belugyek fedel
2/10/15
11:58 AM
Page 1
Giulia Enders ........
Giulia Enders „A szív és az agy nagy tiszteletnek örvendenek. A szív létfontosságúnak számít, mert o˝ pumpálja a vért a testben, az agyat azért csodálják, mert minden másodpercben bámulatos gondolatmeneteket talál ki. Mindeközben a bél legfeljebb a vécéig jut el, gondolják a legtöbben. Máskülönben csak hanyagul tengleng a hasunkban, olykor-olykor pukizik egyet. Különleges adottságokat senki sem tételez fel róla. Mondhatni, kissé lebecsüljük o˝t – pedig valójában nem pusztán lebecsülésro˝l van szó, egyenesen szégyenkezünk a beleink miatt. Gázos belek! Könyvem ezen a hozzáálláson szeretne egy kicsit változtatni. Mert a bél igenis meno˝!”
Könyvét no˝vére, Jill Enders (jobbra fent) szellemes rajzai illusztrálják.
„Ez a kislányos külseju˝, csinos diáklány nem csupán tabukat dönt, de az emberi test csodáiról is mesél.” FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG
„Enders bebizonyítja, hogy a tudomány is lehet szórakoztató. Könyve lebilincselo˝ olvasmány.” FIT FOR RUN
ISBN 978-963-355-132-5
2900 Ft www.parkkiado.hu www.facebook.com/parkkiado
BÉLÜGYEK A belek csoda´latos vila´ga e´s a jo´ eme´szte´s
PARK K ÖNYVKIADÓ
GIULIA ENDERS (1990) német orvostanhallgató jelenleg a doktorátusához szükséges kutatásokat végzi a frankfurti Mikrobiológiai Intézetben. A Wilhelm-und-ElseHeraeus-Stiftung kétszeres ösztöndíjasa. Darm mit Charme (Bájos beleink) címu˝ elo˝adásával – melynek videoklipje a YouTube egyik slágere – 2012-ben elso˝ díjat nyert az ifjú kutatók bemutatkozásának teret adó freiburgi Science Slamen. Ebbo˝l született Bélügyek címu˝ könyve.
A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás, hányás, hasmenés… pfuj, gusztustalan! Pedig ha meggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80%-ban a beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog. Egyre nyilvánvalóbb – tudományos adatok igazolják –, hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, töro˝dnünk kell az emésztésünkkel. Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételu ˝ könyvében közértheto˝en és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeseríto˝ kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni.
BÉLÜGYEK
Miért pont a belek?
belugyek beliv
1/28/15
6:14 PM
Page 16
Hogyan kakálunk? És miÉrt fontos Ez a kÉrdÉs? A lakótársam egyszer kijött a konyhába, és megkérdezte: „Giulia, te mégiscsak orvosnak tanulsz – hogyan kakálunk?” Biztos nem lenne jó ötlet ezzel a mondattal kezdeni a memoáromat, ez a kérdés azonban sok mindent megváltoztatott a számomra. Bementem a szobámba, leültem a padlóra, és átlapoztam három könyvet. Amikor megtaláltam a választ, teljesen paff voltam. Valami egészen hétköznapi dologról kiderült, hogy sokkal rafináltabb és izgalmasabb, mint azt valaha is gondoltam volna. A vécézésünk mesteri teljesítmény – két idegrendszer lelkiismeretes együttműködése gondoskodik arról, hogy az ürülékünket olyan diszkréten és higiénikusan távolítsa el, amennyire csak lehetséges. Egyetlen más élőlény sem intézi ezt a dolgot olyan példamutatóan és rendesen, mint mi. Testünk sokféle berendezést és trükköt fejlesztett ki erre a célra. Ez már azzal elkezdődik, hogy mennyire agyafúrtak a zárómechanizmusaink. A legtöbben csak a külső záróizmot ismerik, amelyet akaratlagosan tudunk nyitni és zárni. Létezik azonban egy másik, egészen hasonló záróizom is néhány centivel arrébb – ezt nem tudjuk tudatosan irányítani.
belugyek beliv
1/28/15
6:14 PM
Page 17
A két záróizom mindegyike más-más idegrendszer érdekeit képviseli. A külső záróizom tudatunk hű munkatársa. Ha az agy úgy ítéli meg, hogy az időpont alkalmatlan a vécére menéshez, a külső záróizom hallgat rá, és olyan szorosan összezárul, amennyire csak lehetséges. A belső záróizom tudattalan belső világunk képviselője. Hogy Berta néni szeretne-e pukizni vagy sem, az őt egy cseppet sem érdekli. Egyedül azzal törődik, hogy a bensőnk jól működjön. Pukizni kell? A belső záróizom minden kellemetlenséget kívül akar tudni a testünkön. Ha ez sikerülne neki, Berta néni is gyakrabban szellentene. A lényeg az, hogy a bensőnkben minden kellemes legyen, ne legyen semmi fennakadás. A két záróizomnak együtt kell működnie. Amikor emésztési maradványaink megérkeznek a belső záróizomhoz, az reflexszerűen megnyílik. De nem enged át egyszerűen mindent a külső záróizom-kollégához; először
belugyek beliv
1/28/15
6:14 PM
Page 18
csak egy tesztdarabkával próbálkozik. A belső és a külső záróizom közötti területen sok szenzorsejt található. Ezek megvizsgálják, hogy a leszállított termék szilárd vagy gázhalmazállapotú-e, majd az információt felküldik az agynak. Az agy abban a pillanatban észleli: ki kell mennem a vécére! Vagy csak szellentenem kell. Ezután azt teszi, amihez a „tudatos tudatával” olyan jól ért: elhelyez bennünket a külvilágban. Ehhez információkat szerez a szemünktől és a fülünktől, és hozzáadja a maga tapasztalatait. A másodperc gyorsaságával meghozza első döntését, amelyet visszaküld a külső záróizomnak: „Körülnéztem, Berta néni nappalijában vagyunk éppen – a szellentés talán még elmegy, ha egészen halkan ki tudod engedni. A nagydolog kevésbé tanácsos.” A külső záróizom megérti, és teljes lojalitással még szorosabbra zárja magát, mint addig. Ezt a jelzést azután észreveszi a belső záróizom is, és eleinte tiszteletben tartja kollégája döntését. Szövetségre lépnek egymással, és a tesztdarabkát parkolópályára állítják. Egyszer majd elő kell jönnie, csak nem pont itt és nem pont most. Kicsivel később a belső záróizom újabb tesztfalattal próbálkozik. Ha ekkor már kényelmesen üldögélünk otthon a kanapén: szabad az út! Belső záróizmunk megbízható alak. A mottója: Aminek ki kell jönnie, jöjjön is ki! És ezen tényleg nem sok gondolkodnivaló van. A külső záróizomnak mindig a bonyolultabb világgal van dolga: az ember elméletileg idegen helyen is tudná használni a vécét, vagy inkább mégse? Megismertük-e már annyira egymást időközben, hogy akár egymás előtt is rottyanthatunk – de vajon én legyek-e
belugyek beliv
1/28/15
6:14 PM
Page 19
az első, aki megtöri a jeget? Ha most nem megyek ki a vécére, legközelebb csak este tudok, ez pedig napközben kellemetlen lehet! A záróizmok gondolatai talán nem tűnnek Nobel-díjra érdemesnek, de valójában ezek emberi mivoltunk alapkérdései: Mennyire fontos számunkra belső világunk, és milyen kompromisszumokat kötünk azért, hogy jól boldoguljunk a külvilágban? Az egyik megfosztja magát attól, hogy az ég szerelmére, kiengedje végre azt a kellemetlen pukit, egészen addig, amíg hasfájósan haza nem indul, a másik a családi ünnepen a nagymamánál meghúzatja az ujját valakivel, és hangosan elfingja magát, hogy a társaságot szórakoztassa. Hosszú távon a legjobb kompromisszum valahol e két szélsőség között lehet. Ha egymás után sokszor megtiltjuk magunknak, hogy vécére menjünk, megfélemlítjük a belső záróizmunkat. Ezzel akár teljesen félre is nevelhetjük. A körülötte lévő izomzat és a belső záróizom ugyanis olyan gyakran kap fenyítést a külső záróizomtól, hogy elbátortalanodik. Ha a két záróizom közötti kommunikáció fagyossá válik, akár székrekedés is kialakulhat. A nőknél ez tudatos vécézéselfojtás nélkül is létrejöhet, ha gyereket szültek, és a vajúdás elhúzódó volt. Ekkor a gáton és a végbélnyílás környékén levő finom idegszálak károsodhatnak, ez pedig érintheti a két záróizom kommunikációját. A jó hír az, hogy ezek az idegek képesek regenerálódni. Lényegtelen, hogy a sérülések szülés miatt vagy más okból történtek, ez a folyamat segíthető, az úgynevezett biofeedback-terápia a rendelkezésünkre áll. Ennek segítségével a külön életet élő záróizmok ismét megtanul
belugyek beliv
1/28/15
6:14 PM
Page 20
nak jól kijönni egymással. Ezt a kezelést egyes szakrendeléseken végzik. Megmérik egy géppel, hogy mennyire tud a külső és a belső záróizom együttműködni. Ha rendben van a dolog, hangjelzéssel vagy egy zöld fény felvillanásával jutalmazzák az embert. Mint az esti kvízműsorban, amikor a színpad világít és csilingel, ha helyes választ ad az ember – csak éppen mindez nem a tévében történik, hanem az orvosnál, egy érzékelőelektródával a fenekünkben. De megéri végigcsinálni: ha a belső és a külső ismét jól kijön egymással, máris sokkal magabiztosabban keressük fel a magányos helyiséget. Záróizmok, szenzorsejtek, tudatosság és fenékbe illesztett elektróda-kvízműsorok – lakótársam nem ezekre az agyafúrt részletekre számított válaszként. Ahogyan a konyhánkban a születésnapi bulira időközben összegyűlt közgazdászhallgatók sem. Mégis jól sikerült az este, és világossá vált számomra, hogy a „belek” témája alapjában véve sokakat érdekel. Néhány izgalmas kérdés is fölmerült. Igaz az, hogy valamennyien rosszul ülünk a vécén? Hogyan tudunk könnyebben böfögni? Miért tudunk sült húsból, almából vagy sült krumpliból energiát termelni, miközben az autók csak bizonyos típusú benzinnel mennek? Mire jó a vakbél, és miért ugyanolyan színű mindig a bélsár? Lakótársam időközben már alaposan megismerte azt az arckifejezésemet, amikor a konyhában hevesen magyarázok és a legújabb beles anekdotákat mesélem – például azt, amelyik az aprócska guggolós vécékről és a kontrasztanyagos székelésről szól.
belugyek beliv
1/28/15
6:15 PM
Page 300