XV. évfolyam 1. szám

XV. évf. 1. szám, 2013. február 8.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Kihívás! Új feladatok elôtt a kamara

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egyedi internetes megoldások

Az elgondolástól számított akár lyen mûködik, létrehozható egy 3-4 nap alatt kiépített internetes olyan internetes rendszer, ami a rendszert használhat egy vállalkülönálló egységeket egy telepkozás, ráadásul versenyképes helyként kezeli. Az ún. virtuális áron juthat hozzá a Haricomp Bt. magánhálózati szolgáltatást által nyújtott szolgáltatáshoz. A csak kevesen képesek nyújtani 2001-ben alapított pécsi vállalkozás felveszi a ver– ezek között található a Haricomp. A kínálati paletta senyt a nagy szolgáltatókkal, hiszen akár az egyedi pedig a web-tárhelyekkel, a domain regisztrációval, igényekre is viszonylag gyorsan képes reagálni. A máweblap-készítéssel, hálózatépítéssel válik teljessé. ra már ismert és elismert internetszolgáltató a lakosÜzleti internetszolgáltatás esetében az egyik sági ügyfelek mellett két éve a cégek felé is nyitott, legfontosabb feltétel a megbízható mûködés, amelymegbízható, saját tulajdonban lévô internet hálózattal, re nagy hangsúlyt fektet a Haricomp: egy esetleges jól kidolgozott, versenyképes üzleti csomagokkal egymeghibásodás esetén az észleléstôl számított nére több vállalkozást gyôz meg arról, hogy partnerei köhány perc alatt megkezdôdhet a hiba elhárítása. Edzött a helyük. dig már több ezer elôfizetô használja a vállalkozás A HARICOMP Wireless internet rendszer – amely saját tulajdonú hálózatát Baranya megye-szerte, a egy nagy sebességû, 5,8 és 24 GHz-en mûködô vezeközeljövôben Pécsett és környékén szeretnének ték nélküli adatátviteli hálózat – lehetôvé teszi, hogy az újabb céges ügyfeleket találni. A 2013-as év a váltoügyfelek telefon és egyéb vezeték nélkül, mikrohullám zások éve lesz a Haricomp számára. Fô stratégiájuk, által csatlakozzanak a bázisállomásokhoz. A bázisállohogy a minôség és az elégedettség megtartása melmások nagysebességû gerinchálózaton keresztül kaplett megfeleljenek a piaci kihívásoknak és bôvítsék csolódnak egymáshoz és a cég központjához, azon azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek nap keresztül pedig az országos internet gerinchálózathoz. mint nap használják üzleti internet csomagjaikat. Az Ezáltal korszerû, gyors adatátvitel valósul meg. A válelmúlt években a cég bevételei folyamatosan növelalkozások részérôl ez már alapvetô igényként fogalmazódik meg, de kedtek, ez újabb beruházásokat tett lehetôvé. A cégvezetés úgy véli: az nemcsak erre, hanem az egyedi megoldásokra is rövid idôn belül kész reüzleti életben nem lehet leállni, haladni kell elôre, újabb és újabb célokat agálni a Haricomp. Például ha egy vállalkozás három különbözô telephekitûzve, mert aki nem tud megújulni, lemarad.

Haricomp Wireless Internet ◆ 7630 Pécs, Basamalom u. 30.

Tel.: 06-21/2333-111; 06-30/690-3131 ◆ Fax: 06-21/2333-113 ◆ E-mail: info@haricomp.hu ◆ Web: www.haricomp.hu; www.pecsnet.hu

HARICOMP

Már cégek számára is!

Könyvajánló vezetôknek A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

Robert B. Cialdini: Hatás A befolyásolás pszichológiája. HVG Kiadói Zrt. 2009

A befolyásolás mesterei

Jó lenne, ha kedvünk szerint irányíthatnánk az embereket! Ha munkatársainkat, fônökeinket, ügyfeleinket úgy mozgathatnánk, ahogyan az céljainknak, vágyainknak megfelel! Ha bárkit, bármire rábeszélhetnénk, vagy ha bárkinek, bármit el tudnánk adni!

Szélsôséges álmainkban ilyen vágyakat szövögetünk, és meg sem fordul a fejükben, hogy azon kellene agyalnunk, hogyan, milyen módon védekezhetünk mi magunk mások, a reklámok, a sötét erôk rábeszélô hatalma ellen.

Bizonyított tény ugyanis, hogy nem védekezünk! Ennek oka azokban a gondolkodásbeli torzításokban rejlik, amelyeket az ember saját énje védelmében konstruál magának. Lehet, hogy mások balesetet szenvednek, de velem ez nem fordulhat elô, mert megfontoltan vezetek. Lehet, hogy mások súlyos fertôzéseket kapnak, de velem ez nem fordulhat elô, mert mindennap eszek vitamint. Lehet, hogy másokra erôs befolyással vannak a reklámok, de rám nem hatnak, mert józan ésszel gondolkodom.

Számos kutató kimutatta, hogy az emberek a sebezhetetlenségbe vetett hit miatt maximálisan kiszolgáltatottá válnak a reklámok iránt, hiszen ha azt hiszik, rájuk nincsen hatással a manipuláció, akkor nem motiváltak a védekezésben.

Cialdini világhírû könyve (mely 1999-ben jelent meg elôször magyarul) nem csak azt ígéri az olvasóknak, hogy megmutatja, hogyan mûködik a befolyásolás automatikus útja, amikor kérésünkre a másik fél szinte kénytelen igent mondani, hanem abba is bepillantást enged, hogyan kell védekeznünk az etikátlan manipuláció, a csalásra épülô rábeszélés ellen.

A könyv könnyed stílusban és izgalmas példákkal mutatja be, milyen trükköket, fogásokat alkalmaznak az amerikai kereskedôk, ügynökök, rábeszélôk ahhoz, hogy az áldozatok automatikusan engedelmeskedjenek nekik. Cialdini a példákat nem hallomás útján írta le, hanem (könyve megírása elôtt) valóban munkát vállalt különbözô vállalkozóknál, hogy testközelbôl figyelje a rábeszélôk eszközeit és a hatás hihetetlen mûködésmódját. Tapasztalatai alapján késôbb számos tudományos kísérletet dolgozott ki, melyek eredményeit szintén az olvasók elé tárja nagysikerû könyvében.

Ha nem tud idejébôl több napot áldozni a könyv elolvasására, akkor hallgassa meg rövid elôadásunkat a témáról. http://www.forlong.hu/gondolkodast_provokalo_eloadasok/ Sipos Tünde tréner, phd hallgató

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: dr. Pekár Mihály

TA R TA L O M Címlapsztori Együtt a vállalkozásokkal – új kihívások elôtt

4–8

Kamara Bál 2013

9

Gazdaság – dr. Parragh László

10

Gazdaság – dr. Kéri István

11

Innovációs díj és pályázat

12

A hónap üzletembere Jelen vannak a környezô országokban is – Treszner János

13

Szakképzés Kamarai pályaválasztási rendezvény Gép-ésszel Baranyában III.

14

Szakképzés Egyeztetésen a MFKB Országos szakmai versenyek

15

Szakképzési hozzájárulás elszámolása 16 Enterprise Europe Network

17

Kereskedelemfejlesztés 18–19 2012-ben is hangsúlyos szerepet kapott az exportfejlesztés Szakképzés 20–21 Tovább erôsödött a kamara szerepe a duális szakmai képzésben Innováció / Klaszter

22–23

Mesterképzés – Ritter Krisztián

24

Tanulószerzôdés – Miovácz Balázs

25

Tüke Díj – dr. Romváry Ferenc

26

Vendég-oldal

27

Autóteszt: Kecskés Károly Volvo V40 T3 Baranyai gazdaság

3

AJÁNLÓ

Ha más érdeme nem lenne, mint az, hogy nagy szerepet vállalt a Pozsonyból elüldözött, a fôvárosban menedéket talált, és az 1923-tól városunkban mûködô Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésében, már azzal is beírta volna nevét a város történetébe, de ô ennél is többet tett: egyetemi elôadóként, kutatóként, tudományszervezôként, közéleti személyiségként is szolgálta kedves tudományágát, az orvostudományt.

Aradon született 1871. augusztus 21-én. Tanulmányait elôbb szülôvárosában, majd a fôvárosban, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte.

1894-ben avatták orvosdoktorrá, az élettani intézetben gyakornokként, asszisztensként, adjunktusként dolgozott Klug Nándor és Udránszky László professzorok mellett. Az elsô világégés alatt a minisztériumban szolgált, ahol az orvosi és a természettudományi ügyek referenseként nagy szerepe volt a vidéki egyetemi szervezet megújításának kidolgozásában, lebonyolításában. Tevékeny gyógyító munkája mellett arra is volt ideje, hogy 1915-ben megszerezze a magántanári képesítést élettan tárgykörbôl. 1918. április 3-án nevezték ki a pozsonyi egyetem kísérleti intézetére nyilvános rendes tanárnak. Elévülhetetlen érdemei voltak az egyetem fôvárosba menekítésében, az ottani szervezômunkában. Az élettani intézet, vezetését 1922. január 4-én vette át, és egyetemi szervezômunkáját az intézmény Pécsre való kerülése után is folytatta. Kutató munkájának homlokterében elôbb a vér, majd a keringés élettanának átfogó tanulmányozása állott. Nagy egyéniségû elôadó is volt, a diákügyek és a diákelhelyezés terén is sokat tett. Mindig ott segített, ahol baj volt az egyetemi oktatásnál. Amikor az egyetem elhelyezésérôl kellett dönteni, kimutatta, hogy Pécsett van a legjobb helyen. Amikor fel kellett fejleszteni, rávilágított, hogy az ország egyik kitörési pontja a felsôoktatás fejlesztése. Amikor zavarok mutatkoztak a pécsi egyetem mûködésében, annak biztosítására tett nagy erôfeszítésû agitálást. 1942. szeptember l-jei nyugalomba vonulásával, majd még az év október 29-i pécsi halálával érezte csak igazán a város, mit vesztett ezzel. S az utókor is hálával tartozik a már életében is magas kitüntetésekkel elhalmozott Pekár Mihály professzornak.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros „Háló Pekár Mihály professzor dékáni mûködése alatt indulhatott meg 1923 ôszétôl Pécsett – rendkívül nehéz körülmények között – az orvosoktatás. Pekár számtalan, a kar belsô életét átalakító rendelkezést hozott, mint hangoztatta, azért, hogy a diákjóléti intézmények megfelelô színvonalú mûködését biztosítsa. Egyik jóakarója azonban lehûtötte lelkesedését: — Tudhatnád, hogy a legtöbb rendelkezés olyan, mint a háló. A kicsik fennakadnak benne, a nagyok viszont szétszaggatják.”

Részlet Sz. Koncz István: Gyógyító mosoly címû kötetébôl (Alexandra, 2006)

„Az idei nem lesz jó év, de kevésbé lesz rossz, mint 2012 volt”

28–29 30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Kamara bál 2013

9. oldal

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

10. oldal

Autóteszt: Kecskés Károly Volvo V40 T3

28–29. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Együtt a vállalkozásokkal – 2012-ben kamarai választások zajlottak, ennek következtében jelentôs változások történtek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara bizottságainak összetételében. A vállalkozások kötelezô regisztrációja jelentôs mennyiségû munkát jelentett a kamara számára, amely idén is minden erejével arra törekszik, hogy megfékezze a megye gazdasági leszakadását. Évértékelô és elôre tekintô dr. SÍKFÔI Tamástól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkárától.

— Húsz év óta 2012-ben láttuk elôször, hogy összességében komoly tétje van a kamarai választásoknak. Az eddigi voksolások alkalmával a szakmai oldal kapott jelentôs hangsúlyt, a verseny mindig igen erôs, de a lehetô legkorrektebb volt. Tavaly azt láttuk, hogy vannak hatalmi központok, amelyek azt gondolják, a kamara bevonható az ô szervilis uszályukba. Ez szerencsére egyelôre nincs így, de nem tudom megmondani, hogy a jövô mit hoz. Ameddig a kamarát jelenleg irányító vállalkozói közeg marad, a helyzet nem fog változni e tekintetben. Az új testületek roppant aktívan láttak munkához, rendkívül sok új elképzelés körvonalazódik, a kamara elôtt álló új kihívásokra új módszerekkel kell válaszolni. Bízom benne, hogy a testületek képesek lesznek erre, hiszen az általuk javasolt kezdeményezések igencsak elôre mutatóak. Azt már most látjuk, hogy a kamarai hivatal számára ez rengeteg munkát jelent a jövôben, de megéri, ha a vállalkozók érdekében konkrét eredmények születnek.

Jelentôs változások történtek a testületek összetételében a választások után, ha az összes kamarai testületet tekintjük, akkor kijelenthetô, hogy mintegy 60%-ban megújultak. Ez elég nagy arány, és elmondható, hogy megnôtt a fiatalok száma. Ma a legtöbb aktív közösség jelentôs problémája, hogy fôként az idôsebb korosztály érzi magáénak a feladatot, ezért ôk dolgoznak; a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tudatosan törekszik arra, hogy a fiatalabb korosztály is teret kapjon. Mûködik a fiatal vállalkozók klubja, ezzel támogatjuk részben a vezetô-utánpótlást és úgy látszik, sikerrel, mert jelentôs arányban kerültek be fiatalok – 30, 40, de 20 évesek – is a testületekbe. Ez a változás elônyére válik a kamarának.

— 2012-ben a kamara végezte a megye vállalkozásainak kötelezô regisztrációját. A nyilvántartásba vételnek milyen jelentôsége van?

— A regisztráció gyakorlatilag egy pótcselekvés, valójában azt kellett volna tenni, amit Franciaországtól Romániáig mindenütt: a cégbíróságot és a vállalkozói nyilvántartásokat, az engedélyhez kötött vállalkozói tevékenységek engedélyezését a kamarához rendelni. Folyamatosan fél-

megoldásokat vezetnek be Magyarországon és ezek a legjobb célmeghatározások mellett is sikertelenséghez vezethetnek. A regisztráció mint félmegoldás nagyon sok problémát okoz, és nem fogja beváltani a hozzá fûzött reményeket, azaz a meglehetôsen problémás állami vállalkozói nyilvántartások rendbe tételét.

Ha a mai magyar társadalmat akarjuk jellemezni, látható, hogy a társadalom jelentôs része a jogaival van elfoglalva, a kötelességeire pedig nem gondol. Ha ôszinték akarunk lenni, ugyanez elmondható a hazai vállalkozói rétegre is. Mintegy 2/3-uk szereti megemelni a hangját, követeli a jogait, de amikor arról van szó, hogy valamit tenni kellene a többiekért, az üzleti közösségért, akkor hirtelen eltûnik, mint a kámfor. Marad az 1/3-ad rész, amely aktív kapcsolatban áll a kamarával, ennek a bázisnak pedig egy kisebb csoportját képezik azok, akik tudásuknál, anyagi helyzetüknél fogva olyan státuszban vannak, hogy akár kamarai tisztségeket tudnak vállalni. Mert ugyan több olyan vállalkozás is van, amely elkötelezett a közösség iránt, de sem az anyagi helyzete, sem a lehetôsége nem engedi meg, hogy másokért dolgozzon. Így elég szûk az a réteg, amelyik kamarai tisztségviselôként vagy testületi tagként szóba jöhet. Azt gondolom, hogy jót tett tavaly a nagyon nagy és kiélezett verseny, mert akik bekerültek a kamarai testületekbe, konkrét elképzelésekkel érkeztek, keményen hajtják akár az idegenforgalom fejlesztését, akár a kutatás-fejlesztést, innovációt, ami minden vállalkozás számára komoly hasznot fog hajtani.

— Melyek azok a kihívások, amelyek a kamara elôtt állnak 2013-ban?

— Mindenki elôtt ismert tény, hogy Baranya megye gazdasága olyan szituációban van, ahol bármennyire is nônek a kamara kompetenciái, jogai, ezzel párhuzamosan az erôforrások sajnos nem. A megye, a megyeszékhely, az egyetem, a kamara együtt, összefogva kellene, hogy segítse a vállalkozásokat a versenyképességben. Ma a város, a megye és az egyetem is önmagára fókuszál, nem igazán érdekli, hogy milyen a megye versenyképessége. Mivel a kamarának vállalkozók a tagjai, ez az irányító testület önmagában nem tud érdemi eredményeket elérni. Nagyon sokan, még a pécsi polgármester úr is jelezte, hogy a kamarának kell megoldania a gazdaság helyze-

További információ: www.pbkik.hu

tét, nos, a mostani erôforrásaink mentén, a jelenlegi jogosítványaink mellett ez illúzió! Csak a négy nagy autonómia – város, megye, kamara és az egyetem – összefogásával képzelhetô el, hogy megfékezzük a zuhanást, azt követôen csak az utánunk jövô generáció indulhat el egy fejlôdési pályán.

— Idén melyek lesznek azok a feladatok, amelyekre nagyobb figyelem fordul?

— Stratégia és fegyelmezett stratégiához viszonyuló napi munka nélkül nincs eredmény. Látjuk, hogy a politika gumicsontokat dob a társadalomnak és ezzel próbál marketinghasznot húzni.

Ez nálunk a kamarában nem megy! Nekünk nagyon kemény hétköznapi munkát kell folytatnunk, nincs idônk marketingakciókra, ennél fogva az erre szoktatott állampolgárok és kisvállalkozások lehet, hogy úgy érzik, nem kapnak semmit a kamarától, holott a háttérben igen feszített munka folyik. 2007-tôl létezik a Pólus-stratégia, ami által több mint 100 milliárd forint beruházás valósult meg a megyében. Mi maradunk emellett és a kamarai stratégia is ebbe a gazdaságfejlesztési vonalba illeszkedik. Mind a klaszterek, innovációs láncok, vállalkozói együttmûködések, a közbeszerzések átalakítása, helyi tényezôk felé terelése mind-mind a Pólus– stratégia része – kitartóan dolgozunk ennek mentén, hogy a helyi gazdaságot fejlesszük. Nincs más lehetôségünk, mint ezt folytatni.

— Lesznek-e olyan projektek idén, amelyekben nagyobb együttmûködést várnak a vállalkozásoktól?

— Nagyon nagy elánnal fordultunk az idegenforgalom, a turizmus felé, mert úgy látjuk,

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

– új kihívások elôtt hogy nem sikerült az áttörés. Valamikor Pécs az elsô három turisztikai célpont között volt Magyarországon, ma nem vagyunk az elsô tízben, holott a megye és a város adottságai arra predesztinálnának, hogy valahol az élen legyünk. Ez jelentôs bevételeket, magasabb életszínvonalat hozhatna a megyének. Megpróbálunk erôteljesen fellépni ebben a szegmensben és összeszervezni a tettre kész partnereket, hogy ki tudjunk törni ebbôl a

helyzetbôl. A másik fontos szegmens egy térségi irány. Több polgármesterrel és vidéki vállalkozói közösséggel vagyunk napi kapcsolatban és látjuk, hogy a megye kistelepülésein, a kisebb városokban hatékonyabban tud mûködni a beruházási ösztönzés és a gazdaságfejlesztés. Fogalmazzunk úgy, hogy élômunka és anyagi források tekintetében sokkal nagyobb az eredmény, ha oda fordítjuk a figyelmet.

Jelentôs változások a szakképzésben — nôtt a kamara hatásköre és feladatköre — 2013-ban erôsödnek azok a kamarai feladatok és kompetenciák, amelyek szakképzési feladatként a jogszabályok alapján eddig is a kamaránál voltak – mondja CSÉFALVAY Ágnes, a kamara Szakképzési osztályának vezetôje. — Az állam azt várja, hogy azokat a gyakorlati képzôhelyeket, amelyek állami támogatást kapnak a képzésért, a kamara az elvárt módon tartsa nyilván és ellenôrizze. Eddig az iskolarendszerû szakképzésben a tanulószerzôdéssel gyakorlatra kihelyezett tanulók képzôhelyeit tartottuk nyilván, ettôl az évtôl kezdve bôvül a feladatunk, mert más kaliberû gyakorlati képzôhelyeket is lajstromba kell vennünk – pl. a szakközépiskolák kéthetenkénti egynapos gyakorlatát biztosító vállalkozásokat. A helyzet annyiban változott, hogy nem csak gazdálkodó cégeket tartunk nyilván, hanem intézményeket, hivatalokat, alapítványokat is, amelyek természetszerûleg nem tartoznak a gazdasági szférához.

A harmadik nagy feladatunk ebben a körben az, hogy ôsztôl a felnôttképzés gyakorlati ellenôrzése, illetve a felsôoktatási szakképzés ellenôrzése is a munkaügyi központ és a kamara közös feladata lesz. A jogszabály azt mondja, hogy ha az egyetem felsôoktatási képzést indít, akkor csak olyan gyakorlati helyre helyezheti ki a tanulót, amit elôzôleg a kamara ellenôrzött és nyilvántartásba vett. Ezek a vállalkozások, intézmények pénzügyi támogatásokat számolnak el, így az állam a kamarán keresztül végzi el az ellenôrzési feladatot. A felnôttképzéssel kapcsolatos nyilvántartást a munkaügyi központ vezeti, és amikor a felnôttképzés gyakorlati képzôhelyeit ellenôrzik, akkor azt a kamarával együtt kell megtenniük. Ez egy nagyon jelentôs, markáns feladatbôvülést jelent a Szakképzési Osztály számára. Jelen pillanatban mintegy 500 képzôhelyet tartunk nyilván, ez várhatóan a 2013-as évben megduplázódik – az ellenôrzési számok növekedése jelentôs terhet ró a kamarai apparátusra.

— Miként értékelhetô ez a változás?

— Egyrészt létrejön egy egységes adatbázis, másrészt pedig a feladatbôvüléssel valószínûleg felduzzad a szakértôi kör létszáma. Emellett figyelmet kell fordítanunk az újra megindult 3 éves szakmai képzésre is. 2012 nyarán jelent meg az az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely már egyértelmûen tartalmazza azokat az új szakmákat, amelyekben 9. osztálytól 3 éves szakképzést kell folytatni. Ezzel kapcsolatban két újdonság van: a 9. osztály végén újszerû szintvizsga lesz, amelyet elôször a 2012 szeptemberében indult osztályoknál rendezünk meg. Ez a szintvizsga már nem az idôarányos felkészültséget méri, hanem azt, hogy a tanuló miként sajátította el a szakmai alapokat az iskolai tanmûhelyben, alkalmas-e önálló munkavégzésre. Ugyanis csak sikeres szintvizsga esetén lehet a 10. osztályban tanulószerzôdést kötni a tanulóval. Amennyiben ezen a szintvizsgán megbukik a tanuló, akkor a kamarának augusztusban pót-szintvizsgát kell szerveznie, amennyiben ez sem sikerül, a tanulónak továbbra is az iskolai tanmûhelyben kell lennie. 10. és 11. osztályban a fiatalok csak a cégek-

További információ: www.pbkik.hu

5 nél lesznek szakmai gyakorlaton, az iskolában pedig szakmai elméleti képzést kapnak. Ez a vállalkozásoknak jelentôs kihívás, mert csak saját magukra számíthatnak a gyakorlati képzésben, az iskolára nem. Ezért már ebben az évben a kamara egy próba- projekttel – mondhatni mintaprojekttel – felmérést indított a gépipari szakmákban, márciusi értékeléssel. Ennek az a lényege, hogy a kiemelt gépipari szakmákban – gépi forgácsoló, CNC-esztergályos, hegesztô, illetve villanyszerelô – mûködô vállalkozásoknál felméri az eszközellátottságot abból a szempontból, hogy rendelkezésre állnak-e a tananyag tanításához megfelelô eszközök. Amennyiben hiányos a felszereltség, akkor át kell irányítani egy másik céghez a tanulót, vagy visszaküldeni az iskolai tanmûhelybe, amiért már a vállalkozásnak kell fizetnie. Például ha a tananyagban négyféle hegesztési eljárást kell megtanítani, ebbôl a cégek általában maximum két lehetôséget tudnak biztosítani. Hogy mind a négyet elsajátíthassa a tanuló, a vállalkozásnak egy másik céggel kell szövetkeznie, vagy a kamara koordinálásával találnia kell egy megfelelô tanmûhelyt. A felméréssel azt szeretnénk látni, hogy miként mûködik a rendszer. Tervezzük egy olyan szoftveres háttérfejlesztés megvalósítását, amely megkönnyíti annak követését, hogy a tanuló melyik cégnél van és hol tart a tananyagban. Amennyiben ez beválik, úgy az országban elsôként bôvíteni szeretnénk a vendéglátós és egyéb szakmákra, hogy ezzel segíthessük a vállalkozásokat a szakmai utánpótlás nevelésében.

— Érzékelhetô, hogy megnôtt a kamara szerepe a szakképzésben. Miként változik a képzô intézményekkel és a vállalkozásokkal a kamara kapcsolata 2013-ban?

— Január elsejétôl az összes szakképzô iskola a Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz került át és a jogszabály szerint 2013 szeptemberére ki kell alakítani azt – a legalább 10.000 fôt – oktató intézményegységet, aminek megyénként egy fenntartója, egy nagy iskolaközpontja lesz. Jelen pillanatban még sok a megválaszolatlan kérdés, de azt gondolom, nagyon komoly együttmûködést kell kialakítani a cégek, az iskola és a kamara között, hogy olyan tantárgyi oktató központok jöjjenek létre, amelyek megfelelô alapot jelentenek a szakmai oktatást illetôen, emellett hatékony segítségként szolgálnak a cégeknek az esetleg meg nem lévô módszerek oktatására.

Az újonnan létrejött Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság ebben az évben elôször fog dönteni március 31-ig abban, hogy 2014 szeptemberétôl milyen szakmákban indíthat majd képzést az új iskolaközpont és hány osztállyal. Ez a bizottság határozza meg azokat a hiányszakmákat, amelyekben 2014 szeptemberétôl ösztöndíjat kapnak a tanulók. Kérdés még az is, hogy mi lesz az alapítványi iskolákkal, hiszen ha az új intézményfenntartó nem köt velük együttmûködést, akkor nem jogosultak állami támogatásra.

6 Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a pályaválasztási tevékenység felé: külön pályaválasztási tervet készít a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a 8. osztály és az érettségi utáni képzésre, hiszen munkaerô-piaci és gazdasági információkat kell eljuttatnunk a diákokhoz, a szülôkhöz, a tanárokhoz. Ezért pályaválasztási klubot szervezünk a tanároknak, Nyitott kapuk elnevezéssel céglátogatás-sorozat a diákoknak és szá-

CÍMLAPSZTORI mos iskolai tájékoztatót is tartunk ebben a tanévben.

2015-tôl kötelezô lesz meghatározott szakmákban a céges gyakorlati oktatóknak a mestervizsga. Várhatóan az év 2. felében jelenik meg az a TÁMOP-os kiírás, amelynek keretében támogatott képzéseket tudunk indítani, szervezni, vizsgáztatni, hogy megfelelô számban legyen képzett oktató 2015-re.

Aktív kereskedelemfejlesztés és intenzív nemzetközi kapcsolatok 2013-ban — A Kereskedelemfejlesztési osztály gondozásában két kamarai bizottság is mûködik. Az egyik kimondottan a belkereskedelemre, ezen belül is Baranya megye „belsô piacának” fejlesztésére összpontosít (Kereskedelemfejlesztési Bizottság), a másik a nemzetközi kapcsolatokra és partnerségekre, valamint a megyei exportra fókuszál (Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága). Munkatársaink a testületekkel egyeztetve, a kamarai stratégiához kapcsolódóan határozták meg azokat az irányokat, illetve konkrét programokat és akciókat, amelyek nem csak rövid-, de középtávon is a vállalkozások hasznára lesznek – tájékoztat HENDINGER Anita osztályvezetô. — Kereskedelemfejlesztési Bizottságunk – az idei évben az idegenforgalom területén kíván a lehetô legrövidebb távon eredményeket elérni. Arnold Antal, a bizottság elnöke folyamatosan tárgyal a turizmust összefogó, támogató szervezetekkel és vidéki fórumokon a szektorban mûködô vállalkozásokkal is kapcsolatba lép. Elkötelezett az együttmûködésben, egyrészt a közös pontokat és érdekeket térképezi fel, másrészt a vállalkozókkal együtt konkrét akciók szervezésében is gondolkodik. Felmerült a Pécs Expo 2013 szakmai koordinációja is, a javaslat februárban kerül az elnökség elé. A tervek szerint a kamara készítené a szakmai koncepciót és a szervezésben is meghatározó szerepe lenne.

A nemzetközi kapcsolatok területén már a választások után, a tavalyi év végén kikristályosodott, hogy egy színvonalas külgazdasági stratégiát kívánunk letenni az asztalra az év második felére. Ennek elsô lépéseként exportpotenciál felmérést és stratégiát készítünk, amelyben szakmai partnerünk a PTE Közgazdaságtudományi Kara. A felmérés kiemelt fontossággal bír, hiszen folyamatban van a Magyar Nemzeti Kereskedôház Zrt. felállítása, amelyben 10%-ban tulajdonos a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 90%-ban a Nemzetgazdasági Miniszérium. Elsô évben öt országban jönne létre helyi kereskedôház (Kína, Oroszország, két közép-ázsiai ország, SzaúdArábia), majd a tervek szerint a következô két évben még 10 országban. Valószínûleg a területi kamarák szerepe lesz a vidéki export potenciál,

termékek, szolgáltatások felmérése, becsatornázása, így a felmérésnek rögtön lesz érdemi kimenete is. Emellett az Enterprise Europe Network rendszerében mind az export ajánlatok, mind a technológiai ajánlatok, mind a céges együttmûködések továbbra is jól menedzselhetôek.

A második félévre tervezett külgazdasági stratégiának az export mellett, a befektetés ösztönzésre is fókuszálnia kell. Ezen a területen elôkészítettünk egy kiadványt és pályázati pénzbôl fejlesztjük, valamint gondozzuk tovább a Pécs Economy honlapot.

Az elôre meghatározott prioritásokon kívül igyekszünk alkalmazkodni a változó nemzeti és nemzetközi jogi és gazdasági környezethez is. A testületi üléseken mértékadó kamarai vállalkozások kérdéseivel és problémáival szembesülünk, ehhez gyúrjuk hozzá saját tapasztalatainkat, így az osztály napi és éves programja sok rugalmasságot igényel. Biztosan lesznek olyan rendezvényeink, amelyek a sûrûn elhangzó kérdésekre adnak választ. Érdekesnek ígérkezik az a fórum, amelyre március elején kerül sor a Fogyasztóvédelemmel közös szervezésben. Összegyûjtöttük az osztályunkra beérkezett leggyakoribb kérdéseket, ezekre adjuk meg közösen a választ.

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság — Vannak-e a Kereskedelemfejlesztési Osztályt érintô, most is futó programok, amelyek a vállalkozások hathatósabb együttmûködését feltételezik?

— Kulcsprojektnek továbbra is a nemzetköziesedést elôsegítô vállalkozásfejlesztési hálózat mûködtetését tekintjük (Enterprise Europe Network), legtöbb konkrét kereskedelemfejlesztési akciónk ennek keretein belül zajlik. Tavaly sikeresen zártunk egy EXTRA néven futó, KKV-k számára hirdetett „kiscsoportos” tréning-sorozatot, ezt idén is megismételjük. Ahhoz, hogy jól célzott programokat alkossunk, közös érdekünk, hogy elkészüljön a korábban már említett exportpotenciál felmérés. Mindemellett elengedhetetlen a vállalkozók irányából érkezô igények becsatornázása is. Kollégáimmal elkötelezettek vagyunk, de a másik irányból (KKV) is nyitottságra és bizalomra van szükség.

— Milyen feladatokat, lehetôségeket ad a kamara számára a horvátországi uniós csatlakozás? Ebben ez az osztály milyen szerepet vállal?

— A tavaly újraélesztett Magyar-Horvát Tagozat sikeres évet zárt, dinamikusan növekvô taglétszámmal és számos programmal. Ezt a felfelé ívelô pályát kívánjuk tartani az idei évben is. Biztosan lesz Gazdasági Napunk Horvátországról, de három vásár mellé szervezett üzletember találkozóra is kívánunk cégeket akvirálni.

Idén teljesedik ki a Kárpát-medencei kereskedelem és kisvállalkozás-fejlesztési (Wekerle) kormányprogram is. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat keretében sorra nyílnak a képviseleti irodák, az eszéki is elindul az elsô negyedévben, ahol várhatóan koordinációs szerepünk lesz.

— A vállalkozások milyen igényekkel, kérdésekkel, feladatokkal fordulnak a Kereskedelemfejlesztési Osztályhoz?

— Igyekszünk minden kérdést egy adatbázisban rögzíteni, a kérdések összetételét folyamatosan szûrni és nyomon követni, ennek alapján tudjuk programjainkat az igényeknek megfelelôen alakítani. Legtöbbször azért keresnek bennünket, mert nem tudják, hogy bizonyos hatósági ügyekben kihez kell fordulniuk. Sztenderd a partnerkeresés igénye és a külföldi (céges) munkavállalás, a határon átnyúló szolgáltatás kérdése is. Jelenleg a trafiktörvény a slágertéma.

— Miként alakulnak a kamara külföldi együttmûködései, kapcsolatai, az EEN mûködése 2013-ban?

— 2013-2014-re aláírtunk egy újabb szerzôdést, az Európai Bizottság egyre komolyabb elvárásokat támaszt a partnerirodákkal szemben.

Egyelôre a legrendszeresebb kapcsolatunk a szomszédos országok EEN-irodáival és Németországgal van. A készülô külgazdasági stratégiának megfelelôen formáljuk majd tovább kamarai kapcsolatainkat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

7

Innováció, kisvállalkozás fejlesztés, Ipari és Közszolgáltató Tagozat A kamara Innovációs osztálya kiterjedt szakmai háttérrel széleskörû feladatrendszert lát el, amely a kisvállalkozások fejlesztésétôl az innovatív vállalatok nemzetköziesítésén túl a klaszterfejlesztésig terjed – tudtuk meg RABB Szabolcs osztályvezetôtôl. Munkájukat az innovációs és kisvállalkozás fejlesztési bizottság mellett az ipari és a közszolgáltató tagozat támogatja. Rabb Szabolcs, a kamara Innovációs osztályának vezetôje: — Az innovációt napjainkban egy dinamikus folyamatként értelmezik, mely a vállalkozás megújulását segíti. Az innovációs lánc hatásmechanizmusa horizontális és vertikális összefüggések láncolata. A horizontális láncba beletartozik mint tevékenység: az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a találmány, a fejlesztés, az engineering, a kísérleti gyártás, termelés, marketing és az értékesítés. A horizontális lánc a marketing, a kutatásfejlesztés, a kutatás-fejlesztés és a termelés, valamint a különbözô termelô szervezetek között rövid reakció idôt tesz szükségessé. A hatásmechanizmus vertikális láncát a horizontális lánc cél- és kapcsolatrendszere határozza meg. A vertikális lánc fô elemei a következôk: a politikai és gazdasági alrendszer és a vállalati szervezetek. Kamaránk fontos motorja az innovációs láncnak – mind vertikális mind horizontális szinten.

A vállalati innováció hazánkban alapvetôen a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor sajátja, hiszen a nagyvállalatok többsége multinacionális vállalat, amelyek kutatás-fejlesztési aktivitásaik jelentôs részét külföldi központjaikban valósítják meg. Így csak a kkv-szektor sajátosságainak figyelembe vételével lehet innováció támogatást tervezni és menedzselni, azaz szem elôtt kell tartanai a forrást, a tôkét és a méretarányosságot. A kamarák sajátos eszközrendszerük révén hatékonyan és gyorsan képesek kapacitásokat felmérni és szervezni, így innovációs kapacitást is.

Innovációval kapcsolatos munkánk során kiemelten foglalkozunk K+F források, innováció-tartalmú pályázatok, az iparjogvédelem, a szabványügy és a minôségügy kérdéseivel. Segítjük a baranyai vállalkozások innovációs tevékenységének, nemzetközi láthatóságának megteremtését, nemzetközi szintû technológia transzfer koordinálását. A PTE-vel együttmûködve közösen szervezzük a helyi vállalkozások és kutatók piaci lehetôségeit, a Szentágothai János Kutató Központ infrastrukturális és szellemi kapacitásaira támaszkodva.

— A kisvállakozás-fejlesztés szintén ennek az osztálynak a feladata. Mi jellemzi ezt a területet, milyen segítséget várnak a vállalkozások a kamarától?

— A kisvállalkozás-fejlesztést illetôen a baranyai mikro- és kisvállalkozások három jelentôs problémával küszködnek. Kicsi a helyi piac – nemzetközi lehetôségekre van szükség. A vállalkozások menedzselésének ismerete sok esetben hiányzik – a képzések, a mentorálás jelenthet megoldást. Forráshiány van – minden lehetôséget meg kell ragadni hitel, kockázati tôke, pályázati támogatás elnyerésére. Támogatjuk a baranyai kkv-k eredményes tevékenységéhez szükséges alapvetô gazdasági-infrastrukturális követelmények megteremtését és fejlesztését. Ösztönözzük és elôsegítjük a vállalkozások széleskörû vállalkozói ismereteinek fejlesztését.

A közeljövôben a Munkaügyi Központ gesztorálásával foglalkoztatási program indul, amelyben a kamara újraéleszti a nagysikerû PLATOprogramot, ahol tapasztalt vállalkozások segítik az induló vállalkozókat. Emellett folyamatosan mûködtetünk pályázati tanácsadást is.

Hangsúlyosan kezeljük tagozataink érdekvédelmi szerepét az idei évben és megragadunk minden lehetôséget a szakmai szervezetekkel történô egyeztetésekre, hogy az adók, a különbözô vállalkozásokat érintô fizetendô díjak tekintetében a legjobb pozíciót érjük el helyben, a baranyai településeken. Az ipari vállalatok által megfogalmazott újraiparosítás érdekében támogatjuk nemzetközi befektetôk szervezését, együttmûködve a kamara többi szakmai osztályával. Az élhetô város koncepciót megismerve és támogatva a közszolgáltató tagozat az idei évben szakmai elemzést készít nemzetközi jó gyakorlatok felhasználásával az élhetô ún. „smart” város koncepcióról.

— Számos program, pályázat zajlik az Innovációs osztály közremûködésével Baranyá-

További információ: www.pbkik.hu

ban. Melyekre hívná fel a vállalkozások figyelmét?

— 2013-ban kezdtük meg két új uniós projektünk (CMC és EVLIA) megvalósítását, amelyek innováció fejlesztést és szellemi eszközmenedzsmentet, turisztikai innovációt támogatnak - közel 75 millió Ft támogatással, 40 nemzetközi partnerrel, 10 országból. Öt MKIK és NGM támogatású projektet menedzselünk, amelyben megvalósul egy klaszter portfólió módszertan és internetes oldal (innoklipp), egy Pécs-Gyôr-Szeged-Debrecen kamaráinak és egyetemeinek együttmûködésében létrehozott innovációs vállalati és kutatói portfólió rendszer (100 feltöltött profillal) és web site (innoportfólió). Kifejlesztettünk 4 új tréning modult, amelyek képzéseit idén tartjuk. Bevezettük az Innoklinika módszert: az ország bármely pontjáról lehet szakmai kérdést küldeni számunkra, amelyeket 10 szakértô segítségével válaszolunk meg.

Gépipari – Kreatív Ipari – Biotechnológiai és Környezetipari trendelemzést készítettünk. PREZI bevezetésére és webfejlesztésre írtunk ki vállalkozások számára kamarai pályázatot.

Továbbra is szervezzük az Enterprise Europe Network innovációs tevékenységeit, amelynek során technológiai profilokat készítünk és keressük a hazai fejlesztések nemzetközi partnereit.

Klaszterfejlesztési nemzetközi projektünkben (CNCB) szervezzük az együttmûködô 15 klaszter európai együttmûködéseit is.

Az MTA-PAB, a DDRIÜ, a PTE valamint a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezetekkel együttmûködve megalapítottuk (Dr. Kéri István ötlete alapján és szakmai összefogásával) az Innovációs-díj pályázatot, amelynek kiírása nemrég jelent meg, 2013. júniusig lehet pályázatot benyújtani.

Továbbra is menedzseljük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának támogatásával szervezett iparjogvédelmi kontaktpontunkat. Hetente 5-6 vállalkozásnak segítünk iparjogvédelmi probléma/kérdés megoldásában.

A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával együttmûködve vállalkozásalapítási és mentorálási projektet indítunk, Kisvállalkozás-fejlesztési Bizottságunk tagjai vállalták a mentori szerepet.

Menedzseljük a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter szakmai munkáját, amelyben 17 szakmai szervezet együttmûködésével szakképzésimarketing-innovációs projektek valósulnak meg dr. Hüse István elnök vezetésével.

Bizottságaink és Tagozataink 2013-ban legalább 3-3 alkalommal üléseznek, amelyek során külsô vállalatlátogatás mellett a szakmai elemzések, munkánk értékelése és támogatása is fontos feladat.

8

CÍMLAPSZTORI

Regisztráció, nyilvántartás, információ-adás – Területfejlesztési és Ügyfélszolgálati osztály — A Területfejlesztési és Ügyfélszolgálati osztály elmúlt évi munkáját a kamara szervezeti életével kapcsolatos feladatok határozták meg.

Ezek közül kiemelkedik a vállalkozások kötelezô regisztrációjának lebonyolítása, illetve a kamarai választások egyes feladatainak a végrehajtása – foglalja össze WELLER János osztályvezetô. — Elôbbi az év elsô négy hónapjában, utóbbi augusztus-szeptember hónapokban járt jelentôs többletteherrel. Mindkét feladatot sikerült pontosan a határidôre végrehajtanunk. Ez annak is köszönhetô, hogy a csúcsidôszakokban a hivatal szinte valamennyi osztálya munkatársának munkájára számíthattunk.

Az osztály széleskörû szolgáltatási körrel állt a baranyai vállalkozások szolgálatában. Ezek közül kiemelkedik a Széchenyi Kártya program adta lehetôségek elôsegítése. A program az elmúlt években fokozatosan bôvült. A klasszikus Széchenyi Kártya, a támogatott forgóeszköz és beruházási hitel, valamint Agrár Széchenyi Kártya mellett az elmúlt évben már a Pályázati Önerô kiegészítô hitel és a Pályázati támogatást megelôzô hitel közvetítésében is közremûködtünk. A feladat ellátására kiképzett pécsi, mohácsi, siklósi és szigetvári alkalmazottaink több mint 400 kérelem dokumentumait vizsgálták át, majd továbbították a program finanszírozásában résztvevô bankok és pénzintézetek felé.

A vállalkozások fejlesztését segíti az ún.

Kombinált Mikrohitel pályázati rendszer is. A GOP 2.1/M jelû pályázati rendszer keretében 1-10 millió Ft közötti állami támogatáshoz juthatnak a vállalkozások. A rendszer szerint azonban ehhez kötelezôen – minimum az állami támogatással azonos nagyságú – kamattámogatott hitel igénybevétele és a teljes költség 10%-ánál nem alacsonyabb saját forrás is szükséges. Munkatársaink Pécsett és Siklóson veszik át a hitelkérelmeket a csatolt dokumentumokkal és a GOP pályázatokat.

Az elmúlt évben kialakítottuk a Kombinált Mikrohitel konstrukcióhoz hasonlóan az Új Szé-

chenyi Hitelprogram termékeinek közvetítését is.

A kedvezményes Forgóeszköz hitel és Beruházási hitel kérelmek átvételét az idei évtôl szintén a pécsi és siklósi ügyfélszolgálati irodáinkban biztosítjuk.

Baranya megyében kizárólag a kamara ügyfélszolgálati munkatársai hitelesítik az áruexporthoz szükséges bizonyítványokat, igazolásokat és egyéb kereskedelmi okmányokat. Ugyancsak itt történik az ATA okmányok láttamozása is. Ez teszi lehetôvé az ATA egyezményben szereplô országokba kiállítás, vásár, bemutató stb. céljából kivitt termékek vámmentes kivitelét és visszahozatalát.

Ez a tevékenység az elmúlt évben kis mértékben szûkült, ami egyrészt az EU bôvülésével, másrészt a megyei export tevékenység mérséklésével magyarázható.

— Az ügyfélszolgálati irodákban személyesen találkoznak a vállalkozások képviselôivel. Ôk milyen információkat várnak a kamarától?

— A kamara stratégiájának egyik kiemelt pontja a megyében mûködô vállalkozások szá-

Dél-Dunántúli Gazdaság mára a gazdaságot érintô feltételekrôl, változásokról szóló információ biztosítása. Az elmúlt évben a munkatörvénykönyv feltételeiben történt a legtöbb változás. Ezek mind a munkaügy, mind a munkavédelem területét érintették. Városi fórumainkon több mint 200 vállalkozás képviselôi jutottak fontos információhoz. Rendezvényeinken kiemelt téma volt az elvárt béremelés és a bérkompenzáció ügye is.

Ugyancsak rendezvénysorozat keretében dolgoztuk fel a pályázati forráslehetôségeket és takarékszövetkezeti hitelkonstrukciókat. Rendezvényeinken a pályázati feltételek, illetve a kondíciók mellett kiemelt hangsúlyt kaptak a sikeres pályázat készítésérôl szóló információk is. Változatlanul népszerûek voltak az adózási feltételekrôl, illetve a turisztikai együttmûködések fontosságáról szóló tájékoztató rendezvényeink is.

— 2012-ben befejezôdött az építôipari tevékenységet folytató vállalkozások regisztrációja, ami nem kis feladatot jelentett az ügyfélszolgálatnak.

— Valóban. A gazdaság fehérítése érdekében az építési törvény 2009. évi módosítása elôírta a kivitelezô szervezetek kötelezô regisztrációját. A határidô lejártáig a szervezetek alig fele tett eleget ennek a kötelezettségének. Az ügyfélszolgálati munkatársak az elmúlt évben közremûködtek a mulasztások pótlásában és az adatváltozások átvezetésén is. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott az ellenôrzés is. Kamaránk feladata a végzett tevékenységekhez szükséges szakmai végzettségek összhangjának, valamint a törvény szerinti telephelyi feltételek meglétének a vizsgálata is.

Az elmúlt évben 45 ilyen ellenôrzést hajtottunk végre. A törvény 2013-ban hatályba lépô szakaszai további szigorításokat, illetve a mulasztókkal szemben mérlegelési jog nélküli bírság kirovását írják elô.

Az osztály fontos tevékenysége Baranya megye gazdasági helyzetének folyamatos elemzése is. A korábbi évekhez hasonlóan a hazai és európai kamarai rendszerhez kapcsolódva az elmúlt évben is kétszer készítettünk konjunktúra felmérést és elemzést, amit 2013-ban is megteszünk.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

TÁRSASÁGI ÉLET

Kamara Bál 2013 Tombolát ajánlott fel:

Györfi Anna, Sándor Péter és Stubendek Katalin a Pécsi Nemzeti Színház mûvészei szórakoztatták a bálozókat

A hagyományos palotás nyitótánccal kezdôdött a bál

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Molnár Dénes, a PTE Klinikai Központ Gyermekklinika professzora és dr. Kéri István, a pécsi kamara elnöke köszöntötték a publikumot. A tombolabevételt idén is a PTE Klinikai Központ Gyermekklinikája kapta.

Arnold Pincészet Balázs Ildikó kozmetikus Biokom Kft. Christina L’oreal Szépségszalon Creamotive Kft. Danubius Szállodalánc Dörnyei Szilárd Enterprise Europe Network Fókusz Étterem Fotoplus Kft. Gere Pincészet Gienger Kft. GP Consulting Kft. Hauni Hungária Kft. Hervis Sport Áruház Hirth család Inno-Procurement Kft. Juhász Kereskedelmi Bt. Kama Festival Service Kft. Körzô Krisztina Fodrász Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület, a Kohó Coworking Ház Üzemeltetôje Lakics Kft. Matro Kft. Mecsek Füszért Zrt. Mecseki Erdészeti Zrt. Melio-Start Kft. Míg-Tig Kft. P’ Autocity Kft. Pannon Filharmonikusok Zenekar Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Pétáv Kft. Puchner Kastélyszálló Bikal RG Networks Kft. Rumszauerné Adamcsák Éva Strauss Metal Kft. Szabó Bútor Kft. Szabó Pincészet Takada Kft. Tenkes Lovastanya Terex Cranes Hungary Kft. Tóth Aszfaltplasztika 05 Kft. Treszner Kft. Fénysugár Üzlet Vianex Kft. Köszönjük!

10

GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Az idei nem lesz jó év, de kevésbé lesz rossz, mint 2012 volt” – így fogalmazta meg a Dél-dunántúli Gazdaság számára egy mondatban hazánk 2013-as gazdasági kilátásait dr. PARRAGH László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akit elôször a tavalyi év értékelésére kértünk.

— A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetése éveken át hangoztatta, hogy rossz irányba megy a magyar gazdaságpolitika. Ebbôl számos konfliktusunk volt a korábbi kormányzatokkal is és sajnos, az élet bennünket igazolt sok esetben. Meggyôzôdésem, hogy 2008 ôszén a magyar gazdaság úgy ment bele egy pénzügyi válságba, hogy akkor már nem voltak tartalékai, sem szabad erôforrásai. Abban az idôben kibontakozott egy vita, amikor is az akkori kormányfô az állította: Magyarországot még a válság szele sem fogja megérinteni. Aztán 2008. szeptember 16-án bedôlt a Lehman Brothers, októbertôl már lehetett látni, amit mi határozottan állítottunk, hogy borzasztó nagy bajt fog csinálni nekünk ez a válság. Most már mindenki látja, hogy kinek volt igaza, és sajnos, ennek a terhét cipeljük, hiszen az állam el van adósodva, a lakosság, a háztartások szintén és ugyanígy el van adósodva a vállalati kör, valamint az önkormányzatok. Ha mindenki el van adósodva, akkor nincs kereslet, ha nekem nincs mibôl vásárolnom, akkor nem tudok keresletet élénkíteni, és ha nincs kereslet, akkor nincs növekedés és nincs beruházás. Ez egy végtelenül egyszerû képlet. Keresletbôvítést egyetlen egy módon lehet csinálni: ha valakitôl kölcsön kapok pénzt. De a mai világban már senki nem ad kölcsönt, következésképpen egy ördögi helyzet állt elô, amit minden politikai erô a maga módján próbál megmagyarázni. A dolog lényege az, hogy mivel a jövedelem tulajdonosoknak nincs pénzük, ezért rövid távon nem várható tôlük fogyasztás bôvülés.

Ebbôl a helyzetbôl két kitörési pont létezik. Az egyik egy külsô: az uniós források, amit Magyarország kívülrôl kap vagy kapott volna, ha jól használná fel, mert ez többletforrás lehetne. A másik többletforrás pedig az emberi munka, a mi hozzáadott értékünk – de nagyon keserves és hosszú útja ez a válságból való kilábalásnak. Sajnos, nincsenek csodák, nem lehet azt mondani, hogy egy varázspálca hatására hat hónap után kilábalunk ebbôl az egészbôl. Ha megnézzük a külsô feltételeket, akkor az derül ki, hogy jelenleg ezek is nagyon rosszak. Mert az Európai Unió válságban van, nemcsak az eurozóna, hanem maga az Unió is. Ezért várhatóan ebben az esztendôben zsugorodni fog az európai gazdaság, Magyarország fô felvevô piaca, ahová a magyar export 80%-a megy. Tehát ez a piac sem fog húzni bennünket és ebben a közegben kell a gazdaság körüli alrendszereket úgy átalakítani, hogy hatékonyabban, sikeresebben, eredményesebben mûködjenek. Értem ez alatt az oktatási területeket: a felsôoktatást, a szakképzést, a felnôttképzést, a közoktatást, de ugyanúgy a közigazgatást, az igazságszolgáltatást, az egészségügyet, az adórendszert, a segélyezés rendszerét, a nyugdíjazási rendszereket: az elônyugdíjat, a fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek elônyugdíjazását és még sok-sok minden mást. Tehát rendkívül komplikált a feladvány.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában azt

prognosztizáljuk, hogy ez az év nem lesz jó év, de kevésbé lesz rossz, mint 2012 volt. Arra nem merünk kitérni, hogy milyen növekedés lesz, mert szerintem ezt senki nem tudja megmondani. Annyit lehet látni, hogy jövedelemnövekedés lesz a lakosságnál – különösen a középrétegnél –, de hogy a középréteg ezt a pénzt mire fogja fordítani: hitelt törleszt belôle vagy megtakarít, esetleg vásárol és ezzel növekedést generál – nos, ezt ma még nem lehet tudni. Ez hangulati, mondhatni pszichés kérdés lesz. Egyébként mind a három variáció jó! Ugyanis ha vásárol, az rövid távon már növekedést jelent, ha megtakarít vagy hitelt törleszt, azzal a késôbbi növekedés fundamentumait erôsíti. De hogy mit fog csinálni, azt ma még senki sem tudja.

— Magyarország gazdaságában miként pozícionálható Baranya megye?

— Baranya megye ma az ország egyik leggyengébb régiója és nem látok olyan erôforrásokat, amelyek ebbôl ôt kimozdítanák. Van egy erôs oktatási szféra, vannak még ipari maradványok, de a megye szinte kiszakadt az ország gazdasági vérkeringésébôl az elmúlt 2 évtizedben. És ezt nagyon nehéz visszafordítani. Ha bármilyen statisztikai mutatót megnézünk, akkor az derül ki, hogy Baranya megye Magyarország utolsó három megyéjében van! Szinte mindegy, hogy milyen adatot szemlélünk.

Ami a vállalkozásokat illeti, tudni kell, hogy nagyon heterogén a magyar vállalkozói kör és a különféle vállalati köröket el kell különíteni egymástól. Ha a legkisebbeket vesszük, a túlélô cégeket vagy a túlélés miatt létrejött kényszervállalkozásokat, megállapítható róluk, hogy nagyon nagy a fluktuáció. Tevékenységet vált, bezár, tönkremegy, újat nyit – tehát nagyon nagy a mozgás, de az is látható, hogy nincsenek nagy kitörések, nagy sztorik ebben a szférában. Van egy középvállalkozói kör, amely relatíve stabilan ott van a piacon, amelynek megvan a kialakult tevékenysége, de ez a kör is inkább a túlélésre rendezkedett be, mint a növekedésre. Ahogy mintegy 5 vagy 10 évvel ezelôtt a cégeknek egy jó része növekedésben volt, vagy növekedést tervezett, ma a vállalkozások döntô része a túlélést tervezi: megôrzöm a munkahelyet, a pozíciómat, a piacomat és majd pár év múlva megpróbálok elôre lépni. És vannak a nagycégek, fôleg azok a nemzetközi nagy cégek, amelyek leginkább külpiacokra termelnek, a rájuk vonatkozó legfrissebb felméréseink egy depressziós irányt mutatnak, mert ôk már érzik azt a nyugat-európai visszaesést, amirôl az imént tettem említést.

Emellett van még néhány nagy nemzetközi cég, amely Magyarországon él és extrajövedelmeket visz ki Magyarországról. Ide értem különösen a közmûszektort: az energetikát, a telekommunikációs szektort, a pénzügyi szektort – beleértve a biztosítókat is –, ezeknek most rossz a közérzete, mert a kormány szorongatja ôket és egyre jobban megtöri a monopolhelyzetüket, ami nyilvánvalóan nem tet-

szik, mert az anyaországban is kellene a több pénz. Egyébként szépen viszik is haza. Az ô közérzetük a kormányzati magatartástól romlik. Nyilván, hogy ha valakinek azt mondják, hogy 10%-kal kevesebbért kell adnod a gázt és valószínû, hogy fél év múlva még 10%-kal meg esetleg még egyszer 10%-kal kell árat csökkentened, annak aligha lesz jó az üzleti közérzete. Ô nem fogja otthon azt mondani a miniszterelnökének, hogy Magyarország egy klassz beruházási hely, mert erre semmi oka sem lesz.

— Milyen kilátásai, lehetôségei körvonalazódhatnak Baranyának 2013-ban? Mit kellene tennie a megyének, hogy ezen a leszakadó gazdasági helyzeten változtasson?

— Lehet álmodozni, de célszerûbb számba venni, hogy milyen erôforrásokra lehet építeni. Azt gondolom, hogy Baranyának azokra a régi erôforrásokra kellene alapoznia, amelyek itt jelen voltak: a bányászatra, akár a kôszén-, akár az uránbányászatra mint ipari tevékenységre. Én nem tartanám ördögtôl valónak, hogyha ezekhez visszanyúlna a megye és segítené ezeknek az élénkítését. Egész Európa, az egész világ a szénbányászat, a modern széntechnológiák felé megy. Ebben biztos, hogy Magyarországnak óriási lehetôségei vannak, hiszen Magyarország Európában a hatodik legnagyobb széntulajdonnal rendelkezik.

A másik terület az oktatás, a kutatás-fejlesztés összekötése. Itt van egy erôs oktatóbázis – a felsôoktatást is ez alatt értem –, amit ha összekötnének az iparral, és ha valóban összekötnék és olyan fajta képzés lenne, ami azt a munkaerôt állítja elô, amire ma szükség van, az biztosan tudna hozni ide befektetôket.

Harmadrészt pedig én a megye helyében erôsen szorgalmaznám azokat az iparágakat, amelyek egyébként Magyarországon erôsen megvannak, amiknek most a peremén van a megye. Nagyon szépen kifejlôdött Szlovákia, Ausztria és Magyarország között egy autóipari klaszter, egy ipari, valamint egy elektronikai klaszter. Hogyha ezt egy körzôvel körbe kerítem, akkor ez a Balaton vonaláig ér és Baranya ilyen szempontból nincs rajta a térképen, de rá lehetne tenni, mint ahogy rajta van az ipari beszállítói területen. Nyilván a horvát csatlakozás hozhat elônyöket, de ezeket én úgy gondolom, hogy Magyarország mindig túlbecsülte az utóbbi idôben, mert ez nem tudta se Békés megyét, se Hajdú-Bihart megmozgatni annak idején, amikor Románia felé nyílt a határ. Én ebben annyira nem hiszek, de kétségtelenül vannak benne elônyök, amit ha realistán fognak meg, akkor abból nyereséget is ki lehet hozni a térség, Baranya megye számára.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

GAZDASÁG

Baranya gazdasága a megye lejtôin rekedt „A specializáció az izolációnak, az értelmetlenségnek és a zavarnak ülteti el a magját az egyedekben. Ezáltal csökken a felelôsségtudatuk és a társas gondolkodásuk színvonala.” (B. Fuller) — A dél-dunántúli régió az országon belül is az elmaradottabbak közé tartozik. A depresszió itt általános beállítódássá vált, nemigen hisz már itt senki semmiben – ezt még 2012 végén mondta dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamara évzáró gazdasági rendezvényén, a TOP 100 kiadvány bemutatóján. Ezt az állítást támasztja alá dr. KÉRI István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, akit arra kértünk, értékelje Baranya megye 2012-es gazdasági évét és vázolja azokat a folyamatokat, irányokat, amerre 2013-ban elmozdulás várható.

— A pénzügyi, gazdasági válság után mi is elérkeztünk a tudati válság szakaszába. Ettôl kezdve eredményes megoldások csak különféle szakértôk csapatmunkájával érhetôk el. A gazdaság megyei adatai szûk sávban ingadoznak – kivéve a lakónépesség, az alkalmazásban állók létszáma, az átlagkeresetek, a beruházási és építôipari teljesítmények –, de általánosan elmaradnak az országos színvonaltól. A KSH tájékoztatása szerint a megye lakosainak száma mintegy 6%-kal csökkent. A kistelepüléseken 13%-kal alacsonyabb a természetes fogyás, míg a megye városaiban tovább romlottak a demográfiai mutatók. Az egy lakosra jutó ipari termelés alapján utolsók lettünk a megyék rangsorában. Az építôipar teljesítése további 20%-kal csökkent. A beruházások értéke még folyó áron sem érte el a 2011. évit, így az amortizációs pótlásoknak sem volt fedezete. Már trendként kezelhetô, hogy az alkalmazásban állók száma a költségvetési intézményekben 5,5%-kal nôtt, a versenyszférában 6,5%-kal (feldolgozóipar -7%), az oktatásban 5,6%-kal csökkent. A munkanélküliségi ráta 3,7% ponttal meghaladja az országos átlagot. A közfoglalkoztatás, úgy tûnik, inkább statisztikai jelentôségû, mint értékarányos tevékenység. Jelentôsen nôtt a pályakezdô fiatalok száma a munkanélküliek között, emellett felére csökkent a felajánlható üres munkahelyek száma. A felszámolások, végelszámolások, csôdeljárások száma 20%-kal emelkedett a megyében.

Az itt nem említett szektorok jobb teljesítményeit ezek a kiemelt tényezôk módosítják, és alakítják a stagnáló megyei gazdaság képét.

Mérsékelt reményeket kelthetnek a vállalkozásokban 2013-ra a nemzetközi és országos prognózisok. A GKI elôrejelzése szerint a magyar gazdaságra ható legfôbb kockázati tényezôk: a gazdasági növekedés lassulása, illetve az elhú-

zódó recesszió; az exportpiaci kereslet zsugorodása; a beruházások volumene jelentôsen mérséklôdhet, hiányoznak a bôvítési feltételek, a bankok vállalati hitelezésének befagyása, „zombi bankrendszer” kialakulása tapasztalható; a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatti bizalomvesztés. Az eddig kiemelt tényezôk rendszerösszefüggéseibôl is következik, hogy nem számíthatunk gyors javulásra. Erre nem alkalmas a megye gazdaságának szervezeti, szerkezeti összetétele, export képessége és versenyképessége. A gazdasági szervezetek megközelítôleg 92%-a mikrovállalkozás, a vállalkozások 38%-a pedig egyéni.

— Mivel kell megküzdeniük a vállalkozásoknak, a kamarának 2013-ban?

— Évek óta mélyponton vannak a beruházások, „elfogytak” a saját források, a külsô források pedig elérhetetlenek, így rövidtávon csak szûk körû kapacitásbôvítés és korszerûsítés képzelhetô el. Emellett bizonytalanná vált a tervezés, mert a gazdaság piaci viszonyok által vezérelt lassúbb változásai helyett a gyorsangyakran meghozott szabályozói döntések hullámvasutat varázsoltak az egyes mutatókat ábrázoló grafikonokból. Ezért messzemenô következtetéseket sem lehet levonni egyes kiugró adatokból. A Baranya megyei összetett konjunktúramutató – az országossal és a régióssal párhuzamosan – 2002-tôl 2009. II. félévéig egyenletesen romlott, majd javulást követôen 2010. II. félévétôl meredeken zuhant 2012-ig. Azóta vízszintessé simult. (Ez mutatja a jelenlegi és várható üzleti helyzetet és jövedelmezôséget.) A társadalmi csoportok bezárkózása miatt az alvállalkozók alvállalkozói alvállalkozóinak az országa vagyunk.

Csak a külgazdasági kapcsolatokkal rendelkezô kkv-knak van korszerû piaci szemlélete és üzletvitele. A periféria szegénysége nem az integrálódás hiányából adódik, hanem abból, hogy nem az adottságainknak megfelelôen integrálódunk a makrogazdasághoz.

Kamaránk szerepvállalása kompetenciáink keretében, a folyamatban levô hazai és nemzetközi forrásszerzô projekteken és a módosított kamarai törvénybôl adódó közfeladataink teljesítésén túlmenôen a következôk: elnökségünk jóváhagyta a testületeink által kimunkált, következô idôszakra készített stratégiai programot és tervezési mátrixot (52 ablak). Ezek képezik a kamarai projektek alapjait. Fontos a kkv-k hálózatos mûködtetésének továbbfejlesztése, az integráló projektek elôtérbe helyezése, a forrásproblémák

enyhítése. Ugyanilyen jelentôséggel bír a szakképzés korszerûsítése, az Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság kamarai irányítása. Szükséges tovább erôsíteni külkapcsolatainkat az innováció területén (Enterprise Europe Network), és bôvíteni a gazdasági együttmûködést a Kárpát-medencében – gondolok itt pl. a Magyar-Horvát Kamarai Tagozatra és a Kárpát-medencei Kereskedôházra. Kiírásra került a módszertanilag megújított Innovációs-díj és pályázat, amelynek célja a régióban hasznosítható szellemi termékek felszínre hozása és gyakorlati hasznosítása.

Feladatunk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától elnyert innovációs pályázatok teljesítése, úgymint: az INNOKLINIKA keretében 10 szakértô segíti a jelentkezô vállalkozások egyedi gondjainak feloldását, az INNOPORTFÓLIÓ-ban Pécs, Szeged, Debrecen valamint Gyôr egyetemei és iparkamarái 25-25 db kutatási, illetve vállalkozói fejlesztési projekttel töltik fel az adattárat – hasznosítás céljából. Az INNOKLIPP-ben 10 klaszter (mintegy 200 vállalkozás) összeállítja kamarai koordinációval az innovációs portfólióját, igénybe vehetô kapacitás kataszterét. Az INNOVÍZ pedig a céget és innovációit bemutató egyedülálló elektronikus eszköz, a külpiaci térnyerést segítô módszer. 10 pályázó nyerheti el a PREZI Kft. szoftverének licencét 1 éves idôtartamra, kamarai finanszírozással.

Továbbá összeállításra vár egy közbeszerzési adatbázis a Pécsi Tudományegyetem számára. 9 szakterület 700 vállalkozásához juttattuk el a felhívást, eddig 50-en töltötték ki a kérdôíveket. Az adattárban szereplôk minden kiíráskor megkapják az ajánlati anyagot. Gondoskodunk a Paks II. óriás beruházáshoz a helyi vállalkozások szervezésérôl a beszállítói körbe. Az MVM Paks II. Atomerômû Fejlesztô Zrt.-vel együttmûködve menedzseljük a követelményeknek megfelelô kkv-k klaszterbe szervezését a biztonságosabb helytállásuk érdekében. Tervezzük, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával közösen munkaerô-piaci programot készítünk a kreatívipari vállalkozások számára 40-50 új munkahely létesítése céljából. 20 induló vállalkozás inkubációjában is közremûködünk. Végül pedig a PTE-KTK megbízásos alapon elkészíti a megyei vállalkozások adottságaira épülô exportfejlesztési stratégiát. Ezt követi majd a külgazdasági stratégia kimunkálása.

Ezekbôl látható, hogy kamaránk a már folyamatban lévô, értékállónak bizonyult koncepciók alapján továbbra is a fenntartható fejlôdés útját egyengeti, még akkor is, ha ez nehézkes és nem biztat gyors eredményekkel.

N.T.

12

PÁLYÁZAT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Innovációs díj és pályázat Egy modell, a szellemi termékek létrehozására a gazdaság szereplôinek közremûködésével. A helyi társadalom és benne a gazdaság stabilitásának, fejlôdésének elômozdítása ma már csak rendszerszerûen mûködtetett mechanizmusok segítségével lehetséges. Különösen a hátrányos helyzetû dél-dunántúli régióban.

Az alapítók ezért vállalták, hogy a címben szereplô fogalmakat teljesen új tartalommal töltsék fel. (MTA Pécsi Akadémiai Bizottság, Pécsi Tudományegyetem, Dél-dunántúli Innovációs Ügynökség, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara.) Látszik, hogy nagy különbségek vannak közöttük a tevékenységek, ismeretek, motiváltságok, érdekeltségek, mozgásterek összehasonlításában. Egy közös akaratuk van, mégpedig a jobbító szándék. Ezért keresték azokat a felületeket, amelyekkel egy dinamizált folyamatban, mindenki megtalálja a saját eredményességének a kulcsát. Ebben nem csak a múlt egyes akciójának elismerése, hanem a jövô eredményének a reménye is megjelenik. (Díj, ahol véglegesen/átmenetileg befejezôdik a pályamû önálló élete.

Pályázat, ahol a bírálat után megkezdôdik a pályamû hasznosítható gyakorlattá érlelése.)

Melyek az újszerû megközelítés lényeges elemei: 1. Idôkorlát nélküli, dinamizált rendszer A meghirdetés utáni folyamatban dôl el, hogy a pályázó szándéka szerint mi lesz a munkájának a sorsa. Önállóan beadott szellemi termék, amelyik a díj kategóriában folytatja, vagy tanácsadói segítséggel pályázati kategóriában folytatja. Így a pályamû készítése során a „kezelô” belsô folyamat is önfejlôdô, és a pályázó is többféle szakemberrel kerülhet kapcsolatba. A pályázók köre csak területileg korlátozott, az alapítók mûködési kompetenciájától függôen.

2. Gazdaság-hasznosítási orientáltság, teljesítményértékelés Cél, minél több szellemi terméket piacra juttatni.

Ezért a kiírás öt kiemelt szakterületet, és ezeken belül témákat is tartalmaz, amelyek a régió adottságához illeszkednek, és a gazdaságfejlesztési programokban is szerepelnek. A strukturált megközelítés megkönnyíti a pályamunkák vállalkozói körbe juttatását, illetve befogadását. A díjkategóriás pályázat a beadás után találkozik a bírálóval,

és az értékelô kuratóriummal. A pályázati kategóriás a beadás elôtt kapcsolatba kerülhet a szakértô-tanácsadóval, majd a bírálóval, és végül az értékelô kuratóriummal. Ha olyan színvonalú a pályamû, hogy a bírálati szakaszban már talál kivitelezô vállalkozást, akkor az értékelô szakasszal parallel magánjogi szerzôdés alapján is folytathatja önálló életét. A pályázók a döntés után kézhez kapják a bírálók véleményét.

3. Díjazás, elismerés a. Természetes személy / egyesület, nonprofit szervezet kategóriában: A „Díj” kategóriában a három legjobb (egy elsô, egy második és egy harmadik helyezett) részesül elismerésben. ALAPÍTÓK által felajánlott, esetleg differenciált formában. b. Gazdasági társaság kategóriában: A „Díj” kategóriában az elsô helyezett térplasztika elismerésben, a második és harmadik helyezett ezüst emlékéremben részesül. „Pályázati” kategóriában a vállalati szféra bevonása is megtörténik. Így a pályamûvek hasznosíthatóságának függvényében természetes személy és nonprofit társaság számára ösztöndíj, pénzjutalom, felvétel az Enterprise Europe Network angol nyelvû technológiai profiljába és annak kommunikációja stb. is szóba jöhet. Gazdasági társaságoknál elsôsorban közremûködés az alkalmazás feltételeinek mielôbbi megteremtésében a rendelkezésre álló és szükséges eszközök területén.

4. Nyilatkozaton alapuló bizalmas kezelés A pályázatban ismertetett, nem nyilvános mûszaki és egyéb információk bizalmas információnak minôsülnek. A Pécsi Akadémiai Bizottság, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, és a Pécsi Tudományegyetem valamennyi átvett nemnyilvános mûszaki, jogi, üzleti vagy egyéb információt szigorúan bizalmasan kezel és azokat csak a formai és tartalmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata céljából használja fel, bizalmas információt harmadik személy részére csak az átadó (pályázó) elôzetes hozzájárulásával ad tovább. Kivételt képeznek ez alól a pályázati értékelésben résztvevô személyek (munkavállalók, megbízottak), akiket ugyanilyen titoktartási kötelezettség terhel.

5. Figyelembe veendô tapasztalatok és információk a. Sikeres innovációhoz egymástól távol álló gondolatok és emberek találkozására is szükség van. A történelmileg sikeres szellemi termékek elôször nem abban az ágazatban hasznosultak, ahol létrehozták ôket. b. Az innováció alapvetôen nem pénz, hanem inkább szemlélet és motiváltság kérdése. c. A hierarchián kívüli koordináció bizonyult a legeredményesebbnek. d. A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttmûködési mechanizmusok mûködôképessé tétele nélkülözhetetlen, az eredményes innováció megvalósítása érdekében. e. K+F szereplôk aránya a Dél-dunántúli régióban a legalacsonyabb hazánkban. / KSH4%! f. A magyar feldolgozóipari vállalatok innovációs rangsorában a területünkön megtalálható jelentôsebbek közül, csak az 5. helyen álló „számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása” a legjobb helyezésû, ôt követi 6.ként az „élelmiszergyártás, italgyártás, dohánytermékek gyártása.” / KSH! g. Kutatás-fejlesztô helyek K+F ráfordításainak megyei rangsorában Baranya m. 5., Somogy m. a 13. helyet foglalja el. / KSH! h. Kutató-fejlesztô helyeken foglalkoztatottak számát tekintve a megyék között Baranya a 3., Somogy pedig a 13. / KSH! Folyamatos információ és kapcsolattartás: PBKIK: Rabb Szabolcs Tel.: +36 72 507 118; e-mail: szrabb@pbkik.hu MTA PAB: Kônig Marianna Tel.: o6 30 301 5700 e-mail: mkonig@pab.mta.hu PTE: Tóth-Pördi Zoltán Tel.: +36 72 501 500 / 18523 mellék e-mail: toth-pordi.zoltan@pte.hu DDRIÜ: Kiss Milán Tel.: +36 72 511 676; e-mail: milam.kiss@ddriu.hu SKIK: Thurzó Ágnes Tel.: +36 82 501 025; e-mail: athurzo@skik.hu

A részletes Pályázati kiírás a Hírlevélben található!

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

13

Jelen vannak a környezô országokban is Az elmúlt öt évben jelentôs változásokon ment keresztül a pécsi Treszner Villamosipari Szolgáltató Kft., amely nem csak itthon, de a környezô országokban is több kisebb céget alapított. Jelen vannak ma már Horvátországban, Szlovéniában is, s egy évvel ezelôtt pedig Ausztria felé nyitottak, ahol tervezéssel és kivitelezéssel egyaránt foglalkoznak.

A cég története még az 1980-as évekre nyúlik vissza, amikor is az alapító Treszner János úgy gondolta, munka mellett másodállású iparos lesz, miközben folyamatosan képezte magát, technikusi vizsgát tett, s fiatalon, 22 évesen megszerezte a mesterlevelet.

— Életem egyik legnehezebb vizsgája volt – kezdi beszélgetésünket Treszner János a Treszner Villamosipari Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetôje. — Tizenkettônkbôl, mindössze négyen szereztük meg a mesterlevelet, amely annak idején a fôállású iparengedély kiváltásának feltétele volt.

Kitért arra is, még másodállású iparosként az elsô nagyobb munkája a Dóm Vendéglô villamoshálózatának kiépítése volt. Aztán egyre többen keresték meg, s ahogy egyre nôtt a megrendeléseinek a száma, úgy fogalmazódott meg benne, váltania kell, fôállású iparosként folytatja tovább. A kezdeti idôben dolgozott az egyetemnek, de a Postával tartó két évtizedes szakmai kapcsolata is innen datálható, ahogy az E-On-nal való együttmûködése is.

— Négy megye postahivatalaiban a villamoshálózat karbantartása volt a feladatom, ami a mai napig is a cég tevékenységének részét képezi – folytatja tovább beszélgetésünket. — Ekkor már több alkalmazottam is volt. A Treszner Kft.-t 1994-ben alapítottuk meg, ahol a eleinte hat embert foglalkoztattunk. Hét évig csak villamossággal foglalkoztunk, 2002-ben azonban úgy éreztük, a fejlôdés egyik útja a több lábon állás lehet, ekkor vágtunk bele az épületfenntartási munkákba, valamint ezek energiával történô ellátásába. Mindennek köszönhetôen egyre több embernek tudtunk munkát adni.

Ma már országos szinten ôk végzik az egyik legnagyobb üzemanyagtöltô állomás hálózat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatait, valamint a létesítmények fenntartását Az egyik nagy építôipari cégen keresztül pedig a

MÁV-nak is dolgoznak, de természetesen magánszemélyek is vannak a megrendelôik között.

— Az utóbbi években számos szép munkánk volt, a királyegyházi cementgyár villamossági beruházásaiban végeztünk el részfeladatokat, de az egyetemi kollégiumok felújításában is részt

munkatársaink közül minél többen, elsôdlegesen a vezetô szerelôink beszéljenek egy nyelvet. A tanfolyam lebonyolítására pályázati úton nyertünk el forrásokat.

Mint mondja, az eltelt öt évben a nem igazán kedvezô gazdasági körülmények hatásait a kis cégek létrehozásával tudták kompenzálni, ezek nélkül a válság elvitte volna az összes bevételüket.

— A válság kezdetén vágtunk bele az építôipari tevékenységünkbe, szállodák, iskolák villamossági hálózatait építettük ki, tavaly pedig Ausztriában alapítottunk egy tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó céget. Társasházakat, apartmanokat, családi házakat építünk.

Egy év alatt nyereségessé sikerült tenni.

Folyamatosan elôremenekülünk, az eltelt években pályázati források felhasználásával új telephelyet létesítettünk. A fôépület, amelyben az irodáink is helyet kaptak 2005-ben készült el. Öt éve, 2010-ben egy újabb nyertes pályázatnak köszönhetôen további területet vásároltunk, amelyhez az elmúlt esztenTreszner János: ...— 2002-ben vettünk – mondja. — Sadôben 1300 azonban úgy éreztük, a fejlôdés ját kapcsolatrendszerünnégyzetméternyi egyik útja a több lábon állás lehet, kön keresztül hoztuk létre terület társult. A ekkor vágtunk bele az épületfenna külföldi cégeinket. leginkább arra tartási munkákba, valamint ezek Nagy elônyt jelent, hogy vagyok büszke, energiával történô ellátásába. az egyik titkárnônk horváhogy az eltelt tul, a másik németül és években egyetlen angolul, a helyettesem, Bollér József munkatársamtól sem kellett megválangolul, míg a bátyám, Treszner Henrik nom. Jelenleg közel 120 embernek németül beszél. Ez tette lehetôvé, hogy adunk munkát és sok alvállalkozóval a több lábon állás mellett a környezô or- dolgozunk együtt folyamatosan – fejezi szágok és az unió felé is nyitni tudjunk. be beszélgetésünket, mert mennie kell, Éppen ezért célul tûztük ki, hogy német mert már várják a következô megbeszényelvtanfolyamot indítunk, hogy a lésen.

Sz.K.

14

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sikerrel zajlik a kamara pályaválasztási rendezvénysorozata A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályaválasztási feladatainak keretében indította el e témában az egész tanévet átfogó rendezvénysorozatát. Iskolai tájékoztatók, a „Nyitott Kapuk” céglátogatás-sorozat, a pályaválasztási szülôi értekezletek szervezése és a pályaválasztási klub mûködtetése történik azzal a céllal, hogy segítsék a szakmaválasztás elôtt álló diákokat és szüleiket.

A „Nyitott Kapuk” céglátogatás-sorozat állomásaiként Pécsett és a megyében mûködô cégek mutatják be az általuk képviselt szakmákat, így a részvevôknek lehetôségük nyílik különbözô szakmák közelebbi, életszerû környezetben történô megismerésére.

A rendezvénysorozat elsô állomásaként 2012. december 12-én a vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakmák mutatkoztak be az érdeklôdôknek a 4*-os Corso Hotelben és a 3*-os Hotel Palatinus City Centerben.

A szállodák felvonultatták a teljes vendéglátó-ipari szakmacsoportot a pincértôl a cukrászig, szakácsig, valamint megismerkedhettek az idegenforgalmi háttérmunkát végzôk, a szállodai szobaasszony, az idegen-nyelveket aktívan használó recepciós munkakörök feladatköreivel, mindennapjaival, de érintették a vezetôség, az értékesítés és a karbantartás területén dolgozók munkakörének bemutatását is.

A munkáltató szemével kiemelésre kerültek a szaktudáson kívül, a munka világában hasznosnak ítélt kompetenciák, emberi tulajdonságok, melyek a késôbbi munkavállalásnál elengedhetetlenek. Ilynek például a vevôvel történô kommunikáció, az együttmûködési készség, a csapatmunkában való dolgozás képessége, a problémamegoldó készség, a pontos feladatmegoldás.

Az érdeklôdôk kérdései fôleg az egyes állásokra jelentkezôk kiválasztásának módjára és a munkáltató által biztosított juttatásokra irányultak.

A nyitott kapuk céglátogatás sorozat következô területe a vegyészet lesz, a Szentágothai Kutatóközpontban, melynek keretében bemutatásra kerülnek a laboránsok feladatai, a munkakör betöltéséhez milyen szakmai és emberi kompetenciák szükségesek.

A megyei gimnáziumok közül eddig a Leôwey Klára, az Apáczai Csere János és a Janus gimnázium vezetôségével, pályaválasztási feladatokkal foglalkozó kollégáival tartottak egyeztetést a kamara szakemberei. Szó esett a szakképzés, tanulószerzôdéses foglalkoztatás

jelenlegi helyzetérôl, az iskola pályaválasztási rendezvényein történô részvételrôl, gazdaságimunkaerôpiaci igényrôl szóló tájékoztatók tartásáról.

A gimnáziumok kiemelték, hogy elsôdleges céljuk a diákok felsôoktatásba juttatása, de tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi szabályozás nem minden diáknak nyújt erre lehetôséget, így egyre nagyobb figyelmet kap az érettségi vizsga megszerzését követô szakmatanulás, azzal történô munkába állás vagy a szakmatanulás utáni felsôoktatásba való bekapcsolódás lehetôsége.

Gép-ésszel Baranyában III. A „Gép-ésszel Baranyában III.” elnevezésû szakmaismereti verseny 1. fordulója lezárult.

A továbbjutó csapatok tanulói 2013 februárjában térségenként elôre egyeztetett helyszínen üzemlátogatáson vesznek részt, melynek célja, hogy a versenyzôk megismerkedjenek a gépipari szakmákkal, munkahelyekkel és ismereteket szerezzenek az üzemekrôl. A látogatás során kiemelt szempont az alapvetô eszközök felismerése, alkalmazási területek megismerése.

Az üzemlátogatásról a tanulók naplót készítenek.

A megyei általános iskolákkal és gimnáziumokkal kiemelt kapcsolatot létesít a kamara. A Szászvári Általános Iskola osztályfônöki munkaközösségének tartott a kamara szakképzési osztályvezetôje Cséfalvay Ágnes tájékoztatót a szakképzés jelenlegi helyzetérôl, hogy segítse az osztályfônökök munkáját a pályaválasztás elôtt álló diákok informálásában.

A Janus Gimnáziumban 2013. január 4-én két 11.-es osztály 60 diákjának részvételével zajlott a kamara szakképzési osztályvezetôjének, Cséfalvay Ágnesnek rendhagyó osztályfônöki órája. A téma az érettségi utáni szakmatanulás, általános munkaerôpiaci és gazdasági információk, a gazdasági élet képviselôi által elvárt képesítések és kompetenciák voltak. Kiemelésre került, hogy az idegen-nyelv és az informatikai tudás szinte minden szakterületen elengedhetetlen. A következô hasonló rendezvényen a gimnázium végzôs diákjai vesznek részt 2013. január 20án.

Pályaválasztási szülôi értekezleten a kamara elsôként a pécsi Leôwey Klára Gimnáziumban vesz részt február elején, ahol a megyei elhelyezkedési lehetôségekrôl, a szakmatanuláshoz kapcsolódó tanulói ösztöndíjrendszerrôl, a szakma és nyelvtudás kettôsével elérhetô lehetôségekrôl kapnak tájékoztatót a szülôk és a tanulók Az iskolai tanévekhez igazodva február hónapban megrendezésre kerül a pályaválasztási klub következô összejövetele is. A kamara a megyei általános iskolákkal és gimnáziumokkal együttmûködve alakította meg pályaválasztási klubját 2012. novemberében, melyen az iskolák pályaválasztásért felelôs tanárai vettek részt, hogy a kamarával közösen segíthessék a szakmaválasztás elôtt álló diákokat és szüleiket.

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉS

15

Egyeztetésen az MFKB stratégiai munkabizottsága Országos Szakmai gyakorlati képzést biztosító cégek, valamint az A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Versenyek szakképzés-fejlesztési koncepciót elôkészíáltalános és szakiskolák, gimnáziumok és a tatô munkacsoportjának tagjaival 2012. december 11-én egésznapos egyeztetés zajlott a Hotel Kikeletben.

A megyei szakképzési stratégiai kialakításán több terület szakemberei dolgoznak: a gazdaság szereplôit a kamara képviselôi és szakemberei, a munkaerôpiacot, az agrárgazdaságot, a területfejlesztés és a megyei oktatáspolitika területét is külön szakemberek képviselik. A stratégia összefogásával Dr. László Gyulát, a PTE professzorát bízta meg az MFKB. A szakképzés-fejlesztési koncepció fô célja, hogy stratégiai irányokat fogalmazzon a képzés minden szintjére, minden résztvevôre vonatkozóan.

A workshopon megalkotásra került szakképzés-fejlesztési koncepció a megyei területfejlesztési koncepció szerves részét képezi majd. A most elkészült anyag az MFKB által május végéig elkészítendô szakképzés fejlesztési stratégiájának nyers verziója, amit a bizottság több résztvevô széleskörû egyeztetésével szeretne véglegessé tenni.

A végleges változat elkészítéséhez több egyeztetô fórumot tart a munkacsoport az érintettekkel tavasszal. Megkérdezésre kerülnek a gazdaság, azon belül a tanulószerzôdéssel

nárképzés képviselôi.

Fontosnak tartja a munkacsoport, hogy a stratégiában jelenjen meg a gazdaság és a munkaerôpiac megyei helyzetelemzése, a megye társadalmi-demográfiai háttere, képzési struktúrája.

A helyzetelemzô részt követôen kiemelésre került a pályaválasztás fontossága, a gazdaság és a munkaerôpiac igényei, a köz és szakoktatás változásainak követése.

A helyzetelemzés és a SWOT analízis alapján meghatározásra kerülô értékek és hiányok, valamint a stratégiai célok és a hozzájuk kapcsolódó akcióprogramok, kitörési pontok alkotják a szakképzés-fejlesztési koncepció záró részét.

A stratégia nyers változatában is felhasználásra kerültek a szakterületek képviselôi által biztosított anyagok, statisztikák, köztük a munkaügyi központ elemzései, aktuális statisztikái, a kamara 2012. évi konjunktúrajelentése is.

Elôrelépésnek értékeli a kamara, hogy a területfejlesztési koncepció társadalmi munkacsoportjába felkérte a megyei közgyûlés alelnöke, Pohl Marietta a kamara által delegált MFKB vezetôjét, Jakabucz Ildikó elnököt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzôs tanulók számára, az idén is meghirdeti a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt.

Ez évben a szakmák országos versenyeit a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére gondozásra átadott 39 szakképesítésben hirdették meg.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett elôdöntôre, mely 2013 januárjában került megrendezésre 152 tanuló adta be jelentkezését 21 szakmában. A legtöbben vendéglátó ipari szakmákban indultak a megmérettetésen.

Az elôdöntôkön jól szereplô tanulók továbbjutnak a verseny döntôjére, mely 2013. április 2426-a között a Hungexpo területén várja az érdeklôdôket.

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatják be tudásukat és szakmájukat a Szakma Sztár Fesztiválon. Ez remek lehetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elôsegítésében. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel 400 pályaválasztás elôtt álló tanuló számára biztosít lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre.

A verseny vonzása megnôtt, amit jelez a versenyzôszám növekedése és a verseny iránti fokozott érdeklôdés is. A nyertesek is felértékelôdnek a munkaerôpiacon, a legjobbaknak sok esetben munkalehetôséget kínálnak a versenyt egyébként támogató vállalatok.

Folytatás a 16. oldalon

Döntés a felsôoktatási szakképzési szakokról A kamara Szakképzési Bizottsága idei elsô ülésén tárgyalta az egyetem által indítani kívánt felsôoktatási szakok körét.

A felsôoktatási törvény értelmében a kamarának véleményeznie kell az új felsôoktatási szakképzés akkreditációs kérelmének anyagát.

A kamara szakértôket kért fel az egyes felsôoktatási szakok anyagának véleményezésére.

A szakértôk a vélemények kialakításánál az alábbi szempontokat vették figyelembe:

mekkora igény van az adott szakmai képzést végzôkre a szakmában ● a megszerzendô kompetenciák kellôen gyakorlatorientáltak-e ● szakmai gyakorlat megoldásának módjai, lehetséges megoldásai ● kellôszámú partnerek bevonásával tervezike ezt ● érzékelhetô-e a képzô szándéka a gazdasági/intézményi szereplôk bevonására az élet közeli gyakorlat megvalósításra.

A szakértôk felkérése mellett a kamara a gazdaság meghatározó szakembereit is megkereste azzal, hogy a tervezett képzési tematikában foglaltakról alkosson véleményt piaci tapasztalatai alapján. Az adott szakképesítésre mennyire van piaci igény, esetleg milyen középfokú OKJ ●

vagy technikus képzéssel lenne kiváltható maga a képzés.

A Szakképzési Bizottság az elkészített szakértôi véleményeket áttekintette, majd döntött a felsôoktatási szakképzési szakok támogatásáról.

16

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakképzési hozzájárulás elszámolása gyakorlati képzést szervezôk számára A gyakorlati képzést végzô vállalkozások ha2012. szeptember 1-jétôl hatályos rendelcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult fel3. vonta, a törvényben meghatározott szakmánkezés szerint a kötelezettség teljesíthetô a számítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben, kénti normatíva figyelembe vételével tudják gyakorlatigényes alapképzési szak keretében de az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkoérvényesíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a tanulóképzésben felmerülô költségeiket.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyû jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezô társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

Az átalányadózó kötelezett továbbra is az átalányadó megfizetésével teljesíti a kötelezettségét. A szakképzési hozzájárulással összefüggésben bevallási és elszámolási kötelezettsége nincs.

2012. január 1-jétôl a szakképzési hozzájárulás alapja a kötelezettet terhelô szociális hozzájárulási adó alapja.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (bruttó kötelezettség).

A szakképzési hozzájárulás teljesíthetô

1.

szakképzésrôl szóló törvényben foglaltak szerint a. a szakközépiskola vagy szakiskola (szakképzô iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttmûködési megállapodás alapján, vagy b. a szakképzô iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idô befejezését követô összefüggô szakmai gyakorlatot is – szervezésével, a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsôoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsôoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján együttmûködési megállapodást kötött, (ez a rendelkezés 2012. szeptember 1-jétôl hatályát veszti),

2.

Folytatás a 15. oldalról A verseny egyik kiemelt feladata és célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek be a szakmák elismertségének és megbecsülésének növelésében.

szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szakmai gyakorlatra külsô képzôhelyen a hallgatóval kötött munkaszerzôdés alapján kerül sor.

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki a kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, a bruttó kötelezettségét az adóhatóságnál vezetett számlára kell megfizetnie. A gyakorlati képzést szervezôk a nettó kötelezettségüket fizetik be.

Annak lehetôsége továbbra is biztosított, hogy az adózó maga döntse el, hogy a kötelezettségét milyen módon teljesíti.

A bruttó kötelezettség csökkentése A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítô hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét ● 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/tanuló/év összegben meghatározott alap normatíva alapján, ● a 2013. évre vonatkozóan maradt az elôzô évben érvényes költségvetési törvényben meghatározott alap normatíva, az errôl szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentô tétel) csökkentheti.

Tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlati képzéssel összefüggô szabályok: Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentô tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az adóhatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjérôl szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

Ha a tanulószerzôdés alapján gyakorlati képzést szervezô kötelezett csak részben rendelkezik a szakképzésrôl szóló törvényben meghatározott és a tanulószerzôdésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképzô intézménnyel (teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerzôdéses tanulóját. Az átirányítás idôtartama a tanulószerzôdésben meghatározott gyakorlati képzési idô legfeljebb 50%-a lehet. A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kap-

zóan nem érvényesíthet normatívát.

Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerzôdésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idô 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerzôdéses tanulóra vonatkozóan nem élhet a bruttó kötelezettség csökkentés lehetôségével, azaz nem érvényesíthet normatívát.

Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerzôdést az abban foglalt határidô lejárta elôtt jogellenesen felmondja, a tanulószerzôdés alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerzôdés felmondásáig elszámolt csökkentô tétel teljes összegét az Art. önellenôrzésre vonatkozó szabályainak megfelelôen a szerzôdés felmondását követô 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

Bevallás és befizetés A hozzájárulásra kötelezett: a. a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, b. a csökkentô tétel éves összegét, c. az éves bruttó kötelezettség és a csökkentô tétel különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követô év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak, illetve ettôl az idôponttól kezdeményezheti az többletbefizetés átvezetését, vagy visszaigénylését.

Az elôleg megállapítása és megfizetése Az elôleg összegét az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követô hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy az alábbi bekezdés szerinti esetben visszaigényli.

Az elôleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentô tétel idôarányosan az elôleg befizetésénél figyelembe vehetô, és a tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlati képzés tekintetében a törvényi feltételek teljesülése esetén visszaigényelhetô.

A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége a törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenôrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Írországé a fôszerep 2013. január 1-jével Írország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, valamint életbe lépett az a fiskális paktum is, amelyet a márciusi uniós csúcson elfogadtak el.

A ír uniós elnökség célja a munkahelyteremtés, valamint a stabilitás megteremtése, ezek nélkül lehetetlen ugyanis a várva-várt növekedés beindítása.

A válságból történô kilábalást az európai bankrendszer stabilizációjától, a bankunió megteremtésétôl és a gazdaságpolitikai koordinációtól várja az ír elnökség, nagy hangsúlyt fektetve a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére is. Az állapot kritikus, miután az említett munkanélküliségi mutató 13 uniós tagországban is meghaladja a 25 százalékos szintet.

2013 elsô félévében két kulcsfontosságú terület áll a fókuszban: a digitális gazdaság és a kis- és közepes vállalkozások, (Európa-szerte 87 millió embert foglalkoztatnak) amelyeket Írország az „európai gazdaság gerincének” tekint.

Prioritásként szerepel az úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszköz is, amely az Európai Bizottság tervei szerint a 2014 és 2020 közötti idôszakban 40 milliárd euró befektetéssel egységes közlekedési, energetikai, informatikai, távközlési rendszert, infrastruktúrát teremt az EU-ban.

Várhatóan az ír elnökség feladata az unió 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretérôl szóló megállapodás és kapcsolódó alkufolyamatok lezárása is.

2013. január 1-jén lép életbe az unió 25 tagállama által márciusban aláírt fiskális paktum

is, miután az eurózóna 12 tagországa decemberben ratifikálta a dokumentumot.

Cél: a fiskális fegyelem fokozása és nagyobb ellenôrzés az eurózónán belül az „egyensúlyi költségvetés” szabályának bevezetésével.

Ennek értelmében a nemzeti büdzséknek egyensúlyban kell lenniük, vagy többletet kell mutatniuk, ami azt jelenti, hogy az aláíró országok költségvetései legfeljebb a bruttó hazai termék 0,5 százalékának megfelelô strukturális hiányt mutathatnak fel.

A paktumot nem írta alá az Egyesült Királyság és Csehország. Az elôírások jelenleg csak az azt aláíró eurózóna-tagokra nézve kötelezôek, a közös pénzt egyelôre nem használó országok számára akkor lesznek majd kötelezô érvényûek, ha bevezetik az eurót.

Üzleti lehetôségek Dél-Amerikában – zöld gazdaság, biotechnológia, bányászat, turizmus Az Európai Bizottság 2013. áprilisában üzleti delegációt szervez Mexikóba és Kolumbiába, melyre az alábbi szektorokból várja magyar vállalkozók jelentkezését is: zöld gazdaság, biotechnológia, kulcsfontosságú alaptechnológiák, bányászat, építôipar, turizmus.

Antonio Tajani az Európai Bizottság alelnökének tavalyi sikeres mexikói és kolumbiai Mission for Growth útját követôen idén Daniel Calleja Crespo az Enterprise and Industry Directorate-General fôigazgatója vezetésével szakmai utat szerveznek Mexikóba és Kolumbiába, egy harminc fôbôl álló európai üzleti delegáció kíséretével.

A látogatásra 2013. április 15-19. között kerül sor, célja hogy megvitassák a mexikói és kolumbiai politikusokkal és vállalkozókkal, miként lehetne elôremozdítani az ipari együttmûködést.

Mint ahogy a korábbi missziók során, a látogatás célja ezúttal is: — Európai üzleti politika promotálása, együttmûködés kiépítése mexikói/kolumbiai és EU-s vállalatok között. Ennek érdekében programokat szerveznek a részt vevô cégeknek (pl.: matchmaking events, tárgyalások befektetés-ösztönzési ügynökségekkel stb.)

— Tárgyalások kezdeményezése magas szintû kormányzati képviselôkkel, Tajani alelnök 2012. májusi Mission for Growth látogatása során aláírt Memoranda of Understanding ellenôrzésérôl.

A Mission for Growth sikerének kulcsfontosságú tényezôje a mexikói és kolumbiai együttmûködés iránt érdeklôdô egyéni cégvezetôk, vállalkozók jelenléte a delegációban.

Tajani alelnök felkérte a vezetô EU üzleti szervezeteket (Business Europe, az UEAPME, Enterprise Europe Network, Eurochambres), hogy tegyenek javaslatokat, mely vállalkozók lehetnek potenciális jelöltjei a misszión való részvételnek.

A látogatások során fôként az alábbi ipari területekre összepontosítanak: zöld gazdaság, biotechnológia, kulcsfontosságú alaptechnológiák, bányászat, építôipar, turizmus.

Kérjünk, amennyiben csatlakozna a delegációhoz lépjen kapcsolatba velünk!

Alkalmassági követelmények a résztvevôk számára: — Európai cég magas szintû képviselete — Dinamikus és innovatív vállalkozás — Jelentôs nemzetközi tapasztalat és/vagy komoly érdeklôdés a mexikói és/vagy kolumbiai piacok iránt.

Enterprise Europe Network Pécs Hendinger Anita, regionális vezetô T: 72/507-126 E: ahendinger@pbkik.hu www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

18

KERESKEDELEMFEJLESZTÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

2012-ben is hangsúlyos szerepet kapott az Enterprise Europe Network: újabb két év a KKV-k szolgálatában Az Enterprise Europe Network – Európa legnagyobb vállalkozásfejlesztési hálózata – eddigi mûködése alatt több mint 3 millió kis-, és középvállalkozásnak segítetett az egységes piac leghatékonyabb kiaknázásában. Az 52 ország 600 irodájában 3000 munkatárssal dolgozó hálózat növelte a KKV-k versenyképességét azzal, hogy megkönnyítette számukra a nemzetközi láthatóság elérését, az innovatív technológiák hasznosítását, valamint az EU-s pénzügyi forrásokhoz és pályázatokhoz való hozzáférést.

Az Európai Bizottság vállalkozás- és iparpolitikáért felelôs alelnöke Antonio Tajani nyilatkozata alapján: „Az Enterprise Europe Network a vállalkozási kedv növelése érdekében kialakított stratégiai lépeseink egyik mérföldköve. Mivel munkahelyek tömkelege keletkezett a kis-, és középvállalkozásoknál az elmúlt 10 évben, a Hálózat konkrét európai értéket ad a KKV-k növekedéséhez“.

A kamara keretében mûködô Pécsi regionális irodánkkal az utóbbi két évben 48 szakmai rendezvényt szerveztünk Somogy, Tolna és Baranya megyékben, ezeken több mint 1500 kis-, és középvállalkozó vett részt. 10 olyan népszerûsítô kampányban vettünk részt, melyet az Európai Bizottság kezdeményezett a vállalkozói réteg versenyképességének javítására. 700 szakmai kérdésre adtunk választ egy-egy vállalkozás mûködésének, ügymenetének uniós szabályozásával kapcsolatban. 360 vállalkozással vettük fel elsô ízben a kapcsolatot, közülük 103-an éltek az általunk szervezett 16 külföldi céglátogatás és szakmai tapasztalatcsere lehetôségével. A nemzetközi kiállítás és szakvásár mellett szervezett üzletember találkozókon résztvevô 103 vállalkozó profitált a hálózat szolgáltatásaiból, megkönnyítve ezzel a nemzetközi piacokon való megjelenést és a megfelelô partner megtalálását.

A Kereskedelemfejlesztési Osztály immár 5. sikeres évét zárta a vállalkozásfejlesztés területét érintô Enterprise Network projekt helyi koordinátoraként.

Mindemellett sikeres MKIK/NGM pályázaton indított és elnyert 100%-ban támogatott „kis projektekkel” kb. 13millió forintot sikerült a KKV-k külpiaci aktivitásaira és fejlesztésére szánni.

Az évet a megvalósított projektek eredményeinek bemutatásával értékeljük.

Sikeres bemutatkozó évet zárt a Magyar-Horvát Tagozat A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére 2012. július 11-én alakult meg a MagyarHorvát Tagozat (MHT), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara gesztorálásával.

Tagozat elsôdlegesen azzal a céllal jött létre, hogy ápolja a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, illetve elômozdítsa tagjai gazdasági érdekeit. Mindezek mellett a Tagozat feladata, hogy a Horvátországban mûködô magyar tulajdonú cégek, illetve a Horvátország iránt érdeklôdô vagy horvát cégekkel kapcsolatban lévô magyar vállalkozások számára érdekvédelmet biztosítson. A Tagozat 21 fôvel alakult meg, jelenleg a rendezett tagjainak száma 57 fô.

A magyar-horvát kapcsolatok segítése mellett a Tagozat számos lehetôséget nyújtott a vállalko-

zók számára különbözô vásárokon, konferenciákon való részvételre.

A Tagozat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara életében is fontos szerepet tölt be, hisz jelentôs mértékben hozzájárul a nemzetközi kereskedelem fejlesztéséhez. Bízunk benne, hogy a Magyar-Horvát Tagozat megalapítása és mûködése egy szoros, interaktív együttmûködés alapja lehet a két ország között.

Gyümölcsözô kapcsolatok – MACFRUT 2012

magolástól a marketingig, valamint a technológiától a logisztikáig mintegy 800 kiállító mutatta be termékeit, szolgáltatásait.

A 16 céget felvonultató magyar delegáció a vásár megtekintése mellett ellátogatott egy csomagolástechnológiát gyártó, valamint egy friss gyümölcsök válogatásával, kereskedelmével foglalkozó nagyvállalathoz, illetve bepillantást nyert a Bolognai Egyetem Élelmiszeripari Kutató Központjába is.

Közvetlen céges kapcsolatok nemzetközi és nemzeti szinten is alakultak, alapvetôen kereskedelmi jellegûek, de együttmûködés képzelhetô el K+F területen is.

Az Enterprise Europe Network pécsi és szegedi irodái szervezésében tartalmas és sokrétû program részesei voltak azok a vállalkozások, amelyek részt vettek a 2012. szeptember 25-28. között, az olaszországi Cesena-ban megrendezett nemzetközi vásáron és kísérô rendezvényein.

Tavaly 29. alkalommal mutatkozott be a gyümölcs- és zöldségszektor egyik legjelentôsebb vására, ahol a termeléstôl a feldolgozásig, a cso-

A MHT rendezvényei 2012-ben Horvát Gazdasági Nap Pécsen Zágrábi Ôszi Nemzetközi Vásár SASO Nemzetközi Vásár Split Környezetvédelmi Fórum és Üzletember találkozó Eszéken Horvát Gazdasági Nap és Kamaratalálkozó Kaposváron

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDELEMFEJLESZTÉS

exportfejlesztés AGRO-MATCH 2012, Szentlôrinc Megmutattuk az agrárium értékeit és szépségét!

A Dél-dunántúli régió legnagyobb és legrangosabb mezôgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása és vására a 19. alkalommal megrendezett Szentlôrinci Gazdanapok. Ennek keretében szerveztünk nemzetközi üzletember találkozót, mely kiváló lehetôséget teremtett arra, hogy, termelôk és vásárlók, szakmabeliek és érdeklôdôk, potenciális üzleti partnerek, nemzetközi kereskedelmi partnerségek kialakítását célzó szervezetek egymásra találjanak.

A vásár a tavalyi évben 405 kiállító, köztük

egyre több külföldi részvételével zajlott. Eddig szervezett üzletember találkozó nem társult mellé.

A 45 résztvevôbôl 31 regisztrált tárgyalópartner több mint 100 kétoldalú tárgyalást bonyolított, valamint számos nem regisztrált, a helyszínen spontán kialakult üzleti megbeszélés is zajlott. A résztvevôk zöme most elôször vett részt üzletember találkozón, de úgy nyilatkozott, hogy az itteni tapasztalatai alapján már vállalhatónak tartja a további, akár külföldön szervezett üzletember találkozókon való részvételt.

19 a hannoveri EuroTier vásár B2B találkozójára, amin részt vett és 50 (!) kétoldalú tárgyalást folytatott potenciális üzleti partnerekkel.

A Kapos Ternero Kft. bekerült az MKIK szervezésében a Szaúd-Arábiai kiutazó delegációba, és ott sikeres tárgyalásokat folytatott.

A résztvevôk nagyon hasznosnak ítélték meg a programot és rugalmasnak a szervezést, hiszen igényeik alapján az oktatási anyag folyamatosan módosult a gyakorlati alkalmazás és az esettanulmányok csoportos feldolgozása irányába. Szinte azonnali elôrehaladásról számoltak be a vállalkozások.

A jelentkezési határidô lezárása után, még sokan jelezték részvételi szándékukat, ezért a programot elôreláthatóan 2013 tavaszán újra meghirdetjük önkéntes kamarai tagjaink részére.

Elôjelentkezéseket fogadunk 15 fôig az emisakne@pbkik.hu e-mail címen.

Nemzetközi üzletfejlesztési, partnerkeresési tanácsadói napok

EXTRA tréning, extra eredménnyel Az NGM és MKIK támogatással, Extra – export felkészítô tréning kis- és középvállalkozásoknak – címen szerveztünk tréning sorozatot, melyre remek vállalkozói csapat alakult ki. Az összetételét tekintve nagyon vegyes, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozók ennek külön örültek, hiszen így a szigorúan vett „tananyagon” kívül egymástól is rengeteget tanulhatnak.

A képzés elsô négy szakmai moduljának oktatását a PTE Közgazdaságtudományi karának neves oktatói tartották, majd egy tapasztalt tanácsadó és coach is rendelkezésére áll a résztevôknek, hogy minél magasabb szintû export tervet készítsenek.

A képzés egyik célja az volt, hogy megtanítsuk az exportképes termékkel, szolgáltatással rendelkezô vállalkozókat másképp gondolkodni saját eddigi, vagy jövôbeli tevékenységükrôl. A program során 6 x 1 napos tréningen vettek részt a hallgatók, valamint 2 óra személyes export stratégia megfogalmazását célzó tréninget és 2 óra személyes coachingot is biztosítottunk részükre, mivel azt tapasztaltuk, hogy sokszor a vállalkozó személyében vannak az akadályok, láthatatlan gátak. Az oktatók és mentorok lépésrôl lépésre figyelemmel kísérték, hogyan készül, majd valósul meg egy vállalkozás teljes export te-

vékenysége az ötlettôl a szerzôdéskötésig. A szakértô tanácsadók feladata volt, hogy felmérje az exportra készülô vállalkozás aktuális állapotát, segítsen a vállalkozásra szabott exportterv elkészítésében és hozzásegítse annak megvalósulásához. A képzési témák összeállítása elôtt képzési igény felmérésre került sor, mely a projektben résztvevô vállalkozások igényeit térképezte fel egy általunk szerkesztett tematika alapján. Az összeállított igények alapján készült el a végleges oktatási program.

A végzettek közül két vállalkozásnál szinte azonnali eredményeket tapasztaltunk. A Dilaco Lighting Kft. sikeresen regisztrált segítségünkkel

A kötelezô kamarai regisztráció bevezetésével a kamarákkal kapcsolatba kerülô vállalkozások száma a 15-szörösére nôtt az eddigi önkéntes tagi létszámhoz képest. Tapasztalataink szerint ezek a vállalkozók nincsenek tisztában a kamara szerepével, feladataival és szolgáltatási körével, így nem is tudnak élni az ebben rejlô üzleti lehetôségekkel. Pécsett, Komlón, Szekszárdon és Kaposváron összesen 100 fô vett részt a találkozókon, mely a 3 megyében (Somogy, Tolna, Baranya) a helyi kamara munkatársainak bevonásával zajlott. Az újonnan regisztrált vállalkozásoknak mutattuk be a nemzetközi partnerkereséssel és külpiacra jutással kapcsolatos szolgáltatásinkat, adatbázisainkat, illetve a velünk együttmûködô szervezeteket.

Tematikáink a következôk voltak: munkavédelem, általános tájékoztatás a kamarai nemzetközi partnerkeresési szolgáltatásokról, a kamara nemzetközi tevékenységérôl, speciális piaci információk közremûködôk bevonásával: Ukrajna, Horvátország, fogyasztóvédelem.

A program nagyon sok olyan vállalkozóval ismertette meg a kamara nemzetközi kereskedelemfejlesztési tevékenységét és partnerkeresési szolgáltatásait, akik eddig soha nem kerültek kapcsolatba velünk. A résztvevôk jó néven vették, hogy nagyon személyes hangvételûek voltak a programok, minden esetben lehetôséget biztosítottunk az elôadókkal történô közvetlen megbeszélésekre, így konkrét kérdéseikre, problémáikra is megoldást találtak. Több résztvevô jelezte azóta belépési szándékát az önkéntes tagi körbe.

Ennél pozitívabb eredményt nem is várhatnánk a rendezvénysorozattól.

Hendinger Anita

20

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tovább erôsödött a kamara szerepe a duális szakmai A gazdasági kamarák mint köztestületek kapnak állami feladatokat, így a szakképzési feladat végrehajtását is. Kiemelt feladatuk a tanulószerzôdések nyilvántartása, melyet a tanuló és cég köt a gyakorlati képzésre, a gyakorlati képzôk ellenôrzése, a szintvizsgák szervezése, szakmai versenyek megyei elôdöntôinek szervezése, szakmai vizsgákra elnök és tag delegálása.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretmegállapodást kötött a kormánnyal, majd ezt követôen került sor a Nemzetgazdasági Minisztériummal az újabb szakképzési feladatok átadásával kapcsolatos részletes megállapodás megkötésére.

Alapvetô cél, hogy a fiatalok a munkaerôpiacra történô lépés feltételéül szolgáló, államilag elismert elsô szakképesítést az iskolai rendszerû szakképzésben szerezzék meg.

komoly feladatot jelentett a képzôknek. A kamara honlapján, és elektronikus levelekben is rendszeresen kaptak tájékoztatót a vállalkozások az aktuális teendôkrôl, szabályokról. Az év kiemelt témája volt, hogy a szakképzési hozzájárulás elszámolása a NAV-hoz került, s a költség elszámolású formát felváltotta a normatív elszámolás.

2012. januárjától szakmacsoportonkénti elszámolás, majd szeptembertôl szakmánkénti normatív finanszírozás lépett életbe, mely egyben jelentôs, 40%-os emelést jelentett átlagosan.

A kamarai szakképzési feladatok megvalósulása a 2012. évben A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tanulószerzôdéses tanácsadói hálózatának mûködtetését 7 fôállású tanácsadóval és 1 fô adminisztrátorral látja el. A tanácsadói aktivitásnak, kamaránk jó marketing tevékenységének, illetve az iskolákkal fennálló jó együttmûködésnek köszönhetô, hogy évek óta folyamatosan nô a tanulószerzôdések száma. A növekedés tovább tart, bár mérsékeltebb ütemben.

A tanácsadók napi kapcsolatban vannak a gyakorlati képzôkkel, folyamatos a személyes vagy telefonos egyeztetés, tájékoztatás. Kiemelt feladatot jelentett 2012-ben, hogy új szakképzési és hozzájárulási törvény lépett életbe, melyek jelentôs változásokat hoztak a rendszerbe. Ezek átvételét, az új szabályozók megismerése, betartása

A megyében 2675 tanulószerzôdést tartunk nyilván az országos informatikai rendszerben, melybe a NAV is belenézhet az ellenôrzések során.

Az év elején életbe lépett új jogszabályok miatt a

tanulószerzôdések új kötelezô tartalmi elemekkel bôvültek, ezért március végéig minden szerzôdést módosítani kellett. Több éves rekordot döntöttek meg az osztály munkatársai, amikor 2012. szeptemberében a tanév indításával több, mint 1200 új tanulószerzôdést kötöttek meg és vittek be az adatbázisba.

Tanulószerzôdéses rendszer mûködtetése: ● Érvényes tanulószerzôdések száma: 2675 db ● Módosított tanulószerzôdések száma: 2418 db ● Megszüntetett tanulószerzôdések száma: 823 db ● Megkötött új tanulószerzôdések száma: 1409 ● Korábbi tanulószerzôdések javítása: 2668 db (adatbázis tisztítás)

Dél-Dunántúli Gazdaság

képzésben Gyakorlati képzôhely ellenôrzés A 2012-es évben 450 gyakorlati képzést végzô gazdálkodó szervezet ellenôrzését végeztük el 30 szakmai szakértô, 20 iskolai képviselô bevonásával. Az ellenôrzések eredményérôl határozatban értesítettük a vállalkozásokat. A szakmai utánpótlás nevelésében fontos a gazdálkodók szerepvállalása. A kamara legfontosabb szakképzési feladatai közé tartozik, az erre vállalkozó cégek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, s egyben a szükséges személyi és tárgyi feltételek ellenôrzése is. A magas színvonalú gyakorlati képzés feltétele továbbá az is, hogy a képzôhely technikai felszereltsége adott legyen, és képzett szakember rendelkezzen az oktatáshoz szükséges szabad kapacitással, némi pedagógiai érzékkel, nem utolsó sorban fontos lenne, hogy minél többen mesterfokozatnak legyenek a birtokában. ebben az évben is megszervezésre került az oktatók számára pedagógiai tanfolyam, mely után 41 fô kapott tanúsítványt.

Vizsgadelegálás A kamara gondozásában lévô 125 szakmában a záróvizsgákra a kamara elnököt delegál, míg a többi szakma esetében tagot küld. A 2012-es évben 416 vizsgánál 260 elnöki és 156 tagi vizsgadelegálásra került sor.

Szakma Kiváló Tanulója Verseny A szakmák legjobb tanulói versenyeztek áprilisban Budapesten a HUNGEXPO területén. A Szakma Sztár Fesztivál ötödször került megren-

21

SZAKKÉPZÉS dezésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében.

Közel 400 pályaválasztás elôtt álló általános és szakiskolás tanuló számára biztosított lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat, ez remek lehetôséget nyújtott a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elôsegítésében.

Baranya megyébôl 238 tanuló közül 12 iskolából, 31 szakmában összesen 10 versenyzô jutott be az országos döntôbe. A budapesti döntô látogatására 9 busz, 401 diák utazását szerveztük meg.

tanév szakmák száma 2007/2008 11 2008/2009 20 2009/2010 14 2010/2011 25 2011/2012 31

nek alapja a jó szakemberképzés. Szervezetünk ezért különbözô pályaválasztási tájékoztatókkal, üzemlátogatások szervezésével és tanulmányi versenyekre való invitálással járul hozzá a fiatalok szakmaválasztásának könnyítéséhez.

2012. szeptemberében elkészült a kamara pályaválasztási akcióterve a tanévre. Ennek keretében indítottuk útjára a pályaválasztási klubot a tanulókat segítô tanárok számára.

A klub alapvetô célja, hogy minden megyei általános és középfokú oktatási intézményben legyen egy olyan pályaválasztásért felelôs kapcsolattartó, akinek a közremûködésével a kamara segítséget tud nyújtani a tanulóknak és szüleiknek a pályaválasztási döntésben.

Baranya – elôdöntôk nevezôk száma résztvevôk száma 56 fô 53 fô 92 fô 86 fô 77 fô 67 fô 157 fô 144 fô 256 fô 238 fô

Szintvizsgák szervezése A szintvizsga célja, hogy képet kapjunk a tanulók tudásáról a képzés felénél, amelynek ismeretében a hiányosságokat pótolni lehet a szakmai vizsgáig. 1100 tanulónak, 107 vizsgát szerveztünk, 22 szakmában. A vizsgákat 91 fô szintvizsga elnök vezette.

döntôbe jutottak száma 4 fô 13 fô 6 fô 12 fô 10 fô

Cél, hogy a pályaválasztási szakember munkája során elsôdleges gazdasági információs bázisnak tekintse a kamarát. Aktuális gazdasági adatok és gazdasági igény-információk biztosításával segíti a kamara a pályaválasztási kapcsolattartók munkáját. Szerveztük a nyitott kapuk – céglátogatást vendéglátás és idegenforgalom szakmában a Palatinus és a Corso szállodákba 100 tanuló részvételével.

Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB)

Pályaválasztás A PBKIK aktív részese kíván lenni a pályaválasztási folyamatoknak, mely a szakképzést választó tanulókat és szüleiket segíti a megfelelô szakma megtalálásában. A kamara törvényi feladata a gazdaság versenyképességének javítása, mely-

A 2012. október 1-jével megalakult Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság feladatai: — kidolgozza az iskolai rendszerû szakképzés fejlesztés megyei szakképzés-fejlesztési koncepcióját, amely a megyei területfejlesztési koncepció része — javaslatot tesz az ösztöndíjra jogosító 10 hiány-szakképesítésre — javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerô-piaci kereslet adatait, valamint a megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire.

— szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthetô és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira).

Az év legfontosabb feladata a decentralizált pályázatra beérkezô pályázatok tartalmi értékelése, ezt követôen a támogatások odaítélése. A bizottság 250 millió Ft támogatás elosztását szavazta meg a 60 pályázónak.

Cséfalvay Ágnes

22

INNOVÁCIÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Kamara Innovációs Bizottsága és osztálya megkezdte felkészülését és a vállalkozások felkészítését a 2014-tôl induló Innovációs források hatékony menedzselésére, elnyerésére.

1. Az Uniónak célja, hogy az európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlanak, megerôsítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlôdését, ideértve az Unió iparát is. E célkitûzések elérése érdekében az Uniónak kutatásra, technológiafejlesztésre és demonstrációra, a nemzetközi együttmûködés elômozdítására, az eredmények terjesztésére és optimalizálására, valamint a képzés és a mobilitás serkentésére irányuló tevékenységeket kell végrehajtania.

2. Az Uniónak célja továbbá, hogy biztosítsa az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Ennek érdekében intézkedéseket kell tenni az innováció-, a kutatás- és a technológiafejlesztési politikában az ipar szempontjából rejlô lehetôségek jobb kihasználásának elôsegítésére.

Horizon program A Horizon 2020 az Uniónak a kutatás és innováció 2014 és 2020 közötti idôszakban történô finanszírozására szolgáló új programja.

A Horizon 2020 három programot fog össze: a. „Kiváló tudomány” b. „Ipari vezetô szerep” c. „Társadalmi kihívások” Az egyes részprogramok költségvetése elôreláthatóan 27.8/20.2/35.8 millió EUR-t tesz ki.

I. Tudományos kiválóság Az I. pillér keretében nyújtott finanszírozás célja, hogy Európa megôrizze a tudományok terén betöltött vezetô szerepét. A három fô alprioritás: a. az Európai Kutatási Tanácsnak szánt támogatás 77%-os emelésére kerül sor (15.008 M n). b. a jövô technológiái (Future and Emerging Technologies, FET) területén megvalósított kollaboratív kutatások számára 3.505 M n-t különít el a javaslat; c. a Marié Curie-cselekvésekre 6.503 M n-t szán a Bizottság; d. a nagy európai kutatási infrastruktúrákhoz (beleértve az e-infrastruktúrákat is) való hozzáférésre pedig 2.802 M n jut.

II. Ipari vezetô szerep Az II. pillér célja a K+F területén megvalósított befektetések ösztönzése és támogatása. a. 15.580 M n-t különít el a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz kapcsolódó európai ipari képességek fejlesztésére; b. a kockázati tôkéhez való hozzájutásra 4.000 M n-t szán;

c. a kkv-knál megvalósuló innovációt 700 M nval kívánja támogatni.

III.A társadalmi kihívások kezelése A III. pillér hat kihívást jelentô kérdés megoldásához kíván hozzájárulni. a. egészségügy, demográfiai változások és jólét (9. 077 M n); b. élelmiszerbiztonság, fenntartható mezôgazdaság, tengerkutatás és tenger-hasznosítási célú kutatás, biogazdaság (4.694 M n); c. biztonságos, tiszta és hatékony energiaellátás; (6.537 M n); d. intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés (7.690 M n); e. éghajlatváltozás, hatékony erôforrások és nyersanyagok (3.573 M n); f. inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak (4.317 M n).

A tervek szerint a Horizon 2020 támogatásainak hozzáférhetôsége jelentôsen javulni fog. Gyorsabb lesz a bírálat és támogatás kifizetése, egyszerûsödik a pályázat benyújtása.

Várhatóan 2014 január elején jelennek meg az elsô Horizon pályázati kiírások. /http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index _en.cfm/

Cosme program „A vállalkozások versenyképességéért és a kisés középvállalkozásokért program”/COSME fô célja az európai vállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozók, a kis- és középvállalkozások, valamint az üzleti tevékenységeket támogató szervezetek ösztönzésén keresztül. A

Innovációs pályázatok félidôben Négy sikeres pályázatot nyert el kamaránk az elmúlt idôszakban, melyek által a megye és a régió vállalkozásainak innovációs tevékenységét próbáljuk segíteni. Az érdeklôdésre való tekintettel, valamint a minél eredményesebb teljesítés érdekében a pályázatokat meghosszabbították, így némelyik az elsô negyedévben lezárul, több szolgáltatást azonban igénybe lehet venni az egész év folyamán.

Pályázhat a legtöbb esetben minden pécsibaranyai, esetenként dél-dunántúli vállalkozás, mely telephellyel rendelkezik a régióban – a to-

vábbi feltételek megtalálhatók a pályázati kiírásokban.

A pályázatok támogatási szerzôdés alapján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósulnak meg.

InnoKlinika – elakadt vállalkozásoknak Miért nem mûködik? Miért nem tudom eladni? Miért nem tudom kifejleszteni? Ehhez hasonló kérdés gyakran merül fel vállalkozók, kutatók, feltalálók agyában. A jó válasz hiánya a vállalkozás

COSME a 2014–2020-as idôszakban 2,5 milliárd eurós költségvetést rendel a célkitûzésekhez.

A COSME program 4 fô célkitûzése és a hozzátartozó költségvetés: a. Finanszírozáshoz való hozzáférés javítása – 1.43 millió EUR b. Az uniós és globális piacokhoz való hozzáférés támogatása, KKV-nemzetköziesítése (Enter-prise Europe Network és KKV Központok fejlesztése, export-import tevékenységek támogatása, nemzetközi ipari együttmûködések) – 535.480 EUR c. Keretfeltételek javítása az európai vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának fejlesztésére – 384.400 EUR d. Vállalkozói kultúra ösztönzése az Európai Unióban (vállalkozói készségek és attitûdök fejlesztésére irányuló tevékenységek, különösen az új vállalkozók, fiatalok és nôk körében) – 86.800 EUR A program több új tôkefinanszírozási- és hiteleszközt is kínál. Kamaránk és az egész kamarai rendszer számára a legfontosabb információ, hogy az Enterprise Europe Network hálózat továbbra is kulcseleme lesz a vállalkozástámogató díjmentes szolgáltatásoknak, amelyen keresztül segítséget nyújt a KKV-nak üzleti tevékenységük bôvítésében. A program fontos része a nemzetközi ipari együttmûködések támogatása is, különösen az EU és fô kereskedelmi partnerei közötti szabályozási és vállalkozói környezeti különbségének csökkentése céljából.

A COSME és a HORIZON programok a hazai kamarák és KKV-k számára lehetôséget jelentenek, amelyekre most még 1,5-2 éves felkészülési idôtartalék áll rendelkezésre.

Rabb Szabolcs mûködését is ellehetetlenítheti.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara saját tudásbázisával és szakértôk bevonásával próbál ismét segíteni az innovációs zsákutcába jutott vállalkozásoknak.

Az InnoKlinika projekt szerteágazó tevékenységeket fog össze, melyben február végén indulnak a tréningek. Egész évben rendelkezésre áll az innovációs fórum, a tanácsadás személyesen és elektronikusan, lassan lezárul a GYIK (gyakran intézett kérdések) kézikönyv elkészítése – a kiadványt – elektronikus módon minden érdeklôdô rendelkezésére bocsátják.

Folytatás a 23. oldalon

Dél-Dunántúli Gazdaság Folytatás a 22. oldalról

A kamara honlapján megtalálható a jelentkezésre, tanácsadásra, fórumon való részvételre vonatkozó minden információ. Az érdeklôdôk az év végéig élhetnek a díjmentes segítségkérés lehetôségével.

InnoKlipp A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara hosszú évek óta támogatja a régió klasztereinek mindennapi munkáját, fejlôdését. Az év elsô felében nagy sikerrel megrendezett klaszterfórum és C2C (cluster-to-cluster) találkozó után újabb üzleti lehetôséget biztosít tíz klaszter részére, a munka hátterét egy újabb sikeres pályázat biztosítja.

A kamara új projektje segítségével a klaszterek innovációs kapacitásának feltárása és feldolgozása válik lehetôvé. Az eddigi kamarai katalizátor szerep helyett a pályázat lehetôséget ad egy új, klaszteres intervenciós feladatkör ellátására, ami új klaszteres szolgáltatáscsomag bevezetését támogatja.

Minden hazai klaszter és klasztermenedzsment szervezet, amely a klaszter innovációs portfólió módszertant átveszi, KLIPP projekt tag lesz.

A KLIPP projekt a hálózatos együttmûködést is támogatja, így országos rendszer is kiépíthetô, nemzetgazdasági szintû klaszter portfóliót lehet kiépíteni és képviselni.

A munkára jelentkezett tíz klaszter túlnyomó többsége elkészítette saját innovációs portfolióját, jelenleg a munka összegzése folyik – a látható eredmény egy interneten elérhetô, kereshetô adatbázis lesz. Az érdeklôdôk tevékenységre ke-

INNOVÁCIÓ / KLASZTER resve tudják felvenni a kapcsolatot egy adott klaszterrel.

InnoViz A média fontos szerepet játszik abban, hogy ráébresszen mindenkit saját kreativitásának felfedezésére, ösztönzô lehet a társadalom kulturális életének aktivizálása szempontjából is.

A média az egyik legjelentôsebb fórum az információszerzésre. Makro-ökonómiai szinten a kreatív és kulturális ipar valamint más iparágak közötti kapcsolatot az egész gazdaság érdekében erôsíteni szükséges.

A kamara ennek érdekében pályázati lehetôséget biztosít a vállalkozások honlapjának fejlesztésére. A nyertesek részére webfejlesztési keretet biztosítanak, mellyel elsôsorban meglevô honlapok auditálása által lehet javítani a látogatottságot, felmérni a versenytársak körét a kamara által bevont tanácsadó cégek segítségével. A nyertesek tehát nem pénzt kapnak, hanem hitelkártyaszerûen mûködô lehetôséget, amit kizárólag a pályázatban ismertetett honlapfejlesztés céljaira lehet fordítani.

Egy másik pályázat a vállalkozások saját tevékenységének bemutatására ad lehetôséget, egy világújdonságnak tekintett magyar szoftver használatával. Ehhez szoftverlicencet biztosít egy éven keresztül a kamara a pályázat keretében kiválasztott 10 vállalkozás részére, akik kiválasztott termékkörre, a vállalkozás innovációs kapacitására és a szellemi eszközeikre vonatkozóan elkészíthetik a prezentációt. A bemutatkozást magyar és angol nyelven is el kell készíteni, mivel a pályázat másik célja a vállalkozások nem-

23 zetközi megjelenésének támogatása. A nyertes szervezet egy képviselôjét a PREZI alkalmazására is felkészítik. Az elkészített PREZI elôadások a kamara és a saját vállalkozás weboldalára, továbbá más, jó nemzetközi láthatósággal rendelkezô szervezetek internetes felületeire is felkerülnek.

InnoPortfólió A kamara immár évek óta következetesen dolgozik egy, az innovatív cégek számára értékes információkat adó szolgáltatási portfólió elkészítésén. A teljesség igénye nélkül ide tartozik a pályázati tanácsadás, iparjogvédelem, partnerkapcsolatán keresztül a szellemi eszköz menedzsment, az újonnan kiírt innovációs díj és pályázat, a nemzetközi piacra érett, és itthon nem hasznosítható magyar találmányok külföldi piacra juttatása...

Az MKIK és a Nemzetgazdasági Minisztérium által támogatott InnoPortfólió projekt egy egészen más jellegû portfólió elkészítését takarja: az innovatív ötletek, megoldások megismertetését, együttmûködô partnerek keresését célozza a hazai piacon.

Alapvetôen különbözik ezzel az Enterprise Europe Network-tôl, mely a magyar és a külföldi partnerségek kialakulását támogatja.

Jó hír, hogy bár még nagyon friss projektrôl van szó, máris kialakulóban van egy együttmûködés.

Az oldal elérhetôsége: http://innoportfolio.hu Hamar László és Császár Gergely

Aktív mûködésben a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 2011. márciusában megalakult a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK), melynek létrehozásával létrejött a gépipar koordinált fellépését és fejlesztési ötleteinek megvalósítását segítô szervezeti háttér.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a régió legnagyobb klasztere, mind árbevételét mind a tagvállalatok nagyságát tekintve.

A szervezôdés céljai között szerepel többek között a piaci együttmûködés, az innovációs tevékenység dinamizálása, a gépipari szakképzés fejlesztése és a további ágazatokkal és klaszterekkel való szakmai kapcsolatrendszer kialakítása.

A Klaszterhez jelenleg 18 tagvállalat tartozik, de folyamatos az érdeklôdés a csatlakozási lehetôségek iránt.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs osztálya által készített és nyertes DDOP pályázatával lehetôséget adott a Klaszternek mûködésének beindítására és az in-

novációs szolgáltatások kifejlesztésére. A kétéves projekt keretén belül a Klaszter jelenleg az alábbi alprojekteken dolgozik:

24 Folytatás a 23. oldalról

1.

Szakképzési projekt: A projekt célja a gépipari szakmákat érintô képzésfejlesztési stratégiai tervének kidolgozása. A Klaszter a stratégiai terv kidolgozásának eredményeképpen egy olyan modellt, átfogó együttmûködési rendszert szeretne kialakítani, mely a szakképzô iskolák és a gazdaság szereplôinek szorosabb és hatékonyabb együttmûködését alapozná meg, mely által a piaci igényekhez igazodó, magasan képzett munkaerô utánpótlása biztosítható.

Marketing stratégia projekt: Annak érdekében, hogy a DDGK hosszú távon is mûködôképes legyen, azonosítani szükséges többek között a klaszter jövôbeli stratégiai célrendszerét, irányvonalait, feladatait, piacait, melyet a közelmúltban elkészült marketing stratégia tartalmaz.

Szellemi eszköz menedzsment projekt: A projekt célkitûzése a közös termékek, fejlesztési projektek generálása, a Klaszter által kínált termékek és szolgáltatásokhoz kötôdô technológiai fejlesztések megvalósítása.

Bechmarking Klub projekt: A projekt biztosítja a Benchmarking klubülések szervezésével a Tagvállalatok ügyvezetôi és szakemberei közötti értékes eszmecsere platformját. Az elmúlt idôszakban két eredményes Klubülésrôl számolhatunk be, valamint további nyolc klubülés várható 2013-ban.

PR és Kommunikációs projekt: A hazai és a nemzetközi láthatóság megteremtésének érdekében a Klaszter több hazai és nemzetközi szakmai vásáron, konferencián kívánja képviseltetni magát. Ennek érdekében is a Klaszter a közös megjelenéshez szükséges arculati elemek kidolgozását, közös mappa és katalógus, tagvállalati bemutatkozó filmek, valamint a weboldal elkészítését végzi.

Közös beszerzés projekt: A „Közös beszerzés” projekt célja, hogy a tagvállalatok mûködési költségei csökkenjenek, például a közös energia, szolgáltatás vagy a közös alapanyag beszerzés által.

Közös adatbázis rendszer projekt: A Klaszter „Közös adatbázis rendszere” többek között a Tagoknál használt technológiákat, szabad humán és gépi kapacitásokat, beszállítói partnereket, fejlesztési ötleteit fogja tartalmazni, melynek kidolgozása, információkkal, adatokkal való feltöltése elindult a hatékonyabb, eredményesebb innovatívabb piaci jelenlét érdekében.

Reményeink szerint webes felületen tudnak majd a DDGK Tagok az adatbázisban böngészni.

Angol képzési projekt: A Klaszter tagvállalatok képviselôinek lehetôségük nyílik a projekt keretén belül az angol nyelv elsajátítására. A 2013. januárjában induló 200 órás nyelvi képzés jelentôsen hozzájárulhat az új üzletek, piacok szerzéséhez, valamint segítséget nyújthat az új innovatív technológiák könnyebb megismerésében is.

Merza-Szabó Berta

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

KLASZTER / MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mesterré egy életen át válik valaki Az elmúlt csaknem negyed század gazdasági, társadalmi változásai, s az utóbbi idôszak válságai egyértelmûvé tették: a talpon maradás záloga a folyamatos szakmai önképzés, a versenyképes, magas színvonalon végzett munka. Ennek egyik jó példája a pécsi Matro Kft., ahol a mûszaki fejlesztések mellett nagy hangsúlyt helyeznek munkatársaik szakmai tudásának fejlesztésére is.

Az üzemcsarnokban a mennyezetrôl lelógó táblák igazítják útba a betévedôt. Amerre a szem ellát megmunkáló gépsorok, amelyeken különbözô átmérôjû fém alapanyagokból készülnek a haszongépjármûvekhez, a személygépkocsikhoz alkatrészek, valamint szerszámgépekhez a különféle tartozékok. Míg az egyiken néhány milliméteres fékszelepet gyártanak nagy tételben, addig a másikon kisszériás termékeket állítanak elô. Mindenhol rend, a tisztaság, mintha nem is egy termelôüzemben járnánk. A zajtól alig értjük egymás szavát RITTER Krisztiánnal a Matro Kft. gépgyártás-technikus üzemvezetôjével, akinek gyakorlatilag ez élete elsô munkahelye.

— A cég fejlôdésének egyik záloga az évek alatt folyamatosan fejlesztett géppark, amely felveszi a versenyt a nyugati partnerekkel is – kezdi beszélgetésünket Ritter Krisztián, miután végigjártuk az üzemcsarnokot. — A másik, ami az erôsségünk, hogy az újdonságokra fogékony, magas színvonalon dolgozó szakembergárda jött létre az évek során. A cég tulajdonosai mindig nagy hangsúlyt helyeztek a dolgozók folyamatos képzésére, szakmai tudásuk fejlesztésére, mind magasabb szintre emelésére. A tanulóink gyakorlati oktatása is ezen elvek szerint folyik. Az ô tevékenységüket fôiskolai végzettséggel rendelkezô szakoktató irányítja már egy ideje, ugyanis, fontosnak tartjuk, hogy valódi tudással rendelkezzenek, s kerüljenek ki a végzést követôen a munkaerôpiacra.

Szinte végszóra érkezik, Kistóth Zoltán szakoktató, aki annak a véleményének is hangot ad, hogy a tanulóképzésben kiemelt szerepük van a mestereknek. Azonban a maga részérôl nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a szakmunkásvizsgát követôen is folyamatosan fejlôdni kell, nem szabad megállni egy szinten, meg kell ismerni a legújabb eljárásokat, a technikai változásokat.

Vallja, ennek köszönhetôen lesz valakibôl, mire a nyugdíjas kort eléri, a szakmájának igazi mestere. A mesterlevél megszerzése is része az ehhez vezetô útnak.

— Itt elvárás, hogy mindenki magas szinten végezze a munkáját, hiszen japán és német piacra dolgozunk – fûzi tovább a megkezdett gondo-

Ritter Krisztián latokat Ritter Krisztián. — A tanulóinkat is ebben a szellemben képezzük, mert a cél, hogy a végzést követôen minél többen a cégnél maradjanak. Nekünk nincs gondunk azzal, hogy nincs elég jelentkezô, inkább az a jellemzô, hogy nemet kell mondanunk, hiszen olyan fémipari szakmákat sajátíthatnak el nálunk, amelyekre nagy a kereslet. Nemcsak a hazai autógyárak várják ôket tárt karokkal, de az unión belül is könnyen találnak munkát maguknak, ha úgy döntenek, hogy külföldön folytatják tovább.

Az eltelt két évtized folyamatos fejlesztéseinek eredményeként a régió egyik legjelentôsebb magyar tulajdonú jármûipari-gépipari vállalatává fejlôdött a Matro Kft., annak köszönhetôen, hogy tulajdonosai Kleisz József és a fia Kleisz Zoltán a nyereséget visszaforgatták, a géppark korszerûsítésére, korszerû berendezések vásárlására fordították. A jelenleg száznegyven fôt foglalkoztató cég klasszikus beszállítói tevékenységet folytat.

Elsôsorban a gépipar és a haszongépjármû-piac számára szállítanak alkatrészeket. Külföldi nagy cégeknek készítenek szerszámgéphez szerszámbefogó rendszereket álló és meghajtott kivitelben, de terveznek és gyártanak váltólapkás eszterga és maró szerszámokat is, valamint haszonjármûvek fékrendszeréhez, személygépkocsikhoz alkatrészeket, amelyek beépítésüket követôen a világ minden pontjára eljutnak. E mellett a Mercedes-Benz, a M.A.N, a Scania haszongépjármûvek fékrendszereihez alkatrészeket, részint a Magyarországon is jelenlévô Knorr üzemekbe Budapestre és Kecskemétre, valamint a Knorr-Bremse német és olasz gyáraiba. A cég több lábon állását a 2010-ben a Densoval kötött megállapodás teremtette meg, a japán cég székesfehérvári üzemének szállítanak alkatrészeket, amelyek a Ford és Volkswagen személygépkocsik motorjaiba kerülnek be.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A tanulók lelkesek, érdekli ôket a szakma A szakemberképzés egyik záloga a gyakorlati képzôhely és a tanuló között létrejövô szerzôdés, amely névre szólóan, pontosan meghatározza az elvárásokat, valamint a juttatásokat és azok mértékét. Tanulók képzésére a vállalkozások a legtöbb esetben – a folyamatosan változó jogszabályi körülmények és az egyre nehezedô gazdasági körülmények ellenére – azért vállalkoznak, hogy ezen a módon neveljék ki a szakember-utánpótlásukat.

A sportcsarnok melletti egykori Épfu telepen, ma már a teherautók és kamionok helyét buszok foglalják el. Szinte nincs egy talpalatnyi hely a mûhelyek közelében. A tanmûhelyben is éppen egynek a javítása folyik, míg az egyik csoport a busz motorja körül szorgoskodik, addig egy másik, a lecserélt karosszéria-elemeket egyengeti, sajátítva el rajtuk a karosszéria-lakatos szakma alapjait.

Csaknem másfél évtizeddel ezelôtt jött létre a ma már Dél-Magyarországon két telephellyel mûködô Renax-Camion Kft. Pécsett, a Renault haszongépjármûvek márkaszervizeként. Tevékenységük kezdetben elsôsorban Baranya megyére terjedt ki. Majd 2000-ben egy kedvezô piaci lehetôséget kihasználva hozták létre szegedi telephelyüket. Jelenleg a tevékenységük Baranyán kívül kiterjed Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy, Tolna és Békés megyére is. Pécsett a haszongépjármûvek mellett a tömegközlekedési cég buszait javítják, itt három mûszakban folyik a munka.

Megalakulásuk óta a szakember-utánpótlás is a szívügyük. Hosszú éveken át két szakmában – autóvillamossági-, valamint autószerelô – fogadták a tanulókat, azonban jelenleg már karosszéria-lakatosok gyakorlati képzésével is foglalkoznak.

A kezdetektôl fogva tanulószerzôdéssel alkalmazzák ôket, mert az névre szólóan, pontosan meghatározza mit várnak el tôlük. A fiatal tudja, miért dolgozik, s érdekeltté teszi abban, hogy minél jobb munka kerüljön ki a keze alól. Az ösztöndíj mellett egyéb, a többi dolgozót is megilletô juttatásokban részesül, diák évei pedig munkaviszonynak számítanak.

— Jelenleg hat tanulónk van – mondja MIOVÁCZ Balázs mûhelyvezetô. – Közülük egy a Széchenyi István Gimnázium, Szakközép- és Sportiskolába jár, már letette az autóvillamossági-szerelô vizsgát, a technikusi minôsítésére készül. A többiek az 500-as Angster József Szakképzô Intézetbôl érkeztek.

Mint mondja, nem könnyû feladat beosztani ôket, ugyanis, az autóelektronikát tanulók úgyne-

25

TANULÓSZERZÔDÉS

Miovácz Balázs

vezett vetésforgóban vannak itt, az egyik közülük a gyakorlati napokon az iskola tanmûhelyében van, ezért mindig más páros érkezik. Egyébként hamar bedobjuk ôket a mélyvízbe, az alapok elsajátítása után a tényleges munkában vesznek részt, a szerelôkkel együtt dolgoznak.

— Volt amikor nyolc, kilenc tanulónk is volt, de tavaly mindössze kettô – folytatja tovább beszélgetésünket. — A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban hat tanuló gyakorlati képzésére tudunk vállalkozni, ez még belefér a cég költségvetésébe. Szükség esetén segítünk, s felvesszük a gyakorlati hely nélkül maradót, vagy azt, aki esetleg váltani szeretne, új gyakorlati helyet keres.

Kitért arra is, hogy a tanulókkal mesterek és az éppen mûszakban lévô mûvezetô foglalkozik.

— Szívesen vannak nálunk a tanulók, mert a szakmának sok oldalával ismerkedhetnek meg, ugyanis minden nap más és más mûszaki problémát kell megoldani. Szerencsésnek mondhatjuk mi is magunkat, mert akik nálunk vannak, azokat szinte kivétel nélkül érdekli az általa választott szakma, lelkesek, igyekeznek minden fogást elsajátítani. A terv annak idején az volt, hogy a jó képességû, ügyes tanulóinkat továbbfoglalkoztatjuk, de eddig erre igazán nem került sor – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, már várják a mûhelyben a beszélgetésünk alatt megérkezett alkatrészek.

Sz.K.

A turizmus lehetôségei – interjú Arnold Antallal, a kamara általános alelnökével — Meglátása szerint miért nem képes egyfajta dinamikát produkálni a megye, illetve a megyeszékhely idegenforgalma?

— Baranya megye és Pécs rendelkezik minden olyan történelmi, kulturális és természeti adottsággal, amely virágzó turizmust tud biztosítani az abban részt vevô vállalkozásoknak. A turisztikát szolgáló látnivalók és eszközök is rendelkezésre állnak, példaként említeném a szálláshelyi szolgáltatást, melynek széles skálája áll a turisták rendelkezésére, mégis alacsony a kihasználtságuk. Nívós, a közönséget kiszolgáló és a turizmust elôsegítô programok is vannak, de ezek nincsenek rendszerbe foglalva. A legnagyobb gondnak az együttmûködés gyengeségét látom, a turizmusban részt vevô települések, szervezôk és vállalkozások között. Hiányolok egy jól átgondolt, az egész megyére, Pécs városára kialakított turisztikai stratégiát. Közismert a turizmusban mágnes szerepet betöltô Harkány vergôdése, amelyet rövid távon is sürgôsen kezelni kell.

— Az elképzelése szerint melyek azok a rövid távú feladatok, hosszú távon a fôbb irányok és lehetôségek, amelyek kijelölik a megfelelô irányt a fejlesztés számára?

— Baranya megye és Pécs város legnagyobb foglalkoztatója a turisztika és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások lehetnének. Rövid távon szervezô munkával össze kell hangolni a meglévô és tervezett programokat. Meg kell szüntetni a programok elszigeteltségét, azoknak egymást segíteni, erôsíteni kell. A programok többségben ne csak a helyi lakosságnak szóljanak, azoknak a turisztikát is szolgálni kell. A vállalkozásoknak programcsomagokat kell kínálniuk azért, hogy több pénzt költsenek a vendégek. Erre már látunk elôremutató pozitív példákat a megyében. Sürgôsen ki kell, egy már rövid távon is megvalósítható, az egész megyére és Pécsre is érvényes turisztikai stratégiát dolgozni. Ezt várják a vállalkozások, és nem csak várják, de részt is kívánnak venni annak kialakításában. A turizmus kommunikációjának széles az eszköztára, ebben is együtt kell dolgozni az idegenforgalmi szervezeteknek és a vállalkozásoknak.

A kamara a korábban említett feladatok elôkészítésében, szervezésében, a feladatok végrehajtásában a vállalkozók érdekeinek figyelembe vételével részt kíván venni.

26

TÜKE DÍJ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tüke Díj tizedszer is Dr. Romváry Ferenc elismerése Jubileumi Emlékérmeket is átadtak Dr. Romváry Ferenc mûvészettörténész vehette át az idei Tüke Díjat, a hagyományok szerint a pécsi Székesegyházban. A többszörös kerek évforduló kapcsán jubileumi elismeréseket is átadtak.

Civil kezdeményezésre tizenöt esztendeje hozták létre a pécsiség szimbólumát tovább erôsítô Tüke Alapítványt, idén pedig tizedik alkalommal ítélték oda és adták át a Tüke Díjat egy, a városért sokat dolgozó, kiemelt teljesítményt nyújtó pécsi polgárnak. A szép számú elôterjesztés és szavazat alapján az alapítvány kuratóriuma dr. Romváry Ferenc mûvészettörténésznek ítélte oda a díjat.

— Tüke az, akinek erôs a kötôdése a városhoz, itt született, ideköti munkája, tevékenysége. Pályafutásomat több elismerés is kísérte, ez azonban máris közel áll a szívemhez. Mégpedig azért, mert nem politikai, sem szakmai indíttatásból, hanem ismerôs és ismeretlen pécsi emberek javaslatára, véleményformálása alapján született, a városban kifejtett tevékenységem, teljesítményem kapcsán – öntötte szavakba örömét az idei díjazott.

Dr. Romváry Ferenc fél évszázados munkássága elismerésre méltó nyomot hagyott Pécs mûvészeti és képzômûvészeti életében. Nevét számos gyûjtemény összeállítása, kiállítás rendezése, országos és nemzetközi tárlat megvalósítása fémjelzi, ô volt a 2010-ben megjelent Pécs Lexikon fôszerkesztôje is. A friss díjazott még a hatvanas évek elején doktorált, újkori mûvészettörténeti témában. Utána sorra kapta elismeréseit: 1970-ben a Szocialista Kultúráért, 1994-ben Pro Civitate Pécs, majd 1996ban Munkácsy-díjat ítéltek neki.

Romváry nevéhez kötôdik a pécsi Modern Magyar Képtár fejlesztése, így a múzeumutca kialakítása is. A rendez-

vények szervezése sem állt messze tôle, mintegy száz hazai és külföldi kiállítás írható az ô nevére. Emellett mintegy 50 katalógust szerkesztett, és körülbelül száz tanulmányt írt.

A hagyományoknak megfelelôen a kitüntetést ünnepi szentmise keretében adták át a Székesegyházban, a díjazottak részére a Csontváry Múzeumban rendeztek fogadást.

A Tüke Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az idei kettôs jubileum évében a pécsi polgárok megbecsülését közvetítô hat Jubileumi Emlékérmet is átadtak tegnap. A Jubileumi Emlékéremmel díjazottak: Bertók László Kossuth-díjas költô, Bánky József zongoramûvész, nyugalmazott tanszékvezetô fôiskolai tanár, Ivasivka Mátyás tanár, zenepedagógus, karnagy, dr. Kollár

Lajos érsebész professzor, Maszler József pécsi vendéglôs és Märcz Róbert (posztumusz) testnevelôtanár, sporttörténész.

Az eddigi díjazottak A Tüke Díjat 2004-ben ítélték oda elsô ízben. Az elismerést Angster József kapta meg elôször, és volt olyan esztendô, amikor két kitüntetett is akadt.

2005: dr. Mattyasovszky Zsolnay Miklós, 2006: dr. Rajczy Péter és dr. Újvári Jenô, 2007: dr. Toller László és Somosi László, 2008: dr. Barri Istvánné és Kele Pál, 2009: dr. Kiss Endre és Tillai Ernô, 2010: Mayer Mihály, 2011: Gyermánné Vass Ágnes 2012: Szírtes Béla és Sallay Árpád.

A Tüke Díj eredete 1780. január 21-én Mária Terézia királynô a kancelláriában kiállíttatta a Pécs városának szóló királyi privilégiumlevelet. Pécs szabad királyi rangra való emelésének napjára emlékezve nyújtják át minden esztendôben e napon a Tüke Díjat az arra érdemesnek talált pécsi polgárnak.

Dél-Dunántúli Gazdaság

VENDÉG-OLDAL

Borzongás — A válságnak vége – olvasom óriásplakátokon, országszerte. Hinnünk kell a föliratnak, hisz nem akárki mosolyog le ránk a szöveg mellôl: maga Kovács Kokó István az. Igen, igen, a korábbi öklész. Aki darab ideig televíziós mûsorvezetôként dolgozott. Újabban ugyan egyik szerepében sem igen látom, de nyilván kapott valami felkérést, joggal érzi úgy, hogy a fenti mondat kijelentésére ô a felkent személy. Két hüvelykujját ráadásul az ég felé emeli. Kegyelmet ad, mégpedig a római császárokkal ellentétben, egyszerre dupla kegyelmet. Lám, lám, egy eddig ismeretlen nagyúr...

Egyébként az EGIS Gyógyszergyár budapesti székhelye mellett valaki ráfirkálta a poszterre: — Számodra biztos.

— Talán nem is volt meg neki – tehetnénk hozzá.

Mindez arról jutott eszembe, hogy a hazai éttermeken még nemigen látszik, hogy túllennénk a bajok nehezén. Némely statisztikai adatok szerint tavaly minden tizedik melegkonyhás egység bezárni kényszerült Magyarországon, vagy legalábbis visszaadta a melegkonyha mûködtetésére vonatkozó engedélyét. Elsôsorban kisebb helyek, apróbb éttermek. Egy részük azonos épületben, olykor új vállalkozóval, új néven megint próbálkozik.

Ezúttal nemrégiben átadott, megnyílt, ígéretes éttermeket cserkeltünk be, hogy ne csak a múlt romjai fölött keseregjünk. A csalódással kezdem: néhány megbízható barátom lelkesedése ellenére nem dôltem el a budapesti Macesz Huszártól. A Dob utca és a Kazinczy utca sarkán mûködô ételosztó ugyan zsúfolásig tele volt ott jártamkor, de Popovits Dávid tulajdonos és Bodrogi (Fûszeres) Eszter ízfelelôs abbéli ambícióit, hogy a régi receptkönyvek, családi klasszikusok mentén kívánják kiteljesíteni munkásságukat, alig-alig sikerült tetten érnem. Talán két konkrétum: fölmenôim soha nem tettek volna a maceszgombóc-levesbe ételízesítôt, és az is elképzelhetetlen lett volna, hogy a só-

letból hiányozzék a gersli... Utóbbi olyan volt, mint valami rossz gulyásleves, amiben kevés a gulya.

Más. Pécs város bora lett 2012-re Andreas Ebner nyolcvan százalék cabernet franc és húsz százalék cabernet savignonjából készült cuvée-je – a hírt idôben hallottam, a teszteket annak idején kiváló eredménnyel megejtettem.

Nemrégiben kellemes meglepetés ért: nagyobb, mondhatnám, baráti társasággal vetôdtem el hozzájuk, és maga a házigazda vezetett végig a Mozsgó határában lévô pincészet fontosabb, megismerésre érdemes pontjain. A számokra, persze, nem emlékszem pontosan, de tudok annyit: a korábbi, hat és fél hektáros birtok tovább bôvült, és az évi tizenötezer palackos termelést is meghaladták már.

Az inkább osztrákos, németes külsejû, de olasz temperamentumát is gyakran föl-fölvillantó Andreas ültetvényei mind saját telepítésûek, és a mûvelési módok közül kizárólag a Franciaországban állítólag nagy népszerûségnek örvendô Goyot-módszert alkalmazza.

Nyilván sejtik már, hogy én itt vesztettem el a fonalat. De fölvettem újra, amikor kiderült, hogy syrah-t is kóstolhatunk, és különösen fölcsillant a szemem, ahogy elôkerült a gyöngyözô bor, vagy ha úgy tetszik, habzóbor, a közismert Borzongás. Van ebben királyleányka, van ebben rizlingszilváni, de legin-

27 kább olasz hagyomány van benne. Jószerével minden, kicsit komolyabb talján pincészetnek van ugyanis saját habzóbora, frizzantéja.

Ettünk is, a ház asszonya gondoskodott rólunk, és már a vacsora elején le voltunk fôzve. A bruscettával ugyanis fenséges rajtot vettünk. Volt aztán tészta, finom gombákkal, de volt vörösboros marhasült és desszert gyanánt tiramisu kis hazai gyümölcsrátéttel...

Kalandoztunk tehát a borokkal és a fogásokkal Itália lankái és a mozsgói szôlôvidék dombjai között... Jó visszagondolni rá.

Hazafelé jövet észrevettem, hogy Kovács István Megyeri úti plakátjával szemben egy idôs bácsi és a felesége öregecske Skodát tol be az ottani benzinkúthoz. Ráértem, megálltam segíteni. Beszédbe elegyedtünk. Fáradtak, szomorúak. Gyermekeik: középkorú fiuk és asszonylányuk is munkanélküli. A két nyugdíjból tengôdik három család. Ôk még nincsenek túl rajta.

Ahogy toltuk azt a Skodát, szégyelltem magam.

Helyetted is, Kokó.

Sz.Koncz I.

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Kecskés Károly – Volvo V40 T3 Az acélszerkezetek gyártásával valamint speciális nyílászárók készítésével foglalkozó Kecskés Fémipari Kft. ügyvezetô-tulajdonosa, egy pickuppal érkezett kipróbálni az Autokont Kft. új V40-es modelljét.

— Az idén adtam el a Suzuki Samurai-omat, most elsôsorban egy Ford Rangerrel közlekedem. Szeretek vadászni, ezért van szükségem terepjáróra. A mindennapi autóm egy dízel Ford Mondeo kombi. Évente 40-50 ezer kilométert autózok, legkevesebbet a személyautóval megyek.

— A Mondeo egy tágas autó, ehhez képest ez a Volvo nem túl szûkös?

— Nem szabad összevetni ôket, hiszen a V40 talán nem is egy, hanem inkább másfél kategóriával kisebb, mint a Mondeo. Ezért természetesen szûkebb is annál. Az viszont igaz, hogy ezzel a hatalmas üvegtetôvel nem az én 192 centis testmagasságomhoz szabták ezt a V40-est, de a hangulata fantasztikus. A forma azonban kárpótol az utastérben kötött kompromisszumokért.

— Annyira jól sikerült a design?

— Sportos, fiatalos, modern. Elöl Volvós az orr rész, az oldalán, a jellegzetes vállon már ott egy dinamikus ív, hátul pedig abszolút modern. Mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a csomagtérben is áldozatul esett néhány liter a formaterv miatt.

— A másik Volvóhoz köthetô fogalom a biztonság. Az ötcsillagos töréstesztek világában van még ennek ebben a formában értelme?

— Nagyon fontos terület, én szeretem érezni ha körülvesz az anyag. Ha csak annyit hallok, hogy Volvo, akkor elsôként a biztonság jut eszembe. A töréstesztekkel kapcsolatban kissé szkeptikus vagyok, úgy gondolom, hogy mint a gazdaság egyéb területein is, egy cég évtizedek alatt felhalmozott tudását nem lehet néhány év alatt begyûjteni. A Volvo évtizedek óta a biztonság területén emelkedik ki az autógyártók közül, ennek is köszönhetô, hogy még mindig a többiek elôtt járnak egy lépéssel. Épp

ez a V40-es az elsô, ahol gyalogoslégzsákot kínálnak szériafelszerelésként. A töréstesztek fontosak, de szabályozott, elôre meghatározott paraméterek alapján készülnek, így könnyû olyan autót építeni, ami ezeknek a követelményeknek megfelel, de lehet, hogy más területen nem brillírozik. Mostanában hallani olyan eredményekrôl, mikor az Euro NCAP teszten ötcsillagos autók, más körülmények között pocsékul teljesítenek, errôl a kocsiról ezt nem tudom elképzelni.

— Olyannyira nem így van, hogy a V40 érte el az eddigi legjobb töréstesztet. Ebben az autóban rengeteg kiegészítô biztonsági berendezés van, ezek mennyire hasznosak, van olyan, ami már túlzás?

— Elôször ijesztôen soknak tûnik a rengeteg segédeszköz. Holttérfigyelô, koccanásgátló, sávelhagyásfigyelô,

adaptív tempomat, fáradtságfigyelô, felsorolni is nehéz ôket. Ha egyesével átgondolom mit lehetne kihagyni, arra jutok, hogy mindegyik nagyon hasznos. A sávelhagyás figyelô például túlzásnak tûnt, de mikor kipróbáltam, mit csinál, olyan diszkréten rezegtette a kormányt, hogy semmiképpen nem zavaró. Ráadásul mindezt esôben, csillogó úton tette, olyan körülmények közt, amikor alig látszottak a vonalak. Ha egyetlen kisebb koccanástól is megvéd, már akkor megérte megrendelni. Így van ez a többi biztonsági berendezéssel is, ráadásul beállítható, hogy nagyon diszkréten mûködjenek, így nem kell attól tartani, hogy folyamatosan csipog valami. Elsôre nagyon furcsa volt, mikor az adaptív tempomat az elôttünk haladóhoz alkalmazkodva lelassította az autót, felidézte bennem a vezetési tanfolyamot, mikor az oktató fékezett helyettem.

Dél-Dunántúli Gazdaság Aggodalom csak amiatt van bennem, hogy 8-10 évesen mekkora szervizszámlával jár egy esetleges meghibásodás.

— Az elektronika mögött milyen autó a V40-es? Az alapmotorral dinamikusnak mondható?

— Benzines turbómotort még nem vezettem, eddig dízelpárti voltam, a kis fogyasztás és a nagy nyomaték miatt.

Ettôl az 1.6-ostól sem vártam sokat, de nagyon meggyôzô a produkciója. A nyomatéka a dízelekéhez hasonlóan nagy, ezért kényelmes vele közlekedni.

A fogyasztása sem egetverô, a városi 7,5 liter a teljesítmény fényében jó eredmény. Ôszintén szólva meglepô, hogy ez az alapmotor, 8,8 másodperces 100as gyorsulás és 210-es végsebesség máshol a paletta ellenkezô végén található.

— A jó fogyasztás a start-stop rendszernek is köszönhetô?

— Ezen már gondolkodtam, hogy vajon mennyit takarít meg ez a rendszer.

Egy nagyvárosban jóval többet, mint egy kisebb településen, egy faluban pedig valószínûleg nincs sok értelme, ez a motor önmagában is takarékos lehet. A start-stop értelmét inkább abban látom, hogy sûrûn lakott területen a leállított motor nem szennyezi a lakott terület levegôjét. Nagyon tetszett, hogy a várakozásaimmal ellentétben nem kell foglalkozni az automatikával, tökéletesen teszi a dolgát. Igaz a kocsi összes rendszerére, jól beállítva, hiba nélkül dolgoznak. Ez a Volvo szintjén biztosan magától értetôdô, de egy nem prémiumautóban a kínálat bôvítése céljából be-

29

AUTÓTESZT

szerelt, de nem kidolgozott extra, nagyon bosszantó tud lenni.

— A mai autókban sokszor a sportosság felülírja a kényelmi szempontokat, a V40 mennyire kényelmes?

— Remek ez a futómû. Nem néztem a gumiméretet, de biztosan nem túlságosan peres, mert nagyon komfortos az autó. Sokat tesznek a kényelemhez az ülések is, hihetetlenül jól tartanak, és tökéletesen beállíthatóak. A kormányzás is tetszik, élettel teli a kormány ami

elsôkerékhajtású autóknál ritka. A varázslat abban van, hogy a sportosság is megmaradt, élményt jelent minden kanyar.

— Az üléseket említette, a belsô tér többi része mennyire Volvós?

— A színösszeállítás gyönyörû, a fabetétet nem szeretem ugyan, de itt nagyon jól mutat. Az egyedi középkonzol és mögötte a tároló rekesz jó ötlet, de a legnagyobb meglepetés a folyadékkristályos mûszerfal volt. A három különféle stílus minden vezetônek megfelelô alternatívát nyújt, és a megvalósítás is jól sikerült.

— A hatmilliós alapár mennyire sok a kocsiért?

— Ha a hasonlóan motorizált autókhoz viszonyítunk, akkor abszolút versenyképes az ár, a Volvo által kínált biztonságot pedig nem lehet forintosítani.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1596 cm3 Maximális teljesítmény: 150 LE 5700/min Maximális nyomaték: 240 Nm 1600-4000/min Saját tömeg: 1293 kg Csomagtér: 335l Maximális sebesség: 210 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8,8 s Átlagfogyasztás (gyári adat): 5.3 l Alapár (T3): 5.990.000 Ft A Volvo V40 fontosabb alapfelszerelései: ABS+EBD, DSTC menetstabilizáló rendszer, elsô- oldal- és függönylégzsákok, térdlégzsák, gyalogosvédelmi légzsák, City Safe koccanásgátló, fékasszisztens, Performance audiorendszer, klímaberendezés, infocenter, start/stop automatika

30

BARANYAI GAZDASÁG

KSH tájékoztató a 2013. évi elektronikus adatszolgáltatásról Az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról (OSAP) szóló kormányrendeletben meghatározott egyes adatgyûjtések tekintetében az adatszolgáltatást 2013. január 1-jétôl elektronikus úton kell teljesíteni. Ehhez a Központi Statisztikai Hivatal informatikai rendszert mûködtet. Ez a rendszer a KSHELEKTRA. A KSH-ELEKTRA rendszer használatával internetes összeköttetéssel, hitelesített és titkosított módon, szigorú adatvédelmi elôírások betartása mellett, papírkérdôív nélkül teljesíthetôek az elôírt adatszolgáltatások.

A KSH-ELEKTRA rendszer használatához egyszeri regisztráció szükséges. Kérjük, a regisztráláshoz lépjen be a KSH honlapján (www.ksh.hu) az „Adatszolgáltatóinknak” menüponton belül a „KSH-ELEKTRA Elektronikus adatgyûjtés” almenübe és csatlakozás elôtt figyelmesen olvassa el az ott található információt, majd a bal oldali menüpontokon keresztül adatszolgáltatóként, vagy adatbenyújtót megbízva regisztráljon.

Ha adatbenyújtót (pl. adószámmal rendelkezô könyvelôt, könyvelô céget) kér fel adatszol-

gáltatásának teljesítésére, akkor a regisztrációs felületen „Regisztráció adatbenyújtóval” hivatkozást válassza ki, ekkor az adatszolgáltató törzsszámán kívül az adatbenyújtó törzsszámát is meg kell adni.

A regisztrálás és annak megerôsítése után a megadott e-mail címre a KSH megküldi az adatgyûjtések elektronikus teljesítésével kapcsolatos Megállapodást. A KSH-ELEKTRA rendszer használatához, a belépéshez szükséges felhasználói azonosítót és jelszót a cégszerûen aláírt Megállapodás visszaérkezése után a regisztrációkor megadott e-mail címre küldjük meg.

A KSH-ELEKTRA rendszerben történô regisztráció adatszolgáltatónként egy-egy felhasználói azonosítóval („admin”) és belépési jelszóval rendelkezô adminisztrátor felhasználót hoz létre. Elsô bejelentkezéskor a jelszó megváltoztatását javasoljuk. Az adminisztrátor jogosult a KSH-ELEKTRA rendszer használatára, az elektronikus kérdôívek kitöltésére, valamint más személyeket felhasználóként a rendszerbe felvenni, hozzáférési jogaikat szabályozni. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésérôl elektronikus nyugta készül. A rendszer a beküldött adatok

Állami kezességbeváltás – változás az ingatlan-végrehajtás szabályaiban A lakáshitelhez kapcsolódó állami kezességvállalással biztosított hiteltörlesztés meghiúsulása esetén a hitelintézet érvényesíti a garanciavállalásból eredô jogait, ezzel a hitelfelvevô még fennálló ki nem fizetett hiteltartozása az állammal szembeni kötelezettséggé válik. E tartozást a NAV állami kezességbeváltás folyósítási számlájára kell befizetni.

A hitelszerzôdések túlnyomó többségében két hitelfelvevô van, akik egyetemleges felelôsséggel tartoznak a tartozás visszafizetéséért. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszûnik.

A teljesítési határidô eredménytelen eltelte után a tartozás behajtása érdekében az adóhatóság valamennyi kötelezettel szemben végrehajtási eljárást kezdeményez. A végrehajtás általános szabályai szerint ekkor a végrehajtó az adós – illetôleg adóstárs(ak) – jövedelmét, vagyonát felkutatja és azt a cselekményt foganatosítja, melybôl a tartozás kielégítése legegyszerûbben, leggyor-

sabban várható. Mivel a hiteladósok esetében gyakori, hogy a kötelezett sem rendszeres havi jövedelemmel, sem lefoglalható ingósággal – pl. gépjármûvel – nem rendelkezik, a végrehajtó az adós tulajdonát képezô ingatlan foglalását rendeli el.

Az adózás rendjérôl szóló törvény 2012. június 20-i módosítása következtében azonban az állami kezességgel biztosított hitelszerzôdések felmondása esetén nincs helye ingatlan végrehajtásnak azon lakóingatlan vonatkozásában, amelynek állam által történô megvásárlását kezdeményezték az ún. Net tv. alapján. Az Otthonvédelmi Akciótervvel a kormány a Nemzeti Eszközkezelô Zrt. által képviselve a leginkább rászorult hiteladósokon kíván segíteni. Ennek keretében a hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról és bérlôként az ingatlanban maradhat, az állam pedig megvásárolja az ingatlant a törvényben foglalt szigorú feltételek fennállása, teljesítése esetén.

Amennyiben a tartozás kötelezettje a lakóingatlan fentiek szerinti állam által történô megvásárlásának kezdeményezését hitelt érdemlôen

Dél-Dunántúli Gazdaság fôbb összefüggéseit ellenôrzi és az esetleges eltérésekrôl visszajelzést küld. A KSH munkatársai készségesen állnak rendelkezésre a visszajelzések megfelelô javítása terén, illetve részükrôl további adategyeztetés a jövôben is várható.

A KSH-ELEKTRA rendszer használatához szükséges technikai feltételekrôl az „Ajánlás” ad tájékoztatást. A „Telepítô programok” a rendszer használatát segítô, ingyenesen letölthetô programok. A „Dokumentáció”-ban található Felhasználói kézikönyv részletes tájékoztatást ad a rendszer használatához az önök számára.

Ezen kívül számos információ található még ezen az oldalon, pl.: gyakori kérdések, hírek, újdonságok, bevont adatszolgáltatások, a kérdôívek kódtáblái.

Segítségnyújtás Telefonon: 06-80/200-766 ingyenesen hívható zöld számon, H-Cs: 8.00 és 16.30 óra, P: 8.00-14.00 óra között.

Elektronikus levélben: a www.ksh.hu ® Adatszolgáltatóinknak ® KSH-ELEKTRA Elektronikus adatgyûjtés ® Ügyfélszolgálat elérési útvonalon található felületen. „A tájékozottság a siker záloga, az adat a tájékozottság alapja.“ Központi Statisztikai Hivatal igazolja, az állami adóhatóság a végrehajtási eljárást az ingatlan tekintetében nem kezdi meg, illetôleg a már folyamatban levô eljárást nem folytatja. Annak érdekében, hogy a szabályozás ismeretének hiánya ne essen adózó hátrányára, az állami adóhatóság eljárása során felhívja az adóst, hogy nyilatkozzon a lakóingatlan megvásárlásának kezdeményezése tárgyában, melyet a pénzügyi intézmény által érkeztetett eredeti példány megküldésével igazolhat. Az értesítés másik – elfogadható – esete, ha a hitelintézet vagy követeléskezelô külön felhívás nélkül igazolja az adós szándéknyilatkozatát, illetôleg a feltételek fennállását. Ezekben az esetekben tehát szünetel az eljárás az érintett lakóingatlan tekintetében mindaddig, amíg a jogosult dönt a vételi ajánlatról. Elutasítás esetén a végrehajtást folytatni kell a végrehajtási jog bejegyzésével, ha pedig erre a szünetelést megelôzôen már sor került, az esetleges jelzálogjogosultak eljárásba történô bekapcsoltatására kerül sor. Erre – a gyakorlatban sûrûn elôforduló intézkedésre – akkor van szükség, ha az ingatlanon további, pl. közüzemi szolgáltatás ellenértékének meg nem fizetése miatt jelzálogjog áll fenn. Ekkor a végrehajtást az önálló bírósági végrehajtó folytatja tovább, az ô feladata az ingatlan értékesítése, az árverés lefolytatása.

NAV Baranya Megyei Adóigazgatóság

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

HIRDETÉS

Télen, nyáron kulturáltan!

Pécsi Kereskedelmi Központ

Bérelhetô irodák • Konferencia terem • Étterem 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100

Konferenciaterem NEK! IGÉNYESEK

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.