XIII. évfolyam 8. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 8. szám, 2011. október 7. www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

Versenyképesség

Dél-Dunántúli Gazdaság

2

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényei 2011. második félév További információ: www.pecsikamara.hu Rendezvény

Idôpont

Helyszín

További információ

HOVENTA 2011 Nemzetközi Üzletember Találkozó

október 13.

Budapest

Hendinger Anita ahendinger@pbkik.hu

Igazgatói fórum

október 18.

Pécsi Kereskedelmi Központ

Cséfalvay Ágnes csefalvay@pbkik.hu

Dutch Design Week

október 23-25.

Eindhoven, Hollandia

Dr. Misákné Schmidt Enikô emisakne@pbkik.hu

Szakképzési tájékoztató érdekképviseletekkel

október 26.

Pécsi Kereskedelmi Központ

Cséfalvay Ágnes csefalvay@pbkik.hu

Célpontban Németország, október 27.

Ausztria, Hollandia és Olaszország Gazdasági Roadshow

Pécsi Kereskedelmi Központ

Hendinger Anita ahendinger@pbkik.hu

Fejlesztôk Fóruma – gépipar Klaszterek Fóruma DDGK taggyûlés

október

Kaposvár

Rabb Szabolcs szrabb@pbkik.hu

Danube Region Business Forum

november 3-4.

Bécs, Ausztria

Hendinger Anita ahendinger@pbkik.hu

Be A Role Model – Greening Business Üzletember találkozó

november 10.

Zágráb, Horvátország

Császár Gergely gcsaszar@pbkik.hu

Fiatal Vállalkozók Hete 2011

november 14-20.

Pécsi Kereskedelmi Központ

Dr. Misákné Schmidt Enikô emisakne@pbkik.hu

B2fair üzletember találkozó a MIDEST kiállítás mellett

november 15-18.

Párizs, Franciaország

Hendinger Anita ahendinger@pbkik.hu

Szakképzési konferencia

november 23.

Pécsi Kereskedelmi Központ

Cséfalvay Ágnes csefalvay@pbkik.hu

„Klaszterek a városfejlesztésben” szeminárium

november

Pécsi Kereskedelmi Központ

Rabb Szabolcs szrabb@pbkik.hu

Adófórum

december 5-6.

Pécsi Kereskedelmi Központ

Sörös Dávid sdavid@pbkik.hu

Enterprise Europe Network Pécs Gazdasági Évzáró 2011

december 16.

Pécsi Kereskedelmi Központ

Hendinger Anita ahendinger@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M A PBKIK rendezvényei, 2011. 2. félév

2

Címlapsztori 4–10 Baranya megye versenyképessége

Klaszterek A Lakics Kft. a régió egyik meghatározó gépipari vállalata lett

Klaszterek: A Lakics Kft. a régió 12–13 egyik meghatározó gépipari vállalata lett A hónap üzletembere Az AlphaNexus Kft. ügyvezetôje

14

Kulturális ipar

15

Enterprise Europe Network

16

Hirdetés

17

Egészségipar

18

Kombinált Mikrohitel a kamara közremûködésével

19

Társasági élet Kamara Kupa teniszverseny

20–21

12–13. oldal

Mi a pálya?

21

Kamara Kupa teniszverseny

Szakképzés Nyílt, ôszinte hangnemben...

22

20–21. oldal

Tanulószerzôdés 23 A gépi-forgácsoló a fémipar szobrásza Mesterképzés Német nyelvû mesterlevele egész Európára érvényes

24

Kávészünet / A tapasztó ember

25

Az InnoTeq Kft. portfólió bôvülése Agrár Széchenyi Kártya

26

Új tagjaink: Rosenfeld Csaba Castrum-Investment Kft.

27

14. oldal A hónap üzletembere Az AlphaNexus Kft. ügyvezetôje: Solymos Gyula Gyánti Istvánné

Autóteszt: Török Attila – Mercedes Benz C 200 CDI BlueEFFICIENCY 28–29 Vendég-oldal

30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Karácsony László

Eckl László

22. oldal Tanulószerzôdés A gépi-forgácsoló a fémipar szobrásza

Németh Jenô

22. oldal Szakképzés Nyílt, ôszinte hangnemben zajlanak az ülések Autóteszt: Török Attila – Mercedes Benz C 200 CDI BlueEFFICIENCY

28–29. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya megye versenyképessége, az elmúlt évtized gazdasági teljesítményének értékelése, lehetséges kitörési pontok „Külsô erôk sok mindent tettek, hogy ne jussunk elôre.

Vajon mit tettünk azért mi, hogy elôre jussunk?”

Tíz év egy térség, egy megye életében is nagy idô. Ennyi idô alatt lehet érzékelhetô fejlôdés elérni és rendkívüli idôszakban lehet katasztrofális helyzetbe jutni. Az elmúlt 10 évben mindkettôre volt esély.

Az évtized elején háború dúlt a közvetlen szomszédságunkban, ami a befektetôket riasztotta el errôl a vidékrôl.

Az évtized végén a pénzügyi, majd a gazdasági válság hozott negatív körülményeket Baranya megye gazdaságára.

Viszont mindvégig megvoltak a fejlôdés komoly lehetôségei is.

Az évtized elején rendelkeztünk tervekkel, programokkal és projekttervekkel. Az évtized közepére megnyíltak az EU-s támogatási források. Pécs elnyerte az Európa Kulturális Fôvárosa címet, mely további reményeket támasztott.

Aztán szinte semmi sem úgy alakult, ahogy terveztük.

A tervek, programok többsége fiókba került, helyüket elfoglalták a támogatások elosztására kialakított akciótervek, olyan projektekkel, amelyek nem voltak koherensek a korábban elfogadott komplex programokkal. És olyan projektekkel, amelyek nem segítették a reálszféra fejlôdését, hanem a fenntarthatóságuk érdekében újabb forráselvonást okoztak. Az EU-s támogatások felhasználása egyértelmûen a megye versenyképességének romlásához vezetett.

Ebben az évtizedben – bár sok minden történt – nem javult az infrastrukturális ellátás sem. Megépült az M6-osM60-as autópálya, de elmaradt a déli országhatárig tartó utolsó szakasza és a Pécset elkerülô dél-nyugati szakasza is. Így csak a Pécs-Budapest viszonylatban van jelentôsége. Elmaradt a vasút fejlesztése, így a vasúti közlekedés az 1970-es színvonalat is alig éri el. Fejlesztették a mo-

hácsi határkikötôt, de áruszállításra alkalmas kapcsolata nem alakulhatott ki. A Dél-Dunántúl logisztikai központjait is a régión kívülre tervezték (vasúti központ Nagykanizsára, a kikötôit Bajára). Megvalósult a Pécs-Pogányi repülôtér, amely a mai mûszaki igényeknek sem felel meg. Ferihegy fejlesztése miatt megkezdôdött a még ki sem alakult vidéki repterek elsorvasztása.

Az elmúlt évtizedben voltak kezdeményezések az egységes programok kialakítására is. A valós lehetôségek kihasználására létrejött a Pécs, az Életminôség Pólusa, amelynek az „ellenséges” környezetben is jelentôs szerepe volt.

Miközben a helyi szereplôk vegyesen álltak a megvalósításhoz, a szomszédos megyék és a regionális szervezetek egyértelmûen támadták. A Pólus Programok országosan egyre nagyobb hangsúlyt és elismerést kapott, a központi szervek is inkább hátráltatták, sem mint támogatták volna. Napjainkra ennek ellenére elmondható, hogy a reálszférában és részben az önkormányzati szférában bekövetkezett jelentôsebb fejlesztések többsége a Pólus Programhoz kapcsolható.

Rontották a megye gazdasági versenyképességét a demográfiai folyamatok, a humánerôforrás állapota és az oktatási rendszer is. A megye és Pécs népessége folyamatosan csökkent, a települések többségében egy jelentôs elöregedés figyelhetô meg. Ezt egyrészt a természetes fogyás idézte elô, de számottevô az elvándorlás is. Ez utóbbi azzal jár, hogy a tehetséges fiatalok köl-

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Az egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatások arányai régiónként (%)

töztek olyan helyekre, ahol az adottságok és fôleg a lehetôségek jobbak. Ezzel párhuzamosan a falvak egy részében a kritikus szintet érte el a szociálisan hátrányos helyzetûek aránya, így nem véletlen, hogy a megyei kistérségek 1/3a került az ország leghátrányosabb térségei közé.

A ’90-es években még azt gondolták a tervezôk, hogy nyelveket beszélô, szakmailag felkészült humánerôforrással rendelkezik a megye. Az ezredfordulóra be kellett látni, hogy ez sem így van. Versenyképes, ha úgy tetszik piacképes nyelvtudással csak kevesen rendelkeznek, és nem jobb a helyzet a szakmai képzettségekkel sem. A középiskolák többsége olyan szakmákat oktat, amelyeket a reálszféra nem igényel. A végzett tanulók elméleti tudása hiányos, a szakmai gyakorlati ismeretei elégtelenek. Napjainkban egész iparágak küzdenek munkaerôgondokkal, miközben a munkanélküliség egyre nagyobb.

Ezek a körülmények vezettek oda, hogy a Dél-Dunántúl az Európai Unió 20 legelmaradottabb régiói közé süllyedt. Ebbôl a helyzetbôl kitörési pontot találni nehéz, fôleg akkor, amikor a kilátások semmivel sem jobbak, mint 10 évvel ezelôtt. Sôt rosszabbak. Az egyértelmûen látszik, hogy a gazdaságra átterjedt pénzügyi válság újabb és újabb terheket rak a reálgazdaságra, ami a gazdasági válság elhúzódását jelenti.

Nem számíthatunk ugyanakkor külsô segítségre, sôt inkább forráselvonásokkal számolhat Baranya és a Dél-Dunántúl. Folytatódik a multinacionális cégek pénzkivonása és a hazai – fôleg Budapest irányában megfigyelhetô – forrásátrendezôdés is.

Ilyen körülmények között ágazati kitörési pontot nehéz meghatározni. Azt azonban meg lehet, és meg kell fogalmazni, hogy a fejlôdést a helyi erôk hordozzák magukban. Az érintettek összehangolt együttmûködése szükséges a

Baranya megye népességének száma nemek és életkor szerint, január 1.

További információ: www.pbkik.hu

5 programok kialakításában, a megvalósítás feltételeinek létrehozásában és a közösen megfogalmazott projektek megvalósításában egyaránt. Ez alól nem vonhatja ki magát sem a MEGYE, sem a VÁROS, sem az EGYETEM, sem a gazdaságot képviselô KAMARÁ-k sem. Minden eddiginél hangsúlyosabb kérdés lesz, hogy „Vajon mit teszünk azért mi, hogy elôre jussunk?”

A kamara tevékenységének ez a mozgatórugója. Ezt igazolja, hogy kezdeményezô szerepet vállaltunk a Pólus Program kialakításában és aktívan közremûködünk a megvalósításában is. A gondokkal terhelt területeken is megoldásokat keresünk, így például ● kezdeményezésünkre szeptemberben elindult két speciális szakképzési osztály, ● folytatjuk a klaszterfejlesztéseket, a KKV-k hátrányainak az enyhítésére, ● menedzseljük a KKV-k külpiacra jutását, ● fellépünk a helyi hatóságok indokolatlan bírságolási gyakorlata ellen, melynek fô célja a helyi források elvonása, ● konzultációkat kezdeményeztünk kistérségi polgármesterekkel, a helyi gazdaság piaci aktivitásának javításáról, ennek érdekében kezdeményeztük több jogszabály módosítását is.

Reméljük, hogy tenni akaró és tudó partnerekre találunk, hogy „elôre jussunk”!

6

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Túlélni a válságot A 2008-ban kitört gazdasági világválság hatásai a mai napig érezhetôk. A kialakult helyzet miatt többen vállalkozásuk feladására kényszerültek, mások ugyan még talpon vannak, ám egyre nehezebben. És akadnak olyanok, akiket összefogásra, cselekvésre késztetett a megváltozott helyzet, néhány ilyen formát, lehetôséget mutatunk be a következô oldalakon.

Pályázatok, hitelek – óvatosságra int a tanácsadó DR. BÍRÓ ZOLTÁN, a Baranya Megyei Könyvvizsgáló Kamara alelnöke szerint a vállalkozások életben maradásához elengedhetetlen az innovatív fejlesztés és gondolkodás. Alapvetôen befolyásolja a vállalkozás jövôjét, ha tud és akar fejleszteni, beruházásokat megvalósítani.

— Nem mindegy azonban, hogy ezt miként csinálja a cég, mert akkor, amikor a beruházásunkat hitelbôl finanszírozzuk, kötelezettséget vállalunk – mondja a szakember. — Ha az új gyártóeszköz nem termeli ki a törlesztést plusz a kamatot, akkor azok elôl a tevékenységek elôl viszi el a jövedelmet, amelyek egyébként eltartanák a társaságot, amelyek finanszíroznák a mûködést. A vállalkozásokat jelentôsen érinti a jelenlegi gazdasági válságon túl a fejlôdô és még életben lévô, létezô tevékenységek jövedelmezôségét is rontó, rossz beruházási döntés alapján megvalósuló fejlesztés.

— Nem lettek óvatosabbak a vállalkozások a svájci frank alapú hitelek körüli problémák következtében?

— De, óvatosabbak lettek, ám az óvatosság abban nyilvánul meg, hogy egyszerûen elhalasztják a beruházásukat. Ez klasszikusan azt is jelenti, hogy korlátok közé kerülnek a piachoz való alkalmazkodásuk során. Ez a jelenség felfogható egy matematikai, gazdaságosság-elemzési kérdésként is és itt – véleményem szerint – szükséges lenne egy tanácsadó bevonása. A tanácsadó nemcsak hiteltanácsadó lehet, hanem olyan szakember, aki gazdasági tanácsával segítséget nyújt. Tanácsadó lehet a könyvvizsgáló, aki javaslatokat tud adni arra, hogy a válságba, nehéz helyzetbe került társaságok sikeresen vegyék az akadályokat. Hiszen a könyvvizsgáló nemcsak a könyveket vizsgálja meg, hanem tanácsadást is folytathat, felhívva a figyelmet a problémákra, az esetleges jövôbeni gondokra.

— Miben gondolkodnak elsôsorban a vállalkozások: hitelben vagy pályázatban?

— Tapasztalatom szerint pályázatban, ám azt is tudni kell, hogy a pályázat kicsit csalóka. Amikor nyerek egy pályázaton, akkor a vállalkozás könyveiben a beruházás eszköz oldalán meg fog jelenni a tárgyi eszköz bôvülés, amelynek forrása lehet a saját erô, a pályázati rész, illetve hitel. Természetesen még nem épült be a pályázati pénzbôl megvalósuló beruházás amortizációja a vállalkozás költségszerkezetébe, azaz nem jelenik meg a folyó évi költségek között ez az elem. Azzal, hogy gyakorlatilag a támogatásra esô amortizáció eredményhatása nulla lesz az idôbeli elhatárolás elszámolása miatt, csak a saját erôre és hitelre esô értékcsökkenés lesz majd eredményrontó hatású. Ez egy kicsit veszélyes, mert azt az érzetet kelti, mintha a támogatással kapcsolatos más költséget nem kellene kitermelni. Az igaz, hogy a pályázati összeg visszatérítés nélkül kapott pénz, amelybôl a tárgyi eszköz megvalósul és szolgálja a vállalkozást, de attól még az üzemeltetésével felmerülô költségek meg fognak jelenni, és fedezetet kell találni e költségeknek a bevételi oldalon. Ha vásároltam egy gépet, azt mûködtetni kell, annak pedig munkaerô- és energia-költségei is vannak többek között, ami eddig nem volt a könyvekben, és nem is merült fel. Ezzel is számolni kell, amikor egy vállalkozás a pályázat mellett dönt és beruház, fejleszt vagy elhalasztja a beruházását. Azt tapasztalom, hogy a saját erô elégséges meglétének hiánya miatt inkább idôben eltolják a cégek a beruházásaikat, még akkor is, ha lenne rá pályázati lehetôség, mert nem rendelkeznek elegendô saját erôvel az alultôkésítettség miatt. Befolyásolják e döntésüket a hitelezés terén tapasztalható nehézségek is, a fedezetbiztosítás, jövedelmezôségi kritériumok érvényesítése, az egyes vállalkozásokat gazdasági mutatói alapján kamatokban megjelenô kockázati felár érvényesítésnek igénye.

További információ: www.pbkik.hu

— Mi a tapasztalata, a vállalkozások hajlanak arra, hogy egy pénzügyi tanácsadót bevonjanak a folyamatba? Nyilván azt sem lehet elhanyagolni, hogy fizetni kell a munkájáért és az plusz költségekkel jár.

— Az ilyen jellegû kifizetések a beruházáshoz kapcsolódnak, ezért ebbôl nem lesz eredményt rontó hatás. Majd az amortizáción keresztül kerül sor az elszámolásukra vagy pedig él a vállalkozás azzal a lehetôséggel, hogy a pályázat keretei között veszi igénybe a tanácsadó munkáját és akkor a nyertes pályázat összege nyújt fedezetet a kifizetésre. A tanácsadó munkájának nem csak arra kell kiterjednie, hogy sikeres pályázatot írjon. Feladata kell legyen az is, hogy a partnere megkapja a vállalkozás mûködésével kapcsolatos tanácsot is, amely tájékoztatást ad jövôbeni költségekrôl és bevételekrôl, eredményrôl, a beruházás megtérülésérôl. Ez olyan többlet szolgáltatás, amelynek hasznossága csak késôbb derülhet ki.

Nem idegen ettôl a szemlélettôl az sem, ha a tanácsadás során odajutunk, hogy az elgondolt fejlesztés megvalósítása veszélyezteti a vállalkozás létét és nem célszerû megvalósítani.

— Van más lehetôség a pályázaton és a hitelen kívül?

— Fontos lenne a pályázat elôtti átvilágítás, sôt, a folyamatos tanácsadás, mert a szakember fel tudja hívni a figyelmet a vállalkozás mûködése során olyan problémákra, amelyek egyébként elkerülnék a vezetés figyelmét. Ilyen személy lehetne a könyvvizsgáló, akinek a munkája tipikusan felhasználható ilyen célra, de használható az adótanácsadó szakértelme, aki abban tud segíteni, hogy miként lehet kihasználni az adózásban meglévô lehetôségeket. Lehet, hogy egy vállalkozás mûködésében vannak tartalékok, amelyeket nem tárt fel még a vezetés. Ha valaki adótanácsadással, adószakértéssel segíti a vállalkozást, az is jelenthet megtakarítást, hiszen általa elkerülhetô az adóbírság és a késedelmi pótlék kötelezettség. Ma a piacon – többek között – két fontos kockázati tényezô van: az egyik az adóhatóság, a másik pedig a konkurencia. Mind a kettô komoly nagyságrendet képviselhet, hiszen a versenytársak elvihetik a megrendeléseket, az adóhivatal pedig az ellenôrzése során olyan megállapításokat tehet, amelyek apasztják a vállalkozás likvid forrásait. Egy-egy tévedés nagy mértékben befolyásolhatja a vállalkozás jelenlegi és jövôbeni anyagi helyzetét.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Klaszterbe szervezôdés Napjainkban a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési programok egyik leggyakoribb kifejezése a klaszter. A klaszter fogalma az ágazati és a regionális versenyképesség kutatása során keletkezett. Az utóbbi évtized tapasztalatai szerint a globális versenyben komoly versenyelônyhöz jut az a vállalkozás, amely mélyen beintegrálódik közelebbi földrajzi környezetének vállalkozási, intézményi és társadalmi hálózataiba, továbbá az a régió, amely megfelelô kereteket teremt ehhez.

Elmondhatjuk, hogy ezek az új gazdasági szervezôdési formák hatékonyan hozzájárulhatnak egy adott ország vagy régió gazdasági fejlôdéséhez és komoly szerepük lehet az adott térség vállalkozásainak mûködésére és az innovációs potenciál növekedésére, amelyeken túl a vállalati együttmûködéseknek ezen fajtája komoly esélyekkel veheti fel a versenyt a piacszerkezetet eltorzító nagy multinacionális vállalatokkal szemben. A feltételes mód használatát az indokolja, hogy mindezen célok megvalósulása nagymértékben attól függ, hogy az adott klaszter csupán „papíron” mûködik, vagy azon elvek szellemében, amelyek életre hívták.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara évek óta a helyi klaszterek motorja, ezt bizonyítja a régiós klaszterek és a kamara közötti együttmûködési megállapodás rendszere is.

Jelenleg az alábbi klaszterekkel dolgozik a kamara szakmai alapok mentén: Alkalmazott Földtudományi Klaszter Audiovizuális Ipari Klaszter Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter Dél-dunántúli Környezetipari klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter Információmenedzsment Innovációs Klaszter Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter Kulturális Örökség és Digitális Kultúra Innovációs Klaszter Ökoturisztikai Klaszter Dél-dunántúli Vár- és Kastélyturisztikai Klaszter Dél-dunántúli Gépipari Klaszter Kék Gazdaság Innovációs Klaszter

7

CÍMLAPSZTORI A hálózatos együttmûködés elônyeinek felismerése egyáltalán nem tekinthetô új keletû dolognak, Alfred Marshall (1890) már a XX. század végén felvázolta az iparágak lokális elônyeinek forrásait, amelyekbôl az iparági körzetek alapgondolata származik. Az innovációs klaszterek jelentôségének feltárása érdekében végzett kutatások a XX. század elejétôl olvashatók Joseph Schumpeter munkáiban. Az 1980-as évektôl kezdve fokozatosan minden piacon megjelentek a nagy nemzetközi vállalatok, tovább növelve a versenyt és az amúgy is turbulensen változó környezet dinamizmusát. A nemzetköziesedés nyújtotta lehetôségeket kihasználva a vállalatok termékeiket bárhol értékesíthették, erôforrásaikat a számukra legkedvezôbb helyekrôl szerezhették be és telephelyeiket – a piachoz vagy akár közlekedési csomópontokhoz közel – tetszôlegesen alakíthatták ki. A globalizáció térhódításának következtében a tudományos érdeklôdés középpontjába kerültek a térbeli koncentrációk különbözô típusai. Porter (1990) megfigyelte, hogy a tartós versenyelônyök forrásai földrajzilag koncentrálódnak. Egy adott iparág vezetô cégei lényegében csupán néhány központi területre tömörülnek, ahol a helyi környezet a legkedvezôbb feltételeket kínálja. A versenyelônyök ilyen speciális térbeli koncentrációval járó lokális csomósodását nevezi Porter klasztereknek. Ezek a klaszterek annak a regionális szakosodásnak az eszközei, amelynek révén egy adott ország vagy régió ki tudja használni az adott területen meglévô kompetenciáit.

Klaszterek költségcsökkentô és hatékonyság növelô lehetôségei (Porter alapján): ● Kiszervezés (outsourcing) révén a méretgazdaságosság kihasználható. ● A beszállítók versenyeztetése révén olcsóbb inputok érhetôk el. ● A kiegészítô termékek termelôi a tevékenységüket részben megoszthatják. ● A közös kutatás és fejlesztés révén olcsóbban megvalósíthatók ezen beruházások. ● Adott az összehasonlíthatóság (benchmarking) lehetôsége. ● A legjobb gyakorlatok gyorsabban terjednek a klaszteren belül, több és könnyebben elérhetô lehetôség van új módszerek megismerésére.

A globális versenyben a tartós versenyelônyök legfôképp a stratégiai pozicionálásból erednek, amire a klaszterek is motiválnak. Ezek az ösztönzôk a következôk lehetnek:

„A gazdaság fejlesztésének hiányában a Dél-Dunántúl továbbra is a leszakadó régiók közé fog tartozni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara nemcsak az egyes vállalkozások támogatását, de a klaszterek együttes fejlesztését is segíti. Az együttmûködés tartalmi elemeit a klaszterek igényeivel és lehetôségeivel összhangban, közösen alakítottuk ki.”

(Dr. Kéri István elnök, Pécs-Baranyi Kereskedelmi és Iparkamara)

További információ: www.pbkik.hu

●

●

● ●

●

A földrajzi koncentráció következtében megnövekedett kereslet lehetôvé teszi a vállalkozások számára speciális inputok elôállítását.

Ezek a speciális inputok gyakran közjavakként jelennek meg.

A klaszteren belül a vállalatok mûködési hatékonyságában meglévô különbségeket hosszú távon nehezebb fenntartani.

A földrajzi közelség az utánzás helyett eltérô stratégiák kialakításának irányába hat.

Az új igények és piaci szegmensek észlelése a klaszter nyújtotta fokozottan érzékeny környezetben kedvezôbb.

A komplementer tudástôkék szinergikus hatásokat generálnak.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a klaszterek komoly elônyöket nyújthatnak a csatlakozó vállalkozások számára és a belsô versengés csak jótékony hatással lehet a globális versenyben való helytállásra.

Együtt könnyebb — Az Információmenedzsment Innovációs Klasztert 2008 októberében alapítottuk, célunk a régió informatikai szektorának erôsítése, elsôsorban kooperációs K+F+I projektek sikeres végrehajtásán, valamint a kifejlesztett szoftvertechnológiák nemzetközi piacra való értékesítésén keresztül – tájékoztat Brachmann Ferenc klasztermenedzser. — Három fô célterületre fókuszálunk, ezek közül az egyik legmarkánsabb a térinformatika, ezen belül is elsôsorban mobil térinformatikával, helyzetalapú szolgáltatásokkal foglalkozunk. E mellett meghatározó fókuszterületünk az üzleti információs rendszerek, melyben számtalan, hazai piacon jelentôs sikereket elért termékkel rendelkezünk. Tagságunkat elsôsorban az összefogáson keresztüli szakterületre történô fókuszálás lehetôsége, valamint a nemzetközi piacokra való kilépés lehetôsége motiválja, ebben igyekszünk lehetôségeket biztosítani több mint 20 tagvállalatunk számára.

A tagok, illetve az alapítók azért láttak lehetôséget a klaszterben, mert javítja az esélyeket a nemzetközi piacokra való kilépésre. Klaszterünk elég fiatal, kooperációban végrehajtott elsô termékfejlesztéseink még nem értek véget, így csak néhány egyénileg fejlesztett termék került piacra, ezek is csak az utóbbi 6 hónapban. A piaci fogadtatást azonban jól elôrejelzi a szakma visszajelzése, a MarkCon Informatikai Kft. kamarai díjat, az ESRI Magyarország Kft. az Invitel Innomax díját nyerte el.

8

Hagyományos szakmák megmentése, visszatanítása Vass Zoltán siklósi vállalkozó szerint ne a messzirôl jött emberek mondják meg, hogy egy adott közösség, a vidéken élô emberek miként segítsenek saját magukon, hiszen a megoldás sokszor kézenfekvô: azokat a lehetôségeket kell kihasználni, amelyek helyben adottak. A probléma viszont az, hogy a mai falusiak nem ismerik eleik mesterségeit, mindennapi praktikáit, ha ezeket visszatanítanák számukra, nem kellene külsô segítségre várniuk. Vass Zoltán ezért létrehozta a nevét viselô értékmentô alapítványt, amely több feladatot is magára vállal.

— Alapítványunk Magyarország hagyományainak, értékeinek megmentésére alakult, legyen ez gasztronómia, népmûvészet, tánc, zene, kézmûvesség, vagy egy elfeledett szakma – mondja a Vass Zoltán Értékmentô Alapítvány kuratóriumi elnöke. — Térségünkben egyre nehezebb a megélhetés, a napi gondok miatt az itt élôk nehezen tudnak gondoskodni önmagukról, gyerekeikrôl. Segítségre szorulnak lehetôségeik megismerésében, azok kiaknázásában. Rendszeresen halljuk azt az igényt, hogy fogjunk össze, segítsük egymás munkáját, törekvéseit.

Alapítványunk felvállalta az itt élô emberekkel közösen a meglévô, élô hagyományok, értékek megmentését és bemutatását. Ma már csak önmagunkra számíthatunk, ezért létkérdés a helyi, térségi és térségen kívüli összefogás. Elindítottunk egy programsorozatot „Helyi hagyományok, értékek és ízek napja” néven. Ezen a rendezvényen lehetôséget szeretnénk adni azoknak, akik a környék valamilyen értékét szeretnék megmenteni és bemutatni. Hogy megismerjék egymást a családi vállalkozások, kis- és ôstermelôk, kézmûvesek és mások számára, mint lehetôség például szolgáljanak az önálló munkavégzéshez. Mivel szétszórtan élnek, tevékenykednek térségünkben, ezért csak szûk környezetükben ismerik ôket vagy sokszor még ott sem. Alapítványunk biztosítja számukra a megfelelô környezetet és reklámot ahhoz, hogy értékmentôink és a lakosság találkozhasson egymással. További célunk, hogy a térségben mûködô civil szervezeteket, intézményeket, vállalkozásokat egy helyen mutassuk be.

A Vass Zoltán Értékmentô Alapítvány fontos küldetése, hogy megpróbálja megmenteni a hagyományos szakmákat. A pécsi Forrásközponttal akkreditáltattuk vályogvetés, hagyományos épí-

CÍMLAPSZTORI tés képzésünket, ôk az elméleti, mi pedig a gyakorlati oktatást vállaltuk. Ha valaki elvégzi nálunk a tanfolyamot, azután önállóan tud dolgozni. Már hatan megélnek a kemenceépítésbôl azok közül, akik nálunk vizsgáztak. Nagyon nagy hangsúly van a gyakorlaton, az oktatás 70%-a gyakorlat és csupán 30%-a elméleti képzés.

— Milyen szakmákban gondolkodnak?

Egyáltalán van-e kereslet ezekre az elfeledett technikákra?

— Az elsô képzésünk a vályogvetés, a hagyományos építés, a következô szakma, amit szeretnénk akkreditáltatni, az a mintás színes cementlapgyártás és a kézi téglaégetés. Mind a két szakma megtalálható volt vidéken és városban is, ezeket hazánkban már nem mûvelik. Erdélyben élô családokkal vagyunk kapcsolatban, akik fával égetik ki a kézzel vetett téglákat, ezt szeretnénk akkreditált képzésként visszatanítani, mert egyre nagyobb lesz az igény arra, hogy a vidéken élôk önmaguk meg tudják teremteni a házépítéshez, a vidéki életformához szükséges tárgyakat, anyagokat, eszközöket. A szappanfôzés, a kenyérsütés, a hagyományos gazdálkodás mellett egy háztartásban nagyon sok mindent saját kezûleg állítottak elô, ezeket szeretnénk úgy visszatanítani, hogy használható, élô tudás legyen. Most sajnos az emberek nem tudnak megélni abból a munkából, amihez értenek.

— Hogyan találnak partnerekre, akik meg akarják tanulni ezeket az elfeledett szakmákat?

— Ebben a törekvésben minden településen találunk partnert, aki próbál valami hasonló dolgot mûvelni. Arra törekszünk, hogy ne mi mondjuk meg kívülállóként, hogy mit kellene csinálniuk, hanem egy helyben élô személyt szeretnénk olyan helyzetbe hozni, hogy nagyobb piachoz, lehetôséghez jusson. Ha ôstermelô és valamilyen eladható terméke van, az értékmentô alapítvány honlapján közzétesszük az elérhetôségét, és akik interneten tájékozódnak, rajtunk keresztül ôt is megtalálják így közvetlenül tôle fognak vásárolni vagy meghívják különbözô rendezvényekre.

Ha ez beindul, nagyobb piachoz juthat, többet termelhet, és amint 10 sor krumplival többet kell vetnie, ráveszi a szomszédját – aki most munkanélküli és már a negyedik OKJ-s képzést is elvégezte –, hogy tavasszal az ô kertjét is mûveljék, és majd a szomszéd napszámban mûveli neki saját kertjét, amiért fizetni is tud. Nem állami beruházást, nem állami támogatást kell bevonni, hanem helyben meg tudják oldani az emberek a megélhetésüket. Mi a lehetôséget kínáljuk, a kapcsolatépítést, piacszerzést segítjük, de a konkrét munkavégzést és hogy ezt kivel tegye, azt helyben oldják meg az ott élôk, mert ôk ismerik a lehetôségeket, adottságokat.

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság Azt látjuk, hogy az állam nagyon nagy pénzeket költött éveken keresztül képzésekre, de ezek az emberek ugyanúgy, több képesítéssel otthon várják, hogy valami csak fog történni. Azt a tudást, amivel ôk rendelkeznek, azt kell nekünk felszínre hozni és használható tudást formálni belôle.

Az emberi kapcsolat üzleti tôke A válságból való kitörés egyik lehetôsége lehet a helyi, regionális közösségek szervezése. A hasonló kihívásokkal, feladatokkal, problémákkal küzdô embereket tömöríti a két évvel ezelôtt Pécsett létrejött Fiatal Üzletemberek Gazdasági Egyesülete (FÜGE), ami alapvetôen egy generációs együttmûködés – mondja Lakics Péter, az egyesület elnöke.

— Az egyesület célja elsôsorban Pécs, illetve a dél-dunántúli régió gazdaságában komoly szerepet játszó fiatal vállalkozóknak, illetve vállalkozások vezetôinek az érdek-, információ- és tapasztalatmegosztó közösségének kialakítása, amely egymás közötti együttmûködést facilitáló, üzletgeneráló erôvel is bíró közösségként funkcionál. Az egyesület célja, hogy a hasonló gondolkodású, hasonló kihívásokkal szembesülô fiatalok klubját építse fel, vitafórumot és közös platformot biztosítson a gazdasági, kulturális, illetve bármely más, a tagokat érintô kérdésekben. Célja megvalósítása érdekében rendezvények, programok megszervezését, bemutatók, képzések, elôadások, oktatási programok organizálását látja el feladataként.

Abból indultunk ki, hogy a fiatal, elsôsorban 30-as gazdasági és vállalatvezetôk aktívan jelen vannak ebben a régióban, többen közülük fontos szerepet töltenek be, de nem volt egy olyan szervezet, amely összefogná ôket. Azt látjuk, hogy a jelenleg politikai és gazdasági hatalmi pozíciót betöltô 50-es, 60-as generáció egy nagyon jól összetartó közösséget képez és felismertük, hogy szükség lenne a következô, fiatal generációban is leképezni ezt az összetartást. Ez egy információ- és tapasztalatmegosztó közösség is, nagyon sok olyan kérdés merül fel, amely másnál már mûködik, vagy megtalálta a választ a kérdésre, akkor miért ne kérjük ki egymás véleményét, osszuk meg egymással a pozitív tapasztalatot.

Szeretnénk, ha a FÜGE hosszabb távon egy érdekérvényesítô közösséggé is válhatna.

Ebben a közösségben számos második generációs vezetô is van, akik a szülôk által alapí-

Dél-Dunántúli Gazdaság tott vállalkozást viszik tovább, vagy játszanak benne vezetô szerepet – a családi vállalkozások mûködtetésének specifikus tapasztalatait ugyancsak meg tudjuk osztani egymással.

Ennek a generációnak a legitimitás, az elismertség megszerzése is fontos célja, természetesen ez a mindennapi munkánkon keresztül történik, de jó errôl beszélgetni másokkal is. Az egyesület célja a tagok közötti együttmûködés elômozdítása, a tagok cégei termékeinek, szolgáltatásainak megismerése, és igénybe vétele.

Az egyesületen belül is kialakulnak gazdasági kapcsolatok, már számos ilyen egymásra találás történt az elmúlt két év során. Az egyesület továbbra is szívesen fogadja új tagok belépését, érdeklôdni a kamarában Nagy Eszternél lehet (72-507-149).

„A régió repülôtér nélkül önmagában halott” Bár a pécs-pogányi repülôtér koránt sincs kihasználva azon a szinten, ahogy az gazdaságilag megérné, mégis a régió szempontjából nagyon fontos a jelenléte. Baranya megye turisztikában érdekelt szereplôi keresik a megoldást a reptér benépesítésére, de Dragovácz Márk, a pogányi repülôtér ügyvezetôje maga is folyamatosan a lehetôségeket kutatja.

— A légikikötô alapvetôen önkormányzati tulajdonban és üzemeltetésben van, sajnos a jelenlegi forgalom mellett jelentôs önkormányzati támogatásra szorul. Üzemeltetése nem olcsó, a különbözô hatósági engedélyek, navigációs berendezések fenntartása, a kalibrálások, repülôtéri biztosítások már akkor is jelentôs tételek, ha még egy repülôgép sem száll le. Évente mintegy 2000-2500 közötti felszállás történik Pogányban, ezek nagy része általános, tehát sport és szabadidôs célú.

Repülôterünk országos viszonylatban is jól felszerelt, ezért kedvelt célpontja azoknak a pilótáknak, akik pilótaszakszolgálati engedélyt szeretnének szerezni, vagy azt meghosszabbítani, esetleg valamilyen speciális képzést elvégezni.

Itt mûködik az Országos Mentôszolgálat légimentô bázisa, továbbá a nyári idôszakban charter járatokat üzemeltetnek utazási irodák; idén hetente két alkalommal repültek 10 héten keresztül, bízunk benne, hogy jövôre sikerül meghosszabbítani a turistaszezont. Üzleti jellegû repülések is történnek, szerencsére van a régióban 3-4 olyan üzleti vállalkozás, amely megengedheti magának, hogy akár a partnereit, akár a vállalatvezetést kétheti, háromheti, havi rendszerességgel

9

CÍMLAPSZTORI ideszállítsa repülôgépen. Emellett van még egy speciális szegmens, fôleg most az ôsz folyamán jellemzô, ez pedig a vadászat és a vadászturizmus, ami igen jelentôs és nem csak Baranyába, hanem a gemenci erdôbe irányul – de volt néhány járatunk, amely Horvátországba vagy Szerbiába hozott vadászokat.

— Milyen szerepe lehet a légikikötônek a térség gazdasági életére?

— Véleményem szerint van szerepe a gazdaság élénkítésében a repülôtérnek, ez a szerepe talán a legfontosabb. Gazdasági szakemberek is azt mondják, hogy a régió repülôtér nélkül önmagában halott. A piaci folyamatok és a világpiaci tendenciák egyértelmûen azt mutatják, hogy azok a régiók, azok a városok, ahol nem mûködik repülôtér vagy nem tud egy menetrend szerinti járat üzemelni egy nagyobb légikikötôhöz, elsorvadnak és a vége egy alvó régió lesz.

Sajnos, Magyarországon nagyon centralizált a légiközlekedés, az országban 5-6 repülôtér van, amely maximálisan alkalmas lenne akár 50-100, de van olyan, amely 180-200 fôs repülôgépek fogadására is. Mégis abban a cipôben járunk, hogy a magyarországi légi forgalom 99%-a a budapesti Liszt Ferenc Repülôtéren bonyolódik. Európában nincs még egy ilyen ország, ahol a regionális repülôterek ne vinnék el a légiforgalom 3040%-át.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a reptér jobb kihasználására?

— 2003-ban készült el a kifutópályája burkolata, akkor a repülôtér nagyobb tervekkel és forgalommal üzemelt. 2009-ben önkormányzati kérésre átalakítottuk a repülôtér üzemeltetését, ami együtt járt egy markáns létszámleépítéssel, a nyitva tartási idô csökkentésével, viszont nem járt együtt a repülôtér bevételeinek és szolgáltatási színvonalának csökkenésével. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az önkormányzati mûködési támogatást a lehetô legminimálisabb szinten tartsuk. Sajnos, vannak olyan tényezôk, amire nincs ráhatásunk. Attól, hogy minden szolgáltatással rendelkezésre állunk, még nem feltétlenül jönnek turisták, üzletemberek. Sokkal inkább a régió, a város, a megye, Harkány, Orfû, Siklós nagyobb mérvû összefogására lenne szükség a repülôtér jobb kihasználtsága érdekében. Ezen a területen idén már elindult valamiféle mozgolódás.

Kamarai gépipari osztály indult A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a gépipar területén mûködô cégek komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy a helyi szakképzést minôségileg magasabb szintre emeljék. A jelenlegi tapasztalat az, hogy a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezô, sôt több éves tapasztalattal bíró szakemberekre elég sok betanítási idôt kell még fordítani felvételük után, hogy azokat a szakmai fogásokat megtanulják, amire szükség van. Szakemberek becslése szerint a betanítás energiájának kétharmada azzal megy el, hogy olyan általános ismereteket tanítanak meg az új munkavállalóiknak, amelyeket az iskolában kellene elsajátítaniuk. Hogy ez változzék, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara helyi cégekkel összefogva kezdeményezte egy ún. „kamarai osztály” létrehozását, aminek az a lényege, hogy intenzíven támogassanak egy olyan szakiskolai osztályt, amelybe a jobb képességû, vagy motivált gyerekeket válogatnák be. Azokat a fiatalokat, akik komolyan gondolják, hogy szeretnék megtanulni a szakmát és ezért hajlandók is tenni. Ez a program a szeptemberi tanévkezdéssel elindult. Egyelôre a forgácsoló szakmákban indul az 500. sz. Angster József Szakképzô Iskolában. Szakmai gyakorlaton a Hauni Hungária Kft. és a Matro Kft. fogadja a tanulókat. Amennyiben beválik az elképzelésünk, akkor több szakmára is kiterjesztik más cégek bevonásával. Fontos az intenzívebb szakmai kapcsolat kialakítása az iskolákkal és ösztönzésük arra, hogy az elméleti, valamint az iskolai tanmûhelyben folyó gyakorlati képzésben vegyék figyelembe a termelô vállalatok által támasztott szakmai elvárásokat.

Meg kell említenem még egy olyan tényezôt, ami felett sokszor elsiklunk. Az igaz, hogy a repülôtér üzemeltetése önmagában veszteséget termel, de nem árt figyelembe venni azt sem, hogy az itt éves szinten megforduló 4-5000 utas nem a repülôtéren költi el a pénzét. Aki idejön, az a város szállodáiban száll meg, az ottani éttermekben fogyaszt, és ha a négyezer utasból tíz üzleti vagy befektetési céllal érkezik, akkor ez már olyan, a repülôtér által generált bevétele a városnak, a régiónak, amely a mûködési veszteségben nem feltétlenül jelenik meg.

Ami meghozná a sikert a repülôtér ügyében egy nagyobb összefogás a megye, a város turisztikai szereplôi részérôl, hogy megtöltsék élettel a repülôteret, de azt látni kell, hogy pénz nélkül nagyon nehéz bármit is elérni.

N.T.

10

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Agrár Széchenyi Kártya elônyei

A Volksbank a mezôgazdasági vállalkozásokért Az Agrár Széchenyi Kártya nagy segítséget nyújt a magyar mezôgazdaságnak, hiszen a szektor vállalkozói könynyen, gyorsan és elônyös feltételekkel juthatnak hitelhez. A Magyarországi Volksbank Zrt. ezért az elsôk között, a program elindulásával egyidôben áll készen a hitelezésre. A Széchenyi Kártya Program szeptembertôl igényelhetô új elemérôl LAKATOS Tamással, a Magyarországi Volksbank Zrt. régióigazgató-helyettesével beszélgettünk.

— Kik igényelhetik az Agrár Széchenyi Kártyát?

— Ez a hitelkonstrukció az agrárszektor szinte minden körének elérhetô lesz, s versenyképes módon teszi lehetôvé az itt mûködô vállakozások folyamatos finanszírozását. Az Agrár Széchenyi Kártya a mezôgazdasági termékek elôállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdô-, vad- és halgazdálkodással foglalkozó mezôgazdasági ôstermelôk, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként mûködô kis- és középvállalkozások számára nyújt szabad felhasználású 1, 2 vagy 3 éves lejáratú folyószámlahitelt. Az így biztosított hitelt a futamidô végén, lejáratkor, egy összegben kell visszafizetni.

— Mekkora a hitelkeret?

— Az igényelhetô hitel összege legalább 500 000 forint, amely félmillió forintonként növekedhet, s akár 25 millió forint is lehet. A hitelhez a Magyar Állam 2% kamattámogatást, és ezen felül garanciadíj támogatást is biztosít.

— Milyen feltételekkel igényelhetô az Agrár Széchenyi Kártya?

— A hiteligénylônek 15 millió forint hitelösszegig egy, felette két lezárt, teljes éves gazdálkodói múlttal, valamint a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál regisztrációs számmal kell rendelkeznie. Mindezek mellett nem lehet köztartozása, vagy lejárt hiteltartozása. A hitel biztosítéka 15 millió Ft összeghatárig az elôírt magánszemély készfizetô kezességvállalása, az a feletti hitelrészre a hitelnyújtó és az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által elfogadott egyéb fedezet (ingatlan vagy ingóság) bevonása is szükséges.

— A Volksbank miért tudott az elsôk között csatlakozni ehhez a programhoz?

— A Magyarországi Volksbank Zrt. hosszú távú stratégiájának középpontjában a megalakulása óta a kis- és középvállalkozások, az ezekhez tartozó családi háztartások, valamint a középrétegek állnak. Ennek értelmében számukra kíván megbízható és sokoldalú szolgáltatást nyújtani, és amint az elmúlt esztendôkben mindig is tette: arra törekszik, hogy megbízhatóságáról és termékeirôl elismert bankká váljon.

A Volksbank a kezdetektôl fogva kiemelt szerepet szánt annak, hogy ügyfelei számára a Széchenyi Kártyához kapcsolódó hitelek könnyen és gyorsan elérhetôk legyenek. Ennek érdekében az elmúlt években a programban részt vevô partner szervezetekkel (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Területi Kereskedelmi és Iparkamarák, illetve a KA-VOSZ Zrt.) szoros és hatékony együttmûködést alakított ki.

— Milyen Széchenyi Kártya termékeket kínál még a Volksbank?

— Az Agrár Széchenyi Kártya mellett a Volksbank fiókjaiban a Széchenyi Kártya és a Széchenyi Forgóeszközhitel is igényelhetô. A Széchenyi Kártya programhoz a Volksbank az elsôk között csatlakozott 2004-ben. A felhalmozódott tapasztalatnak és felkészültségnek köszönhetôen már 2010-ben is elsôként tudott csatlakozni a kiterjesztett Széchenyi Kártya Programhoz. Ügyfeleink visszajelzései a Széchenyi Kártya konstrukciókról jó alapot adtak arra, hogy a mezôgazdasági szektor felé is nyissunk, s az itt mûködô vállalkozásoknak segítséget nyújtsunk.

Pécs, Király u. 66. (Király-ház) Tel.: (72) 518-440

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI / KLASZTER

11

A Szigetvári Takarék továbbra is a vállalkozások aktív szolgálatában Jelenleg a magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Számos mikro- és kisvállalkozás mûködik, amelyek hitelképesek lennének, azonban mégsem tudnak bekerülni a banki finanszírozás körébe. Ennek fô oka, hogy a bankrendszer számára a mikrovállalkozások kis összegû hiteligényei nehezen kezelhetôk, méretgazdaságossági problémák miatt túl magasak a relatív tranzakciós költségek, illetve a vállalkozások nehezen tudják teljesíteni a bankok biztosítéki elvárásait. Ezt tetézi az is, hogy különbözô indokok miatt nem minden magyar pénzintézet stratégiájában foglal el kiemelt pozíciót ez a kör, nem mindenhol ugyanúgy állnak ezen a piacon a vállalkozókhoz.

Dr. Kiss Endrét, a Szigetvári Takarék elnökét kérdeztük a további kilátásokról, lehetôségekrôl.

A bankszektorban óriási változásoknak lehetünk tanúi, milyen hatásokkal számolhatnak a vállalkozások?

A változások alapvetôen lakossági területen történnek, de az könnyen lehet, hogy kihat majd a vállalkozói területre is, a kereskedelmi bankok stratégiája egyelôre nem látható. Annyi biztos, hogy a hazai pénzintézetek, közöttük a Takarékok maradni fognak, piaci pozíciójuk tovább erôsödik. Mások stratégiájáról nem nyilatkozhatok, de azt biztosan ígérhetem, hogy a Szigetvári Takarék továbbra is elhivatott partnere kíván lenni a KKVk-nak, és ettôl a jelenlegi piaci folyamatok kapcsán sem fogunk eltérni.

A válság kirobbanása óta sokszor hallani lehetett, hogy a pénzintézetek behúzzák a féket, a fentiek azt jelentik, hogy önök a KKVk finanszírozásában sem szeretnének változtatni?

A fék behúzásáról nálunk szó sem lehet, tôkeerôs magyar pénzintézetként nálunk nem apadtak ki továbbra sem a források. Ha már változásról beszélünk, akkor hozzá kell tennem, hogy KKVk finanszírozásában is termékskálánkat folyamatosan a vállalkozók igényeinek megfelelôen fejlesztjük. A hitelezés során igyekszünk maximálisan együtt gondolkodni a vállalkozókkal, hiszen közös célunk, hogy a vállalkozás továbbra is jövedelmezô maradjon.

Milyen igényekkel fordulhatnak önökhöz a KKVk? Gyakorlatilag pénzügyekben bármivel, akár magánszemélyként is. A teljes körû pénzforgalmi szolgáltatásoktól, megtakarításoktól kezdve egészen a finanszírozásig minden tekintetben ki tudjuk szolgálni partnereinket, de nem csak a vállalkozói területen tudunk megoldásokat nyújtani, hanem a vállalkozásaik mögött álló személyek saját, magánszemélyként felmerülô pénzügyi igényeire is versenyképes megoldásokat nyújtunk.

Kicsit részletezze, mit tudnak nyújtani a vállalkozásoknak!

Egy vállalkozás életében adódhatnak olyan helyzetek, amikor tartós forgóeszköz-hiányt kell finanszírozni, illetve beruházási célt kell megvalósítani és nem áll rendelkezésre elegendô forrás. Ezekre a helyzetekre az államilag támogatott Új Széchenyi Hitelt (a „Kishitel” utódját), a Széchenyi Beruházási Hitelt és a Széchenyi Forgóeszközhitelt ajánlunk partnereinknek. A vállalkozások mûködése során felmerülô átmeneti likviditási zavarok kiegyenlítésére továbbra is folyószámla jellegû hiteleket nyújtunk, közülük kiemelhetjük a régóta népszerû Széchenyi kártyát.

Minek köszönhetik a széles vállalkozói bázist ügyfélkörükben?

A bázist a vállalkozói pénzforgalmi számlát vezetô ügyfeleink alkotják, akik a megszokott, személyes kapcsolat mellett kedvezô és egyszerûen átlátható költségeink miatt szavaztak bizalmat nekünk. Mi teljesen egyedi megoldásokat alkalmazunk a piacon, például hasonlóan a mobilszolgáltatókhoz nálunk a havi díj összege is felhasználható a forgalom után felmerülô költségekre, így gyakorlatilag a legtöbb vállalkozás havi díj nélkül veheti igénybe szolgáltatásainkat.

Végül mit emel ki a lakossági ügyfelek esetében?

A teljes termékpalettából a jelenlegi helyzetben a hosszú lejáratú forint hiteleinket emelem ki. Ezen a területen – hasonlóan a vállalkozói hitelekhez – megvannak a szükséges forrásaink, így most kedvezô kondíciókkal, akár a kezdeti költségek teljes elengedésével várjuk azokat az ügyfeleket is, akik például egy devizahitel kapcsán, csalódva jelenlegi bankjukban a jogszabály által biztosított kedvezô árfolyamú végtörlesztést választanák, azonban ehhez nincs meg a rendelkezésre álló forrásuk. Javasoljuk, hogy érdeklôdjenek a Szigetvári Takarék fiókjaiban, ahol egy személyes beszélgetés során tekinthetjük át együttmûködési lehetôségeinket.

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben – Workshop Országos fórumot tartott a MAG Zrt. mindazon klaszterek számára, akik ÚSZT pályázaton indultak, ill. indulnak a jövôben.

Leskó Tamás, a klaszterfejlesztési iroda vezetôje bemutatta az iroda tevékenységét és munkatársait – a Pólus Iroda megszûnését követôen ez a szervezet felel kormányzati szinten a klaszterekkel kapcsolatos politikáért, a fejlesztési tevékenységért és a vonatkozó pályázatok koordinálásáért. Bemutatta a Cluster Coop és a CluStrat uniós projekteket és említést tett az Unió CIP (versenyképesség és innováció) program keretében futó másik pályázatról is, melynek Magyarország lett a vezetô partnere.

Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs és K+F Fôosztály vezetôje, a hazai klaszterpolitika legismertebb képviselôje tartott ezután beszámolót a klaszterpolitika K+F+I dimenziója címmel. Felhívta a figyelmet az uniós elnökséget követôen az EUREKA program magyar elnökségére, melyet 2011. júliustól egy éven át Magyarország vezet. Ez a potenciális innovációs klasztereknek lesz jó lehetôség.

A fôosztályvezetô kitért az uniós klaszterpolitika jelenlegi helyzetére, és az alábbi megállapításokat tette ezzel kapcsolatban:

— nincs egységes definíció — nincs egység a nemzeti és regionális szint között — nem harmonizált a támogatási rendszer (CIP, kutatási keretprogram és strukturális alapok) A Cluster Coop programmal kapcsolatban elmondta, hogy ez biztosítja a lehetôség a 20142020-as pénzügyi keret (MFF) egyeztetésére a visegrádi országokkal. Átfogó statisztikai adatokat és a pályázatok eddigi tapasztalatait osztotta meg a résztvevôkkel Király Gyöngyi, az NFÜ ROP Irányító Hatósága programirányítója. Elôadása nagyobb részében a hatályos pályázati kiírásokkal foglalkozott,

melyet követôen felsorolta a leggyakoribb hibákat, melyeket a pályázók követtek el: ● Klaszter, ill. a vállalati együttmûködés oda pályázhat, ahol tagjainak, ill. a résztvevô vállalkozások többsége található – több esetben lett elutasítási indok ● Saját tôke jogszabályi minimum alá csökkenése ● Klaszter menedzsment feladatok teljeskörû kiszervezése ● Kockázat a nem beruházási típusú költségek elszámolásakor a lebonyolítás során ● Sok és kis taglétszámú klaszter – szükség lenne a már meglévô együttmûködések nyomán koncentrációra Siba Ignác, az NFÜ GOP Irányító Hatóság fôigazgatója a K+F+I pályázatokról tartott élvezetes beszámolót. Részletesen szólt a vállalatok komplex technológiai innovációját segítô, az innovációs eredmények hasznosítását, a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységet, valamint az akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációját támogató pályázatok fôbb paramétereire.

12

KLASZTEREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szaktudás, beruházás, családi értékek = sikeres középvállalkozás

A Lakics Kft. a régió egyik meghatározó Mintegy harminc oklevél, elismerés, tanúsítvány igazolja a Lakics Gépgyártó Kft. kaposvári és komlói irodaházában a bejárattal szemközti falon, hogy mozgalmas életet élt a vállalat az elmúlt években. Ezek csak az utóbbi idôszak elismerései, azé az idôszaké, amikor – a korábbi, két évtizedes gyakorlattal szakítva – nagyobb szerepet vállalt a közéletben, a nyilvánosság elôtt a cég, amely lépés már a nagyobbik fiú, LAKICS PÉTER nevéhez fûzôdik.

Kicsit meseszerûen indult a ’80-as években a mára 270-280 fôt foglalkoztató vállalkozás története. Egy véletlen, no meg a kiemelkedô szaktudás játszotta a fôszerepet akkor, amikor egy kereskedô beállított a kaposvári fejlesztôüzembe, ahol az apa, LAKICS LÁSZLÓ dolgozott. Egy katonai teleszkópos antenna emelô orsóját kellett volna legyártani, amit senki nem vállalt az országban. Az ügyes szakember otthoni mûhelyében elkészítette a kért munkadarabot, ami annyira jól sikerült, hogy folyamatos megrendeléseket hozott. Lakics László már nem bírta egyedül ezek teljesítését, így több embert is betanított és amikor már olyan sok lett a munka, hogy nem gyôzte a fôállása mellett, megalapította saját vállalkozását. A cég lépésrôl lépésre haladt elôre, a fémipari szakember folyamatosan visszaforgatta a vállalkozásba a bejövô pénzeket, és jó érzékkel választott a gépipar területén egy olyan részt, amihez ész, tehetség, ügyesség kell: ez pedig a legbonyolultabb forgácsoló gépek, a horizontális fúrómaró mûvek, az ún. horizontok iránya lett.

1995-ben Komlón vásároltak üzemcsarnokot, 2002-ben Dombóváron egy céget, 2010-ben pedig Kaposváron építették fel gyárüzemüket. A 13 000 négyzetméternyi fedett gyártótér Európa talán legmodernebb, nagyméretû, precíziós generátorházakat gyártó bázisa, amely pár hónap alatt elérte a maximális kapacitás-kihasználtságot. A új üzemben lehetôvé vált a korábbiaknál lényegesen nagyobb és bonyolultabb, magasabb hozzáadott értékû termékek gyártása. A fejlesztést indokolttá tette a régi telephely kinövése, a növekvô és változó vevôi igényekhez való igazodás szükségessége, és nem utolsó sorban a vállalkozás hosszú távú stabilizálása. Az új kaposvári üzemben a legnagyobb mozgatható és megmunkálható munkadarab maximális tömege eléri a 25 tonnát.

Mára mind a három Lakics, apa és két fia is a cégnél dolgozik, sôt az édesanya is, így elmondható, hogy igazi családi vállalkozás ez, pedig ahogy Lakics László mondja, nem feltétlenül annak indult.

— A családi vállalkozás formát az élet alakulása hozta magával. Akinek két okos, értelmes fia van, önkéntelenül is felmerül benne a kérdés: hogyan tovább? Elsôsorban az volt a célom, hogy fiaim olyan emberek legyenek, akik jól eligazodnak a világban, jól érzik magukat, tudnak utazni, nyelveket beszélnek, megtanulnak egy szakmát profi szinten, amibôl majd megélnek. Nem lennék megsértôdve, ha a fiúk nem a kft.-ben dolgoznának, de akkor biztosan egész máshogy alakult volna: nem lenne meg az a hajtóerô, motiváció vagy cél, hogy az ember ilyen nagyban csinálja a vállalkozást.

A kisebbik fiam, László, aki mûszaki menedzser és gépészmérnök, sokat volt velem gyerekkorában a mûhelyben, de nem állt szándékomban közvetlen nyomást gyakorolni rá, hogy az én szakmámat válassza. Péter érettségi után Budapesten tanult, ôt más területek érdekelték, de körülnézett a világban, rájött, hogy cégünk nagy lehetôségek elôtt áll. Nem lehet már ezt a vállalatot egyedül vezetni és számomra büszkeség, hogy mind a ketten itt dolgoznak. Ahogy beszélgetek a kollégákkal, szinte mindegyikôjük a családi jelleget tartja a cég legfôbb erôsségének.

Fontosnak tartottam azt is, hogy elosszam a cég vagyonát is a gyerekeink között. Ez plusz motiváció a fiaimnak, hiszen így nem az édesapjuk ad nekik pénzt, hanem ôk is magukénak érzik a vállalatot és élvezhetik az általuk megkeresett jövedelem nyújtotta lehetôségeket.

A kft. mai ügyvezetôje, Péter számára nem volt egyértelmû, hogy a családi vállalkozásban találja meg a jövôjét. Sôt, több kitérô után érkezett Komlóra.

— A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végeztem, dolgoztam banki és pénzügyi tanácsadási területen multinacionális cégeknek, illetve informatikai projekt-menedzsment témában. Bennem volt az az indíttatás, hogy úgy, miként édesapám is felépítette a saját vállalkozását, én is megmutatom, hogy megállok a saját lábamon. Miközben a saját utamat jártam, azt láttam, hogy édesapám cége eljutott egy olyan fejlôdési stádiumba, amikor már nagyon jól tudná használni azokat az ismereteket, tudást, képzettséget, amit tanulmányaim, illetve az azt követô gyakorlatok során szereztem. Eljött az a pont,

amikor leültünk és megbeszéltük, hogy én is igyekszem hozzájárulni a családi tulajdonban lévô cég sikeréhez. Annak ellenére, hogy az ember nem gondolkodik tudatosan arról, hogy a családi vállalkozásban fog dolgozni és nem is presszionálják ebbe az irányba, mégis azok az értékek, amiket egy vállalkozástulajdonos családban magába szív, arra ösztökélik, hogy ezt az utat járja be. A függetlenség, a döntési szabadság, a döntések következményeinek vállalása, a velünk dolgozó emberek tisztelete és szeretete – ezek nem hangzottak el sosem a családban, de mint alapértékek mindig láthatóak, érezhetôek voltak, hatottak rám és befolyásolták a döntésemet.

— Mi a munkamegosztás a családon belül?

— Ahogy elkezdtem a cégnél dolgozni, nagyon gyorsan vezetôi pozícióba kerültem. 2003ban gazdasági vezetô lettem, 2005 óta a vállalat irányításáért általános felelôsséggel rendelkezô ügyvezetôként dolgozom, amit én mélyvíznek éreztem. Sokkal jobbnak tartom azt a megoldást, ami a testvéremnél mûködik, hogy van ideje beállni a gépkezelôk mellé a megfelelô technológiákat elsajátítani, esetleg külföldi munkatapasztalatot tud szerezni, és így lényegesen alaposabban fel tud készülni a vezetôi feladatokra.

Akkor ment nyugdíjba a komlói telephely vezetôje, amikor Péter bekapcsolódott a cég munkájába, így a huszonéves fiatalember már a kezdetektôl vezetôként dolgozott a vállalkozásban.

Azt mondja, visszatekintve azokra az évekre, ma már számos dolgot másképp csinálna, de az akkori nehézségek mind hozzájárultak a jelenlegi

Dél-Dunántúli Gazdaság

gépipari vállalata lett

Lakics László és Lakics Péter az egyik legutolsó elismerés alkalmával

tudásához, tapasztalatához. Ma ô felel a gazdasági, pénzügyi, az értékesítéssel, a vevô-kapcsolattartással illetve az általános cégvezetési kérdésekkel összefüggô feladatokért, édesapja pedig elsôsorban mûszaki, technológiai, beruházási kérdésekben hoz döntéseket. Hogy feladatukat jól végzik, bizonyítja, hogy Lakics Péter idén a Menedzserek Országos Szövetsége által átadott „Az év fiatal menedzsere” díj nyertese lett. A fiatal vezetô számára nem ez az egyetlen szakmai elismerés; a Dél-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége neki ítélte „Az év vállalkozója” díjat, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pedig neki és édesapjának, Lakics Lászlónak adományozta az „Az év üzletembere” kitüntetést.

— Mi teszi sikeressé a Lakics Kft.-t? Az elôtérben sok tanúsítványt, elismerô oklevelet látni a falon, tehát sok helyen megméreti, megmutatja magát a cég.

— Mindig azt csináltam, amirôl azt gondoltam, hogy jó. Próbáltam elôre tekinteni, hogy milyen folyamatok zajlanak a gazdaságban, honnan lehet több munkát, nyereséget várni.

Könnyen teremtek kapcsolatokat és biztos az is hozzájárult a sikerhez, hogy a partnerekhez olyan hangon tudtam szólni, ami bizalmat keltett bennük. Szem elôtt tartottam, hogy folyamatosan fejleszteni kell, ezért a megkeresett pénzt visszaforgattam a vállalkozásba. Ismertem a szakmát,

13

KLASZTEREK

a szakembereket, tudtam, hogy adott feladattal kit kell keresni, emellett mindig kiváló szakemberekkel dolgoztam együtt – mondja Lakics László.

— Minden vállalatnak szüksége van olyan tényezôkre, amelyekben jobb a versenytársainál, hogy hosszú távon fenn tudjon maradni a piacon – veszi át a szót Péter. — Számunkra nagyon fontos a specializálódás, igazán egy termékcsoportra koncentrálunk, a nagy méretû motorok, generátorok acélszerkezeti részegységeire, elsôsorban a házaira, de ezen a speciális termékcsoporton belül a komplett európai piacot lefedjük.

Véleményem szerint nem lehet hatékonyan dolgozni, ha alapjaiban különbözô termékeket gyártunk. Egy másik sikertényezô a folyamatos beruházások és a megtermelt nyereség visszaforgatása. Szükség van arra is, hogy mivel multinacionális cégek a megrendelôink, megtanuljunk az ô nyelvükön kommunikálni, rugalmasnak maradni, de közben az ô elvárásaiknak is megfelelni. Fontos szempont, hogy a forgalom több vevô felé irányuljon, ezzel nem tesszük magunkat kiszolgáltatottá. Emellett igyekszünk bevonni a munkatársakat a döntésekbe, célkitûzési és teljesítményértékelési rendszert vezettünk be a cégnél. Végül pedig az egyik legfontosabb sikerkritérium a komplex technológia-fejlesztés, hogy idôben felismertük azt, hogy gyártásunk minden részét párhuzamosan és egyenlô módon kell fejleszteni, forgácsoló gépparkunkat pedig számítógép vezérlésû, CNC irányítással kell felszerelnünk.

A komlói üzem fogadócsarnokában elhelyezett elismerések, oklevelek között látható egy tábla a Pannon Filharmonikusok támogatásáról és a Zsolnay-szobor felújításához való hozzájárulásról is. Emellett a vállalkozás tagja lett a DélDunántúli Gépipari Klaszternek is.

— Cégünk nagyon sokáig tudatosan nem vállalt fel társadalmi szerepet és csak a vevôi igények kielégítésére koncentrált – mondja Lakics Péter. — Ezt én magam is hasznosnak gondoltam a cég adott fejlettségi fokán. Egy idô után azonban rájöttünk arra, hogy vállalatunk fontos szereplôje a helyi, illetve a regionális környezetének, azóta szívesen és nagy kedvvel vállaljuk fel ezt nyilvánosan is. Igyekszünk visszaadni valamit azoknak a városoknak, annak a régiónak, amely befogadott bennünket és ahol mi magunk is a

mindennapjainkat éljük. A klaszterbe belépés pedig csak részben jelentett újdonságot számunkra, hiszen egyébként is létezik a megyében a gépgyártó cégek közötti kapcsolat, ami eddig adhoc alapon valósult meg. A klaszter ezeknek az eseti együttmûködéseknek egy szabályozott formában történô kiterjesztése, ami számos olyan lehetôséget rejt magában, melyek ezen formalizált keretek nélkül nem tudnának megvalósulni.

Említhetem a gépipari képzés, szakoktatás reformjának felvállalását, de hasonló példa lehet a külföldi vásárokon, vevôtalálkozókon az együttes megjelenés lehetôsége, az iparágon belüli közös beszerzések költségcsökkentô hatásának kihasználása, vagy a közös innovációs potenciál lehetôsége is.

Nem volt teljes egyetértés a cégen belül abban, hogy érdemes csatlakozni a gépipari klaszterhez. Mint Lakics László mondja, mindig is magányos farkas volt, élete különbözô területein, akár ha a kerékpáros sportolói múltját tekintjük, nem kellett más emberek tehetségére, szorgalmára, eszére hagyatkoznia.

— Péter fiam más elvek szerint él, számára sokkal fontosabb a közösség, elfogadom és támogatom, ha másként viszonyul bizonyos helyzetekhez, ha más döntéseket hoz, mint én. Ma már a társadalmi ismertség is beleilleszkedik a vállalkozás arculatába. Mivel termékeink 99%-a nyugat-európai exportra megy, nem volt az ismertségünknek igazán értéke. Azt gondolom, hogy a klaszter egy izgalmas kezdeményezés, de a hosszú távú eredményeit egyelôre nem látom. De annál jobban fogok örülni, ha sikereket érünk el a gépipari klaszterben.

N.T.

Klaszterfejlesztés a Dél-Dunántúlon A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara eddig tizenkettô mûködô klaszterrel kötött együttmûködési megállapodást, melyek célja, hogy a régió gazdasági és innovációs potenciálját erôsítô fejlesztô munka induljon meg. A klaszterek, mint a helyi gazdaság ágazati együttmûködésének képviselôi, a kamara európai projektje (CNCB) által nemzetközi láthatósághoz és képzési és üzleti lehetôségekhez juthatnak. A közös munka során megvalósulhat az innovációs eredmények gazdasági hasznosítása, a közös megjelenés és az exportképesség fejlesztése A legújabb megállapodást az Általános Földtudományi Klaszterrel írta alá a kamara.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Az AlphaNexus Kft. ügyvezetôje Számos sikeres projekt után az AlphaNexus Kft. most egy újszerû, GPS-alapú nyomkövetô és komplex üzemanyag felhasználást ellenôrzô megoldást dolgozott ki. Ezt a nyomkövetô rendszert rendkívül kedvezô, illetve kedvezményes bérleti konstrukcióban teszik elérhetôvé a vállalkozások, cégek, illetve a kamarai tagok számára.

Az új, megvalósított projektet SOLYMOS Gyula, cégvezetô mutatta be.

A kft. által kifejlesztett nyomkövetô megoldás – a skálázható mûszaki és bérleti konstrukciók miatt – már nem csak a nagy gépjármû flottával rendelkezô cégek számára elérhetô. Kínálatunk ugyanis a zsebre tehetô, mobil, saját akkumulátoros, akár személykövetésre is használható eszköztôl a fedélzeti kommunikációs rendszerrel, sofôr azonosítással, ajtó nyitás és egyéb jármû állapot érzékeléssel ellátott komplex megoldásig terjed.

A projektjeink esetében az alapvetô cél minden esetben a költség megtakarítás és a céghatékonyság növelésének az elérése volt. E cél a flotta-tagjainak valós idejû követésével érhetô el, hiszen ilyenkor szûrhetô ki például a nem a cég érdekében felhasznált idô és jármû teljesítmény, legyen szó akár egy üzletkötôi autóról, egy teherautóról, vagy éppen egy adott munkagéprôl. Ez a fajta szûrés nem csak utólagosan történik, hanem valós idôben úgy, hogy a tulajdonos akár külföldrôl, egy internet kávéházból is „élôben” ellenôrizheti a cége mûködését.

Miután a tapasztalataink azt mutatták, hogy a rekordokat döntô olajárak miatt a cégek számára egyre fontosabb szempont, hogy nyomon tudják követni az üzemanyag felhasználását és annak elszámolását is. Az AlphaNexus Kft. – egy partner cég bevonásával – kidolgozott egy olyan megoldást, amely lehetôvé teszi, hogy az üzemanyag felhasználást 5 milliliterenként rögzítsék, majd a GPS flottakövetô rendszer adataival összecsomagolva, valós idôben és térben is követhetôvé, valamint kiértékelhetôvé

tegyék azokat az interneten. Emellett a rendszerünk képes a tankolási adatok automatikus, vagy kézi beolvasására is.

Mindez azt jelenti, hogy az új rendszerünk az üzemanyag lopások azonnali kiszûrésén és a mérésen alapuló fogyasztás elemzésen túl, a tankolási adatokkal kiegészített komplex üzemanyag felhasználás elemzésre is lehetôséget nyújt.

— Miután a vállalkozásuk profilja a laikusok számára nem biztos, hogy egyértelmû, ezért tisztázzuk a GPS mûholdas jármûkövetés lényegét...

— A hétköznapi szóhasználatban a GPS (Global Positioning System) egy autóba telepíthetô, vagy már gyárilag elôre beszerelt navigációs berendezést jelent. A jármûbe szerelt nyomkövetô rendszerünk azonban ennél sokkal többet tud. A GPS alapú helymeghatározáson túl, képes különféle elektronikus jelek fogadására, így akár ellenôrizni lehet hogy mikor nyitották ki a jármû ajtaját, rakterét, hány fok van a raktérben, mûködik-e a daru, vagy egyéb munkaeszköz, de például a modernebb jármûvek FMS busz adatai is lekérdezhetôvé válnak. A legkorszerûbb flottakövetô eszközeink már fedélzeti kommunikációs konzollal is rendelkeznek, amelyek alkalmasak a sofôrazonosításra, szöveges üzenetek küldésére, fogadására, akár teljes munkafolyamat menedzselésének a megvalósítására is. A mûholdas jármûkövetô rendszer GSM hálózaton keresztüli, kétirányú GPRS kommunikációval tartja a kapcsolatot a központi szerverrel.

Itt összegzôdnek aztán a követési és egyéb adatok, melyeket a jogosult felhasználók egy internet kapcsolattal rendelkezô számítógéprôl, vagy telefonról érhetnek el.

— Kinek ajánlaná GPS flottakövetési megoldásaikat?

Dél-Dunántúli Gazdaság — A flottakövetési metódusunk ma már nem csak a nagy cégek számára megfizethetô. Ajánlom mindenkinek, aki szeretné cégét költségtakarékosabban, és hatékonyabban üzemeltetni. Ahogy azt már korábban említettem, az általunk kifejlesztett valamennyi flottakövetô megoldásunk jól skálázható, illetve igény szerint testre szabható. A mobil megoldásunk lehetôséget teremt arra, hogy egy adott cég alkalmazottai (alvállalkozói) esetében ellenôrizze például a saját autó használatot, de lehetôséget biztosít még személyek (pld: biztonsági ôrök) vagy éppen biciklis futárok követésére is.

— Mik a tapasztalatok, mekkora megtakarítást lehet elérni?

— A megtakarítás mértéke változó.

Az ugyanis függ az adott cég tevékenységétôl és a jármûparkjától. A tapasztalataink alapján az alap nyomkövetés bevezetése átlagosan 15-20% költség megtakarítást eredményez, de elértünk már közel 40%-os megtakarítást egy jármû flotta üzemeltetési költségében. A szóban forgó megtakarítás azonban a valós idejû fogyasztás ellenôrzéssel – egy üzemanyag intenzív jármû park esetében (munkagépek, buszok, teherautók) – még nagyobb is lehet. A legnagyobb megtakarítást persze a sok kilométert futó jármûveknél, teherautóknál, vagy sok üzemanyagot felhasználó munkagépeknél lehet elérni.

— Miben kínál újat a flottakövetést kiegészítô, valósidejû üzemanyag ellenôrzô megoldásuk?

— A valós idejû üzemanyagmérés, a fogyasztás útvonalhoz és sofôrhöz rendelése, valamint az opcionális tankolási adatfeldolgozás egyedülálló lehetôségeket teremt. Egy nap, egy fuvar, de akár egy órás munka után, vagy azonnal, távolról is lekérdezhetô, hogy mennyi volt az elfogyasztott üzemanyag. Amennyiben több jármûvel rendelkezik az adott cég, lekérdezheti és összehasonlíthatja a fogyasztásait akár sofôr szerint is, de azt is megtudhatja, hogy az adott idôben éppen mennyi üzemanyagnak kell lennie a tankban. Éppen ezért alkalmas az új rendszerünk az üzemanyag lopások megakadályozásán túl a különféle fogyasztás elemzési, jármû, és sofôr összehasonlítási, premizálási lehetôségek megteremtésére is.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KULTURÁLIS IPAR

15

Neves negyvenes maestrok a Kodály Központban Az üzleti életben megszokhattuk már, hogy a 30-40 éves vállalkozók hívják életre a legtöbb újdonságot, innovációt, agilitásban és ambícióban is ez a korosztály az, aki az élen jár. Nincs ez másként a mûvészetek területén sem! A Pannon Filharmonikusok a fiatal, de már érett felnôtt korosztálynak indított sorozatán épp a karmesterek 40-es generációját élvezheti a közönség.

A zenekar a Maestro! koncertekre azokat az elfoglalt, és talán éppen emiatt szabadidejükre különösen igényes kultúrafogyasztókat várja, akik szívesen eltöltenek minôségi szórakozással két órát szombatonként a Kodály Központban. Az évi hat alkalommal, szombaton este 6 órakor kezdôdô koncertek után még bôven marad idô egy finom vacsorára a belvárosban. A hangversenyek mûsorát is úgy állította össze a zenekar, hogy mindenki megtalálja benne a neki tetszô dallamokat: hallhatunk többek között Liszt zongoraversenyt Fülei Balázstól, Paganini hegedûversenyt Lendvay József elôadásában, a nagy orosz romantikus, Csajkovszkij Rokokó variációit Bogányi Tibor csellójátékával és vezényletével egyidôben! A zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy elfeledett, és felkutatott daljátékával együtt ünnepelhetjük az együttes fennállásának 200. születésnapját decemberben.

A sorozat fiatal, dinamikus, erejük teljében levô „negyvenes” Maestrokat állít a színpadra: Christian Schumannt, Silló Istvánt, Héja Domonkost, Pawel Przytockit és természetesen Bogányi Tibort, a zenekar új vezetô karmesterét is megismerhetjük a nagy nevû közremûködôket is felvonultató koncertsorozaton.

Egy kevéssé ismert mondás szerint igazi karmestereket negyven év felett találunk. Tegyük hozzá: a kivételes tehetség azonban már korábban megmutatkozik. A Maestro! a bizonyított tehetségek sorozata.

A hétköznapok gondokkal terhes órái után minden bizonnyal jólesik a zene, az elôadók virtuóz játéka és az abban rejlô erô, ami a színpadról energiát ad mindnyájunknak a következô koncertig. Éljünk vele!

16

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A hónap témája EU-Kína kereskedelmi kapcsolatok – EU Üzleti Központ Pekingben a vállalkozások szolgálatában Az elmúlt öt év jelentôs, átlagosan 10%-os GDP növekedésének köszönhetôen Kína ma a világ második legnagyobb gazdasága, és politikai befolyása is egyre erôteljesebb a nemzetközi színtéren.

Kína és az Európai Unió egymás fô kereskedelmi partnerei, a kétoldalú kereskedelem a kínai gazdaság 1978-as megnyitása óta több mint negyvenszeresére nôtt. Kína 2001- es csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) tovább növelte piacának liberalizációját, és az európai üzleti szféra elôtt jelentôs terjeszkedési lehetôségeket nyitott meg. A kínai piaci befektetések és export iránt érdeklôdô európai vállalkozásoknak a Pekingben mûködô EU KKV Központ nyújt segítséget.

Kínának az Európai Unió a legnagyobb, az EU-nak pedig Kína a második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. Az EU és Kína közötti kereskedelem nagyobb ütemben növekszik, mint bármely más két ország közötti bilaterális kereskedelem a világon.

Az EU nyitott piaca nagyban hozzájárult az export vezérelt kínai gazdaság növekedéséhez, ami az Unió számára is jelentôs haszonnal járt. A két fél közötti kereskedelem fôként ipari termékekre összpontosul (gépek, szállító berendezések és eszközök stb.).

2008-ban Kína és az EU új stratégiai mechanizmust kezdeményezett a Magas Szintû Gazdasági és Kereskedelmi Párbeszéd (HED) program keretében. A megerôsített párbeszéd lehetôvé teszi a kereskedelmi kapcsolatok stratégiai fontosságú kérdéseinek megvitatását, úgymint a befektetés, beruházás, piacra jutás vagy a szellemi tulajdonjogok védelme. A HED harmadik ülését 2010. december 20-án tartották Brüsszelben.

Több mint 1,3 milliárd lakosával Kína ígéretes piac az uniós vállalkozások számára. Habár Kína jelentôs erôfeszítéseket tesz a WTO-nak tett vállalások végrehajtására ((az import vámok és az egyéb, nem anyagi jellegû korlátok nagymértékben és véglegesen csökkentek), továbbra is vannak megoldatlan problémák. Ezek között szerepel a szellemi tulajdonjog nem megfelelô védelme, továbbá az olyan iparral kapcsolatos irányelvek fenntartása, amelyek diszkriminálják a külföldi vállalkozásokat és nagyban megnehezítik a külföldi vállalatok kínai piacra lépését a szolgáltatóiparban. A terjeszkedést tovább nehezíti az átláthatatlan jogi és adminisztratív rendszer, az eltérô minôségi elôírások és a kulturális különbségek.

2011. január 1-jétôl kis- és középvállalkozásokat támogató tanácsadó és információs központ kezdte meg mûködését Peking üzleti negyedében, Kínában. A KKV központ fôként a Kínába exportálni és befektetni szándékozó európai kis cégeket segíti, különösen a piacra jutás kezdeti idôszakában. A kínai piacot jól ismerô belsô szakértôk gyakorlati tanácsokkal és információkkal segítik az üzletembereket az üzletfejlesztés,

a megfelelési elôírások, jogi környezet, emberi erôforrások és képzés területén, így tanácsot adhatnak például a vállalkozás bejegyzésével kapcsolatban, vagy a helyi munkaerôvel megkötött munkaszerzôdésrôl is.

A Központ szolgáltatásai révén a kkv-k alaposabb betekintést nyerhetnek a kínai piac mûködésébe, felmérhetik a kockázati tényezôket és kihívásokat, valamint az ipari szektorok igényeit. Ez jelentôs segítséget nyújthat a piaci belépéshez szükséges kezdeti stratégia kidolgozásában.

A programot az Európai Unió ötmillió euróval támogatja. Az európai kereskedelmi és iparkamarák, valamint az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának együttmûködésével mûködtetett központ kapcsolatban van az Európában, illetve a világ más pontjain lévô több mint 600 vállalkozáshálózati ponttal is, így biztosítva, hogy a vállalkozók szakszerû felvilágosításban és támogatásban részesüljenek.

KKV Üzleti Központ Pekingben Tanácsadó és információs központ a következô területeken: — Üzletfejlesztés — Jogi tanácsadás — Megfelelési elôírások — Emberi erôforrások és képzés Ingyenesen igénybe vehetô szolgáltatások: — „Kérdezd a szakértôt” on-line jogi tanácsadás — „Hot-desking” munkaasztal és irodaeszközök használata a pekingi központban — Kapcsolatépítô események — KKV vezetôk képzése — Kínai piacról készült szektoriális jelentések, tanulmányok, adatbázisok, útmutatók A KKV Központ szolgáltatásai több módon is igénybe vehetôek. Egyrészt a Központ számára kialakított internetes portálon keresztül tartalmas dokumentációs könyvtár érhetô el. A honlapról adatbázisok, tanulmányok, jelentések és útmutatók tölthetôek le. A honlap teljes tartalmához való hozzáféréshez regisztráció szükséges. A következô iparágakról, szektorokról tartalmaz részletes információkat:

— gépjármûipar és közlekedés, — vegyipar, — kereskedelmi szolgáltatások, — építôipar, — oktatás, — energia és megújuló energiák, — élelmiszeripar, — egészségügy, — IKT, — textil, — ipari gépek és berendezések, — kiskereskedelem és szállítás.

Szintén a honlapon keresztül érhetô el a „Kérdezze a szakértôt!” (Ask the expert!) on-line tanácsadói szolgáltatás. A vállalkozó gyors és személyre szabott felvilágosítást kaphat a jogi, szabályozási és adminisztratív területen felmerülô problémákra.

Azok az üzletemberek, akik alaposabb piackutatási tevékenységet kívánnak végezni a helyszínen, díjmentesen használatba vehetik a pekingi központban rendelkezésre álló munkaasztalokat („Hotdesking” szolgáltatás). A vállalkozó eldöntheti, hogy mennyi ideig tart igényt az átmeneti munkaasztalra (minimum egy óra, maximum egy hónap), és rendelkezésére állnak a központ irodaeszközei, könyvtára, és konferenciaterme. A központban való tartózkodás során közvetlen kapcsolatba léphet a belsô szakértôkkel és tanácsadókkal.

Kína teljes lefedésére törekedve 2011-ben három további helyszínen épülnek hasonló helyi központok.

Az Unió további kereskedelmi központokat hozott létre más kiemelt piacokon, így Indiában (Európai Üzleti és Technológiai Központ) és Thaiföldön (EU-ASEAN Üzleti Központ) is.

Források és információk: Az EU-Kína KKV Központ hivatalos honlapja: http://www.eusmecentre.org.cn/ EU-Kína kereskedelmi kapcsolatok: http://ec.europa.eu/trade/creating-opportunities/bilateral-relations/countries/china/ Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

„Be a role model” vásár és üzletember találkozó az élelmiszeripar, megújuló energia, építôanyag gyártás területén Zágráb (Horvátország), 2011. november 9-12.

A „Be a Role Model” az egyik legnépszerûbb multiszektoriális innovációs rendezvény Horvátországban. Az idei vásár mellett „Greening Business” címmel üzletember találkozóra is sor kerül. Az Enterprise Europe Network és az INOVA mellett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is társszervezôi feladatokat lát el.

Az üzletember találkozó dátuma: 2011. november 10. (Az idôpont változhat) Helyszín: Zágrábi vásár (Horvátország) Meghívott ágazatok: élelmiszeripar, megújuló energia, építôanyag gyártás.

További információ: a www.pbkik.hu oldalon vagy Császár Gergely projekt menedzsernél (+36 20 44 22 080; gcsaszar@pbkik.hu)

Mûszaki vizsgáztatás minden típusú gépkocsira soron kívül.

21.900 Ft Schneider Autóház Kft. 7630 Pécs, Pécsváradi út 2.

Tel.: (72) 539-003 www.mazdaschneider.hu

17

Megoldást nyújthatunk az egész érrendszer védelmére és a stressz csökkentésére!

Tudta Ön, hogy hazánk a legegészségtelenebb ország a világon? És tudta azt, hogy hazánk halálozási arányában vezetô helyen szerepel a szív- és érrendszeri megbetegedés?

Mai rohanó világunk másik egészség károsító tényezôje a stressz. A stressz olyan, a szervezetre nehezedô nyomás, mely felborítja a normális biokémiai és pszichológiai egyensúlyt, és olyan válaszreakciót kíván, melyben az egész szervezet részt vesz. Tudományosan alátámasztott tény, hogy a negatív stresszhatások (pl. a túl sok vagy túl kevés teendô, a feszített munkatempó, a személyek közti konfliktusok, a bizonytalanság vagy a kiszámíthatatlanság) egyebek mellett teljesítménycsökkenéshez, megnövekedett betegállományhoz, de akár a dolgozók fizikai és mentális egészségromlásához vezetnek.

Cégünk a feltaláló felkérésére 2010. januárjában kezdte meg mûködését Pécsett a Munkácsy Sonoterápiás Gyógyító Központban. Célunk az, hogy azoknak a pácienseknek megoldást nyújtsunk, akik félnek e rettegett kórtól, vagy már rendelkeznek is e tünetekkel, és az orvostudomány jelen állása miatt alternatív megoldást keresnek.

Központunk nem csak a már kialakult betegségek gyógyításával foglalatoskodik, de egy megelôzô állapotfelméréssel is, amely e betegségcsoport kialakulását, tünet nélküli szakaszát képes felmérni.

Az eddigi tapasztalatok és klinikai vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kezeléssorozat a már kialakult betegségek körében: 80-85%-ánál hatásos Ezt támasztja alá kutatási eredményünk is, amely 2010-ben készült el. Nem csak a tünetek csökkentek, de a 2010. folyamán elkészült több ezer kezelt beteg kontroll vizsgálatainak összegzéseképpen a mûszeres vizsgálatok eredménye is jelentôs javulást mutatott! Ezért: Ha Önt foglalkoztatja akár saját, akár alkalmazottjainak állapota, Központunk október hónapban kedvezményes díjú, 10 000 Ft helyett 4000 Ft-ért érrendszeri állapotfelméréssel szeretné segíteni a tájékozódását.

Keressen bennünket, hivatkozzon a hirdetésre, egyeztetünk egy idôpontot és elvégezzük a fájdalommentes vizsgálatot!

Munkácsy Sonoterápiás Gyógyító Központ Pécs, Munkácsy M. u. 23. Tel.: 72/820-455, 36/20-377-7542

18

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs. www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos kardiológus, belgyógyász szakorvos

Dél-Dunántúli Gazdaság Kamaránk a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. hitelközvetítôjeként megkezdte a mikrovállalkozások fejlesztésére kiírt GOP2011-2.1.1/M jelû pályázat hitelkérelmének és pályázati dokumentációjának átvételét.

Ez a pályázat kizárólag azokat a vállalkozásokat segíti, amelyeknek árbevétele éves szinten nem érte el a 200 millió Ft-ot, és az alkalmazottainak a száma 10 fô alatt van. A kiírás lehetôséget biztosít a kezdô vállalkozások támogatására is. A konstrukció keretében 1-4 millió Ft vissza nem térítendô állami támogatás és 1-8 millió Ft hitel vehetô igénybe, emellett a projektérték mindössze 10%-ának megfelelô önrészre van szükség.

A támogatás ingatlanvásárlásra is felhasználható.

A Kombinált Mikrohitel vissza nem térítendô támogatás, illetve kedvezményes beruházási hitel kombinációja. A vállalkozásoknak a hitelkérelmet és a vissza nem térítendô támogatásra vonatkozó pályázatot egyidejûleg kell benyújtania. Tájékoztatónk a Kombinált Mikrohitel Program keretében a KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által nyújtott hitelrészre (továbbiakban: hitel) vonatkozik.

A beruházási hitel ■ új, egyenként minimum nettó 200.000 Ft beszerzési értékû tárgyi eszköz; ■ információs technológia fejlesztéséhez kapcsolódó, egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékû hardver; ■ információs technológia fejlesztéséhez kapcsolódó szoftverek beszerzésére; ■ infrastrukturális és ingatlan beruházásra és vásárlásra fordítható.

Támogatásban részesíthetôk azok a hazai ■ társas vállalkozások, ■ egyéni cégek és ■ egyéni vállalkozások, akiknek az utolsó lezárt teljes éves árbevétele legfeljebb 200 millió Ft és a foglalkoztatottak száma legfeljebb 9 fô. Lezárt teljes gazdasági évvel nem rendelkezô szervezetek is részt vehetnek konstrukcióban, ha az üzleti terv szerinti árbevételük nem haladja meg a 200 millió Ft-ot.

A program keretében nem támogathatók ■ az 5000 fô alatti településeken megvalósuló fejlesztések, ■ a mezôgazdasági termékek termelésére, elôállítására irányuló projektek,

PÉNZPIAC

19

Kombinált Mikrohitel a kamara közremûködésével ■ az alábbi iparágakban megvalósuló projektek: acélipar, hajógyártás, szénbányászat, szintetikusszál-ipar, közúti-, vasúti-, vízi-, légi- és tengeri szállítási ágazat, ■ a turisztikai attrakció és szálláshely fejlesztése, valamint ■ a de minimis támogatásra vonatkozó EK rendelet által kizárt tevékenységek (pl közúti áruszállítás ágazatban a szállítóeszköz vásárlása), illetve a három éves de minimis határt elérô vállalkozások beruházásai.

Kizáró feltételek ■ a lejárt köztartozás, ■ megszüntetésre irányuló, ill. fizetésképtelenségi eljárások, ■ a vállalkozás közvetlen tulajdonosa(i) között off shore cég(ek) szerepel(nek), ■ a vállalkozás nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak, stb.

Megvalósítási idô A kedvezményezett a támogatott projekt megvalósítását a projekt megkezdésétôl, illetve a hitelszerzôdés hatálybalépését (ezek közül a késôbbit) követô 12 hónapon belül köteles befejezni. A projekt pénzügyi elszámolásának (záró kifizetési igénylés benyújtásának) határideje a projekt befejezésétôl számított 90 naptári nap.

A hitel feltételei ■ A hitel minimális összege 1 M Ft, maximális összege 8 M Ft, mely legalább 1 millió Ft és legfeljebb 4 millió Ft összegû vissza nem térítendô támogatás megítélésével együtt nyújtható, és a hitel nem lehet alacsonyabb, mint az állami támogatás, illetve a pályázó biztosítja a minimum 10%-os önrészt.

■ A hitel futamideje minimum 16 és maximum 120 hónap.

■ A rendelkezésre tartási idô minimum 3, maximum 12 hónap.

■ A kihelyezett hitel törlesztésének kezdô idôpontja a szerzôdéskötés napjától számítva maximum 23 hónappal elhalasztható (türelmi idô).

Kondíciók Szerzôdéskötési díj Csak pozitív bírálatot követôen, a szerzôdéskötést megelôzôen fizetendô, összegét a KAVOSZ VF Zrt. Kombinált Mikrohitel Hirdetménye határozza meg, jelenleg 50 000 Ft. Ügyleti kamat Az ügyfélminôsítés és a biztosítéki háttér függvényében változó, egyedileg meghatározott, mértéke az 1 havi BUBOR -2 és +4%-a közötti, de maximum 9%.

Biztosítékok ■ Magánszemély készfizetô kezességvállalása, ■ Társaság vállalkozás hitelintézet(ek)nél vezetett, ismert pénzforgalmi számláira azonnali beszedési megbízás biztosítása, ■ Teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkezô kedvezményezettek esetén, ingatlanbiztosíték bevonása kötelezô.

■ A kedvezményezettôl kért biztosíték piaci értéke általában a hitel összegének 90%-a.

Az igénybejelentéshez szükséges dokumentumok listája, valamint az adatlapok és nyilatkozatok letölthetôk a www.pbkik.hu web-oldalról.

További információt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai biztosítanak, akik elôzetes idôpont egyeztetés alapján a regisztrációt is elvégzik: Marton Judit Pécs, Majorossy I. u. 36., Tel.: 72/507-113 e-mail: jmarton@pbkik.hu Sándor Andrea Siklós, Köztársaság tér 8.

Tel.: + 36 20 3619553 e-mail: asandor@pbkik.hu

20

TÁRSASÁGI ÉLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Idén 13. alkalommal került megrendezésre a hagyományos kamarai teniszverseny. Az egynapos versenyre ötvennégy nevezés érkezett. A rendezvény jó alkalom arra is, hogy a gazdaság és a közélet szereplôi kötetlen formában is találkozhassanak. A tenisz egyre inkább az üzleti élet részét képezi, ezt az igényt szolgálja ez a rendezvény is.

Kamara Kupa teniszverseny 2011. szeptember 3.

Oda kell figyelni!...

A taktikai megbeszélés...

Férfi páros (1. Halász Lajos–Pál István. 2. Kaszás Endre–Kulcsár László.

3. Gál Krisztián–Ömböli Tamás és Bödör János–Lázár Ottó.)

Férfi páros vigaszág (1. Frick János–Gyenis Szilárd. 2. Jagicza Gábor– Kéri Péter. 3. Pál Kálmán–Trischler Gábor és Gyarmati György–Tonk István.)

Vegyes páros (1. Marczi Ágnes–Gyenis Szilárd. 2. Hentes-Vígh Mónika–Takács Tamás. 3. Tárnai Márta–ifj. Schmalz József és Katona Petra–Varga Tamás.)

Vegyes páros 3. helyezettek

Dél-Dunántúli Gazdaság

TÁRSASÁGI ÉLET / PÁLYAVÁLASZTÁS

21

Mi a pálya?

Pályaválasztási rendezvénysorozat

Nôk...

és férfiak...

A rendezvény támogatói: Pannon Filharmonikusok Zenekar, Mecseki Erdészeti Zrt. – Mecsextrém Park, Thank Cash Kft. – Party Boom Party Kellék és Ajándék Üzlet, Sipôcz Ház WATT-ETA Kft.

PAINT-TAX Kft.

Szeretettel várjuk a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által szervezett „Mi a pálya?” pályaválasztási kiállításra és szakmabemutatóra középfokú iskolákban továbbtanulni szándékozó 8., 10., 12. osztályban végzô fiatalokat, szüleiket és a pedagógusokat!

Kiállítók: megyei és regionális középfokú oktatási intézmények.

Kiemelt rendezvényünk: „Mi a pálya?” pályaválasztási kiállítás és szakmabemutató. Pécs, Szivárvány Gyermekház (Pécs, dr. Veress Endre u. 6.)

Megnyitó: 2011. október 7., 9.00 óra Nyitva tartás: 2011. október 7., 9.00-14.30, október 8., 9.00-13.00 Szakmabemutató programok a kiállítás ideje alatt Nyitott tanmûhely: nyitott kapukkal várja az érdeklôdôket a közelben lévô 500 sz. Angszter J. Szakiskola Tanmûhelye.

(Ifjúmunkás u. 2.) Itt a következô szakmákkal ismerkedhetnek meg: géplakatos, gépi forgácsoló, autószerelô, karosszéria lakatos, ruhakészítô, villanyszerelô.

Területi rendezvények Mohács: Pályaválasztási kiállítás és szakmabemutató Széchenyi Ifjúsági Centrum, Mohács, Széchenyi tér 17.

Idôpont: október 13., 8.30-13.00 óráig Szigetvár: Pályaválasztási kiállítás és szakmabemutató Szigetvári Vigadó, Szigetvár, József A. u. 9.

Idôpont: október 20., 8.30 -12.00 óráig Siklós: Pályaválasztási kiállítás és szakmabemutató Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképzô Iskola Siklós, Gyûdi u. 2.

Idôpont: október 27., 9.00 -12.00 óráig Komló: Üzemlátogatások október hónapban Aranycipó Kft., Pécsvárad; Cabero Kft., Mágocs Plasticpaint Kft., Komló; Ferro-Praktik Kft., Komló A részletekrôl érdeklôdjenek a BAMKH Munkaügyi Központ Komlói Kirendeltségénél.

Nôi páros (1. Nesz Kata–Sütô Fanni. 2. Bobula Dalma–Tárnai Márta. 3. Mitterhuber Mónika–Simon Éva és Katona Petra–Marczi Ágnes.)

A férfi páros gyôztesei a díjátadókkal. Lengyel Tamás (Heva Kft.) korábbi nagyszerû játékos, Halász Lajos, Pál István és dr. Lovász István, Pécs MJV jegyzôje.

„Nyitott kapuk” A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett „Nyitott kapuk” céglátogatás sorozat célja a pályaválasztás elôtt álló diákok döntésének segítése, a különbözô szakmák iránti érdeklôdés felkeltése.

Pécs Autójavítás: október 13., 13 óra — Öttorony Autóház Kft. Cipôgyártás: október 24., 13 óra – Semler Kft. Faipar: október 20., 13 óra – Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. Nyomdaipar: október 10., 13 óra – Kódex Nyomda Kft. Vendéglátás: október 26., 13 óra – Szliven Rendezvényház október 10., 15 óra – Corso Hotel Pécs Kft. Mohács Faipar: október13., 11 óra – SZLÁ-VEN Bútorstúdió Kft. Vendéglátás: október 13., 14 óra – Szent János Hotel Siklós Faipar: október 27., 11 óra – Szabó Bútor Kft. Vendéglátás: október 27., 14 óra – Központi Étterem és Szálloda Szigetvár Faipar: október 20., 11 óra – Jankó Kft. Gépipar: október 20., 13 óra – Hôszig Kft. További információ és jelentkezés: www.pbkik.hu

22

SZAKKÉPZÉS

Nyílt, ôszinte hangnemben zajlanak az ülések

Dél-Dunántúli Gazdaság

magam részérôl, hogy ezen a pályán maradtam, s az élethivatásom lett, két meghatározó embernek – Molnár Dénesnek és Lukács Józsefnek – köszönhetem. Az egyik egy fogorvos volt, aki maga készítette el a fogászati eszközeit, meg a Ganz-Mávagból érkezett nagy tudású szakembernek, aki bonyolult alkatrészeA szakképzés egyre nagyobb szerepet kap a kapcsolatos rendeleket készített. kamarai munkában. A kamarai szakképzési bitek, amelyek egy idô Németh Jenô az évek során zottság tevékenysége is ennek részeként még után már szinte ködolgozott cégeknél, s amint mód hangsúlyosabbá válik, hiszen tagjai között vethetetlenek. Nagy nyílott rá, mert nagyon szereti a egyaránt megtalálhatók a vállalkozások, képvárakozással várjuk Gyánti Istvánné gyerekeket, tanulókkal kezdett fogzôhelyek és a szakiskolák képviselôi. A Meéppen ezért mindlalkozni. Hosszú éveken át a szigetcsek Füszért szakképzési felelôse, Gyánti Istannyian az új közokvári szakképzô iskolában tanított. vánné és a szigetvári Németh Jenô vasesztertatási törvényt, amely Jelenleg a több évtizedes múltra gályos, már évek óta tagjai. Velük ültünk le talán rendbe teszi ezt visszatekintô saját vállalkozásában beszélgetni arról, miért vállalkoztak egykoron a kissé zavaros helyténykedik. arra, hogy a bizottság tagjai lesznek, s persze zetet. Jó dolog, hogy — Szívesen foglalkozom a fiaszót ejtettünk arról is, szabadidejüket mivel a 12 tagú bizottság talokkal, igyekszem felkelteni az értöltik szívesen. minden egyes tagja deklôdésüket a szakma iránt, ami a — Nagyon szeretem a szakmámat, amit az elhivatott a szakmája vállalkozásban már nem olyan egyegykori szakoktatómnak köszönhetek – kezdi beiránt, s nyíltan vállalszerû dolog, hiszen ott pénzt is kell szélgetésünket Gyánti Istvánné, Ági. — Mindig ja a véleményét – és keresni, miközben a tanulót is meg nagy cégnél dolgoztam, ahol a képzésre mindig több a szakképzést kell tanítani a szakmai fogásokra. hangsúlyt helyeztek a vezetôk. A szakképzési bijobbító javaslatot toAzonban az elgondolkodtató, hogy zottságban, mint a Mecsek Füszért oktatási vevábbított az MKIK feNémeth Jenô míg nálunk a vállalkozások alig nézetôje, elôtte pedig a Konzum Áruházban, a Felé – emeli ki Gyánti hány százaléka vállalkozik arra, ma Bevásárló központban töltöttem be ugyanezt Istvánné. hogy tanulót tartson, kinevelje a saa posztot. A mostani már a negyedik ciklusom.

A maga részérôl ját utánpótlását, addig a fejlett világMint mondja, az eltelt évek alatt a folyamatoúgy látja, hogy a keban ez az arány 40-50 százalék. san változó szakképzési rendszer nem kis felreskedelemben Azonban addig, amíg ezt minimális támogatás adat elô állította ôket, de mindig is a legfontougyanazok a jelenségek figyelhetôk meg, mint a mellett, szinte csak a saját forrásaik felhasználásabbnak azon gyakorlati helyek felkutatását targazdaság más területén, nagy a bizonytalanság, sával tudják megoldani, a kis cégektôl nem is eltották, ahol a vezetôk nemcsak szakmailag, de a fennmaradásukért küzdenek a kereskedôk, a várható. Mindez a szakbizottsági üléseken is emberileg is alkalmasak rá. Az elsôdleges célnak kereskedelmi cégek egyaránt. Huszonnyolc rendre szóba kerül. Az pedig különösen hasznos a szakmák megszerettetését, a minôségi szakszakképzô iskolával tartja a kapcsolatot. Mindinés jó, hogy Várszegi Gyula, a kamara alelnöke és emberképzés hátterének megteremtését tartotkább azt tapasztalja, hogy az oktatási intézméa Cséfalvay Ágnes szakképzési osztályvezetôje, ták. Annak a véleményének is hangot adott, a nyekben a gyakorlati oktatásvezetôi státusz sorezeket a szakképzést érintô javaslatainkat továbmai diákok sokkal jobban igénylik a szakmai odara megszûnik, ennek egyik oka, hogy sokan bítja, az meg különösen jó, hogy nem egy közüfigyelés mellett, hogy emberileg is mellettük álljanyugdíjba vonulnak közülük, s szerepüket a lük már meghallgatásra is talált, s beépült a szanak az oktatók. Már elôfordult az is, hogy valaki szakmai igazgató-helyettesek veszik át a saját bályozók rendszerébe – mondja. azért váltott gyakorlati helyet, mert egy kisebb kömunkájuk mellett. Sajnos ennek negatív hatása A kettejükkel folytatott beszélgetés során zösségben kívánt dolgozni, ahol ô nem csak egy egyre jobban érzôdik, melyet az ott tanuló diákok még szó esett arról is, hogy nem biztos, hogy volt a sok tanuló között. mellett a gyakorlati képzés és az iskolák kapcsocsak a duális képzés az egyedüli megoldás a — A bizottsági ülések hangnemére az ôszinlata is megszenved. szakképzés színvonalának emelésére, meg hogy teség a jellemzô, ami nagyon fontos a jelenlegi — A vasas szakma is válságban van, itt még ki kell nônie annak a hivatali rétegnek, amehelyzetben, amikor is egyre másra jelennek meg, azonban még a szakemberhiány is súlyos problyik összefogja az iparosokat, vállalkozókat, s a szakképzéssel, oktatással, felnôttképzéssel lémát jelent – veszi át a szót Németh Jenô. — A mindazokat, akik az ô érdekeiket szolgálja. Mind a ketten egyet értettek abban, hogy be kell avatkozni a szakképzés rendszerébe, sok a párhuzamosság benne. S az sem igazán jó dolog, hogy van olyan iskola, ahol jelenleg négyféle képzési A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „szakmai minimumvizsgát” szervezett azok számára, rendszer szerint folyik az oktatás. akik az Országos Elnöki Névjegyzéken szerepelnek, szakmai vizsgaelnökként tevékenykednek, de koS, hogy kevés szabadidejüket mivel töltik? rábbi vizsgán nem vettek részt, vagy nem értek el megfelelô eredményt.

Gyánti Istvánné, Ági ha teheti olvas, vagy a kertA vizsga 16 feleletválasztós kérdésbôl és öt kifejtô kérdésbôl állt. A megoldandó kérdések, feladatok a jét gondozza. Németh Jenô pedig kimegy a szôgyakorlatban elôforduló vizsgaszituációk, elnöki feladatok jogszabályi hátterének ismeretére, az egyes lôjébe – több mint három évtizede amatôr borász helyzetekben alkalmazandó rendelkezések helyes megválasztásának felmérésére irányultak.

– ahol saját kezûleg palackozza, egyedi címkével A vizsga célja annak mérése, hogy a névjegyzéken nyilvántartottak rendelkeznek-e a szakmai záróvizsellátott üvegekbe a Turbék vörös és fehér többgák elnöki feladatainak ellátásához szükséges alap (minimális) ismeretekkel. A megfelelt szint 60% volt, szörösen díjnyertes borait.

Sz.K. aki alatta teljesített, az újbóli vizsgát tehet. A sikeres vizsgát tett elnökök tanúsítványt kapnak, melyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állít ki.

Újra vizsgáztak az elnökök

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

TANULÓSZERZÔDÉS

A gépi-forgácsoló a fémipar szobrásza A vállalkozásoknál tanulószerzôdéssel folyó gyakorlati képzésnek nem egy esetben a mozgató rugója, hogy a cégek ezen a módon kívánják kinevelni szakember-utánpótlásukat.

Komlón jelentôs tradícióval rendelkeznek a lakatos és hegesztô szakmák, több vállalkozás is továbbvitte az egykori szénbányászatban jelentôs szerepet betöltô foglalkozásokat.

Mára azonban szinte teljesen eltûntek a munkaerô-piaci palettáról. A szakemberhiánnyal küszködô cégek – a Lakics Kft., a TeGaVill Kft., a Somág Bt., az Uni-System Bau Kft. és egyéni vállalkozók – néhány esztendeje összefogtak annak érdekében, hogy megoldást keressenek, miként tudnák pótolni a hiányzó szakembereiket.

— Több, mint tíz évvel ezelôtt, 2000-ben indult az utolsó forgácsoló-osztály a komlói szakképzô intézetben – kezdi beszélgetésünket Karácsony László, a Kökönyösi Oktatási Központ tagintézményének volt vezetô helyettese. — A szénbányák felszámolásával ugyanis megszûnt a szakképzéshez elengedhetetlen gyakorlati hely. A régi tanítványaim, különösen az UniSystem Bau Kft. egyik vezetôje kerestek meg elôször azzal, hogy keressünk megoldást a kialakult helyzetre. Majd egyre többen hívtak azon cégek közül, ahol hasonló gondokkal küszködtek, hogy csinálni kéne valamint, mert nincs elegendô forgácsolójuk.

Mint elmondta, közösen fogtak bele a forgácsoló szakma népszerûsítésébe, a képzés újraindításához pedig közösen hozták létre a gyakorlati képzô helyet. Az Uni-System Bau Kft. tulajdonosa, Schillinger Emil felajánlotta az üzem egyik épületét, ebben kapott helyet a tanmûhely, a többi cég pedig a gépekkel szerelte fel.

— Magam a szakoktató felkutatására vállalkoztam – folytatja tovább Karácsony László. — Sikerült megnyernem az ügynek, Demeter Mártont, aki ugyan már nyugdíjas volt ekkor, de nagy örömmel mondott igent a felkérésre. Az egyik legjobb szakember kezébe kerültek ezáltal a szakmunkásjelöltek, ô ugyanis a DEMAG forgácsoló üzemét vezette, s évtizedeken át szakoktatóként is tevékenykedett.

Miután minden feltétel adott volt, a szakképzô iskolában meghirdették a lehetôséget. Az érettségi elôtt álló osztályok tanulóit keresték meg elsôdlegesen. Megismertették ôket a lehetôségekkel, egyebek mellett azzal, hogy nemcsak

Eckl László

Karácsony László

Komlón lesz biztos munkájuk a végzést követôen. — Egyre többen jelentkeztek, még Dombóvárról is, meg a város másik középiskolájából – mondja hangjában nem kis büszkeséggel Karácsony László. — Az elsô osztályt tíz tanulóval indítottuk, akik az elsô félévben a szakiskola kéziforgácsoló mûhelyében sajátították el a szakma alapjait. Mindeközben megkezdôdött a gyakorlati képzôhely kialakítása az Uni-System Bau Kft. által felajánlott épületben. A nyári gyakorlat pedig már kint a cégeknél töltötték a tanulók. Az elsô forgácsoló osztály jövôre végez, sikerként könyvelhetjük el, hogy ebben a tanévben ismét volt annyi jelentkezô, amely lehetôvé tette egy újabb indítását.

— Sokan nem is tudják, hogy a forgácsoló szakma milyen sok lehetôséget rejt magában – veszi át a szót a közben megérkezô Eckl László, a Somág Bt. ügyvezetôje. — Annak idején a Mecseki Szénbányáknál az Anna-aknai gépüzem vezetôje voltam, a tanmûhely is hozzám tartozott. A szakmunkásképzés mindig is a szívügyem volt. Évek óta próbálkoztam már azzal, hogy újraindítsuk a forgácsoló képzést, de mindig falakba ütköztem. Akkor mozdult ki az ügy a holtpontról, amikor kb. négy évvel ezelôtt Karácsony László lett a szakiskola igazgató-helyettese, s ô felvállalta az ügyünket.

Mint mondja, annak idején a bánya bezárását követôen, mint az üzemrész vezetôje még két éven át mindent megtett azért, hogy mûködôképes legyen a tanmûhely, ellátta a szükséges anyagokkal. Tárgyalt az önkormányzattal is az átvételérôl. Aztán Anna-akna a Pécsi Hôerômûhöz került, amely bezárta a tanmûhelyt.

— Megpróbáltam az aknán termelô üzemet létesített vállalkozót rábeszélni arra, vegye át mûhelyt, de nem jártam sikerrel. Az, hogy végül mégiscsak megvalósult az álmom, Karácsony Lászlónak köszönhetô, aki mellénk állt, s segített a feltételeket megteremteni. — Három tanuló

Összefogtak Komlón a szakemberhiánnyal küzdô cégek

gyakorlati képzése folyik nálunk – folytatja tovább beszélgetésünket, s közben elnézést kér, hogy késôbb érkezett de Spanyolországba csak meghatározott idôben lehet telefonálni, ugyanis a Leonban dolgozó bányászoknak ôk gyártják a szükséges berendezéseket, sôt onnan idehozták nagyjavításra a bányagépeket. — Kettô komlói, valamint egy pécsi, aki az 500-as Angster József Szakképzô Iskolába jár. Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk eddig, mindegyik meg akarja tanulni a szakmát. Nyáron a kötelezô szakmai gyakorlatot követôen, mindegyik egy hónapot, mint betanított esztergályos dolgozott nálunk.

Kitért arra is, hogy annak idején Anna-aknán a gépüzem TMK-jánál nagyon sok tanulójuk volt, akik közül sokan voltak olyanok, akiket nem érdekelt a szakma, nem igazán akarták megtanulni. A gépi-forgácsoló pedig nem más, mint a fémipar szobrásza, hiszen egy vasdarabból hoz létre különbözô formákat.

A hét fôt foglalkoztató Somág Bt. elsôdlegesen üzemviteli alkatrészek gyártásával foglalkozik. E mellett a nagyüzemek TMK-i részére gépipari alkatrészeket készítenek, kitöltve ezzel azt az ûrt, amelyet régen a nemegyszer 30-40 fôt is foglalkoztató üzemek felszámolása hagyott maga után. A legnagyobb agrárkereskedelmi cég beszállítóiként mezôgazdasági gépekhez is gyártanak alkatrészeket.

— Újabb termékek kifejlesztésén is dolgozunk, ezért is van nagy szükségünk jól képzett, magas színvonalon dolgozó szakemberekre. A tanulóink széles körû szakmai tudásra tehetnek szert nálunk, ugyanis a forgácsolás minden részterületét elsajátítják. Megtanulnak marni, vésni, emellett a horizontális köszörülés és a fogaskerékgyártás leglényegesebb elemét a fogazást is elsajátítják. Kisszériás, egyedi alkatrészek készülnek az üzemükben. Foglalkozunk szerszámgépek javításával is, ezért a következô lépésben olyan géplakatosok képzésének bevezetését tervezzük, akik kimondottan szerszámgépek javítására szakosodnak tovább, ugyanis lassan nem lesz olyan szakember, aki ehhez értene. Vallom, hogy Komló jelenlegi helyzetébôl a kitörési pontot az iparosodás, különösen a vasas szakmákra épülô gyártó üzemek jelenthetik – fejezi be beszélgetésünket, s máris rohan tovább, üzleti megbeszélésre várják.

Sz. K.

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

Német nyelvû mesterlevele egész Európára érvényes Az elmúlt két évtized gazdasági, társadalmi változásai egyértelmûvé tették, hogy a talpon maradás záloga a folyamatos szakmai önképzés, a versenyképes, magas színvonalon végzett munka. Ennek egyik eszköze a mestervizsga.

A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mestercím elnyerésének feltétele a folyamatos képzés mellett, számos tanfolyam és vizsga letétele.

Mindez nemcsak sok idôt, de jelentôs anyagi ráfordítást is igényel az erre vállalkozóktól. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.

A pécsi Pittore Bt. tulajdonosa Járányi Andor nem szobafestô, mázoló, tapétázónak készült. A sokszínû, számos megoldási lehetôséget kínáló szakma mára a szenvedélyévé vált, életének fontos része lett.

— Annak idején azért választottam ezt a szakmát, mert az édesapámnak volt egy szakoktató barátja, aki ajánlotta nekem – kezdi beszélgetésünket, az éppen munkából érkezô Járányi Andor. — Tanulónak Bruckner János szobafestômázoló mesterhez kerültem. Nagyon jó iskola volt, mint szakmailag, mint emberileg. A szakmunkás-vizsga után alig néhány évig dolgoztam alkalmazottként egy másik mesternél, rövid idôn belül a magam ura lettem.

Miután úgy érezte a munkáját nem fizetik meg, egy társával 1994-ben létrehozta saját vállalkozását. Ma már egyedüli tulajdonosa a cégnek.

— A mestervizsgát is azért tettem le, mert úgy gondoltam, ha már csinálok valamit, akkor azt magas színvonalon teszem – fûzi tovább gondolatait. — A legfontosabbnak azt tartottam, hogy kialakítsam a saját stílusomat, az általam festett falak egyediek legyenek, viseljék magukon a kézjegyemet. Úgy érzem sikerült, azonban azt is tudomásul kellett vennem, hogy ma nem a tudás, hanem az ár számít, mind többen szeretnének Trabant árán Mercedest venni. Ennek ellenére nem adtam, s nem adom alább, mint az a szint, amit felállítottam magamnak, nem akarok ugyanis az utcán szemlesütve járni. Szeretném, ha hosszú évek múlva is, szájhagyomány útján terjedne a nevem, mert a megrendelôk elégedettek voltak velem, nincs is annál jobb reklám, mint

amikor az egyik munka hozza a másikat. Elsôsorban Pécsett dolgozom, a gazdasági válság hatásai is csak az utóbbi idôben értek el, amióta az építôipar a mélypontra került. Nem épülnek lakások, egyre kevesebben áldoznak pénzt arra, hogy kifestessék az otthonaikat. Ami még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy nem lehet elôre tervezni, mint régen.

Mint mondja, amikor bemegy egy lakásba, s ránéz a falakra, mindjárt tudja, mit tud kihozni be-

lôlük, mennyi munkát kell ráfordítani arra, hogy igazán szépek legyenek. Ez alapján számítja ki, hogy egy lakás, ház kifestése mennyibe kerül. A maga részérôl nem szereti becsapni a megrendelôit, mert az késôbb visszaüt. S persze a megrendelôinek is – akiknek persze mindig igazuk van – szintén állniuk kell a szavukat, s ha üres lakást ígérnek, akkor nem tehetik meg, hogy a felvonuló festôket bútorokkal teli szobák fogadják.

— Ma már ez a szakma is egyre inkább a bizalmi kategóriába kerül – folytatja tovább beszélgetésünket. — Legtöbbször akkor festetnek az emberek, amikor nyaralni mennek. Sokan pedig

nem tehetik meg, hogy szabadságot vegyenek ki, ezért kulcsot adnak, hogy tudjunk dolgozni. Nagyon fontos éppen ezért, hogy kikkel dolgozom együtt. Az alkalmazottaim mindannyian jó szakemberek, az egyik közülük, tanulóként kezdte nálam.

S, hogy annak idején miért vállalkozott arra, hogy a mestervizsgát letegye? Hát elôször is azért, hogy tanulókat tarthasson, mert azt mondták, csak mester foglalkozhat a képzésükkel.

Meg, hát azért is, hogy mások mondják róla: A szakmájának mestere. Hat éve szerezte meg a mesterlevelét, az utolsó német rendszerû vizsga keretében a Hanns Seidel Alapítvány égisze alatt.

— Nagy meglepetés volt, hogy német nyelvû mesterlevelet kapunk, amelyet egész Európában elfogadnak – mondja. — E mellett az is jó volt, hogy számos olyan ismerettel lettem gazdagabb, amelynek a nem tudása nem kis problémát okozott. Annak idején senki nem készített fel bennünket arra a szakmunkásképzô intézetben, hogy mivel jár az, ha vállalkozó lesz valaki. Meg arról sem beszélt senki, hogy a problémás falak esetén – vizes, salétromos, átüt a festék – elôször az okokat kell megszüntetni, s csak azt követôen érdemes festeni. S olyan kuriózumok is részei voltak a programnak, mint a templomi restaurálás, vagy akár a díszítô festés.

A maga részérôl kötelezôvé tenné a mestervizsgát mindenkinek, aki vállalkozást indít, mert úgy látja nagyon felhígult a szakma. Nem egy olyan cég mûködik ma, amelynek tulajdonosai között egyetlen szobafestô-mázoló sincs, a legjobb esetben szakembereket alkalmaznak. A másik, ami szintén nem kis gondot jelent, hogy a frissen végzettek jelentôs része sokkal kevesebb szakmai ismerettel rendelkezik, mint azok, akik még a szakmunkásképzôben a tanulmányaikat 14 évesen kezdték el. Nagy kérdés, mennyi idô kell majd nekik ahhoz, hogy egy cégnél elsajátítsák a fogásokat, megfeleljenek az ottani elvárásoknak.

Sz.K.

Gyakorlati oktatók pedagógiai továbbképzése Pedagógiai tanfolyamot szervez 2011. októberében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával.

A kamaránk célja, elôsegíteni, hogy minél hatékonyabb, szakmailag – pedagógiailag felkészültebb gyakorlati oktatók foglalkozzanak a tanulókkal a vállalkozásoknál.

A képzés során pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretekkel, a képzéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatok (pl. foglalkozási napló vezetése) megismerésével bôvítjük a résztvevôk tudását.

A tanfolyam 25 órás, mely – a jelentkezés sorrendjében – 30 fô részvételéig térítésmentes. A képzés várható idôpontjai: 2011. október 18., 16.00 óra 2011. október 20., 16.00 óra 2011. október 25., 16.00 óra 2011. október 27., 16.00 óra A tanfolyam elvégzésérôl kamarai tanúsítvány kerül kiadásra. A jelentkezés folyamatos, jelentkezési lap letölthetô kamaránk honlapjáról: www.pbkik.hu

További információ: www.uzletahalon.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

PORTRÉ / HELYI ÉRTÉK gyományos fôzött fagylalttal dolgozunk, dicsérik a gyümölcsös fagyinkat. Olyan süteményeket készítünk, amelyek tükrözik a mestercukrász színvonalat. A mai napig nagy gonddal készülnek a torták.

Hogyan terjedt a híretek?

A céges megrendelések, baráti találkozások, az esküvôk száma növekszik. Kell ennél több?

A szakmában a tanulótartás is nagyon fontos!

Jelenleg 5 cukrász, 5 pincér, 5 szakács tanulóm van. Nagyon fontos az utánpótlás nevelés. Versenyeken is indulnak. A megmérettetés karbantartja a szakma iránti tiszteletet.

A fejlesztés nem állt meg.

Igen, átvettem a mellettünk levô éttermet. Ott is a tisztaság, a hagyományos magyar ízek, az udvariasság a legfontosabb. Így az esküvôk, az egyéb rendezvények lebonyolítását is fel tudjuk vállalni. A környezô cégek dolgozói is ide járnak ebédelni. A mauzóleum közelsége is sokat jelent. Betérnek a kirándulók, a turisták. Hagyományos ízekkel lepjük meg a vendégeket.

Ehhez jó alapanyagok is kellenek!

Magam járok piacra. Az ínyenc dolgokat én vá-

sárolom össze, pl. a tortadíszítés gyümölcseit.

— Egészséged?

— Elfogadható. Azzal együtt, hogy 63 év nem múlik el nyomtalanul.

— A dolgozókat egy jelszóval szoktad figyelmeztetni.

— Elsô a vendég. Olyan ételt adjatok ki, amelyet saját magatok is kifizetnétek!

— A feltétel azért adott ehhez, mert ahogy hallom, a legtöbb kollégád 20 éve van nálad.

— Igen, büszke vagyok pl. a két cukrászmesteremre is. A konyhán is önmagukra igényes hölgyek dolgoznak. Magam is itt eszem és soha nem tudják, hogy mit kóstolok meg.

— Család?

— Most egyéves az unokám. Lányom és vôm más területen dolgoznak. Érzékük, végzettségük megvan a cégem folytatásához. A többit majd meglátjuk.

— Ahogy látom, olyan energiával dolgozol, szervezel, hogy még sok évig itt leszel szerintem.

— Amíg az egészség engedi, dolgozom.

— Úgy legyen! További sok sikert!

– Birinyi Zoltán –

A hagyományok ápolása: A tapasztó ember

Gép-ésszel Baranyában II.

kávészünet

— — — —

— —

Benézek Csurgó Misihez...

Amúgy is a Ledinai Cukrászdába járok a meleg nyári napokon fagyizni, jó leveseket enni.

— Mikor is épült ez a komplexum a Ledinán?

— 1989-ben kezdtük építeni a cukrászdát, a cukrászüzemmel. Célunk a Ledina környék, illetve a város kiszolgálása. Termékkiszállítás, stb. Ha-

A lakhatás a legfontosabb dolog mindenki életében. A vályog és a vert falú házak több generációnak volt biztos lakhelye. A vályogházak építése és karbantartása a paraszti élethez tartozó tudás része volt, ami apáról fiúra szállt. Napjaink pusztuló épületei azt mutatják, hogy a ’70-es ’80-as évek új, modern alapanyagai és technológiái háttérbe szorították ezt az építési formát és ezzel ezt a tudást, szakértelmet is.

Az utóbbi évek szociális-, gazdasági válságai, az energiaárak elviselhetetlen mértékû növekedése rámutatott egy kevésbé kiszolgáltatott, az önfenntartó életmódhoz egyre közelebb vivô, az energia-takarékos gondolkodás elterjedéséhez.

A vályogházépítés, karbantartás a régi házak felújítása teljesen megfelel ennek az új szemléletmódnak. Mindig a környéken megtalálható alapanyagokból építkeztek, kihasználva a hely és a természet adta lehetôségeket.

Voltak családok, akik a vályogvetésbôl, téglaégetésbôl éltek. Ezt a szakmát csak az életben lehetett tanulni. Ezzel egy ember, a tapasztó ember foglalkozott. Ô tudta, hol kell a megfelelô agyagos földet bányászni, mennyi pelyvát, lótrágyát kell belekeverni és mikor kell tapasztani, meszelni. Mivel a tetôszerkezetet is helyi fából készítették, azt az öregek tanítása alapján az év bizonyos napján vágták ki és szárították majd kézi szerszámokkal ácsolták. Ezért ezek a tetôszerkezetek mindenféle gomba elleni kezelés nélkül is több száz évig egészségesek maradtak. Az elkészült házakat évente rendszeresen karbantartották, betapasztották, meszelték, amit általában az asszonyok végeztek, íly módon óvva állagukat

— —

hosszú évtizedeken keresztül. Ma nagyon nagy szükség lenne a tapasztó emberekre, mivel a házak 20-30 éve nincsenek szakszerûen karbantartva, ezért élhetetlen, rossz körülményeket lehet találni a vályog és vertfalú házakban.

Az esô, fagy kikezdte a falakat, a csapadék és egyéb szivárgó vizek a falak nedvesedését okozták, a szakszerûtlen építkezés, a betonból készült járdák és csapadék elvezetôk, a cementes habarccsal történô javítás tovább rontott a helyzeten.

A jó hír az, hogy a javításhoz szükséges alapanyagok helyben megtalálhatók, és nem kerülnek sok pénzbe, megkönnyítve ezzel az ezekben a házakban élôk életét.

Aki akarja, akkreditált képzésen elsajátíthatja a „vályogvetést és a hagyományos építkezést”.

Az így tanult módszerrel ezeket a régi épületeket tudja javítani és karbantartani és házaik nem csak maguknak, hanem ismét több generáció számára a biztos lakhatást fogják jelenteni.

Vass Zoltán Értékmentô Alapítvány 7800 Siklós, Bartha M. u. 13.

Tel.: +3620 420 1714 Email: info@valyogveto.hu Web: www.valyogveto.hu

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ismét megszervezi a „Gép-ésszel Baranyában II.” címmel szakmaismereti versenyét 2011 ôszén, melynek célja a gépipari szakmák megismertetése a pályaválasztás elôtt álló tanulókkal. A megye 7. és 8. osztályos tanulói 3 fôs csapatokban jelentkezhettek megmérettetésre.

Az elsô fordulóban az elôdöntô feladata az ún. „Szakmatörténeti totó”, aminek kitöltése automatikusan biztosítja a versenyre történô jelentkezést. A feladatlap a www.pecsikamara.hu honlapon érhetô el.

A Gép-ésszel Baranyában II. versenyrôl, a fordulókról folyamatosan tájékozódhat a www.pecsikamara.hu/Szakképzés/Gép-Ésszel-Baranyában menüpont alatt.

Energiaközösség A megyei kereskedelmi és iparkamarák által tavaly több hullámban szervezett energiaközösségek tagjai összességében 173 millió forintos megtakarítást realizáltak, ez tagonként átlagosan 1,7 millió forintot jelent. Az ügyfelek között kis- és közepes méretû vállalkozások, városi intézmények és önkormányzatok is megtalálhatók.

Az Enterprise Europe Network pécsi irodája szeptember 27-én Energia Beszerzési Szakmai Napot tartott a kamarában, a jelenlévôk részletes tájékoztatást kaptak a most induló tender ütemtervrôl. A csatlakozni szándékozóknak még október 11-ig van lehetôségük a nyilatkozatok visszaküldésére.

További információ: www.pbkik.hu; Gelencsér Lajosné (+36 72 507 185; gelencser@pbkik.hu)

26

BARANYAI GAZDASÁG

Kreatív innováció, klaszter szintû együttmûködés a fô jellemzôje a száz százalékos magyar tulajdonban lévô InnoTeq Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nek. A cég már számos projektet tudhat maga mögött, ám a közelmúltban sikeresen bôvítette kreatív portfólióját a kulturális területen végzett legújabb fejlesztéseivel is. E projektekrôl is beszélt lapunknak – immáron kamarai tagként – a cég két alapítója, Rendes Péter és Bíró László.

Az InnoTeq Kft. portfólió bôvülése kreatív — A közelmúltban lezajlott beszélgetésbôl többek között kiderült, hogy az InnoTeq Kft. legfontosabb szoftverfejlesztési munkái a környezetiparhoz és a kulturális/kreatív területhez köthetôk. Emellett több K+F fejlesztésben is részt vettek. Mekkora sikerrel?

— Bátran állíthatjuk, hogy az eddigi próbálkozásaink mindegyikét siker koronázta. Ennek köszönhetô az is, hogy úgy 2009-ben, mint a tavalyi évben is a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs pályázaton a díjazottak között voltunk. A Baranya megyei Levéltárral együttmûködve, két éves fejlesztés eredményeként, tavaly júniusban készült el a „Pallium” névre hallgató térinformatikai alapú. levéltári nyilvántartó rendszerünk. E szisztéma segítségével ma már lehetôség nyílik a digitálisan feldolgozott, georeferált archív térképek interaktív közzétételére, az adatok, a kapcsolódó dokumentumok földrajzi értelemben vett

visszaszármaztatására. De említhetnénk két másik sikeres projektet is: Baross pályázatunknak köszönhetôen, az Aquaprofit Zrt.-ével és a PTE TTK-val zártuk közös fürdôinformatikai K+F projektünket, valamint a Dél-dunántúli Vízügyi Információs Rendszer KEOP forrásból történô kifejlesztését.

— Úgy tudom, cégük életében az elmúlt idôszakban még hangsúlyosabbá váltak a kulturális és kreatív területekhez köthetô fejlesztések.

Konkrétan mik is ezek a projektek?

— A kulturális és kreatív területen történô tevékenységünket ebben az évben kezdtük el a Veszprém Megyei Önkormányzat megrendelésére. A szóban forgó projekt lényege a Veszprém mellett található balácai római villagazdaság felújításához kapcsolódó informatika fejlesztések kivitelezése. Az átadás 2012 májusában várható, a projekt elsôsorban multimédia fejlesztéseket fog-

Az igénybevétel fôbb feltételei Személyi feltételek — Mezôgazdasági termék elôállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, valamint erdôgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végzô gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó, szövetkezet, adószámmal rendelkezô mezôgazdasági ôstermelô, családi gazdálkodó, erdôbirtokossági társulat veheti igénybe, — megfelel a KKV általános kritériumainak, — rendelkezik regisztrációs számmal, vagy a hitelkérelemmel egy idôben igazolja, hogy az erre vonatkozó kérelmét benyújtotta.

Jogosult tevékenységek — TEÁOR 011, 012, 013, 014, 015 — TEÁOR 016, 017, 02, 10 (kivéve.: 102), 11, 12, 462, 463 — TEÁOR 03, 102 Mûködés idôtartama — 15 MFt ill. az alatti összegû ASZK igénybevételének feltétele, hogy a Vállalkozás rendelkezzék legalább egy lezárt, teljes naptári évre vonatkozó gazdálkodói múlttal, — 15 MFt feletti igénylés esetén két lezárt, teljes naptári éves gazdálkodói múlt az igénylés elôfeltétele.

— Egy teljes lezárt évvel nem rendelkezô fiatal mezôgazdasági termelô is jogosult Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) igénylésére speciális feltételek mellett (max. 10MFt hitelösszeg ill. „egyéb” biztosíték is bevonható).

Agrár Széchenyi Kártya Szabad felhasználású, éven belüli vagy éven túli lejáratú folyószámlahitel, melyhez bankkártya kerül kibocsátásra Futamideje 1, 2, vagy 3 év Igényelhetô hitel: 500e-25M Ft közötti, 500e forintonként emelkedô Egyéb feltételek A Vállalkozás rendelkezzen a kért ASZK Folyószámlahitel támogatástartalmának megfelelô mértékû szabad de minimis keretösszeggel az adott támogatási jogcím vonatkozásában.

Kizáró feltételek — köztartozás, — tulajdonos-váltás, Off-shore tulajdonos, ill. devizakülföldi vállalkozás, — megszüntetésre irányuló, ill. fizetésképtelenségi eljárások, — kezes nem felel meg az ASZK vagy az AVHGA Üzletszabályzatnak, — a vállalkozás nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak, stb.

Az adható (igényelhetô) hitel maximuma Az elôzô lezárt évi hitelcél szerinti bevétel 35%-a, az AVHGA kezességével létrejött hitelekkel együtt a bevétel 45%-a, de maximum 25 millió Ft. A számítás a vállalkozási formától, illetve a nyilvántartási (könyvvezetési) formától függôen eltérô.

Dél-Dunántúli Gazdaság lal magába. Többek között elkészül a villagazdaság korabeli állapotának számítógépes modellje is, amit a múzeum látogatói 3D-s sztereoszkópikus vetítéseken tekinthetnek majd meg. Szintén ebben az évben készítettük el a Dél-Pannon Múzeumokért KKE részére a Mecseki Örökség portált (www.pecs-mecsek.hu), amelynek célja a Mecsek természeti és kulturális örökségének széleskörû megismertetése a nagyközönséggel.

A Budapesti Közlekedési Múzeumba bluetoothalapú audio guide rendszert szállítottunk. A PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékével és a Néprajzi Múzeummal meglévô együttmûködésünk keretében jelen voltunk az idei Mûvészetek Völgyében a TérképGép nevû több képernyôs multimédia eszközre készített legújabb anyagainkkal. A Budapesti Mûcsarnok szervezésében pedig az éppen a napokban megnyíló Homeopatikus Valóság kiállításra fejlesztettünk egy „Címerautomata” nevû interaktív multimédia alkalmazást, amelynek segítségével a látogatók a saját elképzelésük szerinti címereket készíthetik el és vihetik haza kinyomtatva.

— Bár nemrég csatlakoztak a kamarához, de az eddigi tapasztalatok visszaigazolták a döntésüket?

— Igen, eddig elégedettek vagyunk, kamarai segítséggel céges profilunk európai adatbázisokba is bekerülhetett, aminek kapcsán az elmúlt idôszakban több külföldi megkeresés is érkezett hozzánk. Reméljük az itt szerzett kapcsolatok a jövôben sikeres üzletekben teljesedhetnek ki.

E.É.

Az ASZK kondíciói, költségei Ügyleti kamat: 1 havi BUBOR + 4% kamatfelár a ténylegesen igénybe vett hitel összege után, Kezelési költség: 0,8%, Kamattámogatás: 2% (2011.12.31-ig megkötött szerzôdések esetén), Regisztrációs díj: bruttó 17 000 Ft, agrárkamarai tagoknak 8500 Ft, Kártyadíj: a kártya összegétôl függôen 7500 Ft-tól 160 000 Ft-ig, társkártya: 4000 Ft, Kezességi díj: Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) készfizetô kezesség esetén a hitelösszeg 80%-a után 0,95% (+0,75% támogatás).

Az igénybejelentéshez szükséges dokumentumok listája, valamint az adatlapok és nyilatkozatok letölthetôk a www.pbkik.hu web-oldalról.

További információt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai biztosítanak, akik elôzetes idôpont egyeztetés alapján a regisztrációt is elvégzik: Marton Judit – Pécs, Majorossy I. u. 36.

Tel.: 72/507-113, e-mail: jmarton@pbkik.hu Lép Péter – Komló, Városház tér 8.

Tel.: +36 20 3184080, e-mail: plep@pbkik.hu Mintál Erika – Mohács, Szabadság u. 4-6.

Tel.: +36 20 3445004, e-mail: emintal@pbkik.hu Sándor Andrea – Siklós, Köztársaság tér 8.

Tel.: +36 20 3619553, e-mail: asandor@pbkik.hu Rudics Judit – Szigetvár, József A. u. 16.

Tel.: +36 20 3596304, e-mail: jrudics@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚJ TAGJAINK

27

Castrum-Investment Kft. A Magyar Ingatlan Szakmai Minôsítô (MIMIR) meghatározása szerint az ingatlanforgalmazás nem más, mint a saját tulajdonú, vagy bizományosi értékesítésre átvett ingatlanok, vagy ingatlanrészek áruként történô forgalmazása. Új kamarai tagunk, a Castrum-Investment Kft. tevékenysége éppen a fent leírtakat fedi le. A cég vezetôje, Georgiou GRIGORISZ arról is beszélt lapunknak, mi a helyzet a baranyai ingatlanpiacon.

— A Castrum-Investment Kft. székhelye Pécs történelmi belvárosában, a Mária utcában található. Mekkora mostanság a forgalmuk?

— Sajnos forgalmunk egyre csökkenô tendenciát mutat. A nehéz gazdasági helyzet, a megszûnt szociálpolitikai kedvezmény és támogatott lakáshitelek miatt az új lakások értékesítése egyre nehezebb.

— Minél kevesebb pénzbôl, minél jobb adottságú és elhelyezkedésû lakást venni, ez minden ingatlanvásárló alapelve. A végsô ár eléréséig azonban számos akadályon kell átverekednie magát a potenciális tulajdonosnak az alkutól kezdve egészen az utolsó pillanatban visszautasíthatatlan ajánlatig. Az ön ingatlanforgalmazó cége miként tudja minimalizálni a fent említett esetleges problémákat?

— Cégünk igyekszik frekventált helyen telket, illetve ingatlant vásárolni, jó minôségû, energiatakarékos lakásokat építeni, melyeket közepes árszinten értékesítünk. Gondolkodunk továbbá egyénre szabott hitelkonstrukciók bevezetésén is.

— A legutóbbi statisztikai adatok szerint júliusban a vártnál gyorsabban, 3,2 százalékkal emelkedett a függôben lévô lakásértékesítések száma az USA-ban. Ez alapján az elemzôk állítják: biztosak lehetünk abban, hogy az ingatlanpiaci válság nem mélyül tovább. E tekintetben milyen trendet érzékel mondjuk Baranyában?

— Az ingatlanpiaci válságért fôként a kedvezôtlen gazdasági helyzet a felelôs. Véleményem szerint az ingatlanpiaci válság még nem ért véget, e tekintetben további mélyülés várható, amely véleményem szerint körülbelül két évig ki is tart majd.

— A közelmúltban csatlakoztak új tagként a kamarához. Ezt a lépést mivel indokolja?

— Bízunk abban, hogy a gazdasági önkormányzat nagyobb rálátással és tapasztalattal rendelkezik a gazdasági helyzet és az ingatlanpiac területén és információkkal, tanácsokkal segíteni tudja vállalkozásunk tevékenységét.

E.É.

Rosenfeld: a korszerû nyílászáróval pénzt takarít meg Egy baranyai kisközségben, a mohácsi kistérségben fekvô Marázán található annak a vállalkozásnak a székhelye, amely korszerû, beltéri fa nyílászárók gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.

A vállalkozás vezetôje, Rosenfeld Csaba a közelmúltban csatlakozott a kamarához.

Megfontolt döntését pozitívan értékeli, s reményei szerint a kamarai tagság a saját vállalkozásában is segítséget jelent majd.

A térképen Maráza község Geresdlak és Kékesd között fekvô, mindössze 199 lelket számláló zsáktelepülés. Miután a falun átvezet a tavaly megvalósult, illetve átadásra került a „Baranyai Zöldtúra”-projekt, ezért kitûnô gyalogtúra célpontokat kínál innen a település környezete. Ebben az aprócska faluban végzi hosszú évek óta szakszerû vállalkozását Rosenfeld Csaba.

Az egyéni vállalkozás fô tevékenysége a beltéri fa nyílászárók gyártása és forgalmazása.

De miért jó, ha korszerû nyílászárókkal hôszigeteljük az otthonunkat – kérdeztük a szakembertôl.

Rosenfeld Csaba szerint minden felmérés

azt mutatja, hogy a fûtési idény 170 napja alatt, minden, közel 50 kilowatt órával arányos árú meleg levegô szivárog el. Ennek leggyakoribb oka éppen a meglévô nyílászárók elégtelen állapota. Ilyenek például a nem jól záró ablakszárnyak, a fal és a tok közötti rés, amelyen rendszeresen fúj át a levegô.

Ezért aztán hiába megfelelôen kivitelezett adott esetben a homlokzati szigetelés, ha az elöregedett nyílászáróknál nagy mennyiségû hôveszteség jelentkezik. Napjainkban már kiváló, a szakmai és építészeti követelményeknek minden tekintetben megfelelô fa és mûanyag nyílászárók vannak forgalomban.

— Ha megkérdezik, mit javasol: fa, vagy PVC nyílászáró beépítést?

— E tekintetben mindenképpen a fa nyílászárók mellett teszem le a voksom. Nem csak azért, mert tevékenységem 95 százalékát éppen a fa beltéri nyílászárók adják, de az eddigi tapasztalataim is e véleményemet igazolják vissza.

Az persze tény, hogy például a PVC ablak beszerzési költsége kedvezôbb a fa ablakénál, ugyanakkor a megfelelôen elvégzett karbantartá-

sok esetén a magasabb beszerzési árat bôven kompenzálja a hosszabb élettartam. A fa nyílászárók mellett szól még, hogy az utóbbi években egyre hangsúlyosabb nálunk is a környezetvédelmi szempont, a fenntartható fejlôdés, az újratermelhetô energia elôsegítésének a kérdése. Arról pedig senkit nem kell már meggyôzni, hogy a fa nyílászárók rendkívül esztétikusak, szép kivitelûek. A napi tevékenységem során azt látom, hogy az, aki építkezésbe kezd ma már egyértelmûen a fa beltéri nyílászárók beépítése mellett dönt, hiszen a már említett esztétikai hatás nem hasonlítható össze a mûanyagéval.

— Miért gondolta, hogy új tagként csatlakozik a kamarához?

— Elsôsorban azért, mert elôzetes információim azt mutatták, hogy a kamarában rendkívül jól megszervezett a tanulók gyakorlati képzése.

Ezért mondhatom, hogy a csatlakozásnál a tanulók által nyújtott kedvezô lehetôség inspirált.

Emellett persze látom azt is, hogy a Pécs-Baranyai Iparkamara valóban segít a különféle problémával a hozzá forduló vállalkozásoknak.

E.É.

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Török Attila – Mercedes Benz A Török Klíma Kft. ügyvezetô tulajdonosa a Pappas Autó Pécs tesztautóját, a Mercedes C-osztály felfrissített modelljét próbálta ki.

— A cégük Mohácsi úti parkolójában az egyik német rivális márka áll, hasonló méretû motorral. Miért ilyen autót választott?

— Nagyon sokat autózom, évente akár 90 000 kilométer is, így mindenképpen dízel autó jöhetett csak számításba. A márka véletlenül jött, nem kifejezetten ilyen autót szerettem volna, de kaptam egy visszautasíthatatlan ajánlatot.

— Gondolom a kombi karosszériát is a praktikum miatt választotta.

— Számomra az autó munkaeszköz is.

Mivel a cégünk 24 órás ügyeletet mûködtet, sokszor elôfordul, hogy szerszámokat, berendezéseket kell szállítanom, ezért van szükségem kombira.

— Az ön autójában is hasonló méretû motor van, nem kicsi az alapdízelek teljesítménye?

— Igaz hogy 2 literes dízel, de az én autóm egy kicsit erôsebb, 177 lóerôs. Az a C220-as Mercedes teljesítményének felelne meg. Ez a 200-as modell gyorsításkor érezhetôen gyengébb, de nem gondolom, hogy a 136 lóerô és a 360 Nm nyomaték kevés lenne. A 9 másodperces gyorsulás és a 200 feletti végsebesség nálunk ezt a kocsit a dinamikus autók közé sorolja.

Nem is alaptalanul, hiszen még az engedélyezett autópálya tempóról is kellô lendülettel képes gyorsítani. Az automataváltó is remek partner, mindig a megfelelô sebességfokozatot választja, a kapcsolások pedig selymesek. Újabb érv a kis motor mellett az alacsonyabb fogyasztás, közel százezres évi futásteljesítménynél már a fél literes megtakarítás is 500 liter gázolajat jelent. Ennek nem csak anyagiakban mérhetô haszna van, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentôs, ha nem füstölünk el ennyi üzemanyagot.

— Ha már környezetvédelem, a Start/stop rendszer bevált ebben a kocsiban?

— Hasznos felszerelésnek tartom.

Gyakorlatilag észrevétlenül mûködik, nem kell odafigyelni a kezelésére. A legnagyobb elônye nem is a fogyasztás csökkentése, hanem az, hogy épp a belváro-

sokban, a sûrûn lakott területeken csökkenti a szennyezést. Itt nem csak a kipufogógázokra kell gondolni, hanem a zajszennyezésre is, gondoljunk csak bele, ha minden autó leállított motorral várakozna a lámpáknál, mennyivel csendesebbek lennének az utcák.

— A frissítés mennyire tett jót a karosszériának?

— A belsô dizájn is nagyon jól sikerült. Van tapasztalatom a Mercedeszekkel mert a testvérem márkarajongó, és éppen van neki egy 1968-as évjáratú 200-as dízelje. Ebben a kocsiban is megtalálhatóak a közös vonások, az órák, a pedálos kézifék, a kombinált index és ablaktörlôkar, de a mûszerfal vonalvezetése is jellegezetesen Mercedes-es.

— Jó ez, hogy egy gyár ennyire ragaszkodik a hagyományokhoz, akkor is, ha esetleg azok nem felelnek meg a legmodernebb ergonómiai szempontoknak?

— Egy márkahû Mercedes tulajdonosnak ezek nagyon fontosak. Ha megnézzük a prémiummárkákat, mindegyiknek megvannak a hasonló márkajegyei. Itt a legfontosabb szimbólum a csillag a kocsi orrán, ami ezen a tesztautón úgy emelkedik a motorháztetô fölé, ahogy a régi klasszikus Merciken. Vezetés közben ez egyedi hangulatot ad az autónak.

Pappas Auto Magyarország Kft. 7630 Pécs, Koksz u. 125., Tel.: 06-72 539-539, www.pappas.hu, infopecs@pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

AUTÓTESZT

C 200 CDI BlueEFFICIENCY — Az utastéren mennyire érezhetô, hogy a középkategóriába tartozik a kocsi?

— Szerintem a belsô tér van akkora, mint az én eggyel nagyobb osztályba tartozó autómban. Elöl is kellemes a térkínálat, és hátra is bátran beültethetünk termetesebb utasokat. A csomagtartó mérete is elegendô, a használhatóságot inkább a kis nyílás korlátozza. Természetesen én a kombi karosszériával választanám, bár Magyarországon a Mercedes márkához inkább a limuzinforma kapcsolódik.

— A külsô is ragaszkodik a hagyományokhoz?

— Abból a szempontból igen, hogy rögtön felismerhetô a kocsi márkája. A divat azért itt is fontos szempont volt, mert a ma elmaradhatatlan, trükkös formájú fényszórók, a ledes nappali fények és a ledes hátsólámpák erre a kocsira is felkerültek. Ennek ellenére a jellegzetes formát sikerült megôrizni.

— A gyár komoly szereplô az autósportban is, ezt mennyire követi figyelemmel?

— Én is autóversenyzem, de a mi szakágunkban éppen nincs jelen a Mercedes.

Az idei év elején elkezdtem rallyversenyeken indulni. A Rallyesprint bajnokságban indulunk Szvatek Zsolttal egy Mitsubishi Lancer Evo IX versenyautóval. A navigátori székben ülök és nagyon élvezem ezeket a versenyeket, most épp a bajnokság negyedik helyén állunk.

— Visszatérve a tesztautóhoz, a futómû hogy viselkedett a mecseki kanyarokban?

— A kocsi felfüggesztése az enyémhez képest picit lágyabb, azonban ez inkább a komfortot növeli és nem a kanyarstabilitást csökkenti. Kanyarokban rezzenéstelenül fordul a kocsi, gondolom ebben az aktív futómûnek is komoly szerepe van. Van még egy érdekes tulajdonsága az autónak, igaz ez is hagyományosan a csillagos márka erényei közé tartozik. Nagyon fordulékony. Ott is könnyedén befordult ahol más autóval már tolatni kellett volna, ez különösen parkoláskor jelent nagy segítséget. Összességében azt mondanám, hogy a kocsi nagyon harmonikus. A futómû, a karosszéria, a motor, a váltó, a felszereltség és az összeszerelés egy olyan egységet al-

kot, ami méltóvá teszi a Mercedes névre.

— A vételár is olyan magas, amit egy prémiumautótól várunk?

— Természetesen nem olcsó az autó, a tesztautó ára a másik két német versenytárs árához hasonló. Érdekesebb a kérdés, ha figyelembe vesszük a felszereltséget és a várható értéktartást, akkor a kocsi ára már nem sokkal magasabb a kevésbé neves márkák hasonló modelljeinél.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2143 cm3 Maximális teljesítmény: 136 LE 2800-4600/min Maximális nyomaték: 360 Nm 1600-2600/min Saját tömeg: 1565 kg Csomagtér: 475 l Maximális sebesség: 215 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.1 s Átlagfogyasztás: 4,9-5,3 l Alapár (C200Cdi): 9 563 750 Ft Fontosabb alapfelszerelések: kétzónás klímaautomatika, elsô- oldal- függöny és térdlégzsák, elektromosan állítható elsô ülések, elektromos ablakemelôk és tükrök, multifunkciós bôr kormánykerék, esôszenzor, fûthetô ablakmosó fúvókák, AGILITY CONTROL futómû, szelektív csillapítással, ESP, vészfékasszisztens, abroncsnyomás figyelô, könnyûfém felnik, ECO Start-stop funkció

30

VENDÉG-OLDAL

Óbudai anziksz Húszéves volt a napokban a Rozmaring, Óbuda mostanság legkedvesebb vendéglôje. Fényes ünnepség, élô Demjén-koncert a Duna fölé ácsolt színpadon, gazdag étel- és italkínálat... Jelen kellett lennem, beláthatják. Békésen sörözgettem.

Egyébként egykoron Krúdy is ott sörözött valahol. Mármint a Rozmaring Kertvendéglô táján. A jeles literátor többször írt egy óbudai kisvendéglôrôl, egy bizonyos Ginderle kocsmáról. Úgy gondoljuk, ott emelkedhetett a mostani étterem közelében, a rakparton, a hajóállomás és a zsinagóga táján. Nyáron a paprikás csirkét ajánlották a vendégeknek, és „olyan öreg urak üldögéltek az asztalok körül, akik már mindent elfelejtettek...”

Persze, az óbudai hajóállomás nincs már meg. Törôdjünk is bele, hogy az öreg révész, Drapcsik elevezett. De kérem szépen: miért nincs meg a kikötô?

Miért kénytelenek kikerülni a hajók Óbudát? Ez bizony még az Alstom-féle metrókocsik korszakának beköszönte idején is kérdéseket vet föl.

Valamikor sörgyára is volt Óbudának. Egy bizonyos Mayer nevû ambiciózus fiatalember, Bajorországból, 1786-ban kért, és kapott engedélyt a Kamarától serfôzésre. Valószínûleg jóféle bajor sert fôzött, mert tíz esztendôvel késôbb, 1796-ban már nemességgel jutalmazta – az egyébként nem különösebben jó emlékû – I. Ferenc császár. A derék mester lelkesedésében nevet változtatott: Mayer-Mayerffy lett. És nyilván még jobb sört fôzetett.

A Mayer-Mayerffy féle óbudai sörgyár a rakpart közelében állott. Ma már csak egy nehezen azonosítható utcácska ôrzi kedves emlékét. A gyáracska mintegy ötven-hatvan év, egyébként elismert tevékenység után alulmaradt a Dreherekkel vívott nemes sörharcban. Ráadásul küzdenie kellett az óbudai borokkal, az óbudai gazdákkal és óbudai vendéglôkkel is.

Fotó: www.rozmaringkertvendeglo.hu

Ahol azért inkább bort ittak. És, ahogy mondják, minden harmadik ház udvara egyben kisvendéglô volt. Évtizedekig konyha sem mûködött sehol, csak a borok kínálták magukat. Aztán fokozatosan alakult ki elôször hideg ételkínálat, majd az egy-két meleg étel hagyománya (például a halászlé, vagy a disznótoros szerény választéka), és csak jó soká, úgy az elsô világháború után kényszerültek valamiféle étlap megjelenítésre.

Az utóbbi száz-százötven év tarkabarka óbudai asztalhistóriája elég gazdag. Pedig hol vannak már az egykori Lebhardt-, Müller-, Raab-, Pfeiffer- vagy Schrapler-féle vendéglôk hangulatai? Ha csak a Fô teret vesszük számba: volt egyszer egy Weber (most dél-koreai cukrászda), egy Nedeczky (most okmányiroda), egy Mersch Konrád-féle Ingaóra (most alapítványi szoba), egy Postakocsi (tíz éve különféle ötletû átalakítgatások sújtják). A Központi Kávéházról nem is beszélve! (Ennek helyén most az Új Sípos próbálkozik.)

A már említett, közeli Ginderlén kívül, közvetlenül a Rozmaring helyén évtizedekig a fapados Goli kisvendéglô állott, nevében utalással a nem messze zakatoló Goldberger gyárra. Bár... A rossznyelvek szerint több köze volt a szomszédos csónakházhoz, sporttelephez, annak ifjú uraihoz és hölgyeihez. Magyarán: leginkább titkos találkahelyül szolgált, bizonyos kajak- valamint kenutréningek mellett, után és helyett...

Az utóbbi két évtizedben új vállalkozó-tulajdonos, Szabó Lajos mûködteti – talán felemás belsôépítészi álmokkal, de nem kis ambícióval – az egykori limes menti gasztronómiai ôrhelyet. Ennyi esztendô és vendéglátó-történeti emlék hatása alatt persze kialakult az igényes törzsközönség, a maga ördöngös fogásaival. Vili ôrnagy például a bordájáról ismerszik meg (a rostonsült sertéskarajt

Dél-Dunántúli Gazdaság paprikás gombamártással és galuskával követeli), Attila a csirkéjérôl híresült el (a párolt mellszeletek mellé olívás zöldséget tétet), Ádi a pulykáját kéri délidôben (sonkával, pirított gombával, libamájjal, sajttal sütteti csôben), Popovics Marika álma pedig állítólag egy téli vacsorát követôen született meg nevezett fejében (harcsapaprikásról van szó, amelyhez Marika még túrós csuszát is fantáziált).

Mindezek mellett a régi, házias ételköltemények azok, amelyek másutt aligalig fedezhetôk föl, és e kategóriában még az édességek között is találunk ínyencséget: a hagyományos túrógombócot, a házi réteseket és így tovább.

A Rozmaring nevû szigetet tehát, ami megmaradt még nekünk az elmúlt másfélszáz év óbudai vendéglátásából, a többi kis földnyelvvel együtt, nyaldossa az igénytelenség folyója.

De ez a sziget még tartja magát.

Sz.Koncz I.

Borajánló Eberhardt pincészet Merlot 2008 A pincészet 1993-ban alakult Mohácson a Jenyei-hegy dél-délnyugati fekvésû részén. A pincészet 10 hektár új telepítésû szôlôültetvénnyel rendelkezik. Fehér és kék szôlôk találhatóak rajta, fele-fele arányban. A Duna-folyó közelsége, valamint a kitûnô fekvés, a jó talaj és a kedvezô idôjárás együttesen kiváló borokat eredményeznek.

A pincészet zászlós bora a késôi szüretelésû Cirfandli (természetes édes bor). Az utóbbi években a Cabernet-k, illetve Merlot-k is kitûnô eredményeket érnek el különbözô fórumokon. A Merlot bogyója nagy, a héja viszont vékony, ami általában kevesebb cseranyagot és hamarabb élvezhetô, gazdagabb bort jelent.

Hûvösebb idôjárásnál is megbízhatóan beérik, melegebb években pedig magasabb alkoholtartalmú bort szolgáltat. Az Eberhardt pincészetnél a fehér borok reduktiv, acéltartáyos eljárással készülnek, kitûnô, friss nedûket eredményezve. A vörös fajtákat hagyományos, kézmûves technológával, minimum egyéves hordós érlelés után palackozzák le. Kitûnô évjáratok voltak a 2003 és 2006, valamint ez a 2008-as Merlot is. Bora gömbölyû, lágyan selymes, aromája az aszalt szilvára emlékeztet. A Merlotról azt tartják, hogy a Cabernet fajtákhoz képest könnyebben iható, bár nehezebben csodálható.

Gondolom ez a nézet nem mindig állja meg a helyét, ezért ajánlom figyelmükbe ezt a bort, és nyugodtan, kortyolgatva csodálják!

Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

Alapvetô munkáltatói feladatok a munkavédelem területén A munkavédelem egy háromszereplôs történet, ahol a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és az államnak meghatározott feladatok ellátásával kell biztosítaniuk a biztonságos munkavégzés feltételeit, hogy sem erkölcsileg, sem egészségügyileg ne hátráltathassa semmi az eredményes és tisztességes munkát.

A munkáltató kötelessége A munkáltató feladatai közé tartozik az egészséget nem veszélyeztetô és biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósítása (nem elfelejtve a munkavállalók felelôsségét sem), valamint a megvalósítás módjának a meghatározása (természetesen még a jogszabályok és a szabványok keretein belül). A munkáltató felelôssége tehát abban rejlik, hogy megteremtse azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyekkel a munkavállaló képes ellátni biztonságosan feladatait. A munkavégzésre vonatkozó szabályok meghatározásakor figyelembe kell vennie, hogy végrehajtásuk megfelelô védelemben részesítse úgy a munkaterületen tartózkodókat (vevôk, partnerek), mint az alkalmazottakat. A munkaeszközök kialakítását úgy kell megtervezni, hogy lehetôség szerint ne adjon esélyt a szervezett és a nem szervezett (pl.: otthoni) munkavégzés keretében történô használat során a balesetre, egészségkárosodásra.

A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából ● a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló munkaviszonyból eredô jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja, ● a szükséges utasításokat a kellô idôben a munkavállalónak megadni (felkészülhessen rá, illetôleg értelmezni tudja), ● rendszeresen meggyôzôdni arról, hogy a munkakövetelményeknek megfelelô munkakörülmények állnak-e rendelkezésre, az alkalmazottak ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat és betartják-e azokat, ● megfelelô munkaeszközöket rendelkezésre bocsátani, ● új technológiák bevezetése elôtt idôben informálni a munkavállalókat (illetve munkavédelmi képviselôiket), ● a tudomására jutó rendellenességeket, bejelentéseket azonnal kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érdekelteket értesíteni és közvetlen veszély esetén a munkavégzést beszüntetni, ● a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendelkezések alapján eljárni, ● a védôeszközök rendeltetésszerû használhatóságát, védôképességét, a kielégítô higiéniás állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását megoldani, ● írásban lefektetni az egyéni védôeszközök juttatásának belsô rendjét (ez a feladat munkabiztonsági szaktevékenységnek minôsül), ● a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi oktatást megtartani,

A munkáltató az egészséget nem veszélyeztetô és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendô, de legalább a rendeletben megjelölt idôtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggô információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.

Az elôírt alkalmassági feltételekkel rendelkezô munkavállaló hiányában a munkavédelmi feladatok polgári jogi szerzôdés alapján külsô szolgáltatás útján is megvalósítható. E foglalkoztatás – függetlenül a formájától – nem mentesíti a munkáltatót, az egészséget nem veszélyeztetô és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelôssége alól.

A munkabiztonsági szakember általános feladatai 1. Közremûködik a vállalkozás kockázatértékelésének elkészítésében és felülvizsgálatában, valamint a dokumentáció elkészítésében.

2. Elvégzi a munkavállalók elôzetes, idôszakos és rendkívüli munkavédelmi oktatását. A munkavállalókat évente egy alkalommal szóban oktatja. Az oktatást és az esetleges beszámoltatást dokumentálja.

3. Az egyéni védôeszközöket meghatározza, az egyéni és kollektív védôeszközök meglétét és használatát ellenôrzi.

4. Részt vesz a munkavédelmi szemléken, az ott feltárt hiányosságokról jegyzôkönyvet készít.

5. Részt vesz a munka- és üzemi balesetek kivizsgálásában.

6. A határidôk figyelembevételével, súlyos esetekben a vizsgálat lezárásakor elkészíti a munkabalesetekrôl a szakhatóságok részére átadandó dokumentációt.

7. A baleseti dokumentációval együtt átadja munkáltató részére a kárigényre történô felszólítást.

8. Mûszaki vagy szervezési javaslatot készít a balesetek ismétlôdésének megakadályozására.

9. Figyeli a törvényekben, jogszabályokban és szabványokban megjelent változásokat, errôl folyamatosan tájékoztatja a munkáltatót. A változásokat beépíti a dokumentációkba.

10.Tartja a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. A szakember feladatai bôvülhetnek, ha a munkáltató rendelkezik például olyan gépekkel, berendezésekkel, melynek biztonságos használatához egyéb vizsgálatok, ellenôrzések szükségesek, valamint olyan veszélyes tevékenységet folyatat, ami jogszabályi kötelezettség miatt egyéb teendôket igényel.

Következô lapszámunkban röviden átvesszük, hogy milyen környezetvédelmi teendôi vannak a munkáltatóknak, kiemelve általános területeket, valamint néhány speciális teendôt.

Ergonom Munkavédelmi Szolgáltató Kft. 7630 Pécs, Álmos u. 3.

Tel.: (30) 2479-222 www.ergonom.hu

Rövid teszt

ISUZU D-MAX

Az Autósziget Kft. új márkával bôvítette kínálatát, a Peugeot mellett az Isuzu is szerepel a palettán. A japán gyár legkisebb modellje, amely egyben az egyetlen a kínálatban, a világon eddig több mint 1 millió példányban eladott D-MAX pickup. Ennek dupla kabinos változatát próbáltam ki.

A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: 2499 cm3 Maximális teljesítmény: 136 LE 3600/min Maximális nyomaték: 294 Nm 1800-3200/min Saját tömeg: 1865 kg Platóméret (belsô): 1380x1525 mm Maximális sebesség: 170 Gyorsulás 0-100 km/h: 12.8 s Átlagfogyasztás: 8.1 l Alapár (Double Cab GT): 5.099.000 Ft + ÁFA Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, és oldallégzsákok, klímaberendezés, ABS, elektromos ablakemelôk elöl-hátul, elektromos fûtött motorosan behajtható tükrök, távirányítható központizár, 6 lemezes CD váltó MP3 lejátszással, könnyûfém keréktárcsa, bôrborítású kormánykerék és váltókar

A márka új a magyar autópiacon, de nem ismeretlen a magyar autósok számára. A Trooper terepjárók még ma is feltûnnek az utakon, és a kilencvenes évek használtautó vásárlási tanácsaiban a hozzáértôk az elnyûhetetlen Isuzu dízelekkel szerelt modelleket ajánlották. A dízelspecialistaként ismert gyártótól elôszeretettel vásároltak és vásárolnak ma is motorokat az autógyárak.

A D-MAX elsôre nem árulja el, hogy elsôsorban munkaeszközrôl van szó. A forma nem próbál versenyezni az elsôsorban divatcikként használt pickupokkal, de a króm hûtômaszk, a projektoros lámpák, a szép könnyûfém felnik hatásosan csinosítják a karosszériát. Ma divatos elem a külsô tükrökbe integrált index, ezt azonban a profik inkább hátrányként értékelik, szépnek szép, de nagyon sérülékeny. Érezte ezt a gyár is ezért alapban jár a tükör motoros behajtásának lehetôsége.

A külsejét leszámítva klasszikus „japán pickup” a D-MAX. Az a fajta amit tízévesen is hibátlanul használnak az erdészek, farmerek, vállalkozók. Az a kocsi, amit filmeken láthatunk Afrikában száguldozni a jellegzetes ISUZU felirattal a plató hátfalán. Létraváz, kiváló terepszögek és masszív fémalkatrészek mindenütt.

Beülve a kabinba elsôként a célszerûség tûnik fel. A burkolatok könnyen tisztítható mûanyagok, tároló rekeszek mindenütt, és a kabinhoz képest túlméretezettnek tûnô belsô világítás, amely éjszaka terepen aranyat ér. A modern idôket a terepváltó eltûnése jelzi, helyette gombokkal kapcsolható a hajtás, akár menet közben is. Természetesen a klíma, a légzsákok, az elektromos ablakemelôk és központi zár szolgálja a kényelmet, de olyan, a profi terepjárósok által a vicckategóriába sorolt kiegészítôket, mint például az elektronikus lejtmenetvezérlô ne is keressünk. Nincs is rá szükség, elég bekapcsolni a felezôt és a D-MAX szépen lépésben leereszkedik az akár 60 fokos lejtôn is.

A próbaút legnagyobb meglepetése számomra a 2.5 literes 136 lóerôs dízelmotor azon tulajdonsága volt, hogy képtelen tudomásul venni, hogy 2010-ben a modern turbódízelek nem szeretik az alacsony fordulatszámot. Egyszerûen nem hagyja magát lefullasztani, egykedvûen ketyeg tovább annak ellenére, hogy Common Rail rendszeren át kapja a gázolajat. Elôször nem akartam terepre menni, hiszen tudom, jó gumi nélkül a legjobb terepjáró sem képes csodákra, de aztán gyôzött a D-MAX, és rábeszélt egy kis sarazásra. Mikor elfogyott a négykerékhajtás tudása akkor elég volt bekapcsolni a felezôt és egykedvûen kimászott a felázott traktornyomokkal szabdalt sártengerbôl, tudomást sem véve arról, hogy a gyári Bridgestone Duellerek nem kimondottan terepjárásra lettek kitalálva.

Hasonló tapasztalatokról számoltak be az Autósziget Kft. munkatársai is, a meglepôen sok érdeklôdô általában az autó terepképességeire kíváncsi és az eddigi tapasztalatok alapján ott is elment a kocsi, ahol a konkurensek elakadtak. Így volt ez a tavalyi Dakar Rally-n is, meg is lepôdött a többi gyártó, hogy a D-MAX milyen simán nyerte a dízel pickupok kategóriáját.

Személyautót, hobbiterepjárót keresôk inkább maradjanak a Peugeot modelljeinél, de akik strapabíró munkaeszközt keresnek, vagy egy olyan pickupot ami a nehéz körülmények közt is tartósan és megbízhatóan képes teljesíteni azok próbálják ki az Isuzu D-MAX-ot, nem fognak csalódni. Az árak is a földön járnak, az alapmodell szimpla kabinnal és kétkerékhajtással nettó 3,9 millió forint, a tesztelt duplakabinos 2.5 literes modell nettó 5,1 millió forint, a 3 literes automataváltós csúcsmodell nettó 6 millió.

Végül egy érdekes adat: az 1865 kg saját tömegû, egy tonnával megrakott D-MAX még egy 3 tonnás utánfutót is képes vontatni!

T.R.