Szabad egy táncra?

Milyenek voltak a régi farsangok? Milyenek a bálok? A második világháború utáni években hogyan szórakoztak Párkány fiataljai? Kuklis Tivadarné, született Barics Anna Róza nyugalmazott pedagógus vállalkozott arra, hogy megidézi nekünk nemcsak a régi bálok, hanem az ötórai teák hangulatát is.

GULYÁS ZSUZSANNA

|HU| Kuklis Anna Róza vagy, ahogy mindenki ismeri és emlegeti, Rózsi néni meséi egyszerű párkányi emberekről, a jelentős események mellett hétköznapi örömökről és bánatokról, mindennapos küzdelmekről, győzelmekről és csalódásokról ­ tehát magáról az életről szólnak. Ezért is fontos epizódjai Párkány múltjának és történelmének.

„Ó, azok a régi farsangi bálok!” – sóhajtott nagyot Rózsi néni, mikor szóba kerültek az egykori mulatságok. És már lapozta is pettyes noteszét, amibe nyugdíjazása után (egyfajta agytornaként) emlékeit jegyzi fel.

„Első bálomra Barics Joli néni, Párkány legfelkapottabb varrónője készítette a ruhám. Nagyon boldog voltam, hiszen Joli nénivel, aki nagyon precízen dolgozott, jellemzően a gazdagabb párkányiak, a tanítók és az orvosok varrattak. A kilencedikes-tizedikes lányokkal Sarlós József tanító úr (elvtárs) és Princkel Marcella tanító néni (elvtársnő) tanította be a palotást. A lányok többnyire rózsaszín, hosszú báli ruhát, a fiúk az előírás szerint sötét öltönyt viseltek” – magyarázta Rózsi néni egy fotót mutatva, amit olvasóink az 1. oldalon láthatnak. Akkoriban nemcsak a viseletre, hanem a báli etikettre is szigorú szabályok vonatkoztak. Íratlan, de kötelező szabály volt az is, hogy a lányok csak szülői kísérettel vehettek részt a mulatságokon.

„Ez alól az ötórai teadélutánok képeztek kivételt, amiket havonta egyszer rendeztek meg. A fiatalok itt szigorú szülői felügyelet nélkül találkozhattak, szórakozhattak, táncolhattak. Nagyon népszerűek voltak ezek az élőzenés rendezvények, míg ki nem tört egy óriási tömegverekedés, ami után lefújták őket” – mesélte. A kérdésre, hogy mi vagy ki okozta ezt a tömegverekedést, határozott hangon jelentette ki: „Hát én!” Rózsi néni ugyanis nem akarta, hogy tánc közben lekérjék, ezért megkérte táncpartnerét, hogy senkinek ne engedje át. A fiúk közötti civakodásból kerekedett az a lökdösődés és verekedés, amibe a katonák is bekapcsolódtak.

„A férjemet is egy farsangi jelmezbálon csíptem fel. Félénk fiú volt, és nem mert kezdeményezni, holott ismertük egymást. Az íratlan szabály az volt, hogy a jelmezek