol a honfoglalás, Szent István király és a középkor világába. Milyen volt eleink nevezetes visszacsapó íja? Milyen nehéz volt a lovagok páncélzata?

A fogalomhoz kapcsolódó témakörök: a magyar hadtörténet, a három legnevezetesebb kard, a magyar huszárság története.

Középpontba kerül a huszárság – ez ugyanis az egyetlen olyan csapatnem, amely magyar hatásra és magyar közvetítéssel került be a világ hadseregeibe. A huszárok itthon is népszerűek voltak, a magyar népmesék katonahősei többnyire ugyanúgy huszárok, mint Petőfi János vitéze vagy Garay János Háry Jánosa.

5

„Életünket és vérünket!”

A megkövült múzsa – hősies áldozatvállalás a hazáért – a művészetek terme

A múltból üzenő nagy tudósok és a felfedezések

A Vér szó a magyar hősiesség, a kockázat, a veszély nagyságát semmibe vevő áldozatvállalás pillanatait idézi meg, amikor az egyén a közösség érdekét helyezte saját élete elé: a legnagyobb áldozatot hozva a hazáért. A történelmi példák bemutatják a nemzet sorsfordító történéseit, amikor a szabadságáért, függetlenségéért szembeszállt egy nála erősebb hatalommal.

A fogalomhoz kapcsolódó témakörök: Magyarország mint a kereszténység védőbástyája (Eger, 1552), az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a „Civitas Fortissima” (Balassagyarmat, 1919), az 1956-os forradalom.

Az ország függetlenségének kivívása, az 1848-as forradalom a magyar társadalom nagy, közös élménye: az addig jogfosztott, pontosabban jog nélküli milliók polgári tulajdonhoz, s ezzel együtt politikai jogokhoz jutottak. Felidéződik egy nevezetes konfliktus, egy dicsőséges epizód az I. világháború időszakából is: 1919-ben a formálódó csehszlovák állam megpróbálta elfoglalni Balassagyarmatot, ám a helyiek és az ott állomásozó fegyveres erők sikeresen megvédték a várost. Megjelenik 1956. október 23. tüntetése is: a fővárosi diákok polgári szabadságjogokat, szabad választást, többpártrendszert, a szovjet csapatok kivonását követelték.

A Sír szó az emlékezésre, a múlt nagy alakjai előtti tisztelgésre utal: Magyarország világhírű tudósainak találmányaival, felfedezéseivel találkozunk. Kiemelkedik közülük Bolyai János alakja, aki elsőként vázolta fel a nemeuklideszi geometria egyik rendszerét, az abszolút geometriát. Ez a geometria adott alapot a Naprendszer szerkezetének felvázolásához, ez tette lehetővé az űrkutatást, az űrutazások pályaszámítását. Napjaink egyik legsikeresebb vállalkozása, a Mars-szondának a Földről a vörös bolygóra történő eljuttatása is csak ennek a geometriának az ismeretében valósulhatott meg.

A fogalom témakörei: a leghíresebb magyar tudományos felfedezések, a Bolyai-geometria és a magyar tudósok az űrkutatásban.

A kiállításon látható a Bejczy Antal nevéhez fűződő, 1997-es marsjáró-modell is, ami a bolygóra érve hibátlanul működött.

6

A magyar művészet, elsősorban az építészet néhány jellegzetes alkotása egy-egy korszakot jelenít meg a fertődi Esterházy-kastélytól a pannonhalmi Bencés Apátságon át a Művészetek Palotájáig.

A fogalom témakörei: példák a magyar építészet történetéből – Pannonhalma, Gyulafehérvár, Fertőd, Marosvásárhely, valamint további négy híres budapesti épület, a stílusok világa: rejtett képek, filmek, makettek, tárgyak.

Egy különleges „csodakamrába” vezetnek a titkos ajtók: a budapesti Operaház megépülését és az első bemutató előadást, a Bauhaus stílusban készült foteleket „ízlelhetjük”…

A művészetek közül a zene is szerepet kap a Művészetek Palotájában elhangzott koncertek egy-egy részletével.

I I . e z e r é v 2 015 . a u g u s z t u s 13 .

A tíz legszebb magyar szó – tíz fotó A Mi, magyarok kiállítás Lendván Mai lángelmék, mai eredmények Szívből szeretni, szívből játszani – magyar sportolók világsikerei – játék és tudomány A Láng szó a magyar lángelmékre, a fiatal fel- – „Hajrá magyarok!” fedezőkre utal. Híres matematikusok, természettudósok, mérnökök és orvosok életútja és tudományos felismeréseik kalandos történetei elevenednek fel.

A fogalom témakörei a játékos tudomány és a természettudományos diákolimpiák.

Talán kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb hungarikum, a Rubik-kocka is a térlátást fejlesztő számtalan Rubik-találmány egyike. Próbára tehetjük az ügyességünket! Kik a diákolimpiák nyertesei és hogyan jutottak el a győzelemig? A kiállításon végigböngészhetjük a magyar diákok „dicsőségfalát”, hiszen matematikában, fizikában és informatikában a világ élvonalában végeznek versenyzőink a nagy megmérettetéseken.

I I . e z e r é v 2 015 . a u g u s z t u s 13 .

A Szív szó feltüzeli a lelket: a legszebb magyar sportsikereket idézi fel. Magyarország a sportteljesítmények terén mindig rangos helyet foglalt el: akár az úszósportágakra, akár a labdarúgásra, akár a vízilabdára vagy éppen az ökölvívásra gondolunk. Az olimpiai érmek számát tekintve Magyarország a 8. helyen áll az örökranglistán, megelőzve többek között néhány olyan országot, mint Svédország, Ausztrália és Japán.

A fogalom témakörei: labdajátékok – fókuszban a vízilabda, magyarok az olimpiákon, a szektorlabda (gombfoci).

A kiállítás a nevezetes jelenetek, izgalmas győzelmek a labdajátékok múltjából, jelenéből, az újkori olimpiák eddigi magyar eredményei, a magyar sporttörténet tíz legizgalmasabb, legheroikusabb pillanatának tükre.

Megtekinthető 2015. augusztus 18-tól Lendván a Bánffy Központ udvarán (Fő utca 32.)

A fotókiállítást összeállította a Népújság – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet a Magyarság Háza együttműködésével.

Fotók: Meszelics László

7

8

I I . e z e r é v 2 015 . a u g u s z t u s 13 .