A 2020-ban megváltozott szakképzési rendszer szabályozását az elmúlt idôszakban többször finomhangolták. A szabályozás értelmezését folyamatosan egyeztetik a szaktárcák: a Pénzügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a gazdasági kamarák. Az egységes jogértelmezést segítve a speciális kérdéseket érintô álláfoglalásukról és állásfoglalásokról az MKIK tájékoztatja a területi tanácsadói hálózatot. Ezeket figyelembe véve állítottuk össze idei szakképzési mellékletünket. Bemutatjuk a szakképzési munkaszerzôdéses foglalkoztatás speciális szabályrendszerét, valamint a kamarai duális képzôhelyek minôsítését és ellenôrzését érintô hatósági eljárásait.
Szakképzési munkaszerzôdéses
jogviszony
A szakmát tanulót a szakirányú oktatás keretében megilletik mindazok a jogok, amelyeket az érdekvédelem tekintetében az Mt., valamint az egészséget nem veszélyeztetô biztonságos munkavégzés követelményei tekintetében az Mtv. és végrehajtási rendeletei biztosítanak a munkavállaló részére. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a szak-
mát tanulót, munkáltatón a duális képzôhelyet kell érteni. A szakmát tanuló tanulói vagy felnôttképzési jogviszonnyal rendelkezik (képzésben résztvevôk) a szakképzô intézményben.
Szakképzési munkaszerzôdés megkötésére nemcsak az Mt. melletti munkaviszony, hanem az egészségügyi szol-
gálati, közalkalmazotti és köztisztviselôi jogviszony mellett is lehetôség van.
A szakmát tanuló szakirányú oktatás keretében csak a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására kötelezhetô, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.
Tájékoztató a legfontosabb szabályokról Forrás:
A szakképzési munkaszerzôdés megkötése
Kötési korlátok
A területi kamara nyilvántartásba vételi eljárása vagy hatósági ellenôrzése során megállapított szakirányú oktatásra egy idôben fogadható szakmát tanulók maximális létszáma telephelyenként, szakmánkénti csoportosításban (kapacitás) határozza meg a megköthetô szakképzési munkaszerzôdések számát.
Fontos azonban, hogy további mennyiségi korlátozásis van, ez az ún. „12-es szabály”. A duális képzôhely szakképzési munkaszerzôdést egyidejûleg 12-nél több szakmát tanulóval a szakképzési munkaszerzôdés megkötésének évét megelôzô év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 30%-áig köthet. A szakképzési munkaszerzôdéssel rendelkezô szakmát tanulókat az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani.
Az ÁKK és a tudásközpont tekintetében a megköthetô szakképzési munkaszerzôdések számát az ÁKK és a tudásközpont tagja által külön-külön és az ÁKK, illetve tudásközpont által megköthetô szakképzési munkaszerzôdések
számának összeadásával kell meghatározni.
A mennyiségi korlátozás alól kivételt képeznek azok a vállalkozások, amelyek nem minôsülnek kis- és középvállalkozásnak.
Nem vonatkozik a „12-es szabály” szerinti korlátozás továbbá ● a rövid ciklusú szakképzési munkaszerzôdésekre
● azokra a képzésben részt vevôkre, akik szakirányú oktatása a saját foglalkoztatójánál folyik szakképzési munkaszerzôdéssel.
Szakképzési munkaszerzôdés megkötése
A szakképzési munkaszerzôdés az ágazati alapvizsgát követô szakirányú oktatásra köthetô azzal a szakmát tanulóval, aki a szakmára elôírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. A szakmát tanuló egyidejûleg csak egy szakképzési munkaszerzôdéssel rendelkezhet. A duális képzôhely a szerzôdés megkötését megelôzôen a tanulók között kiválasztási eljárást folytathat le.
A szakképzési munkaszerzôdést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni. Tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
A szerzôdés határozott idejû,
● a szakirányú oktatás teljes hátralévô idôtartamára vagy
● évente legfeljebb két alkalommal, legalább kettô és legfeljebb tizenkettô hét egybefüggô idôszakra, összesen legfeljebb tizenkettô hét idôtartamra (rövid ciklusú szakképzési munkaszerzôdések) köthetô.
A rövid ciklusú szakképzési munkaszerzôdések esetén is úgy kell meghatározni a szerzôdések idôbeli hatályát, hogy az idôarányosan járó szabadságot ki lehessen adni a szakképzési munkaszerzôdés idôtartama alatt.
Rövid ciklusú szakképzési munkaszerzôdést a képzésben részt vevô személy többes jogviszonyban (más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett) nem köthet.
Szerzôdés tartalmi elemei
● a duális képzôhely neve, székhelye, elérhetôsége, adószáma, statisztikai számjele, cégjegyzékszáma vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási száma, valamint képviselôjének családi és utóneve;
● a szakmát tanuló természetes személyazonosító adatai, lakcíme, oktatási azonosító száma, elérhetôsége;
● annak a szakképzô intézménynek a neve, székhelye, elérhetôsége, OM azonosítója, képviselôjének neve, amellyel a szakmát tanuló tanulói jogviszonyban, illetve felnôttképzési jogviszonyban áll;
● a szakirányú oktatás körébe tartozó munkafeladatok, képzési program szerint;
● a szakirányú oktatás idôtartama és helye;
● a szakmát tanulót az Szkr. alapján megilletô munkabér összege.
A szakképzési munkaszerzôdés tartalmazza továbbá
● a duális képzôhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását,– hogy –egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - gondoskodik a szakmát tanuló szakirányú oktatásáról;
● a szakmát tanuló arra vonatkozó kö-
SZAKKÉPZÉS
telezettségvállalását, hogy a duális képzôhely képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,
● a szakmai ismereteket a képességeinek megfelelôen elsajátítja;
● a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi elôírásokat megtartja;
● nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a duális képzôhelynek jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.
A duális képzôhely a szakképzési munkaszerzôdés aláírásával egyidejûleg írásban tájékoztatja a szakmát tanulót
● a munkabér és az egyéb juttatás kifizetésének idôpontjáról, az azt terhelô fizetési kötelezettségek levonásáról;
● a szakmát tanuló számára nyújtható egyéb juttatásokról és kedvezményekrôl, azok mértékérôl és nyújtásának feltételeirô;
● a szakirányú oktatásért felelôs személy családi és utónevérôl és elérhetôségérôl;
● a duális képzôhely által igénybe vett vagy várhatóan igénybevételre kerülô közremûködô megnevezésérôl, székhelyén vagy telephelyén lévô szakirányú oktatási helyszínérôl vagy helyszíneirôl, képviselôjének családi és utónevérôl, a szakmát tanuló duális képzôhely által igénybe vett közremûködôhöz történô kirendelésének idôtartamáról.
Az MKIK által elkészített Szakképzési munkaszerzôdés minta elérhetô a honlapunkon.
Jogok és kötelezettségek
Munkaidô
A nagykorú szakmát tanuló munkavállaló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló (18 év alatti) esetében pedig a napi 7 órát.
A szakképzési munkaszerzôdést a teljes szakirányú oktatási idôre kell kötni. A heti munkaidô megállapításánál az összes szakmai foglalkozást figyelembe kell venni, függetlenül attól, ki végzi az oktatást. A szakmát tanuló a képzési program szerint a szakképzô intézményben teljesítendô idôre mentesül a munkavégzés alól.
Tanulók esetén teljes munkaidôs szakképzési szerzôdés köthetô (35, illetve 40 óra heti munkaidôvel).
A felnôttképzési jogviszonyban a képzési program csökkentett összóraszámát kell a részmunkaidô arányának meghatározásakor alapul venni. A heti kötelezô munkaidôt úgy kell kiszámítani, hogy egyrészt a teljes (azaz a szakképzési munkaszerzôdés hatályba lépésének idôpontjában még hátralévô) szakirányú oktatási óraszámmal kell számolni (a képzési program alapján), más-
részt az az idôarányosan járó szabadság kiadására is lehetôséget adjon. A részmunkaidôt az Mt. szerinti heti 40 órás munkaviszonyhoz (a 100%) arányosítjuk.
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendô munkaidôt munkaidôkeretben is meghatározhatja. A tanuló számára legfeljebb négyhetes munkaidôkeretet lehet elrendelni.
A képzésben részt vevô személyre kizárólag akkor érvényes a legfeljebb négyhetes idôkeretre, valamint a legfeljebb nyolcórás napi munkaidôre vonatkozó szûkítés az Mt. szabályaihoz képest, ha nincs azonos vagy más foglalkoztatóval párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya.
A munkaidô beosztása, munkaközi szünet
A szakmát tanuló napi szakirányú oktatását 6 és 22 óra között kell megszervezni. A következô napi oktatás megkezdéséig legalább tizenhat óra folyamatos pihenôidôt kell biztosítani. Ha a napi szakirányú oktatás idôtartama a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc, illetve ha a 6 órát meghaladja, legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a napi szakirányú oktatási idôn belül.
Ezen megkötések (idôpont, pihenôidô, munkaközi szünet) nem vonatkoznak a képzésben részt vevô személyek közül azokra, akik a szakirányú oktatás céljából a saját foglalkoztatójukkal a meglévô munkaszerzôdésük mellé párhuzamosan szakképzési munkaszerzôdést is kötnek.
A tanuló és azon képzésben részt vevô személy esetén, akinek nincs foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, a duális képzôhely a heti pihenônapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az ôszi, a téli és a tavaszi szünet idôtartama alatt a szakmát tanulót szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is mûködô szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idô helyett – lehetôleg a következô szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidôt biztosítani.
A szakmát tanuló számára rendkívüli munkaidô nem rendelhetô el.
Részmunkaidôs foglalkoztatás esetén a munkaidô-beosztás lehet egyenlôtlen.
Mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól a szakmát tanuló
● a szakképzô intézményi oktatási napokon, vagy ha a tanulmányi versenyre a szakképzô intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt;
● a szakképzô intézményi kötelezô rendezvény napján;
● szakmai vizsgája napján és a vizsgát közvetlenül megelôzô három munkanapon;
● érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – 4 munkanapra;
● a szakmai vizsga elôtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából, ha – a tanuló kérésére – a szakképzô intézmény legalább öt munkanapos egybefüggô felkészítést szervez;
● minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
Ezen munkanapokon a szakmát tanuló távolléti díjra jogosult. (A duális képzôhely a szocho-kedvezményre nem.)
Szabadság megállapítása és kiadása
Szabadság csak azon munkanapokra adható ki, amelyeken a szakmát tanuló nem mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettsége alól. A szakmát tanulót a szabadság tartamára távolléti díj illeti meg (a duális képzôhely jogosult a szocho-kedvezményre).
● A tanulót évente 45 munkanap szabadság illeti meg, kiadásánál figyelemmel kell lenni az ôszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot egybefüggôen kell kiadni.
● A képzésben részt vevô személynek évente a szakképzési munkaszerzôdés alapján egységesen 30 nap szabadság jár. Az iskolai szünetekre (ôszi, téli, tavaszi) vonatkozó külön szabályokat nem kell figyelembe venni.
Saját munkavállaló esetében a munkavégzésre irányuló munkaszerzôdés mellett létrejövô szakképzési munkaszerzôdés két párhuzamos jogviszonyt eredményez. A szabadság mértékének megállapításánál:
a. a munkavégzésre irányuló munkaszerzôdés alapján az Mt. rendelkezései az irányadók (alap ás pótszabadság), b. a szakképzési munkaszerzôdéshez kötôdô szabadság napjainak számát pedig az Szkt. alapján kell megállapítani (felnôttképzési jogviszony esetén egységesen 30 nap).
Betegszabadság, táppénz
● A munkáltató a szakmát tanuló számára a betegség miatti keresôképtelenség idejére – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. (A szakképzô intézményi oktatási napokra vonatkozóan is!) Erre az idôre díjazásként a távolléti díj 70%-a jár.
● A szakmát tanuló keresôképtelenségének a betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.
Betegszabadság ideje alatt a duális képzôhely – azon napokra, amikor a szakmát tanuló a duális képzôhelyen lett volna – jogosult a szocho-kedvezményre, de a táppénz idôszaka alatt nem.
A szakképzési munkaszerzôdés alapján járó munkabér és egyéb juttatások
● A szakmát tanuló a szakképzési munkaszerzôdés alapján végzett munkáért munkabérre jogosult, havi mértékét az Szkr. határozza meg. Ez 2024-ben bruttó min. 100.000, max. 168.000 Ft/hó. A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a szakmát tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit. Az összegét a szakképzési munkaszerzôdésben kell meghatározni.
● Felnôttképzési jogviszonyban részt vevôk munkaviszonyához kapcsolódóan kifizetett munkabért, valamint az egyéb juttatások összegét a munkaviszony idôtartamával arányosan kell megállapítani a heti 40 órás foglalkoztatást alapul véve. A felek megállapodhatnak arról, hogy a szakképzési munkabért nem arányosítják, ebben az esetben is legfeljebb havi bruttó 168.000 forint határozható meg és fizethetô ki.
● A munkabért a szakmát tanuló fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követô hónap 10. napjáig átutalással kell teljesíteni.
● A szakmát tanulót egyéb juttatásként megilletik a duális képzôhelyen a szakmát tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védôfelszerelés, cafeteria, csekély értékû ajándék). Az egyéb juttatást a szakmát tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a szakirányú oktatás központi költségvetésrôl szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének 168%-áig kell biztosítani (2024-ben 168.000 forint).
● Az egyéb juttatásra a szakmát tanuló az általa ledolgozott napokra (képzôhelyi napokra) tekintettel arányosan jogosult, még akkor is, ha onnan a szakmát tanuló valamilyen okból igazoltan hiányzik (pl. beteg-
● A szakmát tanulót megilletô munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerzôdés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik meg, természetesen idôarányosan.
● A munkabért és egyéb juttatásokat igazolatlan távollét esetén arányosan csökkenteni kell.
Szakképzési munkaszerzôdés mint biztosítotti jogviszony
A szakmát tanuló a szakképzési munkaszerzôdés idôtartama alatt biztosítottnak minôsül,
● a nyugdíjra való jogosultság tekintetében a munkaviszony idôtartama nyugellátásra jogosító teljes értékû szolgálati idônek számít (nem arányosítják a szakképzési munkabér és a minimálbér arányában), a munkabére nyugdíjalapot képezô jövedelem;
● jogosultságot szerez a munkaerôpiaci ellátások igénybevételére (álláskeresési járadék).
A szakképzési munkaszerzôdés alapján létrejövô biztosítotti jogviszony kezdetét be kell jelenteni az adóhivatal felé a ‘T1041-es jelû nyomtatványon 1101-es vagy 1131-es biztosítotti jogviszonykóddal. Felnôttképzési jogviszonyban szakmát tanuló saját munkavállalók esetében a 1131-es (szakképzési munkaszerzôdés) kódot kell feltüntetni 2024. február 28-tól. A szakképzési munkaszerzôdés határozott idôre létrejövô foglalkoztatás, így a jogviszony kezdetének bejelentésekor megszûnésének a dátumát is meg kell adni. A bejelentést a foglalkoztatás megkezdése elôtt kell megtenni. A biztosítási jogviszony szünetelése (pl. igazolatlan távollét) esetén annak kezdetét és végét pedig nyolc napon belül.
Szakképzési munka szerzôdéses foglalkoztatás a ’08-as adó- és járulékbevallásban
A biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat a bevallás ‘08-M08-as lapján a 120-as foglalkoztatás minôsége kóddal kell feltüntetni, a biztosítás szünetelésének (pl. díjazással nem járó igazolatlan távollét), illetve a munkabérrel ellátatlanság (pl. táppénzes idôszak) idôszakát is.
A járulékkötelezettség alapját (a munkabért), valamint az abból levont tb-járulékot az adó- és járulékbevallás ‘08M-09-02 lapján kell feltüntetni.
A szakképzési munkaszerzôdés alapján járó munkabér és egyéb juttatás adó- és járulékszabálya
● A szakképzési munkabér legfeljebb havi 168.000 forintig lehet Szjamentes. [az Szja tv. 1 sz. mellékletének 4.11 pontja alapján].. A szakképzési munkabért 18,5% társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, a szakképzési munkaszerzôdésre a Tbj. járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni.
● A szakképzési munkabérre tekintettel nem keletkezik szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
● A szakképzési munkabéren felül adott egyéb juttatások a minimálbér összegéig adhatók szja-mentesen. Nem tartoznak ebbe a kategóriába azok az egyéb juttatások (védôruha, védôeszköz, védôital, közigazgatási határon kívülrôl történô munkába járás bérlettérítése), amelyeket a munkavégzés feltételeként köteles biztosítani a gazdálkodó szervezet.
Kártérítési felelôsség
A duális képzôhelynek a szakmát tanuló részére felelôsségbiztosítással kell rendelkeznie, amely fedezetet nyújt a szakmát tanuló által okozott, de általa meg nem térített károk fedezetére.
A szakmát tanulót a duális képzôhely felügyelete alatt érô balesete munkabalesetnek minôsül.
Ha a szakmát tanuló a duális képzôhelynek jogellenesen kárt okoz, kártérítési felelôsségére az Mt. XIV. fejezetét kell alkalmazni azzal, hogy a felek közötti jogvita esetén kötelezô a közvetítôi eljárás igénybevétele.
A szakképzési munkaszerzôdés megszûnik
● a tanulói jogviszony, illetve a felnôttképzési jogviszony megszûnése hónapjának utolsó napján, ha a szakmát tanuló tanulmányait más szakképzô intézményben nem folytatja;
● a befejezô évfolyamon a tanítási év utolsó tanítási napján, amelyben a
tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követô elsô szakmai vizsgáját megkezdi;
● a duális képzôhely jogutód nélküli megszûnése napján;
● a szakirányú oktatásban való részvételtôl eltiltó határozat véglegessé válásának napján;
● a szakmát tanuló halála napján.
A tanulói, illetve a felnôttképzési jogviszony megszûnésének napjáról a szakképzô intézménynek haladéktalanul értesítenie kell a duális képzôhelyet.
A
szakképzési
munkaszerzôdés megszüntethetô
● közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,
● felmondással a felmondás közlésétôl számított 15 nappal, vagy
● azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napjával.
A szakképzési munkaszerzôdést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél
● a szakképzési munkaszerzôdésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentôs mértékben megszegi, vagy
● egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakképzési munkaszerzôdés fenntartását lehetetlenné te-
szi, és emiatt lehetetlenné válik vagy jelentôs akadályba ütközik a tanuló szakmai vizsgára történô felkészülése vagy a szakirányú oktatás további biztosítása a tanuló részére.
A szakmát tanuló a szakképzési munkaszerzôdést jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja.
A duális képzôhely a felmondást és az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tûnnie. Vita esetén a felmondás és az azonnali hatályú felmondás indokának valódiságát és okszerûségét a duális képzôhelynek kell bizonyítania.
A szakképzési munkaszerzôdés megszûnésekor, illetve megszüntetésekor a szakmát tanuló részére – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban elôírt igazolásokat ki kell adni. A képzôhely emellett igazolást állít ki a szakirányú oktatásban eltöltött idôrôl és a megszerzett szakmai ismeretekrôl.
A duális képzôhely a szakképzési munkaszerzôdés megszûnésével, illetve megszüntetésével egyidejûleg e tényrôl értesíti a szakképzô intézményt.
Tájékoztatónk az MKIK és a PBKIK között megkötött NFA-KA-KIM6/2023/TK/15 számú közremûködôi szerzôdés alapján jelent meg.
Duális képzôhelyek ellenôrzése
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara illetékességében jelenleg 680 duális képzôhely van 20 ágazatban, 85 szakmában.
Hatósági feladatként a nyilvántartásba vételi eljárások mellett a duális képzôhelyek hatósági ellenôrzését is ellátjuk. A kamarai feladatellátás alapvetô célkitûzése olyan minôségi duális képzôhelyek biztosítása, ahol a szakmát tanuló megfelelô tudást és gyakorlatot szerezve léphet ki a munkaerôpiacra a tanulmányai befejezése után.
A jogkövetô magatartásra való ösztönzés, a megelôzés és a jogszabályok helyes alkalmazása állt a 2024. novemberében megtartott Szakképzési Fórumunk fókuszában, melyet a duális képzôhelyek vezetôi, munkatársai és könyvelôirodák számára szerveztünk.
Tájékoztatónkban részletesen bemutatjuk ezen eljárásokat, segítve az érdeklôdô potenciális, valamint már duális képzôhelyek ellenôrzésre való felkészülését.
Nyilvántartásba vételi eljárás
Szakképzési munkaszerzôdést csak duális képzôhely köthet a szakirányú oktatás idejére tanulókkal/képzésben részt vevô felnôttekkel.
A duális képzôhelyek közhiteles nyilvántartását a gazdasági kamara vezeti.
Az a területi gazdasági kamara végzi a nyilvántartásba vételt, melynek területén a duális képzôhely szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye van. Fontos, hogy a területi kereskedelmi és iparkamarák mellett az agrárágazat tekintetében az agrárkamara, illetôleg az egészségügy területén mûködô köztestületi tevékenységet végzô szakmai kamara (az egészségügy ágazat tekintetében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, illetôleg a gyógyszertári asszisztens szakma esetén a Magyar Gyógyszerész Kamara) a nyilvántartó szerv.
Duális képzôhelyként az a gazdálkodó szervezet vagy képzôközpont (a szakképzô intézmény kivételével) vehetô nyilvántartásba,
● amelynél biztosítottak a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának feltételei,
● amely a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkezô személyt foglalkoztat,
● amely az általa vállalt szakma ágazatához kapcsolódó tevékenységet végez, és rendelkezik az ahhoz szükséges eszközzel és felszereléssel, valamint
● a minôségirányítási feladatok esetében minôségirányítási rendszert mûködtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben (azaz az ún. KAMSZERben) meghatározott minôségi követelményeknek megfelel.
A nyilvántartásba vételi eljárás közigazgatási hatósági eljárás, amelynek lefolytatására 60 nap áll rendelkezésre. Az eljárás ingyenes, a duális képzôhelyek hatósági nyilvántartása pedig nyilvános. A nyilvántartást a duális képzôhely nyilvántartásba vételére jogosult területi gazdasági kamara a saját honlapján közzéteszi, illetve elérhetô a gazdasági kamara által mûködtetett www.isziir.hu nyilvános felületén.
A nyilvántartásba vételi eljárás a kérelem benyújtásával indul. A kérelem nyomtatványa a területi gazdasági kamara honlapján elérhetô és letölthetô dokumentum, amelyet papír alapon vagy elektronikusan kell megküldeni az illetékes területi gazdasági kamarának.
Amennyiben a kérelem nem a területi gazdasági kamara honlapján közzétett dokumentum benyújtásával történik, a bejelentés abban az esetben fogadható el, ha abból a nyilvántartásba vételi kérelem ténye megállapítható, és tartalmazza a szükséges adatokat.
A területi gazdasági kamara a hiánytalanul benyújtott nyilvántartásba vételi kérelem befogadását követôen helyszíni szemlét rendel el, amely során a kirendelt kamarai és szakképzô intézményi szakértôk ellenôrzik a duális képzôhely jogszabályi feltételek szerinti felkészültségét. Az ellenôrzés célja annak megállapítása, hogy a kérelmezô
● megfelel-e a jogszabályokban elôírt feltételeknek,
● tudja-e vállalni a képzési programban rögzítettek alapján a szakirányú
M I N T A
oktatás megvalósítását, a feltételek biztosítottak-e,
● telephelye alkalmas-e az adott szakma - képzési program szerinti - oktatására, továbbá
● tudja-e biztosítani a szakirányú oktatás folytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket az adott szakmában.
Az általa vállalt szakma ágazatához kapcsolódó tevékenység azt jelenti, hogy saját magának kell végeznie azt a termelési, szolgáltatási tevékenységet, amely megfeleltethetô az oktatott szakma szerinti végzettség alapján betölthetô munkakörhöz, feladatkörhöz, foglalkozáshoz, munka- vagy vállalkozási tevékenységhez.
Az adott szakma Képzési és Kimeneti Követelménye tartalmazza a szakma keretében ellátható legjellemzôbb tevé-
kenység, valamint a munkaterület leírását, továbbá a szakmai oktatás megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételeket (eszközök, felszerelések).
Az oktatónak az oktatás folyamán a helyszínen kell tartózkodnia, nem jelentkezhet be online és nem tarthat foglalkozást online. Távoktatás nem lehetséges.
A kérelemmel egyidejûleg szükséges a többi dokumentumot – a szakirányú oktatás Képzési programját, az oktatók végzettségeit igazoló dokumentumokat, a kidolgozott Minôségirányítási rendszert – is benyújtani.
Képzési
program
A duális képzôhely nemcsak a gyakorlati ismeretek oktatására jogosult, hanem a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén szerepet vállalhat a szakmai elméleti tartalom átadásában is. A képzési programot a szakképzô intézmény a duális képzôhellyel közösen alakítja ki, melyben egyértelmûen dokumentálni kell azt a szakmai tartalmat és képzési idôt, amely teljesítése a gazdálkodó szervezet feladata, valamint tartalmaznia kell az értékelés egyeztetett módját is.
Minôségirányítási rendszer
A szakképzési törvény értelmében a vállalkozás saját mûködô minôségirányítási rendszerén belül is kialakíthatja a szakképzésre vonatkozó minôségirányítási szempontok érvényesítését, vagy megfelelhet a kamara által kidolgozott minôségi szempontrendszer (KAMSZER) szerinti minôségi követelményeknek. Részletes ismertetését a dualis.mkik. hu/szakmai-anyagok oldalon a letölthetô dokumentumok között lehet megtalálni.
A dokumentumok elkészítésében segítséget kaphatnak a szakképzô intézménytôl, illetve a kamara duális képzési tanácsadóitól.
A duális képzôhely az általa vállalt képzési idô max. 49%-áig vonhat be úgynevezett közremûködôt a szakirányú oktatásba. Az együttmûködés megvalósítására egymással szerzôdést kötnek, amely többek között tartalmazza, hogy a közremûködô a képzési program alapján mely tananyagegység oktatását vállalja. A közremûködôért a felelôsséget a duális képzôhely vállalja. Amennyi-
SZAKKÉPZÉS
ben a duális képzôhely csak közremûködôvel együtt alkalmas a szakirányú oktatás megvalósítására, akkor azt a nyilvántartásba vételi kérelemben meg kell jelölnie. Ebben az esetben a területi gazdasági kamara a szemle során ellenôrzi a közremûködô által biztosított feltételeket, azonban a közremûködô önállóan nem kerül nyilvántartásba vételre.
A duális képzôhelyként történô nyilvántartásba vétel a befogadott kérelem alapján, a helyszíni szemle során, a képzési feltételek teljesülésének megállapítását követôen kerül megállapításra, amely alapján a gazdálkodó szervezet vagy képzôközpont alkalmas a határozatban megjelölt szakmák szakirányú oktatására.
A szemle a kérelemben megjelölt összes szakma és telephely vonatkozásában megtörténik.
Az eljárás során a szakértôk megállapítják a szakirányú oktatásra egy idôben fogadható tanulók, képzésben részt vevôk maximális létszámát telephelyenként szakmánkénti csoportosításban. Konkrét létszám meghatározása a helyszíni szemle során mindig az adott helyszín optimális befogadóképessége,
a képzési és kimeneti követelmény, valamint a képzési program elôírásai, a személyi feltételek, a rendelkezésre álló eszközök, munkaállomások és az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítása alapján történik.
A gazdálkodó szervezet vagy képzôközpont megfelelôsége esetén a területi gazdasági kamara bejegyzi a szervezetet a duális képzôhelyek nyilvántartásába, amely közhiteles hatósági nyilvántartásnak minôsül. A bejegyzés tényérôl írásos úton értesíti a duális képzôhelyet.
Ágazati képzôközpont (ÁKK) nyilvántartásba vétele
Az eljárási szabályok megegyeznek a fent ismertetettekkel, azzal, hogy a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a cégbírósági bejegyzésrôl szóló végzés hiteles másolatát. Ennek hiányában a gazdálkodó szervezet duális képzôhelyként nem vehetô nyilvántartásba.
A közhiteles nyilvántartás nyilvános felülete: isziir.hu
Változások bejelentése
A nyilvántartásban szereplô szervezetek jogszabályi kötelezettsége a nyilvántartott adatokban bekövetezett változások 15 napon belül történô jelentése a nyilvántartást vezetô szerv részére. A nyilvántartásban szereplô adatok javítására, kiegészítésére, bôvítésére irányuló kérelmet a szervezetnek a területi gazdasági kamarához írásban kell benyújtania. Amennyiben a nyilvántartásba vett duális képzôhely a szakirányú oktatás megkezdését követôen kíván közremûködôt bevonni, akkor arról a területi gazdasági kamarát tájékoztatnia kell, a módosított dokumentumok (pl. képzési program) egyidejû megküldése mellett.
A területi gazdasági kamara
● a duális képzôhely adataiban történô változás esetén frissíti az adatokat a nyilvántartásban,
● a nyilvántartási adatok kiegészítése, bôvítése (új telephely, új szakma, oktatóváltás ill. új oktató bevonása) esetén a nyilvántartásba vételi feltételek ismételt vizsgálata szükséges.
A kérelem beérkezését követôen a területi gazdasági kamara lefolytatja a hatósági eljárást, és a döntés alapján átvezeti a módosításokat.
A változások, módosítások bejelentéséhez segítséget nyújtó nyomtatvány elérhetô a területi gazdasági kamara honlapján.
M I N T A
SZAKKÉPZÉS
Törlési eljárás
A szakirányú oktatást szervezô duális képzôhelyet vagy annak telephelyét a területi gazdasági kamara az alábbi esetekben törli a nyilvántartásból:
● a duális képzôhely megszûnése esetén a duális képzôhely kérésére vagy hivatalból,
● a duális képzési tevékenység befejezésekor a duális képzôhely kérésére, ● duális képzés folytatásától való eltiltás esetén.
Ügyintézési határidô
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. § (2) c) pontja 60 napos ügyintézési határidôt biztosít a területi gazdasági kamarának mint hatóságnak a duális képzôhelyek nyilvántartásba vételi eljárásának lefolytatására. A határidô kezdôpontja az a nap, amikor a hivatalos formában, elektronikus (szakkepzes@pbkik.hu) vagy postai úton hiánytalanul megküldött nyilvántartásba vételi kérelem és mellékletei beérkeznek a hatósághoz. Tanulók/képzésben részt vevô személyek foglalkoztatásának szándéka esetén kérjük, hogy idôben nyújtsák be kérelmüket a nyilvántartásba vétel iránt. A kérelmek beérkezési sorrendben kerülnek feldolgozásra. Soron kívüli eljárás
iránti kérelmeknek nem tudunk eleget tenni.
Duális képzési tanácsadóink a nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatását megelôzôen szóban vagy írásban tájékoztatják a kérelmet benyújtó szervezetet a duális képzôhellyé válás és a tanulókkal, képzésben részt vevô személyekkel történô szakképzési munkaszerzôdés kötésének alapvetô feltételeirôl.
A benyújtott dokumentumok áttekintését követôen kerül sor a helyszíni szemlére elôzetesen egyeztetett idôpontban. A kamara és az iskola által delegált egy-egy szakértô ellenôrzi és minôsíti a helyszínen a fent megjelölt feltételek meglétét. A telephely felkészültségi szintjérôl jegyzôkönyv készül. Hiányosság feltárása esetén hiánypótlásra felszólító végzés keéé kiadno, majd ismétlô ellenôrzést kell lefolytatni. A hiánypótlási határidô a végzés kézhezvételétôl számított 15 nap, eszközbeli hiányosság esetén 30 nap.
Duális képzôhelyek hatósági ellenôrzése
A duális képzôhely és az általa igénybe vett közremûködô szakirányú oktatási tevékenységét közigazgatási hatósági ellenôrzés keretében a területi gazdasá-
gi kamara végzi.
A területi gazdasági kamara a hatósági ellenôrzést az alábbi esetekben rendeli el:
● a szakmát tanuló kiskorú tanuló esetén a szülô (gyám) írásbeli megkeresésére,
● a szakirányú oktatásban érintett szakképzô intézmény írásbeli megkeresésére,
● a nyilvántartásban szereplô képzôhely, illetve a bevont közremûködô írásbeli megkeresésére,
● hivatalból, éves ellenôrzési terv alapján, valamint
● a szakképzésért felelôs miniszter kezdeményezésére.
A hatósági ellenôrzés során elrendelt helyszíni szemlére a szakirányú oktatásra vonatkozó jogszabályi feltételek betartásának vizsgálata céljából kerül sor, melyen a kamarai szakértô és a szakképzô intézmény képviselôje, valamint a területi gazdasági kamara duális képzési tanácsadója vesz részt.
A hatósági ellenôrzés során, szemle keretében az alábbiakat ellenôrzik a duális képzôhelyen:
● rendelkezik-e a szakirányú oktatás megszervezésére és folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, különös tekintettel a
képzési és kimeneti követelmények (KKK) teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszközjegyzékben foglaltak meglétére,
● a szakirányú oktatást a szakképzô intézménnyel közösen kialakított képzési program szerint folytatja-e,
● a duális képzôhely a szakképzési munkaszerzôdésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz-e.
Az ellenôrzés kiterjed továbbá a következôkre is:
● a duális képzôhely oktatójának alkalmazási feltételei,
● szakmánként az egy idôben maximálisan oktatható tanulók, illetve képzésben részt vevô személyek létszáma,
● szakmánként az összesen oktatható tanuló, illetve képzésben részt vevô személyek létszáma,
● a szakmát tanuló terhelése,
● a szakmát tanulót megilletô kedvezmények és juttatások (munkabér) biztosítása,
● az adott képzésre jellemzô szakmát tanulóra vonatkozó munka- és balesetvédelem,
● szakirányú oktatás tevékenységének KRÉTA-rendszerben történô vezetése,
● az egyenlô bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak betartása,
● a nyilvántartásba vételkor fennálló minôségirányítási rendszer, ill. KAMSZER még mindig megfelel-e a feltételeknek, és hogy azt a duális képzô-
hely ténylegesen mûködteti-e.
Amennyiben a duális képzôhely továbbra is megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek és a mûködési elôírásoknak, amelyet az ellenôrzés során felvett jegyzôkönyv is tanúsít, a jegyzôkönyv ISZIIR-ben történt rögzítését követôen a kamara lezárja a hatósági ellenôrzést, és a duális képzôhely részére Hatósági bizonyítványt állít ki és küld meg.
Törlési eljárás megindítása
Amennyiben a szemle során a területi kamara jogszabálysértést tapasztal, lezárja a hatósági ellenôrzést és eljárást indít a duális képzôhely nyilvántartásból való törlésére. Végzésben felhívja a gazdálkodó szervezetet, hogyha a végzés kézhezvételétôl számított 15 napon belül megszünteti a jogsértô állapotot, valamint az eszközbeli hiányosságokat 30 napon belül pótolja, akkor a duális képzôhely nyilvántartásból történô törlési eljárását megszünteti.
A hatósági ellenôrzés lefolytatására jogosultként a kamara a duális képzôhellyel szemben figyelmeztetést, közigazgatási bírságot vagy annak kiszabását követô két éven belül azonos jogsértés esetén a szakirányú oktatás megszervezésére irányuló tevékenység folytatásától legfeljebb három évre történô eltiltást alkalmazhat.
A duális képzôhely szakirányú oktatástól való eltiltásának esetei
● A szakirányú oktatásért cserébe nem követelhet és nem fogadhat el semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést a duális képzô (5 évig terjedô eltiltás).
● A foglalkozási napló (KRÉTA) vezetésének elmulasztása (közigazgatási bírság, ismételt mulasztás esetén 3 éves eltiltás).
● A tanuló a képzési programtól elmarad és ez a duális képzôhely felelôsségére vezethetô vissza (5 évig terjedô eltiltás).
Megújító hatósági ellenôrzés
Amennyiben egy nyilvántartásba vett duális képzôhelyen az adott szakmában az utolsó ellenôrzés idôpontja és a szakképzési munkaszerzôdés megkötése között több mint 2 naptári év telik el, a területi kamara ún. megújító hatósági ellenôrzést folytat le. A megújító hatósági ellenôrzés eljárásrendje megegyezik a szakirányú oktatás hatósági ellenôrzésének folyamatával, azzal a kiegészítéssel, hogy az ellenôrzés során a nyilvántartásba vételi eljárás során vizsgált feltételek kerülnek ellenôrzésre.
Egyéb hatóságok ellenôrzése
A duális képzôhelyek ellenôrzésére nem csupán a gazdasági kamara jogosult. A kormányhivatal egyszerûsített hatósági ellenôrzési hatáskörébe tartozó jogszabálysértéseket állapíthat meg a foglalkoztatás-felügyelet területén:
● a munkaszerzôdés írásba foglalásának elmulasztása,
● a törvényes képviselô hozzájárulásának hiánya a fiatal munkavállaló munkaszerzôdés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatánál,
● a munkavállalóra vonatkozó életkori feltételek megsértése,
● a munkaszerzôdés kötelezô tartalmi elemeinek hiánya,
● a rendes és rendkívüli munkaidô nyilvántartásának elmulasztása,
● a kötelezô legkisebb munkabérrôl
(minimálbér) és a garantált bérminimumról szóló kormányrendeletben foglaltak és a kollektív szerzôdés munkabérre vonatkozó rendelkezéseinek megsértése,
● a munkabér kifizetésének elmulasztása,
● a kifizetett munkabér elszámolásáról adandó írásbeli tájékoztató elmulasztása,
● a munkaviszony megszûnését követôen a munkavállalónak átadandó iratok kiadásának elmulasztása. a munkavédelem területén:
● a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat elmulasztása,
● a munkavédelmi oktatás megtartásának elmulasztása,
● munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkezô személy foglalkoztatásának hiánya,
Fentieken túlmenôen számolni lehet a fogyasztóvédelem területén, az élelmiszerlánc-biztonság területén és a népegészségügy területén is a kormányhivatali ellenôrzésre.
A duális képzôhely számíthat az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részérôl is ellenôrzésre, jogkövetési vizsgálatra. Egyrészt a szakképzési munkaszerzôdésekre vonatkozóan a duális képzést folytató szervezeteknek az állami adóhatóság felé van adatszolgáltatási (bejelentési) kötelezettségük, hasonlóan a „normál” munkaszerzôdés esetén is teljesítendôhöz, másrészt a szakirányú oktatásra vonatkoztatva adókedvezményt vesz igénybe.
A NAV ellenôrzéseinek legfontosabb célja a költségvetési bevételek biztosítá-
sa a visszaélések megelôzésével, felszámolásával és az önkéntes jogkövetés ösztönzésével.
A szakképzô intézmény - a szakmát tanuló kötelezettségei teljesítésének nyilvántartása céljából – hozzáférést biztosít a tanulmányi rendszerhez a duális képzôhelynek és – a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan érvényesített adómentességre és igénybe vett adókedvezményre való jogosultság ellenôrzéséhez – az állami adóhatóságnak.
A NAV különbözô szervezeteket is megkereshet, így a gazdasági kamarákat is jogkövetési vizsgálat folytatásakor, meghatározott adózónál meghatározott idôszakra terjedôen, az ellenôrzés
eredményes lefolytatása céljából adatokat, információkat kérhet. Vizsgálatuk kiterjedhet a következôkre:
● személyi feltételek és oktatói ill. tanulói jelenlét,
● tárgyi feltételek, képzôhely tevékenysége,
● képzési program megosztása,
● megköthetô szakképzési munkaszerzôdések száma.
A Nyilvántartásba vételrôl szóló Értesítésben, illetve a Hatósági bizonyítványban meghatározott az egy idôben fogadható szakmát tanulók maximális létszáma telephelyenként szakmánkénti csoportosításban. A megköthetô szakképzési munkaszerzôdések számát ezen kívül az ún. 12-es szabály is befolyásolja. Az így meghatározható maximálisan megköthetô szerzôdések száma feletti kötés semmis szerzôdésnek minôsül, annak minden jogkövetkezményével!
A szakirányú oktatásra vonatkozó jogszabályok értelmezésében, alkalmazásában személyre szabott tanácsadással állnak rendelkezésükre duális képzési tanácsadóink: Marton Judit – marton.judit@pbkik.hu Sarkadiné Schmidt Alexandra – schmidt.alexandra@pbkik.hu Strasz Eszter – strasz.eszter@pbkik.hu Fotók forrása: www.pixabay.com, PBKIK
Tájékoztatónk az MKIK és a PBKIK között megkötött NFA-KA-KIM-6/2023/TK/15 számú közremûködôi szerzôdés alapján jelent meg
