Baranya megye erőforrástérképe 2016. by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

BARANYA MEGYE

erőforrástérképe

www.pecsgazdasaga.hu

Impresszum A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Felelős kiadó: Dr. Síkfői Tamás Grafikai terv és nyomdai munka: Molnár Nyomda Kft. A külön nem jelölt képek illusztrációk.

Együtt működünk! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: +36 72 507 148, Fax: +36 72 507 152 E-mail: pbkik@pbkik.hu, www.pecsikamara.hu www.youtube.com/pecsikamara, www.facebook.com/pecsikamara mobil alkalmazás: KamarApp (Android, iOS) 2016. május Aktuális információ: www.pecsgazdasaga.hu

Bevezető

371 ezer fős lakosságával és 4300 km2-es területével az ország közepes méretű közigazgatási egységének számít. Síkságaival, dombságaival, folyóival (Duna és Dráva), számtalan patakjával, mesterséges tavaival az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Természeti adottságai, ásványkincsei és sokszínű népessége révén Baranya a

Fotó: LAFARGE Cement Magyarország Kft.

Baranya megye Magyarország legdélibb megyéje.

legfejlettebb térségek közé tartozott. Az elmúlt 25 év gazdasági átrendeződése azonban nem kedvezett Baranya megyének. A nagy tőkebefektetések csak ritkán találták meg a sokáig kedvezőtlen közlekedési kapcsolatokkal rendelkező térséget. A mezőgazdaság, helyzetének relatív, hanem egyes években tényleges romlásával járt. A negatív folyamatok megfordítását számos helyi szervezet tűzte ki céljául. Sikerekről ritkábban, sikeres kezdeményezésekről gyakrabban szólnak

Fotó: Svastits Krisztián

az ipar és az építőipar stagnálása nemcsak az itt lakók

a híradások. A látványosan induló programok mellett negatív folyamatok is jelentkeznek, melyek az igazi áttörések elmaradásához vezetnek. Ennek oka lehet többek között a helyi feltételek hiányos ismerete, ezért tartottuk fontosnak egy, a megyére és kisebb közigazgatási egységeire vonatkozó „leltár” elkészítését. Egy itt élő népesség sokszínűségét és képzettségét mutatja be, amely kitér az oktatás, képzés jelenlegi helyzetére és lehetőségeire, és amely képet ad az üzleti és termelői infrastruktúra állapotáról.

Fotó: Svastits Krisztián

olyan forrástérkép összeállítását, amely elsősorban az

NÉPESSÉG Baranya megyében 2015. év elején közel 371 ezer fő lakott. Ez 1,8 %-kal alacsonyabb a két évvel korábbi létszámnál. A negatív változás valamennyi közigazgatási egységre jellemző.

1. ábra: Baranya népessége, 2015 (fő) 24 385 14 586 35 539

11 607

12 405 34 210 34 084

13 986 11 567

178 291

Fotó: Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter

Forrás: KSH

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a népesség 85,1 %-a volt magyar, 6,7 %-a német, 4,6 %-a cigány és 1,8 %-a horvát nemzetiségű. A lakosság 0,6 %-a tartozik valamely, több évtized vagy évszázad óta itt lakó népcsoporthoz, és mintegy 1,2 %-ot tesz ki a Pécsi Tudományegyetem külföldi hallgatói és az elmúlt két-három évtized migrációs folyamatai során ideköltözöttek aránya. Utóbbiak között jelentős az idetelepült hollandok száma.

12 573

30 781

Baranya megye

10 134

Szigetvári járás

159 194

Szentlőrinci járás

30 121

Siklósi járás

29 557

Sellyei járás

11 500

Pécsváradi járás

Mohácsi járás

10 541

Pécsi járás

Komlói járás

magyar

Hegyháti járás

Nemzetiség

Bólyi járás

1. tábla: A népesség nemzetiség szerint, 2011 (fő)

12 686

21 283

328 370

német

2 918

923

1 555

6 080

8 258

2 646

112

2 273

519

493

25 777

cigány

708

1 518

1 728

1 342

4 408

234

2 283

2 871

938

1 555

17 585

horvát

360

905

3 272

139

1 381

721

104

215

7 185

szerb

185

359

168

794

román

312

600

lengyel

–

161

213

bolgár

135

204

szlovák

104

182

görög

116

149

ukrán

–

101

örmény

ruszin

–

szlovén

–

4 037

2 484

3 538

8 593

17 339

3 059

3 826

6 144

1 621

2 357

52 998

orosz

–

215

286

arab

–

178

–

208

kínai

–

113

vietnami

–

egyéb

211

141

2 809

170

211

3 821

14 643

14 054

33 335

38 874 179 870

13 249

16 430

37 123

14 390

23 875

385 843

hazai nemzetiségek együtt

Összesen Forrás: KSH

A megye lakosságának nyelvismeretét jelentősen befolyásolja a nemzetiségi hovatartozás. Ennek megfelelően magas a német, a cigány, a horvát és a szerb nyelvet ismerők száma. Ma már egyre többen tanulnak más nyelvet is. Kiemelkedő az angol nyelvet ismerők száma (57 503 fő), mely megközelíti a németül tudók számát (67 312 fő), a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig meg is haladja azt.

2. ábra: A népesség nyelvismerete a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 (%) Egyéb

100

Holland

Szerb

Spanyol

Román

Horvát

Cigány

Angol

Forrás: KSH

Összesen

Orosz

Egyetem, f iskola stb. oklevéllel

Ére ségi

Olasz

Középfokú iskola ére ségi nélkül, szakmai oklevéllel

Általános iskola 8. évfolyam

Francia

Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb

Német

A megye 16 évnél idősebb népességéből több mint 221 ezren rendelkeznek közép-, vagy felsőfokú végzettséggel. Ebből közel 50 ezer fő (22,4 %) felsőfokú, illetve megközelítőleg 95 ezer fő (42,8 %) érettségivel is rendelkezik. Pécs város esetében ezek az arányok még kedvezőbbek (30,3 %, illetve 46,5 %).

2. tábla: A 17 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 (fő) Járások

Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

Érettségi

Egyetem, főiskola stb. oklevéllel

Összesen

Bólyi

2 697

2 268

1 035

6 000

Hegyháti

2 707

2 139

761

5 607

Komlói

9 223

8 046

2 582

19 851

Mohácsi

8 184

7 389

3 205

18 778

31 066

55 456

35 045

121 567

Pécsváradi

2 968

2 335

997

6 300

Sellyei

2 974

2 058

638

5 670

Siklósi

7 961

7 133

2 556

17 650

Szentlőrinci

3 451

2 995

1 034

7 480

Szigetvári

6 012

4 851

1 707

12 570

Baranya megye összesen

77 243

94 670

49 560

221 473

Ebből: Pécs Megyei jogú város

23 928

47 771

31 088

102 787

Pécsi

Fotó: Enviroinvest Zrt.

Forrás: KSH

GAZDASÁGI KÖRNYEZET

Fotó: Matro Kft.

A bruttó hazai termék egy főre jutó értéke alapján Baranya megye az elmaradt térségek közé tartozik. A megyei érték az országos átlag mindössze 2/3-ád teszi ki. Némiképp jobb a helyzet a Budapest nélkül számított összehasonlítás esetében (88 %). Ez azonban csak a Budapest és a vidék közötti hatalmas elmaradást jelzi. Még kedvezőtlenebb a helyzet az EU-s összehasonlításban. A GDP vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó értéke az EU-28-as átlagának mindössze 44 %-a.

3. tábla: Bruttó hazai termék (GDP) 1 főre jutó értéke Baranya megyében Megnevezés

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Egy főre jutó bruttó hazai termék piaci beszerzési áron

ezer Ft

az országos átlag százalékában a megye sorszáma az egy főre jutó GDP szerinti csökkenő rangsorban

1 891

1 814

1 816

1 841

1 902

1 947

2087

70,2

69,2

67,1

65,3

65,9

64,1

64,0

12.

13.

15.

13.

16.

15.

10 990

11 077

11 233

11 586

43,4

42,6

42,9

43,6

Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson

PPS

az EU-28 átlagának százalékában Forrás: KSH

A gazdasági ágak szerinti összehasonlítás tekintetében sem kedvezőbb a megye helyzete. Arányait tekintve az országos átlagnál magasabb a mezőgazdaság aránya és jelentős az ipar – különösen a feldolgozóipar – elmaradása.

3. ábra: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint (folyó áron) Baranya megyében (millió forint) Műv és z etéss z a ba di dő; egy ébs z ol gá l t a t á s ok 700 000 Köz i ga z ga t á s , v édel em; ok t a t á s ; humá negés z s égügy i éss z oc i á l i sel l á t á s 600 000

S z a k ma i , t udomá ny os , műs z a k i , a dmi ni s z t r a t í véss z ol gá l t a t á s tt á moga t ót ev ék eny s ég

500 000

I nga t l a nügy l et ek Pénz ügy i , bi z t os í t á s i t ev ék eny s ég

400 000 I nf or má c i ó, k ommuni k á c i ó Ker es k edel em; s z á l l í t á s , r a k t á r oz á s ; s z á l l á s hel y s z ol gá l t a t á sésv endégl á t á s

300 000

É pí t ői pa r

200 000

I pa r 100 000

Mez őga z da s á g, er dőga z dá l k odá s , ha l á s z a t

0 2011

2012

2013

Forrás: KSH

A megyében működő vállalkozások száma több mint 23 ezer, melynek többsége társas vállalkozás. A mezőgazdaság és az ipar területén tevékeny vállalkozások száma nem éri el a 3 ezret, ami azt jelzi, hogy az egy vállalkozásra jutó teljesítmény ezeken a területeken magasabb.

4. tábla: A működő vállalkozások száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint Baranya megyében, 2013 Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás

Összesen Forrás: KSH

Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozó

Összesen

539 21 225 104 162 8 2 127 204 18 19 72 21 180 1 142 22 1 191 54 1 245 1 170 2 683 315 562 585 316 767 2 169 598 6 349 740 203 246

472 1 75 55 38 2 – 16 39 8 4 3 5 153 398 – 399 12 411 702 1 462 283 432 225 500 144 1 002 411 – 648 390 208 568

1 011 22 300 159 200 10 2 143 243 26 23 75 26 333 1 540 22 1 590 66 1 656 1 872 4 145 598 994 810 816 911 3 171 1 009 6 997 1 130 411 814

12 493

7 858

20 351

BESZÁLLÍTÓI KAPACITÁSOK Gépipar A gépipar hagyományosan diverzifikált és komoly szakmai alapokkal (és múlttal) rendelkező kulcságazat Baranya megyében. Nagyszámú, mintegy 300 külföldi és magyar tulajdonú kis és középvállalkozás dolgozik a gépipar területén. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (www.ddgk.hu) „Akkreditált Innovációs Klaszter” valamint nemzetközi „Bronz Label” minősítéssel is rendelkezik. Tagjai a legmodernebb technológiák alkalmazásával, CNC technológiák felhasználásával a lemezmegmunkálástól, forgácsoláson, a vízsugaras vágáson át a lakatos munkákig komplex gépipari tevékenységet végeznek. A cégek rendelkeznek az összes szükséges technológiai szabvánnyal és ISO minősítéssel, sokan jelenleg is beszállítók autóipar, gépgyártás és szerkezetgyártás területeken, árbevételük 50-80%-át export tevékenységük adja. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara korszerű innovatív villamos technológiai és gépgyártási kutatási központtal és laborkapacitással rendelkezik.

A megyei gépipari cégek által alkalmazott technológiák, tevékenységek és minősítések CNC technológiák (marás, gépi darabolás, lemezmegmunkálás, forgácsolás, horizontálás, esztergálás, palástköszörülés, csúcsnélküli köszörülés), csapfelhegesztés, élhajlítás, felületkezelési technológiák, forgácsolás, fröccsöntés technológia, hengerítés, hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás technológiák,hőkezelés, ipari hegesztés technológiák (CO, védőgázas, fedőporos, MIG, TIG , AWI, WIG) , lézer-, plazma-és lángvágás, lézer gravírozás, mechanikai és hidegalakító megmunkálások, robothegesztés, sorjátlanítás, számítógépes tervezés, vízsugaras vágás

Fémfeldolgozási termékgyártás (autóipari forgácsolt alkatrészek, acélszerkezetek, elektrofilterházak, görgős/ láncos pályák, mechanikai biztonságtechnikai eszközök, motor és generátorházak,) villamos berendezés gyártás (érzékelők, fogyasztásmérő szekrények, vezérlő és szabályozó készülékek), gépgyártás - gépi berendezés gyártás (élelmiszer feldolgozási technológiák, hegesztett darualkatrészek, tűzterek/kandallók), gépjárműgyártás (alumínium silójárművek , hidraulikus berendezések, kommunális gépjármű felépítmények)

Fotó: Matro Kft.

Fotó: Lakics Kft.

ISO 9001, 9002, ISO 14001, DIN EN ISO 3834-2, ISO TS 16949, EMAS DIN EN 1856-2, EN 1090-2, DIN EN 18800-7,AD 2000 HP0, DIN 2261

Élelmiszeripar Az élelmiszeripar a megyében szorosan összefügg az élelmiszeripari termékek gyártásával, az agrár innovációval (mezőgazdasági gépgyártással), a termékek kereskedelmével. A helyi hazai tulajdonú élelmiszeripari és agrárvállalkozások legtöbbje célul tűzte ki a fenntarthatóságot, mind az előállításban, mind a fogyasztásban. A helyi fejlesztések lefedik a teljes élelmiszeripari láncot érintő kutatás+fejlesztés+innovációt (KFI). Az élelmiszeripari projektek célja olyan térben és időben rövid élelmiszerlánc kialakítása, amely megőrzi a biológiai értéket, segíti a helyi „brand” kialakítását és ezáltal nem csak a helyi értékesítés lehetőségét, hanem a külpiacra kerülés lehetőségét is megteremti (különösen a hungarikumok esetében). A helyi élelmiszergazdaságban a nagy hozzáadott értékű, minőségi élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek, a hungarikumok előállítása során, valamint az élelmiszerláncok lerövidítése és az élelmiszer-biztonság területén is jelentős a KFI szerepe.

Legfontosabb helyi ágazati fejlesztési prioritások Hagyományos mezőgazdasági termékek, termékláncban történő felhasználásának kutatása, különös tekintettel az élettani hatásokra, pl.: szőlőmag, ill. gyógynövény hozzáadása gyümölcsléhez, komló növényi alapanyagra épülő manufakturális sörgyártás kísérleti fejlesztése. A

megye speciális termékeivel kapcsolatos funkcionális élelmiszerek kutatása, piaci termékké fejlesztése (pl.: mézkapszula, életkorhoz illő élelmiszerek fejlesztése), egészséges élelmiszer adalékok fejlesztése, szőlőfajtákkal kapcsolatos kutatások.

Fotó: Gere Attila Pincészete

Az élelmiszeriparban dolgozó vállalkozások rendelkeznek a szükséges működési és gyártási licencekkel.

Kreatív ipar A kreatív ipar legfontosabb célja olyan innovatív és gazdasági potenciállal bíró kreatív ipari folyamatok generálása, amelyek gazdaságfejlesztő hatásain keresztül az ágazat jövedelemtermelő képességét és a szolgáltatási rendszerek minőségi fejlesztését is eredményezheti. A kreatív ipar kulcstényezői: • technológia: a kreatív ipar hasznosítási és hasznosulási lehetőségeinek bemutatása, azaz a kreatív ipar kapcsolása az ipari termeléshez, biotechnológiához, környezetvédelmi projektekhez, kommunikációs és pénzügyi szolgáltatásokhoz, • tudás: rendszeresen kommunikáló és együttműködő hálózat üzemeltetése, amely képes érdekeinek egységes megfogalmazására, a belső piac kapacitásainak optimalizálására, együttműködésre. A Kreatív Ipari Klaszter (www.kikk.hu) feladata, hogy a gazdaságfejlesztés paradigmaváltásának menedzsere legyen, amelynek során a helyi kreatív ipari kapacitások hatékonyabb kihasználását és a kreatív ipari termékek és szolgáltatások exportját kell elérni. A megyében kimagasló a kreatív és ezen belül az informatikai cégek aránya és száma. A Pécsi Tudományegyetemen informatikai, kreatív ipari menedzsment és művészeti képzés is van.

A megyei kreatív ipari cégek tevékenysége A legdinamikusabban növekvő kreatív ipari terület 2008 és 2012 között a design, vagyis a termék-, grafika- és divattervezés ágazatok voltak. Itt a bruttó hozzáadott érték közel háromszorosára, a vállalkozások száma pedig közel két és félszeresére nőtt. A szoftver-, játékfejlesztés,

tervezés-design és építészet területek, azok ahol jelentősebb vállalkozói aktivitás illetve foglalkoztatás történik. A kreatív ipari cégek minden marketinghez, PR-hoz kapcsolódó tevékenységet, informatikai fejlesztést magas minőségben képesek ellátni.

Fotó: Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.

Fotó: Pécsi Kesztyű Klaszter

A kreatív ipar területén a minősítések megszerzése nem releváns.

Műanyagipar A műanyagipar jelenléte Baranya megyében a minőségi szempontokat figyelembe véve erősnek mondható. A járműiparhoz, építőiparhoz kötődő, hazai és külföldi piacokra egyaránt termelő vállalkozások kapacitáskihasználtsága jónak mondható. A szervezeti, technológiai és infrastrukturális fejlesztések folyamatosak, részben önerőből, részben pályázati forrásból. Az erősebb piaci jelenlét és érdekképviselet, jobb beszállítói pozíciók elérése, a szorosabb technológiai kooperáció érdekében a klaszteresedés alulról jövő kezdeményezésként megkezdődött.

A megyei műanyagipari cégek tevékenysége és minősítései 3D scanning, árnyékolástechnika, egyéb műanyag termék gyártása, fröccsöntött műanyag termékek gyártása, közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása, műanyag csomagolóeszköz gyártása, műanyag építőanyag gyártása, műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása, műszaki

tanácsadás, prototípus fejlesztés és gyártás, komplex elektronikai egységek fejlesztése és gyártása, polietilén (PE) csomagolóanyagok gyártása és kereskedelme, Rapid Tooling, Reverse Engineering, Rapid Manufacturing, tervezés és fejlesztés, sorozatgyártás

MSZ EN ISO 9001:2009, 14001:2005, 28001:2008, EN13067:2003, MŰA-G szabvány, DVS irányelvek, ISO14001, HACCP és ISO/TS 16949.

Környezetipar A környezetipar az utolsó évtizedek dinamikus fejlődésnek indult iparágainak egyike. Jellegénél fogva nagyméretű, regionális működésű, valamint néhány főt foglalkoztató kisvállalkozás is található közöttük. A vállalkozások többsége hazai tulajdonú, a kormány kommunális politikájának megfelelő átrendeződés és önkormányzati tulajdonjog mellett. A megyében a környezetiparral és társterületeivel foglalkozó cégek száma több mint 200.

Fotó: Pannonpower

A Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztő Klaszter (www.hunvirontech.hu) a közelmúltban kezdte meg tevékenységét. Az elsődleges cél az erőforrás-hatékony városüzemeltetést szolgáló eszközök kifejlesztése és gyártása, ill. eljárások kidolgozása. Szoros együttműködést terveznek gyártók és beszállítók, a keresleti és kínálati oldal között, bevonva a hazai, főként a pécsi kutatóhelyek tudásbázisát. A klaszter létrehozásának másik fontos célkitűzése a munkahelyteremtés.

A gyártók tevékenységének összehangolása lehetővé teszi, hogy a térség a beszállítói pozíció helyett teljes termékláncok előállítója legyen. Ez nem csak a térség jövedelemtermelő képességét javítja, de a magasan képzett szakemberek megtartását is elősegíti, és új munkahelyeket teremt. A termékpaletta várhatóan lefedi a kommunális ágazatban szükséges eszközök zömét: települési szilárd és folyékony hulladék szállítására alkalmas eszközök, útkarbantartó és síkosság mentesítő berendezések, vízi közmű fenntartásához szükséges járművek, platós és ponyvás áruszállító felépítmények megtalálhatók a kínálatban, amelyek a jelenlegi megrendelésekre alapozva további piaci bővülésre nyújtanak lehetőséget. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán környezetipari képzés, a Szentágothai János Kutatóközpontban környezetipari kutatóközpont működik.

A megyei környezetipari cégek tevékenysége és minősítései Állati hulladékok környezetterhelést mérséklő, korszerű elhelyezése, bányászati tevékenység, CNC forgácsolás, esztergálás, földtani kutatás, geotermikus kutatás-tervezés, gépgyártás, hegesztés, hidrogeológiai vizsgálatok, infrahő technológiás aszfaltjavító és aszfalt újramelegítő gépek, komposztálás, környezetvédelmi tervezés, másodnyers-

anyagok gyűjtése, szelektálása és értékesítése, mérnöki szolgáltatások, plazmavágás, radiometriai vizsgálatok, számítógépes tervezés, talajmechanikai tervezés, talaj mechanikai vizsgálatok, települési szilárd hulladék gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, víz- és talajkémiai elemzések, vizsgálólaboratórium (NAT-1370/2012)

ISO 9001, ISO 14001, ISO/IEC 27001 DVS irányelvek, ISO TS 16949

Biotechnológia

Ebből a közös munkából jött létre a Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter (www.bibnet.hu) 2007-ben. A klaszter és tagvállalatai elsősorban az orvosi biotechnológia, a gyógyszeripar és az agroalimentáris szektor számára fejlesztenek, gyártanak és forgalmaznak termékeket és szolgáltatásokat. A klaszter biztosítja a tagok számára az erőforrások racionálisabb kihasználását számos kutatási és innovációs területen: In vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök, diagnosztikus eljárások, reagensek és eszközök, gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek, valamint egyéb, elsősorban környezeti tényezőként szereplő vegyszerek, biológiai objektumok hatóanyagainak, összetevőinek biológiai hatását vizsgáló eljárások. A Pécsi Tudományegyetem világszintű idegen nyelvű orvosi és biotechnológiai képzései és a Szentágothai János Kutatóközpont támogatják a helyi KKV-k szakmai munkáját. www.szkk.pte.hu

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont kutatócsoportjai, illetve a megyei biotechnológiai cégek tevékenysége és minősítései Kutatócsoportok megnevezése tevékenységek szerint: Funkcionális fehérjedinamikai kutatócsoport Jelátviteli kutatócsoport Keringéskutató laboratórium Lab-on-a-chip kutatócsoport Mikrobiális biotechnológia kutatócsoport Molekuláris farmakológia kutatócsoport

Molekuláris idegélettani kutatócsoport Neurobiológiai kutatócsoport Növénybiológiai kutatócsoport Reproduktív és tumor immunológiai kutatócsoport Strukturális neurobiológiai kutatócsoport Wnt jelátviteli kutatócsoport

A biotechnológia területének minősítései: MSZ EN ISO 9001:2001 minősítés, MSZ EN 1997 (Eurocode 7) szabvány, MSZ EN ISO 9001:2009 minősítés, MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány, ISO 9001:2008 audit, ISO 13485:2003 audit, Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok szerinti komplex rendszerek.

Fotó: Enviroinvest Zrt.

Dél-Dunántúlon és főként Pécsett nagy hagyományai vannak az élettudományi, és elsősorban a biotechnológiai kutatásoknak. A kutatások eredményeinek talaján jöttek létre mikro vállalkozások, melyek a hatékonyabb működés érdekében együtt kezdtek dolgozni, majd ezt az együttműködést kibővítették az egyetem keretein kívülre is.

Mérnökirodák A megyei mérnök irodák 8 szakmacsoport köré csoportosíthatóak. • Geodéziai és Geoinformatika • Szilárdásvány-bányászat • Építéstervezés • Épületgépészet • Vízgazdálkodás • Környezetvédelem • Generál kivitelezés • Közlekedés

Fotó: PTE Szentágothai János Kutatóközpont

Fotó: Svastits Krisztián

Fotó: MarkCon Kft.

A közel 800 KKV tevékenysége az adatfeldolgozástól a statikai tervezésig és építészeten át a zajvédelemig a műszaki fejlesztések minden területére kiterjed. A helyi KKV-k alkalmasak ipari létesítmények tervezésére, a kivitelezési munka teljes menedzselésére. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán magas színvonalú mérnökképzés van, amely az építészet, statika, gépész, villamos szakágakon túl az ipari formatervezésig terjed.

A megyében működő jelentősebb nemzetközi vállalatok Cég

modellautógyártás elektronika építőanyag-gyártás elektronikai alkatrészgyártás energiaszolgáltatás etanol-gyártás építőanyag kereskedelem elektronika gépgyártás építőanyag-gyártás infokommunikáció elektronika autóalkatrész-gyártás cementgyártás kandalló gyártás járműgyártás élelmiszeripar kárpitozott bútorok karbantartása járműgyártás gépgyártás energia előállítás

Honlap www.finemodelcars.com www.badergruppe.com www.cemex.com www.eckerle-gruppe.com www.eon.com www.pannoniaethanol.com www.gc-gruppe.de www.harman.com www.hauni.com www.heidelbergcement.com www.it-system.hu www.jabil.com www.koller-formenbau.de www.lafarge.com www.maxblank-kaminofen.com www.odw-elektrik.com www.ottakringerbrauerei.at www.polsterservice.de www.spitzer-silo.com www.terex.com www.veolia.com

Fotó: TEREX Cranes Hungary Kft.

Fotó: LAFARGE Cement Magyarország Kft.

Fotó: TEREX Cranes Hungary Kft.

Amalgam Europe Kft. Bader GmbH Cemex Group Eckerle Holding GmbH EON AG Ethanol Renewables Ltd GC Großhandels Contor GmbH Harman Hauni Maschinenbau AG HeidelbergCement Group iT Systems Jabil Circuit Koller Gruppe Lafarge Group Max Blank GmbH ODW-ELEKTRIK GmbH Ottakringer Brauerei AG POS-Hungária Kft. Spitzer-Group Terex Corporation Veolia

Tevékenység

A megyében működő fontosabb bankok Számlavezető bankok Baranya járásaiban Bólyi járás OTP Bank

Bóly, Hősök tere 8/b

Hegyháti járás OTP Bank

Sásd, Dózsa György utca 2. OTP Bank

Komlói járás K&H Bank

Komló, Városház tér 18.

OTP Bank

Komló, Kossuth Lajos utca 95/1.

Mohácsi járás Erste Bank Hungary

Mohács, Szabadság utca 16.

K&H Bank

Mohács, Szentháromság utca 1-3.

OTP Bank

Mohács, Jókai Mór utca 1.

Pécsi járás Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank

Pécs, Rákóczi út 60.

CIB Bank

Pécs, Ferencesek utcája 33.

Erste Bank Hungary

Pécs, Rákóczi út 62-64.

K&H Bank

Pécs, Búza tér 6/a

OTP Bank

Pécs, Rákóczi út 44.

Raiffeisen Bank

Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 11.

Sberbank

Pécs, Király utca 66.

UniCredit Bank

Pécs, Rákóczi út 17.

Magyar Külkereskedelmi Bank

Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 11.

Pécsváradi járás OTP Bank

Pécsvárad, Bem utca 2/b

Sellyei járás OTP Bank

Sellye, Köztársaság tér 4.

Siklósi járás OTP Bank

Siklós, Felszabadulás u. 60-62.

Szentlőrinci járás OTP Bank

Szentlőrinc, Munkácsy Mihály utca 16/a

Szigetvári járás K&H Bank

Szigetvár, Széchenyi utca 4.

OTP Bank

Szigetvár, Vár utca 4.

INFRASTRUKTÚRA Pécs, Baranya megye elhelyezkedése 4. ábra: Egyes európai városok távolsága Pécstől

1000 km 800 km 500 km BERLIN KRAKKÓ

PRÁGA MÜNCHEN BÉCS

ZÜRICH

BUDAPEST

ZÁGRÁB BELGRÁD

TRIESZT

ISZTAMBUL

PÉCS

RÓMA ATHÉN

Termelőinfrastruktúra Baranya megye ma már rendelkezik a modern termelőinfrastruktúra valamennyi elemével.

Közúthálózat A Budapest és Pécs között megépült M6-os autópálya révén a megye közvetlen kapcsolatba került az európai gyorsforgalmi úthálózattal. A tervezett fejlesztések megvalósítását követően közvetlen kapcsolat alakulhat ki a déli, keleti és nyugati államok felé is.

5. ábra: Magyarország gyorsforgalmi úthálózata (2015. október)

PÉCS

Forrás: Wikipédia

Vasúti közlekedés Baranya megye székhelyét villamosított vasútvonal köti össze Budapesttel, ahová naponta 9 közvetlen járatpár közlekedik. Szigetvár, illetve Dombóvár irányban átszállással elérhető Zágráb, illetve Villány felé Eszék is. A megyei fő és szárnyvonalak a személyszállítás mellett árufuvarozásra is igénybe vehetők.

6. ábra: Magyarország vasúti térképe

PÉCS

Forrás: Wikipédia

Légi közlekedési kapcsolatok A Pécs-Pogány Repülőtér 9 km-re fekszik Pécs város központjától délre, az 58. számú főút mellett, 3 kilométerre a Budapest felé tartó autópálya kijárattól és Pécs, Déli Ipari Parktól. Négy sávos út biztosítja a gyors közlekedést a repülőtér és a városközpont között. A Pécs-Pogány nyilvános repülőtér határnyitási joggal rendelkezik. Jelenleg általános légi közlekedési tevékenységeket folytat, úgymint sportrepülés, képzés, üzleti járatok fogadása, valamint főként a nyári szezonban charter járatokat indít és fogad. A Pécs-Pogány repülőtér pályaméretei: 1500 × 30 m. Az I. osztályba tartozó Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér (Budapest) autópályán érhető el (240 km). Pécstől 95 km távolságra fekszik az Eszéki Repülőtér (Osijek-Klisa Airport), melynek pályaméretei: 2500 × 45 m.

Folyami hajózás A Duna, Európa legnagyobb folyója, Baranya megye keleti határa. Pécstől 40 km-re található a mohácsi kikötő, mely az Európai Unió határkikötője is. Pécsről az M60-as autópályán érhető el. A kikötő 2000 m2 hasznosítható épületet és teljes vámoltatási logisztikát biztosít.

7. ábra: Folyami hajózás Európában

Forrás: Wikipédia

Tis z

8. ábra: Folyami hajózás Magyarországon

Győr

Duna

Budapest

Szolnok Körös

Dunaújváros

Szekszárd Dráva

Pécs

Szeged Baja

Mohács

Forrás: slideplayer.hu/slide/2209799/

Mohács város önkormányzata a következő években tervezi az új közforgalmú, nyíltvízi kikötő kiépítését, mintegy 330 fm függőleges partfal és a hozzá kapcsolódó kikötői infrastruktúra létrehozásával. A kikötő elsősorban darabáru forgalmazására, konténerrakodásra készül.

Közművek ENERGIAHÁLÓZATOK Baranya megye közvetlenül kapcsolódik a legnagyobb magyarországi áramtermelőhöz, a paksi atomerőműhöz, valamint a pécsi erőműhöz, illetve az országos átviteli hálózathoz. A 400 kV feszültségű rendszeren a térség teljes áramigénye kielégíthető. Az ellátás biztonságát növeli, hogy a rendszer összeköttetésben van a horvátországi hálózattal is, amely biztosítja a kétirányú szállítás lehetőségét. A megyei földgázhálózat közvetlenül kapcsolódik a dél-alföldi gáztermelő és készletező rendszerhez, ahonnan csőhálózaton keresztül jut el a térségbe az igényeknek megfelelő mennyiségű energiahordozó.

VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A vízellátás a megye teljes területén biztosított, a helyi vízbázisok mellett a megyében kiépített hálózatok (Mohács-Pécs-Komló, Pécs-Harkány, Pécs-Szentlőrinc) is garantálják a folyamatos ellátást. A csatornázás és szennyvíztisztítás elsősorban a nagyobb településeken valósult meg.

HULLADÉKGYŰJTÉS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS Baranya megye valamennyi településén gyűjtik és ártalmatlanításra elszállítják a kommunális hulladékot. Az elmúlt években megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és szállítás is.

KÖZMŰDÍJAK Az áram és földgázellátás megyei fő szolgáltatói az E.ON csoport tagjai. Az áramszolgáltatás esetén négy tarifacsomagot alakítottak ki, amelyekkel a fogyasztók igényhez kívánnak igazodni.

Mindkét energiafajtánál célszerű a szolgáltatóval egyeztetni, mely lehetővé teszi a szolgáltatás és a díjak optimalizálást.

Fotó: Pannonpower

A gázszolgáltatás díját alap-, kapacitás- és forgalmi díjak alapján határozzák meg, melynek mértéke a gázmérő névleges kapacitásától, illetve a szerződében rögzített kapacitás lekötés mértékétől függ.

IPARI PARKOK, IPARTERÜLETEK Pécsi Ipari Park Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata az első iparterületek kialakítása során a megközelíthetőséget tartotta a legfontosabb tényezőnek. Így jött létre a város közvetlen belsejében elhelyezkedő központi, illetve a keleti iparterület. A központi iparterületen található vállalatok a város történelmi, nagy hagyományokkal rendelkező iparágainak méltó képviselői: gépgyártás, bőrfeldolgozás és műszeripar. A Pécs keleti részén elterülő, korábban elsődleges munkahelyteremtő iparágának számító bányászat bezárásával, a terület teljes körű rekultivációjával és déli irányú kiterjesztésével teremtődött meg a lehetősége a Pécsi Ipari Park létrehozásának. Az önkormányzat a jelentős nagyságú, egybefüggő területigényű – 15–50 hektár kiterjedésű, maximum 5% lejtésű – zöldmezős beruházások számára az országos főhálózati utak mellett fekvő, minden szempontból megfelelő területeket bocsát rendelkezésre.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • A 6-os számú Pécs – Budapest főútvonaltól 2 km-re, az M60-as Pécs – Budapest autópálya Pécs-keleti csatlakozása mellett terül el, 15 km-es távolságra a Pécs-Pogány Nemzetközi repülőtértől • Támogató menedzsmentszolgáltatások (engedélyek megszerzése, pályázati lehetőségek kiaknázása) • Igényekhez alkalmazkodó átképzési és továbbképzési rendszerek • Magasan képzett, a legújabb technológiákat elsajátított, viszonylag olcsó munkaerő

Az ipari park a betelepülő vállalkozásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső, nem megyei befektetők Magyarországról, külföldi befektetők. Az ipari park fő profilja: ipar, logisztika, kereskedelem.

Eimo

M60

Haas

Honsa

9. ábra: A Pécsi Ipari Park területe

Schlosser

Déli Ipari Park A Pécs déli határán kijelölt 110 hektáros terület 2010. évben nyerte el az Ipari Park címet, 2012-ben pedig a Nemzeti Külgazdasági Hivataltól a legjobb Ipari Park kitüntetést. Pécs városával együttműködve alakították ki az egyablakos ügyintézés rendszerét, jogi- pénzügyi- műszaki tanácsadást. Az ipari park együttműködik a külföldi és hazai ipar képviselőivel valamint a kereskedelmi kamarákkal, szakiskolákkal és az egyetemmel. A csaknem 200 hektáros, egy tömbben álló ingatlan-együttes területén értékesíthető legkisebb telekméret 2.500 m2, a beépíthetőség mértéke 50%, az építménymagasság 6–10 méter, illetve – elhelyezkedéstől függően – 10–15 méter. Az építési telkeket közművesítve értékesítik, adják bérbe vagy lízingbe.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • • • •

Közvetlenül kapcsolat az M6/M60 Budapest – Pécs közlekedési vonalhoz 1 km-es távolság a Pécs-Pogány Nemzetközi repülőtértől Támogató menedzsmentszolgáltatások (engedélyek megszerzése, pályázati lehetőségek kiaknázása) Képzett, több nyelvet beszélő, szakképzett munkaerő

Betelepülő vállalkozások: az ipari park zöldmezős beruházások lehetőségét biztosítja a betelepülő vállalkozások számára. Az ipari park a betelepülő vállalkozásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső, nem megyei befektetők Magyarországról, külföldi befektetők. Az ipari park fő profilja: ipar, logisztika, kereskedelem.

10. ábra: A Déli Ipari Park területe

PANNOVA Ipari Park (Kővágószőlős) Az 58,82 hektáros PANNOVA Ipari Park a STRABIL Kft. ingatlanfejlesztési beruházásaként az egykori Pécs-Kővágószőlősi Ércdúsító Üzem területén és annak környezetében működik a Mecsek dél-nyugati lábánál. A park igen kedvező területi adottságokkal rendelkezik: lakott övezetektől távol, zöldövezeti környezetben terül el, így a betelepülő vállalkozások tevékenysége nem korlátozott. A PANNOVA Ipari Park betelepítési stratégiáját úgy alakították ki, hogy a befektetők közműellátási és helyigényei a lehető legnagyobb mértékben kielégítők legyenek.

11. ábra: A PANNOVA Ipari Park területe Az ipari park területén kialakított telkek mindegyikén azonnali rácsatlakozással igénybe vehető a korszerűen felújított infrastruktúra teljes spektruma: gáz, elektromos áram, ivóvíz, tűzi víz-hálózat, kommunális szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés, telefon, vasúti iparvágány, térvilágítás és úthálózat.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • • • • •

6-os főút: közvetlen kapcsolat, M6/M60 gyorsforgalmi főút: 10 km; 16 km-es távolság a Pécs–Pogány Nemzetközi repülőtértől; Mohácsi folyami kikötő: 50 km; Lakott övezetektől távoli elhelyezkedés; Támogató menedzsmentszolgáltatások, irodahotel (engedélyek megszerzése, pályázati lehetőségek kiaknázása); • Rugalmas hozzáállás a befektetői igényekhez; • Képzett, több nyelvet beszélő, szakképzett munkaerő.

Betelepülő vállalkozások: az ipari park kész épületekkel és telkekkel is áll a befektetni kívánók rendelkezésére. Az ipari park a betelepülő vállalkozásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső, nem megyei befektetők Magyarországról, külföldi befektetők. Az ipari park fő profilja: ipar, szolgáltatás.

Miért éppen Pécs – ahogy a helyiek látják Pécs és térsége számára az M6-os autópálya közvetlen kapcsolatot biztosít Budapesttel, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérrel, illetve az európai autópálya-hálózattal. A kistérség megyén belüli centrális elhelyezkedése és a meglévő közúthálózat a megye valamennyi területének gyors elérhetőségét teszi lehetővé. Villamosított vasútvonal köti össze Budapesttel. Pécsett és térségében biztosított a villamosenergia-, a gáz- és vízellátás. A kiépített hálózatok kapacitása lehetővé teszi a fogyasztók zavartalan működését, és lehetővé teszi a további fejlesztési igények kielégítését is. A városban és térségében a rendelkezésre álló szabad munkaerő mintegy 6700 fő, amelyből 5000 fő rendelkezik szakmai végzettséggel. Közülük közel 800 főnek felsőfokú szakképesítése vagy felsőfokú iskolai végzettsége van. Előnyt jelent Pécs és térsége számára, hogy a centrális közlekedési viszonyok révén megoldható a napi bejárás a megye valamennyi kistérségéből. Ezáltal a figyelembe vehető szabad munkaerő több mint 20 ezer fő, akik közül 12 600 fő szakmai végzettséggel bír. Kedvező körülmény, hogy a német és horvát nyelvtudással rendelkező nemzetiségi munkaerő mellett a speciális gimnáziumi és egyetemi nyelvi képzés miatt magas az angol, olasz és francia nyelvet beszélők száma. A pécsi térség kiemelkedő természeti adottságát a Mecsek jelenti. Természetvédelem alatt álló területeivel, kiépített parkjaival, ligeteivel, erdei útjaival, patakjaival, illetve a völgyekben található tavaival nemcsak a helyi lakosságnak, hanem a turistáknak is kellemes pihenési és sportolási lehetőséget biztosít. Pécs város a gazdaságfejlesztés irányainak meghatározásakor figyelembe vette a város és térségének tradícióit, adottságait, valamint a közeli és távoli jövő napjainkban kirajzolódó igényeit. A múltban a bányászat jelentette a gazdaság alapjait. Ugyanakkor fejlett élelmiszeripar, könnyűipar és gépipar is jelen volt. Egész Dél-Dunántúlra kiterjedő hatása volt az energiaiparnak is. Ehhez kapcsolódott egy kiemelkedő szakképzési rendszer is. Az elmúlt 25 évben azonban jelentős változások következtek be. A bányászat megszűnt, az élelmiszeripar és a könnyűipar összezsugorodott, az energiaipar (az energia előállítása, illetve szolgáltatása) átalakult.

A gépipar két évtizeddel ezelőtti visszaesését követően újra fejlődési pályára állt, mára a helyi gazdaság meghatározó területe lett. Adottságok között kiemelt szerepe van az egyetemnek. Nem csak az oktatás, hanem a kutatás területén betöltött pozíciója is megalapozza a helyi gazdaságok fejlődését. Számos lehetőséget kínál a környezetipar, az egészségipar és a kreatív ipar számára, ahol az elmúlt években a vállalkozások versenyképessége már javult. A jövő igényei között a környezet megóvása jelenti a legnagyobb kihívást. Ennek érdekében – figyelemmel a tradíciókra és az adottságokra – Pécs város a gépipar, a környezetipar és a zöld gazdasághoz kapcsolódó technológiák és szolgáltatások fejlesztését tűzte ki céljául. Befektetőkkel is leginkább ezen a területen számolnak. Pécsett és térségében található három ipari park mellett több kisebb ipartelepítésre alkalmas terület is található. A Pécsi Ipari Parkban működő hazai és külföldi vállalkozások szomszédságában további, jelentős nagyságú fejlesztési területek állnak rendelkezésre. A Déli Ipari Parkban – mely közvetlenül az M-60-as autópálya mellet található – már elkészült az I. ütem közművesítése és megkezdődött további a területek előkészítése. A PANNOVA Ipari Park a lakott területtől távol, korszerű infrastruktúrával várja a befektetőket. Meglévő, üres üzemépületek korlátozott számban ugyancsak ebben az ipari parkban találhatók. Építési munkák esetén az ipari parkok munkatársai segítik az engedélyezési eljárásokat és a beruházások műszaki előkészítését. A Déli Ipari Parkban egyablakos ügyintézési rendszert alakítottak ki, jogi-, pénzügyi és műszaki tanácsadással. Pécs város egységes befektetői támogatási rendszert nem alakított ki. Lehetőség van azonban egyedi támogatást biztosítására. A beruházás összköltségétől és a foglalkoztattak számától függően a múltban is segítették a partnereik fejlesztési terveinek megvalósítását. Az M-6-os, M-60-as autópálya megépülésével a város és térsége közlekedési kapcsolata ugrásszerűen javult. Kisebb problémát jelent, hogy sem a déli, sem a nyugati irányban nem készült el a gyorsforgalmi úthálózatok kapcsolata. A légiközlekedést a Pécs-Pogányi repülőtér biztosítja. A műszaki fejlesztés azonban itt is indokolt, melyet a következő években terveznek megoldani.

Bólyi Ipari Park A Bólyi Ipari Park igen kedvező adottságokkal rendelkezik, 1998-ban nyerte el az Ipari Park címet. Teljesen közművesített, környezetvédelmi szempontból érintetlen terület.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • • • • • • • • • •

Közvetlen kapcsolat az M6-os autópályával 30 km-es távolság a Pécs–Pogány Nemzetközi Repülőtértől Mohácsi folyami kikötő: 15 km Kiépített optikai hálózat Ipari hasznosításra alkalmas 80 °C-os termálvíz Támogató menedzsmentszolgáltatások (banki, információs, közlekedési, műszaki szolgáltatás, pénzügyi, beruházási tanácsadás) Rugalmas hozzáállás a befektetői igényekhez Kedvezményes területvásárlási lehetőség, alacsony bérleti díjak Az infrastruktúra teljes spektruma rendelkezésre áll Képzett, több nyelvet beszélő, szakképzett munkaerő

Az ipari park kész épületekkel és telkekkel áll a befektetni kívánók rendelkezésére. Az ipari park a betelepülő vállalkozásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső, nem megyei befektetők Magyarországról, és külföldi befektetők. Az ipari park fő profilja: ipar, szolgáltatás, kereskedelem, és logisztika.

12. ábra: Bólyi Ipari Park

Miért Bóly és térsége – ahogy a helyiek látják

A térségben található szabad munkaerő viszonylag képzetlen, betanított munkára alkalmas. A szakképzett munkaerőt vissza kellene csalogatni külföldről. Egyébként szorgalmas magyar lakosság és német kisebbség él a kistérségben. A kistérség a természeti csapásoktól jól védett, kiváló termőföldek és mediterrán jellegű időjárás jellemzi.

Fotó: Polgármesteri Hivatal, Bóly

A kistérség legnagyobb előnye, hogy autópálya keresztezi. Minden település rendelkezik víz-, villany-, földgáz hálózattal. Bóly városban a termálvíz további fejlesztési lehetőséget biztosít.

A Bólyi Ipari Park 15 ha teljes közműhálózattal ellátott szabad területtel rendelkezik. Szajk és Olasz településeken is találhatók szabad ipari területek. Építési munkák esetén az engedélyezési eljárásokban és a műszaki előkészítésben a helyi önkormányzat segítő közreműködése már évek óta természetes feladat. Emellett a döntéshez minden helyi és piaci információt biztosítanak az érdeklődőknek.

Fotó: Polgármesteri Hivatal, Bóly

A Bólyi Ipari Parkba főként mezőgazdasági feldolgozás területén várnak befektetőket, de az ipari termelés lehetőségi is biztosítottak.

A Bólyi Ipari Parkban bérelni és vásárolni is lehet területet. Minden infrastruktúra a telekhatár előtt rendelkezésre áll (víz-, szennyvíz-, csapadékvíz hálózat, földgáz, 22 kV-os elektromos hálózat transzformátorokkal, optikai hálózat, biztonsági kamerarendszer, 80 °C-os termálvíz hálózat, közúti hálózat). Vásárlás esetén az ingatlan ára 1800 Ft/m2. A közművezetékek kiépítését az önkormányzat biztosította, építési hozzájárulást nem, de a szolgáltatók felé közműfejlesztési díjat fizetni kell.

A kistérségben a gazdaságfejlesztés legfőbb akadályozó tényezője, hogy üres, bérelhető üzemcsarnokok jelenleg nem találhatók.

Fotó: AQUACut Kft.

Bóly városában telekadó nincs, az építményadó 250 Ft/m2/év hasznos alapterületre vetítve.

Bicsérdi ipari terület Bicsérd Baranya megye középső részén Pécstől délnyugati irányban 18 km-re helyezkedik el. A település első okleveles említése 1262-ben, tehát már az Árpád-kor végén fellelhető. Fejlett mezőgazdasága több évszázados múltra tekint vissza a település központjában található horgásztó, a virágos utcák, a Bicsérdi Nemzetközi Művésztelep alkotóinak kültéri műalkotásai, valamint az évente megrendezett Burgonyafesztivál és egyéb nagyrendezvények a távolabbi településekre is elviszik a község hírét. A 3,5 hektáros területen lévő korábbi katonai objektum hasznosításának célja a munkahelyteremtés, a foglakoztatás javítása.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • • • •

A 6-os főközlekedési út 3 km-re található, a vasútállomás 2,5 km-re A településtől való távolsága az előírásoknak megfelel, megközelítése megfelelő szilárd burkolatú úton Áram- és vízvételi lehetőségek adottak Az épület felújítása megtörtént, vízvezetékcserével, villanyvezetékek átépítésével és új világítótestek kerültek elhelyezésre • A terület külső reflektorokkal, riasztó rendszerrel, valamint az épület bejárati része kamerával van felszerelve, az egész terület körbe van kerítve

Betelepülő vállalkozások: a terület alkalmas kisüzem, áru lerakat, tároló vagy több kisebb foglalkoztató üzem létrehozására.

13. ábra: Bicsérdi ipari terület

Hosszúhetényi ipari terület Hosszúhetény Pécstől 16 km-re, északkeletre található, a Kelet-Mecsek déli lejtőjén, a Zengő és a Hármashegy lábánál fekvő festői környezetben. Baranya megye legnagyobb községe, melyhez két kis erdei falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya tartozik. Közigazgatásilag közvetlenül határos a megyeszékhellyel, Péccsel, és a megye második legnagyobb városával, Komlóval.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • A 6 sz főútvonal forgalomból adódó lehetőségek • A település a szabad vállalkozási zónába tartozik, melynek okán külön kedvezmények vehetők igénybe • Infrastrukturális ellátottsága megfelelő, intézményhálózata kiépített, s a településen minden közmű biztosított Főbb profil: a gazdasági célra hasznosítható területek a települést nyugatról elkerülő út mentén, az elkerülő és a település közötti területen kerülnek kialakításra, beépítési lehetőségeit az adott természeti környezethez igazítva környezetbarát módon kívánják meghatározni a készülő rendezési terv-módosítás során.

14. ábra: Hosszúhetényi ipari terület

Komlói Ipari Park Komló városa az elmúlt másfél évtizedben radikális gazdasági átalakuláson ment keresztül. A felhagyott bányászat helyét számos új, teljesen más profilú vállalkozás vette át. Ezek jelentős része az egykori bánya létesítményeit hasznosítja újra. A ma már magánkézben lévő ipari park is lényegében a bányászatot kiszolgáló telephelyek területén jött létre 1999-ben. További, szintén többségében magántulajdonban lévő ipartelepítésre alkalmas területek találhatók még Zobák-aknán és Béta-aknán is. Önkormányzati telkek állnak rendelkezésre a Nagyrét utcában, ahol a közelmúltban egy autó felszereléseket gyártó vállalkozás alakított ki modern üzemet. Az ipari park első „lakói” a Mecseki Szénbányák segédüzemeiből privatizált vállalkozások voltak, amelyek mellé tucatnyi újabb cég csatlakozott. Jelenleg mintegy 6 hektár szabad telek áll a befektetők rendelkezésére.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • Kiépült infrastruktúra: a villamos áramot saját transzformátor-állomás biztosítja, elérhető a gáz-, víz- és szennyvízhálózat és lefektették a korszerű kommunikációs hálózat kábeleit is • Közvilágítás • Kiépült a belső úthálózat • Komlói vasútállomás közelsége • Potenciális partnereiknek a telephelyváltás során felmerülő összes – így műszaki, jogi, pénzügyi, környezetvédelmi, minőségbiztosítási – probléma megoldásában egyaránt szaktanácsadással állnak rendelkezésére

15. ábra: A Komlói Ipari Park területe

Ratipur Kft.

Edil-Komszer Kft. TeGaVill Kft.

Lakics Kft.

Miért éppen Komló – ahogy a helyiek látják A város és térségének legnagyobb előnye az infrastrukturális ellátás területén, hogy teljeskörű, nagy kapacitású közműhálózattal rendelkezik. Ugyancsak pozitív, hogy magas a burkolt belterületi utak aránya is.

Komló város a telekvásárlást, ingatlanszerzést – a foglalkoztatottak tervezett számától függően – közvetlen pénzügyi támogatással is segíti. A közműfejlesztési hozzájárulást jellemzően teljes egészében elengedik a befektetőknek.

Kedvező lehetőséget biztosít a kistérségnek a termálvíz kincs is (Komló-Sikonda, Magyarhertelend).

Az engedélyezési eljárások és műszaki előkészítés tekintetében az önkormányzat eddig is és ezt követően is maximális segítséget nyújt a befektetőknek.

Fotó: Lakics Kft.

A városban és térségében a fémipar, a zöldenergia, a megújuló energia előállítás területén várnak befektetőket. Az alacsonyképzettségű álláskeresők magas száma miatt a betanított összeszerelő tevékenységet igénylő vállalkozások befektetéseit is szívesen fogadják.

A gazdaságfejlesztés főbb akadályai között az országos főutak hiánya, a megfelelő adottságú önkormányzati tulajdonú ingatlanok szűk köre, a helyi munkaerő alacsony képzettsége, továbbá a képzett fiatal munkaerő elvándorlása szerepel.

Fotó: Ratipur Kft.

A kistérségben hagyományos iparágnak számít a fémipar, ahol minden szakmában található képzett szabad munkaerő. Számuk az elvándorlás miatt viszonylag alacsony.

Mohácsi Ipari Park Az ipari parkot Mohács Város Önkormányzata a gazdasági helyzetének javítása érdekében 1999-ben hozta létre. A Mohácsi Vállalkozási Övezetben működő 166,9 hektár alapterületű ipari park közel 30%-a beépítetlen önkormányzati tulajdonú terület, melyet Mohács Város Önkormányzata teljes infrastruktúrával látott el. A beruházás keretében kiépítették a csatorna-, víz-, gáz, közvilágítás és elektromos hálózatot, valamint a közlekedési infrastruktúrát is. A fejlesztés eredményeképpen új telephelyek jöttek létre. Az infrastrukturális fejlesztés hatására a térség vállalkozói előtt megnyílnak a regionális és európai uniós terjeszkedési lehetőségek. Az önkormányzat a jelentős nagyságú, egybefüggő területigényű (7–11 hektár kiterjedésű), zöldmezős beruházások számára az országos főhálózati utakhoz csatlakozó (M6 autópálya), a Duna folyam melletti, illetve iparvágánnyal a vasúti hálózatba kötött, minden szempontból megfelelő területeket bocsát rendelkezésre. Az Inkubátorházba előszeretettel települnek be új, termelő vállalkozások bel- és külföldről egyaránt, mivel itt a kezdeti időszakban mérsékelhető üzleti kockázatuk. Az Inkubátorház hozzájárul a térség termelőkapacitásának erősítésén túl, az új ipari infrastruktúra kialakításához, a régió alacsony tőkeellátottsággal rendelkező kis- és középvállalkozásai versenyképességének erősítéséhez, továbbá a Mohácsi Ipari Park kihasználtságának növeléséhez nyújt jelentős segítséget. A fejlesztés célcsoportja a tőkeszegény kis- és középvállalkozások, amelyeknek tevékenységük megkezdéséhez vagy megfelelő körülmények közötti folytatásához, megerősödéséhez szükségük van segítségre. Az Inkubátorház hozzájárul piaci stabilitásuk kialakításához, és lehetővé teszi, hogy később önállóan is tovább fejlődjenek, a gazdasági élet stabil szereplőivé váljanak.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • • • • •

A határmentiség elősegíti a nemzetközi kapcsolatok építését Szerbia, Horvátország és a Balkán irányába Duna-mentiség, nemzetközi vízi útként jelentős (teher, személy) forgalom Az M6-os Pécs-Budapest autópálya 7 km-es távolsága 40 km-es távolság a Pécs–Pogányi nemzetközi repülőtértől Képzett, idegen nyelvet beszélő (német, angol), viszonylag olcsó munkaerő

Az ipari park fő profiljai: logisztika, szállítmányozás, inkubátorház szolgáltatás, élelmiszeripar, textilipar és autóipar.

Miért éppen Mohács – ahogy a helyiek látják Az infrastruktúra vonatkozásában a kistérség legnagyobb előnye, hogy az M6-os autópálya keresztülszeli a területét. Elérhető közelségben van a térség településeitől, Mohácstól, a Mohácsi Ipari Parktól és a dunai kikötőtől. Mohácson, az iparterületen lehetőség van intermodális logisztikai bázis kialakítására megfelelő vízi, vasúti, közúti közlekedés kapcsolattal. A rendelkezésre álló szabad munkaerő mintegy 3600 fő, amelyből legalább 2000 fő alkalmas arra, hogy a versenyképes vállalkozások foglalkoztassák. A kistérségben nagyobb számú német és horvát nyelvtudással rendelkező nemzetiségi munkaerő található. A természeti adottságok terén legjelentősebb a Duna közvetlen közelsége, a Gemenci és Béda-Karapancsai tájegység szép természeti környezete, valamint az országosan is kiemelkedő kiváló termőföldek. A kistérségben hagyománya van a mezőgazdasági feldolgozó iparnak, a faiparnak, a könnyűiparnak, a gépiparnak (vasöntöde, alumínium öntöde, építőgép-gyártás, fémmegmunkálás). Komoly lehetőség látható a logisztikai adottságok kiaknázásában, a mezőgazdasági feldolgozó iparban és a nagyobb szaktudást igénylő technológiai tevékenységi körökben is.

Az ipari parkban a közművesített telkek értékesítésekor létrehozott új munkahelyenként 600 e, munkahelymegtartó beruházás esetén 300 e Ft/fő/munkahely kedvezményt járhat. A 2700 m2 alapterületű Inkubátorházban az üzemcsarnokok kedvezményes bérleti díj mellett vehetők igénybe. Építési munkák esetén a Polgármesteri Hivatal műszaki osztályának munkatársai minden segítséget megadnak az engedélyezési eljárásokhoz és a beruházások műszaki előkészítéséhez. Az ipari parkban lehetőség van a víz- és szennyvíz közműfejlesztési hozzájárulás felhasználására, visszaforgatására az adott beruházás víz- és szennyvízbekötéséhez. A helyi adók mértéke alacsony, a vállalkozási célra használt épületek után 263 Ft/m2 építményadó, illetve a telkek alapterülete után a telek méretétől függő telekadót kell fizetni. Mentes a telekadó alól az a telek, amelyen termelő tevékenységre alkalmas épületben főtevékenységként ténylegesen termelő tevékenység folyik a telekterület legalább 25%-ának igénybevételével. A helyi gazdaság fejlődését leginkább a konténer és darabáru rakodására alkalmas kikötő, illetve a Duna-híd hiánya akadályozza.

Szigetvári ipari területek Szigetvár Baranya megye nyugati részén található, Pécstől 35 km-re. A kisváros és térsége kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Jó minőségű termőföldek, erdők, tavak mellett gyógyvizek és hévizek gazdagítják a kistérséget. A város szívében, a vár szomszédságában található gyógyfürdőben 62 fokos hévíz nyújt gyógyulást és kikapcsolódást az arra látogatóknak. A város gazdaságának főbb területei az élelmiszeripar, a fémipar, valamint a faipar. A városban egységes ipari park nem alakult ki, az ipari üzemek a település különböző részein működnek, összefüggő iparterület csak a város dél-keleti részében található. A városi önkormányzat 4 db bérbe adható vagy értékesíthető területtel rendelkezik, melyből 2 db 0,5 hektár, 2 db pedig 2 hektár körüli alapterületű.

16. ábra: Szigetvári ipari területek

Térképadatok © OpenStreetMap közreműködői, CC BY-SA

Miért éppen Szigetvár – ahogy a helyiek látják

Szigetváron halad át a Pécs–Barcs–Gyékényes vasúti fővonal, amely Budapest, Pécs, illetve Nyugat-Magyarország és Horvátország (Zágráb) felé jelent jó közlekedési lehetőséget.

Fotó: Pinczehelyi József

Az infrastruktúra területén a kistérség legnagyobb előnye, hogy keresztezi a 6-os, illetve a 67-es főútvonal. Előbbi keleti irányban Pécs felé, illetve onnan autópályán Budapest felé biztosít kapcsolatot. Nyugati irányban Barcs, illetve Horvátország érhető el. A 67-es főút a Balaton és Kaposvár irányában biztosít összeköttetést.

A térség természeti adottságai közül a jelentős mértékű gyógy- és hévíz készlet mellett a napsütéses órák magas száma emelhető ki. A városban és térségében a foglalkoztatás bővítését és a helyi gazdaság erősítését tartják a legfontosabb feladatnak, ezért a munkahelyteremtés mellett a beszállítói hálózatot kialakítását tervező üzemek telepítését részesítik előnyben. Különösen a logisztikai, az élelmiszer-gazdasági és a könnyűipari tevékenységet végzőkre számítanak.

Fotó: Iron-Tech Zrt.

A szabad munkaerő vonatkozásában kedvező, hogy a kistérségben közel ezer álláskereső rendelkezik valamilyen szakmai végzettséggel. A legnagyobb számban a mezőgazdaság, az építőipar, a könnyűipar és a gépészet területéhez kapcsolódó szakmákban vannak állástalanok.

Az önkormányzat a vállalkozások fejlesztéseit közművesített telkek eladásával tudja támogatni, és segítséget nyújtanak a beépítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárásokhoz és a műszaki előkészítéshez egyaránt. Kedvezményes telekár megállapítása, illetve a közműfejlesztési hozzájárulás átvállalása egyedi megállapodás alapján lehetséges.

Fotó: Manifaktor Kft.

A helyi gazdaság fejlődését leginkább a gyorsforgalmi utak távolsága, illetve az üzleti szolgáltatások részbeni hiánya akadályozza.

Sellyei Ipari Park Sellye az Ormánság tájegység egyetlen városa. Az ipari park Sellye város dél-nyugati részén, a rendezési terv szerint kijelölt iparterületen fekszik. Összterülete (beleértve az utakat, stb.) 20,43 hektár, melyből 12,75 hektár a hasznosítható szabad terület. A terület 84%-a Sellye Város Önkormányzatának tulajdonában áll.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • • • • • •

Horvát határ közelsége Dráva folyó közelsége Adókedvezmény a foglalkoztatottak létszámától függően Rugalmas hivatali ügyintézés Képzett és átképezhető, olcsó, kreatív munkaerő Versenyképes telekár

Betelepülő vállalkozások: az ipari park a zöldmezős beruházások lehetőségét biztosítja, bérelt vagy vásárolt parcellákon a betelepülő vállalkozások számára. Az ipari park a betelepülő vállalkozásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső befektetők Magyarországról és külföldi befektetők. Az ipari park fő profilja: logisztika, kereskedelem és gyártás.

17. ábra: A Sellyei Ipari Park területe

Siklósi Ipari Park Siklós Város Önkormányzata 2016 januárjában szerezte meg újra az ipari park címet. A város északi elkerülő útja mellett elhelyezkedő ipari park már betelepült törzsterületének infrastrukturális adottságai jók (csatorna-, víz-, villamos energia-, gáz-, út-, telefon- és vezetékes internethálózat, parkolók, közvilágítás rendelkezésre áll), területe 16 hektár, 24 vállalkozás működik benne. A 13,5 ha nagyságú fejlesztési területen szükséges új infrastruktúra kiépítését, továbbá inkubátorház létesítését az Önkormányzat pályázati forrás segítségével tervezi megvalósítani a TOP-1.1.1-15 kódszámú, Felhívás ipari parkok, iparterületek fejlesztésére című felhívás keretében. A siklósi inkubátorház a horvát – magyar határ menti gazdasági együttműködés fejlődését is segíteni kívánja majd.

BEFEKTETŐI VONZERŐK • • • • • • •

10 km-es távolság Drávaszabolcs uniós határátkelőhelytől Az elkerülő út része a Pécs-Siklós-Villány-Bóly-Mohács úttengelynek Az M6 és M60-as autópálya Pécs irányában 20 km 20 km-es távolság a Pécs-Pogány Nemzetközi repülőtértől Mohácsi folyami kikötő: 40 km Rugalmas hozzáállás a befektetői igényekhez Az új infrastruktúra és az inkubátorház elkészülésekor új betelepülési kedvezményeket kíván bevezetni az önkormányzat

18. ábra: a Siklósi Ipari Park területe

EGYÉB FELTÉTELEK 5. tábla: A Baranya megyei városok és az ipari területtel rendelkező községek vállalkozásokat érintő helyi adó rendeleteinek főbb adókulcsai (2015) Vagyoni típusú adók Település neve

építményadó Ft/m2

Bicsérd

Idegenforgalmi adó tartózkodási idő után Ft/nap

telekadó Ft/m2

Helyi iparűzési adó korrigált nettó árbevétel %-a

napi átalány Ft/nap

5 000

250

5 000

600-1 200

240-260

430

5 000

220

3-6

220

5 000

300-1 655

1-280

385

5 000

Kozármisleny

1,6

5 000

Mágocs

1,5

5 000

Mohács

270

11-320

360

5 000

0-1 700

0-60

400

5 000

300

4 500

100

1,8

5 000

Sellye

300

5 000

Siklós

100-350

150

450

5000

200-1 720

21-300

350

5 000

Villány

200

450

5 000

Kővágószőlős

345

1,4

1 000

Bóly Harkány Hosszúhetény Komló

Pécs Pécsvárad Sásd

Szigetvár

Innovációs kapacitás A Versenyképességi Pólus Projekt egyik legfontosabb kulcseleme az innováció, amely az egyes ágazatok és projektek versenyképességét alapozza meg. A régió kiemelkedő volumenben rendelkezik innovációs potenciállal és tudástranszfer rendszerrel. A régió innovációs vezető bázisa a Szentágothai János Kutatóközpont (www.szkk.pte.hu), amely az egészségipar, a környezetipar és a mérnöki tudományok közép-európai központja. A kutatóközpont öt kiemelt kutatási terület mentén kutatási klasztereket szervezve 25 kutatócsoporttal szervezi a kutatás-fejlesztésre fókuszáló munkát az alapkutatásoktól az ipari alkalmazások kifejlesztéséig. A régióban a kamara innovációs osztálya, a regionális innovációs szövetség, a pécsi és a kaposvári egyetem tudástranszfer irodái támogatják az innovációs potenciál hasznosítását.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagja Európa legnagyobb üzleti és innovációs hálózatának az Enterprise Europe Networknek, amely 63 ország közel 600 kontaktpontján keresztül valósít meg innovációs tudástranszfert, potenciál felmérést és innovatív termékek és szolgáltatások számára export piaci lehetőségek koordinálását. www.enterpriseeurope.hu

Klaszterek Pécsett és a Dél-Dunántúlon A Versenyképességi Pólus Stratégiát mindhárom kiemelt és a horizontális ágazatokban is kiemelkedőn jól megszervezett regionális klaszter együttműködések és rendszerek támogatják. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara több, a Dél-Dunántúlon működő klaszterrel kötött együttműködési megállapodást 2010-ben. A keretmegállapodás célja, hogy a klaszterek és a kamara együttműködésében a régió gazdasági és innovációs potenciálját erősítő, szinergikus fejlesztő munka induljon meg. A klaszterek, mint a helyi gazdaság ágazati együttműködésének képviselői, a kamara európai projektjei által nemzetközi láthatósághoz és képzési és üzleti lehetőségekhez juthatnak. A közös munka során megvalósulhat az innovációs eredmények gazdasági hasznosítása, a közös megjelenés és az exportképesség fejlesztése. Európai szintű nemzetközi együttműködésekben a helyi klaszterek nemcsak a fejlesztő munkában vállaltak szerepet, de nemzetközi üzleti együttműködéseket is kötöttek. 2013-ban elkészült a Nemzetgazdasági Minisztérium és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával egy speciális módszertanra alapozott klaszterfejlesztési platform, a klaszter portfólió. 10 régióban működő klaszter innovációs és szolgáltatási/termék portfólióját elemezték és azonosították. A portfólió a www.klaszterportfolio.hu oldalon megtekinthető. „A gazdaság fejlesztésének hiányában a Dél-Dunántúl továbbra is a leszakadó régiók közé fog tartozni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara nemcsak az egyes vállalkozások támogatását, de a klaszterek együttes fejlesztését is segíti. Az együttműködés tartalmi elemeit a klaszterek igényeivel és lehetőségeivel összhangban, közösen alakítottuk ki” (Dr. Kéri István elnök, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara).

A KAMARÁVAL EGYÜTTMŰKÖDŐ KLASZTEREK Alkalmazott Földtudományi Klaszter Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Információmenedzsment Innovációs Akkreditált Klaszter Kék Gazdaság Innovációs Klaszter Kreatív Ipari Klaszter Magyar Környezettechnológiai Gyártó- és Fejlesztő Klaszter Mecsek Bányászati Klaszter

HUMÁNERŐFORRÁS 19. ábra: Az álláskeresési ráta alakulása Baranya megye járásaiban, 2015. október (%) 18, 0

17,0

16, 2

16, 0

15, 3

14, 9

14, 0 11, 0

12, 0

10,4

10, 6

10, 2 9, 0

10, 0

8, 5 7,6

8, 0 6, 0 4, 0 2, 0 0, 0

szakképesítéssel rendelkezik

Álláskereső összesen

Nincs szakképzettsége

Szakképzett összesen

Felsőfokú iskolarendszerű képzés

Felsőfokú iskolai végzettséghez kötött felsőfokú

Felsőfokú

Középiskolai végzettséghez kötött középfokú

Alapfokú iskolai végzettséghez kötött középfokú

Alapfokú

Járás

6. tábla: A bejelentett álláskeresők száma járásonként, 2016. január (fő)

Bólyi

175

269

201

470

Komlói

605

155

891

506

1 397

Mohácsi

759

162

1 108

618

1 726

254

2 771

1 045

352

441

4 872

1 777

6 649

Pécsváradi

163

241

131

372

Hegyháti

277

384

403

787

Sellyei

362

538

434

972

Siklósi

139

1 042

204

1 475

1 091

2 566

Szentlőrinci

228

368

230

598

Szigetvári

622

111

856

615

1 471

813

7 004

1 920

600

653

11 002

6 006

17 008

Pécsi

Baranya megye

Felsőfokú

Középfokú

Alapfokú

Baranya megye

Szigetvári járás

Szentlőrinci járás

Siklósi járás

Sellyei járás

Hegyháti járás

Pécsváradi járás

Pécsi járás

Mohácsi járás

Komlói járás

Bólyi járás

Iskolai végzettség

7. tábla: A regisztrált álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, 2016. január (fő)

ált. iskolai végz. nélkül

184

132

747

általános iskola

229

502

679

1 877

130

382

466

1 209

261

592

6 327

együtt

253

562

768

2 061

139

476

530

1 341

290

655

7 074

szakiskola

185

371

szakmunkásképző

135

412

527

1 720

135

190

237

660

159

448

4 623

gimnázium

150

106

922

256

119

1 702

szakközépiskola

157

195

961

113

189

148

1 966

technikum

229

408

együtt

206

785

886

4 017

219

300

430

1 172

287

768

9 070

főiskola

286

377

egyetem

285

486

együtt

571

863

Összesen

470

1 397

1 726

6 649

372

787

972

2 566

598

1 471

17 008

A bejelentett álláskeresők mellett a közel 15 000 fő közfoglalkoztatott is szabad munkaerőforrást jelent.

Bólyi járás

Komlói járás

Mohácsi járás

Pécsi járás

Pécsváradi járás

Hegyháti járás

Sellyei járás

Siklósi járás

Szentlőrinci járás

Szigetvári járás

Baranya megye

8. tábla: Regisztrált álláskeresők száma szakmacsoportonként, 2016. január (fő)

162

289

310

104

663

121

239

Élelmiszeripar

296

Építészet

311

141

865

Faipar

310

Gépészet

158

145

550

138

102

1 303

164

298

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

140

158

851

235

135

1 759

Könnyűipar

300

694

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Közgazdaság

217

375

Közlekedés

213

459

Közszolgálat

129

270

116

159

106

1 019

Művészet, közművelődés, kommunikáció

158

265

Nyomdaipar

Oktatás

222

361

Szociális szolgáltatások

101

240

Ügyvitel

190

316

Vegyipar

499

186

1 094

269

891

1 108

4 872

241

384

538

1 475

368

856

11 002

Szakmacsoport

Egészségügy Egyéb szolgáltatások Elektrotechnika-elektronika

Informatika

Mezőgazdaság

Vendéglátás-idegenforgalom Együtt

szakképesítéssel rendelkezik

Álláskereső összesen

Nincs szakképzettsége

Szakképzett összesen

Felsőfokú iskolarendszerű képzés

Felsőfokú iskolai végzettséghez kötött felsőfokú

Felsőfokú

Középiskolai végzettséghez kötött középfokú

Alapfokú

Járás

Alapfokú iskolai végzettséghez kötött középfokú

9. tábla: A bejelentett pályakezdő álláskeresők száma járásonként, 2016. január (fő)

Bólyi

Komlói

107

178

Mohácsi

108

199

180

413

400

813

Pécsváradi

Hegyháti

Sellyei

100

Siklósi

150

233

383

Szentlőrinci

Szigetvári

101

165

495

184

112

929

1 173

2 102

Pécsi

Baranya megye

Felsőfokú

Középfokú

Alapfokú

Baranya megye

Szigetvári járás

Szentlőrinci járás

Siklósi járás

Sellyei járás

Hegyháti járás

Pécsváradi járás

Pécsi járás

Mohácsi járás

Komlói járás

Bólyi járás

Iskolai végzettség

10. tábla: A regisztrált pályakezdő álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, 2016. január (fő)

ált. iskolai végz. nélkül

általános iskola

276

187

892

együtt

107

298

205

965

szakiskola

szakmunkásképző

292

gimnázium

146

331

szakközépiskola

148

306

technikum

együtt

442

174

1 037

egyetem

főiskola

együtt

100

Összesen

178

199

813

100

383

165

2 102

Bólyi járás

Komlói járás

Mohácsi járás

Pécsi járás

Pécsváradi járás

Hegyháti járás

Sellyei járás

Siklósi járás

Szentlőrinci járás

Szigetvári járás

Baranya megye

11. tábla: Regisztrált pályakezdő álláskeresők száma szakmacsoportonként, 2016. január (fő)

Egészségügy

122

297

Egyéb szolgáltatások

Elektrotechnika-elektronika

Élelmiszeripar

Építészet

Faipar

Gépészet

Informatika

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Könnyűipar

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Közgazdaság

Közlekedés

Közszolgálat

Mezőgazdaság

Művészet, közművelődés, kommunikáció

Nyomdaipar

Oktatás

139

Szociális szolgáltatások

Ügyvitel

Vegyipar

Vendéglátás-idegenforgalom

413

150

929

Szakmacsoport

Együtt

12. tábla: A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, 2014 (fő) Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Baranya megye

Pécs város 4 439

753

138

14 206

5 645

934

800

1 298

654

16 575

7 111

Építőipar

3 323

838

Kereskedelem, gépjárműjavítás

7 633

3 350

Szállítás, raktározás

4 635

3 013

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2 008

588

Információ, kommunikáció

1 374

922

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

1 131

779

502

106

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

1 727

793

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

2 107

1 034

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

8 174

6 047

Oktatás

12 806

8 988

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

15 687

3 507

1 104

677

258

83 483

38 587

versenyszféra

44 567

18 499

költségvetés

35 347

17 889

Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Ipar

Ingatlanügyletek

Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből:

13. tábla: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, 2014 (Ft/fő) Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Magyarország

Baranya megye

Pécs város

180 110

189 831

145 202

Bányászat, kőfejtés

286 848

229 982

407 618

Feldolgozóipar

252 860

203 876

243 083

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

422 613

332 198

345 982

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás

225 132

232 549

250 356

Ipar

257 649

213 567

255 606

Építőipar

185 380

154 555

182 307

Kereskedelem, gépjárműjavítás

224 087

167 112

181 469

Szállítás, raktározás

230 253

223 885

251 196

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

153 167

132 470

152 425

Információ, kommunikáció

449 229

306 754

364 568

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

485 150

380 689

412 035

Ingatlanügyletek

215 129

176 214

281 165

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

344 955

212 498

268 644

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

183 801

203 706

199 574

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

262 057

231 362

241 445

Oktatás

245 936

260 385

276 263

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

143 051

116 242

139 074

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

225 762

201 081

227 656

Egyéb szolgáltatás

180 944

154 528

212 409

Nemzetgazdaság összesen

237 736

197 922

239 525

versenyszféra

252 710

203 568

243 091

költségvetés

209 707

191 294

239 645

Ebből:

A munkába járás feltételei A munkába járás és a középfokú oktatási intézmények elérhetősége az ipari parkkal rendelkező városok vonatkozásában menetrend szerinti autóbusz közlekedéssel:

JELMAGYARÁZAT: Célállomás települése Átszállás nélkül kb. 60 percen belüli beérkezés Egy átszállással várakozási idővel együtt kb. 120 percen belüli beérkezés Többszöri átszállással, vagy 120 percen felüli beérkezési lehetőség Munkanapokon reggel 8 óráig nincs beérkezési lehetőség

20. ábra: Pécs elérhetősége autóbusszal

Komló