Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 4. szám

Sikersztorik!

Hévízi melléklet

Hegyháti Járás melléklet

XV. évf. 4. szám, 2013. május 10.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

A Szigetvári Takarék a régió meghatározó pénzintézeteként immár harminc fiókjában várja továbbra is ügyfeleit.

A pénzintézet töretlenül fejlôdik, amely megmutatkozik mind a fiókok számában, mind pedig a termékpalettáján. Az utóbbi évtizedek rohanó fejlôdésében sem feledkezett meg arról, honnan indult – hagyományairól, értékeirôl – miközben egyre bôvülô mûködési területén mára már a kereskedelmi bankok teljes értékû konkurenciájává lépett elô.

– Elkötelezett pénzügyi szolgáltatóként a helyi értékekért és a helyi közösségek fejlôdéséért dolgozunk annak érdekében, hogy ügyfeleink és partnereink minden segítséget és támogatást megkapjanak sikeres mûködésükhöz – hangsúlyozza Buzási László vállalkozói hitelüzletág-vezetô. – A folyamatosan bôvülô lakossági ügyfélkör mellett a Szigetvári Takarék kiemelten kezeli a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat, amelyek a hiteltermékek közül számos kedvezményes, államilag támogatott konstrukció közül választhatják ki a számukra legoptimálisabbat.

Kitért arra is, a pénzintézetnél elérhetô termékek között a közismert és népszerû Széchenyi Kártya folyószámlahitel mellett igénybe vehetôk az annál hosszabb távú finanszírozást elôsegítô, és egyben kedvezôbb kamatozású hitelek is, amelyek forgóeszköz beszerzésre, bôvítésre, illetve beruházások megvalósításához szükséges pénzügyi háttér megteremtésére szolgáló lehetôségek.

A kamattámogatás révén ezen hitelek költségei alacsonyak, a jegybanki alapkamathoz közeliek, ennek köszönhetôen eredményesebben és egyben költség-hatékonyan segítik elô a vállalkozásokat céljaik megvalósításában. A konstrukciók keretében tízéves futamidô mellett akár ötven millió forint összegû kölcsön is igényelhetô.

Az államilag támogatott finanszírozási lehetôségek há-

rom nagy csoportba sorolhatók, ezek a Ka-Vosz Zrt. Széchenyi Kártya Hitelprogramja, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) konstrukciói, és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) hitelprogramjai.

A Széchenyi Kártya Hitelprogram valamennyi eleme elérhetô a Szigetvári Takaréknál, így a beruházásokra igénybe vehetô, kamattámogatott konstrukciók, amelyekhez május elsejétôl kiemelt, a futamidô elsô három évében 5 százalékos kamattámogatás kapcsolódik.

A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Új Széchenyi Hitelprogramja továbbra is rendelkezésére áll a kisvállalkozásoknak, amely kedvezôen változott a hitelfelvevôk irányában azzal, hogy a beruházásra és forgóeszköz bôvítésre egyaránt felhasználható kölcsön összege elérheti a 200 millió forintot, s a hitelt igénylônek csupán 10 százalékos saját erôvel kell hozzá rendelkeznie.

A Magyar Fejlesztési Bankkal 2013 áprilisában megállapodást kötött a Takarék és innentôl kezdôdôen a MFB Zrt. egyes termékei közvetlenül elérhetôek Ügyfelei számára, amibôl a nem mezôgazdaság területén mûködô kisvállalkozások részére kidolgozott MFB Vállalkozás-finanszírozási Hitelprogramot emelték ki. Az ennek keretében felvett hitelt a vállalkozóknak tizenöt év alatt kell visszafizetniük, 10 százalékos saját erô megléte mellett.

Széles és színes termékpaletta áll rendelkezésére a kisvállalkozóknak terveik megvalósításához, azok pénzügyi hátterének megteremtéséhez. A Szigetvári Takarék vállalkozók részére nyújtott hitelekkel foglalkozó munkatársai tanácsaikkal segítenek abban, hogy Ügyfeleik a sok lehetôség között megtalálják a céljaikhoz legoptimálisabban igazodó konstrukciót, továbbá a pénzintézet a banki átlaghoz képest lényegesen gyorsabban és helyben hozza a döntéseit.

Számíthat ránk!

Széchenyi kártya hitelprogram – beruházási hitel

MFB vállalkozás-finanszírozási hitelprogram

MV Zrt. – Új Széchenyi Hitelprogram

Vállalkozásonként 50 000 000 Ft

Projektenként 3 000 000 000 Ft

Projektenként 200 000 000 Ft

1 havi BUBOR + 4,5 % - 5 % kamattámogatás a futamidô elsô 3 évében

3 havi EURIBOR + 6 %

6,9%

4,25%

6,211%

6,9%

Maximális futamidô

120 hónap

180 hónap

120 hónap

Türelmi idô

24 hónap

36 hónap

24 hónap

20%

10% ha a vállalkozás de minimis támogatási keretébe belefér, egyéb esetben 25%

10%

Kizárólag beruházás (max. 25 m Ft. Széchenyi Forgóeszközhitel igényelhetô hozzá)

Kizárólag beruházás

A forgóeszközcél nem haladhatja meg a hitel 30%-át

Elsôsorban kisebb léptékû, gyorsabban megtérülô beruházásokra

Elsôsorban nagyobb mértékû, hosszabb idô alatt megtérülô beruházásokra

Elsôsorban olyan beruházásokra, amelyekhez forgóeszköz növekmény is társul

Maximális hitelösszeg Kamat Fizetendô kamat jelenlegi mértéke (kamattámogatást beszámítva)

Saját erô elvárás (a beruházás nettó értékének százalékában) Hitelcél

Mire ajánljuk

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: Dr. Kérészy Zoltán

TA R TA L O M Címlapsztori A jövô generációja már itt van

4–10

Kamarai hírek Közbeszerzés az egyetemen Adóváltozások

11

Kamarai hírek 12–13 Regionális kiállítás sok látogatóval Szakképzés 14–15 A jó szakma felér egy diplomával Indulj jó irányba!

Hévízi melléklet

16

A Magyar-Horvát Tagozat új elnöke Liszácz Mihály

17

Díjazottak Kovács L. Gábor Trust Hungary– Mannó Pál Szakképzési Díj

18 19 20

Enterprise Europe Network

21

Kreatív ipar

22

Innováció

23

Innováció

24

Mesterképzés – Pusztai Zita A mesterlevél megszerzése után fogadta elsô tanulóit

25

Tanulószerzôdés – Flórián Kisvendéglô 26 Tanulóik a mindennnapi munka részesei Vendég-oldal: Mathias pincészet

Ô is a két világháború között városunkban mûködô híres Erzsébet Tudományegyetem neves jogászprofesszorai közé tartozik, aki nagy tekintélyt vívott ki mind a tudományos, mind a közéletben.

Az egyetem vezetésében pedig nagy szerepet játszott, több ízben volt rektor és dékán is.

A Zemplén vármegyei híres református „fellegvárban”, Sárospatakon született 1868. július 3-án. Édesapja fôgimnáziumi igazgató volt, tôle kapta indíttatását. Középiskoláit a helyi neves fôgimnáziumban végezte, jogi tanulmányokat elôbb a sárospataki jogakadémián, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott. Államtudományi doktorrá 1890-ben, jogtudományivá 1893-ban fogadták.

Közszolgálati pályafutását 1890-ben kezdte meg a belügyminisztériumban, majd 1893ban Somogy vármegye fôispánjának titkára lett. A hírneves debreceni Református Jogakadémia tanárának 1895-ben választották, magántanári képesítést jogtörténet tárgykörébôl a kolozsvári egyetemen 1899-ben szerzett. Tanárként 1904-ben helyezték át a kassai jogakadémiához, 1907-ben pedig a tanintézet igazgatójává választották. Egyetemi nyilvános rendes tanár a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen az elsô világháború kitörésének évében, 1914-ben lett. Ebbéli tisztségében az egyetem 1918-as menekülése idején Budapestre, majd Pécsre helyezésekor, 1923-ban Pécsre került. 1926-ban az egyházjog helyettes tanára is lett.

Tudományos pályáját a feudális rendi országgyûlés kutatójaként indította, majd a hazai kamarai hivatal történetét publikálta 1528-tól 1741-ig. Bekapcsolódott a kor híres történész-vitájába az Eckhard Ferenc „Jog- és alkotmánytörténet” címû dolgozatának megjelenése után, amelyben a kisebbségben maradtak véleményéhez csatlakozott. Legtöbb publikációja egyházjog körébôl született. Egyetemi tankönyvet írt, négykötetes munkája is jelent meg összefoglalóként e témakörbôl. A részterületek tárgyalása közül kiemelkedik a vegyes házasságok, az ún. „Ne temere” dekrétum, a vétójog a pápaválasztásnál, a katolikus autonómia közremûködése a fôkegyúri jog gyakorlásánál témakörben írott dolgozatai, de írt a reformról a Codex Iuris Canonicii perjogában címmel is munkát.

Nyugalomba 1938-ban vonult, kitüntetésekkel, elismerésekkel teli életpályája Feketeerdôn ért véget 1953. augusztus 4-én.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

27

Hegyháti Járás melléklet

28–29

Baranyai gazdaság

30–31

Autóteszt: Ford Ranger XT Schlapp Csaba

32–33

Ajánló

3

AJÁNLÓ

34

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A jó szakma felér egy diplomával – baranyai sikerek 14. oldal

32–33. oldal Autóteszt: Ford Ranger XT – Schlapp Csaba

A Magyar-Horvát Tagozat új elnöke: Liszácz Mihály 17. oldal

4 Fiatalok, lendületesek, aktívak és sikeresek. Keresik a lehetôségeket vagy maguk teremtik meg ôket. Közös bennük, hogy fiatal koruk létére komoly felelôsséggel járó munkájuk van, cégek, vállalatok és családok léte függ döntéseiktôl. A Dél-dunántúli Gazdaságban most olyan baranyai vállalkozókkal készült miniportrékat adunk közre, akik tapasztalataikkal, életfilozófiájukkal, bölcsességükkel mások számára is például szolgálhatnak. A kérdések ugyanazok, a válaszok azonban igencsak eltérnek egymástól.

GERE Andrea a családi pincészetükben dolgozik, ez édesapja neve után a Gere Attila Pincészete nevet viseli. A családi vállalkozásokban általában nincsenek pontosan körülhatárolt munkakörök, a családtagok ott teszik a dolgukat, ahol kell. Andrea fôként az értékesítés és marketing területén tevékenykedik, de részt vesz a borok összeállításban is.

A fiatal üzletasszony nem tanult borásznak, utólag már azt mondja, sajnos.

A közgazdasági pályát választotta, gondolván, ezzel még több irányba is el lehet indulni: otthon is tudja hasznosítani, de más területeken is, ha éppen úgy hozza az élet. A szülei sosem akarták a gyermekeikre erôltetni, hogy otthon dolgozzanak a családi vállalkozásban, inkább próbálták megszerettetni velük a szakmát. Így az iskola befejeztével Andrea önszántából jött haza Villányba a testvérével.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A jövô generációja már — Melyek a legfontosabb szempontok, elvek, amelyek mentén, amelyek betartásával végzi a munkáját?

— A kiváló minôségû bor alapja mindig az egészséges szôlô, éppen ezért kiemelten fontos az ültetvényeken kellô idôben elvégzett, pontos, precíz munka.

Nagyon fontos a következetesség, a hosszú távú megbízhatóság és a szakma, valamint a minôség iránti elkötelezettség.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt miként támogatja a környezete: a család, a munkahely?

— A szüleink már nagyon sok mindent megteremtettek, nekünk az az elsôdleges feladatunk, hogy ezt a lehetô legjobb tudásunk szerint továbbvigyük.

Fejlôdésre, finomhangolásokra természetesen mindig van lehetôség. Mi most éppen a bio szôlômûvelés mélyebb megismerésére helyezzük a hangsúlyt, hiszen 2010 óta ennek mentén dolgozunk az ültetvényeinken. A család mindig nyitottan fogadja az újításokat, de persze bizonyos határokon belül, hiszen a mi szakmánkban mindig is nagy szerepe volt a tradícióknak.

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet miként hat az ön sikerére?

— A borászatban a siker kulcsa a megkérdôjelezhetetlen minôség, a hosszú távú megbízhatóság, a szakma iránti alázat és elkötelezettség. A gazdasági válság közepette biztos, hogy a sikerért többet kell dolgozni, de ez jól is van így.

— Mi adja a belsô motivációt a munkavégzéshez?

— Elsôsorban a bor szeretete, másrészt pedig annak a célnak az elérése, hogy a pincészetünk egy generációkon átívelô családi gazdaság legyen.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló sikeres, aktív fiatal üzletemberrel, vállalkozóval vagy idôsebb, példaként szolgáló emberrel – megbeszélni az önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, dilemmákat, esetleg tagja-e valamilyen szakmai közösségnek? EgyáltaTovábbi információ: www.pbkik.hu

lán szükség van ma még ilyenre?

— A szüleim szerencsére még aktív tagjai a családi vállalkozásnak, így sok mindenben tudnak segíteni, tanácsot adni. Ha példaképet kellene mondanom, akkor is ôket említeném. 2008-ban pedig fiatal borász kollégákkal közösen megalakítottuk a Junibor Egyesületet, melynek elnökségi tagja vagyok. Ez az egyesület kiváló lehetôséget kínál arra, hogy szakmai kérdéseket megvitassunk egymással. Ezek a szakmai közösségek nagyon fontosak és hasznosak, mindenképpen szükség van rájuk, már csak azért is, mert az ágazat egy szegmensének véleményét is tudjuk ezáltal képviselni.

— Miként képzeli a jövôt, milyen munkahelyen és munkakörben szeretné látni magát 10 év múlva?

— Természetesen ugyanígy a pincészetünknél képzelem el a jövôt. Remélem, hogy meg tudjuk ôrizni, illetve tovább tudjuk építeni a pincészet – szüleink által kivívott – hírnevét. Tíz év múlva is úgy szeretném érezni, hogy jó kezekbe került a vállalkozás.

HIRTH Olivér a KONTAKT Elektro Kft.-t irányítja ügyvezetôként. A fiatalembernek lehetôsége volt végigjárni a ranglétrát a családi vállalkozásban. Kezdte villanyszerelôként, majd mûszaki elôkészítô, tervezô, kereskedelmi vezetô

Dél-Dunántúli Gazdaság

itt van lett, ma pedig ügyvezetôként irányítja a vállalkozásukat.

— Melyek a legfontosabb szempontok, elvek, amelyek mentén, amelyek betartásával végzi a munkáját?

— Az édesapám által és kollégáim segítségével felépített vállalkozás vezetése nagyon komoly feladat és felelôsség is egyben. Édesapámtól a mai napig rengeteg segítséget és jó tanácsot kapok. „Jó az öreg a háznál”, aki tapasztalatával, higgadtságával és megfontoltságával megfogja az idônként elszabadulni vágyó csikókat bennem. Megtanultam, hogy a kkv-szektorban nincs fontosabb az üzleti korrektségnél, megbízhatóságnál, hiszen nincs marketingosztályunk és milliós keretünk önmagunk reklámozására, így munkánk és hozzáállásunk segített minket abban, hogy Magyarországon több mint 600 állandó partnerrel rendelkezzünk és jelentôs exportreferenciákat is felmutathassunk immár 35 országban.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt miként támogatja a környezete: a család, a munkahely?

— A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre inkább az export felé igyekszünk nyitni, de ipari partnereinknek itthon is folyamatosan rendelkezésükre kell állnunk és szerencsére meg is találnak minket beruházásaikkal kapcsolatban. Az elmúlt idôben sokkal többet dolgozunk alacsonyabb árrés mellett, de szerencsére mind létszámban, mind tudásban fejlôdni tudtunk. Mivel családi vállalkozásban nôttem fel, gyerekkorom óta folyamatosan elôkerülnek a vasárnapi ebédnél a cégünkkel kapcsolatos kérdések. Ezeket feleségemnek és édesanyámnak olykor nehéz elfogadnia, de már megszokták. Markus bátyám, családi ügyvédünkként, gyakran lát el minket hasznos gazdasági és jogi tanácsokkal.

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet miként hat az ön sikerére?

— Nem szabad elrugaszkodni a mindenkori gazdasági, társadalmi helyzettôl

CÍMLAPSZTORI és annak alakulásától céljaink meghatározásakor és cégünk irányításakor. Lényeges, hogy állandóan figyeljük piacaink alakulását, de ugyanilyen fontos az ismeretek bôvítése és a folyamatos jelenlét. Vezetési oldalról pedig elsô helyen áll, hogy jól felkészült, motivált, felelôsséget vállalni hajlandó kollégákkal vegyük körül magunkat és tudni kell delegálni a feladatokat.

— Mi adja a belsô motivációt a munkavégzéshez?

— Szerencsére több dolog is tud motiválni egyszerre. Számomra adott volt a családi vállalkozás, amit „csak” tovább kell vezetni. Ez igazán nagy lehetôség, de egyben hatalmas felelôsség is, ami engem különösképpen motivál. Motiválnak a feladatok és a kihívások, hiszen mindig találkozunk új igényekkel, amelyeknek legjobb tudásunk szerint meg kell felelnünk.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló sikeres, aktív fiatal üzletemberrel, vállalkozóval vagy idôsebb, példaként szolgáló emberrel – megbeszélni az önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, dilemmákat, esetleg tagja-e valamilyen szakmai közösségnek? Egyáltalán szükség van ma még ilyenre?

— Egyre inkább. A témában inkább idézném az öreg székely bácsit, aki azt mondta a fiának: „Nos, kisfiam, az úgy van, hogy ha neked van egy tízesed, meg nekem van egy tízesem, és ezeket kicseréljük, neked is lesz egy tízesed, meg nekem is lesz egy tízesem. De ha nekem is van egy gondolatom, és neked is van egy gondolatod, és ezeket kicseréljük, akkor neked is két gondolatod lesz, és nekem is két gondolatom lesz.” Ezért tartom fontosnak a kamarai eszmecseréket, a FÜGÉT, és a Gépipari Klaszteren belüli gondolatcseréket.

— Miként képzeli a jövôt, milyen munkahelyen és munkakörben szeretné látni magát 10 év múlva?

— Nyilván ezen a munkahelyen szeretném látni magam, körülöttem sok nagy tudású, szorgalmas munkatárssal, akikkel sikeres projekteket viszünk véghez. Nyári hétvégéken a Balatonon hajózgatok a családommal, a hamarosan elkészülô üzemanyag-cellás hajónk továbbfejlesztett változatával.

További információ: www.pbkik.hu

5 VENDLER Balázs, a MarkCon Kommunikációs Kft. és MarkCon Informatikai Kft. ügyvezetôje, akihez elsôsorban az értékesítés és a cég stratégiai ügyei tartoznak.

Vendler Balázs 1993-ban kezdte az egyetemet, egy évvel késôbb pedig már a diákirodán dolgozott. 1995-ben megalapította a „KEKSZ” hallgatói szervezetet, ami késôbb alapítványi formában mûködött és rendezvényszervezéssel foglalkozott. 1996 körül alapítója volt a JPTE Student Service Iskolaszövetkezetnek, amit egy évvel késôbb már elnökként irányított. 1998-ben befejezte minden hallgatói vállalkozói munkáját és alapítója volt a Kunetz és Vendler Kft.-nek, amit 2000-ben felszámoltak.

1999-ben jött létre a MarkCon Bt. kényszervállalkozásként. Balázs 2000-ben diplomázott, ezt követôen 2x3 hónapig alkalmazottként dolgozott két pécsi cégben. Itt jött rá, hogy ez nem az ô útja, így a már meglévô vállalkozására fordított nagyobb figyelmet. A betéti társaság 2006-ban alakult át két kft.-vé, mivel egy szakmai befektetô invesztált az informatikai vonalba.

— Melyek a legfontosabb szempontok, elvek, amelyek mentén, amelyek betartásával végzi a munkáját?

— Az ôszinteség, a kiszámíthatóság, az emberi kapcsolatokra való figyelem és a „valami más” keresése.

6 — Milyen lehetôségek kínálkoznak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt miként támogatja a környezete: a család, a munkahely?

— Ha prioritásokat akarok meghatározni, akkor elsô a nemzetközi piacra való kilépés, ezt követi a termékfejlesztés, a termékfejlesztés, és megint csak a termékfejlesztés valamint a bátorság. A fiaim büszkék rám, a feleségem ösztönöz, a munkatársaim támogatnak. Azt is fontosnak tartom, hogy a helyi kamara ír rólam. Köszönettel tartozom édesanyámnak, aki iskolába járatott, édesapámnak, aki génjeivel megajándékozott, tanáraimnak a tudásért és az életnek a sok pofonért!

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet miként hat az ön sikerére?

— A jelenlegi gazdasági helyzet segít abban, hogy kitágítsam a látóköröm.

Hogy ne elégedjek meg azzal, amit magam mellett találok, mert az semmire sem elég. A sok ennivaló kényelmessé tesz, lustává és életképtelenné. Az éhség éberen tart, kihegyezi az érzékszerveidet és megtanít gyorsan futni. Ezért hát kimegyek külföldre és megmutatom, milyen a magyar virtus.

— Mi adja a belsô motivációt a munkavégzéshez?

— Röviden: a teljesítménykényszer.

Már járok vele orvoshoz, de még nem tudott rajtam segíteni! A viccet félretéve: szeretek teljesíteni, az eredmények motiválnak, mint sokunkat. A pénz fontos, de az önmagában nagyon kevés. Az motiváló számomra, amikor egy 60 éves cégvezetô felhív, hogy elmondja, finom volt a kávé, amit javasoltam neki. És mindezt azért teszi meg, mert elismer mint embert és elismer mint cégvezetôt. Ezekért a telefonokért érdemes dolgozni.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló sikeres, aktív fiatal üzletemberrel, vállalkozóval vagy idôsebb, példaként szolgáló emberrel – megbeszélni az önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, dilemmákat, esetleg tagja-e valamilyen szakmai közösségnek? Egyáltalán szükség van ma még ilyenre?

— Pár évvel ezelôtt Rabb Szabolcs hívott meg egy kezdeményezésre a kamarába. Ez volt a FÜGE. Egy tucatnyi fiatal vállalkozó beszélt az eredményei-

CÍMLAPSZTORI rôl, önmagáról. Szerencsére ez a kezdeményezés ma is él és mûködik. Havonta összejövünk és megismerkedünk 1-1 új céggel, cégvezetôvel. De a munkám során egyébként is gyakran találkozom emberekkel és sokat beszélgetünk. Érdekelnek mások tapasztalatai, sikerei, bukásai... mindegyikbôl nagyon sokat lehet tanulni — Milyen munkahelyen és munkakörben szeretné látni magát 10 év múlva?

— Szeretném, ha a cégem életképes lenne nélkülem is. Szeretném, ha azok a fiatal tehetséges munkatársak, akik most nálam nagy ambíciókkal dolgoznak, képesek lennének – és persze motiváltak –, hogy vezessék a MarkCont. Ha képes leszek olyan sikereket elérni, amelyek engem is meggyôznek arról, hogy valóban jó cégvezetô vagyok, örömmel osztanám meg ezt a tudást tanulni vágyó emberekkel és foglalkoznék tanácsadással.

SZABÓ János harmadik éve ügyvezetôként irányítja a Qualysoft Holding pécsi kirendeltségét, a Qualysoft SME Solutions Kft-t. A fiatal üzletember úgy tartja: az utunk tele van kanyarokkal.

Ahogy az ismeretlenbe tartunk, soha nem tudhatjuk mi vár minket a kanyar végén, amíg meg nem látjuk. Szabó János 10 évvel ezelôtt még nem tudta, hogy ennek a cégnek lesz a vezetôje, de mindig úgy alakult, hogy a saját vállalkozásait irányította. Így utólag visszatekintve már látja, hogy minden

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság összefügg egymással, cselekedeteink újabbakat generálnak. 6 éve, az egyetem elvégzése után az akkori üzlettársával megalapították saját cégüket, amelyben weboldalak fejlesztésével foglalkoztak. Tevékenységük során rengeteg tapasztalatra tett szert a magyar kisvállalati ügyfélkör kiszolgálásában, igényeik kielégítésében. Ráadásul olyan termékeket is fejlesztett a fiatal szakember, amelyek kifejezetten ezt a célcsoportot szolgálják ki. Mintegy 2,5 évvel ezelôtt a Qualysoft Holding egy közel 300 millió forint összértékû fejlesztés levezényléséhez keresett szakembereket, János pedig teljesen véletlenül, épp jókor kopogtatott az ajtajukon. Mindkét fél hamar felismerte a remek lehetôséget, és 2011-ben már a Qualysoft SME felépítésén dolgoztak.

— Melyek a legfontosabb szempontok, elvek, amelyek mentén, amelyek betartásával végzi a munkáját?

— Kommunikáció, átláthatóság és inspiráció. Fontos, hogy munkatársaim mindig tisztában legyenek az összes minket érintô információval, legyen az jó vagy rossz. Szeretem a döntéshozatalba bevonni ôket is, hiszen minél többen gondolkozunk el egy problémán, annál jobb megoldást tudunk találni.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt miként támogatja a környezete: a család, a munkahely?

— Minden percnyi elvégzett munkával tapasztalatokat szerzünk, fejlôdünk.

A munkánk során állandóan új kihívásokkal szembesülünk, ezek megoldásához folyamatosan képezzük magunkat.

Ráadásul hihetetlenül szerencsés vagyok, amiért a világ legjobb felesége kísér utamon. Mindig mindenben támogat, és megérti, ha éjszaka is dolgozunk a céljaink eléréséért.

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet miként hat az ön sikerére?

— Csakis tôlünk függ, mit érünk el.

Természetesen a gazdasági helyzet nem ideális a lendületes fejlôdésre, de rengeteg új lehetôséget teremt. Azok a vállalkozások, amelyek nem tudnak alkalmazkodni, sajnos tönkremennek, azonban a helyükre folyamatosan újabbak lépnek.

Dél-Dunántúli Gazdaság Ôk új gondolkodásmódot és mentalitást hoznak.

— Mi adja a belsô motivációt a munkavégzéshez?

— A legnagyobb motiváló erô az, hogy semmi sem örök. Minden változik, állandóan új igényeknek kell megfelelni.

Ha nem követjük a trendeket és nem alkalmazkodunk az új körülményekhez, könnyen idejét múlttá válhatunk. A retro ugyan divat, de nem a mi szakmánkban.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló sikeres, aktív fiatal üzletemberrel, vállalkozóval vagy idôsebb, példaként szolgáló emberrel – megbeszélni az önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, dilemmákat, esetleg tagja-e valamilyen szakmai közösségnek? Egyáltalán szükség van ma még ilyenre?

— Számtalan üzleti kör, üzleti reggeli, megbeszélés ad lehetôséget a találkozásra. Sôt, mi is épp elôkészítünk egy rendszeres programot ügyfeleink számára, ahol abban segítünk nekik, hogy megismerjék a többiek szolgáltatásait és megoszthassák egymással tapasztalataikat. Az ilyen pár órás találkozók rendkívül hasznosak, hiszen a mások sikereibôl inspirációt meríthetünk és új célokat, kapcsolatokat építhetünk.

— Miként képzeli a jövôt, milyen munkahelyen és munkakörben szeretné látni magát 10 év múlva?

— Amikor a jövômre gondolok, mindig a családom jut eszembe. Szeretném a lehetô legtöbb idôt velük tölteni.

Ennek a célnak az eléréséhez pedig a Qualysoft SME a legjobb eszköz. Szeretnénk egy olyan céget felépíteni, amely biztos megélhetést nyújt, ahol mindenki élvezettel végzi a munkáját, az új célok pedig motivációt jelentenek.

BARTOS Réka az Öko-Trade Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft. ügyvezetôjeként dolgozik. 20 éve mûködô családi vállalkozás az Öko-Trade Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft., amelyet Réka édesapjával együtt irányít. A fiatal cégvezetô közgazdászként végzett, 18 éves kora óta dolgozik, a munka mellett végezte a fôiskolát. Az évek során folyamatosan építette a karrierjét. Kereskedelmi és gazdasági vonalon tevékenykedett és sikerült elég hamar kö-

CÍMLAPSZTORI

zép- majd felsôvezetôi pozíciókat betöltenie. Már a jelenlegi munkahelye elôtt is ügyvezetôként dolgozott egy nemzetközi kereskedelmi cégnél. 10 év alatt sikerült elérnie azt, hogy a 0-ról végigjárva a lépcsôket eljusson az ügyvezetôi szintig a vállalkozási szférában. Réka hamarosan 30 éves lesz és az a vágya, hogy születésnapi ajándékként addigra elsô önálló vállalkozását is elindítsa a családi ügyvezetôi szerep mellett.

— Melyek a legfontosabb szempontok, elvek, amelyek mentén, amelyek betartásával végzi a munkáját?

— Édesapámtól megtanultam, hogy az egyenes, korrekt, tiszta elvek a követendôk. Én is ebben a szellemben dolgozom. A következetességben, precizitásban és a megbízhatóságban hiszek.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt miként támogatja a környezete: a család, a munkahely?

— Folyamatosan, minden nap tanulok valamit. Mindig vannak új lehetôségek, nyitott szemmel kell járni. Szerencsére a családom minden segítséget megad ahhoz, hogy elérjem a céljaimat.

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet miként hat az ön sikerére?

— A kitartó, következetes magatartás hozta nekem eddig is a sikert. A gazdasági helyzet mindig változik, tudni kell elfogadni és folyamatosan idomulni hozzá. Figyelni az új lehetôségeket, További információ: www.pbkik.hu

7 megoldásokat. A környezeti hatások nem tudják megtörni a sikert és a magabiztosságot, legfeljebb csak nehezebbé teszik az utat.

— Mi adja a belsô motivációt a munkavégzéshez?

— Szeretek rendszereket, stratégiákat felépíteni. Ez mindig egy folyamat és minden nap egy lépés ahhoz, hogy elérjem a végcélt. Motivál a végeredmény elérése, de közben nagyon élvezem az odavezetô utat. Plusz motiváció a családom, a párom, mert büszkék rám és ez jól esik.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló sikeres, aktív fiatal üzletemberrel, vállalkozóval vagy idôsebb, példaként szolgáló emberrel – megbeszélni az önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, dilemmákat, esetleg tagja-e valamilyen szakmai közösségnek? Egyáltalán szükség van ma még ilyenre?

— Azt gondolom, hogy nagyon fontos a közösségi élet. Olyan emberekkel találkozni, beszélgetni, akik hasonló energiával, kvalitással rendelkeznek, mint én. Szakmai, emberi oldalról is megismerni új embereket. A FÜGE Klub tagja vagyok, amely fiatal, ambiciózus vállalkozókból álló csapat.

— Miként képzeli a jövôt, milyen munkahelyen és munkakörben szeretné látni magát 10 év múlva?

— 10 év múlva is a családi, valamint a saját vállalkozásom élén szeretnék aktívan tevékenykedni.

Ifj. RAJNAI Attila a Rati Kft. ügyvezetôje, a cég vállalatvezetôi székét édesapja 2001-ben bízta rá. Emellett a termékfejlesztést irányítja 2007 óta. Ekkor döntötték el, hogy saját fejlesztésû márkacsalád építésére fognak koncentrálni a jövôben. A családi vállalkozásban Attila képviseli a második generációt, az idén lesz 20 éve annak, hogy a Ratinál dolgozik. Az elsô 8 évben mûszaki és marketing területen igyekezett a gyakorlati tudását minél komplexebbé tenni ahhoz, hogy egyszer képes legyen egyedül is sikeres útra vezetni a csapatot.

— Melyek a legfontosabb szempontok, elvek, amelyek mentén, amelyek betartásával végzi a munkáját?

8 — Szerintem egy üzleti vállalkozás sikere nagy részben függ attól, hogy az ember mennyire szereti azt, amit csinál.

Sôt, nem csak pusztán szeretetrôl van szó, kell hozzá egyfajta szenvedélyes elkötelezettség. Másrészt csak úgy érdemes belefogni bármibe, hogy abban a legjobbak akarjunk lenni. Harmadrészt pedig szükséges, hogy értelmes mértékû profit legyen a tevékenységünkben, ami lehetôséget teremt a folyamatos fejlôdésre. E három dolog metszetében érdemes vállalkozni.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt miként támogatja a környezete: a család, a munkahely?

— Vannak még innovatív termékötleteink az autófelszerelési piac számára, amiket mindenképpen szeretnénk megvalósítani és bejutni egyre több autógyár opcionális kínálatába. Ezen felül teljesen új utakat nyithat a vállalat termékeiben, technológiájában, folyamataiban, menedzsment munkájában felgyülemlett tudás rendszerezése és hasznosítása. De az energiahatékony mûködés terén is rengeteg izgalmas és motiváló feladat vár még ránk. A csapatom és a családom mindenben mögöttem áll.

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet miként hat az ön sikerére?

— A siker leginkább szerencsefüggô. Ezt az elhíresült mondás értelmében gondolom, azaz, hogy a szerencse nem más, mint amikor a felkészültség találkozik a lehetôséggel. De nagyon fontos tényezônek tartom, hogy melyik lehetô-

CÍMLAPSZTORI séggel foglalkozik a vállalat és melyikkel nem. Még akkor is merünk nemet mondani, ha kecsegtetônek tûnik valami. Azt hiszem a legnagyobb hiba, amit a cégvezetôk el szoktak követni, hogy nem megfelelô szintûek a rendelkezésre álló erôforrások, vagy elaprózzák úgynevezett több lábon állásra, netán csekély a motivációs szint. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei közepette sem veszítettük el a lendületünket és kitartóan járjuk az utunkat. Sajnos, a társadalmi nehézségek begyûrûznek hozzánk is, munkatársaim életvitelének nehézségei is gyakran felbukkannak és hatnak a közös munkára, de ezeket a negatív hatásokat igyekszünk egyfajta gondoskodó és elôremutató háttérrel kompenzálni.

— Mi adja a belsô motivációt a munkavégzéshez?

— A közös célok elérésének vágya és a közös sikerek megélésének öröme.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló sikeres, aktív fiatal üzletemberrel, vállalkozóval vagy idôsebb, példaként szolgáló emberrel – megbeszélni az önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, dilemmákat, esetleg tagja-e valamilyen szakmai közösségnek? Egyáltalán szükség van ma még ilyenre?

— Nagyon is szükség van rá! Magam is tagja vagyok a FÜGE csoportnak, ami ezzel a szándékkal szervezôdött és jelenleg is aktívan mûködik.

HERBÁLY István, az RG Net Kft. ügyvezetôje, a PTE-n szerzett mérnök informatikus diplomával kezdett el dolgozni programozóként 2001-ben az RG Stúdiónál. Eközben levelezôn végezte az SZTE-n a programozó matematikus képzést (2004). A tanulmányok befejeztével így már munkatapasztalata is volt.

2005-ben körvonalazódott a lehetôség, hogy társtulajdonosként vezetheti az akkor alapított RG Net Kft.-t, és ahogy István fogalmaz: elég konkrét elképzelésekkel vágott neki a cég felépítésének.

— Melyek a legfontosabb szempontok, elvek, amelyek mentén, amelyek betartásával végzi a munkáját?

— A cégvezetést 25 évesen kezdtem, ma már 33 vagyok. Nagyon sok doTovábbi információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

log változott ez idô alatt, a szempontok, az elvek és természetesen én magam is, hiszen rengeteg dolgot tapasztaltam meg a vállalkozói lét elônyeibôl és hátrányaiból is. Az elsô években az IT szinte minden területével foglalkozni szerettem volna, sokkal több kockázatot vállaltam egyes projekteknél, és sokkal több idôt áldoztam a munkára. Ma már fontosabb, hogy megtaláljam azokat az embereket, akik a cég adott ágazatához legjobban értenek, és rájuk bízzam ezek vezetését, hiszen egy ember nem tud ennyi területtel megfelelô szinten foglalkozni. Az elv a decentralizálás, mivel a tôlünk elvárt rugalmasságot, minôséget csak így tudjuk minden területen biztosítani. Ez sokat segít abban is, hogy a több mint 20 munkatárs (és családjaik) stabil anyagi hátterét biztosítani tudjuk, illetve az ezzel járó nem kis felelôsség több ember vállán nyugodjon.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt miként támogatja a környezete: a család, a munkahely?

— Azt hiszem a továbbfejlôdést pont az elôbb említett elvek következetes végigvitele fogja elhozni. Ezt ma már a munkatársak is értik, látják, és maximálisan kiveszik belôle a részüket.

A család pedig ennek szerencsére csak az elônyét fogja élvezni, hiszen így több idô lesz rájuk.

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet miként hat az ön sikerére?

Dél-Dunántúli Gazdaság — Ha meg tudnám mondani, mitôl függ a munkahelyi siker, valószínû milliókat keresnék különbözô tréningek tartásával. De komolyra fordítva: a legfontosabb talán az együttmûködés. A munkatársakkal, az ügyfelekkel, a beszállítókkal. Egyenrangúan, partnerként kezelni mindenkit, hiszen ebben a gazdasági, társadalmi helyzetben egymásra vagyunk utalva.

— Mi adja a belsô motivációt a munkavégzéshez?

— A távlati célok, és hogy tudom, azok eléréshez milyen lépéseket kell megtennem.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló sikeres, aktív fiatal üzletemberrel, vállalkozóval vagy idôsebb, példaként szolgáló emberrel – megbeszélni az önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, dilemmákat, esetleg tagja-e valamilyen szakmai közösségnek? Egyáltalán szükség van ma még ilyenre?

— Azt gondolom, óriási szükség van ilyenre, és nagyon szerencsésnek gondolom magam, hogy lehetôségem van hasonló emberekkel találkozni, beszélgetni. Tagja vagyok a Lakics Péter által életre hívott, és jelenleg Vendler Balázs által elnökölt Fiatal Üzletemberek Gazdasági Egyesületének. Itt abszolút nyitott a lehetôség a beszélgetésre, a vitára, a tanulásra. Emellett a kamarán keresztül több olyan cégvezetôt is van szerencsém ismerni, akik példaképek lehetnek bármely fiatal vállalkozónak.

— Milyen munkahelyen és munkakörben szeretné látni magát 10 év múlva?

— Sem a munkahelyen, sem a munkakörben nem szeretnék változást, de örülnék – a 10-es számnál maradva – ha tized ennyi munkával, tízszer ennyi hozzáadott értéket sikerülne elôállítani!

LENGVÁRSZKY Szabolcs a telekommunikációval: mûholdas internet- és adatátviteli szolgáltatásokkal foglalkozó RG Networks Kft. tulajdonosa és ügyvezetôje. A fiatal üzletember diplomaszerzés után csak annyit tudott, hogy „valami nagyot szeretne alkotni, értéket teremteni”. A szakmája (okl. településmérnök) miatt és az egyetemi évek alatt szerzett tapasztalatok, külföldi ta-

CÍMLAPSZTORI nulmányutak alapján úgy gondolta, hogy itthon nem lesz számomra túl sok lehetôség. Közben másként alakult és talán a szerencse is közrejátszott abban, hogy találkozott az anyavállalat ügyvezetôjével. A cégalapítás és -vezetés azelôtt csak tankönyvekbôl ismert feladatok voltak számára, nem voltak egyszerûek tapasztalatai, de szorgalommal, utánjárással és az anyavállalat vezetôi segítségével mindent sikerült megoldania.

— Melyek a legfontosabb szempontok, elvek, amelyek mentén, amelyek betartásával végzi a munkáját?

— Néhány szóban megfogalmazható: alaposság, kitartás/rámenôsség, következetesség, becsületesség, alázat!

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt miként támogatja a környezete: a család, a munkahely?

— Az idô múlásával, a cég növekedésével egyre több tapasztalatra, kapcsolatra és új üzleti lehetôségre teszek szert, amely magával hozza a fejlôdés vágyát. Számomra fontos a fejlôdés, terveim között szerepel más tevékenység(ek) elindítása is. Szerencsére a környezetem támogató, igyekszem különválasztani a feladataimat és teszek azért, hogy mindenre kellô figyelmet (sajnos, idôt nem mindig) tudjak fordítani!

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet miként hat az ön sikerére?

— Ki mit él meg munkahelyi sikernek, ennek a fogalomnak sokféle lehet a tartalma, így az is, hogy mitôl függ. Az én tapasztalataim alapján több tényezô

9 együttállásával jön a siker. Egyik a tervezés (rövid és hosszú távú tervek, cégfelépítés a növekedéshez vagy éppen csökkenéshez, értékesítési stratégiák), másik az optimálisan befektetett idô/munka/pénz. Harmadik tényezôként említhetem, hogy értsük, használjuk, szeressük termékünket, szolgáltatásunkat, negyedikként a kidolgozott mûködési folyamatokra, rendszerekre gondolok, amelyeket idônként megvizsgálunk. Ötödik tényezô a jó csapat, aki mûködteti az elôzôekben felsorolt folyamatokat. De fontosnak tartom azt is, hogy figyelmet szenteljek a csapatra, a munkatársakra és nem utolsó sorban meg kell említenem a támogató, biztos, boldog családi és magánéleti hátteret.

2010-ben, a gazdasági környezet változásakor indult vállalkozásunk és azóta csak növekedtünk! Ez annak is köszönhetô, hogy egyrészt a nulláról – ügyfélállomány nélkül – kezdtük, másrészt, hogy egyedi, hiánypótló a szolgáltatásunk, van is rá igény, így nekünk a megismertetésen kell dolgoznunk. Ehhez építettük fel a partnerstruktúráinkat.

Persze, nem minden számításunk jött be az évek alatt, de igyekszünk mielôbb korrigálni a hibákat. A jelenlegi gazdasági helyzetben azt érezzük, hogy mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek rendkívül árérzékenyek. Ez kissé nehezebbé teszi a tevékenységünket, de igyekszünk mindig megoldást találni ügyfeleink, partnereink igényeire.

— Mi adja a belsô motivációt a munkavégzéshez?

— Ez egy összetett kérdés, de alapvetôen: a sikerre való vágy! A siker lehet: jól mûködô vállalkozás elégedett ügyfelekkel, partnerekkel, hosszú távú fenntarthatósággal, munkatársakkal akik, szívesen dolgoznak a cégben, de szólhat arról is, hogy megélhetést biztosítsunk másoknak és saját magunknak.

Emellett a siker szakmai elismerést, ismeretséget is jelent (pl. hogy interjút kér a Dél-dunántúli Gazdaság) és szólhat egzisztencia megteremtésérôl, fenntartásáról, az életszínvonal növelésérôl is.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló sikeres, aktív fiatal üzletemberrel, vállalkozóval vagy idôsebb, példaként szolgáló emberrel – megbeszélni az önt foglalkoztató szakmai kérdéseket,

10 dilemmákat, esetleg tagja-e valamilyen szakmai közösségnek? Egyáltalán szükség van ma még ilyenre?

— Gyakorlatilag a felsoroltak közül mindenre van lehetôségem, és élek is velük! Szerintem nagyon fontos, hogy egy vezetô minél szélesebb látókörû legyen, és több véleményt, ötletet, esettanulmányt látva, hallva hozzon döntéseket, ne csak a saját magában elgondolt verziót vegye számításba. A döntés persze mindig a vezetô feladata!

— Milyen munkahelyen és munkakörben szeretné látni magát 10 év múlva?

— Mint említettem, több tevékenységet is szeretnék elindítani a közeljövôben a jelenlegi mellett. A mostani és a tervezett vállalkozásokba az elkövetkezô években még sok energiát/idôt/pénzt kell beletenni. Nos, ha jól csinálom, akkor tulajdonosként szeretném segíteni azokat 10 év múlva!

OROSZ Norbert az RPT InnoteQ Kft. projektmenedzsere. A név egy mozaikszó, amelybôl az RPT jelentése Rapid Prototyping (gyors prototípus gyártás), az InnoteQ pedig az innováció, technika, és az IQ szavakból áll össze. A vállalkozás egy néhány fôs ipari formatervezô és mérnökiroda, amelyben Norbert szerepe az üzletszerzés, üzletfejlesztés, projektmenedzselés. A fiatal üzletember 2006-ban a budapesti Industria kiállításon látott elôször 3D nyomtatót és nagyon megtetszett neki.

Akkor még felfoghatatlannak tûnt számára, hogy egy berendezéssel kész használati tárgyat, prototípust lehet elkészíteni költséges szerszámok nélkül.

Egy mérnök barátjával (Sipos Tiborral) sokat beszélgettek errôl az új technológiáról és arról, hogy milyen lehetôségek kínálkoznának, ha alapítanának egy vállalkozást. Mivel a mérnök barátnak egyetemi évei alatt (BME) a 3D nyomtatás volt az egyik kedvenc témája, Orosz Norbert pedig nagy lehetôséget látott benne, még azév végén megalapították a vállalkozásukat. Egy ideig mindketten a munkahelyükkel párhuzamosan építgették a céget, nemsokára pedig már teljes munkaidejükben csak ezzel foglalkoztak. Norbert útja nem

CÍMLAPSZTORI egyenesen vezetett a vállalkozásba az iskolából. A „kis” Pollack elvégzése után egy pécsi vegyiáru nagykereskedésben kezdett el dolgozni mint raktáros. Innen szeretett volna elôbbre jutni, ezért tovább képezte magát gazdasági területen. Fôiskolás évei alatt és után több szektorban kipróbálta magát, különbözô cégeket képviselt, és egyre jelentôsebb feladatokkal bízták meg.

Ezekben a munkakörökben széles kapcsolati hálót sikerült kialakítania.

— Melyek a legfontosabb szempontok, elvek, amelyek mentén, amelyek betartásával végzi a munkáját?

— Az egyik alapelvem a korrektség – mindenki felé. A másik, hogy hálózatban dolgozzunk másokkal, még akár a konkurens vállalkozásokkal is. Kis cégként a növekedés és az elôrejutás egyik motorja lehet a helyi együttmûködések erôsítése más cégekkel, szervezetekkel.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt miként támogatja a környezete: a család, a munkahely?

— A kamarai Enterprise Europe Network hálózat tagjaként jelenleg külföldi piacok felé „tekintgetünk”. Korszerû technológiánk által versenyképes szolgáltatásokat tudunk külföldre exportálni. A családom támogat a céljaim megvalósításában.

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet miként hat az ön sikerére?

— Szerintem a siker egyik fontos alkotója a kitartás és a kudarc utáni felállás képessége. Hála Istennek, a jelenlegi

Dél-Dunántúli Gazdaság gazdasági helyzetben is növekedni tudtunk és tudunk. Vannak természetesen nehézségeink, de eddig sikerült ezeket legyôznünk. Kollégáimmal úgy gondoljuk, hogy a próbák során felszedett tapasztalatok által megerôsödünk. Persze amikor benne vagyunk, akkor nem olyan egyszerû, mint ezt most elmondani.

— Mi adja a belsô motivációt a munkavégzéshez?

— Fôként az értékteremtés. Ezáltal pedig anyagi jólétet szeretnék biztosítani a környezetem számára. Másrészt az innovatív tevékenységek önmagában motiválnak, folyamatosan sarkallnak a jobb megoldások keresésére.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló sikeres, aktív fiatal üzletemberrel, vállalkozóval vagy idôsebb, példaként szolgáló emberrel – megbeszélni az önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, dilemmákat, esetleg tagja-e valamilyen szakmai közösségnek? Egyáltalán szükség van ma még ilyenre?

— Némely területen igen, de szívesen venném, ha több lehetôségem lenne ilyen típusú kapcsolatok kialakítására.

Szeretek tanulni az elôttem járók példáiból. Vannak olyan kérdések, amelyek folyamatosan foglalkoztatnak és keresem a válaszokat. Szerintem a folyamatos fejlôdés egyik alapja az újdonságokra való nyitottság, a meglévô értékek megbecsülése mellett. Ezt például hiányolom. Véleményem szerint nagy érték egy „öreg motoros” vállalkozó tapasztalatainak, sikereinek vagy esetleges kudarcainak a megosztása. Azt gondolom, hogy az az életbölcsesség, amit egy több évtizede pályán lévô vállalkozó meg tudna osztani fiatal kollégáival, sokat lendíthetne a helyi cégek növekedésén.

A sikerekbôl inspirációt lehet nyerni, a kudarcokból le lehet vonni a tanulságot és talán ki lehet kerülni azokat.

— Miként képzeli a jövôt, milyen munkahelyen és munkakörben szeretné látni magát 10 év múlva?

— A jövôt természetesen az RPT InnoteQ Kft. keretein belül képzelem el.

Terveink és reményeim szerint 10 év múlva mind a hazai, mind az európai piacon a szakterületünkön erôs, több embernek munkahelyet biztosító vállalkozás leszünk.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

11

Közbeszerzés az egyetemen – helyi beszállítókkal Nagy sikerrel zárult a Pécsi Tudományegyetem és a kamara tavalyi kezdeményezésének folytatásaképpen szervezett rendezvény. A közel 70 fôs létszámú hallgatóság örömmel vette az egyetem által képviselt új irányt, miszerint a jogszabályok adta kereteken belül igyekszik helyi beszállítóktól rendelni.

Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megnyitójában ráirányította a figyelmet a régió, azon belül a megye gazdasági helyzetére, kiemelte a Pécsi Tudományegyetem, mint a megye legnagyobb foglalkoztatójának szerepét.

Ruzsa Csaba, a Pécsi Tudományegyetem nagyberuházásokért felelôs gazdasági fôigazgató-helyettese irányításával képet kaphattak a vállalkozások az új irányvonalakról.

Az eddigi gyakorlat szerint többször is elôfordult az a sokak számára ismerôs eset, mikor a kiadott feladatot a mindössze egyszer látott fôvállalkozó alvállalkozójának alvállalkozója látta el.

Sokszor problémák támadtak az információáramlással, a kivitelezés minôségével, majd a fizetési határidôkkel is. Ezen az egyetem a jövôben úgy segít, hogy a helyi vállalkozások körébôl adatbázist épít, akik számára közvetlen ajánlattételi felhívásokat tehet közzé.

A vállalkozói kör megbízhatóságának ellenôrzésében a kamara közremûködik.

Szó esett az ajánlattételekkor legsûrûbben elôforduló hibákról, formai és mûszaki követelményekrôl, referenciaigényekrôl, bírálati szempontokról is Kuthy Ágnes igazgató kiváló tolmácsolásában.

A Rabb Szabolcs kamarai osztályvezetô által moderált fórum keretében lehetôség nyílt konkrét kérdések megvitatására.

Kitûnt, hogy a vállalkozásokat leginkább a bírálati szempontok súlyozása zavarja, azaz, hogy sokszor két egyenlô pályázat közül az árban alacsonyabb gyôz a szakmailag nívósabb ellen. Bár az egyetem vezetése tisztában van ennek kockázataival, az ok lényegében kívül keresendô: költségvetési intézményként nem tehet mást. Üdvösek a bürokrácia ellenében tervezett lépések is. A jövôben a közhiteles nyilvántartásokból elérhetô adatokat az egyetem nem fogja bekérni.

Ruzsa Csaba kitért a sokakat érdeklô témára: az egyetemi fizetési szokásokra és likviditásra, elismerve a 60 napos fizetési határidô létét, illetve a tandíjfizetési idôszakokban érezhetô fizetési moráljavulást, de megnyugtató választ adott arra vonatkozóan, hogy minden számla kifizetésre kerül.

Fontos információ, hogy május 1-jétôl elérhetô lesz a PTE honlapján egy adatbázis, melyben az egyetem számára szolgáltatni és beszállítani kívánó vállalkozások regisztrálhatnak. Errôl a kamara hírlevélben értesíti majd a vállalkozásokat.

A Közbeszerzési Hatóság honlapján már most is elérhetô egy cca. 31 oldalas, az egyetem felhívásait tartalmazó anyag.

A közbeszerzésekrôl szóló törvény nem egy könnyen értelmezhetô, mintegy 140 oldalas jogszabály. A kamara elôzetes kérdôívébôl megtudtuk, hogy a megkeresett vállalkozások jó része szívesen dolgozna a közbeszerzésben, de hozzá nem értés miatt nem mer belevágni.

A kamara 2006 óta oktat közbeszerzési referenseket – 2013. május közepén újabb tanfolyam indul.

Dr. Kéri István összefoglalójában elmondta, hogy az egyetem és a kamara közti együttmûködés ékes jele volt ez a rendezvény is, mert végre nem a párhuzamos beszéd, hanem a párbeszéd érvényesül – ezt a vállalkozások is látják.

A „win-win” pozíció elérése a cél, vagyis hogy a felek mindegyike gyôztesnek érezze magát az együttmûködésben.

Különösen fontos ez most, amikor a vállalkozókat nyomasztó terhek napról napra nônek, és nem csak a szakmai munkával, beszerzéssel és ügyfélszerzéssel, de az adózással, jogszabályokkal, munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó minden egyéb szabállyal is tisztában kell lenniük a szereplôknek.

Császár Gergely

Elôtérben az adóváltozások Kamaránk hagyományosan minden év végén megrendezi kétnapos adófórumát. Így volt ez 2012 végén is. December 3, 4-én a NAV szakembereitôl kaptunk átfogó képet az újonnan elfogadott adójogszabályokról. Kicsit nyers, új volt még az információ, hiszen akkor mindössze egy hete fogadta el az Országgyûlés.

De azért sok olyan dologra világítottak rá az elôadók, amelyek alkalmazása nagyban segítette a munkánkat.

Általában április végén, május elején szoktunk még összejönni, hogy a társasági adó bevallás, beszámoló készítéshez segítséget kapjunk.

De 2012. december 22-én – mikor a könyvelôk már úgy gondolták, hogy fellélegezhetnek az ÁFA és a társasági adó feltöltés után – elfogadták a 2012. évi CCVIII törvényt, mely az Egyes törvényeknek a központi költségvetésrôl szóló törvény megalapozásával összefüggô, valamint egyéb

célú módosításáról – gyönyörû címet kapta. És ebben volt eldugva jó pár olyan módosítás, amely jelentôs hatást gyakorolt a vállalkozókra. Ezért volt szükség arra, hogy elôrébb hozzuk, és kibôvítsük az adófórumunkat. A NAV szakembereitôl hallottunk tájékoztatást.

Elsô elôadónk Beke Ibolya igazgató volt, aki a tôle megszokott alapossággal, tudással mondta el nekünk a szociális hozzájárulási adó 12 féle kedvezményének igénybevételéhez szükséges

12 feltételek gyakorlati alkalmazását. Ezen túl még két nagyon izgalmas témát érintettünk: az ügyvezetôk jogviszonyát (2012-tôl változott) és a KATA-s adóalanyok járulékfizetését. Ez azért is volt nagyon fontos, mert december 22 elôtt még kedvezôbb járulékfizetés vonatkozott azokra, akik kisadózó vállalkozás mellett másik kft-ben is ügyvezetôk voltak.

Ezek nagyon fontosak, és a vállalkozók zsebét jelentôsen csökkentheti, ha nem kellô körültekintéssel választjuk meg a jogviszonyokat. Mit is jelent ez: — egyéni vállalkozó, ha mellette társas vállalkozó is, és egyikben katás, akkor mindkettôben fôállású, azaz 50.000 Ft katát és 7780.000 Ft járulékot fizet., — két társas vállalkozásban tag, egyikben katás, szintén mindenhol fôállású — aki felsôfokú intézményben tanul, ô is fôfoglalkozásúnak tekinthetô — és nem adódnak össze a több munkáltatónál levô órák, pl. 2 db 4 órás mellett is fôfoglalkozású.

E témákon túl hallottunk az Áfa változásairól, a tételes bevallás gyakorlati használatáról. A két új adónem a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) módosításáról, az adatszolgáltatás gyakorlatáról.

Nagyon gyakorlatias téma volt a szakképzési hozzájárulás elszámolása. Ez a törvény 2012 januárjával változott jelentôsen. Közösen értékeltük az elsô év tapasztalatait. 2013-ban már ismét új bevallásban adunk számot a szakképzési hozzájárulás havi mértékérôl.

Nagy érdeklôdéssel vártuk utolsó elôadónkat, Kormányné Dr. Ambrus Erzsébetet, aki az online pénztárgépek bevezetésérôl adott tájékoztatást. Bár több minden világosabb lett már, de még mindig rengeteg dolgot nem szabályoztak.

Például még mindig nem kaphatók olyan gépek, amelyek alkalmasak a törvényi megfelelésre. A bevezetés ütemezésérôl február 13-án jelent meg a rendelet, és eszerint május 1-gyel kell bevezetni az online pénztárgépek használatát.

Háát, még van egy hetünk...

Vártuk a támogatással kapcsolatos híreket, de elôadónk is csak a sajtó információit tudta megosztani velünk. Azóta már kiderült, hogy a mértéke 50.000 Ft/darab és max 5 darab cseréjéhez kaphat támogatást 1 vállalkozás. És ami a legtöbb kkv-nél meghiúsítja az igénylést, nem lehet adótartozása a cégnek. Így azt hiszem, hogy számos kisbolt június 30 után inkább a bezárást választja, mert önerôbôl nem lesz képes a pénztárgép cseréjét megvalósítani.

Kamaránk egyre több olyan fórumot tart, sok témában, ami a cégvezetôknek szól, de általában csak a könyvelôt küldik.

Ezen a fórumon is felhívom a vállalkozások vezetôit, hogy vegyék igénybe rendezvényeinket, szerezzenek információt elsô kézbôl.

Nyul Éva

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Regionális kiállítás A nagy múltú Pécs Expo idén 29. alkalommal kerül megrendezésre. Az általános kiállítást és vásárt hat év kihagyás után tavaly rendezte meg az Expo Szervezô Kft., amely bebizonyította: a Dél-Dunántúlon van létjogosultsága a vásárnak. Tavaly 146 kiállító mintegy 10 ezer látogatót vonzott az Expo Centerbe. Ezeket a számokat idén június 6-a és 9-e között szeretnék meghaladni a szervezôk, akik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával összefogva több újdonsággal készülnek a kiállításra. A vásár célja, hogy megerôsítse a régió gazdasági szereplôinek együttmûködését, megmutathassák értékeiket és kiaknázzák a személyes kapcsolatokban rejlô lehetôségeket. További cél, hogy a régió vállalkozásai koncentráltan bemutatkozhassanak a partnereiknek és a nagyközönségnek, segítve ezzel a kereslet élénkítését, a cégek talpon maradását, növekedését. Tavaly több kiállító is rendkívül sikeres volt, a szervezôk szeretnék, ha ez idén még inkább így lenne. Ennek érdekében igyekeznek minél több látogatót a kiállításra csábítani. Mivel a Pécs Expo ideje alatt zajlik a POSZT, a színházat szeretô, más városból érkezô érdeklôdôk részvételére is számítanak, hiszen ez egy új, más jellegû, nappal, délelôtt elérhetô program lehet az ô számukra.

Kiállítók jelentkezését várják a szervezôk az info@pecsexpo.hu címre, illetve a 06 30 99 40 520 vagy 06 209 461 881 telefonszámra. A www.pecsexpo.hu honlapon lehet választani a még szabad kiállítási területek közül.

Szakmai programok az idei Pécs Expón A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felvállalta az idén június 6-9 között megrendezésre kerülô Pécs Expo nemzetközi kiállítás és üzletember találkozó szakmai támogatását. A négynapos rendezvényt – a kiállítás szervezô közremûködésével – a kamara szervezésében hivatalos és szakmai rendez-

sok

vények kísérik, esélyt adva a vállalkozók számára, hogy megmutassák vállalkozásaik értékét és kiaknázzák a személyes ismertségben és együttmûködésben rejlô további gazdasági lehetôségeket.

A kamarai Enterprise Europe Network iroda és többek között az újvidéki és spliti iroda, valamint a MagyarUkrán Vegyes kamara társszervezésében június 6-án délután nemzetközi üzletember találkozót rendez a vásár mellett. A professzionális üzletember találkozók szervezésére fejlesztett szoftver támogatja a vállalkozások tárgyalásainak elôzetes leszervezését. A regisztráció után a vállalkozás feltölti ajánlatát, profilját, amit a külföldi irodák promotálnak, így segítve a nemzetközi partnerek regisztrációját.

A regisztráció díjmentes, a tárgyalások munkanyelve angol, de a tárgyalópartner függvényében más nyelv is lehetséges (magyar, horvát, német, szerb, ukrán). Online regisztráció: http:// www.b2match.eu/pecsexpo2013 Magyar-Horvát Gazdasági Napot szervez a kamarai Magyar-Horvát Tagozat június 6-án a Pécs Expón.

Dél-Dunántúli Gazdaság

látogatóval

KAMARAI HÍREK lengyel gazdasági és vállalkozói együttmûködési lehetôségekrôl kapnak információt az érdeklôdôk. Az elôadások után a helyszínen konzultációs lehetôséget biztosítanak az elôadókkal.

Jelentkezés online: http://www. pbkik.hu/hu/kereskedelemfejlesztes/ren dezvenyek/export-finanszirozas-eslengyel-gazdasagi-egyuttmukodesilehetosegek-tajekoztato-forum-8591 Vásári megjelenés kamarai támogatással A kamara pályázatot hirdetett a Pécs Expón való ingyenes, illetve kedvezményes kiállítói megjelenésre baranyai vállalkozók számára. A beérkezett – a kiírásnak megfelelô – pályázatokat szakértô zsûri bírálta el és 50 helyi vállalkozás kapta meg a lehetôséget a kiállításra. Az egységes standokon megjelenô kiállítók olyan képzésen is részt vettek, melynek célja, hogy részletes információkat kapjanak a saját tevékenységük népszerûsítését célzó marketing lehetôségekrôl, a vásári megjelenés hatékonyabbá tételérôl.

Az esemény fô témája Horvátország EU-s csatlakozása és következményei a magyar-horvát gazdasági kapcsolatokra, mely témáról Scherczer Károly, Magyarország Zágrábi Nagykövetségének külgazdasági szakdiplomatája fog elôadást tartani. A 11.00 órakor kezdôdô gazdasági fórumot délután 14.00-tól magyar-horvát üzletember találkozó követi. Jelentkezés online: www.pbkik.hu/hu/kereskedelemfej lesztes/rendezvenyek/magyar-horvatgazdasagi-nap-a-pecs-expon-8592 A Baranya Megyei Kormányhivatal szakhatóságainak együttmûködésével hatósági fórumra kerül sor június 7-én.

A rendezvény elôadói naprakész információt szolgáltatnak a vállalkozók részére ellenôrzéseik tapasztalatairól, a jellemzô hibákról és a hatósági szervek mûködésérôl. Jelentkezés online: www.pbkik.hu/hu/kereskedelemfejlesz tes/rendezvenyek/hatosagi-forum-a-pecs -expon-8608 Az export-finanszírozás és lengyel gazdasági együttmûködési lehetôségek tájékoztató fórumon június 7-én az exporttámogatás lehetôségekrôl (Magyar Export-Import Bank Zrt.) valamint a

Válassz jó pályát!

A térség vállalkozói számára egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett munkaerô utánpótlás hiánya. Ugyanakkor a felsôfokú, egyetemi keretben továbbtanulni nem szándékozó fiatalok számára sem ismertek a helyben tanulható szakmák, hiányszakmák, melyekben itt helyben elhelyezkedhetnének. A Pécs Expón a kamarai Pályaválasztási Pavilonban ôk ismerhetik meg egy-egy szakma szépségeit, neves képviselôjét, az adott képzést biztosító – kamarai támogatással megjelenô – iskolát és gyakorlati képzôhelyét.

A négynapos rendezvénysorozat keretében a diákok a pályaválasztásukat elôsegítô teszteket tölthetnek ki, szüleik is tájékoztatást kapnak a képzôintézményektôl, egy-egy szakma követelményeirôl és a végzettség birtokában ellátható munkakörökrôl.

Hatékony energia felhasználás Mind a vállalkozói szféra, mind a lakosság számára egyre fontosabbá válik az energiafelhasználás csökkentése és olcsóbbá tétele. A Zöldenergia és Kékgazdaság Pavilonban a rendezôk kedvez-

13 ményes megjelenést biztosítanak olyan vállalkozások, szervezetek részére, melyek a megújuló energia felhasználásához kapcsolódó termékkel vagy szolgáltatással rendelkeznek és fontosnak tartják a megjelenést a megye legnagyobb kiállításán és vásárán. Kiállítóként megjelenhet minden olyan termelô, gyártó, forgalmazó, tervezô, aki megújuló energiára, környezetbarát technológiákra (hazai vagy külföldi terméktôl vagy szolgáltatástól függetlenül) specializálódott.

Klaszterek a régióban A kamara eddig tizennégy, a Dél-Dunántúlon mûködô klaszterrel kötött együttmûködési megállapodást. A keretmegállapodás célja, hogy a klaszterek és a kamara együttmûködésében a régió gazdasági és innovációs potenciálját erôsítô, szinergikus fejlesztô munka induljon meg. A klaszterek, mint a helyi gazdaság ágazati együttmûködésének képviselôi, a kamara európai projektjei által nemzetközi láthatósághoz és képzési és üzleti lehetôségekhez juthatnak. A közös munka során megvalósulhat az innovációs eredmények gazdasági hasznosítása, a közös megjelenés és az exportképesség fejlesztés. Ennek egyik állomása a Pécs Expón kialakított „Klaszterországban” való kedvezményes lehetôség a klaszterek részére.

Középpontban a helyi termékek Egyre nagyobb az igény manapság a helyi termékekre, egyre nô azoknak a száma, akik közvetlenül a termelôktôl vásárolnának. Erre a Pécs Expo is lehetôséget teremt, hiszen külön teremben kapnak kedvezményes megjelenési lehetôséget a megye kistermelôi. A Helyi termék mintaprogram részeként megvalósuló bemutató célja, hogy a vásár látogatói a négy nap során megismerjék, megvásárolhassák a helyben, helyi alapanyagból készített élelmiszereket.

Emellett a vásár területén, a kitelepülô Zsolnay étterem helyi termelôktôl származó alapanyagokból készített finomságokkal várja a látogatókat. A szervezôk várják a helyi termelôk jelentkezését. További információ és jelentkezés: hegyi@itthon.hu

14

SZAKKÉPZÉS

A jó szakma felér egy diplomával – baranyai sikerek A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal együttmûködve idén is megrendezte a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt 39 szakmában. A verseny egyik kiemelt célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. A verseny elôdöntôit – a hagyományoknak megfelelôen – országosan a területi kamarák szervezték és bonyolították le, a budapesti döntô a szakmai megmérettetés mellett nagyszabású fesztivál keretében zajlott április 24-26-a között Budapesten, a Hungexpo területén. A rendezvényt Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg. A legtöbben vendéglátóipari, gépipari és építôipari szakmákban indultak a megmérettetésen. A fesztiválon az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat. Ez remek lehetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük megalapozásában. Ezért a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel 400 pályaválasztás elôtt álló tanuló és kísérôik számára biztosított lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre.

Az elôdöntôk eredményei alapján Baranyából 14 tanuló jutott tovább az országos elôválogatókra, akik közül nyolcan a döntôbe bejutottak és hárman a dobogóra is állhattak.

Név és szakma

Helyezés

Gyakorlati

Kiss Dániel mûszakicikk eladó

1. helyezett Euronics Áruház Kubinka Dániel Pécsi KereskesPécs és delmi, Idegen(Vöröskô Kft.) Mislyenácz János forgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

Tatai Máté pincér

1. helyezett Laterum Szálloda és Étterem (Laterum Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. Pécs)

Domokos Sándor 3. helyezett B.K.N. hegesztô Metál Kft. (Pécs)

Felkészítô képzôhely

Iskola oktató

Faragó István és Zsiga István

Pécsi Kereskesdelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

Fodor Sándor és Papp Béla

500 sz.

Angster József Szakképzô Iskola

A Szakma Sztár Fesztiváljairól szóló kisfilmek a kamara honlapján megtekinthetôk.

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kiemelt szerep az együttmûködési megállapodásoknak A Szakképzési Bizottság a szakképzésben érdekelt intézmények vezetôivel, valamint a gyakorlati oktatásvezetôivel együtt tartotta összejövetelét.

Tekintettel a szorgalmi idôszak közelgô végére, szükséges volt áttekinteni a tanév végéhez kötôdô közös feladatokat és tennivalókat. Ebben a tanévben kiemelt szerepet kapnak az együttmûködési megállapodások a nyári összefüggô szakmai gyakorlatok megszervezése érdekében.

Várszegi Gyula elnök köszöntôje után Cséfalvay Ágnes szakképzési osztályvezetô elôadásában részletesen kitért a tanulószerzôdés, az együttmûködési megállapodás, a szintvizsga, a szakképzési hozzájárulás elszámolásának problémás kérdéseire, megoldási javaslatokat kínálva a zökkenômentes együttmûködésen alapuló feladatmegoldásra. A meghívottak tájékoztatást kaptak a Gyakornoki programról is, mely a tanulószerzôdés keretében tanult pályakezdôk elhelyezkedésének támogatását célozta meg.

A megbeszélésen a következô kérdésekben született döntés, megállapodás az eljárások egységesítése érdekében.

I. Szakképzô intézmények részérôl a szakképzési törvény rendelkezéseibôl adódó kötelezettségek: ● Névsor azon tanulókról, akiket a végzôs évfolyamon a tanév sikertelensége miatt augusztusban pótvizsgára utasítanak. Ennek ismeretében a kamara a vállalkozások figyelmét felhívja a tanulószerzôdések augusztus végéig szóló meghosszabbítására. ● Tanulószerezôdések megkötésének elôsegítése érdekében a kötéshez szükséges adatok megküldése a kamarának, amint az adatok rendelkezésre állnak.

Dél-Dunántúli Gazdaság – Az egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálatok eredményei, melyek az iskolai felvételnek is követelményei.

– Azon szakmák megnevezése és OKJ számmal történô megjelölése, melyben a következô tanévtôl tanulószerzôdés megkötésére kerül sor.

A szakmai záróvizsgára bocsátott tanulók névsora annak megjelölésével, hogy a tanuló mely napon tett sikeres, vagy sikertelen záróvizsgát, azaz a tanulói jogviszony megszûnésének napja. Ennek az értesítésnek nemcsak a kamara, hanem a tanuló gyakorlati képzôhelye felé is meg kell történni a tanulószerzôdés megszüntetése érdekében.

A sikertelen tanévet záró és évismétlésre kötelezett tanulók névsora

szeptember 15-ig kamara felé történô eljuttatása.

II. Kamara részérôl szükséges intézkedés: ● Tájékoztató anyag készítése a tanulók számára, melyet a képzô intézményeknek átadva megtörténik a tanulók egységes tájékoztatása az ôket érintô kérdésekben a tanulószerzôdés, az együttmûködési megállapodás, a nyári gyakorlat, pihenôidô, vagy akár a végzôs tanulókat érintô pályázati lehetôségek kérdésében. ● Szintvizsga – tanulószerzôdés-kötés problematikája – állásfoglalás kérése.

Bánné Lukácsovics Aranka

sú, képességû szakembere van. A jó pályaválasztás feltétele a kellô önismeret, a hozzánk illô szakmai terület megtalálása, melyhez már csak egy jó iskolát kell találni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fontosnak tartja, hogy a gazdaság igényeinek megfelelô utánpótlás kerüljön ki az iskolákból. Ehhez azonban elengedhetetlen az aktív pályaválasztási munka, melyet évek óta folytat a munkaügyi központtal és a cégekkel együttmûködve.

A „Nyitott Kapuk” céglátogatás-sorozat állomásaiként a megyében mûködô cégek mutatják be az általuk képviselt szakmákat, így a diákoknak lehetôségük nyílik különbözô szakmák közelebbi, életszerû környezetben történô megismerésére. A gépipari szakmák iránti érdeklôdés felkeltése érdekében immár harmadik alkalommal rendezte meg a kamara a Gép-ésszel Baranyában szakmaismereti versenyt. A verseny célja a gépipari szakmák megismertetése a 7.-8. osztályos diákokkal, valamint a pályaválasztásuk támogatása. A kamara szervezésében pályaválasztás elôtt álló fiatalok tekinthetik meg a helyszínen a Szakma kiváló tanulója versenyt. Ezek mellett a júniusban megrendezésre kerülô Pécs

Expo is remek lehetôséget ad arra, hogy az érdeklôdô iskolai csoportok, családok megismerkedhessenek a hiányszakmákkal, a fejlôdô gazdasági ágazatokkal, a szakma tanulás támogatási rendszerével. A kamara külön pályaválasztási standot mûködtet a cégek, intézmények és az iskolák bevonásával. A kiállítás elsô két napján iskolai csoportok, a hétvégén pedig családok érdeklôdése számítanak.

Az érdeklôdôk filmeket nézhetnek a hiányszakmákról, kipróbálhatják képességeiket különbözô önismereti tesztekben, játékokban, tájékoztatókat hallhatnak a tanulószerzôdéses támogatási rendszerrôl. Megismerkedhetnek különbözô szakmák kellékeivel, hagyományos pécsi szakmák mestereivel is találkozhatnak. A látogatók sok értékes ajándékot nyerhetnek a szakmák játékaiban, s bemutatkozik a készülô kamarai pályaorientációs weboldal is. A www.palyavalasztasbaranya.hu weboldal a tanulókat, szüleiket, és a pályaválasztással foglalkozó szakembereket fogja segíteni a szakmaválasztásban. A honlapon lehet keresni a szakmákra, iskolákra, gyakorlati képzôhelyekre, bemutatásra kerülnek szakemberek és szakmák egyaránt.

●

●

Indulj a jó irányba!

A pályaorientáció a kamara szakképzéssel összefüggô fontos feladata. A szakképzési törvény a kamara által mûködtetett Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottságok hatáskörébe rendeli az iskolai rendszerû szakképzés és a felnôttképzés, valamint a felsôoktatásban folyó képzés összhangjának megteremtését, a szakmai irányok súlyának meghatározását.

Ezzel a gazdasági önkormányzat, a kamara segítheti a gazdaság igényei és a munkaerô-piaci kereslet összhangjának megteremtését is.

A pályaválasztás elôtt állóknak fontos a megfelelô információnyújtás, ezt a pályakezdô munkanélküliek egyre emelkedô száma is jelzi. A valódi munkaerô-piaci igények, a fejlôdô gazdasági ágazatok, a szakmák alaposabb ismerete segítheti a hatékonyabb döntést. A sikeres pályaválasztási munka elôsegítheti a térség fejlôdését. A megye csak akkor válhat jelentôs fejlesztések, befektetések célterületévé – mely munkahelyeket teremt–, ha elegendô számú és megfelelô tudá-

15

SZAKKÉPZÉS

Mit érdemes tanulni a 2014/15-ös tanévben?

A kamara mellett mûködô Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) határozta meg a megyében az egyes szakirányokba beiskolázható tanulók számát.

Az MFKB döntését széleskörû kamarai elôkészítô munka elôzte meg. A kamarai tagozatok véleményezték az iskolák beiskolázási szándékait, összevetették a munkáltatói igényekkel, és a munkaerôpiac alapján adták meg javaslatukat az MFKB felé. Az Agrárkamara, valamint az egészségügyi szakképesítések tekintetében a Pécsi Tudományegyetem is bekapcsolódott az elôkészítésbe Az úgynevezett hiányszakmák esetében nincsenek korlátozások a beiskolázásban. Akik ezekben a szakmákban kezdik meg tanulmányaikat, még szakiskolai ösztöndíjban is részesülnek.

A 2014/15-ös tanév hiányszakmái Baranyában: ács, bádogos, épület- és szerkezetlakatos, gazda, gépi forgácsoló, hegesztô, ipari gépész (régi nevén géplakatos), kertész, szociális gondozó és ápoló és a villanyszerelô.

Az MFKB meghatározott további 11 szakmát, melyek a gazdasági szereplôk által kiemelten keresett szakmák: asztalos, bôrdíszmûves, CNC gépkezelô, gyakorló ápoló, húsipari termékgyártó, jármûipari fémalkatrész-gyártó, kômûves és hidegburkoló, laboratóriumi technikus, mechatronikai technikus, mezôgazdasági gépész, valamint a kerámia, porcelán készítô.

16

HÉVIZI MELLÉKLET

A világon egyedülálló különlegesség a hévízi termáltó

A világ legnagyobb, fürdésre is alkalmas termáltava a Balatontól csupán 7 km-re, a zalai dombok lankáinak ölelésében, a hangulatos kisvárosban, Hévízen található. A víz lágy, selymes simogatása és a lebegés érzése, a ringatózó lótuszok, a termálvíz gyógyító illata, a fák zöldellô lombkoronája – ezek együttese nyugtatja az idegrendszert és segíti a lélek feltöltôdését. A hévízi gyógyvíz rendkívül gazdag ásványi anyagokban, ezért kiválóan alkalmas mozgásszervi panaszok kezelésére, valamint kialakulásuk megelôzésére. A hagyományos gyógykezelések mellett számos wellness szolgáltatás is segítheti a regenerálódást: különféle masszázsok, iszapkezelések, kádfürdôk, szépségterápiák közül választhatnak a vendégek. A hagyományos svéd masszázs mellett spirituális masszázsok – mint az ayurvéda vagy a shiatsu – is igénybe vehetôk, csakúgy, mint a gyógynövényes és aromakezelések.

A hévízi iszap egyedülálló szépészeti hatásokkal is bír: kozmetikai pakolásként fokozza a sejtek anyagcseréjét, növeli a kollagén termelést, a benne lévô ásványi anyagok pedig feltöltik a szervezetet. Kiválóan alkalmas az arc, a nyak és a dekoltázs ránctalanítására, az iszapból készült termékek bársonyossá, puhává teszik a bôrt. Ezek a kozmetikumok kizárólag természetes alapanyagokból készülnek, létfontosságú ásványi anyagaik biztosítják a sejtek közötti folyamatok kiegyensúlyozott mûködését.

A fürdôzés élménye mellett számos felfedezni való lehetôség kínálja magát a környé-

Dél-Dunántúli Gazdaság

ken, legyen szó kerékpárosvagy gyalogtúráról, hôlégballonos repülésrôl, esetleg különleges gasztronómiai élményrôl. A rezi várból csodálatos panoráma tárul a kalandorok elé: látható innen a Tátika várrom, a zalaszántói buddhista szentély, de a Balaton is. Keszthelyre akár kerékpárral, akár nordic walkingolva is eljuthat a turista a hévízi véderdôn keresztül, ahol a szerencsések még mókusokkal is találkozhatnak.

Hosszabb sétával érhetô el Egregy, ahol hangulatos borospincék várják a megfáradt vándorokat. Kevesen tudják, hogy Hévízen kenuzni is lehet, a Hévíz-patakon. Egy hôlégballonos sétarepülés vagy sárkányrepülés közben pedig madártávlatból is fel lehet fedezni a kisváros és a Balaton csodáit. Érdekes és különleges programlehetôségeket kínál egész nyáron vendégei számára Hévíz: június 20-22-e között az Angyalok és Csavargók Estéin a belváros 10 pontján nemzetközi-, relaxációs-, népzenei-, jazz-, pop-, fúvós-, gitár solo-, country-, komolyzenei- és acapella színtér létesül, június 23-án, a Szent Iván éjen és a Múzeumok Éjszakáján a Benkó Dixieland Band és a Magma Tûzszínház ad hangulatos mûsort. Július 12-14-e között tartják a Magyar Nóta Napját, augusztus 2-4. között pedig a Zenés nyári estéket. Sokakat vonzhat a városba augusztus 1420. között a II. Hévízi Borünnep – az Országos Jampi Találkozó és Rock & Roll Napok.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MAGYAR-HORVÁT

A Magyar-Horvát Tagozat új elnöke: Liszácz Mihály Új elnököt választott a tavaly Pécsett alakult Magyar-Horvát Tagozat éves elnökségi ülésén. A posztot eddig dr. Kéri István, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke töltötte be, ô már a Tagozat megalakulásakor is jelezte, hogy megbízatását csak az elsô idôszakban vállalja. 2013. április 10-tôl a MagyarHorvát Tagozat LISZÁCZ Mihály irányítása alatt mûködik tovább. A pécsi üzletember az AutóCity és a Penthe Autóház ügyvezetôje, négy telephelyen – Pécsett kettô, Szekszárdon és Kaposváron egy-egy telephely – mintegy 100 foglalkoztatott munkáját, továbbá szintén száz ipari tanuló képzését irányítja. Az autógépész üzemmérnök és közgazdász végzettségû cégvezetô a magyarországi Volkswagen-Audi Kereskedôk Szövetségének elnökségi tagja, a szervizbizottság elnöke. Emellett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelemfejlesztési Bizottságában is dolgozik, a vállalkozásnál folytatott szakképzés miatt évek óta szoros kapcsolatot ápol a Dél-Dunántúl mindhárom megyéjében az iparkamarával és a szakképzô intézményekkel. Pályázatokkal kapcsolatos tapasztalataira is építhet mostani elnöki pozíciójában.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére 2012. július 11-én alakult meg a Magyar-Horvát Tagozat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara gesztorálásával. A tagozat elsôdlegesen azzal a céllal jött létre, hogy ápolja a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, illetve elômozdítsa tagjai gazdasági érdekeit. Emellett a Horvátországban mûködô magyar tulajdonú cégek valamint a Horvátország iránt érdeklôdô vagy horvát cégekkel kapcsolatban lévô magyar vállalkozások számára érdekvédelmet és lobbi tevékenységet biztosít.

— Kissé meglepett, hogy rám gondolt a kamara a Magyar-Horvát Tagozat elnöki pozícióját illetôen, de garanciát jelentett az engem felkérô személy hitelessége arra, hogy a megbízatás kölcsönös elônyökkel jár mind a kamara, mind saját magam számára – mondja a frissen kinevezett elnök, Liszácz Mihály. — Felmerült bennem a kérdés, hogy alkalmas és képes leszek-e a kellô és elvárt szinten ellátni a feladatot, hiszen annak ellenére, hogy vállalkozásunk több mint húsz éve kamarai tag, nem ismerem a kamara minden tevékenységét, komolyabb pozíciót sem töltöttem be a testületben. Mégis megtisztelô volt számomra, hogy felkértek a tagozat elnökének, most ismerkedem a feladatokkal, a rendszer mûködésével, a kapcsolatrendszer feltérképezésével, keresem a lehetôségeket, amelyeket megpróbálok összehangolni az elvárásokkal. Ebben segítségemre van a korábbi elnök, Kéri István valamint a tikár, Obradovic´ Ena is. Mint egy gazdasági társa-

ság vezetôjének vannak tapasztalataim horvát üzleti partnerekkel, hiszen voltak idôszakok, amikor kereskedtem déli szomszédainkkal, ezek a kapcsolatok most is élnek. Emellett nem hanyagolható el az a tény sem, hogy horvát nemzetiségû vagyok, beszélem a nyelvet és nyilván erôs az érzelmi kötôdésem e téren.

— Mit lehet, mit kellene javítani a két ország kapcsolatán?

— Még egy éve sincs, hogy létrejött a Magyar-Horvát Tagozat, de ez a rövid idô alatt nagyon jó kapcsolatrendszert alakított ki azokkal a szervekkel – hatóságokkal, követségekkel, konzulátusokkal –, amelyek formális és informális segítséget nyújtanak vagy nyújthatnak egy-egy felmerült kérdés esetén. Ez szerintem példátlan a maga nemében. Magam is tapasztaltam egy eszéki út során, hogy milyen közvetlen a kapcsolat a nagykövet úrral vagy az eszéki kamara elnökével, akiktôl lehet tájékozódni akár szakmai specifikumokat, akár egy partner leinformálását illetôen. Másrészt úgy vélem, hogy nem csak a magyar vállalatok, vállalkozások gondolkodhatnak a horvát piacon való megjelenésre, hanem fordítva is. Nemcsak segítséget kérünk, de segítséget is kell nyújtanunk. A magyar-horvát kapcsolatoknak évszázados tradíciói vannak, amelyek a délszláv háború után alacsonyabb szinten mûködnek, mint elôtte, de azt gondolom, hogy Horvátország európai uniós csatlakozását követôen ezek a kapcsolatok szorosabbak és elmélyültebbek lesznek.

— Miként hat a tagozat életére, a két ország vállalkozásaira Horvátország európai uniós csatlakozása?

— Az elsô napon, az elsô hónapban semmi változás nem látszik majd. De szép lassan elindulnak a folyamatok és a gazdasági törvénysze-

17 rûségek következtében ismét szorosabbá válik a két ország közötti kapcsolat. Baranya regionális helyzete egyrészt megmutatkozik a határmentiségben, de fejleszteni érdemes és kell a turizmust, a vendéglátást. Van elég látnivaló a megyében, a régióban és érdemes ezzel idecsalogatni a vendégeket. A magyarok a horvát tengerpart irányába mennek, ám ellentétes irányú mozgást még nem látok. Azt gondolom, hogy a közép- és kisvállalkozásokban megvan a kellô potenciál, muszáj lesz nyitniuk és nemcsak Magyarország északi része felé, hiszen Horvátország távolságban közelebb van, a mai üzemanyagárak, szállítási és egyéb költségek mellett meg kell gondolni, hogy inkább Eszék környékére célszerû-e szállítani terméket vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe.

— Mit mutatnak az üzleti tapasztalatai: a baranyai, hazai vállalkozásokban megvan a nyitottság, érdeklôdés, hogy a horvát határ felé tekintsenek?

— Néhány hónap múlva talán jobban tudnék erre a kérdésre válaszolni, de a tapasztalataim alapján állíthatom, hogy igen. Vannak, akik korukat meghazudtolva elsôként nyitottak Horvátország felé, céget alapítottak és jól mûködô vállalkozást mûködtetnek. Én azt gondolom, hogy jelenleg korlátozottak a lehetôségek, de az uniós csatlakozást követôen számos dolog egyszerûbbé válik, ez pedig pozitív hatással lesz a gazdasági kapcsolatokra. Azt azért el kell mondani, hogy Horvátország uniós csatlakozása nem hasonlítható össze hazánk uniós csatlakozásával és mondjuk a német vagy osztrák piaci szereplôk itteni jelenlétével, hiszen a magyar vállalkozások egyik jellegzetessége a forráshiányos gazdálkodás – ez ma is jellemzô, sôt ma különösen jellemzô a válság kezdete óta. Ez bizonyos mértékig korlátokat szab a terjeszkedésnek, az akvizíciós tevékenységnek, de igenis vannak olyan egyedi terméket gyártó, kisebb volumenû piacra szállítók, akik képtelenek lennének egész Európát kiszolgálni, de egy adott régiót – például Magyarország egyik részét és Horvátország bizonyos területeit – igen. Ha nem hinnék benne, nem vállaltam volna el a tagozat elnöki posztját. Nagyon bízom abban, hogy kollégáim segítségével képes leszek hasznos tevékenységet folytatni a magyar és elsôsorban a pécsi, baranyai, valamint a Somogy megyei vállalkozások érdekében.

N.T.

Vinistra borászati szakkiállítás és konferencia Porecˇben A Vinistra a legnagyobb horvát borszakmai elôadássorozat, kiállítás és konferencia. Nemzetközileg is hangsúlyos rendezvény, mely a horvát piac mellett megszólítja a szlovén és olasz piacot is.

A kiállítás – mely 2013. 05. 10-12. között kerül megrendezésre – kiváló lehetôséget nyújt a magyar borászoknak és kereskedôknek arra, hogy a nagy fontossággal bíró EU csatlakozás elôtt álló Horvátországban jól pozícionálják magukat. A vásáron és szakmai bemutatókon való részvétel nagyban segíti a magyar vállalkozók sikeres horvát piacralépését és megkönnyítheti az uniós csatlakozás utáni szabad árukereskedelem megkezdését, hiszen lehetôséget kapnak arra, hogy még a csatlakozás elôtt bemutassák saját termékeiket és szolgáltatásaikat a horvát partnereknek.

A háromnapos rendezvényre a Magyar-Horvát Tagozat is utat szervez a tagjai számára, melyrôl érdeklôdni az ena.obradovic@pbkik.hu e-mail címen vagy a 06 72 507 125 telefonszámon lehet.

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Orvos kapta idén az innovációs díjat

Kovács L. Gábor A Baranya megyei Innovációs díjjal azok tevékenységét honorálja a kamara, akik a saját szakmai területükön kiemelkedô eredményeket produkáló fejlesztô munkájukkal segítik a régión belüli innováció fejlôdését.

Az idei díj kitüntetettje Kovács L. Gábor, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont elnöke volt. Az akadémikussal ezen apropó kapcsán beszélgettünk. De kíváncsiak voltunk arra is, mi a helyzet a bô hat hónapja átadott Kutató Központ „háza táján”.

— Mielôtt rátérnénk a kamarától kapott elismerés kérdésére, beszélgessünk egy kicsit a pécsi egyetem legnagyobb büszkeségérôl, a fél éve átadott Szentágothai János Kutató Központról, melynek éppen ön az elnöke.

— Ez így van, az intézmény megléte valóban minden tekintetben óriási elôrelépés akár az egyetem, akár a régió tekintetében. A projektrôl annyit érdemes talán megemlíteni, hogy az új természettudományi, orvostudományi és mûszaki oktató és kutató központ mintegy hétmilliárd forintból valósult meg, s infrastruktúráját tekintve bátran állíthatom, hogy az épületegyüttes Európa élvonalába tartozik. Nevét pedig az egyetem egykori professzoráról, Szentágothai Jánosról kapta.

Ahogy azt nagyon helyesen a bevezetôben említette, az átadás hat hónappal ezelôtt megtörtént, az eltelt idôszak pedig már több szempontból is értékelhetô. Egyrészrôl megtörtént a költözés, jelenleg 23 munkacsoport elkezdte a tevékenységét. Munkájuk financiális hátterét pályázatok biztosítják, melyek között természetesen a hazai projekteken kívül nemzetközi tenderek is vannak.

A munkacsoportok kiválasztásánál elsôdleges célunk éppen az volt, hogy olyan kutatói csoportok kerüljenek a Központba, amelyek az elméleti és a gyakorlati kutatáson túl innovációs tevékenységet is folytatnak. Ettôl pedig azt reméljük, hogy az eddigi tapasztalataik alapján képesek lesznek arra, hogy kapcsolataik révén bekerüljenek a nemzetközi kutatás vérkeringésébe, így biztosítva az újabb pályázati források megszerzésének a lehetôségét.

— Hogy állnak egyébként a pályázatok tekintetében?

— Úgy látom, hogy a rövid távon kitûzött célt sikerült teljesítenünk, ami számunkra rendkívül fontos, hiszen ezek a források biztosítják a Kuta-

tó Központ fenntartását, illetve magát a mûködtetést. Ez az elképzelésünk tehát nagyon is reálisnak tûnik. Az egyetemre ugyanis csak ebben az évben mintegy 2,7 milliárd pályázati pénz érkezett, s e forrásnak több mint az 50 százaléka éppen azokhoz a munkacsoportokhoz köthetô, amelyek a Központ falain belül dolgoznak.

— Hazai, vagy uniós pályázatokról beszélünk?

— Is, is. Nagy részük hazai projekt, de szép számban sorakozik fel mögéjük az uniós pályázat is. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy az induláskor elért eredmények ugyan biztatóak, de nem lehet „hátradôlnünk”. Ezért nagyon fontosnak gondolom, hogy a munkacsoportok továbbra is olyan inspirációval rendelkezzenek, amelynek eredménye az említettnél jóval több sikeres pályázat, illetve az, ahhoz kapcsolódó financiális bevétel lesz majd. Annak viszont örülök, hogy a Központ fenntartási költsége várhatóan kevesebb lesz az elôre prognosztizált kiadásoknál.

— Mint tudjuk, egy egyetemi humán struktúra „mozgatása”, aktivizálása, szemléletváltoztatásra való inspirálása nem egyszerû feladat. Pedig szemléletváltás nélkül ma már nem lehet kézzel fogható sikert produkálni, még akkor sem, ha ehhez adott a mintegy hétmilliárdos infrastruktúra.

Milyen elképzelései vannak a változtatásra?

— Jól látja, a legnehezebb feladatunk valóban az lesz, miként találjuk meg és tesszük mûködôképessé azokat a csatornákat, amelyek egy fajta hidat képeznek majd az egyetemi és az ipari szektor között. Ez, a már említett szükséges szemléletváltáson kívül azért is nehéz feladat, mert ebben az adott régióban az ipari szféra tekintetében óriási hiátus tapasztalható. Nincs mögöttünk egy mamut nagyságú gyógyszercég, vagy egy-egy kiválóan prosperáló ipari komplexum, amire építeni lehetne. Nekünk tehát „külön utas” módon egyenként kell megtalálni, felkutatni azokat a lehetôségeket, amelyekre hosszú távon is építhetünk.

— Nos, ez az oka annak, hogy napjainkban az egykor az elsôk között említett PTE mára nem kicsit maradt le a debreceni, illetve a szegedi egyetem mögött?

— Igen, többek között ennek a folyamatnak ez is az oka. Mögöttünk nincs például egy TEVA, ami Debrecenben jelen van, Szegeden pedig az

akadémiának van egy több száz kutatót foglalkoztató biológiai központja, benne olyan kutató csoportokkal, amelyek szakmai kapcsolataik révén már bent vannak a nemzetközi vérkeringésben. Ezért is utaltam arra, hogy nekünk jóval nagyobb erôfeszítéseket kell tennünk ahhoz, hogy kimozduljunk az „elefántcsont-toronyból”, amelybe jórészt a külsô környezet kényszerített bennünket.

— Miként lehet a jelenlegi status quo-n változtatni?

— E célból három irányba indultunk el. Elsô lépésként megalapítottuk az ipari tanácsadó testületet, ahova meghívtunk 10-12 olyan szakembert, akiknek már – sok éves szakmai tapasztalataik révén – tökéletes rálátása van az innovációs fejlôdés lehetôségeire, kitörési pontjaira. A szakemberek által képviselt vállalkozások egy része helyi (pécsi) székhelyû, ám a megbeszélésünkön ott volt például a Richter kutatási igazgatója mellett a Rochess Magyarország direktora is. Az ipari tanács munkájával párhuzamosan úgyszintén most zajlik annak a belsô munkarendnek a kialakítása, amely azt célozza, miként tudunk az ipari szférából a hozzánk érkezett megkeresésekre minél rugalmasabban reagálni. Ez talán a legnehezebb része a történetnek, hiszen a 30 ezer fôbôl álló, hagyományos értékrendet követô egyetemnek mi is része vagyunk. Azt kell megértetnünk és elfogadtatnunk, hogy a sikeres mûködés alapvetô kritériuma nem más, mint a gyors, hatékony reagálási képesség. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy a Szentágothai Kutató Központban a szakmai vezetôk egy fajta menedzser szemlélettel is rendelkezzenek. Ezt egyébként országos problémának látom, mert az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy nagyon kevés az a tehetséges szakmai menedzser hazánkban, aki képes valóban sikeressé tenni azt a terméket, amelynek a megvalósításáért kutatócsoportok akár évtizedeken át dolgoztak.

— Merre építi kapcsolati rendszerét a Központ?

— A korábban felsorolt nehézségek ellenére természetesen nem tétlenkedünk: éppen most zajlik egy holland kutatási központtal való projekt közös megvalósításának az elôkészítése, de nyitottunk például Kína felé, amely mint tudjuk, óriási piaci potenciált jelent. Horvátországban pedig az eszéki egyetemmel folytattunk elôremutató tárgyalásokat. És persze ott vannak a kamarai kis, közép- és nagyvállalkozások, amelyek számára próbáljuk megteremteni az általuk privilegizált szakmai területeken (például informatikai, mûszaki, kémiai) való együttmûködés lehetôségét.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

19

Export díj Magyarország legnagyobb hordógyártó cégének

Trust Hungary

— Általában igaz: ha egy vállalkozás megkezdi a mûködését, a cégalapítók megfogalmazzák azt a fajta szemléletet, amely mentén elképzelik a tevékenységüket. Önöket milyen filozófia segítette és segíti a mai napig a sikereikben?

— Legfontosabb célunk a mai napig változatlan, amely akár egy mondatban is összefoglalható. E szerint a legfontosabb, hogy minden tekintetben megfeleljünk az üzleti partnereink magas szintû elvárásainak, teljesíteni tudjuk az egyedi kéréseiket, s ezek alapján szállítsuk számukra a kiváló minôségû hordóinkat. Ennek érdekében a legmodernebb amerikai, illetve francia gyártási technológiát alkalmazzuk, amit természetesen kiegészítünk saját fejlesztéseinkkel, tapasztalatainkkal. Vállalatunkra jellemzô a folyamatos innováció, fejlesztés és törekvés a minôség állandó javítására. A donga alapanyagát a legjobb hazai erdôkbôl választjuk, a minôséget a termelés minden

szakaszában ellenôrizzük. Munkatársaink folyamatos szakmai képzését francia partnereink üzemeiben, az ottani szakemberek végzik. Üzletpolitikánk másik fontos eleme, hogy a Trust Hungary Zrt. minôség iránti elkötelezettsége nem ér véget a hordóüzem bejáratánál. A hordó elkészítését és értékesítését nem lehet csak üzletként kezelni. Ez csak a borász és a kádár között létrejövô különleges kapcsolat kezdete. Ennek pedig az elsôdleges mozgatórugója az a folyamatos kommunikáció, illetve egymás megértése, amely végül megalapozza a bizalmat és a tiszteletet. Mi ugyanis hisszük, hogy a Trust Hungary Zrt. végterméke nem a hordó, hanem a benne érlelt kiváló minôségû bor.

— Mi a titka a kiváló minôségû hazai tölgyfából világszerte keresett barrique-hordónak?

— A szakszerûség és az odafigyelés. A gyártási folyamat hosszadalmas – 2-3 év (!) – precíz és rendkívüli szakértelmet igényel. A dongagyártás szigetvári üzemünkben történik hasításos technológiával, míg Becefán minimum 24 hónapig érleljük a dongákat, ezt követôen ugyanitt készülnek a hordóink. A gyártási folyamat során a megmunkálásnak, a tûznek és a pörkölésnek jelentôs szerepe van, hiszen a félig kész hordók dongáit munkatársaink tûz felett hajlítják, majd ezt követi a lassú pörkölési eljárás. Ebben az évben fejeztük be azt a kutatási-fejlesztési programunkat, ahol a hôkezelés menetét már rögzítjük, hozzá tudjuk rendelni a késztermékhez. Az összeállított hordókat lágyított, szûrt, klórtalanított vízzel teszteljük. A létrehozott 0,3 bar nyomás biztosítja, hogy anyaghiba, vagy szerelési rendellenesség esetén a hibát észleljük, és be tudjunk avatkozni, tehát a vevôhöz csak tökéletes minôségû hordó kerülhet. Az eddigi tapasztalataink,

kísérleteink egyértelmûen alátámasztják, hogy különbözô borfajtákhoz, borvidékekhez ki lehet választani a fajta,- ill. tájjelleghez jobban illeszthetô fát, hôkezelési eljárást.

— Mennyire fontos a környezetvédelem a Trust Hungary Zrt. tevékenységében?

— Ma a környezettudatos tevékenység elengedhetetlen feltétele a fenntartható fejlôdésnek.

Ezért környezetközpontú irányítási rendszert mûködtetünk, melynek egyik legfontosabb eredménye tevékenységünk környezetre gyakorolt hatásának szabályozása. Konkrét célokat és programokat határozunk meg, hogy a gyártás és a szolgáltatás során a környezet terhelését a lehetô legalacsonyabb szinten tudjuk tartani. Ezek között említhetem példaként az alapanyagok gazdaságos felhasználását, a minimális mértékû légszennyezés kibocsátást, vagy a gazdaságosabb energia felhasználást.

— Úgy tudom, hogy a világ 45 országában már jól ismerik a cég termékeit. Miként sikerült eljutni és sikeres üzleteket kötni mondjuk a tengerentúlra, illetve milyen üzleti koncepció segítette a céget abban, hogy az elmúlt húsz év alatt kimagaslónak számító exportôrré nôje ki magát?

— A tengeren túli értékesítésünk a legjelentôsebb. Ez a termelésünk 60%-át jelenti, és több mint 600 partnert, aki a hordóinkat használja. Itt ismerték meg elôször a Trust-os alapanyagot, hordókat, hiszen tulajdonosunk, és egyben az amerikai piacon kizárólagos képviselônk floridai székhelyû. A magyar tölgyfa hordók számára a tengeren túli nagy bortermelô országok (USA, Kanada, Chile, Ausztrália, Új-Zéland, stb.) új piacnak számítanak. Például az amerikai vevôk meggyôzése rendkívül hosszantartó folyamat, így nagyon kitartó munkát igényel. Természetesen elengedhetetlen az állandó és kiváló minôség, valamint a termék mellett biztosított szerviztevékenység. Minden jelentôs gyártó ezen a piacon kíván egyre nagyobb szeletet hasítani a folyamatosan szûkülô „tortából”, tehát a verseny

— Azért valljuk be, nem gyakran fordul elô, hogy a kamara egyetemi embert, jelesül orvost jutalmaz innovációs díjjal. Ez már egy érdekes nóvum. Egyáltalán ön szerint van-e különbség kis és nagy jutalom között?

— Általában jó érzés természetesen jutalmazottnak lenni, hiszen úgy vélem: ez a gesztus egyfajta köszönet azért az eredményért, amelyet az ember a tevékenysége során elért. Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen ezt az érzést az

eddigi életem során többször is megtapasztalhattam. A szóban forgó kamarai elismerés viszont azért volt számomra különösen értékes, mert egyrészrôl e mögött egy team teljesítménye is ott van, másrészrôl pedig e jutalomban egy fajta visszajelzést érzek a gazdasági élet szereplôitôl a tekintetben, hogy sikerült talán az egyetemet közelebb terelni az ipari szféra irányába. Ezt a vélekedésemet mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a gazdasági élet meghatározó sze-

mélyiségeivel a tárgyalások már folyamatosan zajlanak, amelyeknek a célja, hogy minél jobban megismerjük egymás mûködését. Ezért is tartom szerencsésnek az egyetemi ipari tanácsadó testület létrehozását, hiszen ott ülnek azok a szakemberek, akik nélkül akár az egyetemi fejlesztés, akár a Kutató Központ sikeres és hatékony mûködése – véleményem szerint – nem garantálható.

E.É.

A kamara a Baranya megyei Export Díjjal azt a gazdasági szervezetet jutalmazza, amelyik az elôzô évhez képest kiemelkedô exportnövekedést produkált, illetve jelentôs mértékben bôvíteni tudta külhoni piacát. A pályázat útján elnyerhetô elismerés idei díjazottja a magyarországi hordópiac legjelentôsebb barrique hordót gyártó cége, a Trust Hungary Zrt. volt. A vállalat cégvezetôje szerint a magyar tölgybôl készült hordókat meg kell ismertetni a világgal, mert kiválóak. Ez a munka immár 20 éve folyik, és ennek eredménye hogy a cég forgalmának 90 százaléka a külpiacokon realizálódik. MANNÓ Pál cégvezetôt arról is kérdeztük, mi is a titka a két évtizedes sikernek?

20

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakképzési Díj – Idén hárman vehették át tos gyakorlati képzése folyik. Az elsô szakmunfodrászüzletben dolgozik. Nem csak azért hogy kástanulók egy éve végeztek, közülük a jó képeskiderüljön, hogy van-e érzéke hozzá, hanem ségûek gyorsan el tudtak helyezkedni. azért is, eldönthesse, valóban fodrász szeretne-e — A saját cégünknél még nem jellemzô a lenni. szakmunkás-hiány – hangsúlyozza. — Azonban Az elmúlt csaknem negyed század gazdasáa jövôben várhatóan mi is alkalmazunk majd a gi, társadalmi változásai, s az utóbbi idôszak válgyakorlati idejüket nálunk töltôk közül a végzést ságai egyértelmûvé tették a talpon maradás zálokövetôen néhányat, ugyanis a munkatársaink köga a folyamatos szakmai önképzés, a versenykéA komlói Mig-Tig Kft. ügyvezetôje, zül az elkövetkezendô idôben többen pes, magas színvonalon végzett munka. Ennek Barta Sándor több mint egy évtizede is nyugdíjba vonulnak. egyik jó példája a pécsi Matro Kft., ahol a mûszavállal szerepet a város és a kistérség A szakember-utánpótki fejlesztések mellett nagy hangsúlyt szakember-utánpótlásának kinevelélás hosszú évtizedek óta helyeznek a munkatársaik szakmai tusében. Részt vesz a felnôttképzésszívügye Szél István pécsi dásának fejlesztésére. A tanulók gyaben, valamint a szakmunkástanulókfodrászmesternek is, aki korlati oktatása is ezen elvek szerint nak gyakorlati helyet hozott létre saját több évtizede adja át tudáfolyik, akik közül többen a végzést köBarta Sándor vállalkozásán belül. sát nemzedékrôl, nemzevetôen nálunk folytatják tovább. Az ô Mint ismert a szakképzés válsága évekkel dékre. Tanulókkal azután kezdett el tevékenységüket fôiskolai végzettségSzél István ezelôtt elérte a hétdombra épült várost is, egyre komolyabban foglalkozni, amikor gel rendelkezô szakoktató irányítja. A nagyobb gondot jelentett a jól képzett szakembemegnyitotta a Megyeri úton saját üzmagas színvonalú gyakorlati képzés rek hiánya. Megszüntetése érdekében összefogletét. Több mint ötvenen kerültek ki a eredményeként tanulóik az országos tak a cégek, a vállalkozások. Az igényeikhez igakeze alól, s szinte mindannyian a szakmai versenyeken rendszeresen zodó szakmák oktatásának újraindításában jeszakmában maradtak. Van, aki Sziott vannak a legjobbak között. lentôs szerepet vállalt Barta Sándor, aki a vállalgetváron, Szekszárdon, Pécsett, de — Örültünk a díjnak – mondja kozása mellett a szakképzésben, mint oktató és olyan is, aki Norvégiában nyitott saját Kleisz Zoltán, a Matro Kft. ügyvezetômint a vizsgabizottság tagja vesz részt. Ennek üzletet. Az alkalmazottai is szinte kije. — Az elsô gondolatom az volt, az Kleisz Zoltán eredményeként ismét megkezdôdött a lakatos, a vétel nélkül a tanítványai közül kerüláltalunk végzett tevékenység elismeforgácsoló és a hegesztô képzés Komlón és tértek ki. rése egyben azt is jelenti, hogy fontos az egész ségében. Elsô lépésben pályázati források felA tanulói nagy része úgy végzett, hogy harrégió számára, segítséget jelent a szakember-hihasználásával, a Mig-Tig Kft. közremûködésével madikos korában megnyerte a decemberben haány enyhítésében. könnyû- és nehézgépkezelô tanfolyamot szergyományosan megrendezésre kerülô tanulóverMint mondja, nagyon nagy gondot jelentett a veztek negyven fô részvételével. Az elméleti oksenyt. Többen közülük késôbb a fodrász-csapat magasan képzett szakemberek hiánya, ezért is tatás a szakképzô intézetben, míg a gyakorlati tagjaként hazai és nemzetközi versenyeken vetdöntöttek úgy, hogy szerepet vállalnak a tanulók képzés a helyi vállalkozóknál folyt. Ezt követôen tek részt, s voltak ott az elsôk között. Arra különögyakorlati képzésében, amelyet a Hauni Hungary bádogos és hegesztô képzést indítottak, amely sen büszke, hogy a fia is fodrász lett, s nála taKft.-vel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és során összesen harminchatan tettek szakmunnult, sôt a menye is az ô tanulója volt. Egészen Iparkamarával közösen indítottak útjára. kásvizsgát, de úgynevezett hegesztô-felelôsi – 2008-ig együtt dolgoztak, azonban ma már neki Szólt arról is, immár harmadik éve tizenöt-tiközépfokú végzettséget adó – tanfolyamot is is saját üzlete van. zenhat forgácsoló tanuló képzése folyik náluk. Az szerveztek szakmával és gyakorlattal rendelke— Jólesett, hogy gondoltak rám, hogy figyeidei tanévtôl már szakoktatót is alkalmaznak, aki zôk részére. lemmel kísérik a munkásságomat – mondja. — csak a tanulókkal foglalkozik. Kitért arra is, az ál— Nagyon örültem a díjnak – mondja Barta Azonban igazán akkor lenne teljes az örömöm, taluk kinevelt szakembereket szinte azonnal Sándor a Mig-Tig Kft. ügyvezetôje. — A megbeha a fodrász szakma visszakapná régi rangját. munkába tudják állítani, ugyanis tisztában vancsülés egyik fontos elemének tartom, ha egy Már 1994-ben készítettem egy tervezetet arról, nak az elvárásaikkal, e mellett a tanuló évek alatt gazdasági szereplôket összefogó szervezet elismiként kellene átalakítani a tanulóképzést. Most megismerik a céget, képességeik alapján többfémeri tagjai tevékenységét. A magam részérôl az ismét kikérték a véleményemet arról, milyen válle munkaterületen tevékenykednek. Hangsúlyozutóbbi idôben sok energiát fektettem a szakképtoztatásokra lenne szükség a gyakorlati képzésza, náluk elvárás, hogy mindenki magas szinten zésbe. ben ahhoz, hogy a szakma alapjait magas színvégezze a munkáját, hiszen japán és német piacSzólt arról is, a komlói vállalkozások összevonalon sajátíthassák el a fodrász-tanulók, de ra dolgoznak, a tanulóikat is ebben a szellemben fogásának eredményeként útjára indított program most is csak ugyanazt tudtam elmondani, mit képezik, mert a cél, hogy a végzést követôen mikeretében a Mig-Tig Kft. által létrehozott tanmûcsaknem húsz esztendeje. Nálam a mai napig az nél többen – nyolcan, tízen – a cégnél maradjahelyben jelenleg negyven hegesztô és géplakalehet tanuló, hogy elôtte egy hónapot nyáron a nak.

Sz.K. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara évrôl évre Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismeri el a szakember-utánpótlás nevelésében jelentôs szerepet vállalók tevékenységét.

Ebben az esztendôben két magánszemély – BARTA Sándor és SZÉL István, valamint a Matro Kft. vehette át ezen elismerô címet.

óriási. Üzletfilozófiánkat tulajdonosunktól, Molnár Lászlótól tanultuk, tanuljuk. A már sokszor emlegetett egyenletes és folyamatosan javuló minôség mellett a gyártó, illetve képviselôk és a borászok közötti személyes kapcsolat jelentôsége nagyon fontos. A mi feladatunk az, hogy segítsük partnereink munkáját (mûvészetüket) és termékeinkkel járuljunk hozzá sikereikhez.

— Mit jelentett az ön számára a kamara elismerése, illetve egyetért-e azzal, hogy a jutalom egy fajta ösztönzés is egyben?

— Minden elismerés fontos az ember számára. A legnagyobb az, ha a következô évben visszatér egy elégedett vevô, és újra vásárol termékeinkbôl, ami azt jelenti, hogy azt kapta, amit várt és például hordóinkban érlelt borokkal ért el

elôkelô helyezést borversenyeken. Természetesen örülünk ennek az elismerésnek, mert a termék jellegébôl (is) adódóan nem a mindennapos felhajtás jellemzi tevékenységünket, de jó érzés, ha közvetlen környezetünk felfigyel a munkánkra.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája Állami támogatások kis- és középvállalkozások számára – Az uniós szabályozás korszerûsítése 2012 májusában az Európai Bizottság átfogó stratégiát tett közzé arról, hogy miként kívánja megreformálni az állami támogatások uniós szabályait (State Aid Modernization/SAM). Tagállami szinten a vállalkozóknak nyújtható állami támogatások maximális mértékét és a támogatható területeket európai uniós szintû szabályok írják elô. Ezek jelentôsen befolyásolják a magyar kis- és középvállalkozások abszorpciós képességét a Strukturális Alapokon keresztül lehívható támogatások tekintetében, mivel megszabják többek között azt is, hogy melyik régióban milyen arányú lehet a beruházások állami finanszírozása (beleértve a Strukturális Alapokat is). Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat minden tagállam hatósága, így a központi kormányzat és az önkormányzatok is kötelesek alkalmazni. Szabálysértés esetén a támogatás visszafizetése a kedvezményezett vállalkozást terheli.

A reformcsomag célja az állami támogatások határozottabb és célzottabb ellenôrzése, valamint a támogatási szabályok egyszerûsítése és az eljárási folyamatok felgyorsítása. A jelenlegi bonyolult rendszer egyrészt nehezíti a bizottsági felügyelet ellátását, másrészt túl bürokratikussá teszi az engedélyezi eljárásokat, így lassítja a beavatkozást. Az új jogszabályok várhatóan 2014-ben lépnének életbe.

Az Európai Unió mûködésérôl szóló szerzôdés (EUMSz.) 107. cikke általános tilalmat ír elô az állami támogatásokra vonatkozóan, mivel az torzíthatja a versenyt a belsô piacon elônyhöz juttatva egyes vállalkozásokat a többiekhez képest. Azonban bizonyos körülmények között a gazdaság fellendítéséhez az állam fokozott szerepvállalására van szükség. Ezért meghatározott célkitûzések vagy politikai szándék teljesülése érdekében az Unió lehetôvé teszi az állami támogatások alkalmazását. A tervezett támogatásokat elôzetes engedélyezés céljából kötelezô bejelenteni az Európai Bizottság felé. Mivel a „támogatás“ objektív fogalom, az Európai Bizottság feladata, hogy a szerzôdésben elôírtak szerint értelmezze azt. Az értelmezés megkönnyítése érdekében a fogalom további jogi pontosítására van szükség, ami a reformcsomag egyik fontos eleme.

A reformprogram keretében az Európai Bizottság 2012. december 5-én közzétette a hatályban lévô eljárási és felhatalmazó rendeletek módosító jogszabálytervezeteit.

Az eljárási rendelet módosításának célja a panaszkezelési eljárások egyszerûsítése és felgyorsítása annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyabban összpontosíthassa tevékenységét a belsô piac szempontjából lényegesen fontos ügyekre.

A felhatalmazó rendelet módosítása többek között arra irányul, hogy kiterjessze a csoportmentességi rendeletek alkalmazási körét olyan területekre, amelyeknek csak minimális hatása van a belsô piac mûködésére. A csoportmentességi rendeletek lehetôvé teszik, hogy egyes támogatási fajták mentesüljenek a bejelentési kötelezettség alól. Ide tartoznak a csekély összegû („de minimis”) támogatások, bizonyos kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások, a kutatás-fejlesztési, a környezetvédelmi, a foglalkoztatási és képzési támogatások stb. A tagállamok ezeket a támogatásfajtákat azonnal odaítélhetik, és elegendô utólag értesíteniük róla a Bizottságot. A csoportmentesség csak átlátható támogatásokra alkalmazható, azaz olyan támogatásokra, amelyeknek összege (az elôny) elôre és pontosan kiszámítható.

Az új csoportmentességi rendelet hatálya alá tartoznának többek között az alábbi támogatástípusok: a kultúrát elômozdító támogatás, a természeti katasztrófa okozta károk enyhítését célzó támogatás, a (részben) uniós finanszírozású projektek (pl.: JESSICA) támogatása, stb.

A bizottsági javaslatokról jelenleg folynak az uniós intézményközi tárgyalások, és számos ponton jelentôs nézeteltérés van az Európai Bizottság és a tagállamok között. Ugyan az Európai Parlament 2013. január 17-i állásfoglalásában véleményezte a bizottsági anyagokat, annak nincs jelentôs befolyásoló ereje, mivel az uniós jogalap szerint ezen a területen a Parlament nem vehet részt a döntéshozatali folyamatban, kizárólag konzultációs szerepe van.

Várhatóan jelentôs vitákat vált ki a csekély összegû („de minimis”) támogatások felülvizsgálata. A jelenleg hatályban lévô de minimis támogatásokról szóló rendelet szerint a tagállamok egy hároméves idôszakon belül maximum 200.000 eurós támogatást nyújthatnak a vállalkozásoknak, anélkül, hogy azt be kellene jelenteni az Európai Bizottság felé. A szabály azon a feltételezésen alapul, hogy az esetek túlnyomó többségében ezek a kis összegû támogatások nem gyakorolnak hatást a tagállamok közötti kereskedelemre és versenyre. Az intézményközi tárgyalások során felvetôdött az a lehetôség, hogy a de minimis támogatási értékhatárt felemelnék 300.000 euróra. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) még ennél is messzebbre megy, és véleményében azt javasolja, hogy a „de minimis” támogatások plafonját a Bizottság 200.000 euróról tartós jelleggel emelje fel 500.000 euróra, ugyanúgy, ahogyan errôl nemrég az általános gazdasági érdekû szolgáltatásokkal kapcsolatban határozott.

Az Európai Bizottság 2013 márciusában közzétette a „de minimis” rendelet elsô tervezetét, amelyben arra a megállapításra jut, hogy a tapasztalatai és a fe-

lülvizsgálat során – ideértve a tavaly nyári nyilvános konzultációt – eddig összegyûjtött adatok nem indokolják magasabb felsô határ bevezetését. A rendelettervezetrôl most újabb nyilvános konzultációt kezdeményezett, melynek határideje 2013. május 15.

A nyilvános konzultáció elérhetôsége: http://ec.europa.eu/competition/consultations/2013_d e_minimis/index_en.html).

A tagállamok többsége az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében igényelné a csekély összegû támogatások értékhatárának megemelését Az értékhatár megemelése elônyös lenne Magyarország számára, mivel ezáltal kevesebb támogatási esetet kellene bejelenteni az Európai Bizottság felé, ami csökkentené a bürokratikus akadályokat, és a kifizetési idôt az állami támogatások tekintetében. Ütközôpont továbbá a regionális beruházási támogatások tekintetében az a módosítási javaslat, mely szerint Közép-Magyarországon kizárnák a nagyvállalatokat a támogatásra jogosultak körébôl. Elvileg ez pozitív lehetne a kis- és középvállalkozások szemszögébôl, gondolván, hogy így több jut számukra.

Azonban ha a régióban a nagyvállalatok nem kaphatnak állami támogatást, felmerül a veszély, hogy kivonulnak onnan, vagy csökkentik ott aktivitásukat. Ez pedig egyértelmûen a nekik beszállító KKV kört fogja negatívan érinteni. Tehát ez a szabálymódosítás komolyan visszaüthet a magyar KKV-kre, ahol a KKV-k széles köre beszállítóként ki van szolgáltatva a régió nagyvállalatainak.

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) jelenleg méri fel a tagkamarák körében, hogy melyek a reformcsomag azon pontjai, amelyek mentén összeegyeztethetôk az egyes nemzeti kamarai érdekek, lehetôséget teremtve az európai kamarák számára, hogy közös erôvel, európai szintû összefogással lobbizzanak ebben a témában az Eurochambres ernyôje alatt.

Az Európai Bizottságnak 2013 végéig – azaz még a 2014-2020-as idôszakra vonatkozó pénzügyi terv kezdete elôtt – fokozatosan el kellene fogadni a reformcsomag egyes elemei annak érdekében, hogy azok egyidejûleg lépjenek hatályba, és ezáltal az állami támogatási szabályozás korszerûsítése a lehetô legeredményesebb legyen. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

22

KREATÍV IPAR / INNOVÁCIÓ

Klaszter és kultúra találkozása (CMC) – Egy lehetôség a fejlesztésre!

A Klaszter és kultúra találkozása címû projekt a Délkelet-Európai Transznacionális Együttmûködési Program keretében az EU Társfinanszírozásával valósul meg, célja a kulturális értékek használatának támogatása és elôremozdítása a fejlesztéseken keresztül.

A 2014-ig futó programban tíz nemzetközi partner vesz részt: Magyarország, Olaszország, Románia és Szlovénia képviseletében 2-2 szervezet, valamint Szlovákia részérôl egy partner.

A CMC projektben Velence, Maribor, Nagyszeben, Pozsony, Pécs dolgozik együtt, az alábbi partnerségben: ■ The association of Chamberof Commerce of Veneto Region ■ Veneto region ■ Province of Rimini Prov. Rimini Italy ■ Sibiu Chamber of Commerce and Agriculture ■ Lucian Blaga University of Sibiu ■ Regional Chamber of Craft and Small Business Maribor

Maribor Development Agency Slovak Chamber of Commerce and Industry of SOPK Slovakia A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, együttmûködve a Kulturális Ipari Kompetencia Központtal a projekt Partnerségi mechanizmus ■ ■

Új pécsi munkahelyeket teremtett a Creative Cities projekt Pécsett zárult a „Creative Cities” – a Kreatív Városok európai projektje. A nemzetközi sajtótájékoztatón és az azt követô megbeszélésen a Lipcsébôl, Gdnaskból, Genovából és Ljubljanából érkezett partnerek sikeresnek értékelték a hároméves projektet és bemutatták annak hosszú távú, fenntartható eredményeit. Ezek közül a Klaszter Kontakt Pontok hálózata és a kreatív ipari városfejlesztés a két legfontosabb tényezô.

A zárótalálkozón a városok bemutatták a három év eredményeit: találkozók, tanulmányok, városfejlesztési tervek, kreatív ipari termékek, tények és adatok sorakoztak egymás után.

Pécs Városa a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszterrel együttmûködésben – mely a gyakorlati megvalósítási tevékenységeket végezte – a városi stratégiai tervezés szintjén hasznosította a Creative Cities projekt elônyeit.

Keresnyei János, a KIKK Egyesület elnöke szerint a projekt nagy eredménye az a kapcsolat, amely a Kamara, a Munkaügyi Központ és a Kulturális Ipari Klaszter közt kialakult, valamint hogy a kreatív ipari vállalkozásokat sikerült bevonni a közös gondolkodásba, fejlesztésekbe. A projekt hatására 20 új munkahely és 20 kezdô kreatív ipari vállalkozás indul idén tavasszal a kreatív iparban Pécsett. ”This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme cofinanced by the ERDF.”

Dél-Dunántúli Gazdaság vizsgálata a „városi turizmus” területén, a Délkelet-Európai térség termelôkörzeteiben munkacsomag vezetôje, melynek célkitûzése: egy a kultúra és a klaszterek kreatív együttmûködésén alapuló, az európai országok közötti együttmûködés kialakítása, fejlesztése témájú módszertani könyv elkészítése.

A módszertani könyv célja a turizmus és kreatív ipari szektor speciális megközelítésének kidolgozása és életképes turisztikai tervek elôkészítése.

A projekt keretében megrendezésre kerül 2013. május 13. és 15. között egy nemzetközi workshop és partnertalálkozó a Pécsi Kereskedelmi Központban, illetve a projekt kapcsán a kamara felvállalja a szakmai fejlesztések eredményeinek megosztását, és olyan többszereplôs (állami, önkormányzati, civil, klaszter, piaci szereplôk bevonásával történô) fórumsorozat megszervezését, amelyre tervezetten a 2014-2020-as idôszak tervezésében is jártas szakértôket hív meg „vitaindító“ elôadások megtartására.

A tervezett fórumsorozat elsô állomása a „Klaszter és kultúra találkozása” szakmai találkozó sikerrel zárult 2013. április 9-én a kamarában.

Az eszmecsere szereplôi egyetértetek abban, hogy kulcsfontosságú a megyei, régiós szintû turisztikai fejlesztés érdekében az együttmûködéseket erôsíteni. A találkozón Hegyi Zsuzsa Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli RMI igazgatója, Vágvölgyi Réka a TÉDÉEM Nonprofit Kft. képviseletében, valamint Gonda Tibor a CMC projekt turisztikai és klaszter szakértôje tartott elôadást.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

INNOVÁCIÓ

Miért fontos a szellemi eszközök menedzsmentje?

Az európai innovatív vállalkozások számára egyre nehezebb a tôke bevonása, pedig ötletek és finanszírozók nélkül nincs gazdasági növekedés.

Amikor a KKV-k külsô forrásokat szeretnének bevonni ötleteik megvalósítására, sokszor azzal szembesülnek, hogy nem rendelkeznek a bankok, pénzügyi közvetítôk által elvárt gazdasági mutatókkal, biztosítékokkal. Pedig sokszor megvan a szükséges háttér, csak az a vállalkozás szellemi eszközeiben rejtôzik.

A piacokon a szellemi eszközök használata és védelme emiatt a fennmaradás egyik kulcsfontosságú tényezôje.

A cégeknek aktívabban kell menedzselniük a szellemi eszközeiket, hogy beazonosítsák és hasznosítsák valódi értéküket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara résztvevôje az EVLIA elnevezésû projektnek, mely az elôbb említett problémák megoldását célozza meg.

A projekt módszertant rendel a nem

kézzelfogható eszközök pénzügyi és gazdasági értékeléséhez, a pénzügyi közvetítôk és az érintett vállalkozások véleményének figyelembe vételével.

A projekt célja egy nemzetközileg elfogadott standard kialakítása a szellemi eszközök értékeléséhez. A KKV-k ezen eszközeik értékének meghatározásával és könyvelési nyilvántartásaikban történô feltüntetésével pontosabb képet nyújthatnak a pénzügyi hitelezôk, befektetôk részére cégük értékérôl. A módszer használata így a jövôben hozzájárulhat a vállalkozások tôkebevonásának megkönnyítéséhez.

A EVLIA-projekt a Dél-kelet Európai Transznacionális Együttmûködési Program keretében 10 ország részvételével valósul meg. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécsi Tudományegyetem munkacsomag-vezetôkként vesznek részt a projektben, mely 2014 októberében fejezôdik majd be.

A kamara felelôs a projekt kommunikációs tevékenységeiért. Pécsi vállalkozások segítségével kidolgoztuk az arcu-

latot (Creamotiv Kft.), létrehoztuk a honlapot (Wawona Internet Kft.) és elkészítettük az elsô promóciós eszközöket is (Bolko Bt., Digitprint Kft., Hétfô Kft.).

A projekt a sajtó és az érdeklôdô vállalkozások számára is bemutatásra került áprilisban egy Workshop keretében.

A szakmai munka is folyamatos, például felmérésre kerültek a projektben résztvevô országok szellemi eszköz menedzsmenttel kapcsolatos szokásai és a szabályozási háttér is.

A projekt eseményei nyomon követhetôek a www.evlia.eu oldalon.

CMC partnertalálkozó Mariborban Az EU Társfinanszírozásával és a Dél-kelet Európai Transznacionális Együttmûködési Program keretében megvalósuló Klaszter és kultúra találkozása (CMC) projektben Velence, Maribor, Nagyszeben, Pozsony és Pécs városok különbözô intézményei dolgoznak együtt azzal a céllal, hogy a kulturális értékek használatát támogassák és elôremozdítsák a fejlesztéseken keresztül.

2013. április 18-án a Maribori Fejlesztési Ügynökségen megrendezett partnertalálkozón – Rimini tartomány kivételével – valamennyi partnerszervezet képviseltette magát.

Az összejövetel célja a közös kérdôívek, a fenntarthatóság, a kommunikációs munkacsomag és az ITC platform megvitatása, illetve a szlovén és szlovák munkacsomagok kapcsán felmerülô kérdésekkel kapcsolatos kon-

zultáció, valamint a különbözô teendôk, munkarészek közös döntéshozatal általi elôremozdítása volt.

A nemzetközi delegáció legfontosabb feladata a szlovák munkacsomag fô témájának a „shopping tréner” fo-

galmának definiálása és a kapcsolódó feladatok meghatározása volt.

Az esemény sikeresen zárult, elôkészítve a május 13. és 15. között megrendezésre kerülô pécsi workshopot és szakmai találkozót.

24

INNOVÁCIÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az innovációs portfólió-építés is a bizottság feladata A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát 2012 ôszétôl új testületek irányítják. Az Innovációs Bizottságot ÁMAN Mihály, a TeGaVill Kft. ügyvezetô igazgatója vezeti.

A kevesebb mint fél éves idôtartam alatt a következô kép alakult ki a régió vállalkozásainak innovációval kapcsolatos nehézségeirôl: a vállalkozások innovációs aktivitásai alacsonyak, amelynek oka sokrétû problémarendszeren alapul; az innováció állami támogatása nem KKV orientált; a vállalati innováció sok esetben szakemberhiány miatt eredménytelen; a kutatószféra nem piacorientált, a sok különbözô intézményi szereplô ko-

ordinálatlanul mûködik, valamint a KKV-k helyi piacai folyamatosan „összezsugorodnak”, a külpiaci innovációs tevékenységhez szakmai, anyagi erôforrások hiányoznak.

A fentiek, valamint a kamarai stratégia alapján a megújult bizottság elfogadott stratégiai céljai a következôk: I. KKV-k számára kézzelfogható és hasznos innovációs tevékenységrendszer további fejlesztése II. Iparjogvédelmi szolgáltatások körének bôvítése és szakmai erôsítése, szellemi eszközmenedzsment rendszerek további fejlesztése III. Kutatói szféra és a vállalkozások együttmûködésének megalapozása (Szentágothai János Kutatóközpont) IV. Helyi innovatív fejlesztések nemzetközi piacra jutásának elôsegítése.

Az együttmûködések segítésére a

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter Benchmarking Klubjai – „Tetszik!”

Közel egy éve indult el a klaszter népszerû Benchmarking rendezvénysorozata, melynek célja egy olyan szakmai találkozási rendszer kialakítása, amely biztosítja a gépipari vállalkozások ügyvezetôinek, fejlesztô mérnökök, gépipari szakemberek eszmecseréjét.

A klubülések alkalmával egy-egy klaszter tagvállalatot látogatnak a résztvevôk, mely során részletes bemutatást kapnak a cég mûködésérôl, termékeikrôl, szolgáltatásaikról, gyártási kapacitásaikról, alkalmazott technológiákról, vevôikrôl, valamint az interaktív céglátogatás során számos szakmai kérdés felmerül, melyet a tagok egymás között megvitatnak és értékes tapasztalatokat, információkat szereznek. A tagok egymás közötti megismerésével olyan hozzáadott értékek, lehetôségek keletkeznek, mint: közös projektek azonosítása, közös innovatív fejlesztések, új belsô üzleti kapcsolatok elindítása, valamint megvalósulhat a „kifelé ajánlás”, azaz a tagok egymást ajánlják egy-egy olyan megrendelôi igény felmerülése kapcsán, amit vagy technológiai okokból, vagy kapacitásleterheltség miatt nem tudnak kivitelezni.

Az elmúlt idôszakban már hat klubülést tartott a Gépipari Klaszter, a Kontakt-Elektro Kft., Fekoral International Kft., a Spitzer Silo Pécs Kft., az Aquacut Kft., a Strauss Metal Kft. és a Matro Kft. mutatkozott be és további négy üzemlátogatást tervez még a rendezvénysorozat szervezôje.

A klubülések kedvelt további programja a céglátogatás után közvetlenül megrendezésre kerülô, vacsorával egybekötött fórum.

A fórum témák a klasztertagok igényei alapján kerülnek kiválasztásra, palettája igen széles sávban mozgott ezidáig, a dolgozók motiválásától, az alkalmazott vállalatirányítási rendszereken

Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásából a kamara megalkotta az „innovációs portfólió” kereteit.

Az Innoportfólió weboldal – http://innoportfolio.hu – már több mint 120 publikus együttmûködési profilt tartalmaz. A Pécsett, Debrecenben, Gyôrben és Szegeden egyetemi-kamarai együttmûködéssel épülô adatbázis kutatói profilokat, és az Enterprise Europe Network azon profiljait jeleníti meg, melyek tulajdonosai hazai kooperációt is keresnek. Az adatbázisba díjmentesen lehet bevinni mindent, az ötletektôl a kidolgozott projektekig, vagy éppen a megoldandó problémákig – megjelenni azonban csak a valós tartalmú témák fognak. Nem titkolt cél az országos lefedettség bôvítése: Miskolc, Békéscsaba, Székesfehérvár és Budapest bevonása tervezett 2013-ban. át a közös beszerzésig, csak néhány példát említve.

Az inspiráló véleménycserébôl minden tag csak profitálhat, képesek lehetnek reálisan értékelni és elemezni a saját teljesítményüket, üzleti gyakorlatukat, megismerni más vállalatok eredményeit és gyakorlatait, és ezeket az információkat beépíteni a saját mûködésükbe, céljaikba a teljesítményük fejlesztése érdekében.

A Benchmarking Klubülés céglátogatásainak népszerûségére is alapozva a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara meghívta a Dél-Dunántúli Gépipari Klasztert is a 2013. június 3-án megrendezésre kerülô Paksi Atomerômû üzemlátogatására, valamint egy prezentációra, mely során a résztvevôk tájékoztatást kapnak az MVM Paks II. fejlesztésrôl is.

Merza-Szabó Berta

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

MESTERKÉPZÉS

A mesterlevél megszerzése után fogadta elsô tanulóit Az elmúlt több mint két évtized gazdasági, társadalmi változásai egyértelmûvé tették: a talpon maradás záloga a folyamatos szakmai önképzés, a versenyképes, magas színvonalon végzett munka. Ennek egyik eszköze a mestervizsga.

A reggeli órákban már érkeznek a vendégek a Teréz utcai Tereza Szépségszalonba, készülnek a frizurák. A felsô szinten a kozmetikában még a csend honol, a szalon tulajdonosával, PUSZTAI Zita kozmetikus-mesterrel itt ülünk le beszélgetni.

— Annak idején igazán nem kozmetikus, hanem fodrász szerettem volna lenni – idézi fel a kezdeteket. — Az anyai nagyszüleim és az édesanyám is az volt, két fodrászüzletben nôttem fel.

Végül édesanyám rábeszélésére lettem kozmetikus, mert ô azt szerette volna, hogy közösen nyissunk szépségszalont.

Sajnos erre már nem kerülhetett sor az ô korai halála miatt.

Tanuló éveit Pécsett, az Irisz Szalonban töltötte Gyapai Jenôné, Klári néni szakmai irányítása mellett, az elméleti oktatója sem kisebb szaktekintély, Vajdáné Makra Vera volt. A szakmunkásvizsga letételét követôen az Irisz Szalonban folytatta tovább, majd a Fodrász Szövetkezet Nagy Lajos Király utcai kozmetikájába került, de hosszabb idôt eltöltött a Színház téren a Hajas Szalonban is. Miután úgy érezte elég szakmai tapasztalattal vértezôdött fel, úgy döntött önállósítja magát.

— Ennek lassan húsz éve, akkor indítottuk útjára a családi vállalkozásunkat, s nyitottuk meg az üzletet a jelenlegi helyén – folytatja tovább beszélgetésünket. — Elôször csak az alsó szinten fogadtuk a vendégeket, s ahogy nôtt a vendégkörünk, úgy fejlesztettük, s építettünk rá egy emeletet, ahol a kozmetika kapott helyet.

Vallja, hogy nagyon szerencsésnek mondhatja magát, mert a lánya, aki szintén kozmetikus lett és a férje, aki

mûszaki szakember vele dolgozik. Mindez abban is nagy elônyt jelent, hogy az egyre nagyobb számban megjelenô kozmetikai berendezések folyamatos karbantartását maguk végzik el.

— A lányom jelenleg az Egészségügyi Fôiskola hallgatója is, mert minden bôrprobléma mögött nemcsak lelki, életvitelbeli, de egészségügyi probléma is húzódik – mondja. — E mellett sok olyan plusz ismerettel vértezheti fel magát, amelyre másként csak hosszú idô elteltével tehetne szert.

Mint mondja, ez a szakma állandó mozgásban van, folyamatosan változik, új gépek, eljárások, kozmetikai termékek jelennek meg a piacon. Naprakésznek kell lenni, mert a vendégek folyamatosan figyelik és nyomon követik, melyik kozmetikai cég, milyen új termékkel jelenik meg a piacon.

— Tudomásul kell venni, hogy, aki nem követi nyomon ezeket a fejlesztéseket, nem képezi folyamatosan magát, az elôbb utóbb elveszti a vendégeit – mondja. — Magam a kezdetek óta ott vagyok Budapesten a szépségipart felvonultató tavaszi kiállításon, s a mestervizsgát is azért tettem le 1992-ben, hogy a meglévô ismereteimet tovább szélesítsem, a mesterlevél megszerzésének feltétele a szakmunkásvizsgánál sokkal mélyebb, többrétû tudás megléte. Állítja, a vendégek körében is rangot jelent, mert a mester címmel együtt járó nagyobb szakmai tudás nyújtotta biztonságot ôk is megérzik. A mestervizsga letételére általában az vállalkozik, aki szívvel, lélekkel csinálja, a munkája a hivatása, a hobbija is.

— Magamnak egyfajta visszaigazo-

lást jelentett, hogy jó úton haladok, valamint nagyobb önbecsülést adott, hogy mesterkozmetikus lettem. Miután letettem a mestervizsgát, elkezdtem tanulókkal is foglalkozni, ahogy az édesanyám is. Azóta minden évben változó számú – kettô, három, négy – tanulóm van. Az büszkeséggel tölt el, hogy a nálam végzettek csaknem fele a szakmában maradt, jelenleg is kozmetikusként dolgozik – fejezi be beszélgetésünket, mert megérkezett a vendége, mennie kell.

Sz.K. LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

26

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A reggeli órákban már szorgos munka folyik a Flórián Kisvendéglôben Szigetváron. A szakácsok mellett tanulók serénykednek, vesznek részt az aznapi menü fogásainak elôkészítésében, egyikük a krumplit hámozza a konyha ajtajában. AUGUSZT Józseffel, a kisvendéglôt mûködtetô Kocsmáros Bt. egyik tulajdonosával a kerthelyiségben ülünk le.

Tanulóik a mindennapi munka részesei — Már hosszú évek óta szerepet vállalunk a jövô szakember utánpótlásának nevelésében – mondja. — Jelenleg is hét tanulónk van, két szakács, három vendéglôs és két pincér, valamint két átképzôsünk, akik a munkaügyi központ által támogatott felszolgáló és szakács képzésben vesznek részt. Ebben az esztendôben négyen végeznek, jövôre már csak egy pincér és egy szakács tanuló foglalkoztatására vállalkozunk.

A baranyai kisváros és a környékbeli településein élôk körében ma már fogalommá vált a Flórián Kisvendéglô.

Mindezek ellenére ôk is azon törik a fejünket nap, mint nap, hogy mit is tegyenek a talpon maradás érdekében, miután azt tapasztalják, egyre inkább elkülönül a hónap eleje és vége, utolsó napokban szinte egy lélek sincs az utcákon. Arról nem is beszélve, hogy lassan már csak egyedüliként tartanak nyitva az esti órákban, miután érezhetôen csökken azoknak a köre, akik megengedhetik maguknak, hogy idônként beüljenek vacsorázni egy vendéglôbe.

Mindezen nehézségek ellenére a színvonalból nem engednek, nagy gondot fordítanak arra, hogy a finom falatokat szép és tiszta környezetben fogyasszák el a vendégeik. Vallják, csak egyedi ízekkel és magas színvonalú kiszolgálással lehet hosszú távon a vendégkört megtartani.

Másik elônyük, hogy a kisvendéglô tulajdonosai, valamint pincérei és szakácsai több, mint három évtizede dolgoznak együtt, összeszokott csapatot alkotnak, szinte szavak nélkül, mozdulatokból értik egymást. Tanulók képzésével is azért foglalkoznak, mert szeretnék maguk kinevelni az utánpótlásukat.

— Mind a hárman foglalkozunk a tanulókkal, heti váltásban, most én vagyok a soros – folytatja beszélgetésünket Auguszt József. — Nagy segítséget jelentenek a tanulóink, akik a napi munkában vesznek részt. A takarítástól, az elôkészítésen, a fôzésen, a terítésen át egészen a felszolgálásig mindent csinálnak. Valljuk, hogy a szakmát csak így tanulják meg.

Mint mondja, már az elôzô munkahelyükön is foglalkoztak tanulók képzésével, s a vállalkozásuk indításával szinte egyszerre fogadtak szakmai gyakorlatra gyerekeket. Az utóbbi idôben jönnek vidékrôl is, jelenleg Kaposvárról, Kadarkútról, és Pécsrôl vannak náluk tanulók. A beosztásuk nem egyszerû feladat a szakképzô iskolák eltérô tanítási rendje, valamint a bejárás miatt.

— Idén nem lehet panaszunk – folytatja tovább beszélgetésünket, miután egyeztette, hogy mire is lenne szükség a boltból, s egy anyukával megbeszélte a ballagási menüt. — Az elméleti órák szerencsés alakulásának köszönhetôen megszûnt az a helyzet, hogy hol nagyon sok tanuló van egyszerre, hol meg szinte egy sem. Most egyenletesen el tudjuk osztani ôket, minden héten ketten-hárman vannak, így még jobban oda tudunk figyelni rájuk, hogy minél jobban megtanulják a szakma alapjait, ez különösen a most indult vendéglôsöknél fontos, akiknek felszolgáláshoz és fôzéshez egyaránt érteniük kell, mire végeznek.

Mint mondja, mindannyian a környékbeli településeken élnek, onnan járnak be. Nem nagy távolságokról, ennek ellenére így is akadnak olyan helyzetek – mint, a márciusi havazás idején, vagy, ha nagy néha valamilyen rendezvényt tartanak a városban –, hogy nem tudnak bejönni, vagy ôk viszik ôket haza, mert este hét óra után, már nem járnak a buszok.

— Mindent igyekszünk megtenni a tanulókért, s azért, hogy megszeressék a vendéglátós szakmát. Arra különösen büszkék vagyunk, hogy az erôfeszítéseink meghozzák a gyümölcsüket. A nálunk végzettek közül hatan maradtak, s dolgoznak velünk mind a mai napig – fejezi be beszélgetésünket, mert már érkeznek az elsô vendégek, a menüsök, akik rendszeresen náluk ebédelnek, vagy éthordókban viszik haza.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság Az elsô világi ember, aki Sopronból doktori címet szerzett, a Bajorországból származó Lackner Ádám aranymûves fia, Kristóf volt. Történetét a városban járva hallottam nemrégiben. Gyermekkorában számtalan iskolában megfordult – finoman fogalmazva nem érzett kedvet a mûvelôdéshez. Elsajátította ugyan a magyar nyelvet, kitanulta apja szakmáját, sôt, a katonáskodással is próbálkozott, de semmi iránt mutatott különösebb érdeklôdést. Késôbb, ki tudja, miért, mégis kedvet kapott a tudományokhoz, és sorra látogatta az egyetemeket.

Nyugtalan természete sokfelé vetette, volt hallgató Wittenbergben, Grazban, Padovában (ott szerzett jogi doktori címet 1595 szeptemberében), Bolognában, Sienában. Hazatérve feleségül vette Töltl János polgármester özvegyét, Gürtner Orsolyát, aki koránál fogva – több mint harminc évvel volt idôsebb – az anyja lehetett volna. Ismerôsei nem nagy jövôt jósoltak a frigynek. A pár az asszony haláláig, harmincöt évig élt együtt.

Lakner Kristóf, aki diplomataként, törvényalkotóként, városépítôként és íróként jeleskedett, megalapította a kulturált alkoholfogyasztást zászlajára tûzô Mértékletességi Egyesületet és a Tudóstársaságot is. Ösztöndíján minden évben jó néhány polgárfiú járhatott külországi egyetemre. Többször volt bíró és polgármester. A városháza falaira szellemes föliratokat szerkesztett. Gyermektelen lévén, végrendeletében vagyonának tiszta jövedelmét három részre osztotta. Egy rész az ispotály szegény betegeit illette, egy a nincstelen lányok férjhezmenetelét segítette, egy pedig tovább mûködtette az egyetemi ösztöndíj-rendszert. (A kedvezményezettek közül Grad György sorsát ismerjük: 1633-ban Erfurtban tanult, az alapítványtól nyolcvan rajnai forint ösztöndíjban részesült. Utóbb belôle is bíró majd polgármester lett.)

Az egykori ötvös-tanonc vagyonáról fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hogy halála után pincéjében csak borból ezerakónyit (körülbelül 580 hektólitert) találtak.

Mindez egy pincében, mégpedig az ócsárdi Matias pincészetben jutott eszembe, ahol az ászoktérben körülbelül kétszer annyi bort tárolnak, mint ameny-

27

VENDÉG-OLDAL nyi fölött néhai Lakner Kristóf rendelkezett. Persze, más is a készlet funkciója, hisz a Matias mostanra márkává vált.

Hamar fölépített, hamar népszerûvé vált bormárkává. Szôlôbirtokaiknak területe meghaladja a 110 hektárt, tudunk villányi, pécsi, szekszárdi, badacsonyi és tokaji területeikrôl. Persze, mindehhez lehetôség is kell, tehetnénk hozzá, és egy olyan, Matyi Dezsô nevéhez köthetô boltháló-

letekre ki-ki ízlése szerint csusszanthat a májból. Ettünk azután valamiféle füstölt halat, a hozzá dukáló majonézes krumpli salátával, de nem tudtam rájönni, hogy miféle vízilény lehetett a megboldogult.

Azt hiszem, pisztrángként mutatkozott be szegény.

zat, ahol a könyvek mellett kiválóan megfér a bor is. Nem rossz párosítás.

Kulináris élményekrôl szólva meg kell említenünk a villányi, hasonló nevû éttermet és borozót, ahol ragyogó kacsák és libák mellett egészen elsôrangú bárányt ettem nemrégiben. Kemencében sütik a dolgokat, és gyönyörûen adjusztálva tálalják. Ha már így visz a lendület, hozzáteszem, hogy csülkös bablevesek, töltött káposzták is hozzáférhetôk.

Baráti vacsorát nem fecsegünk ki, tehát csak egy pár szóval érintem ezt a bizonyos ócsárdi jelenlétet ebbôl a szempontból. Szó nélkül mégsem mehetek el mellette, mert olyan minôségben pászította a fent dicsért borokat és az ízeket, hogy az mégiscsak említésre érdemes.

Foglalkozzunk tehát a paraszttállal, nem tudom, hol hívják életre a stifoldereket és kolbászokat, de ellesném a szakmát a gyártóbázison. A hideg libamáj zsírjában elnevezésû csemegében az arány kíván laudációt – a zsírral megkent kenyérsze-

A vacsora vége a meggyes-mákos rétes volt, költ rétes, ahogy a nagymamám mondta, és körülbelül olyan finomnak is bizonyult, mint az ô terméke annak idején.

Szép ünnep volt, igazán hálásak lehettünk vendéglátóinknak. Illetve hálásak lehettünk volna. Az ilyesmit elég töredékesen tudja csak megköszönni az ember. És hogy az utókor hogyan hálálta meg az egykori, soproni településfô oly sok jótéteményét? A Szent György templomban ravatalozták föl. Ide került kriptája is. Hamvai alig negyven évig pihenhettek nyugalomban. 1674-ben a templomot egy bizottság visszavette a katolikusok számára. A jezsuiták kapták meg. Az 1769-es átépítés aztán gyökeresen megváltoztatott mindent. Lakner Kristóf vörös-márvány síremlékének legnagyobb darabját 1909-ben, a közeli pékségben találták meg.

Küszöbként hasznosult.

Sz.Koncz I.

Alacsony hálatermés

28

HEGYHÁTI JÁRÁS MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pályázati forrásokból fejlesztenek A Hegyháti Járás egyike Baranya leghátrányosabb helyzetû térségének. Ugyan jelentôs számban találhatók itt mikrovállalkozások, sok közülük azonban kényszerbôl választotta ezt a lehetôséget. A több embernek is munkát adó nagy foglalkoztatók hiányoznak. Az elmúlt években uniós források felhasználásával számos fejlesztést hajtottak végre a nagyobb településeken, Alsómocsoládon, Mágocson, Sásdon, Mindszentgodisán, amelynek elsôdleges célja a munkanélküliség csökkentése, valamint a térség vonzóbbá tétele volt. A szomszédos – egykori komlói kistérséget alkotó településekkel – összefogva elnyert Leader-közösségi címnek köszönhetôen ez év végéig jelentôs, több mint egymilliárd forint érkezik a térségbe.

A gazdasági élet fellendítése érdekében elnyert pályázati források felhasználásával a járás területén mûködô vállalkozások közül az elmúlt években Mindszentgodisán a Lakiter Euró-

Alsómocsoládi látkép

Ötvenhárom év a vidék szolgálatában Vízügyes történelmünkben a nagy elôdök már 200 éve sikerrel ténykedtek a gazdasági élet meghatározó termelési feltételének optimalizálásáért. Küzdöttek a víz ellen és vízért. A Magyarországon 1807. április 5-én teret nyert vízitársulatok az 1948. júniusi kormányrendelet életbelépéséig mûködtek, majd a vizek köztulajdonba kerültek, a velük való feladatkörök is állami kötelezettséggé váltak. 1957. augusztus 31-én a 48. törvényerejû rendelet újból engedélyezte vízgazdálkodási társulatok létrejövetelét.

A Baranya-csatorna menti Vízitársulat ebben az újabb folyamatban jött létre ötvenhárom éve Kaposszekcsôn. 1960. április 05. születésnapunk, hét település állt a bölcsônk körül. Azóta két megye 52 települése közigazgatási területe, vagy területének egy része alkotja a mûködési körzetet. Feladatainkat az ezen a területen lévô helyi jelentôségû közcélú mûvekkel kapcsolatos teendôk (rendezés, üzemeltetés, fenntartás, stb.) képezik. Ez a közhiedelemmel ellentétben nem minden patakot, vízfolyást, hanem nevesítetten 252 km, elsôsorban völgyfenéki befogadót és 3 tavat tartalmaz.

A Vízitársulat(ok) alapításuk óta küzd(enek) a feladatkör ellátásához szükséges pénz elôteremtésével. Nincs ez másképp ma sem. Normál folyamatnak tekintjük ezt mindaddig, amíg a közcélú mûvek legfelsôbb fórumon egyeztetett kompromisszumos mûködtetése biztosított.

Az elmúlt fél évszázadban környezetünk igényeihez igazodva mûködtünk, szolgáltunk, tettünk eleget a különbözô elvárásoknak. Napjainkra megváltozott tagjaink viszonya a vízitársulatokkal kapcsolatban. A privatizációval az egységes területek szabdalttá váltak, a mûszaki elvek csorbultak. A zsebet tapogató módú sajáterô teremtés – mely közkötelesség – a közcélú mûveken hagyott nyomot.

Mára a Kormányzat ismerte fel a helyzet tarthatatlanságát, és a közfoglalkoztatás keretében biztosított többszáz millió forintot a helyzet valamilyen szintû kezelésére. A közvélekedéssel ellentétben bebizonyosodott, hogy a feladatellátás rendszerében a pénz a legnagyobb hiányosság, mert olyan szintre sikerült elérnünk a munkavégzéssel, hogy a 2013. év csapadékviszonyai közötti áradás kismértékû károsodást okozott. Reméljük, a területi szereplôk is érzik, értékelik ezt…

Bregó János igazgató

pa Kft.-nél komplex technológiai fejlesztést hajtott végre, a Kónyafarm Kft. hidegen sajtolt nyersolajat elôállító üzemét pályázati forrás felhasználásával biodízel elôállítására is alkalmassá tette.

Mágocson elsôdlegesen a mezôgazdasági üzemek pályáztak sikerrel, többek között a Makrom Kft. a tehenészeti telepét korszerûsítette uniós források segítségével. Gödrén a Mezôgazdasági Zrt. gépbeszerzésre nyert el nagyobb összegû támogatást. Sásdon pedig a Rosenberger Kft. hajtott végre pályázati úton elnyert támogatás segítségével.

Az önkormányzatok elsôsorban településfejlesztésre nyertek el jelentôsebb összegû forrásokat, közülük is azok, amelyek területén nagyobb cégek mûködnek, az általuk befizetett iparûzési adó segítségével tudják a pályázatokhoz szükséges önrészt elôteremteni.

Mágocs önkormányzata az elmúlt esztendôkben számos pályázaton szerepelt sikerrel, uniós és hazai forrásokból város-rehabilitációra 380 milliót nyert el, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretébôl pedig az óvodában hajtottak végre fejlesztéseket. A térség gazdasági életében betöltött szerepét pedig jól mutatja, hogy számos egyéni és társas vállalkozás székhelye, amelyek között külföldi érdekeltségûek és jelentôs hozzáadott értékû termékeket elôállító cég is van. Közülük százhárom egy és öt fôt foglalkoztat, tizenhatban az alkalmazottak száma eléri a húszat, és öt vállalkozásnál a foglalkoztatottak száma száz körül mozog.

Alsómocsolád fejlôdésében jelentôs szerepet játszik, hogy közigazgatási területén több nagyobb cég is mûködik, egyebek mellett a Baranya Tégla Kft., a Pick Szeged Zrt. gyáregysége, ami az egyik legnagyobb foglalkoztató a környéken. Az elmúlt években ennek köszönhetôen a pályázatokhoz szükséges önrész elôteremtése ritkán okoz gondot. Az elnyert támogatások felhasználásával számos turisztikai fejlesztést hajtottak végre. Vendégházat és annak épületében rendezvény- és konferenciaközpontot, a Kölyök Fészek Erdei Iskolában Interaktív Tár-házat, valamint erdei tornapályát, tanösvényt és kiránduló-központ hoztak létre.

Sásdon az iskolafejlesztési program során nemcsak a megye egyik legkorszerûbb tudásközpontja – ami az óvoda és általános iskola mellett helyet ad a mûvelôdési háznak, a könyvtárnak és a zeneiskolának is – jött létre, vele párhuzamosan a környékén alakították ki az új városközpontot.

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

HEGYHÁTI JÁRÁS MELLÉKLET

Sásd és Térsége Terület- és Humánfejlesztési Nonprofit Kft. 7370 Sásd, Szent Imre út 14.

A Sásd és Térsége Terület- és Humánfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelôsségû Társaságot alapítói 2009-ben hozták létre. A Társaság a térség- és településfejlesztési szempontokat szem elôtt tartva segíti a Sásdi Kistérség és Sásd városának fejlesztési elképzeléseit oly módon, hogy hatékony megoldást kínál a térségfejlesztési projektek esetében a projektgenerálás, a pályázatírás vagy a projektmenedzsment feladatokra.

A társaság fontossága abban rejlik, hogy speciális helyzeténél fogva nagyon érzékeny a lakosság igényeire, hozzáállására. Közvetlenebb a kapcsolat közte és a lakosság között, mint az önkormányzatok és a lakosság között.

A társadalom bizonyos szegmenseinek vagy egészének

véleményét rendszerint továbbítja az államigazgatási szektor felé.

A szervezet a hátrányos helyzetû térségekben élôk humánerôforrás fejlesztésén, életminôségük javításán, a leszakadó térségek gazdasági fejlesztésén, az itt tevékenykedô civil és vállalkozói szektor fejlesztésén keresztül a térségfejlesztést, vidékfejlesztést tûzte ki céljául.

A társaság magas színvonalú, professzionális szakértôi szolgáltatások nyújtásával kíván az ügyfelei számára a gyakorlatban is jól hasznosítható, értékes megoldásokat találni. Alapító tagjaik és munkatársaik évtizedes szakmai tapasztalatára építve segítik partnereiket fejlesztési tevékenységeik megvalósulásban.

Fô profilok: ● Fejlesztési programok készítése ● Projektgenerálás ● Pályázatírás ● Pályázati szakértôi tanácsadás ● Projektmenedzsment, pénzügyi menedzsment ● Pályázatfigyelés ● Humánerôforrás fejlesztés ● Szakmai megvalósíthatósági tanulmányok készítése ● Nyilvánosság, kommunikációs szolgáltatás

Rostás és Társa Gépgyártó KKT. H-7362 Vásárosdombó, Rákóczi u. 19. tel: 72/453-110 fax: 72/553-007 mobil: 70/335-90-67 web: www.rostaskkt.hu email: rostas.viktor@rostaskkt.hu Fô tevékenységünk forgácsolt alkatrészek, termék- illetve feladatspecifikus készülékek, szerszámok, célgépek, szerelôsorok, sorelemek, tesztelô berendezések tervezése és gyártása. Rendelkezünk alakos, lemeztechnikai prés részleggel.

– számítógépes 3D-s gépészeti tervezés (CAD) – számítógéppel segített gyártás 3D-s szabadfelületekhez (CAM), gépi forgácsolás saját, vagy megrendelôi dokumentáció alapján; A legkülönbözôbb fémek, mûanyagok, titán ötvözetek megmunkálása.

– egyedi, kis és közepes sorozatú alkatrészek gyártása hagyományos és/vagy CNC megmunkálással (megmunkálóközpontok, C tengelyes eszterga) – teszt berendezések részeinek, vagy egészének tervezése/építése – lemezalkatrészek préselése

Várjuk megkeresését!

Csapatépítés, tréningek, céges rendezvények

Az Alsómocsoládi Turisztikai Központ ideális választás csapatépítés és egyéb céges rendezvények helyszínéül. A Hét Patak Gyöngye Natúrpark csodaszép, erdôkkel, tavakkal körülölelt különleges és kalandos helyszíne a csapatépítô tréningeknek. Levesszük válláról a csapatépés szervezésével járó nehézségeket!

Szakképzett trénerekkel is biztosítjuk a programok sikerét.

Konferenciatermükben vállaljuk konferenciák, tréningek, baráti társas összejövetelek szervezését büfé és svédasztalos szolgáltatással. A 120 fô férôhelyes konferenciaterem modern technikai eszközökkel felszerelt.

– hangosítás – flipchart – projektor, vetítôvászon A szállásfoglalás, az étkezés, és egyéb – wi-fi kiegészítô programok szervezésében is segítségére leszünk! Kérje csapatára szabott ajánlatunkat!

Telefon: 30/908-3557 E-mail: turizmus@alsomocsolad.hu Weboldal: turizmus.alsomocsolad.hu

30

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Zsolnay Negyed és üzleti szféra: mindenki nyerhet!

— Érzem a nyitottságot a vállalkozások részérôl, de még sokat kell beszélni a témáról, valamint a gazdaságnak is fejlôdnie szükséges, hogy a vélt vagy valós együttmûködési kockázatok mellett minél több projektet tudjunk megvalósítani – foglalja össze a jelenlegi helyzetet a Zsolnay Örökségkezelô NKft. és a vállalkozások közötti együttmûködési lehetôségekrôl a társaság arts & business fejlesztésekkel foglalkozó felelôse.

részt egyre inkább élményszerû, attraktív, ha úgy tetszik, egyedülálló programokat szeretnének.

Ez a két attitûdváltozás pedig akár találkozhat is, mégpedig Pécs új komplexumában, a Zsolnay Örökségkezelôhöz tartozó területeken, mint elsôsorban a Zsolnay Kulturális Negyedben és a Kodály Központban, vagy akár a Cella Septichora múzeumpedagógiai programjain.

Jelszó: arts & business

Zámbori Bíró Tamás hangsúlyozza, a közös felületek felsô határa a csillagos ég, de sokat kell még beszélni a tárgyalások során a ZsÖK szolgáltatásairól, valamint az üzleti és kulturális szféra kapcsolódási lehetôségeirôl. Mint mondja, új metodika kezd megjelenni a szponzoráció területén, amely adott esetben érintheti a cégek társadalmi szerepvállalását is. — A gazdasági válság egyéb negatív következményei mellett érzékelhetô, hogy a költségtakarékosság elérte a cégek támogatási és CSR-büdzséjét is – magyarázza a szakember. — Egyértelmû, hogy már nem elég egy logó megjelentetése a plakátokon, ennél több kell, és ezt én mindenképpen jónak tartom, mert a cégek és a fogadó fél részérôl is új, kreatív energiákat szabadít fel ez a típusú kényszer.

Zámbori Bíró szerint megváltoztak a fogyasztói igények is, egyrészt sokkal jobban megválasztják, milyen kulturális terméket vásárolnak meg, más-

Érdemes megismerni ezt a szóösszetételt, mert a jövôben várhatóan egyre többször fognak a vállalkozások ezzel találkozni. A tevékenység alapja elsôsorban az angolszász államokból érkezô kortárs mûvészeti alkotások közvetítésével indult, melyeket az üzleti szféra felé ajánlottak ki. Magyarországon tavaly szeptemberben indult egy képzés, mely a kiállítások, mûvészeti események, ha úgy tetszik, piaci szereplôk számára is elfogadható megjelenési lehetôségeivel foglalkozik.

— Mindezeket figyelembe véve mi egy új metodikában gondolkodunk – teszi hozzá Zámbori Bíró Tamás. — Úgy véljük, az elsô lépés minden esetben a vállalkozás tevékenységének, eladási céljainak és célcsoportjainak a megismerése. Ezt követôen megkeressük azokat az attraktív programlehetôségeket, amelyekkel a támogató élményszinten éri el a vásárlóit. Így egyszerre érvényesül minden fél érdeke: az üzleti, a kulturális és intézményi, valamint a látogatói, fogyasztói, tehát mindenki nyer.

Az arts & business – Zámbori Bíró szerint – nem csak a kortárs mûvészetekkel hozható kapcsolatba. Vallja, hogy a jó ötlet, a kreativitás, a mûvészeti értékkel bíró performansz sokkal több embert tud megszólítani, mint azt eddig sikerült. Hangsúlyozza tovább, hogy a kreativitás olyan Zsolnayhagyomány, amelyet újra elô kell venni, „érdemes leporolni”. A Zsolnay Örökségkezelô NKft. folyamatosan építi kapcsolatait a mûvészek, az egyetemi hallgatók és a különbözô mûvészeti csoportosulások felé. — Persze minden idô és kapacitás kérdése is egyben, de a jövôben több olyan projekttel fogunk megjelenni, amely támogatja ezeket a célokat.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a több szempontból is kiemelkedô tavalyi jubileumi év után – immáron tizenegyedszerre hirdeti meg a „MAGYAR KÉZMÛVES REMEK” elismerô cím elnyerésére kiírt országos pályázatát.

A Magyar Kézmûves Remek kiállítás idén egy teljes hónapon át, 2013. július 11. és augusztus 11. között ismét az impozáns Magyar Mezôgazdasági Múzeumban kerül megrendezésre. A fôvédnökséget ez alkalommal is dr. Cséfalvay Zoltán NGM államtitkár vállalta el.

A pályázat benyújtási határideje: 2013. május 31.

A pályázati felhívás részletes leírása megtekinthetô és letölthetô a kamara honlapjáról http://www.pbkik.hu/hu/pecs-baranyai-kereskedelmi-es-iparkamara/cikkek/magyar-kezmuves-remek-palyazat_2-14716

Hatósági igazolások beszerzése a végelszámolás befejezésekor A végelszámolás alatt álló társaság a végelszámolás befejezésekor köteles igazolni a Cégbíróság felé, hogy a társas vállalkozásnál biztosítási jogviszonyban állókra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokat a mûködése során megküldte az illetékes hatóságoknak.

A biztosítottak 2009. december

31-ig fennálló jogviszonyára vonatkozó adatokat a cégek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek továbbították, a NYENYI lapon.

A késôbbi idôszakban a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekrôl viszont már a NAV felé kellett bevallást teljesíteni a 08as bevallások „M” lapjain.

Ennek megfelelôen a 2009. december 31-ét megelôzôen a cég által benyújtott adatokról a cég kérelmére a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, mint a fôvárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve állítja ki az igazolást. Az ezt követô idôszakról szóló nyilatkozatot azon-

ban már a megyei adóigazgatóságok végelszámolási szakterületétôl kell kérni. (Amennyiben a társaság a mûködését 2009. december 31-e után kezdte csak meg, értelemszerûen egyetlen – a NAV-tól beszerzendô – igazolás is elegendô.)

Az igazolás kiállítása illetékmentes.

A lefoglalt gépjármûvek beszállításának szabályai

Az adózó tulajdonában álló gépjármû lefoglalására az adóhatósági végrehajtási eljárás során leggyakrabban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht. ) 103.§ rendelkezéseinek megfelelôen a gépjármû-nyilvántartásban szereplô adatok alapján kerülhet sor.

Vállalkozási tevékenységet végzô adózó esetében a fenti rendelkezésen túl, a gépjármû foglalás az adózás rendjérôl szóló 2003.évi XCII. tv. ( Art.) 154.§-ában leírtak figyelembevételével történik, azaz üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjármûnél csak a gépjármûvet foglalja le a végrehaj-

Dél-Dunántúli Gazdaság tó, ebben az esetben a forgalmi engedély 6 hónapig az adósnál marad, mivel legalább ezen idôtartam alatt, de legfeljebb a forgalmi engedély lefoglalásáig az adós a gépjármûvet rendeltetésszerûen használhatja tevékenysége végzéséhez.

Nyilvántartásból történô foglalás esetén a foglalási jegyzôkönyvet az adós részére postán kézbesíti az adóhatóság, egyidejûleg megkeresi az illetékes okmányirodát az elidegenítési és terhelési tilalomnak a gépjármû-nyilvántartásba történô bejegyzése végett.

Mindenképpen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a gépjármû foglalás hatálya ezekben az esetekben is a foglalási jegyzôkönyvben történô összeírással áll be, ezért az ezt követôen kötött a gépkocsi adásvételére vonatkozó szerzôdés érvénytelen.

A foglalási jegyzôkönyvben az adóst az adóhatóság figyelmezteti arra, hogy amennyiben tartozását a megadott ideig nem rendezi, intézkedik a forgalmi engedély és a törzskönyv lefoglalása, illetve a gépjármû forgalomból való kivoná-

BARANYAI GAZDASÁG

sa, végül pedig az értékesítése iránt.

A Vht. 117. § (1) bekezdése szerint az értékesítendô ingóságnak az értékesítés helyére történô elszállításáról a végrehajtó gondoskodik.

Amennyiben az adózó tartozását nem rendezi, az adóhatóság végrehajtója értesíti a lefoglalt gépjármû elszállításának idôpontjáról.

Ha az adózó a szállítási értesítônek megfelelôen a gépjármûvet az adóhatóság rendelkezésére bocsátja, a végrehajtó a gépjármû forgalmi engedélyét is lefoglalja, és megküldi az illetékes Okmányirodának azzal, hogy a gépjármûvet a forgalomból vonja ki.

Amennyiben az adózó a megadott idôpontban a lefoglalt gépjármûvet nem bocsájtja a NAV rendelkezésére, az adóhatóság végrehajtója megkeresi az illetékes Okmányirodát a forgalomból történô kivonás céljából, illetve a rendelkezésére álló eszközökkel megkísérli a lefoglalt gépjármû felkutatását.

Abban az estben, ha gépjármû nyilvántartás adatai szerint a gép-

jármû foglalás alatt áll és az illetékes Okmányiroda az adóhatóság megkeresése alapján a gépjármûvet ki is vonta a forgalomból, akkor azt az adós már nem használhatja, forgalmi engedélyét vagy a végrehajtónak, vagy az illetékes okmányirodának le kell adnia, illetve a gépjármûvet az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátania.

A végrehajtó a szállítási értesítôben felhívja az adózó figyelemét arra, hogy a lefoglalt gépjármû beszállításáról a végrehajtóval egyeztetett idôpontban önként is gondoskodhat. Mivel a szállítási értesítô kézbesítésének idôpontjában az adóhatóság még nem intézkedik a forgalomból való kivonás iránt, az önkéntes beszállítás – tekintettel arra, hogy a gépjármû a közúti forgalomban még közlekedhet – lényegesen kevesebb költséggel jár az adózó részére. A forgalomból kivonást követôen a gépjármû beszállítása már csak a fuvarozó cég közremûködésével végezhetô el, melynek díját az adóhatóság végrehajtási költségként az adózóra terheli.

Mindenképpen célszerû tehát a lefoglalt gépjármû beszállítása során együttmûködni az adóhatósággal, mivel így elkerülhetô a végrehajtási eljárás költségeinek növekedése.

Tájékoztatás a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetô új adókedvezményekrôl A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmények érvényesíthetôk, melyeket a munkáltatók a munkaerô-piaci szempontokból leghátrányosabb helyzetû munkavállalók után vehetnek igénybe. 2013. január 1-jétôl a következô jogcímeken érvényesíthetô szociális hozzájárulási adókedvezmény: — szakképzettséget nem igénylô munkakörben, — huszonöt év alatti és ötven év feletti,

31 — tartósan álláskeresô személyek, — gyermekgondozási díj folyósítását követôen, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követôen, — kutatóként, illetve — szabad vállalkozási zónában mûködô vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók után.

Fontos, hogy e kedvezmények sem egymással, sem más, a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetô kedvezménnyel (START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ, a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megôrzését célzó adókedvezménnyel) nem vonhatók össze.

Közös szabály, hogy — az adókedvezményt a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után lehet igénybe venni, — érvényesítése szempontjából érdektelen, hogy más munkáltató is jogosult a munkavállaló után a kedvezmény érvényesítésére, — a szociális hozzájárulási adóból lehet igénybe venni, — a kifizetô havonta állapítja meg, — részmunkaidôs foglalkoztatás esetében mértéke arányosan csökken.

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetô kedvezmények feltételei, mértéke jogcímenként eltérôek, alapja a munkavállalót az adó-megállapítási idôszakra megilletô, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelô közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint (kutatók foglalkoztatása esetén legfeljebb 500 ezer forint).

A témáról bôvebb tájékoztatás kérhetô telefonon a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén a 06 40/42 4242-es telefonszámon, valamint ügyfélszolgálatainkon. A legfontosabb tudnivalók a NAV honlapján a www.nav.gov.hu-n is megtalálhatók.

NAV Baranya Megyei

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Autóteszt: Ford Ranger XT – Schlapp A Bon-Sec Kft. járôrszolgálatának vezetôje, jól ismeri a pickupokat, cége mezôgazdasági területen dolgozik, hasonló jármûvekkel. Ezúttal az FX Autóház Ford Rangerét próbálta ki.

— Nemcsak a kollégáim, én is használtam egy ideig hasonló autót. A Ranger esetében rögtön feltûnt, hogy minden irányban megnôtt. Nemcsak az elôdhöz, hanem a konkurenciához képest is nagyobb lett, tekintélyes a megjelenése. A design szakított az elôdmodellel, az amerikai eredetre épít, szerintem sikerrel. Tetszik ez az új arculat.

— Az amerikai autókban általában van némi felsôbbrendû, tankszerû hatás, a Rangernél sikerült ezt elkerülni?

— Úgy gondolom igen, jól egyensúlyozott a tervezô, az amerikai Fordok arculatából a szimpatikus elemeket vette át. A nagy méret elônye, hogy a plató is használhatóra sikerült. Ennek elônye egyértelmû, ha munkagépnek használjuk az autót, de hobbi célú felhasználásnál is fontos, hogy például egy kisebb krosszmotor könnyedén felfér rá.

Mivel mezôgazdasági területeket ôrzünk, nagyon fontos az autóink jó terepjáró képessége. A Ranger ezen a téren is jól teljesít, megfelelô a hasmagasság, és az elsô hátsó túlnyúlásokra is odafigyeltek a tervezéskor. A tesztautón látható

extra fellépô és a könnyûfém kerék nekünk felesleges, biztosan ezek nélkül rendelnénk a kocsit. Az egyetlen hiba, amit felfedeztem az autó külsején, az utólagos vonóhorog kialakítása, a tartórúd amire szerelték, túlságosan lecsökkenti a hátsó terepszöget, könnyebben fennakad miatta a kocsi hátulja. Amiben ugyanakkor egyértelmûen kiemelkedik a mezônybôl a Ranger, az a vontatási képesség. Egyrészt a kategóriában egyedülálló módon akár 3,35 tonnás vontatmánnyal is megbirkózó ereje, másrészt a vonóhorogra megadott 210 kilogrammos terhelhetôség is dicsére-

FX Autóház 7622 Pécs, Siklósi út 11.

●

tes, miközben a 800 mm-es gázlómélységrôl sem szabad megfeledkeznünk.

— Az utastérben is amerikás a hangulat?

— Inkább egy európai Ford személyautót gondolhatnánk, ha csak belül nézzük a kocsit. A mûanyag mûszerfal árulkodik csak a haszonjármûves eredetrôl. Ez a személyautóknál egyszerûnek számító anyaghasználat itt elôny, könnyû tisztítani, nem kényes, és azt is meg kell említeni, hogy nagyon jól összerakott, semmi sem zörög benne.

Feltûnô még az üléspozíció, a kategóriában megszokottól eltérôen itt kényelmesen, magasan ülünk. Hátul is kevésbé padszerû az érzés, oda is egészen jó ülések kerültek. A méretek növekedése belül is érezhetô, sehol sem kell szûkölködni.

— Szinte alapkivitelû a tesztautó, hiányzik e valamilyen felszerelés?

— Azt hiszem, minden benne van, ami egy ilyen autóba kell. Különösen tetszik, hogy a biztonsági berendezéseken sem spóroltak, a menetstabilizáló elektronika is alapáron jár. A kedvencem a visszagurulásgátló, terepen is nagyon hasznos lehet.

— A biztonsági berendezések és a kategória elsô ötcsillagos töréstesztje döntô lehet a választásnál?

Tel.: 72/526-226

●

www.fordfx.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

AUTÓTESZT

Csaba — Úgy gondolom, hogy a mi cégünknél igen. A balesetek sajnos elkerülhetetlenek egy sok autóval dolgozó cégnél, ilyenkor a legfontosabb, hogy személyi sérülés ne történjen. Ezért a biztonsági felszerelések, és a biztonságos autó nagyon fontos.

— A munkatársaik is értékelik ha jó kocsiba ülhetnek?

— Szeretik az autóikat. Ezek jól felszerelt, sokmilliós modern jármûvek, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy otthon is hasonló színvonalú autóval járjanak. Jó körülmények között pedig mindenki szeret dolgozni. Igyekszünk a képzésre is odafigyelni, minden munkatársunk komoly vezetési tapasztalattal rendelkezik, és az elsô idôszakban kap egy kísérôt is, aki megtanítja többek közt a terepen autózásra is.

— Hiszen ezzel a Rangerrel is másképp kell autózni, mint egy személyautóval.

— Volt egy idôszak Magyarországon mikor divat volt pickuppal járni.

Aztán sokan ráébredtek, hogy bár ezek a kocsik jól néznek ki, de sok kompromisszumot is kívánnak, mert valójában teherautók. A méreteik és a nagy fordulókör miatt a szûk utcákon nehéz a manôverezés. A hátsó laprugók miatt üresen bizony pattogós a rugózás is. Ezekhez hozzá kell szokni. Fontos még az is, hogy bár képesek komoly tempóra is, de a két tonnás tömeg miatt jóval felelôsségteljesebb gondolkodást kívánnak meg. Balesetnél egy kisautót ez a hatalmas tömeg szinte letarol.

— Az sem mindegy milyen gumik vannak az autón.

— Nagyon fontos a gumiválasztás.

Ezen a tesztautón utcai gumik vannak, aszfaltos körülményekre optimálisak.

Mi durvább mintázatú terepgumikat használunk, ezek aszfalton zajosak, ellenben terepen sokkal jobban teljesítenek.

— A motorról még nem beszéltünk, ez a 2.2 literes dízel mennyire optimális a kocsiba?

— Tökéletesen megfelel már ez a motor is. A 150 lóerô és a széles nyomatéktartomány jól illik az autó karakteréhez. Figyelemre méltó, hogy a tervezéskor mennyire figyeltek a felhasználók igényeire. A légszûrô például hatalmas méretû, poros körülmények közt ez nagyon fontos.

— A vételár mennyire értékarányos?

— A mai magyar autópiacon, és különösen igaz erre a kategóriára, a katalógusban szereplô ár csak tájékoztató jellegû. Minôségéhez és tudásához képest a Ranger árát mindenképpen kedvezônek mondanám.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2198 cm3 Maximális teljesítmény: 150 LE 3700/min Maximális nyomaték: 375 Nm 1500-25000/min Saját tömeg: 2021 kg Maximális sebesség: 175km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 7,6 l Listaár (nettó): 5 700 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESP, visszagurulásgátló, elsô és oldallégzsákok, függönylégzsákok, vezetô térdlégzsák, távirányítós központi zár, elektromos fûthetô tükrök, MP3 rádió-cd, fedélzeti számítógép, elektromos ablakemelôk elöl-hátul.

34

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Könyvajánló vezetôknek: A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

Békében a haraggal Mi emberek, naponta többször is képesek vagyunk haragra lobbanni.

Ilyenkor – vérmérsékletünktôl függôen – kiabálunk, fenyegetôzünk, ütünk, vágunk vagy csendben emésztjük magunkat. A harag kinyilvánításának következményei szerteágazóak és elkeserítôek. Megsértjük, megvádoljuk azt, akire haragszunk, kilátástalan vitába keveredünk, sebet ejtünk a kapcsolaton és fájdalmat okozunk akaratunk ellenére. Ha a harag elfojtását választjuk, (persze nem tudatosan, hanem például azért, mert gyermekként büntetést kaptunk a harag nyílt kimutatása miatt) akkor sem járunk jobban: talán durcásak leszünk, talán sértettek, talán a megtorláson törjük a fejünket. Az elfojtott harag megmérgezi a levegôt és bárki szippantja be azt, gyászos következményekkel járhat.

A harag megkeseríti életünket, rombolja kapcsolatainkat és bár szeretnénk szabadulni tôle, lehetetlennek tûnik a feladat. A széles körben ismert jó tanácsok mind hasznavehetetlenek: „Ne húzd fel magad!” „Ha dühös vagy számolj tízig!”

De miért is vagyunk haragosak? Miért olyan félelmetes a harag és miért vagyunk képtelenek a kezelésére?

A holland írónô, A harag címû könyvében bámulatos egyszerûséggel és szemléletes példákkal mutatja be, hogyan születik meg bennünk a harag, miért ad annyi magabiztosságot, hogy sokszor még ragaszkodunk is hozzá, hogyan változtatja meg energiaszintünket, észlelésünket, és miért tévhit, hogy egy jó kis veszekedés megtisztítja a levegôt. Bár mindannyian ismerjük a harag érzését, a könyv elsô része, amely „csupán” bemutatja a haragot, számos hasznos felismerést hozhat. A könyv legértékesebb része azonban az, amely a harag kezelésérôl, elengedésérôl szól.

Nyomtassunk házat!

A nyomtatás egy érdekes új területe a 3D nyomtatás. Szinte minden hónapra akad valami újdonság, egyre érdekesebb dolgokat lehet nyomtatással elôállítani. A legérdekesebb számomra a ház nyomtatás volt...

Képzeljen el egy szórófejet, ami valamilyen anyagot, például mûanyagot fúj ki nagyon nagy pontossággal. Egyik réteget a másik után, egyiket a másikra helyezi el. A rétegekbôl pedig, mintha a földbôl nône ki, kialakul egy tárgy. Ez a 3D (3 dimenziós) nyomtatás egyik elve.

Mit lehet ezzel a játékszerrel kezdeni?

Ma még gyerekcipôben járnak ezek a nyomtatók, de ez a gyerekcipô bizony rengeteg érdekes dolgot tartalmaz már ma is. Érdekességként nézzünk néhány már létezô példát, a folytatást pedig az olvasó fantáziájára bízom.

Csokoládé szobor Rendelhetünk már egy svájci gyártótól olyan csokoládét, amelyet egy beküldött fénykép alapján 3 dimenzióssá alakított mintából 3D nyomtatóval szoborrá formáznak, hihetetlen pontossággal.

Mintadarabok gyártása Egy gyártási folyamatban nagyon drága lépés, amikor az elsô mintadarabot kell legyártani. Ehhez szerszámokat kell készíteni, gyártósort elindítani, vagy kézzel legyártatni. Legalábbis eddig ez volt a módszer. Egy 3D nyomtató képes kemény mûanyagból akár kész, mûködô fogaskerekes szerkezeteket is elkészíteni, egyetlen munkafázisban.

A szerzô által javasolt módszer nem csupán logikusan következik a harag természetébôl, hanem kiválóan használható a mindennapi életben. A módszer lényege, hogy nem tagadjuk meg a haragot, nem fojtjuk el, hanem befelé, önmagunk felé fordulunk, átéljük a haragot, a gyökeréig hatolunk és addig ásunk lefelé önmagunkban, míg rá nem jövünk, hogy haragunk végsô oka saját vágyainkban, kívánságainkban áll. Ez a befelé fordulás maximálisan megakadályozza, hogy vitába, veszekedésbe keveredjünk azzal, aki éppen elôttünk áll és akirôl tévedésbôl úgy véljük, hogy haragunk okozója.

A módszer természetesen nem sûríthetô bele a fenti két mondatba, és így lerövidítve talán éppolyan homályosnak és használhatatlannak tûnik, mint a korábban ismert tanácsok. Boswijk-Hummel azonban gondoskodik arról, hogy módszerét alaposan megismerjük, és számos példát kínál ahhoz, hogy a mindennapi haragos helyzetekben sikerrel alkalmazzuk. És itt nem csupán a magánéletben elôforduló helyzetekrôl van szó. A szerzô számos példát hoz arra, hogyan keseríti meg az iskolák, hivatalok, cégek életét a harag elégtelen kezelése, és a munkahelyi viták vezetéséhez is hasznos tanácsokat ad.

A harag és a nyomában keletkezô viszályok hosszú távú hatásai nemcsak idegsejtekben mérhetôek, hanem forint és dollár veszteségekben, lassuló döntésekben, a kreativitás és a csapatmunka lanyhulásában.

Ha nem tud idejébôl több napot áldozni a könyv elolvasására, akkor hallgassa meg rövid elôadásunkat a témáról. http://www.forlong.hu/gondolkodast_provokalo_eloadasok/ Sipos Tünde tréner, mediátor, phd hallgató

Egyedi alkatrész legyártása Eltörött, elkopott egy egyedi alkatrész és már nem beszerezhetô? A megoldás: egy 3D szkenner letapogatja a mintadarabot, számítógépen kiigazíthatják a formáját ha szükséges és a végeredményt pedig egy 3D nyomtató kinyomtatja. Bármilyen bonyolult alakot, benne furatot, belsô mechanikus alkatrészt egy menetben.

Protézisek gyártása A kapott minták alapján század milliméter pontossággal kivitelezett csontpótlások, gége protézisek készíthetôek ezzel a technológiával. A kész darab felülete már nem igényel további megmunkálást, szilárdsága, pontos méretezése alkalmassá teszi a sérült csontok, például egy hiányzó koponyacsont darab tökéletes elkészítésére. Ez a technika már létezik, Magyarországon is alkalmazzák.

Ház nyomtatás A sor végére hagytam a hétköznapi szemmel talán leglátványosabb alkalmazást. Képzelje el ezt a nyomtató szerkezetet egy síneken futó daru méretében.

Az elv ugyanaz, csak a méretek mások és a nyomtató „tintája” homok és speciális ragasztó keveréke.

A végeredmény: egy teljes családi ház, amely hôtartása a normál falakéval összemérhetô, a falakba már „nyomtatáskor” bekerülnek az elektromos vezetékek csatornái és minden, elôre tervezhetô forma, nyílás, csatorna. A ház nyomtatási ideje két nap, költsége pedig a hagyományos eljárás ötöde. Természetesen a falak formáinak csak a fantázia és a teherbírás szab határt. Egyelôre ez a ház még nem rendelhetô meg, de a minta projektek már elkészültek.

A 3D nyomtatás még nagyon fiatal tudomány, de várhatóan sokat hallunk még felôle, néhány éven belül akár a hétköznapi életünkben is megjelenhet majd.

Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu