pap-sziget casa blanca
Szentendrei alkot贸t谩bor
PARTIUMI EGYETEM ALAPÍTVÁNY A tábor és a katalógus a PKE Képzőművészet Tanszék és a Partiumi Egyetem Alapítvány szervezésével és támogatásával jött létre.
Casa Blanca 2011
6
Az alkotótábor szakmai irányítói: Izsák Előd és vaSSSándor Katalógusterv: vaSSSándor Szöveg: Bartha Sándor Fotók: Izsák Előd, Varga Vilmos, vaSSSándor
7
VIZÁLLÁSJELENTÉS GRAFIKAI MEGFOGALMAZÁSBAN Alkotótábor a szentendrei Pap-szigeten
Adva van egy épület, beton pilléreken álló, modernista, hasonlatos a Duna árterületén található, a múlt század első fele óta épült megannyi nyaralóhoz. Az ilyen jellegű épületek tervezésénél az ártéri funkció alapvető strukturális tényezőként határozza meg az építész-tervező munkáját: a kint-bent elv mellé hozzárendeltetik a fent-lent kategória-együttes, amely itt korántsem ugyanaz, mint egy városi környezet többemeletes épülete esetében. Itt a vízszintes tagolás az ember és a természet közötti szimbiózis építészeti megfogalmazódása. Ezek az épületek saját létükkel hirdetik, hogy a “jó épület” nem szabad, hogy ellenszegüljön a természetnek. Megmaradásuk alapvető követelménye, hogy tervezőik felismerjék és tiszteletben tartsák a természet felsőbbrendűségét. Ezért a megemelt lakótér, ezért a betonpillérek, és nem utolsó sorban ezért a félkör alakú lyukak, amelyek átengedik
8
az áramló vizet, tompítva a pillérekre nehezedő víznyomást. A szóban forgó épület a szentendrei Pap-sziget Camping területén található. Itt szerveződött 2011-ben az - utólag a “Feltámadás alatt” címmel illetett - alkotótábor a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem képzőművészet szakos hallgatói és meghívottaik, az egri Eszterházy Károly Főiskola képzőművész hallgatói számára. Az épület ez alkalommal nem csak szállást nyújtó, az időjárás viszontagságaitól óvó konténer volt. Az idei táborozás új funkcióval ruházta fel. A tábor szakmai irányítói a diákok számára kollektív feladatot fogalmaztak meg: az épület koncep tuális és konkrét értelemben való bevonását az alkotásba. Konceptuális, mert az alkotásoknak valamilyen összefüggésben kell állniuk az épülethez kapcsolódó gondolatisággal (víz, áradás, ember, civilizáció, társadalom, természet stb.), konkrét, mert az épület maga lesz a vizualizált gondolatok hordozófelülete. Nem véletlen tehát a kapcsolat a hely szellemisége és a diákoknak kiadott feladat között, mint ahogy kézenfekvőnek és célszerűnek bizonyult az is, hogy a munkák megfogalmazásában a Street Art műfajaira essen a választás. Még egy érdekes aspektus: a feladatban kezdettől fogva kódolva van a folyamatszerűség és efemer jelleg, hisz a pillérekre stencilezett/rajzolt alkotások létrehozásuk
9
pillanatától a víz megsemmisítő hatásának vannak kitéve. Másképpen fogalmazva, a kiadott feladat egy folyamatművészeti alkotás, amely hosszú távon egy abszurd, önmagába forduló alkotói szituációt rejt: a grafikákat ugyanaz a természeti erő fogja megsemmisíteni, amelynek a nevében készültek. Az Ember és környezete kategóriába sorolható munkák gondolatisága széles skálán mozog. Konkré tan a vízhez, mint éltető elemhez kapcsolódó munkákhoz sorolható Csiszér Attila (10-11) az épület oldalára készített baljós grafikája, illetve az egyik pillérre stencilezett halraja, amely épp egy óriási légbuborékot – a már említett félkör alakú kivágást – közelít meg. Ezeket a pillér-lyukakat, illetve negatív jellegükből adódó „jelentés-lehetőségeiket” talányos módon mások is kihasználták (egyébként az ilyen jellegű bizarr architektúra-elemeknek, az épületek vakolat és fal- „meghibásodásainak” az alkotásba építését, illetve gondolati felhasználását Banksy, a nemzetközileg elismert Street-art művész vitte tökélyre).
10
Sántha Dénes (12) az épület homlokzatára készített, humortól és iróniától sem mentes grafikája az ember ökológiai felelősségét célozza meg. Akarva sikeredett szomorkásra, mégis a közvetlen közelébe Tóth Imre (13) által készített „feltámadás alatt” felirat hatására enyhe optimizmussal telítődik. Konkrétan a víz tematikájához sorolható munkák közé tartózik még Katona Norbert (1415, 27) mentőöve, illetve EXIT felirata, Domokos Zsolt (16-17) anyagi javainkhoz való kötődésünket tematizáló ironikus/illusztratív árvízjelenete, valamint Kovács Kinga (18-19) installációja, felfüggesztett kis nejlontasakokba csomagolt víz, zöldre festett kövekkel egyensúlyozva. A két különböző faj súlyú elem (víz, föld) társulva a kontextusként működő harmadikkal (levegő) az ősi mítosz-világra irányítja gondolatainkat. Szintén mitikus világra, pontosabban a tudás elnyerését megelőző időkre utal Antal István (20-21) alma-stencilje, amelyet két helyen, két verzióban is láthatunk. Ugyancsak Antal munkája egy földönkívüli lényt ábrázoló rajz, amely levegőbuborékként mutatja fel a betonpillér „negatív” félkörét, mintha annak fontosságára akarná ráirányítani a figyelmünket. A már említett Domokos Zsolt Magyarország térképét felmutató, biológiailag azonosíthatatlan lényt ábrázoló munkája átvezet egy másik kérdéskörre, az identitáséra. Ugyanez a témakör ihlette Szőcs Tamás (22-23) alkotását is. Szőcs saját kissebségi identitás-kérdését a Super Mario játék mintájára megfogalmazott, ugyanakkor egyértelmű politikai utalásokat hordozó alkotásában összegzi. Amíg Gáll Tamás (26) pénz nyelő/okádó szörnye láttán utalásokat vélünk felfedezni aktuális vilá-
11
gunkra, addig Moș Cătălina (24-25) és Fazakas Noémi (28-29) megfogalmazásait nem feltétlenül racionális úton kell megközelíteni, értékük egy abszurd/szürreális valóság grafikai felmutatásában rejlik. Filozofikusabb hangnemet ütnek meg Gyalai Artúr (30-31), Izsák Előd (32), Speth Andrea (34-35) és Vass Sándor (36-37) grafikai látásmódban is letisztult munkái. Gyalai fekete csőből ki/be áramló embertömegének, Izsák kannibalisztikus ábrázolásának illetve Speth patkányokból kirajzolódó koponyájának apokaliptikus látomásait ellensúlyozza Vass munkájának higgadtabb gondolatisága. Míg Gyalai, Izsák és Speth esetében vészjósló, sötét hangulatú grafikákról beszélhetünk, Vass az emberi testből kiragadott 1/8-ad gyümölcs látványával az éltető víz körforgásának enyhén hátborzongató, de végső kicsengésében mégis pozitív, emblematikus megfogalmazását nyújtja. Nehéz lenne néhány sorban megfogalmazni az idei tábor szakmai-pedagógiai jelentőségét. Egy viszont biztos: egy olyan új lehetőséget teremtett a művészeti hallgatók számára, amely nek köszönhetően kiléptek az iskolai műtermek falai közül, a pixeles képernyőket és lézeresnyomatokat betonpillérek porózus felületére cserélve új anyagok, kifejezések, gondolatok keresé sére szánták el magukat, miközben – számukra észrevétlen módon talán - saját grafikai világuk, látásmódjuk bővítésén munkálkodtak. Bartha Sándor
12
CsiszĂŠr Attila
13
Sántha Dénes DnS 14
T贸th Imre
15
16
Katona Norbert
17
18
Domokos Zsolt
19
20
Kovรกcs Kinga
21
22
Antal Istvรกn
23
24
Szล cs Tamรกs
25
26
Moș Cătălina
27
Gรกll Tamรกs 28
Katona Norbert
29
30
Fazakas NoĂŠmi
31
32
Gyalai Artur
33
Izsรกk Elล d 34
Domokos Zsolt
35
36
Speth Andrea
37
38
vaSSSรกndor
39
Domokos Zsolt 40
Varga Vilmos
41
42
A műhelygyakorlaton, Lipták Mihály és Zarubay Bence nyomdai vezetők irányítása alatt, az ösztöndíjas hallgatók elsajátíthatták a szitanyomtatás képzőművészeti alkalmazását, valamint kivitelezhették (30-30 példányszámban) egyéni grafikai terveiket.
Exile for the Nightmare Authors: Eliade, Ionescu, Cioran
Moș Cătălina
Láblenyomat
Berényi Zsófia
43
T. A. P. S.
Speth Andrea
Ez túl egyszerű
Sántha Dénes
Jákob
Csiszér Attila
Tábor-indító kiállítás a szentendrei Művészeti Galériában. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészet Tanszék hallgatóinak munkáit Szakács Imre festőművész, Novotny Tihamér művészeti író és Dr. Kálnoky-Gyöngyössy Márton múzeumigazgató méltatta. A kiállítás fővédnöke: Tőkés László, a PKE elnöke, az Európai Parlament alelnöke.
Látogatás Szakács Imre festőművész műtermében Ebéd a Pap-szigeti kempingben
Barangolás a szentendrei múzeumokban. Tárlatvezetők: Kopin Katalin (Anna Ámos Múzeum), Herpai András (Barcsay Múzeum), Bodonyi Emőke, Mazányi Judit (Vajda Múzeum) művészettörténészek tárlvezetésével..
Szentendre - Budapest...
Menyhárt Tamás festőművész műtermében A Tűzraktér Független Kulturális Központ és Alkotóház végnapjai
www.p-art.org/szentendre