Dél-Dunántúli Gazdaság XIII. évfolyam 2. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 2. szám, 2011. március 4.

www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

Visszfények Turizmusról az EKF után

2

HIRDETÉS PÉNZPIAC

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új Széchenyi Terv a Szigetvári Takarékkal Élénk érdeklôdés mutatkozik az Új Széchenyi Terv pályázatai iránt, ezek a családi vállalkozások, a kis- és középvállalkozások számára olyan forrásokhoz való hozzáférést jelenthetnek, amelyek segítségével megerôsödhet gazdasági szerepvállalásuk. A kormány 93 pályázattal 1100 milliárd forint kihelyezését teszi lehetôvé, ezáltal megvalósulhatnak azok a fejlesztési elképzelések, amelyek eddig megfelelô forrás hiányában elmaradtak.

A Szigetvári Takarék aktív részese szeretne lenni az Új Széchenyi Terv megvalósításának, ezért az ötlettôl annak megvalósulásáig elkíséri a vállalkozásokat: segít az optimális támogatások megkeresésében, a pénzügyi lebonyolításban, a hitelnyújtásban tanácsadással, finanszírozással. A vállalkozások számlavezetése mellett a folyamat meghatározó része a hitelnyújtás, mivel a támogatások nagy része utófinanszírozott, ezért a pénzintézetnek meg kell elôlegeznie az összeget.

A takarékszövetkezet évek óta tartó dinamikus növekedése, eredményessége a bankok között is a legjobbak közé emelte. A piaci kihívásoknak megfelelô, gyors döntésekkel továbbra is stabil, ismert és elismert szereplôje a pénzügyi szektornak, mindemellett megôrizte a takarékszövetkezetekre jellemzô rugalmasságot, ügyfélközpontúságot és kiemelt hangsúlyt helyez a személyes kapcsolatra is. Mindez biztosítja a hátteret ahhoz, hogy azok a mikro-, kis- és középvállalkozások is bizalommal forduljanak a Szigetvári Takarékhoz, ha az Új Széchenyi Terv pályázatain sikerrel akarnak szerepelni.

Az 1-2 millió forinttól kezdve akár több százmilliós beruházás megvalósítását is segíti a takarék, ezekben tapasztalatot szereztek az elmúlt években: többek között aktív közremûködésükkel valósult meg több az EKF-fel kapcsolatos projekt is. Elônyük más pénzintézetekkel szemben, hogy rövid határidôvel, rugalmasan hoznak döntéseket, hiszen azok helyben születnek meg, a személyes kapcsolattartó olyan kompetenciákkal rendelkezik, amelyek leegyszerûsítik az ügyintézést.

A legtöbb vállalkozás – még ha lenne is kivitelezhetô ötlete – azért nem él a pályázati lehetôséggel, mert nem tud maga mögött egy támogató hátteret. A Szigetvári Takarék az ötlet megszületésétôl kezdve segíti a vállalkozásokat: pályázatot, támogatási formát keres a megvalósítandó projekthez, összehangolja a saját erôt – ez általában a teljes érték legalább 20%-a – és a nyújtható hitel összegét, ha kell, elôfinanszíroz és a pályázati kiíráshoz igazodva támogatja az elszámolást.

Az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó hitelekhez a mikro-, kis- és középvállalkozások juthatnak hozzá, hasonló feltételekkel, mint más hitelekhez: ne álljanak csôd és felszámolás alatt és ne legyen határidôn túli köztartozásuk. Feltétel, hogy a hitelt beruházáshoz lehet igénybe venni. A hitelpiacon jelenleg ez a legkedvezôbb kamatozású, 10 éves futamidôvel, a konstrukció biztonságos visszafizetést tesz lehetôvé, azaz igazodik a beruházás megtérüléséhez. Ez a hitellehetôség jóval egyszerûbb és könnyebben hozzáférhetô az eddig ismerteknél, ezért várható, hogy elnyeri a vállalkozók tetszését.

7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 7. www.szigetvaritakarek.hu kozpont@szigetvaritakarek.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2010. évi kitüntetettjei

TA R TA L O M Címlapsztori: Turizmusról az EKF után

3

AJÁNLÓ

4–9

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és 10–12 Iparkamara 2010. évi kitüntetettjei Kamarai hírek

13

Kamarai hírek

14

Enterprise Europe Network

16–17

Baranya Gazdaságáért Díj: dr. Hargitai János

18

Év Üzletembere: Lakics László és Lakics Péter

19

Angster József Díj: Budavári Attila és Budavári Csaba

20

Portré: Molnár Pál szabómester

21

10–12. oldal Baranya Gazdaságáért Díj: dr. Hargitai János

Mesterképzés 22 Fél évszázada alkotnak egy csapatot Kávészünet: Sárdi János kékfestô

22

Tanulószerzôdés Az életre készítik fel a tanulóikat

23

Baranyai gazdaság 8. Kárügyintézés A tintasugaras papírok

25

19. oldal

Ú tagjaink: Cyber Hopmester, 26-27 Akkomodál Kft., Fülemüle Csárda Autóteszt: Sigmond István Peugeot 508 Vendég-oldal

18. oldal

Év Üzletembere: Lakics László és Lakics Péter

20. oldal Angster József Díj: Budavári Attila és Budavári Csaba

28–29

30

Helyes befektetések vagyonfelépítéshez 31 A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Megjelenik havonta, a lap ára 475 Ft Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Hölbling Zsolt

Burget Imréné és Szulimán Sándorné

23. oldal Tanulószerzôdés – Az életre készítik fel a tanulókat

Mesterképzés – Fél évszázada alkotnak egy csapatot 22. oldal Autóteszt: Sigmond István – Peugeot 508 28–29. oldal

4 Nemzetközi, hazai és helyi viszonylatban is sikerként zárta a 2010-es Európa Kulturális Fôvárosa (EKF) programot Pécs, ami megnyilvánult a látogatók számában, a hazai közvélemény-kutatásokban, valamint a pozitív hazai és külföldi sajtóvisszhangban is – hangzott el az évadot értékelô február közepi, budapesti sajtótájékoztatón. A legfrissebb adatok szerint a kulturális évad elsô kilenc hónapjában 95 338 vendég 185 404 vendégéjszakát töltött el Pécsett; ez 21,4, illetve 22,3 százalékos növekedést jelent az átlaghoz képest. A vendégek 71,5 százaléka volt belföldi, 28,5 százaléka külföldi. Az MTI által közreadott információk után összeállításunkban arra keressük a választ, hogy az idegenforgalmi szereplôk miként élték meg az elmúlt évet és mit várnak a kiemelt érdeklôdés után 2011-re.

VÉTEK JÁNOSNÉ, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke maga is az idegenforgalomban dolgozik igen régóta, tôle kérdeztük, hogy a tavalyi év tudott-e annyit hozni a konyhára, hogy abból profitálni lehessen idén is Pécsett? Megismertek-e bennünket, érezhetô-e az érdeklôdés, a megépült beruházások vonzóak-e a turisták számára?

— Az EKF évnek köszönhetôen Pécs turisztikai kínálata iránt jelentôs érdeklôdés mutatkozott. Május közepétôl egyre több elégedett vendéggel találkoztunk. Sajnos, a tavaszi ünnepekre érkezôk csalódottak voltak – ezt kendôzetlenül ki is fejezték – mivel az építkezések a belvárosban akkor még gôzerôvel folytak. A város ebben az évben biztosan profitálni fog, hisz az eddigi EKFvárosok statisztikája is ezt mutatja.

Természetesen nem szabad hátradôlni, van még mit tenni. A város új szlogenje „Pécs a kultúra városa” is segíthet

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Turizmusról az EKF után fenntartani az EKF-év által generált érdeklôdést. Vonzó, színvonalas programokkal és jól célzott marketinggel biztosan sok vendéget tudunk idén is Pécsre csábítani.

Az EKF beruházások közül a turista elsôsorban a megújult terekkel találkozik a belvárosban. A Nagy Kiállítótér és a felújított Zsolnay Múzeum biztosan látogatott lesz. A Kodály Központ sokakat kíváncsisággal tölt el. Reméljük, olyan programokat kínálnak majd, melyek a pécsieken kívül 200-300 km-es távolságról is idecsábítják a vendéget.

Várjuk a Zsolnay Kulturális Negyed elkészültét, mely szintén számottevô érdeklôdésre számíthat. Én úgy gondolom, hogy még hosszú idôbe telik, hogy a Zsolnay Negyed a belváros számára konkurenciát jelentsen.

— Egyre azt lehet olvasni, hallani, hogy kevesebb a magyar turisták pénze, ez érezhetô-e az utazási irodákban? Hová, mennyibôl, milyen gyakran utazik a baranyai ember?

— Természetesen érezhetô. Egy réteg szinte teljesen eltûnt, mert sajnos más gondjuk van (hitel törlesztés, munkahely elvesztés stb.). Azok, akik megengedhetik maguknak az utazást, szívesen választanak kulturális körutakat Európában és bármely más földrészen. Átlagban elmondhatjuk, hogy évente 1-2 alkalommal utaznak. A politikai események következtében kedvelt ôszi-téli-tavaszi úticélok tûntek el a palettáról, bízunk benne, hogy ebbôl most a belföldi wellness-szállók profitálhatnak.

— Milyen eszközök vannak a turisztikai szakemberek kezében, hogy élénkíteni lehessen a turisztikai forgalmat?

— Egyetlen megoldás az összefogás. Fel kell fogni, hogy egymásra vagyunk utalva. De meg kell azt is említe-

nem, hogy szerencsés lenne, ha mindenki csak azt csinálná, amihez valóban ért és amire „jogosítványa”, engedélye is van. (Állandó probléma a „fekete” utaztatás, aminek következménye a garancia vállalás hiánya, és az adómegkerülés, stb.).

— A kamara feladatai, lehetôségei az idegenforgalomban – mik az idei prioritások?

— Támogatnunk kell a vállalkozókat céljaik elérésében. Pl. pályázati kiírásokra történô figyelem felhívással, klaszterek létrehozásának elôsegítésével.

Látványos fejlôdésen ment keresztül a pécsi Laterum Szálloda, amely új négycsillagos szobákkal, wellnessrészleggel, újonnan kialakított konferenciatermekkel indult neki a tavalyi évnek. Számításaik bejöttek, a 2010es év jó volt, az EKF-nek köszönhetôen 34%-os vendégéjszaka növekedést értek el és 53%-os nettó árbevétel növekedést 2009-hez képest – tudtuk meg a szállodavezetô GYENIS LÁSZLÓNÉtól, akit arról kérdeztünk, hogy miként érték el ezt az eredményt.

— Az EKF-nek és a fejlesztéseknek együttvéve köszönhetô jó teljesítményünk, valamint annak, hogy magasabb árszinten tudtunk dolgozni a fejlesztések után. A négycsillagos szobákat magasabb áron lehetett eladni, a nettó árbevétel növekedésének ez az egyik oka, a másik pedig az, hogy sok konferenciának adtunk helyet. Több 1 hetes és 4-5 napos tanácskozást tartottak nálunk, így

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

5 lehetséges érdeklôdôk köre. Jó az együttmûködésünk a Magyar Turizmus Zrt.-vel, rengeteg kiadványukban benne vagyunk, ezáltal eljut a hírünk külföldre is, emellett utazási kiállításokon veszünk részt – fontos, hogy minél több helyen legyünk jelen. Árainkat nem emeltük, így bizakodóan nézünk a 2011-es év elé.

a vendégéjszakák átlagos száma másfélrôl 3-3 és félre nôtt, azaz megduplázódott az elôzô évhez képest. Pécsett nincs üdülôszálló, mint Hévízen vagy Harkányban, a helyi szállodák átmenô forgalmat szolgálnak ki. Ha valaki Pécsre jön, az valamiért jön és megy is tovább, ha elvégezte a dolgát, esetleg 1-2 éjszakát marad a városban.

— Jellemzô, hogy a magasabb színvonalú szobákat keresik a szállóvendégek?

— Mindig a magasabb kategóriájú szobákat keresik, de az ár is befolyásoló tényezô. Kedvezô áron tudtuk kínálni négycsillagos szobáinkat, ezért volt rá kereslet. Tulajdonképpen mindegy volt, hogy 3 vagy 4 csillagos-e a szoba, mindet el tudtuk adni, de természetesen a vendégek többsége a magasabb színvonalú szobát kedveli. Nem olyan nagy az árkülönbség – 1000 Ft – és akkor inkább a szebb szobát választják. A másik, ami vonzó volt a vendégek számára, hogy az árainkban benne volt a wellness-szolgáltatások ára is.

— Igénybe is szokták venni ezeket a szolgáltatásokat a vendégek? Mert nyilván a keresésnél ez fontos szempont.

— Ténylegesen igénybe veszik, olyannyira hogy mivel a wellness részlegünk nem túl nagy kapacitású, be kellett osztani az idôpontokat, akkora volt rá az igény. Nem számítottunk ilyen sikerre, de szerencsére megérte a befektetés. A vendégek megérkezésük után szinte mindig rögtön indulnak is a wellnessbe.

— Az idei évvel kapcsolatban milyen elvárásaik vannak? Nyilván az idén nem lesz annyi konferencia, miként lehet fenntartani az érdeklôdést a szálloda iránt?

— Igaz, hogy az idén nincs annyi konferencia lekérésünk, megkeresésünk, mint tavaly volt, de már vannak komoly érdeklôdések. Például nálunk szállnának meg a résztvevôk, de a konferenciát a Kodály Központban tartanák – ez egy ôszi program szeptember-október táján. Továbbá bízunk a belföldi turistákban, biztos vannak még olyanok, akik tavaly nem jutottak el a kultúra fôvárosába és az idén családostól jönnének. És a hagyományos programokat is megtartják Pécsett, pl. a POSZT-ot, amikorra szintén lekötötték a házunkat – ezekre is számítunk. Emellett összeállítottunk csomagokat, hogy kedvezôen tudjuk ajánlani a szolgáltatásainkat.

Ajánlataink megtalálhatók a weboldalunkon, de eljuttattuk különbözô utazási irodákhoz is. A csomagokban pécsi, harkányi vagy siklósi kirándulások szerepelnek, 2-3 napos itt tartózkodással.

— Önök tagjai valamilyen szövetségnek, klaszternek? Könnyebb-e elérni a vendégeket, ha összefognak más szállodákkal, szervezetekkel?

— Tagjai vagyunk a Magyar Szállodák Szövetségének, a Magyar Gasztronómiai Szövetségnek, tagja és alapítója vagyunk a nonprofit TÉDÉEM-nek, tagja a kamarának, amely rengeteg promóciós anyagot készít, ezért mi is bekerülünk az ô prospektusaikba, honlapjukra. Kiajánlanak minket, ezáltal bôvül a

Szintén optimistán tekintenek az idei év elé a pécsi Delanta Panzió munkatársai, a szállót vezetô SÁROSI ISTVÁNtól megtudtuk, hogy a múlt év nagyon jó eredményeket hozott számukra, idén a legnagyobb kihívás az lesz, hogy megtöltsék vendéggel a házat.

— A gazdasági válságot a mai napig érezzük, a kihasználtságot tekintve 2008-tól voltak visszaesések minden évben. 2010-ben minden bizonnyal az EKF-es rendezvényeknek köszönhetôen visszajutottunk a mélypontról arra a kihasználtsági százalékra, ami a válság elôtti idôszakban volt. Panaszra nem lehet okunk – persze mindig lehetne többet és többet keresni –, de összességében nagyon jó eredményeket hoztunk már azzal is, hogy visszakerültünk a válság elôtti szintre. Egyelôre még nem látjuk, hogy az idei évre milyen utóhatása lesz a kulturális fôvárosi évnek és mennyi turista jön Pécsre. Az egyiptomi sajnálatos eseményeknek lehet egy olyan fajta „haszna”, hogy a turisták inkább belföldön utaznak. Ezt az eddigi tapasztalatok alapján állítom, mert a Balaton mellett is üzemeltetünk egy vendégházat, már most érzem, hogy élénkül az érdeklôdés. Például Németországból olyan helyekrôl érkeznek helyfoglalások, ahonnan eddig még nem kerestek bennünket.

— Kikbôl tevôdik ki az önök vendégköre?

— Régebben elsôsorban üzletemberek fordultak meg nálunk, tavaly viszont már vegyesen voltak turisták is.

Nagyon sok üdülési csekket váltottunk

6 be, sokszorosára nôtt az ezzel a fizetési móddal érkezô vendégek száma.

— Milyen jellegû szolgáltatásokat igényelnek a vendégek és ezekhez képest miként lehet fejleszteni a panziót?

— Mi nagyon szeretnénk fejleszteni, de jelen pillanatban ez anyagilag megerôltetô lenne. Mert igény mindig van mindenre, amikor szállást keresnek, legyen szauna, legyen medence... a vége a dolognak az, mivel nagyon rövid idôt (3-4 napot) tölt itt el a vendég, hogy azokat a szolgáltatásokat, amiket meghirdetünk, a helyszínen nem használja ki. Nagyon jó, ha sok szolgáltatást tudunk kínálni, ez csábítja a vendéget, de végül alig használják ezeket.

— Üzletpolitikájukban szerepet játszik-e, hogy szállodákkal, klaszterrel vagy más, turisztikával foglakozó egyesülettel együttmûködjenek?

Megéri ez?

— Tagja vagyunk a Magyar Szállodák Szövetségének, emellett kamarai tagok vagyunk, az idegenforgalmi klub és a marketing klub munkájában is részt veszünk. Volt olyan terv 2010 elôtt, hogy közösen megcélzunk bizonyos csoportokat pl. tévéreklámmal, de azért nem valósult meg, mert a túl sok résztvevô érdekei egyenként mást-mást diktáltak. Tehát van jó oldala és kevésbé jó oldala annak, ha az ember egy szövetséghez, szervezôdéshez kapcsolódik.

2010-ben Pécs Európa Kulturális Fôvárosaként igen jó eredményeket ért el a turizmus területén – mondja SARKADI ESZTER, a TÉDÉEM PÉCS Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetôje.

— A vendégek száma 26%-kal, a vendégéjszakák száma 28%-kal emelkedett. Más, korábbi kulturális fôvárosok 1015%-os vendégforgalom növekedést értek el az adott esztendôben. Tudni kell azonban, hogy Pécsett 2002 óta folyamatosan, évrôl évre 5-15%-kal csökkent a vendégforgalom, így most a KSH adatokat figyelembe véve a 2007 évi szinten áll a vá-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

ros turisztikai teljesítménye. 2009-hez képest megduplázódott a pécsi látnivalók, turisztikai attrakciók látogatottsága (Cella Septichora Látogatóközpont, Janus Pannonius Múzeum kiállításai, Székesegyház).

A TÉDÉEM PÉCS Turisztikai Nonprofit Kft. számára 2010 volt az elsô teljes év, amelynek során a városba érkezôket házigazdaként fogadta. A kft. által üzemeltetett Tourinform iroda, valamint a Sétatéri Tourist Info pavilon közel 90 000 vendéget szolgált ki turisztikai információkkal, szolgáltatásokkal. Újdonságként meghirdettük a szombat délelôttönkénti garantált idegenvezetést magyar német és angol nyelven, ami nagy népszerûségnek örvendett az egyéni turisták körében.

line szállásfoglalást (interneten keresztüli foglalás és fizetés), ügyfélbarát felülete megkönnyíti a vendégek eligazodását és kiszolgálását, ügyfélkezelô háttérmenedzsment rendszere nagyban segíti a kft. színvonalas marketingtevékenységét. A szállásfoglalás az év elsô felében ajánlatkéréses módszerrel mûködik. A Feratel Mediatechologies AG külföldön évtizedek óta jó referenciákkal rendelkezô cég, amely Európában már 3700 térségben mûködteti sikeresen turisztikai desztináció menedzsment szervezetek részére készített szoftvereit.

2010 novemberétôl a város 4 pontján állított fel érintôképernyôs terminálokat a TÉDÉEM PÉCS Turisztikai Nonprofit Kft. Pécs fôterén a Széchenyi téren, a Barbakánnál a Kultúrkert-

Hosszú elôkészítés után szeptember óta üzemel a turisták minden igényét kiszolgáló Pécs új összefoglaló turisztikai portálja, a www.iranypecs.hu. A honlap naponta frissített turisztikai információkkal szolgál a városról, valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások gazdag kínálatát közvetíti a turisták és a pécsiek számára magyar, angol és német nyelven, valamint vakbarát verzióban is.

A honlap mögött futó speciális turisztikai desztinációs szoftver – mely folyamatosan fejlesztés alatt áll – az osztrák FERATEL Mediatechologies AG által kifejlesztett és mûködtetett Deskline rendszer lehetôvé teszi az on-

ben, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán és februártól a pécsi MÁV pályaudvaron mûködnek az információs eszközök, amelyeken keresztül elérhetô Pécs turisztikai honlapja. Ezen a nap 24 órájában szállást kereshet a vendég, tájékozódhat a naponta frissített rendezvénynaptárból és sok praktikus információt kaphat, akár gyógyszertárat vagy taxit keres. Már most nagyon kedvelt a képeslapküldô szolgáltatás: a vendégek saját magukról a terminálon készített fotót pécsi háttérrel küldhetik el barátaiknak, ismerôseiknek. A cég pályázati forrásból finanszírozta a beruházást.

A város hosszútávú jó teljesítményé-

Dél-Dunántúli Gazdaság hez elengedhetetlen a helyi és térségi szereplôk – önkormányzatok, vállalkozások, civilek – összefogása. Ezen gondolatok alapján kezdeményezte a kft. a Pécs Turizmus Közhasznú Egyesület megalakítását és segíti folyamatosan a ma már mintegy 70 tagot mozgósító egyesületi munkát együttmûködési megállapodással is alátámasztva. 2010 ôszén indította el a TÉDÉEM PÉCS Turisztikai Kft. a DDOP pályázata kertében azt a mûhelymunkát, amely igyekszik összefogni a város turizmusában dolgozó szereplôket és operatív javaslatokat fogalmaz meg a turisztikai pozicionálásra vonatkozóan. Ezekben a munkákban dolgozunk a klaszterekkel és kitekintünk a térségbe is.

A többszereplôs rendszer miatt a feladatok megoszlanak. A Zsolnay Negyed viszi tovább az EKF évek tapasztalatát és erôsíti a város kulturális imázsát, egyúttal új termékként jelenik meg a turizmus piacán. A nemzetközi népszerûsítés nem a TÉDÉEM Kft. feladata, ez a TDM szervezetek felfelé menô rendszerében az RMI illetve a Magyar Turizmus Zrt. feladata. A helyi, így a pécsi TDM szervezet elsôdleges feladata a már itt lévô vendégek minôségi kiszolgálása, a helyi turisztikai szolgáltatások összefogása, turisztikai termékek kialakítása és piacra vitele. Ezt a kft. az elmúlt években egy következetes, a pécsi turisztikai szolgáltatókat és vállalkozókat mozgósító munkával indította el, amelynek elsô eredményei már láthatók, és tapasztalhatók.

A TÉDÉEM PÉCS Turisztikai Nonprofit Kft. a maga szerény költségvetésével a jövôben is fontosnak tartja, hogy a szereplôk összefogásával a turisztikai marketing erôfeszítések koncentráltan és koordináltan valósuljanak meg. Ennek érdekében kiszélesíti együttmûködését a térség turisztikai központjaival, Orfûvel, Harkánnyal, a Villány-Siklósi borvidékkel, Pécsváraddal. 2011-ben folytatja a megkezdett marketing akciókat és újra szervezi a már jól beváltakat. Új feladatként kialakítja Pécs MJ Város Önkormányzatával közösen a pécsi turisztikai kártya rendszert, valamint leíró, magyarázó táblákat állít fel a történelmi belváros mûemléki látnivalói mellett.

CÍMLAPSZTORI Mint ahogy Pécsett is, az ország és a világ más területein is várják a turistákat. Az élelmes utazó már tavasszal megtervezi, hová utazzon, hiszen a korai foglalással biztos helyet tudhat magáénak, ha pedig a pécsi utazási kiállításon hoz döntést, még kedvezményben is részesül. Nem beszélve arról, hogy rengeteg ajánlatot talál egy helyen, így rövid idô alatt átláthatja a kínálatot és találhatja meg a számára legkedvezôbb megoldást.

— A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye a 16. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár 2011. március 25-27. között várja az érdeklôdôket a Pécsi Lauber Dezsô Városi Sportcsarnokban – tájékoztat FERENCZY TAMÁS, a rendezô Fair-Expo Kft. ügyvezetô igazgatója. — Az elmúlt évekhez hasonlóan az egész országból érkeznek kiállítók. Külön érdekesség, hogy több megyei jogú város is önálló standdal jelenik meg rendezvényünkön. Az elôzetes érdeklôdések alapján Ausztriából, Horvátországból és Olaszországból is várhatók turizmussal foglalkozó szolgáltatók. Természetesen az idei évben is nagy hangsúlyt kapnak a pécsi, Baranya megyei utazási irodák, amelyek külön is készülnek a várhatóan több mint 6000 látogatóra.

A Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatóságai is megjelennek a rendezvényen nagyobb területen, itt több helyi vállalkozásnak is biztosítanak bemutatkozási lehetôséget. Az országból több tourinform iroda és TDM is megjelenik a 16. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásáron. Mindezek mellett a környezô kistérségek külön is készülnek a rendezvényen való bemutatkozásra.

A 2011-es év az Egészségturizmus éve. Ennek megfelelôen a kiállításunkon is nagy számban jelennek meg az egészségturizmushoz kapcsolódó kínálatok. A Lauber Dezsô Városi Sportcsarnokban közel 100 kiállító lesz jelen, akik több ezer utazási ajánlattal várják a

7 látogatókat. A kiállítás területén felállított színpadon – az elôzô évekhez hasonlóan – színes programokkal várjuk a látogatókat.

Ebben az évben elôször a szervezô Fair-Expo Kft. egy fakultatív szakmai programot is szervez az ország egész területérôl érkezô szakemberek részére.

Március 25-én, a kiállítás napi zárását követôen a szakmai programra jelentkezôknek szakképzett idegenvezetô segítségével bemutatjuk az EKF három legnagyobb beruházását: a Kodály Központot, a Zsolnay Negyedet – kiemelten a Gyugyi-gyûjteményt – és a Tudásközpontot.

Az idegenforgalom területén több klaszter mûködik már, egybefogva a Dél-Dunántúl hasonló profilú szervezeteit, intézményeit, vállalkozásait.

Ezek közül az egyik a Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter, amelyrôl sokat hallani az elmúlt hónapokban. Tevékenységükrôl GYÔRFFY ZOLTÁN klasztermenedzsert kérdeztük.

— A Pannon Borrégió borturisztikai szolgáltatói, szakmai szervezetei és vállalkozásai 2010-ben újszerû összefogást kezdeményeztek, hogy elsôsorban két területen, a bormarketing és a borturizmus terén tegyék ismertebbé és eladhatóbbá a térséget. A Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter megalakításával és a Dél-Dunántúli Operatív Program keretén belül a „Turisztikai klaszterek fejlesztése” tárgyú pályázaton elnyert támogatással a borászatok, borturisztikai szolgáltatók és intézmények, a bormarketinggel foglalkozó szervezetek igyekeznek megerôsíteni a korábban elért eredményeket és az új kihívásokra újszerû megoldásokat találni.

A Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter létrehozásának elsôdleges célja az volt, hogy ebben a formában is elôsegítsék a Dél-Dunántúl borturisztikai kapacitásának továbbfejlesztését, az ágazat regionális fejlesztéseinek összehan-

8

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság lére kapnak kedvet. A Pannon Borturisztikai Centrum ad otthont a Pannon Borrégió gasztronómiai és bormagazinjának, a Pécsi Borozónak, amely negyedévente jelenik meg, országos terjesztésben, ingyenesen.

golását, a lehetséges támogatási források felkutatását, az ágazat regionális értékesítési és termékfejlesztési funkciójának koordinálását, közös termék- és szolgáltatás fejlesztési tevékenység kialakulását, vagy például közös értékesítési tevékenység kialakítását.

A Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter szolgáltatásai közé tartozik a termék- és szolgáltatásfejlesztés, turisztikai csomagok összeállítása, hazai és külföldi rendezvényeken közösségi megjelenések szervezése, a borturisztikai kommunikáció fejlesztése, erôsítése. A klaszter által mûködtetett Pannon Borturisztikai Centrum az a tér, ahol a borturizmus iránt érdeklôdô nagyközönség is megismerkedhet a klaszter tevékenységével. A borturisztikai és bormarketing központ 30 fô befogadására alkalmas kóstoló- és oktatóteremmel rendelkezik a Kreatív Inkubátorházban, a Vince utcában, amely különbözô csoportos kóstolók, borklubok, valamint a borágazattal kapcsolatos képzések színhelyéül is szolgál majd a közeljövôben.

A borhoz, borturizmushoz és borgasztronómiához kötôdô képzések je-

lentik a Pannon Borturisztikai Centrum egyik erôsségét, hiszen 2011-ben az egynapostól a félévesig terjedô, legkülönfélébb rövidtávú oktatások indulnak itt. A klaszter partnere a borismereti tanfolyamok esetében többek között a Suze La Rousse-i Universite du Vin és a londoni Wine and Spirit Education Trust.

A kóstolóprogramok során elsôsorban a Pannon Borrégió borászatai kapnak lehetôséget a bemutatkozásra akár szakmai, akár borkedvelôi kóstolók megszervezésével, de nem zárkózunk el más hazai, vagy külföldi borászatok bemutatásától sem. Külön borvidéki és borrégiós borokra épülô borismereti képzést is kidolgoztunk, amely akár egyetemistáknak egyfajta borszemeszterként, de akár a városban megrendezett konferenciák, kongresszusok kísérôrendezvényeként is mûködhet.

A Pannon Borturisztikai Centrum általános borturisztikai információs szolgáltatással is ellátja mindazokat az érdeklôdôket, akik felkeresik a borklasztert, vagy egy-egy eseményen, képzésen, kóstolón további programokra, borturisztikai szolgáltatások igénybe véte-

Negyedik éve mûködik a Dél-Dunántúli Vár- és Kastély Turisztikai Klaszter, amelynek eddigi sikereirôl HEGYI ZSUZSANNA számolt be lapunknak.

— A Dél-Dunántúli Vár- és Kastély Turisztikai Klaszter 2007-ben alakult.

A menedzsment feladatokat a DélDunántúli Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési NKft. látja el. Jelenleg hét vár mellett négy kastély vesz részt a klaszter munkájában, melynek tagjai közé tartozik a Dunaföldvári Vár, a Szigetvári vár, a Pécsváradi Várszálló, a Pipo Várkastély Ozorán, a Siklósi vár, a Simontornyai Vármúzeum valamint a Máré vár.

A kastélyok és kastélyszállók között megtaláljuk a Bánó Mária Kastélyszállót (Felsômocsolád), a Fried Kastélyhotelt (Simontornya), a Puchner Kastélyszállót (Bikal) valamint a zombai Szent Gaál Kastélyt.

A klasztertagok közös érdeke, hogy az általuk végzett tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében a menedzsment szervezet olyan feladatokat vállaljon fel, amelyek önállóan alacsonyabb hatékonysággal lennének kezelhetôk. A klasztertagok felismerték, hogy számos olyan együttmûködési terület kínálkozik, melyen közös tevékenység révén jelentôs szinergiák, együttmûködési elônyök jelentkezhetnek. Ilyenek lehetnek a közös marketingprogramok, egy közös márka építése, vagy ügyfél adatbázis építése és erre épülô marketing tevékenység.

A klaszter marketing stratégiájának középpontjában egy alapvetôen új, garantált programok rendszerére épülô élmény-lánc piaci bevezetése áll. Ezen garantált programok bizonyos idôszakokban és napokon, elôzetes bejelentke-

Dél-Dunántúli Gazdaság zés nélkül várják a várak látogatóit, így „garantáltan” elérhetôek olyan célcsoportok számára is, melyeknél a tervezhetôség a legfontosabb prioritások között szerepel (gyermekes családok).

Ezen garantált programok Hôspróbák formájában lesznek elérhetôk 2011-ben valamennyi várban, a május 1. – október 31. közötti idôszakban minden hétvégén, de elôzetes egyeztetést követôen akár hét közben is. A hôspróbák során a klaszter várai új hôseiket keresik majd, ehhez élvezetes megmérettetési lehetôségeket, „hôspróbákat” kínálnak a 6-17 éves korosztálynak. A hôspróbázókat és családjaikat megelevenedô középkori várudvarok fogadják majd, korhû környezetben portékáikat kínáló kézmûvesekkel és mutatványosokkal. Így várhatóan a betérô családok egyetlen tagja sem unatkozik majd, nem szenved hiányt ételben, italban, feledhetetlen pillanatokban.

A dél-dunántúli régió és Baranya megye egyik igen karakteres turisztikai terméke a táji és települési hagyományokat a családiassággal, helyi termékekkel és rendezvényekkel, valamint a vendégbarátsággal ötvözô falusi vendégfogadás. A régió és ebben Baranya megye a 2000-es évtized elsô felétôl 2008-ig – folyamatosan bôvülô számú vendégfogadó mellett – megduplázta vendégei és vendégéjszakái számát – tájékoztat dr. SZABÓ GÉZA, a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter elnöke.

— 2008-ra a régió három megyéjének 1378 regisztrált vendégfogadója 8247 férôhelyén 104.948 vendégéjszakát regisztrált.

Ezen belül a meghatározó súlyú Baranya adta a forgalom közel 50%-át. Ekkor Baranya falusi turizmusa a megyék országos rangsorában az igen elôkelô hatodik helyet foglalta el.

A statisztikai adatfelvétel sajátosságai miatt a jelen idôpillanatban csak az utolsó lezárt évrôl, 2009-rôl állnak rendelkezésre KSH adatok. A sajátosság

CÍMLAPSZTORI

az, hogy a magánszálláshelyek forgalmát – és ide tartozik a falusi turizmus is – csak évente egyszer gyûjti be a Központi Statisztikai Hivatal a helyi jegyzôk közremûködésével. Az adatbegyûjtés 2010-rôl éppen most zajlik, képet az elmúlt évrôl majd csak a félév vége felé nyerhetünk. Ami a 2009-es évrôl kibontakozik, az sajnos nem túl jó elôrejelzés a 2010-et illetôen sem. Az adatokból a turizmust erôsen érintô válság falusi turizmusra is kiterjedô hatásai olvashatók ki. A régió vendégéjszaka száma közel 30%-kal csökkent az elôzô évhez képest 2009-ben. A visszaesés Baranyában is elérte a 20%-ot. Régiós szinten különösen a külföldiek érdeklôdése mérséklôdött jelentôsen, a korábbi érték 50%-ára esett vissza a vendégéjszakák száma a falusi vendégfogadóknál.

Az EKF 2010 éve némi reményeket keltett vendégfogadóink körében, bíztak a program térségi hatásaiban, forgalmat erôsítô jellegében. Bár pontos számokat még nem ismerünk, ám az kimondható, hogy legjobb esetben is csak stagnálást jeleztek baranyai vendégfogadóink. A Pécs közvetlen közelében fekvô falvak a fôidényben éreztek némi forgalombôvülést, ám ez nem volt általános. Baranya távolabbi vidékein és a régióban egy hektikusan változó kereslettel és jórészt a piac zsugorodásával néztek szembe a vendégfogadók.

Mindezeket a negatív tendenciákat látva éppen a legjobbkor jött létre a régió falusi turizmus fejlesztésében érdekelt szervezeteit és vállalkozásait össze-

9

gyûjtô Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter. Az EU-s támogatást elnyert projekt 2011. januárjában indult és fô célja a régió falusi turizmus termékeinek a fejlesztése, márkásítása. Ennek egyik példája a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség által kidolgozott és a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével létrehozott dél-dunántúli „ökoporta” rendszer. A három megye egyelôre 32 falusi környezetbarát vendégfogadóját készítette fel a program a védett területeket felkeresô ökoturisták fogadására. Ebben szakmai partnerként a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatósága is közremûködött.

A klaszter fô fejlesztési iránya is éppen a falusi turizmus termékspecializációk kialakítása. A már mûködô „ökoporta” rendszer mellé képzéssel, tanácsadással és minôsítéssel „gyermekbarát” portákat és „egészségportákat” szervezni a régió három megyéjének vendégfogadói közül.

A hagyományôrzô, helyi és minôségi termékek – legyenek azok élelmiszerek, vagy kézmûves termékek – megismertetésében, helyi termékmárkák kialakításában és piacra vitelében is szerepet vállal a klaszter, hiszen a helyi termék egyben turisztikai attrakció is. A régió, Baranya megye és a falusi turizmus vonzásának erôsítésére minden lehetôséget meg kell ragadni és ebben a hiteles, piacképes termékek és kínálatok adhatnak jelentôs esélyeket. A klaszter tevékenységét ezek mozgósítására koncentrálja 2011-ben.

N.T.

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége döntött a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A díjakat dr. Kéri István, a kamara elnöke, polgármesterek és a kamarai testületek vezetôi adták át.

Az ünnepi küldöttgyûlés pillanatai: dr. Páva Zsolt, Pécs MJ Város polgármestere köszöntôt mond. A rendezvényen részt vett dr. Szili Katalin, az országgyûlési képviselô is.

A Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetettje: dr. Hargitai János

Az Év Üzletembere Díj kitüntetettje: Lakics László és Lakics Péter

Az Életmû Díj kitüntetettje: Szûcs István

Az Angster József Díj kitüntetettjei: Budavári Attila és Budavári Csaba. A díjat dr. Páva Zsolt polgármester adta át.

A Kamarai tanácsosi cím kitüntetettje: Cséfalvay Ágnes

A Címzetes kamarai tanácsosi cím kitüntetettje: Jakabucz Ildikó

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

ELISMERÉS

Iparkamara 2010. évi kitüntetettjei

A Baranya Megyei Innovációs Díj kitüntetettje: a Neuro CT Kft. (Németh Béla)

A Baranya Megyei Innovációs Díj kitüntetettje: a Biokom Kft. (Váradiné Török Ilona)

A Baranya Megyei Export Díj kitüntetettje: a Szalafa Kft. (Szabó László). A díjat Vétek Emi alelnök asszony adta át.

A Baranya Megyei Szakképzési Díj kitüntetettjei: Babracsán György, Pusztai Csaba és Szilvásiné Tarjányi Katalin.

A díjat dr. Kéri István és Várszegi Gyula alelnök adta át.

A Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj kitüntetettjei: a Komlói Fûtôerômû Zrt. (Vida István) és a Biokom Kft.

Kiváló Kamarai Munkáért díjban részesült: Bánné Lukácsovics Aranka

Kiváló Kamarai Munkáért díjban részesült: Császár Gergely

Az Év Kézmûvese Díj kitüntetettje: Dányiné Bedô Anikó. A díjat Treszner János, a kézmûves tagozat elnöke adta át.

A Dr. Fáy Mihály Díj kitüntetettje: Csorbai Ferenc. A díjat Pálinkás István, mohácsi városi elnök valamint Käsztné Lebô Zsuzsanna alpolgármester asszony adta át.

A Mohácsi Idegenforgalmi Díj kitüntetettje: a Mohácsi Tourinform Iroda.

(Pécsvári Sándorné)

12

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Szigetvár Gazdaságáért Díj kitüntetettje: Jankó Károly. A díjat Horváth László, szigetvári városi elnök adta át.

A Szigetvári Szakképzési Díj kitüntetettje: Németh Jenô

A Szigetvári Idegenforgalmi Díj kitüntetettje: a Tógazda-Safari Kft. (dr.

Németh István és Németh Nóra)

A Jánosi Engel Adolf Díj kitüntetettjei: Tóth József és Visy Bertalan. A díjat Ferenczy Tamás, komlói városi elnök. valamint Polics József polgármester adta át.

A Komlói Szakképzési Díj kitüntetettje: Varga Sándor

A Komlói Idegenforgalmi Díj kitüntetettje: Szuppáncsics Nándor

A Than Károly Díj kitüntetettje: Hajdú Gábor. A díjat Horváth Sándor, siklósi városi elnök, valamint Varga Tamás alpolgármester adta át.

A Siklósi Szakképzési Díj kitüntetettje: Horváth Balázs

A Siklósi Idegenforgalmi Díj kitüntetettje: Riczu Sándor

A vállalkozás szakképzési teljesítményéért elismerô oklevélben részesült: Takács Nándor

Valamennyi díjazottnak gratulálunk!

Angster József elismerô oklevélben részesült a Pécs Lexikon megalkotása és kiadása során végzett munkájáért: dr. Romváry Ferenc és Simon Attila

A vállalkozás export teljesítményéért elismerô oklevélben részesült: a Fekoral Kft. (Molnár László)

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

13

Díjazták a minôséget Átadták a Dél-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének kitüntetô díjait a Szekszárdon megtartott ünnepségen. A Dél-Dunántúli Minôségi Díj nyertesei: Somogyi TISZK Baross Gábor Közép- és Szakiskola és a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. Regionális Elismerô oklevélben részesült az M&M Computer Kft. valamint a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Utóbbi vállalkozás vehette át a Baranya megyei díjat is. A Dél-Dunántúli régió Vállalkozója Díjat kapta Lakics Péter, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a komlói székhelyû Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetô igazgatója.

Mindhárom cég a Pécs-Baranyai kereskedelmi és Iparkamara tagja.

A díjazottak: M&M Computer Kft. (Kocsis Tamás) és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (Cserfai Gábor)

Hazai klaszterek európai projektekben!

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakmai delegációja Pozsonyban találkozott újra a CNCB projekt szakértôivel. A cseh, osztrák, lengyel, szlovén, szlovák és olasz szakemberek kiegészülve a kamaránk munkatársaival megkezdték egy európai klaszter felmérés elôkészítését. Összetett kérdôív készül, amely felméri a klaszterek képzési helyzetét, export fittségét és a klaszter optimalizálási attitûdöt. Hazánkban körülbelül 50 mûködô klaszter kerül bevonásra, majd remélhetôleg hazai klaszter részvételével indul meg a klaszterfejlesztési pilot projekt.

A klaszterek nemcsak a gazdaság motorjai, de az üzleti élet szervezôdésének is egyre in-

kább modellje. Az európai méretû projekt módszereket fejleszt a klaszterfejlesztésre, optimalizálásra.

Andreas Geibling a projektvezetô Clusterland munkatársa és a CNCB projekt vezetôje elmondta, hogy a projekt eredményeit nemcsak a klaszterek és a gazdasági élet, de az Európai Unió klaszterfejlesztési és innovációs szakértôi is figyelemmel kísérik. Nagyon sok klaszter mûkö-

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Fejlesztés válság idején Négyszázmillió forintos beruházással erôsítette meg jövôjét kamarai tagunk, a Matro Kft. Hogy a válság idején nem mindenki gondolkodik feltétlenül csak megszorításban, leépítésben, azt jól mutatja a pécsi Matro Kft. példája. A gépipari cég új üzemcsarnokát, benne a gépi forgácsolásban használt legmodernebb berendezésekkel a napokban adták át a pécsi cég telephelyén.

Olyan idôszakban valósult meg a fejlesztés, amikor a baranyai gazdaság szereplôi még egyáltalán nincsenek túl a válság okozta nehézségeken.

Nem véletlen, hogy Páva Zsolt, a város polgármestere is szívesen vállalt szerepet az új üzem ünnepé-lyes felavatásában.

A Matro Kft. nem csak a mostani, négyszázmillió forintot meghaladó értékû beruházása miatt nyújt követendô példát a pécsi, baranyai cégeknek. Alapítója Kleisz József, akinek karrierje egy kovácsmûhelybôl indult, majd az esztergapad mellôl a folyamatos tanulás vezetett a saját vállalkozás megalapításáig. Évrôl évre fejlesztett cége

dik az európai gazdasági térben, interklaszterek, klaszterek összevonása lehet a hatékony munka szervezésének egyik alapja.

Kamaránk a projekt szakmai feladataiban közremûködik, a Pécsi Tudományegyetem és külsô klaszter szakértôk bevonásával.

Március végén politikai és gazdasági döntéshozókkal látogatunk Linzbe, a projekt szakmai konferenciájára. Tervünk, hogy a döntéshozók megismerjék a projektet és a klaszterek jelentôségét a gazdaság fejlesztésében.

jelenleg már több mint 80 embernek ad munkát, és hogy a tulajdonos nem csak a szakmájához ért jól, azt az is bizonyítja, hogy 2008-ban Kleisz József kapta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Az év üzletembere” elismerését.

A jó példa azért nagyon fontos, mert Baranya megye gazdaságában mindig kiemelt szerepet töltött be a feldolgozóipar, azon belül a gépipar.

Örömteli fejlemény, hogy a forgácsolt autóalkatrészt elôállító Matróhoz hasonlóan – a cég partnere a Denso volt a beruházásban – a megyében egyre több közepes méretû vállalkozás ér el tartós és biztos beszállítói pozíciót, például a hazai és nemzetközi autóiparban.

Stabilitásuk és sikerük azért nagyon fontos, mert pécsi, baranyai telephelyeken, helyi munkaerôt foglalkoztatva dolgoznak a termelôszférában, kötôdésük lényegesen erôsebb, mint a multinacionális nagyvállalatoké.

14

Munkáltatók és álláskeresôk a börzén Nagy érdeklôdés mellett rendezték meg a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett Állásbörzét. A térségben egyedülálló rendezvényen mintegy 300 álláskeresô jelent meg az ajánlatot tevô 30 cég álláslehetôségéért. A rendezvény létjogosultságát bizonyítja a mintegy tízszeres érdeklôdés.

Többek között gyógytornász, gépkocsivezetô, traktoros, termékmenedzser, gépipari szakmunkában járatos szakképzett munkaerô iránti igényüket jelezték a munkáltatók a börzén, mely állásokkal kapcsolatos legfontosabb információk a rendezvény ideje alatt folyamatosan elérhetôk voltak nyomtatott, illetve kivetített formában.

Az álláslehetôségekkel kapcsolatos információhoz jutás mellett sokakat érdekelt a 3 megjelent felnôttképzô intézmény által indított átképzések, a 2011-ben induló felnôttképzések, szakképzések lehetôsége.

A szervezôk a nagy érdeklôdésre és sikerre való tekintettel ôsszel újra megrendezik az Állásbörzét, bízva abban, hogy a következô rendezvényen még több munkáltató, egyre több állásajánlattal képviselteti magát, felismerve a rendezvény által nyújtott lehetôséget: azaz költségkímélô és hatékony módon szervezheti meg és érheti el humánerô-forrását.

Pályázati ötletek kidolgozása a kistérség foglalkoztatási szintjének növeléséért A kistérségben mûködô vállalkozások, intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok által beküldött projektötleteibôl kiválasztotta a Siklósi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának 13 tagú irányító szervezete azt az ötöt, melyek megvalósításával növelhetô a foglalkoztatás a térségben. A különbözô területekrôl beérkezett ötletek közül komplex turisztikai témájú, a munkavállalók mobilitását segítô közösségi közlekedésfejlesztési modell, szakmaválasztó projekt, a helyi gazdaság, vállalkozások mûködésének fellendítését célzó helyi pénz bevezetését, valamint helyi termékek népszerûsítésére irányuló ötlet fejlesztését, kidolgozását vállalták 2011. május 30-i határidôvel.

A Paktum irányító szervezete jó esélyt lát arra, hogy az Új Széchenyi Terv keretében 2011-re tervezett, vagy már kiírt pályázati konstrukciók által igénybe vehetô támogatás több, a térségben megvalósítandó fejlesztés forrásául szolgálhat, akár szinergiában történô megvalósítás által is.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg a TÁMOP-1.4.4-08/1 konstrukcióban, a támogatás mértéke közel 23 millió forint.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tüke-díj 2011 Gyermánné Vass Ágnes az idei év Tüke-díjasa 1972-tôl 36 éven át a Pécsi Szimfonikus Zenekar, majd a Pannon Filharmonikusok koncertmestere volt, és máig kiemelkedô színvonalon végzi sokrétû, zenei és elôadómûvészi tevékenységét.

Lezárultak az SZKTV helyi elôdöntôi Lezárultak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében az országos Szakma Kiváló Tanulója Verseny helyi elôdöntôi. A versenyen 12 iskolából 25 szakmában 144 tanuló mérette meg magát. Az elôdöntôkön jól szereplô tanulók továbbjutnak a verseny döntôjére, mely 2011. április18-20-a között a Hungexpo területén várja az érdeklôdôket.

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatják be tudásukat és szakmájukat.

Ez remek lehetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elôsegítéséhez. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel 400 pályaválasztás elôtt álló tanuló számára biztosít lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Alapfokú iparjogvédelmi tanfolyamot indít a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével A tanfolyam idôpontja: 2011. március 17-18. A képzés két napos, 20 tanórás.

A tanfolyam helyszíne: Pécsi Kereskedelmi Központ (7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.)

A tanfolyam általános bevezetést nyújt a szellemitulajdon-védelem legfontosabb kérdéseibe, alapfokon rálátást biztosít az iparjogvédelem rendszerére és fôbb összefüggéseire. Ezen belül részletesen tárgyalja az iparjogvédelmi oltalmi formákat, azok eljárásrendjét és gazdasági jelentôségét.

A tanfolyam menete 2011. március 17. 10.00-18.00 óra között: Bevezetés az iparjogvédelembe. Szabadalmi és használatiminta-oltalom.

2011. március 18. 10.00-18.00 óra között: Védjegy és földrajzi árujelzôk oltalma. Formatervezésiminta-oltalom.

Az alapfokú iparjogvédelmi szakvizsga idôpontja: 2011. március 23., 11.00 óra.

A vizsga feleletválasztós teszt formájában történik. Sikeres vizsga esetén a bizonyítványok helyben kiosztásra kerülnek. A képzést a 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet szabályozza, melynek értelmében a képzés díja 30.000 forint.

Amennyiben képzésünk felkeltette érdeklôdését, kérjük, hogy legkésôbb március 10-ig jelezze részvételi szándékát e-mailen (gcsaszar@pbkik.hu) az alábbi adatokkal: név; lakcím; születési hely és idô; munkáltató megnevezése.

A részvételi díj befizetésének módja: postán megküldött számla ellenében, amennyiben a munkáltató vállalja a részvételi díj kiegyenlítését, vagy átutalással a 10032000-01731842-00000000 számú számlára (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala).

Kérdéseivel kapcsolatban állunk rendelkezésére a +36 72/507-186 telefonszámon ,vagy a fenti e-mailen.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

HIRDETÉS

ITVPécsi Pénztárgép Kft. 7634 Pécs, Ércbányász utca 22.

Tel.: (36-72) 251-614 www.itvpecs.hu

A FONAVITA Nonprofit Kft. ajánlatai munkáltatók részére: ● Megváltozott munkaképességû munkavállalók

közvetítése. (Elôszûréssel garantáljuk az elvárásainak megfelelô munkaerôt.)

h Pénztárgépek

● Megváltozott munkaképességû munkavállalók

kölcsönzése. (Képzéssel egybekötött foglalkoztatási programunk optimális lehetôséget jelent foglalkoztatási gondjainak megoldásában.)

Amennyiben csökkenteni szeretné munkaerô költségeit, keressen minket!

Mérlegek

Kellékek

Árazó gépek

Programunk az OFA Új Tranzit – Hét lépés tranzitfoglalkoztatási program támogatásával valósul meg.

Bolti-, éttermi-, szálloda-, számlázó-rendszerek

ÉS MINDEN, AMI BOLT!

Fonavita Nonprofit Kft. ● Pécs, Hársfa u. 4.

Telefon: 20/322-11-81, 72/784-591

16

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Az Európai Unió kohéziós politikájának jövôje A kohéziós politika célja, hogy a regionális egyenlôtlenségek csökkentésével elôsegítse az Unió és a régiók harmonikus fejlôdését, gazdasági és szociális összetartásuk erôsítését, illetve a kevésbé elônyös helyzetû régiók felzárkóztatását. A kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erôsítésének legfontosabb uniós szintû biztosítéka. A regionális politika, vagy más néven – gazdasági, társadalmi és területi – kohéziós politika keretei jelenleg a 2007-2013-as idôszakra szólnak, a 2013 utáni kohéziós politika alakulása még vita tárgya. A kohéziós politika a jövôbeli uniós költségvetésnek is fontos részét képezi.

Az Európai Bizottság 2010 novemberében közzétette a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló ötödik jelenését, amely az Európai Unió régióinak gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetét bemutató, átfogó értékelést tartalmaz, és különbözô lehetôségeket vázol fel a politika 2013 utáni alakítására. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a jelentésben felvetett kérdésekkel kapcsolatban azzal a céllal, hogy tájékozódjon az érintett felek véleményérôl és javaslatairól.

A jelentés szerint az Európai Unió kohéziós politikája jelentôs mértékben hozzájárult a régiók kiegyensúlyozottabb fejlôdéséhez a 2000-2006-os idôszakban. A legelmaradottabb régiókban az egy fôre jutó nemzeti össztermék (GDP) tíz százalékkal emelkedett, 1,4 millió munkahely keletkezett, 1,3 millió kisés középvállalat összesen 23 milliárd euró támogatásban részesült, és 38 ezer kutatási program indult útjára. Milliók részesültek átképzésben, közülük kétmillió ember talált munkát.

A fenti eredmények ellenére a régiókat továbbra is nagy gazdasági egyenlôtlenségek jellemzik.

Johannes Hahn regionális és Andor László foglalkoztatási európai uniós biztos a jelentésben javaslatokat terjesztett elô a kohéziós politika átalakítására.

A gazdasági és pénzügyi válság egyértelmûvé tette, hogy olyan politikára van szükség, amely az összes

régió versenyképességének javításába fektet be, ugyanakkor folyamatosan támogatja a lemaradó régiókat is. Az EU költségvetésének vizsgálatára tekintettel a jelentés kiemeli, hogy a jövôben a kohéziós politikai forrásokat korlátozott számú, kiemelt célra kell fordítani, és a finanszírozást össze kell hangolni az Európa 2020 stratégia „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” elérésére irányuló célkitûzéseivel. Ösztönzôket vezetnének be a kohéziós programok lehetô leghatékonyabb és legambiciózusabb megvalósítása érdekében. A kohéziós forrásokból származó finanszírozás egy bizonyos százalékát elkülönítenék, majd a nemzeti és regionális hatóságok rendelkezésére bocsátanák az általuk végrehajtott programok minôségének és elôrehaladásának függvényében.

A jelenlegi rendszerhez hasonlóan, az egy fôre jutó GDP alapján mért gazdasági fejlettségnek megfelelôen differenciáltan kezelnék a régiókat, egyértelmûen megkülönböztetve a „kevésbé fejlett” és „fejlett régiókat”. Felmerülhet a kérdés, hogy a két kategória közötti éles átmenet tompítása és a hasonló gazdasági fejlettségû régiókkal szembeni igazságosabb bánásmód érdekében a bevezetés és kifuttatás jelenlegi rendszere mellett meghatározhatnának egy új, átmeneti kategóriát. Ebbe a kategóriába tartoznának azok a régiók is, amelyek jelenleg a „konvergencia” célkitûzés alapján támogathatók, de amelyek GDP-je a legfrissebb statisztikák alapján meghaladja az uniós átlag 75%-át.

A Kohéziós Alapból továbbra is azokat a tagállamokat támogatnák, amelyek egy fôre esô bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90%-át.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERF) adatai szerint az európai kohéziós politikának köszönhetôen a 2000-2006-os idôszakban a vállalkozások támogatásán keresztül egymillió munkahely jöhetett létre, közel 230 000 vállalkozás (többségükben kis- és középvállalkozás) részesült közvetlen pénzügyi támogatásban és 1,7 millió kkv kapott szakmai segítséget.

A kohéziós politika eszközei tehát nem csupán a köz-

Dél-Dunántúli Gazdaság vetlen pénzügyi források miatt fontosak, hanem mert az általuk kínált szakmai támogatás „katalizátorként” ösztönzi a vállalkozások fejlôdését. Az Európa Szociális Alap értékelô jelentésébôl kiderül például, hogy az alapnak köszönhetôen a lengyel mikro-vállalkozások alkalmazottai jelentôsen nagyobb arányban (41%ban) vettek részt szakképzésben, mint a kohéziós alapból való részesedés elôtt. A kohéziós politika – a 7. Kutatás-fejlesztési keretprogramon (FP7) és a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramon (CIP) kívül – a kutatási és technológiai fejlôdésnek és innovációnak (RTDI) az egyik legjelentôsebb uniós forrása.

Magyarországnak és a 2004-ben, illetve 2007ben csatlakozó tagállamoknak létérdeke a kohéziós politika fenntartása.

Magyarország számára a 2007–13-as idôszakban 25,3 milliárd eurót különítettek el a strukturális alapokból. Az eddigi felhasználás elôzetes számai többek között arra utalnak, hogy több mint 20 ezer munkahely jött létre, 570 kilométernyi vasútvonal újult meg, a szennyvízkezelés jelentôsen javult, s 100 ezer nô vett részt képzési programokban.

Magyarország a kohéziós politika fejlesztési forrásainak jelentôs haszonélvezôje, ezért egy erôs kohéziós politikában érdekelt, amely figyelembe veszi a fejletlenebb tagállamok és régiók fejlesztési igényeit is.

A magyar EU soros elnökség tehát kiemelt prioritásként kezeli a jövôbeli kohéziós politika kérdését, és célja, hogy az elnökségi idôszak végére érdemi álláspontok szülessenek a kohéziós politika jövôjét illetôen.

A 2011. január 31-én és február 1-jén Brüsszelben megrendezésre került Ötödik Kohéziós Fórum újabb alkalmat kínált a jelentésben bemutatott elképzelések és lehetôségek megvitatására. A Bizottság 2011 nyarán, az új uniós költségvetésre vonatkozó javaslat elfogadását követôen nyújt be hivatalos jogalkotási javaslatot a jövôbeli kohéziós politikára vonatkozóan.

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete

Üzleti lehetôségek orosz-magyar viszonylatban Az Enterprise Europe Network idei elsô rendezvényével az orosz relációt célozta meg. A gazdasági fórum célja az volt, hogy bemutassa a két ország kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait és olyan információkhoz, kapcsolatokhoz juttassa a megjelent vállalkozókat és intézmények képviselôit, amelyek segítik ôket abban, hogy jövôbeni együttmûködéseik és külpiaci tevékenységeik során eligazodjanak.

Az orosz kereskedelmi delegációt Leonid Shurygin az Orosz Föderáció Kereskedelmi képviselôje vezette, aki három olyan területet nevezett meg, ahol Baranya megye és a baranyai vállalkozók jó esélyekkel indulhatnak.

Kiemelkedô együttmûködési lehetôség rejlik a turizmusban (gyógyturizmus, borturizmus, egészségipar), a mezôgazdaságban (vetômag, takarmánytermesztés és nemesítés) és az egyetemi kapcsolatokban (tanár/diákcsere).

Az Orosz Föderáció Kereskedelmi képviselete várja a projektötleteket, és lehetôségeihez mérten segít az együttmûködô partnerek felkutatásában is.

Oroszország elkötelezett a modernizáció irányában, ezért különösen érdekesnek találják az új technológiákat fôként a hulladékgazdálkodás, a víz/szennyvíztisztítás területén. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Sikeres pályázati fórum Az Enterprise Europe Network pécsi irodája a régióban elsôként rendezett szakmai konzultációs fórumot az Új Széchenyi Terv bemutatására. Több mint 90 vállalkozás és önkormányzat képviselôje találkozott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában, hogy szakértôk segítségével megismerje az Új Széchenyi Terv alapjait, a fôbb prioritásokat és a lehetséges pályázati célokat. A rendezvényen 6 pályázati tanácsadó iroda munkatársai válaszoltak a vállalkozók kérdéseire a bevezetô elôadások után.

Dr. Síkfôi Tamás, a kamara titkára köszöntötte a résztvevôket, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázati rendszernek óriásit kell változnia ahhoz, hogy igazán vállalkozóbaráttá váljon. Kifejezte azon kamarai szándékot, hogy a vállalkozók támogatása legyen gyors, kevésbé bürokratikus és a kifizetések felgyorsításával hatékony. Rabb Szabolcs a kamara innovációs osztályvezetôje elôadásában bemutatta az Új Széchenyi Terv prioritásait, a várható pályázati kiírásokat. Ismertette a dél-dunántúli akcióterv elemeit és annak forráselosztását. Fontos kiemelni, hogy az akciótervek és Széchenyi Terv pályázati tervek alapján kiderült, hogy egyes pályázatok tekintetében a támogatás intenzitás a régiónkban elmarad a többi régiótól, Észak-Alföld, Dél-Alföld és akár Észak-Magyarországon is magasabb támogatást nyerhetnek el a pályázók. Ezen a helyzeten a helyi szakemberek, fejlesztési tanács vezetôinek vezetésével változtatni szükséges. Elôadása végén bemutatta a pécsi kamara véleményezô munkáját, amely a teljes Széchenyi Terv tekintetében komplex észrevételeket és javaslatokat tartalmaz.

Az elôadások után a szakértôk várták az érdeklôdôk kérdéseit és véleményét. A konkrét pályázatok megjelenésekor az Enterprise Europe Network és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara folytatja a rendezvénysorozatot, segítve ezzel a helyi vállalkozások pályázati aktivitásait.

Ingyenes belépôjegyek a Hannover Messe nemzetközi vásárra!

Hannover Messe 2011 13 listavezetô, nemzetközi ipartechnológiai szakvásár egy idôben, egy helyszínen: ● Industrial Automation (folyamatirányítás, gyártás-automatizáció, termékvédelem, Wireless automatizáció), Motion, Drive & Automation (meghajtás, hydraulika, pneumatika), ● Energy (konvencionális és újrahasznosított energiák elôállítása, átviteli- és elosztási technológiák), ● Power Plant Technology (erômûtervezés, -építés, -üzemeltetés, -karbantartás), ● Wind (berendezések, részegységek és szerviz a szélenergia termelés számára), ● MobiliTec (hybrid- és elektromos meghajtás technológiák, mobil energiatárolók, alternatív mobilitás technológiák), Digital Factory (integrált folyamat- és IT megoldások), ComVac (sûrített levegô és vákuumtechnika), ● Industrial Supply (ipari beszállítói megoldások, könnyûszerkezetes kivitelezés), ● CoilTechnica (tekercsek, elektromotorok, generátorok és transzformátorok gyártása), ● SurfaceTechnology (felületkezelési technológiák), MicroNanoTec (mikro-, nanotechnológia, lézertechnika a mikro-anyagmegmunkálás számára), ● Research & Technology (kutatás, fejlesztés és technológiai transzfer)

Jegyek díjmentesen igényelhetôk: Az Enterprise Europe Network – Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pécsi irodájában + 36 72 507 131 + 36 72 507 126 + 36 72 507 ahendinger@pbkik.hu emisakne@pbkik.hu oszvaldka@pbkik.hu

http://www.hannovermesse.de/home 20 darab ingyenes belépôjegyet biztosítunk a rendezvényre a Deutsche Messe AG közremûködésével.

Az utazás és szállás megszervezésében segítünk, de ezek költségei a résztvevôket terhelik.

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

18

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Gazdaságáért Díj: dr. Hargitai János Megtapasztaltam, ezért segíteni akarok!

Tudásközpont, Nagy Kiállítótér, Orfûi Aquapark, Pécs-Orfû kerékpárút és a Múzeum utca fejlesztései. Ezek azok a projektek, melyeket a díjazott az elmúlt években menedzselt, és amelyek során testközelbôl ismerhette meg a vállalkozások problémáit. Az indoklásban írják: „Hargitai János a projektek menedzselésében folyamatosan igyekezett a helyi vállalkozásokat a munkálatok során elônyben részesíteni”.

— A beruházások során megtapasztalhattam, milyen nehéz a bürokráciával együtt dolgozni, ugyanakkor most lehetôséget is kaptam a sorstól, hogy segítsem ôket, a Kormányhivatal élén úgy tudjam alakítani a vállalkozásokat is érintô mûködési struktúrát, amely a korábbiakhoz képest lényegesen jobban segíti, együttmûködô partnernek tekinti a helyi vállalkozásokat – mondta még az ünnepélyes díjátadón a Baranya Megyei Önkormányzat volt elnöke, aki az év elejétôl már a frissen felállított Kormányhivatal munkáját irányítja.

A mintegy 12 milliárdnyi beruházás, vagy ahogyan Hargitai János fogalmazta meg: új értékek megvalósítása során végig törekedett arra, hogy a helyi, baranyai vállalkozások minél többet profitáljanak a munkálatokból. Ehhez persze sokszor a jogszabályokat nem lehetett átlépni, de a fôvállalkozóval sokszor tárgyalt a volt elnök, hogy figyelemmel kísérje, az alvállalkozók idôben megkapják-e az elvégzett munkáért járó kifizetéseiket. — Azt sajnálom, hogy a közbeszerzési szabályok és a tôkehiány miatt nem tudtunk fôvállalkozóként bevonni helyi vállalkozást – magyarázza a díjazott, aki hozzáteszi, az egész beruházás „komoly lecke” volt számára is,

és a tapasztalatokat a parlamenti munkája során is megpróbálta hasznosítani a törvényhozás munkálataiban.

A beruházásokhoz egyébként a megye 1,5 milliárd forintos saját erôt is hozzá tett, amelynek összességében komoly turisztikai vonzó hatása lehet a jövôben, és amelyekbôl így a Baranya megyei vállalkozások is nyerhetnek.

Hargitai János a díj mellett arra is büszke, hogy például a tavalyi díjazott, Kollár László vezette Bikali Élménybirtok is része volt a turizmusfejlesztési koncepció mentén elindított fejlesztéseknek, amely egyik állomása az élménykörútnak. — Régóta beszélünk róla, Baranya számára egyértelmûen kitörési pont a turizmus, ezek a beruházások mind-mind ezt a stratégiát támogatják – hívja fel a figyelmet az országgyûlési képviselô.

Hargitai János ezúton is megköszöni a díjat, amelyre büszke, különösen amiatt, hogy vállalkozóktól, a legnagyobb vállalkozói érdekképviselettôl kapta.

TAM

A Kormányhivatal élén is figyel a vállalkozásokra Mint arról már több helyrôl is értesülhettünk, új közigazgatási szervként létrejött a Kormányhivatal, amely ahogyan Hargitai János fogalmaz, „egyfajta gyár a maga több mint 1300 munkavállalójával, 17 szakigazgatási egységével”. — A rendszerváltás óta nem volt ilyen mértékû, az alapokig ható változás az állami bürokráciában és annak mûködésében. Én azon leszek, hogy az elmúlt évek tapasztalatait is beleépítve, a helyi vállalkozásokat partnerként kezelô, együttmûködô, szolgáló közigazgatást teremtsünk és mûködtessünk – teszi hozzá végül a Kormányhivatal vezetôje.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

DÍJAZOTTAK

Év Üzletembere: Lakics László és Lakics Péter Csak azt a pénz költhetjük el, amit már megtermeltünk...

A Lakics Gépgyártó Kft. elôdjét 1985ben Lakics László családi háza garázsában indította el. A száz százalékban a Lakics család tulajdonában lévô vállalkozás ma 250 fôs munkavállalói létszámával, évi négy-öt milliárd forintos árbevételével, stabil gazdasági és pénzügyi hátterével a dél-dunántúli régió jelentôs munkaadója. A vállalkozás két vezetôjét kamaránk díjazta egy kimagasló elismeréssel.

Lakics László a kezdetekkor egy fejlesztô üzemben dolgozott, ahol egy katonai antenna forgó orsóját kellett volna a gyárban elkészíteni, amit az országban senki sem vállalt. Ô a családi ház garázsában álló esztergapadon elkészítette a munkadarabot. – Mindig is imádtam a vasas szakmát, esztergályosnak tanultam, de nekem ez valahogy több volt, mint egyszerû hivatás – meséli Lakics László. Az orsót, miután megkapta elsô megrendeléseit, másodállásban kezdte gyártani a fôállása mellett, azokban az években még délután és éjszaka...

Egy idô után azonban annyira felfutott a megrendelések száma, hogy otthagyta a munkahelyét, és fôállásban csak a hosszú menetes orsókat gyártotta. A Somogy megyei Sántoson hozta létre elsô mûhelyét, még 1985-ben. Késôbb megvásárolták az egykori komlói bányagépgyárat, majd 2002-ben megvettek egy dombóvári céget is. Idôközben megszerezték a szükséges minôségi tanúsítványokat. 2007-ben eggyé olvadt a három üzem, így létrejött a Lakics Gépgyártó Kft. Tavaly pedig Kaposvárott nyílt meg a vadonatúj gyárüzem.

A vállalkozás vevôi a megújuló energiaforrásokat elôállító piac meghatározó multinacionális szereplôi (Vestas, Siemens, ABB). A cég a szélenergia-iparban különösen erôs pozíciókat épített ki, a szélerômûvekbe épített generátorok acélszerkezetû részegységeinek egyik vezetô gyártója. Sikereiket magas színvonalú munkájuknak, rugalmasságuknak, a vevôi

igényekhez való gyors alkalmazkodásnak és egyedi ügyfélkezelési technikáiknak is köszönhetik. A gyártott elemek méréséhez például már lézertechnológiát, valamint korszerû robottechnikát alkalmaznak. Jelenleg maximum 12,5 méter hosszúságú és 4,5 méter átmérôjû, 25 tonna tömegû alkatrészek gyártását tudják vállalni.

A vállalkozás támogatja munkavállalóinak fejlôdését, továbbképzését. A lakatos – hegesztô – forgácsoló szakmákban jelentkezô szakemberhiányt részben munkavállalóinak kiemelt anyagi és erkölcsi megbecsülésével, részben a szakirányú szakmunkásképzés újraindításával, és számos tanuló gyakorlati képzôhelyeként biztosítja.

– A fiaimnak sosem mondtam, hogy jó lenne, ha a cégben dolgoznának, ennek ellenére hatalmas boldogsággal tölt el, hogy csatlakoztak, ráadásul mind a ketten – mondja Lakics László. Lakics Péter vezetés-szervezés szakon végzett közgazdász, 8 éve a családi vállalkozásban dolgozik.

Elôször a komlói üzemet vezette, majd 2005-tôl lett a Lakics Kft. ügyvezetô igaz-

gatója. Ifj. Lakics László mûszaki területen végzi második diplomáját. A családi munkamegosztás bevált. Lakics László mûszaki irányításával és – a gazdasági ügyeket, a pályázatokat, a kereskedelmi tevékenységet, vevôkapcsolatokat is felügyelô – Péter vezetésével, a Lakics Kft. a tavalyi árbevétel-csökkenés ellenére gond nélkül vészelte át a válság viharait, és az idén már érezhetô fellendülésre készül.

Talán kevés ilyen vállalkozás van, amelyik külsô finanszírozástól szinte mentesen mûködik. Csak pályázati finanszírozáshoz kapcsolódó hitelük van, beruházásaikat, fejlesztéseiket önerôbôl valósították meg. – Sokszor kellett alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz, de egyre mindenkor próbáltunk odafigyelni: csak azt a pénz költhetjük el, amit már megtermeltünk, azaz adósságot ne termeljünk, hitelt ne vegyünk föl, és minden realizált, felhasználható bevételt, pénzügyi forrást forgassunk vissza a vállalkozásba – magyarázza Lakics László, aki szerint ez is lehet az egyik oka annak, hogy mindig talpon tudtak maradni, még a válság ellenére is.

20

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Angster József Díj: Budavári Attila és Budavári Csaba Fegyelmezettség, szigorú költséggazdálkodás, hit „A város egyik elfeledett vállalkozása” – állt a díj odaítélésével kapcsolatos kamarai indoklásban. Valóban, holott a Pécsi Orgonamanufaktúra Kft. tulajdonosai, ügyvezetôi, munkatársai az elmúlt évtizedben is csak tették a dolgukat. Vidékiként, a gazdasági válsággal dacolva fejlesztették cégüket, keresve és megtalálva az új piaci lehetôségeket, nemkülönben a munkavállalók megtartása mellett.

Jól jellemzi a társaság mûködését, hogy bár Budavári Attila vette át a díjat az ünnepi közgyûlésen, testvére Csaba adta az interjút, hiszen a munka nem állhat le egy pillanatra sem, újabb, sürgetô árajánlatokat kellett adni.

— Hárman vagyunk tulajdonosok és ügyvezetôk is, ezért rajtunk kívül nagyon szeretném kihangsúlyozni, hogy a díjat, mi úgy tekintjük, harmadik társunk Végh Antal, aki egyben orgonaépítô mesterünk is, szintén megkapta...

Jelentôs itthoni referenciák Talán kevesen tudják, de a hazai orgonaépítés nagyban támaszkodik a pécsi vállalkozásra. Jelentôs referenciákkal rendelkeznek a magyarországi piacon. A többi között a Mûvészetek Palotájának hangversenyorgonáját készítették egy német vállalkozással közösen, valamint a Pécsi Bazilika orgonáját építették meg kb. három évvel ezelôtt. A budapesti Mátyás Templomban nemrégen adták át a karorgonát, és most készítik a nagyorgonát is, éppen a mûhelyben folyik az ezzel kapcsolatos munka. — Egyik szívünk csücske a Zamárdiban megépített francia barokk orgona, amelyen egy francia partnerrel együtt dolgoztunk, és bizony ezer kilométeren belül nincs másik ilyen! – teszi hozzá végül Budavári Csaba.

– tisztáz egy fontos kérdést Budavári Csaba. Évek óta stabil a munkatársi gárda: az ügyvezetôk mellett 35 munkavállalót foglalkoztatnak, két orgonaépítô tanulót és 15(!) asztalos tanulót.

Indulásuk óta csupán egy stratégiai váltást hajtottak végre, amelyet azóta teljes hittel követnek. — Mivel Európában, és különösen a környezô országokban egyre kevesebb templom épül, értelemszerûen csökkenô számú új orgonára is van szükség, ezért immáron több, mint tíz éve elkezdtük az orgonákhoz szükséges alkatrészek gyártását, amelyre intenzíven növekvô igény van – magyarázza az ügyvezetô.

Mostanra pedig már elkönyvelhették, hogy az alkatrész-beszállítói megbízásaik miatt munkáik 2/3-át külföldi megrendelésre gyártják. Régi partnereiknek már hagyományosan gyártanak, de miután mintegy két éve elindították új honlapjukat (www.organparts.info) és azon belül is egy webshop-ot, új, eddig ismeretlen cégektôl is érkeznek már megrendelések. — Persze ehhez az is kell, hogy ugyanazt a magas színvonalú, a külföldi megrendelôk számára is fontos minôséget szállítani tudjuk – te-

szi hozzá Budavári Csaba, aki szerint a gazdasági válság ebbôl a szempontból nekik még jól is jött, hiszen a lényegesen alacsonyabb ár ebben a kiélezett helyzetben jó piaci pozíciókat adott a költségtakarékosságra szorított külföldi cégek irányába, amelyek így inkább tôlük rendelték meg a szükséges alkatrészeket. Legutóbb éppen Kaliforniából, Finnországból és Norvégiából kaptak megrendeléseket.

Ezeknek az új megbízásoknak köszönhetôen várhatóan a 2010-es esztendôt 10 százalékos eredménynövekedéssel zárhatják az azt megelôzô évhez képest, és mindez az elmúlt év és évek rendkívül rossz gazdasági körülményei ellenére valósult meg.

A cég, ahogyan az ügyvezetô fogalmaz, nagyon fegyelmezetten dolgozik és rendkívüli költséghatékonyság mellett mûködik. Mint mondják, nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan luxusnak tekinthetô eszközöket vásároljanak, amelyek ha igazán ôszinték akarunk lenni, nem fontosak a vállalkozás mûködtetése szempontjából. Vallják, hogy ez a típusú szerénység, egyfajta puritán hozzáállás is hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozókat hosszú ideje tudják alkalmazni, az elbocsájtás gazdasági kényszerek miatt nem szokott felmerülni.

TAM

Angster Józsefrôl A díjnak ad egy kis többlet értelmezést, hogy a névadó Angster József volt az elsô orgonaépítô mester Pécsett. Angster 1867. augusztus 21-én telepedett le Pécsett és rakta le az Angster-orgonagyár alapjait. A mester és munkatársai nem egészen 25 év alatt 100 új orgonát építettek, és örökre bevésték magukat a pécsi, baranyai vállalkozások történelemkönyvébe.

Dél-Dunántúli Gazdaság Pécs város polgárai az egyik legelegánsabb férfiszabó mesternek tartják. Harmincöt év jelentôs idô egy olyan szakmában, melyre nagy hatással van egy új, jómódú réteg felemelkedése éppúgy, mint a multik textil-kínálata, vagy a secondhand boltok sokasodása. Beszélgetôpartnerem Molnár Pál szabómester mesél életérôl, munkájáról.

— Volt-e a családban elôzménye pályaválasztásának?

— Nem volt elôzménye, sôt a rokonságban sem volt szabómester. Nem is én választottam, hanem pályaválasztási tanácsadás alapján édesanyám döntött. Egy év eltelte után látszott, hogy ez egy jó döntés volt, akkor már akartam „valaki” lenni.

— Kitôl sajátította el a szakmát?

— Sok helyen volt alkalmam megfordulni és tanulni. Szerettem volna többet tudni a szakmáról, ezért a 2. évtôl délutánonként és a szabad idômben eljártam különbözô mesterekhez. Így kerültem kapcsolatba az Ipartestülettel is.

— Van-e valaki, akire szívesen emlékszik vissza?

— Igen, az idôs Csokona József szabómesterre, aki a legtöbbet segített és támogatta az elôrehaladásomat. Például elvitt Budapestre a fiával együtt a KIOSZ által szervezett továbbképzésekre.

— Hogyan indult el az önállóság útján?

— A szakmunkás bizonyítványt 1975ben kaptam meg. Másnap munkába álltam a pécsi Minôségi és Szabó KTSZ-nél. Akkor napi 68 forint volt a bérem, ami utazásra és élelemre volt elég. Fôként ez indokolta a váltást, azaz hogy kisiparosként mûködjek tovább. Az engedélyem lakossági szolgáltatásra szólt, javító és szolgáltató tevékenységet végeztem Bogádon, a lakásban kialakított kis mûhelyben. Az évek során minden lehetséges szakmai továbbképzésen részt vettem, s így 3 év után válthattam, beköltözhettem Pécsre.

— A 338. számú Kisipari Mesterlevelet tartom a kezemben, melyet 1980ban állítottak ki.

— Igen, valóban. Öt év gyakorlat után lehetett mestervizsgázni, melyet sikerrel letettem. A Mûködési Engedélyt Iparigazolványra válthattam.

— Milyennek ítéli meg a családi vállalkozás esélyeit, látva az utóbbi évtized történéseit a öltözködésben, kereskedelemben?

— Családról 1985-tôl beszélhetünk, de ekkor még nem terveztük a közös céget.

21

PORTRÉ

Molnár Pál szabómester – 35 éve a szakmában Mára viszont már a feleségem és két fiúnk közül az idôsebb is a Málitex Bt.-ben dolgozik. A kisebb fiúnk szakácsnak készül.

Az indulás idején a családi házunkban, saját mûhelyben kezdtük megteremteni a megélhetés alapjait, de még mint egyéni kisiparos. 1997-tôl mûködünk bt.-ként.

Kereskedelemmel is kezdtünk foglalkozni, azaz a szakmához kapcsolódó alapanyagok, kellékek forgalmazását is bevettük a profilba.

S hogy mi a családi vállalkozás ereje?

Véleményem az, hogy a családi vállalkozás erejét a saját magunk által hozott döntések jelentik, melyet lehetôségeink szigorú mérlegelése után hozhatunk meg. S ami tény: nem napi 8 órában tesszük ezt. A családi vállalkozás és a magánélet átfolyik egymásba.

Volt jobb idôszakunk is a jelenleginél, ugyanis azokban az években mi birtokoltuk kell a saját piacunkat. Most viszont osztoznunk ezen a kínaiak kínálatával és a dömping árakkal.

— Molnár Pált jól ismeri a szakma, s talán nem ok nélkül...

— 1994-ben a Kézmûves Kamara alapítói közé tartoztam. Mindig fontosnak tartottam a „valahová tartozást”, ami véleményem szerint a kisvállalkozások számára rendkívül fontos. Ma már alig vagyunk szabómesterek Pécsett, csupán 4-5 kolléga cégtábláját láthatjuk a városban.

— Milyen a Málitex Bt. jelenlegi vevôköre?

— Jelszavunk, hogy „A vevô a király” – a Király utcában. Vevôkörünk szélesnek mondható, mert a díszmagyar ruhák elkészítésétôl a zipzárjavításig bármivel tudunk szolgálni a vevônek. Kérésre beszerezzük a szakmához tartozó anyagokat.

— A magyaros viselet, avagy a szmoking iránt nagyobb az érdeklôdés a báli szezonban?

— Az alkalom a meghatározó. Szerencsére mindig van egy réteg, aki megengedheti magának, hogy jó szövetbôl, mérték után készült ruhát viseljen. Készítünk formaruhákat, díszegyenruhákat, vagy versenytáncosok számára is különleges öltözékeket.

— Ön férfiszabó – de talán üzen valamit a hölgyeknek is? Jöhetnek kosztüm vagy kabát elképzeléseikkel a Király utcai üzletbe?

— Az üzlet anyagkínálata széleskörû.

A rövidáru és kellékárukon kívül tartunk háztartási és felsôruházati textíliákat, vásznakat és szöveteket. Ne tûnjön dicsekvésnek, de egy éve már egy angol kereskedôház több mint 400 féle gyapjú, mohair és bársony kínálatát forgalmazzuk rendelés alapján. Ezek alkalmi és sport szövetek, ballonok és tweed szövetek lehetnek, s csak szalonok számára szállítja az angol cég. Büszke lehetek arra, hogy ôk találtak meg engem, s érdemesnek ítéltek arra, hogy kapcsolatba kerüljünk. Interneten rendelek, s a szállítási idô 4 és 10 nap közötti, melyet gyorsfutárral oldanak meg.

A hölgyek színvonalas kiszolgálása érdekében folyamatosan képeztem magam, fokozatosan építettem fel a nôi szabászatot. Minden egyes vendég hölgy számára elkészítem saját szabásmintáját. Pécsett a Király utca 62. sz alatti üzletben várjuk ôket.

Rónaszegi Lenke

22

MESTERKÉPZÉS / PORTRÉ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fél évszázada alkotnak egy csapatot Az elmúlt két évtized gazdasági, társadalmi változásai egyértelmûvé tették: a talpon maradás záloga a folyamatos szakmai önképzés, a versenyképes, magas színvonalon végzett munka. Ennek egyik eszköze a mestervizsga. A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.

Az utca zajától messze, a Ferencesek utcája egyik belsô udvarából nyíló kozmetikában fogadja vendégeit Burget Imréné és Szulimán Sándorné kozmetikus mester. Az elôtérben fiatal manikûrös lány asztala áll, akihez éppen megérkezett a vendége. A belsô helyiségekben a kozmetika kapott helyet. A várórészbôl nyílnak a kezelôk. A vendégek itt várakozhatnak, kényelmes körülmények között.

A besütô nap bevilágítja az egész teret. Szinte tapintható a csend és a nyugalom. A kozmetikából a tanulók vidám csivitelése szûrôdik ki. Míg bent a kezelés folyik, kint egyre telnek a székek.

Váltás van. Burget Imréné, Kati néni már az utolsó vendégének arcát vará-

kávészünet Sárdi János kékfestô

zsolja széppé, miközben Szulimán Sándorné, Marcsihoz már érkezik az elsô.

— Gimnazista voltam, amikor eljegyeztem magam ezzel a mesterséggel – kezdi beszélgetésünket Szulimán Sándorné, Marcsi. — Mindig figyeltem az osztálytársaim arcát, s hogy milyen a bôrük. Meg az is igaz, hogy volt közöttük egy, akinek már akkoriban – amikor ez ritkaságnak számított – különleges, minôségi smink-készlete volt.

A nagybátyja segített neki abban, hogy felvegyék a Pécsi Fodrászipari Vállalathoz tanulónak. Míg a gyakorlati képzés helyben, az elméleti oktatás – havonta egy alkalommal – Budapesten volt. Mint mondja, az eltelt fél évszázad alatt nagyon megszerette ezt a szakmát, a kozmetikusság minden területét.

— Ma is ugyanolyan lelkesedéssel jövök dolgozni, mint amikor kezdtem, tanulókoromban – folytatja tovább beszélgetésünket. — Szívesen átadom a tudásomat is, a mai napig vannak tanulóim. Az elsôt 1969-ben osztották be mellém. Nekik is mindig elmondom, amit nekem annak idején, ezen a pályán fontos az ember- és szakmaszeretet. Az elsô a vendég, még akkor is, ha csak egy szemöldökszedésre jön, vagy csak a szempilláját festeti be, ha jól érezte magát, akkor késôbb visszajön.

Közben megérkezik Burget Imréné, Kati néni is. S szinte egyszerre kezdik el mondani, hogy annak idején nagyon alacsony árakkal indították a vállalkozásukat, ugyanis az alapelvük, inkább

legyen több vendégük, mint hogy csak néhányan járjanak hozzájuk drága kezelésekért. Ennek köszönhetôen nagyon széles a vendégkörük, idôs, fiatal, fiú, lány egyaránt megtalálható közöttük.

Vannak olyanok is, akik közül a nagymama kezdett el hozzájuk járni, ma pedig már az unoka az egyik állandó vendégük. Sok kamasz is megfordul náluk, az ô bizalmukat nem könnyû elnyerni.

— Sajnos, egyre több helyen is gyakorlat már, hogy a vendégek telefonon jelentkeznek be, s a kozmetikába csak az így egyeztetett idôpontokban mennek be – mondja Burget Imréné. — Mi is érezzük, hogy nincs pénzük az embereknek, kicsit kevesebb a vendégünk.

Meg hát az is igaz, hogy a fiatalok nagyon ügyesen kisminkelik magukat. Régebben a báli szezonban, karácsonykor, szilveszterkor nagyon sokan jöttek,

Nagynyárádon él Sárdi János kékfestô mester. May András bólyi iparos barátom segítségével idôpontot egyeztettünk a friss gondolkodású, szakmáját szeretô mesterrel. András szerint a 92-ik éve felé járó mester még most is saját maga autózik át a bólyi ipartestületbe. Gyertek, szívesen látok mindenkit – bíztatott jókedvûen bennünket. Magas, jóképû, ôsz hajú,de csak 65-70-nek látszó ember állt a kiskapuban. Kis puli kutyája is nagyon örült nekünk.

— Isten éltessen jó egészségben, János bátyám! Ô már nyitja is a nappaliba vezetô ajtót.

— Ne féljetek a kutyától, a menhelybôl hoztam, nagyon örül, hogy itt lakhat. Én már készültem egy kis pálinkával és jófajta borral. Saját pálinkát és villányi bort fogyasztok, így töltök is nektek. Andrással koccintanak, én meg jelképesen. Sajnos nem ihatok, bezzeg

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANULÓSZERZÔDÉS / PORTRÉ

most kevesebben keresnek fel ilyenkor minket.

Burget Imréné, Kati néni szintén véletlenül került erre a pályára. Tornázott, testnevelô tanár akart lenni. Aztán amikor megismerte a felvételi követelményeket, s szembesült azzal, hogy minden sportágban teljesítenie kell ahhoz, hogy a diplomát megszerezze, úgy döntött, inkább szakmát tanul.

— A nagynéném a Pécsi Fodrászipari Vállalatnál dolgozott, mint fodrász, ô ajánlott be a kozmetikusokhoz – emlékszik viszsza a kezdetekre. — Marcsival is ott ismerkedtem meg, nem is akármilyen körülmények között.

Akkoriban a kozmetikusoknak kötelezô volt hetente megcsináltatni a hajukat. Egy ilyen alkalommal, amikor éppen a fodrászszékben ült, megszólalt mellette egy hang: Én is kozmetikus leszek ám! Szulimán Sándorné volt az, aki akkor került oda tanulónak. Ennek fél évszázada, azóta dolgoznak együtt. Harmincnégy éven át a fodrászipari vállalatnál egy mûszakban. Tizenhat esztendeje pedig, amióta önállósították magukat, egymást váltva fogadják a vendégeket.

— Együtt vártuk a gyerekeinket, s a mestervizsgát is együtt tettük le – mondja Burget Imréné, Kati néni. — Hosszú évekig nem volt rá lehetôség, s amikor 1990-ben meghirdették, jelentkeztünk rá mind a ketten.

— Addig is folyamatosan képeztük magunkat, eljártunk a versenyekre, továbbképzésekre, a nagy kozmetikai cégek által szervezett bemutatókra – fûzi hozzá Szulimán Sándorné, Marcsi. — Nem volt könnyû idôszaka az életünknek a vizsgára való felkészülés, ismét meg kellett tanulnunk tanulni. Az is nehezítette a helyzetet, hogy nagyon kevés idô állt a rendelkezésünkre, alig néhány hetünk volt a felkészülésre, az elméleti vizsgára, ennyi idô alatt kellett átismételni azt, amit annak idején megtanultunk, valamint az újdonságok elsajátítására. Míg a fiatalok a gyakorlati vizsgától tartottak inkább, mi az elméleti résztôl fáztunk egy kicsit. Nekünk azért sem volt mindegy, hogy miként szerepelünk, hiszen több volt tanulónkkal vizsgáztunk együtt.

— Voltak olyan pillanatok, amikor bántuk, hogy belevágtunk, de a mesterlevél átvételekor már nagyon örültünk neki, hogy végigcsináltuk. A mestervizsga életem legnagyobb élményeinek egyike volt – fejezi be beszélgetésünket Szulimán Sándorné, Kati néni. Menniük kell, mert megérkeztek a kezelésre a vendégek.

beszélgetni szeretek. Így hát kezdjük, ahogy szoktuk, az inasévekkel, a pályakezdés nehézségeivel.

— Hogy volt, amikor fiatal srác voltál?

— Akkor még 6 osztályt kellett járni az iskolában.

Nem nagyon tetszett apáméknál a paraszti munka, meg amúgy is, gyenge kisgyerek voltam. Bólyba, Auth Rezsô kékfestôhöz adtak inasnak. Egy ládába betették a cuccaimat és elvittek a mesterhez, mert ott is laktam.

Boltba küldtek, etettem a lovakat, a kisállatokat, söpörtem, stb. a szakma tanulása mellett. Az öreg 130 kg lehetett, nehezen mozgott, kellett neki a segítség. Az akkori szokás szerint a szakmai vizsga letétele után egy évet ingyen kellett dolgozni a hála jeléül, mivel felvett tanulónak. Majd késôbb, 8 pengôt kaptam egy hétre.

Abban az idôben a kékfestô szakma elég jól ment, mert például a munkaruhák és az asszonyok ruhái falun ebbôl az anyagból készültek.

23

Az életre készítik fel a tanulóikat A tanulószerzôdés névre szólóan, pontosan meghatározza az elvárásokat, valamint a juttatásokat és azok mértékét.

A fiatal tudja, miért dolgozik, s érdekeltté teszi abban, hogy minél jobb munka kerüljön ki a keze alól, ugyanis a jól teljesítôk a törvényben meghatározottnál magasabb ösztöndíjat kaphatnak. E mellett egyéb, a többi dolgozót megilletô juttatásokban részesülnek, diák éveik pedig munkaviszonynak számítanak.

A vállalkozók a különbözô kedvezmények igénybe vétele mellett kinevelhetik az utánpótlásukat, s a viszszaigényelt szakképzési hozzájárulást cégen belül oktatási célokra fordíthatják. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy mind kevesebb cég vállalja fel a leendô szakemberek gyakorlati képzését.

A pécsi Hô-Kar Épületgépész Kft. megalakulása óta foglalkozik tanulók képzésével. A Pécsi Építô és Tatarozó Vállalat egykori épületgépészeti részlegébôl létrejött cég nemcsak víz-, gáz- és fûtésszerelésre szakosodott, hanem e mellett klíma- és szellôzô berendezések, valamint megújuló energiára épülô rendszerek – elsôdlegesen napkollektorok – telepítésével is foglalkozik. Elsôdlegesen Pécsett, valamint a megyében dolgoznak. A megrendelôik között a magánszemélyek mellett megtalálhatók a cégek és az önkormányzatok is.

— Magam annak idején elektronikai-mûszerészként végeztem – kezdi beszélgetésünket Hölbling Zsolt, a HôKar Kft. egyik ügyvezetôje, aki harmadik éve áll a cég élén. — A cég munkájába 1998-ban kapcsolódtam be, amelynek vezetôje és egyik alapítója az édesapám, Hölbling Konrád volt. Ekkor döntöttem úgy, hogy leteszem a gáz- és klímaszerelô szakmunkás-vizsgát.

Késôbb – 2005-ben – gázszerelô mesterlevelet szereztem, amely a gázszerelô igazolvány kiváltásának is feltétele volt.

— A fiatal embert hajtotta a kíváncsiság, mi van az országban a kékfestô szakma terén.

— Igen, 1936-ban a Friss Újság-ban találtam egy pesti iparos hirdetését, aki a kelmefestô és tisztító iparban munkást keresett. 50 fillér órabért ígért látatlanban, mert a szavaimból kivette, hogy értem a szakmát. Elsô nap elintézte a kvártélyt (szállást és kosztot). Itt jól megtanultam a kelmefestést és a gyapjúfestést is. Majd katona lettem. Eljutottam az ôrmesteri rangig. Elvittek a frontra. Kijevig jutottunk el, ott általában a partizánokkal csaptunk össze az éjszakákban. A háború végén gyalog jöttünk haza, napi 30-40 km-t haladtunk.

— Ez már két embernek is sok élmény – eddig is. De élve hazajöttél.

— Azért majdnem meghaltam, kétszer is. Méghozzá ez után. Balatonfüred környékén tankcsapdákat építettünk. Majd bedobtak a fehérvári harcokba, az oro-

szok ellen. Megsebesültem, egy orosz rám lôtt. Kórházba kerültem, a többi társamat sajnos halomra lôtték.

— Így egyszer megúsztad. Pedig akkor már a vége felé járt a háború.

— Kapuvár községben megismertem a majdani feleségemet. Civil ruhát szereztünk, a háborúnak vége lett, de az oroszok cirkáltak az utakon. Két hétig jöttünk haza, sokszor bujkálva – emlékszem, pont ibolya nyílás volt – az oroszok elôl bebujtunk a híd, vagy bokrok alá, ha jöttek szembe. Keszthelynél egy sáros mezôn jöttünk keresztül, így mindig oda léptünk, ahova már mások léptek, hogy el ne süllyedjünk. Ezért nem haltunk meg, mert amint késôbb kiderült, egy aknamezôn mentünk keresztül baj nélkül. Itt volt másodszor szerencsém.

— Ismét kékfestô lettél?

➤➤

24 ➤➤ Mint mondja, mindig is vonzották a mûszaki dolgok, amelyen belül minden egyes szakterület számos kihívást hordoz magában, fôleg az utóbbi idôszakban, amióta az építôipar mélyrepülése tart. Kitért arra is, hogy éppen ezért, a piac újabb és újabb területein igyekeznek jelen lenni – mint például az alternatív energiákhoz kapcsolódókban –, minél nagyobb szerepet vállalni.

— Napkollektorokat már több he-

TANULÓSZERZÔDÉS / PORTRÉ

Dél-Dunántúli Gazdaság

is nagy hangsúlyt helyeznek az épületgépészetben megjelenô új technológiákra, az általuk elvárt munkakultúra kialakítására, valamint a piac elvárásainak megfelelô tudás elsajátíttatására. Az elsôsök a szakmatanulást a tanmûhelyben kezdik, a második félévben pedig már a tényleges munkában vesznek részt.

Alapelvük, hogy valódi, életszerû körülmények között sajátítsák el a szakmai fogásokat.

Mint mondja, náluk a gyakorlati képzés fontos eleme, hogy a két tagú brigádokhoz csatlakozva vesznek részt harmadikként a tanulók a napi munkában. Elôfordul azonban olyan eset is – fôleg betegségek, szabadságolások idején –, hogy egy szakmunkás és egy tanuló alkot egy csapatot. Szólt arról is, hogy a gázszerelôkkel ô, míg a fûtésszerelôkkel a gépészmérnök végzettségû kolléganôje foglalkozik.

— A szakképzés folyamatos változásai miatt vannak közöttük olyanok,

akik a kettô, míg mások a három éves képzés keretében szereznek szakmunkás-bizonyítványt, ezért szinte minden korosztály képviselteti magát – fûzi tovább gondolatait. — Idén ketten végeznek, hogy közülük marad-e valaki egyelôre még nem tudom. Sajnos, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tehetjük meg, hogy évrôl évre mindenkit, aki nálunk végez alkalmazzunk.

Véleménye szerint a sok változás egyik kedvezô hatása, hogy a tanulók egyre több idôt töltenek a gyakorlati helyen, s nagyobb az esélyük arra, hogy elsajátítsák a szakma alapjait. A maga részérôl azt pedig különösen jónak tartja, hogy csak a 12. osztály elvégzése után kell szakmát választani, s nem a szülô, hanem a diák dönti el, melyiket akarja kitanulni.

— A tapasztalataim szerint, azok, akik valóban meg akarnak tanulni egy szakmát, azoknak elegendô akár a két év is. Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy az ma már nem elegendô ahhoz, hogy valaki megéljen belôle. Az épületgépész szakma – a többihez hasonlóan – folyamatosan változik, megújul. Állandóan képeznie kell magát annak, aki talpon szeretne maradni. A felnôttképzés keretében, valamint a szakképzô iskolából érkezô tanulóinknak erre minden esetben felhívjuk a figyelmét.

A nálunk végzettek között is vannak olyanok, akik nem maradtak a szakmában, de olyanok is, akik saját céget alapítottak maguk is – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, elromlott a kazán azt kell megjavítania.

E.É.

lett festékes, kap egy új ruhaanyagot.

— Beszéljünk a felfelé ívelô pályádról.

— Beléptettek a Népmûvészeti Tanácsba. Lezsûriztettem a termékeket, így értékesebbek lettek. Elismertek, kineveztek népi iparmûvésznek. Kezdtem járni az országot, voltam mesterünnepeken, tavaszi fesztiválokon, összeszedtem jó pár nívódíjat.

— Fejlesztés és fejlesztés következett.

— A mángorló gépet 1950-ben vásároltam, már majdnem kidobták. 500 db mintával dolgoztam. 1988ban felterjesztettek a Népmûvészet Mestere címre.

1947 óta voltam iparos, a múlt nyár végéig, azaz 90 éves koromig. Hosszú, göröngyös pályát jártam be.

Most, február 25-én lesz 3 éve, hogy meghalt a feleségem. Egyedül élek. A lányom Mohácsról jár idônként fôzni, a fiam pedig Tárnokról jön, felváltva.

— Mi a szándékod a mûhellyel?

— Áll az egész, ki van takarítva. Ezután csak a látogatókat fogadom.

— Akkor nem unatkozol, mert külföldrôl, belföldrôl jönnek a látogatók, érdeklôdôk. Látom a képekrôl, hogy szinte az ország összes vezetôje itt járt már nálad.

— Igen, számításom szerint több százezer ember fordult már meg a mûhelyben. Aki idejön, pl. diákok, hagyom ôket dolgozni a felügyeletem alatt. Az a szándékom, hogy a hagyományos Kékfestô Fesztiválra – immár a 13. lesz itt Nagynyárádon – ingyen adok szalvétákat és meghívom a szakmabelieket.

— Már nem vagytok haragban?

— Nem, már mindenki békében jár ide, az én udvaromban fôzünk.

— Így szép ez. Büszke lehet rád a környezeted.

Jó egészséget kívánok!

– Birinyi Zoltán –

Hölbling Zsolt

lyen telepítettünk, de egyéb az alternatív energiát hasznosító rendszer kiépítésére is nyitottak vagyunk – folytatja tovább beszélgetésünket. — Jelenleg az építôipar mélyrepülése miatt csak nagyon rövid távra tudunk tervezni. Manapság inkább családi és társasházak épületgépészeti-rendszereinek kialakítására kérnek fel bennünket.

A cég alapítói már a Pécsi Építô és Tatarozó Vállalatnál is foglalkoztak tanulókkal, azt folytatták tovább a vállalkozás keretei között. A tanulóképzésben ➤➤

— Nem, eleinte aratásnál segédkeztem, más lehetôség nem volt. Majd visszamentem a pesti gazdámhoz. Egy szombaton elkéretôztem tôle, hogy hazamegyek Pécsre. Természetesen azért, mert lemestervizsgáztam. A fônöknek elmondtam, mire olyan féltékeny lett, hogy kirúgott.

— Mit sikerült kitalálni ezután?

— Elkezdtem fusizni, majd a mohácsi vásárban megismertem egy nagybaracskai embert, aki belevitt az üzletelésbe. Segített kékfestô terméket árulni. Azt tudni kell, hogy a kékfestôk nem nagyon szerették egymást. Engem is megutáltak, mert elterjedt, hogy az én anyagom nem veszti el a színét és nem fogja meg az emberi testet. A vegyészeti trükköket Pestrôl hoztam magammal.

— Mit mondtál, mi a garancia?

— Azt mondtam a hölgyeknek, aki megmutatja, hol

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

BARANYAI GAZDASÁG

Lassan úgy gondolom, befejezhetem a biztosításról szóló cikksorozatot. Kiválasztottuk a tanácsadónkat, végiggondoltuk milyen veszélyek fenyegetnek, kiválasztottuk és megkötöttük a legmegfelelôbb biztosításokat. Akkor most hátradôlhetünk és reménykedhetünk, hogy szerencsések leszünk, velünk nem történik semmi baj.

szen akkor a szemlének már nem sok értelme lenne, és ha a biztosítás szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, akkor a biztosító kötelezettsége nem áll be! Én mindenképpen tanácsolom, hogy lehetôség szerint azonnal készítsünk fényképeket, mielôtt bármit is teszünk.

A kárszakértô jelentkezése általában telefonon történik, s elsôdlegesen egy idôpontot egyeztet a helyszíni szemlére. Mostanában sok biztosítónál gyakorlattá vált, hogy kisebb összegû károknál (ne kérdezzék, változó: 30-50-70 eFt? ) már az elsô telefonbeszélgetésnél „megajánlanak” egy összeget. Ezt azért jó tudni, mert föl lehet rá készülni, mi az, amit elfogadok, mit nem.

Ha a kárszakértô megérkezik, akkor minden esetben jegyzôkönyv készül, amihez csatolni kell a káresemény összes egyéb dokumentumát, rendôrségi, tûzoltósági jegyzôkönyvek, számlák, esetleg helyreállási ajánlat, orvosi papírok stb.

A kárkifizetés általában 15 napon belül megtörténik, vigyázat, a 15 nap onnan számít, hogy a biztosító rendelkezésére áll minden okirat, ami a kárrendezéshez szükséges. És még egy nagyon fontos dolog. A biztosítási szerzôdésbôl származó igények elévülési ideje 1 év!

Az, hogy a biztosító mikor és mennyit fizet, nagyon sok dologtól függ. Elsôdlegesen természetesen attól, hogy milyen biztosítást kötöttünk, mire, milyen kiegészítôkkel. Ez a kötvényünkön szerepel, illetve a szerzôdési feltételekben megtalálható. Vagyonbiztosításoknál alapvetôen a káridôponti új értéket térítik, csökkentve természetesen az önrész összegével. Aztán fizethetnek ún. káridôponti avult értéket is, hogy mikor, ez a szerzôdési feltételekben megtalálható. Mint ahogy a különbözô kizárások, mentesülések is, amikor a biztosító nem fizet, a feltételek a füzetben vannak jó hosszan felsorolva...

Tudják ez az, amit senki nem olvas el, de nem is kell, ha van jó tanácsadónk. És még egy hiedelmet szeretnék eloszlatni. A biztosítók a jogos károkat igenis gyorsan és korrekten rendezik. Meggyôzôdésem és gyakorlati tapasztalat is, a jó biztosítónak ez elemi érdeke.

Gyarmati György biztosítási fôtanácsadó Akvizit Bróker Kft. gyarmati@akvizit.hu 30/676-6548

8. Kárügyintézés

Bízzunk benne, hogy ez így is lesz, a többség számára mindenesetre igen, hiszen ha nem így lenne, akkor a biztosítók csôdbe mennének. De mi van, ha mégis történik valami szerencsétlenség, kigyullad, összedôl, felrobban, beázik, betörik, kitörik, balesetet szenvedek, beperelnek...? Nem akarom felsorolni az összes ún. biztosítási eseményt, ezek nagy része megtalálható a korábbi cikkeimben. Azt hiszem, hogy aki figyelemmel kísérte írásaimat, az tudja a választ is. Tessék a biztosítási tanácsadóhoz fordulni. Már csak azért is, amit egyik kiváló biztosítási szakember barátom mondott. „ A jó kárügyintézés alapja a jó kárbejelentés.” És ez többféle értelemben is igaz...

De ne fussunk ennyire elôre. Megtörténik a kár, a baleset. Elôször is kétségbe esünk, sírdogálunk, káromkodunk, ki-ki vérmérséklete szerint. Aztán lehiggadva hívjuk a rendôrséget, mentôket, tûzoltókat. E közben igyekszünk – szakszóval – kárenyhítést végezni, tüzet oltunk, betömjük a lyukat, elsôsegélyt nyújtunk stb., Amikor ezek megvannak, lassan jusson eszünkbe az is, hogy nekünk van egy biztosításunk is. Ez talán kicsit meg is nyugtat majd minket, hiszen legalább részben, vagy egészben megtérül a kárunk.

A káreseményt bekövetkezte után azonnal, de legkésôbb 2 munkanapon belül (általában, de pl. életbiztosításoknál 8, vagy 15 nap, biztosítótól függ) be kell jelenteni. A bejelentés megtétele sokféle módon történhet, személyesen ügyfélszolgálaton, telefonon, levélben, vagy ma már e-mailben is. Én mindenképpen valamilyen írásos formát javasolok, de a lényeg az, hogy az alábbiak feltétlenül szerepeljenek benne: kötvényszám, káresemény helye, rövid leírása, kár becsült összege, esetleges elismerô nyilatkozat, adataink, elérhetôségünk.

A fô szabály az, hogy a bejelentést követô 5 napon belül megkeres minket a biztosító kárszakértôje. Ebben az 5 napban kéretik nem kijavíttatni a károsult vagyontárgyat, csak a feltétlenül szükséges kárenyhítés mértékéig. Ez logikus, hi-

A tintasugaras papírok A tintasugaras nyomtatók esetében a nyomat minôségét nagy mértékben befolyásolja a papír típusa és minôsége. A nyomtatásra használható papíroknak több minôségi fokozata is létezik.

Szövegek nyomtatására, színes ábrák megjelenítésére az átlagos minôségû másolópapír is megfelelô. Levelezésre, napi munkára nem szükséges speciális papírt használnunk. Az átlagosnál gyengébb minôségi osztályú papírokon a nyomat’szôrös’ lesz, a betûk szélein a tinta szabad szemmel is láthatóan szálkásan elfut.

Ha ennél jobb minôséget szeretnénk elérni, szerezzünk be jó minôségû másolópapírt. A papír csomagolásán piktogrammokkal jelzik a tintasugaras nyomtatásra ajánlott minôséget.

A következô minôségi fokozat a tintasugaras nyomtatóhoz ajánlott irodai papírok használata. Ezek a papírok már vastagabbak a megszokott másolópapírnál, de még ahhoz hasonló kinézetûek és tapintásúak. Felületük különleges réteget tartalmaz, amely finom krétaporhoz hasonlóan, egyenletesen issza be a tintát, így a nyomtatott karakterek, vonalak szélei szabad szemmel láthatóan élesek, kontúrosak lesznek, a színes nyomat pedig nem üt át a papír hátoldalán.

Ennek a papírnak a használata már éles nyomatokat, szép írásképet eredményez, de a nyomatok színei még tompák, erôtlenek. Ezt a papírkategóriát leginkább színes grafikonok, minôségi színes grafikákkal kiegészített üzleti levelezés céljára ajánlják a gyártók.

Ha fényképeket szeretnénk nyomtatni, akkor fotó papírt kell gépünkbe töltenünk. Ezek a papírok már vastagok és merev, jó tartású hordozó anyagból készültek. A hordozó anyag felett egy speciális réteg helyezkedik el. Ez a réteg vékony, zselatinszerû anyagból áll. Ez az anyag a mikroszkopikus méretû tintacseppeket magába szívja. Az anyag miniatûr golyócskái a tintát magukba zárják és nem engedik tovább a papír felé felszívódni.

Ezáltal a tintacseppek megôrzik fényüket, színeik élénkségét száradás után is.

Ezekre az anyagokra már tényleges fénykép minôségû nyomatokat készíthetünk. Itt már érezhetô a fénykép minôségét javító szoftveres eljárások (például HP Photoret) eredményessége, vagy akár a gyári meghajtó program és egy nem a nyomtatóhoz írott, de ahhoz is használható meghajtó program nyomtatási minôsége közötti különbség is.

A fotópapírok választéka nagyon széles. Minden gyártó piacra dobja a saját gépeihez ajánlott anyagok széles választékát. Vastagságuk 160-280 g/m2 között változik. Minél vastagabb a papír, többnyire annál keményebb, merevebb a hordozó anyag is. A papírok felülete a fénykép kidolgozási szokványokat követve lehet fényes, matt vagy félmatt.

A mindennapi használatra szánt fotópapírok többnyire minden gyártónál 160180 g/m2 súlyúak, a minôségi fényképekhez készített papírok többnyire 210-280 g/m2 súlyúak, felületül lehet matt vagy a fényes felület több minôségi fokozata.

A legérdekesebbek (és a legdrágábbak) a speciális tintasugaras anyagok: nyomtatható fóliák, pólóra vasalható nyomtatható matricák, nyomtatható festôvásznak vagy akár bögrére égethetô fóliák. Különleges igény esetén érdemes tájékozódni a lehetôségekrôl, sok különleges feladat oldható meg akár házilag is egy kis nyomatóval. Érdekességképpen: a fényképpel díszített torták díszítését is nyomtatják, természetesen speciális ételfestékkel, de hagyományos nyomtatóval!

A visszajelzések alapján néhányan nem tudták elérni nyomtató kiválasztásról szóló legutóbbi cikk online változatát. A cikket továbbra is elérheti ezen az internet oldalon: www.NyomtassOkosan.hu/hogyan-valasszon-nyomtatot Ezen az oldalon egy külön ajándékot is talál: a „Nyomtató vásárlási ellenôrzô lista” címû letölthetô összefoglalót, ami egy beszerzés elôtt könnyen, gyorsan áttekinthetô ellenôrzô lista.

Köszönöm a figyelmét és sikeres válogatást kívánok!

Harman Tibor www.Nyomtassokosan.hu

26

Cyber Hopmester

ÚJ TAGJAINK „Ha a lopott adatok jelentôs része (77%) a belsô munkatársak kezén át vándorol célja felé, akkor már érlelôdhet is a gondolat, hogy hol kell kezdeni a védekezést.”

Tréningek, cégrendezvények tervezésével foglalkoznak. A tréningek területén a fô profiljuk a vállalatbiztonság – humán oldalról, és a fegyveres támadások megelôzését és feldolgozást szolgáló képzések, illetve – a folyamatosan bôvülô kínálatnak köszönhetôen – stratégiai, üzleti hírszerzés oktatásával is foglalkozik a kamara új tagja, a Cyber Hopmester Kft. A cég sokszínû tevékenységérôl Kiss Péter szakmai igazgatót kérdeztük.

— Üzleti, stratégiai hírszerzésrôl sokat hall az átlagember, de miért fontos – a gazdasági életen belül – ennek a tudásnak az alkalmazása?

— A vállalkozások, befektetôk közül csakis az a szereplô képes a mai, kiélezett helyzetben versenyelônyt szerezni, aki a cég legnagyobb értékét a know-how-t, a tudást cégen belül tudja tartani, illetve a stratégiai döntések meghozatala elôtt pontos és hiteles információt képes szerezni többek között a piaci helyzetrôl, konkurenciák viselkedésérôl. Ez a fajta tudás alkalmazása sok esetben az üzleti siker elsôdleges „titka”, de legalábbis az egyik leghatékonyabb eszköz a cég életben tartásához. Éppen ezért nem véletlen, hogy a gazdasági élet szereplôi komoly energiákat és összegeket fektetnek a már

említett versenyelônyt biztosító információk, ismeretek megszerzésébe, azok megtartására. Ez egyforma mértékben igaz a nemzetközi multinacionális cégekre, de hasonlóan elemi érdeke a kis-, közepes és mikrovállalkozásoknak is az, hogy e témával foglalkozzanak, képezzék magukat.

— Ez idáig rendben is van, de mi a helyzet e törekvések „vadhajtásaival”?

— Ezekrôl az ön által említett „vadhajtásokról” akkor beszélünk, amikor egyes gazdasági szereplôk jogtalanságokat követnek el az információk megszerzése érdekében. Nos, ez a terület az üzleti titkokkal való visszaélés terepe, az ipari kémkedésé, amelyek évente dollár milliárdokban mérhetô károkat okoznak az egyes vállalatoknak. A direkt károkon túl azonban úgyszintén felbecsülhetetlen összeget tesznek ki az ezzel kapcsolatos egyéb társadalmi veszteségek, mint például az üldözés, illetve a megelôzés (prevenció) költségei. Éppen ez a magyarázat arra, hogy a fejlett gazdasági infrastruktúrával és jogi kultúrával rendelkezô országok az üzleti titkot mind polgári, mind büntetôjogi védelemben részesítik. Mi éppen arra kínálunk lehetôséget, hogy – tanácsaink segítségével – a hozzánk forduló céget ne tudja ilyen módon senki megkárosítani.

Akkomodál Kft.: új partnere a kamarának Közel egy évtizede tevékenykedik a hazai rendezvényszervezés piacán a pécsi székhelyû Akkomodál Rendezvényszervezô Kft. Az összeszokott csapat számos esetben különbözô rendezvények és esküvô szervezésben már bizonyította profizmusát. Szerteágazó tevékenységüket Paskó Anna tulajdonos vázolta lapunknak.

— Az Akkomodál Kft. alapvetôen a legkülönbözôbb rendezvények szervezésével, teljes körû lebonyolításával foglalkozik. Ahogy azt a cég elnevezése is mutatja, minden megkeresésre, felkérésre 100%-kal összpontosítanak, hiszen közös cél a kifogástalan, profi szinten nyújtott szolgáltatás. Emellett természetesen tanácsokkal segítik a megrendelôiket. Több éve szerveznek orszá-

gos roadshow-kat, állófogadásokat. Vállalják még az üzleti vacsorák lebonyolítását, vevôtalálkozók-, ünnepségek-, megnyitók szervezését.

Nagyon kedveltek csapatépítô tréningjeik is, de úgyszintén otthonosan mozgnak a konferenciák megszervezésében és lebonyolításában. Ez a tevékenység ma már egyre inkább eltolódik a konferencia turizmus irányába.

— Azt persze érdemes hangsúlyoznom, hogy minden egyes „felkérés” (megrendelés) számunkra is új, izgalmas kihívást jelent, amelynek minden tekintetben igyekszünk megfelelni. A kihívást azért említettem, mert aki már próbálkozott magánemberként hasonló feladattal, az szembesülhetett azzal: még egy valóban egyszerûnek tûnô, csupán néhány személyes családi program megvalósítása is idônként milyen aka-

Dél-Dunántúli Gazdaság

— E fontos, és hazánkban újszerûnek mondható tevékenységen túl mivel foglalkozik még a Cyber Hopmester Kft.?

— Tevékenységünk másik fontos pillérét képezik még a szokványos és a specifikus tréningek szervezése, a csapatépítô programok kreatív ötletek alapján történô kidolgozása, azok alkalmazása.

Emellett foglalkozunk még – s ezt tekinthetjük akár harmadik pillérnek – a pénzintézetek, vagy készpénzforgalommal rendelkezô cégek dolgozóinak a felkészítésével. Mindez a program természetesen cégre szabottan, a rablási helyzetekre való felkészülésrôl szól, vagy a már bekövetkezett fegyveres konfliktushelyzet utólagos feldolgozásáról.

— Nemrég csatlakozott a Cyber Hopmester Kft. a kamarához. Miért?

— Igaz, hogy csak most kértük a tagfelvételünket, ám a kamarával már korábban sikerült kitûnô kapcsolatot kialakítanunk. Ennek egyik állomása volt, amikor néhány héttel ezelôtt éppen a kamara tagjai számára tartottunk egy komoly szakmai elôadást az üzleti hírszerzés témájában. A mostani csatlakozástól pedig azt reméljük, hogy a kamarával közösen hatékonyabban tudjuk majd bemutatni, illetve megismertetni a vállalkozásokkal az adatvédelemhez, illetve az üzleti hírszerzéshez kapcsolódó programunkat.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚJ TAGJAINK

27

Fülemüle Csárda: hagyományôrzés és modern gasztronómia Az ideális étterem csakis a vendégért van.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az oda betérôt nem csak az enni és innivaló széles kínálata várja, de számos érdekes, hangulatában egyedülálló program is. E feltételek megvalósításával válhatott valóban ideális vendégfogadóvá Villánykövesden a Fülemüle Csárda, melynek étteremvezetôjét, Ledô Balázst arról is kérdeztük, hogy a szóban forgó csárdát üzemeltetô kft. miért csatlakozott új tagként a kamarához.

— Baranya mindig is kiemelkedôen bizonyította vendégszeretetét, amelynek egyik fontos szereplôje volt a hajdani Fülemüle Csárda is. A kezdeti tündöklés óta persze sok idô telt el, ám most újra kiváló minôsítéseket ér el az étterem. Mi az amit változtattak önök, az új tulajdonosok?

— Aki ismerôs Baranyában, az jól tudja, hogy a villánykövesdi Fülemüle Csárda több mint 150 éves múltra tekint vissza. E hosszú idôszakban azonban szép számban voltak hullámvölgyek is. Ennek oka elsôsorban talán a hozzáértés hiánya volt, ami végül azt eredményezte, hogy a csárda az 1980-as években elôbb hanyatlásnak indult, majd rövid idôre be is zárt. Az elhanyagolt épületet aztán 1995-ben az új tulajdonos felújította. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a mostani tulajdonosváltással már valóban megvalósulhatnak azok a tervek és elképzelések, amelyek újabb száz évre tartani tudják a csárda igazi hírnevét. Ezt hisszük, ezért dolgozunk.

— Említette, hogy egy ideális étterem csakis a vendégért van. Mit jelent ez a Fülemüle Csárda esetében?

— Mindez a szó szerinti vendégül látást jelenti az én fogalmaim szerint. Azaz: nem csak az inni és ennivalóról való gondoskodás az üzemeltetô feladata, hanem a betérô vendég számára a megfelelô programkínálat megszervezése és összeállítása is. A közelmúltban felújított csárdával kapcsolatban fontos megjegyeznem, hogy eredeti, hamisítatlan sváb hangulatot idéz, ugyanakkor a konyha minden ízében megfelel a kor gasztronómiai elvárásainak. A „sváb világ hangulatát” egyébként a falfelületeken kívántuk megjeleníteni. Mindez a gyakorlatban úgy fest, hogy a már említett teljes falfelületen olyan montázsok láthatók, amelyeken a fotók régi sváb életképeket idéznek fel. Munkánk során nap mint nap ügyelünk arra, hogy egyrészrôl életben tartsuk a hagyományokat, másrészrôl megfeleljünk a modern kihívásoknak is. Éppen e két gondolat vezérelt minket akkor is, amikor megterveztük és kialakítottuk az ételkínálatunkat. A különleges

menüsor elkészítésében – amely számos kulináris élvezetet kínál – gyakorlati megvalósításában olyan szakmai elhivatottsággal rendelkezô munkatársaink dolgoznak, akik abszolút otthon vannak a legmodernebb konyhatechnikai eljárások terepén, azaz: minden tekintetben megfelelnek a modern gasztronómiai elvárásoknak is.

— Számos rendezvénynek ad otthont a csárda, de egyre többen fordulnak meg ott ebéd-, illetve vacsoravendégként is. Miért gondolták úgy, hogy új tagként belépnek a kamarába?

— Bár a vendégforgalmunk folyamatosan nô és bôvül a vendégkör is, ám fontos számunkra, hogy minél többen megismerjék a megújult Fülemüle Csárdát. Emellett szükségét éreztük annak, hogy mi is tartozzunk egy meghatározó gazdasági szervezethez. A kamarától – többek között – abban várunk segítséget, hogy az idegenforgalmat érintô pályázatokkal kapcsolatos információkkal segítsék munkánkat. Ezek az információk reményeink szerint alkalmasak lehetnek arra is, fejlesztéseink eddigi sorát folytatni tudjuk.

E.É.

dályokat rejt. Az apróbb dolgok ugyanis a nagy izgalomban sokszor elfelejtôdnek, ami esetleg késôbb akár kellemetlen bonyodalmat is okozhat – vezet be Paskó Anna a rendezvényszervezés egyszerûnek éppen nem mondható hátterébe. — Cégünk tehát egy évtizeddel korábban éppen azért alakult, hogy levegyük a megrendelô partnereink válláról a szervezés összes terhét. Hiszen egy munkahelyen egy vagy több ember rengeteg idôt áldoz munkaidejébôl arra, hogy megszervezzen valamit, ami munkájának rovására megy. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ma már nincs olyan rendezvény, amit ne tudnánk flottul, sikeresen lebonyolítani. Ebben óriási segítséget nyújt számunkra a már korábban kialakított, s országos szinten „mûködô” kapcsolati tôkénk. Az Akkomodál Kft. részére azonban mégis az jelenti az igazi elismerést, hogy a korábbi ügyfeleink évrôl évre visszahívnak bennünket.

— Úgy tudom, hogy a céges és esküvôszervezésen kívül a kínálatuk kialakításánál gondoltak a legfiatalabb korosztályra is...

— Ez így van, hiszen minden rendezvény megszervezésekor gondolni kell például a potenciálisan jelenlévô gyermekcsapatra is. Ennek érdekében alakítottuk ki azt a professzionális gyermekfoglalkoztató csapatunkat, amelynek tagjai azért dolgoznak, hogy egy-egy adott rendezvényen jól érezze magát együtt a saját korosztálya társaságában felnôtt, s gyermek egyaránt. Fontos megemlítenem, hogy a már említett rendezvényekhez szorosan kapcsolódnak különbözô kiegészítô szolgáltatásaink is. Kiemelném a fellépô mûvészeket (énekesek, együttesek, színészek, stand up comedy elôadók, stb.), hostess–biztonsági szolgáltatást, teljes körû színpad-, hang- és fénytechnikát, tûzijátékok és lézershow-k lebonyolítását, de rendkívül közkedvelt programunk a gyerekek számára az arcfestés, kreatív játszósa-

rok, különbözô játékok igényes kialakítása is.

Sokéves tapasztalatunk alapján bátran állíthatom: meglévô profi csapatunknak köszönhetô, hogy ma már bármilyen extrém kéréssel is fordul hozzánk valaki, mi a legjobb tudásunk és képességünk szerint szolgáljuk ki az adott megrendelôi igényeket.

— Miért döntöttek a kamarai csatlakozás mellett?

— Bár, ahogy azt már említettem – az Akkomodál Kft.-ét sokan ismerik, – mégis a csatlakozással szeretnénk bôvíteni ügyfélkörünket. Pécsre pár éve települt át társaságunk. Alapvetôen országos szinten dolgozunk, ezért azt szeretnénk, hogy Pécsen és vonzáskörzetében még többen ismerjék meg, vegyék igénybe minôségi, megbízható szolgáltatásainkat. A kamarától kapott információk pedig lehetôséget nyújthatnak újabb pályázati lehetôségek megismerésére, s ezzel mód nyílhat cégünk további fejlesztésére.

E.É.

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Sigmond István – Peugeot 508 A Sigmond Optika alapító tulajdonosa, a Peugeot Autósziget vadonatúj középkategóriás modelljét, az 508-at próbálta ki néhány nappal a hazai premier elôtt.

— Az 508-cal a 407 és a 607-es modelleket váltja le a Peugeot, a formaterv alapján mennyire sikerült ezt megvalósítani?

— A karosszéria a lopakodó, útra tapadó elegáns nagylimuzin hangulatát sugározza. Oldalról elsô pillantásra nem mondtam volna meg, hogy Peugeot áll elôttem, de hátulról már egyértelmûen beazonosítható a márka. Nagyon tetszik a hátsó lámpa, érdekes a három függôleges ledsor a lámpatestben. Az elsô rész nagyon izgalmas lett, azt hiszem a mai autópiacon nincs más modell ahol felirattal is megjelenik az orr részen a márkanév. Itt ráadásul sikerült ezt ízlésesen elhelyezni. Szépek a tükrök is, összességében ez egy nagyon harmonikus formaterv, nincs olyan pontja, ami nem tetszik.

— A csomagtartó mérete volt a 407 egyik gyenge pontja, az 508-as 473 literes raktere már elegendô?

— Ha utazom rendszerint sok csomaggal, kerékpárokkal teszem, tehát számomra nagyon fontos a nagy raktér.

Ez a méret már megfelelô, szerintem elegendô egy hosszabb útra is. A limuzinforma sajátossága, hogy a rakodótér

bejárati nyílása korlátozott, ezért én inkább a kombi kivitelt választanám.

— A saját autója is kombi?

— Egy dízel Mondeo kombival járok, ez a második Mondeóm. A Peugeot márka viszont régi ismerôs, gyerekkoromban sokat éltünk Észak-Afrikában, ahol sokat utaztam 404-es és 504-es Peugeot-val. Utána a munkám miatt több százezer kilométert vezettem 405-ös és 406-os Peugeot-kat, azokat nagyon szerettem. Talán akkor szerettem meg az autóvezetést is, fiatalon nagyon jó autókkal élvezet volt autózni.

— Ma is szeret vezetni?

— Igen, még mindig kikapcsol a vezetés. Ma is sokat autózok, évi 40 000 kilométert, de ha tehetem, és nem kell sietnem, elôfordul az is, hogy az autópálya helyett a látványosabb, érdekesebb útvonalat választom. Nagyon nagy élmény a Bakony vagy a Mecsek erdei útjain kanyarogni, a városi közlekedés ellenben nem tartozik a kedvenceim közé.

— Szakemberként, hogy, vélekedik a jó kilátás fontosságáról? Sokan járnak rossz lámpákkal, kopott ablaktörlôkkel, és jellemzô magyar sajátosság az indokolatlan ködlámpahasználat is.

— Hivatásom és szenvedélyem a jó látás és a jól látás. A külvilágból érkezô információk 70%-át látásunk segítségével dolgozzuk fel. Ezért autóban ülve, mozgás közben, különösen felértékelôdik a látás minôségének kérdése, hiszen

mások és önmagunk biztonsága mindennél fontosabb. Mindezek miatt a szélvédô felületét jó minôségben tisztító ablaktörlô, az utastérben a megfelelô párátlanítás megítélésem szerint elengedhetetlen. Elengedhetetlen továbbá, hogy láthatóságunk érdekében megfelelôen válasszuk meg a lámpahasználatot és túl erôs, vagy indokolatlan ködfényszóró használatával ne vakítsuk el a velünk szemben közlekedôket. És még ezeknél is fontosabb a vezetô jó látása.

Ijesztô számokat ismerünk arról, hogy hány olyan ember vezet autót, akinek a látása nem tökéletes, ezért a rendszeres látásvizsgálaton való megjelenés valóban életeket ment!

— Az 508-as futómûve mennyire jó partner egy kis kanyargáshoz?

— Sajnos, az ónos esô megakadályozta, hogy egy picit tempósabban autózzunk, azt azonban így is érzem, hogy agilisan, közvetlenül reagál az autó az egészen finom kormánymozdulatokra is. A kanyarokban is megvan az a stabilitás és összerakottság érzet, ami a jó futómûvel épített autók sajátja. Tetszik maga a kormánykerék is, lapított az alja, jól kialakított a karimája és finom a bôrbevonat.

— És rengeteg gomb van rajta, ezeket szokta használni?

— A fedélzeti komputer és a hifi kezelôszervei praktikusak, a tempomatot ellenben sosem használom. Még autópályán sem kapcsolom be, szívesebben

Peugeot Autósziget Pécs, Siklósi út 70. ● Tel.: 72/550-550 ● www.autosziget.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság nyomom én a gázt. Az automataváltót sem kedvelem, itt sem hiányzik. Ez a váltó nekem tökéletes, pontosan kapcsol, jók a fokozatelosztások. Sötétben még hangulatvilágítást is kapott, mert a tetôn elhelyezett világítótestbôl két led fénye éppen a váltó gombjára esik.

— A váltó végén dolgozó motor is elnyerte a tetszését?

— Ebben a kategóriában talán ez a leggyakoribb erôforrás, 2 literes dízel, 140 lóerôvel, hatalmas nyomatékkal, nem is kell több. A 210-es végsebesség és a 10 másodperc alatti gyorsulás alacsony átlagfogyasztással párosítva ideális ehhez a karosszériához. Nagyon csendes az autó, bár egy pici morgós karakter beszûrôdik az utastérbe, de ennyi talán kell is.

— Az utastér hangulata illik az autóhoz?

— Mikor beültem, az volt az elsô gondolatom, hogy a karosszéria vonalainak tökéletes folytatása a mûszerfal.

Harmonikus és otthonos. Gyönyörûek a zongoralakk hatású betétek, hibátlan ízléssel helyezték el ôket. Az anyaghasználat is korrekt, mindenhol igényes, puha felületeket tapinthatunk. Ha helyet

29

AUTÓTESZT

kaphat egy kis kritika is, akkor a gyári riasztó érzékelôinek elhelyezése lenne az elsô, amit említenék. Szebben is meg lehetett volna oldani, megtörik az oszlop ívét az érzékelôk. Ez amúgy egy nagyon érdekes ív, mert bár láthatóan masszív az elsô oszlop, de a két részre bontott oldalüvegnek köszönhetôen a kilátás nagyon jó, sokkal jobb mint általában a mai autókban.

A középsô felszereltségi szinttel járó ülések háttámlája kiváló, jól tart, kitûnô a fejtámla, és az elektromos deréktámasz is nagyon hasznos a hozzám hasonló derékfájósoknak. Az ülôlap viszont nekem egy picit rövid, a magasabb szinten járó állítható hosszúságú ülôlap jobban tetszene. Hátul a 190 centis magassághoz beállított elsô ülések mögé hasonló termettel be lehet úgy ülni, hogy nem kell szorongani, ezt korrekt térkínálatnak gondolom.

— A tesztautó 7,5 milliós alapára versenyképes?

— A mai autóárak mellett ez egy kedvezô ár, fôként ezzel a felszereltség-

gel. Ha arra gondolunk, hogy ez a modell pótolja a 607-est is, akkor egészen kedvezô az ár.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1997 cm3 Maximális teljesítmény: 140 LE 4000/min Maximális nyomaték: 320-340 Nm 2000/min Saját tömeg: 1430 kg Csomagtartóméret: 473 l Maximális sebesség: 210 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.8 s Átlagfogyasztás: 4.8 l Alapár (Active 2.0 HDi): 7.490.000Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô- függöny- és oldallégzsákok, ESP, ABS, vészfékrásegítés, kipörgésgátló, visszagurulásgátló, ködlámpák kanyarfunkcióval, automata klímaberendezés, elektromosan állítható deréktámasz, tempomat, elektromos ablakemelô, automatikus fényszórók és ablaktörlôk, automatikusan sötétedô belsô tükör, elektromos és fûthetô külsô tükrök, MP3-USB hifiberendezés, könnyûfém kerekek

30

Kafka levese

Bevallom, a címet loptam, mégpedig Mark Cricktôl. A brit szerzô nagyszerû könyvét pár esztendôvel ezelôtt jelentette meg az Alexandra Kiadó – a címlapról csentem az ötletet. Nem tudom, hozzá jutnak-e még a kötethez, de ha tehetik, olvassák el! Nincs egyébrôl szó, mint hogy Crick szellemes irodalmi paródiák keretében tizennégy receptet közöl híres írók tollából. Néhány közülük, így a Proust, a Pinter vagy a Márquez stílusában írt ételköltemény egészen zseniális, bár gyanítom, ehhez a fordítóknak (Getto Katalin, Varró Dániel) is lehet „némi” közük.

Visszatérünk majd Kafkához, de elôbb Budapestre szökkenünk, legalábbis gondolatban. Tudniillik elmentem az újra mûködô Hadikba, Karinthy Frigyes egykori kedves kávéházába, a XI. kerületi Bartók Béla útra. Szorongtam a látogatás elôtt. Nem mintha bármiféle élményem lett volna annak idején a Hadikkal... Mire boldogult úrfi koromban a közeli suliba járhattam, már régen Mino cipôket árultak a helyén, de egy szentélybe is aggódva térünk vissza a felújítást követôen.

Márpedig a Hadik bizonyos fokig szentély az irodalomkedvelôk számára.

Kérem szépen, nagyjából rendben van. Az elsô benyomás mégis meglepô, mert amint az ember belép a sarokajtón, egy monokróm falfestménnyel találja magát szembe. A kép közepén Ady Endre ücsörög, a kor jeles (elsôsorban nyugatos) íróinak társaságában. Na most, ez nem stimmel. Túl sok mindent nem tudok a Hadik történetérôl, de szurkolóként, kibicként is tudok annyit, hogy a kávéház valamikor a húszas évek elején nyílt meg. Adyt pedig addigra elvitte már a féktelen asszonyvágyak okozta, akkor

VENDÉG-OLDAL

még alig-alig gyógyítható kór.

De vissza Kafkához, bár a közismert cseh literátornak – ellentétben a cím, illetve a bevezetô által sugalltakkal – nincs köze a pécsi Kafka Étteremhez. A névadók Murakami Haruki Kafka a tengerparton címû regényére gondoltak, amikor kihívták a címfestôt, hogy az egykori Várfal Fogadó helyén megnyílt étterem új nevét pingálná föl a falra. Az étlapon található is egy fölszólítás, hogy tessünk elolvasni a regényt, és addig is látogassuk szorgalmasan a kultúrkertet, amely, ezt már én teszem hozzá, a város egyik legszínvonalasabb szabadtéri attrakciója nyaranta. Egyébként Isten és a tulajdonosok köre ne vegye zokon tôlem, de egyszerûen képtelen voltam elolvasni Murakami Haruki jelzett regényét. Már ha ez a mûfaja egyáltalán, mert ebben sem vagyok egészen biztos. Viszont nagyszerû a szerzô elôtt tisztelgô aszalt szilvás, füstölt sajtos csirkemell, komolyan mondom, az általam négy hosszú estén át kínozott könyv minden bûne ellenére, mintegy varázsütésre, habitüé vált belôlem e falatokkal a számban.

Egészen kivételes, már legalábbis a hazai kínálatot tekintve a sörkorcsolyák, söralávalók választéka. Az egyszerûbbek között kellemesen fûszeres, fokhagymás bagett lelhetô föl. Többféle mártással kérhetô rántott hagymakarika, de van kiadós, vörösboros marhapörkölt is, klasszikus galuskával, a szolid sörözést komolyabb méretû falatokkal alapozók számára.

Szép ívû fogás a sváb babpörkölt. Valahogy évekig kimaradt az életembôl, de aztán Pusch János barátom megkóstoltatta velem, rászoktatott, és onnan már nem volt visszaút. Merem javasolni Bonfini pecsenyéjét még. A mosolygósra sütött, párolt sertésszeletet szalonnás hagymával vonják be, borítják. Jut eszembe, bevonják! A vegetáriánus fogások kedvelôinek a csôben sült, igényesen tálalt zöldségeket tudom ajánlani jó szívvel.

Slusszként (már persze nem a sörözés, hanem mondjuk egy vasárnapi ebéd

Dél-Dunántúli Gazdaság végére) mogyorókrémmel töltött, áfonyás vaníliamártással nyakon öntött palacsinta javallható – legalábbis én ott estem el.

A Kafka tekerccsel búcsúzom: tormamártással, almával és fôtt csülökkel töltött, rántott sertéskarajról van szó. Ha már Kafka levesével, legalábbis a Mark Crick-i értelemben nem találkozhatnak, ezzel a költeménnyel igazán komoly kárpótlást nyernek, meglátják!

Sz. Koncz I. (A szerzô – nem utolsó sorban lapunkban megjelent írásainak köszönhetôen – évtizedes gasztronómiai szerkesztôi munkásságáért a Magyar Kultúra Napja alkalmából újságírói Gundel-díjat vehetett át január 22-én, Budapesten. A Szerk.)

Borajánló Malbec-Syrah Konyári pincészet A Konyári pincészet a Dél-Balaton egyik legismertebb és egyben legelismertebb borászata. A családi vállalkozás jelenleg 30 hektáros területen gazdálkodik, évente 200 ezer palackot forgalmaz. A pincészet egyik védjegye a „gravity flow” technológiás szôlôfeldolgozás, amelynek lényege, hogy a szôlô saját súlyánál fogva, szivattyúzás nélkül kerül feldolgozásra. Az ültetvényeken megtalálhatók a hagyományos és világfajták, valamint kísérleti jelleggel, régi középkori fajták, mint, Csókaszôlô, Csomorika, Gohér.

Az új termôre fordult szôlôfajta a Malbec, eredetileg Franciaországból, Bordeaux vidékérôl származik. Mivel a fajta középtávú érlelésre alkalmas önmagában, ezért általában elházasítják. Így történt ez Konyáriéknál is.

Méltó társat találtak mellé, a Syrah fajtában.

A házasítás 50-50%-os arányban történt, 500 literes kádban erjedt, és 3 éves tölgyfa hordós érlelésen esett át.

A Malbec talányos fajta, bora fûszeres és gazdag, de igazán naggyá Mendozában (Argentína) vált. Syráh-val társítva lenyûgözôen markáns jegyek, érzékeny meditárrán külsôt takarnak. A két fajta együtt, húsosan koncentrált, összetett aromájú bort eredményezett.

Nagyon sok réteg fedezhetô fel ebben a couvé-ben, az aromás fûszereken (vanília, fehérbors) keresztül, a sötét színû erdei gyümölcsökig.

Mindenkinek ajánlom, de különösen a kísérletezô, újdonságok iránt fogékony borkedvelôknek, akik nyitottak az izgalmas dolgok befogadására.

Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

BEFEKTETÉS

Helyes befektetések vagyonfelépítéshez A betétkönyv, mint befektetési forma ideje lejárt. Az alacsony kamatok és az infláció sok esetben a megspórolt pénzünk értékének csökkenését eredményezik. Ugyanakkor az alternatív termékek sokaságából nem egyszerû kiválasztani a megfelelô megoldást.

Kezdjük az elején: olyan, hogy abszolút tökéletes befektetési stratégia, nem létezik. A befektetési portfóliónk összeállításánál egy sor objektív és szubjektív kritériumot kell figyelembe vennünk.

Objektív szempont a termékek teljesítménye, biztonságossága és likviditása.

Szubjektív elemek közé sorolható a kockázatviselés, a portfólió széleskörûsége, valamint a befektetett tôke és az elvárt hozam nagysága. A különbözô befektetési termékek kínálata naponta gyarapszik. Az alapkezelô cégek folyamatosan új termékvariációkat állítanak elô, amelyek egyre inkább ötvözik a klasszikus konzervatív termékek elônyeit az innovatív, magasabb hozamot elérô kategóriákkal. Ezen a téren állandó fejlôdés és mindig új trendek várhatók.

A termékek sokaságából az igazán személyre szabott és minden szempontból optimális koncepció összeállítása nem egyszerû feladat.

Mindenképpen megéri kikérni egy hozzáértô szakember segítségét.

Néhány hasznos tanács a befektetési döntések meghozatalához: ■ ■

■

Soha ne tegyen fel mindent egy lapra! A befektetni kívánt összeget ossza fel több különbözô típusú termék között.

Mérje össze a lehetséges hozamokat a hozzájuk tartozó kockázatokkal, és tegye fel magának a kérdést: el tudom-e viselni, az esetleges veszteséget.

Párosítson össze különbözô termékeket. Jó megoldás egy hosszú távú megtakarítási program és egy befektetéshez kötött életbiztosítás kombinációja, így néhány év után ismét hozzáfér pénzéhez.

Ligetfalvi Erika pénzügyi tervezô AWD Magyarország, Pécs Napjainkban van-e még létjogosultsága a Rothschild-dinasztia befektetési-politikájának, miszerint a vagyont egyenlô részben kell aranyban, ingatlanban és értékpapírban tartani?

L.E.: Azokra a hatalmas vagyonokra, amelynek az a célja, hogy generációkon keresztül fennmaradjanak, ez megfelelô stratégia. A többségnek azonban egzisztenciális, ill. idôskori öngondoskodásra, valamint vagyonfelépítésre van szüksége, és ezek más prioritást élveznek. A kockázatszórás alapelve azonban minden esetre érvényes.

Mi az erôssége az AWD-nek a befektetések területén nyújtott tanácsadásban?

L.E.: A befektetési termékek kínálata egyre nô, aki nem foglalkozik napi szinten ezzel a kérdéssel, annak szinte átláthatatlan. Független tanácsadóként számtalan partnercéggel állunk kapcsolatban, akiknek több száz termékéhez férünk hozzá, amibôl ki tudjuk szûrni az Ügyfelek egyedi igényeihez igazodó, személyre szabott megoldásokat.

Milyen termékeket ajánlana 2011-re?

L.E.: A befektetési javaslataink általában hosszú távra szóló megoldások. Rövid távú befektetésekhez kevésbé volatilis befektetési formát kell választani. Ehhez ott vannak a pénzpiaci- és járadékalapok, garantált termékek, vagy különbözô biztosítási termékek a vagyonfelépítéshez. Egy magasabb kockázatviselési hajlandósággal bíró befektetô számára jó megoldás lehet a részvényalapok vásárlása, ha portfoliója kellôen megosztott.

További információ: AWD Magyarország Telefon: (+36 1) 248 2170 E-mail: info@awd.hu www.awd.hu www.karrierotlet.hu

Rövid teszt:

Mercedes-Benz Vito Kombi 116 cdi L

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2143 cm3 Maximális teljesítmény: 163 LE 3800/min Maximális nyomaték: 360 Nm 1600-2400/min Saját tömeg (L változat): 2010 kg Maximális sebesség: 191 Gyorsulás 0-100 km/h: 11.5 s Átlagfogyasztás: 6.9-7.4 l Alapár (110cdi): 8.423.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések: ABS, ASR, ESP, vezetô és utasoldali légzsák, négy irányban állítható kormányoszlop, CD rádió, távirányítású központi zár, adaptív féklámpák, elektromos ablakemelôk, részecskeszûrô, 6 fokozatú váltó, BlueEFFICIENCY csomag

2010 ôszén érkezett a Pappas Auto pécsi márkakereskedésébe a Mercedes-Benz Vito legújabb változata. A Vito elnevezés sorozat a haszonjármû változatait, a komfortosabb Viano pedig a személyautókat jelöli. Itthon sajátos az autópark színvonala és a fizetôképes kereslet is más mint NyugatEurópában, ezért a családok nagy része boldogan ülne egy hasonló jármûben. Az elsô sorozat minôségi problémái már a múlt kellemetlen emlékei közé tartoznak, 2006-tól a Vito az orrán viselt csillaghoz méltóan megbízható is.

A kisárusszállítók egyik vezetô márkájaként a modell egyik nagy erôssége a variációs lehetôségek szinte végtelen száma. A tesztautó típusjelzésének megfejtése a következô: a hosszabb 3200 milliméteres tengelytávval, közepes hosszúságú 5 méteres karosszériával. A motortérben a második legerôsebb dízellel. Az extralista alapján egészen egyedi autót állíthatunk össze. Létezik egy különleges kivitel is a Vito Crew, ez a profi szerszámokhoz hasonlóan a csúcstechnikára koncentrál, a lemezek alatt minden megvan, az utastér kivitele és az extrák mennyisége pedig egy brigád igényeihez hangolt. A vételár ennek megfelelôen jóval kedvezôbb, ami egy vállalkozás számára nagyon fontos.

A külsôt érintô módosítások az autó elején láthatók, az új márkaarculatba illô hûtômaszk és a nappali menetfényt is tartalmazó lámpatestek alapján lehet felismerni, hogy az új Vitót látjuk. A technikán többet csiszoltak. Új a széria hatfokozatú váltó is. Az elsô fokozat rövidebb, a hatodik hosszabb lett.

Szintén alapárért jár a BlueEFFICIENCY csomag, ami különféle mûszaki trükkökkel csökkenti a fogyasztást. Meglehetôsen hatékonyan, ugyanis a nem éppen kíméletes használatáról ismert tesztüzemmódot az elsô négyezer kilométeren 9,6 literes átlaggal abszolválta az autó. Kíméletesen használva rögtön 8 liter alatti értéket mutat a fogyasztásmérô. A csomag legfontosabb eleme a start-stop automatika, ez 0 fok felett, megálláskor rögtön leállítja a motort, majd a kuplungot benyomva újraindítja, és ezzel végez is mire kapcsoljuk az elsô fokozatot.

Az utastér elképesztôen tágas, megdöbbentô, hogy az E osztálynál alig hosszabb autóban mekkora tér van. Itt rejlik a Vito családi autóként való használatának legfôbb elônye is, mert a 8 ülés használata esetén is marad hely az utasok csomagjainak, ellentétben hagyományos minibuszokkal. Ez a tulajdonság jól jöhet egy vendéglátással foglalkozó vállalkozó számára is, a tágas térben, kényelmes ülésekben jól esik az utazás. A hátsó régiók légcseréjérôl külön automata klíma gondoskodik, akkor is, ha elöl csak félautomata a rendszer.

A vezetônek sincs rossz dolga, a tesztautóban dupla karfás ülésekben, személyautóktól megszokott testhelyzetben dolgozhat. A pakolással sem lesz gondja, szinte egy városi kisautó csomagterét megközelítô ûrtartalmú helyre pakolhat, amit a mûszerfal és az ajtó szinte minden szabad pontján kialakítottak.

Ha a hibákat keressük az utastérben, akkor a tempomat és rádió hangerô visszajelzés hiánya és a napellenzôbe épített tükör mellôzése a legfájóbb pont.

A 116cdi jelû motor optimális választás lehet a kocsiba. A személyautókban is megtalálható blokk finomhangolása jól sikerült. Fürge, csendes és kényelmesen lehet vele akár 160-nal is utazni. Ebben a futómû is partner, nagy sebességnél is stabil a kocsi, de legfôbb elônye a Mercedes-Benznél hagyományosan kicsi fordulókör. A Vitonál 11 méter, ami például egy pickupnál jóval könnyebb parkolást jelent.

Kinek az autója a Vito Kombi? Nagycsaládoknak, kisvállalkozóknak, akik egyetlen autóként használják, és minden olyan cégnek, ahol felmerül az igény 7-8 személy kulturált, gyors utaztatására. Szabadidôautónak is kiváló, mert összkerékhajtással szinte bárhová képes elszállítani a sporteszközöket.

T.R.

Pappas Auto Magyarország Kft. 7630 Pécs, Koksz u. 125., Tel.: 06-72 539-539, www.pappas.hu, infopecs@pappas.hu