XIII. évfolyam 4. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 4. szám, 2011. május 6. www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

! l n l a e b k g i á n s z l á á V ruh e ! b k

G

d o

p a r

a y

n tu

Szigetvári melléklet

2

HIRDETÉS

Konferenciaterem NEK! IGÉNYESEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori: Gyarapodtunk

4–7

Kamarai hírek

8–10

Baranyai gazdaság 11 A „tyúk vagy a tojás” kérdése a hazai (helyi) kkv-k szemszögébôl Megalakult a Gépipari Klaszter 12 Klaszterben a kesztyûsök Baranya Megyei Export Díj: Szalafa Kft. Enterprise Europe Network

14

Szigetvári melléklet A tervek között szerepel ipari park létesítése

15

Irányított aromájú hordók Szigetvárról

17

Regionális Tôkebefektetési Alap segíti a vállalkozókat

18–19

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj Komlói Fûtôerômû Zrt.

20

Baranya Megyei Innovációs és Környezetvédelmi Díj Biokom Kft.

21

12–13. oldal

Gépipari és kesztyûs klaszter alakult DÍJAZOTTAK

Baranya Megyei Szakképzési díj 22 Babracsán György, Szilvásiné Tarjáni Katalin, Pusztai Csaba Helyi termék Tanulószerzôdés / Mesterképzés

23 24–25

Új tagjaink: Bódi Bt. – Ablak Biroda- 26–27 lom Kft. – Tóth Aszfaltplasztika 05 Kft. Autóteszt: Lakatos Tamás BMW 530xd Vendég-oldal

28–29 30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Megjelenik havonta, a lap ára 475 Ft Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Vér Csaba

Vida János

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj Komlói Fûtôerômû Zrt.

20–21. oldal

Baranya Megyei Innovációs és Környezetvédelmi Díj Biokom Kft.

A szakács mesterség a kreativitás maga 25. oldal

Földvári Sándor

Autóteszt: Lakatos Tamás – BMW 530xd

28–29. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Gépi forgácsolás az új üzemcsarnokban a pécsi MATRO Kft.-nél Négyszázmillió forintos beruházással bôvült a forgácsolt autóalkatrészt gyártó pécsi gépipari cég – az új üzemcsarnokot januárban adták át. Az üzemcsarnokban a gépi forgácsolásban használt legmodernebb berendezések kaptak helyet. A ma 80 fôt foglalkoztató vállalko-

Gyarapodtunk Válságban beruházni kell – állítják a gazdasági szakemberek, hiszen a recessziót törvényszerûen egyszer csak fellendülés követi. Nem könnyû azonban az elméletet a gyakorlatban megvalósítani, hiszen a szándék mellett a pénz is jelentôs tényezô. Van, aki tudta fejleszteni vállalkozását Baranyában, közülük mutatunk be néhányat: nekik hogyan sikerült?

MATRO Kft.

zás a hatvanas évek végén indult, a cég alapítója, Kleisz József házának pincéjében végzett forgácsoló tevékenységet.

A MATRO Kft. 1991-ben alakult, az elmúlt évek során magas szintû technológiával rendelkezô céggé fejlôdött. 1995 óta gyártanak haszonjármûvek fékrendszeréhez alkatrészeket, 2004-tôl megkezdték CNC esztergagépekhez használatos álló és meghajtott kivitelû szerszámbefogók, valamint gépalkatrészek gyártását, tavaly óta pedig személygépjármûvekbe épülô termékeket is készítenek. A januárban átadott gépeken gyártott termékeket a DENSO Manufacturing Hungary székesfehérvári üzemében szerelik össze, a végtermék felhasználói európai autógyárak.

Új üzemcsarnokot avatott a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. Március közepén adta át új, 1033 m2-es üzemcsarnokát az elektrotechnika ipar beszállítójaként elektronikus készülékek gyártásával foglalkozó, újításairól

Dél-Dunántúli Gazdaság

ismert pécsi vállalkozás. A beruházásnak köszönhetôen a következô két évben 10 fôvel tudják emelni dolgozóik létszámát.

A társaság mintegy 6 éves munkával készítette elô a jelenlegi építési területet, klasszikus barnamezôs környezetben. A felépített épület korszerû és teljesen komplett struktúrát biztosít a majdani

iparszerû gyártáshoz. A csarnoktéren belüli galériaszinten mintegy 600 m2 területen helyezkednek el a szociális helyiségek, valamint az elektronikus készülékek gyártására alkalmas mûhelyek.

A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül, pályázati támogatással, az Európai Unió és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A csarnoktérben a KONTAKT-Elektro fô tevékenysége, a villamos kapcsolóés vezérlôszekrények, ipari elektronikus készülékek gyártása történik tiszta környezetben, a mai kornak megfelelô korszerû és versenyképes technológiával. A kapcsolószekrények és fogyasztásmérô szekrények lemezmunkáit, valamint elektrosztatikus porszórással történô festését meglévô mûhelyeik bôvítésével folytatják. Legfontosabb vevôik a gépés berendezésgyártók, valamint az autóipar mellett az ipari technológiákat alkalmazó termelôvállalkozások, a cement- és mészipar mellett az automatizált magasraktárak, az élelmiszeripar, vízmûvek és környezetipar aktív vállalatai. A villamos automatizálással és KONTAKT-Elektro Kft.

Dél-Dunántúli Gazdaság ipari technológiákkal kapcsolatos berendezésgyártás a cég 29 éves történetét tekintve már több mint 30 országban képezi referenciájukat. Megbízásaikban egyre jelentôsebb szerepet kapnak mérnökeik a fejlesztési, tervezési munkák mellett a projektvezetés területén. Az akár három nyelven dokumentált tervezési munkákhoz tartozó PLC-s rendszerek programozásán kívül erôsségüket a helyszíni szerelések és az üzembe helyezés képezik.

Az új üzemcsarnokban kap helyet a jövôben a hidrogénüzemû tüzelôanyagcellák, mint komplett berendezések gyártása. A tüzelôanyag-cellák értékesítésének megkezdését 2012. év elejétôl tervezi a cég. Kisebb eladásaik már most is vannak, jelenlegi fejlesztéseik célja az idei évben az 1000-2000-5000 W teljesítményû berendezések prototípusainak elkészítése, valamint a tüzelôanyag-cellák komponenseinek fejlesztése és gyártásának elôkészítése. A kutatás-fejlesztési programokban több egyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kísérleti Intézete is partnerük.

A KONTAKT-Elektro Kft. számára jelentôs üzleti lehetôségnek ígérkezik az új üzemcsarnok megépítésével a szünetmentes tápegységek gyártása, ezzel hatalmas mennyiségû akkumulátor helyettesítésére lesz lehetôség a gazdaság szinte minden szektorában. Termékcsaládjuk a versenytársakhoz képest egy jelenleg utolérhetetlen elônnyel rendelkezik: az üzemeltetés egyetlen mellékterméke a tiszta vízgôz, így semminemû káros anyag nem szabadul fel.

Új termelôcsarnokot épít a Ratipur Kft. Komlón Minôségi termékek elôállításával tud csak a piacon maradni az 1989-ben alakult komlói Ratipur Kft., ezt egy új üzemcsarnok építésével kívánják elérni.

A 65%-ban magyar, 35%-ban osztrák tulajdonban lévô vállalkozás poliuretán feldolgozásra szakosodott, ez a speciális fizikai tulajdonsággal rendelkezô mûanyag különbözõ mûszaki termékek elôállítására alkalmas, így jobbára a jármûipar számára állítanak elô autófel-

5

CÍMLAPSZTORI Rajnai Attila

szereléseket és alkatrészeket. Az üzemcsarnok kialakítása március elején elkezdôdött, átadása október-november környékén várható.

— A gazdasági válság cégünket is megrázta, akárcsak a többi, autóiparban tevékenykedô vállalkozást, így elveszítettük megrendelés állományunk 1530%-át – mondja Rajnai Attila cégvezetô. Bár a munkahelymegtartó pályázattal sikerült ezt az idôszakot viszonylag jól átvészelni, a fejlôdés természetesen nem lehet kérdés a mai világban.

Ezért a magyar tulajdonosok egyöntetû véleménye szerint olyan innovatív termékeket kell fejlesztenünk és gyártanunk, ami biztosítja a piaci pozícióinkat – elsôsorban a nyereséget illetôen. A cég csak minôségi termékek elôállításával tud talpon maradni ebben a meglehetôsen eldurvult piacon, ezért úgy döntöttünk, hogy a humánerôforrás fejlesztése a legfontosabb. Emellett természetesen szükséges technológiánk és a berendezések korszerûsítése, ez pedig magával hozza a fizikai terjeszkedést. Egy bruttó 4680 m2 alapterületû, kétszintes üzemcsarnok építésébe kezdtünk, ezzel a vevôink számára is azt sugallhatjuk: képesek vagyunk nagy sorozatgyártású, magas minôségû és mûszaki értékû termékek elôállítására.

— Nyilván egy ilyen horderejû döntésnek anyagi vonzata is van.

— Amikor szigorodnak a hitelhez jutás feltételei és a világgazdaságban recesszió van, nehéz tôkéhez jutni. Ilyenkor szoktam azt mondani – és most is

Ratipur Kft.

így gondolom –, fontos, hogy egy vállalkozás folyamatosan hozza a formáját, azaz a partnerek és a bankok felé a stabilitást mutassa, azt hogy a cég jól mûködik. Technológia fejlesztésre adtunk be pályázatot és nyertünk 50 millió forintot, aztán egy ipartelepítési pályázaton további 208 millió forintot ítéltek meg nekünk, egy harmadik, a vállalati innováció támogatására kiírt pályázaton pedig 20,5 millió forintot kaptunk.

Ezekhez természetesen a saját erônket is hozzá kell tenni, valamint a beruházás teljes költségéhez – ami több mint fél milliárd forint – a számlavezetô bankunk által nyújtott hitel jelent fedezetet.

A beruházásnak köszönhetôen egy olyan vállalati kultúrát tudunk felmutatni, ami minden szegmensében – reményeink szerint – megfelel egy európai színvonalnak.

— Mire ad lehetôséget az új csarnok?

— Ezzel a beruházással mintegy duplájára nô a cég alapterülete, de ezzel párhuzamosan a kapacitás nem duplázódik meg feltétlenül, bár az is jelentôsen növekszik. Amint azt említettem, elsôsorban nagy kapacitású, magas színvonalú és magas mûszaki értékû termékek elôállítására szeretnénk berendezkedni, már most vannak beszállításaink különbözô autóipari cégekhez. Nagy hangsúlyt helyezünk a közeljövôben marketing tevékenységünkre, folytatjuk mûszaki-fejlesztô tevékenységünket és javítjuk az innovációs munkát, az új gépparkkal képesek leszünk akár több

6 millió darab termék legyártására. Célunk, hogy a hazai autógyárakhoz is bejussunk. Erre jók az esélyeink, hiszen mindenhol auditált cég vagyunk, a General Motorstól kezdve a Mercedesig.

Az új gyártócsarnok Európai Uniós támogatással valósul meg. A projekt azonosítója: DDOP-1.1.1/E-09-2009-0001

Letették a napelemgyártó üzem alapkövét Komlón A rendszerváltás óta az elsô olyan termelô vállalkozás alapkövét tették le április közepén Komlón, amely nagy számban teremt új munkahelyeket.

A Solar Energy Systems Kft. mintegy 1,2 milliárd forintból épít napelemgyártó üzemet a volt bányászvárosban, a fejlesztés 400 millió forintos támogatást kapott európai uniós és központi költségvetési forrásból. A magyar tulajdonú cég november végétôl kezdi a termelést 108 dolgozó foglalkoztatásával.

Az úgynevezett fotovoltaikus napelemek három termékcsaládjának gyártását tervezik, a mûködésbôl évente mintegy 4 millió eurós árbevételt remélnek. A cég november végéig a komlói ipari parkban egy hektáron építi fel 1400 négyzetméteres, 16 megawatt kapacitású üzemét, amelyben modern amerikaijapán technológiával végzi a villamosenergia elôállítására szolgáló 140, 230 valamint 270 watt teljesítményû fotovoltaikus napelemek gyártását. A 2008ban alakult Solar Energy Systems Kft.

Solar Energy Systems Kft.

CÍMLAPSZTORI Magyarországon a harmadik, napelemek gyártására létrejött, magyar tulajdonú vállalkozás.

A cég termékeit elsôsorban a német piacra szánja, mivel Németország 2020ra a jelenlegi 8,5 százalékról 40 százalékra akarja növelni a megújuló energiák arányát. Vajda László, a cég szóvivôje korábban reményét fejezte ki, hogy a napenergia hasznosítása iránti igény Magyarországon is erôsödni fog a jövôben. Ennek köszönhetôen egyre többen telepítik majd a villamosenergia-költségeket és az áramszolgáltatónak való kiszolgáltatottságot csökkentô környezetbarát napelemes rendszereket.

A Déli Ipari Park várja a kínai befektetôket Pécs legfiatalabb ipari parkja, a Déli Ipari Park folyamatos fejlôdésben van.

A 250 hektáron fekvô terület közmûvesítése még tart, az autópálya melletti telkek értékesítése elkezdôdött, elsôsorban az ipar, logisztika, gyártás tevékenységi körben érdekelt, kis emisszió kibocsátású cégeket várják – tudtuk meg Pentz Mihálytól, az Ipark Kft. (a város ipari parkja) ügyvezetôjétôl.

— Befejezôdött egy 70 hektáros terület beruházási területté minôsítése, most dolgozunk az ipari park cím feltételeinek teljesítésén, illetve további 90 hektár föld gazdasági-kereskedelmi szolgáltató területté minôsítése is folyamatban van. Ez azt jelenti, hogy a nyárra 160 hektárnyi területünk lesz, ahová jöhetnek a betelepülô vállalkozások. Errôl már folytak elôzetes tárgyalások a kínai küldöttséggel, amely a közelmúltban járt a pécsi polgármesternél.

— Körvonalazódik már, hogy mire lehet használni, mivel lehet beépíteni ezeket a területeket?

— Természetesen, a fô irány a kis emisszió kibocsátású, nagy hozzáadott értékû termelések ide vonzása, már tárgyaltunk gépgyártással, energetikához kapcsolódó gyártásokkal, autóalkatrész gyártással foglalkozó vállalkozásokkal.

A telek adott, de nem elégséges, így összeállítottunk egy kimutatást arról, hogy milyen szabad munkaerô-kapacitással rendelkezik Pécs. Sajnos, tragikus

Dél-Dunántúli Gazdaság a helyzet, mert a munkanélküliek több mint fele 8 általánost végzett, vagy azt sem. Elmondtuk a kínai küldöttségnek, hogy itt több német gyár van, ahol sok száz ember elsajátított egy munkakultúrát. Azt látjuk, hogy a kínaiaknak szükségük van európai uniós termékekre, a nyugati és a keleti bérek közötti különbség jelentôsen csökkent az elmúlt években.

— Építenének, gyártó csarnokot hoznának ide?

— Mindenképpen gyártásban gondolkodnak, fôként összeszerelésben. Ez még csak az elsô beszélgetés volt, folyamatosan ajánljuk ki a város kapacitásait, a területet. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával létrehoztunk egy közös honlapot, ahol a városról mint befektetési célpontról lehet tájékozódni. Tegnap több pécsi közepes vállalkozás vezetôjével arról egyeztettünk, hogy a kamarán keresztül szeretnék megmozgatni a pécsi vállalkozókat: közösen dönthessünk arról, hogy kik jönnek ide. Kell az összefogás, nem várhatjuk, hogy az önkormányzat hoz Pécsre befektetôket.

— Milyen készültségi állapotban van most a Déli Ipari Park?

— A közmûvesítés munkák folyamatosan zajlanak, májusban lesznek terület kialakítási és ipartelepítési pályázatok, amihez szükséges az ipari park cím megléte. Akkor a vállalkozók pályázhatnak támogatásért, ha munkahelyet teremtenek. Igen sok résztvevônek kell „jól együtt játszania” ahhoz, hogy bebizonyítsuk, Pécs egy jó hely!

Pentz Mihály

Déli Ipari Park

Dél-Dunántúli Gazdaság

Biomassza tüzelésû blokk

Biomassza tüzelésû blokk Komlón A Komlói Fûtôerômû Zrt. új, biomassza tüzelésû blokkját tavaly februárban adták át a volt Zobák-akna területén. Az 1,4 milliárd forintból, mintegy félmilliárd forint európai uniós támogatással épült, 18 megawatt teljesítményû berendezés a távfûtés áfájának mérséklésével együtt a távfûtés fogyasztói árának 25 százalékos csökkentését tette lehetôvé a város több mint 5 ezer lakástulajdonosa és 300 vállalkozás számára.

Mindez azért jelentôs, mert a komlói távfûtés eddig az egyik legdrágább volt Magyarországon: egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás havi fûtési költsége télen elérte a 42 ezer forintot.

A Zobák-aknán üzemelô új erômûvi blokk amellett, hogy olcsóbban termel energiát a régi gázüzemû berendezéseknél, csökkenti Komló környezetterhelését. Az blokk több mint 90%-ban biomasszával állít elô forró vizet, és kevesebb mint 10%-ban használ fel egyéb tüzelôanyagot. A mûködéséhez szükséges évi 15 ezer tonna fa alapanyagot pedig 20 kilométeres körzetbôl szerzik be, munkát adva a környezô erdészeteknek.

Hotel lett a Makár Tanya Szemmel látható változásokat tapasztalhat az, aki a sportcentrumként és hotelként is mûködô Makár Tanyára látogat el. Laczkó Béla tulajdonos örömmel sorolja az újdonságokat: — A fejlesztés jórészt a szobaszám növelésébôl áll, a vevôi elégedettségvizsgálatokból leszûrtük, hogy mire volna igény: van egy fedett medencénk, a meglévô vendéglátó- és egyéb szol-

7

CÍMLAPSZTORI

gáltatásokhoz arányosított elôadótermeket hoztunk létre és több, magas minôségi kategóriát képviselô szobát alakítottunk ki. Nyilván része volt a fejlesztésekben az EKF-nek is és számoltunk azzal is, hogy az autópálya kiépülésével könnyebben elérhetô lett a város a külföldi és belföldi vendégek számára egyaránt – ennek hatása nem egy évre szól, ugyanígy egy szálloda sem egy évre épül, hanem hosszabb távra. A felújított terek, az új Zsolnay-negyed, a Kodály Központ mind vonzó célpont lehet a turisták számára. Négycsillagos szálloda sem nagyon volt Pécsett, illetve a térségben, a külföldi vendég pedig, aki megszokta a színvonalat, keresi az ilyen szálláshelyeket. Ezért fejlesztettünk, illetve emeltük a szolgáltatások minôségét. Fedett medencét szerettünk volna, mellette egy baba medencét, ami oktatásra is alkalmas. Növeltük a szobaszámot, a kategóriát 4 csillagra emeltük, bôvítettük a szolgáltatások körét, wellness részleg, body-terem készült, parkoló, garázs. Energiatakarékos fejlesztéseket hajtottunk végre, napkollektorokat vásároltunk a melegvíz elôállításához, korszerûsítettük a hûtô-fûtô rendszert, a szigetelést. A szálloda most teljesen kész van.

Szállodánk alapítása óta folyamatosan bôvül, legújabb egységünk 2010 decemberében készült el. Az építészetileg igényesen megformált, több ütemben épült 7000 m2 posztmodern együttest rendezett park, teniszpályák, játszótér, zárt parkoló övezi. Létrehoztunk egy akadálymentes szobát mozgássérült vendégeink számára tágasabb fürdôszobával, egyedi kényelmi és biztonsági kialakítással. Van egy natúr szobánk is, ennek kialakításánál különös figyelmet

fordítottunk a lehetô legtöbb természetes, „allergénmentes” burkolóanyag felhasználására.

— Nyilván nem elég elhatározni a bôvítést, annak a pénzügyi hátterét is meg kell teremteni.

— A korábbi fejlesztéseket ugródeszkának tekinthetjük. Több lépcsôben újult meg a komplexum, ez egy 20 éves folyamat vége. Akkor 8 apartmannal indultunk most 60-nal rendelkezünk. A szolgáltatások kiegészítik egymást, hiszen mi nemcsak szállóvendégeket várunk, hanem a város és a környéken lakóknak is magas színvonalú szolgáltatást nyújtunk. 5 éves elôkészítô munka van a fejlesztés mögött, a különféle engedélyek megszerzése, a pályázat szerkesztése, az anyagi háttér kitalálása, megvalósítása külön-külön is hosszú ideig tart. 40%-os vissza nem térítendô támogatást kapott ez a beruházás és igyekeztünk minden létezô támogatást megszerezni. Elônyt jelentett, hogy a szállodát már ismerték, bár a nevünk Makár Tanyáról Hotel Makárra változott és új arculatot készítettek a marketingesek.

— Milyen az érdeklôdés?

— A számtant egyelôre nem tudom megmondani, csak azt, hogy mit szeretnénk. Az új honlap látogatottsága hetenként megsokszorozódik, új foglalási rendszert építünk ki. Reméljük, hogy több külföldi vendég jön hozzánk. Azt tapasztaljuk, hogy megnôtt az igény a színvonalas szállodai szolgáltatások iránt, a vendégek a háromcsillagos kategóriától felfelé keresik a szobákat, ezért arra törekszünk, hogy a kereslet és a kínálat találkozzon.

Laczkó Béla

Hotel Makár Sport és Wellness****

8

Újabb bank csatlakozott a Széchenyi-kártya programhoz 2011. április 1-tôl az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél is igényelhetô a Széchenyi-kártya hitel.

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. a magyar bankszektor egyik meghatározó szereplôje, országszerte 133 bankfiókkal áll mind lakossági, mind kis- és középvállalati ügyfelei rendelkezésére. A Széchenyi-kártya programhoz való csatlakozással, a KKV ügyfélkör számára kedvezô finanszírozási forrás elérését teszi lehetôvé.

Baranya megyében két pécsi fiók várja a már meglévô és leendô ügyfelei érdeklôdését. Az igénylést továbbra is irodáink készítik elô a banki hitelbírálatra.

További információ: www.pbkik.hu Marton Judit ügyfélszolgálati munkatárs jmarton@pbkik.hu (72) 507-113

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Tudás az innovációhoz A kutatás nem a laboratóriumi kísérletezéssel kell, hogy induljon. Ma már nem mûködik a „technológia majd eladja önmagát” típusú gondolkodás. 100 piacra szánt kutatás közül jó, ha 1-3 eljut a piaci hasznosulásig. A rengeteg idôt és komoly pénzösszegeket felemésztô laboratóriumi munkát meg kell, hogy elôzze az adott technológia jelenlegi állásának ellenôrzése, a piaci, ipari (stb.) igények és a párhuzamos célú projektek felmérése.

Az innovatív találmányok nagyon sokszor egy probléma fellépésekor születnek. A mai erôforráshiányos gazdasági helyzetbôl és a sokat támadott pályázati rendszer instabilitásából fakadóan nagyobb hangsúlyt kell fektetni a valóban hasznos és hasznosítható termékek, szolgáltatások megalkotására.

De elegendô-e megalkotni valamit? Nem az: a kutatóknak fel kell készülniük a találmányok, kutatások minél figyelemfelkeltôbb, hatékonyabb bemutatására is, de mindenekelôtt a védelemre. A találmány megfelelô menedzsmentje elengedhetetlenül fontos a továbbfejlesztéshez. Ehhez tôke is kell – nem is kevés –, a tôke megfelelô felhasználásához pedig erôforrások, eszközök...

Az április 7-én, a kamarában megrendezett „Hogyan hasznosítsuk kutatási eredményeinket?” c. fórum mintegy 25 résztvevôje a paletta szinte teljes spektrumából kapott ízelítôt: üzleti terv kidolgozása, iparjogvédelmi szempontok, kockázati tôke bevonásának lehetôsége, tudás-transzfer eszközök, az egyetem-ipar kapcsolata és a külföldi piacra jutás lehetôsége az Enterprise Europe Network segítségével.

A témák szakértôit a TéT Alapítvány, a PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, a BIGGEORGE’S-NV EQUITY Kockázati Tôkealap-kezelô Zrt., valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara biztosította.

CsG

Stratégiai irányok – innovációs és klaszterA hatóságok politika, valamint a kamarák megújuló szerepe tapasztalatai Az Enterprise Europe Network pécsi iroda hatóMagyarországon sági fórumának célja a vállalkozók számára értA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ipari és közszolgáltató tagozata, innovációs és kisvállalkozói bizottságainak összejövetelét tartották március 25-én. A testületi tagok mellett meghívást kaptak a kamarával együttmûködési megállapodást aláírt klaszterek képviselôi is. Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô ismertette az elmúlt idôszak tevékenységét, majd dr. Síkfôi Tamás titkár összegezte a rendelkezésre álló információkat a kötelezô kamarai tagságról, a kamara új jogosítványairól, a testületek növekvô szerepérôl.

Dr. Peredy Zoltán, a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai fôosztályvezetô-helyettese interaktív elôadásában a jelenlegi helyzet feltárása mellett azon pontokra is rámutatott, melyek megváltoztatásával Magyarország elônyösebb pozíciót tudna elérni. A Széchenyi Terv támogatási lehetôségeinek ismertetése mellett szólt a klaszteresedést elôsegítô intézkedésekrôl és a várható változásokról a közeljövôben. Bejelentette, hogy megkezdôdött a 2020-ig terjedô nemzeti K+F+I stratégia és intézkedési terv és a stratégiai tervezési folyamat, valamint az egységes KFI támogatási rendszer kidolgozása. Az elôadás anyagát a kamara a résztvevôk számára elektronikus formában is rendelkezésre bocsátotta a kamarai honlapon.

hetôbbé tenni az ôket ellenôrzô hatóságok mûködését, új szervezeti felépítését és hatásköreit. A 2010 végén kezdôdött átszervezések mostanra már majdnem befejezôdtek. A pécsi iroda évente kétszer szervez hasonló rendezvényt, mivel az a tapasztalat, hogy a legtöbb hiba nem akaratlagos a vállalkozók részérôl, sok esetben az információ hiánya vagy félreértelmezése okozza a problémát. A fórumon megismerkedhettek a résztvevôk a hatósági ellenôrzések tapasztalataival, tipikus vagy visszatérô hibákkal és a 2011 évi ellenôrzési prioritásokkal.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

Baranyai sikerek a Szakma Sztár Fesztiválon A szakmák legjobb tanulói versenyeztek április 18-19-én Budapesten a HUNGEXPO területén. A Szakma Sztár Fesztivál negyedszer került megrendezésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében.

Baranya megyébôl 144 tanuló közül 6 iskolából, 10 szakmában összesen 12 versenyzô jutott be az országos döntôbe. Ôk kaptak esélyt arra, hogy a döntôn jó eredményt elérve mentesüljenek a szakmai záróvizsga alól és kézbe vehessék a szakmai végzettségüket igazoló dokumentumot.

Közel 400 pályaválasztás elôtt álló általános és szakiskolás tanuló számára biztosított lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat, ez remek lehetôséget nyújtott a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elôsegítéséhez.

A verseny vonzása megnôtt, amit jelez a versenyzôszám növekedése és a verseny iránti fokozott érdeklôdés is. A verseny nyertesei felértékelôdnek a munkaerôpiacon, a legjobbaknak sok esetben munkalehetôséget kínálnak a versenyt egyébként támogató vállalatok.

A verseny egyik kiemelt feladata és célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek be a szakmák elismertségének és megbecsülésének növelésében.

A versenyzôkre büszkék vagyunk és sikereikhez gratulálunk!

A B A R A N YA I D I Á K O K E R E D M É N Y E I Név 1. helyezést ért el Kovács Anett Szabó Szilveszter Sántavy Zoltán 2. helyezést ért el Erdelecz Tamás Krisztián Vida Tibor Simon Dávid Nagy Zsolt 4. helyezést ért el Gászler Péter 5. helyezést ért el Gyôri Kolos Princz Anna 6. helyezést ért el Tamás Andrea 9. helyezést ért el Peôcz Szabina

Szakma

Iskola

Gyakorlati képzôhely

nôi szabó szakács hûtô- és klímaberendezés-szerelô, karbantartó

500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola Sásdi Vendéglátóipari Szakképzô Iskola Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

iskolai tanmûhely Hella ‘91 Kft. Puchner Kastélyszálló Török Klíma Kft.

villanyszerelô bútorasztalos bôrdíszmûves hûtô- és klímaberendezés-szerelô, karbantartó

500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

SZTÁV Felnôttképzô Zrt. Rosenfeld Csaba KNOCH Kft. Mecsek-Klíma Kft.

géplakatos

BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma

Schneider Fémipari Kft.

magasépítô technikus cukrász

Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pécsi Ker., Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakköz. és Szakiskola

iskolai tanmûhely Tesco-Global Zrt.

kereskedô

Pécsi Ker., Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakköz. és Szakiskola

iskolai tanmûhely

nôi szabó

500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola

iskolai tanmûhely

Utazni jó!

A 16. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a Fair-Expo Kft. szervezésében került megrendezésre.

A 90 standon kiállító utazási irodák, a turizmus szakmai képviselôi, szállodák és más szervezetek kínálatára és akciós ajánlataira mintegy 4000 látogató volt kíváncsi. A külföldi és jelentôs mennyiségû belföldi ajánlat széles választékából kaphattak ízelítôt azok, akik kilátogattak a három nap során a Lauber Dezsô Városi Sportcsarnokba.

Sikeres iparjogvédelmi képzés a kamarában A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal), mint az iparjogvédelmi képzés kizárólagos szervezôje, kétnapos alapfokú iparjogvédelmi képzést szervezett márciusban, 16 jelentkezô részvételével, a pécsi kamara támogatásával.

Az általános bevezetés keretben áttekintést adtak a szellemitulajdon-védelem területeirôl. Taglalták az iparjogvédelmi oltalmi formákat, ezek eljárásrendjét és gazdasági jelentôségét. A szabadalmi és használatiminta-oltalom mellett kitértek a védjegy és földrajzi árujelzôk oltalmára, valamint a formatervezési mintaoltalomra. A nevében megújult hivatal feladatköre is bôvült: a jövôben a szerzôi joggal kapcsolatos feladatok koordinálása is ide tartozik.

A résztvevôk a képzést írásbeli vizsgával zárták, melynek eredményét az SZTNH által kiállított bizonyítványban kapták kézhez.

A kamara innovációs osztályának munkatársai várják az érdeklôdôket iparjogvédelmi kérdéseikkel.

10

KAMARAI HÍREK

„B”-terv szakmai kiállítás „B”-terv címmel szervezett kiállítást április 6-án a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a Tudásközpontban.

A kiállítás leginkább azokat célozta meg, akik nem tudnak meglévô végzettségükkel elhelyezkedni, kiábrándultak a szakmájukból, vagy egyszerûen úgy döntenek, hogy a gimnázium elvégzése után, mégis inkább szakmát választanának.

A kiállítók között megtalálhatók voltak a Baranya megyében mûködô szakközépiskolák, felnôttképzô intézetek (24 képzôintézmény, összesen több mint 230 féle szakmát adó képzéssel), olyan szervezetek, amelyek segíthetik a fiatalokat felnôtt életük elkezdésében (pl. önkéntes munka itthon vagy külföldön) a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a BAMKH Munkaügyi Központja, illetve a régió néhány jelentôs vállalata is.

Vizsgáztak az elnökök A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a területi kamarák bevonásával országosan április 14-én és 15-én rendezte meg a szakmai vizsgaelnöki minimumvizsgát.

Az elnöki minimumvizsgát, dr. Síkfôi Tamás nyitotta meg, aki a gazdasági változásokról és a szakképzés megerôsítésérôl beszélt. Az elnököknek 70 perc állt rendelkezésére a 16 feleletválasztós és 5 kifejtôs kérdésre. A feladatok minden esetben a gyakorlatban elôforduló vizsgaszituációk, elnöki feladatok jogszabályi hátterének ismeretére, az egyes helyzetekben alkalmazandó rendelkezések helyes megválasztásának felmérésére irányultak. A felkészülésben segítségükre volt a kamarában februárban rendezett továbbképzés anyaga is.

A vizsga végén minden elnöknek lehetôsége nyílt arra, hogy az elnöki minimumvizsgát értékelje egy kérdôív formájában.

Az elnököknek a sikeres eredményhez legalább 60%-ot kellett elérnie. A sikeres vizsgázók szakértôi tanúsítványt kapnak, melyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állít ki. A sikertelen vizsgaeredményrôl, szintén az MKIK küld tájékoztatást az elnököknek. A sikeres vizsga megléte delegálás szempontjából elônyt jelent, hisz a kamara azon elnököket küldi vizsgára, akik eredményes minimumvizsgával rendelkeznek. A megyében 80 elnök részvételével zajlott a minimumvizsga.

Végzôsöknek járó szabadság

Változásban a szakképzés

A tanulót a tanulmányokat befejezô szakképesítési vizsga elôtt, a vizsgára való felkészülés céljára 10 nap felkészülési idô illeti meg. A felkészülési idôt a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni a tanév szorgalmi idejének befejezô napja (április 29.) és a záró szakképesítési vizsga utolsó napja között.

A felkészülési idô kiadásánál a heti pihenônapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Amennyiben ballagás után a tanuló nem egyezteti a szabadság idejét, és nem jelenik meg a gyakorlati képzôhelyen, az igazolatlan hiányzásnak minôsül.

Szakképzési konferenciát szervezett a Baranya Foglalkoztatási Paktum. A konferencián résztvevôk tájékoztatást kaptak a szakképzés folyamatban lévô változásairól.

A fórum fô témája a szakképzés hazai, illetve Baranya megyei helyzete volt. A konferencián megjelentek az iskolák képviselôi és a gazdasági élet szereplôi. A résztvevôk megismerkedhettek a szakképzésben történô rendszerfejlesztésekkel, a kamara gondozásában lévô 40 szakma módszertani újításaival és a duális szakképzés megerôsítését érintô intézkedésekkel.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Újabb lépés a hatékonyabb szakképzésért Az új kormányprogram alapján, mely a szakképzés tekintetében a duális képzést támogatja, újjá kell építeni a hazai szakképzést. Ezzel összhangban sürgetô probléma a szakmai követelményrendszer átalakítása, melyben kiemelkedô szerepet kapott a gyakorlati képzés.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) összesen 125 szakképesítés szakmai tartalomszabályozását kapta meg a kormánnyal kötött megállapodás alapján.

A 125 szakképesítés közül 48 szakképesítésben 2011. januárban megkezdôdött a szakmai dokumentációk (szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok) felülvizsgálata, fejlesztése. A munkát 4 fôs szakértôi csoportok végezték és az elkészült dokumentációkat országos véleményezésre bocsátották.

A formai lektorálás után felkerültek a kamara (www.isziir.hu) internetes információs rendszerébe, ahol az interaktív fórum keretében bárki véleményezhette az anyagokat. Az MKIK részérôl minden érintett iskola, illetve gazdálkodó szervezet értesítést kapott a véleményezés lehetôségérôl.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 48 szakmában érintett iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel vitafórumot szervezett építôipar, kereskedelem, vendéglátás és gépipar szakmacsoportban. A vitafórumok tapasztalatai, illetve az ott elhangzott javaslatok és vélemények a szakértôkhöz kerülnek, hogy beépíthessék azokat a végleges anyagba.

Fontos a jó gyakorlati képzôhely!

Azok a tanulók, akik szeptembertôl kezdik meg a szakmai gyakorlati képzést, már most biztosíthatják gyakorlati helyüket, amennyiben megkötik tanulószerzôdésüket. Így lehetôség nyílik a legalkalmasabb gyakorlati képzôhely kiválasztására, és a szükséges adminisztráció lebonyolítására. A tanulószerzôdést a cég a tanulóval köti és az illetékes területi gazdasági kamara hitelesíti.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

BARANYAI GAZDASÁG

A „tyúk vagy a tojás” kérdése a hazai (helyi) kkv-k szemszögébôl A kis- és középvállalkozások minden gazdaságban fontos szerepet töltenek be. Így van ez Magyarországon és Pécsett is. Ezzel a megállapítással általában mindenki egyetért. Abban már eltérôek az álláspontok, hogy mit kellene tenni, hogy az említett szerepet sikerrel teljesítsék.

Az elmúlt hetekben több nyilatkozat jelent meg a kkv-kal kapcsolatban. Két olyan eset volt, amellyel érdemes foglalkozni.

Ezek közül az elsô szûkebb pátriánkban, Pécsett történt, a másik egy országos felmérés alapján született.

kkv-k technológia fejlesztését segítô „sláger” pályázat esetében a 50%-ról 40-re csökkent a támogatási arány, vagy a regionális pályázatoknál a dél-dunántúli vállalkozások támogatása 20%-ponttal marad el az alföldi régiók támogatottságától.

A pécsi gazdaságfejlesztési elôirányzat szerint a támogatás csak olyan fejlesztéshez vehetô igénybe, amelyik beruházással jár, többletterméket állít elô és biztosítja a foglalkoztatott létszám megtartását vagy bôvítését. Az egy projektre jutó támogatás nem lehet több a projekt költség 15%-ánál, tehát közel 6-szoros tôkét

reskedelmi Kamara elnöke „rámutatott, hogy a minôségre felkészülés már önmagában sokba kerül. Ezt sok magyar kkv nem tudja megfizetni. Ehhez járul még a menedzsment felépítése, amelynek jelentôségét sok cég nem is érti”.

Azt a véleményt, amit a kutatás vezetôje elmondott, a hírt kommentáló gazdasági vezetôk mintha meg sem hallották volna: „a nagy cégek, amikor letelepednek Magyarországon, általában hozzák magukkal a beszállítókat is. Ôk lesznek az elsô szinten, mivel komplett egységeket szállítanak. A magyar cégek rendszerint a

mozgat meg. A projektek megvalósítását követôen megközelítôleg hasonló éves teljesítménynövekedéssel is lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy 7-8 év alatt az iparûzési adó többletbevételébôl megtérül egy ilyen támogatás. És akkor nem számoltunk még a közvetett elônyökrôl, például a kifizetett segélyek összegének csökkenésével, vagy az SZJA bevételek növekedésével. A kérdés tehát az, hogy támogassunk, a több adó beszedése érdekében vagy elôbb szedjünk adót, majd – ha jobb idôk járnak az önkormányzatra – támogassuk a vállalkozásokat?

harmadik szinten kapcsolódhatnak be a beszállítói láncba, itt viszont kicsi a nyereség, ebbôl nehéz tovább lépni”.

Kétségtelen, ez is a tyúk és a tojás esete. A hazai kkv-k többsége 20 éve a harmadik vonalban szerepelhet, alacsony jövedelem mellett. Nem tud felkészülni a „minôségre”, sôt napi gondjai miatt a „menedzsment felépítésének jelentôségével” sem tud foglalkozni. A megoldás: tartsuk továbbra is a harmadik vonalban a hazai vállalkozásokat és örüljünk, hogy mások a magas jövedelem birtokában felvilágosítják ôket arról, hogy mit nem tudnak? Vagy találjuk meg azt a megoldást, ami ezen az állapoton javít? Ehhez azonban másfajta összefogásra és irányításra van szükség.

Mégsem kaptak „ajándékot” a pécsi vállalkozások?

Tavaly februárban Pécs Város 2010. évi költségvetésének elfogadása során a kamara által javasolt gazdaságfejlesztési elôirányzatot 30 millió Ft-os 2010. és 70 millió Ft-os 2011. évi összeggel a testület elfogadta. A pályázati felhívást és a projekt adatlapot „rapid”-nak nem nevezhetô sebességgel novemberben tette közzé az önkormányzat a honlapján. Információink szerint azóta közel tucatnyi pályázat be is érkezett.

A nyilvánosságra került hírek szerint mégsem kapnak támogatást a vállalkozások. A tavalyi és az idei költségvetésben szereplô forrásokat más – nyilván fontosabb – területek problémáinak megoldására kívánja átcsoportosítani az önkormányzat. (A megjelölt területek között szerepeltek a közalkalmazotti juttatások, azóta azonban az önkormányzat ezt az igényt elutasította.)

Az önkormányzat képviselôje hozzátette azt is, hogy a vállalkozók jobb tájékoztatásával az új Széchenyi Tervben rejlô lehetôségekkel pótolják az elvonásra kerülô forrásokat. Kétségtelen, minden rendszeren lehet javítani, így a tájékoztatáson is. Tapasztalatunk viszont az, hogy vállalkozások többsége nem az információk hiánya miatt nem élt a pályázati lehetôségekkel. A feltételek teljesítésével – elsôsorban a saját forrás és az elôfinanszírozás biztosításával – voltak problémáik. Ez a helyzet nem javult, sôt romlott. Például a

Elenyészô a támogatható kkv-k száma Magyarországon A Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány felmérési eredményeinek ismertetése kapcsán a Német Magyar Ipari és Ke-

A hivatkozott cikkek és további információk a www.pbkik.hu oldalon találhatók.

12

EGYÜTTMÛKÖDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Megalakult a Gépipari Klaszter A Dél-Dunántúl nyomott gazdasági helyzetén kíván segíteni a klaszteresedés, azaz az egyes szereplôk érdekszövetségbe tömörülése. Az utóbbi években több összefogás is létrejött a régióban, a szeptemberben hatályba lépô új kamarai törvényben már rögzítik is a klaszterek segítését – többek között ez is elhangzott a Dél-dunántúli Gépipari Klaszter létrejöttekor.

Az új érdekszövetség 16 régiós gépipari céget, valamint két egyetemet tömörít.

— Felismertük helyi gépipari cégek, hogy az együttmûködésben nagy erô rejlik, és összefogással bizonyos kihívásoknak jobban meg tudunk felelni – mondja a klaszter céljairól Jakabucz Ildikó elnök, a Hauni Hungária Kft. ügyvezetô igazgatója. — Ilyen például az oktatás, képzés, szakképzés, ebben a témában már most is folyik egy projektünk, de további témákat is azonosítottunk az elôkészítés során: például közös fellépés a beszállítók felé, együttes marketing a vevôi piacok irányába valamint az innováció. Már folyik a munka, ugyanis tavaly ôsszel több helyi gépipari céggel összefogva elindítottunk egy közös kísérleti projektet a kamara koordinálása alatt, amely projekt a minôségi gépipari szakképzést tûzi ki maga elé célul.

Az érdekszövetséget 16 régiós gépipari cég hozta létre, csatlakozott két felsôoktatási intézmény és érdeklôdnek iskolák is. Áman Mihály, a komlói TeGaVill Kft. ügyvezetôje azért döntött az együttmûködés mellett, mert van pozitív tapasztalat más szervezôdésekkel kapcsolatban.

— Tagja vagyunk más szövetségeknek is és én úgy látom, hogy ezeknek a tömörüléseknek lesz meg a jövôje. Részint fontos az információcsere, másrészt pedig egy szakmai körön belül azonosak az érdekeink, így például a továbbképzés, szakmunkásképzés problémakörével nagyon keményen küzd mindegyikünk, vagy a mérnökképzéssel, amely – hasonlóan a szakmunkás képzéshez – nehézkes. Egy klaszterben lehetôség nyílik a közös beszerzési, értékesítési csatornák elôkészítésére, pályázatokra, fejlesztési pályázatokra és közös munkák elôkészítésére, amit szintén nem szabad elhanyagolni. Az alakuló megbeszélések már azt mutatták, hogy igenis megvannak a komoly közös érdekeink és ezeken belül kialakíthatók azok a kis munkacsoportok, amelyek aktívvá tehetik a mûködésünket.

A Dél-Dunántúlon már több érdekszövetség is mûködik, sikerrel. A régió sajátos gazdasági helyzetébôl adódóan az összefogás a jövô egyik útja – véli dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára.

— Nyugat-Európában már láthatóan jól mûködnek a klaszterek, hiszen a kis- és középvállalkozások hálózatosodás nélkül képtelenek fennmaradni ebben az ôrült versenyben. A gépipar különbözô ágazatai jelentik a jövôt, tehát mindenképpen generálnunk kell a gépipari vállalkozások együttmûködését, hogy olyan mûszaki fejlesztések valósuljanak meg, amelyeket mindnyájan fel tudnak használni. Ennek nagy jelentôsége van a térségben, hiszen ez azt jelenti, hogy gazdagodunk, jobb béreket lehet adni, nagyobb lesz a kapitalizáció és több adót tudnak fizetni a cégek.

— Több területen alakult ilyenfajta érdekszövetség az elmúlt években itt a Dél-Dunántúlon a

kultúrától kezdve a környezetiparig, hogyan lehetne ezeknek a mûködését összefogni?

— Mindegyik lényegében ugyanarra a célra jött létre, hogy az adott szektorban tömörült kisés középvállalkozások versenyképességét javítsa. Nyilván egy idô után felmerül annak az igénye, hogy miként lehet koordinálni, illetve a jó gyakorlatokat hogyan lehet elterjeszteni egymás között.

A szektorok közötti együttmûködés kialakítása pl. a kulturális ipar, ipari dizájn területén és mondjuk a gépipar vagy más területen nagyon fontos versenyképzési tényezô, tehát a klaszterek közötti együttmûködést is segítenünk kell. A kamara mindenképpen létre akar hozni a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karával egy módszertani központot, ahol olyan szakembereket tudunk alkalmazni, akik segítik a klasztereket e téren és reméljük, hogy ezen keresztül növekedni fog a térség versenyképessége is.

Klaszterben a kesztyûsök Sokan mondogatják még ma is, talán jó ritmusa miatt az egykori reklámszlogent: ez mind, mind pécsi kesztyû, pécsi kesztyû – nos, ezt szeretnék a köztudatba visszahozni azok a pécsi kesztyûs cégek, amelyek érdekszövetséget hoztak létre. Felismerték, hogy együtt nagyobb eséllyel tudják növelni versenyképességüket, olcsóbban szerezhetnek be alapanyagokat és a leendô kesztyûs szakmunkások képzésében is eredményesebben léphetnek fel.

— Idén 150 éves a pécsi kesztyûgyártás, ennek a súlya segített minket abban, hogy rájöjjünk: együttmûködve könnyebb lesz – foglalja össze a klaszterbe szervezôdés okát Marczi Gábor, a Pécsi Kesztyû Klaszter elnöke, a Gant Pécsi Kesztyû Kft. ügyvezetôje. — Pécsett nagyon sok kesztyûs cég volt, a rendszerváltás után 28 országos kesztyûs cégbôl 27 pécsi volt. Mára egy kicsit elfogytak, de még mindig van 8 olyan vállalkozás, amely effektíve nap mint nap itt gyártja az elsô ❱❱

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Dél-Dunántúli Gazdaság osztályú kesztyûket a városban. Tízen alakítottuk ezt a klasztert azért, hogy ismét régi fényében tündököljön a pécsi kesztyû mint márkanév és mint tevékenység.

Az érdekszövetség az alapanyagok közös beszerzésében, az eladásban a termékek reklámozásában, az együttes pályázásban, valamint a kesztyûs szakma fennmaradásában fogalmazta meg céljait. Létrehoznának egy kesztyûs múzeumot, és szeptemberben közös ünnepségen emlékeznek meg a pécsi kesztyû elmúlt 150 évérôl.

Emellett a kissé háttérbe került kesztyûs szakma számára szeretnék megnyerni a fiatalokat, hiszen ma kevesen választják ezt a hivatást.

— Azt tervezzük, hogy kicsit fiatalosítjuk a dolgozói image-ünket, többször kitelepülünk különbözô rendezvényekre és bemutatjuk ott helyben a gyártó tevékenységet. El fogjuk magyarázni, hogy mi az a sok apróság, trükk, tudáshalmaz, ami a pécsi kesztyût pécsi kesztyûvé és teljesen egyedülállóvá teszi a világon. Szükség van a

szakképzés megújítására, mert most olyan dolgozóink vannak, akik régóta elkötelezôdtek e bôripari szakma iránt. Aki egyszer megérzi a bôr illatát, nagy valószínûséggel itt ragad, ám ahhoz, hogy az illatot egyáltalán megismerje, meg kell mutatnunk számára. Emelnünk kell ennek a munkának a presztizsét, mert tényleg baj van – fejti ki jövôbeni terveiket Marczi Gábor.

A Pécsi Kesztyû Klaszter egyik tagja, Hornicz Bernadett, a Szom-Hor Kesztyûgyártó Kft. ügyvezetôje úgy véli: együtt többre mennek, mint az egyes vállalkozások külön-külön.

— Mindenkinek fontos az érvényesülés, hiszen gyártó cégek vagyunk, alapvetôen a kesztyûgyártáshoz értünk, az önálló érdekérvényesítô képesség az ilyen kis- és középvállalkozásoknál lényegesen kisebb, mintha érdekszövetsége tömörülnének. Például a cégek közös céljai között szerepel a szakképzés megújítása, amihez az egyes vállalkozások önállóan nem elegendô-

13

EGYÜTTMÛKÖDÉS ek, szükségünk van az állami szervezetek, önkormányzatok, intézmények, az iparkamara támogatására. Úgy gondolom, hogy könnyebben lehet megnyerni az ô támogatásukat egy együttmûködés keretén belül.

— Mennyire életidegen egy mûködô vállalkozás számára az, hogy akik eddig egymás versenytársai voltak, most a partnerei lesznek?

— Igen, ez egy érdekes ellentmondás. Ezek a cégek ugyan egymásnak konkurenciái, de a kesztyûgyártó cégek mindig is – ami óta létezik kesztyûsség – együttmûködnek. Ezeknek a cégeknek a tulajdonosai annak idején még a régi Hunor Kesztyûgyár életében munkatársak voltak és a mai napig, ha bárkinek alapanyag- vagy kapacitásbeli problémái vannak, teljes nyugalommal tudja felhívni a másik céget és tudnak együtt mûködni. Ez most is megvan, igazából most csak papírra vetettük és kibôvítettük az összetartozásunkat.

A Dél-Dunántúlon több mint 10 érdekszövetség – klaszter – alakult az elmúlt években. Mint dr. Síkfôi Tamás, a Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára mondja, ez az egyik útja a gazdaság élénkítésének, ezzel növelhetô a vállalkozások versenyképessége.

— A világgazdaságban óriási verseny dúl, amiben az erôfölénnyel visszaél minden multinacionális cég. A gazdaságot, a társadalmat hátukon hordozó kisebb és közepes vállalkozások sehogy másképp nem lesznek versenyképesek, nem tudnak életben maradni, fejlôdni, foglalkoztatni, csak ha ilyen érdekszövetségekbe – klaszterekbe – tömörülnek, harmonizálják mindazt, amit tudnak, megtalálják azokat a szinergiákat, ahol egymást tudják segíteni ebben a versenyben.

— Gazdasági tekintetben hogyan határozható meg ezeknek az együttmûködéseknek az eredménye?

— Minden pénzben mérettetik meg a piacon, ezek az együttmûködések révén piacbôvülés várható, hiszen a vállalkozások újabb piacokat tudnak meghódítani, magasabb jövedelmezôségû termékeket tudnak bevezetni, csökkenteni tudják a költségeiket, megfelelô szakember utánpótlást tudnak biztosítani – ez bizony pénzben mérhetô. Ha nô a jövedelmezôségük, versenyképességük, akkor fejlôdik a város, ha a helyi ipar ezen a téren nem tud elôre lépni, akkor a város le fog épülni.

Fodrász és kozmetikus versenyek A közelmúltban három városban, Budapesten, Miskolcon és Keszthelyen versenyeztek pécsi fodrászok és kozmetikusok.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával Miskolcon a már hagyományos Nemzetközi Kézmûves Kupán Kocsmár Gréta és Kuruc Gyöngyi kozmetikusok 5. és 6. helyezést értek el. Férfi fodrászatban klasszikus hajvágásban Lajos Zsolt Krisztián I. éves tanuló 6., míg Szlavinics Éva II. éves tanuló kreatív konty fésülésben a középmezônyben végzett. Ugyanitt felnôtt kategória, kreatív konty fésülésben Érdi Krisztián szintén a középmezônyben végzett.

Budapesten Gunszt Ildikó a REVLON versenyen igen elôkelô végzett. A verseny érdekessége, hogy egy modellen három frizurát kellett fésülni.

Keszthelyen is sikeresek voltak a pécsi versenyzôk. Szabó Károly I. éves tanuló divathajvágásban III. helyezést, Mihálka Zsófia I. éves tanuló Marcell hullám fésülésben I. helyezést, míg Asztalos Nikoletta II. éves tanuló konty fésülésben IV. helyezést ért el.

Gunszt Ildikó Keszthelyen is kitett magáért, mert a „Balaton hullámai” fantázia konty fésülésével a II. helyen végzett.

Remélhetôleg a jelen és jövô versenyzôi a régi pécsi hagyományokhoz híven hasonló és egyre több versenyen végeznek a dobogón ezután is.

14

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A hónap témája: A gazdasági kormányzás megerôsítése az Európai Unióban A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság óta az Európai Unió egyik legfontosabb célkitûzése a gazdaság talpra állítása és annak szilárd alapokra helyezése. Ehhez szorosabb gazdasági kormányzásra és szigorúbb felügyeletre van szükség. Az Európai Bizottság 2010 szeptemberében hatos jogszabálytervezetet terjesztett elô a költségvetési és makrogazdasági politikák koordinálásának megerôsítésére, valamint az euróövezet tagállamai is további intézkedéseket tesznek az úgynevezett „Európaktum” (eurót védô stabilitási paktum) keretében. Ezek a kezdeményezések illeszkednek a 2011 januárjában indult elsô európai szemeszter menetrendjéhez, mely alapján a tagállamoknak nemzeti költségvetésüket az európai uniós gazdasági célkitûzésekhez kell igazítaniuk. Az uniós válságcsomagot és az Európaktumot a márciusi Európai Tanács ülésen jóváhagyták az uniós állam- és kormányfôk.

A hatos jogszabálytervezet célja a tagállami költségvetési fegyelem fokozása és a gazdaságpolitikák szélesebb körû felügyelete az Európai Unión belül. A hat javaslat közül négy az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának reformjával foglalkozik, és az eddigi legmélyrehatóbb változásokat eredményezi az euró 1999-es bevezetése óta. A fennmaradó két javaslat az Unión belüli makrogazdasági egyensúlytalanságok megszüntetését célzó új eszközök kialakítására irányul.

A Stabilitási és Növekedési Paktum megerôsítése A Stabilitási és Növekedési Paktumban elôírt kötelezettségek közül eddig elsôsorban a költségvetési hiánycél betartására törekedtek, miközben háttérbe szorultak az államadósságra vonatkozó szabályok.

Ezért a hatos jogszabálycsomagban megfogalmazott javaslatok a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek az adósságcsökkentésre. Ami az államadósság mértékét illeti, korábban a Bizottság és a Tanács elnézte, ha a tagállamoknak a GDP arányában meghatározott államadóssága tartósan jóval 60 százalék fölé emelkedett. Az új javaslatok az eddiginél szigorúbban megkövetelik az adósságcsökkentést, például – egyéb releváns tényezôk figyelembevétele mellett – bevezetik az úgynevezett 1/20-os szabályt. Ez azt jelenti, hogy ha egy ország államadóssága átlépi a 60 százalékos határt, akkor azt évente olyan mértékben kell csökkentenie, amely megfelel az államadósságnak a GDP 60 százalékát meghaladó része 1/20ának, például 80 százalékos adósságráta esetén évente 1 százalékponttal. A reform a szankciók alkalmazásának kiterjesztése révén szigorítaná a paktumot. A tagállamokkal szemben szankciókat alkalmazhatnának például abban az esetben, ha jelentôs mértékben eltérnek a középtávú költségvetési célkitûzésük megvalósításához megállapított kiigazítási pályájuktól. Az államháztartással kapcsolatban az új szabályozás erôsíteni kívánja a megelôzô jelleget. Arra ösztönzi a tagállamokat, hogy középtávon az államháztartási egyensúly elérésére törekedjenek. Így az egyensúlytól való távolodás pénzügyi szankciókat vonna maga után akkor is, amikor a hiány még nem lépte át a hazai össztermék (GDP) 3 százalékában meghatározott felsô határt. Gazdaságpolitikai felügyelet A jogalkotási csomag két rendelettervezete a

tagállami gazdaságpolitikák felügyeletének kiszélesítését célozza, és az Unió fennállása óta elôször teremt keretet a tagállamok makrogazdasági egyensúlyi problémáinak szisztematikus nyomon követésére és kezelésére. A javaslat értelmében monitoring rendszer épül ki a külsô és belsô egyensúlytalanságok figyelésére, és amennyiben bebizonyosodik, hogy ilyen helyzet állt elô, a Tanács az érintett tagállamot felkéri, hogy készítsen programot a probléma kezelésére, majd számon is kéri az intézkedések végrehajtását. A csomag egyik jogszabálya a költségvetési tervezésre vonatkozó legjobb európai gyakorlatok megosztását is elôírja. A tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei 2011. március 15-én közös politikai álláspontot (úgynevezett „általános megközelítést”) fogadtak el a hatos jogszabálycsomagról, így a Magyar EU Soros Elnökség megkezdheti az egyeztetéseket az Európai Parlamenttel. A magyar elnökségi program egyik prioritása, hogy a félév végére intézményközi politikai megállapodás jöjjön létre a hatos jogszabálycsomagról.

„Európaktum” Szintén a gazdasági koordinációt kívánja erôsíteni az „Európaktum”, melynek fôbb elemeirôl 2011. március 11-én állapodtak meg az euróövezet állam-, és kormányfôi. A korábban „Versenyképességi Paktum”ként elnevezett megállapodás keretében az egységes valutát használó országok egy sor, alapvetôen nemzeti hatáskörbe tartozó, de a versenyképesség szempontjából fontos területen pótlólagos vállalásokat tesznek, minden eddiginél magasabb szintre emelve a gazdaságpolitikai koordinációt. Az euróövezeten kívüli tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt a kezdeményezésben. A paktum négy szakpolitikai területet és négy célt állapít meg, amelyben az euróövezet tagállamainak koordinálniuk kell politikájukat: versenyképesség fokozása, foglalkoztatás ösztönzése, államháztartás fenntarthatóságának biztosítása és pénzügyi stabilitás megerôsítése. Bár a tagállamok maguk döntenek saját intézkedéseikrôl és szakpolitikai eszköztárukról, a paktum ajánlásokat fogalmaz arra vonatkozóan, hogy a fent említett célok milyen módon érhetôk el. Felkéri például a tagállamokat, hogy a bérmegállapítás kereteinek, illetve a bérek indexálási mechanizmusainak kiigazításával reformálják meg bérpolitikájukat, vezessenek be reformokat a munkaerôpiac területén, vizsgálják felül adópolitikájukat, valamint biztosítsák a nyugdíjak és az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatóságát. A paktum rámutat a

társasági adóra vonatkozó tagállami politikák nagyobb fokú összehangolásának szükségességére is, amelynek révén a társasági adóalap harmonizációja az adómértékek harmonizációja nélkül valósulhatna meg. Emellett strukturált megbeszélésekre lenne szükség a negatív hatású adózási gyakorlatok elkerülése, valamint az adócsalás és az adókijátszás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében. Az állam- és kormányfôk márciusi csúcstalálkázóján az eurózónán kívüli tagállamok közül Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia jelezte, hogy önkéntesen csatlakozna a kezdeményezéshez. NagyBritannia, Svédország és Csehország egyelôre távol marad, és Magyarország sem csatlakozik egyelôre az Európaktumhoz, mert fenn kívánja tartani a függetlenségét az adórendszer kérdésében.

Források és további információk Gazdasági kormányzást megerôsítô hatos jogszabály: Az Európai Bizottság hatos jogszabálycsomag javaslata: http://ec.europa.eu/economy_finance/articles/eu _economic_situation/2010-09-eu_economic _governance_proposals_en.htm http: //europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do? reference=IP/10/1199&format=HTML&aged =1&language=HU&guiLanguage=en

Beszállítói partnerkeresés Asztalosipari és/vagy bútorkárpitos üzem Kapacitásaink bôvítése érdekében hosszú távú együttmûködést szeretnénk kötni egy magyarországi asztalosipari vagy bútorkárpitos vállalkozással. A cég által gyártott bútorok magánlakásokban (háló-, ebédlô-, nappali- és fürdôszoba berendezések) valamint irodai környezetben kerülnek felhasználásra, Európa-szerte. A kárpitozási munkafolyamatok székek és kárpitozott bútorok szakmai kivitelezési munkáira terjednek ki. A keresett üzem elképzeléseink szerinti nagysága 5-20 fô. A kapcsolattartás nyelve német, akár tolmácsolás útján.

Kontaktszemély: Fr. Maria HÖSCH Höschdesign GmbH, Tischlerei Shopstyle Unterweißenbach 174. A-8330 Feldbach Tel.: +43 (0)3152 3492-0 Fax: +43 (0)3152 3492 4 Homepage: www.hoeschdesign.at E-Mail: office@hoeschdesign.at www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-186

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZIGETVÁRI MELLÉKLET

15

A tervek között szerepel ipari park létesítése A város számít a helyi vállalkozókra

Negyedévente közös fórumokat szervez a város vezetése és a kamara helyi szervezete Szigetváron. Eddig két alkalommal találkoztak egymással a város vezetôi és a vállalkozók, amelynek keretében egyebek mellett szó volt az elkövetkezendô esztendô feladatairól, kiemelt helyen a helyi vállalkozásokat, cégeket érintô fejlesztések.

— Több területen is megpróbáljuk elindítani a gazdaság fejlesztését – kezdi beszélgetésünket Kolovics János, Szigetvár polgármestere. — Nagy problémát jelent azonban, hogy a városnak nincs ipari parkja, éppen ezért elsô lépésben ennek létrehozását tûztük ki célul a vasút és a déli elkerülô út határolta részen. Kialakításához már megkezdôdött a földek átcsoportosítása. Azért döntöttünk e hely mellett, mert logisztikailag számos elônyt rejt magában, az M6-os és az M69-es utak határig való megépítését követôen ugyanis azok metszéspontjába kerül.

Mint elmondta, a 400 hektáron kialakításra kerülô ipari parkban kedvezô feltételekkel tudnak majd területeket ajánlani a betelepülô vállalkozásoknak. Mindezt az teszi lehetôvé, hogy az épületek, telephelyek fûtését termálvízzel, áramellátását pedig alternatív energia felhasználásával oldják meg.

A tervek szerint egy 6 MW teljesítményû napkollektorral, valamint egy úgynevezett pirolízis – használt gumik, mûanyag elégetésével áramot termelô erômûvet építenek.

— A fejlesztésekhez pályázati forrásokat kívánunk felhasználni – folytatja tovább Szigetvár elsô embere. — E mellett arra is nagy hangsúlyt helyezünk, hogy a városban az újonnan induló beruházások helyi vállalkozók közremûködésével valósuljanak meg. Olyan esetekben, amikor közbeszerzési eljárás miatt árverseny alakul ki az egyes pályázók között, megvizsgáljuk, hogy a helyi vállalkozók által befizetett iparûzési adó mennyiben befolyásolja az ajánlatukat.

Kolovics János kitért arra is, a város fejlôdésének másik kitörési pontja a turizmus lehet. Már folyik a komplex turisztikai program kidolgozása, amelyben Szigetvár történelmére, a gyógyfürdôre és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt.

— A Sziget Víz Kft. ismét többségi önkormányzati tulajdonba került, ezzel a fejlesztések elôl elhárultak az akadályok. A kórház is ismét a városé, ennek köszönhetôen a gyógyfürdô és az egészségügyi intézmény tevékenységét egy egységként tudjuk kezelni. Az Új Széchenyi Terv nyújtotta lehetôségeket is ki tudjuk így használni, a rehabilitációs program megvalósításához pályázunk meg forrásokat. Három területen – mozgásszervi, neuro-pszicho-

A rovat támogatói:

lógiai és kardio-vascularis – tervezzük a magasabb szintû szolgáltatások bevezetését. E mellett nem mondtunk le a gyógyszálló építésérôl sem. A várat pedig júniustól szintén mi mûködtetjük. A felújítást tovább folytatjuk, a visszalévô két bástya helyreállítására tudomásom szerint a szükséges forrás, a 160 millió forint rendelkezésre áll – fejezi be beszélgetésünket.

Szigetváron és térségében a vállalkozások küzdenek a talpon maradásukért. A fához, bôrhöz kapcsolódó ipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül, ugyanis a saját elôállítású termékekre egyre kisebb a kereslet, a bérmunka pedig hosszú távon nem jelent biztonságot. A mezôgazdasági termelôk is egyre kilátástalanabbnak látják a helyzetüket. A kereskedôk között pedig azok helyzete erôsödött meg, akik a közvetlen környezetük ellátásában töltenek be fontos szerepet.

— Az új városvezetéssel sikerült jó kapcsolatot kialakítani – mondja Horváth László, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szigetvári elnöke. — Már több olyan fórumra is sor került, amelyen a város vezetôi ismertették az elképzeléseiket. Azt tapasztaljuk, hogy nyitottabb a mostani város a korábbinál, s jobban számítanak a helyi és térségi vállalkozásokra a terveik megvalósításában.

A jövôben egy új irány is megjelenik a térség gazdaságfejlesztésében.

Szigetvár az elkövetkezendô idôszakban Törökország felé ezen területen is nyitni szeretne. Ennek érdekében az elkövetkezendô idôszakban küldöttség utazik Trabzonba, hogy az együttmûködési megállapodás új alapokra történô helyezésérôl tárgyaljanak. Az elsôdleges cél a kulturális és gazdasági kapcsolatok újragondolása. Egyebek mellett tárgyalásokat folytatnak a gyógyfürdôhöz kapcsolódó szállodafejlesztésrôl, valamint a vár hasznosításáról.

— A vállalkozók is kezdik belátni, párbeszédre van szükség köztük és a város vezetése között, a fórumok is ezt a célt szolgálják. Míg a korábbi években a város vezetése nem igazán számított a kamarára, a mostani figyelembe veszi a javaslatainkat. Nagy elôrelépést jelentene, ha ennek eredményeként egy éven belül konkrét eredményekrôl is számot tudnánk adni, de már az is nagy elôrelépésnek számít, hogy az új városvezetéssel le tudtunk ülni, s meg tudtuk vitatni a vállalkozásokat érintô, a város helyzete miatt kialakult problémákat. Egyebek mellett arról, hogy kevesebb pályázati forrásra számíthat a város, ami kihat a beruházásokra, fejlesztésekre is – fejezi be beszélgetésünket Horváth László.

16

SZIGETVÁRI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tracker Kft. – Autójavító 73/311-630, 73/413-780 Jármû javítás, mûszaki vizsgáztatás, mûszaki vizsgára felkészítés, eredetiség vizsgálat.

— Minden típusú személygépkocsi, tgk., pótkocsi javítása, karbantartása, mûszaki vizsgára történô felkészítése.

— Autóvillamossági szerelés, karosszéria javítás Motorkerékpárok, személygépkocsik és kistehergépkocsik 3500 kg össztömegig, 3500 kg össztömeg felett tehergépkocsik, pótkocsik, autóbuszok, mg-i vontatók és lassújármûvek helyben történô vizsgáztatása.

— Minden jármû eredetiség vizsgálata.

— Hibakód kiolvasása, törlése.

7900 Szigetvár, Dencsházai u. 1. Nyitva: H-P 7-12, 13-16

Szolgáltatásaink: víz-csatorna építés ● útépítés, hídépítés ● tereprendezés, parkosítás ● alap-, pince kiásás ● gépi és kézi földmunka ● aszfaltozási munkálatok ● útfúrás, sajtolás, rakétázás ● ipari söprés Földmunkagépek bérbe adása tapasztalt gépkezelôkkel.

7900 Szigetvár, Zárda u. 1. Tel.: (20) 9644-742

Dél-Dunántúli Gazdaság Egyedi ízhatást eredményezô barrique hordók fejlesztését kezdte meg Szigetváron a Trust Hungary Zrt. pályázati úton elnyert uniós források felhasználásával. A borászatok nagy érdeklôdéssel várják az eredményeket.

17

SZIGETVÁRI MELLÉKLET

A Trust Hungary Zrt.-t, Szigetvár egyik meghatározó vállalatát, csaknem két évtizeddel ezelôtt alapította Molnár László amerikai üzletember. Az elsô idôkben, hét éven át, kizárólag eladásra szánt hordódongákat készítettek. A boroshordók, elsôdlegesen barrique hordók gyártása 1999ben kezdôdött, amelynek igazán nagy lendületet a 2000-ben Molnár László, és a világ egyik legjelentôsebb hordógyártó vállalatbirodalmának tulajdonosa, Jean Francois között létrejött megállapodás adott, amelynek eredményeként a technológiai fejlesztések mellett felgyorsult a Szigetváron gyártott hordók világpiaci bevezetése is.

Az eltelt években a minél magasabb színvonal elérése érdekében folyamatosan fejlôdött a cég. A hordógyár 1999-ben épült Szigetvár-Becefán, rá egy évre elkészült a készáru raktár és dongaszárító. Öt évvel ezelôtt hagyta el az üzemet a százezredik hordó.

Több pályázaton is sikerrel szerepeltek, egyebek mellett 2007-ben az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programja keretében a Hordógyártás fejlesztése és a környezetterhelés csökkentése címen beadott pályázatukkal 54.219.000 forint támogatást nyertek el. A pályázati források felhasználásával környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre, korszerûsítették a technológiát, valamint jelentôs informatikai fejlesztésre is sor került.

Irányított aromájú hordók Szigetvárról

Az elmúlt esztendôben döntött úgy a tulajdonos a cég vezetôivel közösen, hogy a további kapacitásbôvítés, illetve telephelyfejlesztés helyett olyan újdonsággal, innovációs fejlesztéssel jelennek meg a piacon, amellyel megelôzhetik a versenytársaikat. Olyan speciális igényt céloztak meg, amellyel nemcsak növelhetik a termékeik iránti keresletet, de azokat még magasabb színvonalon kínálhatják a partnereiknek. Ennek érdekében olyan irányított aromájú hordók kifejlesztését kezdték meg, amelyeket egyes borfajtákhoz, évjáratokhoz, valamint eltérô ízlésvilágokhoz tudnak ajánlani.

A program könnyebb megvalósíthatósága érdekében pályázatot nyújtottak be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív programjára Irányított aromaanyagú barrique hordógyártás módszerének és technológiájának kifejlesztésére címmel. A pályázaton sikerrel szerepeltek, s a fejlesztések megvalósítására 34.875.000 forint támogatást nyertek el, amelynek felhasználásával már megkezdôdött a munka. A borászatok közül, amelyek tudomást szereztek róla, vagy már részesei a kutatásnak, vagy részt kívánnak venni az elképzelések megvalósításában, az ehhez vezetô kísérletekben.

Trust-Hungary Zrt. 7900 Szigetvár, Dencsházai u. 12.

Tel.: 73/510-201

A SZIGET-VÍZ Korlátolt Felelôsségû Társaság fô feladata az önkormányzati tulajdonú vízmûvek, csatornahálózatok, szennyvíztisztító telepek üzemeltetése. Jelenleg 92 települést 64 vízmûrendszeren keresztül lát el egészséges ivóvízzel, valamint 4 szennyvíztisztító mû segítségével 7 település kommunális eredetû szennyvizének elvezetését, tisztítását végzi. A társaság fô célja a biztonságos ivóvízellátás és a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, valamint a tulajdonos önkormányzatokkal való együttmûködés. Munkaadóként fontosnak tartja a foglalkoztatottság fenntartását, a munkavégzés során pedig a környezetvédelem szerepét.

Jelenleg az ügyfélkapcsolatok és az ügyintézés terén megfogalmazódott fogyasztói igényeknek való megfelelést tartja legfôbb feladatának, melynek érdekében átszervezte ügyfélszolgálati tevékenységét. A csekkes számlafizetési lehetôség mellett kéthavi számlázási rendszer került kialakításra. Az ügyeiket interneten intézô ügyfelei részére lehetôséget biztosít elektronikus számla igénylésére, mely a kényelmen túl környezetbarát is. Honlapján további

ügyintézési funkciók is bevezetésre kerültek, melynek eredményeként elnyerte a Magyar Tartalomipari Szövetség „Felhasználóbarát honlap” minôsítését is. A személyes ügyintézés minôségének javítása érdekében március hónapban új ügyfélszolgálati irodát alakított ki Szigetváron, ahol már bankkártyás fizetési lehetôséggel is várja fogyasztóit.

Tevékenységét az MSZ EN ISO 9001:2008 minôségirányítási rendszer elôírásainak megfelelôen végzi. A NAT által akkreditált vízvizsgáló laboratóriuma a Kft. üzemeltetése alatt álló területek vízminôségének ellenôrzésén kívül vállalja más szolgáltató szervezetek, magánszemélyek megrendelései alapján a víz-, szennyvíz- és fürdôvíz vizsgálatokat is. Szerelvényszaküzlete épületgépészeti termékekkel, vízszerelési anyagokkal várja a vásárlókat. Az idegenforgalommal kapcsolatos lehetôségeket kihasználva strand-, wellness-, és szálláslehetôséget kínál a Szigetvárra érkezôknek és a helyi lakosoknak. Üzemelteti a Szigetvári Gyógyfürdôt és Tanuszodát, valamint a Hotel Kumillát és a Termál Motel és Kempinget is.

SZIGET-VÍZ Kft. 7900 Szigetvár, Gyár u. 1.

Tel.: 06-73/514-015

●

Fax: 06-73/311-622

●

E-mail: szigetviz@szigetviz.hu

●

www.sziget-viz.hu

18

PÁLYÁZATI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Regionális Tôkebefektetési Alap segíti a vállalkozókat Hazánk uniós csatlakozását követôen útjára indított I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalataira építve vette kezdetét a 2007–2013 közötti esztendôk fejlesztési céljait meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv. A Dél-Dunántúlon a felhasználható 223 milliárd pályázati forrásból Baranya az Új Széchenyi Terv keretében a 2011–13 évi Akcióterv alapján csaknem 47 milliárdot használhat fel fejlesztésekre. A régióban 2007–11 között ez ideig közel 70 milliárd forint kifizetésre került, amelybôl Baranya megye 31.2 milliárd forintot használhatott fel és segítségével 98 program valósulhatott meg.

— A régióban a nyertes pályázatok hetven százalékára már megkötöttük a támogatási szerzôdéseket – mondja dr.

Farkas Tibor, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetô igazgatója. — A régióban a megítélt támogatások összege közel 120 milliárd forint. A régió jól áll a pénzek elköltésében, egyedül a turisztikai fejlesztések esetében lesz szükség változtatásokra.

A regionális programban, annak idején öt prioritást határoztak meg készítôi. Kiemelt helyen szerepel a gazdaság- és turizmusfejlesztés, a közszolgáltatások színvonalá-

nak emelése, a közlekedési helyzet javítása, valamint a város-rehabilitáció.

— A Dél-Dunántúlon Pécs az EKF-nek köszönhetôen privilegizált helyzetet foglalt el pályázati források elosztásában, a Kulturális Fôváros részeként megvalósuló beruházásoknak köszönhetôen – folytatja tovább az ügynökség vezetôje. — Evvel párhuzamosan számos turizmushoz kapcsolódó pályázat is kiírásra került. A nyertes pályázók tizennyolc százalékával kötöttünk szerzôdést, azonban a gazdasági válság miatt sokan visszaléptek, a projektek alig fele valósult meg.

Farkas Tibor annak a véleményének is hangot adott, hogy a turizmussal kapcsolatos fejlesztéseknél követhetô leginkább nyomom, miként hatott a beruházásokra, a gazdaságra a két évvel ezelôtti válság. Összesen huszonöt szállodafejlesztés kapott zöld utat – Pécsett is több –, amelybôl talán ha tizenkettô megvalósul. A baranyai megyeszékhelyen mindössze egy épült meg, a többi még egy kis haladékot kapott, de van olyan projekt is, amelyik végleg elmarad. — Az utolsó határidô április 30., eddig dönthetnek a pályázaton sikeresen szereplô, hogy megvalósítják-e terveiket, elkezdik-e a beruházást, vagy nem – mondja Farkas Tibor.

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÁLYÁZATI MELLÉKLET

— Amennyiben úgy döntenek, hogy mégsem építik fel a szállodát, vagy nem hajtják végre a fejlesztéseket, akkor az így megmaradó források újra elosztásra kerülnek.

Egyébként a gazdasági válság miatt nem csak szállodafejlesztés, de komplex turisztikai projekt is visszamondásra került, mert a pályázatok hatékonysága, célorientáltsága nem volt megfelelô, de a meghiúsulás oka sok esetben az önrész biztosításának elmaradása volt. A visszatartott forrásokkal együtt az elkövetkezendô években 17 milliárd áll majd rendelkezésre turizmus fejlesztésére. Ennyit ilyen célra biztosan nem lehet elkölteni, ezért várhatóan e források egy része átcsoportosításra kerül. Azonban ezt Brüsszelnek is jóvá kell hagynia, s hogy idôben kiírásra kerülhessenek a pályázatok, a harmadik negyedévben az ehhez szükséges döntéseknek meg kell születniük.

A pályázati úton nyújtott támogatások elsôdleges célja a regionális különbségek csökkentése volt. Annak ellenére, hogy a Dél-Dunántúlon 5,5 százalékkal sikerült a GDP-t növelni, azonban a GDP mutató ollója Közép-Magyarország és a többi régiója között továbbra is jelentôs, és nominálértéken nézve nyílik. A legtöbb pályázatot telephelyfejlesztésre, inkubátor házak létesítésére nyújtották be, ezek a források hamar elfogytak. A fejlesztések eredményeként ugyan az ipari parkokban kialakítottak ipartelepítésre alkalmas területeket, azonban azokat csak kis részben, vagy egyáltalán nem sikerült értékesíteni. A bólyi ipari park talán az egyedüli, ahova a pályázati források se-

19

gítségével újabb termelô üzemek települtek be, vagy a már meglévôk bôvítették a termelésüket.

— Az indikátorok vonatkozásában összességében a pályázók túlvállalása volt a jellemzô – mondja Farkas Tibor.

— Ennek elsôdleges oka abban keresendô, hogy azok benyújtásakor még nem vetítette elôre árnyékát a késôbb bekövetkezett gazdasági válság. Ez a túlvállalás különösen a turisztikai fejlesztéseket megcélzóknál volt tetten érhetô.

Itt éppen ezért a késôbbiekben a nyertes pályázók lehetôséget kaptak arra, hogy a beruházás hatásaként meghatározott indikátor, vagyis a vendégéjszakák bôvítésének számát 10-15 százalékkal csökkentsék. Az ügyvezetô kitért arra is, a most induló Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló fejlesztések közül hatra – klaszterek létrehozása, egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások konzorciumban történô fejlesztése, kerékpárutak kiépítésére, turisztikai szervezetek, a TDM-ek alapítására – már lehet pályázni.

Az ipartelepítéshez, telephelyfejlesztéshez, belterületi vízrendezéshez kapcsolódók is hamarosan megjelennek.

— Az Új Széchenyi Terv egyik újdonsága a rövidesen induló, úgynevezett Regionális Tôkebefektetési Alap. Régiónként kétmilliárd forint áll majd rendelkezésre a tôkehiánnyal küzdô, de jó elképeléseket megfogalmazó vállalkozások támogatására. Az alap öt esztendôn át, mint résztulajdonos nyújt majd pénzügyi segítséget, ezt követôen pedig felajánlja megvételre a tôkebefektetése által szerzett részesedését – fejezi be beszélgetésünket Farkas Tibor.

20

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: Komlói Fûtôerômû Zrt.

Környezetbarát beruházás helyben Bár elsôsorban egy jogszabályi változás miatt, de felismerve a kor szavát is, indították el a komlói társaságnál azt a projektet, amelynek eredményeként ma már fenntarthatóbban és lényegesen kisebb CO-kibocsátás mellett termelnek hôt.

A beruházást kamaránk díjjal is jutalmazta, amelyrôl a cégtôl nemrégiben új kihívások miatt távozó vezérigazgatót, Vida Jánost kérdeztük.

A korábbi hô- és villamosenergia-termelési módok támogatását az állam megváltoztatta egy 2007 végén kiadott új szabályozás értelmében, melynek hatása Komlón 2011-ben jelentkezik élesen. Komlón úgy döntöttek, az elmúlt több mint negyven év energia termelô berendezéseit, a gôzkazán és gôzturbina gépcsoportot érdemes kiváltani megújuló alapú hôtermelô berendezésekkel.

Szakemberek szerint egyébként ezeknek a berendezéseknek az energetikai hatékonysága sem felelt már meg a mai kor elvárásainak.

— Persze emellett több más ok is indokolta a váltást – magyarázza Vida János, a társaság immáron volt vezérigazgatója. — Így például a hô- és a kapcsolt villamosenergia-igények csökkenése, továbbá a fogyasztói kinnlevôségek. Ezek pedig jelentôsen behatárolták a pénzügyi mûködést, így nemcsak az állami támogatás változásai miatt, hanem már önmagában is elôtérbe került volna a váltás, a fejlesztés.

Mint azt Vida János mondja, a fejlesztés megtervezése elôtt úgy gondolták, olyan technológiát kell választaniuk, amely képes a szûkülô hô- és károsanyag-kibocsátás mellett abszolút és relatív költségcsökkentés elérésére. — Több verziót vizsgáltunk, alaposan körbejártuk a témát, végül egy 18 megawatt hôteljesítményû, biomassza tüzelésû technológia mellett döntöttünk, melynek helyszíne a néhai Zobák-akna lett.

Pályáztak, nyertek A szükséges pénzügyi forrásokat természetesen képtelen lettek volna saját erôbôl elôteremteni, ezért benyújtottak egy KEOP 4.1.-es pályázatot még 2008 decemberében. Ötszáz millió forint vissza nem térítendô támogatásra pályáztak, amelybôl végül 485 milliót el is nyertek. A támogatási szerzôdést 2009 nyarán írták alá, az alapkôletétel pedig Komló legfontosabb városi ünnepén, a Komlói Napokon történt. A beruházás végül 2010. február elején megvalósult, a próbaüzem megkezdôdött.

Környezetbarát és gazdaságos A technológia egyik fontos elônye, hogy a biomassza közel 90 százalékos energetikai hatással tud mûködni, és maximálisan alkalmas az úgynevezett decentralizált hôtermelésre.

Utóbbira egyébként Ausztriában lehet jó példákat látni.

A tüzelôanyagot a Mecseki Erdészeti Zrt. szállítja, mely megbízást egy közbeszerzési eljárás során nyerte el. — Nekünk egy kérésünk volt, hogy azt teljes egészében az úgynevezett tartamos erdôgazdálkodási melléktermékekbôl szállítsák, azaz a szálalás, vágástéri apadék aprításából keletkezô anyagot szerettünk volna felhasználni, és ez meg is valósult – teszi hozzá Vida János.

Az új blokk üzembe helyezésével évente mintegy 7 ezer tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Ráadásul a keletkezô fahamut is hasznosítják, valamint értékesítik. A helyi vízmû szennyvíziszapjából és további zöld hulladékból hozzáadott anyagokkal ta-

lajutánpótlásra alkalmas komposztot állítottak elô. A kísérleti komposztálás nemrégiben zárult le, és láthatóan jó minôségû a „végeredmény”. Várhatóan önálló, kereskedelmi forgalomba hozható termék lesz belôle.

Helyi vállalkozásokat bíztak meg Az összességében mintegy 800 millió forintos beruházás során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ha lehet, helyi vállalkozásokra bízzák a kivitelezési, üzembe helyezési munkálatokat. Több helyi vállalkozást sikerült is bevonniuk, mint például a TeGaVill Kft.-t és a Hpromax Kft.-t, így a beruházás értéke nagyobb részt helyben, Komlón maradt.

ZBT

Vida János

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

DÍJAZOTTAK

Baranya Megyei Innovációs és Környezetvédelmi Díj: BIOKOM Kft.

Új fejlesztések a környezetvédelemért Talán megérti az olvasó, ha most kivételesen a két díj kategóriában is elismert vállalkozást egy cikkben mutatjuk be.

A BIOKOM Kft. idén két díjat is kapott kamaránktól, amely – természetesen több egyéb tény mellett – egyértelmûen jelzi, komoly szakmai munka, teljesítmény és tapasztalat van a cég mögött.

A társaság az innovációért adományozott díjjal egy „pályázati forrás felhasználásával megvalósított elektronikusan dokumentált hulladékgazdálkodási rendszert épített ki, amely lehetôvé teszi többek között a gépjármûvek valós idejû nyomon követését, az üzemanyag-felhasználás ellenôrzését, optimális járattervek készítését, a környezet mérsékeltebb terhelését.”

– áll a hivatalos indoklásban. A még 2008ban elindított fejlesztés legfôbb indoka az üzemanyag és munkaidô megtakarítása, az ügyfélpanaszok kezelése, egy úgynevezett integrált vezetôi információs rendszer létrehozása volt. A rendszer a legkülönbözôbb üzemeltetési mérôszámokat (óra, km, liter, tonna stb.) képes elemezni.

— Egyértelmûen kijelenthetô, hogy pozitív a munkavállalóknál is a rendszer fogadtatása – mondja a lapunknak VÉR CSABA, a cég innovációs menedzsere. — Számításaink szerint mintegy 8-10 százalékos üzemanyag megtakarítást értünk el, az alkalmazott digitális térképen pedig a területet felügyelô és irányító munkatársaink láthatják minden egyes gyûjtôjármû, konténer és szelektív gyûjtôsziget elhelyezkedését. A folyamatos ellenôrzési tevékenységet így támogatja a rendszer. Csak egy példa: a hulladéklerakóra érkezô összes jármûvet – rendszámával és fényképével, valamint a hozzá tartozó idôponttal és a beszállított hulladék típussal – is rögzítjük.

A hulladékgazdálkodás területén ez az elsô ilyen átfogó rendszer Magyarországon. A teljes beruházás költsége több tízmillió forint. Összességében tíz logisztikai, valamint hardver- és szoftverfejlesztô szakember dolgozott a projekten, ôket néhány jármûvillamossági szerelô is segítette.

A rendszer tovább fejleszthetô, és az eltelt idôszak alatt már újabb elemekkel

Vér Csaba

bôvítették. — Úgynevezett üzemanyag-átfolyás mérôvel, valamint ultrahangos távolságmérôvel egészítettük ki a jármûvek fedélzeti egységeit – teszi hozzá Vér Csaba. – Elôbbi képes valós idejû fogyasztási információkat nyújtani, utóbbi a tömörítôs hulladékgyûjtô jármû telítettségének mértékét jelzi.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: minta értékû környezetvédelem „Százezer ember hulladékát biztonságosan elhelyezték, miután a jogszabályi szigorodások miatt a régióban bezárták a környezetvédelmileg nem megfelelô hulladéklerakókat 2009 júliusában.” – írják a díj odaítélésének indoklása.

Nos, a BIOKOM Kft. ezirányú tevékenységébôl csak néhány szám: a társaság szolgáltatási területén ma már több mint 300 ezer lakos hulladékát szállítja el és kezeli. Az országban itt a legmagasabb a hasznosított anyagok aránya (16 kg/fô/év, az országos átlag 7,48 kg/fô/év) a keletkezô kommunális hulladék mennyiségéhez képest. Az úgynevezett gyûjtôpontok, gyûjtôszigetek és a szelektíven feldolgozott hulladék aránya az elmúlt években folyamatosan nôtt. Már közel 200 közterületi, papír-, üveg- és mûanyaghulladék gyûjtésére alkalmas edénycsoport szolgálja ki a pécsi lakosság szelektív hulladékgyûjtési igényeit.

A lakossági szolgáltatások terén fejlesztették a lomtalanítási akciót, ugyanis a tavaszi és ôszi, azaz az évi kétszeri ingye-

nes alkalmat folyamatossá tették egész évben, így megduplázódott az igénybe vehetô alkalmak száma. A veszélyes hulladékgyûjtési akciót már közel 16 éve hirdeti a társaság évi két alkalommal a lakosság számára, az e-hulladékgyûjtést is beindította, és mindkét akció nagy érdeklôdésnek örvend. Bevezették az „E-hulladék – Házhoz megyünk érte” akciót, amely szerint az év bármelyik munkanapján a BIOKOM munkatársai ingyenesen szállítják el a családoktól a 100 kg-nál nagyobb mennyiségben összegyûlt elektronikai és elektromos hulladékot, ha ezt a BIOKOM Kft. telefonszámán jelzik és egyeztetnek idôpontot.

Az elmúlt évtized alatt a szelektív hulladékgyûjtés köre és a BIOKOM tevékenysége is kibôvült, ugyanis 2003-ban megjelentek a LUFÓK (lépcsôházi ufó, amely a lépcsôházakban kallódó szórólapok, reklámújságok tárolására szolgál igény esetén, több százat osztottak ki belôlük Pécsett), ugyanebben az évben útjára indult a Zöld-hulladékjárat, elkezdôdött a komposztálás a kökényi komposztálótelepen, valamint elindult a BIOKOM Kft. Zöld Suli oktatási programja is, amelyet a felnövekvô nemzedék tudatformálását, tanítását célozza. Ökoprogram élén A cég kezdeményezésére, az Európai Unió kohéziós alapjának segítségével fog megvalósulni a Dél-Dunántúl 313 településén, 430 ezer lakos hulladékkezelését megoldó, regionális összefogással létrejövô Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program. Továbbá kidolgozták a „Pécs Ökováros–Mecsek–Dráva Ökorégió” programot, amely a megyeszékhely és közvetlen környezetének fenntartható gazdaság- és közösségfejlesztési hosszú távú terve.

A hatékony, minôségi hulladékkezelési szolgáltatási tevékenységen, a hulladékgazdálkodás terén megvalósított beruházásokon és fejlesztéseken túl a BIOKOM Kft. aktív szerepet vállal a térség gazdasági, környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztési és szervezési területein is.

ZBT

22

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

B A R A N YA

MEGYEI

SZAKKÉPZÉSI

DÍJ

Minôségi munkához jó szakember kell A Pick Szeged Zrt. pécsi üzemében – egykori Délhús – mindig is nagy hagyománya volt a tanulóképzésnek. Babracsán György, mint a szociális ellátási osztály vezetôje 1996 óta, egészen nyugdíjazásáig volt e terület gazdája. Különösen nagy figyelmet fordított a szakoktatók munkájának segítésére, e mellett gondoskodott a tanulók biztonságos munkavégzéséhez szükséges feltételek megteremtésérôl. Mind e mellett a kamara szakképzéssel kapcsolatos feladataihoz is rendszeresen segítséget nyújt, a Szakképzési Bizottság aktív résztvevôje.

— Nagyon meglepett a díj – mondja Babracsán György. — Annyira titokban tartották, hogy az átadásán is a mellettem ülô szólt, hogy a nevemet mondták. Nagyon örültem neki. Most mentem nyugdíjba, jól esett, hogy ezen a módon is elismerték a munkámat. Pécs kis város, sokan ismernek, nagyon sokan felhívtak, hogy gratuláljanak. A szakképzéstôl a jövôben sem szakadok el, a volt cégemnél továbbra is számítanak rám, s az eltelt évtizedekben szerzett tapasztalataimra.

A Pick Szeged Zrt. Pécsett és Baján is több évtizede foglalkozik szakmunkástanulók képzésével. A cég alapfilozófiája ugyanis, hogy minôségi munkát végezni, az egyre erôsödô konkurencia harcban versenyben maradni – mind az uniós, mind a hazai piacon – csak jól képzett szakemberekkel lehet. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítanak a hiányszakmának számító húsipari szakmunkások képzésére.

A leendô szakmunkások gyakorlati oktatása az üzemen belül kialakított tanmûhelyben kezdôdik. Az elsôsök közül az ügyesebbek a második félévben már komolyabb feladatot is kapnak. A másodévesek szintén a tanmûhelyben vannak, de ôk már bedolgoznak a termelésnek, a tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák már. Második év végére a felnôtt norma hetven százalékát kell teljesíteniük. Ennek elsôdleges oka, hogy a szakmunkás-vizsga letételét követôen tényleges termelésben vehessenek részt, szalag mellé állíthatók legyenek.

Két évtizede foglalkozik tanulókkal Szilvásiné Tarjáni Katalin a szakma alapjait Nagykôrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában sajátította el. Pályáját Kecskeméten, a sütôipari vállalatnál kezdte, a mestervizsgát Szegeden tette le, még az 1980-as évek elején. Tanulókkal húsz éve foglalkozik. Néhány esztendeje a Pékek Fejedelmi Rendjének tagja lett.

— Nagyon szeretem a szakmámat, ezért is határoztam úgy, hogy Pécsre költözöm, s a Pécsi Sütôipari Vállaltnál helyezkedem el, ahol akkoriban helyezték üzembe az ország legkorszerûbb zsemlegyártó gépét – kezdi beszélgetésünket.

Mint mondja, az üzemben végigjárta a ranglétra minden fokát, ott kezdett el tanulókkal is foglalkozni 1990-ben. — Azóta az életem része lett, nagyon szeretem csinálni – folytatja tovább. — Elôször pékekkel foglalkoztam a Pécsi Sütôipari Vállalatnál.

Három éve azonban már Pécsváradon az Aranycipónál dolgozom, gyakorlati oktatóként. A mostani tanulóim a pék és a cukrász szakmát egyszerre sajátítják el. Nagy létszámú osztály, éppen ezért csoportokra osztva folyik a képzésük, s természetesen részt vesznek a termelésben is.

Kitért arra is, nagyon fontosnak tartja, hogy megszeressék a szakmát. Egykori tanulói közül vannak, akik Németországban, Angliában dolgoznak, az egyik pedig 2010-ben elnyerte az Év dagasztója címet.

Vallja, finom kenyeret csak jó szakember tud készíteni. A mai napig a gyerekekkel együtt dolgozik, folyamatosan mutatja nekik a különbözô fogásokat, ugyanis nagyon fontosnak tartja, hogy mire végeznek, mindent el tudjanak készíteni. Nem kis büszkeséggel tölti el, hogy a szakboltjaikban a gyerekek által készített termékeket egyre többen keresik.

— A kamarával a kezdetek óta jó a kapcsolatom. Nagyon örültem annak, hogy ilyen módon is elismerték a munkámat. A tanulóim pedig azzal fogadtak, amikor megtudták, hogy eddig is büszkék voltak rám, de most még inkább azok – fejezi be beszélgetésünket.

Épületgépészek százait oktatta Pusztai Csaba negyven éven át tanított Pécsett az 508. számú, ma Simonyi Károly nevét viselô Szakképzô Iskolában. Épületgépészeket oktatott. Másfél évtizeden át a gyakorlati képzôhelyekkel – cégekkel, vállalkozókkal – tartotta a kapcsolatot, jelenleg is ez az elsôdleges feladata a Pécsi Regionális Képzô Központban.

— Annak idején magam is szakmát tanultam, a nyolcadik után központi fûtés szerelô tanulónak mentem – kezdi beszélgetésünket. — A Baranya Megyei Építôipari Vállalatnál voltam tanuló. S hamar rájöttem, a látottak alapján, ha elôrébb akarok jutni, akkor tanulnom kell, ezért még a szakmunkás-vizsga letétele elôtt beiratkoztam a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskola levelezô tagozatára. Késôbb technikusi vizsgát is tettem, majd a fôiskolát is elvégeztem.

Mint mondja, Baranyában éveken át nem volt olyan szakmunkástanuló, aki ne ment volna át a kezén. Arra különösen büszke, hogy sok tanulója a szakmunkásvizsga letétele után leérettségizett, technikus vizsgát tett, de olyan is van közöttük, akik fôiskolát, egyetemet végzett.

Nyugdíjba vonulását követôen sem hagyta abba a tanítást, jelenleg a Pécsi Regionális Képzô Központban a munkanélküliek átképzésében vesz részt. Piacképes szakmákat oktatnak a megújuló energiákhoz – földhô, napkollektor – kapcsolódókat.

— Nagyon örültem a díjnak, hogy ezen a módon is elismerték a munkámat. Különösen azért kedves számomra, mert a szakma adta – fejezi be beszélgetésünket.

Dél-Dunántúli Gazdaság

HELYI TERMÉK

A vidéki élet minôségének javítása: a hagyományos szakmák mûvelése Egy szobafestô és mázoló mester felajánlotta, hogy ha lesz, aki tovább viszi a szakmát, annak odaadja a kétbôröndnyi szerszámot, ecseteket, vonalzókat, hengereket, a hagyományos szobafestés nélkülözhetetlen eszközeit.

Még vannak ácsmesterek, akik csak ácsszekercével és vésôvel dolgoznak, és nem kétszázas szeggel készítik a tetôszerkezetet.

Még mûködik a hagyományos fatüzelésû kemencével rendelkezô pékség, ahol nemcsak a hagyományos kenyérsütéshez ért az idôs pékmester, de meg is építi a kemencét.

A kalapos már nem készít kalapokat, de a szerszámok, az eszközök, és a tudás még megvan.

Még él az idôs mester, és még rendelkezik a gyártáshoz szükséges gépekkel, amivel színes cementlapokat készítettek.

A ma már nem használt szakmák, technológia, anyag és szerszám ismeretét szeretné akkreditált képzéseken, gyakorlati tudás formájában átadni a Vass Zoltán Értékmentô Alapítvány.

Ezek az ismeretek az önfenntartás, öngondoskodás részévé válhatnak, ha most még az élô mesterektôl sajátítjuk el és nem a lexikonból vagy a néprajzi gyûjteményekbôl.

Ennek elsô lépése, hogy az alapítvány és a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. négy évre akkreditáltatta a Vályogvetés – hagyományos építés 199 órás képzést.

Cél, hogy a népi építészeti és felújítási feladatok elvégzéséhez anyag és szerkezetismereteket, gyakorlati fogásokat biztosítanak, amelyek birtokában a résztvevôk képesek lesznek vályogtéglát készíteni, vályogfalat építeni és tapasztani, egyéb felújítási feladatokat elvégezni. A program végén a résztvevôk olyan tudásra tesznek szert, amely-

lyel képesek lesznek saját vályogházaik felújítására, karbantartására és bôvítésére. Az „új” szakemberek a kor igényei, értékei mentén ezt a tudást bôvíthetik és felhasználhatják az önálló munkavégzéshez.

Minden program a helyi adottságok, meglévô értékek és helyi anyagok kihasználására ad lehetôséget a képzett és képzetlen emberek számára. A vidéki emberek régen is maguk gondoskodtak családjukról. Ez a tudás még megvan, csak használni kellene!

A további célokhoz tartozik még, hogy ilyen, az önfenntartáshoz, a helyi értékek megôrzéséhez kapcsolódó szakmákat feléleszteni és akkreditált képzésen keresztült megtanulni, átadni, használni.

A tudatos étkezést, az egészséges életmódot segítené mindenki számára a Falusi éléskamra program. Falusi családok tudnának megélni abból, amit megtermelnek, viszont nagyon sok városi család venne szívesen olyan terméket, amelyrôl tudja, hogy honnan származik.

Ezt a kettôt hozná össze ez a program, amely mûködése most van kidolgozás alatt.

A minôségi vidéki életnek ez is egyfajta útja. Nagyon fontos, hogy tudjunk egymásról, lehetôségeinkrôl és mindenek elôtt használjuk ôket, mert a térség gazdasága-gazdagsága így fog gyarapodni.

Vass Zoltán Értékmentô Alapítvány 7800 Siklós, Bartha M. u. 13.

Tel.: (20) 420-1714 E-mail: info@valyogveto.hu Web: www.valyogveto.hu

23

A Siklósi Foglalkoztatási Paktum hírei A paktum „parlamentjét” – I. foglalkoztatási fórumot – mintegy 40 paktumszervezet részvételével, 2011. mácius 29-én tartották. A fórumon elôadások hangzottak el aktuális foglalkoztatási témákban, például, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a Munkaügyi Központ 2011-ben, amikor a foglalkoztatási szint a régióban soha nem látott mélységet öltött. Vállalkozók információt kaptak a Baranya Megyei Vállalkozói Központ szolgáltatásairól, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ tájékoztatást adott az Új Széchenyi Terv hitelkonstrukcióiról, valamint kifejtette, hogy egy sikeres vállalkozás a mai világban már elképzelhetetlen hitel nélkül. Alpár György drávaszerdahelyi polgármester, az Irányító Csoport elnöke beszámolt a Foglalkoztatási Paktum egyéves munkájáról. Elmondta, hogy sikerült a paktumon keresztül végre párbeszédet létrehozni a vállalkozások, oktatási intézmények, önkormányzatok, civilek között.

Szó volt még a közösségeken belüli érdekek összehangolásáról, mely nélkül siker nem képzelhetô el, a térség termékei, szolgáltatásai iránti lojalitásról, valamint arról, hogy a foglalkoztatási célok megvalósítása során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a térség erôsségeire, elônyeire.

Délután a rendezvény Civil Fórummal folytatódott. A civil szervezetek megjelent képviselôi megegyeztek abban, hogy júniusra létrehozzák a paktum civil munkacsoportját és kidolgozzák stratégiájukat, projekt-ötleteiket.

A Paktum vállalkozói fórumsorozattal zárul: április végén az Európai Unió 8 országának delegáltjai látogatják meg a siklósi paktumot, valamint a magyarbólyi pálinkaüzemet, ezzel is lehetôség nyílik e helyi termék külföldi piacának erôsítésére.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg a TÁMOP1.4.4-08/1 konstrukcióban, a támogatás mértéke közel 23 millió forint.

24

TANULÓSZERZÔDÉS / PORTRÉ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az iskola kérésére vállalták az elsô tanulójukat A vállalkozásoknál tanulószerzôdéssel folyó gyakorlati képzésnek nem egy esetben a mozgató rugója, hogy a cégek ezen a módon kívánják kinevelni szakember-utánpótlásukat.

A reggeli órákban még csendes Pécsett a Török Klíma Kft. ügyfélszolgálata. A napi eligazítás folyik, a cég tulajdonosa Török Attila osztja el a feladatokat. Éppen végeznek, amikor megérkezik a cég egyik szerelôje, problémáját gyorsan orvosolják.

— Nyolc évvel ezelôtt hoztam létre a céget – kezdi beszélgetésünket Török Attila. — Egy munkatársat vettem akkor magam mellé, mára már húszan dolgoznak itt velem. A kezdeti idôben klíma- és légtechnikai berendezések szerelését, üzemeltetését végeztük. Négy évvel ezelôtt azonban, már generál kivitelezést – víz-, szennyvíz, valamint fûtési-hûtési rendszerek komplex kiépítését – vállaljuk.

Mint mondja, egy fôvárosi céggel dolgoznak együtt már évek óta, klímarendszereket építenek be az általuk kivitelezett bankfiókokban, évente nyolc-tízbe. E mellett nagyobb cégek, mint például Pécsett az Erômû, vagy Budapesten a Nemzeti Színház – rendszereit mûködtetik.

Török Attila a szakmunkásvizsga letétele után dolgozott az uránbányánál, az áramszolgáltatónál, s mielôtt önállósította magát egy klímaszereléssel foglalkozó cég alkalmazottja volt. Aztán úgy döntött, a saját lábára áll. Az elsô idôben ketten alkották a vállalkozást, azóta, ahogy egyre több munkájuk lett úgy lettek többen, évrôl évre újabb és újabb alkalmazottal bôvült a cég. Tanulóképzéssel is a kezdetek óta foglalkoznak, jelenleg öt tanulójuk van, de volt olyan idôszak is, amikor csak kettôt vállaltak.

kávészünet Szabó Gábor

A Szabó Bútor Kft. vadonatúj épületszárnyába térek be Siklóson

— Az iskola keresett meg bennünket, hogy vállaljunk tanulókat, ezért vágtunk bele – mondja a cégvezetô. — Nem könnyû, sôt egyre nehezebb, annak ellenére, hogy vannak sikereink. Két éve a tanulóink bejutottak a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntôjébe, ahol a harmadik és negyedik helyen végeztek. Ôk jelenleg is nálunk dolgoznak. Azonban olyan is elôfordult, hogy el kellett küldenünk valakit, mert annyira nem érdekelte a szakma, hogy nem csak az iskolába nem járt be, de dolgozni is csak ritkán jött.

Véleménye szerint, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nincs a kezükben semmiféle eszköz, amellyel fegyelmezni tudnák a tanulókat. Véleménye szerint, nem is lesz rossz, ha ismét 15-16 éves korig tart majd a tankötelezettség, s a szakképzés ideje is egységesen három évre emelkedik.

Könnyebb alakítani egy kamaszt, mint egy fiatal felnôttet. Nagyon nehéz egy 18 éves fiatalt nem csak munkára szoktatni, de egy nem általa választott szakmát megszerettetni vele.

— A mai modulokra bontott, azokat vizsgával záró szakképzési rendszer szerintem egy kicsit túlmisztifikált – fûzi tovább gondolatait. — Az alapokat kell megtanítani, egy szakmát igazán ugyanis a gyakorlatban lehet elsajátítani. Az iskolák finanszírozásán is változtatni kellene, hogy ne a tanulók után kapott pénz, hanem minôségi szakképzés kerüljön elôtérbe. E mellett – úgy gondolom – a szülôk felelôssége is nagy abban,

ha nem fejezi be az iskolát egy diák. Nagyobb nyomást kellene gyakorolni rájuk, hogy jobban odafigyeljenek a gyerekeikre. Egyet végre mindenkinek tudomásul kellene venni, hogy ugyan el lehet szakképzettség nélkül is helyezkedni, de nem könnyû megtalálni az olyan helyet, ahol nem várnak el a jelentkezôtôl semmiféle végzettséget.

S persze elôbb, utóbb ott is tanulni kell.

Kitért arra is, maguknak a gyakorlati képzést vállaló cégeknek sem könnyû a helyzetük, ugyan leírhatják a szakképzéssel járó költségeket, azonban csak utólag, addig a bevételeikbôl kell kigazdálkodniuk azt. — Hosszú távon megéri tanulókat foglalkoztatni, ugyanis a saját szakember-utánpótlás ezen a módon megoldható, s olyan emberek lesznek a cég munkatársai, akik már jól ismerik annak a tevékenységét, s az elvárásokat. Valamit biztosan jól csinálunk ezen a területen, mert egyre többen keresnek meg bennünket azzal, nálunk szeretnék tölteni a tanuló éveiket. Szívesen foglalkozunk az utánpótlás nevelésével, annak ellenére, hogy folyamatosan változik a rendszer.

Magunk is állandóan képezzük magunkat, evvel is példát mutatva a tanulóinknak, ugyanis újabb és újabb klímaberendezések jelennek meg a piacon, s az ezekhez kapcsolódó környezetvédelmi elôírások is folyamatosan szigorodnak, a gyártók által elvárt különbözô jogosultságok megszerzése pedig vizsgához kötött – fejezi be beszélgetésünket.

Sz.K.

— Jó napot! Tessék mondani, a cipôt le kell venni?

— Gyere csak bátran – mondja Szabó Gábor tulajdonos – hiszen régi barátok vagyunk és mint megrendelô is sokszor voltál nálunk.

— Szép kis változás következett be!

— A kényszer és a raktározási problémák miatt, valamint az ügyfélfogadásnak sem volt méltó helye. Az egyéni elképzelések átbeszélése prospektusok szerint és a színminta lehet hogy egy órát is igénybe vesz.

— Kezdjük az elején, ahogy szoktam, az út elejérôl a szakma választásról beszéljünk pár szót.

— Felsôszentmártonban laktunk gyermekkoromban. Fúrtam, faragtam, tetszett a famunka, a belôlük készíthetô kisebb-nagyobb bútorok, tárgyak. Gondolkodtam az építôipar több szakágán. Arra jutottam, hogy asztalos télen melegben, nyáron hûvös mûhelyben dolgozik.

— Hol lettél tanuló végül?

— A Pécsi Faipari Szövetkezetnél lettem tanuló 1975-tôl. stílbútor gyártással foglalkoztunk. Késôbb az újonnan épült Siklósi Szék és Kárpitosipari Vállalatnál folytattam. Ott voltam 13 évig. Szakmunkásként

kezdtem ott és fômûvezetôként jöttem el. Önálló kisiparos lettem. 1990-ben kezdtem az ipart bérelt telephelyen és azonnal tanulókat is alkalmaztam.

— Volt idô, amikor otthon építkeztél, mûhelyt alakítottál ki.

— Arra gondoltam, hogy a bérelt telep elviszi a haszon jó részét. Aztán mégsem volt elég a 60 m2. Ismét béreltem 260 m2-t.

— Itt ahol most beszélgetünk, nagy is és a tiéd is.

— Igen. Lassan, amint látod két részletben jutottam el idáig.

— Eddig rögös, hosszú út vezetett. Az élet folyamán biztos volt valami emlékezetes a szakmából kifolyólag.

— Tanulókoromban a Faiparinál „antikolással” is foglakoztunk, a német megrendelô jelen volt és sok ötletét kellett megvalósítani. Pl. vékony szöggel a szú ette látványt kellett elôidézni. Lánccal vertük a fát, hogy ütött-kopott legyen. Egy spricceléses eljárással pöttyöket is gyártottunk a fiókokra, mert a légyszart is utánozni kellett, az alkotás ezután került a német piacra.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

MESTERKÉPZÉS / PORTRÉ

A szakács mesterség a kreativitás maga Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a szakma csúcsát jelentô mesterlevél megszerzése. A mester cím nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog nem vesztette érvényét, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.

Az elmúlt esztendôben bekövetkezett gazdasági válság egyértelmûvé tette: a talpon maradás záloga a folyamatos szakmai önképzés, a versenyképes, magas színvonalon végzett munka, amelynek egyik eszköze a mestervizsga. Sokan nem tudják, hogy a szakácsmester cím számos tanfolyam elvégzése és vizsga letétele után nyerhetô el, míg a mesterszakácsokat a helyi Gasztronómiai Szövetség választja ki, s a Nemzeti Gasztronómiai Szövetség hagyja jóvá a jelölést.

A Pécsi Kereskedelmi Központban mûködô Fókusz étterem szakácsával, szaktanácsadójával nem volt könnyû összehozni egy találkozót. Hamar kiderült az ok is. Földvári Sándor szakács mester a hóna alatt mankóval érkezett.

— Versenysportoló voltam, kalapácsvetô, egy akkori, rosszul kezelt sérülés kihat az egész életemre – kezdi beszélgetésünket. — Most is egy újabb mûtéten estem át. A baleset után ugyan a versenyszerû sportot abba kellett hagynom, de nem okozott bennem komoly törést,

mert gyerekkorom óta arra készültem, hogy szakács leszek, különösen a hidegtálak fogtak meg már az elsô pillanattól. Nagyon szeretem a szakmámat, különösen a benne rejlô kreativitást. Vallom, hogy a konyhában az ember minden elképzelését meg tudja valósítani, csak jó alapanyagok, s megfelelô fûszerek kellenek hozzá. A régi hagyományos ételeket is el lehet készíteni úgy, hogy azok megfeleljenek az egészséges táplálkozással szemben támasztott követelményeknek. A búzalisztet ki lehet váltani tönkölybôl készülttel, és egy fôzeléket is több módon lehet sûríteni. A repce helyett pedig szûz olíva olajat is lehet használni.

A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen a Pannónia Szállodában helyezkedett el, ahonnan a Nádorba került. Nagyon fiatalon lett konyhafônök. A mestervizsgát több mint egy évtizede tette le, akkor már szakoktatóként dolgozott.

— Akkor volt az elsô, és egyben az utolsó szakács mestervizsga Pécsett – mondja. — A Fókusz étterem is akkoriban nyitotta meg kapuit, ahol azóta is dolgozom, mint szaktanácsadó és szakács mester. Nem volt könnyû a vizsgáig eljutni, de minden szakácsnak tudom ajánlani, hogy szerezze meg a mester címet, ugyanis a felkészülés idôszaka együtt jár egyfajta szakmai megújulással is.

Mint mondja, a gyakorlati felkészítés során neves szakemberektôl sajátíthatják el a mesterjelöltek a legújabb trendeket. Egyebek mellett

— Visszatérve a mûhelyre, a te kis birodalmadra, hány tanulód volt eddig?

— Most is 7 tanulóm van. Kb. 70 srác szabadult nálam. Már van olyan aki a konkurenciám lett. Benne kell lenni az oktatásban, vizsgáztatásban. Tudás nélkül nem adom ki a gyerekeket.

— Úgy tudom, hogy szinte ugyanazt még egyszer nem készítitek el, hiszen, amint mondtad, igyekeztek a megrendelô elképzeléseit megvalósítani.

— Elmegyünk felmérni, tervet rajzolunk, egyeztetünk és csak akkor kezdjük szabdalni az anyagokat.

— Neked is olyan szakmád van, mint Léderer Vilinek. El lehet menni szép asszonyokhoz tanácsokat adni, elbeszélgetni, felmérni, persze nem a helyzetet.

— Én hûséges nôs ember vagyok, azt sem tudom mirôl beszélsz.

— A kamaránál is sokat dogoztatok az irodákban, sôt az étteremben is.

— Elég nagy munka volt és pontosan kellett tartani a határidôt.

— És volt egy szigorú átvevô is?

— Igen, dr. Síkfôi Tamás nem hazudtolta meg önmagát, szigorú, aprólékos átvétel következett egyegy munkaszakasz után.

— A tagok ezt várják szerintem a vezetéstôl.

Mondd, a sok futkározás, a sok-sok munkába ölt idô nem von el a családodtól?

— Nagylányom 23 éves lakberendezô, szereti amit csinál. Pici lányom elsô osztályos. És mint minden iparosnak nekem is van egy türelmes, alkalmazkodó feleségem. Azért igyekszem a családdal lenni, kirándulgatni.

— Fiatal ember vagy, biztos még sokan szeretnének nálad tanulni.

Kívánom hogy a kolléganôddel okozzatok örömet még sok megrendelôdnek, mint például a tükrös hálószoba megrendelôjének.

További szép alkotó éveket kívánok!

– Birinyi Zoltán –

azt, miként lehet a kor követelményeinek megfelelô, egészséges ételeket készíteni. megtartva a hagyományokat. E mellett a tananyag részét képezi a korszerû tálalás is.

— Részben megértem azokat, akik nehezen szánják rá magukat, arra, hogy megszerezzék a mester címet, ugyanis nem csak idôigényes a hozzá vezetô út, de anyagilag is megterhelô – folytatja tovább beszélgetésünket. — Azonban arra kiváló alkalmat teremt, hogy az ember felfrissítse a tudását, s számos olyan ismerettel gazdagodik, amelyet például a tanulóképzésben tud hasznosítani. Ô maga 18 éves kora óta foglalkozik tanulókkal, több száz gyerek fordult meg a keze alatt, nemcsak szakmunkástanulók, technikusok, de egyetemisták és szakmenedzsernek készülôk is. Állítja, nagy kihívást jelentett ismeretlen embereket alig néhány hónap alatt eljuttatni arra a szintre, hogy önállóan képesek legyenek egy menüsort elkészíteni. Ezen rövid idô alatt kellett megtanítani ôket az alapfogásokra, s a különbözô ételek elkészítésére, hogy a kurzus végén sikeres vizsgát tegyenek.

— Sajnos, a szakács szakma vesztett a korábbi nimbuszából. Mind kevesebben választják, mert egyfajta szakmai alázat kell hozzá és kemény fizikai munka, hiszen egész nap a tûzhely mellett kell állni. A tanulók közül sokan lemorzsolódnak, s a végzettek jelentôs része is elhagyja a pályát, más területen keresi a boldogulását, pedig a jó szakácsot megbecsülik, különösen akkor, ha a szakma csúcsát jelentô mestervizsgával is rendelkezik. A volt tanulóim közül ketten szakács mesterek lettek, az egyikkel együtt tettem a vizsgát le. Akik a pályán maradtak, azok pedig az ország különbözô pontjain találták meg a boldogulásukat. Többen ma már konyhafônökként dolgoznak, de vannak olyanok is, akik saját éttermet nyitottak – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell várják a konyhában, ahol már javában készül az aznapi menü.

Sz.K. LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

26

ÚJ TAGJAINK

Bódi Bt.: az élet napos oldalán A kamarai csatlakozást követôen – mintegy elsô benyomásként – kedves, segítôkész, szakmailag felkészült munkatársakról számolt be lapunknak az cég, amely termékeit Bódi Fejdísz néven forgalmazza. A Bt. a hazai piac meghódítása után ma már egyre intenzívebben tekint a potenciális külföldi partnerek felé. Ezek felkutatásában, közvetítésében úgyszintén számít a kamara segítségére. A Bódi Bt. sokszínû tevékenységérôl MartonBódi Tímeát kérdeztük.

— Bár a „Diadém Menyasszonyi Szalon” neve sokaknak ismerôsen cseng, mégis arra kérem, vázolja röviden: mivel is foglalkozik a Bódi Bt.?

— Cégünk immáron huszonhárom éve foglalkozik menyasszonyi fejdíszek, ékszerek és esküvôi kiegészítôk készítésevel. Termékeink „Bódi Fejdísz” néven kerülnek forgalomba. Kezdetben családi vállalkozásként indultunk, majd a kereslethez igazodva egyre nôtt az általunk foglalkoztatott dolgozók létszáma is. Korábban csak menyasszonyi, koszorús és áldozási fejdíszeket készítettünk. Ezt követte késôbb a fejdíszekhez

stílusban illô nyakékek, karkötôk és egyéb kiegészítôk, mint gyûrûpárna, táska, bugyor, harisnyakötô készítése.

— Mi tudható a termékeikrôl?

— Termékeink egyedi készítésû, kisszériás, kizárólag kézzel készített ékszerek, hajdíszek.

Csak minôségi, külföldi alapanyagokat használunk, úgy mint például a Swarovski kristály, japán magasfényû tekla és kása gyöngy, olasz csipkék stb. A tervezésnél mindig figyelembe vesszük az adott év stílusirányzatait. Ennek érdekében külföldi kiállításokon (Miláno, Düsseldorf, Barcelona...) tekintjük meg a vezetô cégek termékeit. A saját szalonunkon keresztül pedig a hazai igényekhez igazodunk. Természetesen a menyasszonyi ruhatrendeket követve a fehér után a krém, karamell, púder színû ékszereinkkel is kiegészíthetôek a ruhák. Neves hazai divattervezônek is készítünk a saját kollekcióhoz illô, egyedi ékszereket, hajdíszeket.

— Miként és hol történik a termékek értékesítése?

— Magyarországon több mint száz szalonba, üzletbe szállítunk, ahol az adott tulajdonosok viszonteladóként értékesítik tovább a termékein-

Dél-Dunántúli Gazdaság

ket. Tapasztalataink szerint egyre népszerûbb az interneten keresztüli vásárlás is. Ebben az esetben közvetlenül a menyasszony a vásárló. Saját szalonunkban értékesítjük az ékszereket. Üzletünkben az ékszerek mellett menyasszonyi ruhák kölcsönzésével, eladásával is foglalkozunk. A San Patrick ruhák kizárólagos forgalmazói vagyunk a dél-dunántúli régióban. Ez egyébként Európában az egyik vezetô márka. Emellett részt veszünk minden évben (amióta ilyen létezik Magyarországon) Budapesten az esküvôi kiállításokon, illetve saját városunkban, Pécsett. Itt a termékeink szintén megrendelhetôk, megvásárolhatók, de természetesen bemutatásra kerül az új kollekciónk is.

— Hogyan szeretnének a kamarával együttmûködni?

— Miután nevünk a hazai piacon már ismert illetve, elismert, ezért terveink szerint szeretnénk munkákat külföldön is megmutatni. Igyekszünk minden igényt kielégíteni, nyitottak vagyunk a különleges kérések felé is. Éppen ezért a kamarai tagságtól reméljük, hogy segít majd a külföldi, potenciális partnerek keresésében. Szeretnénk találni ugyanis olyan üzleteket, szalonokat amelyek ékszereinket továbbértékesítenék. De gondolkodunk külföldi divattervezôk egyedi ékszereinek legyártási lehetôségében is. Eddigi tapasztalataink szerint számos információt, segítséget kaptunk már a kamarától, fôként a hazai piac tekintetében: miként lehetne termékeinket még hatékonyabban népszerûsíteni, eljuttatni a vásárlókhoz.

E.É.

Ablak Birodalom Kft.: a jó hírnév záloga az elégedett vásárló A vevôk bizalmának növelése, a kamarai szolgáltatások igénybevétele, a megrendelôi partnerkapcsolatok folyamatos fejlesztése voltak az elsôdleges okok arra, hogy az Ablak Birodalom Kft. az önkéntes kamarai csatlakozás mellett döntött. A komlói székhelyû vállalkozás ügyvezetôje, Röppl Dávid úgy véli, cégük jó hírnevének záloga minden esetben az elégedett vásárló.

— Igényesesen szerkesztett honlapjukon olvasható, hogy Komlón tevékenykednek több kft.-vel is szoros együttmûködésben...

— Ez így van. Az Ablak Birodalom Kft. székhelye Komló iparterületén található, ahol közös telephelyen és valóban szoros együttmûködésben tevékenykedünk a Röppl Gyártó és Kereskedelmi Kft.-vel, valamint a PK Ablak Kft.-vel. Amíg az imént felsorolt két anyacég elsôsorban gyártói tevékenységet folytat a viszonteladók számára, az Ablak Birodalom Kft. célja a végfelhasználók, cégek intézmények, lakossági vásárlók szé-

leskörû kiszolgálása, a termékek szállítása, illetve azok beszerelése.

— A vállalkozások többsége – általában a megalapításukkal egy idôben – kialakítja azt a cégfilozófiát, amely mentén a tevékenységét elképzeli. Önök e tekintetben milyen kitételeket fogalmaztak meg?

— Nézze, az elsôdleges célunk minden esetben a vevôi igények felmérése és azok – a lehetôségekhez képest – maximális kielégítése. Azt valljuk ugyanis, hogy cégünk jó hírének elsôdleges záloga csakis az elégedett vásárló lehet. Éppen ezért fontos számunkra a kölcsönös tisztelet és a bizalom. Részünkrôl ez például abból is áll, hogy a megrendeléskor nem veszünk fel sem elôleget, sem pedig foglalót. Így, a munkánk ellenértékét csak akkor kell a vevônek megtéríteni, amikor azt kifogástalanul elvégeztük. Miután számunkra a minôségi munkavégzés a legfontosabb, ezért arra ügyelünk, hogy mindenáron nem vállaljuk túl magunkat. Csak arra fogadunk el megbízást, amely munkát valóban korrekt mó-

don, idôre el is tudunk készíteni. Minden megrendelésünk ára (munkánk ellenértéke) egyedi árképzés alapján történik, melyet természetesen számos körülmény befolyásolhat. Éppen ezért konkrét árajánlatot csakis a számunkra kellô információk birtokában adunk. Itt fontos megjegyeznem azt is, hogy minden esetben, amikor az ár csökkentése a minôség rovására történik, errôl a vevôt tájékoztatjuk.

— Mely termékek szerepelnek a kínálatukban?

— A kínálati skála meglehetôsen széles.

Szerepel benne garázskapu, mûanyag nyílászáró, napellenzô, profialis, redôny, reluxa, roletta, schüco, szalagfüggöny és szúnyogháló is. Referenciáink pedig megannyi magánlakásban és középületben megtalálhatók.

— Miért döntöttek az önkéntes kamarai tagság mellett?

— A kamarai csatlakozásunk elsôdleges oka volt a vevôi bizalom növelése és a kamara által nyújtott szolgáltatások igénybevétele.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚJ TAGJAINK

27

Csúcstechnológiát alkalmaz a Tóth Aszfaltplasztika 05 Kft.

Biztos, hogy a Facebook a könyvekrôl szól?

Referenciamunkáik már nem csak hazánkban, de a határainkon túli országokban is megtalálhatók. Az általuk alkalmazott újgenerációs eljárás alapja egy speciális hôtechnológiai módszer, amely biztosítja, hogy a kijavított útburkolaton nem keletkeznek sem élek, sem repedések, egy homogén felületet hozunk létre. E technológia hazai bevezetésében óriási szerepet játszott a Tóth Aszfaltplasztika 05 Kft., melynek vezetôje, Tóth István szerint cége több, kiváló alternatív lehetôséget is lát a kamarai tagságban.

— Mint az már tudott: a Tóth Aszfaltplasztika 05 Kft. a folyamatos fejlesztések mellett hazánkban évek óta alkalmazza az utak javítását célzó csúcstechnológiát. Mi az említett módszer lényege?

— Az a speciális technológia, melyet Magyarországon mi is alkalmazunk, az Egyesült Államokban már közel három évtizedes múltra tekint vissza. Az újgenerációs módszer kiválóan alkalmas az útburkolati repedések eltüntetésére, hiszen az útfelületek javítására az úgynevezett „crack-jet” technológiát alkalmazzuk. Ennek egyik fontos eszköze például a mintegy 1200 Celsius fokon mûködtetett hôlándzsa, amely a repedések kitisztítására, illetve a felület kellôsítésére szolgál. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a javítandó burkolatot alkalmassá tesszük arra, hogy az kapcsolatba léphessen a beinjektált, forró, többszörösen modifikált bitumennel. A repedések ilyetén történô zárása akár hosszú évekre meggátolja a felület további romlását, illetve, a további kátyúk képzôdését (újratermelôdését). De emellett ez a módszer kiválóan alkalmas még az úgynevezett slusszok (hidegélek) zárására is. Legyen szó akár új, akár korosabb aszfaltfelületrôl. Csúcsteljesítményû gépeink pedig lehetôvé teszik a napi több kilométer hosszú repedés eltüntetését is.

— Miként foglalná össze tömören a hôtechnológiai módszer elônyeit?

— Az újgenerációs eljárással javított útburkolaton nincsenek sem élek, sem repedések, egy homogén felületet hozunk létre. Éppen az imént felsorolt okok garantálják, hogy a megjavított útfelület a környezeti hatásoknak teljes mértékben ellenáll. Ezzel az új módszerrel elvégzett munkákra egyébként – az országban egyedüliként – a Tóth Aszfalt plasztika 05 Kft. három év garanciát vállal.

— Amennyiben egy megrendelô a saját szemével kíván meggyôzôdni arról, miként is mûködik az önök által kínált technológia, van-e mód arra, hogy ezt meg is tekintse?

— Természetesen. Annak érdekében, hogy minél többen megismerkedhessenek a szóban forgó technológiánk által nyújtott elônyökkel, cégünk szívesen szervez bemutatót az érdeklôdôk számára. Itt azonban megjegyezném: a folyamatosan bôvülô és elégedett megrendelôi kör, a technológia növekvô ismertsége, valamint az élénkülô érdeklôdés arra ösztönzött bennünket, hogy ne csak Magyarországon, hanem a környezô országokban is minél szélesebb körben megismertessük az általunk kínált technológia rendkívüli elônyeit. Ezek a próbálkozásaink sikerrel jártak, hiszen több referenciamunkát tudunk már felmutatni a határainkon túl. Sôt, a kiegészítô és segédanyagokat már nem csak hazánkban, hanem az unió számos országában is értékesítjük.

— Miután a közelmúltban csatlakozott az ön cége is a kamarához, adódik a kérdés: milyen perspektívát lát az integrációban?

— Mindenképpen úgy vélem, hogy döntésünk megalapozott volt, hiszen a kamarához történô csatlakozásunk jó lehetôséget kínál számunkra ahhoz, hogy a kft. által ezidáig megteremtett érték minél ismertebbé váljon. De remélem azt is, hogy – a csatlakozásnak köszönhetôen – dinamikusan szélesíthetjük megrendelôink körét is.

E.É.

„Részt vettem egy gyorsolvasó-tanfolyamon. A Háború és békét nem egészen 20 perc alatt olvastam el. Az oroszokról szól.” Woody Allen mondása viccesnek hat, pedig mindannyian folyamatosan egyfajta gyorsolvasó tanfolyamra vagyunk kényszerítve, annyi információ ömlik ránk.

Nincs esélyünk mindennek részletesen utána nézni. Így viszont rengeteg üzleti lehetôségrôl maradhatunk le csak azért, mert átsiklottunk egy apróságon. Könnyen kimaradhatott sokaknak például ez a néhány szám: 62% az internetezôk aránya Magyarországon 3,1 millió – ennyi magyar regisztrált a Facebookra 130 milliárd a magyar webáruházak 2010-es forgalma 1,350 millió a mobil internet elôfizetések száma Magyarországon Mégis, a kkv-knak kevesebb, mint a fele rendelkezik weboldallal, és alig 6%-a van jelen közösségi médiában.

Ami persze valahol érthetô, hiszen kinek van energiája a munka mellett még ezzel is foglalkozni? Ki tud dönteni a sok új lehetôség közül? Így marad a „gyorsolvasás”, majd szinte hasraütés szerûen belevágni egy jól hangzó ígéretbe. Ez viszont könnyen a bukást hozhatja magával.

Hiszen van olyan cég, akinek a Google AdWords való, van amelyiknek a Facebook, más hírlevelekkel tud bevételt növelni. Minden cégnek egyedi megoldásra van szüksége ahhoz, hogy részesüljön az internet lehetôségeibôl. Személyre szabott módszerekkel a cégek esélyt kapnak arra, hogy elérjék a több, mint 6 millió magyar internetezôbôl a saját potenciális ügyfeleiket.

Persze csak akkor, ha felkészülten választanak az internetes üzleti lehetôségek közül, és nem csak gyorsolvasásszerûen tájékozódnak, félinformációk alapján döntenek.

Hogyan lehet megalapozottan választani?

Tudni szeretné melyik internetes üzleti megoldás való cégének?

Jöjjön el a Sikeres üzleti internet elôadásaira, melynek elsô alkalma 2011. május 13-án, pénteken lesz.

Itt Ön is meggyôzôdhet róla, hogy az internetes siker nem szerencsén és nem babonákon múlik.

Regisztráljon a sikeresweboldal.com címen, és olyan elôadásokat hallgathat meg, melyek segítségével kiválaszthatja az Ön cégéhez illeszkedô internetes üzleti megoldásokat, és esélyt kap arra, hogy az eredményes megvalósítás útjára lépjen!

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Lakatos Tamás – BMW 530xd A 20 éves Schneider Autóház vadonatúj modelljét, az 530d összkerékhajtású változatát próbálta ki Lakatos Tamás, a Volksbank régióigazgatója, akit autórajongó fia, a 11 éves Máté is elkísért a tesztre.

— A kocsi nem újdonság számomra, az utakon már többször láttam, nagyon teszik.

— Az elôdmodellhez képest mi a legfeltûnôbb változás?

— Az elôzô 5-ös egy radikálisabb, megosztóbb formájú autó. Ez a kocsi BMW-hez illôen modern, dinamikus és elegáns, de sokkal letisztultabb, tetszetôsebb formát kapott. Az orr részen a hagyományos BMW jegyeket látjuk, oldalról is jellegzetes, fôként a hátsó oldalablak íve miatt. Hátul a márkavédjeggyé lett különlegesen világító lámpák teszik rögtön felismerhetôvé.

— Nincs a kocsin típusjelzés. Ön is így kérné?

— Számomra fontos egy autónál, hogy ne legyen hivalkodó. Ha ilyen autót vásárolnék én is típusmegjelölés nélkül kérném. A harmónia, ami sugárzik a kocsiból így tökéletes, nem kell világgá kürtölni a technikai részleteket. Nagyon szimpatikus a formatervben az, ahogyan leplezi az autó valós méreteit, filigránabbnak, könnyedebbnek, sportosabbnak tûnik a kocsi, mint amirôl a mérôszalag és a mérleg árulkodik.

— Az eddigi autós tapasztalatait milyen autókban gyûjtötte?

— Sokféle autóm volt már, Audi, Opel, Volkswagen de ilyen színvonalú kocsim még nem volt. Egyszer a fiammal kipróbáltunk egy Ferrarit a Mecseken, hatalmas élmény volt. Az elsô autóm 1990-ben egy öreg szögletes Opel Kadett volt. Jelenleg a legjobb és leggazdaságosabb autóval járok, úgy hívják hogy „céges” autó. A típust emiatt nem én választom, de drukkolok a Schneider Autóháznak, hogy sikerüljön meggyôzni a fônökömet a BMW-rôl.

De akkor mivel jár majd a fônököm?

— Van kedvenc útszakasza?

— Ha tehetem, igyekszem az érde-

kesebb útvonalakat választani. Egy ideig Budapestre is úgy utaztam, hogy Szekszárdnál hajtottam fel az M6-os autópályára. Sajnos, a 6-os úton még mindig akkora a teherautó forgalom, hogy a biztonságom érdekében most már Pécstôl az autópályán megyek.

— Máté, neked mi tetszik az autón?

— A tetején a cápauszony-szerû antenna érdekes, jól néz ki. Tetszik az utastér, az ülések, a mûszerfal. Nagyon klassz a kocsi.

— Egy 11 évesnek mi a legfontosabb egy ilyen autóban?

— A sebesség, hogy mennyivel tud menni. Hátul is nagyon kényelmes, jó benne utazni. Ha addig nem lesz fejlettebb 5-ös BMW, akkor én is szeretnék majd egy ilyen autót.

— Azt hittem a Ferrarit szeretnéd, amit kipróbáltatok.

— Azt csak második autónak, ez a BMW jobban tetszik.

— Tamás, az autókban rohamléptekkel terjedô elektronikus extrafelszerelésekhez hogyan viszonyul?

— Úgy gondolom, hogy ezek a berendezések, ahogyan maga az autó is, arra hivatottak, hogy a vezetôt és az utasokat kiszolgálják. Ha ezt úgy teszik, hogy nem kívánnak kompromisszumokat a vezetôtôl és segítik a vezetést, fokozzák a biztonságot vagy kényelmesebbé teszik az utazást, akkor ezek a berendezések hasznosak. Ebben az autóban számomra újdonság a sávelhagyás

figyelô, ami akár egy balesettôl menthet meg, így mindenképpen hasznos extrának találom. De a tolatókamera is nagyon teszik, mert megóv attól, hogy az alacsony beton virágtartónak, vagy oszlopnak tolassunk. Ráadásul az optikája nagyon széles látószögû, így egy kapualjból kitolatáskor azt is láthatjuk, hogy oldalról jön-e valaki.

— Egy ilyen kategóriájú autónál, mint ez az 5-ös BMW, mennyire számít a biztonság, a térkínálat, vagyis azok a klasszikus szempontok, ami alapján általában autót választunk?

— Ha megnézzük az utasteret, a csomagteret, vagy a légzsákok és egyéb biztonsági berendezések számát, akkor nyilvánvaló, hogy ezeken a területeken hibátlan a kocsi. Ebben a kategóriában az lehet a döntô, hogy mennyire szimpatikus a márka, milyen a kocsi hangu-

Dél-Dunántúli Gazdaság lata, hogyan lehet az autót konfigurálni, és milyen a technikai színvonal, amit nyújtani tud.

A térkínálat tekintetében hibátlan az autó, elöl, hátul bôséges a hely és a csomagtér is tekintélyes. Aki több variálhatóságot szeretne, az a kombit fogja választani, nekem ez a limuzin talán picit elegánsabb.

Az extralistát végignézve, nem hiszem, hogy lenne olyan felszerelés ma az autóiparban, amit ehhez a kocsihoz ne lehetne megrendelni. Néhány tétel egészen futurisztikus tulajdonságokkal ruházza fel az autót.

— Az utastér hangulata mennyire BMW-s?

— A mûszerfal grafikája és a vezetô felé forduló középkonzol megteremti a márkára jellemzô hangulatot. Tetszik a jellegzetesen BMW-s fogyasztásmérô is, bár az általa közölt információ nem annyira fontos, de hozzátartozik a márka arculatához. Itt talán azért érdekesebb, mert képes negatív irányba is elmozdulni, így jelzi, ha éppen energiavisszanyerési fázisban vagyunk. Érdekes még, hogy a vízhômérô helyett olajhômérséklet visszajelzô van a mûszercsoportban. Ez talán fontosabb is, mert pontosabban mutatja mikor üzemmeleg a motor.

— Az EfficientDynamics rendszernek egy 20 milliós autóban van értelme?

— A költségeket tekintve valóban nem tûnik számottevônek, hogy az autó néhány literrel kevesebbet fogyaszt, de több szempontból is elônyös. Egyrészt mutatja a márka technikai fölényét, hogy egy ekkora méretû, ilyen teljesítményû autó megelégszik ilyen kevés üzemanyaggal. Másrészt környezetvédelmi szempontból rengeteget számít, hogy mindössze egy alsó középkategóriás autó szintjén mozog a károsanyag kibocsátásunk. Harmadrészt megnöveli a kocsi hatótávolságát, kevesebbszer kell tankolni, kényelmesebb az utazás.

Nagyon szimpatikus a Start/Stop rendszer is, ez éppen azokon a helyeken, a zsúfolt városokban csökkenti a károsanyag kibocsátást, ahol a legszennyezettebb a levegô.

— Ezt a rendszert ráadásul automata váltóval kombinálták, ami szin-

29

AUTÓTESZT

tén újdonságnak számít az autók közt. A váltó elnyerte a tetszését?

— Elképesztôen finoman és észrevétlenül mûködik. Az autó adatlapján láttam, hogy nyolcfokozatú, ezt menet közben észre sem lehet venni, ahogy a váltásokról is csak a fordulatszámmérô árulkodik. Egészen hihetetlen, hogy milyen alacsony fordulaton lehet közlekedni az autóval, hétköznapi körülmények mellett 1200 és 2300-as fordulatszám között üzemel a kocsi. Sportosan használva pedig megmarad a váltások finomsága, mindössze a motorhang lesz lelkesítôbb és persze a dinamika lesz sportautós léptékû.

— Azt mondják, az igazi BMW motorok hathengeresek.

— Azért a négyhengeres 520d sem lehet olyan rossz, de tény, hogy ezzel a 3 literes dízellel nagyon harmonikus az autó. A 259 lóerô, a 250-es végsebesség és a 6.1 másodperces gyorsulás persze magáért beszél, de a kifinomultság és a diszkrét hathengeres moraj is sokat hozzátesz az élményhez. Hathengeres jármûvünk nekünk is van, igaz kereke nincs. Nemrég készült el az 50 személyes Csele motoros tutajunk, amivel egy vállalkozás keretében túrákat szervezünk a mohácsi Dunán. Ezt a hajót egy 225 lóerôs V6-os motor hajtja.

— És az összkerékhajtás is illik az autóba?

— Számomra ez inkább biztonsági felszerelés. Családapaként a biztonság a legfontosabb egy autóban. Nyilván sokat hozzátesz a vezetés élményéhez is, de nekem fontosabb az a plusz, amit té-

len csúszós utakon, vagy esôben nyújt.

Valójában száraz úton nem is érzem a hatását, nyilván tempósabb kanyarokban tûnne fel, hogy sínautóként kanyarodik vele a kocsi.

— Nem talált eddig hibát az autóban, valóban nincs hibája?

— Egyetlen hibát találtam az autóban, hogy sajnos nem az enyém. Ez egy vérbeli üzleti limuzin, ami kiváló családi autó is lehet. Remélem eljön az idô, amikor nálunk is egyre több család megengedheti magának, hogy hasonló színvonalú autóval közlekedjen.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2993 cm3 Maximális teljesítmény: 259 LE 4000/min Maximális nyomaték: 560 Nm 2000/min Saját tömeg: 1865 kg Csomagtér: 520 l Maximális sebesség: 250 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 6.1 s Átlagfogyasztás: 5.7 l Alapár: 16.599.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (530xd): automatikus Start/Stop funkció, fékenergia visszanyerés, automatikus klímaberendezés, automata sebességváltó 8 fokozattal, elektromos rögzítôfék, kulcsnélküli indítás, ABS, DSC, Esô- és fényérzékelô, tempomat, elsô- oldal- és fejlégzsákok

30

VENDÉG-OLDAL

A csülök, mint álom Az utóbbi hetekben mindenfelé összeettem mindenfélét, elég megterhelô volt, nagyon nem bocsátkozom részletekbe, de egy élményemrôl kicsivel bôvebben mégis. Valamelyik helyszínen ugyanis valamelyik barátunk váratlanul megszólalt az asztalnál: — Végre megmozdult a súly! – újságolta. Ez a mondat a tavaszi méregtelenítés jegyében fogant, némelyikünkre ráijesztett az orvos, némelyikünk magától próbált leadni pár kilót; bizonyos kor fölött az ember kénytelen lépéseket tenni a megmaradt egészségéért... Épp csak az derült ki lassan, gyanúsan lassan, hogy asztaltársunknál miféle változás következett be. Amikor az elôbb idézett mondat elhangzott, szegény, már hónapok óta kínlódott, és a mérleg továbbra is, konok következetességgel kilencvenhat kilót mutatott. Pedig állítólag minden fortélyt bevetett. Olykor mozgott (ezt találtuk a legmeglepôbbnek), néhányszor elhagyta a vacsorát, hanyagolta a sereket, vékonyabb szelet kenyereket kanyarított az ebéd mellé, nem fogyasztott annyi tejszínhabot, mint korábban.

Végül persze bevallotta, hogy nem lefelé, hanem fölfelé mozdult a súly, pontosabban a testtömeg, és meghaladta immár az egy métermázsát.

Mi tagadás, magunk is láttuk, hogy szépen kigömbölyödött. Udvarias társaság lévén mégis vigasztalni próbáltuk, mondván: azért már látszik valami, tartson még ki egy kicsit, menni fog a dolog.

— Ha csak negyven kilót tudnék fogyni – szuszogott –, már sokkal könnyebben érezném magam.

Na mostan, erre a pécsi Tortyogó Vendéglôben tett kiruccanásom után nem mertem ígéretet tenni Neki. Legalábbis nem vagyok benne egészen biztos, hogy a nemes cél eléréséhez a Csülök csárdagaz-

da módra elnevezésû irányon át vezet a helyes út. Történt ugyanis, hogy a bejáratban kedves, régi ismerôs, még az egykori Rigóder Étterembôl rám mosolygó Dorogi József fogadott. Az étlapot – kérésemre – közösen vettük górcsô alá, és hamar elakadtunk ennél a bizonyos csülöknél.

Mert hogy megy ez az egész? A szépen megtisztított csülök egy napig száraz fûszerpácban kasmatol a hûtôben. Utána egy mély tepsibe szaltózik, és a sütôben, igen gyönge lángon, öt és fél-hat óra hosszat tartó, a feje búbjáig érô libazsírfürdôt veszen. Ezenközben az finom, aranysárga zsír éppen csak gyöngyözik.

Ha végzett ez a mi derék, fogyasztásra szánt lábvégünk, kissé megszárítkozik, majd lyoni hagymakarika-zsakettbe öltözik az ünnepi ebédhez vagy vacsorához.

Hát kérem, ha ettek még valami felségeset! Puha, omlós, ízgazdag, álomszerû...

Fogyni? Na fogyni, azt történetesen nem lehet tôle.

Kicsit elnagyoltam a lépéseket, mert rögtön rárontottam a csülökre, ahelyett, hogy bevezetésül egy kis leveskét ajánlottam volna. Vargányalevest, például.

Nem szárított, nem por, mondjuk, ez idô tájt még nem is primôr, de a kíméletes fagyasztásban minden ízét ôrzô gomba étleve ez. A felszolgálóhoz intézett néhány jó szó erejével beszerezhetô aztán még az erdélyies vándorleves, tárkonnyal, citrommal készül a ragu pulyka pipibôl, és az egészet pityókagombóccal bolondítják.

A fôételek fôsodrában említhetnénk a végleges formáját sütôlapon elnyerô vasalt csirkét, a ráolvasztott camembert sajttal, vagy a Túró Rudit, amely ebben a kontextusban nem egyéb, mint egy szép, legényes karajszelet, amelyet fûszeres túróval töltenek, paníroznak, kirántanak, majd amikor már majdnem kész, kapormártást pászítanak hozzá.

Dél-Dunántúli Gazdaság Ha már a kapor szóba került, tessék megkóstolni a kapros-gombás-tejszínes vaddisznóragut, amelyben a rókagomba adja azt a különlegesen kellemes, pikáns ízt.

Hozzáteszem: kinyitott már a grill-terasz is, itt egynémely, a tûzrôl a szemünk láttára lepattanó mustáros tarja, csirkecombfilé, pleskovica, valamint parázson sült krumpli, salátabüfé és házi kenyér emeli az amúgy is nagyon jó hangulatot. Az itteniek úgy tartják, hogy a nyílt tûzön készült fogásokhoz szomorú lenne valamiféle vegyszerekkel felfújt bodagot kínálni. Egyébként hétvégeken zene is szól, hol egy kis nosztalgiamuzsika, hol a mohácsi tamburazenekar melódiavilága kúszik innen föl a Jakab-hegy felé.

A végére sem jut más összegzés, mint hogy a Tortyogóban csak keservesen tudunk leadni a súlyból. Hanem enni...

Sz.Koncz I.

Borajánló Gere Tamás Pinot Noir válogatás 2006 Gere Tamás pincészete 1988 óta fejlôdik, és lépésrôl lépésre halad a népszerûség útján elôre. A Villányi borvidéken 30 hektáron gazdálkodik. Gere Tamás neve alatt jegyzett borászat Villány, Nagyharsány, Siklós hármasában található ültetvényen gazdálkodik. Az utóbbi idôben komoly erôsítést és frissítést kapott a gazda, ill. családfô az ifjú generáció személyében. Az együttes erôvel készült borok már új arcukat mutatják.

A fajtaválasztékban megtalálható az olaszrizling, hárslevelû, míg a vörös szôlôk között a Portugieser, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot és Pinot Noir.

A 2006-os Pinot Noir termôhelye a siklósi Zuhánya dülô, amely kitûnô fekvésû terület.

A 2006-os évjárat rossz tavasza, átlagos nyara után ráfért a szôlôre a hosszan tartó meleg ôsz áldásos hatása, minek következtében szép savak és intenzív aromák jelentek meg a majd késôbb feldolgozott termésben. Az elôkészületek után 21 napig nyílt, hagyományos erjedésen esett át a szôlôlé, majd 14 hónapot töltött másod és harmad töltésû tölgyfahordóban.

Pohárba kerülve, érett cseresznye, pici vanília, egy kis kakaóillat után felerôsödnek a fûszeres jegyek, ilyen a bors és a menta, amely vezeti a bort. Ezeknek az illatoknak köszönhetôen elmondhatjuk, hogy igen sokrétû, izgalmas borral állunk szemben. Egyben van, és ez várhatóan még sokáig így is marad.

Egészségükre!

Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

SZOLGÁLTATÁS

Új Széchenyi Terv a Szigetvári Takarékkal Élénk érdeklôdés mutatkozik az Új Széchenyi Terv pályázatai iránt, ezek a családi vállalkozások, a kis- és középvállalkozások számára olyan forrásokhoz való hozzáférést jelenthetnek, amelyek segítségével megerôsödhet gazdasági szerepvállalásuk. A kormány 93 pályázattal 1100 milliárd forint kihelyezését teszi lehetôvé, ezáltal megvalósulhatnak azok a fejlesztési elképzelések, amelyek eddig megfelelô forrás hiányában elmaradtak.

A Szigetvári Takarék aktív részese szeretne lenni az Új Széchenyi Terv megvalósításának, ezért az ötlettôl annak megvalósulásáig elkíséri a vállalkozásokat: segít az optimális támogatások megkeresésében, a pénzügyi lebonyolításban, a hitelnyújtásban tanácsadással, finanszírozással. A vállalkozások számlavezetése mellett a folyamat meghatározó része a hitelnyújtás, mivel a támogatások nagy része utófinanszírozott, ezért a pénzintézetnek meg kell elôlegeznie az összeget.

A takarékszövetkezet évek óta tartó dinamikus növekedése, eredményessége a bankok között is a legjobbak közé emelte. A piaci kihívásoknak megfelelô, gyors döntésekkel továbbra is stabil, ismert és elismert szereplôje a pénzügyi szektornak, mindemellett megôrizte a takarékszövetkezetekre jellemzô rugalmasságot, ügyfélközpontúságot és kiemelt hangsúlyt helyez a személyes kapcsolatra is. Mindez biztosítja a hátteret ahhoz, hogy azok a mikro-, kis- és középvállalkozások is bizalommal forduljanak a Szigetvári Takarékhoz, ha az Új Széchenyi Terv pályázatain sikerrel akarnak szerepelni.

Az 1-2 millió forinttól kezdve akár több százmilliós beruházás megvalósítását is segíti a takarék, ezekben tapasztalatot szereztek az elmúlt években: többek között aktív közremûködésükkel valósult meg több az EKF-fel kapcsolatos projekt is. Elônyük más pénzintézetekkel szemben, hogy rövid határidôvel, rugalmasan hoznak döntéseket, hiszen azok helyben születnek meg, a személyes kapcsolattartó olyan kompetenciákkal rendelkezik, amelyek leegyszerûsítik az ügyintézést.

A legtöbb vállalkozás – még ha lenne is kivitelezhetô ötlete – azért nem él a pályázati lehetôséggel, mert nem tud maga mögött egy támogató hátteret. A Szigetvári Takarék az ötlet megszületésétôl kezdve segíti a vállalkozásokat: pályázatot, támogatási formát keres a megvalósítandó projekthez, összehangolja a saját erôt – ez általában a teljes érték legalább 20%-a – és a nyújtható hitel összegét, ha kell, elôfinanszíroz és a pályázati kiíráshoz igazodva támogatja az elszámolást.

Az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó hitelekhez a mikro-, kis- és középvállalkozások juthatnak hozzá, hasonló feltételekkel, mint más hitelekhez: ne álljanak csôd és felszámolás alatt és ne legyen határidôn túli köztartozásuk. Feltétel, hogy a hitelt beruházáshoz lehet igénybe venni. A hitelpiacon jelenleg ez a legkedvezôbb kamatozású, 10 éves futamidôvel, a konstrukció biztonságos visszafizetést tesz lehetôvé, azaz igazodik a beruházás megtérüléséhez. Ez a hitellehetôség jóval egyszerûbb és könnyebben hozzáférhetô az eddig ismerteknél, ezért várható, hogy elnyeri a vállalkozók tetszését.

7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 7. www.szigetvaritakarek.hu kozpont@szigetvaritakarek.hu

Munkavédelem.

Foglalkozzunk vele?

Ha Ön vállalkozó és nincs alkalmazottja, jelenleg nem vonatkoznak a munkavédelmi törvény elôírásai Önre, mondhatjuk azt is, hogy nincs teendôje ebben a témában. Viszont, ha akár egy alkalmazottja is van, tehát szervezett munkavégzés keretein belül foglalkoztat munkavállalót, akkor már a munkavédelmi törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint számos egyéb elôírás vonatkozik Önre, mint munkáltatóra. Cikksorozatunkban szeretnénk néhány dologra felhívni a vállalkozások vezetôinek figyelmét a munkavédelmi kötelezettségek tekintetében.

Ergonom Munkavédelmi Szolgáltató Kft. 7630 Pécs, Álmos u. 3.

Tel.: (30) 2479-222 www.ergonom.hu

A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató általános, objektív (másra át nem ruházható) és elsôdleges felelôsséggel bír. A munkáltató felelôssége a munkabiztonság megteremtése, vagyis az egészséget nem veszélyeztetô, biztonságos munkavégzés körülményeinek és feltételeinek kialakítása, annak érdekében, hogy a munkavállalók ne kerülhessenek olyan helyzetbe, amely eredményeként egészségük, biztonságuk kedvezôtlen, a még elfogadható szintû kockázatokat meghaladó károsító hatásoknak legyen kitéve.

A felelôsség és a törvényi kényszer miatt már egy új munkahely létesítésének kezdetekor is figyelembe kell venni az ide vonatkozó számos törvényi elôírást, szabványt annak érdekében, hogy az üzemelés során már ne kelljen esetlegesen helyesbítô intézkedésekkel hibát javítanunk. A munkavédelmi követelmények érvényre juttatása alapvetô gazdasági követelmény. Ezen kívül igen jelentôs munkáltatói kötelezettség például annak biztosítása, hogy munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az kielégíti az egészséget nem veszélyeztetô és biztonságos munkavégzés követelményeit, ami azt jelenti, hogy számos elôírást elô kell venni ahhoz, hogy ennek a követelménynek megfeleljünk. Ne higgyük magunkról azt, hogy a képesek vagyunk munkáltatóként arra, hogy magunk kielégítsük a jogszabályok által támasztott követelményeket. Számos munkafeladatot megfelelô végzettség és gyakorlat hiányában nem is végezhet el bárki, nem beszélve az összességében több száz törvény, rendelet és szabvány létezésérôl és ezek folyamatos változásáról. Mint sok más területen, így a munkavédelem területén is, a munkáltatóknak igénybe kell venniük számos szakfeladat elvégzése során szakember segítségét.

Az üzemelés során sok olyan munkáltatói feladat van még, amit szintén szakember foglalkoztatásával, vagy vállalkozó igénybevételével lehet elvégezni. Ilyenek a munkabiztonsági szaktevékenységek. A törvény szerint szakember igénybevételével lehet csak kockázatértékelést végezni, ennek alapján lehet meghatározni az egyes munkakörökben alkalmazandó egyéni védôeszközöket és az egyéni védôeszközökkel kapcsolatos egyéb teendôket. Szaktevékenységnek minôsül a súlyos munkabalesetek kivizsgálása, de az oktatási tematika elkészítése is. Ha a munkahely rendelkezik veszélyes munkaeszközökkel, akkor azok munkavédelmi szempontú elôzetes vizsgálatát és idôszakos biztonsági felülvizsgálatát szintén megfelelô végzettségû szakember végezheti el.

Ha a munkáltató és az általa megbízott szakember körültekintô és minden, a munkahelyen alkalmazott munkaeszközt (nem csak veszélyes munkaeszközt pl. létra, állvány, kézi fúrógép) az elôírásoknak megfelelôen leellenôriz, meggyôzôdik arról, hogy használata a személyre elfogadható kockázattal jár és nincs egészségkárosító hatása, akkor a munkavállaló balesetet, a rendeltetésszerû használat során nem szenvedhet. Ebben az esetben a munkáltató megtette azokat az intézkedéseket, melyekkel kialakította a biztonságos munkahelyet. Nagyon fontos, hogy a munkavállaló a munkakörnyezetérôl, a kockázatokról, a munkaeszközökrôl, egyéni védôeszközök használatáról ki legyen oktatva és a munkáltató gyôzôdjön meg arról, hogy azt a munkavállaló megértette és az oktatás, számonkérés tényét szabályszerûen dokumentálja le.

Itt kell megemlítenünk a munkavédelem másik fontos területét, a foglalkozás-egészségügyet. A fentiekben említett feladatok a munkabiztonság területére éppúgy vonatkoznak, mint a foglalkozásegészségügy területére. Tévhit és óriási orvosi és munkáltatói hiba (törvénysértés) az, amikor a munkáltató által megbízott üzemorvos csak elôzetes és idôszakos orvosi vizsgálatokat végez. A munkavédelmi törvény és az ide vonatkozó végrehajtási rendeletei egyértelmûen meghatározzák a foglalkozásegészségügyi orvos feladatait egy munkahelyen.

Például az elôzôekben említett munkahelyi kockázatértékelésben és még számos területen, a megbízott orvosnak együttmûködési kötelezettsége van a munkabiztonsági szakemberrel. Az orvosi vizsgálatokon kívül például egy munkahelyen évente legalább egyszer munka higiénés szemlét kell tartani és ismerni kell az összes munkavállalóra ható esetleges egészségkárosító hatásokat, így meghatározni például az egyénre szabott orvosi vizsgálat tartalmát, annak érdekében, hogy idôben felfedezzük, illetve elkerüljük a foglalkozási megbetegedéseket.

Egy baleset vagy foglalkozási megbetegedés, ha valamit munkáltatóként nem az elôírás szerint végeztünk el, óriási anyagi megterhelés lehet a vállalkozásnak, rosszabb esetben erkölcsi és büntetôjogi teher a vállalkozás vezetôjének.

A következô lapszámokban mélyebben érintünk egy-két alapvetô munkabiztonsági feladatot, melylyel a munkáltatóknak foglalkozniuk kell, legyen az gazdasági társaság, közintézmény, oktatási intézmény vagy akár közmunkaprogramban érdekelt szervezet.