A Népújság Szent István-napi melléklete • 2018. augusztus 16.
I I . e ze r é v 2 018 . a u g u s z t u s 16 .
1
A legrégibb magyar nemzeti ünnep Augusztus 20., Szent István napja, a magyar államalapítás, az új kenyér megünneplésére készülünk ismét. A Julián-naptár szerint 1018 éve koronázták királlyá Istvánt, 990 éve, hogy az általa szervezett egységes keresztény államalakulat az egész Kárpátmedencére kiterjedt, a napokban múlt halának 980. évfordulója, s 935 éve avatták szentté. Tiszteletet és főhajtást követelő évfordulók. Szent István nagy történelmi egyéniségként ma is – és nemcsak a katolikusok, hanem mindenki számára – vonatkoztatási pont. A történelemből tudjuk, hogy erőskezű uralkodó volt, de nem kereste a konfliktusokat. Tevékenysége teljes egészében az ország építésére irányult, megteremtette a jogállamot, létrehozta az egyházi szervezetet. Ennek keretében a kolostorok nem csak a keresztény hit terjesztésének, hanem a latin írásbeliségnek, s egy új, korszerű, nyugati műveltséggel rendelkező vezetői réteg kinevelésének is a központjaivá váltak. Ránk maradtak Intelmei, melyeket fiához, Imre herceghez intézett, tanácsokat adott neki az élethez és az állam vezetéséhez. Gondolatainak minden részletében találunk ma is aktuális mondanivalót. Nemzetiségi kontextusban szinte megkerülhetetlen a hatodik fejezet, amelyben arról szól, hogyan kell együtt élni a más nyelvű és más kultúrájú emberekkel, mi jelenti az ország erősödését és mi hajt neki hasznot. Ma is erkölcsi iránytűt jelentenek tanácsai, mint például: „légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz…, légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess.” Vagyis István király hagyományai ma is érvényesek. Augusztus 20-án, legyen bárhol a világban, a magyarság megünnepli ezen örökséget és ezeket az értékeket, így Szlovéniában, a Muravidéken is. Mellékletünkkel az ünnephez szeretnénk hozzájárulni. Fogadják szeretettel! Király M. Jutka
2
Kétszer is hazatért
A Szent Jobb kaland Vajknak, István királynak, a későbbi Szent Istvánnak, valamint a magyar Szent Koronának és a Szent Jobbnak is igencsak kalandos története volt, hasonlóan a magyar nép, majd később a magyar nemzet kalandos évszázadaihoz. A Népújság augusztus 20-i mellékleteiben évről évre már fel is dolgoztuk mindezeket, talán a Szent Jobb történetének bővebb megismerése vár még ránk. A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038ban. Az első írásos forrás Hartvik győri püspöknek az 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye, amelyben leírja, hogy a királyt – végakaratának megfelelően – a székesfe-
királyt – és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy a 45 év után is épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték, amelynek őre egy Merkur nevű férfi volt. A
sére Szent Jobb apátságot alapított. (Az apátság és a körülötte lévő mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob.) László király az Aranybullával (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt
Az épségben megmaradt jobb kéznek csodás erőt tulajdonítottak. hérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások során igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan keresztény államot. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból – ahová 1038. augusztus 15-én temették el István
holttest áthelyezése kapcsán 1083-ban a kincstárba került jobb kezet a Merkur nevű kincstárőr később eltulajdonította és bihari birtokán rejtette el. Mikor László király – a későbbi Szent László – hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a „tolvajnak” és a Szent Jobb megtalálásának helyén az első magyar király tiszteletére és a szent ereklye méltó elhelyezé-
még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szentjobbi apátság pecsétjén is látható. A felső kart valószínűleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel–magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az időben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle aján-
I I . e ze r é v 2 018 . a u g u s z t u s 16 .
dos története dékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal. Az ereklye útja a későbbiekben sem kevésbé kalandos, ugyanis a 15. században először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került az ottani domonkos szerzetesekhez. Ami biztos, 1590ben a Szent Jobb a dalmát városban volt és egyre több zarándokot csábított. Már I. Lipót megpróbálta visszaszerezni 1684-ben, de csak száz évvel később, Mária Teréziának sikerült. Hálából adta át a város vezetése, mert a királynő pártfogása alá vette az oroszok által fenyegetett Raguzát. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már
Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmondkápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható – innen vitték például az 1938-as Szent István-év keretében a Parlament elé az augusztus 20-i szentmisére. A 2. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre átadták a salzburgi érseknek. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra az 1945. augusztus 20-i körmenetre. A körmenet hagyománya 1947-ben szakadt
A Szent Jobbot ma a budapesti Szent István-bazilikában őrzik. Bécsben csodálhatták meg a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, s egyben elrendelte Szent István napjának, augusztus 20ának a megünneplését.
meg, az egyházra erőltetett megállapodás szerint ugyanis ettől kezdve országos körmeneteket nem lehetett tartani. Az ereklyét 1945 után először a pesti angolkisasszonyok templomában, majd 1950-től 21 éven át a Szent István-
I I . e ze r é v 2 018 . a u g u s z t u s 16 .
bazilika préposti plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték. Csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába, s az ünnep után visszakerült a páncélszekrénybe. 1971ben, hazahozatalának 200. évfordulójára készült a Szent Jobb tartókápolnája, egy kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel. 1983-ban lebontották a zárt tartót és golyóálló üvegvitrint készítettek, amelyben immár mindenki láthatta. A Szent Jobbot 1985-ben hozták ki először és tették közszemlére, majd 1988ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye ismét országos körútra indulhatott. A körmenetet 1947 után 1989-ben tartották meg először, s az 1990es rendszerváltozás óta ismét a régi tradícióknak megfelelően rendezik meg. Már csak a Szent Jobb kalandos útja miatt is az eredetiségével kapcsolatban természetesen sok kétely felmerült a történelem során. A mumifikálódás kérdéséről Bochkor Ádám orvos írt először, aki 1951-ben megbízást kapott, hogy vizsgálja meg a kezet. Állítása szerint az 1038-tól az áthelyezésig eltelt 45 év elegendő idő volt István király holttestének teljes felbomlásához. A jobb épségét valószínűleg annak köszönheti, hogy a kéz volt a hanyatt fekvő halott legmagasabban lévő testrésze, és a meleg levegőben mumifikálódhatott. Ez a jelenség délen, a meleg, száraz levegőnek kitett holttestek esetében nem olyan ritka, mint a magyarországi éghajlaton. A Szent Jobbot 1988ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900–1000 éves, mumifikálódott, erős szorítású férfi kézfej található az
A Szent Jobb, Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze magyar nemzeti és katolikus ereklye. ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van. A vizsgálat elsődleges oka az volt, hogy a Szent Jobb akkori őre észrevette, hogy az ereklyéről egy kis darab levált, ezért szükségesnek tartották ellenőrizni az ereklye állapotát. A Szent Jobb vizsgálatai elsősorban arra irányultak, hogy állapotát felmérjék és az esetleges további károsodásoktól megóvják. A vizsgálatok mind olyan jellegűek voltak, amelyek az ereklyét nem károsították. Szent Istvánhoz tartozását mai ismereteink alapján nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni. Különféle anyagvizsgálatokkal lehet ereklyék korát meghatározni (például radiokarbon-vizsgálattal), vagy megállapítani, hogy bizonyos ereklyék egyáltalán egy személyhez tartoznak-e (ehhez kellene a DNS-analízis). Az ilyen vizsgálatok azonban mintavétellel járnak, s alaposan mérlegelni kell a várható hasznot és a kockázatokat.
Fontos szempont lehet például, hogy egy adott vizsgálathoz milyen mennyiségű minta vétele szükséges. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy esetlegesen a vizsgálat elvégzése sem hozza meg a várt eredményt. A DNS idővel bomlik, egy adott mintában található DNS mennyisége és minősége, illetve kimutathatósága azonban nem csak az eltelt időtől, hanem egyéb körülményektől is függ. Amennyiben bebizonyosodna, hogy az ereklye kora István király idejére tehető, s egyes darabjai valóban egy személyhez tartoznak, ez a hitelességet nagymértékben valószínűsítené. Ahhoz azonban, hogy a személyazonosságot teljes bizonyossággal kijelenthessük, szükség lenne egy biztos összehasonlítási alapra, amely lehetne például egy közvetlen, vér szerinti hozzátartozó hiteles maradványaiból nyert DNS, vagy István királynak egy minden kétséget kizáróan hiteles maradványából nyert DNS. Összeéllította: Tomka Tibor
3
Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök
Szent István prófétai egyénisé – Szent István a hit sziklájára építette nemzetünk jövőjét. Nem számításból, hanem meggyőződésből – vallja dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, akivel Szent István napja, a magyar államalapítás ünnepe alkalmából beszélgettünk. Székely János püspök atyát tavaly júliusban a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban iktatták be megyéspüspökké. Azóta már járt a Muravidéken, legutóbb Szent Jakab napján tartott ünnepi szentmisét Dobronakon. Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net
– Püspök atya, kérem, röviden mutatkozzon be a muravidéki olvasóknak! – Budapesten születtem 1964-ben, édesapám ágán azonban a család Apatinból (ma Szerbia) származik. Nagyon mé-
bátyámnak négy gyermeke van. Kiskoromtól pap szerettem volna lenni, meghódított a templom varázslatos világa, a Biblia, a templom körüli emberek derűje, békéje, Isten tengermély nyugalma, békéje, fénye. Budapesten, majd Betlehemben, aztán Rómában tanultam, többfelé voltam káplán, plébá-
tatlanul, majd odaadta az életét maradéktalanul a kereszten. Példaképeim az Ókor nagy egyházatyái – például Szent Bazil, Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely –, akik a lelkipásztorkodást és a teológiai mélységet össze tudták kapcsolni. A legújabb időkből példaképem Szent II. János
gazdagsága, hogy vannak benne szlovén, horvát és német nemzetiségű falvak, közösségek is. Ezek a közösségek a gyökereikhez, kultúrájukhoz, őseik hitéhez való ragaszkodásukkal példát adnak nekünk. Az egyházmegye legutóbbi nemzetiségi találkozóján ámulva láttuk, hogy mennyi kincset lyen hívő, nagy szívű, a családunkat összetartó édesanyám van, aki zongoratanárnő volt, de mindenekelőtt minket nevelt, sok-sok éven át otthon volt velünk, hogy a családi tűzhely melege meglegyen. Édesapám nagyon tehetséges villamosmérnök volt, aki mindig tiszta jó szándékkal volt tele. Két bátyám és egy húgom van, húgomnak öt, kisebb
4
nos, majd teológiai tanár, spirituális, végül esztergomi segédpüspök, majd szombathelyi püspök. – Kik a példaképei a püspöki feladatok betöltésénél? – A legfőbb emberi és papi példaképem Jézus, aki a megroppant nádat nem törte össze, a pislákoló mécset nem oltotta ki, aki Isten szeretetének örömhírét vitte fáradha-
Pál pápa, az ő imádságos élete, sugárzó, sziklaszilárd hite, derűs bátorsága. Közvetlenül pedig sokat tanultam és tanulok püspöktársaimtól határokon innen és túl egyaránt. – Mit jelent püspöknek lenni egy többnemzetiségű egyházmegyében, mint amilyen a Szombathelyi Egyházmegye is? – A Szombathelyi Egyházmegye különleges
rok is nem kis büszkeséggel ünnepeljük. Mi a jelentősége Szent Istvánnak a jelenkori egyház életében? – Szent István prófétai egyéniség, nemzetünk nagy apostola. A hit sziklájára építette nemzetünk jövőjét. Nem számításból, hanem meggyőződésből. Ma is csak ez a hit tud
„Szent István prófétai egyéniség, nemzetünk nagy apostola. A hit sziklájára építette nemzetünk jövőjét. Nem számításból, hanem meggyőződésből. Ma is csak ez a hit tud megtartani.” hordoznak ezek a közösségek, és a közös keresztény hitünk milyen nagy erővel köt össze minket, tesz minket egy családdá. – Szent István napját mi, muravidéki magya-
megtartani. Így írja Izajás próféta: „Ha nem hisztek, nem maradhattok meg!” Mennyire igaz ez a mondat a mai Európára és benne magyar népünkre is. Egyre kevesebb gyer-
I I . e ze r é v 2 018 . a u g u s z t u s 16 .
ég, nemzetünk nagy apostola
mek születik, egyre kevesebb házasság kötődik – bár hála Istennek, apró emelkedést már láthatunk e téren –, egyre több ember alig tud valamiért őszintén lelkesedni. Az emberi szívet egészen csak Isten tudja betölteni. Ha nem tudunk Istenből meríteni, nem tudnak őbelőle táplálkozni a családjaink, a fiataljaink, akkor nincs jövőnk, akkor az európai kultúra lassan elhal és eltűnik. – Milyen Szent István szerepe az európai szentek sorában? – A nagy alapító, prófétai látással rendelkező szentek sorába tartozik, mint Szent Vencel, Szent Bonifác, Szent Kolumbán, Szent Szaniszló vagy Szent Adalbert. – Milyen intelmeket fogalmazna meg a mai fiataloknak? – Isten nem elvesz
tőlünk valamit, hanem megajándékoz. Ne féljetek Tőle! Az igazi szabadság nem az önkényes, vég nélküli választásban, válogatásban, kísérletezésben van, hanem az igazi kincs megtalálásában. Az ember szeretetre született, arra, hogy szárnyaljon. Akkor lesz boldog, ha sikerül odaadnia az életét. Akkor igazán szabad, ha semmi sem köti gúzsba, se szenvedélyek, se lustaság, se szűklátókörű önközpontúság, hanem valóban képes szárnyalni. A hit ezzel ajándékoz meg benneteket. A hit nem idejétmúlt. Igaz, nem is modern. A hit örök! Krisztus ma is él! Ha őszintén hívod, egyből megérzed, hogy válaszol, belép az életedbe. – Ön szerint a kereszténység mely alapkérdéseire a legfontosabb
I I . e ze r é v 2 018 . a u g u s z t u s 16 .
rávilágítani ma? – Mindenekelőtt arra, hogy Isten, a Teremtő valóban létezik. Ő alkotta ezt a gyönyörű, csodaszép, hatalmas világegyetemet. Az anyagvilágnak
testvériség fontosságát, és azt a bátorságot is, hogy örömmel, felszabadultan merjük hirdetni az evangéliumot mindazoknak, akiket szeretünk, akikkel összehoz az életünk útja.
„Ha nem tudunk Istenből meríteni, nem tudnak őbelőle táplálkozni a családjaink, a fiataljaink, akkor nincs jövőnk, akkor az európai kultúra lassan elhal és eltűnik.” – ahogyan ezt a tudósok túlnyomó többsége is egyértelműen állítja – van időbeli kezdete. Magától a semmiből nem lesz valami. Ennek a hatalmas energiaszétáradásnak körülbelül 13,7 milliárd évvel ezelőtt kellett hogy legyen elégséges oka. Az emberi szívet egészen csak Ő, csak a Teremtő képes betölteni. Fontos volna ezen kívül újra felfedeznünk a szegények iránti szeretet és
– Félnek-e a 21. században az emberek a vallástól, a hittől? Ha igen, miért? – Sokan azt gondolják, hogy a vallás gúzsba köt, nem enged felszabadultnak és boldognak lenni. Egy focista nem akkor szabad, ha összevissza rúgja a labdát, hanem akkor, ha tíz méterre a kaputól képes azt az egyetlen helyes mozdulatsort villámgyorsan végrehajtani, amellyel a hirtelen
támadt résben két láb között hatalmas erővel a kapu sarkába bombázza a labdát. Az ember nem akkor szabad, ha összevissza dönt, hanem akkor, ha tudja az egyetlen igazán helyeset, értékeset választani. A vallás erre szabadít fel. – A család az ember oázisa, de úgy tűnik, a család válsága egyre mélyebb. Hol és miben lehet keresni a megoldást? – Talán nem a család, hanem inkább maga az ember van válságban. Az a képessége hiányzik, hogy akarja és tudja egész önmagát odaajándékozni, hogy tudjon nagylelkűen, bőkezűen, önfeledten, hűségesen szeretni. Olyan szeretettel, amely erősebb, mint a halál, mint minden érzelmi megingás, mint minden futó kísértés. A megoldás a szeretet újra megtalálása. Közösségek építése, ahol él a szeretet, ahol érték a család, a hűség, a gyermek. Olyan családok, ahol van helye az imának, az ünnepnek, az Istennek, az énekszónak, a megrendültségnek, a nevetésnek. Ahol valóban tudják, hogy a gyermek nem teher, hanem áldás. Az édesanya nem terhes, hanem áldott állapotban van, várandós. A gyermek az egyik legnagyobb áldás, amit Isten adni tud egy családnak, a nemzetnek, a világnak. A megoldás az önzetlenség újratanulása, annak felfedezése, hogy szeretetből lett a világ, és én is szeretetre születtem, arra, hogy ajándékká tegyem, hogy odaadjam bőkezűen az életemet.
5
Megszépült a felsőlakosi Szent István-kápolna Még ünnepélyesebb lesz idén Felsőlakos búcsúnapja, hiszen a Szent István-kápolna mind külsőleg, mind belsőleg megszépült. A munkálatok költségeit a helyi hívők adományaiból fedezték, a kápolnát a falu búcsúnapján, augusztus 19-én, vasárnap szentelik fel. Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net
A muravidéki magyarlakta területen csak egy faluban, Felsőlakosban van Szent István király oltalma alá helyezett kápolna. Első királyunk nem csak a kápolna, hanem a település, Felsőlakos védőszentje is. A szakrális épület a lendvai római katolikus plébánia alá tartozik. A felsőlakosi hívők már 1914-ben kezdeményezték a kápolna építését, de a világháború miatt ez elmaradt. A ma is a lakosság vallási életét szolgáló kápolnát végül 1930-ban emelték Szent István tiszteletére. A főút mentén lévő épületet az Amerikába kivándorolt lakosiak anyagi támogatásával 1998-ban teljesen felújították, a helyiek Berdin Árpádnak különösen hálásak önzetlenségéért. Ekkor szerelték be az automata harangvezérlést is. – Azóta húsz év telt el, és láttuk, hogy ismét van
Nagy László hitközségi tag odaadóan gondoskodik a kápolnáról. mit javítani a kápolnán – mondja Nagy László, a Lendvai Plébánia Hitközségének tagja Felsőlakosból. – Beszélgettünk erről a hitközségi tanácsban, s úgy döntöttünk, hogy belekezdünk a munkálatokba. Hála Istennek, a kápolna falazata, padlózata és tetőzete jó állapotban van, nem nedves, nem szorul javításra. A vezetékek is jók, kö-
Kimeszelték, kifestették a kápolnabelsőt is.
6
szönhetően az 1998-ban elvégzett teljes felújításnak. Most inkább karbantartási munkákra volt szükség, mint például a kápolnabelső meszelése, festése. A kápolna falain belül csak finom malter volt, ami a korábban a falun áthaladó nagy teherforgalom miatt a rezgésektől megpattogzott, néhol le is vált a falról. Ha pedig már ezen dolgozni kellett, akkor az épületkülsőt is megszépítettük, átfestettük. Mivel a kápolna kulturális örökségvédelem alá tartozik, a színek kiválasztásánál be kellett tartani a szabályokat. Négy színt ajánlottak, mi ismét a világosszürkét választottuk – meséli Nagy László, hozzátéve, mindezeken kívül az épületet körbe mosottkő-lapokkal burkolták le, amelyeket a Felsőlakosi HK támogatásával vásároltak meg. – Az emberek, a közösség ismét bebizonyította, hogy össze tud fogni, hogy együtt meg tudjuk valósíta-
Tiszta és szép lett a búcsú napjára a Szent István-kápolna Felsőlakosban. ni a célokat. Érezhető, hogy nagyon sok felsőlakosi sajátjának érzi a kápolnát, törődik vele, nem mindegy nekik, mi történik vele. A felhívásunkra szép ös�szegű önkéntes adomány gyűlt össze. Köszönjük ezt mindenkinek! – mondta Nagy László. A mintegy négyezer eurós munkálatok fedezéséhez hozzájárult a Lendvai Plébánia is, a kápolnát a Škraban Kft. újította fel. A kápolna melletti park is szépen gondozott, zöldell a fű a hőség és a szárazság ellenére is. A kimeszelt kápolnába a búcsúnapig a képek és a szentek szobrai, valamint a többi bútor is visszakerül a megszokott helyére. Szent István király szobra a kápolna központi helyén áll. Az alkotást,
mely 1998 óta az oltárt díszíti, Király Ferenc lendvai szobrászművész készítette, és a lendvai templomtéren található Szent Istvánszobor kicsinyített mása. – A búcsúi ünnepi mise a védőszentünk, Szent István tiszteletére augusztus 19-én lesz 11 órakor, ekkor történik meg a felújított kápolna felszentelése is. Örülünk, ha a lakosiakon kívül sokan mások is eljönnek hozzánk a búcsúra – tette hozzá Nagy László. A megszépült kápolna parkjában a lendvai magyar önkormányzat és a helyi közösség millenniumi fát is ültetett, amely a polgármesteri hivatal által Szlovénia önállósulásának 20. évfordulójára ültetett hársfával és a többi fával együtt hűs árnyékot nyújt az augusztusi hőségben.
I I . e ze r é v 2 018 . a u g u s z t u s 16 .
A Szent István-napi keresztrejtvény helyes megfejtését beküldők között három nyereményt sorsolunk ki: 1. díj – a Prekmurec Kft. 40 eurós vásárlási utalványa 2. díj – a Prekmurec Kft. 20 eurós vásárlási utalványa 3. díj – a Prekmurec Kft. 10 eurós vásárlási utalványa
Ünnepi keresztrejtvény Létrejött (a szervezet, egyesület)
Végtelen ugar!
Metódus, eljárás
Feltéve
Rossz, szakadt ruhában
„A” trágya
Olasz folyó
Élőre
Y
1 A jövőtől félő Ali megzavarodott! Zselé Belga város
A. A. N. Becézett óvoda
Gyilkol
A magyar Szent Korona... 1
2
3
Aroma Figyelem
2
Kutyának
Rárontok
3
Ravasz székellyel Félig! Gondolkodó szerve NDK-s teherautó-márka Zolika egynemű! Rosszul öltözöttek, elhanyagoltak
Vissza: mely személy? Rohanj
Erőd gazdája
Lánygyermek férjét
Vissza: fájdalom
Bűnt beismerne Magyar gyógyszergyár
Foszfor Könyörgő, sírva kérlelő
Tűzbe vetette Zavaros Ágik! Kicsit bekrepál!
Blokkolásgátlós fék
Ezüst
Római 1000
Rejtjel
Kefedarab!
Privilégiumai
Szem közepe! Rádiusz
Belső szerv
Ilyen tenger is van
Gramm
Múlt idő jele
Ruhán lyukat bevarr
Körülbelül
Bejegyez a füzetbe
Felsőruházatodra
Focitalálata
Dehogy
Arra a helyre kergeted
Spanyol autójel
Kérdőszó
Gauss Járművel halad
Középen letér!
Pedagógus
Hím kecske
Nitrogén
-ke párja Csapadék
Valahova helyez
Jód
Piros gyümölcsöt
Átló közepe!
Liba
Nyílászáróval Atlaszban van!
-ről párja
Kikötői sétány, stég
Rakodna
Előkelő
Húsába harapott
Jobboldali német párt
Idegen Anna
G. J. I.
Gravitációs állandó
Tavaszi folyó jelzője
Forint
Némán élve!
Megzabáljon
Római 50
Osztrák autójel
Sugár jele
M Ünnepi keresztrejtvéMegfejtés: nyünk megfejtésének beküldési határideje 2018. augusztus 27. Név: Címünk: Népújság, Fő utca 124., 9220 Lendva I I . e z e r Sok é v 2szerencsét! 018 . a u g u s z t u s 16 .
Férfinév
Lakcím: Telefonszám:
7
Tisztelettel meghívjuk a magyar államalapítás tiszteletére rendezett központi megemlékezésre, amely 2018. augusztus 20-án, hétfőn lesz Dobronakon. 17.30: Ünnepi megemlékezés és a Szent István-szobor megkoszorúzása Ünnepi köszöntőt mond: • Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és • Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára 18.00: Ünnepi szentmise a Szent Jakabplébániatemplomban, amelyet Barsi Balázs ferences atya mutat be.
8
DOBRONAK KÖZSÉG MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI NEMZETI KÖZÖSSÉG MADŽARSKA SAMOUPRAVNA NARODNA SKUPNOST OBČINE DOBROVNIK
I I . e ze r é v 2 018 . a u g u s z t u s 16 .