Nyugati – 2014 tél

CENZÚRÁZATLAN Oscar Wilde a 6. oldalon

ÚJ RÉV FÜLÖP-REGÉNY a 7. oldalon

AKI „KITALÁLTA” Robert Capát a 8. oldalon

NYUGATI A vágány mellett, kérjük, olvassanak!

„Bízom benne, még nem késő”

ALKALOM MINDIG ADÓDIK Hegyi Barbarának a főzés és a vendéglátás a szenvedélye. Az Aranykönyv-díjas Abraka babra után újabb szakácskönyvvel jelentkezik. Ha gyorsan elkészíthető, egyszerű, finom ételekre és jó hangulatú családi történetekre vágyunk, az Alkalomadtán mindig kapóra jön.

Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke az elmúlt huszonöt évben ritkán szólalt meg, most azonban Oplatka András segítségével kötetbe rendezte legfontosabb emlékeit. Tabuk nélkül vall életéről, a nagypolitika és a magyar állampárt kulisszatitkairól.

■ A rendszerváltást rontottuk el vagy az elmúlt huszonöt évet?

■ Én ’90-ben többet vártam, mást vártam.

A kerekasztal szétesett, a pártok és vezetőik stigmatizálták egymást, míg az országot feszítő, megoldandó problémák ott feküdtek az asztalon. Ugyanakkor optimista vagyok: bízom benne, még nem késő, és hogy a fontos kérdésekben lehetséges olyan konszenzus, ami Magyarország hosszú távú érdekeit szolgálja.

■ Elegendő távlatot nyújt az azóta eltelt negyed század?

■ A teljes igazságot most sem ismerhetjük, hiszen nagyon fontos archívumok nem hozzáférhetők a mai napig. A szovjetek például a nyolcvanas évek végéig minden magyar belügyi iratról tudtak, azokról másolatokat készítettek. Ezeket a dokumentumokat hosszú napokon át kamionokkal szállították el. Ha valahol a magyar ügynökakták hiánytalanul meglehetnek, az Moszkva. Ennek ellenére, úgy gondolom, a könyvemben a lehető legjobb tudásom szerint igyekeztem az akkori emlékeket

és élményeket feleleveníteni. Ezek azért is lehetnek érdekesek, mert nemcsak tanúja, de alakítója is voltam a történéseknek.

■ Mennyire lehetett biztos abban, hogy alakítója a történelemnek?

■ Annak ellenére, hogy személyes barátomnak tekinthettem Gorbacsovot, nem lehettem biztos abban, hogy azok a változások, amelyek zajlottak, békés mederben maradnak. Nem lehettem biztos, mi lesz a következménye, hogy előre jeleztük a vasfüggöny lebontását vagy azt a magyar igényt, hogy a szovjet katonák hagyják el az országot.

Benyó Rita

■ Megsértődnél, ha alkalomadtán leszakácsnőznének?

■ Csak „felszakácsnőzni” lehet valakit. Viccen kívül, sosem akartam profi szakács lenni.

Talán akkor nem is élvezhetném annyira a főzést, az anyagokkal való játékot, a „hozzávalókból” kinyerhető kreativitást.

Ha profi lennék, biztosan nem tudnék ennyire önfeledten örülni az eredménynek.

■ Gyúrsz a sikerre, mintha csak egy színpadon állnál?

■ Naná! Nyújtok és szaggatok is. Ráadásul a siker pontosan olyan közvetlenül élhető meg az asztalnál, mint az előadás végén. Az elragadtatottság azonnal mérhető, a színpadon a tapsból, az asztalnál a mohó tekintetekből, a nyelések szaporaságából, a rebbenő orrcimpákból. Asztalnál egyébként is igazmondóbbak az emberek, mint a színházban. A színházban az elsuttogott gratulációkat a súlyán kezeli az ember. A vendégeimen, a családtagjaimon

azonnal látszik a véleményük. Meg is mondják: ez finom, ez nem. Bár ez az utóbbi sokszor az új ízektől való idegenkedés miatt van. Ezt nem is értem.

■ A te kísérletező alkatodhoz alkalmazkodnia kell a családodnak is?

■ Ellenkezőleg. Én alkalmazkodtam hozzájuk.

Nálunk nem lehetett valamit nem megkóstolni, nem kipróbálni. Nem lehetett pofákat vágni a tányér fölött. Nagy családom van, a rokonaimat sokfelé vetette az élet, sokféle ízt, sokféle izgalmas nyersanyagot, konyhai fortélyt hoztak a nagy, közös, családi konyhába. Barátaim, kollégáim is esznek nálam. Olyankor mindig hozzák az új recepteket is. Én meg gyűjtök, rendszerezek, felhasználok, mixelek, mert alkalom az mindig van, és minden alkalom jó egy kis (nagy) főzésre. (serzsi)

A regények regénye

Nagy téli ajándékozó ünnep

Nagy trükkös ez a Jaume Cabré (akinek bizony egyetlen könyvét sem olvastam eddig, pedig már jó néhány megjelent magyarul): dühösen kaptam a kezembe az Én vétkemet, márpedig olvasás esetében a düh igenis jó tanácsadó. Az alcím miatt lettem dühös. „A regények regénye”, olvasom a borítón, na, ne már, szerényebbnek tessék szíves lenni, gondolni picit a Háború és békére vagy A varázshegyre...

Az Úrasszonyok-trilógia első kötetének, az Erdélyi menyegzőnek a megírása előtt, mikor kutatni kezdtem a 16–17. századi életmódot, rengeteg érdekességbe botlottam. A mai napig lenyűgöznek apróságok ebből a korból, pedig már három éve olvasok róla, élek benne, hiszen nemrég a trilógia második része, A nádor asszonyai is megjelent.

Nem, ez a fickó nem gondol ezekre, hanem arra gondol, mi minden fér bele egy család történetébe a 20. század Spanyolországában, illetve mégg pontosabban Katalóniában, egész pontosan pedig Barcelonában. Ami engem illet, ezt rögvest jóváírtam, kedvenc városom lévén Barcelona, vagyis jólesik a Gran Via emlegetése.

S hogy mi minden fér bele?

Hát tényleg a minden.

Cabré filológus, valamint jártas a nyelvekben, a művészetekben és a történelemben. Mindez beépül főhőse, Adrià Ardèvol életébe, mégpedig úgy, hogy átitatja azt az utolsó sejtig, hiszen még kisfiú volt, amikor apja a nyelvekkel, anyja a hegedűtanulással gyötörte agyon, és csak szeretni felejtették el. Erre is jó okuk volt:

kinek-kinek a saját múltja és boldogtalansága, vétke és bűne – és máris a „leltárnál” vagyunk: a megroppant istenhit, a szenvedély, amely régi tárgyak birtoklására, a kíváncsiság, amely e tárgyak történetének megismerésére irányul, a bezárkózás, amely az érzelmek kiszáradását hozza. És akkor még csak a szülőknél tartunk.

Pedig a regény egyik regénye egy nagy barátságról szól, amely átível életen és halálon − ez már Adrià élete; egy másik alregény a szerelemé, a harmadik a világ, a negyedik a múlt megismeréséé, és mindez összefut ebben a figurában és ebben a regénykomplexumban, amely úgy váltogatja az idősíkokat és a beszélőt, mintha filmet látnánk.

Megtudni, ki volt anyánkapánk, és ki vagyok én − ez igazán kockázatos ügylet, mert bekavar a nácizmus, egy Storioni-hegedű, a 17. századi festő, Poussin Et in Arcadia Ego című képe, egy elnéptelenedett bencés kolostor, egy Chaim nevű zsidó orvos, aki abba hal bele, túléli Auschwitzot, egy régiségbolt tündöklése és bukása, egy féltestvér a semmiből és a krimi, amikor a gonosz és/vagy a boldogság felkutatása a cél. Áradnak a nagy történetek. És most azért vagyok szomorú, mert ezt a könyvet én már soha nem olvashatom először.

Csáki Judit

Kolibri

Ilyen érdekesség az is, ami a „nagy téli ajándékozó ünnep”-ről kiderült: évszázadokon n keresztül ez nem a karácsony, hanem az újévv volt a világnak ezen a felén. Az új esztendőtt jóslásokkal, mulatságokkal és meglepetésekkel el köszöntötték az emberek – szemben a kará-csonnyal, amely elsősorban vallási ünnep volt. t.

1612 első napján épp egy ilyen rendkívüli új-évi ajándék alapozta meg a magyar történelem m egyik legbefolyásosabb családjának felemelke-dését. A gazdag özvegy, Dersffy Orsolya – ígyy tartja a korabeli pletyka – újév napján megajándékozta háza népét: a neki szolgáló főembereket és nemeseket. Csak a fiatal várkapitányt, Esterházy Miklóst mellőzte, akinek már férjes asszony korában is – úgy beszélték – a szeretője volt. A fiatal katona, felháborodva a sértésen, elbocsáttatását kérte. Dersffy Orsolya jegygyűrűvel tartóztatta, hát maradt – így alapozta meg vagyonát és politikai sikereinek biztos hátországát Esterházy Miklós, az ország leendő nádora.

A módosabbak a szolgáló népeknek és barátaiknak, rokonaiknak is küldtek ajándékokat vagy legalább köszöntő üdvözleteket, ha mást

nem is. A főrangú f családoknál l a 17. századtól már nyomtatott újévi köszöntő leveleket is találunk. Az év eleji jókívánságok elmaradása a legnagyobb gorombaságok közé számított.

Ajándékok messzi földről is érkeztek, a kiskorú Apafi Mihály erdélyi fejedelemfinak például három uralkodó küldött újévi ajándékot: a szultán egy elefántcsont palackot, párducbőrt és kicsi papucsokat, a francia király, XIV. Lajos összerakható kockajátékot, „mely erdőt mutat”, a Habsburg-udvarból pedig egy tükrös játék érkezett számára.

Ugron Zsolna

2014. TÉL

NYUGATI

MAI. MAGYAR. SZÖVEGEK.

2. oldal

Lackfi János klepetyusai

Szívek, nők, lekvárok, Magyar Sándorok Kőrösi Zoltán Szívlekvárjában a szívlekvár nem csupán a gyógyír metaforája, hiszen Luda, a regény orosz származású hősnője el is készíti azt egy budapesti konyhában. Ebben a lekvárgőzben családtörténetek izgalmas szövevénye sejlik fel, amelynek szálai a közelmúltból a jelenkorig tekergőznek. Kőrösi nem először játszik el a hagyományos regényformák összegubancolásával, miként a szív is visszatérő motívuma műveinek. És ahol szív van, ott nők is vannak, meg persze szerelem is.

Luda élettörténete különös módon keresztezi a regény szereplőinek kanyargós életútját. A Szívlekvár ugyanis nem egy, hanem több család regénye: ne tévessze meg az olvasót, hogy ebben a könyvben „mindenki Magyar”: minden nagyapát Magyar Sándornak hívnak, ahogy minden fiút és unokát is. Mert ezek a Magyar Sándorok

mind a 20. századi Magyarország húszas−harmincas éveinek gyermekei: egyikük zsidónak született a fővárosban, a másik szegény vidéki család sarja vagy épp módosabb gazda fia – ekképpen a sors különböző utakra rendelte a derék Magyarokat. S ahogy az apák életének alakulását rendre meghatározza az elmúlt majd’ száz év történelme − amelyet olykor kijátszani igyekeznek, máskor pedig bedarálódnak a könyörtelenül csikorgó fogaskerekei közé −, úgy az újabb generációknak is meg kell küzdeniük apáik múltjával.

De lehetséges-e megválasztani sorsunkat a világháború és a szocializmus korában? A Szívlekvár sorsvariációi, amelyek mind a nagypapák meséiből kerekednek ki, megrendítő vagy éppen humoros történetek rólunk, akik mind születhettünk volna Magyar Sándorokként vagy azok gyermekeiként.

Lackfi János a „magyar ember” nagy sikerű kalandjai után most egy csokor rémtörténetet gyűjtött kötetbe Három a magyar igazság címmel. Ebben szerepel ez a novella is, amelynek címe: Klepetyusok.

Emészthetetlen titkok Tizenhat „bűnnovella” egy kötetben. Papp Sándor Zsigmond történetei A Jóisten megvakul című kötetben rendre a test vagy a lélek ellen elkövetett bűnök, kisebb vétkek köré épülnek. Olvashatunk az éj leple alatt elkövetett gyilkosságokról, gyanús lépcsőházi balesetről, feleségét a falra kiszegező férjről, sérelmeit az osztálytalálkozón megbosszuló férfiról vagy éppen szereplőjét egy forgatókönyvben kéjesen megölő íróról. Az elbeszélések hétköznapi hősei felett ott kísért a „pillangószárnyú apokalipszis”.

A Jóisten megvakul nem a szó szoros értelmében vett kriminovellákat tartalmaz, de erős szálakkal kötődik a műfajhoz, amelynek határait nagyon izgalmasan feszegeti. Papp Sándor Zsigmond nem egyszer az olvasóra

bízza, hogy a szeme előtt zajló történéseket követve kinyomozza, ki a bűnös, olykor azt is, ki az áldozat. Hol erdélyi városokban és falvakban, hol budapesti bérházakban zajlanak a különös, egyik-másik novellában az abszurditásig fokozott események. A végletekig feszített, drámai bonyodalmakat gyakorta váltják ironikus hangvételű pillanatok, történetek. Így derül ki, hogy az imádottját, Karel Gottot az Elba vizében lefényképező géplakatos, Talpó György volt a világ első paparazzója, de az is, hogy a magyar ember a 6 : 0-t nem bírja.

Papp Sándor Zsigmond nagyregénye, a Semmi kis életek után visszatért a novellákhoz, és történetei titokzatos világához saját nyelvet is alkotott, amely plasztikusan ábrázolja a hús bűneitől, szemérmes vagy szemérmetlen vágyaktól megkísértett lelkek vívódásait kísértetiesen ismerős színtereken és helyzetekben.

Minden reggel elnézem a vörösmárvány oszlopokat, a pazar kilátást a folyóra, a terem hatalmas arányait, és megcsóválom a fejem. Kár belétek ez a szép hely, a csudának jutott eszébe, hogy ide szállásoljon be ennyi koszlott, lehetetlen figurát, mormogom a szakállamba, ahogy óvatosan kinyitom az üvegajtót. A neon felkapcsolásával még várok, nem vagyok én kórházi ápolónő, hogy öt óra harminckor indiánüvöltéssel rontsak rá a kórteremre, akár kell gyógyszert szedni, vért venni, infúziót adagolni, akár nem. Szedett-vedett társaság, de mégiscsak belőlük élek.

Hajléktalan banda, ahogy hevernek a padlón csimbókos hajjal, pucér testtel, körülöttük a leplek szertedobálva. Legalább rendet tarthatnának a cserépbögrék, kitömött madarak, szétgurult gránátalmák, horpadt serlegek, különféle tollas fövegek lomtárában, ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni, kié ez vagy az az övcsat, saru vagy aranymarkolatú tőr. Büdös is a levegő, állott, bekapcsolom a légkondicionálót, a gépek morgására az alvók közül többen összerándultak.

Jézusom, ez a kis táncosnő mindenkivel összefekszik. Tegnap az inasgyerek karjából gabalyodott ki, most meg valami muszklis, busa kolosszus ölelgeti. Szégyen. Őszül is már a fickó, meg aztán patája van… Ezeket a lányokat tényleg semmi se zavarja. Kénytelen vagyok tapsolni néhányat, nincs mese, nincs haladék, készen kell állni, mindig akad néhány fura madár, korai látogató, álmatlan turista vagy túlbuzgó művészettörténész-hallgató. A zsibvásár megelevenedik, mindenki ruhát igazít, pajzán élcek röpdösnek, a lengébb lányok kedvtelve pörögnekforognak, pár fiatalember kakaskodni kezd, produkálják magukat, a gyereknép meg szájtátva bámul rájuk. Ómódi pedellusnak érzem magam, kénytelen vagyok fenéken billenteni egy-egy álomittas kövér kisfiút vagy oldalba taszítani valami kóválygó, nyugdíjas díjbirkózót, egy bajadér után hajítani elhullajtott virágkoszorúját. Csodák csodája, mire az első léptek felhangzanak, mindenki helyére kerül. Pán kövér izmait feszegeti, a balett-táncosnő kecses mozdulatba dermed talapzatán, a dagi angyalkák festői alakzatban megmerevedve röpdösnek vagy dörgölőznek a szentek lábához. A részeges bérkocsisok, kiélt matrónák, bamba szolgálók, pelyhes állú egyetemisták pedig, akik nemrég a padlón feküdtek a legteljesebb rendetlenségben, most imára tett kézzel, ájtatos képpel álldogálnak napestig színes klepetyusaikban.

S

Á

N

D

O

R

VALLOMÁSOK A teljes változat

ÚJ MÁRAI REGÉNYTÁR A H E L I KO N K I A D Ó G O N D O Z Á S Á B A N

NYUGATI

3. oldal

2014. TÉL

Mindent bele, Carlo!

Szubjektív élménybeszámoló egy hihetetlen találkozásról Az első film, amit valaha moziban láttam, az Én a vízilovakkal vagyok.

A főszerepben Bud Spencerrel és Terence Hillel. Fogalmam sincs, hány éves lehettem, de arra emlékszem, ez az élmény ébresztette fel bennem a filmek iránt érzett, azóta sem múló rajongásomat.

De kisgyerekként Bud és Terence olyan volt nekem, mint a többi, általam szeretett rajzfilmhős. Ők ketten annyira tűntek számomra valódi, hús-vér embereknek, mint amenynyire valódinak látszottak a pofonok, amiket a filmjeikben osztogattak – egyébként, biztos forrásból tudom, hogy Bud maga találta ki azt az öszszetéveszthetetlen mozdulatot, ahogy ököllel kupán vág egy rosszfiút…

Emiatt volt végtelenül szürreális élmény, amikor néhány héttel ezelőtt egy takaros római lakópark negyedik emeletén, kilépve a miniatűr liftből – már előre figyelmeztettek, négynél többen ne szálljunk be egyszerre, de gyanítom, ez a szám maximum kettőre csökken, ha az ember történetesen épp Bud Spencerrel utazik együtt

– meghallottam jellegzetes, dörmögő hangját, aztán néhány pillanattal később megpillantottam őt.

Annyira zavarba jöttem, mint még soha életemben. De ugyanezt a zavart és izgatottságot láttam a harcedzett újságírók arcán is, akiket kollégámmal, Büchler Andrással kísértünk el Rómába, hogy Bud Spencerrel készíthessenek interjút önéletrajza második kötete megjelenésének

hanem egy hihetetlenül egyszerű és természetes öregúrral, Carlo Pedersolival ismerkedtünk meg aznap délután, aki olyan közvetlenül viselkedett, hogy pillanatokon belül otthon éreztük magunkat nála. Miközben felesége kávéval és üdítővel kínált bennünket, ő nagyokat derült azon, mennyire bonyolult hangzású a magyar nyelv, lelkesen mesélt úszómúltjáról, a magyar vízilabdáról, az ételekről, a családjáról és az életfilozófiájáról – amit egyik dalában frappánsan így foglalt össze: „futtatenne”, ami szabad fordításban annyit tesz: „tegyél rá magasról”…

Ösztönök, csábítás, pszichológia…

Mindenki szeretné megfejteni azt a titkot, miért szeretünk bele valakibe, mi ébreszt különös vonzalmat, miközben mások épp taszítanak.

Dienes Angéla Csábításra születtünk című könyvéből kiderül, igaz-e, hogy rendre az ellenkező nemű szülőnkhöz hasonló párhoz vonzódunk, ezzel újrateremtve az általunk tapasztalt

családi mintát. Milyen evolúciós okai vannak, hogy a férfiak a homokóra testalkatú nőket preferálják, míg a nők számára a széles váll és keskeny csípő a megnyerő? Hogyan üzen testével a férfi és a nő, ha valaki tetszik, és közben még milyen tudattalan folyamatok segítik a vonzalom kialakulását? Az is kiderül, hogyan udvarol ma a Z generáció, és létezik-e a „hűséggén”, vagy állati örökségünk révén talán inkább csalásra (is) születtünk.

Csányi Vilmos szerint „Dienes Angéla remek könyve sorra veszi, hogy alapvető élettani folyamataink meg a hormonok, illatanyagok hogyan fejtik ki hatásukat, amikor tartós partnert vagy esetleg egyéjszakás kalandot keresünk. Nem mindent a biológia dönt el, de érdemes ismerni azokat az apró mechanizmusokat, amelyek befolyásolják viselkedésünket, akár érett korban vagyunk, akár az Y vagy Z generációkhoz tartozunk”.

Oravecz Nóra 99 lélekerősítő gondolat

2+1

apropóján. Olyan volt ez, mintha találkoztam volna a Télapóval. Pont olyan. Nemcsak azért, mert Bud még hasonlított is rá, hanem mert akkor sem lepődtem volna meg jobban, hogy valóban létezik, ha magával a Télapóval találom szembe magam.

Kiderült, nem is tévedtem olyan nagyot, hiszen Bud tényleg csak a filmvásznon létezik. Mi nem vele, És ha már itt tartunk, Carlo énekelt is nekünk. Merthogy mostanában ebben leli kedvét: bolondos dalokat ír, legtöbbször nápolyi dialektusban, arról, miért is imádja annyira az életet.

Carlo Pedersoli, azaz Bud Spencer azt is elmondta, mennyire hálás magyar rajongói nem múló szeretetéért.

Megígérte, amint tud, ellátogat hozzánk, hogy személyesen is köszönetet mondjon mindenkinek. Már nagyon várjuk, hogy viszonozhassuk vendégszeretetét. Addig pedig ott vannak nekünk a filmjei és a könyvei!

Angyalosy Eszter

Hozleiter Fanny Mosolyka új könyve, a Lélekkód „A lelkek kódja sosem téves. Mindenki a számára legtökéletesebb testben születik a legmegfelelőbb időben, a legmegfelelőbb helyre. A test nem egy jelmez, mi fogva tart, hanem egy ajándék. Egy ajándék, ami segít, hogy csodákat élhess meg. Hogy tanulhass és alkothass.

Nem számít, milyen testbe születtél, csak az, hogyan érzed magad benne. Szeresd hát az ajándékodat, légy rá büszke. Hisz megismételhetetlen és különleges minden egyes lélek!”

Sorsfordító pillanatok Fellángolás – elmúlás – beteljesülés Sokan úgy tartják, az életünk nem más, mint útkereszteződések sora.

Minden pillanatban döntenünk kell: menjünk vagy maradjunk, éljünk a lehetőséggel vagy utasítsuk vissza, szeressünk vagy gyűlöljünk, megalkudjunk vagy útnak induljunk.

Ha válaszúthoz érkezünk, gyakran kikérjük a hozzánk legközelebb állók tanácsát, de olykor mindenkit meghallgatva sem könnyű meghozni egy döntést, amely életünk további folyását jelentősen megváltoztatja. Ilyenkor – szerencsés esetben – az ember belebotlik egy jó könyvbe, amelyben magára és a saját problémájára ismer, és a kötetben megelevenedő karakter mutat utat vagy − legalább néhány estére – kiutat…

D. Tóth Kriszta második regénye, a Húszezer éjszaka a szerző bevallása szerint ott kezdődik, ahol a lányregények véget érnek. Már az első oldalon belecsöppenünk Szomjas Helga életének legintimebb pillanatába, hogy aztán oldalról oldalra megismerjük egy 40-es nő életét napjainkban. Helga megszokássá szelídült házasságában és egy családanya hétköznapjainak rutinjában őrlődik, amikor rátalál egy

vérpezsdítő kaland. D. Tóth Kriszta bestsellerében is a választás, sőt a választás szabadsága a kulcs, amely végül a Szomjas Helgát újra boldoggá tévő úthoz vezet, de hogy melyik is ez, azt minden olvasónak magának kell végigjárnia.

A svéd sikerszerző, Katarina Mazetti újdonsága, az Elváltak és válófélben lévők panaszai is merész

vállalkozás. Ezek a történetek is azt firtatják, amiről a romantikus filmek és regények többnyire szemérmesen hallgatnak: hogy a szerelem nemcsak fellobban, de el is múlik. Mazetti ezúttal is elemében van, sziporkázóan humoros. Novelláiban sírva-nevetve ismerhetünk mindannyian magunkra, barátunkra, szomszédunkra, hiszen a történet rólunk szól, mert ahogy szerelmeinket sem egyformán éljük meg, úgy válásainkban is másként fáj az elmúlás.

Egy másik utat jár be Hulej Emese, aki a világhírű antropológus, gróf Teleki Géza nyomába szegődik. A Nők Lapja újságírója az Egy Teleki gróf Afrikában című regényes életrajzában azonban nemcsak az igézet földjére követi a széki nemest, hanem színes és lebilincselő képet fest az erdélyi Teleki családról is. Az utazás maga a tapasztalás, amelynek végén Teleki számára értelmet nyer szülei viszonya az erdélyi gyökereikhez: megérti, apja miért nem akart róluk beszélni, és azt is, hogy anyja miért ragaszkodott hozzájuk ennyire.

Ezekkel a szédítő kalandokkal a pesti éjszakától a svéd kertvároson át az afrikai éjszakáig a női lélek megannyi keserű dilemmáját és izzó nehézségét járhatjuk körbe biztonságos karosszékünkből.

Két könyv mellé teszünk még egyet a fa alá!

Minden könyv hozzánk tesz valamit

www.libri.hu

NYUGATI

2014. TÉL

4. oldal

Beszélgetős terápiából írásterápia 2013 májusában indult útjára az Egyasszony blog, amely kibővítve most könyvben is megjelent. Péterfy-Novák Éva elfojtásról, önvádról és könnyek nélküli évtizedekről.

eljátszottam a gondolattal, talán egyszer többet kellene írnom. 2012-ben a terapeutám, KövesTóth Éva tanácsolta, írjam le, amiről beszélgetünk, mindig csak annyit, amennyiről szó volt, és olyan stílusban, mint az a rövid, 10-15 soros első verzió. Megpróbáltam, és így született a Zsuzsák története.

■ Az Egyasszony nemcsak a gyász – akkor még el nem sírt – könnyeivel van tele, de örömkönnyekkel is. Különösen megható, ahogy az egri intézetről írsz, ahol a kislányod élte napjait. Jártál ott azóta?

■ A lányom halála után évtizedekig arra se mentem, de nemrég újra jártam ott – úgy éreztem, meg kell osztanom velük, hogy megírtam a könyvet. […] Régebben azt gondoltam, hogy ezt a helyet mindenkinek látnia kell legalább egyszer.

Mára már azt gondolom, hogy csak olyan ember menjen oda, aki fel van készülve arra, hogy mit fog látni.

■ Hogyan lett a beszélgetős terápiából írásterápia?

■ Zsuzsi aznap lett volna huszonöt éves, amikor Geréb Ágnest letartóztatták. A születésnapja környéke mindig nagyon kemény időszak nekem, és reggel, amikor fölkeltem, rögtön ez a hír fogadott az interneten. Első indulatomban írtam 10-15 sort erről az ügyről Geréb Ágnes védelmében, amiben nagyon röviden, tőmondatokban benne volt a szülésem története is. Az is benne volt, hogy a szülést levezető orvos, Kádár doktor azóta már nyugdíjasként éli világát – nem vitték el, mint Geréb Ágit. Miközben írtam, az akkori férjem megállt a hátam mögött, és könnyes lett a szeme. Nem értettem, hogy miért – rákérdeztem, és elmondta, nagyon erős hatással van rá, amit olvasott. Akkor

(A teljes interjú a KönyvesBlogon olvasható.)

Az év romantikus vígjátéka NICOLAS BARREAU

7 dæ ceieboW

Az utolsó reggel PÁRIZSBAN Milyen hosszú az út a debreceni értelmiségi családból a Külkereskedelmi Főiskolán át a divat világáig?

Mi van a csillogó ruhák, a siker mögött? Mennyi munkával, kitartással, tehetséggel épül fel Magyarországon egy világhírű divatcég a rendszerváltás után? A Londonban debütáló, majd Párizsban ösztöndíjasként a divatszakmát megismerő Náray Tamás Az utolsó reggel Párizsban címmel „backstage” regényt írt – ráadásul kétköteteset! Ebben

2+1

amellett, hogy páratlan betekintést kapunk a hazai és külföldi divatvilág titokzatos, szigorú és egyben varázslatos világába, a főszereplő, Dárnay Dávid személyében megismerhetünk egy férfit, aki a világra látható, tapintható érzékenységgel reagál, aki a hétköznapokon is ünneplőbe öltözik, aki rajzaival, terveivel szépséget formál. „Szeresd a nőket, és hálából neked adják majd a hatalmukat” – ezt a tanácsot kapta az édesanyjától a fiatal fiú, aki, hűen a szavakhoz, céltudatosságával és kitartásával világhírű divattervező lett. Hol kezdődik Náray Tamás, és meddig tart a főhős, Dárnay Dávid? A valóságos regény valójában prózai önvallomás, amelyből kiderül, mennyi alázat, kitartás, szorgalom és sok-sok gyötrelem vezet a sikerhez, amelyhez persze tehetségre is szükség van.

Náray Tamás Az utolsó reggel Párizsban című könyve a divatvilág megismertetése mellett kordokumentum és családregény: a főhős saját családján keresztül éli át újra hazánk történelmének nehéz periódusait, és mutatja be gazdag jellemrajzzal rokonai és saját fejlődését – rögös, de hittel teli útját céljai megvalósításáig. A kötet letehetetlenül izgalmas, kötelező olvasmány a divat, a művészet, a teremtett szépség iránt érdeklődőknek.

21

gramm lélek, gramm szerelem

„Nincs mit tenni, ha a szerelem egyszer létrejött, nem válhat már semmivé.

Mivel nem tudom elviselni elmúlásának fájdalmát, nem akarom, hogy elillanjon. [...] Hogy lehetne elegem a szerelemből? [...] Ha meghalok, a szerelmem akkor is megmarad, ott marad majd azoknak a lelkében, akiket szerettem, és azokéban, akik szerettek.”

Azt mondják, az emberi lélek súlya 21 gramm. Ha ez így van, akkor a 21 gramm szerelem jelentése minden bizonnyal az, hogy az ember lelke teljes súlyával szeret. E megközelítésből kiindulva a 21 gramm szerelem kiutat keres a halálfélelemből, annak a lehetőségét kutatva, miként kerülhet a test összhangba az örökkévalósággal, hogy megszabaduljon a fájdalomtól és a haláltól való félelemtől.

A kínai írónő, Xue Yanping, akinek elsőként 21 gramm című regénye jelent meg magyarul, egy nyughatatlan, önfejű, az életbe belefásult, elvált nő történetét tárja elénk, akinek nincs munkája, váratlanul pedig halálos kórral kénytelen szembenézni.

Yanping története a halálfélelem árnyékában megélt szerelemről és szexualitásról, fájdalomról és életörömről szól. Főhősének lelke csordultig telik szerelemmel, a lélek képlékeny tüneményével, miközben a hús-vér testet elviselhetetlen fájdalom gyötri. Ilyen érzés a halálos szerelem, amelyet a halált is legyőző örökkévalóság emel a magasba...

Mindhalálig Félni a haláltól annyit tesz, mint félni az élet teljességétől Singer Magdolna veszteségekkel foglalkozó terapeuta, aki új kötetéhez, a Mindhalálighoz gyásztanácsadóként szerzett sokévnyi tapasztalatát használta fel. Története főhősének, Istvánnak látszólag mindene megvan: sikeres vállalkozás, gondoskodó feleség, gyönyörű gyerek. A férfi egy nap tudomást szerez róla, hogy önkéntes segítőket keresnek egy közeli hospice intézménybe, és érzi, a sors neki szánta ezt a lehetőséget. Miközben István mások történeteit hallgatja, feltárulnak saját életének buktatói is: megoldatlan konfliktusok, eltitkolt fájdalmak. Ahogy egyre több időt tölt a haldoklókkal, úgy lesz egyre szorosabb a kapcsolata az élőkkel. Egyetlen ember nem képes megbocsátani a közös életükben történt változást: a felesége.

Mit érdemes feláldozni a boldogságért? És mi kell ahhoz, hogy egy ember teljesnek érezhesse az életét? Erről szól a Mindhalálig.

Búcsú kíméletlenül őszintén Mittelholcz Dóri kíméletlenül őszinte ember volt: magával szemben és másokkal is. És ugyanezt várta el cserébe is. Úgyhogy, bár még fogalmam sincs, mit fogok most írni, hogyan fogom tudni elmondani, amit akarok, egy valamit legalább tudok: kénytelen leszek kíméletlenül őszintének lenni.

Akkor ismertem meg őt, amikor még azt hitte, meggyógyult, és előtte áll az egész élet: egy élményekben gazdag, teljes élet.

Ha így lett volna, ha tényleg meggyógyult volna, biztos vagyok benne, hogy neki élményekben gazdag és teljes élete lett volna.

Mert ő − sokakkal ellentétben − hihetetlen szenvedéllyel csinált mindent.

Aztán úgy alakult, hogy végül a betegsége legnehezebb szakaszában lett a mindennapjaim része. Átjártam hozzá, és miközben a könyvén dolgoztunk, beszélgettünk mindenféléről. És megértettem, hogy az ő szenvedélyén, életszeretetén mit sem változtatott az állapota. Ő mindent a legmagasabb fordulatszámon csinált.

Mindegy volt, hogy épp szeretett, örült vagy szenvedett, szenvedélyesen csinálta. És őszintén.

Szenvedélyesen próbálta megérteni a betegségét, és szenvedélyesen próbált megoldást találni a gyógyulásra. Döbbenetesen erős volt. Mikor becsuktam a szemem, és úgy hallgattam, épp olyan volt, mint azon az első napon, amikor megismerkedtünk.

Amióta megjelent a könyve, és kikerült a netre a róla készült riportfilm, folyamatosan felbukkannak régi és új ismerőseim, hogy elmeséljék, mennyire hihetetlen ez a lány, és hogy megváltoztatta az életüket. Mindig azt válaszolom nekik, örülök, és ennek ő is örülne. Azt hiszem, tényleg örülne – ezért volt számára oly fontos, hogy megcsinálja a könyvet: hogy tájékoztasson, megossza az emberekkel, amit ő tanult meg az elmúlt négy évben, és ráébressze őket arra, mi fontos igazán az életben.

Bármennyire is közhelyesnek tűnik vagy üres szólamnak, akkor is leírom, mert megígértem, hogy őszinte leszek. Dóri az én életemet is megváltoztatta.

Sosem fogom tudni neki megköszönni, hogy láthattam, milyen különleges és intenzív a kapcsolata a családjával, a szeretteivel.

Hogy emlékeztetett rá: ne tököljek annyit, hanem igenis éljek.

Hogy ráébresztett, mennyire hálás vagyok a testemnek azért, hogy működik. Hogy megtanította: mindennél fontosabb, hogy őszinte legyek önmagamhoz.

Hogy is mondhatnám el neki most, hogy ez mennyit jelent…

Angyalosy Eszter

Két könyv mellé teszünk még egyet a fa alá!

Minden könyv hozzánk tesz valamit

www.libri.hu

NYUGATI

5. oldal

GÓLERŐS CSATÁR A MÉLY TALAJÚ PÁLYÁN Sárközy Tamás a második Orbán-kormányról A hatalom sose szerette, ha valaki középen áll (Szolón törvényben rendelkezett arról, hogy az ilyen szedje a sátorfáját Athénból). Az elvetemült Sárközy Tamás évtizedek óta nem hajlandó egyik oldalra sem állni.

A jeles jogászprofesszor jó pedagógusa volt akárhány szekértábor tagjainak (tanította őket az egyetemen és együtt ivott velük a kocsmában), és most Kétharmados túlzáskormányzás – avagy gólerős csatár a mély talajú pályán című újabb könyvében „harag és részrehajlás nélkül” értékeli a második Orbán-kormány négy évét; ugyanolyan higgadtan mond véleményt a „gondolatnál is gyorsabb jogalkotásról” vagy az „irányított nemzeti kapitalizmusról”, mint a stadionépítési programról vagy a várható jövőről. Az ilyen vagy olyan előjelű, a populista summázatokhoz szokott választópolgár nem győz csodálkozni: jé, ezt így is lehet nézni?

Egészen egyedi hangvétel ez a szakmaiságot és bírálatot hol kedélyes, hol cinikus megjegyzésekkel ötvöző stílus, benne az érintettség (szem- és fültanúság) váratlanul fel-felbukkanó adomáival.

Tábori Zoltán

2014. TÉL

Anne, a mesemondó 1942. június 12-én Anne Frank tizenhárom éves lett, és egyebek mellett egy naplót kapott ajándékba.

Rögtön az első bejegyzésben arról ír, hogy sosem örült még így semminek.

„Szeretnék hasznára és örömére lenni a körülöttem élő embereknek, akik mit sem tudnak rólam.”

Az ezt követő, még szabadon töltött néhány nap alatt az élet apró-cseprő ügyeit jegyezte le, mint bármelyik kamaszlány. Ez a piros-zöld kockás vászonba kötött könyvecske volt az

ACZÉL ENDRE

Acélsodrony – Az ötvenes évek I. ö౯ACÉLSODRONYǦ ౯ vadonatúj kötete Minden, amit tudni érdemes az ötvenes évek világáról – a vasfüggönyön innen és túl.

Gizi és Zsuzsi

első, amit az elrejtőzésük előtti, lázas izgalommal teli estén elcsomagolt – mintha sejtette volna, milyen fontos szerepet játszik majd élete eljövendő részében. A hátsó traktusba való beköltözés utáni első hetekben nem nagyon tudott írni, túl nagy feszültségben élt, de később nem múlt el úgy nap, hogy ne vette volna elő a füzetét. Hamarosan azonban már nem tartotta elégségesnek a naplóírást, a napi események rögzítése mellett elkezdett rövid elbeszéléseket írni. Kezdetben – 1942 végén, majd egyre inkább 1943 közepén – önéletrajzi, vidám történeteket írt az iskolában történtekről vagy a rejtekhelyen zajló életről. Később melankolikus meséket és példázatokat jegyzett le, amelyekben az ifjú írónő a központozás szabályainak terhes formaságaival mit sem törődve szabadságról és igazságosságról ábrándozott. Minden történetét nagy gonddal csiszolgatta, mielőtt átvezette volna a Történetek könyvébe, egy nagy pénztárkönyvbe, amelyet egyik segítőjük vitt fel

Mesteri trilógia A HARMADIK BIRODALOMról – a kötetek szaklektorát, Ungváry Krisztiánt kérdeztük A Harmadik Birodalom háborúban egy történetírói remekmű megkoronázása. Richard J. Evans neves brit történész a náci Németországról szóló, mesteri trilógiájának frissen megjelent harmadik és egyben utolsó kötetében a német katonai hatalom felemelkedését és bukását

Számos az alábbihoz hasonló érdekességet talál Budapest közlekedéséről és közlekedési eszközeiről Legát Tibor és Zsigmond Gábor legújabb, Közlekedik a székesfőváros című könyvében.

Sir Richard J. Evans Talán a női munkaerő hiányát pótolták azzal, hogy a kísérleti villamosoknak női neveket adtak.

Erre ugyan nincs bizonyítékunk, azt viszont tudjuk, hogy Adél mellett létezett Gizi és Zsuzsi villamos is. Különböző távkapcsolású megoldásokat keresve a BSZKRT mérnökei az 1393-as és 1394-es pályaszámú kocsikból készítették el a Gizi nevű átjárós ikerkocsit kontaktoros távkapcsolással (1940-ben négymotoros közvetlen kapcsolást kapott).

A Zsuzsit az 1402-es és 1403-as kocsik ikresítésével hozták létre, hasonló átjárást kialakítva a két kocsi között. Mindkét kísérleti járművet a második világháború után átépítették, négymotoros közvetlen kapcsolást kaptak. A gyors és olcsó „korszerűsítés” igénye miatt egy sor hasonló ikerkocsi is született.

„A HATALOM AZ A KÁBÍTÓSZER, AMI TÖNKRETESZI AZ ERŐSEKET, ÉS AMIRŐL ÖNKÉNT NEM MOND LE SENKI.”

RENDSZERVÁLTÓ ELITÜNK GÖRBE TÜKRE

neki a hátsó traktusba. Ezekből állította össze a Mesék és történetek a Hátsó traktusból című kötetet. Még tartalomjegyzéket is készített hozzá.

Arról álmodozott, hogy legalább egyik-másik elbeszélését megjelenteti.

De erre az ő életében nem került sor...

Tönkő Vera

mutatja be. Az elbeszélést, leírást és elemzést egyesítő kötet közérthető, lebilincselően izgalmas történet egy társadalomról, amely vakon rohan a pusztulásba, magával rántva szinte egész Európát.

■ Rengeteg könyv született a második világháborúról és a náci Németországról. Miben más ez a trilógia?

■ A téma irodalma első látásra csakugyan végtelennek tűnhet. Más a helyzet azonban akkor, ha a megjelent könyveket minőségi szűrésnek vetjük alá: ebben az esetben az összefoglaló munkák száma már jóval csekélyebb. Evans trilógiája pedig több szempontból is egyedülálló. Egyrészt azért, mert szerintem nemcsak történészi, hanem irodalmi teljesítmény is, ahogyan egy elmúlt kor eseményeit bemutatja az olvasónak, megőrizve ezzel az antik görög történetírás legjobb hagyományait. Másrészt azért, mert ennél „frissebb”, azaz minden releváns forrást figyelembe vevő öszszefoglaló munka nemcsak magyar

nyelven, hanem angolul és németül sem létezik.

■ Mi a trilógia három legfőbb erénye?

■ A könyv elsődleges erénye az olvasmányosság: úgy gondolom, mindenki, akit csak egy kicsit is érdekel a történelem, regényszerűen fogja tudni olvasgatni ezeket a köteteket. Így az első látásra riasztónak tűnő terjedelem valójában szintén a munka határozott erénye. Nagyon jó módszernek tartom azt is, ahogyan Evans ötvözi a mikro- és a makrotörténeteket. Ez abban jelenik meg, hogy bizonyos események bemutatásánál rendre ugyanazoknak a szereplőknek a memoárjából is megjelenik egy-egy idézet – így bizonyos szereplők egy idő után az olvasó közeli ismerőseivé is válnak. Tévedés volna azt gondolni, hogy Evans azért használja őket, mert lusta lett volna több forrást keresni: ez már a felhasznált források végtelennek tűnően hosszú jegyzéke alapján is kizárható.

A módszer hallatlan előnye, hogy személyessé, az olvasó által is átélhetővé teszi egy olyan kor eseményeit, amelynek szemtanúi ma már alig vannak az élők sorában, és amelyről már mindenki úgy gondolja, hogy az ő életének semmi köze sincsen hozzá. Szerintem ez tévedés, és ebben Evans könyve csak megerősített.

NYUGATI

2014. TÉL

6. oldal

Dorian Gray cenzúra nélkül!

Hogyan lehet valami rövidebb, ha kiadását pedig számos kiadó visszanincs cenzúrázva? Ez első hallásra mondta. is több mint furcsa. Oscar Wilde fő A Dorian Gray képmása ennek elművének, a Dorian Gray képmásának lenére egy év múlva mégis napvilágot esete valóban a világirodalom egyik látott könyv formájában is, igaz, alalegbizarrabb cenzúratörténete. posan átdolgozva. Wilde azt a taná1890-ben Wilde-tól kéziratot ren- csot kapta jóakaróitól, hogy „vegye el delt a Lippincott’s Monthly Magazine, a regény élét”. Ő ezt megfogadva elaz Egyesült Államokkezdte lazítani és bőban és Nagy-Britanvíteni a szöveget, mígg niában megjelenő végül hét fejezetet írt „A leghétköznapibb irodalmi folyóirat. hozzá. dolog is megédesül, A mű elkészült, de Szerencsére az ereha rejtegeti az ember.” deti gépirat valahogyy a gondos szerkesztők „erkölcsrendészeti mégis megmaradt, szempontból” aggáés Nicholas Frankel lyosnak találták, ezért a kínosabb irodalomtudós lehántotta róla a „femondatokat és kifejezéseket kihúz- lesleget”, visszaállította a kihúzott ták vagy átírták. De nem eléggé! részeket, így eredeti pompájában A magazin megjelenése után ak- állhat előttünk a mű: a Dorian Grayy kora lett a botrány, hogy a legna- képmásának szerzői változata. gyobb angol lapterjesztő visszahívta A hajdani erkölcsi problémák a mai standjairól a példányokat, a könyv olvasó számára érzékelhetetlenek,

A LEGNAGYOBB KUJON

MOCSOK A Trainspotting világhírű szerzője, Irvine Welsh újra lesújt: magyar nyelven először megjelenő regénye, a Mocsok minden szempontból méltó a címéhez. Olvasson bele!

Lehúzzuk a sörünket, aztán kimegyünk, leintek egy taxit, és már húzunk is haza hozzám. Lassan mindent vastagon belep a hó, ami a súlyos bűncselekmények osztályáról nézve az aljanép legaljához tartozó közlekedésis nyomorékoknak komoly túlórákat, nekünk, többieknek pedig totális káoszt jelent. A taxisofőr barátságosan fecserészik, mert abban a tévhitben él, hogy ezzel kiérdemel némi borravalót. Hiba! Csak egy értelmi fogyatékosnak jutna eszébe jattot adni egy edinburgh-i taxisofőrnek. Sajnálom, drága, drága barátom, de nincs kibúvó a szabályok alól. Amikor megállunk és kiszállunk, az összes aprómat odaadom a gecinek. Miközben a kezébe számolom a pénzt, a rosszallástól idegesen remegő hasítékká változik a szája.

– Bladesey, vannak egy- vagy kétpennyseid? Már csak négy penny hiányzik.

– Egy ötöst találtam – feleli Bladesey.

Elveszem tőle, beleejtem a sofőr tenyerébe, és visszaveszek egy pennyt. – Így ni – mondom vidáman a faszinak.

– Akkor rendben is vagyunk. Három font hatvan cent.

– Nagyon szépen köszönöm – szűri a szavakat a fogai közt.

– Nem tesz semmit! Én tartozom köszönettel önnek – mosolygok. Amíg én kinyitom a kaput, a faszkalap zsebre vágja az érméket, és elhúz.

– Nem adtál borravalót a srácnak?

– kérdezi Bladesey.

– A kutyaszart sem adnám oda a cipőmről egy ilyen nyomoréknak – felelem.

– Van néhány taxisofőr a páholyban is...

– Nagyon jól tudom, Blades testvér.

Mégsem hiszem, hogy egy kibaszott ügyeskedő hiéna jattot érdemel, csak mert ő is a rend tagja. Nincs kibúvó a szabályok alól. Borravaló? Én ezeknek a szarháziaknak még egy pohár fagyállót sem adnék, bazmeg. Törődünk mi az ilyesmivel? Egy nagy lófaszt!

KICSIK ÉS NAGYOK KEDVENCE,

viszont Wilde remekműve időtállónak bizonyult. Egy csodálatos, lendületes regényt vehetünk most kézbe, Dunajcsik Mátyás precíz és hű, mégis ihletett fordításában.

Dávid Anna

VICTORIA BERGMAN TRILÓGIA „FELTÖRLIK A PADLÓT

1.

STIEG LARSSONNAL” GEFLE DAGBLAD

2.

Hogy kicsoda Émile Ajar? Ő La Bruyère óta a legsajátosabb francia humorista. La Fontaine óta a legkegyetlenebb moralista. Villon és Rabelais óta a legtragikusabban vidám költő. Dickens, Andersen, Hugo, Gorkij, Daudet, Renard, Aragon, Queneau, Salinger, Móricz lelki társa. Aki nem hasonlít senkire.

Ezt írták méltatói. Ő Romain Gary, eredeti nevén Roman Kacew, litván–lengyel–orosz– zsidó származású francia író (1914– 1980), alias Fosco Sinibaldi, Shatan Bogat, René Deville, Lucien Brûlard.

Háborús hős, diplomata, hősszerelmes, Hollywood sztárja, sikeres író.

A született rejtőzködő, aki a legtermészetesebb módon váltogatja az álneveket, a személyiségeket, a nyelveket. Élete a játék. A szerep. A maszk.

Romain Garynek éveken át sikerül félrevezetnie a francia irodalomértőket és olvasókat. Már-már őrülten leplezi, hogy Émile Ajar csak álca, az ő álneve, még meg is személyesítteti az unokaöccsével, Paul Pavlowitchcsal, sőt, egy regényben összehord minden rosszat saját magáról, Garyról, csak

ÚJ FORDÍTÁS

hogy az egyre gyanakvóbb sajtó ki ne derítse az igazságot. Kétszer kapja meg a Goncourt-díjat, egyszer mint Romain Gary, egyszer mint Émile Ajar. És csak a síron túlról árulja el, hogy ő volt Émile Ajar is, az önnönmagánál egy emberöltővel fiatalabb, ifjú titán, akinek a fényképe alapján amolyan világcsavargó, „használjon aftershave-et, idenézzen, milyen

férfias vagyok” vonásai vannak. Ajar, akiben az a legújszerűbb – legalábbis egyes korabeli (1974) kritikusai szerint –, hogy jópofáskodva vájkál a nyomorban, és aki – más, szintén korabeli kritikusok szerint – sokkal, de sokkal jobb író, mint az öreg Gary.

Előttem az élet. Salamon király szorong. A virradat ígérete. Lady L. Variációk egy témára. A sebezhetőség, a kiszolgáltatottság, a szerelem, a szeretetéhség örök regényei.

Tönkő Vera

ELSŐ KIADÁS

A Vonnegut-sorozat már megjelent kötetei: Gépzongora, A Titán szirénjei, Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater!, Bajnokok reggelije

A SZEMTANÚ SOROZAT VISSZATÉR!

NYUGATI

7. oldal

2014. TÉL

RĂŠv FĂźlĂśp ĂŠs az eldugott g kulcs

NYITVA VAN A

RÊv FßlÜp, sokak kedvenc lovaglegÊnye újabb kalandba keveredik, Ês immår harmadik utazåsån Nyår Lőrinccel ismerkedik meg. Jeney Zoltånt kÊrdeztßk balatóniai hősÊről.

A szßletÊssel egy egÊsz vilågot kapunk ajåndÊkba: a Napot, a Holdat, a csillagokat, a magas hegyeket, az ållatokat, a nÜvÊnyeket, a vÜlgyekben kanyargó folyókat, a sßvÜltő szelet, a lobogó tßzet, anyåt, apåt, testvÊrt, rokonokat. Az ajåndÊkba kapott vilåg ismeretlen Ês óriåsi, a mesÊk segítenek megismerni, kÜzelebb hozzåk, elÊrhetővÊ, ismerőssÊ teszik a kisgyerekk szåmåra, mert bårmilyen hihetetlen, szinte mindenről, ami minket kÜrßlÜlel, van egy nÊpmese.

A gyerekek folyamatosan keresik magukban Ês a vilågban a hőst, a varåzslatot Ês a csodåt, ezÊrt van szßksÊgßk naponta a mesÊkk adta bizonyossågra: semmi sem lehetetlen, hogy a cÊlokÊrt Êrdemes elmenni a Fekete-tenger legsÜtÊtebb szigetÊig, mert vår valahol a vilågon a legszebb szÊp Ês a legjobb jó.

Rajtunk, felnőtteken múlik, hogy ez az ßzenet eljut-e a gyerekekhez, Ês az is rajtunk múlik, ha nem. Azon,

■A Halåpi-låp Ês FajszfÜld utån most milyen kalandok vårnak FßlÜpre? ■FßlÜp sokat fejlődik az előző kÊt tÜrtÊnetben, belesimul az udvari Êletbe, Ês egyre hasznosabb tagja a kirålyi udvartartåsnak. A harmadik kÜtetben ÜnkÊnt jelentkezik egy kirålyi megbízatåsra, de a dolgok måskÊpp alakulnak. Az eredeti feladat csak arról szól, hogy repßljÜn egy kÜrt sårkånyhåton a Tó fÜlÜtt, aztån mÊgis egy tåvoli orszågban talålja magåt, ahol súlyos gondok vannak. Nem akarok sokat felfedni az esemÊnyekből, de annyit elårulhatok, hogy FßlÜp egyszerre szembesßl egy kÜrnyezeti Ês egy tårsadalmi katasztrófåval. ■RÊv FßlÜp alakja vÊgÊrvÊnyesen beíródott a magyar gyerekirodalomba: oktatjåk alsó tagozaton, Szegeden båbelőadås, Budapesten Êlő színhåzi előadås kÊszßlt belőle, hamarosan megszßletik a rådiójåtÊk is. Milyen ÊrzÊs

szerzőkÊnt vÊgignÊzni RÊvv FßlÜp alakvåltozatait? zatait? ■Ezek a feldolgozåsok mindig nagyon izgalmasak, Ês ÜrÜmteli talålkozåsok. Arról szólnak, hogy måsokban mikÊnt fogan meg a tÜrtÊnet, mikÊnt elevenednek meg a figuråk, a tőlem fßggetlen mŹvÊszemberek mit szeretnÊnek megmutatni åltala.

A színhåzi våltozatot magam kÊszítettem, Ês vÊgigkísÊrtem a színrevitel kßlÜnbÜző fåzisait, mÊgis legalåbb annyi újdonsågot jelentett, mint a båbszínhåzi feldolgozås, amit csupån a főpróbån låttam előszÜr. A rådiójåtÊkot mÊg nem ismerem, de biztos vagyok benne, hogy remek lesz, mert nagyon bízom az alkotókban. ■A RÊv FßlÜp Ês Nyår Lőrinc a felnőttÊ vålås első lÊpcsőfokån jåtszódik,

A Bookline KĂśnyvek bemutatja:

ahol a kortårsak irånti erős kÜtődÊs Ês a tettvågy hangsúlyos szerepet kap. VÊgigkÜvethetjßk majd FßlÜp felnőttÊ vålåsåt is? Lesz negyedik kÜtet? ■Azt hiszem, kÊnyszerpålyåra ållítottam magam: a harmadik tÜrtÊnet vÊgÊre elhelyeztem egy kis kaput, amelyen keresztßl egy újabb tÜrtÊnetbe juthatunk. Csak egyelőre eldugtam a kulcsot. Nem tudom, mennyi ideig tart majd, míg megtalålom, Ês odaadom az olvasóknak, de az biztos, hogy mÊltånytalansåg lenne ÜrÜkre zårva tartani azt az åtjårót.

hogy tudunk-e minősÊgi időt szånni a mesÊlÊsre, Ês vÊgig tudjuk-e vezetni őket az úton, amely a mondókåktól a tßndÊrmesÊkig visz. Ha mesÊlßnk, Êvszåzadok őstapasztalatåt gyúrjuk a tarisznyåba szånt hamuba sßlt pogåcsåba. Ebben segítenek a NÊpmesekincstår kÜtetei, amelyekbe a vilåg minden tåjåról vålogattam a kßlÜnleges, szebbnÊl szebb tÜrtÊneteket.

A vålogatås sorån elsősorban a mesÊket hallgató gyerekekre gondoltam.

Az ĂŠletkori sajĂĄtossĂĄgokat A figyelembe vĂŠve kerestem a mesei vĂĄlaszokat az Ĺ‘ket foglalkoztatĂł kĂŠrdĂŠsekre.

Minden mesÊt egy-egy mondóka, talålós kÊrdÊs, nÊpdal vagy nÊpi jåtÊk vvezet be. Ezek ugyanazon a mågikus, teremtő, szimbolikus nyelven szólítjåk meg a gyerekeket, mint a mesÊk, erősítve az Ünmagukba Ês a vilågba vetett bizalmat, hogy embernek szßletni jó, Êlni Êrdemes, a vilåg izgalmas Ês gyÜnyÜrŹ.

BajzĂĄth MĂĄria

JO NESBĂ˜

EZ ITT A LEGĂšJABB KALAND!

OLVASNI

GYEREKJà TÉK!

facebook.com/kolibrikiado

Nem mind Ăłdon, ami klasszikus www.bookline.hu

www.bookline.hu/minecraft Š 2014 Notch Development AB

#I²EU ÂŒTKU\ KNNWU\VT EK²KXCN 8CTT² & PKGN HQTFÂŹV U DCP

Alig Ütven Êvvel ezelőtt Michael EndÊt a kritikusok holmi „gyerekfirkåsznak� titulåltåk; Gombos Jim meg Lukåcs, a masiniszta címŹ regÊnyÊnek kÊziratåt tucatnyi kiadó dobta vissza, mire vÊgre sikerßlt megjelentetnie. 1970-ben el is kÜltÜzÜtt Mßnchenből Olaszorszågba.

Hogy mekkoråt fordult a vilåg: måra NÊmetorszåg – sok egyÊb mellett – abban is pÊldaÊrtÊkŹ lett, hogy mikÊnt kell a legigÊnyesebb ifjúsågi kÜnyveket előållítani. A Gyermek- Ês Ifjúsågi Irodalmi KÜnyvtår, a vilåg legnagyobb nemzetkÜzi gyerekirodalmi gyŹjtemÊnye pedig tÜrtÊnetesen a szakma åltal kezdetben lenÊzett

5JQPC +PPGU M¾P[ 5 5J + M¾¾ X6€45 UQTQ\CVC M¾\¨TVJGVĄGP 6€4 €45 5 C NGIſCVCNCDDCM P[GNX¨P L T M¾TN GI[ GI[ RTQDN¨O V OKPV C DCT VU I C\ ¨NGV GNOšN UC C L VU\²V¨TK JGN[\GVGM XCI[ C\ KPVGTPGV JCU\P NCVC

ITT VANNAK A LEGĂšJABB DIAFILMEK!

Nagypapa szĂźletĂŠsnapja A nagyravĂĄgyĂł feketerigĂł KuruttyolĂł bĂŠkakirĂĄly BĂŠkatestvĂŠrek

Michael Ende szßlővårosåban, Mßnchenben mŹkÜdik.

A Kolibri Klasszikusok tavaly őszszel indult sorozata a jó pÊlda kÜvetÊsÊnek jó pÊldåja: a Kolibri Kiadó a nÊmet gyerekirodalom kÊt nagy ÜregjÊnek mŹveivel szåll ringbe a minősÊgÊrt a mennyisÊggel szemben. Egyikßk, az említett Ende Magyarorszågon mår koråbban is slåger volt. A Kolibri most kÊt regÊnyÊnek új kiadåsåval Ürvendeztet meg bennßnket. Måig friss, remek fordítåsok ållnak rendelkezÊsre: A såtånårmånyos paråzsvaråzs-pokolikőrpuncspancs-lódítóbódítóka Låzår Magda båtor Ês båjos magyar szÜvegÊvel; a Gombos Jim meg Lukåcs, a masiniszta pedig Tapodi Rika nem kevÊsbÊ míves Ês invenciózus fordítåsåban. Csak a szerkesztői beavatkozåsokon låtszik, mennyire gyorsan telik az idő, ha fordítåsról van szó. A magyar kiadås mindkÊt esetben eredeti illusztråciókkal jelenik meg, Regina Kehn, illetve Franz Josef Tripp rajzaival.

A mĂĄsik, szinte kortĂĄrsnak szĂĄmĂ­tĂł klasszikus, a kĂŠt ĂŠvvel ezelĹ‘tt elhunyt Otfried PreuĂ&#x;ler viszont sokĂĄig ismeretlen volt a magyar olvasĂłk szĂĄmĂĄra,

Raptormese Az ĂĄlomgubĂłk HĂłfoltmese Dia Dani ĂŠs Dini kutya

magyarul nem jelent meg tĹ‘le semmi. Ĺ? a Torzonborz-trilĂłgia szerzĹ‘je; de Ĺ‘ a szellemi atyja mĂĄs kĂśzkedvelt figurĂĄknak is. A kis szellem, A kis boszorkĂĄny: nem csupĂĄn kĂśnyvcĂ­mek ezek, hanem olyan mesealakok is, akik kĂśnnyen kĂśvethetĹ‘, vicces kalandokba keverednek, ĂŠs kĂśzben utĂĄnozhatatlan egyszerĹąsĂŠggel beszĂŠlnek

az Êlet nagy kÊrdÊseiről. Hol a helyßnk a vilågban? Milyen utakat kell bejårnunk, Ês ezek hovå vezetnek?

Melyek az elkerßlhetetlen fåjdalmak Ês konfliktusok, Ês hogyan kell velßk szembenÊzni? Hogyan viseljßk tßrelmes humorral embertårsaink hßlyesÊgÊt? MikÜzben Franz Josef Tripp színes, bohókås illusztråcióin mulat, a tÜrtÊneteket felolvasva a felnőtt Ünmagåba nÊz, Ês megållapítja: a vålaszokhoz ő sincs sokkal kÜzelebb, mint gyermeke.

NĂĄdori LĂ­dia

Fedezd fel Ăşjra ĂŠs Ăşjra! www.diaďŹ lm.hu

NYUGATI

2014. TÉL

8. oldal

GERDA TARO, aki „kitalálta” Robert Capát A lány német emigráns, a fiú magyar származású fényképész. Párizsban üzlettársak lesznek. És szeretők. Kitalálnak egy képzeletbeli, Amerikában már rendkívül híres fotográfust: a neve Robert Capa, az ügynökéé: Gerda Taro. Mire kiderül a turpisság, már nem számít, hiszen úton vannak a világhírnév felé. Sorra jönnek a megbízatások, miközben Taro is egyre ígéretesebb képeket készít.

Ám egyikük karrierje drámai véget ér: 1937 júliusában Taro halálosan megsebesül. Mindössze huszonhat éves volt az első női haditudósító, aki a csatatéren vesztette életét.

Jane Rogoyska több mint 90 ritkán látható fotóval illusztrált életrajzi könyve nem csupán Gerda életének legizgalmasabb momentumait veszi sorra, hanem megismerhetjük belőle a sajtófotózás hőskorát, és egy különleges szerelem történetét is. Gerda Taro emléke idővel megkopott, Capa mítosza, legendája bekebelezte. „Gerdából lábjegyzet lett, Capa barátnője”. Kincses Károly szerint kellett a női emancipáció erősödő hulláma, hogy Gerda Taro neve ismét fontossá legyen, hogy személye leváljon az őt csak 17 évvel túlélő Capáéról. Ennek legfontosabb momentuma a mexikói bőrönd (2007) feltűnése

a spanyol polgárháborús negatívokkal, amelyek közt csaknem 70 évnyi lappangás után Capa felvételei mellett Gerda és David Seymour negatívjai is előkerültek. A bejelentés nyomán Taro újra berobbant az érdeklődés középpontjába. Számos, addig Capának tulajdonított képről derült ki, hogy Gerda fényképezte. Át kellett értékelni Robert Capa és Gerda Taro életművét, de Capára ebből is csak fény és nem árnyék vetült. „Ez a könyv segíthet megteremteni Taro önálló figuráját – véli Kincses –, a szuverén Gerda Tarót, akit elemezni, bírálni és dicsérni lehet […], s akit majd újra oda lehet állítani Capa mellé. Mert azért, mondhatunk bármit, ők összetartoznak.”

MÉNY MOST ÉN UGATOK

Typex Rembrandtja

„Emelem poharam a legnagyobb holland művészre.

Na jó, a második legnagyobbra.

Először volt Rembrandt, aztán jött Typex.”

Nick Cave

LEGENDÁK ÉLVE VAGY HALVA

P Ó R Á ZO N V E Z E T T E

M AG OS J U DIT MÁR A SIKERLISTÁK ÉLÉN!

Nyugati 2014. TÉL • Kiadja az LS KIADÓI CSOPORT • info@lskiado.hu Balázs Eszter Anna | Büchler András | Földes Kriszta | Gálos Orsolya | Harmat Eszter | Kovács Balázs | Nagy Boglárka | Németh Luca Anna | Orosz Anett | Rajka Mária | Rochlitz Vera | Seres Mariann | Szabados Balázs | Tillai Tamás | Tóth Tamás | Médiatámogató:

Aszalt szilvás-sütőtökös csicseriborsó-főzelék Főzelékes Ferii receptje

Ha egy igazi téli főzeléket kellene választanom, akkor biztosan ez lenne az. Talán az aszalt szilva elsőre kicsit furcsán hangzik benne, de igazán jól megférnek egymással a többi összetevővel. Ha még egy rózsaszínre sütött kacsamell is kerül mellé, akkor szavakkal szinte már nem is lehet kifejezni az ízek adta élményt.

A szilvát a narancs levével és héjával, valamint a vízzel egy serpenyőben közepes lángon elkezdem főzni. Addig főzöm, amíg a folyadék el nem párolog. Közben a hagymát a vaj és az olaj összeolvasztott keverékén üvegesre párolom. Finoman sózom, római köménnyel fűszerezem. Ráreszelem a fokhagymát, beleforgatom a tök felét, és 1 dl főzőlével puhára főzöm.

Ezután hozzákeverem a főtt csicseriborsó egyharmadát és a maradék főzőlevet, majd az egészet összepürésítem. Ezt követően belekeverem a maradék borsót és a narancsos aszalt szilvát.

Egy vastag falú serpenyőt füstölésig hevítek, meglocsolom pár csepp olajjal, és a tök másik részét 3-4 perc alatt megpirítom. Finoman sózom. Frissen őrölt borssal, narancslével ízesítem.

Egy kis csípős fűszerrel, pirított tökkel és friss korianderrel az igazi.

Fényezett sistergő bárányborda JJamie Oliver receptje

Hempergesd meg a báránybordákat egy csipetnyi i i sóban, ób tedd 1 evőkanál olajjal a serpenyőbe, és rendszeresen forgasd, amíg aranybarnára nem sül (kb. 8 percig). Tisztítsd meg és szeleteld finomra a zöldhagymát, a spárgát (a fejeket hagyd egyben), a chilit, és vágd ketté a koktélparadicsomokat. Tedd a zöldségeket 2 evőkanál olajjal a tűzálló edénybe.

Aprítsd durvára a menta leveles végének nagyját, tedd csipetnyi sóval és borssal a zöldséges edénybe, és fokhagymanyomóval préselj hozzá 3 hámozatlan gerezd fokhagymát.

Lapítsd ki hámozatlanul a maradék fokhagymagerezdeket, és a rozmaringlevelekkel együtt tedd a bárány mellé a serpenyőbe. Vágd a lasagnelapokat 2 centi széles csíkokra, szórd a zöldségek tetejére, önts az edénybe 500 ml forrásban lévő vizet, és jól keverd össze az egészet.

A bárány alatt vedd gyengébbre a lángot, a húsra csurgass mézet és balzsamecetet, hogyy szép fényes legyen, aztán tedd ki egy tálra pihenni. Reszelj parmezánt a lasagnettire, és zárd el alatta a lángot. Tálald a báránysült mellé, megpermetezve egy kis balzsamecettel, és megszórvaa a maradék mentával.

Pavlova

tjee ptj tneerr Zsófi receep utn Maau

A sütőt előmelegítjük 120 °C-ra.

A tojásfehérjéket keverőtálba tesszük, és robotgépben vagy elektromos kézi keverővel elkezdjük felverni. Amikor már legalább háromszorosára nőtt a térfogata, lassan, fokozatosan hozzáadjuk a cukrot. A cukor felénél belekeverhetjük az étkezési keményítőt, az ecetet és a vaníliát. Fényes, tömör, homogén hab a cél, amely stabilan megtartja a formáját.

Egy tepsire sütőpapírt terítünk, és egy tortaforma segítségével 23 cm átmérőjű kört rajzolunk rá. A kört egy ecset segítségével vékonyan megkenjük olajjal, így nem ragad majd le a desszert. Ebbe halmozzuk spatulával a tojásfehérjehabot.

Sütőbe tesszük, és 75 percig sütjük-szárítjuk. Ezt követően kitámasztjuk a sütő ajtaját egy fakanállal, és így hagyjuk a pavlovát teljesen kihűlni a sütőben. Ilyenkor a felülete kissé megrepedezik, de ez így van rendjén.

A tetejére való krémhez lazán összeforgatjuk a mascarponét a tejföllel, a porcukorral és a vaníliával.

Közvetlenül tálalás előtt a pavlovára halmozzuk, erre jön a gyümölcs.

Azonnal szeleteljük és fogyasztjuk.

Bármilyen szezonális gyümölcsöt használhatunk, az egyik kedvencem a maracujás ananászragu. Ehhez egy kis lábasban összefőzzük 4 friss maracuja húsát egy zöldcitrom levével, 5 dkg mézzel és egy kis vaníliával. Pár percig forraljuk, amíg kissé besűrűsödik. Összeforgatjuk egy fél friss ananász felkockázott húsával. Megszórhatjuk gránátalmamagokkal is.