XIII. évfolyam 10. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

XIII. évf. 10. szám, 2011. december 9. www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

V

mint Válság!

Baranyai konjunktúraelemzés

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori Konjunktúra felmérés Kamarai hírek

4–7

Jubiláló Széchenyi-kártya

8–10

Klaszterek Technológia, minôség, forma – és egy nagy család (Áman Mihály)

11–13

A hónap üzletembere Miskolczi Imre, a Pikker Kft. ügyvezetôje

14–15

8. oldal

Enterprise Europe Network 15–16–17 Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag megvalósulása Szalmából távhô a pécsi erômûben

18

Szakképzés 19–21 Tovább erôsödött a kamara szerepe a szakképzésben Szakképzési Bizottság Évtizedes tapasztalat áll mindenki mögött (Rendeczki Lajos és Telegdi Attila)

22

Mesterképzés: Weisz Ernô 23 A mesterlevelet édesapja biztatására szerezte meg Kávészünet Bérczes Csaba

23–24

Tanulószerzôdés: Csordás József Sok gyerek: sok öröm, sok gond Új tagjaink: Dr. Makkos Ingatlan Centrum Franchise Kft.

24–25

Autóteszt: Maszler Róbert 26–27 Audi A7 3.0 V6 TDI Quattro Stronic A szakértô: Dr. Füzy Tibor Új tagjaink: KonvekPRO

28

Vendég-oldal

29

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

11-13. oldal Klaszterek: Technológia, minôség, forma – és egy nagy család Tanulószezôdés Sok gyerek: sok öröm, sok gond 24-25. oldal Csordás József

14-15. oldal A hónap üzletembere – Miskolczi Imre, a Pikker Kft. ügyvezetôje Autóteszt: Maszler Róbert – Audi A7 3.0 V6 TDI Quattro Stronic

26–27. oldal

4 Az MKIK 1998. óta végzi hazánkban – európai kamarai metódus alapján – évente kétszer a konjunktúra felmérést. Magyarországon ez az egyik legnagyobb ilyen típusú megkérdezés. A baranyai helyzetre vonatkozó eredményt az alábbiakban adjuk közre. (PBKIK)

A tavaly ôsszel készült konjunktúraelemzés készítésekor még azt a kérdést tettük fel, hogy a romló eredmények csak a szezonalitás hatására alakultak ki, vagy egy újabb válság elôjelei. Az idei tavaszi felmérés eredményei alapján már gyanítani lehetett, hogy újabb visszaesés következik.

Azonban a legpesszimistább értékelések sem számoltak olyan mértékû recesszióval, amilyet az ôszi felmérés eredményei mutatnak. Különösen kritikus a helyzet, ha tudjuk a kamarai konjunktúra felmérés az elmúlt bô évtizedben pontosan jelezte elôre a gazdasági történéseket.

Az október hónapban megkeresett vállalkozások közül 144 töltötte ki a kérdôívet. A válaszadók 15,27%-a az ipart, 16,03%-a az építôipart, 19,08%-a a kereskedelmet, 49,62%-a a többi szektort képviselte. Ezeket az arányokat összehasonlítva a megyében nyilvántartott vállalkozásokkal, megállapítható, hogy a szolgáltatási szektor alulreprezentált.

A Baranya megyei összetett konjunktúramutató az elmúlt 13 évben, amióta kamarai elemzés készül, még soha nem volt ilyen alacsony. A korábbi, 2009. tavaszi mélypont is több mint 10 ponttal volt jobb a mostani értéknél. Negatív rekordot jelent a visszaesés mértéke is. A korábbi – ugyancsak 2009. évi – visszaesés mértéke 17,23 pont volt. A mostani érték 25,97 ponttal maradt el a tavaszi eredménytôl. A -38,99 pontos érték azt jelzi, hogy a vállalkozások több mint 2/3-a rossz és egyre romló feltételek mellett gaz-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Konjunktúra felmérés Minden korábbinál mélyebb válság jellemzi Baranya megye gazdaságát dálkodik. Hasonló képet mutatnak a Dél-Dunántúl három megyéjének felmérési adatai is. Régiós szinten a mutató értéke 22,12 ponttal romlott április óta, a -32,03 pontos eredménye szintén negatív rekord.

Országos szinten 15,52 ponttal romlott az összetett mutató. Ez alacsonyabb a 2009. tavaszi visszaesés mértékénél (-19,18), és értéke még mindig a pozitív tartományban található (1,31). Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások közül, ha minimális számban is, de többségben vannak azok, akiknek a helyzete és várakozásai javultak.

A Baranya megyei összesített konjunktúramutató valamennyi összetevôje romlott az elôzô felmérés óta. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzete kismértékben jobb, mint az összetett mutató, a várható üzleti helyzet közel azonos azzal. A vállalkozása jövedelmezôségét a válaszadók több mint 3/4-e ítélte rossznak, és 46,76%-a a következô félévben további romlással számol.

A megrendelések további visszaesésével számol a válaszadók többsége. Bár ennek a mutatónak az értéke jobb az összesített mutatóénál, a romlás mértéke viszont jelentôsen meghaladja azt. A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is a beruházások alakulása volt a legrosszabb. A várható építési beruházások -50 körüli értéke már 2003 óta „megszokott”, 2009-et követôen azonban romlott. Októberben elérte a -75,42 pontot (!!!), ami azt jelenti, hogy a válaszadók többsége nem tervez, vagy még a korábbiakhoz képest is csökkenô mértékben tervez építési beruházást.

Ennél árnyalatnyival jobb a helyzet a gépi-, technológiai fejlesztések terén. A -61,97 (!...) pontos eredmény azt jelzi, hogy az újabb válság hatására a vállalkozások többsége a szinten tartással sem tud foglalkozni.

Ez pedig döbbenetes versenyképesség romlást, és jövedelem színvonal esést vetít elô a következô évekre, évtizedre.

Az összetett mutató és az összetevôk októberi eredményei

További információ: www.pbkik.hu

alapján egyértelmû, hogy a megye gazdasága újabb, igen mély válságba került. A megyei és a regionális mutató, illetve az országos mutató értéke közötti különbség azonban jelzi, hogy az országnak vannak olyan térségei, ahol romlás nem, vagy csak kisebb mértékben következett be. Az is megfigyelhetô, hogy Baranya megyében sem egyformán érintették a negatív tendenciák a vállalkozásokat.

Kedvezôbb helyzetben az exportáló vállalkozások, Baranya az 1 fôre jutó ipari termelésben és exportban utolsó a magyar megyék között... Általában megfigyelhetô, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek értékesítési bevétele több mint 50%-ban exportból származik, kielégítô, vagy jó üzleti helyzettel rendelkeznek. A következô hat havi várakozásaik viszont romlanak. Ugyanez mondható el a jelenlegi jövedelmezôségre is. A várakozásaik a következô hat hónapra azonban már negatívak, alig több mint 10% számol a jövedelmezôség javulásával, míg 60% romlást feltételez. Ez az arány rosszabb, mint a exporttal nem rendelkezôké.

A gépberuházás mutatója az 50% feletti exportálóknál már negatív, rosszabb, mint az építési beruházásé. Az exporttal nem rendelkezôk 70%-a nem tervez technológiafejlesztést és több mint 80%-a nem fog építeni. Ez utóbbi már elôre jelzi az építôipar további visszaesését. A jelentôs exporttal rendelkezô vállalkozások várakozásai a várható megrendelések tekintetében rosszabbak az exporttal nem rendelkezôknél. Érdemes összevetni ezt az arányt a várható jövedelmezôség romló adataival. A csökkenô rendelés jelzi, hogy a külföldi partnerek is romló feltételek mellett mûködnek, ezért csökkentik a megrendeléseket és áraikat. Ezzel együtt megfigyelhetô a cserearány romlása, másrészt az exportáló vállalkozások és a külföldi tulajdonú szervezetek közötti jelentôs átfedés, ami lehetôvé teszi a cégcsoporton belüli jövedelemátcsoportosítást is.

(Az exportálók közül a külföldi tulajdonú helyi cégek esetében a konszernintern forgalomban a forint gyengülése okán keletkezô többletbevételt/jövedelmet többségében a nyugati cégközpontban realizálják, míg a beszállítók esetében is pontosan kiszámítva azt, a nyugati megrendelô erôfölényével visszaélve, az árakat lenyomva, a nyugati megrendelô realizálja a nyereséget.

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

CÍMLAPSZTORI Már nincs kiemelkedô ágazat

Ugyanez igaz a magyar KKV-k által megnyert pályázatokra is, amelyek jövedelmezôség javító hatását ugyanígy elvonja a nyugati megrendelô. Ez a jelenség, állami válasz nélkül súlyosan rontja a magyar versenyképességet.)

Kilátástalan a mikroés kisvállalkozások helyzete A foglalkoztatottak számát tekintve tavasszal még azt állapítottuk meg, hogy az 50-249 fôs középvállalkozások adatai a legkedvezôbbek, a megye gazdasági fejlôdésének biztos letéteményesei. Mellettük esetenként a nagyvállalatok és a kisvállalatok rendelkeztek pozitív eredménnyel.

Az ôszi felmérés eredményei ezen a téren is változtak. Pozitív képet a közép- és nagyvállalatok mutatnak, egyre több rossz vagy romló mutatóval. A kisvállalkozások, a megrendelések várható alakulását kivéve, szinte csak negatív

mutatóval rendelkeznek. Ezen belül is kirívó a beruházások alakulása. A mikrovállalkozások valamennyi mutatója negatív. A jelenlegi jövedelmezôségi helyzetét a többségük rossznak tartja és közel 2/3-a javulást sem vár. A 80%-uk semmiféle beruházást nem tervez, több mint 6%nak nincs megrendelése és további 44% a rendelésállomány csökkenésével számol. Ez az a kör, amely már ma is lemaradt a versenyben és a válság túlélésére alig van esélye, és az országos adó és bürokratikus terhelések mellett, most a drasztikus helyi adóemelést is el kellene tudni viselnie. 2012-ben felgyorsul a helyi KKV-k megszûnése, amelyet követôen részben a szabályozás szigorítása, részben a vállalkozói réteg tartalékainak kimerülése miatt nem fog követni új vállalkozások alapítása. A helyi önkormányzatoknak igen komoly helyi adóbevétel csökkenéssel kell számolniuk, különösen ott, ahol maximumra járatják a helyi adókat.

További információ: www.pbkik.hu

A tavaszi eredmények alapján az ipari és részben a kereskedelmi vállalkozások mutatói voltak kedvezôbbek. Az ôszi felmérés adatai alapján ez a megállapítás már csak részben igazolható. Miközben valamennyi ágazat esetében a mutatók romlása figyelhetô meg, egyfajta kiegyenlítôdés is megjelent. A jelent üzleti helyzet értékelése valamennyi ágazatnál negatív, a várakozások az ipar és a kereskedelem esetében még pozitív. A jelenlegi jövedelmezôség szintén minden ágazatban negatív, ugyanez figyelhetô meg a várható jövedelmezôség tekintetében is. A technológiai fejlesztések esetén már az ipar mutatója sem pozitív, a várható építési beruházások értéke azonban minden ágazatban a legrosszabb, és meglepôen alacsony a kereskedelemben. (Ennek oka, hogy Pécsett és a nagyvárosokban az országosnál is magasabb a nemzetközi kereskedelmi tôke reprezentativitása, annak minden negatív következményével. A kormány által meghirdetett „rekonkviszta” elkésett, a piac telített, a jövedelmeket elszívják, a települések szegényednek, nincs több hely a további multiknak.) Az építôiparban többen számolnak javuló és kevesebben romló tendenciával, amely a többi ágazat beruházási terveit nézve nem több, mint kétségbeesett remény. Valamennyi ágazatban a vállalkozások többsége növekvô, vagy változatlan megrendeléssel számol. Ez alól csak az építôipar kivétel, ahol a vállalkozások közel 60%-a a megrendelések csökkenését jelezte. (Az üzleti várakozásaik tekintetében a jelenlegi jövedelmi pozícióikban csak e tényezô pozitív változása mentheti meg ôket. Így e várakozás, a remény kategóriába illik, különösen, ha összevetjük a jövedelmezôségi várakozásaikkal.) Összefoglalóan megállapítható, hogy 2011 ôszére számottevôen romlott a Baranya megyei vállalkozások helyzete, és egyre negatívabbak a várakozások, a hazai megyék között a legmélyebb szintet elérve. A kedvezôtlen hazai gazdasági folyamatok – a belföldi fogyasztás stagnálása (az adórendszer miatt képzôdô többlet keresletet a nemzetközi pénztôke folyamatosan, pontosan lecsapolja), a fejlesztési források beszûkülése (a nyugati bankok szûkítették a magyar cégek hitelezését, miközben ezermilliárdokat vontak ki az országból és saját, hazai KKV-ik, [versenytársaink] számára ebbôl kedvezményes hiteleket nyújtottak. A pályázati rendszer forrásait az állam és az önkormányzatok magukhoz vonták). Közrejátszanak a helyi romló feltételek is. A nem a gazdaság igényeihez igazodó képzés, a vállalkozásokat, különösen a mikro- és kisvállalkozásokat terhelô adók növekedése, a nagy autonómiák (Pécs, megye, egyetem) teljes inaktivitása a gazdaságfejlesztésben. A negatív várakozások inkább reálisnak, mint pesszimistának tûnnek.

Weller János

6

CÍMLAPSZTORI

Konjunktúra felmérés

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

További információ: www.pbkik.hu

7

8

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Jubiláló Széchenyi-kártya Baranya megyében is átadták a 150 ezredik Széchenyi-kártyát és az elsô Agrár Széchenyi Kártyát. Jubileumi Széchenyi-kártyát kapott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara két tagja, a Szabó Bútor Kft. és a Fávor Bt. A Széchenyi-kártya konstrukcióról a kamara honlapján olvashatnak www.pbkik.hu További információ: Marton Judit 72 507 113 Dr. Kéri István a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és dr. Kiss Endre a VOSZ Baranya Megyei Szervezetének elnöke is részt vett az ünnepi eseményen

Fókuszban a gazdasági utánpótlás nevelés 2011. november 14-20. között a világ 120 országa figyelt kiemelten a potenciálisan vállalkozóvá váló és a már vállalkozó fiatalokra.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája társszervezésében harmadik alkalommal került megrendezésre november 17-én a Global Entrepreneurship Week világmozgalom részét képezô Fiatal Vállalkozók Hete.

A pécsi rendezvény változatos programjával, szolgáltatások és lehetôségek feltárásával a fiatal vállalkozók jövôbeli sikereihez kívánt érdemben hozzájárulni. A résztvevôk azonnal alkalmazható tudáshoz jutottak a nemzetközi piacra lépés, az online marketing, a számlázás, az idômenedzsment és a finanszírozás területén. A félnapos program szünetei alkalmat teremtettek partneri és baráti kapcsolatok kialakítására, illetve potenciálisan üzletgenerálásra is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon alacsony a vállalkozási hajlandóság a fiatalok körében.

Ennek csak egyik oka a tôkehiány, emellett kevés a

sikeres hazai példa és a gyakorlati útmutatás, ami inspiráló lehetne. A fiatalok elméleti oktatást kapnak: a szakmai kérdések, piaci helyzetek stratégiai szintû, általános elemzésével rendszeresen foglalkoznak, de senkitôl nem tanulják meg, hogyan mûködik az üzlet a hétköznapokban. Felmérések szerint hazánkban a 2,3 milliónyi 15-34 éves fiatal mindössze 3,7 százaléka mer saját vállalkozásba fogni, ami nemzetközi viszonylatban is sokkoló arány. Ezért is igen fontos a hasonló rendezvényekkel támogatott, tervszerû gazdasági utánpótlás nevelés.

Kamarai tagcégek az EU-csatlakozó Horvátországban Az Enterprise Europe Network kamarai irodájának közremûködésével pécsi vállalkozók is részt vettek a zágrábi vásáron, és a mellette megrendezett „BE GREEN” üzletember találkozón. A célközönség az innováció-orientált, azaz újításra nyitott, széles látókörû vezetôkbôl állt. A legkülönbözôbb tevékenységû cégek folytattak tárgyalásokat. A korrózióálló acéltartályokat gyártó Fekoral International Kft. tizenegy, a Szellemi Eszköz Menedzsment területén úttörô Riglersystem Európa Kft. négy potenciális jövôbeli partnerrel fogott kezet. A kamara továbbra is támogatását nyújtja ahhoz, hogy a cégek a jövôben is sikeresen mûködhessenek együtt.

Megújuló energia

Hendinger Anita, az Enterprise Europe Network regionális irodavezetôje (jobbra) és dr. Misákné Schmidt Enikô projektmenedzser is tartott elôadást

További információ: www.pbkik.hu

témájú céglátogatást és üzletember találkozót szervezett a HITA Enterprise Europe Network csapata. A budapesti Ökoindustria környezetipari szakkiállítás mellett zajló rendezvényekhez a pécsi kamara, és általa a Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter is kapcsolódott. Az angol vendégek a geotermikus energiát hasznosító Szentlôrincre is ellátogattak.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

Gép-ésszel Baranyában II. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Gép-ésszel Baranyában II.” címmel 2011 ôszén szakmaismereti versenyt szervezett. A verseny célja a gépipari szakmák megismertetése a pályaválasztás elôtt álló tanulókkal.

Célközönsége a Baranya megyei általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói. A megmérettetésre 3 fôs csapatok jelentkezhettek. A verseny három fordulóból áll.

és válaszoltak a csapatok által feltett kérdésekre.

A látogatás során kiemelt szempont volt az alapvetô eszközök felismerése, alkalmazási területük ismerete. A versenyzôk egy elôre megadott szempontsor alapján az üzemlátogatásról naplót készítettek, melyet eljuttattak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarához .

3. döntô A kitöltött látogatási napló elbírálása alapján a legjobb 10-12 csapat jut be a döntôbe, mely 2011. december 14-én a Pécsi Kereskedelmi Központban kerül megrendezésre. A feladatok közt szerepelni fognak ügyességi feladatok, a céglátogatások során elsajátított ismeretek bemutatása, szakmákat, cégeket bemutató filmek megtekintése, anyagfelismerés, munkavédelmi ismeretek, továbbá villámkérdések a három forduló során megismert témákban.

Szakképzési konferencia A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara november 29-én Szakképzési Konferenciát szervezett a Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay termében.

A rendezvényen résztvevôk információt kaptak a szakképzés és a gazdaság kapcsolatáról, illetve a munkaerôpiac jelenlegi helyzetérôl. Dr. Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium fôosztályvezetôje a szakképzés várható jogszabályi változásairól, dr. Szilágyi János – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója – a kamarák szakképzésben vállalt szerepérôl tájékoztatta a résztvevôket.

1. forduló Az elôdöntôn való részvétel automatikusan biztosítja a versenyre történô jelentkezést.

A Baranya megyei általános iskolások „Szakmatörténeti totó” kitöltésével jelentkezhettek a versenyre. A csapatok e feladat által megismerhették a gépipar fejlôdését az ôskortól napjainkig.

Cél volt továbbá saját lakóhelyük, illetve a környezô városok gépiparának történeti bemutatása is. A totót visszaküldôk közül 26 csapat jutott tovább a második fordulóba.

2. forduló Kiemelt gépipari cégek nyújtottak lehetôséget a 2. fordulóba bejutott csapatoknak, hogy térségenként egy üzemlátogatáson vegyenek részt, melynek célja, hogy a versenyzôk megismerkedjenek a gépipari szakmákkal, munkahelyekkel és ismereteket szerezzenek az üzemekrôl.

— DEMAG Mobile Cranes Gépgyártó Kft. — Hauni Hungária Kft. — Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft. — Max Blank Hungária Kft. — Szôke Szerviz Gépmûhely Kft. Az üzemlátogatások alkalmával a cégek gépipari szakemberei bemutatták az üzemet, a szakmát

Mestervizsga a kamarában Gázvezeték és készülék-szerelô szakmában 9 fô tett szakmai mestervizsgát november 22-én és 24én a kamarában. A résztevôk kéthónapos, 80 órás szaktanfolyamot követôen adtak számot tudásukról elméletben és gyakorlatban egyaránt. A képzést végzô három oktató kiváló szakmai munkájának és a résztvevôk lelkiismeretes felkészülésének köszönhetôen tettek sikeres vizsgát a vizsgabizottság elôtt, melynek elnöke Bernula Károly volt. Azon sikeres vizsgázók, akik már rendelkeznek a pedagógiai és a vállalkozási ismeretek mestertanfolyami tanúsítvánnyal, a közeljövôben ünnepélyes keretek között vehetik át mesterleveleiket a kamara vezetôségétôl.

Gratulálunk a mesterjelölteknek!

Jelentkezés, további információ a mestervizsgákkal kapcsolatban Piacsek László szakképzési tanácsadó Telefon: 72/507-127 E-mail: piacsek@pbkik.hu Felnôttképzési nyilvántartási számunk: 02-0040-05

Mesterként a munkája többet ér!

10

KAMARAI HÍREK

Szakma Kiváló Tanulója Verseny A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzôs tanulók számára ötödször kerül megrendezésre a Szakma Sztár Fesztivál, a Szakma Kiváló Tanulója Verseny.

A verseny egyik kiemelt feladata és célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek be a szakmák elismertségének és megbecsülésének növelésében.

A verseny vonzása megnôtt, amit jelez a versenyzôszám növekedése és a verseny iránti fokozott érdeklôdés is. A nyertesek felértékelôdnek a munkaerôpiacon, a legjobbaknak sok esetben munkalehetôséget kínálnak a versenyt egyébként támogató vállalatok.

A 2010-2011-es tanévben Baranya megyébôl 144 tanuló közül 6 iskolából, 11 szakmában összesen 13 versenyzô jutott be az országos döntôbe. Közülük heten dobogós helyezést értek el.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Építészet – Kreativitás – Gazdaság Városkooperációs egyeztetésre került sor a Dél-Dunántúli Építészkamara, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Dél-Dunántúli Kulturális Klaszter közös rendezvényén. Az összejövetel gesztorai a Dél-Dunántúli Építészkamara, Horváth András elnök és Bencze Zoltán programfejlesztô voltak. Közel 60 szakértô egyeztetett 3 szekcióban városfejlesztési kérdésekben, a városi vezetôk és országgyûlési képviselôk részvételével. A szekciók kiemelt témái voltak: a várostervezés megújításának módszertana – út egy pécsi fejlesztéspolitika irányába, a városfejlesztés és gazdasági megújulás valamint a városi kultúrpolitika és a gazdasági potenciált erôsítô kreatív ipar.

A program elôzménye: „ÉKG – Építészet-Kontextus-Gazdaság” c. szakmai érdekegyeztetô fórum A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Építész Kamara és a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter 2010 szeptemberében együttmûködési megállapodást kötöttek Pécs kulturális alapú városfejlesztése és a helyi gazdaság erôsítése céljából. A megállapodás egy szimpózium keretében született meg, ahol a város gazdasági és szakmai szervezeteinek képviselôi valamint a városháza döntéshozói együttesen értekeztek az együttmûködés keretrendszerének kialakításáról. A kezdeményezôk és a helyi szakmai szervezetek úgy ítélték meg, hogy a fontos szakmai kérdéseket érintô városi döntés elôkészítési folyamatokból hiányzik a független szakmai és a civil véleménynyilvánítás lehetôsége. A tanácskozás hangsúlyozta, hogy a városfejlesztés és a gazdaság szakemberei szükségesnek tartják a közös fellépést, és nyitottak az együttmûködésre.

2010 októberében kibôvített résztvevôkkel megismételt megbeszéléseken javaslat született egy szakmai érdekérvényesítési fórum létrehozására. A fórum 2010. december 9-én megtartott szimpóziumon jött létre „ÉKG – Építészet-Kontextus-Gazdaság” név alatt. A megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy az ÉKG mûködése a konkrét ügyek mentén tud fejlôdni, ezért keresni kell azokat a tevékenységeket, melyek önmagukban is képesek hasznosan alakítani a civil és közösségi önszervezôdést és érdekérvényesítést.

A CNCB

(Cluster and Network Cooperation for Business Success in Central Europe) európai projekt keretében Ausztria, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Szlovénia dolgozik Magyarországgal együtt egy háromlépcsôs klaszter-optimalizálási projekten.

Képünk a tavalyi díjátadáson készült

A versenyre jelentkezni a kiadott jelentkezési lap kitöltésével lehet, melyet 2012. január 5-ig kell eljuttatni a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarához.

A jelentkezési lap és a verseny kiírása a www.pecsikamara/szakkepzes weboldalon megtalálható.

A projekt keretében rendszeres idôközönként személyes szakmai konzultációra kerül sor a projekt partnerei között, melynek során a partnerek megbeszélik a projekt eddigi eredményeit, valamint a további teendôket. Erre a megbeszélésre legutóbb november 2. és 4. között került sor, Milánóban.

A kétnapos program mind szakmai, mind technikai szempontból igen eredményes volt. A résztvevôk meghatározták a klaszterek képzési, optimalizálási és nemzetköziesedési feladatainak következô lépéseit, valamint megbeszélték a Mid Term Conference részleteit is. A konferenciára november 29. és 30. között került sor Prágában, és nem pusztán konferencia volt, hanem találkozó is az európai klaszterek számára. A projekt ezzel is próbál lehetôséget teremteni a klaszterek számára ismerkedésre, szakmai együttmûködések kialakítására.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Dél-Dunántúli Gazdaság A címben jelzett elsô három szó a komlói TeGaVill (Terményszárító, Gabonafeldolgozó és Villamosipari Berendezéseket Gyártó és Szerelô) Kft. jelszava, az utóbbi fogalom a beszélgetés, no meg a személyes tapasztalat alapján kívánkozott a sorba. A nagy család részben a tényleges hozzátartozókat takarja, hiszen az apa, Áman Mihály és felesége, Ámanné Fülöp Ilona által 1992-ben alapított vállalkozásban ma ott dolgozik két lányuk, Orsolya és Judit, valamint Orsolya férje, Szamos Szabolcs is. Emellett a „nagy családot” mintegy 100 munkatársuk is jelenti, hiszen a róluk való gondoskodás és felelôsségvállalás már a vállalkozás indításától benne volt a cégalapítókban és ezt a mentalitást sajátították el a lányok is. Sôt, a hároméves unoka is „A CÉG” körül legyeskedik, minap beült nagyapja mellé egy üzleti tárgyalásra, ahol kezét feltévén az asztalra, csak annyit mondott: figyelek.

Nem véletlen, hogy a cég családi vállalkozás formájában mûködik, ez már a kezdetektôl egyértelmû volt – fogalmazza meg Áman Mihály, a cég egyik ügyvezetôje.

— Annak idején még GMK-ban dolgoztunk, amikor bevezették a különadó rendszerét, átalakultunk kisszövetkezetté, késôbb pedig kft.-vé. A rendszerváltást követôen fel kellett számolnunk az akkori 14 tulajdonossal bíró kft.-t és családi vállalkozásként újraindítottuk a munkát.

— Egyértelmû volt, hogy családi vállalkozásként?

— Igen, ez egyértelmû volt, abban a szituációban csak ezt a formát tudtuk elképzelni.

— Mi szólt mellette?

— Megéltük az elôzô cégekkel a társas vállalkozás elônyeit és hátrányait, ez utóbbit a késôbbiekben el akartuk kerülni. Az elôzô vállalkozás tulajdonosi körének közel 80%-át átvettük, ôk egy-két kivétellel jelenleg is nálunk dolgoznak alkalmazottként.

— Miként alakultak ki a tevékenységi körök, hogy mivel foglalkozzon a vállalkozás?

— Az elsô cégünket villamosszerelô-ipari feladatokkal indítottuk. Az élet úgy hozta, hogy a 80-as években véletlenül belesodródtunk a gabonaiparba. A

KLASZTEREK

11

Technológia, minôség, forma – és egy nagy család villanyszerelés mindig az utolsó munkafázis és az adott technológiához kell igazodnia, de mivel sok esetben megcsúszott a technológia szerelése, ezért elvállaltuk azokat a feladatokat is, hogy gyorsítsunk. Akkor pedig azzal a problémával szembesültünk, hogy szereltünk volna, de nem voltak szerelvények, a gyártó mûvek nem tudták idôre leszállítani, így elkezdtünk szerelvényeket gyártani, késôbb pedig hozzá való gépeket. Mára már komplett technológiai beruházásokat végzünk saját fejlesztésû gépekkel.

Tevékenységi körünk magában foglalja a tisztító-, szárító-, tároló-, hûtve tárolás, uszálytöltô-, keverô-, malom-, vetômag, brikett-, pellet- és biomassza-technológiákat, a tervezéstôl a kivitelezésig, a betakarítástól a feldolgozásig.

A piaci igényeknek megfelelôen kialakított, építôkocka elv szerint mûködô berendezéseket, komplett technológiákat telepítünk a kis farmergazdaságoktól az integrátori tevékenységet is folytató nagyüzemekig. Ezeket a döntés-elôkészítéstôl, a pályázati adatszolgáltatáson és pályázatíráson, a tervezésen, gépgyártáson, egyedi gépbeszerzésen, telepítésen és beüzemelésen, az engedélyeztetési eljáráson keresztül a kezelôszemélyzet betanításáig vállaljuk.

— Miként tudják összehangolni a piac elvárásait, illetve a cég érdekeit?

— A piac nem mindig azt várja el, amit mi szeretnénk csinálni. Elköteleztük magunkat a gabonatechnológia irányába és ehhez tartjuk magunkat. Természetesen voltak olyan évek az elmúlt két évtizedben, amikor a gabonaipari megrendelések jelentôsen visszaestek, sôt, volt olyan évünk is, amikor más ágazatból származott bevételünk 80%-a.

De azokban az idôkben is a kiállításokon, szakvásárokon az alapirányt hirdettük és vissza is tértünk az ágazatba, mihelyt rendezôdött a piac. Ez a piaci probléma a privatizációs idôszakban volt, amikor káosz uralkodott ebben az iparágban, emellett azt is láttuk, hogy az agrártámogatások rendszere is jelentôsen

fel tudja borítani a piacot, ha egy rosszul kigondolt struktúrában adják a támogatásokat. Régóta küzdünk azért a szakmai szövetségekkel, hogy a céltámogatások helyett a termelôket és ne részfeladatokat támogassák, mert az mindig piactorzító hatással jár.

— Komló nem tipikusan agrár város, mégis otthonra lelt benne egy agrárágazatban dolgozó vállalkozás.

— Komlón a bányászat mellett elég jelentôs egyéb ipari tevékenység is folyt, ez jó alap volt ahhoz, hogy képzett szakembereket találjunk, mind a mûszaki, mind a fizikai munkaerôt tekintve. A városban a bányagép-gyártás nagyon magas mûszaki, technológiai szinten volt, az iparvállalatok más cégekkel együtt, mint pl. a MOM olyan képzést nyújtottak, amire stabilan lehetett támaszkodni. Én hosszúhetényi vagyok, az elsô cégünket a faluban indítottuk, amikor az ottani lehetôségeinket kinôttük, akkor Komlón sikerült vásárolnunk egy mûhely épületet. Abban az idôben már a dolgozóink jelentôs része komlói volt és a további létszámbôvítéshez szakképzett emberi erôforrás állt rendelkezésre.

— A vidékiség mennyiben határozza meg az önök tevékenységét, gondolom, hogy nem kifejezetten Komlóra és környékére koncentrálnak a partneri kört tekintve?

— Egyáltalán nem. Tevékenységünk nagy része belföldre irányul, ahol az egész országban dolgozunk, de mûködnek gépeink Belgiumtól Moldváig több helyen. Export tevékenységünket fôleg a nyugati országok felé történô eladás jellemezte, jelenleg dolgozunk a keleti piacok megnyitásának lehetôségén is. Ámanné Fülöp Ilona, a TeGaVill másik ügyvezetôje, a feleség arcán látszik, hogy szinte újra maga elôtt látja a kezdeti idôszakot, amit férje mellett élt át a vállalkozásban. Ilona a tanári pályát hagyta ott azért, hogy házastársa mellett dolgozzon és ez egyáltalán nem volt áldozat a részérôl.

12 — Többek között gimnáziumban tanítottam magyar-ének szakos tanárként, karvezetés szakon végeztem. Megfogott a karmesterség gyönyörû struktúrája: egy ember irányít és minden tagról tudja, hogy mire képes, mit képvisel. De ôk külön-külön nem tudják létrehozni azt, amit együtt igen – nos ez a munka, amit végzek, ugyanaz, mint a karmesteré. Itt is teszik a dolgukat az emberek, ha valaki nem azt csinálja, amit kell vagy mondjuk „hamisan énekel”, akkor rögtön lehet tudni, hogy ki rontotta el. Ez számomra nem volt idegen. Emellett érdekesség, hogy nagyapám vízimolnár volt, tehát a gabona világa nem állt messze tôlem. Több mint 7000 gyermeket tanítottam Komlón, 70 tagú gyermekkórusom volt, 45 tagú lánykarom és 45 tagú vegyes karom. Amit a tanári pályán lehetett, mindent megkaptam és elértem. Cseperedtek a lányaink és kellett melléjük az anyuka, ezért döntöttünk úgy, hogy összefogunk, és ha a férjem vidéken van, én helyettesítem.

— Akkor nem is lehet meghatározni, hogy meddig terjed az ön hatásköre?

— Nem! Talán a férjem jobban tudja, hogy mit vár el tôlem.

— Nem tudom, hogy el kell-e várni valamit – veszi át a szót Áman Mihály.

— A feladatok jönnek és azokat el kell végezni. Az tény, hogy a mûszaki, kereskedelmi területtel összefüggô feladatok zöme rám hárul, és vannak olyan munkaterületek, amelyeket egyértelmûen kiadok. A partnerekkel való kapcsolattartás, az ügyintézés egyértelmûen a feleségem területe, a teljeskörû marketing-feladatok, a vásár- és kiállítás szervezés, a médiakapcsolatok Judit lányomhoz tartoznak. Orsolya lányom készítette a pályázatokat, emellett a tájékoztató anyagokat, ô szervezte a vásárokat addig, amíg szülési szabadságra nem ment, mióta pedig férje, Szabolcs velünk dolgozik, ô felel a külsô partneri kapcsolatokért. Ô elérhetô abban az esetben, ha a telephelyen kívüli munkákon bármiféle gond jelentkezik. Beruházásaink a feladat jellegébôl adódóan a két csúcsidôszakra, a nyári és az ôszi aratásra kell, hogy befejezôdjenek, mire beérik a termény, akkorra készen kell lennünk, ezért nagyon sok azonnali döntést kell hozni a csúcsidôszakokban.

KLASZTEREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Az miként oldható meg, hogy – valószínûleg nem 8 órában – itt vannak munkatársakként az irodában és a mûhelyben, majd hazamennek és otthon családként élik az életüket? Ez összeegyeztethetô?

Ilona számára egyszerû a válasz: — Nagyon szeretjük egymást! Amikor hazaérünk, és ha valaki nem intézett el valamit, akkor szeretem, ha az asztalnál, mielôtt étkezünk, megbeszéljük.

Kellenek a családi együttlétek, amikor csak magunkról beszélgethetünk.

szervezôként végeztem elsô körben és rájöttem, hogy nagyon érdekel a marketing és a közgazdaságtan, ezért továbbmentem és a pécsi közgazdaságtudományi egyetemen másoddiplomáztam. Nagyon szeretem az agrármarketinget és megtaláltam a helyemet a cégen belül.

— Más családokkal beszélgetve néha megfogalmazzák a gyerekek, hogy nehéz a gyerekszerepben megmaradni ott, ahol a szülôk irányítják a vállalkozást. Ezzel a dologgal hogyan birkózik meg a mindennapokban?

— Volt egy kulcsszó: „ha valami nem intézôdött el” – folytatja a férj. — A munkát az otthoni kapcsolatból lehetôleg kizárjuk. Otthon mi családi életet élünk, a munkahelyen beszéljük meg az ottani problémáinkat. Természetesen az élet olyan, hogy elôadódnak helyzetek, szituációk, amikor megoldást kell találni valamire, akkor a szükséges idôt erre fordítjuk a szabadidônkbôl, de megpróbáljuk függetleníteni a két dolgot egymástól. Azt azért nem gondolom, hogy Marci és Léda unokánk sétáltatása közben a család többi tagjával a munkáról kellene beszélgetni.

— Judit, az ön számára egyértelmû volt, hogy ebben a vállalkozásban épít karriert, azaz hogy itt szeretne dolgozni?

— Igen, nagyon korán felismertem, hogy felelôsséggel tartozunk a nôvéremmel azért, amit apáék létrehoztak. Számomra megfutamodásnak tûnne, ha máshova mennék dolgozni, hiszen ez a sajátunk, itt kell helytállnunk. És ahogy ôk is, mi is felelôsek vagyunk a családokért, akik velünk dolgoznak. Humán-

— Ez nem okoz gondot. Megvannak a feladataim, van felelôsségtudatom, végzem a dolgomat, egyáltalán nem érzem ezt. Az elején elég sok konfliktus volt ebbôl, de most már nincs. Nem érzem azt, hogy nem lennénk egyenrangú munkatársak, kollégák és családtagok a szüleimmel.

— Mikor dôlt el, hogy itt szeretne dolgozni?

— Gyerekkorunk óta szinte az összes szakvásáron, házi kiállításon részt vettünk, segítettünk a cég napi munkafeladataiban, mondhatni, belenôttünk a munkakörünkbe.

— Ehhez az kellett, hogy nagyon élvezzék a munkát és élvezik is a mai napig, mert úgy nem mûködött volna, ha a szülôk eldöntik, hogy ez van és a gyereknek nem tetszik, azt csak egy ideig lehet csinálni – folyik bele a beszélgetésbe Szamos Szabolcs, aki most az otthon gyermekét gondozó feleségét, Orsolyát is képviseli. – Judit is és Orsi is belenôttek a cégbe és élvezik a mai napig.

Orsinak, aki most a második gyermekünkkel van otthon, hiányzik a munka,

Dél-Dunántúli Gazdaság ugyan rajong a gyerekekért, imád velük otthon lenni, de már keresi, hogy miként tudna az ittenieknek besegíteni. Vannak olyan részfeladatok, amit a gyerekek mellett el tud látni.

— Mit lehet a szülôktôl ellesni, mit lehet megtanulni tôlük a napi munkavégzés során? – fordulok vissza Judithoz.

— Ha nagyon leegyszerûsíteném, anyánál az ellenôrzést és a keménységet, apánál pedig azt, hogy nagyon jól látja az összefüggéseket, gyorsan meg tudja határozni a stratégiai irányokat.

Szabolcs késôbb csöppent a TeGaVill mindennapjaiba, még azzal sem nyert munkatársi jogot a most projektvezetôként dolgozó fiatalember, hogy benôsült a családba.

— Egy multicégnél dolgoztam Pécsett hét és fél évet. Mikor bekerültem a családba, elôször nem is került szóba, hogy itt dolgozzak, késôbb azonban volt már ilyen kezdetû mondat, hogy mi lenne ha... Sokszor bejöttem ide szabadidômben, igyekeztem belefolyni a mindennapokba, megtapasztalni, hogy mivel foglalkoznak. Misi többször elvitt a vidéki útjaira és igazán megtetszett a miliô, a környezet. Megtapasztaltam, hogy ennek a családi vállalkozásnak mennyire más a felépítése, a hangulata (jobban mondva ennek van hangulata, a multicégnek nincs) és ez szimpatikus. A mûszaki dolgok közel állnak hozzám, hiszen azon a területen dolgoztam korábban is, és egy idô után egyértelmû volt, hogy én is ide fogok jönni.

— Mivel kellett megküzdenie?

— Az elôzô munkahelyemen is embereket irányítottam, a fizikai állományból emeltek ki, ott már megjártam a szamárlétrát, a beilleszkedéssel semmiféle problémám nem volt. Azok a munkatársak is elfogadtak, akik már 20 éve itt dolgoznak, ebben azt gondolom, hogy nagy szerepe volt a családnak is. Szerintem látták, hogy ôk befogadtak és ez nagyon sokat segített. — Szimpatikus volt, hogy felelôsségteljesen beszéltek a munkatársaikról, akikkel együtt dolgoznak.

Lehet azt mondani, hogy ez egy nagy család?

— Van olyan munkatársunk, akit általános iskolában és szakmunkás képzôben is tanítottam, majd elvégezte a gim-

KLASZTEREK náziumot. Több alkalommal találkoztunk az életében és most itt dolgozik nálunk. Nagyon jó a kapcsolatunk a munkatársainkkal – mondja Ilona asszony.

— Igyekszünk megôrizni ezt a családias hangulatot, bárkinek problémája van, nyugodtan elmondhatja, akár családi, akár munkahelyi dolog és segítünk, hogyha tudunk – reflektál Judit.

— Én úgy vélem, természetes dolog, hogy ha tudunk, segítünk – állítja a cégvezetô apa. — Azt, hogy az ember ezt visszakapja vagy nem, soha nem tettük mérlegre. Abból indulunk ki, hogy ha segíthetünk – mert lehetôségünk van rá –, akkor miért ne tegyük meg? Azzal semmiféle pluszt nem kap az ember a vállalkozásában, ha nehezíti a kollégák életét. Lehet, hogy sok esetben túl humánusak is vagyunk.

— El tudnám képzelni, hogy leül a család akár itt a tárgyalóban az asztal köré és megbeszélik a hogyan továbbot, de biztos nem így van a hétköznapokban. Miként történik egy pályázat, egy új partner, lehetôség megbeszélése?

— Voltak olyan idôszakok, amikor lehetett a jövôépítésrôl beszélgetni, ám az elmúlt évek recessziója egyre nehezebbé teszik az elôre gondokodást. Mégis azt gondolom, hogy elôbb-utóbb el kell jönnie egy olyan kiszámítható gazdasági környezetnek, amelyben az ember elôre tudja, hogy milyen kötelezettségei, költségei lesznek, miként alakulnak a piaci viszonyok.

— Nyilván egy ilyen döntés volt az is, hogy a gépipari klaszterhez kapcsolódjanak. Ezt milyen megfontolásból tették?

— Két klaszternek is a tagja vagyunk, az egyik a Dél-dunántúli Gépipari Klaszter, a másik a Dél-dunántúli Energetikai Klaszter, emellett a Mezôgépgyártók Szövetségéhez is csatlakoztunk. Azt gondolom, hogy rengeteg olyan információ van a piacon, amihez vagy nem jut hozzá az ember, vagy nem figyel oda rá kellôképpen. Ha van egy olyan társaság, amely tagjai nagyjából

13 hasonló körben, hasonló problémákkal szembesülnek és erre találnak valamilyen megoldást, erre kifejezetten alkalmasak a klaszterek, hogy ezeket az információkat átadják egymásnak, illetve közösen lépjenek fel nagyon fontos témákban. Ilyen például a szakmunkás- és szakemberképzés, mert vagy nem történik semmi ezen a téren, vagy ha történik, akkor nem olyan ismeretanyaggal kerülnek ki a fiatalok munkaerô-piacra, amire ténylegesen szükségük lenne. Mi is részt veszünk több komlói céggel együtt a szakmunkásképzô iskola képzési programjában – gyakorlati helyként mûködünk. A tanulók egy része itt marad dolgozni és ezt a jövôben is szeretnénk erôsíteni.

Az összefogás másik szintje lehet a közös beszerzés. Nem gondolom, hogy az alapanyagainkat és egyéb eszközeinket közösen fogjuk megvásárolni, mert ennek kevés reális esélye van. Viszont léteznek olyan, mindenki által jelentôs költséget igénylô területek, mint az energetika (a villamos energia, a gáz), amelyekkel kapcsolatban ha együtt tudunk fellépni, akkor a fogyasztói nagyságnál fogva lehet, hogy jelentôs árcsökkentô tényezôként tudjuk kihasználni a klaszter adta lehetôségeket.

— Melyek azok az irányelvek, amelyek mentén mûködik a cég?

— Azt gondolom, hogy innovatív cégnek lehet nevezni a TeGaVillt, hiszen az összes gyártott berendezésünk saját fejlesztésû. Vevôkörünk a minôséget és az élettartamot részesítik elônyben, azok a mi megrendelôink, akik jó minôségben akarják megóvni a saját terményüket.

Alapvetô fejlesztési célunk, hogy berendezéseink a funkcionalitás, a hosszú élettartam, a kis energiafelhasználás, könnyû kezelhetôség mellett a lehetô legnagyobb mértékben óvják a termény épségét, beltartalmi értékét. Jelenlegi fejlesztéseink a gabonatechnikán kívül a biomassza területén is folytatódnak. Ebben az évben több elismerésben is részesültünk.

N.T.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Miskolczi Imre, a Pikker Kft. ügyvezetôje 1,2 milliárd forintból épített húsüzemet Bólyban a húsz évvel ezelôtt alakult magyar tulajdonú és Mohácson vágóhidat mûködtetô vállalkozás, a Pikker Kft., amely a 400 millió forint európai uniós és kormányzati támogatásnak köszönhetôen már nemcsak tôkehús, hanem minôségi húskészítmények elôállítására is képes. Ehhez 90rôl 160-ra növeli alkalmazottainak létszámát. A kezdetben 17 dolgozóval induló cég 1999-ben építette fel mohácsi vágóhídját, 2000-ben pedig állatifehérje-újrahasznosító üzemét. A bólyi húsüzem-beruházás egy, korábban szintén húsipari vállalkozásnak otthont adó épület átalakítása révén vált valóra.

Mint Miskolczi Imre, a kft. ügyvezetôje mondja, hosszú út vezetett az októberben átadott üzemig. És itt még nincs vége a fejlôdésnek!

— 1992-ben alakult a cég tisztán dolgozói üzletrészekbôl, tevékenységi köre akkor még az élôállatok felvásárlása, vágása, elsôdleges feldolgozása és hús forgalmazása volt. Elsôsorban Baranyában és Budapesten dolgoztunk, 1998-tól folyamatosan fejlesztünk, vágókapacitásunkat mostanra évi 100 ezerre tudtuk növelni. Üzletpolitikánk, hogy csak kifejezetten jó minôségû nagyüzemi sertéseket vágunk, már az alapanyag-kiválasztásnál elkezdjük kimunkálni a minôséget. Csak azoktól a beszállítóktól fogadunk élôsertést, akik megfelelnek az európai és a modern fogyasztói társadalom által támasztott minôségi követelményeknek. Az elmúlt években kiépítettük csomagoló és expediáló kapacitásunkat, közben növeltük vevôkörünket, elsôsorban multinacionális cégeknek szállítunk, de több nagyés kiskereskedelmi céggel is kapcsolatban vagyunk. Tevékenységünket kiterjesztettük az egész Dunántúlra. Ez mel-

lett a cég kiskereskedelmi egységeket, húsboltokat üzemeltet, illetve van egy édességimport ágazatunk is, két horvátországi gyár, az eszéki Kandit és a bjelovári Koestlin kizárólagos magyarországi importôrei vagyunk.

A húsüzem-fejlesztés egy ún. EMVA-s pályázat által jöhetett létre, így a Pikker Kft. képes lett a vágási melléktermékek, illetve alapanyagok feldolgozására, ami eddig hiányzott a vállalkozás tevékenységébôl. Ez azért fontos, mert a cég ezáltal kevésbé van kitéve a piaci anomáliáknak. Bátran vállalhatják mûszakonként akár 1000 félsertés darabolását a 4800 négyzetméter alapterületû húsüzemben, amely naponta 150 tonnányi félsertés csontozására, feldarabolására, 90 tonna húskészítmény, 5 tonna zsiradék és 7 tonna elôkészített hús elôállítására, csomagolására képes.

— Melyek a Pikker Kft. sajátosságai, amelyek megkülönböztetik más, hasonló tevékenységet folytató vállalkozásoktól?

— Már 1992-ben is a minôséget tekintette rendezôelvnek a Pikker, és csak másodsorban az árat. Nem véletlenül

vagyunk a SPAR stratégiai beszállítói, nem véletlen, hogy keresnek bennünket a multinacionális cégek, hiszen nagyon jók a referenciáink. Mindent elkövetünk az élelmiszerbiztonságért, megfelelünk a ma Magyarországon támasztott legmagasabb elvárásoknak. Emellett kiváló szállítási kapacitással rendelkezünk, nagy teherautókkal, függesztett hûtôs gépkocsikkal szállítunk, de megemlíthetném a cég rugalmasságát is: nálunk tényleg a vevô az elsô és kis-, egyedi szériák gyártását is tudjuk vállalni. Magasan képzett szakemberekkel dolgozunk, az egyik elvem az, hogy munkatársaink értsenek a szakmájukhoz. Vezetôink 90%-a felsôfokú végzettségû, de nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a szakmunkás és betanított munkási gárdánk képzésére is. Nagyon alacsony nálunk a fluktuáció más cégekhez viszonyítva és megpróbálunk egyfajta szociális hálót vonni a dolgozóink köré. Nem utolsó szempont az sem, hogy a fizetések mohácsi, baranyai viszonylatban is megállják a helyüket. Ez a tudatosság, a minôség: a munkaerô, a termék, az alapanyag minôsége, a piacok, a szállítás minôsége meghozta a gyümölcsét.

— Vezetôként, üzletemberként milyen magatartás jellemzi, ami a sikert is meghozta?

— Én elsôsorban közgazdász vagyok, nem húsipari szakember. A családomnak ugyan van húsipari múltja, hiszen szüleim is ebben a szakmában dolgoztak. Ma már inkább élelmiszeripari szakembernek vallom magam, mint közgazdásznak, hiszen ezt gyakorlom nap mint nap. A sikerhez nagyon sok munka kell, el kell felejteni a napi 8 órás munkaidôt és ki kell tudni egyezni a napi 12 órával. Emellett szerteágazó figyelemmel kell felfegyverkezni. Rájöttem, hogy sok ellenôrzésre van szükség, hiszen meg kell gyôzôdnöm arról: az általam megbízott vezetôk, középvezetôk is rendesen végzik a munkájukat. Úgy tudnám összefoglalni, hogy a jó gazda gondosságával kell vezetni a vállalatot. Ha ebben a vállalatban ráadásul tulajdonosok, netán többségi tulajdono-

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

EEN

15

„A jó gazda gondosságával vezetni a vállalatot”

Piacra jutási lehetôségek, üzleti kapcsolatok, Ausztriában, Hollandiában és Olaszországban

sok is vagyunk, akkor már mindjárt jobban érthetô az igyekezet. Vállalkozásunk két évtizede dolgozói üzemrészekbôl alakult, most is ezekbôl áll a cég, külföldi tôkét egyáltalán nem vontunk be. Azt látom, hogy a menedzsment megerôsödött az elmúlt években, ôk adják a siker gerincét. Azt, amit idáig elértünk, dolgozóinkkal együtt valósítottuk meg, büszkén mondhatom, hogy nálunk családias a légkör és ezt nagyon jónak tartom.

— A cég életében minôségi változás következett be a beruházással, de hogyan tovább? Hová lehet még innen fejlôdni?

— A cég stratégiája a további fejlesztések megvalósítása. Jövôre folytatjuk a szárazáru érlelô kapacitás növelését, mert meglátásom szerint ennek a piaci szegmensnek van jövôje. Ki akarjuk terjeszteni a délszláv kapcsolatainkat az édességen kívül a húsra és hústermékekre, kedvezôen hat majd erre Horvátország 2013-as uniós csatlakozása, ami újabb piacokat fog jelenteni a Pikker Kft. számára a földrajzi elhelyezkedése miatt. Emellett kapcsolatban vagyunk egy németországi nagy, tradicionális

Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Miskolczi Imre és Szekó József, Mohács polgármestere

húsfeldolgozó konszernnel, amely nálunk fogja gyártatni a saját márkás termékeit, amit Magyarországon forgalmaz. Tervezzük, hogy a saját receptúránkkal és csomagolásunkkal minôségi magyar termékeket hozunk létre, ezek elsôsorban rúdáruk és hagyományos füstölt készítmények lesznek. Részt veszünk a „Stop Só” programban, ez azt is jelenti, hogy az egészséges táplálkozás irányába kívánunk speciális szegmenseket kialakítani, például gluténmentes élelmiszert elôállítani. Mivel ez a most átadott üzem nagyüzemnek kicsi, kisüzemnek nagy, azon törjük a fejünket, hogy speciális piaci szegmenseket célozunk meg, amelyek kisszériás elôállítást igényelnek, igényes csomagolással és nem utolsó sorban megfizethetôk az érintettek számára. Feladat tehát folyamatosan van.

N.T.

Október 28-án az Enterprise Europe Network Pécs és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal társszervezésében gazdasági fórum helyszíne volt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Bécsi, hágai és milánói külgazdasági szakdiplomaták tájékoztatták a megjelent 30 céget tapasztalataikról és az érintett országok sajátos vonásairól.

Az általános, a makrogazdasági hátteret és mutatókat is tartalmazó tájékoztató után lehetôség nyílt személyes konzultációra is, ahol idôszerû üzleti lehetôségek, gazdasági, befektetési, kereskedelmi aktualitások mellett praktikus, közvetlenül hasznosítható tanácsokat, kontaktokat kaptak a magyar vállalkozások, amelyek hozzájárulhatnak a külföldi sikereikhez.

A következô hasonló tematikájú rendezvényt az Enterprise Europe Network Pécs 2012 tavaszára tervezi, ahol a meghívott országok között lesz Horvátország, Szerbia és Oroszország.

16

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) megvalósulása 2010. évi magyarországi helyzetjelentés az Európai Bizottság felmérése alapján Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) tíz elv mentén segíti a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó koncepció megvalósulását az Európai Unióban, illetve a tagállamokban. Annak érdekében, hogy az Európai Bizottság nyomon tudja követni a kis- és középvállalkozások európai fejlôdését, minden évben elkészíti a kkv-k helyzetét vizsgáló éves jelentését (SME Performance Review), illetve ténylapokon értékeli, hogy az egyes tagállamok hogyan teljesítenek az SBA intézkedéscsomag megvalósításában.

Vállalkozások szerkezete Magyarországon Magyarország Szám Részesedés Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás KKV-k Nagyvállalkozás Összesen

516 092 26 370 4 432 546 894 806 547 700

Az Európai Unió Vállalkozáspolitikai és Ipar Fôigazgatósága 2011. októberében tette közzé legújabb, 2010-re vonatkozó jelentését, valamint a hozzá tartozó tagállami ténylapokat. A ténylapok elsô fejezete a kkv-k szerkezetét mutatja be az egyes tagállamokban. A második fejezet a tagállamok helyzetét elemzi az uniós átlaghoz viszonyítva minden egyes SBA elven keresztül (az SBA tíz alapelvét lásd keretes írásunkban), illetve a tagállamok szakpolitikai intézkedéseirôl ad rövid áttekintést. Végezetül a harmadik fejezet egy jó gyakorlatot mutat be. Az alábbiakban a magyar teljesítményt értékelô ténylapot szeretnénk röviden összefoglalni, hogy lássuk, hogy áll Magyarország az SBA politika nemzeti szintû megvalósításában.

EU-27 Részesedés

94,2% 4,8% 0,8% 99,9% 0,1% 100%

92,1% 6,6% 1,1% 99,8% 0,2% 100%

II. Második esély ⇓ Biztosítani kell, hogy a csôdbe jutott, becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetôs éget az újrakezdéshez.

III. A „Gondolkozz elôbb kicsiben!” ⇓ elv figyelembe vétele a jogalkotásban IV. Hatékony közigazgatás = A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek.

Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag tíz alapelve és Magyarország teljesítménye

V. Közbeszerzés és állami támogatás ⇓ Meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetôségeit.

⇑ EU átlag feletti teljesítmény ⇓ EU átlag alatti teljesítmény = EU átlagával megegyezô teljesítmény ⊗ Nincs elég adat

VI. Finanszírozás = Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi es üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések idôben történô teljesülését.

I. Vállalkozói szellem támogatása ⇓ Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

VII. Egységes Piac ⇑ Segíteni kell a kkv-kat, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta elônyöket.

VIII. Szaktudás és innováció ⇓ Elô kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.

?

IX. Környezetvédelem ⊗ Lehetôvé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetôségekké alakíthassák.

X. Nemzetköziesedés ⇓ Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvô piacok elônyeibôl. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kis- és középvállalkozások Magyarországon

Magyarország SBA végrehajtásának fejleményei

A kkv-k szerkezetét illetôen a ténylap három fontos szempontot vizsgál, és hasonlít össze az EU 27 tagállamának átlagával: ● Kkv-k számát (összesen hány kkv található Magyarországon, és ez a szám mekkora hányadát teszi ki az összes vállalkozásnak) ● Kkv-k foglalkoztatáshoz való hozzájárulását (az összes vállalkozáshoz viszonyítva a kkv-k mekkora arányú foglalkoztatást biztosítanak) ● Kkv-k gazdasági hozzájárulását (kkv-k gazdasági hozzájárulása a teljes hozzáadott érték százalékában kifejezve)

Az SBA ténylapok statisztikákból és különbözô felmérésekbôl (Flash Eurobarometer 192, Világbank Doing Business Jelentés, Európai kkv figyelô, ECVA, Vállalati pénzügyi index, EUROSTAT stb.) gyûjtött mutatói alapján az EU átlaghoz viszonyítva értékelik a vállalkozói gondolkodást és aktivitást az SBA tíz elve mentén.

Magyarországon összesen 547 700 kis- és középvállalkozás található (2009-ben 533 240 kkv), amely az összes vállalkozás 99,9%-át teszi ki. Ez megközelítôleg megegyezik az EU 27 tagállamának átlagával. Az alapvetô strukturális különbség az EU átlaghoz képest az, hogy Magyarországon a kkv-k által foglalkoztatottak száma az EU átlagnál jóval magasabb (Magyarországon 71,1%, az EU átlaga 66,9%), ugyanakkor az általuk létrehozott gazdasági hozzáadott érték sokkal alacsonyabb (Magyarországon 54,6%, az EU átlaga 58,4%). Ennek alapvetô oka a mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók magasabb hányada a magyarországi kkv körön belül, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarországon arányaiban sok részidôs vállalkozás van.

Az EU tagállamaihoz képest Magyarországon ... ●

● ● ●

● ●

● ●

a kkv-k átlagosan egy alkalmazottal kevesebbet foglalkoztatnak (Magyarország: 3,3 fô, Európai Unió átlaga: 4,3 fô) nagyobb a mikrovállalkozások aránya a kis- és középvállalkozások között gyorsabban lehet banki kölcsönhöz jutni (Mo.: 38 nap, EU: 54 nap) alacsony azok aránya, akik sikertelen vállalkozás esetén új vállalkozásba kezdenének (Mo.: 65%, EU:81%) jóval rövidebb idô alatt lehet új vállalkozást alapítani (Mo.: 4 nap, EU: 14 nap) kevesebb vállalkozót vonnak be az oktatásba és szakképzésbe (Mo.: 3%, EU: 12,62%) alacsony az online értékesítô vállalkozások száma (Mo.: 7%, EU: 13%) a kkv-k csupán 2,36%-a importál az EUn túlról (EU átlag: 6,91%)

17

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A ténylap minôsítése szerint Magyarország az EU átlaghoz felzárkózó tagállamok közé tartozik. A javulás ellenére a statisztikák szerint a legtöbb SBA-terület elmarad az uniós átlagtól, és kizárólag az „egységes piac” követelményeit illetôen mutat egyértelmûen jobb eredményt, mint az EU 27 tagállamának átlaga.

Az „egységes piac” területén a pozitív értékelés leginkább annak köszönhetô, hogy Magyarország viszonylag kevés késedelemmel ülteti át jogrendszerébe az EU-s irányelveket. Míg Magyarországon a késedelem ideje maximum 3 hónap, az EU átlag több mint 7 hónap. A megfelelô jogi környezet ugyanakkor még nem ösztönzi eléggé a magyar vállalkozásokat a belsô piaci kereskedelemre. A magyar cégek exportimport kereskedelme elmarad az EU-átlagtól, és jelentôs eltérés mutatkozik az importot illetôen: a magyar kkv-k csupán 8,5%-a vásárol a belsô piacról, míg az EU átlag 17,7%.

A „finanszírozás” és „hatékony közigazgatás” területén Magyarország az EU 27 tagállamának átlagával azonos értéket kapott.

A finanszírozás tekintetében javítja az eredményt, hogy a kkv-k banki kölcsön kérelmeit Magyarországon jelentôsen kisebb arányban utasítják el az EU átlaghoz hasonlítva (12% Magyarországon, szemben az EU 23%-os átlagával). A kockázati tôkéhez való hozzáférés ugyanakkor átlag alatti teljesítményt mutat. A kkv-k finanszírozásának javítására Magyarországon továbbfejlesztették a Széchenyi-kártya programot.

A hatékony közigazgatás sikeres teljesítményének fô okai többek között az új vállalkozás indításához és székhely áthelyezéséhez szükséges rövid idô, követelések esetén a szerzôdések érvényesítésének alacsonyabb költsége, illetve az egyablakos ügyintézés folyamatos fejlôdése. Jelentôs lemaradás van ugyanakkor az elektronikus szolgáltatások területén. A nyolc legfontosabb közszolgáltatás közül csupán annak fele érhetô el on-line platformon keresztül, míg az EU átlaga 89%.

A „vállalkozói tevékenység”, a „második esély”, a „gondolkozz elôbb kicsiben”, a „közbe-

szerzés”, az „állami támogatás”, a „szaktudás és innováció”, valamint a „nemzetköziesedés” területén Magyarország elmarad az EU 27 tagállamának átlagától.

A vállalkozói tevékenység tekintetében az olyan lakosok aránya, akik valaha vállalkozást indítottak (vagy lépéseket tesznek a vállalkozás indítása felé) megegyezik az EU átlagéval. Érdekesség, hogy magasabb azoknak az aránya, akik az elkövetkezendô három éven belül vállalkozás alapítását tervezik. Ugyanakkor a magyaroknak csupán 37%-a ért egyet azzal, hogy az iskolai oktatásuk hozzásegítette ôket a vállalkozói készségek elsajátításához (EU-ban 49%).

Ami a második esélyt illeti, a felmérés szerint Magyarországon kifejezetten nehéz az újrakezdés a csôdbe ment vállalkozások számára.

Az EU átlaghoz képest a magyar vállalkozók közül kevesebben látnak lehetôséget az újrakezdésre, és a vállalkozás megszüntetésének költségei is magasabbak.

A szaktudás és innováció területén rendkívül gyenge a magyar vállalkozások teljesítménye. Magyarországon alacsony azon kkv-k száma, akik teljesen új termékek elôállításába kezdenek (16,82%, míg az EU-ban átlagosan 34,18%) és a házon belül újító kkv-k aránya is jóval alacsonyabb (12,6% Magyarországon a 30,25%-os EU átlaggal szemben). Szintén alacsony az on-line vásárlást vagy megrendelést alkalmazó vállalkozások aránya, illetve az oktatásban és szakképzésben való részvétel is. Az új Széchenyi terv számos lehetôséget biztosít a kkv-k számára az innováció fejlesztése érdekében (klaszterek, új technológiák, új piacokra való belépés, IT infrastruktúra fejlesztése, stb.)

A nemzetköziesedés területén a rossz teljesítmény oka a felmérés szerint az exportáláshoz és importáláshoz szükséges napok magas száma és adminisztratív költsége. A magyar vállalkozóknak közel egy héttel több idôbe, átlagosan 18 napba (EU átlag: 12 nap) telik az export forgalom lebonyolításához szükséges adminisztratív kötelezettségek teljesítése. Ennek következményeként sokkal kevesebb magyar cég kereskedik a nemzetközi piacon.

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

18

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szalmából távhô a pécsi erômûben Magyarország legnagyobb szalmatüzelésû erômûvét építi a Dalkia Energia csoporthoz tartozó PANNONPOWER Holding Zrt. A fenntartható alapokon nyugvó energiatermelés iránt elkötelezett cég beruházásával arra törekszik, hogy 2012 végétôl gyakorlatilag teljes egészében megújuló energiaforrásból biztosítsa Pécs távhô-igényét. Legújabb projektjük a bálázható, lágyszárú mezôgazdasági melléktermékek eltüzelésére alkalmas erômû megépítése, ami számos elônyt hordoz nemcsak a város, hanem a régió, sôt egész Magyarország számára.

A pécsi zöldenergia fejlesztés egyrészt élénkíti a gazdaságot, hiszen szakértôi becslés alapján az építés idôszakában 4,6 milliárd forint többletbevétel keletkezik, amelybôl 1,4 milliárd forint a régióban marad, az üzemeltetés idôszakában pedig a vállalat évente mintegy 3,5 milliárd forintot költ el tüzelôanyagra – ez az összeg a régió vállalkozásaihoz jut el. A szalmatüzelésû erômû építésének mintegy két évében a kivitelezésben résztvevô vállalkozások bevétele, azok munkavállalóinak jövedelme és a központi költségvetést illetô adó- és járulék-befizetések egyaránt emelkednek. Az erômû 2012 végére tervezett átadását követôen pedig a blokk folyamatos és fenntartható mûködése jelent majd bevételt a régió mezôgazdasági termelôi, logisztikai vállalkozásai és a központi költségvetés, valamint a városi büdzsé számára.

A beruházás kitörési pontot jelent az agráriumnak, mert a gazdáknak kiszámítható, biztos és stabil jövedelmet ad a növénytermesztés során keletkezô azon melléktermékek értékesítése, amit eddig másra nem használtak fel. Az erômû által felkínált hosszú távú szerzôdések kiszámítható, biztos bevételt ígérnek a velük szerzôdô vállalkozóknak. Emellett a szalmatüzelésû blokk 150 embernek ad munkát a régióban, többek között a foglalkoztatási gondokkal küzdô Ormánságban.

Az elônyök között említhetjük meg azt is, hogy a tüzelés során csak az a növény által a növekedése során megkötött CO2-mennyiség szabadul fel, amelyet a következô évi termés újra megköt, így évente akár 150 000 tonnányival lehet kevesebb a CO2-kibocsátás. A jelenlegi földgáztüzelésû kazánok kiváltásával mintegy 80 millió köbméter földgáz takarítható meg évente, ennyivel csökken az ország földgáz-felhasználása, míg Pécs függôsége az importált fosszilis tüzelôanyagoktól a minimálisra csökken.

A Megújuló Energia Cselekvési Tervben és a Nemzeti Energiastratégiában egyaránt azok a tényezôk dominálnak, amelyekkel a PANNONPOWER Holding Zrt. épülô szalmatüzelésû blokkja a legmesszebbmenôkig harmonizál. Az új kazán mûködtetése hosszú távon is biztosítható, mert az erômû 80-100 km-es körzetében évente keletkezô mellékterméknek alig 3,5%-át használja fel, így az új blokk mûködtetése sem az élelmiszeriparra, sem az állattartásra nem jelent veszélyt. Az erômû kizárólag a gabona melléktermékét képezô, bálázott szalmaszárat égeti el, az élelmiszeripari alapanyagot jelentô gabonaszemeket nem. A gazdák jelenleg a szalmának csak töredékét fordítják almozásra vagy állataik etetésére, a maradékot a tarlóégetés uniós tilalmának következtében beszántják.

Az új blokk munkába állását követôen a termelôk visszakapják az erômûtôl a mezôgazdasági melléktermékek égetése után visszamaradó ún. rostélyhamut, ami kiváló talajjavító hatású és alkalmas a savanyú földek lúgosítására is.

Az éves tüzelôanyag-igény mintegy 240 ezer tonna, melybôl a fô tüzelôanyagot a régióban gazdálkodó termelôktôl, integrátoroktól vásárolja meg a cég szalma és kukoricaszár formájában. A tüzelôanyag-portfolióban szerepel még az energianád, amelyet elsôsorban az ennek termesztésére szakosodott beszállítók biztosítják. Az ellátás biztonsága érdekében az erômû már az üzemeltetéshez szükséges mezôgazdasági melléktermék-mennyiség több mint háromnegyedét biztosító mennyiségre kötött szerzôdést mintegy egy tucat beszállítóval. Partnereik az erômû 80-100 kilométeres körzetébôl, vagyis elsôsorban Tolna, Baranya, Somogy és BácsKiskun megyékbôl kerülnek ki.

A szalmatüzelésû kazán a jelenlegi árszinten is alacsonyabb költségmutatók mellett képes hôt elôállítani, mint a földgáztüzelésû blokkok. Emellett képes kiküszöbölni a gáz világpiaci árának emelkedésébôl és az EU-s széndioxid-kibocsátási kvóta vásárlásából eredô további költségkockázatokat is.

A fogyasztói hôár meghatározása ugyanakkor 2011 óta állami privilégium, így arra az erômûnek nincs ráhatása. Annyi biztos, hogy a várossal kötött hosszútávú hômegállapodás nyújtotta kedvezô fogyasztói hôárak fenntartása csak az új szalmatüzelésû erômû belépésével garantálható, a földgáz-tüzelés folytatásával nem.

A szalmatüzelésû erômû Pécs 31 ezer lakást és 450 intézményt kiszolgáló távhô-rendszerének hôigényét mintegy 60 százalékban tudja kielégíteni. Ez a kapacitás egészül ki a meglévô, faapríték alapú biomassza-blokk által biztosított hômennyiséggel, ami azt jelenti, hogy 2012 végétôl Pécs lesz az elsô olyan hazai nagyváros, amelynek távfûtését szinte teljes egészében megújuló energiaforrásból látják el.

A blokk építése 2010 szeptemberében kezdôdött. A program megvalósítása több részprojekt keretében történik, ezek során egy új vibrációs rostély-tüzelésû kazánt építenek a meglévô kazánházban, illetve kialakítják a bálázott tüzelôanyag fogadását és tárolását megvalósító korszerû, intelligens logisztikai rendszert.

Egy, a pécsi lakosság körében nemrég készült reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye alapján a pécsiek 90%-a egyetért azzal, hogy a városnak szüksége van a megújuló energiák alkalmazására, sôt csaknem kétharmaduk a jelenleginél is nagyobb arányban tartaná szükségesnek a megújuló energiák alkalmazását.

A PANNONPOWER Holding Zrt. a megújuló energia szakértôjeként elkötelezett a fenntartható és környezetbarát energiatermelés mellett, amellyel Pécs városa még élhetôbb, környezettudatosabb és szerethetôbb várossá válhat a jövôben.

N.T.

Jövôre zöld energiával fûtünk

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

SZAKKÉPZÉS

Tovább erôsödött a kamara szerepe a szakképzésben A Kormány elkötelezett a duális szakképzés mellett A kormányprogram kiemelten kezeli a szakmai utánpótlás és a foglalkoztatás helyzetét. A szakképzésben a duális képzést, valamint a szakképzés újjáépítését támogatja.

Sürgetô probléma volt a szakmai követelményrendszer átalakítása, melyben kiemelkedô szerepet kapott a gyakorlati képzés. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretmegállapodást kötött a Magyar Köztársaság Kormányával, majd ezt követôen került sor a Nemzetgazdasági Minisztériummal az újabb szakképzési feladatok átadásával kapcsolatos részletes megállapodás megkötésére. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 125 szakképesítés szakmai tartalomszabályozását kapta meg.

A megállapodáshoz tervezett intézkedések a következôk: ● Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása ● Központi programok felülvizsgálata ● Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása ● Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek ● Szintvizsgák szervezése, koordinálása ● SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést elôkészítô bizottság mûködtetése ● Az átadott szakmákban a kamara közremûködik a pályaválasztási és tanácsadási rendszer feladataiban A megállapodás fontosnak tartja, hogy a változtatások pozitív irányba indítsák el a szakképzést, így a különbözô területek felülvizsgálatával kívánja a munkát megkezdeni. Összesen négy fô irányvonal került meghatározásra, melyhez iga-

zodva végezték a módosításokat, változtatásokat. Ezek a követezôk: 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentôs növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének elôtérbe helyezése, a szakmai záróvizsga idejének csökkentése, a hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása 3. Az OKJ rendszer egyszerûsítése, ésszerûsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében A Kormány a Széll Kálmán Tervben elkötelezte magát a duális képzés erôsítése mellett. A 2011. májusában elfogadott „Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására a gazdasági igényekkel való összehangolására” címû elôterjesztés vezetôi összefoglalója a következô problémából indult ki: az elmúlt idôszak folyamatos változásai ellenére az iskolarendszer kibocsátása szerkezetében és mennyiségében is egyre távolabb került a munkaerôpiac valós igényétôl.

A kétkezi munka leértékelôdött, egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerôpiac által nem igényelt szakképesítést, vagy szakmai végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert. Az iskolai rendszerû szakképzésben elkerülhetetlenné vált emiatt az átfogó, a szakképzés minden elemére kiterjedô változtatás, amelyet egy koherens, átfogó szakképzési koncepció megalkotását követôen lehet megvalósítani.

A szakképzési koncepcióban bemutatásra kerülô változtatások célja: ● A képzési szerkezet a szakirányok és a létszámok vonatkozásában is igazodjon a gazdaság igényeihez. ● Az intézményrendszer (TISZK rendszer) átláthatóan, koordináltan és költség-hatékonyan mûködjön. ● A szakképzés – amellett, hogy a gazdaság valós igényeinek megfelelô szerkezetben biztosítja a szakképzett munkaerôt – egyben segítse elô a társadalmi felzárkózást is a hátrányos helyzetû fiatalok képzésben tartásával, tegye lehetôvé számukra, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerôpiacra. ● Alapvetô cél, hogy a fiatalok a munkaerôpiacra történô lépés feltételéül szolgáló, államilag elismert elsô szakképesítést az iskolai rendszerû szakképzésben szerezzék meg.

A kamarai szakképzési feladatok megvalósulása a 2011. évben Tanulószerzôdéses rendszer mûködtetése A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tanulószerzôdéses tanácsadói hálózatának mûködtetését 5 fôállású tanácsadóval és 1 fô adminisztrátorral látja el. A tanácsadói aktivitásnak, kamaránk jó marketing tevékenységének, illetve az iskolákkal fennálló jó együttmûködésnek köszönhetô, hogy évek óta folyamatosan nô a tanulószerzôdések száma. A növekedés tovább tart, bár mérsékeltebb ütemben.

— A tanulószerzôdések száma: 2712 — Gazdálkodó szervezetek száma: 389 — Tanulószerzôdéses képzôhelyek száma: 509 — Iskolák száma: 14 — Tanácsadások száma: 10567 (személyes és telefonos)

20

SZAKKÉPZÉS

delkezett tanulószerzôdéssel, 27 fô pedig együttmûködési megállapodással volt gyakorlaton.

A tanulószerzôdések és képzôhelyek számának alakulása

Gyakorlati képzôhely ellenôrzés A szakmai utánpótlás nevelésében fontos a gazdálkodók szerepvállalása. A Kamara legfontosabb szakképzési feladatai közé tartozik, az erre vállalkozó cégek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, s egyben a szükséges személyi és tárgyi feltételek ellenôrzése is.

A 2011-es évben 170 gyakorlati képzést végzô gazdálkodó szervezet ellenôrzését, valamint 175 képzôhely akkreditációját végeztük el. A szakmai utánpótlás nevelésében fontos a gazdálkodók szerepvállalása. A Kamara legfontosabb szakképzési feladatai közé tartozik az erre vállalkozó cégek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, s egyben a szükséges személyi és tárgyi feltételek ellenôrzése is. A magas színvonalú gyakorlati képzés feltétele továbbá az is, hogy a képzôhely technikai felszereltsége adott legyen, és képzett szakember rendelkez-

Dél-Dunántúli Gazdaság

zen az oktatáshoz szükséges szabad kapacitással, némi pedagógiai érzékkel, nem utolsó sorban fontos lenne, hogy minél többen mesterfokozatnak legyenek a birtokában.

B. Az akkreditáció területén: a. Az emelt szintû minôsítés megyei viszonylatban a 389 gazdálkodó szervet 509 képzôhelyébôl 121 gazdálkodó szervezet 151 képzôhelyét érintette.

Az akkreditáció két lépésben történt.

Az elsô helyszíni ellenôrzéskor vizsgálják a személyi, tárgyi és balesetvédelmi feltételeket, valamint minôsítik a tanuló befogadási kapacitás felsô határát.

Egyeztetésre kerülnek a további minôségbiztosítási teendôk is. Ezt követôen, amikor a cég felkészült, egy újabb helyszíni szemlén történik meg az auditálás, melynek sikerét egy, a kamaránk által kiállított „Tanúsítvány” igazolja. b. Együttmûködési megállapodással a szakképzési törvény változásai miatt, már csak csekély számú képzôhely rendelkezik.

Az akkreditációban érintett 782 tanulóból 761 rendelkezik tanulószerzôdéssel, a fennmaradó 21 tanuló pedig együttmûködési megállapodással. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy az iskolák nem ismerik sem az együttmûködési

A. Az ellenôrzés területén: a. Baranya megyében a 2011. évben a kereskedelmi és ipari szakmák területén 16 képzôintézmény tanulóit ellenôriztük. Munkatársaink – az összesen 389 gazdálkodó szervezet, melyhez 509 képzôhely tartozik, hivatalosan gyakorlati képzést folytató cég közül 142 vállalkozásnál, az ezek által mûködtetett 176 képzôhelyen, 58 szakmában – Az akkreditációban érintett tanulók megoszlása végeztek bevezetô (összesen 782 fô) és évközi ellenôrzést. b. A 2895 fôs megyei szakképzési létszámból, összesen 836 tanulót érintett, közülük 809 tanuló ren-

Az ellenôrzésben érintett tanulók megoszlása (összesen 836 fô) Oktatók képzettségi szintjének aránya

Dél-Dunántúli Gazdaság megállapodásra vonatkozó törvényi elôírásokat, sem a megállapodás formai követelményeit. Kamaránk minden esetben segítséget nyújt mind az intézmény, mind a képzôhely számára. Tanév elején együttmûködési megállapodási mintát juttatunk el az iskoláknak c. A vizsgált képzôhelyeken szinte minden esetben teljesültek a képzés megvalósulásának személyi és tárgyi feltételei. A gyakorlati képzést végzô oktatók – végzettségüket tekintve – csaknem 63%-a szakmunkás, közel 21%-a szakközépiskolában fejezte be tanulmányait, már lényegesen kevesebben vannak a technikumot, fôiskolát illetve egyetemet végzettek.

21

SZAKKÉPZÉS

OKJ-s szakmai záróvizsgák

OKJ szakmai vizsgák, 2011.

A kamara gondozásában lévô 125 szakmában a záróvizsgákra a kamara elnököt delegál, míg a többi szakma esetében tagot küld. A 2011-es évben 273 elnöki és 196 tagi vizsgaLegnépszerûbb szakmák vizsgák száma alapján

Szintvizsgák Szintvizsgák száma: 110 Szintvizsgázók száma: 1098 fô Résztvevô iskolák száma: 13 A szintvizsga célja, hogy képet kapjunk a tanulók tudásáról a képzés felénél, amelynek ismeretében a hiányosságokat pótolni lehet a szakmai vizsgáig. Ez a 3 évfolyamos képzésnél eredményesen megvalósult, viszont a 2 évfolyamos képzésnél a májusi szintvizsgát nagyon korainak tartjuk. A kamara gondozásában jelenleg 27 gyakorlatigényes szakma szerepel. Ezekben a szakmákban szintvizsgákat szervezünk a tanulók gyakorlati felkészültségének ellenôrzésére.

Résztvevôk száma szakmánként

delegálásra került sor. A tavalyi évvel ellentétben idén is a targoncavezetô szakma volt a leg- preferáltabb. Emellett az élelmiszer és vegyi áru eladó, valamint az emelôgép kezelô szakmában volt a legtöbb vizsgadelegálás. Az év márciusában sor került vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi felkészítésre, valamint két alkalommal szerveztünk elnöki minimumvizsgát.

Szakma Kiváló Tanulója Verseny A szakmák legjobb tanulói versenyeztek április 18-19-én Budapesten a HUNGEXPO területén. A Szakma Sztár Fesztivál negyedszer került megrende-

22

SZAKKÉPZÉSI BIZOTTSÁG

zésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében.

Közel 400 pályaválasztás elôtt álló általános és szakiskolás tanuló számára biztosított lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat, ez remek lehetôséget nyújtott a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elôsegítésében.

Baranya megyébôl 144 tanuló közül 6 iskolából, 10 szakmában összesen 12 versenyzô jutott be az országos döntôbe. Közülük heten dobogós helyezést értek el.

Fejlesztési program Az EU Szakképzésfejlesztési Központja (CEDEFOP) a szakképzés következô 10 éves fejlesztési programját összefoglaló, 2010. decemberében elfogadott bruges-i kommünikéjében szintén számos helyen említi a munkahelyi képzés fontosságát: ●

a munkaalapú képzés része kell, hogy legyen minden szakmai alapképzésnek;

●

az iskolák és a vállalkozások közötti fokozott együttmûködés pl. a képzés relevanciájának és a tanári készségek, tudás felfrissítésének, növelésének a fontossága;

●

a szakképzés világának fontos szereplôi (iskolák, gazdasági vállalkozások, szociális partnerek, hatóságok, állami foglalkoztatási szolgálat, stb.) közötti szorosabb együttmûködés erôsítése;

●

a szakoktatási tantervek szabályozása a munkaerô-piaci igényeknek megfelelôen;

●

az ipari tanulók gyakorlati képzésének és motivációjának a növelése.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Évtizedes tapasztalat áll mindenki mögött

Rendeczki Lajos

A szakmunkásképzés egyre nagyobb hangsúlyt kap a kamarai munkában. A szakképzési bizottság tevékenysége is ezzel párhuzamosan mindinkább elôtérbe kerül, hiszen tagjai között egyaránt megtalálhatók a vállalkozások, képzôhelyek és a szakiskolák képviselôi.

Szinte a kezdetek óta tagja Rendeczki Lajos fodrász-mester is, aki maga is hosszú évek óta foglalkozik tanulók képzésével, s vállal szerepet az 508-as Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskola esztendôrôl esztendôre megrendezésre kerülô tanulóversenyének lebonyolításában, megszervezésében, valamint a kamarai fodrász mestervizsga-bizottság elnöke is. Telegdi Attila, aki több mint négy évtizede indította útjára vállalkozását, szinte a kezdetektôl vannak tanulói.

— A Szakképzési Bizottság tagjai nagyon sok területrôl érkeznek – kezdi beszélgetésünket Rendeczki Lajos. — Jól ismerik a tanulóképzés jó és rossz oldalait, hiszen mindannyian ugyanazokba a problémákba botlunk bele nap, nap után.

Mint mondja, annak idején azért vállalta a bizottsági tagságot, mert mindig is tovább szerette volna adni azt a felhalmozott tudást, amit az évtizedek alatt a gyakorlatban elsajátított. Azt pedig különösen jónak tartja, hogy az ülésekre az ôszinte hangnem a jellemzô, mindenki kertelés nélkül elmondja a véleményét, senki nem beszél mellé.

Rendeczki Lajos, a Wella nôi fodrász szalon tulajdonosa, annak idején nem erre a pályára készült, a képzômûvészet vonzotta, különösen a kerámia. A szüleinek fodrászüzletük volt. Soha nem kényszerítették erre a pályára, azonban végül mégis úgy döntött, fodrász lesz. Az eltelt évek alatt számos versenyen vett részt, majd a versenyzôk felkészítésében vállalt szerepet, mind e közben mestervizsgát tett, s részt vállalt a szakmai szervezetek munkájában is. Kevés szabad idejében a sportoké a fôszerep.

— Már gyerekkoromban nagyon tetszettek a tavon a vitorlás hajók – mondja. — A szüleim egyik ismerôsének a Balatonon volt egy kalózvitorlája, s egyszer magam is utazhattam rajta. Miután akkoriban nem volt arra mód, hogy gyerekként megtanuljak vitorlázni, hajómodelleket kezdtem építeni.

Fiatalon sokféle sportot kipróbált. Focizott, kézilabdázott, teniszezett, még az autóversenyzéssel is kapcsolatba került. S aztán igazán a vitorlázással az 1970-es évek végén, a nyolcvanas évek elején jegyezte el magát, amikor a fia nyolc éves volt. Azóta élete fontos részévé vált, egy idôben versenyzett is. Az eltelt években nemcsak Orfûn és a Balatonon bontott vitorlát, de kipróbálta magát a tengeren is.

Telegdi Attila

— Ma már inkább a versenyrendezôi és bírói feladatok azok, amelyeket elvállalok, meg ismét visszatértem a kezdetekhez, rádió irányítású modelleket készítek. Télen pedig, amikor lehetôség van rá, síelni megyek – mondja.

Telegdi Attila a saját vállalkozása keretei között már negyven esztendeje foglalkozik tanulók képzésével.

— Mindig is fontosnak tartottam a jövô szakembereinek képzését – mondja. — A szakképzési bizottság munkájában is ezért veszek a kezdetek óta részt, hiszen a szakember utánpótlás a gazdaság egyik sarkalatos pontja, ugyanis annak hiánya, vagy rossz irányba fordulása esetén nem lesz, aki átvegye a stafétabotot a lassan nyugdíjas kort elérô szakmunkásoktól. Nagyon sok jó javaslat elhangzik az üléseken.

Mint mondja az különösen jó, hogy sok szakma képviselteti magát a bizottságban, s szinte mindenki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik.

A pécsi UNITEAM Építôipari Kft. ügyvezetôje, Telegdi Attila több, mint négy évtizede, mint szobafestô és mázoló váltotta ki az iparengedélyét. Huszonkét évesen lépett be a vállalkozók akkoriban rögös világába, s mint szobafestô, építôipari kivitelezéssel kezdett foglalkozni. Fél éven belül letette a mestervizsgát, s ettôl kezdve folyamatosan voltak tanulói, jelenleg is többen sajátítják el nála a szakma alapjait. Az alkalmazottai szinte kivétel nélkül közülük kerültek ki. Mind a két fia részt vesz a családi vállalkozásban. Ôk a munkájuk mellett gyorskorcsolyázó edzôként is tevékenykednek, a kisebbik, Csaba Pécsett neveli a jövô bajnokait, a nagyobbik, Attila pedig a magyar gyorskorcsolya válogatott szövetségi kapitánya. Maga is részt vállal ebben, a Pécsi Korcsolya Sportegyesület elnökeként, valamint az Országos Korcsolya Szakbizottság tagjaként.

Amikor ideje engedi horgászni megy, mert mint mondja, az számára a teljes kikapcsolódást jelenti.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

MESTERKÉPZÉS

A mesterlevelét édesapja biztatására szerezte meg A késô délutáni órákban is még nagy a sürgés forgás Pécsváradon a Weisz Autószervizben.

Egyre másra érkeznek az autók gumicserére, s a már készekért sorra érkeznek a tulajdonosaik. WEISZ Ernôvel az irodában foglalunk helyet, ahol a számítógép monitorján is nyomon tudjuk követni a mûhelyben, s annak udvarán történteket.

— Az édesapám is autószerelô volt, s a szakmai fogásokra is ô tanított meg – kezdi beszélgetésünket. — Már gyerekként elhatároztam, hogy a nyomdokaiba lépek. Mester is az ô biztatására, az ô példáját követve lettem, ugyanis annak idején az engedély kiváltásának a feltétele volt.

Mint mondja, édesapjával egy helyen dolgoztak, s együtt lettek iparosok is 1985-ben. A házuknál alakították ki a mûhelyt, amelyet egészen édesapja haláláig, 1990-ig együtt vittek, amit ezt követôen bezárt és egy márkaszervizben helyezkedett el Pécsett. Mûhelyvezetôként tizenkét tanuló és hat szerelô tartozott hozzá.

Egy idô után azonban úgy határozott ismét önállósítja magát, s családi összefogással rendbe hozták a mûhelyt. Amikor újra megnyitotta az autószerelô mûhelyt, a régi kuncsaftok rövid idôn belül visszatértek. S ahogy nôtt a hozzá forduló autósok köre, úgy lett egyre kisebb a hely. Ekkor adódott a lehetôség arra, hogy megvásárolja a jelenlegi telephelyét.

— A Baranya Megyei Vállalkozói Központ segítségével jutottam hozzá a kedvezô feltételekkel nyújtott mikro-hitelhez, így tudtuk kifizetni a jelenlegi telephelyünk árát – folytatja tovább beszélge-

tésünket. — Ismét összefogott a család, s felújítottuk a négy beállós szerelômûhelyt, s az irodarészt. Az elsô idôkben egyedül dolgoztam. Tanulóm azonban a kezdetektôl volt, ami nagy segítséget jelentett, mert a régiek mellett egyre több új kuncsaftunk lett. Az elsô pillanattól kezdve foglalkoztam tanulókkal, akik közül sokan a szakmában maradtak, s volt, aki a szakmunkás-vizsga letételét követôen nálam folytatta tovább, s olyan is, aki jelenleg is itt dolgozik. Jelenleg két alkalmazottat foglalkoztatunk és egy tanulónk is van.

A családi vállalkozásunk adminisztrációs ügyeit pedig a feleségem intézi.

Mint mondja, sokan javíttatják náluk az autóikat Pécsrôl, Kozármislenybôl, de van aki Bonyhádról jár rendszeresen hozzájuk. Sôt van egy budapesti kuncsaftjuk is, akinek a veje lakik Pécsváradon, s amikor hozzá jön látogatóba, az autóját náluk szerelteti meg.

— A legtöbben azt mondják, a családias légkör az, amiért bennünket választanak – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. — Meg azért is, mert mindent megbeszélünk velük. Az embereknek egyre kevesebb a pénzük, s nem mindegy, hogy azért mit kapnak cserébe. Az alkatrészek azonnali cseréje helyett igyekszünk a hibát kijavítani. S ha mégis szükségessé válik, hogy a régi helyére egy új kerüljön, megmutatjuk nekik a lehetôségeket, hogy ôk maguk dönthessenek.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy ebbe a szakmába folyamatosan be kell fektetni, újabb és újabb szerszámok kerülnek a piacra az újabb és újabb típusú autók megjelenésével. Kitért arra is, hogy a szervizük is megújulás elôtt áll, uniós támogatás segítségével vizsgasort hoznak létre, két új beállót alakítanak ki, új gépeket vásárolnak, s a lapos tetôre egy újabb szint kerül, ahol az irodák és a szociális létesítmények kapnak helyet. A bôvítés munkahelyteremtéssel is jár. Már minden engedéllyel rendelkeznek, az építkezés jövô év elején már elkezdôdhet. Az egyes munkálatokat úgy ütemezték be, hogy a mûhelyben se álljon le a munka.

— Amikor 1989-ben a mesterlevelemet megszereztem, elônyt jelentett. A mestervizsgára felkészítô tanfolyam akkor már több részbôl állt, pedagógiai s vállalkozói ismereteket is tanultunk.

Nagyon hasznosnak tartottam már akkor is, mert fogalmam sem volt, hogy miként kell egy tanulóval foglalkozni. A magam részérôl azoknak, akik önálló vállalkozásba kezdenek továbbra is kötelezôvé tenném – fejezi be beszélgetésünket.

Sz.K.

Weisz Ernô

kávészünet Bérczes Csaba Pécsett a Jókai téri Izzóboltban csak az nem járt, akinél gyertya ég, vagy petróleumlámpa.

A Bérczes család megszállottja a villamos alkatrészek sokaságának.

— Hogy jutottatok idáig? – kérdezem Bérczes Csabát.

— Villamossági szaküzletekben tanultam pl. a Király utcában, a Mór utca sarkánál a Baranyaker boltjában.

— A Jókai tér mikor következett?

— Feleségem, Zsuzsa 1985-tôl önállóan kezdett dolgozni, majd ’88-tól együtt dolgozunk a mai napig. Úgy gondoltuk, hogy egy speciális szeletet választunk ki a villamos alkatrész kereskedelembôl. Elkezdtük a legspeciálisabb égôket, foglalatokat stb. beszerezni. Törekedtünk a vevôk minél szélesebb körét kiszolgálni.

24 A reggeli órákban is már nagy a nyüzsgés Pécsett az egykori Szliven étterem helyén mûködô Slyven Rendezvényház és Oktatási Központban. Fiatal lányok és fiúk szorgoskodnak a tûzhelyek, sütôk körül. Készül a napi menü és a piskótatekercs a déli vendégeknek, valamint az Árpád Fejedelem Általános Iskola s Gimnázium jubileumi ünnepségére. November elejétôl már nem csak konferenciáknak, s egyéb rendezvényeknek ad helyet a központ, hanem délidôben is fogadják nemcsak menüvel, de étlapról választható ételekkel is a vendégeket. Mindez jó alkalmat teremt arra, hogy a náluk folyó gyakorlati képzésben résztvevô hetvenkét pincér, szakács, cukrász és vendéglôs tanuló valós körülmények között sajátítsa el jeles szakemberektôl – mesterektôl – ellesve a szakma alapjait a Dél-Dunántúl legmodernebb konyhájában a három évtizedes szakoktatói tapasztalattal rendelkezô Csordás József irányítása mellett.

— A Slyven Rendezvényház és Étterem konyhájának – a régióban is egyedülállónak számító – felszereltsége önmagában is garancia a minôségre, hiszen világszínvonalú gépekkel rendelkezünk, amelyek a zsírszegény, korszerû ételek elkészítéséhez nélkülözhetetlenek – kezdi beszélgetésünket Csordás József. — S természetesen a minôségi alapanyagok beszerzésére is nagy gondot fordítunk, hiszen a tanulóiknak a legmagasabb szintû tudást szeretnénk átadni.

Ezen a ponton azonban elgondolkodva néz rám, s nem kis keserûséggel folytatja tovább. Mint mondja, nagy kérdés,

A sokféle zseblámpa, gépjármû égô, a háztartások alkatrészei, díszítô fénysorok ideszoktatták a város lakóit.

— A régi kereskedôkhöz méltóan szaktanácsot is adtok és esetleg még mesterek címeit is a hibaelhárításhoz.

— Ezt csak így lehet, segíteni kell a tanácstalan vevôknek.

— Volt olyan eset, amely emlékezetes és még most is elmosolyodsz, ha eszedbe jut?

— Egyszer UV lámpát kerestek. Mikor elôvettem az égôt, (amely fekete színû) azt kérdezték, hogy ezt az égôt, ha felkapcsolják, akkor egy világos szobában sötét lesz, mivel fekete az égô?

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sok gyerek: sok öröm, sok gond Korszerû tankonyhában folyik a képzés hogy az új szakképzési törvényben tanulónként meghatározott 440 000 forint mire lesz elég. A számításaik szerint ugyanis, mindössze az ösztöndíjra és annak járulékaira.

— Eddig szinte mindent visszakaptunk, amit a tanulóképzésre fordítottunk – folytatja beszélgetésünket. — Amenynyiben az új oktatási törvényt a jelen formájában elfogadják, akkor nagy kérdés, hogy továbbra is tudjuk-e vállalni a tanulók gyakorlati képzését? Akik ezt a törvényt megalkották, nem ismerik a gyakorlatot, s még ráadásul nem is kérték ki a szakma véleményét sem. Annak idején a Minaret Étteremben létrehozott tanmûhelyhez még támogatást is kaptunk, s a költségeink jelentôs részét elismerték, még a tanulók képzéséhez felhasznált energia árát is. Az eltelt években folyamatosan csökkentették ezeket a támogatásokat. Amennyiben az új fejkvóta bevezetésre kerül, az egyértelmûen a minôség romlásával jár majd együtt. Az egész azért is érthetetlen, mert válságos helyzetben a világ többi pontján nem az oktatástól vesznek el, hanem inkább oda pumpálják be a pénzt.

Negyven évvel ezelôtt került a vendéglátó szakmába Csordás József. A Ba-

ranya Megyei Vendéglátó-ipari Vállalatnál kezdett, ahol végigjárta a ranglétra össze fokát a pincértôl az elsô számú üzletvezetôig. Elsô saját cégét a Fenyves Kft.-t – a vendéglátó vállalattal közösen – 1990-ben hozta létre. Nemrégiben vált meg a Minaret Étteremtôl, ahol továbbra is aktív szerepet vállal az ott gyakorlati idejét töltô 39 pincér és sza-

— Ez olyan, mint amikor egy szórakozott gróf úgy tudta, hogy a fekete tehénbôl származik a fekete kávé.

— Volt még sok sztori, csak most karácsony elôtt sok a gondom, hirtelen nem jut eszembe.

— Voltál Dél-Koreában is, a Samsungnál?

Tapasztalatcsere volt?

— Igen, 91-ben voltam. Végighallgattuk a mamutcég jövôbeni terveit. Az volt a jelszavuk, hogy a gombostûtôl az ûrhajóig szeretnének gyártani a világ számára. Úgy gondolom, hogy elôznek bennünket, magyarokat.

— Visszatérve a kis üzletre, ha nem követnétek a modern technikát, elvesztenétek az igényes vevôket.

— Igen, azért tartjuk a szakmai kapcsolatot

pl. a Tungsram, a Philips és az ázsiai gyártókkal.

— Most az Árkádban is kitelepültetek karácsonykor, immáron hatodik éve. Érdemes?

Nem csökken a vásárlókedv?

— Egy picit lehet érezni a válságot, mostanság az olcsóbb, vagy akciós termékeket keresik.

— Remélem jó vásárt csináltok az ünnepek elôtt!

— Látod, összefogunk, még a kis unokánk is itt van segíteni. Megfertôztük a kereskedelem szeretetével.

— Örülök, hogy Pécs egyik kis boltja nem adja fel, reménykedik, dolgozik. Sok sikert, jó bevételt és természetesen kellemes karácsonyt kívánok!

— Birinyi Zoltán –

További információ: www.pbkik.hu

Csordás József

Dél-Dunántúli Gazdaság kács tanuló szakmai képzésében. A Slyven Rendezvényközpont vezetését ez év novemberében vette át. Már a vendéglátó vállalatnál elkezdett tanulóképzéssel foglalkozni, ami azóta is munkássága része lett, eddig több száz tanuló került ki a keze alól.

Mint mondja, annak idején a Fenyves Szállóban fertôzôdött meg a tanulóképzéssel, ahol Rippl Bélával, Pintér Györggyel, Zsiga Istvánnal és Lukács Lászlóval együtt foglalkoztak vele. A Misina Étteremben pedig részese volt az ott létrehozott Oktatási Kabinetnek, ami abban az idôben egyedülállónak számított.

— A világ minden pontján keresettek és megbecsültek a magyar szakemberek mondja. — Nagyon jó érzés, amikor az utcán megállítanak az egykori tanulóim, s elmondják, ki mire vitte. Van közöttük olyan, aki már egy hajó egyik felsô vezetôjeként dolgozik, ô felel minden gasztronómiához kapcsolódó területért. Azok, akik szívvel-lélekkel, megfelelô alázattal viseltettek a szakma iránt, a pályán maradtak. Arra meg különösen büszke vagyok, hogy vannak,

TANULÓSZERZÔDÉS / ÚJ TAGJAINK akik továbbra is velem dolgoztak tovább, egyebek mellett a Minaret Étteremben. S az is jó érzéssel tölt el, hogy már a szakmunkás-vizsga elôtt egyremásra érkeznek a telefonok a pincért, szakácsot keresô vendéglátóhelyektôl, tudok e a végzôsôk közül valakit ajánlani nekik. Egyre többen mennek közülük a Balatonra dolgozni, meg külföldre, ôk a nyelvtanulásra már az elsô idôtôl nagy hangsúlyt helyeznek.

A két gyakorlati képzôhelyen négy iskola – Pécsrôl a KERO, a MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképzô Iskola és a Forrás Szakiskola, és a sásdi Vendéglátó Szakiskola diákjainak képzése folyik. Nem könnyû feladat az eltérô órarendek miatt jó beosztást készíteni, de alkalmazkodtak az iskolák tanrendjéhez.

— A Slyven konyhája nagyon jó lehetôséget teremt a tanulók magas szintû képzésére – állítja Csordás József. — Azzal, hogy csak ebédidôben tart nyitva az étterem lehetôség van arra, hogy minden egyes folyamatba bevonjuk a diákokat. A gyakorlati ismeretek mellett nagy figyelmet fordítunk az elméletre

is, minden egyes nap az iskolában tanultak ismétlésével, a hiányok pótlásával kezdôdik. Egyediek vagyunk abban is, hogy cukrászok is vannak nálunk, akik a KERO-ból érkeztek. Egye-lôre hatan vannak, de akár tízet is tudnánk foglalkoztatni egy idôben.

Kitért arra is, egyre nehezebb a tanulókat megfogni, hiányzik belôlük a szakma iránti elhivatottság. Nem könynyû velük megértetni, ha ebbôl szeretnének megélni, akkor a szakmai alapok, fogások elsajátítására idôt kell áldozni.

Persze ennek oka lehet a családi háttér is, ami össze sem hasonlítható az évekkel ezelôttivel.

— Persze vannak olyan családok is, ahol a szülôk a gyermekeikre örökítik tovább a vendéglátást, mint például Maszler József, de ugyanez igaz Farkas Józsefre, a Cellárium vezetôjére is, akinek a gyerekei szintén a vendéglátást választották élethivatásuknak, de akár a saját példámat is említhetném, az én lányom is egy nagy – napi több ezer fôs forgalmat lebonyolító – büfét vezet – fejezi be beszélgetésünket.

Sz.K.

szerûség. Emellett a másik fontos tényezô a költségtakarékos mûködés és a saját fejlesztésû know-how. Amíg csak Budapesten több mint tízezer ügyféllel (ingatlannal) foglalkoznak egyszerre, addig vidéki irodáikban is jelentôs forgalommal bírnak.

— A beszélgetés során említette, hogy a vállalkozást idôközben alakították át franchise hálózati rendszer szerint. Miért érezték ennek szükségességét?

— A válasz erre egyszerûbb mint azt gondolná. Miután a célunk az volt, hogy az ingatlan tanácsadó minden ügyfelünkhöz, érintett család-

hoz eljusson, e szándék kivitelezése indokolta a franchise típusú hálózati rendszer vállalati átalakítását. Ez a folyamat egyébként nem ment egyik napról a másikra, azt egyéves elôkészítés elôzte meg. Miután az eddigi eredményeink visszaigazolták azt, hogy az átalakítás jó döntés volt, jövô évi terveinkben már mintegy száz új iroda megnyitásának koncepciója szerepel.

— Az a weboldalukból is kiderül: tevékenységük többrétû. Abban szerepel az egyszerû tájékozódó beszélgetéstôl egészen a hitel ügyintézésig. Mindez a megtervezett folytonosság miként zajlik a gyakorlatban?

— A honlapunkon is látható az alapfilozófiánk, amely szerint arra törekszünk, hogy munkához és otthonhoz segítsük az embereket. Ennek alapján az ügyfél áll a középpontban. Igyekszünk a lehetô legjobban feltérképezni az ügyfeleink valós igényét és ennek alapján tudjuk kiválasztani a legmegfelelôbb szolgáltatást számukra.

— Új tagként az ön cége is a kamarai csatlakozás mellett kötelezte el magát. Miért?

— Az üzleti élet minden területén nagyon fontos a közös munka, az együttmûködés. Ezért dolgozunk franchise rendszerben és ezért fontos, hogy a rendszerünk csatlakozzon más rendszerhez. Fontos a közös érdekvédelem, a közös információcsere és közös munka.

E.É.

Dr. Makkos Ingatlan Centrum Franchise Kft. A dinamikusan fejlôdô vállalkozás ma már franchise rendszerû hálózatban mûködik. Az országban harminc irodája várja az ügyfeleket. Ennek a szép ívû fejlesztésnek az egyik meghatározó motorját nem más, mint az oktatás képezi. Az iroda ugyanis kiemelten kezeli a náluk tevékenykedô kollégák folyamatos szakmai képzését. Meggyôzôdésük szerint éppen ez biztosítja a jelenlegi versenyelônyt a számukra. A Dr. Makkos Ingatlan Centrum kft. a közelmúltban csatlakozott a kamarához.

— Tevékenységünket nem tegnap kezdtük, hiszen a vállalkozás 1996-óta foglalkozik ingatlanközvetítéssel, illetve az ehhez kapcsolódó elôsegítô, kiegészítô tevékenységgel – kezdi a több lábon álló cég bemutatását a vállalkozás igazgatója, dr. Makkos Gyula. Napi munkájuk során teljes körû ingatlanszolgáltatást nyújtanak az ügyfelek számára.

Mint azt az igazgató lapunk kérdésére elmondta: eddigi sikereik kimunkált üzleti filozófiájukban keresendôk, amelynek lényege a szak-

25

26

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Maszler Róbert –Audi A7 3.0 V6 TDI Mai sofôrünk Maszler Róbert a Tettye Étterem tulajdonosa, a családi étterem mellett fotósként is dolgozik. Tesztünk másik szereplôje az AutóCity új Audi modellje, az A7 Sportback, ami már az elsô pillanatban mély benyomást tett a tesztelôre.

— A forma egyszerûen lenyûgözô.

Nagyon különleges, eltér a mindennapi, megszokott formatervektôl. Van benne valami izgalmas, ami tetszetôssé teszi, szinte hívogatja a vezetôt, hogy belelülve hasonlóan izgalmas és különleges utazásban lesz része. Szokatlan még, hogy itt nem az autó orr része a legmarkánsabb, hanem a hátulja az, ahol összpontosul a forma különlegessége. Elöl jellegzetesen Audis, elegáns, sportos hûtômaszk és lámpa kombináció az ami beazonosítja a márkát, a hátsó rész viszont akár jóval drágább luxusautó is lehetne.

— Magyarországon, a konzervatív négyajtós karosszériák országában nem lesz ez túl merész?

— Valóban teljesen más, mint az eddig megszokott, de úgy gondolom, nem kell tartani attól, hogy nem lesz sikeres, hiszen az autó gyönyörû. Aki fogékony az újra az nem fog mellé ezzel az Audival, ezt bizonyítják az elismerô tekintetek, amelyek követtek bennünket a városban.

— Ha begördülnék önökhöz a Tettye Étterembe egy A8-as Audival akkor milyen ételt ajánlana, illetve ha ezzel az A7-essel érkeznék akkor mit javasolna az étlapról?

— Ha az A8-assal érkezik a vendég, akkor úgy gondolom, hogy kifinomult ízlése lehet, tehát megpróbálnék olyan ételeket összeállítani, ami kicsit exkluzívabb, különleges, de azért megfelel mindenféle ízlésnek is.

Talán egy picit testesebb ételek is lehetnének, de különleges kiegészítôkkel, fûszerezéssel.

Ha a vendég A7-essel érkezik, akkor úgy gondolom bátor, kísérletezô típus, aki mer az új felé nyitni, neki újszerû, könnyebb ételeket ajánlanék, halakat, esetleg tenger gyümölcseivel kiegészítve. Mindenképpen valami olyant, amire azt lehet mondani, hogy elrugaszkodottabb a hagyományos ételektôl.

— Ki szoktak kukkantani az ablakon egy vendég érkezésekor, hogy milyen autóval jött?

— Általában törzsvendégeink vannak, ôket régebb óta ismerjük, tudjuk milyen az ízlése az autók tekintetében is.

A nyári és tavaszi idôszakban, amikor a kerthelyiségben vagyunk, természetesen látjuk, ki milyen autóval érkezik.

— Az utastér minôsége azt nyújtja, amit az autó külseje ígért?

— Lenyûgözô a belsô tér kialakítása. Az anyagminôség és az összeszerelés természetesen hibátlan. Reflexszerûen megtapogattam a mûszerek árnyékolóját, nekem nagyon fontos, hogy ez puha anyagból készüljön. Meglepô hogy elöl mennyire passzentos az A7-es.

Nincs helyhiány, tökéletesen komfortos a kocsi, de nem érezhetô az a térbôség, ami például egy A8-ban, itt inkább a sportosság volt a szempont az atmoszféra kialakításánál. Hátul is van hely, ez azért nagy dolog, mert a kupés tetôív alatt nehéz elegendô fejteret kialakítani, az Audinak ez sikerült. Kiemelném a csomagteret is. Tágas, a nagy hátsó ajtó miatt jól pakolható. Ebben az esetben a divatos karosszéria nem kompromisszumra kényszerít, hanem praktikussá teszi az autót.

— Az extrák tekintetében volt ami hiányzott?

AutóCity Kft. – 7630 Pécs, VW: Diósi út 1., Audi: Pécsváradi út 8. – T.: 72-517-555 – www.autocitypecs.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

AUTÓTESZT

Quattro Stronic — A felszereltség korrekt, ebben a kategóriában inkább a személyre szabhatóságon van a hangsúly. Alapárért megkapunk minden fontos felszerelést, utána az igényeinkhez alakíthatjuk a kocsit. Az extraként beszerelt éjjellátóval még nem találkoztam, az ôszi ködös, párás idôben, rossz látási viszonyok között nagyon hasznos kiegészítô. Tetszik az is, hogy az autó start-stop rendszert kapott alapáron. Ennek nem is a fogyasztáscsökkentô szerepe fontos, hiszen egy ilyen kategóriájú autónál nem számít néhány deci üzemanyag, a hangsúly inkább azon van, hogy a lámpáknál nem terheli a mostanában szmoggal küzdô városok levegôjét. Természetesen a fogyasztás is megérdemel egy mondatot, megdöbbentô, hogy egy ilyen méretû és teljesítményû autó milyen kevés gázolajjal beéri.

— Ön dízellel vagy benzinessel jár?

— Egy benzines Toyota Corollám van, de van a családban dízel autó is. A következô autóm dízel lesz, nem is a fo-

gyasztás a fô indok, hanem az, hogy a dízelek dinamikusabbak, jobb velük autózni.

— Úgy vélem az A7-es dinamikájával sincs gond.

— A motor teljesítménye a hazai viszonyokhoz több mint elegendô. Azonban az álló helyzetrôl gyorsulást próbálva elmaradt az ülésbeszorulás élménye.

Ennek oka a nem tökéletesen száraz út és a téli gumik kombinációja lehet, de az is megeshet, hogy az autó a gyorsulás élményén is próbál finomítani, csillapítani, kulturáltabban közvetíteni a vezetô felé. Sokkal meggyôzôbb a teljesítmény egy országúti elôzésnél, itt hatalmasat lódít az autón az 500 Nm. A váltó szenzációs, finoman és gyorsan pakolja a fokozatokat. Az autót dinamikus beállításokra állítva, határozottan sportosabban-gyorsabban kapcsol, magasabbra engedi a fordulatszámokat és a hasonlóan beélesített gázpedállal és fel-

függesztésekkel egészen más karaktert ad az autónak. Nekem megfelel a gazdaságos üzemmód is, családapaként ma már sokkal megfontoltabban, lassabban vezetek. A komfortos utazást részesítem elônyben, zenét hallgatva, kényelmesen szeretek autózni, nem küzdök néhány percnyi elônyért.

— Két különlegessége van még az autónak, egyik a Quattro hajtás, a másik a magyarországi kötôdés.

— Mindkettô nagyon pozitív. Az Audik négykerékhajtása még ma is fogalom. Nem is éreztem a hatását, és éppen ez a lényeg benne. Az autó csak megy és befordul ott is, olyan útviszonyok közt is, ahol egy kétkerékhajtású autó már régen elvesztette a tapadását.

A magyar gyártó és fejlesztôkapacitásra pedig büszkék lehetünk, hiszen az autóipar élvonalába tartozó Audikban sok magyar termék és fejlesztés található.

Azért halkan jegyzem meg, hogy egy magyar nyelvû menürendszerrel meglephetett volna minket a gyár.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2967 cm3 Maximális teljesítmény: 245 LE 4000-5000/min Maximális nyomaték: 500 Nm 1400-3250/min Saját tömeg: 1795 kg Csomagtér: 535 l Maximális sebesség: 250 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 6.1 s Átlagfogyasztás: 6.0 l Alapár : 18.358.500 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és függönylégzsákok, automata klímaberendezés, ESP, multifunkciós bôrkormány, MMI rendszer, xenon fényszórók, Audi drive select, fény és esôszenzor, LED nappali fény, parkolóradar elöl/hátul, dinamikus futómû, tempomat

28

A SZAKÉRTÔ

Kereskedelmi fizetési módok és az elôfinanszírozás összefüggései (Hogyan finanszírozzuk és biztosítsuk hitel és külön fedezet nélkül a hosszú fizetési lejárattal kibocsátott kereskedelmi számláinkat?)

Magyarország, s azon belül a Dél-Dunántúl jelenlegi gazdasági helyzetét ismerôk elôtt egyre jobban tudatosul, hogy a helyi gazdaság egyik lényeges kitörési pontja lehet az ipar megerôsítése és ennek következtében a kereskedelemfejlesztésen keresztül az export növelése, új piacok meghódítása. Azonban ezek az ügyletek komoly elôfinanszírozást igényelnek, tekintettel arra, hogy az importôrök túlnyomó többsége ún. kereskedelmi hitelezéshez köti az exportáló partnerével történô külkereskedelmi szerzôdés megkötését. A kereskedelmi gyakorlatban a „kereskedelmi hitel” szakkifejezést azokra az ügyletekre használják, amikor az eladó hitelbe szállítja a vevôjének a megrendelt árut, tehát nem kér elôre fizetést, elôleget. A céghitel nyújtás során egyre többször kívánják az importálók azt, hogy az exportálót védô bankári (pénzügyi) biztosíték nélkül kerüljön az ügylet megkötésre, mivel vagy nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, melyek annak megszerzéséhez szükségesek, vagy annak költségeit nem kívánják beépíteni – a versenyképességük megôrzése, vagy a profitmaximalizálás érdekében – a továbbértékesítési áraikba. Ezt nevezik a kereskedôk „nyitva szállításnak”. A termelônek és exportálónak érdeke, hogy minél elôbb megkapja az általa termelt, ill. exportált termék ellenértékét, míg a vevô, ill. a végfelhasználó abban érdekelt, hogy minél késôbb kelljen azt megfizetnie, s addig a tevékenységét az eladó finanszírozza meg. A kereskedelmi kockázat megosztása és a likviditás növelésének igényét felismerve hozták létre a pénzügyi intézmények (bankok, pénzügyi vállalkozások, biztosítók) a speciális üzletágaikat, melyeknek tárgya a kockázatos követelések biztosítása és finanszírozása. Ezek többek között az okmányos meghitelezés, bankgaranciával fedezett fizetési ígéret, okmányos beszedvény, és a talán legsokoldalúbb megoldás a faktorálás. Cikksorozatunk következô részeiben megpróbálunk részletesebben, de közérthetôen foglalkozni ezekkel a lehetôségekkel az ebben érintett vállalkozások figyelmének felkeltése és ismereteik elmélyítése érdekében.

Dr. Füzy Tibor ügyvéd

ÚJ TAGJAINK

Dél-Dunántúli Gazdaság

KonvekPRO: zsebkímélés a gázkonvektoros lakásokban Jelentôs összegû, zsebet és pénztárcát kímélô eszközt kínál a fûtési szezonra az a cég, amelyet új tagként üdvözölhetünk a kamarai tagság sorában. A pécsi székhelyû cég a KonvekPRO elnevezésû hazai találmánnyal jelent meg nemrég a piacon, amely eszköz rendszeres és tudatos használata segít több tízezer forinttal csökkenteni a gázszámlát. A KonvekPRO Kft. egyik ügyvezetôje, Vajda Róbert úgy látja, hogy a kamarai csatlakozásuk nagymértékben segíti majd a terveik megvalósítását.

— Mit érdemes tudni az önök által kínált eszközrôl?

— A KonvekPRO magyar találmány, amely jogi-szabadalmi oltalom alatt áll. Gyártása Magyarországon történik, hazai alapanyagokból. Vállalkozásunk célja, segíteni azokat a háztartásokat, ahol határozott igény A két vezetô: Romeis Gábor van a költségkímélô fûtésre, anélkül, hogy a és Vajda Róbert már meglévô rendszerhez – jelentôs, több százezer forintos összegért – hozzá kellene nyúlni. Érzékeljük ugyanis, hogy a társadalom többsége egyre nehezebben képes kifizetni a fûtés költségeit. A szóban forgó rendszer egyébként a már meglévô gázkonvektorból, a KonvekPRO-ból és a digitális szoba-termosztátból áll. Az összeállítás pedig egyszerû, különösebb szaktudás nélkül is könnyen kivitelezhetô.

— Miként mûködik a KonvekPRO? — A KonvekPRO lényege, hogy segítségével a már meglévô gázkonvektorok összekapcsolhatók a modern digitális szoba-termosztátokkal, melyek segítségével megfelelôen válik fûthetôvé a lakás az elôre történt programozás okán. A fentiekbôl következik, hogy az adott helyiség hômérséklete pontosan mérhetô, ezért a fûtés a korábbiaknál jóval hatékonyabbá és költségtakarékosabbá válik. A rendszer külön elônye, hogy a mûködtetéséhez nem kell lecserélni a lakásban a már meglévô konvektorokat. Ami azonban nagyon fontos: a használat során kevesebb gáz fogy. Éppen azért, mert a tulajdonos pontosan be tudja állítani a kívánt hômérsékletet. A régi gázkonvektoroknál ugyanis a beállítást csupán egy tekerô gomb segítségével tehette meg, amely egy pontatlan 1-7 skálán forog. Emellett a hômérô a konvektor mögött helyezkedik el, amely jobbára fals hômérsékletet mér. A KonvekPRO alkalmazásával viszont ez a pontatlanság kizárható, rendszeres és tudatos használatával a gázfogyasztás csökkenthetôvé válik. Éppen azért mert az eszköz segítségével pontosan beprogramozható a fûtés a kívánt idôszakra.

— Mivel magyarázható a rendszer hatékonysága ?

— Az elôre beprogramozott szoba-termosztát csak akkor kezdi el fûteni a helyiségeket, ha az beállításra kerül. Ezért aztán megszûnnek azok a gondok, miszerint például „elfelejtettem letekerni a fûtést”. Ezért, ha a lakásban senki nem tartózkodik, a konvektor nem fûti feleslegesen a lakás helyiségeit. De így van ez éjszaka is, amikor a senki által nem használt nappali fûtése is felesleges.

— Az elmondottak igazolására mondjunk konkrét számokat...

— Az senki elôtt nem lehet kérdés, hogy a konvektoros fûtési rendszer hazánkban rendkívül elterjedt, a hivatalos statisztikai adatok szerint 847 ezer lakást érint. Amíg az átlagos magyar lakás alapterülete. 78 négyzetméter, addig az átlagos konvektoros fûtés költsége évente 212 ezer forint. A KonvekPRO rendszeres használatával viszont, mintegy 2530 százalékos gázfogyasztás is megspórolható, amely az éves fûtési költséget akár 60 ezer forinttal is lecsökkentheti.

— Mi indokolta a kamarai csatlakozásukat?

— Bízunk abban, hogy a csatlakozást követôen sikerül majd a cégünknek pályázati erôforráshoz jutni, de emellett reméljük azt is, hogy a kamara segítségével szélesebb körben juthatunk el termékünkkel akár a közületekhez, akár a vállalkozásokhoz. Szeretnénk, ha cégünket és a termékünket minél többen megismernék. Úgy véljük tehát, hogy céljaink megvalósításához aktív segítséget kaphatunk a kamarától.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

VENDÉG-OLDAL

Espresso macchiato, Skoda ristretto — A ristretto olyan kávé, amelyiknek a felét a pincér titokban leissza, mielôtt kivinné a vendégnek – definiálta a fogalmat Pállinger doktornô. Mindez a budavári Hilton Hotel éttermében történt, pár évvel ezelôtt, amikor még nem voltunk ennyire belebolondulva az olaszos kávéfogyasztásba, talán, mert még nem is tudtuk pontosan, kávéügyben mi az igazán jó. A felszolgáló ugyancsak bizonytalankodott – eladdig a ristrettóval nyilván nem hozakodott elô senki – aztán kihozott egy klasszikus szimplát.

Mindez a pécsi Cool Kávézó és Pizzéria kávésorát olvasgatva jutott eszembe.

Mert persze innen már nem hiányzik sem a

Borajánló Mayer Márton: Villányi Portugieser 2011 Mára már bizonyított tény, hogy napjainkban Villány nem csak a legfelkapottabb nevekrôl szól. Az elmúlt években átrendezôdtek az erôviszonyok. Az ismert nevek mellett a névtelenség homályából elôtûnve, az új arcok megszilárdították helyüket a hazai borpiacon. Ilyen név Mayer Mártoné is. Villányban 8 hektáron gazdálkodva, zömében vörös szôlôt termelô borász, igen jó nevû dûlôkben szüretelheti a kiváló borainak alapanyagát. A Kopár, a Remete, a Várerdô és a Hajdús dûlôk kitûnô fekvése is hozzájárul a borok minôségéhez. Mayer Márton kulcsszava a Tradíció. A gyümölcsös, tiszta ízeket keresi, mint annak idején vincellér ôsei. Borait kóstolva egyet kell értenünk vele, a hagyományokhoz való ragaszkodás kiváló minôséget eredményez.

Az általa készített villányi vörösborok lényege a héjon áztatás és erjesztés az almasav bomlásáig. Ennek hatására vastag, tartalmas borok születnek, melyek érlelés után is megtartják gyümölcsösségüket.

A november a friss, primôr borokról szól, a Márton napi liba méltó kísérôje lehetett Mayer úr 2011-es évjáratú Portugieser bora. Tetszetôs, lilás rubin színû, ibolyás, cseresznyés, málnás illatjegyek jellemzik. Szájban tiszta, piros gyümölcs és némi bors érezhetô. Könnyû tannin jellemzi. Végtelen jó élmény a fogyasztása, remekül reprezentálja a szôlôfajtát és a borvidéket, valamint a fent említett nagybetûs TRADÍCIÓT. Ajánlom kóstolásra, nem csak libához!

Rippl-Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7. 72/ 336-505

ristretto, sem az espresso macchiato, sem a doppio, már ha utóbbit egyáltalán bírja valakinek a szíve.

Bár a hely nevében hangsúlyos a fekete, mégsem emiatt viziteltünk ott nemrégiben, hanem, mert híre jött, hogy az általuk kínált naturáliák között elôkelô helyen pozícionálható sültek és mackófalatok lelhetôk föl.

Hanem, mielôtt elnyelnénk az ételsort, vagy az nyelne el minket, szóljunk pár jó szót magáról a Serfôzde nyugati oldalán fekvô épületrôl! Sajnos, nem vagyok benne egészen bizonyos, de úgy emlékszem, ez volt az a ház, ahol egy igazi ritter, Radnai József lakott. Az egykori cipész és bányamentô (!) nevét méltatlanul elfeledtük mára, pedig már csak különös sorsa miatt is érdemes lett volna rá, hogy alakját megôrizze az emlékezet. A nyolcvanas évek végén feleségével magukhoz vettek egy hajléktalan, nincstelen öregembert, és gondozták annak haláláig. Minden érdek nélkül, pusztán emberbaráti szeretetbôl. Radnai József egyébként gyûjtôszenvedélyérôl volt igazán nevezetes: két veterán Skoda Octaviája és négy, ugyancsak szépkorú Feliciája volt. Utóbbiak közül az egyik tetejére Afrikából hozott kígyóbôrt. Minden autóját ô restaurálta, és arról álmodozott, hogy Skodáinak – többek között a mai étterem elôtti területen – utcamúzeumot hozhat létre. Hiába fordult azonban a kilencvenes évek elején az akkor frissiben alakult városi önkormányzathoz, még a közterület-foglalási engedélyt sem sikerült megszereznie, nemhogy az utcamúzeum létesítésérôl szólót. Aztán egyszer csak eltûntek az álomszép Skodák, és állítom, arra is alig-alig emlékezik már valaki, hogy az utca sarkán lóhúsbolt mûködött egykoron, s hogy a legendás pécsi újságíró, Rab Ferenc is vásárolt ott kolbászt olykor.

Hogy a változások nagy néha örömöt is vihetnek az ember életébe, azt jól példázza a Cool. Az elmúlt hónapokban az épület kibújt az egykori, egyensárga vakolat alól, és elôtûnt a nyerstégla homlokzat. Különleges textúrája a belsô térbe is elkíséri az embert, ahol ráadásul gyönyörû, gerendás mennyezet fogad.

Ha tartom a magam szabta sorrendet, a sültekrôl kell szólnom elôször. Következzék tehát néhány tétel: pácolt tarja, Holstein szelet, magyaróvári szelet, cigánypecsenye, fûszeres csirkemell, mozzarellás csir-

29 kemell. Mindezek kombinációját Cool-tálnak hívják. A sertés- és baromfihúsok mellett akad hal is, az ugyancsak lapon sült pangasius-filét például egyik asztaltársunk kifejezetten dicsérte. A pizzák közül is teszteltük jó néhányat (átmérô harminc centi), elsôsorban olyanokat, amelyek a hely különlegességeinek számítanak. Ilyen a tarjás vagy a babos-kolbászos Bud (nyilván a Piedonét alakító színész neve nyomán), de ilyen a tisztán halas, a parasztos, valamint a tejfölös, sonkás, kolbászos Darling. A legkedvesebb számomra mégis a Cool lepény, amire a kapros túró mellé szalonnát, lilahagymát pakolnak. Igazán finom sörelévaló, sörmellévaló.

És akkor helyben is lennénk, mert a hûvös csapolt Szalon – mi mást mérhetnének a forrás, a gyár mellett? – nyughelyének elôkészítésére remek mackófalatok állnak rendelkezésre. Ajánlhatom a hagymával, ajvárral tálalt csevapcsicsát, a mustárral, zsemlyével ékes grillkolbászt, a melegszendvicsek kellemes választékát, és a legkülönbözôbb tojásrántottákat. Na, most jól elhadartam mindent, pedig a hamburgerekrôl, palacsintákról még nem is szóltam.

A helyiség nem túl nagy, tehát most valami olyasmit tervezgetünk, hogy kivennénk egy alkalomra, és Karinthy nyomán szabadon megrendeznénk az Utazás a söröskorsóm körül címû programot. Mi lennénk Karinthy, és mi lennénk Olivecrona, a svéd tanár is, aki mélyen belenéz az elôtte tátongó ûrbe. Hanem aztán nehogy valamelyikünk úgy járjon, hogy két macskává válik, és kergeti egymást.

Mert ott már tényleg csak egy ristretto segíthet.

Sz. Koncz I.

30

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

31