Dél-Dunántúli Gzadaság XIII. évfolyam 3. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 3. szám, 2011. április 1.

www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

MESTER

SZEREL

Mestertanfolyamok és mestervizsgák a kamarában!

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

ITV Pécsi Pénztárgép Kft. 7634 Pécs, Ércbányász utca 22.

Tel.: (36-72) 251-614 www.itvpecs.hu

Mérlegek

Árazó gépek Kellékek

h Pénztárgépek

Bolti-, éttermi-, szálloda-, számlázó-rendszerek

ÉS MINDEN, AMI BOLT!

PÉNZTÁRGÉP értékesítés, bérbeadás, szerviz, ügyintézés, kellékanyag minden típushoz.

Mérleg, árazógép és címke eladás.

7623 Pécs, Nagyvárad u. 21.

Tel.: 72/333-955, 30/260-1917 www.kompontcomp.5mp.eu

Konferenciaterem NEK! IGÉNYESEK

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori: Mesterek kellenek!

4–7

Kamarai hírek 8 Új Széchenyi Terv – Klaszterben az erô Kamarai hírek 9 Környezetvédelmi fórumok a kamarában Kamarai hírek Vizsgaelnökök és -bizottsági tagok felkészítése Szakma Kiváló Tanulója

10

Kamarai hírek 10 Együttmûködés, helyi piac...

Siklósi Kistérség Foglalkoztatási Paktum Életmû Díj: Szûcs István 12 Címzetes kamarai tanácsos: Jakabucz Ildikó

8. oldal Nagy érdekôdés kísérte az Új Széchenyi Terv pályázati fórumait Környezetvédelmi fórumok a kamarában

Baranya Megyei Innovációs Díj: 13 Neuro CT Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. Baranya Megyei Export Díj: Szalafa Kft. Enterprise Europe Network

14–15

Enterprise Europe Network

18

Adó — Innováció

19

Életmû Díj: Szûcs István

Tanulószerzôdés 20 A bikali Élménybirtokon bárki kiprópálhatja a kézmûves szakmákat Mesterképzés 21 A mesterlevél megszerzése igen hasznos Kávészünet: Jung Antal

21

Új tagjaink: Eures Consulting Kft., Tóth-Pördi Zoltán

23

Pécs kreatív ipari SWOT elemzése

24

Autóteszt: Holl Gábor

9. oldal 12–13. oldal

DÍJAZOTTAK

26–27

Mercedes Benz CLS 350 CDI BlueEFFICIENCY

Vendég-oldal

28

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Megjelenik havonta, a lap ára 475 Ft Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Németh Béla

Jakabucz Ildikó Címzetes kamarai tanácsos

Szabó László

Baranya Megyei Innovációs Díj

Baranya Megyei Export Díj

Neuro CT Pécsi Diagnosztikai Központ Kft.

Szalafa Kft.

Autóteszt: Holl Gábor – Mercedes Benz CLS 350 CDI BlueEFFICIENCY 26–27. oldal

4 A mester, mint fogalom évszázadok óta a minôséget, a szakma legmagasabb szintû rangját jelenti. Ez a kitüntetô cím napjainkban a hagyományokon alapuló munkaszereteten és tiszteleten kívül a modern korhoz való alkalmazkodást, az új berendezések, alapanyagok, technológiák ismeretét is jelenti. Ahhoz, hogy egy adott szakterületen a munkát csak arra érdemes szakemberek végezzék, szükség van egy egységes, magas követelményszint kialakítására.

A mester cím a megrendelô számára eleve biztosíték a színvonalas munkára.

A mesterképzés fogalmának kialakulása leginkább a céhek megalakulásával fonódik össze, bár a mester, mint a szakmáját a legmagasabb szinten mûvelô szakember, aki tudását nemzedékrôl-nemzedékre adja tovább, már korábban megjelent a kézmûvesség körében. A céhek létrejöttével ez a képzési forma szabályozott keretek közé került és töretlenül alakult a történelem és vele együtt a gazdaság által diktált irányba.

A mai mesterrel szemben már más követelményeket állít a kor, de abban továbbra sem változott, hogy az e címet viselôk szakmájuk mûvelését a legmagasabb szakmai és etikai normák szerint végzik.

A Mestervizsga Szabályzat az alábbiak szerint definiálja a mester fogalmát. Mester az, aki: ■ az adott szakmában rendelkezik államilag elismert szakképesítéssel

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mesterek szakmáját – annak teljes körében – magas szakmai színvonalon képes gyakorolni, ■ elsajátította a vállalkozás gyakorlásához szükséges közgazdasági, jogi és munkaügyi ismereteket, ■ elsajátított a tanulóképzéshez szükséges pedagógiai alapismereteket és e képességeirôl sikeres mestervizsgát tett.

Az 1980-as évek végén, 90-es évek elején kezdôdô, máig tartó gazdasági-társadalmi folyamat, különösen a piacgazdaság alakulása és a privatizáció mellett megnyitotta az utat a szabad vállalkozás felé. Mára ennek gazdaságtörténeti tanulsága azt mutatja, hogy a gazdasági fellendülés mellett a különbözô ágazatokon belül minôségi visszaesés mutatkozik. A fogyasztók védelme, illetve a színvonal, a folyamatos fejlôdés és versenyképesség záloga a szakmai és vállalkozói kultúra megteremtése és fejlesztése. Ennek egyik eszközeként épült újjá a kamarák illetékessége alatt mûködô mestervizsgáztatás.

A szakmai elôrehaladást nem csak a hazai, de külföldi piac térhódítása is indokolttá teszi. A talpon maradás versenyében a jól felkészült, széles látókörû, kvalifikált szakemberek tudják megállni helyüket.

Jelenleg 88 szakmában készült mestervizsga szakmai szint.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzésrôl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. ■

törvény alapján végzi mesterképzési-, vizsgáztatási tevékenységét. A kamara Mestervizsga Központja közel 40 szakmában folyamatosan fogadja a mestervizsgára jelentkezôket, szervezi a mestertanfolyamokat.

A mestervizsga célja, hogy a szakmunkás a magasabb szintû szakmai elismertségét jelölô mester minôsítést megszerezze, ez egyben lehetôséget teremt számára, hogy szakmát tanuló fiatalokkal magasabb szakmai színvonalon tudjon foglakozni.

— Kamaránk megteremti a lehetôséget és szorgalmazza a szakmunkások körében a mestervizsga letételét – mondja VÁRSZEGI Gyula szakképzési alelnök. — A mesterképzés a szakmák java, akik erre pénzt áldoznak és akik levizsgáznak, olyan komplett képzésen mennek keresztül, amelyben pedagógiai, vállalkozói és fôleg szakmai ismereteket sajátíthatnak el.

Ezek alkalmassá teszik ôket arra, hogy példát mutassanak a többi szakmabelinek, emellett az ifjúság képzésébe is be lehet vonni a mestereket. Ugyan azért, hogy valaki mester, hivatalosan nem kérhet több pénzt, ám mégis anyagi elônyt kovácsolhat belôle: ha valaki megszerzi ezt a címet, egészen biztos,

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

kellenek! hogy jobb minôségû munkát tud végezni, ezáltal pedig jobban megfizetik, netán több munkája lehet -– azaz valahol megtérül a befektetett idô és pénz.

Emellett természetesen erkölcsi elismerést is kell hogy jelentsen, ha valaki szakmája mestere.

Célunk egy egységes országos adatbázis létrehozása, mert eddig minden megyei kamara külön tartotta nyilván azt, hogy hányan vettek részt ilyen tanfolyamokon. Ezt most pontosítanunk kell, hogy megtudjuk: a mesterek hol vannak, melyik cégnél, esetleg magánvállalkozóként dolgoznak, mûvelik-e egyáltalán szakmájukat. A kamara azt szeretné, hogy ezek az emberek vegyenek részt a tanulóképzésben, hiszen szakmailag is és erkölcsileg is megfelelôen felkészültek, tudják a szakmai tartalmat, rendelkeznek a megfelelô feltételekkel, azaz olyan képzést tudnak adni a fiataloknak, hogy aki akarja, az meg tudja tanulni az adott szakmát. A mesternek visszaadni a rangot – ez a kamarák elsôrendû feladata, hogy ez a szó ismét rangot jelentsen.

— Milyen az aktivitás a vállalkozók részérôl, hogy részt vegyenek a tanfolyamon?

— Most nagyon gyenge, hisz ez a gazdaságtól függ. A nagy cégek elég nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy munkatársaik mesterek legyenek. Eddig a képzési költséget leírhatták az adóból, ám ez a lehetôség megszûnt, így a cégek is meggondolják, hogy mire adnak ki pénzt, ezért jelentôsen visszaesett a mesterképzésben való részvétel. Mivel a költségek nem kis összeget jelentenek, a magáncégek, magánvállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy erre áldozzanak. Jelenleg 120 és 150 ezer forint között van egy szakmai tanfolyam ára, most amikor sok vállalkozás a túlélésért küzd, nem a mestervizsga a legfontosabb cél, és ez nagy gond! A kamara szeretné elérni, hogy pályázati forrásokat lehessen szerezni a mesterképzésre, ez nagyot lendítene, hisz tulaj-

donképpen a mesterképzés az önképzés egyik formája.

— A kamara miként tudja segíteni a vállalkozásokat a mester cím megszerzésében? Szerveznek tanfolyamokat?

— Természetesen, sôt nem csak helyben! Lehet jelentkezni a kamaráknál mesterképzésre, kollégáink minden lehetôséget megragadnak a tájékoztatásra, felhívják a figyelmet a képzés fontosságára. Ha kell, felvesszük a kapcsolatot a többi kamarával, amikor összejön a tanfolyam indításához szükséges 8-10 fô, akkor megtartjuk a továbbképzést.

A fogtechnikusok számára hamarosan elindul a tanfolyam, SZENTGYÖRGYI Miklós, a fogtechnikus mesterbizottság elnöke azt mondja, könnyebbséget jelent a vállalkozások számára, ha nem kell a fôvárosba utaztatni a mester-

5 jelölteket a cím megszerzése érdekében.

— Eddig Budapest tartotta kezében a fogtechnikusi mestervizsgáztatást, egyes hírek szerint az ottani vizsgabizottság túl fôváros centrikus volt. Ma minimum 5-6 év gyakorlat kell ahhoz, hogy valaki mestervizsgára jelentkezhessen. Ez a szó, hogy mester, a fogtechnikus szakmában mindig is rangot jelentett, hiszen aki ezt a címet birtokolja, az a szaktudás csúcsán van, függetlenül attól, hogy ma már minden számítógépen történik. Ennek ellenére mai is elvárás, hogy ha valaki labort akar nyitni, akkor illik mesteroklevéllel rendelkeznie. A mestervizsgánál elég magas a szint: három napon keresztül kell gyakorlati vizsgán részt venni, ahol egy fogmûvet kell elkészíteni, ezután következik az elméleti vizsga. Ha ez is sikeres, a jelölt megkaphatja a mester címet.

— Milyen elônye származik abból egy fogtechnikusnak, ha mester is egyben?

— Egyrészt nagyobb a bizalom iránta és véleményem szerint jóval sokoldalúbb is. Vannak olyan fogtechnikusok, akik csak a szakma egy bizonyos részét mûvelik, pl. csak rögzített fogpótlással foglakoznak, kerámiahidak munkáit végzik, aztán itt van az új technológia, az implantátum is. A kivehetô protetika jóval nehezebb része a szakmának, ahol szakmailag és elméletben is magas szinten kell lenni.

6

CÍMLAPSZTORI

A mesterképzés mindegyikhez jó alapot ad. Az a tapasztalatunk – és a most induló tanfolyammal kapcsolatban is ezt vettük észre –, hogy azok a fogtechnikusok jelentkeznek mesterképzésre, akik már eltöltöttek bizonyos idôt a szakmában és igényük van a magasabb szintû tudásra – tehát többségében a középkorúak vállalják a megmérettetést.

A jövôbeni fodrászmesterek életkoráról mást mond RENDECZKI Lajos, a fodrász mesterbizottság elnöke: — Az utolsó felkészülések és vizsgák alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a résztvevôk túlnyomó többsége fiatal, csak nagyon kevés olyan fodrász volt, aki még csak nem is az idôsebb, hanem mondjuk úgy, hogy a „fiatal középkorúakhoz” tartozott. Ennek a címnek erkölcsileg és társadalmilag van jelentôsége.

Például a fodrász feltüntetheti a névjegykártyáján vagy kirakhatja a fodrászüzletben a mesterlevelét. Bizonyos idôközönként indulnak tanfolyamok, ha összejön legalább tíz fô jelentkezô. Legalább öt év folyamatos szakmai gyakor-

Dél-Dunántúli Gazdaság ami legalább 3 hónap. Végülis maga az anyag nem több, mint a szakmunkásvizsgán, de a színvonalkülönbség óriási.

lat igazolása szükséges ahhoz, hogy valaki vizsgát tehessen.

— Tapasztalatom szerint a fodrászok között nagy számban vannak mesterek, mekkora az érdeklôdés a képzés iránt és miként lehetne serkenteni, hogy minél többen jussanak magasabb szintre a szakmájukban?

— Három évvel ezelôtt még szinte folyamatos volt a jelentkezés. Jó lenne elérni, hogy a mestervizsgához kössék a tanuló oktatást. Ettôl függetlenül ma is rangot jelent a mester cím, elsôsorban a kollégák között.

— Mitôl több egy mesterfodrász?

— Sokan nem tudják, hogy a mesterfodrász és a fodrászmester között lényeges különbség van. Fodrászmester az, aki a szakma megszerzését követôen mestervizsgát tesz, a mesterfodrász pedig az, aki versenyeken rangos helyen végez, vagy magyar bajnokságot nyer.

Ezt nagyon sokan összetévesztik. A fodrászmester attól mester, hogy sokkal magasabb színvonalon képes elvégezni a mûveleteket, minôségibb munkát képes kiadni a kezei közül. A mester tanfolyamon elôször pedagógiai és vállalkozáselméleti ismereteket tanulnak a fodrászok – ez egyébként minden szakmához kell –, ez mintegy másfél-két hónap, aztán jön a gyakorlati felkészülés,

SZILVÁSINÉ TARJÁNYI Katalin 28 évvel ezelôtt tette le a pékmesteri vizsgát, ôt a szakmaszeretet ültette vissza az iskolapadba, no és az, hogy át akarta adni a fiataloknak a tudást.

— 1977-ben végeztem Nagykôrösön a Toldi Miklós Ipari Szakiskolában és 1983-ban úgy gondoltam, érett vagyok arra, hogy mester legyek. Már akkor is nagyon szerettem a szakmámat, amit a mai napig is mûvelek. Úgy gondolom, hogy aki szereti a szakmáját és alázattal van iránta, annak érdemes mesternek menni. Ugyanis ez a szakma napi 24 órás elfoglaltságot jelent, egyfajta megszállottságot igényel.

Amikor mester lettem, még nem volt felkészítô tanfolyam, önállóan tanultam és készültem. Okmánybélyeggel kellett Szegedre utaznom és ott volt a vizsga.

Emlékszem, mindent kézzel kellett elkészítenem, még a császárzsömlét is, nem úgy mint ma, amikor sok minden gépesítve van.

— Aki pékmester, minôségibb munkát tud végezni, mint egy átlagos pék?

— Igen, persze! Errôl kell szólnia annak, ha valaki pékmester! Sokkal minôségibb munkát, állandó fejlôdést jelent, a szakmával való folyamatos foglalkozást, az új dolgok tanulását, ezért sokkal többet is kell tudni. Persze, nem minden mester ilyen. A szakmában nagyobb megbecsültsége van a pékmesternek és ha munkát keres, talán jobb esélyei vannak, bár ezt leginkább az adott cégnek, vállalkozásnak kell eldöntenie, hogy szüksége van-e pékmesterre, pl. meg tudja-e fizetni a munkáját.

— Többet kér egy mester?

— Igen. Egy mestertôl mindig többet várnak el, ezért ezt a fajta munkát meg kell fizetni. 21 éve vagyok szakoktató, most a Pécsváradi Aranycipónál,

Dél-Dunántúli Gazdaság

elôtte a pécsi Sütôipari Vállalatnál, szerintem csak mester taníthatná a gyerekeket, de sajnos nagyon sok helyen nem így van. Ez azért baj, mert az lenne a cél, hogy ne csak a szakmát, de a szakma szeretetét, az iránta való alázatot is megtanulják a gyerekek. Mint minden szakmában, a pékeknek is folyamatosan kell fejlôdni, új technikák jönnek, új igények. Fontos még a hagyományôrzés is, de lépést kell tartani a technika fejlôdésével, az igények változásával.

— Miként lehet az új nemzedéknek átadni a szakma szeretetét?

— Ez egyre nehezebb, fôleg az utóbbi években. Addig, amíg 14 év körüli fiatalokat kaptunk, könnyebb volt, hiszen nevelhetôbbek, alakíthatóbbak voltak, de most már 17-18 éves fiatalok jönnek, akiket sokkal nehezebb tanítani.

Igyekszem a saját példámmal utat mutatni, a különbözô termékeket olyan módon készítem el, hogy érdeklôdjenek utána, hogyan csináltam, mert ôk is szeretnék hasonlóan elkészíteni. Azaz fel kell kelteni a kíváncsiságukat. Ha ez sikerül, akkor már jönnek és kérdeznek.

Van, akinél ez nagyon jól mûködik és majd késôbb ô is mester lehet, van, aki-

CÍMLAPSZTORI

nél nem, ô majd elmegy egy pékségbe táblázni.

— Sok pékmester van?

— Nem olyan sok, nálunk, a cégnél hárman vagyunk. Mint mondtam, ez a vállalaton, vállalkozáson múlik, mert ha úgy gondolja, hogy szükséges a folyamatos fejlôdés, új termékek bevezetése a piacra, akkor feltétlenül szükség van pékmesterre!

Szintén évtizedekkel ezelôtt szerezte meg mestervizsgáját VÖRÖS György kômûves, akkor még 8 hónapos tanfolyam kellett az oklevél megszerzéséhez.

— Az elsô mestervizsgám már nagyon régen volt, ez egy nemzetközi cím volt, amit elfogadtak egész Európában. Az a 8 hónapos tanfolyam igen kemény idôszak volt, hiszen olyan tantárgyakat tanul-

7 tunk, mint a statika, az egész csoportból csak nekem volt technikusi végzettségem, úgyhogy a többieknek még nehezebb volt. Ráadásul németül is oktattak, a gyakorlat Németországban volt, német oktatókkal, német szakmûhelyekben. De még most is úgy érzem, hogy sokat tanultam.

— Ön miért érezte, hogy meg kell szereznie ezt a képesítést?

— Nekem már akkor is voltak olyan elképzeléseim, hogy tanulókat oktassak, ennek egyik feltétele pedig a mester cím megszerzése. Azt gondolom, hogy aki vállalja, hogy rááldozza az idejét és a pénzét, hogy letegye a mestervizsgát, az nem fogja megbánni, mert csakis a javára válhat. Még várnunk kell arra, hogy az ügyfelek felfigyeljenek arra, hogy valaki rendelkezik mester fokozattal, talán ennek a kultúrája még nem alakult ki nálunk. De a mesternek saját magával szemben támasztott igénye kell legyen, hogy folyamatosan tanul, képezi magát, hogy magasabb minôségû munkát tudjon végezni.

— Az ön véleménye szerint mivel lehetne ösztönözni a vállalkozókat, hogy vállalják fel a képzés költségeit, azaz legyenek mesterek?

— A pénz és az idô a két leginkább befolyásoló tényezô, lehetne például rövidebb idejû a tanfolyam vagy ésszerûbben kihasználni a holtidôszakokat.

N.T.

8

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Érdeklôdés kísérte az Új Széchenyi Terv pályázati fórumait A 2011. február 2-i pécsi pályázati kamarai fórumon közel 100 vállalkozó érdeklôdött az Új Széchenyi Terv várható pályázatairól. A konkrét pályázati felhívások február 18-i megjelenését követôen Pécs mellett már Komlón, Siklóson, Szigetváron és Mohácson folytatódott a sorozat. ❶

❸

Valamennyi rendezvényt élénk érdeklôdés kísérte. A tájékoztatást tartó kamarai munkatársak, illetve a pályázati tanácsadással foglalkozó kamarai tagvállalkozások képviselôi az ÚSZT struktúrájáról és a vállalkozásokat érintô pályázatok feltételeirôl tartottak tájékoztató elôadásokat. Az ismertetôket követôen a résztvevôk feltehették kérdéseiket, elmondhatták projektötleteiket. A fókuszban a vállalkozásfejlesztési pályázatok, ezen belül is a mikrovállalkozások részére kiírt új pályázat, illetve az elmúlt években már közkedveltté vált technológiafejlesztési támogatás szerepelt. Jelentôs figyelem kísérte a turisztikai szolgáltatások fejlesztését segítô támogatást, valamint a vállalkozások épületenergetikai fejlesztéseirôl szóló pályázatot is.

Kedvezôen fogadták a vállalkozások, hogy helyi pályázati tanácsadók is részt vettek a fórumokon. Ez lehetôvé tette, hogy a pályázni szándékozó vállalkozók már a projektötletük megfogalmazásakor kapcsolatba kerülhettek pályázati tanácsadóval. Ez a megoldás azért is pozitív volt, mert többen panaszkodtak arra, hogy naponta több ajánlatot kapnak ismeretlen pályázatkészítéssel foglalkozó szervezettôl, akik biztos nyerést ígérnek magas jutalék ellenében.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felvállalta a vállalkozások érdekében, hogy a MAG Zrt. által indított Új Széchenyi Terv információs pont rendszeréhez kapcsolódik. Így a vállalkozásokat pécsi, komlói, mohácsi, siklósi, szigetvári ügyfélszolgálataikon felkészült munkatársak várják a Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési prioritásainak bemutatásával, pályázati adminisztrációt segítô tevékenységgel.

Képeink a komlói (1), a siklósi (2), a mohácsi (3), a szigetvári (4) és a pécsi (5) Új Széchenyi Terv ismertetésein készültek

❷

❹

❺

Klaszterben az erô A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a régióban mûködô klaszterek elkötelezett támogatója.

Uniós forrás segítségével a CNCB projekt keretében az elmúlt idôszakban számtalan klaszter kezdeményezést segítettünk. Így a régió elsô gépipari klaszterét, egy a megújuló energiaforrások hatékony alkalmazását segítô földtani klaszter, a méltán híres Pécsi Kesztyû hagyományait ápoló Kesztyûs Klaszter és további más ágazati klaszter kezdeményezéseket támogattunk. Tanácsadóink igyekeznek a leghatékonyabb klaszter szervezôdések megalakítását segíteni.

Kilenc klaszterrel, amelyekkel a kamara együttmûködési megállapodást kötött folyamatosan együttmûködünk a nemzetközi láthatóság, optimalizálás és képzések területein.

Jelenleg is zajlik a CNCB projekt keretében egy európai szintû kérdôíves felmérés, amely 3 témára fókuszál: nemzetközi tevékenység, fejlesztés és képzés.

A kérdôíves felmérést a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara koordinálja, 2011. március 15-ig több mint 40 kitöltött kérdôív érkezett vissza a projekt partner országaiból.

A kérdôíves felmérés elemzését követôen 3 klaszter kerül kiválasztásra, amely klaszterek pilot projekt keretében irányított fejlesztési folyamaton mennek végig. A kérdôíves felmérés eredményei Linz városban 2011. március 29-31 között kerülnek bemutatásra, ahol a pécsi kamara mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium, a VÁTI Nonprofit Kft. és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetôi is részt vesznek.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

Környezetvédelmi fórumok a kamarában A környezetvédelmi termékdíj fórum A február 23-án rendezett fórum résztvevôi hasznos információkat kaptak a termékdíj bevallásával, megfizetésével, illetve az ellenôrzésekkel kapcsolatos jogi szabályozásokról. A jelenlegi joggyakorlat mellett szó volt a termékdíj rendszer jövôbeni átalakításáról is.

Várhatóan komoly változások lesznek az új környezetvédelmi termékdíj szabályozásában az új törvény bevezetése után, melynek idôpontja még nem tisztázott, ugyanis a végrehajtási rendeletek egy része még társadalmi egyeztetés alatt van. Az azonban már tudható, hogy a rendszer alapjaiban került átdolgozásra.

A szabályozás megváltoztatásának indoka a hulladékgazdálkodási pénzalap hiánya, a hazai kapacitások ösztönzése.

Megszûnik az egyéni, valamint a koordináló szervezet által biztosított mentesség. A koordináló szervezetek szerepét az Országos Hulladékgazdálkodási Zrt. (továbbiakban: OH Zrt.) veszi át. Az OH Zrt. 100%-os állami tulajdonban lévô, a Minisztériumhoz tartozó, önálló gazdálkodású, nonprofit Zrt. Az OH Zrt. szakmai felügyeletét a környezetvédelmi államtitkár látja el és a kormány környezet- és természetvédelmi céljainak a megvalósítását segíti elô.

A befizetett, behajtott termékdíj összegének az 5%-át, de legfeljebb 3 milliárd forintot a vámhatóság mûködési költségeinek a fedezésére az OH Zrt. biztosítja a termékdíj számláról. A jelenlegi átalány-fizetôk köre és kibôvül, valamint változnak a besorolási osztályok is. A csekély mennyiségû forgalomba hozók termékdíj átalány díja

5000 Ft/év lesz. Változás várható a bevallási kötelezettség teljesítésében is. Megszûnik a GLN szám, helyébe a VPID és KÜJ szám lép. A bevallási gyakoriság nem a negyedévhez kötött lesz, hanem a vállalkozás ÁFA bevallásának gyakoriságához kívánják kötni.

Környezetvédelmi fórum

a

A már hagyományosan minden évben megrendezésre kerülô fórumot március 8-án tartottuk a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelôség közremûködésével. A fórum aktualitását a levegôtisztaság-védelemmel kapcsolatos jogszabály változás indokolta. 2011. január 15ével három új jogszabály lépett életbe a levegôtisztaság-védelemmel kapcsolatban, ezek a levegô védelmérôl szóló 306/2010 (XII.23.) Kormány Rendelet, a levegôterheltségi szint határértékeirôl és a helyhez kötött légszennyezô pontforrások kibocsátási határértékeirôl szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet, és a levegôterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyezô források kibocsátásának vizsgálatával ellenôrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet.

Egyidejûleg hatályon kívül helyzetek három eddig érvényben lévô jogszabályi rendelkezést, melyek az alábbiak: — 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet — 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet — 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet.

Az új kormányrendeletekrôl Emesz Tibor szakértô részletes tájékoztatást tartott a megjelent szakembereknek, külön részletezve a márc. 15-ig beadandó bevallási kötelezettségben foglaltakat.

Dr. Bánáti Bálint osztályvezetô elôadásában a felügyelôség tevékenységét érintô jogszabályi háttér változásairól tartott tájékoztatót. Kiemelve a felügyelôség elôtt folyamatban lévô ügyekben alkalmazandó eljárási szabályokat meghatározó jogszabály, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2011. január 1-én hatályba lépett módosításait.

Tomity Zoltán mb. felügyeleti igazgató a Zöldhatóság 2011-e szervezeti felépítésérôl és az ellenôrzések rendszerérôl tartott tájékoztatót. Elôadásában beszámolt az eddigi ellenôrzések tapasztalatairól és a 2011-es tervben szereplô kiemelt területekrôl, melyek a hulladéklerakók, hígtrágyatárolók, veszélyes hulladék kezelôk csoportját érintik, de az általános ellenôrzések számát is 30%-al növelik az elôzô évek ellenôrzéseihez képest.

A fórum levezetô elnöke Bartos Sándor volt, (képünkön) aki számos, a vállalkozások szempontjából fontos gyakorlati kérdést is feltett a Felügyelôség szakembereinek.

Gyakorlati tanácsok, jó példák, használható eszközök A Tudományos és Technológiai Alapítvány a Pécsett megrendezésre kerülô 2011. április 7-i rendezvényének fô célja, hogy a magyar kreativitás sikeres termék formájában eljusson a piacokig.

A célhoz vezetô utat számos akadály nehezíti.

Nem ismerjük kellôen leendô vevôinket, eltévedünk a marketing eszközök sokféleségében, s a kutatók és gyártók nehezen találják meg a közös nyelvet.

Dr. Antal Zsuzsa elôadása ezekhez kínál megoldást: hogyan értékeljük üzleti potenciálunkat, s hogyan kell írni reális üzleti tervet. Ígéretes piac esetén felvetôdik a következô kérdés: ismerem-e és akarom-e használni az egyes iparjogvédelmi oltalmi formákat? Sikerül-e megfelelô befektetôt találni? A tréningen a BIGGEGEORG1S NV Eqity tôkealap-kezelô cég tart elôadást a lehetôségekrôl és az elvárásokról.

A résztvevôi megismerhetik a külpiacra jutást támogató eszközök széles körét, melyek lehetnek informatikai eszközök, nemzetközi adatbázisok, illetve az üzletember találkozók és szakvásárok. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát Hendinger Anita és Rabb Szabolcs osztályvezetôk, míg ez egyetemi szférát Dobay Kata, a PTE KTT Központ vezetôje képviselik. A Pécsi Kereskedelmi Központban tartandó rendezvényt az Enterprise Europe Network támogatja.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok továbbképzését, szakmai felkészítését szervezte meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Azon vizsgabizottsági tagok, akik 2010ben pályáztak, illetve meghosszabbították tagságukat, a regisztráció során vehették át kamarai szakértôi igazolványukat. Cséfalvay Ágnes szakképzési osztályvezetô köszöntô elôadásában a kamara szakképzést érintô változásait ismertette,

Kamarai szakértôk tájékoztató fóruma

10

Vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok felkészítése A közoktatási és a szakképzési törvény azt a fontos feladatot bízza a kamarákra, hogy a munkaerôpiac igényeit közvetítse a szakképzés felé, illetve ellenôrizze a gyakorlati képzés színvonalát. Ennek érdekében a kamarák kiemelt feladata a szakmai záróvizsgákra kamarai tag delegálása. A szakképzésrôl szóló törvény szerint a szakminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megállapodásai alapján 2011. januártól már 125 szakmában delegál vizsgabizottsági elnököt a 23 területi kamara.

Cséfalvay Ágnes

Budavári Ágnes

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztálya tájékoztató fórumot tartott a kétszintû gyakorlati képzôhely ellenôrzésben résztvevô szakértôk számára. A rendezvényen képviseltették magukat az iskolák gyakorlati képzésért felelôs oktatói is, akik szintén részt vállalnak az eljárások lebonyolításában.

A fórumon kiemelt hangsúlyt kapott az eddigi ellenôrzések során felmerült problémák megvitatása, elôtérbe helyezve a foglalkozási napló pontos vezetését, illetve a kötelezô tanulói juttatások dokumentálását.

A kamarai szakértôk ellenôrzik a gyakorlati képzéshez szükséges szakmai, tárgyi és személyi feltételek meglétét. Vizsgálják a vállalkozás legális mûködését igazoló okiratok mellett a tanulók oktatásához szükséges dokumentumait.

majd beszámolt a kamara, mint vizsgadelegáló szervezet munkájáról Ezt követôen Budavári Ágnes szakértô szólt többek között a szakmai vizsgáztatás szabályairól, a vizsgaelnökök, vizsgabizottsági tagok feladatairól, a vizsgabizottsági teendôkrôl, valamint a kapcsolódó jogszabályokról, fogalmakról, etikai kérdésekrôl. A vizsgaelnököknek április közepén minimumvizsgán kell számot adniuk felkészültségükrôl, tudásukról.

Szakma Kiváló Tanulója – Baranyai továbbjutók Az idén negyedik alkalommal megrendezésre kerülô Szakma Kiváló Tanulója Verseny elôdöntôjén Baranya megyében 12 iskolából 25 szakmában 144 tanuló mérette meg magát.

A 2011-es döntôre megyénkbôl 11 szakmában 13 versenyzô jutott tovább. Ôk képviselik megyénket Budapesten, a Szakma Sztár Fesztiválon, mely 2011. április 18-20-a között, a Hungexpo G és F pavilonjában várja a versenyzôket és a látogatókat.

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatják be tudásukat, szakmájukat, és esélyt kapnak arra, hogy jó eredményt elérve felszabaduljanak a szakmai záróvizsga alól és kézbe vehessék a szakmai végzettségüket igazoló dokumentumot.

Baranya megyei döntôsök: Név

Szakma

Iskola

Gyakorlati képzôhely

Kovács Anett Peôcz Szabina Erdelecz Tamás Krisztián Vida Tibor Kovács Noémi Gászler Péter Princz Anna Tamás Andrea Gyôri Kolos Simon Dávid Sántavy Zoltán

nôi szabó nôi szabó villanyszerelô bútorasztalos fodrász géplakatos cukrász kereskedô magasépítô technikus bôrdíszmûves hûtô- és klímaberendezésszerelô, karbantartó hûtô- és klímaberendezésszerelô, karbantartó szakács

500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola 500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola 500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma Pécsi Kereskedelmi, Idegenforg. és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Pécsi Kereskedelmi, Idegenforg. és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

iskolai tanmûhely iskolai tanmûhely SZTÁV Felnôttképzô Zrt. Rosenfeld Csaba Szépítész – Képzô Kft. Schneider Fémipari Kft. Tesco-Global Zrt. iskolai tanmûhely iskolai tanmûhely KNOCH Kft. Török Klíma Kft.

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

Mecsek-Klíma Kft.

Sásdi Vendéglátóipari Szakképzô Iskola

Hella ‘91 Kft.– Puchner Kastélyszálló

Nagy Zsolt Szabó Szilveszter

Gratulálunk, és felkészülésükhöz sok sikert kívánunk!

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

KAMARAI HÍREK

Együttmûködés, helyi piac vagy kiszolgáltatottság A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklós Városi Elnöksége elsô alkalommal hívta meg a sellyei és a siklósi kistérség városainak polgármestereit, valamint a kistérségi munkaszervezetek vezetôit egy kerekasztal beszélgetésre. A találkozón Dr. Kéri István, a kamara elnöke tartott tájékoztatást a globalizáció kialakulásáról, „fejlôdésérôl” és hazai térségek gazdaságát érintô negatív hatásairól. Kiemelte, hogy a helyi jövedelmek elszívása mellett a multinacionális szervezetek a helyi gazdasági szereplôk lehetôségeit is folyamatosan rontják, ami a vállalkozások megszûnéséhez és a foglalkoztatás helyzetének romlásához vezet.

A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján ezt a hátrányos helyzetet kétféle úton lehet kikerülni. Az egyik járható út az olyan innovatív kis- és középvállalkozások fejlesztése, amelyek nem függnek a térségben növekvô számban megjelenô multiktól.

A másik lehetôség a helyi együttmûködések erôsítése, kiszélesítése. Ebben fontos szerepe van a vállalkozások együttmûködésének és az önkormányzati megrendeléseknek egyaránt.

A fejlôdôképes, innovatív vállalkozások száma sajnos alacsony. Ma a vállalkozások jelentôs száma csak beszél errôl, de nem sokat tesz érte.

Ez a lemaradáshoz vezet. A fejlôdni akaró, nyitott és példát mutatni képes vállalkozások helyzete jobb. Ennek a csoportnak a fejlôdését a kamarai rendszer is könnyebben és jobban tudja segíteni.

A vállalkozások együttmûködése, a helyi klaszterek kialakítása révén a közös tevékenységek kialakítása segítheti a vállalkozások megerôsödését. A kamarák jelenleg az ilyen kezdeményezések felkarolásával, szakmai ismeretek és kapcsolatok átadásával vesznek részt ebben a munkában. A kamarai törvény tervezett módosításával várhatóan erôsíteni fogják ezt a szerepüket.

A kis- és középvállalkozások fejlôdésének másik nagy gondja a piacra jutás. Ebben az önkormányzati megrendelések nyújthatnak segítséget. E téren sajnos az tapasztalat, hogy a megbízások többségét nem a helyiek kapják meg. A helyi foglalkoztatás bôvítése és a jövedelmek helyben tartása érdekében az önkormányzatoknak felül kell vizsgálni korábbi gyakorlatukat, és a kamara helyi szervezetével közösen olyan megoldást kell találni, ami mindkét szférának elônyös.

A rendezvényen résztvevô önkormányzati és kistérségi vezetôk az elhangzottakkal elviekben egyetértettek. Ugyanakkor felhívták a figyelmet azokra a körülményekre, amelyek nehezítik a „helyi piac” kiszélesedését. Ezek között szerepelt az, hogy a helyi vállalkozások magasabb árat kérnek termékeikért, szolgáltatásaikért, mint a multi szervezetek. Szóba került az is, hogy a helyi termelôk termékeinek minôsége esetenként

rosszabb, mint vetélytársaiké. A legnagyobb gondot fôleg az élelmiszer beszerzés területén az jelenti, hogy a kistermelôk nem tudnak eleget tenni az élelmiszerbiztonsági elôírásoknak. Ezt a kockázatot az önkormányzati szférában jelentôsebbnek vélték, mint a helyi jövedelemtermelésbôl és foglalkoztatás bôvítésbôl származó elônyöket.

Az önkormányzati vezetôk abban egyetértettek, hogy a helyi gazdaságot erôsíteni kell. Ennek feltételei és lehetôségei azonban jelentôsen eltérnek. A helyi adók, különösen az iparûzési adóbevételek mértékének differenciáltsága miatt a térségen belül jelentôs különbségek tapasztalhatók. Míg Beremenden akár tôkejuttatással is segíthetik a vállalkozások fejlesztéseit, addig Sellyén legfeljebb az ipari parkban tudnak területet biztosítani. Erre azonban igény csak ritkán jelentkezik.

A találkozón, melynek késôbbi folytatását valamennyi résztvevô szorgalmazta, szóba került még a közmunkaprogram, melynek lehetôségei

A találkozón, melynek házigazdája a kamara Siklósi Városi Elnöksége volt, részt vettek Orsokics István Beremend, Imri Sándor Harkány, Nagy Attila Sellye és Takáts Gyula Villány polgármesterek, Varga Tamás Siklós alpolgármestere, Ottó Krisztián a siklósi és Dr. Reith Tekla Márta a Sellyei Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetôje, dr. Kéri István a kamara elnöke, a kamara siklósi elnökségének tagjai valamint a kamarai hivatal munkatársai.

az idén csökkentek, pedig több településen ez jelentette a foglalkoztatás alapját. Felmerült továbbá a kezdô vállalkozások helyzetének javítása, ahol gyakran a kezdôtôke elôteremtése akadályozza az innovatív ötletek megvalósítását. Problémát jelent továbbá az oktatás és a szakképzés alacsony színvonala. Ez a turizmus területén szembetûnô, ahol az idegenforgalmi szakma mellett a helyi szokások ismerete is fontos lenne.

A kamarai vezetôket tájékoztatták arról is, hogy az érintett térségekben egy adatbázis kialakítását tervezik, amelyben helyi gazdasági és kulturális életrôl szóló információk mellett minden mûködô vállalkozás bemutatására is lehetôséget kívánnak biztosítani. Ennek elôkészítésében a kamara segítségére is számítanak.

Nyárig folytatódik a Siklósi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának rendezvénysorozata 2010-ben 56 helyi, kistérségi szervezet (vállalkozások, önkormányzatok, civil és egyéb szakmai szervezet) döntött úgy, hogy együttmûködik és céljait, terveit összehangolja a térség foglalkoztatási színvonalának emeléséért a Foglalkoztatási Paktum keretében.

A Paktum megalakulását és további mûködését is különbözô programokkal biztosítják a szervezôk Így 2011. júniusáig vállalkozóknak két alkalommal szerveznek fórumot különbözô, aktuális témában, mint pl.: desztináció-marketing, esélyegyenlôség, tartósan akadályozottak foglalkoztatása, fenntartható kistérség. Ezekkel az információkkal kívánják a szervezôk elôsegíteni a térség vállalkozásainak megerôsödését, és a partnerségben való aktív részvételt.

A Paktum „parlamentje” a Foglalkoztatási Fórum, melyet március 29-én tartanak. A fórum nyitott lesz minden érdeklôdô számára, és célja, hogy a demokratikus mûködést és a széles körû nyilvánosságot biztosítsa minden érdeklôdô számára. A fórum témái várhatóan: egy reális, munkaerô-piaci helyzetelemzés, helyi-térségi beruházók bemutatkozása, új, együttmûködô partnerek csatlakozása a paktumhoz, civilek a foglalkoztatásért.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg a TÁMOP-1.4.4-08/1 konstrukcióban, a támogatás mértéke közel 23 millió forint.

A projekt zárórendezvényére várhatóan 2011. júniusában kerül sor.

12

DÍJAZOTTAK

Életmû Díj: Szûcs István

Más idôk, más megoldási módok Kamaránk Életmû Díjasa nem szívesen hasonlítja össze a mai idôket azokkal, amikor még elnökként irányította gazdasági önkormányzatunkat. Vallja, hogy minden szervezetnél eredményes, ha a tapasztalt vezetôk mellett fiatal, dinamikus munkatársak is dolgoznak.

Beszélgetésünkkor három szakaszra bontotta szakmai pályafutását Szûcs István. Mint mondta, a bányászatban eltöltött húsz év alatt mint fiatal vezetô sok tapasztalatot szerzett a vállalati irányítás során, nem beszélve arról, hogy kifejezett büszkeséggel töltötte el, hogy sok millió tonna szén kitermelésével járultak hozzá az akkori, növekvô társadalmi energiaigényekhez. — Óriási kihívás volt a szénkutatás, ahol sok tehetséges fiatal bányamérnökkel és geológussal dolgozhattam együtt.

Késôbb a Carbon vállalatnál, szintén húsz éven át, 2600 dolgozó számára adott munkát. — Négy világrészre, Észak-Amerikába, Nyugat-Európába, Ázsiába és néhány afrikai országba ex-

portáltunk cipôket, divatcsizmákat, öltönyöket és dzsekiket, míg hazai piacra bútorokat gyártottunk.

Ezeket követôen pedig jött a kamarai elnöki megbízatás, 1989-ben.

A rendszerváltás idôszakában sok feladattal találta szembe magát Szûcs István a kamara élén. — Be kell valljam, annak idején is nagy megtiszteltetésnek tartottam, hogy egyáltalán szóba jött a nevem, de amikor a választásra került sor, a bemutatkozó beszédemben egyértelmûvé tettem, ha már itt vagyok, akkor szívesen vállalom a feladatot – emlékszik vissza azokra a mozgalmas évekre. Életmû díjasunk úgy véli, annak idején a kamarának stratégiai szerepe volt a gazdaság, a vállalkozások és az állam közötti információáramlásban, ô maga úgy érzi, korábbi vállalati tapasztalatait jól

Címzetes kamarai tanácsos: Jakabucz Ildikó

Dél-Dunántúli Gazdaság tudta hasznosítani, munkáját pedig segítette dr.

Síkfôi Tamás fiatalos dinamizmusa.

— Akkoriban nagy bizonytalanság volt, a vállalkozók örültek, hogy a kamarához tudnak fordulni, és mi sok hasznos információt és tanácsot tudtunk nekik adni, mozgalmas évek voltak... – teszi hozzá Szûcs István, aki az akkori évekbôl kiemeli még azt is, hogy a regionális kamara elsôként nyitott külföldi piacok és együttmûködések felé, így a többi között az Alpok-Adria Közösség felé, valamint további környezô országok felé, mint például Olaszország, Horvátország vagy Szlovénia.

Szûcs István vallja, és ezt a kamarai évek alatt is érezte: a sikeres együttmûködéshez kitûnô, alkotásra kész munkatársak és jó fônökök kellenek, akiktôl lehet tanulni. Ezzel együtt nem szeretne ma már tanácsot adni, azok az idôk teljesen mások voltak, fontosnak tartja ugyanakkor, hogy tapasztalatai szerint a fiatalok minden idôben megtalálják a saját útjaikat. — Más volt annak idején a rendszer, mások a követelmények és a lehetôségek, a mostaninak is meg vannak a nehézségei és elônyei – teszi hozzá végül kamaránk volt elnöke, aki nyugdíjazása után újságírással is foglalkozott, hogy szellemi frissességét megôrizze.

ZBT Hauni számára is jól felfogott érdek, hogy a kezdeményezés sikeres legyen, hiszen fejlôdését csak jól képzett szakemberekkel tudja biztosítani.

— Ezt az irányt erôsíti a Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között 2010 novemberében aláírt megállapodás is, amely a hazai szakképzést a német, duális rendszer irányába mozdítja el – teszi hozzá.

Mindazonáltal új címzetes kamarai tanácsosunk úgy véli, az elsô eredmények így is csak négy év után várhatók, de el kell kezdeni a folyamatot, mert minden nap késés súlyos forintokba fog kerülni, és a helyi cégek versenyképességét, valamint a gazdasági fejlôdést veszélyezteti. Jakabucz Ildikó szerint Pécsnek és környékének – számottevô ipar hiányában – nincs más kilábalási lehetôsége, mint a magasan kvalifikált, de nemzetközi viszonylatban is csak közepes bérköltségû szakmunkaerô regionális elérhetôsége. Mindennek pedig a gazdasági, piaci igényekre rugalmasan válaszoló, sôt, mi több, azt kiszolgáló szakképzés az alapja.

— Hiszek a megkezdett munkában, látom, hogy a felmerülô nehézségekkel meg kell küzdenünk, de minden szereplônek meg kell értenie, a szakképzés megújítása közös érdek, a gazdasági fejlôdés egyik kulcsa. Ehhez pedig nyílt kommunikációra, a hosszú távú érdekek elôtérbe helyezésére, konstruktív együttmûködésre van szükség – hívja fel a figyelmet végül Jakabucz Ildikó.

ZBT

Szakképzés: a gazdasági fejlôdés hajtómotorja „Évek óta beszélnek róla, mindenki akarja, fontosnak tartja, mégsem történt a gazdaság számára érzékelhetô változás.” Némi malíciával így tudnánk bemutatni a szakképzéssel kapcsolatos történéseket az elmúlt években. Kamaránk frissen kinevezett címzetes tanácsosa tudta ezt, de ô belevetette magát a konkrét munkába. Jakabucz Ildikó a helyi kamarával és gépipari cégekkel együttmûködve elhatározta, hogy a gépipari szakképzést régiónkban közösen elmozdítják a minôségi képzés irányába.

Mint az egyedi gépgyártással foglalkozó Hauni Hungária Kft. ügyvezetô igazgatója, évek óta látta a problémát, amely a hazai szakképzés körül zajlott. — A gyenge szakember-utánpótlás a gazdasági növekedés rovására ment, ezért már 2008 óta foglalkozom a szakképzés kérdésével. A probléma gyökerét abban látom, hogy a rendszerben sem a képzési struktúrát, sem a tartalmat tekintve nincs olyan kényszer, amely biztosítja, hogy az iskolák a munkaerô piac igényei alapján képezzenek. A gazdasági válság az elmúlt két évben eltakarta ugyan a problémát, azonban a válságból való kilábalás után újra jelentkezni fog a szakemberek iránti fokozott igény – mondja Jakabucz Ildikó.

— Ezért határoztuk el tavaly nyáron Cséfalvay Ágnessel, a kamara szakképzési osztályvezetôjével, hogy elindítunk egy helyi projektet, amelynek kitûzött célja olyan rendszer alapjainak lerakása,

amely a szakképzés minôségét és tartalmát a korábbi évekhez mérten sokkal jobban igazítja a vállalkozói igényekhez, a reálszféra elvárásaihoz.

A projekt keretében a gépipari vállalkozások, önkormányzatok, valamint az ezekben a képzésekben érdekelt iskolák együttmûködését, egyeztetéseit szorgalmazták.

Az 500. sz. Angster József szakképzô intézményben 2011 szeptemberétôl egy úgynevezett „kamarai osztály” elindítását tervezik, amelyet a helyi gépipari cégek szakmai gondozásával mûködtetnének. A tervek szerint a cégek vállalják majd a gyakorlati képzés nagy részét, biztosítják a szakmai hátteret mind az elméleti, mind a gyakorlati tananyaghoz, illetve közremûködnek az oktatók továbbképzésében. Az iskola vállalja, hogy a képzést az ô igényeikhez igazítja a rendszer adta lehetôségek keretében. Jelenleg a projekt már a részletek kidolgozásánál tart és az iskola hamarosan bemutatja a szülôknek az új lehetôséget. A jól teljesítô, színvonalas képzést elvégzô fiatalok bizton számíthatnak munkahelyre az iskola elvégzése után. Jakabucz Ildikó hozzá teszi: például a

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

13

Baranya Megyei Innovációs Díj: Neuro CT Pécsi Diagnosztikai Központ Kft.

Azt szeretnék, ha senkinek se fájna...

Nagyon örültek a Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara díjának a Neuro CT Kft.-nél.

Mint azt Németh Béla ügyvezetô igazgató lapunknak elmondta, azért is fontos az elismerés, mert ezzel is megkapják a lehetôséget arra, hogy beszéljenek kutatási eredményeikrôl, amelyeknek nagyon fontos célja a társadalmi hasznosulás, mert az innováció nem lehet öncélú.

A Pécsi Diagnosztikai Központ civil kezdeményezésre 1994-ben kezdte meg tevékenységét. Az alapítók: a Pécsi Orvostudományi Egyetem Alapítványai és a mûködtetésben résztvevô magánszemélyek célja egy európai színvonalú diagnosztikai központ kialakítása volt, amely hozzájárul a régió magas szintû betegellátásához. A központ keretei között kezdtek mûködni a korszerû diagnosztikai tevékenység beindításához szükséges, modern képalkotó berendezések, jelentôsen hozzájárulva a betegellátás minôségének javulásához, az egyetemi orvosképzés hatékonyságához.

A cég két fô területen tevékenykedik: egyrészt évi mintegy 30 ezer, OEP által finanszírozott betegvizsgálatot vállalnak, és kb. 4-5 éve kutatás-fejlesztésekbe is fogtak, amelynek mûködtetésében alapoznak a Pécsi Tudományegyetem tudásbázisára is. — Az indulás ezen a területen nehéz volt, hiszen megfelelô forrásokat kellett szerezni, pályázni pedig nekünk is meg kellett tanulni – mondta Németh Béla. Az elmúlt években azonban ez olyan jól sikerült, hogy jelentôs pályázatokat nyertek el GOP1.1.1, 1.3.1, vagy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (újabban: Nemzeti Innovációs Hivatal) tenderein.

Nyertek ezek mellett a Norvég Alap pályázatain is. Mindezt nagyjából összegezve ez elmúlt években, igaz önerôvel együtt, de mintegy egymilliárd forintos pályázati forrást tudtak céljaikra fordítani, hozzájárulva elmaradt régiónk gazdasági teljesítményéhez.

Kutatásaik egyik legfôbb területe a fájdalom vizsgálata. — A betegek általános egészségi állapotához jelentôsen hozzájárulhat, ha az orvos

Baranya Megyei Export Díj: Szalafa Kft.

Külföldi piacok: folyamatos keresés...

Mint arról korábban lapunkban már írtunk, a beltéri ajtókat gyártó és forgalmazó Szalafa Kft. a 2-3 évvel ezelôtti gazdasági válságot elsôsorban olyan új, innovatív eszközökkel élte túl, mint az online marketing és a keresôoptimalizálás. Talán ennek is köszönhetô, hogy az elmúlt években jelentôs mértékû külkapcsolati fejlesztést tudtak végrehajtani, ezért is kaphatták meg kamaránk elismerését. A korábbiak mellett tehát ezúttal a jelentôs export segítette a vállalkozás fejlôdését, a válság ellenére a talpon maradást.

Az édesapa indította el a vállalkozást 1986-87 környékén, idôsebb Szabó László a Pécsi Faipari Szövetkezetben dolgozott, de egy idô után úgy látta, jobban teszi, ha a saját maga által felállított, meglehetôsen magas mércét inkább saját vállalkozásában próbálja megvalósítani. Késôbb kft.vé alakították a magánvállalkozást.

A cégnél az elsô nagy beruházás még 1992ben valósult meg, amikor egy speciális géppel a tömör fát kiváltó furnérozás technikáját tudták alkalmazni kiváló minôségben, gyorsan és költséghatékonyan. Az elsô nagy megrendelésük ezt kö-

vetôen meg is érkezett. Az egyetemnek készítettek szekrényeket, a gyártás a családi ház alagsorában zajlott.

A jelentôs beruházásba bele is vágtak, és egy, az akkoriban futó Széchenyi Terv keretében elnyert pályázat támogatásával felépítették modern, minden szakmai szempontnak megfelelô üzemcsarnokukat.

Az egyetemi megbízással szinte egy idôben különleges vevôi megrendelés is érkezett hozzájuk speciális formájú és felületû beltéri ajtók gyár-

a lehetô legpontosabban be tudja határolni a fájdalom „forrását”, és objektívvé tudja tenni a fájdalmat – magyarázta az ügyvezetô.

Németh Béla végül elmondta, a pályázatok sikeresen befejezôdtek, melyet az eredmények igazoltak. A cégnél nagyon fontosnak tartják, hogy a kutatások hasznosulása a betegellátásban minél elôbb megjelenjen, és a társadalmi hasznossága minél jobban érthetô legyen a betegek, az átlagemberek számára. Úgy vélte, komoly eredmény az is, hogy a fiatal kutatók itthon maradtak, és az is, hogy igen jelentôs mértékû pénzügyi forrást tudtak a régióba elhozni, amelynek egyfajta következménye, hogy az itt élôk nemzetközi szinten magas színvonalú ellátást kaphatnak az idegsebészet, a neurológia és a képalkotó diagnosztika területén.

ZBT

tására. Az édesapa fantáziát látott benne, így elvállalták, de rögvest egyfajta profiltisztítást is végrehajtottak, amely azóta is jellemzi a céget: egyedi és minôségi beltéri ajtókat gyártanak, lakossági és viszonteladói vevôiknek. Az eszközparkot is ebben az irányban fejlesztették tovább.

A díj odaítélésének indoklása szerint a cég a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet és kihívások ellenére hatalmas mértékben növelte exportját.

Két éve a 2009-es nettó árbevétel 3%-át tette ki az export, a tavalyi esztendôben pedig már elérte a 66%-ot. — Elsôsorban Anglia volt a célország, ahová a helyi igényeknek és minôségi elvárásoknak megfelelô beltéri ajtókat szállítottunk iskolák és más közintézmények számára – mondja ifj. Szabó László.

A Szalafa Kft. tulajdonos-ügyvezetôje ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy külföldi megbízások esetén még határozottabb pénzügyi menedzselésre van szükség, hiszen a távolság nehezebbé teszi a napi kapcsolattartást a megbízókkal. — Ezzel együtt nagyon sokat segített abban az idôszakban, amikor a hazai piac, a gazdaság fejlôdése leállt – teszi hozzá Szabó László, aki még elárulja, új piacokat szeretnének megkeresni, elsôsorban osztrák és német területeken, ezért nemrégiben már elkezdték megvizsgálni ennek a lehetôségeit, konkrétan egy osztrák építôipari kiállításon való megjelenést.

ZBT

14

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

AGRO ARCA Nemzetközi Konferencia és Üzletember Találkozó „Az agro & öko innováció európai napja” 2011. május 5 – Visˇnjica, Horvátország A Nemzetközi Konferencia és az Üzletember Találkozó a 4. Nemzetközi AGRO ARCA kiállítás kísérô rendezvényei, melyeken 5 országból (Magyarország, Lengyelország, Szerbia, Szlovénia és Bosznia Hercegovina) jelentkezô cégek vesznek részt. A kiállítás idôpontja: 2011. május 6-8. Helyszíne a Horvátországi Visˇnjica városa (75 km Pécstôl). Fô témái: A mezôgazdaság és az élelmiszeripar innovatív technikái, öko ötletek, valamint termék és technológiai újdonságok bemutatása. A 2010-ben részt vett 250 kiállítójával a 2011-es AGRO ARCA az iparág legnagyobb szakmai rendezvénye.

Milyen elônyei vannak az Üzletember Találkozónak? ◆ ◆ ◆ ◆

Az Enterprise Europe Network – Pécs társszervezôje az üzletember találkozónak.

Az üzletember találkozón (2011. május 5.) a következôképp vehet részt: 1. Regisztráció: http://www.enterprise-europe-network.ec.europa.eu/public/bemt/registration.cfm?eventid=2617&layout=3 Határidô: április 22.

2. A regisztráció után automatikus üzenetben kapja meg a felhasználónevét és jelszavát. Ezzel a belépés után tovább tudja szerkeszteni profilját.

3. Az együttmûködési profil feltöltésének határideje: április 22.

4. Válassza ki potenciális tárgyalópartnereit, akikkel az üzletember találkozón tárgyalni szeretne.

Határidô: április 28.

5. A részletes idôbeosztását kiküldjük önnek május 2-án.

6. Szeretettel várjuk 2011. május 5-én Visˇnjica-ban, Horvátországban.

Kérjük, hogy a cégprofilt úgy fogalmazza meg, hogy abból tisztán kivehetô legyen a keresett együttmûködés. Megfelelô számú jelentkezô esetén a kiutazást megszervezzük különbusszal. Ennek lehetôségérôl a jelentkezések beérkezése után tájékoztatjuk.

Jelentkezni lehet: emisakne@pbkik.hu; oszvaldka@pbkik.hu, 72/507-131

Konkrét üzleti ajánlatok és megkeresések Technológiai profilok, melyek nyitottak az együttmûködésre Egyedileg tervezett üzleti találkozók A kiválasztott üzleti partnerekkel való egyszerû kapcsolatfelvétel a cégek feltöltött profiljain keresztül.

INGYENES RÉSZVÉTEL AZ ÜZLETEMBER TALÁLKOZÓN

Kiket várunk? ◆ ◆ ◆

◆ ◆

Új ötletek Új termékek Ökológiai szempontok alapján elôállított termékek – tudományos és technológiai projektek Mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek és technológiák Innovatív megoldások, kutatási projektek társrésztvevôi, diákok és fiatal feltalálók

Tapasztalatok a távol-keleti piacokon, üzletkötés idehaza „Nem hiszem, hogy valakit ne érdekelné termékeinek megjelenése egy akkora – és fizetôképes – piacon, mint amit az ázsiai országok képviselnek.

Az is köztudott, hogy a termékek áramlási iránya felénk dominál és megfordítása, de legalább kiegyensúlyozása nem egyszerû. A lehetôségek megismerése, az elôítéletek és dogmák eloszlatása, valamint jó példák bemutatása céljából rendezzük meg kollokviumunkat, mely remélhetôleg hasznos együttgondolkodást indít el és a minél közelibb jövôben gazdasági eredménnyel is jár.” A szervezôk részérôl dr. Szekeres György (BIB klaszter) invitálja az érdeklôdôket ezekkel a szavakkal a 2011. április 14-15-én, Pécsett megrendezendô tapasztalatcserére. „A kamara részérôl arra biztatom önöket, hogy építsék üzleti kapcsolataikat országon belül és a szomszédos országokkal – erre szintén lehetôséget ad rendezvényünk.” – mondta el Hendinger Anita, az Enterprise Europe Network regionális vezetôje.

A kétnapos rendezvény négy fô témát érint. A szervezôk célja a gyakorlati megközelítés, így nem akadémiai szintû és jellegû elôadásokra kell számítani. A legkonkrétabb az egészségipari, megújuló energetikai, környezetipari, kreatív ipari és infokommunikációs szektorok számára szervezett találkozó.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája: Mit tesz a magyar EU soros elnökség a kis- és középvállalkozásokért?

Az Európai Unió 21 millió vállalkozása 175 millió munkahelyet biztosít és közel 500 millió fogyasztót szolgál ki. A magyar EU soros elnökség kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatás és versenyképesség motorjainak számító kis- és középvállalkozások helyzetének javítására, mely tükrözôdik a 2011 elsô félévére meghatározott prioritásokban is.

A magyar EU soros elnökség célkitûzései a vállalkozások támogatására: adminisztratív terhek csökkentése, szabályozási és üzleti környezet egyszerûsítése, vállalkozásokat terhelô költségek csökkentése, mobilitás támogatása, vállalati innováció támogatása.

A fenti célok elérése érdekében az alábbi európai uniós dossziékat kezeli kiemelt prioritásként a magyar EU elnökség: Az Unió belsô piaca rengeteg új lehetôséget kínál az európai kis- és középvállalkozások számára, de a gyakorlatban tagállamonként eltérô szabályok akadályozzák a határon átnyúló befektetéseket és tevékenységeket. A szerzôi jogok nem megfelelô védelme, az eltérô társasági adórendszerek, a költséges szabadalmaztatás, a kkv-k hátránya a közbeszerzési szerzôdések hozzáférésében, az eltérô európai szabványok korlátozzák a kkv-k növekedését.

Az Egységes Piaci Intézkedéscsomag (SMA) célja, hogy érdemben pótolja a belsô piaci szabályok hiányosságait, és átlátható keretet biztosítson Európában a kis- és középvállalkozások határon átnyúló tevékenységeinek. Az Egységes Piaci Intézkedéscsomag részleteit jelenleg dolgozzák ki az európai uniós intézmények. A magyar elnökség célja, hogy már tavasszal kijelölésre kerüljenek az új intézkedéscsomag lényegi elemei, az a 15-20 prioritás, melyben az egységes piac tekintetében áttörô változást lehetne elérni.

A jelenlegi uniós szabályok szerint, ha egy vállalkozás szabadalmat kíván bejegyeztetni, minden egyes tagállamban, ahol oltalmat szeretne biztosítani szabadalmának, el kell végeznie az érvényesítési eljárást. A magas hitelesítési és fordítási költségek miatt számos kis- és középvállalkozás dönt úgy, hogy csak néhány tagállamban szabadalmaztatja találmányát, így innovatív terméke könnyen veszélybe kerülhet. Az Európai Uniós Szabadalmi Rendszer célja egy olyan egységes jogcím létrehozása, mely lehetôvé teszi a találmányok és innovatív termékek alacsony költségen való szabadalom alá helyezését anélkül, hogy azt más tagállamokban újra hitelesíteni kelljen. Az uniós szabadalom eljárási díja maximum 6 200 EUR-ba fog kerülni, és minden tagállamban érvényes lesz. Az uniós intézmények elfogadták, hogy az Európai Uniós Szabadalmi

Rendszer megerôsített együttmûködés keretében, vagyis a rendszerhez csatlakozni kívánó tagállamok részvételével jöjjön létre. A magyar EU soros elnökség célja, hogy a jogszabályt a tagállamok már 2011 márciusában megszavazzák.

A 2006-ban hatályba lépett Szolgáltatási Irányelv alapvetô célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatások áramlását az Európai Unióban. Ennek érdekében a tagállamoknak meg kell szüntetniük a nemzeti szintû, jogszerûtlen szabályozási és adminisztratív akadályokat. A tagállamok ugyanakkor nem egyforma ütemben haladnak az irányelv elôírásainak végrehajtásában, így a vállalkozások még most is gyakran különbözô szabályokkal kénytelenek szembenézni. A tagállamoknak nemcsak felül kell vizsgálniuk, és ki kell igazítaniuk jogszabályaikat, hanem kötelességük részt venni egy úgynevezett kölcsönös értékelési folyamatban is. Ennek keretében a tagállamok értékelik egymás eredményeit a szolgáltatások szabadsága terén, majd az Európai Bizottság összefoglaló jelentésében teszi közzé az Európai Unió tagállamainak sikerességét az irányelv nemzeti szintû végrehajtásában.

A magyar EU elnökség kiemelten fontosnak tartja a közös értékelési folyamat sikeres és mihamarabbi lezárását annak érdekében, hogy az átláthatóságot és jogbiztonságot nyújtson a határokon átnyúló szolgáltatásokat kínáló kkv számára. Az uniós jogszabályok a fogyasztói jogok minimum harmonizációját írják elô, vagyis a tagállamok alkalmazhatnak szigorúbb, a fogyasztókat magasabb szinten védô jogszabályokat. Ennek eredményeként az Európai Unión belül lényegesen eltérnek a fogyasztói jogszabályok, ami jelentôs költséget okoz a határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások számára. A különbözô szabályok ráadásul jogi bizonytalanságot keltenek a fogyasztókban is, akik tartózkodnak a külföldi termékek vásárlásától. Jelenleg kidolgozás alatt áll egy új Fogyasztóvédelmi Jogszabály, ami minden tagállamban egységes fogyasztóvédelmi elôírásokat és átláthatóbb jogi környezetet biztosítana az országhatárokon kívül kereskedô vállalkozók számára. A magyar EU soros elnökség célja, hogy a jogszabályjavaslatról még a magyar elnökség ideje alatt megállapodás szülessen. Jelenleg az Európai Unióban nem létezik a kis-

és középvállalkozásokra vonatkozó egységes társasági forma, vagyis attól függôen, hogy melyik tagállamban végez gazdasági tevékenységet, másmás elôírásoknak megfelelôen alapíthat valaki vállalkozást. Kidolgozás alatt áll az Európai Magántársaság (SPE) társasági forma, ami európai jogalanyiságot és európai arculatot adna a kkv-k számára. Az új társasági formának köszönhetôen az európai magánvállalkozásokra egyforma jogi szabályok lennének érvényesek, így a vállalkozók könnyebben alapíthatnának kisvállalkozást az Európai Unió bármely tagállamában, ezzel pénzt és idôt takaríthatnának meg. A magyar EU elnökség elkötelezett aziránt, hogy a tagállamok álláspontjai közelebb kerüljenek egymáshoz, és kompromisszumos megállapodásra jussanak olyan kritikus kérdésekben, mint az új társasági forma minimális tôkekövetelménye, a székhely áthelyezhetôsége, illetve a munkavállalói részvétel. 2008-ban került elfogadásra a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act), amely tíz elv mentén igyekszik segíteni a kis- és középvállalkozások versenyképességének erôsödését az Európai Unióban. Magyarországon például fejlôdés tapasztalható az egyablakos ügyintézés és vállalkozásalapítás területén, ugyanakkor lemaradás a vállalkozói szellem ösztönzése terén. A magyar elnökség idején kerül sor az SBA felülvizsgálatára. Kiemelt témák az adminisztratív terhek csökkentése, a forrásokhoz való hozzájutás egyszerûsítése, és a kkv-k innovációs és nemzetközi terjeszkedési lehetôségeinek bôvítése. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája a Duna vízgyûjtô területéhez tartozó régiók makroregionális fejlesztési stratégiája. A DRS kiemelt cselekvési területei az energia- és közlekedési hálózatok fejlesztése, megújuló energia, vízgazdálkodás, vízi turisztika fellendítése stb. A stratégia számos kiaknázatlan piaci szegmensben kínál lehetôséget a kis- és középvállalkozások számára a Duna-menti régiókban. Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz még szorosabb együttmûködést eredményezhetne a vállalkozások között a térségben, hozzájárulva ezzel a régió gazdasági kapcsolatainak megszilárdításához. A tagállamok többsége a magyar elnökség alatt tárgyalja a Duna Régió Stratégiát. Hazánk kiemelt figyelmet kíván fordítani a stratégia véglegesítésére és elfogadtatására.

A magyar elnökség célja, hogy a tagállamok 2011 júniusában jóváhagyják a Stratégiát. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

16

MUNKAVÉDELEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Biztonság mindenek felett

Amennyiben egy vállalkozás két, három éven túl is sikeresen szeretne mûködni, nem akar feleslegesen kidobni százezreket – amit akár fejlesztésekre is fordíthat –, s a pályázatokon is indulni kíván, akkor fontos, hogy odafigyeljen a tûz- és munkavédelemi szabályok betartására.

A cégvezetôk nagy része nem igazán fordít nagy figyelmet a tûz- és munkavédelemre, a szabályok teljes körû betartására mindaddig, amíg egyszer be nem kopogtat hozzá a tûzoltóság képviselôje, a munkavédelmi felügyelô, vagy az ÁNTSZ egyik munkatársa. Rosszabb esetben üzemi balesetet szenved egyik dolgozója, s a védôfelszerelések hiánya, a szabálytalan munkavégzés miatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbírságolja, esetleg bíróság elé kerül az ügy, és a bíró életjáradékot ítél meg a maradandó sérülést szenvedett munkavállalónknak. E mellett gazdaságosabb megoldás a tûzvédelmi hiányosság felszámolása, mint egy váratlan tûzeset miatt megsemmisült telephely újraépítése.

A folyamatos jogszabályi változások, követelmények, valamint a rendszerváltást követô gazdasági és szakmai átalakulás mindinkább elôtérbe helyezte a munkavállalók tetôtôl talpig védelmét, s ezzel párhuzamosan az e terüle-

Lupek és Társa Tûz- és Munkavédelmi Bt. Tûzmegelôzési és munkavédelmi vállalkozás nagy gyakorlattal, referenciákkal vállalja: ● Szabályzatok elkészítését, ● Egyéni védôeszközök meghatározását,

ten tevékenykedô cégek tevékenységének bôvülését, amely ennek eredményeként folyamatosan kiegészült a termékek gyártása és forgalmazása mellett a tanácsadással, képzéssel.

A munkavállalóknak ugyanis tisztában kell lenniük a munkahelyen fellépô kockázatokkal, azokkal az óvintézkedésekkel, amelyek elengedhetetlen feltételei a biztonságos munkavégzésnek. Ezek nem csak a munkavédelmi szabályok ismeretét foglalják magukban, de kiterjednek a tûzvédelemre is, rendelkezniük kell olyan ismeretekkel, amelyek birtokában képessé válnak a veszélyes helyzetek felismerésére.

Számos tévhit is él a munkáltatókban, sokan úgy gondolják, hogy egyéni védôeszközöket csak építkezéseken, termelô üzemekben kell használni. Természetesen nincs szükségük ilyen védelemre az irodában dolgozóknak, de a takarítóknak már igen. Az ô esetükben azonban nem árt arra odafigyelni, hogy ha az adott tevékenységet alvállalkozóval végeztetik el, az érvényes szerzôdéssel rendelkezzen, e mellett a kéz- és szemet védô eszközök juttatásának rendjét írásban rögzítsék.

A figyelem mindinkább e területekre történô irányítása érdekében, az elkövetkezô hat lapszámban a tûz- és munkavédelemmel, munkaruházattal kapcsolatos kérdésekre fókuszáló sorozat indul.

MUNKARUHÁZAT GYÁRTÁSA, FORGALMAZÁSA

CÉGEKNEK LOGÓZVA IS! MUNKAVÉDELMI CIPÔK, CSIZMÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN

● Tûz- és munkavédelmi oktatásokat,

MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

● Hibafeltáró szemléket, hiányosságok megszüntetését,

VADÁSZ-HORGÁSZ RUHÁZAT

● Hatóságok elôtti képviseletet, Kockázatértékelés elkészítését.

Egyszeri alkalommal, vagy folyamatosan!

7800 Siklós, Pécsi u. 10. Tel.: 06-30/318-46-82

Polgárôr formaruhák, közmunka programhoz teljes felszerelés rendelhetô!

Szigetvár 6-os út mellett, Széchenyi u. 40.

Tel., fax: 73/312-443 • Nyitva tartás: H–P 8–17, Sz 8–12

Dél-Dunántúli Gazdaság

MUNKAVÉDELEM

GENERÁL HESZTIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7636 PÉCS, Polgárszôlô u. 9. Telefon: 72-510-891 Fax: 7-326-421 www.generalhesztia.hu info@generalhesztia.hu MSZ EN ISO 9001:2009

A Generál Hesztia Kft. a leesés elleni védelem egyik vezetô hazai cége ● ●

● ● ● ● ● ●

Munkavédelmi eszközök, felszerelések, rendszerek értékesítése Antennatornyok, külsô létrák, tartályok, kémények, egyéb magas létesítmények merev, rögzített vezetékes lezuhanás elleni védelme Egyéni védôeszközök idôszakos vizsgálata Emelôgép, emeléstechnikai eszközök vizsgálata Tanácsadás, tervezés, beszerzés, kivitelezés Szakértôi tevékenység, szabályozás Gloria tûzoltó készülékek értékesítése Water Jel égési termékek értékesítése

Fôbb referenciáink: E.ON cégcsoport és alvállalkozói, Magyar Telekom Nyrt. és alvállalkozói, Mátrai Erômû Zrt., FÔTÁV Zrt., DRV Zrt., KÉSZ Kft., Pannon Hôerômû Zrt., ALCOA-KÖFÉM

17

18

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

CeBIT – a digitális ipar legnagyobb nemzetközi vására Az Enterprise Europe Network Pécs és a Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ együttmûködésének köszönhetôen március elején 4 fô utazhatott ki a világ legnagyobb informatika ipari szakkiállításának tartott hannoveri CeBIT-re, amely idén ünnepelte a 25. évfordulóját, így nagy várakozás elôzte meg az utat, amelynek bemutatását Tóth-Pördi Zoltán üzleti kapcsolati menedzsertôl kérem.

— Az ICT szektoron belül milyen megoldásokkal találkoztak a CeBIT-en?

— Az esemény fô témája a felhô alapú szolgáltatások, illetve a mobil számítástechnikai megoldások voltak, de természetesen az ICT szektor szinte minden eleme felvonulhatott a különbözô platformokon. A 70 or-

szágból érkezett közel 4200 kiállító 496 000 négyzetméternyi területen biztosította, hogy a kint töltött 4 napunk alatt találjunk egyetemünk fejlesztései számára ipari együttmûködô partnereket.

— Bemutatna néhány konkrét innovatív megoldást?

— Bár tény, hogy egy vállalkozás informatikai költségeinek csupán 20 százalékát teszik ki maguk a hardverek, engem elsôsorban mégis ez nyûgözött le. Az a rengeteg kreativitás, amivel a cégek a piacokon érvényesülni akarnak, érdekes innovációkat eredményezett. Megismerhettük a szemüveg nélkül nézhetô 3D televíziókat – ami egyébként egy magyar cég innovációjához köthetô –, a valós terû holografikus 3D megjelenítôket, a beszélgetô robot avatarokat, és még sorolhatnám. Nagyon érdekes az RFID technológia fejlôdése is. A már nyomtatható RFID és vonalkódos matricák lehetôvé teszik a termék teljes életciklusának nyomon követhetôségét, de például azt is, hogy egy boltban a kosaramba került termékekkel szimplán csak „átszambázva” a pénztáron – felesleges pityegésektôl mentesen – azonosítsanak mindent, ami a ko-

Dél-Dunántúli Gazdaság saramba került. A másik, igen érdekes megoldás, amely kutatótársaim figyelmét a legjobban megragadta, a környezetet automatikusan felismerô és a 3D tárgyakat azonnal poligonokra bontó és ezekkel interakcióba lépô robot szoftvere volt.

— A nagy ICT vásárokon egyre több a távol-keleti piacot képviselô cég, errôl mik a tapasztalatai?

— A távol-keleti ipar szintén nagy számban képviseltette magát. Érezhetô volt az a gondolkodásbeli különbség, ami miatt az európai és amerikai emberi erôforrások még mindig keresettebbek a kutatás-fejlesztésben, bár kétségkívül el kell ismernem a távol-keletiek erôs rohamléptekkel – és kormánytámogatással – zárkóznak fel ehhez a piachoz is. Meglepô volt, hogy olyan egyszerû ötletekkel is, mint a monitor takaró szövet zsák, vagy a rózsaszín Hello Kitty-s üzleti telefonokhoz való tok képesek dollár milliókat keresni.

(Nem utolsó sorban, hála az ottani pavilonoknak, megtanultam pálcikával is enni.)

— Ezek szerint nem csupán szakmailag, de a vásár hangulata miatt is érdemes volt ellátogatni Hannoverbe?

— A CEBIT-nek köszönhetôen már egy hét alatt több visszajelzést is kaptunk kutatás-fejlesztési lehetôségekre, így ezúton is szeretnénk megköszönni azon lelkes csapat munkáját, akik ezt a kiutazást számunkra lehetôvé tették!

Hendinger Anita regionális vezetô www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-186

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

ADÓ / INNOVÁCIÓ

Milyen szabályok vonatkoznak ÁFA-bevallásunk gyakoriságára?

Az adózónak az általános forgalmi adóval kapcsolatos bevallását az adózás rendjérôl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I/B/3/a)-c) és e) pontjaiban meghatározott gyakorisággal, és az Art. 1. számú melléklet I/B/1. és 2. pontjaiban meghatározott idôpontban kell benyújtania. Ettôl eltérôen az adóhatóság az Art. 2. számú melléklet I. Határidôk 2/b) pontja alapján az adózó kérelmére gyakoribb elszámolást is engedélyezhet.

De mit is jelent ez a gyakorlatban?

A tárgyévi bevallási gyakoriságot az adózó tárgyévet megelôzô második évre vonatkozó általános forgalmi adóbevallások, a tárgyévet megelôzô második évre vonatkozó adó megállapítási idôszakra a tárgyévet megelôzô év utolsó napjáig benyújtott önellenôrzések, pótló bevallások, továbbá a tárgyévet megelôzô második évre vonatkozó adómegállapítási idôszakra végzett azon utólagos adómegállapítások adatai határozzák meg, A tárgyévben havi bevalló: Az Art 1. számú melléklet I/B/3/ab) pontja alapján az adózónak havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelôzô második év adómegállapítási idôszak(ai)ban fizetendô adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási idôszakokban keletkezett – de a tárgyévet megelôzô második év adómegállapítási idôszak(ai)ban érvényesített – levonható elôzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: elszámolandó adó) éves szinten összesített – vagy annak idôarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív elôjelû és az 1 millió forintot elérte. Éves bevalló: Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ac) pontja alapján abban az esetben, ha az adózónak a tárgyévet megelôzô második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak idôarányosan éves szintre átszámított – összege elôjelétôl függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot (vagyis a számítás eredménye -250 ezer forint és +250 ezer forint közötti érték) – feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal –, a tárgyévrôl éves adóbevallást kell benyújtania.

Negyedéves bevallás: Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/aa) pontja alapján – a 2-4. pontban részletezett kivételektôl eltekintve – az adózó negyedévenkénti bevallás benyújtására kötelezett a tárgyévben.

Még sok-sok kivétel van (csoportos adóalanyok, közösségi adószámmal rendelkezôk), de ezek meghatározását bízzuk a könyvelôre.

Mit tehetünk akkor, mint ebben az esetben is célunk lenne, hogy gyakrabban szeretnénk adóbevallást adni, mint, ahogy a két évvel ezelôtti tevékenységünk alapján jogszerûen tehetnénk?

Az Art. 2. számú mellékletének I./ Határidôk 2./b) pontja rendelkezik az általános forgalmi adó gyakorított elszámolásának engedélyezési lehetôségérôl.

Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti.

A gyakoribb bevallást és elszámolást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, tevékenységét folyamatosan gyakorló adózó esetében az adóhatóság – legkorábban – a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév elsô napjától engedélyezheti. Tehát a vállalkozónak még ebben a hónapban (ha még nem tette meg) gyakorított áfa bevallási kérelmet kell benyújtania.

Ebben segítséget nyújthat a az Adó és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal elnökének 7005/2009. (AEÉ 3.) APEH irányelve.

Távhuszár, keréken (rendhagyó jellemzés) Neve: Husar eRover Szülôk: a pécsi egyetem természettudományi karának diákjai és oktatói.

Születési helye: kutatószoba (na jó, anyagraktár) Ismertetôjegye (amit nem néznél ki belôle): eredetileg oktatási céllal készített programozható, önálló cselekvésre képes robot. A robottest a modul rendszerû kiegészítôkkel (érzékelôk, emelôkarok, kamera) felszerelve számos feladat önálló ellátására képes. Távirányítás lehetséges: számítógéprôl wifivel, de akár mobiltelefon segítségével is.

Jó tulajdonságai (tetszés szerint bôvíthetô): olcsó, gyorsan és könnyen elôállítható kivitel, folyamatosan fejleszthetô vezérlôprogram és a ráépíthetô modulok adta korlátlan szabadság. Nem mellesleg sok más szülô által díjazva a 2010-es Innovációs TechShow Nagydíjával (II. helyezett).

Rossz tulajdonsága: nem ismert Elômeneteli terv (szülôi): Husar eRover-2 robot (rover és helikopter egység) fejlesztése önálló modulként : távvezérlés, amellyel megfigyelhetôk a lakások, és egyéb felhasználói környezetek világa. A robot és a mobiltelefon közötti kommunikációs kapcsolat megújítása, új robotfunkciók megvalósítása, mobiltelefonra tervezett új vezérlési eljárások kialakítása.

Az osztályfônök javaslata — Felderítési feladatok: gyors és könnyen manôverezhetô földi és légi jármûként — Szórakoztatás: játékként, akár mobiltelefonnal irányítva — Speciális célok: könnyen megközelíti balesetek helyszíneit, gyorsan tud nagyfelbontású képeket készíteni, melyek azonnal elemezhetôk — Oktatási célok: egyszerû, könnyen szerelhetô moduláris egységek. Programozása a közismert C nyelven is történhet. Oktató jellegû videó mellékletek. Áruházi kihelyezés és értékesítés...

Technikatanári szakjellemzés: A mobiltelefonok információt szolgáltató hálózati funkciója (adatátviteli szolgáltatás) széleskörûen hasznosítható a robotok vezérlésére, ugyanazon (a Husar eRovereken alkalmazott) elektronikai egység, vezérlôpanel alkalmazásával akár a „fenntartható ház” modellek technikai rendszereinek mûködtetésére is alkalmas.

A kutatócsoport nagy hangsúlyt fektet a tanítás – tanulás folyamatát támogató digitális tananyagok írására, online kurzusok indítására – a hallgatók távoktatással is képesek elsajátítani az alkalmazott informatika rejtelmeit. További támogatás elérhetô nemzetközi kurzusok meghirdetésével, korszerû mobiltelefonos szolgáltatással (oktatási témakör: ûrkutatás és ûrtechnológiák).

Megjegyzés: „Felsôbb osztályba léphet.”

H.L.

20

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A bikali Élménybirtokon bárki kipróbálhatja a kézmûves szakmákat A vállalkozásoknál tanulószerzôdéssel folyó gyakorlati képzés nemcsak a különbözô kedvezmények igénybevételére nyújt lehetôséget, s teremt biztonságot mind a vállalkozónak, mind a tanulónak. A cégek ezen a módon utánpótlásukat is kinevelhetik maguknak, a szakképzési hozzájárulásból visszaigényelt összeget, képzésre fordíthatják.

A Puchner Kastélyszálló parkolójába egymás után érkeznek az autók. A fürdôházakban is zajlik az élet. A vendégházak ajtaja is sorra nyílik, fiatal párok, családok laknak legtöbbjüknek. A konferencia terem pedig céges rendezvénynek ad helyet. Baranya megye egyik leghátrányosabb térségében létrejött turisztikai központ – amelynek a hotel és wellness szolgáltatások mellett, egy egyedülálló Élménybirtok is része –, vonzza a vendégeket. Mindez annak is köszönhetô, hogy tulajdonosa és a létesítmények vezetôi nagy hangsúlyt helyeznek a dolgozók folyamatos továbbképzése mellett a jövô szakembereinek kinevelésére is.

A kastélyszálló vezetôje, Herszényi Imre öt évvel ezelôtt érkezett Bikalra. Korábban a Hungar Hotelsnél, majd az egyik nemzetközi catering cégnél töltött be különbözô vezetôi posztokat, s mint szakmunkás-vizsgabizottsági elnök, a tanulóképzés területén is számos tapasztalatot szerzett.

— Minôségi szállás mellett, magas minôségû szolgáltatást kívánunk nyújtani a hozzánk érkezôknek – kezdi beszélgetésünket Herszényi

Imre, a Puchner Kastélyszálló vezetôje. — Ennek fontos eleme a jól képzett szakember.

Mint mondja, a kastélyszálló átadása óta eltelt másfél évtized bebizonyította, hogy egy ennyire hátrányos helyzetû térségben is van létjogosultsága egy turisztikai vállalkozásnak, életben tartható, gazdaságosan mûködtethetô. Mindeközben számos dolgot is megtanultak a fejlesztésekben, a beruházások megvalósításában részt vevôk. Többek között azt, hogyan kell kastélyt építeni, vagy akár várfalat készíteni. Az Élménybirtok létrehozása közben megismerkedtek a geotermikus fûtési és hûtési rendszer kiépítésének módszereivel. A szálloda alkalmazottainak pedig meg kellett tanulniuk, hogy mit jelent egy négycsillagos hotelben a „tiszta szoba”, mit takar ez a fogalom és hogyan lehet ezt a munkát mérni.

— A kezdeti idôszakban negyven-ötven vendéget kellett kiszolgálni, mára ez a szám az Élménybirtok átadását követôen naponta az ezret is elérheti – folytatja tovább beszélgetésünket. — Mindez azzal is együtt jár, hogy egyszerre kell megoldani a 4 csillagos kastélyszálló és az ahhoz tartozó elsô osztályú étterem, wellness központ mûködtetését és az Élménybirtok nagy létszámú vendégseregének étkeztetését. Mind e mellett olyan kihívásokkal is szembe kellett nézni, hogy miként lehet élményszerûen megismertetni gyerekekkel, felnôttekkel egyaránt a kézmûves szakmákat – pék, mézeskalácsos, szabó, fafaragó, bôrdíszmûves, könyvkötô – és a lovaglással, lovakkal kapcsolatos ismereteket nyújtani úgy, hogy a szakmunkásképzéssel szemben kialakult negatívumok feledésbe merüljenek. Nem egyszerû feladat! Nagy segítséget jelent ebben a Corvinus Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karával, a pécsi idegenforgalmi, turisztikai és vendéglátó-ipari szak- és szakközépiskolával való együttmûködés.

Szólt arról is, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen az elmúlt év végén tanulmányúton vettek részt Ausztriában.

Mint elmondta, ott a szakképzés a gazdasági kamara szakembereinek részvételével folyik. Az elméleti képzés tömbösített formában történik, amelynek része a tanmûhelyben eltöltött idô, ezt követôen kerülnek a hallgatók a gyakorlati képzôhelyre.

— Miután a különbözô szakmák – szezon jelleget figyelembe vevô – tanfolyamai egymást váltják, folyamatosan van munkájuk az oktatóknak – hangsúlyozza Herszényi Imre. – Az elsôdlegesen vendéglátással és turisztikával kapcsolatos szakmákat oktató képzési központot – szakképzô, szakközépiskola, fôiskola, kollégium – a gazdasági kamara hozta létre. Nagy elônyt jelent, hogy a három intézmény egy településen mûködik, a gazdasági kamara szakmai felügyelet irányítása mellett.

Kitért arra is, a képzôközpontban három nagyon fontos elvet tartanak szem elôtt: kötelezô az angol nyelv ismerete, mindenkinek választania kell az arab, török, orosz és magyar nyelv közül egyet, ugyanis elsôdlegesen ezekrôl a nyelvterületekrôl várják a vendégeket. E mellett része a programban a végzettek életpályájának követése, ugyanis választ keresnek arra, hogy mennyien tudtak elhelyezkedni a tanult szakmájukban, s amennyiben jelentôs azok száma, akik nem találnak munkát, a következô tanévben az adott szakot már nem indítják.

Dél-Dunántúli Gazdaság — A szakmai alapok elsajátításához jelentôs állami támogatás vehetô igénybe, azonban csak a jó eredményeket elérôk élhetnek ezzel a lehetôséggel – folytatja tovább beszélgetésünket a szálloda vezetôje. — A képzôközpont mûködéséhez szükséges infrastruktúra a település tulajdonát képezi, a fenntartásuk is a feladataik közé tartozik. A tanárokat az állam fizeti, az intézményi fejlesztések, az ott folyó kutatások pedig pályázati forrásokból valósulnak meg. Jó lenne ezt a rendszert itthon is megvalósítani! A magunk részérôl mi is nagy hangsúly helyezünk a szakember utánpótlás képzésére. Rendszeresen felkeressük a környékbeli iskolákat, s megismertetjük a gyerekeket a nálunk elsajátítható szakmák körével. Jelenleg is foglalkoztatunk pincér és szakács tanulókat, akik a sásdi, a dombóvári szakképzô intézetek, valamint a pécsi székhelyû MIOK József Nádor Szakközép- és Szakiskola diákjai, tizenketten vannak, a környékbeli településekrôl járnak be. Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a sásdi iskolából két kimagaslóan jó képességû szakácstanuló került hozzánk. Rajtuk kívül a lengyeli Apponyi Mezôgazdasági Szakközép- és Szakiskola vendéglôs képzésben résztvevô diákjainak a gyakorlati oktatása is itt folyik.

A Pécsi, a Pannon, a Corvinus Tudományegyetemek hallgatói közül is többen töltik nálunk a szakmai gyakorlatukat. A felnôttképzés keretében pedig állami támogatás felhasználásával többek között felszolgálókat, szakácsokat, animátorokat, szobaasszonyokat képeztünk. Az elkövetkezendô idôben egy újabb intézménnyel bôvül a kapcsolatunk, a bajai Ungarndeutsches Bildungszentrum – Német-Magyar Oktatási Központ – keresett meg bennünket. A pályaválasztási szakmai napjukon több nagy céggel közösen mutatkozunk majd be – fejezi be beszélgetésünket Herszényi Imre.

Sz. K.

kávészünet Az egyik nagyon igényes munkákat végzô cég, a FORSZ Kft. vezetôjével, Jung Antallal beszélgetek

MESTERKÉPZÉS / PORTRÉ

21

A mesterlevél megszerzése igen hasznos A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.

A mestercím elnyerésének feltétele a folyamatos képzés mellett, számos tanfolyam és vizsga letétele. Mindez nemcsak sok idôt, de jelentôs anyagi ráfordítást is igényel az erre vállalkozóktól. A mesterlevél megszerzésének feltétele, hogy a tanfolyam hallgatói sikeres vizsgát tegyenek pedagógiai és vállalkozói ismeretekbôl, valamint külön a szakmai gyakorlatból és elméletbôl. A szakmai színvonal emelése mellett cél, hogy egyre több olyan mester foglalkozzon a szakmunkástanulókkal, akiknek a szakmai mellett pedagógiai végzettsége is van.

Nem könnyû idôpontot egyeztetni Bánné Radnai Annával, a pécsi Anpé Kft. ügyvezetôjével, kozmetikus mesterrel. A Gigi Cosmetics DélDunántúli területi képviseletét ellátó cég vezetôjeként két évtizede nemcsak használja e kozmetikai termékeket, de tanfolyamok, bemutatók szervezésével meg is ismerteti azokat. Vállalkozásukban férjével a képviseleti munkát végzik.

Két lányuk pedig, akik szintén kozmetikusok, a családi szépségszalonban dolgoznak, illetve egyes tanfolyamokon oktatnak.

— Mint tudjuk, a fiataloknak létrehozott Mechlaborban dolgoztál. Ez a cég szívta fel a város fiataljainak egy részét, képzésükrôl gondoskodtak, de természetesen termelô üzemként finoman megmunkált alkatrészekkel foglalkoztak. Ennél a cégnél szerszámkészítés is folyt, egyedi megrendelésre is.

— Igen, azt lehet mondani, hogy a kornak megfelelô, modern gépekkel dolgoztunk. Elég jó szakmai alapot nyújtottak ezek a munkák.

— A rendszerváltás után, mint megannyi cég, a Mechlabor is tönkrement. Kitaláltátok hárman, hogy egy kisebb céget alapítotok.

— Eleinte bérelt helyen dolgoztunk, egy-két élezô géppel és szerszámköszörûvel. Kitûztük célul az ügyfelek mielôbbi megnyerését, gyors, pontos munkával.

— Ezt a telephelyet, itt a Megyeri úton mikor vettétek?

— 1996-ban vásároltuk e helyet, persze akkor az épület nem ilyen volt. Cégünk több tevékenységre tagozódott: a kereskedelmi rész, a hagyományos faipari élezések és a csúcstechnológiát képviselô gépekkel a

— Több mint két évtizede annak, hogy megnyitottam a saját kozmetikámat – kezdi beszélgetésünket. — Akkoriban az iparengedély kiváltásának feltétele volt a mestervizsga.

A Baranya Megyei Fodrászipari Szövetkezetnél dolgozott több éven át, a második gyermeke megszületését követôen határozott úgy, hogy önállósítja magát.

— A nyolcvanas évek végén a mestervizsga számos olyan ismeretet is tartalmazott, amelyre késôbb nem igazán volt szükség, bizonyos területeken – munka- és tûzvédelem – minden egyes szakmára kiterjedt a tananyag, míg a szakmai felkészítés részeként megnéztünk egy oktatófilmet, valamint megbeszéltünk egy-két technikai dolgot – mondja. — A mesterlevél megszerzése még nem jelentett akkora anyagi terhet mint most, talán ez is az oka annak, hogy egyre kevesebben vállalkoznak rá. Egy biztos, akik ma erre idôt és pénzt áldoznak biztosan élethivatásuknak tekintik, szeretik ezt a szakmát.

Mint mondja, abban az idôben, aki nem egy szövetkezet, vagy vállalat valamelyik kozmetikájában dolgozott, nehezen jutott információhoz a legújabb eljárásokról, kozmetikai készítményekrôl. Miután kilépett a szövetkezetbôl maga is törekedett az ismeretei bôvítésére, a legújabb eljárások, kozmetikai anyagok megismeréséhez régi kollégáin keresztül szerezte be a szakmai folyóiratokat.

— Az eltelt években sajnos nagyon felhígult a szakma, ennek oka részben a képzési rendszer átalakulása – folytatja tovább beszélgeté➤➤ sünket.

különleges szerszámok gyártása. Eleinte a bátorság csak a faipari szerszámokkal való foglalkozást engedte számunkra.

— Természetesen a korábbi tapasztalatok alkották a hozzáadott szellemi termék kialakulását.

— A piac kínálta lehetôséget kihasználva a speciális megmunkáló szerszámok gyártására helyeztük a hangsúlyt. A bejövô multik igénye a szerszámtervezéstôl a kész áruig, továbbá a szerszám mûködési felügyelete is feladat lett. Ezekhez a munkákhoz már jól képzett emberekre lett igény.

— Az utánpótlás, új munkatárs felvétele a legnehezebb!

— Az utcáról jelentkezô emberekkel nem tudunk mit kezdeni. Le kell ülni, átbeszélni, hogy legalább fél év és nagy türelem következik. Majd azután dôl el mindkét fél részérôl a véglegesítés. Sokan elvesztik a türelmüket. A gyorstalpalós CNC-s végzettségûek itt nulláról indulhatnak. Ugyanis csak felügyelet mellett dolgozhatnak, így is részünkrôl nagy áldozat, hogy elvonják a figyelmet a régi dolgozóinktól. ➤➤

22

MESTERKÉPZÉS / PORTRÉ

Dél-Dunántúli Gazdaság

➤➤ — Míg korábban jelentôs óraszám állt rendelkezésre például az elektrokozmetikai ismeretek elsajátítására – amelyet elôször külön tanfolyam keretében 60-80 órában oktattunk, majd beépítették a tananyagba, s még pár évig térítésmentesen folytattuk tovább – ezzel is támogatva a szakképzô intézetet. Ma már csekélyebb óraszámban szerepel a tantervben. Ez azért is jelent problémát, mert folyamatosan jelennek meg a piacon az új és korszerû berendezések, amelyek csak akkor hatékonyak, ha szakszerûen használják azokat. A magyar kozmetikusok képzésérôl elmondhattuk, hogy az egyik legszínvonalasabb a világon. Nagyon jó alapokat adott a szakembereknek és a gyakorlati idô is több volt. Mi még fôztük annak idején, kezdô kozmetikusként a legtöbb krémünket, ehhez nagyon kellett ismerni az alapanyagok összetételét, amelyekbôl készültek.

Ma már készen kapjuk a krémeket, pakolásokat, ennek ellenére a fô hatóanyagaikat most is ismerni kell ahhoz, hogy a vendég bôrének megfelelôt használjuk. A diagnosztika, a bôrtípusok precíz, pontos felismerése a mai napig nem kap elegendô óraszámot – gyakorlással együtt – az oktatásban, pedig az eredményes kozmetikai kezelés két nagyon fontos feltétele a kellô anyag-, illetve termékismeret, valamint a pontos bôrdiagnosztika.

Mint elmondta, amikor csaknem másfél évtizeddel ezelôtt megkezdôdött a szakképzés reformja, a kamarákon és az ipartestületeken keresztül is lobbiztak a hároméves kozmetikus képzés bevezetéséért. Sajnos, ez nem valósult meg, sôt szabad utat kaptak a különbözô pár hónapos oktatással szakmai bizonyítványt adó magániskolák, amelyek között van olyan, ahol még igazi vendéggel sem találkoznak a hallgatók a tanulóidô alatt. Hangsúlyozta, a kozmetikus szakma rangját többek között a mestervizsga adná vissza, s ha a tanulóképzést ehhez kötnék végre, csak mester oktathatná a tanulókat. A régióban sok jól felkészült, a tudását folyamatosan gyarapító kozmetikus dolgozik, éppen ezért nem véletlen, hogy a szakma és az oktatási intézmény

➤➤

Ez ugyan nem baj, mert van jó példa is. Akadt most már stabilan dolgozó kolléga, akit befogadtunk és önállóan dolgozik.

— A gépeitek lecserélôdtek, már vannak itt csúcstechnikát képviselô ötfejes megmunkáló központok. Ezeken a gépeken egy adat rossz beütése a gép összetörését és több milliós kárt eredményezhet.

— A drága és bonyolult gépekhez bemérô gépek és tervezô gépek is tartoznak. Minden eddig elvégzett munkánk archiválva van, még az is, hogy dátum szerint ki csinálta.

— Hogyan értétek el a jó hírnevet, hiszen az Auditól kezdve az összes nagy multinak dolgoztok, akiknek speciális eszközökre van szükségük.

— Arra törekszünk, hogy a legbonyolultabb szerszámokat is meg tudjuk csinálni. Kijelenthetem, hogy van olyan célszerszám, amit Magyarországon csak mi tudunk legyártani. Ennek fô oka, hogy a fejlesztést egy

összefogásával megrendezett elsô kozmetikus Szakma Kiváló Tanulója Versenynek Pécs adott helyet.

— A szakma iránt elkötelezett fiatal kozmetikusoknak jelent kiemelt lehetôséget a Londonban, októberben megrendezésre kerülô WorldSkills 2011. nevet viselô világverseny, amelyre szakmunkástanulók, valamint a 22. életévüket idén betöltô fiatalok jelentkezhettek. A feltételek között szerepel, hogy beszéljenek angolul. Áprilisban Budapesten a Szakma Sztár Versennyel egy idôben kerül sor a hazai válogatóra, innen a

legjobb 3 versenyzô továbbjut a júniusi döntôbe, ahol sor kerül a Londonba utazó versenyzô kiválasztására. A szépségápoló szakmában a hazai válogató megszervezését és a gyôztes világbajnokságra történô felkészítésének jogát a cégünk nyerte el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kiírt szponzori pályázaton. Ezzel beteljesülhet egy régi álmom, a magyar kozmetikusok nemzetközi elismertetése nemcsak a sminkkészítésben, hanem a szakma minden egyes területén – fejezi be beszélgetésünket Bánné Radnai Anna.

Sz.K.

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen.

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

percig sem hagyjuk abba. Érnek így is meglepetések, új kihívások, ezeket megpróbáljuk megoldani.

— A rendszereteted példán felüli.

— Anélkül, hogy a munkahelyi környezet ne legyen laboratóriumra hasonlító, nem lehet precíz, pontos munkát végezni. Ami még fontos, a környezet kihatással van a dolgozók jó hangulatára.

— Kialakult egy törzsgárda, akikre számíthattok. Meg az új dolgozók képzésére is van türelmük.

A válságot hogy vészeltétek át?

— Sikerül stabil helyzetet teremteni, mert a jó kapcsolatokra számíthattunk. Tudtunk állandó munkát biztosítani, a piac valamelyes csökkenését persze mi is megéreztük.

— Mik lehetnek még további terveid?

— A meglévô termelô eszközök hatékonyságának növelése, esetleg gépcserékkel. Határidô rövidítés és munkaszervezés javítása, folyamatosan.

— Utódod?

— Mivel családi vállalkozás a miénk, így a fiam, mint gépészmérnök egyelôre tervezéssel, gyártáselôkészítéssel foglalkozik. Remélem ô az utódunk, persze kell neki úszni még egy darabig a mélyvízben. A közvetlen döntôképesség, a komoly szerszámok vállalásánál még a gyakorlás fázisában van. Bízunk benne, hogy lesz kedve és energiája átvenni a céget.

— Ez a szakma nem áll meg egy szintnél.

— Én magam is tanulok folyamatosan, ha az élen akarunk maradni.

— Büszke vagyok arra, hogy Pécs városának van egy ilyen példaértékû mûhelye. További eredményes munkát és jó egészséget kívánok!

– Birinyi Zoltán –

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

ÚJ TAGJAINK

Eures Consulting Kft.: minden projekt önálló kihívás Gazdasági tanácsadással, pályázatírással, illetve különbözô, fôként uniós projektek teljes körû menedzselésével foglalkozik a három éve alakult, pécsi székhelyû vállalkozás.

Tevékenységük célcsoportját a kis- és középvállalkozások képezik, de megrendelôik sorában természetesen ott vannak az önkormányzatok is. Az Eures Consulting Kft. a közelmúltban csatlakozott a kamarához. A cég vezetôje, Sánta Sebô szerint az önként vállalt kamarai tagság nyilván szorosabb együttmûködést hoz majd a kamarával, amelyben ott reméli a szélesebb körû partnerkapcsolatok kiépítésének lehetôségét is.

— Az tudható, hogy fôként uniós projektek bonyolítását végzi az Eures Consulting Kft. De melyek azok a szakmai területek, amelyek le is fedik tevékenységüket?

— Cégünk, az Eures Consulting Kft. 2008ban alakult, székhelyünk Pécsett a Felsômalom u. 1. szám alatt található, telefonos elérhetôségünk: 72/769-211. Vállalkozásunk gazdasági tanácsadást, pályázatírást és komplex projektmenedzselést nyújt elsôsorban a Dél-Dunántúli Régió területén, különösen az európai uniós pályázati lehetôségekre fókuszálva. Elsôdleges cél-

piacunk a kis- és középvállalkozások, valamint önkormányzatok, melyek minden irányú fejlesztési igényét segítjük pályázatok kidolgozásával.

Jelentôs pozitív tapasztalataink vannak gazdasági, környezetvédelmi, turisztikai és közlekedésfejlesztési projektekben is. Alapelvünk, hogy csak olyan projektekben veszünk részt, amelyek tartalmilag és pénzügyileg egyaránt megvalósíthatók.

Azt valljuk, hogy a pályázati menedzsment jóval több, mint egy pályázat megírása, hiszen a szolgáltatásunk csak akkor lehet teljes, ha a teljes pályázati életciklust lefedjük. Sikereink titka, hogy minden projektet önálló kihívásként kezelünk.

— Melyek voltak azok a referencia munkák, amelyekre szívesen emlékszik...

— Számos kisebb projektünk mellett kiemelendô a Pelso Management Kft., a Gemenc, valamint a Kapos Volán Zrt.-vel a közösségi közlekedés fejlesztéséért kötött szerzôdéseink teljesítése. A fent említett pályázatok együttes összege meghaladja a 2 milliárd forintot. Szolgáltatásaink között a legfontosabbak a tanácsadáson túl: díjmentes elôminôsítés, a pályázati alkalmasság megállapítása, pályázat kidolgozása, teljes körû pénzügyi- és projektmenedzsment.

— Miért döntöttek a kamarai tagság mellett?

— Sikereink érdekében fontosnak tartjuk az együttmûködést más partnerekkel, szervezetekkel, ezért csatlakoztunk a kamarához. Az együttmûködés lehetôséget biztosít szélesebb körû partnerkapcsolatok kiépítésére, valamint segít feltérképezni a helyi, illetve térségi vállalkozások pályázati lehetôségeit. Az együttmûködéstôl reméljük továbbá, hogy cégünk a kamara szervezésében rendezett fórumokon mind több lehetôséget kaphat tevékenységének ismertetésére, valamint újabb ügyfélkör kiépítésére.

Erdei Éva

Tóth-Pördi Zoltán: hat éve egyénileg...

Tóth-Pördi Zoltán több mint hat éve – az eddig megszerzett szakmai tapasztalatait kamatoztatva – egyéni vállalkozóként tevékenykedik.

Sokrétû munkájában azt kedveli igazán, hogy nincs két olyan eset, amire ugyanaz lenne a megoldás. Közeli terveiben szerepel, hogy vállalkozását – a hazai piaci igények alapján – termelô szervezetté alakítsa át. Reményei szerint ehhez nyújtanak majd segítséget számára a kamarai kompetenciák.

— Említette, hogy vállalkozását több tevékenységi kör fedi le. Melyek ezek?

— Egyéni vállalkozóként 2005 óta tevékenykedem, melyhez óriási segítséget nyújtott mind az a szakmai tapasztalat, amelyet a fôállású munkavégzésem során szereztem. A vállalkozásomat több tevékenységi kör mentén, csoportosítva igyekeztem felépíteni. Ennek köszönhetô, hogy nagyobb rugalmasságot tudok biztosítani az ügyfeleimnek. Elsôsorban felnôttoktatással, informatikai-, innováció-technológiai-, és minôségbiztosítási tanácsadással foglalkozom. Tevékenységemen belül a legfontosabb cél, hogy minden ügyfelem (megrendelô partnerem) maximálisan elégedett legyen. Ez fontos azért is, mert egy lojális vevô egyrészrôl sokkal megbízhatóbb,

másrészt a vele történô munkakapcsolat is jóval gyümölcsözôbb.

— Számít-e a tanítványok életkora?

— Eddigi munkám során számos érdekes és értékes tudást sikerült már átadnom a legkülönbözôbb életkorú és egzisztenciájú emberek számára is. Tanítványaim között a 7 évestôl a 77 évesig, minden korosztály megtalálható, de adtam már például üzleti tanácsot villamosvezetônek és milliárdos portfolióval rendelkezô ügyfélnek is. Munkámban éppen azt szeretem a legjob-

ban, hogy abban nincs két egyforma eset. Ezért aztán, ha valaki azt kérdezné, hogy vajon melyik szakmámat kedvelem igazán, egyértelmûen nem tudnék választani. Mindkettôben van valami, ami kellô súlyú inspirációt ad, ezért arra késztet, hogy foglalkozzam vele. Talán a minôségbiztosítással kapcsolatos megrendelôk részére (kapcsolattartás, reklamációk kezelése) nyújtott tevékenységem, valamint a minôségbiztosítás technikai oldala (probléma feltárási, megoldási technikák), vagy az új termékek tervezési-bevezetési idôszaka a legizgalmasabb kihívás a számomra.

— Milyen remények fûzik a kamarai csatlakozáshoz?

— Úgy vélem, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakemberei, az általuk lebonyolított képzések, a regionális piac- és cégismeretük nagymértékben segíthetik a vállalkozásom további fejlôdését. Ezzel a támogatással pedig lehetôséget látok a piacaim szélesítésére.

Azért is fontos számomra a kamarai tagság, mert a közeli jövôben szeretném a vállalkozásomat – a magyar piac igényei alapján – termelô szervezetté alakítani, ahol a kamarai kompetenciák jelentôs segítséget tudnának számomra biztosítani.

Erdei Éva

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

KREATÍV IPAR

Pécs vítaerk ipari SWOT elemzése A tanulmány az öt európai város összefogásában mûködô Creative Cities Projekt keretében készült. A késôbbi összehasonlíthatóság, mérhetôség érdekében minden városban azonos, a projekt egészére nézve egységes módszertan szerint készültek az elemzések, kötött súlypontokkal és terjedelemben.

A tanulmány célja Pécs város kreatív iparági mûködési hatékonyságának feltárása és az elvégzett elemzéseken alapuló, helyzetfeltáró elemzés és SWOT analízis elkészítése az ágazati munkavégzés és a szolgáltatások összehangolásának érdekében. A tanulmány szán-

déka szerint többre törekszik egyszerû értékelésnél. Az általunk készített felmérés célja ugyanis, hogy az elvégzett elemzés alapjául szolgálhasson további ágazati fejlesztésekhez és konkrét eredményekre vezessen.

Az elemzés elkészítését közel kéthónapos elôkészítô munka elôzte meg, mivel a helyzetfeltárás során mind kvalitatív, mind kvantitatív módszereket is alkalmaztunk. A kvalitatív vizsgálat a város ágazati mûködésére vonatkozó dokumentumok elemzésére, valamint 20 fôvel (szakágazati területen dolgozó interjúalany) készült személyes interjún alapult. Az adatfelvételt követôen a kérdôíveket rögzítettük, majd statisztikai

adatbázisba rendeztük, ezzel a folyamattal párhuzamosan beszereztük a helyi kreatív iparágban tevékenykedô cégek elérhetô gazdasági-statisztikai adatait, melybôl egy 790 elemet és közel 10 000 adatot tartalmazó adatbázist képeztünk, ami a kvantitatív vizsgálat alapjául szolgált. Az elemzés során a két eltérô módszer alapján tett megállapítások ütköztetésével jutottunk a SWOT analízis megalkotásához.

A feltárt tényezôket az alábbi táblázatban foglaljuk össze (1-10 skálán súlyozva a jelenlegi státuszuk (erôsségük) alapján értékeljük. A pozitív tartalmú kritériumok melletti számok pozitívak, a negatív kritérium melletti számok pedig negatív erôsségûek, legmagasabb érték a 10-es.)

Erôsségek (belsô) meglévô gazdag kulturális örökség, természeti adottságok, elérhetôség közúton, gazdag kulturális programkínálat, az EKF kulcsprojektek infrastruktúrája, egyetemi város adottságai, egyedi termékek, egyedi igények kielégítésének képessége minôség rugalmasság mûvészi kvalitások kreativitás fejlôdésre való képesség

8 4 10 6 10 5 4 6 4 6 7 6

Lehetôségek (külsô) külsô és belsô turizmus növekedése

6

egyetemi ifjúság aktívabb bevonása

8

az EKF hatására beinduló turisztikai fejlesztésekhez való kapcsolódás lehetôsége a tudásigényes gazdaság erôsítése klaszterekbe rendezôdés, közös lobbizás a régió turizmusának erôsödése, felértékelôdése, növekvô számú világörökségi helyszínek iparági szervezôdés

10 6 7 7 10

Gyengeségek (belsô) népesedési problémák (elvándorlás) kedvezôtlen gazdasági adottságok megfelelô marketing tevékenység hiánya széthúzás az ágazati szereplôk között tôkehiány lobbierô hiánya elérhetôség hiánya nemzetközi színtéren vasúton, repülôn fôváros központúság kreatív ipari vállalkozások alacsony foglalkoztatási képessége forráshiány iparági kompetenciák hiánya Veszélyek (külsô) az EKF éve után a figyelem, fenntarthatósága, kulturális állami/önkormányzati források további csökkenése gazdaság szerkezetének teljes megváltozása, kreatív ipar marginalizálódása középszintû szakterületi képzés várható erodálódása Pécsett az ágazatban alkotó meghatározó személyiségek feladják a küzdelmet egyes hagyományos kézmûves iparágak kihalása kortárs építészeti megoldások elôtérbe kerülése az örökségvédelemmel szemben a kulturális ipar félremenedzselése mind lokális mind állami szinten „This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

-10 -8 -5 -5 -10 -8 -7 -10 -10 -10 -4

-6 -6 -8 -5 -3 -4 -10

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

BIZTOSÍTÁS

9... és ami kimaradt Visszanézve a cikksorozatomat a biztosításról, bizony hiányérzetem van. Sok-sok minden kimaradt, bizonyára fontos, érdekes dolgok is. De a fô célom az volt, hogy Önöket egy kicsit összebarátkoztassam a biztosításokkal, és ebbe úgy éreztem, nem fér bele száraz, tankönyvszagú felsorolás. Most mégis teszek egy utolsó kísérletet, s teljesen szubjektíven néhány dolog, ami talán még fontos lehet az Önök számára.

Például az utasbiztosítás. Talán ma már nem kell mondani senkinek, ne induljanak el e nélkül külföldre. Még akkor se, ha rendelkeznek európai egészségbiztosítási kártyával, hiszen az nem helyettesíti a biztosítást. Sok bank ad a kártyái mellé utasbiztosítási szolgáltatást is. Ez nagyon jó, de inkább csak az egy-két napos közeli, üzleti utakra. Ha egy-két hétre nyaralni megyünk, vagy pláne síelni, esetleg repülôgéppel még messzebbre, akkor feltétlenül javaslom egy korrekt utasbiztosítás megkötését. Ebbôl ma már igen sokféle van, s az utazási irodáktól kezdve, akár az interneten is meg lehet kötni. Én azért azt javaslom, hogy keressék fel ezzel is a tanácsadójukat. Sok kellemetlenségtôl megszabadulhatnak.

Vagy például a nyugdíjpénztárak. Jó, ez nem feltétlenül biztosítási kategória, azonban a biztosítók is foglalkoznak vele, s úgy gondolom fontos téma. Az most éppen nem aktuális, hogy vissza, vagy odalépjünk, mármint a magánnyugdíj pénztárba.

De csaknem biztos vagyok benne, hogy lesz ez még téma, s miután számtalan érv szól mindkettô mellett, illetve ellen, keressék nyugodtan a biztosítási tanácsadójukat. Mint ahogy az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés ügyében is. Még az is lehet, hogy csak innen fogunk nyugdíjat kapni...

Vagy például a casco. Egyik korábbi cikkemben könnyedén átugrottam, mondván mindenki ismeri.

De vajon jól ismeri? Pl. tudja-e, hogy milyen sokféle lehetôség van ma már? Hogy van olyan konstrukció is, amely idôsebb autókra nyújt védelmet. S hogy a casco alapvetôen háromféle kár ellen nyújt védelmet (elemi, lopás, törés), s nem szükséges mindhármat megkötni. Ha kivesszük a törést, mert mondjuk, bízunk a vezetési tudományunkban, vagy épp azt fontolgatjuk, hol kellene spórolni, akkor

komoly összeget megtakarítunk, mert ez a legdrágább, s a lopás és elemi kár ellen mégis megmarad a védelem. Vagy, ha nincsenek anyagi gondjaink, sok hasznos kiegészítôt lehet hozzá kötni.

Vagy például a társasház biztosítások. Ha a társasház köt ingatlan biztosítást, s a lakók ezt a közös költségben fizetik, akkor az egyes lakásoknak csak a saját ingóságaikra kell kötni. Ez a megoldás lényegesen olcsóbb, mintha minden egyes lakástulajdonos úgy köti meg a saját biztosítását, mintha egy kis családi háza lenne.

Vagy például az építési-szerelési biztosítások. És most nem a profi cégekre gondolok, akik ezt pontosan ismerik. A magánszemélyek házépítésénél, felújításánál érdemes végig gondolni, hogy bizony már ebben a szakaszban is keletkezhetnek káraink. Nemcsak akkor érdemes ilyet kötni, ha bankunk a finanszírozás miatt elôírja.

Vagy például a jogvédelem biztosítás. Viszonylag új terület, de egyre nô rá az igény, ezért egyre szofisztikáltabb kínálattal is jelentkezik. Ebbe belemenni azonban tényleg lehetetlen egy ilyen cikk keretében.

Vagy például a mûtárgybiztosítás. Kiállítások, magángyûjtemények, vagy éppen szállítás biztosítása. Jó-jó tudom, hogy nem lesz rá tömeges igény, de azért tudjunk róla.

Vagy például kisállat biztosítás. Igen azt hiszem erre sem fognak sokan rohanni biztosítókhoz. Bár ki tudja, én igazából nem is tudom mennyibe kerül egy állatorvosi kezelés.

Ezek persze már kissé extrém lehetôségek. Tulajdonképpen csak azért hívom föl rá a figyelmet, hogy lássák, ma már szinte mindenre és sokféle árkategóriában lehet, illetve kell biztosítást kötni.

Ezeket átlátni nem egyszerû feladat, de ha kiválasztottak egy okos és korrekt tanácsadót, akkor már minden sokkal könnyebb.

Köszönöm a figyelmüket!

GYARMATI GYÖRGY biztosítási fôtanácsadó Akvizit Bróker Kft. gyarmati@akvizit.hu 30/676-6548

26

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Holl Gábor – Mercedes Benz CLS A reklámmal, nyomdaiparral és kötészettel foglalkozó Dekorsprint Kft. ügyvezetôje a Pappas Autó vadonatúj Mercedes Benz CLS-ét próbálta ki.

— Én is Mercedes tulajdonos vagyok, ezért nagyon örültem a lehetôségnek. Kíváncsi voltam hol tart ma a márka, igaz az én autóm hagyományosabb ennél a négyajtós kupénál. A karosszéria ugyan négyajtós, de azért ez inkább egy kupé, tehát a hátsó ülések csak alacsonyabb termetûeknek, vagy gyerekeknek nyújtanak a márkától megszokott teret.

— Ebben az esetben ez nem számít hibának.

— Egyáltalán nem hiba. A plusz két ajtónak itt inkább formatervezési szerepe van. Ahogy az elôddel egy új kategóriát alkotott a gyár, amit azóta sokan megpróbáltak utánozni. Ez a kocsi is egy olyan formatervezési pont, ami összesûríti azt, amit ma az autóipar és a Mercedes Benz nyújtani tud.

— A hátuljánál mintha alábbhagyott volna a lelkesedése.

— Valóban számomra ott egy picit fura a vonalvezetés, de ha a garázsomban nézegethetném egy darabig, biztosan megtetszene. Sok olyan finomság van amit hosszú percekig lehet tanulmányozni. Ezek a finom részletek egy tö-

kéletes, klasszikus kupét formáznak.

Különleges a fényezés is, ez a matt szín nagyon elegáns és szépen kiemeli az autó vonalait.

— Miért választott Mercedest?

— Az én autóm egy dízel E osztályos kombi. Elôtte Renault Lagunám volt, de jártam japán autóval is, sôt Twingóm is volt és nagyon szerettem. A Mercedes helykínálat, kidolgozás és megbízhatóság terén is pontosan azt nyújtja, amit vártam tôle. Mióta nálam a kocsi, hibátlanul üzemel. A fogyasztás nagyon alacsony, ebben hasonlít erre a CLS-re. A fogyasztásmérô most éppen 8,5 literes átlagot mutat, ami egy 1800 kilogrammos, 5 méteres, automataváltós, 265 lóerôs autó esetén hihetetlenül kevés.

— Egy ilyen árkategóriájú autónál számít a fogyasztás?

— Környezetvédelmi szempontból mindenképpen. Attól, hogy valaki megengedheti magának, hogy prémiumkategóriás autóval közlekedjen, arra nem kap felhatalmazást, hogy a környezetet mértéktelenül rombolja. A CLS-ben levô csúcstechnológia egy része a csekély fogyasztásért felel, és ezzel a környezetvédelmet szolgálja. Számomra ez nagyon szimpatikus, én is igyekszem a lehetôségeimhez képest mindent megtenni ezen a téren.

— A csúcstechnika másik része a kényelmet és a biztonságot szolgálja, ezek sok esetben nem is választhatók szét egymástól.

— A teszt elején néha csak kapkodtam a fejem, hogy miket tud ez a kocsi.

A távolságtartós radarral támogatott tempomat szenzációs. A beállított sebességet tartja, ha utolérünk valakit lefékez, ha szabad az út gyorsít, veszélyhelyzetben pedig akár állóra is fékezi a kocsit.

Tetszett a sávelhagyás-figyelô asszisztens is, amikor irányjelzés nélkül rátévedtem a felezôvonalra, egy pici kormányrezegtetéssel jelezte, hogy korrigálni kellene. Elképesztô az elsô ülések-

Pappas Auto Magyarország Kft. 7630 Pécs, Koksz u. 125., Tel.: 06-72 539-539, www.pappas.hu, infopecs@pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

AUTÓTESZT

350 CDI BlueEFFICIENCY be zsúfolt technika is, a hagyományos motoros állítási lehetôségek mellett van még egy panel, amivel az ülések oldaltartását és még számtalan paraméterét állíthatjuk, emellett fûthetôek és szellôztethetôek is. A vezetô fáradságát figyelô asszisztens pedig életmentô lehet.

— Egy évig rendelhetô az autó ezzel a felszereltséggel, az utastér hangulata egészen különleges.

— Olyan, mint egy elegáns klub.

Ahová nyúlunk, mindenütt finom bôrt vagy lakkozott fát érinthetünk. A középkonzolon levô óra stílusos, a dekorpanelek élei alatt és szerte az utastérben levô hangulatvilágítás pedig egy átlagautós számára egészen elképesztô lehet. Ha

pedig azt is észreveszi, hogy ezek fényereje és a színe is állítható, akkor valóban leesik az álla.

Kicsit furcsa volt elôször, hogy az automata váltó karja a kormány mögé került, de mivel csak induláskor, parkoláskor és tolatáskor van rá szükség, lehet hogy tényleg ez a legjobb hely ahová kerülhetett.

— Én az egész autón érzem ezt az átgondoltságot.

— Valóban igaz, hogy annak ellenére, hogy a kocsi szinte mindent felvonultat, amit ma tud az autóipar, ezek a berendezések szinte észrevétlenül megbújnak a háttérben. Csak akkor lépnek mûködésbe, amikor valóban szükség van rájuk, és akkor is diszkréten. Nem nyomasztják azzal a vezetôt, hogy meg kell tanulni a használatukat. Talán ez a valódi komfort titka, a gyár 125 éves autógyártási tapasztalatának a hozadéka.

— Nem említettük még a motort, ami ha jól láttam a tesztút elejétôl a végéig lenyûgözte.

— Szenzációs a motor. Minden helyzetben hatalmas erôtartalékkal rendelkezik, gyönyörû a hangszíne, finoman jár. A 6.2 másodperces gyorsulás sportkocsis dimenziókba emeli, de a viselkedése inkább az autó karakteréhez illôen kényelmes, bivalyerôs túraautós.

Nyilván a kisebb dízel is jól mozgatja a kocsit, de ebben a V6-osban megvan az a plusz, ami az autó minden részében ott van, és élvezetessé teszi a közlekedést a CLS-sel.

— Kinek ajánlaná az autót?

— Szerintem elsôsorban fiatalabb, sikeres üzletemberek autója lehet a CLS, esetleg az idôsebb korosztály sportosabb képviselôinek. A négy ajtó, a négy teljes értékû ülés, valamint a nagyméretû, bár nehezen rakodható csomagtér miatt akár a család vagy a barátok is beleférnek. A vásárlók nagy része azonban az észérvek helyett egyetlen dolog miatt fogja választani, mert gyönyörû.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: Maximális teljesítmény: Maximális nyomaték: Saját tömeg: Csomagtartóméret: Maximális sebesség:

2987 cm3 265 LE 3800/min 620 Nm 1600-2400/min 1815 kg 505 l 250 km/h (elektronikusan korlátozva) Gyorsulás 0-100 km/h: 6,2 s Átlagfogyasztás: 6.1 l Alapár (250 CDI): 17.230.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések: adaptív légzsákok a vezetô és utasoldalon, oldal és csípôlégzsákok elöl, függönylégzsákok az utastér teljes hosszában, térdlégzsák a vezetôoldalon, éberség figyelô rendszer, aktív fejtámlák, PRE-SAFE utasvédelmi rendszer, tempomat, klímaautomatika, blokkolásgátló, fékasszisztens, kipörgésgátló, elektronikus menetstabilizáló, Bi-Xenon fényszórók LED helyzetjelzôkkel és irányjelzôkkel, 7-fokozatú automataváltó

28

VENDÉG-OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

Visszatérés a három dimenzióba Rögzítsünk elôször is néhány árat! Nyolc forint ötven fillér volt a menü, kétfélébôl lehetett választani, ötven fillérbe került egy korsó szóda – ha épp úgy volt pénzünk, ennyibôl laktunk jól a Nádor Sörözôben, még a gimnáziumi idôkben. Késôbb valami tizenegy forint lett a háromfogásos ételsor, majd, ha jól emlékszem tizenhárom húsznál szippantott magába minket a Magyar Néphadsereg nevû kiszámíthatatlan hülyeség, ami kiszámíthatatlanul sokat vett el az életünkbôl.

Harmincöt-negyven évvel ezelôtti számok ezek, s csak azért idézôdnek föl az emberben, mert a Café Paulus gyaníthatóan az a mai, pécsi egyetemisták számára, ami a Nádor vagy éppen a Sopianae Sörözô volt számunkra, annak idején. És ha a bekerülési és kimérési költségek nem is vehetik föl a versenyt a gyerekkorunk szép emlékû adataival, azért általánosságban mégis elmondható: a diákpénztárcák lapossági együtthatója úgy aránylik az itteni árakhoz, mint a... Na, ebbe a barokkos körmondatba belebonyolódtam kicsit, de nyilván értik, mit lettem volna mondandó.

A Paulus egyébként nem reklámozza magát, ha elsétálok az Ifjúság úti épület elôtt, akár nyitva a terasz, akár bekergeti a vendégeket az idôjárás a belsô térbe, pontosabban terekbe, mégis mindig telt ház van, a Kinga és Dávid alkotta, szívemhez közel álló diákpár már jó ideje szekál, hogy ebédeljek ott satöbbi. A kíváncsiság tehát megvolt bennem, amikor engedtem a csábításnak, vagyis ennek a bizonyos ebédmeghívásnak.

Egy dolog a belépéskor nem nagyon tetszett, de ezt be kell tudnunk annak, hogy egy régies étkezési kultúra itt ragadt képviselôje lehetek, aki nehézkesen alkalmazkodik a megváltozott világhoz. A bent ülôk egy része ugyanis a laptop monitora fölé hajolt. Néha kétségeim vannak, vajon ki tudunk-e még tekinteni abból az egydimenziós világból, amelyben a mindennapjainkat éljük? A

háziasszony nem talál egy receptet – szalad az internethez, és addig vacakol valamelyik keresômotorral, amíg föl nem tûnik a lengyelesen elkészített brokkoli minden fortélya. A papa lemaradt a focimeccsrôl, sebaj, segít a sportnapilap online kiadása. Fel kellett volna köszöntenünk egyik hozzátartozónkat, de már este van? Nem probléma, gyorsan küldünk egy e-mailt, és beszúrunk hozzá egy fényképet valami szép, színes virágról. A képernyôn keresztül adunk és veszünk, innen olvassuk ki az idôjárást, a lottószámokat, innen tájékozódunk a menetrendrôl, az útviszonyokról, innen töltünk le filmeket, itt keresünk új állást, hátha. A monitoron át szerezzük be az orvosi tanácsokat, ott pörölünk a politikusokkal, jól odamondogatunk, persze névtelenül, mindenféle fórumokon mindenkinek, és szép számmal akadnak, akik a szerelmi életüket is ezen az egy dimenzión keresztül építik föl, és pusztítják le újra.

Egyébként meg mindenünk a tévé, estére ugyanis az egyik monitor elôl átülünk a másik elé, és hagyjuk, hogy az butítson bennünket tovább.

Egydimenziós, való világ.

Pedig a Paulus megérdemli, hogy kiemeljük magunkat ebbôl a szürke síkból, és hogy odafigyeljünk arra, amit elénk tálal. Az italokról most nem szólok, bár itt ismerkedtem meg az almafröccsel, amihez eddig még nem volt szerencsém: egy deci almalé és négy deci szóda misungja ez.

Hanem a fôzelékek! Kiváló választékkal operál a hely, van zöldborsó, lencse, tejfölös bab, spenót, krumpli és tök is. Magam a bab mellett voksoltam, némi sertéspöri feltéttel, és nem bántam meg. Bár hívogató volt Dávid chilis babja, és Kinga tarhonyás husija is. Mérnek persze rizses húst, paprikás csirkét, marhapörköltöt, brassói aprópecsenyét, harcsapaprikást, állítólag remek a pizzák választéka, aztán ott vannak még a mellek... Mármint a csirkemellek különbözô módoza-

tai, van kijevi, nápolyi, tavaszi, lyoni, hawaii, katalán, és ki tudja még, miféle. Kínálnak közel tizenötféle savanyúságot, és oly sok minden mellett nyilván szólnom kellett volna a levesekrôl is, de nem akarok füllenteni (meglehet, Pisti pincér a végén még lebuktatna): nem ettünk levest, sôt, még csak el sem olvastam alaposabban, mit ír e tárgyban a spájzcetli.

A gesztenyepürék és a somlói galuskák belvilágáról annál inkább tudnék írni, de akkor megint erôt venne rajtam az a teltség-érzés, amivel ebéd után elég látványosan gurultam lefelé a sörgyár érintésével a Petôfi utcán át a Pécsi-vízig, ahonnan már a faúsztatók vittek tovább egy praktikus tutajon.

Sz. Koncz I.

Borajánló Szeleshát Szôlôbirtok Kékfrankos Rosé 2010 A borvidéken található Szeleshát Szôlô-birtok a Várdomb mellett 26 hektáron helyezkedik el. Az Alsónyékhez tartozó Szeleshát dûlôben, amelyrôl a birtok nevét is kapta. Az ültetvény az Alsónyéki, a helyiek által Nagyhegynek nevezett szôlôhegy gerincén terül el, ami a Szekszárdi Dombság legdélebbi nyúlványa.

A családi birtok tulajdonosai a Szekretár és Krajcsovszki család.

A kékfrankos tipikusan a tanninban gazdag vörösborok fajtája, fûszeres karakterû száraz borok készülnek belôle. Fûszeressége miatt jó rosé alapanyag is.

A kékfrankosnak Kelet- és Közép-Európában egy felmérés szerint több mint negyven névváltozata van. Magyarország egyik legelterjedtebb szôlôfajtája.

Amikor ezeket a sorokat írom, talán felcsillan a remény, miszerint végleg búcsút intünk a hosszúra nyúlt télnek, – süt a nap –, és ezzel együtt a testes, meleget adó, nehezebb vörösboroknak.

Ajánlom, hogy kóstolják meg ezt a kékfrankos rosét, a bor rendkívül friss – finoman gyöngyözik a pohárban – gyümölcsös, illatában keveredik a rózsa és a mediterrán emlékeket idézô mandarin fûszeres jellege. Üde savai miatt ajánlható, elôételekhez, könnyû fôételekhez, vagy csak úgy, ha koccintani lenne kedvünk, a ránk váró szép tavasz köszöntésére.

Egészségükre!

Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

SZOLGÁLTATÁS

kereshetô adatbázisok — út@sikerhez www.uzletahalon.hu A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara hosszú évek óta stratégiai feladatának tekinti a vállalkozások e-businessre való felkészítését. Ezzel a tevékenységével: = segíteni kívánja az Ön vállalkozása versenyképességének növekedését a globális piacon, = növelni kívánja az Ön vállalkozása információval való ellátottságát, = fejleszteni kívánja az Ön vállalkozása kommunikációját, = erôsíteni kívánja az Ön vállalkozása online aktivitását, = elôsegíteni kívánja az Ön vállalkozása felzárkózását a tudásalapú gazdaság és az információs társadalom fejlôdési irányához.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara e-business programjának eddigi sikerei: több száz vállalkozás részesült támogatott számítástechnikai és e-business képzésben, jutott kedvezményesen számítógéphez, internet eléréshez; a kamara segítségével számos baranyai vállalkozás nyert támogatást új honlapja kialakítására; a kamara által kifejlesztett, a vállalkozásokat kiszolgáló internetes kamarai portálrendszert és a legnagyobb üzleti adatbázist az összes hazai kereskedelmi és iparkamara bevezette

= = =

www.uzletahalon.hu = = = =

országos üzletközvetítô adatbázis – adatainak megjelenítése kamarai tagoknak díjmentes, és a felhasználó név és jelszó birtokában interaktív naponta új üzleti ajánlatok külföldrôl és itthonról, az Ön megadott paraméterei alapján e-hírlevelekben kap értesítést iratkozzon fel és értesüljön elsôként a legfrissebb ajánlatokról napi hírlevelünk segítségével! juttassa el saját ajánlatát a világháló legnagyobb magyar üzleti adatbázisára... ...és frissítse saját információit!

Jelszavát a www.pecsikamara.hu oldalon található jelszó emlékeztetô menüpontra kattintva kaphatja meg.

További információ: Prescsák Róbert, tel.: 72/507-139, e-mail: presrobi@pbkik.hu

Öt gyilkos módszer: hogyan végezheti ki legkönnyebben tintasugaras nyomatóját?

ón l á h hez @ t e er üzl @sik t –ú

Ha a nyomtatót a szokásos „berregései, zörgései” elôtt kihúzza a 220 voltos csatlakozóból, a fúvókák levegôn maradnak. Nagy eséllyel a következô használatkor a papíron már semmit nem fog látni. A következmény: patron csere, egyes típusoknál nyomtatófej csere, más gépeknél gép csere.

A tintasugaras nyomtatók egyszerûségük és olcsóságuk ellenére csúcstechnikát rejtenek magukban: parányi fúvókák ezrei a hajszálnál százszor vékonyabb csöveken, közel hangsebességgel száguldó tintacseppeket lôdöznek a papírra, század milliméter pontossággal. Ez a precíz technika bizony ugyanilyen mértékben sérülékeny is.

Ha tehát kedvenc tintasugaras nyomtatónkat feltûnés nélkül ki szeretnénk végezni, könnyû dolgunk lesz.

Második nyomtatógyilkos módszer A nyomtatók egy része a nyomtatófejet és a tintapatronokat külön tartalmazza. Sok nyomtató ilyen, nem egyedi esetekrôl beszélünk. Errôl a „Nyomtass okosan!” online tanfolyam anyagai között külön lecke foglalkozik.

Ha egy ilyen gépbôl kifogy a tinta, a nyomtatófej fúvókája szárazon, szabad levegôn marad!

Nyomtató „bérgyilkosok” figyelem: e cikk fizikai terjedelme most csupán két módszer leírását tette lehetôvé, a következô számban a három maradék módszert is részletesen olvashatják!

Figyelem: ha esetleg valaki az alábbi gyilkos módszereket véletlenül vagy figyelmetlenségbôl alkalmazza, az sajnos a végeredményen semmit nem változtat! Érdemes tudni, hogy a nyomtatófejekben lévô tinta rendkívül gyorsan szárad. Erre a tulajdonságára nyomtatás közben nagy szükségünk is van.

Ha az ilyen, tehát külön fejes nyomtatók kiürült patronját hetekig nem cseréli ki, a fej nagy eséllyel eltömôdik a beleszáradt festéktôl és nem menthetô.

Az ennél is biztosabb módszer: ha a kiürült tintapatront elviszi megmutatni: ilyet szeretnék. Ha esetleg nyáron teszi mindezt és még el is feledkezik róla, néhány napig sétáltatja a patront, a visszahozott patront valószínûleg már feleslegesen vásárolta meg: nem lesz mihez felhasználni.

A következmény: a fej cseréje, többnyire a teljes gép „nyugdíjazása”.

Gondolja át a következôket: Egy mai nyomtató akár 30 fekete nyomatot is képes kinyomtatni percenként. Ez azt jelenti, hogy 2 másodpercenként a kinyomtatott lapra rácsúszik a következô elkészült oldal. Ennyi idô áll rendelkezésére a tintának arra, hogy annyira megszáradjon, hogy a rajta átcsúszó következô lap ne kenje el a papíron a festéket.

Ez a gyorsaság az egyik legnagyobb hátránya is a tintasugaras nyomtatóknak.

A folyékony tinta nagyon gyorsan szárad, de nem csak a papíron, hanem a nyomtatófej fúvókáin is. Ennek elkerülésére a nyomtató a nyomtatás végén egy szinte légmentesen zárt gumiharangba „csomagolja” a tintát tartalmazó pici fúvókákat.

Ma ennyi fért bele a hasábba, a folytatást a következô számban olvashatja.

Elsô nyomtatógyilkos módszer A tintasugaras nyomtató munkája befejeztével furcsa hangokat ad ki: berreg, csörög, „kifújja az orrát” és még ki tudja mi történik a gépházban. Mindenesetre ez idôt igényel és hangja is van.

Köszönöm a figyelmét és sikeres nyomtatást kívánok!

Olvasói kérésre továbbra is elérhetô a nyomtató kiválasztást segítô anyagunk teljes terjedelmében ezen az webcímen: www.NyomtassOkosan.hu/hogyan-valasszonnyomtatot Ezen az oldalon egy külön ajándékot is talál: a „Nyomtató vásárlási ellenôrzô lista” címû letölthetô összefoglalót, ami egy beszerzés elôtt könnyen, gyorsan áttekinthetô ellenôrzô lista.

Harman Tibor www.Nyomtassokosan.hu

30

SZOLGÁLTATÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem kell a fôvárosba utazni!

Elektronikus aláírás az elektronikus ügyintézéshez már a pécsi kamaránál is!

Kinek ajánljuk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara új szolgáltatását?

■ A fizetési meghagyást önállóan adó vállalkozásoknak, ■ könyvelôknek, könyvvizsgálóknak, ■ oktatással foglalkozó cégeknek, ■ szállítással foglalkozó cégeknek, ■ szállítmányozással foglalkozó cégeknek.

ja ellenôrizni tudja az üzenetet küldô személyazonosságát, az üzenet sértetlenségét. A küldô magánkulcsával készül és annak nyilvános kulcsával (illetve az azt tartalmazó tanúsítványával) lehet ellenôrizni hitelességét. Dokumentumfüggô, azaz ha bármilyen változás történik az aláírt üzenetben, akkor ez a tény az elektronikus aláírás ellenôrzésekor egyértelmûen kiderül.

Az elektronikus hitelesítési szolgáltatások

Mi a tanúsítvány?

A Hitelesítés Szolgáltató (NetLock Kft.) által elektronikusan aláírt igazolás, mely megbonthatatlanul tartalmazza a tanúsítvány tulajdonosának azonosítására szolgáló adatokat (pl. neve, elektronikus címe stb.) és a tulajdonos nyilvános kulcsát. Az elektronikus aláírások ellenôrzésekor használjuk ôket.

Az utóbbi években mind a köz- mind a versenyszféra részérôl egyre nagyobb igény alakult ki a hitelesítési szolgáltatások, a különbözô tanúsítványtípusok és eszközök iránt, melyek a hiteles elektronikus kommunikáció legfontosabb eszközei. Az elektronikus hitelesítés napjainkban igen elterjedt, és számos területen jelen van, például az elektronikus számlázásnál, a bizonylatmegôrzésnél, vagy az archiválásnál. Emellett alkalmazzák az elektronikus ügyintézést lehetôvé tevô önkormányzatok, a vizsgaszervezôk, a közzétételre kötelezettek, és ebbe a körbe sorolhatók a minden komoly weboldal védelmét ellátó, ún. SSL tanúsítványokat használó vállalatok és intézmények is.

Elektronikus aláírás az elektronikus ügyintézéshez

Mi az elektronikus aláírás?

Elektronikus adatok hitelesítésére szolgáló kódsorozat, amely matematikai algoritmussal készített, s az elektronikus üzenetek, dokumentumok végéhez van csatolva. Lehetôvé teszi, hogy minden elektronikusan aláírt üzenet olvasó-

Rendkívül fontos, hogy az internet, ez az egész világot behálózó kommunikációs csatorna, – ahol rengeteg adatunk, dokumentumunk közlekedik nap, mint nap – maximális biztonságot kapjon. Ezt a biztonságot pedig egyetlen dolog garantálhatja: a nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI), ami az elektronikus aláírás technológiai alapja egyben. Az elektronikus aláírást hazánkban és az Európai Unió országaiban több éve az elektronikus ügyintézés hitelesítésének bizonyítottan legalkalmasabb technológiájának tekintik mind a mûszaki szakemberek, mind a jogászok. Nem véletlen, hogy ez az egyetlen információs technológia, amely külön jogszabályba lett foglalva.

10% kedvezmény!

További információ: (72) 507-113

Az elektronikus aláírás és a tanúsítvány

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZOLGÁLTATÁS

31