XIV. évfolyam 9. szám

XIV. évf. 9. szám, 2012. november 9.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Mohácsi melléklet

Parola!

Üzleti úton a baranyai vállalkozások

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Munkakörülmények adaptációja a Strausz János egyéni vállalkozásnál a megváltozott munkaképességû munkavállaló foglalkoztatásáért Strausz János egyéni vállalkozó az új Széchenyi Terv keretében kiírt „Megváltozott munkaképességû emberek munkahelyeinek adaptációja a Konvergencia régiókban” címû pályázaton az Európai Szolidaritási Alapból és a Magyar Köztársaság költségvetésének társfinanszírozásában 25 millió Ft vissza nem térítendô támogatást kapott.

A TÁMOP-1.1.1-11/1-2012-0002es azonosító számú projekt keretében beszerzésre került RAS élhajlító gép speciális J formátumú asztala. Az asztal különlegessége az elemek teleszkópos mûködtethetôsége és a felületén található görgôsor, aminek segítségével fizikai erôkifejtés nélkül lehet továbbítani a megmunkálás alatt levô fémlapot.

Az új eszköz lehetôvé teszi egy megváltozott munkaképességû dolgozó munkavállalását, mivel az eszköz kiküszöböli a megerôltetô munkát. Az eszköz kiegészítô része a legmodernebb technológiát jelentô RAS UpDown élhajlító gépnek, ami nagy precizitással és jelenleginél lényegesen gyorsabban képes termelni, ezáltal hozzájárul a vállalkozás versenyképességéhez.

A projekt megvalósítási idôszaka 2012. december 30-val zárul.

A Strauss Metal jelentôs termékfejlesztéseinek köszönhetôen a mechanikus biztonságtechnikai eszközök tekintetében piacvezetô pozíciót tölt be. A hangsúly azonban a mechanikus eszközök elektronikával, szoftverrel történô támogatásának irányába terelôdik. Az Strausz János egyéni vállalkozó 7630 Pécs, Mohácsi út 107/1.

Telefon: (72) 313-316, (72) 313-354 E-mail: info@straussmetal.hu

egyébként is jelentôs termékkínálata mellett olyan új területek meghódítására is törekszik, mint pl. a benzinkutak technikai hátterének a megvalósítása.

Nemrégiben került piacra legújabb termékük, a NAV engedéllyel is rendelkezô önkiszolgáló benzinkút automata, mely a shop nyitva tartásán túli idôben is lehetôséget biztosít a tankolásra. A PETROLMAT terminál az üzemanyag vásárlásán túl alkalmas autópálya matrica vásárlására, telefon egyenleg feltöltésére, vagy bármely olyan termék, szolgáltatás értékesítésére, amely mérésen alapul. Pl. autómosó, porszívó, beléptetô rendszer, fizetô parkoló stb. A vásárlás során a fizetés történhet készpénzzel, bankkártyával, vagy üzemanyagkártyával.

A Petrolmat automata egyszerûsített változata a cégek számára készült MemoTank, azaz belsô telepi automata berendezés, melyet azon vállalkozások használhatnak, akik tevékenységük során üzemanyag tárolását és felhasználását végzik. Az automata rendszám, valamint kilométer állás rögzítésével végzi a kiszolgálást, elektronikus mérôeszközön keresztül. A tankolás során rögzített adatok továbbításra kerülnek a központba, ahol az adatokból forgalmi kimutatásokat készíthetnek. Az automata akár több vállalkozás üzemanyag készletét képes kezelni több tartályban.

A cég termékeirôl további tájékoztatást a www.straussmetal.hu honlapon találhat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: Visnya Ernô

TA R TA L O M Címlapsztori A cél: külföldi üzletszerzés

4–6

Kamarai választások Új elnökség új feladatokkal

7–10

Kamarai hírek

11

Pécsi helyi adók Kutatás Hatósági felmérés 2012

12

A hónap üzletembere Qualysoft SME: az új leányvállalat vezetôje, Szabó János

13

Szakképzés 14 Ifjú szakmai tehetségek Eu-bajnoksága Megalakul a pályaválasztásu klub Szakképzés

15

Mohácsi melléklet

16

Felújítás Képzômûvészeti alkotás díszíti a kamara épületét

17

Hirdetés

18

Könyvajánló

19

Enterprise Europe Network

20–21

Az ERLA sikersztorija

22

Baranyai gazdaság

23

Mesterképzés – Hegedûs Csaba

24

Tanulószerzôdés – Graffits Lajos

25

Elôtérben a klaszterfejlesztés

26

Adózás – Könyvajánló

27

Autóteszt: Gáti Anett Volkswagen up!

Vendég-oldal: Magyarhertelend

3

AJÁNLÓ

Pécs M. J. Város Önkormányzata 1991-ben Málomban utcát nevezett el Visnya Ernôrôl, így örökítvén meg emlékét. Ô is azon személyiségek sorába tartozik, akiket az utókor több évtized után helyezett el méltó helyére a város történetében.

Szeretett városában, Pécsett látta meg a napvilágot 1879. július 21-én. Elôször a Felsôkereskedelmi iskolába járt, majd annak elvégzése után, 1898-ban a Pécsi Takarékpénztár szolgálatába lépett.

Gyors felemelkedés volt az övé. 1915-re már a bank vezérigazgatója lett, 1921-ben pedig elnökké választották. Az elsô világháború idején a szerb fronton teljesített katonai szolgálatot népfölkelô fôhadnagyi rangban. Az 1918 novembere és 1921 augusztusa közötti pécsi antant-szerb megszálláskor a nemzeti ellenállás egyik vezéralakja volt. Ô is tagja lett annak a küldöttségnek, amely Belgrádban járt. Közben irányította a fizetés nélkül maradt köztisztviselôk segélyezését, az ô nevéhez fûzôdik a városi szükségpénzek kibocsájtása. Figyelme arra is kiterjedt, hogy megszervezze a köztisztviselôk támogatására alakult ún. gabona-bizottságot, annak elnöke lett. Pénzintézete nagy összegekkel segítette az itt maradt hatóságokat, az el nem üldözött tisztviselôket, a nemzeti haderô pécsi szervezôdését.

A megszállás után az újrakezdés egyik vezetô egyéniségévé vált, nagy érdemeket tudhatott magának a város törvényhatósági bizottságában, a közélet egyéb területein. Számos egyesület, társaság vezetésében vett részt. Térségünk érdekeit a nemzetközi határmegállapító bizottságban képviselte Beremenden 1922-ben, magyar delegátusként számos nemzetközi tárgyalás szereplôje volt. 1923-ban kincstári fôtanácsos, 1927-ben örökös felsôházi tag lett. Tagja volt az Interparlamentáris Unió számos nemzetközi tanácskozásán résztvett küldöttségének, lord Rothermere-nél is járt.

A város érdemeit külön is írásba foglalta, örökös bizottsági taggá delegálta. Sokat tett mecénásként a kultúra és a sport érdekében, a Magyar Érdemrend középkeresztje, a Ferenc József Rend lovagkeresztje és számos más kitüntetés tulajdonosa volt. A nemzetközileg és országosan ismert személyiség 1942. május 11-én, Pécsett hunyt el. Emléke elôtt az egész város tisztelgett.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

28–29 30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

7–9. oldal

Kamarai választások 2012 Képzômûvészeti alkotás díszíti a kamara épületét 21. oldal

Autóteszt: Nádasdi Lászlóné Ford B-Max 28–29. oldal

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

A cél: külföldi üzletszerzés Két sikeres, nyugat-európai üzleti úton jártak az elmúlt hetekben baranyai vállalkozások a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. Az Enterprise Europe Network (EEN) baranyai irodája is tagja az egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Fôigazgatósága által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózatnak, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Mindazoknak a kisvállalkozóknak nyújt segítséget, akik üzlettársakat keresnek más uniós tagországokban, innovatív ötleteik megvalósításához szaktanácsra tartanak igényt, vagy éppen azt szeretnék megtudni, hogyan juthatnak európai kutatási támogatáshoz.

Olaszországban valamint Németországban gyárlátogatáson, üzletember-találkozón vehettek részt azon vállalkozások képviselôi, akik terméküknek, gyártói kapacitásuknak keresnek

külföldi piacot, vagy kutatói-kereskedelmi együttmûködést kívánnak kialakítani, netán importálnának. Az utak szervezésében aktív szerepet vállalt az EEN, hogy miért éppen Olaszország és Németország, többek között errôl is kérdeztük a szervezet regionális vezetôjét, Hendinger Anitát.

— Tavasszal a Nemzetgazdasági Mi- technológiák szinte Magyarországon is nisztérium által kereskedelemfejlesztési megállják a helyüket. A kiállításon a akciókra biztosított forrás keretében al- szakemberek tájékozódhattak a legmokalmunk nyílt konkrét „kis projektekkel” dernebb gépek, berendezések, eszközök pályázni a Magyar Kereskedelmi és Ipar- beszerzési lehetôségeirôl. Az árumustrán kamaránál. Nagy örömömre a területi 21 országból mintegy 800 cég mutatta be kamarák közül a pécsi kamara szerepelt kínálatát. Ez a vásár a legnagyobb ilyen a legsikeresebben. Összességében a kü- rendezvény Olaszországban és minden lönbözô programokra – tréningek, üzlet- évben megrendezik. Ott is van Enterember-találkozók, szakmai rendezvé- prise Europe Network-partnerünk, venyek – közel 15 millió forintot nyertünk. lük, valamint a kamarával közösen alakíEnnek jelentôs részét – a jelenleg is futó tottuk ki a komplex programot, amely a EXTRA (Export Training) tréning mel- vásár megtekintése mellett két céglátolett – egy ún. GLOMA (Global Match gatást és egy élelmiszeripari kutatóközaking) projektre fordíthatjuk, amelyben pont megtekintését, a témához kapcsolóegy kiállítás és vásár mellett szervezett dó workshopokon való részvételt és üzüzletember találkozó, valamint egy üzle- letember-találkozót is magában foglalt. ti delegációval szervezett céglátogatás és 16 magyar céggel utaztunk Cesenába, üzletember-találkozó szerepel. (Az uta- nem csak kamarai tagok, hanem regisztzási és a szállásköltséget tudjuk állni az rált tagok is jelentkezhettek a programra. elnyert összegbôl.) A projekt egyik ele- Ôk a zöldség- és gyümölcstermeléstôl a me a vállalkozások felkészítése volt a feldolgozáson, a csomagolástechnikán át vásárra, valamint az üzletember-találko- a marketingig változó tevékenységi kört zón való sikere részvételre, ehhez német képviseltek. Nagyrészt olyan vállalkozáminta alapján készült egy attraktív kiad- sok jöttek, akik már kereskednek készvány is. termékkel, pl. zöldségekkel, gyümölAz egyik üzletember-találkozó a csökkel, szörpökkel, likôrökkel, vagy Macfrut Zöldség-Gyümölcs Technológi- ahhoz kerestek alapanyagot, adalékanyaai és Kereskedelmi Szakvásár mellett got, ami a feldolgozáshoz szükséges. Ha zajlott szeptember 25-tôl 28-ig Olaszor- nem is most, azonnal lesz a találkozókszágban, Cesenában. Az észak-olasz klí- ból üzlet, azért egy-egy ilyen utazás hama sok tekintetben megegyezik a ma- tására néhány üzleti kapcsolat biztosan gyar éghajlati viszonyokkal, ezért az ott létrejön, a 16-ból 5-6 cégnél számítunk alkalmazott zöldség-gyümölcstermelési olaszországi kapcsolatra.

További információ: www.pbkik.hu

— Mi a tapasztalat, hogy Magyarországról Olaszország felé vagy viszont nyilvánul meg érdeklôdés egymás termékei, technológiái iránt?

— Mint a legtöbben, az olasz vállalkozások is jellemzôen inkább exportálnának Magyarországra, úgy a késztermékek kereskedelme, mint a technológiák tekintetében, de van olyan, aki a kutatási vonalon tud együttmûködni a kinti partnerrel, mást disztribútornak kértek fel. Érdekesek voltak az út során a céglátogatások is: az egyik vállalkozás nagy volumenben foglalkozik gyümölcsválogatással és -csomagolással, a másik pedig kimondottan csomagolóanyagok elôállítását végzi. Ez utóbbi cég szeretne Magyarországon is terjeszkedni, errôl folytak tárgyalások. A delegáció bepillantást nyert a Bolognai Egyetem Élelmiszeripari Kutató Központjának munkájába is.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Milyen volt a magyar cégek fogadtatása, megfogalmaztak-e valamiféle igényeket a magyar vállalkozásokkal szemben az olasz partnerek?

— Ez egy most kezdôdô kapcsolat.

Amikor a vásárszervezôk megtudták, hogy 16 magyar cég jön a csoporttal, akkor nagyon megörültek. A magyarokon kívül egyébként még lengyelek, törökök és 2-3 izraeli cég volt hasonló szervezésben. Tapasztalataink azt mutatják, hogy elsôsorban az olasz partnerek szeretnének Magyarországon terjeszkedni, ehhez keresnek disztribútort, partnert. Szívesen fogadták a magyar vállalkozások képviselôit, pozitívak voltak a visszajelzéseik – ezt egyébként a tolmácsok is megerôsítették az üzleti tárgyalásokat követôen. Az azért látható volt, hogy a 16 cég eltérô karakterrel bír, voltak köztük kisebbek, nagyobbak, egyiknek már volt export tapasztalata, a másiknak pedig nem. Ez az utazás arra is jó volt, hogy nem csak nemzetközi, hanem egymás közötti kapcsolatok is létrejöttek. Remek hangulatban zajlott az utazás, kellemes volt a légkör, mire Olaszországba értünk, már a buszon köttettek üzletek. A kinti szervezés is színvonalas volt, a visszajelzések szerint a 16 cégbôl mindössze néhányan értékelték a programot közepesre.

— Mi az általános tapasztalat, hogy a kamara segítségét az üzleti kapcsolatok kialakításakor meddig veszik igénybe a vállalkozások?

— Sajnos, a nyelvi probléma még ma is kulcskérdés. Ennél a programnál is elôre fel kellett tölteniük a cégeknek a profiljukat, leírni röviden a történetüket, ki mivel foglalkozik, mi a terméke, mit szeretne eladni stb. A nyelvtudást átnézve látszott, hogy a cégek közül kettônél volt olaszul beszélô munkatárs, 1-2 vál-

5

CÍMLAPSZTORI lalkozás írta be, hogy tud angolul, a többiek nem beszéltek idegen nyelven. A tolmács munkája kiváló segítségnek bizonyult. Azt gondolom, hogy 3-4 olyan vállalkozás lesz, amelynek segítenünk kell a továbblépésben, a többi érdekelt maga is meg tudja oldani a feladatot.

— Cégünk számára hasznos volt az utazás, kiemelkedô volt az a színvonal, ahogy az Enterprise Europe Network képviselôi gondoskodtak a csapatról – foglalja össze az út tapasztalatait Kun Ágnes, a Kun Szôlô családi gazdaság tagja. — A családi gazdaság mûködéséhez azért járult hozzá ez az olaszországi látogatás, mert nagyon sok olyan új ismeretet szerezhettünk, ami irányt mutatott, hogy merre tudjuk továbbfejleszteni a vállalkozásunkat. Egy kisebb családi gazdaságunk van, és mindenképpen fejlôdnünk kell ahhoz, hogy meg tudjunk erôsödni a piacon. Egy olyan termékkel vagyunk jelen – étkezési csemegeszôlô –, ami mint magyar termék nem igazán elfogadott a piacon. Sok tapasztalatot szereztünk azáltal, hogy megtekinthettük a csomagolási technikákat, termékeket, láttunk olyan tárolási rendszereket, amelyek segíthetnek nekünk abban, hogy addig tudjuk frissen tárolni a termékünket, amikor azt igazán jó áron értékesíthetjük.

Teljes mértékben sikeresnek értékelem az utazást, hiszen megismerkedtem magyar cégekkel, akikkel együtt utaztunk, velük érdemes lesz a jövôben is ápolni a kapcsolatot. Emellett nagyon kedvezô feltételekkel zajlott az utazás, amellett, hogy egy ilyen út jelentôs idôbefektetés, még anyagilag is áldozni kellene rá. A kamara segítsége nélkül nem biztos, hogy fejest ugrottunk volna, de így, hogy részesei voltunk, meghozta a kedvet ahhoz, hogy a jövôben aktívabban keressünk partnert ezen a módon is.

— A tapasztalatok megszerzése mellett üzleti partnert is keresett?

— Számunkra mindenképpen fontos volt, hogy olyan üzleti partnert találjunk, aki a mi családi gazdaságunk méretéhez is illeszkedik. Érdekes volt, hogy azok a partnerek, akikkel beszéltünk, jobbára nagyobb méretû cégek voltak, de ajánlottak a vállalkozásunk méretéhez illô kisebb vállalkozásokat.

Az utazással a célunk az volt, hogy találjunk üzleti partnereket. Elsôsorban nem kereskedelmi partnert kerestünk, hanem olyat, aki a fejlesztéseinkhez eszközt tud biztosítani.

— Ha nem a kamara segítségével, akkor milyen módszerrel keresik meg az üzleti partnereiket?

— Hasonlóan, mint a többi vállalkozás. A szaporítóanyag szövetségi gyûléseken ötleteket cserélünk, és ha szerencsénk van, akkor sikerül egy olyan üzletféllel beszélni, akinek már vannak tapasztalatai. Emellett jó kapcsolatot ápolunk a hatósággal, illetve a SzôlészetiBorászati Kutatóintézettel is, ôk a fejlesztéseinkhez tudnak partnerként szolgálni.

— A kamara meghívására vettünk részt az utazáson és azért mentünk Olaszországba, hogy újabb lehetôségek felé nyissunk – foglalja össze Dobó Árpád, az AMD FOOD Kft. ügyvezetôje, miért döntöttek a program mellett. — Úgy gondoltuk, hogy ez a kiállítás hasznos tapasztalatot hoz abból a szempontból, hogy új irányba nyissunk és lássuk, milyen trendek és lehetôségek nyílnak Olaszország felé. Hogy milyen üzlet jön létre a jövôben, egyelôre még nem tudom, de mindent megteszünk érte. Vállalkozásunk élelmiszeripari adalékok forgalmazásával foglalkozik, egyelôre Németországban van partnerünk, szeretnénk bôvíteni a kört olaszországi cégekkel. Úgy tervezzük, hogy mi hoznánk be termékeket, de ha lehetôségünk nyílik rá, akkor természetesen kétirányú lehet a forgalom.

— Mire adott lehetôséget ez az út?

— Feltérképeztük a lehetôségeket valamint az iparkamara által szervezett üzletember-találkozón sikerült felvennünk a kapcsolatot néhány céggel. Maximálisan megkaptuk azt a segítséget, ami az elsô lépéshez szükséges. Abban a szférában, ahol cégünk mûködik, a legfontosabb a személyes kapcsolat.

További információ: www.pbkik.hu

6 Komoly baranyai vállalkozások, illetve Pécs legfontosabb, a befektetés ösztönzésben érdekelt intézményeinek vezetôi tettek 3 napos szakmai látogatást október 15-e és 19-e között Németországban.

A befektetés-ösztönzés koordinátora, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal müncheni és stuttgarti szakdiplomaták segítségével állította össze a szakmai programokat. Mind Münchenben, mind a Stuttgart melletti Fellbachban (Pécs testvérvárosa) Pécset mint lehetséges befektetési célpontot mutatatta be a delegáció. Az elôadások az infrastruktúra, az oktatás, az állami és helyi gazdasági ösztönzôk, illetve az élhetôség szempontjai köré szervezôdtek. Üzletembertalálkozók és céglátogatások szolgáltak a kereskedelemfejlesztés eszközéül. A gépipari, az építôipari, illetve ez elektrotechnikai szektort képviselô baranyai vállalkozások vezetôit szakmailag a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája segítette és anyagilag is támogatta a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kereskedelemfejlesztésre elnyert pályázati összeg jóvoltából.

— Páva Zsolt polgármester úrral együtt dolgozunk annak érdekében, hogy munkát, beruházásokat hozzunk a Pécsett letelepült vállalkozásoknak, illetve a befektetôk fantáziát lássanak a városban – foglalja össze a német út egyik küldetését Hirth Ferenc, címzetes kamarai tanácsos, a pécsi KONTA K T- E l e k t r o Kft. ügyvezetôje.

— Márciusi utunkat követôen október közepén valósult meg a münchen-fellbachi utazás, amely alatt számos helyszínen ismertette a város több intézményének vezetôje a vonzó befektetési lehetôségeket. A nagyobb érdeklôdés Fellbach részérôl mutatkozott, a délelôtti elôadások után a délutáni B2B tárgyalásokon mind a tizenhárom pécsi és Pécs környéki vállalkozó érdemben tudott tárgyalni helyi vállalkozásokkal. Jártunk egy autóipari

CÍMLAPSZTORI tesztelô-berendezéseket gyártó vállalkozásnál, láthattuk, hogy milyen magas színvonalon gyártják az autóalkatrészek teszteléséhez használt automatákat.

Megtekintettük Baden-Württenbergben egy csomagolóipari klaszter központját, ahol szintén az együttmûködési lehetôségek iránt érdeklôdtünk, aminek lehet jövôje. Még csütörtökön este elmentünk a stuttgarti repülôtérre, ahol megszemléltük az egyik fogadó vállalkozás tulajdonosának magánrepülôterét. Ez azért érdekes, mert Kurtz úrnak komoly tervei vannak a Stuttgart-Pécs repülôjárat beindítását illetôen. Ennek utazóközönségét a Pécsett letelepült, német érdekeltségû cégek, valamint az itt tanuló külföldi diákok adhatnák.

— Miért lehetnek érdekesek a német vállalkozások számára a pécsi vállalkozások, partnerek?

— Tapasztalataink szerint annyira sok munkájuk van, hogy már nem gyôzik. Beszállítókat keresnek, hiszen mi jóval alacsonyabb költségen tudunk szállítani nekik alkatrészeket, vagy akár gépegységeket, mint más partnereik.

— Miként zajlik egy üzletembertalálkozó?

— Az elsô a kölcsönös bemutatkozás: én ezt tudom kínálni, nekem erre van szükségem, ilyen és ilyen árakon, ilyen határidôvel, ilyen minôségben és mennyiségben. Ezt követi az elsô ajánlatkérés, kapunk egy dokumentációt, ami alapján egy árajánlatot kell adni.

Utána jön az alku, és ha létrejön a megállapodás, megköttetik az üzlet. De ezeken az üzletember-találkozókon csak személyesen megismerkedünk egymással. Ebben a fázisban már tulajdonképpen csak akkor van szükség a kamara támogatására, segítségére, ha a vállalkozás azt kifejezetten kéri. Mind az ottani, mind a hazai kamara a cégek mellett áll, amennyiben erre szükség van. Üzleti partnerek felkutatása volt a célja a pécsi Strauss Metal Kft. ügyvezetôjének, Strausz Jánosnak is, aki azt tapasztalta, hogy Nyugat-Európában is érezhetôk a 2008-as gazdasági világválság hatásai.

— Az utóbbi hónapokTovábbi információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság ban szinte egész Európát bejártam, szeptemberben Svédországban volt egy kiállításunk, aztán Essenben, most éppen Bukarestbe utazom szintén egy kiállításra, és azt látom, hogy mindenhol recesszió van. Négy éve a válság kitörésekor megállapítottam magamban, hogy ez egy átmeneti állapot lesz, és aki fel tud készülni rá, az talpon marad, aki pedig nem, az le fog morzsolódni. Egyre inkább azt látom, hogy igazam lett.

Egész Európában tapasztalható, hogy mindenki eladni akar, az üzletkötôk is sokkal agresszívebbek, ha odahaza nem tudnak eladni, jobban keresik a külföldi lehetôségeket. Aki talpon akar maradni, annak nagyon oda kell figyelnie, ez látszott ebbôl a németországi útból is.

Münchenben nem volt túlzott érdeklôdés irántunk, Stuttgartban azonban igen.

Szerencsénkre keresték a lemezmegmunkáló cégeket, és mivel mi is fôleg ezen a területen tevékenykedünk, a hat üzleti tárgyalásból négy vélhetôen sikeres lesz.

— Az ön üzleti életében megszokott forma az ilyenfajta partnerszerzés?

— Külföldön igen, ez egy megszokott forma. Emellett cégünk rengeteg kiállításon vesz részt, talán túl sokon ahhoz képest, hogy milyen kis cég vagyunk. De azt kell mondanom, hogy egyetlen lehetôségünk van: szorgalmas, kitartó munkát végezni, hiszen csak így tudunk eredményt elérni. Németországban olcsóbb az alapanyag, rengeteg gép van és ezek sokkal jobbak, mint a mieink, az új gép nyilván termelékenyebb. Érdekes módon a magyar munkaerô kint sokkal hatékonyabban dolgozik Németországban, mint idehaza. Ezen a területen még nagyon sokat kell fejlôdnünk.

— A német partnereknek miért éri meg magyar vállalkozásokkal üzletet kötni?

— Úgy vélik, hogy a magyarok jó szakemberek, megvan bennünk a tudás, a szorgalom. Vélhetôen olcsóbb a magyar bér és ezért reménykednek a németek abban, hogy mi eredményesebben tudjuk gyártani ■ az ô portékájukat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

KAMARAI VÁLASZTÁSOK

Új elnökség új feladatokkal A 2012. évi kamarai választást megelôzô jelölési folyamatban 6557 jelölést adtak a baranyai vállalkozások 82 tisztségre, a szeptember 19-i választáson 467 vállalkozás vett részt. A jelölésszám országosan messze a legmagasabb volt, háromszorosa a 2008-as értéknek, míg a választási részvétel is 68%-os növekedést mutatott a négy évvel ezelôttihez képest, egyben országosan, Budapest után a legmagasabb szintû volt.

A szeptember 19-i kamarai választáson tagozatonként megválasztott kamarai küldöttekbôl álló küldöttgyûlés október 15-én elvégezte a tisztújítást. A választás eredményeként felállt tagozati és városi kamarai testületek és a küldöttek írásban jelölhettek a vezetô tisztségekre, a kamarán belüli önkormányzati bizottságok tagjaira, a nemzeti kamarai küldöttekre, az Európai Vállalkozói Parlament 2 mandátumára, valamint az etikai és az ellenôrzô bizottság tagjaira.

A jelölôbizottság az összesített jelöléseket terjesztette az október 15-i tisztújító küldöttgyûlés elé, amelyben az innovációs alelnöki és a kereskedelemfejlesztési alelnöki tisztségre többes jelölés alakult ki, csakúgy, mint minden bizottság és delegálás esetében.

A 2012-es szavazáson a kamara elnökévé egyhangúan Dr. Kéri Istvánt választotta a küldöttgyûlés, a kamara kereskedelemfejlesztési alelnöke, egyben általános alelnöke Arnold Antal. A kisvállalkozás-fejlesztésért felelôs alelnök Kresz Erika, a vállalkozói innovációs folyamatokkal foglalkozó alelnök Áman Mihály, a nemzetközi kapcsolatokért, exportfejlesztésért felelôs alelnök Lakics Péter, a kamara szakképzési feladatokat irányító alelnöke pedig Várszegi Gyula.

Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkarma régi-új elnöke úgy véli, hogy a 2012-es kamarai választások nem éppen nyugodt légkörben indultak, de menet közben sikerült kulturált mederbe terelni a folyamatokat. — Tagvállalataink határozott kiállása az eddigi irányvonal mellett végül is azokat a változásokat szentesítette, amelyeket stratégia alkotásunkkal és az egyeztetésekkel május óta elképzeltünk.

Az elnökség, az ügyvezetôség, az egyes bizottságok, az ellenôrzô bizottság tagjai mintegy 50-55%-ban kicserélôdtek.

Ez egyrészt abból adódik, hogy többen befejezték aktív munkájukat és egyéb elfoglaltságaik miatt már nem tudták tovább vállalni a kamarai tevékenységet.

Másrészt pedig abból, hogy amikor májusban összeállítottuk a stratégiánkat, már körvonalazódtak az új feladatok és mi ezekhez a feladatokhoz kerestünk embereket – meg is találtuk ôket. Ôk elvállalták a felkérést és azt gondolom, hogy azokat a változtatásokat, amiket az idôszak, a folyamat megkívánt, ismétel-

ten meg tudtuk tenni anélkül, hogy különösebb konfliktusokat okoztunk volna a belsô körökben. Ez ugyanúgy vonatkozik a fiatalok ambícióinak támogatására és arra is, hogy a tapasztalt, kamarai tevékenységben régóta aktívan szereplôk is tovább folytassák a munkát, annak ellenére, hogy ôk is tisztában vannak azzal: az elkövetkezendô ciklus a világ és az európai események miatt is sokkal nehezebb lesz, mint az elôzô volt.

Azzal is számoltunk, hogy olyan új feladatok jelennek meg a kamarai szolgáltatásokban, amelyeknek nem a jellege új, hanem a volumene és a szakmai felelôssége. Ezek nem elméleti kérdések, hanem a vállalkozások mindennapi létét érintô intézkedések, amelyek a gazdaság versenyképességét megalapozó részterületek fejlesztésére irányulnak.

Az idei választások teljesen új helyzetet teremtettek a kötelezô kamarai regisztrációval. Már nem csak az önkéntes kamarai tagsággal, hanem szinte a További információ: www.pbkik.hu

vállalkozások teljes körével kell számolnunk, akik regisztráltak. A kamarai törvény csupán néhány feladatot tesz kötelezôvé számunkra, ezeket ingyenes szolgáltatásként kell a vállalkozások felé nyújtanunk, ám véleményünk szerint ha Baranya gazdaságát ki szeretnénk húzni a kátyúból, akkor nem csak az önkéntes kamarai tagokra kell építenünk, hanem meg kell szólítanunk és be kell vonnunk a munkába a regisztrált tagokat is. Ezt eddig azért nem tudtuk megtenni, mert nagyon sok vállalkozás nem került a látókörünkbe, de a mostani regisztráció ezen változtatott. Ezért sokkal könnyebb lesz a gazdaság szélesebb rétegét bevonni abba a munkába, ami a piac- és az exportbôvítést szolgálja, valamint erôsíti a kereskedelem biztonságát. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amit 8 éve elkezdtünk a kamarában, tovább folytatjuk: a decentralizálást. Városi elnökségeinkre újabb feladatok hárulnak, mert sokkal közelebb kell kerülnünk a regisztrált vállalkozásokhoz. Azt hiszem, hogy a decentralizáció és a vállalkozói kapcsolatok bôvítése jelentheti azt, hogy sikeresebben fogunk megbirkózni azzal a feladattal, ami elôttünk áll.

8 A nemzetközi kapcsolatokért, export-fejlesztésért felelôs Lakics Pétert újraválasztotta a küldöttgyûlés alelnöki pozíciójában. — Négy éve a nemzetközi kapcsolatok bizottságát vezetem, a bizottság legfontosabb feladata a Baranya megyei külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások képviselete, illetve a gazdaság, kereskedelem fejlesztése, a befektetés ösztönzése a megyében és a régióban. Ehhez a rendelkezésre álló eszközünk elsôsorban az Enterprise Europe Network kapcsolatrendszere, ami egy európai uniós szintû, vállalkozások közötti együttmûködési adatbázist jelent. Emellett kiemelném CNCB(klaszterfejlesztési)-projektünket, ami a megyében és a régióban mûködô klaszterek nemzetközi tapasztalatszerzését, a nemzetközi benchmarkok összehasonlítási lehetôségeinek megszerzését szolgálja. A magyar-horvát tagozat gesztora testületünk, ez a határon túli együttmûködésben és a jövô évi horvát EU-csatlakozással párhuzamosan nyújt számunkra lehetôséget. Emellett különösen fontosnak tartjuk, hogy a következô négy évben megszülessen megyénk export-katasztere, egy olyan regisztrációs adatbázis, ami az exportképes vállalkozásokat és azok specifikumait tartalmazza. Ugyancsak célul tûztük ki a következô négy éves periódusra a kamarán belül egy megújított külgazdasági, külügyi stratégia elkészítését a városi és a megyei szervekkel együttmûködve. Összességében célom egyrészrôl az, hogy a kamarai törvény szerint önkéntes és regisztrált tagjaink változó elvárásainak megfelelôen képezzünk hozzáadott értéket a külgazdaság, külügyi kapcsolatok területén, másrészrôl pedig a kamara vezetésében a fiatal, 30-as, 40es generációt képviselve azt gondolom, hogy minél inkább meg kell jelenniük e generáció érdekeinek, értékeinek a ka-

KAMARAI VÁLASZTÁSOK mara vezetésében. Míg négy évvel ezelôtt a választáson 4 fô negyven év alatti kamarai küldöttünk volt, ez a mostani választáson már 11 fôre növekedett – az elsô sikerek ezen a területen is láthatók és tapasztalhatók.

Arnold Antal kereskedelemfejlesztési alelnök Lakics Péterhez hasonlóan szintén a folytonosságot képviseli a kamarai vezetésben, hiszen korábban a kereskedelmi tagozat elnöke volt. — 12 éve dolgozom a kamarában és látom a kamara törekvéseit a gazdaságfejlesztés terén.

Nagyon sok kimutatás, értékelés készült a megyérôl az elmúlt években, amelyek többségében a kamara kritikus volt a régió fejlôdésével, a hatalom képviselôitôl a gondok megoldását váró lobbierôvel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a kamarának törekednie kell arra, hogy rendezett kapcsolatot alakítson ki szervezetekkel, a hatalom képviselôivel, az olyan csoportosulásokkal, amelyek elôreviszik a régiót, Baranya megyét és Pécset.

Baranya megye és Pécs városa évtizedekkel ezelôtt jelentôs helyet foglalt el a turisztikában – gondoljunk Harkány idegenforgalmára 20-30 éve –, ma úgy tûnik, Baranya megye turisztikai fôvárosa Villány. Örülünk a sikereiknek, de ezzel nem lehetünk elégedettek, hiszen nem az a cél, hogy egy éjszakát töltsenek Baranya megyében a turisták, hanem az, hogy a megye több napra, akár több hétre tudjon kínálatot nyújtani a vendégeknek. Azért szeretnék dolgozni a következô években, hogy ne az egyéni lobbiérdekek mentén kapjanak lehetôséget a különbözô települések és esetleg vállalkozások, hanem létrejöjjön egy egyfajta koordináció.

Korábbi munkám az élelmiszer-kereskedelemhez kötôdött, ebbôl adódóan jelentôs tapasztalataim vannak azon a

Dél-Dunántúli Gazdaság téren, hogy miként mûködik Magyarország élelmiszer-kereskedelme. Ezért törekszem arra, hogy olyan piacokat alakítsunk ki a jövôben, ahová a kisebb vállalkozások, akár az ôstermelôk is bejuthatnak. Európa számos országában van példa arra, hogyan lehet ezeket megszervezni, miként lehet városi, városrészek piacát kialakítani. Valójában élelmiszerpiacot kell létrehozni, mert látható, hogy Baranya megye hosszabb távon az idegenforgalom mellett a mezôgazdaságból fog megélni. A helyi piacok léte azért is elônyös, mert így alacsonyabb költségekkel számolhatnak a helyi vállalkozások.

Várszegi Gyula, ahogy az elôzô négy évben, a következô ciklusban is a szakképzésért felelôs alelnökként dolgozik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában. — A szakképzésben jelentôs változások indultak el az utóbbi idôszakban.

Hosszú évek óta a minôségért, a megfelelô tudású, piacképes szakemberekért, munkaerôért küzdöttünk.

Ennek a folyamatosságát szeretnénk fenntartani az elôttünk álló ciklusban, annál is inkább, mivel az eddigieknél jóval több jogosítványt, lehetôséget kapott a kamara. Ezeknek az elvárásoknak meg kell felelnünk. A jelszavunk továbbra is a minôségi szakképzés, a minôségi szakmunkásképzés, kibôvítve a felsôoktatással, a felnôtt oktatással, átképzéssel – csak az utak, a módszerek változtak. A jövônk egyik alappillére az, hogy megfelelô munkaerôpiacot tudjunk létrehozni és biztosítsuk ennek a folyamatosságát, netán ide tudjunk csalogatni olyan cégeket, vállalkozásokat, amelyek a munkaerôt foglalkoztatják.

Nagyon nagy munka vár ránk a következô idôszakban, hisz’, ahogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a választáson elmondta,

Dél-Dunántúli Gazdaság nagy az ellenszél, sokan a régi rendszer visszarendezôdését szeretnék, ôket meg kell gyôznünk az új rendszer elônyeirôl, mert csak együtt tudunk tovább lépni.

Az iskolák mellett meg kell felelniük a kihívásoknak a cégeknek, a vállalkozásoknak, hogy a gyakorlati képzôhelyeken olyan minôségben tudják végezni az oktatást, amely versenyképes. Meggyôzôdésem, hogy kamaránkban nagyon komoly erôfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a minôségi szakképzéshez létrehozzuk a minôségi gyakorlati képzôhelyeket. Ez belsô konfliktusokat fog továbbra is eredményezni, de ezen az úton nagyon határozottan és következetesen tovább kell menni. A szakképzésben nagyon sok a zsákutca, a pénzek sokszor olyan helyre folynak el, ahová nem kellene. Az egyik feladatunk az, hogy olyan intézkedéseket hozzunk, amelyek rögtön jelentkeznek (pl. minôségi vizsgáztatás), de 4-5 év múlva se mondhassuk azt, ez az út téves volt, mert arra nincs idônk, hogy új utat válasszunk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a jövôben is a pályaorientációra, hogy a fiatalok, a szülôk minél több információt kapjanak döntésük meghozatalához.

Kresz Erika, a kisvállalkozás-fejlesztésért felelô alelnök szintén nem az elsô ciklusban tölt be tisztséget a kamarában, éveken keresztül aktívan rész vett az elnökség munkájában, amolyan visszatérôként ül az alelnöki székben. — A kisvállalkozás-fejlesztés egy kulcsszó számos területen, minden szem és minden fül a kisvállalkozásokra figyel. A kisvállalkozások jelenleg igen nehéz helyzetben vannak, a kamarán keresztül talán az összefogást, az egységet sikerül megvalósítani, hiszen egymás támogatásával sikerülhet versenyképes helyzetbe kerülnünk és a piacon maradni. Alelnök-

KAMARAI VÁLASZTÁSOK ként célként tûztem ki, hogy próbáljuk meg a vállalkozásokat összefogni, együtt elindulni, egységesen megjelenni, fellépni a törvényi változtatásokért, amelyek ahhoz szükségesek, hogy normális körülmények között tudjunk dolgozni. A kisvállalkozások nincsenek jó anyagi helyzetben, hiába biztosítottak részben a források, önerôre is szükség lenne. Azt látom a miénkhez hasonló cégeknél, hogy ez az önerô már véges, kifogyott, ezért nagyon nehéz körülmények kötött lehet versenyképes vállalatot mûködtetni. Fontosnak tartom, hogy egymást támogassuk, úgy, hogy igénybe vesszük egymás szolgáltatásait – ez talán adhat lehetôséget a kitörésre, az erôsödésre. A versenyképességhez szakmunkás, jó vezetés és anyagi biztonság kell, emellett szükség van a folyamatos fejlôdésre. Ha ezt meg szeretnénk valósítani, akkor, azt gondolom, hogy nagyon sokat kell dolgozniuk együtt a baranyai kisvállalkozásoknak.

A vállalkozói innovációs folyamatokkal foglalkozó alelnök, Áman Mihály a pályázati lehetôségek, az innovációs pályázatok egyszerûsítését tartja legfontosabbnak.

— Cégvezetôként és gyakorló i n n o v á t o rként túl vagyunk néhány sikeres pályázaton, ezeken keresztül valós képet kaptam arról, milyen sok feladattal, gonddal jár egy pályázat megvalósítása. A finanszírozás, a forrás biztosításának nehézségei, az adminisztrációs terhek sokasága, a természetellenes fékek, amik teljesen értelmetlen módon beépülnek a rendszerbe – ezek mind vállalkozásellenes módon nehezítik a pályázást. Az egyik fô feladatunk az lesz, hogy akár a kormányzati szintig eljutva – kamarai háttérrel – olyan törvénymódosításokat, végrehajtási utasítás módosításokat generáljunk, amelyek egyszerûsítik a fejlesztést, az innovációt, annak elszámol-

9 hatóságát. Ez természetesen nem csak az innovációra vonatkozik, ugyanezek a tapasztalatink vannak a KEOP-os, GOP-os és egyéb pályázatok esetében is. Úgy gondolom, hogy most van az a történelmi idôszak – és ezért is vállaltam ezt a feladatot –, amikor a 20142020-as uniós források felosztása napirenden van, hogy megfelelô lobbierôvel próbáljuk meg kormányzati szinten elérni: minél több pénzt csoportosítsanak át az újratermelô szférába, a termelô üzemekbe.

A jelenlegi forráselosztás egyik fô problémája az, hogy hatalmas pénzeszközök mentek uniós forrásból olyan célokra, amelyeknek nincs valós termelési értéke, csak költséget jelentenek.

Ugyanezt látom a mezôgazdaságnál, amely ugyan hatalmas forrásokat kapott, de nagyon sokszor elhibázott forrásrendszerben. Azt gondolom, hogy szükség lenne a pályázatok generálásánál az agrárkamarával való együttes lobbierôre, hogy ennek meglegyen az eredménye a következô idôszakban. Érdemes szem elôtt tartanunk a határon átnyúló közös fejlesztések, innovációk lehetôségeinek felkutatását, ehhez szintén szükségét látom a kamarai háttérnek, hiszen tapasztalatból tudom, hogy a nemzetközi pályázatok kiírása jelentôsen bonyolultabb, sok esetben komolyabb hátteret igényel a vállalkozások részérôl. Erôsebb összefogásra, együtt dolgozásra van szükség a jövôben a kamarai tagok részérôl.

Országosan megélénkült a 2012-es kamarai választások iránti figyelem a vállalkozások részérôl – ezt dr.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta a baranyai kamarai választásokat követôen lapunknak.

— Az elmúlt években felértékelôdött a kamara helyzete a vállalkozások körében, egyrészt azért, mert a gazdaságban

10

KAMARAI VÁLASZTÁSOK

rengeteg probléma van és a vállalkozások keresik a biztos pontokat, a gazdasági önkormányzat pedig egy biztos pont. A másik ok az, hogy a kormányzattal való megállapodás alapján az elmúlt években nagyon sok közjogi jogosítványt vehettünk át az ehhez tartozó forrásokkal együtt, ez természetesen nagyobb érdeklôdést kelt a kamara iránt.

Miután a kamara egy gazdasági önkormányzat választási mechanizmussal, vetélkedéssel, természetes, hogy ebben a választási ciklusban lényegesen többen fordultak a kamara felé. Ugyanakkor a választási mechanizmus és procedúra azt mutatja, hogy Pécsett egy nagyon erôs, stabil és abszolút legitim vezetés keletkezett.

— A frissen megválasztott baranyai alelnökök megfogalmazták, hogy szeretnének kilépni Baranya megye keretei közül, beleszólni a döntésekbe, pl. az európai uniós pénzek elosztásával kapcsolatban is hallatnák a szavukat. Egy megyei gazdasági önkormányzatnak milyen lehetôségei kínálkoznak arra, hogy A küldöttgyûlés kialakította a kamara elnökségét, amelyben a fenti vezetô tisztségviselôk mellett, az alapszabály szerint helyet kapott a szeptember 19én megválasztott öt tagozati elnök, valamint a városi kamarai elnökök: Jakabucz Ildikó (regionális vállalati tagozat) Dr. Kállai Sándor (ipari tagozat) Treszner János (kézmûves tagozat) Huppert László (kereskedelmi tagozat) Vida János (közszolgáltató tagozat) Horváth László (Szigetvár) Dr. Kovács Tibor (Siklós) Pálinkás István (Mohács) Ferenczy Tamás (Komló) A küldöttgyûlés megválasztotta a kamara önkormányzati, szakmai bizottságainak tagjait is: Kereskedelemfejlesztési bizottság Kustra Tamás

átlépjék a megyehatárokat?

— Baranya megye, illetve Pécs hagyományosan határon átlépô szereplôje volt a magyar gazdaságnak, hiszen régióközpontként mûködik. Régióközpontként, oktatási központként, kutatásfejlesztési központként, egészségügyi központként pedig rég túlmutat Baranyán. Tehát ez a törekvés és igény természetes mindegyik terület részérôl. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felépítése olyan, hogy azokban a kérdéskörökben, vagy témákban, amelyekben jelentôs vállalkozói érdeklôdés van, kollégiumokat hozunk létre. Tehát minden lehetôsége megvan a baranyai alelnököknek arra, hogy az országos kamara szintjén megjelenjenek és megpróbálják a befolyásukat érvényesíteni. Ez elsôdlegesen az ô aktivitásukon és szakmai munkájukon múlik.

— Üdítô volt azt hallani, hogy a negyven év alatti vállalkozók nagyobb arányban képviseltették magukat a mostani választásokon. Milyen arányban van jelen a magyar kamarai rendszerben

Erb László Králik Ivánné Halmi Csaba Dr. Horváth Csaba Todenbergné Imrô Annamária Behek István Laczkó Béla Liszácz Mihály Sigmond István Innovációs bizottság Bognár Sándor Vér Csaba Hirth Ferenc Herbály István Dr. Lustyik György Szabó Attila Bartos Sándor Dr. Helyes Zsuzsanna Dr. Szekeres György Tóth-Pördi Zoltán Nemzetközi kapcsolatok Biz. Horváth László Hirth Olivér Vámosi László Kabók Ibolya Molnár László Treszner János Gyôrffy Zoltán Hajdú Gábor

Dél-Dunántúli Gazdaság ez a vállalkozói korosztály és milyen az aktivitása a kamarai munkában?

— A megyei, területi kamarai választások végén járva az derült ki számomra egyértelmûen, hogy megnôtt a fiatal vállalkozók, a nagy cégek, illetve a nagy nemzetközi termelô cégek érdeklôdése a kamara iránt. Ha a korcsoportokat vizsgáljuk, a legaktívabb a kamarában az 50 és 60 év közötti korosztály. Nyilván ez a legproduktívabb életszakasz, amikor a vállalkozónak már van tapasztalata, de még elegendô az ereje ahhoz, hogy alkosson. A fiatalok is nagyon aktívak ma már. Hihetetlenül felpezsdült az érdeklôdés a kamarák iránt, hiszen olyan jogosítványokat vettünk át, amelyek mindenki számára érdekesek. A szakképzés befolyásolása, a felnôttképzés akkreditálása, a felsôoktatás befolyásolása, a külgazdaságban való részvétel, a kötelezô regisztráción keresztül az adatok használata, az EU-s források elosztása – ezek mind olyan területek, ahol a vállalkozók jelen akarnak lenni.

N.T.

Oszvald Pál Dr. Szekeres György Szakképzési bizottság Németh Jenô Riegl Péterné Barta Sándor Szabó Gábor Kecskés Károly Virányi Zsófia Fenyôsi Gyula Rendeczki Lajos Borsós István Gulyás Ferenc Kisvállalkozás Fejlesztési Biz. Takácsné Hojcska Ilona Mátrai Attila Ódorné Kovács Ildikó Bogos Csaba Urbán Zsolt Csirke Balázs Opauszki László Tóth István Lengvárszky Szabolcs Szabó Gábor Európai Vállalkozói Parlament Lakics Péter Dr. Szekeres György

MKIK küldött Dr. Kéri István Áman Mihály Arnold Antal Lakics Péter Ferenczy Tamás Huppert László Dr. Kállai Sándor Bartos Sándor Dr. Kiss Tibor Treszner János Herbály István Ellenôrzô Bizottság Nyul Éva Alsóvölgyi István Králik Ivánné Dr. Bíró Zoltán Nagy Lajosné Etikai Bizottság Barta Sándor Kiss Ferenc Dr. Horváth Csaba Pálinkás István Vámos Csaba Szabó Gábor Keresnyei János Dr. Tunyoghy Szabolcs Arnold Antal Cserkúthy László

A szeptember 19-i kamarai választásokon megválasztott küldöttek, városi és tagozati elnökségek listája a Dél-Dunántúli Gazdaság októberi számában olvasható. www.pbkik.hu/deldunantuligazdasag

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

EXTRA tréning, extra érdeklôdéssel

Az NGM és MKIK támogatással zajló Extra – export felkészítô tréning kis- és középvállalkozásoknak – címû tréningsorozatunkra remek csapat alakult ki. Az összetételét tekintve nagyon vegyes, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozók en-

Benchmarking klubülést tartott a Gépipari Klaszter Villányban A villányi Bock Pincében került sor a DélDunántúli Gépipari Klaszter Benchmarking Klubjának összejövetelére.

A klaszter tagvállalatai a borongós idôjárás ellenére is nagy számban képviseltették magukat a rendezvényen.

A résztvevôk megtekinthették a borászat kétszintes barrique pincéjét, és részletekbe menôen megismerkedhettek a borgyártás technológiájával. A pincelátogatás során Molnár László, a klasztertag Fekoral International Kft. ügyvezetôje által bemutatásra kerültek a cég által gyártott, bor tárolására használt, korróziómentes acéltartályok. A klasztertagoknak lehetôségük nyílt a Bock Pince tulajdonosával, Bock Józseffel is találkozni, aki elmondta, hogy már hosszú ideje állnak üzleti kapcsolatban a tartálygyártó céggel, és kezdetektôl fogva tökéletesen meg vannak elégedve a tartályok minôségével. Ezután a klaszter tagjai kérdéseket tehettek fel az alkalmazott borgyártási eljárásokkal kapcsolatban.

Az este borkóstolóval és vacsorával zárult, lehetôséget teremtve a tagvállalatok képviselôinek a kötetlen eszmecserére.

nek külön örültek, hiszen így a szigorúan vett „tananyagon” kívül egymástól is rengeteget tanulhatnak.

A képzés elsô négy szakmai moduljának oktatását a PTE Közgazdaságtudományi karának neves oktatói tartották, majd egy tapasztalt ta-

11 nácsadó és coach is rendelkezésére állt a résztvevôknek, hogy minél magasabb szintû export tervet készítsenek. A két legjobbat a projekt külön támogatásban részesíti, és lehetôvé teszi a megjelölt célországba való kiutazást és tárgyalások lefolytatását kamarai segítséggel. „— Én tanulni jöttem a Kamarába, és köszönöm a lehetôséget”. Ezzel a meglepô mondattal kezdte bemutatkozását az EXTRA egyik résztvevôje. És valóban, a negyedik hete tartó tréningsorozat fô célja, hogy megtanítsuk az exportképes termékkel, szolgáltatással rendelkezô vállalkozókat másképp gondolkodni saját eddigi vagy jövôbeli tevékenységükrôl.

A jelentkezési határidô lezárása után, még sokan jelezték részvételi szándékukat, ezért a programot elôreláthatóan 2013 tavaszán újra meghirdetjük önkéntes kamarai tagjaink részére.

Elôjelentkezéseket fogadunk 15 fôig az emisakne@pbkik.hu e-mail címen.

Nagy érdeklôdés az FP7 rendezvénynapon Több mint negyven szervezet és vállalkozás küldte el képviselôjét a Nemzeti Innovációs Hivatal, az Enterprise Europe Network, PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pécsi Tudományegyetem által szervezett tájékoztató rendezvényre. A jelenlevôk részletes tájékoztatást kaptak a keretprogram jelenlegi állásáról és a futó pályázatokról.

2012 júliusában jelentek meg az új (és ebben az uniós tervezési idôszakban az utolsó) FP7 pályázati kiírások. A programot 2014-tôl az FP8– „Horizon” program követi, mely új pályázati rendszerrel igyekszik az unió innovációs és K+F kapacitását növelni.

A vállalkozások, kutatók, egyetemi tudásbázis összekapcsolása, és az európai szintû nemzetközi kapcsolatrendszerben történô közös projektfejlesztés nemcsak a pályázati támogatás le-

hívása, de a fenntarthatóság, valamint a többéves fejlesztések szinergiája miatt is fontos.

Lakics Péter, a kamara alelnöke köszöntötte a megjelenteket, míg dr. Helyes Zsuzsanna a Szentágothai János Kutatóközpont nevében üdvözölte a jelenlevôket, hangot adva azon reményének, hogy bizonyára többen is sikeres pályázat nyertesei lehetnek a közeljövôben.

Kolossváryné dr. Juhász Györgyi, a Nemzeti Innovációs Hivatal fôosztályvezetô-helyettese részletes tájékoztatást adott a magyar részvétel eddigi eredményeirôl, a várható sikerarányról a hátralévô idôszakban.

Ezt követôen két szekcióban folytatódott a rendezvény. Tóthné Vizkelety Barbara a környezetvédelemmel, dr. Lorencz Kinga az energiával kapcsolatos pályázati részleteket ismertette, Bottka Sándor az infokommunikációs, Márkus Eszter a Marie Curie csereprogram adta lehetôségeket osztotta meg a résztvevôkkel.

A rendezvény összefoglalásaként közös fórumon tehették fel kérdéseiket a résztvevôk.

A kamara weboldalán (www.pbkik.hu) közreadtuk a rendezvényen készült fotókat, és az elôadások anyagait.

Közbeszerzés Október 19-én elindult a Közbeszerzési referens képzés. Az ôszi csoporthoz a 200 órás képzés elején még van lehetôség csatlakozni. Az oktatások péntekszombati napokon vannak. Az OKJ-s képzésen résztvevôk várhatóan februárban vizsgázhatnak, a pontos idôpontot az illetékes minisztérium adja meg november végén. A végzett hallgatók tudásának frissen tartásáról is gondoskodik a kamara, Közbeszerzôk Fóruma néven rendezvénysorozatot mûködtet, külsô meghívott elôadókkal. További információ: gcsaszar@pbkik.hu

12

HELYI ADÓK / KUTATÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pécsi helyi adók – egyéves tárgyalások eredménye Október 18-án délelôtt kissé viharos körülmények között, elfogadta a városi közgyûlés a helyi adórendelet módosítását.

A nehezen megindult szakértôi tárgyalások közel egy évig tartottak, és azon a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és érdekképviseleti partnerei korrekt, szakmai hozzáállást tanúsítottak.

Ugyanez volt tapasztalható a városháza képviselôi részérôl.

Rövid idôn belül egyetértés alakult ki abban, hogy a helyi adórendeletnek nem csak a városháza mûködési költségeit kell fedeznie, hanem gazdaságpolitikai funkciói is vannak. Az adórendelet alapfilozófiája épp a korábbi tiltakozó gyûlésen megfogalmazott szektorális és helyi vállalkozásokat megkülönböztetô irány lett.

Az adórendeletet a kamara koncepcionálisan jónak tartja, minôségében, kidolgozottságában és (a javasolt mértékek mellett) gazdaságpolitikai szempontból az

egyik legjobb az elmúlt 20 évben.

Szakértôi szinten csak kismértékben tért el a kamara véleménye az építményadó néhány adómértéke esetében: A városháza általánosan 850 Ft/m2-t, a gazdaság 800 Ft/m2-t javasolt.

– Az ipari, termelô cégek esetében a városháza 700 Ft/m2-t, a gazdaság 500 Ft/m2-t javasolt.

– A nehéz helyzetbe jutott vállalkozások esetében a városháza 700 Ft/m2-t, (amely az ipar esetében semmilyen kedvezményt nem jelent...), a gazdaság 5 éves türelmi idôszak keretében évente növekvô mértéket: 0, 200, 400, 600, 800 Ft/m2-t javasolt.

– A kamara javasolta a megváltozott munkaképességûek és a mûemlék épületek kedvezményét, amelyet a városháza nem fogadott el.

A kamara által javasolt adómértékek patikamérlegen számolt gazdaságpolitikai hatásokkal bírnak, bármilyen annál

magasabb érték esetén nem fogják betölteni a nekik szánt pozitív szerepet.

Rossz hír, hogy Hoppál képviselô úr indítványára az ipari adómértéket 700 Ft/m2-rôl 800 Ft/m2-re felemelte a közgyûlés.

Az építményadó és telekadó további részletei nem módosultak a korábban az egyeztetések kapcsán jelzetthez képest. Az adórendelet minôsége sokkal jobb a korábbiaknál, de még így is sok értelmezési probléma fog jelentkezni. Például a rendelet kihirdetését követôen derült ki, hogy a „kereskedelmi célt szolgáló építmény” fogalmi köre tartalmazza a „szállásépületek”-et is. Így a városban található valamennyi szálloda, hotel, vendégház, amelynek alapterülete meghaladja a 300 m2-t, a legmagasabb – 1700 Ft/m2 – mértékû adókulcs alapján adózik. Ennek a megváltoztatását módosító indítvány benyújtásával már kezdeményezte a kamara.

Hatósági felmérés 2012 – új hatóságok, árnyaltabb kép A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2012 július-augusztusában online kérdôíves vizsgálatot folytatott a térség vállalatainak körében különbözô hatóságok ismertségérôl és elismertségrôl. A 205 vállalat válaszait az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet elemezte és foglalta össze.

Az elmúlt két évben létrejöttek a kormányhivatalok, elméletben megvalósult az egyablakos ügyintézés. A közigazgatás további átszervezése, a bürokratikus terhek további csökkentése még mindig napirenden van. Az idei felmérés aktualitását erôsítette, hogy a kormánymegbízott úr kérésére a kamara a hatóságok vezetôi felé értékeli intézményeik munkájának és a megyei gazdaság versenyképességének kölcsönhatásait.

A hatóságok megítélése a jogrendszer bonyolultsága kapcsán nem változott. A szakmaiságra és a feketegazdaság visszaszorításában játszott szerepre vonatkozó megítélés változása nem egyértelmû – egyik állítás szerint javult, a másik szerint romlott a hatóságok megítélése. Míg például „A hatóságok elsôsorban a feketegazdaság visszaszorításán dolgoznak, és segítôkészek a tisztességes adófizetô vállalkozásokkal szemben.” állítással

2009-ben a vállalatok 17 százaléka, 2012 pedig mindössze 13 százaléka értett egyet, addig „A hatóságok valójában kerülik a feketegazdaságot, az adófizetôket büntetik, így növelik a költségvetés bevételeit és a politika ezt a folyamatot kommunikálja a feketegazdaság elleni harcként.” állítással 2009-ben a vállalatok 88 százaléka, 2012 pedig mindössze 67 százaléka értett egyet.

A vizsgált 27 szervezettel eltérô mértékben kerültek kapcsolatba a vállalatok. A NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Fôigazgatósága (73%), a Városi Adóiroda (62%), valamint az Ügyfélszolgálati fôosztály/Okmányiroda (62%) a legismertebbek, a BMKH-Földmûvelésügyi Igazgatóság (5%), a BMKH-Igazságügyi Szolgálat (5%), és a BMKH-Erdészeti Igazgatóság (4%) a legkevésbé ismertek a vállalkozások elôtt.

A vizsgált 27 szervezet közül a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (68 pont), a BMKH-Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság (62 pont), BMKH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (62 pont) a leginkább elismert intézmények. Az elismertség megítélésekor azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az ismertséget sem, hiszen a leginkább elismert intézmények ismertsége alacsony. A

leginkább ismert intézmények közül a Földhivatal (54 pont), az Ügyfélszolgálati fôosztály (52 pont) átlagon felüli elismertségnek örvendenek, a Városi Adóiroda (47 pont), illetve kisebb mértékben a NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Fôigazgatósága (49 pont) elismertsége átlag alatti.

A vállalatok a BMKH-Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (66 pont), a BMKH-Munkaügyi Felügyelôség (64 pont), valamint a BMKH Munkavédelmi Felügyelôség (64 pont) kapcsán tartják legvalószínûbbnek a retorzió lehetôségét jogorvoslat esetében.

A jogorvoslat esetén felmerülô retorzió valószínûsége és az elismertség összefüggései esetében kiemelendô a BMKH Munkaügyi Felügyelôség és BMKH Munkavédelmi Felügyelôség, mint olyan intézmények, amelyek alacsony elismertséggel rendelkeznek és a retorzió valószínûségét is magasnak ítélték meg a vállalatok. Másik végletnek a Földhivatal, Ügyfélszolgálati fôosztály és BMKH Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tekinthetô, ahol a magas elismertséghez alacsony valószínûségû retorzió párosul.

A teljes elemzés elolvasható a www.pecsikamara.hu oldalon.

Dél-Dunántúli Gazdaság Azóta, hogy a két világháború között Konrad Zuse, német mérnök, korának legsikeresebb konstruktôre megépítette a Z1, elsô szabadon programozható számítógépet, az informatika fejlôdése fényévekben mérhetô.

Ma már hazánkban is felkészült, szakmailag kompetens cégek szakosodtak ezen iparág fejlesztésére. Ilyen cég az eddig a nagyvállalati ügyfelekre – elsôsorban pénzintézetekre – koncentráló Qualysoft is, amely a közelmúltban pécsi központú leányvállalatot hozott létre. Az új cég ügyvezetôje Szabó János, aki aktív közremûködôje az egyetemi informatikus képzésnek is.

— A Qualysoft-csoport nem csak hazánkban, de a közép-európai régió hét országában is jelen van, amelyrôl annyi tudható, hogy ez idáig elsôsorban a nagyvállalatok számára nyújtott különbözô informatikai szolgáltatást. Nemrég azonban úgy döntött, hogy nyitni kíván a kkv szektor felé...

— Ez így van. E kezdeményezés elsô lépése éppen az volt, hogy a cég az elmúlt év tavaszán létrehozta Pécsett az új leányvállalatát, a Qualysoft SME (Small and Medium Enterprise) Solutions Kft.-t. Ennek az új vállalatnak az elsôdleges célja az, hogy olyan innovatív alkalmazásokat fejlesszen ki, amelyek a hatékonyság szempontjából jelentôsen növelik a kis- és közepes vállalkozások mûködését. Éppen azért, mert a szóban forgó informatikai rendszerek az adott vállalkozás igényéhez igazodnak, fogalmazhatnék úgy is, hogy funkcionalitásuk „testreszabott”, kezelhetôségük egyszerû, ráadásul rendkívül kedvezô árú termékekrôl van szó.

— A cég egyik tulajdonosa, Mayer Róbert szerint az új cég helyszínének a megválasztása nem volt véletlen, hiszen az ön személyében találták meg azt a szakembert, aki az elmúlt évek során számos tapasztalatot gyûjtött a kkv-k kiszolgálásában. Beszélne röviden ezekrôl a tapasztalásokról?

— Hét évvel ezelôtt Pécsrôl indulva építettem fel elôzô cégemet, mellyel közel 200 vállalkozás számára készítettünk weboldalakat, hírlevél küldô rend-

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

13

Qualysoft SME: az új leányvállalat vezetôje, Szabó János

szereket és online vállalatirányítási rendszereket. Ez idô alatt találkoztam a kis- és középvállalatok minden létezô problémájával, így a Qualysoft tulajdonosai úgy látták, hogy az általam képviselt szemléletmód megegyezik azzal a céllal, hogy a kkv-k számára is kimagasló minôségû, a banki rendszereknél megszokott biztonságú temékeket, szolgáltatásokat készítsünk.

— A PTE óraadó oktatójaként foglalkozik a hallgatók továbbképzésével is. E tevékenységét miként tudja hasznosítani mondjuk a Qualysoft SME Kft.-n belül?

— A tanítás a hobbim. Szeretem átadni hallgatóimnak azt a friss tudást, melyet munkatársaim gyûjtenek a napi munkavégzés során. A hallgatóim nagy része kellôképp motivált ahhoz, hogy ezen a pályán folytassák életüket, épp egy pici lökésre van csak szükségük.

Tôlünk ezt a lökést megkapják, hiszen nyaranta 10-15 diák tölti nálunk szakmai gyakorlatát, ahol segítünk nekik saját projektjeik kivitelezésében. Ráadásul minden évben egy végzôs diák államvizsgáját követôen lehetôséget kap, hogy nálunk kezdje el szakmai karrierjét.

— Melyek azok a fejlesztésük alatt álló új termékek, amelyek ha-

marosan megjelennek majd a kis- és közepes vállalati piacon?

— Elsôsorban olcsó, mégis teljes mértékben egyedi weboldalainkkal és hírlevél küldô rendszerünkkel. Munkatársaim rendkívül kreatív megoldásokat alkotnak ezen a területen. Ezekhez kötôdô kiegészítô termékeink a mobil alkalmazások, melyek fejlesztésében olyan innovatív technológiát használunk, mellyel egy termék áráért az összes okostelefonra, el tudjuk készíteni a megrendelôinknek fejlesztett alkalmazásokat.

A legfontosabb termékünkkel, melyen munkatársaimmal az elmúlt 1,5 évben dolgoztunk július 1-tôl már találkozhatnak az ország kkv vállalkozói. A nebula.hu nem más, mint egy interneten keresztül, böngészôbôl és okostelefonról is elérhetô virtuális iroda. Itt a munkatársak feladatokat adhatnak egymásnak, tárolhatják és megoszthatják a fontos dokumentumaikat ügyfeleikkel, vezethetik naptárukat és megrendeléseik kiszolgálását irányíthatják. A termék rendkívül hasznos, mert minden kommunikáció írásos formában történik, lerövidíti az ügyintézések idejét és bármikor, bárhonnan elérhetô. A legnagyobb elônye, hogy nincs szükség semmilyen beruházásra, nem kell nagy összegekért szoftvert vásárolni, a terméket havi díjas konstrukcióban, szolgáltatásként bérelhetik. Ráadásul mindezt havi néhány ezer forintos összegért.

Legfontosabb célkitûzésünk, hogy termékeinkkel segítsük a régió kis- és közepes vállalkozásainak versenyképességét és átalakítsuk a megszokott, gyakran rosszul mûködô munkafolyamatokat. Ha ezen a területen sikeresek leszünk, a partnereink nem csak hatékonyabban fognak mûködni, de jelentôs összegeket takaríthatnak meg szolgáltatásunkkal.

E.É.

14

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ifjú szakmai tehetségek Európa-bajnoksága Az EuroSkills Európa legnagyobb szakmai versenye. Az október 4-6. között megrendezett versenyen kontinensünk legjobb fiatal szakemberei vetélkedtek a belgiumi SpaFrancorchamps-ban. A kétévenként megrendezett versenyen most 23 ország 430 versenyzôje 44 szakmában mérte össze tudását.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara immár a második éve koordinálja az ország EuroSkills versenyeken történô részvételét biztosító SkillsHungary programot. Magyarország összesen 15 szakmában 20 versenyzôvel képviseltette magát Belgiumban.

A versenyzôket és mentoraikat népes „csapat“ kísérte a kamarai, az iskolai és a szponzori körbôl. Néhány napon keresztül Czomba Sándor államtitkár és munkatársai is aktívan szurkoltak versenyzôinknek és – kihasználva a lehetôséget – szakmai konzultációkat is folytattak.

A jó eredményhez tehetséges versenyzôk, kiváló felkészítô tanárok és a magas mûszaki

színvonalat biztosító szponzorok kellenek. A kiváló eredményhez elengedhetetlen ennek a „hármasnak” az egész éves megfeszített munkája.

A szolgáltató szakmáknál (szakács, virágkötô, fodrász) ismerni kell a legújabb trendeket, divatokat és a szakma mûvészének kell lenni.

Az ács, a kômûves és az asztalos szakmáknál elengedhetetlen a legmodernebb szerszámgépek alkalmazása, mert nélkülük nem lehet teljesíteni a nagyon szûkre szabott szintidôket.

A versenynek az adta az izgalmát, hogy minden verseny nyilvános, áttekinthetô és egyforma esélyeket biztosít.

Az ácsok tetôszerkezetet készítettek, az asztalosok egy – féléves mestermunkának is beillô – szekrényt, a kômûvesek pedig egy boltíves épületrészt készítettek.

A hegesztôk négy eljárással, több pozícióban dolgoztak és a fô feladatuk egy kis méretû tartály volt, amelyet a végén nyomáspróbának is alávetettek. A számítógépes feladatoknál minden versenyzô képernyôjét kivetítették a közönségnek és folyamatosan nyomon követhettünk egy-egy tervezési feladatot. Láthattuk mûködés közben az elkészült robotokat, a virág-csodákat, a haj-szobrokat és a felszolgált étel-költeményeket is.

Sajnos, baranyai érdekeltségû versenyzô nem volt a mezônyben. A kamara többéves munkája ezen a versenyen hozta meg a gyümölcsét és „taroltak” a fiataljaink.

A magyar csapat a negyedik legtöbb aranyérmet elhozva, összesen 5 arany (mechatronika csapatverseny, vállalati ICT team, faipari technológiák csapatverseny, épületasztalos, bútorasztalos szakmákban), 1 ezüst (virágkötô szakmában) 5 bronz (ács csapat, fodrász, pincér, karbantartó tisztítóspecialista, szakács-pincér csapat szakmában) és 2 kiválósági éremmel (festô, szakács) 23 ország közül a 6. helyen végezve teljesítette a belgiumi EuroSkills Spa-Francorchamps 2012-t, a szakmák Európa bajnokságát.

Borsós István – Cséfalvay Ágnes

Megalakul a kamara pályaválasztási klubja A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiemelten kezeli pályaválasztási koordináló, összefogó szerepét. Fontosnak tartja, hogy mind a pályaválasztás elôtt állók, mind a pályaválasztási szakemberek részére olyan bázisként szolgáljon, ahová kérdéseikkel fordulhatnak, ahol pontos, aktuális tájékoztatást kapnak.

A kamara munkatársai pályaválasztási osztályfônöki órák, szülôi értekezletek, pályaorientációs iskolai rendezvények állandó résztvevôi lesznek, ezzel is segítve az iskolák pályaválasztási szakembereinek munkáját.

2012. november 14-én a kamara az általános iskolai és gimnáziumi pályaválasztási felelôsöknek, pedagógusoknak, mentor-tanároknak céglátogatást szervez a TEREX Cranes Hungary Kft.-be. Cél, hogy a szülôk és a gyerekek tájékoztatásában fontos szerepet játszó tanárok, osztályfônökök információt kapjanak az aktuális munkaerôpiaci igényekrôl, a hiányszakmákról, és hogy lássák, milyen körülmények között dolgoznak a fémipari szakemberek.

A céglátogatással indul útjára a kamara Pályaválasztási Klubja, melynek célja, hogy összefogja a megye pályaválasztási szakembereit, akik rendezvényeken, elôadásokon keresztül tájékoztatást kapnak az aktuális pályaválasztási kérdésekrôl, munkaerôpiaci ismeretekrôl, a megye gazdasági helyzetérôl, szakemberigényérôl, szakképzésérôl. Ezen témákat mind az év végén megrendezésre kerülô Pályaválasztási Konferencia, mind az egész tanévet átfogó elôadássorozat érinti.

Ezzel párhuzamosan, a kamara szervezésében, a pályaválasztás elôtt álló diákoknak és szüleiknek lehetôségük nyílik a megye meghatározó cégeinek megismerésére, céglátogatásokra a „Nyitott Kapuk“ rendezvénysorozat keretében.

A Pályaválasztási Klub rendezvényeirôl minden információ elérhetô a kamara honlapján: www.pecsikamara.hu A széleskörû tájékoztatás érdekében a kamara külön pályaválasztási weboldalt is indít, ahol a szülôk, a gyerekek és a pályaválasztási szakemberek is információt szerezhetnek.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

SZAKKÉPZÉS

Gyakorlati oktatással foglalkozó szakemberek pedagógiai továbbképzése Kamaránk maximálisan igyekszik elôsegíteni a gyakorlati oktatók szakmai-pedagógiai felkészítését.

● ● ●

A pszichológia alapjai A pedagógia alapjai Módszertan

A 25 órás tanfolyam sikeres elvégzésérôl szóló tanúsítványt 2012. október 18án, 43 gyakorlati képzéssel foglalkozó szakember vehette át kamaránkban.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, minden év ôszén pedagógiai tanfolyamot szervez, mely a gyakorlati oktatással foglalkozó szakemberek továbbképzését célozza meg.

A képzés során pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretekkel, a képzéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatok (pl. foglalkozási napló vezetése) megismerésével bôvítjük a résztvevôk tudását.

A tanfolyam tematikája: Szakképzéssel kapcsolatos új jogszabályok és dokumentumok

●

Megalakult a Baranya Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság 2012. október 19-én megalakult a Baranya Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság (MFKB), mely javaslattevô és véleményezô testületként mûködik a jövôben. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a bizottság munkaszervezeteként látja el a bizottság mûködtetésével, szakmai anyagok elôkészítésével kapcsolatos feladatokat.

A bizottság hét állandó tagból és tanácskozási joggal rendelkezô szakértôkbôl áll. A bizottságba a területi gazdasági kamarák, a Kormányhivatal foglalkoztatási és köznevelési feladatokat ellátó szervezetébôl, a megyei közgyûlésbôl, az országos munkaadói és munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei delegálnak tagokat.

A bizottság elnökét a kamara adja Jakabucz Ildikó személyében. Az elnökasszony a pécsi Hauni Hungária Gépgyártó Kft. ügyvezetôje, aki kiemelt

fontosságúnak tartja a minôségi szakképzés fejlesztését, a valós munkaerôpiaci igényekre irányuló képzési folyamatok támogatását.

Az MFKB meghatározó feladata lesz a jövôben a decentralizált fejlesztési forrásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap éves decentralizált keretére benyújtható pályázatok bírálata. Ezzel jelentôsen erôsíthetô a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszközfejlesztés és ily módon a duális szakképzési rendszer megerôsödése.

A bizottság további jogköréhez tartozik az iskolarendszerû és az iskolarendszeren kívüli szakképzés beiskolázási arányaira és irányaira vonatkozó javaslattétel.

Az MFKB készíti el a megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját, amely része a megyei területfejlesztési stratégiának, valamint a megyei fejlesztési tervnek.

A bizottság tesz javaslatot a megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre, azaz a hiány szakképesítések jegyzékére. A hiányszakmákat tanulóknak tanulmányaik ideje alatt ösztöndíj jár, melynek összege a tanulmányi eredménytôl függôen 10-30 ezer forint között van.

A bizottság kiemelt feladata a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában való közremûködés is. Ennek alapján állította össze a kamara pályaválasztási akciótervét, melynek része a pályaválasztási kapcsolattartó tanárok részére alakuló pályaválasztási klub.

A klub célja, hogy közelebb hozzák az iskolát befejezô tanulók szaktudását, képességeit és a munkaerôpiac igényeit.

A pályaorientációs feladatain belül a kamara munkatársai pályaválasztási osztályfônöki órák, szülôi értekezletek, iskolai rendezvények állandó résztvevôi lesznek.

16

MOHÁCSI MELLÉKLET

A gazdasági válság hatásai a mohácsi cégeket sem kerülték el. A vállalkozások jelentôs része a lakosságnak nyújtott szolgáltatásból tartja fenn magát, s mint ismert, a fogyasztók körének folyamatos szûkülése tapasztalható. Mind e mellett kevesebb beruházás valósul meg a Duna-parti városban, amely kihat a vállalkozások megrendeléseire is.

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Folyamatosan igyekszünk feltérképezni azokat a lehetôségeket, amellyel élénkíteni lehetne a gazdasági életet Mohácson, akár klaszterek létrehozásával – folytatja tovább Pálinkás István. — Az információs hálózat kiépült, azonban nagy elôrelépést nem hozott magával – ma már ismerik és használják ugyan a vállalkozások – csak közben a közgazdasági környezet változott meg annyira, hogy mind kevesebben használják az abban rendelkezésre álló adatokat.

Elsôdleges cél a munkalehetôségek helyben tartása

— Két nagy jelentôs beruházás van folyamatban a városban – mondja Pálinkás István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohács városi elnöke. — Az alumínium öntöde építése lassan a befejezéséhez közeledik, a leendô bio-etanol gyár alapkövét pedig elhelyezték. Ez utóbbi beruházóval – a kamara nevében – tárgyalásokat folytattunk arról, hogy a beruházás megvalósításában helyi és környékbeli vállalkozások is kapjanak szerepet.

Kitért arra is, a nagyobb cégek mind nehezebb helyzetbe kerülnek, ami nem kis problémát jelent, ugyanis, mint foglalkoztatók a munkaképes lakosság jelentôs részének adnak munkát.

Mindez tovább súlyosbítja az amúgy sem fényes foglalkoztatási helyzetét a városnak, miután a kis- és közepes méretû vállalkozások már nem képesek felszívni a felszabaduló munkaerôt, hiszen az ô megrendeléseik is fokozatosan csökkennek. A mohácsi ipari parkban létre hozott inkubátorház a kezdô vállalkozásoknak segítséget jelent ugyan, de a továbblépéshez a legtöbben nem rendelkeznek megfelelô anyagi háttérrel. Mindeközben egyre nagyobb gondot jelent, hogy nincs elegendô jól képzett szakmunkás, olyan, aki képes önállóan, magas színvonalon dolgozni. Hiányzik a jó villanyszerelô, lakatos, hegesztô.

Szólt arról is, az utóbbi idôben a város vezetése az idegenforgalomban látja a kivezetô utat, a fejlesztések jelentôs része ezen a területen – új múzeum, busó-udvar, wellness-fürdô – valósul meg. Annak a véleményének is hangot ad, hogy ezek azonban, csak a következô turisztikai szezonban érzékeltetik majd pozitív hatásukat.

— A magunk részérôl igyekszünk a vállalkozások, vállalkozók igényeinek megfelelô szolgáltatásokat nyújtani. Többek között ezért is hoztuk létre az információs hálózatot, amelyen keresztül a helyi cégek a kapacitás igényüket, vagy a többleteiket hirdethetik meg. Ezen a módon is elô kívánjuk segíteni, hogy a munkalehetôségek helyben maradhassanak, Mohács és környéki alvállalkozók kaphassák meg, élhessenek vele. Nagy hangsúlyt fordítunk a kamara tevékenységének megismertetésére is, minden nagyobb rendezvényen megjelenünk, ezzel is lehetôséget kívánunk teremteni a személyes párbeszédre a tagjaink és a nem tag vállalkozások, vállalkozók között – fejezi be beszélgetésünket.

Mohácsi Vasöntöde Ipari és Kereskedelmi Kft. 7700 Mohács, Kossuth L. u. 53-55.

Telefon: (36) 69/322-733 Telefax: (36) 69/311-433 E-mail: info@vasontode.hu Cégünk fô profilja: szürke és gömbgrafitos öntvénybôl tûzcsapok, ivóvíz kutak, csapszekrények, csôkötô idomok, víznyelô rácsok, aknafedelek, padok, kandeláberek, egyéb szerelvények tervezése, gyártása.

Ezenkívül vállaljuk mindenféle egyedi kialakítású lemezés gömbgrafitos vasöntvény elkészítését a megrendelôk igényei szerint, az ötlettôl a késztermékig. Öntvénygyártás, fémmegmunkálás, felületkezelés, öntôminták készítése, tûzcsapok szervizelése.

A Munkás-Butykó Kft. vállalja: magas- és mélyépítési, generálkivitelezési, családiház és társasház építései, gabonatároló csarnokok építései, EU elôírásoknak megfelelô állattenyésztési telepek építései, burkolási munkák, felújítási, átalakítási és bontási munkák elvégzését, gyorsan, pontosan és kiváló minôségben, megfelelô szakmai háttérrel.

A Munkás-Butykó Kft. rendszeresen és sikeresen vesz részt közbeszerzési pályázatokon.

Bôvebb információk a cégrôl és referenciák a www.munkas-butyko.hu weboldalon.

Munkás-Butykó Kft. 7700 Mohács, Árpád utca 13. e-mail cím: munkasbutyko@freemail.hu Tel.: 0620/9585139, 0620/9585451 Fax: 69/302-495

Dél-Dunántúli Gazdaság

FELÚJÍTÁS

Talán az ország legnagyobb képzômûvészeti alkotásának alapjául szolgál a Pécsi Kereskedelmi Központ épülete, hiszen október 10én átadták a KONOK TAMÁS Válogatott ritmusok I. címû mûvével díszített, felújított irodaházat. Amikor a Párizsban élô idôs, Kossuth-díjas festô- és szobrászmûvész meglátta alkotását 2400 négyzetméteren, maga is meghatódott. Lapunk kérdésére, miszerint elégedett-e a végeredménnyel, egyszerûen annyit válaszolt: — Nem gondoltam, hogy ilyen nagyszerûen és szépen fogják kivitelezni. Gyomorszorítással jöttem Budapestrôl, ugyanis nem tudtam, hogy fog kinézni a mûvem egy hét emeletes épületen. Természetesen láttam az elôzetes dokumentációkat, a terveket, hiszen háromszor kellett áttervezni az egészet, mert egy képet nem lehet egy az egyben átültetni egy több mint 2400 m2-es felületre, ezért Konok Tamás az eredeti alkotáson több korrekciót el kellett végeznem. A folyamat elején az volt az érzésem, hogy ez az épület egy hatalmas álló tömb, a mozgalmas, diagonális motívumok által pedig sokkal élôbbé vált. A másik feladat a színekkel kapcsolatban adódott: az eredeti mûvet feketére és pirosra terveztem, de kiderült – érthetô módon –, hogy a hôszigetelés hatékonyságát csökkenti ez a két szín, ezért úgy kellett megválasztani a falakat díszítô motívumok árnyalatait, hogy ne gátolják a hôáramlást. Úgy látom, nagyon szerencsés volt a döntés, mert a szürke és a vörös közül az utóbbi a domináns, így ez is ad egyfajta életöröm érzetet.

Külön öröm számomra, hogy az általam talán legjobban szeretett vidéki városban, Pécsett, ahol 1954-ben a fôiskola után néhány hónapot töltöttem és nagyon megszerettem, megjelent egy munkám, amivel én is hozzájárulhatok ehhez a gyönyörû városképhez.

— Az ön meglátása szerint ez a mûalkotás miként illeszkedik ebbe a lakókörnyezetbe, ami körbeveszi az épületet?

— Egy olyan klasszikus városközpontba, ahol csupa régi épület van, természetesen nem való a mûemléki környezet miatt egy ilyen modern alkotás. Azonban ott, ahol már több házat lebontottak és újjáépül a városrész, van helye a kortárs mûvészetnek. Számomra igazán nagy öröm, hogy megértem a mû leleplezését. Több hasonló munkám látható Svájcban és Franciaországban, és most elsô alkalommal Magyarországra is került közülük.

Repes a lelkem a boldogságtól.

— Nyugat-Európában megszokott, hogy képzômûvészeti alkotásokkal díszítenek középületeket? Mert Magyarországon ez nem nagyon terjedt el.

— Nem, nyugaton sincs még hagyománya ennek. Itt nagyon sok panelházat kifestenek, min-

den emeletet más színre vagy árnyalatra, ezért is örülök ennek a mostani lehetôségnek, mert ezzel megfogalmazódott mûvészetem egy periódusának a konklúziója, egyfajta szintézise. Ennél nagyobb öröm egy elmúlás elôtt álló mûvésznek azt hiszem, nem adatik.

Oszoli Dénes építész néhány évvel ezelôtt figyelt fel Konok Tamás munkájára, a Válogatott ritmusok I.-re, akkor kezdett gondolkodni azon, hogy a ritmusosan elhelyezkedô ábráknak nem csak a vásznon van helyük.

Amikor megkapta a megbízást az épület külsô felújításának tervezésére, úgy érezte, hogy lehetôség adódott egy izgalmas kalandra.

— Tervezôi munkám során tapasztalom, hogy az architektúra, azaz a homlokzati formálás ma is igénye az építészetnek. Mivel itt adottak voltak a falfelületek és az ablaksávok, azt gondoltam, hogy szóba jöhet egy már elkészült mû adaptálása is.

Másrészt nagyon jó lehetôséget ad az épület a nagyon egyszerû, csupasz geometriai síkok nagy mérete miatt egy részletgazdagabb mintázatra. Ifjú koromtól kezdve figyelemmel kísérem a képzômûvészetet, így pl. Vasarely munkásságát is és eszembe jutott a Színes város. Vasarely régóta foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne színdinamikai eszközökkel oldani az épületek, fôleg a lakótelepek monotonitását. Egyetemi tanulmányaim során én külön is foglalkoztam színdinamikával, tehát régóta bennem motoszkált, hogy egy bántóan egyszerû, primitívnek is nevezhetô épület homlokzatát miként lehet humanizálni, emberibbé tenni. Vasarely munkáit is átnéztem, amikor ezt a tervezési feladatot kaptam, de Konok Tamást is ismertem már, az unokaöccse, Horváth Róbert építész csoporttársam volt az egyetemen.

Képzômûvészeti alkotás díszíti a kamara épületét

17

Úgy találtam, hogy Konok Tamás nonfiguratív mûvészete illik a legjobban erre a felületre, az ötlet megvalósításához a városi tervtanács zsûrije is hozzájárulását adta. Az ô javaslatukra került az ablakokra is mintázat és azt gondolom, hogy az eredmény ôket igazolja.

— Elégedett a látvánnyal, amit a most avatott épület nyújt?

— Nagyon elégedett vagyok, a végeredmény megfelel a várakozásoknak, sôt, még felül is múlja azokat. Az eredeti képet kicsit módosítani kellett, hiszen nem egy papírlap felületérôl van szó, számolni kellett az ablaksávokkal, pillérekkel. Szempont volt az átdolgozásnál, hogy az ablakokra kerülô minta ritkuljon, hiszen az ablak fô feladata az, hogy ki lehessen látni rajta. Ahol úgy jött ki a minta, hogy üresen maradt volna a pillér az ablakok között, akkor egy kicsit arrébb toltuk. Emellett jól ítélte meg Konok Tamás, hogy egy ekkora felületen több piros szín kell, ennek a hatása igazán akkor érvényesül, ha közel kerülünk az épülethez. Ezáltal sokkal jobb lett az összhatás.

A Pécsi Kereskedelmi Központ – korábban a Pécsi Kesztyûgyár – épülete több mint 40 éve épült az akkori technikai színvonalon, ezért a hôszigetelés és a külsô felújítás elodázhatatlanná vált – tudtuk meg Póka Attilától, a PécsBaranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetôjétôl. — Az elmúlt években a belsô felújításokat végeztük el, most jutottunk el odáig, hogy kívülrôl is rendbe tegyük az épületet. A külsô felújításnál elsôdleges szempont volt az energia-felhasználás csökkentése, de az is fontos volt számunkra, hogy az épület megfelelôen illeszkedjen az épített környezetbe. Örültünk a tervezô, Oszoli Dénes ötletének, amivel kicsit oldani lehet az épület komorságát.

— Megnôttek a felújítási költségek azáltal, hogy egy mûalkotás került a falakra?

— Nem lehet hagyományos építôipari tevékenységnek nevezni az elmúlt hónapok munkáját.

A fôvállalkozó elvégezte a szigetelést és a homlokzati munkát, külön grafikus vállalkozást bíztunk meg a festés és dekoráció elkészítésére. Azért vállaltuk fel ezt a pluszt, hogy kedvezzünk azoknak a vállalkozásoknak, intézményeknek, amelyek a kereskedelmi központban bérelnek irodát, hiszen nem mindegy, hogy milyen környezetben dolgoznak. Szerettünk volna a városnak is adni azzal, hogy olyan megoldást választunk, ami emeli a városkép színvonalát.

— Amióta elkészült a mû, milyen visszajelzéseket kaptak az itt lakó vállalkozásoktól?

— Egyértelmûen pozitívak a visszajelzések, tehát tetszik ez a szokatlan megoldás. A legrosszabb vélemény az volt, hogy a ház szebb, mint a felújítás elôtt. Reméljük, hogy idôtálló megoldás született, ám hogy hazánkban egyedülálló módon, az egészen biztos.

N.T.

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

A Suzuki Szigetvár kiemelt szolgáltatásai • • • • • •

• • • • • • • • • •

• •

SCHMIDT-BÚTOR BT. ●

●

●

● ●

Egyedi tervezésû INDECO tolóajtós beépített gardróbszekrények, térelválasztók gyártói és Dél-Dunántúli márkaképviselete.

Egyedi igény és méret alapján gyártott konyha-, nappali, szoba, gyerekszoba, iroda, fürdôszoba, elôszoba bútor és üzletberendezsek.

A Dana Lim Magyarország Kft. területi képviselete, amely dán faipari ragasztók, szilikonok, purhabok, kéziszerszámok forgalmazásával foglalkozik. Otthoni, profi és ipari felhasználásra.

Bútorvasalatok, kiegészítôk, alkatrészek, csavarok forgalmazása. (Haefele, Schachermayer, Blum, Berner, Forest).

Október 1-tôl ülôgarnitúrákkal is foglalkozunk, méret, szín, és huzat választási lehetôséggel.

Bemutatóterem és üzlet: Pécs, Siklósi út 2.

A Gázautó telephelyén Tel.: 30/9691-579, 70/4241-370 www.sbasztalos.hu info@sbasztalos.hu

Új és használtautó értékesítés, tesztvezetési lehetôség, vétel, beszámítás, átírás Hitelügyintézés hozott gépkocsira, tehergépkocsira is Eredetiség vizsgálat Gázüzemre és etanol (E85) üzemre való átalakítás Casco és kötelezô biztosításkötés, kárügyintézés Mûszaki vizsgáztatás, személygépkocsi (gázüzemû is), kisteherautó, lassújármû, motorkerékpár Garanciális és garancián túli egyéb márkák javítása Autódiagnosztika európai és japán gyártású gépkocsikon Olajcsere, gumiszerelés, centírozás Futómû beállítás lézeres technológiával Fényezés, színkeverés, karosszéria-lakatos részleg NANO technológiás karosszéria védelem Jégkáros autók fényezés nélküli javítása Klímatisztítás, javítás, feltöltés Gyári és utángyártott alkatrészek, nem csak Suzukihoz Kenôolajak, akkumulátorok, kiegészítô extrák, Hi-Fi, riasztó és egyéb autó-felszerelési tartozékok forgalmazása, beépítése Kézi és gépi autómosás, kozmetika, polírozás, alváz- és üregvédelem Bérautó szolgáltatás

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

KÖNYVAJÁNLÓ

Marketing a magyar kisvállalatoknak „Ezt a könyvet Önnek, a bátor és kitartó vállalkozónak ajánlom. Ön nélkül a gazdaság nem mûködne.” – ezekkel a szavakkal üdvözli olvasóit, elsôsorban a magyar kisvállalatok vezetôit dr. Rekettye Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Gazdálkodástudományi Intézete Marketing Tanszékének

professzora, az MTA doktora közelmúltban megjelent könyvének, a „Marketing a magyar kisvállalatoknak“ elsô oldalán.

A mû a 2007-ben kiadott (azóta két kiadást megért) Kisvállalati marketing címû munka átdolgozott, aktualizált változata.

— Az Akadémiai Kiadó öt évvel ezelôtt olyan könyv megírására kért fel, amely egyaránt szolgálja az elméleti, tudományos vonalat, amit az egyetemi oktatásban használnak és a kisvállala-toknál dolgozó szakembereket, akik számára érthetô, gyakorlati példákkal teletûzdelt ismeretanyagot adunk – foglalja össze a professzor az elôzô könyv kiindulási pozícióját. — A munka egyértelmû siker lett, ezért a kiadó ismét megkeresett, hogy újítsam fel és bôvítsem ki az új ismeretanyaggal. A cím: Marketing a magyar kisvállalatoknak azt jelzi, hogy kifejezetten ennek a vállalkozói rétegnek kívánunk információkat, jól használható tudást nyújtani a marketing és annak gyakorlati alkalmazását illetôen. Mintegy 50 cég sikere szerepel a könyvben, törekedtem arra, hogy ezek jelentôs része a régióból, Pécsrôl kerüljön ki. Az egyik jelentôs változás a 2007-es kiadáshoz képest, hogy az azóta eltelt években jelentôsen megváltozott az internet szerepe, ezért ebben a könyvben sokkal bôvebb fejezetekben fejtem ki, hogy miként lehet sikeres egy vállalkozás, hogyan kommunikálhat az interneten keresztül és milyen új marketingeszközöket vethet be viszonylag olcsón az elektronikus média felhasználásával.

— Melyek azok a legfontosabb marketing információk, amelyekkel rendelkeznie kell ma egy vállalkozás vezetôjének? Mit kell tudnia ma egy jó szakembernek ahhoz, hogy képes legyen sikeresen menedzselni a vállalkozását?

— Fontos lenne látni, hogy milyen módon jönnek létre ma a vállalkozások. Ennek két tipikus példáját említhetem: az egyik, amikor egy szakmájában tapasztalt ember úgy gondolja, hogy vállalkozóként sikeresebb lenne, mint alkalmazottként és létrehozza a vállalkozását. A másik eset pedig, amikor észrevesz valaki a piacon egy rést, ami kihasználható és abból épít üzletet. A mai vállalkozások zömére a két eset közül az elsô a jellemzôbb.

Gyakran elôfordul, hogy a vállalkozó olyan mértékben elkezd kötôdni a termékéhez vagy a szolgáltatásához, hogy elfelejtkezik arról: nem elég, ha csak ô van tisztában a képességeivel, munkája színvonalával, arról a vevôinek is tudniuk kellene. És itt következik be a vállalkozás csecsemôkori halála, ha a potenciális vevôk nem szereznek tudomást a vállalkozás mûködésérôl. Fájdalmas csôdök tömege bizonyítja azt, hogy nem elég csak a szakmát ismerni, a marketingfogásokkal is tisztában kell lenni.

A következô lépés annak bebizonyítása, hogy adott szolgáltatás vagy termék miért jelenthet értéket a vevôk számára. Minden vevô más, ezért nagyon nehéz velük egyértelmûen tudatni, hogy éppen arra a termékre van szükségük. Ehhez az kell, hogy a vállalkozás terméke valamelyest más le-

gyen, mint a többi, tehát emelkedjen ki a sokaságból valamilyen tulajdonsága, formája, színe, ára vagy a kapcsolódó szolgáltatások révén. Véleményem szerint ez sem kap elég hangsúlyt. Minden nap kapcsolatba kerülünk a kisvállalkozásokkal: akár vásárolunk, sétálunk az utcán vagy elromlik valami otthon. Akkor jön el az igazság pillanata, amikor találkozunk az eladóval a boltban vagy az ügyintézôvel egy szolgáltatónál és kiderül, hogy nem úgy viselkedik, ahogy szeretnénk. Sokszor úgy érzem, hogy vevôellenesek, nem örülnek annak, ha valaki bemegy vásárolni vagy érdeklôdni. Persze, érthetô okai vannak a viselkedésüknek, hiszen miért mosolyogjon minimálbérért 8 órán keresztül valaki? De a jelenség mögött meghúzódik egy tulajdonos-menedzseri hiba is, miszerint nem tanítják meg a dolgozókat a vevôbarát viselkedésre, mert lehet, hogy maguk sem ismerik azt. Nos, valahol itt kezdôdik a marketing.

— Azt tapasztalom, hogy a vállalkozások zöme már elkészítteti a honlapját, ami úgy marad akár éveken keresztül. Elavul, az információk nem naprakészek...

— Pedig ez sokkal olcsóbb megoldás, mint például a televíziós reklámozás, vagy a sajtóhirdetés. Jóval kevesebbe kerül és hatékonyabb lehet, könnyebben el lehet érni a célközönséget, ha jól csinálják. Például ma már lehetôség van a vevôk nyilvántartására egy szálloda vagy panzió esetében, lehetne személyre szóló üzeneteket küldeni számukra, de ezeket mellôzik.

A vállalkozások zöme most azzal van elfoglalva, hogy túléljék a helyzetet, és nem jut idejük, energiájuk a marketingre – sajnos, ez a rossz tapasztalatom.

— Ha ezt a könyvet egy mikrovállalkozás vezetôje a kezébe veszi, akkor kaphat belôle olyan ötleteket, amelyeket meg tud valósítani a mindennapjaiban?

— Azt gondolom, hogy igen, csakhogy ehhez is kell egy kis energia és idôráfordítás. Bármennyire is igyekeztem érthetôen fogalmazni a könyvben, azért azt nem szabad elfelejteni, hogy én egy professzor vagyok az egyetemen, más közegben mozgok, ezért maga a szöveg egy kis odafigyelést igényel. Senki nem kaphat kész recepteket az adott vállalkozásra, mert mindegyik vállalat más és más. Ezért az olvasónak le kell vonnia azokat a következtetéseket, amiket használni tud és figyelmen kívül kell hagynia azokat, amiket nem, hiszen nem egy cégnek készült ez a könyv. Nagyon sok hasznos dolog van benne, de el kellene oszlatni azt a Magyarországon nagyon elterjedt hiedelmet, hogy ha valaki valamilyen szakmában otthon érzi magát, akkor azt ônála nem tudja jobban senki.

Szemben más, igen fejlett országokkal, mint például az Egyesült Államok, ahol a vállalati vezetôk évente egyszer beülnek az iskolapadba és meghallgatják az újdonságokat. És akkor nem a saját cégükkel kapcsolatban kapnak információt, hanem általában, de megpróbálják a hallottakat alkalmazni. Míg itt nálunk, Magyarországon nem hiszi el a cégvezetô, hogy van, aki tud újat mondani neki, mert úgy áll hozzá a dolgokhoz, hogy mindent tud.

Persze vannak pozitív példák is – a könyvben sok ilyen szerepel. Remélem, hogy könyvem elolvasása segít abban, hogy a marketinghez való pozitív hozzáállás széles körben terjedjen N.T.

A kamara Marketing klubjának szervezésében került bemutatásra Rekettye Gábor egyetemi professzor legújabb könyve

20

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fókuszban az unió Az Európai Unió kohéziós politikájának jövôje Interjú Dr. Nyikos Györgyivel, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének kohéziós politikáért felelôs szakdiplomatájával.

Az Európai Unió kohéziós politikájának következô hét évre (2014–2020) tervezett új rendszere vitákat vált ki a tagállamok között Brüsszelben. Nem csoda, hiszen a kohéziós politika, mint az Európai Unió beruházási stratégiájának legfontosabb eszköze, a teljes uniós költségvetés több mint harmadát teszi ki (336 milliárd euró). A kis- és középvállalkozások az elérhetô uniós források egyik legfontosabb kezdeményezettjei, mivel a kohéziós politika egyik fô célkitûzése a gazdasági növekedést és versenyképességet ösztönzô befektetések támogatása. A kohéziós politika jövôbeli irányvonalairól és a KKV szektor elôtt megnyíló lehetôségekrôl beszélgettünk Nyikos Györgyivel, Magyarország Brüsszeli Állandó Képviseletének kohéziós politikájáért felelôs szakdiplomatájával.

MKIK: Az Európai Bizottság javaslata szerint jelentôsen át fog alakulni a jövôbeli kohéziós politika szerkezete. Milyen gyakorlati változásokat jelent ez a kis- és középvállalkozások számára, könnyebben pályázhatnak-e majd a kohéziós forrásokért?

Határozott törekvés van arra, hogy a források minél egyszerûbben és gyorsabban jussanak el a kedvezményezettekhez, valamint az is egyértelmûen megfogalmazásra került, hogy a forrásoknak a gazdaságélénkítést és a foglalkoztatást kell szolgálniuk. Ugyanakkor, ami a végrehajtási szabályokat illeti, egy trendfordulónak lehetünk szemtanúi: az új idôszak elôírásai szerint a forrásokat szabályosan, és egyben eredményesen is kell felhasználni! Ez azt jelenti, hogy 2014-tôl azt is demonstrálni kell, hogy a forrásfelhasználás milyen változást eredményezett, valóban elérte-e a kitûzött célt. Ez az elvárás a forrásfelhasználás alapos átgondolását és megtervezését igényli, hogy hatékony, valóban szükséges és eredményes fejlesztések megvalósítására kerüljön sor.

MKIK: A bonyolult pályázási folyamat fôként a mikró- és kisvállalkozások számára jelent komoly problémát. Elképzelhetô-e, hogy az új programok keretében intézményesített technikai segítségnyújtás legyen elérhetô számukra?

A források megfelelô felhasználásának feltétele a lebonyolításhoz szükséges adminisztratív kapacitások rendelkezésre állása, így a kohéziós politika keretében hangsúlyt kell helyezni ezen kapacitások kiépítésének támogatására, erre a tervek szerint lesz forrás. Az viszont még nem dôlt el, hogy milyen konkrét megoldásokon keresztül vehetnek

igénybe a vállalkozások ilyen támogatást. A fejlesztési programok lebonyolítása tagállami kompetencia, így a kialakított mozgástéren és szabályrendszeren belül továbbra is a tagállam döntése, hogy hogyan alakítja ki a támogató struktúrát (pl. a projektgazdáknak külön tanácsadó hálózat mûködtetésével, vagy egyedi technikai segítségnyújtás finanszírozásával... stb.) Brüsszel ezekbe a részletekbe nem szól bele.

MKIK: A 2007–2013-as idôszakban a kohéziós politika keretében Magyarország 25,3 milliárd euró közösségi forrásra jogosult, elmondhatjuk tehát, hogy Magyarország jelentôs haszonélvezôje a kohéziós forrásoknak. Hol tartunk most az elérhetô források lehívásában?

Ha a forrásfelhasználást folyamatában vizsgáljuk, megállapítható, hogy a források legnagyobb része támogatási döntéssel elköltésre került, a projektek megvalósítása azonban nem tart abban a fázisban, hogy a támogatás kifizetésére sor kerülhetett volna. Ez okozza azt, hogy a kifizetett összeg jelenleg jóval kevesebb, mint az igényelt, illetve megítélt támogatás mértéke. A következô idôszakra nézve lényeges az, hogy a mostani idôszakban miként tudjuk a forrásokat felhasználni, hiszen hivatkozási alap lehet mind pozitív, mind negatív értelemben.

MKIK: A 2014–2020-as idôszak kohéziós politikájára elkülönített források nagysága még nincs véglegesítve, jelenleg is folynak errôl a tárgyalások a jövôbeli uniós költségvetés keretében. Mi az oka az érdekellentéteknek?

Jelentôs véleménykülönbség van a nettó befizetô államok és a kohéziós politika kedvezményezettjei között. A befizetô tagállamok csökkentenék hozzájárulásukat a közösségi költségvetésbe, így a kiadási oldalon pl. kohéziós területen is további vágásokat kívánnak végrehajtani. A kohéziós források felhasználói (köztük Magyarország) azon az állásponton vannak, hogy az Európai Bizottság által elôirányzott költségvetés az elképzelhetô minimum.

Ha komolyan gondoljuk a gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási uniós célkitûzéseket, akkor nehezen magyarázható az ezt támogató kohéziós források visszavágása. Az Európai Parlament regionális fejlesztési szakbizottsága sem támogatja a költségvetés csökkentését, és mivel az ágazati kérdésekben együttdöntési hatásköre van, nagyobb beleszólást is kíván ebbe a témába is. A válság hatására azonban szinte bizonyosra vehetô, hogy kisebb költségvetéssel, és ezen belül is kisebb kohéziós borítékkal végzôdnek a tárgyalások.

idôben, hogy az új programok 2014. január elején indulhassanak?

Folyamatosan folynak az egyeztetések tanácsi és parlamenti oldalon egyaránt. Az Európai Parlamentben megszületett a szakbizottsági álláspont, a Tanácsban pedig elfogadásra kerültek egyes szabályozás blokkok, tárgyalási elemek. A Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti háromoldalú tárgyalások (trilógus) most ôsszel kezdôdnek meg. A jogszabálytárgyalásokkal párhuzamosan ugyanakkor már a programstruktúra tervezésének is neki kell állni, hogy az új programok 2014tôl beindulhassanak. Bár a szabályok véglegesítése elôtt ez nehezebb feladat, de a fô irányok már láthatóak, eszerint el lehet kezdeni a munkát. Az Európai Bizottság elôkészíti Magyarországnak szóló tagállami ajánlásait, amelyrôl az egyeztetés várhatóan novemberben indul.

MKIK: Az új kohéziós politika tematikus célkitûzései milyen lehetôségeket rejtenek magukban a magyar KKV-kra nézve?

A célkitûzések vonatkozásában a korábbinál is egyértelmûbb meghatározások lesznek a jogszabálycsomagban és az EU csak arra a célra biztosít forrást, amely az Európa 2020 stratégia megvalósulását szolgálja. Új fogalom a tematikus koncentráció, miszerint a forrásokat a jobb eredményesség érdekében koncentrálni kell: ennek érdekében a jogszabály egy listában rögzíti, hogy mit lehet, és mit kell uniós forrásokból fejleszteni. A megadott lehetôségek közül a tagállam döntése alapján, de a rendelet keretei között (meghatározott százalékos arányokra és kiemelt célokra figyelemmel) kell ezek közül néhányra koncentrálni, amikor a fejlesztési elképzeléseket összerakjuk. Az Európai Bizottság javaslata alapján összesen 11 célkitûzés került meghatározásra, melyek közül kiemelt prioritást élvez a kutatás-fejlesztés, az innováció, a vállalkozásfejlesztés és az energiahatékonyság támogatása. Ez nem véletlen, hiszen ezen prioritások az Európa 2020 stratégia meghatározó elemei.

MKIK: Hogy állnak a tárgyalások, sikerül-e megállapodni a kohéziós szabályokról

Folytatás a 21. oldalon www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság MKIK: Nagy érdeklôdés övezi az átmeneti régiók kategóriáját. Az új kategória bevezetése elônyös-e Magyarország számára?

Magyarország hét régiójából hat a fejletlen régiók közé, míg egy a fejlett régiók kategóriájába tartozik, átmeneti régiója nincs. Az új régiókategória forrásokat von el a kevésbé fejlett régióktól, vagyis nem túl elônyös Magyarország számára. Az átmeneti régió bevezetése elvileg inkább a régebbi tagállamok számára kedvezôbb. Ennek ellenére például Hollandia és Nagy-Britannia sem támogatja az új kategória bevezetését.

MKIK: A KKV-k szempontjából pozitív fejlemény, hogy az új kohéziós politikában nagyobb hangsúly kerül a pénzügyi eszközök alkalmazására. Mennyiben jelenthet ez plusz segítséget a magyar vállalkozói körnek és mit eredményezhet ez a hangsúlyosabb alkalmazás a gyakorlatban?

A pénzügyi eszközök kölcsönök, garancia, tôke és más kockázatviselési mechanizmusok formájában nyújthatnak segítséget. Elônyük, hogy egyszerûbb adminisztrációval és viszonylag gyorsabb átfutási idôvel juttatható el a forrás a vállalkozásoknak. Hátrányaként szokták említeni, hogy viszatérítendô támogatásokkal mûködik, az eszközöknek „visszaforgó” jellege van, és a kedvezményezettnek több saját forrással kell rendelkeznie. Ezt az elemet viszont ellensúlyozza, hogy különbözô banki megoldásokkal kombinálva biztosítható a finanszírozás és a struktúrából eredôen valóban életképes, fenntartható beruházások, fejlesztések valósulnak meg ráadásul az eszközbe visszafizetett források újból és újból felhasználhatók támogatásra. Míg több tagállam tartózkodik a pénzügyi eszközök alkalmazásától, Magyarországon már alkalmazzuk ezt a vállalkozásfejlesztés területén. Az Európai Számvevôszék részérôl kritikaként hangzott el ugyanakkor, hogy a jelenlegi idôszakban a menedzsmentre vonatkozó szabályozás nem volt elég átgondolt. Várhatóan a jelzett hibák kijavításra kerülnek az új kohéziós szabályozásban.

MKIK: A kohéziós politikán kívül milyen más fontos jogszabályok befolyásolhatják a KKV-k számára elérhetô támogatásokat?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy a kohéziós politika miért nem biztosít magasabb mértékû (támogatásintenzitású) támogatást a vállalkozások számára egyes régiókban. Fontos kiemelni, hogy a vállalkozásokra vonatkozó támogatási intenzitási maximumokat az uniós állami támogatási szabályok írják elô. A jelenlegi szabályrendszer szerint például Magyarországon a hét régióból négy régióban adható a maximum 50 százalékos regionális támogatás (további 20 százalék kisvállalkozásoknak, 10 százalék középvállalkozásoknak). Az állami támogatásokra vonatkozó jelenlegi elôírások ugyancsak felülvizsgálatra kerülnek és megkezdôdtek az uniós tárgyalások az állami támogatások korszerûsítésérôl.

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete

21

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Megerôsített európai uniós iparpolitika Európa exportjának 4/5-e továbbra is az iparból származik, a magánszektorbeli K+F beruházások 80%-át pedig még mindig a feldolgozóiparban hajtják végre. Az Európai Bizottság több intézkedésre is javaslatot tett annak érdekében, hogy ösztönözze az új technológiákba való beruházásokat, és javítsa az üzleti környezetet, valamint a piacokhoz és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Az Európai Bizottság iparpolitikára vonatkozó közleményében célként tûzi ki, hogy az elektronikus kereskedelemben értékesítéssel foglalkozó kis cégek arányának 2015-ig el kell érnie a 33%-ot. Továbbá középtávú célkitûzés, hogy a kkv-k az Unión kívüli piacon is ugyanolyan aktívak legyenek, mint a belsô piacon.

Kiskereskedôk az élelmiszer-pazarlás ellen A brüsszeli kiskereskedelmi fórum munkájában részt vevô kiskereskedôk kötelezettséget vállaltak olyan környezetvédelmi intézkedések meghozatalára, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fogyasztáshoz és az erôforrás-hatékonysághoz. A fórum tagjai által tett kötelezettségvállalások célja elsôsorban az, hogy egyre nagyobb mennyiségben lehessen olyan fenntartható termékeket találni a kiskereskedôk polcain, mint például a fenntartható halászati termékek, textíliák, ökológiai termékek, tisztességes kereskedelembôl származó termékek, valamint tanúsított fa- és papírtermékek. A kiskereskedelmi fórum 2009 márciusában kezdte meg mûködését több érdekelt felet tömörítô platformként. A tagság önkéntes, a fórumnak tagja lehet a kiskereskedôk környezetvédelmi cselekvési programjában

(REAP) részt vevô valamennyi kiskereskedô és civil szervezet.

Open Days 2012: Az uniós regionális politika a növekedés záloga 2012. október 8. és 11. között került megrendezésre immár tizedik alkalommal a régiók és városok európai hete (OPEN DAYS) Brüsszelben. A résztvevôk arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen módon segíthetnek a városok és a régiók Európának kilábalni a gazdasági válságból, továbbá meghatározták a prioritásokat a régióknak szánt jövôbeli uniós támogatásokhoz.

Az uniós programoknak köszönhetôen a vállalkozások 2007 óta 450 000 munkahelyet teremthettek, több mint 56 000 kisvállalkozás jutott finanszírozáshoz, és 460 000 fiatal kapott segítséget az álláskereséshez. A brüsszeli szemináriumok mellett szeptember és november között „Európa a régióm-ban/városomban” címszóval 350 helyi eseményre is sor kerül a 27 európai uniós tagállamban.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselete

Ügyfél-elégedettség – Enterprise Europe Network 30 ország 324 partnerének részvételével elkészült az a riport, mely a Hálózat 2011. évi tevékenységét hivatott lemérni hat területen: általános és tematikus híradás, konkrét kérdésekre adott válaszok, speciális tanácsadás, üzleti-technológiai-pályázati partnerség építése, rendezvények. A megkérdezettek 42%-a nagyon jóra értékelte, 41% ítélte jónak, 13% átlagosnak, és csak mindössze 4%a tartotta gyengének a szolgáltatások minôségét. A magyarok szerint a tenderekkel, jogalkotással kapcsolatos tematikus híradások, illetve a nemzetközi partnerkeresô szolgáltatások a leghasznosabbak.

További információ: www.pbkik.hu/een

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

22

KREATÍV IPAR

Az ERLA sikersztorija Bô egy évtizede, a legjobb barátjával alapította azt a céget, amely ma már a régió vezetô hang, fény és színpadtechnikai szolgáltatója lett. Személyes ambíciója már a kezdetektôl a zenére épült, amelybôl aztán – számos, a zenéhez fûzôdô háttértevékenységet követôen – egy sikeres vállalkozás jött létre. Hatvan ember, több millió euró értékû berendezés és 10 napon át tartó non-stop munka jellemezte a 2012-es évi Sziget Fesztivál YouTube-os közvetítését.

A világ legnagyobb tartalomszolgáltatója – a Sziget Kft.-vel kötött szerzôdése alapján, majd egy héten át, naponta három színpadról közvetítette az interneten keresztül – élôben, a fesztivál programjait. A közvetítések technikai lebonyolításával az Animative Kft.-t bízták meg. A Molnár Károly és Bárdos Tamás nevével jelzett cég – több hetes elôkészület után, augusztus 3-án kezdte meg a technikai bázis és a nemzetközi közvetítési technológia kiépítését. A közvetítések vezetô rendezôje M. Nagy Richárd, fôgyártásvezetôje Urbán Ernô volt. A munkában részt vett az ERLA Sound and Light is, amely a mûszaki bázis szolgáltatói infrastruktúráját alakította ki. A közvetítés stábja tovább bôvíti tevékenységét, melynek keretében élô televíziós, HD minôségû, internetes közvetítéseket tervez – akár generál kivitelezéssel együtt is – Pécsett és a régióban, szorosan együttmûködve mind a fesztiválok szervezôivel, mind az ERLA Sound and Light-tal.

— Az eredmény pedig négymillió, netes kattintás volt. Urbán Ernôt, az Erla Sound and Light Bt. ügyvezetôjét a cég kreatív sikereirôl kérdeztük.

— Sikeresnek lenni és a sikert élvezni két különbözô dolog. Mindkettô csak azok számára lehetséges akik az úgynevezett „belsô játszmából” (türelem, kitartás, hivatástudat, szakmai alázat) gyôztesként kerülnek ki, így definiálja a siker fogalmát Jens Corssen, viselkedés terapeuta, a menedzsmentképzés nemzetközi szinten ismert szakértôje. Corssen szerint a sikeres üzletemberek, vállalkozások jól tudják azt is, hogy a kitûzött célok (projektek) elérésében döntô szerepe van a kapcsolatteremtô képességnek is. Gyakorlatilag e motivációkra épül az a Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter is, amely 2007-ben, 50 taggal alakult, s a régió kreatív ágazatának a szervezeteit (szereplôit) fogja össze.

Urbán Ernô

— Az információk szerint nemzetközi összehasonlításban is különlegesnek számító pécsi Zenélô Egyetemen ön a tutori rendszert – amelyben a könnyûzenéhez tartozó minden terület megjelenik – erôsíti majd. Pontosabban az élô megszólalás, a színpadtechnika és a fénytechnika képzésben segíti a diákok számára a könnyûzene értô elemzését. Mesélne errôl néhány mondatban?

— A ZEN valóban egy érdekes, egyedülálló, kreatív kezdeményezés, amelynek célja elsôsorban nem az, hogy profi zenészeket képezzen. A feladat ezzel szemben éppen az alkotás, illetve a populáris zene értô befogadásának elôsegítése.

Az alkotás folyamatát pedig valóban – a hallgatók igényein alapuló – tutori rendszer segíti, amelynek feladata, hogy személyre bontva igyekezzen megtalálni azt, amelyre az adott diáknak szüksége van, illetve amely területtel késôbb komolyabban is foglalkozni kíván. Legyen az zene, zene-bloggerség, zene-kritika, vagy éppen plakáttervezés. A ZEN harmadik pillérét a nyilvános fellépésre érett produkciók menedzselése adja. Ebben az összetett, de rendkívül érdekes projektben magam is részt veszek, mégpedig a saját szakmámban megszerzett tudást próbálom közvetí-

Dél-Dunántúli Gazdaság teni a diákok számára. Ez pedig nem más mint az élô megszólalás, a színpad- és a fénytechnika. Azért azt fontos tudni, hogy a tutori szisztéma nem egy fajta tehetségkutató. Mindez azt jelenti, hogy a ZEN nyitott, minden, a pécsi egyetemen tanuló hallgató számára elérhetô szolgáltatást kínál. Ehhez pedig nem csak az oktatókat, de a szükséges infrastruktúrát is biztosítja az egyetem. Nagyon megtisztelô részt venni ebben a dologban még ha ez a képzésnek csupán egy szelete.

— Több millió euró értékû technikai felszerelés, tíz napon át tartó folyamatos munkavégzés jellemezte az idei Sziget Fesztivál You-Tube-os közvetítését. A közvetítés fôgyártásvezetôje ön volt. A kérdés adott: miként került kapcsolatba a You Tube-al?

— Nos, a szerzôdô fél nem az ERLA volt, a cégünk a fôgyártásvezetôi feladatot látta el, azaz szolgáltatott a fôvállalkozónak, az Animative Kft.-nek. A szóban forgó céggel, illetve annak tulajdonosaival régi baráti és üzleti kapcsolatban állok. Ezért volt tehát, hogy hittek és szakmailag is bíztak bennem.

— A kulturklaszter legutóbbi rendezvényén óriási érdeklôdés kísérte az ön prezentációját, amely éppen a Sziget Fesztivál internetes élô koncertközvetítésének lebonyolításáról, illetve annak elôkészítésérôl szólt. A következmény négymillió „netes” kattintás volt. Mi volt a prezentációjának a legfontosabb eleme?

— Azt próbáltam a prezentáción érzékeltetni, hogy egy teljes egészében magyar csapat, bármikor – minden piaci és gazdasági nehézség ellenére – képes olyat alkotni amely produktum bárhol a világban is megállja a helyét. Ez a tapasztalat érdekes vetületet adott számunkra a jövô tekintetében is. Ezért döntöttünk úgy, hogy e siker mentén visszük tovább a vállalkozásainkat, s propagáljuk a technológiát, a know-howt társaimmal együtt a határon túlra. Reményeim szerint Pécsett is lesz ennek a kezdeményezésnek méltó folytatása. Ez a közvetítési módszer ugyanis elképesztô lehetôséget és felületet adhat a város számára akár egy program, egy konferencia, egy fesztivál tekintetében. Egy azonban bizonyos: számos jó, szakmai ötletünk van és hitünk a projektjeink megvalósításában.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

23

INKAS – Kompetenciamérés Baranyában 2011. október elején indult útjára az Élethosszig Tartó Tanulás Program keretében az INKAS Projekt (Kompetenciaelemzés és -teremtés eszköze). A Ruhr-Egyetem Munkatudományi Intézete által koordinált projekt célja a Hollandiában kifejlesztett bérértékmódszer (BÉM) megismertetése, valamint bevezethetôségének vizsgálata bizonyos európai országokban. A projektben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett Hollandiából, Németországból, Bulgáriából, Spanyolországból, Olaszországból és Görögországból vesznek részt partnerek.

A bérérték módszer hozzájárul a hátrányos helyzetû munkavállalók integrálásához az elsôdleges munkaerôpiacon. A vállalkozások konkrét információkat kapnak a támogatott munkavállaló kompetenciaszintjérôl, emellett az adott munkavállaló fejlôdési lehetôségeire is fény derül. A bérérték-módszer alkalmazásával kidolgozott eredmények alapján a vállalkozások egyértelmûvé tehetik támogatott foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalóik számára, hogy mit várnak el tôlük, különös tekintettel a jövôbeli kompetenciafejlesztésükre. Ezzel egyidejûleg a munkavállalók is

kifejezhetik, hogy milyen támogatást várnak a vállalkozástól és annak vezetôitôl a jövôbeni kompetenciafejlesztésükkel kapcsolatban. Az elvárások kölcsönös megismerése lehetôséget teremt arra, hogy a kompetenciafejlesztési tevékenységek hatékonysága és eredményessége javuljon. A bérérték-módszer eredetileg olyan célcsoportokra irányul, amelyeknek „normális“ körülmények között nincsen esélyük foglalkoztatásra.

Ezek az emberek azonban rendelkezhetnek azzal a potenciállal – a holland tapasztalatok legalábbis azt mutatják –, hogy munkahely-specifikus képzések és oktatások után elássák a munkahelyi feladatokat az elvárt színvonalon.

Baranyában az interjúkat egy Németországban élô magyar szakértô vezette, aki a kezdetektôl részt vesz a projekt megvalósításában. A szakértô részt vett kérdôívek magyarra fordításában, valamint a holland szakemberek által tartott képzéseken, ahol elsajátította az interjúkészítés módszereit.

A felmérésben a legkülönbözôbb területeken mûködô vállalkozások, valamint önkormányzatok is részt vettek. Az interjúk során a szakértô elôször a közvetlen munkahelyi felettesekkel folytatott rövid megbeszélést, melynek során feltárták

Vállalkozások, egyéb szervezetek is indíthatnak békéltetô eljárást 2012. 07. 29-tôl A békéltetô testületek eljárásaiban a természetes személyeken kívül civil szervezetek (civil társaságok, egyesületek, alapítványok), egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK is fogyasztóként indíthatnak eljárást kizárólag vállalkozással szemben kötött szerzôdésekben (ahol a fogyasztó árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje). Írásos kérelmeiket a Baranya Megyei Békéltetô Testület elnökéhez kell címezni és eljuttatni (levél, telefax, aláírással ellátott e-mail) formátumban a Testület székhelyére (7625 Pécs, Majorossy I. u.

36., fax: 72-507-152, email: bekelteto@pbkik.hu vagy a kamarai ügyfélszolgálatokhoz).

Eljárás lefolytatását az alábbi esetekben lehet kérni: a termék minôségével,

biztonságosságával, a termékfelelôsségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatások minôségével, továbbá a felek közötti szerzôdések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita) esetében.

A Testület elôtti ügyek jelentôs részét a lábbelikkel kapcsolatos fogyasztói panaszok teszik ki, ezen esetekbôl ismertetünk néhányat: Vásároltak egy Nike sportcipôt, amelynek a ragasztása pár hónapos viselés után elengedett. Az üzlet a lábbelit bevizsgáltatta, a szakvéleményt adó szakértô pedig alaptalannak ítélte a fogyasztói panaszt, mert szerintük a cipôt kimosták és rosszul szárították ki. Az Eljáró Tanács ellenkezô véleményre jutott, mert a lábbeli láthatóan és érezhetôen nem lett kimosva, nem keményedett meg a felsô része sem, továbbá a cipô gyártása során nem hagytak kellô mennyiségû felsôrész

az adott munkahelyen lényeges kompetenciadimenziókat. Ezt követôen került sor a munkavállalókkal az interjúkra, ahol a munkaadó és a munkavállaló közösen értékelte a munkavállaló kompetenciáit. Számos esetben a munkavállaló az interjú során szembesült elôször azzal, milyen pozitív véleménye van róla a munkáltatónak.

A következô interjúkörre 2013 februárjában kerül sor. A cél az, hogy kiderítsék, a két interjú között eltelt idôszakban a munkavállaló mennyit fejlôdött, képes volt-e „felnôni” a feladathoz.

2013 februárjában kerül sor Pécsett egy workshopra is, ahol a holland szakemberek segítségével lehetôség nyílik a bérérték-módszer megismerésére, valamint magyarországi szakértôk bevonásával vizsgálják majd a módszer hazai bevezethetôségének lehetôségeit is.

anyagot a talphoz való illesztéshez és ebbôl a technológiai hibából eredeztethetô a meghibásodás. Az Eljáró Tanács a fogyasztó csere igényét megítélte, amelyet az üzlet nem volt hajlandó teljesíteni.

Egy nôi bokacipô több helyen lekopott és a ragasztás is elengedett. Az üzlet a cipôt bevizsgáltatta, a szakértô pedig a kijavítással javasolta a panaszt orvosolni.

Fogyasztó azonban a cipô árát kérte már vissza. Az üzlet a panaszt újra vizsgálta és megegyezett a fogyasztóval abban, hogy fogyasztó a cipô árát levásárolhatja, vagy ha nem találna megfelelô lábbelit az üzletben, akkor egy vásárlási utalványt állítanak ki.

Egy S.Oliver márkájú csizma a használata során beázott, és a felsô részén az anyag kikopott. Az üzlet kért szakvéleményt a csizmáról, ami nem talált semmilyen gyártási vagy technológiai hibát, mivel a lábbeli anyaga és kivitelezése eleve kizárja a lábbeli vízállóságát. Miután a csizma nem bizonyult gyári hibásnak, a panaszt nem lehetett elfogadni.

További info: www.pbkik.hu, email: bekelteto@pbkik.hu, tel.: 72/507-154

24

MESTERKÉPZÉS

A felkészülés során számos újdonsággal találkozott

Dél-Dunántúli Gazdaság

tunk együtt vele – folytatja tovább a beszélgetésünket. — Aztán, amikor kiderült, hogy Pécsett a szakács mestervizsgára felkészítô tanfolyam gyakorlati részének megtartására ôt kérték fel, a Halászcsárda tulajdonosa szólt, adjam be a jelentkezésemet. A mestercím elnyeréséhez éppen megvolt a szükséges tízéves gyakorlatom. Huszonhét évesen a tanfolyam legfiatalabb résztvevôje Fél három után csendes már a mohácsi út mentén álló étterem Szajkon. voltam akkor.

Az ebédidônek vége, estig van egy kis idô a beszélgetésre a vendéglô séfjével, Mint mondja, a mestervizsga, az arHegedûs Csaba szakácsmesterrel. ra való felkészülés során számos új dolA mohácsi születésû Hegedûs Csaba édesapja a Petôfi Halászati Szövetkegot tanult.

A gyakorlati vizsga tételsora zetben dolgozott, halászként. Ô maga is az szeretett volna lenni, de folyamatos olyan ételeket tartalmazott, amivel koellenállásba ütközött, inkább arra biztatták, olyan pályát válasszon magának, rábban nem találkozott.

Többek között ahol fedél van a feje felett, s nincs kitéve az idôjárás és a víz kényének, kedvéazzal, miként kell elkészíteni a báránynek. gerincet, fehérre kifôzni a csontot, s akkor dolgozott elôször lazacfilével is. A — Miután nem jelentkezhettem Tapedagógiai ismeretek pedig a tanulóktára, ahol az országban egyedül képezkal való foglalkozáshoz jelentettek nagy nek halászokat, Pécsre a Kereskedelmi, segítséget, ugyanis rendszerint mellé Vendéglátóipari és Idegenforgalmi osztották be a végzôs szakácsokat, akik Szakiskolába adtam be a papíromat, már délután is dolgozhattak. amelyen az elsô helyen a szakács, a máA mestercím megszerzését követôen sodikon a cukrász szakmákat jelöltem felgyorsultak az események körülötte. A meg – kezdi beszélgetésünket. — A hanagynénje a Bodeni-tó mellett egy kis lászati szövetkezethez tartozott akkorifaluban dolgozott, s általa került ki Néban a mohácsi Halászcsárda, ahol sokat metországba, ahol egy motoros jachtmegfordultam gyerekként, s mégis köclub éttermében dolgozott másfél éven zel lehettem a halakhoz, ezért ott lettem át. Majd ismét itthon folytatta tovább, a tanuló. Jó csapat dolgozott ott együtt, jó bajai Don Pepe fôszakácsa lett, négy volt a légkör és sok volt a vendég. Eméven át. Innen az útja Mohácsra vezelékszem, akkoriban a szomszédos Csele tett, ahol megszûnéséig a Hemingway Hotelben rendszeresen, hetente kétszer étteremben dolgozott. orosz csoportok szálltak meg, akik a — Interneten próbáltam meg munka Halászcsárdában ebédeltek. után nézni, akkor taSzerencsésnek mondhatja azért is láltam rá a wassenmagát, mert kiváló szakemberektôl lesbergi ajánlatra, ahol hette el a szakma alapjait. Az iskolában Szinte felsorolni is neegy étterem szakácsot Hegedûs Csaba: „— Aztán mire Berényi Imre mesterszakács volt az ok- héz, hogy hány helyre keresett – mondja. — befejeztem az iskolát már egyetatója, a Halászcsárdában pedig egy idô- hívták ôket a HalászcsárOtt valóban nemzetdül vittem a délutáni mûszakot...” sebb hölggyel osztották be a délutáni dában eltöltött évek közi csapat dolgozott, mûszakba, aki a házias ízek nagy szak- alatt. Évente egyszer Pészinte egész Dél-Euértôje volt. csett a Palatinusban fôzrópa képviseltette — Aztán mire befejeztem az iskolát tek, végigjárták a Balamagát. Több mint fél már egyedül vittem a délutáni mûsza- ton part éttermeit, de meghívták ôket, évig voltam kinn, hét hónappal ezelôtt kot, s a Halászcsárdának is új tulajdono- debreceni Arany Bikába, a Hiltonba és a tértem haza, a szajki étteremben fél éve sa lett – mondja. — Nagy Tibor negy- Gundelbe is. Négy éven át aranyvasár- vagyok. Egy volt tanulóm ajánlotta ezt a ven éven át üzemeltette a csárdát, két nap a budapesti Átrium Hyatt Szálló helyet, aki jelenleg külföldön dolgozik. hónapja adta el. A fiával – aki szintén vendégeinek az általuk készített ételeket Jól érzem itt magam, jó a társaság és a ott dolgozott – az ország számos pont- szolgálták fel. forgalom is jónak mondható – fejezi be ján fôztük a halászlét és készítettük a — Abban az idôben a Hyatt séfje a beszélgetésünket, mert lassan véget ér a halételeket a Mohácsi Halnapok rendez- többszörös világ- és olimpiai bajnok, pihenô idô, kezdôdik a délutáni mûszak. vénysorozat keretében.

Világkupa gyôztes, Oscar-díjas Lukács Sz.K. István mesterszakács volt, sokat dolgozTovábbi információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

TANULÓSZERZÔDÉS

Szinte nincs olyan autós Nagypeterden és környékén, aki ne tudná merre található a faluban Graffits Lajos autószerelô mûhelye. Ritka az a nap, amikor ne lenne tele az udvar és a ház elôtti útszakasz javításra váró kocsikkal. A mûhelyben kettô is bent áll, az egyiken a kuplungot cserélik, míg a másikon a gumikat.

— Az az igazság, hogy rádió-tv mûszerész szerettem volna lenni – mondja Graffits Lajos. — A szakközépiskola elvégzését követôen erre a szakmára adtam be a jelentkezési lapomat Pécsett az 500-as Szakmunkásképzô Intézetbe. Abban az évben – 1970-ben – erre a szakmára több mint hatvanan jelentkeztek, s mindössze hetet vettek fel.

A többieknek pedig felajánlották a lehetôséget, hogy másik szakmát válasszanak. A barátommal akkor mi megbeszéltük, hogy az egyikünk autó-, míg a másikunk autóvillamossági-szerelônek

jelentkezik, s ha végeztünk, önálló vállalkozásba fogunk. Ugyan a véletlennek köszönhetem, hogy erre a pályára kerültem, de a gépészet mindig is érdekelt, azt hiszem a mai tudásommal, ha választanom kellene, hasonlóan döntenék.

Szeretek emberekkel foglalkozni, s a kihívásokat, mert mi még klasszikus értelemben javítjuk az autókat.

Már tanulóként is mind a ketten Szigetváron ugyanazon cégnél helyezkedtek el, ahol Graffits Lajos maga tizennégy éven át dolgozott. Folyamatosan érlelôdött meg benne a gondolat, saját mûhelyt nyit a szülôi háznál Nagypeterden.

— Az elsô idôben munka mellett, másodállásban dolgoztunk a barátommal közösen a szüleim családi házánál lévô garázsban – folytatja tovább beszélgetésünket. — Aztán egyik pillanatról a másikra, 1990-ben megszûnt az állásom Szigetváron. Saját mûhelyemet rá két évre nyitottam meg, már egyedül,

Kitért arra is, míg annak idején az iskola tanmûhelyében elsajátították az alapfogásokat, és megismerték a szerszámokat, megtanulták azok használatát, ma a gyakorlati képzôhelyen kell ezeket megmutatni, ugyanis a tanmenet nem is tartalmazza ezeket az ismereteket. A szakképzés rendszerének állandó

Egyre kevesebben maradnak a szakmában

ugyanis a barátom megnôsült, s Barcsra költözött.

Még a régi munkahelyén letette a technikusi vizsgát, ahol szinte a kezdetektôl fogva voltak tanulói. A szakmunkásképzôbôl érkezettek mellett a nyári gyakorlaton lévô szakközépiskolásokat is mellé osztották be. Mint mondja, tanulókkal mindig is szeretett foglalkozni, ezért, amikor megnyitotta a saját mûhelyét évente egy-kettô mindig volt nála, azonban, attól kezdve, hogy érettségihez kötött szakma lett, volt úgy, hogy évekig egy sem volt.

változása miatt is nehéz legalább az alapokat elsajátíttatni a leendô szakmunkásokkal, két év kevés erre.

— A tanulóimmal a szakma minden egyes területét megismertetem – mondja. — Jelenleg egy van, a múlt évben is volt egy, aki három évig volt nálam és a technikusi vizsgát is letette, ennek ellenére, kamionos lett. Próbáltam megértetni vele, hogy legalább két évig maradjon a szakmában, tökéletesítse a tudását. A szakmát szeretném megtanítani, s továbbadni a hitvallásunkat, hogyha jó kapcsolatot alakítunk ki a megrendelôikkel, precíz munka kerül ki a kezük alól, megbíznak bennük, s a hozzájuk járó autósok tudják, bármi gond van segítenek rajtuk, akkor mindig lesz munkájuk. Az utóbbi tíz évben alig-alig választották ezt a szakmát, nagy ûr keletkezett, ami nem kis problémát jelent majd rövid idôn belül, mert sorra érik el a nyugdíjas kort az autószerelôk, s nem lesz, akinek továbbadják a stafétabotot.

A maga részérôl mindig is fontosnak tartotta a tanulóképzést, hogy kinevelje az utánpótlását. A mûhelyét is annak szeretné továbbadni, aki szívvel, lélekkel csinálja, s mindig precíz munka kerül ki a keze alól. Nem elképzelhetetlen, hogy a fôiskolát végzett fia veszi majd át tôle a stafétabotot, akivel jelenleg is együtt dolgoznak, s nagyon jó diagnoszta.

Sz.K.

26

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elôtérben a klaszterfejlesztés A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2010 óta 14 régiós klaszterrel mûködik együtt A kamarai Innovációs osztály a klaszterprojekt generálója és koordinálója Európában több mint 2000, Magyarországon közel 200, Kínában körülbelül 50 klaszter van nyilvántartva. Magyarországon klaszterek alakulnak és tûnnek el a pályázati források felhasználását követôen. A mûködô klaszterek valóban komoly szakmai munkát végeznek, szolgáltatásokat igényelnek a kamaráktól és klaszter menedzsment szervezetektôl.

A hatékony regionális fejlesztési stratégia törekszik a térség adottságaiból kiindulva, külsô tényezôket figyelembe véve, versenyképesebb lehetôségek kialakítására. Ehhez szükséges a helyi-területi, vagy regionális együttmûködések felderítése és új akcióterek kialakítása. Az együttmûködések intézménye a KLASZTER. Az innováció terjedéséhez (innovációs mutatószámok szórása nem arányos – ec.europa.eu/iuc2011, óriási a területi és ágazati különbség) nem elég az innovációs képességek megléte. Ahhoz, hogy megfelelôen terjedjen az innováció, hogy a régiók K+F-re fordított potenciálja növekedjen, nôjön a K+F ráfordítás, a K+F helyek és az abban foglalkoztatottak száma, szükség van hálózati együttmûködési képességre a szereplôk között.

Legfôképpen arra van szükség, hogy a KKV-k közeledjenek a tudásbázisokhoz, egyetemekhez és fordítva. Az ipari-vállalati és tudásszféra leghatékonyabb együttmûködése a klaszterek által valósul meg.

A klaszterek rendszert alkotva támogatják a versenyképességi célokat, így az innovatív és versenyképes gazdaság alapjai. A klaszterek értéklánc alapú modellje a teljes gazdasági-társadalmi értékrendre hosszú távú hatással van. A klaszterek interregionálisan és globálisan is együttmûködnek, képviselve nemcsak bizonyos magterületeket, de iparágakat, alágazatokat. A klaszterek a kereskedelem, innováció, képzés területén gyorsan, hatékonyan, a külsô és belsô igényeket felmérve képesek együttmûködni.

A kamara a klaszterekkel kapcsolatban intervenciós szerepet vállal – az irányításon túl aktív eszközöket vet be a klaszterek támogatására.

■ A földrajzi koncentráció következtében megnövekedett kereslet lehetôvé teszi a vállalkozások számára speciális inputok elôállítását.

Ezek a speciális inputok gyakran közjavakként jelennek meg.

■ Az új igények és piaci szegmensek észlelése a klaszter nyújtotta fokozottan érzékeny környezetben kedvezôbb.

■ A komplementer tudástôkék szinergikus hatásokat generálnak.

■ Iparági innovációs koncentráció a régióban/országban, klaszter specifikus kapcsolódó és háttériparág.

■ A vállalkozások koncentrációja ugyancsak hozzájárul, illetve elôsegíti egy speciális munkaerôpiac kialakulását, mely viszonylag nagy tömegû, az iparágban mûködô vállalkozások számára versenyképes és hasznosítható tudással rendelkezô munkaerôbázist jelent, de hozzájárul a rotációval a cégek közötti információáramláshoz is.

A projekt hatására számos klaszteren kívüli vállalkozás dönt a klaszterekhez való csatlakozás mellett, és telepedik a klaszter által „uralt“ régióba, térségbe, mely külsô cégek vonzása mellett továbbra is ideális telephelynek bizonyul új vállalkozások létrehozására. A vonzás természetesen nem csak a vállalkozásokra érvényesül, hanem jelentôs hatást gyakorol a munkaerôre is, ami a magasan képzett, illetve speciális tudással rendelkezô munkaerô mobilizálásában nyilvánul meg.

A Cluster and Network Cooperation for Business Success in Central Europe (CNCB) harminc hónapos uniós projekt, amelynek célja a partnerországok helyi klasztereinek segítése, felmérésre alapozott fejlesztése.

A projekt során számos tanulmány és stratégia jellegû összefoglaló készült, melyek folyamatosan közreadnak a kamarával együttmûködési megállapodást kötött klaszterek részére. A projekt részeként, a biotechnológiai klaszter szakértelmére alapozva Lengyelországban, míg a kulturális ipari klaszter tapasztalatára alapozva Szlovéniában adtak szakértôi segítséget magyar klasztervezetôk a közelmúltban.

A kamara az elnyert klaszterfejlesztési pályázati összegek nem elhanyagolható részét továbbadja a helyi klasztereknek és a szakértôknek – a nemzetközi eseményeken való részvétel, szakértôi tanulmányok díjazása, az elkészült tanulmányok díjmentes megjelentetése és közreadása által.

Az országok közötti klaszteres együttmûködés további hozadéka, hogy a személyes kapcsolatok további üzleti lehetôséget generálnak, valamint jelentôsen lerövidül a partnerkeresésre fordított idô a további uniós pályázatok esetében.

Baross Gábor Program Innomark pályázat A Baross Gábor Innovációs Kompetencia- és Szolgáltatásfejlesztés regionális pályázatán a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara sikerrel zárta az INNOMARK projektet.

A klaszterfejlesztési projekt több területen hozott új eredményeket és módszereket a hazai klaszterfejlesztés területén (akkreditált klasztermenedzser képzés, C2C találkozó és módszertan, kamarai együttmûködési megállapodás klaszterekkel, stb.).

A Baross Gábor Program által a PBKIK nem csak regionális, de országos szinten is végzi a klaszterekkel való kapcsolatépítést. A projekt zárásával a kamara 15 éves innovációösztönzô munkája (pályázati lehetôségek közzététele, iparjogvédelmi tanácsadás, projekt menedzsment, oktatás és rendezvényszervezés) teljesedett további szolgáltatásokkal.

A szolgáltatáscsomagok és módszertani útmutatók kiajánlása, ill. átadása által a kamara, mint kedvezményezett még szorosabbra tudja fûzni üzleti és fejlesztési kapcsolatait a régió klasztereivel.

A projekt során több tanulmány készült el, melyeket az érintett klaszterek hozzájárulásával jelentetik meg a kamara honlapján. Eddig az alábbi tanulmányok jelentek meg: ■ Protokoll az akkreditációs szint elérésének támogatása érdekében ■ Szolgáltatási protokoll – a Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter tevékenységéhez kapcsolódóan ■ Dél-dunántúli Környezetipari Klaszter (DDKIK) Klasszis szolgáltatáscsomag a horizontális/vertikális termékfogalom érdekében ■ Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter (DDEK) Klasszis szolgáltatáscsomag a horizontális/vertikális termékfogalom érdekében ■ Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter (KIKK) Klasszis szolgáltatáscsomag a horizontális/vertikális termékfogalom érdekében ■ Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter (DDÖK) Klasszis szolgáltatáscsomag a horizontális/vertikális termékfogalom érdekében.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ami fizikailag lehetetlen – az napi adózási gyakorlat!

A számviteli rend és bizonylati fegyelem betartásának vizsgálatakor az adóhatóság sok esetben tár fel szabálytalanságot az egyébként valós gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások esetében is. A revizorok az ellenôrzések során kiemelt figyelmet fordítanak a pénzkezeléssel kapcsolatos elôírások betartására.

Az elmúlt hónapokban több esetben tapasztalták a hivatal munkatársai, fôleg kereskedôknél, hogy a társaság pénzkezelési szabályzata – helytelenül – nem tartalmazott rendelkezést a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjérôl és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról, az 1 és 2 forintos érmék megszûnésével kapcsolatos kerekítési különbözetek kezelésének rendjérôl, illetve a napi készpénz záró állomány maximális mértékérôl.

Több esetben tárta fel az ellenôrzés azt is, hogy az adózók pénztáregyenlege folyamatosan, hosszabb ideig negatív volt, ami egyrészt fizikailag lehetetlen, másrészt további, a bevételek és kiadások elszámolásával kapcsolatos súlyos szabálytalanságokra is rávilágít. Ugyancsak gyakran elôfordult, hogy az adózók nem a jog-

27

ADÓZÁS – KÖNYVAJÁNLÓ szabályoknak megfelelôen rögzítették a készpénzmozgást érintô gazdasági eseményeket. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében készpénzforgalom esetén a pénzmozgást annak megtörténtével egyidejûleg a könyvekben rögzíteni kell. Sokszor azonban az adózók nem azonos idôpontban rögzítették a könyvekben és a pénztárjelentésekben készpénzt érintô mûveleteket.

Fenti mulasztások következtében a házi pénztárban található készpénzállomány nem egyezett meg a fordulónapi leltáregyenleggel, mely súlyosan jogszabálysértô, így ugyanis az adózó beszámolója nem a valóságot tükrözi. Érdemes az adózóknak a számviteli, azon belül is a pénzkezelési szabályok megtartására nagyobb figyelmet fordítani, mivel az adóhatóság ezen jogsértések esetében 500 ezer Ft összegig terjedô mulasztási bírságot szabhat ki az adózók terhére.

A szüreti rendezvényeken folytatott ellenôrzések tapasztalatai

láltak szabálytalanságot a hivatal munkatársai, melynek eredményeképpen több százezer forint bírság kiszabására számíthatnak az érintett adózók.

A pécsi Pezsgô- és Borfesztiválon a hivatal ellenôrei 8 esetben állapították meg, hogy az adózók nem tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. A mulasztók között volt neves bortermelô, kitelepült cukrászat éppúgy, mint féldrágakövekkel kereskedô árus, vagy kürtôskalácsos.

Egy vendéglátó cég a bevétel eltitkolása mellett alkalmazottját is feketén foglalkoztatta.

A mohácsi Disznótoros és Pálinkafesztiválon az ellenôrzések során mindent rendben találtak a revizorok.

A szekszárdi Szüreti Fesztiválon egy gyümölcs- és egy édességárus mulasztott el kiállítani bizonylatot az értékesítésrôl.

A hivatal munkatársai az év hátralévô részében is jelen lesznek minden neves rendezvényen, valamint a különbözô vásárokon, ahol nem csak próbavásárlásokat végeznek, de a foglalkoztatottak bejelentésére és az áruk eredetére is fokozottan odafigyelnek.

NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Fôigazgatóság – http://nav.gov.hu

A szüreti idôszakban megrendezésre kerülô fesztiválok az idén adózási szempontból csak „félsikert“ hoztak. Az elvégzett vizsgálatok felében ta-

Könyvajánló vezetôknek A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

NUDGE, az ösztökélés tudománya A társadalomtudomány régóta kutatja, hogy a környezetnek milyen hatása van az emberi viselkedésre. Az olvasók közül bizonyára sokan hallottak a híres/hírhedt stanfordi börtönkísérletrôl, amelyben középosztálybeli amerikai egyetemistákból véletlenszerûen választottak ki börtönôröket és börtönlakókat. A kísérletet hamar le kellett állítani, mert a börtönôröknek annyira sikerült ráhangolódniuk a feladatra, hogy a lelki terror mellett fizikai terrort is kezdtek alkalmazni.

A környezet döntéshozásra gyakorolt hatását most a viselkedés-közgazdaságtan is elkezdte kutatni és errôl jelent meg egy izgalmas könyv Richard Thaler és Cass Sunstein tollából, a Manager Könyvkiadó jóvoltából: „NUDGE Jobb döntések egészségrôl, pénzrôl és boldogságról“. Nos, a viselkedés-közgazdaságtan arra jött rá, hogy egyszerûbb, gyorsabb, olcsóbb az emberek viselkedését megváltoztatni a döntési környezet megváltoztatásával, mint a gondolkodás megváltoztatásával. Egyszerûbb pl. egy fekvôrendôrt lerakni az iskolák közelében, mint felhívni a figyelmet az óvatos közlekedésre. Hasonló módon egyszerûbb, olcsóbb és gyorsabb az áram és gázszámlát úgy „megdizájnozni“ (színes, kifejezô, összehasonlító ábrákkal) hogy az ügyfél gondolkodás nélkül megértse, mekkora a pénzbeli különbség az ô fogyasztása és a hasonló méretû energiatakarékos lakás fogyasztása között, mint méregdrága, bugyuta

reklámokkal és kiadványokkal ránevelni az energiatakarékosságra. A kísérletek azt is felderítették, mitôl függ, hogy az egyetemi hallgatók a menzán az egészségesebb ételekbôl vagy az egészségtelenebbekbôl esznek-e többet: a választást az határozta meg, milyen sorrendben helyezték el az ételeket a kínáló pulton.

A mai válságos idôben számtalan olyan terület van, amelyen az oktatással, neveléssel nem sok eredményt értünk el: pl. rászoktatni az embereket a hosszú távú gondolkodásra, az egészséges életmódra, a következetes gyógyszerhasználatra, hogy csak párat említsek, amelyben tág tere nyílhat az ösztökéléssel való kísérletezésnek. A könyv számtalan érdekes, elsôsorban amerikai kísérletrôl számol be, amelyek minden bizonnyal elindítják a hazai szakemberek gondolkodását.

A fanyalgó olvasó felvetheti, hogy ez a nudge-féle ösztökélés nem más, mint manipuláció. Valóban, a tudásunkat fel lehet használni arra is, hogy kihasználjunk másokat és arra is, hogy segítsünk. A könyv elolvasása mindenesetre ahhoz is hozzásegíti a tisztelt olvasót, hogy felismerje, mikor ösztökélik a megfelelô döntésre!

Héder Sándor mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docens www.forlong.hu

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Nádasdi Lászlóné – Nádasdi Lászlóné bólyi fodrász, mesterségbeli tudását a mohácsi Radnóti Szakközépiskolában adja tovább a fiataloknak. Vele az FX Autóház új családi kis-egyterûjét, a Ford B-Max-ot próbáltuk ki, ami már az elsô pillanatokban meglepetést okozott.

— Nem gondoltam, hogy egy ekkora autóra is tolóajtót tesznek. Nekünk is ilyen autónk van, egy Mercedes Vaneoval járunk, így megtapasztalhattam, hogy mennyi elônye van ennek az ajtómegoldásnak. Könnyû kezelni, szûk parkolóban egyszerû a beszállás és fôként kisgyerekes családoknak lehet fontos, hogy nem kell aggódni amiatt, hogy rányitjuk a mellettünk levô autóra az ajtót.

— Miért választottak egyterût?

— Rajtam kívül a családban mindenki zenész, a férjem is és a két fiam is. A hangszerek szállításához szükség volt egy univerzális autóra. Ezért döntöttünk az egyterû mellett. Be is vált az autó, úgy gondolom ez a típus tökéletes az univerzális autó szerepére. A formán sem érezhetô, hogy kilógna a mai utcaképbôl, sôt nekem kifejezetten teszik ez a kocsi. Igaz inkább világosabb színben választanám.

— A Ford újragondolta a tolóajtót, elhagyták a középsô oszlopot. Van ennek értelme?

— Mindenképpen van. Elképesztô hogy mekkora nyílás keletkezik az autó oldalán, mikor nyitva van a hagyományos elsô ajtó és a tolóajtó is. Elég arra gondolni, hogy ha egy termetesebb tárgyat akarunk berakni a kocsiba, akkor nincs útban az oszlop. Nagy könnyebbséget jelenthet ez a megoldás a kisgyerekeseknek, a gyerekülés berakásakor, vagy az idôsebbeknek is beszálláskor.

— Van hátránya is ennek a megoldásnak?

— A biztonságra tudok csak gondolni, hogy talán azon a területen járhat hátránnyal, de úgy látom az elsô ajtó és a tolóajtó megvastagított része tartalmazza a hiányzó oszlopot. A szokásos egy zár helyett is kettô zárszerkezet van

az ajtókon, gondolom így sikerült merevíteni az autót. A márkanév is megfelelô garancia lehet arra, hogy a biztonság tekintetében nem kell kompromisszumot kötni. Nem hinném, hogy egy olyan neves autógyártó, mint a Ford, megjelenne egy ilyen autóval, ha ez nem lenne olyan biztonsági színvonalon, mint a többi autó.

— Sikerült is a törekvés, 5 csillagos lett az autó töréstesztje. Fontos kérdés önnek a biztonság egy autó esetében?

— Nagyon fontos, így a felszereltségi listán elôször azt néztem meg, hogy

hány légzsák van az autóban. Meg is lepôdtem, mert nem számítottam térdlégzsákra egy ekkora kocsiban. Tetszett az is, hogy jár a B-Max-hoz a defektfigyelô, úgy gondolom sokan elfelejtik ellenôrizni a megfelelô guminyomást.

— Ön foglalkozik a mûszaki részletekkel?

— Ezeket a feladatokat inkább a férjemre hagyom. Nem is vezetek minden nap, Bólyban egyszerûbb, és persze egészségesebb is kerékpárral közlekedni, ha tehetem, azt választom.

— A motorháztetôt ne is nyissuk fel?

FX Autóház • 7622 Pécs, Siklósi út 11. • Tel.: (72) 526-266 • email: fordpecs@fxautohaz.hu • www.fxautohaz.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

AUTÓTESZT

Ford B-Max — Érdekel, hogy néz ki egy mai autó motorja, és arra is kíváncsi vagyok mennyi szigetelés kellett ahhoz, hogy ilyen csendes legyen az autó. A mûszaki részletek közül inkább csak a fogyasztást szoktam figyelni, egy autó fenntartásában ez a legnagyobb tétel.

— Ez a leggyengébb motor a BMax-hoz. Elegendô a 90 lóerô vagy jobb választás lenne a szakma által az idei Év Motorjának választott ezres turbós?

— Nem szoktam száguldozni, inkább idôben elindulok és sietség nélkül nyugodtan utazok, így nekem elég. A 170-es végsebesség autópályán is bôségesen elegendô, és a fogyasztás is jó.

Dinamikusabb sofôrök, technika iránt fogékonyabbak biztosan az új motort választják majd.

— Ha beülünk és becsukjuk az ajtókat, akkor is érezhetô a szokatlan karosszéria koncepció?

— Belül csak az elsô ülésekkel egybeépített biztonsági övek árulják el, hogy más ez az autó, mint a többi. Kényelmesek az ülések, tágas az utastér, családi autónak megfelel. Tetszik a rengeteg pohártartó, egy hosszabb utazáskor jól jönnek. Jó fogású a kormány, ötletes a szellôzôpanel ember formájú grafikája, és egyedi a mûszerfalvilágítás türkiz színe is.

— Szóba kerültek a családok és a nyugdíjasok is, az ô autójuk lehet a BMax?

— Nekik mindenképpen ideális lehet egy ilyen autó, hiszen az ajtómegoldás elônyeit ki tudják használni. Fiataloknak is megfelelô lehet, a sporteszkö-

zöket egyszerû benne elhelyezni, sôt a síkba dönthetô jobb elsô üléssel akár hosszú tárgyak is beleférnek. Városi autónak is nagyszerû a Ford, mert a nagy belsô tér rövid karosszériával társul, így a legszûkebb parkolóhelyekre is befér.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1388 cm3 Maximális teljesítmény: 90 LE 5750/min Maximális nyomaték: 128 Nm 4000/min Saját tömeg: 1275 kg Csomagtartóméret: 827/207 l Maximális sebesség: 171 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 13.8 s Átlagfogyasztás: 6.0 l Alapár (Trend akciós): 3.990.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Trend): elsô-, oldal- és függönylégzsákok, térdlégzsák, ESP, légkondicionáló, fékasszisztens, szervokormány, defektfigyelô rendszer, elektromos ablakemelôk és tükrök, távirányítós központi zár, mp3 hifiberendezés

30

VENDÉG-OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

A rendelkezésre álló források alapján úgy gondoljuk, hogy Magyarhertelend határában húzódhatott az a római út, amely a Mecseken át, Sásd érintésével haladt Arrabona (Gyôr) felé. A kistelepülés elsô írásos említése 1332-bôl való. Nem mondható, hogy a falu különösképpen beleszólt volna valaha is a nagypolitika irányításába. Épp úgy, mit a legtöbb hazai helység, együtt örült az országgal, ha sikerült elérni valamit, és kivette a részét abból is, ha más egyebet éppen elrontottak a mi mindenkori gazdáink a Kárpát-medencében.

Talán sosem vált volna ismertté és népszerûvé a termálvize nélkül. Jellemzô, hogy Kolta János Pécsrôl és Baranyáról 1972ben kiadott, forrásmunka értékû könyvében nem tartja szükségesnek megemlíteni a falu nevét. Pedig a táj gyönyörû: itt ront egymásnak a Mecsek és a Zselic.

Mára a fürdô is nagyon szépen kiépült. Ahol a természet valóság – hirdeti a komplexum jelmondata, és valóban: voltaképpen egy háromhektáros parkban sétálgat az idelátogató. Ami a fürdôkultúrában, Európában hozzáférhetô, az kicsiben, néhány elemében itt is megtalálható. Strand, úszómedence, gyógykert, fedett élmény- és termálfürdô. Talán csak nagy csúszdák nincsenek, de ha hosszában bele is férnék egy ilyes szerkezetbe, keresztirányú kiterjedésem, félek, nem biztosítana elegendô distanciát a mûanyagból készült teknô és az emberi szervezet között a lehaladáshoz.

12

Utazás okkersárga kispolskin, avagy hutyutyu

Persze, Dobó István óta tudjuk, hogy a vár ereje nem a falakban, hanem a védôk lelkében vagyon. Hertelend sem érne fabatkát sem például az úszómester, Szabados Gábor, alias Doki vagy éppen a diplomás pincérlány, Kalányos Anett, alias Kisanett nélkül. És ha már a délvidék kimagaslóan legkedvesebb felszolgálója szóba került, szögezzük le azt is, hogy nem lenne teljes egy itt eltöltött nyári, vagy, tekintettel az éppen aktuális évszakra, téli nap, enni- és innivaló nélkül. A zimankóban nem duruzsol ugyan az ott jártamkor fölszentelt szabadtéri kemence, tehát a langallóra és a kemencében sült tarjára néhány évszakot várni kell még, de a választék így sem rossz. Az otthoni, vasárnapi ebédek rántott húsa és rán-

tott mája mellett kellemes levesek, tésztaételek, igényes saláták, slusszok is fölbukkannak. Az utóbbi idôben volt részem néhány megpróbáltatásban, így az elvileg egyaránt négycsillagos szegedi Forrás Szálloda és a soproni Sopron Hotel teljesen középszerû, túlzás nélkül mondhatni: gagyi vacsorái után igazi fölüdülésként éltem meg a hertelendi kínálatot. Különösen a Forrással fájdalmas az összehasonlítás. Elvileg olyan vagy hasonló vízi élményeket ad a fürdô, mint a Mecsek-vidéki. Ez nagyjából rendben is volna. De amikor a különbözô vizek kiszippantják az ember energiáját, a kalóriák sürgôs pótlása, mint említettem, a Tisza partján kérdôjelekkel terhelt.

Fecsegô hajlamomat még egy apró, kicsit intim történettel elégítem ki a tizenegynéhány évnél idôsebbek okulására. Szegedre nagyobb társasággal, dolgozni mentem, és jelentôs létszámú csapatunk egyik vezetôje feleségestül érkezett. Kicsit elhúzódott a szobák átadása, de úgy délután fél öt felé elfoglalhattuk odúinkat a betondúcban. Barátunk, talán fölhevülve a várakozás alatt elfogyasztott szép mennyiségû páviántajtéktól, amint elfordította a kulcsban a zárat, asszonkájánál némi összebújást kezdeményezett. Ölelô mozdulataikat azonban néhány perc múlva határozott kopogás szakította félbe, majd a zörgetô némber választ sem várva, valamiképpen kinyitotta az ajtót, és ellentmondást nem tûrôen berontott a helyiségbe. Mint kiderült, a szobaasszony volt az illetô, kezében két doboz Fanta naranccsal.

— Ezek még hiányoznak a minibárból – közölte, mintegy magyarázatul, az elképedt, meztelen párral, majd kialakította a kincstári rendet a jégszekrényben, és ahogyan jött, távozott...

Mindent egybe vetve egyik, fönt említett várossal sem szeretnék igazságtalan lenni, ezért két, teljesen étteremszerûen üzemelô éttermet fontosnak tartok kiemelni mégis. Szegeden az Alabárdos, Sopronban a Perkovátz-Ház teljesített átlagon fölül. Az elôbbiben egy szerény, ám annál kiválóbb paprikás csirkét, utóbbiban egy egészen kivételes, zöldborsos steak-et hozott elém a sors. És mindkét helyen barátokat még hozzá.

Végeredményben: megérte az a sok zötykölôdés.

Sz. Koncz I.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

BARANYAI ÜZLET

Pécsett a Király utca végén, közel a Búza térhez van egy virágbolt, amely szinte mindenben eltér a társaitól. Szemet gyönyörködtetô kirakata mindig megállásra készteti az arra járót, szinte bevonzza az üzletbe. Aki végül is rászánja magát erre a lépésre, igazán különleges élményben lesz része a stílusosan berendezett, visszafogottan elegáns üzlet láttán, amely régmúlt polgári lakások hangulatát idézi meg fehér színeivel, az ott helyet kapott tálaló szekrénnyel, a tonett székekkel, ággyal, asztallal. Az embernek szinte kedve támad helyet foglalni a vendégmarasztaló sarokban.

— Két évvel ezelôtt valósult meg a régi álmom, mert gyerekkoromban úgy gondoltam, hogy virágok között élem le az életem, ugyanis megnyitottam a virágboltomat – kezdi beszélgetésünket a Blumen Bellis nevet viselô üzlet tulajdonosa, KLEISZ Andrea. — Igazán elmondhatom magamról, hogy a munkám a hobbim is. Éveken át Németországban éltem, ott varázsoltak el a virágüzletek különleges kirakatai, s azt hiszem akkor jegyeztem el magam végleg a virágkötészettel.

Miután hazatértem, nem mindjárt vágtam bele az álmom megvalósításába. Letettem a virágkötô vizsgát, eleinte másoknál dolgoztam, folyamatosan gyarapítottam a tudásomat. Aztán rátaláltam erre az üzletre, megtetszett, kivettem.

A természetes anyagok felhasználásával készített asztali, fali- és ajtó díszeit, a különbözô alkalmakra kötött csokrait, koszorúit az egyszerû, letisztult színvilág jellemzi. Az évszakokhoz, ünnepekhez igazodva válogatja össze virágait, s ezek jegyében rendezi át, szinte hétrôl hétre az üzlet hatalmas portáljait. A vevôinek köre is folyamatosan bôvül, vásárlói, megrendelôi egymásnak adják a nevét. A magánszemélyek mellett számos cég, vállalkozás ôt kéri fel, hogy virágkölteményeivel díszítse fel irodáit, vagy a rendezvényeihez készítse el az asztali díszeket.

— Nem csak virágkötészettel foglalkozom, hanem felkérésre megtervezem üzletek, hotelek, éttermek belsô tereinek arculatát, kirakatait – folytatja tovább beszélgetésünket, amelyet a virágüzletbe betérô vásárlók többször is megszakítanak. S igazán változatos kérésekkel állnak elô! Van, aki arra kéri, hogy a lakásába készítsen kagylókból fali-díszt, míg egy fiatal lány a sógornôjének szeretne kedveskedni, aki nemrég szült, s ehhez kér ötletet.

— Ezek a kérések, meg a belsô terek feldíszítése jó lehetôséget teremtenek arra, megmutassam a szárazvirág kötészetben rejlô lehetôségeket – folytatja a félbeszakított gondolatot, miközben visszaül az asztal melletti székre. — Szerencsére ebben a nehéz gazdasági helyzetben is igényük van az embereknek a szépre. Szívesen visznek a barátaiknak, szeretteiknek – nem csak ünnepi alkalmakra – igényesen elkészített csokrot, vagy asztali díszt. Igyekszem mindenkinek egyénre szabottan elkészíteni ezeket, hogy az valóban megszólítsa azt, akinek szánták.

Mint mondja, az egyéni megrendelések az igazi kedvencei, vagy a versenyhelyzetet teremtôk, mint például a Pécsi Országos Színházi Találkozóhoz kapcsoló Mediterrán kirakatverseny, mert ezek egyben kihívást is jelentenek.

Ebben az esztendôben az Értelem és érzelem darabra készített kirakatával a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara különdíját nyerte el.

— Szeretem a kihívást, s szeretek játszani a színekkel, a formákkal, s a virágokban rejlô lehetôségekkel. S azt a fajta együttgondolkodást, amely ilyenkor minden kirakatrendezôt összeköt. Az év jelentôs részében mindegyikünk éli a maga életét üzletének mélyén. A verseny lehetôséget teremt arra, hogy kimozduljunk ebbôl az elszigeteltségbôl. Ilyenkor különleges élményt jelent megfigyelni, ki miként fogalmazza meg magának egyes darab hangulatát, rendezi be kirakatát, s mutatja meg a város lakóinak magát, üzletének arculatát. Nagyon örültem a díjnak, hogy ezzel is elismerték a munkámat – fejezi be beszélgetésünket, mert egy újabb vevô érkezik.

Fotó: Juhász Balázs • www.juhaszbalazs.com

Megvalósította az álmát, virágüzletet nyitott