Dél-Dunántúli Gazdaság XXVII. évfolyam 1. szám

XXVII. évfolyam 1. szám 2025. február 7. APÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARALAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

TOP 100 GÁLA – GAZDASÁGI ÉVZÁRÓ

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja

ISSN 1419-8746

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

A kiadásért felel:Rabb Szabolcs

Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.hu

A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

BEZZEG AZ ÉN IDÔMBEN

Tóth Szabolcs – CUPRA Terramar VZ 1.5 TSI DSG PHEV

30–31. OLDAL

26. OLDAL

17. OLDAL

9. OLDAL

33. OLDAL

2025: MEGÚJULÁS ÉS KOOPERÁCIÓ

Összefogás, az üzleti közösség tagjai közötti erôs kapcsolat, a lehetôségek keresése és kihasználása – többek között ezek lesznek az idei év legfontosabb feladatai a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában mûködô bizottságok számára. Évindító cikkünkben arra kértük a bizottsági elnököket, hogy összegezzék, milyen fontosabb folyamatok zajlanak a gazdaságban az általuk elnökölt bizottsághoz kapcsolódó területen, illetve milyen tervekkel, célokkal indulnak neki 2025-nek. Ugyanígy az elôttünk álló feladatok összegzését olvashatjuk a kamara elnökétôl és fôtitkárától.

2025 kulcsszava a megújulás

Dr.SÍKFÔI TAMÁS, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Meglehetôsen régóta foglalkozom cikkekben, interjúkban a világgazdasági folyamatokkal, azok európai és országos, valamint lokális és konkrét vállalkozásra lebontott hatásaival. Nem könnyû eligazodni e felgyorsuló folyamatok kölcsönhatásaiban. Látható, hogy a különbözô globális, uniós és hazai hatalmi pontok valamint a vállalkozások is eltérô válaszokat adnak világunk elképesztô ütemû változására. Vannak, akik védekezô pozícióharcot vívnak, ráadásul a dicsô múlt önhitt talapzatáról. Vannak, akik keresik a válaszokat. De akadnak olyanok is, akik egyre dinamikusabban alkalmazkodnak a változásokhoz, új utakra lépnek.

A legfontosabb világszintû kihívásunk a Nyugat dominanciájának erodálása. Eddig a világgazdaság jó részét ellenôrizte, technikai, pénzügyi, politikai és hadi potenciáljára támaszkodva irányította a folyamatokat, gyarapította bevételeit és vagyonát. A globális Kelet és a globális Dél gyorsuló felemelkedése, világgazdasági, technológiai, politikai és hadi súlyának hihetetlen ütemû növekedése úgy tûnik, mindeddig hatékony válasz nélkül maradt részünkrôl. Az Unióban nem a versenyképességünk, a K+F, az innováció, a tudásgazdaság fejlesztésével, a bürokrácia leépítésével, erôteljes piacszervezéssel, hanem ideológiai indíttatású belharcokkal, a bürokrácia esztelen növelésével, a gazdaság terheinek emelésével, társadalom-átalakító politikai projektekkel foglalja el magát a Nyugat. De az idônk egyre fogy. Ez persze némi pánikot okoz Európa vezetésében, és pótcselekvésként versenykorlátozó, „piacvédelmi”, valamint értékláncromboló intézkedéseket vezetnek be, gazdasági világháborút

kezdeményeztek a világ mind erôsödô feltörekvô hatalmai felé, egyre gyengülô helyzetünkben. Ez vesztes „stratégia”.

Itthon is még csak tanuljuk az új kihívásokra adható válaszokat, gyakran becsüljük alá azok mértékét és hatásait, értékeljük túl a saját képességeinket. A vállalkozásméret a válaszok kidolgozásában is meghatározó. A kkv-k döntô többsége a megszokott módon a külsô kihívásokra külsô segítséget igényel, jóval kevésbé akar a saját tudására és energiáira támaszkodni. Természetesen a kkv-szektor nem tudja a plusz költségeit, a bérek, az energia- és a nyersanyagköltségek drasztikus növekedését a beszállítóira és a társadalomra hárítani, mint a globális cégek. Tehát mindig is elkél a külsô segítség. De az önmagában nem segít a fejlôdésben. Ebben a környezetben igencsak felértékelôdnek azok a vállalkozói szervezetek, klaszterek, szövetségek, kamarák, amelyek kereteiben egymás versenyképességét segíthetik a kisvállalkozások.

De a vállalkozókból álló szervezeteknek is meg kell újulniuk, az eddigieknél sokkal hatékonyabb, innovatívabb segítséget kell biztosítaniuk e szektornak. A baranyai kamarát mindig is az egyik leginnovatívabb szervezetnek tartották a kamarai rendszerben. Számos

új szolgáltatás bevezetése, a feladatokhoz és kihívásokhoz igazított testületi és munkaszervezeti rendszer, vállalatirányítási rendszer alkalmazása, transzparens projektgazdálkodás, a szolgáltatási és uniós pályázati bevételek arányának kiemelkedô volta, az önkéntes tagdíjbevételek országosan dobogós nagysága váltotta ki ezt az elismerést. A kamara hosszú életében többször kellett megújulnia, így a dualizmus gazdasági pezsgése kapcsán 1870-ben tartott egyetemes gyûlésükön, de 1990ben és 2000-ben is ez történt. Most is hatalmas kihívások elé néznek az európai és a magyar vállalkozások, amelyek leküzdésében a kamarának nagy felelôssége van. Ezért az új országos vezetés a vállalkozást, a vállalkozót akarja a mûködés középpontjába állítani, és a versenyképességét segíteni mind a nemzetközi, mind a kormányzati, mind a helyi önkormányzati kapcsolatrendszerében és gazdasági színtéren.

Helyben Baranya és a régió nem túl rózsás, periférikus gazdasági helyzete az országos átlagnál messze nagyobb munkát igényel a különbözô testületeinkben dolgozó több mint 200 megválasztott vállalkozótól. Most ehhez társul az országos kamara megújításának feladata. Persze egy jobban mûködô MKIK komolyan segíti a vármegyei kamarák hatékonyságát is.

Az egymással szolidáris és kooperációra nyitott üzleti közösség az egyik legfontosabb érték

RABB SZABOLCS, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára

Nem tévesztjük szem elôl a közös célunkat. Baranya vármegye és a térség gazdaságának fejlôdése a tét. Az október végi országos kamarai választás, az új elnök személye és meghirdetett reform-

DR. SÍKFÔI TAMÁS

programjai stratégiai céljaink elérését segíthetik, támogatják.

A helyben mûködô vállalkozások és kamaránk is még sokszor szembesül a partnerség hiányával; a különbözô ígéretek évtizedes késéssel sokszor csak részben teljesülnek. A mérvadó nagy entitások egyre gyakrabban, de még nem elegendô mértékben keresik a kooperációs lehetôségeket, a térség egészét érintô ügyek mentén az összefogást. Ezeket az alkalmakat kell megragadnunk, hogy a közös célok mentén a különbözô kompetenciákra építve közös aktivitásokat indítsunk és menedzseljünk.

A gazdasági szektor az azonosított problémák ellenére példamutató munkát végez. A vállalkozások fejlesztô tevékenysége, beruházásaik, a munkahelyek biztosítása, a befizetett adók többszörös multiplikátor hatásúak. Minden a gazdaságon múlik, az újraelosztási rendszer fenntartása is. Ennek a kulcsszerepnek a felismerése néhány partnerintézmény vezetôje számára ma már relevancia.

A helyi vállalkozások mind kulcsszereplôi a térség (lassú, de legalább megindult) fejlôdésének.

A gazdaság, az egymással szolidáris és kooperációra nyitott üzleti közösség az egyik legfontosabb érték. Klasztereink, vállalkozói közösségeink, kamarai testületeink és bizottságaink, a szakmai klubok mind az értékek mentén történô közös munka és az abból kialakuló együttmûködések „terepe”. A kollégáimtól feladataik mellett két ügy képviseletét kérem: egyrészt minden vállalkozást segítsenek kihívásaiban és problémái megoldásában, kiemelten kezeljék a fejlesztési ügyeiket; másrészt támogassák az üzleti közösség együttmûködését.

Szinte minden projektünkben (humánerôforrás, iparfejlesztés, innováció, nemzetközi üzleti kapcsolatok, pályaorientáció, perifériafejlesztés) sikerül a fenti két célt beépíteni és a vállalkozások igényeit, valamint érdekeit szolgálni.

Fejlesztéspolitika: Fontos változások jöhetnek ebben az évben

HOFFMANN

TAMÁS,a Fejlesztéspolitikai Bizottság elnöke:

Pécs és Baranya gazdaságáról, a jelen helyzetbe vezetô folyamatokról és a fejlesztési lehetôségekrôl nagyon sokat szoktunk értekezni. Az érzés, hogy lassan elérkezünk a fordulóponthoz, minden évben egyre erôsebb bennünk. Ezt támasztják alá azok a kormányzati ígéretek, egyeztetések, amik mind azt sugallják, hogy már csak a dél-dunántúli

régiónak kell egy löketet adni ahhoz, hogy meginduljon a felzárkózás. Ennek hírnökei az olyan tervek, mint a PTE Science Park, valamint az Universitas Ipari Park Pécs határában. Jó volt látni a légiközlekedés fellendülését, ami, reméljük, idén is ki fog tartani. A beruházásösztönzések mellett kiemelt figyelmet kell fordítanunk a térség versenyképességének javítására is. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia térhódítása, a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság mind olyan témakörök, amikkel helyi szinten is foglalkoznunk kell.

A fenti kihívások köré 2025-ben is szeretnénk tovább építeni azt a jó hangulatú üzleti közösséget, amely immár egyre több tagot számlál. Idén is fontos lesz a tudás és az információ megosztása, amit a környékbeli cégeknél kihelye-

zett ülésekkel, üzemlátogatással fogunk izgalmassá tenni. Ebben az évben fontos változásokat várok. Remélem, hogy hamarosan véget érnek az értelmetlen és pusztító háborúk és meg tud kezdôdni egy olyan érdemi fejlôdés, amely pozitív kihatással lesz a mi helyi gazdaságunkra is. Ehhez kívánok mindenkinek sok erôt, kitartást és sikereket az új esztendôben!

Humánerôforrás:

A vármegyében végbemenô fejlesztések a munkaerôpiaci folyamatoknak is kedveznek

KÓNYA DÁNIEL,a Humánerôforrás Bizottság tagja:

Biztató hírek érkeznek a város és a régió gazdaságát illetôen, amit természetesen örömmel fogad a HR Bizottság. Egyrészt nem érkezik hír cégektôl leépítésrôl, illetve bezárásról sem, ellenben a BAT pécsi gyára 450 fôvel tervez bôvülni, amely természetesen hatással van a régió gazdaságára és munkaerôpiacára is. Kifejezetten üdvözítô a régió gazdasága szempontjából az UniNext Innovációs program, amit a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kezdeményezett, és amely program a gazdasági fejlôdéshez elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztéseket kapcsolja össze ipari park fejlesztésével és egy tudományos és innovációs park létrehozásával. Ezenkívül az infrastrukturális fejlesztések sorából a mohácsi Duna-híd megépítését és a hozzá kapcsolódó úthálózat bôvítését sem szabad kifelejteni. Ezek mind olyan fejlesztések, amik vélhetôen pozitív hatást hoznak Pécs és a régió gazda-

RABB SZABOLCS

HOFFMANN TAMÁS

KÓNYA DÁNIEL

sági életébe, ezáltal természetesen a munkaerôpiaci folyamatoknak is kedvez.

A 2025-ös bizottsági évnek kettôs céllal vágunk neki: egyrészt továbbra is dolgozunk a 2024-ben elkezdett stratégiai pontjainkhoz kapcsolódó akciókon, mivel hiszünk benne, hogy ezek naptári évtôl független kezdeményezések. A vállalkozások HR-szemléletének formálása, illetve a munkaerô régióban tartása és régióba vonzása olyan örökzöld témák, amiken folyamatosan érdemes dolgozni.

Nemcsak az említett beruházások, de természetesen a régióban mûködô vállalatok aktuális helyzetéhez is igazítani kell a programpontjainkat, és épp emiatt örülök annak, hogy a 2024. júniusi újjáalakulása óta a HR Bizottság rendkívül aktív; a régió meghatározó vállalatainak HR-vezetôi idôt és energiát nem spórolva vetik bele magukat a közös munkába, amit mindenkinek ezúton is köszönök!

Idegenforgalom-fejlesztés:

Szinergiák, az aktív turizmus fejlesztése, a fenntarthatóság elôtérbe helyezése

Puch Eszter, Benkô Bianka és

Benovics Gábor, az Idegenforgalom-fejlesztési Bizottság tagjai:

2025-ben Baranya vármegyében új szálláshelyek és hotelek nyílnak, melyek nemcsak turistákat vonzanak, hanem a helyi szolgáltatók számára is növekvô bevételt biztosíthatnak. A régió turizmusának sikeréhez elengedhetetlen a szolgáltatók összefogása, a komplex él-

mények nyújtása és a progresszív gasztronómia fejlesztése. Az új repülôjáratok lehetôséget adnak a német piacon való láthatóság növelésére. Szükség van térségi turizmusstratégiára és a szakmai oktatásban való aktív részvételre, hogy felkészüljünk a változó piaci környezet kihívásaira.

Az aktív turizmus fejlôdése új lehetôségeket és kihívásokat is hoz. A természetjárás iránti kereslet növekedése a szolgáltatók számára fejlesztési lehetôségeket teremt, különösen a MAKETUSZ és VIZITUSZ szervezésében. A régióban elérhetô pályázati lehetôségek és az e-bike használatának elterjedése új célcsoportokat, köztük a silver (szépkorú) generációt vonzzák. A Dráva térsége bioszféra-rezervátumként különleges turisztikai potenciált jelent.

A fenntarthatóság kiemelt szerepet kap a baranyai turizmusban. A fenntartható turizmus minôsítéseinek bevezetése segíti a szolgáltatókat a versenyképesség növelésében. A helyi és regionális szintû hálózatok fejlesztése, valamint a fenntartható megoldások népszerûsí-

tése fontos a sikeres marketingstratégia kialakításában. A kisebb települések értékeinek bemutatása és egyedi brandek kialakítása hozzájárulhat a régió fenntarthatósági céljainak eléréséhez.

Információtechnológia: A hazai vállalkozások számára sürgetô a digitalizáció

LENGVÁRSZKY SZABOLCS, az Információtechnológiai Bizottság elnöke

Az informatika és a digitalizáció gyors fejlôdése alapvetôen meghatározza a gazdaság versenyképességét. Az EU digitális fejlettségi indexe (DESI) alapján Magyarország a 22. helyen áll, így a hazai vállalkozások számára sürgetô a digitalizáció. A legalapvetôbb digitális megoldások – korszerû weboldal, IT-alapú adatkezelés, vállalatirányítási rendszerek és felhôszolgáltatások – ma már elengedhetetlenek a hatékonyság növelése érdekében. A digitalizációt mellôzô vállalkozások könnyen versenyhátrányba kerülhetnek. Csak hogy egy példát is említsek. Melyik cég lesz a hatékonyabb? Ahol szinte azonnal elérhetô egy adott vállalati összegzés a digitális megoldások segítségével, vagy ahol órákat, esetleg napokat töltenek azzal, hogy innen-onnan, kollégáktól bekért riportokból, szerzôdésekbôl, kockás füzetekbôl (jobb esetben Excelbôl) „összehorgásszák” az adatokat ahhoz, hogy döntést tudjanak hozni egy adott témában? A válasz szerintem triviális. Különösen fontos szerepet kap az új technológiák között a mesterséges intelligencia (AI), amely gyorsabb döntés-

BENKÔ BIANKA

BENOVICS GÁBOR

hozatalt és automatizált folyamatokat ígér. Hozzátéve, hogy az elôttünk álló idôszak érdekes lesz abból a szempontból, hogy a technológia fejlôdésének akadályait (pl. nyelvi adatbázis plafon) hogyan lehet leküzdeni, valamint a szûk AI (konkrétfeladat-szintû AI) át tud-e lépni az általános mesterségesintelligencia-szintre (AGI), ahol komplex feladatokat tud elvégezni. A digitalizáció területén pályázati források is elérhetôk jelenleg, amelyek segítik a vállalkozásokat ezen az úton. Ugyanakkor a folyamatos adatnövekedés és kitettség miatt elengedhetetlen a kiberbiztonság kiemelt kezelése.

Bizottságunk három fô területen tevékenykedik: a kkv-k digitalizációjának támogatása, az IT-munkaerôpiac megerôsítése és a szakmai közösség összefogása. A vállalkozások támogatása érdekében bizottságunkkal AI workshopot tervezünk indítani, ami gyakorlati útmutatót nyújt a mesterséges intelligencia alkalmazásához. Emellett folytatjuk az „Okos megoldások” konferencia fejlesztését, ahol a legújabb digitális technológiákat ismerhetik meg a helyi cégek. Az informatikaiszakember-hiány enyhítésére tovább folytatjuk az „IT és Ti” programsorozatot, amely középiskolások számára nyújt betekintést az informatika világába. Emellett a „TanIT díj” ösztöndíjat is fenntartjuk az IVETÁR-ral közösen, aminek keretében elismerjük a kiemelkedô teljesítményt nyújtó baranyai informatikatanárokat, ösztönözve a magas színvonalú oktatást. A régió ITközösségének együttes megjelenítése érdekében egy webes platformot tervezünk létrehozni, amely a helyi IT-cégeket és az általuk képviselt kompetenciákat, az „IT-erôt” mutatja be, megkönnyítve az üzleti együttmûködéseket. Emellett szorosabbá szeretnénk tenni az együttmûködést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy országos szinten képviselhessék a régió érdekeit.

Innováció: A kínálkozó lehetôségekkel idén több évnyi innovációs lemaradást hozhatunk be

HERBÁLY ISTVÁN, az Innovációs Bizottság elnöke: 2024-ben megalakult a Vállalkozói Innovációs Tanács, amelynek Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelôs

CÍMLAPSZTORI

miniszter úr mellett társelnöke vagyok. Ez nagyon jó lehetôség a pécs-baranyai kamarának és a helyi cégeknek, hogy az innovációval kapcsolatos kérdéseik, problémáik, észrevételeik, javaslataik artikulálva legyenek a döntéshozók felé. A GINOP 2.1.3-24 pályázatoknál ez már meg is valósult, nagyok sok javaslatunkat elfogadták és beépítették a kiírásokba. 2025-ben ennek keretében több tízmilliárd forint lesz pályázható, így fontos, hogy a kkv-k igényeit minél jobban lefedô keretek legyenek. K+F fronton még ezen kívül is lesznek elérhetô források, így több évnyi lemaradást lehet majd idén behozni ezen a területen. A Kulturális és Innovációs Minisztériummal nagyon jó a kapcsolat mind miniszteri, mind Bódis László helyettes államtitkárral operatív szinten, ami tavaly kifejezetten sikeres közös rendezvényekben is megmutatkozott. Ezeket idén folytatni szeretnénk.

Az Innovációs Tanács támogatja egy kockázatitôke-platform létrehozását, mely még kidolgozás alatt van, de idén szeretnénk megvalósítani. Szerencsére minden résztvevô (11 szervezet alkotja a tanácsot) nagyon lelkes, motivált, és az erôforrások mind kamarai, mind minisztériumi oldalról adottak a projektek megvalósításához.

Kamaránknál mindig is nagy hangsúlyt kapott az innováció. Azzal, hogy az MKIK új vezetése is a tudás alapú kamara létrehozását tûzte a zászlajára, ez a terület kiemelt figyelmet kap. A pécsi kamarai biztosság célja az országos ügyek elôkészítése és támogatása mellett a helyi projektek felkarolása. Ezért is vettünk részt tavaly több ötletversenyen és ítéltünk oda kamarai különdíjakat, illetve szakmailag is támogattuk az ötletgazdákat. Ezt idén tovább szeretnénk

vinni, és kiterjeszteni, hogy minél több innováció kapjon mentorálást és valósulhasson meg.

Iparfejlesztés: Helyi együttmûködések erôsítése, nemzetközi kapcsolatok, fenntarthatóság

KLEISZ ZOLTÁN, az Iparfejlesztési Bizottság elnöke:

Az iparfejlesztés célja általában az, hogy segítse a gazdasági növekedést és a versenyképességet, valamint új munkahelyeket teremtsen, azonban számos kihívással kell szembenézni. A bizottság a 2024-es helyi kamarai választások után szinte változatlan felállásban mûködik tovább. A cél a vállalkozások közötti együttmûködések elômozdítása és a kapcsolatok kihasználása, az életképes, bizonyított vállalkozások fejlesztése. Mindez természetesen a vármegyei és országos fejlesztési stratégiák mentén célszerû. Szorosabb együttmûködést tervezünk a kamara Fejlesztéspolitikai Bizottságával is. A tavaly év végén bejelentett egyetemi ipari park egy jó lehetôség, és a bizottság a rendelkezésére álló minden eszközzel azon lesz, hogy a kivitelezés minél gyorsabban megvalósuljon, a helyi vállalkozások minél szélesebb köre válhasson a betelepülô cégek beszállítójává, ezzel is erôsítve az ipari kooperációt a térségben.

Az idei év adminisztratív újdonságai (TEÁOR’25, építôipari kötelezô felelôsségbiztosítás stb.) mellett fontos beszélnünk a rendelkezésre álló új fejlesztési forrásokról, így például a Demjánprogram nyújtotta lehetôségekrôl. A jelenlegi kihívások mellett elengedhetet-

HERBÁLY ISTVÁN

KLEISZ ZOLTÁN

Dél-Dunántúli

len, hogy a vállalkozások minél rugalmasabbak, ellenállóbbak legyenek. Ennek egyik eszköze az oly sokat emlegetett digitalizáció. Egy másik kihívás a minden szempontból fenntartható mûködés. A Kamarai Fenntarthatósági Klub kéthavonta tartott ülésein hasznos tudással vértezhetik fel magukat a vállalkozások képviselôi, a kamarai hivatal munkatársai pedig felmérésekkel és tanácsadással is segítik a vállalkozásokat mindkét területen. Az iparfejlesztés elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése nélkül. A kamara hivatala az Enterprise Europe Network tagjaként ezen a területen is támogatni tudja a régió vállalkozásait.

Kisvállalkozás-fejlesztés: kapcsolódás, jó gyakorlatok megismerése

BOGOS CSABA, a Kisvállalkozásfejlesztési Bizottság elnöke:

— A tavalyi év fókusza a 2025-ös évben sem veszti el aktualitását. A Kisvállalkozásfejlesztési Bizottság vezetôjeként – mint ahogy eddig is – továbbra is arra szeretném ráébreszteni a vállalkozásokat, hogy legyenek önállóbbak, ne mástól várják a problémáikra a megoldást, vegyék a kezükbe a sorsukat. A közös eszmecserék alapján elmondható: eljött az idô, hogy a kisvállalkozások vezetôi az eddiginél tudatosabban tervezzék a vállalkozásuk mûködését, az elmúlt évek gazdasági eseményei is arra terelnek bennünket, hogy álljunk készen a kihívások fogadására. Legyen stratégiánk, vagy sajátítsunk el olyan képességeket, amelyek a változásokra való gyors reagálást tesznek lehetôvé. A ne-

CÍMLAPSZTORI

hézségek egyben jó lehetôségek és inspirációk is, ezekben a helyzetekben el kellett gondolkodnunk azon, hogy miként tudjuk új pályára állítani azt, amit eddig fölépítettünk. A bizottsági üléseken zajló beszélgetésekbôl az is kiderült, hogy sok vállalkozás egyedül küzd a hétköznapokban, pedig jó lenne, ha felismernék, hogy az összefogás, az üzleti közösséghez való tartozás megannyi elônyt jelenthetne mindannyiunk számára.

Az idei célok között szerepel, hogy a Demján Sándor kkv-fejlesztési programról tartanánk ismeretátadási elôadást. „A Demján Sándor Program célja a kkv-k méretének megduplázása, az export ösztönzése és a hazai vállalkozások beruházásainak, befektetéseinek elômozdítása, nemzetközi versenyképességük növelése.” Elôadás-sorozatot szeretnénk megvalósítani, melynek keretein belül bemutatnánk a Magyar Tôzsde mûködését, továbbá a kkv-k tôzsdéhez való kapcsolódási pontjait. Saját tapasztalat, hogy ha megismerjük más vállalkozások tevékenységét, gondolkodását, kiváló szinergiák jöhetnek létre. Ezt mindenképpen erôsíteni szeretnénk a jövôben. Ezért már a tavalyi évre is kilátásba helyeztünk egy programsorozatot, amelyben beleláthatunk a környezetünkben dolgozó multinacionális cégek mûködésébe. Ha nem is lehet egy az egyben átvenni e vállalatok napi gyakorlatát, belsô irányítási rendszerét vagy kontrollját, de jó ötleteket meríthetünk a folyamataikból, a gondolkodásukból. Ez amellett, hogy a kkvk mûködésére is hatással lehet, a kisvállalkozások és a multicégek esetleges partneri viszonyát is javíthatja. A bizottság idei feladatai között is az egyik legfontosabb, hogy a vállalkozások között erôsítsük a kommunikációt. Programunkban egy elôadás-sorozatot szerveznénk, ahol elôadásonként egy-egy multinacionális céget kérnénk fel, hogy mutassák be a mûködésüket.

Szakképzés: Magasabb szintû együttmûködés a cégekkel

VÁRSZEGI GYULA, a Szakképzési Bizottság elnöke:

A gazdaságban folyamatosan teret nyer a digitalizáció és a mesterséges intelligencia, melyre szükséges reagálni, és

felkészülni az alkalmazására. A szakképzés, az oktatás, a cégek kapcsolatrendszere erre a kihívásra még csak kis mértékben áll készen. Erre mindenképpen reflektálni kell, amely a Szakképzési Bizottság egyik fontos feladata. Elsôsorban a tájékoztatás, az ismertetés, szakemberek segítségével elôadások megtartása, amelyeken gyakorlati példákon keresztül mutatják be mindennapi mûködésüket, és az azok által elért eredményeket. Emellett fontosnak tartjuk a pályázati lehetôségek ismertetését, vala-

mint a pályázatok benyújtását támogató segítségnyújtást is.

Az új kamarai vezetés programja szerint és az eddigi munkák alapján több tervet és célt határoztunk meg a bizottság számára, amelyek mentén szeretnénk végezni a munkánkat. Hatékonyabbá kívánjuk tenni a felnôttképzést és a szakképzést, erôsítve az innovációval. Magasabb szintre akarjuk emelni a cégekkel történô együttmûködést, és erôsíteni az intézmények–-gyártók–kereskedôk–kamara együttmûködését, illetve javítani, megoldani a gyakorlati képzéssel kapcsolatos kihívásokat. Mindenképpen támogatni kívánjuk a vállalkozások önképzését, annak megszervezését, amely a vállalkozások aktivizálásával, ösztönzésével érhetô el. További cégek, intézmények bevonásával ebben az évben is nagy hangsúlyt helyezünk a pályaorientációra. Folytatjuk a mestervizsgáztatást, annak megszervezését, és 2025-ben a korábbinál nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni a PR-munkára, a kamarai hálózat erôsítésére. Terveink között szerepel a tanulmányutak rendszeressé tétele, valamint a bizottság munkájának erôsítése.

VÁRSZEGI GYULA

BOGOS CSABA

TOP 100 Gála – gazdasági évzáró

A NAV Baranya Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága, a Dunántúli Napló és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2025-ben is megszervezte hagyományos gazdasági évzáróját, melyen bemutatták a TOP 100 kiadványt is.

Dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntôje után Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamarai rendszer reformjáról beszélt.

Bridge over troubled water – A globális világ, a magyar gazdaság és államháztartás – 2024 ôsz – címmel dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Stratégiai Tanácsadó testületének tagja tartott elôadást.

A rendezvény szervezôi a térség gazdasági életében meghatározó szerepet játszó vállalkozásoknak elismerések átadásával köszönték meg kiváló teljesítményüket.

Baranya legnagyobb árbevételû gépipari vállalkozása a Körber Hungária Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú gépipari vállalkozása a Matro Kft.

Baranya legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalkozása a MECSEK FÜSZÉRT Zrt.

Baranya legnagyobb gépjármûkereskedelmi vállalkozása a P’-AutóCity Zrt.

Baranya legnagyobb árbevételû építôipari vállalkozása a Holcim Magyarország Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú építôipari vállalkozása a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú elektronikai vállalkozása az Attract Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû nem pécsi székhelyû vállalkozása a KRONOSPAN-MOFA Hungary Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú könnyûipari vállalkozása a PI-ER Technical Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú informatikai vállalkozása a HC Linear Kft.

Baranya legnagyobb árbevételû egészségipari vállalkozása a Prophyl Kft.

Baranya legnagyobb közszolgáltató foglalkoztatója a BIOKOM Kft.

A képzett munkaerô megtartásában elért eredményekért elismerést vehetett át az EY.

Baranya legnagyobb agrárvállalkozása az „MCS” Vágóhíd Zrt.

Pécs Megyei Jogú Város elismerô oklevelet adományozott a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-nek.

Komló város elismerô oklevelet adományozott a POLYTEC Komló Kft.-nek.

Mohács város elismerô oklevelet adományozott a Jaksics és Fia Bt.-nek.

Pécsvárad város elismerô oklevelet adományozott a Pannonpharma Kft.nek.

Szigetvár város elismerô oklevelet adományozott az Iron-Tech Kft.-nek.

A Baranya Vármegyei Önkormányzat Közgyûlése Baranya Fejlôdéséért kitüntetô díjat adományozott a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. részére.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara kiemelt figyelemmel kíséri és támogatja az üzleti közösség tagjainak tevékenységét. A kamara elnökségének döntése alapján a 20,

25 vagy annál régebb óta sikeresen mûködô vállalkozásokat elismerésben részesíti.

35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Leme Kft.-nek.

35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Techniq 2000 Kft.-nek.

35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a High Computer Kft.-nek.

30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Laterum Kft.-nek.

30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott az Agro Boy Kft.-nek.

30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Treszner Kft.-nek.

30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Mohácsi Computer SysTeam Kft.-nek.

30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Manifaktor Kft.-nek.

30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Hisztopatológia Kft.-nek.

25 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Szkarabeusz Kft.-nek.

25 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a Print IT Kft.-nek.

25 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a KerkoMédia Kft.-nek.

25 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a MohácsSzöv Zrt.-nek.

A LEGMAGASABB ELISMERÉS

A MESTER CÍM

Mestereket avattak Pécsett. A Kereskedelmi Központ Zsolnay-terme adott helyet az ünnepi eseménynek. Autószerelôk, ácsok, kozmetikusok és kômûvesek – összesen huszonhatan vehették át a mesterlevelüket.

— Rendszerint egy-egy ilyen alkalommal arról szoktam beszélni, hogy egykoron milyen feltételekkel tehetett valaki mestervizsgát – kezdte köszöntôjét dr. SÍKFÔI Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – A jelöltek vándorútra keltek, több országban is megfordultak, ahol gyarapították a tudásukat. Miután hazatérnek bemutatták az általuk készített mesterremeket. Ahhoz, hogy mesterek lehessenek, meg kellett nôsülniük, valamint a vizsgabizottság tagjait meg kellett vendégelniük. A mestercím magas rangot jelentett, a birtokosai nemegyszer bekerültek az adott település vezetôi közé.

E gondolatokat folytatva METZGER Tibor, a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum kancellárja annak a véleményének adott hangot, hogy a kétkezi munka elismeréséért még mindig sokat kell küzdeni. A mester cím rangja megmaradt, az emberek számára a minôségi munkára jelent biztosítékot. Emellett az adott szakma megmaradásában is fontos szerepet játszanak a mesterek, ôk azok, akik átadják a tudásukat, a szakmai fogásokat a fiataloknak.

Pécs város képviseletében az ünnepi alkalmon részt vett RUZSA Csaba alpolgármester is, aki arról szólt, hogy a szakmák felértékelôdtek az utóbbi évek-

ben, egyre nagyobb a presztízsük, a jó szakemberekre mind nagyobb az igény. Pécsen is egyre nô azoknak a szakembereknek a száma, akiknek a keze alól magas minôségben elvégzett munka kerül ki.

VÁRSZEGI Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési alelnöke egyebek mellett arra hívta fel a megjelentek figyelmét, hogy minden ember életében vannak mérföldkövek. A szakmák, a kétkezi munkát végzôk esetében a legmagasabb elismerés a mester cím elnyerése. Mindezzel azonban együtt jár az is, hogy olyan emberré kell válniuk, akire felnéznek, példaképnek tekintenek. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy állandóan képezzék magukat, a mostani folyamatosan változó gazdasági környezet megköveteli a naprakészséget. A tudás hatalom, aki rendelkezik vele, az mindig megél.

Kitért arra is, a minôségi munka egyre jobban felértékelôdik, a magas színvonalon és határidôt betartva dolgozók neve szájhagyomány útján terjed, továbbadják a nevét, címét a korábbi megrendelôik a rokonaiknak, ismerôseiknek.

— A mesterek a szakmák megmaradásában fontos szerepet játszanak, továbbviszik az egykori mestereik tudását.

Ahogy változik a világ, úgy változnak a velük szembeni elvárások is. Azok pedig akik felvállalják, hogy a megszerzett tudásukat átadják a következô generációnak, biztosak lehetnek abban, lesz, aki továbbviszi a szakmájukat.

BALOGHTamás a Mesteravatón vehette át a mesterlevelét. A Bezedeken élô és a családi vállalkozását a feleségével ott alapító ácsmester már gyermekkorában közel került a fához.

— Már gyermekként is szerettem fával foglalatoskodni – mondja. – Azt azonban tudtam, hogy nem asztalos szeretnék lenni, hanem valami olyan szakmát szeretnék, ahol nagy dolgokat lehet létrehozni. A szomszéd faluban, Majson volt egy idôsebb ács, ott megnézhettem, mit is takar ez a szakma. A tanulóéveit a BÉV-nél töltötte, s nagyon szerencsésnek érzi magát, mert ott a szakma szinte minden területével megismerkedhetett. Akkoriban épült a Kertváros Pécsen, sok ház tetôszerkezetét ôk építették meg. A végzést követôen dolgozott cégeknél, de Németországban és Ausztriában is, sôt felkérésre Írországban.

— A családi vállalkozásunkat 2012ben hoztuk létre a feleségemmel közösen – folytatja tovább beszélgetésünket. — A mestervizsgát már régóta szeret-

DR. SÍKFÔI TAMÁS METZGER TIBOR RUZSA CSABA

tem volna letenni, de hosszú éveken át nem indult Pécsen. Nagyon megörültem, amikor meghallottam, hogy ismét megszervezik. Eleinte nem is tudtam, mivel is a jár a mesterképzés. Kicsit furcsa is volt, hogy kéthetente két napra be kell ülnöm az iskolapadba, de aztán egyre jobban élveztem az újbóli iskolába járást. Jó volt olyanokkal együtt lenni, akikkel közös volt a témánk, a problémáink, s tudtunk egymásnak ötleteket adni. Sokat kaptam a felkészítés ideje alatt, sok új ismerettel gyarapodtam. A Baranya Vármegyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium tanmûhelyében zajlott a gyakorlati képzés, ahol a legújabb eljárásokkal, berendezésekkel is megismerkedhettünk. Nem volt könynyû a vizsga, de megérte. A mesterlevél növeli a bizalmat a megrendelôkben is, mert alátámasztja, hogy bármilyen munkát magas színvonalon tudok elvégezni.

— Az elsô idôkben csak a saját bôrproblémáimra kerestem a választ –mondja PETRÁNÁgnes, aki szintén ezen ünnepi alkalommal vehette át a mesterlevelét. Építészmérnöki diplomája megszerzését követôen évekig a szakmájában dolgozott, azonban a pályamódosítás mellett döntött. – Tinédzser koromtól kezdve bôrproblémákkal küzdöttem, mindennek utánanéztem, hogy milyen módon tudok megszabadulni tôlük. Elôször sminkesnek tanultam, hogy tudjam miként fedjem el a bôrhibáimat, aztán egyre inkább úgy éreztem, hogy szeretnék segíteni másoknak is, meg egyre fontosabbá vált, hogy ne csak elfedni tudjam a bôrhibákat, hanem megoldást is találjak azok megszüntetésére is. Akkor döntöttem el, kozmetikusnak tanulok. A végzést követôen megnyitottam a saját szalonomat. Mostanra érett meg bennem a gondolat, hogy a tudásomat tovább gyarapítsam. Sokat kellett készülni a mestervizsgára, nyár óta csak

ezzel foglalkoztam, ezt tanultam. Azonban megérte, az eltelt hónapok sokat adtak nekem. Az oktatóink kivétel nélkül a tudásuk legjavát adták át nekünk. A tanfolyam ideje alatt számos új eljárást, alapanyagot, valamint új trendeket ismerhettem meg.

Az ünnepségen 4 szakma képviselôi vehették át mesterlevelüket.

Kozmetikus mesterek: Barabás Ágota, Kiss Klaudia, Nagy Piroska Anikó, Petrán Ágnes, Rákhely Kíra, RohoncziPusztai Anita.

Autószerelô mesterek: Csordás Mátyás, Jávorka László, Nemes Károly Dániel, Tardik Sándor Tamás, Valkai Gábor.

Kômûvesmesterek: Baumholczer Gábor, Kárász László, Orsós Zoltán, Rajkovics István, Retzer Dávid.

Ácsmesterek: Balogh Tamás, Csuka Tibor, Gilikter Márió, Kató Attila, Kocsis János, Kurucz Zoltán, Nemes Lajos, Petri Patrik, Rácz Roland, Szabó Péter.

SZ. K.

MESTEREK

BALOGH TAMÁS

PETRÁN ÁGNES

PÁLYAORIENTÁCIÓS

KAMARAI EREDMÉNYEK 2024-BEN

Több mint 6200 gyermek és szülô vett részt 2024-ben valamilyen kamarai pályaorientációs programon. Elmondhatjuk, hogy Baranya vármegye összes általános iskolájában jártunk, személyesen találkoztunk a gyermekekkel, valamint a helyi középiskolák is hozzánk fordulnak a pályaorientációs napjaik megszervezésekor. 11 éve tartó kitartó munka eredményeként már az általános iskolák és a középiskolák is tudják, ha pályaválasztás, akkor iparkamara.

A 2024-es év lendületesen indult, tele új tervekkel és feladatokkal. A pályaorientáció terén a tavasz hagyományosan a szakmaismereti versenyek idôszaka, amelyeket tavaly már hat ágazatban rendeztünk meg. Az év során immár 14. alkalommal szerveztük meg a „Gépésszel” gépipari versenyt, ahol a résztvevôknek otthoni vagy iskolai körülmények között kellett egy fogaskerék-áttétes körhintát megépíteniük. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjai 14 éve támogatnak minket ebben a versenyben.

Az elektronikai és elektrotechnikai ismeretekre épülô „Villany-ász” versenyt nyolcadik alkalommal hirdettük meg, amely során a versenyzôknek egy napelemes helikoptert kellett készíteniük. Az Építôipari Technológiai Klaszterrel együttmûködve az „Épít-Ésszel” építôipari versenyt hatodik alkalommal rendeztük meg, ami továbbra is nagy népszerûségnek örvendett a baranyai általános iskolások körében. A diákok kis építményeket, házikókat, terepasztalokat mutattak be pályamunkaként.

A jármûipari verseny, az „AutóMánia” idén rengeteg csapatot vonzott, míg a Baranyai Gasztronómiai Klaszterrel közösen szervezett „Ide-süss” turizmus-vendéglátás verseny ismét a legnépszerûbbek közé tartozott. Az új „Turizmustra” verseny is nagy érdeklôdést keltett a turisztikai ágazat iránt érdeklôdô diákok körében.

A versenyek célja az ágazatok és szakterületek bemutatása a pályaválasztás elôtt álló diákok számára. A növekvô népszerûség eredményeként 2024-ben több mint 600 baranyai általános iskolás diák 203 csapatban vett részt. A pedagógusok és szülôk között is híre ment, hogy ezek a versenyek játékkal egybekötve nyújtanak tapasztalati lehetôséget

a gyerekeknek. Megismerhetik az alapanyagokat, kézbe vehetik, formálhatják, darabolhatják, vagy éppen megmunkálhatják azokat. A versenyek középpontjában a személyes tapasztalás, a gyakorlati feladatok, az interaktív tanulás és a saját készségek felfedezése áll. Az iskolai évzárók után már el is kezdôdtek a pályaválasztási táboraink, amelyeket két turnusban szerveztünk meg. A résztvevôk nemcsak céglátogatásokon és üzembejárásokon vettek részt, hanem különféle foglalkozásokon is, amelyek során saját élményeiken keresztül igazán közel kerültek az adott szakmákhoz és hivatásokhoz. Kiváló Ba-

ranya vármegyei cégeket látogattunk meg, és az igazat megvallva mi felnôttek is nagyszerûen éreztük magunkat a programok kitalálása és megvalósítása során.

Az ôsz a pályaválasztási programok idôszaka, amelyet osztályfônöki órák, önismereti foglalkozások, céglátogatások és rendezvények színesítenek. 2024-ben több mint 6200 gyermek vett részt valamilyen kamarai pályaorientációs programban. Baranya vármegye összes általános iskolájában jártunk, személyesen találkoztunk a gyermekekkel. A vármegye középiskolái is kérik évrôl évre a pályaorientációs elôadásainkat, amik munkaerôpiacról, a jövô szakmáiról és az érettségit követô továbbtanulási utakról szólnak.

Osztályfônöki óráink interaktívak, rengeteg információt nyújtanak a szakmákról és hivatásokról. Korosztályuknak megfelelô egyedi tematikánk van minden

évfolyamra az alsó tagozattól a ballagó nyolcadikosokig. Összesen 199 alkalommal tartottunk osztályfônöki és önismereti órát több mint 3958 gyereknek.

A vármegyében 50 szülôi értekezleten kereken 1020 szülônek mutattuk be a középiskolai továbbtanulási lehetôségeket. Beszéltünk a szakmákról, az iskolatípusokról, a jövô munkaerôpiacáról, és a kamaszkorról is.

A pályaorientációs munka igazi elismerése az, amikor valaki egyéni tanácsot kér tôlünk. Ez azt mutatja, hogy bízik a szakértelmünkben, és megosztja velünk a félelmeit, kétségeit. Büszkén mondhatjuk, hogy idén is sokan fordultak hozzánk segítségért, hogy támogassuk úket a pályaválasztásban vagy akár az életük újratervezésében. Különösen örömteli, hogy egyre több érettségi elôtt álló középiskolás fiatal keres fel minket tanácsadásra. Mindig inspiráló velük beszélgetni, hiszen megosztják velünk a „fiatal felnôtt” gondolataikat és terveiket, anélkül, hogy a szülôk jelen lennének. Ezek a beszélgetések számunkra is erôt adnak, és közelebb hozzák hozzánk a fiatal generáció világát. Tavaly fôdíjat és nemzetközi elismerést is kapott a kamara a pályaorientációs munkájáért. Az NSZFH keretén belül mûködô Euroguidance Magyarország Központ 2024-ben ötödik alkalommal hirdette meg a Euroguidance Pályatanácsadói Díjat, amelyre az ország egész területérôl érkeztek pályázatok. A kétévente megrendezett Euroguidance Pályatanácsadói Díj elsôdleges célja az volt, hogy magyarországi pályatanácsadási jó gyakorlatokat gyûjtsön össze és fórumot biztosítson a pályatanácsadás során használt jó példák és eszközök népszerûsítésére.

Pályázatot két kategóriában lehetett benyújtani, aszerint, hogy milyen korosztályt céloz meg a pályázatként benyújtott jó gyakorlat.

A Pályaválasztás Baranya munkatársaival mindkét kategóriában pályáztunk és mindkét kategóriában díjat hoztunk el!

A felnôtt korosztály számára kidolgozott jó gyakorlatok a „Euroguidance a felnôttekért” fôdíjat az Élet – pálya –tervezés egy életen át! – pályaorientációs podcast-sorozatért kaptuk.

A fiatalok számára kidolgozott jó gyakorlatok kategóriában a szakmaismereti versenyekkel pályáztunk. A program nemzetközi elismeréseként szeptember végén Belgrádban 11 ország részvételével tartott rendezvényen mutattuk be ezt a példaértékû együttmûködést, amelyet a Baranya vármegyei vállalkozásokkal és a Szakképzési Centrummal végzünk a fiatalok pályaorientációja érdekében.

A pályaválasztási döntési folyamat egyik legfontosabb állomása a cég- és üzemlátogatás, hiszen az ilyen eseményeken szerzett tapasztalatok nagyban segíthetnek a helyes irány megtalálásában. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a vállalatok részvétele nélkülözhetetlen ebben a komplex feladatban.

Az üzemlátogatások során a cégeknél dolgozó szakemberek és vezetôk termelés és mûködés közben mutatták be a diákoknak a szakmához kapcsolódó tevékenységeket és termelési folyamatokat. Ezzel hitelesen közvetítik az adott szakma jelentôségét a munkaerô-

piacon. Baranya vármegyében 19 példaértékû vállalat nyitotta meg kapuit az 2024-es évben. Ezek a cégek különleges megoldásokat, digitalizációt, automatizált termelési folyamatokat és a jövô technológiáit mutatták be a gyerekeknek. Az ôsz során meglátogatott cégek és gyárak a gazdaság szinte minden területét lefedték a gépgyártástól és villamosipartól kezdve az építôiparig, a mezôgazdaságig és a vendéglátásig.

Az elmúlt 11 év alatt közel 120 cég segítette pályaorientációs munkánkat üzemlátogatásokkal, céglátogatásokkal, interaktív foglalkozásokkal, szakmaismereti versenyekkel, iskolai pályaorientációs napok és témahetek, valamint nyári táborok sikeres megvalósításával. Baranya vármegyében 3 klaszter tagcégei (Baranyai Gasztronómiai Klaszter, Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, Építôipari Technológiai Klaszter) és az alábbi vállalkozások támogatják a pályaorientációs munkát:

Agrokémia Sellye Zrt., Aquacut Kft., AutoCity Zrt., Aidita Kft., Axiál Kft., BAT Pécsi Dohánygyár Kft., Bader Industrie Kft., Bern Építô Zrt., B.G.W. Kft., Biomark2000 Kft., Bôközi Mini – Molnár Balázs e. v, Busóudvar Mohács, Büttner Kft, Cabero Kft, Capri Cukrászüzem, Charter Informatika, Corso Hotel, Dipolvill-96 Kft., Dovida Kft., Duna-Dráva Cement Kft., Dunavölgyi Alarm-Vill Kft., E.ON Zrt,, Elefántos Étterem és Pizzéria – All’ Elefante Kft., Erla Sound & Light Bt., Faludi és Társa Kft., FORSZ Kft., FX Autóház, Gangel Benjámin Férfiszabóság, GLT Delta Kft., Günzer Pincészet, Halmai Autóház Kft., Harman Becker Kft., HIDROT Kft., Honsa Kft, HOLCIM Magyarország Kft., HVS-Bau Kft, IMG Építô Kft, Innoteq Kft., IRON-TECH Zrt., IT HUB Pécs, Jaf-Holz Ungarn Kft., Jankó Faipari Kft., Kamu János e. v., Khoani Kft., Klotcz Kft., Knoch Bôrdíszmûves Kft., Komlói Fûtermû, KONTAKT Elektro Kft., Kôház Zrt., Körber Hungária Kft., Kresz&Fiedler Kft., KTCHN Deli&Gasztrostúdió, LAKICS Kft., Lemeztechnika Kft., Laterum Hotel, MAGNET Tartálygyártó Kft., MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft., Magnus Aircraft Zrt., Manual Divat Kft., Matro Kft., Manifaktor Kft., Max-Blank Hungária Kft., Mar-Mul Fémipari Kft., MÁV Zrt., MB-Bau Kft., Melio-Start Kft., Mevid Zrt., MCS Vágóhíd Zrt., Mischler Cakes, Mischler Cukrászda & Bisztró - MM-Catering Kft., Mûhely-Sziget Kft., Nork Kft., Nyári-Terv Kft., Nyitrai Csoport, O és R Kft., Organik Tojás Kft., Pannon Hôerômû Zrt., Palatinus Hotel, Pappas Auto Magyarország Kft., PBGSZ Nonprofit Kft., Pécsi Sörfôzde Zrt., Peugeot Márkakereskedés – Autósziget Kft., Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft., Pannonpharma Kft., Pécsi Gázautó Kft., Pécsi Sörfôzde Zrt., Penthe Autóház Kft., Pétáv Kft., Polgár Pincészet, Pécs City Studios, Puchner Birtok Bikal, Rák Antenna Kft., Renax Camion Kft., Reggeli – Király-Nappali Kft., Schneider Autóház, Selyemfestô Kert-Melegh Andrea, Soft Flow Hungary Kft., Seres Kft, Somapak Kft., Sprenger Möbel Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metál Kft., Suzi-Car Kft., Szabó-Varga Autócentrum Kft., Szigetvári Autóház Kft., Szega Books Kft., Teleky Bistro, ROOM Bistro – Zoba Trend Kft., Teleky Catering – Zoba Trend Kft., Technopig Kft., Terrán Tetôcserép Gyártó Kft., Tettye Forrásház Zrt., Thermál Hotel, Tóth Dánel tanmûhelye –Pécs, Tracker Kft., Treszner Villamosipari Kft., TSP Design Kft., T-Survey Kft., T-Systems, Tüke-Busz Zrt., Uni System Bau Kft., Vörös Bau Kft., Webstar Csoport Kft., Yuva Kft., Ziehl-Abegg Kft., Z Elektronika Kft., Zsolnay Porcelánmanufaktúra.

A pályaorientációs munkában szorosan együttmûködünk a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum technikumaival, szakképzô intézményeivel.

Köszönjük a cégeknek, iskoláknak, hogy „nyitott kapuikkal” mögöttünk állnak a pályaorientációs munkánkban.

Kötelezô kivitelezôi felelôsségbiztosítás

„Eddig jellemzôen a kisebb építôpari vállalkozások és az egyéni vállalkozók nem rendelkeztek kivitelezôi felelôsségbiztosítással, pedig ennek kötelezôvé tétele – a kezdeti bizonytalanságok ellenére – a piac minden résztvevôje számára megnyugvást hozhat” – mondja ORLOVICS GYULA,az O és R Kft. gazdasági igazgatója.

A kivitelezôi felelôsségbiztosítás számos elônnyel jár mind az ügyfelek, mind a vállalkozások számára. Egyrészt növeli a cég iránti bizalmat, hiszen az ügyfelek biztosak lehetnek abban, hogy egy hibás kivitelezés vagy baleset miatti esetleges káresemény során anyagi fedezet áll rendelkezésre a károk rendezésére, másrészt a biztosítás minimalizálja az anyagi veszteségek kockázatát, ezzel is hozzájárulva a cég versenyképességéhez, stabilitásához.

Cégünk évek óta rendelkezik kivitelezôi felelôsségbiztosítással, melynek adminisztratív felülvizsgálatában és a jelenlegi szabályokhoz igazításában partner volt a biztosító is. A minôségi munkavégzés iránti elkötelezôdésünk miatt és képzett szakembereink segítségével mindig is kiemelkedô színvonalon teljesítettünk, több mint 30 éves építôipari mûködésünk alatt nem került sor biztosítási káreseményre.

A felelôsségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építôipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai elôírások, szabályok és a kivitelezési szerzôdésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan –személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülô sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelezô jogszabály szerint kártérítési felelôsséggel, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A felelôsségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezôvel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építôipari kivitelezôi tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységébôl eredô olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezôt kártérítési felelôsség terheli.

A kivitelezôi felelôsségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentumokat a vállalkozásoknak az Ügyfélkapu+ bejelentkezésen keresztül közvetlenül szükséges feltölteniük a Kamarai kivitelezôi nyilvántartásba (https://knyr.mkik.hu/). A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a biztosítási ajánlatban szereplô árbevételt (ennek hiányában a feltöltött árbevétel-nyilatkozaton szereplô árbevételt) és az ahhoz tartozó fedezet mértékét fogja ellenôrizni.

Ha valamely vállalkozás nem tölt fel kötelezô felelôsségbiztosítási dokumentumokat, akkor az MKIK megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását a felelôsségbiztosítási szerzôdés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap idôtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelezô nem rendelkezik a rendeletnek megfelelô tartalmú és fedezetû kötelezô kivitelezôi felelôsségbiztosítással, és ezzel egyidejûleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett –törli a vállalkozó kivitelezôt a nyilvántartásból, ha szerzôdéskötési kötelezettségének megtiltása alatt sem tesz eleget.

A TEÁOR és ÖVTJ változásának háttere

A 2008-ban bevezetett TEÁOR’08 helyett 2025. január 1-jétôl a TEÁOR’25 lépett életbe, tükrözve a gazdaságban az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változásokat, mint például az új techno-

lógiák megjelenését (pl. drónok, okoseszközök). Az új TEÁOR-rendszer összhangban áll az EU NACE Rev. 2.1 szabályozásával, és nem igényelt külön hazai jogszabályi bevezetést.

Fôbb változások

● A nemzetgazdasági ágak száma 21rôl 22-re nôtt.

● Az „Információ, kommunikáció” ág két részre oszlott.

● Egyes tevékenységek ágazati besorolása módosult, például a gépjármû-kereskedelem több kategóriába került át.

● Az értékesítési csatornák helyett az eladott termék alapján történik a statisztikai osztályozás.

Egyéni vállalkozók és szervezetek feladatai

● Fôtevékenység átsorolása: A KSH automatikusan besorolja az adószámos magánszemélyek és vállalkozások fôtevékenységét az új rendszerbe. Ha a megajánlott kóddal nem értenek egyet, 2025. július 1-jéig módosíthatják.

● Egyéb tevékenységek kezelése: Az automatikusan át nem kódolható tevékenységek esetében a vállalkozásoknak maguknak kell intézkedniük.

● Határidôk: A régi kódokkal kapcsolatos bejelentéseket legkésôbb 2025. július 1-ig kell megtenni, különben azokat hivatalból lezárják.

A TEÁOR’25 és a hozzá kapcsolódó ÖVTJ-változások részletei, valamint az ezekhez kapcsolódó keresô- és besorolási eszközök a KSH honlapján érhetôk el.

PROJEKTEK

Piaci megoldások kkv-knak

Piacképes ötletek díjmentesen, nemzetközi csapatoktól! Az INDUSAC projekt keretében a hazai kkv-k lehetôséget kapnak arra, hogy céges kihívásaikra 8 héten belül egy 3 fôs, nemzetközi egyetemistákból álló csapat dolgozzon ki piacképes megoldásokat.

Az erre a célra fejlesztett online platformon keresztül bármely ágazatból és üzleti területrôl fogadhatók kérdésfelvetések. A nemzetközi együttmûködés révén vállalata ismertsége is növekedhet. Fontos, hogy a teljes folyamat angol nyelven zajlik, így elôsegítve a globális kapcsolatok építését.

Vegyen részt ön is, és tapasztalja meg, milyen elônyökkel járhat egy kreatív, nemzetközi csapat bevonása cége fejlôdéséhez!

További információ: Pazaurek Szabina pazaurek.szabina@pbkik.hu

zések biztosítják az iparágak számára a digitális iker technológia teljes körû kiaknázásának lehetôségét.

Az ellátásilánc-menedzsmentben használt rendszerek folyamatos fejlesztésének igénye mozdította elô a különbözô digitális eszközök elôállítását, melyek az üzleti kérdések automatizálásában használatosak. A „digitális iker”, ami a virtuális másolatát jelenti bármilyen fizikai rendszernek, egy olyan újítás, amely lehetôvé teszi a valós idejû monitorozást, elôrejelzést és különféle forgatókönyvek tesztelését.

A digitális iker hozzájárul a hatékonyság, rugalmasság és alkalmazkodóképesség növeléséhez, ezáltal sikeresebb döntéshozatalt és a folyamatok optimalizálását eredményezi. A digitális rész leképezi a valóság megfelelôjét szenzorok, IoT-eszközök és egyéb ada-

tok által, így lehetôvé teszi az elemzést, a szimulációt és az optimalizációt. A felhasználók a digitális valóságban vizsgálhatják meg az egy eszközre, rendszerre vagy folyamatra vonatkozó lehetôségeket, ami segíti a döntéshozatalt és a problémamegoldást.

Ennek a technológiának két fô fajtája van, a termék- és a vezérlôtorony-típus.

A technológia gyors fejlôdése igényli a folyamatos tanulást, így a digitális iker környezetében is kritikus fontosságúak a felsôoktatási és szakképzési programok a munkaerô naprakészen tartásának érdekében.

A készségek fejlesztésén, a versenyképesség növelésén és a fenntarthatóság alkalmazásán keresztül ezek a kép-

Ennek elôsegítésére a BE-Digital projekt keretében a digitális ellátási láncban szükségszerû alapszintû és haladó képzési programokat alakítottak ki 4 kiemelt témában: AVG – vezetô nélküli szállítórendszerek, IoT – dolgok internete, Big Data, Data Analytics – adatelemzés, AR/VR – kiterjesztett és virtuális valóság.

További információ: Pazaurek Szabina pazaurek.szabina@pbkik.hu

A nyomtatott áramköri lapokra (PCB) vonatkozó digitális termékútlevélrôl (DPP) szóló szabvány kidolgozásában aktívan részt vesz a CIRC-UITS konzorcium.

Ennek a tervezetnek kiemelt fontossága lesz annak meghatározásában, hogy milyen típusú adatokat kell a nyomtatott áramköri lapokra vonatkozó DPP-be beágyazni. Konszenzuson alapuló iránymutatásként a CEN szervezésében megvalósuló workshopok alkalmával a munkacsoportok közös álláspontot fognak kialakítani arról, hogyan kell felépíteni a nyomtatott áramköri la-

pokra vonatkozó DPP-t, és milyen adatok kötelezôek ahhoz, hogy valóban lehetôvé tegyék és alkalmazzák a körforgásos megközelítést az elektronikában.

Az elektronikai alkatrészek újrahasznosítása elsôsorban a nyomtatott áramköri lapokra (PCB-k) vonatkozó információk hiánya és amiatt jelent kihívást, hogy még nem határoztak meg konkrét intézkedéseket az elektronikai alkatrészek szabványosított újrafelhasználásának támogatására.

A CEN és a CENELEC szervezésében 2025 januárjában megvalósult elsô workshop keretében megkezdôdött a közös álláspont kialakítása erre vonatkozóan is.

További információ: Pazaurek Szabina pazaurek.szabina@pbkik.hu

Újabb tagokkal bôvült a

Asinox Kft.

A hidasi Asinox Kft. egyedi gépek tervezésével és gyártásával foglalkozik 1800 m 2-es gyártóüzemében. Ez egyrészt üveg-acél kombinációjú épületeket, épületelemeket, liftaknavázakat jelent, de idesorolhatók a biogáz silók rozsdamentes acélból készült elemei és a hozzájuk kapcsolódó lépcsôtornyok is. A termékek zömét német és osztrák partnerek számára gyártják, de Luxemburgban és Dániában is beépítésre került általuk gyártott szerkezet.

Legfontosabb német partnerük a BMW egyik közvetlen gyártóeszköz-beszállítója. Az Asinox Kft. fôként acélszerkezeteket és vázakat gyárt számukra, amelyekbe a partner beépíti a saját elektronikáját, vezérlôrendszereit és pneumatikus alkatrészeit. Ezekbôl a komponensekbôl komplett gépek születnek, amelyeket a BMW-hez, textilipari gyárakba vagy más gyártósorokhoz szállítanak.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) két új vállalkozást köszönt a tagjai között. Asinox Kft.

A vállalkozás saját fejlesztései közé tartozik a komposztálási technológiákhoz kapcsolódó gépek tervezése és gyártása. Ebben a szegmensben a legújabb önjáró laminátcsévélôik már nem dízelaggregátról üzemelnek, hanem tisztán elektromos meghajtásúak, és a vázszerkezetre szerelt napelemes rendszerrel állítják elô a gép energiaszükségletét.

A komposztálás folyamatát a korszerû technológiáknál megelôzi a biogáz elôállítása. A MATE Gödöllôi kertészeti tangazdaságában például 2025ben üzemelik be egy biogáz kiserômûvet, amely a tanüzem üvegházainak fûtési és elektromos energiaigényét biztosítja. A helyben fel nem használt energiatöbbletet – egy napelemes rendszerhez hasonlóan – inverteren keresztül juttatja a vezetékes hálózatba.

A vállalkozás kisebb volumenben gyárt innovatív autóforgató korongokat. Ezek a garázsipari berendezések többféle méretben és különbözô terhelésekre készülnek. Jellemzôen szûkös szállodai vagy magán mélygarázsokban, társasházi parkolókban alkalmazzák.

A vállalkozás 2014 óta rendelkezik EN1090 Hegesztôüzemi minôsítéssel. Dolgozóik minôsítése kiterjed szénacél

(S235-S355) és rozsdamentes acélok (1.4301-1.4571) hegesztési minôségére. Tevékenységüket az MSZ EN ISO 9001:2015 minôségirányítási rendszer és az MSZ EN ISO 14001:2015 környezetirányítási rendszer elôírásainak megfelelôen végzik. A vállalkozás 2025-re tervezi a PED 2014/68/EU tanúsítvány megszerzését, amely majd lehetôvé teszi a nyomástartó edények gyártását is.

Két Salamon Bt.

A nagykanizsai Két Salamon Bt. fémipari szolgáltatások széles körét nyújtja, beleértve a 3D-s CNC plazmavágást, lézervágást, hegesztést, lézerhegesztést, robothegesztést, lemezhengerítést, CNC élhajlítást és lemezdarabolást és oldószeres festést. A vállalkozás acél- és sav-

álló tartályok gyártására szakosodott, amelyek az ivóvizes hálózatba történô beépítésre alkalmasak. OTH-engedéllyel rendelkezô bevonattal vannak ellátva, akár szûrôként, akár tárolóként is alkalmazhatók. Egyéb nyomástartó berendezéseket is gyártanak, illetve EN ISO 3834-2, 2014/68/EU PED minôsítéssel rendelkeznek. Hagyományos lakatosipari termékeket is készítenek, valamint acélszerkezetek hegesztését és darabolását végzik. Folyamatban van a mûhely bôvítése, amiben ki szeretnének alakítani egy korszerû festô-, illetve szemcseszóró kamrát.

A vállalat modern eszközparkkal dolgozik, ez magában foglalja a Hypertherm 300 típusú 3D-s CNC plazmavágót, amely 2–50 mm vastagságú lemezek precíz vágására képes, akár 2500–6000 mm-es méretig. 2023. év végén vásároltak egy 6 kW-os síklézervágó berendezést 1500x300 mm-es asztallal. A hegesztési munkák a legkorszerûbb CO- és AWI-hegesztôgépeken, és legújabban lézerhegesztési eljárásokkal, valamint egy 7 tengelyes Daihen-Varstroj robottal történnek. Lemezhengerítést 3000 mm átmérôig, 2500 mm palástmagasságig és 10 mm vastagságig vállalnak. CNC élhajlítás 220 tonnás 6 tengelyes élhajlító gépen 3100 mm hosszban lehetséges, míg a lemezdarabolás 0,5–6 mm vastagságú anyagok esetén 3100 mm szélességig érhetô el. A Két Salamon Bt. hosszú távú kapcsolatot ápol a DDGK tagjaival, a Hidrofilt Kft.-vel és a Ferrokov Kft.-vel. A Hidrofilt Kft. az egyik fô partnerük, vízkezelô berendezések vázszerkezeteit, csôvezetékeit és tartályait gyártják számukra korrózióálló és szénacél alapanyagokból.

MADE IN PÉCS: A MÁRKA,

AMITÔL MINDENKI JÓL ÉRZI MAGÁT

Több mint 200 pécsi zenekar ad koncertet egy nap alatt – ez a Made in Pécs fesztivál az év elsô szombatján, amelyet 2025-ben már 10. alkalommal szervezett meg a havi magazint is kiadó Made in Pécs Kft. A fesztivál célja, hogy mûfajtól függetlenül professzionális körülmények között biztosítson bemutatkozási és fellépési lehetôséget Pécs összes zenekarának. A koncertek délelôtt 10 órától hajnalig zajlanak, az együttesek és az elôadók 20 perces programmal állnak a közönség elé. Az esemény már nemcsak a pécsieket vonzza, hanem a szakmát is, menedzserek, fesztiválszervezôk is érkeznek a városba. Idén egy lengyel fesztiválszervezô csapatot is fogadtak a rendezôk – tudtuk meg GELLAI GERGÔfôszervezôtôl.

— A vendégek Wroclawból érkeztek tulajdonképpen egy szakmai látogatásra, mert ôk is egy hasonló fesztivált szeretnének rendezni a városukban. De már Debrecenben is három éve zajlik egy a Made in Pécs fesztivál mintájára szervezett esemény, amihez szintén a mi tapasztalataink szolgáltak alapként. Az idei fesztiválunkon 10 helyszínen már több mint 220 pécsi produkciót láthatott a közönség. Érdekesség, hogy a délelôtt 10 órai idôsávban szerepelnek a legnagyobb zenekarok, emiatt már ekkor telt ház van a helyszíneken. Mindig igyekszünk valami újdonságot behozni, azonban a fesztiválban éppen az állandóság a lényeg: hogy minden pécsi zenekar egy nap alatt színpadra fog állni. Ehhez biztosítjuk a profi hangtechnikát, a színpadmestert, a technikust, a lebonyolítást.

— Miért ilyen sikeres ez a fesztivál?

— Az amatôr zenekarok nehezen szerzik meg a közönségüket, ez egy jó alkalom arra, hogy felkészüljenek és bemutatkozzanak. Ez az esemény egyfajta kulturális misszió is, a figyelem középpontjában a könnyûzene áll, a családosok, a zenerajongók, mindenki rászánja erre a napot, és egy kiváló közösségi élménnyé válik. A zenészek is nagyon komolyan veszik, készülnek rá. Tíz év alatt sikerült megháromszoroznunk a fellépô zenekarok számát, és a közönség sem már csak pécsiekbôl áll, egy része épp e rendezvény miatt látogat a városba.

—A havonta megjelenô Made in Pécs magazin kiadása mellett miért vállalják események, például a Made in Pécs díjátadó – ami szintén január elején volt – megszervezését?

— Az újság több mint tíz évvel ezelôtti elindításakor arra fókuszáltunk, hogy figyelmet fordítunk arra, ami szerintünk igazán jó ebben a városban. Mivel rendezvényszervezéssel is foglalkozunk, ezért adja magát, hogy ha valamiben ennyire hiszünk, akkor azt meg is szervezzük. Ezt a szellemiséget képviseli a díjátadó is. Nagyon sok fontos ügy van a városban, ami nem kap nyilvánosságot, így a díjainkkal egyfajta biztatást szeretnénk adni a különbözô alkotóközösségeknek, embereknek, akik szerintünk igen fontos részét képezik a város szövetének, hogy csinálják tovább, amit csinálnak. Az elismeréseink mára rangot szereztek, sokat jelentenek a városi közösségeknek.

—Mind az újság, mind a rendezvények létrehozásában, a Made in Pécs mögött álló üzleti vállalkozás mûködtetésében ön kulcsszerepet tölt be. Mi a személyes motivációja, hogy ennyi mindennel foglalkozik? — Nem elsôsorban üzleti, sokkal inkább társadalmi és kulturális motivációk vannak a tetteim mögött. Persze ezek csak akkor tudnak hosszú távon kiszámíthatóan mûködni, ha üzletileg is alá vannak támasztva. Azért csinálunk ennyi mindent, mert így érjük el azt a méretet, amiben a dolgainkat önerôbôl, fenntarthatóan tudjuk mûködtetni. De nagyon motiválnak a kollégáim is, büszke vagyok rá, hogy országos viszonylatban is kiváló szakemberekkel dolgozhatok együtt nap mint nap. Szintén motiváló, hogy egyre több helyi vállalkozás is érzi az általunk végzett munka fontosságát, szívesen vesznek részt velünk közös projektekben, valamint szponzorként és hirdetôként is bizalmat szavaznak nekünk, amiért nagyon hálásak vagyunk.

—Miként tervezik a jövôt, lesznek-e új programok a Made in Pécs körül 2025-ben?

— Továbbra is hiszünk a nyomtatott, kézzelfogható újság erejében, így biztosan megmarad a print megjelenés. Tavaly készült el részben a kamara támogatásával egy városi gasztronómiai térkép, azon idén is dolgozunk még, emellett szeretnénk egy a város zenei életére fókuszáló Made in Pécs Music címû különkiadással elôállni. Több vendéglátóhelyet mûködtetünk, van egy kulturális rendezvényszervezô divíziónk is, mára elértük azt az üzemméretet, hogy már saját szakembergárdával dolgozunk, így sok mindent saját magunk meg tudunk oldani. Tulajdonképpen nem tartom magamat a szó konkrét értelmében vett üzletembernek, de mivel vannak céljaink, amiket el kell érni, és ezekhez pénzügyi források is szükségesek, emiatt az üzleti részével is kell foglalkoznom. Azonban nem az anyagiak motiválnak, sokkal inkább a kulturális, zenei, közösségi, társadalmi dolgok vonzanak.

K. T.

GELLAI GERGÔ

Dráva Hotel – Az ideális helyszín üzleti és családi rendezvényekhez

ADráva Hotel Thermal Resort**** nemcsak a nyugalom szigete Harkányban, hanem az üzleti és privát rendezvények tökéletes helyszíne is. Legyen szó céges csapatépítôrôl, Board Meetingrôl, üzleti partnerfogadásról vagy akár családi eseményrôl, a Dráva Hotel a legmagasabb színvonalú szolgáltatásaival áll vendégei rendelkezésére.

Ahotel modern konferenciatermei, professzionális gasztronómiája, technikai felszereltsége és elegáns környezete garantálja a sikeres rendezvényeket. Aszálloda tapasztalt csapata minden részletre odafigyel, hogy vendégei a legjobb élményben részesüljenek. Atágas zöldterületek ésa wellness-szolgáltatások pedig tökéletes lehetôséget nyújtanak a feltöltôdésre egy-egy megbeszélés vagy tréning után.

ADráva Hotel catering-szolgáltatásának új irányvonala is külön említést érdemel: a közeljövôben Baranya megye teljes területén vállalják rendezvények teljes körû lebonyolítását. Legyen szó kisebb, 25 fôs összejövetelrôl vagy akár 200 fôs nagyszabású eseményrôl, a Dráva Hotel csapata minôségi ételekkel és professzionális kiszolgálással gondoskodik a tökéletes gasztronómiai élményrôl.

Fedezze fel a Dráva Hotel által kínált lehetôségeket, és tegye rendezvényeit felejthetetlenné! További információért keresse fel weboldalunkat, vagy vegye fel a kapcsolatot szakértô csapatunkkal!

Mivel készülnek az idei év elején?

Természetesen a Valentin-nap, a busójárás minden évben tematikus hétvégékre vonzza a vendégeket, de az idei évben Nônapi Kovács Tibo -Tibor fellépésével fogjuk köszönteni a vendégeket, erre külsôs vendégeket is fogadunk, illetve csatlakozunk a szokásos Dining City étteremhéthez, amikor is fix áron lehet 3 fogásos különleges menüt kóstolni a vacsora és az ebéd idôszakában, elôre történô jelentkezéssel.

Növeljük a lánybúcsúk számát, ehhez egy privát 6 szobás hotel és egy rendezvénytér áll rendelkezésre, amely terület tökéletes akár egy „házibuli” jellegû rendezvényhez.

ARetro Bowling Bárba és a Dráva Hotel wellness-részlegébe is várjuk külsôs vendégeinket, bátran foglaljanak masszázsidôpontot, jöjjenek wellnessezni, vagy egy baráti vasárnapi napra ebéddel, bowlinggal kiegészített teljes napot is megtölthetnek élményekkel. Várjuk Önöket!

Üzletember-találkozók 2025

Az 50+ országban mûködô hálózat, az Enterprise Europe Network (EEN) folyamatosan szervez üzletember-találkozókat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2008 óta tagja az EEN-nek.

Space4Defence 2025 2025. február 26., Luxemburg

A rendezvény összehozza az európai ûrkutatásban érdekelt és az Európai Védelmi Alap pályázati felhívásaira pályázni jogosult európai szereplôket, segítve ôket a kapcsolatteremtésben, konzorciumok létrehozásában, valamint az együttmûködésen alapuló találkozókon keresztül új ötletek felkarolásában. Csak személyes részvétel lehetséges.

SMAGUA 2025 – Nemzetközi Víz, Öntözési és Környezetvédelmi Kiállítás. 2025. március 4–5., Zaragoza

A kiállítás több mint 50 éves tapasztalattal figyelemre méltó innovatív helyzetének, a szakmai konferenciák minôségének és a termékek, berendezések és technológiai megoldások számos bemutatójának köszönhetôen az ágazat nélkülözhetetlen találkozóhelyévé vált. A részt vevô vállalatoknak kiváló lehetôségük nyílik arra, hogy az üzletembertalálkozón szakemberekkel találkozzanak a világ minden tájáról!

Sikeres K+I Európában – 12. Európai partnerközvetítô rendezvény 2025. március 6–7., Düsseldorf

A szakmai esemény kiváló lehetôség a HORIZON EUROPE program pályázataihoz megfelelô partnerek megismerésére. A párhuzamosan futó tematikus panelekben lehetôség nyílik projektötletek bemutatására is. Projektötlet nélkül is lehet jelentkezni, amennyiben más partnerekhez kívánnak csatlakozni.

CONTACT – Business Meetings 2025. március 12., Leipzig

Az „Intec” nemzetközi szerszámgép-, gyártási és automatizálási techno-

lógiai vásár és a „Zuliefermesse” nemzetközi beszállítói vásár részeként rendezik meg a „CONTACT – Business Meetings” együttmûködési börzét a gép-, üzem- és szerszámgyártás, autó- és jármûgyártás, gyártás- és automatizálási technológia, gyártásmérnöki szolgáltatások területén mûködô vállalkozások számára.

Forward Green Energy Tech B2B 2025 Thessaloniki 2025. március13–14., Thessaloniki A rendezvény kiemelt témái a körkörös gazdaság, a fenntartható fejlôdés és

a megújuló energia, hangsúlyozva az üzleti modellek fenntarthatóság irányába történô átalakítását.

Health Days 2025 – nemzetközi konferencia és üzleti partnerkeresô rendezvény 2025. március 14–15., Bécs Az esemény fókuszában az „Egy Egészség – One Health” koncepció áll, melynek értelmében az emberek egészsége szorosan összefügg az állatok és a közös környezetünk egészségével. A konferencia személyes jelenléttel valósul meg, míg a kétoldalú találkozók hibrid

(személyes és online) módon zajlanak. Az esemény során lehetôség nyílik projektpartnerek keresésére, jövôbeni együttmûködések megtárgyalására és tapasztalatcserére.

Technology & Business Cooperation Days 2025 – Online meetings 2025. március 18–19.

Az esemény fókuszában idén: az ipar 4.0 és Smart Factory megoldások, az erôforrás- és energiahatékony gyár-

tási technológiák, a fenntartható energia és a mobilitás, a mérési eszközök.

IPEC – Nemzetközi fenntarthatósági és digitalizációs konferencia és partnerkeresô rendezvény 2025. március 19–28., online

Az International Production Environmental Community online B2B üzletember-találkozót az IPEC online konferenciát követôen tartják. A konferencia kiemelt témái az ENSZ fenntarthatósági céljainak megfelelô fejlesztések, továbbá a digitalizáció elôsegítése. Fókuszban a mesterséges intelligencia bevonása az ipari termelésbe és a körforgásos gazdaság.

Health Tech Hub Styria 2025

Nemzetközi konferencia és partnerkeresô rendezvény 2025. március 25–26., Graz

Az idei konferencia és partnerkeresô rendezvény címe „Game changers in HealthTech”. A rendezvény célja, hogy erôsítse az ipar és az akadémia közötti kapcsolatot, és lehetôvé tegye korai fázisú innovációk bemutatkozását is. Várják a biotechnológiai, egészségipari és

e-health szektorból a kutatókat, cégeket, startupokat, befektetôket, végfelhasználókat.

A kamarai honlapon megtalál minden olyan szakmai eseményt, mely a vállalkozásokat érdekli. Tekintse meg ön is! https://pbkik.hu/esemenyek/

További információ: een@pbkik.hu

Eurostars pályázati felhívás innovatív kkv-k számára

2025. március 14-ig lehet pályázni az Eurostars 8. felhívása keretében. A program innovatív kkv-kat és projektpartnereiket (nagyvállalatok, egyetemek, kutatóintézetek és más típusú szervezetek) támogatja nemzetközi együttmûködésen alapuló K+F és innovációs projektek finanszírozásával. A partnerséget az Európai Unió társfinanszírozza a Horizont Európa keretprogramon keresztül.

A sikeres Eurostars-pályázathoz a következôkre van szükség:

● Projektötlet

● Nemzetközi együttmûködés

● Olyan termék, eljárás vagy szolgáltatás kifejlesztése, amely könnyen kereskedelmi forgalomba hozható

A projektben való részvétel esetén nyújtott támogatás összegét a nemzeti finanszírozó szerv kezeli, Magyarországon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

A jelentkezéshez az alábbi hét jogosultsági feltétel mindegyikének meg kell felelni:

● A projektkonzorciumot egy Eurostars-országból származó innovatív kkv vezeti (nincs szükség bizonyítottan sikeres K+F tevékenységre).

● A projektkonzorcium legalább két, egymástól független szervezetbôl áll.

● A projektkonzorcium legalább két Eurostars-országból származó szervezetbôl áll.

● A résztvevô országok kkv-inak költségvetése (az alvállalkozói szerzôdések nélkül) eléri vagy meghaladja a projekt teljes költségének 50%-át.

● Egyetlen résztvevô vagy ország sem felelôs a projekt költségvetésének több mint 70%-áért (az alvállalkozói szerzôdésekkel együtt).

● A projekt idôtartama legfeljebb 36 hónap.

● A projekt kizárólag a polgári alkalmazásokra összpontosít.

További információ: https://pbkik.hu/palyazatok Nagy Eszter

Értelmezzük?

Egy tavaly év végén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) honlapján megjelent cikk kapcsán kérdeztük Keresnyei Jánost, szellemivagyon-menedzsment szakértôt.

— Az SZTNH cikke azt írja, hogy „2025 januárjától a szellemi alkotások hasznosítása érdekében elônyösebb feltételekkel jöhetnek létre új startup, spin-off vállalkozások a szellemi termék apportjának adómentessé tételével”. A kutatás-fejlesztésben és innovációban jártas szakértôk erre felkapják a fejüket –de mennyire szorul magyarázatra ez mások számára, mennyire rétegtéma és mit is jelent ez?

— Képzeljük el, hogy van egy zseniális ötletünk, amit szeretnénk piacra vinni, de az elsô akadály nem a technológia vagy a piac, hanem... az adóhivatal –kezdi beszélgetésünket kissé ironikusan Keresnyei János, a Kerko-Média Kft. szellemivagyon-menedzsment szakértôje. — Ez a helyzet változott meg 2025 januárjától, amikor a szellemi alkotások apportja adómentessé válik az új vállalkozásokban.

De mit is jelent ez emberi nyelven? –teszi fel a kérdést mosolyogva. – Ha egy innovatív szakember – legyen az mérnök egy gyártócégnél, kutató egy laborban vagy akár egy kreatív kisvállalkozó –úgy dönt, hogy a saját szellemi alkotását be szeretné vinni egy új cégbe, akkor ezt mostantól megteheti anélkül, hogy az adóhatóság rögtön az ajtóban várná a részesedését. Ez olyan, mintha eddig minden feltalálónak még azért is fizetnie kellett volna, hogy egyáltalán elkezdhessen pénzt keresni a találmányával.

— Hogyan változhatnak a feltalálók és a kutatók motivációi az új szabályozás fényében?

— Eddig gyakran két választás volt: vagy megtartani az innovációt a meglévô cégnél, vagy vállalni a jelentôs kezde-

ti adóterheket egy új vállalkozásban. Most végre megnyílik egy harmadik út is – mondja a gyakorlati példát.

Azért azt se felejtsük el, hogy bár a nagyvállalatok szeretik azt hangoztatni, hogy „a mi fejlesztésünk‘ valójában mindig kreatív szakemberek állnak az innovációk mögött – legyen szó akár egy új gyártási eljárásról, egy szoftverrôl vagy egy környezetbarát megoldásról. A menedzsment feladata, hogy rendezze a viszonyt mind jogilag, mind anyagilag a feltalálóval, fejlesztôvel, fôleg, ha az a tulajdonos, aki meghatározhatja, hogy milyen körülmények között járul hozzá az átadott tudás hasznosításához.

— ...és másik oldalról mire lehet számít, mennyire várható, hogy az új szabályozás ösztönözni fogja a kockázati tôkebefektetôk aktivitását?

— A kockázati tôkebefektetôk számára a rendezett szellemi vagyon olyan, mint az autóvásárlásnál a dokumentált szervizkönyv – alapvetô bizalmi kérdés. Ha egy startup már az indulásnál megfelelôen igazolni tudja a szellemi vagyonának eredetét és értékét, az megkönnyíti a késôbbi tárgyalásokat.

— Hogyan hathat ez az intézkedés a hazai, illetve a nemzetközi versenyképességre, különösen a magyar szellemi alkotások külföldi hasznosításának lehetôségeire?

— Ez a változás végre egy szintre hoz minket azokkal az országokkal, ahol

az innováció már természetes része a vállalkozási kultúrának. A magyar fejlesztések így könnyebben találhatnak utat a nemzetközi piacokra. De azért óvatosan a lelkesedéssel – a szellemi vagyon értékelésénél továbbra is a realitás talaján kell maradnunk. A túlértékelés olyan, mint amikor egy új termék fejlesztésénél csak az elônyöket vesszük számba – a piac elôbb-utóbb korrigál –mondja már komolyabban a szakértô.

— Önhöz fordulhatnak-e gyakorlati támogatásért az érintettek?

— Ha valakinek kérdése van a témában, bátran keressen! – zárja a beszélgetést Keresnyei János.– A szellemi vagyon nem valami misztikus dolog, csak tudni kell bánni vele. Olyan ez, mint amikor elôször ültünk számítógép elé –kezdetben bonyolultnak tûnik, de megfelelô segítséggel és gyakorlattal rutinszerûvé válik a kezelése. Cs. G.

Keresnyei János a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének és Innovációs Bizottságának a tagja. A Kerko-Média Kft. szakértôje. Mentor, az EIC Accelerator-ban coach. Tapasztalatait az ELIITE, a Worth, EIT Health és a Horizon Results Booster programokból meríti. Egyedi szakterülete a szellemieszköz-menedzsment, a technológiatranszfer mellett a kreatívipari vállalkozások fejlesztése, valamint a kreatívipari nemzetköziesedés, hálózatosodás. Brand ambassadorként tevékenykedik az Enterprise Europe Network hálózatában.

cikk elérhetô az SZTNH oldalán: https://www.sztnh.gov.hu/hu/hirek/sztnh-hirek/hirek-esemenyek/kedvezo-adovaltozasok-a-feltalalok-szellemi-alkotasainak

KERESNYEI JÁNOS

Hotel Laterum A STABIL MÛKÖDÉSHEZ

FEGYELMEZETT ÉS ELÔRELÁTÓ

GAZDÁLKODÁST KELL FOLYTATNUNK

Telt házzal üzemelt az év végén a pécsi Hotel Laterum, és számos céges, valamint családi rendezvénynek is otthont adott. Keresettek voltak az ünnepi bôségtálak, sokan évek óta itt rendelik meg a karácsonyi menüt, mert a minôség mellett az ár-érték arány is fontos számukra. Mozgalmas hónapokon van túl a GYENIS LÁSZLÓNÉ által irányított szakmai csapat, és bár az év eleje nem kifejezetten erôs a szálláshely-szolgáltató szektorban, most is aktívan telnek a hétköznapok. Azonban a Laterum tulajdonos-ügyvezetôje szerint minden évben egyre nehezebb megteremteni a feltételeket a stabil mûködéshez.

— December 23-ától január 5-éig telt házzal mûködtünk, a vendégeink 80%-át a három–hattagú családok tették ki. A visszajelzéseik alapján azért szeretnek hozzánk jönni, mert figyelmes kiszolgálást, az egész házban kellemes ünnepi hangulatot, az étkezéseket illetôen pedig bôséges ellátást kapnak. Kedvelik a tágas, kényelmes szobáinkat és a tisztaságot, a kulturált környezetet mindig megemlítik az értékelésükben. Nemcsak karácsonykor, de szilveszterkor is szeretettel vettük körbe ôket. Már több mint tíz éve nem tartunk szilveszteri rendezvényt, de a vendégeink éppen azért választanak bennünket – voltak, akik már a 3. szilveszterüket töltötték nálunk –, mert nem kedvelik a zajos, táncos rendezvényeket, az alkoholt, így csendben tudtak pihenni, kikapcsolódni. A vendégeinket mindig ellátjuk programajánlóval, így új élmények is érik ôket. —Hogyan lehet kezelni a hol telített, máskor pedig kevésbé forgalmas idôszakokat?

— A telt házas idôszakokban nagyon sokat dolgozunk, de tudjuk, hogy amikor itt a vendég, nem szabad foglalkozni az idôvel, el kell látni ôket. Mert jön majd olyan idôszak, amikor üres lesz a szálloda, mint általában január elsô felében. Ezért a bevételünk egy részét félre kell tenni azokra a hónapokra, amikor kisebb a kihasználtság, hiszen a munkabéreket, az adókat, a rezsit akkor is fizetni kell. Számolni kell a minden januárban esedékes béremeléssel, a megnövekedett járulékokkal, ami jelentôs többletterhet jelent a vállalkozásoknak. Ezért mindenképpen fegyelmezett és elôrelátó gazdálkodást kell folytatnunk.

— Mivel tudják csökkenteni a költségeiket?

— Amit a rezsiköltség-csökkentéssel kapcsolatosan meg lehetett teremteni, azt már mind megléptük. Saját hôközpontunk van, a szállodatetôn napkollektorok állítják elô a meleg vizet. Napelem termeli a villamos energiát – a lehetôségeinket kihasználtuk ezen a téren. Ezek nélkül talán nyitva se tudnánk maradni a téli hónapokban. Fontos lenne kicserélni

az épületen a nyílászárókat, aktuális lenne az épületszigetelés, azonban nincs semmilyen pályázati lehetôség, amely bevonásával meg tudnánk valósítani ezeket. Ugyanúgy költségcsökkentô lenne, ha az étterem konyhájában megújíthatnánk a termelôberendezéseket, azonban 12 év óta egyetlen egy pályázatot sem tudtunk igénybe venni, mert nem voltak ilyenek. Pedig a korszerûsí-

tés a tanulóképzés miatt is indokolt lenne – jelenleg négy pincér- és öt szakácstanulónk van. Ezek olyan volumenû költségek, amelyeket önerôbôl nem vagyunk képesek finanszírozni.

— Mégis miben tudnak elôrelépni 2025-ben, milyen célokat tûztek ki maguk elé?

— Az év elején egy nagy volumenû beruházást hajtunk végre, mintegy ezer négyzetméteren megújítjuk, felújítjuk a szálloda legfelsô emeletén található szobákat. Ez teljes mértékben önerôs beruházás lesz, mivel semmilyen pályázati lehetôség sincs épületberuházásra. Az átépítésre nemcsak amiatt van szükség, hogy a szolgáltatásunk megfeleljen a vendégek részérôl támasztott elvárásoknak, hanem a hotelminôsítés is ezt követeli meg. Új szolgáltatás bevezetésén nem gondolkodunk, a ház adottságait szeretnénk minél jobban kihasználni. A szálláslehetôség mellett ott az étterem, és több különbözô méretû, teljes technikával felszerelt konferenciatermünk is rendelkezésre áll. Ezeket a mérsékelt bérleti díj és az ingyenes, kulturált parkolási lehetôség miatt szívesen igénybe is veszik az intézmények és a vállalkozások. A február és a március megtelt farsangi rendezvényekkel, sokan évek óta visszajárnak hozzánk. Azonban gondot jelent, hogy nincs elég szakember a lebonyolításukhoz. A legtöbb esetben alkalmi kisegítôkkel tudjuk biztosítani a kellô létszámot. Nagyon nehéz úgy elôre tervezni, hogy nem tudjuk, kikkel fogjuk kiszolgálni a rendezvényeket. Szinte minden vendéglátós ismerôsöm pincérhiánnyal küzd, mert a jó szakemberek a magasabb fizetésért elmennek külföldre vagy a Balatonra dolgozni. Nálunk már a fiam mellett az ô fiai is – akik felsôfokú intézményekben tanulnak –besegítenek, ha idejük engedi, hogy a megfelelô helyeken meglegyen a kellô létszám. 33 éve vezetem a Laterumot, eddig mindig sikerült megoldást találni a felmerült kihívásokra, ezután is ezen leszünk. Ez az elhivatottság visz tovább bennünket.

K. T.

GYENIS LÁSZLÓNÉ

A TANULÓIK JELENTIK

A SZAKEMBER-UTÁNPÓTLÁSUKAT

A pécsi székhelyû Treszner Villamosipari Kft. tevékenységi körébe egyaránt beletartozik az erôs- és gyengeáramú villamos szerelés, villamos hálózatszerelés és transzformátortelepítés, a villamos-biztonságtechnikai felülvizsgálat, gyártelep villamos és gépészeti karbantartása, mint az épületfenntartás, valamint építôipari generálkivitelezés és felújítás. Több éves szakmai gyakorlattal rendelkezô mérnökök, villanyszerelôk, épületgépészek és lakatosok alkotják a szakembergárdájukat. Magyarországon kívül a környezô országokban – Horvátország, Szlovénia, Németország – több kisebb céget alapítottak és most újra Ausztriában is jelen vannak. Folyamatosan keresik az újabb lehetôségeket a ma már két különálló igazgatóság alatt mûködô villamossági és építôipari tevékenységükhöz.

— Jelenleg közel kétszázan dolgoznak a cégnél, fele-fele arányban a villamossági és az építôipari területeken. Több mint két évtizede annak, hogy megfogalmazódott a cég vezetôségében, hogy a fejlôdés egyik útja a több lábon állás lehet, és ekkor vágtunk bele az épületfenntartási munkákba, valamint ezek energiával történô ellátásába. Mindennek köszönhetôen egyre több embernek tudtunk munkát adni – kezdi beszélgetésünket TRESZNER PATRÍCIA HR-generalista. —A szakemberek folyamatos utánpótlása, valamint a megrendelések körének bôvülése miatt számos módon – tanulóképzés, fejvadászcég, hirdetés – keressük a szakembereket. A Treszner Munkatársi Ajánlási Program is ezt a célt szolgálja, a dolgozóink is ajánlhatnak az ismerôsi körükbôl vagy akár a családtagjaik közül új munkatársakat. Amennyiben a jelölt jól teljesít, a próbaidô alatt beválik, akkor az ôt ajánló pénzjutalomban részesül. Amikor a jelenlegi telephelyükre költöztek, létrehozták korszerû tanmûhelyüket is, ahol a gyakorlati oktatás mel-

lett a tanulók elméleti ismereteinek elmélyítése is kiemelt szerepet kapott. A folyamatos fejlesztések eredményeként az erôs- és gyengeáramhoz, épületvillamossághoz kapcsolódó ismereteket a legkorszerûbb eszközök segítségével sajátíthatják el, még egy villanyoszlopot is felállítottak, azon is gyakorolhatnak. A mindennapi munkába folyamatosan vonják be ôket, ekkor kint dolgoznak a munkahelyeken, egy mester mellett, általában ketten.

Ebben a tanévben – egy év kihagyás után – ismét tizenöten sajátítják el náluk a szakma alapjait, a villanyszerelôk mellett egy kômûves tanuló is. Szeptemberben ugyanis új szakoktató érkezett a céghez, aki ugyan eddig más területen tevékenykedett, de szívesen foglalkozik

fiatalokkal, és nagyon fontosnak tartja a megszerzett ismeretei átadását. — Hozzánk folyamatosan jelentkeznek a tanulók, ugyanis tudják, adott a lehetôség arra, hogy a cégnél helyezkedjenek el a végzést követôen, amennyiben az általunk elvárt minôségben teljesítenek, elkötelezettek a szakma iránt, a Treszner-érzést magukévá tevô szakemberekké váltak. Sokan maradnak, többen hosszabb ideig, volt aki tíz év után érezte úgy, hogy szeretne váltani – hangsúlyozza Treszner Patrícia. Nagy csábítóerô az a lehetôség, hogy külföldön dolgozzanak, nyelvet tanuljanak. A munkatársak elsôsorban német nyelvtanfolyamon vehetnek részt. Emellett azt is látják, hogy nagy hangsúlyt fektet a cég a munkatársai képzésére, hogy naprakészek legyek, megismerjék a legújabb eljárásokat, alapanyagokat, technológiákat. A dolgozóik közül sokan a mestercím birtokosai. Mindenki elôtt ott a lehetôség, hogy letegye a mestervizsgát, megszerezze a mesterlevelet, mert ezzel is egy magasabb tudásra tehet szert.

Treszner Patrícia szól arról is, hogy hosszabb ideje részt vesznek az egyetemi duális képzésben. A Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karáról érkeznek a hallgatók. Ôk szinte az elsô pillanattól kezdve a tényleges munkában vesznek részt. Projektekhez végeznek felméréseket, egy adott munkához készítenek például árajánlatot, vagy akár mûszaki feladatokat oldanak meg. A mérnökjelöltek körében azért is népszerû ez a forma, mert bevallásuk szerint az egyetemen tanultakat a gyakorlatban is kipróbálhatják, olyan eljárásokkal ismerkedhetnek meg a mindennapi munkájuk során, amelyekrôl korábban nem is hallottak. Jelenleg egy villamosmérnök- és egy építômérnök-hallgatót foglalkoztatnak ebben a képzési formában. A kiválasztásuk hasonló módon történik, mint az új munkatársaké, egy állásinterjún kell részt venniük. A végzettek közül junior mérnök pozícióban jelenleg hárman dolgoznak a cégnél. Sz. K.

A VENDÉGEK SZÁMÁRA IS FONTOS A

FENNTARTHATÓSÁG

RANGOS DÍJAT KAPOTT A STAGLAND CABINS

A StagLand Cabins elnyerte a Klasszis TopDesign 2024 verseny Fenntarthatóság kategóriáját. A Hosszúhetényben létrehozott panorámás prémium kabinszálláshelyek a nemzetközi zöld minôsítések magasabb követelményeinek is megfelelnek. A Stagland Kft. ügyvezetôjét, BENKÔ BIANKÁt arról kérdeztük, hogy milyen tevékenységével, gondolkodásával érdemelte ki a vállalkozás az elismerést.

— Szálláshelyünket már a tervezôasztalon úgy álmodtuk meg, hogy a fenntarthatóság legyen a középpontban, és minden kivitelezési döntést e szemlélet mentén hozzunk meg. Egyetemi tanulmányaim során a fenntartható szálláshelyek kialakítására és a zöld minôsítési rendszerekre specializálódtam, így az akadémiai ismereteimet a projekt során a gyakorlatban is alkalmazni tudtuk. A fenntarthatóság három pillérét – környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat – egyaránt figyelembe vettük a tervezés és az üzemeltetés során. Hiszünk abban, hogy hiánypótló ez a megközelítés, és az embereknek szükségük van olyan szálláshelyekre, ahol nemcsak pihenhetnek, de inspirációt is nyerhetnek a fenntarthatóbb életvitelhez.

—Egy ilyen elismerésnek milyen plusz (üzleti) hozadékai vannak a vállalkozásuk megítélése szempontjából?

— A díj jelentôs szakmai elismerést és széles körû megjelenést hozott számunkra, ennek köszönhetôen a szakmában is egyre többen ismerik meg a Stagland Kabinokat. Számunkra azonban a díjnál is fontosabb küldetés, hogy Hosszúhetényt, ezt a lenyûgözô aktívturisztikai célpontot népszerûsítsük. Természetesen hatalmas megtiszteltetés számunkra egy ilyen rangos elismerés egy szakmai zsûritôl, amely egyszerre díjazza a fenntarthatóság iránti elkötelezôdésünket és az igényes design iránti szenvedélyünket. A vártnál is nagyobb az érdeklôdés szálláshelyünk iránt, jelenleg március végéig szinte telt házzal üzemelünk. Fontos megemlíteni, hogy a foglalások közel 90%-a direkt foglalás a honlapunkon keresztül.

—A vállalkozás elindításától kezdve az egyik alap építôkövük a

fenntarthatóság. Miért áll ez a gondolkodásuk középpontjában?

—Budapesti szálláshelyüzemeltetési tapasztalataink során sok helyen szembesültünk azzal, hogy a turizmus milyen negatív hatással lehet a helyi lakók életére. Ezért a hosszúhetényi projektünk tervezésénél már pontosan tudtuk, milyen értékekre szeretnénk építeni, és melyik célközönséget kívánjuk megszólítani. A családunkkal sokat utaztunk a világban, ahol számos inspiráló, innovatív fenntarthatósági kezdeményezést ismertünk meg, ugyanakkor szomorú példákat is láttunk arra, hogyan vezethet a természeti környezet pusztulásához a felelôtlen turizmus. Ezek az élmények megerôsítettek bennünket abban, hogy hazatérve egy olyan turisztikai projektet valósítsunk meg, amely a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot helyezi elôtérbe.

— Üzletileg miként értelmezhetô a fenntarthatóság? A vendégeiknél milyen mértékben számít ez a gondolkodás?

— Vendégeink már az érkezésük elôtt egy tájékoztató e-mailt kapnak, amelyben kiemeljük, mit nem szükséges magukkal hozniuk – például palackos vizet, mivel szálláshelyünkön kiváló minôségû szûrt vizet biztosítunk újratölthetô üvegpalackokban. Arra is ösztönözzük ôket, hogy helyben étkezzenek, vásároljanak helyi kézmûves termékeket és támogassák a helyi gazdaságot. A fenntartható mûködés rövid távon magasabb költségekkel jár, hiszen a tisztítószereink, a bekészítéseink kizárólag magas minôségû, etikus és környezetbarát termékek. Hosszú távon azonban hisszük, hogy egyre többen keresik és értékelik ezt a megközelítést, és hajlandók megfizetni a fenntarthatóságot képviselô szálláshelyeket. A távlati céljaink között szerepel az alternatív energiaforrások használata és az energiafogyasztásunk további csökkentése. Számunkra a Stagland Cabins egyben edukációs projekt is. Ha a vendégeink hazavisznek akár csak egy apró szeletet abból a szemléletbôl, amit nálunk megtapasztalnak, már úgy érezzük, hogy elértük célunk egy részét. Úgy látjuk, hogy a vendégek szívesen fizetnek valamivel többet a fenntarthatóságot elôtérbe helyezô szálláshelyekért, mert tudják, hogy ezzel nemcsak magas minôségû szolgáltatást kapnak, hanem egyúttal a környezet megóvását is támogatják.

— Milyen potenciál rejlik még a vállalkozás fenntartható mûködtetésében?

— A jövôbeni terveink között szerepel a bôvítés: a rendelkezésünkre álló nagy területre további kabinokat szeretnénk építeni. Fontos célkitûzésünk a fenntarthatósági megoldások továbbfejlesztése, például a dézsafürdôk vizének locsolásra történô újrahasznosítása, valamint alternatív energiaforrások telepítése, hogy tovább csökkentsük az áramfogyasztásunkat. Emellett szeretnénk aktívabb szerepet vállalni a helyi közösség támogatásában, például pénzügyi segítséget nyújtani helyi kezdeményezéseknek és újabb partnerségeket kialakítani a régióban. K. T.

„MI VAGYUNK A VENDÉGEKÉRT, ÉS NEM ÔK ÉRTÜNK”

CSORDÁS JÓZSEF 1973-ban kezdte „a szakmát”, azaz lett vendéglátós, és az azóta eltelt mintegy ötven évben számos helyen dolgozott beosztottként, vezetôként, oktatóként, vállalkozóként, tulajdonosként. Felsôfokú végzettséget szerzett, a felesége és ô is mestervizsgát tett több szakmában – a vendéglátás és a vendégfogadás iránti elkötelezettsége máig szakmaközelben tartja: a vállalkozásai mûködtetése mellett évtizedek óta jelentôs szerepet játszik a szakma oktatásában. „Mi vagyunk a vendégekért, és nem ôk értünk” – ez az az útravaló, amit minden tanulója magával visz, mert ez a látásmód mit sem változott az elmúlt fél évszázad alatt.

—Vadásztanya, Aranykacsa, Misina étterem, a harkányi Babgulyás csárda, majd a Tettye vendéglô, azt követte a Sopianae sörözô és étterem – ezekkel a nagy nevû helyekkel indult a pályafutásom. Miután leszereltem a katonaságtól, a vasútállomással szembeni nagyon nagy forgalmú Lokomotív étteremben kezdtem dolgozni. Naponta 40 hektoliter sört és 150–180 liter rövidet adtunk el. Aztán a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalatnál történt igazgatóváltást követôen felkértek a Fenyves szálló vezetôhelyettesének, ahol késôbb üzletvezetô lettem. Néhány társammal 1990-ben mi alapítottuk meg az elsô vendéglátó kft.t a megyében. Akkor nyitottuk a Gilde sörözôt, a Baranya bisztrót, mellette ott volt a Fenyves szálló. Ahogy a tulajdoni és bérleti jogok változtak, több helyet is üzemeltettünk, majd jött a MÁV épületében a szállodarész, a Delta étterem üzemeltetése. 2000-ben nyitottam meg az újonnan épített éttermet, sörözôt, biliárdtermet és panziót magában foglaló Szalonkirály fogadót, nemsokára pedig megszereztem a Minaret étterem bérleti jogát. De már ebben az idôben elkezdtem oktatni a MIOK szakképzô iskolában, néhány évvel késôbb pedig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában. Ez utóbbihoz kapcsolódik, hogy a Slyven Rendezvényházban létrehoztunk a szakács- és cukrásztanulók számára egy igen jól felszerelt oktatási központot. Ma pedig Kocsis József meghívására foglalkozom tanulóképzéssel, jelen pillanatban mintegy 50 leendô cukrász, szakács és pincér, vendégtéri szakember útját egyengetjük.

—Egy rendkívül gazdag szakmai út után milyen tapasztalatokat oszt meg a fiatalokkal, mit kell megtanítani a jövô szakembereinek?

—Jelenleg egy igen erôteljes visszaesést látok, ami nemcsak számomra, de a késôbbi felnövekvô társadalomnak is fájó pontja lesz. A szakemberek felé ma sokkal kevesebb az elvárás mind szakmai, mind egyéb vonatkozásban, mint korábban. A mondandónkat úgymond papírba kell csomagolnunk a mai fiatalok számára. Ugyanígy sajnos több helyen is tapasztalom, hogy nem lehet megkülönböztetni a pincért a vendégtôl, mert mindenféle – többek között utcai – ruhában dolgoznak, és az ember azt se tudja, kinek fizet. Azt gondolom, hogy ez a régi miliô is hiányzik a mai vendéglátásból. Egyébként, ha visszagondolok a pályafutásomra, sok mindent másként csinálnék, biztosan sokkal bátrabb lennék, mint voltam. Én mindig csak annyit léptem meg, amit én magam a feleségemmel – aki szintén szakmabeli – együtt el tudtunk látni, de aki merészebb volt, magasabbra tudott jutni.

—Hogyan érdemes gondolkodniuk a jövô vállalkozóinak? Hiszen a

vendéglátásban sokan saját üzletet terveznek nyitni.

— Nekem egy irányelvem van, amit nem gyôzök állandóan hangsúlyozni, és amit egyre többen felejtenek el a szakmában lévôk: mi vagyunk a vendégekért, és nem ôk vannak értünk. Mi abból élünk, ha a vendég bejön az üzletbe, abból tudunk fizetést adni, illetve abból kapjuk a fizetésünket, és ezt rendkívüli módon meg kell becsülni. Sajnos egyre több vendéglátóhellyel kapcsolatban látom, hogy hiányzik ez a felfogás. Azt is tapasztalom, hogy a szakmai versenyek is sokszor a külcsínre helyezik a hangsúlyt, ugyanakkor a szakácsversenyeken bemutatott termékeket nagyon nehéz átvinni a mindennapokba. Én viszont azt gondolom, hogy a vendég jól akar lakni. Sok olyan étterem mûködik, ahol a dizájnos ételeket helyezik elôtérbe, és elfelejtik azt a célt, amiért a vendég odamegy: hogy egy jóízût ebédeljen, vacsorázzon, és jól érezze magát. A fiatalok egy másfelé hajló trendnek próbálnak utat nyitni. Gyors legyen, miniatûr és szép az étel – ezeket a követelményeket állítják fel a felszolgált fogásokkal kapcsolatban. Nem állítom, hogy el kell vetni ezt az irányt, mert kitûnô dolgokkal találkozom, de ha valamit csinálunk, az reagáljon a vendégek igényére. Ne a saját elképzelésünket igyekezzünk megvalósítani, hanem figyeljünk a vendég visszajelzésére, hiszen mi értük dolgozunk. K. T

CSORDÁS JÓZSEF

DLUSZTUS PÉTER,a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanára vehette át a 2023/2024-es tanév legkiválóbb középiskolai informatikatanári teljesítményét elismerô TanIT díjat. A 2022-ben a Dél-Dunántúl meghatározó szervezeteinek informatikai vezetôit, informatikai vállalkozásainak vezetôit tömörítô 57 fôs szakmai civil közösség, az Informatikai Vezetôk Társasága Közhasznú Egyesület (IVETÁR) által alapított díjhoz együttmûködô partnerként csatlakozott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ICT Bizottsága, amely 2024-tôl átvállalta az egyesülettôl a lebonyolítás feladatait. A bruttó 1.000.000 Ft összegû díjat Lengvárszky Szabolcs kamarai alelnöktôl, az ICT Bizottság elnökétôl és Zalay Budától, a kamara és az IVETÁR alelnökétôl vette át Dlusztus Péter.

— 2018 óta vezetek a Pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban egy 3D-s innovációs szakkört, ami az elmúlt években kimagasló eredményeket ért el jelentôs hazai és nemzetközi informatikai innovációs versenyeken. 2023-ban egy ötfôs csapattal megnyertük az elsô CanSat mûholdépítô magyar bajnokságot, és Granadában az ESA, a European Space Agency szervezésében mi képviseltük Magyarországot egy szinte világbajnokság szintû versenyen. 2024 októberében vettünk át az OTP Fáy Alapítvány által meghirdetett oktatási innovációs verseny középiskolai kategóriájának aranyérmét, illetve az országos nagydíjat is mi kaptuk meg. Emellett számtalan kisebbnagyobb oktatási innovációs versenyen is részt vettünk, sikerrel.

—Minek köszönhetô ez a kimagasló teljesítmény?

— Sokszor délután, akár estébe nyúlóan is itt maradunk az iskolában, ahol fôleg a versenyeken, illetve a pályázatokon nyert 3D-nyomtatókkal, robotokkal stb. kiválóan fel tudtunk szerelni egy innovációs labort. A sikerünk egyik tényezôje, hogy olyan helyen dolgozom és tanítok, mint a Janus Pannonius Gimnázium, ahol számos tehetséges, a téma iránt fogékony fiatal tanul, és az innováció alapját képezô matematika mellett

Az év középiskolai

informatikatanára: DLUSZTUS PÉTER

egyéb tantárgyakban is igen komoly eredményeket érnek el. 2017-ben kaptam egy matekorientáltságú csoportot, amelyben egy véletlen kapcsán akadtunk rá egy, aztán késôbb több diákra, velük kezdtük el ezt az innovációs tevékenységet. Ma már olyan gyerekek is jönnek hozzám, akiket nem is tanítok, csak hallották, olvasták, hogy mivel foglalkozunk. Azt gondolom, lehet a tanár akármilyen lelkes és elhivatott, de 90%ban a gyerek adja az akaratát, a tudását, a tehetségét a sikerekhez. A tanár egyfajta mentorként van jelen a versenyekre való felkészülésben, és mindenképpen meg kell említenünk a mögöttük álló lelkes szülôk csapatát, amelynek

nem gyôzöm elégszer megköszönni azt a támogatást, amit tôlük kapunk anyagiakban, logisztikában. Bármiben számíthatunk rájuk.

—Miként kamatozik késôbb, a felsôoktatásba, a munkahelyekre való bekerüléskor az a több rétegû képesség, amit a gyerekek a versenyek, a felkészülés által megszereznek?

— A legtöbb innovációs versenyen való részvétel intézményi többletpontot

jelent az egyetemi jelentkezésnél, ami elôny a továbbtanulni szándékozók számára. A versenyeket jobbára projektalapúan szervezik, tehát ahhoz, hogy megnyerjenek mondjuk egy mûholdépítô versenyt, több forduló után, rengeteg munkát bele kell tenniük, és sok dokumentációt elkészíteniük. Egyébként a szakkörben is általában projektek alapján végezzük a feladatokat. A projektalapú munka elsajátítása mindenképp segít nekik a késôbbi tanulmányaik során. A versenyek végén általában egy prezentáció keretében kell elôadniuk a zsûri elôtt a gyerekeknek, a legtöbb esetben angol nyelven, ami a szakmai szókincsüket is fejleszti. A granadai versenyen például a zsûri elnöke egy olasz úr volt, aki 30 évig vezette az ESA-t, így igen magasra tették a lécet. Ezek a helyzetek megalapozzák az egyetemi tanulmányokat, ahol mindenképpen szükség van kellô vizsgarutinra, a drukk legyôzésére, így a versenyek kiváló lehetôséget teremtenek az ebben való fejlôdésre. Ezeket a kompetenciákat a késôbbi munkavállalásnál is remekül hasznosíthatják a fiatalok, hiszen a nagyobb cégeknél például fejlesztômérnökként szintén projektmunkákat kapnak majd.

—Hogyan tudja naprakészen tartani a tudását, az ismereteit? Hiszen az informatika elképesztô sebességgel fejlôdik.

— Talán viccesnek tûnik, de nekem nem nagyon kell, mert ezek a tehetséges gyerekek maguk is követik a legújabb fejlesztéseket, és sokszor ôk osztják meg velem az újdonságokat, hogy láttam-e, hallottam-e róluk. Egyébként a gimnáziumban a fô profilom a tanórai képzésben a matematika, ezért külön boldogság és büszkeség számomra, hogy a kamara, illetve az IVETÁR a tanórán kívüli munkámat ismerte el ezzel a díjjal. K. T.

A rovat a kamarai ICT Bizottság támogatásával valósult meg.

G2A Marketing

A SIKERES MARKETING ALAPJA: MERJ KOCKÁZTATNI!

Aki ma nincs az interneten, az a vevôi számára láthatatlan – sokszor hangzik el ez a mondat a marketingszakemberek körében, és nem alaptalanul. Az utóbbi években egyre több kis- és közepes vállalkozás érzi az online marketing szükségességét, ezért vagy maga kezd ebbe a tevékenységbe, vagy szakértôi segítséget kér hozzá. A világhálón való folyamatos jelenlét mindenképpen kell a sikerhez, azonban ez önmagában nem elég. Ahhoz, hogy egy-egy onlinemarketingkampány elérje a célját, elengedhetetlen a speciális, naprakész ismeret – ez pedig azoknál a marketingszakembereknél koncentrálódik, akik nap mint nap ezen a területen dolgoznak. A folyamatos tanulás, az új eszközök, köztük a mesterséges intelligencia alkalmazása a marketing területén is elkerülhetetlen – véli GYÔRFI ATTILA ZOLTÁN,a pécsi székhelyû G2A Marketing Bt. tulajdonos-ügyvezetôje.

—A partnereink többsége kkv, és azt tapasztaljuk, hogy ennek a szektornak a digitalizációt és a modern technika használatát tekintve segítségre van szüksége a fejlôdéshez – mi ebben igyekszünk partnerük lenni. A tevékenységünk teljesen az online térben zajlik, ahol minden mérhetô, a számokból pedig következtetéseket lehet levonni. Az adatok mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberi tényezôket, az iparágak jellemzôit, így a munkánk nagyfokú kreativitást is igényel.

—Ma még kérdés a kkv-k számára, hogy foglalkozzanak-e marketinggel vagy pedig már evidens, hogy ez elengedhetetlen?

— 2020-ban igen nagy változás állt be a digitális világban. Korábban is mûködtek webshopok, dolgoztak csak az online térben jelen lévô szolgáltatók, kereskedôk, azonban ebben az évben számos fizikai üzlet zárt be, így rendkívül

sok vállalkozás igyekezett helyet találni az interneten. A vállalkozások egy része már évekkel korábban nagy hangsúlyt fektetett az online megjelenésre, mások csak akkor próbáltak lépni, amikor drasztikusan csökkent az eladásuk. Rájöttek, hogy a versenytársakat, akik nem biztos, hogy jobb vagy olcsóbb terméket árulnak, az interneten könnyebben megtalálják, mint ôket. De nem elég egy weboldallal vagy egy Facebook-oldallal jelen lenni a világhálón, ugyanis ha ezekkel nem foglalkoznak folyamatosan, a vásárlók nem fogják megtalálni ôket. Tapasztalatunk szerint a vállalkozások a nehezebb gazdasági idôszakokban igyekeznek meghúzni a nadrágszíjat, és ilyenkor általában a marketingköltéseiket veszik vissza. Azonban amikor csökken a kereslet, éppen akkor lenne szükséges növelni a megjelenést és a márkaismertséget – akár az online jelenlét fokozásával.

—A vállalkozások egy része saját maga végez marketingtevékenységet, mások az ügynökségekkel való együttmûködésben hisznek.

— A kisvállalkozások többsége nem tud külön szakembert allokálni a marketingfeladatokra, így azzal egy ott dolgozó kolléga foglalkozik, akinek nem ez az elsôdleges érdeklôdési köre. Természe-

tesen érthetô ez a megoldás, azonban érdemes tisztában kell lenni az eredményességével is. Ha egy kisvállalkozás nem engedheti meg magának egy állandó marketingszakember foglalkoztatását, ajánlott átmeneti jelleggel megbízni egy külsôs szakembert, aki pályára állítja ezt a területet. Azonban azt is fontos tudni, hogy egy ügynökség nem tudja teljes egészében átvenni a marketingtevékenységet, elsôsorban a termékek, szolgáltatások, illetve az üzenetek továbbításában és a javításában tud segíteni. Ugyanis a legjobban a vállalkozás ismeri saját magát, így mindenképpen szükséges egy olyan munkatárs jelenléte, akivel az ügynökség tarthatja a kapcsolatot. Ha nincs input a vállalkozás részérôl, amivel az ügynökség el tud indulni és különbözô dolgokat kitalálni, akkor nem fog mûködni közös munka.

— Milyen szempontokat érdemes szem elôtt tartaniuk a vállalkozásoknak a marketingtevékenységgel kapcsolatban?

— Merjenek kockáztatni! Többségük a már meglévô szokások, játékszabályok szerint akar „játszani”, azzal azonban csak beállnak a sorba, és nem tûnnek ki a versenytársak közül. Merjenek különbözni, használjanak a megszokottól eltérô kifejezéseket a termékeikre, szolgáltatásaikra, amivel egyedivé válhatnak.

— Vannak-e trendek, irányvonalak, amiket ma érdemes érvényesíteni a marketingben?

— Egyre többen használják a mesterséges intelligenciát, ami bizonyos dolgokat leegyszerûsít, másokat viszont leront vagy megbonyolít. Mi is dolgozunk az AI-jal, rengeteg lehetôség rejlik benne szöveg- és képgenerálásra. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ha az ember nem tudja, hogy pontosan mit csinál, akkor nem feltétlenül lesz jó az eredmény. Átgondolás és kritika nélkül nem szabad felhasználni az AI generálta tartalmat. A mesterséges intelligencia nagy valószínûséggel dominálni fogja az elkövetkezendô éveket, hatalmas segítség lehet a kkv-k számára, ha jól alkalmazzák. K. T.

GYÔRFI ATTILA ZOLTÁN

35 éve a Meló-Diáknál:

az iskolaszövetkezettel minden résztvevô nyer

A pécsi közgáz hallgatójaként kezdett dolgozni 1989-ben a Meló-Diák Iskolaszövetkezetnél id.VIDA PÉTER, aki a ranglétrát végigjárva projektvezetô, majd igazgatósági tag, késôbb pedig elnök lett a szervezetben. Tulajdonképpen ez az elsô és máig egyetlen munkahelye, ahol már a fiával együtt dolgozik. Lételeme a kíváncsiság, a trendkövetôkkel ellentétben a trendcsinálók táborát erôsíti, folyamatosan képezi magát, és szeret a fiatalok között lenni, mert inspirálják.

— Azért is tartom remek formának a diákszövetkezetet, mert amellett, hogy a munkavégzés által keresethez juthatnak a diákok, tapasztalatot szereznek a munkahelyeken. Mivel számos munkakörben kipróbálhatják magukat, többféle cég mûködésébe is beleláthatnak. Annak idején ez egy remek piaci rés volt, hogy diákként ki lehetett próbálni az ún. atipikus foglalkoztatást. Az idô is bizonyította a modell létjogosultságát, hiszen a megalakulása óta eltelt 35 évben piacvezetô a Meló-Diák, és azt gondolom, hogy minden szereplô számára hasznos ez a fajta mûködés. A megbízók rugalmas és motivált munkaerôt kapnak, a diákok pedig pénzkeresethez és gyakorlathoz, szakmai tapasztalathoz, munkatapasztalathoz juthatnak.

— Önt mi tartotta ilyen sokáig a szervezetben?

— Azt szoktuk mondani, hogy ez nem egy munkahely, hanem életforma. Aki ebben szocializálódik, mint én, az a csapatmunkát, a társaságot, az együttmûködést, az együtt gondolkodást preferálja. Sohasem úgy tekintek magamra, mint ennek a cégnek a vezetôjére, hanem úgy, hogy egy csapat, egy vezetôi csapat része vagyok. A másik motiváló tényezô számomra, ami minden vállalkozó szellemû fiatalt ösztönöz, hogy valamit épít. Mi is a nulláról építettünk fel egy ma országos szinten 18 milliárdos forgalmú céget. De az is itt tart, hogy rengeteg tehetséggel lehet találkozni, folyamatos az utánpótlás, inspiráló a

ID. VIDA PÉTER

környezet, és az sem utolsó szempont, hogy fiatalon tart, ha huszonévesekkel dolgozhatok együtt.

—Meló-Diák délnyugati régióját képviseli (Somogy, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun vármegyék, Zala és Fejér vármegye déli része), egy névhasználati franchise tulajdonosa. Mekkora önállóságot élvez?

—Mivel a franchise-rendszerünk úgy mûködik, hogy a franchise-t üzemeltetô kft.-ben is tulajdonosok és résztvevôk vagyunk, ezért sok beleszólásom lehet, volt is és lesz is a jövôben a hálózat mûködésébe és kialakításába. Esetünkben is egy önálló cégrôl beszélünk, ami sok lehetôséget rejt magában. Minden változik, Darwin szerint nem a legerôsebb él túl, hanem aki a legalkalmasabb a változásra. Az önálló iskolaszövetkezetek vezetôi folyamatosan bôvítik a tudásukat, a repertoárjukat, azt szoktuk mondani, hogy olyan maratonfutók vagyunk, akik már 35 éve sprinterekkel versenyzünk. Emiatt is érzi magáénak minden vezetô a Meló-Diák alapgondolatát, azaz a folyamatos fejlôdést és a jövôre való fókuszálást. A legnagyobb érték a nálunk dolgozó munkatársak tudása, az ô fejlesztésükbe fekte-

tett energia térül meg a legjobban. Én magam is folyamatosan képzem magamat – hamarosan éppen PhD-fokozatot szerzek –, és erre ösztönzöm minden kollégámat is.

— A jövô számos kihívást tartogat, napjainkban az egyik aktualitás a mesterséges intelligencia a cégek mûködésébe való integrálása. Miként lehet reagálni ezekre a változásokra?

—Leginkább arra vagyunk büszkék a Meló-Diákban és a saját üzleti köreimben, hogy általában nem követjük, hanem indukáljuk a változásokat. Például kilobbizni és egy kicsit befolyásolni a törvényi változásokat. Ehhez kiváló terep az iskolaszövetkezet, hiszen itt a változásra nyitott fiatalok vannak, akik a legforradalmibb gondolatokat hozzák. Ebben vezetôként az a feladatunk, hogy ne csak meghallgassuk ôket, hanem fogadjuk is meg vagy legalább próbáljuk ki az ötleteiket.

— Ha visszatekint a 35 éves vállalkozói életútjára, hogyan összegezné annak tanulságait?

— Mindig aszerint a filozófia szerint mûködtem, hogy „sose bízd el magadat. Mindig van nálad ügyesebb, okosabb, és tanulj!”

— Ma milyen kihívásokra kell jó válaszokat találniuk?

— Sokan igen hangzatosan hirdetik magukról, hogy digitálisan mûködnek, a digitalizáció vagy a mesterséges intelligencia ma valóban nagyon divatos téma. De a legtöbb vállalkozás mûködésében koránt sincs olyan mértékben jelen, mint ahogy azt magukról állítják. Számunkra is az jelenti most a legnagyobb kihívást, hogy miként tudjuk megteremteni a digitális átállást, hogy a technikai újítások a vállalkozások számára is lehetôvé tegyék az online térben történô szerzôdéskötést. A Covid felgyorsította a digitális kommunikációt – azóta nôtt meg az online értekezletek száma –, véleményem szerint az ebben a világban való hatékony mûködés jelenti most a legnagyobb kihívást, úgy, hogy érdekessé tegyük a fiatalok számára is.

K. T.

Tóth Szabolcs – CUPRA Terramar VZ 1.5

A Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. regionális marketingigazgatója az AutóCity Zrt. Gyôrben készülô új modelljét, a CUPRA Terramart próbálta ki, mely tavaly év végi bemutatkozását követôen a 2025-ös év autója választás döntôjébe is bejutott.

—Azonnal megragadott a forma, a tervezôk jól érezték meg azt, hogy miként lehet egy SUV modellbôl izgalmas és sportos jármûvet faragni. Ha parkolás után az ember még egyszer visszanéz az autójára és elégedetten simítja végig a tekintetével a vonalakat, akkor szerintem jól választott. A Terramarnál ez a pillanat valószínûleg sokszor, sokaknak eljön majd. A cápaorr-szerû kialakítás, a karakteres hûtômaszk és az egyedi nappali fényekkel érdekessé tett lámpák remekül állnak az autónak. Oldalról a hosszú motorháztetô és az autóiparban egyfajta mércének tekintett elsô kerék és ajtó közötti szûk távolság sugallja a sportosságot, sôt még a hátsó traktust is sikerült kecsessé tenniük a tervezôknek. Hátulról sokakat megragadhat a napjainkban divatos egybefüggô „fényhíd” a világító emblémával. Ráadásul itt még érdekesebben formálták meg a háromdimenziós hatású fényháromszögeket. Nekem feltûnt a kerékméret is, ezek a széles abroncsok nagyon sokat tesznek hozzá az autó jó kiállásához.

—A belsô tér hangulata is illeszkedik a formához?

—A harmónia hibátlan, igaz, ez akár megosztó is lehet. Nyilván annak, aki a króm és a fabetét rajongója, ez a világ egy kicsit idegen, nekem viszont tetszik. Szeretem, ha az utastér dizájnjában van több izgalmas részlet, ami mozgalmassá és érdekessé teszi. A CUPRA bronz kiegészítôit jó arányérzékkel adagolták, a felhasznált anyagok is figyelemreméltóak, mert úgy sikerült modern és környezetbarát módon készül elemeket választani az utastérbe, hogy ezek elôremutatók és érdekesek. Szerencsére nyoma sincs a korábbi évek zongoralakk divatjának. A funkcionalitás elsôre jónak tûnik, a középkonzol ugyan az általam

kevésbé kedvelt érintôpaneles kialakítású, de a kormány már újra fizikai gombokat kapott. Az ülések egyediek, látványosak és kényelmesek is, csatlakozókból és tárolókból is van bôséggel, ezek használhatósága a gyakorlatban derül majd ki, de a Volkswagen konszernnél már felgyûlt annyi tapasztalat, hogy biztosak lehessünk benne, itt sincs hiba. A forma és a látványos elsô ülések árát hátul kell megfizetni: elôretolt hátsó ülésekkel magasabb vezetô mögött passzentos a lábtér, szerencsére az elsô üléstámlákat kimélyítették, ami javítja a helyzetet.

— Az extra felszerelések közül melyek a legfontosabbak önnek?

—A napfénytetô nagyon tetszik a Terramarban is. Nem szeretem a teljesen fekete autóbelsôket, az üvegtetô pedig jól oldja a bezártságot, sokat tesz hozzá a beltér hangulatához.

Nagyon fontos a jó minôségû audiorendszer, emiatt a tesztautó Sennheiser hifije is szimpatikus. Sokat autózom, eközben sokféle tartalmat hallgatok a podcasttól az aktuális Spotify-listáig, és ezeknek jól kell szólniuk. Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy egy fárasztó nap után jó, ha a pihentetô autózás alatt a kiváló minôségû zene segít visszatérni a munkából a magánéletbe.

Ha viszont egyet lehetne választani a felszereltségi listáról, akkor a Matrix

TSI DSG PHEV AUTÓTESZT

LED-fényszórókat ikszelném be. Elképesztô, hogy milyen mértékben segíti az éjszakai vezetést, és talán azt sem kell taglalni, hogy milyen mértékben fokozza a biztonságot.

—Konnektorról tölthetô hibrid hajtáslánc került az AutóCity tesztautójába, ez mennyire illik a Terramar karakteréhez?

—Számomra mindenképpen ideális, hiszen a mi cégünkben is megvan az a törekvés, hogy megújuló energiát használjunk. 2030-ra karbonsemlegessé akarunk válni, ennek érdekében nagyon sokat tettünk már, és további fejlesztéseket tervezünk, amibe beletartozik a közlekedés kibocsájtásának csökkentése is. A napelemes tetôcserepünk is ennek a gondolkodásnak a mentén készült el. A napelemes cseréppel fedett ház által termelt energiával töltött Terramar már nem a jövô, a 100 kilométer feletti elektromos hatótáv pedig nagymértékben kitágítja ezeknek az autóknak a lehetôségeit. A kocsi benzinmotorja már helytállt a konszern termékeiben, így ez egy remek hajtáslánc, különösen a DSG váltóval, ami eddig minden autóban bizonyított, ahol eddig találkoztam vele. Minimális hiányérzetem talán épp amiatt lehet, hogy annyira kiforrott és kulturált az autó, hogy a 272 lóerôs rendszerteljesítményt is jól leplezi... Hiába gyorsul 7 másodperc alatt 100-ra, valahogy mégsem érzem a kirobbanó erôt. Ennek oka talán a mûszaki adatokban keresendô, egyrészt közel két tonna az autó, másrészt az elektromotor miatt a 400 Nm maximális nyomatékot gyakorlatilag alapjárattól kezdve tudja, így elmarad az erô hirtelen érkezése.

— A futómû beváltja az ígéretet?

—Még komfort módban is érezhetô, hogy a sportos viselkedés volt a prioritás a hangolásnál, ugyanakkor meglepôen kényelmes is az autó. Korábban nekem is volt hasonló méretû kerekekkel szerelt autóm, és amikor elhagytam az autópályát, szó szerint megrázó volt szembesülni a hazai utakkal. Itt errôl szó sincs, ügyesen hangolták a futómûvet. Sportosabbra váltva a vezetési módot fokozatosan keményedik a kocsi, valószínûleg az úttartás is ennek arányában javul, de a téli utakon az ismeretlen autóval ezt nem próbáltam ki. Nagyon tetszett a CUPRA móddal járó hangélmény. A klasszikus öthengeres motorhangról hiába tudtam, hogy nem a motorháztetô alól érkezik, hanem a hangszórókból, mégis élmény volt így közlekedni.

—Kinek ajánlható a CUPRA Terramar?

—Családi autóként mindenképpen a sportos apukák jármûve lehet, a dizájn, a teljesítmény és a CUPRA mód kiemeli a tömegbôl. Ugyanezen okok miatt cégautóként is érdekes alternatíva, ráadásul itt a kínálat is szûkebb, hiszen viszonylag kevés márkának sikerült megvetnie a lábát ebben a szegmensben. Ezért úgy gondolom, a Terramar egy cég arculatába is remekül beilleszthetô.

—A magyarországi gyártás is érv lehet az autó mellet?

—Mindenképpen, bár amikor a számokhoz érünk, akkor ez általában hátrébb sorolódik. Én büszke vagyok rá, hogy Gyôrben készül ez az autó, jó látni, hogy képesek vagyunk világszínvonalat elôállítani. T. R.

A tesztautó adatai

Maximális teljesítmény: 272 LE (130 kW)

Maximális nyomaték: 400 Nm (850–4750/min)

Csomagtér:490 l

Maximális sebesség:215 km/h

Gyorsulás 0–100 km/h:7.3 s

Átlagfogyasztás:5.7/100 km

Elektromos hatótáv (WLTP): 121–112 km

Alapár kedvezménnyel (1.5 TSI DSG mHEV): 14 643 770 Ft

A fontosabb alapfelszereltségi elemek: CUPRA sportfutómû, sportülések, Front Assist, LED-fényszóró, sávtartó asszisztens, e-Call vészhívó, kulcsnélküli indítás, multifunkciós sport bôrkormány, progresszív kormányzás, Full Link Mirror Link, Apple Car Play és Android Auto alkalmazások, Digital cockpit

Az a fontos, hogy a hétköznapokban

jól érezzem magamat

Gyerekkorában rendszeresen sportolt, sokáig vívott, de felnôttkorára az alkalomszerû úszást, síelést, kerékpározást leszámítva elmaradt a rendszeres aktív mozgás. A Webstar Kft. üzletfejlesztési vezetôje, CSIKÓS GERGELY azonban néhány éve kezdte rosszul érezni magát a bôrében, az ülômunka okozta kellemetlenségek – a derék-, a nyak-, a hátfájás – ôt is elérték. Ezért felkeresett egy személyi edzôt, Bodó Dávidot, akinek egyéni korrekciós stratégiája az ülômunka káros hatásait is enyhítik, és azóta az otthoni korrekciós gyakorlatok elvégzése mellett heti két alkalommal – most már több munkatársával – látogatja az edzéseit.

—Felismertem, hogy az ülômunka végtelenül káros, ezért mindenképpen kellett valamilyen aktivitást találnom ennek ellensúlyozására. Dávid mozgásminta-felmérés után saját testsúlyos alapgyakorlatokat oktat, majd erô- és állóképesség-fejlesztéssel dolgozunk a testkompozíció javításán. Az edzések alatt rengeteget tanulhatunk anatómiáról és az idegrendszer mûködésérôl, arról, hogyan szoktathatjuk rá magunkat a helyes mozgásmintákra és miként tágíthatjuk a saját határainkat. Már a kezdetektôl rendkívül jól éreztem magamat az edzésektôl, erôsebb lettem, a korábbinál sokkal könnyebben végzem a mindennapi dolgaimat és a nagyobb erôfeszítést igénylô mozgásokat is. Azért is hasznos egy szakember segítségét igénybe venni, mert ha szakmai támogatás nélkül csak úgy nekiállok edzeni egy klasszikus konditeremben, nagyobb kárt is okozhatok, mint amennyi haszna lehetne. Ezért egy hosszabb kihagyás után érdemes tudatosan, a természetes és funkcionális mozgásfejlesztéshez fordulni.

— Mi kell ahhoz, hogy az ember életében rendszeressé váljon a sport és ne adja fel az elsô kényelmetlenségek idején?

—Az út elején lassabban és nem túl látványosan jönnek a változások, ezért kitartónak kell lenni. Dávid ebben az idôszakban is ügyesen motivál, hogy rendszeresen foglalkozzunk magunkkal. Ám egy idô után, amikor már érezhetô volt a javulás, kialakult a belsô motiváció, hogy ott akarok lenni az edzésen.

—Ma már a munkatársaival együtt jár kiscsoportos edzésre. Mivel tudta meggyôzni ôket?

— A mindennapi beszélgetések során gyakran szóba került, hogy mások is hasonló, az ülômunka következtében létrejövô fájdalmakkal küzdenek, én pedig elmeséltem, hogy mit csinálunk az edzéseken, milyen hatása van ennek a mozgásformának. Sôt egy alkalommal el is hívtam Dávidot egy elôadást tartani a Webstarhoz, ennek eredményeként egyre többen kezdtek érdeklôdni az edzései iránt. Ma már nyolcan járunk együtt mozogni a cégtôl.

— Miért jobb csoportban edzeni, mint egyedül?

— Otthon én nem tudom rávenni magamat a rendszeres mozgásra, számomra fontos, hogy eljárjak valahová, ahol közösség is van, ugyanakkor az edzô az egyéni igényeimre is figyel, és a saját mozgásrendszeremet fejlesztô fel-

adatokat ad. Ezért ez a kiscsoportos edzésforma ideális számomra, mert itt mindenki megkapja a figyelmet és a saját szintjének megfelelô gyakorlatokat végez. Fôleg saját súlyos edzésrôl van szó, kettlebellt is használunk, rengeteg húzódzkodás és fekvôtámasz van a programban. A közösség tagjai pedig lelkesek, motiváljuk, segítjük egymást.

—Mit tanul meg az ember a rendszeres mozgás által?

— Miután kicsit megerôsödtem, rátaláltam a hullámszörfözésre. Az óceán az egyik legnagyobb tanító. Már ahhoz is kell egyfajta bátorság és fizikum, hogy az ember bemerészkedjen az óceánba. 2022-ben mentem elôször egy portugál szörftáborba. Ebben a sportban az a különleges, hogy itt nem én mozgok egy közegben, hanem a közeg van folyamatos mozgásban alattam, ez adja az erôt a haladáshoz, ô irányít, én csak alkalmazkodni tudok hozzá. Az óceán megtanít az alázatra, de az elengedésre is. Én magam nem tudom befolyásolni az óceán viselkedését, de kiismerhetem, megtanulhatom a jellemzôit, és ha látok egy jó hullámot, akkor küzdeni kell, hogy a megfelelô pozícióban érjen. Ha pedig valami nem ideális, akkor el kell engedni, majd jön egy másik. Türelemre és kitartásra is tanít, meg energiamenedzsmentre: hogyan osszam be a rendelkezésre álló erôforrásaimat. A hétköznapi életben is nagyon fontos, hogy a megfeszített munka és a megállások rítmusát ki tudjuk alakítani.

—Néhány éve a Webstar egyik tulajdonosa, Bertók Attila mesélt a futásról, így a mozgás iránti elkötelezôdés benne van a cégkultúrában.

— Egy inspiráló közösség a miénk, odafigyelünk egymásra, hogy kinek mire van szüksége, és teret is adunk annak, hogy mindenkinek legyen lehetôsége a saját igényei szerint foglalkozni a fizikai és a mentális állapotával. Mind a kettô roppant fontos ahhoz, hogy jól éljünk és ezáltal jól teljesítsünk a munkában. Számomra a rendszeres sport azt biztosítja, hogy jól érezzem magamat a bôrömben.

K. T.

CSIKÓS GERGELY (balról a második)

Soha nem volt még ilyen egyszerû elkezdeni a marketinget –pályázatokkal!

Idén számos pályázat segíti a kisés középvállalkozásokat abban, hogy beindítsák vagy fejlesszék marketingtevékenységüket. Hoztunk egy rövid pályázati körképet, hogy milyen marketingtevékenységekre lehet és érdemes felhasználni a lehetôségeket. BEREK PÉTERT,az RG-STÚDIÓ Online Marketingügynökség értékesítési vezetôjét kérdeztük, hogy a miben segít a marketing bevonása a pályázatokban.

Idén eltérô marketingtevékenységekhez eltérô pályázatokkal pezsdíthetjük fel a lehetôségeinket, szóval ha eddig nem mertél belevágni, akkor itt az alkalom. Az év elején 3 fô pályázati lehetôséggel számolhatnak a kkv-k, igazodva a fejlesztési terveikhez.

nováció mellé a marketing-tanácsadást a pályázatba – mesélte Péter.

Az is a pályázat mellett szól, hogy amellett, hogy plusz pontokat jelent a marketing, a támogatható tevékenységek közül a marketinginnovációs folyamat fejlesztésnek a legalacsonyabb az óradíja, így az elôfinanszírozása sem jelent akkora terhet, mint a többi választható tevékenység esetében.

— Akár kicsiben, akár nagyban gondolkodik valaki, az alapvetô online jelenléttôl a komplexebb marketingfolyamatokig szinte mindenre találhat pályázati finanszírozást – mondta Péter, aki minôsített GFÜ szakértôként tapasztalt marketinges csapatával már számos vállalatot támogatott pályázatok keretében is. Az innovációt tervezôknek a GINOP 2.1.3-24 pályázat teremt lehetôséget a meglévô folyamatokat optimalizálására, fejlesztésére többek között a termelési, gyártási folyamatok javításával és ezzel párhuzamosan tanácsadással is. — Sokan kérdezik tôlünk, hogy mi számít innovációnak a marketingben. Ez attól függ, milyen szinten van a vállalat marketingje. Ha az alapokat fektetjük le, már egy AI-vezérelt hirdetési kampánytípus használata is lehet innováció. Akik pedig már egy magasabb szintû onlinemarketing-folyamatot innoválnának, számukra akár a marketingautomatizmusok, akár az adatvezérelt megoldások és akár egy „ügyfélszolgálatos” chatbot is innovációnak számít. Így méltán releváns lehet minden cégnek beemelni a termelési in-

— A pályázati folyamat során egy átvilágítási dokumentummal segítünk meghatározni, hogy milyen az adott vállalat kiindulási helyzete és meghatározunk egy reális célállapotot, amibe el tudunk jutni a marketing-tanácsadás segítségével. Az esetek többségében itt a marketingstratégia kialakítását javasoljuk a partnereinknek, ami egy nagyszabású terv, viszont hosszú távon hatékonyan támogatja a célokat és a jövedelmezôséget.

Komplex marketing és online jelenlét támogatása

A Demján Sándor Program részeként is lehetôség van pályázni marketing-tanácsadásra. Egy általános beruházásélénkítô pályázat révén ennek a folyamata abban tér el a GINOP-tól, hogy itt nem szükséges átvilágítási dokumentumot készíteni és elôre megadni a célt, hogy mire fordítjuk az elnyert pályázati támogatást. — Itt árajánlatot készítünk marketing-tanácsadásra, amiben meghatározzuk, hogy a pályázat tanácsadásra felhasználható órakeretébôl mennyit használunk fel marketingre. Nyertes pályázat esetén pedig ezt valósítjuk meg, melynek része lehet a marketingstratégiai tervezésen túl egyéb marketingszakértôi tanácsadás is. Ennek keretében szakértôi csapatunk tud segíteni hirdetéskezelésben, tartalommarketingben, keresôoptimalizálásban, webfejlesztésben és akár szervezetfejlesztésben is – mondta Péter.

Azt is hozzátette, hogy a marketingtanácsadás mindkét fenti esetben plusz

pontot jelent az elbírálás során, így már csak ezért is megéri bevenni a pályázatokba.

Az alapokat lefektetôk sem maradnak pályázat nélkül: a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program egy utalványrendszerû pályázat, aminek célja a kkv-szektor online jelenlétének, weboldalának és e-kereskedelmi tevékenységének a fejlesztése. Ennek keretében 3 területen tudnak marketingtámogatást igénybe venni a pályázók. – A Digitalizációs alapcsomag egy alap online jelenlét kialakítását célozza meg, ahol weboldal, közösségi felületek kialakításában tudunk segíteni. A Közösségi média alapcsomagban a közösségi oldalak kialakítására, tartalomkészítésre, kampánytervezésre és menedzsmentre van lehetôség. Míg a Bôvített csomagra pályázóknak a meglévô online jelenlétük és/vagy e-kereskedelemi folyamataik optimalizálásában, fejlesztésében tudunk segíteni a pályázat keretében –foglalta össze Péter.

A jelenlegi pályázati környezet tehát rendkívül kedvezô a kkv-k számára, így nem érdemes futni hagyni a lehetôségeket.

— A cégtulajdonsoknak azt tanácsolom, hogy akár kicsiben szeretnék elkezdeni a marketinget, akár komplexebb stratégiára lenne szükségük, számos innovációs lehetôség áll most a rendelkezésre. Ha eddig nem fért bele a vállalkozásodnak, hogy jó alapokkal vágjon neki a marketingnek, akkor most érdemes kihasználni a pályázatokat, hiszen így szinte rizikómentesen, a cégedre szabott megoldásokat kaphatsz szakértôktôl a fejlôdéshez – zárta Péter a beszélgetést.

Nem valószínû, hogy az év során lesznek még hasonló pályázatok a KKVszektor fejlesztésére, így érdemes mielôbb kihasználni ezeket a lehetôségeket. Ha te is pályáznál, keresd bizalommal az RG-STÚDIÓ Online Marketing Ügynökség szakértôi csapatát, amely széles tapasztalatával és személyre szabott, értékteremtô tanácsadással tud támogatni a pályázatod sikerében.

BEREK PÉTER

A Pécsi Tudományegyetem 2024 ôszén második alkalommal hirdette meg a PTE Kooperatív Kutatásfejlesztési Programot, melynek célja, hogy az egyetem és a vállalat közös kutatás-fejlesztési projektben vegyen részt valós piaci igényekre épülô problémák megoldásában.

Ennek keretében újabb együttmûködési megállapodást írt alá a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara és a budapesti székhelyû Test Innovation Technology Zrt. A közös fejlesztés célja ezúttal egy olyan innovatív, mesterséges intelligencia alapú szoftvertesztelési és folyamatoptimalizálási rendszer kialakítása, amely forradalmasíthatja a nagyvállalati szoftverminôség-biztosítást és az üzleti folyamatmenedzsmentet.

A PTE Természettudományi Kar vezetése néhány évvel ezelôtt új stratégiai célokat tûzött ki maga elé, melynek során aktívabban, nagyobb körben kezdtek nyitni a vállalati szereplôk irányába.

A régióban egyelôre viszonylag szûk azoknak a cégeknek a köre, melyek egybevágnak a kar oktatási, kutatási profiljával, ezért kiemelten fontos minden, a mostanihoz hasonló együttmûködés létrejötte, különösen értékes és hasznos az intézmény számára.

A projektben részt vevô egyetemi munkatársaknak lehetôségük nyílik olyan tudáshoz és kompetenciához hoz-

zájutni, amit a hallgatóknak átadva a késôbbiekben javítja a diákok munkaerôpiaci elhelyezkedési lehetôségeit..

A TestIT elsô lépésként egy szoftverbiztosítási kurzust indított a karon, amely a nagyvállalati környezetben alkalmazott megoldásokat mutatja be a hallgatóknak. Ezt követte a Mesterséges intelligencia a nagyvállalati környezetben kurzus, melynek során szakemberek ismertették meg a legmodernebb technológiákkal a fiatalokat. A mostani együttmûködés azonban már egy új szintet képvisel, hiszen az oktatás mellett közös termékfejlesztésre is sor kerül.

Pécs egy erôs, fejlôdô város, országosan is jelentôs akadémiai és vállalkozói központ is. A PTE és a TestIT együttmûködése mindkét fél számára izgalmas, hiszen már az elsô beszélgetések során érezhetô volt, hogy egy nyelvet beszélnek a vezetôk és a hallgatók is. Az innovációkban való aktív részvétel, az oktatás, a kutatás mind az egyetem, mind a vállalat számára kulcsfontosságú értékek, melyet ilyen és ehhez hasonló projektek kapcsán lehetôség van gyarapítani. A közös munka a PTE oktatóinak és kutatóinak mély, elméleti tudását integrálja majd a szakemberek piaci ismereteivel.