OANDER BRANDBOOK 2010
Komplex webes alkalmazások tervezése Az OANDER Media Kft. tervezőirodájának szakmai kiadványa
Dióhéjban a webes tervezésről Szakterületünk a komplex webes felületek kialakítása. Eszközeink a stratégiai szempontú best practice vizsgálat, kvalitatív kutatás és ergonómiai tervezés. Mi a szerepe a tervezésnek egy webes alkalmazás fejlesztésében? Induljunk ki egy kézzelfoghatóbb példából; tegyük fel, hogy Ön házat szeretne építeni. A feladattal megkeres egy kiváló referenciákkal bíró kivitelező vállalkozást, és elmondja, hogy egy nyaralót szeretne nappalival, emeleti hálóval, két mosdóval és kazánházzal. Vajon kap megalapozott ajánlatot a kivitelezési cégtől? Nagy valószínűséggel nem, de ha igen, akkor is borítékolható, hogy az ajánlat nem lesz átgondolt, és lényegesen drágább lesz, mintha egy részletes kivitelezési tervvel menne hozzá, hiszen a kivitelező a számára ismeretlen feladatot csak nagy pénzügyi ráhagyással tudja vállalni. Ha pedig megépül a ház, senki sem garantálja, hogy be is tölti a funkcióját. Lehet, hogy állni fog, de mit ér, ha rémálom lakni benne? A webes termékfejlesztések egyik magától értődő, ezért gyakran elhanyagolt szempontja, hogy a projekt eredményeként létrejövő alkalmazásnak nemcsak esztétikusnak, szépnek és jól működőnek kell lennie, de használhatónak is. Mire jó egy hírpor-
tál, egy online ügyfélkapcsolati rendszer, egy vállalati portál vagy egy közösségi alkalmazás, ha a látogatók nem tudják használni és nem szolgálja ki az üzemeltetője üzleti követelményeit? Megfelelő előkészítés és tervezés nélkül komplex - és sokszor több millió forintba kerülő - portált fejleszteni olyan, mintha házépítésbe fognánk tervrajzok nélkül. A portálfejlesztésekhez kapcsolódó tervezés egy önálló szakterület, amely az üzletviteli tanácsadás és az informatikai tanácsadás határterületein helyezkedik el, ám funkcióját tekintve nagyban hasonlít egy építész vagy egy mérnökiroda tevékenységéhez. A tervezés célja, hogy az üzleti elvárások, best practice tapasztalatok és a felhasználók várható viselkedésére irányuló elemzések mind beépüljenek az előállítandó termékbe még azelőtt, hogy sor kerülne a fejlesztésre. A körültekintő tervezés eredményeként a webes fejlesztési projektek költségvetésen és határidőn belül, az elvárt terjedelemben valósulnak meg.
Az ilyen szemléletű projektmetodika a végtermék minőségének javulását eredményezi azáltal, hogy szétválasztja a tervezést a kivitelezéstől. Nem a kőműves feladata kitalálni a házat, és nem a mérnöknek kell felhúznia a falakat, amiket papírra vetett. Egyikük sem érthet kiválóan mindkettőhöz. Webes projektek esetén a tervező a megrendelő oldalán álló, az ő igényeit és üzleti szempontjait hűen képviselő szakértő, aki megmutatja a pénzügyi és időbeli keretek által kijelölt korlátokat, érvekkel és kutatással segíti a termék kialakítását, legyártja a rendszerterveket, az igényeket lefordítja a fejlesztők nyelvére, akik munkája felett pedig minőségbiztosítási kontrollt gyakorol. Fontos, hogy a jó tervező technológiai platformtól független, vagyis nem ő maga akarja elvégezni a fejlesztést is. Hogyan lehetne hiteles egy mérnök, akik eleve olyan épületet tervez, amit csak az ő építőmunkásai tudnak kivitelezni az általa forgalmazott alapanyagokból? A weben is hasonló a helyzet: a fejlesztőt és az általa képvislet technológiai hátteret a feladat részletes ismeretében kell kiválasztani; olyan fejlesztővel kell dolgozni, aki az adott projektre a legjobb. Ráadásul így lehet több potenciális kivitelezőt megversenyeztetni a munkára. De mégis mennyibe kerül és mennyit ér ez a típusú tervezési szolgáltatás? A tervezés természetesen munkával jár, minél bonyolultabb portálról beszélünk, annál többel. Így értelemszerűen többletköltséget jelent ahhoz képest, mintha fejest ugorva a projektbe, rögtön a látványtervek legyártásával és a programozással indítanánk. Általánosságban elmondható, hogy szakértői rendszertervezésre költeni olyan fejlesztési projektméret felett ajánlott, ahol az egyszerű, statikus webes megjelenéseknél bővebb funkcionalitásra van szükség, és ahol az előállítandó
termékre üzletviteli vagy stratégiai jelentőségű szerep jut. A minőségi tervezési tanácsadás tapasztalataink szerint tipikusan a teljes projektköltségvetés nagyságrendileg 20-25%-át teszik ki. Ez a ráfordítás a fent említett hozadékok mellett a kivitelezési (programozási) oldalon költségcsökkenést eredményez, hiszen pontos rendszerterv alapján a fejlesztők nem szembesülnek bizonytalanságokkal, és a feladat pontos ismeretében földön járó árakat adnak.
Az Oander egy kreatív fiatalokból álló digitális tervezőiroda; "vezérterméke" az online médiatermékek és komplex vállalati portálok felületeinek logikai, ergonómiai és koncepcionális tervezése, a fejlesztésekhez szükséges kutatások és elemzések végzése, valamint komplex rendszerspecifikációk gyártása. Emellett célzott médiapiaci elemzésekkel, üzleti stratégiai tanácsadással, illetve operatív workflowtervezéssel segítjük ügyfeleinket, hirdetéspiaci és tartalomfejlesztési tanácsadókként is. Amennyiben kíváncsi munkamódszerünkre, illetve arra, hogy miként növelheti portálfejlesztési projektje hatékonyságát, bízunk benne, hogy összefoglalónkat hasznosnak találja majd.
Az OANDER Media tervezล irodรกjรกn
nak munkam贸dszere
Az első lépések A termék üzleti követelményeinek megfogalmazásáról és rögzítéséről sokan megfeledkeznek, holott a tervezési munka nélkülözhetetlen állomása. A tervezési folyamat mindig ügyfélenként változó. Nincs két egyforma feladat, és nincsen egy általánosan használható séma, amit az asztalfiókunkból előhúzva minden projektnél általánosan alkalmazni tudnánk (vagy akarnánk). A munka mindig egy üzleti igénnyel, koncepcióval kezdődik, de ha "szerencsések vagyunk", akkor egy brief és némi előzetes kutatási adat is a rendelkezésünkre áll. A mi feladatunk, hogy az üzleti igényt értelmezzük, akár részletesebben megfogalmazzuk és operacionalizáljuk a tervezési-fejlesztési projektmetodika követelményei szerint. Az Oander Media tervezőcsapata sosem vár el azonnali megbízási szerződést néhány marketing-brossúra és referencialista alapján. Reménybeli ügyfeleinknek egy személyes konzultációt szoktunk javasolni, amely során megismerjük a feladatot, fejlesztési problémát, és megértjük magát az üzleti igényt. Ezt követően néhány napra visszavonulunk, kutatást végzünk, ajánlásokat fogakmazunk meg, és külsős szakértőket is bevonva egy olyan megvalósítási tervet készítünk, ami legjobb tudásunk és képességünk szerint a termék főbb funkcionális irányvonalait is tartalmazza. Az előzetes terveinket, gondolatainkat papírra vetjük, és azokat egy írásos összefoglaló mellett prezentáció keretében is bemutatjuk. Természetesen ekkor már ajánlatot is teszünk a teljes tervezési munkára,
a feladat elvégzéséhez szükséges munkanapok részletes kalkulációjával. Ezt követően az ügyfélnél a labda. Ha az ajánlásaink meggyőzik és a tervezési metodikánkkal is egyetért, megállapodunk egymással, de ha nem tetszik neki amit látott, bármiféle elköteleződés nélkül elküldhet bennünket, az átadott ötletgyűjteményt pedig belátása szerint felhasználhatja. A tervezési munkafolyamat nem működik a megrendelő aktív szerepvállalása nélkül, így ha elkezdődik a munka, meg kell állapodnunk a feladatok összehangolásáról. Ez egy projektalapító szerződés formájában történik, ami jóval több, mint a tervezési szolgáltatás díjának rögzítése. A projetalapító dokumentumban lefetetjük azokat a gyakorlati elveket, amelyekhez ügyfelünkkel kölcsönösen tartjuk magunkat a projekt végéig. Rögzítjük a mérföldköveket, vagyis meghatározzuk, hogy mikor milyen produktumokat adunk át. Kijelöljük a termékműhelyek terjedelmét (erről részletesebben a következő oldalakon), és készül egy alapos brief a termék céljairól, a tervezést segítő szempontokról. Meghatározzuk továbbá, hogy a feladat bonyolultságától függően milyen típusú, a tervezést megelőző elemzésekre vagy kutatásokra van szükség, és ezek eredményeit milyen módon építjük majd be a termék tervezési szakaszban.
Kérdések és válaszok Milyen előzetes anyagok vagy dokumentumok szükségesek a projekt elindításához? Semmilyen írásos dokumentum nem szükséges, a brief-et és a projektalapító szerződést általában mi készítjük el, akárcsak a munka során felmerülő tovább dokumentációt. Természetesen, ha rendelkezésre állnak korábbi, a projekthez kapcsolódó háttéranyagok, azok segítik a munkánkat. Minden megállapodást, igényt és ügyféloldali szempontot írásban rögzítünk, így azok a munka során számon kérhetőek tervezőirodánk munkatársain. Honnan tudjam, milyen fejlesztőcégre lesz szükségem a site kivitelezéséhez? Nem kell tudnia. A mi feladatunk, hogy a technológiai követelményeket értelmezzük, és ajánlást tegyünk a szóba jöhető, az adott igényekre a legjobb megoldást nyújtó fejlesztőcégekre. Amennyiben a megrendelőnknek nincsen saját vagy preferált fejlesztő háttere, és a kivitelezők felkutatásával megbíz minket, a fejlesztőcéget projekt során meghívásos tender keretében, versenytárgyaláson választjuk ki. Az Oander Media igény esetén aktív szerepet vállal az ártárgyalásban: ellenőrzi a beérkező árajánlatok tartalmát, óraszámait és díjkalkulációit, és ha hibát észlel, korrigáltatja azokat. Miként történik a tervezési szolgáltatás árazása? A feladatok egyeztetését követően a teljes projektre egy minden részelemre kiterjedő kimutatás készül, amelyben feltüntetjük, hogy mit milyen ráfordítással tudunk elvégezni. A ráfordításokat óraszámokban kalkuláljuk, és az ajánlatban megadott ráfordítást vállalásnak tekintjük. Ez azt jelenti, hogy ha a mi hibánkból adódóan többletmunkánk keletezik vagy esetleg hibásan mértük fel az elvégzendő feladatokat, ezek többletköltségét nem hárítjuk át az ügyfelünkre. Az Oander eddigi iparági visszajelzéseink szerint korrekt óradíjakon dolgozik, amelyek biztosítják számunkra a szakértői munkánk ellenértékét, de nem növelik irreális összegekkel a megrendelő projektköltségvetését. Kapok-e titoktartási garanciákat a közös munka kezdetén? Természetesen igen. Számos projekt során bizalmas üzleti vagy stratégiai információkhoz kell hozzáférést kapnunk, így a szerződésünkben egy szigorú titoktartási záradékot rögzítünk. Ennek értelmében a projekt produktumait más munkaáinkhoz nem használhatjuk fel, a titoktartás megszegéséért pedig büntetőjogi felelősséggel tartozunk.
A Brief
A brief vagy briefelés a portál tervezéséhez szükséges üzleti szempontok megfogalmazását takarja.
Best Practice kutatás A Best Practice kutatás célja, hogy funkcionális ötletekkel és ergonómiai elképzelésekkel segítse elő a tervezést. Fontos szerepe továbbá a tervezéshez szükséges döntések előkészítése. Egy webes terméket jellemzően nem egyetlen alapötlet tesz kiválóvá. Egy funkciógazdag portál vagy alkalmazás felépítését, megjelenését, működését és szolgáltatásait szó szerint több száz kisebb-nagyobb ötlet, elképzelés, apró, ámde egyedi megoldás alkotja. A Best Practice vizsgálat célja, hogy ezeket az építőelemeket összegyűjtse a site tervezéséhez, hogy aztán a termékműhelyek alkalmával a megrendelővel közösen megvitassuk őket. Emellett fontos feladata, hogy tisztán lássuk: a konkurensek milyen megoldásokat alkalmaznak, ezekből mit érdemes adaptálnunk, és mivel válhatunk egyedivé?
ményes Best Practice kutatást végezni, és nagyobb ráfordítással is lehet haszontalant. Mindez elsősorban a feladat bonyolultságától, specifikusságától és a kategóriaismeretünktől függ. A Best Practice kutatás nem cél nélküli, rutinszerűen végzett vizsgálódást jelent. Mindig esetre szabott igények szerint történik. Szempontjait már a brief-ben rögzítjük, ahol a megrendelővel közösen megfogalmazzuk a kutatási kérdéseket: melyek azok a területek, amelyeken tisztábban szeretnénk látni? A kutatás eredményei csak akkor hasznosíthatók, ha segítenek finomítani magát az üzleti koncepciót, közelebb visznek annak kidolgozottságához, és feltérképezik azokat, a nyilvánvaló követelményeken túli a funkcionális és ergonómiai ötleteket, amik egyedivé teszik a terméket. A Best Practice kutatás - projekttől függően - gyakran érint olyan speciális kérdésköröket, amelyekhez mi magunk kevésnek bizonyulunk; ilyenkor az adott témára specializálódott szakértőket vonunk be az OANDER Media külsős holdudvarából.
Egy komplex website esetében erre a vizsgálatra általában 5-8 munkanap ráfordítás szükséges. Ennél kevesebből is lehet ered-
A Best Practice vizsgálat eredményeit egy többórás (gyakran félnapos) prezentáció keretében mutatjuk be, de mivel a szó elszáll, mindig írásos nyoma is marad.
A Termékműhely Nem a tervező az egyetlen ötletforrás. Feladata, hogy elképzelései bemutatásával együtt inspiráló kérdéseket tegyen fel. Erre szolgál a termékműhely.
A termékműhelyek feladata, hogy a készülőben lévő website terveit menet közben korrigálja. Az OANDER Media tervezőcsapata nem ért egyet azzal az általános metódussal, hogy kreatív tervező cégek ügyfeleiknek csak a kész, befejezett munkáikat mutatják meg. A termékműhelyek alkalmával szándékosan bevonjuk a megrendelőt a munkafolyamatba a félkész tervek megvitatásával. Így az elképzeléseinkre azonnali visszajelzéseket kapunk, még mielőtt az ügyfelünknek nem tetsző ötleteinket elkezdenénk feleslegesen kidolgozni. Ez az időbeli ráfutás alaposabb munkát, átgondoltabb tervezést tesz lehetővé. Ráadásul a tervek befejezésekor nem lesznek meglepetések: amikor végeztünk, a megrendelő minden részletet ismer, hiszen ő maga is részese volt azok kialakításának.
Hogyan zajlik egy termékműhely? A Termékműhelyek alkalmával kerülnek bemutatásra a best practice vizsgálat eredményei, az ergonómiai tervek, majd az egyre részletesebb, kidolgozottabb oldaltípus-elképzelések (wireframe tervek). Az aktuális tervek bemutatását általában élénk vita követi, aminek egyetlen célja, hogy a termék jobb legyen. Fontos, hogy az alkotócsoport tagjai folyamatos vis�szajelzéseket kapjanak és adjanak egymásnak, még akkor, amikor lehetőség van azok helyrehozására.
Kik vesznek részt a termékműhelyben? Az ügyfél (vagy döntési felhatalmazással rendelkező képviselője) és az OANDER tervezőiroda valamennyi munkatársa, akik az adott projekten dolgoznak. Továbbá, a projekt jellegétől függően gyakran meghívunk külsős szakértőket is. Fontos, hogy a munkacsoport döntési jogosultsággal bírjon.
Mennyi ideig tart és hány termékműhelyre van szükség egy projekt során? Ez változó, a feladat bonyolultságától függ. Egy komplex fejlesztés során nem ritka a 3-4 termékműhely sem, amik általában fél- vagy egész napos megbeszéléseket takarnak. Hosszú, ámde produktív workshopokra kell számítani.
A Wireframe tervezésről A webes felületek tervezése sosem a felhasználói felület dizájnjával kezdődik. Ez valójában csak a tervezés utolsó lépése. A tervezés ott indul, hogy átgondoljuk, mit fognak tenni a website-on a látogatók, hogyan viselkednek, azonosítjuk a feladataikat, igényeiket, kattintásról kattintásra megtervezzük a használat módját. Miután ismerjük, hogy a készülő online termék felhasználói milyen főbb műveleteket fognak végezni, ezek logikailag miként épülnek egymásra, és a website-nak milyen tartalmi és szolgáltatási követelményeknek kell megfelelnie, a következő lépés a felhasználói felület és a navigáció felépítésének a megtervezése. Ezen munkafolyamat során gyakorlatilag azt az eszközrendszert tervezzük meg, amellyel a felhasználó érintkezni fog (oldaltípusok felületei, különböző működési elemek elrendezése, kiajánlások hangsúlyossága, navigációs hierarchia, designirányelvek, stb).
A tervezés fő produktuma a wireframe tervkészlet, amely a készülő site navigációs és ergonómiai terve; gyakorlatilag az a „szabásminta” amelyet a designerek és a fejlesztők fognak valós, működő funkciókkal felöltöztetni. A wireframe tervek tartalmazzák a site valamennyi oldaltípusának összes állapotát, és egyértelműen orientálják a későbbi látványtervek elkészítését.
A wireframe tervezés az OANDER Media által külön erre a célra fejlesztett informatikai eszközrendszere segítségével történik. Minden újabb wireframe tervkészlet előállításában benne van az összes korábbi projektünk tapasztalata.
A wireframe-ek (drótvázak) gyakorlatilag a site tervrajzai. A wireframe tervkészlet célja, hogy még a design tervezés és fejlesztés előtt bemutassák, milyen lesz a készülő oldal, és segítsenek átgondolni annak ergonómiai kialakítását, felépítését és tartalmát. Miért hasznos, ha a design kialakítását és a fejlesztést részletes wireframe tervezés előzi meg? 1. Mert költséghatékony. A Wireframe tervek gyorsan összeállíthatók, kön�nyen módosíthatók és rengeteg elrendezés-variáció kipróbálható rajtuk anélkül, hogy a jóval nehezebb, lassabb és drágább design tervezéssel kezdenénk a munkát. A wireframek segítségével a design tervezés már egy végleges, elfogadott oldalterv alapján kezdődik meg, így rengeteg költséges design-módosítási munkaóra spórolható meg velük. 2. Mert egyértelműen orientálja a látványtervezést. A designernek a kön�nyen értelmezhető tervrajzok nyomán haladva, a művészi igényű látvány kialakítására kell koncentrálnia az üzleti szempontú kérdések kitalálása helyett. Ha a designer wireframe alapján dolgozik, a megrendelő biztos lehet benne, hogy a site felépítése és elrendezése az általa elfogadott szempontok szerint történik majd. 3. Mert orientálja a fejlesztőket, akik még a tervezési szakaszban visszajelzéseket tudnak adni egy-egy funkció, alkalmazás vagy szolgáltatás működő-
képességéről és a kivitelezés költségeiről. Így elkerülhető az a csapda, hogy a designer megtervez valamit, amiről később kiderül, hogy nem célszerű lefejleszteni, vagy nem fér bele a projekt költségkeretébe. A wireframe tervek és az azokon alapuló specifikáció segítségével továbbá a fejlesztők jobban fel tudják mérni a feladatot, csökken az időbeli és pénzbeli túlfutás lehetősége. 4. Mert bevonja a megrendelő szempontjait a tervezésbe. A wireframe tervek még nem kész design tervek, de kellően részletesek ahhoz, hogy akár laikus szemmel is meg lehessen ítélni a site-ot és jóvá lehessen hagyni azt. A wireframe tervezés gyorsasága lehetővé teszi, hogy a megrendelő aktív résztvevő legyen a site terveinek kialakításában, így a készülő termék minden „szegletét” ismerni fogja.
Wireframe-ből ...
... design terv
A Funkcionális specifikáció A funkcionális specifikáció egy olyan fejlesztési dokumentum, ami egyértelműen leírja a termék működését és követelményeit.
A specifikáció az a tipikus fejlesztési kellék, amiről mindenki tudja, hogy szükséges az elkészítése, de kevesen teszik. Sok projekt „csúszik el” a tervek gyenge minőségű dokumentáltsága miatt. Specifikáció nélkül szoftvert vagy webes portált fejleszteni olyan, mintha tervrajzok nélkül kezdenénk házat építtetni vagy érvényes garanciális papír nélkül szeretnénk megjavíttatni az elromlott mosógépünket. A funkcionális specifikáció nem egy technológiai dokumentáció. Oldaltípusok és szolgáltatások működését ismerteti, felhasználó-oldali követelményeket határoz, vagyis egyértelmű leírást ad egy elképzelt és részletesen megtervezett alkalmazásról. Ugyanakkor nem határozza meg a technológiai megvalósítás mikéntjét, a rendszert a felhasználó szemszögéből ismerteti. Tervezőirodánk ilyen, „első szintű”, felhasználó-oldali specifikációkat készít. A kivitelező fejlesztők ez alapján fogják le-
fejleszteni az új site-ot, kérdés esetén pedig ezt a dokumentumot tekintik majd fő konzultációs pontnak.
„Kihagyni a specifikáció írását a létező legnagyobb szükségtelen kockázatvállalás, amit egy szoftverfejlesztési projektben tehetsz.” - Joel Spolsky, a Fog Creek Software alapítója.
A specifikáció akkor jó, ha a minden érintett számára használható. Beszélnie kell a programozói stáb nyelvét, hogy a fejlesztői csapat a rendszerterv alapján dolgozni tudjon, de értelmezhetőnek kell lennie a projekt más, adott esetben laikusabb szereplői – elsősorban a megrendelő – számára is, akiknek ellenőrizniük kell a termékkel kapcsolatos elvárásaik maradéktalan megjelenését ebben a dokumentumban éppúgy, mint később az elkészült termékben.
Miért nélkülözhetetlen a funkcionális specifikáció? 1. A specifikáció egyik legfontosabb funkciója a szoftver tervezése. Ha készül írásos specifikáció, garantált, hogy a fejlesztendő termékről készülnek tervek, azok pedig átgondoltak lesznek. További fontos célja, hogy a tervezés során ne maradjak nyitott kérdések, bizonytalanságok, hiszen a jó dokumentáció megírása kikényszeríti a döntéseket még a legelhanyagolhatóbbnak tűnő tervezési kérdésekben is. 2. Specifikáció nélkül a fejlesztők számára lehetetlen a feladat pontos feltérképezése. Így aztán jóval magasabb árajánlatot fognak adni, hogy biztosan a pénzüknél maradjanak, ez pedig a projektet gyakran többletköltséggel terheli. Szó sincs arról, hogy ez a fejlesztők rosszindulatából adódna; a bizonytalanság mindig növeli a költségeket. Eddigi tapasztalatink szerint a megfelelő tervezésbe és specifikációba fektetett idő és költség jellemzően megtérül a fejlesztés oldalán jelentkező költségmérséklő hatása által. 3. Specifikáció nélkül nincs pontos ütemezés. Ez összefügg a fenti problémával: ha nincs leírva, hogy pontosan mi a feladat, akkor a kivitelezők mi alapján adjanak becslést a fejlesztési időre? 4. A specifikáció nélkülözhetetlen minőségbiztosítási eszköz. Egy szerződésben lehetetlen leírni, hogy pontosan mit rendelünk meg egy designertől vagy egy fejlesztőcégtől. A specifikációban viszont feketén-fehéren le van írva a feladat, ami ezután számon kérhető. Specifikáció nélkül a projekt megrendelőjének semmi szakmai és jogi alapja nincsen az őt bosszantó hiányosságok és hibák kijavíttatására. Ez persze azzal jár, hogy a specifikációnak mindenre kiterjedőnek kell lennie, nem maradhatnak benne fehér foltok. 5. Specifikáció nélkül a fejlesztők árajánlatai nem hasonlíthatók össze és nem is versenyeztethetők meg. Dokumentáció nélkül nem tudjuk, mennyire bonyolult és mennyi ideig tart a fejlesztés, és pontosan mennyibe kerül. Egy 2-3 oldalas brief alapján bekért árajánlatok között szó szerint milliós különbségek lehetnek. Specifikáció nélkül ráadásul nem derül ki, melyik pontenciális beszállító a legalkalmasabb a feladatra.
A beszállítók kiválasztása Elkészültek a site tervei, kezdődhet a kivitelezés. Ehhez először is el kell dönteni, hogy kik legyenek a fejlesztési munkafolyamat beszállítói.
Milyen beszállítók szükségesek a projekthez? 1. Designer - A designer feladata, hogy az elfogadott lát-
vány koncepciót a specifikáció és a wireframe tervek alapján átültesse az összes oldaltípusra. Gyakran a designer feladata az oldal nyilvános (front-end) felületének technikai kialakítása is.
2. Fejlesztőcég - A fejlesztő készíti el a site motort, vagyis azt a tartalomkezelő keretrendszert, amin keresztül a nyilvános felület tartalma frissíthető. Ugyancsak a fejlesztők készítik el a megtervezett szolgáltatásokat, alkalmazásokat.
3. Speciális technológiai szolgáltatók - Gyakran előfor-
dul, hogy egy feladat megoldásához egy arra specializálódott technológiai beszállító szükséges. Sokszor jobban megéri egy már létező alkalmazást integrálni az oldalba, mint nulláról lefejleszteni.
4. Hosting cég - A hosting cég a site élesítéséért és üzemeltetéséért felel. Ahány portál, annyi féle infrastruktúra szükséglet létezik. Ahhoz, hogy fusson az alkalmazás, meg kell találnunk azt a hosting beszállítót, aki a követelményeknek leginkább megfelelő infrastruktúrát tudja biztosítani a leginkább elfogadható ár-érték arányban.
Ismerve a hazai webfejlesztő és technológiai szolgáltató piac releváns szereplőit, kiválasztjuk azokat, amelyek a technológiai követelményeknek megfelelnek, és egy meghívásos tender keretében ajánlatokat kérünk tőlük. Elvégezzük a szükséges konzultációkat, illetve segítjük a potenciális pályázókat abban, hogy minél pontosabb megvalósítási ajánlatot tudjanak adni a termék kifejlesztéséhez. A technológiai pályáztatásra komplexebb webes fejlesztések során általában többhetes átfutási időt igényel. Ennyi időre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy a potenciális kivitelezők megfelelő megvalósítási ajánlatot tudjanak adni. A beérkező ajánlatokat értékeljük, ami abból ál, hogy megítéljük, az árajánlat és a ráfordítási terv reális és megvalósítható-e. Minden kivitelező esetében felmérjük, hogy milyen kockázatokat rejt magában az adott pályázat, illetve értékeljük a pályázó fejlesztő cégek által javasolt technológiai keretrendszereket és platformokat abból a szempontból, hogy valóban hatékonyan megvalósítható-e rajtuk a megtervezett rendszer. Az ajánlatok értékelését követően segítünk ügyfelünknek kiválasztani a megfelelő kivitelezőket, a pénzügyi ráfordítások tekintetében pedig az elérhető legnagyobb kedvezményeket, engedményeket igyekszünk érvényesíteni.
Monitoring, tesztelés, projektzárás Mindezt követően a projektet átadjuk a fejlesztő cégnek, akikkel folyamatosan kozultálunk, valamint montoringozzuk és felügyeljük a fejlesztés előrehaladását. A portál élesítése előtt elvégezzük a szükséges teszteket, és a terméket csak akkor vesszük át, ha az elkészült termék minden minőségbiztosítási kritériumunknak megfelel. Leszervezzük a Megrendelő számára a rendszer használatával kapcsolatos oktatást, illetve ellenőrizzük, hogy a portál a kiválasztott technológiai infrastruktúrán (szerver, hirdetés-kiszolgáló rendszerek, látogatottság- és terelés-audit rendszerek) megfelelően kerültek-e implementálásra. A fejlesztés lezárulásakor egyben értékeljük a projektet és igény esetén egy részletes elszámolást, illetve minőségbiztosítási jelentést adunk át a Megrendelőt számára.
A projektek határidőre történő, sikeres befejezése érdekében az OANDER Media Kft. a nemzetközileg elismert PRINCE módszertanon alapuló, saját fejlesztésű projektmenedzsment módszertant használ, amely a projekt folyamata (pl. tervezés, bevezetés, ellenőrzés, jóváhagyások) során és részterületei (pl. idő-menedzsment, feladat-végrehajtási metodika) szerint is részletesen meghatározza az elvégzendő feladatok körét. Az OANDER Media Kft. több éve dolgozik ezzel a módszertannal és ez alatt sikeres fejlesztési projekteket zárt le.
kapcsolat Tevékenységünkkel, szakmai hátterünkkel és szolgáltatásainkkal kapcsolatos információkért forduljon hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeken: Radó Mátyás ügyvezető Mobil: 0630-834-6519 E-mail: matyas.rado@oander.hu Ocskay László ügyvezető Mobil: 0630-834-6636 E-mail: laszlo.ocskay@oander.hu Antal Ádám senior tanácsadó Mobil: 0630-564-8640 E-mail: adam.antal@oander.hu Irodai telefonszámunk: 06-1-303-7465 Levelezési címünk: 1465 Budapest, Pf.: 1744 Jelen elektronikus kiadványt az Oander Media Kft. kizárólag tájékoztató célból készítette el, és nem tekinthető közvetlen üzleti, piackutatási vagy termékfejlesztési tanácsadásnak. Az Oander Media Kft. tanácsadói szolgáltatásokat kizárólag személyes konzultáción vagy az ügyfelek által megrendelt tanulmányokon keresztül nyújt és értékesít. Jelen dokumentum az Oander Media Kft. módszertani gyakorlatairól ad tájékoztatást. Az olvasóknak a jelen dokumentumban ismertetett tanácsokkal és módszerekkel kapcsolatban érdemes konzultálniuk cégük jogi, marketing vagy termékmenedzment kirendeltségeivel, mielőtt a dokumentumban foglaltak alapján bármilyen szignifikáns cselekvésre határoznák el magukat. Mivel jelen dokumentum nem minősül tanácsadói szolgáltatásnak, az Oander Media Kft. nem vállal felelősséget a dokumentum tartalmának értelmezése vagy félreértelmezése során keletkezett esetleges üzleti károkért. Jelen dokumentum szabadon terjeszthető, ám csakis egészben, módosítások nélkül. A dokumentum tartalma szerzői jogvédelem tárgyát képezi. © OANDER Media Tanácsadó és Szolgáltató Kft, 2010