XIV. évfolyam 7. szám

XIV. évf. 7. szám, 2012. augusztus 17.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

KOMLÓI NAPOK Kistérségi melléklet

(8-9. oldal) e-kopogtató cédula

Piac a szomszédban!

Megalakult a Magyar-Horvát Tagozat

2

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem születünk vezetônek, hanem azzá válunk!

Könyvajánló vezetôknek A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyv ajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk. ●

Daniel H. Pink: Motiváció 3.0 Szerencsére a mai nehéz gazdasági helyzetben is vannak olyan munkahelyek, ahol amellett, hogy munkát adnak a munkavállalóknak, még ahhoz is hozzásegítik ôket, hogy értékesnek tartsák azt a munkát, amit végeznek, elôsegítik, hogy bizalommal teli légkör alakuljon ki. Ennek nyomán azt érzik a munkatársak, hogy jó közösséghez tartoznak és motiváltan végzik mindennapi munkájukat.

Többe kerül-e mindez a cégnek? Igen, többe kerül, lényegesen többe! Több figyelmet, több megértést igényel a vezetôktôl, több tudást arról, hogyan „mûködik” az ember, az emberi közösségek, és több ismeretet a tudatos kommunikáció alkalmazásáról. Pont ezekben nyújt segítséget Daniel H. Pink könyve, amely egyszerre tudományos igényû és olvasmányos.

A könyv alapgondolata, hogy a munka kapcsán felmerülô motivációs mintázatok három fôbb áramlatát különböztethetjük meg: ●

Motiváció 1.0 – Biológiai motivációs rendszer. A munkavégzés célja túlélés és a létfenntartás. Azért dolgozunk, hogy legyen mit ennünk és tetô legyen a fejünk fölött.

●

Motiváció 2.0 – Jutalmazás/büntetés modell. A munkavégzés célja a jutalom (fizetés) keresése és a bün tetés kerülése. A modell alapvetô eszméje a teljesítmény, a produktivitás.

Motiváció 3.0 – Önállóságra épülô motivációs rendszer. Azért dolgozom, mert ezáltal teljesebb személlyé válok. Amit csinálok, az összhangban van a céljaimmal.

A szerzô elsôsorban a motiváció 3.0 fontossága mellett kardoskodik. A hazai vezetôknek természetesen sokkal komplexebb a helyzetük, sokkal rugalmasabbnak kell lenniük és mind a három motiváció-mintázat kezeléséhez kiválón kell érteniük! Ezért tartom fontos olvasmánynak Daniel Pink könyvét.

Héder Sándor mérnök, tréner, coach címzetes egyetemi docens Kíváncsi arra, hogyan motiválják a magyar vezetôk beosztottaikat? www.forlong.hu

Uniós támogatásból bôvül a szerszámkészítô üzem Pécsváradon A Kresz & Fiedler Kft. közel 100 millió forint uniós támogatást nyert a „Telephelybôvítés a Kresz & Fiedler Kft.-nél” címû pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A 231 millió forintot elérô összköltségvetésû beruházás lehetôséget teremt a szerszámkészítô-forgácsoló üzem kapacitásnövelésére és a logisztikai folyamatok racionalizálására.

A Kresz & Fiedler Kft. jelenlegi telephely nagysága, a szerszámkészítô-mûhely mûszaki színvonala és zsúfoltsága már több jellemzôjében nem felel meg az elvárásoknak, követelményeknek. A telephely szabad területe nem teszi lehetôvé a gyártáshoz használt eszközpark megfelelô elhelyezését, állagmegóvását. A szervezet 2008-ban befejezett telephelyfejlesztése a szerszámkészítô-mûhelyt és a raktározási területet nem érintette.

A fejlesztésre kerülô telephelyrészen a dolgozók igényeinek kielégítése mellett további követelmény az eszközpark és a munkavégzési feltételek fejlesztése. Ez a gyakorlatban a kor követelményeinek megfelelô és minden elôírást kielégítô mûhelykomplexumot, raktárterületet és a tervezési, elôkészítési munkához szükséges irodakapacitás bôvítését jelenti.

A telephelyfejlesztés a mûködés fenntartása mellett komoly logisztikai kihívást jelent a szervezet számára. A kivitelezés elsô szakaszában a jelenlegi gyártócsarnok bôvítése történik meg. A második szakaszban a felépült gyártócsarnok bôvítménybe ideiglenesen beköltözik a készáru raktár, hogy a mostani raktárépület részleges bontása és újjáépítése megtörténhessen. A harmadik ütemben a jelenlegi 2. számú összeszerelô-csarnok bontása, majd a helyére kerülô csarnoképület építése és az új irodaszárny kivitelezése történik. A negyedik ütemben a régi mûhelykomplexum bontását tervezi a Kft. Az elkészült létesítményekben 2013 utolsó negyedévében kerülhet minden funkció a helyére. Az út és a parkoló építéssel fejezôdik be a kivitelezési tevékenység.

A beruházás 2012. májusában vette kezdetét. A cégrôl és a beruházás menetérôl bôvebb információt a www.kresz.hu oldalon olvashatnak.

Kresz & Fiedler Kft. Cím: 7720 Pécsvárad, Pécsi út 1/1.

Telefon: +36 (72) 566-730 E-mail: mail@kresz.hu www.kresz.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: Dr. Halasy-Nagy József

TA R TA L O M Címlapsztori Megalakult a magyar-Horvát Kamarai Tagozat

4–6

Kamarai hírek

7

Kamarai választások

8–9

Szakképzés 10 Magas technikai és technológiai szint a Slyven Rendezvényközpontban Pályaválasztás 2012/13-as tanévben Szakképzés Javaslat a baranyai hiányszakmákra Együttmûködés Dijazottak Bocskor Tibor, Kuba Károly, Árki András Szabó László, Horváth Zoltán Enterprise Europe Network Melléklet: Komlói kistérség

11

12–13

14 16–18

A „jó” pék: Szabó László

19

Mesterképzés – Kovács Kálmán Elhivatottság a szakma iránt, ez a mester cím feltétele

20

Tanulószerzôdés – Udvari Ferenc A külhoni munkákra is magukkal vinnék a tanulóikat

21

Klaszter 2012 is a klaszterek éve Új tagjaink: Pálinkásné Bakó Anikó, Kis Attila

3

AJÁNLÓ

22–24

Egyéniségét vizsgálván a filozófiaprofesszorokról kialakított képünknek épp az ellenkezôje igaz. Erélyes, vezetésre termett, nagy tudású férfiú volt, aki a Pécsre kerülô Erzsébet Tudományegyetem mûködésének kereteiért is sokat tett. Tudományága magas mûvelése mellett azért is hálásak lehetünk néki, kései utódok.

Ercsiben látta meg a napvilágot 1885. május 2-án. Középiskoláit a fôvárosban és Debrecenben, egyetemi tanulmányait a fôvárosi Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. 1906-ban kapott magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelet. A párizsi Sorbonne-on folytatott filozófiai tanulmányokat, egy évvel késôbb avatták tudományága doktorává. Tanári pályáját már 1905-ben megkezdte a kiskunhalasi református fôgimnáziumban. A magántanári képesítését 1916-ban nyerte el, amikor is egyeteme „A francia filozófia története az újkorban” c. tárgykörben érdemesítette erre a képesítésre, dolgozata megvédését követôen. 1919-tôl kezdôdôen filozófiát és pedagógiát oktatott a budapesti Erzsébet Nôiskola Polgári Iskolai Tanárképzô Fôiskoláján.

Még a fôvárosban székelt a Pozsonyból elûzött Erzsébet Tudományegyetem, amikor 1921. november l-jei hatállyal kinevezték egyetemi nyilvános rendes tanárrá a filozófiai tanszékre. Az egyetem városunkba kerülésével ô is ide jött, és csakhamar az universitas egyik vezéregyénisége lett.

Munkásságából kiemelkedik az „Ember és a Világ”, a „Mai politikai rendszerek”, „Az ember lelki élete” címû mûve, egyetemi óráinak kidolgozottsága esszék benyomását keltette. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, szerkesztôje az Atheneum (1922–1923) és a Pannónia (1937–1940) c. folyóiratoknak. Az egyetem bölcsészeti karának 1940-es szüneteltetése után a szegedi egyetemre került.

1948-ban vonult nyugalomba, Hajdúszoboszlón hunyt el 1976. május 6-án.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

25

Autóteszt: Gáti Anett Volkswagen up!

26–27

Kamaratörténet (III.)

28–29

Békéltetô testület

30

Vendég-oldal: Mauró

31

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Kovács Kálmán

A hónap üzletembere Szabó László

19. oldal 26–27. oldal Autóteszt: Gáti Anett Volkswagen up!

Udvari Ferenc

Mesterképzés

Tanulószerzôdés

20. oldal

21. oldal

4 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére – 2012. július 11-én – megalakult a MagyarHorvát Tagozat, amelyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara gesztorál.

A Tagozat célja a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek elômozdítása. Feladata, hogy a Horvátországban mûködô magyar tulajdonú cégek, illetve a Horvátország iránt érdeklôdô, vagy horvát cégekkel kapcsolatban lévô magyar vállalkozások számára érdekvédelmet biztosítson szervezett formában. Komoly lobbierôt generáljon, illetve szolgáltatásaival – a hazai kamarai rendszerre támaszkodva – szakmai támogatást nyújtson.

A kamara ugyanakkor a magyar kis- és középvállalkozások számára értékes információkkal szolgál az adott ország gazdaságával, üzleti szokásaival kapcsolatban, aktívan hozzájárulva a partnerkapcsolatok fejlesztéséhez. A Magyar-Horvát Tagozat legfôbb célja azonban egy aktív és interaktív kapcsolat kiépítése a tagvállatokkal, azok igényeinek megfelelôen.

Az ünnepi alakuló ülésen a Pécsi Kereskedelmi Központban megválasztották az elnökség tagjait is. Az elnök szerepét dr. Kéri István, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tölti be, az alelnöki tisztséget pedig Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. ügyvezetô igazgatója. Az elnökség további tagjai: dr. Gulyás Árpád (Csurgó-COOP Zrt.), Albertus József (Nafa Kft.), Lakics Péter (Lakics Gépgyártó Kft.) és Oszvald Pál (Strauss Metál Kft.).

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Megalakult a Magyar-Horvát Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára üdvözölte az alakuló ülésen a Magyar-Horvát Kamarai Tagozat létrejöttét és arról beszélt, hogy nagyon fontos a kamara számára a nemzetközi kereskedelem fejlesztése.

Ebben az elmúlt két évben igen sokat sikerült elôrelépniük, ami részben össze-

térségi és helyi kapcsolatok is felértékelôdnek, ezért döntött úgy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, hogy a gazdaság szereplôinek a szomszédos országokkal való szorosabb kapcsolatait, üzleti lehetôségeit jobban feltárva segíti a határ mindkét oldalán a kis- és középvállalkozások stabilitását, piaci részese-

Obradovic´ Aleksandar, dr. Kéri István, dr. Síkfôi Tamás, Dunai Péter, dr. Tényiné Stark Mária és Varga József

függ azzal, hogy a kamarai rendszer számára a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás jelentôs részét erre fordítják. Ami lehetôvé tette azt, hogy az MKIK-n belül továbbfejlesszék azt az intézményrendszert, amely a külgazdasági kapcsolatok fejlôdését szolgálja és a területi kamaráknak is jelentôs támogatást tudnak nyújtani a saját külgazdasági projektjeik, akcióik megvalósításához. Mint Dunai Péter elmondta, az idei évben kiemelt figyelmet fordítanak a tagozatos és vegyes kamarai rendszer továbbfejlesztésére, a közelmúltban létrehozták a török tagozatot, illetve a nyugat-balkáni tagozatot, de alakul még ebben az évben magyarlengyel, illetve magyar-kazah tagozat az MKIK égisze alatt. És ebbe a sorba illeszthetô a magyarhorvát tagozat újjáélesztése, amelyhez sok reményt fûz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

— Nem csak az európai integráción belüli, hanem a kis-

Dr. Kéri István

További információ: www.pbkik.hu

désének növelését – tájékoztatta lapunkat a Magyar-Horvát Tagozat megalakulásának hátterérôl a frissen megválasztott elnök, dr. Kéri István. — A vállalkozói érdeklôdésekbôl is látszik és az elôkészítések során is azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb esetben egyéni, személyre szabott segítségre van szükség, a titkári tisztséget betöltô kolléganô a vállalkozásokat „egyenként” viszi Horvátországba. Eddig nagyon biztatóak a kilátások, mert több vállalkozás úgy jött vissza, hogy üzletet is kötöttek. Nyilván Horvátország uniós csatlakozása is sok változást hoz ezen a téren. Ahhoz kíván a kamara segítséget nyújtani, hogy tényleg a lehetô legjobb, leghasznosabb üzleti kapcsolatok jöjjenek létre.

— Néhány évvel ezelôtt zárt be Eszéken a magyar kamarai iroda.

Ez a most létrejövô tagozat miben lesz más, mint az az intézmény?

— Óriási a különbség. Volt eszéki irodánk a magyar Baranya megye és a horvát BaranyaSzlavónia – székhelye Eszék – bilaterális kap-

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tagozat csolatát erôsítette. Most pedig arról van szó, hogy egy kormányprogram elôirányozta a Kárpát-medencebeli üzleti kapcsolatok fellendítését, elsôsorban kis- és középvállalkozói szférában és meghatározták azokat a területeket és székhelyeket, ahol ezen tagozatok képviselôi egy központból irányítják a gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Ehhez központi forrásokat is adnak, így most egy országos külgazdasági politika egy szegmense valósul meg. Régebben pedig két megye kapcsolatát erôsítettük, ami kiválóan mûködött.

— Mi a jelentôsége annak, hogy Somogy és Baranya megye a gesztora ennek a kezdeményezésnek? Késôbb más megyék is csatlakozhatnak?

— Nem igazán tudom elképzelni, hogy másik megyék is részt vállaljanak a magyar-horvát tagozat mûködésében, mivel Szlovéniával is lesz hasonló kapcsolata az országnak, itt fôként a területi felosztás a döntô tényezô. Az, hogy Tolna megye bekapcsolódik-e a munkánkba, még nem tudom, egyelôre nem mutattak szándékot erre. Miután országos kamarai szervezésben indult ez a kezdeményezés, ha tényleg sikerül mozgásba hozni az országok közötti gazdasági kapcsolatokat és az üzleti eredmények ezt igazolják, akkor nincs szükség külön szervezésre, mert majd maguktól akarnak bekapcsolódni a Tolna megyei vállalkozások a munkába, aminek semmi akadálya sem lesz.

— Jellemzô, hogy Baranya és Somogy megye áll szorosabb üzleti vagy

5

CÍMLAPSZTORI gazdasági kapcsolatban a horvátországi partnerekkel?

— Ez évtizedek óta így van. Már a ’70-es, ’80-as években is megvoltak Somogy és Baranya megyének azok a gyümölcsözô jugoszláviai kapcsolatai, amelyek tényleges együttmûködést jelentettek a gazdaság különbözô ágazatai között.

Obradovic´ Ena

A Magyar-Horvát Tagozat tiktári feladatait Obradovic´ Ena látja el. Irodája a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székházában található és mint mondja, máris jelentôs érdeklôdés mutatkozik az ország területérôl a horvátországi kapcsolatok kiépítésére.

— A tagozat hivatalos megalakulását megelôzô egy hónapos munka tapasztalataként el lehet mondani, hogy máris van 10-12 olyan horvát vonatkozású konkrét kérdésünk, ami segítené a cégek mûködését. Már volt egy üzletkötésünk is, egy zágrábi cég valamint egy baranyai cég kötött egymással szerzôdést és közösen is pályáznak. Kamarai tagozatunk munkájának legfontosabb része a horvát kamarákkal illetve a zágrábi küldöttséggel, hivatalos szervekkel való folyamatos kapcsolattartás, a cégek közötti közvetítés, a partnerközvetítés, a mindennapi gazdasági aktualitásokról való tájékoztatás, rendezvényszervezés és üzletember-találkozók létrehozása.

Ilyen lesz például a közeljövôben egy gazdasági nap Kaposváron, ahová a magyar és horvát határ menti kamarákat és vállalkozásokat fogjuk meghívni.

Szeretnénk egy szoros, interaktív együttmûködést kialakítani a két ország között.

— Melyik szektorokban jellemzô az együttmûködés a két ország köTovábbi információ: www.pbkik.hu

zött?

— Szerencsére nem tudok kiemelni ilyet, a legmeglepôbb témákban is együtt tud dolgozni a két ország, ami engem örömmel tölt el. Jelentkeztek nálunk a szolgáltatási szférától kezdve a gépiparon át a gyártásig szinte mindenhonnan és azt látom, van a vállalkozásokban potenciál. De mi is törekszünk a partnerek összehozására, ezért részt vettünk az idei Szentlôrinci Gazdanapokon, és szeptember 27-én lesz egy környezetvédelmi fórum Eszéken, emellett egy kisebb küldöttséggel szeretnénk végigjárni a kamarákat a jobb kapcsolatok kialakítása és erôsítése végett.

— Az iroda közvetítô szerepet is játszik az egyes gazdasági partnerek között?

— Igen, partnerközvetítô szerepet is vállalunk és segíteni szeretnénk a vállalkozások munkáját. Pl. ha konkrét kéréssel fordulnak hozzánk, hogy miként lehetne megvalósítani valamit, annak utánajárunk, ha kell, felkeressük a horvát partnert, hogy ösztönözzük a közös munkát. Abban is tudunk segíteni, ha valaki szeretne intézményesített keretek között betörni a horvát piacra. Mi tudjuk, hogy kihez és hogyan kell fordulni, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozások zöme szeretné a kapcsolatot kiépíteni, de nincsenek információi. Van egy jó ötlete, lenne is rá kereslet, de nem tudja, azt milyen úton valósíthatná meg – mi itt helyben ezt meg tudjuk oldani.

— Hogyan fogadták a magyar-horvát tagozat létrejöttét a határon túl?

— Üdvözölték. A hivatalos szervek, amelyekkel felvettük a kapcsolatot, örömmel fogadták a törekvést. A pécsi horvát fôkonzulasszonnyal rendkívül jó viszonyt sikerült kialakítanunk, nagy örömmel jelentette ki, hogy mindenben segíti a tagozat munkáját. A kamarákkal még csak alapszinten tudtuk felvenni a kapcsolatot. Azért is pozitív a fogadtatása horvát oldalon, mivel az EU-s csatlakozással a gazdasági kapcsolataikat is szélesíteni szeretnék.

— Miben kell erôsödniük, fejlôdniük a magyar vállalkozásoknak ahhoz, hogy javuljanak a gazdasági kapcsolataik?

6 — A kitartást említeném az elsô helyen, mivel a horvát piac egy nagyon zárt piacnak tûnik, azonban ha egyszer sikerül betörni, akkor már számtalan lehetôség kínálkozik. Csak élni kell velük.

— Somogy megye ugyanúgy határos Horvátországgal, mint Baranya megye, ezért is tartjuk fontosnak, hogy a somogyi vállalkozások megjelenjenek ebben az együttmûködésben. Amelytôl azt várjuk, hogy a vállalkozások közelebb kerülnek egymáshoz – foglalja össze röviden a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szerepvállalását a Magyar-Horvát Kamarai Tagozatban az elnök, Varga József. — Most is élôk a horvátországi és somogyi vállalkozások közötti gazdasági kapcsolatok. A kamara is részt vesz idônként a horvátokkal közös vásárokon, kiállításokon, közös programokon.

— Milyen feladatai lesznek a most létrejött társulásban a somogyi kamarának?

— Az, hogy felkeltsük a saját vállalkozásaink érdeklôdését, serkentsük aktivitásukat. Továbbra is szeretnénk teljes körûen kiszolgálni tagjainkat.

— Milyen területeken kell erôsödniük a somogyi vállalkozásoknak ahhoz, hogy élénküljenek a horvátokkal való kapcsolatok?

— Számítunk azokra a somogyi vállalkozásokra – megjegyzem, akad belôlük jó néhány –, amelyek már eddig is aktív interakciókat építettek és tartottak fenn horvátországi partnerekkel. Az ô segítségük mindenképpen fontos lesz.

Azt azonban látni kell, hogy a Horvátországban mûködô vállalkozásokkal hasonló területen mûködünk, mondhatni a világpiacon ellenfelek is vagyunk. Mégis azt gondolom, hogy ezzel együtt lehet harmonikus, mind a két fél számára elônyös lépéseket tenni.

— Milyen szegmensekbôl érdeklôdnek a somogyi vállalkozások, hogy horvát partnereket keresnek?

— A faipartól az élelmiszeriparig tulajdonképpen mindenhonnan. Nem tudnék külön kiemelni semmit, hiszen a villamosipar ugyanúgy számításba jöhet, mint az agrárium.

A szentlôrinci, fôként az energiaszektorban mûködô Euro-Ultra Bt. ügyveze-

CÍMLAPSZTORI tôje, Gyermán István érdeklôdéssel és várakozással vett részt a Tagozat alakuló ülésén. Mint mondja, cége partnerei zömében szerb és horvát területekrôl származnak, úgy gondolja, hogy egy ilyen kezdeményezés fel is lendítheti a régió piacát.

— Ha már vannak ilyen kapcsolaGyermán István tai, akkor mi újat vár ettôl a kezdeményezéstôl?

— Azt gondolom, hogy azok számára, akik nem annyira jártasak a szomszédos országok vállalkozásaival való kapcsolatteremtésben, tudunk Urbán Ernô valamilyen szintû segítséget biztosítani. De magam is tovább szeretném építeni a gazdasági kapcsolataimat Horvátországgal, hiszen a fejlôdés hozzátartozik minden vállalkozáshoz.

— Tapasztalatai alapján mire kell felkészülnie egy magyar vállalkozásnak ahhoz, hogy egy horvát partnerrel kapcsolatba lépjen?

— Nyilván az elsô a nyelvtudás, nekem a második anyanyelvem a horvát.

Azt láttam, hogy hogy nagyon sok magyar vállalkozás próbált érvényesülni a horvát piacon, ami sokaknak sikerült, másoknak nem. Ennek egyik oka az, hogy meg kell tanulni azt a sajátos üzleti mentalitást, amit a horvátok preferálnak. Sok horvát és magyar céggel volt már eddig is kapcsolatom és azt tapasztaltam, hogy gyakran azért nem valósultak meg bizonyos ügyletek, mert ezekre a dolgokra – amelyek üzleti szempontból apróságnak tûnnek, de azért mégis jelentôsen befolyásolják a sikeres tranzakciót – nem fordítottak kellô figyelmet. Úgy vélem, Horvátország EU-s csatlakozásával, a határok eltûnésével még egyszerûbb lesz majd a magyar vállalkozóknak együttmûködniük a horvát cégekkel. Eddig nagyon sokszor a személyes kapcsolatok voltak döntôek, hiszen csak azok tudtak elôrelépni Horvátországban, akik rendelkeztek ilyenTovábbi információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság nel. Azt gondolom, hogy egy ilyen kezdeményezés segíthet áthidalni azoknak a cégeknek a nehézségeit, amelyek személyes kapcsolatok híján vannak.

A pécsi hang- és színpadtechnikával foglalkozó ERLA Sound&Light ügyvezetôje, Urbán Ernô cége mûködési területének kiterjesztésében gondolkodik, jó célterület lehet Horvátország.

— Bízom benne, hogy Horvátország uniós csatlakozásával sokkal könnyebb lesz a határok átjárhatósága, ezáltal új lehetôségek kínálkoznak határon túl is. Hangés színpadtechnikával foglalkozunk, jelenleg Baranya, Somogy és Tolna megyében találhatók partnereink. De ha csak a földrajzi távolságot tekintem, Eszék vagy egy határ menti horvát település sincs messzebb, mint Kaposvár, úgyhogy számunkra könnyen elérhetôvé válhat. Szeretnénk szolgáltatásunkat kiterjeszteni a határon túlra, ebben várhatóan segítségünkre lesz az élénkülô horvátországi fesztiválturizmus. Van egy másik cégem is, ami komplex szolgáltatást nyújt az építôiparban speciális technológiák, tûzvédelmi rendszerek, kamerarendszerek, megfigyelô rendszerek, hangtechnikai eszközök és ezek installálására kulturális és sport-komplexumokba, vagy intelligens házakba.

Ezzel a szolgáltatással is keresem a határon túli kapcsolatok lehetôségét. Már vannak partnereink a Közel-Keleten illetve a volt FÁK-országokban, bízom benne, hogy a határ közelsége miatt Horvátország is hozhat valami újat.

— Milyen konkrét segítséget vár ettôl a horvát-magyar együttmûködéstôl?

— Leginkább a nyelvi akadályok leküzdését, ebben biztos, hogy nagyon sokat tudnának segíteni. Emellett a tagozat munkatársai jól ismerik az ország gazdasági viszonyait, a közbeszerzési, pályázati lehetôségeket. Szeretném, ha közbenjárnának konkrét üzleti partner megtalálásában is. Az lenne a legjobb, ha a tagozat híd lenne a két ország gazdasága között.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

KAMARAI HÍREK

Sikeres kreatívipari konferencia és üzletember találkozó Novi Sad-on

Környezetvédelmi Fórum Eszéken

A Vajdasági Kreatívipari Klaszter (CICV) és a Novi Sad-i valamint pécsi Enterprise Europe Network iroda közös szervezésében került sor elsô alkalommal a „Creative Industries Summer Session“ címû konferenciára.

Ennek keretében neves elôadók mutatták be az innováció és kreativitás gazdasági hasznosításának, hasznosulásának módozatait, a ki nem aknázott lehetôségeket. Számos mûködô példát mutattak be a házigazdák, melynek érdekessége, hogy a pécsi KoHo (CoWorking House) -hoz hasonló projektjük elsô eredményei most kezdenek megmutatkozni. Egy ott dolgozó bútortervezô team munkája épp az IKEA-nál van elbírálás alatt, hogy alkalmas-e tömeggyártásra.

Az üzletember találkozóra érkezett 3 magyar cég 10 tárgyalást bonyolított le a délután folyamán, melynek témái filmgyártás, koprodukció, klaszter együttmûködés, kreatívipar, projekt partnerség voltak, 4 ország képviselôivel, vállalkozóival.

Az ôszi külgazdasági tevékenységek egyik jelentôs eseménye az Eszéken megrendezésre kerülô Környezetvédelmi Fórum és Üzletember találkozó, amely 2012. szeptember 27-én kerül megrendezésre.

A rendezvény két fô részbôl tevôdik össze, a délelôtt során egy kétórás jogi, környezetvédelmi elôadássorozaton vehetnek részt a jelenlévôk, mely során az elôadók ismertetik az aktuális horvátországi helyzetet, majd ezt követôen kerül sor az üzletember találkozóra.

A Környezetvédelmi Fórum a Magyar-Horvát Tagozat, az Eszéki Gazdasági Kamara, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, illetve a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének közös szervezésében valósul meg.

További információ: Obradovic´ Ena ena.obradovic@pbkik.hu www.pbkik.hu

Az állami adóhatóság fizetési kedvezményi kérelmekkel kapcsolatos tapasztalatai (I.) A NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága a fizetési könnyítési (részletfizetés vagy fizetési halasztás) eljárásainak során gyûjtött tapasztalatai alapján az alábbiakra hívja fel az adózók figyelmét.

1. Az állami adóhatóság jogszabályokban elôírt kötelezettsége a hatósági eljárások során a tényállás teljes körû tisztázása. E kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a kedvezmény engedélyezéséhez szükséges tények, körülmények, adatok szolgáltatására hívja fel az adózót. A kérelem elutasításának számtalan esetben az az oka, hogy az adózó a hatóság nyilatkozattételi felhívására nem válaszol és ezáltal nem igazolja a fizetési könnyítés törvényi feltételeinek fennállását, vagy az adózó által szolgáltatott adatok alapján a hatóság megállapítja, hogy az engedélyezés feltételei az adott esetben nem állnak fenn.

2. Az adózóknak a fizetési könnyítési kérelem elutasítása esetén is lehetôségük van arra, hogy a fennálló tartozásukat önkéntes befizetésekkel csökkentsék. Az önkéntes teljesítés az adózónak is érdekében áll, mivel ezáltal a tartozása után felszámításra kerülô késedelmi pótlék összege kisebb lesz. Az adótartozások után ugyanis az esedékesség napjától a megfizetést megelôzô napig késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idôpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Felhívjuk azonban az adózók figyelmét, hogy az ilyen önkéntes teljesítés nem akadálya a még fennálló adótartozás végrehajtási eljárás útján történô behajtásának.

3. Az állami adóhatóság gyakran tapasztalja, hogy a fizetési könnyítés engedélyezését követôen – vélhetôen a fizetési nehézségének megszûnése miatt – az adózó azonnal, vagy pár havi részlet teljesítését követôen egyösszegben megfizeti a fennmaradó tartozást. A részletfizetéssel, vagy fizetési halasztással érintett tartozásnak az engedélyezô határozatban foglaltnál korábbi idôpontban történô megfizetése azonban nem érinti a határozatban a futamidôre felszámított pótlék összegét. Azt ugyanis ilyen esetben is kötelezettségként tartja nyilván az állami adóhatóság az adózó folyószámláján. Az adózónak azonban lehetôsége van arra, hogy kérje azon – a fizetési könnyítést engedélyezô határozatban felszámított – pótlékok törlését, amelyek a tartozás teljes és egyösszegû megfizetését követôen válnak (váltak) csak esedékessé. Amennyiben az adóhatóság törli a pótlékot, úgy annak megfizetése az adózótól nem követelhetô, illetôleg amennyiben azt korábban megfizette, úgy a befizetését a túlfizetés visszaigénylésére vonatkozó szabályok szerint visszaigényelheti.

A fentiekben hivatkozott pótlékot csak abban az esetben törli az állami adóhatóság, ha az egyösszegû megfizetés napjáig már esedékessé vált törlesztôrészleteket adózó határidôben és teljes összegben megfizette. A teljes körû megfizetés körébe beletartozik az is, hogy a törlesztô-részletek mellett az azokhoz kapcsolódóan felszámított pótlékok is minden részlet esetében megfizetésre kerültek. A kérelmet a fizetési könnyítést engedélyezô szervezeti egységhez címezve, írásban lehet elôterjeszteni. A kérelem benyújtása illetékmentes.

NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága, Pécs

További információ: www.pbkik.hu

8

KAMARAI VÁLASZTÁSOK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Eltelt ismét négy év, és a kamarai törvény szerint 2012. ôszén rendes kamarai választásokra kerül sor hazánkban.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) Küldöttgyûlése 219/2012 (IV. 27.) és a KGY 220/2012 (IV. 27.) KGY számú határozatával a 2012-ben esedékes rendes kamarai választásokat 2012. augusztus 6. és 2012. október 15. között írja ki. A választások módszere urnás, személyes részvételhez kötött szavazás. A választásokon egyidejûleg a városi és tagozati elnökségek is megválasztásra kerülnek.

A PBKIK Küldöttgyûlése 218/2012 (IV. 27.) KGY számú határozatával megválasztotta a 2012. évi kamarai választások jelölôbizottságát, választási bizottságát és mandátumvizsgáló bizottságát a tagozatok és városi elnökségek delegáltjaiból.

A kamarai választásokon a kamarában rendben regisztrált vállalkozások a kamarai tagozati keretben választják meg küldötteiket a kamara küldöttgyûlésébe.

A törvény szerint a választójogi névjegyzéket augusztus 14-tôl 29-ig tekinthetik meg a vállalkozások az ügyfélszolgálati irodákban. A névjegyzékkel kapcsolatos esetleges kifogásaikat augusztus 29-ig kell a választási bizottsághoz továbbítaniuk. A tagozatokon belül valamennyi oda besorolt regisztrált vállalkozásnak – vagyis nem csak a kamarai tagoknak – választójoga van. Viszont kizárólag csak a kamarai tagvállalkozások tulajdonosát, vezetô alkalmazottját, IT vagy FEB tagját lehet kamarai testületekbe, ill. tisztségviselônek választani.

A tagozatok közötti mandátumok a gazdasági súlyarányosan kerültek meghatározásra, eszerint Ipari Tagozat 12 Kereskedelmi Tagozat 10 Kézmûves Tagozat 4 Közszolgáltató Tagozat 6 Regionális Vállalati Tagozat 10 mandátummal rendelkezik. Emellett tagozatonként min. 2-2 pótküldöttet is kell választani.

A tagozati küldöttek megválasztásával együtt, a tagvállalkozások szavaznak az 5-5 fôs tagozati elnökségek tagjaira, – és Pécsen kívül – hovatartozás szerint a mohácsi, siklósi, szigetvári és komlói 5-5 fôs városi elnökségekre is.

A megválasztott küldöttgyûlés október 15-i alakuló ülésén választja meg a kamara elnökét, alelnökeit, az elnökséget, a kamara önkormányzati bizottságainak tagjait.

A bizottságok: ● Kereskedelemfejlesztési ● Innovációs ● Kis- és középvállalkozási ● Szakképzési ● Nemzetközi kapcsolatok Ezek a bizottságok egy-egy kamarai alelnök vezetésével koordinálják az adott szakterület kamarai feladatait.

A küldöttgyûlés megválasztja a kamara ellenôrzô bizottságát, etikai bizottságát, valamint Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyûlésébe delegált baranyai vállalkozókat, üzletembereket.

Ugyancsak választ az Európai Vállalkozói Parlament 2 mandátumára is.

Ekkor kerülnek megválasztásra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság megyei tagozatának bírái.

A választások menetrendje Augusztus 14-én valamennyi kamarai ügyfélszolgálaton kihelyezésre került a választási névjegyzék. Augusztus 29-ig adható be a választási bizottsághoz a választási jegyzékhez kapcsolódó fellebbezés, amelyet soron kívül, augusztus 31-ig bírál el a választási bizottság.

Szeptember 5-ig tart a jelölési idôszak, amely keretében jelölô gyûléseken, ill. írásban jelölhetnek a vállalkozások kamarai tisztségekre személyeket.

Jelölôíveket a kamarai ügyfélszolgálatokon lehet igényelni.

Jelölôgyûlések idôpontja és helyszínei (minden esetben 16.00 óra): 2012. augusztus 30. Siklós (Siklós, Köztársaság tér 8.)

2012. szeptember 3. Komló (Komló, Városház tér 8.)

2012. szeptember 4. Mohács (Mohács, Szabadság u. 4-6.)

2012. szeptember 5. Szigetvár (Szigetvár, József A. u. 16.)

2012. augusztus 23. regionális vállalati tagozat (Pécs, Majorossy u. 36.)

2012. augusztus 30. közszolgáltató tagozat (Pécs, Majorossy u. 36.)

2012. szeptember 3. kereskedelmi tagozat (Pécs, Majorossy u. 36.)

2012. szeptember 4. kézmûves tagozat (Pécs, Majorossy u. 36.)

2012. szeptember 5. ipari tagozat (Pécs, Majorossy u. 36.)

A jelölôgyûléseken a személyi azonosságot ellenôrzik, és részvételre a vállalkozás vezetôje, vagy a kamarai regisztrációban bejelentett képviselôje jogosult. Egy személy csak egy vállalkozást képviselhet.

A jelölési idôszak 2012. szeptember 5-i zárása után a jelölôbizottság 2012. szeptember 9-i ülésén összesíti majd a jelöléseket, és ez alapján erôsorrendben alakítja ki a szavazólapokat és átadja azokat a választási bizottságnak.

Szeptember 19-én kerül sor a választásokra, valamennyi kamarai ügyfélszolgálaton várja a választási bizottság a regisztrált vállalkozások képviselôit szavazni. A küldöttek, tagozati elnökségek és városi elnökségek választási eredményét, a mandátum vizsgálatot és az óvási idôszakot követôen, legkésôbb október 1-jén közli a bizottság. Ekkor indul meg a második jelölési idôszak immár a vezetô tisztségviselôkre vonatkozóan, amely október 14-én zárul.

A tisztújító küldöttgyûlésre október 15-én kerül sor Baranya megyében. Várhatóan november végén, a megyei választások lezárultával kerül sor a nemzeti kamara tisztújítására, amelyen a megyei delegáltak döntenek a vezetô tisztségviselôkrôl.

A választásokról további információkat a www.pecsikamara.hu honlapon, a kamarai ügyfélszolgálatokon ill. a kamara titkárától kaphatnak. ◆ Minden kamarában regisztrált gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg. (kamarai törvény) ◆ A választás célja, hogy a vállalkozások megválasszák a helyi és a nemzetgazdaságot törvényi jogosítványokkal képviselô megyei valamint országos kamarák testületi tagjait.

A Választási Bizottság feladata a kamara választási szabályzata alapján a választójogi nyilvántartás ellenôrzése, a választójogi nyilvántar-

Dél-Dunántúli Gazdaság tással kapcsolatosan beérkezett kérelmek elbírálása, a szavazás zavartalan lebonyolítása és kiértékelése. A Választási Bizottság munkájáról és a választások eredményérôl beszámol a kamara hivatalos újságában, valamint jelentést készít a küldöttgyûlés felé.

A Jelölôbizottság feladata a jelöltállítás ellenôrzése az írásos és a jelölôgyûléseken történô jelölések alkalmával. A jelöltállítás befejezése után a jelölések alapján összeállítja a szavazólapokat, majd a választás után közremûködik a kamarai tisztségviselôk jelöltállításában is. Munkájáról jelentést készít a küldöttgyûlés felé, valamint munkájáról beszámol a kamara hivatalos újságában.

A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a megszerzett mandátumok vizsgálata a választás után. Munkájáról szintén jelentést készít a küldöttgyûlés felé, valamint beszámol a kamara hivatalos újságában.

A választójog A kamarai törvény szerint 2012-ben rendes kamarai választásokra kerül sor. A választásokon valamennyi rendben regisztrált vállalkozás, – besorolva az ipari, kereskedelmi, kézmûves, regionális vállalati és közszolgáltató tagozatokba – választójoggal rendelkezik függetlenül attól, hogy kamarai tag-e. A kötelezô kamarai tagságot elôíró agrárkamarai törvény 2012-ben nem érinti a kamaránk választási folyamatait, és a választójoggal rendelkezôk, valamint a választhatók körét sem. Ha valamely hivatásrendi kamara tagja önkéntes tag a kereskedelmi és iparkamarában is, úgy ott is választójoggal rendelkezik.

A választójog szünetel akkor, 1. ha a vállalkozás képviseletére kijelölt személy közügyek gyakorlásától eltiltó jogerôs ítélet hatálya alatt áll, 2. ha a gazdasági szervezet ellen csôdeljárást indítottak, és a csôdeljárás nem fejezôdött be, 3. ha a gazdasági szervezet felszámolási, vagy végelszámolási végzés hatálya alatt áll.

Választhatóság A kamarai törvény szerint csak az önkéntes kamarai tagok képviselôi választhatók a kamarai testületekbe és tisztségviselônek. Tehát a kamarai tagok választójoggal és válaszhatósági joggal is rendelkeznek.

További választhatósági törvényi feltételek: A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. §. (5) bekezdés rendelkezései szerint nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki

9

KAMARAI VÁLASZTÁSOK a b c d e

cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerôs ítélet hatálya alatt áll; szabadságvesztés-büntetését tölti; büntetôeljárásban jogerôsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, továbbá akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. §. (6) bekezdés rendelkezései szerint nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki a a fentebb írt kizáró és összeférhetetlenségi okok valamelyike alapján nem választható küldöttnek; b Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel; továbbá c közszolgálati jogviszonyban áll.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. §. (3) bekezdés rendelkezései szerint nem választható az ellenôrzô bizottság tagjának a aki tagja az elnökségnek; b a gazdasági kamara titkára, c a gazdasági kamara ügyintézô szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy; d az a-c pontokban említett személyek közeli hozzátartozója Ptk. 685. § b) pont és élettársa.

A Ptk. 685. §. b. pontjának rendelkezései szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon há-

zastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

A szavazás A szavazás urnás, személyes részvételhez kötött formában zajlik le. Amennyiben a vállalkozás részérôl nem az elsô számú vezetô, vagy a kamara felé bejelentett képviselô vesz részt a szavazáson, úgy a szavazás hitelességét igazoló, cégszerûen aláírandó ív letölthetô a www.pbkik.hu honlapunkról, melyet a szavazáson a céget képviselô személynek be kell nyújtania. A vállalkozás szavazatát 2012. szeptember 19-én, szerdán 8.00-18.00 óra idôpontban adhatja le a pécsi és a városi kamarai irodákban elhelyezett urnákba.

Pécs, Majorossy u. 36.

Komló, Városház tér 8.

Mohács, Szabadság u. 4-6.

Siklós, Köztársaság tér 8.

Szigetvár, József A. u. 16.

A szavazásra a vállalkozás vezetôje, vagy kamarai regisztrációban megadott képviselô jogosult. A személyi azonosságot a választási bizottság elôtt igazolni kell a helyszínen.

A szavazatok a választási bizottság 2012. szeptember 20-i ülésén kerülnek bontásra, amely alapján a választási bizottság eredményt hirdet.

A szavazás eredményeként alakul ki a kamara 42 fôs küldöttgyûlése, amely a megye gazdasági önkormányzati testülete. A kamara tisztségviselôit és a regionális, illetve nemzeti kamara testületébe delegált megyei küldötteket a törvény szerint már a küldöttgyûlés választja meg a következô lépésben.

A kamarai tagok egyben külön szavazólapokon megválasztják a tagozati és városi elnökségeket és elnököket is.

FONTOS! A kamarai választások részletes tudnivalóit megtalálja a kamara honlapján a www.pbkik.hu címen, a választási logoval jelölt rovatban.

A választási bizottság elérhetôsége: PBKIK Választási Bizottság, 7602 Pécs, Pf.: 109. ■ Pécs, Majorossy u. 36. e-mail: valbiz@pbkik.hu ■ Fax: 72 / 507 152 A jelölôbizottság elérhetôsége: PBKIK Jelölôbizottság, 7602 Pécs, Pf.: 109. ■ Pécs, Majorossy u. 36. e-mail: jelbiz@pbkik.hu ■ Fax: 72 / 507 152 Választási infovonal: Dr. Síkfôi Tamás titkár, tsikfoi@pbkik.hu, tel: 72 / 507 150 Lép Péter, Komló, lep.peter@pbkik.hu, tel: 72 / 281 087 Mintál Erika, Mohács, emintal@pbkik.hu, tel: 69 / 300 013 Rudics Judit, Szigetvár, jrudics@pbkik.hu, tel: 73/ 310 105 Sándor Andrea, Siklós, asandor@pbkik.hu, tel: 72 / 351 341

10

SZAKKÉPZÉS

Magas technikai és technológiai szint a Slyven Rendezvényközpontban Üzemlátogatással egybekötött ülést tartott a Szakképzési Bizottság a Slyven Rendezvényközpontban.

A bizottság tagjai a négyéves ciklus vége felé közeledve áttekintették az elmúlt idôszak szakképzési munkájának fôbb állomásait. Kitértek az

elért eredményekre, az idôszak nehézségeire, a végbemenô szakképzést érintô változásokra. Tájékoztatót hallgattak meg az MKIK Kollégiumi ülésérôl is. Ismertetésre kerültek a 2012/2013-as tanév elôkészítését érintô új feladatok. Egyeztetésre került a Pályaválasztási akcióterv, majd a

Pályaválasztás a 2012/13-as tanévben A kamara kiemelten kezeli pályaválasztási koordináló, összefogó szerepét. Fontosnak tartja, hogy mind a pályaválasztás elôtt állók, mind a pályaválasztási szakemberek részére olyan bázisként szolgáljon, ahová kérdéseikkel fordulhatnak, ahol pontos, aktuális tájékoztatást kapnak.

Ennek érdekében a kamara munkatársai pályaválasztási osztályfônöki órák, szülôi értekezletek, pályaorientációs iskolai rendezvények állandó résztvevôi lesznek.

Október az általános iskolai pályaválasztási hónap. Ennek keretében 2012. október elsô hetében az általános iskolai pályaválasztási felelôsöket látja vendégül a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. a kamara szervezésében.

Cél, hogy a szülôk és a gyerekek tájékoztatásában fontos szerepet játszó tanárok, osztályfônökök információt kapjanak az aktuális munkaerôpiaci igényekrôl, a hiányszakmákról, és hogy lássák, milyen körülmények közt dolgoznak a gépipari szakemberek.

Ezzel a rendezvénnyel indul útjára a Pályaválasztási Klub, melynek gazdája a kamara. A klub célja, hogy összefogja

a megye pályaválasztási szakembereit, akik tájékoztatást kapnak aktuális pályaválasztási kérdésekrôl, munkaerôpiaci ismeretekrôl, a megye gazdasági helyzetérôl, szakemberigényérôl.

A széleskörû tájékoztatás érdekében a kamara külön weboldalt indít, ahol a szülôk, a gyerekek és a pályaválasztási szakemberek is információt szerezhetnek a pályaválasztással kapcsolatban.

A pályaválasztási hónap része a Munkaügyi Központ által szervezett pályaválasztási rendezvénysorozat, melynek egyik fô eleme a hagyományosan a Szivárvány Gyermekházban megtartott Pályaválasztási Kiállítás, október 1213-án. Ezt követi több hasonló rendezvény Mohácson, Szigetváron és Siklóson.

Ezzel párhuzamosan a kamara szervezésében a pályaválasztás elôtt álló diákoknak lehetôségük nyílik a megye meghatározó cégeinek megismerésére, céglátogatásokra is a „Nyitott kapuk” rendezvénysorozat keretében.

A kamara hasonlóan kiemelt feladatként kezeli az érettségi utáni szakképzés segítését és, hogy az errôl szóló információk eljussanak a végzôs középiskolai diákokhoz is.

H. Piskó Beáta

Dél-Dunántúli Gazdaság beérkezett szakértôi pályázatok elfogadásával zárult a bizottsági ülés.

A bizottság tagjai megismerhették a Rendezvényközpont tanulóképzésben is érintett részlegeit. A Rendezvényközpont oktatási vezetôje, Csordás József bemutatta az újjáépített és magas technikai és technológiai szinten felszerelt egységeket.

A Slyven rendezvényközpontban jelenleg 69 tanuló gyakorlati képzése folyik cukrász, pincér, szakács és vendéglôs szakmákban. A tanulók szakmai felkészülését segíti, hogy magas szinten képzett szakemberek irányítják és végzik a tanulók gyakorlati oktatását.

Az étteremben naponta körülbelül 600 menüt fôznek és szolgálnak fel. Ezen túlmenôen társasági vagy céges események, rendezvények lebonyolítását is vállalják. A megújult rendezvényközpontban a legmodernebb eszközök és technikák állnak a dolgozók rendelkezésére, a vendégek pedig kulturált, modern stílusú, klimatizált termekben vehetnek részt különbözô eseményeken, vagy fogyaszthatják ebédjüket.

Bánné Lukácsovics Aranka

Az együttmûködési megállapodások ellenjegyzése 2012 szeptemberétôl az együttmûködési megállapodásokat – a kereskedelmi és ipari területek mellett az egészségügyi, szociális és pénzügyi szakmákban megkötött megállapodásokat is – a területileg illetékes gazdasági kamara veszi nyilvántartásba és ellenjegyzésével válik érvényessé.

Az együttmûködési megállapodást írásba kell foglalni, melynek kötelezô elemeit a szakképzési törvény határozza meg.

A tanuló gyakorlati képzése együttmûködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre elôírt képzési idô negyven százaléknál kevesebb, vagy a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggô szakmai gyakorlatot szervezi meg. Ugyancsak együttmûködési megállapodás köthetô, ha a gyakorlati képzést szervezô csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, vagy a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor. Évközi gyakorlat esetén a tanulónak nem kell pénzbeli juttatást biztosítani.

Az együttmûködési megállapodás megkötését megelôzôen nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kell benyújtani a kamarához. A kamara egy bevezetô ellenôrzés során ellenôrzi a személyi, tárgyi és a munka-, balesetvédelmi feltételeket, majd nyilvántartásba veszi a gyakorlati képzô szervet.

Az együttmûködési megállapodás nyomtatvány a www.pbkik.hu oldalon megtalálható.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

SZAKKÉPZÉS

Javaslat a 2013/14-es tanév baranyai hiányszakmáira Július 20-án ülésezett a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) Kaposváron, ahol megszületett a javaslat a 2013/14 tanévre vonatkozó hiányszakmákról, azaz az emelt szakiskolai ösztöndíjra jelölt szakképesítésekre.

A javaslat alapján az alábbi, az új OKJ szerint meghatározott, szakképesítések számíthatnak hiányszakmának Baranyában: ács, bádogos, ipari gépész (régi OKJ néven géplakatos), hegesztô, kômûves és hidegburkoló, gépi forgácsoló, épület- és szerkezetlakatos, villanyszerelô, szociális gondozó és ápoló, kertész.

Az RFKB megküldte javaslatát a szakképzésért felelôs minisztériumba (Nemzetgazdasági Minisztérium), ahol szeptember 31-ig születik döntés a javasolt hiányszakmák elfogadásáról.

Amennyiben a Minisztérium elfogadja

a baranyai hiányszakmák listáját, úgy azok a tanulók, akik 2013. szeptembertôl ezekben a szakmákban kezdik meg tanulmányaikat, szakiskolai ösztöndíjban részesülnek, melynek összege a tanulmányi eredménytôl függôen 10-30 ezer forint lehet.

A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja az volt, hogy a szakiskolai képzésben részt vevô tanulók pénzbeli támogatásban részesüljenek, ha a gazdaság által igényelt szakképesítést tanulnak.

A hiányszakma-lista évente módosulhat, de aki ösztöndíjas szakmában, azaz hiányszakmában kezdett tanulni, tanulmányai végéig kapja az ösztöndíjat akkor is, ha az adott szakma késôbb kikerül az ösztöndíjas képzések körébôl.

Nem jár viszont az ösztöndíj évismétlés esetén.

Az ösztöndíj az elsô szakképzési évfolyam elsô félévében egységesen tíz-

ezer Ft/hó. Az elsô szakképzési évfolyam második félévétôl a tanulmányi eredménytôl függôen alakul: 2,51 és 3,00 közötti tanulmányi eredmény esetén 10 000 Ft/hó 3,01 és 3,50 közötti tanulmányi eredmény esetén 15 000 Ft/hó 3,51 és 4,00 közötti tanulmányi eredmény esetén 20 000 Ft/hó 4,01 és 4,50 közötti tanulmányi eredmény esetén 25 000 Ft/hó 4,51 és 5,00 közötti tanulmányi eredmény esetén 30 000 Ft/hó Fontos tudni, hogy a hároméves képzési idôvel szervezett képzés esetén minden évfolyam szakképzô évfolyam, tehát minden évben jár az ösztöndíj. A tanulószerzôdés esetén a tanulónak pénzbeli és természetbeni juttatás is jár.

A tanulószerzôdés alapján kapott juttatás és az ösztöndíj egymástól függetlenül jár, tehát mindkettô egyidejûleg megilleti tanulót.

Együttmûködés a minôségi nôs gépipari szakember utánpótlásért

A Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. és a Kökönyösi Oktatási Központ tûzte ki célul, hogy tevékenyen részt vesznek a minôségi szakember-utánpótlás biztosításában, új alapokra helyezve ezzel a szakképzô iskolák és a cégek kapcsolatát a munkaerôpiaci igényeket is szem elôtt tartó szakember képzés terén.

Július 23-án tartották elsô egyeztetésüket a kamara szervezésében a Hauni Hungaria Kft.ben, amelyen a Hauni ügyvezetôje és szakemberei, a komlói Kökönyösi Oktatási Központ vezetése és a kamara szakemberei vettek részt.

Az egyeztetésen a résztvevôk a gépipari szakképzéshez kapcsolódóan hosszú távú együttmûködésrôl, a kamarai osztály koncepciójának kiterjesztésérôl állapodtak meg.

El szeretnék kerülni az egyes szakmákban a nagyszámú, de szakmáját késôbb elhagyó tanulók képzését, telítve ezzel a helyi munkaerôpia-

cot, hanem a kisebb létszámú, minôségi szakemberképzést részesítik elônyben, ahol motivált, minôségi szaktudással rendelkezô tanulókkal dolgozhatnak mind az iskolai, mind a céges szakemberek.

A mindennapi piaci igények, a fejlesztésekrôl szóló információk, az elméleti tantárgyi elvárások átadására az iskolai szaktanárok és a termelésbôl az oktatási területre kiemelt céges szakemberek rendszeres konzultációi biztosítanak alapot.

Itt egyeztetnek majd a tananyagról, a tanulók értékelésérôl a közös tananyag-fejlesztési feladatokról is.

A tanulók is profitálhatnak mindebbôl, hiszen nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el, ha piaci igényeket követô, naprakész szaktudással kerülnek ki az iskolából, akár a gyakorlati helyükön, akár más cégeknél pályáznak meghirdetett állásokra.

A kamarai osztály koncepciójában az iskolai és céges szakember együttmûködésen kívül a tanulók motivációja is kiemelt fontossággal bír. A törvényi elôírások által biztosított juttatásokon (tanulószerzôdés, ösztöndíjas szakmák) felül a kamarai osztályban tanuló diákokat a gyakorlati oktatásukat biztosító cég külön pénzbeli motivációs rendszerrel is támogatja.

A motivációs összeg meghatározásánál a tanulmányi eredményen felül a tanuló feladatokhoz való hozzáállása, minôségorientáltsága, fejlôdôképessége, társas kompetenciái, teljesítménye is fontos szerepet kap, méltányolva ezzel a tanulók kiemelt elvárásoknak való megfelelési törekvéseit.

Az egyeztetésen a meghívottak megismerhették a Hauni Hungaria Kft. korszerû technikával felszerelt üzemcsarnokait, ahol az iskolai szakemberek megbizonyosodhattak arról, hogy az üzembe kerülô diákok valóban a mai piaci elvárásoknak megfelelô gyakorlati képzésben részesülnek majd.

A kamara az együttmûködés és a kamarai osztályok részleteit, a kiemelten kezelt pályaorientációs feladata keretében, a pályát választó diákok, és szüleik, felkészítô tanáraik, felé közvetíti. Mind az iskolák pályaválasztási rendezvényein, nyílt napjain, mind az osztályfônöki és szülôi értekezletein, a kamara és a céges szakemberek állandó részvevôk lesznek.

Cséfalvay Ágnes

12

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nagy meglepetés volt a díj A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szigetvári elnöksége Szigetvár Gazdaságáért Díjat az Iron-Tech Zrt. elnökvezérigazgatója, BOCSKOR Tibor nyerte el, a Szakképzésért Díjat KUBA Károly, a Hôszig Kft. ügyvezetô igazgatója vehette át, míg az Idegenforgalmi Díjat a bükkösdi ÖKOPARKnak ítélték oda.

Az Idegenforgalmi Díjat a bükkösdi Ökopark nevében egyik tulajdonosa, Árki András vehette át. Mint mondja, nagyon meglepôdtek, amikor tudomást szereztek arról, hogy rájuk esett a választás, hiszen egy újonnan alakult a vállalkozás az övék.

— Nagyon büszkék vagyunk rá, megtisztelô, hogy a szakma elismerte a törekvéseinket, hogy próbálunk tenni annak érdekében, hogy a turizmusnak ez az ágazata is bekerüljön a köztudatba. A díj abban erôsített bennünket, hogy helyes úton járunk – hangsúlyozza Árki András.

A bükkösdi Ökopark létrehozásának ötlete egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Tulajdonosa, Árki Zoltán már akkor úgy gondolta, e különleges tájat eredeti állapotában kellene megtartani, s a turizmus szolgálatába állítani. Aztán 2007-ben, amikor a vadásztársaságok területi határait újraírták, a tervbôl valóság lett.

A Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál található 550 hektáron terül el az Ökopark – 450 hektár a vadászok birodalma, a fennmaradó rész pedig turisztikai célokat szolgál. Tulajdonosai élve a lehetôséggel tematikus élményparkot alakítottak ki a völgyekkel szabdalt, erdôvel, mezôkkel borított dimbes-dombos tájban. A turisták által látogatható területen több, kisebb-nagyobb kertet, valamint az állatoknak helyet adó karámrendszert – állatsimogatót –, valamint külsô és belsô vadasparkot is létre hoztak. A park látogatói saját természetes környezetükben ismerkedhetnek meg ezáltal a honos és ôshonos házi és vadállatokkal. Az ökopark létrehozásával a vadászturizmus fellendítése mellett egy sokkal szélesebb vendégkört is igyekeztek megszólítani, s ezáltal a kistérségbe vonzani, jelentôs szerepet vállalva ezzel Szigetvár és környéke idegenforgalmi vonzerejének bôvítésében.

Sz.K. Ár ki An dr ás

— Nagyon örültünk a díjnak, most elôször ismerték el a több mint másfél évtizede ezen a területen folytatott tevékenységünket – veszi át a szót Kuba Károly, a Hôszig Kft. ügyvezetô igazgatója. — Évente öthat tanulónk mindig van, s általában a végzettek fele nálunk is marad.

Elsôsorban a saját szakember-utánpótlásuk megteremtése érdekében szerveznek tanfolyamokat lakatos, szerkezetlakatos és targoncavezetô szakmákban, valamint tanulókkal is foglalkoznak, jelenleg huszonhat lakatos sajátítja el náluk a szakma alapjait. Az elmúlt években, mintegy 300 fô vett rész különbözô képzésekben.

Kuba Károly a térség és a város egyik meghatározó vállalkozása a Hôszig Kft. mellett több vállalkozás tulajdonosaként jelenleg 320 fôt foglalkoztat Szigetváron, folyamatosan segítve a helyi foglalkoztatás javulását. A cég saját nevelésû, tanulószerzôdéssel foglalkoztatott tanulói magas szintû gyakorlati oktatásban részesülnek és tanulmányaik végén biztos munkahelyet kínálnak nekik.

Mint sok más vállalkozás, a Hôszig Kft. is családi körben kezdte meg mûködését 1990-ben. Az évek során folyamatosan bôvítették a profiljukat, 1995-ben, nyolc dolgozóval beindult a fémszerkezet-gyártó részleg. Tevékenységük mára négy fontos részterületet ölel át, úgymint üvegfeldolgozás, lakatosipar, mûanyaggyártás és árnyékolás-technika. Az egyik legfontosabb területté a hôszigetelt üvegek gyártása és beépítése lépett elô. A lakatosüzemben készülô, cement- és bányaipari gépeik, olajipari tartályaik, hídszerkezeteik, autóipari és tengerhajózási termékeik pedig a Föld legtávolabbi zugába is eljutnak.

Bo cs ko rT ibo r

— Meglepetés volt a díj, hiszen nagyon régóta, 1982-tôl vagyok vállalkozó, de eddig még semmilyen elismerésben nem részesültem – mondja Bocskor Tibor, az Iron-Tech Zrt. elnök-vezérigazgatója. — A gépgyártásnak a jelenleg általunk mûvelt területén 1998 óta vagyunk jelen, az utóbbi években folyamatosan fejlesztettünk, nemcsak a technológia területén, de esztendôrôl, esztendôre frissítettük a gépparkunkat is.

Minderre évente 5-6-800.000 eurót fordítunk, amelynek hatására folyamatosan nô a dolgozók száma, jelenleg kilencvenöten vagyunk a cégnél. Idén sem áll le ez a folyamat, ebben az esztendôben új üzemcsarnokot építünk, valamint gépeket vásárolunk. Megbízhatóság, egyensúly, biztonság. Általánosan elfogadott értékek. Munkánk alapkövei.

Bocskor Tibor, az Iron-Tech Zrt. elnök-vezérigazgatója 1982ben kezdte tevékenységét forgácsoló egyéni vállalkozóként. Elsô esztergálással foglakozó üzemét az 1990-es évek elején hozta létre Szigetváron.

A gépparkot és a telephelyeket folyamatosan bôvítette, fejlesztette, ennek köszönhetôen az idôközben gazdasági társasággá alakult vállalkozás dolgozóinak száma mára megtöbbszörözôdött.

A nyugat-európai csúcstechnológiájú gépparkkal, minôségi és környezetkímélô technológiával rendelkezô cég meghatározó szerepet tölt be mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. A vállalkozást az állandó megújulás, a géppark folyamatos fejlesztése jellemzi. Hosszú távú céljaik között kiemelt helyen szerepel az autóipar szigorú minôségi elôírásainak való megfelelés feltételeinek megteremtése és ezáltal annak beszállítóivá válása.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

13

– városi díjazottaink A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mohácsi városi elnöksége ebben az esztendôben tevékenységének elismeréseként a Szakképzési Díjat SZABÓ László, a Szava Bt. ügyvezetôjének, míg az Idegenforgalomért Díjat HORVÁTH Zoltánnak ítélte oda.

— Nagyon meglepett és nagyon örültem a díjnak – mondja SZABÓ László, a Szava Bt. tulajdonos ügyvezetôje. — Amikor megkaptam az ünnepi közgyûlésre a meghívót még nem sejtettem semmit, s mert akkor is sok volt a munkánk, azt fontolgattam, hogy nem is veszek részt rajta.

Aztán valaki, már nem tudom ki, véletlenül elszólta magát, hogy valamilyen díjban részesül a cégünk.

Most elôször ismerték el, hogy több mint két évtizede veszünk részt a jövô pékjeinek képzésében. Jelenleg is hatan sajátítják el nálunk a szakma alapjait, szükségünk is van az utánpótlásra az új pékségünkben, amely építése jelenleg folyik. Akik jól tanulnak, s a munkájukat is magas színvonalon végzik maradhatnak. A tanulóink ösztöndíját is a teljesítményük alapján állapítjuk meg, aki nem tanul, s dolgozni sem nagyon akar, az kevesebbet kap.

A mohácsi piac egyik jellegzetessége az ott mûködô pékség, amelynek boltjában mindig friss kenyér, péksütemény, valamint helyben készült cukrászati termékek kaphatók. A Szava Bt. Baranya és Tolna megye több, mint száz üzletébe viszi saját autóival reggelente a kenyeret, kiflit, zsemlét, s a leveles és kelt süteményeket. A pékséget ma már apa és fia együtt vezeti. Szinte a kezdetek óta foglalkoznak tanulók képzésével.

Családi örökség ez a szakma náluk.

Szabó László édesapja is pék volt, s a bátyja is az lett. Geresdlakon – ahol gyerekkorában éltek, s a pékségük volt – sokat segítettek a szüleiknek. A bátyjával együtt mind a ketten magától érte-

tôdônek tartották, hogy péknek mennek, ugyan neki a cukrász szakma is nagyon tetszett, két hétig tanulta is a szakmát, de megérkezett az eredetileg felvett tanuló, s neki búcsút intettek.

A családban mindenkinek van mesterleve.

Eleinte bérelt mûhelyben sütötték a kenyeret, miközben építették a saját pékségüket. Öt év elteltével családi vállalkozássá alakult az egyéni cég, akkor hozták létre a Szava Bt.-t, amelynek tagja Szabó László felesége, a fia és a lánya is. A piacon egy év alatt felépült pékségben 1993-ban sütötték az elsô kenyeret. A gyerekei – hozzá hasonlóan – szintén a pékségben nôttek fel. A fia követte a családi hagyományokat, pék lett, ma már a mestercím birtokosa is. A lánya, aki kereskedô, sokáig vezette a sütôüzemnél megnyitott boltjukat.

Az Idegenforgalmi Díjat ebben az esztendôben HORVÁTH Zoltán fiatal borász vehette át.

— Örültem az elismerésnek, s nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy rám esett a választás – mondja. — Civilként és vállalkozóként egyaránt Mohács borturisztikai lehetôségeivel szeretném megismertetni a közelebbi és távolabbi környezetemet. Igyekszem a mohácsi termelôket összefogni

– kicsiket és nagyobbakat egyaránt – e mellett a helyi borhoz köthetô népszokásokat és egyéb attrakciókat is újra feleleveníteni. Ilyenek a Vince napi ünnepségek és bormustra, borversenyek szervezése, borklub indítása. Ezeken kívül turisztikai egyesületet alapítottunk a helyi szolgáltatók összefogására. Kitelepüléseinket is úgy szervezzük, hogy a mohácsi bort minél szélesebb körben megismertessük, kóstoltatásokon veszünk részt még akkor is ha nem kecsegtetnek nagy nyereséggel.

Mint mondja, annak idején szôlôtermelés és borászat vállalkozásként indították útjára családi vállalkozásukat, a borturisztika csak késôbb került a képbe. Kitért arra is, hogy bár az utóbbi években a borértô szakmai réteg elkezdte felfedezni magának a mohácsi borokat, a széles közönség érdeklôdése egyelôre várat még magára.

Horváth Zoltán, a bölcsészbôl lett borász 2003-ban alapította családi borászatát azzal a céllal, hogy megôrizzék, illetve továbbéltessék Mohács szôlô és borkultúráját, majd rá öt évre rá megnyitotta a Planina Borházat, amelyben kóstoló termet is kialakított, mindezt kibôvítette a Duna Vendégházzal, amelyet a családjával közösen mûködtet, mindezzel hozzájárulva Mohács idegenforgalmának újraélesztéséhez.

Már láthatóak az eltelt években tett példaértékû, bár most még kicsi, ellenben elszánt összefogásnak az eredményei, amelynek célja, hogy a térség ismét méltó helyét foglalja el a turisztikai térképen.

Sz.K.

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Az Európai Unió versenypolitikája A szabad verseny ösztönzôen hat az európai gazdasági teljesítményre és jobb minôségû termékek, szolgáltatások szélesebb választékát biztosítja a fogyasztók számára versenyképesebb árakon. A vállalatok azonban idônként szívesen elkerülnék az egymással folytatott versenyt, és megpróbálják saját maguk meghatározni a játékszabályokat. Elôfordul például, hogy a hasonló tevékenységet folytató vállalatok megállapodnak egymás között az árakról vagy a piac felosztásáról, vagy a piacon domináns helyzetben lévô cégek visszaélnek erôfölényükkel és kiszorítják versenytársaikat. Az egyesülések és egyes cégek felvásárlása szintén torzíthatja a versenyt.

Az Európai Bizottság garantálja, hogy a vállalkozások és a tagállamok betartsák a tisztességes versenyt biztosító uniós rendelkezéseket, mozgásteret hagyva az innováció fellendítésének, az egységes szabványok bevezetésének és a kisvállalkozások fejlesztésének. Az Európai Unió versenyjogi szabályozása két nagy területre bontható: egyrészt a vállalkozásokra, másrészt a tagállamokra vonatkozó rendelkezésekre.

●

●

●

Az Európai Unió jogszabályai szerint a vállalkozások: nem rögzíthetik az árakat és nem oszthatják fel a piacot egymás közt (versenykorlátozó megállapodások/kartellek tilalma), nem élhetnek vissza domináns piaci pozíciójukkal, hogy kiszorítsák kisebb versenytársaikat (gazdasági erôfölénnyel való visszaélés/monopol tilalma), nem fonódhatnak össze más vállalkozásokkal abban az esetben, ha ezáltal ellenôrzésük alá vonhatnák a piacot (egyesülések/fúziók elôzetes ellenôrzése).

A versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó szabályozást klasszikus versenyjognak (antitröszt) is szokták nevezni. Az uniós versenypolitikai szabályozás azt a logikát követi, hogy elôször meghatározza a tiltott megállapodások körét, majd felsorolja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a megállapodás mentesül a tilalom alól. Tiltott eljárásnak számít az ár rögzítése, a piac felosztása, a termelés vagy a technológiai fejlesztés korlátozása, a diszkrimináció, a termékek együttes visszatartása a piacról, és az árukapcsolás, amikor is egy áru vagy szolgáltatás eladását egy másikéhoz kötik. Egyetlen nagyvállalat sem élhet vissza továbbá kedvezô alkupozíciójával, és szabhat olyan feltételeket, amelyekkel kisebb üzleti partnerei (beszállítói vagy ügyfelei) számára megnehezítené, hogy versenytársaival folytassanak üzleti tevékenységet.

Az általános elôírások alól az Európai Bizottság néhány esetben kivételt tehet. Engedélyezheti például a vállalatok együttmûködését, ha a közös tevékenység az egész piacot lefedô, egységes mûszaki szabvány kidolgozására irányul. A költséges kutatást igénylô termékek is csak akkor állhatnak a fogyasztók rendelkezésére, ha több vállalat egyesíti erôfeszítéseit azok kifejlesztésében. A kis cégek abban az esetben is egyesíthetik erôiket, ha ezáltal fokozzák versenyképességüket a nagyobb cégekkel szemben.

Mivel a kartellek illegálisan mûködnek, általában titkosak, és a kartellre utaló bizonyítékokat nem könnyû felfedezni. Az Európai Bizottság úgynevezett „engedékenységi politikája“ arra bátorítja a vállalatokat, hogy büntetlenség fejében fedjék fel a kartellel kapcsolatos belsô bizonyítékaikat. Az a „leleplezô” vállalat, amelyik elsôként jár el így a kartellbôl, részben vagy egészében mentesül a bírságfizetés alól. A tapasztalatok szerint ennek hatására jelentôsen nôtt a felderített és megbüntetett kartellek száma. Éves szinten összesen 0,5 milliárd és 1 milliárd EUR közötti összegeket kitevô pénzbírságot szabnak ki kartellügyben, amik a közösségi költségvetésbe kerülnek.

A versenyjogban a monopolhelyzet alatt nem feltétlenül azt értik, ha a piacot teljes egészében egyetlen vállalat ellenôrzi. Inkább a meghatározó piaci befolyással vagy erôfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos eseteket vizsgálják és szankcionálják. Az uniós jog azonban nem határozza meg, hogy az erôfölénynek milyen foka, milyen piaci részesedés tekinthetô domináns helyzetnek, ez ugyanis termékenként és szolgáltatásonként változhat (a piaci dominancia önmagában nem tiltott).

A piacon jelentôs részesedéssel bíró vállalkozás számtalan módon érvényesítheti erôfölényét leggyakrabban a termelés csökkentésével vagy az árak növelésével.

Bizonyos feltételek mellett az Európai Bizottság engedélyezheti a monopolhelyzet kialakulását, például amikor az adott vállalat költséges infrastruktúrát mûködtet (ezek az ún. „természetes monopóliumok”) vagy amikor fontos egy adott közszolgáltatás biztosítása. A monopolhelyzetben lévô vállalatoknak tanúsítaniuk kell, hogy a többi vállalkozással szemben tisztességes piaci magatartást tanúsítanak.

A vállalati magatartást szabályozó versenypolitikák közül a legújabb a vállalati összefonódások (más néven fúziók) ellenôrzése. Fúziónak minôsül két vagy több vállalkozás, vagy azok részeinek összeolvadása, egy vagy több vállalkozásnak más vállalkozás(ok) vagy azok része(ik) felett történô irányítás megszerzése, valamint a közös vállalatok létesítésének bizonyos formái.

Ha az egyesítésre váró üzleti vállalkozások éves forgalma globális és európai eladásaikban egy konkrét küszöbértéket meghalad, a javasolt fúziót be kell jelenteni az Európai Bizottságnak kivizsgálásra (még akkor is, ha székhelyük az Unión kívül található). Az összefonódások jelentôs részével szemben nem merül fel kifogás, sôt gazdaságpolitikai és versenyképesség javítási értelemben kifejezetten hasznos jelenségnek tekintik. A vállalati összeolvadásokat a piaci terjeszkedésen kívül általában a költségkímélés és ezáltal a hatékonyság növelésének szempontjai indokolhatják.

A Microsoft esete Az Európai Bizottság által vizsgált egyik legjelentôsebb versenyjogi ügy a Microsoftot érinti. Az amerikai szoftveróriásnak azért kellett büntetést fizetnie, mert bizonyos szoftvereket kizárólag árukapcsolásban kínált (a Windows programmal egyidejûleg kötelezô volt megvásárolni a Windows médialejátszót is). A Bizottság megállapította, hogy a Microsoft

tisztességtelenül járt el a fogyasztókkal szemben, mivel megfosztotta ôket a választás szabadságától, mesterségesen magasan tartotta az árakat, és akadályozta a szoftverpiaci innovációt.

A tagállamok a belsô piaci szabad verseny során – különösen a közszolgáltatások verseny elôtti megnyitása folyamán – néha állami források felhasználásával ösztönöznek bizonyos gazdasági tevékenységeket vagy védik a nemzeti iparágakat. Ez az állami támogatás nagy valószínûséggel torzítja a piaci versenyt, mivel egyes vállalatokat elônybe hoz versenytársaikkal szemben. Az állami támogatást ezért az Európai Unió szigorúan tiltja.

Bizonyos kivételes esetekben engedélyezhetô az állami támogatás, amennyiben azt közérdek indokolja.

Ez a helyzet például az általános gazdasági érdekû szolgáltatások esetében. Ezért az állami támogatások ellenôrzése során az Európai Bizottság mérlegeli a támogatások pozitív és negatív hatásai közötti egyensúlyt. Zöld utat kapnak továbbá a Bizottságtól az olyan állami támogatások is, amelyek újonnan indított vagy nehézségekkel küzdô, de reményteljes vállalkozások fellendítésére irányulnak. A Bizottság továbbá gyakran engedélyez olyan támogatásokat, amelyek a kutatás és fejlesztés fellendítésére, regionális fejlesztésre vagy kisvállalkozások ösztönzésére irányulnak. Fontos szabály, hogy a kilátástalan helyzetû, gazdaságilag életképtelen vállalkozások nem részesülhetnek semmiféle állami támogatásban!

A tisztességes piaci verseny felett az Európai Bizottság Versenypolitikai Fôigazgatósága ôrködik, szoros együttmûködésben a tagállami versenyhatóságokkal és bíróságokkal. 2004 májusa, az Unió jelentôs kibôvülése óta a tagállamok is fokozott szerephez jutottak a közösségi versenyjog érvényre juttatásában - a tagállami versenyhatóságok és a bíróságok is alkalmazzák a közösségi versenyjog szabályait. Magyarországon a versenytörvény szabályainak alkalmazása alapvetôen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata, amelyet 1991-ben hoztak létre mint kormánytól független országos hatáskörû szervezetet.

Készítette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI KISTÉRSÉGI MELLÉKLET

15

Elôtérben a turizmus és a környezetvédelem Komlót bár sokszor leírták az elmúlt évek során, azonban lakói mindig bebizonyították, számolni kell velük. Kemény két évtized áll e hét dombra épült város mögött, amely ha nem is könnyen, de mára talpra állt. Az eltelt több mint két évtized alatt csaknem kétezer vállalkozás jött létre, közülük többen azóta meghatározó szerepet játszanak Komló gazdasági életében. Megmutatkozásuk fô helyszíne az évrôl évre megrendezésre kerülô Komlóért Expo.

— Ebben az esztendôben tizennegyedik alkalommal lesz része a nyár végi Komlói Napok rendezvényeinek a Komlóért Expo – mondja Polics József polgármester. — A városban ez az egyetlen jelentôs szakmai kiállítás, ahol a település és környékének vállalkozásai bemutatkozhatnak. Minden évben több tucat helyi, vagy legalábbis megyei cég állít ki, akik számára komoly üzleti lehetôségek rejlenek abban, hogy közvetlenül szólíthatják meg leendô vevôiket, ügyfeleiket. Sokuk számára ez az egyetlen ilyen alkalom, hiszen a pécsi expo a kisebb cégeknek nem elérhetô, ráadásul a közelmúltban évekig nem is rendezték meg. Az önkormányzat a korábbi évektôl eltérôen jelentôsebb összegû támogatást nyújt a megrendezéséhez, ennek köszönhetôen jelentôsen csökkentek a részvételi díjak.

A város elsô embere annak a véleményének is hangot adott, hogy mindezt jól bizonyítja az a tény, hogy évrôl évre a közszolgáltatók, a régióban mûködô hatóságok, pénzintézetek, kézmûvesek és egyéb kisebb vállalkozások széles köre jelenik meg kiállítóként a Komlóért Expón, ami egyben garanciát is jelent arra, hogy a szakmai kiállításnak hosszú távon lesz jövôje a városban.

Szólt arról is, Komlón kiemelt helyen kezelik a vállalkozók segítését, ezen belül is a munkahelyteremtést szolgáló kezdeményezéseiket. Az ennek érdekben alkotott önkormányzati rendelet teremtette meg a feltételeit annak, hogy a városba betelepülô napkollektorokat gyártó üzem térítésmentesen kaphatott területet a beruházás megvalósításához. Kitért arra is, több helyi vállalkozást is támogattak, amelyek az elnyert vissza nem térítendô támogatás felhasználásával egyebek mellett a tevékenységükhöz szükséges speciális gépeket vásároltak, valamint fejlesztették telephelyeiket, s hoztak létre újabb munkahelyeket. Mindezek közül is kiemelkedik a Rati Kft., amely új, a 21. század követelményeinek megfelelô üzemcsarnokot épített.

A bányászat megszûnése óta a város egyik legégetôbb problémája a munkanélküliség kezelése, ami nem egyszerû feladat. Ebben az esztendôben ugyan már tartósan 20 százalékra – és idônként ez alá is – süllyedt az állástalanok száma, azonban ez még mindig jelentôsen az országos átlag felett van.

— E kedvezô változáshoz – a munkanélküliek számának megállásához – nagyban hozzájárult, hogy ez év elején két cég is telephelyet nyitott a városban – folytatja Polics József. — A Fôkefe Kft. kétszáz, a Kézmû Kft. pedig további száz komlóinak ad munkát, akiknek többsége megváltozott munkaképességû. E mellett a start- és közmunkaprogramok is további százak számára jelentenek munkalehetôséget. Az önkormányzat maga is számos módon támogatja a munkahelyteremtésben a cégeket, egyebek mellett saját munkahelyteremtô rendeletet alkotott.

Mindemellett folyamatosan keresik a kitörési pontokat, amelyek segítségével visszafordíthatóakká válhatnak az elmúlt évtized negatív folyamatai. A célok között szerepel, hogy a környezetbarát energetikai fejlesztések regio-

nális központjává váljanak, ennek részeként csúcstechnológiát képviselô zöldenergetikai vállalatokat telepítenek le a városban. Elsô lépésként jelenleg is zajlik a Solar Energy Systems Kft. napelem-gyártó üzemének építése, valamint a pályázati lehetôségeket kihasználva, több beruházás is megvalósításra vár a megújuló energiafelhasználáshoz kapcsolódóan.

E mellett további lehetôségek rejlenek a turizmusban is. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly hivatalos TDM-szervezetként regisztrálta a Mecsek-Hegyhát Turisztikai Egyesületet, amely most már önállóan nyújthat be pályázatot turisztikai fejlesztések megvalósítására elnyerhetô forrásokra. A környék természeti adottságai ugyanis ideálisak a természetjárók, túrázók számára, a mecseki kistelepüléseken pedig a falusi turizmus rejt magában lehetôségeket. Látogatóvonzó attrakciók építhetôk emellett Komló földtörténeti emlékeire, például az itt fellelt különleges dinoszaurusz-maradványra is. A Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati sikeres pályázatának köszönhetôen pedig az elmúlt év ôszén több mint 200 millió forintból kerékpárút épült Komló és három környezô település között, amely elsôsorban a környék idegenforgalmára és az egyre népszerûbbé váló falusi turizmusra lehet a jövôben kedvezô hatással.

Egyre népszerûbb Magyarhertelend A Dél-Dunántúl legváltozatosabb, természeti értékeiben leggazdagabb vidékén, a Mecsek-Hegyhát Üdülôkörzetben található Magyarhertelendet egyre több gyógyulni és pihenni vágyó fürdôzô keresi fel. A korábban csak szabadtéri medencékkel rendelkezô strand az akadálymentesített fedett élményparknak köszönhetôen ma már egész éven át fogadhatja a gyógyulni és kikapcsolódni vágyó vendégeket, akik a közeli Mathias Panzióban akár több napra is megszállhatnak.

Az elmúlt esztendôkben jelentôs változáson ment át a korábban egy medencés három hektárnyi, ôsfákkal körülvett, hatalmas zöld területekkel rendelkezô termál strand. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen elsôként a szabadtéri medencék száma bôvült újabbakkal, az egykori fürdôház pedig gyógykertté alakult. Tavaly pedig megnyitotta kapuit a Hunderwasser stílusát megidézô galériás fedett termálfürdô, amelyben négy medence és számos új szolgáltatás kapott helyet.

A fürdô különlegessége az elkülönített szaunapark kilenc szaunájával, amelynél gondoltak a naturistákra is, ugyanis ôket külön aroma, infra-, finn szauna várja, a kültéri fatüzelésû finn szaunát, pedig óránkénti váltásban használhatják a fürdôruhás vendégekkel. A szauna-park só-barlangja pedig a parajdi bányából érkezett kôsóval épült meg.

A kikapcsolódásra, feltöltôdésre vágyókat a wellness szolgáltatások – masszázs, vízitorna, babaúszás – mellett, szauna-mesterek által tartott szeánszok és szaunanapok várják.

Az ide látogató vendégek minden pénteken és szombaton 20.00–24.00 óráig éjszakai fürdôzésen vehetnek részt, amely nyáron grill party-val és zenés mûsorokkal párosul. Idén elôször pedig a régió fürdôiként egyedüliként csatlakoztak a Fürdôk Éjszakája programsorozathoz.

A rovat támogatói: Komló-Víz Kft.

16

KOMLÓI KISTÉRSÉGI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓ-VÍZ Víziközmû Üzemeltetô és Szolgáltató Kft.

Sikeres pályázatok, úttörô megoldások a Komló-Víz Kft.-nél Országosan az elsôk között egy pályázat keretében kártyás vízmérôket szerelt fel több, mint félszáz bérlakásban a Komló-Víz Kft. A cég emellett fejleszti a gépparkját és aktívan részt vesz Komló Város szennyvizes pályázatában is. zök az elôzetesen kifizetett vízmennyiség felhasználását teszik lehetôvé, ha az elfogyott, a berendezés lezár. Ez egyszerre szoktat takarékosságra és elôzi meg a tartozások felhalmozódását.

Az órákkal elsô körben 1 m3-nyi fogyasztás és ugyanennyi tartalék érhetô el. A további használathoz minimum 3000 forinttal kell a készüléket feltölteni, amiért 2 m3 víz vásárolható, míg a különbözet a régi tartozást csökkenti.

Az új mûszaki megoldás mindkét fél számára elônyös, hiszen a fogyasztók nem halmozhatnak fel adósságot, de lehetôségeikhez mérten élvezhetik a vezetékes víz elônyeit.

A komlói Kazinczy utca 9-15. társasházban lakók az elmúlt években tetemes tartozásokat halmoztak fel, problémát okozva a KomlóVíz Kft.-nek is. Ráadásul az épülettömb elöregedett vezetékeinek felújítása is elodázhatatlanná vált.

A Vízmû a Türr István Képzô és Kutató Intézet megbízása alapján pályázati forrásból valósíthatta meg a felújítást. A cég szakemberei kicserélték a 11-es számú lépcsôházban a víz- illetve szennyvíz vezetékeket és a lépcsôházba helyezték át az egyes mérôórákat.

Emellett a társasház mind az 54 önkormányzati bérlakása kártyás vízórákat kapott. Ezen eszkö-

A Komló-Víz Kft. említésre méltó sikere a közelmúltból, hogy az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretein belül 8,3 MFt összeget nyert a cég technikai fejlesztésre.

A pénzbôl, amely a vásárlás 40%-át fedezi, a közbeszerzési eljárásnak köszönhetôen a tervezettnél közel 20%-kal olcsóbban szerezhet be egy sokoldalú kotrógépet a gazdasági társaság.

A rekonstrukciós munkáknál és csôtörés-elhárításnál használható gép még augusztusban munkába is fog állni.

Még az elôbbieknél is jelentôsebb nagyságrendet képvisel a komlói szennyvízhálózat bôvítését és a szennyvíztelep korszerûsítését magában foglaló projekt, melyhez Komló Város Önkormányzata a pénzügyi források jelentôs részét a folyamatban lévô KEOP pályázaton keresztül kívánja elôteremteni. A program jelenleg a tervezési és engedélyezési szakaszban van.

7300 Komló, Kossuth L. u. 9. ● 7301 Pf.: 116 Tel.: +36 (72) 582-200 ● Fax: +36 (72) 481-064 Honlap: www.komloviz.hu ● e-mail: vizmu@komloviz.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI KISTÉRSÉGI MELLÉKLET

17

Energia elôállítás környezetkímélô módon Két évvel ezelôtt gazdasági megfontolásokból, illetve a szabályozási környezet változása által elôírt lépéskényszer miatt vágott bele a Komlói Fûtôerômû Zrt. a tüzelôanyag-váltásba. Az eltelt idô bebizonyította, a gázkazánok lecserélése nem csak szükséges, de jó döntés is volt.

A Komlói Fûtôerômû Zrt. Környezet és Energia Operatív Program közel ötszáz millió forintos támogatásával, Zobák aknán felépült biomassza fûtômûve 2010 februárjában kezdte meg mûködését.

Az új fûtômûvi blokk több, mint kilencven százalékban biomasszával állít elô forró vizet, s kevesebb mint tíz százalékban használnak fel hozzá egyéb tüzelôanyagot. A mûködtetéséhez szükséges évi 22.000 tonna alapanyagot, a Mecseki Erdészeti Zrt.-tôl szerzik be. Biomasszaként, döntô mértékben pedig olyan fát – vágástéri apadék, szálalásból származó alapanyagot – használnak fel, amit eddig senki nem hasznosított.

A 18 megawatt teljesítményû kazán üzembe helyezésével az 1968as telepítésû, alacsony hatásfokkal termelô gôzturbinát váltotta ki a komlói fûtôerômû.

— Kedvezôek az elmúlt két év általános üzemi tapasztalatai, a vágástéri apadékból elôállított aprítékkal fûtött biomasszakazán 2010-es üzembe helyezése óta lényegében problémamentesen látja el hôvel a város távfûtési rendszerét – hangsúlyozza Mayerhoff Attila, a Komlói Fûtôerômû Zrt. vezérigazgatója. — A létesítmény rendelkezésre állása meghaladta a 91 százalékot, a fûtési idôszakban kiadott hôenergia közel 80 százaléka származott onnan. Az ellátásbiztonság érdekében tartalékként továbbra is rendelkezésre állnak a gôzkazánok.

Kitért arra is, a megújuló energiaforrással mûködtetett beruházás eredményeként az elmúlt két évben összesen mintegy 17.000 tonnányi szén-dioxid kibocsátás csökkenést értek el. Mint mondja, ez akkora menynyiség, ami abban az esetben kerülne a levegôbe, ha 9 millió köbméter földgázt tüzelnénk el. E mellett az sem utolsó szempont, hogy a biomassza földgázhoz viszonyított relatívan alacsonyabb ára pedig hozzájárul a távhôdíjak szinten tartásához, nem beszélve arról, hogy a foszszilis energiahordozó kiváltásával mérsékli az ország gázfüggôségét.

Komlón az energia elôállításában a biomassza blokk mellett fontos szerep jut a kapcsolt energiatermelést – egyidejûleg állítanak elô villamos- és hôenergiát – megvalósító gázmotoros erômûnek is. E technológia hatásos eszköz a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, valamint ezen keresztül az üvegházhatás mérséklésére. Ugyanis amennyiben a villamos energiát egy csak ilyen energiát elôállítani képes erômûben termelnék meg, a szükséges hôt pedig külön erre a célra beállított kazánnal állítanák elô, abban az esetben ezen technológiák együttes tüzelôanyag felhasználása meghaladná a gázmotoros termeléshez szükségesét. A magasabb tüzelôanyag felhasználás pedig több káros anyag kibocsátással is együtt jár.

7300 Komló Bem J. u. 24.

Tel.: 72/582-100 Fax: 72/582-110 www.komloieromu.hu

Emellett nem elhanyagolhatóak a környezetvédelmi szempontok sem. A biomassza-tüzelés lényegében szén-dioxid semleges, hiszen csak annyi üvegházhatású gázt juttat a légkörbe, amennyit az adott növény onnan elôzôleg kivont. Valószínûleg ennek is köszönhetô, hogy mára a város lakói elfogadták ezt a fajta fûtési módot, s teljes körû támogatásukat élvezve állít elô a Komlói Fûtôerômû olcsó és környezetbarát energiát.

— Azt, hogy annak idején, amikor a biomassza erômû megépítése mellett tettük le a voksunkat jól döntöttünk, jól bizonyítják a 2011. évi termelési adatok. Ugyanis a két technológia – alternatív energia hasznosítása, valamint kapcsolt gázmotoros energia-termelés – alkalmazásának köszönhetôen közel 20000 tonnával csökkent a légkörbe kerülô szén-dioxid mértéke Komlón. E mellett a tüzelôanyag-váltás egyik legnagyobb elônye az volt, hogy sikerült mérsékelni a gázimport esetleges csökkenésébôl, vagy leállásából eredô kockázatokat, valamint kiküszöbölni a világpiaci gázár folyamatos emelkedésének negatív hatásait – fejezi be beszélgetésünket Mayerhoff Attila.

● Hôtermelés, hôszolgáltatás ● Villamos energia termelés ● Központi fûtési rendszerek tervezése, szerelése és karbantartása ● Acélszerkezetek gyártása

18

KOMLÓI KISTÉRSÉGI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy új lehetôség a kombinált mikro hitel A Szigetvári Takarékszövetkezet 1996ban nyitotta meg fiókját a Béke Szállodában, amelyet a privatizáció során egyik ügyfelük vásárolt meg, s lettek ezzel résztulajdonosai. A szálloda azóta a Hotel Béke-Sziget nevet viseli.

Akkoriban sokan nem értették miért is vállalkoztak erre a bányabezárások után, de már akkor biztosak voltak abban, hogy jól döntöttek, mert azok a bankok – Erste, Raiffeisen – amelyek utánunk tíz évvel nyitottak e térség felé, ma már nincsenek jelen ezen a piacon. Az ügyfeleik elsôsorban a lakosság körébôl kerülnek ki, de vallják, sok kicsi sokra megy. Ennek köszönhetôen a takarékszövetkezet tizenkilenc fiókja közül a komlói már hosszú ideje ott van az elsô három között.

Az elsô pillanattól kezdve igyekeztek minél jobban belefolyni a város életébe. A kezdetektôl megjelennek a Komlóért Expon, s nagyon fontosnak tartották, hogy a mindenkori városvezetéssel jó kapcsolatot alakítsanak ki. E mellett kiemelt helyen kezelik a kis- és közepes méretû vállalkozásokat. Miután alapítói a Baranya Megyei Vállalkozói Központnak, az ott létrehozott alapból nyújtandó támogatások körét kiterjesztették Komlóra is. Nem véletlen, hogy az elsô Széchenyi Terv indulásakor az akkori kormány a sikondai látványfürdôt tûzte a zászlajára.

Az Új Széchenyi Terv nyújtotta lehetôségeket is igyekeznek kihasználni. Sikeresen pályáztak a Magyar Vállalkozás Finanszírozási Zrt. kedvezô kamatozású termékeire, ennek köszönhetôen egyik kihelyezôivé váltak a kombinált mikro hitelnek nemcsak Baranya, de Bács-Kiskun megyében is.

— E hitelforma célja, hogy azon hitelképes mikrovállalkozásoknak nyújtson lehetôséget a fejlesztéseik megvalósítására legfeljebb tíz millió forint vissza nem térítendô támogatás és maximum 20 millió forint összegû kedvezményes kamatozású kölcsön formájában, amelyek a kereskedelmi bankok módszereivel nem, vagy csak nem kellô mértékben finanszírozhatók – mondja Lenthy Judit, a Szigetvári Takarék munkatársa. — Ennél a hitelformánál a két finanszírozási konstrukció egymástól nem elválasztható, csak együtt nyerhetô el, s ami még nagyon fontos: a vissza nem térítendô támogatás összege nem lehet magasabb a kölcsön mértékénél. Ezzel a lehetôséggel az idei évtôl élhetnek a vállalkozások. Fiókjainkban elérhetô kombinált mikro hitel nagy elônye még, hogy minden egy helyen intézhetô, s egyedi elbírálása miatt az ügyintézés is felgyorsítható. E mellett olyan pályázatíró cégekkel dolgozunk együtt, amelyek egyben menedzselik is a támogatott projekteket, végigkísérik azokat a kezdetektôl egészen a megvalósulásig.

Mint mondja, annak köszönhetôen, hogy az önerô mértéke mindössze a megvalósítandó projekt összértékének tíz százaléka, a felvett kölcsönt tíz év alatt, két év türelmi idô mellett lehet visszafizetni sokan érdeklôdnek utána. Az új lehetôséggel várhatóan hosszú távú partneri kapcsolatot tudnak kialakítani a mikro- és kisvállalkozásokkal.

Az újabb és újabb pénzügyi lehetôségek mellett folyamatosan bôvítik fiókhálózatukat is, ennek részeként Pécsett a Kertvárosban nyitnak egy újabbat az Apáczai Nevelési Központ közelében, a Csontváry utca 10. szám alatt.

Dél-Dunántúli Gazdaság Szabó László éppen negyven éve, 1972-ben szabadult fel Kaposváron a szakmunkásképzô intézetben, azt követôen 15 évig dolgozott kenyérgyárban, közben letette a mestervizsgát. Aztán édesapja és bátyja nyomdokán, a családi hagyományokat követve egyéni vállalkozó lett 1987-ben.

— Mindenki maszek volt, a bátyám Véménden, apám Geresden, én pedig Mohácson kezdtem – mondja nem kis büszkeséggel a mester. — Egy nagyon öreg, rossz pékséget béreltem, ahol fával tüzeltem,

A HÓNAP ÜZLETEMBERE tem, aminek kedvezô volt a fogadtatása – mindig próbálok újítani a kínálaton.

— Ilyenkor felmérést végez a vásárlók körében, hogy mire lenne igény?

— Egyszerûen kirakjuk a termékeket a pultra nálunk és a menyem üzletében, aztán meglátjuk, hogy mire fogékonyak a vásárlók, mi tetszik. A fánkot a héten elkapkodták, már nagyon régen sütöttünk, ez most újdonság volt. Az új kenyereket majd meghirdetem újságban is és bízom benne, hogy lesz rá kereslet, hiszen fogyasztásukkal a gyógyszer szedése is mérsékelhetô.

19 — Milyennek kell lennie a jó péknek, mit tanít nekik?

— Az egyik legfontosabb képesség a számolás, ez az anyagnorma alapja. Nem mindegy, hogy hová teszem a tizedes vesszôt, mert volt már olyan tanulóm, akinél ez gondot okozott és 10 kg liszthez 10 kg cukrot mért 1 kg helyett. Emellett figyelni kell a tésztavezetésre, nem szabad se hidegnek, se melegnek lennie, az ideális hômérséklet 28-30 °C. Ha ezt nem éri el, lassabb a kelése, lapul, terül a tészta, ha pedig magasabb, összerogyik, nincs tartása,

A „jó” pék: Szabó László Nem fél a jövô kihívásaitól, ezért hamarosan új péküzemet épít Mohácson Szabó László, a Szava Bt. ügyvezetôje. Mint mondja, abban bízik, hogy enni mindig fognak az emberek, fôleg, ha jó minôségû kenyeret vehetnek.

olajjal fûtöttem a kemencét, majd néhány év múlva sikerült egy új pékséget építeni, ahol most is dolgozunk. Az évek során ezt is kinôttük, így szükségessé vált egy másik épület: a közelmúltban sikerült nyernem egy pályázaton 50 millió forintot, annak felhasználásával, no meg önerô és hitel bevonásával hamarosan megkezdhetjük az építkezést.

— Milyen lesz az új pékség?

— Elôször is minden higiéniai feltételnek meg kell felelnie, mivel hazánkban sokkal szigorúbbak a követelmények, mint nyugaton. Egy 18 négyzetméteres új kemencét veszünk, amely gáztüzeléssel, pellettel és fával is mûködtethetô. Ebben egyszerre 180-200 kg kenyeret lehet megsütni, emellett lesz egy forgókemence is. Újdonságként egészségvédô termékeket szeretnék készíteni – amit hamarosan el is kezdek, mivel nagyon jó receptúrám van –, a kenyerek jó hatással lesznek a magas vérnyomásra, a gyomorideg nyugtatására, vagy éppen a cukorbetegségre. A pékség mellett mûködtetünk egy cukrászatot, ahol hamarosan sajtos tallért is sütünk. Több lábon szeretnék állni, mert a hitelt vissza kell fizetni kamatostul.

— Honnan jönnek az ötletei, hogy mit süssön? Miként méri fel az igényeket?

— Az egészségvédô kenyerek úgy jöttek képbe, hogy a beszállító cégek, amelyektôl az alapanyagokat vásárolom, idôrôl idôre újdonságokkal állnak elô, amelyeket bemutatnak a pékeknek. Megtetszettek ezek a termékek, így ezekkel bôvítem a kínálatot. De például a héten fánkot készítet-

— Milyen elvek szerint mûködteti a vállalkozását?

— Elsô helyen természetesen a minôséget kell említenem. Ha szép árut, ízletes terméket készítek, azt a vásárló azzal honorálja, hogy visszajön. Nyolcvan boltba szállítok, mindenhonnan kapok visszajelzést, hogy viszik-e az árumat vagy sem. Mindig ki kell találni valami újat, hogy azzal is növelni tudjuk a választékot. Ha valami kevésbé fogyott, le kell cserélni és valami mást kínálni helyette. A legfontosabb a vevô, hiszen az ô pénzébôl élünk.

A termékbôvítést célozta az is, hogy 1998-ban megnyitottuk cukrászatunkat. Az ötlet onnan jött, hogy ki akartam használni a kemence hôjét, energiáját és azt gondoltam, hogy süssünk piskótát. A kenyérhez 202-205 °C kell, a piskótának pedig 165170 °C, ahogy gyöngül a kemence, abban meg tudom sütni a piskótát, amibôl különbözô süteményeket lehet készíteni. Ma mintegy 80-100 féle cukrásztermék szerepel a kínálatunkban.

— A pékmûhelyben évek óta foglalkozik tanulókkal is.

— Hamarosan hat tanuló jön hozzám.

Azért tartom fontosnak a szakképzést, mert nagyon gyenge a pékkínálat, kevés a szakember, olyan pedig kiváltképp, aki szívvellélekkel csinálja. Aki nem így tesz, abból sosem lesz pék. Emellett az is szempont, hogy annak a vállalkozásnak, amely nem foglalkoztat tanulót, magasabb adót kell fizetnie. Ez akár több százezer forint is lehet.

Az elmúlt évtizedek alatt mintegy 20 tanulót képeztem.

csúnya lesz a termék. A harmadik pedig a sütés – minden terméknek más-más a sütési ideje és hômérséklete. Meg kell tanulni a táblamunkát, miként kell szépen megfonni egy kalácsot, formázni egy kenyeret. Ezek apró fogások, amelyeket fokozatosan tanítunk meg a gyerekeknek.

— 2009-ben már volt egy nyertes pályázata, ami által sütôipari gépeket szerzett be. Most is pályázott fejlesztésre, éppen akkor, amikor mások kissé takarékosabban mûködnek a gazdasági válság hatására. Honnan ez az optimizmus?

— Jelenleg húszan dolgoznak a vállalkozásunkban és ez az épület, ahol dolgozunk, szûkössé vált. Ezért választás elé kerültem: vagy elküldöm a fele alkalmazottat vagy új épületet építek. Az utóbbi mellett döntöttünk. Hogy optimista vagyok-e? Enni mindig fognak az emberek, csak jó minôségû terméket kell hozzá gyártani. Nekem a pék szakma a legszebb. Számomra külön öröm, hogy a fiam továbbviszi a mesterséget; apám és a bátyám is pék volt, én is az lettem és ô is. Remélem, a kisunokáim valamelyike is pék lesz, bár még csak hat hetesek, de hátha. A mostani vállalkozást egyedül nem tudtam volna felépíteni, kellett hozzá a fiam és természetesen a támogató családi háttér, a feleségemmel az élen. Erre nagyon büszke vagyok.

N.T.

20

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elhivatottság a szakma iránt, ez a mester cím feltétele A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.

el is jött, mert nem tetszett neki, hogy összekeveredett a pék és a cukrász szakma. Dolgozott a Konzum Étteremben, a Capri Cukrászdában, a Mecsek Cukrászdát hat évig vezette. Hosszú idô telt el, mire önállósította magát.

— Kicsit a kényszer is szülte, hogy saját vállalkozásba kezdtünk – folytatja tovább. — Arra nagyon büszkék vagyunk, hogy a hírünk szájhagyomány útján terjed, ismerôsök, rokonok, barátok ajánlanak egymásnak bennünket.

Mindig is cukrász akart lenni KOVÁCS Kálmán cukrászmester.

Hangsúlyozza, soha nem bánta meg, hogy ezt a szakmát választotta, csak azt sajnálja, hogy egyre inkább háttérbe szorul, pedig véleménye szerint, aki jól csinálja, az talpon marad. Tanulókkal is azért foglalkozik feleségével karöltve, hogy fennmaradjon a cukrász mesterség. A mestervizsgát pedig azért tette le, mert azt a szakma csúcsának tartotta, s tartja a mai napig.

— Még annak idején a fôvárosban szereztem meg a mesterlevelet – kezdi beszélgetésünket Pécsett, a kertváros egyik tízemeletese alatt található cukrászda teraszán, amelyet több mint egy évtizede nyitott meg a feleségével közösen. Ma már a nagyobbik Vendéglátóipari Fôiskolát végzett fiuk, Gábor is velük együtt dolgozik itt, cukrászmester édesapjával felváltva készíti a tortákat, süteményeket. A kisebbik Norbert pedig ügyvédnek tanul, de nyaranta szintén a cukrászdához tartozó mûhelyben igyekszik ellesni a fogásokat. A délelôtti órák, s a nagy meleg ellenére is egyre másra érkeznek a vendégek, a legtöbben fagylaltot rendelnek, azzal hûsítve magukat.

Kovács Kálmán annak idején Pécsett tanulta ki a szakmát. A Nádor Szállóban volt tanuló – a feleségével is ott ismerkedett meg, aki szintén cukrásznak tanult. A végzést követôen több helyen is dolgozott, volt a Pécsi Sütôipari Vállalatnál, ahonnan néhány hónap után

Mint mondja, ez a szakma nagyon élômunka igényes, számos mûveletet kell végrehajtani, mire elkészül például egy mignon, vagy akár egy egyszerû torta. A cukrászatból pedig csak úgy lehet megélni, ha mindig friss sütemény várja a vendégeket.

— Nagyon szeretem a szakmámat, amelyet harmincegy éve mûvelek, s nem szeretném, ha eltûnne a palettáról – mondja. — Az is nagyon jó lenne, ha egyre többen vállalkoznának arra, hogy mestervizsgát tegyenek, azonban ehhez az alapokat kellene helyre tenni, ugyanis a jelenlegi szakképzési rendszer sok sebbôl vérzik. Kevés idôt töltenek a tanulók a gyakorlati képzôhelyen – szerencsére most már három évre emelték fel a képzési idôt –, ennél sokkal többre lenne szükség ahhoz, hogy valóban jó cukrászok legyenek.

Kitért arra is, hogy vissza kellene állítani a próbaidô lehetôségét, ami korábban volt. A cukrász szakmát választó fiatalok akkor szembesülhetnének azzal, hogy mi vár rájuk, s valóban ezt szeretnék-e egy életen át csinálni. Mint mondja, a maga részérôl megpróbálja kirostálni azokat, akik nem erre a pályára valók. Arra pedig különösen büszke, hogy a nálunk tanulóidejüket töltôk nemcsak a szakmunkás-vizsgán, de a mindennapi életben is ott vannak a legjobbak között, már akik a szakmában maradnak, mert sokan a végzést követôen más pályára lépnek. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az, aki a mester címet célul tûzi ki maga elé, már a kezdetektôl igényesebb a munkájára, magasabb követelményeket támaszt önmagával szemben is. Elhivatottságot érez a szakmája iránt.

— A cukrászat olyan szakma, amelyben hosszú távon kell gondolkodni. S nem biztos az sem, hogy minden végzett cukrász alkalmas arra, hogy egyszer mester legyen. Sok függ attól, hogy valaki mennyire képes kiaknázni a benne lévô képességeket. A mester címmel együtt jár egy másfajta gondolkodás is, amelynek része a saját üzlet nyitása mellett, részt kell vállalni a jövô szakembereinek képzésében is – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, ugyanis fel kell adnia a heti megrendeléseket.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

TANULÓSZERZÔDÉS

A külhoni munkákra is magukkal vinnék a tanulóikat

A vállalkozásoknál tanulószerzôdéssel folyó gyakorlati képzésnek nem egy esetben a mozgató rugója, hogy a cégek ezen a módon kívánják kinevelni a szakember-utánpótlásukat. A fiatalnak is jó, mert tudja, miért dolgozik, s érdekeltté teszi abban, hogy jól teljesítsen, mert akkor a törvényben meghatározottnál magasabb ösztöndíjat kaphat. E mellett a többi dolgozót is megilletô juttatásokban részesül, diák évei pedig munkaviszonynak számítanak.

Nem egyszerû dolog UDVARI Ferenccel, a Thermo Pipe Kft. tulajdonos-ügyvezetôjével idôpontot egyeztetni. Szinte állandóan úton van, tárgyal, szerzôdést köt, ellenôrzi a külsô helyszíneken végzett munkákat.

— Annak idején, miután több évet is külföldön töltöttem, az állami vállalatoknál megszerzett szakmai tapasztalatokat követôen úgy határoztam, saját céget alapítok – kezdi beszélgetésünket.

— Az elsô idôkben elsôsorban a panellakások – közöttük a 22.000 pécsi jelentôs részének – fûtés-korszerûsítését végeztük, több helyen komplex módon a külsô szigeteléstôl egészen a radiátor és nyílászárók cseréjéig. Ennek érdekében konzorciumot hoztunk létre, amely ÉMI minôsítéssel rendelkezik ezen a területen, amely akkoriban feltétele volt a munkák elnyerésének.

Folyamatosan fejlôdött és bôvült a cég, a piac újabb és újabb kihívásának kellett megfelelniük. A munkaerôpiacról azonban fokozatosan kezdtek eltûnni az épületgépész és mélyépítô szakemberek.

— A Mecsek Klímánál járva láttam, hogy a saját szakembereiket maguk nevelik ki, s a tanulóikat szinte az elsô pillanattól kezdve bevonják a napi munkába – folytatja tovább beszélgetésünket Udvari Ferenc. — Ekkor határoztuk el, hogy mi is fogadunk tanulókat. A látottak szerint a mi tanulóink is részt vesznek a napi munkában, s ott hamar kiderül, hogy ki mennyit ér közülük, aki

nem felel meg az elvárásainknak, attól rövid idôn belül, ha nem változtat a hozzáállásán, megválunk. Volt olyan is közöttük, aki már tanulóként egyenrangú munkát végzett a mi szakembereinkkel.

Jelenleg kilencen sajátítják el nálunk a szakma alapjait, a következô tanévben ugyanennyit szeretnénk fogadni.

Mint mondja, a végzettek közül csak azokat tartják meg, akik magas színvonalon teljesítenek, ugyanis több nagy cég minôsített alvállalkozói. Panelprog-

ram, fûtéskorszerûsítés, épületgépészet, víz-. gáz-, fûtésszerelés.

Szólt arról is, cégük alapfilozófiájának középpontjában a probléma megoldása, a feladat maradéktalan teljesítése áll, a legjobb megoldás megtalálása az adott mûszaki problémára. Ennek rendelik alá konzorciumot alkotó cégeik fejlesztését, szerszámparkjuk kialakítását, valamint munkatársaik kiválasztását és képzését.

— Az épületgépészet minden területét felöleli a tevékenységünk, kiemelt helyen szerepelt az elmúlt esztendôkben – a pályázati úton elnyerhetô támogatások megszûnéséig – a fûtési rendszerek korszerûsítése – hangsúlyozza Udvari

Ferenc. — Ez jelentôs szakmai kihívást is jelentett, hiszen a rosszból kellett jót építeni, a harminc-negyven éves rendszert felújítani úgy, hogy az megfeleljen napjaink elvárásainak. Az elsô cégünket, a Thermo-Pipe Kft.-t 2005-ben alapítottuk, folyamatos és gyors fejlôdés következtében ma már a különbözô munkafolyamatokat több gazdasági társaságban végezzük el. A cégcsoportba illesztettük a Line-Pipe Kft.-t, és 2009ben a mélyépítési ágazatunk bôvítésére csatlakozott a csoporthoz a Kiss-Bau Kft. Az utóbbi években mind nagyobb teret nyer a cég életében az alternatív – kiemelten a térségben legdinamikusabban fejlôdô a napenergiáját hasznosító – rendszerek tervezése, kivitelezése. A kormányzati és uniós támogatásoknak köszönhetôen jelentôs fejlôdésen ment át ez az iparág az elmúlt évtizedben, a napenergiát ma már sokrétûen lehet hasznosítani. Alkalmas használati melegvíz elôállítására, medencék vízének fûtésére, valamint fûtésrendszerek kiegészítô energiaellátására. E mellett a hôszivattyús rendszerek után is egyre többen érdeklôdnek.

— A piacon igyekszünk betörni a fehér foltnak számító területekre, éppen ezért nem kis problémát jelent, hogy az épületgépész képzésen belül egyes területek nem kapnak elég nagy hangsúly, mint például a különbözô hegesztési eljárások, amelyek szinte egyáltalán nem képezik a tananyag részét. S, hát e mellett a tanulókkal kötendô szerzôdések is megkötik a kezünket. Jó lenne, ha mód nyílna arra, hogy ne csak Magyarországra legyenek érvényesek, hanem a külföldre is, ugyanis a munkáink jelentôs része a határon kívülre esik. Jó lenne, ha lehetôséget adna arra, hogy ott is foglalkoztassuk a tanulóinkat, ugyanis jelenleg Németországban és Ausztriában is dolgozunk – fejezi be beszélgetésünket, mert már várják a következô helyen.

Sz.K.

22 klaszterek nemcsak a klaszter tagvállalatok, de az ágazatokon túlnyúló gazdaság szervezésében is jelentôs szerepet nyújtanak. A klasztertagok közötti sajátos (versenyzô pozíció melletti) együttmûködési mechanizmusok, a közös piaci – képzési – innovációs célok mellett az adott ágazat versenyképességének fejlesztése mind-mind hatékonyan valósítható meg klaszterek segítségével.

A versenyképességi pólus stratégia máig keretet ad a gazdasági fejlesztéseknek, így az egészségipar, környezetipar és kreatív ipar mint a fô pólusok, kiegészítve a gépiparral és a horizontális ágazatokkal mint a képzés és IT sikerességét az elmúlt években a stratégia mentén megvalósított projektek is igazolják (számításaink szerint 150 Mrd Ft-ot meghaladó).

A kamara innovációs osztálya a kutatás-fejlesztés, technológia transzfer, iparjogvédelem, innováció menedzsment mellett a klaszterek fejlesztését, a klasztereket segítô/támogató munka szervezését is felvállalta. Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô irányítása mellett Hamar László a Baross klaszterprojekt menedzsere, Császár Gergely az Enterprise Europe Network innovációs munkatársa és Szücs Melinda a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsere is tapasztalt és felkészült klaszter szervezô.

A

A Baross Gábor regionális pályázat keretében a pécsi kamara 2010-ben megkezdte az „Innomark” pályázat megvalósítását, amely a dél-dunántúli régió klasztereinek fejlôdését, hálózatba kapcsolódását támogatja, testreszabott innovációs szolgáltatások nyújtásával.

A klaszterek egyedi támogatása mellett az együttmûködés fejlesztése és a klaszterközi termék- és szolgáltatásforgalom ösztönzése is a program részét képezte.

A projekt több területen hozott új eredményeket és módszereket a hazai klaszterfejlesztés területén (akkreditált klasztermenedzser képzés, C2C találkozó és módszertan, kamarai együttmûködési megállapodás klaszterekkel, stb.)

A Baross Gábor Program által a pécsi kamara nem csak regionális, de esetenként országos szinten végzi a

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

2012 is a klaszterek éve klaszterekkel való kapcsolatépítést. A projekt zárásával a kamara 15 éves innováció-ösztönzô munkája (pályázati lehetôségek közzététele, iparjogvédelmi tanácsadás, projekt menedzsment, oktatás és rendezvényszervezés) teljesedett további szolgáltatásokkal.

Ausztria példája Példaként Ausztria szerepelhet a klaszterfejlesztésért felelôs magyar szakemberek elôtt: a Clusterland Austria például a klaszterhálózatra építô innovációs-gazdaságfejlesztési stratégiát fejlesztett, amely szinte minden kulcsiparágban a klaszterekre építve szervezi a gazdaságot, az innovációt, a képzést és a munkaerôpiaci fejlesztéseket. Felsô-Ausztriában a Clusterland Austria által menedzselt klaszterekben 1837 klaszter tag 2011-ben 63 milliárd EUR árbevételt termelt, 259 ezer alkalmazottat foglalkoztatott.

A klaszterek 2010–2011-ben 1594 közös projektet menedzseltek 20 millió EUR állami támogatással 95 millió EUR direkt projekt értéket teremtve.

Célok és feladatok A klaszterekben rejlô együttes innovációs értéket hasonló szervezettséggel lehetne Magyarországon is kiaknázni.

Szükséges lenne ehhez például Budapesten, Pécsett, Gyôrben, Szegeden és Debrecenben klaszterközpontokat kialakítani, amelyek régiós klaszterekért felelnek és többet közülük menedzselnek is, kvázi ügynökségként mûködve.

Ezzel párhuzamosan a régiós klaszterpárhuzamosságokat fel kell térképezni és megszüntetni, a megélhetési klasztereket (melyek csak a pályázati pénzek elnyerése céljából jönnek létre) kiszûrni, a klaszter projektek monitorozását pedig folytatni.

Mivel a régióban több szervezet is foglalkozik klaszterfejlesztéssel, a kamara megpróbált fellépni koordinátorként a párhuzamos tevékenységek kiszûrése érdekében. A kamara több rendezvényen és információs csatornán adott tájékoztatást a MAG Zrt. Klaszter Irodájával közösen a klaszter akkreditáció új szabályairól, pályázati lehetôségekrôl, a klaszterek nemzetközi porondra lépését segítô rendezvényeken való megjelenésrôl.

Az Innomark projekt eredményei Megtörtént az úgynevezett „Klasszis” szolgáltatáscsomagok fejlesztése, a Regionális Innovációs Stratégiának és a Pólus Program elsôdleges területeinek megfelelôen: gépipar, környezetipar, biotechnológia, energetika, kulturális ipar.

Kihasználva a más klaszterfejlesztési projektek által biztosított szinergiát, a kamara innovatív módon ötvözte a rendelkezésre álló információkat, üzletfejlesztési lehetôségeket a régió induló és fejlôdô klasztereinek érdekében.

A pécsi kamara innovációs munkájának ezen szakaszában a Baross pályázatban elért eredményeket a gyakorlatba ültették át márciusban: a CNCB klaszterfejlesztési projekt keretében hat ország 70 klasztere találkozott Pécsett, ahol az Enterprise Europe Network projektben alkalmazott B2B (business-tobusiness) modell mintájára kifejlesztett C2C (cluster-to-cluster) rendezvény keretében klaszterek kerültek közvetlen kapcsolatba egymással. A konferencia nemcsak a szakmai újdonságok és a klaszterfejlesztés európai dimenziójának bemutatása okán, de a klaszterek üzleti megbeszélései és azok eredményei miatt is jelentôs lépés volt a hazai klaszterfejlesztésben.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A konferencia kézzelfogható üzleti – projekt eredményei közül kettô: Az Omnipack Klaszter és a romániai Association Vojplast Klaszter a konferenciát követôen együttmûködési megállapodás keretében IPA pályázatot

KLASZTER Dr. Jarjabka Ákos és Weiner János és Keresnyei János a klaszterek statisztikai elemzését, export fittséget és nemzetközi marketinget támogató szakmai terveket készítettek, amelyet a konzorcium minden partnere átadott a nemzeti klasztereinek, így osztrák, lengyel, szlovén, szlovák, cseh és olasz klaszterek alkalmazzák a magyar szakértôk segédleteit. www.cncb.eu

A projektben résztvevô országok

23 A kiválasztott klaszterek – némileg meglepô módon – több esetben nem az elvárt módon reagáltak a számukra biztosított díjmentes (de annál több energiát, végiggondolást igénylô) feladatra.

Azok, akik nem rendelkeznek világos célokkal, jól mûködô menedzsmenttel, a jövôbeli együttmûködést, ill. várt szolgáltatásokat is készületlenebbül várják más klaszterekhez képest. A kamara, mint szolgáltató, ilyen esetekben nem célirányos, hanem általános, az adott célokra is alkalmazható szolgáltatási palettát ajánlott az adott klaszter részére.

A szolgáltatáscsomagok között volt olyan is, amely az adott klaszter céljainak tökéletesen megfelel, viszont tematikájánál fogva (pl. az EFQM kiválósági modell alkalmazása) más klaszterek figyelmét is felkeltheti. A kamara jelenleg is vizsgálja, hogyan lehet egy ilyen modellt üzletileg is megfelelô módon kiajánlani más klaszterek számára.

Egyes klaszterek esetében volt, hogy többfajta szolgáltatáscsomagot ajánlottak elfogadásra, a végleges verzió ezek ötvözésébôl alakulhat ki, a klaszter igényeinek megfelelôen. Hasonlóan továbbgondolást igényelt egy másik pályamû, amely több fázisban javasolta bevezetni a szolgáltatásokat, a klaszter fejlôdési lépcsôfokainak függvényében.

A kamarával együttmûködô klaszterek a Dél-Dunántúlon nyújtott be kutatás-fejlesztés témában.

A felek FP7 és EURÉKA pályázati együttmûködés elôkészítését is megkezdték.

A szerb Cluster House és a Bolgár Egészségturisztikai Klaszter is a konferencián ismerkedett meg egymással, már közös innovációs projektet terveznek, készítenek elô.

A Central Europe programban nemzetközi konzorcium tagjaként európai szintû klaszterfejlesztési projektben módszertani, politikai döntéshozást megalapozó és fejlesztô tevékenység mentén segítettük a hazai klasztereket.

A Cluster and Network Cooperation for Business Succes in Central Europe (CNCB) projekt hazai szakértôi Dr. Szekeres György, Dobronyi Tamás,

Klasszis szolgáltatáscsomag A szolgáltatáscsomagok kidolgozásához készült egy módszertani ajánlás, mely alapján a téma szakértôi – a klaszter igényeit felmérve, értékelve és szintézisbe foglalva – elkészítették a szolgáltatáscsomagokat, szükség esetén finomítottak annak tartalmán, a kamara és az adott klaszter érdekeinek megfelelôen.

A módszertani ajánlás szerint minden kiválasztott klaszterre elkészült egy SWOT elemzés, melybôl az igényeknek megfelelô szolgáltatásokat összegyûjtötték, majd a MIT-KINEK-HOGYANMENNYIÉRT-MIKOR kérdések megválaszolására javaslatokat tettek a felkért szakértôk.

1. AV (Audiovizuális) Ipari Klaszter A 2008 májusában alapított, 17 taggal rendelkezô klaszter célja, hogy forrásokat generáljon és szervezze az AV ipar regionális fejlesztését, erôsítse az AV ipari kezdeményezéseket, felépítse a filmzene és a hangutómunka EU régiós központját, AV produkciókat fejlesszen és vonzzon a régióban. Lobbi tevékenységet folytatnak a regionális forráselosztás érdekében, filmhelyszín irodát mûködtetnek, szaktanácsadást nyújtanak a Kodály Központ Filmzenei Központjának technikai kialakításához, oktatási és továbbképzési tananyagokat fejlesztenek.

24 2. Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter A 2007-ben alakult klaszter és 22 tagvállalata elsôsorban az orvosi biotechnológia, a gyógyszeripar és az agroalimentáris szektor számára fejleszt, gyárt és forgalmaz termékeket és szolgáltatásokat.

3. Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter A klasztert a környezetiparban érdekelt szervezetek alapították 2008ban. Jelenleg 16 szervezet alkotja a tagságot. A klaszter erôssége a gyakorlati tapasztalat és szakmai területen komplex szolgáltatások nyújtásának lehetôsége. A szervezet a vízzel és az energetikával kapcsolatos szinte minden gyakorlati és elméleti szaktudással rendelkezik tagságán keresztül, ez tudás ma Magyarországon szükséges a sikeres projektek kivitelezéséhez.

4. Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter A 35 tagból álló klaszter többek között hagyományos és alternatív energiatermelési rendszerekkel, energiahatékonysági, épületenergetikai fejlesztésekkel és rendszerekkel foglalkozik. Hálózati tanácsadást nyújt köz-, és irodaépületek, telephelyek, lakóközösségek számára, valamint komplex energiahatékonysági és energiatermelési tanácsadással is tevékenykedik.

5. Dél-Dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter A 31 tagot számláló, 2008 októberében alakult klaszter fô célja az épületgépész kisvállalkozások bekapcsolása a legújabb szakmai tendenciákba.

6. Információmenedzsment Innovációs Klaszter A 26 tagot számláló klaszter 2008 októberében jött létre azzal, hogy tagvállalkozásainak egységes technológiaorientált fejlesztését, a hazai, illetve nemzetközi versenyképesség fokozását támogassa a termékpiacokon és a munkaerôpiacon egyaránt.

7. Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter A 2007 januárjában alakult, jelenleg 50 tagból álló kulturális klaszter a

KLASZTER régió kreatív ágazatának vállalkozásait fogja össze. Céljuk többek között innovatív, kulturális ipari vállalkozások megalakításának támogatása és fejlesztése, ezek klaszterbe integrálása, közös beszerzések, kulturális szolgáltatások megszervezésének támogatása, egyetemi K+F kapcsolatok feltárása.

8. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter A jelenleg 20 tagot számláló, 2010ben alakult klaszter a dél-dunántúli környezeti nevelésben és ökoturizmusban érintett szolgáltatókat fogja össze. Fô céljuk, hogy a Gyeregyalog.hu – Összefogás a DélDunántúl Aktív- és Ökoturizmusáért Közhasznú Egyesületben megkezdett együttmûködést a DDOP pályázati támogatásával sikeresebbé és intenzívebbé tegyék.

9. Dél-Dunántúli Vár- és Kastélyturisztikai Klaszter A klaszter azzal a céllal jött létre, hogy a régió hét történelmi vára (Pécsvárad, Szigetvár, Siklós, Dunaföldvár, Simontornya, Ozora, Máré vára), a bikali történelmi élménypark, és négy kastélyszálló (a felsômocsoládi, a Zomba-szentgálszôlôhegyi, a simontornyai és a bikali) belföldi ismertségét erôsítse és vendégforgalmukat jelentôsen növelje.

10. Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter A 2011. márciusában alakult klaszter példa kíván lenni a jól szervezett, regionálisan együttmûködô ágazat fejlesztési modellre, annak hatékony mûködtetésére. A jelenleg 18 tagot számláló szervezet fô célkitûzései: gépipari oktatás, képzés, társulás az anyag-, az energia- és a szolgáltatás-beszerzésben, közös információs adatbázis létrehozása, közös hazai és nemzetközi megjelenés, képviselet, innováció, tapasztalatcsere, tudásmegosztás és a klaszter belsô piacának élénkítése egymás jobb megismerésével.

11. Kék Gazdaság Innovációs Klaszter A 2011-ben alakult, jelenleg 19 tagot számláló klaszter tevékenysége elsôsorban települések és szervezetek mûködésének, mûködtetésének További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság költséghatékonyság növelését támogatja. A hatékonyságnövelés, a költségcsökkentés az önkormányzatok esetében kiterjed a villamos energia felhasználásra, a hôenergia elôállításra, fogyasztásra, a víz- és a szennyvízhálózatok fenntartására, a szennyvízkezelésre, s nem utolsó sorban a csapadékvíz felhasználásra.

12. Alkalmazott Földtudományi Klaszter A 18 tagú klaszter a tudományág ismereteit, kutatásait, fejlesztéseit koncentrálja. A globális tudományos életben és a versenyszférában egyaránt presztízzsel és nemzetközi referenciákkal, hosszú távon együttmûködô partnerekkel rendelkezô klasztertagok együtt teljes körû szolgáltatást tudnak nyújtani megrendelôiknek a következô területeken: szénhidrogén kutatás, geotermikus kutatás, megújuló és nem megújuló energiahordozók kutatása, radioaktív-hulladék hosszú távú biztonságos elhelyezése.

13. Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület 2003-ban alakult, klaszterként mûködô közhasznú társadalmi szervezet, melynek fô tevékenysége a környezetvédelem. A szervezet széleskörû tudatformálást kíván elérni az új, környezetbarát technológiák meghonosítására, tapasztalatcserét és tudástranszfert biztosít az energetika területén mûködô szervezetekkel, az EU-normáknak megfelelôen innovatív, környezetbarát technológiák és megújuló energiafajták alkalmazásával az euroatlanti integrációt kívánja elôsegíteni.

14. Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Kompetencia Központ A Kompetencia Központ kialakításának célja egy koncentrált tudásbázis összehangolása az egyetemi tudáspotenciállal, a régióban mûködô kis és középvállalkozások versenyképességének növelése életképes innovációk generálása által, a kutatói, tanácsadói szféra együttmûködésére alapozva az élelmiszeripari ágazatban. Egyik fô céljuk a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Élelmiszeripari Klaszter létrehozása.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

ÚJ TAGJAINK

„Az idôk változnak, a munkaruhára azonban mindig szükség van” Bármilyen idôket is élünk, s bármilyen tevékenységrôl legyen is szó, a munkaruha fontossága nem megkérdôjelezhetô. Már csak azért is, mert számos olyan munka létezik, amelynek elvégzéséhez speciális ruhára van szükség. Munkaruhák készítésével, illetve forgalmazásával több hazai cég is foglalkozik. Közülük mutatunk be egy sikeres vállalkozást, amelynek vezetôje PÁLINKÁSNÉ BAKÓ ANIKÓ.

— Bár nagy a verseny a hazai munkaruha gyártás és forgalmazás piacán, mégis – szolgáltatásaikat kínálva – újabb és újabb vállalkozások bukkannak fel. Vajon miért?

— Nézze, ahogy azt a bevezetôben is nagyon helyesen említette, beszélhetünk bármilyen tevékenységrôl a munkaruha fontossága ma már nem megkérdôjelezhetô. Arról nem beszélve, hogy a védôruházat viselését ma már a világon szinte mindenütt szigorú jogszabályok írják elô. A munkaruha fajtája persze nagyon sokféle lehet. Mindez attól függ, hogy a dolgozó adott esetben milyen tevékenységet végez. E szerint a munkaruha lehet egy speciális egyenruha, akár egy öltöny, vagy egy kosztüm is, de számos esetben speciális védôfelszerelésként, a dolgozó munkaeszközeként funkcionál. Amíg például egy banki, vagy egy irodai alkalmazottól a munkaadója egyen öltöny, vagy kosztüm viselését várja el, addig mondjuk az egészségügyben, vagy egy vegyszergyárban, illetve a tûzoltóságnál szolgálatot teljesítônél is egészen más elôírások vonatkoznak a vé-

dôruházat tekintetében. Sôt, léteznek olyan munkakörök, ahol a munkaruha egyben a dolgozó védôeszköze is. De van olyan tevékenységi kör, ahol a munkaruha valójában „csupán” státusz szimbólum, hiszen a bírák és az ügyvédek, ügyészek talárja nem az adott szakma képviselôjének a védelmét, hanem az igazságügyben elfoglalt helyét, beosztását szolgálja.

Egy dolog azonban a munkaruha tekintetében szinte minden esetben állandó: a minôségi munkaruha soha nem egy futószalagon készül. Azt ugyanis még napjainkban is fôként helyi, manufakturális módszerekkel készítik. Ennek pedig egyszerû oka van: egy speciális védôlábbeli elkészítése akár tíz munkaórát is igénybe vehet.

— Mikor kezdte a vállalkozását?

— Közel két éve indultam önálló vállalkozóként, elôtte több mint 15 évig egy munkaruhát gyártó cégnél dolgoztam. Profilunkra elsôsorban az egészségügyi ruházat, orvosi köpeny, ápolói ruhák, mûtôs ruházat, kórházi síktextília jellemzô, emellett a fizikai dolgozók részére készítünk melles vagy derekas nadrággal öltönyt, és természetesen téli vastag ruhákat, minden színben. Igény szerint a ruhákat feliratozzuk a megrendelô logójával. Többféle fizikai ruhát fejlesztettünk ki a partnereink segítségével.

Miután az élelmiszer-ipari munkaruhákkal szemben

„Tagja legyek az üzleti közösségnek” Az ideális vállalkozás ismeri az üzleti környezetet, tudatosan teszteli a piaci pozíciókat. Úgy „termel” pénzt, hogy a figyelme kiterjed a munkatársak érdekeire is. Figyel a társadalmi környezetre, amelyben él és dolgozik. Végül, a jó vállalkozás folyamatosan fejlôdik, növeli árbevételét, s persze növekszik az adózás utáni nyeresége is. Nos, a szigetvári székhellyel rendelkezô Kis Árnyékolástechnikai Kft. ilyen ideális vállalkozás. KIS ATTILA cégvezetôvel a kamarai belépés kapcsán beszélgettünk.

— Amikor tájékozódás céljából az ön cégérôl kutakodtam az interneten, figyelmesen végignézve a honlapjuk kínálatát, ôszintén szólva kivételes öröm töltött el. Egyrészrôl azért, mert profi módon szerkesztett honlap, másrészt azért, mert ezzel is igazolva láttam korábbi meggyôzôdésemet. Azt ugyanis, hogy ma már elképzelhetetlen egy vállalkozás sikere megfelelô weboldal nélkül... Gratulálok!

— Köszönöm az elismerést, igazán jól esett.

De mi is úgy gondoltuk már a vállalkozás megindításakor, hogy egy cég „arcát“ elsôsorban az határozza meg, miként képes magát eladni, miként tud a potenciális ügyfeleinek üzenni, illetve hogyan képes az üzleti partnerek bizalmát minél elôbb elnyerni.

Ehhez pedig úgy gondoltuk, hogy látni és láttatni

szükséges. Létrehoztunk tehát egy olyan weboldalt, ahol megmutatjuk mindazt, ami jellemzi a Kis Kft.-t. A napi munkánkat, azt a csarnokot, ahol a tevékenységünket végezzük, a székhelyünk központi bázis épületét, s persze azokat a munkatársaimat, akikkel a vállalkozásunkat sikerre vihettem.

Sikerre vihettük.

— Mi a tevékenységük fô profilja?

— Ahogy azt a nevünk is mutatja: árnyékolástechnika. Annak teljes vertikuma. Foglalkozunk redônyökkel, rovarhálókkal, szalagfüggönyökkel, rolettákkal, reluxákkal, párkányok, redônykapuk, napellenzôk gyártásával, de kínálatunkban szerepelnek még a mûanyag nyílászárók, a motorok, vezérlések, illetve polikarbonát féltetôk, külsô, lamellás árnyékolók. Mindenkori célunk az, hogy a megrendelôinket a legrövidebb határidôn belül, a piacon lévô legkorszerûbb termékekkel szolgáljuk ki, melyek a legmagasabb követelményeknek is megfelelnek. Termékeink egyébként megfelelnek az esztétika és a biztonság minden kritériumának. Természetesen tekintettel vagyunk arra is, hogy a megrendelések során egyedi igények is felmerülnek. Ezek kielégítésére is nagy gondot fordítunk.

— Mennyi idô telik el a megrendelés és a leszállítás között?

nagy a követelmény, ezért e területen kifejlesztettünk egy speciális munkaruhát ami jelenleg tesztelés alatt áll. A másik fô profilunk a munkavédelmi termékek forgalmazása, elsôsorban cipô és kesztyû ami állandóan kell. Persze a tûzálló és a savvédô ruhák is megtalálhatók nálunk.

— Hogyan készül mondjuk a bírói talár?

— A bírói talár speciális ruha, nem csak az anyagra, de a megvarrásra is rendkívüli figyelmet kell fordítani. Az anyagnak gyûrhetetlennek kell lennie. Mindez azért fontos – mint azt az ügyvéd barátnômtôl megtudtam – mert a tárgyalások végén a jogász kollegák általában begyûrik a táskájukba, viszont a talárt díszítô zsabónak mindig szépen kell állnia. Bár a talárokban, legyen az bírói vagy ügyvédi, nagyon sok az anyag, ám azoknak mégis könnyûnek kell lenniük.

Miután a talárokat méretre készítjük, ezért minden megrendeléskor egyéni méretet veszünk.

— Ha arra kérem, hogy néhány mondatban indokolja a kamarai csatlakozását, mit válaszolna?

— Szeretnék új partnereket találni külföldön, és gondoltam ez ügyben a kamaránál informálódom.

Nagyon segítôkészek voltak velem. Az önkéntes tagságnak nagyon sok elônye van, plusz szolgáltatásokat biztosít.

E.É.

— A mintakollekciónkból kiválasztott termékre – az elôzetes felmérést követôen – árajánlatot adunk, a termék pedig 7-10 napon belül szállításra és szerelésre kerül. Egyes termékeinket igény szerint motoros és távirányítós kivitelben is elkészítjük. Munkáinkra garanciát jelent a több évtizedes szakirányú tevékenységünk mellett, a számtalan referencia munka is.

— Miért döntöttek a kamarai csatlakozás mellett?

— Minden növekvô vállalkozás életében eljön az a pillanat, mikor már nem elég az, hogy csak önmaga képviselje érdekeit a piacon. Évek óta figyelemmel kísérem a helyi iroda kínálta szakmai és vállalkozói fórumokat, ha idôm engedi, rész is veszek ezeken a rendezvényeken. Két éve a kamara révén bekapcsolódtam a Széchenyi Kártya Programba, melyet kiváló lehetôségnek tartok a vállalkozások likviditási gondjainak kezelésére. Elérkezettnek látom az idôt, hogy tagja legyek az üzleti közösségnek, tapasztalataimmal, munkámmal segítsem a szigetvári városi elnökség munkáját, lehetôségeimhez mérten hozzájáruljak a kistérség vállalkozásainak gazdasági fejlôdéséhez. A csatlakozás gondolatát a Kamara szigetvári elnöke, Horváth László megkeresése is erôsítette. Reményem szerint cégem a csatlakozással, személyem pedig a kamarában végzett munkával erôsíti a szigetvári kamara helyzetét.

E.É.

26

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Gáti Anett – Volkswagen up!

Az egyik pénzügyi szolgáltató munkapszichológusaként dolgozó Gáti Anett, az AutóCity új kisautóját, a Volkswagen up!-ot próbálta ki.

— Azt gondolnám a pénzügyi területen nem kell sokat autózni.

— A regionális feladatkör és a budapesti központ miatt sokat vezetek, néha úgy érzem túl sokat is. Ez évente 3040.000 kilométert jelent. Egy autót már ki is szolgáltam, 170 ezer kilométerrel adtam vissza, most egy dízel Opel Corsával közlekedek. A budapesti utak során az autópályát csak Szekszárdtól használom, addig inkább a 6-os úton közlekedek. Úgy gondolom az elsô 90 kilométer túlságosan nagy kerülô. Azon viszont mindig megdöbbenek, hogy mennyire kicsi a forgalom az M6-oson.

— Saját autója nincs is?

— Eddig még nem volt. Amíg Budapesten éltem tömegközlekedéssel jártam, ott az volt praktikus. Mikor visszaköltöztem Pécsre céges autót kaptam, így eddig nem volt szükségem sajátra.

— Ha saját autót választ melyik kategóriában fog nézelôdni?

— Tetszenek a nagy prémiumautók, fôként a kényelmük és a biztonságuk okán, de ha arra kerül a sor, valószínûleg a kiskategóriában fogok körülnézni.

Ezek az autók ideálisak városi használatra, és akár az autópályára is ki lehet merészkedni velük.

— Igaz ez az Up!-ra is? Hiszen alig több mint 3,5 méter.

— Kívülrôl valóban nagyon picinek tûnik, de az elsô üléseken ez nem érezhetô. Talán csak a szélesség az, ami korlátozottabb, de ez sem kényszerít különösebb kompromisszumokra, a fej és a lábtér, valamint a szélvédô távolsága alapján lehetne akár két mérettel nagyobb is a kocsi. Hátul persze már más a helyzet, de alacsonyabb vezetôk mögött még elfogadható hely marad. Ez a háromajtós változat egy vagy két emberes használat esetén praktikus, de én inkább kifizetném a plusz két ajtó felárát, úgy sokkal praktikusabb lesz a kocsi.

— A felszereltségen és a kidolgozáson érezhetô, hogy miniautóról van szó?

— Elöl nem igazán. Nagyon jó, hogy a fontos biztonsági felszerelések benne vannak az autóban. Persze vannak apróbb jelek, hogy fontos volt az alacsony vételár, de a kidolgozás remek, és jó ötletekkel sikerült elfedni a takarékoskodást. Tetszik a mûszeregység, fôként a bal oldalra helyezett icipici fordulatszámmérô aranyos. A váltásra figyelmeztetô kis jelzés is praktikus, igaz, a motorhang alapján tudjuk mikor kell váltani, de tapasztalatlanoknak hasznos lehet ez e funkció. A mûszerfali kérés, hogy váltsunk feljebb, hat a vezetôre akkor is, ha sportosabban közlekedne és így magasabb fogyasztással autózna.

Ezzel a finom presszióval a környezetért is tesz az autó, mert a korai felkapcsolással csökken a fogyasztás is.

A mûszerfal tetején levô levegôrostély praktikus, jobban elosztja a légáramot, így talán nem olyan könnyû megfázni a klímaberendezéssel, mintha a hagyományos középsô légbefúvókon magunkra irányítjuk a hideget.

Szép az elôttünk végigvonuló fényes betét, és a szellôzés-rádió egység is olyan „csajos” megoldás. Az ajtókon megjelenô fémrészek nem zavaróak, inkább a jó hangulathoz tesznek hozzá.

Pakolós típus vagyok, ezért a váltókar és a kézifék közti rekesz hiányzik, igaz

a többi lehetséges helyen van bôven tároló. Egy elsôsorban hölgyek számára készített autón furcsa, hogy a vezetôoldali napellenzôbe nem került tükör, habár én a középsô tükröt szoktam használni a hátrapillantás mellett smink-igazítási feladatokhoz is. Az ülések kényelmesek, tetszik, hogy a fejtámlával egybeépítették ôket. A takarékoskodás legfájóbb pontja talán az, hogy a vezetô csak a saját ablakemelôjéhez kapott gombot, így az utas oldali ablak leengedéséhez át kell hajolni a túloldalra, alacsonyabbaknak ez nem lesz olyan egyszerû.

— Rendelhetô egy érdekes extra az up!-hoz, a városi vészfék-funkció.

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

27

— Láttam a prospektusban és nagyon hasznosnak tartom. Azt hittem ilyent csak a komolyabb nagyobb autókba szerelnek. Egy ilyen fôként városban használt autóban nagyon hasznos, ha figyelmetlenség esetén helyettünk fékez az autó, és elkerülünk egy koccanást.

— Nézzük a csomagteret, ez vajon elég nagy egy bevásárláshoz?

— Szép a hátsó ajtó üvegburkolata.

A barátságos orr mellett ez az a formai elem, ami meghatározza az autó karakterét, és különlegessé, értékesebbé teszi a szokványos megoldásoknál. A csomagtér mérete számomra fontos, itt utaznak a táskáim. Az up! Itt is nagyobb, mint gondoltam. Ötletes az áthelyezhetô alsó lap, amivel vízszintesen két részre osztható a hátsó rész.

— Nôi autónál mennyire fontos a motor és az egyéb mûszaki megoldások?

— Szerintem az sem elhanyagolható, hiszen a jó futómû a biztonságos kanyarodás és a kényelem megalapozója is. Az up! ezen a téren is megfelelô, szépen simítja az úthibákat és a kanyarok-

ban is remekül helytáll. Városi autónál fontos a jó irányíthatóság, úgy vettem észre, hogy ezzel a kocsival a legszûkebb helyekre is könnyû beparkolni.

A motor tekintetében azt hiszem elég dicséret, hogy csak a nagyobb emelkedôkön éreztem, hogy gyengébb a dízel Corsámnál.

— Pedig ott a lóerôk száma is nagyobb, a nyomaték pedig kétszer ennyi, mint ennél a kis háromhengeresnél.

— Ez a kis motor városban bôségesen elegendô, és a legális tempóig autópályán sem vallunk vele szégyent. A hangját meg kell szokni, nem azért mert

zavaróan hangos, hanem inkább másképp szól, mint amit megszoktunk.

— De a fogyasztás kárpótol érte.

— A 4,7 literes átlag nagyon barátságos, az országúti 4 liter pedig inkább a dízelekre jellemzô.

— A vételár 2,5 milliótól indul, ez mennyire elfogadható?

— Ha a felszereltséget és a márka hazai népszerûségét is tekintetbe vesszük azzal együtt, hogy eladáskor is várhatóan jó árat kapunk a kocsiért, akkor nem mondanám magasnak az árat.

Fiataloknak vagy olyan idôs pároknak ahol már kirepültek a gyerekek, akár elsô autónak is megfelelô lehet ez a kis Volkswagen.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 999 cm3 Maximális teljesítmény: 75 LE 6200/min Maximális nyomaték: 95 Nm 3000 – 4300/min Saját tömeg: 854 kg Csomagtartóméret: 251 l Maximális sebesség: 171 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 13.2 s Átlagfogyasztás: 4.7 l Alapár: 2.493.560 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô és oldallégzsákok, ABS, kipörgésgátló ASR, sebességfügô szervokormány, elektromos ablakemelôk elöl, központi zár, rádió CD/MP3 lejátszóval

28

KAMARATÖRTÉNET

A Kereskedelmi és Iparkamara mûködése a két világháború közötti korszakban

A Pécsi Kereskedelmi létrejötte és

Visnya Ernô

Forbát Arnold

A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységét a korábban elfogadott szabályzatának megfelelôen folytatta a két világháború közötti idôszakban is. Ezt a korszakot két neves elnök képviselte: 1928-ig Forbát Arnold, utána pedig 1940-ig Visnya Ernô volt a kamara elnöke ( K O PA S Z , 1970). A pécsi iparkamara tevékenysége alapvetôen a következô tevékenységekre terjedt ki: — szakvizsga-bizonyítványok kezelése, kiadása — mesterlevelek kiadása, a mestervizsgák megszervezése, lebonyolítása — munkabérek meghatározása — munkaidô-szabályozások létrehozása — kereskedô-és iparosok nyilvántartása — kisiparosok és kiskereskedôk hitelügyeinek segítése — cégnyilvántartások — saját tevékenységnek gazdasági szervezése

Dél-Dunántúli Gazdaság

A pécsi kamara három megye iparosait és kereskedôit képviselte, még akkor is megmaradt a kereskedôk és iparosok szervezetének, amikor az 1930-as évek közepén országos miniszteriális szinten az ipari és a kereskedelmi tárca szétvált.

Bár kétségtelen, hogy a pécsi kamara jövedelmei nagyrészt a kereskedôk befizetésibôl származtak, a kamara mégis fontosnak érezte a kisiparosok tevékenységnek segítését. Mivel a pécsi kamarának nyomtatásban is megjelentek az egyes évek tevékenységérôl szóló ügyfélforgalmi jelentései, így a megmaradt kötetek áttekintése után azt mondhatjuk, hogy azokban alapvetôen nem annyira a pécsi, hanem a környék és a

két másik vármegye iparosainak és kereskedôinek problémáival foglalkozott a szervezet. Így például az 1926. évi ügyfélforgalom esetén a pécsi ügyek száma az egy tucatot sem éri el, ezzel szemben mintegy 200 ügyben mondott véleményt a kamara máshonnan származó ügyfelek esetében. (Kamara Ügyfélforgalmi, 1926–27) A kamarához az iparosok közvetlenül is fordulhattak, ám az ügyek jelen-

tôs részében az egyes települések közigazgatási hivatalai kértek a kamarától szakvéleményt a vitás kérdések eldöntésére. A kamarának volt arra lehetôsége, hogy felkérjen szakértôket egyes nehezen eldönthetô kérdések megállapítására, amit aztán visszaküldött a közigazgatási hatósághoz, s az annak megfelelôen intézkedett. A helyzet érzékeltetésére egyetlen esetet emelünk ki abból a sokaságból, ami a kamara elé került.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARATÖRTÉNET

29

és Iparkamara mûködése (III.) 1926-ban a jó nevû pécsi szappangyáros, Schützer S. és Fia fordult az Iparkamarához azzal a panasszal, hogy a Szigeti úti rendôr arra hivatkozva, hogy nappal nem lehet fekáliát kihordani az utcán lovasfogattal, utasította a kocsist, hogy forduljon vissza, s éjjel hordja azt ki, amikor nem zavar senkit. Mivel a gyár csak nappal mûködött, s csak két lova volt a cégnek, amelyeket éjjel nem tudtak volna mozgatni, így nehezményezte a gyáros az eljárást. Volt azonban egy nyomósabb oka is az indoklásnak: miszerint nem fekáliát hordanak ki, hanem a gyártástechnológia kapcsán megmaradt aljlúgot, amit viszont a szabályok szerint lehet szállítani. Ezt a kamara is megállapította, „az aljlúg nem fekália, sôt nemcsak, hogy semminemû szerves anyagot nem tartalmaz, teljesen szagtalan, a közegészségre teljesen ártalmatlan, undort nem keltô...” anyag, így a javaslat szerint a hivatalnak utasítani kell a rendôrközeget az ilyen tiltások megszüntetésére.

(Kamara Ügyfélforgalmi, 1926) A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara nyereséges szervezet volt, a befizetések és a kiadások kapcsán elég jelentôs többletei jöttek létre a szervezetnek. A bevételek alapvetôen az adóhivatalok által átutalt illetékekbôl, késedelmi kamatokból, bizonyítványok és szakvizsgák után beszedett díjakból, lakbértérítések-

bôl s egyéb bevételi forrásokból álltak.

A kamara tiszta vagyona 1936 végén 130 352 pengô volt, amibôl a Kisfaludy utcai székház 73 000 pengôt tett ki (KOPASZ, 1970). Az összegyûjtött pénzt sok célra használhatta fel a kamara, így például tanfolyamokat szervezett, támogatott különféle iparos- és kereskedelmi szervezeteket, kapcsolatokat épített és tartott fenn stb. A hatóságok nem avatkoztak be a kamara tevékenységébe, sôt rá voltak szorulva annak szellemi támogatására, véleményére. (részlet Kaposi Zoltán: Pécs gazdasági fejlôdése 1867–2000 c. könyvébôl.

Kiadó: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara)

Fotók: Várostörténeti Múzeum

30

BÉKÉLTETÔ TESTÜLET

Vállalkozások, egyéb szervezetek is indíthatnak békéltetô eljárást 2012. 07. 29-tôl A békéltetô eljárást a fogyasztóvédelemrôl szóló 1997. évi CLV. törvény szabályozza. Ezen törvény legutóbbi módosítása egyrészt azt eredményezte, hogy a békéltetô testületek eljárásaiban a természetes személyeken kívül civil szervezetek (civil társaságok, egyesületek, alapítványok), egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások (ez alatt értve az egyéni vállalkozókat, egyéni cégeket is) is fogyasztóként indíthatnak eljárást kizárólag vállalkozással szemben kötött szerzôdésekben (ahol a fogyasztó árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje), mindezt pedig 2012. 07. 29. napjától tehetik meg.

A fogyasztóvédelmi törvény 1999-tôl vezette be hazánkban is a fogyasztóvédelemnek ezt az Európai Unióban már ismert intézményét, azért, hogy a fogyasztói jogvitákat peren kívüli eljárás keretében igen gyorsan és olcsón, lehetôleg egyezséget létrehozva elrendezzék.

A békéltetô testület a megyei (fôvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mûködô független testület. A Baranya Megyei Békéltetô Testületet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mûködteti az állam által nyújtott támogatásból.

Az eljárásnak nincs eljárási költsége, ingyenes, az eljárás a megindulásától számítva kb. 2 hónap alatt befejezôdik.

A „békéltetés”, azaz a békéltetô testületi eljárás célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése.

Eljárás lefolytatását az alábbi esetekben lehet kérni: a termék minôségével, biztonságosságával, a termékfelelôsségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatások minôségével, továbbá a felek közötti szerzôdések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita) esetében.

A békéltetô testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

A békéltetô testületi eljárás írásos kérelemre indul (az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni), amelyet a Baranya Megyei Békéltetô Testület elnökéhez kell címezni és eljuttatni írásos (levél, telefax, aláírással ellátott e-mail) formátumban a Testület székhelyére (7625 Pécs, Majorossy I. u. 36., fax: 72 507 152, email: bekelteto@pbkik.hu vagy a kamarai ügyfélszolgálatokhoz).

A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat: ● a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, ● a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét, ● ha az illetékességet a törvény 20. § (3) bekezdése szerint a szerzôdés teljesítésének helyére kívánja alapítani – a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát, ● a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, ● a fogyasztó nyilatkozatát a 27. §-ban elôírt feltétel teljesítésérôl, ● a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltetô testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítôi eljárást vagy polgári peres eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elôterjesztésére nem került sor, ● a testület döntésére irányuló indítványt, ● a fogyasztó aláírását. ● A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban elôírt egyeztetés megkísérlésérôl. ● Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

A hiánytalan kérelem benyújtásától, azaz az eljárás megindulásától számított 60 napon belül a feleknek meghallgatási idô-

Dél-Dunántúli Gazdaság pont kerül kitûzésre, amelyen a tanács meghallgatja a feleket, értékeli a bizonyítékokat és az eljárást lezárja az alábbiak szerint: Egyezség: az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között, amennyiben az egyezség létrejön, úgy a tanács azt határozattal jóváhagyja. Ha a vállalkozás nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történô ellátását, a békéltetô testület elnökének egyidejû értesítése mellett.

Kötelezés: akkor hozható, ha a kérelem megalapozott és az eljárásban a panasszal érintett vállalkozás a tanács döntését magára nézve kötelezônek ismeri el (alávetési nyilatkozatot tesz). Amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történô ellátását, a békéltetô testület elnökének egyidejû értesítése mellett.

Ajánlás: ajánlás akkor tehetô, ha a kérelem megalapozott, de az eljárásban a panasszal érintett vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését magára nézve kötelezésként nem fogadja el, ill. ha a tanács döntésének elismerésérôl egyáltalán nem nyilatkozott. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás ugyan nem köteles eleget tenni a határozatban foglaltaknak, de amennyiben a vállalkozás nem hajtotta végre határidôre az ajánlásban foglaltakat, úgy a békéltetô testület a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozza.

Eljárás megszüntetése: a tanács az eljárást megszünteti, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja, a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, az eljárás folytatása lehetetlen, az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség.

Az elnök az eljárást akkor is megszünteti, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltetô testület elôtt eljárást indítottak, közvetítôi eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerôs ítéletet hoztak.

Elutasítás: A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követôen a kérelmet megalapozatlannak találja.

További info: www.pbkik.hu, tel: 72/507-154

Dél-Dunántúli Gazdaság Valahogy mindig elmulasztom tisztázni, hogy miért hívják éppen Bálint Vendégvárónak Pécsett a Bálint Vendégvárót. A fônök úr, Burai Zoltán biztosan meg tudná mondani, de vele mindig akad más témánk. Egyébként azért hozom szóba a helyet, mert a nyáron többször is ettem Zamárdiban, Maurónál. Na, most ezt a két mondatot kicsit kifejtem, mert így elég érthetetlen, igaz-e?

Szóval, remélem, sokan emlékeznek Louis de Funés vígjátékára, amelyikben a fôhôsrôl elnevezett párizsi éttermet, a Septime-t vezette. A lelke, motorja ô volt annak a háznak. Bár a cselekmény szálai messze vezettek, ha jól rémlik, még valami alpesi autós üldözés is belefért a történetbe, az igazi desszert mégis az volt a filmben, ahogy a konyha és a személyzet mûködött. Olajozottan, vasfegyelemmel, de valami áldásos derûvel mégis. Persze, tudom, vannak irodalmi ôsei is az ilyen típusú moziknak, elég talán magyar szerzôre, Molnár Ferencre és az Egy, kettô, három címû darabjára utalnom. Még ha az nem étteremfônököt, hanem bankvezért mutatott is be.

Nyilván semmi nem megy erôs csapat és kollégák nélkül, de érzi azt az ember, hogy hol lakozik egy-egy üzlet lelke. Na, ez köti össze a filmbéli Septime-t, a Bálint Vendégvárót meg a Maurót. Mindkét valóságos és egyáltalán nem virtuális helyen föllelhetô az, aki erôs egyéniségével ott magasodik a háttérben, de néha még a pultnál is, és tetten érhetô a fegyelmezettség és a rend.

VENDÉG-OLDAL az üzlet, kizárólag a nyári hónapokban tart nyitva, és hogy jövôre már nem olyan lesz, mint amilyennek idén látjuk.

Húszéves fönnállása alatt ugyanis számtalanszor, szerintem hússzor váltott külsôt, pontosabban belsô díszítést, felszolgálói egyenruhát és design-elemeket. Egyébként maga az épület is hihetetlen változásokon ment keresztül.

Ide muszáj beszúrnom egy kis történetet. A dél-olasz származású tulajdo-

31 épp csak az imént álltunk volna föl az asztal, az étlap mellôl.

Az ám, az étlap! Az is változik évrôl-évre, tartalmában és külsejében, de természetesen sosem hiányoznak a klasszikus olasz tésztaételek, egyéb jellegzetes specialitások. Mindig van délelôtti falatoznivaló (itt az olasz parasztreggelit ajánlom jó szívvel). Ami az ebédet illeti, szerintem verhetetlen a hagymaleves, csodálatos a római módra

Egy, kettô, három

Ebbôl már nyilván sejtik, hogy Mauro Tenebruso élô személy, aki kicsit idegenes kiejtésével, jellegzetes, olaszos külsejével, széles mosolyával uralkodik a Balaton part egyik legjellegzetesebb és szerintem legjobb éttermében.

Ez utóbbi kijelentéssel persze lehet vitatkozni, de mint minden olyan vendéglátóhelyet, amely nagyon egyéni, és nagyon karakteres, nagyon lehet szeretni is. Gyorsan leszögezem mindazoknak, akik nem ismernék, hogy idényjellegû

nos történetét ugyanis, aki úgy érkezett Magyarországra, hogy megnyit és beindít itt üzletvezetôként egy pizzériát, aztán egy-két év múltán visszatér Itáliába.

Na, ebbôl lett ez a most emlegetett húsz esztendô, a Zamárdi szabad strand nem is túl jó helyén álló büféjébôl pedig a saját étterem. A büfében valaha öt asztalka állott – ma, nem is tudom, hány személyes a hely. De esténként sokszor így is ki kell várni egy rövid sort, mert elôelô adódik, hogy teltház van. Amúgy nem csak enni lehet itt, hanem, mondjuk egy pohár ital mellett a nyugágyak valamelyikében ejtôzni, délidôben sziesztázni akár. És még van egy varázslat. A személyesség érzete. Amint belép az ember, legyen az reggel vagy este, jó pár pincér köszön rá hangosan, és persze olaszul, és ha Mauro ott áll vagy fut éppen, akkor szakít rá egy kis idôt, hogy üdvözölje a betérôt. Mintha nem is telt volna el egy darab idô, mintha egymás mellôl

készített sertés szûzpecsenye, a bolognai spagetti, a lasagna, a lazacos tészta (kérhetô fél adag). A halételek neveit nem mind értem, de a számban érzem, hogy valami gyönyörûség „van legyártva” megint. Az italok közül az erdei gyümölcsös turmixot emelném ki, és persze a Mauro kávét. Vannak aztán mindenféle torták, van pult, vagy inkább téka, ahol elvitelre kínálják magukat azok az alapanyagok, amelyek egyenesen Olaszhonból érkeznek, így például a babkávé. De szándékosan nem akarok túl sokat fecsegni ezúttal mindarról, ami elénk kerül. Ne ez terelje el a figyelmet, hanem maradjon meg önökben, olvasókban egy precízen, óriási szakmai szigorúság (mindhárom szón egyforma hangsúly) mellett mûködtetett vendéglátóhely képe.

Legyen az akár a Keszüi úton, valahol a Balaton partján vagy bárhol ebben az országban.

Sz. Koncz I.

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓ

Nagy a lemaradás a K+F területén!

Hazai adatsor a régiós különbséget mutatja. A helyzet elkeserítô!

A táblázat a K+F tevékenységek költségét, a területen megvalósult beruházások nagyságát mutatja.

A Dél-Dunántúl az országos kutatás + fejlesztés költség 2,75%-t birtokolta, Baranya megye 1,84%-ot. Közép-Magyarország hihetetlen túlsúlyát mutatja a 66,83%-os arány. Beruházást tekintve nem érjük el a 2%-ot, 1,44% a régió eredménye, Baranya megye 1,19%.

A fejlett országok KFI politikája a nemzeti/regionális innovációs rendszerek modelljére tekintettel, rendszerszemléletben vázol fel víziókat, jelöl ki stratégiai prioritásokat, alkot jogszabályokat és indít el távlatos programokat, melyek segítségével az innovációs rendszer egészét egységes, integrált szerkezetben kívánják dinamizálni. Újabban az is megfigyelhetô, hogy az élenjáró országok innováció-politikai jövôképüket a nagy társadalmi-gazdasági kihívások és/vagy tudományos, technológiai komplex fejlesztési problémák megoldására koncentrálják, a jövô tech-

nológiáit tudományosan elôkészítô, nagyléptékû nemzetközi partnerségi fejlesztési programok, együttmûködések keretei között.

A hazai körülmények között nem beszélhetünk integrált, kiegyensúlyozott, nemzetközi színvonalú teljesítményekre képes innovációs rendszerrôl, azonban a KFI szakpolitika ennek kialakulását kívánja elôsegíteni. Ezért a hazai KFI stratégia egy olyan jövôképet vázol fel, amely hosszú távon eséllyel zárkóztatja fel Magyarországot a fejlett tudásgazdaságok innovációs rendszerei-

KSH, 2010-es adatsor Idôszak

K+F tevékenység területe (megye)

Mindösszesen K+F tevékenység területe (megye)

269 321 136,00

Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

179 988 095,00

Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Gyôr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye)

2010. év

Összes kutatási, kísérleti fejlesztés költsége (1000 Ft)

Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye)

%

100,00%

22 600 455,00

6,83%

2,56%

1,84%

421 534,00

1,19%

5 374 589,00

1,73%

0,76%

55 522,00

0,16%

2 089 256,00

0,67%

0,16%

33 822,00

0,10%

463 740,00

0,15%

3,70%

3,90% 1 384 436,00

9 969 886,00

21 073 836,00

5,01% 15 532 308,00 7 927 585,00

429 918,00

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye)

5,31% 16 476 885,00

1,44%

2 033 734,00

22 948 993,00

65,31%

510 878,00

4 953 055,00

Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)

202 588 550,00

2,75% 7 416 707,00

Tolna megye

63,67%

2 422 999,00

13 109 309,00

100,00%

4,68%

4,87%

%

310 210 532,00

1 662 575,00

14 814 310,00

Összes kutatási, fejlesztési (K+F) ráfordítás (1000 Ft)

100,00%

5,50%

Somogy megye

%

35 495 503,00 66,83%

Baranya megye

Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye)

Összes kutatási, fejlesztési (K+F) beruházás (1000 Ft)

8,52%

12,32% 4 371 462,00

7,82%

3,66% 11 354 322,00

2 542 698,00

8,81% 27 320 455,00

7,16%

23 616 534,00

7,61%

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓ

Összes kutatási, kísérleti fejlesztés költsége 1000 Ft (KSH, 2010)

hez. Meggyôzôdésünk szerint ennek elsôdleges eszköze az általános üzleti környezet fejlesztése mellett az iparve-

zérelt K+F tevékenység és az ipari innováció célzott ösztönzése, amely a látható innováció-politikai válaszutak közül

33 a legegyértelmûbben mutat a vázolt jövôkép elérése irányába.

Innováció felfogásunkban sarokponti elem az innovációs fejlesztést végzô vállalkozó, innovátor, legyen az egyéni feltaláló, induló innovatív vállalkozás, vagy jelentôs K+F tevékenységet végzô nagyvállalat, hiszen felfogásunk szerint magának az innovációnak a végsô ismérve a piaci hasznosítás és üzleti siker.

Az innovációs szakpolitika szerepét a világgazdasági válság idôszakában elsôsorban az ösztönzô keretfeltételek kialakításában, és a keresletteremtésben látjuk megerôsítendônek. Szakítanunk kell azzal a felfogással, hogy a K+F tevékenység ösztönzése kizárólag közvetlen támogatások (azon belül is jellemzôen projektfinanszírozás) révén érhetô el.

Kreatív ipar az innováció szolgálatában A szerzôi jogi ágazatok – kreatív ipar gazdasági súlyát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal rendszeresen elemzi.

A WIPO módszertan alapján a következô csoportosítás alapján kerültek az alágazatok elemzésre.

1. Primer szerzôi jogi ágazatok: sajtó, zene, film, rádió és televízió, fotó, szoftver, vizuális mûvészet, hirdetés.

2. Szerzôijog függô technikai háttérágazatok: szórakoztató elektronikai ipar, számítógép gyártása és kereskedelme, hangszerek gyártása és kereskedelme.

3. Részlegesen szerzôi jogi ágazathoz kapcsolódó technikai háttérágazat: fényképészeti és moziberendezés gyártás és kereskedelem, fénymásoló gyártás és kereskedelem, papíripari ágazat, ruhaipar, bútorkészítés, játékok, építészet, múzeumok.

A fenti WIPO módszertan nagy részben lefedi a kreatív ipari ágazatokat.

Kreatív ipari kulcságazatok: ● Építômûvészet ● Reklámipar ● Tervezés, design ● Szoftver, számítógépes játék ● Hangszeripar ● Örökségvédelem

Elôadómûvészet Képzômûvészet ● Filmgyártás, filmmûvészet ● Újságírás, hírügynökségek, sajtó ● Múzeumok, kiállítások ● Kulturális kereskedelem ● ●

Gazdasági súly, adatok: Szerzôi jogi ágazatok a 2009-es évi hazai GDP-bôl 1700 milliárd Ft teljesítményt mutattak, ami 7,85%-os arány. Alkalmazottak 7,98%-a az ágazatban dolgozik 2009-ben. Nemzetközi összehasonlításban a bruttó hozzáadott érték alapján az USA, Ausztrália és Dél-Korea elôzi meg hazánkat, a rangsorban (2009-ben) a negyedikek vagyunk. A fenti ágazatok további piacosítása, az ipari jellegû módszertanok bevezetése elengedhetetlen a versenyképesség okán.

Számos európai ország publikált jelentése mutatja, hogy a kreatív és kulturális iparágak nagyobb szerepet játszanak a nemzeti és regionális innovációs rendszerekben, mint azt korábban a döntéshozók gondolták (EC, 2010): ● Elôször is ezek az iparágak szolgáltatnak tartalmat a digitális eszközökhöz és hálózatokhoz, így hozzájárulnak az információs és kommunikációs technológia további fejlesztéséhez. Mivel a

technológia aktív felhasználóiról van szó, igényeik gyakran ösztönzôleg hatnak, innovációs impulzusként szolgálnak az új fejlesztésekre. ● Másodszor, azáltal, hogy ilyen központi szerepet töltenek be a digitális fejlesztések és az új trend, az élménygazdaság kialakításában, valamint képesek formálni és fokozni bizonyos társadalmi és kulturális trendeket – ami egyben a fogyasztói kereslet változását is maga után vonja –, a kulturális és kreatív ipar vállalatai fontos szerepet játszanak Európa innovációbarát kultúrájának támogatásában. ● Harmadszor, azok a vállalatok, amelyek relatíve több kreatív és kulturális szolgáltatást vesznek igénybe, jobban teljesítenek az innováció területén.

Bár ennek a pontos mechanizmusa még feltáratlan, úgy tûnik, hogy a kreatív és kulturális ipar vállalatai által nyújtott kreatív innovációs szolgáltatások inputokat jelentenek más szervezetek innovációs tevékenységéhez, ezáltal hozzájárulnak olyan viselkedési buktatók kiküszöböléséhez, mint pl. a kockázatkerülés, a status quo fenntartása és a rövidlátás. Jó példa erre a tervezés, mint olyan kreatív folyamat, amely fogyasztó-központú innovációhoz vezet.