XIII. évfolyam 9. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 9. szám, 2011. november 4. www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

Élénkülô külkapcsolatok

Nyitás

2

Öt gyilkos módszer: hogyan végezheti ki legkönnyebben tintasugaras nyomatóját? II. rész A tintasugaras nyomtatók egyszerûségük és olcsóságuk ellenére csúcstechnikát rejtenek magukban: parányi fúvókák ezrei a hajszálnál százszor vékonyabb csöveken, közel hangsebességgel száguldó tintacseppeket lôdöznek a papírra, század milliméter pontossággal. Ez a precíz technika bizony ugyanilyen mértékben sérülékeny is.

Ha tehát kedvenc tintasugaras nyomtatónkat feltûnés nélkül ki szeretnénk végezni, könnyû dolgunk lesz. A legutóbbi cikkben két, most a maradék három gyilkos módszert ismerhetik meg a vér- (bocsánat: tinta-) szomjas olvasók.

Figyelem: ha esetleg valaki az alábbi gyilkos módszereket véletlenül, vagy figyelmetlenségbôl alkalmazza a nyomtatóján, az sajnos a végeredményen semmit nem változtat!

Harmadik nyomtatógyilkos módszer Szintén a gyorsan száradó tinta teszi lehetôvé ezt a csendes, kíméletes kivégzést. A lényege: hagyja fôként meleg idôben a nyomtatót pihenni. Lehetôleg hetekig, esetleg néhány hónapig.

A következmény: A nyomató fúvókáiban a tinta szép lassan megszárad és a nyomtatófej csendesen kimúlik. Típustól függôen patroncsere, fejcsere vagy a gép „nyugdíjazása”.

Ha esetleg mégsem akarja kedvencét kivégezni, akkor havonta egyszer gondoljon rá és nyomtasson vele egy kicsit. Elegendô csupán két-három sor szöveget (a fekete tintának) és egy darab két-három centiméterre összezsugorított színes képet a színes tinták részére elhelyezni egy olcsó másolópapíron.

Negyedik nyomtatógyilkos módszer elvetemültek részére A tintapatronokban speciális tinta van. Kiürülése esetén saját maga is meg-

Dél-Dunántúli Gazdaság

töltheti, például olcsó tustintával. Ha hiszik, ha nem, az ötletet nem kitaláltam, egy ismerôsömtôl lestem el. Teljes siker volt: a nyomtató fél napig mûködött, utána fejet kellett benne cserélni. A folyamat közben két telefonhívást kaptam.

Az elsô: Na, nagyokos, olcsón is meg lehet ezt oldani. A második: Mennyi egy nyomtatófej? Mennyiiii?

A következmény: egy-két óra írás és öröm (milyen találékony vagyok), utána a patron, a fej és esetleg a gép kidobása. Ötödik nyomtatógyilkos módszer Ez egy roppant rafinált és nagyon egyszerû módszer, sokan nem is gondolnának rá. Egyszerûen tegye kedvencét az ablak alá, hogy a nap akadálytalanul rásüthessen. A korábban már említett okokból a kicsike „agyvize” bocsánat tintája szó szerint fel tud forrni és a végeredmény egy idô után garantált.

Egy ilyen szerkezet elpusztítására vannak persze más módszerei is, de az eddig leírtak a leginkább elterjedtek. Remélem, az ön nyomtatója elkerüli ezeket és hosszú életû lesz.

Olvasói kérésre továbbra is elérhetô a nyomtató kiválasztást segítô anyagunk teljes terjedelmében ezen az webcímen: www.NyomtassOkosan.hu/hogyan-valasszon-nyomtatot Ezen az oldalon egy külön ajándékot is talál: a „Nyomtató vásárlási ellenôrzô lista” címû letölthetô összefoglalót, ami egy beszerzés elôtt könnyen, gyorsan áttekinthetô ellenôrzô lista.

Ha esetleg a hosszú nyári szünet miatt az elôzô rész már nincs kéznél de szeretné elolvasni, küldjön egy üres e-mailt az info@nyomtassokosan.hu címre „cikk” címmel és válaszban megkapja az elsô két nyomtatógyilkos módszer leírását.

Köszönöm a figyelmét!

Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori 4–7 Kereskedelemfejlesztés ma – a baranyai vállalkozások külföld felé nyitnak Kamarai hírek

Termékdíj Kamarai rendezvény, melyen a termékdíjjal kapcsolatos jogszabályi változásokat ismertették az elôadók.

8–9

Szakképzés 10 „Nyitott kapuk” – Szakképzési konferencia – Pályaválasztási kiállítás Szakképzési hírek

11

I. Pécsi Kesztyû Fesztivál

12

Klaszterek – Pályázati segítséggel alapozta meg mûködését a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter

13

A hónap vállakozása: Wolftrikes Kft.

14

Enterprise Europe Network

15, 18

Szakképzési Bizottság Mindenkit egy cél vezérel...

19

Klaszterek Három Hornicz egy cégben

20–21

Tanulószerzôdés: Hóbor Lászlóné A tanulóképzés a szívügye volt

22

Mesterképzés: Róth Nándor Édesapja példáját követve tette le a mestervizsgát

23

Portré

24

Innováció – Kutatás+Fejlesztés 2010-ben Magyarországon

25–26

Új tagjaink: Rónai Miklós – Taki Étterem és Grillterasz

26-27

Autóteszt: Molnár Csaba Citroën DS4

28–29

Vendég-oldal

8. oldal

12. oldal Minden a kesztyûrôl szólt – I. Pécsi Kesztyû Fesztivál

20. oldal

30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Klaszterek – Három Hornicz egy cégben

Róth Nándor

22. oldal Mesterképzés Édesapja példáját követve tette le a mestervizsgát Autóteszt: Molnár Csaba – Citroën DS4

28–29. oldal

4

Attól, hogy valaki jó asztalos, nem biztos, hogy vállalkozóként is megállja a helyét. Utóbbinak olyan ismeretekkel is rendelkeznie kell, amit nem tanítanak minden iskolában, vagy csak a napi mûködés során lehet megszerezni. Lerövidíthetô a tanulási folyamat, ha a vállalkozás vezetôje olyan szakemberhez fordul, aki ismeri a bejáratott utakat, a lehetôségeket, információk birtokában van. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelemfejlesztési Osztályán dolgozók a vállalkozások napi ügymenetét segítik, szakmai programok, informatív rendezvények szervezésével és üzletember-találkozók, közvetlen megkeresések és adatbázisok segítségével támogatják a cégek fejlôdését.

— Kereskedelemfejlesztés a kezdetektôl létezik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában – mondja Hendinger Anita osztályvezetô. — Korábban a kereskedelemfejlesztés és a kereskedelemtechnika területei elkülönültek egymástól, ez azonban a kötelezô tagság megszûnésével és az Európai Unióba történô belépéssel fokozatosan egybeolvadt.

Az uniós csatlakozással sok minden megváltozott, hiszen a tagállamok közötti árumozgatás adminisztrációja lényegesen lecsökkent. Harmadik országok irányába továbbra is szükség van bizonyos okmányok kiadására és hitelesítésére, származási bizonyítványok kiállítására. Ezek a szolgáltatások továbbra is elérhetôk kamaránknál (lásd a keretes írást). Amint említettem, az Európai Unióval bonyolódó kereskedelem, mellôzi az effajta ügyintézéseket.

A kereskedelemfejlesztési és – technikai feladatkörök összevonását követôen 2007-tôl az osztály hatáskörébe vonták a korábbi Euro Info Központot, ami ma Enterprise Europe Network néven mûködô regionális iroda, kifejezet-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kereskedelemfejlesztés ma – a baranyai vállalkozások külföld felé nyitnak ten a külkereskedelmi kapcsolatokat dinamizálja, generálja, támogatja. Mindemellett komoly szerepet tölt be az innovatív technológiák nemzetközi piacra juttatásában is. Ezen a területen az Innovációs osztály kollégáival mûködünk együtt.

Az osztály a vállalkozások belkereskedelmi és külkereskedelmi tevékenységét is segíti.

Fontos feladatuk a jogszabályi hátterek világossá tétele, vagy a kereskedôk számára az információk eljuttatása, ezért minden évben szerveznek hatósági fórumot, ezen a vállalkozások képviselôi azoknak a hatóságoknak a képviselôivel találkoznak, amelyekkel mûködésük során kapcsolatba kerülhetnek. A fórumok rendszeres résztvevôi az adóhivatal, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem vagy a vám- és pénzügyôrség szakemberei. Ôk egyrészt az újdonságokról adnak tájékoztatást, másrészt az ellenôrzési tapasztalatokról számolnak be.

A bírságot sok esetben nem azért szabja ki a hatóság, mert a vállalkozás tudatosan szabályt akar szegni, hanem azért, mert nem ismerik az új jogszabályokat, vagy azokat rosszul értelmezik. A hatósági fórumok a két oldalt próbálják közelebb hozni egymáshoz, hogy kevesebb legyen a büntetés.

— A kereskedelmi és kereskedelemfejlesztési pályázatok kiírását követôen közvetítôk próbálunk lenni, marketingilletve vállalkozási akadémiaszerû programokat szervezünk, emellett több intézménnyel együtt különféle akciókkal próbáljuk a helyi kereskedelmet fellendíteni – teszi hozzá dr. Misákné Schmidt Enikô kereskedelemfejlesztési referens. — Feladatunk, hogy felkészítsük a vállalkozói létre a hoz-

További információ: www.pbkik.hu

zánk fordulókat. A vállalkozók önfoglalkoztatók, ezt a munkalehetôséget ugyanúgy kell felfogni, mint egy alkalmazotti munkahelyet. Sok embernek nincs esélye arra, hogy alkalmazotti munkát vállaljon, ezért önfoglalkoztatóként meg kell tanítani arra, hogy milyen a vállalkozói lét, miként kell menedzselni azt.

— Miként formálja az önök munkáját az, hogy a vállalkozók különféle igényekkel állnak elô?

— Sokszor az alapokról kell kezdenünk a segítséget – válaszol az osztályvezetô aszszony. — Alapvetô vállalkozási információkra gondolok. Többször elôfordul, hogy bejövô kérdésekre, kérésekre reagálunk, ezek alapján állítjuk össze a képzéseket, programokat.

Igyekszünk ezekhez külsô forrásokat is szerezni pályázatok útján. Így elôfordulhat, hogy egyik évben a nôi vállalkozókra, máskor a határ menti vállalkozásokra fókuszálunk. Idén a fiatal vállalkozókat célozzuk különbözô programokkal és együttmûködési partnereket is így keresünk.

A Kereskedelemfejlesztési osztály idei legsikeresebb rendezvénye szintén egy kívülrôl jövô igény alapján szervezôdött: az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásaival kapcsolatban kértek tájékoztatót a vállalkozások. Ezért a kamara szakemberei meghívtak több, pályázati tanácsadással, pályázatírással foglalkozó céget, egy finanszírozó bankot és olyan vállalkozásokat, amelyek a hat pályázati kiírás iránt érdeklôdtek. A program általános tájékoztató részét követôen csoportokban folyt a munka, mindenki ahhoz csatlakozott, amely érdekelte ôt a hat kiírás közül. A rendezvény annyira sikeres volt, hogy a pécsit kétszer kellett megismételni, emellett négy vidéki helyszínen is hasonló volt a tájékoztató menete és minden esetben telt ház volt.

— Az alapkérdés, ami mindig felmerül a vállalkozóknál, az a forrás, hogy honnan tudnak pénzhez jutni

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara okmányhitelesítési tevékenysége Mit jelent az okmányhitelesítési tevékenység?

A kamarai törvény értelmében a PBKIK területileg illetékes az áruexporthoz szükséges — származási bizonyítványok — igazolások — és egyéb kereskedelmi okmányok (szerzôdések, számlák stb.) hitelesítésére.

Eredeti/Original Európai Közösségi Származási Bizonyítvány A származási bizonyítvány szükségessége: Elsôsorban nem preferenciális kereskedelempolitikai eszközök alkalmazása érdekében, harmadik országba irányuló (az EU 25 tagállamán kívüli ország) export esetén: — Legnagyobb kedvezmény elve (vámtarifa II. hasábja) — Dömpingellenes és antiszubvenciós vámok — Védôintézkedések — Mennyiségi korlátozások — Külkereskedelmi statisztikák A származási bizonyítványt az exportôr állítja ki a vevô részére, melyet a kamara hitelesít az exportáló cég kérelme alapján a származási bizonyítvány kritériumainak megfelelôen.

Vis-maior igazolás A „Bécsi konvenció”, valamint a kamarai törvény alapján a kereskedelmi és iparkamarák jogosultak a vis-maior igazolások kiadására.

Milyen esetben kerül az igazolás kibocsátására sor?

A szerzôdô felek közti peres eljárások során annak a ténynek bizonyítására, hogy a szerzôdés nem teljesítésében a szerzôdést szegô fél vétlen volt, illetve szállítási akadályközlés esetén.

A vis-maior igazolásokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állítja ki.

Konzuli számla, egyéb okmányok láttamozása A gyakorlott exportôrök elôtt már jól ismert, hogy számos ország a kereskedelmi és konzuli számlákat csak az ország konzulátusa és a kamarák által hitelesítve fogadja el a fizetés teljesítéséhez, illetve a vámkezeléshez. Ezért mindenképpen fontos a célország elôírásainak pontos ismerete. Pl. szükségessé válhat a fuvarlevél, egészségügyi bizonyítvány, analízis igazolás, stb.

Az aláírásnál fontos a sorrendiség is, elôször a kamaránál kell hitelesíteni, majd a Külügyminisztérium Konzuli Osztályán az okmányt láttamoztatni az elôírt példányszámban.

Szerzôdések hitelesítése Külön csoportot képez az okmányhitelesítés körében a szerzôdések hitelesítése. Több országban – elsôsorban az arab országokban – csak a kamara által hitelesített szerzôdést fogadnak el, amelyben a kamara megerôsíti, hogy a szerzôdést aláíró személy valóban jogosult a szerzôdés megkötésére.

A hitelesítéskor a kamara felhívja a szerzôdô magyar partner figyelmét a szerzôdés kötelezô, illetve ajánlott kikötéseinek tartalmára is, azaz pl. szerepeljen a vitás kérdések tisztázására jogkikötés, amelyre ajánlja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Állandó Választott Bíróságot.

A szerzôdések hitelesítését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi.

ATA igazolványok láttamozása Az ATA Carnet egy olyan nemzetközi, egységesített vámokmány (vámelôjegyzési vámokmány), amely olyan termékek, áruk egyszerûsített kivitelére majd visszahozatalára szolgál, amelyet meghatározott idôre visznek az ATA egyezményben szereplô országokba kiállítás, vásár, bemutató, színházi elôadás, garanciális javítás stb. céljából, majd változatlanul visszahozzák az országba. Feldolgozásra szánt áruk esetében nem alkalmazható.

Okmányhitelesítés és további információ: Sztraka Jenôné 72/507-109 e-mail: jsztraka@pbkik.hu

További információ: www.pbkik.hu

5 a továbblépéshez – folytatja Hendinger Anita.

Legyen szó akár a termék/szolgáltatás módosításáról, humán vagy pályázati önrész finanszírozásáról. A baranyai cégek között egyre inkább felmerül az igény, hogy külföldön alapítsanak céget, vagy ott vállaljanak munkát alvállalkozóként. Még akkor is, ha nem beszélnek idegen nyelvet. Az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózatát részben arra hozták létre, hogy segítsen a hazai vállalkozóknak kihasználni az országhatáron túli lehetôségeket.

A program egyik pillére a vállalkozásfejlesztés, ezen belül fontos a tájékoztatás, az információs workshopok, szemináriumok, tanfolyamok megtartása. A lehetôségeket a kamara honlapján, újságjában, direkt e-mailek formájában hirdetik meg. A közelmúltban a Varsóban tartott évértékelô konferencián a hálózatot a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztési hálózataként határozták meg. Már 50 országban van jelen, frissen csatlakozott hozzá Moldávia. Az Enterprise Europe Network szolgáltatásait a partnerirodáknál lehet igénybe venni. Igen népszerû és hasznos az üzletközvetítô, üzleti partnerkeresô adatbázis. Az angol nyelven felvitt cégprofilok segítségével többféle együttmûködési lehetôség alakítható. Hendinger Anita arra ösztönöz mindenkit, hogy regisztrálja magát az ingyenes adatbázisba, akár befektetôre, franchise üzleti partnerre, termékre van szüksége, vagy külföldön eladható terméke van. Több okból is hasznos eszköz a nemzetközi adatbázis. Egyrészt piackutatásra alkalmas, másrészt sok új ötletet meríthetünk a termékünkkel kapcsolatos megkeresésekbôl.

Az esküvôi ékszereket és fejdíszeket készítô pécsi Bódi Bt. tulajdonosa, Bódi Tímea már több üzletet is kötött az Enterprise Europe Network segítségével.

— Termékeinkkel egész Magyarország területét lefedjük, ezért kerestük a külföldi munkalehetôségeket. Vállalunk tervezést, egyedi igények kielégítését, bedolgozást, regisztrációkor többféle kategóriát is megadtunk, amiben partnerek kívánunk lenni. A kamarában felvették az adatainkat és az adatbázisba való bekerülés után alig egy hónappal jött egy megkere-

6 sés egy cseh úriembertôl, aki vállalta, hogy Csehországban képviseli a termékeinket, illetve kialakít egy hálózatot. Már két nagyobb megrendelés jött tôle, így konkrét üzleti kapcsolatba kerültünk.

— Miért volt egyértelmû önnek, hogy a kamarán keresztül próbálkozik, miért nem az internet segítségével kereste a kapcsolatokat?

— Volt ilyen próbálkozásom, de abszolút sikertelen volt minden ilyen jellegû kapcsolatfelvétel. Több esküvôi kiállításon is részt veszünk Magyarországon, azokon külföldi partnerek is megkerestek, címet, telefonszámot cseréltünk, de egyik kapcsolatból sem lett üzlet. Valamiért mindig elakadt a dolog, nem tudni, hogy miért. Ezért gondoltuk, hogy a kamara megbízhatóbb, szélesebb körben vannak kapcsolatai, ha ôk ajánlanak, vagy az adatbázisba kerülve találnak ránk, nagyobb az esélyünk.

— A regisztrációnál önök többféle lehetôséget felsoroltak.

— Igen, külföldi cégeknek bedolgozást, bérmunkát vagy például színházi fejdíszek készítését különleges szín vagy forma alapján.

Nagyon sokféle anyagunk van, és ha az adott feladat el is tér egy kicsit a mi profilunktól, azért még elvégezhetô, kivitelezhetô. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a vállalkozás nyitott legyen több területre.

— Bonyolult a regisztrálás a kamara adatbázisba?

— Van erre egy formanyomtatvány, amit angol nyelven kitöltöttünk, leírtuk a cég rövid történetét és azt, hogy pontosan mi az ajánlatunk. Egyáltalán nem volt bonyolult, ha tudjuk, hogy mit akarunk.

— Hogyan zajlik a kapcsolattartás a külföldi cégekkel? Sok kisvállalkozásnak az az egyik problémája, hogy nem beszélnek idegen nyelvet és ez nagyban megnehezíti a külföldi üzletkötéseket.

— Ez sajnos nálunk is gond, nem beszélünk magas szinten angolul, viszont az e-mailen való kapcsolattartás igen jól mûködik, mert van idô lefordítani a szöveget, illetve válaszolni, ehhez pedig lehet segítséget kérni. Az internet nagymértékben megkönnyíti a kapcsolattartást.

— Egy országból már kaptak megrendelést, ez az elsô lépés. Számítanak továbbiakra is, hiszen az adatbázisban bennmaradtak?

— Igen, azóta már volt több érdeklôdô, akik fel fogják venni velünk a kapcsolatot, várjuk továbbra is a lehetséges partnereket. Véleményem szerint ez egy hasznos kezdeményezés a kamara részérôl és azt sem szabad fi-

CÍMLAPSZTORI gyelmen kívül hagyni, hogy a szolgáltatás ingyenes. Azt, hogy ez az üzleti kapcsolat létrejött, kizárólag a kamara munkatársainak köszönhetjük. Nagyon meg vagyok elégedve ezzel a szolgáltatással.

Az utóbbi évben megfordult az arány, ma már egyre több baranyai vállalkozás keresi külföldi partnerét az EEN hálózatán keresztül, eddig jobbára a külföldi cégek érdeklôdése volt számottevô.

— A korábbi években vagy nem ismerték a rendszert vagy nem hittek benne a magyarok, talán ezért sem volt olyan nagy az aktivitásunk – vélekedik dr. Misákné Schmidt Enikô. — Horvátországból várható uniós csatlakozásuk miatt jelentôsen megugrott az érdeklôdés a magyar üzleti lehetôségek iránt. Földrajzilag közel vagyunk egymáshoz és hazánk számukra potenciálisan jó útvonal lesz Európa nyugati országai felé. A nyelvtudás itt is jelentôséggel bír, hiszen sok horvát cégnél beszélnek magyarul. Az a tendencia is jellemzô, hogy amennyiben német cég keres magyar partnert, felkészül arra, hogy a magyarok nem beszélnek angolul és németül – a német cég megoldja, hogy legyen magyarul beszélô kollégája.

Eleinte nehéz volt megértetni azokkal a vállalkozásokkal, amelyek feltöltöttek ajánlatot a rendszerbe, hogy nem kell megijedni attól, ha jön egy angol nyelvû e-mail, mert ideiglenesen, amíg elindul egy üzlet, tudunk segíteni, utána pedig meg lehet oldani a kommunikációt.

— Melyik országok felôl élénk az érdeklôdés a baranyai vállalkozások iránt és az itteni cégek milyen országok vállalkozóival keresik a kapcsolatot?

— Innen leginkább Németországba, Ausztriába, illetve a skandináv országokba mennének alvállalkozónak a cégek, a keresések zöme is ezekbôl az országokból érkezik.

De volt cseh és görög partnerünk is – mondja az osztályvezetô.

— Hogy megnôtt az adatbázis iránt az érdeklôdés, az a gazdasági válsággal is magyarázható – teszi hozzá a kereskedelemfejlesztési referens. — 2008-ig a vállalkozások nagyobb része a környékbeli partnereit szolgálta ki, de ahogy szûkült a hazai piac, úgy jöttek egyre többen hozzánk, hogy más utakat keressenek. Ezért is növekedett jelentôsen a magyar megkeresések száma. Most már látják a cégek, hogy olyan szinten szorul a hurok, amikor lépni kell. Ez egy ingyenes megoldás, de eltelik egy kis idô, míg ehhez nyúlnak, mert lassan nincs más lehetôségük.

— Jellemzô, hogy melyik iparágakban jönnek létre kapcsolatok? – fordulok Hendinger Anitához.

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság — Ez ma már nagyon változó. Kezdetben a megkeresések nagyobb hányada a fémiparra, fémmegmunkálásra koncentrálódott, ma már nem lehet leszûkíteni a kört. A magyar vállalkozások jelentôs részének van valamilyen innovatív megoldása, terméke, szolgáltatása, ezzel be lehet törni a piacra. Ugyanígy érdeklôdésre tarthat számot egy energiatakarékos, környezetbarát termék, megoldás vagy olyan IT-termék, ami még nincs a piacon, de keresik a különleges, egyedi, kézzel gyártott termékeket is. A külföldi cégeknek sokszor építôipari alvállalkozóra lenne szükségük. A hálózatra feltöltött profil nemcsak arra jó, hogy feltesszük

és várjuk, történjen valami, hanem be lehet állítani a rendszerben országokat is, hogy hová szeretnénk eladni vagy nyitni. Az ilyen terveket gyakran átírja az élet, és teljesen más országból jönnek a megkeresések. Akkor el kell gondolkodni, hogy ne a vállalkozás által tervezett Németország, hanem olyan terület felé induljon el az üzletszerzéssel, ahonnan több megkeresés érkezik.

Többször tapasztaltuk, hogy a gyártónak van egyfajta elgondolása, mire is használható a terméke, de a partner megkérdezi, hogy egészen másra lehet-e használni. Akkor a gyártó eldönti, hogy megoldható-e, ami egyáltalán nem volt az ô elképzelései között. Ezért piackutatásra is használható az Enterprise Europe Network, mert ha egy adott országból több jelzés is érkezik, akkor valószínûsíthetô, hogy ott van piaca a terméknek vagy a szolgáltatásnak. Elôfordul, hogy a terméket tovább kell fejleszteni az igényeknek megfelelôen, vagy más színben kell gyártani, akkor ezekre kell tudni reagálni. Ebben kicsit nehézkes a magyar vállalkozó, nem könnyen alkalmazkodik az elvárásokhoz.

Dél-Dunántúli Gazdaság — A kamarai segítséget a kapcsolatok melyik fázisáig kapják meg a vállalkozások?

— Elsô körben nem is a cégek, hanem az irodák veszik fel egymással a kapcsolatot. A 700 iroda összeköttetésben áll és az irodák egymással kommunikálnak. Az irodák a saját országukbeli vállalkozással mûködnek együtt, utána tudnak nézni, hogy létezô cégrôl van-e szó, tényleg gyártja-e azt a terméket és csak ezután jelzik a cégeknek, hogy van érdeklôdés az ajánlatuk iránt, kívánják-e felvenni a kapcsolatot. Tehát mi a kapcsolatfelvételig kísérjük az ügyet, de ha megkérnek bennünket, el-

megyünk velük akár üzletember-találkozóra is.

Egészen addig fogjuk a vállalkozások kezét, amíg le nem ülnek személyesen tárgyalni. Volt már olyan is, hogy egy román üzletkötéshez kerestünk magyarul beszélô ügyvédi irodát Romániában. Az a tapasztalatunk, hogy az EEN-hálózat által nagyon sok olyan segítséget kapnak a vállalkozások, amelyet egyébként nem tudnának beszerezni, hiába értenek az internethez. Itt mindig elsô kézbôl értesülnek az információkról, hiszen bejáratott kapcsolatrendszerünk és megoldási útvonalunk van.

A kereskedelemfejlesztési osztály feladata a kiállításokon, vásárokon, valamint az üzletember-találkozókon való részvételek megszervezése is. Azonban az utóbbi években azt tapasztalják, hogy amióta rendelkezésre állnak az internet adta lehetôségek, lejárt a hagyományos üzletember-találkozók ideje.

— Mostanában az a trend az üzletembertalálkozókat illetôen, hogy egy nagy nemzetközi vásár és szakvásár mellé szervezzük ôket – mondja Hendinger Anita. — Ugyan kevesebb céget lehet meghívni egy ilyen eseményre, mégis, mivel a tevékenységi körük közel áll

CÍMLAPSZTORI egymáshoz, koncentráltan képviseli magát az ágazat egy-egy eseményen. Jó esetben egy nap alatt akár 10-15 céggel is tud tárgyalni egy vállalkozás képviselôje. Arra is figyelünk, hogy olyan üzletember-találkozókat hirdessünk meg, ami nem kerül plusz költségébe a vállalkozásoknak, esetleg teljesen ingyenes. Vannak saját szervezésû találkozók is, és olyanok, amelyek országspecifikusak, vagy egy cég látogatását célozzák meg. Így jártunk nemrégiben Szerbiában egy 16 fôs csoporttal, most volt a budapesti Hoventa kiállítás mellett a vendéglátóipari cégek számára egy üzletember-találkozó, novemberben pedig Bécsbe viszek üzletembereket a Dunamenti országok kamaráinak konferenciája kapcsán. Oda környezetipar és energiahatékonyság témában kezdtük meg az érdeklôdôk mozgósítását.

— Az üzletember-találkozókon általában nem köttetnek rögtön üzletek, bár láttunk már ilyet is – veszi át a szót dr. Misákné Schmidt Enikô. — Azért is szervezôdnek, hogy a hasonló területen dolgozó cégek képviselôi személyesen találkozhassanak, megbeszélhessék a legújabb trendeket, hogy merre fejlôdik az ágazatuk, milyen újdonságok vannak – ebbôl nagyon sokat profitálhat egy adott vállalkozás. A hazai cégvezetôk zöme nem gondolkodik évekre elôre, kevesen rendelkeznek stratégiával, csupán a jelenlegi problémák megoldásán fáradoznak. A gazdasági válság ebben segített a cégeknek, mert látszik, hogy keresik a kiutat, megnôtt az üzletember-találkozókon való részvétel. Tavaly a Közép-európai Kamarák Kongresszusát kísérô üzletember-találkozón 140 regisztrált cég volt és több mint 400 tárgyalást folytattak. Ez igen jónak mondható.

Egerszegi Balázs a pécsi XL Print Stúdió Bt. ügyvezetôje elôször vett részt üzletembertalálkozón a Hoventa kiállításon. Pozitív tapasztalatokkal tért haza.

— Azért gondolom, hogy hasznos az ilyen rendezvény, mint kommunikációs lehetôség, mert egy vállalkozásnak sok helyen kell jelen lennie. Ismeretlenül is fel kell keresni cégeket és abból kell kiindulni, hogy a találkozón, kiállításon részt vevô cégek is nyitottak az ilyen kommunikációra, ôk is érdeklôdnek az újdonságok iránt, mint ahogy mi is. Megtapasztaltuk, hogy lehet a két cég teljesen ellentétes profilú, mégis adódhatnak kapcsolódási pontok. Ezért én nagyon jó dolognak tartom ezeket az eseményeket.

— Milyen tapasztalatokat szerzett, mirôl kerül szó egy ilyen találkozón?

— A cégek elmondják, hogy nekik milyen igényeik vannak, azokkal a lehetôségekkel,

További információ: www.pbkik.hu

7 amivel mi foglalkozunk, mennyire tudják kiegészíteni az ô tevékenységüket. Volt olyan cég, amellyel nem volt kapcsolódási pontunk, mégis jól elbeszélgettünk, kicseréltük a tapasztalatainkat. Több cég azonban erôteljes érdeklôdést mutatott vállalkozásunk tevékenysége iránt. Mi kreatív tervezéssel foglalkozunk, ami a cégek zömének hasznos lehet. Kültéri és beltéri dekorációk, nyomtatott falitapéták, faltetoválások készítését vállaljuk, ezek dekorációs vagy üzleti célra tökéletesek. Jármûreklámokat, padlógrafikákat, plakátokat alkotunk, ponyvákat dekorálunk.

— Az ön véleménye szerint mennyire valós az a lehetôség, hogy konkrét üzleti megállapodás jöjjön létre egy ilyen üzleti találkozón?

— El tudom képzelni. Ez most konkrétan nem történt meg, elsôsorban a kapcsolatfelvételrôl, illetve a kapcsolattartásról állapodtunk meg, információt cseréltünk, de az üzletkötés lehetôsége sem kizárt.

— Hogy zajlik egy ilyen beszélgetés?

— Igyekszünk mi irányítani az ilyen beszélgetéseket. Rendhagyó módon nemcsak papírokat vittünk magunkkal, hanem termékeket, ismertetôket is, sôt, eszközöket. Habár ez nem kiállítás, hanem találkozó volt, mégis teljesebb képet kaptak leendô ügyfeleink a munkánkról.

— A cégek java olyan elvárásokkal megy el egy ilyen találkozóra, ami manapság teljesíthetetlen – állapítja meg Hendinger Anita. — Tapasztalataink szerint ahhoz nagyon különleges terméknek kell lenni, hogy az elsô alkalommal üzletet lehessen kötni, hiszen ez az elsô találkozása a partnereknek. Az üzletember találkozók, kétoldalú megbeszélések célja, hogy megtörténjen a kapcsolatfelvétel, utána pedig jöhet a meghívás. Arra nagyon jók ezek az alkalmak, hogy koncentráltan vannak jelen egy-egy ágazat képviselôi, mindemellett egy szakvásárt is megnézhet adott esetben a vállalkozó, ahol szintén értékes tapasztalatokat gyûjthet.

— Fontos eleme az üzletember-találkozóknak az ott készült katalógus, ami sok esetben nyomtatott formában is megjelenik – teszi hozzá dr. Misákné Schmidt Enikô. — Ez azért fontos, mert elektronikus és nyomtatott formában is archiválják és már megtörtént, hogy egy cég teljes éves megrendelése egy négy évvel azelôtti gépipari vásár katalógusában való megjelenésébôl adódott. Ezek maradandó dolgok, hiszen ha célirányosan keresek valakit, akkor erre egy szakkiállítás katalógusa a legjobb forrás.

8

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nagyszámú érdeklôdô az Agrár Széchenyi Kártyáról szóló fórumon Mezôgazdasági vállalkozások, ôstermelôk nagyszámú részvételével zajlott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácson megrendezett legutóbbi fóruma.

A Duna Irodaházban október elején lezajlott rendezvényen a Széchenyi Kártya Program legújabb elemérôl, az Agrár Széchenyi Kártyáról kaptak részletes tájékoztatást a jelenlévôk.

A mezôgazdasági termelôk számára elérhetô legújabb hitellehetôség igénylésének feltételeirôl, módjáról valamint ugyanezen vállalkozói kör számára kiírt legfrissebb pályázati lehetôségekrôl is szó esett. A jelenlévôk egyéni tanácsadás keretében kaptak tájékoztatást felmerült kérdéseikre.

Kapcsolatépítés Belgiummal A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarába látogatott Ránky Edit attasé, a Belga Nagykövetség Vallónia és Brüsszel Fôvárosi régió gazdasági és kereskedelmi ügyeinek képviselôje.

Az Enterprise Europe Network Pécs által szervezett Belga Gazdasági Nap Baranya megye gazdaságának és a Pécs Pólus stratégiának bemutatásával indult.

Termékdíj Számos vállalkozás küldte el képviselôjét arra a kamarai rendezvényre, melyen a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályi változásokat ismertették az elôadók.

Külön szóltak a kiszabható szankciók mértékérôl és a termékdíj visszaigénylés módjáról. Áttekintették a bevalláshoz szükséges adatlapokat és nyomtatványokat, valamint a bevallás folyamatát is.

Horváth Katalin pénzügyôr fôhadnagy tájékoztatást adott az erre vonatkozó hatósági ellenôrzés irányelveirôl és módjáról. A fórum résztvevôi ezután kérdéseket tehettek fel a szakértôknek, segítséget kérve a sok adminisztrációval járó kötelezettség teljesítéséhez.

Kassai Jenô és Kassai Jenôné környezetvédelmi szakértôk összefoglalták a díjfizetésre kötelezettek és a termékek körét, a vállalkozások kötelezettségeit.

A cégtalálkozón Ránky Edit megnevezte az általa képviselt belga régiók prioritásait. Cégeik a gép-, az egészség- és gyógyszeripar, a környezetvédelem, az ûrkutatás és repülôgépgyártás, a logisztika, a mezôgazdaság és az élelmiszeripar területén keresnek kapcsolatokat, de különösen érdeklôdnek az új, környezetkímélô anyagok kutatása és integrálása iránt is.

Baranya megye több területen is kiváló együttmûködô partner lehet, ezt bizonyította a régiós klaszterek és a megyei vállalkozások bemutatkozása is. Különösen a K+F és az innovatív technológia transzfer területén érdemes a jövôben együtt gondolkodni. Ehhez a Belga Nagykövetség a jövôben minden segítséget megad.

Emléktábla-avatás Bálint István a két világháború között mindenki által tisztelt órás-ékszerész és aranymûves mester volt városunkban. Üzletét a Király u. 11. szám alatt üzemeltette 25 éven át. Fia, az ugyancsak órás-ékszerész mester, Bálint Szilveszter kezdeményezésére, a Baranya Megyei Levéltár támogatásával emléktáblát avattak a volt üzlet falán.

Az emlékbeszédet dr. Ódor Imre levéltárigazgató tartotta. Elôször történt meg Pécsen, hogy a múlt egyik megbecsült kisiparosa emléktáblát kapott a városban.

Dr. Vargha Dezsô

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

A régió gazdaságát segíti az Információ-

menedzsment Innovációs Klaszter A 2008-ban, a régió informatikai szektorának erôsítése céljából alakult, több mint húsz tagot számláló szervezet (amely a kooperációs K+F+I projektek sikeres végrehajtására, valamint a kifejlesztett szoftvertechnológiák nemzetközi piacra való értékesítésére is fókuszál) a közelmúltban tartotta elsô, a DDOP 1.1.3-as projektje keretén belüli klaszter-találkozóját. Az esemény három témakörre fókuszált. Az elsô átfogó téma a projekt keretében megvalósuló CEBIT kiállításon való részvétel volt. Brachmann Ferenc klasztermenedzser kifejtette a tervezett megjelenési, kiállítá-

si elképzeléseket, a klaszter vezetése megállapodott a jelenlévô tagvállalatokkal, hogy azokra a következô néhány hétben részletes tervet dolgoznak ki. Ezután Balog Pál ügyvezetô bemutatta a klaszterhez újonnan csatlakozó CREAMOTIV Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eddigi eredményeit, illetve jövôbeli piacbôvítési stratégiáját. A találkozón Császár Gergely, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében az Enterprise Europe Network (EEN) tanácsadója arról beszélt, hogy tervezik a kooperációt a klaszterrel, illetve a tagvállalatokkal. A közelmúltban már meg is történtek az elsô konkrét lépések az európai piacra történô kilépéssel kapcsolatban.

A klaszter-találkozó végén egy kerekasztal beszélgetésen felmerült számos, a régió gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdés, amelyek elsôsorban a régió innovációs tevékenységével, valamint a klaszter, illetve a Pécsi Tudományegyetem közti együttmûködés bôvítési lehetôségeivel foglalkoztak. A klaszter tagjai sok olyan falról beszéltek, amiket le kell küzdeni a gazdasági érvényesüléshez, ezért azt tervezik, hogy a következô klasztermeetingekre olyan elôadókat hívnak, akik segítenek leküzdeni a megnevezett akadályokat.

9

KAMARAI HÍREK

Energiaközösség A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Sourcing Hungary Kft. támogatásával a 2012. évi energia beszerzéshez energia beszerzési társulást hoz létre. Cél az elmúlt idôszak sikereinek a folytatása, melyben 15 iparkamara tagjai összesen 182 millió forintot takarítottak meg a csoportos beszerzés alkalmazásával.

Közel 127 vállalat és önkormányzat, több mint 552 fogyasztási helyén, több mint 39 GWh mennyiségben versenyeztetett villamos energia beszerzésben az egy fogyasztóra jutó átlagos megtakarítás 2,1 millió forintot tett ki.

A szervezô A Sourcing Hungary Kft. egy energia beszerzésekre szakosodott társaság. A társaság szakemberei az elmúlt 3,5 évben 122 milliárd forintos beszerzési értékben nyújtottak támogatást, ahol több mint 1000 vállalat és intézmény megbízásából 1500 beszerzési projekt esetében bonyolítottak le ajánlatkéréseket és tendereket különbözô beszerzési szegmensekben.

A társulás célja, a lebonyolítás menete A társulás célja, hogy a csatlakozó tagok energia beszerzését együttesen kezelve, kihasználják a mennyiségbôl fakadó elônyöket és a biztosított beszerzési tapasztalat, valamint szakértelem által a tagok számára a piacon elérhetô legalacsonyabb árszintet és legjobb feltételeket harcolják ki a szabad piaci kereskedôk pályáztatásával.

A csoportos beszerzés keretében kihasználják az együttes fellépésbôl származó mennyiségi

elônyöket, ugyanakkor a csoport tagjai egyedi feltételrendszerek mentén, egyedi szerzôdést kötnek a nyertes kereskedô társasággal. A tender keretében a Sourcing Hungary Kft. szakértôi a csatlakozó társaságokkal egyedileg egyeztetnek a kívánt feltételekrôl és a tender keretében a kereskedôknek lehetôségük lesz a csatlakozó tagokat egyedileg árazni, így biztosítva a legkedvezôbb árakat.

Miért érdemes csatlakozni?

Az egyedi árakhoz képest csoportosan egy kedvezôbb ajánlat érhetô el.

■ Sourcing Hungary beszerzô csapata bonyolítja le a teljes beszerzési eljárást.

■ Az eljárás során elektronikus aukciót alkalmazunk, amely a legjobb árakat biztosítja.

■ A csatlakozásnak kizárólagosan sikeres energia kereskedelmi szerzôdés esetén van költsége.

■ Kockázatmentes, hiszen a lebonyolító Sourcing Hungary Kft. tisztán megtakarítás bázisú díjazással dolgozik. (Amennyiben nincs megtakarítás, nincs költség!)

■

A lebonyolítás költsége – Sourcing díj Sourcing Hungary Kft. díjazása a csatlakozó tagok egyedi bázisáraihoz (aktuális ár, vagy szabad piaci ajánlat) képest viszonyított éves megtakarítás 30%-a.

A Sourcing Hungary Kft. a csatlakozó tagokkal egyedi szerzôdést köt.

További tájékoztatás: Gelencsér Lajosné tanácsadó Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (E-mail: gelencserne@pbkik.hu, mobil: 20/9210608)

Égnek állt a hajunk!

A jubileumi, immár tizedik Ifj. Rónai László Emlékversenyre az ország szinte egész területérôl érkeztek a résztvevôk. A rendezvényt a pécsi kozmetikus és fodrász mesterek szakmai irányítása mellett a Thank-Cash Kft.–PartyBoom Party Kellék és Ajándék Üzlet szervezte meg. Idén ismét volt Wella Professional bemutató, egyórás show keretében az érdeklôdôk megismerhették a legújabb trendeket.

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉS

„Nyitott kapuk” A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett „Nyitott kapuk” céglátogatás sorozat célja a pályaválasztás elôtt álló diákok döntésének segítése, a különbözô szakmák iránti érdeklôdés felkeltése volt.

A céglátogatások során a diákoknak, szüleiknek és tanáraiknak lehetôségük nyílt a szakmák rejtelmeinek felfedezésére, a szakmák gyakorlásához szükséges képességek és készségek megismerésére. A cégeknél találkozhattak a különbözô szakmákban használt anyagokkal, eszközökkel és gépekkel.

A rendezvénysorozat remek lehetôséget nyújtott a fiatalok számára, hogy rátaláljanak a hozzájuk leginkább illô szakmára.

A diákokat nyitott kapukkal váró cégek a következôk voltak: ● Centrumgastro Kft. (Központi Étterem és Szálloda Siklós)

Szakképzési konferencia Szakképzési konferenciát szervez 2011. november 29-én 10.00 órakor a Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara a Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay-termében.

A rendezvényen elôadást tart dr.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelôs államtitkára, dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, aki a jelenlegi gazdasági helyzetrôl tájékoztatja a résztvevôket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója dr. Szilágyi János a kamarák szakképzésben elfoglalt helyérôl, szerepérôl és az átdolgozott OKJ-ról tart elôadást.

Képünk a Corso Hotelben készült ● ● ● ● ● ●

Corso Hotel Pécs Kft. Fény Kft. (Szent János Hotel) Hôszig Kft. Jankó Kft. Kódex Nyomda Kft. Környezetvédô Szolgáltató és Ke-

● ● ● ● ●

reskedelmi Kft. (Szliven Rendezvényház) Öttorony Autóház Kft. Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. Semler Kft. Szabó Bútor Kft. SZLÁ-VEN Bútorstúdió Kft.

Pályaválasztási kiállítás „Mi a pálya?” címmel szervezett pályaválasztási kiállítást Pécsett, Siklóson, Mohácson és Szigetváron a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja.

A rendezvény célja, hogy a pályaválasztás, iskolaválasztás elôtt álló középfokú iskolában továbbtanulni szándékozó fiatalok, tanáraik és szüleik lehetôséget kapjanak a megyei és regionális középfokú oktatási intézmények megismerésére.

A pécsi Szivárvány Gyermekházban megrendezett szakmabemutatón a látogatók megismerkedhettek az egyes iskolák kínálatával, az iskolai élettel. A szakképzéssel foglalkozó szakközép- és szakiskolák bemutatták a náluk tanulható szakmákat. A rendezvény ideje alatt az 500. sz. Angster József Szakiskola közelben lévô tanmûhelye is nyitva állt az érdeklôdôk elôtt. Egy külön teremben a Munkaügyi Központ tanácsadói segítették a gyerekeket számítógépes pályaorientációs kérdôívek kitöltésében, tanácsadásban. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai felvilágosítást adtak a hiányszakmákról, az ösztöndíjas szakmákról és a tanulószerzôdéses rendszerrôl, juttatásokról.

A kiállítás mind a kiállítók, mind a látogatók szerint hasznos, eredményes volt.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

SZAKKÉPZÉS

Tájékoztató

Hiányszakmák Igazgatói fórum

a gazdálkodó szervezetek részére a szakképzési hozzájárulás közvetlen átadásáról

a 2012–2013-as tanévben

A jogszabályok 2008. szeptember 1-jei változását követôen a gazdálkodó szervezetek szakképzési hozzájárulásának fizetési kötelezettsége teljesíthetô gyakorlati képzést folytató intézménynek történô fejlesztési támogatás nyújtásával is.

2010. február 1-jétôl indult a szakiskolai ösztöndíj fizetés rendszere. Alanyi jogon azok a diákok részesülnek tanulmányi ösztöndíjban, akik az adott régióban a gazdaság által igényelt szakmát tanulnak és félévi tanulmányi átlaguk meghaladja a 2,5-öt. A támogatott szakmákat a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) évente határozzák meg a következô tanévre.

Ki fogadhat fejlesztési támogatást?

A szakképzésrôl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-a (5) bekezdésében meghatározott: — térségi integrált szakképzô központok (TISZK) részét képezô iskolai rendszerû szakképzést folytató intézmények, ha az iskolai rendszerû szakképzési feladatot ellátó intézmény, vagy intézmények nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevô szakképzô iskolai tanulóinak létszáma az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint, három tanítási év átlagában legalább 1500 fô.

— térségi integrált szakképzô intézménynek minôsülô – kiemelkedôen közhasznú gazdasági társaságként mûködô szakképzés-szervezési társaság, (amelyet a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsôoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevô gazdálkodó szervezet hozhat létre) — a nonprofit gazdasági társaság, — a speciális szakiskola és készségfejlesztô speciális szakiskola, — központi képzôhely, — felsôoktatási intézmény.

A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képzôdött bruttó kötelezettség 60 százalékának megfelelô mértékig vehetô figyelembe kötelezettségcsökkentô tételként, a felsôoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet.

A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2011. szeptember 26-i ülésén döntés született a 2012–2013-as tanévre vonatkozó ösztöndíjra jogosító hiányszakmákról.

2012. szeptemberétôl az alábbi szakmákban tanuló diákok részesülnek ösztöndíjban: ✦ ✦ ✦ ✦ ✦ ✦ ✦ ✦ ✦ ✦

Hegesztô (315211100000000) Ápoló (547230100105401) Kômûves (315821510000000) Gazda (336210210000000) Gépi forgácsoló (315210910000000) Növénytermesztési gépüzemeltetô, gépkarbantartó (315212000103104) Jármûfényezô (315250210000000) Szerszámkészítô (335210800000000) Géplakatos (315211010000000) Villanyszerelô (335220410000000)

A fejlesztési támogatás változatlanul a tárgyév utolsó napjáig nyújtható.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatja a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezetek azon szándékát, miszerint hozzájárulásuk egy részét a PANNON Szakképzés Szervezési Társulás, ezen belül a társulás tagjait képezô szakképzô intézmények részére szeretnék átadni.

Bôvebb információt és érvényes formanyomtatványt az alábbi link alatt találnak: www.pannonszaszet.hu/szaszet/szakkepzesihozzajarulas

Az ösztöndíjat differenciáltan, a tanulmányi eredmény függvényében állapítják meg félévente. Az ösztöndíj mértéke: 2,51-3-as átlag között 10 ezer forint, 3,1-3,5-es átlagnál 15 ezer, 3,514-es átlag között 20 ezer, 4,1-4,5-ös átlag között 25 ezer, 4,51-5 átlag közötti tanulmányi eredmény esetén 30 ezer forint. Az ösztöndíj folyósítása független a többi tanulói juttatástól, így például a tanulószerzôdés alapján járó összegtôl is.

2011. október 18-án kamaránk Igazgatói fórumot tartott, melynek keretében tájékoztattuk a résztvevôket a gazdasági, munkaerôpiaci helyzetrôl, illetve az aktuális tanévvel kapcsolatos közös feladatokat is egyeztették a résztvevôk.

A rendezvényen részt vettek a kamarai szakmákat képzô baranyai iskolák igazgatói és gyakorlati oktatásvezetôi, a Szakképzési Bizottság tagjai és az iskolafenntartó önkormányzatok képviselôi.

Pályakezdôk a munkaerô-piacon A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Gazdaság- és Vállalkozáselemzô Intézet (GVI) minden év elsô felében felmérést végez a pályakezdô szakmunkások munkaerô-piaci helyzetérôl, elhelyezkedési lehetôségeikrôl, és a vállalatok velük kapcsolatos véleményérôl.

A felmérés eredményeként elmondható, hogy nôtt a tanulók elégedettsége a szakiskolai képzéssel és a gyakorlati képzôhelyek felkészítésével is. 63%-uk választaná újból ugyanazt a szakmát és iskolát.

A munkába álló tanulók 65%-a számol be arról, hogy a szakiskolában tanultak felét hasznosítani tudja, mely az elôzô évekhez képest folyamatos romlást mutat.

A szakmaválasztásban a biztos megélhetés és a szakma ismerete volt a legfôbb ok, ezt követôen a barátok, ismerôsök tanácsa és a tanulószerzôdéses munkalehetôség volt a motiváció.

A végzést követô álláskeresésben 54%-ban a család és az ismeretség, 21%-ban a tanulószerzôdés viszony segített és csak 3%-ban a munkaügyi kirendeltség. Állást leghamarabb a szerkezetlakatosok, gázszerelôk, gépi forgácsolók, hegesztôk, pékek, szakácsok és pincérek kaptak. Legnagyobb arányban a gépészet, az elektrotechnika-elektronika és a vendéglátás-idegenforgalom területén tanulók tudtak elhelyezkedni. A legnagyobb túlképzés az ügyintézô és a menedzser szakmákban, valamint a fodrász, kozmetikus és a szociális gondozók körében van.

A vállalkozások által leginkább hiányolt készségek és kompetenciák a szakmai gyakorlati jártasság, az önálló munkavégzés, a felelôsségtudat, a munkakultúra, a munkához való hozzáállás, a fegyelmezettség és problémamegoldó képesség mellett a szakmai elméleti alapok és az idegennyelvi-tudás hiánya volt.

A tanulószerzôdéses képzésnél a munkaadók 73%-a jövendô munkavállalók képzését tartja fontosnak, illetve hogy így megtaníthatja dolgozni a fiatalt.

12

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Minden a kesztyûrôl szólt az I. Pécsi Kesztyû Fesztiválon A tér fennállása óta elôször szabtak és varrtak kesztyût a pécsi Széchenyi téren szeptember 24-én, amikor fesztivállal ünnepelték hazánk elsô kesztyûgyárának 150 évvel ezelôtti megalapítását.

Hamerli János pécsi tímármester 1861-ben hozta létre Magyarország elsô kesztyûgyárát a baranyai megyeszékhelyen. Rá és utódaira emlékeztek a kesztyûsök szakmai és kulturális programokkal. Az egyik leglátványosabb eleme a fesztiválnak az volt, amikor a kesztyûvarrógépek felberregtek a város fôterén. A kíváncsiskodók körbeállták a kézmûveseket és elcsodálkoztak, hogy igen rövid idô leforgása alatt már a kész terméket tarthatták a kezükben. A fesztiválon készült kesztyûket a Nádor Galériában zsûrizték.

Ez a helyszín adott otthont a divatbemutatónak is, amelyet ugyan nem profi modellek – a pécsi kézis lányok és vízilabdás fiúk – adtak elô, mégis óriási sikert arattak sajátos koreográfiájukkal és megjelenésükkel. Itt láthatta a több száz érdeklôdô, hogy milyen széles modellválasztékkal dolgoznak a pécsi kesztyûs vállalkozások.

A rendezô Pécsi Kesztyû Klaszter a családokat is várta a fesztivál helyszínére. A gyerekek nagy igyekezettel és örömmel formálták a bôrt ékszerekké,

kis használati tárgyakká. Siker volt a fotópályázat, amit egy közösségi portálon hirdettek meg, nagyon sok szavazat érkezett a klaszter Facebook oldalára – ez is mutatja, hogy élénk érdeklôdés mutatkozott a programok iránt. Meghirdettek egy kesztyûtervezési pályázatot is, ezen számos elképzelés született rajzban, az öt legjobból valódi kesztyûk készülnek és egy kiállításon mutatják be majd ôket.

A Széchenyi téren két hétig volt látható egy Mobil Art kiállítás húsz tabló-

Emlékezés Az I. Pécsi Kesztyû Fesztivál zárásaként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, dr. Síkfôi Tamás és a Pécsi Kesztyû Klaszter elnöke, Marczi Gábor megkoszorúzták a híres kesztyûs dinasztia, a Hamerli család emléktábláját Pécsett, a Király utcában.

A megemlékezésen dr. Vargha Dezsô, a Baranya Megyei Levéltár fôlevéltárosa ismertette a Hamerli dinasztia tevékenységét, a pécsi kesztyûgyártás történetét. Ezt követôen a szervezôk megjutalmazták a fotó- és tervpályázat nyerteseit is. Majd a résztvevôk megtekintették a Király u. 9. sz. alatti, egykori Hamerli vaskereskedés épületét és a benne mûködô tankönyvtárt a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter és a Csorba Gyôzô Megyei-Városi Könyvtár közremûködésével.

ján a 150 éves pécsi kesztyû múltja, illetve jelene, azaz a Pécsi Kesztyû Klaszter minden tagja. A városban járó turisták nagyon sok információt kaptak a világhírû, hagyományos, kézmûves mesterségrôl, jól mérhetô a siker a klaszter Ferencesek utcájában mûködô boltjának forgalmán.

A klasztertagok úgy döntöttek, hogy ugyan ez volt az elsô, de nem egyetlen kesztyûs fesztivál Pécsett. Hagyományt szeretnénk teremteni, ezért a jövôben – még nem tudni hány évenként – rendszeresen megrendezik, amihez a város vezetôsége is megadja a támogatást.N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTEREK

13

Pályázati segítséggel alapozta meg mûködését a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter Sikeresen megvalósult a biotechnológia területén mûködô baranyai mikro- és kisvállalkozások megerôsítése, piacképességük javítása egy most zárult európai uniós projekt, a „GVOP-2006-1.1.3B Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter szolgáltatásfejlesztése” eredményeként. A pályázat több részbôl állt: egyrészt a klaszter tagjai létrehoztak egy közös, interaktív kommunikációs platformot, amelyen keresztül képesek egymással kommunikálni, illetve elérik fogyasztóikat. Kiépült egy belsô intranet hálózat is, ahol megvalósulhat a tapasztalatok cseréje, ajánlatok tárgyalása, programok egyeztetése és a kifejlesztett adatbázis kezelése. A pályázatban vállalták egy regionális adatbázis kialakítását és folyamatos mûködtetését egy Bencmarking klub létrehozásához.

Emellett kiépítették a régió biotechnológiai és „spin off” vállalkozásai, valamint a szükséges kiegészítô szolgáltatók (gépipar, tudásbázisok) adatbázisát és mûködik a Benchmarking klub, amelynek célja a biotechnológia területén mûködô mikro-, kis-, és középvállalkozások megerôsítése, piacképességük javítása és szerepük fokozása a regionális termékstruktúra átalakításában. A klub cégei olyan új termék- és szolgáltatáscsoportok kialakítását generálják, amelyekkel piaci részesedésük növekedik, meg lehet teremteni az együttes fellépést a piacon, valamint a K+F tevékenység összehangolását és az eredmények piacosítását.

A pályázat lehetôséget adott egy BX41 Fluoreszcens kutatómikroszkóp (30W) beszerzésére, ezzel az eszközzel a klaszter képes lesz további kutatási tevékenységre és oktatási csomagok összeállítására. Dr. Németh Péter, a Pécsi Tu-

dományegyetem Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének vezetôje mint egyetemi szereplô és mint kisvállalkozás tagja vett és vesz részt a klaszter szervezésében, ôt kérdeztük a tapasztalatokról.

— Milyen igény hozta létre a klasztert?

— A tudományos munka valódi értékmérôje az, hogy milyen mértékben tud a gyakorlatban hasznosulni. A kutatás-hasznosítás az innovációs lánc egyik lényegi tagja. Erre jöttek létre azok a kisvállalkozások (mikrovállalkozások többnyire) a régióban, amelyek a felhalmozott tudást és annak eredményeit képesek a piacra vezetni. A klaszter feladata rendszerbe foglalni, összeszervezni ezeket a vállalkozásokat, a szinergiákat megkeresni és felerôsíteni.

— Miért elônyös egy ilyen társulás, az egyetemnek milyen pluszt ad?

— Az egyetem feladata az oktatás, a kutatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a kész eredmények alkalmazása (pl. a betegellátásban). Ezt a tevékenységet közalkalmazottakkal, kincstári gazdálkodás keretei közt végzi. A kutatás-hasznosítás nem az egyetem feladata, mert azt valódi piaci szereplôk tudják csak eredményesen megvalósítani. A BIB klaszter vállalkozásai nagyon elônyösen képesek az egyetemi szféra – iparjogvédelemmel rendelkezô – eredményeit a piac felé hasznosítani. Az egyetemen képzôdött találmányok hasznosításából mind a kutató, mint az egyetemi menedzsment jól körülhatárolt szerzôdés szerinti megoszlásban tud részesedni.

— A pályázat miként segítette a munkát? A pályázati kiírás határozta meg a lehetôségeket vagy a lehetôségekhez kerestek pályázatot?

— A fent bemutatott folyamat elsô lépcsôjénél vagyunk jelenleg. A pályázat segítségével most képzôdnek ki azok a szakemberek, akik képesek az egyedi kisvállalkozások, ill. az egyetemi kutatóhelyek munkájának összehangolására.

Ugyanakkor meg kell mondani, hogy a pályázati kiírás igencsak „íróasztal mellett született”: szétválasztotta ugyanis az infrasturkturális fejlesztést és a klaszter menedzsmentet (ez a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ feladata lett) a mûködtetéshez szükséges személyi fejlesztéstôl és a szakmai mûködtetéstôl (ez lett a BIB feladata).

— Milyen eredményt tud felmutatni a klaszter és a további mûködése, finanszírozása miként alakul?

— Mindkét pályázatot megnyertük, de, sajnálatos módon a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ infrastrukturális fejlesztési pályázati támogatását egy évvel ezelôtt az irányító hatóság egyoldalú szerzôdésmódosítással visszavonta. Így a BIB klaszter ugyan rendelkezik szakemberekkel és a szakmai mûködéshez szükséges pályázati támogatással, de az infrastruktúra, amin a fejlesztés megvalósulhat, közel sem optimális jelenleg.

Várjuk, hogy újra kiírásra kerüljön az infrastrukturális beruházási pályázat, de nem ölbe tett kézzel, hanem – kisebb pályázati forrásból – megvalósítás alatt áll egy olyan részleg, amely el tudja indítani a már a BIB profiljába vágó termelést.

A költségek fedezetéül szolgáló pályázati támogatást így fokozatosan át tudjuk váltani a piaci hasznosításból származó bevételekre. Jelenleg mintegy 20 új munkahelyet teremtettünk, magasan képzett szakemberek részére. Ha felépült volna a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ infratstuktúrája, az mintegy 200 új munkahelyet jelentett volna. A célról nem tettünk le, most fokozatosan, kisebb lépésekben próbáljuk megvalósítani.

N.T.

14

A HÓNAP VÁLLALKOZÁSA

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Wolftrikes Kft. a „Hónap vállalkozása” A cég nevét – termékeinek köszönhetôen – a világ számos piacán jegyzik, Németországtól Japánig. A baranyai székhelyû Wolftrikes Ipari és Kereskedelmi Kft. egyedi megrendelés és igény alapján háromkerekû motorokat gyárt, s exportbevétele az elmúlt években folyamatosan növekszik. Mindez azt is jelenti, hogy a már meglévô külpiacok folyamatos bôvítése jelentôsen hozzájárul a baranyai exportteljesítmény növekedéséhez is. A kft. dinamikus fejlôdését mutatja, hogy nemrég Mohácson nyitottak egy újabb telephelyet. A cég helyzetérôl, gazdasági lehetôségeirôl, illetve az új telephelyrôl kérdeztük a cég vezetôjét, Lindenlaub Rolandot.

— Az a fejlôdési pálya, amelyet a Wolftrikes Kft. ezidáig megtett, azért valljuk meg: nem mindennapi. De hogyan is kezdôdött a cégtörténet?

— Az eredetileg szajki központú Wolftrikes Kft. 1998 decemberében mindössze három taggal alakult, most már több mint negyvenen dolgoznak a cégnél. A vállalkozás elsô lépései egy zöldmezôs szántóföldön indultak, majd 1999 júniusában vette kezdetét a beruházás sorozat. Nemrég pedig Mohácson nyitottuk meg az új, korszerû telephelyünket.

— Milyen gazdasági paraméterek, illetve megrendelések mellett zajlik a tevékenységük?

—Azt azért nem árt tájékoztatásként leszögezni, hogy a Wolftrikes Kft. Trikeokat – háromkerekû motorokat – és Trike alkatrészeket gyárt. Az évente elôállított, mintegy 300-350 jármû alkatrészeinek többségét magyar beszállítókon keresztül szerzi be. A társaság exportból származó árbevétele dinamikusan növekszik, az elmúlt években a többszörösére nôtt. Ennek az eredménynek is köszönhetô, hogy cégünknek sikerült az unióban megszerezni a háromkerekû motorok piaci pozíciójának mintegy 50 százalékát.

— Mennyire volt nehéz betörni a külföldi piacokra?

— A külhoni piacaink megszerzése természetesen nem volt könnyû feladat, de az elért sikerünkhöz a szerencse is hozzájárult. Az a kedvezô helyzet alakult ki számunkra, hogy idôközben egy német céggel sikerült folyamatos munkakapcsolatot kialakítanunk, amely a generál-importôri hálózatán keresztül, a piackutatáson kívül magát az értékesítést is

nyugati felével áll kereskedelmi kapcsolatban, ezért a mostani gazdasági recessziótól – amely Németországban is például komoly gazdasági gondokat okoz – nyilván a magyar partner sem független. Éppen ezért arra törekszünk, hogy folyamatosan bôvítsük a vevôkörünket. Erre úgy tûnik minden lehetôséLindenlaub Roland

bonyolítja. E tény persze egyszerûsítette a helyzetünket, hiszen nekünk már csak a kész megrendelések teljesítésével kell foglalkoznunk.

— Mi a hatékonyságuk titka?

— Az ön által említett hatékonyságnak egyetlen közös oka van: nekünk és a német partnernek azonos az érdekünk, hiszen egyazon piacról élünk. Viszont halmozottan igaz az is, hogy ebben a kapcsolatban mindkét fél részérôl a tökéletes minôség az alapvetô követelmény.

Az eddigi hazai gazdasági tapasztalatok alapján azt látom, hogy az átlagos magyar mentalitás még mindig meglehetôsen távol áll a Lajtán túli üzleti elvárásoktól. Mi tehát azért kerülhettünk versenyelônybe, mert már idejekorán megtanultuk: ezeken az igényes külpiacokon csakis kiváló minôségû termékkel és magasan kvalifikált szakmai gárda (team) segítségével lehet hosszú távon versenyben maradni. Éppen ezért szereztük meg korán az ISO minôsítést, amelynek természetesen évrôl évre meg kell tudni felelni. Miután cégünk elsôsorban Európa

günk adott, hiszen a vállalkozásunk már évek óta ott van Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, de ismernek bennünket és a termékeinket már Japánban és a Közel-Keleten is.

— Említette, hogy a szajki telephely mellett már Mohácsot is „bevették”. Mekkora területen fekszik az új telephely és milyen fejlesztést vittek oda?

— A mohácsi ipari parkban vásároltunk egy 1100 négyzetméteres területet, amire egy 500 négyzetméteres csarnokot építettünk, ahol egy olyan az eddigi profilunkba illeszkedô, hegesztett alkatrészt kezdünk majd gyártani, amelyet ezidáig külföldrôl szereztünk be. Ez a szóban forgó új alkatrész egy úgynevezett lábvédô-csô amely egyaránt biztonsági és kényelmi alkatrész is, emellett persze szinte minden jármûnek a tartozéka. A tervek szerint évi 300 ilyen alkatrészre lesz szükség, amely – jelenlegi elképzeléseink szerint – további új munkahelyek létesítését eredményezi majd.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája A 2014–2020 közötti idôszak uniós költségvetési prioritásai Az Európai Unió egyes szakpolitikai prioritásaihoz tartozó költségvetését egy több évre elôre meghatározott pénzügyi keretben irányozza elô. A többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework/MFF) a kiadások felsô korlátjának meghatározásával pénzügyi fegyelmet teremt, valamint kiszámíthatóvá és átláthatóvá teszi az elérhetô uniós programokat, pályázatokat és egyéb támogatási eszközöket az uniós források kedvezményezettjei számára (kis- és középvállalkozások, felzárkózó régiók, kutatók, civil szervezetek stb.)

A jelenlegi keret a 2007 és 2013 közötti idôszakra vonatkozik. Az Európai Bizottság javaslatot tett a 2014-tôl életbe lépô új költségvetésre, amely az „Európa 2020” célkitûzéseihez igazodva hét évre szól. A javaslat alapján a kis- és középvállalkozásokat érintô számos szakpolitikai területen új prioritások és ehhez kapcsolódó programok várhatóak, úgymint a belsô piac infrastruktúrája, a kutatáspolitika, a környezetvédelmi politika, valamint az oktatás és képzés területén.

Az Európai Bizottság által javasolt új pénzügyi keret teljes költségvetése 1 025 milliárd EUR, ami az elôzô pénzügyi kerethez képest abszolút értékben 5%-os növekedést jelent (reálértékben ugyanakkor ez az összeg nem éri el a korábbi pénzügyi keret nagyságát). Kilenc tagállam – Ausztria, Németország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Svédország, Nagy-Britannia és Dánia – sokallja az Európai Bizottság által javasolt uniós költségvetési tervet, véleményük szerint a nemzeti hozzájárulások jelentôs terhet rónak a tagállamokra. A Bizottság javaslatában csökkentené a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló tagállami hozzájárulásokat.

A 2014–2020 pénzügyi keret új prioritásai Az új pénzügyi keret fô kiadási kategóriáit illetôen a Bizottság nem javasolt jelentôs változást, de számos szakpolitikai területen belül fontos újítások várhatók.

A kis- és középvállalkozásokra fókuszáló programok és támogatási eszközök fôként a „Versenyképességi és KKV Program”, az új kohéziós politika és az új „Horizont 2020” innovációs politika keretein belül lesznek elérhetôek. A „Versenyképesség és KKV-k” program 2,4 milliárd eurót különít el a kkv-k likviditási problémáinak kezelésére, a kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) megfelelô végrehajtására, a KKV Központok mûködésének fejlesztésére, az Enterprise Europe Network (EEN) támogatására, a turizmust fellendítô tevékenységek, valamint a vállalkozói szellem ösztönzésére.

A 2014–2020 pénzügyi keret fô fejezeteinek költségvetése a 2007–2013 kerethez hasonlítva teljesen új kezdeményezés az „Európai Összekapcsolódási Eszköz”, amely a közlekedés, az energiaügy és az IKT területén megvalósuló összeurópai infrastruktúrafejlesztéseket finanszírozná. A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy a nemzeti költségvetések nem kezelik kiemelt prioritásként a több országra kiterjedô, határon átnyúló beruházásokat. Az uniós költségvetésbôl történô társfinanszírozás mértéke nagyobb lenne a konvergencia régiókban végrehajtott beruházások esetében, mint a versenyképességi régiókéban. A kizárólag közfinanszírozással megvalósítható nagyobb beruházások biztosítása érdekében az európai összekapcsolódási eszköz lehetôséget nyújtana innovatív finanszírozási eszközök alkalmazására.

A Bizottság 40 milliárd EUR allokálását javasolja erre az új költségvetési fejezetre.

A jelenleg mûködô három kutatási és innovációs program (Hetedik Keretprogram/FP7, a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram/CIP, valamint a budapesti székhelyû Európai Innovációs és Technológiai Intézet/EIT) közös stratégiai keretet kap, és „Horizont 2020” programként mûködik tovább. A Bizottság a 2014–2020 közötti idôszakra 80 milliárd EUR allokálását javasolja erre a fejezetre. A „Horizont 2020” nagy hangsúlyt fektet a magántôke bevonását ösztönzô kezdeményezésekre, a köz- és magánszféra közötti, valamint a közszféra szereplôi közötti partnerségek támogatására.

Ami a kohéziós politikát érintô legfontosabb változásokat illeti, egy új régiótípus, az „átmeneti régió” kategóriája kerül bevezetésre. Ide azok a régiók tartoznak, ahol a GDP az uniós GDP átlagnak 75 százaléka és 90 százaléka közé esik. Az új kategória a két meglévôt (konvergencia régiók és versenyképességi régiók) egészíti ki. Az átmeneti régiók a következô többéves pénzügyi keret idôszakára megtarthatják korábbi allokációik kétharmadát. A pénzügyi források hatékony felhasználásának érdekében „feltételességi” kritériumok kerülnek alkalmazásra. Az oktatás és szakképzés területén a Bizottság a jelenlegi struktúra helyett egyetlen fô programot javasol a széttöredezettség és átfedések elkerülésére. Az új európai oktatási program három fô prioritása a nemzeteken átívelô tanulási mobilitás, a vállalkozókészség és innováció ösztönzése, valamint a oktatási beruházások hatékony végrehajtásának támogatása lesz. Az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat politikai prioritásai minden fôbb uniós finanszírozási eszközben érvényesítésre kerülnek majd.

Nemzeti hozzájárulások csökkentése az EU költségvetésben – új EU saját források bevezetése?

Jelenleg az Európai Unió költségvetése nagymértékben a nemzeti hozzájárulásokra épül, az uniós költségvetés 76%-át az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló befizetések teszik ki.

A fennmaradó rész a HÉA- alapú saját forrásokból, cukorilletékekbôl, mezôgazdasági és egyéb vámokból, az uniós intézmények személyzete által fizetett adókból, az elôzô évek fel nem használt összegeibôl, valamint egyéb, például a versenyjogi vagy más jogszabályokat megszegô vállalkozásokra kivetett bírságokból tevôdik össze. Számos tagállam véleménye szerint a jelenlegi rendszer nem méltányos. Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország például mentességet élvez a brit korrekció finanszírozása alól, valamint ugyanezen országok HÉA alapú hozzájárulásának kulcsa is alacsonyabb. Az Európai Bizottság éppen ezért meg kívánja reformálni az EU költségvetésébe befolyó saját források alapját és a korrekciós mechanizmusokat is. A Bizottság alapvetô célkitûzése a nemzeti hozzájárulások jelentôs csökkentése, és két új saját forrás bevezetése: pénzügyi tranzakciókra kivetett adó és korszerûsített HÉA. A pénzügyi tranzakciók megadóztatása néhány tagállamban már létezik, de az uniós szintû fellépés csökkentheti a belsô piac töredezettségét. Az erre vonatkozó javaslatot a Bizottság 2011. szeptember 26-án elôterjesztette. A korszerûsített HÉA 2014tôl helyettesítené a jelenleg érvényben lévô összetett HÉA alapú saját forrást, ami elôsegítené a nemzeti HÉA-rendszerek további harmonizációját.

Becslések szerint a reformnak köszönhetôen 2020-ra az új saját források összege megközelítheti az uniós költségvetés bevételeinek felét, miközben a bruttó nemzeti jövedelem alapú hozzájárulások aránya az egyharmadára csökkenne. Annak érdekében, hogy a programok 2014 januárjában elindulhassanak, 2012 közepéig politikai megállapodásnak kell születnie a pénzügyi keretben alkalmazandó felsô korlátokról. A tárgyalásokat nehezíti, hogy a jövô év folyamán több tagállamban, így például Franciaországban, Olaszországban, Németországban is új választások lesznek.

(Folytatás a 18. oldalon) www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

16

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

17

Konferenciaterem ÉNYESEKNEK!

IG

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Szemüvegkeretek

50% és ZEISS multifocalis szemüveglencsék

20% engedménnyel!

2011. november 1-tôl 30-ig.

Pécs, Zólyom u. 2. (vásárcsarnoknál) Tel./fax: (72) 510-785, 510-786 Nyitva: H–P: 8-17, SZ: 8-12

Pécs, Irgalmasok u. 22.

Tel./fax: (72) 214-767 Nyitva: H–P: 10.00-18.00 v exkluzí Egészségpénztári és üdülési csekk elfogadóhely

18

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

EEN – Hírek, akciók röviden ● Az Enterprise Europe Network (EEN) hálózata számos új kapcsolattartó ponttal bôvül Ázsiában és Észak-Afrikában: az Európai Bizottság két új kapcsolattartó pont megnyitását támogatja Japánban, 13-at Kínában és további 8 kapcsolattartó pont megnyitását tervezi Tunéziában, Egyiptomban és Marokkóban. A nemzetközi terjeszkedés további ösztönzése érdekében az Európai Bizottság még 2011-ben javaslatot terjeszt elô.

Fiatal Vállalkozók Hete 2011 Helyszín: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Zsolnay-terem Idôpont: 2011. november 17.

A rendezvény célja, hogy a résztvevôk azonnal alkalmazható tudáshoz jussanak: az elôadások kulcsfontosságú információkat és kézzelfogható megoldásokat nyújtanak a cégek mûködtetésének legfontosabb területeit érintve!

Program: 13.45-14.00 Regisztráció Köszöntô Fókuszban a fiatal vállalkozók Kitörési lehetôség: irány a külpiac A KKV-k versenyképességi tényezôi 15.00-15.20 Szünet Mibe kerül egy lájk? Internetes hirdetési trükkök Van arcunk hozzá: a Facebook a KKV-k kommunikációjában E-számlával könnyebb 16.20-16.40 Szünet Teljesítménynövelés idô- és önmenedzseléssel Vállalod?

17.20-17.30 Szünet A KKV-k számára elérhetô pályázatok és lehetôségek Hogyan csökkentse cége finanszírozásának költségeit?

18.20-19.00 Kerekasztal beszélgetés A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, név, cégnév és e-mail cím megadásával: Varga Kálmán: kvarga@fivosz.hu, +36-20/411-6299, http://www.fivosz.hu/fvh

● A KKV-hét keretében az Enterprise Europe Network Pécs részt vett a Business Hotline akcióban. Október 7-én minden beérkezett nemzetközi, vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos kérdésre 1 órán belül választ kaptak az érdeklôdô cégek. ● Az idei évben a jelenlegi, soros elnök Lengyelország fôvárosa Varsó adott helyet az EEN hálózat éves konferenciájának. 850 résztvevô képviseltette magát 44 országból. 3 éves mûködése során a hálózat világméretûvé nôtte ki magát. Partnerirodái minden kontinensen megtalálhatóak. A jövôben a Bizottság továbbra is támogatni kívánja a hálózat mûködését, a feladatok közül kiemelt szerepet juttatva a KKV-k finanszírozási lehetôségeinek és az innovációs tanácsadásnak. ● Üzleti lehetôségek Szerbiában Elégedetten tért vissza a 16 fôs, vállalkozókból álló delegáció a szerbiai Odzaci térségébôl. Az Uniós csatlakozás kapujában a helyi vállalkozók nyitottak voltak minden új lehetôségre, mely közelebb hozhatja ôket az Európai piachoz. A Kamara Enterprise Europe Network irodája által szervezett piacfeltáró út elérte célját, új üzleti együttmûködési lehetôséget tárt fel. Partnereink megismerkedtek a szerb vállalkozói és gazdasági környezettel, helyi befektetési lehetôségekkel és az ezeket koordináló szervezetek vezetôivel. A következô delegáció szervezése már folyamatban van, részvétellel kapcsolatban érdeklôdni lehet: een@pbkik.hu e-mail címen. ● A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Központja közös Európai Uniós pályázat kidolgozásában vesz részt. A két szervezet célja közös. A kutatás-fejlesztési folyamatok támogatásával a piaci életben a gazdaságban is hasznosítható termékek és szolgáltatások kifejlesztése és a gazdasági igényeknek megfelelôen piaci alapú kutatások megalapozása és alap-alkalmazott kutatás segítségével ezek kifejlesztése, piaci bevezetése.

A két intézmény a beadásra kerülô uniós projekt segítségével szellemi eszköz menedzsment rendszer továbbfejlesztését és a gazdaság elvárásának megfelelô szolgáltatási rendszerek bevezetését tervezi.

A kamara és az egyetem az Enterprise Europe Network keretében is együttmûködik, hiszen egyetemi szolgálati találmányok kerülnek be az EEN adatbázisába, a kamarai szakértôk segítségével az ötletek technológiai profilja is elkészül.

A jövôben a szervezetek a tudásgazda és a gazdaság közötti HÍD erôsítése céljából aktívan együttmûködnek.

(Folytatás a 15. oldalról)

Amennyiben 2013 végéig nem sikerül megegyezni a pénzügyi keret számszerûsített tartalmáról, a 2013. évi felsô korlátokat (2%-os inflációs kiigazítással növelve) kiterjesztik 2014-re.

Források ás további információk: Az Európai Bizottság javaslata az EU 2014-2020 pénzügyi keretére: http://ec.europa.eu/budget/library/biblio/documents/fin_fwk1420/MFF_COM-2011-500_Part_I_en.pdf http://ec.europa.eu/budget/library/biblio/documents/fin_fwk1420/MFF_COM-2011-500_Part_II_en.pdf Az Európai Bizottság hivatalos honlapja: http://ec.europa.eu/budget/reform/ A Tanács elsô megbeszélése az EU tervezett költségvetésérôl: http://www.consilium.europa.eu/homepage/showfocus.aspx?lang=hu&focusID=76508 Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉSI BIZOTTSÁG

19

Mindenkit egy cél vezérel, visszaszerezni a szakmák becsületét A szakmunkásképzés egyre nagyobb hangsúlyt kap a kamarai munkában. A szakképzési bizottság tevékenysége is ezzel párhuzamosan mindinkább elôtérbe kerül, hiszen tagjai között egyaránt megtalálhatók a vállalkozások, képzôhelyek és a szakiskolák képviselôi.

A tagok sorában ott van Pál István villamos mûszaki ellenôr, aki mesterlevelét több mint húsz évvel ezelôtt szerezte meg, s hosszú éveken át részt vett a vizsgabizottságok munkájában is, valamint Borsós István, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Dél-dunántúli Régió Nonprofit Kft. ügyvezetôje, aki a felnôttképzésben vállal az elmúlt években jelentôs szerepet.

— Nem kis problémát jelent, hogy egyes szakmákban – villanyszerelô, CNC esztergályos, bádogos – a szakképzô intézetek a kevés jelentkezô miatt nem tudnak osztályt indítani – kezdi beszélgetésünket Pál István. — Nagy kérdés, hogy ki fogja a nyugdíjba vonuló szakmunkások, mesterek munkáját, megrendelôi körét átvenni. A korszerû, intelligens rendszerekkel felszerelt lakások mellett még nagyon sok a hagyományos módon épített hálózatokkal rendelkezô, ezek üzemeltetésére, fenntartására, valamint javítására sok, a szakmáját jól ismerô mesterre lenne szükség. A villanyszerelô szakmának nemcsak múltja, de jövôje is van.

Pál István, a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskolában végzett villamossági szakon, majd fôiskolán tanult tovább. A végzést követôen a BÉV-hez került, ahol végigjárta a ranglétra összes fokát. Vallja, jövôképet kell adni a fiataloknak, ugyanis a kézmûves szakmákra mindig szükség lesz, mert vannak olyan tevékenységek, amelyeket nem lehet számítógéppel megcsinálni, falakat csak ember tud felhúzni, vezetéket is csak egy villanyszerelô tud kiépíteni.

— Nagyon fontos, hogy megfelelô alappal rendelkezzenek a szakmunkások, s az élethosszig tartó tanulás során folyamatosan az adott munkakörüknek, a cég elvárásainak megfelelôen továbbképezzék magukat, s specializálódjanak egyes területekre – hangsúlyozza Pál István.

— Éveken keresztül a német kamara és ipartestületek képviselôitôl mást sem hallottunk, minthogy nagyon fontos, hogy mindenki naprakész tudással rendelkezzen – veszi át a szót Borsós István. — Ott még egy 70 éves iparosnak is évente el kell végeznie a kötelezôen elôírt tanfo-

lyamot, ha aktívan dolgozik. Nálunk elôször egy olyan Országos Képzési Jegyzékre lenne szükség, amelyre építkezni lehet, van kimenetele, egyre magasabb szintre lehet jutni belôle. A német és a francia szakképzési rendszerben ugyanis van továbblépési lehetôség, amennyiben valaki mestervizsgát tesz, akkor például Augsburgban, a szakterületén belül fôiskolán folytathatja a tanulmányait. Nálunk ahhoz, hogy valaki diplomát szerezzen, gimnáziumban kell érettségiznie, mert csak az jelent belépôt számára az egyetemre. Itthon is meg kell találni a szakképzési rendszerben a mesterképzés helyét, ami egykor pontosan meghatározott volt, ugyanis régen a mérnököknek mestervizsgát kellett tenniük, ha kivitelezési munkát akartak végezni.

Mint mondják, a szakképzési bizottság egyik fô feladatának a jelenlegi rendszer hatékonyabbá tételét tartják. Éppen ezért számos alkalommal

be, amelyhez mindenkinek október elejéig a villámvédelembôl vizsgát kellett volna tennie, azonban a mai napig nem tudni, hogy mirôl is kellene számot adni.

Abban mind a ketten egyetértenek, hogy jó dolog, hogy a kamara élére állt a duális képzésnek, azonban egy nagyon fontos elem, a nagy cégeknél folyó gyakorlati oktatás hiányzik. S mint mondják, erre gyorsan megoldást kell találni, mert amennyiben továbbra sem lesz ebben változás, egyre nagyobb méreteket ölt majd a jól képzett szakmunkások hiánya. Szóltak arról is, hogy például Németországban a cégeket támogatja az állam, hogy minél több csellengô, munkanélküli fiatalt képezzenek ki, adjanak a kezébe piacképes szakmát. S mint elmondták, ott a munkalehetôséggel, szakmai tanfolyamokkal kapcsolatos információk is a kamaráknál szerezhetôk be. Ott nyújtanak segítséget az álláskereséshez, s felvilágosítást a piacképes szakmák körérôl is.

— SzemléletváltásPál István ra van szükség, tudomásul kell venni, hogy szakmát csak jó szakembertôl, mestertôl lehet elsajátítani – állítja Borsós István. — Nálunk sajnos ez nem így van. Jól látható: a multinacionális cégeknek csak betanított munkásokra van szükségük.

Az utóbbi idôben azonban egy kedvezô folyamatnak is tanúi lehetünk, egyre több fôiskolás, egyetemista tanul szakmát diákévei alatt, Borsós István mert úgy látja, a diplomája nem jelent majd vita tárgya volt, hogy ugyan az OKJ-s szakmák számára biztos megélhetést. Magam is azért letszáma 630-ról 427-re csökkent, azonban 1300 tem a szakképzési bizottság tagja, mert hiszek a részképzésben lehet részt venni, s a modulok kézmûves szakmák jövôjében, cipészre, villanyszáma is eléri a kettôezer-háromszázat. S ami szerelôre mindig lesz kereslet. még ennél is nagyobb probléma, hogy ez utóbbiS, hogy amikor éppen nem a szakképzés ak tartalma is folyton változik, s ezzel pont az ügyeivel foglalkoznak, mit is csinálnak? Pál Istegymásra épülés lehetôsége veszik el. A szakván érdeklôdésének középpontjába egyre inkább mák éppen ezért nem konvertálhatók. A túlspeciaz ezotéria kerül, s mindinkább igyekszik haza alizálódás jellemzô, pedig helyette inkább az Belvárdgyulára, ahol élvezi a csendet, s a nyualapszakmákra kellene a hangsúlyt helyezni, galmat. amelyre a többi ráépíthetô.

Borsós István pedig amikor csak teheti elô— A szakmánkban a folyamatos fejlôdéshez veszi tárogatóját. Meg az utóbbi idôben kottákat nem teremtik meg a törvényalkotók a hátteret – is gyûjt, a számára kedves dallamokat áthangveti közbe Pál István. — A villanyszerelôk esetészereli, hogy kedvenc hangszerén, a tárogatón is ben például új tûzvédelmi szabályokat vezettek meg tudja szólaltatni azokat.

Sz.K.

20

KLASZTEREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

„A legnagyobb elismerés Három Hornicz egy cégben Évi százezer pár divatkesztyû, mintegy 24 ezer modell, hetven kesztyûkészítô, akik az 1861 óta tartó pécsi kesztyûgyártás hagyományainak megfelelôen tradicionális technológiával és a legjobb minôségû alapanyagból készítik a kézre valókat. Termékeik éppúgy megtalálhatók világhírességek, például Lady Gaga, Madonna vagy Katy Perry kezén, mint a francia butikokban, vagy az orosz felsôkategóriás üzletekben.

Az elmúlt 17 évben csendben, ám annál nagyobb elszántsággal tették a dolgukat, hogy a pécsi kesztyû nyújtotta életérzés a világ rengeteg tájékára eljusson. Mióta megalakult a Pécsi Kesztyû Klaszter, többet hallani a Szom-Hor Kesztyûgyártó Kft.-rôl, a klaszter menedzsere, Hornicz Bernadett itt dolgozik édesapjával és bátyjával. Bár azt rögtön a beszélgetés elején leszögezik, hogy nem igazi családi vállalkozás az övék, hiszen a céget 1994-ben Szomor János és Hornicz József alapította.

— Ez a vállalkozás kényszervállalkozásként indult – kezdi a történetet Hornicz József. — Mindketten a Hunor Kesztyûgyárban dolgoztunk vezetô beosztásban, amikor a céget felszámolták. Úgy láttuk Szomor Jánossal, hogy ha kesztyûsként akarunk tovább dolgozni – máshoz pedig nem értettünk –, nincs más lehetôségünk, mint hogy együtt megpróbáljuk. Alapítottunk egy kis céget, elôször csak tíz fôvel gyártottunk kesztyût egy bérleményben. 2008-ig jelentôs fejlôdésen ment át a vállalkozásunk, 80-ra nôtt dolgozóink száma, mára már saját ingatlannal rendelkezünk, és javarészt nem bérmunkában dolgozunk, hanem saját anyagos termelésünk van. A bérmunka mindig kiszolgáltatottabb helyzetet okoz, kisebb haszonnal jár, ezzel szemben a saját anyagos termelés teljesen más dimenzió: ugyan nagyobb tôke szükséges hozzá, de nagyobb az ember szabadsága és nyeresége is.

— Olyan egyszerûen hangzik ennek a 17 évnek az összegzése, de mégis, mi szükséges ahhoz, hogy sikerrel mûködik a vállalkozás a mai napig?

— Már a kezdetekkor hoztunk egy döntést, amikor nem tudtunk mást csinálni, mint bérmunkát vállalni, hogy nem a könnyebb utat járjuk, hanem a nehezebbet választjuk. Abban az idôben hatósági, azaz rendôröknek, katonáknak való kesztyûket gyártottunk Németországba – ezeket stabil megrendelésre, nagy mennyiségben állítot-

tuk elô. Egyforma modellek voltak, egyszerû volt a gyártásuk, de már akkor is érzékeltük, hogy nem ez a jövô útja. Aki hosszú távon talpon akar maradni, annak a nehezebb utat kell választania, a divatkesztyû útját; ez azt jelenti, hogy sok modellt kis szériában kell gyártani, ami technológiailag, szakmailag és anyagilag is komoly kihívás.

Mi erre az útra tértünk át és következetesen ezt járjuk ma is. Nagyon sok vevôvel van kapcsolatunk és abban is következetesek voltunk, hogy nem adtuk oda magunkat egy-egy nagy cégnek: soha senki nem kapott tôlünk kizárólagosságot, fenntartottuk magunknak a jogot, hogy annak dolgozzunk, akivel mi akarunk. Így a Távol-Kelettôl Oroszországon, Amerikán keresztül Európában olasz, francia, svájci, skandináv, német, angol megrendelésre varrunk kesztyût és ez ad egyfajta biztonságot. Hiszen amikor a dollár hanyatt esett, amikor az orosz piac többször is megrendült, amikor az euro hol így áll, hol úgy, és mi ki vagyunk szolgáltatva a változásoknak, miután exportra termelünk – nos, akkor nagyon jól jön az, hogy több lábon állunk, hiszen kiegyenlítôdnek a lehetôségek.

Az eltelt 17 év meglehetôsen hosszú idôszak, ami alatt egy folyamatos fejlôdést tudtunk produkálni. Még a 2008-as gazdasági válság sem volt megrázó számunkra, hiszen a prémium kategóriás kesztyûk értékesítése nem esett viszsza, ezért beigazolódott számunkra, hogy jól döntöttünk, amikor a divatkesztyû és a magas minôségû kesztyû mellett köteleztük el magunkat.

A cégvezetô szerint a pécsi kesztyûkészítôk roppant kellemes és kényelmes helyzetben vannak azért, mert termékeiket ismerik az egész világon. Természetesen ennek az elvárásnak meg is kell tudni felelni, ezért a cég munkatársai mindig törekedtek a magas szintû munkavégzésre és technológiára. A cégvezetôk munkatársaikat is megválogatták, így Hornicz József amikor elérkezettnek látta az idôt, tett egy ajánlatot kisebbik gyermekének, Bernadettnek, hogy szívesen látná majdan a cég irodájában külkereskedôként.

Ehhez szigorú feltételeket támasztott: lányának kesztyûs szakmunkás vizsgát kell tennie és el kell végeznie a külkereskedelmi fôiskolát. Emellett vámügyintézô és más, a vállalkozás életéhez szükséges ismereteket is el kell sajátítania.

— Nem kényszerítettem egyik gyerekemet sem, hogy itt dolgozzon. Bernadett 14 éves volt, amikor megkérdeztem, hogy lenne-e kedve úgy pályát választani, hogy késôbb az a cég javára váljon. Akkor ô nemet mondott. Aktívan sportolt

és ezen a vonalon szeretett volna érvényesülni.

Az érettségije azonban nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, így ô vetette fel, hogy mi lenne, ha.... Megbeszéltük, hogy milyen iskolákat kell elvégeznie, amiket szép sorjában meg is tett. De látnom kellett benne és láttam is a rátermettséget, ezért alkalmasnak találtam erre a feladatra.

— Egy tizennégy éves gyereknek nem egyértelmû, hogy mit szeretne csinálni – veszi át a szót Bernadett, ô miként élte meg édesapja ajánlatát. — A testvéremmel nagyon régóta látjuk és ismerjük a kesztyûs szakmát, hiszen édesanyám kesztyûvarrónô volt annak idején a nagy gyár-

ban, arra is emlékszem, hogy a Vadász utcában a gépek között szaladgálunk, tehát belénk ivódott a kesztyûs társadalom miliôje. Egy nagy családként éltünk, hiszen a barátaink szülei is kesztyûkészítôk voltak, együtt dolgoztak a szüleinkkel.

Közel is laktunk egymáshoz, így elég szoros volt a kapcsolat a többiekkel. A sport sokáig olyan élményekhez juttatott, amelyek alapján azt gondoltam, hogy érvényesülni tudok azon a területen, de kiderült, hogy ehhez a pécsi környezet nem tudja megadni számomra a megfelelô körülményeket.

Az érettségi után tényleg volt egy jövôképpel kapcsolatos bizonytalanság, hogy mit is szeretnék csinálni, ebben volt nagy segítségemre édesapám, hogy mellettem állt és utat mutatott.

— Édesapja szavaiból azt vettem ki, hogy elég nagy elvárásokat támasztott ön iránt.

— Nem gondolom, hogy ezek nagy elvárások lettek volna, most, hogy tíz évet eltöltöttem a cégnél, azt mondom, hogy minden a javamra vált és hasznosíthatom a jelenlegi munkámban, de a magánéletemben is. A munkabírás, a tapasztala-

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTEREK

21

a vevôk elégedettsége” tok, az iskolák elvégzése – egyiket sem érzem feleslegesnek. Az összes tudásból, amit megszereztem, a mai napig profitálok.

Bernadett látja el többek között a külkereskedelmet érintô feladatokat a vállalkozásban, ô tartja a vevôkkel a kapcsolatot, hozzá tartozik az iroda vezetése, illetve a munkaügy és a bérszámfejtés feladatai. Hornicz József a rendelések kezelését és a termelés irányítását végzi, az árképzés, az anyagbeszerzés, a vevôkkel való tárgyalás tartozik hozzá. Ezeken a feladatokon osztozik a cégvezetôvel fia, ifjabb Hornicz József is, aki édesapja nyugdíjba vonulása után az ô helyét veszi majd át. A fiú útja kis kitérôvel ért a közös vállalkozáshoz.

– Én egy évtizedet az autók világában töltöttem, ott értem el egy megbecsült szintet. Késôbb engem is megtalált édesapám ajánlata, aminek

nagyon örültem és szívesen elfogadtam, hiszen ki ne szeretne egy olyan vállalkozásban dolgozni, ahol több családtagja is van? Számomra is elôre kijelölt az út, akárcsak a húgom esetében, jelenleg egy fôiskolán tanulok a munka mellett.

Az elsô azonban nekem is a kesztyûs szakma elsajátítása volt.

— Ahogy Bernadettnél szó volt róla, vannak, akik alkalmasak a terhelésre, akik mentálisan erôsek, akikben van annyi kurázsi – veszi át a szót az apa. — Ezt az ember látja, ha a saját gyerekérôl van szó, de akkor is, ha nem a sajátjáról. Én olyan ember vagyok, aki meg tudja objektíven ítélni a maga gyerekeit is. A fiam esetében láttam, hogy több idôt kell neki hagyni, mint a lányomnak. Azt szoktam mondani, hogy a feleségem sem jöhetett volna hozzánk varrónônek, ha nem lett volna jó munkaerô. Ez a szemlélet vonatkozik a gyerekekre is. A fiam már befutott egy szakmai karriert egy másik szakmában, nagyon sokat kellett tanulnia, hogy idáig eljusson. Ezt vállalta és becsülettel végre is hajtotta. Örömmel látom, hogy megállják a helyüket.

— Azért döntöttem amellett, hogy a családi cégben dolgozom, mert vonzott a kihívás – reagál édesapja szavaira ifj. Hornicz József. — Ahol dolgoztam, már nem volt igazán elôrelépési lehetôség számomra. Szerettem volna kipróbálni magam és jókor jött az ajánlat. Itt a cégnél van jövôképem, ezért egyértelmû volt számomra a döntés.

— Nehezebb a családias vállalkozás kihívásainak megfelelni, mint egy olyan munkahelyen, ahol nem a papa a fônök?

— Persze, nem lehet összehasonlítani a kettôt, édesapám azért jól tudja ezt a helyzetet kezelni. Elmondhatom, hogy nem vagyunk szabadjára engedve, megvannak a munkáink, amiket teljesíteni kell.

— Mi a kihívás, a szépség a mindennapokban? – kérdezem Hornicz Bernadettet.

— Minden nap egy kihívás, hiszen minden vevô más, mindenkivel másképp kell tárgyalni.

Az évet több szakaszra bonthatjuk, egyszer a megrendelésekért kell küzdenünk, máskor a kiszállításokért vagy a pénzekért, hogy beérkezzenek. Minden nap meg kell küzdeni valamiért, amibôl próbáljuk a legjobbat kihozni, így mindig változatosak a mindennapjaink. Sokat kell dolgozni és nem kevés áldozatot is hozni, de hetven embernek adunk munkát és ahogy itt kinézünk a munkatérre – mutat át az üvegfallal elválasztott mûhelyre Bernadett –, látszik, hogy valamit csak létrehozunk és alkotunk. Amikor viszontlátom a kesztyûinket a butikokban, a sztárok kezén, vagy máshol, akkor az embert büszkeség tölti el, hogy az itt készült nálunk.

— Miként hat a családi kapcsolatokra, hogy együtt dolgoznak? Miként hat a munkára, hogy mindhárman a család tagjai?

— Azt gondolom, hogy jól tudjuk kezelni a vitás helyzeteket, ez mind a kompromisszumon múlik. A munkát el kell végezni, megvan a cél, ami felé megyünk, és ha nézeteltérés van, vagy nem egy irányban haladunk, akkor le kell ülni és meg kell beszélni. Azt gondolom, hogy ezek normális emberi kapcsolatok és teljesen mindegy, hogy az édesapám vagy a fônököm, ennek mindenhol így kell mûködnie. Az tény, hogy egy „hétköznapi” fônök elvárásai nem mindig olyan magasak, mint ha valakinek a saját édesapja a fônöke. De az a biztos háttér, ami mögöttünk van, hogy apu nap mint nap biztat és bizalommal van irántunk, az nagyon sokat jelent. Amit tudunk, mind tôle tanultuk.

A Szom-Hor Kesztyûgyártó Kft. alapító tagja a tavasszal létrejött Pécsi Kesztyû Klaszternek.

Ahogy Hornicz József mondja, egy pillanatig sem volt kétséges számukra, hogy belépjenek az érdek- és munkaközösségbe.

— Mi hosszú távon gondolkodunk, nem véletlenül vannak itt a gyermekeim, nyilván ôk is ebbôl szeretnének megélni a jövôben. Ahhoz viszont, hogy a kesztyûsség fennmaradjon, azt az utat kell járni, amit elkezdtünk: a magas minôségû kesztyûgyártást, amit már az újabb lehetôségek okán saját márkanévvel is ki akarunk egészíteni. A klaszter olyan lehetôségeket ad ehhez, olyan kapcsolatokra teszünk szert általa, amelyek csak elônyünkre válhatnak. Mi nem nagyiparosok vagyunk, cégünk egy manufaktúra. Elég sok idôt töltünk itt, így a kapcsolataink is elég szûk körre terjednek ki. A klaszter által létrejött találkozók és ismeretségek kiszélesítik a látókörünket és a lehetôségeinket.

A klaszter praktikus okok miatt jött létre: a kesztyûsök felismerték, hogy ha hosszú távon talpon akarnak maradni, akkor muszáj megoldaniuk a szakmunkás-utánpótlást. Jelenleg nincs az Országos Képzési Jegyzékben a kesztyûs szakma, így nem is lehet tanulni állami iskolai keretek között. Úgy gondoljuk, hogy a klaszter sokkal eredményesebben tud küzdeni azért, hogy visszakerüljön, ha pedig nem sikerül ezt elérnünk, akkor más megoldást kell kitalálnunk. Nagy sikerrel rendeztük meg a közelmúltban az I. Pécsi Kesztyû Fesztivált, ebben azt is pozitívumként élem meg, hogy le tudtunk ülni egy asztalhoz a többi kesztyûs vállalkozással és ez a jó kapcsolat ahhoz is alapot adhat, hogy a jövôben mint klaszter pályázatokat tudjunk benyújtani.

Együtt tudjunk eljutni kiállításokra és egyéb dolgokban segíteni egymást.

A pécsi kesztyûstársadalom, amellett, hogy egymás konkurenciái vagyunk, mindig összetartott. Ha eddig valakinek kapacitás- vagy alapanyag-problémája volt, besegítettünk a másiknak. A klaszter létrejöttével ezek a több évtizedes kapcsolatok csak erôsödtek.

— A pécsi kesztyû renoméja a mai napig megvan, még a fiatalok elôtt is ismert ez a fogalom – mondja lelkesen Bernadett. — Reméljük, hogy a klaszter által el fogjuk érni, hogy a „pécsi kesztyû” ugyanolyan márkanév legyen, mint a 70-es, 80-as években, hogy ezzel a névvel csak igazi pécsi vállalkozások jelölhessék termékeiket.

N.T.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

22

TANULÓSZERZÔDÉS

A tanulóképzés mindig is a szívügye volt A tanulószerzôdés névre szólóan, pontosan meghatározza az elvárásokat, valamint a juttatásokat és azok mértékét. A vállalkozók pedig a különbözô kedvezmények igénybe vétele mellett, kinevelhetik az utánpótlásukat.

A kora délutáni órában sem üres a botykapeterdi Pálma Vendéglô. Több asztalnál is ülnek. Hóbor Lászlónéval, az étterem egyik tulajdonosával a különteremben foglalunk helyet.

— Annak idején, amikor úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk azt a házat, amelyben megnyitottuk a vendéglônket sokan nem értettek bennünket – kezdi beszélgetésünket. — Az idô bennünket igazolt, mert folyamatosan vannak vendégeink, s miután menü is szerepel az étlapunkon, sokan Szigetvárról is hozzánk járnak ebédelni.

Mint mondja, mindig is szívesen sütött, fôzött, ebbôl jött az étteremnyitás ötlete. Elôször a Messzilátó Csárdával szembeni épületet bérelték ki. Egyre többen tértek be hozzájuk, s akkoriban adódott az a pályázati lehetôség, amely lehetôséget teremtett arra, hogy a mostani vendéglôt megépítsék, amely az egész családnak munkát ad, a két fia és a férje is ott dolgozik. A munkatársaik jelentôs része pedig egykor náluk volt tanuló. Jelenleg húszan vannak.

— Eleinte csak kevés tanuló volt nálunk, ôket együttmûködési megállapodás alapján foglalkoztattuk – mondja. — Most öten vannak, négy szakács, s egy felszolgáló, akinek a bátyja szintén nálunk volt tanuló.

Szólt arról is, a szakácstanulóik és a jelenlegi pincértanulójuk is Pécsre járnak iskolába. Elsô és másodévesek vegyesen, az iskolák eltérô órarendje miatt a beosztásuk nem kis gondot jelent.

Ennek ellenére igyekeznek megoldani úgy, hogy

Helyi érték ●

hetente csak két, három tanuló legyen egyszerre az étteremben. Nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy minden egyes mûveletet megtanuljanak, a zöldségtisztítástól a mosogatáson át egészen a tálalásig. A tûzhely mellé pedig csak akkor engedik ôket, amikor már képesek egy-egy mûveletet önállóan elvégezni. A pincértanulók pedig rátermettségtôl függôen mehetnek ki a vendégek közé. Van, aki már néhány hét után szinte önállóan veszi fel a rendelést, de akad olyan is, akinek fél év is kell mire alkalmassá válik erre.

tanulóink, akik az általunk támasztott elvárások szerint igyekeztek elsajátítani a szakma alapjait, befejezték az iskolát, szakmunkásvizsgát tettek, nálunk maradtak, s jelenleg is velünk együtt dolgoznak.

Hangsúlyozza, a tanulóképzés mindig is a szívügye volt, azonban egyre inkább azt tapasztalja, hogy mind a gyerekek, mind a szüleik úgy gondolják, hogy csak a munkáltatónak vannak kötelességeik, a diáknak nincsenek, azt csinálhat, ami neki éppen jól esik.

— Legfôbb feladatomnak azt tartom, hogy azok, akik nálunk vannak szakmai gyakorlaton jó szakemberekké váljanak, ezért amibe csak lehet igyekszünk bevonni ôket. A tanulóink jelentôs része nehéz sorsú családokból érkezik, ahol az ô ösztöndíjuk fontos része a családi költségvetésnek. Éppen ezért, megpróbáljuk ôket olyan lehe-

Hóbor Lászlóné

— Szigorú vagyok a tanulóinkkal, betartatom velük a szabályokat, ugyanis az eltelt évek alatt azt tapasztaltam, hogy csak ezen a módon lehet eredményt elérni – folytatja tovább. — Ha következetesen megkövetelem tôlük, hogy a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon végezzék el, jó szakember válik belôlük. Az étteremben sokan megfordulnak, s nem mindegy, hogy a tanulóink hogyan viselkednek, miként végzik a munkájukat. Arra különösen büszke vagyok, hogy azok a

A hagyományos pékmesterség

Karl Sebestyén pékmester a kenyeret, a péksüteményeket hagyományosan készíti, kézi dagasztással, hajtogatással, gömbölyítéssel, nincs felesleges mozdulat, minden munkafázisnak megvan a maga ritmusa. Hosszú évek tapasztalatát, gyakorlatát kellene átadni, tanítani ebben a szakmában, megôrizve az „életet”, ahogy anno a kenyeret hívták.

Régen közvetlen kapcsolatuk volt a pékeknek az emberekkel, és a helyi igényekhez igazították a kínálatot. A nagyáruházak félrevezetik az embere-

Dél-Dunántúli Gazdaság

ket az olcsó kenyerekkel, amik tele vannak adalékanyagokkal. Napjainkra egyre többen kezdik felismerni, milyen fontos a kenyér minôsége.

A jó kenyér egyik titka: mindig két malomból vásárolt lisztbôl kell, hogy készüljön, só, víz, élesztô hozzáadásával. Oda kell figyelni, hogy megfelelô hôfokú vízzel keverjék be a kovászt, a kelesztés miatt. Az igazi kenyérnek a kovásztól enyhén savanykás az illata, megfelelô a savtartalma, amitôl a kenyér kellemes ízû, napokkal késôbb is jól szeletelhetô, fogyasztható.

tôségekhez is juttatni, amivel kiegészíthetik azt, többen élnek is vele. A különteremben rendszeresen tartunk családi összejöveteleket, a hétvégi rendezvényeinkre pedig Pécsrôl és Kaposvárról is érkeznek vendégek, s az utóbbi idôben egyre több lakodalmat tartanak nálunk pécsiek. Ezeknek a lebonyolításába a tanulóinkat is a folyamatosan bevonjuk – fejezi be beszélgetésünket, mert már várják, hogy a következô lakodalmat, annak menüsorát megbeszéljék vele.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Édesapja példáját követve tette le a mestervizsgát Az elmúlt két évtized gazdasági, társadalmi változásai, s az utóbbi idôszak válságai egyértelmûvé tették: a talpon maradás záloga a folyamatos szakmai önképzés, a versenyképes, magas színvonalon végzett munka. Ennek egyik eszköze a mestervizsga.

A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember.

Nem volt nehéz annak idején pályát választania Róth Nándornak és öccsének, Tibornak egyértelmû volt számukra, ôk is villanyszerelôk lesznek, akár az édesapjuk.

— Már egészen pici gyerekként segítettünk édesapámnak – kezdi beszélgetésünket. — Vitt bennünket magával, amikor dolgozni ment. Eleinte csak kézre adtuk neki a szerszámokat, vezetékeket, kapcsolókat, késôbb már az egyszerûbb dolgokat is ránk bízta.

Mint mondja, az édesapjuk 1975-ben önállósította magát, kiváltotta az iparengedélyét. A már családi vállalkozásként mûködô Róth-Vill Bt.-t 1992-ben hozták létre még hárman, amelyet késôbb az öccsével közösen vezetett, jelenleg egyedüli tulajdonosként dolgozik benne. Róth Nándor a Zipernowsky Mûszaki Szakközépiskolában érettségizett, s a technikusi vizsgát is letette, az öccse az 500-as számú Angster József Szakképzô Intézetben tanulta ki a villanyszerelést.

— Annak idején, 1992-ben, amikor a betéti társaságunkat létrehoztuk, édesapánk javaslatára választottuk ezt a formát – folytatja tovább beszélgetésünket. — Német mintára javasolta, ugyanis ott ez a vállalkozási forma nagy elismerésnek örvend, ugyanis a tagjai teljes vagyonukkal felelnek mindenért. Az elnevezésnél pedig

Karl Sebestyén pékmester kora délután elkezdi készíteni a kovászt, majd nyolc óra múlva összekeveri a liszttel, majd többször szellôzteti.

Utána következik a kenyérhajtogatás, aminek a lényege, hogy a tésztából kiszorítsák a benne lévô levegôt, így nem lesz benne „egérlyuk”. 1,15 kg-os kiszaggatott tészták a gömbölyítés után szakajtókba kerülnek és várnak a sütésre. Vigyázni kell, hogy ne „fázzon meg” a tészta. Sütés elôtt lapátra önti a szakajtóban lévô tésztát, majd a vizes kefével megmosdatott tésztán vágást ejt. Éjszaka kerül sor a sütésre, a fatüzelésû hagyományos magyar kemencében, aminek az alja tufa, így nem ég le a kenyér alja.

23

MESTERKÉPZÉS

azért tartotta fontosnak, hogy a nevünk is szerepeljen benne, hogy mindenki tudja: a mi családunk áll a vállalkozás mögött. A céget 2000-ben vettük át a testvéremmel. Ma már egyedül vezetem, mert ebben az esztendôben ô kivált a cégbôl, ugyanis Gyôrben él, s már nem tudott részt venni a mindennapi munkában.

A vállalkozásuk elindításának nagy lökést adott, hogy az édesapja régi kuncsaftjai hozzájuk is hûek maradtak. Nem is olyan régen beszélt eggyel közülük, akivel elôször tízéves korában találkozott.

Kitért arra is, nagyon fontosnak tartja, hogy szakmailag folyamatosan fejlessze magát. Ezért is, meg az édesapja példáját követve, aki szintén villanyszerelô-mester, vállalkozott arra, hogy a mestervizsgát letegye. E mellett látta, milyen elismerésnek örvendenek a jó szakemberek, mint például Suvák György, akivel az édesapja évtizedeken át együtt dolgozott, vagy Hirth Ferenc, akivel jó ismerôsök voltak. Meg hát akkoriban az E.ON regisztrált szerelôje is csak mesterlevéllel lehetett valaki.

— Akkor még rangot jelentett mesternek lenni, azonban azóta nagyot fordult a világ – hangsúlyozza Róth Nándor. — Ma már az áramszolgáltatónál sem követelik meg a mestervizsgát, nagyon felhígult a rendszer. Éppen ezért lepett meg, hogy 1998-ban, amikor a mestercímet megszereztem, milyen nehezen tudták elindítani a vizsgára felkészítô tanfolyamot.

Róth Nándor

— Jelenleg elsôsorban cégeknek dolgozunk, de a megrendelôink között megtalálhatók magánszemélyek és társasházak is – folytatja tovább. — A cégeknek komplett villamossági rendszereket építünk ki, valamint informatikai hálózatokat. E mellett 1991 óta Pécsett a karácsonyi díszkivilágítást is mi szereljük fel, ebben az esztendôben is bennünket bíztak meg vele. Azonban míg korábban elôre tudtuk egy-két évre, hol és milyen munkánk lesz, ma minden bizonytalan, ugyan mi nem panaszkodhatunk, folyamatosan érkeznek a megrendelések.

A kemence felfûtésére legalkalmasabb a rôzse, amit ma már kevesen gyûjtenek és használnak. A pékmesterség nehéz munka, de nagy öröm, hogy minden reggel friss kenyér és péksütemény kerül, a megszokott jó minôségben a vásárlókhoz.

Karl Sebestyén pékmestert 2010 november 6-án a Magyar Pékszövetség Életmû Díjában részesítette a sütôiparban végzett magas szintû, több évtizedes munkája elismeréséül.

Aki szeretne többet megtudni a szakmáról, keresse fel Karl Sebestyén pékmestert.

7800 Siklós Felszabadulás u. 19/A Tel.: 06/20-374 85 89

Szólt arról is, a mestervizsgára történô felkészülés során új ismeretekkel is gazdagabb lett, hiszen a szakmai tárgyak mellett a pedagógia is a tananyag részét képezte. Természetesen a szakközépiskolában tanultak is ismét elôkerültek, több éves gyakorlattal a háta mögött ezek az ismeretek is egészen más megvilágításba kerültek.

A cégben négyen dolgoznak, hosszú ideje vannak már együtt. Tanulóképzéssel is próbálkoztak, több-kevesebb sikerrel, jelenleg is van náluk egy. Ehhez is fontosnak tartotta, hogy megszerezze a mester címet.

— Hirdetés útján próbáltunk munkatársakat keresni, de rá kellett jönnünk sokkal több idôt vesz igénybe a betanításuk, mintha magunk neveljük ki a munkatársainkat. Azonban így sem könnyû jó szakemberre lelni, mert azzal, hogy kitolódott a szakmatanulás ideje, nehéz már egy 16 évest munkára nevelni. Magunk elsôdlegesen épületvillamossági-szereléssel foglalkozunk.

Gondot jelent az is, hogy felhígult a szakma, sok helyen képeznek villanyszerelôket, különbözô színvonalon. S, ami még ennél is nagyobb gond, hogy egyre kevesebb fiatal választja ezt a szakmát. Azok pedig, akik még magas szinten mûvelik, lassan kiöregszenek – fejezi be beszélgetésünket Róth Nándor, mert mennie kell, már várják a következô helyen.

Sz.K.

24

kávészünet — Megzavarjuk a nyugalmatokat egy kis beszélgetésre.

— Minket senki nem zavar, megszoktuk a vendégjárást, szívesen látunk mindenkit. Hiszen mi nem nagyon mozdulunk ki. A famegmunkálás megszállottjai vagyunk.

— Honnan van a véretekben a fából tárgyak készítése, mindig csak a szép dolgok elôállítása?

— Hát mivel a szôlôhegyen meg szokták kérdezni: mit isztok, akkor mondjátok!.

— Jenô nem ihat alkoholt, én egy pohár újbort, „kakaót” kapok, vagy más néven „murcit”.

— Hát ezt úgy kezdeném, hogy nagyapám bognár volt és egyben ezermester. A lovaskocsitól a hordóig mindent készített és javított. A hozzávaló szerszámokat is ô készítette. Kilencen voltunk testvérek. Mindegyikünk az élet valamely területén sikeresen tevékenykedett. Vagy szépen rajzolt, vagy egyebet tett, ízlésesen. Ebbôl a családból szégyen lett volna kikerülni úgy, hogy valamelyikünkrôl ne beszéljenek elismeréssel. Én három éves koromban lovacskát faragtam a papa segítségével.

— Úgy tudom, hogy nem famunkával kezdôdött az életed.

— Igen, voltam a Szigetvári Cipôgyárban többek között szabász is, de akkor is faragtam otthon. Majd átmentem a Népmûvészeti Szövetkezetbe. 26 éves koromban megnôsültem és született két gyerekünk. Feleségem is megszállottan farag. Régebben éjjel-nappal dolgoztunk.

Nagyon sok sakk figurákat, azaz készleteket faragtunk. A sakk kockáit természetesen intarziával készítettük. A szövetkezet külföldre küldte a munkáinkat. Volt, hogy 50 garnitúrát készítettünk ketten egy hónap alatt.

— Azért közben gondoltatok újabb szép alkotásokra is?

— A változatosságot a tányérok, szobrok, poharak készítése jelentette. Megvalósítottunk egyéni elképzeléseket is.

— A sok-sok év eltöltése együtt okozhatott feszültségeket, némi összezördülést?

— Nálunk soha nem volt veszekedés. A gyerekek is körülöttünk forgolódtak, látták, hogy sokat kell dolgozni a családért.

— Mária asszonyt kérdezem, hogy mi a kikapcsolódás számára? Egy könyv? Egy film, vagy kirándulás?

— Vicces dolog, amit most fogok mondani.

Például ha fôzök és valamit elrontok, akkor egy kicsit abbahagyom és mit gondol, kikapcsolódásként mit csinálok? Hát leülök faragni.

PORTRÉ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mi tagadás, a szigetvári szôlôhegyen keveset jártam. Nagyobb ismerôje vagyok a villányi lankáknak, dûlôknek.

Szánjunk rá fél napot – mondom Német Jenô jóbarátomnak – sétálgassunk a te szôlôd felé és látogassuk meg az iparmûvész házaspárt, Osztopányiékat.

A Zselicség kezdeténél, a szôlôhegy napos oldalán lakik Imre bátyám, feleségével. Takaros ház, mûhely és egy nagy kutya található ezen a tágas portán.

— A juhász meg ilyenkor nagyot üt a szamár fejére. — Kérem a családot, nézzünk szép dolgokat a polcokon és a mûhelyben. Imre vezet be a szobákba, melyek telis-teli vannak olyan dolgokkal, amelyeket órákig tudnánk nézni.

— Itt van pl. egy három katonát ábrázoló szobor, amelyben az a furfang, hogy egy vastag törzsbôl készült, a törzs átmérôje maga az alap és rajta áll három katona, külön-külön. Ezt nagyon nehéz így megfaragni. Itt egy teknôvájó cigány munka közben – ez is talapzatával egy fából készült.

— Menjünk az alkotómûhelybe!

— A faesztergát, az oszlopos fúrót, a csiszológépet, a kéziszerszámokat mind én csináltam.

Az esztergáról is azt mondták, semmire sem jó, én harminc éve dolgozom rajta.

— Úgy tudom, hogy ebbôl a magánfejlesztésbôl összerakott kis mûhelybôl zsûrizett termékek is kikerültek?

— Igen, igen sok kiállításon szerepeltünk, kézmûves vásárokon, ahol nagy elismeréseket kaptunk.

További információ: www.pbkik.hu

— Volt, hogy kihasználták a jóindulatodat? Hiszen egy iparos nincs felkészülve a szélhámosok kezelésére.

— Igen, jöttek vevôként egyszerre többen is, amikor rájöttem, hogy ôk is faragni szeretnének és erre rá is kérdeztem. Aztán egyszer megcsináltam egy komplett erkélyt, nagyon szép lett.

Kérdeztem, miért nem fizeti ki a tulajdonos? Az volt a felelet: csak.

— Városban ez gyakori eset, majdnem mindenki megéli. Erre viszont nem gondoltam, hogy egy vidéki szôlôben dolgozó, becsületes embert is bemajmolnak. Persze ez nem befolyásolja a szakmaszeretetedet. Meddig akarod csinálni?

— Én addig, amíg mozogni tudok. Nem hagyom abba amíg élek. A fafaragás az életem.

— Ha ez a legjobb nektek, tegyétek így. Vigyázz magadra és családodra!

Búcsúzáskor beleszippantunk a tiszta hegyi levegôbe. Isten áldjon benneteket!

— Birinyi Zoltán —

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

INNOVÁCIÓ

Kutatás+Fejlesztés 2010-ben Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztálya a projektek és vállalkozások fejlesztéseinek menedzselésén és támogatásán túl idôrôl idôre igyekszik szakmai elemzéseket is készíteni, amelyek felhívják a figyelmet az innováció jelentôségére és az innovációs rendszerünk lemaradására is.

A KSH hosszú adatsorokat készített a 2010-es évre vonatkozóan, amelyekbôl egy-egy elemet kiemelve adunk képet az innováció helyzetérôl és a közelmúltban azonosítható folyamatokról.

A teljes adatsor a kamarában a szakértôknél elérhetô a KSH jóvoltából.

Az innovációs teljesítményt sokszor a szabadalmak, oltalmak, védjegybejelentések számával mérik.

Az mellékelt 5 diagram a fenti tételek tekintetében megjelenô bejelentéseket mutatja, 2005–2010 között.

Mindhárom fenti tétel esetében évrôl évre történô csökkenés, bejelentés szám csökkenés figyelhetô meg, ami legalábbis a piaci aktivitás mértékérôl ad jelzést.

Amennyiben a szabadalmi bejelentések számát vizsgáljuk, látható, hogy számuk szinte minden szakterületen csökkent a 2005–2010-es idôszakban.

Nemzeti védjegybejelentési adatok

Használati mintaoltalmak

Formatervezési mintaoltalom

(Forrás: KSH)

Az elemzést készítette: Rabb Szabolcs, innovációs osztályvezetô Folytatás a 26. oldalon

26

INNOVÁCIÓ / ÚJ TAGJAINK

Folytatás a 25. oldalról

Szabadalmi bejelentések száma szakterület szerint

Szabadalmi bejelentések száma szakterület szerint

Az alábbi ábra a kutatóhelyek K+F ráfordításait ábrázolja. Az ábrán jól látszik, hogy Pest megye és Budapest hihetetlen forrásplusszal rendelkezik más megyékhez képest. „Jól látszik”, hogy a kiválasztott (akár fejlettebb) megyék sem látszanak. 2012-tôl a Science Building beruházással és a hozzákapcsolódó TÁMOP innovációs pályázattal a megye eredménye csak jobb lehet.

Terület Budapest Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl

K+F-költség 167 765,5 4 953,1 2 033,7 429,9 7 416,7

A kamara a teljes statisztikai jelentést feldolgozza és megküldi az érdekcsoport számára. Iparjogvédelmi szakértôik folyamatosan segítik a vállalkozások szabadalmi/védjegy/oltalmi aktivitásait. Igyekeznek a teljesítményt és a hatékonyságot növelni, ezt csak a vállalkozásokkal és egyetemmel közösen lehet elérni.

K+F-beruházás 21 047,6 421,5 55,6 33,8 510,9

Kutatóhelyek K+F ráfordításai

K+F-ráfordítás 188 813,1 5 374,6 2 089,3 463,7 7 927,6

Dél-Dunántúli Gazdaság

Taki Étterem és Grillterasz: Valódi, hamisítatlan mediterrán környezet, mennyei ízek és borok, profi étlap, családias hangulat és kiszolgálás várja mindazokat a betérô vendégeket, akik akár országjárásuk során, akár egy-egy kellemes ebéd, vagy vacsora elköltése okán a villányi borvidék szívébe, Siklósra látogatnak, a nemrég megnyílt impozáns vendégfogadóba. A Taki Étterem és Grillterasz vonzó környezete, kifogástalan kiszolgálása garancia arra, hogy az egyszeri, kíváncsi látogatóból rendszeresen visszatérô törzsvendég váljon. Az étterem tulajdonosa, Takács József nemrég vállalt tagságot a kamarában, s reményei szerint ez a kapcsolat gyümölcsözôvé válik majd.

Az idén, júliusban ünnepélyes külsôségek között felavatott étterem Siklóson, a villányi borvidék szívében található. A családi vállalkozásban mûködtetett vendéglátó komplexum fejlesztése, csinosítása folyamatosan zajlik. A tulajdonos, Takács József méltán büszke az étteremre, s mint lapunknak elmondta, segítô kollegáival közösen arra törekszik, hogy a hozzájuk betérô vendégek soha ne feledjék azt az élményt, baráti vendéglátást, amelyet a Taki Étterem biztosítani tud számukra.

— Amikor az interneten rákerestem a Taki Étterem és Grillterasz honlapjára, mi tagadás meglepôdtem. Olyan profi módon elkészített weblap tárult elém, amely egész Magyarországon ritkaság számba megy. Ehhez gratulálok. Úgy tûnik, hogy ön megértette a kor hívószavát: nem elég egy impozáns éttermet létrehozni, annak szolgáltatásait meg is kell ismertetni.

— Ez így van. Fontosnak tartottuk, hogy új éttermünk megnyitásáról, az általunk nyújtott szolgáltatásokról minél szélesebb körben adjunk hírt. Erre pedig éppen az online felület a legjobb fórum. Mi is úgy gondoltuk, hogy hiába létesít valaki bármilyen sok pénzen mondjuk egy igényes vendéglátóhelyet, ha a mögött nincs megfelelô korszerû marketing, akkor sokan nem is hallanak majd róla. Ezért aztán a honlapunkon igyekeztünk minden olyan fontos, és érdeklôdést kiváltó információt közzétenni, ami valóban vendégcsalogató erôvel bír.

— Akkor térjünk át az étterem és grillterasz szolgáltatására. Mit kínálnak?

— A szóló vendégeken kívül természetesen csoportok, baráti társaságok, cégek elôzetes bejelentkezését várjuk, akik számára biztosítani tudjuk akár a különbözô rendezvények lebonyolítását, akár az igények szerinti vendéglátást.

Dél-Dunántúli Gazdaság

csalhatatlan ízvarázs Ehhez minden lehetôség adott, hiszen az idén felépített kültéri kemencénk és a nyársterünk – ahol a vendégeink szeme elôtt készülnek az általuk kiválasztott és megrendelt étkek – kiváló szabadtéri programot kínálnak. Emellett ott a friss levegô, no meg a pazar, mediterrán környezet. Itt fontos még megemlítenem, hogy az étterem emeleti részében nyolc + egy fô elhelyezését tudjuk megoldani. Az ehhez tartozó kényelmet pedig négy szoba, egy teakonyha, s három fürdôszoba biztosítja. Az újonnan átadott éttermünkben gyakorlatilag 100 fô gondtalan kikapcsolódását, étkeztetését tudjuk megoldani.

— Ha már az étkeknél tartunk, az étlapjuk különösen csábító...

— Igyekeztünk úgy összeállítani az ízeket, hogy azok között mindenki megtalálja a kedvére való fogást. Ezért aztán a különleges salátáink mellett ott vannak az ízes, tartalmas levesek, úgymint például a babgulyás, de bizalommal kínáljuk a roston és a nyársonsültek is. A saját specialitásaink között szerepel a kakas-pörkölt, a harcsapaprikás, vagy éppen a siklósi csirkemell csíkok házi szilvalekvárral. Emellé jön – parádés hangulatot teremtve, igazi kuriózumként – a heti kétszeri élô zene, no meg a vendégszeretô, családias kiszolgálás. S persze egyik étel mellôl sem hiányozhatnak a mennyei borok.

Takács József azért döntött a kamarai csatlakozás mellett, mert többször meghívást kapott a kamara siklósi szervezetétôl, s ezen a megbeszéléseken vált világossá elôtte, hogy új tagként a csatlakozás után számos segítségre számíthat a gazdasági önkormányzattól. Ilyen például akár a pályázatokkal kapcsolatos plusz információk szerzése, akár az étterem vendégkörének bôvítése.

27

ÚJ TAGJAINK

Rónai Miklós: ajándék volt az elmúlt három év a kamarától Szakmai múltja több generációs dinasztiában gyökerezik, hivatása egyben a hobbija is. Kitartása, lelkesedése hosszú évek óta sem veszített lendületébôl. Azt mondja, az elmúlt három év önzetlen támogatása ajándék értékû volt a kamarától. Rónai Miklós fodrász nevét a pécsiek zöme ismeri. Nem véletlen az sem, hogy egyik délután, az édesanyjával közösen vezetett szalonban értük utol. Éppen hajmosás közben...

Számos új és törzsvendég állítja: aki ült már Rónai Miklós székében, nem az a benyomás ébredt benne, hogy egy olyan szakember dolgozik a fején, aki ismertsége okán lazítana megszokott precizitásán. Mint azt a szakember megerôsíti: a mai napig minden reggel hét órakor kezd, s az este még bent éri az üzletben. Elképzelhetetlennek tart bármilyen lazítást. Hite szerint a vendég mögé újból és újból úgy kell odaállni, hogy minden kuncsaft olyan frizurával távozzon, amelyet megálmodott magának.

— Miként kezdôdött ez a szép ívû, sikeres karrier, amelynek eredményeként szinte minden pécsi ismeri már a Rónai Fodrász és Szolgáltató Bt. nevét?

— Bár a Leôwey Gimnázium diákjaként még egyáltalán nem volt biztos számomra, hogy jómagam továbbviszem ükapám, dédapám, anyám, apám szakmai örökségét, hiszen ôk valamennyien hivatásszerûn ûzték a fodrászmesterséget. A helyzet ugyanis akkoriban még úgy tûnt, hogy a biológia és a kémia tantárgyak, no meg az állatok határtalan szeretete egy másik szakmai pálya, illetve oktatási intézmény felé vezeti majd az életemet. Ez pedig sokáig az állatorvosi egyetem lehetôsége volt. A sors aztán úgy hozta, hogy egy állatorvos barátom révén „mélyebb” betekintést kaphattam arról, hogy az állatorvosi munka nem csak az egészség visszaadásáról, azaz a gyógyításról és a babusgatásról szól. Sôt!

A rendelôben – sajnos nem ritkán – drámai eseményekhez (például beteg állatok elaltatásához) is segítô kezet kell nyújtania az orvosnak. Nos, ezt látva, s a magam lelki habitusát ismerve döntöttem úgy, hogy visszatérek ôseim örökébe és magam is fodrász leszek. Az üzletet egyébként édesanyámmal közösen vezetem, akitôl megtanultam ennek a szakmának minden fortélyát, és ami a legfôbb: ô nevelte belém a szorgalom és a kitartás képességét. De örülök annak, hogy a feleségemet is sikerült ezzel a hivatással „megfertôznöm”: ma már ô is fodrász mellettem.

— Aki kuncsaftként szemléli a fodrász életét és a munkáját, azt látja, hogy irtózatosan megterhelô feladat az övé. Hiszen amíg a

vendég kényelmesen ücsörög, addig a fodrász adott esetben, – ha kell – tizenkét órát is áll a szék mellett, miközben nem tûnhet fáradtnak.

— Ha ilyen tükörbôl tekintünk erre a hivatásra, akkor – kár tagadni – valóban óriási fizikai igénybevételt, hatalmas állóképességet követel tôlünk a munkánk. Viszont van ennek a hivatásnak egy csodálatos oldala. Ez pedig nem más, mint a kreatív alkotás élvezete. Egy jó fodrásznak perceken belül fel kell mérnie az adott vendégnél például, hogy a hajnak milyen a minôsége és abból milyen elônyös frizura készíthetô. Ám, éppen ezért számos esetben elôfordul, hogy változik bizony az eredeti elképzelés, mert elmagyarázom, hogy a kívánt frizura az aktuális vendégem fején nem olyan hatást kelt majd, mint mondjuk egy utánozni kívánt modellen.

Amikor Rónai Miklóst a versenyekrôl kérdezem, inkább a tanítást, illetve a versenyekre való felkészítés fontosságát említi, holott számos sikeres hazai és nemzetközi megmérettetés van már mögötte. Megemlíti azt, hogy idôközben elvégzett egy kiemelt fontosságú oktatói tanfolyamot, amely az unióban akkreditált képesítést biztosít. Hozzáteszi még: az oktatást ugyan szereti, de szigorú tanár. Ezért is fordul elô, hogy a lécet nála csak kevesen ugorják át.

A kérdésemre, miszerint miért döntött a kamarai csatlakozás mellett, kész a válasza. Utal arra, hogy elhatározása nem volt kétséges, hiszen az elmúlt években a kamara önzetlenül segítette a munkáját, amit ajándékként értékel. Rónai Miklós bízik abban, hogy ez a kiváló szakmai kapcsolat képes további fejlôdésre. A pécsi fodrászmester szeretne ugyanis több lehetôséget a tanulók oktatásában, illetve reméli még, hogy a pályázatokhoz megfelelô információt és segítô iránymutatást is kap majd.

E.É.

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Molnár Csaba – Citroën DS4 A Molnár Nyomda és Kiadó Kft. ügyvezetôje, Molnár Csaba az európai autókat kedveli, ezért örömmel vállalkozott az Auto Largo Kft. által forgalmazott Citroën új modellcsaládjába tartozó DS4-esének kipróbálására.

egyedül, hiszen a japán gyártók elkezdték Európába is helyezni a gyáraikat, a formatervezési központjaikat, de én ennek ellenére még mindig nem érzem, hogy sikerült volna az áttörés.

— Dízel vagy benzines?

— Miért voksolt az európai autók mellett?

— Amikor elkezdtem autózni, akkor még nem lehetett japán autót vásárolni.

Trabant volt az elsô, aztán Dacia, Opel Kadett, Opel Astra majd Renault Laguna következett, most egy Opel Insigniával járok. Igyekszem jól elosztani a rendelkezésre álló forrásokat és megtalálni az optimális arányt a nyomdára és a saját autóimra költött összeg közt. Ahogy fejlôdött a vállalkozás, úgy lettek egyre jobb autóim, de azért egy határ mindig van, mennyit költök kocsira. Amikor lehetett volna már japán autót is választanom, akkor úgy éreztem, nem elég otthonosak. Fontos, hogy ha beülök egy autóba, beállítom az ülést, kormányt és az egyéb kezelôszerveket, akkor komfortosan érezzem magam benne. Ha ezt egy autóban nem tapasztalom, akkor az sosem lesz jó autó a számomra. Ebben a Citroënben például máris jól érzem magam. Természetesen tudtam a kitûnô megbízhatósági adatokról is, de ennek ellenére maradtam az európai autóknál. Aztán az egyik szaklapban olvastam, hogy a távol keleti autógyártás más filozófiára, más kulturális alapokra épül, ez lehet a magyarázata annak, hogy miért maradok európaiként az európai kocsiknál. Valószínûleg nem voltam ezzel

— Mindig benzines autóim voltak.

Meg voltam gyôzôdve róla, hogy sosem veszek dízel autót. Természetesen tudtam az észérveket a dízelek mellett, ezek a mûszaki paraméterek már régesrégen meggyôztek, de a hangját nem bírtam tudomásul venni. Aztán beültem és kipróbáltam, és mint ahogy ebben a kocsiban sem, nem is tudtam megállapítani, hogy benzines vagy dízel, amiben ülök. Ez volt az a pont, amikor megvettem életem elsô

dízel autóját. Évi harmincezer kilométer esetén ez gazdaságilag sem rossz döntés, hiszen itt már számottevô a megtakarítás.

— Ez az 1.6-os motor nem kicsi ebbe a kocsiba?

— Normális hétköznapi autózás mellett semmiképpen nem az. Kellôen nyomatékos alul, szépen pörgethetô, csendes, takarékos, szerintem ideális. Ha valaki arra vágyik, hogy 200-as tempóval autózzon a német autópályákon, akkor nagyobb motor kell, de a magyar viszonyokhoz ez egy tökéletes választás. A kellô biztonságérzet is megvan, egy elôzésnél van tartalék.

— A forma a DS4 igazi ütôkártyája, ahogy látom, az utcán szó szerint elcsavarja a fejeket. Önnek is tetszik ez a négyajtós kupénak nevezett forma?

— Nagyon szép az orra. A ledes nappali fények ízlésesek és takarékosak, reméljük, a rendôrök is elfogadják, mint nappali világítást. A hátsó részérôl csak

Dél-Dunántúli Gazdaság annyit, hogyha elölrôl szép az autó, akkor hátulról gyönyörû. Gömbölyû, ami nekem nagyon tetszik, a szögletes autókat nem kedvelem, ezek az ívek közelebb állnak hozzám. A DS4 sugározza azt a profizmust, amire a franciák képesek a dizájn és a divat területén.

— A felszereltség is olyan gazdag, mint amit a külsô és a prémiumkategóriát sugalló DS márkajelzés ígér?

— A megszokott extrák mellett különlegességeket is tud a DS4, a panoráma szélvédô nagyon tetszik. A rengeteg fény jó hangulatot teremt az utastérben, egy magas lámpa alatt még praktikus is, éjszaka pedig biztosan nagyon nagy élmény úgy autózni, hogy látjuk a csillagokat.

Persze a hatalmas üvegfelületnek hátrányai is vannak, de az elhúzható roló ezek nagy részét kiküszöböli. A kavicsfelverôdés pedig talán a felsô zónában nem annyira jellemzô.

Tetszik az elsô ülések masszázsfunkciója, egy hosszú úton jól jöhet, hogy át tudjuk mozgatni az elgémberedett hátizmokat. Igaz, a vezetôülés még e funkció

nélkül is kiemelkedôen kényelmes. A változtatható színû mûszerfal-világítás hangulatos, ez már inkább a fiatalabb célcsoport kedvence lehet, csakúgy, mint a választható indexhang. Ügyes még az automatikus kézifék, a mûszerfalon is kiírja és egy kis piktogrammal is jelzi, milyen állapotban van éppen, így valóban hasznos. A csomagtartó-világítás kivehetô zseblámpája pedig hatalmas ötlet.

— Autóvásárlásnál beikszeli az új fejlesztésû extrákat?

— Van néhány nagyon hasznos extra, ezeket szívesen megvásárolom. Kedvencem a xenon fényszóró, szerintem az utóbbi években az autóipar egyik legjobb fejlesztése. Jó dolog az esôérzékelôs ablaktörlô, és természetesen nagyon hasznos a tolatóradar is. Ez utóbbi ebben a kocsi-

29

AUTÓTESZT

ban fontos, mert a kilátás hátrafelé meglehetôsen korlátozott. Számomra lényeges a szépen szóló hifi, vagy rádiót, vagy cd-t hallgatok vezetés közben. Nézegettem az extralistát, ehhez a kocsihoz szinte minden extra megrendelhetô, amit ma az autóipar kínál.

— Menet közben hogy viselkedik a DS4?

— A futómû olyan, mint amit egy Citroëntôl várok, bár ebbe a kocsiba egy hidropneumatikus rendszer lenne az igazi, már csak a típusjelzés miatt is. Érezhetôek a nagy peres gumik, ezek néha megrázkódnak, ennek ellenére sokkal finomabb a

DS4, mint az én autóm. Pedig igyekszem finomítani az autóim rugózását és kátyú túlélô képességét, ezért mindig ballonos gumikat vásárolok. Habár nem annyira divatosak, de a magyar utakra sajnos ezek valók.

Tetszettek a fékek, harapósak, rövid úton megállítják az autót. Jó a váltó, pontos, finoman kapcsolható és a fokozatok kiosztása is rendben van. Tetszik a kapcsolásra figyelmezetô jelzés, meglepôen hamar kéri a hatodik fokozatot.

— A 6,7 milliós vételár nem túl magas egy középkategóriás autóért, még ha az ennyire különleges is?

— Ha így tesszük fel a kérdést, akkor a válasz természetesen igen. Ebben az esetben ott a C4-es a márka kínálatában, tessék azt választani. Ez a kocsi épp annyival több a C4-nél és a konkurens modelleknél, mint amennyivel többe kerül. Egy márkás öltönynél sem az a legfontosabb szempont, hogy jó legyen az ár érték aránya.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1560 cm3 Maximális teljesítmény: 112 LE 360/min Maximális nyomaték: 270 Nm 1750/min Saját tömeg: 1290 kg Csomagtér: 359 l Maximális sebesség: 190 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 11.3 s Átlagfogyasztás: 4,7 l Alapár (VTi 120): 5 500 000 Ft Fontosabb alapfelszerelések: ABS, vészfékasszisztens, ESP, kipörgésgátló, visszagurulás gátló, elsô oldal és függönylégzsákok, klímaberendezés, elektromos ablakemelôk elöl, központi zár, tempomat, panoráma szélvédô, könnyûfém kerekek

30

VENDÉG-OLDAL

Alma schlafrockban, vendég tógában Újabb étterembezárásokról jöttek hírek, Újpesten például a jó nevû Teátrum Sörözô, illetve az egykoron fölötte mûködtetett pizzéria áll ez idô tájt üresen. Megnéztem nemrégiben, a tulajdonos bérbe adná, akár egy áráért a kettôt, de amint hallom, nem akad mûködtetô, jelentkezô. Becsukott a Körönd (egykoron: Európa) Étterem is a Kodály köröndön. Hogy maradjon valami emlékem, megvettem azt a szép thonet széket a fölszámoláskor, amelyiken vélhetôen a legtöbbet ültem ott. Meg a fogast, amin a kabátom lógott. Itt egyébként van remény a föltámadásra, állítólag újra nyit a hely, bár egyelôre elég romos állapot fogadja az érdeklôdôt, ha bekukkant a portálokon.

Ottjártamkor az újbudai Trófea Grill Étteremben ebédeztem egyébként, sokan dicsérték, gondoltam, már csak megnézem magamnak. Nem volt alapvetô bajom, a választékkal aztán meg végképp nem lehetett, mert az valóban közelít a minden, de legalábbis a sok igényt kielégítôhöz. Kellemes összeállítás szolgálja a hideg elôételek kedvelôit, de meleg bevezetôk sem hiányoznak. Magam némi lazactekerccsel, gyümölcsös szûztekerccsel vergôdtem, meg hortobágyi húsos palacsintával, hogy aztán a fôételeknek a joghurtos málnakrém-levessel ágyazzak meg végképp. Asztaltársaságomban volt, aki gulyáslevessel alapozott, de panaszkodott, hogy kevés volt benne a gulya.

Az elôre pácolt grillhúsok közül a kacsamellet, a csípôs szûzérmét és a fokhagymás harcsát kóstoltam (nem egyszerre, persze). Itt érezni véltem a nagyüzem szelíd átkát, fölfedezni véltem a kényszeres gyorsaság jeleit, de nem szeretném elvenni senki kedvét, mert még így is a hazai átlag fölött teljesített a Trófea. A cipóban sült csülök, amibôl ugyancsak kénytelen voltam csipegetni, amúgy is fenséges volt, és a desszertekre, sajttálakra, gyümölcsökre sem tudnék egyetlen rossz szót sem mondani.

Ami azonban az utóbbi hetek egyik legkellemesebb gasztronómiai élménye volt, azt a harkányi Thermal Hotelnek köszönhettem. A szálló tulajdonképpen két éttermet foglal magába, az Olivát és a Mediterránt. Ott van aztán még – egyebek mellett – a kiváló terasz, a külsô- és belsô medence is. Mindabban, amit leírok most, még ott bujkálnak a nyár adta lehetôségek, de a hûvösebb évszakok sem rontanak annyit a helyzeten, hogy ne volna érdemes elnézni arrafelé.

Az uszodatér izgalmait a nyári, kültéri koktél partik mellett a római kori tó partik fokozzák. Azon kívül, hogy az ilyen rendezvényeken a vendégek tógát viselnek, végigélvezhetik egy római lakoma minden örömét. A kifejezés mögött mindig ott sejtünk némi szellemi többletet, illetve gondolatainkban a fogalmat összekapcsoljuk Lucullus nevével. Tudjuk jól, hogy a hadvezér, „nyugdíjazása” után, Rómában, Nápolyban és toszkán villáiban féktelen tivornyákat tartott. A vacsorákon óriási adagokat szolgáltak fel a sokszor messzi földrôl hozott különlegességekbôl.

A veterán hadfi érdeme volt a cseresznye és az ôszibarack meghonosítása Európában. Azt is tudni véljük, hogy sajátos módon a lúdtoll, más források szerint a pávatoll e rendezvények eszköztárának része volt – használatáról nem közölnék precíz leírást. Annál is inkább nem, mert erre a Thermalban nem kell készülni. Ami viszont az ételsort illeti, az gyaníthatóan nem marad el a lukulluszitól. A gyomor örömei mellett a pécsi Euro Dance tánccsoport mûsora szórakoztatja a nagyérdemût – a programban gladiátorok mérik össze erejüket. És akkor még gyorsan annyit, hogy a teraszon válogathatunk a kemencés ételekbôl, a kert a szökôkút hangulatos csobogásával és grill vacsorákkal vár, akár rendelhetô is zenés, mediterrán vacsoraest, de a kínálatból nem hiányzik a három-

Dél-Dunántúli Gazdaság négy tányérszervizes ételsor és a bôséges, svédasztalos megoldás sem. A kákabelûek, ételallergiások, egyedi diétára szorulók számára külön fogások kérhetôk, de itt szintén elhagyom a részleteket. Mindezek elô- és utóöblítésére viszont elsôrangú prémiumpálinkák, illetve villányi borok szolgálnak kellékül.

Az édességek sorában pongyolába csúsztatott alma is kérhetô. A mi tógaviseletünkhöz kiválóan passzol, merem javasolni. Egy régi történet jut eszembe róla.

Egyik reggel egy kedves barátommal futottam össze, aki valamit majszolgatott.

— Találtam otthon ezt a másnapos zsemlét – mutatta a kissé szottyadt péksüteményt. — Gondoltam, megeszegetem. Úgy összeillünk.

Sz. Koncz I.

Borajánló Syrah 2008 Szekszárd Heimann Zoltán Minden 250 évvel ezelôtt kezdôdött, amikoris 1758-ban az elsô Heimann elindult a Fekete-erdô vidékérôl és meg sem állt Szekszárdig, ahol elkötelezte magát a borral. A leszármazottak közt volt, aki borkereskedôként, borászként, vagy éppen pinceépítôként került kapcsolatba a Szekszárdi-hegy levével.

Ennek az évtizedeken keresztül átívelô hagyománynak egyik követôje Heimann Zoltán és felesége Ágnes. 1990-ben, az akkor 0,6 hektáros területbôl 20 hektáros birtokot varázsoltak. Nagyon gyorsan fejlôdtek és 1992-óta kereskedelmi forgalomban vannak a boraik. A fajták közt a hagyománytisztelet miatt jelen van a kadarka és a kékfrankos, de emellett világfajtákból is szép válogatással rendelkeznek. Így a Cabernet Franc, Merlot, Pinot Noir, Syrah mellett igazi különlegességek is termôre fordultak, mint a dél-francia eredetû Viognier és Tannat, valamint az olasz Sagrantino.

A most bemutatásra kerülô Syrah a Betty kereszt és az Iván-völgy dûlôben termett. Erjesztése fakádban történt, majd almasavbontás után 5 hl-es hordókban érlelôdött 10 hónapot. Csábos, mélybordó színû (és bíbor szegélyû), hûvös és komplex illatú bor. Ez az illat azért megér egy-két gondolatot, elsôre édes karakterû, fekete bogyókkal és kis vaniliával, aztán a mélybôl lassan, sonkás-füstös ízek hullanak elô.

Kóstolva közepesen testes, szép egyensúlyú, jó savú, lassú bor, nem az Újvilággal kokettáló hiúság, hanem egy igazi, kifinomult és izgalmas szekszárdi Syrah. Mindenképpen kóstolásra ajánlanám, hogy felmelegítse testünket és lelkünket a késô ôszi napokban.

Egészségükre!

Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

Gazdálkodó szervezetek környezetvédelmi feladatai Ma Magyarországon rendkívül sokrétûek és igen sûrûn változnak a környezetvédelmi jogszabályok, elég, ha csak a 2008-ban megjelent környezeti zajra, a hûtôközegeket tartalmazó berendezésekre, a tüzelôberendezésekre vonatkozó jogszabályi változásokra, az év elején megjelent új levegôtisztaság-védelmi szabályozásokra, vagy a 2012. év elején várható új hulladékgazdálkodási törvényre gondolunk. Jelenleg a legtöbb Magyarországon tevékenységet kezdô, vagy folytató cég csak akkor foglalkozik ezen jogszabályi kötelezettségeivel, ha a hatóság engedélyezés során erre kötelezi, ellenôrzés során esetlegesen a vonatkozó kötelezettségek teljesítésének hiánya miatt bírsággal sújtja, vagy ha külföldi, uniós anyavállalati, partnerköri nyomásra elkezd Környezetirányítási Rendszer (KIR) bevezetésén gondolkodni.

Pedig jobb, ha tudjuk, hogy annak ellenére, hogy nem mozgunk otthonosan a hazai és uniós környezetvédelmi szabályozás jogi útvesztôjében, attól még ugyanúgy vonatkoznak ránk is a kötelezettségek, illetve azok teljesítése hiányában a bírságok halmozott lehetôsége. Sajnos az egyértelmû, hogy bár ezeket a jogszabályokat a környezetünk, a természet, a saját életünk, egészségünk védelmében hozzák, még pár évtizedig a gazdasági szervezeteknél a jogszabályok betartásához szükséges anyagi vonzat lesz a meghatározóbb tényezô. A környezetvédelem területe, úgy mint a munkavédelem és tûzvédelem, vagy a kémiai biztonság területe, nem termel profitot, nem hoz közvetlen hasznot a cégeknek, mint a termelés, szolgáltatás tevékenysége, de talán pont ezért is érdemes elôrelátóan, megelôzésképpen elkezdeni foglalkozni ezekkel a feladatokkal, hogy ne a felületes szemlélet miatt essünk bele elôbb utóbb egy nem várt hatósági ellenôrzés nyomán jóval jelentôsebb, nem tervezett költségbe. Például egy hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási, jelentési kötelezettség mulasztása jelenleg 200 000 Ft-os bírság kiszabását vonhatja maga után, mely összeg csak több lehet, ha más hiányosságunk van környezetvédelmi területen! A szabály tapasztalataink szerint itt is beigazolódik: az elôretekintés, megelôzés jóval kifizetôdôbb és gazdaságosabb hosszú távon, mint a kockáztatás. Az Ergonom Kft. Környezetvédelmi Szolgálata több éves szakmai múltjával és tapasztalatával, a hatályos jogszabályok precíz ismeretével és értelmezésével a partnerei részére olyan lehetôségeket kínálnak, melyek az adott lehetôségekhez képest a lehetô leggazdaságosabb megoldásokat eredményezi.

De lássuk csak, mik is azok a konkrét esetek, tények, amelyek megléte minden bizonnyal épp az olvasó cégénél, telephelyén jelent környezetvédelmi kötelezettséget? Környezetvédelmi hatóság szempontjából már akkor kötelezettsége jelentkezik egy gazdálkodó szervezetnél, ha a foglalkoztatottak száma eléri a 10 fôt (tehát nem telephelyenként!), ilyenkor már kötelezettek bejelentkezni a Környezetvédelmi Alap Nyilvántartó rendszerbe (KAR), illetve rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek a telephelyenkénti (HIR) rendszerbe. Mirôl kell adatot szolgáltatni? Például a keletkezett hulladékokról, a kommunális hulladék keletkezési mennyiségérôl. Csak abban az esetben nem kell adatot szolgáltatni, ha azt közszolgáltatási szerzôdés keretén belül szállíttatják el, de ugyanez a helyzet a kommunális szennyvíz esetében is. Ugyanezen kötelezettség áll fenn akkor is, ha nem érik el a 10 fô foglalkoztatotti küszöböt, de az adott évben a keletkezett veszélyes hulladék mennyisége a 200 kg-ot meghaladja, vagy a keletkezett nem veszélyes hulladék mennyisége meghaladja a 2000 kgot. Egy tevékenység során nem veszélyes hulladékként keletkezhet például papír, karton, mûanyag csomagolási hulladék, fémcsomagolási hulladék, stb. illetve veszélyes hulladékként olajos rongy, fáradt olaj, veszélyes anyag maradék (pl. festé-

kek, higítók, takarítószerek maradékai lejárt szavatosság, beszáradás miatt), olajszûrôk, spray-s flakonok, a teljesség igénye nélkül. Ezen hulladékoknak szigorú szabályok szerint nyilvántartási, tárolási, átadási elôírásai vannak. Egy telephelyen nagy valószínûséggel fûtenek bizonyos tüzelô, hôtermelô berendezésekkel, illetve üzemeltetnek klímaberendezéseket, hûtôberendezéseket (pl. hûtôkamrákat). Ezen berendezések teljesítmény hûtôközeg/hûtôkör tartalmuk alapján megállapított küszöbérték felett szintén vannak nyilvántartási, bejelentési, vizsgálati kötelezettségek (akkreditált emisszió mérési kötelezettség, LAL bejelentés, LM bejelentés, engedély kérelmek, illetve HLH monitoring) a környezetvédelmi hatóságok felé. Ha egy gazdálkodó szervezet telephelyén zajos tevékenységet folytatnak (a gépjármû forgalom is annak számít) és a telephely 100 méteres környezetében található védendô homlokzat (pl. lakóépület, kórház, iskola stb.) akkor vannak környezeti zajra vonatkozó jogszabályi kötelezettségek is (akkreditált környezeti zajmérés, zajkibocsátási határérték megállapítási kérelem). Ha olyan technológiát kíván beüzemelni, üzemeltetni, mely tevékenység igényli a légszennyezô anyagok elszívását, leválasztását, az elszívott levegô pedig egy kéményen, kürtôn, nyíláson keresztül a szabadba távozik, akkor azt a kivezetést a környezetvédelem pontforrásnak minôsíti és szintén vannak környezetvédelmi elôírásai a létesítésnek és üzemeltetésének, megszüntetésének (akkreditált emisszió mérési kötelezettség, LAL bejelentés, LM bejelentés, engedély kérelmek). Természetesen nem soroltunk fel minden lehetôséget és kötelezettséget, minden cég esete egyedi, technológiától függô. Ezen kötelezettségek jogszabályi körének áttanulmányozása, értelmezése, a leggazdaságosabb megvalósítása igen hosszadalmas folyamat lehet, melynek terhét a már megszerzett mûszaki tapasztalatainkkal, szakmai, jogszabályi tudásunkkal levehetjük a cégek válláról. Az Ergonom Kft. Környezetvédelmi Szolgálata szakmai megkeresés esetén, minden cégnél vállal elôzetes egyeztetés alapján egy anyagi terhektôl mentes, személyes találkozót, rögtönzött szakmai szemlét, mely alapján teljes képet kap a vállalkozás vezetôje a környezetvédelmi kötelezettségeirôl, esetleges vonatkozó hiányosságairól, azok pótlási lehetôségeirôl. A Szolgálat szakemberei elkészítik a különbözô környezetvédelmi engedélykérelmek összeállítását, különbözô környezetvédelmi feladatokat látnak el és környezetvédelmi tanácsadást végeznek.

Egyes, a munkáltatókra háruló környezetvédelmi feladatok lehetnek: ● Környezetvédelmi Szabályzat készítése, karbantartása; ● hulladékok bejelentése, 2012-tôl a besorolás jelentési kötelezettségének teljesítése; ● légszennyezés mértékének bejelentése ● légszennyezési alapbejelentés ● igények szerinti, ill. számú környezetvédelmi szemlék, felülvizsgálatok; ● kémiai kockázatértékelés és felülvizsgálat ● kárelhárítási terv készítése; ● hulladékgazdálkodási terv készítése; ● környezeti hatástanulmány készítése; ● a szervezet környezetvédelmi helyzetének értékelése és a javítása; ● környezetterhelési díjak számítása; ● a szükséges akkreditált mérések, vizsgálatok elvégzése; Ezen kívül a környezetvédelmi szakemberek foglalkoznak még a vonatkozó katasztrófavédelmi jogszabályok alapján elvégzendô veszélyes (ipari) üzemek besorolásával, az elôzetes felülvizsgálat elvégzésével, a jelentések elkészítésével. A jogszabályok ezen a területen 2012.01.01.-tôl változnak!

Ergonom Kft. Környezetvédelmi Szolgálata ILOVAI ANITA szolgálatvezetô (06-20) 388-2730

Sokan felkapták a fejüket mikor az egyik autóipari vezetô a vivezetô mögé befér egy hasonló magasságú utas, ezzel a Rio lág három legjelentôsebb gyártója közé sorolta a Hyundai-Kia akár a család egyetlen autójának szerepére is pályázhat. A felkonszernt is. A röpke évtized alatt lezajlott hatalmas elôrelészereltség komplett, az alapmodell sem szegényes, mindössze pés nem állt meg, a Kia legújabb lépése az úton a nálunk dea klímaberendezés az, amihez az EX Limited felszereltséget kell bütáló Kia Rio. A Pappas Auto tesztautója formájával nem okoz választani. nagy meglepetést a márkát ismerôknek. Az új Cee’d, a Picanto A cég 1.4-es 109 lóerôs benzinmotorja elméletileg fürgébbé és a Sportage arculati jegyeit ülteti át a kiskategóriába. Ezek a teszi a Rio-t a 75-100 lóerôt kínáló konkurenciánál, de a kevevonalak olyannyira frissek és maiak, hogy sokan felkapták a feset futott tesztautóban még nem szoktak össze a paripák, így jüket, amikor elhaladt elôttük a Rio. A tájékozottabbak egy a teljesítmény egy kicsit haloványabb volt, mint amit a számok büszke kis félmosolyt is megengedtek maguknak, hiszen a viígértek. A fogyasztás a reális 6-6.5 liter között mozgott, ennek lágon több díjat elnyert arculat egyik megálmodója magyar alapján a hétköznapi használatban nem tûnik elérhetetlennek formatervezô. a gyárilag megadott 5,5 literes átlag. Titkos tipp lehet az 1.4A Rio megfelelô kategóriába sorolásához a csomagtérbe es dízel, 90 lóerejével, combos nyomatékával és szerény fokell pillantani. A 288 literes, síkokkal és néhol egyszerû anyagyasztásával ideális géppé varázsolja a Rio-t. Takarékosak az gokkal határolt üreg megfelel a szegmens átlagának. Jópontot 1.1-es dízelt válasszák, ez kapható ECO csomaggal is, ezzel a érdemel, hogy ajtaja nagyon magasra nyílik, így nem veszélyezRio 3.2 literes átlagfogyasztásra képes. Az alapmotor 1.2-es 85 teti a fejet berakodáskor, rosszpontot pedig a magas csomaglóerôs benzines, városba, rövidebb országúti túrákra épp jó. tér peremért kaphat.

Az utastérben aztán el is lehet tenFutómû és menetkomfort tekintetében A TESZTAUTÓ ADATAI ni a fekete ceruzát, itt inkább a pirosis megmutatja a kis KIA, hogy friss ter1396 cm3 nak van dolga. Dicsérendô a külsôhöz Lökettérfogat: vezés, sportos, dinamikus és nagyon 109 LE 6300/min hasonló, ötletes formaterv, sikerült Maximális teljesítmény: közvetlen. A zajszigetelés az a terület, 137 Nm 4200/min egyedit, ízléseset rajzolni. A középkon- Maximális nyomaték: ahol érezhetô, hogy ez a cég második Saját tömeg: 1141 kg zol elrendezése és kialakítása ügyes, az legkisebb modellje.

Csomagtartóméret: 288 l alul elhelyezett billenôkapcsolók érde- Maximális sebesség: A Rio vételára már nem a régi kore183 km/h kesek. Európai termethez igazították az Gyorsulás 0-100 km/h: ai dömpingár, de a 3 milliós akciós in11,5 s 5,1-5,5 l ülések méretét és a térkínálatot. Hátul Átlagfogyasztás: duló összeg semmiképpen nem mond2.999.000 Ft hatalmas a hely, ezzel a Rio csak azért Alapár (akciós): ható magasnak sem. A kategória nagy nem veszélyezteti a nagyobb Cee’d-et, Fontosabb alapfelszerelések: elektromos szervo- nevei, amelyek mellett reális alternatíkormány, elsô-, oldal- és függönylégzsákok, ABS, mert az is tágasabb mint a versenytárva a Rio, súlyos százezrekkel kerülnek ESP, vészfékasszisztens, elektromos tükrök, fedélsai. Ellenben a négyméteres kisautók zeti számítógép, kormányról vezérelhetô MP3 Hifi többe, és a garanciájuk sem hét év. közt szinte páratlan, hogy 190 centis T.R.

Pappas Auto Magyarország Kft. 7630 Pécs, Koksz u. 125., Tel.: 06-20 419-8448, www.pappas.hu, infopecs@pappas.hu