Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 10. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

XV. évf. 10. szám, 2013. december 13. A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Óvatos optimizmus! Konjunktúra felmérés Baranyában w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Boldog, békés karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendôt kívánunk minden kedves partnerünknek! Dr. Varsányi Ágnes és az Egészségcentrum Szûrôközpont dolgozói

Pécs, Király u. 81. Tel.: 72/213-462, 30/743-8700 www.szurokozpontpecs.hu

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk! Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves partnerünknek! Szabó Bútor Kft. 7800 Siklós, Bartha u. 29. Tel./fax: 72/497-401 e-mail: szabobutor@szabobutor.hu www.szabobutor.hu

Karácsonyi kedvezményekkel várjuk kedves vásárlóinkat. Karácsonyra vásárlási utalvány kapható! Pécs, Zólyom u. 2. (vásárcsarnoknál) Tel./fax: 72/510-785, 510-786

Pécs, Irgalmasok u. 22. Tel./fax: 72/214-767

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: Dr. (Thass)-Thienemann Tivadar

TA R TA L O M Címlapsztori Fordulat vagy erôgyûjtés egy újabb válság elôtt?

4–7

Kamarai hírek

8–9

Nemzetközi üzlet

10-11

A hónap üzletembere: Kleisz Zoltán

Baranyai gzdaság Szava Bt. — Iron-Tech

Építôipar: A körbetartozás...

Innováció

Klaszter

16–17

Innováció – Iparjogvédelmi vizsga InnoWeit

Fejlesztés: „Szimulált” fejlesztés

Nemzetközi projektek: CMC, EVLIA

Munkaerôpiac

Szakképzés

AJÁNLÓ

22–23

Gyakorlati képzés

Önindító

Mesterképzés – Harmat Tamás

Tanulószerzôdés – Knoch Kft.

Enterprise Europe Network

28–29

Webdizájn / Nyomtató

30–31

Autóteszt: Gyenis Lászlóné Renault Clio Grandtour

32–33

Új tagjaink

NAV

A kor hazai szellemi irányzata a múlt század végén, e század elején döntôen az osztrák-német példát tükrözte, ennek megfelelôen a pozsonyi egyetemen is a bölcsész karon csupán a német nyelvnek volt önálló tanszéke. Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülése után nyitott más jelentôs nyugat-európai nyelvek felé, bölcsész karának híres német nyelvi professzora volt az elsô idôben dr. (Thass)Thienemann Tivadar. Budapesten született 1890. május 1-jén. Középiskoláit is itt végezte, majd hat félévet a fôvárosi Pázmány Péter, két félévet pedig a lipcsei tudományegyetem bölcsész karán végzett, ahol 1912-ben tett tanári szakvizsgát német és francia nyelv és irodalomból. Doktori szigorlatot a budapesti egyetemen tett ugyanebben az évben. A berlini egyetem ösztöndíjasaként tanult az 1912/13-as tanévben a minisztérium jóvoltából. Tanárként a székesfôvárosi VIII. kerületi fôreáliskolában mûködött elôször. Az elsô világégéskor harctéri szolgálatra vonult be, ahonnan mint súlyos sebesültet szerelték le. Ezt követôen helyezkedett el a budapesti egyetem modern filológiai szemináriumában. Az Erzsébet egyetem még Pozsonyban székelt, amikor 1918. március 10-én a német nyelv és irodalom tanszékére nyilvános rendkívüli tanárnak nevezték ki, így végigélhette annak hányattatásait a Pozsonyból történô elüldözéstôl kezdôdôen. Az egyetem Budapesten székelt, amikor 1921. június 25-én egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezést kapott, és egyben megbízták a francia nyelvi és irodalmi tanszék irányításával is 1922-ig. Még ugyanebben az évben létrehozta a Minerva nevû tudományos folyóiratot. 1923-ban választotta az MTA levelezô tagjává. Ebben az évben került Pécsre. Késôbb a Minerván kívül a Tudományos Gyûjteményt és 1923-tól az egyetemes Philológiai Közlönyt is szerkesztette. Ez utóbbit Förster Auréllal közösen. 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki. 1934 elején a fôvárosi egyetemen lett tanszékvezetô Bleyer Jakab utódaként a német irodalomtörténeti tanszéken. 1947 végén távozott külföldre, elôbb Hollandiában élt, majd az USA-ban telepedett le. Bostonban fejtett ki nemzetközi hírû nyelvész-pszichológusi munkásságot. Westroxburyban hunyt el 1985. március 29-én. Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Örvendetesen erôsödô vállalkozói sikerek a határ mentén 10. oldal

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A hónap üzletembere: Kleisz Zoltán

12. oldal

Sokszínû pályaválasztási programok

22–23. oldal 32–33. oldal Autóteszt: Gyenis Lászlóné Renault Clio Grandtour

4 Az MKIK 1998 óta végez hazánkban, európai kamarai metódus alapján, évente kétszer konjunktúra felmérést. Magyarországon ez az egyik legnagyobb ilyen típusú megkérdezés. A baranyai helyzetre vonatkozó eredményt az alábbiakban adjuk közre. (PBKIK)

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fordulat vagy erôgyûjtés A bizonytalanság jellemzi Baranya megye gazdaságát

Az ôszi konjunktúra felmérés alapján készült elemzés szerint az összetett konjunktúramutató közel 8%-ponttal javult a tavaszi eredményhez képest. Tekintettel arra, hogy tavasszal hasonló nagyságrendû javulásról adhattunk számot, ezt a változást akár fordulatnak is tekinthetnénk. A helyzet azonban nem ilyen egyértelmû. Az összetett mutató értéke továbbra is negatív, és elmaradt a 2008-as illetve a 2010-es szinttôl. Rontja az összképet az is, hogy több részmutató értéke tavasz óta romlott. Az októberi adatfelvétel, az elôzô három felméréshez hasonlóan a regisztrált vállalkozások körében történt. Az on-line módon kitölthetô adatlapot 254en küldték vissza, ami közel 54%-kal magasabb a tavaszi aktivitásnál. A válaszadók ágazatok szerinti összetétele (1. ábra) is változott. Az ipari válaszadók számának növekedése ellenére a részarányuk közel 4 %-kal csökkent. Az építôipar és a kereskedelem változatlan részaránya mellett a szolgáltatás 4%-os bôvülése következett be.

Az ôszi felmérés során növekedett az exporttal nem rendelkezô vállalkozások száma és aránya. Ugyancsak növekedett a mikro- és kisvállalkozások képviselete, együttesen 86,42%-ról 93,16%-ra. Ezekkel az arányváltozásokkal az adatlapot visszaküldô vállalkozások összetétele hasonlít a regisztrált kamarai vállalkozások összetételéhez.

További információ: www.pbkik.hu

Baranya megye konjunktúramutatója Az októberi adatok szerint Baranya megye összetett konjunktúramutatójának 8 pontos javulása mindössze 1 ponttal marad el az országos mutató változásának mértékétôl és 3 ponttal jobb a Dél-Dunántúl javulásánál. A kedvezô változások ellenére a megyei mutató még mindig elmarad az országos és regionális átlagtól, és sajnos még mindig a negatív tartományban van. A több mint 37 ponttal jobb országos mutató mellett az országos elemzés már arról szól, hogy fordulópont után van a magyar gazdaság, jelentôs bizonytalanságok mellett. A megyei adatok alapján is fordulatról lehet beszélni. A változás iránya pozitív, a mértéke azonban még alacsony. Az összesített konjunktúramutató (2. ábra) -13,92 pontos értéke egyértelmûen jelzi, hogy Baranya megye gazdaságát továbbra is válság jellemzi. Vannak már biztató jelek, javuló mutatók. Ez azonban felfogható egyfajta erôgyûjtésnek egy még mélyebb válság elôtt.

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

egy újabb válság elôtt?

Az összetett konjunktúramutató alakulását szemléltetô idôsor arról tanúskodik, hogy az elôzô, 2009-es válság idején a baranyai visszaesés kisebb volt az országosnál. A 2010-es és a 2011 tavaszi adatok szerint a kilábalás sem volt egyértelmû. Ebben az idôszakban jelentôs Baranya megyei leszakadására került sor. A 2009-es válság idején az országos és a megyei mutató eltérése 10 pont alatt volt. A második, 2011 ôszén kezdôdô recesszió elején ez a különbség 40 pont fölé emelkedett. Miközben Baranya értékei megközelítették a -30 pontot, addig az országos mutató +10 és +20 pont között ingadozott. A baranyai adatok egy korábbinál mélyebb és elhúzódó válságról, az országos adatok inkább egy átmeneti visszaesésrôl szólnak. Az aggályainkat erôsíti, hogy az összetett konjunktúramutató jelzéseit a két-három évvel késôbb megjelenô hivatalos statisztikai adatok igazolják. A KSH általában májusban teszi közzé a két évvel korábbi területi GDP adatokat. A bruttó hazai termék elôzô évhez viszonyított változásának és a megyei konjunktúramutató értékének összehasonlító ábrázolása (3. ábra) jól szemlélteti állításunkat.

Az ábra szerint a két mutató mozgása nagyon hasonló. A konjunktúramutató szórása – mivel nem tényszerû adatokon, hanem érzéseken alapul – általában nagyobb. Jelzi viszont az ábra azt is, hogy 2010-ben és 2011-ben a megyei GDP a 2009-es évihez viszonyítva alig változott. A 2009-es visszaesést az újabb válság kialakulásáig nem sikerült visszapótolni. Baranya megye ebben is egyedüli az országban.

A konjunktúramutató összetevôi 4. ábra

További információ: www.pbkik.hu

A Baranya megyei összesített konjunktúramutató valamennyi összetevôjének értéke az elôzô felmérés óta javult. (4. ábra). A legdinamikusabb változás a vállalkozások üzleti helyzetének várható alakulása terén következett be. A tavaszi 10 pontos javulást egy újabb 10 pontos pozitív elmozdulás követett. Ennek ellenére a mutató -30,83 pontos értéke még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik. A gépberuházások várható alakulásának mutatója, a tavaszi stagnálás után, ôsszel még az üzleti helyzet vár-

6 ható alakulásának mutatójánál is nagyobb mértékben emelkedett. A -24,52 pontos értéke viszont az jelzi, hogy a vállalkozók többsége még mindig nem számol növekvô mértékû technológiafejlesztéssel. A mutató értékének ôszi javulása pozitívan értékelhetô, mert a technológiafejlesztés a válságból való kilábalás és a válság utáni sikeres verseny egyik alapfeltétele. Az építési beruházások -55,48 pontos értéke továbbra is azt jelenti, hogy a válaszadók többsége semmiféle, vagy a korábbiakhoz képest csökkenô mértékben tervez ilyen fejlesztést. Mivel ez a mutató már tíz éve -30 pont alatt található, az épületállomány elöregedésével és „lepusztulásával” is számolni kell, mely hosszú távon a fejlôdés akadályává válhat. Az összes megrendelés várható alakulásának mutatója a tavaszi felméréskor általában magasabb, ôsszel alacsonyabb, ezért az októberi 1 pontos javulást is pozitívan kell értékelni. A vállalkozások jelenlegi, illetve a várható üzleti helyzetét szemléltetô 5. ábra annak

CÍMLAPSZTORI

ellenére, hogy az utóbbi mutató értéke az idén jelentôsen javult, még mindig a válság állapotát jelzi. Mindkét mutató 30 ponton áll, mely jobb ugyan az elôzô felmérések -40 és -45 pont körüli értékeinél. Ugyanakkor messze van még a 2007. tavaszi felmérés eredményétôl, amikor mindkét mutató pozitív volt. Az

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

akkori fellendülést megtörte a válság, amely óta csak ritkán számolhatunk be pozitív eredményekrôl.

A vállalkozások helyzetét bemutató további mutatók A felmérés során a vállalkozások 75,2 %-a a fizetôképes kereslet hiányát jelölte a fejlôdést leginkább akadályozó tényezônek. Ezt a vélekedést támasztják alá az értékesítési mutatók is (6. ábra). Az összes értékesítés értéke az elmúlt évtizedben szinte mindig a negatív tartományban volt. A legrosszabb helyzetet 2009 tavaszán tapasztaltuk, de nem sokkal voltak kedvezôbbek a 2012. évi adatok. Az adatok szerint a Baranya megyei vállalkozások mindvégig a lassan élénkülô hazai piacokon voltak sikeresek. A belföldi értékesítés adatai – ellentétben az összes értékesítéssel – szinte mindig pozitívak voltak. Ez alól csak a 2009 tavaszi és a 2012-es értékek voltak kivételek. Az export értékesítés területén nehezebbek a feltételek. A mutató -60 és -80 közötti értéke nemcsak azt jelzi, hogy romlottak a kivitel feltételei, hanem azt is, hogy az exportálók száma és legfôképpen az aránya is nagyon alacsony. Így nem véletlen, hogy az összes értékesítés és a belföldi értékesítés alakulásának nemcsak a trendje, hanem még a szórása is hasonló. Az export csupán a két mutató eltérésének mértékére van hatással.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A konjunktúraelemzés egyik legfontosabb területe a vállalkozások jövedelmezôségének vizsgálata (7. ábra). A várható jövedelmezôség következô 6 havi alakulásának trendjét a mindenkori politikai események erôsen befolyásolják. Az ábrán jól látható, hogy az országgyûlési választások idején a várakozások magasak és jelentôsen meghaladják a jövedelmezôség tényleges alakulását. A választásokat követô idôszakban azonban még a tényleges helyzetnél is pesszimisták a vállalkozók. A grafikon ezt a teóriát idén is igazolni látszik A vállalkozások jelenlegi (elmúlt 6 havi) jövedelmezôsége jól mutatja, hogy a válság miatt a cégek többsége – különösen a mikro- és kisvállalkozások – nem tudják költségeiket csökkenteni. Mivel az árversenyben gyenge az érdekérvényesítô képességük, a fennmaradásuk érdekében inkább a jövedelmezôség romlását is elviselik. A részletes adatok szerint a nagyvállalatok mutatója az utolsó négy felmérés során átlagosan +33, addig középvállalkozásoké -14, a kisvállalkozásoké -36, a mikro vállalkozásoké -46 pont volt. A mutató egy éve tartó javuló tendenciája alapján úgy tûnik, hogy ez a túlélési taktika eredményes lehet, bár egyben gátolja a jövôbeli fejlôdést. A konjunktúra elemzés további tényezôk vizsgálatára, többek között a ka-

CÍMLAPSZTORI

pacitáskihasználás és a létszám alakulására is kiterjed (8. ábra). A vállalati kapacitások várható kihasználása az ôszi felmérések idején – a következô évi megrendelések hiánya miatt – általában alacsonyabbak. Az ôszi bizonytalanság mellett megfigyelhetô az is, hogy ennek a mutatónak a legnagyobb az érzékenysége. Rövid idôn belül képes jelentôs kilengésekre. A jövedelmezôséggel összhangban itt is érvényesülnek a választási idôszakok hatásai, de jelentôs befolyásoló szerepe van a recessziónak is. Nem véletlen, hogy a legalacsonyabb értéket 2011-2012-ben mértük. A 2012

ôszi és a 2013 tavaszi felmérés közötti több mint 22 pontos javulás mindenesetre arra enged következtetni, hogy elmozdulás történt a mélypontról. A megyei összesített konjunktúramutató és az összetevôk októberi eredményei alapján megállapítható, hogy Baranya megye gazdasága fordulóponthoz érkezett. A baranyai vállalkozások helyzete továbbra is rossz és a mutatók többsége negatív, annak ellenére, hogy szinte valamennyi területen pozitív változás következett be. Ennek mértéke azonban még nem jelent egyértelmû fordulatot. A vállalkozók várakozásai bizonytalanok, egyes külsô körülmények javulása mellett még számos fontos súlyos akadályozó tényezô is tapasztalható. Továbbra is a fizetôképes kereslet hiánya, a tôke és pénzhiány és a megfelelô, szakképzett munkaerô hiánya akadályozza a megye gazdaságának fejlôdését. Ez alapján még mindig aktuális a tavalyi megállapítás, mely szerint a belföldi fogyasztás még mindig alacsony szintje és a fejlesztési források hiánya – a még mindig nehezen elérhetô banki hitelek, illetve a fejlesztési támogatások eltûnése – nem nyújtanak kedvezô feltételeket a megye gazdaságának talpra állásához.

A 2013. októberi konjunktúra felmérés teljes körû, ágazatokra, vállalati méretek és exportarány szerinti szegmensekre vonatkozó elemzése a www.pbkik.hu/konjunktura2013-osz cím alatt olvasható. További információ: www.pbkik.hu

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranyában népszerû a Széchenyi Kártya Program a vállalkozások körében Több mint 13 000 befogadott igénylés, tízezret meghaladó a létrejött ügyletek száma, 63 milliárd forint kihelyezett hitelösszeg – ez a három szám is azt tükrözi, hogy milyen sikere volt eddig a baranyai vállalkozások körében a 2002-ben országosan indított Széchenyi Kártya Programnak. A KAVOSZ Zrt. által irányított és már 11 hitelintézetnél forgalmazott kedvezményes hitellehetôség részben az állami kamattámogatás révén lett napjaink legsikeresebb vállalkozói finanszírozási megoldása. A jelenleg 3,4%-os jegybanki alapkamatnak és az állam által nyújtott támogatásoknak köszönhetôen a program keretein belül igényelhetô hitelkonstrukciók minden eddiginél olcsóbban és egyszerûbben érhetôk el a kkvszektor számára. — Alapvetôen az üzleti környezet határozza meg a kis- és mikrovállalkozások létét, a Széchenyi Kártya Program – ami az indulásakor forradalmi termék volt – a talpon maradás mellett felgyorsítja a fejlôdésüket – mondta dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Pécsi Kereskedelmi Központban november 15-én tartott tájékoztató fórumon. Mára a program keretein belül kihelyezett hitelek összege országosan elérte az 1250 milliárd forintot mintegy 200 ezer létrejött hitelügylet eredményeként. A máig legnépszerûbb konstrukció, a Széchenyi Kártya „klasszik” szabadon felhasználható folyószámlahitel a már legalább egy éve mûködô mikro-, kis- és középvállalkozások átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására szolgál. Átlagos felhasználás mellett a hitel teljes költsége 5,5% körül alakul, és az igénylôk már 3 hét alatt akár 25 millió forint összegû, szabadon felhasználható hitelhez juthatnak gyors és egyszerûsített hitelbírálatot követôen, csökkentett adminisztrációval. — A vállalkozások mintegy háromnegyede tervez valamilyen fejlesztést a közeljövôben, elsôsorban termelôeszköz beszerzését, valamint informatikai beruházást, ezért a korábbi folyószámla-hitellel szemben a fejlesztési típusú hitellehetôségek iránt mutatkozik nagyobb érdeklôdés – ismertette elôadásában a KAVOSZ felmérésének eredményét Szép Zoltán fejlesztési igazgató. Ehhez az igényhez igazodik az akár 3 éves futamidejû Széchenyi Forgóeszközhitel, a kormány által évi 5 százalékpont kamattámogatással folyósítható Széchenyi Beruházási Hitel, az uniós pályázatokhoz igényelhetô Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel.

A tájékoztatón az is elhangzott, hogy még olcsóbb lett az Agrár Széchenyi Kártya, mivel a Vidékfejlesztési Minisztérium 2-rôl 4 százalékra növelte a konstrukció kamattámogatásának mértékét. Emellett nagy népszerûségnek örvend a fuvarozó vállalkozások körében az augusztus közepe óta igényelhetô Útdíj Hitel, amely egy államilag támogatott, visszafizetés esetén akár többször is igénybe vehetô hitelkonstrukció, a vállalkozások számára segít áthidalni az úthasználat elôtt fizetendô útdíj és a késôbb befolyó fuvardíj megérkezéséig tartó likviditási nehézségeket okozó idôszakot. A hitelhez az állam évi 4% kamattámogatást biztosít, ennek, és az alacsony költségeknek köszönhetôen ez a fuvarozó vállalkozások számára elérhetô legkedvezôbb finanszírozási lehetôség, amihez ráadásul kezdô vállalkozások is hozzájuthatnak. A hitel igényléséhez nem szükséges sem ingó-

sem ingatlanfedezet, és nincs szükség magánszemély kezességvállalására sem, hiszen biztosítékul részben az állam 80%-os készfizetô kezessége szolgál. A hitelnyújtó KAVOSZ VF folyamatosan gyûjti és értékeli az igényléssel kapcsolatos visszajelzéseket, és ezek alapján jelentôs könnyítéseket vezetett be november 1-jétôl. Rövidebb lett az igénylési lap, csökken a benyújtandó dokumentumok száma, valamint alacsonyabb lett a folyósítási jutalék is. A Széchenyi Kártya Program hitelei a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati irodáiban igényelhetôk. www.pbkik.hu

Simonyi Növekedési Program Kerekasztal beszélgetés export témakörben „Újszerû megközelítés” – talán így lehetne jellemezni azt a találkozót, ahol a figyelem középpontjában 11 kezdô exportôr állt. A PTE Közgazdaságtudományi Kar Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központja (Simonyi BEDC) a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) és a HITA (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) együttmûködésében szervezett, az exportpotenciál fejlesztését célzó módszer újszerû és egyedülálló. A résztvevô vállalkozások 3 kérdéskör mentén beszélgettek a megjelent egyetemi és vállalkozói szférából érkezett szakértôkkel és a virtuálisan kapcsolódó moszkvai, berlini, bécsi és kijevi külgazdasági szakdiplomatákkal. Elsô lépésben a versenyképesség, a finanszírozás és a kapcsolatok export tevékenységben elfoglalt helyérôl és szerepérôl folyt a párbeszéd. Lakics Péter, a Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetôje és ifj. Rajnai Attila a Rati Kft. ügyvezetôje sikeres exportôrök, akik saját példájukat, tapasztalataikat osztották meg a kezdô exportôrökkel. A versenyképességet illetôen tanácsaik a következôk: — Mindenki tartson „tükröt” a vállalkozása elé, vizsgálja meg kompetenciáit – adott-e minden a külpiacra lépéshez?

További információ: www.pbkik.hu

— Elengedhetetlen a célpiac ismerete – rendelkezésre áll-e minden információ? — Az vállalkozás az értékteremtési lánc mely láncszemében jobb a versenytársaknál? Exportálható-e ez a láncszem? A finanszírozást illetôen a kezdô exportôrök többsége saját erôbôl próbálkozik, a bankokat nem tartja partnernek. Inkább kis lépésekben gondolkodnak, saját erôforrás felhasználásával. Néhányan pályáztak már, fôként technológiára. Mindenki egyetértett abban, hogy nagy segítség az lenne, ha marketing és külgazdasági tevékenységhez kapcsolódó pályázatok is elérhetôvé válnának.

Dél-Dunántúli Gazdaság Dr. Nagy Viktor az EXIM Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese igyekezett meggyôzni a résztvevôket arról, hogy a finanszírozás is versenyképességi faktor, amennyiben megfelelôen használják, a „halasztott fizetés” (egy bank bevonásával) például nem más, mint finanszírozás nyújtása a vevônek. Érdemes körülnézni, a bankok rendelkeznek olyan konstrukciókkal, amelyek komoly export tevékenység esetén elengedhetetlenek. Mindenki egyetértett abban, hogy a kapcsolati tôkét illetôen a személyes kapcsolat a legfontosabb, többen használják a termék/szolgáltatás jellegénél fogva a webet, esetleg szakmai konferenciákat, publikációkat. A vállalkozások többsége kiemelte a szakmai vásárok/kiállítások szerepét, ahol elsô körben nem feltétlenül kiállítóként, hanem látogatóként érdemes megjelenni. Dr. Síkfôi Tamás, a PBKIK titkára igyekezett rávilágítani arra, hogy a „kapcsolati tôkét” tágabb értelemben kell(ene) értelmezni és a hálót szakmai, ágazati szövetségekkel, hatósági személyhez kötôdô kapcsolatokkal bôvíteni. Eredménye: hatékonyság, gyorsaság és sok információ elsô kézbôl. Bilek Péter, a HITA alelnöke az üzleti delegációk fontosságát és a szakdiplomata hálózatot hangsúlyozta és ajánlotta, mint kapcsolatépítési lehetôséget. Hogyan tovább? A Simonyi Növekedési Program második szakaszában a program szakértôi a résztvevô 11 kezdô exportôr vállalat számára meghatározzák a problémás, illetve kihívást jelentô területeket és különbözô megoldási lehetôségekre tesznek javaslatot. A harmadik, „fejlesztési” szakaszban a kiválasztott fejlesztési program gyakorlati megvalósítása zajlik, a megoldási javaslatot készítô szereplô(k) bevonásával. A megoldási javaslatok között – a teljesség igénye nélkül – szerepelhet kompetenciafejlesztés, partner- és közvetítôkeresés, piacfelmérés vagy finanszírozás-tervezés. A mostani rendezvény cégeinek nagy része a PBKIK által mûködtetett Enterprise Europe Network iroda export tréningjének résztvevôi közül került ki. A két szervezet által indított két program jól demonstrálja, hogy a szolgáltatások átgondolt egymásra épülése milyen fejlesztési lehetôségeket kínál a régió vállalkozásai számára. Az „újszerû módszertannal” zajló program jó példája a felsôoktatási tudásbázis, a nemzetközi és regionális kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkezô helyi és országos kormányzati szervek sikeres együttmûködésének. A Simonyi Növekedési Program újabb vállalkozások bevonásával negyedévente kerül megrendezésre a jelenlegihez hasonló formában.

KAMARAI HÍREK

Duális képzés minden szinten

A szakmai képzésben érintett szakemberek vitatták meg a minôségi szakember utánpótlás lehetôségeit a jelenlegi jogszabályi környezetben a kamara által szervezett fórumon. A duális felsôoktatási képzés kecskeméti kezdeményezését mutatta be dr. Belina Károly a Kecskeméti Egyetem Gamf karának dékánja, melyben a céges gyakorlat és a fôiskolai elméleti oktatás 12 hetes ciklusokban váltja egymást. A 14-szeres túljelentkezésbôl kiválasztott diákok, a cégek és a fôisko-

Minôsített szakértôk

A szakmai utánpótlás nevelésében fontos a gazdálkodók szerepvállalása, a gyakorlati képzôhelyek tárgyi- és személyi feltételei. A kamara által szervezett 35 órás felkészítést követôen adtak számot tudásukról azok a szakemberek, akik ezen képzôhelyek minôsítését végzik, ellenôrzik a személyi és tárgyi feltételek meglétét. Vizsgát 53 szakértô tett jogi-, pszichológiai és pedagógiai ismeretekbôl. Minden vizsgázó Tanúsítványt kapott.

la tapasztalata is pozitív az eltelt idôszakban. Dr. Szilágyi János a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képzési igazgatója a duális középfokú képzés kapcsán kiemelte, hogy Magyaroszágon a cégek 1,6%-a foglalkozik gyakorlati képzéssel. Ez a szám Svájcban, Németországban meghaladja a 40%-ot. A kamara célja, hogy Magyarországon is növelje a cégek részvételét az utánpótlás képzésében. Ebben komoly szerepe van a kamarai szervezetnek, és a tanácsadói hálózatnak. A felnôttképzést hátrányosan érintô változásokat ismertette dr. Farkas Éva a Szegedi Tudományegyetem Felnôttképzési Intézetének egyetemi docense. Az új szabályozásban a programakkreditációkat az MKIK tartja nyilván és ellenôrzi. A finanszírozás továbbra is jelentôs mértékben a cégekre és az egyénekre hárul, melynek hosszú távú kedvezôtlen hatása lehet a munkavállalók tudásának fejlesztésére az új eljárások követésére, mely kihatással lehet a cégek versenyképességére. További információ: www.pbkik.hu/szakkepzes-mesterkepzes

Igen jó közbeszerzôk születtek A kamara május végén indított Közbeszerzési referens képzése a szóbeli vizsgákkal fejezôdött be. Tizenhárman bizonyították rátermettségüket az OKJ vizsgáztatók elôtt, jó, illetve jeles minôségben. Ketten közülük a bizottság dicséretét is kiérdemelték: Rendes Dóra, a kamarai tag InnoTeq Kft. munkatársa, és Jámbor Lilla Csilla. A szervezôk igyekeztek a 360 fokos értékelés szerint mindenkitôl begyûjteni a véleményeket. A hallgatók egyértelmûen hasznosnak ítélték a képzést, és elismerôen nyilatkoztak tanáraikról (modulvezetôk: ifj. Vilyevácz József, dr. Barkasziné dr. Takács Katalin, Opauszki László). A sikeres vizsgát tett hallgatók: Appelshoffer Anita Domján-Szeszán Boglárka (MIOK) Fabó Gergely dr. Fülöp Péter Gyuricza Attila (MIOK) Jäger Tamás Jámbor Lilla Csilla Juhász Csilla dr. Kószó Emôke Leposa Zsuzsanna Pohl Gábor Rendes Dóra dr. Szabó Péter Gyula.

NEMZETKÖZI ÜZLET

A hatékony nemzetközi üzlet receptje A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával szervezett tájékoztató napot a kamara azzal a céllal, hogy lehetôséget teremtsen a vállalkozások által a „nemzetköziesedési folyamat” bármely fázisában igénybe vehetô szolgáltatások és kezdeményezések bemutatására. A FIVOSZ társszervezésének köszönhetôen szép számban jöttek el fiatal vállalkozók, akik számára – vállalkozásuk profiljából adódóan – kifejezetten hasznosnak bizonyult az „innovatív” szolgáltatást nyújtó kamarai érdekeltségû szervezetek bemutatása. Részletes ismertetôt kaptak a nemzetközi partnerségek kialakítását célzó és segítô (kereskedelmi, technológiai, K+F) lehetôségekrôl, a nemzetközi üzletember találkozókon

át, a partnerkeresô adatbázisok mûködéséig. Külön hangsúlyt kapott az országos kamarai rendszer legújabb export-támogató fejlesztéseinek megismertetése, mint az Export Directory, az MKIK honlapján november végétôl elérhetô Online tudástár exportôr vállalkozások számára, a vegyeskamarákról és nemzetközi tagozatok-, a Magyar Nemzeti Kereskedôház Zrt., valamint a Kárpát régió Üzleti Hálózat tevékenységérôl szóló alapos tájékoztatás. A rendezvény közben szimultán zajlott a PTE ÁJK Jogklinika szakos hallgatóival, Dr. Füzy Tibor vezetésével a nemzetközi szinten már elterjedt jogklinika szolgáltatás elsô „vállalkozóinak“ meghallgatása. Ennek során a diákok a való élet nemzetközi kereskedelmi jogi problémáival találkozhattak és módjuk lesz a jövôben ezeken az eseteken „beletanulni” a vállalkozások világába.

Örvendetesen erôsödô vállalkozói sikerek a határ mentén Az év vége közeledtével sem hagyott alább a kamara által mûködtetett Magyar-Horvát Tagozat lendülete, mely tavalyi alakulása óta számos magyar vállalkozásnak volt sikeres partnere a horvátországi terjeszkedésben. Eddigi bô egyéves tevékenysége alatt a tagozat a legnagyobb horvát vásárokon és üzletember-találkozókon való részvételen kívül számos konferenciát és gazdasági-információs napot is szervezett, ezáltal is segítve a horvát piac iránt érdeklôdôket. — Horvátország EU-s csatlakozásával kétségtelenül egyszerûsödött a két ország közti gazdasági áramlás, számos bürokratikus akadály hárult el, amely eddig némileg nehezítette a munkánkat – mondta el Obradovic´ Ena, a Magyar-Horvát Tagozat titkára. Az ország legnagyobb létszámú tagozataként mûködünk Pécsen, és különösen büszke vagyok arra, hogy nem csak sok tagunk van, hanem valamennyien aktívan részt is vesznek a tagozat életében – folytatta az operatív vezetô. A jelenleg folyamatban lévô legnagyobb projektjeik közül kiemelendô az IT Services Hungary pécsi székhelyével való együttmûködés, amelynek során a térség gazdaságilag nagyon fontos kérdése, a munkahelyteremtés a fô cél. Az IT Services Hungary tervezi, hogy Pécsett bôvíti a telephelyét, nagyobb, kb.

800 fô elhelyezésére alkalmas irodaépületet vesz igénybe. Jelenleg feltérképezik a lehetôségeket az új iroda kialakítása és a további munkaerô-toborzás kapcsán, melyben a kamara Magyar-Horvát Tagozata is segít. Várakozáson felüli sikereket hozott a Kreatív Ipari Klaszterrel együtt szervezett horvátországi kreatívipari üzletember-találkozó is, mely során a szektor kiváló magyar és horvát képviselôi találkoztak, hogy egy közös, egységes, nemzetközi fellépésrôl tárgyaljanak. Két megállapodást a helyszínen aláírtak, további négyet a közeljövôben írnak alá a felek. Ezek között van konkrét gazdasági jellegû, technológia átadásáról szóló és közös projektpartnerségi szerzôdés is. A nemzetközi partnerségi szerzôdések tekintetében meg kell még említeni a Ferling Webline Kft.-t is, mely a Magyar-Horvát Tagozattal való együttmûködés keretei között talált kaput Horvátország felé, és ez a kapcsolat a négy éve alakult dinamikus vállalkozás elôtt gyorsan meg is nyitotta a határon túli terjeszkedés lehetôségét. Az egyedi webes fejlesztésekkel foglalkozó pécsi vállalkozás a tagozat segítségével 2013-ban, elsô nemzetközi tagként csatlakozni

Dél-Dunántúli Gazdaság

Török-magyar üzletember találkozóval zárult a Fiatal Vállalkozók Hete Török-magyar üzletember találkozót szervezetett az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat magyar konzorciuma, a Fiatal Vállalkozók Hete záróeseményeként. A találkozó az ICT, turizmus, fémipar, gépipar, logisztika szektorokra koncentrált, 18 török és 19 magyar cég – köztük a baranyai RPTInnoteq Kft. – képviselôje részvételével. Eredmény: 83 üzleti tárgyalás.

A török-magyar kereskedelmi kapcsolatokra összességében a lendületes fejlôdés jellemzô, az elmúlt tíz évben a két ország közti áruforgalom négyszeresére nôtt. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok jelentôségét tükrözte ez a program is, melyen szakmai elôadások mellett négyszemközti üzleti találkozók keretében egyeztethettek a cégek jövôbeli üzleti együttmûködési lehetôségekrôl. Az Enterprise Europe Network egyik fô célja a nemzetközi üzleti kapcsolatok elôsegítése, így a hálózat tagjai folyamatosan szerveznek ilyen találkozókat: a magyar cégek külföldi szakvásárok, kiállítások melletti b2b programokon vehetnek részt, vagy kifejezetten tárgyalni érkezik egy delegáció, mint ahogyan a török-magyar program esetében is.

tudott a horvát MIT (Medimurje IT Cluster) informatikai klaszterhez. — A trendek felismerése az, ami idôtállóvá teheti a programozói megoldásokat – emelte ki Ferling Dávid, a cég ügyvezetôje. A világmárkák számára készített és közösségi oldalakon futó számos népszerû applikációjuk figyelemre számíthat idehaza és a környezô országokban is – ez utóbbi miatt döntöttek úgy a Magyar-Horvát Tagozat megalakulásakor, hogy az elsôk közt nyújtják be felvételi kérelmüket és a másfél éve tartó kapcsolat azóta is eredményes mindkét fél számára.

Dél-Dunántúli Gazdaság

NEMZETKÖZI ÜZLET

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

A hónap üzletembere: Kleisz

Zoltán

— Mégis minek köszönhetô ez a siker? Ahhoz, hogy egy cég jókor legyen jó helyen, sok tényezô kedvezô együttállására van szükség. — Azt gondolom, hogy jó helyen vagyunk Közép-Európában. A nyugat-európai autógyárak beszállítóinak egy része azért jön Magyarországra, mert már itt is készülnek autók és a szállítást, a munkaerôt tekintve megéri közelebb telepíteni az alkatrész-gyártást, mint mondjuk tôlünk 1000 kilométerre. Más vállalatok pedig nem az építkezésben gondolkodnak, hanem beszállítót keresnek. A mi vállalkozásunk 1995 óta jármûipari beszállító, ez a 18 év jó referenciát jelent bármilyen autóipari cég számára. Megfelelô minôségû terméket gyártunk – ez az alap –, mûködnek a rendszereink, ezek jó lehetôséget biztosítanak számunkra. Ha pedig egy projekt sikeres, akkor az kedvet csinál egy következôhöz is. Így a Matroban is nagyobb a potenciál, ami azért fon-

met fordítsunk dolgozóink képzésére. A csarnokbôvítést magában foglaló pályázat alapját az újítás – a technológia kidolgozása – képezi, a szériagyártásig rengeteg kísérlet, gyártási próba zajlott, sok kisebb zsákutcával, kudarccal. Egy alternatív technológiát dolgoztunk ki, hogy több lábon álljon a gyártásunk. 100%-os biztonságot kell felmutatnunk abban is, hogy a darabszám-növekedést biztosan ki tudjuk szolgálni. — Legutóbbi beszélgetésünk alkalmával megemlítette, hogy a gépiparban nehéz jól képzett munkaerôt találni Pécsett és a megyében. Változott-e a helyzet, tudott-e a Dél-dunántúli Gépipari Klaszter – amelynek a Matro is aktív tagja – több fiatalt e szakmák közelébe vonzani? — A munkaerô-helyzet kissé javult, ténylegesen látszik, hogy több a diák ezekben a szakmákban, míg mondjuk 5-6 évvel ezelôtt. Míg akkor 68 fôs osztályok indultak, addig ma majdnem két osztály van egy évfolyamban. 4 éve indítottuk el a tanulóképzést a Matronál, ebben a tanévben már 16 tanulónk van és felvettünk egy mûszaki szakoktatót, aki csak velük foglalkozik. Így próbáljuk a leendô dolgozóinkat megtalálni. Jelenleg nem olyan rossz a munkaerô-helyzet, de még nem teljesen megoldott. Most azt mondom, hogy nem szakemberhiány van, hanem több lojális, jó hozzáállású munkaerôre lenne szükség.

tos, mert az autóipari cégek egyre kevesebb beszállítóval dolgoznak, és csak azok maradnak versenyképesek, akik megfelelô kapacitással, minôséggel rendelkeznek. Egy sikeres projekt arra jó, hogy belénk szeressenek, de a bizalmat meg kell tartani, ami viszont egyértelmûen komoly napi küzdelmet jelent logisztikában, minôségben, kapacitásban. Az autóipari követelmények végeláthatatlanul nônek, jóformán minden nap kitalálnak valami újat. Ez pedig hatalmas munkát ró ránk és rengeteg energiát emészt fel. — Jól értem, hogy folyamatos innovációra van szükség a piacon maradáshoz? — Igen, idén például négy új projekttel indulunk el a Denso Manufacturing Hungary Kft.-nél, egyik meghatározó partnerünknél. Ehhez az kellett, hogy bôvítsük a létszámot, nagyobb figyel-

— A Matro családi vállalkozásból lett középvállalat. Cégvezetôként miként tudta követni a változást? — Már az indulásnál sokat adott az a hét év, amit Németországban dolgoztam szervizesként. Akkor sok száz cégnél megfordultam és mindenhol nyitott szemmel jártam, figyeltem a mûködésüket. Ez a tudás nagy hasznot jelentett a cég mûködésének elsô idejében. Ma szinte teljesen leköti az idômet a cég irányítása, menedzselése, hogy a felmerülô feladatokkal meg tudjak birkózni, rendkívül sok információt kell begyûjtenem nap mint nap. Ma is fontosnak tartom, hogy sok emberrel beszéljek, megnézzem, más gyárakban miként folyik a termelés. A klaszter ehhez jó segítséget ad, hiszen a tagokkal folyamatosan kicseréljük a tapasztalatainkat, megosztjuk az újdonságokat, az információkat. N.T.

Bôvülô gyártócsarnok, innovatív megoldások, új munkahelyek a Matronál 800 négyzetméteres üzemcsarnok, 320 millió forint, plusz 20 fô munkatárs – számokban röviden így írható le az a projekt, amelynek a megvalósítása javában zajlik a szerszám- és gépiparban mûködô pécsi Matro Kft.-nél és ami jelentôsen befolyásolja a közepes vállalkozás jövôjét. Az európai uniós kutatás-fejlesztési pályázat egy termék gyártási technológiájának kidolgozására ad lehetôséget, ehhez egy speciális, 3D koordináta mérôgép beszerzése, valamint a gyártócsarnok bôvítése adja meg az alapot. Mint Kleisz Zoltán ügyvezetô mondja, a beruházás fontos mérföldkô a cég életében, hiszen mintegy 40%-os területbôvülést eredményez. — Azért is volt szükség az új üzemcsarnok megépítésére, mert kinôttük a jelenlegit; a többszöri átrendezés ellenére sem tudjuk kényelmesen elhelyezni a gépeket, berendezéseket. Mivel a partnerkörünkben olyan potenciál van, amire hosszabb távon is számíthatunk, és új vevôket is szeretnénk találni az elkövetkezô években, úgy gondoltuk, hogy meg kell teremtünk a lehetôséget a további fejlôdéshez. A gépeket már beüzemeltük, az építkezés pedig várhatóan december végén fejezôdik be. Az új gépekkel a projekt keretében kifejlesztett technológiát alkalmazzuk a személyautók motorjába beépülô hômérôszenzor bizonyos alkatrészének gyártásához. Ezt a fajta alkatrészt rajtunk kívül csak Japánban gyártják az egész világon, így annak is van realitása, hogy akár megfordítsuk az irányt – eddig ugyanis onnan érkeztek Európába az alkatrészek. Már most folyamatos az érdeklôdés iránta. Azt, hogy jól sikerült ez a projekt, az is mutatja, hogy az alkatrésszel bekerülünk Nyugat-Európa összes autógyártójához, szinte minden személyautó márkába beépülnek a termékeink. Ez egyrészt büszkeséggel tölt el, másrészt pedig az eredményességünket is igazolja.

www.pbkik.hu/a-honap-uzletembere

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

Kinôtték a régi helyüket Az elmúlt néhány hónapban több beruházás is befejezôdött Mohácson az Ipari Parkban. Megkezdte mûködését egy alumíniumöntöde, valamit már kikerültek az elsô kenyerek a Szava Bt. új sütödéjébôl is. A mohácsi piac egyik jellegzetessége volt a hosszú éveken át ott mûködô pékség, amelynek boltjában mindig friss kenyeret, péksüteményt, valamint cukrászati termékeket lehetett vásárolni, s ez így lesz továbbra is. — November közepén indult meg a termelés az új pékségünkben, amely a réginek majdnem a négyszerese — mondja Szabó László pékmester, a Szava Bt. ügyvezetôje. — A piacnál található régi üzem sem zár be, ott kap helyet a cukrászüzemünk, az átalakítások már megkezdôdtek. Három év után végre ismét a saját épületünkben folytathatjuk ezt a tevékenységüket, eddig ugyanis egy bérleményben készültek a sütemények. Nagy örömünkre a régi cukrászunk is visszatért. Szabó Lászlóéknál családi örökség a pékmesterség, az édesapja is ez volt, s a bátyja is az lett, s nem kis örömére a fia is, akivel ma már együtt vezetik a sütödéjüket. Ô maga a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen a mohácsi kenyérgyárban helyezkedett el, s ott dolgozott egészen 1987-ig. Még az ott töltött évek alatt, 1981-ben mestervizsgát tett. Elsôdlegesen a szakmai fejlôdése miatt tartotta fontosnak, de általa megnôttek a lehetôségei a kenyérgyáron belül is. Késôbb le is érettségizett. Elsôként a bátyja önállósította magát, s nyitott Véménden pékséget, ô 1987-ben döntött úgy, hogy kiváltja az ipart. Öt év elteltével családi vállalkozássá alakult az egyéni cége, a Szava Bt.nek tagja a felesége, a fia és a lánya is. A piacon egy év alatt felépült pékségben 1993-ban sütötték az elsô kenyeret. A gyerekei – hozzá hasonlóan – szintén a pékségben nôttek fel. A fia követve a családi hagyományokat pék lett, s a mesterlevelet is megszerezte, a lánya pedig kereskedô, aki sokáig vezette a régi sütôüzemnél a boltjukat. A Szava Bt. pékségében jelenleg huszonketten dolgoznak, s több mint egy évtizede tanulóképzéssel is foglalkoznak. A tanulóik között volt olyan is, aki a végzést követôen több évig is náluk dolgozott, de a legtöbben máshol helyezkedtek el. Jelenleg heten sajátítják el náluk a szakma alapjait, ketten Komlóról érkeztek, a többiek pedig a pécsváradi iskola pék-cukrász tanulói. Ketten ebben a tanévben végeznek a kétéves képzés keretében, sütôipari szakmunkásként, a többiek már a három éves szakképzési rendszer szerint tanulnak. Az eltelt években számos pályázaton vettek részt. Az elnyert források segítségével korszerû kemencét állítottak üzembe, nyújtógépet, kifli- és

zsemleformázót, habverôt, valamint lisztsilót vásároltak. Az ipari parkban most elkészült új üzem is pályázati források felhasználásával épülhetett meg. — November közepe óta mûködik az új pékség, amelyhez a területet ingyen bocsátotta rendelkezésünkre a város – folytatja tovább beszélgetésünket Szabó László. — Ennek fejében vállaltuk, hogy újabb munkahelyeket is teremtünk. A terveink között szerepel, hogy élünk az önkormányzat által felkínált újabb lehetôséggel és az út és a pékség közötti telket is megpályázzuk, amelyet parkosítanánk, valamint parkolóhelyeket is kialakítanánk itt. A Szava Bt. Baranya és Tolna megye több, mint száz üzletébe viszi saját autóival reggelente a kenyeret, kiflit, zsemlét, a leveles és kelt süteményeket. Mohácson kettô, Pécsett és

Kisnyárádon egy-egy saját boltot is mûködtetnek. A vásárlói körük folyamatos bôvülésének hatására 2010-ben határozott úgy a család, hogy ha lehetôség nyílik rá építenek egy nagyobb sütödét. S miután a Dél-Dunántúli Operatív Program pályázatán sikerrel szerepeltek, s a várostól is ingyenes juthattak területhez, döntöttek úgy, hogy belevágnak. A csaknem százmilliós beruházást ötven százalékos pályázati forrás felhasználásával valósították meg. Sz.K.

Új Iron-Tech üzemcsarnok Szigetváron Részben állami támogatással, 450 millió forintos beruházással új üzemcsarnokot épített a fémmegmunkálással foglalkozó Iron-Tech Zrt. Szigetváron. A létesítményt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelôs államtitkára adta át. Az Iron-Tech Zrt. 1999-ben kezdte meg mûködését Szigetváron és mára már meghatározó szerepet tölt be mind a hazai, mind a nemzetközi piacon a fémmegmunkálás és alkatrészgyártás területén egyaránt. Az elmúlt években a néhány fôs mikrovállalkozás közel 100 fô munkavállaló foglalkoztatását biztosító középvállalkozássá fejlôdött, a leghátrányosabb szigetvári kistérség egyik legversenyképesebb vállalkozása, egyik legnagyobb foglalkoztatója lett. Az Iron-Tech Zrt 2013. év elején a következô öt évre vonatkozóan egy jelentôs autóipari megrendelést nyert el a DENSO Magyarország Kft. megbízásából. Évi 2-2,5 millió darab alkatrész gyártását és 81 fô új munkahely létrehozását vállalta, a megnövekedett megrendelések teljesítéséhez, valamint az új munkavállalók foglalkoztatásához egy új, korszerû, a 21. század követelményeinek megfelelô telephely építését valósította meg. Az új, 1700 négyzetméteres üzemcsarnokban 2014 februárjától 81 dolgozónak tud munkát biztosítani a vállalkozás, a Denso Magyarország Kft. számára gyártanak majd Ford személygépkocsik motorjaiba szánt alkatrészeket. Az új telephelyen mérnököket, minôségellenôröket, gépbeállítókat, valamint betanított gépkezelôket fognak alkalmazni. A termeléshez szükséges technológiai hátteret a megrendelô Denso Magyarország Kft. biztosítja. Bocskor Tibor, az Iron-Tech Zrt. igazgatója elmondta, a fejlesztés sikeres mûködtetése esetén jövôbeni terveik között további beruházások megvalósítása szerepel, többek között az üzem II. ütemének építése és ezáltal további 20-30 fô foglalkoztatása. Tiffán Zsolt országgyûlési képviselô, az Ôs-Dráva program kormánybiztosa örömtelinek nevezte, hogy a nagyvárosokon kívül, vidéken is történnek ipari fejlesztések Magyarországon. Hozzátette: bár Baranya foglalkoztatási mutatói országos viszonylatban nem számítanak jónak, a mostani beruházások biztatóak a jövôre nézvést. Külön öröm, mondta, hogy a szigetvári vállalkozás az autóipar elôrelépését segíti.

ÉPÍTÔIPAR

A körbetartozás megszüntetése is cél Baranya megyében is milliárdos nagyságrendû az építôiparban az adósságállomány, azaz körülbelül ennyi értékû munkát nem fizettek ki a megrendelôk, a fôvállalkozók a tényleges munkát végzôknek. Sok kivitelezô még addig sem jut el, hogy számlát készítsen, mivel az ahhoz szükséges, a mûszaki teljesítést igazoló iratot a megrendelô vagy a megbízó vállalkozó nem írja alá, ugyanis nem akar, vagy nem tud fizetni. Ennek hiányában pedig bíróságra sem mehet az igazát keresni a vállalkozó. A kormány ezen a helyzeten kíván változtatni a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv létrehozásával, amelyhez ilyen helyzetben lehet fordulni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

történhet közvetlenül e-mailen vagy a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarán keresztül (kerelem.tszsz@pbkik.hu). Baranya megyében lehetôség van a kérelmek papír alapú benyújtására is: a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati irodáiban leadott kérelmeket és a becsatolt mellékleteket digitalizálják, majd továbbítják a kamara munkatársai. A végrehajtási rendelet szerint a kérelmezônek szakértôi díjat kell fizetnie. Ennek összege a kérelmezô által megjelölt vitatott nettó érték 1%a, legkevesebb 60 000 Ft, de nem haladhatja meg a 450 000 Ft-ot. Ezt az összeget a kérelem beadásakor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkülönített alszámlájára kell átutalni.

kivitelezési munkák mennyiségét és minôségét, az el nem végzett tervezési és kivitelezési munkákat, illetve ezek értékét. A szakértôi szerv tagjai számára biztosítani kell az építési helyszín bejárásának lehetôségét, akadályoztatás esetén pedig rendôri intézkedés is kérhetô. Bontás, laborvizsgálat igénybe vételekor a vitatott félnek kell megelôlegeznie ezek költségeit. Az eljárás megkezdését követô 30 napon belül ki kell adnia az igazolást a testületnek az elvégzett munkákról és ha bebizonyosodik a teljesítés, a számla kifizethetô. Amennyiben bírósági útra terelôdik a vita, az igazságszolgáltatásnak egy éven belül döntenie kell az ügyben. A Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv közremûködésére az öt éven belüli vitatott esetekben számíthatnak a vállalkozások, mivel a szektorban öt év a követelések érvényesítésének elévülése. Azonban még Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv igénybevételét követôen is elôfordulhat, hogy a megrendelô nem fizet, ebben az esetben a testület véleményével bírósághoz lehet fordulni, és kérni a szakértôi véleményben szereplô té-

Amennyiben a benyújtott kérelem és a csatolt mellékletek megfelelnek a jogszabályban foglalt feltételeknek, a testület elfogadja a megbízást, és errôl értesíti az eljárást kezdeményezô felet. A szakértôi tanács a szerzôdés teljesítését vizsgálja, szakvéleményt és kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerzôdés teljesítése megtörtént-e. Ha nem a szerzôdésnek megfelelô módon történt meg, meghatározza, hogy a teljesítésért járó ellenérték megfizetése – adott esetben a szerzôdést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése – milyen összegben indokolt. Szakvélemény készülhet a szerzôdés mûszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelô tervezési és kivitelezési munkák leírását illetôen is, rögzítve ezen belül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és

nyekkel kapcsolatos intézkedés elrendelését – adott esetben a pénz kifizetését. Erre abban az esetben van lehetôség, ha a vállalkozó visszafizetési garanciát tud adni, elôfordulhat ugyanis, hogy a bíróság nem teljesen arra a következtetésre jut, mint amit a szakértôi vélemény állított. Ha nem jogos vagy nem olyan mértékben jogos a kérelem, ahogyan azt a testület megállapította, legyen garancia arra, hogy a vállalkozó visszafizeti az ôt jogtalanul megilletô összeget. Várhatóan 2014. január elsejétôl a bíróságok is gyorsított eljárási rend szerint fogják tárgyalni azokat az ügyeket, amelyek a Teljesítés Igazoló Szakértôi Szervezet véleménye kapcsán kerülnek hozzájuk. Ez azt jelenti, hogy a bíróságoknak egy éven belül meg kell hozniuk az ügyben az elsôfokú határozatot. Laczkóné dr. Csécsi Ildikó

A testület az építészeti-mûszaki tervezési, építési, kivitelezési szerzôdés teljesítésébôl eredô kérdésekben a megrendelô, a tervezô, a kivitelezô, vagy az alvállalkozó megbízására szakértôi véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolást kiadták, de nem valósult meg a kifizetés. A szakértôi szerv véleménye a szerzôdést biztosító mellékkötelezettségek – a bankgarancia, zálogjog és kezesség – érvényesítéséhez is kérhetô. Az eljárás a Magyarországon megvalósuló építési beruházásokra terjed ki és jogszabályban meghatározott díjazás ellenében kérhetô a szakértôi vélemény. A Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv tagjai – közöttük 11 baranyai tag – olyan személyek, akik – más feltételek mellett – építésügyi területen igazságügyi szakértôi végzettséggel rendelkeznek. A Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv augusztus közepén kezdte meg tevékenységét. A szervezet mûködésének feltételeirôl tájékoztatást nyújtanak a kamara ügyfélszolgálati munkatársai. Szükség esetén itt veszik át a beadványokat is. A testület eljárása, a szakértôi vélemény elkészítése a vállalkozó kérelmére indul. A szakértôi szervezet kijelölt szakértôi megállapítják a valós teljesítményt, mely alapján a számlát ki lehet állítani. A teljesítésigazolás pontos menetét és feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. A testület eljárása, a szakértôi vélemény elkészítése a vállalkozó kérelmére indul. A kérelmet a testülethez lehet benyújtani elektronikus formában a kerelem@mkik.tszsz.hu címen. Ez

Dél-Dunántúli Gazdaság

InnoPortfólió http://innoportfolio.hu A projektet az Enterprise Europe Network módszertanának adaptálása nyomán a pécsi, szegedi, gyôri és debreceni kamarák és egyetemek indították, de 2013-tól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara döntése alapján országosan – egy és ugyanazon módszertan alapján történik a magyarmagyar innovatív együttmûködések szervezése. Az együttmûködô partnerek célja a hazai ipari és kutatói innovációs / K+F kapacitások és lehetôségek összekapcsolása abban a reményben, hogy: ■ olyan együttmûködések indulnak, melyek a nemzetközi piacokon is sikereket érnek el ■ olyan kutatási együttmûködések szervezôdnek, melyekben az ipari és kutató szereplôk hozzáadott értéket teremtenek ■ olyan együttmûködések indulnak, melyek a 2014-tôl induló HORIZON és COSME támogatási programokra történô felkészülést megalapozzák. Az InnoPortfólió innovációs adatbázis célja, hogy hidat képezzen a piaci igényeken alapuló termékfejlesztés és a kutatói szféra közt, kiszolgálva a gyártói és forgalmazói megrendeléseket. Az adatbázis a kereskedelmi és iparkamarák szerteágazó kapcsolatrendszerén keresztül a regionális innovációs kapacitás minél optimálisabb kihasználását teszi lehetôvé.

INNOVÁCIÓ

A kutatói és vállalkozói profilok szabadon megtekinthetôk, a tulajdonosaikkal való kapcsolatba kerüléshez azonban regisztráció szükséges.

■

Együttmûködési profilok A projekt 2012-es indítása óta az adatbázisba került együttmûködési ajánlat illetve igény profilok és kooperációs kezdeményezések száma: — 145 ipari/vállalkozói profil, — 110 kutatói profil, — a jelenleg folyó 3. projektszakaszban újabb ~70 profilt küldtek be ellenôrzésre a kamarák a koordinátor szerepet ellátó Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarához. — a profilokra 6 együttmûködési szándéknyilatkozat érkezett, a tárgyalások folynak.

■

Trendelemzések Az InnoPortfólió az egyetemi és vállalkozói együttmûködési profilokon túl régiókra jellemzô egyes trendeket, jellemzô iparági elemzéseket is bemutat. Jelenleg az alábbi elemzések érhetôk el regisztráció és bejelentkezés után: ■ Trendelemzés – Gépipar, elektronika InnoPortfólió Trendelemzés a gépipar, elektronika területén. (PBKIK, 2013) ■ Trendelemzés – Környezetipar InnoPortfólió Trendelemzés a környezetipar területén. (PBKIK, 2013) ■ Trendelemzés – Kreatív ipar InnoPortfólió Trendelemzés a kreatív ipar területén. (PBKIK, 2013)

■

Trendelemzés – Egészségipar, biotechnológia InnoPortfólió Trendelemzés az egészségipar, biotechnológia területén. (PBKIK, 2013) Trendelemzés – Biotechnológia, ÉszakAlföld InnoPortfólió Trendelemzés a biotechnológia területén, az Észak-Alföldi régióban. (HBKIK, 2013) Trendelemzés – Építôipar InnoPortfólió Trendelemzés az építôipar területén. (HBKIK, 2013) Trendelemzés – Jármûipar InnoPortfólió jármûipari trendelemzés. (GYMSKIK, 2013)

Folyamatos technikai és koncepcionális fejlesztés ...ez jellemzi a projektet. A jövôben az alábbi tervek megvalósítása várható. ■ Többszintû kulcsszólisták integrálása és komplex találati mezô fejlesztése mellett használatot könnyítô és megjelenítést illusztráló technikai fejlesztések. ■ A határ menti együttmûködések elôsegítése a külföldi magyar szervezetek ajánlatainak és igényeinek megjelenítésével. ■ Az InnoPortfólióban megjelenített profilok alapján üzletember, illetve technológiai „matchmaking” találkozók szervezése, szektor specifikusan. Rabb Szabolcs Császár Gergely

Az ipar és az egyetem egy csónakban evez 2013. novemberében szorosabbra fûzôdött az együttmûködés a régió ipari szereplôi és az egyetem között, melynek elsô lépése a „Regionális mûszaki felsôoktatási fórum” megrendezése volt. A Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Kar és az egyetem gazdasági igazgatósága úgy döntött, hogy konkrét lépéseket tesz afelé, hogy felmérje a régióban található vállalkozások elvárásait az Egyetemmel szemben a képzés és a kutatás területein egyaránt. Ennek érdekében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával fórumot hívott össze, ahol a résztvevôk Prof. Bódis József, rektor bevezetô gondolatai, vala-

mint Dr. Bachmann Bálint, dékán rövid, a mûszaki kar képzési struktúráját bemutató elôadása után kifejthették véleményüket. Az egyetem és a vállalkozások együttmûködésére egyre inkább szükség van: ■ Csökken az egyetem hallgatói létszáma, egyre kevesebb a diák, ami egyrészt demográfiai okokra vezethetô vissza, másrészt a régióban való tanulás egyre kevésbé vonzó, mert a végzett tanulók nem tudnak helyben könnyen elhelyezkedni, vagyis a képzés elvégzése után elhagyják a várost. ■ Kitörési pont lehet az egyetem számára a helyi vállalkozások igényeihez szorosabban

alkalmazkodó képzési tematikák és formák még inkább elôtérbe helyezése, valamint a nemzetközi képzési piac felé nyitás, melyhez kapcsolódó lépéseket már meg is tette a Mûszaki Kar. Az egyetem nyitott a vállalkozások felé, vár minden olyan véleményt, javaslatot a képzésük fejlesztésére, mely a vállalkozói igényekhez a legjobban illeszkedik. A vállalkozásoknak részt kell venniük a régió képzési és városfejlesztési stratégiájának kialakításában is. Az egyetem és az ipari szereplôk közötti kommunikáció összehangolását a kamara vállalta magára. A fórum az elsô lépés volt csupán, mely megteremtette a feltételeit a további együttmûködésnek.

KLASZTER

KlaszterPortfólió A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a 2012-ben indított klaszter innovációs portfólió – KlaszterPortfólió – projekt eredményeire alapozva (ekkor 10 portfólió készült), 2013 elején tovább folytatta a magyarországi innovációs klaszterek portfóliójának feltérképezését. A tavaszi idôszakban további nyolc, míg 2013 végére várhatóan további húsz klaszter portfóliója készül el. A projekt mindhárom fázisa (helyi, régiós, országos szint) a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósult meg. Az elsôdleges cél a klaszter együttmûködések segítése (C2C – cluster-to-cluster) a kapacitások és tevékenységek közreadásával, ezek adatbázisban és publikus honlapon való megjelentetésével, valamint aktív közvetítôi tevékeny-

séggel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területi kamaráinak közremûködésével. További cél a Mag Zrt. Klaszterfejlesztési Iroda által gondozott klasztertérképhez, az InnoPortfólió projekthez történô kapcsolódás kidolgozása, valamint az idegen nyelvû változatok elkészítése. Jelenleg – területi kamarai bontásban – az alábbi klaszterek portfóliójának validálása és honlapra történô feltöltése folyik:

A területi kamarák illetékes munkatársainak eléréséhez használja a QR kódot

Területi kamara

klaszter neve

BKMKIK

Hírös Beszállítói Klaszter 3P Mûanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter Alföldi Regionális Ipar- és Gazdaságfejlesztési Klaszter Észak Magyarországi Faipari Klaszter Geotermikus Klaszter InnoDental Klaszter Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Pannon Innovációs és Kreatívipari Klaszter REKOTECH Klaszter Pannon Helyi Termék Klaszter NYITOK Klaszter Pannon Mechatronikai Klaszter Gépipari Beszállítói Klaszter Sárrét Metál Klaszter Észak magyarországi húsok E-KITT Klaszter EMTEK Klaszter Professio Klaszter Vadászati és Erdészeti Klaszter Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter AV Ipari Klaszter Alkalmazott Földtudományi Klaszter Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter Kreatív Ipari Klaszter (korábban DD Kulturális Ipari Klaszter) Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Információmenedzsment Innovációs Klaszter Kék Gazdaság Innovációs Klaszter Délhatármenti Üzleti Klaszter Zöld Energia Klaszter Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

HKIK SVKIK VMKIK

ZMKIK BMKIK BOKIK CSKIK FMKIK GYMSKIK NKIK PBKIK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Beavatkozásra van szükség A turisztikai klaszter megalakulásakor fontos célkitûzés volt, hogy számos szervezettel, társasággal közös érdekeken alapuló együttmûködéseket alakítson ki. A klaszter ennek érdekében ez év novemberében több szakmai egyeztetô fórumon és konferencián is részt vett, melynek eredményeként számos esetben hívta fel a szakma képviselôinek figyelmét a megyében rejlô lehetôségekre. Elsôként az MKIK turisztikai kollégium ülésén szólalt fel a klaszter elnöke, Arnold Antal a megye méltatlanul elfoglalt gyenge pozíciója miatt. Az ülésen meghívott vendégként vett részt Dr. Horváth Viktória, az NGM turizmusért felelôs helyettes államtitkára, aki jelezte, hogy valóban létezô problémával állunk szemben, melynek megoldásához jelentôs beavatkozásra van szükség. A régió problémájával is kiemelten foglalkozik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció, melyben nagy hangsúlyt kap a gyógyturizmus fejlesztése hazánkban. Dr. Horváth Viktória kitörési pontként értékelte ezt a lehetôséget a megye számára. A következô tíz évre szóló nemzeti turizmusfejlesztési koncepció szakmai vitájára került sor a Magyar Turizmus Zrt. november 26-án megrendezett nyílt napján. Az immár negyedik alkalommal megszervezett, egész napos rendezvényen 900 fô részvételével mutatta be a Magyar Turizmus Zrt. a jövô évi marketingtervét. A rendezvényen több, a turizmus teljes ágazatát érintô kérdésrôl folyt kerekasztal-beszélgetés, a párhuzamosan zajló panelbeszélgetéseken pedig személyes konzultációra nyílt lehetôség a kampányok szervezôivel és kivitelezôivel. A klaszter elôtt több lehetôség nyílt csatlakozni kiállításokhoz, workshopokhoz, prémium napokhoz, illetve konkrét információkat kaptunk tanulmányutak vonatkozásában.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Benchmarking klubülés a Terex Cranes Hungary Kft.-nél 2013. november 27-én újra Benchmarking klubülés tartott a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, ezúttal az egyik tagtársukat a Terex Cranes Hungary Kft.-t látogatták meg. A Terex Kft. hegesztett darualkatrészek, acélszerkezetek, részegységek, alkatrészeik gyártásával, kivitelezésével foglalkozik. A korábbi nevén Építôgépgyártó Karbantartó Vállalat és Demag Mobile Cranes Gépgyártó Kft. már 1958 óta van jelen Pécs város életében. Alkalmazottjainak száma 157 fô, éves nettó árbevétele mintegy 4 milliárd forint. A Klaszter 9. Benchmarking ülésén már készül az év végére is egyben, a céglátogatást követôen olyan fórum témák kerülnek megvitatásra, mint a belsô projektjeik helyzete, eredményei és további fejlôdési lehetôségek.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) együttmûködése osztrák klaszterekkel A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter megalakulásakor fontos célkitûzés volt, hogy számos szervezettel, társasággal közös érdekeken alapuló együttmûködéseket alakítson ki. A Klaszter 2013. novemberében Linzbe utazott, hogy az osztrák Mechatronikai, Autóipari és a Mûanyagipari Klasztereket és azok klasztertagjait megismerhesse és meghatározzák azokat a területeket, melyeken a jövôben együtt tudnak dolgozni. A kilenc klaszter menedzselésével foglalkozó osztrák Clusterland 1998-ban alakult, eddigi csatlakozott tagjainak száma 1882 vállalkozás. A DDGK prezentációja után a Clusterland bemutatkozó, és információs elôadása megmutatta, hogy a DDGK eddigi munkája és célkitûzései illeszkednek és kompatibilisek azzal a trenddel, melyet egy 15 éve, és hatékonyan mûködô klaszter képvisel. A látogatás megerôsítette a DDGK tagjait abban, hogy a Klaszter, mint szervezet hatékony és hasznos formája az együttmûködésnek – egyben követhetô, adaptálható, továbbgondolásra érdemes példákkal, gyakorlattal is lehetôség volt megismerkedni.

Az osztrák Autóipari Klaszter immáron 15 éve, a Mechatronikai Klaszter 10 éve sikeresen mûködik. Szolgáltatásai között megtalálható a tudástranszfer és menedzsment, illetve az optimalizált B2B kapcsolatfelvétel elôsegítése, melyek során speciális tréningeket, tanulmányutakat, céges látogatásokat szerveznek, évente mintegy 10-15 alkalommal. A marketing és információszolgáltatásuk többek között közös megjelenési lehetôséget, negyedéves hírlevél küldést, trendelemzést és iparági adatokról szóló tájékoztatást foglalja magában. Az egyik legsikeresebb programjuk a „Supplier Innovation Day”, mely során a klasztertagok a vezetô autógyártókat (pl. BMW, FIAT, AUDI) együtt keresik fel és bemutatják vállalkozásaikat és egyben innovatív terméküket és fejlesztéseiket. Az OEM-ek ilyen közvetlen megkeresése nagy lehetôséget jelent, a DélDunántúli Gépipari Klaszter két tagja azonnal jelezte is csatlakozási szándékát a programhoz, 2014. január 30-án Münchenben a BMW gyáregységét látogatják meg.

Pécsi Kesztyû Több, mint 150 éve a luxus szolgálatában... „Ez mind, mind Pécsi kesztyû...” az 1970–80-as évek reklámjának dallama még mindig ismerôsen cseng, de mi is történt azóta? A régi nagy múltú vállalat utódjaiként több kis- és középvállalkozás vette át piacot. A hazai jelenlét fokozatosan mérséklôdött, viszont a nemzetközi jelenlét szinten maradt. Ez annak volt köszönhetô, hogy a termékek kézzel készülnek, magas minôségben, amelyek a külföldi piaci elvárásokat kielégítik. A cégek lassú változáson kezdtek átmenni és mindenki igyekezett valamilyenfajta egyediséget kialakítani. A közel- és távol-keleti gyártók megerôsödése érzékenyen érintette a magyar gyártókat, hiszen töredék árért kapható termékek árasztották el a hazai és nemzetközi piacokat is. Ezek minôsége és hordhatósági ideje ugyan jóval elmaradt a Pécsi kesztyûétôl, ennek ellenére komoly piaci térvesztést és egyre komolyabb árharcot generáltak. A magyar kesztyûgyártó vállalatok összefogással válaszoltak a piaci támadásokra és a válság okozta problémákra. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére jött létre a tíz cégbôl álló szervezôdés, amelynek a célja az volt, hogy tá-

mogassák az ágazat vállalkozásit, munkájukat elôsegítsék, közös értékesítési rendszert alakítsanak ki, közös reklámanyagokat készítsenek, a partnerkapcsolataikat elôremozdítsák, valamint a késôbbiekben e területtel kapcsolatos szakképzést indítsanak el. A klaszter ezen tevékenységét támogatta a napokban befejezett, másfél évig tartó nagy projekt is, mely az Új Széchenyi Terv keretében valósult meg. Elkészült a klaszter honlapja, a közös arculat kialakítása, magyar, angol, német és orosz nyelvû prezentációs kiadványok. A pályázat támogatásával a klasztertagok kijutottak külföldi kiállításra és vásárra, komoly reklámkampányt folytattak a Pécsi Kesztyû nevének ismételt visszaállítására. A közös márka a PÉCSI KESZTYÛ, mely logót azok a vállalatok használják, akik a hagyományos minôséget garantáló technológiával és hazai munkaerôvel dolgoznak. Mivel a klaszter termékei magyar munkások keze által készülnek, a cégek a Hazai termék védjeggyel is büszkél-

kedhetnek. Továbbá szeretnék vásárlóikat biztosítani afelôl, hogy a valódi Pécsi Kesztyût a vásárlás során felismerjék ezért minden termék csomagolásán egy egyedi sorszámmal ellátott hologramos címke is található. Napjainkban a Pécsi Kesztyû hazai piaci részesedése növekvô tendenciát mutat. A gyártók termékei egyre könnyebben elérhetôk, nagy a modell és színválaszték. Ennek köszönhetôen már nem csak a nemzetközi piacokon lehet hozzájutni a legújabb divat szerinti divatos kesztyûkhöz, hanem itthon is. A közelgô ünnepekre és hideg idôre való tekintettel ajánljuk figyelmükbe a klaszter weboldalát, ahol megtalálják a Pécsi Kesztyû gyártók elérhetôségeit, valamint az értékesítési pontokat.

INNOVÁCIÓ

Iparjogvédelmi vizsgát tettek a kamarai munkatársak A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara hosszú évek óta mûködtet Iparjogvédelmi, illetve Szellemitulajdon-védelmi Információs Pontot, ahol évente mintegy 100 ügyfél fordul meg. A szakmai tudás bôvítésére nagy hangsúlyt fektetô kamarai vezetés most az innovációs osztály három munkatársát képeztette középfokú iparjogvédelmi szakértôvé. A vizsgát december 4-én sikeresen teljesítették: Erdôs-Pohli Krisztina, Sipos-Rozs Eszter és Császár Gergely. A képzést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network támogatta. Az Információs Pont vezetôje, Gelencsér Lajosné továbbra is szívesen várja a védjegybejelentéssel, egyéb iparjogvédelmi ügyekkel a kamarához forduló kamarai tagokat, a regisztrált vállalkozások képviselôit és más ügyfeleket. Idôpont egyeztetés: +36 72 507-185, gelencserne@pbkik.hu

InnoWeit: fejleszteni az innovációs képességet – német import minôségben Németországban az innovatív projektek nagy része meghiúsul, ennek észre- és tudomásul vételénél azonban nem állnak meg a szakemberek a nyugat-európai országban. A gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások támogatására mûködô eszközt hoztak létre, mellyel megelôzhetô a fejlesztésekbe kezdô KKV-k munkájának kudarca. Ahogy Németországban is, úgy hazánkban is az érdekképviseleti feladatokat is ellátó kamara, jelesül a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kezdett az InnoWeit innovációs kompetenciamérési és -fejlesztési projektbe. A német diagnosztikai eszköz „odakinn” az InnoKenn névre hallgat, és eddig több ezer kisés középvállalkozás esetén vetették be a vállalati kultúra és képességfejlesztés érdekében. A megkérdezettek mindössze 7%-a nyilatkozott úgy, hogy innovációs képességeiket valaha is elemezték. A módszer fejlesztése során azonosították azokat az akadályokat, melyekkel meg kell küzdeniük a német vállalkozásoknak. Így leginkább a hiányzó szervezeti felépítés, tisztázatlan felelôsségi viszonyok, nem létezô vagy rossz módszerek, a munkatársak bevonódásának alacsony szintje, idôhiány került elôtérbe. Ekképpen az InnoWeit projekt célja, hogy mérje és értékelje az innováció alapjait biztosító képességeket és készségeket, és javaslatot adjon azok fejlesztésére a 4 fô dimenzióban: — stratégia — folyamatok

— szervezeti felépítés — szervezeti kultúra / munkatársak. A projekt jelentôs fejlesztési potenciállal bír, miután jelenleg az „ötlettôl a piacra lépésig” folyamatnak az elején tud segítôleg beavatkozni, illetôleg javaslatokat adni. Az együttmûködô partnerek most arra vállalkoztak, hogy a több éves múlttal rendelkezô eszközt a Lifelong Learning program InnoWeit projekt keretein belül adaptálják Magyarországon kívül Bulgáriában, Görögországban, Litvániában és Spanyolországban. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a projektben 5 vállalkozás felmérését, számukra tréningek megtartását vállalta, illetve a szakmai szervezetek és érdekképviseletek bevonását. A projektrôl további információkkal Nagy Eszter (enagy@pbkik.hu) és Császár Gergely (gcsaszar@pbkik.hu) szolgálhat.

InnoKenn névjegy ● ● ● ● ● ●

● ●

Címke: diagnosztikai eszköz Alkalmazás mélysége: „Quick check” statisztikai értékelés Értékelés módja: grafikai és/vagy szöveges, „Traffic light” modell Skála: 1-5 Szerkezet: 48 indikátor, 16 jellemzô, 4 dimenzió Szektor: kipróbált alkalmazhatóság a gyógyszeripar, energetika, fémfeldolgozás, ICT, automatizálás szektorokban, más Méret: fôleg mikro és KKV Koncepció: képességfejlesztés

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az alapszintû innovációs szolgáltatások területi kamarai bevezetésének módszertana A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara koordinálja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával megvalósuló módszertant kidolgozó projektet, melynek célja, hogy a területi kereskedelmi és iparkamarák egységes innovációs szolgáltatásokat nyújtsanak a vállalkozások számára: többek között segítsék a vállalkozásokat az innováció megvalósításában a forrásszerzés (hitel, pályázat, kockázati tôke stb.) marketing, partnerkeresés területein. A módszertan kidolgozásában tíz önkéntes kamarai tag vállalkozás szakértôje vett részt, akik kisebb csoportokban kidolgozták mind a nyolc innovációs témát, melyek a módszertan alapjául szolgálnak. A végleges anyagot a Crudus Kft. szakértôi készítik el. A módszertan a következô témákra fókuszál: 1. Pályázati adatbázis: hazai és uniós pályázati lehetôségeket bemutató, folyamatosan frissítésre kerülô adatbázis (GINOP, TOP, Cosme, Horizon2020 stb.) elkészítése. 2. Finanszírozás: visszatérítendô források (kockázati tôke, hitelek, egyéb források stb.) adatbázisának elkészítése. 3. Innoportfólió módszertani leírás: módszertani leírás készítése a cég-cég/kutató-kutató/kutatócég közötti együttmûködések fejlesztésére. 4. Kommunikációs alapcsomag: kommunikációs tevékenységének elôsegítése, módszertan elkészítése innovatív, mûködô és kezdô vállalkozások számára. 5. Vállalkozási Kiskáté: innovációs fókuszú GYIK, a kezdô/induló és a mûködô innovatív cégek számára: jog, menedzsment, iparjogvédelem, termékfejlesztés stb. területekrôl. 6. Ötletelemzés módszertan: vállalkozások innovatív ötleteinek elemzési módszertana a megvalósíthatóság szempontjából, a különbözô szakterületek szakértôi adatbázisának kialakítása. 7. Ötlettôl a termékig: A megvalósítás folyamatprotokolljának kialakítása. 8. Kapacitás felmérés – innovációs audit: kapcsolódó módszertan kialakítása. A módszertan célja, hogy a kamarai rendszer innovációval foglalkozó munkatárai azonos innovációs alapszolgáltatásokat kínáljanak az ország egész területén, biztosítva ezzel az innovatív vállalkozások fejlôdésének támogatását.

Dél-Dunántúli Gazdaság

FEJLESZTÉS

„Szimulált” fejlesztés – valós eredményekkel Háber István Ervin, a PTE Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Kar oktatója november 5-én, kedden a Nyitott Egyetem keretein belül elôadást tartott a „Szélcsatorna a számítógépen” témában. Az egy és negyed órás elôadást mintegy 80 fô kísérte figyelemmel a helyszínen, és több százan a Pécs TV közvetítése segítségével. A doktori disszertációjára készülô fiatal oktató, a leendô kamarai tag Renergy Consulting Kft. vezetôje a hozzá nem értôk számára is érthetô és érdekes módon beszélt a tudományágról. — Gratulálok az elôadásához! Aerodinamika, áramlástan, termodinamika... szimuláció, modellezés, CFD... milyen indíttatásból kezdett a tudományággal foglalkozni? — Már az egyetemi tanulmányaim alatt elkezdtem dolgozni ezen a területen, majd rövidesen Ingolstadtban kötöttem ki egy nemzetközi mérnökirodánál (Engineering & Design AG), ahol az AUDI áramlástani modellek készítésért felelôs projektvezetôje lettem. Mindig is nagyon érdekelt ez a terület, környezetmérnöki tanulmányaim során megismertem az elméleti és analitikai oldalát, míg az informatikai tudás rendkívül jó rálátást biztosított a matematikai és programozás-technikai hátterére. A külföldi munkavégzés során megtanultam használni a tervezô/modellezô szoftvereket, amelyek használatát ma már oktatom is a Mûszaki Karon. — Nem szokványos módszerekkel dolgozik. Ahogy fogalmazott, nem elég ismerni az egyenletet, érteni kell a hátteret is – arra gondolt, hogy megoldhatók a feladatok a többmilliós szoftverek nélkül is? — Pontosan. Vannak szoftverek, amik bizonyos problémákra pár kattintással megoldást adnak, de ezek is rendkívül drágák, csak akkor éri meg megvenni egy ilyet, ha folyamatos K+F tevékenységet folytatunk termékeink kapcsán, mondjuk hûtôventilátorokat fejlesztünk. A másik oldalon viszont adottak a matematikai formulák, amelyeket programsorokká alakítva bármilyen probléma megoldható, ehhez viszont nagy tapasztalat kell. A magyar, és általában úgy tûnik a külföldi piacokon is már csak ilyen megoldásokkal lehet

versenyképes lenni a jelenlegi gazdasági helyzetben – viszont jó hír hogy így viszonylag olcsón tudjuk vállalni cégeknek a különbözô problémák megvizsgálását és tanácsadást. — Ezt a tudást át lehet adni a hallgatóknak, vagy akár piaci alapon másnak is? — Mindent lehet, de megfelelô tanulmányi háttér kell hozzá, ráadásul ez egy olyan terület, ahol a különbözô területek tudásanyagát (matematika, fizika, áramlástan, programozás, számítógépes tervezés, stb.) is megfelelôen kell szintetizálni. Jelenleg a Mûszaki Karon ezen ismeretek mindegyike megszerezhetô, és így vannak is hallgatóim, akikkel dolgozunk különbözô áramlástani tervezési-optimalizálási projekteken. Sajnálatos, hogy hazánkban ezen a téren elhelyezkedni nem egyszerû, viszont külföldön a hozzáértôket tárt karokkal fogadják, és aki velem dolgozik, azt jó eséllyel be tudom ajánlani külföldi autóipari vagy környezetipari cégeknél. — A Pollackon világszerte elismert, sikeres kutatócsoportot vezet: a Pollack Eco Team-et, mellyel elérték a sokak számára szinte felfoghatatlan energiahatékonyságot (123 km/kWh), vagyis az önök által fejlesztett jármû mintegy 1100 kilométert tesz meg 1 liter benzinnel. Mire van szüksége most a kutatócsoportnak a továbblépéshez? — Sajnos, folyamatosan forráshiánnyal küzdünk, az ORCA projekt is nehezen fenntartható, nem beszélve arról, hogy vannak olyan ötleteink, amikbe bele sem tudunk kezdeni. Jelenleg a 40 m2-es mûhelyünk rendbetételére keresek támogatót vagy támogatókat, de szeretnénk indulni a Formula Student versenysorozaton is, amihez a

tervek már készen vannak, és a vázszerkezetet kezdenénk el gyártani. Hosszú távon pedig szeretnénk egy városi kisautót is gyártani, amihez a tervek már szintén megvannak, a jelenlegi tapasztalataink szerint ezzel 200-300 km-t lehetne megtenni 1 liter benzinnek megfelelô energiával. — Ön mérte illetve alakította hô- és légáramlástani (szellôzés) szempontból a RATI Kft. „nullenergiás” épületét is. Érkeznek-e a jó referencia hatására a hazai vagy külföldi megkeresések? — A RATI gyárépület esetében a szellôztetés és a napenergiás rendszerek mérése/optimalizálása a feladatunk, amely kapcsán nagyon jó eredményeink vannak, de ez természetesen az építész kollégák, az Energiadesign Tanszék érdeme is. Publikációink nagyon jó fogadtatásra találtak nemzetközi szinten, sokan érdeklôdnek az eredmények iránt. Az egyik lehetséges hozománya lehet egy kínai-magyar kutatási együttmûködés, amely már odáig jutott, hogy végzünk számukra méréseket is a kutatócsoporttal. — Jó volt hallani olyan projektekrôl is, melyek talán kissé elrugaszkodottak a jelenlegi dél-dunántúli viszonyoktól, gondolok itt többek között az autóipari projektre. Vannake már konkrét, publikus lehetôségek? — Nekem nagy reményem, hogy tevékenységünk iparserkentô hatású is lehet – szeretném, ha autóipari vállalatok megjelennének a pécsi ipari övezetben. Sajnos, eddig csak személyes megkereséseket kaptam, de bizakodom, hogy további munkával itt helyben is meg lehet valósítani az álmokat. Annak viszont nagyon örülök, hogy a projektekben résztvevô hallgatóim rendre elsôrangú vállalatoknál helyezkednek el, maximálisan megtalálva számításaikat a szakmában. — Köszönöm a beszélgetést, további sok sikert kívánok – melyhez remélhetôleg a kamarai üzleti közösség is hozzájárul!

Nyitott labor projekt

A kutatóintézetek és a vállalkozások találkozása A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara célja, hogy segítse a vállalkozások és az egyetemi kutatóközpontok együttmûködését, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával elindította a „Nyitott labor” projektet. A projekt keretében a PBKIK a területi kamarákkal együttmûködve országosan felméri a K+F szolgáltatásokat kínáló kutatóintézetek és kuta-

tással is foglalkozó vállalkozások kapacitásait, melyek felkerülnek egy egységes, kereshetô webes adatbázisba. Az internetes platform a kamara által menedzselt Innoportfólió (www.innoportfolio.hu) oldalhoz hasonlóan fog mûködni 2013. december elejétôl. A kutatóintézetek által feltöltött adatokban

bárki kereshet majd a céljainak megfelelô kutatási kapacitások között regionálisan. A cél az, hogy a helyi vállalkozások a hozzájuk legközelebb található kutatókkal végeztessenek K+F tevékenységeket, valamint, hogy a kutatóintézetek kihasználatlan kapacitásaikat hasznosítsák. A domain még nem él, de a következô lesz: www.nyitottlabor.hu

NEMZETKÖZI PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

CMC shopping tréner képzés Vincenzában

A CMC projekt növelni kívánja a projektben résztvevô országok turisztikai helyszínek vonzerejét azáltal, hogy fejleszti a kapcsolódó klaszterek szolgáltatását és kapacitását, olyan specifikus tevékenységeken keresztül, amelyek a turizmus, a termelés és a kultúra összekötésére hívják fel a figyelmet és ehhez fejlesztik az erôforrásokat. Öt ország – Szlovénia, Szlovákia, Románia, Olaszország és Magyarország – együttmûködésében került kitûzésre az elsô „shopping tréner” képzések idôpontja és tananyaga is. A CMC ötödik munkacsomagjának célja a „shopping tréner” és „területi termékmenedzser” elnevezéssel új szakmai szerepek létrehozása, – a környezô termelôi területek turisztikai lehetôségeinek bôvítéséért, – melynek tananyaga a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (Pozsony) által került elôkészítésre és az olasz CUOA által oktatásra a Vicenzai Nemzetközi Üzleti Iskolában (International Business School of Vicenza).

A képzésen a kamara innovációs osztályának vezetôje, Rabb Szabolcs, és külsô szakértôként, dr. Jarjabka Ákos a PTE-KTK oktatási és általános dékánhelyettese vesz részt, illetve a másik magyar projektpartner részérôl Keresnyei János a KIKK Egyesület elnöke és a Kulturális Kreatív Ipari Klaszter vezetôje, valamint külsô szakértôként Vágvölgyi Réka az Irány Pécs Turisztikai Nonprofit Kft. turisztikai marketing menedzsere erôsíti a hazai munkacsapatot. A külsô szakértô feladata a helyszínen átadott „shopping tréner” tananyag

A hazai cél szerint a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara és a vezetô partner Veneto Régió szakemberekei által Fotó: Keresnyei Vince

A Clusters Meet Culture (Klaszter és kultúra találkozása) projekt keretein belül került megrendezésre 2013. november 27-29. között a Shopping Tréner képzés Vincenzában (Olaszország), amelynek keretében a turisztikai, kreatív ipari és klaszterfejlesztések összehangolása történik meg öt ország részvételével. Vicenzában a helyi nemzetközi üzleti egyetem oktatja a projekt partnereket, amely képzés segítségével Pécsett és a régióban az egyetem bevonásával új, úgynevezett shopping trainer képzést vezetünk be 2014-ben.

elsajátítása és a kamarai munkatársak számára történô átadása Pécsett. A kamarai és szakértôi körbôl delegált pécsi munkatársak, miután elsajátították a szakmai tudnivalókat a külföldön képzett külsô szakértôktôl és vizsgát tettek a képzés anyagából, elkezdik kiképezni a „területi termékmenedzse-reket”. A következô évben Pécsett képzésben részesülô „területi termékmenedzserek” feladata a helyi kreatív ipari termékek promotálása és a turizmusba történô integrálása lesz.

EVLIA partnertalálkozó Pécsett 2013. november 7-8-án a projektben résztvevô országok képviselôi Pécsett tartottak partnertalálkozót. Az eseményre, mely a partnerek folyamatos együttmûködését és a projekt megvalósítás hatékonyságát szolgálja, a Pécsi Tudományegyetem szervezésében, a Tudásközpont épületében került sor. A partnertalálkozó azon túl, hogy beszámolási kötelezettséget ró az egyes projekt partnerekre, amelynek keretében a projekt elmúlt fél évének tevékenységeit vitatják meg, remek lehetôséget biztosít arra, hogy a partnerek további együttmûködéseket és partnerségi lehetôségeket térképezzenek fel. A következô idôszak célja, hogy a partnerországokban munkacsopor-

kifejlesztett módszertant a kamara akkreditálni fogja, és további szakembereket képez a régióban a gazdaság és turizmus fellendítéséért. Mivel a projekt a Transznacionális Együttmûködési program kereteiben, az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg, ezért az oktatási anyag is a SEE szellemi tulajdona, ezáltal nyilvános, felhasználható az oktatásban. További információ a projektrôl a www.cmc-project.eu weboldalon.

tokat állítsunk fel, melyek a projekt elgondolásait, eredményeit véleményezik, valamint hozzájárulnak a kidolgozásra kerülô modellek fejlesztéséhez. A projekt által minden ország tesztelni fogja a kialakított modelleket öt kisvállalkozásnál és egy klaszternél, és az így nyert eredmények alapján alakul majd ki a végsô értékelô rendszer. A partnerek legközelebb Velencében találkoznak jövô év márciusában.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MUNKAERÔ PIAC

Munkaerô-piaci útmutató készül az 50 év felettiek számára A Visegrádi Négyek munkaerô-piaci útmutatót készítenek, amely az 50. életévüket betöltött álláskeresôk elhelyezkedési esélyeinek növelését hivatott elôsegíteni. A Visegrádi Alap „V4 Working Simply Altogether” („A V4-ek egyszerûen együttmûködnek”) projekt négy partnerszervezet közremûködésével valósul meg a Szlovák Köztársaság, a Cseh Köztársaság, Magyarország és a Lengyel Köztársaság területérôl. A projektben Magyarországot a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara képviseli. A projekt 2013 márciusában indult, és azon 50 év felettieket célozta meg, akik a koruk miatt küzdenek elhelyezkedési nehézségekkel. A projekt célja az 50. életévüket betöltött álláskeresôk segítése, elsôsorban hasznos tanácsok, bevált gyakorlatok átadásával. A projektindító március 18-ai fórumon a résztvevôk megfogalmazták az elérni kívánt célt, valamint meghatározásra kerültek a projekt folyamán megvalósítandó feladatok, és az ütemterv. A program során a résztvevô partnerek országonként workshopokat tartottak, ahol meghallgatták az érintett célcsoport képviselôit/kedvezményezettjeit, a helyi munkaadókat, a nemzeti munkaügyi központok képviselôit, valamint olyan egyéb szervezeteket, akik szerepet vállaltak az 50 év feletti korosztály elhelyezkedésének elôsegítésében. A projekt részeként megvalósuló workshopokon – a fentieken kívül – bemutatásra kerültek a Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban mûködô programok, támogatási formák, amelyek az adott országban az említett hátrányos helyzetben lévô korosztály elhelyezkedését segítik.

A program során a Visegrádi Négyek megosztották egymással e témában szerzett tapasztalataikat, és javaslatokat fogalmaztak meg az 50 év feletti álláskeresôk hatékonyabb munkaerôpiaci érvényesülése érdekében. A program eredményeként a projekt tagjai külön-külön elkészítették az 50 év felettiek munkaerô-piaci helyzetének általános felmérését és az országukban mûködô támogatási rendszer bemutatását, majd a négy ország tapasztalataira támaszkodva, egy közös kiadvánnyal fejezték be a munkát. A kiadvány a munkaerô-piaci útmutató, amely összegzi a tapasztalatokat és bemutatja az elhelyezkedési

esélyek növelésének lehetséges hatékony eszközeit, valamint hasznos tanácsokkal szolgál az 50 év feletti korosztály számára.

A hazánkat érintô munkaerô-piaci helyzetfelmérés és a támogatási rendszer bemutatása megtalálható a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara honlapján: http://www.pbkik.hu/hu/szakkepzes-mesterkepzes/cikkek/a-visegradinegyek-munkaero-piaci-utmutatot-keszitenek-az-50-ev-felettiek-szamara-65839 A Visegrádi Négyek közös kiadványa, az 50 év felettiek elhelyezkedési esélyeinek növelésében segítséget nyújtó munkaerô-piaci útmutató, a projekt weboldalán olvasható: http://www.workingaltogether.eu/

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sokszínû pályaválasztási programok

Budai Városkapu Iskola – Bártfa utcai Tagintézménye

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a pályaválasztás talán legaktívabb idôszakában színes ôszi programokat valósított meg. Az október elején indult „Nyitott kapuk” üzemlátogatás sorozaton az elsô két hónapban közel 300 érdeklôdô ismerkedett a bemutatott szakmákkal. A szakképzésben is aktív baranyai vállalkozások nyújtottak segítséget abban, hogy a résztvevôk megismerkedhessenek a hiányszakmák közé tartozó gépipari szakmákkal, a kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom területével, a cipôkészítés folyamatával, a porcelánkészítés szépségeivel, az asztalos szakma sokszínûségével, az autószereléssel kapcsolatos szakmák rejtelmeivel. A helyes irány, megfelelô pálya választásában elengedhetetlen az önismeret. Novemberben lehetôség nyílt arra, hogy a kamara szervezésében önismereti osztályfônöki órán vegyenek részt mind általános iskolai, mind a középis-

Vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok figyelmébe! Ismét változott a vizsgadelegálás szabályozása SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. – 5090 sz. INTERSPAR Áruház

Mecsek-Füszért Zrt.

A 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet szabályozza a komplex szakmai vizsgáztatás rendszerét. Ennek értelmében a kamarának átadott 124 szakképesítésben a vizsgaelnök és a 2 vizsgabizottsági tag (melyek közül az egyiknek felsôfokú végzettséggel kell rendelkeznie) delegálását a kamara végzi. A vizsgamegbízást a továbbiakban nem postai úton, hanem e-mailben kapják meg az elnökök és a tagok a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól (NMH).(Ezért kérjük, amennyiben e-mail címük változik, küldjék el a gancs@pbkik.hu e-mail címre) A vizsgajelentést szintén online, az NMH felületén kell megtenni, melyre a vizsgát követôen 8 nap áll rendelkezésre (hozzáférést, jelszót az elsô megbízó levél mellé szintén e-mailben kapják meg). Amennyiben ezen kötelességét nem teljesíti a vizsgára felkért elnök és tagok, következô vizsgamegbízást ennek pótlásáig nem kaphatnak.

Dél-Dunántúli Gazdaság kolai végzôs osztályok tanulói. A most bevezetett „Helyhatározó” elnevezésû gondolatébresztô programra a tapasztalatok alapján nagy szükség és érdeklôdés van, ezért a következô hónapokban is folytatódik.

SZAKKÉPZÉS

www.palyavalasztasbaranya.hu

További információ: www.palyavalasztasbaranya.hu www.facebook.hu/palyavalasztasbaranya

Pécsi Janus Pannonius Gimnázium

A moduláris vizsgák esetében (melyek 2017-ig még szervezhetôk) a következôkben történt változás december 1-jével: a kamarai gondozásra átadott 124 szakképesítésben a kamara már nem csak a vizsga elnökét jelöli ki, hanem a vizsgabizottsági tagot is. Az érdekképviseletek – ÁFEOSZ, STRATOSZ, VOSZ, KISOSZ, MGYOSZ – vizsgadelegálási jogköre visszavonásra került. Modulos vizsgák esetében továbbra is postai úton kapják a megbízó levelet, vizsgajelentést pedig szintén papír alapon a vizsgát követô egy héten belül vissza kell küldeni. A 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat továbbra is érvényben van, így a nyugdíjas korú elnökök és tagok költségvetési szervnél továbbra sem vállalhatnak sem megbízási, sem vállalkozói szerzôdéssel elnöki, vagy tagi feladatokat, azonban nem költségvetési szerv által szervezett vizsgákra a továbbiakban is delegálhatóak. Az alábbi szakképesítésekben várjuk nem nyugdíjas szakemberek jelentkezését vizsgaelnöknek: szakács, pincér, bútorasztalos, fényképész, CNC-forgácsoló, hegesztô, szerkezetlakatos. A vizsgaelnöki pályázatról bôvebben a gancs@pbkik.hu e-mail címen kérhetô felvilágosítás.

Pellérdi Általános Iskola

Semler Kft.

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.

GYAKORLATI KÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem volt eltiltás az idei évben Pozitív változás a gyakorlati képzôhelyek felkészültségében A szakmai utánpótlás nevelésében fontos a gazdálkodók szerepvállalása. A kamara legfontosabb szakképzési feladatai közé tartozik, az erre vállalkozó cégek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, törvényi elôírások ismertetése, esetleges ezzel kapcsolatos változások ismertetése, s egyben a szükséges személyi és tárgyi feltételek ellenôrzése is. A magas színvonalú gyakorlati képzés feltétele továbbá az is, hogy a képzôhely technikai felszereltsége adott legyen, és képzett szakember rendelkezzen az oktatáshoz szükséges szabad kapacitással, némi pedagógiai érzékkel. Az ellenôrzöttek körének kialakításában jelentôs szerepet játszottak az elmúlt idôszak törvényi változásai: — új OKJ bevezetése — együttmûködési megállapodással képzôk — kizárólag képzési célt szolgáló tanmûhelyek — teljesítési megbízottak — egészségügyi terület Az idei év során 132 bevezetô ellenôrzést és 254 évközi ellenôrzést szerveztünk és bonyolítottunk le a képzésben résztvevô gyakorlati képzôhelyek körében. A szigorodó feltételû ellenôrzések mellett is egy kivételével, az összes képzôhely csaknem teljes mértékben megfeleltnek bizonyult az eljárás során. Nem találkoztunk olyan esettel ahol a tárgyi feltételek miatt a képzést meg kellett volna szüntetni. Minden képzôhelyen bemutatásra került a helyesen vezetett és aláírt munka- és balesetvédelmi oktatásról szóló jegyzôkönyv. Egyre többen ismerik a gyakorlati oktatással kapcsolatos törvényeket, szabályokat, a jelenleg érvényben lévô, még mindig újnak számító szakképzési törvény „rejtelmeibe” már többen vetették bele magukat. Az egyetlen kirívó példa esetében is a tárgyi feltételek nem voltak adottak.

A tanácsadó és a szakértô tájékoztatása és felszólítása alapján, a hiányzó tárgyi feltételeket pótolta a gazdálkodó. A képzési program megvalósításának feltételei, mind tartalmilag, mind a gyakorlati tevékenységek területén, a képzôhelyeken biztosítottak. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a képzôhelyek, az esetek jelentôs százalékában nem kapják meg az iskoláktól a helyi tantervet, illetve a tanév rendjét. Számos képzôhely jelezte és az ellenôrzések során tapasztaltuk is – többek között a foglalkozási naplók megtekintésekor – a termelésre való tekintettel, nem minden esetben tudnak a program alapján haladni. Az új OKJ-s szakmákban, a kihelyezett gyakorlati képzés mindkét évében a tanulók kizárólag a vállalkozásnál töltik a gyakorlatot. Nagyon fontos, hogy a továbbiakban a szakmai- és vizsgakövetelmények, illetve a kerettantervek alapján történjen a gyakorlati képzés, ezt a kamara az eljárások során minden esetben ellenôrizni fogja. A vizsgált képzôhelyeken szinte minden esetben teljesültek a képzés megvalósulásának személyi és tárgyi feltételei. A gyakorlati képzést végzô oktatók – végzettségüket tekintve – csaknem 65%-a szakmunkás, közel 15%-a szakközépiskolában fejezte be tanulmányait, már lényegesen kevesebben vannak, 20% a technikumot, fôiskolát, illetve egyetemet végzettek.

Mestervizsga sajnos, csak az oktatók közel 30%-nak van a birtokában. A régóta mûködô, nagyobb képzôhelyeken nagyobb gyakorisággal találhatunk ilyen oktatót, az új képzôhelyeknél számuk még alacsonyabb. A 2011. évi szakképzési törvény értelmében a gyakorlati képzést folytató a szervezetnél gyakorlati oktatóként 2015. szeptember 1. után csak olyan személy alkalmazható, aki mestervizsgával rendelkezik. A külsô képzôhelyen gyakorlati oktatást végzôk mestercím megszerzésének elôsegítésére megjelenô pályázat a TÁMOP 2.3.4. B 80%-os támogatást nyújt a pályázók részére, mintegy 82 szakmában. Évrôl évre folyamatos a pozitív változás a gazdálkodók szakképzéshez való hozzáállásában. A kiterjedt tanácsadásoknak köszönhetôen a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a kerettantervek, a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmának ismerete, jogszabályok követése és betartása a korábbi évekkel ellentétben, jelentôsen kevesebb problémát okozott a gyakorlati képzôhelyeknek. A vállalkozások a lehetôségeikhez mérten, kellô körültekintéssel próbálják, mind a munkakörnyezetet alkalmassá, mind a képzés szervezését átláthatóbbá tenni. A kamara által végzett ellenôrzési eljárások eredményessége a statisztikák tükrében kedvezô képet mutat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ

Megerôsítést kaptak, jó úton haladnak

Fotó: Fabinyi Nóra

A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye a KOHÓ adott helyet. A program ünnepélyes zárásakor ülünk le beszélgetni Herbály-Hosszú Franciskával, Hoffmann-né Komsa Hajnallal, Varga Viktóriával és Szolga Hajnallal. — Mielôtt megszülettek a gyerekeim a DélDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségen dolgoztam, kistérségi koordinátorként – kezdi beszélgetésünket Herbály-Hosszú Franciska. — A régi állásomba nem mehettem viszsza, mert megszûnt. A kávéház létrehozásának gondolata abból született meg, hogy hiányzik a faluban egy olyan közösségi tér, ahol a kisgyermekes családok, idôsebbek, fiatalabbak egyaránt jól érezhetik magukat, s amelyik mindenHerbály-Hosszú Franciska hez közel van. Mint mondja, az elképzelései szerint elsôsorban péksüteményeket és alkoholmentes italokat árusítana benne, de lenne egy úgynevezett helyi termék sarok is, ahol a helyi kézmûvesek és termelôk portékái kaphatnak helyet. E mellett a kávézó jellegzetessége lesz az is, hogy a berendezési tárgyak java része valamilyen módon a faluhoz, vagy itt élô emberekhez kötôdik majd. Már meg is van az elsô ilyen darab, egy gyönyörû antik rádió, amely egy a falubeliek által igen nagyra becsült, hosszúhetényi professzor évtizedeken át ôrizgetett kincse volt. — Az elképzeléseim megvalósításához sok segítséget kaptam a tanfolyam során, különösen gazdasági és pénzügyi területen – mondja. — A kávézó létrehozásához a program keretében elnyerhetô támogatásra is beadtam a pályázato-

mat. A nyitás idôpontja sokban függ más beadott pályázatok eredményétôl is, így leghamarabb tavasszal kerülhet rá sor.

S szinte végszóra érkezik Varga Viktória, aki biotermékekkel színesítené a zöldség és gyümölcskészítmények piacát. — Folyamatosan figyelem az interneten a lePécsett végeztem az egyetemen, angol-magyar hetôségeket – mondja. — Végül a nôvérem hívta szakon – kapcsolódik be a beszélgetésbe fel rá a figyelmemet, hogy indul az Önindító progHoffmann-né Komsa Hajnal, ram, adjam be én is a pályázatoaki ma már textiljátékok készítémat, ahogy ô is megteszi. Végül sével foglalkozik. — Régóta szemind a ketten sikerrel vettük az rettem volna megtanulni varrni, a akadályokat. Természetvédelmi fiam születését követôen jött el mérnökként végzett. Nem talált ez a pillanat. Erdélybôl szármamunkát. A Pellérd mellett találhazom, a nagymamám varrónô tó földterületük adta az ötletet, volt. Mindig is elbûvölt az ôt köhogy a vegyszermentesen, marülvevô gombok, anyagok, cérguk termelte zöldségbôl, gyünák sokszínû, varázslatos vilámölcsbôl készítsenek természega. tes módon tartósított lekvárt, Elsô sikeres próbálkozásaizöldségkrémet, savanyúságokat, nak egyike egy kisfiának készíszörpöket, ízesített olajokat és tett mackó volt. ecetet. Egyedi ízhatásúakat és Hoffmann-né Komsa Hajnal Ebbôl született késôbb válnatur készítményeket egyaránt. lalkozásának alapötlete is: egyedi, szeretnivaló — Jó volt, hogy a nôvéremmel mind a ketten textilfigurák tervezése és készítése. sikerrel vettük az akadályokat, s bekerültünk a — Sok népi motívummal készült termék van programba – hangsúlyozza. — Maga a fél éves a piacon, de játékkal eddig még nem találkoztam tanfolyam nem csak – mondja.—- A népmûvészet mindig is része volt elméleti tudást az életemnek, fontosnak tartom a hagyományok adott, hanem egytovábbörökítését. Figuráim, a MintásPajtások fajta kapcsolati tôolyan mosolygós textiljátékok, akik a népi minták két is, hiszen sok által erôsítik gyermekeink identitástudatát, észreolyan emberrel isvétlenül és játékosan megismertetik, megszeretmerkedhettünk tetik a hagyományos formavilágot a legkisebbekmeg, akik megerôkel. Motívumaink olyan szimbólumokat használsítettek bennünket nak, melyek rejtett tudáshalmazt hívnak elô kiabban, hogy jó úton csikbôl és nagyokból egyaránt. Biztonságérzetet, haladunk. a valahová tartozás érzését erôsítik. Ez az élAz ideit próba Varga Viktória mény a mai száguldó világban kincset ér. évnek szánta, arra, A MintásPajtásokat – a hagyományos technihogy kikísérletezze mire van kereslet. Elsôsorkát megôrizve – kizárólag kézi hímzéssel díszíti. ban családi körben, s a barátaikkal kóstoltatja Jelenleg fôleg sióagárdi, sárközi, matyó, kalocsai meg a késôbb eladásra szánt konyhakész zöldés geresdlaki sváb mintákat használ. ségkrémeket, lekvárokat. Általában a megrendelôkkel együtt tervezi meg a babákat, s ôk választják ki, hogy milyen — A termékcsalád nevét is kitaláltuk már, sôt a tájegységhez tartozó motívumot szeretnének rá. csomagolását és a címkéjét is, ami vicces és Folyamatosan érkeznek a megrendelések, egyre egyedi lesz – fejezi be, mert várják mennie kell. többen vásárolják meg Virágszemû babáit, de Még néhány szót vált Szolga Hajnal, Szaffival, készít figurákat kisfiúknak is. Volt már a Szamáraki már egy éve sikeresen mûködtet társaival egy fül Fesztiválon, részt vett a Csupa Nô Kiállításon, közösségi teret Pécsett, a Klub- Nyitott KözösséBudapesten, s ott volt az OMÉK-on is. gi Életmód és Alkotótér a Mária utcában található. — Az Önindítóra az interneten figyeltem fel — Kreatív emberek és mûvészek alkotják ezt mondja. Örülök, hogy felvételt nyertem, sok mega közösséget – mondja. — A Reart alkotócsoport jelenési lehetôséget adott a program. Emellett például újraértelmezve hoz létre alkotásokat és pedig megtanultam, hogyan lehet az alkotás örötermékeket háztartási hulladékokból. Magam is mét vállalkozói keretbe foglalni. installációkat és reart ékszereket készítek. (Folytatás a 26. oldalon)

Fotó: Fabinyi Nóra

Különleges képzési program indult útjára az elmúlt hónapokban Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki ennek szellemi hátterét, amelyet a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve valósít meg.

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A mesterlevél rangot jelent A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket. Pécsett a MÁV bérház egyik elsô emeleti lakásában található a Harmat Bt. irodája. Apa és fia fogad, most éppen együtt intézik a cég ügyeit. — Annak idején azért lettem gázszerelô, mert a bátyám is ezt csinálta – kezdi beszélgetésünket Harmat Tamás gázszerelô mester. — Nagyon szimpatikus volt benne, hogy nem egy helyben kell ülni és emberekkel lehet foglalkozni. Vízgázvezeték és készülék szerelôként végeztem. A cégünk épületgépészettel, rendszerek kiépítésével foglalkozik. Mindig is igyekezett ott lenni a legjobbak között, a szakmunkás-bizonyítványát a Szakma Kiváló Tanulója versenyen elért jó eredménye alapján vehette át. Késôbb leérettségizett, valamint elvégezte a gázipari technikumot Nagykanizsán. — A szakmunkásképzô befejezése után a Gázmûnél helyezkedtem el, de egy csábításnak engedve iparosnál is dolgoztam – folytatja tovább. — Aztán mindinkább megfogalmazódott bennem, a saját lábamra állok. A mestervizsgát is egyrészt ezért tettem le, mert akkoriban az iparengedély kiváltásának volt a feltétele, valamint a gázközösségnek sem lehetnék tagja e nélkül. Azonban inkább azért akartam a mesterlevelet megszerezni, mert a szakma csúcsának tartom, s rangot jelent. Mindig is úgy gondoltam, hogy a szakmát, amit választottam a legmagasabb színvonalon és minôségben akarom csinálni. Annak idején – 1986-ban – sem volt könnyû megszerezni a mesterlevelet, nagyon sok szem-

pontnak kellett megfelelniük a jelölteknek. Mint mondja, neki annyiban könnyû dolga volt, hogy addig is folyamatosan tanult. A mestervizsgát követôen kiváltotta az iparengedélyét, késôbb gmk-t alapított és ezelôtt húsz évvel létrehozta a Harmat Bt.-t. Elsôsorban gáz-, víz- és központi fûtési rendszerek kiépítésével foglalkozik. — Az elsô idôben csak gázszereléssel foglalkoztam, ugyanis akkoriban nagyon sokan álltak át erre a fûtési módra – folytatja tovább. — A kezdetektôl elsôsorban magánszemélyeknek dolgozom, de cégek, önkormányzatok is vannak a megrendelôim között. Amíg az építôipar nem került ilyen mélypontra, és sok társasház épült, akkor azok épületgépészeti munkálatait végeztem el, több alkalmazottam is volt. Mint mondja, egyre nehezebb talpon maradni, mindinkább érezhetô, hogy az embereknek egyre inkább csak arra futja, ami feltétlenül kell. Éppen ezért igyekeznek egy másik irányba is elmenni, napkollektorok szerelésével is elkezdtek foglalkozni, mert úgy tûnik erre van kereslet. A régi megrendelôi közül többen is visszatértek az évek során. Voltak, akik azért keresték meg ôket,

mert a barátaik, szomszédjaik ajánlották a cégüket nekik. A legtöbben közülük rendszerek felújításával, ritkán kiépítésével bízták meg ôket. Számos közös képviselôvel is kapcsolatban állnak, az ô felkérésükre végeznek el kisebb, nagyobb javításokat. Vallja, folyamatosan fejleszteni kell a tudásukat, mert ez a szakma szinte napról, napra változik, újabb anyagok, rendszerek, technológiák jelennek meg. Állítja, a gáz veszélyes üzem, itt nem lehet hibázni, mert az akár életekbe is kerülhet. — Jelenleg két alkalmazott és három tanuló dolgozik a cégnél. A kezdetek óta vannak tanulóim is. Szeretek fiatalokkal foglalkozni, meg egyben utánpótlást is jelent. Az egykori tanulóim közül van olyan, aki már tizennyolc éve velem dolgozik, de van olyan is, aki vállalkozó lett. Arra nagyon büszke vagyok, hogy a tanulóim közül, sokan maradtak a szakmában. A fiaim is érdeklôdnek a szakma iránt, lesz majd, aki átveszi tôlem a stafétabotot – fejezi be beszélgetésünket, mert megszólal a telefonja, mennie kell. Sz.K.

— Két lehetôség közül döntöttem az Önindító mellett. Ökodesign tárgyak készítésével foglalkozom, s úgy éreztem eljött az a pillanat, amikor létre kell hoznom egy egyéni terméket. Nagyon sok ötlet megfogalmazódott bennem, csak az jelentett gondot, hogy ezeket hogyan tudom eladhatóvá tenni. Az Önindító éppen ezért több mindenben segítséget jelentett. A kapcsolati tôke mellett, arra is ráébresztett, hogy nem elég új dolgokat kita-

lálni, hanem az új tevékenységeknek megfelelô új kiajánlót kell készíteni, hogy tudják mivel is foglalkozunk. A nyitott közösségi életmód- és alkotótér pedig most ünnepelte az egyéves születésnapját, egyre többen térnek be hozzánk. Nagyon sokféle ember fordul meg nálunk, fiatalok és idôsebbek, diplomások, kisgyerekes családok. Sokan jönnek, viszik a hírünket, de szeretnénk, ha még többen éreznék nálunk jól magukat, vennék igénybe a közösségi kézmûves eszközparkunkat, ehhez is sok ötletet kaptam a tanfolyam során – fejezi be beszélgetésünket, mert nyit a klub mennie kell.

(Folytatás a 25. oldalról) Megalakulásuk óta számos fesztiválnak – Balaton Sound, Volt – dolgoztak, de gyermekeknek környezetvédelemmel kapcsolatos work-shopokat is szerveztek már. Mindemellett számos nemzetközi programban is részt vettek. Tematikus éves naptárat készítettek, amelyben a receptek mellett helyet kaptak a természetbarát háztartásban használatos tisztító eszközök is. Szolga Hajnal

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS / TANULÓSZERZÔDÉS

Tanulóik másodéves koruktól a tényleges termelésben vesznek részt Az Expo Center mögötti kis utcában bújik meg a Knoch Kft., az egyedi bôrdíszmûves termékeket elôállító cég. Knochné Kaiser Ildikó cégvezetôvel együtt járjuk végig az épületet, miközben a szemem elôtt alakul át a bôrdarab övre akasztható különleges oldaltáskává. A raktárban pedig már ott sorakoznak a szivárvány minden színében pompázó almát, körtét, szívet formázó pénztárcák. A cég alapítója Knoch János, a Pécsi Bôrgyárban dolgozott, hosszú éveken át a kísérleti mûhelyben. Aztán, amikor megkezdôdött a gyár privatizációja, akkor határozott úgy, fôállásban Mestervizsga – támogatással! A mesteri cím rangot jelent! A külsô képzôhelyen gyakorlati oktatást végzôk mestercím megszerzésének támogatására hamarosan megjelenô pályázat a TÁMOP 2.3.4.B. A pályázat fô célja, hogy azokban a szakmákban, amelyekben a mesterszint kidolgozásra került támogassák a gyakorlati képzôhelyek jogszabályi megfelelését. A 2011. évi szakképzési törvény 92 .§ (17) értelmében ugyanis a gyakorlati képzést folytató a szervezetnél gyakorlati oktatóként 2015. szeptember 1. után csak olyan személy alkalmazható, aki mestervizsgával rendelkezik. A támogatás várható mértéke: 80%. A tanfolyamok szervezôje a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A mestertanfolyam 4 részbôl áll: vállalkozási és jogi, pedagógiai, illetve szakmai elméleti és szakmai gyakorlati részbôl. Minden részt eredményes vizsgával kell lezárni. A jelentkezés alapvetô feltétele: a támogatott képzésre csak azon gyakorlati képzôhelyek oktatói regisztrálhatnak, akiket a kamara nyilvántartásba vett és aki ténylegesen foglalkozik a gyakorlati oktatásban részt vevô szakiskolai tanulók képzésével. Jelentkezés, további információ: 72/507-127; piacsek@pbkik.hu. Ny. sz.: 02-0040-05

folytatja tovább, az addig kereset-kiegészítésként folytatott tevékenységét. A családi vállalkozás fejlôdését mi sem jelzi jobban, minthogy 2000-re már kinôtték a családi házuk alsó szintjét, s költöztek a jelenlegi telephelyükre. S ezzel egy idôben kezdtek tanulókkal is foglalkozni, részben a saját utánpótlásuk miatt, valamint azért, hogy ne haljon ki ez a kézmûves szakma. — Magánvállalkozóként kezdte a férjem 1986-ban a házunk pincéjében – kezdi beszélgetésünket Knochné Kaiser Ildikó. — Akkoriban bôrbôl lakás-felszerelési tárgyakat készített. A kft.

1997-ben alakult meg, amikor már az általunk alkalmazott egyedi technológiával elôállított bôrtárgyakat kezdtük el gyártani. A kezdetektôl csak saját anyagból dolgozunk, bérmunkát soha nem vállaltunk. Az általuk három év alatt kikísérletezett préselt keménybôrbôl készült termékek – tokok, pénztárcák, kulcstartók –, valamint az egyedi megrendelésre varrt táskák német, angol, francia, japán exportra mennek, de Amerikában is vannak megrendelôik. — A cégnél huszonheten dolgozunk, valamint tizenöt tanulónk is van – folytatja tovább a cégvezetô. — Amikor tanulóképzéssel kezdtünk foglalkozni, akkor kerültek be a termékeink közé a hagyományos bôrtárgyak. Nálunk minden kézzel készül, nagyon kevés olyan mûvelet van, amely géppel végezhetô, mire egy-egy darab elkészül csaknem harmincszor kerül kézbe. Az elsô tanulójuk másodszakmaként, érettségi után tanulta ki a bôrdíszmûves szakmát náluk. Azóta már harmincheten lesték el a cégnél a bôrdíszmûvesség alapjait. Jelenleg tizenöten vannak, vannak közöttük olyanok, akik a kétéves képzés szerint tanulnak, az elsôsök pedig már, akik nyolcadik osztály után kezdték tanulmányaikat, a három évesben vesznek részt. Ôk már a bôrdíszmûvesség – bôrdíszmû, bôrdísztárgy készítés – mellett a kesztyûs szakmát is kitanulják. Ennek részeként a gyakorlati képzésük fél évig egy kesztyûs cégnél folyik majd. — Az új szakképzési rendszerben a tanulók az elsô évben az iskola tanmûhelyében vannak – folytatja beszélgetésünket Knochné Kaiser Ildikó. – Nem kis problémát jelent, hogy ekkor a nyári

gyakorlatot is a szakképzô intézet szervezi meg, pedig ha már akkor hozzánk kerülhetnének, akkor fel tudnánk mérni, hogy melyik gyerek milyen szintig jutott el, s idôben el tudnánk kezdeni a felzárkóztatásukat. Mint mondja, a szakképzési rendszerben bekövetkezett változások miatt egy évig nem voltak tanulóik. Ez idô alatt került sor a pályázati úton elnyert támogatás felhasználásával a telephely bôvítésére, amelynek keretében új tanmûhely is kialakításra került. Az elsô idôben csak néhány tanulójuk volt, a két, három gyerek benn volt a termelésben. Aztán amikor sorra hagytak fel a tanulóképzéssel a cégek, egyre többen lettek, s akkor már szükség volt arra, hogy külön foglalkozzanak velük, s a régi tanmûhelyünkben is egyre szûkösebben fértek el. — Öt éve már fôállású szakoktatót alkalmazunk – hangsúlyozza. — Akkor a saját dolgozóink közül vállalta el az egyik hölgy, akirôl akkor derült ki, hogy korábbi munkahelyén a Baranya Megyei Bôrdíszmûves Szövetkezetnél húsz éven át tanulókkal foglalkozott. Sajnos ô két éve meghalt, új oktatót vettünk fel helyette, aki ha kell részt vesz a termelésben is. A gyerekeket az elsô pillanattól kezdve igyekeznek rászorítani arra, hogy ez munkahely, itt dolgozni kell. Az elsô napon megegyeznek velük, hogy a telefonjukat csak munkaidô után használhatják, s nem elegendô az orvosi igazolás, nekik is táppénzre kell menniük, mint a többi dolgozójuknak. Utunkat a tanmûhelyben fejezzük be, ahol vidám hangulatban folyik a munka. Míg az asztaloknál a készülô kulcstartók bôrszíjait festik ketten, addig vannak, akik a szabást gyakorolják, azt, miként tudják a leggazdaságosabban kivágni a bôrbôl a készítendô pénztárca egyes részeit. — Valljuk, hogy ahhoz hogy megszeressék a szakmát, fontos, hogy jól érezzék magukat nálunk. Sok ötletet is kaptunk már a tanulóinktól, ugyanis lehetôségük van arra is, hogy a saját fantáziájuk alapján készítsenek pénztárcát, vagy akár igazolványtartó tokot. Különösen igaz ez arra a két fiúra, aki érettségi után került hozzánk tanulónak, ôk nagyon kreatívak voltak. Egyébként a tanulóink már másodéves koruktól a tényleges termelésben vesznek részt, az általuk elôállított termékek is exportra mennek. S, hát igazán nem panaszkodhatunk, eddig szinte minden évben volt, aki indult a Szakma Sztár versenyen, s ott volt a legjobbak között – fejezi be beszélgetésünket, mert már várják, ugyanis megérkeztek a megrendelt bôrök. Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája Részvételi lehetôségek kis- és középvállalkozások számára a Horizon 2020 kutatási és innovációs programban A 2014-2020 közötti költségvetési idôszakban a Horizon 2020 program keretében lesznek elérhetôek uniós szinten a kis- és középvállalkozásokat támogató innovációs és kutatás-fejlesztési források. Az új program minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekbôl üzleti lehetôségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek, így a program jelentôsen támogatja a kkvk nagyarányú részvételét. A 70,2 milliárd eurós költségvetésû keretprogram számos pozitív újítást ígér a pályázati struktúrát illetôen: vállalkozóbarát megközelítésû pályázati kiírások, finanszírozási szabályok egyszerûsítése, rövid eljárási határidôk, valamint egy új „kkv-eszköz” is segíti majd a vállalkozásokat. Alábbi összefoglaló segít megismerni és megérteni a Horizon 2020 program struktúráját és alapvetéseit, valamint egyszerû és gyakorlatias áttekintést nyújt arról, hogy a magyar kkv-k hogyan részesülhetnek a program kínálta lehetôségekbôl. A Horizon 2020 három fô prioritást jelölt ki, ezek mentén támogatja a programban résztvevôket: I. Kiváló tudomány II. Ipari vezetô szerep III. Társadalmi kihívások A kis- és középvállalkozások részvételét illetôen a „Vezetô szerep az alap- és ipari technológiák területén”/LEIT, valamint a „Társadalmi kihívások” prioritások bírnak kiemelkedô jelentôséggel, mivel a program elôírja a KKV 20%-os kötelezô részvételét ezeken a területeken. Ez összesen több mint 8,65 milliárd eurós biztosan elérhetô költségvetést jelent számukra. A 20%-os költségvetés megoszlik a központi pályázatok (13%), és az új „KKV-eszköz” (7%) felhasználása között. A „Kiváló tudomány prioritás” az eljövendô tudományos, technológiai, kutatói és innovációs nemzedékre összpontosítva tehetségtámogatást végez. Ide tartoznak az Európai Kutatási Tanács kiírásai, a jövôbeni és feltörekvô technológiai kutatások támogatása, valamint az orszá-

gok és ágazatok közötti kutatási mobilitást segítô pályázatok. Az „Ipari vezetô szerep” prioritás olyan technológiák (pl. IKT, nanotechnológia) és innovatív megoldások kifejlesztését támogatja, amelyekre a jövô vállalkozásai támaszkodhatnak, és amelyek az innovatív kkv-kat segítik abban, hogy világviszonylatban vezetô cégekké fejlôdjenek. Itt kap helyet a K+F+I cégek és projektek kockázatfinanszírozási lehetôségeinek bôvítése, illetve a kkv-kra összpontosuló innováció ösztönzése az Eurostars programon keresztül. A „Társadalmi kihívások” prioritás az Európa 2020 stratégiában kijelölt politikai célkitûzések elérésére irányuló innovációs tevékenységeket támogatja, a kutatástól a piacig vezetô teljes folyamatra kiterjedôen, a kutatási eredmények piacosítására helyezve a hangsúlyt. I. Kiváló tudomány – 24,4 millió euró Európai Kutatási Tanács Jövôbeni és feltörekvô technológiák Marie Curie-cselekvések Kutatási Infrastruktúra II. Ipari vezetô szerep – 17 milliárd euró Vezetô szerep az alap- és ipari technológiák területén (LEIT) – 2,992 milliárd Kockázatfinanszírozáshoz jutás/Pénzügyi eszközök Innováció a kkv-knál/EUROSTARS Egészség, demográfiai változások és jólét II. Társadalmi kihívások – 29,7 milliárd euró Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezôgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint biogazdaság. Biztonságos, tiszta és hatékony energia Intelligens, környezetkímélô és integrált közlekedés Éghajlatváltozás, erôforrás-hatékonyság és nyersanyagok Befogadó és innovatív társadalmak Biztonságos társadalmak

Elérhetô eszközök A kis- és középvállalkozások támogatása nem merül ki a központi pályázatokon való részvételi lehetôségében, ezen felül más eszközöket is kínál: 1. Részvételi lehetôség a központi pályázatokon nemzetközi konzorciumban 2. „KKV-eszköz” felhasználása 3. Pénzügyi finanszírozási eszköz 4. Részvételi lehetôség az Eurostars programban és Marie Curie-cselekvésekben 5. „Fast track to innovation” – „Az innovációhoz vezetô legrövidebb út” KKV-eszköz — innovatív, piacképes ötlet támogatása az üzleti tervtôl a kereskedelmi terjesztésig — egyénileg pályázható — folyamatos pályázás „Fast Track to Innovation” — bármely szektorból, bármilyen kutatási projekt „rövid” idô alatt forráshoz juthat — folyamatos pályázás — kisebb konzorcium is sikeresen pályázhat Eurostars — kutatás intenzív startup, spin-off vállalkozások és induló cégek támogatása — 1,140 milliárd euró (Európai Bizottság és Euréka tagállamok közösen) Központi pályázat — nemzetközi konzorciumban (min. 3 partner) — egyszerûsített részvételi szabályok Pénzügyi eszközök — 2,725 milliárd euró — hitel- és garanciaeszközök Marie Curie — 6,162 milliárd euró — pályakezdô kutatókat célzó képzési program — nemzetközi és ágazatközi mobilitás ágazatközi szakember-kölcsönzés — programok társfinanszírozása www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság Részvételi szabályok és egyszerûsítések a központi pályázatokon Az együttmûködési projektekben legalább három partnernek kell majd konzorciumot alakítania. A pályázást, valamint a pályázási folyamat nyomon követését egy egyablakos elektronikus pályázati portál teszi még egyszerûbbé. A költségtérítés mértéke a kutatási és innovációs tevékenységekben a 100%-os intenzitást is elérheti, az úgynevezett „piacközeli“ tevékenységek (fôként prototípus-készítés, tesztelés, demonstráció, kísérleti fejlesztés, kísérleti projekt, piaci terjesztés) esetében azonban maximum 70%os lehet majd a társfinanszírozás. Az uniós finanszírozásból részesülô résztvevôk kötelesek gondoskodni az eredmények hasznosításáról és terjesztésérôl, ezért már a pályázatnak is tartalmaznia kell az erre vonatkozó tervet. A program egyszerûsített finanszírozási modellt alkalmaz majd, az elszámolható költségekre egységes visszatérítési ráta vonatkozik. Lehetôség nyílik a személyi költségek átalányfinanszírozás formájában (átlagos személyi költségként) történô elszámolására azon kedvezményezettek esetében, amelyeknek ez a szokásos számviteli gyakorlata, valamint a kis- és középvállalkozások munkabérben nem részesülô tulajdonosai esetében. A projektekben egyszerûsödik a munkaidônyilvántartás, sôt, a teljes munkaidejüket az uniós projektnek szentelô személyek esetében a munkaidô-nyilvántartási kötelezettség teljesen megszûnik. A tervek szerint csökken a támogatás odaítélésének ideje (átlagosan 3 hónappal), valamint csökkenni fog az utólagos ellenôrzések száma is. A pályázatok kezelése megoszlik az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége, a Kutatási Végrehajtó Ügynökség, a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség, valamint a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynökségének jogutódja között.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK „KKV eszköz” A kkv-k nagyobb arányban történô bevonása érdekében a programba egy célzott kkv-támogató eszköz is beépítésre került, amit a fenn említett két prioritáson belül lehet alkalmazni. A „kkveszközt” kizárólag kis- és középvállalkozások vehetik majd igénybe egyéni projektekhez, vagyis nem kell konzorciumot alakítani. Az eszköz célja, hogy gyakorlatias támogatást nyújtson olyan projektek létrehozásához, ami valódi piaci igények kiszolgálását célozzák. A „KKV eszköz“ anyagi és gyakorlati segítséget nyújthat az ötlet kidolgozásától kezdve a termék fejlesztésén és piaci terjesztésén át a termék kereskedelmi bevezetéséig, vagyis végigkíséri az „ötlettôl a piacig“ ciklust. A támogatás 3 fázisú folyamat keretében történik majd, ugyanakkor bármelyik fázisba be lehet kapcsolódni tetszés szerint, attól függôen, hogy az egyéni projekt éppen hol tart a kidolgozásban. A hét év alatt várhatóan 5200 projekt részesülhet támogatásban az elsô szakasz, és 1700 a második szakasz keretében, A KKV-eszköz használatára folyamatosan lehet jelentkezni. A KKV-eszköz keretében „coaching” szolgáltatás is igénybe vehetô. A szakmai támogatásért az Enterprise Europe Network felel, ô ajánlja ki a független szakértôket. A KKV-eszköz keretében közel 150.000 pályázóra számít a program. A KKV-eszközhöz hasonlóan az üzleti ötletek gyors piacra jutását segítik majd elô a „Fast track to innovation” kísérleti konstrukció („Az innovációhoz vezetô legrövidebb út”) keretében megvalósuló projektek is, amelynek alapvetô célja, hogy egy piacképes ötlet minél hamarabb megvalósuljon. A „Fast track to innovation“ keretében megvalósuló pályázati kiírásokban kisszámú konzorcium, valamint elsô alkalommal pályázó vállalkozások is sikeresen pályázhatnak.

Az elkövetkezendô hónapokban az Európai Bizottság számos információs napot tart a Horizon 2020 tematikus pályázati kiírásairól, valamint a program nyújtotta egyéb lehetôségekrôl. Az MKIK Brüsszeli EU Képviselete az elhangzottak alapján elsô kézbôl nyújt majd részletes tájékoztatást a legfontosabb tudnivalókról. A magyarországi Horizon 2020 információs napra 2013. november 26-án került sor Budapesten. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete és a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft 2013. december 4-5. között brüsszeli információs és kapcsolatépítô rendezvényt szervez, melynek keretében uniós szakértôk gyakorlat-orientált tanácsokkal segítik a résztvevôket a Horizon 2020 innovációs és kutatás-fejlesztési programra való felkészülésben. Források és további információk: Az Európai Bizottság hivatalos honlapja: http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index _en.cfm Az Európai Bizottság információs napjának elôadásai (2013. október 18.): http://ec.europa.eu/research/smetechweb/index_en.cfm?pg=h2020_event_programme Horizon 2020 Háttéranyag – Széchenyi Programiroda Brüsszeli Fejlesztési Kapcsolati Irodája

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

WEBDIZÁJN

Dél-Dunántúli Gazdaság

Felkészítette cége weboldalát 2014-re? A webes jelenlét valamilyen típusa napjainkban a legtöbb vállalkozás esetében már alapkövetelmény. Cikkünkben egy olyan megjelenési formára hívjuk fel a figyelmet, amely az elmúlt évek adatai alapján szinte minden weboldal-tulajdonos számára megkerülhetetlen, és szükséges foglalkoznia vele: weboldala optimalizálása mobil eszközökre (pl.: okostelefonok, táblagépek). Az informatika a világ egyik leggyorsabban fejlôdô és változó területe, amit rengeteg tényezô alakít, formál folyamatosan. Ezek a trendek a weboldalak megjelenésére is hatással vannak. Aki követi ezeket, lépéselônyhöz jut a konkurenciával szemben, és ezáltal fenntarthatja, vagy akár növelni is tudja weboldala, valamint vállalkozása teljesítményét. A weboldalak megjelenésére jelenleg a következô tényezôk vannak a legnagyobb hatással: ● mobil eszközök folyamatos terjedése, és mindennapi felhasználásának növekedése, ● a különbözô eszközök kijelzô-méretei, és azok felbontása, ● az érintôképernyô használata, ● a tartalom fogyasztási szokások változása, ● egyre kifinomultabb analitikai eszközök, és azok eredményei, ● a webes megjelenést leíró nyelvek folyamatos fejlôdése. Mobilra fel! Felmérések szerint a mobilfelhasználók száma folyamatosan emelkedik, és néhány elôrejelzés azt mutatja, hogy 2014-re a világ összes webes forgalmának nagyobb százalékát már mobil eszközökrôl fogják bonyolítani. Aktív magyarországi ügyfeleink weboldalainak legfrissebb látogatási adatai alapján, szakterülettôl függetlenül elmondható, hogy 2012. október és 2013. október között, egy év alatt közel megduplázó-

dott a mobil eszközökrôl érkezô látogatók száma, és jelenleg a látogatások megközelítôleg 15-20%-a érkezik mobil eszközökrôl. Az Ön weboldala készen áll a mobil felhasználók hatékony kiszolgálására? Egy már létezô weboldal mobil felületre történô optimalizálása nem feltétlen egyenlô a weboldal tartalmának, megjelenésének lebutításával, vagy csökkentésével. A mobil felhasználók ugyanolyan emberek, mint akik az asztali számítógéprôl jutnak el weboldalunkra. Tartalomfogyasztási szokásaik ugyan eltérhetnek a hagyományos értelemben vett internet felhasználókétól, de a céljuk ugyanaz: a lehetô leggyorsabban megtalálni, amit keresnek, azaz amire szükségük van, legyen ez termék, szolgáltatás, információ vagy akár szórakozás.

Az Ön weboldalát is érinti ez a változás? Ennek eldöntéséhez mérlegelje a következôket: ● Jelenleg milyen online csatornákon (pl.: weboldal, Facebook) éri el felhasználóit? ● Vizsgálja meg milyen eszközrôl (pl.: desktop, mobile, tablet) mekkora számban érkeznek a látogatók a weboldalára? ● Figyelmen kívül hagyható a mobilról érkezô napi látogatóinak teljes értékû kiszolgálása a lassú letöltés, a használhatatlan navigáció, vagy a nehezen olvasható szöveg miatt? Az esetek túlnyomó részében a kérdésre adott válaszok megegyeznek, hiszen egy tudatos cégvezetésnek minden potenciális ügyfélre és konverzióra (pl.: megrendelés, foglalás) szüksége van. A cégek online kommunikációjában vagy az értékesítésben fontos szerep hárul a vállalkozás weboldalára. Tapasztalataink szerint ez még akkor is igaz, ha egy szervezetnek nagyon erôs az online közösségi kommunikációja például Facebookon. A weboldal statisztikájából látni fogjuk, hogy a saját weboldalunkon is folyamatosan növekvô értéket mutat a mobil felhasználók száma.

Dél-Dunántúli Gazdaság Mit tehetünk? Elsôként határozzuk meg, vagy vizsgáljuk felül céljainkat, hogy mit (pl.: hírlevélre feliratkozók számának növelése), és kiket szeretnénk elérni weboldalunkkal. A pontos célok hasonlóan, mint az üzleti életben is, választ adnak arra, hogy milyen irányba érdemes, illetve egyáltalán szükséges-e elindítanunk a fejlesztést. Amennyiben a fejlesztés mellett döntünk fontos lesz átvilágítani a weboldal megjelenését és tartalmát, hogy adaptálható-e a mobil eszközökre, vagy egy teljesen új koncepcióval érdemesebb neki futni az átalakításnak. A megoldás a Responsive Webdesign A responsive (reszponzív) kifejezés jelentése – reagáló, válaszoló – jól leírja a technológia lényegét. A weboldal lekérdezi az adott eszköz paramétereit (felbontását, képernyô méretét, stb.), és a válaszként kapott adatokhoz igazítja a megjelenést. Ezzel a megoldással lehetôségünk van ugyanazon weboldal kinézetét, navigációját, képi és szöveges tartalmát a felhasználó eszközére optimalizálni.

WEBDIZÁJN

Egy hatékony responsive weboldal elkészítése természetesen nem csak azon múlik, hogy alkalmazkodik a kijelzô paramétereihez, hanem figyelembe veszi az adott eszközben rejlô további technikai lehetôségeket is (pl.: érintôképernyô – hagyományos képernyô). A responsive megjelenés már a Google szerint is fontos, mert irányelvei alapján azok a weboldalak értékesebbek, amelyek teljesebb mértékben kiszolgálják a felhasználókat. A Gyakorlatban, ha az Ön weboldala nincs mobil eszközökre optimalizálva, azzal azt mondja a Google-nek hogy a vevôim/látogatóim 15-20%-a engem nem érdekel. Emiatt a weboldal keresôoptima-

Két történet: az élet írta Korábban több írásomban bátorítottam arra az olvasókat, hogy keressenek biztonságos utángyártott festékeket. Most két, az életbôl vett példán keresztül az árnyoldalt is szeretném láttatni: két olyan helyzetet, amikor bizony ráfizetés volt az olcsóbb keresése, de igyekszem az okokra is egy kicsit rávilágítani. Egy iskola a színes lézernyomtatójához vásárolt olcsó tonerkazettákat. A kazetták az eredeti ár harmadába kerültek, tehát jó vásárnak tûnt a dolog, tekintve az iskolai költségvetés mindenkori állapotát. Általam nem belátható ok miatt a teljes festékkészletet egyszerre cserélték ki. Vagy mind egyszerre fogyott ki, vagy a rendszergazda volt túlbuzgó, már nem lehetett kideríteni. A kazetták futottak mindösszesen 200 színes lapot és a festékek felmondták a szolgálatot. A rendelést a központ adta le, az iskola a szállítót nem ismerte, nem volt senki, aki utána tudott volna járni, másikra nem volt pénz. A gép félretéve várta a sorsát. A hiányzó lépés az információ áramlás volt, az olcsó így a történet végére ugyancsak drágának bizonyult. Szintén egy iskola a második színhelyünk, a fôszereplô ismét egy színes lézernyomtató. A gépet pályázati pénzbôl vásárolták, a típust sem ôk választották ki. Pénz híján ôk is a legolcsóbb festéket vásárolták meg és csodálkozva vették tudomásul, hogy a gép színes nyomatokat csak rendkívül rossz minôségben, maszatosan képes elôállítani. Az a kérés érkezett hozzánk, hogy próbáljuk meg megjavítani. A bevizsgálás után két dolog derült ki. Egyik: a gép hibátlan, a nyomatokért e festék a hibás. Az iskola rendelt egy gyári festéket, okulva a tapasztalatokból.

lizálása szempontjából is fontos lépés lehet ez a fejlesztés. Tegye meg a szükséges lépéseket! Amennyiben fontosnak tartja Ön is, hogy cége versenyképességét tovább fokozza, ne késlekedjen és tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a weboldala valóban minden látogatónak magas szintû felhasználói élményt nyújtson és segítsen elvezetni ôket az információ megszerzéséig, az érdeklôdés felkeltéséig, egy üzlet megkötéséig vagy éppen a vásárlásig. Koltai Dávid 2Pixels Studio http://2pixels.hu

próbálva lett teljes a kép. A gépet az utángyártott toner chipje annyira átalakította, hogy az itthon kapható tonerekkel nem tud együttmûködni. A végeredmény: a géphez sikerült biztonságosan futó tonerkazettát beszerezni, a felhasználó pedig kénytelen volt tudomásul venni, hogy a gépe csak ezzel a festékkel mûködik rendesen. Innen már „csak” a gép nagytakarítása volt hátra és újra mûködôképes lett. A felhasználó pedig sokáig nem értette a dolgot: ô ehhez a géphez vásárolt tonert, a boltban azt mondták, hogy megfelelô lesz. A legtöbb kereskedô kényszerûségbôl követi a trendet: minél olcsóbb termékekkel megjelenni, életben maradni az árversenyben. Az olcsó árért cserébe akár a használhatóságot is fel kell áldozni. A sort még hosszan lehetne sorolni, a fôszereplô mindig a kis költségkeret, a legolcsóbb termék és a leginkább csak felelôtlennek nevezhetô kereskedô. Két-háromezer forintos megtakarítás eredményeként selejteztünk már le sok tízezer forint értékû, alig használt nyomtatókat. A felhasználónak viszont nagyon nehéz dolga van. Az igazságot, a festék valódi minôségét csak a forgalmazó (vagy még ô sem) ismeri. Segítségként elmondható, hogy a kisebb, olcsóbb kazetták a gépek értéke miatt sem okozhatnak komoly kárt, inkább bosszúságot, utánajárást. A nagyobb teljesítményû és a színes gépekhez viszont a nagyobb gépérték miatt célszerû óvatosan választani. Természetesen ezekhez is léteznek jó festékek, csak talán kicsit nagyobb körültekintést igényel a felkutatásuk. Köszönöm a figyelmét:

A meglepetés ezután következett: a gép nem volt hajlandó a gyári festékkel mûködni. Hosszas utánajárás, a márkaszerviz teljes tanácstalansága után egy ötletet ki-

Harman Tibor NyomtassOkosan.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Renault Clio Grandtour – A Laterum Hotel igazgatója, a Nyitrai Autóház új Renault Cliójának nagyobb csomagterû változatát próbálta ki. — Már a teszt elôtt észrevettem az autót a szálloda ablakából, mert gyönyörû a színe. A forma sem hétköznapi, látszik, hogy franciák tervezték. Az én régi Volvómat észre sem lehet venni a Clio mellett. — Ebben a szegmensben nehéz izgalmas formát rajzolni, mert a költségekre fokozottan kell ügyelni. — A Renault formatervezôk jó munkát végeztek, mert egyáltalán nem érezni a kocsin, hogy takarékoskodni kellett volna. Ízlésesen elhelyezett díszlécekkel, csodás domborításokkal és szép lámpákkal, nagyon feldobták a kocsit. Minden oldalról tetszik, még a kombiknál általában problémás hátsó rész is jól sikerült. Tetszik a rejtett kilincs a hátsó ajtókon, annyira nem rejtették el, hogy ne találtam volna meg elsôre, viszont még sportosabb tôle az autó külseje. — Az utastérben is ennyire izgalmasak a vonalak? — Ott már vegyesebb a kép, de mindenképpen pozitív. A mûszerfal és kárpitok vonalai a karosszériához hasonlóan mozgalmasak, de mégis az volt az elsô gondolatom, hogy ez egy letisztult, egyszerû belsô. A hagyományos fordulatszámmérô és a digitális sebességmérô kombinációja tetszik, könnyû meg-

szokni. A bajuszkapcsolók egy picit bonyolultak, de ez nyilván a sok funkciónak köszönhetô, egyszerûbb felszereltségû kivitelekben biztosan kevésbé zsúfoltak. A középkonzol végtelenül logikus, az érintôképernyôs rádió-navigáció olyan, mint egy modern telefon. Az egyetlen kritika részemrôl csak ezen a részen érheti a kocsit. A nyitott középsô szellôzôrostélyok már túl egyszerûek, ráadásul a szélük picit sorjás, de lehet, hogy ez csak a tesztautó egyedi hibája. Érdekes, hogy a lezárt rostélyok már kifejezetten jól mutatnak.

— Említette, hogy Volvóval jár, az egy nagyobb autó és köztudottan nagyon kényelmes. A Clio kényelme milyen a Volvo után? — Magam is meglepôdtem, de roppant kényelmes az autó. Úgy tûnik az elmúlt tíz évben ennyit fejlôdött a technika. Az ülések nagyon jók, és a kormányt is könnyen be tudtam állítani a megfelelô helyzetbe. Hihetetlenül könnyedén lehet irányítani a Cliót, finoman mozog a kormány, a kapcsolók, a váltókar. Jó a kilátás is, szóval nagyon tetszik, remek kisautó.

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Gyenis Lászlóné — Valóban annyira kicsi? — Tulajdonképpen egy ideális autó a magyar piacra. A kombi kivitelnek köszönhetôen akár családi autónak is megfelel. A csomagtartó jól variálható, praktikus az alsó szeparált rekesz, a rakodókampók, és az ügyesen megoldott roló. Mélyrôl nyílik a hátsó ajtó, így nem kell magasra emelni a csomagokat. A tetôkorlátokra pedig könnyû tetôboxot szerelni. Az utastér is elég tágas egy családnak, fôként ha nem nôttek túl magasra. Viszont ennek ellenére kompakt maradt a Clio, így városban is könnyû vele manôverezni, vagy parkolóhelyet találni. — Ön általában városban, vagy autópályán közlekedik? — Ma már inkább Pécsen autózom többet. Sôt mostanában sokkal többet, mert a Laterum Hotel mellett, az egyetemen, a rendôrségen, és az I-es Gyakorló iskolában is mi üzemeltetjük a konyhát. Régebben a hosszabb utak voltak túlsúlyban, akkoriban sokat jártam Budapestre, fôként Siófok felé az M7-esen. — Az M6-os elkészülte lendített a vendégforgalmon? — Sajnos nem érzünk belôle semmit. Sôt az idei az eddigi legrosszabb

évünk. Kevesen jönnek Pécsre, kevés a program, és az embereknek is kevés a pénzük. — Akkor egy kis dízel, mint ez a Clio, jó helyzetben lehet a piacon, hiszen alig kér üzemanyagot. — A fedélzeti számítógép 5,3 literes átlagfogyasztást mutat itt a városban, ami éppen a fele, mint az én autóm városi fogyasztása. Ez nagyon kedvezô, ma már egyáltalán nem mindegy menynyit költünk üzemanyagra. Szerencsére a kis fogyasztás nem érezhetô a dinamizmuson, nagyon fürgén mozog a kocsi. A családban vannak dízelautók, azok alacsony fordulaton erôtlenek, itt ezt nem éreztem. Dízel létére meglepôen csendes, nyolcvanas tempónál a tükrök szélzaja szinte erôsebb mint a motorhang.

— Ebben a hidegben nem is mindig mûködik a start-stop rendszer, ami még csökkentene a fogyasztáson. — Még nem találkoztam ilyen automatikával, de nagyon szimpatikusan hangzik. Nemcsak a fogyasztáscsökkentés miatt, a légszennyezést is mérsékeli a városokban, ha nem pöfögünk a piros lámpáknál. Ha jobban elterjed, biztosan érezhetô lesz a hatása a levegôminôségen. A start stop mellett még nem is tudtam számba venni a kocsi extráit, az biztos, hogy ez egy szinte teljesen felszerelt autó. Talán egy dolog hiányzik, az utas oldalra is jól jött volna egy sminktükör, a vezetôé mellé pedig el tudnék képzelni némi világítást. — A tesztautó 4,5 millió forint, az alapmodell 2,59 millió, ez mennyire jó ajánlat? — Nem vagyok tisztában a pontos árakkal, de nekem ez kedvezônek tûnik, fôként az alapmodell esetében. Úgy tudom a Renault általában nagyon barátságos árképzéssel dolgozik, és a tesztautó esetén egy nagyon jól felszerelt, kategóriájában tágas, takarékos, minôségi kocsiról beszélünk. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1461 cm3 Maximális teljesítmény: 90 LE 4000/min Maximális nyomaték: 220 Nm 1750/min Saját tömeg: 1196 kg Csomagtér: 443 l Gyorsulás (0-100 km/h) 11.7 s Maximális sebesség: 178 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 3.6 l Akciós alapár (Authentique 1.2 16V): 2 590 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ESP+ABS, fékasszisztens, 6 légzsák, tempomat, emelkedôn elindulást segítô rendszer, elektromos ablakemelôk és tükrök, fedélzeti számítógép, Renault kártya

ÚJ TAGJAINK

„Marketing: szerelem elsô látásra” Egy évtizede tevékenykedik marketingesként kisvállalatok környezetében, ma már külsô tanácsadóként és reklámszövegíróként. Eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai gazdasági szektor kisebb cégei sok esetben – éppen a marketing fontosságának felismerése hiányában – nem érik el azt a hatékonyságot, amellyel egyébként potenciálisan rendelkeznek. SZILÁGYI Tímea igazi terepe a mikromarketing. A szakembert többek között arról is kérdeztük, miként viszonyul a magyar KKV szektor a marketinghez. — Mi a titka egy jó marketing szövegnek? — A tévhittel ellentétben nem az a jó marketing szöveg, ami humoros és szórakoztató. A reklámszöveg nem akkor ütôs, ha nagyot mond és valótlanságot állít a termékrôl. Egy jól megírt marketing szövegnek négy fontos alkotóeleme van: rávilágít az adott problémára, megoldásként a terméket ajánlja, a célközönség nyelvén, érthetôen fogalmaz, és nem utolsó sorban meggyôzô, és aktivitásra ösztönöz. — A saját tapasztalataim azt láttatják, hogy igazán komoly marketing megrendelé-

sek általában a nagyvállalkozói szektorból érkeznek. Vajon miért? — A nagyvállalati kultúrában nem kérdés a marketing jelentôsége. A kisvállalati szektor még csak most kezdi „kapizsgálni” a fontosságát, sajnos az a tapasztalatom, hogy nincs hazánkban még megfelelô kultúrája például az üzleti tanácsadásnak sem. — Egyik nyilatkozatában említette, hogy a KKV-n belüli vállalkozások, cégek egy része jóval sikeresebb lehetne, ha élne a marketing lehetôségével. Ha ez valóban így van, akkor miért nem teszik? — Az elmúlt évek tendenciája az, hogy a kkv marketing területén nagyon sok információ vált elérhetôvé a kisvállalatok számára is. Ez még tíz évvel ezelôtt nem volt így. A cégek lassan kezdenek felébredni, és belátni, hogy a marketing nem a hazugsággal és az átveréssel egyenlô, hanem egy olyan eszköztárat rejt magában, amitôl a kis cégeknek is van esélyük a felemelkedésre. Miért van az, hogy még mindig kevesen élnek vele? Például sokan azt hiszik, hogy a marketing drága. Pedig sok hatékony eszköz létezik, ami minimális befektetéssel is mûködik. Sokkal jobb, eredményesebb

Dél-Dunántúli Gazdaság marketinget lehet folytatni, mint 10-15 évvel ezelôtt, amikor még szinte csak újsághirdetésekben gondolkodtak a cégvezetôk. A másik ok pedig az idôhiány lehet. Sok vállalkozó tisztában van vele, hogy kellene marketingezni, de nincs rá ideje, pedig az kiszervezéssel könnyen megoldható lenne. Aztán lehet ok végezetül a már említett üzleti kultúra hiányossága is, fontosabbnak érzik a vezetôk a vállalkozással kapcsolatos szakmai dolgokat, pedig ma már tudjuk, hogy a jó termék sem adja el marketing nélkül önmagát. — Az elmúlt egy évtizedre visszatekintve, mely sikerére a legbüszkébb? — Azokra a projektekre, amikor céltudatos marketing munka eredményeként névtelen, szinte ismeretlen cégekbôl egy év alatt népszerû, köztudatba került vállalatok lettek. Ezen kívül külön öröm számomra, amikor egy régi honlapot marketing szemléletû új tartalommal töltünk fel, és a cégvezetôk felhívnak, hogy igazam volt, tényleg mûködik! —Mit gondol, a kamarai csatlakozás miben segítheti az ön munkáját? — A kamarával közös célunk az, hogy olyan eszközöket adjunk a vállalkozások kezébe, amelyek elôre viszik a cégeket. Ilyen eszköz például a marketing is. Jó lenne, ha a kis cégek idôben felismernék, hogy a marketing befektetés, és az mindenképpen csakis az ô javukat szolgálja. Remélem, hogy a kamarával közösen együttmûködve sikerül elérhetôbbé tenni a marketinget a kisés középvállalatok számára. E.É.

„A hitelesség és a bizalom a hosszú távú üzleti siker záloga” Bár a laikus többség a marketingrôl általában negatív sztereotípiák tömkelegét gondolja, hiszen a szó értelmezését egyértelmûen a reklámokhoz köti. Azt azonban már csak kevesen tudják, hogy a puszta reklámnál azért jóval több az a nagyon letisztult és finom kommunikáció, amelyben – a gazdasági folyamat fontos motorjaként – meghatározott eszközökkel szabályos és törvényszerû tevékenység elegyeként a végeredmény az értékesítés és a profit lesz. A BC Marketing & Personnel Consulting Kft. tevékenységérôl, SVASTITS Krisztiánt kérdeztük. — Azt azért tudni lehet, hogy a marketing a konkrét profitot elôállító gazdasági környezeten kívül ma már mindenütt megtalálható. Akár az oktatás, a vallás, a kultúra, vagy éppen a politika területét hozzuk példának. A felsoroltakban azonban egy dolog abszolút közös: a jól és hatékonyan mûködô marketing alapja minden esetben a hitelesség és a bizalom. Ön mit gondol errôl?

— A hitelesség és a bizalom a hosszú távú üzleti siker záloga. Tapasztalataim azt mutatják, hogy a nálunk hatékonyabban mûködô piacgazdaságok egyik fajsúlyos ereje éppen az az üzleti hitelesség és a piaci szereplôk között már meglévô üzleti bizalom, amely évszázadok óta, generációrólgenerációra öröklôdve biztosítja a kiszámíthatóságot és persze a stabilitást. — Mely az a terület, ahol jelen van a BC Marketing & Personnel Consulting Kft.? — Cégünk alapvetôen két meghatározó területen tevékenykedik. Ezek közül az egyik fontos szegmens a munkaerôpiaci szolgáltatások területe. Ezen belül elsôsorban a munkaerô-közvetítést és a most induló munkaerô-kölcsönzéshez köthetô szolgáltatásainkat emelném ki. Tevékenységünk másik részét a széles körû marketing szolgáltatások adják. Ez utóbbi szakmai terü-

leten az arculattervezéstôl és kiadványszerkesztéstôl kezdve egészen a nemzetközi piacok kiépítéséig partnereink rendelkezésére állunk. — Egy sikeres marketing tevékenységgel foglalkozó cég – amilyen az önöké is – vajon mit vár a kamarai csatlakozástól? — Cégünk jelenleg elsôsorban nyugat-európai megrendelôkkel dolgozik együtt. Pécsi, baranyai vállalkozásként azonban szeretnénk, ha a helyi piacokon is tudnánk erôsíteni jelenlétünket. Szeretnénk megtalálni azokat a partnereket, akikkel együtt gondolkodva, egymást erôsítve hosszú távú, sikeres együttmûködést alakíthatunk ki. Bízom abban, hogy kamarai tagként olyan hasznos információkhoz juthatunk, amelyek segítséget nyújtanak számunkra a potenciális partnerekkel való üzleti kapcsolatok kialakításához. E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

NAV

Ingatlan-végrehajtás az adóhivatali eljárásban Az adóhivatal végrehajtási eljárás megindítását követôen elôször az adózó bankszámláját inkasszózza, ingóságot kísérel meg végrehajtani, illetve az adós munkabérébôl eszközöl levonást. Amennyiben ezek az intézkedések nem vezetnek, illetve aránytalanul hosszú idô múlva vezetnének eredményre, az adós ingatlanát helyezi végrehajtás alá. A bírósági végrehajtástól eltérô a szabályozás az adóhivatal végrehajtási eljárásában. A bírósági végrehajtó az eljárása során nincs kötve összeghatárhoz, akár 150 000 forint tartozás behajtása érdekében is lefoglalhatja az adós ingatlanát. Az adóhivatali végrehajtásban az ingatlanvégrehajtásnak akkor van helye, ha az adós tartozása meghaladja az 500 000 forintot, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás arányban áll a végrehajtás alá vonni kívánt ingatlan értékével. Így természetesen elôfordulhat az adóvégrehajtásban is, hogy 150 000 forint tartozásra a végrehajtó lefoglalja adós ingatlanát, például kertjét, szántóját. Amennyiben a tartozás nem éri el az ötszázezer forintot, az adóhivatal a tartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjogot jegyeztethet be. A jelzálogjog bejegyzés hátrányosabb az adózóra nézve, mert a bejegyzés alapjául szolgáló tartozás kikerül a klasszikus elévülési szabályok alól, azaz az ingatlan nyilvántartásban történô bejegyzés ideje alatt a tartozás nem évül el.

A foglalás történhet egész ingatlanra, vagy tulajdoni hányadra. Ingatlan foglalás során az adóhivatal az adózó terhére nem csak a földhivatali bejegyzéskor fennálló tartozásra, hanem a késôbbiekben felmerülô járulékos költségekre – mint például késedelmi pótlékra, végrehajtási költségre – is kéri a végrehajtási jog, illetve jelzálogjog bejegyzést a földhivataltól. Az adóhivatal a foglalás bejegyzése végett megkeresi a földhivatalt. Az ingatlan lefoglalása tulajdonképpen ezzel a bejegyzéssel valósul meg. Az ingatlan lefoglalása nem jelent elidegenítési és terhelési tilalmat, ugyanis a végrehajtási jog mindenkivel szemben fennáll. Amennyiben tehát az adós a végrehajtási joggal terhelt ingatlanát eladja, az új tulajdonos szembesülhet azzal, hogy az így megvásárolt ingatlanát elárverezik. Az adóhivatal ingatlanfoglalás esetén költségminimumot állapít meg, melynek összege foglalásonként 5000 forint. Ez nem azonos a végrehajtási eljárás megindításakor elôírt 5000 forint költségátalánnyal. Ez utóbbi az eljárás megindításakor egyszer kerül felszámításra. További költség az ingatlan-végrehajtás során elôírt igazgatási szolgáltatási díj. Ez a költség a földhivatali eljáráshoz kapcsolódóan kerül az adóhivatal részérôl elôírásra, melynek összege végrehajtási jog bejegyzésnél 6 600 forint, jelzálogjog bejegyzésnél 12 600 forint.

Konferencia terem NEK! IGÉNYESEK

Amennyiben az adóhivatal a magánszemély tartozása miatt egyidejûleg gépkocsit, kertet, nyaralót, illetve lakóházat is foglalt, a lakóház értékesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a gépkocsi, a kert, illetve a nyaraló értékesítését követôen a tartozás nem térült meg. Ez a sorrendiség a cégek esetében nem elôírás. A lefoglalt ingatlant a végrehajtó árverésen értékesíti. Az árverés kitûzése az önkormányzati adóhatóság által megküldött adó- és értékbizonyítvány és az összehasonlító adatok figyelembevételével megállapított becsértéken történik. A végrehajtó az internetes árverési felületre viszi fel az árverést, melyen az árverezendô ingatlanról készült fényképek is láthatók. Árverésen kívüli értékesítésre – ami az adózó számára a legkedvezôbb, ha az ingatlan értékesítése elkerülhetetlen –, csak akkor kerülhet sor, ha az adóhivatal és az adós megállapodnak az árverési vétel hatályával történô eladásban. Ha az ingatlanra más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joga van, az árverésen kívüli eladáshoz a jogosult beleegyezése is szükséges. Amennyiben adózó a végrehajtási eljárás során a végrehajtási jog, illetve a jelzálogjog bejegyzéshez kapcsolódó tartozását megfizeti, az adóhivatal haladéktalanul intézkedik a földhivatal felé a bejegyzés törlése iránt. NAV Baranya Megyei Adóigazgatóság

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér

A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható. A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is. További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll. A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.