XIV. évfolyam 8. szám

XIV. évf. 8. szám, 2012. október 5.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Szigetvári melléklet

Egészségipari melléklet

Gyakorlat!

Választási eredmények

Újra hároméves a szakképzés

2

KÖZFELADATOK – SZOLGÁLTATÁSOK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: Böckh János

TA R TA L O M Címlapsztori Újra hároméves a szakképzés

4–6

Kamarai hírek Dolgozzunk együtt...

Nemzetközi üzletfejlesztés

7

Kamarai választások Értékelés Válságban lassabb építkezés, de stabilabb eredmények

8–9 10–11

Szakképzés 12–13 Céglátogatáson a Hauni Hungaria Kft.-ben – Tanulói ösztöndíjak – Változások a másodszakmára vonatkozóan – Pályázat Kamara Kupa teniszverseny

14

A hónap üzletembere: Hárs József

15

Jubileum: 30 éves a KONTAKT-Elektro 16 Enterprise Europe Network Tanácsadói Napok

17 18–19

Kreatív ipar: Szundi György

20

Innováció: szabadalmi kontaktpont

21

Szigetvári melléklet

3

AJÁNLÓ

Amikor a pécsi polgár végigmegy azon az utcán, amely róla van elnevezve, megállapíthatja, hogy keveset tud róla. Reméljük, hogy ezzel a rövid írással is megismerhetjük azt a tartalmas életpályát, amelyre mi, pécsiek is büszkék lehetünk.

Pesten született 1840. október 20-án. Apja katonaorvost szeretett volna nevelni belôle, de hiába végezte el iskoláit, terveit egy baleset hiúsította meg. 1858-ban megkezdte tanulmányait a selmecbányai bányászati akadémián, majd elôször egy ausztriai vasércbányánál helyezkedett el. Egyre jelentôsebb feladatokat kapott ezt követôen, amelynek állomásai közül kiemelkedik a bécsi Birodalmi Földtani Intézet, a Magyar Pénzügyminisztérium bányászati osztálya, a Földmûvelés- és Iparügyi Minisztérium földtani osztálya, az újonnan létrehozott Földtani Intézet. Ez utóbbi munkahelyén szervezte meg az agrogeológiai osztályt, és indította el a hidrogeológiai vizsgálatokat. 1893-ban magától Wekerle Sándor pénzügyminisztertôl kapta azt a feladatot, hogy szervezze meg a hazai szénhidrogénkutatást. S bár már a következô évben olajat találtak a Kárpátokban, ennek a kezdeményezésnek sajnos – önhibáján kívül – nem lett folytatása.

Az 1896-os milleniumi kiállításon viszont nagy sikert aratott az intézet tudományos eredményeinek bemutatásával, a század végére ôt tartották a legtapasztaltabb hazai geológusnak. A Magyar Földtani Társulat 1900-ban érdemeiért Szabó József éremmel tüntette ki.

Még ez évben székházukat is átadhatták.

Péccsel 1899-ben került közvetlen kapcsolatba, amikor a város vízellátásának bôvítése céljából újabb föltárásokat bíztak rá. 1900-ban adta ki ezzel kapcsolatos munkáját. Munkássága nyomán tárult föl a Tortyogó vízgyûjtô területe, amely a város legértékesebb víznyerô területe lett.

A fôvárosban hunyt el 1909. május 10-én.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

22–24

Békéltetô testület

25

Válságban lassabb építkezés, – de stabilabb eredmények

Mesterképzés: A mester cím valaminek a kezdete – Budavári Csaba

26

Dr. Kéri István

Tanulószerzôdés: A cipôkészítés mesterség – Alfred Burkhart

27

Autóteszt: Teca mama – Dacia Lodgy

10–11. oldal

28–29

Vendég-oldal: Susogó Borvendéglô

30

Könyvismertetô

31

Kamaratörténet (IV.)

32

14. oldal Kamara Kupa társasági teniszverseny

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

30 éves a KONTAKT- Elektro Kft.

16. oldal

28–29. oldal Autóteszt Teca mama – Dacia Lodgy

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Újra hároméves a szakképzés Nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlat Jelentôsen átalakul a hazai szakképzés rendszere, az elmúlt évek szabályozásaival ellentétben nagyobb szerepet kap a gyakorlati képzés, amely lebonyolításában a gazdasági szereplôkre is számít a kormány. A négyéves képzést felváltja a „régi”, 3 éves iskola, az elsô szakképesítés megszerzését támogatja az állam, a másodikért azonban már fizetni kell. A legfontosabb változásokat Cséfalvay Ágnessel, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Osztályának vezetôjével foglaltuk össze.

— 2012. január 1-jével fontos változások léptek életbe, az új szakképzési, szakképzési hozzájárulási és a köznevelési törvény alapjaiban módosította a szakképzés rendszerét. A most szeptemberben kezdô tanulók már 16 éves tankötelezettséggel indultak az iskolába és a 3 éves szakmai képzés is ezzel a jogszabállyal válik véglegessé. Tehát a 9. osztályban az iskolában van egy alapozó szakmai, gyakorlati és elméleti képzés, a 9. év végén a kamara által szervezett szintvizsgán adnak számot tudásukról a tanulók.

A szintvizsga jelentôsége is megváltozott, ezek után azt méri, hogy megtörtént-e a megfelelô szakmai alapozás ahhoz, hogy a tanuló kimehessen a cégekhez gyakorlatra. Ugyanis csak a szintvizsgával rendelkezô tanulóval köthetô tanulószerzôdés. Nagyon fontos változás, ami jelentôs változást hoz majd a cégeknek, hogy jövô szeptembertôl a 9. utáni gyakorlati képzés már csak a cégeknél lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknál olyan szakembernek kell lennie, aki ismeri a tananyagot, annak tematikája alapján – a kerettanterv szerint – módszeresen tanítja és készíti fel vizsgára a gyerekeket. Három év múlva várhatóan a cégeknél történik a tanuló gyakorlati vizsgáztatása is.

Nem minden vállalkozás tudja biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket a jogszabály meghatároz a képzési tematika teljesítéséhez.

Ekkor a gyakorlati képzést folytató vállalkozás bevonhat a folyamatba egy másik céget, egy úgynevezett teljesítési megbízottat. Pl. elôfordulhat, hogy adott vállalkozásnak 4 hegesztési eljárás oktatásából csak 3-ra van lehetôsége, ezért egy másik cég tanítja meg a negyediket a tanulónak. Lényeges, hogy a gyakorlati oktatás egé-

szérôl annak a képzôhelynek kell gondoskodnia, aki a tanulószerzôdést kötötte.

— Milyen szerepe van a kamarának a folyamatokban? Mire kapott jogosultságot?

— A változások a német duális képzés mintáját követik, a folyamatban tovább erôsödött a kamara szerepe. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy a cégeket átsegítsük a változásokból adódó nehézségeken a kamara vezetésével mûködô tanácsadói rendszer támogatásával, hogy meg tudjanak felelni a feltételeknek. A Magyar Kereskedelmi Iparkamara országosan kidolgoz egy gyakorlati oktatóknak szóló továbbképzést – amit minden megyében megtartunk még ebben a tanévben –, amellyel felkészítjük ôket arra, hogy már nem támaszkodhatnak az iskolára, önállóan kell megtanítaniuk a szakma gyakorlati fogásait a fiataloknak.

Az új törvényi változások kiemelten erôsítik a kamarai szerepvállalást. A kamarának a gyakorlati képzés felügyeletében, a képzô cégek, valamint a tanulók nyilvántartásában kiemelt feladata van és ez már nem csak a középfokot, hanem a felsôoktatást is érinti a gyakorlatorientált szakoknál. A felelôsség mindenhol a cégek nyilvántartására, ellenôrzésére és képzésére vonatkozik.

— A megnövekedett feladatokkal több támogatást is igénybe vehetnek a vállalkozások, ha tanulót foglalkoztatnak?

— Januártól változott a cégek normatív támogatása. Megszûnt a tételes költségelszámo-

További információ: www.pbkik.hu

lás, a vállalkozások normatívát kapnak. Január elsejével szakmacsoportokra (pl. faipar, fémipar, vendéglátás és kereskedelem) állapították meg ezt az összeget, a szeptember elsejétôl hatályba lépett új szabályozás már szakmákra lebontva adja meg a normatívát, ami jelentôs mértékben emelkedett is. Pl. a kiemelt gépipari szakmák esetében, amelyek hiányszakmák esetében (gépi forgácsoló, hegesztô, géplakatos) az 580 000 Ft/tanuló/év 880 000 Ft-ra emelkedett – ez több, mint 40%-os támogatási növekedést jelent.

— Az új törvényi változás szerint az elsô szakma megszerzését támogatja az állam, a másodikét azonban nem, így a vállalkozásoknak is nagyon oda kell figyelniük, hogy milyen státuszú tanulót képeznek.

— Ez így igaz. A második szakmánál maga a képzôintézmény sem hívhat le állami támogatást, hanem költségtérítést, vagy tandíjat kell kérnie a tanulótól. Így a képzô cég sem jogosult arra, hogy normatívát igényeljen a tanuló után. Ezért mindkét félnek körültekintôen kell eljárnia, ha a tanulóval jogviszonyra lép.

A nyáron megjelent felsôoktatási jogszabály módosítás szerint a felsôfokú szakképzés helyett felsôoktatási szakképzések indulnak. Az egyetemeknek, fôiskoláknak szeptember 30-áig kellett beadniuk akkreditációjukat. Csak olyan szakon indíthatnak felsôoktatási szakképzést, aminek az alapszakját mûködtetik. Már az akkreditációhoz be kellett adni az azokkal a cégekkel kötött szándéknyilatkozatot, amelyekhez majd gyakorlatra kihelyezik a tanulót. Ebbôl is látszik, egyértelmû a jelzés: nem csak középfokon, hanem a felsôoktatásban is erôsíteni kell a szakmai gyakorlatot, mert a modern kor követelménye is ezt kívánja, a végzôsöknek így lesz nagyobb esélyük az elhelyezkedésre. Újdonság, hogy kibôvült a kamarai hatáskör és nem csak az ipari-kereskedelmi szakmákban, hanem a szociális, egészségügyi és pénzügy területen kötött együttmûködési megállapodásokat is a kamara tarja nyilván – ennek még várjuk a végrehajtási rendelkezését.

— Az elmondottakból látható, hogy a gyakorlati képzést folytató vállalkozások egy részének fejlesztésekre lesz szüksége ahhoz, hogy meg tudjon felelni a jogszabályi elvárásoknak.

— A decentralizált pályázatot ebben az évben is kiírták és végre újból pénzhez juthatnak azok a vállalkozások, amelyek gyakorlati képzéssel foglalkoznak. A pályázók a 27%-os önrész

Dél-Dunántúli Gazdaság mellé vissza nem térítendô támogatást kapnak olyan eszközökre, amiket a gyakorlati oktatásban használnak Ez azért fontos, mert úgy fog felállni az új rendszer, hogy csak az iskola 9. osztályában van az alapképzés, 10.-ben és 11.-ben pedig a cégeknél a gyakorlati képzés. Tehát a cégeknek erre eszközben is és módszertanilag is fel kell készülniük, mert nincs lehetôségük visszaküldeni az iskolába a diákokat.

— Milyen kihívást jelentenek ezek az új szabályozások a vállalkozások számára?

Lesz-e elegendô szakember náluk, akik teljesíteni tudják a feltételeket?

— Mindenféleképpen szükség van a szakmai alapismeretre, tehát például egy szakács tanuló mellé kell egy végzett szakács. A kamara minden évben szervez pedagógiai tanfolyamot oktatók számára, az idei most októberben indul itt, Pécsett is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országosan indít egy olyan kurzust gyakorlati oktatóknak, aminek az a célja, hogy felkészítsék ôket az új feladatra, új szemléletre. 2015-tôl lép életbe az a szabályozás, amely szerint azokban a szakmában, amelyekben már kidolgozták a mestervizsga szintet – pl. a vendéglátásban vagy a szépészeti szakmákban –, ott az oktatónak mestervizsgával kell rendelkeznie, ami elvileg magában foglalja a pedagógiai ismeretet, másrészt nagyobb tapasztalatot és szakmai ismeretet jelent, hiszen a mestervizsga letételéhez 10 év szakmai gyakorlat szükséges. Ezáltal is szeretnék az oktatás színvonalát emelni a cégeknél. Ez komoly kihívást jelent a vállalkozások számára.

Várhatóan sok nehézség adódik az átállásban. A kamarai tanácsadói hálózat feladata, hogy a vállalkozások figyelmét felhívja a változásokra, segítsen az új szabályoknak megfelelô feltételrendszer kialakításában. Valószínû, hogy a nagyobb cégek – nagyságukból adódóan – abba a társadalmi szerepvállalásba kerülnek, hogy ôk több fiatal képzését tudják vállalni, ha nem is tudják vagy nem akarják mindegyiket felvenni. Remélhetôleg kialakul egy „képzési piac”, ahol a kisebb cégek tudják majd, hogy mely vállalkozás által felkészített végzett szakmunkást érdemes felvenni, mert jól képzett, s ez is emeli a képzô cégek presztizsét, illetve ez által is erôsíthetik beszállítói körük felkészültségét, versenyhelyzetét.

— Megnöveli-e a sok kedvezmény a vállalkozások kedvét, hogy tanulóképzést vállaljanak?

— A január 1-jétôl megváltozott, s a NAV-hoz került normatív elszámolási rend a kezdeti félelmek után igen pozitív visszhangot kapott. Az eddigi éves visszaigénylés után, most a havi járulékbevallásban egy soron el tudnak számolni, ha visszaigényelnek pénzt, azt idôben megkapják.

Ha jól bevált az új rendszer, a havi elszámolással és a normatív támogatások lehívásával – fôleg most az emelés után – reméljük megnô a cégek aktivitása. Erre azért is szükség van, mert a kö-

CÍMLAPSZTORI vetkezô tanévtôl már a szakmai gyakorlat 10. osztálytól a cégek egyértelmû feladata lesz, hiszen nem maradhat az iskolai tanmûhelyben tanuló.

A pécsi Mecsek-Klíma Kft. jelentôs tapasztalatokkal bír a szakképzést illetôen, mint Bogos Dezsô ügyvezetô igazgatótól megtudtuk, a vállalkozás megalakulása, azaz 1998 óta képeznek tanulókat – ma már 15 fiatal sajátíthatja el náluk a tanult szakma gyakorlati fogásait.

— A tanulók 2 évfolyamban, hetes váltásokban tanulnak a Mecsek-Klíma Kft. telephelyén, illetve külsô munkahelyeken. Vállalkozásunk kivitelezô és szerviztevékenységet végez, ezt jól felszerelt tanmûhelyünkben tudjuk bemutatni és azoknál a partnereinknél, ahol kivitelezést végzünk. Kezdetben a klímaberendezés-szerelô és karbantartó szakma gyakorlati tudnivalóit oktattuk, ma már pedig a hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô OKJ-s szakma több fajta képzésében is részt veszünk. A Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola intézetben most alakul

egy mintaprojekt, amely szerint a tanulók az elsô tanévben az iskolai keretek között végzik a gyakorlati tanulmányaikat, majd a nyári gyakorlaton és a következô tanévekben a korábbi megszokott rendszerhez hasonlóan nálunk, a gyakorlati képzôhelyen sajátíthatják el a szakma gyakorlásához elengedhetetlen gyakorlati fogásokat. De van még kifutó évfolyam az elôzô szakképzési rendszerbôl, ezért is nehézkes nyomon követni, hogy melyikkel mi a teendônk, hiszen jóformán csak a kamara különbözô fórumain kapunk információkat, ezeken rendszeresen részt veszünk.

— Tavaly a Szakma Sztár Fesztiválon második helyezést ért el egyik tanulójuk, ami ön-

További információ: www.pbkik.hu

5 magában is nagyon szép eredmény. Ezen kívül miért fontos a cég számára a szakképzés?

— Számunkra elsôsorban azért fontos a szakképzés, mert egyre nagyobb probléma a jó szakember megtalálása, így mi saját magunk tudjuk kinevelni leendô dolgozóinkat. A tanulóévek alatt azt a munkastílust szokják meg, abba a munkakörnyezetbe tudnak beilleszkedni, ahol esetleg késôbb dolgozhatnak. Azt gondolom, hogy 1-2 fiatallal nem éri meg foglalkozni, több fôvel azonban már igen. Azért is, mert kiemelt szakmává minôsítették a gépészeti szakmák közül a hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô szakmát és az 1,25-szoros szorzót 1,5-es szorzóra emelték, ezáltal emelkedett az egy fôre jutó éves kvóta mennyisége. Ebbôl, azt gondolom, már igényes oktatást lehet folytatni. Az iskola és a kamara részérôl is nagy mértékû elvárások fogalmazódnak meg a szakképzést illetôen, úgy vélem, ha csak 1-2 fôt tanítunk, magánvállalkozói szinten nem lehet követni a szakképzést és nem is éri meg. Mi, ha vállaljuk a gyakorlati képzést, akkor nagyon sok egyéb tevékenységet is vállalunk vele. Ahogy tapasztalom, a vállalkozások információhiánnyal is küzdenek, többektôl hallom, hogy nem kapnak tanulót és nem tudják, hogy miként változott a rendszer, nem kamarai tagok, és nem járnak el a tájékoztatókra.

— Miként követhetô az önök vállalkozása számára az a sokfajta változtatás, amik az elmúlt években érintették a szakképzést?

— Mint említettem, a kamara által tartott elôadásokon gyakorlatilag minden elhangzik, amire szükségünk lehet. A kamara honlapjáról is sok mindenrôl értesülünk, információs anyagokat is kapunk tôlük. A többéves munkakapcsolat eredményeként jó a kapcsolatom az iskolával, ezért napi szinten értesülök a problémákról is, hiszen mint szakembert is megkeresnek ezekkel az ügyekkel. Emellett könyvelô irodánk is jól felkészült az átdolgozott szakképzési törvény értelmezésére.

— Szükség lesz-e a vállalkozás életében a változás miatt valamiféle átszervezésre? Hiszen már ebben a tanévben is több rendszerû képzés lesz jelen.

— Ez így van. Még nem látjuk tisztán, hogy a gyakorlatban mit jelentenek a változások. Az egy mûszakban oktatott tanulók foglalkoztatása nehézkes, ezért bôvíteni szeretnénk az oktatótermünket. A decentralizált pályázaton indulunk és olyan eszközöket, berendezéseket kívánunk beszerezni, amelyek kielégítik ezt a megnövekedett kapacitásigényt. Két szakoktatót igényel a tanulók oktatása, az elôzô években elegendô voltam egyedül is erre a feladatra, de most már ketten kellünk.

— Az ön véleménye szerint jó irányba megy a szakképzés átalakítása?

— Egyértelmûen igen. A cél az, hogy minél elôbb munkába állhasson a jó szakember és minél elôbb adófizetô dolgozó legyen. Ehhez pedig

6 a hároméves alapképzés az ideális. A duálisnak nevezett, jelenleg bevezetés alatt lévô szakképzés a régen alkalmazott (8 általánosra épülô) rendszer aktualizálása. Természetes, hogy a fiatal szakmunkásokkal könnyebben lehet az adott szakmát megszerettetni. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, ha a választott szakmájában akar teljes jogosultsággal rendelkezni, akkor a ráépülésnek nevezett újabb szakmából is le kell vizsgáznia a három évet követô egy tanévre tervezett képzés keretein belül. Tehát ismét négy évig tart a képzése, de a szakmai készségei jelentôsen fejlôdhetnek, mint a korábbi 2+2 éves rendszerben, amelyben csak az utolsó kettô évben tanultak speciális szakmai ismereteket.

Az elmúlt tanévben fogadott elôször nagyobb számban tanulókat a pécsi székhelyû, szerszámok tervezésével és gyártásával, valamint alkatrészek elôállításával foglalkozó Matro Kft., amely ebben a tanévben 16 fiatal gyakorlati oktatására készül. Mint Kleisz Zoltán cégvezetô lapunknak elmondta, a szakképzéssel kapcsolatos változások folyamatos éberséget kívánnak a vállalkozásoktól, de mivel szoros együttmûködésben dolgoznak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint egyik kiemelt partnerükkel, a pécsi Hauni Hungária Gépgyártó Kft.vel, ezért naprakész információval rendelkeznek az új elvárásokról.

— Véleményem szerint az új szakképzési rendszer nagyobb terhet ró a vállalkozásokra abban az esetben, ha felelôsséggel szeretnék végezni az oktatást – véli az ügyvezetô. — A felelôsséget abban érzem, hogy a gyakorlati képzés csak a vállalatoknál folyik, tehát a tananyag átadására kizárólag ott van lehetôség. Ennek, szerintem, az lesz a következménye, hogy csökken a kisebb cégeknél a tanulók foglalkoztatása, mert az oktatás rengeteg idôt elvesz a tényleges munkától, ezt pedig nem sokan engedhetik meg maguknak. Mi is éppen most keresünk mûszaki szakoktatót – 16 tanulónk mellé –, aki cégünk alkalmazottja lesz és a tanterv szerint oktatja a tananyagot, mert ezt a tevékenységet már nem tudjuk a termelés mellett a meglévô szakembereinkkel megoldani. Azt gondolom, erre más vállalatok is rákényszerülnek, ha komolyan veszik a szakképzést.

— Lesz-e szükségük a változások miatt eszköz vagy felszerelés beszerzésére?

— Bizonyosan igényel minden cégnél némi eszközt az új szabályozás, ennek mértéke nyilván a meglévô eszközállománytól függ. Nem tartom túl jónak az eszközbeszerzésre irányuló pá-

CÍMLAPSZTORI lyázatot – amit az elmúlt hetekben lehetett beadni –, mivel csak új eszköz beszerzését támogatja a jogalkotó. A támogatási összeg, azaz a tanulónkénti másfél millió forint tulajdonképpen nagyon alacsony ahhoz, hogy új eszközt vásároljon az ember. Például 10 tanulónál ez 15 millió forint, ez az összeg pedig nem elég egy korszerû fémmegmunkáló gép beszerzéséhez. Emellett nem érzem szükségét annak, hogy a fiatal vadonatúj eszközön sajátítsa el a szakma fogásait, célszerûbb lenne a mindennapi életben használatos berendezéseken, azok pedig minden gyártónál ott vannak, hiszen azon dolgoznak. Ezért cégünk

Dél-Dunántúli Gazdaság nem tervezi ilyen módon eszköz beszerezését, a meglévô gépeinken fogjuk a képzést végezni.

— Miért éri meg az önök vállalkozásának, hogy tanulókat képezzenek?

— Azért kezdtünk el komolyabban gondolkodni a szakképzésen, mert hiány van a gépgyártásban a jó szakemberekbôl és az új, duális képzés – miszerint a tanuló sok idôt tölt a cégnél már a tanulóévek alatt – mind a két fél számára komoly biztonságot adhat: a tanulóban és a vállalkozásban is kialakulhat egy határozott kép a továbbfoglalkoztatást illetôen. Ez a cég és a munkavállaló jövôképét is átalakítja, a vállalat számára ígéret, hogy jó munkaerô áll majd rendelkezésre, a munkavállaló pedig megbízható munkahelyet találhat.

— Miként vélekedik: most jó irányt vett a szakképzés átalakítása? A valós gazdasági igényekhez igazítják a szabályokat?

— Azt gondolom, hogy ez egy jobb irány, mint ami eddig volt, mindamellett az állam jócskán áthárította a felelôsséget a cégekre. Ennek az lehet az oka, hogy az elmúlt években a vállalkozások jó része nagyobb lehetôséget szeretett volna kapni a képzésbôl, hogy az jobban közelítsen a munkaerôpiac elvárásaihoz. Most azonban úgy érzem, hogy kicsit átestünk a ló túlsó oldalára. Mindenesetre elindult egyfajta változás a hazai szakképzést illetôen, ez mindenesetre üdvözölendô.

N.T.

Ahhoz, hogy megfelelô legyen a szakember utánpótlás, kiemelt feladat a pályaválasztás. Az a tapasztalat, hogy elsôsorban iskolát választanak a tanulók és nincsenek tisztában a szakmai háttérrel. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szeretné megismertetni a szülôkkel és a gyerekekkel a manapság divatos szakmákat, illetve hiányszakmákat. Ebben a tanévben a megyei fejlesztési és képzési bizottság határozza meg megyei szinten a szakképzés irányát, azt, hogy a következô tanévtôl milyen mennyiségû és milyen irányú lesz a beiskolázás, ezzel pedig megnô a pályaválasztási munka fontossága. Ezért a kamara egy weboldal fejlesztését tervezi, amely lehetôséget biztosít a pályaválasztási tanárokkal való kapcsolatra, azokkal a szakemberekkel való aktív együttmûködésre, akik olyan munkaerôpiaci, gazdasági információkkal rendelkeznek, amelyek fontosak a szülôk és a gyerekek minél szélesebb körû informálására. Októberben elindul a kamara Pályaválasztási Klubja, melynek célja, hogy összefogja a megye pályaválasztási szakembereit, akik rendezvényeken, elôadásokon keresztül tájékoztatást kapnak az aktuális pályaválasztási kérdésekrôl, munkaerôpiaci ismeretekrôl, a megye gazdasági helyzetérôl, szakemberigényérôl, szakképzésérôl.

Ezen témákat mind a november elején megrendezésre kerülô Pályaválasztási Konferencia, mind az egész tanévet átfogó elôadássorozat érinti. A Pályaválasztási Klub rendezvényeirôl minden információ elérhetô a kamara honlapján: www.pecsikamara.hu A kamara az év folyamán „Nyitott Kapuk“ címmel programsorozatot indít, ebben céglátogatásokat szervez, fôleg a gépipari és vegyipari szakmákban, de szeretnék bevonni az egészségügyi és szociális szakmákat is, hiszen a lányoknak kevés lehetôségük van a szakmaválasztásban. A cél: megmutatni a munkakörülményeket, lehetôségeket, hogy reálisabb képet kapjon a szülô és a gyerek arról a munkakörnyezetrôl, arról a szakmáról, amelyik irányt választja. Ebben a tanévben is megrendezi a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a „Gép-ésszel Baranyában“ versenyt, amely az elôzô években már sikerrel ismertette meg játékos formában a fiatalokat a gépipari szakmákkal. Keresik a kapcsolatot a gimnáziumokkal is, hogy az érettségi utáni szakképzéssel kapcsolatban tájékoztatni tudják a 11., 12. osztályos fiatalokat arról, hogy a felsôoktatáson kívül milyen szakmatanulási lehetôségük van, hiszen nagy szükség van az érettségizett, informatikai és nyelvi tudással rendelkezô munkavállalókra. Emellett fontos, hogy a szakiskolákban a szakmai napokon több cég, vállalkozás jelenjen meg és több információt kapjanak az általános iskolák ezekrôl a rendezvényekrôl, hiszen ez is segítség lehet a pályaválasztás elôtt álló fiatalok számára.

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Dolgozzunk együtt a kockázatok megelôzéséért – fókuszban a munkavédelem A munkavédelem Európában címmel szervezett az Enterprise Europe Network Pécs és az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszcsoportja szemináriumot a Pécsi Kereskedelmi Központban. A résztvevôk az elméleti tudnivalók mellett, a szakértôktôl a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat is meghallgathatták.

A rendezvényt Hendinger Anita, az Enterprise Europe Network regionális vezetôje nyitotta meg, kiemelve a vállalkozásfejlesztési hálózat szolgáltatásai közül azoknak az információs fórumoknak, rendezvényeknek a jelentôségét, amelyek az európai piacon mûködô vállalkozások számára szolgálnak naprakész tudnivalókkal.

Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetôje az Európai Munkavédelmi Ügynökség szerepét és tevékenységét ismertette. Elôadásában kitért a munka- és egészségvédelem szerepére, hangsúlyozva azt, hogy a megelôzés sokkal hatásosabb és egyszerûbb, mint a gyógyítás. Az Ügynökség folyamatosan készít elemzéseket, interjúkat és az eredmények alapján próbálja összehasonlítani az európai országokat. A munkabalesetek számát tekintve enyhén csökkenô a tendencia Európa szerte. Magyarországon a pszicho-szoci-

ális kockázatok kezelésétôl eltekintve a munkavédelem viszonylag jónak mondható.

A nagy cégek megengedhetik maguknak, hogy akár külön részleg foglalkozzon a munkaés egészségvédelemmel, a kkv szektorban azonban kevés a tapasztalat, a pénz és az információ.

Különös jelentôséggel bírnak tehát a pontos tájékoztatást célzó, gyakorlati tapasztalatokat is felvonultató rendezvények.

A Baranya megyei munkavédelmi tapasztalatokról Puszti Tibor, a Baranya Megyei Kor-

Nemzetközi üzletfejlesztés NGM támogatással Újabb állomásához érkezett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzetgazdasági minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködése. A 2012-es évre létrejött támogatási-keretmegállapodás tárgya a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése, feltételrendszerének javítása, valamint a nemzetközi gazdasági együttmûködések elôsegítése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött támogatási szerzôdés eredményeképp a PBKIK által szervezett „Nemzetközi üzletfejlesztési, partnerkeresési tanácsadói napok“ rendezvénysorozat is a fent említett NGM támogatás keretein belül kerül megvalósításra. A program 6 alkalommal Baranya, Somogy és Tolna megyékben biztosít közvetlen találkozási lehetôséget a Kamarák és az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat munkatársaival. A tanácsadó napok gerincét egy-egy kkv szektor számára fontos témakör, és ehhez kapcsolódó szolgáltatások ismertetése alkotja, majd a résztvevô vállalkozók kérdéseinek megválaszolása, és tanácsadás zárja.

A több állomásos rendezvénysorozat elsô alkalommal Komlón kapott otthont, ahol a 14. Komlói Napok Expo kamarai standja várta 3 napon keresztül az érdeklôdôket. Második fontos ese-

ményünk szeptember 13-án, Pécsett került megrendezésre. A tájékoztató fôbb témái voltak: a munkavédelem európai gyakorlata, pályázati rendszerek, valamint az Enterprise Europe Network szolgáltatásainak bemutatása, tanácsadás nemzetközi partnerkeresési, vállalkozásfejlesztési és üzletviteli témákban.

A projekt következô állomása szintén Pécsett kerül megrendezésre november 20-án. Ezzel az alkalommal már nem csak a tanácsadás,

7 mányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgató helyettese tájékoztatta a rendezvény résztvevôit. Idén eddig 8 hónap alatt 403 munkabaleset történt Baranyában. (Építôipar, feldolgozóipar, raktározás, tárolás) A kiszabott bírságok összege 8.123.700 forint volt az elsô félévben, amely alacsonynak mondható. A tanácsadásnak, tájékoztatásnak, partnerségeknek – kiemelve a kamarai partnerséget – köszönhetôen Baranya megye jól teljesít a munkavédelem területén.

Az elôadások sorát Arató Zoltán Budapest Fôváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgató helyettese zárta, aki a munkáltatók munkavédelmi kötelezettségeirôl és feladatairól beszélt.

de a fogyasztóvédelem kérdésköre is nagyobb hangsúlyt kap. A rendezvény várható témái: a fogyasztóvédelmi törvény változásai, minôségi kifogások intézése, szavatosság, jótállás, nyelvvédelmi törvény, elektronikus kereskedelem.

A program egyik legjelentôsebb rendezvénysorozata az Extra-export tréning, melynek fô célkitûzése, hogy a dél-dunántúli vállalkozások versenyképességét növelje, export területén ismereteiket fejlessze, hogy az elsajátítottakat a résztvevôk a gyakorlatban is alkalmazzák. Az oktatás lebonyolításában a PTE Közgazdaságtudományi Karának számos neves oktatója is részt vesz. A programot lebonyolító régióban (Baranya, Somogy, Tolna) 10-15 vállalkozás kap lehetôséget a részvételre.

A képzésen a résztvevôk elsajátítják a hatékony üzletvitel és a nemzetközi piacra lépéshez szükséges legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalókat. A modulok oktatását magasan képzett, tapasztalt szakemberek (kamarai és külsô tanácsadó, egyetemi oktató) tartják, akik jól mûködô nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkeznek.

A tizennegyedik alkalommal megrendezett Komlói Napok Expo (Komlóért Expo) augusztus 31. és szeptember 2. között,a megszokott helyszínen,a Komló Városi Sportközpontban várta a látogatókat.

A gazdasági társaságok mellett idén a térségi önkormányzatok is bemutatkoztak a rendezvényen.

A kamara standján nagy volt az érdeklôdés. A látogatókat elsôsorban az aktuális pályázati kiírások, és az üzleti partner keresés érdekelték.

8 A négyévente esedékes kamarai választások idén augusztus 6-án kezdôdtek Baranyában, majd augusztus 14-29. között kifüggesztésre került a választójogi névjegyzék. Errôl valamennyi a rendben regisztrált, – és pontos, saját e-mail címet megadó – vállalkozás értesítést kapott. Ez idô alatt lehetett a névjegyzékkel kapcsolatosan a választási bizottság felé kifogást emelni. Augusztus 29. jogvesztô határidô volt, csakúgy, mint a parlamenti választásoknál.

Szeptember elejétôl indult a jelölési folyamat a kamarai küldöttekre nézve egyrészt tagozati és városi jelelölô gyûléseken, másrészt írásos jelölések révén, amelyre ismét kör e-mail felhívás került kiküldésre. Majd minden tagozatban túljelölés alakult ki, de a kereskedelmi tagozatban még a megszokott arány feletti, 240%-os volt a mandátumok számához viszonyított arány. A kamarai törvény és a szabályzatok szellemisége szerint egy-egy átfogó tagozatban, mint amilyen a kereskedelmi is, az egyes szakmák és térségek úgy jelöltek mindeddig, hogy lehetôleg minél szélesebb szakmai és térségi képviselet biztosítása legyen lehetséges.

20 év után, idén elôször viszont egy összetartozó érdekkör mind a 10 kereskedelmi tagozati mandátumra „igényt tartott”. E szándék már a jelölô gyûlésen sem sikerült, viszont igen aktív írásos jelöléshez vezetett, amelyben a megdöbbent tradicionális kereskedelmi, vendéglátós, szolgáltatási, idegenforgalmi és logisztikai vállalkozások bizony nagyságrenddel több jelölést gyûjtöttek, mint a jobbára frissen alapított, egymással szoros kapcsolatokat ápoló, de ambiciózus új tagvállalkozások.

Ugyanez az elsöprô fölény érvényesült a szavazáson is a tradicionális szektorok részérôl.

A választás napjára több kör e-mail felhívást küldtünk ki, és minden hivatalos közlemény megjelent a kamara honlapján. A többi tagozatban, sok esetben erôs verseny mellett, de felhangok nélkül zajlott a jelölési, majd a választási folyamat, amely a végeredménye 2012. szeptember 20-tól a kamarai honlapon elérhetô. A regisztrált vállalkozások

KAMARAI VÁLASZTÁSOK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kamarai választások után, tisztújító küldöttgyûlés elôtt (ezen belül a kamarai tagok) megválasztották a kamarai küldötteket, míg a kamarai tagok emellett a tagozati elnököket és elnökséget, valamint a városi szervezetek elnökeit és elnökségét is.

A választások innen a vezetô tisztségviselôk és a kamarai szakbizottságok (gazdasági önkormányzatunk bizottságai) tagjainak jelölésével és választásával folytatódik.

A megválasztott küldöttek, tagozati és városi elnökségek jelölnek a kamara elnöki, alelnöki posztjaira és a bizottsági tagokra. Ebben a fordulóban szintén alapelv a széleskörû szakmai és területi delegálás. Az október 15-i tisztújító küldöttgyûlés fogja megválasztani a kamara új tisztségviselôit, az önkormányzati (szak)bizottságaink tagjait, a nemzeti kamara küldöttgyûlésébe delegálandó képviselôinket, valamint az Európai Vállalkozói Parlamentben lévô 2 mandátumunkra a kamaránk delegáltjait.

Az új városi és tagozati elnökségek alakuló ülései már októberben összehívásra kerülnek, mert az élet gyors tempóban megy tovább, és számos kemény kérdéskörben kell a gazdaság képviseletét ellátnia az új vezetésnek.

A megyei választásokat követôen kerül sor az országos tisztújításra október végéig, ahol a nemzeti kamara (az MKIK) küldöttgyûlésébe delegált megyei képviselôk választják meg az MKIK tisztségviselôit, és munkatestületeinek tagságát. A kamarai (gazdaság önkormányzati) szervezet elôtt komoly kihívások állnak, az állam egyre több kérdéskörben adja át önkormányzati rendszerünknek fejlesztési, felügyeleti és hatósági feladatait. Ennek természetesen csak akkor van értelme, ha mi vállalkozók e feladatokat jobban, hatékonyabban és olcsóbban tudjuk kamaránkon keresztül ellátni. A növekvô feladatok a tisztségviselôkön és a szakmai tesTovábbi információ: www.pbkik.hu

tületek tagjain túl számos önkéntes munkáját is feltételezik. A vállalkozások, cégek szakemberei közül egyre több önkéntes segítôvel számolhat kamaránk, amely az új feladatok megoldásának egyik legfontosabb záloga.

A szeptember 19-i választás eredménye: A szeptember 19-i Baranya megyei kamarai választáson a kamarában rendben regisztrált vállalkozások tagozatonként megválasztották küldötteiket a kamara küldöttgyûlésébe. A kamarai tagok e mellett megválasztották a tagozatok elnökét és elnökségét, valamint a szigetvári, siklósi, komlói és mohácsi kamarai szervezetek elnökeit és elnökségeit.

A választási bizottság megállapította, hogy a választás mind az öt választó helyiségben rendben lezajlott. Ellenôrizte a választási dokumentumokat, jegyzôkönyveket, amelyeket rendben talált.

A választási bizottság a szavazatok megszámlálása és visszaellenôrzése után az alábbi eredményt teszi közzé: Regionális vállalati tagozat Jakabucz Ildikó küldött Dr. Czéh-Tóth Márk küldött Kiss Róbert küldött Bartos Sándor küldött Gelencsér Gyula küldött Marton Ferenc küldött Pallos József Péter küldött Ronczyk József küldött Zadravecz Zsófia küldött Mannó Pál küldött

Dél-Dunántúli Gazdaság Közszolgáltató vállalati tagozat Genczler István küldött Gyôri Csaba küldött Horváth Zoltán küldött Mayerhoff Attila küldött Szekó Józsefné küldött Mátyás Gergô küldött Ipari tagozat Dr. Kéri István küldött Kleisz Zoltán küldött Lakics Péter küldött Pálinkás István küldött Kresz Erika küldött Áman Mihály küldött Hornicz Bernadett küldött Dr. Kállai Sándor küldött Herbály István küldött Dr. Szekeres György küldött Horváth László küldött Bocskor Tibor küldött

9

KAMARAI VÁLASZTÁSOK

Cserkúthy László küldött Szabó Gábor küldött Kereskedelmi tagozat Králik Ivánné küldött Arnold Antal küldött Keresnyei János küldött Ferenczy Tamás küldött Huppert László küldött Szappanos Gábor küldött Dr. Horváth Csaba küldött Hajdú Gábor küldött Urbán Ernô küldött Fábián Szilárd küldött Regionális vállalati tagozat elnöksége Jakabucz Ildikó elnök Kiss Róbert tag Marton Ferenc tag Gelencsér Gyula tag Mannó Pál tag

Kézmûves tagozat

Közszolgáltató vállalati tagozat elnöksége

Hirth Ferenc küldött Várszegi Gyula küldött

Vida János elnök Horváth Zoltán tag

Genczler István tag Mayerhoff Attila tag Szekó Józsefné tag Ipari tagozat elnöksége Dr. Kállai Sándor elnök Herbály István tag Somfai Gábor tag Dr. Fedor Ferenc tag Dr. Fodor Zsuzsanna tag Kézmûves tagozat elnöksége Treszner János elnök Hirth Ferenc tag Strausz János tag Hölbling Zsolt tag Szabó Gábor tag Kereskedelmi tagozat elnöksége Huppert László elnök Keresnyei János tag Ferenczy Tamás tag Szappanos Gábor tag Erb László tag

Komló városi elnökség Ferenczy Tamás elnök Áman Mihály tag Barta Sándor tag Dr. Csörnyei László tag Mayerhoff Attila tag Mohács városi elnökség Pálinkás István elnök Huppert László tag Csorbai Ferenc tag Kálóczy László tag Riegl Péterné tag Siklós városi elnökség Dr. Kovács Tibor elnök Hajdú Gábor tag Králik Ivánné tag Szabó Gábor tag Nôs Lajos tag Szigetvár városi elnökség Horváth László elnök Kis Attila tag Kustra Tamás tag Mannó Pál tag Németh Jenô tag

A választási bizottság a küldöttlistát átadta a jelölôbizottságnak az október 15-i tisztújító küldöttgyûlés elôkészítése érdekében, a vezetô tisztségviselôkre és a kamarai önkormányzati bizottságok tagjaira, a nemzeti kamarai küldöttekre az Európai Vállalkozói Parlament küldötteire és más testületek tagjaira történô jelölések lebonyolítására. A küldöttek és a tagozati, városi elnökök írásban jelölhetnek. A választási bizottság ugyancsak átadta a jelöltek és a megválasztottak listáját a mandátumvizsgáló bizottságnak mandátum ellenôrzésre, mindenben megfelelnek-e a törvényi és az alapszabályi feltételeknek.

A szavazatokat és a számlálási dokumentumokat a választási bizottság a törvényi elôírásoknak megfelelôen lezárva irattárba helyezte. A választási bizottság a jelölteknek betekintési lehetôséget biztosít a szavazatszámlálás jegyzôkönyvébe az érintett testületet illetôen.

PBKIK Választási Bizottság További információ: www.pbkik.hu

10

ÉRTÉKELÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Válságban lassabb építkezés, – de stabilabb Ciklusértékelés dr. Kéri István elnökkel A most zajló kamarai választásokkal megszûnik a korábbi kamarai tisztségviselôk megbízatása. Dr. Kéri István elnök mandátuma is lejár, a négy éves ciklus végén értékelésre kértük a testület elsô emberét.

— Mint kamarai elnök milyen tervekkel, célokkal vágott neki a négy évnek?

— Tíz éve kamaránkban tudatos átalakulási folyamat tapasztalható az aktív vállalkozások részvételével. Ennek célja, hogy tagvállalataink, a megye gazdaságfejlesztésében részt vállaló vállalkozók, vagy akár csak a szolgáltatásainkat igénybe vevôk, eredményesebben alkalmazkodjanak a gyorsan változó piaci körülményekhez. Ezt szolgálta a testületeink által összeállított, a korábbi választások után, az elmúlt 4 év fontosabb feladatainak stratégiába foglalása. Idén a választások elôtt értékeltük a stratégai megvalósulását. Az objektivitás érdekében ebben nem csak választott képviselôk, hanem olyan vállalatvezetôk is részt vettek, akik önkéntes alapon vállalnak komoly szerepet az érdemi munkában. Így a következô kamarai elnöknek már konkrét javaslatokat is kezébe tudnak adni a tagvállalatok vezetôi.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Kamarai Törvény szerint mi csak a gazdaság általános érdekképviseletére vagyunk jogosultak, nem pedig egy konkrét vállalkozáséra. (Más dolog, hogy a gyenge érdekképviseleti szektor miatt e téren is rengeteg teendônk van, és ezt el is várják a vállalkozások...)

A baranyai vállalkozások közel 98%-a a mikro- valamint a kis- és középvállalkozás-szektorba tartozik, ezért a megoldandó feladatok is erre a területre koncentrálódnak. Egy piacgazdaságban, így nálunk is a kkv-k mûködésének rendbetételé-hez nem csak pénzügyi támogatás kell, hanem szerintünk: — szakszerû jogalkotás, következetes jogalkalmazás helyben és országosan — vállalkozásbarát üzleti környezet a helyi gazdaságban, a bürokratikus költségek csökkentése — az indokolatlan hatósági bírságok kiszabásának visszaszorítása — a költségvetési szféra által generált „sorbaállások” felszámolása — a pályázati források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság felé irányítása

— a helyi gazdasági szereplôk munkához juttatása a közbeszerzési eljárások segítségével — a pólus programnál kialakított új típusú partnerség mûködtetése (vállalkozások, egyetem, közhivatalok) — szakszerû elemzésekkel reális képet alkotni a helyi gazdaság színvonaláról és ezeket eljuttatni a megye, a városok illetékes vezetôihez — korszerûbb szakképzési eljárások bevezetése a foglalkoztatás növelése érdekében — a kisvállalkozások piaci pozíciójának javítására hálózatos (klaszter) mûködésük elterjesztése, ami növeli a külpiacra lépésük esélyeit — a munkamegosztás javítása a kamarai munkatársak és a testületek tagjai között az információcsere és az aktivitások visszamérése és munkánk eredményének ellenôrzése területén — a vállalkozások területi eloszlásának figyelembe vétele a menedzselésnél a gazdasági fejlôdés érdekében.

— Mit sikerült ezek közül megvalósítani az elmúlt négy évben?

— A feladatok jellegébôl adódóan csak közremûködôk voltunk több területen, mert azok központi döntéseket igényeltek. Itt elsôsorban az országos kamara érdekérvényesítésére volt szükség. Jelentôs javulás következett be a hatósági ellenôrzések gyakorlatában, a költségvetési szféra által generált sorbaállások csökkentésében, a szakképzés átalakításában, a közbeszerzési törvény módosításában. De az eredmények messze nem elégségesek!

Több szakmai elemzést is készítettünk az eltelt ciklusokban, ezek közül kiemelném a DélDunántúli Régió Gazdasága 1988–2008 címû munkánkat. Itt nem csak megyénk teljesítményét mutattuk be, hanem szûkebb környezetünkét is.

Ez az elemzés azóta is számos stratégiai és fejlesztési dokumentum kiinduló pontja a régióban. Évente kétszer elkészítjük a vállalkozói interjúkon alapuló konjunktúraelemzést, emellett évente egyszer megrendezzük a NAV helyi közremûködésével a TOP 100 kiadvány bemutatását, amelyen az ország és a helyi gazdasági helyzetérôl is kapnak tájékoztatást a résztvevôk: vállalatvezetôk, képviselôk, önkormányzati tisztségviselôk.

A szakképzés eredményesebbé tétele érdekében sikerült beindítani két speciális szakképzési osztályt (kamarai osztály) a fémfeldolgozás területén a pécsi önkormányzat segítségé-

vel, illetve néhány vállalkozás anyagi áldozatvállalásával. A sikeres együttmûködés megalapozta az idei második évfolyam elindulását. Persze, ellátjuk a rendkívül szerteágazó szakképzési közfeladatokat is emellett.

A piaci pozíciók javítása, a hálózatos mûködés menedzselése már a „Pécs az Életminôség Pólusa” c. gazdaságfejlesztési stratégia (2005) megalkotásával elkezdôdött és jelenleg is folyamatban van. Természetesen jóval magasabb szinten és kimutatható gazdasági többleteredményt elkönyvelve. Magyarországon 180 klaszter mûködik, ebbôl a dél-dunántúli régióban 25, Baranyában pedig 22. Ezek közül 14 klaszterszövetséget alkot kamaránk közremûködésével. Magyarországon 20 akkreditált klaszter található, amelybôl 2 baranyai. Ebbôl is látszik, hogy vidéki viszonylatban vezetô pozícióban vagyunk. Négy klaszterünk már nemzetközi együttmûködésben dolgozik és bizonyítják, hogy a kicsik is helytállnak a külpiacokon. Ehhez elôbb kamaránkat kellett elfogadtatni nemzetközi szinten (Brüsszel, különféle országok konzorciumai stb.), hogy késôbb a kkv-tagvállalatainkat is kiajánlhassuk.

A munkamegosztás javítása elsôsorban annak köszönhetô, hogy megnôtt tagvállalataink aktivitása. A válság mintegy 2 éves késéssel érte el megyénk kisvállalkozásait. Természetes, hogy tömegesen és bizalommal fordultak kamaránkhoz, ha segítségre szorultak. Ennek következtében tízezres nagyságrendben nôtt a kamarai ügyfélforgalom. A kivezetô utak csak együttes cselekvéssel találhatók meg, így az „oktatás” jelleg háttérbe szorult, viszont a szakértôi felelôsség elôtérbe került.

Az elmúlt négy évben a megyeszékhelyen kívül dolgozó vállalkozások több figyelmet kaptak a kamarai szolgáltatások elérhetôsége szempontjából. Ott sikeresen tudtunk együttmûködni a helyi önkormányzatokkal a válság kedvezôtlen hatásainak csökkentésére. Ebben az idôszakban sem állt meg a fejlôdés Mohácson, Bólyban, Szentlôrincen, Villányban, Kozármislenyben, Pécsváradon. Ezért kaptak nagyobb önállóságot és hatáskört városi szervezeteink, amelyek éltek is a lehetôséggel.

Kamaránk elmúlt 10 éve bizonyítja, hogy szakapparátusunk felkészült a változó körülményekre, idôben tájékoztatta a szolgáltatásainkat igénybe vevôket, megfelelô hatékonysággal szervezte a szakmailag is szerteágazó információk szétosztását, a mai körülmények között nélkülözhetetlen inkubációs feladatok ellátását. Kamaránk a kamarai mûködést mérô konkrét országos indikátor rendszerben folyamatosan do-

Dél-Dunántúli Gazdaság

eredmények bogós helyezett. Az eredményes együttmûködést nagyszámú tagvállalkozói csoport igazolja, amelynek tagjai fejlôdni tudtak a nehezedô körülmények között is, javult versenyképességük és jövedelmezôségük, stabilizálódott piaci pozíciójuk. Megyénk városainak és kistérségeinek egy része is érzékelhetô fejlôdésnek indult. Viszont elképesztôen nagy feladat a válság által szétzilált szektorok és vállalkozások segítése, pláne olyan városokban, ahol a kamara ebben egyedül maradt.

— Miként befolyásolta a gazdasági körülmények alakulása az imént vázolt folyamatokat?

— 10 évvel ezelôtt a megye gazdasági teljesítménye megközelítette az országos átlag 80%át. Ma már a 70%-ot sem éri el. Ennek sok összetevôje van, elsôként említhetem a nagy termelô vállalatok kiszervezését a megyébôl.

Az értéktöbbletet elôállító foglalkoztatás csökkenése megemelte a közszféra súlyát, amelynek eltartása nagyobb mértékben terhelte a helyi önkormányzati költségvetést, a növekvô önkormányzati költségvetési hiány, eladósodás, adóprés mindenki elôtt ismert.

Ilyen körülmények között a válság is sajátosan érintette megyénket. 2009-es elemzésünkben a válság folyamatát vizsgáltuk, megállapítva, hogy az pénzügyi-, gazdasági-, és tudati szakaszokra bontható. Az alapösszefüggések ismeretében felhívtuk tagvállalataink figyelmét arra, hogy a kilábalás idôszaka egy évtized is lehet és mindenkit másként fog érinteni. A megyei ipar leépülése elôrevetíti a megye gazdasági fejlettségének, az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenülésének, az életszínvonal leszakadásának, a megyei lakosság gyorsuló fogyásának képét. Az alulfinanszírozott közintézmények, az önkormányzatok önkorlátozás nélkül vonják el a magyar forrásszerkezetbôl mind a banki, mind az állami, mind a pályázati forrásokat a reálszféra (elsôsorban a helyi kkv-k) elôl, amelynek egyenes következménye ismét a térség eltartó képességének további leépülése.

Mivel mindenki egy helyrôl juthat csak fejlesztési forráshoz, ezért eltûnt az önkormányzati, a civil- és a gazdaságot képviselô szervezetek közötti harmonikus együttmûködés. A helyi kiírásoknál az országosan fejlôdô települések esetében – a nálunk tapasztalható 5-10% ellenében – még az 50%-ot is meghaladja a helyi vállalkozások bevonása a közbeszerzéses megrendelésekbe.

— Miként alakult a baranyai gazdaság helyzete, elôrébb van-e, mint négy éve?

— 2011-ben a Baranya Megyei Közgyûlés számára készített gazdasági elôterjesztésünkben megállapítottuk, hogy „közösen“ a politikával és közszférával – de más-más felelôsséggel... –

11

ÉRTÉKELÉS „tíz év megfeszített munkájával eljutottunk oda, ahol voltunk.” Sokat mond átalakuló gazdaságunk jelenlegi képe: a legnagyobb adófizetô tevékenységek élén az élelmiszer- és dohányipari-gép-gyártás, a kereskedelem, a villamosenergia-termelés és -értékesítés, valamint a vezetékes távközlés állnak. Ipari termelésünk az országos átlag 32%-a. Egyértelmû, hogy miért ilyen a foglalkoztatási színvonalunk, jövedelmi viszonyunk, az alacsony fizetôképes keresletünk a helyi piacunkon. Ezt már jóval korábban érzékeltük és ezért választottuk gazdaságunk fejlesztésének fent említett módját, a kkv-szektor kiemelt menedzselését. Ez az építkezés sokkal lassabb, de stabilabb eredményeket produkál.

Ilyen tekintetben már látszik, hogy nem az út elején poroszkálunk. A felkészültebb kkv-k külpiaci aktivitásai felerôsödtek, így a válság számukra új lehetôségeket is nyitott. Célunk, hogy olyan fejlôdô képes kis és középvállalkozásokat segítsünk a fejlôdésben, akik utána maguk is katalizátorként sok- sok kis- és mikro-vállalkozást menedzselnek, megrendeléssel, szakmai, mûszaki támogatással. A véges kamarai források, kapacitások csak így hasznosíthatóak eredményesen. Mára már közel két tucat ilyen vállalkozás mûködik – de százas nagyságrendben lenne szükség rájuk. Ehhez keresünk a közszférából komoly partnereket. Nem virtuális konfetti szórás és marketing kell a térségben, hanem koordinált, kemény, következetes fejlesztô munka.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a jövôben a fejlôdésre Baranyát tekintve?

— Egyértelmû, hogy a nehezebb úton kell továbbmennünk. Az innovációs láncok felépítése, a külpiaci kapcsolatok bôvítése biztosíthatja a baranyai vállalkozások stabilitását és gazdasági növekedését. Ezt segíti a Wekerle Terv, a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok szervezését végzô irodahálózat. A délszláv országok fontos piacai miatta a programon belül megalakult kamaránkban a Magyar-Horvát Tagozat, és ismét megnyitjuk az eszéki piacfejlesztô irodát. A szellemi termékek helyi hasznosítása és piacra vitele újabb lendületet adhat a kutatásoknak és az azokat felhasználó helyi vállalkozásoknak.

— Miként látja a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara jövôjét az elmúlt négy év tükrében?

— Azt tapasztaltuk, hogy a tudatos cégek és a tagvállalataink egyre nagyobb mértékben kapcsolódtak be a kamarai munkába és erôsebb lett a bizalmi kapcsolat is az egyre tornyosuló nehézségek leküzdéséért folytatott küzdelemben.

Az általuk megerôsített hitelességünk is kell ahhoz, hogy a júniusban elfogadott 2012 utáni stratégiai programunk és az erre épülô helyi gazdaságfejlesztô projektjeink eredményesen záruljanak. Ebben a stratégiában összegeztük emellett a várható jelentôs változásokat a kamarai feladatokat illetôen. Természetesen a célok eléréséhez szükséges szervezeti és munkamódszerbeli változásokat és a humán erôforrás fejlesztéseket is.

N.T.

Közbeszerzôk Fóruma – alakuló ülés Megalakult a Közbeszerzôk Fóruma.

Célja, hogy lehetôséget biztosítson a közbeszerzésben érintett helyi gazdasági szereplôk számára gondolataik megvitatására – mind ajánlatkérôi, mind ajánlatadói oldalon.

A fórum elsô elôadásán dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára beszélt a globalizációs folyamatok helyi közösségeket fenyegetô veszélyeirôl, és felhívta a figyelmet arra, hogy minden lehetséges eszközzel segíteni kell a helyi vállalkozásokat, a törvények adta kereteken belül. Jól ismert probléma az alvállalkozói kör ki nem fizetése – erre is kereshet megoldást a fórum.

Pécs Megyei Jogú Város képviseletében dr. Illés Judith adott képet Pécs önkormányzatának közbeszerzési rendszerérôl, ismertette a 2009–2011 közti idôszakban pécsi vállalkozók által nyert tenderek statisztikáját.

A Pécsi Tudományegyetem részérôl Éreth Attila emlékeztetett, hogy a törvény adta merev határokon belül kell maradni, így pusztán a szerencse kérdése, hogy helyi vállalkozó viszi-e a pálmát.

A mikro- és kisvállalkozói kör problémája, hogy ismeretlenségük miatt nem kapnak ajánlattételi felhívást – erre egy megfelelô adatbázis megléte nyújthat megoldást, e feladatot a kamara kompetens módon tudja felvállalni, a közbeszerzési kabineten keresztül pedig szakmai tanácsokkal is tudja segíteni az ajánlatkérôi és -tevôi oldalt.

Rabb Szabolcs kamarai osztályvezetô, a fórum moderátora mindenki számára érdekes és értékes témák felvetését szorgalmazta a november közepén tartandó következô ülésre, ahol a központosított közbeszerzés, jogorvoslat, döntôbizottság, vagy akár más témák is elôkerülhetnek.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közbeszerzési referens (OKJ 54 343 03 0000 00 00) képzést hirdet. A 200 órás emelt szintû OKJ-s képzés lehetôvé teszi, hogy a résztvevôk mind az ajánlatkérôi, mind az ajánlatadói oldalon magas szintû szaktudással bíró szakemberekké váljanak a közbeszerzési eljárások szervezésében és lebonyolításában.

A tanfolyam tervezett kezdési idôpontja 2012. október 12.

12

SZAKKÉPZÉS

Céglátogatáson az általános iskolák vezetôi a Hauni Hungaria Kft.-ben Elkészült a kamara a 2012/13-as tanévre szóló pályaválasztási akcióterve. Ennek nyitó rendezvénye volt az augusztus 27-i, a kamara és a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának közös szervezésében megvalósult céglátogatás a Hauni Hungaria Kft.-ben. A rendezvényt Jakabucz Ildikó, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. ügyvezetôje nyitotta meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Jelentôsen emelkedett a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható összeg A Magyar Közlöny 2012. évi 114. számában megjelent a Kormány 240/2012. (VIII. 30.) rendelete a gyakorlati képzési normatívák emelésérôl.

2012. szeptember 1-tôl szakmánként határozza meg a szakképzési hozzájárulás terhére történô elszámolásánál figyelembe vehetô normatívához tartozó súlyszorzókat, melyek mértéke megváltozott, a legtöbb esetben jelentôsen emelkedett.

A szakképzési hozzájárulás terhére igénybe vehetô alap normatíva összege nem változott, továbbra is 440.000 Ft/év/tanuló.

A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos bevallást továbbra is a NAV felé kell elektronikusan benyújtani a 1212-es nyomtatvány segítségével a tárgyhót követô hónap 12. napjáig.

Gyakorlati oktatók pedagógiai továbbképzése A megye általános iskolai vezetôit egyrészt azzal a céllal invitáltuk meg, hogy munkaerôpiaci tájékoztatást kapjanak a vállalkozások munkaerô-piaci igényeirôl. A pályaorientáció fontosságáról, valamint a pályakezdôk esélyeirôl a munka világában a Kormányhivatal részérôl Janovics László igazgató tartott tájékoztatót. A 2012/2013. évi hiányszakmák és az ösztöndíjrendszer tudnivalóit Cséfalvay Ágnes, a kamara szakképzési osztályvezetôje, a cég bemutatását, valamint munkáltatói szerepét Jakabucz Ildikó, a Hauni Hungaria Kft. ügyvezetôje ismertette.

A rendezvény másik célja az volt, hogy az iskolaigazgatók megismerkedjenek egy, a megye gazdasági életét meghatározó, kiemelt munkáltatói szerepet játszó, korszerû technikával felszerelt üzemmel, ahol a szakmatanulás után a fiatalok elhelyezkedhetnek, valamint fontos volt, hogy láthassák, milyen feltételek közt sajátíthatják el szakmájukat a gépipari tanulók.

Tanulói ösztöndíjak kötelezô emelése A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben emelni kell. Az új tanév kezdetén a vállalkozásoknak felül kell vizsgálni a tanulók ösztöndíját, s a tanulószerzôdésben meghatározottak szerint szeptembertôl az emelést el kell végezni.

Csak annak a tanulónak nem kell az ösztöndíját emelni, aki évismétlésre bukott, újra járja az adott évfolyamot.

Különösen fontos figyelni a tanulószerzôdésben meghatározott tanulói ösztöndíjak emelésének szempontrendszerére, hiszen ez valamennyi tanulóra érvényes emelési rendszert irányoz elô.

Pedagógiai tanfolyamot szervez 2012. év októberében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával.

A kamaránk célja, elôsegíteni, hogy minél hatékonyabb, szakmailag, pedagógiailag felkészültebb gyakorlati oktatók foglalkozzanak a tanulókkal a vállalkozásoknál. A képzés során pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretekkel, a képzéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatok (pl. foglalkozási napló vezetése) megismerésével bôvítjük a résztvevôk tudását.

A tanfolyam 25 órás, mely – a jelentkezés sorrendjében – 30 fô részvételéig térítésmentes. A képzés idôpontjai: 2012. október 9. – 15.00 óra 2012. október 11. – 16.00 óra 2012. október 16. – 16.00 óra 2012. október 18. – 16.00 óra A tanfolyam elvégzésérôl kamarai tanúsítvány kerül kiadásra.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Változások a másodszakmára vonatkozóan A másodszakma ingyenességével és a tanulószerzôdés köthetôségével kapcsolatosan számos megkeresés érkezett, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalást kért a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes fôosztályától.

A köznevelésrôl, a szakképzésrôl, valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló törvények együttes és tágabb értelmezése alapján kikövetkeztethetô az a törvényalkotói szándék, hogy mivel csak az elsô szakképesítés ingyenes, ezért nem lehet másodszakmás gyakorlati képzésre tanulószerzôdést kötni, s a kapcsolódó költségeket a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolni.

A második szakképzés nem ingyenes, a képzô intézmény nem kap rá állami fejkvótát, ezért a képzés keretében biztosított gyakorlati képzés sem támogatott. Ebbôl következôen — a tanulónak azért fizetnie kell (ha az iskolában folyik a képzés, akkor az iskolának, ha gazdálkodó szervezetnél, akkor a gazdálkodó szervezetnek), — a gazdálkodó nem számolhatja el és nem igényelheti vissza a kapcsolódó költségeket, mivel az állami támogatásnak minôsül, — a tanuló részére nem kell pénzbeli juttatást fizet, ezért nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és szolgálati idôbe történô beszámítás sem.

A fentiek alapján tehát a második szakképesítés esetében a gyakorlati képzés egyéb megállapodás keretében történhet. A tanuló iskolai tanmûhelyben, vagy gazdálkodó szervezetnél is letöltheti a szakmai gyakorlatot.

Amennyiben gazdálkodó szervezetnél tölti, egyéb polgárjogi szerzôdést kell kötni, melynek lényege és tartalma hasonló lehet a tanulószerzôdéshez azzal az eltéréssel, hogy rendelkezik az egyedi feltételekrôl is, pl. hogy a tanuló a képzésért mennyit és milyen ütemben fizet. Az ilyen típusú szerzôdéseket – a tanulószerzôdésekkel ellentétben – a

13

SZAKKÉPZÉS

kamarának ellenjegyzésre és nyilvántartásba vétel céljából benyújtani nem kell.

A szerzôdés nem tartozik a szakképzésrôl szóló törvény hatálya alá. A megál-

lapodás a Munka Törvénykönyve alapján jön létre, így annak rendelkezései az irányadók.

A megállapodás tervezet a www.pecsikamara.hu/szakkepzes oldalon megtalálható.

Ismét pályázhattak támogatott eszközbeszerzésre a gyakorlati képzôhelyek Újból kiírásra került a gyakorlati képzôhelyek és iskolák számára támogatott eszközbeszerzést lehetôvé tevô, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2012. évi decentralizált keretére benyújtható pályázat. A kiíró lehetôvé tette, hogy azon gyakorlati képzôhelyek is nyújtsanak be pályázatot, akik a 2011/2012es tanévben még nem, csak az idei, 2012/2013-as tanévben foglalkoztatnak tanulót.

Idén megyei bontásban került meghatározásra a pályázható keretösszeg, mely jelentôs, Baranyában közel 247 millió Ft-os forrás elérését teszi lehetôvé. A pályázati kiírás elôírásai szerint ezen összeg 60%, tehát közel 149 millió forint a tanulószerzôdéssel tanulót foglalkoztató gyakorlati képzôhelyek közt kerül szétosztásra.

A pályázat nyerteseinek, 27%-os önrész vállalása mellett vissza nem térítendô támogatást biztosít a pályázati forrás eszközbeszerzésre, hiszen kiemelt fontossággal bír, hogy a szakképzésben tanulók gyakorlati oktatását minél korszerûbb eszközparkkal tudják biztosítani a cégek.

A pályázathoz a kötelezôen csatolt dokumentumok közül kettôt a kamarák állítottak ki, így Baranyában több mint 80 pályázó cégrôl tudunk. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a pályázatokhoz támogató nyilatkozatot adott.

14

TÁRSASÁGI ÉLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kamara Kupa - társasági teniszverseny 2012. szeptember 1. – Dédász pálya (Pécsi Elektromos SE) Idén immár 14. alkalommal került megrendezésre a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a hagyományos kamarai teniszverseny. Az egynapos versenyre ötven nevezés érkezett. Nevezni férfi páros, nôi páros és vegyes páros kategóriákban lehetett. Színvonalas összecsapások, ragyogó idô és remek kikapcsolódás jellemezte a társasági sporteseményt. A rendezvény jó alkalom arra, hogy a gazdaság és a közélet szereplôi kötetlen formában is találkozhassanak. A tenisz egyre inkább az üzleti élet részét képezi, ezt az igényt szolgálja ez a rendezvény is.

Végeredmény Férfi páros, profi 1. dr. Móricz Ottó – Guoth Ambrus 2. Vidák Imre – Pálmai Péter 3. Magyar Attila – Gál Krisztián Pál István – Varga Tamás Férfi páros 1. Zalay Zoltán – Gelb Gábor 2. Jagicza Gábor – dr. Spengler Péter 3. Katics József – Kamu János Gyarmati György – Tonk István Nôi páros 1. Horváthné Vojtek Andrea – Máy Zsuzsa 2. dr. Falusy Mihályné – dr. Rugási Endréné 3. Sütô Fanni – Arany Dóra Szilágyi Szilvia – Katona Petra Vegyes páros 1. Sütô Fanni – Jagicza Gábor 2. Katona Petra – Varga Tamás 3. Szilágyi Szilvia – Oláh András dr. Rugási Endréné – dr. Falusy Gábor

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Hárs József, Bóly polgármestere Megújuló energia és ipari park – újabb fejlesztések Bólyban smét hallatott magáról a Baranya megyei kisváros, Bóly: az önkormányzat új munkahelyeket teremtve csarnokokat épít a folyamatosan fejlôdô ipari parkban és második helyezést ért el a Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Bajnokságán az 5000 fô alatti települések kategóriájában. Köszönhetô ez annak a lendületes, vállalkozó szellemû városvezetésnek is, amelyet a már többedik ciklusát töltô Hárs József polgármester irányít.

A polgármester a folyamatosan újító szellemet otthonról hozta, a családban egyértelmû volt: a sikerért, a pénzért meg kell dolgozni. Hárs József épületgépészként végzett a pécsi Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán, ezt követôen 15 évig volt tervezô a Bólyi Mezôgazdasági Kombinátnál. Elmondása szerint ennél a cégnél csak ráerôsítettek arra a szemléletre, amelyet a szülôktôl kapott: a pénzt meg kell keresni és jól be kell osztani, innovatívan és gazdaságosan felhasználni. Ennek és az épületgépész vénának köszönhetô, hogy Bólyban az elmúlt években kiépítették a termálvízre alapozott fûtésrendszert, amelyre elôször a közintézményeket kapcsolták rá, ezután pedig a lakosság számára is elérhetô lesz ez a gáznál jóval olcsóbb fûtési mód. A megújuló energiát az áramellátásban is használják, a megtakarításokból pedig újabb beruházásokat indítanak. Ezek a lehetôségek a vállalkozások számára is hívogatóak, szépen fejlôdik a Bólyi Ipari Park.

— Újabb 3 vállalkozás telepedett le az ipari parkban – újságolja örömmel a polgármester –, közülük egy helyi cég ott épít magának egy 900 m2-es csarnokot, ezzel megduplázza foglalkoztatottai létszámát. Épül egy másik csarnok is egy helyi vállalkozás beruházásában, sôt, az önkormányzat még két üzemcsarnok beruházásába kezdett, amellyel 40 munkahelyet teremt egy vállalkozás. Természetesen mindegyik épületet termálvízzel fûtjük és korszerû technikával lesznek felszerelve.

— Milyen szerepe van az önkormányzatnak abban, hogy a vállalkozások szívesen jönnek Bólyba?

— Egyrészt, azt gondolom, hogy jó környezetet tudunk nekik biztosítani, ezt nem csak a fizikai, hanem a kommunális környezetre is értem.

Biztos vagyok benne, hogy a betelepülési kedvet mintegy 50%-kal megemelte az autópálya is, szeretnénk, ha közvetlen csatlakozás lenne a lehajtóról az ipari parkhoz. Sikerült a bólyi vállalkozásokat sok mindenben segíteni, ôk is folyamatosan fejlesztenek és bízunk benne, hogy viszik a jó hírünket.

— Az utóbbi években sokszor hallottunk Bólyról a település fejlôdését, fôként a termálvizes beruházásokat illetôen. Minek köszönhetô ez a siker?

— Valóban, elég sokat foglalkozunk az energiával, a termálrendszer kitûnôen mûködik és szeretnénk tovább fokozni a kihasználtságát. Tervezzük, hogy egy pellet kazánt állítunk munkába, ehhez a pelletet mi akarjuk gyártani.

— Ahhoz is pénz kell, hogy ezeket az ötleteket megvalósítsák, nem? Ez a fajta szemlélet az öné vagy a képviselôtestület is ilyen vállalkozó?

— Mindannyiunkat foglalkoztat, hogy miként lehet egyszerûbben és olcsóbban üzemeltetni a város ingatlanjait. A legnagyobb költségek mindenütt az energia-költségek. Ezért is indult a termálvízre és a napelemre épülô beruházásunk. Tavaly LED-es lámpákat szereltünk fel az iskolában, most azon gondolkodunk, hogy a közvilágítás korszerûsítését is ezzel oldanánk meg, hiszen ott is növekednek a költségeink. Tehát két dolgot kell szem elôtt tartani: csökkenteni a költségeket és szert tenni bevételre. A képviselôtestületben gyakorlatilag mindenki vállalkozó és tudják, hogy egy települést is ezzel a szemlélettel kell üzemeltetni, a lehetôségekbôl és a bevételekbôl addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér.

— De hogyan jönnek az ötletek egymás után? Az adott lehetôségeket a pályázatok határozzák meg, vagy önök gondolják ki, hogy mi legyen a következô lépés?

— Az ipari parkkal kapcsolatban a testület néhány évvel ezelôtt elfogadott egy kezdeményezést és ezt görgeti maga elôtt. Ez arról szólt, hogy ne arra várjunk, valaki idejön és tudunk adni neki egy szép nagy területet, amin minden infrastruktúra megvan, mert kevés az ilyen befektetô. Ezért akár önkormányzati támogatással, pályázattal alakítson ki csarnokokat az önkormányzat. Ha tud bérlôt, akkor eleve a bérlô igényei szerint tegye ezt, ha nem tud, akkor építsen univerzális csarnokot, ami gyakorlatilag minden célra megfelel és ehhez keressen bérlôt. Hála istennek ez eddig mindig sikerült és úgy néz ki, hogy erre mind nagyobb az igény. Úgy gondolom, hogy ha valakinek van egy nagyon jó ötlete, akkor valószínûleg nem azzal fogja kezdeni a vállalkozását, hogy épít magának 100 millió forintért egy csarnokot. Az ilyen tôkeszegény idôkben elég, ha a gépeket lízingelni tudja, egyáltalán el tud indulni. Eddig úgy néz ki, hogy jól gondolkodtunk, több vállalkozó is jelezte, hogy szeretne csarnokot bérelni. Mi ezzel segítjük a vállalkozásokat, mert az kevésnek bizonyult, hogy csupán területet tudunk adni. Látjuk, hogy a külföldi befektetôknek sincs mindig annyi pénzük, vagy nem akarnak nagy összeget befektetni és szívesebben bérelnek csarnokot. Ezért bôvítünk most tovább.

— A Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Bajnokságán 2. helyezést értek el az 5000 fô alatti települések kategóriájában. Ez is egy pozitív visszajelzés a munkájukról.

— Igen, ez egy nagyon kellemes meglepetés volt. A bíráló bizottság sok szempontot értékelt, nem csak azt, hogy mit valósítottunk meg, hanem azt is, hogy mit tettünk a fejlesztés érdekében. A pályázatban leírtam, hogy mintegy 40 település küldöttei jöttek el és nézték meg a termálrendszert, mindegyikük elképzelését meghallgatva elmondtam, hogy én mit tennék vagy milyen irányba mennék a helyükben. Szeretném népszerûsíteni ezt a fajta szemléletet, mert sokan félnek tôle. Mindenkinek el akarom mondani: ha tudtuk volna, hogy a termálrendszer így mûködik, akkor 5 évvel korábban megcsináltuk volna még akkor is, ha nincs rá pályázat és támogatás, mert az energiával kapcsolatos beruházás nagyon megtérül. Igaz, hogy nekünk szerencsénk van a rendszerrel, mert kevés költséggel üzemeltethetô, de más településeknél is meg lehet találni a kedvezô feltételeket. Szervezünk a közeljövôben egy konferenciát Bólyban az alternatív energiákról, hogy több településsel megoszthassuk tapasztalatainkat, hátha ôk is kedvet és lendületet kapnak a megújuló energia felhasználásához.

N.T.

16

JUBILEUM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az alcímben idézett régi római közmondást vallja magáénak a villamos berendezéseket gyártó pécsi KONTAKT-Elektro Kft., amely a napokban ünnepelte alakulásának 30 éves évfordulóját. A cég története 1982-ben kezdôdött a cserkúti Mezôgép vállalatnál, amelynek villamos üzemében dolgozott kollégáival Hirth Ferenc. Amikor megnyílt a lehetôség az elsô magánvállalkozásra, azaz gazdasági munkaközösség alapítására, hatan úgy gondolták, hogy megpróbálkoznak vele. 1983ban már mûhelyt nyitottak, mintegy tíz év alatt eljutottak odáig, hogy a 120 négyzetméteres mûhelybôl 300, 500 majd ezer négyzetméter lett. Három évtized után már másfél hektáros az üzemi terület, ahol mintegy 3 ezer négyzetméter alapterületen dolgozik a vállalkozás 40 dolgozója. A KONTAKTElektro stratégiai területe az ipari létesítmények és berendezések villamos automatizálásához szükséges készülékek és berendezések tervezése, gyártása és helyszíni szerelése. Az induktív és kapacitív közelítéskapcsoló termékcsalád kifejlesztése valamint a fogyasztásmérô szekrények mellett most már a harmadik termékcsalád készül, az ún. hidrogénüzemû tüzelôanyag-cellás rendszer. A villamos áram elôállítására alkalmas, rendkívül környezetbarát rendszerre méltán lehet büszke a céget ma már fiaival irányító Hirth Ferenc, akivel az elmúlt három évtized tapasztalatait összegeztük.

30 éves a KONTAKT-Elektro Kft. „Clara pacta – boni amici” — Tiszta alku – jó barátság — Jó érzés megélni a cég 30 éves évfordulóját és visszagondolni a történtekre: küzdelmekre, sikerekre, kudarcokra. Elmondható, hogy folyamatosan építkeztünk. A semmibôl kezdtük és téglát téglára rakva fejlôdtünk, nem volt olyan év, hogy ne kezdtünk volna valamibe. Ami kis pénzünk volt, rögtön befektettük és fejlesztettük a telephelyünket, a gépparkunkat, technológiánkat vagy a létszámot. A profilunk nem sokat változott, ám igyekszünk a legfejlettebb technológiákat megtanulni és alkalmazni. A 40 fôs csapatban 12 villamos- és egy vegyészmérnök dolgozik. Hat éve fejlesztjük az üzemanyagcellát, lassan elkészülnek a prototípusok, ebbôl szeretnénk egy gyártmánycsaládot a piacra dobni. Ez a termék abszolút környezetbarát, mert hidrogénnel mûködik, hulladékanyaga a desztillált vízgôz. Nagyon bízunk benne, hogy erôs üzletágunkká válik.

— Azt mondta, hogy mindig megvolt a cégtulajdonosokban az igény a folyamatos fejlesztésre. Miért volt ez egyértelmû?

— Most már közhelynek minôsül, hogy aki nem fejleszt, nem fejlôdik, az lemarad. És ez így is van. A fô célunk az volt, hogy saját termékeink legyenek. Ez szerencsére nem csak az én meggyôzôdésem, hanem a kollégáimé is.

— Vannak egy vállalkozásnak tervei, céljai és van a gazdasági környezet, ami hat

ezekre. Miként lehetett ilyen jól egyensúlyban tartani a két oldalt?

— Megfigyeltem, hogy a cég életében 6-7 évente nehézségekkel kell megküzdeni. A gazdasági környezet egy kényszer és ezekhez a körülményekhez alkalmazkodnunk kell. Most sem túl egyszerûek a mindennapjaink, de voltak már ilyen helyzetek a harminc év alatt és azokat is túléltük. Összeszorítjuk a fogunkat, még húzunk kettôt a nadrágszíjon és még többet dolgozunk – kérdés az emberek meddig bírják – és így csináljuk. Csak így tudunk elôre jutni.

— Melyek azok a segítô erôk, amik képesek egyben tartani a céget?

— A fejlesztéseknél megragadunk minden alkalmat, hogy pályázhassunk, különben nem, vagy csak minimális mértékben tudnánk beruházásokat kezdeni. A másik segítô erô az exportkapcsolatok fejlesztése, a jelenlegi helyzetben termelésünk több mint 80%-a külföldre irányul.

Nem csak gyártunk, hanem ki is megyünk dolgozni különbözô országokba. Ez szép kihívás és reméljük, hogy ebbôl egyre több lesz.

— A vállalkozás létrejöttének 30 éves évfordulójára megjelentettek egy céges kiadványt, amelyben minden munkatársukat bemutatják. Már vannak nyugdíjasaik is. Az írásokból egy nagy család köszön vissza.

— Ketten vagyunk tulajdonosok a fiammal.

Mellettünk dolgozik egy nagyon jól felkészült mérnök gárda, amely tervez, fejleszt, illetve irányítja a termelést. Nagyon jól képzett technikusaink és szakmunkásaink vannak, a villanyszerelô iparban csak erôsáramú szakmunkás képzettséggel lehet dolgozni. A képzések folyamatosak, mérnökeink Ausztriában és Németországban tanultak. De a technikusokra és a szakmunkásokra

is gondolunk, emellett mindig vannak szakmunkás tanulóink és egyetemi, fôiskolai hallgatók is jönnek nyári gyakorlatra a KONTAKT-Elektrohoz. Számunkra ez mindenképpen elônyös, mert látjuk, hogy a fiatalok mire képesek és közülük ki tudjuk válogatni leendô kollégáinkat. Az külön öröm, hogy tényleg egy nagy családként dolgozunk a vállalatnál.

— Ha kitenne egy táblát a mûhelybe vagy az irodába, amin a cégirányítás stratégiáját fogalmazná meg egy-két mondatban, akkor mi szerepelne ezen a táblán?

— A legfontosabb a dolgozók lojalitása, emellett a felelôsségvállalás: azaz minden dolgozó a saját területén vállalja a felelôsséget a munkájáért. Aztán következne a tisztaság és a rend, a folyamatos tanulás, a megbízhatóság és az eredményesség. Nem kellene sokat írni a táblára.

— Ön, aki kezdetek óta dolgozik a vállalkozásban, megállt-e a harmincéves évforduló kapcsán és elgondolkodott-e, hogy mi a jelentôsége az eltelt idônek?

— Természetesen visszanéztem, jó érzés volt néhány dolgot feleleveníteni, értékelni. Viccesen azt szoktam mondani, hogy követtünk el nagy eredményeket is. Már 10 nyugdíjasunk van, az építkezéseink, a fejlesztéseink, hogy az országban elég jól ismernek minket, a nemzetközi kapcsolataink mind-mind jelentôséggel bírnak.

— És Hirth Ferenc személy szerint hogy érzi magát harminc év után?

— Néhány év múlva szeretném abbahagyni és visszavonulni, de addig olyannak kell lennie a társaságnak, hogy nélkülem tudjon mûködni.

Igaz, már most is mûködik nélkülem, a fiam, Olivér a cégvezetô, de még van bennem lendület, hogy együtt dolgozzunk.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

FÓKUSZBAN AZ UNIÓ A kamarák szerepe a gazdaság fellendítésében A kereskedelmi és iparkamarák széleskörû tevékenységeiken keresztül aktívan támogatják a több mint 20 millió uniós kis- és középvállalkozást. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) a kamarai hálózattal szoros együttmûködésben 2012 májusában elkészítette „Kamarai Manifesztó“ dokumentumát, amelyben beazonosítja azt az öt területet (vállalkozásfejlesztés, energia, innováció, szakképzés, nemzetköziesítés), melyben a kamarák kulcsszerepet töltenek be a KKV-k támogatása terén további jelentôs lendületet adva a gazdaság versenyképességének és növekedésének. A brosúra kamarai sikertörténeteken keresztül mutatja be a nemzeti szinten elért eredményeket, valamint javaslatokat tesz az uniós döntéshozók számára az uniós KKV-politika fejlesztésére.

1. A vállalkozásalapítás és vállalkozásfejlesztés támogatása A kereskedelmi és iparkamarák alapvetô küldetése, hogy a vállalkozásokat teljes életciklusok alatt – a vállalkozásalapítástól a vállalkozásfejlesztésen át egészen a terjeszkedésig – végigkísérjék. Segítségükkel évente több mint 1,3 millió európai vállalkozás jön létre, ebbôl közel 300 ezer közvetlen kamarai „indulási támogatásban“ részesül. A jelenlegi gazdasági válság különösen megnövelte a kamarák szerepének jelentôségét a vállalkozások fejlôdésének biztosításában, kiemelten a finanszírozás, a piaci lehetôségek és a vállalkozások átadása területén.

A kamarai hálózat szakpolitikai javaslatai: A Francia Kereskedelmi és Iparkamara létrehozta Semaphore elnevezésû díjmentesen elérhetô online adatbázisát, melyen keresztül a vállalkozók áttekinthetik az összes, területi, regionális, nemzeti és európai szinten elérhetô finanszírozási lehetôséget és technikai támogatást (hitel, garancia, szociális járulékok alól való kivételek, projekttámogatás, inkubátor felállítása stb.). Az adatbázisban közel 5000 támogatási rendszer folyamatosan frissített leírása található. www. semaphore.cci.fr 2. A kamarák vezetô szerepe az energiahatékonyság ösztönzésében A fenntartható gazdasági növekedés mára már elképzelhetetlen a környezeti kihívások kezelése nélkül. Az energia hatékony felhasználása a versenyképes fejlôdés fontos elôfeltétele, mert ezzel a vállalkozások jelentôs költségmegtakarítást érhetnek el. A vállalkozások ugyanakkor még mindig kevés tudással és információval rendelkeznek az energia-megtakarítási lehetôségekrôl. A kereskedelmi és iparkamarák központi szerepet töltenek be az energiahatékonyság ösztönzésben (képzések, pénzügyi tanácsadás, energiaauditról való tájékoztatás stb.). Évente mintegy 200 ezer vállalkozás vesz igénybe energiahatékonysághoz kapcsolódó kamarai szolgáltatásokat.

Az Osztrák Kereskedelmi és Iparkamara „Energy Future” uniós projektjének célja hogy hosszútávú és fenntartható együttmûködést tartson fenn a hatékony és megújuló energiafelhasználás területén cseh partnereivel. A vállalkozók online tanácsadásokon és workshopok-on, az energia tanácsadók pedig képzéseken vehetnek részt. www.energyfuture.eu

„Energy Future” A kamarai hálózat szakpolitikai javaslatai: — Részletes energetikai tanácsadás a vállalkozások számára, mivel számos energiahatékonysági fejlesztési lehetôség ismeretlen számukra.

— KKV-k egyszerûbb hozzáférésének biztosítása az energiaauditokhoz.

— Nemzeti hatóságok ösztönzô intézkedései az energiafogyasztás mérésére.

3. Kulcsszereplôk a szakképzés növelésében Az európai kamarák kulcsszerepet játszanak a szakképzés területén: évente átlagosan több mint 2,5 millió ember vesz részt kamarai képzésen. Néhány tagállamban a közszféra után a kamarák a második legnagyobb szakképzést nyújtó intézmények. A kamarák szorosan együttmûködnek a vállalkozásokkal és oktatási intézményekkel, ezért reális rálátással rendelkeznek a munkapiaci igényekre.

A kamarai hálózat szakpolitikai javaslatai: A német kormány, a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK), valamint számos vezetô üzleti szervezet megállapodásaként jött létre 2004-ben az a paktum, melynek célja, hogy a vállalkozások elkötelezzék magukat a gyakorlati képzéshelyek biztosítására. A megállapodásnak köszönhetôen több mint 88 ezer képzési hely jött létre, amelybôl 56 ezer új vállalkozások becsatlakozásával. A paktumot 2007-ben és 2010-ben is meghosszabbították.

Nemzeti Képzési Paktum — A formális és informális tanulmányok elismerését biztosító eszközök kidolgozása, elôsegítve ezáltal az élethosszig tartó tanulást.

— Egy pán-európai szakképzési mobilitási rendszer kialakítása.

— A nemzeti szakoktatási és szakképzési stratégiák (VET) hatékony fejlesztésének EU szintû ösztönzése a fiatalkori munkanélküliség felszámolása érdekében.

4. A vállalkozások nemzetköziesítésében betöltött vezetô szerepe A globális piacon való megjelenés manapság már nem lehetôség, hanem elôfeltétele annak, hogy egy európai vállalkozás versenyképes maradjon. A kamarák széleskörû nemzetközi tapasztalata jelentôs támasz a vállalkozások számára a nemzetközi piacokra való betörésben. Segítséget nyújtanak a harmadik országok piaci lehetôségeinek felderítésében, a piacralépési stratégia kidolgozásában, a kulturális és egyéb

akadályok áthidalásában. Évente közel 1 millió 200 ezer vállalkozás veszi igénybe ezeket a kamarai szolgáltatásokat, és több mint 90 ezer vesz részt kamarai kereskedelmi delegációkban. A kamarai hálózaton belül EU szinten közel 4 ezer fô dolgozik az EU-n kívüli nemzetközi kereskedelem területén.

A kamarai hálózat szakpolitikai javaslatai: A Spanyol Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével jött létre a PIPE program, amelynek célja a vállalkozások exporttevékenységének ösztönzése. A programban olyan KKV-k vehetnek részt, melyeknek exporttevékenysége nem haladja meg teljes bevételük 30%át. A program keretében vállalatra szabott nemzetköziesítési stratégiát készítenek és segítenek annak gyakorlati végrehajtásában. A programban több mint 7300 vállalkozás vett részt, exportjukat átlagosan 105%-kal növelték meg a programnak köszönhetôen. www.camaras.org/pipe PIPE Program — Koherens Európai Gazdasági Diplomáciai Rendszer kiépítése, mely a köz- és magánszféra együttmûködésének modelljére épül.

— „EU Nemzetköziesítési Platform KKV-k részére“, amelynek célja, hogy kidolgozzon egy uniós szintû egységes nemzetköziesítési stratégiát.

— A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mielôbbi reformja 5. Innovációt ösztönzô kamarai szolgáltatások Az európai kereskedelmi és iparkamarák jelentôs szerepet töltenek be a vállalkozások innovatív tevékenységeinek fejlesztésében, valamint összekötô hidat jelentenek a kutatói szféra és a magánszektor között.

Minden évben közel negyedmillió vállalkozás veszi igénybe a kamarai szolgáltatásokat az innováció területén, és a kamarák több mint 4500 rendezvényt szerveznek a témában.

A kamarai hálózat szakpolitikai javaslatai: — A Horizon 2020 új kutatási és innovációs keretprogramnak hatékony eszközként kell szolgálnia a KKV-k számára az innovációs lehetôségek kiaknázásában.

— A kis- és középvállalkozások aktív szerepvállalása a budapesti székhelyû Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kormányzásában és kezdeményezéseinek végrehajtásában.

— Az innováció fogalmának szélesebb körû megközelítésére van szükség, ami a kutatáson és fejlesztésen túl tükrözi a vállalkozói innováció jelentôségét. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

18

TANÁCSADÓI NAPOK

Dél-Dunántúli Gazdaság

EXTRA (EXport TRAining) PROJEKT A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelemfejlesztési és nemzetközi osztálya „export tréninget” szervez kis- és középvállalkozások részére, melynek fô célkitûzése, hogy a Dél-dunántúli vállalkozások versenyképességét növelje, exportfelkészítés területén ismereteiket fejlessze, hogy az elsajátítottakat a gyakorlatban is alkalmazzák.

A projekt résztvevôi egyrészt tanácsadók (kamarai munkatársak és külsô szakértôk) akik üzleti és export tanácsadás területén tapasztalattal rendelkeznek. A résztvevôk másik köre innovatív ötlettel, szolgáltatással, termékkel rendelkezô mikro-, illetve kis- és középvállalkozásokból kerül ki. Feltétel az angol nyelv ismerete, használata és egy exportképes termékkel, szolgáltatással rendelkezés. A képzés magyar nyelven zajlik, 6 x 1 napos modulokban, mely heti 1 nap elfoglaltságot jelent.

A szakértô tanácsadók feladata, hogy felmérjék egy exportra készülô vállalkozás aktuális állapotát, segítsenek a vállalkozásra szabott exportterv elkészítésében és hozzásegítsék annak megvalósulásához. Lépésrôl lépésre figyelemmel kísérik, hogyan készül, majd valósul meg egy vállalkozás teljes export tevékenysége az ötlettôl a szerzôdéskötésig.

A vállalkozások, cégek esetében akkor érdemes a programban részt venni, ha tevékenységüket szeretnék külföldre is kiterjeszteni, termékeikkel egy másik országban is megjelenni, de szakmai segítségre van szükségük. A résztvevô KKV-val szemben a projekt során támasztott elvárás az export terv elkészítése.

A programot lebonyolító régióban (Baranya, Somogy, Tolna) 10-15 vállalkozás kap lehetôséget a részvételre.

A képzésen a résztvevôk elsajátítják a hatékony üzletvitel és a

nemzetközi piacra lépéshez szükséges legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalókat. A modulok oktatását magasan képzett, tapasztalt szakemberek (kamarai és külsô tanácsadó, egyetemi oktató) tartják, akik jól mûködô nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkeznek.

A projekt során a résztvevô tanácsadók szoros együttmûködésben dolgoznak a projektben résztvevô cégekkel. Közös cél: egy cégre szabott, exportfejlesztési terv kidolgozása (2 tanácsadó, 1 cég alkotnak egy együttmûködô csoportot).

A fejlesztési tervek értékelésre kerülnek. A projektet egy széles körben meghirdetett rendezvény zárja, mely felhívja a figyelmet a projekt eredményeire és tapasztalataira.

A projektet sikeresen befejezô, az exporttervet kifogástalanul elkészítô cégek oklevelet kapnak.

Oktatás: október Exportterv elkészítése: november A részvétel elôzetes jelentkezéshez kötött, tartozásmentes önkéntes kamarai tagoknak térítésmentes, a jelentkezôket érkezési sorrendben 15 fôig fogadjuk.

A projekt az NGM_SZERZ/43/1/2012 számú támogatási szerzôdés alapján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANÁCSADÓI NAPOK

Modul

Szakmai modulok

1. modul:

Oktatók: Dr. Fojtik János – egyetemi adjunktus, Dr. Szûcs Krisztián – egyetemi adjunktus Dr. Jarjabka Ákos – egyetemi docens, Nagy Ákos – egyetemi tanársegéd

19

A vállalkozás felkészítése az exportra – A belsô feltételek vizsgálata ● Általános cégstratégia és üzleti terv elôkészítése ● Exportcélok meghatározása ● Alapvetô exportképesség felmérése ● Pénzügyek – Reálisan tervezte a cég a piacralépést? ● Exportmarketing – Hogyan értékesítsen a cég a nemzetközi piacon? ● Innováció – Hogyan támogatja az innováció az exportot? ● Menedzsment – Kire bízza a cég a nemzetközi menedzsmentfeladatokat? ● Vállalati folyamatok – Kell-e szervezeti átalakítás? Változásmenedzsment a külpiacra lépéshez. ● Belsô kockázatkezelés – Hogyan minimalizálja a cég az exportot befolyásoló kockázatokat?

2. modul:

Piacelemzés és piacfelmérés – A külsô piaci feltételek vizsgálata ● Piacfelmérés – Melyik piacra tud a cég optimálisan exportálni? ● Versenyképesség – Mitôl lesz vonzó a cég a potenciális ügyfelek számára? ● Konkurenciaelemzés – Hogyan különböztesse meg magát a cég a konkurenciától? ● Hipotézis – Felmérés – Visszacsatolás ● Speciális piaci ismeretek – Hogyan ismerheti meg a megcélzott piac különleges adottságait? ● Disztribúciós csatornák kiválasztása – Melyik kapun lépjen be a cég? ● Külsô kockázatok kezelése – Mely tényezôk veszélyeztetik a sikeres piacralépést? Hogyan minimalizáljuk az exportpiaci kockázatot?

3. modul:

A céltudatos piacszerzés lépései – Exportstratégia és export akcióterv kialakítása ● Az export menedzser, mint a stratégia végrehajtója – Miért kell teljeskörû stratégia? ● A külpiacra lépés, mint projekt – Hogyan zajlik a sikeres exportprojekt? ● Az írásos exportstratégia alapelemei ● Az optimális projektpartnerek kiválasztása – Hogyan monitorozza a cég a projektpartnereket? ● A piaci siker titkai – Hogyan mérje a cég a piaci elôrehaladást? ● Események, határidôk, pénzügyek, HR – Ki, mit, mikor, mibôl, hogyan? ● Az akcióterv összekapcsolása a stratégiával ● Nemzetközi szerzôdések

4. modul:

A külpiacra lépés elôkészítésének gyakorlati végrehajtása ● Piacfelmérés ● Offline és online marketingeszközök kivitelezése – Arculat, szöveg, idegen nyelvû szöveg, technikai paraméterek, projektmenedzsment ● Marketingcsatornák aktiválása ● Partnerkeresés és partnermarketing a gyakorlatban ● Felkészülés kiállításokra, vásárokra, üzletember-találkozókra

5. modul:

Coaching és gyakorlati modul Testreszabás – coaching ● Hogyan tárgyaljunk külföldön? ● Fizetési módozatok, számlák, pénzügyek, akkreditív, banki megoldások – Dr. Füzy Tibor ügyvéd

6. modul:

e-megoldások modul Online marketing, üzletvitel optimalizálás, e-kereskedelem – Erôs Gábor, RG stúdió Milyen nemzetközi üzletfejlesztési szolgáltatások állnak rendelkezésre? – Enterprise Europe Network Webshop építés, hatékony üzemeltetés – Szabó János, PMMK Üzleti élet szabályai a külkereskedelemben, export terv kellékei – Králik Katalin, Kamarai Tanácsadó

20

KREATÍV IPAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Kulturális Klaszter 2006. óta fenntartható módon mûködve új és új hazai és nemzetközi projekteket elindítva képviseli a régiós és hazai kreatív ipart. Számtalan olyan klaszter taggal mûködnek együtt, akik nemzetközi láthatósággal is bíró kreatív ipari projektet koordinálnak Pécsett, a régióban, jövedelmet termelve, munkahelyeket teremtve. Sorozatunkban a kreatív ipari sikertörténeteket mutatjuk be, amelyeket a Kulturális Klaszter benchmarking klubjában is bemutatásra kerültek, kerülnek.

Kreatív sikerek, kreatív sztorik Ahogy az már a köznyelvünkben szlogenné vált, a magyar sosem volt híján a kreatív ötleteknek. Ez fôként akkor érhetô tetten, ha bajok vannak. A vállalkozás túléléséhez azonban nem elég „csak” egy jó ötlet, a kulcskérdés ugyanis az ötlet megfelelô kivitelezése. A gondok pedig – a legtöbb esetben – éppen itt kezdôdnek. Pedig a kreativitásból üzletet, jelentôs profitot „csinálni” igazából nem ördögtôl való feladat – állítják a szakemberek. De mi is az a kreatív sikersztori? A kérdés megválaszolásához hívtuk segítségül Szundi Györgyöt, a Partners Pécs Kft. ügyvezetôjét.

Bár a magyar vállalkozások teljesítményének hazai általános megítélése folyamatosan depresszív hangulatot sugall, ám ha kitekintünk a száraz statisztikai adatokra a valós helyzet – nem is olyan régen – még nem indokolta a fenti borús hangulatot. Már csak azért sem, mert négy évvel ezelôtt például a kelet-közép európai vállalatok top 500-as listáján határozott teret nyertek a magyar cégek régiós összehasonlításban. 72 hazai cég került be az 500 legnagyobb árbevételt produkáló vállalat közé. Persze az említett eredmény már akkor sem adott okot arra, hogy a meglévô gazdasági és társadalmi gondokat elfedje. A társadalom vegetálása minden esetben visszahat a gazdaságra, kíméletlenül lefelé húzza azt.

Amikor a kör bezár, akkor jön a „mindenki úgy boldogul, ahogy tud” opció. A bajból azonban – sok esetben – mégis a kreativitás az egyetlen kivezetô út. Sôt, a szóban forgó kreatív siker záloga még nem is az, hogy – adabsurdum – teljesen új utakat, ötleteket, tudományos módszereket kell keresni, illetve felkutatni. Számos sikertörténet példája igazolja, hogy célravezetô lehet a mások által már kitalált és kipróbált megoldás, technika helyi szintû adaptálása, illetve annak magas szintû alkalmazása. Nos, e képesség elsajátítása az adott cég sikersztorijának a legfontosabb eleme.

— A közelmúltban tartott egy figyelemfelkeltô prezentációt a kulturális klaszter egyik rendezvényén. Mi inspirálta a bemutatóval egybekötött elôadást?

— Valóban, ez év tavaszán rendezett a cégünk Pécsett egy konferenciát, melyre európai országokból érkeztek fiatal idegsebészek. Közel egy hét alatt, amit itt töltöttek, sikerült olyan újszerû, izgalmas programokat összeállítanunk és lebonyolítanunk, ami – a számos pozitív visszajelzés alapján – sokáig emlékezetes marad számukra. A szóban forgó prezentációm pedig arról szólt, miként lehet – mintegy ötven helyi vállalkozás munkáját összehangolva – egy olyan projektet lebonyolítani, amely a turizmus leggyengébb idôszakában is képes profitot, jelentôs hasznot produkálni.

— Az ön megítélése szerint mekkora szerepet kap a kreatív faktor a hazai vállalkozások életében?

— Kreativitás nélkül ma már sehol a világon nem lehet boldogulni, hiszen a „tavalyi holmik” nem eladhatók. Ezért aztán folyamatosan új dolgokat kell kitalálni, vagy legalább is újra csomagolni a régit. A rohanó világunkkal együtt nagy mértékben felgyorsultak a dolgok. Napjainkban például elképzelhetetlen, hogy valaki a dinasztiák óta öröklôdô áruval, recepttel, módszerrel talpon tudjon maradni. A termékek, szolgáltatások életciklusa lerövidült, minden szezonban újjal szükséges jelentkezni, és persze azt újra bevezetni, márkát építeni. A tapasztalataim szerint azonban a hazai vállalkozások még nem érzik eléggé ezt a tempót. Ezért van az, hogy ma, Magyarországon még nagyon sokan szeretnének a mások által rég kitaposott ösvényen messzire jutni, de rá kell jönniük – lehetôleg minél elôbb, minél kevesebb veszteség árán – hogy ez már nem fog menni.

— Sok esetben – s erre számos példa hozható – az a legnagyobb probléma, hogy a jó ötlet ugyan adott, ám a kivitelezés többnyire zátonyra fut. Vajon miért?

— Sokan gondolják úgy, mikor eszükbe jut valami érdekes projekt ötlet, hogy most megütötték a fônyereményt. Sôt, már érzik is a markukban a sikert és ezzel elégedetten hátra is dôlnek. Nos, ezzel aztán vége is van mindennek, mert az igazi siker és a valóban jövedelmezô profit sosem az ötletbôl, hanem a megvalósításból manifesztálódik. Mindezt – számos esetben bizony – a hosszas, aprólékos, gondosan megtervezett, sokszor unalmas, egyáltalán nem kreatívnak tûnô napi munka hozhatja meg.

— A kreativitásból tehát mikor lesz garantáltan profitáló üzlet?

— Nézze! Garantált profit nem létezik. De ha egy adott cég, vállalkozás, üzleti szektor sokáig kitartóan dolgozik egy jó ötlet mentén, és még a szerencse faktor is mellé áll, nos, akkor válhat egy üzlet valóban profitábilissá.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

INNOVÁCIÓ

Innováció: szabadalmi kontaktpont 2010-ben a globális K+F ráfordításoknak már csak 24%-a merült fel az EUban, szemben az 1995-ben megfigyelhetô 29%-os aránnyal. Bár a válság ellenére 17 tagállam legalább fenntartotta, illetve növelte az állami K+F ráfordításait, az üzleti K+F intenzitás az EU-ban nagyjából fele a megfelelô japán, vagy dél-koreai értéknek. A magyar gazdaságnak hangsúlyos feladata nemcsak az európai színvonalhoz közelítés, hanem az összeurópai versenyképesség javítása, tekintettel a globális gazdaságra.

A fejlett KFI szakpolitikáknak szerte a világban ismert egy anticiklikus vonása. E szerint gazdasági depresszió esetén a kormányzatok erôsen növeli a KFI-re fordított összegeket. 2009-ben 29 európai országból 25 növelte a kormányzati K+F kiadásokat, 12 ország 5%-nál nagyobb mértékben tudta növelni a kormányzati K+F kiadásait. Bár 10 olyan ország is van, ahol a kormányzati K+F ráfordítások csökkentek, mindössze 4 esetében van példa arra, hogy a gazdasági összehúzódásnál erôteljesebben csökkentek a kormányzati K+F kiadások. Sajnos Magyarország is köztük van.

A hazai adatsor a régiós különbséget mutatja. A helyzet elkeserítô!

A táblázat a K+F tevékenységek költségét, a területen megvalósult beruházások nagyságát mutatja. A Dél-Dunántúl megyéi az országos kutatás+ fejlesztés költség 2,75%-t birtokolták, Baranya megye 1,84%-ot. Közép-Magyarország hihetetlen túlsúlyát mutatja a 66,83%-os arány. A beruházást tekintve nem érjük el a 2%-ot, 1,44% a régió eredménye, Baranya megye 1,19%.

Kamaránk folyamatos innovációs tevékenységgel és az innovatív vállalkozások támogatásával igyekszik a régiós innovációs lemaradást csökkenteni.

Együttmûködést kezdeményeztünk a Pécsi Tudományegyetemmel és a Szentágothai János Kutató Központtal, hogy az egyetemi kutatásokat és kapacitásokat az ipari kereslettel összekapcsoljuk.

A közelmúltban egy gépipari egyetemi kutatást technológia transzfer tevékenységen keresztül összekapcsolódtunk a régió egyik legnagyobb gépipari vállalkozásának szakembereivel, akik a projektet vizsgálják és ipari hasznosítási lehetôség esetén abban részt vesznek.

Szabadalmi ügyvivôkkel karöltve havonta tartunk szabadalmi – feltalálói napot a kamarában, ahol a szabadalom érett találmánnyal rendelkezô vállalkozások, feltalálók, kutatók kapnak érdemi tanácsadást és segítséget.

Iparjogvédelmi kontaktpontunk egyre nagyobb intenzitással mûködik, az innovációs osztályon 3 kolléga alapfokú iparjogvédelmi tanácsadóként 1 fô pedig középfokú tanácsadóként segíti a vállalkozásokat.

Segítjük a Szellemi Eszköz Menedzsment módszer elterjedését és bevezetését, hiszen magas szintû vállalati kultúra nélkül az innovációs tevékenység nem éri el gazdasági-üzleti hatását sem.

A régió legnagyobb innovációs intézményi szereplôivel (PBKIK, SKIK, PTE, RIÜ, MTA PAB) és a kamarán keresztül a vállalati szféra bevonásával egy új típusú innovációs pályázat kerül megszervezésre, várhatóan 2013-as tavaszi beadással és idei meghirdetéssel. Új uniós finanszírozással induló innovációs projektünkben a Pécsi Tudományegyetemmel is együttmûködve a szellemi eszközök auditálása, innovációs hatásfok növelése, módszertan fejlesztése, annak gyakorlati alkalmazásának bevezetése indul meg a közeljövôben.

ÉRTÉKLÁNC

Kutatás és fejlesztés

Termék és folyamat menedzsment

Laboratóriumi vizsgálatok, tesztelés

Gyártás

HASZNOSÍTÁS

INNOVÁCIÓ

A tudomány implementációja, a technológia és tudás szinergiája, amely az ipari trendeknek megfelelôen új és új spin off és start up vállalkozások megjelenését támogatja a klaszterekben és klasztereken kívül egyaránt.

Vállalkozások innovációs képességének fejlesztése, innovációs potenciál növelése, szellemi eszközök menedzselése

Értékesítés, disztribúció

Szolgáltatások, tanácsadás

BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÉS ÉS EXPORT FITTSÉG Vállalkozások számára az ösztönzô környezet segítségével potenciális lehetôségek bemutatása és a lehetôségek értékláncba illesztésével piaci potenciál megteremtése, segítése, ösztönzése

Biotechnológiai Akkreditált Klaszter, IT akkreditált klaszter, Klaszterek, Ipari parkok, Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutató Központ, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Vállalkozói Központok, Inkubátorházak, Nemzeti Külügyi Hivatal, Regionális Innovációs Ügynökség, Zsolnay Negyed, Kodály Központ, Önkormányzatok

22

SZIGETVÁRI MELLÉKLET

Elôtérben a török kori emlékek Szigetvár és térsége jelentôs turisztikai vonzerôvel rendelkezik. A gyógyfürdô és a történelmi múlthoz kötôdô emlékhelyek a térség kitörési pontjai, az ehhez kapcsolódó fejlesztésekhez jelentôs források érkeznek, amelyek felhasználásával többek között megújult a belváros, s a Vigadó épülete is rövid idôn belül teljes szépségében fogadja a város lakóit.

Az idegenforgalommal kapcsolatos vállalkozások jelentôs szerepet vállaltak a turisztikai klaszter létrehozásában. Egyebek mellett honlapot mûködtetnek, turisztikai kiadványt jelentettek meg.

— A térség gazdasági életének fellendítése érdekében az elmúlt években számos lépést tettünk – mondja Horváth László, a PBKIK Szigetvár városi elnöke, tiszteletbeli török konzul. — Ezek között is kiemelt helyen szerepelnek a város horvát és török kapcsolataira építôk.

Szeptember végén a török kormány keretében mûködô Nemzetközi Együttmûködési és Koordinációs Ügynökség delegációja járt Mohácson, Pécsett és Szigetváron, annak érdekében, hogy felmérjék a török korból származó építészeti emlékek állapotát, valamint feltárják a gazdaság területén létrehozható együttmûködési lehetôségeket.

Az 1992-ben alakult szervezet egyik fontos feladata a török kori emlékek felkutatása és gondozása. Baranyai tartózkodásuk ideje alatt felmérték az ebbôl a korból származó épületek, emlékhelyek állapotát, hogy amennyiben szükséges, török állami segítséggel valósulhasson meg a hódoltság idejébôl származó építészeti emlékek karbantartása, felújítása, restaurálása. Törökország ugyanis abban érdekelt, hogy ezeket a fennmaradt több száz esztendôs építményeket a lehetô legjobb állapotban lehessen bemutatni.

E mellett kiemelt figyelmet szentelnek II. Szulejmán temetkezési helyének felkutatására, ennek érdekében a közelmúltban már két régészcsapat is járt Szigetváron. Mint ismert, csak a szultán holttestét szállították egykoron hazájába, belsô szerveit a baranyai kisvárosban temették el. A város önkormányzatának legújabb tervei között szerepel a vár minaretjének bemutathatóvá tétele, valamint a Török Ház felújítása. Mindkét elképzelés élénk érdeklôdésre talált a török delegáció tagjainak körében. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a felújított épületek fenntartásához a török állam is hozzájárul, ugyanis Törökországban az elmúlt évtôl kiemelt programként kezelik az ország Európa-szerte megtalálható történelmi örökségeinek együttmûködésben történô gondozását.

A török kori emlékek bemutatását célozta meg Szigetvár horvát partnerekkel közösen benyújtott uniós pályázata is.

Az idegenforgalom kiemelt helyen szerepel a kisváros gazdasági életében. A város központja is ennek jegyében újul meg, nagyrészt uniós forrásból. Ennek részeként a fôtér és a környezô utcák új burkolatot kapnak, parkolóhelyeket alakítanak ki, valamint tavaszra befejezôdik a Vigadó épületének színházterme is.

A város másik ékessége, a vár rekonstrukcióját is uniós pályázati források felhasználásával kívánják elkezdeni. A tervek szerint új fogadóépületet alakítanának ki, valamint az úgynevezett kiskastélyban kiállító tereket hoznának létre, itt kapna helyett a hódoltság korából származó egyedülálló fegyvergyûjtemény. Emellett egy hazánkban egyedinek számító hologramos vetítô rendszer is létrehoznának, amelyen az 1526-os csata lesz majd látható.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Folyamatosan fejlesztenek Megbízhatóság, egyensúly, biztonság, ezek a szigetvári Iron-Tech Zrt. tevékenységének alapkövei.

A nyugat-európai csúcstechnológiájú gépparkkal, minôségi és környezetkímélô technológiával rendelkezô cég mára már meghatározó szerepet tölt be mind a hazai, mind a nemzetközi piacon a fémmegmunkálás és alkatrészgyártás területén. — A gépgyártásnak a jelenleg általunk mûvelt területén 1998 óta vagyunk jelen, az utóbbi években folyamatosan fejlesztettünk, nemcsak a technológia területén, de esztendôrôl, esztendôre frissítettük a gépparkunkat is – mondja Bocskor Tibor, az Iron-Tech Zrt. elnök-igazgatója. — Minderre évente többszázezer eurót fordítunk. A fejlesztések eredményeként folyamatosan nô a dolgozóink száma is. Jelenleg kilencvenöten vagyunk a cégnél. Idén sem áll le ez a folyamat.

Bocskor Tibor 1982-ben kezdte tevékenységét forgácsoló egyéni vállalkozóként. Elsô esztergálással foglalkozó üzemét az 1990-es évek elején hozta létre Szigetváron. Mára a géppark és a telephelyek folyamatos bôvítésének, fejlesztésének köszönhetôen az idôközben gazdasági társasággá alakult vállalkozás dolgozóinak száma megtöbbszörözôdött.

A gyorsan növekvô piaci igényekhez igazodó állandó megújulás, a géppark folyamatos fejlesztése mind, mind fontos része üzleti filozófiájuknak. Céljaik között szerepel ugyanis, hogy megteremtik a feltételeit annak, hogy megfeleljenek a gépjármûipar beszállítóival szemben támasztott szigorú minôségi elôírásoknak, ennek érdekében az ISO/TS 16949:2009 szerinti autóipari minôségirányítási rendszer kiépítését és tanúsíttatását tervezik.

Az uniós pályázati lehetôségeket kihasználva immár negyedik esztendeje a Gazdasági Operatív Program segítségével számos beruházást hajtottak végre. Több gépet állítottak üzembe, valamint új üzemcsarnokot építettek.

Ebben az évben a piacaik bôvítésének érdekében újabb két csúcstechnológiájú berendezéssel bôvítik a gépparkjukat, valamint uniós források bevonásával egy több mint négyszáz négyzetméteres raktárcsarnok létrehozása is a tervek között szerepel.

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZIGETVÁRI MELLÉKLET

TRACKER KFT. – AUTÓJAVÍTÓ 73/311-630, 73/413-780

JÁRMÛJAVÍTÁS, MÛSZAKI VIZSGÁZTATÁS, MÛSZAKI VIZSGÁRA FELKÉSZÍTÉS, EREDETISÉGVIZSGÁLAT Mûszaki vizsgáztatás munkaidôben ➨ Minden típusú személygépkocsi, tehergépkocsi, pótkocsi javítása, karbantartása, mûszaki vizsgára történô felkészítése ➨ Autóvillamossági szerelés, karosszéria-javítás ➨ Motorkerékpárok, személygépkocsik és kistehergépkocsik 3500 kg össztömegig, 3500 kg össztömeg felett tehergépkocsik, pótkocsik, autóbuszok, mezôgazdasági vontatók és lassújármûvek helyben történô vizsgáztatása ➨ Minden jármû eredetiség vizsgálata ➨ Jármûdiagnosztika 7900 Szigetvár, Dencsházai út 1.

Nyitva tartás: H-P: 7.00-12.00, 13.00-16.00

A Suzuki Szigetvár kiemelt szolgáltatásai • Új és használtautó értékesítés, tesztvezetési lehetôség, vétel, beszámítás, átírás • Hitelügyintézés hozott gépkocsira, tehergépkocsira is • Eredetiség vizsgálat • Gázüzemre és etanol (E85) üzemre való átalakítás • Casco és kötelezô biztosításkötés, kárügyintézés • Mûszaki vizsgáztatás, személygépkocsi (gázüzemû is), kisteherautó, lassújármû, motorkerékpár • Garanciális és garancián túli egyéb márkák javítása • Autódiagnosztika európai és japán gyártású gépkocsikon • Olajcsere, gumiszerelés, centírozás • Futómû beállítás lézeres technológiával • Fényezés, színkeverés, karosszéria-lakatos részleg • NANO technológiás karosszéria védelem • Jégkáros autók fényezés nélküli javítása • Klímatisztítás, javítás, feltöltés • Gyári és utángyártott alkatrészek, nem csak Suzukihoz • Kenôolajak, akkumulátorok, kiegészítô extrák, Hi-Fi, riasztó és egyéb autó-felszerelési tartozékok forgalmazása, beépítése • Kézi és gépi autómosás, kozmetika, polírozás, alvázés üregvédelem • Bérautó szolgáltatás

23

24

SZIGETVÁRI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kedvezô lehetôség az Ön vállalkozásának: Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel A Szigetvári Takarék a régió meghatározó pénzintézeteként Igyekeztek maximálisan kihasználni az Új Széchenyi Terv várja továbbra is Ügyfeleit. Az évek során a folyamatosan nyújtotta lehetôségeket is. Sikeresen pályáztak a Magyar Válvisszaforgatott eredmény biztosít továbbra is biztos hátteret a lalkozás Finanszírozási Zrt. kedvezô kamatozású termékeire, bôvüléshez. A növekedés megelôször az Új Széchenyi Himutatkozik minden téren: telprogram, majd a Kombimind a fiókok számában, mind nált Mikrohitel közvetítését pedig a termékpalettán új, innyerték el. Az Ügyfeleik könovatív színfoltok megjelenérében gyorsan slágerterméksével. ké vált Kombinált MikroA takarék az utóbbi évtizehitel program célja, hogy a dek rohanó fejlôdésében sem hitelképes mikrovállalkozáfeledkezett meg arról, honnan soknak nyújtson finanszíroindult, hagyományairól, értézási lehetôséget a pályázati keirôl, pedig mára már a kerescéloknak megfelelô fejleszkedelmi bankok teljes értékû téseik megvalósítására. A konkurenciájává lépett elô program keretében legfelegyre bôvülô mûködési terülejebb tízmillió forint vissza A szigetvári fiók tén. nem térítendô támogatás és Az 54 éve a szigetvári térségbôl induló pénzintézetet má- maximum 20 millió forint összegû kedvezményes kamatozára már nemcsak a névadó körzetében választották pénzügyi sú kölcsön igényelhetô minimális, 10%-os önerô biztosítása partnerüknek mind többen, hanem a megye további városai- mellett. ban, sôt, Bács-Kiskun megye két városában, Kecskeméten és — Megítélésünk szerint a fokozott piaci érdeklôdés és a Kalocsán is. nagy számban beadott pályázatok miatt ezzel a hitelformával A közelmúltban nyitották meg 19. fiókjukat Pécs- már csak néhány hónapig élhetnek a vállalkozások – mondja Kertvárosban, a Nagy Imre út és a Csontváry utca sarkán, Buzási László, a Szigetvári Takarék vállalkozói hitel-üzletághallgatva az Ügyfelek hívó szavára, nem titkoltan részben az- vezetôje. — Ezért arra biztatnánk minden érdeklôdô vállalkozal a szándékkal, hogy újak bizalmát is elnyerjék. Az új fió- zást, hogy minél elôbb keressen meg bennünket elképzeléseikok nyitásának azonban ez csak az elsô lépése: elôrelátható- vel annak érdekében, hogy a konstrukcióban rejlô lehetôségelag az elkövetkezô egy évben további fiókokkal fog bôvülni, ket ki tudja használni. Takarékunk a piacon szokásos kondícia két megye mellett további kettôben is. óknál kedvezôbb, jelenleg 6,9%-os kamattal nyújtja a hosszú A régió bankjaként, a helyi értékekért és a helyi közössé- lejáratú – akár 10 éves futamidejû – hitelt. A kérelmekrôl gek fejlôdéséért elkötelezett pénzügyi szolgáltatóként minden gyorsan, helyben döntünk. További elônyünk, hogy igény eselehetôséget megragadnak annak érdekében, hogy ügyfeleik és tén saját forrásból tudjuk biztosítani az állami támogatás elôpartnereik minden segítséget és támogatást megkapjanak a si- finanszírozását is. keres mûködésükhöz. A folyaTapasztalataink alapján matosan bôvülô lakossági ügyha egy vállalkozás megvásáfélkör mellett a takarék kirolja a program keretében az emelten kezeli a kis- és középáltala eddig bérelt ingatlant, vállalkozásokat, azok hitelezéúgy a kedvezményes finansét különbözô kedvezményes szírozási kondíciókra tekinkonstrukciók segítségével tettel a jövôben várhatóan igyekszik mind eredményeemelkedô bérleti díjnál alasebbé tenni. Ennek egyik sicsonyabb lehet a hitel aktuákertörténete a Széchenyi-kárlis törlesztô részlete, továbbá tya, ahol a pénzintézet már a megvásárolt eszközzel jemegközelítette a három millilentôsen javul a cég tôkeelláárd forintos kihelyezést. tottsága, vagyoni helyzete és hosszú távú stabilitása.

A Pécs-kertvárosi fiók

Dél-Dunántúli Gazdaság

BÉKÉLTETÔ TESTÜLET

Békéltetés: új lehetôség a vállalkozások számára Egy, a közelmúltban történt jogszabály módosításnak köszönhetô, hogy ez év nyarától már a vállalkozások, illetve egyéb szervezetek is indíthatnak eljárást a Békéltetô Testületeknél. Mindez azt jelenti, hogy a természetes személyeken kívül civil szervezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások, de egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek elôtt is megnyílt a lehetôség békéltetô eljárás megindítására kizárólag vállalkozással szemben kötött szerzôdések alapján, mivel a törvény módosítás ezeket a szervezeteket is fogyasztónak tekinti a békéltetô testületekre vonatkozó szabályok alkalmazásában.

Mint az ismeretes, a békéltetés intézményét elsôként az Egyesült Államokban foglalták törvénybe, majd e gyakorlatot – felismerve annak fontosságát és praktikumát – számos európai ország is átvette. A békéltetés az ügyek hosszadalmas pereken kívüli rendezése, ma már hazánkban is egyre nagyobb teret kap.

Ez nem véletlenül van így, hiszen a bírósági eljárásoknál jóval gyorsabb és olcsóbb megoldást kínál a vitás ügyekben érintett felek számára.

A fogyasztóvédelmi békéltetô testületek tagjait egyenlô arányban a területi gazdasági kamarák és a helyi fogyasztóvédelmi szervezetek delegálják. Az egyes ügyeket általában három fôs tanács tárgyalja, amelybôl egy fôt a fogyasztó (vagy a fogyasztóként eljáró vállalkozás), egy fôt pedig az ellenérdekû vállalkozás jelöl ki a tagok listájáról, az eljáró tanács harmadik tagját (elnökét) pedig a békéltetô testület elnöke jelöli ki. A három fô egyike jogi végzettséggel kell hogy rendelkezzen. Lehetôség van arra is, hogy a testület elnöke egyedül eljáró testületi tagot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, de ez esetben csak jogi végzettséggel rendelkezô tag jelölhetô ki.

Ez év július 29-e óta azonban a fogyasztóvédelmi törvény módosításának köszönhetôen már a természetes személyeken kívül egyéb szervezetek (civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, sôt, mikro-, kis- és középvállalkozások) is indíthatnak eljárást kizárólag vállalkozással szemben kötött szerzôdések alapján. Abban az esetben, ha fogyasztóként árut vettek, rendeltek, kaptak, használtak, igénybe vettek, vagy az adott áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, vagy ajánlat címzettje voltak.

Az új jogszabály 2012. július 29-tôl hatályos, néhány, fontos részletérôl kérdeztük Dr. Bodnár Józsefet, a Baranya Megyei Békéltetô Testület elnökét.

— Mi a közvetlen célja a békéltetésnek, illetve van e költsége az eljárásnak?

— Az eljárásnak nincs eljárási költsége, az tehát teljesen ingyen vehetô igénybe. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az eljárások megindítása, illetve azok befejezése között általában mindössze két-három hónap telik el. Az eljárás célja a fogyasztó és az adott vállalkozás közötti vitás ügy egyezségen történô rendezésének a megkísérlése. Amennyiben ez nem vezet pozitív eredményre, akkor az ügyet a testület dönti el.

— Mikor lehet kérni az eljárás lefolytatását?

— Ezzel kapcsolatban a vonatkozó jogszabály világosan fogalmaz.

E szerint a termék minôségével, biztonságosságával, a termékfelelôsségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatások minôségével, továbbá a felek közötti szerzôdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita) esetében. Az eljárás megindításának a feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással – elsô lépésként – közvetlenül próbálja megkísérelni a vitás ügy rendezését.

— És ha a kísérlet kudarcba fullad?

— Nos, ekkor kerülhet sor – írásos kérelem alapján – az eljárás megindítására. E kérelmet a Baranya Megyei Békéltetô Testület elnökéhez kell címezni.

25 — Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

— A felsorolás hosszú, de a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak például a fogyasztó neve, lakhelye, illetve a tartózkodási helye. A jogvitával érintett vállalkozás neve, pontos székhelye és telephelye, a fogyasztó álláspontjának a rövid leírása, melyek tartalmazzák a tényeket, bizonyítékokat. A kérelemnek tartalmaznia kell még a fogyasztó nyilatkozatát az idevonatkozó jogszabályban elôírt feltétel teljesítésérôl. Úgyszintén nyilatkozat formájában közölni kell, hogy a fogyasztó az adott ügyben nem kezdeményezte korábban az eljárás megindítását más békéltetô testületnél, továbbá nem indítottak még sem polgári peres eljárást, illetve nem került sor az ügyben fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elôterjesztésére. Tartalmaznia kell még a Testület döntésére irányuló indítványt, illetve a fogyasztó aláírását. A szóban forgó kérelemhez csatolni szükséges még azt az okiratot (másolat), amelyre a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik.

Abban az esetben viszont, ha a fogyasztó a saját ügyében egy meghatalmazott útján kíván eljárni, a kérelemhez természetesen csatolni szükséges a saját meghatalmazását is.

— Milyen döntést hozhat a testület?

— Az eljárást megszünteti, ha: a fogyasztó a kérelmét visszavonja, a felek az eljárás megszüntetésében megállapodtak, az eljárás lefolytatása lehetetlen, vagy ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség.

Amennyiben az eljárás során egyezség jött létre a felek között (és ez megfelel a jogszabályoknak) úgy az egyezséget határozattal jóváhagyja.

Egyezség hiányában az adott ügyben eljáró tanács (vagy az egyedül eljáró testületi tag) az ügy érdemében háromféle döntést hozhat: — a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követôen a kérelmet megalapozatlannak tartja, — kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott és a vállalkozás úgynevezett alávetési nyilatkozatában a testület döntését magára nézve kötelezésként elismerte (ezt a nyilatkozatot a döntést megelôzôen kell megtenni) — ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el (vagy erre vonatkozóan egyáltalán nem nyilatkozott).

— Változott-e a békéltetô testület hatásköre a jogszabály változás kapcsán?

— Igen, bôvült a testület hatásköre azzal, hogy a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megilletô jogokról és kötelezettségekrôl.

E.É.

26

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mester cím nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent. Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a szakma csúcsát jelentô mesterlevél megszerzése.

A mester cím valaminek a kezdete A város szélén, a Pécsi Ipari Park közelében bújik meg a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft., amely tulajdonosainak családjában apáról, fiúra hagyományozódott az orgonaépítô szakma. A bécsi születésû ükapa a századfordulón jött Magyarországra, mint orgonaépítô.

A dédapa és a többi felmenôk a pécsi híres Angster orgonagyárban dolgoztak.

A manufaktúra alapítói Budavári Csaba és a bátyja Attila szintén ezt a szakmát választotta.

Az ország egész területén építenek orgonákat, s végzik a meglévôk felújítását. Kezük munkáját dicséri több orgona Ausztriában és Németországban is, ahova orgonaépítô cégeknek alkatrészeket is készítenek.

A Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. irodájában, s mûhelyében már kora reggel is nagy a sürgés forgás. A hangszerek királynôjének készítésébe húsz esztendôvel ezelôtt belevágó tulajdonosok közül kettô a hangszerkészítés mestere is. A beszélgetésre most Budavári Attila vállalkozott, Végh Antal ugyanis jelenleg külföldön dolgozik.

— Régen csak az lehetett mester, aki három éven át vándorolt, mi is ezt az utat járjuk a társammal – kezdi beszélgetésünket Budavári Attila. — Magam is nemsokára indulok egy újabb útra, amelynek során az üzleti partnereinket keresem fel, de közben azt is megnézem, hogy mit és hogyan csinálnak, a profi üzemszervezésüket, az általuk alkalmazott technológiákat. Sok alvállalkozóval állunk kapcsolatban, a velük való együttmûködésben vesszük különösen hasznát az üzemszervezés terén szerzett tapasztalatoknak. A vándorlásaim során Svájcban, Németországban, Franciaországban fordultam meg orgonakészítô mûhelyekben, valamint Portugáliában, ahol hangszer-restaurálást is tanultam, több száz éves orgonák helyreállításában vettem részt. Nem egy esetben azon veszem észre magam, hogy rácsodálkozom, hogy mennyire egyszerû megoldásokat alkalmaznak.

Budavári Attila másfél évtizeddel ezelôtt tett mestervizsgát. Az elméleti részbôl Pécsett adott számot tudásáról. A gyakorlati képzés pedig a fôvárosban zajlott, s a vizsgára is ott került sor.

— A mestervizsgára való felkészülés során összegeztem az addig megszerzett tudásomat – folytatja tovább. — Saját magamnak volt fontos, hogy megszerezzem a mesterlevelet, s ezzel úgymond keretbe foglaljam az addig a szakmában eltöltött éveimet. A magam részérôl ugyanis azon a véleményen vagyok a

cím megszerzése nem valaminek a vége, hanem a kezdte, egyfajta gondolkodásmód. Mindenkinek ugyanis tisztában kell lennie a korlátaival, s annak megismeréséhez is jó alkalom.

Az eltelt években a cég több helyen is letette a névjegyét országhatáron belül és kívül is. A Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. építette a Mûvészetek Palotája nagy orgonáját egy német vállalkozóval közösen. Felújították a pécsi Bazilika Angster orgonáját, s restaurálták a szabadkai székesegyházban lévôt is. A Mátyás templomban nem csak újjáépítették a régit, de egy újat is felállítottak benne. — Igazán különleges darab, amit Zamárdiba készítettünk egy francia partnerrel együtt, egy úgynevezett francia barokk stílusú hangszer, ilyen még soha nem volt Magyarországon – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. — A magyar akusztikai hangzásvilágban eddig ismeretlen hangszert Bertrand Cattiaux világhírû francia orgonaépítô intonálta. Ezen most már megszólalhatnak a francia barokk zeneirodalom je-

lentôs mûvei, amelyeket eddig kompromisszumok nélkül nem lehetett eljátszani a német típusú orgonákon. Ezen az orgonán másként viselkednek a sípok, másként helyezkednek el és szólalnak meg. A billentyûk rövidebbek, a játék is más kéztartást igényel. Korabeli, mondhatni, történelmi hangokat ad.

Szólt arról is, hogy Portugáliában az Aweiro-i dómba építenek orgonát, amelyet jövô nyáron szentelnek majd fel. S egy igazi gyöngyszem az a Kassától nem messze egy kis magyar település új templomába készült, egy szárnyaló madárhoz hasonlító ultramodern orgona. Kitért arra is, annak idején a hordozható orgonák építését a nagy projektek közötti idôszakban kezdték el, ebbôl is már húszat eladtak nagyrészt Európában, de van, amelyik Amerikába került, Budapesten és Pécsett is több van belôlük.

— A tényleges kétkezi munkában az új orgonák felépítése során veszek részt. Húsz év után átalakítottuk a céget, mert szeretnék elsôsorban a szakmával foglalkozni, ezért külön ügyvezetô viszi a cég mindennapi ügyeit. A szakember utánpótlásra is nagy hangsúlyt helyezünk a kezdetek óta, jelenleg tizenöten sajátítják el náluk a szakma alapjait, tizennégy asztalos és egy orgonaépítô. Külön tanmûhelyben folyik a képzésük, ahol begyakorolhatják az egyes fogásokat, de részt vesznek a mindennapi munkában is – fejezi be beszélgetésünket, mert megszólal a telefonja, elnézést kér, fontos hívás fel kell vennie.

Sz.K.

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

TANULÓSZERZÔDÉS

A cipôkészítés mesterség Saját utánpótlás tanulóképzéssel A bôrgyártás, a kesztyûs szakma és a cipôkészítés még nem is oly régen sok embernek jelentett megélhetést Pécsett és Baranyában. Az eltelt több mint húsz év során azonban folyamatosan tönkrementek ezek a cégek, jó esetben kisebbek jöttek helyettük létre. Lassan az egykor népszerû bôrös szakmák mindinkább a háttérbe szorultak, ma már hiány van az e tudás birtokában lévô szakemberekbôl. Pécsett a Semler Kft.-nél ez évtôl elsô alkalommal vállalkoztak cipôkészítôk képzésére.

Miközben végigjárjuk a cég ügyvezetôjével, Alfred Burkharttal az üzemet, egy kicsit visszatekintünk a múltba.

— A németországi anyacég az 1980as években kezdte meg mûködését Pécsett, magam másfél évtizede vezetem a pécsi üzemet – mondja. — Bérmunkában készültek itt a cipôk, ahogy jelenleg is. A Sós és Tóbiás Kft.-vel együtt indult a gyártás az épület felsô szintjén.

Mint mondja eleinte csak felsôrészeket készítettek, naponta 150, majd háromszáz párat, majd folyamatosan bôvítették a termelést, s mentek el egyre inkább a cipôkészítés felé. Az épület szintjeit folyamatosan vették birtokba, a termelés bôvülésével párhuzamosan. Az évek során számos fejlesztést, beruházást hajtottak végre, jelenleg 3800 négyzetméteren folyik a kisszériás cipôgyártás.

A mai cipôgyár elôdje 1991-ben családi vállalkozásként Sós és Tóbiás Kft. néven 30-40 emberrel mûködött, fô profilja már akkor is a külföldi bérmunka volt. Az 1990-es évek közepén már a SEMLER adta a megbízások döntô hányadát.

2004-ben a Carl Semler Scuhfabrik Gmbh megvásárolta a vállalkozást. A cég neve két évvel késôbb lett SEMLER Kft. A látványos modernizáció és bôvítés 2009-ben következett el, ami egy új, 800 négyzetméteres munkacsarnok, szociális blokk, étkezô, öltözô kialakítá-

sát jelentette. A modern tûzödét már egy, a hatékony munkaszervezéshez és folyamatirányításhoz elengedhetetlenül fontos, új, automatizált gépsorral szerelték fel. Napjainkban több mint 200 féle modellt gyártanak itt. Naponta 850 pár felsôrész és 1400 pár cipô készül szigorú minôség-ellenôrzés mellett a SEMLER Kft. magyarországi gyárában az egyedi igényekhez is alkalmazkodva.

— Komplett cipôgyártás folyik ma már a pécsi üzemben, ahol kétszáztíz embernek adunk munkát, s ettôl a tanévtôl már tanulóink is vannak – folytatja tovább beszélgetésünket, miközben betekintünk a szabászok munkájába. — Az itt készült nôi cipôket visszaszállítjuk Németországba az anyacéghez.

Ezek a lábbelik elsôdlegesen német piacra kerülnek. Magas minôséget képviselnek, sok kézimunkával készülnek, éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy olyanok vegyék majd át a stafétabotot a lassan nyugdíjba vonuló dolgozóinktól, akik a mi elvárásainknak megfelelôen sajátították már el a szakma alapjait.

A tanulóik közül tízen a kilencedik osztály befejezését követôen kerültek hozzájuk, de van egy hölgy, aki felnôtt-

képzés keretében tanulja ki a cipôkészítô szakmát. Az erre a célra kialakított tanmûhelyben éppen a varrógépekkel, valamint a cipôfelsôrész készítésének egyes részelemeivel ismerkednek a tanulók. Ez az elsô hetük a cégnél.

— A tanulókkal az egyik munkatársunk foglalkozik, egyelôre csak bent a tanmûhelyben ismerkednek az alapokkal, meg a szakmával magával is – mondja, miközben továbbfolytatjuk utunkat az üzemben, s kísérjük végig a kiszabott bôr útját a cipôig. Azt, hogy mennyi kézen megy át, míg belekerül a bélés, s felkerül rá a talp. Az igazán szép és tartós cipô ugyanis még ma is nagyrészt kézmûves módszerekkel készül.

— Már két éve próbálkozunk a tanulóképzés elindításával, de csak most sikerült, mert eddig nem volt elegendô jelentkezô. Vélhetôen a kamara által útjára indított Nyitott Kapuk nevet viselô, az egyes szakmákba bepillantást engedô rendezvénysorozatnak is köszönhetô, hogy idén sikerrel jártunk. A cégünket akkor huszonöten keresték fel, s ismerkedtek meg a diákok a cipôgyártás mûveleteivel.

Mint mondja, az idô már nagyon szorította ôket, a dolgozóik közül többen betöltötték már az ötvenedik életévüket, s a hölgyek közül, akinek lehetôsége nyílott rá az nyugdíjba ment.

Ugyan eddig még találtak szakembereket, a tönkrement kisüzemekbôl többen náluk folytatták tovább, de lassan ez az utánpótlás is megszûnik, aki a nehéz körülmények között is talpon maradt, annak már van esélye arra, hogy képes lesz megôrizni a piacait.

— A tanulóképzést még nekünk is tanulni kell, eddig még soha nem foglalkoztunk vele, nekünk is ezek lesznek a tanulóéveink. Bízunk benne, hogy közülük többen is megfelelnek majd az elvárásainknak, s a végzést követôen nálunk maradnak – fejezi be beszélgetésünket, mert már várják, mennie kell.

Sz.K.

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Teca mama – Dacia Lodgy A pécsi Éger-völgyi Teca Mama Kisvendéglôje tulajdonosával, Teca mamával a Nyitrai Autóház új családi autóját a Dacia Lodgy-t próbáltuk ki. Teca mamától elsôként nem az autóról érdeklôdtem, hanem a valódi nevét próbáltam megtudni.

— Nem titok, bár sokszor ügyintézéskor is a Teca mamát használom. A nevem Martonné Horváth Teréz. A vendégeim kezdtek Teca mamának hívni, hiszen mindenkivel anyáskodom. Aztán mikor a fagyizóból igazi vendéglôvé alakultunk, a névválasztásnál kisebb közvélemény kutatást tartottunk a vendégek körében, és így lett ez a vendéglô neve is.

— Ha már név, akkor a Dacia elnevezés itthon nagy terhet jelent a márkának, sokaknak még a régi Dacia ugrik be.

— Nekem ez semmiféle negatívumot nem jelent. A Dacia számomra a régi idôkben is egy kényelmes, jó rugózású autót jelentett, persze a szervizelési gondokkal nem én találkoztam. Úgy gondolom, a márkanév nem számít, ha egy autó kényelmes, jól megy, megfelelô a felszereltsége, vagyis a használati értéke megfelelô és még tetszik is akkor tökéletes. Opel Astrával járok, de rendszeresen vezetek egy Mercedest is, egyik autóhoz képest sem érzek nagy visszalépést a Lodgyban, sôt nagyon tetszik az autó.

— Van néhány nagyon olcsó megoldás. Ezeket feledteti a vételár?

— Engem ezek nem zavarnak, sôt néhányat észre sem vettem, amíg fel nem hívta rá a figyelmem. Az hogy a mûszerfal csupa kemény mûanyagból készült nem zavar, mert a látványa nagyon modern. Igaz ez a karosszériára is, nekem nagyon tetszik az egyszerû, letisztult formavilág. Az utastér hatalmas, a hét ülés nagyon praktikus, az pedig meglepô, hogy mindhárom sorban kényelmesen lehet ülni. Tetszett, hogy a hátsó sor utasainak is jutottak hárompontos övek és pohártartó, sôt a mellettük levô oldalab-

lak is kibillenthetô. Az is nagyon jó, hogy ide is vezet légcsatorna, így a meleg és a hideg levegô is eljut leghátulra.

Ha öt üléssel használjuk az autót, akkor hatalmas a csomagtartó.

— Anyagbeszerzésre is használja az autóját?

— Mióta rájöttem, hogy mennyire praktikus a házhozszállítás, már jóval kevesebbet, de van néhány olyan beszerzôhely, ahová személyesen megyek.

Ilyenkor kincset ér a nagy és jól pakolható csomagtartó, és persze a kárpitot védô mûanyag tálca is.

— Kerékpáros körökben fogalom a Teca mama név, a mecseki túrák nagy része a vendéglôtôl indul. Egy kerékpáros jól járna ezzel a kocsival?

— Azt hiszem, hogy igen. Hátra belefér egy-két bicikli és a csomagok, vagy egy család a tetôre teheti a kerékpárokat és hátul elfér 5 ember holmija egy hosszú nyaralásra is.

— A vételár jóval 3 millió alatt kezdôdik és ennek a jól felszerelt változatnak az alapára is 4,5 millió forint alatt van. Megér ennyit az autó?

— Sejtettem, hogy nagyon jó lesz az ár, már a Duster ára is kedvezô, láttam is belôle sokat még Franciaországban is.

Arra nem számítottam, hogy egy ekkora autót ennyiért képesek elôállítani. A

Nyitrai Autóház Kft. — 7630 Pécs, Schroll József u. 5. — Tel.: 72/270-027, www.nyitraiautohaz.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság tesztautó ára is jutányos, ezzel a felszereltséggel szinte minden igényt kielégít.

— Minden benne van?

— Szinte minden. Nagyon praktikus az érintôképernyôs navigációval, telefon-kihangosítóval kombinált hifi, és persze jó, hogy a fontos biztonsági felszerelések már az alapmodellben is megtalálhatók. Nekem egyedül a tempomat hiányzik, azt nagyon hasznos felszerelésnek tartom. Igaz itt is van egy „fél” tempomat, a sebességhatárolóval beállíthatjuk a maximális sebességet, így tovább nem gyorsul az autó, így legalább a traffipaxoktól védve vagyunk.

— Reális ez a veszély, ez a kis dízel képes gyorshajtásra?

— De még mennyire! Remek darab ez a dízelmotor, élvezet vele minden gázadás. Hihetetlen, hogy mindössze 1.5 literes, inkább úgy megy, mint egy kétezres. Imádom a sebességet, ezért én bizto-

29

AUTÓTESZT

san ezzel a motorral választanám. Láttam, hogy van 90 lóerôs verzió is, úgy sejtem az is elegendô lehet a hétköznapokra, legfeljebb kevesebbet mosoly-

gunk egy-egy gyorsításkor. A fogyasztás is a dízel mellett szól, ha a 4.4 literes gyári adatot nem is érjük el, az 5-6 liter közötti átlag olcsó üzemeltetést jelent, fôként, ha elosztjuk az ülések számával.

— A dinamizmus és a kis fogyasztás egyik titka, hogy a Lodgy könnyû autó. Érezhetô ez a menettulajdonságokon is?

— A mûszaki részekhez nem értek, én csak felhasználó vagyok. A próba során nem éreztem kellemetlen viselkedést, nem ráz úgy, mint némelyik autó,

és még a mecseki kanyarokban is stabil volt. Igaz, egy ilyen jellegû jármû nem sportkocsi, felesleges is lenne benne sportos beállításokat keresni. Az útjainkat most inkább nem minôsíteném, de az autó becsületére legyen mondva, hogy a döcögôsebb részeken is viszonylag jól rugózott. Úgy sejtem a viselkedése némi terheléssel még harmonikusabb.

— Kinek ajánlaná a Lodgy-t?

— Annak nem, akinek fontos az, hogy milyen embléma van az autója orrán, vagy szereti a finom és drága megoldásokat az autóján. Akinek fontos a magas használati érték, a praktikum és az, hogy a lemezek alatt a mûszaki tartalom korszerû legyen, mindezt jó áron, az ô autója lehet a Lodgy. Vállalkozóknak, családoknak, nagyszülôknek az unokák szállításához, vagy akár sportos életmódot élôk szabadidô-autójaként is el tudom képzelni. Ebben a gazdasági helyzetben sok hasonló autóra lenne szükség.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1461 cm3 Maximális teljesítmény: 107 LE 4000/min Maximális nyomaték: 240 Nm 1750/min Saját tömeg: 1205 kg Csomagtartóméret: 827/207 l Maximális sebesség: 175 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 11.6 s Átlagfogyasztás: 4.4 l Alapár (Exception): 4.490.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Exception): elsô és oldallégzsákok, ABS, menetstabilizátor kipörgésgátlóval, szervokormány, elektromos ablakemelôk, központi zár, érintôképernyôs multimédia rendszer navigációval, tolatóradar, sebességkorlátozó, fedélzeti számítógép

30 A dolog úgy kezdôdött, hogy elvoltunk a Csiga nevû étteremben, Budapesten.

Jegyünk volt ugyanis Moran Magalhoz, az Uránia Filmszínházba, és elôtte gondoltunk elfogyasztani valami egyet. A hagyományos értelemben vett étlapot a Csigában ne keressék! Az asztalokon föllelhetô ugyan valamiféle, igen egyszerû menükártya, de a lényeg az ember feje fölött, a táblán fedezhetô föl: ott jártunkkor éppenséggel paradicsomos

VENDÉG-OLDAL abban is, hogy mindkét étterem szeretné kiemelni magát a köznapi, belvárosi éttermek közül, és áraival sem a városközpontok nagy házaival versenyez – szolidabb annál. A Csigában a bogyós gyümölcsökkel ízesített kerti limonádé, a Susogóban a helyben készített szederszörp a gépkocsivezetôi föladatokat ellátó vendégek kedvenc itala. Mindezzel együtt nem érdemes nagyon belelovallnunk magunkat az összehasonlítgatás-

Sok Sok aa hiba hiba napokat tartottak, és a levestôl a desszertig a krétával fölírt, hosszú sorból is lehetett választani. Jóval bôségesebb kínálatból, mint amit a papírlap mutatott meg a konyha termékeibôl. Összeettünk mindent, elôkerült például a padlizsános szendvics, de ne valami aprócska pirítós-szeletkére gondoljanak, hanem igazi, emberes adagra, nagyon kellemes ízvilággal. Akadt közülünk, aki erdei gombákkal összerottyantott sertés-szûzzel küzdött, és mi tagadás, magam is a szüzet kívántam meg, de pikáns módon, sült paprikasalátával.

Sem a külcsín, sem a tartalom nem szorult magyarázatra.

Akik mindkét helyen jártak már, talán megerôsíthetik: van némi átfedés a Csiga és a pécsi Susogó Borvendéglô között. Nem csak annyiban, hogy a Susogóban sincs étlap, és táblára karcolják a lehetséges napi választékot, hanem

okba, mert kár agyoncsapni egyik helyet a másikkal. Mindegyiknek van ugyanis egyéni sajátossága bôven, és bár a hangulat különbözô, egyértelmûen kijelenthetjük, hogy a szakmai rigorózusság mindkét helyen az üzemeltetôk által saját maguk iránt támasztott alapkövetelmények egyike. Még ha ez utóbbi mondat kicsit bonyolultra sikeredett is. De hát értik önök...

A Susogóban a fogások száma háromtól hétig terjedhet, meg persze tovább, ha valaki egyáltalán bírja. Választhatunk mi magunk, meghatározhatjuk, hogy milyen ételeket állítunk csatasorba, illetve hagyatkozhatunk a helyiekre. Kis társaságunk Palkó Gábor sommelier és Deák Lajos chef úr utasításait követte, illetve a desszerteknél Märcz Éva cukrász egészen kivételes remekei mentén haladtunk – bár meglehet, a munkamegosztás azért bonyolultabb

Dél-Dunántúli Gazdaság annál, mint amit nagyon leegyszerûsítve fölvázoltam most.

Mindenesetre, míg a többiek töklevest vettek magukhoz sûrû elismerések közepett, magam hagymalevest pusszantottam be, fürjtojásból sütött tükörtojás, és pirítós elôkelô társaságában. Ezután azonban nagy erôkkel fordultunk a mangalicából kinyert termékek felé. Társaim pástétomot kaptak, hideg lecsóval, nekem disznósajt jutott, fokhagymás tartármártás szolid társaságában. S bár a fûszereket javarészt maga termeli meg a bázis az olaszos hangulatú kertben, a mangalica távolabbról, de igen megbízható helyrôl érkezik.

Sommelier úr gimnáziumi osztálytársa foglalkozik az állattartással, nála mustrálják, választják ki a sorsüldözött jószágot vendéglátóink, amelyik aztán némi kacifántot követôen a Susogó asztalán landol.

Jut eszembe, nehogy igazságtalan legyek, egyikünk kacsamájat kapott, nu, az volt még valami pazar! De jött másféle mangalica is, jelesül szûz, rózsaszínûre sütve, céklás burgonyasalátával, a harmadik felvonás pedig zöldbabsalátával kínált nyúlcombot, illetve aszalt paradicsommal, pirított hagymával, sült salátával tálalt kecskecombot hozott.

Jöttek aztán a desszertek, de eddigre már meggyújtották a gyertyákat, mi pedig dacoltunk a lassan alászálló estével, és fôleg a hûvössel, mert olyan jól éreztük magunkat abban a bizonyos kertben, hogy nem vettük be magunkat a szalon jellegûre möbilírozott terembe.

S ha már az édességekrôl esett szó: nekem bostock jutott. Vagyis baracklekvárral és vaníliakrémmel töltött briós, megszórva valami ördöngös módon fölkészített mandulával és körbeágyazva kandírozott dinnyével. Ugye, elhiszik nekem, hogy mindezek után eléggé megkedveltem én ezt a legendás, nemrégiben újranyitott vendéglôt.

Hanem... Azt a bizonyos szederszörpöt egy Pécs környéki falu szódájával készítik, de nem Ági szikvízzel. Márpedig az Ági szerintem jobban van savazva.

— Mindig akad javítanivaló – csóválta aggodalmasan a fejét, kijelentésemet hallva, Palkó Gábor.

Sz. Koncz I.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

AJÁNLÓ

Mit tehetünk a válság adaptív fázisában?

Dr. Ronald A. Heifetznek, az adaptív vezetés elméletének megalkotója szerint a válságnak két szakasza van: az elsô a krízis, amikor beüt a válság, a második az adaptáció szakasza, amikor a krízis utáni helyzethez kell alkalmazkodnunk. Jelenleg az aktuális válság adaptív szakaszában vagyunk. Mi jellemzô erre a szakaszra?

Olyan problémákra kell választ találniuk a szervezeteknek, amellyel eddig nem találkoztak. Ami a jelenlegi válsághoz való alkalmazkodást különösen nehézzé teszi a professzor szerint, az a régi vezetôi szerepfelfogás, amely szerint a vezetô határozott, kiváló képességû szakértô, aki tudja, mit kell tenni. A jelenlegi környezet annyira komplex, annyira turbulens, hogy egy vezetô sem tud csípôbôl tüzelve hatásos utasításokat adni, illetve ha így viselkedik, csak fokozza a problémákat. Új vezetôi stílusra van szükség, amelyben a vezetô megôrzi határozottságát, eltökéltségét, de utasítások helyett inkább jó kérdéseket tesz fel csapatá-

nak és arra motiválja ôket, hogy dolgozzanak össze, találják meg a legjobb válaszokat. Ezen új vezetôi stílusban a vezetô inkább észmozgató és nem észosztó.

E stílus kialakításának ma – tapasztalataim szerint – a korlátja nem is annyira a vezetôkben van, hanem a munkatársi környezetben: megszoktuk az észosztás kultúráját, szeretjük, ha megmondják, mit kell tenni, ha megvédenek bennünket a külsô veszélyektôl, a stressztôl, a gondolkodás fáradalmától.

Annak a vezetônek, aki ebben a helyzetben praktikus tanácsra vágyik, kihagyhatatlan olvasmány Heifetz: Az adaptív vezetés gyakorlata címû könyve. Sajnos magyarul még nem érhetô el – viszont az e-könyv változat pillanatok alatt letölthetô itt. Aki elôbb meg akarja hallgatni a professzort, az okvetlenül nézze meg ezt az elôadását.

Akit érdekel, hogy vezetôi pályatársai fejlôdésére mi hatott a legjobban (könyvek, munkatársak, tréningek, stb.) annak itt javaslunk egy érdekes felmérést.

letölthetô itt http://www.amazon.com/The-Practice-Adaptive-Leadership-Organization/dp/1422105768/ref=pd_bxgy_b_img_z elôadását http://www.forlong.hu/blog/2012/08/23/ronald-heifetz-professzor-a-valsag-adaptiv-szakaszaban-vagyunk/ itt javaslunk http://www.forlong.hu/blog/2012/09/03/minek-a-hatasara-fejlodott-on-a-legtobbet-mint-vezeto/

32

KAMARATÖRTÉNET

Dél-Dunántúli Gazdaság

A kamara újraéledése és mûködése (IV.) A pártállam éveiben a gazdasági érdekképviseleti szervek mûködését is átszervezték. Az 1948. évi kamarai feloszlató törvény után a kamarai élet gyakorlatilag befagyott, az intézményeket szétverték, a kamara számos korábbi vezetôjét bebörtönözték avagy üldözték. Névleg a kamara már 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus éveiben újjáalakult, ám tevékenysége akkoriban még meglehetôsen korlátozott volt. Érdemi mûködés nélkül teltek az évek az 1980-as évtizedig, amikoris a reformfolyamatok felgyorsulása kitágította a kamara lehetôségeit. A Magyar Kereskedelmi Kamara élt ezzel és robbanásszerû fejlôdésnek indult. Rohamosan nôtt a taglétszám, a kamara teljesen függetlenedett az államapparátustól és a kamarai média pl. Heti Világgazdaság, Napi Világgazdaság a reformeszmék hordozóivá váltak és nagy befolyásra tettek szert. Új mérföldkônek számít a kamarák történetében az 1990. év, amikor a Magyar Gazdasági Kamara szövetségi kamarává alakult és a kamarai közösség bázisává a hat regionális – így a DélDunántúli is pécsi székhellyel – kamara vált.

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény a magyar közjogi hagyományokat, illetve a modern európai gyakorlatot követve – több mint negyven év után – újból intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. A törvény kimondta, hogy a gazdasági kamarák hivatása a gazdaság fejlôdésének és szervezôdésének elômozdítása, az üzleti forgalom fellendítése, a piaci magatartás tisztességének garantálása, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekérvényesítésének segítése. A kamarai törvény szerint a kamarák köztestületek voltak, a mûködésük önkormányzati elven alapult. A cégek, vállalkozók kamarai tagsága automatikus lett.

Az Országgyûlés által 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétôl megszüntette a kötelezô kamarai tagságot. Az új kamarai törvény négy alapvetô változást hozott. Megszüntette a kötelezô tagságot, elvette a közigazgatási feladatokat, és rendkívüli választásokat írt ki „speciális” szabályok betartásával. Meghagyta a gazdaság általános érdekképviseletét, valamint a megye gazdasági szervezeteinek, tagságtól független választójogát. A globalizációs hatások következtében is újfajta távolságtartási tényezôk jelentek meg a politika és a gazdaság képviselôi között. A kamarai önkormányzat tevékenysége ettôl kezdve a tetteken és a valós eredményeken keresztül mérettetett meg. Kezdetét vette az üzleti szemléletû kamarai mûködés kiépítése.

A 2003-as törvénymódosítás alapvetô változást hozott a kamarák jogállásában, mert a törvényességi felügyeletet az ügyészségekre bízta. A

szervezet és a mûködés meghatározásánál jobban érvényesülhet az önkormányzatiság. Rögzítette a Kormány-kamarák együttmûködésének fix pontjait, erôsítette a kamarai hivatal pozícióját, lehetôvé tette gazdasági társaság alapítását. Ezzel új fejlôdési pályát nyitott a köztestületi gazdasági önkormányzatok számára.

2012. január 1-jével kötelezô regisztrációt vezetett be az Országgyûlés.

A Pécs Lexikon a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaráról: „Pécs-Baranyai Kereskedelmi- és Iparkamara: A pártállam éveiben a gazdasági érdek-képviseleti szervek mûködését is átszervezték. Az 1948. évi, kamarákat feloszlató törvény után a kamarai élet gyakorlatilag befagyott, az intézményeket szétverték, számos korábbi vezetôt bebörtönöztek, avagy üldözték. A rendszerváltás után a hajdani gazdasági érdekképviseletek csak lassan tudtak újraszervezôdni, a gazdasági önszervezôdés intézményesedése az elsô négyéves szabad ciklusban háttérbe szorult. Így csak az 1994. XVI.

törvény révén jöhetett létre a hajdani iparkamara teljes jogú utódszervezete, s ezzel újra intézményesedett a kamara. Alapszabálya a törvénybôl következik: alapvetô tevékenysége a gazdasággal összefüggô közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában történô ellátása. Ebbôl következôen önkormányzati formában mûködik, célja a gazdaság fejlesztésének támogatása, az általános gazdasági érdekek elômozdítása, az európai uniós integrációval, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenység koordinálása. Kezdetben a kamarai tagság automatikus volt, 2000-tôl viszont önkéntes alapon szervezôdött át. Kezdetben a kamarákban három osztályt szerveztek: az agrárkamarát, a kereskedelemi és iparkamarát, és a kézmûveskamarát. Az ágazati kapcsolatok miatt természetesen a felállás nehézkes volt, fôleg azért, mert a kézmûves-tevékenység szinte automatikusan kereskedelmi tevékenységet is jelentett. Ez a szervezeti modell 2000. március 31-ig tartott, amikor is egységes szervezetet hoztak létre, a három kamarát egybeolvasztották, így például a kézmûves-kamara a továbbiakban az iparkamara tagozataként mûködhetett tovább. Jelenleg a baranyai gazdaság vállalkozói öt tagozathoz tartozhatnak, így az ipari, a kereskedelmi, a kézmûves, a regionális vállalati és a közszolgálati tagozathoz. A kamara tevékenysége a vállalkozások szinte minden szegmensét érinti. Szolgáltatáskínálati jegyzéke igen széles: az egyszerû szakmai tanácsadástól kezdve az információellátáson keresztül a minôségügyig, a vámkérdésekig terjed a tevékenysége. Az integrációs kérdések s a hazai forrásfelhasználás kapcsán a 21. sz. elején egyre erôteljesebben merült fel a projektkészítés és projektmenedzselés tárgyköre. Megmaradtak a hagyományos szolgáltatások is: a kamarához tartozik a mestervizsgák lebonyolítása, egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek mesterlevelének kiállítása stb.

A piacgazdaság mûködése új feladatokat hozott, ám ugyanakkor a hagyományos funkciók is fennmaradtak. A kamarának van egy havonta megjelenô lapja (➝Dél-Dunántúli Gazdaság), amely egyrészt a vállalkozók számára nyújt információkat, másrészt pedig a régiót érintô üzleti élet mindennapjainak bemutatásával informál. A kamara támogatja a helyi gazdaságtörténeti kutatásokat, konferenciák lebonyolítását, tanulmánykötetek megjelenését, s 2006-ban, ➝Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jubileumi 125. évfordulója alkalmából a mindmáig egyetlen átfogó pécsi gazdaságtörténeti monográfia létrehozását is szponzorálta. Kaposi Zoltán” (részlet Kaposi Zoltán: Pécs gazdasági fejlôdése 1867–2000 c. könyvébôl. Kiadó: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara)

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

EGÉSZSÉGIPARI MELLÉKLET

Tisztelt Kamarai Partnerünk! Ön, mint Munkáltató feltételezhetôen rendelkezik üzemorvosi ellátással... Gondolja át most velünk, hogy jó kezekben van-e ez a szolgáltatás?

Tudja-e, hogy üzemorvosi vizsgálatra minden munkavállalója esetében szükség van, és mindenkinek, aki munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik cégénél.

— Ön és munkavállalói érzik-e a személyes törôdést e szolgáltatásban?

— Látogatja-e a munkahelyeket a szakorvos, nyújt-e szaktanácsadást?

— Biztosítja-e üzemorvosa rugalmasan, idôben az alkalmassági vizsgálatokhoz a hozzájutást?

— A kockázatértékelésben nyújt-e szaktanácsadást?

— Képviseli-e az Ön érdekeit a hatósági (munkavédelmi) ellenôrzések során?

— Tisztában van-e Ön azzal, hogy hogyan kerülhetôk el a bírságok, kap-e segítséget üzemorvosától a szabálykövetô mûködéshez?

Ön nyugodtan alszik?

Szakmai és emberi hozzáállással optimális megoldást kínálunk!

Kellemes környezetben, kiváló szakorvosokkal, kedvezô áron kínáljuk munkavállalói üzemorvosi ellátását Pécsett.

17 éves tapasztalattal, de korszerû tudással segítjük (tôlünk hírlevélben kaphat értesítést a jogszabályváltozásokról, aktuális tudnivalókról)!

Aktuális ajánlatok: — Év végéig az újonnan szerzôdô kamarai tagoknak az alapszolgáltatás díjából 20% kedvezményt, és e mellett cégre szabott szolgáltatási csomagokat (laborvizsgálatok, szûrôvizsgálatok, thermográfiás diagnosztika, kardiológia) kínálunk!

— Multimédiás elsôsegélynyújtó képzések legközelebb október 12-én, nem velünk szerzôdött munkáltatók dolgozói számára is! Várjuk jelentkezésüket e-mail címünkön!

Infra-Med Kft. foglalkozás-egészségügyi (üzemorvosi) szolgálat Tel.: 72/515-064 • Pécs, Munkácsy M. u. 25. e-mail: inframed@inframed.hu • web: www.inframed.hu

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/222-970, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás. www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos kardiológus, belgyógyász szakorvos

A jövô biztonsága A magyarországi egészségbiztosítási piacon egyedülálló, új megoldást tartalmazó szolgáltatáscsomag vált elérhetôvé egy Pécsett is irodával rendelkezô pénzügyi tanácsadó cégen keresztül. A termék díja a vállalkozások által költségként elszámolható, szolgáltatása révén magasabb szintû egészségügyi szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetôség.

Javaink (ingatlan, értéktárgyak, a háztartás vagy a vállalkozás eszközei) védelmének jól bevált formája a biztosítás, amely baj esetén segít a megsérült eszközök javításában, pótlásában. Több biztosítótársaság is kínál hasonló termékeket, melyek kiválasztása komoly szakértelmet, tapasztalatot igényel, így nem árt szakember segítségét igénybe venni, aki hozzáértésével, személyre szabott biztosítással jelentôs kiadásoktól kímélhet meg bennünket.

Még nehezebb a dolgunk, ha gyermekeink jövôjérôl – taníttatásukról, az életben való elindításukról –, vállalkozásunk fenntartható fejlôdésérôl, nyugdíjas éveink biztonságáról, akarunk gondoskodni. Bankok, biztosítók, alapkezelôk, nyugdíj- és egészségpénztárak kínálataiban eligazodni az igazi kihívás.

Felkészült tanácsadó nélkül neki se vágjunk.

A GP Consulting Pénzügyi Tanácsadó Kft. az egyik legdinamikusabban fejlôdô biztosításközvetítô cég. Országos hálózatában, mintegy 250 szerzôdött partnere révén több száz év szakmai tapasztalatát halmozta fel és ingyenes tanácsadással segíti több tízezer ügyfelét, akiknek több mint 2 milliárd forintnyi biztosítási állományát kezeli és mára a biztosításközvetítôi piac egyik meghatározó szereplôjévé vált.

A vállalkozás budapesti székhelyû, ügyvezetôje dr. Jankó Tamás, aki közel 2 évtizeden keresztül vezette a piacvezetô biztosító dél-dunántúli igazgatóságát, így természetes volt számára, hogy az elsô vidéki irodát Pécsett indította, ahol Kamocsay Lajos területi igazgató irányítása mellett mára már több mint 50 tanácsadó áll az ügyfelek rendelkezésére.

Vállalkozások, vállalatok számára számtalan lehetôséget kínálnak, legyen szó cafeteriáról, menedzsment bónuszról, üzlettársi biztosításról, eredményoptimalizálásról, befektetésrôl. Olyan költségként elszámolható és járulékmentesen adható élet- és egészségbiztosítási termékekkel rendelkeznek, amelyek segítik a kulcspozícióban lévô munkatársak megtartását és vonzó alternatívát jelentenek új kollégák toborzása esetén is.

Azok számára pedig, akik pályamódosításra kényszerülnek egy stabil hátterû vállalat biztonságát kínálja új karrier építésére.

A GPC ezen túlmenôen jelentôs összeggel támogatja a PVSK férfi kosárcsapatát. Mint köztudott, ha valaki családja vagy vállalkozása biztosításait a GP Consulting tanácsadói segítségével köti, úgy közvetve ô is támogatja a PVSK-Panters férfi kosárlabda csapatát, hiszen a GPC az így létrejövô biztosítások utáni közvetítôi díjának egy részét átutalja a csapat számára.

A Pécsi területi Igazgatóság elérhetôsége: Pécs, Semmelweis Ignác utca 3. Telefon: (72) 214-929, 20/927-1320