XIII. évfolyam 7.szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 7. szám, 2011. szeptember 2. www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

Komlói melléklet

r e b m e k Sza ! k i t e t s e ker ...méghozzá százezer!

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Nemzetközi üzletember-találkozó a szállodaipar, vendéglátás és gasztrotechnika területén

SMART2011 „Üdvözöljük a fedélzeten” Az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat az idén 51. alkalommal Genovában megrendezésre kerülô „Boat Show” mellett a hajózási iparághoz kapcsolódó termelô és szolgáltató vállalkozások számára támogatott üzletember találkozót szervez 2011. október 6-7-én. Célcsoport: vállalkozások, kutatóintézetek, egyetemek Cél: kereskedelmi és technológiai együttmûködések elôsegítése kétoldalú tárgyalások segítségével Érintett területek: ■ Csónak/hajóépítés és alvállalkozás ■ Környezetvédelmi technológiák ■ Automatizálási rendszerek ■ Navigációs rendszerek/ICT ■ Mérnöki munka és design ■ Anyagok és kiegészítôk Jelentkezési határidô: 20011. szeptember 20. Az üzletember találkozón résztvevô vállalkozás költségeit a szervezô 500-600 EUR mértékig (utazás, esetleg szállás) utólag téríti. Ennek feltételeirôl, igénybevételérôl a magyar társszervezô iroda ad felvilágosítást.

A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat partnerszervezeteként, a HUNGEXPO támogatásával üzletember találkozót szervez 2011. október 13-án az idén 30. alkalommal HOVENTA nemzetközi szálloda-, vendéglátóipari és gasztrotechnikai szakkiállítás (Budapest, 2011. október 1114.) keretében. Az üzletember-találkozó lehetôséget biztosít a szálloda-, vendéglátóipar és gasztrotechnika területén tevékenykedô KKV-k (gyártók, kivitelezôk, forgalmazók, végfelhasználók, alvállalkozók és szolgáltatók) és start-up-ok számára, hogy potenciális üzleti partnerekkel találkozzanak. Elôre leegyeztetett, négyszemközti megbeszélések során üzleti és technológiai együttmûködéseket alakíthatnak ki (kereskedelmi, gyártási és licence-megállapodások, vegyes vállalatok létrehozása stb.). TEMATIKA ■ ■ ■ ■

Szállodai és éttermi design (termékek, szolgáltatások és technológiák) Vendéglátás és a gasztrotechika (termékek, szolgáltatások és technológiák) Üzemeltetés (termékek, szolgáltatások és technológiák) Szaklapok, szakkiadók, szakmai szövetségek és minôségbiztosítási, -ellenôrzési szervezetek bemutatkozása.

MIÉRT ÉRDEMES RÉSZT VENNI? ■

■

■ ■ ■

■

A HOVENTA szakkiállítás az egyetlen nemzetközi kiállítás a szálloda-, vendéglátóipar és gasztrotechnika területén Magyarországon; Idôt és pénzt megtakarítva könnyen, egyszerûen találkozhat a nevezett szektorban tevékenykedô vállalkozások képviselôivel; Vállalkozása számára lehetôvé válik a kapcsolatfelvétel potenciális partnerekkel az üzleti és/vagy technológiai együttmûködés területén; Potenciális üzleti partnerként ismertté teheti magát; Határokon átnyúló kapcsolatokat alakíthat ki; Felmérheti a hazai és a nemzetközi piacot, a keresletet és a kínálatot, amely segíthet vállalkozása stratégiájának, üzleti tervének alakításában; Új, innovatív ötleteket meríthet a tárgyalások során.

Idôpont: 2011. október 13. 10.00-16.00 óra Helyszín: HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont 25-ös pavilon, 1101 Budapest, Albertirsai út 10. (GPS N47° 29.587’, E19° 7.294’) Közvetlen belépés a II. kapun keresztül biztosított. A tárgyalás nyelve: angol Részvételi díj: 10 000 HUF + ÁFA, mely tartalmazza a kiállítás belépôdíját, a cégprofilok publikálását és népszerûsítését, valamint frissítôt. A regisztráció online felületen történik: www.b2match.eu/hoventa2011, de papír alapon is kitölthetô. Amennyiben bármilyen kérdés merülne fel a regisztrációt vagy az eseményt illetôen, az alábbi elérhetôségeken segítünk: ahendinger@pbkik.hu; 72/507 126

Dr. Misákné Schmidt Enikô projektmenedzser Enterprise Europe Network Pécs 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: 00 36 72 507 164 Fax: 00 36 72 507 122 E-mail: emisakne@pbkik.hu www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Enterprise Europe Network

Átalakul a szakképzési rendszer

4–7

Kamarai hírek Szakmunkástanulók a Parlamentben Gyakorlati oktatók Sikeres mestervizsgázók

Kamarai hírek Kamarai csoportos energia beszedés A BIB klaszter a pilot programban

Baranyai gazdaság A szakma összefogott ... Kultúrturisztikai Központ Megnyitotta kapuit a Hotel Makár

Szakma Sztár Fesztivál: Szakmunkás tanulók a Parlamentben

8. oldal

Baranyai gazdaság 11 Hisztopatológia Kft.: sikeres projektzárás Középpontban a környezetipar Baranyai gazdaság 150 éves a Pécsi Kesztyû

Baranyai gazdaság Harminc hektáron parcelláznak 20 éves az Épfu-Okító Kft.

Enterprise Europe Network

KOMLÓI MELLÉKLET

15–19

A hónap üzletembere 20 Strausz János, a gépipar elkötelezett ... A „versenyszférát az egyetemi oktatásba” 21 A Hirth-fiúk „beleszülettek” a cégbe 22–23 Mesterképzés: Horváth László

Tanulószerzôdés: Terex-Demag Gépgyártó Kft.

Kávészünet / A tradíciók megôrzése

Új tagjaink: AquaProd Kft., PGT Invest Kft.

10. oldal Kultúrturisztikai Központ 150 éves a Pécsi Kesztyû

12. oldal

Autóteszt: Oszvald András – Audi A6 28–29 Vendég-oldal

Enterprise Europe Network

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

20. oldal A hónap üzletembere: Strausz János

22. oldal A Hirth-fiúk „beleszülettek” a cégbe

A mester valóban a szakma legjobbja legyen Horváth László

24. oldal

Autóteszt: Oszvald András – Audi A6

28–29. oldal

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Átalakul a szakképzési rendszer Több éves küzdelem sikereként könyvelhetô el, hogy június közepén megjelent a Kormány 1198/2011. (VI. 17.) határozata, mely a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására vonatkozó koncepciót tartalmazza. E szerint Magyarországon is bevezetik a német típusú, „duális” szakképzési rendszert (vagyis iskolai és vállalati gyakorlati képzésben oktatnak), megemelik a tanulók gyakorlati képzésének idejét, egyszerûsítik a vizsgakövetelményeket, új záróvizsga rendszert vezetnek be. Az átalakítás eredményeképpen az MKIK átveszi 125 szakma gondozását, beleértve a komplett követelményrendszer, az órarendek kidolgozását, valamint a vizsgaelnök kijelölését, a szintvizsgáztatást vagy a tanulmányi versenyek szervezését. 2010 októberében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kormánnyal kötött megállapodása szerint a gazdaság elvárásainak megfelelôen kell áthangolni a szakképzést. E szerzôdés alapján 125 szakmát kapott meg a kamara gondozásra. Abban a 48 szakmában, amelyben a testület a legégetôbbnek látta a helyzetet, felülvizsgálta a meglévô OKJ-s rendszert és korszerûsítette a tananyagot. 2011 április elejére elkészültek az új tematikák, a szakma- és vizsgakövetelmény valamint a központi programok. A szakmai vitákat követôen júniusban jelent meg a rendelet, amelybe beépítette a kormány az új javaslatokat. Ezekben a szakmákban már most szeptembertôl elindulhat a 8. osztály utáni szakmai képzés. Az új tananyag szerint növekszik a gyakorlati óraszám, hároméves lesz a képzés, úgy, mint régen. 17 évesen a fiatal, ha megkapja az OKJ-s bizonyítványt, nagykorúvá válik és elmehet dolgozni, de természetesen tovább is tanulhat. Ha a tanuló ezeket a szakmákat érettségi után akarja elsajátítani, akkor arra kétéves képzésben van lehetôsége. Az új rendszer igazodik a diákok igényeihez: ha korábban kerülhetnek kapcsolatba a szakmával, akkor nagyobb kedvvel sajátítják el, mintha az iskolapadban csak elméleti tárgyakat tanulnának. A statisztika is várhatóan mást mutat a kedvezô változások után: jelenleg azoknak a fiataloknak, akik tavaly végeztek a szakképzô iskolákban, mintegy 30%-a maradt a szakmában, 70%-uk más munkakörben kezdett el dolgozni.

Szakképzettmunkaerô-hiány a Dél-Dunántúlon A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara évek óta meg- és újrafogalmazza a szakképzéssel kapcsolatos meglátásait, javaslatait és szorgalmazza a kétkezi szakmák elôtérbe helyezését. Az egyre szûkülô felsôoktatási lehetôségek mellett széles választékból meríthetnek a diákok, amennyiben érettségi után szakmát választanak. Míg a felsôoktatásban esetleg tandíjas szakon tanulnak úgy, hogy az adott szakirányra nincs is kereslet, és végzés után komoly nehézséget okoz az elhelyezkedés, addig a szakmát tanuló diákokra egyre nagyobb az igény a munkaerô-piacon. A vállalkozások szívesen foglalkoztatnának érettségizett, megfelelô idegennyelvi és számítógépes tudással rendelkezô szakembereket. A PBKIK idei, szakképzéssel kapcsolatos értékelésében arról szól, hogy „Magyarország, ezen belül Baranya minden foglalkoztatási mutatóban az egyik legrosszabb helyen áll. A válság hatására nôtt a munkanélküliség, a gazdasági nehézségek miatt csökkent a bejelentett álláshelyek száma. Hosszú ideje megfigyelhetô, hogy azonos szakmában egyszerre van kereslet és nagyobb számú állásnélküli, a munkanélküliek jelentôs része nem rendelkezik piacképes tudással. Hiányzik egy olyan gazdasági tervekkel, változási irányokkal összekapcsolt szakképzési, HR stratégia megyei vagy régiós szinten, amely kötelezô érvényû keretet szab az iskoláknak, fenntartóknak. Az intézményfenntartók és az iskolák gazdasági, vállalkozói kapcsolatai csak formálisak, pénzügyi szükségbôl fakadnak, és az esetek többségében nélkülözi a valódi tartalmat. A baranyai iskolákban tanulók között alacsony a termelô ágazatok (feldolgozóipar, építôipar) területén tanulók aránya, és irreálisan magas az egészségügy és szociális ágazatban. A feldolgozóiparban kétszer annyi a foglalkoztatott, mint az egészségügy, szociális ágazat területén, mégTovábbi információ: www.pbkik.hu

is az utóbbiban nagyobb a képzésben résztvevôk száma. A foglalkoztatás szerkezetében ellentmondás jelentkezik más, fejlett régióval összevetve. Míg a termelô ágazatokban, illetve az ôket közvetlenül segítô szállításban, pénzügy és gazdasági szolgáltatás területén dolgozók aránya a Dél-Dunántúlon alig éri el a Nyugatmagyarországinak a felét, addig a közigazgatásban dolgozók száma a duplája. A rossz foglalkoztatási arányt a gazdaság fejlesztésével kell megfordítani. Ehhez szükséges kiemelten kezelni a szakiskolai képzést. A képzési szerkezet kialakításánál szem elôtt kell tartani a Pólus fejlesztési stratégia kiemelt ágazataihoz kapcsolódó képzéseket, növelni kell a gépipar, építôipar, feldolgozóipar, mechatronika, elektronikai osztályok számát. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a gimnáziumi és erôsíteni a szakközépiskolai képzésben résztvevôk arányát.” – áll a kamara összefoglalójában.

Változások a szakképzésben — A 2011/2012-es tanévtôl indulhat a nyolcadik osztály utáni hároméves szakképzés abban a 48 szakmában, amelyet a kamara fejlesztett ki – mondja az egyik legfontosabb, szakképzéssel kapcsolatos változást CSÉFALVAY Ágnes, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Osztályvezetôje. – Az oktatási anyag annyiban változott, hogy a tanulók 9. osztályban civilizációs és szakmai ismeretet is tanulnak, a gyakorlati óraszám a duplájára nôtt, 10. osztálytól kötelezô kimenniük gyakorlatra a cégekhez tanulószerzôdéssel és három év után végezhetnek, 17 évesen. A közeljövô nagy feladata lesz megszervezni, hogy azoknak a tanulóknak, akik most a régi-új 9. osztályt kezdik, a következô évtôl legyen hol eltölteniük a szakmai gyakorlatot. Több olyan vállal-

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

– ismét lehetnek 17 éves szakmunkások kozásra van szükség, amelyhez ki lehet helyezni gyakorlatra a fiatalokat. Jelen pillanatban nagyon rossz a statisztikai adat, mert míg Svájcban a cégek 60, Németországban 50%-a foglalkozik gyakorlati képzéssel, addig nálunk ez az arány mindössze 3%. Hogy ez növekedjen, ahhoz megfelelô feltételeket kell biztosítani. Szeptemberben tárgyalja a Parlament a közoktatásról szóló törvényt, ebben vannak a szakképzéssel kapcsolatos szabályozások is. Ez után jelenik meg a szakképzési, valamint a szakképzési hozzájárulási törvény módosítása, ez a szabályozó határozza meg a szakképzés alapjait. Abból a szempontból nem könnyû a helyzetünk, hogy jelen pillanatban úgy kell dolgoznunk, hogy nem tudjuk pontosan: a következô tanévtôl miként néz ki az érvényes szabályozás, illetve a pénzügyi szabályozó rendszer a szakképzésben. Egy támpontunk van, a Széll Kálmán-terv, ami egyértelmûen a duális képzés mellett foglal állást. Eszerint a munkaerôpiac igényeit kell alapul venni, a szakképzést és a felsôoktatást is ennek kell alárendelni és abba az irányba vinni, amit a gazdaság kér. Ez nem csak a kormány döntése, hanem uniós direktívák is szabályozzák a „hogyan tovább”-ot. Európát tekintve a foglalkoztatási mutatók a legrosszabbak között vannak hazánkban, ezek növelése csak a szakképzés átgondolásával valósítható meg. Ha új munkahelyeket akar teremteni a magyar kormány, ahhoz szakképzett munkaerô kell. Jelenleg százezer szakképzett munkavállaló hiányzik a munkaerô-piacról, ugyanakkor az oktatás nem követi az igényeket. A 2010 októberében megjelent országjelentés szakképzésre vonatkozó fejezetében egyértelmûen megfogalmazódott: az utolsó húsz évben jelentôsen szétvált a gazdaság foglalkoztatási szerkezete és az oktatási szerkezet, ezért elkerülhetetlen a kettô közelítése, a racionalizálás. A Széll Kálmán-terv a szakképzésben az eddigi fejkvóta rendszer helyett az intézmény feladatfinanszírozását helyezi elôtérbe, de ennek a jogszabályi keretei

egyelôre nem ismertek. A jövôben talán nem fordul elô a mostanihoz hasonló helyzet, hogy a megyében 10 felszerelt asztalos tanmûhely van, pedig ennyi asztalos tanulóra nincs is szükség. A jelenlegi egy szétforgácsoló, pazarló rendszer.

Kevesebb gimnazista, több szakmunkás A Széll Kálmán-terv tartalmazza a Térségi Integrált Szakképzô Központok (TISZK-ek) rendszerének felülvizsgálatát is. Ezek az intézmények 2005-ben azzal a céllal jöttek létre, hogy hatékonyabbá, koncentráltabbá tegyék a rendszer mûködése érdekében a humán munkaerôt és az anyagi forrásokat. Ez a siker nem következett be. Az országban összességében több mint ezer szakképzô intézmény van, a tapasztalat azt mutatja, hogy ennyire nincs szükség. A következô egy-két évben olyan kardinális változások jönnek a szakképzésben, amelyek alapjaiban érintik az oktatás módszertanát, a tanárok munkájának meghatározását, a fejlesztések, beruházások irányát. Miután a Széll Kálmánterv egyértelmûen a duális képzés mellett foglalt állást, így az iskolai rendszer fejlesztése mellett kiemelt kamarai feladat a gazdaság szereplôinek mozgósítása. A gazdasági válság sok céget hozott nehéz helyzetbe vagy sodort a megszûnés felé, ezért többször elôfordult, hogy a gyakorlati képzôhelyen lévô tanulókat át kellett helyezni másik céghez. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok mûködése sem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, hatáskörük jóformán csak a TISZK-ekre korlátozódott eddig, tehát elkerülhetetlen a változtatás, hogy a munkaerô-utánpótlás, illetve a beiskolázás megtervezése minél optimálisabb legyen. A döntéshozók szerint nagyon fontos az iskolaszerkezet átalakítása. A kormányprogram jelzi, hogy csökkenteni kell a gimnáziumi beiskolázást, hiszen az államilag támogatott helyek számát a felsôoktatásban a mostani 56 ezerrôl 30 További információ: www.pbkik.hu

ezerre kívánják mérsékelni. Ilyen kedvezôtlen oktatási szerkezet, mint hazánkban, más országban nincs, hogy az érettségizettek száma jócskán meghaladja a szakmunkás, vagy szakiskolát végzettek számát. Azt lenne célszerû elérni, hogy ne csak a leggyengébbek és a leghátrányosabb helyzetben lévôk kerüljenek a szakképzésbe, az lenne az igazi áttörés, ha egy asztalos technikusi bizonyítványnak vagy egy mesterlevélnek ugyanolyan értéke lenne a munkaerô-piacon, mint egy fôiskolai diplomának. Dániában vagy Svédországban a diplomás a kétkezi munkáshoz képest 24%-kal keres többet, Nagy-Britanniában 62%-kal, az USA-ban 83%-kal, hazánkban pedig egy diplomával majdnem két és félszeresét lehet keresni a szakmunkás béréhez képest. Amíg ez az arány nem változik meg, mindenki diplomás szeretne lenni. Nagy rendszereket kell átmozgatni ahhoz, hogy változzék a szemlélet, azaz ne úgy kerüljön be a szakképzésbe valaki, hogy máshová már nem vették fel, hanem a fiatal szakmát akarjon tanulni. Ha az általános iskola végén 4,5-es átlag alatt van az eredménye, akkor inkább válassza a szakközépiskolát, mert onnan még mindig lehet fizikus, de a gimnáziumból kikerülô már nem biztos, hogy lehet gépészmérnök.

A kamara, a termelô cégek szerepe a szakképzésben — A jó szakmunkásokra ma nagy szükség van, de ahhoz, hogy a fiatalok korszerû ismeretekkel rendelkezzenek, a termelô cégeknek is tenniük kell – véli JAKABUCZ Ildikó, a Hauni Hungária Kft. ügyvezetôje, aki elismeréssel nyilatkozik a kormány szakképzést érintô intézkedéseivel kapcsolatban.

6 — Azt gondolom, hogy alapvetôen a szakképzési reform jó irányba megy, szimpatikus, hogy a gazdaság fejlôdését valóban a fókuszba állítja és célként tûzi ki, hogy képzett munkaerô álljon a munkaerô-piac rendelkezésére. Jónak tartom, hogy nagy hangsúlyt helyez a gyakorlati képzésre, amit a cégeknél folytatnának, mert ott van meg az az infrastruktúra, az a mai kor elvárásainak megfelelô technológia, amelyet meg kell ismerniük a tanulóknak. Szintén jó ötlet, hogy aktívan bevonják a cégeket a folyamatokba. Jómagam részt veszek egy olyan munkacsoportban, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium hozott létre abból a célból, hogy egyeztetéseket folytasson a gazdaság szereplôivel. Ebben a munkacsoportban benne van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselôje, csakúgy, mint amerikai és olasz kamarai képviselôk és több, nemzetközi jelentôségû cég is. Az a tapasztalatom, hogy a döntéshozók komolyan vették a vállalkozások észrevételeit, ezek közül jónéhány be is épül a reformba. Azt is nagyon pozitívan élem meg, hogy az MKIK-nak átadták több szakma felügyeletét és céges részvétellel átdolgozták a kerettantervet több szakmára – mi a forgácsoló szakma kidolgozásában vehettünk részt. A minap Hamburgban beszélgettem a Hauni vezetésével errôl a témáról és úgy fogalmaztam, hogy olyan lépések történnek, amelyekrôl néhány évvel ezelôtt még csak álmodtam. — A Hauninak milyen elônyei származnak abból, hogy gyakorlati képzôhelyként szolgál? — Mielôtt elindult volna az országos reform, Pécsett már komoly lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a helyi szakképzést minôségileg magasabb szintre emeljük. Sajnos, jelenleg azt tapasztaljuk – és beszélhetek a többi, gépipar területén mûködô cég nevében –, hogy a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezô, sôt, több éves tapasztalattal bíró szakemberekre elég sok betanítási idôt kell még fordítani felvételük után, hogy azokat a szakmai fogásokat megtanulják, amire szükség van. Szakembereink becslése szerint a betanítás energiájának kétharmada azzal megy el, hogy

CÍMLAPSZTORI olyan általános ismereteket tanítunk meg új munkavállalóinknak, amelyeket az iskolában kellene elsajátítaniuk. Hogy ez változzék, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint helyi cégekkel összefogva kezdeményeztük egy ún. „kamarai osztály” létrehozását, aminek az a lényege, hogy intenzíven támogatnánk egy olyan szakiskolai osztályt, amelybe a jobb képességû, vagy motivált gyerekeket válogatnánk be. Azokat a fiatalokat, akik komolyan gondolják, hogy szeretnék megtanulni a szakmát és ezért hajlandók is tenni. Ez a programunk már most, a szeptemberi tanévkezdéssel indul. Egyelôre a forgácsoló és a hegesztô szakmákkal próbálkozunk és ha beválik az elképzelésünk, akkor több szakmára is kiterjesztjük más cégek bevonásával. Szeretnénk intenzívebb szakmai kapcsolatot kialakítani az iskolákkal és arra ösztönözni ôket, hogy az elméleti, valamint az iskolai tanmûhelyben folyó gyakorlati képzésben vegyék figyelembe a termelô vállalatok által támasztott szakmai elvárásokat.

Egyetért a reformok fontosságával és a helyi kezdeményezések indításával VÁRSZEGI Gyula is, aki a PBKIK Szakképzési Bizottságának elnökeként tesz is azért, hogy változzon a helyzet. — A szakképzési bizottság feladata, hogy összegyûjtse a vállalkozók igényeit, javaslatait, ezeket megfogalmazza és továbbítsa az illetékes helyekre: a kamara titkára, az önkormányzatok, a minisztérium felé, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához. A visszajelzések alapján osztjuk el egymás között a feladatokat aszerint, hogy ki milyen területhez ért. A vizsgabizottsági tagok lehetôségeik szerint adnak tájékoztatást az iskoláknak, vállalkozásoknak az új jogszabályokkal, állásfoglalásokkal kapcsolatban és ôk is gyûjtik a szakképzéssel kapcsolatos meglátásokat, információkat az érintettektôl. Az új kormányhatározatot pozitívumként További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság értékelem és általa végre nagyobb léptékû elmozdulás következhet be. A PBKIK Szakképzési Bizottsága legalább 10 éve dolgozik azon, hogy elfogadtassa: baj van a gazdaságban a szakképzés minôségével. A kormánymegállapodás szélesebb jogköröket ad a kamara kezébe, ettôl azt várjuk, hogy végre azok fogalmazhassák meg a problémákat, a megoldásokat, akiket közvetlenül érint. — Van érdeklôdés a vállalkozások részérôl a változásokkal kapcsolatban? — Folyamatosan, bár a vállalkozások mindig fenntartással kezelik a változásokat és kellôképpen óvatosak velük szemben. Ezért egyértelmû tájékoztatást kell adni a történésekrôl, hogy lássák: nem ellenük, értük történnek a változások. A gazdaság mélyrepülésében mindenki mindentôl fél, mert a változás nem szokott jót hozni. Ez a döntés most jót hoz nekünk, elôsegíti a minôségi képzést, a minél elôbbi munkába állást. Azt gondolom, hogy a megfelelô arányok is helyre állhatnak, mert abnormális, hogy olyan kevés fiatal jelentkezik szakmunkásnak. Úgy gondolom, hogy pozitívan fogják a vállalkozások és a gazdasági cégek is értékelni az újdonságokat.

Pályaválasztás, a vállalkozások pénzügyi ösztönzése a képzésre – a jövô feladatai Most ôsztôl változik az eddig sok gondot okozó OKJ-modulrendszer, amely alapvetôen jó elgondolás szerint épült fel, ám a gyakorlat megmutatta hiányosságait is. A kamara által átdolgozott szakmákban egyszerûsítették a modulrendszert és vele együtt a vizsgáztatást is. A most 8. vagy 10. osztály után induló szakmai képzéseknél a záróvizsga maximum négy modulból állhat, háromnapos lesz, a vizsgabizottság is három fôbôl áll majd, tehát a rendszer költség- és emberhatékonyabb lesz, emellett kevesebb adminisztrációval jár. Ezzel párhuzamosan a kamara újabb feladatokat kapott a szintvizsgáztatásban. A testület által átalakított 48 szakmában 9. osztály után tartják a szintvizsgát, ahol azt mérik: a tanuló tud-e annyit a szakmai alapokból, hogy kimehet a céghez szakmai gyakorlatra.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Mivel gyôzhetôk meg a vállalkozások, hogy szakmai képzôhelyként szolgáljanak a tanulóknak? Arra fogják-e ösztökélni a vállalkozásokat ezek a mostani változások, hogy tanulókat foglalkoztassanak? — Ez önmagában kevés ahhoz és még sok a tennivalónk. A változás a vállalkozások jövôképét formálja, hogy azt pozitívnak lássák. Hogy foglalkozzanak tanulókkal, mert csak úgy lesz megfelelô szintû az oktatás, ha ôk is szerepet vállalnak benne. Tudjuk, hogy könnyíteni kell a terheiken és az adminisztráción, jobban érdekeltté kell tenni ôket a pénzkérdésekben, mert ha látják azt, hogy elôbb vissza fog térülni a tanulókba fektetett pénzük, akkor más lesz a hozzáállásuk is.

Várakozással tekint a változások elé a pécsi GLT Delta Kft. ügyvezetôje, CSERKÚTHY László, bár szkeptikus is az elôzô évek tapasztalatai okán. Mintegy 15 éve foglalkozik a cég az épületgépé-

A szakképzés átalakítása mellett a jövôben fontos feladat lesz több figyelmet fordítani a pályaválasztásra, hiszen a szülôk, gyerekek, tanárok széleskörû tájékoztatására van szükség ahhoz, hogy a mostani rendszer változzon, azaz több fiatal lásson perspektívát egy jó szakma elsajátításában. Hogy ne csak a szubjektív érvek döntsenek az iskolaválasztásban, hanem a munkaerô-piaci adatok is. — Meglátásom szerint az iskolaigazgatóknak, az iskolában pályaválasztással foglalkozó tanároknak a szülôi értekezleten lenne célszerû eljuttatni a szülôkhöz azokat az információkat, amelyek a munkaügyi központnál, a kamaránál találhatók: mely ágazatokban keresnek folyamatosan munkavállalót, hol várhatók leépítések, melyik ágazatokban lehet újabb fejlôdés és milyen szakemberekre van szükség, milyen kereseti lehetôség kínálkozik egy-egy

CÍMLAPSZTORI szeti szakmák, így a víz- fûtés- és gázszerelôk képzésével, azért vállalják ezt a plusz tevékenységet, mert ha végeznek a tanulók, közülük veszik fel a dolgozóikat, ugyanis a szabadpiacon kevés a szakember. — Megtanulják, hogy nálunk mik az elvárások, így az új dolgozókat már nem kell betanítanunk – mondja az ügyvezetô. — Ez plusz terhet jelent a vállalkozás számára, mert sokba kerül a fiatalokat kiképezni, annak ellenére, hogy a költségek elszámolhatók. Míg a tanulók végeznek, ösztöndíjat kapnak tôlünk, emellett károkat is okoznak, mire megtanulnak dolgozni, ezekkel a költségekkel is számolnunk kell. Azt vallom, hogy akinek nincsenek hosszú távú tervei, az nem foglalkozik tanulókkal. — Az elmúlt években többször is változtak a szakképzéssel kapcsolatos szabályozások. Követhetôk ezek egy mûködô vállalkozás számára? — Véleményem szerint követhetetlenek. És az is követhetetlen, hogy össze-vissza járnak iskolába a gyerekek. Elôfordul, hogy egyszerre megjelenik 10-15 tanuló munkavégzésre, három nap után pedig eltûnik az összes – ez az iskolai beosztásuk miatt van. Így nem lehet ésszerûen szervezni a munkát.

szakmában, milyen az életpálya-modell – vázolja a további elképzeléseket, feladatokat Cséfalvay Ágnes. — A szülôk ezen ismeretek birtokában hozzák meg majd a döntéseket, az iskolafenntartók pedig abban tudnak majd közremûködni, hogy az államilag meghatározott irányokat (melyik szakmákból hol, mennyi diákot kell képezni) betartassák az iskolával. Ebben az TISZK-rendszer újragondolása is nagy segítség lesz. Nagyon fontos emellett a cégek motiválása. A tavaszi, országosan 1800 cég körében végzett kamarai felmérés szerint 80%-ukban jelenleg is folyik gyakorlati képzés, 40%-uk úgy nyilatkozott, hogy a túlzott bürokrácia megnehezíti és elveszi a kedvüket a képzéstôl. Több mint 30%-uk szerint probléma, hogy a költségeket egy évre elôre meg kell finanszírozni. Többségében mikro- és kisvállalkozásoktól várnánk a tanulók gyakorlati képzését, hiszen ôk vannak a szakmában, ám ezeknek a cégeknek gondot jelent egy évre elôre milliókat megelôlegezni akkor, amikor a létfenntartásukról kell döntést hozni nap mint nap. Amíg az állam ilyen választás elé állítja a vállalkozásokat, hogy

— Most szeptembertôl ismét visszaáll a hagyományos, régi hároméves képzés. Ön tisztában van vele, hogy milyen teendôi lesznek ezzel kapcsolatban? — Követjük az eseményeket, de hogy elôre figyeljük, abba belefáradtunk. Jönnek a tanulók, ahogy jönnek, mi meg tanítjuk ôket a szakmára, ahogyan kell, ahogy mi is dolgozunk. — Van-e módja, igénye arra, hogy az észrevételeit valakinek elmondja? — A szakképzô iskolával tartjuk a kapcsolatot, velük jól együtt tudunk mûködni. Amikor a diákok ilyen összevissza jönnek, azt meg tudom beszélni velük, de ôk sem tudják a megoldást. Több alkalommal szakmai körökben is volt már szó a szakképzés problémáiról, úgy érzem, a kamarai szakemberek jól közvetítik az én véleményemet is. N.T.

megéljenek avagy tanulókat képezzenek, a túlzott bürokráciával, az elôfinanszírozással nehezítik a mûködést, addig nem lehet átütô változásra számítani. Emellett a felmérés kitér arra is, hogy a cégek motiválatlan, magatartás-zavaros, tudás-hiányos, dolgozni nem akaró fiatalokkal kell, hogy együtt dolgozzanak – ezt pedig csak az iskolarendszerben tudnánk helyre tenni. Az biztos, hogy a támogatási rendszer változni fog, de hogy miképp, egyelôre nem tudni. A kamara évek óta javasolja, hogy ha ez a támogatási forma marad, akkor legalább negyedévenként legyen lehetôség elszámolni, ami azt jelenti, hogy három hónap után a cég visszakapja a befektetett pénzt. Lehetséges, hogy átalány-elszámolás lesz. Azt is figyelembe kell vennie a kormánynak, hogy melyek az anyag- és eszközigényes szakmák, mert nem mindegy, hogy egy logisztikai menedzsert vagy szakácsot képez egy vállalkozás. Ilyenfajta jelzéseket kaptunk, amelyek egyértelmûen a pozitív irányba történô elmozdulást jelzik – mondja az osztályvezetô aszszony.

További információ: www.pbkik.hu

KAMARAI HÍREK

Szakmunkás tanulók a Parlamentben A Szakma Sztár Fesztivál országos szakmai versenyen dobogós helyezést elért tanulókat és gyakorlati felkészítôiket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Parlament felsôházi termében ünnepélyes keretek között elismerésben részesítette. A díjátadóra meghívást kaptak a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen elsô három helyezést elért diákok, gyakorlati felkészítô tanáraik és iskolájuk igazgatója, valamint a versenyek megrendezését kiemelten támogató cégek képviselôi. Az ünnepségen dr. Kövér László, az Országgyûlés elnöke, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és dr. Odrobina László a Nemzetgazdasági Minisztérium fôosztályvezetôje a gyôztesek és felkészítôik részére emléklapot adott át. Az SZKTV és OSZTV versenyekre együttesen az idén már mintegy négyezren jelentkeztek,

az írásbeli elôdöntôkön harmincegy szakképesítésben 3.857 tanuló vett részt. A döntôbe országosan közel százharminc iskolából 254 tanuló jutott be. Az idén minden eddiginél jelentôsebb médiafigyelem övezte a Szakma Sztár Fesztivált, mintegy félmillió emberhez jutott el a rendezvény híre. A versenyzôk is érezhették, hogy a szakmá-

Dél-Dunántúli Gazdaság juknak igazi sztárjaivá váltak. A színvonalat az is bizonyítja, hogy a 254 versenyzôbôl csaknem kétszázan teljes felmentést kaptak a szakmai záróvizsga alól. A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – az eddigieknél több szakképesítésben 2012-ben is meg kívánja rendezni az SZKTV és az OSZTV szakmai versenyeket, valamint a Szakma Sztár Fesztivált.

Baranya megyébôl az ünnepségen a következô tanulók és felkészítôik vehettek át elismerô oklevelet: Név 1. helyezést ért el Kovács Anett Szabó Szilveszter Sántavy Zoltán 2. helyezést ért el Erdelecz Tamás Krisztián Vida Tibor Simon Dávid Nagy Zsolt

Szakma

Iskola

Gyakorlati képzôhely

nôi szabó szakács

500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola Sásdi Vendéglátóipari Szakképzô Iskola

hûtô- és klímaberendezés-szerelô, karbantartó

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

iskolai tanmûhely Hella ‘91 Kft., Puchner Kastélyszálló Török Klíma Kft.

villanyszerelô bútorasztalos bôrdíszmûves hûtô- és klímaberendezés-szerelô, karbantartó

500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

SZTÁV Felnôttképzô Zrt. Rosenfeld Csaba KNOCH Kft. Mecsek-Klíma Kft.

Gyakorlati oktatók Sikeres pedagógiai továbbképzése mestervizsgázók Pedagógiai tanfolyamot szervez 2011. év második felében a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. Kamaránk célja, elôsegíteni, hogy minél hatékonyabb, szakmailag-pedagógiailag felkészültebb gyakorlati oktatók foglalkozzanak a tanulókkal a vállalkozásoknál. A képzés során pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretekkel, a képzéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatok (pl. foglalkozási napló vezetése) megismerésével bôvítjük a résztvevôk tudását. A tanfolyam 25 órás, mely – a jelentkezés sorrendjében – 25 fô részvételéig térítésmentes. A képzés várható idôpontjai: 2011. október 18., 16.00 óra 2011. október 20., 16.00 óra 2011. október 25., 16.00 óra 2011. október 28., 16.00 óra A tanfolyam elvégzésérôl kamarai tanúsítvány kerül kiadásra. A jelentkezés folyamatos, jelentkezési lap letölthetô kamaránk honlapjáról: www.pbkik.hu

Összesen hét szakma tizenegy képviselôje végzett sikeresen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában július 26-án megrendezett részmestervizsgán. A 60 órás tanfolyam ideje alatt a résztvevôk elsajátították a pedagógiai és a vállalkozási ismeretek modulok anyagát. A négy oktató kiváló szakmai munkájának és a résztvevôk lelkiismeretes felkészülésének köszönhetôen tettek sikeres vizsgát ezen részekbôl a vizsgabizottság elôtt. A vizsgabizottságot Bernula Károly, a gázvezeték- és készülékszerelô szakma mestervizs-

ga bizottságának elnöke vezette. A végzettek közül ketten, szakács illetve ortopédiai cipész szakmában a már meglévô szakmai modulvizsgát igazoló tanúsítványaik birtokában mesterlevelet kapnak. Gázvezeték- és készülékszerelôk számára augusztus végén indítjuk szakmai vizsgára felkészítô mesterkurzusunkat. Sikeres vizsgázóink: 1. Csertán Tivadar – gázvezeték- és készülékszerelô 2. Eckstein Antal – szakács 3. Lakatos Marianna – kozmetikus 4. Mayer Tamás – gázvezeték- és készülékszer. 5. Nagy Tibor – gázvezeték- és készülékszerelô 6. Sarek Zsolt – gázvezeték- és készülékszerelô 7. Szanyi Miklós – ortopédiai cipész 8. Sziklainé Bán Hajnalka – fodrász 9. Tóth Gabriella – fodrász 10. Vasas Péter – autószerelô 11. Vincze Zsoltné – cukrász Jelentkezés, további információ a mestervizsgákkal kapcsolatban: Piacsek László szakképzési tanácsadó Telefon: 72/507-127 E-mail: piacsek@pbkik.hu

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Kamarai csoportos energia beszerzés Az elmúlt idôszakban a megváltozott gazdasági környezet (széles konkurencia, kiélesedett versenyeztetések, alacsony árszintek) hatására a vállalatok fókuszba helyezték a költségeiket, így megnôtt a beszerzések szerepe. A vállalatok hatékony mûködésének érdekében elengedhetetlen a beszerzés központú szemlélet, amely a költségek optimalizálásán túl a vállalati beszerzési tevékenység racionalizálását is magában foglalja. Különösen nagy jelentôséggel bír egy társaság életében az energia beszerzés, mely a költségeik jelentôs részét képviselik. Az energia piacok liberalizációja lehetôvé teszi egy vállalkozás számára a szabad kereskedô választást. A piaci verseny egy új dimenziót nyitott, ahol felértékelôdött az energia beszerzés és a beszerzést támogató szakértôk, eszközök és módszerek jelentôsége. A megyei kamarák ebben kívántak a vállalkozók segítségére lenni, és a kamarai csoportos energia beszerzés keretében jobb feltételeket biztosítani tagvállalkozásaik számára. A csoport energia beszerzését a Sourcing Hungary Kft. független beszerzési szakértô szervezeten keresztül bonyolítottuk le. A beszerzési közösség szolgáltatásaik keretében arra vállalkozott, hogy a Fogyasztók számára a megtakarításokat, legkedvezôbb feltételeket, legalacsonyabb árat érjen el. Ennek eredményeként: ● A piacon elérhetô legalacsonyabb árszintet realizálták ● Széles kereskedôi kör bevonásával szervezték az ajánlatkéréseket, bonyolították le a tendereket ● A fogyasztó saját hatáskörben elért legjobb ajánlatához képest egy kedvezôbb árszintet tudtak elérni a nagy volumenben lebonyolított tenderek esetében, melyhez hozzájárult a megfelelô tapasztalat és a széleskörû piaci információ ● Független szakértôként a fogyasztó érdekeit képviselték a projekt idôtartama alatt. A kereskedôkkel jó kapcsolatokat ápoltak és naprakész információkkal rendelkeztek az aktuális piaci viszonyokról ● A benchmark, piaci információk birtokában látják az elérhetô árszinteket ● A versenytárgyalás során elektronikus aukciós eljárást alkalmaztak, ami erôsebb és tisztességes versenyt biztosít és garantálja a legalacsonyabb árak kialakulását. ● A módszernek köszönhetôen az összes ajánlat egy idôben érkezik, így az ajánlatok érvényessége is együtt kezelhetô ● A tenderekben széles kereskedôi kör vett részt, ami több ajánlatot, nagyobb versenyt garantál ● Csoportos energia beszerzés támogatásával kihasználták a mennyiségi elônyöket, portfolióhatást

Az villamos-energia beszerzési közösségbe tíz megyei kamara prezentált csatlakozó tagokat, ahol 71 vállalat 242 fogyasztási ponton összesen 130 millió forintos megtakarítást (22,90%) ért el az aktuális energia árakhoz képest. A tender eredményeképpen a csatlakozók átlagosan 5,00 Ft/kWh árcsökkenést realizáltak, amely éves szinten 1,5 millió forintos megtakarítást jelentett fogyasztónként. Földgáz energia beszerzés Június közepén lezáródott a következô éves földgázenergia beszerzés. A korábbi esztendôvel ellentétben a fogyasztók az utolsó pillanatig kivártak és csak a májusi-júniusi hónapban választot-

tak kereskedôt. Az Emfesz érintett fogyasztók jellemzôen már tavasszal elkötelezôdtek, ugyanakkor a távhôszolgáltatók kivártak. Ezek a tényezôk és a nagyobb kereskedôi létszám is hozzájárult a korábbi években nem tapasztalható óriási versenyekhez, kedvezôbb feltételekhez. A verseny eredményeképpen a fogyasztók 10-18 kereskedôtôl kaptak ajánlatot 2-4 konstrukcióban, ami a tanácsadók, szakértôk létjogosultságát erôsítette, hiszen tapasztalat hiányában nehezen kezelték a kiértékeléseket. Sourcing tenderekben jellemzôen 2-8 Ft/m3 megtakarításokat értünk el. Tapasztalatok szerint termelô vállalatok esetében ahol a beszerzési és üzemeltetési költségek meghaladják teljes költség 3/4-ét, a költségek 1-2%-os redukálása, 10%-os hatással van az eredményre. Szolgáltató vállalatoknál ugyanezen eredmény érhetô el 5-10%-os költségcsökkentéssel.

A BIB klaszter a pilot programban A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a CNCB Uniós projekt keretén belül klaszter optimalizációval, képzéssel és a nemzetközi láthatóság fejlesztésével segíti a régiós klasztereket. Az együttmûködô 7 ország a közelmúltban elektronikus és személyes mélyinterjú segítségével felmérte az európai klaszter helyzetet, a fejlesztési potenciálokat. A pécsi központtal mûködô Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter az optimalizálásra kiválasztott klaszterek körébe került, így egy lengyel, szlovák klaszter mellett részt vesz egy közel egyéves pilot programban, amelynek végén elkészül egy klaszterfejlesztési módszertani kézikönyv és a klaszterek menedzsmentje számára a klaszterek fejlesztésével kapcsolatos tanácsadási rendszer. A Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter részérôl dr. Szekeres Györgyöt szakértônek kérték fel, így hazai szakember is részt vesz ebben az európai méretû szakmai munkában.

Az elsô személyes találkozáskor Andrzej Rybka az elsô és legnagyobb lengyel klaszter vezetôje, a projekt egyik partnere mutatta be az optimalizálási tervet és egyeztetett Szekeres Györggyel és Rabb Szabolccsal a kamara innovációs osztályvezetôjével. Szekeres György nagy jelentôséggel bíró projektként jellemezte a CNCB-t, hiszen hazai klaszterek nemzetközi láthatósága valósul meg és a régiós szakértôk európai szintû együttmûködésbe tekinthetnek be. Rabb Szabolcs szerint az innovációs képességek és kutatás-fejlesztési aktivitások a klaszterek „közelében” erôsebbek, így egy régió gazdasági fejlôdésének egyik záloga a klaszterben történô együttmûködés. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg 15 klaszterrel dolgozik együtt, és év végéig várhatóan még 5-8 klaszterrel köt együttmûködési megállapodást.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

A Baranya Megyei Békéltetô Testület 2011. elsô félévi statisztikai adatai Ez évben, 2011. június hó 30. napjáig 199 beadvány érkezett a Testülethez. Az elmúlt évrôl 48 eljárás húzódott át ez évre, így a Testület a 247 ügybôl az I. félév során 188 ügyet tudott lezárni, mely eljárások az alábbiak szerint alakultak: A kérelem megalapozatlansága miatt került sor az eljárás megszüntetésére: 44. Egyéb okból (pl. hatáskör hiánya miatt) került sor az eljárás megszüntetésére: 78. Egyezség: 23. Ajánlás: 43. Kötelezés: 0. A szolgáltatások száma 93 volt, a termékekkel kapcsolatos fogyasztói kifogások pedig 95 db-ot tettek ki. A szolgáltatások közül a legtöbb panasz a parkolással voltak kapcsolatosak, a termékek közül pedig megint csak a lábbelikkel volt a legtöbb probléma.

További információ: www.pbkik.hu

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

A szakma össze- Kultúrturisztikai Központ A Sipôcz Ház, és az egykori patikában, neorokokó bútorokkal beépített eladótér ivókútján álldogáló fogott Baranya szerecsen fiú, Pécs szimbolikus értékû belvárosi relikviája. A Szerecsen Patika Pécs legrégibb gyógyvolt, jogelôdjét 1697-ben alapították. Sipôcz István 1897-ben nyitotta meg patikáját a Slauchgasztronómiájáért szertára féle ház földszintjén, a gyógyszertár bútorzata neorokokó stílusú tölgyfa berendezés, melyben a ZsolGrillezett malac, aszalt szilvával töltött pulykamell grillezve, grillezett szarvas steak áfonyás grillezett hagymával, grillezett törökparadicsom (avagy padlizsán)... és a sort folytathatnánk, hányféle faszénen sült étekkel ismertette meg a kiváló szakács csapat a Hotel Mediterrán vacsoraestjének vendégeit az MNGSZ Baranyai Gasztronómiáért Egyesület elsô rendezvényén. A nagyközönség felé ez csak az egyik megjelenési formája lesz az újonnan alakult civil szervezetnek a jövôben, mert nem csak a gasztronómiai kultúra magas szintre emelése és terjesztése, hanem a jövô vendéglátós nemzedékének képzése, a szakmai elhivatottsággal való megismertetése, versenyek szervezése is terveik között szerepel. Mint Zsiga István, Schnitta-díjas éttermi mester, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, a gasztronómiáért dolgozó szakemberek már eddig is támogatták egymást, most azonban ennél többet szeretnének elérni. — Az egyesület célja, hogy közel hozza egymáshoz a vendéglátós szakembereket, a cukrász, pincér, szakács munkáját és természetesen fontos szerepet kap az oktatás, hiszen a fiatal utánpótlásra nagyon nagy szükség van. A gyerekek elé jó ideált, példaképet kell állítani, hiszen azoktól lehet igazán komoly munkát várni, akik értékeket hoznak a környezetükbôl, a családjukból. Egyesületünk tagjai konyhafônökök, étteremvezetôk és a különbözô szakmák jeles képviselôi, az ô közremûködésükkel versenyeket szeretnénk rendezni, hogy a tanulók ott szerezzenek ismereteket, rutint a szakmájukban. Ezekbôl a megmérettetésekbôl azért is lehet sokat tanulni, mert mindegyiknek más-más a karaktere és megtapasztalható: az ma már önmagában kevés, ha valaki jól fôz. Emellett ismerni kell a kiváló hazai termelôk és gazdák áruinak felhasználási lehetôségeit, az új technológiai eljárásokat, fontos a népi hagyományok ôrzése, de a változó vendégigények és az új trendek is. Egyesületünk tervezi, hogy ehhez, az elsô grillpartyhoz hasonló vacsoraesteken mutatkozik be. A gasztronómiai élmények mellé kulturális és oktatási szakképzési tevékenységet, valamint képességfejlesztô és ismeretterjesztô programokat szervezünk, keressük a kapcsolatokat más civil szervezetekkel, így a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetséggel is összehangoljuk programjainkat. Fontosnak tartom, hogy együtt gondolkodjanak a vendéglátós és az oktatási szakemberek, az iparkamara, a támogatók, hogy megteremtsék a baranyai gasztronómia jövôjének biztos alapját.

nay-gyár által készített, színes virágokkal díszített betétlapok találhatók. A patikához két múzeumhelyiség kapcsolódik, melyekben a gyógyszertörténeti kiállítás kapott helyet. A Sipôcz Ház Pécs város kulturális örökségének része 2011. júniusában a Sipôcz Ház–Kultúrturisztikai Központ nyitotta meg kapuit. A Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter kezdeményezésére az üzlethelyiségben egy összetett, a kulturális turizmus kiszolgálását célzó központ jött létre. A Sipôcz Házban tovább mûködik a Patika Múzeum, de termék és szolgáltatás értékesítô funkcióval egészül ki a mûködése. A komplex termék- és szolgáltatáskínálattal Pécs egyik legszebb üzlethelyisége méltó módon kerül bemutatásra. Az egykori officinában a térség termelôinek helyi termékei vásárolhatók meg. A Sipôcz Ház termékei között megtalálhatjuk a medvehagymás készítményeket, borlekvárokat, mézeket, mézes csemegéket, lekvárokat, sajtkülönlegességeket. Fotó: Marsalkó Péter

A Sipôcz Ház a pécsi Infopont hálózat tagja. A Sipôcz Ház partnerei: Bikali Élménybirtok Szigetvári Gyógyfürdô

Hivatalosan is

Pécs, Apáca utca 1. Tel.: 30 467 0602

megnyitotta kapuit a Hotel Makár Sport és Wellness****

2011. év elején elkészült az új szállodafejlesztés. A 4 csillagos egység fôépületében kapott helyet az új recepció, 4 szintes lift, 35 beállós mélygarázs, fitnesz- és konferenciaterem, továbbá 30 nagyméretû superior szoba. A standard 14 egységes szárny fedett átjárást kapott, ill. a 10 egységes épületrésszel együtt felújításra került. A bôvítés részeként új, a wellness egység kiegészítéseként beltéri úszómedence is megvalósult. Természetesen sportolási lehetôségek is várják a vendégeket (aerobik, bowling, squash, tenisz). A szalagot Páva Zsolt, Pécs város polgármestere és a tulajdonosok vágták át

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

Hisztopatológia Kft.: sikeres projektzárás A kamara tagja, a Hisztopatológia Kft. a közelmúltban tartott nemzetközi rendezvényén mutatta be a szakmai nyilvánosságnak azt a kifejlesztett terméket, illetve termék-családot, amely uniós támogatással valósult meg. A rendezvényen bemutatott sikeres termékfejlesztésekrôl dr. Szekeres György, a Hisztopatológia Kft. ügyvezetô igazgatója beszélt lapunknak. Mint az a szakmai körökben már jól ismert: a Histopatológia Kft. elsôsorban immunhisztokémiai és immuncitokémiai alkalmazásra történô „válogatott” ellenanyagok, reagensek és mûszerek fejlesztésével, illetve forgalmazásával foglalkozik. A szóban forgó rendezvényen bemutatott termékek közül az egyik, a „DominoStainer”, amely kifogástalanul üzemelô festôautomata gyártásra kész. A másik, a „HISTOLS” védjeggyel ellátott termékcsalád, amely jelenleg a legjobb ár/minôség arányt képviselô detekciós rendszereket s kiegészítô reagenseket jelenti. Ezek közül az orvosi diagnosztikus alkalmazásra szántak in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközként (IVD CE) már a regisztrációt is megkapták. — Bár a fenti összefoglalóban abszolút korrekten vázolta a júniusi nemzetközi záróbemutatójukon demonstrált termékek alkalmazási területét, ám annak lényegét – tartok tôle – csakis a szakma értette meg. Ezért arra kérem, hogy magyarázza el röviden: a rendezvényen bemutatott orvostechnológiai eszközök mit jelentenek a beteg és az orvos számára a gyakorlati medicinában? — Mindkettejük számára gyors, megbízható és pontos diagnózist. Nem találtuk fel a spanyolviaszt, bár mindkét megoldás saját szabadalmunkon alapul. A lényege, hogy nem csak nagy központi intézmények, hanem kisebb laboratóriumok számára is elérhetôvé teszi az immundiagnosztikus módszert, ami a cégünknél folyamatosan alkalmazott innovációs tevékenységek eredményeként egyszerû, költség- és környezetkímélô termék-együttes jött létre a DominoStainer és az üzemeléséhez szükséges HISTOLS(r) védjeggyel ellátott reagenscsalád létrehozásával. A még csak induló HISTOLS(r) eladásoknak köszönhetôen a hazai piacon az immundiagnosztikumok kategóriában cégünk árbevétele az elsô félévben már 125%-kal haladta meg az elôzô év hasonló idôszakát. Most az export erôsítésén van a sor. Ennek elsô pozitív jele, hogy az eddigi külföldi kipróbálók gratulációval kiegészített pozitív visszajelzést küldtek és szerzôdéses ajánlatokat kérnek a forgalmazásra. A DominoStainer

gyártási és forgalmazási szinten van. Elôzetes regisztrációs IVD CE dokumentációját is beadtuk. Teljesítôképesség értékelése számára részben elkészültek a gépek, a pályázat teljesült. Itt is nagyon lényeges mind a hazai, mind a nemzetközi piaci megjelenés, ezért a kérdéses találkozó – szerintem – hasznos volt. — A rendezvényen úgyszintén bemutatásra kerültek a már folyamatban lévô fejlesztések is. Melyek ezek? — Igen, és hozzáteszem, hogy az elôzôekkel szerves összhangban, azokra ráépülve egészítik ki a termékkategóriát. Egyrészt szükség

van megbízható, jól reprodukálható kontroll vizsgálati mintákra, ezeket a pluripotens ôssejtek „bevonásával” kívánjuk megteremteni. Kassai partnerünk, a DB Biotech klonális antitest technológiával állít elô reagenseket; a hagyományos további fejlesztéseink mellett velük együttmûködve is lesznek termékeink. Elindítottunk – a Biotechnológiai Innovációs Bázis akkreditált klaszter több cégével közösen – egy, a ritka betegségek megelôzése, diagnózisa és kezelése során alkalmazandó „árva” termékek fejlesztését megcélzó programot, aminek elsô lépéseként az ezt támogató bio-informatikai hátteret mutattuk be. A zebrahal programunkat már sokan ismerik, ennek új lehetôségeirôl volt szó. De sikere volt a minôségirányítás és a marketing innovatív megközelítését ismertetô elôadásoknak is. E.É.

Középpontban a környezetipar Sikerrel zárult az a DDOP-s projektet lezáró konferencia, amelyet a Dél-dunántúli Környezetipari Klaszter szervezett. Az eseményen részt vett Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztályvezetôje is, aki köszöntôjében külön hangsúlyozta a környezetipar felértékelôdött szerepét. Emellett a szakember felhívta a figyelmet az állami szabályozás változásainak fontosságára is. A résztvevôk egyetértettek abban, hogy a klaszter alternatívája – az innovációs stratégia megvalósításán túl – az együttmûködési lehetôségek kiszélesítése. A konferenciát Udud Péter, a Geolution Nonprofit Kft. ügyvezetôje értékelte. Mirôl szólt maga a DDOP-s projekt? A Dél-dunántúli Környezetipari Klasztert alkotó 10 tag az elmúlt évben nyerte el a DDOP-1.1.32008-0003 pályázatot, amely aztán lehetôséget teremtett a két éven át tartó szakmai program végrehajtására. E projektnek szerveztük június végén a zárókonferenciáját. A program egyik fontos célkitûzése egyébként éppen az volt, hogy minél több új technológiához és piachoz juttassuk a klaszter tagjait. Ennek érdekében például a Geolution Kft. belépett a PBKIK tagjai közé. Ezt a fajta integrációt, illetve a tagság adta lehetôséget szeretnénk a továbbiakban is felhasználni, hogy minél több vállalat, vállalkozás, amelyek érdeklôdnek a megújuló energiák, az ivóvízellátás és a szennyvíztisztítás iránt, könnyedén hozzájuthassanak azokhoz az információkhoz, amelyek a megfelelô tájékoztatást nyújtják a munkánkról. A klasztertagok tevékenységi profilja egyébként vegyes: van közöttük oktatási intézmény, hulladékgazdálkodó, vagy éppen geológiai kutatással foglalkozó vállalkozás. Egy dolog azonban közös bennünk: valamennyien a régió környezetipar fejlesztésének elkötelezett hívei. A jelenlegi 14 klasztertag közül mindenki képviseltette magát a konferencián, illetve született-e közös nyilatkozat arról, hogy a további feladatok megoldását szintén együtt képzelik el? A konferencián egy szervezet kivételével minden klasztertag képviseltette magát. A klaszter a jövôben szeretne minél inkább projekt – orientált lenni, ezért a délelôtti konferencia munkáját követôen délután olyan ötletek és kutatások megbeszélésével folytatódott, amibôl reményeink szerint hamarosan projekt, a késôbbiekben külföldi piacokon értékesíthetô termék válik. Mi a következô legnagyobb feladat, cél – például új projekt – a klaszter számára? A közeljövô elképzelései, tervei között szerepelnek mûszer- és technológiafejlesztési projektek, amelyek fôként a hidrogeológia, ivóvíztisztítás területéhez kapcsolódnak.

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

150 éves a pécsi kesztyû Hamerli János pécsi tímármester 1861-ben alapította Magyarország elsô kesztyûgyárát a baranyai megyeszékhelyen. Erre a 150 évvel ezelôtti eseményre emlékezik meg az idén létrejött Pécsi Kesztyû Klaszter pontosan az évfordulón, szeptember végén – október elején. Mint Hornicz Bernadettôl, a Klaszter marketingvezetôjétôl megtudtuk, a szeptember 24-e és október október 9-e között zajló Elsô Pécsi Kesztyû Fesztiválon magát a szakmát és mûvelôit ünneplik. — Büszkék vagyunk a pécsi kesztyûs szakma képviselôire, ôket akarjuk megmutatni a nagyközönségnek egy kicsit piedesztálra helyezve, hiszen ôk jelentik a pécsi kesztyûgyártás motorját. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy mind a pécsi városvezetés, mind a Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli igazgatója és mások is szívesen csatlakoztak kezdeményezésünkhöz, ez is mutatja, hogy a mai napig megvan a becsülete a pécsi kesztyûgyártásnak. A programok jelentôs része a pécsi Széchenyi téren zajlik majd. Maguk a kesztyû készítôi kitelepülnek a város fôterére, hogy megmutathassák az embereknek: mirôl is szól ez a szakma, mit is jelent a bôrt megmunkálni. A programokat úgy találtuk ki, hogy mind a dolgozókat, mind Pécs város és az agglomeráció lakosságát be tudjuk vonni. Lesz fotóverseny, a dolgozók számára szakmai verseny, de összemérhetik tudásukat a családok is. A Nádor Galériában szeptember 29-e és október 9-e között egy kiállítás mutatja be a 150 éves kesztyûs múltat, ehhez a Pécsi Várostörténeti Múzeumtól kapjuk kölcsön a kiállítási anyagot. Emellett a pécsi kesztyûsök felsorakoztatják azokat a termékeket, amelyeket jelen pillanatban a piacra gyártanak, ezzel megmutathatják a legújabb divatot és a követendô kesztyûviselési formákat, trendeket. A galériában szeretnék bemutatni egy fotókiállításon a tavalyi évben megrendezett Finger Max Show kreációit, amik nem igazán a hordható kesztyûk kategóriáját jelentik, inkább mûalkotások. Emellett a Széchenyi téren egy 24 órában megtekinthetô Mobil Art kiállításon húsz tablón lesz látható a 150 éves pécsi kesztyû múltja, illetve jelene, azaz a Pécsi Kesztyû Klaszter minden tagja. Az egyik legérdekesebb programnak ígérkezik a pécsi kesztyûs divatbemutató, a város férfi vízilabdásai, valamint nôi kosarasai lesznek a modellek. Meghirdetünk egy kesztyûtervezési versenyt, két héten keresztül bárki leülhet a téren, hogy megalkothassa a saját kesztyûjét: kap hozzá kesztyûmintát, festéket, a legügyesebb hat ötletet pedig megvarrják majd a kesztyûsök. Már a programokat megelôzôen tájékozódhatnak az érdeklôdôk az eseményekrôl, hiszen a

– bárki megtervezheti a saját modelljét

Facebookon minden információ elérhetô lesz egy reklámkampányban. Jó hír, hogy támogatóink rengeteg értékes ajándékot ajánlottak fel a versenyek gyôztesei számára, úgyhogy az élmények mellett ezért is érdemes lesz velünk ünnepelni a pécsi kesztyûgyártás 150. évfordulóját. A pécsi kesztyû világszínvonalú Áprilisban alakult meg a Pécsi Kesztyû Klaszter tíz taggal, a teljes pécsi kesztyûs spektrumot felölelve. A klaszter vállalkozásai több mint félmillió pár kesztyût gyártanak évente és több mint 3 milliárd forint árbevétellel járulnak hozzá Pécs város gazdaságához. Termékeik zöme, több mint 90%uk exportra kerül, többek között Nyugat-Európába, Kanadába, Észak-Amerikába, Oroszországba, Lengyelországba, Szlovákiába, Horvátországba, Szerbiába, tehát, ahol hideg van és szeretik a divatos kesztyût. Mindegyik cég bérmunkában is gyárt kézre valót, a nyugat-európai nagy nevû gyártók, forgalmazók jelentôs része is Pécsett készítteti el a kollekcióját, de az az ô márkanevük alatt fut. Ezért Marczi Gábor, a kesztyûs klaszter vezetôje szerint még sokat kell dolgozniuk azon, hogy termékeikrôl rögtön megállapítható legyen: az pécsi kesztyû – ez lesz a következô feladatuk. Van egy másik nagy céljuk is, hogy még idén, az egykor a siklósi várban látott kesztyûs kiállítást – ami most dobozokban van – újra megmutathassák egy kesztyûs múzeumban. — Örömmel mondhatom, hogy kesztyûs klaszterünk – megalakítása óta – még két új tagot talált. Céljaink között szerepel a szakképzés megújítása, azon dolgozunk, hogy a német mesterképzés kurzusának anyagát magyarosítsuk és átvegyük. Szeretnénk elérni, hogy a szakképzô iskolák ismét felvegyék az oktatandó szakmák közé a kesztyûs képzést, de ahhoz, hogy ezt elérjük, nagyon jó partnereket kell találnunk kül- és belföldön. Általuk lehetne visszaadni a kesztyûs szakma presztizsét, legalább azon a szinten, amilyenen az elôzô negyven évben volt. (A bányászok után a kesztyûsök vonultak másodikként a május 1-jei felvonulásokon.) A Pécsi Kesztyû mint márkanév az országon belül nagyon jól hangzik, szeretnénk elérni, hogy ezzel a névvel csak igazi pécsi vállalkozások jelölhessék termékeiket. A Pécsi Kesztyû márkanév a Pécsi Kesztyû Klaszter tulajdona – a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítségével megkaptuk ezt a jogot. A jövôben megkülönböztetô jelzéseket fogunk alkalmazni a termékeinken: regisztrált, hologramos „Pécsi Kesztyû” feliratok lesznek a Pécsi Kesztyû Klaszter tagjainak áruin, ezen kívül a Pécsi Kesztyû Klaszter négy tagja jogot szerzett arra, hogy a „Magyar

Termék” minôsítést is feltüntesse a termékein. Nem szeretnénk a vevôinket becsapni, akik ha egyszer vettek egy pécsi kesztyût, megismerték a minôséget, aztán amikor ismét vettek egy pécsi kesztyût, de otthon derült ki, hogy a minôség mégsem ugyanaz, akkor csalódtak, mert nem az igazi márkát vásárolták meg. Mi nagyon sok kézi munkával, energiával, sajátos szakmai fogással rejtett értékeket teszünk a kesztyûbe, amit nehéz felismerni egy avatatlan szemnek. Ezért segítjük ôket az új megjelöléssel, hogy amit tôlünk vásárolnak, az tényleg a valódi, kézzel gyártott pécsi kesztyû. A pécsi kesztyû „Magyar Termék” A Magyar Termék Nonprofit Kft. négy évvel ezelôtt alakult azzal a céllal, hogy egy tanúsító védjeggyel tudatosítsa a fogyasztókban, hogy miért fontos a magyar termékek választása, amikor választási lehetôségük van, illetve felhívni a termelôk figyelmét arra, hogy ôk maguk is próbáljanak magyar alapanyagot használni termelésük megszervezésekor. Eddig 26 bejegyzett védjegyhasználó van, éves szinten 100 milliárd forint értékû terméken található meg a „Magyar Termék” védjegy. Bodrogai Ferenc, a „Magyar Termék” védjegy megalapítója szerint a világon eluralkodó gazdasági bizonytalanságon az egymással való

Dél-Dunántúli Gazdaság szövetkezés, valamint a rokon szakmák és a családok összefogása tud enyhíteni. — Amikor hét évvel ezelôtt a „Magyar Termék” mellett kiálltam, sokan bolondnak néztek. Én akkor is hittem abban, hogy eljön az idô, amikor Magyarország öntudatra ébred és felemelheti az arcát. Ezt a válság hozta el, a helyzet pedig kiváló lehetôség volt arra, hogy mindenki végiggondolja: az elmúlt 20 évben mit csinált rosszul és mit kell tennie a jövôben. A „Magyar Termék” védjegy egy olyan erôteljes, alulról jövô kezdeményezés, amely független a politikától, egy teljesen új síkot, új erôforrást adhat a gazdaságnak. Azt gondolom, hogy hazánk élhetô országgá tehetô, de ebben mindenkinek megvan a maga feladata, küldetése, felelôssége. Ehhez szeretnénk egy olyan kohéziót biztosítani a Magyar Termék Kft-n belül, amely segíti a tagok boldogulását, a piacra jutást. Minden a piacon dôl el, ezzel kell törôdnie a klaszternek és a mi társaságunknak is. Olyan erôk koncentrálódtak a Magyar Termék Kft.-be, hogy azt gondolom, minden tagnak tudunk olyan segítséget, mankót adni, amellyel a boldogulását segítjük, és nyilván ez viszont is igaz kell, hogy legyen. Örömömre szolgál, hogy egy gyorsított eljárásban kaphatta meg egy tanúsítási minôsítési rendszernek megfelelôen négy pécsi vállalkozás a „Magyar Termék” minôsítést. Kollégáimtól tudom, hogy mindenféle szempontból csodát láttak Pécsett, szeretném, hogy a klaszter tagjai hasznos, aktív és véleményformáló tagjai lennének közösségünknek. A Pécsi Kesztyû a belgrádi Hungarikum Központban Már a második hagyományos, kézzel készült terméket mutatja be hamarosan a belgrádi Hungarikum Központ, amely tevékenységével a két ország gazdasági szereplôit kívánja közelebb hozni. Körmöczi Károly, a központ vezetôje a sike-

res Zsolnay-kiállítást követôen a pécsi kesztyût viszi el Szerbiába. — A Hungarikum Központ Belgrádban a magyar értékeket mutatja be, az élelmiszeripari termékek mellett (kb. 15 neves élelmiszergyártót képviselünk Szerbiában) szeretnénk egyéb hungarikumokat is felvonultatni. Tapasztalataink szerint a magyar termékek nagyon kedvezô fogadtatásra találtak Szerbia egész területén, hiszen egy jól kiépített, az egész országra kiterjedô logisztikai hálózattal rendelkezünk. Nagy sikere van a téliszaláminak és a magyar sajtoknak, de úgy gondoltuk, hogy egyéb termékeket is szívesen bemutatnánk Magyarországról. Így alapítottuk

meg a Hungarikum Központot, amely minden értékes magyar árut szeretne felvonultatni. A Hungarikum Központ a turisztikai és kulturális értékekre is felhívja a figyelmet, az április 19-i nyitás óta egy Zsolnay-porcelán kiállítás található belgrádi központunkban, ez több mint 100 darabból áll. A belgrádi közönség nagyon szívesen látogatja, már konkrét megrendelések is születtek a gyár felé. A sort folytatjuk a 150 éves kesztyûkészítési tradícióval, amely Pécs másik büszkesége, a Pécsi Kesztyû Klaszterrel összefogva egy impozáns bemutatót szervezünk szeptemberben Belgrádban, ami véleményünk szerint nagy érdeklôdésre számíthat. N.T.

Harminc hektáron parcelláznak Pécs városa az elmúlt esztendôben alapított közös gazdasági társaságot Ipark Pécs Kft. néven egy osztrák befektetôcéggel. Az „Ipark” részévé vált a baranyai megyeszékhely keleti részén mûködô korábbi ipari park, a „PIP” is. Ezzel megteremtôdött a lehetôsége annak, hogy nagyobb méretû, termelô tevékenységet folytató cégek elsôdlegesen a déli ipari parkba (Ipark), a kisebb területet igénylôk a keleti ipari parkba (PIP) települhessenek be. A város déli részén megvalósuló fejlesztés során az elsô 56 hektárnyi területet az Auchan-Immochan cégcsoport vásárolta meg. Az áruházlánc már rendelkezik jogerôs építési engedéllyel, rajtuk múlik a beruházás mikor valósul meg. Az iparterület nyújtotta lehetôségek iránt sokan érdeklôdnek. A második ütemben ehhez igyekeznek a fenntartók megteremteni a feltételeket, amelynek részeként tovább folytatódik az érintett részek átminôsítése, közmûvesítése. Ennek részeként kezdôdik meg az építési telkek kijelölése. A kijelölt terület közmûvesítésének befejezését követôen, elôször harminc hektár kiparcellázására kerül sor. Mint azt Pentz Mihály, az Ipark Pécs Kft. ügyvezetôje elmondta, a területek iránt elsôsorban a kisebb méretû, termelô tevékenységet folytató cégek körében nagy az érdeklôdés, amelyek pályázati úton elnyert források felhasználásával hozhatják létre új telephelyüket. Kitért arra is, csábító erô az is, hogy a telkek a betelepülôk igényei szerint kerülnek kialakításra, s emellett arra is mód van bérleti szerzôdést kössenek. Ezzel ugyanis teljesítik a telephely-fejlesztési pályázatok egyik legfontosabb feltételét, ezáltal mint betelepülôk rendelkeznek a beruházás megvalósításához szükséges telekkel, a vételárat pedig ráérnek a kedvezô pályázati elbírálást követôen kifizetni. A baranyai megyeszékhely gazdasági fejlôdésében fontos szerepet játszó, az önkormányzattal közös tulajdonban lévô gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató övezet mûködtetôi emellett folyamatosan tárgyalnak nagyobb befektetôkkel újabb, jelentôsebb fejlesztés elindítása érdekében. Akad az érdeklôdôk között olyan, amelyik akár ötven hektárnyi területet is megvásárolna, sôt egyes beruházókkal már több egyeztetésen vannak túl. www.ipark-pecs.hu

20 éves az Épfu-Okító Kft. A kilencvenes évek elején a nagyvállalatok sorra szûntek meg és velük együtt az oktatási bázisok is, melyek ezekre a cégekre épültek. 1991-ben az Építôipari Szállítási Vállalat (ÉPFU) 5. sz. üzemegységének a telephelyén, a Pécs, Megyeri út 6.-ban alakult meg a kft. A vállalkozás büszke lehet az elmúlt húsz évre, mert tevékenységük során kialakították a cég egyedi arculatát, amely ma is meghatározó a szakmában. Ezt az eredményt a közösség összetartozásával, szakmai felkészültségével és lelkesedésével sikerült elérni és megtartani. Kedvezô piaci árakkal és magas szolgáltatási színvonallal várják a régi és új ügyfeleiket. Szolgáltatásaik: mûszaki vizsgáztatás, szerviz, mûszaki vizsgára való felkészítés, gépjármûvek

BARANYAI GAZDASÁG

teljeskörû javítása, tachográfok illesztése, hitelesítése, karosszériajavítás és kipufogó javítás, futómûállítás, gumiszerelés. Tehát a szolgáltatási tevékenység igen széleskörû. Két fô tevékenység határozza meg a cég arculatát. Az egyik az oktatás, a szakmai gyakorlati képzés autós szakmákban, a másik a gépjármûvekkel kapcsolatos javítási szolgáltatás (mûszaki vizsga, javítás). Tizenöt évvel ezelôtt 1996-ban költöztek a jelenlegi telephelyükre, az Észak-megyer dûlôbe, amely közel van a belvároshoz, jó a megközelíthetôsége. A tevékenység bôvülése tette szükségessé egy új csarnok megépítését, melyet 2008 februárjában adtak át. Az új csarnok mûszaki vizsga-

bázisként mûködik. Itt tudják fogadni a 3,5 tonnánál kisebb és nagyobb gépjármûveket (motorkerékpárok, utánfutók, lakókocsik, taxik, személyés tehergépjármûvek, lassú jármûvek, buszok. stb.). Emellett a daruvizsgálatot és a tartályok nyomásellenôrzését is elvégzik. Nagy figyelmet fordítanak a folyamatos fejlesztésre, az elért eredmények megtartására az ügyfélkör folyamatos bôvítésére és a minél jobb és gyorsabb kiszolgálásra.

Deák József ügyvezetô igazgató

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Profitáljon belôlünk! Kiemelt üzletember találkozók, ahol társzervezôk vagyunk és vásárok, kiállítások mellett kerülnek megrendezésre: A szektorban (hajózás, hajóipar) érintett komoly vállalkozása van? Térítjük az útját! SMART2011 nemzetközi üzletember találkozó, Genova 2011. október 6-7. (információ: emisakne@pbkik.hu) Innovatív szolgáltatással, termékkel rendelkezik a vendéglátás, szállodaipar, gasztrotechnika területén? Hoventa 2011 Nemzetközi üzletember találkozó, Budapest 2011. okt. 13. (információ: ahendinger@pbkik.hu) Megismertetné kreatív termékét, szolgáltatását? Duch Design Week, Eindhoven 2011. október 23-25. (információ: emisakne@pbkik.hu) Beszállítói lehetôséget kínál vagy keres? Midest, Párizs 2011. november 15-18. (információ: ahendinger@pbkik.hu) Az Enterprise Europe Network Pécs 2011 második félévére az alábbi programokat ajánlja a vállalkozók figyelmébe: Tervezett programok 2011. Program megnevezése

Tematika

Dátum

1. Creative Cities EU project stakeholder meeting

Kreatív ipari alágazatok európai szintû fejlesztése

2. Piacfeltáró tanulmányút és üzletember találkozó

Céglátogatás és piacfelmérés, cégek bemutatkozási lehetôsége a célszektorokban

3. SME week „Kutatók éjszakája”

Célcsoport (szektor)

Programfelelôs

2011. szeptember 13-15. Genova, Olaszország

kreatív ipar

Rabb Szabolcs

2011. szeptember 14.

Odzaci, Szerbia

mûanyagipar, turizmus, egészségipar, mezôgazdaság

Dr. Misákné Schmidt Enikô

Az Enterprise Europe Network 2011. szeptember 23. Innovációs és K+F szolgáltatásaink népszerûsítése

Pécs

egyetemisták, vállalkozások, kutatók

Császár Gergely

4. Nemzetközi Üzletember Találkozó HOVENTA 2011

Nemzetközi Üzletember Találk. a budapesti HOVENTA 2011 nemzetközi szálloda-, vendéglátóipari és gasztrotechnikai szakkiállítás mellett. (SG Services and Retail)

2011. október 13.

Budapest

KKVk az alábbi szektorokból: Hendinger Anita -szállodai és éttermi design -vendéglátás és gasztrotechnika -üzemeltetés -szaklapok, szakkiadók, -szakmai szövetségek és minôségbiztosítási, -ellenôrzési szervezetek bemutatkozása.

5. SME Week nyitórendezvény

A HITA nyitórendezvényéhez kívánunk kapcsolódni

2011. október 3-9.

Budapest

minden régiós KKV érintett

Hendinger Anita

6. Közbeszerzési törvény változásai Közbeszerzési törvény és 2011. október 3-9 között és az Európai Közbeszerzési uniós szabályok, szabályok törvényi változások bemutatása

Pécs

minden régiós KKV

Rabb Szabolcs

7. Business Hotline

Az Európai KKV Hét záró rendezvényeként non-stop üzleti tanácsadást végzünk

Pécs

minden régiós KKV érintett

Dr. Misákné Schmidt Enikô

8. SMART2011

Enterprise Europe Network 2011.október 6-7. Brokerage Event az 51. Nemzetközi Genovai Hajózási Kiállítás mellett. TÁMOGATOTT!

Genova

hajózás, hajózáshoz köthetô termékek, echnológiák, kutatások, innovációk

Dr. Misákné Schmidt Enikô

9. Dutch Design Week + Üzletember Találkozó

Nemzetközi Üzletember Találkozó a Dutch Design Week mellett. (SG Creativ)

Eindhoven

KKVk a kreatívipar és design területérôl

Dr. Misákné Schmidt Enikô

10. Fejlesztôk Fóruma – gépipar

Céglátogatás és piacfelmérés, 2011. október-november Kaposvár cégek bemutatkozási lehetôsége a célszektorokban

gépipari gyártók, beszállítók

Rabb Szabolcs Császár Gergely

2011. október 6.

2011. október 23.-25.

Helyszín

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI MELLÉKLET

Gazdaságélénkítés önkormányzati segítséggel Komlót bár sokszor leírták az elmúlt évek során, de lakói mindig bebizonyították, számolni kell velük. Kemény két évtized áll e hét dombra épült város mögött. Nemcsak újra kellett fogalmaznia magát, de munkahelyeket kellett teremtenie az állás nélkül maradt emberek tömegeinek. A város, ha nem is könnyen, de mára talpra állt. Az eltelt húsz év alatt csaknem kétezer vállalkozás jött létre, közülük többen azóta meghatározó szerepet játszanak a város gazdasági életében. Mára a munkanélküliségi ráta 20 százalék alá csökkent, ami januárban még 24-26 százalék körül mozgott. — A közmunkaprogram és az önkormányzat által kidolgozott gazdaságfejlesztési program kezdi beváltani a hozzáfûzött reményeket – mondja POLICS József polgármester. Szólt arról is, kiemelt helyen kezelik a vállalkozók segítését, ezen belül is a munkahelyteremtést szolgáló kezdeményezéseiket. Az ennek érdekben alkotott önkormányzati rendelet teremtette meg a feltételeit annak, hogy a városba betelepülô napkollektorokat gyártó üzem térítésmentesen kaphatott területet a beruházás megvalósításához. Kitért arra is, e mellett több helyi vállalkozást is támogattak, amelyek az elnyert vissza nem térítendô támogatás felhasználásával egyebek mellett a tevékenységükhöz szükséges speciális gépeket vásároltak, valamint fejlesztették telephelyeiket, s hoztak létre újabb munkahelyeket. Mindezek közül is kiemelkedik a Rati Kft., amely új, a 21. század követelményeinek megfelelô üzemcsarnokot épít, az ô esetükben a terület

közmûvesítéséhez – szennyvízrendszer és elektromos hálózat kialakításához – nyújtott támogatást a város. — Fontosnak tartjuk, hogy folyamatos legyen a párbeszéd az önkormányzat és a városban mûködô vállalkozások, vállalkozók között – folytatja tovább a polgármester. — Fél évente vállalkozói fórumot tartunk, amelyen számos ôket érintô kérdés kerül napirendre, mint például a helyi adók kérdése, vagy az aktuális pályázati lehetôségek. E mellett a lehetôségeinkhez mérten támogatjuk a bemutatkozási lehetôségeiket is. Ennek részeként idén, a Komlóért Expón történô megjelenésük érdekében, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére minél többen mutatkozhassanak be, ismertethessék meg tevékenységüket a város lakóival, felére csökkentettük a helypénzt. Azt, hogy a jövô mit tartogat nehéz elôre látni. Egy azonban biztos, a hét dombra épült város

Nehéz év után Az ezredforduló óta jelentôsen megnôtt a kis- és középvállalkozások száma Komlón, ezzel azonban még nem sikerült teljes mértékben pótolni a megszûnt munkahelyeket. A vállalkozások életét azonban nagyban megnehezítik a gazdasági válság okozta gondok mellett az állandó változások is, amelyek csak naprakész információk birtokában kezelhetôk. — Nehéz évet hagytak maguk mögött a vállalkozások – állítja Ferenczy Tamás, a kamara komlói elnöke. — Igyekeznek ugyan alkalmazkodni a változásokhoz, azonban volt akinek ez könnyebben, másoknak nehezebben ment. A gazdasági válság hatásai különösen kihatottak a városban mûködô cégek életére. A svájci frankban felvett hitelek törlesztô részleteinek drasztikus emelkedése pedig a városlakók fogyasztási szokásait változtatta meg. Mind kevesebben veszik igénybe a különbözô szolgáltatásokat. Ritkábban járnak például fodrászhoz, kozmetikushoz. Mint mondja, Pécs közelsége is kihat a város gazdasági életére, ugyanis jelentôs a munkaerô elszívó hatása. Azonban a megyeszékhely válságba kerülô cégei elsôként a bejáró dolgozóikat bocsátják el, akik a komlói munkanélküliek számát növelik. Szólt arról is, a város vezetése a lehetôségeihez mérten mindent megtesz a vállalkozások talpon maradásáért, ennek érdekében számos kedvezményt, valamint támogatást nyújt részükre. Ennek köszönhetôen települ be a városba egy napelemeket gyártó üzem, s a régi cégek közül a Lakics Gépgyártó Kft., a Ratipur Kft., a TeGaVill Kft. is számos új beruházást indított útjára az elmúlt idôszakban. — A magam részérôl nagyon fontosnak tartom a közvetlen kapcsolatot a tagokkal. A rendszeres párbeszédnek köszönhetôen problémák egész sora került felszínre, többek között, hogy mely szakmákban lenne szükség jól képzett szakemberekre. A vállalkozások szakmunkás igényének felmérését követôen, számos hiányszakmában indult újra a képzés – fejezi be beszélgetésünket.

másik kitörési pontja a megújuló energia mellett a turizmus lehet. Már bejegyzés alatt van a Mecsek-Hegyhát Turisztikai Egyesület, amelyet Komló és a környezô települések, valamint a sikondai termálfürdôt mûködtetô Sik Fürdô Kft., a kempinget üzemeltetô vállalkozás, a Frankia Kft. és a magyarhertelendi Termál Kft. hozott létre. A következô lépésben pedig pályázatot nyújtanak be TDM szervezet létrehozására.

Komlóért Expo a jubileum jegyében Hatvan éves a hét dombra épült város, Komló. E jelentôs évforduló elôtt nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek a városlakók a meghívott vendégek és a testvérvárosok képviselôivel közösen a Komlói Napok keretében. E jubileum jegyében, a város vezetésének támogatásával nyitja meg kapuit immár tizenharmadik alkalommal szeptember 2-4. között a Komlóért Expo is. Az évrôl évre a Fair-Expo Kft. szervezésében megrendezésre kerülô, belépési díj nélkül látogatható szakvásár jó alkalmat teremt a város és térségében mûködô vállalkozásoknak, szolgáltatóknak a tevékenységük megismertetésére. A kiállítók sorában a hagyományokhoz híven ez évben is ott lesznek a nagyobb komlói cégek a TeGaVill Kft., a Ratipur Kft., a Lakics Gépgyártó Kft., a Komló-Hô Kft., a Komló-Víz Kft., de bemutatkozik a most épülô, a napelemeket gyártó kft., valamint egy kézmûipari nonprofit kft. is. Idén elsô alkalommal egy pécsi esküvôi szalon is elhozza kollekcióját. A párok helyben kiválaszthatják ruháikat. A vásár ideje alatt a hagyományokhoz híven számos program várja a látogatókat. Lesz divatbemutató és Megye Szépe szépségverseny, de mód nyílik arra is, hogy bárki ellenôriztethesse egészségi állapotát, a Komlói Egészségügyi Centrum Kft. munkatársai ingyenes szûrésre várják az érdeklôdôket.

KOMLÓI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

15 éves a Szigetvári Takarék Komlói Fiókja A Szigetvári Takarék Komlói Fiókja idén tölti be 15. életévét. KOZMÁRY Péter fiókvezetôt kérdeztük a fiókról, a jövôbeni tervekrôl. — Hogy indult a fiók komlói pályafutása? — A fiók 1996. október 8-án nyitott, ezen a napon fogadtuk elsô ügyfelünket. Kollégáink lelkesedésének, – kiemelve Prileczky Ernônét, elsô fiókvezetônket, akit a városban mindenki „Csiriként” ismer -– és bôvülô szolgáltatásainknak, no meg a kedvezô kondícióknak köszönhetôen napról napra egyre többen tiszteltek meg bennünket bizalmukkal pénzügyeikben, a szûk 3 hónap alatt, az elsô évünk végére már elértük a 100 milliós betét-állományt. — Jelenleg mit lehet elmondani a Szigetvári Takarék Komlói Fiókjáról? — A fiók jó pár éve egyenrangú versenytársa a városban üzemelô kereskedelmi bankfiókoknak, mind megjelenésben, mind a kínált termékkört tekintve, de ez mellett igyekeztünk megôrizni a Takarékok fô erényét, azt a barátságos, mondhatni családias légkört, amivel a Takarék többet nyújt. Sokat lehet beszélni róla, de igazából ezt át kell élni, meg kell tapasztalni... — Mi a titka a fióknak? — A fiókban dolgozó lelkes és lelkiismeretes kollégáimat tu-

dom kiemelni. Egy fiatal, összetartó csapat kovácsolódott össze az évek során a fiókban, akik jó hangulatban várják ügyfeleinket nap mint nap. Mivel valamennyien kezdetektôl fogva pénzintézeteknél szereztek tapasztalatokat, ezért a szakmai felkészültségük alapján is megállják a helyüket. — Mik a további terveik? — Továbbra is szeretnénk megôrizni meghatározó szerepünket a térségben és tartani a dinamikus növekedést. Az általános banki tendenciákkal ellentétben mi bôvíteni szeretnénk jelenlétünket a városban, további bankautomata üzembe helyezését tervezzük. Szolgáltatásaink fejlesztése változatlanul kiemelt feladatunk, a közeljövôben jelenik meg az elsôsorban fiataloknak szánt, megtakarítással egybekötött hitellehetôség, a Király hitel, illetve a közelmúltban az elsôk között vezettük be az érintés alapú fizetést és elôször jelentünk meg egy alternatív, karórába rejtett bankkártyával. — Készülnek-e valamivel a születésnapra? — Természetesen! Várjuk önöket a Komló Expón, ahol szokásainkat megtartva idén is jelen leszünk, kérjük látogassák meg standunkat és ünnepeljünk együtt. A fióki ünneplést a Takarékossági Világnapon tartjuk, október 28-án. Mindkét helyszínen meglepetésekkel várunk mindenkit!

A rovat támogatói

Komplett építôipari szolgáltatás a tervezéstôl a kivitelezésig

th L. u. 3. Komló, Kossu 72/483-029 vitoep.hu visy.bertalan@ itoep.hu toth.jozsef@v

Baranya Megyei Vállalkozói Központ

T.2.D. Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. H-7300 Komló, Mecsekfalui út 49. Tel./Fax: 06-72/481-425 e-mail: info@t2d.hu www.t2d.hu

www.komloifutoeromu.hu

– kômûves, asztalos, lakatos, ács, tetôfedô és bádogos munkák, – csempézés, padlóburkolás, parkettázás, – víz-, fûtés-, gáz- és villanyszerelés, – festés-mázolás

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI MELLÉKLET

Akciók az expón: e-számla, távadós vízmérô A Komló-Víz Kft. vezetésében az elmúlt hónapokban számos változás következett be. A nyugdíjba vonult ügyvezetô helyébe a cég üzemviteli igazgatója, Mester Zoltán lépett. Az ô posztját augusztus elsejétôl a komlói illetôségû, de a Pécsi Vízmû Zrt.-nél és a Tettye Forrásház Zrt.-nél hosszú éveket eltöltött Hidasi Tibor vette át. A szeptember 2. és 4. között megrendezésre kerülô Komlóért Expo az akciók mellett jó alkalmat teremt egyebek között arra is, hogy az új vezetést jobban megismerhessék a város lakói. A Komló-Víz Kft. a fogyasztók környezetkímélô, minél gyorsabb és naprakészebb információkkal történô ellátása érdekében ez év márciusában új szolgáltatásként vezette be az e-számlát. A cég honlapján regisztrálók azt követôen már elektronikus úton kaphatják meg számláikat, azokat elmenthetik, s a saját gépükön követhetik nyomon vízfogyasztásuk alakulását. A rendszer alkalmas arra is, hogy e-mail-ben figyelmeztesse azokat, akik valamilyen ok miatt elfelejtették kiegyenlíteni a számlájukat.

A Komlóért Expo ideje alatt a cég standján a vízmû munkatársai nemcsak megismertetik az érdeklôdôkkel az elektronikus számlázás elônyeit, de segítenek is a regisztráció elvégzésében. Azok között pedig, akik a vásár ideje alatt térnek át az elektronikus számlára 2011. szeptember 9-én 20.000, 10.000 és 5.000 forint értékû ajándékutalványt is kisorsolnak. Az elkövetkezô idôszakban a vízmû egy másik jelentôs változás bevezetésére is készül. A vízórák leolvasásának minél egyszerûbbé, gyorsabbá és pontosabbá tétele érdekében a jövôben a mérôk adatait egy jeladó segítségével gyûjtik be. Az új módszer alkalmazásának, amely számos elônnyel is jár – többek között nem kell otthon várni a vízóra leolvasót, a számla havonta a tényleges fogyasztásról érkezik – egyik fontos kelléke egy korszerû, távadóval felszerelt vízóra. A Komlóért Expo ideje alatt ezen új szolgáltatáshoz szükséges jeladóval ellátott mérôket jelentôs kedvezménnyel – 10.000 forint díj befizetése mellett – rendelhetik meg a vízmû standján Komló város családi házas részein élôk.

KOMLÓI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI MELLÉKLET

20 Ünnepélyes alkalom okán találkoztak egymással a Strauss Metál Kft. telephelyén – július elején – azok az üzleti partnerek, politikai döntéshozók és kiváló fejlesztési szakemberek, akik örömmel üdvözölték a vállalkozás legújabb, induló beruházását. A szóban forgó fejlesztés egy olyan 225 millió forint értékû innovációs projekt, amely egy munkahelyteremtô és egy csarnok-építési program összessége. A sikeres cég vezetôjét, Strausz Jánost a kamara a hónap vállalkozójává választotta. A Strauss Metál Biztonságtechnikai Kft. az elmúlt két évtized alatt látványos fejlôdést produkált. Amíg az egyszemélyes vállalkozás a napjainkban már fejlesztômérnököket, gyártási szakembereket, értékesítô hálózatot foglalkoztat, illetve mûködtet, addig árbevételének jelentôs részét – sikeres piaci szereplôként – exportból teremti meg. Emellett nem mellékes tény az sem, hogy a vállalkozás a Dél-dunántúli Gépipari Klaszter alapítója volt. Fontos megjegyezni, hogy éppen e klaszteren keresztül, a Strauss Metál Kft. fejlesztôjévé vált a régió tradicionális iparágának, a gépiparnak.

— Számos elismerés, díj bizonyítja, hogy az amit 1990-ben célként kitûzött maga elé, mára szép lassan valósággá válik. Most mégis idézzük fel a kezdeteket... — Több vállalkozásom is mûködik 1990 óta. Közöttük van természetesen a Strauss Metal Biztonságtechnika Kft. is, amely jövôre lesz 20 éves, s amely egyidôs a Mohácsi úti telephelyünkön lévô gyárral. A vállalkozásom elején nem páncélszekrényekkel foglalkoztunk, hanem pénzkazettákkal, pénzkezelôkkel indítottunk. Az évek alatt aztán termékeink sorát fokozatosan fejlesztettük, és így jutottunk el napjaink rendkívül széles termékkínálatához. Mindez számszerûsítve azt jelenti, hogy több mint 500-féle különbözô, saját fejlesztésû biztonságtechnikai eszköz, illetve berendezés gyártását és forgalmazását végezzük a pénzkazettáktól egészen a professzionális páncélszekrényekig. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy komplett high-tech gépparkkal rendelkezünk, ezért valamennyi pénzügyi szolgáltatásban tevékenykedô partnerünk számára igényes minôséget tudunk produkálni. A fentiekbôl is látható, hogy a napjainkra jellemzô megbecsülésünket és üzleti eredményességünket a hátunk mögött hagyott sok apró sikerbôl teremtettük meg. — A szakmai körökbôl többen is állítják: az ön igazi sikerének titka az innovatív gondolkodás, illetve a folyamatos fejlesztés... — Ez biztosan így van, hiszen az elmúlt két évtized szinte csak a fejlesztésrôl szólt. Apró lépésekkel, de minden esetben biztos elképzelések, tervek mentén valósítottuk meg a kitûzött célokat. Megítélésem szerint is éppen e gondolkodásnak köszönhetô, hogy ma már a vállalkozá-

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Strausz János, a gépipar elkötelezett fejlesztôje

somban fejlesztômérnökök, komoly szaktudással rendelkezô gyártási szakemberek dolgoznak. A termékeinket pedig értékesítôk segítik a piacra. Így aztán napjainkra mi is egyenrangú piaci szereplôknek számítunk a legnagyobbak mellett is. Az innováció számunkra már számos szakmai elismerést hozott, ilyen volt például a kamara által odaítélt innovációs díj, melyet a „Multiszéf” elnevezésû termékünk kifejlesztéséért megkaptunk. A termék egyébként országos formatervezési pályázat kitüntetését, valamint az év biztonságtechnikai terméke díjat is elnyerte már. A legutóbbi kitüntetés pedig valóban váratlanul ért bennünket, de örültem annak, hogy számos pályázó közül minket ért ez az elismerés. A már említett kitüntetések azért fontosak, mert ezek igazolják vissza, hogy jó úton járunk. De úgyszintén jól mutatják még: az elmúlt tíz év küzdelme, az újításokon elvégzett több száz munkaóra megérte a ráfordított idôt és persze a rengeteg energiát. — A termékeik közül melyek a legsikeresebbek? — Termékeink egyik jelentôs részét az úgynevezett hagyományos eszközök, berendezések teszik ki, amelyeket minden további nélkül, webáruházunkon keresztül akár egy napon belül is le tudunk szállítani a megrendelôinknek. Ezek köre széles, a pénzkazettáktól, a kisebb széfekig terjed. A speciális páncélszekrényeinket pedig megrendelések alapján a bankok részére, pénzkezelés, illetve tárolás céljából gyártjuk. A mi tevékenységünket is éppen az jellemzi, hogy komplett berendezéseket gyártunk, azaz minden megrendelôi igényt képesek vagyunk kielégíteni. Ezt

azért hangsúlyozom, mert ma már egy adott páncélszekrény inkább emlékeztet egy szép bútorra, mint a klasszikus értelemben vett pénzszekrényre. Ezekre a termékekre már különbözô díszítô, illetve faelemeket helyezünk. Jellemzôjük még az a hardverbôl és integrálható szoftverbôl álló elektronika, amelyet szintén mi építünk be, s amely kompatibilis a megrendelô bank belsô, elektronikai rendszerével. Emellett továbbfejlesztettük a hagyományos fémszekrényeinket is, amelyek íves, formatervezett formájukkal minden tekintetben igazodnak a kor elvárásához. A cég mögött álló, egy évtizedbôl azonban legszívesebben mégis a „Szuperkassza” modellünk kifejlesztésére és sikeres exportjára emlékszem, amelynek tizenkét fajtáját kínáljuk a megrendelôink részére. Ez egy olyan speciális termék, amely már idôzáras opcióval, csendes riasztási modullal , és más biztonsági elemekkel van felszerelve. — A cég gazdasági adatai azt mutatják, hogy dinamikus növekedésben van az exportjuk. Kik a legfôbb külföldi partnerek? — A hazai megrendelôkön és a kereskedôkön kívül rendszeresen visszatérô üzleti partnereink között ott vannak a holland és román vevôink. Emellett folyamatosan arra törekszünk, hogy megrendelôi körünk bôvüljön, ezért döntöttünk úgy, hogy a Strauss Metal Biztonságtechnika Kft. a keleti piac felé is nyitni szeretne. Piackutatásaink ugyanis azt mutatják, hogy az említett régió – éppen a már említett piaci szempontok okán – értékes területté válhat a számunkra. — A legutóbbi beszélgetésünk során említette, hogy a fejlesztési projektekkel nem állnak le, hiszen éppen most egy új, 1700 négyzetméteres gyártócsarnok építését kívánják elkezdeni.... — Ez olyannyira valós kijelentés volt, hogy július 6-án, ünnepélyes keretek között már meg is tartottuk a gyakorlati projektindítót. Azaz: megtörtént az alapkôletétel. A szóban forgó beruházás összesen több mint 225 millió forint értékben kerül megvalósításra. Ezek közül az egyik egy munkahelyteremtô projekt, a másik pedig a már ön által is említett gyártócsarnok. A munkahelyteremtô projekt eredményeként 12 fô jut munkához. Mindez valójában egy támogatási szerzôdés, amelyet hárman írtunk alá: rajtam kívül Janovics László, a munkaügyi hivatal vezetôje és dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Úgyszintén örömmel töltött el, hogy az új gyártócsarnok alapkôletételének ünnepségére – bízva a sikerünkben – számos üzleti partner, politikai döntéshozó és fejlesztési szakember is eljött. E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYÜTTMÛKÖDÉS

„A versenyszférát az egyetemi oktatásba” Új dékán a pécsi egyetem közgazdaságtudományi karán Bár a kormányzat a természet-, a mûszaki és az informatikai tudományok oktatására ad több állami férôhelyet a felsôoktatási intézményeknek a jövôben, ennek ellenére továbbra is népszerû a közgazdaságtudományi kar Pécsett. Igazolja ezt az is, hogy a kar hallgatói létszáma a szeptemberi tanévkezdéskor nem csökken, ami több ok miatt is figyelemre méltó. Egyrészt a hallgatói létszám általában is kisebb a demográfiai hullám miatt, másrészt a szülôk vagy a hallgatók még mindig látnak ebben a szakterületben potenciális piaci lehetôséget, harmadrészt pedig a kar dolgozói sokat is tesznek azért, hogy megmaradjon a pécsi közgáz vonzereje. A tanévkezdéskor az alapképzés I. évfolyamára 380, mesterképzésre összességében 220 hallgatót várnak. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karát 2011. július 1-jétôl dr. Ulbert József dékán irányítja, hogy miként tudja folytatni, megújítani azt a munkát, amelyet elôdje, dr. Rappai Gábor hagyott rá, errôl kérdeztük a professzort. — Abban igen sok energia van, hogy egy jól mûködô karrá vált a közgazdaságtudományi kar az elmúlt két dékáni ciklus alatt, Rappai Gáborral rengeteget dolgoztunk azon, hogy ez így legyen – mondja Ulbert József. — Olyan szervezetfejlesztési elképzelések valósultak meg, amelyeket a versenyszférából vettünk át. Ezért is gondolom, hogy a Pécsi Tudományegyetem karai közül az egyik legjobban szervezett a közgazdaságtudományi és nemcsak a pécsi egyetemen belül, hanem általában is: az ország 42 közgazdászképzô intézménye között – rangos újságok elmúlt években készített felmérései alapján – az elsô-második-harmadik helyen szoktunk szerepelni. És hogy a jóhoz mit lehet hozzátenni, hogy még jobb legyen, nos, azt a fajta szemléletet szeretnénk erôsíteni, hogy a versenyszférát behozzuk az egyetem falai közé. A Bologna alapképzés hat helyett hét félévre változott, a plusz gyakorlati félévet a hallgatóknak vállalatoknál kell eltölteniük. Ez azt a lehetôséget kínálja, hogy hallgatóinkat olyan cégekhez helyezzük el, ahol esetleg még munkahelyet is találhatnak a jövôben. A partneri kör számára, amely velünk szerzôdik a szakmai gyakorlatos hallgatók fogadására, azért lehet elônyös ez a kapcsolat, mert felmérhetik, hogy a hallgató mire alkalmas, ezzel esetleg megspórolhatnak rossz döntéseket a munkaerô-felvételnél. Emellett törekszünk arra, hogy különösen fiatal oktatóink számára gyakorlati terepet biztosítsunk. Közgazdaságtudományi kar lévén business-orientáltságúak vagyunk, fontos számunkra a napi gyakorlat a munkákban, különbözô projek-

tekben, pályázatokban, pályázatírásban és viszont is szeretettel várunk és elvárunk a partneri körbôl olyan vezetôket, akik alkalomadtán órákat tartanak és projekteket vezényelnek le hallgatóink segítségével. Ez a folyamat elindult, de intenzívebben szeretnénk tovább mûködtetni. — Milyen kaliberû vállalkozásokkal tartják a kapcsolatot? Nagyvállalat viszonylag kevés van a Dél-Dunántúlon. — Jelenleg mintegy százhetven-egynéhány partnerrel vagyunk kapcsolatban, a legkisebbtôl a legnagyobbig minden fajta vállalkozás megtalálható közöttük. A nagyvállalatok általában az egyetemmel kötnek szerzôdést, a személyes kapcsolatrendszer húzza ide ôket, nagyon sok végzett hallgatónk dolgozik ebben a szférában – ez a kör országos, sôt a határokon is átnyúlik. A másik partneri kör a regionális és közepes vállalkozásokból áll, és vannak az ún. kisebb családi vállalkozások, amelyek általában egy-egy szakmai gyakorlatos hallgatót fogadnak. — A szakképzés évek, évtizedek óta küzd azzal, hogy nem tudja a munkaerôpiac elvárásai szerint képezni a hallgatókat. Önök tudják a versenyszféra diktálta tempót tartani, hogy olyan munkavállalók kerüljenek ki az iskolapadból, akik azt a tudást birtokolják, amire szükség van? — Tényleg az lenne az egyetem feladata, hogy munkakész és azonnal hadra fogható szakembereket bocsásson ki? Én azt gondolom, hogy nem. Az egyetem feladata szerintem olyan hall-

dr. Ulbert József

gatók képzése, akik nyitottak minden új iránt, módszertanilag jól mûködnek, szocializálhatók és megtalálják helyüket a gyakorlatban. Senki nem úgy végez az egyetemen, hogy mindent tud a vállalatnál. A partneri körtôl olyan visszajelzéseket kapunk a szakmai gyakorlatos hallgatókkal kapcsolatban, hogy egy-két hónap alatt belerázódnak a cég mindennapjaiba. Azt gondolom, a cél az, hogy ezt elérjük. — A közgazdaságtudomány, mint minden élô tudomány, folyamatosan változik. Követhetôk az újdonságok az oktatásban? — A Bologna-képzés nehézzé tette számunkra, hogy a hét féléves alapszintû oktatással azonnal „fôiskola-kész” hallgatót képezzünk, a mi hallgatóink inkább arra predesztináltak, hogy tovább folytassák a tanulmányaikat. Az alapképzés elsôsorban a szakma törzsanyagát ismerteti meg a hallgatókkal, ez azért kevésbé változik. A mesterképzésen résztvevô hallgató viszont már találkozik olyan ismeretekkel, amelyek a napi aktualitásokat tartalmazzák. — Ilyen újdonság lehet a klaszterré szervezôdés, amelyre mostanában több példa is van a Dél-Dunántúlon. Ha jól tudom, a tervek között szerepel egy klaszterközpont létrehozása a közgazdaságtudományi kar közremûködésével. — Ugyanilyen újdonságként jelent meg a Kék Gazdaság mint a szakma, de szerintem az egész világ egyfajta kibontakozási lehetôsége is. (Az új paradigma nem a „mindent zöldebb” elvre épül, hanem azt tanácsolja, hogy a természettôl ellesett kreatív innovációkkal, profitorientáltan vállalkozzunk. A Kék Gazdaság „újdonsága” a rendszerszemléletben való gondolkodás, kiterjesztve azt a természeti környezetre, a természet maximális hatékonyságú, önszabályozó folyamatainak gazdaságba való átültetésével.) A Kék Gazdaság gondolatvilága egészen gyorsan a kar zászlójára került, ilyen gyors axióma-váltásra való áttérési út még nem nagyon fogalmazódott meg korábban, már az oktatásba és a kutatásba is kezd beszüremkedni. Márciusban megalakult a Kék Gazdaság Innovációs Klaszter, amelyben a karunkon kívül még 17 beltag található, támogató tagokból (cégekbôl) pedig nagyon sok. Ôk hasonlóképpen gondolkodnak a Kék Gazdaságról, mint mi, projekteket igyekszünk generálni, véghez vinni. Hogy egyébként a klaszterek egymással miként tudnak együttmûködni, ezekbôl hogyan lesz klaszterközpont és milyen oktatási vetületei vannak, ezen dolgozunk a kamarával együtt. Elsô lépésként magunkat kell felépítenünk és a klasztert hitelessé tenni, hogy legyen mögöttünk tapasztalat, projekt vagy elnyert pályázat – most ez a legfôbb feladatunk. N.T.

KLASZTEREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Hirth-fiúk „beleszülettek” a cégbe Akár még az üzemanyag-felhasználás újragondolásában is szerepet játszhat a jövôben a hidrogén üzemanyagú tüzelôcella, amelyet a pécsi Kontakt Elektro Kft.-nél fejlesztettek ki az elmúlt években. Az eljárás termékké formálása jelenleg is tart, ez már a harmadik találmány a cég 29 éves története alatt, amely a vállalkozást ismertté és elismertté tette. A cégvezetô apa, a fejlesztéseket, beruházásokat felügyelô Hirth Ferenc, valamint az értékesítésért, projektekért felelôs, szintén a céget irányító fiú, Olivér nemcsak a napi nyolc órás munkaidôt tölti az irodában és a mûhelyben. Olivér már néhány évesen bejáratos volt a villamos mûhelybe. Akárcsak a bátyja, a jogász Márkus is itt „dolgozott” néhány évesen, ô is elkötelezett a családi vállalkozás iránt, a jogi ügyeket intézi. A Kontakt Elektro Kft. története 1982-ben kezdôdött a cserkúti Mezôgép vállalatnál, amelynek villamos üzemében dolgozott kollégáival Hirth Ferenc. Amikor megnyílt a lehetôség az elsô magánvállalkozásra, azaz gazdasági munkaközösség alapítására, hatan úgy gondolták, hogy megpróbálkoznak vele. Csatlakozott hozzájuk két kolléga alkalmazottként, egyikôjük még ma is értékes szerelésvezetôje a vállalkozásnak. — Egyszerûen többre vágytunk, mint amit az 1982-es nyugodt szocialista körülmények biztosítottak számunkra – emlékezik vissza Hirth Ferenc. — Úgy éreztük, többre is képesek vagyunk és szerettük volna, ha úgy ismerik el a munkánkat, ahogy teljesítünk. Elég szépen felfutott a termelésünk, 1983-ban már mûhelyt nyitottunk. Mintegy tíz év alatt eljutottunk odáig, hogy telkeket vásároltunk és a 120 négyzetméteres mûhelybôl 300, 500 majd ezer négyzetméter lett. Most 29 év után már másfél hektáros az üzemi területünk, ahol mintegy 3 ezer négyzetméter alapterületen dolgozunk mûhelyekben, gyártócsarnokokban, irodákban. Létszámunk megközelíti a 40 fôt, ebbôl 11 villamosmérnök, nagy hangsúlyt fektetünk a mérnöki munkára, hiszen termelésünk nagyobb hányada exportra kerül, és ezen ügyletek elôkészítéséhez, lebonyolításához nyelveket tudó, magas képzettségû munkaerôre van szükség. Nem beszélve az állandó, folyamatos fejlesztésekrôl. — Milyen erôk, késztetések állnak a háttérben, hogy idáig jutottak? — Megfigyeltem, hogy a cég életében 5-7 éves ciklusokban válság alakul ki, ezt különféle körülmények idézik elô. Vagy a kintlévôségek halmozódtak fel vagy az állami hivatalok ellenôrzései, bírságai hozták nehéz helyzetbe a vállalkozást. A siker titka a hatalmas kitartás, szorgalom, de szerintem mindenki tudja, hogy ezt nem lehet 8 órás mûszakban csinálni, hanem csak teljes erôvel.

— Elengedhetetlen a minôség – kapcsolódik bele a beszélgetésbe Olivér. — A minôségi termelés nagyon fontos dolog, hiszen a kkv-szektorban mûködô vállalkozásoknak nincsenek olyan, marketingre fordítható forintjai, amivel a cég hírnevét meg tudnák teremteni. Marad a minôségi termelés, ez visz minket elôre. 6-7 éve vagyunk autóipari beszállítók, voltak olyan projektjeink, amikor fél éven keresztül egy mexikói Ford-gyár számára elosztó berendezéseket gyártottunk. Az alacsony árak miatt nem vállalhattuk, hogy ha valamit elrontunk, akkor elutaztatunk egy kollégát Mexikóba és ott a helyszínen kijavítjuk. Persze, megtettük volna, ha szükséges, de büszkén mondhatom, hogy az elmúlt hét évben 0% hibával dolgoztunk. — Olivér említette a minôséget, de arról nem kell beszélni, hiszen magától értetôdô, hogy aki ma nem képes a világpiacon megfelelô minôséget produkálni, annak nem sok esélye van az életben maradáshoz – veszi vissza a szót az idôsebb Hirth. — Az elôzô években sokat beszélgettünk az ipari vásárokon való megjelenésekrôl, illetve a termékfejlesztésekrôl – nyilván ezek is meghatározták a Kontakt Elektro létét. — Ezeken az ember megméreti magát. Minden évben kiállítunk egy nagyobb vásáron, itthon vagy külföldön, a pécsi kiállításokon pedig rendszeresen részt veszünk, mert fontosnak tartjuk, hogy a vevôinkkel, illetve az egyetemi ifjúsággal találkozzunk. Egy gyártó-termelô cég életében figyelmet kell fordítani arra, hogy ne legyen teljes mértékben elkötelezve a vevôi megrendeléseknek, hanem legyen saját terméke. Az induktív és kapacitív közelítéskapcsoló termékcsalád kifejlesztése, valamint a fogyasztásmérô szekrények mellett most már a harmadik termékcsalád készül, a prototípusok már készen vannak, ez az ún. hidrogénüzemû tüzelôanyag-cellás rendszer. A tüzelôanyag-cella olyan elektrokémiai átalakító, amely a hidrogén és az oxigén elégetésével fejleszt villamos áramot, miközben az egyetlen melléktermék a desztillált víz. Tehát rendkívül környezetbarát, nagyon magas hatásfokkal mûködik és reméljük, hogy a jövô egyik energiaforrása lesz. És ha már a jövôrôl beszél Hirth Ferenc, akkor a cég vezetésében ott látja fiait. Olivér villamosmérnökként édesapja mellett irányítja a céget, már gyerekkora óta meghatározó számára a családi vállalkozás. — A pályaválasztásnál nem volt nagy dilemmám, hogy merre tovább. Könnyebbségként éltem meg, hogy adott volt a lehetôség a villamosipar irányába, hiszen édesapámtól illetve mai kollégáimtól rengeteg segítséget kaptam. Talán az

jelent kis nehézséget, hogy azok a szakemberek, akiktôl tanultam a szakmát, ma már a beosztottaim. De a kollégák ebben is partnerek. — Miként lehet a generációs különbségeket áthidalni a mindennapokban? — Rengeteg vitánk van, de ezeket nem szabad sértôdéssel megélni, hiszen egy jó szakmai vita mindenképpen elôrébb visz, ezáltal saját magunk illetve a társaság is fejlôdik. Megfelelô önállóságot kapok édesapámtól, apró lépésekkel meg lehet mutatni, hogy az én elképzeléseim is tudnak mûködni. És ha látja az eredményeket, akkor ô is jóváhagyja, hogy ez egy helyes irány. — Hogyan történik a cég jövôjével kapcsolatos koncepció kialakítása? — A korábbi években nagyon jól le tudtuk egymás között osztani a feladatokat, mindenkinek megvolt a saját területe, amiért felelt, illetve irányított. Az elmúlt években beindítottunk egy nagy beruházást, most nemrégiben fejeztük be az új mûhelycsarnokunkat, ott egy kicsit felborult a munkamegosztás, mert mindenkinek mindennel kellett foglalkoznia, de ezt a próbát is kiálltuk. A nagyobbik fiú, Márkus számára nem volt olyan egyértelmû, sôt ma sem az, hogy édesapja nyomdokaiba lépjen. Jogász lett, de nem szakadt el a családi vállalkozástól. — Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok miatt nem vehetek aktívan részt a mindennapi munkában, de igyekszem támogatni a céget, mondhatom, hogy az elsô számú és legfontosabb ügyfelem a családi vállalkozás. Úgy érzem, hogy szükség is van arra a másik fajta megközelítésre, amit egy jogász be tud hozni egy ilyen növekvô céghez, pláne, hogy nagyvállalati környezetbôl jövök. Ezért sok a vélemény-ütköztetés, mert más szemszögbôl látok egy adott kérdést. Ha bejövök a céghez, azért gyakran felhúzom a munkászubbonyt és van is rálátásom a dolgokra, hiszen hatévesen

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Az összefogással mindenki nyer”

már anyacsavarokat és alátéteket válogattam, így elmondható, hogy régebb óta van közöm a céghez, mint az öcsémnek, Olivérnek. — Talán a külvilág felé a cég hírnevét ön közvetíti, hiszen tárgyal, szerzôdést köt a partnerekkel. Szívesen fogadják a KontaktElektro nevet? — Szívesen fogadják, az elismerés édesapámat illeti, valamint a kollégákat és azt a hat

Hobbija egyben a hivatása is A Magyarországi Dekoratôrök és Kirakatrendezôk Szövetsége által meghirdetett III. Pécsi Kirakatverseny a POSZT jegyében, Kirakatszínpad címmel került megrendezésre. Zsigmond Tünde, a Nosztalgia Ajándék Bolt Csehov: Három nôvér darabja ihlette kirakatával a legjobb kirakatrendezô díjat vehette át. Mindig is szeretett rajzolni, kacérkodott a gondolattal, hogy mûvészi pályára megy. Végül a fôváros egyik legjobb gimnáziuma, a Kölcsey mellett döntött. Az érettségi után Németországba vezetett az útja. Egy évig Freiburg mellett egy kis településen csiszolta ismerôsöknél német nyelv tudását. A hölgy, akinél lakott selyemfestést tanított. S miután látta, hogy szívesen rajzolgat, festeget, felajánlotta, hogy próbálja ki. — Tetszett neki a munkám, még kiállítást is rendezett nekem – kezdi beszélgetésünket. — Aztán amikor hazatértem, felvételiztem a kirakatrendezô iskolába, úgy gondoltam, hogy ez jó belépô lesz majd az Iparmûvészeti Fôiskola selyemfestés szakára. Nagyon jó kis csapat jött össze, sokat köszönhetek a tanáraimnak, mestereimnek, s tulajdonképpen az Utasellátó Vállalatnak is, amelyik vállalta, hogy szerzôdést köt velem. Az iskola két éve alatt ismerkedett meg a férjével, aki pécsi volt és az ELTÉ-n tanult informa-

KLASZTEREK

embert, akik annak idején megalapították a céget. 1982 óta tart a napi küzdelem, megteremtették a vállalkozást és a hozzá kapcsolódó imázselemeket, ezt mindenképpen fenn kell tartani, népszerûsíteni. Ez az egyik feladatom, hogy különbözô fórumokon, az üzleti világban képviseljem a vállalatot és ami mögötte van. A Kontakt Elektro Kft. alapító tagja a tavaly létrejött Dél-dunántúli Gépipari Klaszternek. Mint Hirth Ferenc mondja, ugyan a klaszterré szervezôdés újkeletû, az ismerôs vállalkozások eddig is figyeltek egymásra, segítették a másik munkáját. — A klaszter elôdje az Ipartestületben érhetô tetten, ahol szakosztályokba tömörültek a különbözô szakmák képviselôi és ott próbáltak meg összefogni – ez azonban nem mindig sikerült. A kapcsolatok szakmai alapon szervezôdtek, aminek üzleti eredményének is kellett lennie. Számtalan elônye van egy ilyen összefogásnak, a közös anyagbeszerzéstôl kezdve a közös képzésig bezárólag. Késôbb megalakultak a kamarai osztályok, ezeknek is az összeszervezés lett volna a céljuk, a mai korszerû formát pedig klaszternek nevezzük. Láttam, hogy Észak-Olaszországban ragyogóan mûködnek a klaszterek, ezzel szemben Magyarországon az összefogás nem igazán nemzeti erôsségünk. Pedig ha az ember józan ésszel áttekinti, sok olyan érdek van, ahol egy-

mást lehetne erôsíteni. Azt várom a klaszterrendszertôl, hogy azokkal a kollégákkal, akik a klasztert alkotják, jobban tudjunk érvényesülni az üzleti életben. — A klaszterben való együttmûködés jó példája lehet a miénk – teszi hozzá Olilvér – a közelünkben mûködik a Strauss Metál Kft., nagyon sokat dolgozunk együtt és keressük is ennek lehetôségeit. A tôlünk 200 m-re lévô üzemben van egy negyven millió forint értékû lézervágó berendezés, amit nem használnak a nap 24 órájában. Ezért mi nem is veszünk ilyen berendezést, hanem amikor üres ideje van a gépnek, átvisszük a lézervágási munkáinkat, így mindkettônk számára elônyös ez a helyzet. Azt kell végre észrevenni, hogy ami a szomszéd utcában dolgozó vállalkozásnak jó, az jó nekünk is – ezt az együttmûködési kultúrát ma még nem sokan sajátították el hazánkban. Pedig ha a klaszterek vagy más együttmûködések által elôrébb tudjuk vinni a régió gazdaságát, az nyilván jó a vállalkozásoknak, az önkormányzatnak, több forrás jut szakképzésre, tehát mindenre kihatása van. Ezért érdemes egymást támogatniuk a vállalkozásoknak – foglalja össze Hirth Olivér. Talán ez is a siker titka, hogy céget csak úgy lehet irányítani, ha az alapgondolatokban egyetértés van. N.T.

tika szakon. Amióta végzett dekoratôrként dolgozik, a férje egyik barátjával indított közös céggel indult a pályafutása Pécsett, mert az nem volt kérdéses, hogy a mecsekalji városban folytatják párjával közös életüket. Az elsô nagyobb munkája a Citrom utcában Jeans Club bolt kirakata és arculata volt. A kisfia születését követôen – s a többi baba után is – folyamatosan dolgozott. A családja sokat segített – különösen a férje – neki abban, hogy eleget tudjon tenni a felkéréseknek. A versenyben sokat segítettek neki az üzletek, boltok tulajdonosai. Mint mondja, arról, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozó ideje alatt kirakatversenyt hirdet a Dekorszövetség a régi iskolatársai hívták fel a figyelmét. A verseny témája elsô alkalommal a Mediterrán Város volt, immár két esztendeje azonban a POSZT áll a középpontjában, idén kimondottan a versenyprogramhoz kapcsolódott. — Már az elmúlt években is bekapcsolódtam a szervezésbe is, amiben csak tudtam segítettem a pécsi szervezônek, Faltis Robertának. Egyebek mellett a szórólapokat segítettem kiszórni a belvárosi boltokban és szóban is népszerûsíteni a rendezvényt. A kezdetektôl jó ötletnek tartottam, mert az egyedi kirakatok feldobták a belvárost, az üres portálok élettel teltek meg a Király utcában, a Jókai téren. S azt is jó ötletnek tartottam, hogy a sétálóutcák adtak neki helyet, mert ott nagyobb kihívás megcsinálni egy szép, a járókelôk figyelmét felkeltô kirakatot, mint az Árkádban, ahol naponta sokan fordulnak meg. Sajnos

a belvárosi üzletek egyre rémesebb képet mutatnak. Érthetetlen, hogy erre senki nem figyel oda! Sajnos a boltok egyre kevesebb pénzt hajlandóak egy szép kirakat elkészítésére fordítani. Nekem szerencsém volt, mert azok, amelyekkel évközben is folyamatosan együtt dolgozom fantáziát láttak a versenyben is. A Tisza Cipô márkaboltja az elsô pillanattól kezdve partner volt. Idén is az egyik versenykirakatomnak ôk adtak helyet, amelyben a Leonce és Lénát fogalmaztam meg. A tôle néhány méterre lévô Sigmond Optika portáljába a Velencei kalmár ihlette installáció került. A legjobb kirakatrendezô díjat díját a Jókai téren található Nosztalgia Ajándék Bolt Csehov: Három nôvérét megidézôvel nyertem el. Sz.K.

MESTERKÉPZÉS

A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket. A szentlôrinci épületgépész HORVÁTH László, annak idején amikor szakmát választott 14 évesen nem igazán tudta, hogy miért éppen arra esett a választása. Talán szerepet játszott benne, hogy az édesanyja akkoriban a Pécsi Távfûtô Vállalatnál dolgozott, s sokat volt bent nála. Olyankor nem egyszer magukkal vitték a távfûtésszerelôk a közmûalagutakba. Aztán amikor pályaválasztásra került sor, akkor ôk ajánlották neki, válassza az épületgépészetet. — Az 508-as számú Szakmunkásképzô Iskolában végeztem, a Pétávnál lettem tanuló, s a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen ott is helyezkedtem el – kezdi beszélgetésünket, amelyre hosszas egyeztetés után kerülhetett sor. Sok a munkája, amelynek ugyan jelentôs része kisebb javítás, de biztos bevételt jelent. Egész nap úton vannak a munkatársaival, járják a Szentlôrinc környéki településeket, s a várost magát is. — Aztán amikor kezdtem jobban belelátni abba, hogy mit is takar az épületgépészet, akkor döbbentem rá, mennyire sokoldalú és sokszínû szakma. Sokféle anyaggal dolgozunk és ezekhez számos technológiát kell alkalmaznunk a munkánk során. A ma is egyéni vállalkozóként tevékenykedô Horváth László, a Pétávnál eltöltött három év után, egy pécsi kivitelezô cégnél folytatta tovább. Vallja ott tanulta meg igazán a szakmát. Aztán in-

Dél-Dunántúli Gazdaság

A mester valóban a szakma legjobbja legyen nen az útja Szentlôrincre vezetett, ott is tenné, hogy valóban a szakma legjobba helyi távfûtônél helyezkedett el, majd jai nyerhessék el a mester címet. Ez hét év után úgy határozott önállósítja azért is lenne nagyon fontos, mert ez álmagát. tal a szakképzés színvonala, a kétkezi — Ennek már hét éve, akkor mint munka becsülete is nône, ugyanis jelenfûtés- és vízvezeték-szerelô váltottam ki leg a tanulóknál nemcsak a tanulmányi az engedélyemet, majd késôbb kitanul- eredményeikkel, de a hozzáállásukkal is tam a gázszerelô szakmát is – folytatja sok a gond. Ugyan a maga részérôl nem tovább beszélgetésünket. — Eleinte panaszkodhat, mert szerencséjére olyan egyedül voltam, majd ahogy egyre több tanuló került hozzá, aki a kezdeti nehézlett a munkám úgy lettünk a ségek után jó cégben is mind többen, jelenszakemberré válHorváth László: „— A tevéhat. Az eltelt kenységi körünket is folyaévek alatt folyamatosan bôvítettük, ezért matosan nôtt a is vállaltam három esztenmegrendelôinek deje, hogy megszerzem a köre. Szájhagyomesterlevelet..” mány útján, ismerôsökön keresztül érkeztek, s érkeznek az újabb ügyfelek. — Mindig is magánszemélyeknek dolgoztam elsôdlegesen, ott biztosan megkaptam a pénzemet, nem ragadt bent. Néhány társasház épületgépészeti munkáit is elvállaltam, de csak olyan vállalkozók esetében, akikrôl tudtam megbízhatók, fizetnek. Az önkormányzat intézményei közül az Idôsek Otthona és az iskola rendszereinek karbantartását is én látom el. Itt is inkább a hibaelhárítás az elsôdleges feladatom. A gazdasági válságot én is megéreztem, de annyi munkánk mindig van, amibôl megélünk – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, már várják a követkeleg négyen vagyunk. A tevékenységi zô helyen. Sz.K. körünket is folyamatosan bôvítettük, ezért is vállaltam három esztendeje, LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! hogy megszerzem a mesterlevelet, ez Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi volt ugyanis a feltétele az arcképes gáz- és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím szerelô igazolvány kiváltásának. Mint mondja, nem bánta meg, hogy tulajdonosa legyen! belevágott. Vallja, sok új ismerettel lett gazdagabb, ugyanis pont abban az idôszakban változtak meg jelentôsen a gázszereléshez kapcsolódó elôírások és módosultak a jogszabályok. Kitért arra JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! is, a maga részérôl a vizsgát szigorúbbá 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

További információ: www.uzletahalon.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANULÓSZERZÔDÉS

A gazdasági fellendülés gátja a szakemberhiány Járjuk az üzemcsarnokokat, rend és tisztaság mindenfele. A hegesztôk munkaterületeit vastag mûanyagfüggönyök választják el. A legkorszerûbb eszközökkel dolgoznak, káros anyagoktól, a kipattanó szikráktól speciális ruha és sisak védi ôket. A minél magasabb minôség elérése érdekében a pécsi Demagnál folyamatosan fejlesztenek. Jelenleg a mérnökeik által kifejlesztett forgató berendezés tesztelése folyik. A privatizáció során az egykori Ép-Gép – ma Terex-Demag Gépgyártó Kft. – elôször német, majd magyar, késôbb újra német tulajdonba került, majd késôbb egy amerikai befektetô vásárolta meg a német cég részeként. A pécsi gyáregység továbbra is a német vállalatvezetés irányítása alatt maradt.

— Speciális alapanyagokból készítünk mobildarukhoz alkatrészeket – kezdi beszélgetésünket STENGL Attila, gyáregység-vezetô. – Ezért is fontos, hogy jól képzett hegesztô és lakatos szakmunkások dolgozzanak nálunk. Olyanok, akik tudnak rajzról dolgozni, precízek, minôségi munkát végeznek. Mint mondja, az emberekben általában az a kép él, hogy a hegesztés, akár néhány hónap alatt is megtanulható. Ez egyáltalán nem így van, ez nehéz fizikai és szellemi munka, s legalább két év kell ahhoz, hogy valaki az alapokat elsajátítsa, s hogy igazán magas színvonalon, kiemelkedô minôségben csinálja sok-sok esztendô tapasztalata kell. Az egykori Ép-Gépben 1960 és 1994 között képeztek tanulókat. Akkoriban az 500-as számú Szakmunkásképzô Intézetben folyt az elméleti oktatás, míg a gyár tanmûhelye adott helyet gyakorlati képzésnek. Aztán hosszú évekig nem foglalkoztak tanulóképzéssel, majd 2009-ben úgy döntöttek, ismét vállalkoznak rá.

— A jó szakembereink kezdtek elfogyni – folytatja a gyárigazgató. — Voltak, akik külföldre mentek, többen pedig elérték a nyugdíjas kort. A Munkaügyi Központ átképzô tanfolyamainak résztvevôirôl hamar kiderült, alkalmatlanok az általunk megkövetelt magas minôségû munkára. Az oktatási rendszer jelenlegi állapotának köszönhetôen pedig a szakképzô intézetekbôl kikerültek – akik egyáltalán a lakatos, vagy hegesztô szakmát választották – sem feleltek meg a mi elvárásainknak.

dô, vagy egyáltalán nem volt szakember, s sajnos a szakképzô intézetek sem voltak érdekeltek abban, hogy az igényeiknek megfelelô szakmákat helyezzék elôtérbe, ahogy ezt Szentgotthárdon teszik. Ott a beruházó igényeihez igazítják a képzôhelyek az általuk meghirdetett szakmák körét. Tudomásul kellene végre venni azt is, olyan helyre nem mennek a befektetôk, ahol a piaci árak feletti a szakmunkások bére. Mint mondja, ôk a maguk részérôl a Szakképzési Hozzájárulást a saját dolgozók és a náluk tanuló szakmunkások képzésére fordítják, s mindaddig így tesznek, amíg nem veszik figyelembe az ô munkaerô igényüket olyan módon ahogy az a forgácsoló szakembereknél történik. — Nekünk egyelôre nem jelent gondot a jó szakemberek megszerzése, mert akik jól dolgoznak, jól is keresnek nálunk. Azonban egyre kevesebb Pécsett a minôségi munkaerô, azok pedig, akik mostanában végeztek, nagyon rossz szakmai alapokkal érkeznek, ezért is döntöttünk úgy, a szerepet vállalunk a szakember-utánpótlás kinevelésében. Jelenleg lakatos és hegesztô tanulóink vannak. Azonban nem kis problémát jelent a nagy fluktuáció. Attól ugyanis, aki nem teljesít, az általunk támasztott követelményeknek nem felel meg, megválunk. A szakképzés komoly pénzbe kerül, s nem mindegy, hogy ezt az összeget – több millió forintot – mire fordítjuk. Az eddig nálunk tanulók közül egy végzett, de az is Angliába ment, ott vállalt munkát. Jelenleg tíz hegesztô és öt lakatos tanulónk van, de szeptemberben talán újabbak érkeznek – fejezi be beszélgetésünket Stengl Attila. Sz.K.

Annak a véleményének is hangot ad, hogy talán változtat ezen a helyzeten, hogy a hiányszakmák vonzóbbá tétele érdekében az ezeket választók emelt összegû ösztöndíjat kapnak. Azonban a maga részérôl úgy látja, hogy ugyan a kezdeményezés jó, de a gyerekeket továbbra sem e szakmák szépsége, hanem inkább a pénz érdekli. Kitért arra is, hogy valamit tenni kell, mert a szakmunkáshiány a jövôben komoly gazdasági problémákat okozhat a térségben, Pécsett. Szembe kell nézni azzal, hogy a befektetôk, a termelô cégek nem azért kerülték el Baranyát, s annak székhelyét, mert nem volt autópálya, hanem azért, mert az általuk meghonosítani kívánt tevékenységhez nem volt elegenTovábbi információ: www.uzletahalon.hu

PORTRÉ / TRADÍCIÓ

Régi patinás portál a Jókai utcában:

kávészünet

Várnagy Attila szûcs mester hirdeti a cégtábla

Ide jelentkeztem be, mint régi iparostárshoz. Most nem egy utcai (Szevasz, hogy vagy, van munkád?) szokás szerinti fél perc következne. Ez a szakma ennél többet érdemel. — Na jó, hogy jöttél – mondja Attila – ma még úgy sem voltak sokan, ráérünk beszélgetni. Ülj úgy a széken, hogy lásd mennyi csinos hölgy vonul el itt. Persze vevôként nem jönnek be. — Látom itt nem csak szôrme áru van, hanem táskák, övek, pénztárcák, nôi-férfi bôrkabátok és egyéb kiegészítôk. — A szakma akkora átalakuláson ment át, hogy ezt ember nem gondolta volna. Rá vagyunk kényszerülve arra, hogy több terméket kínáljunk, így azt reméljük, hogy nyáron is betér a vevô a szûcshöz. Valamikor egy szûcs megélt a keze munkájából. — Mivel nagyon régi pécsi család vagytok a szakmában, tegyünk kivételt, nem veled kezdeném, hanem egészen az elején. Kezdjük a múlt század elôtti században... ugyanis édesapád akkor született, a legvégén. — Apám 1899-ben született. A szûcs szakmát 1926ban kezdte. Az Irgalmasok utcájában, ahol most a klinika áll, ott volt egy szép nagy üzlet. Több segéddel és tanulókkal dolgozott. Gyönyörû kirakatok, drága áruk álltak a szép portálos üzletben. Az üvegek és a tölgyfa folyamatosan fényesítve volt. Apám öltönyben, fehér ing és csokornyakkendôben fogadta a vevôket. Mindenkit kikísért a végén. Az ô régi neve Waltz Ferenc volt, majd magyarosította. Abban az idôben a szûcs szakma nagyon ment, a szûcsöknek volt külön országos egyesülete, „Magyar Szûcsmesterek és Szôrmekereskedôk Országos Egyesülete”. Ehhez egy gyönyörû védjegy is tartozott, ezt szerepeltették a hirdetéseiken, nyomtatványaikon, ez fémjelezte a szakmát. Mint most a kamarában, volt elnök, vezetôség, küldöttgyûlés, békéltetô és munkavédô bizottság, tanoncügyi bizottság, szaknévsor, többek között ilyen, hogy minimál ár táblázat. Készítettek egy 192829-es Magyar Szûcs- és Szôrmealmanachot, egy évkönyvet, gyönyörû kötésben. — Igen, ez itt van elôttünk, olvasható benne többek között, hogy akkor is volt egy-két adófajta. (ínségadó, kereseti adó, vagyonadó) Táblázatok voltak a munkadíjakról, a szûcsök összeültek és igyekeztek adott munka árát ugyanannyiért végezni. Itt olvasok egy érdekes dolgot, a munkáját hirdetô szûcsöknél szokás volt hozzátenni, hogy saját mûhelyemben manipulált szôrmét kínálok. A manipulálás a kidolgozás legmagasabb szintû fajtáját jelentette. Ha most, ha valaki azt írná, hogy az anyagot manipulálja, ahhoz kimenne az adóhatóság, vagy a rendôrség. Látom a szaknévsort, mely szerint Pesten kb. 250 és országosan 400 szûcsmester volt.

A Magyar Szûcsmesterek és Szôrmekereskedôk Országos Egyesületének kollektív védjegye

— Most kb. 60-an vagyunk, ebbôl Pesten 23-an. E szakmában tanuló nem jelentkezik. Most nemrég betért egy vidéki kislány, hogy tanuló lenne. Nem javasoltam neki ezt az ötletet, hisz nincs is annyi munka, hogy betanuljon. — Most te jössz, gyorsan „csináljunk” rólad valamit, mielôtt abbamarad a szakma. — Pesten a Minôségi Szûcs Ktsz-ben lettem tanuló. Úgy is volt, hogy ott maradok Pesten, mert tetszett az élet, a forgalom, a nagyváros. Majd aztán Pesten is a 70-es évektôl kezdtek önállósodni az emberek. Bomlottak szét a szövetkezetek. Apám sosem kényszerített volna a saját mûhelyébe, mert attól félt, hogy akkor azért sem választom az ô szakmáját. Végül ‘74 nyarán önként hazajöttem, de még letettem a mestervizsgát Pesten. Az öreg mesterek nagyon féltékenyek voltak. 28-ból hárman tettünk sikeres vizsgát. Alig rázódtam bele az itteni üzletmenetbe, apám meghalt 1975-ben. Ekkor már itt voltunk a Jókai utcában. A kényszer tanította meg velem igazán a szakmát. Egyedül dolgoztam és dolgozom a mai napig, amit megcsinálok, vállalom a felelôsséget. — Méretre is készítesz bundát, vagy egyebeket? — Mindig kevesebb ilyen munka van. — Azért egy szép hölgyön méretet venni, megkérdezni, hogy szoros legyen, vagy lezser? — Azt csak bízd rám, úgy mérem, hogy meg legyen elégedve. — A fôpróba? A szépeket háromszor is visszahívod? — Az a mi bajunk, hogy az emberek egyszerûen öltöznek, a pénzszûke miatt is, valamint sok a kínai holmi. Régen a szôrme, a bôr, eleganciát sugallt. Az a kifejezés, hogy kiöltözni vasárnap, lassan abbamarad. — Nem látok itt próbafülkét. — Ne mosolyogj, tudom mire gondolsz! Ide nem kell próbafülke, ez nem bugyibolt. — Meddig akarod csinálni? — Ezt kérdezik a Jókai téri haverok ebédkor (a Szentiványi meg a Fejes) én meg tôlük kérdezem ugyanezt. Szóval csinálom tovább, egyébként is mit csinálnék otthon. — Kíváncsi vagyok, meddig nézhetek be hozzád. Most pedig akaszd ki a táblát, hogy rögtön jövök. Meghívlak egy deres falú pohár sörre. Az egészségedre! – Birinyi Zoltán – Az Irgalmasok utcában a mai klinika helyén állt az üzlet

Dél-Dunántúli Gazdaság

A tradíciók megôrzése: A kalapkészítés mestersége Belépve az Európai Unióba kötelességünk az uniós normák, szokások betartása, de kötelességünk nemzeti értékeink megóvása, ápolása is. Ezt, mi sem szolgálja jobban, mint a régmúlt idôk szakmai üzenetének megôrzése, arról való tudásunk felélesztése, korszerûsítése, mindennapjainkba történô adoptálása. Egy kalapos, aki ma már nem készít kalapokat, mesél a szakmájáról: „Szakmám, sapka-kalapkészítô, amelyet Budapesten tanultam, a szakmát szeretô emberektôl. Századunknak elején mindegy 4000 kalapos keze serénykedett az országon. Megdöbbentô „alkotmányok”kerültek ki kalaposaink kezébôl. A nagy, széles karimákon virágoskert, gyümölcsöstál, fátyol, toll, a prémekrôl nem is beszélve. Ahogy csendesült a divat, úgy csökkentek a karimák szélessége, és vele együtt a kalaposok is megfogyatkoztak. Az egyedi kalapkészítést felváltja a gyári „egyen termék”, olykor a silány giccs, mintha napjainkban a kalap menne ki a divatból. Nehéz felvenni a versenyt ezekkel a termékekkel, de reményünk alapja a múltunk, a gyökereink, amelyekre lehet építkezni. Kalaposaink sokszor árral szemben úsznak, amikor szépet, értékeset szeretnének eladni. Alapelv: minôségi munkát, csak minôségi anyagokkal lehet végezni! A kalapkészítés alapanyagai: gyapjú, nyúl, bôr, velúr, textíliák. Szerszámai: karimázó formák, vasalók, gôzölôk, ragasztóanyagok, alakkötôk A tornyot keményítik, forró gôz alá helyezik, formára húzzák, formára rögzítik, kefélik, szárítják, széleit beszegik, bélelik, díszítik. Elemi feltétel a kreativitás, igényesség, a munka öröme és a szakma szeretete. Ha ilyen alappal és hozzáállással rendelkezünk a szakképzések korszerûsítése során csodálatos eredményeket tudunk elérni.” Csak remélni lehet, hogy nálunk is felismerik, hogy a régmúlt szakmái nem csupán letûnt korok érdekes színfoltjai, hanem az éltetô jövô egyik eszköze is lehet. Vigyázzunk értékeinkre, mert nem lesz másik!

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚJ TAGJAINK

AquaProd Kft.: világhírû cégek márkaképviselôje Ipari méretekben megvalósított, környezetbarát technológia alkalmazásával végzi több mint egy évtizede tevékenységét a pécsi székhelyû AquaProd Kft. A cég, a magasnyomású víztechnológia és a hozzá kapcsolódó alkalmazások területén a világpiac vezetô vállalkozásainak a magyarországi kizárólagos márkaképviselete. Az AquaProd Kft. ügyvezetôje, Dr. Hüse István szerint a vállalkozás jó döntést hozott a kamarához való csatlakozással. — Az talán nem is képezheti vita tárgyát, miszerint meglehetôsen speciális az a tevékenység, amivel foglalkoznak... — Ez valóban így van. Amikor az AquaProd Kft.-t több mint egy évtizede elindítottam, kettôs célt tûztem ki. A hatékony, széles ipari szegmensben alkalmazható, a karbantartásban, gyártásban új lehetôségeket kínáló nagynyomású víztechnikai berendezések értékesítését sikeresen összekapcsolni a szolgáltatói tudásra alapozott az innovációval. A szolgáltatásokat másik vállalkozásom, a DC Gépszer Kft. végzi. A kereskedô és szolgáltató cég együttmûködésének eredménye stabilabb piaci háttér, jobban felismert, és kiszolgált vevôi igény. Ennek elsô lépése volt egy német céggel a márkaképviseleti megállapodás. — Melyik ez a cég? — A nagy múltú Hammelmann GmbH. A képviselet révén a gyár öt évtizedes fejlesztési és

gyártási tapasztalata áll rendelkezésünkre, ami a Hammelmannt a világpiac vezetô gyártójává tette a területén. A tapasztalatok megismerése egyébként elvárás is: munkatársaink évente egy hetet továbbképzéssel töltenek a gyárban, és az ismeretekbôl vizsgáznak. Miután képessé váltunk a technológia alkalmazására, az elsô feladat a piac megismertetése volt a lehetôségekkel – konferenciák, elôadások, bemutatók sora jellemezte ezt az idôszakot. A piaci igényeket megismerve és a komplexitásra törekedve a felhasználáshoz kapcsolódó eszközök vezetô gyártóit is megkerestük, így mi lettünk a Conjet AB (Svédország) és a StoneAge Inc. (USA) magyar képvielôi is. Ezek a megállapodások, így, együtt, biztosítják, hogy ismerjük a legújabb fejlesztési irányokat és a legfejlettebb berendezéseket. — Mely területen alkalmazható az önök által kínált termék, szolgáltatás? — Nagyon röviden (és speciális körülményekkel nem számolva): bármelyiken. Mobil és telepített berendezésekkel, a környezetet sokkal kevésbé terhelve teszi lehetôvé a technológia a legkülönfélébb lerakódások, bevonatok eltávolítását, anyagok vágását – szivacstól a betonon át az acélig – a technológia szerelés, karbantartás, vagy gyártás területén, illetve beton építmények rekonstrukciójánál. A vizes technológia alkalmazása egyrészt hatékonyabb, gyorsabb, másrészt nagyságrendileg kevesebb és/vagy jobban kezel-

hetô hulladékot eredményez. Az iparban kevésbé járatosak ezek után mindig azt kérdezik, hogy ez szép, de mire jó? Példákat tudok mondani: hôcserélôk, tartályok, csövek tisztítása, korrózió, bevonat eltávolítás, szerkezetek helyszíni vágása. — A cég sikeres, miért döntöttek a kamarai csatlakozás mellett? — A „sikeres cég” mindig múlt idô, már a megállapítás pillanatában is. Az, hogy egy cég „sikeres legyen” folyamatos alkalmazkodást, változást követel meg. A pécsi kamara motorja volt a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter létrehozásának, melynek tagjaként úgy éreztem, helyes, ha a kamarának is tagja vagyok. Fontos az is, hogy példákat lássunk, ismerjünk meg, a kamarai tagság erre is lehetôséget kínál. A kamarának hatalmas szerepe lehet abban is, hogy „tisztes ipar” mûködjön, és abban is, hogy a „vállalkozó” szó jelentése tartalmilag is átalakuljon, és értéket teremtô, adót fizetô, munkahelyeket fenntartó és létrehozó, a közösség iránt felelôsséget vállaló céget jelentsen. E.É.

PGT Invest Kft.

dásban és a hitelügyintézésben, de szívesen közremûködünk a lakások egyéni belsô kialakításának megtervezésében is. Ezen tevékenységeken túl az ingatlanbefektetôk, beruházók számára is nyújtunk tanácsokat a fejlesztések helyszínével, kialakításával, marketingjével kapcsolatban. Miután az általunk közvetített ingatlanok, magas szintû, a technológiai fejlôdést folyamatosan követô mûszaki felszereltség mellett készülnek, rendkívül kedvezô ár-érték arányú ajánlatokat tudunk kínálni vásárlóink, bérlôink számára. — Mely referenciákat említ szívesen? — A korábban általunk értékesített fejlesztések közé tartozik a Minerva Udvar I. és II. épülete, továbbá az Árnyas Liget A és B ütemének közel kétszáz ingatlana. A közeljövôben tervezzük elindítani a Minerva Park déli ütemének értékesítését. — Miután a tevékenységük túlmutat egy aprócska iroda volumenén, kérdés például, hogy a szerteágazó, s valóban széleskörû munkálatokat miként koordinálják? — Tevékenységünket jól szervezett, maga-

san kvalifikált szakembergárdával végezzük. A PGT Invest Kft. remek kapcsolatokat épített ki a szakmában tevékenykedô nagyobb cégekkel, így folyamatosan a legmagasabb szintû szolgáltatást tudjuk nyújtani úgy az ingatlanfejlesztôk, mint a lakásvásárlók illetve a bérelni szándékozók számára. Úgy ítéljük meg, hogy a sikereinket is annak köszönhetjük, hogy az ügyfeleinkkel kölcsönösen jó bizalmi kapcsolatot alakítunk ki. Ennek érdekében minden esetben örömmel fogadjuk például azokat a „kívülrôl” jövô ötleteket, javaslatokat, amelyek segítik a jövôbeni terveink korrekt megvalósítását. — Egy hangsúlyosan jelenlévô, ingatlanpiaci szereplô vajon miért döntött az önkéntes kamarai tagság mellett? —Az ingatlanpiac beszûkülésével különösen nagy hangsúly helyezôdik a színvonalas szolgáltatásokra és az ügyfelek minôségi kiszolgálására. Ezt leginkább a partnercéges együttmûködésekkel lehet hatékonyan teljesíteni. Az ilyesfajta kooperációk ösztönzésében látom leginkább a kamara tevékenységének pozitív szerepét. E.É.

Új kamarai tagunk ingatlanok értékesítésével, bérbeadásával, tanácsadással, illetve hitelügyintézéssel is foglalkozik. Széleskörû tevékenysége, illetve megbízható szolgáltatása okán mára a pécsi ingatlanpiac meghatározó szereplôjévé érett. A PGT Invest Kft. ügyvezetôje – dr. Kocsis G. Tamás – kérdésünkre elmondta: az önkéntes kamarai csatlakozástól a már meglévô üzlet és partnerkör bôvülését várják. — Amennyiben arra kérem, hogy foglalja össze tömören a tevékenységük lényegét, melyek azok a hívó mondatok, melyekkel ezt a bemutatást megtenné? — Kezdjük talán azzal, hogy cégünk az elmúlt évek munkája és folyamatos fejlesztései során a pécsi ingatlan- és hitelközvetítési szakma oszlopos tagjává vált. A kínálatunkba tartozó ingatlanok száma folyamatosan nô, jelenleg is több újépítésû projekt értékesítését végezzük párhuzamosan. A közvetítési tevékenységen túl komplett szolgáltatást nyújtunk az ingatlant vásárlók és eladók számára: tanácsokat adunk az adás-vétellel kapcsolatos jogi kérdésekben, segítünk a bérbea-

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Oszvald András – Audi A6 3.0 V6 A www.expocity.net online virtuális szakvásárt mûködtetô Expo World Kft. ügyvezetôje az AutóCity új Audi A6 modelljének legnépszerûbb változatát próbálta ki. — Nagyon örültem ennek az autónak, mert sokféle autót vezettem, de az Audi eddig kimaradt az életembôl. Ez a modell majdnem ideális lenne számomra, mert az én kívánságlistám úgy kezdôdik, hogy biztonságos, dízel, kombi legyen egy autó. — Akkor haladjunk végig a listán, miért kombi? — Világéletemben csak kombim volt, megszerettem a praktikumát. Bármikor, bármit bele lehet pakolni, nincsen helyhiány egy hosszabb utazáskor sem. Alapvetôen üzleti célokra használom az autót, ilyenkor is jól jön, ha kisebb dobozokat be lehet tenni az autóba. Hamarosan bôvül a családunk, így családi kirándulásokra is ideális ez a karosszéria, és a babakocsi elhelyezésével sincs gond. Sôt alkalomadtán egy kombiban még aludni is lehet. Most is egy kombit használok, egy Renault Megane-t, igaz ez vészmegoldás, mert az elôzô autóm Budapestre menet kigyulladt és sajnos porig is égett. Egy középkategóriás japán modell volt. — A tesztelt A6-os Avant változata már megrendelhetô az AutóCitynél is, akkor nem kérdés, hogy ezt választaná? — Mindenképpen, hiszen ebben a kategóriában már nem jelent számottevô különbséget a jobban variálható változat felára. A csomagtartó mérete a limuzinban is elegendô, az 530 liternyi térbe rengeteg csomag fér. A korlátot a szûk rakodónyílás jelenti, ez a négyajtós karosszériaforma hátránya. Ami miatt még az Avant kivitelt választanám az a hátsó utasok kényelme, valószínûleg abban tágasabb a fajtér, mert a tetôlemez nem ereszkedik lefelé. A lejtôs tetôlemez nem véletlen, az autó így nagyon sportos. Az elôd is az egyik legszebb autó volt a kategóriában, az új modellnél pedig sikerült a formai elôrelépés. Különösen az orr rész tetszik, a lámpák és a továbbgondolt Single Frame hûtômaszk nagyon karakteressé teszik az autót.

— A második kritérium a dízelmotor volt. — Mivel üzleti utakra használom az autót és sokat megyek külföldre is, ezért fontos az üzemanyag fogyasztás. Évente 40-50000 kilométer könnyen összejön, itt a dízel már sokkal gazdaságosabb. Másrészt a nyomatékos dízelekkel sokkal stressz mentesebb az utazás mint egy pörgôsebb benzinessel. Ez az A6-os is szinte alig forog 2000-res fordulatszám fölé, ha normál tempóban közlekedünk vele. Az 500 Nm nyomaték kis fordulaton is könnyeden mozgatja a karosszériát. A mai dízeltechnika csodája pedig az, hogy ha a Dynamic üzemmódot választjuk az MMI menüjében, akkor amellett, hogy érzékenyebb lesz a gázpedál, közvetlenebb a kormány, a motor is elforoghat egészen az 5000-es fordulatszámig, ami már a benzinesek régiója. Érdekes, hogy ebben az üzemmódban szinte nem is lehet lassan menni az autóval, olyan, mint egy ugrásra kész macska, folyamatosan azt érzem, hogy alig várja, hogy a gázra lépjek. — Sokan mondják, hogy ebben az árkategóriában nem számít annyit a megspórolt üzemanyag költsége. De ott van a környezetvédelem is. — Ez a kocsi így tesztüzemmódban alig 8 litert fogyaszt. Ha benzinmotorral vásárolnánk egy hasonló teljesítményû autót,

akkor az súlyos literekkel többet fogyasztana, ráadásul fôként városban, így a több elégetett üzemanyagból származó több károsanyag is ott kerülne a levegôbe. Ezen kívül ebben a kocsiban van start/stop automatika, ami szintén a zsúfolt városokban csökkenti drasztikusan a károsanyag kibocsátást, hiszen egy piros lámpánál nem jár a motor. Ez egy nagyon kiforrott rendszer, régebben más autóban már próbáltam ilyent, de ott nem mûködött ennyire észrevétlenül és finoman.

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

TDI Quattro — Az automataváltó, ami nem is hagyományos automata, hanem duplakuplungos, illik az autóhoz? — Szeretem az automataváltót, fôként a budapesti dugókban nagy kincs. Ez a váltó egy remek darab, észrevétlenül és villámgyorsan kapcsol, a rövid tesztúton nem volt olyan feladat, amit ne teljesített volna hibátlanul. Padlógázas gyorsításnál is simán és villámgyorsan kapcsolgatja a fokozatokat, de egy komolyabb kanyar elôtti fékezéskor is hibátlanul megtalálja a megfelelô áttételt. Ha jól tudom, ezek a váltók már nem növelik a fogyasztást, sôt néha még gazdaságosabbak is mint a kéziváltó. — A harmadik fontos kritérium a biztonság, ami a szó hagyományos értelmében egy ilyen szintû kocsiban magától értetôdik. — Valóban nem a légzsákok száma, vagy az utascella merevsége a kérdés egy Audi A6-osban, hanem az, hogy az aktív biztonsági elektronikákból mennyi van az autóban. Ezek általában drágák és az extralistán szerepelnek, de én mindenképpen megvásárolnám ôket. Sajnos volt már balesetem, volt közte elég komoly is, de szerencsére mindig sértetlenül szálltam ki az autóból. Ezért is gondolom úgy, hogy a biztonságra költött forintok nem feleslegesek. Ehhez a kocsihoz az éjjellátó kamerától a távolságtartó radaros tempomatig mindent meg lehet rendelni, köztük az adaptív világítási rendszert is amit már próbáltam és nagyon hasznosnak tartom. A biztonsági rendszerek fontos kiegészítôje az erôs motor, hiszen nem mindegy, hogy egy elôzést 5 vagy 25 másodperc alatt tudunk befejezni. Természetesen ide tartozik az összkerékhajtás is, ami a márka egyik védjegye és a hasznossága megkérdôjelezhetetlen. — Ezen a téren azért nagy a felelôssége a tulajdonosnak is, hiszen az A6-os abba a kategóriába tartozik, amivel kapcsolatban sok a negatív érzés itthon. — Az autó képességei, annyival meghaladják a magyar átlagautók képességeit, hogy ezt mindenképpen számításba kell venni. Szerencsére azt tapasztalom, hogy a helyzet javul, néhány éve még jellemzô volt a magyar autópályákon a belsô sávban agresszívan tolakodó nagyautós, ma már sokkal kevesebb van belôlük.

— Egyik vállalkozásukban szállodai textilekkel is foglalkoznak. Szakemberként hogy látja, az autóipar mint olyan sok más ágazatban, a textiliparban is húzóágazatnak számít? — Mi természetes alapú textíliákkal foglalkozunk ebben a szegmensben nincs jelen az autóipar. Sokat járok kiállításokra, ott láttam, hogy a mûszálas anyagok és az úgynevezett intelligens textilek területén komoly fejlesztéseket generálnak az autóipari megrendelések. Az A6-os belsô tere és a felhasznált anyagok nagyon kellemesek. Tetszik a sok alumínium betét, szerintem ez illik is egy olyan márka autójába, amelynek a neve összeforrt az alumíniuméval. Látványos az MMI rendszer központi képernyôjének kialakítása, és jó ötlet a kézírást felismerô touchpad is. Szépen szól a hifi, a kocsi belseje és a szolgáltatások színvonala kifogástalan. — Az alapnak számító 17 collos gumik és acélrugók vannak az A6-os alatt, ez elegendô a jó úttartáshoz? — Nekem ez a futómû tökéletes. Megfelelô kompromisszum a kényelem és a sportosság között. Természetesen mindkét irányba el lehet térni, aki sportosabban autózna az nagyobb kerekeket és sportfutómûvet válasszon, a kényelemszeretôk pedig légrugót is kérhetnek. — A modell alapára több mint 16 millió, de az extrákkal könnyen húszmillió fölé lehet konfigurálni az A6-ost. Nem sok ez? — Természetesen az átlagos 4-5 milliós autóárakhoz képest ez komoly összeg, de az autó tudását és az alapfelszerelésként kínált összkerékhajtást és S-Tronic

váltót figyelembe véve ez nem sok. Ez elsôsorban egy üzleti autó ahol nagy a hangsúly a kényelmen, a biztonságon és a presztízsen. Egy hosszabb üzleti úton nem mindegy milyen fáradtan érkezünk meg, de ennél is fontosabb, hogy a fárasztó nap után kényelmesen és biztonságosan haza is érkezzünk és erre kiváló ez az A6-os. T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2967 cm3 Maximális teljesítmény: 245 LE 4000-5000/min Maximális nyomaték: 500 Nm 1400-3250/min Saját tömeg: 1795 kg Csomagtér: 530 l Maximális sebesség: 250 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 6.1 s Átlagfogyasztás: 6.0 l Alapár : 16.351.400 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és függönylégzsákok, automata klímaberendezés, ESP, multifunkciós bôrkormány, MMI rendszer, xenon fényszórók, Audi drive select, fény és esôszenzor, LED nappali fény, parkolóradar elöl/hátul

VENDÉG-OLDAL

Bár, miben fogadnék

Három dologról lesz szó. Kezdjük a magyar EU-elnökséggel! Ruprecht László kreatív chef szíves közlése nyomán áttekintünk három (meseszám, de miért tolakszik folyton elénk, mi köze a mi megbeszélnivalónkhoz?) menüsort. Nem az intimpistáskodás okán, sokkal inkább az érdekesség kedvéért, hogy ha már hónapról-hónapra együtt gondolkodunk a gasztronómiáról, lássuk, mi az, amit az elnökség fél éve alatt konyhánkból – többek között – megmutattunk a vendégeknek. 1. Céklával posírozott harcsa hagymazselével; Újházi tyúkhúsleves; mangalicatarja paprikás krumplival; kecskesajt körtekaramellben. 2. Citrusos pulykamell-érmék ropogós zellerszirmokkal; póréhagymás burgonyakrém-leves füstölt marhanyelvvel; egészben sült borjúszûz köményes céklával és csicsókás kelbimbólevélkékkel; túrófelfújt aranymazsolával. 3. Mangalicakaraj burgonyás bélessel és vörösboros párolt káposztával; szürkemarha-hátszín salátával; borjúnyak rakott zellerrel, petrezselyeminfúzióval és grillezett zöldségekkel; fogasfilé sóban sült céklával, mikrosalátával, érlelt erdei gombákkal; Rákóczi túrós lepény. Igényes, ötletgazdag összeállítások. Nem volt szégyenkeznivalónk, gondolom. Hozzáteszem (remélem, nem államtitok): az elsô menüsor az EU védelmi minisztereinek február 24-ei találkozóján volt hivatott emelni a hangulatot.

Újházi, paprikás krumpli etcetera... Rágondolni is rossz, mi történhetett volna, ha Timur és csapata ebédidôben ront rá a tagországok valamelyikére, és történetesen az enyémhez hasonlítható étvággyal falatozgat az érintett hadfi. A másik mindössze egy aprócska ötlet, a croxetti. Az olasz nemzeti park, Cinque Terre jellegzetes étele ez, az Itáliának csak erre a régiójára jellemzô, a középkorból származó tésztaféle. Magam Manarola egyik, képünkön is látható éttermében találkoztam elôször a három-öt centi átmérôjû kis korongokkal. (Na tessék, már megint a hármas!) Történetükhöz tartozik, hogy a nemesi családok ünnepi alkalmakkor készítették, és saját címerükkel látták el. Ma gyümölcsök, gabonafélék, regionális címerek, vitorlás hajók díszítik a croxettiket. Minél rajzosabb és részletgazdagabb a minta, annál jobban megtapad a tésztán a szósz, amivel nyakon öntik. Receptjére nem térek ki, az internet legalább háromféle változattal szolgál. Végezetül, de elsôsorban a pécsi Trendo Étterem (egykori Csongor férfidivatáru szaküzlet) helyén nyílt Bár Pécs-rôl. Bár nem vagyok beavatva, tehát nem tudom, miért szûnt meg a Trendo, de az új forma ígéretes jövôt sejtet. Van benne némi szeszélyesség (hetente változik az étlap), de fölismerhetô a határozottság, a kiszámíthatóság is (a menürôl még a módosuló étlap kedvéért sem kell lemondania a környéken delet harangozó gyomroknak). Az spájzcetliken egyébként (három hét választékát tekintettük át ott jártunkkor, sebtében) elmondható, hogy igényes sertéshúsok (mondjuk, szûzérmék), szárnyasok (csirkék, kacsák) és halak váltakoznak kitûnô garnírungok társaságában. Utóbbiak közül a parázsburgonyát, a rántott burgonyát, a sokmagvas pirítósszeleteket, a friss-, kerti- és zöldsalátákat emelem ki legszívesebben. Mindig föllelhetôk valamiféle magvak, mindig elôbukkannak diszkréten alkalmazott, viszonylag ritka, kevéssé ismert fûszernövények.

Dél-Dunántúli Gazdaság Elsô látásra is vannak persze igazi ínyencségek, helyi különlegességek. Ezek közé sorolható a vörös teafûben pácolt csirke, a tökmagvas krutonra emelt szûzpecsenyetorony, a kacsahúsos cézár saláta – csak hogy három példát említsünk. Egy pillantás a desszertekre: volt itt az utóbbi idôszakban epersushi, de volt pálinkás baracklekvárral tálalt almás-fahéjas cicege is. Ami az italokat illeti, kapható frissen fôzött jeges tea, de kínálják magukat koktélok és így tovább. Nem tudom, jövô héten milyen tételek olvashatók majd ki a kottából, de hogy szívesen muzsikálnék belôle, abban most, így, látatlanban is biztos vagyok. Mondjuk, valamiféle versenymûvet, hisz az többnyire háromtételes. Ha már ez a hármas ezúttal ennyit kerülgetett bennünket. Sz.Koncz I.

Borajánló Tulipán 2008 Ikon borászat Dél-Balaton kiváló fekvésû dombjai között Balatonlelle határában meghúzódó Rád puszta a Tihanyi Apátság nagy becsben tartott szôlô birtoka volt. Itt alapította meg Konyári János az Ikon borászatot. 39 hektáron új telepítésû szôlôbôl gazdálkodnak, zömében merlot, syrah, cabarnet sauvignon, és cabernet franc fajták alkotják az ültetvény gerincét. A borászatnál hamar elérték,hogy viszonylag gyorsan kialakuljon a minôségi piramis, amelynek csúcsán a Tulipán található. A szôlô a Diós-tetô nevû dûlôbôl származik, ami fekvését tekintve nyugati, talaja pedig lösz. Itt kétszer szüretelnek, a Tulipán alapját adó szôlôk mindig az elsô szüretbôl származnak. A bor fele merlot 25%-25% cabernet sauvignon, és cabernet franc. A merlora épülô házasítás elég ritka, ezért ez egy kicsit iskolapéldának is nevezhetô. A 2008-as év egyértelmûen a területen jó év járatnak számít, szépen beérett a szôlô, de megmaradtak a savak is. Az Ikon borászatnál a megszokott technológiának megfelelôen 28 fokon erjesztik, majd három héten át héjon tartják a szôlô levét, és ezután jön a préselés.15 hónapon keresztül magyar tölgyfahordóban érlelôdött, majd palackozás után további egy év pihentetés következett. Az eredmény egy csodálatos, harmonikus, a merlot miatt lágy, gömbölyû, aromáját tekintve aszalt szilvás, a cabernet francnak köszönhetôen illatanyagban gazdag, és a cabernet sauvignon adja a feketeribizlis ízvilágot és a sav gerincét. Már most kitûnôen fogyasztható, de egy év múlva lesz igazán a legjobb fomában. A merlot kedvelôk kedvence lehet. Jó kóstolást! Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

ÜZLETEMBER TALÁLKOZÓ ÉS PARTNERKERESÉS a MIDEST Paris 2011 keretében 2011. november 15–18. A Párizsban megrendezésre kerülô MIDEST, a világ egyik vezetô, ipari alvállalkozói lehetôségeket bemutató rendezvénye, amely kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a nemzetközi színtérre kilépô ipari alvállalkozási lehetôségek kínálói találkozzanak az alvállalkozói pozíciót keresôkkel. A neves nemzetközi vásár tökéletes találkozási pontot biztosít az üzleti partnerségek megkötésére, valamint arra, hogy új technológiai megoldásokat ajánljon egy cég a fém-, a mûanyagipar, az elektronika, valamint az ipari szolgáltatás területén tevékeny gyártóknak, alkatrész gyártóknak, összeszerelôknek. A MIDEST kiegészítô termékek, szolgáltatások és technológiák sorát kínálja, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy szinergiák jöhessenek létre, továbbá lehetôséget biztosít a gyártóknak arra, hogy tapasztalatot, knowhow-t és innovatív megoldásokat szerezzenek, így növelve versenyképességüket. A MIDEST 2010-en 1710 alvállalkozó vett részt (KKVk és iparági vezetô cégek egyaránt) 37 országból. Képviselt területek: fémfeldolgozás, mûanyagipar, gumiipar, elektronika, elektromosság, mikro-technológiák, felületkezelés, befejezô munkálatok, ipari kacsolt tevékenységek és szolgáltatások.

A trade show 74 országból 40 424 szakembert vonzott látogatóként. Az idei évben a b2fair professzionális üzletember találkozók szervezésére szakosodott hálózat a MIDEST Paris 2011 mellé nemzetközi üzletember és partnerkeresô találkozót szervez. A b2fair nemzetközi üzletember találkozó a MIDEST Paris 2011 keretein belül egyedülálló lehetôséget biztosít a résztvevôknek láthatóságuk növelésében, valamint lehetôséget biztosít arra, hogy számos potenciális üzleti partnerrel tárgyalásokat folytassanak. Tegyék mindezt célzottan, alacsony költségekkel mégis úgy, hogy hosszútávon fenntartható, minôségi kapcsolatokat építhessenek potenciális partnerekkel az üzleti megbeszélések elôzetes megtervezésével. 2004-es indulása óta 40 ország 9000 résztvevôje több mint 68 000 üzleti tárgyalást folytatott. Felmérések alapján, a tárgyalások 1/3-a végzôdött üzleti együttmûködéssel.

A b2fair által szervezett találkozók többszörös elônyt jelentenek a résztvevô cégnek

Részvételi feltételek (2011. szeptember 1-tôl) Kiállítók részére: A részvételi díj a „b2fair MIDEST Paris 2011” nemzetközi üzletember találkozón egyszeri 175 EUR (amely az ÁFA-t nem tartalmazza). Amennyiben a cég egynél több fôvel vesz részt a találkozón, fejenként 50 EUR (amely az ÁFA-t nem tartalmazza) kerül felszámításra. Regisztrációs határidô: 2011. november 11. Hogyan mûködik a regisztráció a gyakorlatban? 1. lépés: regisztráljon online a www.b2fair.com/midest2011 oldalon. Kattintson a „Registration” gombra és hozza létre saját profilját, amelyben rögzíti cége elvárásait. A validálás (elfogadás, érvényesítés után) cégprofilja megjelenik a rendezvény hivatalos online katalógusában. 2. lépés: az online katalógus megtekintése után válassza ki azokat a cégeket, akikkel szívesen tárgyalna, találkozna. Helyi kapcsolattartója felhasználónevet és jelszót ad önnek, így a „Your Meeting Requests” menüpont alatt bejelölheti tárgyalópartnereit. Egyéni preferenciái alapján személyre szabott tárgyalási naplót állíthat össze. 3. lépés: az eseményt megelôzôen megkapja tárgyalási naplóját, amely a rendezvény alatt módosulhat, amennyiben ön a helyszínen talál még olyan céget, akivel tárgyalna vagy önt választja egy cég. A kiszolgáló személyzet felkészült, ezeket a helyzeteket könnyen kezeli. Az ön kontaktja kérdés, kérés esetén: Hendinger Anita regionális vezetô

● A MIDEST a világ egyik vezetô ipari alvállalkozási lehetôségeket bemutató rendezvénye; ● Idôt és pénzt megtakarítva könnyen, egyszerûen találkozhat a nevezett szektorban, iparágban

tevékenykedô vállalkozások képviselôivel; ● Vállalkozása számára lehetôvé válik a kapcsolatfelvétel potenciális partnerekkel az üzleti

és/vagy technológiai együttmûködés területén; ● Potenciális üzleti partnerként ismertté teheti magát; ● Határokon átnyúló kapcsolatokat alakíthat ki; ● Felmérheti a hazai és a nemzetközi piacot, a keresletet és a kínálatot, amely segíthet vállalko-

zása stratégiájának, üzleti tervének alakításában; ● Új, innovatív ötleteket meríthet a tárgyalások során.

Enterprise Europe Network Pécs 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. T: 00 36 72 507 126 F: 00 36 72 507 122 E: ahendinger@pbkik.hu

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítása a munkahelyen

Ergonom Munkavédelmi Szolgáltató Kft. 7630 Pécs, Álmos u. 3. Tel.: (30) 2479-222 www.ergonom.hu

A munkavédelemrôl szóló törvény szerinti feladatai ellátása érdekében a munkáltatónak foglalkozás-egészségügyi szolgálatot (egyszerûbben: üzemorvost) kell biztosítania a munkavállalók számára a munkahelyen. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat két módon biztosítható a munkahelyen: vagy a munkáltató maga tart fenn ilyen szolgálatot, vagy külsô szolgáltatót vesz igénybe. Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a munkaügyi központok, a települési önkormányzatok és a szakképzô intézmények a vizsgálatok elvégzése ellenében térítési díjat fizetnek a szolgáltatást végzônek. A díjak mértékét a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet irányadóan tartalmazza. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak elsôsorban preventív, megelôzô szerepe van. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsôsorban – a munkáltató felelôsségének érintetlenül hagyásával – közremûködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodások megelôzésében. Feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezôk (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenôrzése, másrészt hogy javaslatot tegyen arra, milyen módszerekkel lehet ezeket olyan szinten tartani, ami nem károsítja az egészséget. Feladata továbbá a munkavállalók egészségének ellenôrzése. A foglalkozásegészségügyi szolgálat a munkavédelemrôl szóló törvény alapján – többek között – részt vesz a munkavédelmi üzembe helyezésben, a munkabaleset kivizsgálásában, a kockázatértékelések elvégzésében. A munkáltatókat munkahigiéniai tanácsadással segíti, és a feladatai közé tartozik a veszélyhelyzetek megelôzése is. A munkahigiénés vizsgálat keretében a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feltárja a munkakörnyezetben lévô kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezôket, kidolgozza a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárásokat, illetve olyan vizsgálatokat végez, amelyek eredményeként javaslat tehetô a munkából és a munkakörnyezetbôl származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére). A munkahigiénés vizsgálat az egészségkárosító kockázat meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges. A 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet szerint a munkakörnyezeti mûszeres vizsgálat keretében egyrészt a munkahelyi kémiai kóroki (gázok, gôzök, aeroszolok, porok okozta légszennyezôdés mennyiségi, minôségi vizsgálata), és a fizikai kóroki (pl. zajszint, infra- és ultrahangszintek, rezgésterhelések, ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek, elektromágneses tér jellemzôi) tényezôket vizsgálják. Ide tartozik továbbá a fizikai terhelés, igénybe-

vétel vizsgálata is. A biológiai expozíciós mutatókat a vizeletben és a vérben is vizsgálják. A munkahigiénés vizsgálatért fizetendô térítés összegérôl a megrendelônek és a vizsgálatot végzônek meg kell állapodnia. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet alapján a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi: ● a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat, ● a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálását, ● a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatát, ● az egyéni védôeszközökkel kapcsolatos tanácsadást, ● a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást, ● külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti jármûvezetôk egészségi alkalmassági vizsgálatát. ● közremûködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában (kockázatértékelés stb.), ● közremûködik a foglalkozás-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, ● közremûködik az elsôsegélynyújtás és a sürgôs orvosi ellátás megszervezésében, az elsôsegélynyújtók szakmai felkészítésében, ● közremûködik a munkáltató katasztrófamegelôzô, -elhárító, -felszámoló és az elôidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában. A fentiekhez igazodva meg kell említeni, hogy sok munkáltató nincs tisztában a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladataival. Néhány esetben a foglalkozás-egészségügyi orvos tevékenysége egy munkahelyen csupán munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokból áll, pedig látható, hogy az elôírások ennél sokkal többrôl szólnak. Egy munkahelyen a munkabiztonsági szakembernek és a foglalkozás- egészségügyi orvosnak együttmûködési kötelezettsége van, tehát a megelôzô tevékenységük során együtt kell feltárni a munkahelyen elôforduló veszélyeket, egészségkárosító hatásokat, kidolgozniuk azokat a szabályokat, amelyek a munkahelyen történô megkövetelt alkalmazása elvezetnek az egészséget nem veszélyeztetô és biztonságos munkahely megteremtéséhez. Következô cikkünkben sorra vesszük a munkavédelmi szempontból legfontosabb munkáltatói feladatokat, elkészítendô dokumentumokat. A javító és megelôzô intézkedésekkel a munkáltató a még elviselhetô szint alá csökkentheti azokat a kockázatokat, amelyekkel a munkavállalók a munkájuk során találkozhatnak.