XIII. évfolyam 5. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 5. szám, 2011. június 3. www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

Pécs melléklet

Megújuló energiák

Munkavédelem A munkahelyi kockázatok értékelése Jelenlegi témánknak a munkavédelem területén a munkáltatók egyik legalapvetôbb feladatát választottuk, a munkahelyi kockázatértékelést. Tapasztalatok szerint sok munkáltató, fôleg a mikro,- kis-, és középvállalati szférában, nem tartja fontosnak e tevékenység elvégzését, nem áldoz idôt és energiát arra, hogy feltárja tevékenységének munkavállalóira gyakorolt egészségkárosító hatásait és ezeket a hatásokat értékelje, megszüntesse, vagy legalább a társadalmilag elfogadott minimum szint alá csökkentse. Talán egy elavult felfogásból adódóan a munkavállalók sem mérik fel azokat a veszélyeket, súlyos, hosszú éveken át ható egészségkárosító hatásokat, melyeket adott esetben kis anyagi ráfordítással munkáltatójuk kezelni tudna, illetve meg tudna szüntetni. Az ilyen jellegû igény, természetesen általában nem a munkavállalói oldalról jelentkezik, de sok esetben nem is a munkaadói oldalról. Nem természetes minden munkáltatónak az sem, hogy a munkavállalóik jó teljesítményt csak egészségesen és megfelelô munkakörülmények között tudnak nyújtani.

A munkahelyi kockázatok és egészségkárosító hatásainak feltárását, értékelését és dokumentálását a fentiekbôl adódóan törvény kényszeríti ki a munkáltatókból.

Ergonom Munkavédelmi Szolgáltató Kft. 7630 Pécs, Álmos u. 3.

Tel.: (30) 2479-222 www.ergonom.hu

A Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. Törvény) IV. fejezet, 54. § (2) bekezdése szerint: Ha a tevékenység szervezett munkavégzés keretein belül történik és a munkáltatónak legalább egy fô alkalmazottja van, akkor a munkavédelmi kockázatértékelést kötelezô elvégeztetnie, még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.

A munkáltató a kockázatértékelést és megelôzô intézkedéseket elsô alkalommal legkésôbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétôl számított egy éven belül, veszélyes tevékenység esetén hat hónapon belül, azt követôen indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetôleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.

A munkáltatóknak minden munkahelyen általános kötelességük, hogy a munka minden vonatkozásában biztosítsák a munkavállalók biztonságát és egészségét. A kockázatértékelés elvégzésének célja, hogy lehetôvé tegye a munkáltatók számára a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez szükséges intézkedések megtételét (a munkahelyi kockázatok megelôzése; a munkavállalók tájékoztatása; a munkavállalók képzése; a szükséges intézkedések végrehajtását szolgáló szervezet és eszközök biztosítása) Miközben a kockázatelemzés egyik célja a munkahelyi kockázatok megelôzése – és ezt mindig célul kell kitûzni – a gyakorlatban ez nem mindig elérhetô. Ha a kockázatok nem küszöbölhetôk ki, azokat csökkenteni és a fennmaradó kockázatokat kezelni kell (védôeszközök, szervezési intézkedések). Egy késôbbi szakaszban, egy felülvizsgálati program része-

ként ezeket a fennmaradó kockázatokat újra értékelni kell és a kockázatok kiküszöbölésének lehetôsége – esetleg új ismeretek alapján – ismét megvizsgálható.

A kockázatértékelést úgy kell felépíteni és alkalmazni, hogy a munkáltatókat segítse a következôkben: ● azonosítani a munkahelyen keletkezô veszélyeket és értékelni az e veszélyekkel összefüggô kockázatokat, annak meghatározása érdekében, milyen intézkedéseket kell tenni az alkalmazottai és a többi munkavállaló egészségének és biztonságának védelmére, kellôen figyelembe véve a jogszabályi követelményeket; ● értékelni a kockázatokat annak érdekében, hogy a munkaeszköz, a használt vegyi anyagok vagy készítmények kiválasztásánál, a munkahelyek felszerelésénél és a munkaszervezésnél a legtájékozottabb módon dönthessen; ● ellenôrizni, hogy a bevezetett intézkedések megfelelôk-e; ● rangsorolni a fellépéseket, ha az értékelés eredménye alapján további intézkedésekre van szükség; ● igazolni saját maguknak, az illetékes hatóságoknak, a munkavállalóknak és képviselôiknek, hogy a munkát érintô valamennyi tényezôt áttekintették és a kockázatok, valamint az egészség és biztonság védelméhez szükséges intézkedések tekintetében körültekintô, érvényes döntés született; ● biztosítani, hogy a szükségesnek talált és a kockázatértékelést követôen bevezetett megelôzô intézkedések, valamint a munka- és gyártási módszerek a munkavállalók védelmének szintjében javulást hozzanak.

A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági szaktevékenységnek minôsül, tehát annak elkészítésekor a gyakorlott munkabiztonsági szakember és foglalkozás-egészségügyi orvos részvétele elengedhetetlen.

Következô lapszámunkban a külön jogszabály szerinti kockázatértékelést, a kémiai biztonság területét fogjuk áttekinteni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori: Aktuális kérdés a megújuló energia

4–7

Dr. Parragh László: Erôs kamara kell

8

Kamarai hírek Szakma Sztár siker Munkavédelmi klub alakul

9

Szakképzés Kamarai gépipari osztály alakul Szakmunkás igény Baranyában

10

Szakképzés Szintvizsgáznak a diákok Ismét „Gép-ésszel Baranyában”

11

Válságból – válságba?

12

Klaszter: Európa számos pontjára szállítanak

13

Enterprise Europe Network

14

Pécs melléklet A határon átnyúló kapcsolatokban nagy lehetôségek rejlenek A Pólus siker is, meg nem is Enterprise Europe Network

Dr. Parragh László: Erôs kamara kell 8. oldal

15

19

9. oldal

Díjazottak 20–22 Dányiné Bedô Anikó, VITOÉP Kft., Jankó Kft., Korrekt Kft., Hajdú Gábor Innováció

23

Mesterképzés – Ilijin Petár

24

A legjobbak között a baranyai versenyzôk Európa számos pontjára szállítanak

Tanulószerzôdés – Kontakt Elektro Kft. 25

13. oldal

Új tagjaink: Stadion SÉP Kft. 26–27 Riglersystem Kft. – A bábok órája Autóteszt: Gyánti Istvánné Kia Picanto Vendég-oldal

28–29 30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Megjelenik havonta, a lap ára 475 Ft Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A Marczi familia

A mesterekre mindig szükség volt 24. oldal

Ilijin Petár

Autóteszt: Gyánti Istvánné – Kia Picanto

28–29. oldal

4 Bencsik János klíma- és energiaügyért felelôs államtitkár május elején egy budapesti konferencián ismertette a kormány geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos célkitûzéseit. Az államtitkár kiemelte: a nemzeti megújuló cselekvési tervben 2020-ra kitûzött célszámok szerint jelentôsen átalakul a megújuló energiaforrások részesedésének megoszlása a teljes megújuló energiatermelésen belül. Az egyik legnagyobb mértékû növekedés a geotermikus energia és a földhô hasznosításának területén várható. Ezek jelenlegi 8%os részesedése a villamosenergia és hûtésfûtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók tekintetében 2020-ra várhatóan 19%-ra emelkedik. Az elôrejelzések szerint elôször a hôszivattyús földhô hasznosításának elterjedése várható, a geotermális energia felhasználásának igazi fellendülését az évtized második felére prognosztizáljuk – tette hozzá a szakpolitikus.

Az elkövetkezô idôszak célkitûzései és tennivalói a közintézmények, lakóépületek és kertészetek hôellátásának biztosítása, a meglévô termálenergia-kapacitások gazdaságos felhasználása és valós hôigény fennállása, valamint kedvezô geológiai adottságok mellett új kutak létesítése kell legyen. Ezeket az új kutakat fürdôrekonstrukciós és -fejlesztési programok keretében is lehet majd hasznosítani – hangsúlyozta Bencsik János.

A szabályozási kérdésekrôl szólva a szakpolitikus elmondta: a bányászatról szóló törvény értelmében a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minôsül az ország egész területén a természetes felszíntôl mért 2500 m alatti földkéregrész. Ezen a zárt területen a komplex érzékenységi és terhelhetôségi vizsgálat lefolytatása, a szükséges hatósági engedélyek kiadása, és a koncessziós szerzôdés megkötése után kezdhetô el az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia kiaknázása. A miniszter a vizsgálatok lefolytatását követôen csak azokat a zárt területeket

Pécsett az épületek felújításakor is egyre gyakrabban használják ki a megújuló energia lehetôségeit

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Aktuális kérdés a Ötszörösére növekedhet a geotermikus energia és a földhô hasznosítás mértéke 2020-ig hirdeti meg koncesszióra, amelyeken a vizsgálatok figyelembevételével a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezônek ígérkezik – hangsúlyozta.

A komplex érzékenységi és terhelhetôségi vizsgálat részleteit szabályozó kormányrendelet kidolgozása jelenleg is zajlik. A geotermikus energia hasznosítására vonatkozó engedélyek kiadását megelôzô vizsgálat többek között kiterjed majd környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, kulturális örökségvédelmi, talajvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, területfejlesztési, közlekedési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokra is – jelezte Bencsik János. A vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a Magyar Állami Földtani Intézet bevonásával végzi majd.

A kötelezô áramátvételi rendszer átalakítása kapcsán az államtitkár elmondta: a megújuló energiatermelésben technológiatípusonként és méretkategóriánként differenciált átvételi támogatás bevezetésére kerül majd sor, amelynek mértékét a technológia fejlôdésével párhuzamosan idônként felülvizsgálják. A támogatások futamideje technológiától függetlenül 15 év lesz, a társadalmi hasznosság kifejezése érdekében bónuszfelárak megállapítására is lehetôség lesz.

A megújuló energiát már használják Baranyában A megújuló energia hasznosításának szép példáját mutatja Szentlôrinc. A város polgármestere, dr. Gyôrvári Márk büszkén sorolja, hogy jutottak el a megvalósításig.

— Amikor elkészült városunkban a fûtômû, kezdetben olajjal fûtöttünk, majd az olajárrobbanás után áttértünk pakurára. A pakura azonban környezetszennyezô, ezért gázzal fûtöttünk, majd jött a gázár drasztikus emelkedése és a bizonytalansága – Ukrajnában elzárták a gázt –, ekkor kerestünk olyan megoldásokat, ahol nem vagyunk kiszolgáltatva senkinek, ahol hosszú távon kiszámítható a biztonság. Kutatásokat végeztünk, hogy hol tudunk meleg vizet találni. A 2009 tavaszán kezdôdô fúrások szeptemberben hoztak áttörést; ideális, forráspont közeli hômérsékletû víz tört fel a kútból.

Több mint egy év elteltével, 2010. december 20án adtuk át a geotermikus fûtési rendszert. 90 fokos vizünk van, 1600 litert tudunk kinyerni percenként, ez már elegendô ahhoz, hogy a város távfûtéses lakásait fûteni tudjuk. A forró víz nem közvetlenül a radiátorokba kerül, hanem egy központi hôcserélôbe, ahol felmelegítik a városi távhô vezetékekben keringô vizet. A lakások és intézmények fûtése után a még mindig meleg víz ipari és mezôgazdasági létesítményekben hasznosítható.

A termelôkúton keresztül felhozott termálvizet – miután az leadta energiáját –, visszasajtolják a kéregbe, hogy fel ne boruljon a talaj vízháztartása, és újra kinyerhetô legyen a forróvíz.

Január elsejétôl indult el az üzemszerû fûtés, 26%-kal tudtuk csökkenteni a fûtési költségeket, ezzel elértük, hogy olcsóbb, kiszámíthatóbb és környezetbarát lett a fûtés Szentlôrincen. Csak elônyökrôl számolhatok be. Ám ez a dolognak csak az egyik része, hogy fûtünk, a másik része a további hasznosítás, mert a visszasajtolt víz még mindig 60 fokos, így a további hasznosítá-

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

megújuló energia son dolgozunk. Az egyik elgondolásunk, hogy a rendszerre rákötjük még a nagy intézményeket, a másik pedig az üvegházi hasznosítás – ebben elôrehaladott állapotban vannak a tárgyalások.

Emellett 6 db 100 méteres kutat fúrtunk ahhoz, hogy az új építésû járóbeteg ellátónk számára biztosítsuk az energiát, ez a rendszer fût is, hût is. Ez egy talajszonda rendszer, ami olyan fantasztikus eredményeket hoz a gázárakhoz képest, hogy harmadáron tudunk fûteni.

— A fejlesztések anyagi hátterét a város önmaga nyilván nem tudta megoldani, pályázni kellett. Milyen a fogadtatása annak, ha valaki megújulóenergia-felhasználásra pályázik?

— A járóbeteg ellátó központ létrehozására kiírt pályázatba építettük be a megújulóenergiafelhasználó rendszert, ez egy uniós pályázat volt, ebbôl tudtuk megvalósítani. A geotermikus rész egy befektetô vállalkozása, abban a város 10% részesedéssel rendelkezik. Ez a cég 500 millió forintot nyert pályázaton erre a projektre – ezért mondhatom, hogy igen jó a fogadtatása az ilyen irányú fejlesztéseknek. Mindenképpen megéri a megújuló energiákon alapuló fejlesztésben gondolkodni, hiszen ahogy mondtam, a talajszondás fûtés esetén egyharmadára, a geotermikus energia esetén 26%-kal lehetett csökkenteni a költségeket. És ez tovább fog csökkeni, hiszen biztos lesznek áremelések az energiapiacon, míg nálunk csak az áremelés 80%-ával kell emelni az árakat. Így mondhatjuk, hogy gyakorlatilag teljesen önellátók vagyunk.

Szintén a termálvizet hasznosította Bóly, a településen már több évre visszamenôen vannak tapasztalatok a megújuló energia használatának elônyeit illetôen: a város fûtése erre épül. A város 60%-os támogatást szerzett és önerôt is talált a megvalósításhoz. A bólyi önkormányzatnak mintegy 100 millió forintjába került a rendszer, ami 410 millió forintból valósult meg. Hárs József, Bóly polgármestere: — 1983-ban uránérc után kutatva fúrták meg az elsô kutat a településen, ezt átalakítottuk és jelenleg ez a nyári kutunk. Emellett létesült a másik kút, ami már termelô kútnak készült, lényegesen nagyobb átmérôvel, nagyobb kapacitással. A kisebbik kút 13 m3/h-val dolgozik.

Szerencsénkre a kutatófúrás talált egy olyan repedezett kôzetet, ahonnan nagyon kedvezô feltételekkel tudjuk kitermelni a termálvizet, és ugyanebbe a rétegbe fúrtuk bele a termelô kutat.

Mi még nem tudtuk kihasználni a két kút teljes

kapacitását, a maximum, amit kivettünk belôle, az 60 m3/óra a téli csúcsidôben, ez bôven elég volt. Mintegy 30–40% biztosan van még benne, szeretnénk is továbbfejleszteni a rendszert.

Jelenleg a közintézményeket fûtjük termálvízzel, minden városi és megyei közintézmény bekapcsolódott ebbe. 600.000 m3 gázt spóroltunk meg évente, ez évi 60 millió forintot jelent, amit nem kell kifizetni. Természetesen ennek a rendszernek is vannak költségei, de lényegesen hatékonyabb az eddig ismerteknél. Kiemeljük a vizet a földbôl, a hôközpontokban lehûtjük és egy visszasajtoló kúttal visszajuttatjuk ugyanabba a rétegbe, ezután fölmelegszik a földhôvel és ismét kiemeljük a 80-82 fokos vizet.

— Más jellegû hasznosításban gondolkodnak? Esetleg egy wellness-részleg létesítésében?

— A kapacitással nem lenne gond, tudnánk annyit szolgáltatni, ami egy wellness-központhoz elég lenne, de szerintem túlkínálat van ezen a területen. Én a gazdasági oldalt szeretném erôsíteni, a téli csúcsban a radiátoros rendszerek magas hômérsékleten üzemelnek, ezért nem nagyon tudjuk lehûteni a vizet, 40 fok körül már megy vissza a föld alá – itt még vannak kihasználatlan lehetôségek. 43–48 aranykoronás földjeink vannak, ha valaki úgy gondolja, hogy szeretne mezôgazdasági üvegházat létrehozni, akkor szívesen szolgáltatnánk és adnánk neki ebbôl a vízbôl – jelenleg ezt kvázi hulladék hônek tekinthetjük. A másik feladat, hogy meg kellene oldani a nyári hasznosítást, hûtôházat szeretnénk üzemeltetni, bérhûtést is vállalhatnánk, ehhez is befektetôt, együtt gondolkodót keresünk.

A megújuló energiát sajátos módon hasznosítja az újításaival eddig is nemzetközi hírnevet szerzett pécsi vállalkozás, a KontaktElektro Kft. Tüzelôanyag-cella fejlesztésük nyolc évvel ezelôtt kezdôdött, amikor is a Hannoveri vásáron felfigyeltek az energetikai újdonságokat bemutató, maximálisan környezetbarát energiatermelô berendezésekre. Hidrogén, mint üzemanyag, akkumulátorok lemezeihez hasonló cellakötegek, érzékelôk, szabályozók, folyamatszabályozó és -vezérlô elektronika, mágnesszelepek, kompresszorok és hozzá tartozó csövezés, néminemû titokzatosság és misztikum, valamint egy nagyon fontos tény: a keletkezô melléktermék a vízgôz! Ez keltette fel Hirth Ferenc cégvezetô érdeklôdését.

— A berendezés, a tüzelôanyag-cella egy olyan

5 elektrokémiai átalakító, amely a hidrogén oxigénnel történô katalikus reakciójával úgy állít elô magas hatásfokkal villamos energiát, hogy közben hô szabadul fel. A keletkezô melléktermék: víz.

Cégünk régi, és folyamatos törekvése, hogy tevékenységében minél nagyobb arányt képviseljenek a saját fejlesztésû termékek. A hannoveri vásárlátogatás után eldöntöttük, hogy érdemes lesz megismerni ezt az új technológiát. A felhasználási terület igen széleskörû: szünetmentes tápegységek, mobiltelefonok, laptopok, kommunikációs rendszerek tápellátására ugyanúgy használható, mint telefonközpontokban, autópálya létesítményeknél, mobiltelefon átjátszóállomásoknál, vagy munkagépeknél.

Persze, meg kellett vizsgálnunk, hogy mibe kerül a berendezés, és mennyire költséges az üzemeltetése. Tájékozódtunk több paraméter felôl, a piacképességre pedig jó példát adott a kanadai BALLARD cég, ahol az üzemanyagcellás autóbuszok már sorozatban készülnek.

A világ kôolaj- és földgázkészleteinek kimerülése 40–50 évre becsülhetô. A kôolaj- és földgázszármazékok ára folyamatosan és jelentôs mértékben emelkedik, egyre komolyabbak a stratégiai veszélyek az ellátás biztonságában.

Amennyiben a hidrogént mint energiahordozót (az univerzumban szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll) versenyképes áron leszünk képesek tüzelôanyagcellákkal, elsôsorban elektromos energia, másodsorban hôenergia elôállítására használni, úgy ez a technológia sikerre van ítéltetve. A tüzelôanyagcellás energiaelôállításnak mint technológiának van egy olyan jellemzôje, mellyel mai ismereteink szerint egyetlen technológiai versenytárs sem rendelkezik. Ez a jellemzô a környezetre gyakorolt hatás. A melléktermékként keletkezô vízgôz mellett csak minimális emisszióval lehet számolni.

A Lakics Gépgyártó Kft. a megújuló energiaforrások területén szélerômûvekhez gyárt többféle méretben és teljesítményben generátorházakat, azok szerelvényeit és alkatrészeket. Ezen területeken belül a legújabb gyártmányuk egy olyan szegmensekbôl összeállított generátor, amely a szélerômûbe szerelve szükségtelenné teszi a hajtómûvet, féket és az egyéb nehéz és drága alkatrészeket. Lakics László cégvezetô: — Az általunk gyártott berendezések egyegy konkrét megrendelôt szolgálnak ki. Ezek a cégek a világ minden részérôl rendelnek tôlünk.

A tervezés folyamata többnyire megrendelô partnereinknél zajlik, hozzánk a tervek mûszaki rajzok formájában jutnak el, ezek alapján történik a gyártás. Ennek ellenére például a legnagyobb európai szélerômû- és generátorgyártóval volt egy közös motorház-fejlesztésünk. Ezen kívül

6 több neves vállalkozásnak gyártunk prototípusokat, ahol ezek a cégek kikérik véleményünket a tervezési és gyártási eljárásról.

— Látható-e a megrendelésekbôl, hogy partnereik egyre inkább a megújuló energia felhasználása felé mozdulnak el?

— A partnereinktôl kapott dokumentációk és a kapcsolatok erôsítését szolgáló látogatások alapján egyértelmûen látszik, hogy a termékskálában egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan berendezések, melyek a természetes, megújuló energiaforrások fokozott mértékû felhasználását teszik lehetôvé.

— Önök miként tudják követni a fejlôdést, tehát az új igények kiszolgálást?

— Cégünk figyelemmel kíséri a szerszámés szerszámgépipar valamint a méréstechnika fejlôdését. Az új technológiák, szerszámok, berendezések használatával komolyabb minôségi elôírásoknak tudunk megfelelni. A speciális, bonyolult feladatok elvégzéséhez egyedi tervezésû és gyártású készülékeket, szerszámokat tervezünk. A megújuló energiaforrások használatára való törekvés egyre nagyobb körben terjed el, ennek következményeként a megrendelt berendezések száma folyamatosan növekszik. A sorozatnagyság növekedése, a minôségi követelmények szigorodása arra ösztönöz bennünket, hogy folyamatosan fejlesszünk és megtegyünk mindent annak érdekében, hogy partnereinket a tôlünk megszokott módon, magas színvonalon tudjuk kiszolgálni.

A Dél-Dunántúli Energiaklaszter tagvállalatai tevékenysége a megújuló alapú és alternatív energiatermelés széles spektrumát öleli fel: hangsúlyosan jelenik meg a szilárd biomassza hasznosítása, ugyanakkor a szél- és napenergia ipari méretû felhasználása, valamint a hidrogén üzemû tüzelôanyag-cella gyártása is prioritást kap.

A szilárd biomasszából történô energiaelôállítás teljes vertikumát lefedi a klaszter. Szisztematikusan vizsgálják a mezôgazdasági alapanyagok aprítását, préselhetôségi tulajdonságait brikettálás és pelletálás céljából, továbbá fejlesztik a megfelelô szárítási technológiát is.

Pellet gyártási kapacitással rendelkeznek fûrészpor, faforgács és egyéb fahulladék nyersanyagok feldolgozására. Kutatási projektet folytatnak a különbözô tulajdonságú alapanyagokhoz illeszkedô optimális tüzelôberendezés kifejlesztése érdekében. Mind a pellet tüzelôanyag, mind a kazánok értékesítését a tagvállalatok végzik. Az alapító tag, a Pécsi Tudományegyetem önálló kazán-fejlesztési és tüzeléstechnikai laboratóriumot alakított ki, ahol a legkülönbözôbb szilárd biomassza fûtôanyagok égési tulajdonságait vizsgálják.

A pellet, mint tüzelôanyag, életképes és környezetbarát alternatívája lehet a földgáznak, mivel kellôen magas energiasûrûséggel rendelke-

CÍMLAPSZTORI zik, könnyen mozgatható és adagolható, így hasonlóan magas komfortot biztosító automatizált fûtési rendszer alakítható ki alkalmazásával, mint a hagyományos gázüzemû kazánokkal.

A napenergia hasznosítás érdekében ambiciózus tervek születtek, mintegy 3 hektár területen kívánnak fotovoltaikus erômûvet létrehozni, így a mûködés során üvegház hatású gázok kibocsátása nélkül termelhetnek elektromos energiát, az országos villamos hálózatra csatlakozva.

Pécs vonzáskörzetében a közeljövôben szélerômû parkot hoz létre a klaszter, térségünkben elsôként, így ezzel is hozzájárulnak az energia-önellátás megteremtéséhez és az emisszió csökkentési vállalások teljesítéséhez.

Az Energiaklaszter egyik tagtársa 6 éve kezdte el célirányos fejlesztéseit egy jövôbeni tüzelôanyag-cella termékcsalád tagjainak sorozatgyártása érdekében. A 2008-as évben elkészült 100 W teljesítményû prototípus után 2010-ben megalkotta a 300 W teljesítményû berendezést.

Jelenleg az 1200 W teljesítményû prototípus befejezô munkáit végzik. 2011. végére tervezik az 5000 W teljesítményû berendezés elkészítését.

Ezen alternatív energiahordozót (hidrogént) felhasználó berendezésük a villamos energia elôállítása során a 40% feletti villamos hatásfok mellett melléktermékként hôt és desztillált vizet bocsájt ki. A maximálisan környezetkímélô üzemmód mellett a csendes üzem, a viszonylag alacsony súly, a kevés mozgó alkatrész, a magas fokú automatizáltság és a fejlett szabályozástechnika a legfôbb jellemzôi.

A Magyar Épületgépészek Szövetsége Oktatási Intézete a Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter projektjének keretében kidolgozta a legkorszerûbb fûtéskorszerûsítési ismereteket tartalmazó „Fûtésirendszer felülvizsgáló, korszerûsítô” OKJ-s képzését, melynek célja, hogy az épületgépész szakemberek a fûtési rendszerek felújításának és korszerûsítésének modern elméleti és gyakorlati tudásanyagát sajátíthassák el.

A tanfolyam az épületek mûszaki és energetikai állapotának felmérését, a kondenzációs technika elsajátítását, a napkollektorok, napelemek, a hôszivattyúk, a biomassza tüzelés, a szellôzôrendszerek és szabályozástechnika ismereteit adja át a szakembereknek. 5 és fél hónap alatt 60 óra elméleti és 90 óra, megújuló energiás tanmûhelyben végzett gyakorlati oktatásban részesülnek a hallgatók.

— Eddig nyolc fô vizsgázott le a tanfolyamon, többségük gázközösségi tagvállalkozás vezetôje vagy munkatársa. A vizsgák után többen is úgy nyilatkoztak, hogy a tanfolyam bár nem volt könnyû, fontos és hasznos témakörökben adott új vagy a korábbiaknál részletesebb tudást – nyilatkozta lapunknak dr. Bozsó Béla, a Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter vezetôje.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Az épületgépész szakmában az új berendezések vagy eljárások, mint például a geotermikus fûtés vagy a napkollektorok újdonságnak számítanak, bár lassan bekerülnek a mindennapi használatba. A 15-20-30 évvel ezelôtt szakmát tanult épületgépészek ezeket a lehetôségeket akkor még nem tanulták, ahhoz, hogy ezek mûködjenek a gyakorlatban – akár egy családi házban, akár nagyobb épületben –, meg kell ismerni az alkalmazásuk, beszerelésük apróbb részleteit.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre többen látják: már nemcsak kazánt kell beszerelni meg gázt szerelni, hanem napkollektort és hôszivattyút is, bár utóbbi még a jövô berendezése. A napenergia már sokkal közelebbi került a mindennapokhoz, az ügyfelek felénél fölmerül, hogy napkollektort kellene felszerelni. De szólhatunk egy másik megújuló energiáról, a fáról és annak a különféle változatairól, hiszen az iránt is van érdeklôdés. A klaszter tagjai, akik vállalkozók, folyamatosan járnak rendezvényekre, konferenciákra, kisebb-nagyobb tanfolyamokra, fôleg azok, akik igényesebb ügyfeleknek dolgoznak, és maguknak is van igényük arra, hogy fejlôdjenek. Az érdeklôdés mind az új fûtésrendszerek, mind a már meglévôk korszerûsítése iránt megmutatkozik, sokan vannak, akik a már meglévô rendszerek átalakításán gondolkodnak.

Akik elvégzik klaszterünk képzését, Energiapartnerek lehetnek, azaz minôsített épületgépészek. Ôk egy honlapon is lehetôséget kapnak a megmutatkozásra.

Az utóbbi években az energiapiacon történt változások mindenkit elgondolkodtattak: mibôl, hogyan lehetne a helyi energiahordozók felhasználásával minél olcsóbban elôállítani az energiát.

Baranyában jónéhány vállalkozás, intézmény már jó tapasztalatokról számolhat be.

A PANNONPOWER HOLDING Zrt. évtizedek óta folytat energiatermelô tevékenységet; hôenergiával látja el Pécs városát, kiszolgál mintegy 31 ezer fogyasztót, másrészt villamos energiát termel az országos hálózatra. A társaság stratégiai lépésként 2004-ben üzembe helyezte Közép-Európa legnagyobb biomassza-tüzelésû erômûvi blokkját (melynek teljesítménye 49,9 MW). A széntüzelésû kazán átalakításával az erômû jelentôs lépést tett az emissziós értékek drasztikus csökkentése felé – az azóta eltelt idôben pedig jelentôs tapasztalati tôke halmozódott fel, ami a „zöld energia” termelését illeti.

A stratégia megvalósításának második lépcsôjeként újabb biomassza tüzelésû blokk kialakítása indult meg; ez egyrészt bálázott lágy szárú mezôgazdasági melléktermékeket, másrészt energiaültetvénybôl származó energianádat használ majd fel.

A biomassza városra gyakorolt hatásai, a mûködés során jelentkezô elônyök egyértelmûek, és már az elsô blokk beindítása óta nyomon

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

CÍMLAPSZTORI

Az erômû éves levegôterhelése

követhetôk. Zuhanásszerû esést produkáltak az erômû károsanyag-kibocsátási értékei a biomassza-tüzelésre való átállás óta. Már korábban is ismert volt, hogy a kén-dioxid (SO2) kibocsátás teljesen megszûnik, a mért adatokat összehasonlítva pedig az is kitûnik, hogy a por- és szénmonoxid-szennyezés is rendkívüli mértékben csökkent. A biomassza-alapú energiatermelés szén-dioxid-semlegesnek minôsül, hiszen az égetés során azt a mennyiséget bocsátja ki magából, amit korábban a biomassza a természetben megkötött, így – a fosszilis energiahordozóktól eltérôen – nem juttat új szén-dioxid-mennyiséget a légkörbe. Beszédesek a mért adatok, amelyek jelentôsen változtak az elmúlt tíz évben. Az erômû 1998-ban például mintegy 940 tonna port

Energiaközösségek Az energia beszerzés szerepe az elmúlt idôszakban jelentôsen megváltozott, hiszen a liberalizáció keretében a Fogyasztóknak lehetôségük van energiakereskedôt választani, tárgyalni az energia árakról és feltételekrôl. A piaci verseny egy új dimenziót nyitott, ahol felértékelôdött az energia beszerzés és a beszerzést támogató szakértôk, eszközök és módszerek jelentôsége. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák támogatásával és koordinációjával a Sourcing Hungary Kft., mint független energia beszerzési szervezet a kamarák tagjai számára több fordulóban bonyolított le már csoportos energia beszerzést.

Az energia beszerzési közösségbe tíz megyei kamara prezentált csatlakozó tagokat, ahol 71 vállalat 242 fogyasztási ponton összesen 130 millió forintos megtakarítást (22,90 %) ért el az aktuális energia árakhoz képest. A tender eredményeképpen a csatlakozók átlagosan 5,00 Ft/kWh árcsökkenést realizáltak, amely éves szinten 1,5 millió forintos megtakarítást jelentett fogyasztónként. Az elégedett fogyasztók között megtalálhatóak kis és közepes méretû vállalkozások, városi intézmények és önkormányzatok.

bocsátott ki, míg a 2007-es mérések szerint mindössze kilencet, tehát 90%-os csökkenés könyvelhetô el. A legradikálisabb csökkenést a kén-dioxid-kibocsátás terén sikerült elérni: míg 1998-ban még 31 552 tonna került a légkörbe, addig mára már csupán egy. A változások folyamatosak voltak, az igazi javulás azonban a 2004es tüzelôanyag-váltás kapcsán következett be: a porkibocsátás csaknem 900 tonnával csökkent 2004-rôl 2005-re, és bár a kén-dioxid emisszió 32 ezerrôl 9 ezer tonnára csökkent 1998 és 2004 között, a váltás utáni évben 13 tonnára zsugorodott.

A biomassza-fejlesztés lényege, hogy a hôszolgáltatás gyakorlatilag teljes egészében biomassza-alapú legyen (értelmet adva így a „zöld távhô” kifejezésnek); ezáltal pedig a kapcsolt energiatermelés folytán a zöld villamosenergiatermelés is elérhetôvé válik. Az új „zöld távhô” segítségével hosszú távon mérsékelhetôk a távhôdíjak is.

A PÉTÁV Kft. hidat képez az energiát elôállító cég, azaz a hôerômû és a fogyasztók között. A már meglévô távhôvezeték-rendszeren keresztül szolgáltatja a meleg vizet és fûti a lakásokat. Ha a hôt elôállító vállalat maga megújuló energiát használ, az egész rendszerre elmondható, hogy környezetkímélô – mondja Gyôri Csaba mûszaki igazgatóhelyettes. — A hôt 99%-ban a pécsi erômûtôl vásároljuk, ôk pedig az évi hôfelhasználás kb. 40%-át megújuló energiaforrásból, ill. biomasszából nyerik, véleményem szerint ez elég jelentôs eredmény. Cégünk saját hôtermelése olyan jelentéktelen mértékû, hogy tulajdonképpen nincs lehetôségünk ilyen technikák alkalmazására.

— Vannak-e olyan kezdeményezések, hogy akár a lakosság is megoldhatná saját magának a fûtés vagy a melegvíz elôállítását? Pécsett van olyan társasház, ahol napkollektorokat helyeztek el.

— Ezek a berendezések nem terjedtek el a társasházakban. Néhány próbálkozásról van tudomásunk, de ezek eddig nem jártak nagyobb si-

kerrel – elsôsorban gazdaságossági okok álltak a háttérben. Jelen pillanatban a napenergia hasznosításán gondolkodnak a legtöbben, hiszen ez a legkézzelfoghatóbb lehetôség. A klímavédelemmel kapcsolatban sok pozitív következménye lenne ennek az energiának a hasznosítása, ám hiányzik mögüle az a támogatási rendszer, ami gazdaságossá teszi. Emellett egy sor kérdésre kell a megfelelô választ megtalálni, hogy megérje e technológia tömeges alkalmazása.

— A napenergia felhasználása mellett még milyen alternatív energia elôállítási lehetôsége van egy Pécsett élô lakosnak?

— Most a felhasználói oldalról szóltunk, ám nem ez a természetes az energiaellátó rendszerek esetén, hanem inkább a hôforrás – ott kell alapvetôen megoldani ezeket a kérdéseket. Létezik már néhány olyan lehetôség, amit a felhasználói rendszereken, tehát a lakóépületek közvetlen közelében vagy a lakóépületeken is lehet alkalmazni. Ilyen a napkollektor, amit már említettünk és a különbözô hôszivattyús megoldások jöhetnek még szóba, amik szintén megújuló energiaforrásnak számítanak. (Bár megjegyzem, hogy a hôszivattyú milyen mértékben tekinthetô megújuló energiának, azt különbözô számítási módszerekkel, uniós direktívák alapján lehet kiszámolni.) Mindenfajta megújuló energia megítéléséhez, amit a fogyasztóközeli rendszerekben használnak, nagyon fontos figyelembe venni, hogy milyen energiát helyettesítenek. Ha például egy városi távhôellátás alapvetôen megújuló energiaforrásokon alapul – mint említettem, a pécsi 40%-ban már így mûködik, és olyan fejlesztések vannak tervben, hogy a 100%-ot így állítsák elô –, akkor ha megújuló energiaforrásokat használnak a fogyasztók kiegészítésül, azzal már megújuló energiákat váltanak ki. Pécsett ilyen megközelítésbôl kicsit furcsa a helyzet, mert megújulóval váltanának ki megújuló energiát. Ha van egy ilyen jellegû törekvés a fogyasztók részérôl, hogy maguk is termeljenek ilyen módon, ezzel pedig olcsóbbá tegyék a hôvásárlást, azt nem akadályozhatjuk meg. De azt mindenkinek tudnia kell, hogy azzal kell versenyeznie, ami itt rendelkezésre áll, ami eleve olcsóbb a hagyományos energiánál.

— A pécsi távfûtô társaság évek óta törekszik arra, hogy a lakosságot is bevonja az energia megtakarításba. Felébredt-e a lakosságban az igény, hogy tegyenek valamit a kisebb energia-felhasználásért?

— Az energiahatékonyság egy olyan terület, amit egyértelmûen mindenki, a felhasználótól kezdve a politikusokig a legfontosabb energetikai eszköznek tart és alkalmaz. Nemcsak, hogy felismerték, de már óriási lépések történtek, hogy a felhasznált energia mennyiségét csökkentsék.

Hozzá lehet tenni, hogy szerencsére, mert mindenkinek ez a célja. Ez elsôsorban a hôszigetelések, illetve a fûtési rendszer korszerûsítések következménye.

N.T.

8

GAZDASÁGI FÓRUM

Dr. Parragh László: Erôs kamara kell

A kamara erôsödését, a gazdaság tisztulását várja a kötelezô kamarai tagság bevezetésétôl dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A gazdasági önkormányzat vezetôje gazdasági fórum keretében tájékoztatott az átszervezôdés menetérôl.

A fórum után a Kombinált Mikrohitel programját ismertették.

Dr. Parragh László szerint a hibák kijavítása a nyugaton jól mûködô kamarai rendszer adaptálásával lehetséges, amelyben a gazdasági önkormányzat a gazdaság szervezésében és a körülötte lévô struktúrák (például a képzési rendszer, a forráshozjutás) alakításában is erôs jogosítványokkal rendelkezik. A Németországban és Auszriában is jól – a vállalkozások megelégedésére is – mûködô kontinentális modellben minden vállalkozó kötelezôen tagja a kamarának, amely számos, a piac mûködését szabályozó és befolyásoló eszközzel rendelkezik, s dr. Parragh László elmondása szerint nálunk is ebben a mederben zajlik a törvény elôkészítése. Utóbbinak kiemelt szándéka a területi kamarák szerepének és hatáskörének erôsítése.

— A szakképzés megújításából, a kereskedelemfejlesztésbôl, a vállalati viták rendezésébôl és a forrásteremtésbôl eddig is kivette a részét a gazdasági önkormányzat, s ez ezután még inkább így lesz. Ezek mellett újabb jogosítványokat is kap a kamara, például a kereskedelmi egységek engedélyeztetési folyamatában is kiemelt szerephez jut a szervezet – közölte dr. Parragh László, hozzátéve: a kö-

telezô tagság bevezetésével olyan egységes nyilvántartási rendszer is megszületik, amelybôl az is kiderül, hogy a csôdvagy felszámolási eljárás alatt álló cégek vezetôi, tulajdonosai rendelkeznek-e érdekeltséggel más vállalkozásokban. Ez feltétlenül a gazdaság tisztulásához vezethet.

A kontárok kiszûréséhez ugyancsak meglesznek az eszközök, s az elnök szerint a bôvülô hatáskörökkel a feketegazdaság visszaszorításáért is többet tehet majd a kamara. A tervek szerint a vállalkozók számára éves szinten 5 ezer forint lesz a kamarai hozzájárulás, s ez az összeg az elnök szerint a legkisebbek számára sem jelenthet gondot. Mint fogalmazott, ez a költség egy hónapban két dobozos cola árával „terheli” alaphelyzetben a vállalkozásokat. A tagdíj másik tervezett eleme a nyereség típusú adóból származó bevétel lenne, aminek mértékérôl minden évben tárgyalna a kamara.

Az MKIK elnöke úgy számol, hogy a szükséges törvényi és szervezeti elôkészítések után a jövô év elejétôl válik majd kötelezôvé a kamarai tagság. ◆◆◆

Alig két hete jelent meg a piacon, máris élénk érdeklôdést váltott ki az Új Széchenyi-terv keretében kibocsátott Kombinált Mikrohitel. A kisvállalkozók számára kedvezô pénzügyi lehetôséget biztosító konstrukció bemutatkozó fóruma sok résztvevôt vonzott Baranya megyében is.

A KA-VOSZ Zrt. újonnan alapított pénzügyi leányvállalata, a KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. május elejétôl megkezdte az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) Kombinált Mikrohitel termékének forgalmazását, amely akár kezdô vállalkozások számára is kedvezô kamatozású mikrohitelt nyújt vissza nem térítendô támogatással kiegészítve. A VOSZ és a Kamara irodáiban igényelhetô termék nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló. A konstrukció keretében már 10 százalék önerô mellett

Dél-Dunántúli Gazdaság fejlesztésre, bôvítésre 1-8 millió forint kedvezô kamatozású, maximum tízéves futamidejû beruházási mikrohitelt lehet igényelni, amihez ugyanazon eljárásrend során 1-4 millió forint vissza nem térítendô támogatás is társítható.

A termék bevezetése kapcsán dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy az új konstrukcióval adottak a feltételek ahhoz, hogy európai uniós forrásokat hatékonyan használjanak fel a vállalkozások gazdaságfejlesztési célokra.

A konstrukció részleteirôl szólva Félegyházi Éva, a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. munkatársa a fórum keretében elmondta, a támogatott hitelt 120 hónapos futamidôre, max. 9 százalékos kamattal csak a vissza nem térítendô támogatással együttesen lehet igénybe venni.

A kezdô vállalkozások ingatlanfedezet mellett, a már mûködôk akár a beruházás tárgyának fedezetként történô bevonása mellett igényelhetnek Kombinált Mikrohitelt. A Konstrukció igénylésére azon maximum 9 fôt foglalkoztató vállalkozások jogosultak, melyek éves nettó árbevétele az utolsó lezárt üzleti évben (kezdô vállalkozások esetén a megkezdett üzleti évre vonatkozó üzleti tervük szerint) nem haladhatja meg a 200 millió forintot.

A bemutatkozó fórumon elhangzott, hogy a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. idén mintegy háromszáz hitel folyósításával kalkulált, amihez bôséges keret áll rendelkezésre. A konstrukció iránti érdeklôdést tekintve viszont érdemes minél elôbb benyújtani az igénylés. Bár a korábbi forrásteremtô eszközökhöz képest a kitöltendô dokumentáció lényegesen egyszerûbb, a siker érdekében mindenképpen érdemes szakértô könyvelôket, pályázatírókat bevonni. További részletekért a kamara irodájához érdemes fordulni, illetve a www.kavgar.hu vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu honlapokat felkeresni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

A legjobbak között a baranyai versenyzôk Szakma Sztár siker Negyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Szakma Sztár Fesztivált. Baranyából 12 szakképzô intézet 144 tanulója 25 szakmában mérette meg magát a több fordulós, nemes vetélkedésen. Az országos döntôbe tizenketten jutottak tovább.

A verseny elsôdleges céljai között szerepel, hogy a fiatalok körében emelje a fizikai munka vonzerejét, ennek jegyében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében közel négyszáz pályaválasztás elôtt álló általános és 9.-10. osztályos, orientációs képzésben részt vevô szakiskolás utazhatott fel a Szakma Sztár döntôire, amelyen a baranyai versenyzôk ott voltak a legjobbak között.

Az elsô helyen végzett a nôi szabók között az 500. számú Angster József Szakképzô Iskola nôi végzôs tanulója Kovács Anett. Mint mondja, ô elsôsorban azért vállalkozott rá a mellett, hogy szerette volna megméretni magát, hogy jó helyezés esetén mentesül a szakmai vizsgák alól.

— Egyértelmû volt, hogy az érettségi után nôi szabónak tanulok – mondja. — A Leôwey Gimnáziumban érettségiztem, s a ruhatervezés, a varrás mindig is érdekelt. A dédnagyapám méretes férfi szabó volt. A versenyen az elismerés és a tanáraim miatt indultam, akik nagyon sok pluszt adtak nekem. Kitért arra is, a versenyben nagyon megfogta, hogy mindenki nagyon komolyan vette, megadták a módját mindennek, komoly ismereteket vártak el.

A villanyszerelôk között második helyen végzett Erdelecz Tamás Krisztián Somogy megyébôl érkezett Pécsre, s szintén angsteres.

— A villamossággal kapcsolatos dolgok mindig is érdekeltek, ezért választottam a villanyszerelô szakmát – mondja. — Somogyban élek, s azért jöttem Pécsre, mert ott nem indult abban az esztendôben ebben a szakmában képzés. Meg gondoltam, hogy itt könnyebben el tudok majd helyezkedni. A versenyen is azért indultam el, hogy elôbb végezzek, mint a többiek. Most egy kicsit pihenek, s amint lehet beadom a jelentkezésemet az áramszolgáltatóhoz. Bízom benne, hogy sikerrel járok majd, s felvesznek.

A Szászváron élô, a Sásdi Vendéglátóipari Szakképzô Iskolában tanuló, a gyakorlati idejét a bikali Puchner Kastélyszállóban töltô Szabó Szilveszter a szakácsok versenyében szerezte meg a gyôzelmet. Ô egyrészt azért vállalta a megmérettetést, mert lakatos édesapja is a Szakma Ifjú Mestere volt 1982-ben, szeretett volna a nyomdokaiba lépni. A másik ok amiért elindult, hogy az egyik barátja két évvel ezelôtt szintén bejutott a döntôbe.

— Rangja van az ilyen versenyeknek, továbblépési lehetôséget jelent – mondja. — Neves zsûri bírálta el a tudásunkat, a tagjait a Gasztronómia Szövetség delegálta. A verseny maga is nagy élmény volt, s egyben ajánlólevelet is ad jövôben. Ennek is köszönhetem, hogy alkalmaznak a gyakorlati helyemen.

Szinte már természetesnek tûnik, hogy a pécsi Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskola diákjai évrôl évre ott vannak a legjobbak között.

Idén is többen képviselték az oktatási intézményt a Szakma Sztár döntôjén. Hárman közülük az elsôk között végeztek.

A Török Klímánál gyakorlati idejét töltô Sántavy Zoltán, a hûtô- és klímaberendezés-szerelô, karbantartók versenyében állhatott fel a dobogó felsô fokára. Mint mondja, tanárai unszolásra vágott bele. Nem számított rá, hogy ilyen jó helyezést ér majd el. Érettségi után választotta ezt a szakmát, mert úgy gondolta ebbôl hosszú távon meg tud majd élni.

Az iskola egy másik diákja, Nagy Zsolt végzett a második helyen, aki a szakma alapjait a Mecsek Klímánál sajátította el.

— Mindenképpen érdemes volt elindulni – mondja. — Csak elônyöm származott belôle, jó hogy a tanárom rábeszélt, hogy induljak el a Szakma Sztár versenyen. Érdekesek voltak a feladatok, amelyeket meg kellett oldani, s az sem

volt mindegy, hogy az ország legjobbjaival mérhettem össze a tudásomat.

A bôrdíszmûvesek között szintén a második helyen végzett a simonyis Simon Dávid, akinek elsôsorban azért volt fontos, hogy részt vegyen a versenyen, hogy megtudja a három év alatt mi mindent sikerült e kézmûves szakmából megtanulnia.

— Nagyszerû élmény volt a verseny, magas volt a színvonal, s egyben egy lehetôség arra, hogy a nevemet megismerjék. Idôvel szeretném ugyanis önállósítani magam, hagyományôrzô, bôrbôl készült tárgyakat szeretnék készíteni.

Egyelôre azonban maradok a jelenlegi helyemen a Knoch Kft.-nél, ahol nagyon örültek a második helyemnek – hangsúlyozza.

Ott volt a legjobbak között a Baranya Megyei Önkormányzat mohácsi Radnóti Miklós Szakközép- és Szakképzô Iskola, Kollégium tanulója, a bútorasztalosok között a második helyen végzô Vida Tibor, aki annak idején azért választotta ezt a szakmát, mert nagyon megfogta, milyen sok mindent lehet a fából készíteni.

Mint mondja, sokat köszönhet a mesterének, Rosenfeld Csabának, aki megismertette vele e szakma szépségeit. A verseny pedig jó alkalom volt arra, hogy tudja hol tart. E mellett az sem volt számára utolsó szempont, hogy magában foglalta az esélyt, elôbb felszabadulhat, s kezdhet dolgozni a jelenlegi helyén.

Sz.K.

Munkavédelmi klub alakul Ellenôrzés? A legtöbben összerezzennek, ha bármilyen hatósági ellenôrzésre kerül sor. A folyamatos, jogszabályi módosulásokról szóló és gyakorlati tapasztalatokat is átadó kamarai tájékoztató rendezvények ellenére sok esetben elôfordul, hogy a hatóság büntetést szab ki, mégpedig jogosan.

A kamara arra törekszik, hogy az ismeretek hiányából fakadó büntetések számát a lehetô legkisebbre csökkentse, ehhez közvetett módon tud hozzájárulni. Ez az oka annak, hogy a kamarai tagok számára lehetôvé teszi a Munkavédelmi klub megalapítását, hogy az információcserére szervezett keretek között kerülhessen sor.

Somfai Gábor munkavédelmi szakértô, a kamara témaszakértôje szerint a jogkövetô magatartás akkor várható el a vállalkozások részérôl, ha a jogszabályokat alkotók, a munkavédelmi szakértôk és a vállalkozók egy nyelvet képesek beszélni. Ehhez a vállalkozások számára a folyamatos információátadás nagyon fontos, aminek egy munkavédelmi klub kitûnô színtere lesz.

Bogos Csaba munkavédelmi eszközök forgalmazásával és fejlesztésével foglalkozik, a kamara téma szakértôje. Úgy véli, amennyiben a társadalom és a gazdaság felismeri a munkavédelmi eszközök népegészségügyi jelentôségét is, úgy nemcsak a munkabalesetek, de a helytelen munkavégzés következtében sokkal késôbb fellépô egészségkárosodások mértéke is csökkenni fog.

A klubüléseken – természetesen – nem pusztán az egymás közötti eszmecserére, hanem meghívott elôadók elôadásaira is sor kerül, illetve a céglátogatások szervezése is szerepel az alapítók tervei között.

10

SZAKKÉPZÉS

Kamarai gépipari osztály indul Szülôi értekezlet az 500-asban A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával már több hónapja folyik annak a koncepciónak a kidolgozása melynek célja a helyi gépipar megerôsítésére minôségi szakember utánpótlás biztosítása.

A cégvezetôk az iskolafenntartó önkormányzatnak már évek óta jelzik a minôségi, dolgozni is akaró szakemberek hiányát. A kamara szakemberei a megye meghatározó gépipari cégeinek vezetôivel, valamint az önkormányzat és az iskolák képviselôinek bevonásával kamarai koncepció alapján egyedi iskolai képzési program kidolgozására került sor.

Errôl a kezdeményezésrôl, a kamarai osztály indításáról szülôi értekezleten tájékoztatták a szülôket az 500. sz.

Angster József Szakképzô Iskolában.

A megjelent 11. és 12. osztályos gépi forgácsoló és hegesztô szakmában tanuló gyermekek szüleinek, illetve tanulóinak Várnagyi Mihály igazgató köszöntése után Cséfalvay Ágnes, a kamara szakképzési osztályvezetôje vázolta a

kamarai osztály kialakításának lényegét. Elmondta, hogy ez egy kiemelt lehetôség, mellyel a tanulók iskolai munkáját, gyakorlati teljesítményét szeretnék ösztönözni, többek között magasabb pénzbeli juttatással. A kamarai osztályba kerülés feltételei a teljesség igénye nélkül a következôk: jó tanulmányi átlag, bukásmentesség, rendszeres és pontos iskolába járás és fegyelmezett magatartás, jó munkáért elismerés.

A kialakított koncepció továbbá lehetôséget biztosít arra, hogy az átjárás nyitott legyen, tehát az osztályba be, de akár ki is lehet kerülni, amennyiben a követelményeknek és az elvárásoknak nem felel meg a tanuló, nem teljesíti azokat. Várnagyi Mihály hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az együttmûködés, hiszen a szülôk, a tanulók, illetve az iskola, a gyakorlati oktató cégek és a kamara együttes munkája szükséges ahhoz, hogy ez a koncepció megvalósuljon.

A szülôk tájékoztatást kaptak arról is, hogy a tanulók egy képességfelmérô vizsga után kerülnek kiválasztásra.

Szakmunkás igény Baranyában A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2011 márciusa és májusa között munkaerô-piaci felmérést végzett. Célunk az volt, hogy megismerjük a cégek szakképzett munkaerô iránti rövid, illetve középtávú igényeit, valamint azt, hogy a 2010-ben végzett szakiskolásoknak hogyan sikerült beilleszkedniük a munka világába. A felmérés az MKIK GVI szervezésével és irányításával zajlott.

A felmérés tehát egyrészt a munkaadók igényeit, másrészt a munkavállalók munkába állással és képzéssel kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. Ezen felül a közszféra is megkérdezésre került vízgazdálkodással foglalkozó társaságok felkeresésével, valamint szakértôi inter-

júkat is készítettek munkatársaink (szakiskolai vezetôkkel, önkormányzati szakértôkkel, megyei nagy foglalkoztatók HR munkatársaival, munkaerô-piaci szervezetek szakértôivel). A tavalyi évhez hasonlóan idén is több mint 100 tanulói lekérdezést végeztünk, hogy felmérjük a pályakezdô szakmunkások vé-

Kérdôívek megoszlása (db)

Dél-Dunántúli Gazdaság

Képzésben a gyakorlati oktatók Pedagógiai tanfolyamot szervez 2011. év második felében a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával.

A kamaránk célja, elôsegíteni, hogy minél hatékonyabb, szakmailag – pedagógiailag felkészültebb gyakorlati oktatók foglalkozzanak a tanulókkal a vállalkozásoknál.

A képzés során pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretekkel, a képzéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatok (pl. foglalkozási napló vezetése) megismerésével bôvítjük a résztvevôk tudását.

A tanfolyam 25 órás, mely – a jelentkezés sorrendjében – 25 fô részvételéig térítésmentes. A képzés várhatóan 2011 ôszén valósul meg.

A tanfolyam elvégzésérôl kamarai tanúsítvány kerül kiadásra.

A jelentkezés folyamatos, jelentkezési lap letölthetô kamaránk honlapjáról: www.pbkik.hu

leményét volt iskolájukról és az ottani képzésrôl, illetve, hogy megtudjuk, sikerült-e munkába állniuk. Országosan mintegy 4000 vállalkozás és 3000 tanuló került megkérdezésre. Kamaránk a felmérés során 363 kérdôívet kérdezett le. A kérdôívek megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti.

A felmérés adataiból elkészített tanulmányokat várhatóan 2011 nyarán tesszük közzé honlapunkon.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szintvizsgáznak a diákok A szintvizsga a gyakorlati készségek elsajátításának mérésére szolgáló folyamatba épített ellenôrzési rendszer, amely még a szakmai vizsgát megelôzôen információt ad a tanulók idôarányos felkészültségérôl, gyakorlati ismereteik szintjérôl, kreativitásukról. Lehetôséget biztosít oktató és tanuló részére a hiányzó ismeretek pótlására. Növelheti a szakmunkástanulók szakmunkásvizsgára való felkészítésének hatékonyságát, eredményességét.

A szintvizsga megkezdésének feltétele a folyamatosan vezetett, naprakész tanulói munkanapló, melyet a tanuló a

gyakorlati cégnél végzett feladatok alapján tölt ki. Az érvényes jogszabályok értelmében záróvizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki szintvizsga igazolással rendelkezik.

Szintvizsgákon Baranya megyében ebben a tanévben 1236 tanuló vett részt, 20 szakmában, 12 iskolából. A legtöbb vizsgázó vendéglôs és építôipari szakmákban volt.

Ha valaki Szakma Kiváló Tanulója Versenyre szeretne jelentkezni fontos, hogy a szintvizsgán jól szerepeljen, mivel ott beszámításra kerül a szintvizsgán elért pontszám.

Ismét „Gép-ésszel Baranyában” A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Gép-ésszel Baranyában 2.” címmel 2011 ôszén ismét szakmaismereti versenyt szervez. A verseny célja a gépipari szakmák megismertetése a pályaválasztás elôtt álló tanulókkal.

1. forduló: „Szakmatörténeti totó” kitöltése. A csapatok e feladat által megismerhetik a gépipar fejlôdését az ôskortól napjainkig. Cél továbbá saját lakóhelyük, illetve a környezô városok gépiparának történeti bemutatása.

Szeptembertôl ismét várjuk azon Baranya megyei általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulóinak jelentkezését, akik 3 fôs csapatokban részt vennének a versenyen, hogy megismerjék a gépipari szakmák rejtelmeit.

2. forduló: Az elôdöntôbôl továbbjutott csapatok részt vesznek a középdöntôben, ahol térségenként elôre egyeztetett helyszínen üzemlátogatáson vesznek részt. Itt a csoportok tapasztalatokat és ismereteket szerezhetnek a gépiparról. A látogatás során, kiemelt szempont az alapvetô eszközök felismerése, alkalmazási terü-

A vetélkedô a következô módon épül fel:

11

SZAKKÉPZÉS

A Szakképzési Bizottság összejövetelét a Kontakt Elektro Kft.nél tartotta.

A cég több éve foglalkozik tanulók közép- és felsôfokú gyakorlati képzésével villamossági területen. A látogatás során a bizottság tagjai megtekintették a nemrég birtokba vett új telephelyet, s a vállalkozás legújabb fejlesztéseit.

A bizottság tagjai a napirendi pontok között tájékoztatást kaptak a szakképzésben várható változásokról, az aktuális szakképzési feladatok helyzetérôl. A szakmai megbeszélésen a 48 kamara gondozásában levô szakma tananyag fejlesztési munkáit és annak eredményét vitatták meg a résztvevôk.

A szakértôi pályázatok elfogadását követôen Telegdi Attila ismertette az IPOSZ szakképzéssel kapcsolatos munkáját, törekvéseit, céljait, kiemelve, hogy a fennálló problémák megoldására az együttgondolkodás, az együttmûködés jelenthet kiutat.

let ismerete. Minderrôl naplót készítenek, valamint az ott elhangzottak alapján megoldanak egy feladatsort.

Döntô: A kitöltött látogatási napló elbírálása alapján a legjobb csapatok jutnak be a döntôbe. A feladatok közt szerepelnek ügyességi feladatok, a céglátogatások során elsajátított ismeretek bemutatása, szakmákat, cégeket bemutató filmek megtekintése, anyagfelismerés, munkavédelmi ismeretek, továbbá villámkérdések a három forduló során megismert témákban.

A verseny elsô fordulója 2011 szeptemberében indul, nevezni a visszaküldött szakmatörténeti totókkal lehet.

Találkozunk 2011 szeptemberében!

12

BARANYAI GAZDASÁG

Válságból – válságba?

A Dél-Dunántúl ipari teljesítményének fôbb jellemzôi a 2010. évi elôzetes adatok alapján címmel jelent meg a Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/4-es száma. A kiadvány részletes információkkal szolgál a Dél-Dunántúl és megyéi elmúlt évi ipari teljesítményének fôbb jellemzôirôl. Az elemzésbôl kiderül, hogy az ipari termelés Baranya megyében az elmúlt tíz évben mindig elmaradt a 2000. év teljesítményétôl. Sôt, az el1.

múlt két évben annak csupán 70%-át teljesítette. Kiderül az is, hogy a 2009. évi visszaesés a Baranya megyében volt a legnagyobb mértékû a régióban, és amíg országosan és régióban tavaly már növekedett az ipari termelés indexe, addig Baranyában tovább csökkent. Ezt jól szemlélteti a következô grafikon is.

(1. ábra) A Baranya megyei ipar gyengeségét jelzi azt is, hogy az egy lakosra jutó ipa-

Az ipari termelés alakulása* (2000=100%)

Kirakatszínpad Pécsett 2011. június 8-18.

A Dekorszövetség meghirdette a Pécsett 3. alkalommal a POSZT ideje alatt megrendezésre kerülô kirakatversenyét idén Kirakatszínpad címmel, melyre egyaránt jelentkezhettek az üzletek és a kirakatrendezôk is.

— Fontos lenne, hogy a belvárosi üzletek kirakatai legalább ebben a turisztikai szempontból kiemelkedô idôszakban a „legjobb arcukat” mutassák, mely nagyban hozzájárul a város összképéhez és nem utolsó sorban képes vevôket is becsalogatni az üzletbe — nyilatkozta Farkas Viktória ékszerész. A Boltívköz alján lévô egyedi és különleges ékszereket, valamint a „cégtárs” Tiffán Imre borait árusító kis mûhely

2.

Dél-Dunántúli Gazdaság ri termelés mértéke olyan alacsony, hogy a megyei ranglista utolsó elôtti helyén állunk. Ha a 2010-es tendencia az idén folytatódik, akkor a következô elemzés már utolsó helyre fogja Baranyát sorolni. Úgy látszik igazolódik a tavaly ôszi konjunktúraelemzésünk, amikor „Válságból–válságba” címû elemzésünkkel már ezt vizionáltuk. Ezt jól szemlélteti a KSH grafikonja. (2. ábra) A KSH elemzése bemutatja az egyes ipari ágazatok részletes termelési és értékesítési adatait is. További információ: www.pbkik.hu

Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke és volumenindexe megyénként* 2010

tulajdonosa már tapasztalt résztvevôje a rendezvénynek, a tavalyi kirakatverseny szakmai díjának büszke tulajdonosa.

A Király utca és Irgalmasok útja közötti szakaszon már több galéria, ékszer- és könyvesbolt, valamint ruházati üzlet jelezte részvételi szándékát.

A közönségszavazás 2011. június 8-án 10.00 órától 10-én 10.00 óráig tart. Szavazni a kedvenc versenykirakatra csak az interneten lehet, a www.keresi.hu weboldalon. Egy számítógéprôl, egy kirakatra csak egy szavazat adható le. A legtöbb szavazatot elért versenykirakat elnyeri a közönségdíjat.

A zsûrizés idôpontja: 2011. június 10-én 10 órától Ünnepélyes díjátadó: 2011. június 11. 17.00 óra, Színház tér További információ: Faltis Roberta +36 70 941 8605 e-mail: dsz@dekorszovetseg.hu

A kamara Baross Gábor Innomark elnevezésû pályázata félidejéhez érkezett. Jelenleg is folyik a pályázat keretében vállalt nyelvi képzés, és megkezdôdött a klaszteroptimalizálási tervek elôkészítése. Hamarosan sor kerül a klaszterbizottság elsô ülésére, a klaszterekkel kötött megállapodás eddig eredményeinek áttekintésére.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KLASZTER

Európa számos pontjára szállítanak Öt generáció szakmai hagyományait viszik tovább és ápolják a Pécsi Kesztyûs Klasztert létrehozó cégek. Egyik alapítójának, a Gant Pécsi Kesztyû Kft.-nek motorja az édesapa, Marczi Mihály, a fiát Marczi Gábort a klaszter elnökének választották meg.

Az egykori Gázmû épületében kapott helyet a szabászat, a kesztyûvarrók és az irodák is. Ottjártamkor éppen a francia partnerrel együtt tervezték az újabb modelleket, miközben folyt az egyes mûveletek betanítása is.

— Százötven évvel ezelôtt alapította az elsô kesztyûket készítô üzemét Pécsett Hamerli János, aki bôrkikészítéssel is foglalkozott – kezdi beszélgetésünket történelmi visszatekintéssel a céget létrehozó apa, Marczi Mihály, aki egykoron a Hunor Kesztyûgyár Vadász utcai gyárát vezette. — Ô tette Európa szerte híressé a pécsi kesztyût. A gyár fénykorát az 1930-as évek második felétôl élte, amikor 150 000 pár kesztyût készítettek évente. A megrendelôk között ott voltak a királyi udvarok is.

Mint mondja, a második világháború ôket is nehéz helyzetbe hozta, csökkenteniük kellett a dolgozóik számát, majd 1948-ban államosították a gyárat, amelyet az alapító fiai vittek tovább. Új aranykora a sertésbôrbôl, egyedi technológiával készített kesztyûk megjelenésével indult, ezek ugyanis nagyon keresettek lettek a külföldi piacokon. Az 1960-as években már olyan sok megrendelést kapott a gyár, hogy a Hôerômûnél egy újabb üzemrészt létesítettek, majd sorra hozták létre a régióban – Dombóvár, Siklós, Sellye, Kecel, Marcali, Nagyatád – a gyáregységeket. A Vadász utcai gyáregység 1974-ben épült, amelynek területén rá négy évre a bôrruházati üzem is felépült. A kesztyûgyár Pécsett és a régióban mintegy négyezer embert foglalkoztatott, s több mint ezer bedolgozónak adott folyamatosan munkát.

— Dinasztiák jöttek létre, apáról, fiúra száll a kesztyûsszakma – folytatja tovább Marczi Mihály. — A Pozsgai dinasztia egy évszázadon át, a Tóth család tagjai pedig hosszú évtizedekig adták egymásnak a stafétabotot. A hanyatlás az 1980-as évek második felében kezdôdött el, a banki kamatok emelkedésének hatására, ugyanis a kesztyû szezonális termék. Aztán már nem volt visszaút, 1989 után elindult a gyár széthullása is.

Elsôként a Vadász utcai részleget választották le a központi gyáregységtôl. Késôbb eladták, de rossz döntés született, a gyár bezárásához vezetett.

Marczi Mihály is ekkor, 1992-ben jött el. Soha többet nem akart kesztyûkkel foglalkozni, de csak egy esztendeig bírta, amikor is egy régi német partnere felhívta.

— Közös cég alapítására tett ajánlatot, 1993 tavaszán már mûködött is a cég – emlékszik vissza a kezdetekre Marczi Mihály. — Akkor hoztuk létre a Gant Kft.-t a jelenlegi helyén. Elôször az udvaron egy épületben, majd a gázmû épületébe költöztünk, amelyet a kezdeti idôkben béreltünk, majd megvásároltunk.

A termelés gyorsan felfutott, 1996-ban már 130 000 pár kesztyût készítettek évente. A legna-

gyobb vevôjük az USA volt, de szállítottak a német, a francia, az angol, az osztrák, s egy kisebb mennyiséget az orosz piacra. A német partner kiválása után családi kézbe került a cég.

— Az amerikai piacra évente 40 000 pár kesztyût készítettünk – folytatja tovább. — Azonban néhány éve a partnerünk felmondta a szerzôdést, Kínába vitte a termelést. Ekkor létszámot kellett csökkentenünk. Jelenleg 40-50 fôvel dolgozunk, a többi piacunk ugyanis megmaradt.

Marczi Mihály mindig is a kesztyûs akart lenni. Az érettségi után ugyan egy rövid ideig a Szikra Nyomdában dolgozott, de amint mód nyílott rá, kérte a felvételét a kesztyûgyárba. Nyolc éven át kesztyûszabászként dolgozott, majd oktatási elôadó lett, késôbb üzemvezetô, a pályáját mint gyárigazgató fejezte be.

Mindeközben folyamatosan képezte magát.

— A bôrös szakma maga a csoda. Nagy önállóságot igényel, s nincs is annál szebb, mint amikor egy bôrdarabból az ember szeme láttára kesztyû lesz – vallja.

A családi vállalkozásba már bekapcsolódott a két gyermeke – Gábor és Ágnes – is. A fia, mielôtt a cég ügyvezetôje lett, számos területen ténykedett.

— Közgazdász diplomám van – veszi át a szót Marczi Gábor. — Azért is vállaltam el ezt a posztot, mert szerettem volna kipróbálni magam egy tradicionális kézmûves szakmában tevékenykedô cég élén.

A pécsi kesztyû még ma is márka, ezért is álltunk a klaszter élére, meg a piacvédelem miatt, hogy a boltokba valóban olyan kesztyûk kerüljenek, amelyeket itt készítettek, ne élhessenek mások vissza e márkanévvel. Magam soha nem tanultam ezt a szakmát, az én feladatom a cég irányítása, a menedzseri feladatokat látom el. Tárgyalok, üzleteket kötök.

Hangsúlyozza, a klaszter létrejöttét tulajdonképpen a belga mûvészeknek és Hegyi Zsuzsának és a kamara szakmai támogatásának köszönheti, akik kesztyû jellegû termékeket akartak készíteni, ôk ültették le egymással a városban mûködô kesztyûs cégeket.

A testvére Ágnes, a tényleges termelésben vesz részt, valamint német, angol és francia nyelvtudásának köszönhetôen a külföldi partnerekkel tartja a kapcsolatot. Jelenleg is a francia partnerrel tervezi az új kollekciót, s segít a dolgozók betanításában.

— Az édesapám kérésére jöttem a céghez, s az elsô idôben a kesztyûkészítés minden folyamatát meg kellett tanulnom – mondja Marczi Ágnes. — Aztán elment a technológusunk, s engem bedobtak a mélyvízbe. Késôbb rám maradt a tervezés is, ami egyre inkább megtetszett. Ugyanis a fantáziám szabadon szárnyalhat.

Szólt arról is, hogy számos külföldi céggel dolgoznak együtt. Vannak olyan partnereik, akik kész tervet hoznak, annak alapján készítik el részükre a kesztyûket. Azonban vannak olyanok is, akik csak egy skiccet hoznak, amely alapján maguk tervezik meg a modellt. A mintakesztyûk megvarrásában maga is részt vesz, például a kézi díszítést mindig ô készíti el.

— Az egyik legigényesebb partnerük egy francia cég, amelynek képviselôje egy-egy új munka alkalmával több hetet is eltölt Pécsett, hogy minden részletre ügyelve tanítsa be az embereket. Ezt a fajta precizitást próbálom becsempészni a mindennapi munkába is – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, a határidô sürget, az új kollekciót rövidesen le kell szállítaniuk.

Nemzetközi klaszterfelmérés – kamarai koordinációval A hét országból, összesen 10 partner részvételével zajló CNCB projekt keretében 2011 februárja és áprilisa között zajlott az a kérdôíves felmérés, amelynek a háttéranyagát és a kérdôíves felmérést a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara koordinálta.

A felmérés 3 területen igyekezett információkat beszerezni a klaszterektôl.

1. mûködés és annak optimalizálási lehetôségei.

2. nemzetközi kapcsolatrendszerek és kitörési pontok 3. klaszteren belüli képzési rendszerek és képzési igények A felmérés során 98 kérdôív érkezett be a következô országokból: Ausztria (7), Olaszország (17), Csehország (16), Lengyelország (17), Magyarország (26), Szlovénia (5), és Szlovákia (10).

A 98 kérdôívet visszaküldô klaszter közül egy szakértôk által kidolgozott módszertan alapján körülbelül 35-45 klaszter kerül kiválasztásra, amelyek részt vesznek a kérdôíves felmérést követô mélyinterjúkon.

Az elsô kérdôíves felmérés és a mélyinterjúk eredményei még a nyáron publikálásra kerülnek, és a CNCB konzorcium a politikai és gazdasági döntéshozók számára is elemzést készít a hatékony klaszterfejlesztési politikák kezdeményezése érdekében.

2011. június 14–16. között a CNCB projekt keretében Pécsett zajlanak szakmai megbeszélések. Ennek keretén belül a Kamarával együttmûködési megállapodást kötött klaszterek is elôadást tartanak – bemutatkoznak a nemzetközi szakemberek számára.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

14

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A hónap témája: Közös stratégiai keret az uniós kutatás és innováció finanszírozásra A kutatás és innováció kulcsszerepet tölt be a vállalkozások versenyképességének fenntartásában, Európa teljesítménye mégis gyakran elmarad versenytársaitól ezeken a területeken.

Az Európai Unió kutatási és innovációs programjai több évtized folyamán alakultak ki, és ma már jelentôs részét teszik ki az EU költségvetésének. A jelenlegi programozási idôszak kezdeményezései 2013-ig szólnak, így az Európai Unió megkezdte a 2013 utáni kutatás- és innováció-finanszírozás kereteinek kidolgozását.

Az Európai Unió szintjén a kutatást és az innovációt támogató különbözô programok a teljes innovációs körforgásra kiterjednek, de gyakran egymástól függetlenül fejtik ki hatásukat. A költségvetés felülvizsgálatának célja, hogy a program valamennyi eszköze egyetlen stratégiai kereten belül mûködjön, biztosítva ezáltal a kutatás és innováció közötti kapcsolat szorosabbra fûzését. Az új stratégiai keret a társadalmi kihívások kezelésére, az európai vállalkozások versenyképességének növelésére, valamint az európai ipar tudományos és technológiai bázisában jelen lévô kiválóságok ösztönzésére fog összpontosítani. Célja egy következetes célrendszer, egyszerûbb és rugalmasabb eljárási szabályok kidolgozása, valamint közös stratégiát határozna meg az összes érintett törekvés számára.

Az új keret felölelné tehát a jelenlegi hetedik keretprogram (FP7), versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP), valamint az innováció területét érintô különbözô uniós kezdeményezések, például az Európai Technológiai és Innovációs Intézet (EIT) eszközeit. A jelenlegi kutatási és innovációs programok közül a vállalkozások szempontjából kiemelkedô fontosságú a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP). A program idôközi értékelése kiemelte a kkv-k támogatását szolgáló pénzügyi eszközök, az Enterprise Europe Network, az ökoinnovációval kapcsolatos piaci terjesztési projektek és az IKT-innovációra irányuló keresletorientált kísérleti kezdeményezések fontos szerepét.

A különbözô értékelések ugyanakkor több hiányosságra és gyenge pontra is rámutattak: ● a kutatástól az innovációig tartó teljes értékláncra kiterjedô, egységes szemléletet hiánya ● bonyolult eszközrendszer és túlságosan körülményes adminisztratív szabályok és eljárások, ● gazdasági és pénzügyi válság miatt az állami finanszírozás beszûkült, ezért meg kell találni azokat az új eszközöket, amelyek révén további források vonhatóak be a kutatásba, a fejlesztésbe és az innovációba (K+F+I), ● míg jelenleg a versenyképességi és innovációs keretprogramban nagy számban vesznek részt kkv-k, a hetedik keretprogramban nagyobb hangsúlyt kellene kapjon az ipari vállalkozások és a kkv-k részvétele, ● még mindig számos akadálya van annak, hogy a kutatási eredmények a laboratóriumból kikerülve kellô hatékonysággal hasznosuljanak a fejlesztés, a kereskedelmi értékesítés és az alkalmazás fázisában.

A hetedik keretprogram rendelkezésére álló 53,3 milliárd EUR összegû költségvetésbôl kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek részesülnek EU-szerte finanszírozásban. A keretprogram végrehajtása négy egyedi programon (Együttmûködés, Ötletek, Emberek, Kapacitások) keresztül történik.

A versenyképességi és innovációs keretprogram 3,6 milliárd EUR költségvetésbôl gazdálkodik, és – elsôsorban a kis- és középvállalkozásokra (kkv) összpontosítva – az Európai Unió versenyképességének növelésére törekszik. Céljai között szerepel a klaszterek segítése, a közbeszerzés támogatása és az innováció nem technológiai jellegû gátjainak felszámolása. A különbözô IKT-megoldások bevezetésének és használatának ösztönzésével segíti az információs társadalom fejlesztését, és támogatja a megújuló energiaforrásból elôállított energia fokozottabb használatát és az energiahatékonyság ügyének elômozdítását.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egy autonóm uniós intézmény, mely az innováció elôsegítése érdekében közös platformot kínál a felsôoktatásban, a kutatásban és az üzleti életben mûködô szervezetek számára. Nagymértékben integrált tudományos és innovációs társulásain keresztül a tudásháromszögön belüli kapcsolódások megerôsítésére törekszik. Rugalmasságával az üzleti szektor számára is vonzó kíván lenni. Mûködését az EU költségvetése 309 millió EUR összegû hozzájárulással segítette.

A kohéziós politikán belül mintegy 86 milliárd EUR (a strukturális alapok költségvetésének csaknem 25%-a) a regionális gazdaságok változási és innovációs képességének növelésére van elkülönítve. A finanszírozás négy területre összpontosul: a K+F-re és az innovációra, a vállalkozói kedv fokozására, az IKT-re, valamint a humántôke fejlesztésére.

Európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás a jelenlegi programozási szakban (2007–2013) Az Európai Unió az Európa 2020 stratégiai keretben azt a célt tûzte ki, hogy K+F-ráfordításait 2020-ig a mindenkori GDP 3%-ára növeli.

A közös stratégiai keretben hatalmas lehetôségek rejlenek arra, hogy az európai uniós finanszírozás vonzóbbá és hozzáférhetôbbé váljék az érdekeltek

számára. Lehetôvé tenné például egyetlenegy, egységes informatikai eszköztár alkalmazásával mûködô belépési pont kialakítását vagy azt, hogy az érdeklôdôk egyablakos rendszerben kaphassanak tanácsokat és támogatást.

Az Európai Bizottság 2011. május 20-ig tart nyilvános konzultációt a jövôbeli kutatási és innovációs keretprogramról, amelyben több, a kkv-kat közvetlenül érintô kérdésekre várja az érdekelt felek véleményét: — Milyen típusú kkv-k kapjanak támogatást és milyen formában az Európai Unió szintjén?

— Hogyan egészítse ki ez a támogatás a nemzeti és a regionális szintû programokat?

— Milyen intézkedéseket kell tenni, hogy határozottabban könnyebbé váljék a kkv-k számára a részvétel az európai uniós kutatási és innovációs programokban?

— Hogyan érdemes olyan nyitott, könnyû és gyors végrehajtási rendszereket kialakítani, amelyek lehetôvé teszik – különösen a kkv-k számára – az újszerû ötletek rugalmas kipróbálását és kereskedelmi hasznosítását?

Az Európai Bizottság 2011. június 10-én egy rendezvény keretében összegzi és vitatja meg a érdekeltekkel a nyilvános konzultáció eredményeit. A Bizottság a tervek szerint 2011 végéig fogja hivatalosan is elôterjeszteni az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös keretére vonatkozó jogalkotási javaslatait.

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége, az Eurochambres is eljuttatta véleményét az Európai Bizottsághoz. Állásfoglalásában számos javaslatot tesz a közös keretprogram kidolgozására; többek között az Enterprise Europe Network szerepének megerôsítésére, az innováció definíciójának szélesebb körû alkalmazására, valamint a kkv-k uniós finanszírozásának egyszerûsítésére.

Források és további információk: Kihívásból lehetôség: az európai uniós kutatásés innováció-finanszírozás közös stratégiai kerete felé (Európai Bizottság zöld könyve): http://ec.europa.eu/research/csfri/pdf/com_ 2011_0048_csf_green_paper_hu.pdf Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÉCS MELLÉKLET

15

A határon átnyúló A Pólus siker is, kapcsolatokban meg nem is nagy lehetôségek rejlenek Az elmúlt esztendôben fejezôdött be Pécs önkormányzatának teljes körû átvilágítása, amely számos problémára derített fényt. Kiderült, nem csak a hivatali rendszer mûködik drágán és gazdaságtalanul, hanem a város intézményeinek, cégeinek a gazdálkodása sem megfelelô. Ennek ismeretében a város vezetése programot dolgozott ki a túlméretezett, korábban indokolatlanul túlfinanszírozott, a feladatellátás szempontjából mind szakmailag, mind gazdaságilag rugalmatlan rendszer felszámolására. Ennek részeként megkezdôdött a gazdasági társaságok átszervezése annak érdekében, hogy azok önfenntartóvá, nyereségessé váljanak. Az utóbbi idôben azonban többször is felröppent a hír, újabb hitelre van szüksége a városnak.

— Nem került sor a hitelfelvételre – kezdi beszélgetésünket dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere. — Ez nem jelenti azt, hogy soha többet nem vesz fel hitelt a város, de most nincs rá nincs szükség, ugyanis Pécs pénzügyi helyzete stabil. Folyamatosan tárgyalunk a számlavezetô bankkal, az elsôdleges cél, hogy a korábbi városvezetések idején megkötött, nagyon rossz kondíciójú hiteleket kiváltsuk, kedvezôbbekre cseréljük.

A város üzemeltetésének gazdaságosabbá tételé érdekében saját vízszolgáltatót alapított, önkormányzati tulajdonba került a tömegközlekedési cég, s rövidesen a parkolás is ebbe a körbe kerül be. Ugyan arról is hallani, hogy a Tettye Forrásház anyagi gondokkal küzd, hasonlóan a Pécs Holdinghoz, egyedül a Biokom nyereséges.

— Elsôdleges célunk, hogy Pécsett polgárbarát parkolási rendszer váltsa fel a jelenlegit – folytatja beszélgetésünket Pécs elsô embere. — A bevételeket pedig mindenképpen helyben akarjuk tartani és lehetôség szerint visszaforgatjuk a közlekedés fejlesztésére és annak megfelelô üzemeltetésére. A városi cégekkel kapcsolatos információk egy gazdasági bizottsági ülésen hangzottak el – leginkább az ellenzék szájából – ennyire sarkítva. A Tettye Forrásház nyereséges, több tízmilliós nyereséget termel Pécsnek, Sôt az elmúlt idôszakban komoly fejlesztéseken is átesett a társaság, a mûködése garantált. A Holding esetében ugyan van egy komolyabb hitelállomány – amely az elmúlt ciklusból eredeztethetô –, de nem kezelhetetlen. A Biokom nyereséges cég, jó szakemberekkel, ezért is végzi a társaság ez évtôl a városüzemeltetéssel összefüggô feladatokat is. S, azzal hogy a közösségi közlekedés ismét a város kezébe került, elhárult minden akadály, s megindulhat a tömegközlekedés fejlesztése.

Az utóbbi években számos kedvezô folyamat is elindult a térségben.

Megépült az autópálya, újabb ipari parkok jöttek létre. Az EKF az idegenforgalomra volt jó hatással az elmúlt esztendôben, ugyan a hozzá kapcsolódó beruházásokat sok kritika is érte. A város határon átnyúló kapcsolatai bôvülnek, újabb együttmûködések jönnek létre. Hallani arról is, hogy egy

❯❯

A Pécs Életminôség Pólusának középpontjában az értéket elôállító ember áll, aki nem eszközként, hanem célként szerepel. Fontos eleme még, hogy nem a szociális oldalt, hanem a piacfejlesztést tartja szem elôtt.

— A Pólus program hosszú és középtávon stratégiai siker, de hétköznapi kudarc – állítja dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

— A zászlóshajó program ugyanis nem valósult meg, annak ellenére, hogy a kezdetekben az önkormányzat is kedvezôen állt hozzá, s a banki ígérvény is megvolt hozzá, azonban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az elsô körben az alacsonyabb pontszámú szegedi projektet részesítette elônyben. A következô esztendôben a PEIK Zrt. ugyan újra pályázott, nyert is, akkor meg a szerzôdés megkötése húzódott el, s mire minden dokumentum meglett, addigra a válság is közbeszólt, így az önerôhöz szükséges forrás nem állt rendelkezésre. Folyamatosan kihátrált a projekt mögül a város, majd a bankok is.

Mint mondja, aztán maga a Pólus Program is érdekes irányt vett, s egy idô után sem az egyetemnek, sem a városnak nem volt érdeke az együttmûködés a kamarával, a vállalkozókkal, mert már nélkülük is pályázhattak a különbözô forrásokra, és az önfinanszírozás fontosabb lett, mint a térség fejlesztése. S ezzel a program a lényegét vesztette el, ugyanis az eredeti cél az volt, hogy a települések gazdasági fejlôdése érdekében fogjanak össze a térség szereplôi. Egyebek mellett az oktatási intézmények a kutatás-fejlesztési eredményeiket tegyék elérhetôvé a vállalkozások számára, s indítsanak olyan programokat, amely a gyakorlatban szinte azonnal hasznosulhatnak.

A másik alapelv pedig a tudásalapú gazdaság létrehozása volt.

— Az élet igazolta, hogy jó irányba indultunk el, amikor a Pécs Pólus program középpontjába az egészség, a kulturális és a környezetipart helyeztük – fûzi tovább gondolatait a kamara elnöke. – S teljesült a program elsôdleges szerepe is, amely a projektek generálása volt. A Pólus programhoz kapcsolódóan a régióban csaknem 114 projekt mintegy 90 milliárd értékben valósult meg. Az egészségipar területén megalakult a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter, amelyik nyert az akreditációs klaszter-pályázaton is.

A stratégiához illeszkedô projektek közül sok nem tudott pályázni, mert az operatív programokba nem írtak ki olyan pályázatokat, ahova beadhatták volna ôket. Mindezek ellenére nagy eredmények számít, hogy a Biotechnológiai Innovációs Klaszter tevékenysége ma már az egész ország területére kiterjed, sôt részt vettek a Biotechnológiai Innovációs Európai Klaszter létrehozásában, amelynek egyik alelnöke, a pécsi vezetôje Szekeres György lett.

Mindeközben megerôsödtek, a biotechnológiai kisvállalkozások, az éves árbevételük már milliárdokra rúg. Több tucat klaszter alakult, létrejött a klaszterek szövetsége, sôt kiléptek a nemzetközi szintérre.

A kamara elnöke kitért arra is, hogy miután a közszereplôk miatt a Pólus Programban megfogalmazottak jó részben eddig nem valósulhattak meg ezért az EKF lépett elô az egyik nagy programmá. A környezetipar programnak, amely a legerôsebb volt, az energiaipari lobby tett keresztbe. Ennek ellenére ezen belül valósultak meg a legnagyobb fejlesztések. A beremendi cementgyár teljes egészében alternatív energiára állt át, Bólyban termálvízzel fûtik a középületeket és Szentlôrincen a geotermikus energiát hasznosítják, Komlón biomassza erômû épült, Pécsett a Hôerômû zöldáramot termel.

A helyi energiafüggôség és költség csökkent, a fenntartható fejlôdés feltételei javultak a közösségekben.

— A Pólus program egyik legfontosabb része a klaszterépítés volt. Miután a térségben nincsenek nagy vállalatok, ezért egy olyan rendszer kiépí-

❯❯

16

PÉCS MELLÉKLET

nagy kínai cég Pécsre hozza a logisztikai bázisát, valamint, hogy élményfürdôvel gazdagodik a baranyai megyeszékhely.

— A fürdôrôl még korai beszélni, egyelôre mindössze annyi történt, hogy az érintett német cég komolyan érdeklôdik Pécs és a városban rejlô lehetôségek iránt – hangsúlyozza Páva Zsolt. — A tárgyalások a közeljövôben kezdôdnek meg, a részletekrôl csak azt követôen tudok beszélni. Az EKF hatalmas siker volt mind a város, mind az itt élôk számára, ennek pozitív hatásait pedig – a korábbi, európai kulturális fôvárosokhoz hasonlóan – az elkövetkezô 3-4 évben tudjuk lemérni. Az már most látszik, hogy a Pécsre érkezô turisták száma jelentôsen megemelkedett és folyamatosan nô.

Kitért arra is, a gazdasági fejlôdés szempontjából a Pannon Európai Területi Együttmûködési Csoportosulás, amelynek Pécs az elnöke, számos lehetôséget rejt magában. Az EGTC keretein belül ugyanis mód nyílik – sok más mellett – pályázati úton elnyert források felhasználásával közös infrastruktúra-fejlesztésre, határon átnyúló integrált fejlesztési programok készítésére. E mellett kereskedelmi és vállalkozói hálózatok fejlesztésére, közös tôkebefektetésre, a nemzeti parkok közötti természetvédelmi kooperációra.

Lehetôséget teremt a vállalkozások együttmûködésére, mezôgazdasági felvásárlói hálózatok kialakítására, élelmiszeripari, szállítási és raktározási infrastruktúra létrehozására, a helyi közlekedés fejlesztésére, a foglalkoztatás ösztönzésére, közös turisztikai programok indítására, kutatás-fejlesztésre.

— Kedvezôen hat majd a város foglalkoztatására, gazdasági életére, hogy a Huawei Pécsett építi fel a második legnagyobb európai központját.

Nemrégiben Kínában jártam, ahol a cég vezetôi arról tájékoztattak, még idén hozzáfognak a létrehozásához. Egyelôre elsôsorban az Elcoteq bázisain, illetve azt tovább bôvítve mûködnének, valamint egy Komáromban lévô üzemet is használnának. Nem hagyományos értelemben vett „zöldmezôs” gyáralapításról van tehát szó. Bár konkrét számok nem hangzottak el, de azt egyértelmûen jelezték, több lépcsôben, jelentôs számú embernek adnak majd munkát – fejezi be beszélgetésünket Pécs polgármestere.

Dél-Dunántúli Gazdaság

tésére törekedtünk, amelyben a szereplôk mellérendelt, kölcsönös együttmûködésen alapuló viszonyban állnak egymással. E mellett tudomásul kell venni azt is, Pécsnek nincsenek ipari hagyományai, a kreatív iparban azonban nagy lehetôségek rejlenek. A városban a vállalkozások négy százaléka ilyen jellegû tevékenységet folytat. A másik kitörési pont a város kulturális hagyományaira épülô kulturális ipar, a statisztikai adatok bizonysága szerint, ugyan most egyre kevesebb a pénzük az embereknek, de kultúrára ennek ellenére költenek, fontos része az életüknek – fejezi be Kéri István beszélgetésünket.

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs. www.szurokozpontpecs.hu Dr. Varsányi Ágnes fôorvos kardiológus, belgyógyász szakorvos

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

PÉCS MELLÉKLET

FEKORAL FEKORAL INTERNATIONAL INTERNATIONAL KFT. KFT. Tartálygyártás Tartálygyártás

7634 Pécs, Szentlôrinci út 15.

Telefon: +36 72 212-738 Fax: +36 72 251-610 Internet: www.fekoral.hu E-mail: info@fekoral.hu

Fél évszázados tapasztalat a korrózióálló tartálygyártás terén

Korrózióálló acéltartályok bármilyen alkalmazási területre: ● üdítôital- és szeszesitalgyártás ● élelmiszeripar és konzervipar ● gyógyszergyártás ● kozmetikai és vegyipar

18

PÉCS MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Multifocális vagy munkaszemüveg készíttetése esetén 1 pár egyfókuszú szemüveglencsét adunk ajándékba.

Az akció idôtartama: június 1-tôl 30-ig.

Kamarai tagoknak 10% kedvezmény a végösszegbôl.

Pécs, Zólyom u. 2. (vásárcsarnoknál) Tel./fax: (72) 510-785, 510-786 Nyitva: H–P: 8-17, SZ: 8-12

Pécs, Irgalmasok u. 22.

Tel./fax: (72) 214-767 Nyitva: H–P: 9.30-17.30 v exkluzí Egészségpénztári és üdülési csekk elfogadóhely

Utolsó fázisban a Tüskésrét rekultivációjának elôkészítése A munkálatok megkezdéséhez A Pannon Hôerômû Zrt. A Pannon Hôerômû Zrt. tájrendezése után a város az önkormányzatnak még zagykazettának használatát rekreációs parkot alakíthat ki a területen gondoskodnia kell egy kisebb az erômû a 2005. évi tüzeterület tulajdonjogának rendelôanyag-váltást követôen Befejezéséhez közelít a Tüskésréten az utolsó, még nem tájrenzésérôl. hagyta fel. A biomassza- és dezett kazetták rekultivációjának elôkészítése. A pécsi erômû A rekultivációt követôen a földgáz-tüzelésre történô egykori zagytározóinak végsô tájrendezése után a területen léterületen rekreációs közparkot átállás után ugyanis a kovô talajvíztó medrének bôvítésével egy 20 hektáros vízfelület alakíthat ki az önkormányzat, rábbi széntüzelés mellékalakul majd ki. Ez a késôbbiekben egy, a városközponthoz köamihez európai uniós forrásotermékének elhelyezésére zeli rekreációs park centruma lehet, amelynek kialakításához kat is szerezhet. A Tüskésrétszolgáló kazettákra már akár európai uniós forrást is nyerhet a régió. nem volt szükség. A zagyprojekt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálásában, Makazettákat elsô lépésben 10 centiméteres talajtakaróval látta el gyarországról egyedüliként sikerrel pályázott a SUFALNET4EU az erômû, azonban ez nem jelentette a rekultiváció befejezését, európai uniós pályázatra, amelynek fô célja a felhagyott hullamivel a környezetvédelmi hatóság a területen egy méter vastag déklerakók fenntartható módon történô hasznosítása. A pályátalajtakaró kialakítását írta elô.

Mivel a terület részben az erômû, részben az önkormányzat zatokat elbíráló testület áprilisban a helyszínen is megtekintette tulajdonában van, a felek között írásos megállapodás rögzíti a a rekultiváció elôtt álló területet, támogatásukról várhatóan év végén döntenek. rekultivációs feladatokat. Ennek értelmében a még mintegy 51 A környezetvédelem iránt elkötelezett Pannon Hôerômû hektárnyi, csak részben, vagyis az elôírtnál vékonyabb réteggel Zrt. finanszírozásában megvalósuló táj-rehabilitációval tehát új, takart zagykazettát a már meglévô talajvíztó bôvítésébôl kinyert kivételes fejlesztési lehetôségek nyílhatnak meg Pécs városa takarófölddel kell az erômûnek rekultiválni.

Az elmúlt években megtörtént a projekt számára. A város központjában – a Siklósi elôkészítése. Ennek során a Pannon Hôerôúttól alig néhány száz méterre – hatalmas zöldfelület nyílik meg, ahol olyan szabadmû Zrt. elkészítette a rekultivációs és tóbôvíidôpark jöhet létre, amelyben a víz szereltési engedélyezési és mûszaki kiviteli tervemesei ugyanúgy megtalálják a kikapcsolóket, míg az önkormányzat megszerezte a kodás lehetôségét, mint az erdei kirándulók. rábban magántulajdonban lévô területeket.

A rovat támogatói:

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Üzleti ajánlatok Amennyiben egy üzleti ajánlat felkeltette érdeklôdését, keresse fel munkatárasainkat: ahendinger@pbkik.hu – emisakne@pbkik.hu – oszvaldka@pbkik.hu

Sikeres üzletember találkozó Visnjicán Az Agro Arca a mezôgazdasági és élelmiszeripari innováció legrangosabb szakmai rendezvénye. Idén elôször szervezett a Horvát Gazdasági Kamara és az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat a kiállítás mellé konferenciát és üzletember találkozót is.

Magyarországról öt vállalkozó érkezett, akik összesen 25 tárgyalást bonyolítottak horvát és szerb partnerekkel. Gyors felmérésünk alapján kijelenthetjük, hogy mindegyikük hatékonynak és sikeresnek tartotta ezt a lehetôséget, akár konkrét, akár komplex üzleti ajánlatról tárgyalt.

„Örömmel, pozitív élményekkel és hasznos információkkal tértünk haza az üzletember találkozóról. Elsô kézbôl hallhattuk a Horvát Gazdasági Kamara véleményét termékünkrôl, piaci törekvéseinkrôl, melyben megerôsítést és támogatást kaptunk. Ennek a lehetôségét szeretném megköszönni a Kamara és az Enterprise Europe Network pécsi munkatársainak, akik minden alkalommal biztosítanak minket támogatásunkról és segítségükrôl.“ Szekeres Márta, Mirago Kft.

PROFILE ID 20110503030 A german company, manufacturer of transfer paper for all kinds of printers, is looking for enterprises interested in distributing their products.

PROFILE ID 20110503011 An Italian company, based in Sicily, produces extra virgin olive oil with traditional and artisanal methods but also with innovative technology. The company is looking for trade intermediary services.

PROFILE ID 20110503010 Romanian company specialized in production, packing and distribution of food product is looking for distributors.

PROFILE ID 20110503004 A Turkish textile company is specialized in confection since 1989. The company works for mainly export but also offers its own brand to the customers in 2 shops.

The company is looking for trade intermediaries (distributors, agents and representatives).

PROFILE ID 20110503003 A belgian company producing road signs for more than 40 years is looking for producers of convex glass mirrors in order to further develop its activities.

PROFILE ID 20110502013 A Czech subsidiary of Japanese logistics network specialized in transport, storage and other related services is looking for suppliers of biomass fuel, such as wood waste from woodworking industry, forest biomass, woodchips, pellets etc.

PROFILE ID 20110502011 Leading catalan private consulting firm SME (Spain) in the area of Technology Watch and Competitive Intelligence in Spain and Latin America offering knowledge/innovation management consultancy services as well as design, assessment and implementation of R&D solutions for public institutions and private companies. They are looking for establishing representative or distributor as well as subcontracting agreements with companies operating mainly in the field of technology watch and competitive intelligence in Czech Republic, Hungary, Poland, Russia, Turkey and USA. PROFILE ID 20110506027 A Polish company, operating in the entertainment sector, provides entertainment services of the highest quality, connected with: festivals, organization of business and sport events, organization of transport, catering, selecting of attractions, individual event script, photo and video documentation, provision of advertising gadgets. The company is offering mutual production, franchise and subcontracting in the organization

of various kinds of events.

PROFILE ID 20110506026 Spanish company – producer of eggs is looking for commercial intermediaries for these products.

PROFILE ID 20110506021 A Romanian company, working in the electronics industry, offers trainings, education and professional certifications with international recognition. The company is looking for subcontracting / outsourcing activities.

PROFILE ID 20110506020 Company from Poland operating on local market of supporting breeding poultry, cattle and pigs farms is looking for trade intermediary services. SME is looking for an agent or distributor with experience in delivering products for breeding farms. Company offers hight quality products preventing animals disease.

PROFILE ID 20110506015 Hellenic company specialized in printing servicescreativity of editions, newspapers, informative matterials etc is looking for trade intermediaries.

PROFILE ID 20110506004 A Lithuanian company, specialised in building consruction, sale of steel structures and installations, windows, doors and garage doors is offering subcontracting/outsourcing activities and offers reciprocal production services.

PROFILE ID 20110505030 Italian university hospital specialized in healthcare services for several medical and surgical disciplines as: allergology, angiology, cardiology, general and heart surgery, plastic surgery, maxillofacial surgery, thoracic surgery, vascular, surgery, dermatology, hematology, endocrinology, gastroenterology, gynecology, metabolic disorders, internal medicine, nephrology, neurology, oncology, orthopedics and urology is available to establish a joint venture and / or a reciprocal production agreement and offers its outsourcing activities to other European partners.

PROFILE ID 20110505020 Romanian manufacturer of automotive column filtering parts:drums,detention parts,gas exhaust pipes,hose and exhaust clumps a. s. o., of metallic small parts with alkaline noncianurica zinc covering, of metallic carpentry: fences, gates, gutter hooks, pipe clamps, brackets, alluminum and PVC Gealan jointry for/with doublegaze windows a.s.o. is looking for potential partners in a wide cooperation form from production cooperation to franchise and joint venture.

További üzleti ajánlataink: http://www.pbkik.hu/index.php?id=14203 www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

20

DÍJAZOTTAK

Az Év kézmûvese Díj: Dányiné Bedô Anikó Az elnökség döntése alapján az Év Kézmûvese Díjat ezúttal egy olyan pécsi illetôségû fazekas-keramikus mûvész kapta, aki alkotásain keresztül nem csak tisztelettel és szakmai alázattal ôrzi e tradicionális szakma sok évtizedes hagyományát, de az e mesterségre alapozott vállalkozását is eredményesség jellemzi. Dányiné Bedô Anikó örömmel vette át a kamara elismerését.

A díj indoklása szerint Dányiné Bedô Anikó 1990 májusától tevékenykedik – önálló vállalkozás keretében – fazekasként. Alkotási „ars poeticája” munkáin jól nyomon követhetô. A kezei alól kikerülô tárgyakon tetten érhetô az elôdök formavilága, s azok a technikai eljárások és mesterfogások, amelyek aztán harmonikusan keverednek a keramikus-fazekas mûvész saját személyiségével, illetve az általa „megálmodott” formavilágával. Dányiné Bedô Anikót nem csak Magyarországon, de a határainkon kívül is egyre szélesebb körû ismertség övezi, hiszen évek óta aktív résztvevôje, látogatója a külföldi bemutatóknak.

— Említette, hogy több mint húsz éve hódol ennek a gyönyörû szakmai hivatásnak, amely egyben a hobbija is. Vajon megfogalmazható-e röviden az, hogy mirôl mesélnek a keze alól kikerült tárgyak?

— Munkáim jellegét tekintve kivétel nélkül iparmûvészeti termékek, korongozással készült egyedi tárgyak. Ezek között megtalálhatók a különbözô formájú és méretû konyhai tárolóedények, vázák, kaspók, de számos dísztárgy is. A sorból persze nem hiányozhatnak a teázáshoz szükséges kellékek sem. Ezek valóban az elmúlt húsz év produktumai. Ha arra kíváncsi, vajon mirôl is mesélnek ezek a tárgyak, akkor röviden csak annyit mondhatok: sok mindenrôl. Érzésekrôl, hangulatokról, korábbi és közelmúlt által bennem keltett impressziókról. De épp úgy szólnak magányos mûhely-munkáról, mint zajos vásároktól, játékról, barátokról, szerelemrôl, fontos, vagy éppen kevésbé fontos dolgaimról. Amikor dolgozom, játszom, feltöltôdök, felülemelkedem a nehézségeken, csupán két társam van a mûhelyben a korong és az agyag.

— Volt idô, amikor a korongozásból származott tárgyak – meglehetôsen méltatlanul – nem számítottak értéknek. Számos közülük a „nagyi” felesleges „kacatjaként” a padlás sarkában, vagy éppen a szemétben végezte. Ma azonban ezekért a korábban kiselejtezett, majd mások által megmentett tárgyakért horribilis pénzeket kérnek. Talán ez a tendencia is jelzi: az iparmûvészet ismét a reneszánszát éli. Mit gondol errôl?

— Igen, a régiség értékes, mai társai azon-

ban sajnos kevésbé azok. Azt tapasztalom, hogy a mostani kesze-kusza világban a fogalmi zavarokon át, az árudömping, a divat, a sznobizmus meg társain is túl, furcsa „elvarázsoltságban” élünk. Az emberek nem igazán tudják értékelni a kézzel készült dolgokat, mert fogalmuk sincs arról, azok mit is jelentenek. Aki még sosem varrt fel egy gombot, vagy stoppolt meg egy zoknit, a cérna végére bogot sem tud kötni, az nem látja az embert a tárgy mögött, a szép küzdelmet az anyaggal. Akinek ehhez persze van szeme, az mindezt észreveszi. Mi, kézmûvesek ez utóbbiakhoz szólunk.

— Melyek voltak az emlékezetesebb kiállításai?

— A emlékezetesebb kiállítások azok, melyeket kézmûves társaimmal együtt rendeztünk.

A kiállított tárgyak mindegyike hordozott valami üzenetet, a látogatók számára gondolatébresztô volt. Ilyen volt többek között a Pécsváradon rendezett „Magyar Etûd” címû kiállítás, vagy a „Kell egy kapu” tárlat a Pannon Magyar Házban, illetve legutóbb a PTE-FEEK Duna-régió Kulturális Öröksége konferencia kiegészítéseként egy közös kamarakiállítás a kollégáimmal.

— Egy keramikus mûvész számára mit jelentett a kamara elismerése?

— Meglepô volt, hiszen a kamarában én egyszemélyes vállalkozásként veszek részt... Zsûriztetem tárgyaimat, ám ezzel a díjjal egy újabb minôsítésen estem át, amely úgy gondolom, hogy valóban rangot jelent. Számomra és azok számára is akik felhívtak és gratuláltak, osztoztak örömömben. Ettôl függetlenül továbbra sem ülök a már megszerzett „babérokon”, hiszen sok a dolgom, a mondandóm. Mert amit csinálok, az egyben az életem, és a hobbim is.

Jánosi Engel Adolf Díj a VITOÉP Kft. csapatának A kamara, Komló városának gazdasági fejlôdését segítô tevékenysége elismerésére idén

Dél-Dunántúli Gazdaság a VITOÉP Kft.-nek adományozta a Jánosi Engel Adolf díjat. Az elismerést – a komlói városi elnökség döntése alapján – a kft. két tulajdonosa, Tóth József és Visy Bertalan vehette át. Kérdéseinkre Visy Bertalan válaszolt.

Az indoklás szerint Visy Bertalan és Tóth József a VITOÉP Kft. két tulajdonosa. Az általuk vezetett társaság az építôipar területén tevékenykedik. Az utóbbi idôszakban a komlói közintézmények hôszigetelésével kapcsolatos munkálatokat végezték el. A cégtulajdonosok különös érdeme, hogy a tevékenységük során számos beszállítót, alvállalkozót is megrendeléshez (biztos munkához) juttattak a térségben. Ezzel a szolidáris üzletfilozófiával nagy mértékben hozzájárultak a régió gazdaságának fejlôdéséhez.

— Ha az interneten „szörfölve” rákattintunk a VITOÉP Kft. web-oldalára, illetve a cég eddigi referencia munkáira, jól látható: ezidáig szinte kivétel nélkül igényes, szakmailag igazi kihívást jelentô megrendeléseket kaptak. Mikor kezdôdött a VITOÉP cégtörténete?

— Sok éve. Közvetlenül a rendszerváltást követôen 1991-ben. Építôipari területen tevékenykedünk, munkáink zöme pályázatokon, illetve közbeszerzéseken elnyert megrendelésekbôl állt. Ilyen nagy volumenû munka volt például a komlói kórház ápolási osztályának, illetve a „Mecsek Szíve” Idôsek Otthonának a kialakítása.

Emellett persze számos, új családi házat építettünk, vagy éppen alakítottunk át, tervezéstôl a kulcsrakész átadásig. Elégedett megrendelôinknek köszönhetô, hogy kaptunk valóban szakmailag is igényes, kihívó megbízásokat Pécsrôl, ahol egy teljes fogtechnikai laboratóriumot és egy komplex fogorvosi rendelô-csoportot építettünk.

Hasonló kihívás volt számunkra Komló Város Tanuszodájának a kivitelezése, melyet – a megrendelô szerint is – kiemelkedô minôségben sikerült megvalósítanunk. Fejlôdésünk újabb állomását jelenti, hogy saját beruházások lebonyolításával is igyekszünk biztosítani kapacitásaink folyamatos lekötését. Így építettünk fel Pécsett a Mecsek-oldal aljában pazar helyen fekvô Radnics és Rókusalja nevet viselô utcákban egy-egy korszerû társasházat, melyek architektúrája tökéletesen illeszkedik az igényes környezetbe. Tevékenységünk során mindig kínosan ügyeltünk arra, hogy minôségi munkát végezzünk. Nyilván ennek a

Dél-Dunántúli Gazdaság hozzáállásnak, illetve az eddigi eredményeinknek köszönhetô, hogy cégünk akkor is munkához juthatott, amikor a gazdasági helyzet nem kedvezett más építôipari vállalkozásoknak. Itt megjegyezném, hogy az utóbbi idôben, különösen a válság kirobbanása óta a magánmegrendelôktôl kapott megbízások száma lényegesen lecsökkent. Szerencsére a térségbeli intézmények építésére, bôvítésére, felújítására kiírt közbeszerzési pályázatokon igen jó arányban eredményesen szerepeltünk, ami folyamatos kapacitás-lekötést és fejlôdési lehetôséget biztosított. Ilyen volt két éve Komlón 9 önkormányzati intézmény homlokzat felújítása, tavaly pedig a Komlói Színház, illetve a Közösségek Háza épületeinek külsô-belsô rekonstrukciója, és a körülötte lévô terek felújítása, Pécsett a Pannon Magyar Ház tetôterének beépítése, a Magyarszéki tornacsarnok építése, illetve több iskola és óvoda akadálymentesítése.

— A már említett referenciamunkáik közül melyik jelentette a legnagyobb szakmai kihívást?

— Mindegyik más és más szakmai területen jelentett kihívást. Az egyik azért, mert az adott feladatot mûködô intézményben kellett végrehajtanunk, más esetben például a rövid határidô alatt való kivitelezési kényszer, vagy a létesítmény bonyolultsága jelentette a kihívást. A kérdésre válaszolva mégis azt gondolom, hogy összességében a komlói Tanuszoda megvalósítása jelentett olyan feladatot, melyhez igazán fel kellett nônünk. Azt megelôzôen ugyanis nem voltak ilyen nagyságrendû és bonyolultságú létesítmény kivitelezése terén tapasztalataink. Éppen ezért ma is hálásak vagyunk az akkori döntéshozóknak (különösen Vakaró Józsefnek), hogy elhitték: ez az ismeretlen kis komlói cég képes megbirkózni a feladattal.

— Jánosi Engel élete tisztessége és kitartása az utódok számára is példamutató. Nem véletlenül kapott I. Ferenc Józseftôl nemesi címet. Vasútvonalat, uszodát építtetett, de ô volt az, aki megnyitotta Komló elsô bányáját, megalapozva ezzel a település hosszú évtizeden át tartó, virágzó jövôjét. Emellett áldozott a kultúra és a mûvészet oltárán is. A róla elnevezett díj valóban értéket jelent. Milyen érzésekkel vették át az elismerést?

— Már az odaítélésrôl kapott értesítés átvételekor elfogott egy érzés, amit nehezen tudok megfogalmazni. A postát bontó kolléganô belépett az irodámba s csak ezt a levelet hozta. (Ilyet csak akkor szokott tenni, ha nagyon fontos irat jön.) Csak ennyit mondott: „Úgy néz ki ,kitüntetnek bennünket!”. Jó volt azt hallani, hogy magáénak érzi a céget és az általa kiérdemelt díjat is.

Még ha az személyünknek is van címezve, magunk is úgy gondoljuk, hogy az elismerés az egész kollektívát illeti. Hasonlót éreztem a díj átvételekor is, természetesen az átadás ünnepélyes körülményei ezt az örömünket csak fokozták.

21

DÍJAZOTTAK

Jankó Kft.: Szigetvár Gazdaságáért Díj A kamara, Szigetvár város gazdasági fejlôdését elôsegítô tevékenység elismerésére, Szigetvár Gazdaságáért díjat adományozott Jankó Károlynak, a Jankó Kft. ügyvezetô igazgatójának. Az elismerést a szigetvári városi elnökség egyöntetû döntését követôen kapta meg.

A hivatalos indoklásából kiderül, hogy a Jankó Kft. 1987-ben, egyszemélyes vállalkozásként kezdte meg a mûködését. A vállalkozás tulajdonában lévô és használt géppark folyamatos cseréjével, illetve a cég tudatos, tervszerû fejlesztésével a Jankó Kft. a dél-dunántúli régió egyik legjobb hírû, kiváló termelékenységû, korszerûen felszerelt faipari vállalkozásává nôtte ki magát.

— Értem, hogy nem egyszerû feladat a több mint két évtizedes cégtörténet vázlatos bemutatása, mégis arra kérem, hogy néhány mondatban tegye meg a tevékenységi körük ismertetését.

— A Jankó Kft. évekkel a hazai rendszerváltoztatás elôtt, 1987-ben még egyszemélyes vállalkozásként kezdte meg a mûködését. Majd néhány év elteltével – a telephely megvásárlása és átalakítása után – már családi vállalkozásként, kft. formájában folytattuk a nyílászáró gyártásával kapcsolatos munkánkat. Tevékenységi körünket fôként a kültéri minôségi fa nyílászáró – úgymint bejárati ajtó, ablak, erkélyajtó – gyártására koncentráltuk. Ahhoz azonban, hogy a piaci igényekhez igazodva fejlôdést produkáljunk, mindenképpen korszerûsítenünk kellett azokat a gépeinket, melyekkel a termékeinket elôállítottuk.

Ezért döntöttünk az akkor még viszonylag kezdetleges géppark folyamatos cseréje mellett.

Többek között ennek az állandó, több lépcsôben végrehajtott fejlesztésnek köszönhetô, hogy cégünk ma már a dél-dunántúli régió egyik legjobb hírû, komoly termelékenységgel bíró, s valóban a legmodernebb gépekkel és technológiával felszerelt faipari vállalkozásává nôtte ki magát. Itt talán érdemes még kiemelni, hogy korszerû számítógépes rendszerünk nem csak tervezésre alkalmas, de precíz irányításra is.

— Említette a számítógépes rendszerüket, amely fontos szerepet tölt be a kft. tevékenységében. Kifejtené bôvebben, hogy mire is használják ezt a korszerû computer által vezérelt rendszert.

— A kezdeti „egyszerû” technológia alkalmazásától ma már eljutottunk a legprofibb CNC vezérlésû gépek használatáig. A Weinig Csoport által gyártott számítógép-vezérlésû célgépek, megmunkáló központ alkalmazásával állandó minôséget és termelékenységet garantálunk. Léte-

zik még az úgynevezett felületkezelési programunk, amit szintén számítógép vezérel. Ez például a kártevôk elleni teljes védelmet garantálja a fa nyílászáró számára és egyben a felület megjelenését, tartósságát is a maximálisra növeli. Úgyszintén számítógépes programon keresztül kísérjük figyelemmel a termékeink útját egészen a kiszállításig. A rendszer alkalmas még az adott nyílászáró bármely alkatrészének azonosítására több év eltelte után is.

— Hol értékesítik termékeiket?

— Elsôsorban hazánkban folyik az értékesítés, de Európa számos országából is kapunk megrendeléseket. Ez alapján többek között Németországban és Horvátországban is jelen vannak a késztermékeink.

— Ön, mint egy sikeres cég elsô embere, vajon milyen érzéssel vette át a kamara elismerô díját?

— Nagy megtiszteltetés számomra, hogy munkámat mások is elismerik, a díjazottak között az én nevem is felmerült. Bízom abban, hogy ezután is maradandót tudok gyártani mindenki megelégedésére.

Korrekt Kft.: Dr. Fáy Mihály Díj A kamara Mohács város gazdasági fejlôdését elôsegítô tevékenység elismerése okán Dr. Fáy Mihály díjat adományozott Csorbai Ferencnek, a mohácsi székhelyû Korrekt Hûtéstechnikai Kft. ügyvezetô igazgatójának. Az elnökség döntése szerint az igazgató megérdemli az elismerést, hiszen tevékenysége túlmutat a Kft. kizárólagos gazdasági érdekén, az ugyanis a város gazdaságának egészét is szolgálja.

A Dr. Fáy Mihály díj odaítélésének hivatalos indoklásában olvasható: Csorbai Ferenc, a mohácsi Korrekt Hûtéstechnikai Kft. ügyvezetô ❯❯

22 igazgatója. A cég alkalmazottait a városból, illetve a település vonzáskörzetébôl foglalkoztatja.

Minden esetben arra törekszik, hogy a cégének ítélt megbízások teljesítésébe a helyi vállalkozókat vonja be. Elôsegítve ezzel a helyi foglalkoztatás javítását, a munkanélküliségi ráta csökkenését, illetve a térség és Mohács városának a gazdasági fejlôdését. Azok akik Csorba Ferenc igazgatót ismerik, kivétel nélkül mindannyian határozott, energikus, munkájában megbízható és precíz üzletembernek jellemzik.

— Mivel foglalkozik a Korrekt Kft.?

— Cégünk tevékenysége, s ezzel együtt kínálatunk is széles szakmai skálán mozog. Fô profilunk azonban az ipari hûtéstechnikai tervezés és kivitelezés. Emellett foglalkozunk természetesen az ipari hûtôberendezések, hûtôkamrák üzembe helyezésével, azok javításával. Tevékenységünk másik fontos elemét a különbözô klíma és légtisztító berendezések forgalmazása és telepítése, továbbá háztartási gépek és gázkészülékek javítása adja. Fontos számunkra, hogy minden esetben precíz, pontos munkát végezzünk, hiszen tudjuk, hogy csak ilyen feltételekkel lehet megrendelôink, üzleti partnereink bizalmát elnyerni, illetve a már megszerzett bizalmat meg is tartani.

— A fenti felsorolásból kiderül: tevékenységük rendkívül széleskörû. Egy speciális területet azonban emeljünk ki közülük. Mivel jár mondjuk egy modern hûtôkamra tervezése, illetve kivitelezése?

— Ma már a modern hûtôkamrák két komponensû poliuretán hab szendvicspanelbôl készülnek. E panelek használatával megfelelô hôszigetelô képességû kamra építhetô, amely a hûtendô termékeknek a megfelelô környezetet nyújtja. A hûtôkamrák ipari panelekbôl épülnek, amely a költséghatékonyságukat is biztosítja. A panelek találkozásánál a belsô sarokban íves PVC elemeket használunk, amelyek segítségével a sarkok is megfelelô higiéniai szinten tarthatók. Az úgynevezett kamrapanelek csatlakozását hôhídmentes panelkapcsolatokkal alakítjuk ki. A sarkok és a tetô oldalfalak találkozásánál a panelek belépcsôzhetôk, éppen a megfelelô hôszigetelô képesség megtartása érdekében. A hûtôkamrák természetesen többféle kivitelezésben rendelhetôk. A paletta széles, így például a RAL festett kiviteltôl a rozsdamentes acélig minden megrendelôi kívánságot teljesíteni tudunk. Az általunk tervezett és kivitelezett hûtôkamrákról mindenképpen tudni érdemes, hogy azok minden szakhatósági kritériumnak, valamint a HACCP rendszer feltételeinek is maradéktalanul megfelelnek.

— A statisztikák azt mutatják, hogy jelentôsen romlott az elmúlt években a fogyatékosok foglalkoztatási aránya a hazai munkaerô piacon. Ön azonban éppen e munkavállalókat alkalmazza. Miért?

DÍJAZOTTAK — Nézze! Az nem vitatható, hogy az általunk foglalkoztatott munkatársak egy része az egészség terén ugyan korlátozott, de a munkavégzés, illetve az általuk nyújtott teljesítmény szempontjából – adott esetben – semmivel sem különböznek ép társaiktól. Rendkívül szorgalmasak, a munkához való hozzáállásuk is figyelemre méltó. Ôk ugyanis, kivétel nélkül mindannyian örömmel dolgoznak. Munkájukkal, hozzáállásukkal tökéletesen elégedett vagyok. Az eddigi tapasztalatom tehát pozitív, hiszen soha, semmi probléma nem adódott abból, hogy fogyatékkal élô embereket is foglalkoztatok.

— Miként értékeli a kamara által adományozott díjat?

— Egy elismerés átvétele minden esetben örömöt, jó érzést vált ki a díjazottból. Ezzel magam sem voltam másként. Az pedig úgyszintén némi büszkeséggel töltött el, hogy ez nem egy ember döntése volt, hanem a díjat a mohácsi elnökség javaslata alapján ítélte oda a kamara.

Mindez jelzi azt, hogy hozzáállásommal, tevékenységemmel jó úton haladok. Az ünneplés azonban elmúlt, az élet pedig megy tovább.

Ezért aztán, a továbbiakban is azon fáradozom, hogy tevékenységemmel, ötleteimmel jelentôs részben hozzájáruljak a térség fejlôdéséhez.

Than Károly Díj a turizmus fejlesztéséért A kamara Siklós város gazdasági fejlôdését elôsegítô tevékenység elismerésére alapította a neves tudósról elnevezett Than Károly díjat. Jutalmazva ezzel azokat a vállalkozásokat, amelyek a saját érdekeiken túlmutató, az adott település gazdasági fejlôdését elôsegítô tevékenységet folytatnak. Ezt a neves kitüntetést idén Hajdú Gábor vehette át.

Az indoklás egyértelmûen fogalmaz: eszerint a siklósi kistérség gazdasági növekedése a turizmus fejlesztése nélkül elképzelhetetlen próbálkozás.

Hajdú Gábor több mint három évtizede Harkány és a térség turizmusában meghatározó szerepet tölt be. Vásárokon, kiállításokon vesz részt, ezzel is növelve a térségbe látogatók számát. A turisztikai szakember tevékenységét folyamatosan fejleszti, nem fogy ki a kiváló ötletekbôl. Jelenleg a szerb-horvát-bosnyák kapcsolatok kiépítésén dolgozik.

— Bár évekkel ezelôtt úgy fogalmazott a régió fejlesztési ügynökségének akkori igazgatója, hogy 2007 és 2013 között mintegy 80 milliárd forint értékû fejlesztés valósulhat meg a dél-dunántúli régióban, amellyel Harkány és Siklós térsége felkerülhet a minôségi turizmus térképére. Ön most hogy látja, a várakozás beigazolódott?

Dél-Dunántúli Gazdaság — Részben. A régió versenyképességének növelése érdekében történtek pozitív változások, gondolok itt a harkányi szálláshelyfejlesztésekre (Thermal Hotel, Dráva Hotel, Kemping) és a kórház felújítására, valamint a siklósi fürdô projektre és a vár rekonstrukciójára. Mindezek a turistafogadás feltételeinek javítását és az idelátogatók komfortérzetének növelését eredményezik, azonban látva más hazai régiókban a turizmus szempontjából lényeges, megvalósult fejlesztéseket, még van mit tennünk ezen a téren. Biztató jelek azért vannak, kialakulóban van egy újabb turisztikai intézményrendszer, a helyi TDM és a turisztikai szolgáltatók partnerségen alapuló, jó és eredményes jövôbeni együttmûködése.

— A díj indoklásában olvasható, hogy jelenleg a szerb-horvát-bosnyák kapcsolatok turisztikai jellegû fejlesztésén dolgozik. Említene néhány konkrét elképzelést?

— Cégem, a Thermal Travel Utazási Iroda – mivel fô profilunk a beutaztatás és a régiót bemutató kirándulások szervezése – mindig is jelentôs hangsúlyt adott a határon túlnyúló turizmusfejlesztésnek. A korábbi években a volt kelet-német piac, majd azt követôen a cseh küldô piac, s most a vízumkönnyítések eredményeként és földrajzi közelségüknek köszönhetôen a déli szomszédjaink küldô piaca lehet biztató a régió számára.

Ezért az elmúlt hónapokban Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában, Danis Imre barátom segítségével közel 50 utazási partnert kerestünk fel személyesen ajánlatainkkal. Ezen kívül fogadott minket Sarajevo központi önkormányzatának fôtitkára, ahol a helyi gazdasági újság bemutatkozó riportot készített velünk, tárgyaltunk Banja Lukán a boszniai szerb parlament elsô titkárával egy lehetséges, határokon átnyúló együttmûködésrôl, látogatást tettünk a turisztikai vásáron Belgrádban. Az elmúlt év ôszén és idén tavasszal tanulmányutakat szerveztünk az említett országok turisztikai szakembereinek, valamint szakmai konferenciákat boszniai orvosoknak és horvát önkormányzati szakembereknek.

Ennek a tudatos elôkészítô munkának lassan mutatkoznak már eredményei. Sajnos a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatására bekövetkezett negatív változások érintik a turizmust is, ezért nagyon erôs összefogásra és szemléletváltozásra lesz szükségünk.

— A turizmus fejlesztésén fáradhatatlanul dolgozó szakember számára mit jelentett a kamara által odaítélt díj?

— Vállalkozásommal az indulás óta a kamara tagja vagyok és sok segítséget kaptam a munkámhoz. Nagyon örültem a díjnak, hogy a munkámat ilyen módon is elismerték, s ez újabb erôt és biztatást jelent nekem. Nagyon sokan gratuláltak a díj hallatán. Még egyszer köszönöm. E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

INNOVÁCIÓ

Kamarai különdíj!

Szuperjárgány nyerte a PTE „Feltaláló születik!” innovatív ötletpályázatát Nagy sikerrel került meghirdetésre a Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak innovativitását és ötletességét megmérettetô pályázat „Feltaláló születik!” címmel. Kovács L. Gábor, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese adta át az értékes pénzjutalmakat a legkiemelkedôbb pályamunkák részére.

A kétkörös szakmai bírálat után a beérkezett 25 pályamunka közül a PTE Innovációs Bizottsága a legjobb pályamunkának ítélte, és így elsô helyezettként 100 000 Ft pénzjutalomban részesítette a Pollack Mihály Mûszaki Kar ORCA Shell Eco-Marathon Team csapatmunkáját, az ORCA jeligéjû, ultra alacsony fogyasztású, prototípus jellegû, közúti jármûvet, amelyet az Innovációs Napon meg is tekinthettek a látogatók. A csapat díját Makida László hallgató és Háber István Ervin tanársegéd, a csapat konzulense vette át. A gyôztes csapat indul az ECO-Marathon elnevezésû versenyen is, ami egy, a Shell által szponzorált, évente megrendezésre ke-

rülô speciális jármûtervezési és építési verseny, ahol a cél a lehetô legnagyobb energiahatékonyság elérése. Ahogy Makida László csapatvezetô fogalmazott, a pénzjutalom nagyon jól jön a versenyre való felkészülés hajrájában.

Második helyezést ért el és 50 000 Ft pénzjutalomban részesült Ludányi Zoltán, az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója „VisuAllow” jeligéjû számítógépes nyelvészeti eljárásával, míg a harmadik helyen Földvári István, a Bölcsészettudományi Kar PhD hallgatója végzett a „Dimenzió” jeligéjû térbeli logikai társasjáték pályázatával, amiért 25 000 Ft pénzjutalmat vehet át.

A pénzjutalmakon felül az elsô három helyezett számára a PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központja egy-egy millió Ft értékû innovációs tanácsadási szolgáltatáscsomagot, a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület pedig két évre szóló ingyenes tagsági viszonyt ajánlott fel, összesen 300 000 Ft értékben.

További 25 000-25 000 Ft értékû

Szellemi Tulajdonvédelmi Információs Pont a kamarában A szellemi tulajdonnal való ésszerû gazdálkodás, az iparjogvédelmi tudatosság erôsödése a tudásalapú gazdaságban az élesedô piaci versenyben való helytállás elengedhetetlen feltétele. A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése érdekében szükséges a szellemi tulajdonvédelmi kultúra fejlesztése. E vállalati kör iparjogvédelmi tájékozottsági szintje alacsony, szellemi tulajdonvédelemben való jártasságuk elmarad nyugat-európai társaikétól.

Ennek szellemében jöttek létre 2004-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal (2011-tôl: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, SZTNH) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együttmûködésének eredményeként az ország 23 pontján a szellemi tulajdonvédelmi információs pontok. Az SZTNH a hálózat hatékony mûködtetése érdekében

szakmai-módszertani tanácsadói feladatokat lát el, és hozzáférést biztosít az exkluzív iparjogvédelmi adatbázisokhoz. Végzi az ügyfélszolgálati munkatársak kiképzését, vizsgáztatását, rendszeres továbbképzését, nyomtatott és elektronikus tájékoztató kiadványokat bocsát az irodák rendelkezésére.

A VIVACE után 2008-tól az Enterprise Europe Network biztosít forrást a tanácsadói feladatok ellátásához, az oktatási, továbbképzési feladatok finanszírozását részben az SZTNH biztosítja.

A Szellemi tulajdonvédelmi információs pont szolgáltatásai: ● Oltalmi bejelentések koordinálása (kapcsolattartás az SZTNH munkatársaival) ● Szakértôi tájékoztatás ● A szellemitulajdon-védelem alapfogalmairól

készpénzjutalmat, mint különdíjat ajánlott fel a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Keresnyei Johanna és Balázsi Dávid pályázók részére, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pedig vállalta, hogy két pályázó számára – Balázsi Dávid és Bese Örs részére – technológiai ajánlat profilt készít és a 48 országban jelen lévô Enterprise Europe Network rendszer útján, a megoldások minél sikeresebb piacra vitele érdekében ingyenes segítséget nyújt befektetôk, társfejlesztôk felkutatásában.

Az eredményhirdetés elôtt és után az érdeklôdôk színvonalas elôadásokat hallgathattak meg a PTE innovációs stratégiájáról, valamint az egyetemen futó legjelentôsebb kutatásokról. ●

Az oltalmi formákról A találmány szabadalmaztatásának, valamint a használati és formatervezési minták oltalmazásának feltételeirôl ● A védjegyek oltalmáról ● A jogok kiterjesztésérôl az Európai Unió tagállamaiban ● A külföldi védelem megszerzésének feltételeirôl ● Az iparjogvédelmi információforrások, adatbázisok tartalmáról és használatáról.

Helyszín: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Regionális Innovációs Centrum Nyitva tartás: kedd–csütörtök: 10.0015.00 óráig (elôzetes bejelentkezés alapján) Elérhetôségek: Telefon: 06-72-507-185 E-mail: gelencser@pbkik.hu Gelencsér Lajosné iparjogvédelmi szakértô ●

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS / HELYI TERMÉK

A mesterekre mindig szükség volt A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.

A pécsváradi ácsmester Ilijin Petárral Pécsett a Rácvárosban beszéltünk meg találkozót, ahol a tanulóival egy ház tetejének felújítását végzik.

— Már nem elôször dolgozik nálam – mondja a tulajdonos. — Ha valami ács munka van, mindig ôt hívom.

Miközben a tanulók a ház tetejérôl a cserepet szedik, mi ôket figyelve beszélgetünk.

— Kezdjük a múlttal, azzal, hogy miért is fontosak a mesteremberek – indítja beszélgetésünket. — Az államalapító István király a pécsváradi bencés apátságnak, annak alapító okiratának tanúsága szerint iparosokat és gyógyítókat is adományozott. Tudta, szükség van ezekre a szakemberekre.

Mint mondja, Mátyás király is fontosnak tartotta, hogy Itáliából és német földrôl hozzon mesterembereket, hogy a magyar kézmûvesség minél magasabb színvonalra fejlôdhessen. Mária Terézia is a török kiûzése után a kihalt falvakba elsôsorban iparosokat telepített be. Ebben az idôszakban, az 1700-as években épült templomaink jelentôs része.

A múlt egy olyan kút, amelybôl mindig lehet meríteni – vallja Ilijin Petár. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tanulóinak a régi, hagyományos fogásokat is megtanítja, valamint azt is, miként kell megszerkeszteni a csapolások helyét, az illesztéseket. Maga készítette füzetekbôl tanítja ôket, amelyekben lerajzolta, megszerkesztette az egyes tetôszerkezeteket, díszítôelemeket.

A hagyományos szakmák mûvelése

Ormánsági szôttesek készítése Mivel régen nem lehetett mindent megvenni a boltban, így az emberek a falun belül oldották meg a mindennapi élethez szükséges textíliák készítését.

A mesterségeket nem mindig az iskolában tanulták, legtöbbször a családon belül, vagy a faluban tanították az idôsebbek a fiatalokat. Nélkülözhetetlenek voltak az asszonyok keze által szôtt, font, varrt ruhadarabok, konyharuhák, tö-

Ilijin Petár 1975-ben költözött Pécsváradra, ahol a helyi Építôipari Szövetkezetben kezdett el dolgozni. Az ács-állványozó szakmunkásvizsgát 1980-ban tette le, rá három évre leérettségizett, majd 1985-ben ács-állványozó mestervizsgát tett. A mestervizsga-bizottságnak 1998 óta tagja, 2006 óta vesz részt a mesterképzésben, az országos mestervizsga szakértôi névjegyzékbe 2008-ban vették fel.

— Manapság a legnagyobb károkat egyetlen szó, az olcsó okozza – mondja. — Nagy gond ez, mert a minôségi munkát végzôket nehéz helyzetbe hozza. Ennek köszönhetô az is, hogy egyre kevesebben vállalják, hogy mestervizsgát tegyenek. Magam a mestercím elônyét azóta érzem, amióta rendelet szabályozza, hogy felelôs mûszaki vezetô irányítása mellett végezhetô bármilyen munka, ugyanis ehhez alapkövetelmény a mesterlevél.

Véleménye szerint az igazi problémát az jelenti, hogy a szakképzô iskolák tananyagából kimaradnak olyan fontos dolgok, mint például az ácsoknál a faismeret, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki pontosan tudja, melyik fa miként viselkedik száradás után, melyik mire alkalmas. A átalakulás elôtt álló mesterképzés is megsínyli ezt. A szakképzéshez hasonlóan itt is a moduláris képzést vezetik be.

— A moduláris rendszerû mesterképzésnek azonban tartalmaznia kellene a mûemlék véde-

lem alapszabályait, a hagyományos fakötéseket, és a zsinórpad készítésének módjait, a régi épületek felújításának változatait, építési technikáit, és technológiáit, erre azért is lenne szükség, hogy a mûemlékeink a régi szépségükben pompázzanak, és valósághûek maradjanak. Ehhez meg kellene keresni azokat az idôs mestereket, akik értenek ehhez. Külföldön, például Németországban, van ilyen jellegû képzés, ott az ilyen épületek felújítását csak az ezzel a speciális végzettséggel rendelkezô mesterek végezhetik el – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, a tanulók a cserepeket már leszedték. A tetôlécek állapotának ellenôrzése következik.

Sz.K.

rölközök, szôttesek, zsákok. Értettek a len, a kender termesztéséhez, feldolgozásához. Egy, az asztalosmunkákhoz értô, egyébként a földmûveléssel, állattartással foglalkozó mester, a faluban elkészítette az alapanyagok feldolgozásához szükséges eszközöket. Így az asszonyok a nyár végén learatott lenbôl a „fehér” finom textíliákat, alsó- és felsôruhákat, ágynemût, a kenderbôl a durvább anyagokat, a terményeknek különbözô sûrûségû zsákokat, tarisznyákat készítettek. Ma készen vásárolják a fonalakat, de az eszközök és a tudás még megvan az Ormánságban Szaporcán. Fontos, hogy ez a tudás fennmaradjon, és amikor tudjuk, használjuk.

Soós Pálné, a népmûvészet mestere és Lázár Sándorné az Ormánságban még mindig mûveli és tanítja ezt a mesterséget.

Lázár Sándorné édesanyja is készített szôtteseket, tôle tanulta a mesterséget. Nagyon szép ormánsági szôttesek kerülnek ki a keze alól.

Több kiállításon is részt vett, köztük Budapesten a Népmûvészeti Múzeumban is volt már kiállítása, szôtteseit a Vass Zoltán Értékmentô Alapítvány honlapjának képgalériájában láthatjuk. Unokáját, Lázár Melindát is megtanította, így, lesz aki tovább viszi a szövés mesterségét, ami nagy boldogsággal tölti el.

Szívesen tanítana másokat is! Lázár néni sokat tud a hagyományos falusi életrôl, az élô

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANULÓSZERZÔDÉS / PAKTUM

Egy jó szakmával jól lehet keresni A tanulószerzôdés egy sokkal letisztultabb kapcsolat a képzôhely és a tanuló között, mint a korábban alkalmazott együttmûködési megállapodás volt. Névre szólóan, pontosan meghatározza az elvárásokat, valamint a juttatásokat és azok mértékét. A fiatal tudja, miért dolgozik, s érdekelté teszi abban, hogy minél jobb munka kerüljön ki a keze alól.

A Kontakt Elektro Kft.-nél már évek óta komolyan foglalkoznak a szakember utánpótlás kinevelésével. Mostanában egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek rá, ugyanis számos komoly megrendelésnek kell megfelelniük. Jelenleg a királyegyházai cementgyár villamossági munkáit végzik, amelybe több alvállalkozót is bevontak.

— Komoly társadalmi gond, hogy az eltelt két évtized alatt a kétkezi munka elvesztette a becsületét – kezdi beszélgetésünket Hirth Ferenc, a cég ügyvezetôje. — Az oktatási rendszer fejkvótára épül, éppen ezért a minôségi képzés helyét a tömegképzés vette át, ami igaz a felsôoktatásra is. A szülôk inkább gimnáziumba küldik a gyermekeiket, akik az érettségi után azonban már nem igazán akarnak szakmát választani. Mind több a megkeseredett fiatal, aki sehol sem találja a helyét, miközben lassan nem lehet találni egy jó villany-, vagy vízvezeték-szerelôt.

Gondot jelent az is, hogy középszinten a technikus képzés teljesen eltûnt, amelyet az üzemmérnök képzés nem helyettesít, ugyanis a fôiskolákon a gyakorlati képzés szinte teljesen megszûnt, pedig a középvezetôkre, jól képzett szakmunkásra nagy a kereslet.

Mint mondja, maguk két évtizeddel ezelôtt kezdtek el tanulóképzéssel foglalkozni. Ennek elsôdleges oka az volt, hogy sokkal könnyebb olyan emberekkel dolgozni, akik már tanulóként elsajátítják az általuk támasztott követelménye-

népszokásokról, amit a helyiek ápolnak. Többek között az ormánsági viseletet is maguk varrják a falu asszonyai.

Akit érdekelnek a szôttesek és népviselet varrása, az Szaporcán még tanulhat az ott élôktôl, így Lázár nénitôl is.

Lázár Melinda, Tel.:73/495-100 E-mail: melcsi422@freemail.hu

Lázár Sándorné 7843 Szaporca, Kossuth L. utca

ket, mint azokkal, akiket az utcáról vesznek fel.

A munkatársaik közül hárman nálunk tanulták ki a szakmát.

— A másik, ami miatt a tanulók képzése mellett döntöttünk, hogy mi nem épületvillamossággal foglalkozunk, ugyanis olyan berendezéseket gyártunk és szerelünk, amelyek speciális tudást igényelnek – folytatja Hirth Ferenc. — Három szakmában folyik nálunk tanulóképzés: villamosberendezés-gyártó, elektronikai mûszerész, valamint lakatos. Jelenleg három tanulónk van, kettô villanyszerelô és egy elektronikai mûszerész. Jövôre ismét lesz lakatos is.

Mint mondja, a mostani tanulóik összetétele is érdekes. Van olyan, aki érettségizett, s utána választott szakmát, de egy végzett bútorasztalos is van közöttük, akirôl kiderült, hogy allergiás a porokra, ô most az elektronikai mûszerész szakmát tanulja ki.

— A tanuló egyéniségétôl, rátermettségétôl és munkához való viszonyától függ, hogy mennyire vonjuk be a mindennapi munkába – folytatja tovább beszélgetésünket. — Sajnos egyre nagyobb a különbség a gyerekek között.

Nagyon meglátszik, hogy ki milyen családból jött. Ahol dolgoznak a szülôk, ott a gyerek is meg akarja tanulni a szakmát. Azonban amelyik olyan családból érkezik, ahol a szülôk már hosszú ideje munkanélküliek, azt a fiatalt nem könnyû rávenni arra, hogy dolgozzon, tanuljon.

Vallja, nem szabadna a gyerekeket a kétkezi munkától félteni, minél korábban a kezükbe kellene adni a szerszámokat. Boldog és jó szakemberek helyett, ma a megkeseredett diplomások hada lepi el az országot, akik illúziókat kergetve jutottak el idáig. Miközben szükség lenne CNC esztergályosokra, marósokra, vagy villanyszerelôkre.

Véleménye szerint, az iskolának és a szülôknek közösen kellene a gyerekeket a szakmák felé terelgetni. Ismét része kellene, hogy legyen az iskolai oktatásnak az üzemlátogatás, hogy a gyerekek megismerjék az egyes szakmákat, s a szakmunkásoktól hallják, ha jól dolgoznak, minôségi munkát végeznek miként tudnak a fizetésükbôl megélni.

Sz.K.

25

Zárul a Paktum vállalkozói fórumsorozata Április végén az Európai Unió 8 országának delegáltjai látogatták meg a siklósi paktumot, valamint a magyarbólyi pálinkaüzemet, ezzel is lehetôséget biztosítva e helyi termék külföldi piacának erôsítésére.

Sor került a TÁMOP-1.4.4-08/1-20090005. sz. „Foglalkoztatási Paktum létrehozása a siklósi kistérségben” c. pályázat keretében, a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett VI. Vállalkozói Fórumára április 28-án.

A fórum eltért az eddigiektôl, hiszen az állandó résztvevôkön kívül most külföldi vendégek is megtisztelték a rendezvényt.

Az Együtt Egymásért Európában Egyesület „Dunai Partnerségek-Partnerségek a Duna mentén 2011” c. projektjének keretén belül háromnapos konferenciát tartottak Budapesten. Siklósra a második napon látogattak el az egyesület képviselôi, több hazai paktum képviselôje és a Duna-menti tagországok, illetve tagjelölt országok paktumainak képviselôi.

Elsôként a vendégek mutatták be projektjüket, tapasztalataikat, majd a Siklósi Kistérségi Társulás részérôl Alpár György az irányítócsoport elnöke és Siposné Burai Ildikó paktumkoordinátor mutatták be a paktumot. Ezt követôen Hornyák István, a BAMK Munkaügyi Központ Befektetés Ösztönzési Osztály vezetôje a dél-dunántúli régió foglalkoztatási helyzetérôl adott reális helyzetképet.

A konferencia résztvevôi elsôsorban a Foglalkoztatási Paktum révén elért eredményekre és a még megvalósítandó feladatokra voltak kíváncsiak, de a magyarbólyi pálinkafôzô üzemben tett kóstolással egybekötött látogatás is elnyerte a tetszésüket, melyet a helyi polgármester, Blázsovits Attila prezentált.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg a TÁMOP1.4.4-08/1 konstrukcióban, a támogatás mértéke közel 23 millió forint.

26

ÚJ TAGJAINK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Stadion SÉP Kft. A Stadion SÉP Kft. kínálatában nincs olyan szakmai terület, amely hiányozna abból a tevékenységi körbôl, ami a sportpályaépítéshez köthetô. A paletta széles, a megrendelésben tehát akár golfpályáról, teniszpályáról, vagy éppen szabadidôs sportpályáról legyen szó.

A komlói székhelyû Stadion SÉP Kft. a közelmúltban csatlakozott új tagként a kamarához.

A cégrôl, illetve a kamarai tagságról Fogasi József cégvezetô beszélt lapunknak.

— Igényesen szerkesztett web-oldaluk kínálata rendkívül széles. Jól látható továbbá az is, hogy nincs olyan szelete a sportpályaépítésnek, amely területet önök ne ismernének...

— Ez valóban így van, hiszen szakmailag felkészült cégünk éppen e területre specializálódott. Ez az oka annak, hogy nincs ma már az egyes sportlétesítményekkel kapcsolatos beruházásokhoz köthetô olyan megrendelési igény, aminek teljes körû kielégítésére nemet mondanánk. E szerint vállalunk új sportpályaépítést, rekonstrukciós átalakítást, bôvítést, felújítást, versenypálya (futópálya és más atlétikai pálya) kialakítását. Úgyszintén itt említhetem még az utóbbi idôben egyre közkedveltebb szabadidôs és grundpálya építését, óvodai, iskolai sportudvar kialakítását, soccer és atlétikai pálya kialakítását. További kínálatunkból persze nem hiányozhat sem a golf (több pályás rendszerek), sem pedig a teniszpálya építés sem. Amíg a golf esetében vállalunk turisztikai jellegû szálláshelyek, fürdôk parkosításainak kiegészítésére szolgáló pályaépítését, addig a teniszpályák építése történhet füves, salakos és mûanyag-borításos megoldással is.

A bábok órája újabb látványossága lehet az az óraszerkezet, melyet az elmúlt hetekben helyeztek üzembe az új Bóbita Bábszínház déli homlokzatán. Az órákat tizenkét bábfigura jeleníti meg, melyek hatvan perc alatt, egyesével fordulnak keletrôl dél felé, majd vissza.

Az óraszerkezetet a pécsi mester, Gulácsi János készítette és remélhetôleg még idén zenét is komponálnak az idôtálló bábokhoz.

— Kínálatukban szerepel a sportpályák kialakításának valamennyi építészeti-gépészeti kritériumának biztosítása. Melyek ezek?

— Ilyen például a sportpálya alépítményeinek az elkészítése. Úgymint a vízelvezetô rendszerek, a járdák, utak, parkolók, támfalak, térburkolatok építése. A magasépítéssel kapcsolatos kategóriába soroljuk az öltözôk, a fürdôk, illetve az egyéb vizesblokkok komplett kialakítását.

Szintén megrendelôi igény esetén vállaljuk a kültéri labdajátékokhoz szükséges különbözô acél elemekbôl készített labdafogók gyártását és beépítését, valamint a sportpályák területére korlátok, palánkok készítését, illetve azok kihelyezését. Készítünk még technológiai és szervizkapukat és személybejárókat is. A felsorolásból is kitûnik, hogy tevékenységi körünkben valóban nincs olyan építészeti terület, amely hiányozna a sportlétesítményekkel kapcsolatos beruházásból. Amit fontosnak tartok még kiemelni, hogy a hagyomá-

nyos pályákon kívül egyre több megrendelés érkezik hozzánk mûfüves és gumiburkolattal ellátott pályák kialakítására. Ezek építéséhez – minden túlzás nélkül állíthatom –, a mi cégünk rendelkezik a legkorszerûbb technológiai feltételekkel. A szóban forgó, kiváló minôségû burkolatokat – melyek minden hazai és nemzetközi szabványnak megfelelnek – az uniós országok igényes és profi beszállítóitól rendeljük.

— Mivel indokolja a kamarához való csatlakozásukat?

— Rendkívül fontosnak, fogalmazhatnék úgy is, hogy kiemelt partnernek tekintjük a kamarát, elsôsorban a szervezet által nyújtott széleskörû szolgáltatása miatt. Miután tapasztaljuk, hogy a gazdasági-piaci verseny egyre élesebb, azért is vált számunkra egyértelmûvé, mi több kötelezô érvényûvé, hogy a területileg illetékes kamarához mi is csatlakozzunk.

E.É.

Sokan csodálják, miképpen újult meg az egykori Doktor Sándor, késôbbi (bece)nevén a DoZso Mûvelôdési Ház épülete a Felsôvámház utcában, a kôkerítés mögött. Újan csillog a zöld cserép a tetôn, az épületbe a Bóbita már télen beköltözött. Az út felôl nem mutatkozik, ám aki a kertben jár, már láthatja mûködés közben a különleges óraszerkezetet. Ottjártamkor még a földet tologatták jobbra-balra a gépek a ház déli oldalán, ám a bábszínház igazgatója, Sramó Gábor azt mondja: nemsokára park, játszótér lesz itt, akkor lehet majd igazi sikere az idôt mutató báboknak.

A falból három méteres magasságban tizenkét, sötétre festett gerenda áll ki, ezeken vannak a fogaskerekek, melyek egy-egy mesefigurát tartanak a magasba. A móka éjfélkor kezdôdik, amikor mindegyikôjük kelet felé fordul (tán várják a napfelkeltét?): jobbról az elsô, szép lassan, hatvan perc alatt dél felé fordul, aztán jön a má-

sodik, és így tovább, egészen déli tizenkét óráig, amikor már mindannyian dél felé tekintenek.

Ekkor kezdôdik a visszafordulás, kerek éjfélig.

Sramó Gábor annak örült igazán, hogy mindez a Zsolnay Negyed, így a Bóbita Bábszínház felújítását tervezô szakemberek ötlete volt.

— Nem nekünk jutott eszünkbe, hanem a tervezôk jöttek ezzel az ötlettel, hogy mit szólnék hozzá, hogyha a korábbi mesejátékok szereplôinek sziluettjei óramûként kerülnének a nagyterem külsô falára – idézi fel a direktor, és bizony melyik bábos az, aki tiltakozna az ötlet ellen?

Végül egyeztetést követôen két színdarabot választottak ki, és ezek szereplôi közül tizenketten kerültek fel a falra, pontos idôként.

— A 2000-ben játszott A bûvös tûzszerszámból és az 1992-es Blub hercegbôl származnak a sziluettek, amiket szintén Gulácsi János órakészítô mester alkotott – mondja Sramó Gábor.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚJ TAGJAINK

Riglersystem Kft. Az új kamarai tagunk a Riglersystem Európa Kft. ez év februárjában alakult pécsi székhellyel a RIGLERSYSTEM(tm) RENDSZER (RS Rendszer) magyarországi és európai bevezetésére. A céget a kanadai illetôségû Rigler István, a rendszer kitalálója és fejlesztôje alapította, hogy a szellemi eszköz menedzsment kultúra a hazai és európai vállalkozások körében teret hódítson, kialakuljon a szellemi eszközök fontosságát felismerô vállalati magatartás, amely nagyobb és biztosabb jövedelmezôséget eredményez a vállalkozásoknál. A cég ügyvezetésére Csobot Zitát és Keresnyei Jánost kérte fel.

Lapunk Csobot Zitát kérdezte.

— Miután a „Dél-Dunántúli Gazdaság” címû kamarai lap mirôl szólna másról, mint magáról a régió gazdaságáról, ezért e helyen nem meglepô megkérdezni: mibôl állapítható meg, hogy egy-egy adott cég mennyit ér?

— Sok vállalkozó érzi, tudja, hogy a vállalkozása sokkal többet ér, mint ami a pillanatnyi mérlegadatokban szerepel. Egy bankkölcsönhöz a minôsítô eljárás vagy egy befektetôi tárgyalás azonban az elvártnál valahogy mindig kevesebbre értékeli a céget, nemcsak azért mert a tárgyalási pozícióik így jobbak lehetnek, hanem azért is, mert valójában kevesen ismerik a vállalkozásban fellelhetô nem anyagi javak értékét. Minden sikeres vállalkozásban azonban van valamilyen többlet érték, amitôl maga a vállalkozás prosperál. A know-how, a vállalkozási ötlet, a piaci hely, az ügyfélkör, az innováció eredménye, a találmányok, az új termékkoncepció, szoftver tervek és fejlesztések, gyártási metódus, új dizájn, oktatási, képzési anyagok, értékes szerzôdések, meg-

— Ehhez hasonlót még nem készítettem, kihívás volt – veszi át a szót a pécsi mester, akinek munkái szerte az országban mérik, mutatják az idôt. Nem egy elismerés birtokosa, 2005-ben elnyerte a kamarai Év kézmûvese kitüntetést, 2007-ben a pécsi zsinagóga homlokzati órájával a Magyar Kézmûves Remek díjat.

Az épülô, szépülô Bóbita Bábszínház épülete

27

szerzett jogok, K+F eredmények, új szolgáltatási ötletek, védjegyek, üzleti nevek, üzleti modellek, más goodwill elemek, licenszek, webtartalmak, csomagolás, stb. mind olyan része lehet a cégben felhalmozott szellemi tôkének, melynek azonosítása, elfoglalása, védelme és értékelése után a tulajdonos helyes cégértéket tud felmutatni.

— Kifejtené bôvebben az RS Rendszer Technológia lényegét?

— Az RS Rendszer egyedi metodológiát, tudástartalmat és technológiát (szoftvert) biztosít egy szervezetben a magas szintû SZELLEMI ESZKÖZ MENEDZSMENT (SZEM) KAPACITÁS kialakításához és fenntartásához. A rendszer segítségével sikerrel valósítható meg a NEM-fizikai jellegû vagyoni elemek feltárása, nyilvántartása, menedzselése, monetáris értékelése és hasznosítása. A cégünk küldetése, hogy rendszerével tegye általánossá a Szellemi Eszköz Menedzsment kultúrát, segítsük elô a Szellemi Alkotások tényleges hasznosulását a vállalkozásban lévô rejtett vagyon jövedelemtermelô képességének növelésével. Fô célunk, hogy 3 éven belül a lehetô legtöbb európai országban vezessék be az RS Rendszert a K+F orientált technológiai vállalko-

zásokban, az egyetemeken, a gazdaságfejlesztô intézményekben, a tôkebefektetô szervezetekben.

— Miként zajlott a szóban forgó szoftver fejlesztés?

— Az RS Rendszer Technológiát (szoftvert) a szintén pécsi Soft Flow Hungary Kft.-vel együttmûködésben fejlesztettük, tehát két olyan kamarai tag együttmûködésérôl beszélhetünk, akik felismerték a XXI. század nagy kihívását, a tudásgazdaság új modelljeinek és értékelési mutatóinak kidolgozását. Riglersystem Európa Kft. tevékenységét korábban képzéssel kezdte, RS Asszisztensi diplomát adhatott át hét újonnan képzett szakembernek, akik mérnöki, közgazdasági, szabadalmi és informatikai területen rendelkeznek nagy tapasztalattal. A Riglersystem(tm) szakértô alkalmazói magas minôségû értékek létrehozásában segítenek, ezért a velük szemben felállított szakmai követelmények is magasak.

A Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-Transzfer Központja lassan fél éve használja a Riglersystem(tm)-et az egyetem szellemi eszközeinek azonosítására, elfoglalására, értékelésére és menedzselésére. E tevékenység eredménye, hogy az országban egyedülállóan jött létre és került fejlesztésre egy egyetem szellemi eszköz portfóliója, amelynek alapján, nyomon követhetô a kutatás-fejlesztés hasznosulása.

— Önök nem csak új tagok, de a kamarának együttmûködô partnerei is...

— Ez így van. A Riglersystem(tm) széleskörû bevezetése a vállalkozások szellemi eszközeinek valós értékeit mutathatja be és segítheti jövedelemtermelô képességüket, ezért a kamara, és annak innovációs osztáiya is együttmûködést alakított ki a Riglersystem Európa Kft.-vel.

E.É.

— Már csak az óra mûködésének látványa miatt is érdemes lehet felkeresni új helyén a Bóbitát. Közel három tonna anyagot kellett mozgatni ahhoz, hogy a szerkezet a homlokzatra kerüljön. Ez gyakorlatilag nem egy toronyóra, hanem tizenkettô – bábunként egy-egy különálló toronyóra! Mindezt digitális vezérlés hajtja, természetesen mikroprocesszoros és rádiókontrollált, avagy a legmodernebb technikával mûködik – mondja Gulácsi mester, s közben nem tudom nem észrevenni szemében a csillogást. Mintha a gyermekérôl beszélne.

Egyetlen hiányossága van a Bábórának, hogy néma – ezen azonban, a lehetôségek függvényében, még idén szeretnének változtatni. Hiszen zenél a Városháza tornya, zenél a hidraulikával magasba emelkedô harangtorony a Belvárosi templomnál (mindkettôhöz fûzôdik Gulácsi János neve) – de vajon miért nem zenél a Bóbita órája?

— Ennyire volt pénz, reméljük, lesz lehetôség arra, hogy kiegészüljön a zenével a Bábok órája – mondja Sramó Gábor. A tervek szerint a muzsikát Kircsi László zeneszerzô alkotná, aki „megzenésítette” a Városháza toronyóráját is, ennek évtizede már.

— Beszélgettünk errôl Kircsi Lászlóval, akinek amúgy is van kötôdése a Bóbitához – meséli az igazgató. — Anno írt zenéket a bábszínháznak, a társulatnak tanított is zenei anyagokat, így teljesen szabad kezet neki adtam a bábóra kérdésében.

Idén tehát elkészül a játszótér az új Bóbita déli fertályán, a Zsolnay Negyedben, s amíg a kicsik és nagyok várják az elôadás kezdetét, játék közben figyelhetik a lassan forgó bábokat - majd amikor Blub herceg egyszer csak dél felé tekint, lehet nagyot kiáltani: — Anya, kezdôdik!

K.M.

Csobot Zita, Rigler István és Keresnyei János

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Gyánti Istvánné – Kia Picanto A Mecsek Füszért Zrt. oktatásvezetôje, a kamara szakképzési bizottságának tagja, kamarai tanácsos, a Pappas autó kínálatának legkisebb darabját az új Kia Picantót próbálta ki.

— Elsô pillantásra mindenki azt gondolja, hogy a Picanto egy igazi nôi autó. A teszt után ön is hasonlóan vélekedik a kocsiról?

— Valóban ideális nôi autó a Picanto, de én mégis inkább városi autónak mondanám. Akár cégautónak, szervizkocsinak is alkalmas, hiszen sok cég napi munkájához hozzátartozik a városi ügyintézés erre a célra ideális a kocsi.

— Miniautóról van szó, de ez nem igazán látszik rajta.

— Mikor elôször megláttam a kocsit meglepôdtem, mert a teszt elôtt utánanéztem a Picantonak és egy sokkal kisebb autót vártam. A formaterv, fôként az orr rész kialakítása, sokkal nagyobb, komolyabb kocsinak mutatja, mint amekkora valójában. A jól sikerült dizájn azért is öröm, mert tudom, hogy a KIA egyik vezetô tervezôje a magyar Kovács Miklós.

— Autóválasztásnál is informálódik az interneten a kiszemelt autóról?

— Igyekszem körültekintôen dönteni és utánanézni mit mond a szakma egy-egy kocsiról. Most egy Mazda 2esem van, ezt is szakértôi tanácsok alapján választottam, elôtte egy amerikai kivitelû Suzukim volt, azt a kocsit is nagyon kedveltem.

— Miért japán autók?

— A távol-keleti gyártókról általában jók a visszajelzések, az elsôrangú kidolgozási minôség és a magas mûszaki színvonal komoly érv ezek mellett a kocsik mellet. A KIA is ebbe a csoportba tartozik, mára ez a gyártó is eléri a japán minôséget, nyilván ezért is mernek hét év garanciát vállalni az autóikra.

— A hosszú garanciaidô mennyire fontos?

— Szerintem nagyon fontos, ha jól tudom más nem is vállal ennyire hosszú ideig garanciát az autóira. Egyrészt megnyugtató, hogy ennyi ideig nem kell

aggódni a váratlan szervizkiadások miatt, másrészt jelzi azt, hogy minôségi termékkel állunk szemben. Természetesen nekünk nôknek van még egy fontos szempont egy autó kiválasztásánál, mégpedig az, hogy milyen színekben lehet választani a kocsit. Szeretem a vidám színeket, a tesztautó feketéje elegáns, de én mégis inkább egy feltûnôbb színben választanám.

— Az hogy kisautóval jár azt is jelenti, hogy elsôsorban városon belül közlekedik?

— Jellemzôen a városban autózok, de a lányom Debrecenben él, amíg hozzájuk eljutok az elég hosszú ideig tartó túrát jelent. Az autóválasztásnál a városi használat jelenti a legfôbb szempontot, mert a kis méret itt megfizethetetlen. Parkolóhelyet találni a Picantóval is sokkal könnyebb feladat, mint egy nagyobb autóval, mindenhová befér, még a bevásárlóközpontok szûkre szabott helyeire is kényelmesen be lehet vele állni. Sajnos, fôként Pécsen a futómû minôsége is fontos, ez a kis KIA a kátyúelnyelô képesség szempontjából is jól vizsgázott.

A fogyasztás is számít, egyrészt a magas üzemanyagárak miatt, valamint a környezetvédelem szempontjából is, hiszen éppen a lakóhelyünkön fontos,

hogy a lehetô legkevesebb legyen a károsanyag kibocsátás. Segíthet ebben az autó fedélzeti számítógépe is, mert egyik üzemmódjában javaslatot tesz a leggazdaságosabb sebességfokozatra.

Igaz a mecseki dombokon néha túl magasnak bizonyult az ajánlott fokozat.

— A kis fogyasztás záloga a könynyû karosszéria és a kis motor. Az alacsony tömeg megvan, de vajon a motor ereje elég-e?

Pappas Auto Magyarország Kft. 7630 Pécs, Koksz u. 125., Tel.: 06-72 539-539, www.pappas.hu, infopecs@pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság — Városi forgalomban nekem megfelel ez a dinamizmus, a kis háromhengeres meglepôen nyomatékos, kicsit jobban pörgetve pedig az ereje is megérkezik. Országúti tempóhoz is elegendô, viszont gyakoribb autópályás használathoz már érdemes a nagyobb négyhengerest választani. A tesztautó háromhengeresének legnagyobb erénye az alacsony fogyasztás, a négyliteres gyári adat nagyon meggyôzô. Tetszik, hogy akár automata váltóval, vagy gyári gázüzemmel is rendelhetô az autó, így mindenki kiválaszthatja a neki legszimpatikusabb hajtási módot.

— A városi forgalomban mekkora kihívás egy ekkora autóval közlekedni?

— Pécsen ez nem okoz gondot, szerencsére az utóbbi években javult a morál az utakon. Általában udvariasak az autósok, nincsenek rossz tapasztalataim. Természetesen én is igyekszem úgy

közlekedni, ahogy azt a többiektôl elvárom. Budapesten viszont nem szeretek vezetni, ha tehetem, a város határában átadom a kormányt. Ahol leginkább javítani lehetne a városi közlekedésen, az a gyalogosokkal szembeni viselkedés, sajnos rengeteg a gyalogosbaleset.

— Egy rendôr ismerôsöm egyszer azt mondta nekem, hogy a praxisában tapasztalt ilyen eseteknél szinten mindig megoszlott a felelôsség.

— Sokszor kellô körültekintés nélkül lépnek le a gyalogosok az úttestrôl.

Mint az élet oly sok területén itt is a megfelelô oktatásra kellene helyezni a hangsúlyt. Nagyon fontos, hogy a gyermekeink, unokáink mit tanulnak tôlünk, milyen példát mutatunk nekik, mit látnak a médiában. Régebben az iskolákban rendszeresen megjelent a rendôr,

29

AUTÓTESZT

aki oktatta a gyerekeket, ez mintha manapság ritkább lenne.

— A Picanto utasterében érezhetô, hogy miniautóban ülünk?

— A térkínálaton semmiképpen nem, akár 180 centis vezetô mögé is beülhet még egy hasonló termetû utas. A kis méretrôl csak a vékony ajtók árulkodnak. A csomagtér is jól pakolható, az üléstámlák osztva dönthetôek, így bôvíthetô is.

A kidolgozás meggyôzô, szépek a formák, látványosak a mûszerek.

Az extrák tekintetében is jól ellátott a tesztautó, dicséretes az alapáras légzsákcsomag, egy sérülékenyebb kisautóban különösen fontosak a biztonsági berendezések. A klímaberendezés az, amit mindenképpen megrendelnék az alapmodellhez is, ennek kétszázezer forintos felárát érdemes hozzászámolni a vételárhoz.

— Ami alapáron 2,3 millió forint, ez mennyire jó ajánlat?

— Úgy gondolom az autó tulajdonságaihoz képest ez egy nagyon kedvezô ár, sôt a tesztautó gazdag felszereltségével is barátságos marad az árcédulán látható összeg.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 998 cm3 Maximális teljesítmény: 69 LE 6200/min Maximális nyomaték: 95 Nm 3500/min Saját tömeg: 840 kg Csomagtartóméret: 200 l Maximális sebesség: 153 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 14,4 s Átlagfogyasztás: 4,1 l Alapár: 2..299.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô- függöny- és oldallégzsákok, ABS + BAS+ESS, elektromos szervokormány, fedélzeti számítógép, központi zár, osztottan dönthetô hátsó ülés

30

VENDÉG-OLDAL

Csillaghullás és Váncsa-díj Francia étteremben jártam a minap, a név, a helyszín elbeszélésünk tárgya szempontjából közömbös, és nagyon mélyen elgondolkodtam. Mert ugye, van a francia konyha, ami a Rákóczi János nevével fémjelzett szakácskönyv megjelenésekor még zsinórmértéket jelentett, az ott közölt receptek alapján magam is... Azt akartam írni, hogy rajongtam érte, de ez nem volna pontos. Mondjuk inkább úgy, hogy magam is kedveltem. Kicsit talán modoros volt, kicsit talán affekta, de nem volt vele súlyosabb bibi.

Hanem, látnivaló, hogy a francia konyha nemzetközi tükre a Rákóczi-féle ételblatt megjelenése óta veszített fényébôl. Képét talán a gôz lúgozta fakóra, talán túlzottan fönnhordta az orrát, és nem figyelt újabb illatokra, ízekre, mindenesetre térvesztése nem csak a hazai gasztro-kultúrában szembeötlô, hanem az európaiban is (amennyire rálátásom van). Általában hódít az olasz konyha, teret nyer a távol-keleti, az egzotikus, nyomul a kínai – más kérdés, hogy messzirôl jött ember azt fôz, amit akar – de a francia, nemzetközi mércével mérve, jószerével nincs sehol. És akkor most ez az étterem, aminek tehát nem csinálunk reklámot, ebben a városban, amelyrôl mélyen hallgatunk, hát, szóval ez is! Jajgatunk, sóhajtozunk, reszketve várjuk, hogy lesz-e harmadik Michelin csillagos éttermünk, vagy csak a jelenlegi kettô marad, miközben egy olyan nemzet étkezésismereti szakemberei grasszálnak roppant beképzeltséggel és nagyképûséggel éttermeinkben, amely nemzetnél a konyhát magasba repítô ballon elernyedt, ahol a lufi, vegyük már észre, kipukkant. Meggyôzôdésem, hogy ebben az értelemben nem kellene

nekünk hullócsillagokhoz mérnünk magunkat. Javasolnék például egy Váncsa István-díjat, egy Földvári Sándor aranyfakanalat, vagy egy Uj Péter babér(levél)koszorút. Ne hagyjuk ki a kedvezô alkalmat, alapítsunk magunknak új, megfellebbezhetetlen elismerésrendet!

Meglehet, nem világítanák be a kitüntetések a konyháinkat csillagszóró módján, de kár lenne kihagyni a ziccert, komolyan mondom.

Persze, nem véletlenül írom éppen itt le a Ziccert, merthogy ebben a pécsi étteremben viziteltem legutóbb. A Jókai utcai épületben nem elôzmény nélküli hely ez, valamikor itt mûködött a Hemingway, az sem volt rossz, de a közelmúltbeli megfiatalodás kifejezetten jót tett a bázisnak. Teljesen átalakult a belsô tér, intimebbé vált, azt kell mondanom, szerethetôbbé, de mindenképpen elegánsabbá is.

Az étlap megemlékezik a felsô szintrôl, ekkor az ember persze már gyanakszik, és gyanúja – megfelelô helyi idegenvezetés mellett – hamar beigazolódik, tudniillik létezik alsó szint is. Induljunk tehát lentrôl, ahol egy kicsit bensôségesebb környezet várja a betérôt, baráti társaságok, családi együttlétek (vannak még ilyenek?) kedvelt helye ez, de persze, más rendezvények is elképzelhetôk a pince hûvösében.

A felsô szint színei nagyon tetszenek, de az ízek világában sem találtam kivetnivalót. Képzeljenek maguk elé egy Ziccer tálat! Kemencében sült csülök, szalonnás-kapros rántott pulyka, szûzérme jelenik meg rajta, elegáns vegyes köret társaságában.

A Cheflakoma elnevezés bélszínt, csirkemellet, fokhagymás tarját, tepsis

Dél-Dunántúli Gazdaság burgonyát, házi savanyúságot rejt. Nem tartozik a könnyû fogások közé, de mennyei jellegû a csülkös sztrapacska, némi serek elé igen-igen merem javasolni. Fajitas és rizottó többféle szortimentbôl választható, és a két irányt megengedô menürendszer is elég bôséges ebédeket kínál. Nagyszerûek a halak, kiemelném például a harcsapaprikást kapros-túrós galuskával, vagy a kicsit vastagabb pénztárcával érkezôk számára az egészben sült pisztrángot.

Hogy az édességekrôl is szóljunk: elképesztôen finom az erdei gyümölcsös, dióbundában kínált túrógombóc. Ha pedig a barackkal, csokiöntettel adagolt túrófánkkal fejezzük be ebédünket, vacsoránkat, akkor már végképp nem érdekel bennünket, hogy jártak-e itt a Michelin ítészei. Talán el sem látnak idáig.

De bánhatják: kihagytak egy ziccert.

Sz.Koncz I.

Borajánló Mokos Pince Meggybor prémium édes gyümölcsbor 2010 A palkonyai Mokos Gábor a hagyományos borkészítés mellett gyümölcsborok készítésére szánta el magát. 100%-ban saját termesztésû gyümölcsöket felhasználva készülnek az igen kellemes, karakteres italok. A meggy mellett sárgabarack, ôszibarack és málnaborok készülnek. Mint tudjuk, a friss gyümölcs a legértékesebb, de szezonális voltuk miatt, sokféleképpen tartósítjuk pl. befôzés szörp, lekvár stb.

Ezek feldolgozásakor a gyümölcs vitaminjai (hôkezelés miatt) lebomlanak. Míg a borkészítés során (hideg eljárás), a gyümölcsborban nagyobb részt megmaradnak a gyümölcs ásványi és vitamin anyagai, ezért egészségmegóvó, gyógyitalként is fogyaszthatjuk azokat. A feldolgozás során a gyümölcs íze és zamata csak kismértékben csökken, ugyanakkor a vitamin tartalma egyes esetekben a szôlôbor vitamin tartalmának a többszöröse is lehet.

A Mokos Pince által készített meggybor napsütötte palkonyai meggybôl készült. A kíméletes feldolgozásnak és a gondos odafigyelésnek köszönhetôen, egy rendkívül friss, zamatos, sötétbordó színû, minden cseppjében az érett meggyre emlékeztetô, már-már cherries gyümölcsbor készült. Fogyasztását gyümölcsös desszertekhez, vagy önmagában javasoljuk. A gyümölcsbor 13% alkoholtartalmú, kellemesen édes, javasolt fogyasztási hômérséklet 8-10 fok.

Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÁLYÁZAT

Pályázati felhívás OKJ-s szakmai záróvizsga elnöki pályázat A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium között született 5258-1/2007-SZMM számú és a 12409/2008-SZMM számú megállapodások alapján a már korábban átadott szakképesítések mellett, 99 új szakképesítés került át kamarai gondozásba.

2011. január 3-tól 126 szakmában a kamara jelöli ki és delegálja az OKJ-s szakmai záróvizsgákra a vizsgabizottság elnökét, míg a vizsgabizottsági tagi kijelölése érdekképviseleti (ÁFEOSZ, IPOSZ, KISOSZ, MGYOSZ, OKISZ, STRATOSZ és VOSZ) jogkörbe került át.

Az alábbi szakképesítésekben illetve szakmacsoportokon belül nagyon kevés, vagy egyáltalán nincs megyei vizsgaelnök nyilvántartva: Szakképesítések

Szakmacsoport

Takarító Kéz-és lábápoló, mûkörömépítô Bútoripari technikus Nemzetközi szállítmányozási ügyintézô Faipar Építészet Vendéglátás-Idegenforgalom Ezekben a szakmákban különösen várjuk azoknak a gyakorlati szakembereknek a jelentkezését, akik felsôfokú végzettséggel rendelkeznek, és szívesen tevékenykednének a szakmai záróvizsgákon vizsgaelnökként.

A vizsgaelnöki pályázatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnôttképzési Intézethez kell benyújtani.

● ● ● ●

● ●

NGM hatáskörébe tartozó vizsgaelnöki pályázat kiírása: Felvétel iránti kérelem a szakképesítés nevének és számának megjelölésével – online adatlap kitöltése (https://vep.nive.hu/szemely_lista&pid=17&rid=11) Részletes szakmai önéletrajz Erkölcsi bizonyítvány (3 hónapnál nem régebbi, közalkalmazottaknak és köztisztviselôk esetében elegendô a munkáltatói igazolás) Bizonyítványok: szakirányú pedagógusi végzettséget, vagy felsôfokú szakirányú végzettséget, vagy felsôfokú iskola végzettséget és szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél hiteles másolatát és a 10 év szakmai gyakorlati idô meglétét tanúsító igazolást Szakmai ajánlás: legalább 2 db, a választott szakmákban tevékenykedô felelôs vezetôk által kiállított ajánlás.

Bírálati díj: a mindenkori minimálbér 10%-áról (2011. évben 7800 Ft) szóló átutalási bizonylat másolata. (a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a pályázat nevét jelen esetben új vizsgaelnöki pályázat és a pályázó nevét) Nemzeti Szakképzési és Felnôttképzési Intézet bankszámlaszáma 10032000-0174426000000000

A pályázat benyújtási határideje folyamatos, a pályázatokat általában évente kétszer bírálják el.

Részletes információ a vizsgaelnöki pályázat benyújtásának feltételirôl, valamint az online adatlap az alábbi linkre kattintva érhetô el: http://osap.nszi.hu/vep/informacio

31

Helyi Megvalósítási Terv kreatív ipari szereplôkkel A Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, az Európai Unió által támogatott Creative Cities projekt Megvalósítási Tervét dolgozza ki, helyi kreatív ipari szereplôk bevonásával.

A „Creative Cities” – „Kreatív Városok” európai projektje a közép-európai városok kreatív gazdasági potenciáljainak fejlesztését és promócióját hivatott támogatni. A projekt célja, hogy létrehozza a fontosabb közép-európai városok kreatív gazdasági klasztereinek határokon átnyúló hálózatát.

A helyi tervekbôl közös akcióterv készül, melynek célja, hogy az 5 partnerváros révén (Genova, Gdansk, Ljubljana, Lipcse és Pécs), országokon átívelô, közös kreatív ipari projekteket valósítsunk meg.

A cél minél több olyan vállalkozási ötlet (projektet) összegyûjtése, amelynek létjogosultsága bizonyított, ill. megvalósulása nemzetközi hálózat létrehozásával sikeresebb lehet. A nemzetközi láthatóság és kapcsolatrendszer egy olyan belsô piacot nyithat meg minden klasztertagunk számára, amely versenyelônyt kínál akár más hasonló nyugati vállalkozókkal szemben.

A kezdeményezés egyedülálló a kreatív iparban, és az Európai Unió és a tagországok fejlesztési stratégiával egybevágó.

Háttér: Creative Cities projekt A 2010. elején indult projektben résztvevô partnerek: A projekt vezetô partnere Lipcse Város Önkormányzata (Németország). További partnereink: Aufbauwerk Region Leipzig GmbH (Németország), Gdanski Vállalkozói Alapítvány (Lengyelország), Gazdasági Kutatóintézet (Szlovénia), Genova Város Önkormányzata – Kulturális Osztály (Olaszország), Lubljana Városi Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége (Szlovénia), Gdansk Város Önkormányzata (Lengyelország), Munkaügyi Központ (Olaszország), Pécs Város Önkormányzata (Magyarország), Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület (Magyarország) és a Lakás, Város és Területi Fejlesztésért Egyesület Németország A projekt az Európai Unió, Central Europe és a Németországi „Transnational Cooperation” programok támogatásával valósul meg, 2010. január – 2012. december idôszakban.

További információ: www.kikk.hu, www.creativecitiesproject.eu

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Rövid teszt

ISUZU D-MAX

Az Autósziget Kft. új márkával bôvítette kínálatát, a Peugeot mellett az Isuzu is szerepel a palettán. A japán gyár legkisebb modellje, amely egyben az egyetlen a kínálatban, a világon eddig több mint 1 millió példányban eladott D-MAX pickup. Ennek dupla kabinos változatát próbáltam ki.

A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: 2499 cm3 Maximális teljesítmény: 136 LE 3600/min Maximális nyomaték: 294 Nm 1800-3200/min Saját tömeg: 1865 kg Platóméret (belsô): 1380x1525 mm Maximális sebesség: 170 Gyorsulás 0-100 km/h: 12.8 s Átlagfogyasztás: 8.1 l Alapár (Double Cab GT): 5.099.000 Ft + ÁFA Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, és oldallégzsákok, klímaberendezés, ABS, elektromos ablakemelôk elöl-hátul, elektromos fûtött motorosan behajtható tükrök, távirányítható központizár, 6 lemezes CD váltó MP3 lejátszással, könnyûfém keréktárcsa, bôrborítású kormánykerék és váltókar

A márka új a magyar autópiacon, de nem ismeretlen a magyar autósok számára. A Trooper terepjárók még ma is feltûnnek az utakon, és a kilencvenes évek használtautó vásárlási tanácsaiban a hozzáértôk az elnyûhetetlen Isuzu dízelekkel szerelt modelleket ajánlották. A dízelspecialistaként ismert gyártótól elôszeretettel vásároltak és vásárolnak ma is motorokat az autógyárak.

A D-MAX elsôre nem árulja el, hogy elsôsorban munkaeszközrôl van szó. A forma nem próbál versenyezni az elsôsorban divatcikként használt pickupokkal, de a króm hûtômaszk, a projektoros lámpák, a szép könnyûfém felnik hatásosan csinosítják a karosszériát. Ma divatos elem a külsô tükrökbe integrált index, ezt azonban a profik inkább hátrányként értékelik, szépnek szép, de nagyon sérülékeny. Érezte ezt a gyár is ezért alapban jár a tükör motoros behajtásának lehetôsége.

A külsejét leszámítva klasszikus „japán pickup” a D-MAX. Az a fajta amit tízévesen is hibátlanul használnak az erdészek, farmerek, vállalkozók. Az a kocsi, amit filmeken láthatunk Afrikában száguldozni a jellegzetes ISUZU felirattal a plató hátfalán. Létraváz, kiváló terepszögek és masszív fémalkatrészek mindenütt.

Beülve a kabinba elsôként a célszerûség tûnik fel. A burkolatok könnyen tisztítható mûanyagok, tároló rekeszek mindenütt, és a kabinhoz képest túlméretezettnek tûnô belsô világítás, amely éjszaka terepen aranyat ér. A modern idôket a terepváltó eltûnése jelzi, helyette gombokkal kapcsolható a hajtás, akár menet közben is. Természetesen a klíma, a légzsákok, az elektromos ablakemelôk és központi zár szolgálja a kényelmet, de olyan, a profi terepjárósok által a vicckategóriába sorolt kiegészítôket, mint például az elektronikus lejtmenetvezérlô ne is keressünk. Nincs is rá szükség, elég bekapcsolni a felezôt és a D-MAX szépen lépésben leereszkedik az akár 60 fokos lejtôn is.

A próbaút legnagyobb meglepetése számomra a 2.5 literes 136 lóerôs dízelmotor azon tulajdonsága volt, hogy képtelen tudomásul venni, hogy 2010-ben a modern turbódízelek nem szeretik az alacsony fordulatszámot. Egyszerûen nem hagyja magát lefullasztani, egykedvûen ketyeg tovább annak ellenére, hogy Common Rail rendszeren át kapja a gázolajat. Elôször nem akartam terepre menni, hiszen tudom, jó gumi nélkül a legjobb terepjáró sem képes csodákra, de aztán gyôzött a D-MAX, és rábeszélt egy kis sarazásra. Mikor elfogyott a négykerékhajtás tudása akkor elég volt bekapcsolni a felezôt és egykedvûen kimászott a felázott traktornyomokkal szabdalt sártengerbôl, tudomást sem véve arról, hogy a gyári Bridgestone Duellerek nem kimondottan terepjárásra lettek kitalálva.

Hasonló tapasztalatokról számoltak be az Autósziget Kft. munkatársai is, a meglepôen sok érdeklôdô általában az autó terepképességeire kíváncsi és az eddigi tapasztalatok alapján ott is elment a kocsi, ahol a konkurensek elakadtak. Így volt ez a tavalyi Dakar Rally-n is, meg is lepôdött a többi gyártó, hogy a D-MAX milyen simán nyerte a dízel pickupok kategóriáját.

Személyautót, hobbiterepjárót keresôk inkább maradjanak a Peugeot modelljeinél, de akik strapabíró munkaeszközt keresnek, vagy egy olyan pickupot ami a nehéz körülmények közt is tartósan és megbízhatóan képes teljesíteni azok próbálják ki az Isuzu D-MAX-ot, nem fognak csalódni. Az árak is a földön járnak, az alapmodell szimpla kabinnal és kétkerékhajtással nettó 3,9 millió forint, a tesztelt duplakabinos 2.5 literes modell nettó 5,1 millió forint, a 3 literes automataváltós csúcsmodell nettó 6 millió.

Végül egy érdekes adat: az 1865 kg saját tömegû, egy tonnával megrakott D-MAX még egy 3 tonnás utánfutót is képes vontatni!

T.R.