II.ezerév

II.ezerév A Népújság Szent István-napi melléklete • 2011. augusztus 11.

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

1

Szent István ünnepe az évsz Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk, amely 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett Magyarországon. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett.

István uralkodása alatt (1000–1038) augusztus közepe, pontosabban

A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze.

Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik.

Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fehérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács.

A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy 1038-ban István is épp augusztus közepén halt meg. István halála után augusztus közepe megmaradt törvénylátó napnak, a változás csak a lovagkirály László uralkodása alatt következett be.

1083-ban a korábban augusztus közepén, 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, és 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt. Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként. Míg az István-kultusz kialakulásának kezdeti szakaszában a hatalmi, politikai szándék volt meghatározó, a második fázisban a vallási

2

aspektus megerősödése tűnik szembe. Mondhatni: a „fentről” szervezett szentkultusz további legendák hozzátapadása révén „lefelé” terebélyesedett. A legendákkal és illusztrációkkal formált Szent István-kép, mely kegyetlen és szigorú, ámde igazságos fejedelmet festett le, inkább az uralom legitimációját szolgálta, semmint a király személyes tiszteletének megalapozását a hívek körében.

A tizenkettedik századtól a fejedelemkultuszt jelentősen átalakította Szent István képének összefonódása a Máriatisztelettel. Újabb változás 1686-ban következett be, amikor a törökökön győztes Szent Liga feje, XI. Ince pápa Buda elfoglalása után az egész kereszténység számára a vár visszafoglalásának napját jelölte meg Szent István ünnepeként (ez szeptember 2-a), ám

nap is áldozatul esett.

Mária Terézia rendeletben vetette fel a naptárba az Istvánnapot „nemzeti” ünnepként, amely aztán 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt. A Szent István-nap ünneplését a szabadságharc bukása után megtiltották, ami nem is csoda, hiszen már az első, 1860-ban tartott megemlékezés országos tüntetéssé terebélyesedett. Ettől kezdve a hatalom eltűrte Magyarországon augusztus 20. megünneplését, majd 1884 októberében több képviselő lázasan követelte Szent István napjának állami ünneppé nyilvánítását.

Nem mindenki támogatta az ötletet, mondván: egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére, ezért az összetartozás szimbóluma csakis március 15-e lehet. Évekig tartó vita után a képviselő-

sikerült: a többi felekezet tiltakozott és nemzetiségi botrányok is kísérték a döntést.

A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett és alaposan átpolitizálódott. A korábbi tartalom kiegészült a szentistváni (Tri­anon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel, aminek következtében augusztus 20-a az irredenta mozgalmak központi emlékezési napjává vált.

Különösen így volt ez 1938ban, Szent István halálának 900. évfordulóján. Ekkor Szent István emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították. 1945ben ezt eltörölték, de a napot az egyházi ünnepek sorában 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették.

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. az egyház továbbra is augusztus 16-án tartotta az ünnepet. Az egyházi reformok során aztán 1771-ben XIV. Benedek pápa erősen csökkentette az egyházi ünnepek számát, aminek ez a

ház 1891 májusában augusztus 20-a mellett voksolt. Ekkor az uralkodó, Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.

A Szent István-nap nemzeti ünneplése azonban nem igazán

nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották ésszerű megoldásnak – ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt –, így szellemi-

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

zázadok során

Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án (mint Magyarország fővédőszentjét) ünnepli Szent Istvánt. leg és tartalmilag teljesen átalakították. Szent István ünnepéből az „új kenyér ünnepe” lett, majd az új alkotmányt mint új – szocialista – államalapítást 1949. augusztus 20-ra időzítették. Innentől kezdve 1949–1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja lett, 1950-ben pedig a napot az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

Kevesen tudják azonban, hogy az „új kenyér ünnepe” eredetileg nem augusztus 20án volt és nem is 1947–48-ban találták ki. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi Ignác nevé-

hez köthető. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg. A másodikat 1941-ben Bácska visszacsatolása alkalmából Szabadkán. 1945 után pedig a politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani, és ez leginkább a kommunista pártnak sikerült. 1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepeket, ahol a régi és a kevésbé régi hagyományok és szokások keverednek. A Magyar Országgyűlés hosszas viták után 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította. Összeállította: tt

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

Van mire felnéznünk Nem könnyű feladat sorra venni azt a hihetetlen sok találmányt, felsorolni azon sok tudós és művész nevét, akik munkásságuk révén örökre beírták magukat a világtörténelembe. A gyakran barbárnak titulált magyarok az első iskolát már 996-ban megalapították a dunántúli Szent Márton-hegyen (a mai Pannonhalmán) – ez volt Európa egyik legrégibb iskolája. A magyarság számos tudóst, Nobel-díjast is adott a világnak: gondoljunk Szent-Györgyi Albertre, Hevesy Györgyre, vagy Wigner Jenő és Gábor Dénes kutatásaira. Kortársaink közül a közgazdász-matematikus Harsányi János és a vegyész Oláh György részesült nemrégiben e kitüntetésben. Lényegében nincs olyan tudományterület vagy mérnöki ág, amelyben magyar tudósok és műszaki alkotók nevéhez fontos felismerés ne kapcsolódna.

Az orvostudományban Semmelweis Ignác lett világhírűvé, a matematikában Bolyai János, a fizikában Eötvös Loránd, Jedlik Ányos és Bay Zoltán. A számítástechnikában Neumann János, Kemény János György és mások alkotásai váltak elismertté.

Kontinensünk első folyami hajóját, a Carolinát Bernhard Antal pécsi ezermester építette a Dunán. Az 1835-ben épült Óbudai Hajógyár évtizedekig Európa legnagyobb ipari üzeme volt. Évtizedekig a Lánchíd volt a világ legnagyobb acélszerkezete. S még hosszan sorolhatnánk a feltalálókat és a magyar találmányokat, de nem feledkezhetünk meg Lisztről, Kodályról, Munkácsyról és számos egyéb kiválóságunkról sem. Örömteli emlékezni azokra a magyarokra, akik az emberiségnek oly sokat adtak. Sajnos még sok magyar ember sem ismeri a nevüket. E kiadvány és a hozzá kötődő kiállítás egyik fő küldetése, hogy ezen változtasson. A teljesség igénye nélkül áttekintést kívánunk adni a magyar nemzet múltjáról, kultúrájáról és tudományáról.

Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke

3

Szent István-képünk alaku Az államalapító Szent István életének és művének jobb megismeréséhez – az egyháztörténeti fejtegetések mellett, melyek a szentéletű király és államalapítási erényekkel is megáldott erős egyéniség életéről napvilágot láttak az elmúlt három évtized szakirodalmában – a multimediális művészi feldolgozás és megjelenítés is nagymértékben hozzájárult.

A folyamat pontosan körülírható: a 80-as évek elején a Nemeskürty István körül csoportosuló, a magyar történelem és őstörténészet vitás fejezetei iránt érdeklődő fiatal egyetemisták, zenészek és filmesek nagy vállalkozásba fogtak. Az éppen lecsengő progresszív zene és a film területén búvópatakként meghúzódó ellenzékiség (például Illés együttes, Huszárik Zoltánék és más fiatal alkotók filmjei) új megnyilatkozási formát talált a rockoperában, a valóságos keretek között kitágított szabadtéren játszott színházi előadásban és az egész estét betöltő koncertfilmben. Ez volt a Szörényi Levente és Bródy János (akkor már ex-Fonográf tagok), valamint Nemeskürty István (történész-filmtörténész) és Koltay Gábor filmrendező által megálmodott, „földszínpadra” (Városliget) állított, filmen is megörökített István, a király, az első magyar rockopera.

István, az operahős Talán nem túlzás közel 30 év távlatából – a fönti fejtegetés folytatásaként – a 80-as évekről mint a rendszerváltozás előkészítésének fontos szakaszáról, s a 80-as évek első felében történtekről mint az egypártrendszerből a politikai pluralizmust megcélzó társadalmi „dinamizmusról” beszélni. A rockzene azonban már eddig is a kádári politika három T-je (Tűrni-Támogatni-Tiltani) között leginkább a tiltásra vo-

4

István, az országépítő államférfi A rendszerváltozás előtti po-

natkozó fejezetben szerepelt. A másik problémát a darab vallási jellege okozta, valamint hogy az „ájtatos” királyarc és „szent”-természet mellett immár az ellene fellázadó, vére szerinti Koppánynak és seregének könyörtelen legyilkolása, a lázadók elleni könyörtelen királyi önkény és bosszú is megjelenik. Némileg tompít a „véres kezű” király döntésén az, hogy – mai szóval élve – „nagyhatalmi érdek” is meghúzódik a lázadó, pogány Koppánnyal való leszámolás hátterében, s az is, hogy a hit általi összekovácsolás, illetve nemzetegyesítés mellett más alternatívát nem kínált fel a kor. Ez a háttérben meghúzódó „horror” mint a hatalomért folytatott harc teszi a rockoperát ma is hallgathatóvá, illetve dinamizmusa és zenei frissessége, amelyhez az akkorra már „letisztult, fémes megillanású” magyar rockzene fanatikus előadói (Nagy Feró – Beatrice, Deák Bill Gyula – Hobo Blues Band, Vikidál Gyula – P. Mobil stb.) is nagyban hozzájárulnak.

A nagyon is változatos zenei ízléseket is ütköztető „operában” az opera-jelleg mellett a rock-punknépzenei ötvözések korosztályokat egybemosó közönségsikert indukáltak. 1983 augusztusában 5 „teltházas” produkció ment le, az egy évvel későbbi filmes változatot több millió ember nézte meg. A számokon túllépve talán nem tűnik túlzásnak, ha a 20–21. századi Szent István-képünk kiteljesedését ennek a műnek a számlájára írjuk. Hiszen soha

nem fordult még elő, hogy egy irodalmi alkotásnak vagy korábban megírt történelmi írásnak ekkora sikere legyen, főleg a fiatalok körében. A darabot azóta is több színházban játsszák szinte folyamatosan, a 2007-es Szikora János-produkcióval pedig új dramaturgiai-értelmezési lehetőségek is felbukkantak a darab mélyrétegéből.

litikai szólamokban augusztus 20. kapcsán „az új kenyér ünnepe” és az „alkotmányünnep” elnevezés szerepelt. Az egyházi berkekben, prédikációkban pedig – igencsak felszínesen – a szentéletű király egyházépítő szerepét emelték ki, aki országát agg és elcsüggedt kormányzása idején a Boldogságos Szűz kegyeibe ajánlotta. Az erdélyi polihisztor, építész és író, Kós Károly történelmi regényének (Országépítő) méltatásában olvassuk: „István anyja által beleoltott hivatásérzetből, természetes ösztöneinek legyőzésével végzi el nagy művét.

Hogy küldetését, a magyar állam megteremtését, a nemzet egységesítését végrehajthassa, azokat kell leigáznia, akikhez a szíve húz, azoknak az idegen lovagoknak a fegyvereivel, akikkel érzelmileg nincs közössége…

Kós Károly elgondolásában csak mellékes szerepet játszik István művének vallási része. Ő nem a szent királyt látja, hanem az országépítő államférfit, aki különböző, nagyrészt fajilag és nyelvileg is különböző törzsek konglomerátumából megteremtette az egységes magyar nemzetet, és egyhatalmi szervezetbe összefoglalta Magyarországot (Schöpflin A.)”.

Nemzetegyesítés István módra? De milyen eszközökkel?

Szent István királyunk jó diplomáciai érzékkel használta ki a felkínálkozó lehetőségeket, hogy a Nyugat és Kelet nagyhatalmi ütközőpontján lévő, ma KöztesEurópaként is emlegetett térségben lévő államát modern feudális állammá alakítsa. A soknemzetiségű országban nyilván voltak súrlódások, trónviszályok.

A szomszédos nemzetekkel a feszültséget ügyes-bajos „rokoni” kapcsolatok kialakításával

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

ulásáról Felsőlakos védőszentje (elsősorban házasságokkal) igyekezett enyhíteni. A szakirodalom megjegyzi: Szent István a szomszédos országokkal a békét kereste, de soha nem saját népe kárára.

István, avagy a „törvényhozó” intelmei Szent István törvényeinek

foglalatát a fiához, Imréhez intézett „intelmekből” kapjuk meg. Ennek érdekessége, hogy a keresztény állam rendszerében fontos szerepet játszó hitnek milyen nagy szerep jut nála. A vasárnap megtartását, az istentiszteleten való részvételt kötelező jellegűvé tette a király, „a nomád lovasnépből helyhez kötött, állattartó, földművelő néppé átalakuló magyarok számára ez a határozott parancs volt az a nyelv, amelyet értettek” (Török J.). A fönti, 10 fejezetből álló Intelmekben öt szól a keresztény hit szükségességéről, a „türelem gyakorlásáról”, az „imádság megtartásáról”, a „kegyességről és az irgalmasságról”, valamint a többi „tízparancsolati” erényről.

A rendkívül szépen megfogalmazott szövegrész minden sorában az atyai-királyi jóság és istenfélő szelídség jegyei mutatkoznak meg: „Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalónak példát mutass…”.

Tiszta, máig ható intelem lehetne a 21. század elején „kezdő és haladó” uralkodóknak.

-ce

Szent István király Szent István, államalapító királyunk, egyben Magyarország védőszentje a Kárpát–medence számos településének, templomának, kápolnájának védőszentje is. A muravidéki vegyesen lakott területen ez csak egy településen van így, Felsőlakosban.

A 18. század közepéig az okiratok csak egy „Lakos” településről tesznek említést, majd a szombathelyi megyéspüspökség által a század második felében végzett népszámlálásban már megkülönböztették Alsólakost és Felsőlakost. Ezután már minden fellelhető forrás elkülöníti a két települést, habár később is a két falu közös iskolával és jóformán a mai napig közös temetővel (1860-ban nyitották), illetve közösen emel-

tetett kőkereszttel rendelkezik.

A faluban, a főút mellett 1903 során Vida János emeltetett fakeresztet. A fellelt adatok alapján nem sokkal később, 1914-ben a faluközösség kápolna építését kezdeményezte, de ez a világháború miatt meghiúsult. Felsőlakos lakossága így 1929 során (egyes adatok szerint 1930-ban) építtette meg Szent István király tiszteletére a kápolnát.

A kápolna építése óta folyamatosan szolgálja Felsőlakos híveit, akik 1998 során teljesen felújíttatták. A felújítás költségeinek fedezésében különösképpen Berdin Árpád jeleskedett. Ekkor került a kápolnába Király Ferenc alkotásának, a lendvai templomtéren található Szent István-szobornak a kicsiAz oltárt az 1998-ban elvégzett felújítás óta Szent István szobra díszíti.

A felsőlakosi Szent István kápolna 1929-ben épült.

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

nyített mása is.

Felsőlakosban a kápolna felépítése óta az augusztus 20-a utáni vasárnap tartják az évi búcsút, a kápolna gondnoka, Csih Erzsébet elmondása szerint emellett Karácsonykor és Húsvétkor istentisztelet és nagygyóntatás folyik a helyszínen. A már említett felújítás során a kápolnába beszerelték az automatikus harangot – ezt tavaly ellátták automata nyári/ téli időkapcsolóval is –, amely naponta háromszor, reggel hatkor, délben és este nyolckor szólal meg. A kápolna szépen gondozott, virágos udvarán egyébként a lendvai magyar önkormányzat és a helyi közösség által ültetett millenniumi fa, illetve a polgármesteri hivatal által Szlovénia önállósulásának huszadik évfordulója alkalmából felajánlott hársfa is díszeleg. tt

5

A Nemzet Kenyerébe muravidéki búza is került Augusztus elején valamen�nyi magyarországi megyében, valamint a környező országok magyarlakta területein termett búzából készül az idei Nemzet

lés gabonájával. Az augusztus 20-ai ünnep keretei között a megőrölt búzából a nemzet egységét, az összetartozást és a szolidaritást szimbolizálva sü-

A muravidéki búzát mások mellett az MMÖNK jogásza, Lebár Tomislav segítette a Mohácsra induló kamionra.

Kenyere Mohácson. A projektben részt vesz a Muravidék is.

Az említett búza szállításáról, őrléséről, illetve a kenyérsütés költségeiről Pécs Megyei Jogú Város gondoskodik. Az említett területekről, köztük a Muravidékről is, már elszállították a búzát, amelyet az Összeöntés Ünnepén öntöttek és őröltek össze a többi telepü-

tik meg a Nemzet Kenyerét. Az említett pékárut értékesítik is, a bevételt karitatív célra fordítják, a sütésen felül megmaradt lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánlják fel. A fennmaradt „Nemzet Lisztjéből” minden búzát adományozó terület egy-egy zsákot vissza is kap. tt

Amit a magyarok adtak a világnak A világ minden részén használnak, használunk olyan hétköznapi tárgyakat, amelyekről a legtöbben nem is tudják, hogy magyarok találták ki őket, illetve magyarok által váltak ismertté. A magyaroknak köszönhető például a szódavíz, a hologram, a biztonsági gyufa, a golyóstoll, a C-vitamin, a gyermekágyi láz megszüntetése, a helikopter, a wolframszálas izzó, a Rubik-kocka…

A világhírű feltalálók mellett tizenkét magyar származású Nobel-díjas járult hozzá jelentősen a tudomány fejlődéséhez és méltán öregbíti a magyarság hírnevét.

Augusztus 20., a magyar államalapítás tiszteletére a legismertebb magyar találmányokból, fejlesztésekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót: ünnepi mellékletünkben húsz találmányt mutatunk be, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet pedig az ünnep kapcsán a Lendva utcáin felállított szabadtéri kiállításon szemlélteti a híres találmányokat.

Ünnepi megemlékezés Dobronakon A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség ünnepi Szent István-napi megemlékezést szervez vasárnap, augusztus 21-én 16 órakor Dobronakon a Szent István-szobornál. Ünnepi beszédet mond Cár Anna, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke. A műsorban a Dobronaki Nótázók és a helybeli fiatalok szerepelnek.

6

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

1836Biztonsági gyufa

Jedlik Ányos bencés szerzetes, természettudós 1826-ban, hogy rendtársait meglepje, szerkesztette meg „apparatus acidularis” nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas víz volt előállítható. Az apparátust magyarul „savanyúvízi készület”-nek nevezte. Később tervei alapján épült fel az első szikvízüzem. Sajnos ez hamar csődbe ment, így a nagy találmány akkor még kiaknázatlan maradt.

A szódavízgyártó gép leírását Jedlik Bécsbe küldte, a Zeitschrift für Physik und Mathematik című folyóiratnak. Így írta: egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike, mellyben a közönséges vizen és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadnak; pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, míg a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségébül.

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát Irinyi János szabadalmaztatta: egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után – a káliumklorátot ólom-peroxiddal cserélte fel, a foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólomszulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni – 1836-ban bemutatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegénységben halt meg.

Irinyi János alapította az első magyar gyufagyárat is 1839ben Pesten. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt és jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.

Petzval József

1840Kettős objektív

Irinyi János

1826 Szódavíz

A honfoglalás időszakaGomb

A magyarok megjelenése előtt ismeretlen volt Európában a gomb mint ruházati eszköz, tanúsítják egyes történelmi források.

Az őskori ember még nem ismerte a gombot, a barlangi ős csonttűvel fogta össze bőrruháját. A bronzkorban spirális díszű bronztűk voltak divatosak.

A rómaiak nemesfémből drágaköves fibulákat viseltek (a mai biztosítótűk ősei). Az ásatások tanúsága szerint a honfoglaló magyarok nem használták a fibulát, hanem félgömb alakú, füles pitykegombok sorával zárták a férfi és női ruhadarabjaikat.

Bizáncban a 10–11. században még tűvel kapcsolták a ruhákat, a rómaiakhoz hasonló módon, így feltehető, hogy a gomb Keletről, a lovas népek viseletével került Nyugat felé. Merészebben fogalmazva: Európát a gombbal mint olyannal a magyarok ajándékozták meg. Magyarország területén a gombolt férfiruha első ábrázolása a Nagy Lajos király idejében írott és illusztrált Képes Krónikában található: a képen IV. Béla megkoronázza V. Istvánt.

István zekéje elöl gombolt, mégpedig balról jobbra.

Jedlik Ányos

Petzval József Miksa mérnök–matematikus 1940-ben szerkesztette meg a 149 milliméteres gyújtótávolságú, nagy fényerejű akromatikus kettős fényképészeti objektívet – és forradalmasította a fényképezést. A kettős objektív kialakításával és összetett lencserendszerével az addig szükséges hosszú (3–20 perces) megvilágítási időt ugyanis a másodperc töredékére csökkentette. A tárgy fölé egy akromatikus ragasztott korona-flintüveg párt, a lemezoldalon pedig két közel álló, ragasztatlan flint-koronaüveg lencsepárt helyezett. Az így elkészített objektív gömbi és színi eltérése elhanyagolható volt. Gyakorlatilag változtatás nélkül, pusztán minimális korrekciókkal a mai napig a világ egyik legjobb portréobjektívje, s az 1990-es évek végéig széles körben elterjedt volt.

Petzval lencséit 1941-től a bécsi Voigtländer cég építette e néven híressé vált gépeibe. A digitális technika térhódítása viszont mára már jelentősen kiszorította a közhasználatból.

Petzval a feltalálója a kétcsöves távcsőnek is.

7

Puskás Tivadar

Just Sándor

Barényi Béla

Az izzólámpák fejlesztésében új fejezetet nyitott az a felismerés, hogy az izzószál magas olvadáspontú fémekből is kialakítható. Erre az ozmium és a wolfram látszott alkalmasnak.

Először ozmiumból sikerült izzószálat előállítani, de ebből a természetben túl kevés van ahhoz, hogy tömegesen felhasználható legyen. A wolfram ugyan könnyebben elérhető és olvadáspontja is magasabb, de keménysége miatt nehéz belőle vékony izzószálat előállítani.

A bécsi műszaki főiskola tanársegédeinek, Just Sándornak és Hanaman Ferencnek 1903-ban elsőként sikerült wolframszálas izzólámpát előállítaniuk úgy, hogy szénszálra wolframklo­ ridból fémes wolframot csapattak ki és azután a szénszálat elégették. Az 1906-tól Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. néven működő újpesti gyár elég gyorsan megszerezte a gyártási jogot és 1909-ben a wolfram angol nevét (tungsten) felhasználva bevezette a Tungsram márkanevet, majd 1913-tól teljesen áttért a húzott wolframszálas lámpák gyártására.

1925VW beetle dizájn

Báró Eötvös Loránd fizikus 1891-ben készítette el egyik legismertebb alkotását, a torziós ingát. A műszer elve igen egyszerű, ha ugyanis a két tömegre ható vonzóerő nem teljesen egyenlő, egymástól nagyságban vagy irányban eltér, akkor a rúd a vízszintes síkban elfordul és a felfüggesztő platinaszál megcsavarodik. A megcsavart szál rugalmassága a rudat eredeti helyzetébe igyekszik visszafordítani. A rúd tehát ott fog megállni, ahol az egymással szemben működő kitérítő erő és rugalmas visszatérítő erő forgatónyomatéka egymással egyenlő.

A módszer az 1920-as évektől kezdve forradalmasította az olajipart és Eötvös-inga néven vált ismertté az egész világon. Az első sikeres olajkutatási célú gyakorlati méréseket a Morvamezőn 1915-ben végezték – ezzel vette kezdetét a nyersanyagkutató geofizika, amelynek két évtizeden át uralkodó műszere Eötvös Loránd torziós ingája volt Az Eötvösinga alkalmazásának produktív szerkezetek százait és több milliárd hordó olajat köszönhetünk.

Hanaman Ferenc

1903Wolframszálas izzó

8

1891Eötvös-inga

1878Telefonközpont

Az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban kezdtek működni Puskás Tivadar budapesti mérnök elvei szerint. Azt mondja a történetírás, hogy amikor Puskás értesült arról, hogy Amerikában van egy új találmány, a telefon, azonnal rájött, hogy telefonközpontot kell alkotni.

Felkereste Bellt, de őt ekkor már nem foglalkoztatták a telefonok, a feladatot Edison vette át, akihez Puskás is csatlakozott. Közös munka kezdődött, melynek végén Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származik. A találmány bevált: az előfizetői vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat egycsapásra rendezett formát öltött.

Még egy érdekesség: Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a („hallom” szóból származó) halló szót, amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt.

Eötvös Loránd

Sokan nem tudják, hogy Barényi Béla magyar származású mérnök – és nem Ferdinand Porsche – már 1925-ben készített részletes terveket és megrajzolta a Volkswagen bogárhátú modelljének jellegzetes formáját, a VW Beetle-t, amit csak 1953ban bírósági úton sikerült bebizonyítania. A modellt a Volkswagen cégcsoport 1938-tól 2003-ig gyártotta. Több mint 21,5 millió darabot értékesítettek, amivel a Bogár a világ hosszú ideig a legnagyobb példányszámban eladott autómodellje lett.

A „Bogár” elnevezést valószínűleg a New York Times használta először, már 1938-ban amikor „ezer és ezer csillogó kis bogarat” vizionált, amelyek be fogják népesíteni a német utakat. Miután az autó az 1950-es években egyre nagyobb népszerűségre tett szert az USA-ban, meghonosodott a Bogár (Beetle vagy Bug) becenév.

Barényi munkássága egyébként is kitörölhetetlen nyomot hagyott az autótechnika történetében.

Legfontosabb találmányát, a gyűrődési zónát, mely napjainkig meghatározza a passzív biztonságvédelmi elvet, 1951-ben szabadalmaztatta.

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

1928Helikopter

1931Hűtőszekrény

Asbóth Oszkár mérnököt, feltalálót a repülőgépek mozgásának stabilizálása foglalkoztatta, ennek megoldására több szerkezetet készített.

Az I. világháborúban korának legjobb hatásfokú légcsavarjait, a helikopter működéséhez nélkülözhetetlen propellert tervezte meg, fejlesztette ki. Légcsavarjainak sorozatgyártására 1918-ban gyár létesült ELMA (Első Légcsavar Művek Albertfalva) néven.

1928-ban elkészült a 120 lóerős, kilenchengeres motormeghajtású Petróczy-Kármán-Zurovetz tervezésű, PKZ-2-es helikopter Asbóth emelőcsavarjával, mely helyből, függőlegesen emelkedett fel. A gép vízszintes irányban is kormányozható volt, viszont még mindig instabil. További kísérleteinek sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak.

A sekély belvizek hajózhatóvá tétele érdekében helikoptercsavarral felszerelt kísérleti hajót is épített.

Szilárd Leó magyar származású fizikusnak nyolc közös szabadalma született Albert Einsteinnel: 1931. március 2-án tették közzé a legsikeresebbet, egy új típusú hűtőszekrényt, amely már nem tartalmazott könnyen meghibásodó forgóalkatrészt vagy dugattyút, hanem folyékony fém elektromágneses továbbításával történt a hűtés.

Az elvet hatékonyan használták később az atomreaktor fejlesztésénél és ma is ezen az elven hűtik a tenyész-reaktorokat.

Megalkották tehát az elektromágneses szivat�tyút, mely felváltotta az addigi gázos hűtőgépek mechanikai alkatrészeit. Szilárd Leó megoldást talált az atomenergia ipari méretekben történő felszabadítására, a nukleáris láncreakció hasznosítására energiatermelés érdekében is; tehát Szilárd Leó jött rá először, hogy nukleáris láncreakció létrehozható és így az atombomba is megépíthető.

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

SzentGyörgyi Albert

A C-vitamint napjainkban többnyire nem a vitaminhiány megelőzésére használják, sokkal inkább antioxidáns, sejtvédő hatása adja a fontosságát.

Feltalálója Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, aki a C-vitamint a múlt század 30-as éveiben izolálta, s jelentős szerepet játszott a citrát-kör felfedezésében is. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Cambridge-ben izolálta a hexuronsavat (ma aszkorbinsav), s nagy mennyiségű előállításán dolgozott. Szegeden véletlenszerűen megállapította, hogy a zöldpaprika nagy mennyiségben tartalmaz hexuronsavat (sokkal több van benne, mint a citrusfélékben, amit akkor már tudtak), ami nem más, mint aszkorbinsav, vagyis C-vitamin. Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, vagyis a hexuronsav azonos a C-vitaminnal. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták.

Goldmark Péter Károly

1940Színes televízió

Szilárd Leó

1937C-vitamin

Asbóth Oszkár

A színes televízió feltalálója Goldmark Péter Károly budapesti származású mérnök, fizikus, aki 1933ban az USA-ba költözött, ahol nagyszámú, főként elektronikai találmánya született. A BBC-ben megindult kísérletek nyomán Goldmark már 1926-ban egy olyan berendezést állított össze, amelynek 2,5 x 3,8 centiméteres képernyőjén sikerült képet kapnia. Később elektronikus – képcsöves – televíziós készülékekkel kezdett foglalkozni, és 1940. szeptember 4-én bemutatta találmányát: a gyakorlatban használható színes televíziót.

Tökéletesítette a színes tévé technikai eljárását, amelyet már az űrkutatás során is alkalmaztak: ennek révén láthatták szerte a világon a Holdon tett első emberi séta számos mozzanatát.

Zseniális módon oldotta meg a televíziós kép „konzerválását” is: eljárása, az EVR (electro video recording) a képmagnetofon elterjedéséig maradt elismert és közkedvelt módszer. Kidolgozta a televízió orvosi alkalmazásának elméletét és gyakorlatát is.

9

Bíró László József

Lassú Gábor

Színi Béla

Dr. Béres József

Az első magyar csuklós busz 1960-ban készült el, két jármű, egy Ikarus 60 és egy Mávag Tr 5 típusú autóbusz összeépítésével Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla mérnökök tervei alapján. Színi Béla ma is él, számos kitüntetés birtokosa.

A növekvő városi forgalomban a pótkocsis autóbuszok a vontatott jármű kilengése miatt kedvezőtlennek bizonyultak, így a nagyobb befogadóképességű, kedvezőbb menetdinamikai tulajdonsággal rendelkező buszok bevezetését kezdték fontolgatni.

Az első háromtengelyes jármű tervezése 1960 májusában kezdődött. A Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla tervezte GA 12-00 forgalmi rendszámú prototípus 1960. november 5-én lépett szolgálatba, melyet egy Ik 60-as és egy Tr5-ös autóbuszból építettek össze. A Csepel D 614 típusú motorral felszerelt járművel kedvező tapasztalatokat szereztek, 200 utast szállíthatott a szerelvény. A csuklós kocsikon 35 ülő- és 97 állóhelyet alakítottak ki. A Budapesti Fővárosi Autóbuszüzem „Sallai” főműhelyében „csuklós szalagot” hoztak létre, a gyártás 1967-ig folytatódott.

1972Béres Csepp

Ma is a Neumann János által kialakított és a róla elnevezett Neumann-elven – kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer – működik a világ valamennyi számítógépe. Neumann a halmazelmélet, a kvantummechanika, az atomenergia és a számítógép-tervezés nagyja, de ő vetette meg a numerikus matematika alapjait is. Amerikában a kísérleti hidrogénbombarobbantásoknál, az ott keletkező lökéshullámok tanulmányozásánál olyan bonyolult matematikai összefüggésekhez jutott, amelyek a klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Ekkor fordult érdeklődése a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. 1944-ben bekapcsolódott a pennsylvaniai egyetemen folyó ENIAC projektbe, majd az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – építésébe, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe.

Rózsa László

1960Csuklós busz

10

1944Számítógép

1943Golyóstoll

A találmányt nap mint nap használják a világ összes területén. A golyóstoll lehetővé tette a folyamatos írás idejének meghosszabbítását, az íróeszköz kezelhetősége tökéletesedett. Mindezt Bíró László József újságíró találmánya tette lehetővé, melyet egy tintával töltött hengerből és egy golyóból állított össze.

A gyártáshoz folytatott kísérleteket külföldön végezte. A használható, ma is ismert golyóstollra 1943-ban Argentínában kapott szabadalmat. A gömb anyaga sárgaréz, wolframkarbid vagy acél volt, mérete 1 milliméter, a tartály pedig viszkózus tintával volt töltve. Az első eladásra gyártott golyóstollakat Argentínában eterpennek nevezték, angolul biro-pennek, franciául bironnak.

A golyóstoll mellett az 1985-ben Buenos Airesben elhunyt feltaláló közel 100 találmánya kapott szabadalmat, köztük a mosógép, az automatikus sebességváltó, a fertőtlenítő golyócska, a függönytartó, a dezodor és sok más.

Neumann János

Dr. Béres József, az általános élettan és agrobiokémia doktora 1972-ben megalkotta a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, amely később Béres Csepp néven vált közismertté.

Béres József 1976-ban jelentette be a szabadalmat. A csepp gyógyhatású készítményként 1978-tól forgalomba kerülhetett, 2000-ben pedig hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították. A gyógyszer erősíti az immunrendszert és jótékony hatású a daganatos betegségek gyógyításában.

Támogatja a szervezet ellenállóképességét, betegségek, műtétek után segíti a felépülést, fáradékonyság, gyengeség esetén elősegíti a jó közérzet helyreállítását, segíti a szervezet számára a szükséges nyomelemek pótlását.

Dr. Béres Józsefet 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2002-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

Rubik Ernő építészmérnök és iparművész nevéhez több logikai játék megalkotása fűződik, de mindenekelőtt az 1975-ben megjelent Bűvös kocka, mely külföldön Rubik-kocka néven lett ismert és példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. 1980-ban például csak Magyarországon egymillió darabot vettek (minden tizedik ember). Maga a Bűvös kocka tulajdonképpen csak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek. A játék több nemzetközi díjat nyert, 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe. 2007ben a Northeastern University kutatói bebizonyították, hogy a kockát bármilyen állásából ki lehet rakni maximum 26 lépésből, 2010-ben pedig azt, hogy 20-nál több lépésre soha nincs szükség.

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .

Domokos Gábor

Várkonyi Péter

Péter Zoltán

A Gömböc az első ismert homogén test, melynek csak egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. A Gömböcöt bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. Így viselkedik a keljfeljancsi is. Míg a keljfeljancsi vis�szaállása egy nehezéknek köszönhető, a Gömböc csupán egyetlen, homogén anyagból készült, ezért maga a forma biztosítja talpra állását. Ezt a különleges tulajdonságú testet Várkonyi Péter és Dr. Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének oktatói fedezték fel, s munkájuk 2006 őszén felkerült a tekintélyes Mathematical Intelligencer folyóirat címlapjára is. A 2010-es világkiállításon Sanghajban a Gömböc volt a magyar pavilon fő témája. Minden bizonnyal szimmetriára való érzékenysége okozza, hogy az élettelen természetben (például kavicsok között) nem vagy csak nagyon ritkán található Gömböc típusú forma.

2006Gömböc

1975Bűvös kocka

1975Floppy lemez

A legtöbbünk a hajlékonylemez feltalálójának még a nemzetiségét sem találná ki, nemhogy a nevét. Jánosi Marcell pedig méltán megérdemelné, hogy a legnagyobb magyar elmék között tartsuk számon. Jánosi Marcell gépészmérnök, konstruktőr az MCD típusú hajlékonylemezt a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) fejlesztette ki. A feltaláló 1974-ben jegyeztette be az úgynevezett „hajlékony merevlemezt”, amelynek próbagyártása csak 1981-ben kezdődött meg MCD1 néven. Érthetetlen módon az állami tulajdonban lévő gyár illetékesei sem a sorozatgyártás elindításához, sem a találmány eladásához nem voltak hajlandók hozzájárulni. Érdeklődők pedig szép számban érkeztek nyugatról is. A lemezt és a hozzá tartozó BRG MCD-1 típusjelű meghajtót szabadalmaztatták, de később nem általánosították, így a cég elveszítette az oltalom lehetőségét, ezért bárki felhasználhatta a találmányt. Elsőként az amerikai IBM érdeklődött a floppy után, és később készítettek egy, a Jánosiénál nagyobb típust, egy 8 inchest.

Rubik Ernő

2008Napkollektor

Jánosi Marcell

A kecskeméti Péter Impex Kft., illetve Péter Zoltán cégvezető által kifejlesztett, gyártatott és forgalmazott sík napkollektor teljesen új elképzelésen alapul. Péter Zoltán az ismert berendezéseknél közel tíz kilóval könnyebb és akár tíz évvel hosszabb élettartamú berendezést szabadalmaztatott. Első és egyben a legfontosabb jellemzője – eltérve a hagyományos típusú napkollektoroktól – egy olyan műszaki megoldás, ahol a hőelnyelő felület közel azonos a hőátadó felülettel, így biztosítva rendkívüli hőteljesítményt, a legnagyobb elérhető hatásfokot. Nincs más közvetítő elem a napkollektor hőátadó felülete, valamint a fűtőközeg között, nincs galvanikus rozsdásodás – ami szigetelne –, nincs rossz préselés, rossz összeillesztés, melyek mind-mind hatásfok-csökkentő tényezők.

Második igen lényeges jellemzője a kimondottan erre a célra kialakított abszorber anyaga, az ötvözött alumínium. Az alumínium nagyon jó hővezető képességgel rendelkezik, időtálló, tömege kicsi, könnyen megmunkálható és viszonylag olcsó.

11

12

I I . e z e r é v 2 0 11 . a u g u s z t u s 11 .