Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 5. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

XV. évf. 5. szám, 2013. június 7. A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Pécs Expo melléklet

Siklósi melléklet

Kilábalás!?

Konjunktúra felmérés Baranyában

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: dr. Krisztics Sándor

TA R TA L O M Címlapsztori 4–8 Továbbra is a válságjelek dominálnak Baranya megye gazdaságában Kamarai hírek Mohács – Európa Nap 9 Klaszter és kultúra találkozása Vinistra borászati szakkiállítás Törökország 10 Indonézia A beszállítói politika a Mercedesnél 11 Az ipari szféra és az egyetem kapcsolata Szakmai kiránduláson a Gép-ésszel Szakképzés A siker titka a csapatmunka A minôségi szakember utánpótlásért

12 13

Klaszter Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

14–16

Pécs Expo melléklet

17–24

A hónap üzletembere: Zalay Buda

Díjazottak Öko-Trade Kft. Polgár Zsuzsanna

26 27

Gasztronómiai verseny tanulókkal

Mesterképzés – Skrut György

Tanulószerzôdés – Hóbor Lászlóné

Vendég-oldal Visegrádi borutak – Lengyelország

Enterprise Europe Network Baranyai gazdaság Önindító – egyedülálló lehetôség Augmented Reality Diákok foglalkoztatása

AJÁNLÓ

32–33 34 34 35

Autóteszt: Kovács József Fiat Linea 1.3 Mjet 16V Easy

36–37

Siklósi melléklet

38–39

A Pozsonybó1 elmenekített, és a fôvároson át Pécsre telepített Erzsébet Tudományegyetem nálunk 1923-ban kezdte meg mûködését. Tanárai közül mind a Sopronban székelô hittudományi, mind a Pécsett mûködô jog- és államtudományi, orvosi és az 1940-es megszüntetéséig itt lévô bölcsész karokon számos nemzetközileg is számottevô egyéniség oktatott. Ô nem tartozott ezek közé, de munkásságának megvan a maga jelentôsége az egyetemünk történetében. A fôvárosban jött a világra 1890. január l5-én. Fölsôfokú tanulmányokat elôször a fôvárosi kereskedelmi akadémián folytatott, 1911-ben bank- és biztosításügyi végbizonyítványt kapott, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán 19l2-ben jog-, majd 1913-ban államtudományi doktorrá avatták. Még ez évben a fôvárosi könyvtár tisztviselôje lett, és letette a székesfôvárosi könyvtári szakbizottságnál a könyvtárosi szakvizsgát. 19l8-ban a Magyarország Területi Egységének Védelmi Ligája titkárává választották, 1920-ban lett a Magyar Nemzeti Szövetség fôtitkára, és a fôvárosi egyetemen politikatudományból magántanárrá habilitálták. 1923-ban hívták meg a közgazdaságtudományi karra a nemzetközi jog és külpolitika elôadójának. 1926. január 26-án kapta meg a kinevezését a pécsi egyetem jog- és államtudományi karára a jogbölcseleti és politikai tanszék egyetemi nyilvános rendes tanárává. 1945-tôl a nemzetközi jog helyettes tanára lett. A politikatudományban mesterének Concha Gyôzôt tartotta, az ô nézeteit vallotta, mûveiben kiegészítette korának szellemi áramlataival. Ezek sorából kiemelkedett a tankönyvként is használt Politika c. munkája. 194l-tôl 1948-ig jelentette meg a Magyar Szociográfiai Intézet közleményei c. negyedévenként megjelenô kiadványát, amelyben egyetemisták munkái is megjelentek, akik Baranya számos községét dolgozták föl. Gyûjteményét a Baranya Megyei Levéltár ôrzi. 1949-ben nyugdíjazták, utána a KSH-nál, 1958-tó1 a Belkereskedelmi Kutatóintézetnél munkálkodott. Budapesten hunyt el 1966. június 22-én, személyét a Janus Pannonius u. 5. számú házon emléktábla ôrzi. Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Pécs Expo melléklet 17–24. oldal Mesterképzés Alapkövetelmény az átlagosnál magasabb szakmai színvonal

29. oldal

Autóteszt: Kovács József Fiat Linea 1.3 Mjet 16V Easy 36–37. oldal

CÍMLAPSZTORI

Az MKIK 1998 óta végez hazánkban – európai kamarai metódus alapján – évente kétszer konjunktúra felmérést. Magyarországon ez az egyik legnagyobb ilyen típusú megkérdezés. A baranyai helyzetre vonatkozó eredményt az alábbiakban adjuk közre. (PBKIK) A tavaszi konjunktúra felmérés alapján készült elemzés szerint az összetett konjunktúra mutató közel 6%ponttal javult az ôszi eredményhez képest. Fordulat következett be, vagy csak az általában jobb tavaszi értékek egyikét láthatjuk? Az tény, hogy a tavaszi eredmények, egy-két kritikus évet leszámítva, tavasszal mindig kedvezôbbek voltak, mint az elôzô ôsziek. Az is tény, hogy az elmúlt négy felmérés legjobb eredményérôl adhatunk számot. Viszont az is tény, hogy ilyen negatív értéket még a 20082009-es váltás idején sem regisztráltunk. Az áprilisi adatfelvétel, az elôzô két felméréshez hasonlóan a regisztrált vállalkozások körében történt. Az on-line módon kitölthetô adatlapot 165-en küldték vissza. A válaszadók ágazatok szerinti összetétele is változott. Az ipari válaszadók részaránya már megközelíti a 20%-ot, ezzel az építôipar mellett a kereskedelem arányát is meghaladja. A szolgáltatás közel 5%-pontos növekedésével újra 50% feletti részarányt képvisel. (1. ábra)

Dél-Dunántúli Gazdaság

Továbbra is a válságjelek 25,31%-ra. A nagyvállalatok számának jelentôs növekedése miatt a részarányuk 1,48%-ról 4,32%-ra emelkedett. A mikro vállalkozások aránya ennek megfelelôen 5,5%-kal alacsonyabb az elôzô eredménynél. A válaszadók összetételének változása miatt az elôzô idôszakhoz képest számottevôen jobb mutatókra lehetett számítani. A korábban jobban teljesítô területek (ipar, exportálók, illetve kisés középvállalkozások) részarányának növekedése, illetve a nagyobb gondokkal küzdô területek (pl. építôipar, mikro vállalkozások, exporttal nem rendelkezô vállalkozások) részarányának csökkenése önmagában jobb eredményt indukál. Az összetett mutató 5,75%-pon-

tos növekedése tulajdonképpen a részarányok változásának tudható be. A Baranya megyei összetett konjunktúra mutató javulása meghaladja az országos átlagot, azonban elmarad a Dél-Dunántúl mutatójának +9%-os változásától. A regisztrált 32,21%-os megyei értékkel szemben a regionális mutató -3,16%, az országos pedig +4,22%. Az országos elemzés – a 36%-pontos jobb eredménye mellett – is még azt a kérdést teszi fel, hogy az ország gazdasági állapota „fordulópont után?” van. Ezt is figyelembe véve, egyértelmûen megállapítható, hogy Baranya megye gazdaságát elhúzódó recesszió jellemzi. (2. ábra)

(2. ábra)

(3. ábra)

(1. ábra) A tavaszi felmérés során növekedett az exporttal rendelkezô vállalkozások számaránya (+7,37%). Ugyancsak növekedett a kis- és középvállalkozások képviselete, együttesen 22,66%-ról További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

dominálnak Baranya megye gazdaságában (4. ábra)

Az összetett konjunktúra mutató alakulását szemléltetô idôsor arról tanúskodik, hogy az elôzô, 2009-es válság idején a baranyai visszaesés ki-

sebb volt az országosnál, és a kilábalás sem volt egyértelmû. A 2011-es változás viszont már drasztikus a megyére nézve. A leszakadás oly mérté-

(5. ábra)

További információ: www.pbkik.hu

kû, hogy a felzárkózáshoz és több év, vagy évtized szívós munkája szükséges. A Baranya megyei összesített konjunktúra mutató összetevôi közül az elôzô felmérés óta az építési beruházások kivételével valamennyinek az értéke javult. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetének 11,3%-pontos javulása ellenére még mindig csak az összetett mutató szintjén található. A várható üzleti helyezet kb. 10%-ponttal haladja meg a tavalyi eredményt, de a vállalkozások több mint 45%-a helyzetének romlásával számol. Irányát tekintve az üzleti helyzethez hasonló a vállalkozások jövedelmezôségének alakulása. Az elmúlt hat hónapban a mutató értéke közel 8%-ponttal javult, de még így is -45% alatt található. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók többségének romlott a jövedelmi helyzete. Az is látható viszont, hogy a következô hat hónapban kedvezôbb feltételekre számítanak. A várható jövedelmezôség mutatójának 16%-pontos javulása, annak ellenére, hogy az értéke még mindig -25% alatt van, figyelemre méltó változás, ami lehet a válságból való kilábalás elsô jele, de egy újabb „nagy csalódás” kiindulópontja is. (3. ábra) A beruházások várható alakulásának mutatói ezúttal is a legalacsonyabbak közé tartoznak. Az építési beruházások -69,3%-os értéke továbbra is azt jelenti, hogy a válaszadók többsége nem tervez, vagy csak a korábbiakhoz képest csökkenô mértékben tervez ilyen fejlesztést. Ennél valamivel jobb a helyzet a gépi-, technológiai fejlesztések terén. A -48,15%-os eredmény azonban – a kismértékû javulás ellenére – még mindig azt jelzi, hogy az elhúzódó válság hatására a vállalkozások többségének a szinten tartás is megoldhatatlan feladatot jelent, melynek következménye a versenyképesség és a jövedelmezôség további romlása. (4. ábra) A megrendelések további növekedése várható a következô fél évben. A mutató 17,35%-pontos javulása részben

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

a szezonális ingadozásnak tudható be. A tavaszi adatfelvétel idejében a válaszadók jelentôs része már ismeri a következô hat-nyolc hónap megrendeléseit. Ez ôsszel nem mondható el. A bizonytalanság, a kiszolgáltatottság viszont negatívan hat a vállalkozások életére.

2013/1

2012/2

2012/1

2011/2

2013/1

2012/2

2012/1

2011/2

2013/1

2012/2

2012/1

2011/2

A megyei összesített konjunktúra mutató és az összetevôk áprilisi eredményei alapján egyértelmû, hogy a megye gazdasága továbbra is mély válságban van. Ezt igazolja a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének együttes vizsgálata is. A felmérések eredményeinek ábrázolása koordinátarendszerben szintén a válság elhúzódását jelzi. Az elmúlt nyolc év 15 felmérésének eredményeit összevetve mindössze egyszer, 2007 tavaszán számolhattunk be fellendülésrôl, két alkalommal 2006 tavaszán és 2010 tavaszán számolhattunk javuló üzleti klímával. A többi eredmény recesszióra engedett következtetni. Öt alkalommal mély válságról beszélhetünk, közülük az utóbbi négy eredményei a válság elhúzódását vetítik elôre. Ebbôl a mélységbôl több év alatt is csak nehezen lehet kikerülni. (5. ábra)

(6. ábra)

(7. ábra)

Az exporttal nem rendelkezô szervezetek valamennyi mutatója alacso-

nyabb, mint az exportálóké, azonban az elôzô felmérés óta a beruházások kivételével minimálisan javult a helyzetük. Ennek ellenére minden mutató esetében a válaszadók több mint 50%-a a „rossz”, a „romlik”, a „csökkent” vagy a „nincs” választ adta. Az 50% alatti exportarányú vállalkozások mutatói szintén javultak, azonban a beruházás itt is kivételt jelent. Az 50% feletti exportaránnyal rendelkezôk helyzete továbbra is legjobb, azonban az elôzô felmérésTovábbi információ: www.pbkik.hu

2013/1

2012/2

2012/1

2011/2

2013/1

2012/2

2012/1

2011/2

2013/1

2012/2

2012/1

Azok a vállalkozások, amelyek értékesítési bevételének több mint 50%-a exportból származik, kielégítô, vagy jó üzleti helyzettel rendelkeznek és hasonló a jövedelmezôségük is. Az elôzô felmérés óta azonban az 50% feletti export részaránnyal rendelkezô cégek helyzete romlott. Hasonló tendencia figyelhetô meg a várható üzleti helyzet és jövedelmezôség tekintetében is. Tavasz óta nem változott az exporttal nem rendelkezôk beruházási szándéka. Közel 70% nem tervez gépberuházást, és több mint 80% építést. Valamennyi exporttal rendelkezô vállalkozásnak van rendelésállománya, a korábbi két felméréshez viszonyítva ezúttal többen számoltak be növekedésrôl és kevesebben csökkenésrôl. (6-7. ábra)

2011/2

Kedvezôbb helyzetben az exportáló vállalkozások

hez képest csak az építési beruházás, illetve a rendelésállományuk javult. A jövôt illetôen elgondolkodtatók ezek az adatok, különösen annak tudatában, hogy Baranya az egy fôre jutó ipari termelésben és exportban utolsó a magyar megyék között. Az 50% feletti exportállománnyal rendelkezô vállalkozások jövedelmezôségi mutatóinak romlása arra utal, hogy az exportálók is egyre inkább kiszolgáltatottabbá válnak.

Dél-Dunántúli Gazdaság Továbbra is kilátástalan a mikro- és kisvállalkozások helyzete A foglalkoztatottak száma tekintetében áprilisban is a mikrovállalkozások helyzete volt a legrosszabb. Ezen az sem változtatott, hogy az elôzô felméréshez képest mindössze egy mutató – a jelenlegi jövedelmezôség – romlott. Ennek mértéke viszont jelentôs. Tavaly októberben a válaszadók 22,22%-a számolt be romló helyzetrôl. Ezúttal már 56,25% került hasonló helyzetbe. A fel-

CÍMLAPSZTORI mérés nem tért ki az okok vizsgálatára. Feltételezhetô, hogy a többi mutató kedvezô változása – a gép- és építési beruházások kismértékû növekedése, vagy megrendelések növekedése miatti termelésnövelés – a költségek növekedésével járt. Ennek hatása azonban lényegesen kisebb, mint amit a mutató romlása jelez. Sokkal inkább az lehet az oka, hogy korábbi válaszadók egy része – fôleg a nehéz helyzetben lévôk – megszûntek, vagy nem válaszoltak felhívásunkra. (8. ábra)

(8. ábra)

(9. ábra)

További információ: www.pbkik.hu

A kisvállalkozások mutatói már vegyesebb képet mutatnak. Érdekes módon a jövedelmezôségrôl és az üzleti helyzetrôl szóló mutatók változatlanok, vagy kis mértékben javultak. Igaz ez a beruházások csökkenésével járt. Ez a tendencia azonban nemcsak a mikrovállalkozásoknál tapasztaltakkal ellentétes, hanem a tavaly októberi adatokkal is. Akkor arról számoltunk be, hogy a mutatók romlása alól a beruházásokkal kapcsolatos célok képeznek kivételt és egyre többen terveznek a korábbinál nagyobb összegû építést és gépberuházást. Ez a jövô szempontjából némi reménykedésre okot adó helyzet fél év alatt megváltozott. Ez a megállapítás a középvállalkozásoknál még inkább helytálló. A beruházások visszaesése mellett a jelenlegi üzleti helyzet és a jelenlegi jövedelmezôség adatai is negatív irányban változtak. Így már a néhány évvel ezelôtti megállapítás sem helytálló, hogy a közepes vállalkozások lehetnek a kilábalás, a fejlôdés letéteményesei. Ahogy a nagyvállalatok sem. Ennél a körnél a mutatók többsége, köztük a beruházások és ebben a vizsgálatban egyedülállóan, még a megrendelések aránya is romlott. (9. ábra) Az elmúlt négy felmérés adatai alapján csak megerôsíteni lehet, hogy a mikrovállalkozások lemaradtak a versenyben és a válság túlélésére alig van esélyük. Egyre közelebb kerülnek ehhez a csoporthoz a kisvállalkozások is. A jelenlegi jövedelmezôség alapján csak a nagyvállalatok helyzete minôsíthetô jónak. Ez a kör a helyzetét kielégítônek, vagy jónak minôsítette. A számuk viszont nem éri el a három tucatot, és egy részük állami és önkormányzati tulajdonban lévô, esetenként monopolhelyzetben lévô közszolgáltató. Ôk nem válnak a kilábalás vezéreivé, legfeljebb a feltételek egy részét tudják ehhez biztosítani. továbbra is jellemzô, hogy a nem csökkenô bürokratikus terhek, valamint az esetenként drasztikusan emelkedô helyi adók miatt folytatódik a helyi KKV-k megszûnése. A vállalkozói réteg tartalékainak kimerülése miatt csökken az új vállalkozások alapítása is.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Javul az ipar, és némi meglepetésre az építôipar helyzete (11. ábra)

A tavaszi felmérés alapján az ipari és az építôipari tevékenységet folytató vállalkozások eredményei némiképp javultak. Az ipar területén nem változott a jelenlegi jövedelmezôség helyzete és a várható gépberuházások alakulása. Romlott viszont az építési beruházások aránya. Az építôiparban csupán az építési beruházások várható alakulása változatlan, az összes többi mutató, beleértve a megrendelések arányát is, javultak. Az ipar eredményei minden mutató esetében a legjobbak. Ezzel szemben – a pozitív változások ellenére – az építôipar továbbra is a sereghajtó. Mindössze a jelenlegi üzleti helyzet tekintetében elôzte meg a szolgáltatási területet. Többnyire kisebb mértékû pozitív vál(10. ábra)

matok – a belföldi fogyasztás stagnálása, a fejlesztési források beszûkülése – nem nyújtanak kedvezô feltételeket a válságban levô gazdasági szervezetek talpra állásához. A külföldi piacokon is csak kevés számú, elsôsorban ipari vállalkozás tud megjelenni. (11. ábra) A megye gazdaságának válságához hozzájárulnak a romló helyi feltételek is. A képzés még mindig nem igazodik a gazdaság igényeihez, a vállalkozásokat, különösen a mikro- és kisvállalkozásokat terhelô adók csak elvétve csökkennek, továbbá a válságkezelés és az elôremutató, összehangolt gazdaságfejlesztés továbbra is „hiánycikk”. Az elemzést a MKIK GVI adatfeldolgozása alapján készítette: Weller János osztályvezetô, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

tozások jellemzik a kereskedelmet is, leginkább a gépberuházások várható alakulásának mutatója javult. Ez azonban elsôsorban egy adminisztratív intézkedésnek, a pénztárgépek kötelezô cseréjének tudható be. (10. ábra) Összefoglalóan megállapítható, hogy az elmúlt négy felmérés során a Baranya megyei vállalkozások helyzete lényegesen nem változott. A konjunktúra elemzés valamennyi mutatója negatív, a vállalkozások helyzete és várakozásai kedvezôtlenek. A hazai gazdasági folya-

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Európa Nap – Mohács Idén Mohács volt a házigazdája az évente megrendezésre kerülô Európa Napnak, 2013. május 12-én vasárnap. Az Európa Sátorban az érdeklôdôk a megyei uniós társfinanszírozásban mûködtetett szervezetekkel ismerkedhettek meg. A kísérô kulturális programok, valamint a tiszteletbeli horvát fôkonzul Ljiljana Pancirov részvétele és köszöntôje Horvátország közelgô csatlakozását vetítették elôre.

Klaszter és kultúra találkozása Magyar-horvát konzultáció Szegeden nemzetközi workshop és partnertalálkozó A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a kamarai Enterprise Europe Network szegedi irodája a Magyar-Horvát Tagozattal, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodájával és Magyarország Zágrábi Nagykövetségével együttmûködve konzultációt szervezett 2013. május 15-én Szegeden. A rendezvényen elôadást tartott Obradovic´ Ena a Magyar-Horvát Tagozat titkára, Scherczer Károly Magyarország Zágrábi Nagykövetségének vezetô külgazdasági szakdiplomatája és PálizsTóth Hajnalka, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodájának irodavezetôje. Az esemény célja egy szûkebb, interaktív, kötetlen konzultáció keretében szervezett tapasztalatcsere volt, lehetôséget nyújtva az elôadókkal történô közvetlen beszélgetésre.

Vinistra borászati szakkiállítás és konferencia Porecben A Vinistra a legnagyobb horvát borszakmai elôadássorozat, kiállítás és konferencia – mely 2013. 05. 10-12. között került megrendezésre Porecben. A Magyar-Horvát Tagozat vásáron és szakmai bemutatókon való részvétele lehetôséget nyújtott a magyar borászoknak és kereskedôknek arra, hogy a nagy fontossággal bíró EU csatlakozás elôtt álló Horvátországban jól pozícionálják magukat, hiszen lehetôséget kaptak arra, hogy még a csatlakozás elôtt bemutassák saját termékeiket és szolgáltatásaikat a horvát partnereknek. Idén a Magyar-Horvát Tagozat delegációja cabernet franc bemutatóval készült, mely nagy sikert aratott az isztriai vidéken.

A Klaszter és kultúra találkozása projekt a Délkelet-Európai Transznacionális Együttmûködési Program keretében az EU Társfinanszírozásával valósul meg, célja a kulturális értékek használatának támogatása és elôremozdítása a fejlesztéseken keresztül. A projekt keretében 2013. május 13 és 15 között, Pécsett megrendezésre került a Klaszter és kultúra találkozása nemzetközi workshop és partnertalálkozó. A találkozót Girán János, Pécs Megyei Jogú Város kabinetfônöke és Dr. Síkfôi Tamás. a kamara titkára nyitotta meg ünnepélyes keretek között. A találkozó elsô napján a nemzetközi elôadók a partner országok legjobb gyakorlatait mutatták be, valamint Szlovénia, Románia és Magyarország bemutatta az EKF projektjét és fejlesztéseit. Szó volt a köz- és magánszféra együttmûködésérôl és ennek jó gyakorlatairól, és ezek

dig a Blum Pincészet látogatása volt. A szakmai munka elemzésére és döntéshozatalra a harmadik napon a technikai találkozó keretein belül került sor. A találkozón 38 nemzetközi – román, szlovák, szlovén valamint olasz – és 22 magyar partner vett részt hazai szakértôk bevonásával. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, együttmûködve a Kulturális Ipari Kompetencia Központtal a projekt Partnerségi mechanizmus vizsgálata a „városi turizmus” területén, a Délkelet-Európai térség termelôkörzeteiben munkacsomag vezetôje, melynek célkitûzése: egy a kultúra és a klaszterek kreatív együttmûködésén alapuló, az európai országok közötti együttmûködés kialakítása, fejlesztése témájú módszertani könyv elkészítése. A módszertani könyv célja a turizmus és kreatív ipari szektor speciális megközelítésének kidolgozása és életképes turisztikai tervek

lehetséges hasznosításáról a partnerországokban. Az eredmények összevetésére a második napon megrendezett workshopokon került sor. A partnerek vegyes munkacsoportokban dolgoztak a fô irányvonalak lefektetésén, melyben a KIKK Egyesület igazgatója a PBKIK szakmai partnere moderált egy a jó gyakorlatok alapján készülô mind map segítségével. Az egész napos szakmai munkát hétfôn egy turisztikai show zárta, melyet a Zsolnay Kulturális Negyedben tartottak meg, a keddi nap fináléja pe-

elôkészítése. A könyv draft verziója a találkozó elôtt megküldésre került a partnerek részére. A 2014-ig futó program elsô nagyszabású szakmai találkozója nagy sikerrel zárult Pécsett, a következô találkozóra Mariborban kerül sor 2013 ôszén.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Törökország – gazdasági híd az EU és Ázsia között 75 milliós belföldi piac, növekvô népesség, csökkenô munkanélküliség. 10 év alatt megháromszorozódott GDP (jelenleg 10 504 USD), 152 Mrd. dollár export, 236 Mrd. dollár import. Isztambul a 15 milliós fôváros, amely a kereskedelem 2/3-át bonyolítja. Határozott elképzelések, dinamikus fejôdés. Az Enterprise Europe Network pécsi irodája évente más-már ország bemutatására szervez Gazdasági Napot, tavaly Kína, idén Törökország került fókuszba. A bevezetôben kiemelt gazdasági adatok kétségeket kizáróan alátámasztják, hogy Törökország jó választásnak bizonyult. Az általános gazdasági környezet bemutatását a Török Nagykövetség helyettes kereskedelmi attaséja Seva Sedgi kisasszony tartotta, aki egyébként a Török Gazdasági Minisztérium kiküldöttjeként dolgozik Magyarországon és minden gazdasági kérdés megválaszolásában tevékenyen részt vesz, segíti a magyar-török gazdasági kapcsolatok alakulását és szektor specifikus információkkal is rendelkezik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Török Tagozata tavaly alakult, elnöke Rév András, alelnöke Kovács József – korábbi külgazdasági szakdiplomata, a magyar-török üzleti kapcsolatok aktív formálója. 2013-ra 12 programot terveztek, ebbôl az egyik Isztambul-Izmir kiutazó delegáció, melynek együttmûködô partnere a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamra. (Az út részleteirôl folyamatos a tájékoztatás a kamarai honlapon)

Pályázati forrásból tíz önkéntes kamarai tag utazását támogatja a kamara. A szeptemberi út célja üzleti és személyes kapcsolatok építése, a török piac feltérképezése, az Izmiri vásár megtekintése. Egy – földrajzilag – távolabbi országgal történô bármilyen gazdasági kapcsolat elôtt érdemes a tárgyalási szokásokat megismerni, helyi praktikákat ellesni. Szerencsés, ha ez szervezetten történik, a delegációkra mindenhol nagyobb figyelmet fordítanak. A törökök kiváló kereskedôk, üzletemberek és különösen nyitottak a magyarok irányában, ér-

demes tôlük tanulni. Ezt hangsúlyozta minden elôadó és erôsítette meg Horvát László török tiszteletbeli konzul is, aki röviden ismertette a testvérvárosi kapcsolatokat (Pécs, Szigetvár és Mohács is rendelkezik testvérvárosi kapcsolatokkal). Ezek eddig többnyire kulturális jellegû együttmûködések voltak, ideje a gazdasági vonalat is élénkíteni.

Komoly az érdeklôdés a megújuló energiához kapcsolódó technológiák iránt Indonéziában Az Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ és az Indonéz Exportfejlesztési Ügynökség látogatott kamaránkba május 8-án, a kölcsönös együttmûködési lehetôségek feltérképezése és a külkereskedelem fejlesztése céljából. Dr. Síkfôi Tamás, a kamara titkára ismertette a megye gazdaságát, gazdasági stratégiáját és a kamara exportfejlesztéssel kapcsolatos munkáját. Rusmin Amin, az ITPC (Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ) vezetôje két terület iránt mutatott érdeklôdést. Az élelmiszeripar és kapcsolódó technológiák, valamint a megújuló energiákhoz kapcsolódó technológiák és tudás – véleménye szerint – komoly érdeklôdésre tarthatnak számot Indonéziában. Beszélgetéseik során kiderült, hogy Indonézia elsôsorban a napenergia felhasználásában gondolkodik. Bóly és Szentlôrinc példáját hallva Rusmin Amin nem tartja kizártnak, hogy a geotermikus energiához kapcsolódó technológiákkal, rendszerekkel is megismerkedjenek. Fejlôdô országként nyitottak a zöldenergiával, környezetvédelemmel kapcsolatos technológiákra, várják a magyar üzletembereket hazai és indonéz rendezvényeiken egyaránt. A nagyszabású Indonesian Trade Expo-ról és kísérô nemzetközi üzletember találkozóról hamarosan rendezvényeink között olvashatnak. Kapcsolatfelvétel az említett szervezetekkel az ahendinger@pbkik.hu e-mailen keresztül lehetséges.

Mely szektorok a legesélyesebbek az export tekintetében? — elektronika (monitorok, telefonok) — élôállat — gépgyártás (mezôgazdasági alkatrészek, autó, hajó stb.) — mûanyagipar (fröccsöntô gépek, szerszámok) — orvos/biotechnológia — környezetvédelem (víztisztítás) A februári miniszterelnökök közötti találkozón kitûzött cél, miszerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom elérje az 5 milliárd dollárt, bíztató. Önmagában ez csupán egy szám. Az eredményhez szükség van a KKV-k aktív közremûködésére is. Hendinger Anita

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

A beszállítói politika a Mercedesnél Májusban 10 fôs kamarai delegáció utazott Kecskemétre az innovációs osztály szervezésében. A tavalyi rendkívül sikeres Audi látogatás után a legújabb gyártási technológia megismerésére került sor a Mercedesnél. Az utazás célja a Mercedes gyár bejárása, beszállítói politika megismerése és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével történô szakmai egyeztetés a kamarák és önkéntes tagvállalatok közötti együttmûködésrôl. A Mercedes gyárban készül a CLA és a B Mercedes, naponta 50 autó gördül le a futószalagokról. A teljes termelés robotizált, a belsô összeszerelése és a minôség-ellenôrzés az egyetlen kézimunkával zajló tevékenység. A látogatók a gyár minden fontos részét megtekintették, végig kísérve egy autó születését. Meglepô volt hallani a hazai beszállítók számának alacsony volumenét, öröm volt azonban, hogy az egyeztetésen is résztvevô Profi Metál Kft. önkéntes kamarai tag felvonókat gyártott a cég számára. A gyárlátogatást követôen Dr. Kéri István elnök, Kresz Erika és Áman Mihály alelnökök és Dr. Kállai Sándor ipari tagozat elnök vezetésével Bognár Sándor, Ozsváth János, Herbály István, Várkonyi Zoltán, Somfai Gábor testületi tagok és Rabb Szabolcs osztályvezetô a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetôivel folytatott szakmai egyeztetést, amelynek során egy jövôbeni pécsi látogatás is szóba került a gépipari klaszter és helyi autógyártásban érintett cégek bevonásával.

Sipos Zsolt a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára és Gaál József a kamara elnöke, valamint dr. Kéri István a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Az ipari szféra és az egyetem kapcsolata A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Kara és a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara május 14-én nyílt napot szervezett, négy szakra fókuszálva. Bachman Bálint dékán és Kvasznicza Zoltán intézetigazgató köszöntötték a 45 kamarai vállalkozás vezetôjét és szakembereit, majd egy hasznos ismertetôt követôen a négy tanszék vezetôje külön mutatta be a szakok munkáját, felsôfokú képzéseiket, labor- és kutatási kapacitásaikat. Az 50 éves oktatási intézmény az utóbbi idôszakban megváltozott finanszírozási rendszerre is reagálva nyitott újabb lépcsôben az ipar felé, bár a karon a gazdaságilag több lábon állást már jó ideje elkezdték kiépíteni. A fórum fontos lépcsôje az ipari szféra és az egyetem érdekeinek azonosítása és az érdekek egyeztetése folyamatában. Ez alkalommal a gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus és környezetmérnök szakok mutatkoztak be. Az ipari szféra képvi-

selôinek lehetôségük nyílt megtekinteni azon eszközöket, melyek segítségével nemzetközi szinten is sikeres hallgatók képzése folyik, közvetlenül a vezetôkkel tudtak tárgyalni korábbról meglévô, vagy helyben született ötleteikrôl, azok megvalósíthatóságáról. A bemutatott gyakornoki program minden ipari vállalat számára hasznosnak ígérkezik, az

egyeztetést a kereskedelmi és iparkamara és a Pollack kar szisztematikus rendszerben folytatja. Az érdeklôdés megvan: a résztvevôk visszajelzései azt mutatják, hogy a rendezvényen látottakhallottak alapján jó, illetve kitûnô az együttmûködés valószínûsége! (Az elhangzottak a kamara honlapján olvashatók: www.pbkik.hu)

SZAKKÉPZÉS

A siker titka a csapatmunka Idén is sikerrel szerepeltek a Szakma Kiváló Tanulója versenyen a pécsiek: a pincér és a mûszaki cikk eladó elsô, a hegesztô tanuló harmadik helyezést ért el. — Nagyon meglepôdtem, amikor meghallottam a nevem, azt meg hosszú ideig el sem hittem, hogy én lettem az elsô – mondja a pincérek között az elsô helyen végzett Tatai Máté, aki ezzel nemcsak a szakmunkás-bizonyítványát szerezte meg, de a gyakorlati helyén folytathatja tovább a munkát, az ottani csapat tagjaként. — Hatan vettünk részt a magas színvonalon megrendezett, de mégis baráti hangulatban lezajlott versenyen. Mint mondja, a gyakorlati részben Borrendi Vacsorához kellett díszasztalt teríteni, aminél a középpontba Pécs és a régió nedûit, valamint a helyi ízeket helyezte. Állítja, a legnehezebb azonban az elsô nap volt, amikor reggeltôl estig talpon voltak, s a feladatokat mintegy húszezer látogató figyelmétôl kísérve kellett megoldaniuk. Azt is elárulta, már gyerekként is érdeklôdéssel figyelte a pincéreket. Az érettségit követôen ezért is döntött úgy, hogy ezt a szakmát tanulja ki. Állítja, szerencsés volt, hogy a Laterum Hotel Éttermébe került, ahol nagy odafigyeléssel vezették be az oktatói e szakma rejtelmeibe. Szakmai téren ketten is egyengették Máté útjait, az egyik Zsiga István az iskola szakoktatója, aki szerint az ilyen sikerekhez szükség van egy jó képességû gyerekre, jó gyakorlati helyre, s csapatszellemre – elméleti és gyakorlati tárgyakat tanítók közös munkájára –, most mindegyik feltétel teljesült. — Maga a verseny is különleges volt, emberközeli, ahol nemcsak a saját, de egymás tanulóiért is drukkoltunk – mondja. — Ennek is köszönhetô, hogy mindenki a maximumot hozta ki magából. Ezért úgy gondolom, hogy minden felkészítésben résztvevônek megjárna az elismerés, akár egy oklevél. Mindezt, a Laterum fôpincére, Faragó Ist-

ván, Máté másik szakoktatója a következôkkel egészítette ki: az elért siker annak is köszönhetô, hogy összefogott az iskola és a munkahely. A Laterum igazgatónôje, akinek szívügye az utánpótlás kinevelése, minden feltételt megteremtett a versenyre való sikeres felkészüléshez. Természetesen mindehhez kellett Máté szorgalma, s a szakma iránti elkötelezettsége. Még a verseny elôtti napon is az étteremben volt, s dolgozott. — Nagyon nagy öröm és boldogság a tanulónk által elért helyezés – mondja Gyenis Lászlóné, Magdi a Laterum Hotel vezetôje. — Nagyon drukkoltunk neki, az elsô hely pedig igazi meglepetés volt. Korábban is voltak olyan tanulóink, akik sikerrel szerepeltek a versenyeken, de ehhez mérhetô eredményt még egyik sem ért el. — Utoljára 2000-ben volt egy pincér tanulónk, aki elsô helyen végzett – veszi át a szót Gedeon Endre, a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola vendéglátó gyakorlati oktatás vezetôje. — Az elért siker jól mutatja, hogy jól mûködik a kapcsolat az iskola és a cégek között. Az iskola másik tanulója, Kiss Dániel a mûszaki cikk eladók versenyében állhatott fel a képzeletbeli dobogó tetejére. Ô egy fiatal szakoktató, Kubinka Dániel szakmai irányítása mellett készült a versenyre. — Még most is hihetetlen az elért siker – mondja Kubinka Dániel. — Az eredményhez jelentôsen hozzájárult Dani gyakorlati képzôhelye, a Konzum épületében mûködô Euronics Mûszaki Áruház. Nekem meg azért is külön öröm, mert ezzel vissza tudtam adni abból az egykori iskolámnak, amit mint diák magam kaptam a tanáraimtól.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Nagyon jó érzés volt, amikor megtudtuk, hogy a tanulónk az elsô helyen végzett – mondja hangjában nem kis büszkeséggel Mislyenácz János, az Euronics üzletvezetôje, aki egyben a tanulók képzéséért is felel. — Ô már a második, aki ilyen szép eredményt ért el. Vallom ez annak is köszönhetô, hogy az elsô pillanattól bevonjuk ôket a munkába. Az értékesítôk mellett a háttérmunkát végzik, amely során megismerik az összes terméket, különbséget tudnak tenni a fehér és barna áru között. Amikor már elegendô ismerettel rendelkeznek, s már tudják a típusszámokat, akkor már ôk is értékesíthetik a kisgépeket, az értékesítô szakmai irányítása mellett. Dani mindig nagyon szeretett az emberek között lenni, érdekelte minden termék, folyamatosan kérdezett, látszott rajta, hogy szereti, amit csinál. — Két generációs kereskedô család a miénk, gyerekkorom óta a mûszaki dolgok érdekelnek – erôsíti meg a szakoktatója által elmondottakat Kiss Dániel. — Egyértelmû volt, hogy ezen a területen megyek tovább, az 500-as Angster József Szakképzô Iskolában gépész-szakon érettségiztem. Szeretem, amit csinálok, nem jelentett megterhelést a felkészülés. Az, hogy elsô lettem, még mindig hihetetlen számomra is. Nagyon erôs volt a mezôny, különösen nagy kihívás volt a gyakorlati rész, amikor élesben egy áruházban kisgépeket kellett magyarul és egy idegen nyelven eladni. — Az elért sikerért sokat tettek a tanulóink, a gyakorlati képzôhelyek és az iskola is, jó volt látni, amint egy célért összefog mindenki – hangsúlyozza László Zoltánné, a kereskedelmi tagozat vezetôje. Harmadik lett az 500-as számú Angster József Szakképzô Iskola hegesztô tanulója a Szakma Kiváló Tanulója versenyen, ami egyben munkahelyet is jelentett számára, ugyanis a gyakorlati képzôhelyén Pécsett, a BKN Metál Kft.-nél dolgozik ma már. — Ugyan van már egy szakmám, de a végzést követôen hamar kiderült, nem tudok elhelyezkedni benne – mondja. — Az unokatestvérem hegesztô, s azt láttam, hogy jól megél belô-

Szakmai kiránduláson a Gép-ésszel verseny döntôsei A Gép-ésszel Baranyában III. verseny döntôs csapatai részére a Hauni Hungária Kft. támogatásával a kamara lehetôséget biztosított a Szakma Sztár Fesztivál és a Csodák Palotájának meglátogatására Budapesten. Délelôtt a Szakma Kiváló Tanulója verseny döntôjét tekintették meg a fiatalok. A rendezvényen az ország legjobb szakmát tanuló diákjai egy-egy munkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat. Ez remek lehetôséget nyújtott a pályaválasztás elôtt álló gyerekeknek a szakmák megismerésére és pályaválasztásuk segítésében. Délután a Csodák Palotájában látványos, szórakoztató, közérthetô és átélhetô módon mutatták be a diákok számára a természet törvényeit, a fizika csodálatos és meghökkentô világát.

Dél-Dunántúli Gazdaság le, ezért határoztam el, hogy én is kitanulom. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a gyakorlati helyemen külön oktató foglalkozott a tanulókkal. Papp Béla igyekezett mindarra megtanítani bennünket, ami fontos ahhoz, hogy jó hegesztô váljon majd belôlünk. Ennek és a folyamatos gyakorlásnak köszönhetem, hogy egy nagyon erôs mezônyben sikerült a harmadik helyet megszereznem. Az egyik varratom bevizsgálása még folyik, s amennyiben megfelelônek találják, akkor minôsített hegesztô leszek. — Az iskolánkban két évvel ezelôtt indult a hegesztô-képzés, Domokos Sanyi az elsô végzôs osztályba járt – mondja Osvald Levente, az intézmény gyakorlati oktatásvezetôje. — Nagyon örültünk, amikor megtudtuk milyen sikeresen szerepelt egy nagyon erôs mezônyben. Nem kis sze-

SZAKKÉPZÉS repet játszott ebben az iskola és a gyakorlati hely közötti jó kapcsolat. — A BKN Metál Kft. – Sanyi gyakorlati képzôhelye – a versenyre való felkészüléséhez minden feltételt megteremtett, a gyakorláshoz szükséges anyagoktól kezdve egészen a helyig – veszi át a szót Kalányos Ferenc, az iskola szakoktatója. — Már több olyan tanítványom volt, aki sikerrel szerepelt országos versenyen, de ilyen szép eredményt még egyik sem ért el. Mint mondja, a siker a csapatmunkának köszönhetô, ugyanis a tanuló felkészítésében az elméletet oktató tanárok is jelentôs szerepet vállaltak. Annak a véleményének is hangot adott, Sanyi szerencsés volt abban, hogy olyan céghez került, ahol nagy gondot fordítottak arra, minél jobban elsajátítsa a fogásokat. — A versenyre való felkészülés során arra törekedtünk, hogy megte-

remtsük a feltételeket ahhoz, hogy a különféle hegesztési eljárásokat Sanyi gyakorolni tudja – veszi át a szót Fodor Sándor, a BKN Metál Kft. üzemvezetôje. — Nem számítottunk ilyen jó eredményre, ugyan tudtuk, hogy érdekli a szakma és szereti. Nagy tudásvágy van benne, folyamatosan kérdezett. Papp Béla neve hegesztôi körökben fogalom, szinte nincs olyan közöttük Pécsett és a megyében, aki ne tôle sajátította volna el e szakma alapjait. — Sok tanulóm volt, de Sanyi kitûnik mindegyik közül, szerény, szorgalmas, s igazán hegesztô akart lenni. Ilyen tanulókkal mindig öröm dolgozni, akik valóban szeretnék az általuk választott szakmát megtanulni. Az elért eredményhez hozzájárult a cég vezetésének hozzáállása is, akik mindent megtesznek azért, hogy jó szakemberek kerüljenek ki tôlük – sommázza véleményét Papp Béla. Sz.K.

A minôségi szakember utánpótlásért Egyedi kezdeményezés Baranyában a Gépipari Klaszter és a kamara összefogásával A kormány a 2011-ben közzétett szakképzési stratégiája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött megállapodása alapján elkötelezte magát a gazdaság által vezérelt képzés mellett. A 2012-tôl érvényben lévô szakképzési törvény is tükrözi ezt az elhatározást. A változás alapján a szakképzésben lévôk csak 9. osztályban lesznek a tanmûhelyben, ahol szakmai alapozást kapnak, melyet év végén a szintvizsgával mér meg a kamara. Ezt követôen a 10.-11. osztály szakmai gyakorlata a vállalkozásoknál történik. A felkészítésnek a kerettanterv elôírásait kell követni a cégnél is. A gyakorlati vizsgára történô felkészítésben tehát komoly felelôssége lesz a cégnek. A kamara egyedi kezdeményezése erre a jelentôs feladatra szeretné felkészíteni a cégeket. A cégek a gyakorlati képzéssel komoly erôfeszítéseket tesznek az utánpótlás nevelésért. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara most induló kezdeményezésével ennek a munkának a hatékonyságát szeretnénk növelni, hiszen a teljes képzési tartalom elsajátításához szükséges technológia nem áll rendelkezésre minden cégnél. Ezért a kamara szakértôk bevonásával feltérképezi a kiemelt cégek oktatáshoz szükséges eszközfelszereltségét a gépipari hiányszakmákban. Amennyiben a

szakemberek ismerik a felszereltséget és az esetleges hiányokat is, tudnak iránymutatást adni a tanulók folyamatos felkészítéséhez. Felmérésre kerülnek a szakképzô iskolák tanmûhelyei is, mely értékes adatokat ad ahhoz, hogy a cégeknél hiányzó potenciált esetleg hol lehet pótolni. Az elôkészítését és a felmérést szakmai szakértôk és a szakképzési bizottság gépész és villamos végzettségû szakemberi végzik. A 2013. májusában lefolytatott felmérés alapján készülhet el az a terv, mely az eszközhiányos területeken segítheti a vállalkozások képzési tervezését. Az adatok informatikai feldolgozásával lehetôség nyílik a tanulók elhelyezésének, a tanult tartalomnak idôbeni tervezésére, követésére, az ütközések kiküszöbölésére, s ezzel egy komoly logisztikai teherre kapnak segítséget a vállalkozások. Ezt a munkát a mintaprojekt keretében alig több, mint 20 kiemelt cégnél, 5 gépészeti hiányszakmában végezzük el a megyében. A Gépipari Klaszter keretében folyik az a módszertani fejlesztés, melynek célja a tanulói motivációs rendszer kidolgozása, az iskolai és a céges gyakorlati oktató folyamatos szakmai képzésének átgondolása, a cégek és az iskola együttmûködési modelljének kidolgozása a haté-

konyabb együttmûködés érdekében. Fontos fejlesztési terület a tanulói kiválasztás. A kamarai osztályba kerülô tanulók pályáznak a gyakorlati képzôhelyükre. Tanulmányi eredményük, szintvizsga teljesítményük mellett a személyes szakmai beszélgetés adja az alapot a cégek szakembereinek a választáshoz. A klaszter cégei többletfeladatot vállalnak a fejlesztésben, élenjárnak a tanulói ösztönzésben annak érdekében, hogy minôségi utánpótláshoz jussanak. A cégek várják a szakmájuk iránt elkötelezett, azt jól megtanulni akaró fiatalokat. A gyakorlat alatt a cég és a tanuló között megkötött tanulószerzôdés alapján a cégek már fizetnek is. A fizetés nagyságát befolyásolja a szakma elsajátításáért tett többlet teljesítmény, a jobb tanulmányi eredmény is. A felvételt nyert tanulók a nyári szakmai gyakorlatot már a cégnél töltik. A kamarai és a Gépipari Klaszter keretében folyó fejlesztések együttesen jelentôs segítséget adnak a bekapcsolódó cégeknek a gyakorlati képzés hatékonyabbá tételéhez, az elkötelezett tanulók kiválasztásától a gyakorlati képzés rugalmas megoldási lehetôségéig. A baranyai kamara szeretné, ha a gépipar területén történô fejlesztés eredményeit késôbb más szakmáknál is alkalmazhatnák. Cséfalvay Ágnes

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

Forognak a fogaskerekek: dinamikusan Alig két éve alakult meg mind árbevételét, mind a tagvállalatok nagyságát tekintve a régió legnagyobb klasztere, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, amely mûködése, sikere máris igazolta létjogosultságát. A klaszter a gépipar koordinált fellépését és fejlesztési ötleteinek megvalósítását segítô szervezeti háttérként mûködik, jelenleg 18 tagvállalattal, de folyamatos az érdeklôdés a csatlakozási lehetôségek iránt. A szervezôdés céljai között szerepel többek között a piaci együttmûködés, az innovációs tevékenység dinamizálása, a gépipari szakképzés fejlesztése, valamint a további ágazatokkal és klaszterekkel való szakmai kapcsolatrendszer kialakítása. Az elmúlt két év tapasztalatairól elsôként dr. Hüse Istvánt, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter vezetôjét kérdeztük. — Milyen aktuális projektek, feladatok zajlanak a gépipari klaszterben jelenleg és még mi várható idén? — A klaszter megalakulásakor pályázati támogatást nyert el. A pályázatban elôre meghatároztunk projekteket, amelyekrôl úgy gondoltuk, hogy szükségesek lesznek a klaszter megalapozott, hosszú távú mûködéséhez, illetve olyan célokat szolgálnak, melyeket kiemelten fontosnak tartunk. A projektek meghatározását a tagok konzultációja elôzte meg, és azokra a tevékenységekre alakítottunk projektet, amelyeket a tagok a legnagyobb arányban támogattak, tartottak fontosnak – egyrészt a klaszter mûködése és jövôje, másrészt a közösen fontosnak tartott célok megvalósítása érdekében. Így kezdtük meg a szakképzési-, a közös beszerzési-, a marketing stratégia kidolgozása-, a PR és kommunikációs (arculattervezési)-, a közös adatbázis kialakítási-, a közös beszerzési-, a nyelvi képzési-, a szellemi eszköz management-, és a benchmarking projekteket. Elkészült a marketing stratégia kidolgozása a PR és kommunikációs (arculattervezési) projekttel együtt és már használjuk a klaszter mûködése során. Más projektek – szakképzés, nyelvi képzés – megvalósítása folyamatban vannak, illetve folyamatos tevékenységet jelentenek, ahogy a benchmarking is. A közös beszerzés és adatbázis projekten, illetve a szellemi eszköz management lezárásán is dolgozunk. Az idei év legfontosabb feladatának az arra való felkészülést tekintem, hogy a klaszter – a pá-

lyázati forrás felhasználása után és annak eredményeként – jövôre, valamint az után is önállóan mûködjön. Természetesen a jövôben is számítunk a kamara együttmûködésére, segítségére, amelyre az elmúlt két évben nagyon intenzíven támaszkodhattunk. — Felfogható-e az újraiparosítás egy lehetôségeként a klaszterbe szervezôdés? — A kérdésben nagyon érdekes, számomra új megközelítés van. Az nem kérdés, hogy a globális piacon csak a multinacionális vállalkozások lehetnek globálisan sikeresek. Egyértelmû, hogy a tôkekoncentráció, a folyamatos intenzív kutatás-fejlesztés, az intenzív marketing, az optimalizált logisztika, a szükséges humánerôforrás biztosításában való közremûködés elôfeltételei, egyben alapjai is a versenyképességnek. A kkv-szektor szereplôi az összes feltételnek egyszerre nem képesek megfelelni, viszont egy jól mûködô klaszter megteremtheti az esélyek kiegyenlítését, a versenyképesség növekedését úgy, hogy megmarad a kkv-k egyik legnagyobb elônye: a rugalmasság. — Milyen közös beszerzési projektet/projekteket tervez a klaszter és ezek mikor realizálódhatnak? — Többszöri nekifutás után rájöttünk, hogy a közös beszerzés kialakítása nem mûködik úgy, hogy egyszerûen összesítjük azokat a szolgáltatásokat, anyagokat, amelyekre szükségünk van, amiket használunk. Jelenleg a paraméterek, célok meghatározása után épp pályáztatjuk a közös beszerzési koncepció kialakítását, ez alapján tudjuk felépíteni és mûködtetni azt a rendszert, amely által megvalósíthatjuk a közös beszerzést. A feladat lezárása, tehát a mûködôképes közös beszerzés rendszerének, szervezetének kialakítása év végéig megtörténik. — Tavaly vette át a klaszter vezetését, miként alakultak az elnöki feladatai? — Kevesebb „ügyviteli-rendszer” kérdést kellett megoldani, mint a klaszter elsô elnökének, Jakabucz Ildikónak. A kialakított együttmûködési, döntéshozatali struktúra megkönnyítette a munkámat. Az emlékezetesebb feladatok az elmúlt évbôl a marketing stratégia elkészítésében, az arculat kialakításában és az elsô közös megjelenés koordinálásában való közremûködés. — Milyen továbbfejlôdési lehetôségei vannak a klaszternek? — Mennyiségi és minôségi lehetôségeink, valamint terveink is vannak. Folyamatban van a klaszter tagságának bôvítése, összesen öt új tagra számítunk, hogy csatlakozik hozzánk. Jövôre vár ránk a legnagyobb feladat: mûködô tartalommal megtölteni az azt megelôzô két év elôkészítô, alapozó munkájának eredményét.

A klaszter egyik stratégiailag fontos tevékenysége a szakképzés támogatása, fejlesztése, ezáltal a megfelelôen képzett munkaerô biztosítása. Minden vállalkozás számára komoly kihívást jelent a szakmunkás utánpótlás biztosítása. A klaszter több gazdálkodó szervezete is részt vesz a tanulóképzésben, az ún. kamarai osztály koncepció keretén belül. A képzésnek ezt a formáját a kamarával, valamint az 500. sz. Angster József Szakképzô Iskolával közösen hozta létre és mûködteti a klaszter. A tanulók jó tanulmányi eredményük mellett részesei egy kiválasztási folyamatnak, amelynek célja azoknak a fiataloknak a kiválasztása, akik teljesíteni tudják és akarják a magasabb elméleti és gyakorlati követelményeket. A tapasztalatok azt mutatták, hogy nem elég a magas színvonalú képzés, arra is szükség van, hogy a gyerekek és a szülôk is megismerjék a szakmákat, a szakmai életpályákat. Ezzel a céllal fogalmazódott meg a képzés fejlesztését megcélzó klaszter projekt. Hogy mit tartalmaz ez a projekt, miként tudnak e területen együttmûködni a klaszter tagjai – errôl a témáért felelôs Jakabucz Ildikót, a Hauni Hungaria Kft. ügyvezetôjét kérdeztük. — A stratégia több, egymáshoz szorosan kapcsolódó területtel is foglalkozik. A szakképzés népszerûsítése, a pályaorientáció azt a célt szolgálja, hogy már az általános iskolákból a jobb képességû, motiváltabb tanulók is a klasztertagok vállalkozásaiban kiemelten fontos gépipari szakmákat válasszák. Ennek elérése érdekében tapasztalt – az iskolai képzést és a vállalkozások igényeit is jól ismerô – tanácsadók segítségével kidolgozott projekt ötleteket ad a szakmák megismertetésére. A már évek óta alkalmazott eszközök mellett (céges nyílt napok, pályaorientációs kiállítások) szeretnék bôvíteni az eszköztárat általános iskolákban mûködtethetô szakkörökkel, amelyek célja az, hogy a fiatalok a pályaválasztás elôtt ismereteket szerezzenek a szakmák tartalmáról, valamint kialakuljon saját érdeklôdési körük és képességeik. A másik sarkalatos pont a szakmai képzés résztvevôi közötti együttmûködés. A projekt kidolgozása során kiemelt figyelmet kap a gyakorlati képzést végzô cégek és iskolák együttmûködési folyamatának felépítése. Ennek keretében kidolgozzák a formális és az informális csatornák,

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

mûködik a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter visszacsatolások rendszerét, ami hosszú távon biztosítani tudja a cégek és iskolák közötti rendszeres és szoros együttmûködést. Az együttmûködés legfontosabb közös témái: a legújabb szakmai ismeretek, követelmények beépülése a képzésbe, a tanulók egységes kiválasztási és értékelési folyamata, a rendszeres visszajelzések az iskola és a cég számára, valamint az állandó és kölcsönös támogatás biztosítása. A projekt célja az is, hogy kidolgozza az elméleti tanárok, iskolai szakoktatók és vállalati gyakorlati oktatók rendszeres tapasztalatcseréjének módszerét, valamint azt, hogy lehetôségük legyen megismerni a másik fél munkáját, elvárásait is. — Kikkel, milyen intézményekkel mûködik együtt a klaszter a szakképzési projekt tervezésekor, megvalósításakor? — A projekt megvalósításában a klaszter partnerei a gépipari szakmákat oktató szakiskolák, az 500. sz. Angster József Szakképzô Iskola és a komlói Kökönyösi Oktatási Központ, valamint a Zipernowsky Károly szakközépiskola, aki színvonalas képzésével nagyban hozzájárul a gépipari cégek szakember igényeinek kielégítéséhez. Hosszú távú célunk a képzési együttmûködés kiterjesztése több szakképzô iskolára is. — Mikor lesz látható e projekt megvalósulása, az elsô eredmények mikor lesznek érzékelhetôk? — A leghamarabb érezhetô eredmény az a Tantervi segédlet, „tanmenet” elkészítése lesz, ami leírja a gyakorlati oktatást végzô cégek oktatásvezetôi részére a szakmai követelményeknek, központi tananyagoknak megfelelô oktatási feladatokat a számonkérés gyakoriságának és feladatainak megjelölésével. Ez a törvényi változások miatt jelentôs kihívás a vállalkozások számára, hiszen jövôre a szakmai gyakorlatért teljes egészében a vállalkozások lesznek felelôsek. A klaszter szakképzési projekt célja egy olyan egységes rendszer kialakítása, ami a pályaorientációtól a szakmai bizonyítvány megszerzéséig követi a szakmai munkát, segíti az információ áramlását és a kapcsolatok fenntartását a gazdaság igényeinek megfelelô szakképzés biztosításához. A projekt megvalósulásában az elektronikus adatfeldolgozás érdekében IT-támogatott megoldás kidolgozására kerül sor, ezzel is mutatva, hogy a 21. század kihívásainak igyekszik megfelelni a klaszter.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter jobb megismerhetôsége érdekében többrétegû projektet dolgozott ki. Hogy ennek milyen elemei vannak – erre a kérdésre a témáért fe-

lelôs Lakics Péter, a Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetôje adja meg a választ. — A marketing projekt két fôbb részbôl tevôdik össze, az egyik a DDGK marketing stratégiájának kidolgozása, a másik a közös arculati elemeket tartalmazó PR és kommunikációs eszközök megvalósítása, kivitelezése. Elsôként a klaszter arculati kézikönyve készült el, melyet követett a DDGK marketing stratégiája. A hazai és nemzetközi láthatóság, ismertté tétel érdekében a klasztert és a tagvállalatokat bemutató magyar és angol nyelvû katalógus, szórólap, roll-up, mappa valamint 14 db PR-kisfilm gyártása valósult meg. A következô nagyobb lélegzetû feladat a DDGK weblapjának kialakítása és mûködtetése, melyet rövid idôn belül már böngészhetnek a tisztelt érdeklôdôk. A marketing kommunikációs projekt összes elemeinek kivitelezési határideje ez év vége, hiszen finanszírozása a nyertes DDOPpályázat keretében valósul meg, ebben a költségeket ez év végéig kell elszámolni. — Ezek közül melyik hangsúlyos, tehát melyik területen tud legjobban érvényesülni a klaszter? — A hangsúlyos területet jelenleg a klaszter „Kiállítások, vásárok projektjéhez” történô csatlakozása jelöli ki, melyekhez kiemelten fontosak a nyomtatott kiadványok és a kiállításokon folyamatosan lejátszott filmek. A weblap sikeres mûködtetése pedig a hosszú távú klasztercélok megvalósításában kap fontos szerepet (pl. információcsere platformja, intranet, telekocsi rendszer, adatbázisok). — Milyen üzenetet szeretne eljuttatni a potenciális partnerek, a „nagyvilág” felé a klaszter? — Az üzenetet célcsoportonként érdemes meghatározni. Potenciális megrendelôink fejében szeretnénk, ha olyan komplex kép élne a klaszterrôl, melyben a klasztertagok régiónk minôségi teljesítményre alapozott, magas szintû mûszaki kultúrát megtestesítô vállalatai, valamint a klaszter tagjai külön-külön és együtt is professzionális, rugalmas, személyre szabott megoldásokat kínál nakmagas igényû vevôiknek. A régió és társadalom számára az aktív, jövôorientált, felelôsséggel mûködô szervezet képét szeretnénk mutatni. Végül, de nem utolsó sorban a leendô klasztertagoknak az aktív és a szinergiákat kihasználni tudó klaszter képét közvetítenénk. — Mi a tartalma a közös innovációs projektek azonosításának, a „SZEM-projektnek”? — A projekt célkitûzése a közös termékek, fejlesztési projektek generálása, a klaszter által

kínált termékekhez és szolgáltatásokhoz kötôdô technológiai fejlesztések megvalósítása. A projekt megvalósítása elindult, jelenleg a tagvállalatok „technológiai profiljának” elkészítése folyik, melyet a közös innovációs projektek azonosítása és megvalósítása követ. — Vannak a klasztermarketingre vonatkozó követendô példák, minták vagy mindent saját magának kell kitalálnia? — Nagyobb múltú klaszterek klasztermarketingjébôl el lehet ötleteket, megoldásokat „lesni“, azonban véleményem szerint minden klaszternek saját céljaihoz, teljesítményelvárásaihoz kell a legmegfelelôbb klasztermarketinget, a leghatékonyabb kommunikációs eszközöket alkalmazni.

Hat üléssel a hátuk mögött már komoly tapasztalatokról számolhat be a klaszter benchmarking klubjáért felelôs Hirth Ferenc, aki a Kontakt Elektro Kft.-t vezeti és elsô házigazdája volt az aktív társaságnak. — A benchmarking klub – mint minden hasonló szervezôdés – célja, hogy megismerjük egymás tevékenységét, az azzal kapcsolatos apró technikai trükköket, amit az ember nem szokott elárulni másnak. Minden cégben vannak olyan sajátos technikák, amiket saját maga talál, vagy tapasztal ki, de nem veri nagy dobra a versenytársak elôtt, viszont nagyon fontosak a mûködéshez. Ilyenek pl. a személyzeti problémák: hogyan veszünk fel új munkatársat, milyen a munkatársak motiválása, premizálása, a próbaidô alatt miként nézzük a teljesítményüket, hozzáállásukat – ezek olyan fontos dolgok, amit igyekszünk egymástól eltanulni. A benchmarking összehasonlító elemzést jelent, összehasonlítjuk egymást, mit csinálunk jól, netán rosszul, miben jobb a másik. Ez több területre is érvényes lehet, például kinek milyen az önkormányzattal való kapcsolata, ki milyen kiállításra megy el, hogyan szerzi az ügyfeleit – ilyenekrôl beszélgetünk. A klaszter cégei nem nagyon konkurálnak egymással, inkább azt lehet mondani, hogy egymás beszállítói vagyunk. Ez a másik terület, azaz üzleti cél, hogy miként lehetünk egymás beszállítói, hogyan tudunk kooperálni, a klaszter tagjának munkát adni, ezáltal növelni a foglalkoztatottságot és az eredményességet. Aztán az ipari tanuló téma is kiemelt fontosságú:

16 ki hogyan kezeli az utánpótlás, az ipari tanuló képzést. De említhetem a vállalatirányítási rendszert: ki hogyan készül fel, akinek már van, milyenek a tapasztalatai. Szó volt már arról, ki miként bonyolítja le a beruházásait, milyen kivitelezôt, mûszaki ellenôrt választottunk, milyenek a pályázati tapasztalatok. Ez is egy külön téma, hogy pályázni mindenképpen kell. Ki a pályázatíród, meg vagy-e elégedve vele, hogyan lehet túlélni egy pályázatot. A klub a tapasztalatok átadására épül és nagyon hasznos minden résztvevônek – ezt a fokozott érdeklôdés is mutatja. A klubüléseken általában a cégvezetôk vesznek részt, de ha nem érnek rá – mert ilyen azért elôfordulhat –, akkor elküldik egy vezetô munkatársukat. De képviseltetik magukat, mert fontosnak tartják. — Hogyan zajlanak a klubülések? — Meglátogatjuk egymást, mindig más tagtársunknál vendégeskedünk. Az elsô alkalom a mi vállalkozásunknál zajlott, de idôvel minden tagtársunk sorra kerül. Mindig van egy házigazda, ô a vendéglátó, aki felvezeti azt a témakört, ami számára fontos vagy érdekes, netán amiben nagyon jó, amibôl mások tanulhatnának. Így ismerjük meg egymást, egymás telephelyét, tevékenységét, az erôsségeket, a gyengeségeket. Mondhatni, hogy havonta találkozunk. — Milyen visszajelzéseket kaptak eddig a tagoktól? — Egyöntetûen azt mondják, nagyon hasznos, folytatni kell, hiszen sokat tanulunk egymástól – teljesen pozitívak a visszajelzések. Mint említettem, összehasonlítjuk az egyik vállalkozás mûködését a másikkal. Közel húsz tag látogatja egymást, így elég sok tapasztalatot lehet begyûjteni. — Ön mit lesett el a másik vállalkozástól, amit jó példának tart? — Nagyon sok ilyen dolog volt, említhetem például a költségtakarékosságot. Mindenki más módon takarékoskodik, láttunk jó példát az energiaszolgáltatók versenyeztetésére, ki mennyit fizet a villanyáramért, a gázért. Ez most nagyon aktuális téma.

A klaszter önálló kiállítóként május végén részt vesz a Mach Tech kiállításon, októberben pedig az MSV54 brnoi vásáron. Csatlakozik a június elején nyíló Pécs Expóhoz, de az év elején a pécsi Pollack Expón is képviseltette magát. Hogy mi a célja a klaszternek a kiállításokon, rendezvényeken való részvétellel, mit tart fontosnak magáról bemutatni a klaszter? — errôl Kleisz Zoltánt, a MATRO Kft. ügyvezetôjét, a klaszter vásárokért, kiállításokért felelôs tagját kérdeztük.

KLASZTER — Viszonylag fiatal és kevéssé ismert a szervezet, ennek okán elsôsorban ismertséget kívánunk szerezni a kiállításokon, vásárokon való részvétellel. Véleményem szerint a klaszter létrehozásának egyik alapvetô célja, hogy a tagvállalatok tevékenységeinek összességét tudja kínálni a vevô felé. Ezáltal lehetôség nyílik olyan komplex termékek gyártása adott vevô részére, melyet a tagvállalatok egyenként, önállóan nem tudnának felkínálni. Ilyen módon a klaszter kiállításokon a komplex „gyártási lehetôséggel” mutatkozik be. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg ebbôl a szempontból még nem ért el a klaszter tagvállalataival optimális összetételt, még idôre van szükség, hogy ez kialakuljon. — Milyen szempontok alapján választják ki, hogy melyik rendezvényen érdemes részt venni? — A tagvállalatok tapasztalata és igénye alapján választjuk ki azokat a vásárokat, amelyeken kiállítóként szerepelünk. A kiállításokon való megjelenés adott esetben lehet, hogy csak néhány tagvállalat számára fontos, ebben az esetben a résztvevô tagvállalat képviseli magát a klasztert is. — Mit várnak a kiállításokon, vásárokon való megjelenéstôl? — Természetesen, mint minden más kiállító: a piaci lehetôségek bôvülését, kapcsolatok építését. A külföldi vásárokon való részvétel annyiban hangsúlyosabb a belföldinél, hogy a tagvállalatok számára a külföldi piacszerzési lehetôség még jelentôsebb lehet. Tagjaink közül többnél jelenleg is az exportpiac a domináns.

Viszonylag új fogalom a klasztermenedzser, akinek munkája nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a mindennapi dolgok jól mûködjenek. Merza-Szabó Berta klasztermenedzserként segíti a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter munkáját. Hogy milyen feladatai vannak egy klasztermenedzsernek, egyáltalán melyek azok a feladatok, amelyek speciálisan a gépipari klaszterhez köthetôk – errôl kérdeztük Bertát. — A klasztermenedzser jelenleg fôként a pályázatban meghatározott projektek – úgymint a szakképzés fejlesztési, közös beszerzési, a marketing stratégia kidolgozása-, a PR és kommunikációs projekt, a közös adatbázis kialakítás, a nyelvi képzés, a szellemi eszköz management, és a benchmarking projektek – operatív menedzselésével, megvalósításával foglalkozik. Kezdve a pályázati ajánlatkérôk megírásától, a szerzôdéskötésen és az igényeknek megfelelô, eredményes projektmegvalósításon át a projekt pénzügyi elszámolásáig bezárólag. A nyolc projekt megvalósításában külön kihí-

Dél-Dunántúli Gazdaság vás a 18 klasztertag igényét, véleményét a megadott határidôkön belül leegyeztetni. A projektek év végi zárásával egyre nagyobb és nagyobb szerepet kell kapniuk a piaci együttmûködéssel, kooperációval és a közös termékfejlesztéssel kapcsolatos feladatoknak. — Van-e a klaszternek más szervezôdésekkel, klaszterekkel kapcsolata? Mi ezeknek a tartalma, mit tanulhatnak egymástól ezek a szervezetek? — A klaszter megalakulásakor célul tûzte ki a széleskörû együttmûködési rendszerek kialakítását, az ennek megfelelô munka elindult, 2013. februárjában a DDGK együttmûködési megállapodást kötött a Tolna Megyei Önkormányzattal a készülô területfejlesztési koncepció fejlesztésére, ehhez a DDGK szakmai véleményére is határozottan számítanak. Hazai és nemzetközi klasztertalálkozókon számos klasztert volt módunkban megismerni, képviselôikkel elbeszélgetni, ezen alkalmakkor általában megvitattuk a klasztermenedzsment téma köré csoportosítható kérdéseket, mint pl. a leghatékonyabb szervezeti felépítést, mûködési rendet, cégformát, az együttmûködési lehetôségeket. Emellett keressük a közös kapcsolódási pontokat, lehetôségeket a különbözô intézményekkel, cégekkel, nonprofit szervezetekkel, úgymint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) – ôket a hazai és nemzetközi kiállítások, vásárok témájában kerestük meg – vagy a Fonavita Nonprofit Kft., amelynek képviselôje a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának elônyeit osztotta meg a klasztertagokkal. Információink szerint eredményesen, hiszen máris egyik tagunknál munkát kapott egy kiközvetített dolgozó. Végül, de nem utolsó sorban a kamarát is mindenképpen ide kell sorolni, hiszen azon kívül, hogy a klasztermenedzsment szervezete, már számos esetben mûködtünk együtt (pl. kamarai rendezvények, pályázatok, információ megosztás, gépipari ajánlatok az EEN rendszerén keresztül stb.). — Van-e követendô tankönyvi példa vagy valamilyen modell, tapasztalat, hogy miként érdemes mûködtetni egy ilyen klasztert? — A klaszter mûködésének módját alapvetôen a klaszter SZMSZ-e, kidolgozott belsô ügyviteli rendszere valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarára, a klasztermenedzsment szervezetére vonatkozó szabályok összessége határozza meg. Gépipari kifejezéssel élve ezek adják meg a fogaskerekek fogazatait, azonban a leghatékonyabb mûködéshez szükséges az olaj is, melyet a klasztertagokkal kialakított kapcsolati háló alapoz meg. Tudni kell, kit, milyen témában érdemes megkeresni, mi az egyes klasztertagok motivációja, érdeklôdési köre, projektjeinkhez köthetô viszonya és értékrendszere. N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÉCS EXPO MELLÉKLET

Fôbejárat

Kiállítóink

A kamarai kiállítók katalógusa Amit kínálunk

Blázek és Anni Bôrdíszmûipari Kft.

A Blázek & Anni Kft. 1993-ban alakult, minôségi bôrtáskák gyártására specializálódott. Cégünk fô profilja, hogy az üzleti szférában résztvevôk, illetve a hivatali életben dolgozók igényeit kielégítsük. Hosszútávú célunk a saját gyártású, exkluzív, hivatali-üzleti jellegû bôrdíszmû termékek magas minôségben történô elôállítása, a funkcionalitás, innováció és design ötvözése, a hosszú élettartam garantálása. Termékeinket nemzetközi és hazai piacainkon értékesítjük. www.blazekandanni.hu

Bolko Print Kft., Bolko Bt.

A Bolko-Print Kft. fô tevékenységét a dekoráció, a digitális nyomtatás, nyomdai munkák képezik. Profilunkhoz tartozik az autók, üzletek dekorációja, a rendezvényekre molinók, zászlók, standok, kínáló pultok tervezése és kivitelezése, emellett a szórólapok, kiadványok, prospektusok megszerkesztését és nyomtatását is elvégezzük. Cégünk nyitott az egyéni elképzelések megvalósítására és az ügyfelek egyedi igényeire. Széleskörû szolgáltatásunkkal képesek vagyunk megfelelôen kielégíteni egy vállalat reklám és marketing tevékenységét. www.bolkoprint.hu

Code-tech Kft.

Vonalkódolvasók, vonalkódnyomtatók, öntapadós címkék és kellékanyagok forgalmazása. Országos ellátás Pécsrôl. Okos kis eszközök, amik többet tudnak, mint amire számítunk. Vonalkódolt profit. www.codetech.hu

PÉCS EXPO MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Cseresznyefa utca Bt.

Cégünk lakberendezéssel foglalkozik, mely véleményem szerint, alkalmazott mûvészet. Elsô helyen áll a funkció, a használhatóság, a kényelem. Csak ezután következik a mûvészet, ami azt jelenti, hogy a terek széppé, lakályossá, élménnyé váljanak az ôket használók számára. Fontos, hogy a pénz kamatozzon: az érte kapott szolgáltatások, tárgyak kiszolgáljanak minket, gyönyörködtessenek, és az esztétikus látvány által többnek hassanak. www.markoviktoria.hu

Dalmer Csaba e.v.

Asztalosipari tevékenységemet 15 éve kezdtem édesapám mellett. Önálló vállalkozásom 1 éve indítottam el, azzal a céllal hogy a sok év során összeszedett tudást új ötletekkel, új értékekkel bôvítsem. Javarészt fából készítek különféle kül- és beltéri lakberendezési tárgyakat. Lépcsôfeljárók, bútorok, ajtók, és más egyéb famunkák. Munkáimnál elsôsorban a pontosság, idôtállóság, és esztétikusság összességére törekszem. www.dalmer.hu

Erla Sound & Light Bt.

Erla hang-, fény- és színpadtechnika. A pécsi székhelyû cég folyamatosan bôvülô eszközparkjával Magyarország egész területén biztosítja: hangtechnikai, fénytechnikai, színpadtechnikai szolgáltatásokat. Az Erla csapata folyamatos jelenlétével a régió kulturális eseményein számos üzleti és ezen túlmenô baráti kapcsolatot épített ki partnereivel. A szolgáltatások és az eszközpark folyamatos fejlesztése mellett törekszünk a megrendelôkkel való személyes kapcsolattartásra, hitelességünk megôrzésére és a visszatérô közös, sikeres rendezvények lebonyolítására. www.erla.hu

Europe Direct Iroda

Irodánkban folyamatosan megtalálhatja az Európai Bizottság és más uniós intézmények kiadványait és ingyenes tájékoztató füzeteit, továbbá számítógépen hozzáférést biztosítunk az EU adatbázisaihoz, a témával foglalkozó honlapokhoz. Dokumentumtárunkban több mint ezer uniós szakkönyv és más kiadvány nyújt lehetôséget egy-egy témakör alaposabb tanulmányozására. Tel./fax: +36 72 520 552 E-mail: baranya@europedirect.hu — http://www.bmeip.hu

Geochem

A GEOCHEM Kft. egy high-tech felszereltségû laboratóriummal rendelkezô kisvállalkozás. Méréseire, fejlesztéseire fôként a földtan egyes szakterületein van szükség, mindemellett szolgáltatásai a gyógyszeripartól az építôiparon át az anyagkutatásig és régészeti geológiáig számos területen felhasználhatók és keresettek. Fô tevékenysége a kutatás-fejlesztés, mely leginkább a nagyon tömör és konszolidálatlan anyagok komplex vizsgálatát, valamint speciális vizsgálóberendezések, eszközök fejlesztését célozza. www.geochem-ltd.eu

Greksza Kft.

Finombetonelem gyártás, betonelemgyártás, helyszíni és elôre gyártott mûkô munkák, homlokzatburkoló elemek gyártása. www.greksza.hu

GyapiNet Bt.

Fémmegmunkálás, fémipari alkatrészek gyártása, javítása. Szerver hosting, kliens számítógépek felügyelete, informatikai hálózat kiépítése. www.gyapinet.hu

Harász-Fenyvesi Kft.

Pécs egyetemi városrészében, a Szívklinika és a PTE új, Szentágothai János Kutató Központjának (Science Building) szomszédságában található a Hotel Makár Sport & Wellness**** szálloda, mely 36 db Superior négycsillagos és 22 db Standard háromcsillagos szobával várja vendégeit. Üzleti partnereink részére kedvezményes corporate szobaárakat biztosítunk. A szállodában 5080 fôs modern konferenciatermek, és akár 1000 fôs rendezvény lebonyolítására alkalmas teniszcsarnok is bérelhetô. A hotel étterme terasszal kiegészítve széles körû, minôségi catering szolgáltatásokkal biztosítja a rendezvények vendéglátását. A szálloda számos lehetôséget kínál az aktív pihenést és a kikapcsolódást keresôknek: 7 db tenisz-, 3 db squashpálya, fittnessterem, kényeztetô wellness szolgáltatások állnak a vendégek rendelkezésére. Ingyenes nyitott parkoló, és térítés ellenében mélygarázs is biztosított. További részletek: www.hotelmakar.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÉCS EXPO MELLÉKLET

Helian NaTour Kft.

A Helian NaTour Utazási Iroda az ökoturizmus valódi úttörôje Magyarországon. A természeti és kulturális értékeket utasainknak oly módon próbáljuk bemutatni, hogy közben igyekszünk megvédeni a rendkívül sérülékeny környezetünket. Irodánk fô profilja az aktív turizmus, elsôsorban kerékpártúrákat, vízitúrákat és gyalogtúrákat szervezünk itthon és külföldön egyaránt. Útjainkon nagy hangsúlyt fektetünk a helyi értékek megôrzésére és a gasztronómiai felfedezésre is. Túráinkat fôleg egyéni utasoknak szervezzük, de baráti társaságoknak és cégeknek is állítunk össze komplett programcsomagokat. www.helian.hu

Heva Kft.

Az 1991-ben alakult HEVA Kft. a teljes körû épületgépészeti és uszodatechnikai kereskedelem területén tevékenykedô vállalkozás. Lakossági, közületi és ipari felhasználók részére egyaránt kínál berendezéseket, szerelvényeket. Társcégünkkel a Hevaszer Kft.-vel együttmûködve a tervezés, ajánlatadás, kivitelezés területén teljesíteni tudjuk a felmerülô igényeket, legyen szó épületgépészetrôl, öntözés- és uszodatechnikáról, szaunák, gôzkabinok létesítésérôl. Szivattyú technikában a GRUNDFOS márka képviselôi és márkaszervize vagyunk alapításunk éve óta. www.heva.hu info@heva.hu SZERELVÉNY CENTRUM Épületgépészeti Szaküzlet 7622 Pécs, Légszeszgyár u. 30. — Tel./fax: 72/312-202 HEVA Uszodatechnikai Szaküzlet 7624 Pécs, Tiborc u. 60. — Tel.: 72/516-688; 211-461, fax: 72/516-687

Hungária Takarékszövetkezet

Hungária Takarék Itthon vagyunk, értéket teremtünk! A Hungária Takarék 1960-as megalakulása óta több, mint 50 éven keresztül bizonyította, hogy alkalmas és képes a tagjai, a mûködési körzet lakosságának pénzügyi szolgálatára. Mûködési területünkön 24 egységben állunk partnereink rendelkezésére, 45 önkormányzat számlavezetését látjuk el. 2012-re a hazai takarékszövetkezeti szektor vezetô pénzintézetei közé kerültünk: mérlegfôösszegünk meghaladja a 30 milliárd Ft-ot, jövedelmezôségünk országosan is kiemelkedô. Bátran állíthatjuk, hogy az alapvetô célkitûzés teljesült: a Dél-Dunántúli Takarékunk szolgáltatásait újabb két fiókkal megkezdte Baranya megye székhelyén, Pécsett is. A Király u. 66. és Ybl Miklós u. 7/B. szám alatti TakarékPont fiókok korszerû technikai felszereltséggel rendelkezô környezetben, színvonalas kiszolgálással várja lakossági és vállalkozói partnereit. A Hungária Takarék fontosnak tartja a helyi értékek gondozását, az összefogást és térség gazdasági fejlôdését. Ebben kívánunk nem egyszerûen egy pénzügyi szolgáltató, hanem pénzügyi partner lenni. www.hungariatakarek.hu www.facebook.com/HungariaTakarek

HVH gyártó ker. szolg Bt.

HVH Bt. A Szörpmester. Térjen be hozzánk egy kóstolóra, ismerje meg termékeinket! Vendéglátás, gasztronómia, szállodai ellátás italalapanyagának gyártója és forgalmazója. Kornélius szörpök, italautomata szörpök, jégkása szirupok, gyümölcsitalok. Kényeztesse vendégeit hazai elôállítású italokkal. www.hvhbt.hu E-mail: hvhbt@t-online.hu

Jáde-Trade Kft.

Kül-és beltéri funkcionális fa pavilonok tervezése, kivitelezése és telepítése. www.pavilonok.hu

Karotázs Kft.

Cégünknek több évtizedes tapasztalata van a víz, nyersanyag-, környezetvédelmi kutatások, illetve kútállapot-vizsgálatok terén. Alapítás óta számos karotázs kutatási, tesztelési munkát végeztünk, 15 éve vagyunk jelen a mûszeres kútgeofizikai (karotázs) mérések terén, hazánkban és külföldön is. Több kutatás-fejlesztés pályázaton szerepeltünk sikeresen, így a napi munka mellett új eszközöket és módszereket fejlesztünk. Több korszerû eszköz fejlesztése fûzôdik nevünkhöz. standunknál ezeket kívánjuk bemutatni. www.korotazs.hu

PÉCS EXPO MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kódex Nyomda Kft.

Jogelôdünk a Kódex GMK 1983-ban alakult, majd 2000-ben átalakulással a Kódex nevet megtartva Kódex Nyomda Kft. néven folytatta tevékenységét. A szakdolgozatok könyvek bekötése, díszdobozok és egyéb egyedi termékek készítése mellett meghatározó a digitális és hagyományos nyomdai tevékenységünk (kisebb és nagyobb példányszámú puha- és keménytáblás könyvek). 1992-tôl bélyegzôkészítéssel és könyvkiadással is foglalkozunk. 7627 Pécs, Rigóder út 29., Tel./fax: 72-213-999 e-mail: kodex@t-online.hu, www.kodexnyomda.hu

M&M Computer Kft.

Komplex, teljes körû informatikai szolgáltatással állunk vállalati, intézményi, oktatási és egyéni ügyfeleink rendelkezésére. Felkaroljuk és felügyeljük a teljes beruházási folyamatot: kezdeti tanácsadást, pályázati elôkészítést, árajánlat készítést, beszerzést, telepítést, majd a késôbbi üzemeltetést végezzük. www.mmcomputer.hu

Magyar Passzívház Kft.

A Magyar Passzívház Kft. passzív- és energiatakarékos házak építésével, gerenál-kivitelezésével foglalkozik, a mai modern elvárásoknak és a megrendelôink igényeinek megfelelôen. Igyekszünk minden lehetôségünkkel bemutatni a passzív- és energiatakarékos házak, valamint az új polisztirol-zsalus építôelemek elônyeit. Tapasztalatunk és hozzáértésünk garancia a magas színvonalra és minôségre! www.magyarpasszivhaz.hu

Mecsektex Könnyûipari Kft.

Munkaruházati termékek gyártásával, és munkavédelmi eszközök forgalmazásával foglalkozunk. Fô profilunk, a férfi és nôi munkaruhák, egészségügyi, és élelmiszeripari ruhák gyártása, különbözô fazonokban, színekben, a megrendelô igényei szerint. A ruházati termékek gyártása mellett nagykereskedelmi áron értékesítünk munkavédelmi eszközöket. www.mecsektex.hu

Mig-Tig Kft.

Ipari gázok és hegesztôanyagok forgalmazása. Hegesztô és lángvágó gépek forgalmazása, szervize. Hegesztési szaktanácsadás, mérnöki tevékenység. Ipari feladatok bonyolítása. www.migtig.hu

Nagyné Hajdú Beáta e.v.

Ballonos ásványvizek, egészségmegôrzô ivóvizek, víz- és melegital automaták értékesítése, bérbeadása, házhozszállítása és szervizelése. +36 30 216 3709 akva27@freemail.hu

Nyelvtanoda Kft.

A pécsi Katedra Nyelviskolát üzemeltetô vállalkozásunk, a Nyelvtanoda Kft. hosszú távú sikerének titka, hogy akkreditált intézményként nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink és megbízóink igényeinek felmérésére, és szolgáltatásunkat ennek megfelelôen alakítjuk ki. Ennek köszönhetôen már több ezren átélték a KATEDRA által nyújtott családias, jó hangulatú és kiemelkedôen eredményes nyelvtanulás élményét. A nyelvoktatás mellett fordítással, tolmácsolással, nyelvvizsgáztatással és nyelvi utaztatással is állunk kedves ügyfeleink rendelkezésére. Elérhetôségeink: 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 72/213-231, 20/251-9769 www.pecs.katedra.hu

Ormánsági Szociális Szövetkezet

Mûemléki épületek külsô hôszigetelése TSM kerámia hôszigetelô bevonattal. Vízszigetelés folyékony gumi szigetelô rendszerrel. www.tsm.hu

Pálinkásné Bakó Anikó e.v

Munka- és védôruházat gyártása egyedi tervek alapján, a vállalkozás arculatának megfelelôen.

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÉCS EXPO MELLÉKLET

Personmed Kft.

Orvosi genetikai vizsgálatainkkal személyre szóló, fontos segítséget adunk Önnek és családjának súlyos betegségekre való hajlam korai felismerésében. Fájdalommentes és korszerû tesztjeinkkel gyorsan megtudhatja hogy hajlamos-e, illetve milyen személyre szabott kezelés megelôzés szükséges daganatos betegségekre – emlôrák, vastagbélrák, melanoma, hasnyálmirigyrák –, cukorbetegségre, lisztérzékenységre, laktóz intoleranciára, izületi gyulladásra vagy alvászavarra. www.personmed.hu

Plastomatic Kft.

Mûanyagipari és megújuló energetikai eszközök értékesitése. Tel: +36209809580, www.plastomatic.hu, www.daralo-pelletalo.hu, www.solaromatic.eu

PVSK Létesítmény Kft.

1919-es megalakulása óta a PVSK-ban a jelenleg mûködô 12 szakosztályon kívül sok sportág helyet kapott. Az idôk során a PVSK-ban többek között mûködött: asztalitenisz, birkózó, kerékpár, lövész, autós-motoros, röplabda, sakk, teke, tenisz, torna, úszó, vívóés vízilabda szakosztály is. Sok eredményünk közül kiemelkedôen büszkék vagyunk olimpikonjainkra. Innen indul patinás egyesületünk története, mely a sok hányattatás ellenére is egyben maradt, s oly sok dicsôséget szerzett városunknak. www.pvsk.hu

RG-NetWorks Kft.

RG Net Cégcsoport Az RG Net Kft. egyedi hardver és szoftver fejlesztéssel és IT üzemeltetéssel foglalkozik. www.rgnet.hu Az RG NetWorks Kft. vanNet márkanéven kínál szélessávú mûholdas internet szolgáltatást. www.vannet.hu Az MV NetSystems Kft. megfigyelôrendszerek, biztonságtechnikai rendszerek tervezésével, fejlesztésével és kivitelezésével foglalkozik. www.mvnetsystems.hu cím: 7622 Pécs, Nyírfa u. 24.6 — Tel.: 72 / 315-331 e-mail: info@rgnet.hu e-mail: info@vannet.hu e-mail: info@mvnetsystems.hu

Rokána Kft.

Dinamikusan fejlôdô társaságunk közel 25 éve gyárt saját fejlesztésû baba egészségügyi termékeket, melyek számos európai ország piacán megtalálhatóak. A legtöbb készüléket a francia piacon értékesítjük. Sikerünk záloga a folyamatos fejlesztés. A hatékonyság növelésén túl nagy hangsúlyt fektetünk a design és a funkció összhangjára. Legfontosabb termékeink: a csecsemô orrtisztító és a mellszívó készülék. Különleges megoldással a mellszívó készülékünk használhatóságát évekkel meghosszabbítottuk. Ezzel a kétfunkciós termékkel még ma is egyedülálló lehetôséget nyújtunk a kismamáknak. Másik divíziónk a postai „sárga” csekkek, számlalevelek gyártása, borítékolása, digitális nyomdai szolgáltatások nyújtása. www.rokana.hu

RPT Innoteq Kft.

Prototípus gyártás Rapid Tooling — Rapid Manufacturing — Reverse Engineering — 3D Scanning www.rpt-innoteq.hu

Siklósi Thermal Kft.

A Siklósi Vár tövében épült Hotel Castello**** Thermal Spa Siklós az M6-os autópálya révén a fôvárosból is mindössze kétórányi autózással elérhetô. Négycsillagos szállodánk a wellness és gasztronómia kedvelôk, továbbá a gyermekes családok fellegvára. Szállóvendégeink a siklósi Thermal Spa vízi paradicsomát a hotelbôl közvetlen átjárással, fûtött folyosón keresztül érhetik el. Stílusos eleganciával, kiváló ízekkel, a Villányi borvidék különleges boraival és kényeztetô wellness kezelésekkel tesszük teljessé vendégeink pihenését. www.hotelcastello.hu

PÉCS EXPO MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Somfai Kft.

Somfai Kft. – Baranya vezetô munkavédelmi vállalkozása! Munka- és tûzvédelem, pályázatírás és marketing. Tanácsadás és szolgáltatás egy helyen. Mi hiszünk a tisztességes üzletben, a közös eredményességben. Keressen bátran minket: www.somfaikft.hu

Strauss Metal Kft.

A Strauss Metal Kft. 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozás, mely mechanikus biztonságtechnikai eszközök gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A társaság közel 300 féle terméket gyárt EURO norma szerint, és ezek közül számos MABISZ minôsítéssel rendelkezik. www.straussmetal.hu

Szabó Barbara e.v.

Barb Tailor leather design / Szabó Éva Barbara ev. Saját tervezésû bôr termékek, nôi táskák, pénztárcák, apróáruk készítésével foglalkozunk. Márkánk egyre kedveltebb, szeretnénk ha megismerné Ön is. Kínálatunkban szerepel még étlap borítók gyártása, igényes alapanyagokból, széles színválasztékból. Oklevél tartó, egyéb reklám ajándék készítésével is foglalkozunk. Bérmunka vállalása is szerepel portfóliónkban. Kérjük, látogasson el standunkra, szeretettel várjuk érdeklôdését. www.barbtailor.com

Szite Kristály Kft.

„...mert a kristály örök!” Magas élômunka-tartalommal készülô, évszázados technológiát ôrzô, egyedi mûvészi üvegárut közvetítünk a felhasználókhoz. Kristálytermékeink nagy része hagyományos, tradicionális kézi megmunkálással készül hazánk egyetlen és egyben legrégebbi kristálygyárában Ajkán. A kristály elengedhetetlen kelléke ünnepnapjainknak – legyen szó dísztárgyakról, készletekrôl, ékszerekrôl egyaránt. Kínálatunkat színesíti az üvegipari termékek mellett megtalálható és egyre bôvülô választékot jelentô ásványkövekbôl készült ékszerek – mint türkizek, korallok, borostyánok... –, valamint ajándéktárgyak. Pécs Ferencesek utcája 5., Tel.: 72/315-826, 30/9579-795 www.szitekristaly.hu szitekristaly@enternet.hu — szitekrisaly@hotmail.com

Szomor-Hornitz Kesztyûgyártó Kft.

Saját tervezésû bôrkesztyûk gyártása. www.pecsikesztyu.com

Szûcs Helga e.v.

Minôségügyi szakmérnök, tûz- és munkavédelmi szakember valamint emelôgép ügyintézô vagyok. Több mint tíz éve foglalkozom menedzsment rendszerek (ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001) kiépítésével, mûködtetésével és fejlesztésével, munkavédelmi és tûzvédelmi tanácsadással és emelôgép ügyintézéssel. Célom, hogy ügyfeleim érdekeinek és igényeinek szem elôtt tartásával, számukra a piacon a mindenkori elérhetô legmagasabb szintû szolgáltatást biztosítsam. Elérhetôségeim: +36-30/9213-112, info@szucshelga.hu www.szucshelga.hu

Tóth Aszfaltplasztika 05 Kft.

Aszfalt és betonfelületek hôtechnológiával történô javítása. www.tothaszfaltplasztika.hu

Unipur Kft.

Az energiaárak rohamos növekedésével mindenki egyre nagyobb fontosságot tulajdonít a megfelelô, hosszú távú és rövid idôn belül megtérülô szigetelés fontosságának. Az Unipur Kft. szórt poliuretánhabos szigeteléssel foglalkozik, mely technológiával a hô- és a vízszigetelés problémáját egyszerre tudja orvosolni. A poliuretánhab kiemelkedô mûszaki tulajdonságaiból adódóan minden felületre felhordható, a páralecsapódásokat azonnal megszünteti, kiemelkedô hôszigetelô képessége van, új épületeknél és felújításoknál is használható. Alkalmazásával jelentôs energiamegtakarítás érhetô el. www.unipur.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÉCS EXPO MELLÉKLET

Vámos és Társai Bt.

— indítómotor, generátor javítás, — autóvillamossági alkatrész forgalmazás, — elektronikus kiegészítô felszerelések, feszültségszabályzók gyártása — webáruház www.vamosautovillamossag.hu

Várszegi Kft.

Cégünk bélyegzô, névjegykártya, levélpapír, ügyviteli nyomtatványok, borítékok, szórólapok, meghívók, katalógusok, füzetek, mappák, plakátok, egyedi naptárak készítésével, reklámanyagok beszerzésével, feliratozásával és grafikai szerkesztéssel foglalkozik. A bélyegzôk kiváló minôségét a gravírozott gumilemezek garantálják, amiket akár egy órán belül elkészítünk. A hagyományos nyomdai és digitális technológia alkalmazása a munkák gyors és gazdaságos kivitelezését teszi lehetôvé. Célunk, 1982 óta, fôként a kis- és középvállalkozók munkájának segítése, igényeik gördülékeny, rugalmas kiszolgálása magas színvonalon. www.varszeginyomda.hu

Vonalszerviz Kft.

Melegh Andrea selyemfestô — selyemfestmények — egyedi kendôk, sálak — igényes lakástextíliák — csempék, kerámia- és üvegtárgyak rendelésre — arculattervezés http://picasaweb.google.com/104769273424709706529

Weiland Kft.

A Weiland Kft. elsôsorban papír csomagolóeszköz gyártással és papír- hullámlemez feldolgozással foglalkozik. Magyarországon országos lefedettséggel tevékenykedtünk, nagy hangsúlyt fektetve a minôségi, pontos, szakszerû munkára. A Weiland Kft. 1999- ben alakította ki a papírüzemet és kezdte meg a gyártást. Saját magunk készítettük – és készítjük ma is – kivágó szerszámainkat, szitázzuk termékeinket. Gyorsan tudtunk alkalmazkodni a vevôk igényeihez, így mára már a kis és nagy szériákat egyaránt el tudjuk vállalni. 2013. év júliusától ofszet nyomtatással bôvül tevékenységi körünk. weilandkft.5mp.eu

Woodparkett Kft.

Valódi fából készült parketták, teraszburkolatotok, parafaburkolatok forgalmazása, teljes körû kivitelezéssel, hagyományos és környezetbarát felületkezeléssel. www.woodparkett.hu

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a régió legnagyobb klasztere mind árbevételét, mind a tagvállalatok nagyságát, dolgozói létszámát tekintve. Tagjai a gépipar különbözô területein tevékenykednek. A jelenleg 18 tagvállalatot számláló Klaszter céljai és tevékenységei között szerepel többek között a piaci együttmûködés, az innovációs tevékenység dinamizálása, közös termékek kifejlesztése, a gépipari szakképzés fejlesztése, társulás az anyag, energia és a szolgáltatás beszerzésében, további ágazatokkal és klaszterekkel való szakmai kapcsolatrendszer kialakítása. Cím: 7625, Pécs, Majorossy I. u. 36., Mobil: +36/20/539 33-66. weblap: ddgk.hu

Alkalmazott Földtudományi Klaszter

Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter – közép-kelet Európában egyedüliként – koncentrálja a tudományág ismereteit, kutatásait, fejlesztéseit. A globális tudományos életben és a versenyszférában egyaránt presztízzsel és nemzetközi referenciákkal, hosszú távú együttmûködô partnerekkel rendelkezô klasztertagok együttesen teljeskörû szolgáltatást tudnak nyújtani a megrendelôiknek. Az AFK klasztertagok által egyenként és együttesen is ajánlott mérnöki szolgáltatások a környezettudatos gazdálkodás szerves részét képezik: — Geotermikus kutatás, ➔

PÉCS EXPO MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Alkalmazott Földtudományi Klaszter (folytatás a 23. oldalról)

— Megújuló és nem megújuló energiahordozók kutatása, — Nyersanyagkutatás, — Széndioxid-elhelyezés, — Radioaktív-hulladék hosszútávon történô biztonságos elhelyezése, — Építôipar szakterületén a földtani folyamatokra visszavezethetô problémák (pl. belvízproblémák, löszfalomlások) megelôzése, kármentesítés, — Környezetgazdálkodás, mely a mezôgazdaság egyes ágazatait (pl. üvegházi termelés) érintô problematikákra is megoldást nyújt. www.foldtudomany.hu / info@foldtudomany.hu www.appliedearthhsciences.org

Dél-Dunántúli Kulturálisipari Klaszter

Innovatív, kultúripari vállalkozások megalakításának támogatása és fejlesztése, valamint klaszterbe integrálása. Közös beszerzések, kulturális szolgáltatások megszervezésének támogatása. Közös értékesítés szervezése. Egyetemi K+F kapcsolatok feltárása a kulturális és kreatív ágazatban (Egyetem fejlesztési és innovációs stratégiája). Közös fejlesztési, termelési és szolgáltatási tevékenység menedzselése. Termékek közös megjelenítésének támogatása a piacon. (közös arculat, közös márkanév) PR és reklámanyagok készítése. Partnerkapcsolatok építése, partneri találkozó szervezése hazai és nemzetközi vonatkozásban. Adminisztráció, projektelszámolások támogatása. Forráskoordináció és pályázatkészítés. www.kikk.hu

Pécsi Kesztyûs Klaszter

A pécsi kesztyûgyártó vállalkozások ma már leginkább exportra dolgoznak, a legnevesebb olasz és francia divattervezôkkel (Cerutti, Louis Vuitton) együttmûködve. A közelmúltban a baranyai megyeszékhelyen készült például a dán királyi család és Lady Gaga kesztyûkollekciója is.

Zöld Energia Klaszter

A Klaszter tagjainak célja és feladata az épületek energetikai racionalizálása, energia hatékonyságának növelése. Kiemelt feladata a megújuló energiaforrások elterjesztése. A 2010-ben alapított Klaszter menedzsment szervezete, a GLT cégcsoport 1985-ben alakította elsô, épületgépészettel foglalkozó társaságukat Termovill Gmk. néven. A Társaság dinamikus szakmai és gazdasági növekedése után 1991-ben megalapította a GLT Delta Kft.-t majd 2000-ben leányvállalatokat hozott létre. A Klaszter közel harminc vállalkozása az építôiparban tevékenykedik. A Klaszter szolgáltatásai felölelik az épület felmérésétôl kezdôdôen az energetikai tanácsadáson át a megtakarítási javaslat kidolgozásán keresztül a teljes körû építészeti és gépészeti kivitelezést, karbantartást. www.energia-centrum.hu

Látogassa meg vállalkozóinkat a Littke teremben! Együtt mûködünk!

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

További munkavállalókat vár az IT Services Hungary Pécsett

A hónap üzletembere: Zalay Buda „Partnerség a piacképes pécsi oktatásért”, „Több száz fôs bôvítést tervez Pécsett az IT Services”, „Magasan képzett fiatal munkaerôt vár az IT Services Hungary” – ez csak néhány cím azokból az újságcikkekbôl, amelyek az elmúlt egy évben jelentek meg az informatikai vállalat pécsi telephelyével kapcsolatban. A Magyarországon 2006 óta jelen lévô, a német T-System leányvállalataként mûködô IT Services Hungary informatikai üzemeltetéssel foglalkozik, az informatikai szolgáltatások teljes spektruma megtalálható kínálatában. Mára az on-line megoldásoknak köszönhetôen szinte teljesen mindegy, hogy Németországban vagy Magyarországon dolgozik a cég alkalmazottja, így számos olyan feladatot is ellátnak a pécsi telephely alkalmazottai, amelyek több ezer kilométerrel arrébb keletkeznek. Elsôsorban magas szintû német nyelvtudással rendelkezô, az informatika iránt fogékony munkavállalókat várnak a baranyai megyeszékhelyre, ahol tavaly telepedett meg a vállalat. Hogy miért éppen Pécsett, arról Zalay Buda, a szolgáltató központ vezetôje a következôket mondja: — Az IT Services Hungary a 2000-es évek közepén jelentôs fejlôdésnek indult Budapesten, de a cégvezetés felismerte, hogy a képzett munkaerô megtalálása, az alacsonyabb infrastruktúra költségek miatt érdemes lenne az ország más területei felé fordulni. Elôször Debrecenben, majd tavaly Pécsett is létrehozta szolgáltató központját. Ma mintegy 120-an dolgozunk ebben a belvárosi irodaépületben, de folyamatosan keressük leendô munkatársainkat németül beszélô, informatikus végzettséggel rendelkezô szakemberek személyében. — Ez a térség jelenleg nehéz gazdasági helyzetben van, amely jelentôs munkaerô elvándorlást eredményez. Az egyetemen végzettek közül is nagyon sokan keresik máshol a boldogulást. Beváltotta a hozzá fûzött reményeket a cég pécsi telephelye? — Többek között ez volt az egyik ok, amiért a vállalat ebbe a térségbe jött. Egyrészt itt van egy olyan egyetem, ahol több karon is folyik informatikai képzés, viszont nincs felvevô piaca a végzett hallgatóknak, másrészt sokan beszélik a német nyelvet a megyében lévô sváb falvak és kéttannyelvû középiskolai oktatás miatt. Bár az is igaz, hogy az elvándorlás valós probléma, de abban bízunk, hogy hozzájárulhatunk a lassításához és a friss diplomások egy része nálunk talál munkát. — Ha már szóba került a Pécsi Tudományegyetem, meg kell említeni, hogy idén

márciusban aláírtak egy együttmûködési megállapodást ezzel az intézménnyel. — Az egyetem kulcsfontosságú tényezô számunkra, hiszen ha egymáshoz tudjuk illeszteni az igényeinket és az ô oktatási rendszerüket, akkor az egyetemrôl kikerülô fiatalok egy részének lesz nálunk állása. A nemrégiben aláírt keretmegállapodás arról szól, hogy a két fél kölcsönösen figyel egymásra, egyeztet. Azt látom, hogy a mai felsôoktatás egyre inkább nyit a piaci szereplôk felé. A szerzôdés megkötése óta már tárgyaltunk az egyes karokkal és úgy vélem, sok dologban együtt tudunk mûködni. — Hogyan találta meg önt ez a nagy cég a pécsi telephely vezetésére? — Pécsi vagyok, itt születtem, itt jártam iskolába, itt diplomáztam mûszaki informatikusként a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán. Dolgoztam a Délhúsnál, a BAT Pécsi Dohánygyárnál, majd az Elcoteq-ben informatikai igazgatóként. Miután az Elcoteq becsukta a kapuit, Budapesten találtam állást, de mindig is Pécsett képzeltem a jövômet, hiszen itt él a családom. Amikor már látszott az Elcoteq-nél, hogy nem lesz folytatás, igyekeztem az ott mûködô mintegy 30 fôs informatikai csapatomat egyben tartani és olyan céget keresni, amely foglalkoztatná. Több cég után így jutottam el az IT Services Hungary-hez 2011-ben. Ekkor még nem volt szó arról, hogy én lehetnék a leendô pécsi csoport vezetôje, ez csak késôbb dôlt el egy interjú sorozatot követôen. — Mekkora szabadsága van és milyen mértékben határozza meg a cégvezetés azokat az irányvonalakat, amelyek mentén dolgozhat? — Azt gondolom, hogy szabad kezet kapok a döntéseimhez. Ha a pécsi telephely sikeres, az az én sikerem is, ha sikertelen, akkor rajtam kérik számon, hogy mi az oka. Bízom benne, hogy az elôbbi lesz a jellemzô a tevékenységemre. Ami érdekessége vagy furcsasága a jelenlegi beosztásomnak, hogy nem informatikai munkát végzek, hanem helyi ügyvezetôi, menedzseri feladatokat látok el: elvárt képességekkel rendelkezô kollégák megtalálása és alkalmazása, olyan irodaépület biztosítása, ahol megfelelô infrastruktúrát és színvonalas munkakörülményeket tudunk teremteni a munkatársak számára. A kamarai kapcsolatok is nagyon fontosak, most azon dolgozunk, hogy az eszéki térség felé nyissunk kommunikációs csatornákat. Ott is van informatikát oktató egyetem, és ott is érdekelheti a munkaerôt az ilyen jellegû munka. — Milyen alapelvek szerint szervezi az irányítása alatt álló „csapatot” illetve a munkákat? Azt kihallottam a szavaiból, hogy felelôs-

„Ha a pécsi telephely sikeres, az az én sikerem is”

séget érez a munkatársai iránt. — Az IT Services Hungary több üzletágból épül fel. Vannak felhasználók támogatásáért felelôs kollégáink, vannak informatikai rendszereket üzemeltetô mérnökeink és alkalmazásfejlesztôink is. Mindegyik más képességet, szakmai tudást, hozzáállást igényel. Hogy ezek a feladatok közül mi kerül ide, arra nincs közvetlen ráhatásom. Minden esetben az üzletág igazgató dönt arról, hogy egy új megbízás esetén Pécsett, Debrecenben vagy pedig Budapesten lássák el a feladatot és ott bôvítsék a csapatot. Amit én tehetek, hogy a cégen belül promotálom a pécsi irodát és az itt elérhetô kompetenciákat. Ez már az ötödik multinacionális cég, amelynél dolgozom, de ennyire fiatalos és kézzelfoghatóan friss cégkultúrával még nem találkoztam. Gondolom, ez adódik abból is, hogy míg a legtöbb vállalatnál azt hallani, hány fôt bocsássunk el, melyik szolgáltatást kell lemondanunk, még hol húzzuk meg a nadrágszíjat, addig itt nagyon pozitív hangvételûek a mindennapok. Hiszen arról beszélünk, hogy hány embert kell felvennünk, tovább növekszik a cég, újabb és újabb feladatok jönnek. Az átlag életkor a cégnél 25 és 30 év között van, az igazi kihívás az újonnan bekerülôknél, hogy megtanítsuk a diplomásoknak, mit jelent egy multinacionális cégnél dolgozni. — Miként fogadta a város a szolgáltató központ létrejöttét? — Értelemszerûen a polgármester úr is örömmel fogadta a cég pécsi telephelyének megnyitását, hiszen a térség gazdasági fejlôdése szempontjából nagyon fontos az új munkahelyek létesítése. Az ITSH tervezi, hogy Pécsett bôvíti a telephelyét, nagyobb, kb. 800 fô elhelyezésére alkalmas irodaépületet vesz igénybe. Jelenleg feltérképezzük a lehetôségeket az új iroda kialakítása kapcsán, a Polgármesteri Hivatal a szakmai szempontok figyelembe vételével segítségünkre van az optimális megoldás kiválasztásában. N.T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: Öko-Trade Kft. A kamara ezzel az elismeréssel kívánja honorálni a gazdasági szervezet kiemelkedô környezetvédelmi teljesítményét, amely hozzájárult a megye környezetvédelmi helyzetének javításához, új környezetbarát technológiák kifejlesztéséhez, piacképes bevezetéséhez. A cím pályázattal nyerhetô el, melyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagjaként, Baranya megyében bejegyzett vállalkozás vezetôje vagy tulajdonosa, ill. egyéni vállalkozó nyújthat be. A díj kitüntetettje az Öko-Trade Kft., amely a gazdálkodó szervezetek környezetvédelemmel kapcsolatos problémáinak hathatós kezelésére nyújt megoldást. A cég idén ünnepelte 20 éves fennállásának évfordulóját, mely nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy munkájukat ügyfeleik megelégedésére végzik. Szakmai tevékenységüket a környezetvédelem minden ágában, az ország egész területén végzik. Társaság jelenleg is több mint 50 céggel áll állandó megbízásos jogviszonyban, melyek közül 34 baranyai telephellyel rendelkezik. Hogy miért pályáztak erre a díjra és miként fogadták az elismerést – errôl BARTOS RÉKÁT, az ÖkoTrade Kft. ügyvezetôjét kérdeztük.

— Úgy éreztük, hogy az elmúlt évek tevékenységei alapján jogosultak vagyunk a díj megpályázására. Hatalmas megtiszteltetés, hogy meg is nyertük. Ügyfeleinknek, partnereinknek mindig a

legkorszerûbb, leghatékonyabb megoldásokat dolgozzuk ki mind a környezetvédelmi tervezés, mind a kivitelezés oldaláról. – Milyen értéke van ennek az elismerésnek az üzleti életben? Elônnyel jár, ha egy vállalkozás ennek a tulajdonosa? — Ez egy rangos elismerés. Természetesen elônnyel jár, hisz kifejezi a díj a szakmában elért sikereinket. A honlapunkon is feltüntetjük, mi is és ügyfeleink is büszkék rá. — Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem. A vállalkozások, az önök partnerei is úgy vélekednek, hogy ez fontos, vagy még mindig azért rendelnek meg egy-egy szolgáltatást, munkát, mert úgymond „kötelezô”? — Szerencsére egyre több olyan céggel találkozunk, amely minél környezettudatosabban próbálja végezni tevékenységét. Többen keresnek meg minket azért, hogy segítsünk: a szabályozásoknak a lehetô legjobban meg tudjanak felelni, de nem csak azért, mert különben szankció jár, hanem azért, mert valóban környezettudatosan kívánnak mûködni. — Miként lehet megfogalmazni az Öko-Trade elmúlt húsz éves sikerét? Milyen alapok, elvek szerint dolgoznak, hogy több mint két évtizedig meg tudtak maradni a piacon? — Cégünk egy szakértôi, tervezôi, kivitelezôi környezetvédelmi cég. A létezô összes környezeti elemmel foglalkozunk, nem csak a környezetvédelem egy szegmensére specializálódtuk. Egy felmerült környezetvédelmi probléma vagy beruházás folyamatát az elsô ponttól az utolsóig végigkísérjük, lebonyolítjuk. Kevés ilyen cég van, amely egy személyben képes az összes fázist – a tervezéstôl egészen a kivitelezésig – megvalósítani. A folyamatos szakmai fejlôdés, a tájékozottság, a piac folytonos figyelése és hozzá való alkalmazkodás a „titok”. Számos olyan cégünk van akik 20 éve kérik a mi tanácsainkat (fôként mezôgazdasági cégek), számunkra ez is nagy bizonyító erôvel bír.

Az Öko-Trade Kft. 1992-ben alakult, 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozás. Fennállása alatt széles körû tapasztalatokat szerzett a környezetvédelem minden szakterületén. Átlagos alkalmazotti létszámuk 12 fô, mérnökeik több diplomával rendelkezô, magasan kvalifikált szakemberek, akik a környezetvédelem különbözô szakterületeinek bejegyzett szakértôi. A vállalkozás stabil gazdasági alapokon nyugszik, megalakulása óta minden gazdasági évét nyereséggel zárta. Dinamikusan fejlôdik, nyereségének egy részét mindig fejlesztésekre, beruházásokra fordítja. A célkitûzések megvalósítása érdekében szerezték meg 2004-ben és újítják meg évrôl évre ISO 9001 minôségirányítási rendszerüket, valamint a NAT akkreditációt. — A környezetvédelem szinte minden ágában tevékenykednek az ország egész területén, mégis megmaradtak pécsinek. Milyen elônyökkel/hátrányokkal jár, ha egy vállalkozás baranyai? — Partnereink, ügyfeleink nagyobb része Baranya megyébôl, illetve a délmagyarországi régióból került és kerül ki, de országosan mûködünk. Az ország északi régiójában is vannak cégeink. Elôny, hogy a déli országrészben a nevünk sok esetben már garancia a minôségre és a szakmaiságra. Hátrány, hogy nehezebb az árverseny egy északibb régióban élô cégnél. Ezért is nyitottunk tavaly egy budapesti irodát, hogy könnyebben tudjuk biztosítani a Budapesthez közelibb városoknak ugyanazt a szolgáltatást, mint a Pécshez közelieknek. — Az Öko-Trade Kft. aktív résztvevôje a kamarai rendezvényeknek, programoknak. Miért tartják fontosnak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával való szoros együttmûködést? — Nagyon fontosnak tartjuk a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkáját. Lehetôséget biztosítanak programjaikkal a további fejlôdésre, új piacok, területek megismerésére, kapocsként szolgál olyan régiók (belföldi-külföldi) között, melyet egyedülálló cégként nem állna módunkban megismerni, oda eljutni. N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Az Év Kézmûvese Díj: Polgár Zsuzsanna A kamara „Az Év Kézmûvese Díjat” adományozhat tradicionális kézmûves szakmák elismert mûvelôjének, a hagyományok ôrzôjének, a szakmai kultúra fejlesztôjének vagy piacképesen, eredményesen gazdálkodó kisvállalkozásnak. Az Év Kézmûvese Díj kitüntetettje 2012-ben Polgár Zsuzsanna. Az indoklás szerint Polgár Zsuzsanna elhivatott pedagógus, a Mezôszél utcai általános iskolában generációkkal szerettette meg a kézmûves kismesterségeket, a kreatív alkotás örömét. A megye kézmûves vásárainak állandó színfoltja, derûjével, mindenkit felvidító mosolyával és bemutatóival népszerûsíti a mézeskalács díszítés mesterségét.

— Akkora meglepetés volt, amekkora csak lehet – válaszolja vidáman még az átadás után három hónappal is arra a kérdésre az Év Kézmûvese, hogy miként fogadta az elismerést. — Tényleg nem számítottam rá. Nem igazán ismertem ezt az elismerést, onnan tudtam a létezésérôl, hogy egy kézmûves barátnôm, társam, akivel egy egyesületben dolgozunk, két évvel ezelôtt ugyanebben a díjban részesült. De hogy nálam is sor kerül erre, nem gondoltam. — Milyen értéke van ennek elismerésnek? — Azt gondolom, hogy a kézmûvesek között ez nagyon sokat jelent. Ugyanis nem gyakran tüntetik ki a kézmûveseket, pedig nagyon sokat dolgozunk. Úgy érzem, mostanában nem becsülnek meg bennünket. Ezért gondolom, hogy annak üzenete van, ha valamelyikônkre mégis felfigyelnek. — Mitôl érezné azt, hogy megbecsülik, elismerik? — Ha egy kiemelt kategóriába kerülhetnénk, akár úgy, hogy felállítanának egy mércét, aminek szigorúan meg kell felelni. Nem kimondottan a termékek zsûrizésére gondolok, mert akörül mostanában nagyon sok a visszásság. De valahol mégiscsak el kellene dönteni, hogy kik azok a mesterek, akik – csak ezt a szót tudom mondani – míves

munkákat készítenek és kik azok, akik tömeggyártásra készültek fel, piacra termelnek. Függetlenül attól, hogy nyilván nekünk is sokat számít a piac, mégsem adhatjuk alább a munkáinkat. — A díj indoklásában az szerepel, hogy „a megye kézmûves vásárainak állandó színfoltja, derûjével, mindenkit felvidító mosolyával és bemutatóival népszerûsíti a mézeskalács díszítés mesterségét”. ön hogyan mutatná be saját magát? — Azt mondanám magamról, hogy megszállott tanító vagyok. Amúgy is ez az örökölt, a választott és imádott szakmám. A nagyszüleim, a szüleim is tanítottak és el sem tudtam képzelni, hogy lehet mást is csinálni a világban, mint tanítani. És emellé jött – valószínûleg a sors ajándékaként –, hogy a nagyszüleim alkotó kedvû emberek voltak. Egyszerû parasztemberek, de mindent meg tudtunk csinálni otthon és ez a világ legtermészetesebb dolga volt. A dédnagyanyám varrt, szôtt, a nagyanyám sütött –

hogy amit látnak, azt hogy kell elkészíteni. Mondom a receptet, jó tanácsokat adok, tanítom a gyerekeket. Az iskolában kézmûves osztályom van, egész évben bütykölünk valamit: nemezelünk, szövögetünk, próbálkozunk sok mindennel. Nyáron kézmûves táborba viszem ôket, ahol aztán reggeltôl estig dolgozgatunk valamit. Azt próbálom megtanítani a gyerekeknek, hogy ha az ember a saját kezével elkészít valamit, az nem egy betegség, nem egy isten csudája, hanem mindennapos dolog. Ám annál nincs jobb érzés, mint ha megszületik valamilyen szemet és szívet gyönyörködtetô tárgy. — Mi szépet talál az alkotásban? — Ezt nem tudom szavakba önteni, ez az életem része. A hímzés az igazi nagy szerelem, azzal indult az alkotás valamikor. Nagyanyáimtól kaptam a textil szeretetét, ha hozzáérek, már babát látok benne, vagy hímzésmintát tervezek rá, el nem tudom képzelni, hogy lehet e nélkül élni. Ez nagyon fontos. Én egy-

olyan igazi alkotó emberek voltak a szó mindennapi értelmében. Amit én ajándékba kaptam az élettôl, azt még pluszban tanítom is. Minden vásárba bemutatózni megyek – ez azt jelenti, hogy sokan körülöttem állnak és én mesélem,

szerûen csak boldog vagyok ettôl. Akkor nyugszom meg, ha bármilyen kis anyagból készíthetek valamit. Akár a gyerekekkel, akár egymagam. Még ebben a faramuci helyzetben is, amikor tudjuk, hogy nem ismernek el bennünket,

28 nehezen élünk, sokat dolgozunk, én mégis azt mondhatom magamról, hogy egy elégedett és boldog ember vagyok. Azt csinálhatom, amit szeretek. — A szavaiból érzôdik, hogy nagyon szereti a gyerekeket. — Ez így igaz. A gyerekek színes fantáziával rendelkeznek és ügyesek is lennének, ha otthonról hoznának egy kis hátteret. Megesett, hogy stoppolni tanítottam a gyerekeket az osztályban és azt üzente az egyik anyuka, hogy: kösz, tanító néni! A gyerek lesz az egyetlen, aki majd tudja, mi az, hogy tû! Annak idején, amikor a nagymamák maguk mellé vették a kis unokájukat és megmutatták, hogy hogyan kell öltögetni, egy mintakendôt készítettek – az alapvetô dolgokra a mindennapokban tanították meg a kicsiket. Nem kellett elmenni kézmûves foglalkozásra ahhoz, hogy valamit megláthasson és megtanulhasson a gyerek, hanem otthon, a mindennapokban volt szükség arra, hogy egészen kicsiként megtanulja az alapvetô dolgokat. Vagy addig nézte a nagymamát, amíg ô is nekilátott és csinálta. Ez ma nagyon hiányzik. Most elsô osztályban azzal küszködünk, hogy megtanuljuk a hármas fonást, vagy megtanuljunk csomót kötni, arra pedig masnit. Ilyen alapvetô dolgok hiányoznak. A mai gyerekek sem ügyetlenebbek a régieknél, mert amikor nekiállunk, viszonylag rövid idô alatt meg tudják csinálni, de hiányzik e tekintetben a családi háttér. — Említette, hogy ha elmegy a vásárba, akkor ön köré gyûlnek az emberek és arról mesél, hogy mit hogyan kell készíteni. Miért fontos az, hogy beszélgessen az alkotásról, a tárgyakról? — Én abban bízom – és ezen dolgozunk Míves Mag Mûhelyünkkel –, hogy ne csak az alkotásnak tudjunk örülni, hanem ha megtanítjuk a technikákat, a dolog lelkét, akkor az másoknak is örömöt fog okozni. Nem csak a konkrétan elkészült tárgyaknak lehet örülni, hanem a munkafolyamatnak is, ahogy alakul az ember keze alatt az anyag. Ezt próbáljuk tanítani és bízom benne, hogy a példa, a motiváció talán többeket munkára sarkall. N.T.

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gasztronómiai verseny tanulókkal Esztendôrôl, esztendôre szervez a tanulók részvételével versenyt a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Dél-Dunántúli Szervezete. Az ideit Bor- és Gasztronómia – Kreativitás a konyhamûvészetben címmel rendezték meg. Idén nyolc csapat mérte össze tudását.

— Ezeknek a versenyeknek az egyedisége abban van, hogy a pincér és szakács tanulók is részt vesznek benne, akiket az adott csapatot alkotó étterem vezetôje és séfje választ ki – mondja Zsiga István régió-elnök, a verseny egyik fô szervezôje. — Emellett attól is más, hogy egy elôre nem ismert nyersanyagkosarat kapnak a csapatok, s az abban található alapanyagokból kell elkészíteniük, meghatározott idô alatt négy személy részére a háromfogásos – leves, fôétel, befejezô fogás – ételsort. Célja az indulók szakmai ismereteinek és kreativitási szintjének felmérése, valamint, hogy erôsítse a gyakorlati képzôhelyek, az iskola és a tanulók munkakapcsolatát. Az ételek elkészítését a meghívott vendégek, valamint az iskola tanulói, akik nem vettek részt a versenyen, projektoron kivetítve is követhették az eseményeket. Ebben az esztendôben sok fiatal konyhafônök vállalta a megmérettetést, nem egy olyan is volt közöttük, aki alig néhány esztendeje fejezte be tanulmányait. — A kollégák és a senior szekció tagjai a háttérbôl támogatják a fiatalokat, lehetôséget adva nekik arra, hogy megcsillanthassák tudásukat – hangsúlyozza Zsiga István. — A jeles szakemberekbôl álló zsûri pedig nagy figyelmet fordít arra, hogy az értékelésben ne csak a hibákra hívják fel a figyelmet, hanem az elôremutató, egyedi megoldásokra is. A szakácsok versenyével párhuzamosan zajlott a pincér tanulók nemes vetélkedése, akiknek szintén számos feladatot kellett megoldaniuk, egyebek mellett az alkalomhoz illô asztalt, díszterítést készítettek és a szakácsok és tanulóik által elkészített ételsort felszolgálták a meghívott vendégek részére. Ôk szintén az éttermeket képviselô vezetôk, konyhafônökök ajánlásával vettek részt a versenyen. A tanulók között voltak olyanok is, akik a szakiskolák, míg mások a pécsi szakképzô intézmény diákszekciójának tagjai közül kerültek ki, mert a szakácsversenyben részt vevô étteremnek, vendéglátóhelynek nem volt végzôs tanulója. A versenyre minden olyan üzlet nevezhetett, aki a Baranyai Gasztronómiáért Egyesület, vagy az MNGSZ Pécsi Szervezetének tagja és felelôsséget vállal a jövô tanulói képzésében. A vendégek sorában pedig egyaránt megtalálhatók a város, a kamara, gyakorlati képzôhelyek, azok tulajdonosai, valamint a támogatók képviselôi és oktatási szakemberei.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Alapkövetelmény az átlagosnál magasabb szakmai színvonal Nem könnyû idôpontot egyeztetni a Kalamáris Étterem fôszakácsával, SKRUT Györggyel. Kevesen vannak, sok a feladat, a megrendelések folyamatosan változnak. Találkozásunk idején is egy újabb érkezik, estére egy nyolcvan személyes fogadás ételsorát kell elkészítenie. Abban, hogy a szakmában maradt, s mestervizsgát tett, nagy szerepe volt azoknak – Berényi Imre és Tankó József – akiknek a keze alatt dolgozott, tanult, valamint a Misina Étteremnek, ahol tanuló volt, s ahol az elsô konyhafônöke Szabó Zoltán volt. Késôbb vele és a Kalamáris Vendéglô tulajdonosával, Rippl Bélával együtt dolgozták ki a tanulóképzés új rendszerét, egyedülálló tanuló-kabinetet hoztak létre, amelyben együtt volt jelen a fôzés és az éttermi munka, amelynek köszönhetôen a pincér- és szakácstanulók megismerhették egymás munkáját. Több mint egy évtizede annak is, hogy élt a lehetôséggel, s mestervizsgát tett, mert fontosnak érezte, hogy a tanulóképzés még eredményesebbé tétele érdekében bôvítse az ismereteit. — Húsz éve voltam már akkor a szakmában, s szerettem volna megmérettetni magam, ezért is vállalkoztam arra, hogy megszerezzem a mesterlevelet – mondja. — A mesterképzés során számos olyan új területtel – jog, pedagógia, vállalkozás – bôvültek az ismereteim, olyanokkal amelyekrôl korábban nem igen hallottam. A szakmai gyakorlat is sokat adott, ugyanis azt az országosan elismert háromszoros Oscar-díjas mesterszakács, Lukács István vezette. Ott pedig olyan addig nem ismert eljárásokat, technológiákat ismerhettem meg, amelyek a mai napig jelentôs segítséget jelentettek a munkámban, leegyszerûsítettek egyes folyamatokat. Hangsúlyozza, a mestercím minôségi kategória, aki elnyerte az nem ülhet a

MESTERKÉPZÉS

babérjain. Nap, mint nap meg kell védeni, a vendégekkel együtt, akiknek a tûzhelyrôl lekerült eredmény ott van a tányérjukon. Szerinte, éppen ezért jó lenne, ha azoktól, akik érdemtelenné válnak rá, el lehetne venni. A maga részérôl nagyon fontosnak tartja, hogy folyamatosan fejlessze a tudását, ugyan erre az utóbbi idôben kicsit kevesebb ideje jut a megnövekedett feladatai miatt. — Nagyon fontosnak tartanám, hogy azok, akik tanulókkal foglalkoznak rendelkezzenek pedagógiai ismeretekkel. Azokon a helyeken, ahol nincs ilyen végzettségû ember, nem is szabadna, hogy folyjon gyakorlati oktatás – ad hangot véleményének. — A mestercímmel rendelkezôknél alapkövetelmény, az átlagosnál magasabb színvonal, s fontos, hogy legyen múltja, szakmai háttere, hogy felnézzenek rá a munkatársai, a tanulói. E mellett ma már ebben a szakmában is nagyon fontos a nyelvtudás. A magam részérôl sajnálom,

hogy annak idején, amikor lehetôség lett volna rá, nem éltem vele. Annak idején, amikor Ausztriában, Németországban részt vettem versenyeken, tolmács utazott velem, vagy, ha valamit meg kellett egy külföldi partnerrel beszélnem, mindig volt a közelemben valaki, aki tudott az adott nyelven. Ma már egyre inkább érzem a nyelvtudás hiányát. Nem csak azért, mert akkor könnyebben vállalhatnék esetleg külföldön munkát, hanem azért is, mert azt tapasztalom, hogy azért kevés a külföldi vendég az éttermekben, mert nincs, akivel szót értsenek, aki elmondaná nekik, milyen ételek szerepelnek az étlapon, azok miként is készültek el. Lehet, hogy nem lenne rossz dolog, ha a mestervizsga kiegészülne egy szakmai nyelvtanfolyammal is. A szakmai életútja során szerzett tapasztalatait szívesen megosztja a jövô szakembereivel, rendszeresen tart bemutatókat. A szakmunkásvizsgáknak is állandó résztvevôje. — A nemzetközi értékelôk megjelenése hazánkban azt mutatja, hogy a magyar gasztronómia ismét kezd elôtérbe kerülni. Azonban igazán a turisták viszik a világba a hírünket, akiknek ha tetszett az étterem, a kiszolgálás, ízlett az étel, akkor a barátaiknak, ismerôseiknek is ajánlanak minket. Azonban ezekben az értékelésekben nem csak a jót kell meghallani, hanem a magam részérôl, ha elmarasztaló véleményt olvasok, vagy hallok magunkról, végiggondolom, hogy mi kerülte el a figyelmemet, mire kell a jövôben ügyelnem – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, estére mindennek késznek kell lennie. Sz.K. LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

TANULÓSZERZÔDÉS

Egykori tanulóik ma már a munkatársaik Tíz évvel ezelôtt fogadta az elsô vendégeket Botykapeterden a Pálma Vendéglô. Az esztendôk alatt tulajdonosai folyamatosan fejlesztették, újabb és újabb terekkel bôvítették. Májusban nyitották meg a megújult teraszt. — Az idô bennünket igazolt – mondja a HÓBOR Lászlóné, az étterem egyik tulajdonosa. — Sok a visszajáró vendégünk, az átmenô forgalom miatt szép számban akadnak közöttük külföldiek, ôk inkább esténként térnek be hozzánk. Folyamatosan vannak az étteremben, ami annak is köszönhetô, hogy menü is szerepel az étlapunkon. Szeretik a konyhánkat, sokan járnak ebédelni hozzánk a közeli Szigetvárról. Annak idején pedig, amikor úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk ezt a házat, s vendéglôt nyitunk benne sokan nem értették a döntésünket. A családi vállalkozásban mûködtetett étteremnyitás ötlete Hóbor Lászlóné fejében született meg, aki mindig is szívesen sütött, fôzött. Elôször a Messzilátó Csárdával szemben lévô épületet vették bérbe. A kosztjuk egyre népszerûbb lett, mind többen tértek be hozzájuk ebédelni, vacsorázni. Aztán egy évtizede adódott egy pályázati lehetôség, amely lehetôséget teremtett arra, a vendéglôjüket megépítsék, amely az egész családnak munkát ad, ugyanis a két fia és a férje is ott dolgozik. S szinte a nyitással együtt fogadták az elsô tanulójukat is. — Az évek során nagyon jó csapat alakult ki, ami annak is köszönhetô, hogy a munkatársaink szinte kivétel nélkül egykor a tanulóik voltak, nálunk lesték el a szakma alapjait – folytatja tovább beszélgetésünket Hóborné, Klári, akinek az e területen végzett tevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szigetvár Városi Elnöksége Szigetvári Szakképzési Díjjal ismerte el. — Most is vannak tanulóink, nagyrészt a környékbeli falvakból. Volt

olyan is, aki azért jött hozzánk, mert a bátyja is nálunk volt tanuló. Jelenleg négyen vannak, kettô közülük idén végez, mint szakács, valamint két másodikos, akik közül az egyik pincérnek, a másik szakácsnak tanul. Mindig is fontosnak tartotta, hogy csak annyi tanulót fogadjanak, akire oda tudnak figyelni. Már az elsô perctôl igyekeznek ôket az étterem tevékenységébe bevonni. A napi munkában vesznek részt, a szakácsok keze alá dolgoznak, majd ahogy ügyesednek, egyre több mindent bíznak rájuk. A pincértanulók is kint a vendégek között sajátítják el a fogásokat. — Az iskolák eltérô órarendje miatt nem egyszerû dolog a beosztásukat elkészíteni – folytatja tovább beszélgetésünket. — Arra törekszünk, hogy hetente csak annyi tanuló legyen egyszerre az étteremben, akire oda tudunk figyelni. Nagy hangsúlyt helyezünk arra ugyanis, hogy minden egyes mûveletet megtanuljanak, a zöldségtisztítástól a mosogatáson át egészen a tálalásig. A tûzhely mellé pedig csak akkor engedjük ôket, amikor már képesek egy-egy mûveletet önállóan elvégezni. A pincértanulók pedig rátermettségtôl függôen mehetnek ki a vendégek közé. Van, aki már néhány hét után szinte önállóan veszi fel a rendelést, de akad olyan is, akinek fél év is kell mire alkalmassá válik erre. Mint mondja, nagy odafigyelést igényelnek, mert sok közöttük a problémás, nehéz sorsú gyerek, néha az az érzése, hogy hozzájuk már csak azok érkeznek, akiknek már sehol nem jutott hely.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Szigorú vagyok a tanulóinkkal, betartatom velük a szabályokat, ugyanis az eltelt évek alatt azt tapasztaltam, hogy csak ezen a módon lehet eredményt elérni – hangsúlyozza. — Ha következetesen megkövetelem tôlük, hogy a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon végezzék el, jó szakember válik belôlük. Az étteremben sokan megfordulnak, s nem mindegy, hogy a tanulóink hogyan viselkednek, miként végzik a munkájukat. Arra különösen büszke vagyok, hogy azok a tanulóink, akik az általunk támasztott elvárások szerint igyekeztek elsajátítani a szakma alapjait, befejezték az iskolát, szakmunkásvizsgát tettek, nálunk maradtak, s jelenleg is velünk együtt dolgoznak. Mint mondja, a tanulóképzés mindig is a szívügye volt, azonban egyre inkább azt tapasztalja, hogy mind a gyerekek, mind a szüleik úgy gondolják, hogy csak a munkáltatónak vannak kötelességeik, a diáknak nincsenek, azt csinálhat, ami neki éppen jól esik. — Legfôbb feladatomnak azt tartom, hogy azok, akik nálunk vannak szakmai gyakorlaton jó szakemberekké váljanak, ezért amibe csak lehet igyekszünk bevonni ôket. A tanulóink jelentôs része nehéz sorsú családokból érkezik, ahol az ô ösztöndíjuk fontos része a családi költségvetésnek, éppen ezért, megpróbáljuk ôket olyan lehetôségekhez is juttatni, amivel kiegészíthetik azt, többen élnek is vele. A külön teremben rendszeresen tartunk családi összejöveteleket, a hétvégi rendezvényeinkre pedig Pécsrôl és Kaposvárról is érkeznek vendégek, s az utóbbi idôben egyre több lakodalmat tartanak nálunk pécsiek. Ezeknek a lebonyolításába a tanulóinkat is a folyamatosan bevonjuk, amikor csak lehet. Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Vajon hogy csinálják mások? – meglehet, ez a kérdés foglalkoztatta egy nemzetközi alapítvány munkatársait, amikor európai uniós pályázaton nyert összegek fölhasználásával lehetôséget biztosítottak a visegrádi országok néhány borútjának megismerésére. Beláthatják, hogy kicsiny, sem hazai, sem nemzetközi tekintéllyel nem rendelkezô rovatunk nem maradhatott távol e tanulmányúttól, így a legérdekesebb tapasztalatokat hónaprólhónapra megoszthatom majd Önökkel. Legelébb is tartsanak velem a lengyelországi Jaslóba! Több munkával, több kockázattal termelik a szôlôt, készítik a bort az ottani szakemberek, mint a mieink – ez volt az elsô benyomásom azokon a hûvös, párás napokon, amelyeket a közeli nemzeti park szomszédságában tölthettünk. A városka egyébként nem csak mackó-, hiúz- és farkas-veszéllyel fenyegetô, máskülönben gyönyörû erdejérôl híres, hanem üveggyáráról és petrolkémiai üzemérôl is. A külsô szemlélô számára úgy tûnik, hogy akik a viszonylag új (alig harmincéves hagyománya van itt a szôlôkultúrának) mesterséggel próbálkoznak, megélhetésük forrásait döntô többségükben más területen már biztosították. Részben visszavonultak, részben belátható távolságba került aktív pályájuk vége. Az egyik, általunk meglátogatott borász például épp az emlegetett petrolkémiai üzem vezérigazgatói székébôl állt föl két esztendeje, a magyarul remekül beszélô, Veszprémben végzett vegyész, Marek Nowinski pedig varsói fôiskolájának kancellárjaként várja, hogy néhány év múlva kizárólag a hobbijának élhessen. Mindannyian nagy ambícióval, nemzetközi tapasztalatok ismeretében, azokat hasznosítva végzik munkájukat a szôlôskertekben és a pincékben. Útitársaink közül valaki meg is jegyezte, hogy gondolkodásuk tíz-tizenöt évvel megelôzi kortársaikét. A klímaváltozás, a globális fölmelegedés miatt ugyanis az európai kontinensen egyre följebb tolódik a szôlôtermesztés északi határa, és ezek a vállalkozó szellemû emberek nem tettek egyebet, mintsem az így kiaknázható lehetôség felé fordultak. Nem

VENDÉG-OLDAL nehéz megjósolni, hogy egy fél emberöltô múlva ôk lesznek a borvidék Hetényi Jánosai, Schunk Józsefei, Andreas Ebnerei – csak hogy Pécshez közeli példákat sorakoztassunk. Engedelmükkel a több munka mibenlétét nem részletezem, legyen elég annyi, hogy a téli és olykor a tavaszi hideg elleni védekezés bizony kivételes energiákat igényel. Nem ritkák ugyanis

mét. Az egyik a városközpont szépen gondozott, nagy parkja, a hangulatos zenepavilonnal, szökôkúttal. A másik az Archeológiai Múzeum, ahol az otománfüzesabonyi kultúra négyezer éves, rekonstruált lenyomatait is viszontláthatjuk. Végezetül a harmadik az ország egyik (ha nem „A”) legnevezetesebb, XIV. században épített, gyönyörû fatemploma.

Visegrádi borutak – Lengyelország a heteken átnyúló harminc fokos, fagyos, zord napok, illetve máig emlegetik, hogy három esztendeje a május mínusz hét fokkal köszöntött be... A fajták számunkra többnyire ismeretlenek, de a végterméket megkóstolva alighanem a legszkeptikusabb bírálónak is lefagy az arcáról a lesajnáló mosoly. A Solaris, a Muskaris, a Siegerrebe, a Bianka mind-mind azt igazolja, hogy a sok munka bizony ritkán bosszulja meg magát. Marek Nowinski Rondo és Regent házasításból készített vörösbora pedig nemzetközi versenyen elért ezüstérmével is megtámogatja iménti állításomat. Ami a gasztronómiai élményeket illeti, nos, azokról a Hotel Imperial chefje gondoskodott. Nem tudom, helyi specialitásnak számít-e, vagy egész Lengyelhonban fogyasztják, de nagyon ízletes az a levesbetét, ami méretében a mi daragaluskánkra emlékeztet, de valójában erôsen fokhagymázott hústölteléket magába fogadó tésztagombócka az. Ettünk aztán egy példátlanul jó hagymás rostélyost, de többünk számára mégsem ez volt a fô attrakció, hanem a mellé szervírozott saláták bôséges kínálata. Hock Timi oda nyilatkozott, hogy a sárgarépát citrus- vagy narancslével bolondították, nekem pedig meggyôzôdésem, hogy a tejszínes céklát reszelt torma alakította egyedivé. Az elsô vacsoránkra a kókuszos túrótorta tette föl a koronát: diós csokoládéfagylalttal szervírozták. Három, különleges látnivalóra hívom még föl a Jaslóba látogatók figyel-

S hogy mi köti össze, mondjuk, a fatemplomot a borászkodással? Hát, például az, hogy a szembemisézô kôoltárt Marek Nowinski és felesége adományozta a hívôk itteni közösségének. Úgy képzelem, hogy amikor nem Varsóban töltik a hétvégét, vasárnaponként eljönnek, imádkoznak az Örökkévalóhoz, majd elindulnak borszentélyük felé, elfogyasztanak néhány falatot abból a roppant ízletes, javarészt lóhúsból készült kolbászkából, amibôl kaptunk mi is, és kortyolnak hozzá a hegy maguk termelte levébôl. És ha így van, jól is van ez így. Ennél nemesebb programot nem tudok. Sz. KONCZ I.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A hónap témája Új lendület az EU-USA gazdasági kapcsolatokban Történelmi jelentôségû szabadkereskedelmi megállapodást tervez az Egyesült Államok (USA) és az Európai Unió (EU) – jelentette be az Európai Bizottság közleményében. A júniusban induló egyeztetések célja a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségének létrehozása az EU 500 milliós és az USA 300 milliós piacának „összekapcsolásán” keresztül. A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership/TTIP) névre keresztelt átfogó stratégia ambiciózus célkitûzéseinek köszönhetôen – közbeszerzési piacok és szolgáltatói szektorok megnyitása, vámtarifák eltörlése, beruházások liberalizációja, mûszaki elôírások részleges egységesítése – új üzleti lehetôségek nyílhatnak meg az európai vállalkozások elôtt az amerikai piacokon. A Világkereskedelmi Szervezet 1995-ös létrehozása óta nem volt ilyen nagyratörô gazdasági kezdeményezés. A szabadkereskedelmi megállapodás aláírását 2014-re tervezik, ugyanakkor számos érzékeny pont fékezheti a tárgyalások elôrehaladását. Az EU-USA kapcsolatokat kölcsönös gazdasági függôség és szoros politikai együttmûködés jellemzi: az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei, ôk teszik ki a világkereskedelem kétötödét, a világ GDP-jének körülbelül felét (47%), valamint a globális kereskedelmi forgalom egyharmadát. Kétoldalú kereskedelmükben nap mint nap megközelítôleg kétmilliárd euró értékû áru és szolgáltatás cserél gazdát. A legutóbbi becslések szerint az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás 2027-re az EU-ban a GDP 0,5%os, az USA-ban a GDP 0,4%-os növekedését jelentô átfogó éves hasznot hozhat. Mindez az EU gazdasága számára 86 milliárd euró, az USA gazdasága számára pedig 65 milliárd euró további éves bevételt jelentene. A tárgyalások során a felek három fô területen kívánnak eredményeket elérni: — piachoz való hozzáférés,

— szabályozási kérdések és a nem vámjellegû akadályok, — az együttmûködés szabályai, alapelvei és új módjai a közös globális kereskedelmi kihívások megoldására és lehetôségek kiaknázására. A tárgyalások egyik fô célja a jelenleg átlagosan 4%-os vámtarifaszint nullára csökkentése. A transzatlanti vámtarifák jelenleg is viszonylag alacsonyak, mértékük az EU esetében átlagosan 5,2%, az USA esetében 3,5%. A két fél között ugyanakkor naponta mintegy 2 milliárd euró értékû kereskedelem folyik, és ez éves viszonylatban még egy alacsony vámtarifa mellett is nem elhanyagolható költséget von maga után. A megállapodás eltörölné az ipari és mezôgazdasági termékek esetében az összes létezô vámtarifát, különleges elbánásban részesítve a legérzékenyebb termékeket. A két térség eltérô szabályozásaiból fakadó technikai akadályok még a vámoknál is jobban megkeserítik az exportôrök életét. A jelenlegi transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokban nem a határon megfizetett vámtarifák jelentik a legnagyobb kereskedelmi akadályt, hanem az úgynevezett „határátlépést követô” akadályok, mint például a gépjármûvekre vonatkozó eltérô biztonsági vagy környezetvédelmi normák. A tanulmányok azt mutatják, hogy az ilyen jellegû szabályzási különbségekbôl adódó többletköltségek több mint 10%-os – sôt, egyes ágazatokban akár 20%-os – vámtarifának felelnek meg. Jelenleg azon gyártóknak, akik az Atlanti óceán mindkét partján értékesíteni kívánják termékeiket, a termékek engedélyeztetésekor gyakran kétszer kell megfelelniük az eljárásoknak és kifizetniük az illetékeket. Az EU-USA kereskedelmi megállapodás célja, hogy csökkentse a vállalkozásoknak okozott szükségtelen költségeket és késedelmeket, fenntartva az egészségvédelem, a biztonság, a fogyasztóvédelem és környezetvédelem magas szintjét. Ennek érdekében a Partnerség összehangolná a mûszaki termékszabványokat és a lehetô legnagyobb mértékben írná elô egymás

elôírásainak és eljárásainak elfogadását. Magyarországon tehát az exportra termelô ágazatok, elsôsorban talán a magyar feldolgozóipar lehetne a megállapodás nyertese. A jármûipar, gépgyártás és gyógyszeripar területén is vannak versenyképes magyar vállalatok. Ha ezek meg tudnák ragadni a liberalizáció adta lehetôséget és tovább tudnák versenyképességüket növelni, akkor hazánkban is találkozhatnánk kézzelfogható eredményekkel. A piaci megnyitás jelentôségét mutatja, hogy a szolgáltatások területén új szektorokban is megkezdôdhet az együttmûködés (pl. közlekedés), valamint a közbeszerzési piacok megnyitásának köszönhetôen az USA és az EU vállalkozásai szabadon indulhatnának egymás közbeszerzési pályázatain. A transzatlanti partnerség méretének és a globális kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatásának fényében a tárgyaló felek olyan területekkel is foglalkoznak, amelyek egyrészt túlmutatnak a kétoldalú kereskedelmen, másrészt hozzájárulnak a multilaterális kereskedelmi rendszerek megerôsítéséhez. Az EU és az Egyesült Államok egyaránt elkötelezte magát a szellemi tulajdonjogok magas szintû védelmének fenntartása és elôsegítése mellett, továbbá mindkét fél együtt kíván dolgozni a kereskedelem és fenntartható fejlôdés társadalmi és környezeti szempontjain. A tárgyalások azonban közel sem konfliktusmentesek, számos érzékeny kérdésben kompromisszumra van szükség. A legnagyobb nézeteltérés az EU és az USA között a mezôgazdaság területén van, mivel az Európai Unió nem akar enyhíteni az Egyesült Államokból származó génmódosított termékekre (GMO) vonatkozó szigorú uniós szabályozáson. Emellett a klónozott állatokból készült élelmiszerek (Folytatás a 33. oldalon)

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság forgalmazása, a növekedési hormonnal hizlalt amerikai hústermékek, valamint az összes állatés növény-egészségügyi normával kapcsolatos aggályok jelenthetik majd a legproblematikusabb perceket a tárgyalásokon. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a fogyasztók egészsége területén az EU nem hajlandó engedményeket tenni. További megosztottság figyelhetô meg a Nemzetközi Büntetôbírósággal kapcsolatban, valamint – általánosabb összefüggésben – a nemzetközi kapcsolatokban a katonai erô alkalmazását illetôen. Jelenleg mindkét fél azon belsô eljárásokat intézi, amelyek a tárgyalások lehetô leghamarabbi tényleges megkezdéséhez vezetnek. Az Európai Bizottságnak a tagállamok felhatalmazó mandátumára van szüksége ahhoz, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat. Véleménye szerint erre még az Ír EU soros elnökség alatt, vagyis 2013 júniusáig sor is kerülhet. Sokan úgy vélik, hogy a szerteágazó érdekek miatt egy ilyen megállapodás kitárgyalásához akár több évre is szükség lehet. Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Karel De Gucht, ennél sokkal optimistább, és véleménye szerint a tárgyalásokat már 2014 novemberében le lehetne zárni.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK / INNOVÁCIÓ Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) jelentôs figyelmet tulajdonít az EU-USA kereskedelmi kapcsolatok fejlôdésének. Online felmérés keretében térképezte fel, hogy milyen konkrét akadályok állnak fenn a vállalkozói szektor szempontjából az EUUSA kereskedelmi kapcsolatokban. A felmérés eredményeit becsatornázta az uniós intézmények felé azzal a céllal, hogy a vállalkozói érdekek megfelelô figyelmet kapjanak. Az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás kezdeményezését az Eurochambres „koronaékszerként” jellemezte 2013. február 13-ai sajtóközleményében. Az Eurochambres egy szakértôi fórumot kíván létrehozni, amely rendszeresen egyeztetne a kidolgozás alatt álló Partnerség egyes elemeirôl, és tájékoztatná az uniós intézményeket az üzleti szféra álláspontjáról. Jelenleg zajlik a szakértôk toborzása a tagkamarák javaslati alapján. Mi is az a szabadkereskedelmi megállapodás ? A szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) egy olyan egyezményt jelent, mely megszünteti a vámokat, importkvótákat, és az egymás között kereskedett termékek és szolgáltatások közti preferenciákat. A szabadkereskedel-

mi egyezményt aláíró országok egy szabadkereskedelmi övezetet alkothatnak, ugyanakkor nincs meghatározott közös külsô vámtarifájuk, vagyis az övezeten kívüli országokkal eltérô vámokat és kvótákat alkalmaznak. Ezt a gazdaságintegrációs formát döntôen akkor választják az országok, ha gazdaságaik kiegészítik egymást. Ha egymásnak versenyt támasztanak, akkor nem valószínû, hogy lennének ösztönzôk az FTA-ra, vagy csak bizonyos termékek és szolgáltatások kereskedelmét liberalizálják. Forrás: MKIK Brüsszeli képviselete

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

2014–2020:

tervezési idôszak A kamara megkezdte a 2014–2020-as tervezési idôszak elôkészítését, amelynek egyik fontos eleme a hazai-uniós pályázati rendszer véleményezése, megismerése. Jelenleg a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal dolgozik a Gazdaságfejlesztési Programokon, amelyek várhatóan 2014 elsô negyedévében már pályázati felhívások formájában megjelennek. 2013 szeptemberére várhatók konkrét eredmények, ekkor a kamara vendégei lesznek a Tervezési Hivatal szakértôi, akik beszámolnak az addigi munkáról, a várható akciótervek tartalmáról és konkrét pályázati kiírásokról, ütemezésrôl. A kamara már most várja a jelentkezôket a szakmai fórumra, melyen tanácsadó szervezetként képviselik majd az üzleti közösség érdekeit. A már meglévô konkrét kérdéseket, észrevételeket, véleményeket várják az inno@pbkik.hu e-mail címen. Az összegyûjtött, rendszerezett kérdéseket a kamara megküldi a Nemzetgazda-

sági Tervezési Hivatal részére, felkészülési alapot adva számára. A Kormány az 1227/2013. (IV.23.) számú kormányhatározatával Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert nevezi ki uniós fôtárgyalónak, a 2014–2020 között rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásáról folyó tárgyalásokat azonban továbbra is Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelôs államtitkár vezeti. A tárgyalások vezetôjeként Cséfalvay Zoltán felel a 2014–2020 közötti idôszakra vonatkozó hazai fejlesztési programok kidolgozásának összehangolásáért és a fejlesztési források tervezett felhasználásáról folytatandó brüsszeli tárgyalások le-

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

bonyolításáért. Ennek keretében koordinálja az Európai Bizottsággal kötendô Partnerségi Megállapodásnak az elôkészítését, amely meghatározza a 2014–2020 közötti idôszak fejlesztési célkitûzéseit és az EU-s fejlesztési források felhasználásának prioritásait, szerkezetét és intézményi kereteit. Uniós szinten a magyar tervezéssel párhuzamosan folyamatos egyeztetések zajlanak az EU intézményei és a tagállamok között a 2014–2020-as programidôszak tervezéséhez kapcsolódó jogszabályokról (többek között az uniós fejlesztési források felhasználását szabályozó úgynevezett általános rendelettervezetrôl (CPR). A fejlesztési források felhasználásának szabályait az EB által még el nem fogadott Közös Stratégiai Keret dokumentumai határozzák meg, amelyrôl az unió egyes intézményei, az EB, a Tanács és az Európai Parlament együttdöntési eljárás keretében döntenek. E jogszabályok és egyeztetések alapjaiban határozzák meg a tagállamok 2014–2020-as pénzügyi idôszakra vonatkozó, fejlesztési prioritásainak keretét megadó PM-ek és OP-k tartalmát.

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Önindító” – egyedülálló lehetôség a pécsi kreatív iparnak A kreatív ipar, mely a világ legdinamikusabban fejlôdô iparága, Baranya megyében is jelentôs létszámmal képviselteti magát. Szereplôi a rendezvényszervezéstôl a filmmûvészeten át az örökségvédelemig számtalan területen tevékenykednek. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának új programja, melyet a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozott ki, és a Baranya Megyei Vállalkozói Központ továbbá a Dél-dunántúli Idegenforgalmi Nkft. közremûködésével valósul meg, az említett iparágat támogatja.

mely alapja a vállalkozás elindításának. A képzést követôen, szintén hat hónapig, biztonságos gazdasági közegben, támogató segítséggel kezdhetik meg tevékenységüket. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs osztálya és Kisvállalkozás Fejlesztési Bizottsága az Önindító programot nemcsak a vállalkozóvá válás folyamata, de a modell módszertana miatt is nagyon fontosnak tartja. A kamara örömmel vállalta a gesztor szerepet és a szakmai együttmûködô partnerekkel közösen a lehetô leghatékonyabb folyamatot kívánja segíteni. A Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter menedzsment szervezete, a KIKK Egyesület, célul tûzte ki a kulturális és kreatív ipar fejlesztését és a kreatív ipari szereplôk tudatosságának növelését. Klasztertalálkozóikon a legjobb gyakorlatok bemutatásával hívják fel a figyelmet a kreatív ipari vállalkozások kiemelkedô eredményeire. Ennek a folyamatnak egyik legkiemelkedôbb eredménye az „Önindító” program, mely lehetôséget biztosít résztvevôi számára, hogy a bennük rejlô kreatív ötleteiket továbbfejlesszék, kibontakoztassák és ezzel megteremtsék saját vállalkozásukat. A kreatív iparra általában jellemzô, hogy kevés költség ráfordításával viszonylag magas hozzáadott értéket lehet elôállítani. Az „Önindító” ennek kiemelkedô példája, ha összevetjük a megvalósuló önfoglalkoztató munkahelyek számát és a szükséges

befektetést – mely ebben az esetben a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja részérôl történik. A kreatív ötletek születéséhez, kibontakoztatásához inspiráló környezet szükséges, ezért a vállalkozások elindulásának fô helyszíne Pécs szellemi olvasztótégelye, a KOHÓ Coworking House Pécs. A Baranya Megyei Vállalkozói Központ – mint szakmai partner – az Önindító szellemiségére építve kíván a résztvevôknek az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges tudást, forrásokat nyújtani úgy, hogy e folyamat eredményeként a résztvevôknek esélyük legyen a piacra lépni és pozícióikat ott tartósan fenntartani. Az „Önindító” program egyik ismérve a kreatív iparra jellemzô változatosság. Székely Dávid azért csatlakozott a programhoz, mert vállalkozása elindítása elôtt szert szeretne tenni annak hosszú távú fenntartását segítô ismeretekhez. „Célom, hogy Pécs szívében létrehozzak egy olyan komplexumot, ahol összegyûlik a pécsi zenei élet sava-borsa, próbálhatnak a zenekarok, illetve stúdiófelvételeket is készíthetnek.” Tanó Móni szerencsésnek érzi magát, mert a hobbija egyben a hivatása is. „Egy jól mûködô, enteriôrtervezéssel, design termékeim (HOMEART handmade by TANÓ MÓNI) gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalkozást szeretnék létrehozni és hosszú távon üzemeltetni. Ezért vállaltam ezt a képzést.”

Az Önindító program olyan álláskeresôk támogatását célozza, akik a kreatív ipar területén szeretnének vállalkozni, de nem mertek eddig belevágni. A program során üzleti ismereteket és mentori támogatást egyaránt kapnak, valamint legális keretek között kipróbálhatják vállalkozásukat, hogy megalapozott döntést hozhassanak a vállalkozás tényleges beindításáról. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által indított munkaerô-piaci program célja az újonnan alakuló kreatív vállalkozások támogatása, illetve induló vállalkozások megsegítése és ezáltal hatékonyabb, eredményesebb kreatív ipari tevékenység elôsegítése. A program lehetôvé teszi a Pécsett és Baranya megyében meglévô, kihasználatlan – jelenleg álláskeresôként nyilvántartott – kreatív munkaerô elsôdleges munkaerôpiacra történô visszavezetését, és hosszú távon hozzájárulhat a térség kulturális, gazdasági, turisztikai életének élénkítéséhez, a befektetôi kedv növekedéséhez, további munkahelyek létrejöttéhez. A projektben kiválasztásra került a 20 vállalkozó és elindult a képzésük. A húsz kiválasztott vállalkozó 6 hónapon keresztül képzést, coachingot, bértámogatást kap, ezt követôen pedig akár kétmillió Ft beruházási támogatáshoz is hozzájuthatnak, melynek célja a vállalkozóvá válás és a vállalkozás elintításának segítése. Minden induló vállalkozó munkáját komoly és több éves üzleti tapasztalattal rendelkezô „keresztszülôk” és coach-ok segítik. A képzés eredményeként a program résztvevôi képesek lesznek elkészíteni saját üzleti, illetve projekttervüket,

Augmented Reality – Modern megoldások a jövô generációjának A néhány éve még legfeljebb sci-fi filmekben tapasztalt látványos technológia, mely a vizuálisan érzékelt valóságot virtuális tartalmakkal bôvítette ki, mára már nemhogy valós megoldásként jelentkezik, hanem a mindennapjainkba begyûrûzve hamarosan az életünk szerves részévé is válhat. Az úgynevezett Augmented Reality (AR – kiterjesztett valóság) lényege, hogy egy adott mobilkészülék felismeri a kamerája fókuszába került tárgyakat, melyekhez releváns információkat, adatokat rendel. Az újszerûségébôl fakadó népszerûségnek, valamint az izgalmas ötletek által generált erôs érdeklôdésnek köszönhetôen a technológia számos területen (például az oktatás, a szórakoztató- vagy éppen a reklámipar) kezd egyre nagyobb sikereket elérni. Ígéretes kezdeményezések idehaza is felfedezhetôek: felismervén a technológia kínálta lehetôségeket, a hazai IT szektor egyik kulcsszereplôje, az InfomatiX Kft. máris jelentôs eredményeket ért el ezen a területen. A kérdés csupán az, hogy a hazai vállalkozások, intézmények döntéshozói mikor ismerik fel az Augmented Reality kínálta lehetôségeket...

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

Diákok foglalkoztatása A nyár közeledtével fontos lehet a diák foglalkozatásával kapcsolatos adójogi szabályok megismerése – egy kis kitekintéssel a munkajogi rendelkezésekre is: A Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmében munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A törvény azonban – az iskolai szünet idôtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi munkaviszony létesítését, aki a tanulmányait általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerû képzésben folytatja. Ebben az esetben az alkalmazás további feltétele a törvényes képviselô (szülô) hozzájárulása. Megjegyzendô, hogy a 18. életévét be nem töltött munkavállalót az Mt. fiatal munkavállalónak minôsíti, és a munkaviszony létesítésén túl annak teljesítésére nézve is különleges szabályokat állapít meg. Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy más részére végez munkát – függetlenül attól, hogy az munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló más jogviszony keretében történik – rá irányadóak az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, így például nem rendelhetô el éjszakai munka, napi munkaidejük nem haladhatja meg a nyolc órát. Az adó- és járuléktörvények – a munkajogszabályokkal ellentétben – nem tartalmaznak különleges rendelkezéseket a diákok munkavállalásával kapcsolatban, így rájuk is a többi munkavállalóra vonatkozó közteherviselési szabályokat kell alkalmazni. Az adótörvények nem azt határozzák meg, hogy kit, milyen jogviszonyban, illetve milyen korlátok között lehet foglalkoztatni; hanem egy már létrejött, konkrét szerzôdés alapján minôsíthetô annak adóztatása, illetve járulékvonzata. A három legtipikusabb foglalkoztatási forma a munkaviszony, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási szerzôdéssel), valamint egyszerûsített foglalkoztatás keretében történô munkavégzés. A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minôsül, ezért a személyi jövedelemadó-fizetési és -levonási szabályok, valamint járulék és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezett-

ségek az általános szabályok szerint alakulnak. A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló biztosítottá válik, a jövedelme után mind a munkáltató, mind a tanuló járulékokat köteles fizetni. Ugyan nem kifejezetten a nyári munkavégzéshez, hanem általánosságban a fiatal munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkezô, 25 év alatti munkavállaló esetében a munkáltatót kedvezmény illeti meg a szociális hozzájárulási adóból, amennyiben a foglalkoztatás munkaviszony keretében valósul meg, ami egyenlô a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsô két évében. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló rendelkezzen az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással, mely a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Amennyiben a 25 év alatti munkavállaló rendelkezik már 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, úgy a kedvezmény egyenlô a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A másik elterjedt jövedelemszerzési forma a megbízási jogviszony alapján végzett munka. E szerzôdés típus a személyi jövedelemadó szabályai szerint az önálló tevékenység kategóriába tartozik, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetôség. Ennek két módja a tételes költségelszámolás, illetve a 10% költséghányad elszámolása. A tanuló biztosítása abban az esetben jön létre, ha a megbízási jogviszonyból származó díjazása eléri, vagy meghaladja a minimálbér havi összegének 30%-át (2013-ban 29 400 Ft, naptári naponként 980 Ft). Amennyiben a biztosítási jogviszony létrejön, úgy a járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint áll fenn, ellenkezô esetben a foglalkoztatót 27 százalékos mértékû szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadó levonása mellett (egyéni járulékok nem kerülnek levonásra).

Amennyiben a diáknak 2013-ben akár munkaviszonyból, akár díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, vagy egyszerûsített foglalkoztatásból származó jövedelme keletkezik, a kapott jövedelemrôl a munkáltató, kifizetô által kiállított jövedelemigazolással kell rendelkeznie. A jövedelemigazolás tartalmazza, hogy a megszerzett jövedelmet milyen jogcímen fizették ki a részére. A diákmunka egyszerûsített foglalkoztatás keretében is végezhetô, de a tanulókat érintôen az errôl szóló törvény nem tartalmaz különleges elôírásokat. Egyszerûsített módon létesíthetô munkaviszony: — mezôgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy — alkalmi munkára. Alkalmi munkának minôsül a munkáltató és a munkavállaló között a. összesen legfeljebb öt egymást követô naptári napig, és b. egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c. egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott idôre szóló munkaviszony. A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet (alkalmi munka esetén 1000 forint/nap, idénymunka esetén 500 forint/nap) a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerô-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelôleg-fizetési kötelezettség nem terheli. Az egyszerûsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelezô legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Az egyszerûsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelybôl kitûnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, ugyanakkor nem kell az elszámolási évet követô év január 31-éig összesített igazolást adnia.

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Fiat Linea 1.3 Mjet 16V Easy – Az 50 éves Volán Taxi ügyvezetôje egy ideális taxis autót, az NS Autóház Fiat Lineáját próbálta ki, természetesen taxis szemmel. — A Linea vonalain rögtön látszik, hogy olasz autó, ilyen harmonikus formát, ami ebben a kategóriában ritka, ôk tudnak tervezni. Az elején a króm díszítôelemek komolyabb autónak mutatják, mint amekkora valójában. Valószínûleg jó a légellenállási értéke. Ez azért fontos, mert csökkenti a fogyasztást és országúti vagy autópályás tempónál a zajt is. — Mennyire védett a kocsi a városban óhatatlanul elôforduló apróbb sérülésektôl? — A puha mûanyag lökhárítók kisebb koccanásokat elviselnek. A fényezés sérülését pedig fóliázással szoktuk kivédeni. A nagyobb igénybevételnek kitett részeket, küszöböket, külsô tükröket, ajtóoszlopokat is fóliázzák a taxisok. Sôt ma már egyre gyakoribb, hogy az egész autóra fólia kerül. — Az autó megjelenése mennyire fontos egy taxinál? — Ma a legfontosabb szempont a választásnál a viteldíj. Természetesen hozzánk is érkezik olyan kérés, hogy minôségi autót küldjünk, fôként szállodáktól, külföldi egyetemistáktól. Ebbe a minôségi kategóriába belefér a Linea is, jól mutat, tágas az utastere és nagy a csomagtartója. — Az új budapesti taxis rendeletben 430 liter a minimális csomagtartó méret, a Linea ennek megfelel? — Hatalmas, 500 literes a csomagtér, ez bôségesen elegendô. A pakolhatósága már nem olyan jó, de ez minden limuzinra igaz. Annak ellenére, hogy nô a kombik és az egyterûek száma a mi

autóink között is, a kollégák 80 százaléka mégis limuzinokkal taxizik. — Az utastere alapján is jó taxi lenne a Linea? — A legfontosabb a helykínálat, ezen a téren nagyon jó ez a Fiat. Elöl és hátul is bôségesen van tér. Nagyon fontos, hogy ne legyenek alacsonyan az ülések, mert megnehezítik a ki- és beszál-

lást. Fôként az idôsebb utasoknak nehéz egy alacsony ülésbôl kikászálódni, itt ezzel sincs gond. Sok mai autónál szûk és rossz formájú a hátsó ajtó kivágása, a Linea ezen a téren a jobbak közé tartozik, kényelmesen lehet beülni hátra is. Nagyon szép lett az utastér, itt is látszik, hogy az olasz formatervezôk a legjobbak közé tartoznak. A mûszerfali szövetbetét otthonossá teszi a hangulatot, a hifi gyönyörû, és az ülések is kényelmesek. — Úgy látom közben a taxis kiegészítôk helyét is kiszemelte.

NS AUTÓHÁZ - FIAT PÉCS • PÉCS, PÉCSVÁRADI ÚT 23. • TELEFON: 72 / 539 300 •

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Kovács József — A mûszerfal tárolóiba könnyen el lehetne helyezni a kellékeinket. Egy picit megleptek a külsô tükrök, azt hittem, hogy a lekerekített szélek miatt majd nem lesz jó a kilátás, de remekül mutatják az oldalsó forgalmat. Hátrafelé is jól látni. A mai autókra jellemzô, a biztonsági szempontok miatt vastag elsô oszlopok és a felesleges háromszögablakok viszont rontják az átláthatóságot. — A felszereltség tekintetében mi fontos egy taxinál? — Természetesen a biztonság az elsôdleges, az oldalsó és a függönylégzsákokat érdemes megrendelni, szerencsére nem drágák. Fontos még a klíma, az új rendeletben kötelezô lesz a taxikban. A többi extra már inkább a sofôr kényelmét szolgálja, illetve a családjáét, hiszen ezek az autók családi kocsiként is szolgálnak. — Mennyit megy egy évben egy pécsi taxis? — A Volán Taxinál általában harmincezer kilométer az átlagos futásteljesítmény, ennek nagy része városban. A vidéki fuvarok ma már nagyon ritkák. — És mennyit megy egy átlagos taxi? — Általában öt-hat évig használunk egy autót. Ha nem futnánk túl a száz-

ezer kilométeres határt, akkor a Linea garanciája le is fedné ezt az öt évet, így a hosszú garancia inkább a családi autóként használt kocsiknál lehet nagy elôny. Általában vigyáznak a kollégák az autóikra. Elvárás, hogy mindig tiszta legyen a jármû, a jó mûszaki állapot pedig elengedhetetlen a munkához. Egy kollégánk használ egy korábbi Lineát, kedvezôek a tapasztalatai az autóval. — Mielôtt beültünk, megnézte milyen gumik vannak az autón. Ez ennyire fontos? — Ha jó minôségû abronccsal szerelik a kocsit, az is egy extra a gyár részérôl. Általában a gumikra is odafigyelnek a taxisok, hiszen jó gumival biztonságosabb a közlekedés, télen pedig a hegyi utakon van szükség a jó téli gumira. — Az üzemeltetési költségek nagy részét az üzemanyag teszi ki. Az 1.3as Multijet dízel ilyen szempontból jó választás lehet. — Ha nagyjából tartható a 4,9 literes gyári átlagfogyasztási adat, akkor ideális, a célnak tökéletesen megfelel ez a motor. A hangja kulturált, és ha mélyre nyomjuk a gázpedált, akkor erôs is. Az alsóbb fordulatszám tartományban kicsit erôtlennek érzem, érdemes benzines módjára jobban pörgetni. Ha sík úton megyünk, alacsony fokozatban, akkor valóban elképesztôen alacsony értékek jelennek meg a fedélzeti számítógépen. — A futómû mennyire komfortos? — Sajnos a pécsi utak minôsége nem sokat javult, így ide még ez az alapvetô-

E-MAIL: INFO@NSAUTOHAZ.HU • WWW.FIATPECS.HU

en kényelmesre hangolt futómû is túlzás. Országúton viszont ideális lehet. A hasonló kocsival dolgozó kolléga elmondása szerint a Linea futómûve bírja a strapát, kifejezetten tartós. A fék nagyon jó, rövid úton állítja meg az autót, és a pedál érzékenysége is megfelelô. — A legfontosabb kérdés maradt a végére, a vételár. Egy munkaeszköznek is használt autónál, ahol ki is kell termelni azt, akár döntô is lehet. — Fôként vidéken az, ahol az átlagos viteldíjak mértéke jóval a fôvárosiaké alatt mozog. Emiatt úgy gondolom, hogy ez a kocsi az ára miatt is ideális választás. Ennél drágább autóval nem éri meg vállalkozni. A méretéhez, a felszereltségéhez és dízelmotorjához képest a Linea ára nagyon kedvezô. Érdekes a Fiat extrapolitikája is, a kiegészítôket is kedvezô áron lehet megvásárolni, így könnyû egy egyedileg felszerelt autót összeállítani. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1248 cm3 Maximális teljesítmény: 95 LE 4000/min Maximális nyomaték: 200 Nm 1500/min Saját tömeg: 1185 kg Maximális sebesség: 170 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 4,9 l Akciós ár (Easy): 3 490 000 Ft Akciós ár (Easy, Fiat Top finanszírozással): 3 290 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések (Easy): ABS, elsô légzsákok, távirányítós központi zár, elektromos fûthetô tükrök, MP3 rádió-cd, fedélzeti számítógép, elektromos ablakemelôk

SIKLÓSI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Folytatódik a vár felújítása

Magyarország háromezer települése közül kevés olyan van, amelyik jelképe alapján jól beazonosítható. Siklós ilyen, az itt található várat mindenki jól ismeri. Erre építve a város gazdasági életében központi helyet tölt be a turizmus. Annak érdekében, hogy ez a húzóágazat minél sikeresebb legyen, a település önkormányzata fontosnak tartja a párbeszédet, a közös munkát. Ennek szellemében alakult meg a turisztikai egyesület, s vonják be a jövô tervezésébe a vendéglátás és a kereskedelem szereplôit. Májusban pedig a turisztikai piacon való közös megjelenés érdekében együttmûködési megállapodást kötött a Siklósi Várszínház és a Harkányi Gyógyfürdô. Az elmúlt években a baranyai kisváros számos beruházást hajtott végre a turizmus fellendítése érdekében. Ennek részeként megújult a belváros, amelynek keretében egyebek mellett új sétáló utcát alakítottak ki szökôkúttal, kerékpárutat építettek, utcabútorokat helyeztek ki. A település idegenforgalmában jelentôs szerepet tölt be a termálfürdô, amely nagy népszerûségnek örvend, mind a hazai, mind a külföldi vendégek körében. A fürdô szomszédságában, a vár alatt megnyílt negyven szobás, négy csillagos szálloda – amely rövid idôn belül újabb szárnnyal bôvül – szintén

kedvezô hatással van a vendégéjszakák számának alakulására. A megújult vár is évente 70-80 ezer látogatót fogad, amelyben a szezon végével újabb 400 millió forintos fejlesztés veszi kezdetét. A 2014 ôszéig tartó, európai uniós forrásból megvalósuló beruházás keretében megújul a vár

északi, nyugati homlokzata és északi terasza. Részben megerôsítik az épület falát, kialakítanak egy lovagtermet és egy kávézót is. Az erôdítmény részleges felújítása 2011-ben fejezôdött be és mintegy 1,6 milliárd forintba került. A Norvég Alapból és európai uniós forrásokból elnyert támogatás felhasználásával látogatóközpont épült, megújult a barbakán, a felhajtóhíd, a Dorottya-kert, s megszépültek a várkápolna belsô terei, valamint kibôvítették a kiállító-helyiségeket. A kisváros gazdasági életére kedvezô hatással lesz várhatóan a jövôben, hogy a kormány átvállalta adósságának 70 százalékát, s közel negyvenmillió forint közvetlen támogatást kap a siklósi vár az Emberi Erôforrások Minisztériumától, amelybôl rendezni tudják az elôzô idôszakból rájuk maradt tartozásokat. E mellett számos beruházás, mint például a szennyvízhálózat fejlesztése is a végéhez közeledik. A csatorna-rendszer kiépítése várhatóan júliusban, a szennyvíztelep kivitelezése augusztus végén fejezôdik be.

LÉ Munka- és Tûzvédelmi Kft. Siklós, Pécsi u. 10. Tel.: 06-30/318-46-82, 30/631-08-45 Tevékenységeink: ● tûz- és munkavédelmi oktatások, ● munkahelyi szemlék, állapotfelmérés, feltárt hiányosságok felszámolására javaslatadás, ● jogszabály figyelés, változások jelzése, érvényre juttatása, ● munka- és tûzvédelmi tanácsadás, hatóságok elôtti képviselet, ● tûz- és munkavédelmi szabályzatok készítése, ● munkahelyi kockázat értékelés, vegyi anyagok kockázata, ● egyéni védôeszközök meghatározása,

20 éves tapasztalattal, referenciákkal!

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKLÓSI MELLÉKLET

Lakossági és egyedi bútorok készítése méretre, egyéni igény szerint, helyszíni felméréssel! irodabútorok ● konyhabútorok ● szoba- és nappali bútorok ● szállodai bútorok ● beépített szekrények● polcrendszerek

Szabó Bútor Kft. 7800 Siklós, Bartha u. 29. Telefon/fax: 72/497-401 e-mail: szabobutor@szabobutor.hu — www.szabobutor.hu