8
9
hős – Nizza
10
nők
„Olykor nehéz egyszerre nőnek és dámának lenni…” – Lady L.
hős Gary a második világháborúban navigátorként szolgált Afrikában, 1943-tól pedig a nyugat-európai fronton. Egyes források szerint az angliai Hartford Bridge légi bázisról indulva 25 bevetésen vett részt, 65 órát repült. Megsebesült. Minden nagy francia háborús kitüntetést megkapott. „Nizza, az egy oázis a tenger partján mimózaerdőkkel meg pálmaligetekkel, és vannak ott orosz meg angol hercegek, akik virággal csatáznak. Bohócok táncolnak az utcákon, és konfetti esik az égből mindenkire, kivétel nélkül. Egyszer, ha majd fiatal leszek, én is elmegyek Nizzába.” – Előttem az élet Nizza A csodálatos kamaszkor kötődik a dél-francia városhoz, az azúrkék Földközi-tengerhez, szerelmekhez, az Hôtel Mermonts-hoz (lásd álnevek), a Buffa negyedbeli piachoz és – főleg – az anyja emlékéhez. Ajar számára is a távoli éden szinonimája Nizza: az életrajzíró Jean-Marie Catonné kimutatása szerint az Előttem az életben hétszer, a Pseudóban kilencszer, a Salamon király szorongban huszonkétszer említi.
AjarGary_leporello_terv-ny.indd 1
nők Teljesítve anyja egyik hő vágyát, Gary számtalan nőt meghódított, köztük híreseket is. Első feleségével, Lesley Blanchcsel (1904–2007), a sikeres angol írónővel, a Lady L. modelljével 1945-ben kötött házasságot, és hivatalosan 1963-ban vált el tőle. Akkor már negyedik éve Jean Seberg amerikai színésznővel élt, közös gyerekük is született 1962-ben, Alexandre Diego Gary. 1970-ben bekövetkezett válásuk és futó kapcsolatok után 1978-tól Gary öngyilkosságáig Leila Chellabi (1938) volt az élettársa, aki fiatalon táncosnő és manöken, majd rádiós, librettista, írónő.
11
12
13
öngyilkosság – Pavlowitch, Paul
Vilnius
öngyilkosság Műveiben sokszor emlegeti, és vallomása szerint már gyerekkorában kísértette a gondolat, amiként azt is régen eltökélte, hogy nem hajlandó megöregedni. Nyilvánvalóan önpusztító volt az évek óta tartó személyiségmegkettőződés is (lásd Pavlowitch, Paul). Búcsúlevelében Gary azt írja öngyilkossága okaként (és élete, életműve alapján nincs okunk kételkedni a szavaiban): „Végre tökéletesen kifejeztem magam.” 1980. december 2-án főbe lőtte magát.
tozott, egy évre rá elfoglalták a németek, 1917-ben oroszok és lengyelek harcoltak érte, 1918-ban Litvánia fővárosa, de német megszállás alatt, 1920-ban Lengyelország bekebelezte az országot és vele „Észak Jeruzsálemét”, Vilnét. Ez utóbbit, tehát a jiddis városnevet sosem említi Gary (lásd Dzsingisz Kohn), pedig gyerekévei alatt Vilnius lakosságának negyedét tette ki a kétszázezres zsidó közösség, amelyhez a családja tartozott. (A litvániai zsidók túlnyomó többségét meggyilkolták a második világháborúban.) A harmincas évektől Gary Nizzát adja meg születési helye gyanánt az okiratokban.
Pavlowitch, Paul Gary unokanővérének a fia. Az alkalmi munkákból élő, irodalomrajongó, jóképű fiatalember megfelelőnek látszott, hogy alakot kölcsönözzön a szeretve tisztelt nagybácsi Émile Ajar nevű fantomjának. Aztán epizódszereplőből társfőszereplővé lépett elő, főképp attól fogva, hogy „megírta” a frenetikusan gyűlölködő Pseudót. Gary – bár az Émile Ajar élete és halála című posztumusz írásában azt állítja: „Jól szórakoztam” – egyre eszelősebben féltékeny a konkurens íróra, vagyis saját magára. (A kritika is kitett magáért, azt írták egyik művéről, hogy érződik rajta Ajar hatása.) Gary pénzügyekben is egyre gyanakvóbb lett (szerződésük szerint Pavlowitchot illette meg az Ajar-jogdíjak 40 százaléka), és rettegett a lelepleződéstől, a botránytól. Ezenközben dublőrje a sikeres író hálás szerepében tetszelgett, és feledve, hogy mire szól a megbízatása, hovatovább hinni kezdett önnön zsenialitásában. Elfogadta kiadója, a Mercure de France ajánlatát, és szerkesztőként tevékenykedett: kéziratok sorsáról döntött, szerzőkkel tárgyalt, tanácsokat osztogatott. 1981 nyarán neki is megjelent egy könyve az Ajar-kalandról, azóta pedig, immár saját nevén, saját kútfőből, több könyvet publikált.
Seberg, Jean Gary 1938-ban született második felesége (lásd nők) tizenévesen játszotta az Otto Preminger rendezte Szent Johanna címszerepét, és Belmondo partnereként ő volt a sugárzóan szép Patricia a Kifulladásig című legendás Godard-filmben. 1959ben ismerkedtek meg, és viharos szerelemben, hányatott házasságban éltek egy évtizeden át. Gary 1968-ban párbajra hívta a feleségét elszerető Clint Eastwoodot, de a westernhős kitért a megméretés elől. A kábítószer-függőséggel küzdő színésznő több mint harminc filmben játszott. A hatvanas években szerepet vállalt az amerikai polgárjogi mozgalomban. 1979-ben öngyilkos lett. „A szülei virtuóz ambíciókat tápláltak iránta. […] A zongora nagy megbecsülésnek örvendett a gettóban.” – Salamon király szorong Vilnius Vagy Wilno, Vilna, Wilna – bajos eldönteni, Litvánia mai fővárosának melyik írásalakja felel meg Roman Kacew, alias Romain Gary szülőhelyének. A város 1914-ben az Orosz Birodalomhoz tar-
B1
ROM A I N
GARY { É m i le A ja r }
„Hogy szerethetsz valakit, ha nem olyannak szereted, amilyen? Ha szeretsz, hogy kérhetsz arra, hogy változzak meg, legyek egészen más ember?” – Lady L. „A dolgok jó oldalát érdemes nézni, Cora kisasszony, igaz, nem mindig lehet tudni, hogy melyik a jó oldal. Nem nagyon feltűnő.” – Salamon király szorong
Címszavak egy GARY/AJARlexikonból
07/09/16 09:47
„Anyámnak gond felhőzte el a homlokát. – Muszáj találnunk egy álnevet – mondta határozottan. – Egy nagy francia írónak nem lehet orosz neve. Ha hegedűvirtuóz volnál, semmi gond, de a francia irodalom óriásával más a helyzet, annak nem lehet…” – A virradat ígérete
Előszó
Romain Gary litvániai zsidó származású francia író, eredeti nevén Roman Kacew, 1914-ben született Vilniusban, gyerekkora nagy részét is ott töltötte. 1928-ban anyja Varsóból Nizzába költözött vele. Jogot tanult. A második világháborúban repülőtisztként harcolt a németek ellen. 1946-tól 1960-ig diplomataként szolgált. Írói életműve mintegy harminc regény, néhány kötetnyi esszé és színdarab. Írt forgatókönyveket is, két filmet maga rendezett. Több álnéven publikált. 1975-ben az Émile Ajar néven kiadott Előttem az életért másodszor is elnyerte a Goncourt-díjat. 1980-ban öngyilkos lett.
AjarGary_leporello_terv-ny.indd 2
álnevek Roman Kacew már 16 éves korában álnéven mint François Mermont küldött írást Nizzából egy párizsi folyóiratnak (az Hôtel Mermonts az anyja igazgatta szálloda neve volt). 1943-tól használta a Gary nevet, 1951-ben hivatalosan is fölvette. Diplomataként Shatan Bogat (angol nyelvterületen René Deville) és Fosco Sinibaldi névvel jegyzett egy-egy művet, de később voltaképpen álcának használta gyerekkori barátja, François Bondy nevét is La nuit sera calme (Csendes lesz az éjszaka) című (ál)interjú-önéletrajza beszélgetőtársaként. A Gary („gari!”) oroszul azt jelenti: ’égj!’, egy másik álnévben, a Lucien Brûlardban a francia „brûler” = égni rejtőzik, az író leghíresebb álnevében, az Ajarban pedig az orosz „zsar” = parázs. Az első Ajar-regény, a Gros-Câlin (Ciróka-maróka) sikert aratott. Újságírók hada üldözte az inkognitóját őrző írót, utóbb pedig olvasók, kritikusok, irodalmárok versengve találgatták, nem valamelyik híres szerző (Aragon?, Queneau?) rejtezik-e a név mögött. Gary úgy döntött, nem fedi fel kilétét, és 1975-ben, közvetlenül az Előttem az élet megjelenése előtt, megbízta másodunokaöccsét, Paul Pavlowitchot, hogy játssza el Émile Ajar szerepét. A figurához kalandos és szívfájdító életrajzot gondolt ki. A regény – bár Gary-Ajar visszautasította és Pavlowitch-Ajar nem vette át – Goncourt-díjat kapott. Hamarosan kiderült
6
7
álnevek
anya – Dzsingisz Kohn
Dzsingisz Kohn – Goncourt-díj
a rokoni kapcsolat, és Gary, hogy kivédje a rá terelődő gyanút, pár hét alatt megírta a harmadik Ajar-regényt. A Pseudo (Pszeudó) egyes szám első személyben beszélő narrátora torzképet fest az undorító, perverz, paranoiás nagybácsiról. A negyedik, utolsó Ajar-mű, a Salamon király szorong kapcsán már arról írnak kritikusok, hogy Pavlowitch-Ajar sokkal jobb író, mint a rohamosan tehetségét vesztő öreg rokon. Gary csak az öngyilkossága után bő fél évvel megjelent Vie et mort d’Émile Ajar (Émile Ajar élete és halála) című, rövid könyvben tárta föl az igazságot.
anya Mina Owczyńska (1879–1941) A virradat ígérete főhőse és az Előttem az élet Rosa mamájának ihletője, de több más Gary-műben is felbukkan. Az erős lelkű asszony annak szentelte életét, hogy imádott fia nagy ember legyen: író vagy más művész, háborús hős, hódító férfi, elegáns diplomata. Gary az anyja minden vágyát valóra váltotta.
ja zsidó volt, az apja pedig tatár, „tehát egy olyan nép sarja, amelyik igencsak kitüntette magát a pogromokban”. Gary máskor is apai ágon orosznak, mongolnak, grúznak mondja magát, A virradat ígéretében és más helyeken pedig azt sejteti, hogy a némafilm korának sztárja, Ivan Mosjoukine a szülőapja. A tények másról vallanak. Gary pontosan tudta, de nem beszélt róla vagy eltagadta, hogy egy egyszerű litván zsidó szűcs az apja, név szerint Arieh-Leib Kacew. A férfi csak 1925-ben hagyta el a feleségét, Minát és tőle való fiát, Romant, és alapított új családot. (Mind meghaltak Auschwitzban.) Még a 30-as években is találkoztak Varsóban, és valószínű, hogy az apja anyagilag is támogatta fia tanulmányait. Gary sok más legendával is színesíti életét (és életművét). Föl-fölidézi például anyja színésznői múltját, de a leírások valójában nem emlékekből táplálkoznak, hanem a fantázia termékei.
„Nyolcéves ha lehettem, amikor anyám már leendő sikereimről beszélt nekem, hogy epekedni fognak értem a nők, rezegtetik a pillájukat, szerelmes leveleket küldözgetnek és fogadkoznak, holdfényben fürdő teraszon lopva megszorítják a kezem, gárdatiszti fehér díszuniformisban keringőzöm, a fülembe suttognak és könyörögnek… Kisgyerekként persze hogy nem fogtam fel: a magányát próbálja bűvölettel elűzni, neki volna szüksége férfigyöngédségre és -figyelemre.” – A virradat ígérete
„– Maguk kis tetű burzsujok! – szólította meg a gyülekezetet. – Nem tudják, ki áll itt maguk előtt. A fiam francia követ lesz, a Becsületrend lovagja, nagy drámaíró, Ibsen, Gabriele D’Annunzio. És… – keresett valami végleg letaglózót, az e világi siker fő-fő jelét és bizonyosságát –,… és Londonból fog öltözködni.” – A virradat ígérete diplomata Írói munkássága mellett Gary 1946 és 1960 közt külügyi szolgálatot teljesített Szófiában, Bernben, New Yorkban, Londonban és végül Los Angelesben mint a Francia Köztársaság főkonzulja. Ez utóbbi posztján ismerkedett meg az ünnepelt ifjú amerikai színésznővel, Jean Seberggel. „Talán igaza van Touloc házmester úrnak, amikor úgy vélekedik, hogy elzsidósodtam, merthogy elkaptam Salomon úrtól a szorongást, attól van folyton rajtam a röhöghetnék.” – Salamon király szorong Dzsingisz Kohn Egy interjúban Gary magát nevezte így, de egy 1967-ben megjelent különös regényének is az a címe, hogy La danse de Gengis Cohn (Dzsingisz Kohn tánca). Az interjúban azt mondja, hogy az any-
Goncourt-díj A legrangosabb francia irodalmi díj, a tíztagú zsűri 1903 óta jutalmazza vele november első hetében az év legjobbnak ítélt alkotását. A díj összege ma már szimbolikus, tíz euró, de sok tízezer példánnyal megemeli a díjazott könyv példányszámát. A Prix Goncourt történetében egyetlenegyszer fordult elő, hogy a szabályzattal ellentétben egy szerző kétszer is megkapta: 1956-ban Romain Gary a Les racines du ciel (Az ég gyökerei) című regényéért, 1975-ben (mint Émile Ajar) az Előttem az életért. Hiába próbálta visszautasítani (lásd álnevek), a zsűri elnöke, Hervé Bazin így nyilatkozott: „A Goncourtdíj olyan, mint a születés vagy a halál, sem elfogadni, sem elutasítani nem lehet.”
B4
„– Miért keresi mindig a lexikonokban a meghatározásokat, Jean? – Mert az hitet és hitelt ad. Salomon úr jóváhagyólag bólintott, mintha a hit meg a hitel a teljes jóváhagyásával találkozna.” – Salamon király szorong A Park Könyvkiadónál megjelent:
„Egy nap, miután már vagy hússzor megmászta az emeletet a konyha és az étterem közt, egyszer csak lerogyott a székre, a mellére szorította a kezét, és lehunyta a szemét. A feje félrebillent, arca, szája elszürkült, egész testében remegett. […] Alantas félelem fogott el. A szürke arc, félrebillenő fej, lehunyt szem, mellre szorított kéz emléke azóta is kísért.” – A virradat ígérete
„Először is azt mondhatom el, hogy gyalog laktunk a hatodikon, és hogy Rosa mama részére, amilyen rengeteg kilót cipelt azon a két árva lábán, ez maga volt a gonddal-gyötrődéssel teli mindennapi élet forrása. Ezt mindannyiszor eszünkbe juttatta, amikor épp másra nem panaszkodott, mert ráadásul zsidó is volt.” – Előttem az élet
Előttem az élet
álnevek
5
Lady L.
4
Salamon király szorong
3
A virradat ígérete
2
Vevőszolgálat: +36-1-346-0560 | info@parkkiado.hu parkkiado.hu | facebook.com/parkkiado
07/09/16 09:47