Dél-Dunántúli Gazdaság XIII. évfolyam 1. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 1. szám, 2011. február 4.

www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

Mágocsi melléklet

Gyakorlati képzés garanciával

Belevágtunk!

2

HIRDETÉS

Ôriznek és védenek A rendszerváltástól induló és a mai napig tartó társadalmi és gazdasági átalakulást követôen jelentôsen felértékelôdött a vagyonvédelem, s vele együtt a biztonságtechnikai eszközök szerepe. E mellett mind több cég, vállalkozás és rendezvényszervezô él az ôrzô-védô szolgálatok nyújtotta lehetôségekkel.

A bankok és pénzintézetek elleni támadások miatt megnôtt az igény a magas biztonságú védelmi eszközök iránt. A piacon megjelentek a páncélszekrények, a lakossági és bérszéfek, golyóálló – átlövés gátló – pultok, a páncélteremajtók, vagy éppen a kombinált pénzkezelô eszközök. Ez utóbbiaknál a biztonság mellett elô-

a vagyon védelméért!

A régió egyik legrégibb vagyonvédelmi vállalkozása a pécsi székhelyû, 1996-ban alakult Valeria Security Kft., amely kiszámítható, korrekt, udvarias szolgáltatással áll partnerei rendelkezésére. Ennek köszönhetôen megbízói között tudhatja többek között a Baranya Megyei Önkormányzatot, a Magyar Posta Zrt.-t, az MTV Pécsi Körzeti Stúdióját, a Pécsi Sörfôzde Zrt.-t.

A Valeria Security Kft. a hatékony mûködés és ellenôrzés egyik legfontosabb zálogaként ISO minôségbiztosítási rendszer alapján végzi tevékenységét, amely kiterjed személy- és vagyonvédelemre, oktatási és takarítási feladatok ellátására. A Valeria Security folyamatosan magas színvonalon végzi a biztonsági ôrök, biztonságszervezôk és magánnyomozók képzését és továbbképzését. Ennek érdekében a szakminisztérium által elôírt követelményeknek megfelelô oktatási rendszert vezetett be, így akkreditált felnôttképzési intézményként mûködik.

A vagyonvédelmi társaság a rendôri szervekkel szorosan együttmûködô, 24 órás diszpécserszolgálattal rendelkezik, így szükség esetén képes az esetleges beavatkozások hatékony és gyors megoldására. A Valeria Security Kft.-nél fontos szempont a törvényes, szabályszerû, udvarias, de határozott munkavégzés, amely a megbízók érdekeinek maximális védelmével párosul.

A következetes és magas színvonalú szolgáltatás eredményeként a társaság Pécs és a régió egyik meghatározó vagyonvédelmi vállalkozásává vált az elmúlt másfél évtizedben. www.valeriasecurity.hu

ITV Pécsi Pénztárgép Kft. 7634 Pécs, Ércbányász utca 22.

Tel.: (36-72) 251-614 www.itvpecs.hu

Mérlegek

Árazó gépek Kellékek

h Pénztárgépek

Bolti-, éttermi-, szálloda-, számlázó-rendszerek

ÉS MINDEN, AMI BOLT!

Dél-Dunántúli Gazdaság

térbe kerültek olyan felhasználási szempontok is, amelyeknek köszönhetôen születtek meg a szuperkasszák, multiszéfek, amelyek pc-vezéreltek, egyedi kódok alkalmazásával fiókjaik külön-külön, idôkésleltetéssel nyithatók. Csendes riasztási funkciója pedig alkalmassá teszi arra, hogy vészhelyzet esetén jelzéseket küldjön a védelmi központba.

A cégek és bankok mellett a lakosság körében is egyre nagyobb szerepet játszik a tulajdonvédelem, egyre többen szerelik fel otthonaikat betörések, besurranó tolvajok ellen védô biztonságtechnikai rendszerekkel. Ezen eszközök gyártásában, fejlesztésében országosan is kiemelkedô szerepet tölt be a csaknem két évtizedes múltra visszatekintô pécsi Strauss Metál Kft., amelynek tevékenységérôl bôvebben a 32. oldalon olvasható.

A vagyontárgyak védelme mellett felértékelôdött a rendezvények és épületek rendôrséggel szorosan együttmûködô, 24 órás diszpécserszolgálatot mûködtetô, a vagyonvédelem minden területét felölelô, szükség esetén azonnali beavatkozások hatékony és gyors levezénylésére képes szervezetek szerepe. Vagyonôreik, munkatársaik aktív szerepet játszanak a nagy rendezvények biztonságos lebonyolításában, e mellett többek között a pénz- és értékes szállítmányok kíséretét, valamint a pénzintézetek fegyveres ôrzését látják el. A pécsi Valeria Security Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. mindezeken felül igény szerint vállalja mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi rendszerek tervezését, telepítését, ellenôrzését, karbantartását, a már meglévô biztonsági rendszerek felülvizsgálatát, átalakítását. Fejlett informatikai hátterük lehetôséget teremt arra is, hogy a telephelyeken, épületekben zajló történések azoktól távol is nyomon követhetôk legyenek.

KOVÁCS FAÜZEM Kft. 7628 Pécs, Árpádtetô 2/a., Tel./fax.: 72/244-445 Levelezési cím: 7621 Pécs, Nagy Flórián u. 6.

Tel.: 72/ 222-767, fax.: 72/532-224 Magánvállalkozásból indulva, majd 1996-tól kft. formában mûködve 20 éves múlttal, korrekt partnernek bizonyultunk napjainkig. Ezt a jövôben is követni kívánjuk.

Termékeinket nagy vonalakban sorolom fel, bár ezeken kívül is igyekszünk minden kívánságot – az ésszerûség határain belül – kielégíteni. Állandó termékeink: — geodéziai kitûzôkarók, oszlopok, kerítéselemek (több profillal) — virágládák, homokozók (kívánság szerinti méretben, helyszínen vevô által is könnyedén összeállítható) — pad (hátlappal v. anélkül), asztal garnitúrák több formában, szalonnasütô rönkpad (alacsony építésû) — esôbeállók pad-asztal garnitúrával esztétikusan összeépítve vagy önállóan — filagólia (ha szükséges, csak elemeinek legyártása)

— rönkpad-rönkasztal garnitúrák (háttámlával v. anélkül, normál magasság) igény szerinti formában — kültéri hirdetô és ismeretterjesztô táblák (tetôvel v. anélkül) — játszóvárak — ágyak (emeletes is), szekrények minden formában — nyílászárók — parketta fríz vagy kész parketta fôleg csertölgybôl, natúran v. kezelve, de bármilyen keményfából is.

— egyedi beépítések méret szerint — teljes belsôépítészet.

Fôleg keményfából dolgozunk!

Kovácsné Török Edit ügyvezetô (mobil tel.: 30/ 4755-829)

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

Kamara bál 2011

TA R TA L O M Címlapsztori: Új esélyek a szakképzésnek

4–7

Kamara bál 2011

8–9

Konjunktúra – Válságból válságba? 10–11 Új kihívások a gazdaságban 12 TOP 100 kiadvány a megye legnagyobb cégeirôl Szakma Kiváló Tanulója Verseny Megkezdôdtek a szintvizsgák

13

Baranyai gazdaság

14

Enterprise Europe Network

15, 18

Mágocsi melléklet

16–17

A hónap üzletembere: Erôs Gábor 19 Intenzíven erôsödik az online marketing Mesterképzés: Boda Benjamin

20

Tanulószerzôdés: Schrempf József

21

Kávészünet: Szili Károly Hogyan válasszunk nyomtatót?

22

A nôk kedvezményes nyugdíjba vonulása 2011-tôl

23

Innováció

24

Új tagjaink InnoTeq Kft. – Rácz Tanya

25

Elkészült a Pécs Lexikon

26

Vendég-oldal

27

Autóteszt: Karfner Csaba Volvo V60 Summum D5 Biztosítás

|

8–9. oldal

Új kihívások a gazdaságban TOP 100 12. oldal

28–29

A hónap üzletembere: Erôs Gábor 19. oldal 14. oldal Klaszter együttmûködés

30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Megjelenik havonta, a lap ára 475 Ft Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Elkészült a Pécs Lexikon

26. oldal

A nôk kedvezményes nyugdíjba vonulása 2011-tôl 23. oldal Autóteszt: Karfner Csaba – Volvo V60 Summum D5 28–29. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új esély a szakképzésnek Új esély kínálkozik a hazai szakképzés megújítására, az eddigi hibák kiküszöbölésére. A kormány, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködési keretmegállapodást kötött a munkaerô-piaci irányultságú szakképzési rendszer kiépítése érdekében. Ebben a jelenlegi helyzetre vonatkozó megállapítások között olvasható, hogy az egyik legnagyobb probléma ma a szakképzéssel az, hogy túlzottan elméletorientált, akadémikusi jellegû, valamint hogy a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés teljes mértékben háttérbe szorult – ezt az is jelzi, hogy az itt eltöltött vállalati gyakorlati képzés átlagos óraszáma több, mint 2000 óráról mára 1000 órára csökkent. Az elmúlt 20 évben a szakmát tanuló fiatalok száma közel felére apadt, jelenleg a középfokú oktatásban lévô tanulók 23%-a jár szakiskolába, holott Németországban, Svájcban a duális képzésben tanulók aránya 66% körül mozog.

Nem sikerült a gazdálkodók képzési hajlandóságát sem növelni, mivel a vállalkozások mindössze 1,5-2%-a foglakozik a tanulók gyakorlati képzésével, ezzel szemben például Németországban, Ausztriában a cégek 20-25%-a kapcsolódik be a fiatal szakmunkások gyakorlati képzésébe. A legnagyobb probléma, hogy a szakmunkásképzésbôl elveszett a lényeg, a szakmatanulásra történô gyakorlati felkészítés. Ezért a magyar szakképzést a feje tetejérôl a talpára kell állítani. A szakképzésben a munkára nevelésnek, a kéz „intelligenciájának” fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítani, a közgondolkodásban az értékteremtô fizikai munka presztízsét helyre kell állítani – áll a kormány és a kamara közötti keretmegállapodásban.

Ezekbôl a megállapításokból indultak ki azok a szakemberek, akik meghatározták az irányokat a jelenlegi hazai szakképzés megváltoztatására. A jövôben megnô a kamarák szerepvállalásának jelentôsége, a kormány új feladatokat, szerepköröket szán a gazdasági önkormányzatoknak. Mivel az egyik legfontosabb társadalompolitikai cél 10 év alatt 1 millió munkahely létrehozása, ezért a szakképzés egyben foglalkoztatáspolitikai kérdés is, hiszen a jó szakképzési rendszer a foglakoztatás növelésének és a munkanélküliség kezelésének egyik eszköze. Torz foglakoztatási szerkezet alakult ki Magyarországon, mindössze félmillió dolgozó vesz részt közvetlen termelômunkában. Több új értéket elôállító szakmunkásra lesz szüksége hazánknak, ezért a szakképzés rendszerét újjá kell építeni, ennek irányához jó példaként szolgál a német duális szakképzési rendszer. Az egyik fô cél, hogy a tanulók minél több idôt töltsenek el az üzemi gyakorlati képzésben, ezért a munkával egybekötött gyakorlati képzés átlagos óraszámát 1000 óráról legalább 1800 órára javasolják felemelni.

A kormány támogatja, hogy Magyarországon a gyakorlatigényes szakmákban a következô tanévtôl induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülô modern, 3 éves szakmunkásképzés. Bebizonyosodott ugyanis, hogy semmi mással nem pótolható szerepe van az idejekorán elkezdett szakképzésnek. Ezzel 17 éves korra teljesíthetô a tankötelezettség, illetve a jelenleginél 2

évvel hamarabb jutnak kenyérkeresethez az ifjú szakmunkások, így csökkenhet a szakképzésbôl lemorzsolódók 3035%-os aránya.

Elérendô feladatként kell megfogalmazni az együttmûködés során, hogy növekedjen a szakmunkásképzésben résztvevôk aránya. Jelenleg a magyar duális képzésben lévôk arányát 23%-ról legalább 35%-ra (ausztriai átlag szintje) célszerû lenne felemelni. A duális szakképzés expanzióját döntôen a szakképzésbôl kimaradt, lemorzsolódott és aluliskolázott társadalmi rétegek körébôl lehet leginkább megvalósítani. Például a 18 évet betöltött korosztályon belül minden évben 25 ezer fô 8 osztályos, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel kerül ki a rendszerbôl, akiknek minimális az esélyük arra, hogy hosszú távon kenyérkeresôkké váljanak.

Magyarországon, amíg a munkaképes korú lakosságon belül a szakképzetlenek körében a foglalkoztatottság szintje 20% körül mozog, addig a szakképzettek körében ez 63%-ot tesz ki. Az Európában egyedülállóan alacsony foglalkoztatottság növelésének egyik kitörési pontja a szakképzettek számának növelése. Ezért fontos stratégiai kérdés a 8. osztályra épülô, modern, 3 éves szakmunkásképzés beindítása.

A fenti célokhoz nélkülözhetetlen a gazdálkodók szélesebb körû bevonása a tanulók gyakorlati képzésébe, hiszen munkára szocializálni csak munkával lehet. A cégek érdekeltségét növelni kell a tanulók gyakorlati képzésében, amely lehetôvé tenné, hogy a jelenlegi 9 ezer gazdálkodó száma megduplázódjon.

A tanulók gyakorlati képzését kamarai garanciavállalással kívánja megvaló-

Dél-Dunántúli Gazdaság sítani a kormány, növelni akarja a cégekkel szemben támasztott minôségi követelményeket, minimum feltételként kívánja megszabni a gyakorlati oktatókkal szemben a mestervégzettség megszerzését.

A kormánnyal kötött keretmegállapodás, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériummal megkötött részletes megállapodás lényegében 125, gyakorlatigényes alapszakképesítés teljes tartalomszabályozásának gondozását adta át az állami irányítás fenntartása mellett a kamara hatáskörébe (ebbôl korábban 26 szakma gondozásának átadása az elmúlt években már megvalósult). A kamara elnöksége jóváhagyta azt a fejlesztési koncepciót, amelynek mentén a tervezett változtatásokat, beavatkozásokat meg kívánja valósítani. Eszerint növeli a gyakorlati óraszámokat a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzésben, elôtérbe helyezi a szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelését és mérését, csökkenti a szakmai záróvizsga idejét és visszaszorítja a hozzá tartozó bürokráciát. Általános szabályként kívánja bevezetni, hogy a záróvizsga 2 napnál hosszabb nem lehet (jelenleg 4-5 napos vizsgák is elôfordulnak). A kamara azt is célul tûzte ki, hogy egyszerûsítse, ésszerûsítése az OKJ-rendszert olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. Modernizálja a szakmai tartalmakat, új technikákat, eljárásokat épít be a követelményrendszerbe. Az MKIK vállalja azt is, hogy növeli a gazdálkodó szervezetek érdekeltségét és képzési hajlandóságát a tanulók gyakorlati képzésében. Ezzel növekedne a szakmunkástanulók száma, a kamara általánossá tenné a tanulószerzôdés intézményrendszerét. Jelenleg 48 ezer tanulószerzôdés van a kamara gondozásában, felügyeletében. Mivel évi 12 hónapon keresztül rendszeres havi juttatást (fizetést) kapnak a tanulók, növelni kívánja a velük szemben támasztott követelményeket és a munkafegyelmet. A 48 ezer tanulószerzôdés révén ezeket a fiatalokat beemelték a társadalombiztosítás és a foglalkoztatáspolitika rendszerébe.

CÍMLAPSZTORI

A közelmúltban Pécsett tartott elôadást CZOMBA SÁNDOR, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a szakképzés jövôjérôl.

— Az, hogy a szakképzés megújítására szükség van, ma már úgy tûnik, senki számára sem kérdés, hiszen túlságosan hosszú ideig tartanak és nem gyakorlatorientáltak a képzések – nyilatkozta Czomba Sándor. — Ahhoz, hogy ez változzon, elsôsorban nem iskolai tanmûhelyekre van szükség, hanem olyan vállalkozásokra, amelyek hajlandóak tanulóképzéssel foglalkozni. Úgy tapasztaljuk, hogy ez a szándék megvan, tükrözi ezt a miniszterelnök és a kereskedelmi iparkamara elnöke által aláírt keretmegállapodás. A változtatáshoz a szándék mellett természetesen a financiális feltételeket is meg kell teremteni. Jelenleg szakképzési hozzájárulás címen fizetnek be különbözô forrásokat a vállalatok és azokat vélt vagy valós szempontrendszer szerint osztja ki az állam, nos, ennél sokkal jobban felhasználható a pénz, ha adott esetben ott maradhat annál a cégnél, amely szeretne, tud és akar tanulóképzéssel foglalkozni. De azért az állam monitoringozó, ellenôrzô, meghatározó szerepe meg kell hogy maradjon a szakképzés tekintetében. Ezért például elvárásként fogalmazzuk meg azt, hogy aki részt vesz a szakképzésben, annak legalább mester-

5

fokú végzettséggel kell rendelkeznie, és nem csak a szakmát kell tudnia átadni, hanem nevelnie, oktatnia kell. Szeretnénk, ha olyan emberek lennének a szakoktatók, akik pedagógusi vénával is meg vannak áldva.

— Honnan és mennyi pénz lesz ezekre a változtatásokra?

— Nem nagyon kellenek pluszforrások. Azzal, hogy 99 szakma felügyeletét átadtuk a kamarának, nyilván az államnál lévô forrásokat is odaadtuk. Abban bízunk, hogy jobb kezekben van ezeknek a tevékenységeknek a sorsa azoknál, akik egyébként nap, mint nap ezzel foglalkoznak. Ne az állam mondja meg vagy vállaljon ebben fôszerepet, hanem azok, akik jogosan fogalmazzák meg azt az igényt hosszú évek óta, hogy nem elég, hogy hosszú – 5-6 éves – a szakmunkásképzés, hanem a végén nekik kell megtanítani dolgozni a szakmunkást, amikor kikerül a gyakorló helyre, mert a papír mögött nincs valós tudás.

— Az állam mivel tudja segíteni a szemlélet változását, hogy ma a szakmunkások munkáját nem igazán ismeri el a társadalom?

— A legfontosabb dolog az lenne, hogy az élô munka, vagy a kétkezi munka becsületét vissza tudjuk adni. Sajnos, az elmúlt évek, vagy akár évtizedek nem errôl szóltak, egy hosszú, következetes folyamat eredménye kell hogy

6 legyen a változás, de ezen dolgozunk.

Ha megnézzük a magyar munkaerôpiacot, azt látjuk, hogy majdnem 1 millió embernek semmilyen szakképzettsége sincs, ezért is fontos, hogy a képzéseken keresztül nyúljunk bele a rendszerbe és próbáljunk segíteni. Szeretnénk azt a tendenciát megváltoztatni, hogy akinek 2-es az átlaga az általános iskolában, abból szakmunkás lesz, 2,5 fölött pedig már gimnáziumba, szakközépiskolába megy, mert egyetemet, fôiskolát szeretne végezni. Mindenkinek a maga tehetsége, lehetôsége alapján kellene megtalálnia a helyét a munkaerôpiacon. A baj természetesen az, hogy ma egyáltalán nem lát valaki perspektívát abban, hogy miért legyen hegesztô vagy szerkezetlakatos, netán valamely hiányszakma mûvelôje. Hogy ez változzék, bele kell nyúlnunk a rendszerbe és intézményfenntartói oldalról is meg kell teremteni az ösztönzô vagy visszatartó szerepet.

Tehát a ma is létezô egységes normatív finanszírozás nem a legjobb megoldás, a hiányszakmák esetében pluszfinanszírozásra, a túlképzésnél pedig mínusz finanszírozásra van szükség.

— Hogyha vannak is Magyarországon jó szakmunkások, akkor elmennek külföldre, mert nem becsülik meg ôket anyagilag sem. Ezzel kapcsolatban van-e elképzelése a kormánynak, hogy miként lehet itthon marasztalni a fiatalokat?

— Elég egyértelmû választ lehet adni: pénzzel. Nemrégiben jártam Németországban egy nagyon komoly kazángyártó cégnél, a hegesztô soron dolgozók egyharmada magyar ember volt.

Nyilván egyetlen motiváló tényezô volt, ami miatt ott dolgoztak: az anyagiak. Úgyhogy azt szeretnénk, hogy ha a szakmunkának – ahogy az elôbb is említettem – vissza tudnánk adni a becsületét, de oly módon, hogy egy jól teljesítô szakmunkásnál a bérekhez is hozzá tudjunk nyúlni. Ne minimálbéren vagy garantált bérminimumom kelljen dolgozni – ehhez egy jól mûködô gazdaságra, versenyképes gazdaságra van szükség. Most ennek az útját törjük, legközelebb az új Széchenyi-tervhez kapcsolódó pályázatok azok, amelyek élénkítést visznek a gazdaságba.

CÍMLAPSZTORI Dr. SÍKFÔI TAMÁS, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára úgy véli, az elmúlt 20 év kísérletezései szétverték az addig jól mûködô iskolarendszert. Nem csak a szakképzés, hanem a gimnáziumi, sôt felsôoktatási képzés minôsége is tragikusan romlott.

— Mára odáig jutottunk, hogy az ország versenyképessége a tét. A szétvert iskolarendszerben ma minden évfolyam 80%-a tanul tovább felsôfokon, amely egyszerûen nevetséges. Így nem csak a hatalmas fejkvótatömegek nem tudnak semmi hasznosíthatót elérni, hanem a valóban egyetemre való diákokat is akadályozzák az értékelhetô tudás megszerzésében. Arról nem is beszélve, hogy az egyetemek egyik legfontosabb feladata, a K+F elvész a fejkvótavészben.

A gimnáziumok e folyamatban kiszolgálják a fejkvóta fôiskolákat, ezért természetesen köszönô viszonyban sincs egy mai érettségi értéke (még megemelt szinten sem...) a 20-30 éve kiadott bizonyítványokkal. Ma a szakképzésbe csak a 2-es szint alatti, sokszor hátrányos helyzetû tanulók kapcsolódnak be, amely persze a kontraszelekció révén tovább rontja a szakmák presztízsét.

Képtelenség megfelelô, magas szinten képzett szakmunkaerô nélkül a modern gazdaság, ipar fejlesztése. Igencsak csalókák azok a statisztikák, amelyek arról szólnak, hogy a felsôfokon képzettek elhelyezkedési esélyei nagyobbak. Egyrészt csak lennének, mert a sok mûszaki diplomás állásra alig találnak megfelelô tudású embert, tehát állás van – munka nincs. Másrészt pedig a humán diplomások tömegeit maga az állam szívja fel kényszerûségbôl, amely viszont ismételten csak rontja az adóterheken keresztül a versenyképességet.

Húsz év után végre szembenézett az állam a hibákkal, és elkezdôdhet az a folyamat, amely révén a magyar mun-

Dél-Dunántúli Gazdaság kaerô visszanyerheti rangját, az ország pedig a versenyképességét. A szükséges lépések máris heves ellenállást váltanak ki a 20 év alatt kiépült képzési business számos prominens tagjából. Az ország és a magyar gazdaság érdeke azonban ennél sokkal fontosabb. Az is igaz, az eddigi lépések nem elégségesek az áttöréshez, akár bátortalanoknak is nevezhetôek. Az idô kevés, bátran kell a szakképzési rendszert azok kezébe adni, akik finanszírozzák, és akik a végzett tanulókat foglalkoztatni szeretnék.

CSÉFALVAY ÁGNES, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályvezetôje szerint nagyon idôszerû a hazai szakképzési rendszer átalakítása, ám a feladatok végrehajtásához idô kell.

— Jelenleg a gazdasági világválság miatt is nagyon nehéz helyzetben van a magyar gazdaság, ennek pedig az egyik oka az, hogy nincs megfelelô szakképzett munkaerô. Ha pedig reményeink szerint újraindul a gazdaság a válságból való kilábalásként, és a Ratkó-korszakban született szakemberek – tehát az 50 év felettiek – néhány év múlva nyugdíjba mennek, akkor a gazdaság nagyon nagy bajba kerül, mert nincs megfelelô számú és megfelelô minôségû szakember utánpótlás. A kormány és a kamara megegyezésének az a lényege, hogy a kamarák megkapták a gyakorlati képzés erôsítését, felügyeletét 125 szakmában és általános rendszerben is, ez pedig nagyon komoly feladatot jelent. Egyrészt a vállalkozásokat, fôleg a kis- és középvállalkozásokat kell bevonni a gyakorlati képzésbe olyan szakmákban, amelyekbôl a régióban, vagy országosan is hiány mutatkozik, illetve a fellendülés után várható, hogy ezek a szakmák keresettebbek lesznek – ilyen az építôipar és kitüntetett helyen van a gépipar. A gépiparban aki jobban tud teljesíteni a CNC-esztergályos és géplakatos szak-

Dél-Dunántúli Gazdaság mákban, sajnos, elmennek külföldre, hiszen tudjuk azt, hogy Németországban egy szakmunkás tanuló ösztöndíja 600 euró, és ha kimegy egy jól képzett szakember, akkor az itteni bérének sokszorosát tudja megkeresni. Egyrészt kedvezô foglalkoztatási eszközökkel is meg kellene akadályozni, hogy elmenjenek az országból, tehát megfelelô bért kellene adni, de a vállalkozások csak akkor tudnak megfelelô bért adni, ha olyan gazdasági teljesítmény van a munkavégzés mögött, ami nyereségre, fejlesztésre és a munkaerô megbecsülésére is elég.

— Évek óta beszél a pécsi kamara is arról, hogy változtatni kell a szakképzés rendszerén Magyarországon.

Jó irányba indult el most a kormány?

— Úgy vélem, hogy igen, hiszen folyamatos a visszajelzés több mint egy évtizede, hogy a magyar szakmai képzés nagyon elméletorientált. Márpedig tudjuk, hogy elméletben nem lehet csavart húzni és cigánypecsenyét sütni, tehát mindenféleképpen a gyakorlati óraszámok emelése, az iskolai tanmûhelyek jobb kihasználtsága és a szakmai alapozás iskolában történô tanítása után kint a gazdaságban, a vállalkozásoknál kell, hogy a szakmát megtanulják a fiatalok. Két ok miatt is: egyrészt mert a szakma folyamatát ott látják, tehát ha bemegy egy autószervizbe egy ügyfél azzal a problémával, hogy valami furcsa hangot hall az autóban, akkor lássa azt a tanuló, hogy ezt a problémát miként oldja meg az autószerelô: hogyan keresi meg a hiba okát, majd szereli be a megfelelô alkatrészt és miként gördül ki az elégedett ügyféllel az autó. Tehát a szakmai dolog mellett nagyon fontos az

CÍMLAPSZTORI is, hogy megtörténjen az általános munkaszocializáció is, tudja a tanuló, hogy milyen fônök felügyelete alatt, csoportban dolgozni, mit jelent a szabadság, a munkafegyelem, az együttmûködés és sok más egyéb dolog, az, amit csak munkahelyen tanul meg, iskolai körülmények között nem.

VÁRSZEGI GYULA, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Bizottságának elnöke maga is képez évtizedek óta tanulót saját vállalkozásában, így a gyakorlatban látja, hogy mit kellene másképp csinálni ahhoz, hogy jól felkészült, munkaképes szakmunkások kerüljenek ki az iskolákból.

— Azzal, hogy a miniszterelnök és a magyar kamara elnöke között megköttetett a keretmegállapodás, tényleg azt érezzük, hogy kíváncsiak a véleményünkre, hogy számítanak a kamarára a munkaerôpiac e szegmensében, amit a szakképzés támogatása jelent.

Több pontot is meghatároztak, amin változtatni kell, ám véleményem szerint, ha ugyanolyan keményen képviseljük az érdekeinket a gazdaságban, ahogy eddig, akkor bizony komoly eredményeket fogunk tudni elérni a minôségi szakmunkásképzésben, de inkább minôségi képzésben, hiszen ezek az elvek vonatkoznak a felsôoktatásra

7 is. Szûkebb régiónkban elsôdlegesen a szakmunkásképzésre fektetjük most a hangsúlyt, mert elég sok az ún. kallódó ember, azaz aki valamilyen oknál fogva nem vesz részt képzésben. A másik fontos feladat, hogy azok, akik már tanulnak, megfelelô minôségû alappal rendelkezzenek, ez pedig már az általános iskolai képzést is érinti. Feladat, hogy olyan képzési formákat, képzési ütemeket és tematikát dolgozzon ki a kamara abban a 126 szakmában, amelyek felügyeletét megkapta, hogy elsôsorban a gazdaság igényeit tükrözze, egységes legyen és lehessen rá építeni a késôbbiekben. Azt gondolom, hogy egyikünk sem supermanként jön ki az iskolából, de ha megvannak a megfelelô alapok, arra már a cégek, a gazdaság, a munkaerôpiac sokkal rugalmasabban tud építkezni. Az az egyik legnagyobb gond ma, hogy dinamikusan változnak a gazdasági helyzetek és a feladatok, de az oktatás ezt nem tudja megfelelô tempóban követni. Most itt a lehetôség, hogy ezen változtassunk.

— A közeli jövôben hogyan alakítják át az önök feladatrendszerét ezek a változások, van-e olyan, amit másképp csinálnak már most a szakképzésben?

— Nem kell másképp csinálnunk semmit, az új intézkedések által megerôsítést kaptunk, hogy jó úton haladunk, sôt a jogköreink bôvültek. Folytatjuk a gyakorlati képzôhelyek ellenôrzését, szervezzük a vizsgákat, a különbözô képzéseket szakembereknek, oktatóknak, könyvelôknek, cégeknek, hogy mire készüljenek fel az elszámolási módot illetôen, mivel tudják csökkenteni az irdatlan papírmunkát. A rengeteg vizsga most nagyon komoly feladat elé állítja a kamarát, a vizsgabizottságba elnököt, kamarai tagot kell delegálni. Eddig problémát jelentett, hogy akár 4-5 napig is tartott egy záróvizsga, ezt egy oktató sem tudja vállalni, fôleg nem azok, akiknek vállalkozása van, hiszen több napig nem lehet magára hagyni egy mûködô céget. Azon dolgozunk, hogy miképpen lehet csökkenteni a vizsgáztatók és a vizsgázók terheit. A munkába természetesen bevonjuk az intézményeket is, hiszen a minôséget is szeretnénk tartani.

N.T.

8

TÁRSASÁGI ÉLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kamara { A nagyérdemût a hagyományos palotás nyitótánc, valamint balett szórakoztatta

Dr. Decsi Tamás, a PTE Klinikai Központ Gyermekklinika professzora és dr. Kéri István, a PBKIK elnöke köszöntötték a bálozókat.

A tombolabevételt idén is a PTE Klinikai Központ Gyermekklinikája kapta.

A báli hangulatban lehetôség volt a baráti beszélgetésekre is

Dél-Dunántúli Gazdaság

TÁRSASÁGI ÉLET

9

bál 2011 | Sasvári Sándor lenyûgözte a társaságot...

Fellépett a közönségkedvenc Vermes Tímea is

Tombolát ajánlott fel: Hotel Palatinus, Szava Bt., Intersport áruház, Édesmámor Bt., Ledina cukrászda és étterem, Reinerné Udvari Mónika, Royal Optika, Goldmark Szépségszalon, Treszner Kft., Takada Kft., Profimat Magyaroszág Kft., Mayer Róbert pincészete, Wunderlich Pincészet, Kvassay Levente, Hisztopatológia Kft., Soft-Flow Kft., Maul Pincészet, Mecsextrém Park, Hervis Sport Áruház, Minaret Étterem, Mohácsi Halászcsárda, Fülemüle Csárda, Gienger Kft., Strausz Metál, SerenitéSport Kft., Szabó Bútor Kft., Profi Metál Kft., Harkányi Gyógyfürdô Zrt., K&B Gépudvar Kft., KK Autócentrum Kft., Platina Bau Zrt., Léta-ker Kft., artdeer.hu, Pezsgôház Étterem, OK Magyar Kesztyû, Bozsogi Díszkovács Mûhely, Laterum Kft., Pannon Filharmonikusok zenekar, Szigetvári Takarékszövetkezet, Lakics Kft., Enterprise Europe Network, Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, GP Consulting Pénzügyi Tanácsadó Kft., Valeria Security Kft., Arzenal Régió Kft., Tekeresi ifjúsági szállás és családi panzió, DEMAG Kft., Melio Start Kft., Mecsek Füszért Zrt., Komlói Fûtôerômû Kft., Biokom Kft., Hauni Hungária Kft., Matro Kft., Danubius Szállodalánc Pécsi Szállodák, Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., Pécs Lexikon Nonprofit Kft. Köszönjük a felajánlásokat!

10 A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 12 éve, évente kétszer készít konjunktúra felmérést. Összesen 25 felmérés adataiból összeállított idôsorok azt mutatják, hogy Baranya megye vállalkozásainak helyzete és várakozásai – kisebb ingadozások mellett – folyamatosan romlanak. Ugyanez mondható el országos és regionális viszonylatban is.

Van azonban néhány szembetûnô eltérés.

Csupán az elsô felmérés megyei eredményei voltak az országos mutatók szintjén, azóta jelentôsen rosszabbak a megyei eredmények. Egy 2004-2006 közötti ciklust leszámítva, hasonló a helyzet a déldunántúli régióban is. Feltûnô az is, hogy a Baranya megyei vállalkozások reakcióideje hosszabb, mint az országos és regionális versenytársaké. Két évvel ezelôtt – amikor már a válság jeleit mutatták az országos és regionális adatok –, megyénkben még javult a helyzet. A 2009 tavaszi mélypont után ugyan javultak a megyei mutatók, ennek mértéke mind az országos, mind a regionális átlagtól elmarad.

Ennél is kedvezôtlenebb, hogy az összetett konjunktúra mutató több mint hat éve a negatív tartományban található, azaz a gazdasági szereplôk helyzetük és várakozásaik romlását jelzik.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzô Intézete (GVI) vezetésével 2010. októberében készített konjunktúra felmérés során országosan 1869, Baranya megyében 113 vállalkozás töltötte ki a kérdôívet. Elemzésünk ennyi vállalati vezetô válaszain alapul.

A GVI elemzését a „Pozitív vállalati várakozások, mérséklôdô optimizmus” címmel összegezte. Véleményét elsôdlegesen arra alapozta, hogy a tavaly októberi felvételhez viszonyítva, – amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban – 2010 októberében továbbra is javulást jelez a GVI konjunktúra mutatója. Ha azonban a fél évvel ezelôtti, áprilisi eredményekkel hasonlítjuk össze az adatokat, akkor ehhez képest az októberi eredmények már mérséklôdô optimizmusról tanúskodnak, amelyet leginkább a korábbinál rosszabb várakozások magyaráznak.

KONJUNKTÚRA

Dél-Dunántúli Gazdaság

➤ Válságból

Az összetett konjunktúra mutató alakulása

Az országos helyzetnél némiképp roszszabb képet kaptunk Baranyában. Itt is a 2009. tavaszi felmérés jelentette a mélypontot. Ez alól kivételt csak a beruházások képeztek, ahol ez az állapot egy fél évvel késôbb következett be. A 2010. ôszi felméréskor valamennyi mutató jobb volt a mélypontnál, folyamatos javulás azonban csak a beruházásoknál tapasztalható.

Az elôzô felmérés óta közel 4,5 ponttal romlott az összetett konjunktúra mutató, mely messze elmarad az országos és a régiós mutató értékétôl. Továbbra is problémát jelent az, hogy a

mutató változatlanul a negatív tartományban található. Ez Baranya megye gazdasági helyzetének folyamatos romlását és leszakadását jelzi.

A szezonális hatások kiszûrésével készített adatsor is jól szemlélteti a fenti megállapításokat. A vizsgálataink kezdete óta a 2001-2002, illetve a 20052007. évek stagnálása mellett romlott a vállalkozások helyzete. Változás 2009 ôszén történt, azóta javult az összetett index. Ez a megállapítás helytálló az országos és regionális viszonylatban is.

Szembetûnô viszont a változás mértéke.

A megyei adatok javulása ellenére a le-

Az összetett konjunktúra mutató alakulása

–

Dél-Dunántúli Gazdaság

– válságba? szakadás minden korábbi felmérésnél jelentôsebb.

Az összetett konjunktúra mutató alakulását befolyásoló és megfigyelt hét elem mindegyikének értéke a 2007. ôszi felméréskor a negatív tartományba került. A 2009. évi mélypontok után 2010. tavaszán a vállalkozások várható üzleti helyzete, illetve az összes megrendelések várható alakulása átmenetileg a pozitív sávban helyezkedett el. Az utolsó felméréskor azonban újra a negatív oldalra kerültek. Mint azt sejteni lehetett, a válságból még nem kerültünk ki.

➤

lembe vesszük, hogy a gépberuházások várható alakulása megközelíti a -25 pontos, az építési beruházásoké pedig meghaladja a -50 pontos értéket, akkor optimizmusra semmi okunk sincs. A válaszadók többsége ugyanis nem tervez beruházást, vagy a korábbi felmérésekhez képest csökkenô ráfordítással számol. Mivel a mikro-, kis- és középvállalkozások a válságra elsôsorban a fejlesztései visszafogásával reagáltak, joggal számolhatunk azzal, hogy megyénkben a válságot újabb válság fogja követni.

Az összetett konjunktúra mutató és a fôbb elemeinek alakulása Baranya megyében (I.)

A 2009. októberi felmérés óta folyamatosan romlik a vállalkozások üzleti helyzete és jövedelmezôsége. A várható üzleti helyzet és jövedelmezôség 2010. áprilisi látványos növekedését követôen hasonló mértékû visszaesés következett be. A tavaszi bizalom és remény gyorsan elszállt. A választási ígéretek rövidtávon nem teljesültek. Ugyanakkor a vállalati tartalékok már fogytán vannak. Ennek némiképp csak a beruházásokkal összefüggô mutatók mondanak ellent.

Látszólag kedvezôen alakultak a várható gépberuházásokkal és az építési beruházásokkal foglalkozó mutatók. A 2009. októberi mélypont óta ez a két mutató folyamatosan javult. Ha figye-

11

KONJUNKTÚRA

A 2010. évi felméréskor a kiegészítô kérdésekkel, a késedelmes fizetéssel és a körbetartozással kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. A válaszok sajnos ugyancsak a negatív tendenciákra irányítják a figyelmet. Míg tavasszal a válaszadók 40%-a nyilatkozott úgy, hogy partnereinek elenyészô aránya (kevesebb, mint 10%-a) fizet késedelmesen, addig ez az arány októberben már csak 25%-ot tett ki. Ugyanakkor a tavaszi 25%-kal szemben októberben a válaszadók közel 40%-a nyilatkozott úgy, hogy a vevôik több mint fele folyamatosan késedelemmel teljesít. Ennek megfelelôen nem meglepetés, hogy szinte valamennyi beérkezett adatlapon azzal a válasszal találkoztunk, hogy a körbetartozás által okozott problémák súlya az elmúlt idôszakban nem változott, vagy növekedett. Ez gyors és hathatós segítség igényét jelzi.

Weller János

Az összetett konjunktúra mutató és a fôbb elemeinek alakulása Baranya megyében (II.)

12

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új kihívások a gazdaságban TOP 100 kiadvány a megye legnagyobb cégeirôl A Pécsi Kereskedelmi Központban decemberben mutatták be a Dunántúli Napló, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az APEH Dél-dunántúli Igazgatósága együttmûködésében készült, hagyományos TOP 100 kiadványt.

A megye gazdasági teljesítményének gerincét adó legnagyobb gazdálkodók egy évét ismertetô kiadvány bemutatója már nem elsô ízben töltötte meg zsúfolásig a kamara székházának dísztermét.

Az idei, kiemelt érdeklôdés apropóját a válság elhúzódó hatásán túl az elôadók személye adta. A megjelentek dr. Varga Árpádot, az – akkor még – Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal adóügyi elnökhelyettesét, illetôleg dr. Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkama elnökét hallgathatták meg.

— Egy ország gazdaságának, az egyes vállalkozásoknak a versenyképességét, mûködési hatékonyságát alapjai-

ban határozza meg az államigazgatás hatékonysága és versenyképessége – utalt az elôadók mondanivalójának aktualitására dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Dr. Varga Árpád az adóhatóság és a vám- és pénzügyôrség mára már megtörtént integrációjáról, míg dr. Parragh László a magyar gazdaság szereplôinek új kihívásairól, a megoldásban kulcsfontosságú szakképzési reformról, illetôleg mindebben a kamara szerepérôl beszélt.

Ami a TOP 100 kiadványt illeti, az összeállítás idei újdonsága, hogy a megye legnagyobb gazdálkodói közül soha

nem vállalták még ilyen nagy arányban adataik nyilvánosságra hozatalát. Mindez talán annak is köszönhetô, hogy a válság követelte szigorú takarékosság, a túlélést segítô üzleti és vezetôi megoldások eredményeit szívesen vállalták az eddig tartózkodó cégvezetôk is. Ez tûnik ki a publicitást vállaló társaságok vezetôinek nyilatkozataiból, a jövôre vonatkozó terveibôl is.

V. A. A rendezvény támogatója:

Parragh a monopóliumok ellen

Az elôadók: dr. Varga Árpád, valamint dr. Kéri István és dr. Parragh László

A magyar gazdaság új pályára állításához nem elegendô az államháztartás stabilitásának megteremtése, a gazdasági szereplôk boldogulását egy új feltételrendszerrel is segíteni kell – hangoztatta dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a baranyai gazdaság legnagyobb cégei vezetôinek tartott pécsi fórumon. Az elnök a gazdasági monopóliumok megtörését, a szakképzési rendszer átalakítását és az iparkamarák szerepének erôsítését szorgalmazta elôadásában.

Megítélése szerint a gazdaságban növelni kell az állami beavatkozási lehetôségeket is, hiszen a monopol helyzetû cégek akadályozzák a hazai kis- és közepes vállalkozások fejlôdését. A jelenség erôsen hozzájárult, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben kevesebbet tudott fogyasztani, mint amit megtermelt, ezen idôszak alatt csaknem az ország egy évi nemzeti összjövedelme áramlott külföldre.

— Nem a külföldi befektetôk ellen, hanem a kialakuló monopóliumok ellen beszélek. Ezek diktáló helyzetének letörése kormányzati feladat, úgy vélem ezen a téren is megérett az idô a közbelépésre. A gazdaság és egyes szereplôinek versenyképtelenségét többek között a nagy kamatterhek, a jelentôs árfolyamveszteség, a magas energiaárak okozzák, amely mutatókban a kelet-közép-európai térségben a legrosszabbak között állunk, de igaz ez a vállalkozások átlagos hitelkamataira is, amely a közvetlen vetélytársaink közül nálunk a legmagasabb – utalt a kialakult helyzetre dr. Parragh László.

A monopóliumokról szólva az elnök külön kiemelte a kereskedelem területét: míg Európa több országában szigorúan szabályozzák egyes kereskedelmi láncok betelepülését, nálunk a multik a beszállítóknak nem csak az árakban diktálnak, befolyással bírnak a magyar áruk polcokon való megjelenésének arányára is – bizonyos multinacionális áruházláncok polcain a magyar termékek aránya még a 20 százalékot sem éri el. A megoldást átgondolt különadók, új szabályzók bevezetésében, új privatizációs szerzôdések megkötésében látja az elnök.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakma Kiváló Tanulója Verseny A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzôs tanulók számára negyedszer került megrendezésre a Szakma Sztár Fesztivál, a Szakma Kiváló Tanulója Verseny.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett elôdöntôre, mely 2011 januárjában került megrendezésre 153 tanuló adta be jelentkezését 25 szakmában. A legtöbben vendéglôs, szakács és bútorasztalos szakmában indultak a megmérettetésen.

A verseny megnyitójára 2011. január 11-én került sor a Pécsi Kereskedelmi Központban. A versenyt Várszegi Gyula, kamaránk alelnöke nyitotta meg.

Az elôdöntôkön jól szereplô tanulók továbbjutnak a verseny döntôjére, mely 2011. április1820-a között, a Hungexpo területén várja az érdeklôdôket. A 2009/2010-es évben megyénkbôl, 6 szakmából 6 versenyzô vehetett részt az országos döntôn, közülük ketten értek el országos 2. és 3. helyezést. A versenyre jellemzôen azon tanulók jelentkeznek, akik korábban is jó eredményeket értek el tanulmányaikban, ugyanis a versenyen elért eredményt jelentôsen befolyásolja a korábbi szintvizsgán elért pontszám.

A versenyen résztvevô azon tanulók, akik az írásbeli, a gyakorlati, illetve a szóbeli versenyrészen elérik a megszerezhetô pontok 60%-át, jeles osztályzatot kapnak és az adott versenyrésznek megfelelô vizsgarész, vizsgatevékenység letétele alól mentesülnek. A vizsgarész alóli mentesítésrôl és a versenyzô által elért eredményrôl a

13

KAMARAI HÍREK

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Igazolás megküldésével értesíti a versenyzô iskoláját. A szakképesítô bizonyítványt az Igazolás alapján a tanuló iskolája mellett mûködô szakmai vizsgabizottság adja ki.

A döntôn sikeresen szereplô versenyzôk automatikusan bekerülnek a WorldSkills, EuroSkills versenyre felkészülô csapatba adott szakképesítésbe, mely tanulók közül a legjobb képviseli Magyarországot a nemzetközi megmérettetésen.

A verseny vonzása megnôtt, amit jelez a versenyzôszám növekedése és a verseny iránti fokozott érdeklôdés is. A döntôn gyakorlatorientált és a kompetenciákat mérô feladatokkal bírkóznak meg a versenyzôk, melyek biztosítják a tényleges szakmai kompetenciák kibontakoztatását.

A versenyen résztvevô fiatalok felértékelôdnek a munkaerôpiacon, a legjobbaknak sok esetben munkalehetôséget kínálnak a versenyt egyébként támogató vállalatok.

A verseny egyik kiemelt feladata és célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben, a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerûsítése révén.

Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat, reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek be a szakmák elismertségének és megbecsülésének növelésében.

A döntô minden érdeklôdô számára nyitott, így a kamara is szervez buszos felutazást minden évben a pályaválasztás elôtt álló tanulók részére, ezzel is elôsegítve a pályaválasztásukat, pályaorientációjukat.

Megkezdôdtek a szintvizsgák Az idei tanév szintvizsgáira 991 tanuló elôzetes jelentkezése érkezett be a kamarák által gondozott szakmákban.

A szintvizsga a képzés felénél tartandó gyakorlati vizsga, amely megméri a tanulók tudását és képet ad az iskolának, a tanulónak, a gyakorlati képzôhelynek arról, hogy a szakma tanulásának folyamatában éppen hol tart a tanuló.

Jelenleg 25 szakmában vizsgáznak a tanulók. A kamarai szakmák köre kibôvült, de szintvizsgázni azokban a szakmákban nem kell, amelyeket idén érint elôször ez a követelmény. A tavalyihoz hasonlóan az épületgépészeti csôhálózat és berendezés szerelôszakma megoszlik, így idén ez plusz 5 szakmát jelent.

A szintvizsga teljesítése a Szakma Kiváló Tanulója Verseny SZKTV elôfeltétele is, kivéve azokban a szakmákban, amelyeket idén érint elôször ez a követelmény.

Ezek a kivételt képezô szakmák: vendéglôs, erôsáramú elektrotechnikus, élelmiszer- és vegyiáru-eladó, mûszaki cikk eladó, mechatronikai mûszerész, magasépítô technikus.

Az év elsô felében 65 vizsgát jegyeztünk elô az elôzetes kérelmek alapján. Várhatóan ez a szám még nôni fog. A tavalyi 460 tanuló helyett idén mintegy 1000 tanuló fog vizsgázni, ha a 2 éves képzésben részt vevô tanulókat is figyelembe vesszük.

Szakemberek szerint a központi feladatbankban található vizsgafeladatok igénylik, hogy a tanulók az összefüggô nyári gyakorlatot elvégezzék ahhoz, hogy teljesíteni tudják az elvárt szintet.

Az iskola a kamara által megbízott elnök jóváhagyásával választja ki a szintvizsga feladatait. A vizsgák többnyire az iskolák tanmûhelyeiben zajlanak, hasonló felépítésûek, mint a szakmai vizsgák, azzal a különbséggel, hogy a szintvizsga nem tartalmaz írásbeli és szóbeli vizsgarészt, csak gyakorlati vizsgát.

Új alap jogszabály a levegô védelmérôl – környezetvédelmi fórumon tájékozódhatnak az érintettek A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara vezetô környezetvédelmi szakértôje, Bartos Sándor tájékoztatása alapján 2011. január 15i hatállyal új levegôvédelmi rendelet lép életbe, mely gyökeresen megváltoztatja az eddigi jogszabályi környezetet. A 306/2010. (XII. 23.)

Korm. rendelet hatályba lépésével egyidejûleg, a kb. 10 éve alkalmazott 21/2001. (II. 14.)

Korm. rendelet hatályát veszti, és az eddig megszokott hatósági engedélyezési gyakorlat is lényegesen átalakul.

Lényeges új elemként kell megemlíteni, hogy az új jogszabály részletesen szabályozza a bûzhatással járó technológiák engedélyezési és ellenôrzési körülményeit, melyre vonatkozóan a korábbi jogszabály nem tartalmazott számottevô elôírást. Szintén jelentôs változás, hogy a légszennyezô források engedélyezési eljárásainál ezentúl nem csak a kibocsátott légszennyezô anyagokat kell figyelembe venni, hanem az azok által okozott levegôszennyezô hatásokat is, mely lényegesen megnehezítheti, és egyben megdrá-

gíthatja az engedélyeztetés folyamatát. Az új levegôvédelmi jogszabály alkalmazásának várható következményeirôl, valamint a közelgô „hulladékos” és „levegôs” adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokról egy szakmai fórum keretében kívánja a kamara tájékoztatni az érintett vállalkozásokat.

A fórum elôreláthatólag február hónap második felében, vagy március elején kerül megrendezésre a Pécsi Kereskedelmi Központban.

PBKIK RIC

14

BARANYAI GAZDASÁG

Klaszter együttmûködés A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kilenc, a Dél-Dunántúlon mûködô klaszterrel kötött együttmûködési megállapodást a Kamarai Küldöttgyûlésen. Az együttmûködés célja, hogy a klaszterek és a kamara koordinálásával a régió gazdasági és innovációs potenciálját erôsítô szisztematikus fejlesztô munka induljon meg.

A klaszterek a helyi gazdaság ágazati együttmûködését képviselik, amelyek a kamara európai projektjein keresztül nemzetközi láthatósághoz és üzleti lehetôségekhez juthatnak. A közös munka során innovációs eredmények gazdasági hasznosítása, közös megjelenések, szakmai látogatások, export fittség fejlesztése valósul meg.

— A gazdaság fejlesztésének hiányában a Dél-Dunántúl továbbra is a leszakadó régiók közé fog tartozni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara nemcsak egyes vállalkozások támogatását, de a klaszterek együttes fejlesztését is segíti. Az együttmûködés tartalmi elemeit a klaszterek igényeivel

és lehetôségeivel összhangban közösen alakítottuk ki a klaszterekkel – nyilatkozta dr. Kéri István elnök, PBKIK. A Versenyképességi Pólus Projekt három stratégiai iparágában a kamara Klaszter megnevezése

Dél-Dunántúli Gazdaság folyamatosan segíti a klasztereket, mint a gazdaság szervezésének egyik elemét.

A létrejött klaszterek és gazdasági szervezôdések támogatása érdekében három uniós forrásunk bevonásával igyekszünk a klasztereket helyzetbe hozni, azaz: — klaszterek nemzetközi láthatóságát megteremteni — nemzetközi projektbe bevonni a klasztereket — fejleszteni és képezni a klasztertagokat és klasztermenedzsment szervezeteket — innovációs potenciáljukat erôsíteni — export fittséget erôsíteni a klaszter és klasztertagok tekintetében Aláíró(k)

Audiovizuális Ipari Klaszter Keresnyei János Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter Dr. Szekeres György, Hoffbauer József Dél-Dunántúli Energia Klaszter Puxler Eszter, Dr. Kvasznicza Zoltán Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter Vér Csaba Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter Keresnyei János Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Handó János, Gonda Tibor Dél-Dunántúli vár- és kastélyturisztikai klaszter Pörczi Péter Épületgépész Klaszter Dr. Bozsó Béla I2K – Informatikai Klaszter Brachmann Ferenc Kulturális örökség és digitális kultúra innovációs klaszter Huba-Varga Nikolett

CNCB – EU projekt a klaszterfejlesztés érdekében A projekt keretében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara legfontosabb feladata a szakmai munkacsomagok segítése és tanácsadása, amelyek a klaszterfejlesztést célozzák.

A klaszterek különbözô életciklusaiban, mûködésében kulcsszerepet játszanak a támogató szervezetek. Nem csupán az induló, kezdetben relatíve kevés információval rendelkezô klaszterek „szorulnak rá” a tanácsokra. A sikerességhez elengedhetetlen a megfelelôen strukturált, célirányos információbázis megléte.

A folyamat kétirányú: látni és látszani, azaz: nem elég tudni a világ dolgairól, egy termék vagy szolgáltatás bevezetéséhez meg is kell ismertetni azt. A nemzetközi szintû kapcsolatok kialakításához ad lehetôséget a CNCB, azaz Cluster Network Cooperate Business projekt.

A projekt három fô területen fejti ki támogató tevékenységét — klaszter optimalizáció — klaszterek képzése — nemzetköziesedés A fô cél: a klaszterek (vállalkozások, egyetemek, ügynökségek, kutatóhelyek, intézetek, etc.) üzleti, technológiai, K+F együttmûködések születéséhez kaphatnak támogatást, üzletember találkozók, céglátogatások, workshopok, rendezvények, információs napok, direkt partnerközvetítések alkalmával.

Jelenleg a klaszterek adottságait és lehetôségeit felmérô módszertani kérdôív elkészítése és fejlesztése zajlik szakértôk segítségével. A kérdôívek elkészítését követôen országonként 15-30 klaszter felmérése kezdôdik meg különbözô ágazatokban. A felmérést követôen lehetôség nyílik az egyes országok klaszterfejlesztési SWOT elemzésének elkészítésére, amelyek alapján az egyes ágazati minisztériumok számára készítünk majd javaslatokat a további gazdaságfejlesztési stratégiák megalapozására.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Szakmai tájékoztató az MFB nyújtotta pénzügyi szolgáltatásokról A DDRF Zrt.-vel együttmûködésben tájékoztató szakmai megbeszélést szervezett a kamara december 7-én, amelynek témái a tôkebefektetés, MFB hitel konstrukciók, MFB pénzügyi lehetôségek és Széchenyi-kártya nyújtotta szolgáltatások a vállalkozások számára. Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô bevezetôje után Gelencsér Gyula vezérigazgató vázolta fel a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi szolgáltatásokat. Kiemelte, hogy bizonyos feltételek megléte esetén helyben és gyorsan döntenek a kérelmekrôl.

A megjelent féltucat cég operatív és stratégiai szintû pénzügyi „problémák” kezelésére kapott hatékony megoldási lehetôségeket. A szakmai bemutatót követôen a megjelent cégek képviselôi külön-külön is lehetôséget kaptak egyéni konzultációra.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új európai uniós kezdeményezések a foglalkoztatás javítására Az Európai Unióban jelenleg 23 millió ember, vagyis az aktív lakosság 10%-a munkanélküli, melynek közel 21%-a fiatal álláskeresô. Ennek egyik fô oka, hogy a munkaadók számos ágazatban nehezen találnak szakképzett munkaerôt. Az állások egyre kifinomultabb készségeket követelnek: a jól képzett munkaerô által betöltendô munkahelyek száma 2020-ig elôreláthatólag 16 millióval fog növekedni az unióban, míg az alacsonyan képzett munkavállalók által betöltendô munkahelyek száma mintegy 12 millióval lesz kevesebb. Az európai szociális modell és a jóléti rendszerek fenntarthatóságához kulcsfontosságú a foglalkoztatás ösztönzése, mivel az unió munkaképes korú népessége hamarosan csökkenni kezd.

Az unió tízéves gazdasági stratégiája, az Európa 2020 fontos oktatási és foglalkoztatási célokat tûzött ki, melyeket kiemelt kezdeményezésein keresztül támogat. Az Európai Bizottság szeptemberben indította útjára „Mozgásban az ifjúság”, novemberben pedig az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésû kezdeményezéseit, melyek számos területen kiegészítik egymást. Mindkét kezdeményezésben kiemelt figyelmet kap a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe, ezért alábbi összefoglalónkban elsôsorban a kkv-kat érintô intézkedéseket tekintjük át.

„Új készségek és munkahelyek menetrendje” Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kezdeményezés fô célja a munkakeresôk készségeinek munkaerô-piaci kereslettel való összehangolása, illetve a munkakörülmények és munkaminôség javítása.

Az európai munkaerôpiacok fejlesztéséhez a Bizottság 13 konkrét intézkedést javasol. A vállalkozások

15

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 99%-a kis- és középvállalkozás, a legtöbb állást a kkv-k és mikrovállalkozások kínálják. A munkahelyteremtô intézkedéseknek tehát figyelembe kell venniük a kis- és középvállalkozások európai gazdaságban és szakmai tevékenységekben betöltött kulcsszerepét.

Az Európai Bizottság javaslatokat fog tenni a vállalkozások és önfoglalkoztatók támogatására, illetve elôsegíti a munkahelyteremtést, a magas szakképzettséget igénylô, és K+F intenzív üzleti modelleket alkalmazó vállalkozások körében. A kezdeményezésekben a társadalmi vállalkozások ösztönzése is fontos szerepet kap. A foglalkoztatás javítását célzó javaslatok a „Gondolkozz elôbb kicsiben” elvet szem elôtt tartva születtek meg, annak érdekében, hogy megfeleljenek a kkv-k specifikus igényeinek.

Az innovatív és elektronikus készségek területén fennálló hiányosságok hátráltatják a kkv-kat abban, hogy innovatív üzleti modellekkel és új technológiákkal fejlesszék tovább vállalkozásukat. Még mindig kevés olyan innovatív kkv van, amely nagyobb vállalattá tudna fejlôdni, továbbá kevés a K+F intenzív vállalkozás is.

A Bizottság 2011-ben javaslatot tesz a hétéves innovációs menetrendre, amely meghatározza a budapesti székhelyû Európai Innovációs és Technológiai Intézet szerepét a többpólusú európai innovációs kontextusban, és lefekteti az oktatási, kutatási, innovációs és vállalkozási prioritásokat. Az EIT kiemelt szerepet kap a vállalkozói szellem ösztönzésében, és innováció-vezérelt kutatásokon keresztül fogja támogatni a vállalkozások fejlôdését.

A kis- és középvállalkozások szakmai igényeinek felmérése érdekében a Bizottság javasolja, hogy a kkv-k éves teljesítményértékelô jelentése (SME Performance Review) vizsgálja meg azt is, hogy az egyes tagállamokban a mikro-, kis- és középvállalkozások milyen szakmai tudásra tartanak igényt.

A Bizottság továbbá kiemelt hangsúlyt fektet a vállalkozói készségek fejlesztésének tananyagban való hangsúlyosabb megjelenésére, és az egyetemek és kutató központok határon átnyúló együttmûködéseire is. A Bizottság célja, hogy az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” elnevezésû akció a vállalkozói mobilitást támogató állandó programmá váljon. A Bizottság továbbá szeretne kiadni egy, a vállalkozói oktatást bemutató kézikönyvet, hogy ösztönözze a vállalkozói oktatás minôségét és terjedését Európában. A vállalkozások indítására, fejlesztésére és az önfoglalkoztatók támogatására az Európai Szociális Alap, a JASMINE és a nemrégiben útjára indított Progress Mikrohitel kínál uniós finanszírozási lehetôséget.

„Mozgásban az ifjúság” A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fô célja, hogy segítse a fiatalokat azon ismeretek és készségek elsajátításában, illetve azon tapasztalatok megszerzésében, melyek révén munkához juthatnak. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés 28 kulcsfontosságú intézkedést tartalmaz. Az Európai Bizottság mindenekelôtt nagy hangsúlyt fektet az egész életen át tartó tanulás rendszerének javítására, a felsôoktatás reformjára és modernizációjára, a tanulmányi mobilitás ösztönzésére és a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására.

A vállalkozói készség kulcskompetencia a munkaerôpiacon. A szakképzés és a felsôoktatás közötti könnyebb átjárás érdekében elengedhetetlen a vállalkozói szférával fenntartott szoros kapcsolat. A Bizottság ezért fejleszteni kívánja a színvonalas szakmai gyakorlatokhoz való könnyebb hozzáférést. Ösztönzôket (például minôséget igazoló címkék vagy díjak révén) dolgoz ki a vállalkozások számára, hogy több gyakornoki helyet kínáljanak, és megfelelôen gondját viseljék a gyakornokoknak.

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés keretében a Bizottság létrehozott egy tájékoztató honlapot az uniós tanulási és mobilitási lehetôségekrôl. A honlap célja, hogy áttekinthetôvé tegye a fiatalok tanulmányi mobilitásával kapcsolatos valamennyi releváns uniós programot, finanszírozási lehetôséget, jogokat, oktatási és képzési programot, valamint az elérhetô szakmai gyakorlatokat kínáló, megbízható vállalkozásokat. A honlapon található információk folyamatosan bôvülnek.

A munkaerôpiacra frissen érkezôk és a vállalkozások gyakran nehezen találnak egymásra, illetve az állami foglalkoztatási szolgáltatások nem mindig kínálnak megfelelô szolgáltatásokat a fiataloknak, és nem ösztönzik eléggé a vállalkozásokat arra, hogy egész Európából toborozzanak fiatalokat. Az Európai Bizottság szeretné beindítani „Az elsô EURES-állásod” kísérleti projektet, amely abban segítené a fiatalokat, hogy az EU 27 tagállamának bármelyikében állást találjanak, és külföldre költözzenek. „Az elsô EURES állásod” orientációs, álláskeresési, toborzási és pénzügyi támogatást nyújtana minden külföldön dolgozni szándékozó álláskeresônek, illetve átfogó integrációs programot kínál kis- és középvállalkozásoknak. Az új mobilitási eszközt az EURES (Állami foglalkoztatási szolgálatok európai mobilitási hálózata) mûködteti 2011-tôl.

A Bizottság meg fogja vizsgálni annak a lehetôségét is, hogyan tudná fokozottabban ösztönözni a vállalkozói mobilitást. Kiemeltebb figyelmet szentel a gyakornokok mobilitási lehetôségeinek bôvítésére az Erasmus program keretében, szorgalmazza a vállalkozói ismeretek oktatását az oktatási rendszer valamennyi szintjén és az EIT-ben, fokozza a vállalkozói szféra részvételét a Marie Curie programokban.

Ezen kívül az Európai Bizottság elôsegíti azt, hogy a potenciális fiatal vállalkozók nagyobb támogatásban részesüljenek az új európai Progress mikrofinanszírozási eszköz révén. Azok a fiatal mikrovállalkozók, akik mikrofinanszírozási eszköz keretében pályáznak, számos tagállamban tanácsadási szolgáltatásban részesülnének.

A Bizottság 2010-ben tájékoztató kampányt indított, amelynek 2011-ben része lesz egy, a fiatalok foglalkoztatását középpontba helyezô figyelemfelkeltô és mobilizációs fellépés. A kampányba a vállalati szférát is aktívan be kívánják vonni.

További információk: http://europa.eu/youthonthemove Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

16

MÁGOCSI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem emelték, csökkentették az iparûzési adót A kisváros a térség gazdasági életében betöltött szerepét jól mutatja, hogy 66 egyéni és 124 társas vállalkozás székhelye, amelyek között külföldi érdekeltségûek és jelentôs hozzáadott értékû termékeket elôállító cégek is vannak. Közülük százhárom egy és öt fôt foglalkoztat, tizenhatban az alkalmazottak száma eléri a húszat, és öt vállalkozásnál a foglalkoztatottak száma száz körül mozog. Közös problémájuk a szakképzett munkaerô hiánya, ugyanis a rendelkezésre álló munkaerô több mint 84 százaléka alacsony végzettséggel rendelkezik, ami nehezíti újabb, szakmai tudást igénylô vállalkozások letelepítését.

Kiemelkedôen magas a mezôgazdasági és a fémipari tevékenységet folytató cégek száma, ez utóbbiak közülük a jelentôsebbek a Mágfék és az Edelstahlservice Kft., a Caberot, a Maguro Metál. Mágocson üzemel a térség egyetlen baromfivágóhídja, amelynek vágókapacitása óránkét 600 darab szárnyas vágását teszi lehetôvé, csomagoló-kapacitása pedig eléri az óránkénti 250 darabot. A cég hatvan embernek ad

Polgármesteri Hivatal

munkát. Az egyik legnagyobb agrárcég a mágocsi termelôszövetkezet megszûnését követôen alakult, annak állattartó telepét tovább mûködtetô Makrom Kft., amelyik az elmúlt idôszakban európai színvonalú tehenészetet alakított ki a régi, elavult kötött technológiával, gazdaságtalanul mûködô mellett uniós támogatás felhasználásával. A fejlesztések megvalósításához szükséges források részét képezte saját erôként a vál-

Kincses és Társa Kft. Ügyvezetô igazgatók: Horváthné Kincses Éva és Horváth Gábor 7342 Mágocs, Gagarin u. 14.

Telefon, fax: 72/451-459 Mobil: 30/471-1844, 30/489-7755 Növénytermesztés, belföldi fuvarozás 24 tonnáig, mezôgazdasági szolgáltatások a vetéstôl a betakarításig, újszerû gépekkel, szervestrágya szórás TG-10es szóróval, rakodással és szállítással, gépi földmunkák Komatsu kotró-rakodóval, rakodás Manitou rakodógéppel.

Gépparkunk: 1 CLAAS–MEDION arató-cséplôgép, 1 CLAAS–MEGA 208 arató-cséplôgép, 2 MERCEDES terepes-billenôs thgk. szerelvény, 1 SCANIA billenôs szerelvény, 3 IFA billenôs thgk., 1 VALMET 6400 mezôgazdasági vontató, 1 VALTRA T130 mezôgazdasági vontató, 1 VALTRA T180 mezôgazdasági vontató, 1 KOMATSU WB93R-5 kotró-rakodó, 1 MANITOU 731 rakodógép, 1 FLIEGL ULW-20 átrakókocsi.

NÖVÉNYTERMESZTÉSHEZ KOMPLETT MUNKAGÉPSORRAL RENDELKEZÜNK!

lalkozás által tizennyolc esztendô alatt a nyereségbôl félretett megtakarítás is.

A kisváros gazdasági életében fontos szerepet tölt be az SHS Kft., amelynek segítségével számos mikro- és kisvállalkozás kezdte meg mûködését, valamint jöttek létre a csirke és sertéstartókat összefogó termelési és értékesítési szövetkezetek. A város víz- szennyvíz hálózatát a 100 százalékos önkormányzati érdekeltségû Mágocsvíz Kft. üzemelteti, csakúgy mint a helyi kábel tv-t és az internet szolgáltatást és a közterületek, parkok, temetô karbantartását. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.

— Az elmúlt esztendôben a nehéz gazdasági körülmények ellenére az összes intézményünket mûködtetni tudtuk, nem kellett hitelt felvennünk – kezdi beszélgetésünket Hônig Mária, Mágocs polgármestere. — Az idei év költségvetése még nem készült el, azonban most is számolunk egy kisebb hiánnyal, hiszen az önkormányzatokat érzékenyen érintô, kedvezôtlen körülmények változatlanok maradtak, sôt várhatóan fokozódnak. Ezt már a foglalkoztatási lehetôségekben érezzük, azzal, hogy a közmunka elkerült az önkormányzatoktól. Az új rendszerben pályázni kell a felhasználható összegre,

Dél-Dunántúli Gazdaság még nem tudjuk hogyan kell változtatnunk a korábbi gyakorlatunkon, amikor is a munka nélkül lévô embereket ezen a módon juttattuk jövedelemhez.

Eddig havonta 40-50 embernek tudtak munkát adni, kérdés, hogy ez a szám hogy alakul a jövôben. Egyelôre nincs döntés az általunk beadott pályázatról.

Annyi már látszik, lényegesen kevesebb embert, a nyolc óra helyett négy órában tudunk foglalkoztatni, ugyanis harminc napos munkaviszony szükséges ahhoz, hogy a munkanélküliek ne essenek ki az ellátási rendszerbôl.

Kitért arra is, az elmúlt idôszakban a vállalkozásokat is számos módon segítették, ezen a módon is igyekeztek megôrizni a munkahelyeket. Egyebek mellett három alkalommal csökkentették az iparûzési adó mértékét, a kezdeti 1,8-ról 1,6-ra, majd 2010. januárjától 1,5 százalékra. E mellett létrehoztak egy Vállalkozás-fejlesztési alapot, amelybôl pályázati úton nyerhettek el támogatást a vállalkozások, vállalkozók. A legnépszerûbb a foglalkoztatással kapcsolatos volt, pályázati önrészhez mindössze egy vállalkozás vette igénybe ezt a lehetôséget.

— Készül az elkövetkezendô négy évet felölelô gazdasági programja a településnek – folytatja tovább a polgármester-asszony. — Ennek részét képezi új iparterület létrehozása, ugyanis az egykori Mezôgép helyén létrehozottat kinôtte a város. Több lehetôséggel is számolunk, amennyiben sikerül megegyeznünk a mellette található telek tulajdonosával, akkor ott kerülhet sor a bôvítésére, amennyiben nem, akkor a

17

MÁGOCSI MELLÉKLET

Mûvelôdési Ház

Egészségügyi intézmények Gondozási központ

mostanitól nem messze – a Tüzéppel szemben – alakíthatunk ki termelô vállalkozások letelepítésére alkalmas telkeket. Pályázati forrást is szeretnének igénybe ehhez, e mellett célul tûztük ki az ipari park cím megszerzését, amely

Minôségi konyha- és egyéb bútorgyártás Óriási szín- és formaválaszték – Ingyenes felmérés, tanácsadás és számítógépes látványtervezés – Konyhabútoraink víz, szennyvíz és mindenféle villamos rákötését is mi végezzük.

Bemutatóterem: Dombóvár, Népköztársaság u. 41.

Tel.: 06 20/355-6384 www.illesbutor.hu

nemcsak a településnek, de a vállalkozásoknak is elônyt jelent az uniós és állami források elnyerésekor. E mellett a terveink között szerepel elkerülô utak építése a telephelyek jobb megközelítése, valamint a város belterületének tehermentesítése érdekében.

A polgármester asszony bízik benne, hogy a vállalkozások élnek az új, a foglalkoztatást segítô pályázati lehetôségekkel is. A nagy cégek láthatóan elôre menekülnek, közül a légkondicionáló berendezéseket gyártó Cabero Kft. új csarnokot épít – egyébként ôk vásárolták meg a volt Mezôgép területén kialakított iparterület utolsó telkét –, a tartályokat gyártó Magnet Kft. is fejlesztett, az ô szerelômûhelyükben lassan megkezdôdhet a termelô munka.

E.É.

Zámbó és Társa Személyés Vagyonvédelmi Bt. 7342 Mágocs, Hunyadi utca 48.

Telefon: +36 30/997 0052 Telefon: +36 30/529 8676 Fax: 06 72/451-089 Email: zambosecurity@gmail.com zambosecurity@freemail.hu Web: http://zambosecurity

18

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nemzetközi kiállítások és vásárok 2011 elsô negyedévében Az Enterprise Europe Network pécsi irodája idén is folyamatosan tájékoztatja a vállalkozókat nemzetközi tárgyalási és megjelenési lehetôségekrôl. Az alábbiakban az elsô negyedév kínálatából adunk ízelítôt. A folyamatosan bôvülô kínálatról a Kamara honlapján találnak naprakész információkat. Amennyiben részt kívánna venni a kiállítások bármelyikén szervezett üzletember találkozón, vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy segíthessünk a lehetôség minél hatékonyabb kihasználásában.

Megújuló energia Biomass Business Talks 2011 – Graz, Ausztria, január 26.

Cooperation Event Expo Energy – Wels, Ausztria, március 5.

Gyártástechnikai, szerszámgépipari- és egyedi gépgyártás INTEC – Lipcse, Németország, március 1-4. www.messe-intec.de vagy www.contact-businessforum.com Multiszektorális rendezvények Angliai multiszektorális üzletember delegáció fogadása -– Szeged, március 15-19.

Future Match 2011 – Hannover, Németország, március 1-5.

Kiutazó üzletember delegáció az Egyesült Arab Emirátusokba és Ománba. Április 2-9.

CHEMIKA 2011 – Szczecin, Lengyelország, április 14-15.

Legújabb ipari technológiák vására Hannover Messe – Hannover, Németország, április 4-8. www.b2fair.com/HannoverMesse2011 Logisztikához kapcsolódó szakvásárok Fruit Logistica 2011 – Berlin, Németország, február 10-11. www.b2match.eu/fruitlogistica2011 Mezôgazdaság, élelmiszeripar, csomagolástechnika – Ungvár, Ukrajna, február 16-17.

Automatikus termék, és személyi azonosító rendszerek EURO ID 2011 – Berlin, Németország, április 5-7. www.euro-id-tradefair.com Építôipar Building Fairs – Brno, Cseh köztársaság, április 13-14.

ICT CEBIT – Hannover, Németország, március 1-3.

DROIDCON 2011 – Berlin, Németország, március 23-24. „Android” platformra fejlesztett mobil szolgáltatások börzéje International B2B Software Days – Bécs, Ausztria, március 30-31.

Fa- és bútoripar Faipari technológiák, feldolgozás – Ungvár, Ukrajna, március 30-31.

Üzleti ajánlatok 20110104019 An Austrian company in the field of clothing and accessories for motorcycle sports is looking for distribution partners.

20110103010 An internationally operating innovative and technology driven German company, developing, manufacturing and marketing NearInfraRed spectrometers used in quality and process control applications in the food, feed, chemical and pharmaceutical industry requires trade intermediary services in Eastern Europe and Scandinavia.

20101221061 Montenegrin leading IT Company, specialized in implementation and integration of the complex computer and communication systems and maintenance of computer equipment as well as networking systems offers subcontracting / outsourcing activities or joint venture to potential regional and EU partners. Besides, it is looking for trade intermediaries for its IT solutions.

20101221042 An Irish company operating within the sevice industry and specilizing in luxurious chocolates seeks trade intermediaries.

20101221041 Italian company specialized in cold rolled products from wire rod and drawn is looking for agents and representatives and requires transport and logistic services.

20101221036 A Belgian firm, specialized in marketing through mobile applications, is looking for companies that could manage the development of mobile apps, web sites and software. Subcontracting activities are requested.

20101221034 An Italian company producing and installing irrigation equipments, is specialized in the production of galvanized pipes for the irrigation use. It is looking for trade intermediaries to sell its products abroad.

20101221033 Montegrin company, specialized in the production of computer programmes, computer networks design, IT business solutions for tourism, software solu-

tions is looking for trade intermediaries (representatives and distributers).

20101221028 Montenegrin company, specialized in production of furniture - kitchen furniture, rooms, hotel furniture, office furniture, school furniture, etc., requests trade intermediary services in EU countries.

20101221018 A Romanian company specialized in manufacturing and trading of deck equipment is looking for commercial co-operation: Trade Intermediary services and Joint Venture.

20101220111 Italian company operating in the renewables and providing full range of solutions for photovoltaic domestic, commercial and public needs is looking for commercial partnership and offers itself as subcontractor.

20101220102 Italian company specialized in manufacturing wooden and aluminum clad windows, windows shutters, blinds and wooden frames of high quality looks for trade intermediary services and financial partners for the creation of new companies abroad (joint venture).

20101220098 An Irish company producing handmade jewellery seeks trade intermediaries in Europe to distribute their products.

20101220094 An Austrian joinery is producing various wooden items made of an innovative plywood. Plywood is a unique material made of birch plywood which is about 35% harder than oak and can be applied in various fields. The company is looking for cooperation partners and/or trade intermediary agents in order to introduce the products abroad and establish a longterm cooperation.

20101220005 A German tourism company/travel agency is developping its activities in the incoming sector and is looking for tour operators all over Europe who want to sent tourists to Germany and/or are interested in event package-deals.

Amennyiben felkeltette érdeklôdést az ajánlattévô külföldi cég, és szeretne velük kapcsolatba lépni, nem kell mást tennie, mint elküldi az ajánlathoz tartozó kódot, és a rövid leírást az alábbi elérhetôségeink valamelyikére. A cégek közötti közvetítés továbbra is ingyenes.

Elérhetôségeink: oszvaldka@pbkik.hu; emiaskne@pbkik.hu; ahendinger@pbkik.hu www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Erôs Gábor ügyvezetô, RG Stúdió Kft.

Intenzíven erôsödik az online marketing — Az elmúlt évben szerzett tapasztalataink szerint a gazdasági válság az online marketing eszközei felé vitte a vállalkozásokat, azokat is, amelyek eddig nem, vagy nem kellô mélységben foglalkoztak vele, a tendencia pedig a következô években tovább fog erôsödni — mondja Erôs Gábor.

A szakember által irányított, az RG Magyarország cégcsoport tagjaként mûködô RG Stúdió, az elmúlt évet számottevô pozitív eredménnyel zárta. A fenti okok miatt is egyre több cég lett az RG-sek partnere, köztük nagyobb méretû társaságok, több multi is. A megbízásaik értéke megtöbbszörözôdött, míg a bevételük az egy évvel azelôttihez képest 20 százalékkal nôt.

— Bizony bennünket is meglepett némely esetekben a piac ezirányú felfutása – részletezi információinkat Erôs Gábor. — A Diego szônyegkereskedô áruházlánc számára például azt vállaltuk, hogy egy hónap alatt legalább ötezerre bôvítjük a fogyasztói adatbázisukat..., és mi is meglepôdtünk, amikor öt nap alatt már a 12 ezret is elértük!

Erôs Gábor kiemeli még a DRB Bank és az A Beton számára végzett hasonló munkájukat, elôbbi esetében ráadásul a legszigorúbb speciális, banki elôírásoknak megfelelô weboldalt kellett készíteniük.

Kamarai együttmûködés A szektor kissé váratlan fejlôdése mellett érzékelhetô volt az elmúlt idôszakban, hogy azok a kis- és középvállalkozások is elkezdtek nyitni a webes megjelenés felé, amelyek eleddig még ódzkodtak ettôl az eszköztôl. Ennek oka vélhetôen, hogy ez számukra még idegen területnek számított, valamint a fejlesztések egyszeri, induló költségessége miatt, amely minôségi munka esetén nem olcsó mulatság, de mindenképpen kifizetôdô. A cég tapasztalati szerint egyébként elsôsorban azok a vállalkozások nyitnak erôsebben az online mar-

keting felé, amelyek jó erôben élték túl a válságot és növekedés elôtt állnak.

Mindezekért a cégnél gondoltak egyet, és kamaránkkal közösen képzéseket kezdtek el szervezni, melynek az elsô, egyfajta próbatréningje már meg is valósult tavaly novemberben. — Itt újabb kellemes meglepetés ért bennünket – vallja be Erôs Gábor. — Az elôadásra háromszor annyian jöttek el, mint amire elôzetesen számítottunk, sôt, az ország minden pontjáról érkeztek érdeklôdôk, nem csak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos területérôl!

A képzéseket várhatóan folytatják, mert mint látható, sokan szeretnék jobban megérteni és alkalmazni az online marketing eszköztárát. Ebben nyújt partnerséget az RG és a kamara.

Internetpiac: fejlôdés rohamtempóban A gazdasági és pénzügyi válság tehát ráirányította a figyelmet azokra az eszközökre, amelyek költséghatékonyan képesek eredményeket hozni. — Nem olcsón, hanem megtérülô módon, mert ebbe is be kell fektetni – hívja fel a figyelmet újra az ügyvezetô igazgató. — Mindig azt mondjuk, mi csak annyit kérünk, amit a munkánkkal minimum vissza is tudnak szerezni a vállalkozások, ügyfelek, megbízások, megrendelések tekintetében egyaránt! Így nem csak megjelennek a piacon, hanem tanulnak, tapasztalnak az online lehetôségek területén – ez természetesen a legrosszabb esetre értendô! Hál’ istennek erre még nem volt példa az elmúlt 11 évünk során.

Erôs Gábor szerint míg az internetpiac az elmúlt években a blogokról vagy a keresôoptimalizálásról szólt, ma a közösségi médiáé a fôszerep, míg a jövô a mobilkommunikációé. Utóbbi esetében már most érdemes elkezdeni a felkészülést, mert a „mobiltelefonok már a spájzban vannak”. A szakember szerint az okostelefonoknak köszönhetôen rövidesen gyökeresen meg fognak változni az internetes keresési és vásárlási

szokások, módszerek. — Gondoljuk csak el, ha valaki például egy LCD-televíziót szeretne venni, és bemegy az elsô hipermarketbe, leolvasva a kiszemelt áru kódját, könnyedén rákereshet egyetlen gombnyomással az ország összes hasonló tevékenységet folytató kereskedôjének a honlapjára, így a legkönnyebben összehasonlítva az árakat...! Aztán újabb kattintással meg is rendelheti azt, akár az ország másik végébôl is...

Közösségi média: eladni is hitelesen segít A cégnél komolyan gondolják, hogy segítik azokat a vállalkozásokat, amelyek eddig nem foglalkoztak behatóbban az online marketinggel. A többi között létrehozták a facebooktippek.hu weboldalukat, ahol a többi között videó segítségével magyarázzák el az érdeklôdôknek, hogyan kell saját céges oldalt létrehozni és üzemeltetni az egyik legdinamikusabban fejlôdô közösségi portálon.

— Stratégiai szerepe lehet a közösségi oldalak okos használatának, ugyanis, ha jól csináljuk, a termékeinket vagy szolgáltatásunkat szinte észrevétlenül az ismerôseink fogják eladni, márpedig ennél hitelesebb megoldást nehezen lehet találni, talán csak egy jól megírt cikk lehet a Dél-dunántúli Gazdaságban... – teszi hozzá végül a hónap üzletembere.

TAM

20

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az autókban számítógép beszélget a számítógéppel A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mester cím nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent. Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a szakma csúcsát jelentô mesterlevél megszerzése.

A Pécsett a Kertvárosban, a Plaza közelében, a Melinda utcai garázssoron építette meg mûhelyét Boda József gépjármû-villamossági mûszerész mester még a ’70-es évek második felében. A mûhely mellett ma már egy bolt is helyet kapott, valamint egy külön épületben irodát is kialakítottak. A családi vállalkozásban mûködô Boda Autóvillamossági Kft.-t Boda József fia, Benjamin vezeti.

— Magam is, mint a fiam a Széchenyi Szakközépiskolában végeztem – kezdi beszélgetésünket, miközben Benjamin éppen szakmai tanácsokkal lát el egy fiatalembert, aki Fiat 500-as veteránautót állít helyre. – Már 15 éve, hogy ô is a vállalkozásunkban tevékenykedik, és 8 éve már önállóan vezeti. Magam nyugdíjasként a hobbymnak hódolhatok, veteránautót építek.

A kezdetekben kelet-német autók indító motorjaihoz gyártottak alkatrészeket. A Trabanthoz, Wartburghoz mágnes kapcsolót, gyújtás alaplapot, Barkashoz, IFÁ-hoz áramtalanítót, s az összes jármûhöz gyújtáskábel készleteket. Teljesen ráálltak a gyártásra, a Hôerômû mellett, az Edison utcában béreltek egy telephelyet.

Az eleinte egy alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozás folyamatosan, lépésrôl lépésre fejlôdött gazdasági társasággá, amely egészen 1989-ig csak alkatrészgyártással foglalkozott. Az autópark összetételének megváltozása miatt – az emberek a keleti típusú autóikat nyugatiakra cserélték –, 1990-ben ismét visszatértek az autóvillamossági szolgáltatásokhoz. Újra fel kellett építenünk a vállalkozásukat.

Boda Benjamin

— Az autóvillamossági szakma állandó fejlôdésben van, aki nem követi a változásokat lemarad – mondja Boda József. – A vállalkozásunkat is folyamatosan fejlesztettük, a legkorszerûbb mûszereket szereztük be, újabb területekkel bôvítettük a tevékenységünket. Magam a gépjármû-technikusi oklevél mellé a mestervizsgát is letettem, igaz annak idején az iparengedély kiváltásának feltétele volt. Akkoriban becsülete, rangja volt ennek a címnek. A megrendelôk tudták, akinek a tábláján a mester felirat szerepel, ott garantáltan magas minôségben végzett munkára számíthatnak. Mára azonban sajnos ez már így nem igaz, vállalkozás már e nélkül is indítható, ezért kevesen vállalkoznak rá. S a szakmunkásképzés színvonalának csökkenése magával hozta azt is, hogy a mesterlevél mögötti tudás sem jelent mindig a magas minôségre garanciát. A saját vállalkozásunkban egy autóvillamossági szerelô, aki a kezdetek óta velünk dolgozik, rendelkezik mestervizsgával. Ôt mi iskoláztuk be, mert az 1980-as években valóban a szakma csúcsát jelentette.

Közben megérkezik Boda Benjamin is, aki gépjármûvillamossági-szerelônek szeretett volna tanulni, azonban akkoriban csak autószerelô osztály indult a Széchenyiben. — Nem akartam évet veszteni, ezért úgy döntöttem kitanulom az autószerelést – mondja. — Az volt a fontos, hogy autó közelében lehessek,

gyerekkorom óta mindig lent voltam a mûhelyben. Jó elôtanulmány volt, a cég vezetésében is már 15 éve aktívan részt veszek, önállóan nyolc esztendeje irányítom.

Mint mondja, a cégük ugyan a lakosságnak nyújtott szolgáltatásairól ismert, e mellett villamossági alkatrész kis- és nagykereskedelemmel is foglalkoznak a mûhely melletti boltjukban, a Bosch hivatalos viszonteladói, valamint a Magnetti-Marelli hivatalos márkaszervizeként mûködnek. E mellett a Fiat 500asokhoz is árulnak alkatrészek. Néhány esztendeje egy olasz céggel közösen akku-saru gyártásába kezdtek. Magyarországon piacvezetônek számítanak, Kelet-Európa számos országába szállítanak.

— Egyre inkább érezzük, hogy kinôttük a jelenlegi telephelyünket, azonban egyelôre nem találtunk megfelelô helyet egy új létesítésére. Egyre nagyobb szükség lenne rá, ugyanis a terveink között szerepel, hogy Olaszországból Pécsre hozzuk a termelés egy részét, a kézi munkát igénylô saru összeszerelést. Egyelôre keressük az erre felhasználható támogatási lehetôségeket. A mostani autók nagy része már hagyományos módon nem javítható, a számítógép beszélget a számítógéppel. Terveink között szerepel a mûszerpark cseréje is pályázati források felhasználásával – fejezi be beszélgetésüket Boda Benjamin.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság A tanulószerzôdés névre szólóan, pontosan meghatározza az elvárásokat, valamint a juttatásokat és azok mértékét. A fiatal tudja, miért dolgozik, s érdekeltté teszi abban, hogy minél jobb munka kerüljön ki a keze alól, ugyanis a jól teljesítôk a törvényben meghatározottnál magasabb ösztöndíjat kaphatnak.

A vállalkozók a különbözô kedvezmények igénybe vétele mellett kinevelhetik az utánpótlásukat, s a visszaigényelt szakképzési hozzájárulást oktatási célokra fordíthatják. A tanulók pedig a fizetés mellett egyéb, a többi dolgozót megilletô juttatásokban részesülnek, diákéveik pedig munkaviszonynak számítanak.

Az egykori Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai telepén kezdte meg mûködését a gépjármûvek mûszaki vizsgáztatását végzô Car-Boys Kft. január elsején. Láthatóan sokan ismerik a cégalapítókat, ugyanis megállás nélkül érkeznek az autók.

— Hárman hoztuk létre a céget, amikor már egyértelmûvé vált, hogy rövid idôn belül megszûnik a munkahelyünk, amelyet ahogy számos hasonló tevékenységet folytatót szintén utolért az autóipari válság – mondja Schrempf József ügyvezetô, aki maga autószerelô, valamint autóvillamossági-szerelô végzettséggel rendelkezik, s maga már több mint két évtizede ezen a területen ténykedik. – Néhány hónap alatt sikerült kialakítani a mûszaki vizsgáztató állomást, a Pécsi ÁG. régi telephelyének egyik hangárában. Már több, mint másfél évtizede az autós szakmában dolgozunk, gondoltuk megpróbálunk a saját lábunkra állni. A mûszaki vizsgáztatás mellett zöldkártya kiadásával és eredetiség vizsgálattal is foglalkozunk.

A legelsô pillanattól foglalkoztatnak tanulókat is, a Széchenyi Szakközépiskola és Gimnázium diákjainak gyakorlati képzése folyik náluk. Mindez természetesen nem a véletlen mûve. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy egyik ismerôsük kereste meg ôket azzal a kéréssel, elvállalnák-e a gyereke gyakorlati oktatását. Ôk igent mondtak, s tanulójuk késôbb beajánlotta hozzájuk két barátját is. Schrempf József maga már 1979 óta foglalkozik tanulóképzéssel, már az elsô munkahelyén a XIV. számú Afit-nál, ahogy a legutolsónál is voltak tanulói.

21

TANULÓSZERZÔDÉS

Az életre igyekeznek felkészíteni a tanulóikat — A tanulók hetente két napot vannak nálunk – folytatja tovább beszélgetésünket. — A napi munkában aktívan részt vesznek a vizsgáztatást végzô csapat tagjaként. E mellett a telephelyen mûködô autószerelô mûhelybe – amelylyel szerzôdéses viszonyban állunk, a mûszaki vizsgán felmerülô hibákat ott javítják ki – is átjárnak. Ott minden olyan típussal megismerkednek, részt vesznek azok javításában, amellyel nálunk nem találkoznak, mi ugyanis csak 3,5 tonnáig vizsgáztatjuk a jármûveket, az autószerelô mûhelyben pedig a gépjármûvek széles skálája – a különbözô típusú személygépkocsik és teherautók – megfordul.

Mint mondja, a jó órarendi beosztásnak köszönhetôen a hét minden napján van tanuló a mûhelyben, de csak annyi, akikre valóban oda tudnak figyelni, hogy elsajátíthassák a szakma alapjait.

E mellett a szakmai képzésük sokoldalúságát garantálja az is, hogy egy napot a mûszaki állomáson, egyet pedig az autóvillamossági mûhelyben töltenek. A mûszaki állomáson elsôdlegesen a diagnosztikai rendszer mûködését ismerik meg. A cég vezetôje annak a véleményének is hangot ad, hogy segítséget jelentenek a tanulók, például a diagnosz-

tikai méréseket szakmai felügyelet mellett rendszerint ôk végzik el. Kitért arra is, az utóbbi pár évben már csak érettségi után választható az autóvillamosságiszerelô szakma, ami a tanulók tudásán is meglátszik. Azonban ennek ellenére minden alkalommal elmondják a hozzájuk jelentkezôknek, rajtuk múlik, hogy a gyakorlati képzés során a szakmából mennyit sajátítanak el. Ha nem tanulnak, akkor hiába szerzik meg a szakmunkás-bizonyítványt, munkát hiányos szakmai ismeretekkel nehezen találnak, vagy hamar felmondanak nekik.

Hangsúlyozza, tudomásul kell venni, az elmúlt évtizedben az autószerelô szakma nagy változásokon ment át. A gépjármûvekben is a számítógépeké, az elektronikáé lett a fôszerep. Itt már azt is tudni kell, hogy a motorban mit mi vezérel.

— A magam részérôl nagyon fontosnak tartom, hogy a napi munka aktív részesei legyenek. Ezáltal tanulják meg, hogy mit jelent egy munkahely adott közösségében dolgozni. E mellett betekintést kaphatnak abba is, mit jelent magáncégnél dolgozni. Az életre igyekszünk felkészíteni ôket – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, várják a vizsgasoron.

Sz.K.

22

PORTRÉ

kávészünet Szili Károly

Ha a Tettye utcában, vagy környékén sétálunk, egyszer csak összetalálkozunk Szili Karcsival, az örökké sürgô-forgó iparossal.

— Min munkálkodsz Karcsikám?

— Nem tudok tétlenül ülni és várni, hogy múljanak a napok. Nekiálltam pár éve modernizálni a szülôi házunkat. Hátul pedig az udvarban, a sufni helyén kis lakást építünk egyetemista fiamnak, mire végez.

— Azért szokás szerint, kezdjük az inaséveknél. Jó apád fodrász volt, te is iparos akartál lenni.

— 14 éves koromban mentem tanulónak a Heim Pál utcai Villamos Gépjavító Ktsz-be. Megtanultam csínját-bínját a villanymotoroknak és a háztartási gépeknek. Jól begyakoroltam a tekercselést is. ’63-ban szabadultam és ugyanezen cég hûtôgép részlegénél is képeztem magam. ’70-ig a GELKÁ-nál is dolgoztam.

Jártam a vidéket. Megjelentek a kazánokra szerelhetô olajégôk a házak fûtésénél. Volt gond elég. A finom, Olaszországból hozott készülékek a mi gázolajunktól könnyen eldugultak, át kellett alakítani ôket.

— Ki gondolta volna, hogy az olajat leváltja a gáz. Ismét költségbe kellett vernie magát az embereknek. Napjainkban pedig a gáz áremelésrôl beszél az ország.

— Meg kell tanulni még egy-két dolgot a mai szakiknak. Most pl. a gázégôk szerelését, beszabályozását, hogy a drága gázból optimálisan fogyasszanak.

— A régi fodrászmûhelyben ipart váltottál ’77ben.

— Helyben szerettem volna dolgozni, a környéket ellátni.

— Hallottam egy kis hirdetés félreértésrôl veled kapcsolatban, ami nem is jött rosszul.

— Kiírtam, hogy olajégôt is vállalok javítani, így hát az ilyen igényeket is ill. címeket dobják be a levélszekrényembe. Mert ugyanis sûrûn ki kellett menni házhoz dolgozni és telefon híján így értesültem az újabb megrendelésrôl. Így mentem ki egy címre, kiderült, hogy sima olajkályhát kellett javítani. Gondoltam egyet, erre is ráálltam, beszereztem a szükséges alkatrészeket.

— Emlékszem, akkor még dübörgött a Kesztyûgyár. Minden dolgozó ott jött le elôtted az Ágoston tér felé. Bejöttek a szépasszonyok a mûhelybe, hogy ki kellene menni a lakásra mosógépet javítani.

De úgy hallottam, hogy hajszárító javítás címén is ki akartak hívni! Vajon miért? Azt nem lehetett volna behozni egy táskában?

— Ha-ha-ha, még az a jó, hogy itt a feleségem elôtt kérdezed. Már vártam tôled az ilyen kérdéseket.

— Azt is mesélted, hogy volt egy asszony, aki panaszkodott, nincs férfi a háznál, segítsd megjavítani a mosógépet. A hiba mégis az volt, hogy egy sliccgomb zárta el a vízcsôben a víz útját.

— Lehet, hogy így volt, de nagyon régen volt, akkor még nôtlen voltam.

Hogyan válasszunk nyomtatót?

Többen kérdezték, hogy a sok leírt információ mellett végül is mit nézzenek, kérdezzenek egy nyomtató beszerzésekor? Az év elsô számába ezért egy áttekintést, egy gyûjteményt állítottam össze, amit akár beszerzés elôtt is áttekinthet. Ez a cikk a nyomtatók és a nyomtatófestékek kiválasztásához szeretne hasznos tanácsokat adni.

Mit kell végiggondolnia egy nyomtató beszerzése elôtt?

Ahhoz, hogy a megfelelô nyomtatót vásárolja meg, hat kérdésre kell minél pontosabban válaszolnia.

1. Színesben vagy csak feketében szeretne nyomtatni?

Ha csak fekete nyomatokat szeretne készíteni, például otthoni vállalkozáshoz, akkor lehet, hogy egy kisebb lézernyomtató az ön ideális gépe.

Ha színes nyomtatásra is szüksége van, akkor célszerû egy tintasugaras gép mellett döntenie. Ezek a gépek kicsik, csendesek, már 10 000 Ft-tól beszerezhetôek.

2. Mekkora összeget tud szánni a beszerzésre?

Bármilyen márkájú és árú nyomtatót vásárol, a nyomat minôsége a mai nyomtatók mindegyikénél biztos, hogy megfelelô lesz.

A lényeges különbség az egyes típusok és márkák között az egy lapra esô festékköltségben és a gép szolgáltatásaiban van.

A tapasztalat az, hogy minél olcsóbb egy készülék, annál magasabb késôbb az üzemeltetés költsége, azaz egy kinyomtatott lap festékköltsége.

3. Várhatóan mennyit fog nyomtatni havonta?

Ha otthonra keres nyomtatót és mindössze havi néhány tíz oldal nyomtatását tervezi, akkor a legolcsóbb tintasugaras nyomtató is bôségesen elegendô lesz erre a célra. Hasznos tipp: ha valóban ilyen keveset fog nyomtatni, akkor célszerû olyan típust választani, ahol a nyomtató patron a fejet is tartalmazza, ez az úgynevezett monoblokk, minden az egyben patron. Ha havi több száz oldalt nyomtatna, akkor már

Dél-Dunántúli Gazdaság — Jót is hallottam rólad, azt hogy itt a környéken az öregeknek sok mindent megjavítasz ingyen.

Volt amikor süteményt kaptál, hálájuk jeléül. Ha egyszer zserbót hoznak, hívjál fel. Még egy jótétemény: még régen az Ágoston téren volt az öregek otthona.

Ott is sok társadalmi munkát végeztél. Igaz?

— Kaptam egy elismerô oklevelet „Az egészségügy és a szociális ellátás érdekében végzett eredményes munkáért” címmel.

— A mai világban szinte szokatlan az ilyen közvetlen ember, aki jó érzést kelt lakókörnyezetében.

— Anyámékat mindenki ismerte. A Tettye környéke olyan, mint egy kis falu.

— Az évek során milyen emlékezetes munkát hoztak hozzád, amire visszaemlékezel?

— Volt egy mosógép, amelyen a svéd koronát ábrázoló jelvény volt. Nagyon öreg volt, három lábon állt, mint egy dobkályha. Megjavítottam.

— Szabadidô, hobbi? Úgy tudom az orfûi vitorlás klub tagja vagy?

— Igen, ott regenerálódok, szívom a friss levegôt, jókat fôzünk a parton. Nyáron vitorlás gyerektáborokat szoktunk szervezni.

— Büszke vagy ötödéves orvostanhallgató fiadra.

— Igen, sokszor elgondolkodom. Hogy bírja a tanulást, a számítógép szerelést, mint hobbit, tanulmányi eredményével pedig Szeged város ösztöndíjasa.

— Még a végén híres ember lesz a fodrász nagypapa és az iparos apa gyermekébôl. Meddig barkácsolgatsz még?

— Amíg egészségem engedi. Júliusban leszek ’65 éves.

— A születésnapodra kapsz egy táblát és sutyiban kiakasztom.

LEHETETLENT AZONNAL VÁLLALOK CSODÁRA EGY KICSIT VÁRNI KELL További szép éveket!

– Birinyi Zoltán –

megérheti egy drágább gépet vásárolni. Az olcsóbb gép festéke többe kerül, a különbözetre hónapok alatt elkölthetjük a nagyobb és a kisebb gép közötti árkülönbözetet. Tipp: Napi 8 oldal kinyomtatása már hónap végére 200-250 oldalt tesz ki. Ha rendszeresen nyomtat, a várható igény az elôzetes becslésnél több lesz az elrontott nyomatok, próbanyomatok miatt!

4. Milyen egyéb szolgáltatásokat vár a nyomtatónktól?

A legismertebb extra szolgáltatások: — nyomtatás memóriakártyáról, számítógép nélkül — CD, DVD lemez nyomtatása (tintasugaras nyomtatónál, speciális lemez kell hozzá!)

— Többféle kábel fogadása (a ma használatos USB kábel mellett a régebbi szabványú kábel is. Régi számítógépeknél hasznos lehet.)

— DOS-os nyomtatás: a régi DOS alatt futó pl. könyvelô programok csak erre alkalmas nyomtatóval tudnak nyomtatni. Az olcsóbb típusok ezt már nem tudják!

5. Milyen sûrûn fogja használni?

Ha hónapokig nem használja a nyomtatóját, fôként nyáron beszáradhat a nyomtatófej. A fej egyes típusoknál a gép áránál is többért, más esetekben pedig egyáltalán nem cserélhetô. Ilyen felhasználásra válasszon inkább monoblokk patronos gépet, amelyrôl a 3. pontban már szó volt.

6. Mennyibe kerül hozzá a festékanyag?

A festék áránál két dolgot érdemes pontosan megtudni: mennyibe kerül a festék és hány oldalt lehet vele nyomtatni? Ha a festék árát elosztjuk a vele nyomtatható oldalak számával, megkapjuk az egy lapra jutó költséget. Ez alapján már össze lehet hasonlítani az egyes típusok költségét.

Ha hasznosnak tartotta a cikket és szeretne errôl többet olvasni, a cikk bôvebb változatát elérheti ezen az Internet oldalon: www.NyomtassOkosan.hu/hogyan-valasszon-nyomtatót. Köszönöm a figyelmét és sikeres válogatást kívánok!

Harman Tibor – www.Nyomtassokosan.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

ADÓZÁS

23

A nôk kedvezményes nyugdíjba vonulása 2011-tôl 2010. bôvelkedett a jogszabály változásokban olyannyira, hogy még a szakembereknek is nehézséget okoz a gyakorlati életbe történô átültetésük, és szinte azonnali alkalmazásuk.

A média ugyan a ténnyel, hogy a nôk negyven év munkát követôen nyugdíjba vonulhatnak, viszonylag sokat foglalkozott, de a jogszabály változáson kívül nagyon fontos dologgal nem foglalkozott mélyrehatóan: Hangsúlyozzuk, hogy nem új jogszabályról van szó! A 2010. évi CLXX. törvény – kihirdetve a Magyar Közlöny 2010. december 30-i 200. számában – 1. §-a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-át (2a)-(2d) bekezdéssel egészítette ki. Ugyanezen közlönyszámban megtalálható végrehajtásáról szóló 354/2010. (XII. 30.)

Korm. rendelet ami viszont új jogszabály.

A 2011. január 1-jétôl hatályos rendelkezés szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nô is, aki legalább negyven év jogosultsági idôvel rendelkezik, és azon a napon, amelytôl kezdôdôen az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Az elôírt jogosultsági idô – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Figyelem! A jogosultsági idô teljesen új fogalmat takar, és nem azonos a szolgálati idô fogalmával! Kizárólag nôk esetében értelmezhetô, a nôk kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és a lényege az, hogy a jogalkotó azt mondja: amennyiben van 40 év

jogosító idô, akkor a nô öregségi teljes nyugdíjba vonulhat.

Nagyon fontos tudni azt, hogy nincs életkori feltétel (mint pl. az öregségi nyugdíj, vagy az elôrehozott öregségi nyugdíj esetében), azaz, ha valaki (csak nôk!) 18 éves korától megszakítás nélkül dolgozik, akkor 58 éves korában nyugdíjba vonulhat.

dott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idôvel szerzett a nô.

Tehát, az „otthonmaradtam gyermekemet nevelni, mert nem tudott senki vigyázni rá”-kategóriát nem sorolták ebbe a részbe, vagyis nem a gyerekszülés, vagy a klasszikus gyereknevelés alapozza meg a jogosító idô ezen részét.

De mi az a jogosító idô? A jogosító idô – elismervén a nôk családi szerepét, amely modellben a keresôtevékenység és a gyereknevelés a két legfôbb pillér – a keresôtevékenységbôl származó jogosító idôbôl és a gyereknevelésbôl származó jogosító idôbôl tevôdik össze.

A keresôtevékenységbôl származó jogosító idô a szolgálati idô azon része, amelyet ténylegesen munkavégzéssel, illetve egyéb keresôtevékenységgel töltött az illetô személy.

Magyarul: ebben a részben nem veszik figyelembe sem a szakmunkásképzéssel, sem a felsôfokú tanulmányokkal, sem a munkanélküli járulékokkal szerzett éveket – ezek a „tiszta munkás évek”.

Ezen évek számának kell minimálisan 32-nek (meghatározott törvényi kivétel esetén 30-nak) lennie.

A gyereknevelésbôl származó jogosító idô a szolgálati idô azon része, amelyet a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbe foga-

A jogosító idônek összesen legalább negyven évnek kell lennie, amelybôl a keresôtevékenységbôl szerzett szolgálati idônek minimálisan 32 évet kell kitennie, tehát a gyerekneveléssel szerzett jogosító idônek – alapesetben – a 8 év elegendô.

Ha egy nô 40 jogosító évet szerzett keresôtevékenységbôl, vagy azzal egy tekintet alá esô jogviszonyból, akkor máris jogosult a nyugdíjra, ha 39 évet, akkor még 1 év jogosító idô kell gyereknevelésbôl, ha 38 évet, akkor kell még 2 év a gyereknevelésbôl, és így tovább. Érdemes azonban arra is felhívni a hölgyek (urak) figyelmét, hogy továbbra is hatályban van az elôrehozott öregségi nyugdíj intézménye.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a kormány meghosszabbította 2011. december 31-ig a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetôségét is, így 2011. december 31-ig még lehet megállapodást kötni a munkaadóval. A kedvezményezett korosztály az 1953. december 31-ig születettek.

A nôk kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetôségeirôl érdeklôdôk, vagy érintettek figyelmét felhívjuk a www.konyvelozona.hu oldalon megjelent írásra, amely átfogó jelleggel, teljes alapossággal kielemzi a lehetôségeket, és kétely esetén a honlapon keresztül feltett kérdésekre gyors, szakszerû válasszal is szolgálnak.

NYUL ÉVA a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Adóklubjának elnöke

24

INNOVÁCIÓ

Innováció politika alakulása 2011-tôl Az innovációt érintôen átalakuló intézményrendszer új struktúrája a következô. A Kormány 303/2010. (XII. 23.) számú rendelete alapján a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnevezése 2011. január 1-i hatállyal Nemzeti Innovációs Hivatalra változik, és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal ezzel az elnevezéssel mûködik tovább.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére a rendelet hatálybalépését megelôzôen kötött támogatási szerzôdések tekintetében – a nemzetközi és az európai uniós vonatkozású támogatási szerzôdések kivételével – a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jogutódja a fejlesztéspolitikáért felelôs miniszter által a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap mûködtetésére kijelölt szerv.

A kijelölés megtörténtét követôen a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot a jövôben az a szerv kezeli majd.

Az új hivatal feladatai között szerepelnek a következôk: részt vesz a tudomány-, technológia- és innováció politika kidolgozásában, majd végrehajtásában, és ellátja a nemzetközi, illetve uniós együttmûködéssel járó feladatokat. A feladatok közé tartozik még a kutatás-fejlesztés területén megvalósuló magyarországi befektetések ösztönzése, és a magyar kutatás-fejlesztési eredmé-

nyek nemzetközi piacra juttatása is. Az új hivatal – elôdjéhez hasonlóan – részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában. Új feladat viszont a részvétel a tudás- és technológiaintenzív kisés középvállalkozásokba fektetô kockázati tôkealapok mûködtetésében. Új néven, de továbbra is mûködik a szabadalmi hivatal A 2010. évi CXLVIII. törvény értelmében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezése 2011. január 1-tôl Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára (SZTNH) változott, igazodva a Hivatal széleskörû – valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formát magába foglaló és a szerzôi jog területére is kiterjedô – tevékenységéhez.

A Hivatal hatáskörére vonatkozó rendelkezések is változnak, tükrözve a módosításokkal bôvülô feladatkört. Az SZTNH által ellátandó új feladatok felölelik a szerzôi jog területén a közös jogkezelô szervezetek nyilvántartását és felügyeletét. Kiterjednek továbbá az egységes országmárka kialakításához való hozzájárulásra, a jellegzetes magyar termékek hírnevének elômozdítására is. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület mûködtetésével kapcsolatos feladatok pedig immár törvényi szinten is megerôsítésre, rögzítésre kerültek.

A törvény emellett a Szellemi Tulaj-

Alapfokú iparjogvédelmi képzés indul „Iparjogvédelem nélkül a társadalom olyan, mint a rák – tud menni hátra vagy oldalra, de elôre nem.” (Mark Twain) Miért fontos, hoz-e üzleti hasznot a szellemi tulajdon? Tény, hogy nyilvántartása „valamivel” bonyolultabb, mint az egyéb fizikailag is megjelenô eszközöké, raktárkészleté. Azonban a vállalkozás jellegétôl függôen az értéke akár többszöröse is lehet.

Egy korábbi OECD jelentésbôl idézve: „A magyar iparjogvédelmi tevékenység (szabadalmak, EU-védjegyek és formatervezési/ipari minták bejelentése) intenzitása messze elmarad az OECD, illetve az EU25 átlagától”.

Magyarország annak ellenére, hogy feltalálók és találmányok tekintetében a világ élvonalában van, a gazdasági mutatóiban ez nem látszik meg. A kamara 2011 márciusában induló alapfokú iparjogvédelmi képzésén – egyelôre – nem a világelsôséget célozzuk meg, de megpróbáljuk ráébreszteni a hallgatókat meglévô értékeik védelmének fontosságára.

Az elôadót a Magyar Szabadalmi Hivatal jogutódja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala delegálja. Az akkreditált képzés díja bruttó 30.000 Ft, tisztelettel vár minden érdeklôdôt az Innovációs osztály.

CsG

Dél-Dunántúli Gazdaság don Nemzeti Tanácsa néven újjáalakítja a szellemi tulajdonért felelôs kormányhivatal vezetôjének jelenleg Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács néven mûködô tanácsadó testületét.

Folytatja munkáját az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Központ (OTKA), mint a Magyar Tudomány Nemzeti Intézménye. A szervezet feladata A tudományos kutatások és a kutatási infrastruktúra független, széles körû támogatása, a fiatal kutatók segítése, nemzetközi színvonalú eredmények létrehozása, új tudományos törvényszerûségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása érdekében. (OTKA törvény) Az Enterprise Europe Network hálózat továbbra is folytatja megkezdett munkáját, mint a legnagyobb európai gazdaságfejlesztési-innovációs hálózat.

A program egyik vezetô partnere a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, amely továbbra is a vállalkozások fejlesztését tûzte ki fô célul.

Mûködik a Regionális Innovációs Ügynökségek hálózata is, azonban a jövôjükrôl hivatalos információ egyelôre nem áll rendelkezésre.

A Magyar Innovációs Szövetség folyamatosan támogatja és szervezi a gazdasági szereplôk innovatív tevékenységét. A regionális iroda Higi Gyula vezetésével nemrég együttmûködési megál-lapodást kötött a közös szakmai munka érdekében a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával.

Az egyetemi – gazdasági kapcsolatok erôsítésére, az ipari igényekre alapuló kutatások elôsegítésére a kutatáshasznosítási és technológiatranszfer központok szolgálnak. A Dél-Dunántúlon Pécsett és Kaposváron: Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, illetve Kaposvári Egyetem Innovációs és Tudástranszfer Iroda.

Fontosabb web oldalak: www.enterpriceeurope.hu www.otka.hu www.sztnh.gov.hu www.ddriu.hu www.innovacio.hu www.innovacio.pte.hu www.ke.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚJ TAGJAINK

InnoTeq Kft: innovációban erôsek Új kamarai tagunk olyan informatikai cég, amely munkája során a kreatív, újszerû megoldásokra, az innovációra helyezi a hangsúlyt és klaszter szintû együttmûködésekben gondolkodik. Legfontosabb szoftverfejlesztési munkái a környezetiparhoz és a kulturális/kreatív területhez köthetôk. Az InnoTeq Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. két ügyvezetôjét, Rendes Pétert és Bíró Lászlót egy rövid bemutatkozáson kívül arra is kértük, indokolják meg röviden a kamarai csatlakozás miértjét.

Az InnoTeq Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. egy száz százalékban magyar tulajdonban lévô cég, amely éppen négy évvel ezelôtt kezdte meg mûködését. Meghatározó tevékenységi körünk kiterjed térinformatikai és multimédia fejlesztések, hálózati alkalmazások megtervezésére, kivitelezésére, valamint az ezekhez kapcsolódó informatikai tanácsadási szolgáltatások és szakértôi munka biztosítására. Munkánkat nemzetközileg elismert szabványok és módszertanok alapján végezzük – kezdte a vállalkozás bemutatását Rendes Péter, a kft. egyik ügyvezetôje. A beszélgetésbe természetesen Bíró László, a másik alapító is bekapcsolódott.

— Tevékenységünk ismertetésekor fontos hangsúlyozni, hogy a cég megalapítása óta több

K+F fejlesztésben is részt vettünk, s bátran állíthatjuk, próbálkozásainkat minden esetben siker koronázta. Ezt támasztja alá, hogy az eddigi innovációs törekvéseink és eredményeink elismeréseként 2009-ben és 2010-ben is a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Díj pályázaton a díjazottak között voltunk. A Baranya Megyei Levéltárral együttmûködve – közel kétéves fejlesztés eredményeként – tavaly júniusban készült el a „Pallium” elnevezésû, térinformatikai alapú levéltári nyilvántartó rendszerünk. Ennek segítségével mára lehetôség nyílt a digitalizált archív térképek interaktív közzétételére, az adatok, kapcsolódó dokumentumok földrajzi visszaszármaztatására. Egy másik sikeres Baross pályázatunknak köszönhetôen, az Aquaprofit Zrt.-vel és a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karával kezdtünk közös fürdôinformatikai K+F projektbe, míg a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal közösen a Dél-dunántúli Vízügyi Információs Rendszer kifejlesztésében veszünk részt – sorolta az eddig elért jelentôsebb eredményeket Bíró László ügyvezetô.

Arra a kérdésre, hogy kik a legfontosabb partnereik, Rendes Péter elmondta: megrendelô-

25 ink köre a tavalyi évben a régió két meghatározó multinacionális cégével, az Elcoteq Magyarország Kft.-vel és a British American Tobacco Magyarország Kft.-vel bôvült. Az InnoTeq Kft. a piaci partnerekkel történô folyamatos kapcsolattartás mellett kiemelten fontosnak tartja az aktív együttmûködést az akadémiai szférával. Ebbôl aztán logikusan következik, hogy meghatározó partnerünk a régióban a Pécsi Tudományegyetem, a Baranya Megyei Levéltár, valamint több múzeum is. Számos közös projektet zártunk sikeresen, munkatársaink pedig az egyetemen is oktatnak, rendszeresen vezetnek kurzusokat, tanfolyamokat és tartanak elôadásokat. Feladataink megoldása során tudatosan törekszünk hallgatók bevonására és gyakornokok alkalmazására. Itt fontos még azt is megemlítenem, hogy társaságunk tagja a Dél-dunántúli Környezetipari Klaszternek, valamint alapító tagként részt vettünk a Kulturális Örökség és Digitális Kultúra Innovációs Klaszter megalakításában.

Bíró László megjegyezte még, hogy munkatársaik a saját szakterületükön több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, de kreatívan állnak az új, kihívást jelentô feladatokhoz is. Érdeklôdésünkre, miszerint egy jól mûködô, sikeres cég vajon mit vár el a kamarai csatlakozástól, Rendes Péter válaszában megfogalmazta: — Reményeink szerint a kamarai csatlakozás lehetôséget ad regionális üzleti kapcsolataink kiterjesztésére, a pályázati lehetôségek még eredményesebb kihasználására, a klaszterkapcsolatok bôvítésére és a gazdasági és üzleti információk hatékonyabb elérésére.

E.É.

Rácz Tanya: hívogató, vendégváró, egyedi hangulatú panzió A dél-dunántúli régióban – vélhetôen – kevés olyan polgár él, aki ne találkozott volna legalább egyszer a mesés természeti környezetben lévô Rácz Tanya nevével. Annyi azonban bizonyos, hogy megszámolni is lehetetlen azokat, akik családjukkal, cégükkel, vagy akár egyénileg élvezték már a híres panzió vendégszeretetét. Az új kamarai tagsággal kapcsolatban Rácz Károly, a Rácz Tanya tulajdonosa válaszolt kérdéseinkre.

A Rácz lovastanya a baranyai megyeszékhely, Pécs szomszédságában, az orfûi vízi paradicsomot körülölelô Mecsek lankáinak tövében fekszik.

E táj egyik legfôbb ismérve tehát a jó levegô, illetve a mesés természeti környezet. A családias hangulatú panzió ötven hektáros területet ölel fel, amely kiválóan alkalmas aktív és passzív pihenésre, kikapcsolódásra, szórakozásra, komplett családi napok lebonyolítására. A Tanyára betérô vendégeket saját horgásztó, ötven ,

gyönyörû lóból álló ménes, egy különleges mini állatkert, medence és persze számos egyéb turisztikai szolgáltatás várja. A panzió – kitûnô fekvésének köszönhetôen – lehetôséget kínál a környéken fekvô történelmi, illetve turisztikai nevezetességek megtekintésére.

— Aki járt már az ön panziójában, láthatta, hogy az utóbbi években folyamatosan épül, szépül, fejlôdik a kúria...

— Ez így igaz. Az elsô jelentôs fejlesztés 2001-ben zajlott a Rácz Tanyán, amely gyakorlatilag teljes felújításból és a panzió jelentôs mértékû bôvítésébôl állt.

Mindez azt jelenti, hogy napjainkban a korábbi kapacitásunknál jóval több vendéget – 96 fôt – tudunk egyszerre elszállásolni.

Szobáink közül 19 kétágyas, amelyhez természetesen pótágy is tartozik. Amíg a turista szobáink 2-3-6 és 7 ágyasak, az átlagos szobákban 2-3-4 fô tud megpihenni. A II. osztályú

éttermünk konyháján kitûnô magyaros, tájjellegû és vegetáriánus ételek egyaránt készülnek. Amikor pedig itt lent délen beköszönt a jó idô, természetesen lehetôség nyílik a szabadban történô idôtöltések sokaságát kipróbálni. Mindez azt jelenti, hogy tavasztól késô ôszig nyílik lehetôség a különbözô fajtájú fôzôcskézésekre. Így tehát amikor beköszönt a jó idô rögtön elôkerül a grill, a bogrács, az üst, a nyárs is, miközben begyújtjuk a kemencét.

A tanyán korlátlan lehetôség nyílik különbözô rendezvények lebonyolítására. Esküvôk alkalmával a fiatal pár feldíszített lovas hintón érkezik.

Nagyobb létszámú magán vagy céges összejövetelek, sportrendezvények lebonyolítására is van lehetôség.

— Miért döntött a kamarai csatlakozás mellett?

— Elsôdlegesen a szakmai támogatás, segítségnyújtás reményében csatlakoztunk ebben a nehéz gazdasági helyzetben. Bízunk a kamara szakmai tudásában, és azt szerettük volna érezni, hogy mi is tartozunk valamilyen üzleti közösséghez.

E.É.

26

KULTÚRA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elkészült a Pécs Lexikon A 2007-ben elindított szerkesztôi, kiadói munka 2010. december 8-án lezárult. Háromezer példányban megjelent a 4600 szócikket, 2600 fotót és ábrát tartalmazó, színes, kétkötetes, DVD-vel kiegészített Pécs Lexikon. Magyarországon a budapesti 1973-as kiadása után a pécsi a második ilyen terjedelmû városlexikon.

A Baranya múltja és jelenje c. kétkötetes, a várost és a megyét bemutató elsô összefoglaló mû 113 éve jelent meg Várady Ferenc szerkesztésében, mely megelôzte, egyúttal némileg pótolta az Abaúj-Torna megyétôl Zemplénig megjelent vármegye monográfiák sorából hiányzó Baranya kötetet. Nem készült a Sopronhoz, Heveshez hasonlatos, feltáró kutatásokat rendszerezô Baranya mûemléki topográfia. Ennek mintegy pótlására 1956-ban jelent meg a Városképek – Mûemlékek sorozatban Dercsényi-Pogány akkori ismereteket rögzítô Pécs könyve. Hosszú ideje készül a Pécs Története Alapítvány gondozásában a nyolckötetes Pécs nagymonográfia.

Mindezen hiátusok pótlására felmerült a Pécs Lexikon kiadásának igénye.

Példaként az 1973-ban kiadott Budapest Városlexikon szolgált. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, dr.

Síkfôi Tamás létrehozta a Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft.-t Simon Attila vezetésével, hátteret biztosítva ezzel a szakmai munkához. Dr. Romváry Ferenc fôszerkesztô, a négytagú szerkesztôbizottság és további hat szakszerkesz-

tô irányította a 131 szócikk-író munkáját. A szerzôk közt vannak egyetemi tanárok és PhD-hallgatók, középiskolai tanárok, gazdaság-, társadalom-, egyház-, oktatás-, orvos- és sporttörténészek, levéltárosok, könyvtárosok muzeológusok. A Pécs Lexikon elsô kiadása a gyomai Kner Nyomdában készült, 3000 példányban, hagyományos és bôrkötéses változatban, 2010-ben, az EKF évében.

A kétkötetes Pécs Lexikon 1050 olPécs Lexikon Konzorcium és a Pécs Lexikon Nonprofit Kft. alapítójáról A Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter és a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület kreatív ipari projekteket generál és menedzsel. A klaszter és a KIKK a Dél-Dunántúli Régióban mûködik, közel 40 szervezettel együttmûködésben.

A DDRFÜ és az NKTH támogatásával mûködô szervezet a Pécs Lexikon Konzorcium alapítója.

dalon a szerzôk 4600 szócikkét és mintegy 2600 képet tartalmazza. A lexikon tudományos alapossággal foglalja össze és teszi könnyen áttekinthetôvé a kétezeréves Pécs szerteágazó múltját, társadalomtörténetét, gazdaság-, ipar- és kereskedelem-történetét, kihangsúlyozva az ezeréves Pécsi Egyházmegye, a nagyjelentôségû szén- és ércbányászat, valamint a Pécsi Tudományegyetem városépítô szerepét. Bemutatja Pécs kulturális életének – irodalom, zene, színház, balett, képzô- és iparmûvészet – gazdag múltját és jelenét, a közgyûjteményeket, az intézményeket, a szervezeteket, a pécsi sport neves alakjait és intézményrendszerét, valamint a jeles pécsi személyeket. A második kötetben elhelyezett DVD melléklet a 400 fotóval és 32 kisfilmmel, filmrészlettel további élményt nyújt az olvasónak.

A kiadó – Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. – minden érdeklôdô számára elérhetôvé tette az alkotással kapcsolatos információkat (pl.: címszóállomány) a www.pecslexikon.hu internetes oldalon, ahonnan online megrendelés is feladható.

A Pécs Lexikon kiadvány adatai: — két kötetes, 1050 oldal, színes nyomású, 195x283 mm — a hagyományos kiadású: keménytáblás kötés, aranyozott szöveggel, védôborítóval — az exkluzív kiadású: eozin kerámiával díszített, bôrkötésû — DVD melléklet (400 fotó, 32 film, filmrészlet kb. 40 perc terjedelemben) Az elsô kiadásban 2600 példány hagyományos, 400 példány exkluzív kötészettel jelent meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Télvíz idején Némi vita alakult ki közöttünk, hogy vajon hány éves is lehet Óbudán, egész pontosan a Római parton a Bivalyos Étterem. Már nem a jelenlegi formájában persze, hisz gyanítható, sôt, néhol észrevehetô is, hogy a házat sokszor átépítették. A vita csúcspontján megjelent Seregélyesi János barátunk, aki régi ösmerôje az óbudai becsületveszejtôknek, és elmondta, hogy háromszáz évvel ezelôtt már bizonyosan volt valamiféle vendéglátás a mai Királyok útján.

Megtudtuk azt is, hogy egykoron a közeli gázlón hajtották át az Alföldrôl Bécs felé útnak indított csordákat – innen a hely neve.

Ezzel tehát eldôlt minden vita, pontosabban csak majdnem minden, mert az étlap fölött azért még sor került némi disputára. Többfélét szerettünk volna fogyasztani, hogy minél részletesebb beszámoló jelenhessen meg ezeken a hasábokon, de a harcsapaprikás valahogy mindannyiunknak nagyon tetszett. Végül Jancsi evett csülkös pacalt, Hegedûs Attila barátom maradt a harcsánál, nekem viszont a tepertôs házilepénnyel tálalt babgulyás jutott. Nem tudom, nem én jártam-e a legjobban? Egészen biztos, hogy megismétlem a látogatást, még ha nem is télvíz idején, hanem nyáron, amikor a hatalmas platánok alá, a kerthelyiségbe kiülni jó. Elmondhatom: az évszak egyebekben semmit sem befolyásolt, egészen kiváló ízvilág tárult föl elôttem.

Utóbbi kifejezést amúgy Pap Zoltán barátomtól kölcsönöztem, akivel egy pacalipari kongresszuson vettünk részt, igaz, már Pécsett, a Gulyás büfében. Velôs pacal volt nálunk terítéken, köret nélkül, friss, puha kenyérrel, és ekkor hangzott föl Zol-

27

VENDÉG-OLDAL

csi elragadtatása. Jenô fôszakács úr ismét maradandót alkotott ebben a mûfajban (is).

Ennyit az elôzményekrôl, s most a levelezési rovat következik. Néhány alkalommal ezelôtt rövid összefoglalót közöltem az egészen különleges fröccsökrôl. Itt említettem meg a Németh-féle peciált, mint olyat, amelyben valószínûleg a legkevesebb a szódavíz, ugyanis így készül: teletöltenek egy szép csengésû, három decis borospoharat jóféle rizlinggel, majd éppen csak beletüsszentenek a szódával. Egyik kedves olvasónk azonban egy még különösebb változatról is beszámolt. Ôk úgy készítik a maguk fröccsét, amit száraznak neveznek, hogy a hazai kereskedelmi forgalomban kapható legnagyobb (értsd: négy decis) borospoharat teletöltik száraz vörösborral, lehetôleg merlot-val, ellônek fölötte a szifonnal, és az a pár csepp, ami lehullik a szénsavas vízsugárból a pohárba, na, az teszi a bort fröccsé.

Se peciált, se szárazat nem találtam ugyan a Millennium Étterem fröccs- illetve italválasztékában, de ettôl még ragyogóan éreztem magam. A helyet, ugye, ismerjük, Pécsett, az alagút fölött székel, bemutatni talán nem is igen kell, hozzáteszem, talán itt sem a tél az igazi évszak (bár hol az?), hanem a nyár, hisz a bivalyoshoz hasonlóan itt is kellemes kerthelyiség hívogat.

Az étlap viszonylag egyszerû, de elég sokrétû ahhoz, hogy a törzsvendég se unjon rá, és néhány igazi meglepetést tartogat. A meleg elôételek között például a rántott füstölt sajt kínálja magát, beláthatják, kénytelen voltam kipróbálni, hisz a füstölt változatot soha nem ettem még rántva. (Hozzá teszem: pörköltben már igen. A hús egy

ötödével megegyezô mennyiségû füstölt sajtot akkor reszeljük bele a pörköltbe, amikor az már majdnem kész. Próbálják ki, nem fogják megbánni. A garanciát nálam érvényesíthetik. Nem szököm el a felelôsségre-vonás elôl.) A rántott változat is mesteri, semmi kétség. Érdekes a roston sült tengeri hal, amelyhez kapros burgonyát adnak (ez utóbbi is nóvum volt számomra), illetve, ha már a halaknál tartunk, a citromos mártásban úszó filé, amihez tagliatelle jár. A rák sokféle változatban tûnik föl, a hideg elôételek között saláta, a meleg elôételek között fokhagymamártásos, roston sült garnélafarok csábít.

Magam a hentes borda felé tettem még egy kis kitérôt, meg persze az évszaknak megfelelô gesztenyepürék felé. Azért írok többes számot, mert a hab-gyümölcs arány olyan jól eltaláltnak bizonyult, hogy kár lett volna a következô látogatásig várni az ismétléssel.

Sz. Koncz I.

Borajánló Légli Ottó Lugas 2008 Ismét eltelt egy év, és megválasztották a 2010-év bortelmelôjét, Légli Ottó személyében. A balatoni borász már többször volt a cím várományosa, a sikert az elmúlt év hozta meg. A szôlôterületek a Balatonboglári Borvidéken, a Somogyi-dombság és a Balaton közeli lankáin találhatók. A változatos felszínû, védett, meleg domboldalon, magas mész és agyagtartalmú lösztalajon, érett, zamatos, harmonikus borok „teremnek”. Fô szôlôfajták: Chardonnay, Olaszrizling, Rajnai Rizling, Sauvignon Blanc, Zenit, stb. A felsorolásból is látszik, hogy uralkodóan a fehér fajták találhatók meg az ültetvényeken, mert a Légli borok mindig légiesen könnyûek, ahogy ezt a fehér borok egy részétôl elvárjuk.

Légli Lugas fantázianevû bora 2008-as évjárat, összetételét tekintve Sauvignon Blanc, Olasz- és Rajnai Rizling házasítása. Ez a trió gyümölcsös, zamatos, lendületes, pont olyan kellemes mint egy forró nyári napon a lugas árnyékában üldögélni, és a hûvös párától opálos pohárból jóízûen kóstolgatni ezt a kiváló bort. Légli Ottó nem titkolt szándéka, hogy egy borban megfogalmazza, ahogy ma a birtok gondolkodik termôhelyrôl, fajtákról, adottságokról és lehetôségekrôl.

Azok, akik megkóstolják a Lugast, találkoznak azzal a harmóniával, amelyet a pincészet képvisel. Ajánlom könnyû húsok és tartalmas saláták kísérôjének.

Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Karfner Csaba – Volvo V60 A barkács és serleg nagykereskedelemmel foglalkozó Szinkrón Kft. ügyvezetôje Volvo rajongó, vele próbáltuk ki a márka legújabb modelljét az Autokont Kft. V60-as tesztautóját.

— Emlékszem egy interjúra a kilencvenes évekbôl, ahol szintén Volvósként nyilatkozott, azóta nem változott a szeretete a márka iránt?

— Én is emlékszem a riportra, de az valóban nagyon régen volt már. Akkor az elsô Volvómmal, egy 850-essel jártam. Utána egy XC70, majd a mostani S80-as következett. Ha utánaszámolok, 17 éve Volvóval járok, és elégedett vagyok az autókkal.

— Miért éppen a svéd márka?

— Úgy gondolom, ha valaki autómárkát választ, akkor egy számára fontos tulajdonságra is szavaz. Ez lehet a méret, az elegancia, a sportosság, a csúcstechnológia, a megbízhatóság, vagy esetünkben a biztonság. A Volvót azért választottam mert számomra a biztonság a legfontosabb. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az autó az imént felsorolt tulajdonságokkal nem rendelkezik, de a legjellemzôbb tulajdonsága a biztonságosság, ez forrt össze leginkább a márkanévvel.

— Ha a formát nézzük, inkább egy sportkombi jut eszembe, mint egy guruló páncélszekrény.

— Már az elôzô 60-as is a Volvo sportosabb sorozata volt, ez a kocsi pedig egy igazi sportos kombi. Úgy gondolom, hogy a biztonság ennél az autónál is a legfontosabb paraméterek közé tartozik. A karosszéria csak hosszabb vizsgálódás után árulja el mindezt, például a hûtômaszkon áttekintve egészen hátul láthatjuk a hûtôt, ami egy kisebb koccanásnál nagy elôny lehet. A szélvédô felsô részén látható érzékelô mennyiség már jelzi azt, hogy a lemezek alatt olyan biztonsági elektronika van, ami ismét irányt mutat az autóiparnak, hogy milyen irányba fejlesszenek.

Például a gyalogosfelismerô rendszer egy olyan újítás, mint annak idején a fejtámla vagy a biztonsági öv volt.

— Sokan idegenkednek az elektronikus kiegészítôktôl.

— Természetesen ezek a berendezések nem vezetnek helyettünk. Nem is szabad vakon megbízni bennük. Sok esetben azonban megmenthetnek egy balesettôl, vagy az elszenvedett baleset súlyosságát csökkentik. Az én autómban van adaptív távolságtartó és balesetre figyelmeztetô rendszer, és volt olyan eset amikor megmentett a koccanástól. Hirtelen megállt a sor, éppen másfelé figyeltem, a rendszer csipogására kaptam fel a fejem és sikerült megállnom.

Sajnos baleset részese is voltam

már, nem az én hibámból történt, de az autó maximálisan megvédett, sértetlenül szálltam ki belôle.

— Lehet a 21. században meghatározó biztonsági újításokat fejleszteni?

— A gyalogosfelismerô rendszer például ilyen. Igaz az egyedisége nem tart olyan hosszú ideig, mint a régi Volvók esetén, ma már sokkal könnyebb ezeket lemásolni. A titok talán abban rejlik, hogy a cég egy 70 éves tapasztalati bázisra támaszkodik. A gondolkodásmód, a módszerek, a dolgozók elhivatottsága egy olyan egészet alkot, ami a csúcstechnológiával együtt adja ezeknek a kocsiknak a lényegét.

— És persze a skandináv design.

— Ez is összefügg a biztonsággal.

Egy kényelmes ülés, egy logikusan kezelhetô mûszerfal, egy otthonos belsô tér segít pihenten tartani a vezetôt, nem vonja el a figyelmét, így végsô soron ismét csak biztonságosabban vezetünk.

A belsô tér jellegzetesen Volvós. Kiváló anyagok, jól áttekinthetô mûszerek és ugyan nem egyujjas kesztyûben, mint a régi modellekben, de könnyen kezelhetô, egyértelmû kezelôszervek alkotják a V60 utasterét. Az ülések kényelmesek, elöl nagyon tágas, hátul viszont a magasabbak kicsit szûkebbnek érezhetik az autót.

— Látom, ön nehezen talál hibát a V60-ban, ezért nekem kell sorolni az esetlegesen kritikus pontokat. Kezdjük a csomagtartóval, 430 liter nem kevés?

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

AUTÓTESZT

Summum D5 — Valóban kisebb, mint a kategóriaátlag, de jól pakolható, praktikus fülek és rekeszek vannak benne. Tetszik a rakteret elválasztó, kihajtható lap, ezzel megakadályozhatjuk, hogy elôrecsússzanak az apróbb holmik. Az átlagos igényekhez elég ez a csomagtartó, aki nagyobbat szeretne, választhatja a V70-et.

— A futómûvet is rázósabbnak érzem, mint amit egy kényelmes Volvótól várnék.

— Valóban egy picit pattogósabb mint az én S80-am, de ez szerintem a

tesztautó 17-es kerekei miatt van. A látványos megjelenésnek és a jobb kanyarstabilitásnak ez az ára, kevésbé peres gumikkal biztosan sokkal kényelmesebb.

— Ön melyik utazási módot kedveli, a kényelmeset vagy a sportosat?

— Autóválasztásnál nagyon fontos szempontnak tartom azt, hogy a kocsiban pihentetô legyen az utazás. A vezetési stílusom is ehhez igazodik. Nem mindegy az, hogy egy hosszú út után mennyire pihenten szállunk ki az autóból és ülünk le például egy tárgyaláshoz. Emellett egyre inkább biztonságra törekszem vezetés közben is. Próbálok

dinamikusan autózni, de igyekszem figyelni a többi autósra is. Persze a sûrû ellenôrzések is visszafogják a sportosabb ambíciókat.

— Az autópálya mennyit jelentett önnek és a cégének?

— Most csak annyi elônyét érzem, hogy téli útviszonyok közt is tervezhetô maradt az utazás, nem kell aggódni a Mecseken átjutás miatt. Annak nem örülök, hogy az elsô kilométereken távolodunk a fôvárostól, ha lett volna egy népszavazás a kérdésben szerintem nem ez a nyomvonal kapta volna meg a többség szavazatát. Várom a pozitív hatásait, remélem, nem jár úgy Pécs, mint Nagykanizsa ahol az autópálya nem váltotta be a várt tôkevonzó reményeket.

— Két benzines után egy dízel Volvója van, miért váltott?

— Automata váltóval a nagy motorok fogyasztása elég magas volt, a dízellel ez jóval alacsonyabb. Környezettudatosan gondolkodom, ezért ez a fogyasztáskülönbség számomra sokat jelent. Kevesebb üzemanyagot fogyasztok, kevesebb a károsanyag kibocsátás is, és persze olcsóbb is az üzemeltetés,

ami nagy futásteljesítménynél már komoly tétel.

Az én autómban ennek a motornak egy korábbi, gyengébb, változata van és azzal is nagyon meg vagyok elégedve.

A 205 lóerôs teljesítmény a kisebb V60ast igazán meggyôzô dinamikával mozgatja. Kiválóan gyorsul, mindig van tartaléka és ezzel végsô soron ismét a biztonságot fokozza. A váltó jól illik ehhez a motorhoz, finoman kapcsol és még motorfék is van. Meglepô, hogy városi közlekedéskor 1200 és 1600 közötti fordulatszámon tartja a motort.

— Kinek ajánlaná a kocsit?

— Alkalmas családi autónak, alkalmas üzleti kocsinak, de egy modern, fiatal, jól keresô pár is ideális társat találhat benne. A vételár sajnos behatárolja a vásárlóközönséget, de ma egy ilyen tudású és minôségû autóért ennyit kell fizetni.

Nekem nagyon tetszik az autó, lehet, hogy ilyen lesz a következô Volvóm.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2400 cm3, 5 henger Maximális teljesítmény: 205 LE 4000/min Maximális nyomaték: 420 Nm 1500-3250/min Saját tömeg: 1560 kg Csomagtér (zárt/nyitott tetôvel): 430l Maximális sebesség: 230 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7,9 s Átlagfogyasztás (gyári adat): 6.4 l Alapár (D5): 10.590.000 Ft A tesztautó fontosabb felszerelései (Summum kivitel): ABS+EBD, DSTC menetstabilizáló rendszer, elsô- oldal- és függönylégzsákok, City Safe koccanásgátló, elektromos rögzítôfék, tempomat, magyar nyelvû fedélzeti komputer, Performance audiorendszer, elektronikusan vezérelt légkondicionáló, kiegészítô fûtés

30

BIZTOSÍTÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

7. Vagyonbiztosítások (2.)

A legutóbbi számban a vállalkozói vagyonbiztosításokat próbáltam röviden összefoglalni. A vagyonbiztosítások másik nagy területe, amelyeket mi, magánszemélyek kötünk. Talán ez az ami legközelebb áll hozzánk, s a legtöbbet is tudunk róla.

Hiszen mindenkinek van lakás, vagy családi ház biztosítása. Vagy mégsem?

Dehogy van. A TV-ben nézem a híradást az árvízrôl, szélviharról, jégesôrôl és kiderül, hogy milyen sokan nem kötnek biztosítást. Persze sokan anyagi okokból, mert már húsz éve fizetik a házra a biztosítást, soha nem történt semmi baj, hát úgy gondolták most amikor a családfô munkanélküli lett, ezen lehet spórolni. Aztán oda lett egy élet munkája...

Természetesen nem illendô más zsebében turkálni, és nehéz élethelyzetekben messzirôl megmondani a tutit. Engedtessék meg nekem, hogy mégis kimondjam, ne a biztosításon tessék elkezdeni a spórolást!

Azért persze a legtöbb ember rendelkezik lakásbiztosítással, s védi a nyaralóját is. Ezek a biztosítások általában védenek az ún. alap biztosítási események ellen (tûz, villámcsapás, robbanás, vihar stb.), az üvegkárok ellen (itt oda kell figyelni, mert a különleges méretû, minôségû üvegekre kiegészítô biztosítást érdemes kötni), betöréses lopás ellen (itt még inkább oda kell figyelni, mert nagyon fontos, hogy az ingatlan milyen védelemmel rendelkezik). Itt sem szabad elfeledkezni a felelôsségbiztosításról, e nélkül van olyan biztosító, amely nem is köt lakásbiztosítást, s ha engem kérdeznek teljesen igaza is van.

Nagyon fontos az ingóságok pontos felmérése.

Egy biztosítás általában a szokásos otthoni dolgok, berendezési tárgyak, bútorok, szônyegek, híradástechnikai eszközök, stb. megvédését jelenti. Ha komolyabb értékkel bíró ékszereink, képzômûvészeti tárgyaink, gyûjteményünk van, erre külön biztosítást kell kötni.

Aztán sokféle kiegészítôt lehet még kötni, pl. a már többször említett balesetbiztosítást.

Azt hiszem sokan nem tudják, hogy pl. a családi ház építési szakaszában is lehet már ún. ép-szer biztosítást kötni, amit érdemes meggondolni, (nemcsak akkor, amikor a bank elôírja) hiszen már ekkor is különbözô veszélyeknek van kitéve a házunk.

A biztosítók ma már rendkívül sokféle módozattal rendelkeznek, amelyek különbözô veszélyek ellen, természetesen különbözô árakon jelentenek védelmet. Sokadszor mondom, tessék támaszkodni a tanácsadóra! És akkor nézzük mi az, amivel nem tudunk spórolni, vagyis a kötelezô.

Ma már szinte minden családban van autó, van ahol több is, s van ahol motor is. Ezekre lehet cascót kötni, amirôl mindenkinek megvan a maga határozott véleménye, ami, ha nem lesz balesete, kitart egy életen keresztül. (akkor persze rögtön megváltozik).

Errôl nem is akarok beszélni, azt hiszem az emberek többé-kevésbé ismerik. Ugyanúgy ismerik természetesen az autósok a kötelezô felelôsségbiztosítást is, úgy gondolom mégsem árt egy-két dolgot feleleveníteni.

Ahogy a nevében is benne van, ezt a fajta biztosítást kötelezô fizetni. Ez alapvetôen azért van, mert itt az általunk másnak okozott kár megtérítésérôl van szó, s a társadalmi igazságosság alapján jogszabály írja elô a biztosítás megkötését, s alapvetô feltételeit.

Nagyon figyeljünk oda, ha véletlenül nem jön a csekk, vagy a bank nem tudta az esedékes díjat levonni a számlánkról. Ha megszûnik a szerzôdésünk, azt visszamenôleg újból meg kell kötni, általában magasabb áron, s a nem fizetett idôszakra ún. fedezetlenségi díjat kell fizetni, ami egyfajta büntetés, már ami a mértékét illeti...

Itt tehát a biztosítóknak viszonylag kicsi a mozgásterük, mégis nagy a harc az ügyfelek megszerzéséért, mert nagy a piac. Így aztán egészen eltérô árakon lehet kötelezôt kötni, de ez sokszor a szolgáltatás színvonalában jelentôs különbséget is takar.

Ezekrôl a különbségekrôl a biztosítási tanácsadónk tud felvilágosítást adni négyszemközt... Ebbôl az is kitûnik, de azt hiszem az egész cikksorozatból látható, hogy személy szerint nem vagyok elkötelezett híve az internetes kötéseknek sem...

GYARMATI GYÖRGY biztosítási fôtanácsadó Akvizit Bróker Kft. gyarmati@akvizit.hu 30/676-6548

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

31

STRAUSS-METÁL BIZTONSÁGTECHNIKA A Strauss-Metál Biztonságtechnika lassan 20 éve van jelen a magyar piacon A piaci változások idôben való felismerése, a rugalmasság, az innovációs készség, a szorgalom, a kitartó és fáradságos munka meghozta eredményét. A Strauss-Metál mára országszerte ismert, és többszörösen elismert saját márkanevet képviselô tôkeerôs vállalkozás.

A banki és pénzintézeti szektor folyamatos megerôsödésével és terjeszkedésével megnövekedett az igény a magas biztonságú mechanikai védelmi eszközök iránt. A cég termékkínálatában megjelentek a páncélszekrények, – melyek akár 300 millió Ft-os biztosítási értékhatárig rendelhetôk – a páncéltermek, golyóálló átadó berendezések, a ügyfélhívó berendezések stb. A különbözô eszközök esetében a biztonság mellett elôtérbe kerültek olyan ergonómiai és sokoldalú felhasználási szempontok, amely szükségessé tették a mechanikus védelmi eszközök elektronikával való felszerelését. Ennek a kombinációnak köszönhetôen születtek meg a SZUPERKASSZÁK, a MULTISZÉF és az integrált elektronikus berendezések, mint pl. intelligens kulcstárolók és postázók stb. Ezek a termékek biztonságosabbá, ellenôrizhetôbbé és egyszerûbbé tették a pénzkezelést.

A számítógéppel mûködtetett eszközök mind felhasználási és ellenôrzési szempontból új perspektívát nyitnak meg a mechanikai biztonságtechnikai eszközök piacán. Az eszköz használatához kapcsolódóan valamennyi esemény ellenôrizhetô és dokumentálható.

A kifejlesztett „intelligens rendszerek” alkalmazásában rejlik a jövô. A folyamatos termékfejlesztések nagy része erre a területre koncentrálódik, így új felhasználási területek kerülnek a cég látókörébe. A banki és pénzintézeti szektor biztonságtechnikai megoldásain túl jelentôs figyelmet szentelnek az épületüzemeltetési biztonság, adatbiztonság, a gyógyszeripar, az oktatás és a kultúra ipar számára.

A termék biztonságosságán és tudásán kívül további fontos szempont a tervezésnél a forma, a design, a megjelenés. A szögletes merev, robosztus formák helyett a lágyabb vonalak, a stílusosság nyer teret.

Olyannyira, hogy korábban a Multiszéf a Formatervezési Pályázat egyik kitüntetett terméke lett.

A ma már kb. 300 féle saját gyártmányú termékkel rendelkezô cég számára természetesen a lakosság is kiemelkedôen fontos célpiac. Fontos a betörések, besurranó tolvajok ellen olyan megbízható biztonságtechnikai eszközöket alkalmazni, amelyek megvédik az éveken át összegyûjtött vagyontárgyakat, pénzeszközöket, fontos és nélkülözhetetlen iratokat. A falba és bútorba építhetô széfek ugyanabból a precizitást és minôséget megkövetelô üzembôl kerülnek ki, mint a banki eszközök. A termékek MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) által bevizsgáltak, ellenôrzöttek és minôsítettek. (Ezek a minôsítések teljes egészében megfelelnek az Európai Unió országaiban alkalmazott minôsítési feltételeknek.)

A belkereskedelmen kívül jelentôs exporttevékenységet is folytat a cég, amely az európai minôsítés (a kölni VdS) megszerzését követôen tovább bôvül majd.

A Strauss-Metál Biztonságtechnika folyamatosan jelen van a hazai és a külföldi szakmai kiállításokon és vásárokon. Budapest, Zágráb, Pécs, Bukarest, Hannover, Köln, ahol termékek sikereket arattak az elmúlt években.

BIZTONSÁG

MINÔSÉG

M E G B Í Z H AT Ó S Á G

7630 Pécs, Mohácsi út 107/1 ● Tel/Fax: 72/313-316 ● e-mail: info@straussmetal.hu ● web: www.straussmetal.hu