Elon Musk: Zseni vagy őrült?

Korunk egyik legmeghatározóbb feltalálója, influencere Elon Musk. Számos találmányával bizonyította tudományos potenciálját, több alkalommal az üzleti rátermettséget, ám olyan hibákat is vétett, amelyek ellentmondtak szenzációs eredményeinek. Sokan rajonganak érte, és sokan sarlatánnak tartják. Ki is valójában Elon Musk? Zseni vagy őrült?

2016 decemberében ő volt a 21. helyezett a világ legnagyobb hatalmú embereinek Forbes-listáján, és megosztott első helyezést ért el 2019. leginnovatívabb vezetőinek listáján is. Jelenleg a Forbes a világ 23. leggazdagabb emberének tartja. A világ egyik leghosszabb ideje alkalmazott ügyvezetője gépjárműgyár kategóriában.

Elon Musknak több cége is van, melyek közül az ismertebbek a SpaceX (alapító, vezérigazgató és főmérnök-tervező), a Tesla (vezérigazgató és termékmérnök), a The Boring Company (alapító), a Neuralink (alapító) és az OpenAI (társalapító és első társelnök). Az Iron Man (Vasember) főszereplője, Tony Stark karakterének sokak szerint Musk a tökéletes valóságbéli megfelelője. A filmtrilógia második részében a Formula1-es monacói nagydíj jelenetében személyesen is feltűnik. A főhőst azonban valójában a Marvel Comics képregényének szuperhőséről mintázták. Ugyanakkor nem titok, hogy Robert Downey Jr. (Tony Stark fimbéli megtestesítője) mintaként tekintett Muskra, akivel le is ült beszélgetni a forgatásokat megelőzően. Az együttműködésüket mi sem bizonyítja jobban, hogy a Vasember második részének egyes jeleneteit a SpaceX-nél forgatták.

Gyermekkorában Musk lelkes könyvmoly volt. Tízévesen az általa használt Commodore VIC-20 felkeltette érdeklődését a programozás iránt, és 12 éves korára saját játékot tervezett, melyet körülbelül 500 dollárért adott el egy PC-magazinnak, az Office Technologynak. (A játék címe Blastar, webes verziója a mai napig fellelhető és kipróbálható az interneten). 1995-ben Elon Musk és testvére, Kimbal Musk elindították a Zip2 webes szoftvercéget. A társaság kifejlesztett és forgalomba hozott egy internetes városi útmutatót az újságkiadók számára, térképekkel, leírásokkal. 1999-ben a Compaq 307 millió dollárért vásárolta meg a Zip2-t.

1999 márciusában Musk társalapításával létrejött az X.com, egy online pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, az e-mail fizetést lehetővé tevő társaság. (Alapításához 10 millió dollárt a Zip2 eladásából használt fel.)

Egy évvel később a társaság összeolvadt a Confinityval, amely a PayPal nevű pénzátutalási szolgáltatás tulajdonosa volt. A vállalat az összeolvadást követően a PayPal szolgáltatásra összpontosított – 2001-ben az egész céget át is nevezték PayPalra. Muskot 2000 októberében elbocsátották vezérigazgatói posztjáról (bár továbbra is az igazgatóságban maradt), mivel a többi vezetővel nézeteltérések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a PayPal Unix-alapú infrastruktúráját Microsoft Windows rendszerre cseréljék le. 2002 októberében az eBay megvásárolta a PayPalt 1,5 milliárd dolláros áron, melyből Musk 165 millió dollárt kapott. Az eladás előtt Musk, aki a társaság legnagyobb részvényese volt, a PayPal részvényeinek 11,7% -át birtokolta.

Mindez csupán ízelítő mindabból, amit Musk eddig létrehozott, mégis ezek az információk jó rálátást biztosítanak arra, hogyan építette fel lépésről lépésre a hírnevét és persze irigylésre méltó vagyonát. Fantasztikus találmányaival pedig a továbbiakban foglalkozunk.

Agy-gép interfész – Neuralink

A Neuralink egy tech-startup, és olyan implantátumok létrehozásával foglalkozik, amelyek képesek az emberi agyat különféle számítógépes rendszerekkel összekötni. Az implantátum apró, rugalmas elektródaszálak csoportjaiból áll, amelyeket egy idegsebészeti robot ültet be az emberi agyba. Ezek a szálak felismerik és rögzítik az agy elektromos jeleit, és továbbítják az így kapott információkat a testen kívüli világba. Az eszköz teljesítménye az igényeknek megfelelően méretezhető, nagy sávszélességű agy-gép interfész (BMI) rendszer létrehozására is használható.

Az első, emberekkel végzett teszteket a Neuralink 2020 végéig tervezi lebonyolítani. Az agy-gép interfész felhasználási területe az agyi vagy a gerincvelőhöz kapcsolódó rendellenességek különböző formáinak megértése és kezelése, azaz kutatási feladatokat is ellát, és gyógyászati céllal is használható lesz majd. Bénulással élő emberek például használhatják a beültetett eszközt telefon vagy számítógép vezérlésére. Ugyanakkor Musk úgy tekint az implantátumra, mint a saját agyának kiterjesztésére szolgáló eszközre, amely lehetővé teszi, hogy szimbiózisba kerüljön a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokkal. Musk szerint ez végül az „emberfeletti intelligenciához” vezethet. Musk a Neuralink indításakor első lépésként egy olyan idegsebészeti robotot épített, amely percenként hat szálat képes beilleszteni az emberi agyba. Mindegyik szál vékonyabb, mint az emberi haj egytizede, és 192 elektródát tartalmaz. Minden egyes elektródacsoportot egy kicsi, beültethető eszközzel burkolnak be, amely egyedi, vezeték nélküli chipeket tartalmaz. A szálakat a robot végén lévő apró tű segítségével – melynek átmérője körülbelül 24 mikron – illesztik be az agyba.

A Vitajáték – OpenAI

Az OpenAI nonprofit szervezet, Elon Musk a társalapítója. Itt kifejezetten mélytanulással foglalkoznak. Egyik izgalmas termékük a Debate Game, magyarul „Vitajáték”. Használata során azt tanítják meg a gépeknek, hogyan kell érvelni és hazudni annak érdekében, hogy megkapják azt, amit akarnak. A játék emberi szereplőkkel is játszható.

A Debate Game emberi verzióját a vállalat elérhetővé tette a weboldalán, így bárki kipróbálhatja a saját barátaival. Ez azért is hasznos, mert azzal, hogy az érdeklődők játszanak, egyben tesztelik is a rendszert, és így értékes információkat nyújthatnak a kutatóknak. A gépi tanulásos verzió lényege, hogy miközben a két algoritmus próbál meggyőző érveket felsorakoztatni, az egész folyamatot egy emberi bíró figyeli, és a kapott információk alapján eldönti, melyik érv a helyes.

Az OpenAI munkatársai úgy gondolják, hogy ez vagy egy, a későbbiekben erre a fejlesztésre épülő hasonló megközelítés végül segíthetne az AI-rendszerek kiképzésében, hogy azok felülmúlják az ember kognitív képességeit, miközben mégis megfelelnek az emberi preferenciáknak. A MI-t gyakran olyan adatfeldolgozási folyamatokra használják, amelyekkel az emberek egyszerűen nem tudnak lépést tartani. Ráadásul már napjainkban is gyakran használjuk arra, hogy döntéseket hozzunk abban az esetben, ha nem rendelkezünk elegendő információval egy problémát illetően. A fejlesztők számára éppen emiatt komoly aggodalomra ad okot az olyan MI-alapú technológiák biztonságos kezelésének kérdése, amelyek többet tudnak, mint a kezelőjük. A Debate Game lehetővé teszi, hogy a két „vitázónál” kevesebb információval rendelkező bíró is képes legyen megalapozott döntéseket hozni.

Lélegeztetőgép – Tesla

A koronavírus-válság miatt Elon Musk az orvostechnikai iparba (is) fejest ugrott: a Medtronic orvosi műszergyártó cég szakembereinek segítségével a Tesla megalkotott egy nem invazív lélegeztetőgép-prototípust SpaceX komponensekkel. A készülék alkalmas a koronavírus miatt kritikussá vált állapotú betegek kezelésére.

Ez a prototípus főleg az elektromos járművekből adaptált alkatrészeket használ.

Az eszköz érintőképernyővel rendelkezik, csakúgy, mint a Model 3 elektromos szedánjai. A gép nyomon követi az oxigénbevitelt és a szén-dioxid-kibocsátást, melyet ezen a kijelzőn az egészségügyi dolgozók is követhetnek. Szintén a Model 3-tól kölcsönzött infotainment számítógépes rendszer is jár a lélegeztetőhöz, illetve a lítium-ion akkumulátor, valamint szivattyúk, kompres - szorok, csövek és az oxigénkeverő kamra is a Teslától származik.

„Olyan alkatrészeket akarunk használni, amelyeket nagyon jól ismerünk, amelyek megbízhatóságára garanciát tudunk vállalni, illetve amelyeket nagyon gyorsan fel tudunk használni, mivel a szükséges mennyiség rendelkezésre áll” – mondta Joseph Mardall, a Tesla mérnök-vezetője a Forbesnak.

Az űr meghódítása – Space X

A SpaceX sokak számára ismert a történelmi tetteinek köszönhetően. Ez az egyetlen magánvállalat, amely képes a rakétáit alacsony földi röppályáról épségben hazatéríteni – erre 2010-ben láthattunk példát először. 2012-ben ismét történelmet írtak azzal, hogy a Dragon űrhajó – az első kereskedelmi eszköz ezen a területen – rakományt szállított a Nemzetközi Űrállomásra, és onnan vissza. Az űrvállalat 2018-ban sikeresen elindította két alkalommal is a Falcon Heavyt, a világ legerősebb operatív rakétáját. A legtöbben emlékszünk arra, hogy egy meggypiros Tesla Roadster Föld körüli pályára állt, ennek a rakétának köszönhetően. A SpaceX a világ egyik leggyorsabban növekvő hordozórakéta-szolgáltatója, több mint száz küldetést vittek véghez, több mint 12 milliárd dollár értékű szerződés keretében. Ide tartoznak a kereskedelmi műholdak indításai, valamint az amerikai kormányzati küldetések is. A Falcon 9 és a Falcon Heavy tapasztalataiból kiindulva a SpaceX egy teljes mértékben újrahasznosítható hordozórakéta kivitelezésén dolgozik, amely az eddigi legerősebb lesz, és képes embereket a Marsra vagy akár a Naprendszer más célpontjaira szállítani.

Futurisztikus „csőposta-vasút – Hyperloop ”

Musk szerint a Hyperloop használata a Marson lenne célszerű, ugyanis a vörös bolygó légköre sokkal kedvezőbb a számára – így csövekre sem lenne szükség. A koncepció működéséhez alacsony nyomású – szinte vákuum – vezetékekre van szükség. A csőpostához hasonló jármű végsebessége őrületesen magas, ugyanis 1220 km/h is lehet.

A SpaceX nemcsak az űrutazást teszi lehetővé, hanem a földi személyszállítást is a Hyperloop segítségével. A nagy sebességű, vákuumcsőben közlekedő jármű prototípusát a kaliforniai Hawthorne településen építették fel; körülbelül egy mérföld hosszú és hat láb átmérőjű csővel rendelkezik. Elon Musk már a kezdetekkor jelezte, hogy a projektnek csupán a külső szemlélője lesz, hiszen számos egyéb elfoglaltsága van a többi cégénél. A Hyperloop Alpha verziója éppen ezért bárki által hozzáférhető, aki részt kíván venni a fejlesztésben, az megteheti.

A SpaceX 2015-ben jelentette be a Hyperloop versenyét, amelynek célja az volt, hogy a prototípusokat fejlesszék, és az innovációt tovább ösztönözzék. Az erőpróbán az adott csőben kell felgyorsulnia az eszköznek a maximális sebességre, majd ütközés nélkül lassulnia – azaz a vezeték legtávolabbi végétől 100 lábnyira. Érdekesség még, hogy a csapatoknak saját kommunikációs rendszert kell használniuk, a SpaceX nem biztosított ehhez eszközöket és anyagot.

Elektromos meghajtás nemcsak a földön, hanem a levegőben is – ElectricJet

Ma még a légi közlekedés nem okoz akkora szén-dioxidkibocsátást, mint a szárazföldi járművek, ám az utóbbiak villamosítása, fejlesztése felboríthatja ezt az arányt. Az ElectricJet éppen erre jelent megoldást, ugyanis az elektromos repülők korszakát nyitja meg. Elon Musk úgy véli, hogy az elkövetkező öt évben ez az álom valósággá válik. A feltaláló az összes szállítási mód elektromossá tételén gondolkozik – ez alól a rakéták képezik az egyetlen kivételt. Viszont az akkumulátortechnológia jelenleg nem áll olyan fejlettségi szinten, hogy ez lehetővé váljon.

A sugármeghajtású repülőgépek sokkal nagyobb energiasűrűséggel rendelkeznek, mint a Li-ion akkumulátorok, de az elektromos motorok súlya jóval alacsonyabb, és a tárolt energiát könnyebben alakítják mozgássá, mint a belső égésű motorok.

Nyilvánosságra került, hogy Musk rendelkezik VTOL-repülőgéppel (Vertical Takeoff and Landing Aircraft), de az életképességhez a becslések szerint el kell érnie a 400 Wh/kg energiasűrűséget – ekkor a hagyományos meghajtást is megverné.

Az elektromos meghajtású repülők egyelőre még csak álomképként lebegnek Elon Musk szeme előtt, de mindennek ellenére érdekes megfigyelni azt, hogy két fő vállalkozásából, a SpaceX-ből és a Teslából szerzett szakértelmét ötvözi – az űrrepülés és az akkumulátortechnológia kombinációját hozza létre.

Bármi történjen a jövőben, ha az akkumulátor energiasűrűsége több mint 30%-kal javul a következő öt évben, annak nemcsak az elektromos kereskedelmi repülőgép lesz az eredménye, hanem kifejti hatását a Tesla és más elektromos járművek fejlesztésére is – olcsóbbá, könnyebbé teszi azokat, amellett megnövekszik a hatótávolságuk.

A címben feltett kérdésre: „Ki is valójában Elon Musk? Zseni vagy őrült?” – a cikkünk alapján azt válaszolhatjuk, hogy Musk már gyermekkora óta a világ megváltoztatásán gondolkozik. A sikerességét pedig alátámasztják a számok. Pályafutása során történtek ugyan baklövések, kommunikációs hibák, de az vitathatatlan, hogy korunk egyik legsikeresebb feltalálójáról, influenceréről van szó.

Hegyi Henrietta és Némethi Botond NEW technology magazin