XIII. évfolyam 6. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 6. szám, 2011. július 1. www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

Konjunktúra

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság TA R TA L O M Címlapsztori: Romlottak a vállalkozók kilátásai

3

AJÁNLÓ

Konjunktúra: Romlottak a vállalkozók kilátásai

4–6

4–6. oldal

Kamarai hírek 7 Kiemelt szerepet szán az EU ...

Szemlélet- és kultúraváltás szükséges a turizmusban Kamarai hírek A mester cím rangot jelent Gyakorlati képzôhelyek ellenôrzése Cipész szintvizsga

8

A hónap üzletembere: Az InnoTeq Kft.

9

Az InnoTeq Kft. 9. oldal

Klaszterek 10 Jó helyen, jó idôben, de nem csak a szerencsén múlik a siker – Matro Kft. Mesterképzés A külföldi partnerek elvárják

11

Tanulószerzôdés Rutinra csak éles helyzetekben lehet szert tenni

12

Enterprise Europe Network

Matro Kft.: Jó helyen, jó idôben

13, 17

Portré 18 Munkahelyeket teremt a porszóró üzem Kávészünet: ifj. Bogdán Imre

10. oldal

Díjazottak 19–22 Szuppánovics Nándor – Varga Sándor Mohácsi Tourinform Iroda „Tenkes Kapitánya” Lovastanya – Horváth Balázs Tógazda-Safari Kft. – Németh Jenô Új tagjaink: Manifaktor Kft. – Flekken Autóteszt: Gelencsér Gyula Ford Focus 1.6 SCTI EcoBoot Vendég-oldal

Tanulószerzôdés: Rutinra csak éles helyzetekben lehet szert tenni

23

12. oldal

24–25 28

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Megjelenik havonta Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Maszler Józsefné

Portré: May András 18. oldal

Autóteszt: Gelencsér Gyula – Ford Focus 1.6 SCTI EcoBoot

24–25. oldal

4 A tavaly ôsszel készült konjunktúraelemzés készítésekor még azt a kérdést tettük fel, hogy a romló eredmények csak a szezonalitás hatására alakultak ki, vagy egy újabb válság elôjelei. Az idei tavaszi felmérés erre nem adott egyértelmû választ. A megyei összetett konjunktúramutató tovább romlott, miközben országos és a regionális szinten is javulás tapasztalható. A szezonalitás hatása okán, hasonlóan az országos és regionális helyzethez, enyhe javulásnak kellett volna bekövetkeznie Baranya megyében is. A tavaszi országos és regionális mutató ilyen magas értéket utoljára 2002-ben jelzett. Baranya megyében a mostaninál roszszabb eredményt csak a 2006 ôszi, a 2008 tavaszi és a 2009. évi felmérések hoztak. Ez mindenképpen jelzi, hogy még nem értünk a válság végére. Arról, hogy hol tartunk, az egyes részterületek elemzése alapján lehet választ kapni.

Április hónapban a megkeresett vállalkozások közül 136 cégnél töltötték ki a kérdôívet. A válaszadók 15,4%-a az ipart, ugyancsak 15,4%-a az építôipart, 18,4%-a a kereskedelmet, 50,81%-a a többi szektort képviselte. Ezeket az arányokat összehasonlítva a megyében nyilvántartott vállalkozásokkal, megállapítható, hogy a szolgáltatási szektor alulreprezentált.

A Baranya megyei összetett konjunktúramutató ugyan jobb a 2009. évi felmérések adatainál, de elmarad az elôzô évi értékektôl. Ennél nagyobb probléma, hogy az értéke -13,0 pont, és az elmúlt 3 évben mindig -10,0 pont alatt volt.

Sôt, az elmúlt 8 évben csak két felmérés esetén volt a pozitív tartományban. Ezzel szemben az országos mutató csupán három alkalommal, a válság idôszakában volt negatív tartományban. Az országos elemzés ez alapján is csak azt állapította meg, hogy a válságból való kilábalás csak „nagyon lassan és vontatottan halad”.

Az összesített mutatók összehasonlítása alapján megállapítható, hogy Baranya megye gazdasága már hét éve vál-

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Romlottak a Az összetett konjunktúramutató alakulása

ságban van, csak ez 2009-ben volt a legsúlyosabb. Az elmúlt év tavasza óta azonban újra romló tendencia figyelhetô meg.

Az összetevôk közül négy tényezô javult a tavaly ôszihez képest, három viszont olyan mértékben romlott, ami a negatív irányváltást fenntartotta. Kedvezôtlen, hogy ezúttal is valamennyi részmutató értéke a negatív tartományban található.

Pozitív változás következett be a jelenlegi jövedelmezôség területén. Ez látszólag kedvezô, azonban tavaly ôszszel ennek a mutatónak az értékénél

csak az építési beruházás várható alakulása volt alacsonyabb, és a javulás ellenére is csak egy hellyel került elôrébb.

A Baranya megyei adatszolgáltatók közül a jelentôs exportaránnyal rendelkezô társaságok többsége számolt be arról, hogy jövedelmezôségük kielégítô, vagy jó. Ugyanez mondható el a közép- és nagyvállalkozásokról is. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az export részaránya alacsony, továbbá a mikrovállalkozások több mint egyharmada rossznak ítélte meg helyzetét. Az egyes ágazatok eredményénél lényeges eltérés nem figyelhetô meg.

Az összetett konjunktúramutató és a fôbb elemeinek alakulása Baranya megyében (I.)

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

5

vállalkozók kilátásai

A jelenlegi üzleti helyzet a jövedelmezôséghez hasonlóan alakult, azzal az eltéréssel, hogy 12 ponttal jobb ôszi pozícióját megôrizte. Hasonlóképpen alakult a mutató az export és a vállalkozás

méretét vizsgálva is. Az ágazati eredmények esetében az ipar jelent kivételt, ahol a válaszadók 40%-a ítélte rossznak, viszont 30%-a jónak a jelenlegi üzleti helyzetét.

Az összetett konjunktúramutató és a fôbb elemeinek alakulása Baranya megyében (II.)

A vállalkozások várható jövedelmezôségének romlásával továbbra is többen számolnak, mint annak javulásával.

Ez elôzô felméréshez viszonyítva azonban ez a mutató is javult. Az egyes csoportok várakozásai általában hasonlóan alakultak. A többség, export részaránytól, vállalat mértékétôl és ágazattól függetlenül, azzal számol, hogy a jövedelmezôség a következô 6 hónapban nem változik. A javulásban reménykedôk aránya általában 10 és 25% között található. Ez alól a közép- és nagyvállalkozások jelentenek kivételt, akik közül senki sem számolt javulással.

A várható üzleti helyzet ebben a körben az egyetlen mutató, mely a tavaly ôszi felméréshez képest romlott. Kiemelkednek a sorból az 50% feletti exporttal rendelkezô, továbbá a középvállalkozások és az ipari vállalkozások várakozásai, akiknek pozitív eredménye sem tudta ellensúlyozni a többiek

6 pesszimizmusát. Kirívó, hogy a nagyvállalkozások közül senki sem számol üzleti helyzetének javulásával.

Javult az elôzô felméréshez képest az összes megrendelések várható alakulásának mutatója is. Ebben nagy szerepe volt az exportra termelô vállalkozásoknak, akiknek több mint fele a rendelésállomány növekedését prognosztizálja.

Kedvezô a helyzet a kis- és középvállalkozások esetében is. Ezzel szemben csökkenô megrendeléssel számolnak a nagyvállalatok és a mikrovállalkozások.

Az ágazatok közül az iparban tapasztalhatók kedvezô várakozások, miközben az építôipar és a szolgáltatásoknál a többség a helyzet romlásával számol.

Továbbra is kedvezôtlenül alakul a vállalkozások beruházása. Ezzel nem csak az a probléma, hogy az elmúlt ôszi felméréshez képest ezen a területen történt a legnagyobb visszaesés, hanem azért is, mert ezek a mutatók a válság óta a legalacsonyabbak közé tartoztak.

Ezen belül az építési beruházás mutatója már közel 10 éve a leggyengébb.

A gépberuházások tekintetében csak a többségi exportárbevételt elérô vállalkozások, valamint a közép- és nagyvállalkozások értek el pozitív eredményt.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A gépberuházások várható alakulása a foglalkoztatottak száma szerinti vállalati bontásban (%)

A gépberuházások várható alakulása ágazatonként (%)

Miközben a hazai piacra termelôk, valamint a mikrovállalkozások és az építôipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területén a válaszadók több mint 60%-a nem tervez gépberuházást.

A vállalkozások közel 70%-a nem tervez építési beruházást, további 7% esetében pedig csökkenés várható. Különösen kedvezôtlen a belföldi piacra termelôknél, a mikro- és kisvállalkozásoknál, valamint a kereskedelem területén. Összefoglalóan megállapítható, hogy a 2011 tavaszán folytatódott a visszaesés, miközben a részmutatók közül négy javulást mutatott és három

romlott. Ez utóbbiak közé csak várakozások tartoznak, ami azt jelzi, hogy a vállalkozások többsége nem számol gyors fejlôdéssel, hanem a válság elhúzódásával. Különösen igaz ez a válaszadók többségét képezô belföldi piacra termelôk, valamint a mikrovállalkozások esetében. Pozitív változással csak az exportálók, valamint a középvállalkozások és részben a nagyvállalkozások számolnak. Az ágazatok közül néhány esetben az ipar résztvevôinek mutatói kedvezôk. Tovább tart viszont az építôipar és a kereskedelem vesszôfutása.

Weller János

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

KAMARAI HÍREK

Kiemelt szerepet szán Szemlélet- és kultúraváltás szükséges az EU a kis- és a turizmusban középvállalkozásoknak A kamara Siklós Városi Elnöksége június elején A magyar uniós elnökség társszervezésében a gödöllôi kastély adott helyet „A kkv-k mobilizálása Európa jövôje érdekében” címû kétnapos konferenciának, ahol a résztvevôk között a kisvállalkozások mellett jelen voltak az üzleti és a kkv-politika koordinációjával megbízott szervezetek képviselôi.

Különös jelentôsége van a kkv intézkedéscsomag (Small Business Act) felülvizsgálatának, hiszen Európa gazdasága és társadalma 23 millió kis- és középvállalkozásra épül, amelyek a vállalkozások 98%-át teszik ki, és a magánszektorban foglalkoztatottak kétharmadának biztosítanak munkahelyet – mondta Hendinger Anita, az Enterprise Europe Network regionális vezetôje.

A konferencia felszólalói a vállalkozásbarát politika legfontosabb elemének a bürokrácia csökkentését és a támogatásokhoz, finanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzáférést tekintenék. Elengedhetetlen a mikro- és kisvállalkozások elkülönítése a közepes mérettôl, hiszen a kis cégeknek kisebb a lobbi ereje és a jogi útvesztô miatt szinte nem is jut ideje az effektív munkavégzésre – hangsúlyozta Hendinger Anita a konferencia tapasztalatait összegezve.

A jövôben a kisvállalkozásokkal kapcsolatos uniós jogszabályok megfelelô alkalmazását úgynevezett kkv nagykövetek ellenôrzik, és gondoskodnak arról is, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten vállalkozásbarát politikai döntések szülessenek. Magyarország kkv nagykövetévé dr.

Szöllôsi Lászlót, az NGM helyettes államtitkárát nevezték ki.

További információ: www.pbkik.hu

rendezte meg az immáron VI. turisztikai konferenciáját. A korábbi években az ágazatot érintô legfontosabb információkról, pályázati lehetôségekrôl és programokról szerezhettek ismereteket a résztvevôk. Az idén a rendezvény középpontjában a megye és az ágazat helyzetének értékelése, a turizmus szereplôinek együttmûködési le-

hetôségei, valamint a legfontosabb együttmûködési formák álltak. Az elôadók többsége kiemelte, hogy alapvetô szemléletváltás szükséges. Az egymástól elszigetelt vállalkozások, vagy az egymással rivalizáló szervezetek és önkormányzatok nem segítik elô a fejlôdést. Elôtérbe kell helyezni a közös érdekeken alapuló összetartást.

Az elôadók egységesen fogalmazták meg, hogy a fenntartható és tartós gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához szemlélet- és kultúraváltás kell a turisztikai szereplôk részérôl az együttmûködés, a hatékonyság, a „szellemi” termékek hatékonyabb hasznosítása területén. Ezeket segíthetik elô a turisztikai klaszterek és a Turisztikai Desztinációmenedzsment.

Tájékoztató hangzott el a térségi turisztikai fej-

Dr. Földesi Tamás, jegyzô, Villány

lesztést érintô, nemrégiben elfogadott vidékfejlesztési irányokról és forrásairól, valamint a fejlesztések megvalósításának segítô takarékszövetkezeti finanszírozási lehetôségekrôl.

A konferencia további részében bemutatták a térségben már megvalósítás alatt álló, illetve hamarosan megkezdôdô projekteket. A résztvevôk nagy érdeklôdéssel fogadták az Ôs-Dráva Projektrôl, a megújult Siklósi vár jövôbeni terveirôl, a „3. nap” címet viselô villányi turisztikai fejlesztési programról, a Siklós-Mohács Turisztikai Tengely tervezett beruházásairól, valamint, az új harkányi TDM munkájáról szóló beszámolókat.

Szellemi Eszköz Menedzsmenttel a versenyképes vállalkozásokért

2011. június 14. és 16. között zajlott a nemzetközi CNCB (Cluster and Network Cooperation for Business Success in Central Europe) projekt szakmai konferenciája Pécsett, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében.

A projekt célja egy nemzetközi kézikönyv kidolgozása és a kiválasztott klaszterek fejlesztése a képzés, optimalizáció és nemzetköziesedés területén. A konferencián a résztvevôk ismertették a kutatásaik eddigi eredményeit, valamint meghatározták a további lépéseket.

A konferencia második napján bemutatkozási lehetôséget kaptak a régió klaszterei is.

CNCB

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Hazánk erôsen el van maradva a szabadalmi bejelentések tekintetében. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs osztálya Szellemi Tulajdonvédelmi Információs Pont mûködtetésével, képzések szervezésével, és legújabban egy új szolgáltatás kialakításával támogatja az elmaradás csökkentését.

A júniusban a RiglersystemTM Európa Kft.-vel aláírt együttmûködési megállapodás értelmében a kamara egy olyan hálózat tagja lett, melynek fô célja a Szellemi Eszköz Menedzsment kultúra elterjesztése.

A rendszer segítségével nemcsak a „hagyományos” iparjogvédelmi oltalmi formák (szabadalmak, védjegyek, használati mintaoltalmak, stb.), hanem az egyéb szellemi eszközök (eladási módszerek, vevôi listák, reklám stratégiák, domain nevek, stb.) valós piaci értékének megállapítása és azok értékesítése is lehetôvé válik.

8

KAMARAI HÍREK

A mester cím rangot jelent Megkezdôdött a kamarában a mestervizsgára felkészítô kurzus pedagógiai része. A 20 órás pedagógiai modult a 40 órás vállalkozási ismeretek modul követi. Az említett modulok anyagát 5 elismert, több éves tapasztalattal rendelkezô szakember oktatja. A hathetes tanfolyamot szóbeli vizsga zárja. A résztvevôk 7 szakmában tevékenykednek, köztük a legtöbben gázvezeték és készülék-szerelôk. Ezért a közeljövôben számukra szakmai modul is kezdôdik. Ôsztôl pedig a fogtechnikusok számára indul mesterképzés.

A mester, mint fogalom évszázadok óta a minôséget, a szakma legmagasabb szintû rangját jelenti. Ez a kitüntetô cím napjainkban a hagyományokon alapuló munkaszereteten és tiszteleten kívül a modern korhoz való alkalmazkodást, az új berendezések, alapanyagok, technológiák ismeretét is jelenti. Ahhoz, hogy egy adott szakterületen a munkát csak arra érdemes szakemberek végezzék, szükség van egy egységes, magas

követelményszint kialakítására. A mester cím biztosíték a színvonalas munkára. A szakképzésben részt vevô szakemberek számára a mesterképzés a gyakorlati oktatáshoz nélkülözhetetlen, magas szintû elméleti és gyakorlati pedagógiai módszertani ismereteket is ad.

Jelentkezés és információ: 72/507-127, piacsek@pbkik.hu.

Ny.sz.: 02-0040-05, AL-0554.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gyakorlati képzôhelyek ellenôrzése és akkreditációja A kamarák feladata a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások nyilvántartása, ellenôrzése. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával Baranya megyében május 31-ig, mintegy 165 gyakorlati képzôhely kapott az eljárások lezárását követôen határozatot vagy tanúsítványt. A kétszintû gyakorlati képzôhely ellenôrzések, a kamarai nyilvántartásban szereplô szakmai szakértôk bevonásával történnek. Ezek jelentôs része emeltszintû minôség-ellenôrzés, azaz cégakkreditáció. Sikeres akkreditáció esetén kamarai tanúsítványt kap a vállalkozás. A képzôhely kizárólag ennek birtokában tudja visszaigényelni a gyakorlati képzés kapcsán felmerülô költségeit.

Az idei gyakorlati képzôhely ellenôrzésben és akkreditációban kiemelt hangsúlyt kap a kötelezô tanulói juttatások pontos dokumentálása, a foglalkozási naplók rendszeres vezetése, valamint a gyakorlati képzéshez szükséges szakmai, tárgyi, személyi és balesetvédelmi feltételek megléte. Az eljárás során vizsgálni kell a vállalkozás legális mûködését igazoló, illetve a tanulók oktatásához szükséges dokumentumokat. Azok a gyakorlati képzôhelyek, melyek még nem juttatták el akkreditációs kérelmüket a kamarához, az ellenôrzési igénybejelentôt és az eljáráshoz szükséges dokumentumok listáját letölthetik a www.pbkik.hu honlapról.

Cipész szintvizsga Szigetváron az országban egyedülálló szakképzésként mûködik a cipész, cipôkészítô, cipôjavító szakma a Dél-Zselic Zrínyi Miklós Szakképzô Iskolában. Májusban megtörtént a tanulók számára az elsô megmérettetés, a képzés felénél kötelezô szintvizsga.

A vizsgamunkák jól sikerültek, közepesnél rosszabb jegy nem született. Összesen – jelenleg – országosan 9 tanuló van, akik a szigetvári Manifaktor Kft.-nél és az Eszta-Morrison Kft.-nél vannak tanulószerzôdéssel gyakorlaton.

Szigetváron ennek a szakmának nagy hagyománya van, szinte nincs olyan lakos, akinek rokona, vagy ismerôse ne dolgozott volna a Szigetvári Cipôgyárban, mielôtt az befejezte mûködését.

A tanulók elmondása szerint ezt a szakmát kezdetben azért választották, – egy-két kivétellel – mert nem tudtak máshol tovább tanulni. De nem bánták meg, sôt ma már nem is jelentkeznének másik szakmára, annyira megszerették ezt a munkát és az alkotás örömét.

A cipô, cipôkészítô, cipôjavító szakma Szigetváron a 2011-2012-es tanévben is indulni fog, a gyakorlati képzést továbbra is a fent említett két képzôhely vállalja. Tanulószerzôdéssel a tanulók a minimálbér 20%-ának járulékkal csökkentett összegét kapják. Ezen kívül kedvezményes étkezést és a késôbbiekben az elkészített termékek után teljesítménybért is kapnak majd.

A tanulóévek után mindkét gazdálkodó szervezet hajlandóságot mutat a továbbfoglalkoztatásra.

Szintvizsga Véget értek a tanév szintvizsgái. 109 vizsgán, 20 szakmában 1095 tanuló vizsgázott le. A szintvizsga a szakképzésben résztvevô diákok szintfelmérô gyakorlati vizsgája a képzési idôszak felénél.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Az InnoTeq Kft. Hosszú távra tervezés, innováció, bizalom az ügyfelek és a munkatársak iránt – így foglalható össze a pécsi InnoTeq Kft. ügyvezetôi, Rendes Péter és Bíró László üzleti filozófiája, amitôl jól mûködik vállalkozásuk.

Az InnoTeq Kft. 2007 januárjában alakult, informatikai fejlesztéssel foglalkoznak. Három fô területe van a cégnek: az egyik az egyediszoftver-fejlesztés, a második a multimédiás-webes fejlesztés, a harmadik pedig az informatikai tanácsadás és szakértôi munka. A cégnek jelenleg 10 alkalmazottja van.

— A cég megalapításakor az volt a célunk, hogy a számítástechnika terén szerzett tapasztalatokat kamatoztassuk a versenyszférában – mondja Rendes Péter. — Úgy gondoltuk, abban lehetnénk mások, ha a cégen belül olyan szakembereket és kompetenciákat tartanánk, akik, vagy amik valamilyen szempontból kiemelkedôek és piacuk is van. Így az egyik terület, amivel foglalkozunk, a térinformatika. Ez egyrészt a környezetiparhoz kötôdik, másrészt pedig a kulturális iparhoz, tudományos szférához. Ehhez kapcsolódnak K+F tevékenységek, így szoros a viszonyunk a Pécsi Tudományegyetemmel. A Baranya Megyei Levéltárral már négy éve dolgozunk együtt, számukra egy levéltári nyilvántartó rendszert fejlesztettünk, amely már mûködik és digitalizáljuk a térképállományaikat. 2009-ben nyertünk el egy másik K+F-es projektet, ehhez kapcsolódóan tavaly indult meg egy fürdôinformatikai fejlesztésünk, amelyet szintén a pécsi egyetemmel és az Aquaprofit Zrt.-vel közösen, konzorciumban valósítunk meg, ennek most folynak a befejezô munkái. Tagjai vagyunk tavaly március óta a Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszternek, ott is bent van egy klaszterpályázatunk egy nagyobb K+F-es fejlesztésre. Emellett alapító tagjai vagyunk a Kulturális Örökség és Digitális Kultúra Innovációs Klaszternek, ezen a vonalon múzeumi informatikába kezdtünk: több kiállításhoz szállítottunk audio-vizuális, valamint multimédia tartalmakat, jelenleg egy ilyen nagyobb fejlesztésen, a balácai (Veszprém mellett) római villagazdaságon dolgozunk. A veszprémi Laczkó Dezsô Múzeummal már volt több közös munkánk, elnyertük februárban a közbeszerzést és mi valósítjuk meg az informatikai fejlesztéseiket.

Ez egy jelentôs ROP-os beruházás, az infrastruktúra megújítása mellett az informatika is átalakul: valódi 3D-s vetítés lesz, modellezve a gazdaság mûködését, milyen volt eredeti állapotában – ezt nézhetik meg a látogatók. Ez igazán nagy kihívás számunkra is, tudtunkkal ilyen alkalmazás nincs Magyarországon egyik múzeumnál sem.

A fejlesztéseket részben a piac generálja, amire szükség van, arra találunk megoldásokat – mondja Rendes Péter. — Ilyen például az Elco-

teq Magyarország Kft.-vel való együttmûködés, vagy a British American Tobacco Magyarország Kft.-vel is kialakult egy jó kapcsolat, mindkét céggel folyamatos szerzôdésünk van. A fejlesztések másik iránya az, amikor mi próbálunk a dolgok elébe menni és projekteket generálni – erre kiváló példa a levéltári együttmûködés, ahol mi kerestük meg ôket a digitalizálással. Habár akkor nem állt rendelkezésre forrás az elképzelések megvalósítására, mégis azt láttuk: hosszú távon megéri így is gondolkodni, hiszen például pályázatokból lehet a megvalósításra pénzt szerezni, nekünk pedig egyben referencia lehetôség is egy ilyen munka. — A levéltári projekt végül is ilyen szempontból „bejött”, hisz ez a proaktivitás átfordult egy másik fázisba, konkrétan már minket kerestek – veszi át a szót Bíró László. — Mivel már ismert volt ez a projekt, és egy hónappal ezelôtt megindult egy nagy országos levéltári nyilvántartó rendszer közbeszerzése, már minket kerestek alvállalkozóként a nagy multicégek. Így a HP-val közösen adunk be pályázatot erre a kiírásra, ahol már nevesített alvállalkozóként veszünk részt.

Ezért gondolom azt, hogy ha ez az elôre gondolkodás nincs meg korábban, akkor valószínûleg ebbe a pályázatba sem kerültünk volna be.

— Ma már számos cég tevékenysége alapul az informatikára. Mégis miként lehet mellettük megélni?

— Próbáltunk olyan területeket megtalálni, illetve olyan témákat fölkutatni, generálni, amelyek késôbb aztán haszonnal visszaforgathatók a piaci közegbe is. Igyekszünk a napi gyakorlatok elôtt járni, és innovatív megoldásokat megcsillantani, ehhez pedig megpróbáltuk megtalálni azokat a kollégákat és külsô partnereket, akikkel ez sikerülhet. Mindig szem elôtt tartottuk, hogy lehetôleg hosszú távra tervezzünk – a cégnél nem is nagyon van fluktuáció –, próbáljuk a dolgainkat úgy menedzselni, hogy egy évvel elôre lássuk szerzôdésekkel a csapat megélhetési lehetôségeit, ez idáig jól is mûködött. Régi kapcsolataink révén sok mindent sikerült „behozni” a céghez, és ebbôl építkezve új ötletek, új célok valósulnak meg.

— Érdekes módon, amikor elindult a cég, Pécsett igazából nem is volt munkánk. A tavalyi év volt ilyen szempontból a fordulópont, amikor

9 alvállalkozóként a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére fejlesztettünk egy információs rendszert itt Pécsett és ott fordult át ez a Budapest központúság a régióra. Korábban hetente kétszer Budapestre utaztunk, hogy a munkákat leszervezzük, tárgyaljunk, kollégáink is többször megfordultak a fôvárosban a feladatok kapcsán, hogy most nem kell annyit utazni, az egy szerencsés fordulat volt, úgy gondolom – mondja Bíró László.

— Jönnek is és keressük is a térségben az új kapcsolatokat. Az együttgondolkodások építik vállalkozásunkat, például most a pécsi egyetemmel vannak közös gondolataink, terveink. Kiemelhetô a BTK-ról a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, velük szoros kapcsolatot tartunk fenn, közös klaszterben is benne vagyunk, emellett oktatunk a tanszéken. Volt már a Mûszaki-Informatika tanszékkel is közös pályázatunk, sôt, több karról is gyakornokokat fogadunk.

2009-ben és 2010-ben az InnoTeq Kft. díjazott lett a dél-dunántúli regionális innovációs pályázaton, 2009-ben a levéltári fejlesztés volt a középpontban, tavaly pedig a vízügyi információs rendszer – mindkettôt úgy ítélte meg a bizottság, hogy valóban innovációs tartalmat rejt. Bekerültek egy európai adatbázisba a kamara szervezete, az Enterprise Europe Network közremûködésével, azóta Németországból, Ausztriából és Spanyolországból keresték ôket és érdeklôdtek a megoldásaik iránt. A nemzetközi piac új, egyben izgalmas terület a cég számára.

Amikor azt kérdezem a két ügyvezetôtôl, hogy mitôl tud ma stabil lábakon állni egy vállalkozás, akkor mindketten elgondolkodnak. A hétköznapokat élni és a hogyant megfogalmazni – nem ugyanaz.

— Egyrészt hosszútávra kell tervezni, nem a pillanatnyi haszonszerzés az elsôdleges cél, muszáj specializálódni és ebben olyan tudást megszerezni, ami többet jelent az átlagnál. Emellett a bizalom a partnerekkel és a bizalom a munkatársakkal szintén nagyon fontos összetevôje a sikernek – fogalmazza meg Rendes Péter. — A bizalom az egyik legfontosabb tényezô – erôsít rá Bíró László. — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy TÁMOP-pályázat keretében tréningekre nyertünk támogatást. Két nagyobb területre fókuszált a pályázat: az egyik szakmai és menedzserfejlesztô tréning, a másik pedig angol üzleti nyelvi tréning. Ezeken a teljes csapat részt vesz és nagyon fontosak a cég számára. A projektek többször kinövik munkatársi létszámunkat, ilyenkor alvállalkozókat vonunk be, de akik itt dolgoznak, azokra hosszú távon számítunk. Azok a visszajelzések jöttek a trénerektôl, hogy cégünknél egy jó csapat jött össze és ez a csapat teljes bizalommal van a vezetôség iránt – ez jó érzéssel tölt el minket. Ezek a dolgok fontosak egy stabil cégnél, valamint a partnerektôl kapott visszajelzések, amik a mi esetünkben pozitívak – és sokat jelentenek számunkra.

N.T.

10

KLASZTEREK

Jó helyen, jó idôben, de nem csak a szerencsén múlik a siker A régió legtöbb tagot tömörítô együttmûködési rendszere a közelmúltban megalakult DélDunántúli Gépipari Klaszter. Ennek egyik tagja a pécsi MATRO Kft., amelynek története kicsit meseszerûen indult.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gépeket szeretô, a forgácsoláshoz értô szakember, Kleisz József, aki családi házának pincéjében már a hatvanas évek végén önállóan dolgozott. A kis géppark hagyományos esztergából és más forgácsoló gépekbôl állt. Ezekbôl az alapokból jött létre 1984-ben a MATRO Gmk., amely 1991-ben alakult át MATRO Kft.-vé. Ha gyorsítani akarunk a mese cselekményén, akkor az „itt a vége, fuss el véle” következik, azaz a nemzetközi viszonylatban is elismert középvállalkozás, amely meghatározó szereppel bír a pécsi gépipar területén. A cég apáról fiúra száll, azaz most a két Kleisz, József és fia, Zoltán együtt irányítják a MATRO Kft.-t.

Zoltán mesél a múltról és a jelenrôl: — Édesapámnak mindig is volt otthon mûhelye, rengeteget dolgozott, emellett hosszú évekig tanított a gépipari technikumban mûszaki szakoktatóként, ez volt a bázisa az életének és munkásságának.

Kisvállalkozásból alakult kft.-vé a cég, mintegy egyidôben a rendszerváltással. Akkor mindenki nagy kedvvel és elánnal alakított kft.-t, most már látható, hogy az idô bebizonyította: amit elgondoltunk, annak helye van, idôtálló és a jövôben is megélhetést biztosít. Kerestük a lehetôségeket, hogy nagyobb cégek beszállítójává válhassunk, 1995 óta gyárt vállalkozásunk haszonjármûvek fékrendszeréhez alkatrészeket.

1997 óta az alaptevékenység kiegészült a váltólapkás forgácsoló szerszámok gyártásával, 2004-ben a CNC esztergagépekhez használatos álló és meghajtott kivitelû szerszámbefogók, valamint gépalkatrészek elôállítását kezdtük meg.

Tavaly óta pedig a személygépjármûvekbe épülô termékek is felkerültek a palettára. Folyamatosan bôvítettük a kört, úgy vélem, ez nyitott meg egy olyan perspektívát, hogy stabilabb jövôképpel, nagyobb biztonsággal fejlôdhetett közepes vállalkozássá a cégünk. Mindig is a szokásos három igény kielégítése volt a szemünk elôtt: megfelelô ár, jó minôség és pontos beszállítás. Tulajdonképpen ezen az alapon fejlôdött a cég évrôl-évre, egészen a 2009-es gazdasági válságáig – az volt az elsô év, amikor visszaesést tapasztaltunk a megrendelésekben. Azóta szerencsére újra növekedési pályára léptünk.

— A gépipar több területet is magában foglal. Miként találták meg azokat a szegmen-

seket, amelyekre specializálódtak, ahol érvényesülni tudnak?

— Tevékenységünket tulajdonképpen a vevôválasztás határozta meg. Az elsô vevônk a Knorr Bremse konszern volt, ez a cég ma a világ legnagyobb közúti és vasúti jármûveibe gyárt fékeket, komplett fékrendszereket. Hogy ôk a vevôink lettek, ez vitt minket abba az irányba, hogy forgácsolással elôállított alkatrészeket, elsôsorban esztergált alkatrészeket gyártsunk a jármûipar számára. Ezt nem is nevezném egy nagyon tudatos választásnak, inkább találtunk egy vevôt, aki komolyan vett bennünket, energiát fordított a képzésünkre, sok tapasztalatot és tudást adott át nekünk. Egyre nagyobb volumenben szállítottunk és egyre jobb minôségben. Aztán bôvült megrendelôink köre. Azok a cégek, amelyek a 90-es évek közepén települtek Magyarországra és Kleisz Zoltán és József

összeszereléssel, termékgyártással foglalkoztak, keresték a magyar beszállítókat, hiszen tôlük alacsonyabb áron tudták beszerezni azokat az alkatrészeket, amiket egyébként Nyugat-Európából importáltak. Azt hiszem, jó idôben voltunk, jó helyen és jó terméket kezdtünk el gyártani. Cégünk ezek után már tudatosan keresett új vevôket, mert egy lábon nem lehet állni. A vevôkeresésben már szerepet játszott, hogy milyen technológiát építettünk ki egy korábbi vevônek.

Jelenleg három pilléren alapszik a MATRO Kft. mûködése. Az egyik a haszongépjármûvekhez gyártott alkatrészek, a másik a személygépjármû iparhoz kötött, a harmadik pedig a klasszi-

Dél-Dunántúli Gazdaság kus gépgyártás. Mivel a gépipart nem csak a gazdasági válság rengette meg, ezek a területek egymást segítik, helyettesítik, ha valamelyik iránt kevésbé mutatkozik igény. A cégvezetôk szerint a „túlélési stratégia” és a hosszútávú mûködés alapja a minôség, a pontosság és jó ár. Ez utóbbi az elmúlt 10 évben rendkívül fontos lett, míg elôtte a minôség és a pontosság dominált, most az ár a legfontosabb tényezô. A titok másik nyitja a folyamatos növekedés. Ha nem fejlôdik a vállalkozás, nem tudják a növekvô vevôi igényeket kiszolgálni. Márpedig fontos a mennyiség, hiszen ha csak egyféle alkatrészt szállítanak, azt könnyû kiváltani egy másik beszállítóval, ezért Kleisz Zoltán szerint kulcsbeszállítóvá kell válni. A MATROnak szerencséje is volt, az egyik üzlet hozta magával a másikat.

— Az elmondottakból kiderült, hogy a MATRO jól mûködô vállalkozás, de mennyire magányos farkas? Szüksége van-e arra, hogy akár a Pécsett mûködô gépipari cégekkel valamilyen módon kapcsolatot tartson, hogy egymással összefogjanak?

— Egy klaszter rengeteg lehetôséget kínál, a kérdés az, hogy a klasztertagok mennyi energiát, munkát tudnak arra fordítani, hogy ezt a közös lehetôséget kihasználják. Azt azért látni kell, hogy ez mindenkinél korlátozott, hiszen azzal, hogy beléptünk a Dél-dunántúli Gépipari Klaszterbe, nem lesz minden vállalkozásnál külön ember arra, hogy csak ezzel foglalkozzon, hanem mindenki ezt a mindennapi munkája mellett végzi. Ezért amikor megalakítottuk, arra gondoltunk, hogy olyan területeken tudunk együttmûködni, ami mindenkinek fontos, mindenkit érint, pl. a beszerzés, energiavásárlás, iskolai képzések. Ezek nem igényelnek olyan hatalmas munkabefektetést, viszont rövid távon elônyöket hozhatnak.

Meglátásom szerint szükséges ilyen szövetségeket kötni. Egy jól felépített klaszter, megfelelôen megválasztott tagokkal, magas potenciált rejt magában, ha a különbözô tevékenységeket folytató cégek kifelé egy egységként tudnak megjelenni a vevô felé, és egy vevô bármilyen igényét ki tudják elégíteni a saját köreiken belül.

Hogy mennyire életidegen egy vállalkozás számára egy klaszterbe való belépés, arra Kleisz Zoltán azt mondja: — Akik a klaszter tagjai lettek, ismertük egymást, az együttmûködéshez pedig szükséges egy alapvetô bizalom. Valahol azért minden cég megmaradt magányos farkasnak, hiszen elsôsorban mindenki a saját vállalkozását építi. Ez egy új élethelyzet, talán szokatlannak is lehet nevezni, mégis az élet hozta magával – megpróbáljuk a legjobbat kihozni belôle.

N.T.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

MESTERKÉPZÉS

A külföldi partnerek elvárják Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a mesterlevél. A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze, ugyan a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember a kézmûves szakmákban mindig is jelen volt. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog ma is érvényben van, az e címmel rendelkezô szakemberek magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket. A szakma csúcsát, a legmagasabb szintet a mestercím elnyerése jelenti.

Már messzirôl látszanak a szajki Stang Bádogos Kft. egyedi tetômegoldású épületei. A mûhelyben és az irodában egész nap nagy a forgalom. A cég irányítója, egyik birtokosa Stang Ákos számos díj tulajdonosa. A fiatal bádogosmester édesapja nyomdokaiba lépve választotta ezt a szakmát. Az volt a terve, ha végez, hozzá hasonlóan ô is Ausztriában vállal munkát. Azonban ez nem valósulhatott meg végül, le kellett a tervérôl mondania, ugyanis nem kapott munkavállalási engedélyt.

Mint mondja, gyerekként testközelbôl ismerkedhetett meg a bádogos mesterséggel, ugyanis az édesapja másodállásban itthon is dolgozott.

Az különösen tetszett neki, hogy miközben a keze alatt alakul számos formává a fém, kevesebb zajjal és porral jár, mint például a fa megmunkálása. A rokonságban ugyan vannak asztalosok is, akiknek a mûhelyében többször is megfordult. A tanulóévek az elsô másfél évben csalódást okoztak neki, mert nem azt kapta, amit várt.

— Akkor tetszett meg igazán a bádogozás, amikor az iskolai szünetekben Ausztriában dolgoztam, ahol a fémlemez fedéssel megismerkedtem – mondja Stang Ákos bádogosmester. — A szakma alapjait, Hirden Frick Ferenc bádogosnál lestem el, aki édesapám munkatársa volt. Ôt kérte meg ugyanis, hogy vállaljon el. A szakmunkás-bizonyítvány

megszerzését követôen leérettségiztem, számos tanfolyamot elvégeztem.

Az édesapja 1999-ben tért végleg vissza Magyarországra, s akkor határozott úgy a család, megalapítják a saját cégüket. Stang Ákos már ekkor is, mint egyéni vállalkozó dolgozott, s az elsô pillanattól volt alkalmazottja is.

— Nagy hasznát vettem az Ausztriában a nyári gyakorlatokon szerzett tapasztalatoknak, ahol a legmodernebb technológiákkal, anyagokkal és eljárásokkal ismerkedhettem meg – hangsúlyozza.

Mindig nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy folyamatosan fejlessze a vállalkozását, s alkalmassá tegye fémlemezfedések készítésére. Folyamatosan növelték a létszámot is, majd 2003-ban kft.-vé alakultak. Jelenleg tizenkét alkalmazottjuk és egy tanulójuk van.

Az elmúlt években többször is sikerrel részt vettek az ÉMSZ által meghirdetett „ÉV TETÔJE” nívódíj pályázaton. Stang Ákos a kozármislenyi Suzuki szalon egyedi megoldású tetôfedéséért nívódíjat kapott. E mellett az ô kezük munkáját dicséri Pakson a rendelôintézet, a református templom, Marosvásárhelyen a magyar egyetem bádogozása. Az elmúlt esztendôben pedig a pécsi Yamaha Motorszalon homlokzat és tetôfedési munkáival nyerték el az „ÉV TETÔJE” nívódíj pályázaton a kategóriadíjat. E mellett a PREFA festett alumíniumot gyártó cég versenyén az egyik paksi irodaház homlokzati burkolásával, valamint egy szekszárdi családi ház tetôszerkezetével voltak ott a legjobbak között.

Munkája mellett arra is szakít idôt, hogy folyamatosan fejlessze, képezze magát, ezért is vállalkozott a mester cím megszerzésére.

— Úgy gondoltam, soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükség, s ebben is

az édesapámat szerettem volna követni, aki szintén bádogos-mester – mondja.

— Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy külföldön a vállalkozás kiváltásának feltétele a mestercím megléte. A külföldi partnerek – jelenleg osztrák megrendelôkkel tárgyalunk, nagy részükkel még abban az idôben kerültünk kapcsolatba, amikor rendszeresen kijártunk Ausztriába dolgozni – éppen ezért elvárják, hogy egy cégvezetô, akivel tárgyalnak, rendelkezzen mesterlevéllel.

A megrendelôik köre Szajk és térségébôl kerül ki elsôdlegesen, de már szinte az egész ország területén dolgoztak és dolgoznak, a családi házaktól a nagy épületegyüttesek bádogozásáig mindent csináltak már. A munkáik körének összetétele is nagyon vegyes, egyaránt megtalálhatók közöttük a kicsik ugyanúgy, mint a komplex megrendelések.

— Folyamatosan fejlesztjük a céget, mert fontosnak tartjuk, hogy minél magasabb színvonalon szolgáljuk ki a megrendelôinket, amelynek feltétele a legkorszerûbb eszközpark és technológia megléte. Éppen ezért az elmúlt esztendôben pályázati úton elnyert források felhasználásával hajlító-gépet, profilozót, csatornakészítô berendezést, kéményszegély készítôt, valamint a lágy tetôszigeteléshez hegesztô automatát szereztünk be. E mellett a szakmai tudásunkat is igyekszünk napra készen tartani, rendszeresen részt veszünk a tanfolyamokon, továbbképzéseken, a különbözô fórumokon – fejezi be beszélgetésünket Stang Ákos, mert mennie kell, egy újabb megrendelô érkezett. Sz.K. LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

12

TANULÓSZERZÔDÉS

Rutinra csak éles helyzetekben lehet szert tenni A korai idôpont ellenére a kerthelyiség és a belsô terem asztalai már megszépülve várják a vendégeket. Alig múlt reggel kilenc óra, a Tettye vendéglôben már szorgosan folyik a munka. A Maszler Gasztro Kft. egyik tulajdonosa, Maszler Józsefné is túl van már az elsô beszerzô körúton.

Mindenki keze alatt ég a munka, senki nem áll le egy pillanatra sem. A tanulóképzés mellett egy másik, ma minden vendéglátással foglalkozót élénken foglalkoztató téma is szóba kerül, ugyanis már három éve füstmentes az étterem.

— Amióta bevezettük, hogy nem lehet a belsô termekben dohányozni, nem csökkent, hanem inkább nôtt a forgalmunk – mondja Maszler Józsefné, Borika, a Maszler Gasztro Kft. egyik ügyvezetôje. — Mi úgy tapasztaljuk, hogy inkább elônyt jelent, az elmúlt három évben, amióta füstmentes az étterem, alig egy két vendég volt, aki azért nem maradt, mert nem gyújthatott rá. A másik elôny, hogy a dolgozóink közül is többen ennek következtében leszoktak a dohányzásról.

A válság a Tettye vendéglôben is érezteti hatását, a törzsvendégeik közül sokan elmaradoztak. Az is rányomta a bélyegét a forgalmukra, hogy maga a Tettye látványosságai is lassan készülnek el, s a külföldi turisták sem jönnek idáig e miatt fel. Mindezek ellenére bizakodóak, ismét eljön majd az az idô, amikor lesz pénzük az embereknek arra is, hogy vendéglôbe járjanak.

— Amíg egyéni vállalkozók voltunk, mindig voltak tanulóink, s néhány éve újra vannak – folytatja tovább beszélgetésünket Maszler Józsefné. — Most is két pincér és két szakács gyakorlati képzése folyik nálunk, mindegyiket tanulószerzôdéssel alkalmaz-

zuk, ami biztonságot jelent nekik és nekünk is. A jelenlegi gazdasági körülmények között, csak egyet-egyet tudunk továbbra is itt tartani.

Mint mondja, elsôsorban az utánpótlás nevelése miatt fogadnak tanulókat.

A hozzájuk kerülôk, már az elsô naptól kezdve részesei a tényleges munkának.

Véleménye szerint ugyanis rutinra csak éles helyzetekben lehet szert tenni. A tankonyha pedig arra kiválóan jó terep, hogy ott megtanulják az alapfogásokat.

A pincérjelöltek, véleménye szerint, csak éles helyzetekben, az idôsebb pincérektôl ellesve tudják elsajátítani, miként szólítsák meg a vendégeket, hogyan vegyék fel a megrendeléseket.

— A tapasztalataink szerint eleinte a pincér tanulók szinte félnek a vendégektôl, nehezükre esik megszólítani ôket annak ellenére, hogy a mai fiatalok sokkal bátrabbak, mint az elôdeik voltak – állítja Maszler Józsefné. — Természetesen a gyakorlati fogások megtanítása mellett elméleti képzéssel is foglalkozunk. Ennek keretében a Tettye vendéglô specialitásait, azok elkészítésének módját tanítjuk meg nekik. A nálunk végzett szakácsok kivétel nélkül megtanulnak rétestésztát nyújtani, s számos, a sváb konyhára jellemzô ételt fôzni.

Hangjában nem kis büszkeséggel beszél arról is, hogy az eltelt években a náluk végzettek közül többen ma már

Dél-Dunántúli Gazdaság nevezetes szállodák éttermeiben, vendéglátóhelyeken dolgoznak, vagy mentek külföldre, ahol pincérként, szakácsként helyezkedtek el. A jelenlegi dolgozóik közül is többen nálunk szabadultak fel. A fiatal pincérek közül szinte mindegyik, a tíz szakácsból is nyolc a saját nevelésünk.

Kitért arra is, hogy igazán szerencsésnek mondhatják magukat, mert jó tapasztalatokat szereztek, annak ellenére, hogy a mai fiatalok többsége másként vélekedik a munkáról, s ennek megfelelô a hozzá való viszonyuk is.

— A tanulóinkat mindig én választom ki, s az elbeszélgetésen szeretem, ha az egyik szülô is jelen van – hangsúlyozza Maszler Józsefné. — Már április, májusban tudjuk, hogy a következô tanévben kik lesznek nálunk.

Jövôre is két szakács és két pincér gyakorlati képzése folyik majd az étteremben, kettôvel már a tanulószerzôdést is megkötöttük. Idén a tanulóink közül egy szakács és egy pincér végez, ez utóbbi nálunk marad, s a másiknak is van már helye.

Szólt arról is, hogy az utóbbi idôben elôfordult, hogy a tanulóik közül volt, aki más gyakorlati helyre ment át tôlük, de nem azért mert nem érezte itt jól magát, hanem az iskola egyre inkább azt szorgalmazza, ne egy, hanem több helyen forduljanak meg a diákévek alatt, szerezzenek minél több tapasztalatot.

A Maszler házaspár negyed százada vezeti a Tettye vendéglôt. A kezdetekben szerzôdéses formában üzemeltették, majd amikor a privatizáció során lehetôség nyílt rá, megvásárolták. A ma már családi vállalkozásban mûködô Maszler Gasztro Kft.-nek a szülôk mellett a két fiú is tagja. A nagyobbik a vendéglátó iskola elvégzését követôen tett technikus vizsgát, majd szakoktatói diplomát szerzett. A kisebb ugyan más pályán indult el, de ma már ô is a cégnél ténykedik, s szintén vendéglátó-ipari technikus vizsgával rendelkezik, s jelenleg a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karán az utolsó vizsgáit teszi le Turizmus-vendéglátás szakon.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Források és további információk: — EU–India kereskedelmi kapcsolatok: http://ec.europa.eu/trade/creating-opportunities/bilateral-relations/countries/india/ — Statisztikai adatok az EU–India kereskedelmi kapcsolatokról: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113390.pdf — Elemzô jelentés egy lehetséges EU–India szabadkereskedelmi megállapodásról (2007): http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2007/june/tradoc_135112.pdf — Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és India közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (2011. május 4): http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+MOTION+B7-20110292+0+DOC+PDF+V0//HU — Európai Üzleti és Technológiai Központ (EBTC) hivatalos honlapja: http://www.ebtc.eu/ Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete

EU–India kapcsolatok fejlôdése EU központ Újdelhiben a vállalkozások szolgálatában India világgazdasági jelentôségének növekedése kétségtelen: lenyûgözô évi 8-10%-os növekedésével és erôs vállalkozói szellemével az ország fokozatosan felzárkózik a gazdasági nagyhatalmak mögé. India az Európai Unió fontos stratégiai és kereskedelmi partnere, a két fél közötti politikai és gazdasági kapcsolatok az utóbbi években dinamikusan fejlôdtek. A 2007-ben megkezdôdött szabadkereskedelmi tárgyalások az indiai piacok további megnyitását szorgalmazzák, az európai üzleti szféra nyitott a terjeszkedésre Indiában. Az új piaci lehetôségek iránt érdeklôdô vállalkozásoknak az Újdelhiben mûködô Európai Üzleti és Technológiai Intézet nyújthat segítséget.

Az 1990-es évek óta India jelentôs gazdasági fejlôdésen ment keresztül, az egy lakosra jutó jövedelem 15 év alatt megduplázódott. Az indiai gazdasági növekedés legfôbb forrása a szolgáltatóipar, amely India gazdasági teljesítményének több mint felét adja.

India kiemelt erôssége az informatika, világszerte exportálja szoftvermérnökeit és a világ informatikai szolgáltatásainak 44%-át nyújtja. Indiában arányaiban többen végeznek természettudományi felsôfokú tanulmányokat, mint Európában. A tartós gazdasági növekedés ellenére Indiában továbbra is óriási egyenlôtlenségek tapasztalhatók: India egy fôre jutó GDP-je az európai átlag durván nyolcada, és a lakosság 25%a él a szegénységi küszöb alatt.

2004 óta India az Európai Unió stratégiai partnere, az Európai Bizottság „Az EU–India stratégiai partnerség” elnevezésû dokumentumban jelölte ki a partnerség fôbb területeit. A kapcsolatok erôsítésére egy közös cselekvési tervben határozták meg a további együttmûködési lehetôségeket. A kereskedelmi és szolgáltatási forgalom India és EU között folyamatosan növekszik, 2009–2010-ben megközelítôleg 84 milliárd eurót tett ki. Az Európai Unió a közvetlen befektetések legjelentôsebb forrása. 2010-ben India exportjának 20,15%-át, importjának pedig 13,32%-át az EU-val bonyolította.

Több mint 1,2 milliárd lakosával India ígéretes piac az uniós vállalkozások számára. Habár gazdasága kevésbé zárt, mint 20 évvel ezelôtt, még mindig számos akadály hátráltatja az uniós vállalkozások indiai piachoz való hozzáférését, úgymint a nagy terhet je-

lentô egészségügyi és biztonsági elôírások, technikai akadályok, mennyiségi korlátozások, szigorú megfelelôségi eljárások, indokolatlan kereskedelemvédelmi mechanizmusok, egyes árucikkek magas importvámja, belsô adórendszer, valamint a nemzetközi normák és szabványok elfogadásának hiánya. A kereskedelmi kapcsolatok fejlôdése érdekében az Európai Unió és India 2007-ben tárgyalásokat kezdett egy lehetséges szabadkereskedelmi egyezményrôl.

Eddig összesen 9 tárgyalási fordulót tartottak, melyek közül a tavaly ôszi egyeztetések rendkívül ígéretesnek tûntek, és elôrevetítették a tárgyalások 2011-es lezárását. A folyamat azonban lelassult, mert nagyon eltérô nézetek vannak olyan területeken, mint például a szellemi tulajdon védelme, a mezôgazdasági szektorhoz való hozzáférés, vagy a szakemberek szabad mozgása. A legoptimistább várakozások szerint a megállapodást megkötik még az év vége elôtt, lengyel EU elnökség alatt, de valószínûbbnek látszik, hogy csak 2012-ben sikerül végleg lezárni a tárgyalásokat.

A szabadkereskedelmi egyezmény megkötésétôl mindkét fél a gazdasági kapcsolatok intenzív növekedését várja. Egyes becslések szerint a két fél közötti éves forgalom értéke a mai 72 milliárd euróról pár év alatt százmillió euró fölé nône, az EU indiai befektetései pedig akár 30 százalékkal növekedhetnének, amelyre nagy szüksége van az ázsiai országnak. A vállalkozások ugyanakkor számos jogi és kulturális akadállyal szembesülnek az indiai piacon.

Az Európai Üzleti és Technológiai Központ (European Business and Technology Centre/EBTC) az európai vállalkozások indiai terjeszkedésében nyújt segítséget. A 2008 októberében indult EBTC-t az európai kereskedelmi és iparkamarákat tömörítô Eurochambres koordinálja és menedzseli uniós finanszírozással. Központi irodájuk Újdelhiben, három regionális irodájuk pedig Mumbai-ban, Bangalorban és Kalkuttában található.

Az EBTC küldetése, hogy támogassa az indiai piacra való belépést az európai vállalkozások számára olyan nagy versenyelônyt biztosító területeken, mint a biotechnológia, az energia, a környezet és a közlekedés. Ezekben a szektorokban kiemelkedôen magas növekedési potenciál rejtôzik, mivel Indiának

szüksége van az európai szakértelemre, hogy szembenézzen az éghajlatváltozás kihívásaival.

Az EBTC tanácsokkal és képzésekkel látja el a cégeket az indiai piac mûködésérôl és a helyi kultúráról, segítséget nyújt a vállalkozás indításában, üzlethelyiség bérlésében, valamint a potenciális partnerek közötti kapcsolatok kiépítésében. Az Európai Üzleti és Technológiai Központ a következô szolgáltatásokat nyújtja: ● Tanácsadás a szellemi tulajdonjog védelmével, fejlesztésével és marketingjével kapcsolatos technológiatranszferrôl ● Jogi, szabályozási és adminisztratív tanácsadás ● Tiszta technológiák transzferének támogatása ● Cégek, kutatók, beszállítók és vásárlók közötti kapcsolatok kiépítésének elôsegítése ● Piaci lehetôségek és megvalósíthatósági tanulmányok kiértékelése ● Tanácsadás pénzügyi forrásokról ● Vásárokon és konferenciákon való részvétel egyszerûsítése ● Projektfejlesztési tanácsadás Az EBTC a kiemelt szektoroknak megfelelôen üzletfejlesztési programokat is szervez Indiában. A következô delegáció látogatására 2011. augusztus 25-27. között kerül sor Kalkuttában, a megújuló energia témájában. A programban minden olyan európai vállalkozás, kutató, klaszterképviselô, vagy egyetem részt vehet, akik a megújuló energiaforrás, energiahatékonyság, tiszta szén technológia, vagy az intelligens áramszolgáltató hálózatok területén tevékenykedik. A program célja a fent említett területek üzleti és kutatási potenciáljainak, valamint és EU–India együttmûködési lehetôségeiknek feltérképezése. A kiutazás során lehetôség adódik személyes üzletember-találkozókra, zöldenergia-vásáron (European Clean Energy Pavilion) való megjelenésre, kormányzati találkozón, valamint számos egyéb programokon (üzemlátogatás, kiállítás) való részvételre.

További információkért az MKIK-nál Bíró András (Tel.:06-1-474-5144, Fax.:06-1-474-5149, biro.andras@mkik.hu) Indiáért felelôs referenst, valamint az EBTC szervezôit (ebtc@eurochambres.eu, delhi@ebtc.eu) lehet felkeresni. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

14

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Multifocális vagy munkaszemüveg készíttetése esetén 1 pár egyfókuszú szemüveglencsét adunk ajándékba.

Az akció idôtartama: július 1-tôl július 31-ig.

Kamarai tagoknak 10% kedvezmény a végösszegbôl.

Pécs, Zólyom u. 2. (vásárcsarnoknál) Tel./fax: (72) 510-785, 510-786 Nyitva: H–P: 8-17, SZ: 8-12

Pécs, Irgalmasok u. 22.

Tel./fax: (72) 214-767 Nyitva: H–P: 10.00-18.00 v exkluzí Egészségpénztári és üdülési csekk elfogadóhely

Konferenciaterem NEK! IGÉNYESEK

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

15

Audi_reklam:Elrendezés 1

21.6.2011

15:09

Oldal 1

16

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Audi az AutóCity-nél!

Az AutóCity Kft. május elején nyitotta meg a márkához méltó, elegáns és magas színvonalú szolgáltatásokat kínáló autószalont a pécsváradi úti Shell benzinkút szomszédságában. Ezzel több hónapos szünet után ismét működik Audi szalon Pécsett. A szalonban történik az értékesítés és az új autók átadása, illetve kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak az ügyfeleknek, úgy mint hitelügyintézés, lízing, tartós bérlet, biztosítások megkötése, az okmányirodai ügyek intézése.

Liszácz Mihály, az AutóCity Kft. ügyvezetője elmondta, hamarosan teljes körű szerviz-szolgáltatást is kínálnak majd az Audi tulajdonosoknak, az ezzel kapcsolatos szerződéseket jelenleg készítik elő. Az Audi szerviznek a Diósi út 1-ben található, kitűnően felszerelt műszaki bázison biztosítanak helyet, ott ahol a konszernhez tartozó autómárkákat (Volkswagen, Skoda) is szervizelik.

A cég húsz évvel ezelőtt, 1991. decemberében alakult, és ´92 tavaszán a város első nyugat-európai használtautó kereskedéseként kezdte meg tevékenységét. Egy évvel később Toyota márkakereskedésként dolgoztak tovább. Két évvel később, 1995ben jött a nagy fordulat, ekkor kötöttek szerződést a Volkswagen személyautók és Volkswagen haszongépjárművek értékesítésére és szervizelésére. Ekkor vették fel az AutóCity Kft. cégnevet is. Ez alapján immár 16 éve Volkswagen márkakereskedésként ismerik az AutóCity Kft.-t Baranya megyében, illetve országos viszonylatban is.

A Diósi úton lévő szalon 2000-ben nyerte el mai formáját, százmillió forintos beruházás keretében.

Elérhetőség:

AutóCity Kft. Pécs, Pécsváradi út 8.

Tel.: 72/517-555 www.autocitypecs.hu

Még egy meglepetést tartogatott ez az esztendő, mert 2000-ben elnyerték az Év Volkswagen kereskedése címet is. 2005-ben az Év Volkswagen márkaszervize elismerést is kiérdemelte az AutóCity Kft. Szintén ebben az évben nyitották a szekszárdi Volkswagen szalont és szervizt. 2008-tól pedig a Skoda márkaszerviz jogát is megszerezte az AutóCity Kft. — Szeretnénk elérni, hogy rövid időn belül az AutóCity Kft. nevével azonosítsák az Audi márkát – mondta Liszácz Mihály. — Már 16 éve dolgozunk együtt az importőrrel, a Porsche Hungária Kft.-vel, ezalatt alaposan megismertük egymást, kölcsönösen a legjobb kapcsolatra törekedtünk. Véleményem szerint ennek is köszönhető, hogy május elejétől az Audit is az AutóCity Kft. forgalmazza.

Miben rejlik a szalon eredményességének titka? Ez az első pillanatban kiderült számomra: a szalonban és a szervizben mindenki közvetlen, kedves, nyitott és barátságos. Ebben a légkörben nem csak dolgozni lehet jól, hanem vásárolni is. Ezt bizonyítják az ügyfél-elégedettségi vizsgálatok is, mert ezek alapján folyamatosan az élmezőnyben van az AutóCity Kft.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A kisvállalkozások online aktivitásainak elômozdítása a cél Az Enterprise Europe Network pécsi irodája a pécsi RG Stúdió Kft.-vel közösen szakmai tréninget szervezett az európai szintû vállalkozásfejlesztési hálózat munkatársainak.

A 14 tanácsadó bepillantást nyert az internetes trendekbe, az online marketing alapjaiba, a weboldalak és webáruházak mûködésébe, a közösségi marketing alkalmazások használatába.

A mai, globalizált világban, különös szerepe van a minél gyorsabb és megbízhatóbb, kézzelfoghatóbb információkra az üzleti életben. A trénig során elhangzottak alapján, mind a hazai, mind a nemzetközi üzletkötéseknél fontos praktikák segítik a jövôben a hálózat munkatársait abban, hogy egyfajta szkennelést végezzenek a kis- és középvállalkozások marketing tevékenységeit illetôen és javító szándékkal javaslatokat tegyenek.

Technológia igények az Enterprise Europe Network adatbázisából* Motorsport Trailer (11 GB 77dz 3LCL) This British distributor, based in South West England seeks a manufacturer who constructs open and box trailers specifically designed for the transport and secure storage of Enduro, Trials, Motorcross and other sport motorcycles.

Processes and non-asbestos friction materials for brake pads etc. (11 GB 41n7 3LOI) The UK office of a Chinese brake pad manufacturer is looking for new materials or technology to improve the technical quality of the products. The features of interest include heat and wear resistance and low noise. The company has resources for further development. The type of collaboration may vary and will depend on the stage of development.

Eco-driving measurement and educational platform (11 IS 81ET 3LN4) An Icelandic SME has developed a software platform that can help drivers to drive more ecologically and more economically than before. Drivers can educate themselves about eco-driving and compare their driving to others on the platform. The company is looking for licensing or joint venture agreement with a a partner who’s task will be to develop a website with new or existing teaching material on eco-driving that uses and gathers information using the patented software application.

Rapid Diagnostic Kits (biosensors) for detection of compounds in fresh animal food (11 ES 27F4 3LOH) An Andalusian fishing sector organization is looking for equipment and diagnostic systems (biosensors, multisensor, etc.) fast, reliable, simple, inexpensive and effective to detect relevant compounds in fresh fish, pollutants, microorganisms, toxins, etc. Nondestructive characteristics will be especially valued.

The organization is interested in signing cooperation agreements with companies and/or research groups in order to implement these technologies at the fisheries sector. * Jelen technológiai igényekre kizárólag azon cégek, szervezetek jelentkezését várjuk, akik valószínûsíthetôen rendelkeznek az elvárásoknak megfelelô technológiával, vagy konzorciumi együttmûködés formában képesek a megoldások kidolgozására.

További – több ezer – ajánlat és igény található a www.pbkik.hu oldalon.

Vásárról vásárra – Novi Sad Tapasztalt vásárlátogatónak számít a Fekoral International Kft. Molnár Lászlót, a cég ügyvezetô igazgatóját arról kérdeztük, mi az oka az aktivitásuknak.

— Másképp nem lehet. Folyamatos résztvevôi vagyunk a különbözô európai szakvásároknak, amelyeken mindenki elsô kézbôl értesülhet az adott gazdasági év és gazdasági környezet újdonságairól, trendjeirôl. Nagyon fontosnak tartom, hogy a cég folyamatosan jelen legyen a hazai és a nemzetközi piacon is. Nekünk a délszláv piacok nagyon fontosak, fôleg ha Horvátország belép az Európai Unióba. Minden lehetôséget kihasználunk, ezért örülök, ha a kamarai kollégák megkeresnek az Enterprise Europe Network által szervezett rendezvények miatt. Nyilván sok idôt, energiát vesz igénybe az utazás és az ottlét, de ezt nem szabad sajnálni. Ha tízbôl csak egy üzlet lesz, már akkor is megérte.

— Merre jártak legutóbb?

— Május 14–21. között rendezték meg Novi Sadon (Szerbia) az INTERNATIONAL AGRICULTURAL FAIR 2011 mezôgazdasági kiállítást és vásárt.

Az eseményen kiállítóként részt vett a Fekoral International Kft. is. A látogató szerb borászati üzemek és gyümölcsfeldolgozó cégek részérôl komoly érdeklôdés mutatkozott a cég által gyártott korrózióálló tartályok és egyéb kiegészítôk iránt. A több ezer látogató, és az újonnan megismert potenciális üzleti partnerek ismét arról gyôzték meg cégünket, hogy a piacbefolyásolás egyik jó megoldása a vásárokon való megjelenés, érdemes kiállítani, bemutatkozni, megmutatni a termékeket, szolgáltatásokat.

A Novi Sad-i megjelenés több megkeresést is eredményezett, és a megküldött árajánlataink alapján várhatóak a szerb partnerek megrendelései.

Fazekas Tiborné

A bürokratikus terhek csökkentése Június 2-án a kormány az egyszerûbb állam megteremtése és a bürokratikus terhek csökkentése érdekében egy konzultációsorozatot indított. Az Egyszerû állam c. konzultációhoz bárki csatlakozhat, megoszthatja felvetéseit és véleményezheti másokét. A konzultáció alapozza meg a vállalkozások költségeinek 400 milliárd forintos csökkentését eredményezô cselekvési terv elkészítését, melynek célja egy jobb, versenyképesebb, a mindennapi mûködés igazi problémáit megoldó szabályozási környezet kialakítása.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által – a vállalkozókkal, a vállalkozói, illetve állami szervezetekkel szoros együttmûködésben – vezetett konzultáció elsô lépéseként országszerte mûhelyeket szerveznek, ahol a résztvevôk problématerületeket tárnak fel, kérdéseket és javaslatokat fogalmaznak meg. A konzultációs folyamat júniusban zajlott, a pécsi konferenciára pedig június 24-én került sor. Ebben a folyamatban vállalt részt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is, többek között fókuszcsoportok szervezésével. A kezdeményezésrôl további információ a konzultáció honlapján található: egyszeruallam.hu www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

18

PORTRÉ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Munkahelyeket teremt a porszóró üzem Mindszentgodisán nyitott új üzemet May András bólyi egyéni vállalkozó. A Lakiter Kft. telephelyén bérelt csarnokban csatorna-alkatrészeket, kampókat gyártanak.

— Jelentôsen megemelkedtek az utóbbi idôben a szállítási költségek, ezért is döntöttünk úgy, hogy Mindszetgodisán, az egyik megrendelônk telephelyére helyezzük át a termelésünk egy részét – kezdi beszélgetésünket, amit nem volt egyszerû, ugyanis az üzem megnyitása az utolsó fázisába ért, s egyszerre a két telephelyen, Bólyban és a Sásd melletti községben kell helyt állnia.

— Az új üzemet a kisebbik lányom vezeti, míg a bólyi az én irányításom alatt marad továbbra is.

Mint mondja, az elsô idôkben három-négy embernek jelent majd munkalehetôséget a hátrányos helyzetû kistérségben az üzem, ahol elsôsorban német exportra készülnek a csatornakampók. A porszóró üzemben 18 milliós önerô felhasználásával egyedi berendezésen folyik a termelés, amely alkalmas az alkatrészek felületkezelésére is, úgynevezett nanokerámiás felületet hoz létre rajtuk.

— Ugyan már korábban foglalkoztam a gondolattal, hogy nyugalomba vonulok, aztán mégis éreztem magamban annyi energiát, hogy úgy határoztam fejlesztek, létrehozom az új üzemet – mondja. — A gyártás elôkészítése és a mûszaki rész továbbra is az én feladataim közé tartozik majd.

May András életében a véletlenek nagy szerepet játszottak. A gépész üzemmérnök diploma megszerzését követôen egy évtizeden át állami vállalatoknál dolgozott. Részt vett a beremendi

kávészünet Dom Caffe Restaurant – ez az új neve a kilencvenes évek elején megnyílt Dóm Vendéglônek. Kedves fiatalember fogad, ifj. Bogdán Imre. Visszaemlékezve a téli hónapokra, amikor a bontott téglát és vakolatot hordták a teherautók, persze, hogy kíváncsi vagyok milyen lett az új dizájnja.

— Nézzük meg a berendezést, a régi Dómot biztos ismerted – mondja Bogdán úr.

— Hát igen, ez egy másik elképzelés. Érdekes ízlést sugall. Igényes anyagokkal, aprólékosan van összerakva. Én tudom, hogy hosszú út vezetett idáig. Kisgyerek voltál, amikor Villányban lángossütôtök volt. Majd étterem, majd panzió. Persze te is felnôttél közben.

cementgyár építésében, mint a Gép- és Felvonószerelô Gyár munkatársa, innen a Mohácsi Vasöntödébe vezetett az útja, de a helyi mezôgazdasági nagyüzemben is eltöltött néhány évet. Az ott 1981-ben végrehajtott átszervezéseket követôen döntött úgy, önállósítja magát. Már korábban is foglalkoztatta a gondolat, hogy magánvállalkozásba fogjon. A kezdetektôl termékeket gyártott, a piac igényeihez igazodva. Az eltelt évek alatt a baranyai városka központjától alig néhány utcányira található mûhelyét folyamatosan üzemmé fejlesztette, jelenleg tíz embernek ad munkát benne.

— A gazdasági válság miatt ugyan visszaesett a termékeink iránt egy idôben a kereslet, még avval is számoltam, hogy kénytelen leszek csökkenteni dolgozóim számát, de szerencsére ez nem következett be – folytatja tovább. — Mindezt annak köszönhetem, hogy olyan termékek gyártásával foglalkozunk, amelyre szükség lesz — Szüleimmel egyetértésben arra gondoltam, hogy külföldön szeretnék tanulni. Így kerültem a németországi Mainz Hilton Hotelbe. Magasrangú étteremnek ismerik ezt a helyet. Pincértanulóként kezdtem és étteremvezetô helyettesként jöttem el onnan. Ôk járattak iskolába, tanfolyamokra. A volt fônököm nagyon szeretett. Egy évet New York-ban dolgoztam, majd két és fél évet Kanadában, Torontóban. Sok tapasztalatot gyûjtöttem.

— Végül hazavágytál?

— Igen, egyszer csak azt éreztem, hogy otthon kellene folytatni. Kapóra jött édesapám ötlete, átvenni a Dómot és természetesen úgy, hogy én csináljam. Próbáljam meg én belevinni a tapasztalataimat, az eddig tanultakat.

— Mi a terved, milyen ötletekkel akarsz elôrukkolni?

— Egyszerû, de nagyon fontos: kulturált felszolgálás, az étlapon leírt és ajánlott ételt pontosan úgy kell elkészíteni, ahogy az le van írva. (Ezt külföldön tanultam) Hiszen erre vágyott a vendég. Ugyanez vonatkozik az italokra, koktélokra. Harmadszor, de nem utolsó sorban, a vendéggel olyan udvariasnak kell lenni, hogy ez tûnjön fel és jó emlékkel távozzon. Németországban ezt így tanultam.

még hosszú idôn át, s a termelés kiszámíthatóbb, mint a kereskedelem, vagy a szolgáltatás. A megrendelések is jókor érkeztek, a Lakics Kft. – amelynek a telephelyén béreljük az új üzemcsarnokunkat – felkérésére kezdtünk el csatorna lefolyócsô bilincseket gyártani német exportra. Az ott létrehozott porszóró üzemet pedig a Gazdasági Operatív Program technológiai beruházások támogatására kiírt pályázatán elnyert források felhasználásával hoztuk létre. Így mostantól már kész termékekkel jelenhetünk meg a piacon.

Annak idején nem volt egyszerû feladat az iparengedély megszerzése, egyetlen szerencséje az volt, hogy ha rövid ideig is, de dolgozott iparos mellett, így megvolt az ipar kiváltásához szükséges gyakorlati ideje. Mindig is vonzotta a lehetôség, hogy a maga ura legyen, a saját elképzelései szerint alakítsa az életét. A vállalkozásához szükséges tôkét gombatermesztésbôl teremtette elô, abból vásárolta meg a mûhelyét, a berendezéssel együtt. Kerti ruhaszárító gyártásával kezdte, késôbb ez kiegészült zuhanyfüggönytartó, valamint szerelvényekhez tömítések készítésével. Jelenleg is ott találhatók e termékek a cég gyártmányai között.

Az egész országban ismerik a termékeiket, külföldre – Ausztria, Németország – is gyártanak megrendelésre, de saját alapanyagból. A gazdasági válság hatásait ôk is megérezték, az emberek visszafogták a vásárlásaikat, azonban szerencsére vannak olyan termékeik, amelyekre van kereslet. A tömítések mellett, exportra gyártanak csatorna lefolyócsô bilincset, valamint szemetes edényeket.

Sz.K. — Nehéz idôk járnak most a vendéglátósok, de más szakmákat mûvelôk feje fölött. A pénztelenség magával hozza a kedvetlenséget is.

— Úgy érzem, a középkategóriát céloztuk meg az árainkkal. Azt szeretném, hogy sok pécsi lakosnak elérhetô legyen ez az ár és beülhessenek hozzánk. Természetesen a turistákra és diákokra is számítunk. A szorgalom és a kitartás évei következnek, reméljük a gazdaság is elôbb-utóbb beindul Baranyában és így a vendégeink száma is növekedhet.

— Vigyáznotok kell itt, mert a Dóm Vendéglô híre országszerte ismert.

— Ezért is maradt meg a név, kis változtatással.

— A beruházás azt sugallja, hogy nem rövidtávon gondolkodtok. Nagyon igényes a technika és a technológia. A belsô építészetrôl nem is beszélve.

— Köszönöm, hogy így látod, nagy lelkesedéssel szeretnénk dolgozni és megfelelni a városnak, a vendégeknek.

Ahogy nézem az étlapot, minden feltétel megvan, amit csak el lehet képzelni. Sok sikert kívánok!

Birinyi Zoltán

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Idegenforgalmi díj Szuppáncsics Nándornak

Az elismerés indoklása szerint, Szupáncsics Nándor turisztikai szolgáltatóként tevékenykedik.

Az aktuálisan kiírt pályázatok révén fejleszti az intézményi turizmuson túl a pazar természeti környezetben fekvô Egyházaskozári Szállót. A szakember folyamatosan keresi a kapcsolatot a térségi turisztikai szolgáltatókkal. Elvét pedig az ismert szlogen igazságában fogalmazta meg: „elégedett vendég a legjobb vendég”. Kollegái úgy mondják, hogy Szuppáncsics Nándor a hazai turizmus fejlôdését szolgáló vállalkozói összefogás egyik meghatározó motorjának számít a baranyai térségben.

g

Jó kezekben a Komlói Szakképzési Díj Komló városának elnökségi döntése alapján a Komlói Szakképzés díját idén Varga Sándor vehette át a Kamarában. A díjkiosztón elhangzott, hogy a sok évtizedes pedagógiai múltra visszatekintô szakember elévülhetetlen érdemeket szerzett a városában zajló szakképzés területén.

A kamarai méltatásban hangsúlyosan szerepel, hogy Varga Sándor 1983-tól tevékenykedik a pedagógusi pályán. Tehetségének, szorgalmának köszönhetô, hogy fiatalon, 1988-ban már kinevezik helyettes igazgatónak. Ez idôtôl kezdve aztán folyamatosan felügyeli és irányítja az intézményben folyó oktatást, valamint a sokféle vizsgáztatást. Intézményvezetôként egészen nyugdíjba vonulásáig tevékenykedik.

Komló város elnökségének közösen meghozott döntése alapján kapta meg Szuppáncsics Nándor azt az elismerést, amelyet Komlói Idegenforgalmi Díj néven alapított a kamara.

— Nem kell sokat bíbelôdni a számítógépes egérrel, hiszen ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy mit is kínál a „Szuppi” Ifjúsági Szálló, Erdei Iskola és Lovasudvar, csupán két kattintással a monitoron elénk tárul az Egyházaskozárban felépített turisztikai látványosság. Szuppáncsics Nándortól viszont már azt kértük, mutassa be röviden a szóban forgó ifjúsági szállót.

— Akik már kirándulásaik során ismerik a baranyai táj utánozhatatlan természeti gyöngyszemeit, vagy azok, akik rendszeresen kirándulnak a megyében, jól tudják, hogy az említett térség egyik legszebb kirándulóhelyei közé tartozik Egyházaskozár, illetve a település környéke. E pazar környezetben található a „Szuppi” Ifjúsági Szálló és Lovasudvar, a Hegyhát erdôkkel és mezôkkel körülölelt, dimbes-dombos vidékén megbúvó, mindössze ezer lelket számláló falucskában. A szálló elhelyezkedése azért is fontos, mert a zajos városból hozzánk ellátogató gyerekek – bátran állíthatom – egészen más dimenzióba érkeznek. Itt ugyanis megtapasztalhatják a helyi lakosság közvetlenségét, önzetlen vendégszeretetét, nyugodt életritmusát. A szállónkban nem az óra csörög reggelenként, hanem a kakasszó ébreszt, a száguldó autók helyett adott esetben lovaskocsi bandukol a falu fôutcáján. Az élményekre éhezô gyerekek pedig a falusi élettel kapcso-

19

latban szinte bármit megkérdezhetnek a helyiektôl, mert biztosak lehetnek abban, hogy kíváncsiságukat az itt élôk mosolyogva, türelmes magyarázatokkal elégítik majd ki.

— Mekkora az egyházaskozári szálló kapacitása, illetve mi a vendégfogadóhely kínálata?

— Jelenleg 122 fô kényelmes elszállásolását tudjuk biztosítani. Az ellátásról pedig saját éttermünkben, a falusi ízeket és a fûszereket használó konyhánkban gondoskodunk. Az állatokat kedvelô gyerekeket öt ló, három póni és számos háziállat várja. Aki pedig nyeregbe szeretne pattanni, számára szívesen biztosítjuk a lovaglási lehetôséget. A felsorolásból természetesen nem maradhat ki, hogy a hozzánk ellátogató sportolókat például minden sporteszközzel felszerelt, aszfaltos kézilabda, illetve füves nagy pálya várja.

Emellett szervezünk még fakultatív jellegû kézmûves foglalkozásokat. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyermekek számára rendkívül kedvelt idôtöltés még a kemencében való sütés látványa. Itt készülnek ugyanis a lovaglás után kiéhezett pocikba kerülô pizzáink.

— Mit jelentett önnek az idegenforgalmi díj?

— Természetesen örültem az elismerésnek, mert úgy gondolom, hogy minden díj, kitüntetés egyfajta ösztönzô biztatás is arra, hogy a tevékenységemmel jó úton járok. Az pedig különösen jól esett számomra, hogy erre a díjra a komlói városi elnökség javasolt.

— Ön szerint mik lehetnek azok a „vezényszavak” amelyekkel a hazai szakképzés is kikerülhet végre a gödörbôl?

— Megítélésem szerint fontos lenne a duális képzés bevezetése, a 3 éves képzés visszaállítása, az alkalmazkodó képesség megteremtése a munkaerô piaci elvárásokhoz.

Emellett szintén hangsúlyos feladat még a szoros kapcsolat kialakítása a cégek és az iskolák között, a gyakorlati óraszám emelése, illetve a gyakorlati oktatás minôségi színvonalának növelése. Úgyszintén a szakképzés hatékonyságát növelné például az is, hogy minden tanuló képességeinek megfelelô iskolába járjon. Az utolsó, s talán a legfontosabb kitétel a valóban jól mûködô, s megfelelô eredményeket produkáló szakképzéshez, ami nem más, mint az ahhoz szükséges anyagi háttér biztosítása.

— Milyen érzésekkel vette át az elismerést?

— Természetesen nagyon jó és megtisztelô érzés volt, de úgy érzem az elismerés nemcsak nekem szólt, hanem valamennyi kollégámnak, akikkel a huszonhét év alatt együtt dolgoztam.

20

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Idegenforgalmi díj a Mohácsi Irodának Az mindenképpen tény, miszerint a turizmus – mint önállósodó „iparág” – folyamatos fejlesztése Mohács városában is elvitathatatlan fontossággal bír. Az eddig elért példaértékû eredményekért a Mohácsi Tourinform Irodát Idegenforgalmi díjjal jutalmazta a kamara. Az elismerést Pécsvári Sándorné, az iroda vezetôje vette át.

Az elismerés indoklásából kiderül, hogy a Mohácsi Tourinform Iroda szoros és gyümölcsözô kapcsolatot ápol az idegenforgalom helyi, megyei, regionális és országos szervezeteivel, azok képviseleteivel, illetve az ágazat külföldi reprezentásaival. A kirendeltség kiemelkedô eredményeként értékelhetô, hogy nagy gonddal elôkészítette, megtervezte, majd kibocsátotta a „Mohács Turisztikai Kártyát”, melynek segítségével megismerhetôvé vált a Mohács városában, illetve annak környékén mûködô turisztikai szolgáltatók által nyújtott kínálatok teljes köre.

Bár az elsô hazai tourinform irodák több mint két évtizede megkezdték ugyan a mûködésüket, ám a konkrét funkcionális célokat, a koncepcióra épülô struktúrát illetve az egységes rendszert csupán közvetlenül a rendszerváltás hajnalán sikerült az úgynevezett névhasználati kézikönyvben egységes rendszerként megjeleníteni. Azóta persze sok víz folyt le a Dunán, miközben az országban mûködô irodák azon fáradoztak, hogy megtalálják a saját „pátriájukra” jellemzô, legvonzóbb kínálatot.

Napjainkban a Tourinform Iroda feladatait lényegében a különbözô szinteken ellátandó infor-

mációs, marketing és koordinációs tevékenység képezi – mondta megkeresésünkre az idei díjazott, Pécsvári Sándorné. Érdemes azt is tisztázni, hogy amíg az információs irodák elsôsorban a turisták tájékoztatását végzik, s a forgalomtól függôen szezonálisan is üzemelhetnek, addig a területi információs és marketingiroda feladatai – ahogy az jellemzi a mohácsi irodánkat is – jóval bôvebbek és összetettebbek. Ezek a területi irodák ugyanis például folyamatosan figyelik a turizmussal kapcsolatos pályázati lehetôségeket, koordinálják és fejlesztik az adott térség idegenforgalmát, preferálják az

ott lévô turisztikai értékek feltárását. Segítik továbbá a térség turisztikai vásárokon való megjelenését, illetve megteremtik (létrehozzák) a hazai és a külföldi kapcsolati rendszert – avat be a sokrétû feladatok sorába az irodavezetô.

A fentiekbôl is látható, hogy munkatársaimmal sokat dolgozunk azért, hogy ezt a gyönyörû baranyai kisvárost, illetve annak agglomerációjához tartozó települések turisztikai értékeit minél szélesebb körben megismertethessük. Az eddigi sikerek után – amely közül a több évszázados hagyományokat idézô busójárást mindenképpen megemlíteném – azonban úgy vélem, hogy elégedettek lehetünk azzal a minden bizonnyal jól értékesíthetô turisztikai termék létrehozásával, melyet Mohács Turisztikai Kártya néven ismerhetnek meg egyre többen. Ez a kártya tartalmazza Mohácson, illetve a város környékén lévô településeken mûködô, turizmussal foglalkozó szolgáltatók által nyújtott teljes kínálati palettát.

— Az általános tapasztalatok szerint az nem is lehet kérdés, hogy a turizmus valóban látványos sikereiért bizony rengeteg munkaórát le kell tenni az „asztalra”, ám egy-egy elismerés mindig újabb lendületet ad a következô feladatok elvégzéséhez. Ezt ön is így látja a mostani elismeréssel kapcsolatban?

— Természetesen, igen. Minden elismerés újabb lendületet ad az irodának és a dolgozóinak.

De az öröm mellett ügyelnünk kell arra, hogy az eddig elért eredményeinket meg is tudjuk tartani, illetve azokat képesek legyünk továbbfejleszteni.

Ezért a továbbiakban is azon dolgozunk, hogy a hozzánk idelátogató vendéget kiszolgáljuk, teljes körû információval ellássuk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Idegenforgalmi díj a „Tenkes Kapitánya” Lovastanyának A siklósi elnökség javaslata alapján Riczu Sándor vette át idén a kamarától, az ünnepélyes keretek között átadott Siklósi Idegenforgalmi Díjat.

A kamara indoklásában olvasható: Riczu Sándor saját vállalkozását állította a turizmus szolgálatába. A „Tenkes Kapitánya” Lovastanya, a Villány-Siklósi borút közvetlen szomszédságában található. A vállalkozó által létrehozott turisztikai létesítmény legfontosabb célkitûzése az volt, hogy híven ôrizze azokat a történelmi és gasztronómiai hagyományokat, amelyek jellemzik a szóban forgó baranyai térséget. Ennek az erôfeszítésnek köszönhetô, hogy immáron hagyománnyá vált a februári siklósi böllérverseny, amely rendezvényen a térség böllérei mérik össze szakmai tudásukat.

— Igényes web-oldalukat dicséret illeti.

Olyannyira színvonalasra sikerült, ha valaki rákattint az oldalra, biztosan kedvet kap arra, hogy elutazzon az önök vendégcsalogató portájára. De melyek azok a programok, amelyeket kiemelne a széles kínálatból?

— Valóban, számos érdekes programmal várjuk a felnôtt vendégeinket, miközben kiemelten gondoltunk a gyerekekre is. Közülük is fôként azokra a lurkókra, akik feltétel nélkül imádják a lovakat és a lovaglást. Az általunk üzemeltetett táborban háromszori étkezést, kétszeri lovaglást és elméleti oktatást is kínálunk. Emellett

21

DÍJAZOTTAK

rendezünk lovas vetélkedôket, s biztosítjuk vendégeink számára a lovaskocsikázás felejthetetlen élményét is. A tábor egyébként 6-16 éves korosztály számára nyitott. A gyerekek 810 fôs csoportokban érkeznek hozzánk a nyári szünet ideje alatt, heti turnusokban. A napi programunkban szerepel még természetesen az állatok etetése, a szabadidôben pedig a játékos lazítás, kikapcsolódás. Itt jegyezném meg azt, hogy már évek óta szervezünk gyermeknapi lovasnapot, ahol huszárbemutatóval, trükkös lovaglással, karusszel bemutatóval, ugratással, egyéb színes programokkal gondoskodunk az önfeledt szórakozásról.

— A Tenkesalja Böllérverseny szintén a lovastanya egyedülállóan vendégcsalogató specialitása, amelyre úgy tudom, hogy az ország minden részébôl érkeznek már vendégek.

— Ez így igaz. A verseny híre érezhetôen gyorsan körbefutott az országban. Úgy gondolom, hogy ez a fajta széleskörû érdeklôdés azt mutatja a számunkra, hogy ezzel a rendezvényünkkel valóban sikerült hagyományt teremtenünk ebben a térségben. De ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a böllérverseny igazi falusi disznótoros hangulatot varázsol a látogatóink számára. A rendezvény másik vonzó eleme, hogy a verseny ideje alatt egész nap friss disznótoros ételek közül válogathatnak az ínyencek. A napot pedig a Böllérbál koronázza meg.

Ezzel a rendezvényünkkel arra törekedtünk, hogy a régi, hagyományos falusi disznóvágás hangulatát próbáljuk feleleveníteni és azt megismertetni azokkal a – fôként városokban élô – vendégekkel, akiknek ilyen érdekes és egyedülálló élményben még nem volt részük. Úgy gondolom, hogy ezzel hagyományt teremtettünk ebben a gyönyörû természeti környezetben fekvô baranyai térségben. Emellett azt is gondolom, hogy a böllérverseny a fokozott népszerûsége okán, már óhatatlanul és szervesen be is kapcsolódott a helyi turizmust élénkítô koncepciókba.

— Milyen érzésekkel vette át az elismerést?

— Természetesen minden ember szereti ha elismerik a munkáját, de amikor megálmodtam ezt a tanyát akkor még nem gondoltam, hogy ezért jutalmat is kapok. Ez az elismerés azt mutatja, hogy érdemes ezt a turisztikai létesítményt tovább fejleszteni és más programokkal bôvíteni. Szeretném megköszönni ezt a díjat.

Egyéni vállalkozónak ítélték a szakképzési díjat Siklós város elnökségének egyhangú döntése alapján, Horváth Balázs egyéni vállalkozó részesült idén a kamara által alapított Siklósi Szakképzési Díjban. A bútorasztalos mestervizsgával rendelkezô szakember örült az elismerésnek, s tevékenysége során továbbra is fontosnak tartja a változó piaci igényekhez történô gyors alkalmazkodást.

A kamara indoklása szerint Horváth Balázs az egyéni vállalkozását 1993-ban indította el, majd a rákövetkezô évben sikeres mestervizsgát tett. Már ekkor úgy döntött, hogy a megszerzett tudását és tapasztalatát tanulók képzésébe fekteti. Az elmúlt, majd két évtized alatt közel harminc bútorasztalost tanított meg a szakmára. A vállalkozó, a szakképzés területén is fontosnak tartja az állandóan változó piaci igényekhez történô rugalmas alkalmazkodást.

Amíg a megrendelôk minden mesterembertôl a legjobb munkát várják, a bútorasztalos szakmára ez halmozottan igaz – mondta érdeklôdésünkre Horváth Balázs. E szakma gyakorlásához három alapvetô feltétel szükségeltetik. Ezek pedig a szakmai alkalmasság, a szakképesítés és az egészségügyi alkalmasság. Mint ismert, a bútorasztalos tároló bútorokat, asztalokat, ülô- és fekvôbútorokat, illetve kiegészítôket gyárt. De végez felületkezelést is. Ahhoz, hogy egy tetszetôs bútor kikerüljön az asztalos kezei közül, feltétlen precizitásra, pontosságra, kiváló mûszaki érzékre, koncentrált figyelemre, kreativitásra van szükség.

Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy ehhez a szakmához még egy fontos dolog nélkülözhetetlen – hangsúlyozta a díjazott. Feltétel nélkül szeretni kell ezt a csodás mesterséget. A tapasztalataim ugyanis azt mutatják, hogy hiába van meg egy tanulónak minden fizikai és mentális adottsága ahhoz, hogy tökéletes terméket állítson elô, ám ha nincs meg benne az elhivatottság, a szakmája iránti kurázsi, akkor borítékolható, hogy nem fog sok idôt eltölteni ezen a pályán.

— Számított rá, vagy váratlanul érte ez a szép elismerés?

— Váratlanul ért a megtisztelô elismerés, hiszen aki tanuló képzéssel foglalkozik az nem a díjakat helyezi elôtérbe, hanem a saját szakmai fejlôdését amit átad a tanulóinak.

22

DÍJAZOTTAK

Díjazottak között a Tógazda-Safari Kft. A szigetvári városi elnökség döntése alapján, a Tógazda-Safari Kft. vehette át idén a Szigetvári Idegenforgalmi Díjat. Az ügyvezetô igazgató, dr. Németh István egy olyan csodálatos idegenforgalmi objektumot teremtett Somogyapátiban, amelynek élményét az odalátogatók egy életen át szívesen ôrzik emlékezetükben.

A díj indoklásában hangsúlyosan szerepel, hogy a Somogyapáti halastó mellett 2010 nyarán került átadásra a mindössze tíz hónap alatt megvalósított beruházás, amely egy elegáns, minden uniós kritériumot kielégítô szálláshelyszolgáltatást foglal magában. Ez a létesítmény pedig nem más, mint a Tógazda-Safari Vendégház. A szóban forgó idegenforgalmi objektum nem csak a magas színvonalú vendéglátásra garancia, de feltárja a látogatók elôtt a környezettudatos életmód lehetôségeit, a megújuló energia megfelelô hasznosítását is.

— Ha arra kérem, hogy röviden mutassa be a Tógazda-Safari Hunting Lodge-t, mi az a néhány mondat az utazó számára, amely kedvet ébreszthet ahhoz, hogy azonnal csomagoljon, s találkozzon a természet és az elegancia teljes harmóniájával?

— A Tógazda-Safari Hunting Lodge egy olyan száz hektáros tóra épült vendégház, amely öt kontinens impozáns trófeagyûjteményével és luxus-kivitelezésû szobáival garantáltan biztosítja a vidéki nyugalmat, a tökéletes kikapcsolódást és feltöltôdést minden hozzánk ellátogató vendég számára. Emellett széleskörû szolgáltatásaink nem csak vadászó uraknak, hanem kedves partnereiknek is kellemes idôtöltést kínálnak. Ha már a kínálatnál tartunk, itt mindenképpen megjegyezném, hogy Vendégházunk fô attrakciója a kupola alakú „Szalon”,

Dr. Németh István és Németh Nóra a díjátadáson

amely tökéletes helyszínt biztosít családi, baráti, vagy céges rendezvényeknek. Úgyszintén ideális környezetet teremt romantikus esküvôknek, konferenciáknak, egyéb elôadásoknak, s nem utolsó sorban olyan baráti társaságok számára, amelyek például a korábbi vadászélményeik közös felelevenítését tervezik. A csodálatos természeti környezet tavasszal és nyáron gondoskodik a pazar panorámán túl arról, hogy a nálunk pihenô vendégek szinte testközelbôl érezzék a tó lágy hullámait. A téli idôszakban pedig a cserépkályhában pattogó tûz és a havas táj szépsége ragadja magával az idegent.

— A fentiek alapján mondhatjuk, hogy kínálatukban fô helyen szerepel a vadászat?

— Ez így igaz. Vadászterületünk Somogy megye keleti, illetve Baranya nyugati határvonalán, a Dél-Zselic lábánál fekszik. A terület, amelyen a vadásztatást végezzük, 7000 hektáros területet foglal magába, éves terítékünk pedig 600 nagyvad. Akik eljöttek már egy-egy közös vadászatra, közülük sokan visszajárnak.

Ennek pedig az a magyarázata, hogy a tavaszi ôzbak vadászattól, a felejthetetlen élményt nyújtó – vadak királyának számító – gím-bika elejtésen át, a dámbika-vadászat, valamint a januári vaddisznó-hajtások kínálatával felöleljük a vadászév egészét. A már említett vadászati kínálatunkon túl szívesen adunk otthont baráti és céges rendezvényeknek, csapatépítô tréningeknek, elôadásoknak. A felsorolásból persze nem maradhat ki a horgászat, amely szenvedélynek nálunk bárhonnan, akár a Vendégházunk teraszáról is lehet hódolni.

— Egy tehetséges üzletembernek mit jelentett a kamara elismerése?

— Az elismerés a siker megkoronázása, és további lendületet ad a Szigetvár térségében nehezen induló, de nagy perspektíva elôtt álló turizmus fellendülésében.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szigetvári Szakképzési Díj: három évtized a szakképzésben A Szigetvár városának elnökségi döntése alapján idén Németh Jenô kapta meg a kamara által alapított Szigetvári Szakképzési Díjat. Az elismerés apropóján kérdeztük a szakembert többek között arról, hogy mennyivel volt más mondjuk két évtizeddel ezelôtt a szakképzés.

A kamara indoklása alapján Németh Jenô – végzettségét tekintve esztergályos, gépésztechnikus, mûszaki fôiskolai diploma – az immáron három évtizede esztergályos kisiparos kézmûves vállalkozóként tevékenykedô szakember folyamatosan részt vesz a tanulók képzésében, emellett aktív szerepet vállal Szigetvár és a megye szakképzési fórumain. Kollegái kiváló szakembernek tartják, ezért az sem véletlen, hogy az 1980-as évektôl folyamatosan részt vesz a mesterképzésben is.

— Mit gondol, a hazai szakképzés hatékonysága növelhetô-e belátható idôn belül?

— Személy szerint fontosnak tartom a kétkezi munka megbecsülését, a szakmák rangjának, értékének széleskörû társadalmi elismerését. A képzés hatékonyságáról pedig majd csak akkor beszélhetünk, ha a megerôsödött gazdasági szereplôk fel tudják vállalni tanulóink oktatását. Ehhez azonban kiváló szakemberekre van szükség. Véleményem szerint egyelôre az sem biztos, hogy a hazai szakképzés számára egyetlen megoldásként csak a duális képzés jöhet szóba. Elképzelhetô más alternatíva is. A problémát egyébként éppen abban látom, hogy a hazai képzési rendszerünk ugyan sokszínû, ám nem hatékony. Az, hogy vajon mikor válik a rendszer valóban jól mûködôvé, azt most még nehéz megjósolni. Egyik elôrevivô megoldás lehet az iskola, a szülô, a tanuló (növendék) és a kamara egymást segítô, szorosabb együttmûködése.

— Milyen érzéssel vette át a kamarai díjat?

— Ezt a díjat az elismerés egyik formájának tekintem, s természetesen örömmel vettem át.

De úgyszintén szép elismerést jelent számomra azoknak a tanulóknak a munkába és az életbe történt megfelelô beilleszkedése, akiknek a szakképzésében aktívan közremûködtem. A tôlük érkezett visszajelzések adják számomra a további erôt, kitartást és természetesen mutatják azt is, hogy munkámban jó úton haladok.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚJ TAGJAINK

Manifaktor Kft.: a nagy elôdök nyomában Hiába is tagadnánk: egy nô ruhatárában a cipô játssza a fôszerepet. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen lábbelit hordunk, hiszen a közérzetünket, egészségünket jelentôsen befolyásolja akár egy rossz, akár egy valóban kényelmes cipô. Új kamarai tagunk, a Manifaktor Kft. viszont a kiváló termékeivel abszolút garanciát biztosít arra, hogy azt a bizonyos „álom-igazi” pár cipôt mindenki meg is találja. Papp Judit, a Kft. ügyvezetôje szerint új kamarai tagságuk segíthet abban, hogy a cipôs szakma visszanyerje a képzésben és a munkaerô piacon a megfelelô rangját.

Ha játékos könnyedséggel visszafelé pörgetnénk az idô kerekét, a cipô múltjával kapcsolatban számos érdekes történetre bukkanhatunk. Azt például kevesen tudják, hogy ôseink eleinte nem cipôt, hanem csizmát viseltek. Mégpedig puha talpú, felkunkorodott orrú csizmát, amelynek szárát oldalt egyszerûen összevarrták. A honfoglalás idején azonban a csizmának már sarka is volt. Ez akadályozta meg a kengyel hátracsúszását. Amíg a felkapó orrú, régi magyar csizma bôrbôl, bagariából készült, addig az olcsóbb lábbelik anyaga nemezbôl készült. Ám, a kunkorodó orrú csizma nem csak magyar találmány volt, létezett ugyanis kunkorodó orrú nyugati cipô is, melynek ôsét – a calceus repandust – az ókori Rómában illik keresni.

Ezt a kunkori orrú sarut csak ünnepélyes alkalmakkor viselték a rómaiak. .A következô évtizedekben a kunkori orr „kisimult”, viszont a hossz vadul nôni kezdett. A modernkori cipô fazonja, anyaga az elmúlt évszázadokban is sokat változott. Egy dolog azonban megmaradt: nincs olyan ember, aki ne

vágyna anyagában, fazonjában, statikus felépítésében legalább egy pár kényelmes lábbelire. A Manifaktor Kft. csodaszép termékeit látva ez az óhaj biztosan nem marad csupán egy illúzió.

A magyar cipô számos esetben ott volt a világ elôkelô piacain, mert mindenben megfelelt az igényeknek, mára bizony kifejezetten önerôs, hazai cipôgyártásról már nem igen beszélhetünk. Ez nagyrészt köszönhetô a nyolcvanas évekre jellemzô, kényelmes nyugat-európai bérmunka kapcsolatoknak. Hiszen egy ilyen konstrukcióban a magyar gyártó nem találkozott a piaccal, nem a saját nevén árulta a termékeket,nem folytatott marketing munkát. Igaz, szakmai tudásában és technológiai felszereltségében hozta az európai színvonalat. Lezajlott egy folyamat Szigetváron is, ahol úgyszintén megszûnt a nagy múltú cipôgyártás.

— Önök ezt azonban úgy tûnik, hogy felélesztették...

— Ez valóban így történt. Gyárunk Magyarország cipôgyártásának egyik leghíresebb és a legtöbb hagyományával bíró városában, Szigetváron kezdte meg tevékenységét 1996-ban. Újonnan kialakított üzemcsarnokunkban közel 140 munkatársunk végez szabászati, tûzôdei és aljazói tevékenységet. A modern technikával felszerelt üzem napi 700 pár magas minôségû nôi cipôt gyárt. Az alakulás éveiben mi is német bérmunkában, ex-

Minden út a Flekkenhez vezet A jól bejáratott Flekken étterem nevét ma már szinte mindenki ismeri Pécsett. Ezért aztán nem volt meglepô amikor nemrég, egy medikus, a barátjára mosolyogva azt találta mondani, hogy „minden út a Flekkenbe vezet”. A fiú indoka a változatosság, illetve a diákzseb számára is elfogadható, alacsony ár volt. Elsôsorban a baranyai tájra jellemzô gasztronómia hagyományos ízeit kínálja új kamarai tagunk, a Flekken Hungária Kft. Az ügyvezetô, Böngyik Tamás – többek között – azzal magyarázta a kamarai csatlakozást, hogy egy erôs gazdasági közösséghez mindig biztonságos érzés tartozni.

A magyar gasztronómia a hazai kultúra egyik kiemelkedô eleme. Konyhakultúránk több mint ezer éves fejlôdés eredménye, amely Magyarország jó természeti adottságain, valamint a tradicionális állattartás, növénytermesztés és a manufak-

turális élelmiszer-elôállítás örökségén alapul. A hazai gasztronómia története egyébként arra tanít bennünket, hogy sohasem szabad túlbecsülni a modern sütési-fôzési módszereket, ahogy szintén nem helyes a régi ételeket sem alábecsülni, mert jó, ha tudjuk: az egészséges táplálkozás nyomait mindkettôben felfedezhetjük. A hagyományos magyar fogások alapanyagai a húsok, a friss zöldségek, gyümölcsök, a friss kenyér, a tejtermék és a méz. A pécsi Flekken is ezekbôl az alapanyagokból fôzi nap mint nap ízletes étkeit. Alkalmazkodva természetesen a kor változó gasztronómiai igényeihez. Érdeklôdésünkre Böngyik Tamás elmondta: a fiatalok – fôként az egyetemisták – által kedvelt éttermünkben alacsony árakkal, hatalmas adagokkal várunk minden jóllakni vágyó vendéget. Bô ételvá-

23 portra termeltünk. A bérmunka kapcsolatból tulajdonrész vásárlás, majd 2002-ben a Kennel & Schmenger GmbH teljes tulajdonlása született. A Manifaktor Kft. így leányvállalatként mûködik, amire teljes mértékben büszke. Hisz 2010ben a Kennel & Schmenger GmbH elnyerte a legjobb német cipôgyár címet megemlítve a magyar leányvállalatok hozzájárulását is.

Az együtt dolgozásban kiegészítjük egymást. Feladatunk Szigetváron a magas minôségi elvárásoknak és a pontos vevôkiszolgálásnak a teljesülése. Vállalatunk épületegyüttese az utóbbi években több modernizációs beruházáson esett át, ami a technológiai folyamatok racionálisabb teljesülését segíti és a dolgozók környezetét nagymértékben javítja.

— Mit várnak a kamarai csatlakozástól?

— A kamarai csatlakozás számunkra kapukat nyithat meg, elsôsorban a szakmai utánpótlás nevelésének ügyében. A napi teendôk mellett szükségünk van olyan erôs szervezetre, amelynek szakemberei a magyar jogszabályi környezetet ismerve, a szakképzés rejtelmein átlátva segítséget nyújthatnak nekünk a képzések indításában, szervezésében, lebonyolításában.

Másodsorban leányvállalatként olykor háttérbe szorulunk a környék gazdasági életének pezsgésében. Nem jelenünk meg direkt a hazai piacon, így sokan nem ismernek minket. Pedig hazai földön, hazai munkaerôvel, a hazai államkasszát gyarapító adókkal, hazai jogszabályi környezetben prosperálunk. A tagság révén alkalmunk adódik a hazai gazdálkodókkal való gondolatcserékre.

lasztékunkon túl, igény szerint, napi és hétvégi menüt is biztosítunk. Tapasztalataink alapján jól látszik, hogy rendkívül kedvelt például a kerthelyiségünk. Miután éttermünk légkondicionált, a nyári melegben is kellemes hômérséklet mellett fogyasztható el egy jó ebéd, vagy éppen egy-egy ízletes vacsora. A fiatal törzsközönségünkön kívül szívesen látunk vendégül családi, baráti társaságokat, bonyolítunk bankettet, ballagást, esküvôt, egyéb rendezvényeket. Fontos szempont számunkra: étlapunkat úgy próbáljuk összeállítani, hogy abban találkozzék a hagyományos és a modern konyha. E szerint a könnyû salátáktól, tésztaféléktôl a fajsúlyosabb ételeken át bárki ízlése szerint válogathat az általunk kínált ízek és ételek között. Hozzátenném még: gondolunk természetesen a gyerekekre. Ezért például a fôzelék örökös „fellépônek“ számít az étlapon.

A kamarához való csatlakozást Böngyik Tamás azzal indokolta, hogy minden vállalkozásnak biztonságot nyújthat egy gazdasági közösséghez való tartozás ténye. Emellett természetesen kamarai tagként együttmûködést is szeretne. Ilyenek például az eddigi partnerkapcsolatok bôvítése, fejlesztési lehetôségekhez pályázati források keresése.

24

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Gelencsér Gyula – Ford Focus 1.6 A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója az FX Autóház új 150 lóerôs Ford Focusát próbálta ki.

— Elôször a csomagtartót nyitotta ki, ez a legfontosabb önnek egy autóban?

— Családapaként a csomagtartó mérete az egyik fontos szempont, amikor autót választok. A mai autók ma már szinte kivétel nélkül kényelmesek az elsô üléseken, viszont családi használat esetén a csomagtartó és a hátsó ülések térkínálata is nagyon fontos.

— Sokan nem értik, hogy kisgyerekes szülôk autóválasztáskor miért nézik a hátsó lábtér méretét.

— Aztán amikor az elsô néhány kilométer után megérzik a gyerekülésben ülô gyerek talpát a hátukban, akkor megértik miért kell nagyobb autó a kisgyerekekhez is. Fontos lehet ez a nagyszülôknek is, ha az unokákkal autóznak.

— Az új Focus ezen a téren hogy szerepelne?

— Ha nem langaléta a vezetô, akkor elegendô a tér a hátsó ülés elôtt. A csomagtartó mérete a kategória átlagát éppen hozza, egy hosszabb nyaraláshoz vagy tetôbox kell, vagy érdemes a kombit választani. Nagyon kényelmesek az ülések, jó az oldaltartásuk, megfelelô az ülôlapok hossza és széles tartományban állíthatóak. A vezetési kényelemhez tartozik, hogy a Focus kormánya nem takar bele a mûszerekbe, néhány autónál nagyon zavaró, hogy nem látjuk a mûszerek egy részét. Úgy gondolom a Ford mindig is kényelmes autókat épített.

Van tapasztalatom az elôzô Focusszal és a Mondeoval is, mindkettô kiváló autó volt a kategóriájában.

— A mûszerfal átláthatóságával nem volt gondja? Elég sok a gomb a kormányon és a középkonzolon is.

— Szerencsére az elhelyezésük logikus, így nem tart sokáig megszokni mit hol találunk. Talán két apróság van, amit kifogásolni tudnék, az egyik a kissé eldugott fényszórókapcsoló, igaz az automatika miatt ez a fényviszonyoknak megfelelôen ki- és bekapcsol. Ná-

lunk és azokban az országokban ahol kötelezô a világítás nappal is, az automata menetfény funkció teszi szükségtelenné a lámpa fel-le kapcsolását. A másik a magasra helyezett bajuszkapcsoló páros, ezek néhány centivel alacsonyabban jobban kézre esnének. Az utastér kivitelezése, a felhasznált anyagok és a design nekem tetszik, és az összeszerelési minôség is jónak tûnik, mert rosszabb minôségû utakon sem zörgött semmi az autóban.

— Pedig ilyen útból van bôven mifelénk.

— Speciális magyar probléma a csatornafedelek megépítése. A frissen felújított utakon az utólag beépített csatornafedelek gyorsan megsüllyednek, aztán lehet ôket kerülgetni. Dicséret a Focusnak, hogy bár a feláras, 17 collos kerekek vannak a tesztautón, ennek ellenére egészen jól teljesít a rosszabb utakon is.

— Azt hiszem a jó futómû és a Focus név, az elmúlt évtizedben mindenki számára összekapcsolódott.

— Szerencsére az új modell is nagyon jól teljesít ezen a téren. Élmény az autóval a Mecseken kanyarogni, kiválóan tapad az útra és nagyon közvetlen a kormányzás. Megnyugtatóan hatásosak a fékek is. A váltó pontos, rövid utakon

jár, igaz a nyomatékos motor miatt nincs is rá olyan nagy szükség.

— 1600 köbcentitôl nem várnánk nagy nyomatékot, de a turbó itt is csodákra képes.

— Régebben volt egy dízel Opel Vectra cégautónk 160-170 lóerôs teljesítménnyel, ez a Focus körülbelül ugyanúgy húz mint az a kocsi. A benzines elônye, hogy ez a nyomaték alacsony fordulatszámon jelentkezik és egészen sokáig

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

25

SCTI EcoBoot pörgethetô, nem fullad ki, mint egy dízel.

A motorzaj szinte alig hallható, és szerencsére a fogyasztás is mérsékelt marad. Ezzel kapcsolatban voltak félelmeim, mert más márkák 1.4-es turbóival van tapasztalatom, és azoknál jócskán 10 liter feletti a városi fogyasztás. A Focus fedélzeti számítógépe tesztüzemben 7.0 literes átlagot mutat, ami nagyon jó érték egy ilyen erôs kocsitól. Praktikus megoldás a fedélbe integrált tanksapka, és az is, hogy egy mechanikus védelemnek köszönhetôen nem lehet rossz üzemanyagot tankolni az autóba.

— Sokat segít a városi fogyasztáson egy jól mûködô start-stop automatika is.

— Itt tökéletesen teszi a dolgát, a piros lámpánál a kuplung kiengedése után

leáll a motor, majd a zöldnél a kuplung benyomására újraindul, de olyan gyorsan, hogy mire váltóhoz nyúlunk már jár is a motor. Ennek a rendszernek a legnagyobb elônye nem is a fogyasztáscsökkentés, hanem az hogy a károsanyag kibocsátást épp a városban csökkenti, ott ahol a legtöbb ember él és ahol a legnagyobb probléma a levegôszennyezés. Ez a rendszer nem új technológia, már a nyolcvanas években is gyártottak ilyen autókat, csak akkoriban a vásárlók nem bíztak abban, hogy valóban mindig elindul a kocsi a lámpánál.

Sôt, volt egy ismerôsünk aki a Zaporozsecébe házilag fabrikált start-stop automatikát.

— Ha autót választ, figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat is?

— Igyekszem kímélni a környezetet, a kocsimon energiatakarékos gumik vannak, és a szervizeknél is a jobb minôségû alkatrészek, kenôanyagok kerülnek az autómba. Ezek csökkentik a fogyasztást és a károsanyag kibocsátást is.

Az új környezetbarát technológiák nagy problémáját abban látom, hogy ezek általában drágák, így a tömeges elterjedésük, vagy éppenséggel az ár-érték arányuk sok esetben kérdéses.

— Ha már az áraknál tartunk, a tesztautó 6.2 millió forint, de most félmillió a kedvezmény a benzinesekre.

Ez jó ajánlat?

— A nagyon gazdag felszereltséget és a remek motort figyelembe véve a kedvezményes ár abszolút értékben magas ugyan, de mindenképpen értékará-

nyos. Élményautónak a Focusok közül ezt választanám. Családi autónak megfontolnám az 1.6-os dízel kombit, de jó választás lehet a még kapható elôdmodell is, jól felszerelve 3.5 millióért.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1596 cm3 Maximális teljesítmény: 150 LE 5700/min Maximális nyomaték: 240 Nm 1600-4000/min Saját tömeg: 1258 kg Csomagtartóméret: 316 l Maximális sebesség: 210 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8,6 s Átlagfogyasztás: 6,0 l Alapár(akciós): 5.760.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Titanium): elsô- függöny- és oldallégzsákok, ABS + ESP + visszagurulásgátló, fékasszisztens, elektromos szervokormány, fedélzeti számítógép, automatikus fényszórókapcsolás, automatikus ablaktörlô, automatikusan sötétedô belsô tükör, kétzónás automata klímaberendezés, kulcs nélküli indítás, tempomat, defektfigyelô rendszer, hazakísérô fény, Bluetooth kihangosító

26

VENDÉG-OLDAL

A szürke harcsa reneszánsza

Lovagi étterem nyílott Siklóson, az Agora Hotel pincéjében – voltaképpen ez a hír, amit, ha velem tartanak, körbejárunk most kissé.

A város központjában álló szálloda alagsorában korábban is volt valamiféle attrakció, de a megújulás erejét jól mutatja, hogy a lovagterem már az elsô belépéskor elfeledteti az emberrel azt, amit korábban itt látott. A kitûnô ízléssel berendezett helyiség Kovács Ferenc képzômûvész terveit és Füredi Bálint munkáját dicséri.

A falakon pajzsok, kardok, a Képes Krónikából kiemelt iniciálék, festett üvegablakok, az Anjouk által hazánkban meghonosított, újra és újra fölbukkanó liliomminták, mértéktartó színek, az asztalokon cseréptányérok, agyagkupák, mindehhez az ember szívét rabul ejtô, gyönyörû, élô muzsika (gitár-fuvola), amely a vacsora alatt mindvégig szól; nagyon könnyû az embernek otthon éreznie magát ebben a világban.

Szoktuk volt mondani, hogy Siklós a XIV–XV. században élte virágkorát. Akkor vált ismertté, akkor került be a hazai történeti-történelmi köztudatba a Garákkal, a Perényiekkel és nem utolsó sorban Luxemburgi Zsigmonddal. Ezt a kort idézi a berendezés, és ezt a kort idézte meg az a lovagi vacsoraest, amelyen volt szerencsém részt venni. Még két nevet kell megemlítenem: Nagy István tulajdonosét, aki az egészet megálmodta, és Lokodi Ákos chefét, aki a saját nevét foglalta aranykeretbe azzal a menüsorral, amit elénk tálalt.

Kezdôdött a dolog egy erôlevessel, amelyhez az alapot a marhafartô, a kendermagos tyúk, a gyömbér és a szegfûszeg adta meg. Utóbb, a zöldségeket, a húsokat is föltálalták körtálon, a ház almás-mézes-fahéjas-fûszeres tormájával.

Következett a barnasörös kajsziba-

racklekvárral simogatott, fiatal csirke, amelyhez illatos, mézes párolt almát kaptunk, némi mazsolával. Nagyjából itt értünk a vacsora derekához, és az volt a különös, hogy bár összegészében három órán keresztül, szakadatlanul ettünk, olyan rafináltan épült föl a menüsor, hogy még a darázsderekú hölgyek is el tudtak majszolni néhány falatot az utolsó, sôt az utolsó utáni pillanatban akár. Nem volt elakadás, nem volt túlzott teltség érzés, pedig ahogy a saját tányéromat nézegettem a csirke után, már csak a csontok magas számából is azt a következtetést kellett levonnom, hogy nem zónányi volt az adag...

Ahogy az illik, nagy tálakban elénk érkezô citromos vízben leöblítettük a kezünket, és már neki is ugrottunk a göngyölt marhaszegynek. Belül kacsamájjal kombinált, konyakban érlelôdött aszalt füge várt minket, míg a szegy mellett roppanós, sült zöldségek kínálták magukat. Különös élményben volt részünk mindvégig, de számomra talán ez volt az este egyik csúcspontja. Azért írom, hogy egyik, mert hamar követte a másik, a szürke harcsa.

Hamar, de nem azonnal. Megelôzôen ugyanis egy pohárka száraz, jégbe hûtött pezsgôvel tartottunk rövid szünetet.

A hazai reneszánsz étkezési kultúráról viszonylag kevés írásos emlék maradt ránk, de ismerjük azért Mátyás udvarának néhány fogását, Hippolit néhai esztergomi érsek asztalának ínyencségeit, satöbbi.

Tudjuk például, hogy a levesnek nem volt nagy divatja (az épp Mátyás asztalán jelent meg a források szerint elôször), ám a mártások közkedveltek voltak. Vagy a húsokkal együtt készültek, vagy a megfôttmegsült húsokat ágyazták bele a mártásokba, amelyeket kenyérrel vagy kaláccsal sûrítettek. Fontos összetevôjüknek

Dél-Dunántúli Gazdaság számított a bor. Ezekhez a hagyományokhoz nyúlt tehát vissza chef úr, amikor a szürke harcsa mellé fehérboros, egész pontosan talán furmintos (feltételezés tôlem), narancsos, pikáns kalácsmártást rukkoltatott.

A desszert leírása sem egyszerû, bár a kalácsnak, bélésként, itt is jutott szerep. A levendulával és bourbon vaníliával ízesített angolkrémbe mazsolás kalácsdarabkákat tépkedtek bele gondos kezek, és ezt töltötték bele olyan rétestésztába, amelynek lapjai közé elôzetesen ugyanezen gondos kezek mézes diót szórtak. Sütés után az egészet borsodóval tették teljessé.

Miután mindezt bepusziltuk, és felleghajtónkat vállunkra dobva elindultunk hazafelé, barátaimnak, Piroskának és Nándinak, de még nekem sem jutott eszembe vitát nyitni az emberi lét mibenléte és értelme fölött.

Az élet egy pillanatra elegendô célnak látszott ahhoz, hogy éljünk.

Sz. Koncz I.

Borajánló Miklós Csabi: Rajnai rizling (Csók a családnak) 2010 Miklós Csabi édesapjával Móron, családi összefogásban mûvelik a szôlôterületet, és készítik a boraikat. Hisznek abban, hogy Mór az egyik legjobb adottságú magyar történelmi borvidék. Kizárólag kézmûves, manufakturális borok lelôhelye az ô pincéjük. Három hektáron folyik a gazdálkodás. Hûen tartják magukat ahhoz az elképzeléshez, hogy csak saját területrôl szüretelnek, ennek nagy elônye, hogy már a szôlô alapanyag minôségét is irányítani lehet. A birtok nagy része a móri Vén-hegyen és a Csóka-hegy dûlôben található. A csókai terület kitûnô adottságú, a móri öreg svábok azt mondják, hogy Csókában szôlôt venni lehetetlen, örökölni talán.

Rajnai rizling válogatás, szintén a kézmûves borkészítés egyik remeke. Kicsit talán megosztó lehet egyeseknek ez a rajnais ízvilág, fogalmazhatunk úgy is hogy egy amolyan bevállalós, de mindenképpen igen figyelemre méltó próbálkozás. Izgalmas gyümölcsös illat, némi spárgás felhanggal, összetett, de talán egy kicsit elgondolkodtató íz. Némi minerális sósság, enyhe füstösség mellett az élénk savak is jelen vannak. A füstösség az öreg, kisméretû ászok hordóban történt érlelésnek köszönhetô. Javaslom, próbálják ki egy kellemes nyáresti grillparti hideg kísérôjeként, barátok vagy a család társaságában. Kellemes kortyolgatást kívánok!

Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

HIRDETÉS / HELYI TERMÉK

Már régóta ismeretlen az emberek elôtt a hagyományos cipôkészítés.

Sajnos, az emberek a cipô alapvetô szerepével és feladatával sincsenek tisztában. Jóformán azt sem tudják, hogyan kell használni a cipôt. Napjainkban fogyasztási tömegcikk lett, nem úgy mint a nagyszüleink évtizedekig megkímélt és gondosan ápolt cipôi.

Már csak az 50 fölöttiek láttak valamikor cipészeket dolgozni. A modern gyártás fokozatosan rész elemekre bontotta a cipôkészítés folyamatát, és így a szakma felaprózódott, a szakmunkás képzés is egyre silányabb lett. Már csak szinte részmûveleteket tanulnak meg az üzemi gyakorlat során, ami egyébként is két szakmára volt bontva: felsôrészkészítésre és alja összeszerelésre.

Ma már sajnos csak kevés idôsebb szakmabeli bírja a cipôkészítés tudását.

A cipôkészítéshez nélkülözhetetlen a kaptafa. Hagyományosan a kaptafakészítés is önálló mesterség volt.

A kézzel varrott bôrcipôkhöz a cipész méretet vesz a megrendelô lábáról, majd a nyers kaptafát kézzel igazította a megfelelô méretre.

Az elkészült cipôvel átadta a kaptafát is a megrendelônek.

Napjainkban is a méretre, kézzel készített cipô az öltözés részeként, kifejezi a viselôje ízlésvilágát, olykor társadalmi rangját.

A cipôkészítés folyamata ma is pontosan ugyanabból a szakaszokból áll, mint száz vagy kétszáz évvel ezelôtt. A méretvétel pillanatától kezdve a kész cipô átadásáig nem hibázhat a szem, nem tévedhet a kéz.

Nem nehezebb, vagy könnyebb, mint bármely más szakma, viszont sok kézügyességet, térlátást, pontosságot és gyakorlatot igényel. Egy térbeli formát kell síkba transzformálni (ami a cipô szabásmintája), majd ezekbôl, a síkidomokból egy térbeli alakzatot készíteni úgy, hogy az cipôdarabonként és páranként is szimmetrikus legyen.

Az alapja az egésznek a kézmûvesség, de nem árt tisztában lenni a nagyüzemi gyártással is. Ha valaki ezeket tudja, nem gond akármilyen anyagból hozzáfogni a cipôkészítéshez.

Az alap feladatok: — a vágószerszámok élezése — az árak készítése, vágóéleinek kialakítása — a bôranyagok nedvességtartalmának beállítása — fonalsodrás — bôrkikészítés — kaptafaformázás A cipésznek újra kell legyen bátorsága és energiája visszatérni a mesterség gyökereihez, és feléleszteni a szakma gazdag, régi hagyományait, hogy új lendületet adjon a cipôkészítésnek.

A meglévô tudást tovább kell adni, ezért aki megtanulná, annak Kövesdi László cipész mester átadja tudását Siklóson, a Dózsa György utcai mûhelyében, ahol készíti és javítja a cipôket.

Tradíciók megôrzése: A cipôkészítés mestersége

Kövesdi László 36 20 3330545 k.l.siklos@gmail.com

Kémiai biztonság A kémiai kockázatok értékelése Jelenlegi témánknak az elôzô cikkünkben megjelent „Munkavédelem – A munkahelyi kockázatok értékelése” cikkünk folytatásaként a kémiai biztonság területén a munkáltatók szintén fontos feladatát választottuk, a kémiai kockázatértékelést. Hatósági és egyéb tapasztalatok szerint is, a vállalkozói és közszférában nincsenek mindig tisztában a kémiai biztonsági kötelezettségeikkel, feladataikkal. Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozása nyomán több olyan közösségi rendeletnek, uniós jogszabálynak kell, hogy megfeleljen, amelyek ma már több éves tapasztalatok alapján, szigorúbban kezelik, szabályozzák, illetve ellenôriztetik az Európai Közösségen belüli veszélyes anyag és veszélyes keverékek gyártását, importját, beszerzését, felhasználását, tárolását, forgalmazását. Magyarország ezeket a közösségi szabályozásokat fokozatosan átveszi és beépíti a hazai jogi szabályozásokba, törvények és jogszabályok formájában érvényesíti a hazai érintett gazdasági szereplôkre nézve.

A kémiai biztonsági kötelezettségek betartását több hazai hatóság is ellenôrzi munkája során, tekintettel arra, hogy a kémiai biztonság területe érinti, illetve összefonódik a tûzvédelem, munkavédelem, környezetvédelem, a népegészségügy és foglalkozás-egészségügy szakterületével.

Ergonom Munkavédelmi Szolgáltató Kft. Környezetvédelmi Szolgálata 7630 Pécs, Álmos u. 3.

Tel.: (30) 2479-222 www.ergonom.hu

A kémiai kockázatok és egészségkárosító hatásainak feltárását, értékelését és dokumentálását a fentiekbôl adódóan törvény kényszeríti ki a munkáltatókból.

Minden olyan cég, vállalkozás, amely tevékenysége során vegyi anyagot, veszélyes készítményt használ fel (ilyen például a felmosó szer, wc tisztító szer, ablaktisztító is, festékek, higítók, olajok, kenôzsírok, spray-k, lakkok, felületkezelô termékek, fertôtlenítôk, stb., de sok esetben még az alapanyagok is PVC pl., amelyet általában magas hôfokon alakítanak, kezelnek, és így már az emberi szervezetre káros gázok, gôzök szabadulhatnak fel bizonyos hôfokon a technológiai feldolgozás során) tárol, forgalmaz, köteles kémiai kockázatértékelést készíttetni, a benne szereplô intézkedési terv alapján a kockázati értékeket a lehetô legalacsonyabbra csökkenteni (1993 évi XCIII. Törvény 54. §-a;).

Sokan úgy gondolják, hogy a kockázatértékelés dokumentum megléte elegendô, miközben a benne összeállított intézkedési terv alapján, a szükséges intézkedésekre a munkáltatónak felelôs személyeket kell kineveznie határidôk megadásával, az intézkedések megvalósulását a határidô leteltével ellenôrizni szükséges.

A munkáltató a kémiai kockázatértékelést is (mint a munkahelyi kockázatok értékelését is) és a megelôzô intézkedéseket elsô alkalommal – eltérô jogszabályi rendelkezés hiányában: ● az 5/1993 (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésôbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétôl számított hat hónapon belül köteles elvégezni. ● egyébként legkésôbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétôl számított egy éven belül köteles elvégezni. A kockázatértékelés felülvizsgálatát köteles elvégeztetni legalább évenként, illetve: ● Indokolt esetben: indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetôleg új technológia, veszélyes

●

anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.

Soron kívül: soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megôrizni!

A kémiai kockázatértékelés/becslés során a munkavállalókat érô, a kémiai anyagok által okozott expozíciót vizsgáljuk. Felhívjuk a munkáltatók figyelmét, hogy a biztonsági adatlapok megléte nem kémiai kockázatbecslés!

Kémiai biztonsági szempontból a kockázatértékelés elkészítése nem kizárólagos feladat a munkáltatók számára, jogszabályi kötelezettség szerint feladatuk még többek között a vonatkozó alap bejelentések és változás bejelentések (import esetén még az OKBI, ETTSZ felé is vannak kötelezettségeik), biztonsági adatlapokkal kapcsolatos feladatok, nyilvántartási kötelezettségek, értesítési láncba való csatlakozás teljesülése gyártók, forgalmazók esetén.

Mivel a kémiai kockázatok csökkentéséhez a munkavédelem, tûzvédelem és foglalkozás-egészségügy munkája is jogszabályi háttérrel nagy fokban hozzájárul, ezért a kémiai kockázatértékelést, a biztonsági adatlapokat feltétlenül be kell mutatni a munkavédelmi, tûzvédelmi és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak, minden ide vonatkozó változásról érdemes mielôbb értesíteni ezen szakembereiket, hogy a szükséges módosításokat, változtatásokat ôk is elvégezhessék a saját területükön belül. Ezzel a munkáltatók jogszabálykövetô magatartását segítik elô, illetve minél hatékonyabban védhetik a munkavállalóik egészségét, munkabiztonságát.

Következô lapszámunkban a munkáltatók foglalkozás-egészségügyi kötelezettségeit tekintjük át bôvebben.