Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

XV. évf. 2. szám, 2013. március 8.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Egymáshoz kapcsolódni!

Turisztikai összefogás Baranyában?

Hungária Takarék – a magyar bank Mára egyértelmûvé vált, a gazdasági válság elhúzódása miatt az eddigieknél nagyobb szerep hárul a vidék bankjaira. A kereskedelmi bankok döntô többsége ugyanis egyre kevésbé nyújt hitelt a hazai lakosságnak, vállalkozásoknak, mivel a vidéki településekre is kiterjedô fiókhálózatuk nincsen, így az aktív mûködéshez szükséges forrással is csak korlátozottan rendelkeznek.

Mindezek tükrében folyamatosan felértékelôdik a több mint félévszázados múltra visszatekintô, a vidék talpra állítását szívügyüknek tekintô takarékszövetkezetek szerepe.

— Az elmúlt több, mint ötven esztendô eredményei bizonyítják, a takarékszövetkezetek fontos értékeket képviselnek – kezdi beszélgetésünket Gáspár Csaba, a bonyhádi székhelyû Hungária Takarék ügyvezetô igazgatója. — Stabilitás, kiszámíthatóság és biztonság – e három fogalom jellemzi leginkább a Takarékot. Sok évtizedes helyi kötôdésünket tükrözi jelmondatunk is: „Helyben vagyunk, értéket teremtünk”. Mára hatvanezer lakossági ügyfél, ötezer vállalkozás és 45 tolnai-baranyai önkormányzat is ránk bízta pénzügyeit, ami jól jelzi a Takarékot övezô bizalmat. A hosszú távú gondolkodás jellemzi a tevékenységünket, s az, hogy a szolgáltatásainkat minél közelebb igyekszünk vinni az ügyfeleinkhez. Ennek részét képezi az is, hogy beléptünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarába. Pénzpiaci szerepvállalásunkban a Takarékbank jelenti a biztos szakmai hátteret, amellyel együttmûködve a Hegyhát és a Völgység területén számos jelentôs közmûprojektet valósítottunk meg az elmúlt 15 évben is, a víziközmû-beruházásoktól az egyéb infrastrukturális fejlesztéseken át. Tartós fejlôdésük alapja a páratlan rugalmasság, minden üzleti döntés helyben, rövid idô alatt születik meg. A jó döntéseket pedig a magasan képzett munkatársak együttmûködése alapozza meg.

Szólt arról is, hogy az elmúlt esztendôkben lezajlott egyesülési folyamat eredményeként mára Tolna megye egész területén, valamint Baranya északi részén és Pécsett is található a 24 fiókjukból. Kitért arra is, ötödik éve új arculatot öltött a pénzintézet, a TakarékPont hálózat tagjai lettek.

— A fél évszázadig jól bevált méhecskés megjelenés után ideje volt megújulni, az új Takarék Pontos arculat néhány éve már rendszeresen felbukkan az országos médiában – hangsúlyozza Gáspár Csaba. — A Takarék Pont az ügyfelek számára számos üzleti elônnyel is jár. Az átjárhatóság lehetôséget teremtett arra, hogy a rendszerhez tartozó összes takarékszövetkezeti fiókban igénybe vehessék a vidék bankja által nyújtott szolgáltatások. Hangsúlyosan kell beszélnünk a Magyar Fejlesztési Bank-

kal kialakított kapcsolatunkról: a Hungária Takarék immár 2005. óta forgalmazza az MFB termékeit, mára elértük, hogy a legnagyobb partnerek között tart számon bennünket! Az eltelt hét évben mintegy 8 milliárd forint állami fejlesztési forrást közvetítettünk a vidéki vállalkozások, önkormányzatok felé. A magas szintû együttmûködés eredményeként mára az MFB referencia partnerei lettünk, a bonyhádi oktatási bázisunkra hozza a Fejlesztési Bank a többi takarékot tanulni. Az elmúlt esztendôben közvetlen üzlettársak lettünk, hiszen az MFB résztulajdont vásárolt a Takarékbankban. Az így kiaknázható lehetôségeket még csak most vesszük számba...

A Takarékban folyó szakmai munkát pedig jól jellemzi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által elvégzett értékelés – az úgynevezett pénzügyi Aranykönyv – alapján az elmúlt esztendôben a leghatékonyabban mûködô szövetkezeti bank lett a Hungária Takarék!

— Pécsi megjelenésünket az is motiválta, hogy már Bonyhádon és Pécsváradon is voltak pécsi, baranyai ügyfeleink, – avat be a kezdetekbe a pécsi terület vezetôje, Lakatos Tamás.

— A megyeszékhelyen tavaly nyáron és ôsszel adtuk át a kirendeltségeinket a Búza téren, valamint Uránvárosban a Mecsek Áruházzal szemben. Fontosnak tartottuk, hogy megjelenjünk itt is, mert úgy láttuk a nagy kereskedelmi bankok magukra hagyták az itteni vállalkozókat. Leginkább a mikro- és kisvállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, amelyek a mi üzletpolitikánkban kiemelt szerepet töltenek be.

Hangsúlyozta, Pécsett is a teljes termékpalettával jelentek meg, a Búza téren megnyílt fiókjuk univerzális szerepet tölt be, a lakossági ügyfelek mellett a vállalkozások pénzügyeit is itt intézik, az uránvárosi jelenlét inkább lakossági kört szolgál.

— A Hungária Takarék töretlen üzleti sikerének egyik meghatározója, hogy minden pénzügyi igényre tud megoldást kínálni. Például ma nincsen olyan támogatott vállalkozói hitelkonstrukció, ami ne lenne nálunk elérhetô a Búza téri fiókban, de ugyanez a helyzet a lakosság, vagy az intézményi ügyfeleink esetében is. Szerzôdött partnerei vagyunk többek között a Fundamenta Lakástakaréknak, a Signal Biztosítónak, de a Takarék Alapkezelô teljes befektetési termékkörét is forgalmazzuk.

Az ügyfélkörünk a gazdaság legszélesebb területérôl kerül ki.

Vállalkozói partnereink számára különösen nagy elônyt jelent, hogy pályázati tanácsadó cégekkel is kapcsolatban állunk, itt Pécsen is. Egy-egy pályázati projekt teljes körû lebonyolítását meg tudjuk oldani, az igények szakszerû megfogalmazásától, a pályázati anyag összeállításán át, a lebonyolításon keresztül egészen az elszámolásig – fejezi be beszélgetésünket Lakatos Tamás, mert végszóra éppen új ügyfél érkezik.

Hungária Takarék pécsi fiókjai: ● Pécs, Király u. 66. ● Pécs, Ybl Miklós u. 7. www.hungariatakarek.hu www.facebook.com/HungariaTakarek

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: dr. Mansfeld Géza

TA R TA L O M Címlapsztori Üzleti alapon szervezôdô turisztikai összefogás?

Elismerések Díjaztuk a gazdaság legjobbjait

4–8

10–13

Díjazottak Dr. Kiss Tibor ifj. Rajnai Attila Max Koller

14 15 16

Kamarai hírek

17

Hitelprogram Széchenyi Kártya Program Új Széchenyi Hitel Program

3

AJÁNLÓ

18–19

Új idôszámítás a magyar építésügyben? 20 Csökkenhetnek a jövôben az építôipari 21 lánctartozások Szakképzés 22 Gyakornoki program Végéhez közeledik a zakmai értékelés Szakmai versenyek 23 Enterprise Europe Network

24

Kreatív ipar: Kulturális Labor

25

Innováció: Képzési felhívás

26

Innováció: InnoPortfólió weboldal

27

Mesterképzés – Alexity Lilian

28

Egyéniségének méltatására példa, hogy sokoldalú tudományos munkássága a kísérletes orvostudomány majd’ minden ágára kiterjedt, és tanítványai sorából két Nobel-díjas, egy Kossuth-díjas és több nagy nevû kutató került ki.

A fôvárosban látta meg a napvilágot 1882. február 26-án, és iskoláit is ugyanitt végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán avatták orvosdoktorrá 1905-ben. Már 1904-tôl elôbb orvosgyakornok, majd egy év múltán tanársegéd lett a gyógyszertani intézetben. 1907 és 1909 között Bécsben Meyer, Berlinben Zuntz, Londonban Starling, Bayliss, Alcock professzorok intézeteiben tevékenykedett, 1910-ben pedig egyetemén „A kísérleti gyógyszertan” tárgykörébôl képesítették egyetemi magántanárrá, ennek eredményeként 1913-ban adjunktusi kinevezést kapott. Az elsô világégés alkalmával két éven át csapatszolgálatot teljesített, ezt követôen az isonzói hadsereg egyik tábori laboratóriumát vezette. 1916-ban érte el az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet. Egyetemi nyilvános rendes tanárrá az akkor még Pozsonyban székelô Erzsébet Tudományegyetemen a gyógyszertani tanszékre 1918. árpilis 3-án nevezték ki, és követte az egyetemet annak menekülése után elôbb Budapestre, majd Pécsre. 1923-ban került arra sor, hogy a gyógyszertani tanszék mellett a kórtani intézet vezetésével is megbízták.

Bár tagja volt a Hallei Tudományos Akadémiának, tulajdonosa a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjének, a II. o. Magyar Érdemkeresztnek, s 1911-ben a Károlyi-díjat, 1913-ban a Balassa-díjat kapta meg, társszerkesztôje volt a Magyar Orvosi Archívum c. folyóiratnak, az 1944 márciusában történô német megszállás idején mégis származása miatt elhurcolták. Megjárta az auschwitz-i koncentrációs tábor poklát, túlélte az embertelen lelki és fizikai kínokat, 1945 januárjában került haza. Ismerôsei, méltatói a liberális polgár kiemelkedô képviselôjeként tartották számon, aki ha kellett, maró gúnnyal pellengérezte ki annak gyengéit. 1946-ban lett az akadémia 1evelezô, majd rendes tagja, és átvette a budapesti egyetem é1ettani tanszékének a vezetését. A pécsi egyetem büszkesége, a neves tudós, tanár és közéleti ember Genfben hunyta le örökre a szemét 1950. január 12-én.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Tanulószerzôdés 29 – Összefogtak a szakképzô intézettel Új tagjaink: WAWONA Kft. Baranya Klíma Kft. Autóteszt: Fiat Ducato

30 31 32–33

Vendég-oldal: Világszámok: Zsolnay ... 34 Nemzeti Adó- és Vámhivatal

35

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Díjaztuk a gazdaság legjobbjait 10–13. oldal

32–33. oldal Autóteszt: Fiat Ducato – László Zoltán

4 Arnold Antal, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelemfejlesztési alelnöke.

— A turizmus rendkívül bonyolult, szövevényes szegmens, amelyben nagyon sok vállalkozás mûködik. Annak ellenére, hogy ma a vállalkozókról a sajtóban pozitív kicsengésû elemzések és értékelések jelennek meg, azt látom, hogy nagyon rossz éveket zárnak. Ugyan Baranyában több mint 2%-kal nôtt a vendégéjszakák száma az elmúlt évben, ennek ellenére a vállalkozók azt mondják, hogy az árharc miatt csökkennek a bevételeik.

Van néhány viszonylag jól menô vállalkozás, ám többségében azért az látható, hogy – különösen a régebben itt lévô vállalkozások – bevétel- és eredmény problémákkal küzdenek. Holott 2010 óta nagyon sok fejlesztés történt Pécsett és Baranya megyében is.

— Ezek a fejlesztések – az ön véleménye szerint – alapvetôen jó irányba mentek? Tudnak olyan vonzóak lenni, hogy ide csalogassák a turistákat?

— Igen. Ezek a fejlesztések fôleg Pécsett valósultak meg, és véleményem szerint piacképesek. Azt is látom, hogy nagyon sok, a turisztikát segítô, vonzó program található a megyében, ám ezek egymástól elszigetelten zajlanak. Ez jelenti a legnagyobb problémát, hiszen a megyének minden adottsága megvan ahhoz, hogy ne az egyetem legyen a legnagyobb foglalkoztató, hanem a turisztikához kapcsolódó vállalkozások. Hiszen minden megvan a virágzó turizmushoz: szépség, kultúra, természeti adottságok, infrastruktúra, 3 és 4 csillagos szállodák.

— Mi hiányzik ahhoz, hogy ezek kapcsolódjanak egymáshoz?

— A közös érdek. Most azt tapasztalom, hogy a szereplôk egyedül próbálnak boldogulni: színvonalas programokat szerveznek, önállóan, de ezek a rendezvények jobbára nekünk, baranyaiaknak szólnak, legfeljebb a 10-20 kilométeres

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Üzleti alapon szervezôdô Baranya turizmusa és a kitörési pontok Némi kereslet-élénkülést hozott a múlt év a dél-dunántúli turisztikai régióban, ennek ellenére a fô kínálati szegmensekben – mint kulturális turizmus és egészségturizmus – a régió és annak desztinációi nem tudtak pozíció-javulást elérni. Történt ez annak ellenére, hogy a turizmus szervezési és menedzsment háttere megerôsödött. A legtöbb régiós célterületen már rutinosan mûködnek a turizmus desztináció-menedzsment (TDM) szervezetek, és két éves projektfejlesztési idôszakuk végére értek a régiós turisztikai klaszterek is. A baranyai turisztikai kínálat jelentôs része megjelenik a minden év március elején megrendezett pécsi utazási kiállításon, amelyen idén az aktív turizmus a kiemelt téma. Összeállításunkban szakemberek segítségével Baranya megye idegenforgalmának helyzetét elemezzük és keressük a kitörési lehetôségeket. körzetben élôknek. De akkor lehetne igazán létjogosultságuk, ha az ország többi részérôl, vagy az országhatáron túlról is sokkal több turista érkezne. A közlekedés az autópálya megépülése óta már nem lehet akadály. Arra kellene a szervezôknek több figyelmet fordítaniuk, hogy a helyi értékekre alapozzanak, azokat akarják megmutatni a hozzánk érkezôknek. Hiányzik a szervezett együttmûködés, a programok közös meghirdetése.

A turisztikai szolgáltatók azzal tudnak magasabb látogatottságot elérni, ha minél teljesebb mértékben szolgálják ki a vendéget, pl. csomagokat kínálnak számukra.

Jó lenne növelni a Harkány iránti érdeklôdést, de a meglévô adottságokból kell kiindulni: a pogányi repülôtér fejlesztésére egyelôre nincs pénz, és nem érdemes álmodozni, hogy majd valamikor történik valami. Holnap is kell vendég, nem várhat senki 2-3 évet, amíg megoldódnak ezek a problémák. Nagyon fontosnak tartom, hogy Harkány visszakapja a régi megbecsültségét, hiszen ez akkora érték, ami nem mehet veszendôbe a helyi csatározások miatt. Olyan mágnese a megyének, ahol a vendég több éjszakát tölt el, mint más településeken. Hiszen jellemzôen gyógyulni mennek oda az emberek, egy, vagy több hetes turnusokban. Aki pedig ennyi idôt eltölt ezen a helyen, a környék látnivalóit is szívesen megtekinti.

— Több turisztikai szervezet, pl. a Magyar Turizmus Zrt. vagy a helyi TDM-irodák is azzal a szándékkal dolgoznak, hogy összehangolják a megye programkínálatát, a turisztikai szereplôket. A kamara még milyen pluszt tud ehhez hozzátenni, hogy a

További információ: www.pbkik.hu

turisztikai gépezet olajozottabban mûködjön?

— Célunk, hogy együttmûködjünk ezekkel a szervezetekkel, hiszen rengeteg információt, tapasztalatot szereztek már az idegenforgalom területén. A TDM-nek az a gondja, hogy az általuk felhasznált pályázati pénzek jobbára projektekre, azaz rövidebb idôszakokra szólnak. Ez jó arra, hogy a projekt megvalósuljon, de talán az nem annyira fontos, hogy elônyére válik-e adott régiónak, térségnek vagy sem. Ez nem a TDM, hanem a rendszer hibája. Igazán kevés fedezet marad marketingre, amire pedig nagy szükség lenne.

A Turizmus Zrt. regionális marketing igazgatósága régiót fog össze, korlátolt a mozgástere is, bár szép eredményeket tudnak felmutatni a helyi termékek felkutatásában és szállodai szinten történô értékesítésében. Azt tapasztalom, hogy hiányzik egy olyan szervezôdés a megyébôl, ami egyértelmûen eladja Baranyát a turisták számára. Rengeteg helyen megfordultam az elmúlt hónapokban Baranyában, várhatóan nyár végére lesz egy komplex ajánlatunk a vállalkozók számára.

— Tehát ezek szerint azért kellene dolgozniuk a turisztikai szereplôknek Baranyában, hogy ismertebbek legyenek megyehatáron kívül is?

— Igen. Azt kellene tudatni a fogyasztóréteggel, hogy kiváló rendezvényeink vannak, amelyek nemcsak egy, hanem több napra is térségünkbe vonzhatják a turistákat. Ne csak a szombatra gondoljanak a szervezôk a programokat illetôen, hanem használják ki a pénteket és a vasárnapot is. Úgy vélem, hiányzik

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

turisztikai összefogás? egy olyan társulás, amelyik üzleti alapon szervezné össze a szereplôket és koordinálná a közös turisztikai törekvéseket.

— Miként fogadják a vállalkozások, az idegenforgalomban érdekelt szervezetek ezt a felvetést?

— Azt gondolom, mindig vannak olyan vállalkozások, amelyek többre képesek, többet akarnak és szívesen fontolóra veszik az együttmûködés lehetôségét. Érzékelek egy bizonyos mértékû apátiát, de úgy gondolom, eljött az idô a cselekvésre és bíznunk kell önmagunkban.

Tudom, hogy Baranya nagyobb szellemi értékkel rendelkezik, mint amennyit láttat magából, ezen kell változtatnunk.

Az elmúlt évek eredményeibôl látható, hogy kezd erôsödni a belföldi turizmus, ennek egyik oka az, hogy kevés pénze van az embereknek. Mediterrán vidéknek mondjuk magunkat, az ország északi tájaihoz képest 2-3 héttel korábban köszönt be a tavasz, erre érdemes lenne programcsomagokat összeállítani. Vagy gondolkodhatnánk a sportturizmusban is, jó példa erre a két évvel ezelôtti, Pécsett rendezett szenior tájfutó világbajnokság.

Megteltek a szállodák, vendéglôk. Persze, nem kell rögtön világbajnokságra gondolni, de érdemes lenne erre a területre is nagyobb figyelmet fordítanunk.

Az aktív turizmus a középpontban 18. Pécsi Utazási Kiállítás és Vásár Élénk érdeklôdés mutatkozik a kiállítók részérôl a régió egyik legszínvonalasabb és legnépszerûbb turisztikai börzéje, a Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár iránt, amelyet 18. alkalommal rendez meg 2013. március 9-10-én a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Fair-Expo Kft. szervezésében. Ezúttal a 2011-ben nyílt Pécsi Zsolnay Kulturális Negyed ad otthont a rendezvénynek. A kiállítás középpontjában idén az aktív turizmus áll.

— Az aktív turizmus témája több olyan település, illetve idegenforgalommal foglalkozó vállalkozás érdeklôdését is felkeltette, amelyek eddig nem jelentek meg az utazási kiállításon – tájékoztat

Ferenczy Tamás, az utazási kiállítást szervezô Fair-Expo Kft. ügyvezetôje. — Több erdészet is jelentkezett, így a Mecsekerdô Zrt. a Mecsextrém Parkkal, vagy például a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, amely az erdészethez hasonlóan egy nagyobb területtel jelenik meg, hiszen bemutatkoznak az aktív turizmusban érdekelt tagjai, akik csodálatos tájakra invitálják a kiállítás látogatóit. Abban bíznak, hogy fel tudják kelteni a többségében a régióból, tehát Baranya, Tolna és Somogy megyébôl érkezôk érdeklôdését a helyi értékek iránt, be tudják mutatni azokat a gyönyörû helyeket, amelyeket itt, a közelben, a környezô településeken lehet fellelni. Érdekes számomra, hogy néhány kisváros, község önkormányzata is kiállítóként jelenik meg a rendezvényen, saját településük turisztikai adottságaira szeretnék felhívni a figyelmet.

Az aktív turizmus természetesen nem csak a régió idegenforgalmi kínálatában jelenik meg, az utazási irodák – amelyek, mint az elôzô években, idén is szép számmal képviseltetik magukat a rendezvényen – a tengerparti nyaralásoktól kezdve az európai városlátogatásokon át a nagyvilág turisztikai lehetôségeit sorakoztatják fel. Már szinte hagyománynak számít, hogy az utazási irodák kedvezményeket biztosítanak az elôfoglalásokra, erre 2013-ban is számíthatnak az utazni vágyók.

Az elmúlt években megnôtt az érdeklôdés a belföldi utazási lehetôségek iránt.

A pécsi kiállításon ízelítôt kaphatunk az ország különbözô régióinak kínálatából, hiszen a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketingigazgatóságai közremûködésével közös területen mutatkoznak be az egyes országrészek. Jelen lesz egy tekintélyes standdal a Balaton és új programjaira hívja fel a figyelmet a Balatoni Hajózási Zrt. De bemutatkozik Észak-Magyarország, a Nyugat-Dunántúl és a Tisza-tavi régió, emellett érdekességként a Dél-

További információ: www.pbkik.hu

5 Alföldi régió három városa: Baja, Szeged és Szentes kiemelt figyelmet kap a kiállításon.

A külföldi kiállítók érdeklôdése – az elôzô évekhez hasonlóan – továbbra is élénk a pécsi vásár iránt: Erdélybôl illetve Horvátországból érkeznek kiállítók.

Székelyudvarhely eddig mént nem szerepelt kiállítóként a rendezvényen, ôk most külön standon mutathatják be az erdélyi város és környékének idegenforgalmi lehetôségeit. Horvátországból Zadar jelentkezik nagyobb területen az eddiginél jelentôsebb kínálattal. Az Eszéki Kereskedelmi Kamara külön standon szerepelteti turisztikai lehetôségeit.

— Idén már a kiállítás elôtt is jelentôs érdeklôdés mutatkozik a rendezvény iránt.

Minek köszönhetô ez?

— Talán az új helyszín is befolyásolja a kiállítók döntését, hiszen a Zsolnay Kulturális Negyed igazán különleges keretet ad ennek a rendezvénynek. Persze, a turisztikai attrakciókat kínáló vállalkozások, intézmények abban érdekeltek, hogy minél több platformon találkozzanak a látogatókkal, a megrendelôkkel, hogy be tudják mutatni a programjaikat. Az érdeklôdés talán annak is köszönhetô, az elmúlt évi hullámvölgyek után bíznak benne, hogy ebben az évben felpezsdülhet az utazási kedv – ha nem is távoli helyekre, legalább belföldre. Mindenki érti és tudja, hogy a gazdasági válság hatására az utazási irodák bevételei is megcsappantak, ettôl függetlenül mindig útra kél az emberek egy része. Az utazási irodák feladata, hogy színvonalas programokkal, kedvezô kínálattal szolgálja ki ezt a réteget.

— Az elôzô évek tapasztalatai alapján változnak a trendek az utazást illetôen?

Másfajta kiállítók jelennek meg most másfajta kínálattal, mint pl. öt évvel ezelôtt?

— Egyrészt a kiállítás tematikája befolyásolja kiállítók összetételét. Szerencsésebbnek találjuk, ha valamilyen központi téma köré szervezôdik a kiállítás – ez az utóbbi években bebizonyosodott.

Ugye, az idei évben az aktív turizmust választottuk fô témának és azok a települé-

6

CÍMLAPSZTORI

sek is megjelennek, amelyek eddig nem is gondoltak rá, hogy kiállítók legyenek, hiszen úgy vélték, hogy csak a neves turisztikai célpontok jöhetnek számításba.

Most úgy érezték, hogy ôket is megszólítottuk ezzel a lehetôséggel.

Az látszik – mint ahogy említettem –, hogy bárhová el lehet utazni a világba, hiszen az ajánlatok között szinte minden szerepel, de tény, hogy a nagy utazások iránt igen megcsappant a kereslet az elmúlt években. Kiállításunk látogatói fôleg a belföldi utazásokat, valamint a határmenti célokat keresik, ezt erôsítik a kiállítók ajánlatai is. A tengerparti utazásoknál még mindig prioritást élvez a horvát és az olasz tengerpart, az európai városoknál pedig Prága. Emellett több olyan város van, ahová szívesen elutaznak akár 3-4 napra is az emberek. A trend tehát annyiban változott, hogy a turisták földrajzilag közelebbi célpontot választanak a pihenésre szánt idô eltöltéséhez, mint öt évvel ezelôtt.

Helyi termék mintaprogram Egy éve indította útjára a Dél-Dunántúli Helyi Termék Mintaprogramot a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága, hogy közelebb hozza egymáshoz a régió helyi termelôit a szállodákkal, éttermekkel, pincészetekkel. Mint Hegyi Zsuzsanna regionális marketingigazgató mondja, a vendéglátóhelyek közül már jelenleg is többen dolgoznak helyi beszállítókkal, mégis a programmal azt szeretnék elôsegíteni, hogy növekedjen a helyi alapanyagok aránya, a turisták pedig tudatosan részesítsék elônyben azokat a szolgáltatókat, akik ezt a többletmunkával és -kiadással járó vállalást teszik.

— Az a tapasztalatunk, hogy az éttermek, szállodák részérôl a saját szolgáltatásaik minôségével szembeni igényesség egyenes arányban áll a helyi, kézmûves alapanyagok beszerzése iránti elkötelezettséggel. A prog-

ramot attól a szakmai meggyôzôdéstôl hajtva kezdeményeztük, hogy a helyi gazdaság (ideértve a turizmust mint egyfajta helyi terméket is) fejlesztése a vidéki Magyarország felemelkedésének feltétele. Hiszünk abban, hogy a helyben elôállított élelmiszerek a gasztroturisztikai kínálatban olyan megkülönböztetett minôséget eredményeznek, amely régiónk jellegéhez, turisztikai vonzerejéhez nagyban hozzájárul, és kiváló borvidékeink kínálatával harmóniában a Dél-Dunántúl erôsségévé válhat.

Egyelôre jelentôs idôt emészt fel a termelôk személyes felkeresése, szakértôi felmérése, profi fotózása. A napokban elkészült a honlapunk, a helyiizek.hu, aminek folyamatosan töltjük fel a tartalmát.

— Melyek azok a helyi termékek/termelôk, amelyek felkelthetik az ide utazók érdeklôdését?

— Naivitás volna azt hinni, hogy a helyi termelôk lelkesednek, ha rajongói táboruk személyesen bekopogtat ajtajukon. A termelô termelni akar, a legtöbbjük még a reklámként számukra megfizethetetlen médiaszerepléstôl is elzárkózik. Így elsôsorban éttermekben, szállodák reggelizôasztalain, pincészetekben, falusi vendégasztal szolgáltatóknál szeretnénk bemutatni ezeket a finomságokat.

Szekszárdon, a Nefelejcs közben már létezik vegytisztán helyi termék bolt, amely igazán mintaértékû. Pécsen is vannak részben helyi termékeket áruló kis üzletek, de a szekszárdi elônye, hogy abban minden élelmiszer kapható, pékárutól a zöldségekig, tejtermékektôl a húsokig.

Az utazók itt tartózkodásuk alatt mindent szívesen megkóstolnak, ami helyi. A gyerekek kevésbé nyitottak, csak 30%-uk hajlandó a megszokott ételekhez képest idegen ízeket felfedezni. Hazavinni olyan élelmiszert

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság lehet, amelyik bírja az utaztatást, nem romlik meg, és olyan a csomagolása, hogy nem tesz kárt az autóban.

Baranya erôs mézben, füstölt hústermékekben, lekvárban. Nagyon jó sajtjaink is vannak, de ezekre akkora a kereslet (és olyan kicsi az elôállítás volumene), hogy a helyi lakosok elkapkodják, sôt, az ô mennyiségi igényeiket sem lehet kielégíteni.

— Hol tart most a program, milyen eredményrôl lehet beszámolni?

— 2013. március végére készülnek el nyomtatott információs eszközeink, Pécs Város Önkormányzata támogatásával (éttermekbe helyi termék étlapok, asztali információs kártya, védnöki táblák), és a már említett helyiizek.hu honlap is a termelôk és gasztronómiai referenciapartnereink rendelkezésére áll. A honlapon folyamatosan frissítjük az aktuális helyi termék kínálatot, mibôl, mennyi, milyen áron érhetô el. Nagy öröm, hogy az éttermek már ezen kívül is megtisztelnek bizalmukkal, és jelzik, hogy mire volna szükségük, amit nem találnak. Tegnap éppen egy havi 1,5 millió forintért csirkét vásárló, rendkívül igényes baranyai éttermet hoztunk össze egy biotenyésztôvel.

Kiemelt feladatunk a referenciapartner éttermek reklámozása a regionális turisztikai kommunikációnkhoz kapcsolódóan.

A jövôben szakmai és média vendégeinket is kizárólag ezekbe az éttermekbe, szállodákba hívjuk meg.

— Milyen a helyi termelôk aktivitása, kezdeményezôek-e vagy várják a kezdeményezést?

— Ez sokkal nehezebb kérdés, mint gondoltuk, reméltük. Mint említettem, a termelô termelni akar, a legtöbbjüknek teher a termelôi piac, és minden személyes promóciós közremûködés, mint pl. kitelepülni egy fôvárosi fesztiválra. Aki nyitott, azt látjuk, már most könnyebben boldogul. Az éttermeknek való beszállítás elôl azonban senki nem zárkózik el, hiszen ez nem csak nagyobb mennyiséget jelent, de a csomagolásra sem kell olyan nagy energiát fordítani, mint az egyéni vásárlók esetében. Sokan, pl. a Pezsgôház Étterem,

Dél-Dunántúli Gazdaság vagy a bikali turisztikai komplexum már a vetés, palántázás elôtt lekötik az egész éves mennyiséget a legmegbízhatóbb termelôknél, fix áron. A végcél ez volna, hogy a termelô kellô biztonságban tudjon dolgozni, és a gasztronómia is kellô biztonsággal építhessen a minôségi alapanyagokra.

— Milyen hatással van vagy lehet a turizmusra a helyi termék program? Érdeklôdnek-e a turisták, a messzirôl jött emberek a helyi termékek iránt?

— Igen, ez ma sláger – persze a pénztárca vastagságának függvényében. De azt tapasztaljuk, hogy még a legszerényebb lehetôségû vendégeink is megkóstolják a helyi ízeket, és egy-egy kisebb helyi terméket (mondjuk egy kis üveg lekvárt) hazavisznek.

Új turizmusszervezô erô: a klaszterek — A Dél-Dunántúlon a turizmus szereplôi jól lobbiztak a 2007-13 közötti idôszakra vonatkozó Regionális Operatív Program tervezése során. Ennek következtében 8 turisztikai terméktípus esetében vált lehetôvé a klaszterfejlesztés megindítása – tájékoztat a baranyai, turizmust támogató klaszterekrôl Gonda Tibor klasztermenedzser. — A 2010-ben elôször kiírt pályázaton sikeresen szerepelt hat klaszter kezdeményezés (öko-, bor-, falusi-, gyógy- és termál-, vár és kastély-, fesztivál és rendezvényturisztikai klaszterek), akik eredményesen kezdték meg a tevékenységüket. Hozzájuk csatlakozott még az Örökségturisztikai Klaszter, amely az év elején kezdte meg a mûködését.

A klaszterek többségénél az együttmûködés nem volt elôzmény nélküli, mert az már civil szervezeti keretek között több évre visszanyúlt. A klaszterek céljai hasonlóak: egyrészt a hálózatszerû együttmûködésben rejlô elônyöket optimalizálva szeretnének hatékonyabb marketing munkát végezni, másrészt a hazai és a nemzetközi jó gyakorlat

CÍMLAPSZTORI megismerésével és adaptálásával innovatív termékfejlesztési folyamatokat indítanak. De céljuk az adott turisztikai ágazat speciális munkaerô szükségletének a fejlesztése célzott továbbképzésekkel, tréningekkel, emellett foglalkoznak közösen végzett kutatásokkal (vendégkörfelmérés, vendégelégedettség vizsgálat, stb.), a marketing és a termékfejlesztési munka megalapozásával.

— Milyen eredménnyel mûködnek ezek a klaszterek?

— Az érdekellentéteken és a korábbi konfliktusokon túllépve, az egyes szolgáltatók érdekeinek összehangolásával a turisztikai együttmûködéseknek pozitív hatása lehet új térségi turisztikai márka és imázs kialakítása. E mögött professzionális márka- és pozicionálási politika, valamint a már meglévô turisztikai márkák stratégiai menedzsmentje áll. A klaszternek mint marketing-kooperációnak egyik legfontosabb feladata az együttmûködés szinergiáira épülôen a márkaépítés, az értékesítés és a kommunikáció. Ezt a közös jegyek marketingjének nevezhetjük, ahol kiemelt szerepe van a puha faktoroknak, az imázs- és márkaképzésnek.

— Miért lehet megfelelô forma a klaszter a turizmus elôre lendítéséhez?

— A klaszter kiváltképp alkalmas a turizmusban egyre meghatározóbbá váló, versenyelônyt is befolyásoló minôség biztosítására, hiszen mint a turisztikai értéklánc szolgáltatásainak jól szervezett, regionálisan összehangolt hálózata (turisztikai erôforrások, attrakciók, infrastruktúra, szolgáltatás és egyéb támogató szektor csoportja), az egyes láncszemek összekapcsolásával komplex módon tudja a minôségmenedzsmentet elvégezni.

Reprezentatív felmérésünk is arra mutatott rá, hogy a klaszterekben végzett közös termékfejlesztési munka egyik súlypontja a minôsítési rendszer, a védjegy kialakítása. A minôsítési rendszer kidolgozását nem csak mint a termékfejlesztés irányadó tényezôjét értékelhetjük, de a tagok, ezt a legin-

További információ: www.pbkik.hu

7 novatívabb termékfejlesztési tevékenységként határozták meg.

— A klaszterek munkája eredményeként érezhetô-e majd Baranyában a turisták számának emelkedése?

— A minôség és az arra épülô regionális klasztermárka azonosítja a klasztert, az általa összefogott turisztikai termékeket, szolgáltatásokat és régiót, ami által azok újra felismerhetôvé válnak a piacon, új erôre kapnak és megoldást kínálnak speciális vevôi igényekre. Habár a létrejött új turisztikai termékek nem koncentrálják olyan módon a vendégforgalmat, hogy az a régió versenyképességét mutató statisztikában megjelenjen (pl. a rendezvény- és a borturizmus, vagy a várak, kastélyok és gyógyfürdôk forgalma nem mutatható ki a regisztrált vendégéjszakák számával), azonban innovativitásuk és magas presztízs értékük miatt kiemelkedô a marketing szerepük. Így az ezekre a termékekre épülô klaszterek összefogott stratégiai marketingje hozzájárulhat a régió versenypozícióját meghatározó mutatók növekedéséhez is. Az érintett turisztikai klaszterek gyakorlatának a vizsgálata, számos konkrét példán keresztül visszaigazolta azon hipotézisünket, hogy az innováció nem áll meg a marketing szintjén, hanem hatást gyakorol a termékfejlesztési munkára.

Trendváltás elôtt vagy közben a Dél-Dunántúl turizmusa?

— Magyarország turizmusa a forgalmi mélypontként értékelhetô 2009-es év után 2010-tôl a konszolidálódás és a lassú felkapaszkodás idôszakát éli a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve – kaptuk a tájékoztatást dr. Szabó Gézától, a PTE TTK FI Turizmus Tanszék tanszékvezetô egyetemi docensétôl, a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter elnökétôl. — A meghatározónak tûnô folyamat mélyén azonban jelentôs hangsúlyváltások, átrétegzôdések tapinthatók. A forgalom mérsékelt növekedése a belsô kereslet stagnálása, helyenként beszûkülése mellett ment végbe.

Bôvülést egyértelmûen csak a külföldi érdeklôdés – enyhe – élénkülése hozott. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fôként belföl-

8 di vendégkörû turisztikai régióink forgalma – és így a Dél-Dunántúlé is – tovább mérséklôdött. A siker, a forgalom bôvülése már évek óta a különleges helyzetû, 80%-ban külföldi vendégkörû Budapest mellett a fürdôvárosainkat jellemzi. A hazai TOP 10 desztináció 2/3 része élményfürdôje, wellness kínálata és gyógysdr. Szabó Géza zolgáltatásai miatt preferált a hazai és külföldi vendégkörnél egyaránt. A kulturális motiváció csak másodlagos vagy sokadlagos szempont az üdülési helyszín kiválasztásánál. Ebbôl csak néhány különleges eset, mint Sopron, vagy Eger jelenthet kivételt. Sajnos, Pécs erôteljesen fejlesztett kulturális és örökségi kínálata se tudott trendváltást elérni a keresletben.

A kereslet belsô átalakulásának egyik jellemzôje, hogy egyértelmû erôeltolódás figyelhetô meg az egészségturizmus két terméktípusa, a gyógy és a wellness között. 2011-ben haladta meg elsôként a wellness-szállók forgalma a gyógyszállókét. A wellness hotelek forgalmának erôteljes bôvülése 2009-óta meghatározó folyamat a kül- és belföldi vendégkörnél egyaránt. Amit még érdemes hangsúlyozni a kínálati trendeknél, az a válság kitörése óta fokozódó konkurencia harc, erôteljes árverseny a hotel kategóriák között.

Alapvetôen a három- és négycsillagos hotelek mérkôzésében lassan már végeredményt lehet hirdetni. Míg a három csillagos kategóriában 2008-óta folyamatos az eltöltött vendégéjszakák számának a csökkenése, addig a négycsillagos minôsítésû hotelek forgalma 2009-óta meredeken emelkedik. Elsôként 2009-ben haladta meg vendégéjszaka számban a négycsillagos kategória a három csillagos szállodákét, és vált ezzel a legnagyobb forgalmú kereskedelmi szálláshely kategóriává.

A dél-dunántúli turisztikai régióra egyik bôvülést hozó forgalmi trend sem terjesztette ki hatásait. A 2011-es jelentôs forgalmi visszaesés után – az alacsony bázisszámoknak is köszönhetôen – az elmúlt év konszolidációt és némi keresletélénkülést hozott. Ennek ellenére a fô kí-

CÍMLAPSZTORI nálati szegmensekben – mint kulturális turizmus és egészségturizmus – a régió és annak desztinációi nem tudtak pozíciójavulást elérni. Történt ez annak ellenére, hogy a turizmus szervezési és menedzsment háttere megerôsödött. A legtöbb régiós célterületen már rutinosan mûködnek a turizmus desztináció-menedzsment (TDM) szervezetek, és két éves projektfejlesztési idôszakuk végére értek a régiós turisztikai klaszterek is. Ez a fejlesztési és menedzselési elôny még nem volt képes mérsékelni a régió meglévô piaci hátrányait.

A vidéki térségek attraktivitását feltáró falusi turizmus, ami a Dél-Dunántúl egyik jellegzetes és versenyképes turisztikai terméke, az elmúlt idôszakban kettôs szorításba került. A falusi vendégfogadók számát és kapacitásait jelentôsen visszafogta a szakterület 2009-es rossz szabályozása, a belföldi kereslet szûkülése pedig piaci oldalról jelentett kihívást. Országosan a falusi turizmus vendégforgalmi adatai közel a 2008-as érték felére estek vissza 2010-re. A legutóbbi két évben már látszanak a fejlôdés jelei, mérsékelt forgalombôvülésrôl számolnak be a talpon maradt vendégfogadók. A belföldi kereslet szûkülése talán leginkább ezt a terméktípust érintette. A szerényebb jövedelmû vendégkört a válság még inkább visszariasztotta az üdüléssel járó kiadásoktól. Korábban az üdülési csekkek adták a vendégfogadók bevételeinek közel 2/3 részét, a cafeteria rendszer átalakításával bevezetett SZÉP-kártyák még nem érték el ezt a magas arányt!

A Dél-Dunántúl falusi turizmusában is érvényesültek az országos tendenciák, a 90% körüli arányt képviselô belföldi forgalom itt is jelentôsen mérséklôdött.

Kivételként említhetôk az újdonságnak számító, különleges és minôségi kínálattal piacon lévô vendégfogadók, pl. a régióban kialakított „ökoporta” rendszer tagjai, vagy a helyi terméket, bio-élelmiszert is kínálatukba vonó vendégházak. A régió kiterjedt falusi turizmus kínálatának szervezésében, a termékfejlesztésben és a kommunikációban jelentôs elôrelépést

Dél-Dunántúli Gazdaság hozott a három megye vendégfogadóit, a falusi turizmus fejlôdésében érdekelt vállalkozóit és a támogató civil szervezeteket összefogó klaszter szervezôdés, a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter.

A címben megfogalmazott kérdésre – amint a fentiekbôl is kiderült – nem adható egyértelmû válasz. Mindenképpen érzékelhetô a piac és a kínálat változása és remélhetô a régiós szintû, valamint a falusi turizmust is érintô fellendülés kezdete.

Új utakon Baranyában A zöldmezôs beruházásokon túl jelentôs útfelújítások valósultak meg Baranya megyében az elmúlt évben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által – kaptuk a tájékoztatást Pécsi Norbert Sándor szóvivôtôl. A Harkány-Sellye-Darány összekötô út több szakaszban több mint 45 km-en újult meg, a Somberek-Pécsváradi összekötô úton mintegy 23 km hosszan végeztek útfelújítást. De jobban járható az elvégzett munkák miatt a Pécs-dél-nyugati elkerülô út, a Komlót Mánfával összekötô közút és az Ormánságban is számos közlekedési út. Hamarosan megkezdik a felújításokat mintegy 15 km hosszan a Pécs-Vajszló összekötô úton és megújul a Mohácsot Kölkeddel összekötô út több mint 10 km hosszan. Tervezés alatt van két új határátkelôhely kialakítása is, ezért megtörténik a Sárok-Fôherceglak közötti 2,9 kilométeres közút felújítása, szélesítése, 1 km új út építése, valamint a Vejti-Moszlovina közötti 6,5 kilométeres közút felújítása és 2,3 kilométer új út építése.

Az elkerülô utak építésével természetesen csökkenthetô az elkerült település átkelési szakaszainak forgalomnagysága és ezáltal az út menti területek káros környezeti terhelése is. A régóta várt hosszúhetényi elkerülô út átadásával a településen az átlagos napi forgalom nagysága 3-4000 egységjármûrôl 1700-ra csökkent.

A meglévô országos közutak felújításának célja nem a forgalom növelése vagy átrendezése, hanem a környezô települések elérhetôségének javítása, hiszen a felújított útszakaszokon javul az utazáskényelem, nô a forgalombiztonság és csökken az utazási idô is.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

9

10

ELISMERÉSEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Díjaztuk a gazdaság legjobbjait A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara elnöksége mérlegelve a javaslatokat, a következô döntéseket hozta:

Baranya Gazdaságáért Díj: Dr. Kiss Tibor.

A díjat Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Dr. Hargitai János kormánymegbízott adta át.

Az Év Üzletembere Díj: ifj. Rajnai Attila

Angster József Díj: Max Koller.

A díjat Dr. Kéri István és Nagy Csaba, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere adta át.

Életmû Díj: Nagy Tibor. Életmû Díjat kapott Katona Lajos

Kisfilmek a díjazottakról: www.youtube.com/user/pecsikamara

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

ELISMERÉSEK

Címzetes Kamarai Tanácsos: Kozma Béla

Kamarai Tanácsos: Rudics Judit

Baranya Megyei Innovációs Díj: Dr. Kovács L. Gábor

Baranya Megyei Export Díj: Trust Hungary Zrt. A díjat Mannó Pál vezérigazgató vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj: Barta Sándor.

A díjat Dr. Kéri István és Várszegi Gyula kamarai alelnök adta át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj: Matro Kft. A díjat Kleisz Zoltán ügyvezetô vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj: Szél István

12

ELISMERÉSEK

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: Öko-Trade Kft. A díjat Bartos Réka ügyvezetô vette át.

Kiváló Kamarai Munkáért Díj: Králik Ivánné

Az Év Kézmûvese Díj: Polgár Zsuzsanna.

A díjat Dr. Kéri István és Treszner János, a kamarai kézmûves tagozat elnöke adta át.

Mohácsi Szakképzési Díj: Alsóvölgyi István

Mohácsi Idegenforgalmi Díj: Varga György

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kiváló Kamarai Munkáért Díj: Dr. Kállai Sándor

Dr. Fáy Mihály Díj: Wéber Ádám.

A díjat Pálinkás István, mohácsi városi elnök és Kovácsné Bodor Erika, Mohács város alpolgármestere adta át.

Szigetvár Gazdaságáért Díj: Kis Attila.

A díjat Horváth László, szigetvári városi elnök adta át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szigetvári Szakképzési Díj: Hóbor Lászlóné.

Szigetvári Idegenforgalmi Díj: Andreas Ebner.

Jánosi Engel Adolf Díj: Merk Ferenc.

A díjat Ferenczy Tamás (középen), komlói városi elnök, valamint Polics József, Komló város polgármestere adta át.

Komlói Idegenforgalmi Díj: Jakab Józsefné

Siklósi Szakképzési Díj: Baksa Zsuzsanna.

Siklósi Idegenforgalmi Díj: Herke Attila.

13

ELISMERÉSEK

Komlói Szakképzési Díj: Merk József

A Than Károly Díj kitüntetettje Orlovics Gyula.

A díjat Mikola János (balra), Nagy Attila, Sellye város polgármestere és dr. Kovács Tibor, siklósi városi elnök, Siklós város alpolgármestere adta át.

A vállalkozás export teljesítményéért elismerô oklevélben részesült: Strausz János, a Strauss Kft. ügyvezetôje

Kiváló kamarai munkáért elismerô oklevélben részesült: Sztraka Jenôné, a kamarai hivatal munkatársa

14

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetettje:

Dr. Kiss Tibor A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetést adományozhat évente annak a természetes személynek, aki egy-egy gazdálkodó szervezet vagy szakma érdekeit meghaladó, a megye gazdaságának egészét szolgáló, kiemelkedô teljesítményt nyújtott. A kitüntetett munkája nyomán értékelhetôen javult a megye gazdasági teljesítôképessége, a gazdaság számára fontos fejlesztési program valósult meg, vagy a gazdaság mûködési feltételeiben következett be jelentôs javulás a megelôzô évben.

Dr. Kiss Tibor évek óta a környezetipar egyik „motorjaként” végzi jelentôs szakmai tevékenységét. Az általa vezetett BIOKOM Kft. környezetvédelmi/hulladékgazdálkodási/természetvédelmi projektjei nemzetközi szinten is minôséget képviselnek, amelyek Európában is hivatkozási alapnak számítanak. A munkahelyteremtés és a helyi vállalkozók bevonása komoly gazdasági tényezôvé tette az elmúlt években a BIOKOM Kft-t.

— Azért volt számomra megtisztelô, hogy rám esett a választás a Baranya Gazdaságáért Díjat illetôen, mert a BIOKOM Kft. – ahogy Kéri István elnök úr is mondta a díjátadón – nem az ipari-termelési szektorban dolgozik, hanem fô tevékenysége a szolgáltatás; igaz, ez is fontos része annak, hogy a régió ipara jól és hatékonyan mûködjön. Azok a szakterületek, amelyeken dolgozunk, kezdenek átalakulni környezetiparrá, és ebben játszhatott szerepet a mi tevékenységünk – foglalta össze Dr. Kiss Tibor, hogy miként fogadta a kamara elismerését.

— A díj indoklásában az áll, hogy „a megye gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesítményt nyújtott”. Miként pozícionálja a BIOKOM-ot, mint vállalatot Baranyában?

— Már az árbevételt és a létszámot tekintve is a nagyobbak közé sorolható a BIOKOM, mivel benne vagyunk Baranya elsô 100 vállalkozásában. Ennek nyilván az is az oka, hogy nagyon összetett feladatrendszert látunk el. Az elmúlt években nemcsak a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó újrahasznosítási iparágban tevékenykedtünk, hanem ehhez köthetô komoly uniós projekteket is kezdeményeztünk. Ennek köszönhetôen becslésem szerint több tízmilli-

árd forint áramlott a térségbe beruházásként az elmúlt évtizedek során. A városüzemeltetés területén is egyre több a feladatunk, még ha nem is direkt módon, hanem – divatos szóval élve – klasztertagként a megye számos településén, sôt a megyehatáron túl is szervezünk környezetvédelmi, vagy a környezetiparhoz kapcsolódó különbözô szolgáltatásokat.

— Miként illeszkednek ezek a szolgáltatások a gazdaságba? A díjátadón bemutatott kisfilmbôl megtudhattuk, hogy a BIOKOM Kft. környezetvédelmi eszközök gyártásáról is gondolkodik.

— Ma már sokféle tevékenységet folytatunk, többek között termék-elôállítással is foglalkozunk. Valamikor bányamérnökként dolgoztam, és soha nem tudtam elszakadni a szakma alapgondolatától, miszerint alapfeladatunk, hogy nyersanyagot, energiát biztosítsunk a gazdaság számára. Immár 15 éve a szekunder nyersanyagok és energiahordozók elôállításában is dolgozunk, gyakorlatilag az itt díjazott vállalkozások túlnyomó többségével kapcsolatban állunk. Van, amelyiknek a komplex hulladékkezelését oldjuk meg, van, ahová tüzelôanyagot szállítunk, vagy másodnyersanyagot újrahasznosítás céljára (pl. papírt a papírgyárakba, egyéb mûanyagot a feldolgozók részére). Az utóbbi években ezeket a vállalatokat, vállalkozásokat megpróbáltuk klaszterbe, konzorciumba szervezni. Mi is használunk gépeket, kommunális felépítményeket és rendkívül fontos, hogy ezek a berendezések erôforráshatékonyak legyenek, és ne szennyezzék a környezetet! Úgy gondoljuk, hogy a programban lévô beszállítók – a mi partnereink – képesek lesznek arra, hogy ne csak minket, hanem a magyar piac jelentôs hányadát,

akár meg merem kockáztatni: a közép-európai, az európai piac egy jelentôs szegmensét le tudják fedni. Van olyan szakértô tudás, technológia, mérnöki potenciál a régióban, hogy kitörési pontot találjunk ezen a környezetiparnak nevezett területen.

— A díj indoklásában elhangzott a munkahelyteremtés. Ismert tény, hogy depressziós Baranya gazdasága, mégis hogyan sikerül új munkahelyeket teremteni, egyáltalán miként lehet túlélni ezeket az éveket?

— Sokrétû feladatokat láthattam el az elmúlt években, különbözô megbízásokat kaptam – nem csak a céghez és a tevékenységeihez kapcsolódóan –, igyekeztem sokrétû tudásra, tapasztalatra szert tenni. Alapelvem, hogy mindig maximálisan a feladat megoldására koncentrálok – természetesen figyelembe véve az adott körülményeket.

Próbálom a leginkább kompetens embereket megnyerni egy adott ügy érdekében, akikkel együtt, közösen meg tudjuk oldani a problémát. A humánerôforrás-fejlesztést mindig is fontosnak tartottam, véleményem szerint ez az egyik legjelentôsebb termelési tényezô. Az újszerû feladatok, amelyeket már korábban is említettem: nyersanyagelôállítás a környezetvédelmi iparág számára, az energiahordozók elôállítása ma már sokkal inkább ipari tevékenység, mint a régebben volt hulladékszállítás. Örülök, hogy egyre többen látják, tapasztalják, hogy mennyire kibôvült a BIOKOM Kft. tevékenységi köre. Az új feladatok tôkeigényben több milliárdos eszközrendszert, több tízmilliárd forintnyi infrastruktúrát jelentenek, amelyben a legmodernebb pneumatikus és hidraulikus vezérlôrendszerek vannak – ezek mûködtetése tehát nagyon komoly szaktudást és – képzést igényel. Egyértelmû, hogy jól képzett szakemberbázisra van szükség mind az alkalmazás, mind a képzés területén.

— A Baranya Gazdaságáért Díj mire kötelezi önt a jövôben?

— Komoly elhivatottságot érzek a város és a megye iránt, nemcsak az itt élô emberek, hanem a természeti környezet iránt is; rendszeresen járom a természetet. Olyan városüzemeltetési eljárások/technológiák kidolgozását kezdeményezzük a megye ipari és kutatási intézményeinél, amelyek segítenek megôrizni a települési infrastruktúrák mûködôképességét, még várhatóan szélsôségessé váló idôjárási körülmények között is.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

DÍJAZOTTAK

Az Év Üzletembere Díj kitüntetettje:

ifj. Rajnai Attila A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, „Az Év Üzletembere Díjat” adományozhatja annak a természetes személynek, aki egyes gazdasági szervezetek piacképességét, eredményes gazdálkodását jelentôsen javító teljesítményt nyújtott a megelôzô évben Baranya megyében.

Ifj. Rajnai Attila, a Rati Kft. ügyvezetôjeként elkötelezetten dolgozott egy modern, a kor kihívásainak is megfelelô telephely kialakításán. A 2012-ben átadott épület nem hagyományos, hanem nullenergiás, a föld és a nap hôjét kihasználó rendszerekkel látták el.

A fejlesztésnek köszönhetôen új munkahelyeket is sikerült teremteni. A Rati Kft. számtalan autógyárral szerzôdve új, minôségi termékeket fejlesztve bôvül, világos stratégiai céljait eredményesen megvalósítva.

— Nagyon meglepett, hogy engem jelöltek az Év Üzletembere Díjra, egyáltalán nem számítottam arra, hogy ezt a rangos elismerést nekem ítélik – nyilatkozta lapunknak a díjátadó után a fiatal üzletember. — Egyfajta fórral indultam a pályán, hiszen a jelenlegi vállalkozás elôdjét az édesapám építette föl. Nekem „csak” ezt kellett folytatnom.

— Mit jelent az, ami a díj indoklásában szerepel, hogy: „az kaphatja meg ezt a díjat, aki egyes gazdasági szervezetek piacképességét, eredményes gazdálkodását jelentôsen javító teljesítményt nyújtott”?

— Ez azt jelenti – pláne most, a gazdasági válság recessziós idôszakában –, hogy elég nehéz profitábilisan, fejlôdôképesen dolgozni, és azt gondolom, az elmúlt évek pénzügyi mutatóit tekintve elég példamutató teljesítményt nyújtottunk. Egy olyan eredményességi szintet sikerült megvalósítanunk, ami a térségben, az országban is elég ritka manapság. Itt a mérleg szerinti, 15% feletti eredményre gondolok, azt hiszem már egy 10% körüli eredmény is elismerésre méltó. Az e fölötti pedig kivételesen jónak mondható.

— Minek köszönhetô ez a kiváló teljesítmény?

— Annak, hogy mindig elôre néztünk. Nagyon jó csapat állt össze a cégnél, dinamikus, fiatal és jól felkészült emberekkel dolgozhatom.

Alapvetôen az innováció határozza meg a szemléletünket, van egy határozott stratégiánk, egy célunk, jövôképünk, ami mellôl nem nagyon tud minket senki és semmi eltántorítani. Ez az egyik kulcsa annak, hogy ilyen eredményesek tudunk lenni. Persze, szerencsénk is van, a szerencse nagyon kell, mert azt szokták mondani: ha a felkészültség találkozik a lehetôséggel, az az igazi szerencse. Azt gondolom, nálunk is ez mûködik.

— A díjátadó ünnepségen levetítettek egy rövid filmet önrôl. Hallhattuk, hogy saját márkát kívánnak építeni, ezt a tervezéstôl a csomagolásig az innovációra, a saját ötletekre alapozzák.

— Igen, ez így van. Cégünk már nem egy klasszikus termelôcég, a termékfejlesztés az értékteremtés fô mozzanata. Identitásunkat úgy próbáljuk megôrizni, hogy saját márkát építünk, saját ötletekre alapozzuk a termékeinket és abban mindig van valami olyan újdonság, érték, amivel egyedülállóak tudunk lenni a piacon. Ez hoz majd hosszú távon rangot, elismerést és egy márka értéket számunkra. Ennek az útnak még az elején vagyunk, de mindenképpen biztató, ahogy haladunk elôre.

— Miként mûködik a termékfejlesztés, milyen termékre kell gondolnunk?

— Általában a nulláról kezdjük kitalálni, hogy milyen termékre lehet szükségük az autósoknak. Úgy gondolkodunk, hogy a termék az autón kívül is használható legyen, tehát a praktikusság szempontja nagyon fontos. Példaként említhetem az autósvállfát, amit ki tudok csatolni az autóból, felvihetem a gardróbba vagy a hotelszobába és rá tudok akasztani egy öltönyt. Vagy említhetném az autós kartámaszunkat is, amiben benne foglaltatik egy magunkkal vihetô, övre csíptethetô kistáska, ebben mindennapi holmikat: papírokat, kulcsokat, pénztárcát tudunk elhelyezni.

Könnyen kivehetô, visszahelyezhetô az autó kartámaszában kialakított helyre, amit igényesen és dizájnosan oldottunk meg. Ezekkel a megoldásokkal csak mi vagyunk jelen a piacon és mind a saját ötleteink. A Rati Kft. kitalálja, más vállalkozással legyártatja a terméket, a végén az összeszerelést mi végezzük.

— 2012-ben átköltöztek az új gyártóbázisra, ami Baranyában egyedülálló a maga nemében. Mire ad lehetôséget az új bázis és miért kötelezték el magukat a megújuló energiák mellett?

— Ez is az innovatív szemlélet terméke, kísérleteztünk egy tervezôvel, aki egy energiakoncepció alapján készítette el ennek a háznak a tervét. Ami tulajdonképpen egy nullenergiás üzem, mert ha az egész éves energiafelhasználást tekintem, akkor azt meg tudjuk termelni – nyilvánvalóan kiegyenlítve a különbözô évszakok adta lehetôségekkel. A fenntartható fejlôdés szemlélete hajtott bennünket, tehát úgy mûködjünk, hogy a lehetô legkisebb energiabevitellel a lehetô legoptimálisabb mûködést érjük el. Fontos tényezô persze, hogy miként térül meg egy ilyen beruházás. Ha kiszámolom, hogy mennyit költöttünk rá és az mennyi idô alatt hozza vissza az árát, akkor látható, hogy elég hosszú idô alatt. Viszont azt gondolom, hogy a munkatársaim, akik innovatív munkát végeznek, sokkal másképp dolgoznak egy ilyen környezetben, egy ilyen szemléletû környezettudatos munkahelyen és ez hat az ô értékteremtésükre. Abban bízom, hogy ez felgyorsítja a beruházás megtérülését.

— Az Év Üzletembere Díj mire kötelezi vagy mire ösztönzi önt?

— Nem hiszem, hogy ez befolyásolna abban, amit csinálok és ahogyan csinálom. Talán ad egy kis önbizalmat. Persze, ez nem jelenti azt, hogy önbizalomhiányban szenvedek, de mégis megerôsítés ad abban, hogy elismerésre méltó az, amit a munkatársaimmal együtt csinálunk.

Bár tudom, hogy az én nevem került fel az oklevélre, de ott van mögöttem az egész csapat.

— Merre vezet tovább a Rati Kft. útja? A gazdasági környezet milyen mértékben határozza meg a cég jelenét, jövôjét?

— Ha azt nézzük, hogy még az ilyen jól felkészült munkatársakkal is, mint a mieink, hogyan tudunk ilyen teljesítményt elérni, akkor azt mondhatom, hogy nincs könnyû dolgunk. De úgy látom, nagyon sok tehetséges ember jön vissza ebbe a régióba, ha megfelelô kihívással ide tudjuk csalogatni ôket. Mi olyan kihívást kínálunk, amiért szívesen visszatérnek a kvalifikált, fiatal szakemberek is. Ha a másik oldalról nézem, akkor Baranya számára mindenképpen egy lökést adhat, ha arról értesülnek, hogy egy magyar tulajdonú vállalkozás ilyen szemlélettel, ilyen innovációval, ilyen üzemben dolgozik. Talán példát mutat arra, hogy ezt meg lehet csinálni, nem kell félni attól, hogy Baranyában vagyunk, ahol a gazdaság nem virágzik.

N.T.

16

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Angster József Díj kitüntetettje:

Max Koller A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Angster József Díj kitüntetést adományozhat évente annak a természetes személynek, aki egy-egy gazdálkodó szervezet vagy szakma érdekeit meghaladó, Pécs gazdaságának egészét szolgáló, kiemelkedô teljesítményt nyújtott. A kitüntetett munkája nyomán értékelhetôen javult a város gazdasági teljesítôképessége, a gazdaság számára fontos fejlesztési program valósult meg vagy a gazdaság mûködési feltételeiben következett be jelentôs javulás a megelôzô évben.

A Max Koller által vezetett Honsa Kft. a Pécsi Ipari Parkban végzi tevékenységét 350 alkalmazottal. A német tulajdonú vállalkozás korszerû gépparkkal, robotizált gyártósorral, magas technológiai színvonalon fedlapokat és felszereléseket készít az autóiparnak.

2012-ben adta át egyik új csarnokát, amellyel nem csupán termelési kapacitását növelte és termékkörét bôvítette, hanem új munkahelyeket is teremtett.

A cég könnyûszerkezetes lapokat gyárt az autóipar számára, egy speciális eljárás során olyan termék jön létre, amelynek szerkezete nagyon merev, vetekszik a fa stabilitásával, de sokkal könnyebb. Eleinte csak ezeket a lapokat gyártották a Honsa Kft.-nél, de mára odáig fejlesztették az eljárást, hogy a lapok kasírozását (szônyeggel való bevonását) is Pécsett végzik. Ennek az az elônye, hogy így kompletten be lehet építeni az autóba, nem igényel további feldolgozást. Az elemekhez tartozó alkatrészeket a pécsi gyárban szerelik be és már nemcsak autóipari beszállítóknak dolgoznak, hanem közvetlenül a gépkocsigyáraknak is. 70 féle autóhoz állítanak elô ilyen termékeket. Pótkerék fedlap gyártásával indultak és most már kalaptartót, napfénytetô belsô borítást, kamionokba való ágybetéteket is készítenek a Pécsi Ipari Parkban található bázison.

— Nagyon meglepett, hogy engem választottak erre a díjra – nyilatkozta a Dél-Dunántúli Gazdaságnak Max Koller tulajdonos-ügyvezetô. — Mûködésünk ideje alatt eddig nem érzékeltem, hogy

felfigyeltek volna vállalkozásunkra, egyszerûen tettük a dolgunkat, termeltünk, fejlesztettünk. A célom az volt, hogy a régióban, Pécsett létrehozzak egy jól mûködô céget és próbálok ehhez úgy hozzáállni, hogy a munkatársaim, a környezetem is érezzék ezt. Szeretném, ha tovább fejlôdhetne a Honsa Kft. — Úgy érzi, hogy megtalálta a számítását Pécsett?

— Igen, egyértelmûen kijelenthetem, hogy megtaláltam. Személy szerint is jól érzem magamat a városban és a cégemet is fejlôdôképesnek látom ebben a közegben. Pécs eleve gyönyörû település, a 2010-es Európa Kulturális Fôvárosa projekt kapcsán tovább fejlesztette magát.

Mindig büszkeséggel tölt el, ha egy vevômnek, akinek beszállítunk, megmutathatom Pécset. Ezek az emberek pedig mindig meglepôdnek a város szépségén.

Munkaerô szempontjából is jó választás volt, hogy idehoztam a gyárat, de egy dolgot azért hiányolok: a fémiparral kapcsolatos szakképzésben nem a gyakorlatra helyezik a hangsúlyt, hanem az elméletre.

Ez nálunk, Németországban úgy van, hogy két nap iskolai oktatás után 3 nap gyakorlat következik, majd 3 nap iskolai oktatást 2 nap gyakorlat követ.

— A szakmunkásképzés rendje éppen átalakulóban van Magyarországon és a jövôben a gyakorlati képzés felé tolódik a hangsúly az iskolákban.

— Ez örvendetes, mert nagyon fontos a fiatalok számára, hogy a gyakorlatban tanulják meg a szakmát, ezáltal sokkal jobban tudnak boldogulni a munkaerô-piacon.

— A Honsa Kft. tagja a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának, de miként vesz részt abban a gazdasági közegben, ahol termel? Vannak-e a megyében, a régióban partnerei?

— Alapvetôen a termelést a Honsa Kft. dolgozói végzik, ám a helyi cégek, vállalkozások nagyon sokat tudnak segíteni a csarnok építésekben, a kivitelezésben. Van már pécsi beszállítónk is, a Matro Kft., amely speciális csavar-alkatrészt gyárt számunkra. Nyilván a szerszámainkat, amivel dogozunk, itt szerezzük be és törekszünk arra, hogy egyre több magyar beszállítónk legyen.

— A díj indoklásában elhangzott, hogy növelték tavaly a termelôi kapacitásukat és ezáltal új munkahelyeket is teremtettek. Hogyan látja a cég jövôjét, milyen tervei vannak?

— Tavaly a vállalat megduplázta a földterületének nagyságát, erre építünk idén egy nagy raktárcsarnokot. Ami a távolabbi jövôt illeti – ezen dolgoznak most Németországban – egy karbonszálas technológia fejlesztése folyik, ebben együttmûködünk a BMW-vel, a termék gyártását szeretnénk idehozni, Magyarországra. Idén januárban indult el Németországban a gyártósor, ahol ezt a karbonszálas technikát alkalmazzuk, és az a cél, hogy 2014-ben ilyen jellegû gépsorok legyenek Pécsett is. Szükségünk lesz újabb dolgozókra ahhoz, hogy a termelés megfelelô szinten folyjon.

— Az Angster-díj jelentôsége miként fogalmazható meg az ön számára?

— Elôször is nagyon büszke vagyok arra, hogy megkaptam ezt a díjat. Ezzel úgy érzem, hogy befogadott Pécs, a város és a gazdasági közösség is. Nyilván további hajtóerôt is jelent számomra, hogy jó irányba haladunk és megerôsített abban a hitemben, hogy a megfelelô helyre jöttünk.

Az egész családom mellettem áll, a fiam már másfél éve itt él Magyarországon és szép lassan, fokról fokra át veszi a cég vezetését. Ô lesz a Honsa Kft. ügyvezetôje.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Termékdíj bejelentés az adóhatósághoz 2013. január 1-tôl ismét jelentôsen megváltoztak a környezetvédelemmel kapcsolatos törvényi elôírások és a végrehajtásokkal kapcsolatos kormányrendeletek. A kamara által szervezett fórumon e változásokra hívták fel a vállalkozók figyelmét.

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos legfontosabb változás, hogy 2013. január 1-jétôl a környezetvédelmi termékdíj bejelentést az adóhatósághoz kell megtenni, ennek megfelelôen új nyomtatványcsomag került bevezetésre. A nyilvántartásba vételre és azonosításra a továbbiakban az állami adóhatóság által kiadott adószám szolgál, így a termékdíjjal összefüggô kötelezettségek teljesítéséhez külön VPID szám igénylése nem szükséges. Ebbôl következik, hogy a bevallások és bejelentések teljesítése során – amennyiben a gazdálkodó rendelkezik VPID számmal – ezen adattartalom feltüntetése sem kötelezô a jövôben, csakúgy, mint az egyéb eljárások esetében (például termékdíj átvállalására vonatkozó szerzôdés kötése esetében sem).

A környezetvédelmi termékdíjjal összefüggô adóztatási feladatok ellátására vonatkozó hatósági felhatalmazást a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) rendelkezései adják. Ennek értelmében

17

KAMARAI HÍREK

2012. december 31-ig a termékdíj ügyekkel kapcsolatos eljárások lefolytatására a Nemzeti Adóés Vámhivatal vámszerveit – mint vámhatóságot – ruházta fel a jogalkotó hatáskörrel. A fórumon Kassai Jenô elôadásában kitért a termékdíj fizetésre kötelezettek körére; termékdíj-köteles termékekre, valamint ismertette az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) tevékenységét.

Változott a hulladékgazdálkodási törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek is módosultak. Kassainé Matolics Ildikó környezetvédelmi szakértô részletesen ismertette az új hulladékgazdálkodási törvényt, (2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról (2012.

XI. 26.) valamint a 438/2012. (XII. 29.) Korm.

Rendeletet A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységérôl és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeirôl, a 439/2012.

(XII. 29.) Korm. Rendeletet, ami a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételérôl, valamint hatósági engedélyezésérôl szól, a 440/2012. (XII. 29.) Korm. Rendeletet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségérôl, 441/2012 (XII. 29.) Korm. RendeletA hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról, a 442/2012. (XII. 29.) Korm. Rendeletet, a csomago-

C2C – klaszter matchmaking A Central Europe program keretében zajló CNCB (Cluster and Network Cooperation for Business Success in Central Europe, www.cncb.eu) klaszterfejlesztési projektHYPERLINK a végéhez közeledik. A nagyszabású zárókonferencia keretében a szervezôk Cluster to Cluster matchmaking rendezvényt is tartottak 2013. február 13-án, Velencében, mely hasonló volt a Pécsett, 2012 márciusában tartott nagy sikerû találkozóhoz.

A CNCB projekt keretében Ausztria, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Szlovénia dolgozik Magyarországgal együtt egy háromlépcsôs klaszter-optimalizálási projekten.

A projekt szakmai lezárásaként került megrendezésre a Final Conference, melyen a projekt eredményeinek bemutatása mellett számos szakmai elôadásra és klaszterek közötti matchmaking rendezvényre is sor került. A konferencián az egyes munkacsomagok eredményeit a munkacsomagok vezetôi mutatták be, a PBKIK részérôl Rabb Szabolcs ismertette a nemzetköziesítés munkacsomag eredményeit. A DG Enterprise & Industry képviselôje elôadásában ismertette az EU és az Európai Bizottság eddigi és jövôbeli klaszterfejlesztési akcióit. Ezt követôen a klaszterek fejlôdésének, fejlesztésének lehetséges irányairól tartott elôadást többek között Keresnyei János, a PBKIK külsô szakértôje is. A délelôtti elôadássorozatot pódiumbeszélgetés zárta, melynek témája a tapasztalatok és tudás megosztása volt.

Délután négy szekcióban, az alábbi szektorokban zajlottak üzleti és szakmai megbeszélések a klaszterek képviselôivel: „green sector”, ICT, biotechnológia, gyógyszer- és kozmetikaipar, mezôgazdaság és élelmiszeripar, turizmus, kreatív ipar és kulturális örökség, gépipar. A biotechnológia szekciót dr.

Szekeres György, a PBKIK külsô szakértôje moderálta. Emellett a CNCB projekt keretében klaszterek számára kidolgozott, átfogó nemzetköziesítési és optimalizálási módszertant is a résztvevôk rendelkezésére bocsátják (CNCB – a sikeres klaszterek eszköztára).

A találkozók eredményeképpen már kibontakozni látszanak a jövôbeni együttmûködések: a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter meghívást kapott az ausztriai EuroMEC workshopra, ahol közös jövôbeni projektek kidolgozása lesz a cél. A rendezvény motorja a 340 tagot számláló Mechatronics Clustert és a CNCB projektet is vezetô Clusterland Upper Austria.

Nagy Eszter

”This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

lásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységrôl. Beszélt a hulladékká vált gépjármûvek, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységrôl és az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos eljárásokról.

Dr. Ress Zoltán a NAV osztályvezetôje elôadásában ismertette az az állami adóhatóság feladatkörébe „visszakerült” feladatokat, az új nyomtatványokat, és a bevallások rendszerét.

Elôadásában kitért arra, hogy a VPOP hatásköre még nem szûnik meg teljesen, hiszen az elôzô évekre vonatkozóan az ellenôrzések egy részét még ôk végzik, de már felkészültek a két rendszer összefuttatására.

Pécs Expo 2013 Nemzetközi Üzletember Találkozó A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a nagy múltú, 1969 óta idén 29-ik alkalommal megrendezett Pécs Expo nemzetközi kiállítás és üzletember találkozó szakmai támogatója. A multiszektorális vásár célja, hogy megerôsítse a régió gazdasági szereplôi, vállalkozásai és az ôket támogató szervezetek együttmûködését, megmutathassák vállalkozásaik értékét és kiaknázzák a személyes ismeretségben és együttmûködésben rejlô további gazdasági lehetôségeket. A kamara június 6-án a vásár keretein belül nemzetközi üzletember találkozót szervez, melyre elôzetesen a következô honlapon lehet regisztrálni. www.b2match.eu/pecsexpo2013.

A regisztráció díjmentes, a tárgyalások munkanyelve angol, de a tárgyalópartner függvényében más nyelv is lehetséges (magyar, horvát, német, szerb, ukrán).

Hatósági fórum Fontos információk elsôkézbôl Az Enterprise Europe Network – Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató fórumot szervez a Baranya Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek együttmûködésével március 12-én 9.00-12.00-ig a Pécsi Kereskedelmi Központban. A rendezvény elôadói, a Fogyasztóvédelmi Felügyelôség, a Munkavédelmi Felügyelôség, a Munkaügyi Központ és a Hatósági Fôosztály Igazgatási Osztály szakemberei, naprakész információt szolgáltatnak a vállalkozóknak az ellenôrzéseik tapasztalatairól, a jellemzô hibákról és a hatósági szervek mûködésérôl. Az elôadások után lehetôség lesz a konkrét kérdések megvitatására is. A részvétel a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagjai és a regisztrált vállalkozások számára ingyenes, de elôzetes regisztrációhoz kötött: www.pbkik.hu.

18

HITELPROGRAM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Széchenyi Kártya Program a kamarában Széchenyi Kártya A program célja a mikro-, kis- és középvállalkozások átmeneti likviditási problémáinak kezelése a bankok által kibocsátott vállalkozói bankkártya (Széchenyi-kártya) segítségével. A konstrukció egyszerûbb és gyorsabb eljárást tesz lehetôvé azzal, hogy a banki hitelbírálatot az MKIK irodái készítik elô. A program további elônye, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80%-ban készfizetô kezességet vállal a vállalkozó hiteltartozásának visszafizetéséért, ami jelentôsen mérsékli a vállalkozóval szembeni banki biztosíték-igényt. A hitelkeret 1+1 évig áll a vállalkozás rendelkezésére.

Tehát a hitel futamideje a szerzôdés aláírásától számított 1 év, amely a felülvizsgálati kérelem beadásával, illetve a bank pozitív bírálata esetén további 1 évre meghosszabbodik újabb hitelszerzôdés megkötés nélkül. Így a Széchenyi Kártya2 két évig használható.

A bankkártyához kapcsolódó hitelkeret 500 ezer - 25 millió forint.

Széchenyi Forgóeszközhitel A Széchenyi Forgóeszközhitel konstrukció elônyei: ■ A Konstrukció elônye, hogy nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb, akár 36 hónapos futamideje miatt kifejezetten forgóeszközök finanszírozására alkalmas.

■ A maximális futamidôn belül Ön határozhatja meg Vállalkozása számára az optimális futamidôt, így kívánsága szerint tervezheti Vállalkozása pénzügyeit.

■ Az igényelhetô hitel 1 millió Ft-tól maximum 25 millió Ft-ig 100.000 forintonként emelkedô, így rugalmasan alkalmazkodik az Ön Vállalkozásának finanszírozási igényeihez.

■ A Széchenyi Forgóeszközhitel Konstrukció igénybevételével Vállalkozása szintén egy államilag támogatott kedvezô kondíciójú hitelhez juthat.

■ A biztosítékok köre szinte azonos a

Széchenyi Kártya Konstrukciónál megszokottakkal, így Forgóeszközhitel esetében is a Vállalkozás tulajdonosának (ill. egyéni vállalkozó esetén a vállalkozótól különbözô magánszemély) személyes garanciája (kezességvállalása) a fô fedezet.

Széchenyi Beruházási Hitel A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 50 MFt összegû, akár 10 éves futamidôre is igényelhetô hiteltípus, a vállalkozás beruházásai, fejlesztései meghitelezésére. Elônye, hogy hosszú távon szolgálja vállalkozása mûködését, versenyképességét, törlesztésével pedig alkalmazkodik a beruházás megtérüléséhez. A Hitel felhasználható ingatlan vásárlásra, építésére, fejlesztésére, új és akár használt gépek, tárgyi eszközök beszerzésére, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre is.

A Széchenyi Beruházási Hitel konstrukció elemei: ■ Az igényelhetô hitel minimum 1 millió Ft, majd 100.000 forintonként emelkedô összegû egészen 50 millió Ft-ig.

■ A Széchenyi Beruházási Hitel esetében az Igénylônek a tervezett beruházás összköltsége min. 20%-ának megfelelô saját erôvel szükséges rendelkeznie.

■ A Hitel futamideje minimum 12, maximum 120 hónap.

■ A rendelkezésre tartási idô maximum 18 hónap, a türelmi idô tartama legalább rendelkezésre tartási idôvel azonos és maximum 24 hónap lehet.

■ A Hitel fô biztosítéka a beruházás tárgya (de a beruházás tárgya mellett attól eltérô ingóság, illetve ingatlan is bevonásra kerülhet a Bank által).

Agrár Széchenyi Kártya Az Agrár Széchenyi Kártya a mezôgazdasági termékek elôállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdô-, vad- és halgazdálkodással foglalkozó

mezôgazdasági ôstermelôk, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként mûködô kis- és középvállalkozások számára nyújtott szabad felhasználású 1, 2 vagy 3 éves lejáratú folyószámlahitel. Az Agrár Széchenyi Kártya hitelkerete legalább 500 ezer Ft, vagy félmillió forintonként növekvô, legfeljebb 25 millió Ft összeg lehet, melyhez a Magyar Állam 2% kamattámogatást és kezességi díjtámogatást biztosít.

A hiteligénylônek 15 millió forint hitelösszegig egy, felette két lezárt, teljes éves gazdálkodói múlttal és az MVH-nál regisztrációs számmal kell rendelkeznie. A hiteligénylônek nem lehet köztartozása vagy lejárt hiteltartozása. A hitel biztosítéka 15 millió Ft hitelösszegig az elôírt magánszemély készfizetô kezességvállalása, 15 millió Ft felett a hitelnyújtó és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) által elfogadott egyéb fedezet (ingatlan vagy ingóság) bevonása is szükséges. Valamennyi hitelkonstrukció igénylôlapja és az elôírt mellékletek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pécsi, komlói, mohácsi, siklósi és szigetvári irodájában nyújthatók be, ahol a szükséges nyomtatványokat is biztosítják.

Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel Miért elônyös vállalkozása számára az államilag támogatott Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel konstrukciója?

■ Amennyiben az Ön vállalkozása utólagos finanszírozású támogatást nyert el, úgy a vállalkozásnak szinte a teljes beruházást önerôbôl kell megvalósítania, és csak a befejezést követôen jut hozzá a támogatáshoz.

A Támogatást Megelôlegezô Hitel segítségével a vállalkozása a várt támogatás összegének elôfinanszírozását kérheti.

■ A hitel a késôbb beérkezô támogatásból kerül törlesztésre.

■ A hitel összege 500 ezertôl 50 millió Ft-ig terjedhet, a két érték között

Dél-Dunántúli Gazdaság

■

■

■

100 ezer forintonként emelkedô összeggel igényelhetô, így rugalmasan alkalmazkodik az Ön vállalkozásának finanszírozási igényeihez.

A megítélt támogatás akár 100%ának kérheti az elôfinanszírozását (a hitelezô Bank ennél alacsonyabb hitelösszeget is jóvá hagyhat).

A maximális futamidôn belül Ön határozhatja meg vállalkozása számára az optimális futamidôt, így kívánsága szerint tervezheti vállalkozása pénzügyeit.

A hitel biztosítékaként nem szükséges tárgyi fedezetet felajánlani, azonban alapvetô biztosíték a jövôben befolyó támogatás összegének a hitelezô bankra történô engedményezése. (Éppen ezért olyan támogatások, melyek nem engedményezhetôek a pályázati felhívás, vagy annak mellékleteit képezô szabályzatai alapján, nem kapcsolódhatnak a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel konstrukcióhoz)

19

HITELPROGRAM Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel Miért elônyös Vállalkozása számára az államilag támogatott Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel?

■ Amennyiben az Ön vállalkozása európai uniós támogatást nyert el, de a projekt összköltségéhez nem tudja a saját forráson és a támogatáson felüli részt biztosítani, a Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel segítségével kiegészítheti az önrészt.

■ A hitel összege 500 ezer és 50 millió Ft között terjedhet, a két érték között 100 ezer forintonként emelkedô összeggel igényelhetô, így rugalmasan alkalmazkodik az Ön Vállalkozásának finanszírozási igényeihez.

■ A Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel mellet Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel is igényelhetô az elnyert támogatáshoz, ezek összege együttesen akár 50 millió forint lehet.

■ A maximális futamidôn belül Ön határozhatja meg Vállalkozása számá-

ra az optimális futamidôt, így kívánsága szerint tervezheti Vállalkozása pénzügyeit.

A Széchenyi Támogatást Megelôlegezô, illetve az Önerô Kiegészítô Hitelhez jelenleg kapcsolható pályázatok: 1. Mikro- kis- és középvállalatok technológiai fejlesztése KMOP-2011-1-2-1/A GOP—2011-2.1.1/A 2. Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása GOP-2011-2.2.1 KMOP-2011-1.5 Valamennyi hitelkonstrukció igénylôlapja és az elôírt mellékletek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pécsi, komlói, mohácsi, siklósi és szigetvári irodájában nyújthatók be, ahol a szükséges nyomtatványokat is biztosítják. www.pecsikamara.hu

Új Széchenyi Hitel Program a kamarában Az Új Széchenyi Beruházási Hitel fôbb paraméterei A hitel összege: minimum 1, maximum 50 millió Ft. Elvárt önerô: a projekt teljes megvalósítási költségének legalább 20%-a.

Futamidô: minimum 16, maximum 120 hónap.

A Társaság a szerzôdéskötés dátumához képest maximum 24 hónap türelmi idôt, illetve 12 hónap rendelkezésre tartási idôt biztosíthat.

A hitel célja/támogatható projektek: ■ Immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszközök beszerzésének és egyéb beruházások finanszírozása; ■ meglévô üzleti tulajdon, vagy bérlet infrastruktúra bôvítése és/vagy fejlesztése és/vagy ■ gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbôvítéshez, vagy beruházáshoz kapcsolódó finanszírozások, ideértve az e feltételeknek

megfelelô forgóeszköz-beszerzések finanszírozását is azzal, hogy Beruházási- és a Beruházáshoz kapcsolódó Forgóeszközhitel együttes folyósítása esetén az adott Projekten belül a Forgóeszközhitel aránya nem haladhatja meg a folyósított teljes hitelösszeg 30%-át.

Az Új Széchenyi Forgóeszközhitel fôbb paraméterei A hitel összege: minimum 1, maximum 50 millió Ft. Futamidô: minimum 13, maximum 36 hónap Rendelkezésre tartási idô: a hitelszerzôdés aláírásától számított maximum 12 hónap.

A hitel célja/támogatható projektek: A vállalkozás gazdasági tevékenységének elindításához, vagy a tevékenységbôvítéshez szükséges, alapvetôen forgóeszközök és/vagy szolgáltatások beszerzésére irányuló finanszírozások.

Beruházási és Forgóeszköz hitel közös paraméterei A Kedvezményezett a támogatott projekt megvalósítását a Hitel folyósításától számított 60 napon belül köteles megkezdeni és legkésôbb a Hitelszerzôdés megkötését követô 24 hónapon belül, de az az adott ügylet sajátosságainak figyelembevételével az egyedi Hitelszerzôdésben meghatározott idôpontig befejezni és pénzügyi elszámolással igazolni a támogatott Projekt megvalósulását.

A Kedvezményezett a Projekt megvalósulását a beruházás befejezésekor hitelt érdemlôen, dokumentumokkal (pl.: szerzôdéssel, számlával stb.) is alátámasztottan köteles igazolni a Társaság felé.

A hiteligények leadásában a kamara pécsi és siklósi ügyfélszolgálata is közremûködik. www.pecsikamara.hu

20

ÉPÍTÔIPAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új idôszámítás a magyar építésügyben? Építtetô, kivitelezô, tervezô, városrendezô, mûszaki ellenôr, mûszaki vezetô, fôvállalkozó, alvállalkozó, szakképesített alkalmazott vagy hatósági ellenôr. Valamennyien érintettek az építésüggyel foglalkozó jogszabályok január 1-e óta hatályos módosulásában. Egyelôre sok a bizonytalanság és a kérdés a vállalkozók körében, ez is kiderült a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett fórumon Pécsett.

Ez év január 1-jétôl a helyi közigazgatás átalakulásával létrejöttek a járási hivatalok, ezekben kaptak helyet az építésügyi és az építés-felügyeleti hivatalok, amelyeket elsôfokú hatósági jogkörrel ruháztak fel. Ezzel új munkamegosztás alakult ki a települési önkormányzatok jegyzôi és az építésügyi hivatalok között. A Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala másodfokú hatóságként mûködik az idei évtôl, emellett két járás, Mohács és Szigetvár térségében kiemelt építésügyi hivatalt hoztak létre, Kozármislenyben pedig építésügyi szolgáltatási pont mûködik.

Az építési törvény január 1-je óta hatályos elôírása szerint építôipari kivitelezési tevékenységet az folytathat, akinek az építôipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik. Feltétel to-

Kivitelezôk kötelezô regisztrációja Az építési törvény szerint a kivitelezôi tevékenységet folytató vállalkozások kötelesek voltak nyilvántartásba vetetni magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál 2010. január 31-ig. Azok a vállalkozások, amelyek ezt követôen alakultak, illetve akik kivitelezôi tevékenységüket ezt követôen kezdték meg, a kivitelezôi tevékenység megkezdését követô legkésôbb öt munkanapon belül kötelesek megtenni bejelentésüket. Ugyanennyi idô áll rendelkezésre az adatokban bekövetkezett változások átvezetésére is. E körbe tartoznak a felelôs mûszaki vezetô alkalmazásával kapcsolatos új szabályok miatti változások átvezetése is.

Regisztrálni online a www.pbkik.hu oldalon vagy személyesen a kamara valamennyi ügyfélszolgálati irodájában lehet.

vábbá a megjelölt építôipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelô szakképesítéssel, vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló – szakmunkás foglalkoztatása. Az elôírások szerint szükséges továbbá egy ugyancsak munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személy alkalmazása is, aki a tevékenységhez igazodó felelôs mûszaki vezetôi feladatok ellátására jogosult. Amennyiben az építôipari kivitelezést a munka jellegének megfelelô szakképesítéssel rendelkezô szakmunkás végzi és a teljesítéshez nem vesz igénybe alvállalkozót, nem szükséges felelôs mûszaki vezetô alkalmazása.

Hamarosan elérhetô lesz az interneten az Elektronikus Építésügyi Dokumentációs Rendszer (ÉTDR), ami elektronikus adattárként mûködik és az építésügyi hatóság elektronikus ügyintézésének bázisaként szolgál. Az engedélyezési eljárásokat megelôzi a rendszeren keresztül igénybe vehetô „szolgáltatási szakasz”. Ez azt a célt szolgálja, hogy az ügyfél elôzetesen információt szerezzen a hatóságtól az általa benyújtott dokumentumok jogszabályi megfelelésérôl.

E szolgáltatás várhatóan lecsökkenti az ügyintézési határidôt, mivel az ügyfél az elôzetesen átvizsgált és kijavított, kiegészített dokumentumokat nyújtja be a hatósághoz. Január 1-jétôl az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is kezdeményezhetik az építtetôk, az új rendszer kényelmesebb, gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügyintézés. Ez utóbbira továbbra is lehetôség van a kormányablakoknál. A tervdokumentáció kizárólag elektronikus formátumban nyújtható be.

Változtak a hatósági ellenôrzés feltételei is.

Míg korábban az ellenôrzést a hatóság saját ha-

táskörben vagy jogszabályban rögzített külsô utasításra kezdeményezte, az év eleje óta már kérelemre is köteles eljárni. Minden bejelentett kivitelezésnél évente egyszer köteles helyszíni ellenôrzést folytatni. Szabálytalanságok feltárása esetén kormányrendeletben rögzített bírságot köteles megállapítani. Új szabály az úgynevezett „jókarbantartási kötelezettség“ is. Ez arról szól, hogy a jövôben a hatóságnak vizsgálnia kell a valós helyzet és az engedélyezett építések közötti eltéréseket. Eltérés esetén – akár 10 évvel a szabálytalan változtatást követôen is – utólagos rendezést írhat elô, mely szintén szankciókkal jár.

Megváltoztak a településrendezéssel kapcsolatos jogszabályok, módosult a tervtanácsi rendszer is. Bevezették a településképi véleményezési eljárást, ebben meghatározott építésügyi hatósági eljárások elôtt véleményezési jogukkal élhetnek a polgármesterek. A települési önkormányzatok elláthatják az épített környezet helyi védelmét, – a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, meghatározhatják a reklámok elhelyezési követelményeit, valamint a létesíthetô rendeltetések körét.

Csökkenhetnek a jövôben az építôipari lánctartozások Új szabályozók a körbetartozások visszaszorítására A 2006-os év volt a magyar építôipar utolsó jó éve, ekkor 2300 milliárd forint volt az országos építôipari tevékenység, a múlt évben folyóáron 1600 milliárd. Ez azt jelenti, hogy 6 év alatt elveszítette az építôipar piacának 46%-át, ráadásul a gazdasági válság különbözô anomáliákat is elôhívott. Az egyik ilyen jelenség az építôiparban a lánctartozás, aminek az ér-

téke napjainkra elérte a 400 milliárd forintos nagyságrendet és évrôl évre újratermelôdik ezen a szinten. Ennek az összegnek a fele, kb.

200 milliárd forint soha nem lesz kifizetve, mert már nincs sehol az, aki tartozik, vagy közben tönkremegy az, akinek tartoztak. Az alapvetô problémákat megoldaná, ha lenne fizetôképes kereslet az országban, ám egy

Dél-Dunántúli Gazdaság

ilyen dekonjunktúrális idôszakban, mint a mostani, más eszközöket kell találni. A magyar kormány már 2013. március közepén hatályba szeretne léptetni egy olyan intézkedés-csomagot, amely hatékonyan segítené a lánctartozás visszaszorítását.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke üdvözli a kormány szándékát, hiszen a szövetség már régóta szorgalmazza e lépés megtételét.

— A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a pécsi kamarával, valamint az ÉVOSZszal huzamosabb ideje szorgalmazza, hogy szükséges valamilyen megoldást találni a lánctartozások megszüntetésére. Úgy látszik, hogy ezek a törekvések lassan beérnek. Az egyik javaslatunk – amivel a kamara is egyetért – az úgynevezett Teljesítést Igazoló Szakértôi Szervezet (TSZSZ) felállítása. A szakmának ugyanis talán az egyik legnagyobb problémája az, hogy amikor egy vállalkozás elvégezte a munkát, sok esetben nem tudja leigazoltatni a megrendelôvel a teljesítést, mert az nem akar, nem tud fizetni, ennélfogva a vállalkozás nem tudja kiállítani a számlát és így képtelen hozzájutni a pénzéhez. Ezt próbálja orvosolni a TSZSZ, amely kiküldi a szakértôit és egy határozatban megállapítja, hogy szerinte mi a valós teljesítmény – ez alapján pedig már ki lehet állítani a számlát.

— Ezek szerint a szakértôi szervezet csak a vitás ügyekben mûködik közre.

— Igen, csak a vállalkozó kérelmére tesz lépéseket. Még ekkor is elôfordulhat, hogy nem fizet a megrendelô, ebben az esetben a TSZSZ véleményével bírósághoz lehet menni és kérni a szakértôi véleményben szereplô tényekkel kapcsolatos intézkedés elrendelését – adott esetben a pénz kifizetését – bírósági határozattal abban az esetben, ha a vállalkozó visszafizetési garan-

ÉPÍTÔIPAR ciát tud adni. Erre azért van szükség, mert elôfordulhat, hogy a bíróság nem teljesen arra a következtetésre jut, mint amit a szakértôi vélemény állított, és ha nem jogos vagy nem olyan mértékben jogos a kérelem, legyen garancia arra, hogy a vállalkozó visszafizeti az ôt jogtalanul megilletô összeget. 2014. január elsejétôl a bíróságoknak – addig kapnak haladékot a felkészülésre – minden olyan ügyet, ami a TSZSZ véleménye kapcsán került hozzájuk, a gyorsított ügyek eljárási rendje szerint kell lebonyolítaniuk. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül meg kell hozniuk az elsôfokú határozatot. És hogy elkerüljék a rosszhiszemû perrendtartás esetét, 2014. január elsejétôl elektronikus ügyintézés keretében köteles mindenki ezt intézni.

— A szakértôi szervezetek önálló szervezetek lesznek?

— A TSZSZ az MKIK mellett mûködik majd a területi kamarák közremûködésével. Amikor a Parlament elfogadja a törvényt, a kormány kidolgozza a végrehajtási rendeletet, ezt követôen pedig létre kell hozni egy országos szakértôi listát. A listán olyan személyek lehetnek, akik építésügyi területen igazságügyi szakértôi végzettséggel rendelkeznek és emellett más feltételeknek is megfelelnek.

— Ez a megoldás a jövôben keletkezô lánctartozások elkerülésére vonatkozik.

— Igen, a már meglévôket nem tudja orvosolni. Most csak egy eszközrôl tettem említést, de a Parlament elôtt van egy másik javaslat is, amire az EU is kötelezett bennünket. Ugyanis az Unió egyik direktíváját legkésôbb 2013. március 15-éig be kell építeniük a nemzetállamoknak a saját jogrendjükbe. Ebben az áll, hogy a Polgári Törvénykönyvnek kötelezôen el kell rendelnie a 30 napos fizetési kötelezettséget és határidôt, csak kivételes esetben térhetnek el ettôl a felek 60 naposra. Késedelem esetén a jegybanki alapkamat+8% késedelmi kamatot köteles fizetni az adós – ez az Unióban idén március 15-étôl minden államban így lesz. Ez azért is üdvözlendô, mert sok esetben az építési vállalkozó azért nem követeli az önkormányzattól vagy a kórháztól, hogy fizessen neki késedelmi kamatot, mert attól fél, hogy meg sem hívják legközelebb egy tárgyalásos eljárásra. Automatikusan kötelezô lesz a fizetés, és ha valaki nem fizet idôben, akkor automatikusan hozzáadódik a késedelmi kamat a végösszeghez. Ez is a lánctartozás elleni küzdelmet szolgálja.

Emellett a következô negyedévben a kormány vagy a Parlament elé kerül még néhány javaslat: pl. az ajánlatok kiértékelésénél kötelezôen figyelembe kell venni a minimális rezsióradíjat. Vagy az, hogy felkérte a kormány a MKIK-t, a területi kamarák közremûködésével dolgozzon ki építési, beruházási és vállalkozási témájú mintaszerzôdéseket. Ez a 4-6 féle mintaszerzôdés el-

21 sôdlegesen, de nem kizárólagosan a mikro- és kisvállalkozói körnek szól, mivel az építôiparban dolgozó 96000 vállalkozás közül 92000 10 fônél kevesebb embert foglalkoztat, ráadásul ez a kisvállalkozói kör az esetek több mint 50%-ában szóbeli és nem írásbeli megállapodás alapján végzi a munkáját. Ebbôl pedig rengeteg a vita és a nem fizetés, ezért a kamara és a szakmai szövetség is azt szeretné, hogy minél inkább teret hódítson a vállalkozási kultúrában az írásos megállapodás.

Kiemelek még egy fontos dolgot, amire az építési vállalkozónak biztosan oda kell figyelnie: mint minden évben, ebben az évben is módosulni fog a közbeszerzési törvény, ugyanígy az építési beruházási közbeszerzésekre vonatkozó szabályok. Egyelôre úgy látom, hogy a vállalkozók javára. Testületünk mindig is hangoztatta, hogy jogokban és kötelmekben nem szimmetrikus a közbeszerzési piacon a vállalkozói szerzôdések tartalma és környezete, meg kell erôsíteni a vállalkozók pozícióját – ezt most a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek módosítási csomagja tartalmazná.

— Vállalkozói oldalról nézve megnyugtató ez a most elindult folyamat a lánctartozások megszüntetésére? Elégséges lesz ez arra, hogy ne legyen több száz milliárdos a körbeartozás, mint ma?

— Ezek a lehetôségek segíteni fognak. Ehhez a csomaghoz hozzá kell tenni azt is, hogy 2011. szeptember 15-étôl már módosult a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendelete oly módon, hogy kimondta: a fôvállalkozó csak akkor kaphatja meg a pénzét, hogy ha kifizette az alvállalkozóit. Ez részletszabályokkal körül van véve.

A nagy baj az, hogy nagyon sok mikro- és kisvállalkozás vagy alvállalkozói pozícióban lévô vállalkozás ezt nem tudja. A piac ilyen irányú ellenôrzése sajnos nem valósul meg és a már meglévô jogszabályok egy része sem tud érvényesülni a gyakorlatban, mert a felek nem ismerik és nincsenek tisztában a jogaikkal. A megrendelô pedig könnyen vissza tud élni a pozíciójával. Hosszú idô és mentalitás-változás szükséges ahhoz, hogy csökkenjenek ezek az esetek, mert a legjobb jogszabályváltozást morálisan is alá kell támasztani. Leginkább a legnagyobb megrendelô, a magyar kormány tudná ezt megvalósítani, mert a megrendelések közel 60%-a közösségi megrendelés.

N.T.

22

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gyakornoki program – a tanulószerzôdés keretében tanult pályakezdôk támogatására TÁMOP-2.3.4.A-13/1 Pályázhatnak mikro-, kis- és középvállalkozások.

Támogatható tevékenységek: Gyakornokok foglalkoztatása Mentori tevékenység Adminisztrációs feladatok Gyakornoki munkahely kialakításához beszerzések, felújítás, átalakítás Gyakornok foglalkoztatásának feltételei: — 25 évesnél fiatalabb, — legfeljebb 18 hónapja szerezte meg elsô nappali iskolai rendszerû középszintû (középfokú, OKJ-s) szakképesítését, — legalább 6 hónapig tanulószerzôdéses volt a megszerzett szakképesítésével összefüggésben, — a szakképesítés vizsgáját követôen nem volt (és nincs) olyan munkavégzésre irányuló jogviszonya, munkaköre amelyet a szakképesítéssel tölt be; (korábban csak olyan munkakörben lehetett jogviszonya, ahol nem hasznosította szakképesítését),

— a pályakezdô, szakképesítésének megszerzése óta kedvezményezettel nem állt munkaviszonyban Mentori tevékenység: A pályázónak egy szakembert kell kijelölnie, aki mentorként segítô, értékelô szerepkört tölt be a fiatal mellett.

Feltétele: a gyakornok munkakörével megegyezô szakirányú, legalább középfokú végzettségû és min. 5 év szakmai tapasztalatú szakember, aki szakmailag segít, fejleszt, értékel és dokumentál.

tált bérminimum, maximum a garantált bérminimum másfélszerese) B. a gyakornokok száma x havi 54.000 Ft x 9 hónap: ebbôl 54.000 forintonként maximum 46.000 Ft a mentor havi költsége, illetve max. 8.000 Ft fordítható egyéb általános, adminisztratív havi költségekre C. kötelezô nyilvánosság költsége: összesen max. 50.000 Ft D. ERFA típusú költségek (eszközbeszerzés, felújítás): összesen maximum A+B+C x 0,25

A támogatás mértéke: 100% lehet.

A projekt megvalósítása: a megkezdéstôl számítva minimum 9, maximum 14 hónap.

A pályázónak vállalnia kell a támogatással megegyezô idejû kötelezô továbbfoglalkoztatást.

Könnyített elbírálású pályázat, nincs lehetôség hiánypótlásra, de benyújtási határidôn belül ismételt benyújtásnak nincs akadálya.

A támogatás összege: Az igényelhetô támogatás összege: legalább 460.350 Ft, legfeljebb 30.000.000 Ft

A pályázat benyújtása: 2013. 02. 15. – 2014. 04. 30.

A. a gyakornok 9 havi bérköltsége járulékokkal növelve (minimum a garan-

A benyújtás és elbírálás folyamatos.

Bôvebb információ: ww.pecsikamara.hu

Végéhez közeledik a szakmai helyzetértékelés A kamara folytatja a vállalatok szakképzett munkaerô iránti keresletének és a fiatal pályakezdô szakmunkások munkaerô-piaci helyzetének megismerését célzó országos felméréshez kapcsolódó baranyai terepmunkáját és adatbevitelét.

Az országos felmérést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) koordinálja. A felmérésen tanulókat és cégeket is megkérdeztek a jelenlegi szakmai helyzetük értékelésérôl. Összesen 137 tanulót kérdezett meg a kamara háromféle kérdôívvel. A 2011. tavaszán megkeresett diákok egy részét kérdezték arról, hogy miként alakult a

szakmai pályafutásuk az elmúlt bô fél évben.

A másik kérdôívvel a GVI által megadott villanyszerelô és gépi forgácsoló szakmákban tanuló diákokat kerestek fel, a harmadik kérdôívvel pedig a 2012. tavaszán meg nem kérdezett, 2011-ben szakmát szerzett tanulókat kérdezték. Mindkettô kérdôívben arra voltak kíváncsiak, hogy miként értékeli a tanuló az iskolai, a gyakorlati képzôhelyi oktatást, jelenleg hol, milyen munkakörben dolgozik és elégedett-e a jelenlegi helyzetével. Arra is kíváncsiak voltak, hogy aki nem dolgozik, keres-e munkahelyet.

A cégeket a jelenlegi dolgozóik létszámának alakulásáról kérdezték elsô-

sorban. Fontos volt látni, hogy az elmúlt egy évben valamint az elkövetkezô 3 éven túl, de négy éven belül miként változik a szakmunkások létszáma, volt-e, lesz-e munkaerô-felvétel és elbocsátás a cégnél, ha igen, pontosan milyen szakmákban. Arra is válaszolnia kellett a megkérdezett 134 cég képviselôjének, hogy az elmúlt egy évben alkalmaztake szakmunkás végzettségû pályakezdôt.

Amennyiben igen, milyennek tartották felkészültségüket, és milyen készségekkel nem rendelkeztek.

A kérdôív kitért még a tanulószerzôdéses rendszerre is, hogy van-e a cégnél szerzôdéssel tanuló diák, ha igen, milyen juttatásban részesülnek, mit gondol a cég a tanulószerzôdéses szabályokról.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

SZAKKÉPZÉS

Szakmai versenyek baranyai elôdöntôinek eredményei A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen az MKIK-nek gondozásra átadott szakképesítések közül 39-ben a nappali tagozaton végzôs tanulók számára, az idén 6. alkalommal szervezi meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett elôdöntôkre, melyek 2013. január 7-e és 21-e között kerültek megrendezésre, 152 tanuló adta be jelentkezését 21 szakmában 13 iskolából. A legtöbben vendéglátóipari, gépipari és építôipari szakmákban indultak a megmérettetésen. A kijavított dolgozatokba a résztvevôk február 6-án tekinthettek be.

Az eredmények alapján a következô tanulók jutottak tovább az országos elôválogatókra:

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatják be tudásukat és szakmájukat a Szakma Sztár Fesztiválon. Ez remek lehetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elôsegítésében. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel 400 pályaválasztás elôtt álló tanuló szá-

mára biztosít lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre.

A verseny egyik kiemelt feladata és célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek be a szakmák elismertségének és megbecsülésének növelésében.

Az idei versenyek döntôje a Szakma Sztár Fesztivál 2013. április 24-26-a között kerül megrendezésre Budapesten, a Hungexpo területén.

Gratulálunk a továbbjutóknak!

További információ: www.pbkik.hu www.szakmasztar.hu

Résztvevôk

Szakképesítések

Képzôhely

Iskola

Király Gyula

bútorasztalos

Kökönyösi Oktatási Központ

Kökönyösi Oktatási Központ – Komló

Székelyi Dusán

géplakatos

HB-Kapcsolószekrénygyártó Kft.

500-as Angster József Szakképzô Iskola – Pécs

Domokos Sándor

hegesztô

B.K.N. Metál Kft.

500-as Angster József Szakképzô Iskola – Pécs

Buza Roland

villanyszerelô

E.ON Hálózati Szolgáltató Kft.

500-as Angster József Szakképzô Iskola – Pécs

Valkai Tamás

hegesztô

Baranya Megyei Radnóti Miklós Baranya Megyei Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskola, Kollégium Szakközép- és Szakiskola, Kollégium – Mohács

Sólyom Norbert

pincér

N és H Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. és Antácska Kft.

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképzô Iskola – Pécs

Kiss Dániel

mûszakicikk eladó

VÖRÖSKÔ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola – Pécs

Tatai Máté

pincér

Laterum Kereskedelmi és Vendéglátó Kft.

Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola – Pécs

Tatai Endre

burkoló

Parcsetich Gábor E.V.

Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium – Pécs

Stölkler András

festô, díszítô, mázoló és tapétázó

TAN-SZAK Kft.

Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium – Pécs

Heim Dávid Simon kômûves

Pécsi Építô és Tatarozó Zrt.

Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium – Pécs

Zách Attila László

bútoripari technikus

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola – Pécs

Juhász Bálint

épületgépész technikus

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola – Pécs

Rónai László

gépgyártásZipernowsky Károly Mûszaki technológiai technikus Szakközépiskola

Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskola – Pécs

24

SZAKKÉPZÉS / ENTERPISE EUROPE NETWORK

Tájékoztató az együttmûködési megállapodások megkötésérôl A nyári összefüggô szakmai gyakorlatra a 3 éves szakképzésben tanuló 9. osztályos tanulók csak együttmûködési megállapodással kerülhetnek kihelyezésre.

A tanulószerzôdés megkötésének feltétele a 10. osztály szeptemberében a sikeresen teljesített szintvizsga és az eredményesen lezárt 9. osztály. A 9. osztály eredményes befejezésének szerves része a nyári szakmai gyakorlat, melyet az iskoláknak kell megszervezni.

Azok a vállalkozások, ahol tanulószerzôdéssel folyik gyakorlati képzés, a januártól hatályos rendelkezés alapján abban az esetben tudják visszaigényelni a saját szakképzési hozzájárulási alap feletti költségüket, amennyiben a tanulószerzôdéses költségük jelentôsen meghaladja az együttmûködési megállapodásét.

A rendeletben megfogalmazott egyéb alternatívák egyeztetésére kérjük, hogy keresse kamarai tanácsadóját.

A hónap témái Elfogadták a hétéves pénzügyi keretet Megszületett a megállapodás a következô hétéves pénzügyi kerettervrôl. A pénzügyi kötelezettségvállalások szintjét a hét évre kivetítve 960 milliárd eurónál, a kifizetések szintjét pedig 908,4 milliárd eurónál húzták meg. Az elôbbi az EU nemzeti összjövedelmének 1, az utóbbi pedig a 0,95 százaléka. Az egy fôre jutó nettó pozíciót tekintve Magyarország – Litvánia mögött – a második legmagasabb összeget harcolta ki magának, ami nagyon jó eredménynek számít.

A tanácsi megállapodás után a véglegesítéshez az Európai Parlament támogatásának elnyerése szükséges. Az EP nem jogosult újranyitni a vitát a keretköltségvetésrôl, de az egész csomagról szavaznia kell majd igennel vagy nemmel.

Biztonságosabbá váltak a vegyi anyagok Európában A REACH rendelet hatálybalépésével sokkal biztonságosabbá vált a vegyi anyagok haszná-

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elôtérben a gyakorlati képzési dokumentáció A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tájékoztató fórumot tartott a gyakorlati képzôhely ellenôrzésben és a szintvizsgákban résztvevô szakértôk számára. A rendezvényen képviseltették magukat az iskolák képviselôi is, akik szintén részt vállalnak az eljárások lebonyolításában.

lata Európában, derül ki egy európai bizottsági jelentésbôl. A REACH a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére és engedélyezésére vonatkozó rendelet, amelynek felülvizsgálata során értékelték mûködését, és azt, hogy mennyire teljesültek sajátos célkitûzései, nevezetesen az emberi egészség és a környezet magas szintû védelmének biztosítása. Az EU támogatást nyújt, hogy elôsegítse az alapkutatás eredményeinek piaci hasznosítását. A piacon lévô anyagokkal kapcsolatos információk hamarabb hozzáférhetôk a nyilvánosság számára, és célzottabb kockázatkezelési mechanizmusok léptek életbe. Ez a tendencia a jövôben is folytatódni fog, hiszen az iparág szereplôi folyamatosan arra törekednek, hogy új anyagokkal helyettesítsék a legveszélyesebb vegyi anyagokat.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltérképezése és megakadályozása Az Európai Bizottság kiskereskedelmi cselekvési tervet fogadott el, és zöld könyvet tett közzé a vállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén alkalmazott tisztességtelen ke-

A gyakorlati képzôhely ellenôrzése során a kamarai szakértôk ellenôrzik a gyakorlati képzéshez szükséges szakmai, tárgyi és személyi feltételek meglétét. Vizsgálják a vállalkozás legális mûködését igazoló okiratok mellett a tanulók oktatásához szükséges dokumentumokat.

A szintvizsgában érintett szakértôk részt vesznek a vizsga szervezésében és lebonyolításában.

A fórumon kiemelt hangsúlyt kapott az eddigi ellenôrzések során felmerült problémák megvitatása, elôtérbe helyezve a foglalkozási napló pontos vezetését, illetve a kötelezô tanulói juttatások dokumentálását.

A szintvizsgát érintô feladatok megbeszélése szakmacsoportok szerint folytatódott, mely során a szakemberek megvitatták az adott szakterülethez tartozó konkrét feladatokat.

A szakképzést érintô fontosabb jogszabályi változások a kamara honlapján olvashatók: www.pbkik.hu/szakkepzes

reskedelmi gyakorlatról. A kis- és nagykereskedelmi szektor, amelynek az Európa 2020 stratégia fontos szerepet szán a növekedés és a foglalkoztatás élénkítésében, az uniós gazdaság egyik legfontosabb részét alkotja. Az ágazat, amelyben az összes európai kis- és középvállalkozás 29%-a tevékenykedik, az uniós GDP 11%-át állítja elô, és csaknem 33 millió embernek ad munkát, köztük nagyszámú fiatalnak, nônek és alacsony képzettségû munkavállalónak.

Továbbra is számos akadály nehezíti azonban a határokon átnyúló árubeszerzés gördülékeny mûködését, a fogyasztók hozzáférését a más tagállamokban nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatásokhoz, és a kiskereskedôk piacra lépését.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselete www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

KREATÍV IPAR

Kulturális Labor és a kreatív siker Közösségi kertek, közösségi terek a „Világ”, illetve Európa boldogabb felén jól ismert, már begyakorolt, közösségépítô hívószavak. Befogadó, közösségi munkára és együttmûködésre épülô kulturális találkozóhelyek ezek, amelyek ma már a modern városokban lépten-nyomon tetten is érhetôk. Érdekesség, hogy létrejöttük alulról épülô civil kezdeményezés eredménye. Ez a közös bennük. De hogyan és hol találunk mondjuk Pécsett befogadásra alkalmas civil, független projekteket, miként tudják megoldani hosszú távú fennmaradásukat, illetve milyen mértékû lehet a központi részvétel a hagyományos kultúra területén. SZUHAY MÁRTONnal beszélgettünk.

— Az ön által képviselt szubkulturális mûvészet értékrendszere miként építhetô be egy nagyváros – úgymint Pécs – kulturális vérkeringésébe?

— Jóllehet egy-, másfél évtizeddel ezelôtt, amikor elkezdtünk a kulturális szférában dolgozni, még utcai kiállításaink, felfedezetlen helyeken megrendezett eseményeink talán valóban szokatlannak, egyedinek – ahogy ön fogalmaz „szubkulturálisnak” számíthattak. Mára azonban ez a réteg, ez a fajta mûvészeti attitûd nemhogy felszivárgott a föld felszínére, hanem jól láthatóan el is lepte azt. A public-art, a land-art fogalma, az egykori ipartelepek helyén megvalósuló kulturális projektek, vagy épp a mikro-struktúrákat reprezentáló szoba galériák és mûhelyek mára a „main-stream” kultúra részeivé, – sôt mondhatni – kötelezô elemeivé váltak.

— Mennyire fontosak egy város kulturális életében a fent említett közösségi terek?

— A nyilvános terek, közösségi helyszínek szerepe és megítélése az elmúlt évtizedekben hatalmasat változott. A közterek és közösségi-terek a társadalomban kohéziós funkcióval bírnak.

Míg egykoron erre „potenciális veszélyként” tekintett a mindenkori hatalom, addigra mára – talán pont ezért is – a társadalomtudományok és az építészet egyik központi kérdésévé váltak: hogyan befolyásolják a nyilvános helyek, azok fizikai megnyilvánulásai az összetettebb társadalmi és szociális szokásokat. Mára a közösségi tér, visszanyerte eredeti szerepét. Számomra tehát egy jól mûködô közösségi tér – ahol a fogyasztás kényszerének a helyébe az alkotás vágya és lehetôsége lép – olyan, mint egy gémeskút.

Használata nélkül kiszáradnánk...

25 ezer négyzetméteren, nemzetközi partnerekkel és programokkal, egyedi látványvilággal, komoly szakmai elismerés mellett. 2010 – Varázskert Utczabár, a Király utca végén, egy foghíj telken, galériával, kilátóval, napozóval, gyerekprogramokkal, zenével, verssel. 2009–2012 – fényfestés a város különbözô pontjain, így a Barbakán Bástyánál, a Kodály Központ falain vagy akár a Zsolnay Kulturális Negyedben...

— Milyen szakmai visszajelzések érkeztek az ozorai fesztivál Magic Garden helyszínének tervezési és kivitelezési munkálatait követôen?

— A Kulturális Labor Szociális Szövetkezet tevékenységének melyek a fô pillérei?

— A Laborban – nemcsak laboratóriumi körülmények között – közösségi tereket szeretünk létrehozni, illetve létrejöttükben valamilyen formában részt venni. Persze ez rendkívül összetett folyamat, ami sokfajta munkával jár. Egy idô után azt vettük észre, hogy bizonyos munkákra különkülön is igény van, azaz, amit egy jó ideig önkéntes munkában végeztünk, azt „ki tudtuk vezetni a piacra” és külön szolgáltatásokként értékesítettük azokat,–- majd egy elnyert munkahelyteremtô pályázatunk eredményeként – önálló mûhelyek tudtak ezekbôl alakulni. A Labor munkájához szorosan kapcsolhatóan egy grafikai, egy filmes mûhely, egy újrahasznosított alapanyagokkal foglalkozó közösségi klub, egy bicikliszerviz és kölcsönzô, illetve egy térberendezéssel és fényfestéssel foglalkozó installációs csapat dolgozik Pécs városában. Mára ezek egymástól függetlenül (is) mûködnek, de ha egy felkérés megkívánja, akkor ezek egymással kooperálva, egy szervezô stáb alá beosztva dolgoznak együtt, ami nagyon hatékony, látványos és színvonalas munkát eredményez.

— Beszéljen a Kulturális Labor által készített installációkról...

— Egy-két nagyobb munkánk a városból, csak felsorolásszerûen: 2006 –- Varázskert a Jókai téren, egy vár-szerû kilátó-színpaddal a tér közepén, lebegô-kockákkal, óriás zászlókkal az utcák torkolatainál, melyek egy hatalmas színpaddá változtatták az egész teret hetekre. 20072009 – Labor Kísérleti Kultúrtér a Zsolnay gyárban: önfenntartó elôadói és alkotói tér több mint

— Ahogy arról már beszéltem, akkor mûködik igazán jól a Labor, amikor együttmûködik.

Együttmûködik saját magával és másokkal. A 2011-es, de a 2012-es ozorai Magic Garden helyszín létrehozása és mûködtetése különösen jó példa – ha nem a legjobb példa – erre. Ebben az esetben ugyanis nemcsak a Labor mûhelyeinek munkáját volt szükségszerû összehangolni, hanem egyszerre kellett pécsi, budapesti, ozorai és környékbeli, illetve nemzetközi csoportok és alkotók különbözô munkastílusát, habitusát és munka-minôségét egymáshoz illesztgetni úgy, hogy a munka eredményesen, a kívánt cél elérésének irányában, súrlódásmentesen mehessen.

Az építési idôszak alatt több tucat eltérô korú, szociális helyzetû és nemzetiségû ember dolgozott együtt, a véghajrában talán százan is... Ebben az esetben a Labor tehát inkább már csak egy katalizátor szerepet töltött be, ami kötelezôen párosult a tervezôi, koordinátori és adminisztrációs feladatokkal. A munka dandárját kisebbnagyobb szakmai csapatok, mûvészeti csoportok és független alkotók végezték. A végeredmény egy organikus, mégis egységes, egy népi elemekbôl építkezô, ugyanakkor kortalan meseszerû falucska lett, mely csak évrôl-évre, a fesztivál idejére válik láthatóvá a nagyközönség elôtt.

(Közös munkánkat utoljára a pécsi Time-Out díjazta, melyben az „Év Pécsi Alkotása” címet kapta a kert...)

— Szakmai pályafutása során mi az a kreatív sikersztori, amelyet elsôként említene?

— Talán pont az a folyamat, ahogyan idáig eljutottunk. Egy állomásnak pedig a felújítás elôtti Zsolnay gyárnak a Kísérleti Laboratóriumát említeném talán, mely a legemlékezetesebb számomra... Az egykoron ott cikázó elektronok máig hatással vannak rám...

E.É.

Kapcsolódó filmek a Youtube-on a „LaborMediaMuhely” feltöltésében: Varázskert > Varázskert 1. / 2.

Fényfestés: Labor Lumen Squad in: The croatian job / Labor Lumen Squad painted the Cultural Quarter Ozora, Magic Garden > Magic Garden 2012 @ OZORA Festival / Building a Magic Garden part 1. / part 2.

26

INNOVÁCIÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

KÉPZÉSI FELHÍVÁS Közbeszerzési referens OKJ 54 343 03 0000 00 00 A 200 órás, emelt szintû OKJ-s képzés lehetôvé teszi, hogy a résztvevôk mind az ajánlatkérôi, mind az ajánlatadói oldalon magas szintû szaktudással bíró szakemberekké váljanak a közbeszerzési eljárások szervezésében és lebonyolításában. A képzés szakmai programja a magyar közbeszerzés törvényi szabályozásra, annak gyakorlatára és az elektronikus közbeszerzési rendszerre terjed ki, illetve egyéb kiegészítô tantárgyakra is: jogi, pénzügyi, számviteli és gazdasági ismeretek.

A képzés célja: A közbeszerzési referens munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A közbeszerzési referens legyen képes, hogy ajánlatkérôi és ajánlattevôi oldalon eredményesen tudja elôsegíteni a közbeszerzési és egyéb jogszabálynak való megfelelést.

A képzést elvégzô hallgató alkalmas lesz arra, hogy sikerrel alkalmazza a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályokat.

A tananyag egységei: Közbeszerzési vonatkozású gazdasági- és pénzügyi tevékenység (1964-06), ● Közbeszerzési vonatkozású általános jogi ismeretek (1963-06), ● Közbeszerzés (1960-06).

A képzés elvégzését követôen kerül sor a vizsgadolgozat elkészítésére. A résztvevôk a képesítés megszerzéséért ●

írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, melyet a vizsgadolgozat megvédésével zárnak.

Hallgatóinkat a 34/2010. (V. 12.)

IRM rendeletben megtalálható szakmai és vizsgakövetelmények alapján

Tanfolyam megnevezése: Közbeszerzési referens OKJ-s száma: 54 343 03 0000 00 00 A tanfolyam szervezôje: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Felnôttképzési nyilvántartási szám: 02-0040-05 A tanfolyam idôtartama: 200 óra Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ (7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.)

Tervezett kezdési idôpont, képzési napok: 2013 tavasza – amennyiben a csoportlétszám eléri a minimális 15 fôt, a dátum is pontosításra kerül. Oktatások rendje: heti 2 alkalom (péntek-szombat).

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: ● modulzáró vizsgák teljesítése ● vizsgadolgozat elkészítése Részvételi díj: kamarai tagoknak: 240.000 Ft + vizsgadíj (40.000 Ft) nem kamarai tagoknak: 260.000 Ft + vizsgadíj (40.000 Ft) Az összeg tartalmazza az oktatási segédanyagok, az évközi modulzáró vizsgák és az OKJ-s záróvizsga díját is. Részvételi díj megfizetésére két egyenlô részletben van mód.

Igényelhetô felnôttképzési szolgáltatások: elôzetes tudásszint-felmérés, képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás.

A belépés jogszabályban megfogalmazott minimum feltétele: középiskolai érettségi.

Minimális csoportlétszám: 15 fô. Maximális csoportlétszám: 20 fô.

Beiratkozás: folyamatosan, a létszámkeret feltöltéséig! A jelentkezések a beérkezés sorrendjében kerülnek feldolgozásra, a regisztrációról visszajelzést küldünk.

További információ, jelentkezés: Császár Gergely – 72/507-186 – E-mail: gcsaszar@pbkik.hu Szakmai információ: Rabb Szabolcs – 20/ 441-9135 – E-mail: szrabb@pbkik.hu

Egyedi tanácsadás – feltalálók számára „Játékok, s aki mögöttük van” címmel jelent meg a Dél-Dunántúli Gazdaság lapjain egy írás tavaly decemberben Bognár József feltalálóról.

A mérnöki alapvégzettségû érdemes feltaláló idén márciustól a kamara

készítjük fel, a módosított közbeszerzési törvény gyakorlati tapasztalatai alapján aktualizált tematikával. Vizsgaszervezô intézményünk a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnôttképzési Igazgatóság.

megbízásából ad tanácsot feltalálók számára havi egy alkalommal, elôre meghirdetett idôpontban.

A cél a hasznosításra érdemes ötletek, találmányok kiválasztása, és a továbblépéshez javaslat adása, segítségnyújtás a baranyai innovátoroknak

iparjogvédelmi bejelentéseik elkészítéséhez a megvalósíthatóság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás és a „state of the art” meghatározása területén.

Az idôpontok kitûzésére a késôbbiekben kerül sor, kérjük, figyelje honlapunkat (www.pbkik.hu/ric) vagy kérjen tájékoztatást a 72/507-186 számon vagy az inno@pbkik.hu e-mail címen.

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓ

27

Éles üzemmódban is jól mûködik az InnoPortfólió weboldal A négy megyei kamara és egyetemek összefogásával létrehozott, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált weboldal több száz együttmûködési profilt tartalmaz magyar nyelven. A partnerek hosszú távú célja, hogy országos szintre terjesszék a mûködést, szélesítve ezzel a portfóliót, a kooperációk létrejöttének valószínûségét. Jelenleg Pécsett, Szegeden, Gyôrben és Debrecenben mûködnek kontaktpontok.

A cél Az InnoPortfólió projekten keresztül a hazai ipari és kutatói innovációs/fejlesztési kapacitások és lehetôségek összekapcsolása lehetôvé válik, abban a reményben, hogy ● olyan együttmûködések indulnak, melyek a nemzeti és nemzetközi piacokon is sikereket érnek el ● olyan kutatási együttmûködések szervezôdnek, melyekben az ipari és kutató szereplôk hozzáadott értéket teremtenek ● olyan együttmûködések indulnak, melyek a 2014-tôl induló HORIZON és COSME támogatási programokra történô felkészülést megalapozzák.

Elkészült az elsô 10 klaszter innovációs portfóliója Zárásához közeledik az InnoKlipp projekt, melyben a kamara vállalta, hogy tíz közremûködô klaszter segítségével megalkotja az innovációs portfólió klaszterek esetében alkalmazható módszertanát, tréninget biztosít a gyakorlati megvalósításhoz, az eredményt pedig közzéteszi az interneten.

Elindult a www.klaszterportfolio.hu honlap, mely a közös munka egyik gyümölcse.

Hamarosan befejezôdik a honlap keresôoptimalizálási vizsgálata. Az eddigi eredmények alapján várhatóan megcáfolható lesz egy klaszter menedzser véleménye, aki szerint klasztere tagjainak eddig csak az egyéni kapcsolatok hoztak megrendelést, maga a klaszter még nem volt képes ilyen megbízáshoz hozzájárulni. A honlap többek között ilyen információk megszerzéséhez nyújt segítséget.

A jelenleg közzétett (és esetenként szûkszavú) adatokon kívül minden klaszter megvizsgálhatja, hogy a honlap segítségével mennyi információt kíván közreadni saját innovációs portfóliójából. Vizsgálják annak lehetôségét is, hogy a potenciális érdeklôdôk – részükre regisztráció szükséges – a klasztertagok részletes adataihoz is hozzáférhessenek-e, az üzleti érdek megsértése nélkül.

Köszönjük az alábbi klaszterek közremûködését, akik a projekt indulása óta partnereink, és a kidolgozott módszertan alapján elkészítették saját portfóliójukat: AV (Audiovizuális) Ipari Klaszter, Alkalmazott Földtudományi Klaszter, DélDunántúli Energetikai Klaszter, Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter, Délhatármenti Üzleti Klaszter, Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter, Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, Információmenedzsment Innovációs Klaszter, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter.

További információ: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy Imre u.36. Tel.: 72/ 507-187 info@klaszterportfolio.hu http://www.klaszterportfolio.hu A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012/2/2/Pécs2 számú támogatási szerzôdés alapján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.

Hamar László

Trendelemzések A http://innoportfolio.hu alatt elérhetô felület az innovatív ötleteket, projekteket, megoldásokat tartalmazó profilokon túl trendelemzéseket is nyújt a regisztrált látogatók számára. A trendelemzések az egészségipar – biotechnológia, kreatív ipar, környezetipar, gépipar és elektronika, jármûipar területeken fejlesztéseket kezdeményezôk számára nyújtanak iránymutatást. „Kéretlen ügyfél”-mentes adatbázis Az adatbázis anonim, tehát a felrögzített kapcsolati adatok elsô körben nem láthatóak az érdeklôdôk (potenciális ügyfelek) számára. Miután az adminisztrátorok megbizonyosodtak a profil iránt érdeklôdô ügyfél együttmûködési szándékának komolyságáról, összekapcsolják az érintett feleket. ... és cserébe?

Az adatbázisba kerülés és a kapcsolatok létrejöttének segítése az NGM-MKIK pályázati finanszírozása okán 2013. december 31-ig díjmentes – egyetlen kötöttség van csak: a projektek elôrehaladásáról, eredményeirôl és utóéletérôl üzleti titkot nem sértô információt kérnek a rendszer mûködtetôi.

További információ: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy Imre u.36.

72/ 507-186 info@innoportfolio.hu http://innoportfolio.hu A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012 /2/2/Pécs3 számú támogatási szerzôdés alapján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.

Rabb Szabolcs – Császár Gergely

28

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A vizsgán versenyszinten kell teljesíteni Gyermekkorában versenyszerûen sportolt, vívott, az Építôk úti iskola sporttagozatára járt. Mikor nyolcadikos lett, a szülei azt mondták neki, tanuljon szakmát, mert a sportból nem lehet megélni, fodrász-tanuló lett. Ezt is teljes szívvel csinálta és csinálja a mai napig.

Már tanulóként versenyzett, s a szakmunkásvizsga letétele után tovább folytatta, munkája elismeréseként elôször Hesz János ajánlására a Wella, majd késôbb a L’Oreal bemutató csapatának lett a tagja. Saját fodrász szalonja a Mária utcában található, Alexity Lilian mesterfodrásszal, a mestervizsga-bizottság elnökével itt találkoztunk, s ültünk le beszélgetni.

— Nagy problémát jelent, hogy nincs helyére téve a szakképzés, hiába lett ismét három éves az iskola, változatlanul vannak tíz hónapos átképzô tanfolyamok is – kezdi beszélgetésünket. — S ami még megdöbbentôbb, ugyanazt a végzettséget adja mindegyik. Számomra nagy titok, hogyan lehet elsajátítani ennyi idô alatt a szakmai fogásokat?! E mellett azt sem értem, hogy miért van szükség ezekre a tanfolyamokra, amikor a megyében több szakiskolában is képeznek fodrászokat, s a végzôsök közül alig néhány talál magának helyet, s marad végül a szakmában. A most bevezetésre került rendszer talán változást hoz ebben, ugyanis fodrásznak is csak érettségi után lehet jelentkezni.

Mint mondja, fontos, hogy a mai világban egy fodrász folyamatosan képezze magát, megfelelô anyagismerettel rendelkezzen, mert állandó mozgásban van ez a szakma, ezen ismeretek nélkül nem lehet hosszú idôn át magas színvonalon dolgozni. A szakmai fejlôdésre nem szabad se a pénzt, se az idôt sajnálni, ott kell lenni minden jelentôsebb bemutatón, továbbképzésen, hiszen, ha csak egy apró fogást sikerül egy-egy ilyen alkalommal ellesni, már akkor megérte.

— Jó lenne, ha ismét a vállalkozói engedély kiadását, a tanulóképzést mestervizsgához kötnék. S, hogy csak olyan

helyen folyhasson gyakorlati képzés, ahol ehhez adottak a feltételek. Székbérlet esetén a magam részérôl nehezen tudom elképzelni, hogyan lehet az egyes fogásokat megtanítani – fûzi tovább gondolatait. — Ausztriában és Németországban csak mesterlevéllel lehet üzletet nyitni. Mi is évek óta küzdünk azért, hogy nálunk is így legyen.

Alexity Lilian a Baranya Megyei Fodrász Szövetkezetben lett tanuló. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után három évig a szövetkezetben dolgozott, majd váltott és egy magán fodrászatban helyezkedett el. Újabb három év, s már mint önálló fodrász nyitott üzletet. Elôször csak bérelt egy helyiséget, azonban a bûvös hármas ismét változást hozott. Ingatlant vásárolt a Mária utcában, ahol kialakította a saját üzletét, azóta önálló.

— Ma már bárki kiválthatja a vállalkozói engedélyt, szinte azt követôen hogy befejezte az iskolát – hangsúlyozza. — Pedig jobb lenne, ha mindenki néhány évet gyakorlott fodrász mellett töltene el és mestervizsgát tenne mielôtt önállósítja magát. Ez idô alatt tökéletesíthetné a tudását, s kialakulna a saját vendégköre. Ezt a saját tapasztalatomból is tudom. A vendégeim jelentôs része az évek során minden új helyemre követett. A mostani vendégeim között van egy idôs hölgy, aki a mai napig hozzám jár, pedig már nagyon régen a fôvárosba költözött. Sajnos egyre kevésbé számít, hogy a szakma csúcsát jelentô mesterlevéllel rendelkezik-e valaki, vagy sem. Ezt jól mutatja az is, hogy a fodrászok közül három, négy éve Baranyában senki nem vállalkozott arra, hogy mestervizsgát tegyen. Sokan arra hivatkozva nem vállalják, hogy sokba

kerül. Ma már ez sem állja meg a helyét, hiszen pályázati úton támogatás is elnyerhetô rá.

Mint mondja, a problémát ô maga abban is látja, hogy a jelentkezôk jelentôs része nem veszi komolyan a felkészülést, azt hiszik ugyanazt kell tudniuk, mint egy szakmunkás-vizsgán. Pedig ez egyáltalán nem így van, hiába látszólag azonos a tananyag, itt már versenyszinten kell teljesíteni, kreatívnak, egyedinek kell lenni. A jelöltek nem egy esetben ezt egyáltalán nem veszik tudomásul, nem néz körül, nem figyeli, hogy merre tart a világ, milyen új stílusok jelentek meg, uralják a szakmát.

Hiába vannak a felkészítô tanfolyamok, ha el is mennek, nem mindig figyelnek oda az újdonságokra. Rosszabb esetben nem is vesznek rajta részt, mert azt hiszik mindent tudnak.

Számára annak idején nem a mestercím elnyerése volt a fontos, hanem az, hogy képes-e rá, meg tudja-e csinálni.

Nagy volt a tét, hiszen Rendeczki Lajos és Hesz János is ott ültek a mestervizsga-bizottságban, akik korábban számos versenyre készítették fel ôt.

Sz.K. LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság Lakics László kezdeti egyszemélyes mûhelyébôl egy éves szinten több milliárd forint forgalmat bonyolító, kaposvári, és komlói telephelyekkel rendelkezô, telephelyenként 150-150 fôt foglalkoztató vállalat a régió egyik legmeghatározóbb vállalkozásává vált.

Komlón, az egykor a Mecseki Szénbányához tartozó Központi Gépüzem megvásárlásával indult a sikertörténet, ebbôl a kezdeti állapotból jött létre a több év alatt a nagy értékû beruházásoknak és technológiai fejlesztéseknek köszönhetôen, a bonyolult hegesztett szerkezetek – motor- és generátorházak, valamint csatlakozó szerkezeteik – gyártásával és megmunkálásával foglalkozó, a KeletEurópai régió egyik vezetô gyártójának és beszállítójának számító Lakics Gépgyártó Kft.

TANULÓSZERZÔDÉS a komlói KÖOK szakképzô iskolát, s felajánlották a segítségüket, hogy elôadásokkal, életpályák bemutatásával és saját tapasztalatok elmondásával a szakmát választani nem tudó fiatalokat a fémipari pályák felé irányítsák.

Heti rendszerességgel jártak az iskolába, filmet vetítettek a fiataloknak, beszélgetéseket, sôt olykor kisebb vitákat is kezdeményeztek és a 9.-10. osztályosokat ismertették meg ezen szakmák szépségeivel, valamint a régióban is egyedülálló munkalehetôségek széles körével.

— A saját példámon keresztül bizonygattam nekik, hogy nagy lehetôségek vannak e területen, hisz én magam is pályakezdô gépésztechnikusként, hegesztôként kezdtem dolgozni és az évek alatt folyamatosan lépkedve elôre a ranglétrán, ma a komlói Lakics Kft. üze-

Összefogtak a szakképzô intézettel

Az elmúlt több mint két évtized alatt a régió egyik legjelentôsebb vállalkozásává nôtte ki magát a Lakics Gépgyártó Kft.

A cég termékeinek jelentôs részét Nyugat-Európába, elsôsorban a német, osztrák, francia és angol piacra szállítja, de a megrendelôin keresztül a gyártmányok az egész világon megtalálhatók, az Északi-tengertôl Dél-Amerikáig, de jelentôs számú általuk gyártott generátorház termel áramot a Közel- és a Távol-Keleten is. Elsôsorban energiaipari felhasználásra kerülô, többségében szélerômûvekbe telepített generátorházak, valamint hagyományos felhasználású ipari motorházak acélszerkezeti gyártásával és forgácsoló megmunkálásával foglalkoznak, de 2011 és 2012-ben gyártották le – az egész világon még csak néhány darab mûködik belôle –, az óceán vízszintje alatt mûködô és az árapálymozgást áramfejlesztésre kihasználó hatalmas generátorházak egyikét.

Legnagyobb megrendelôik, a világ vezetô szélerômû-ipari motor és generátorgyártói, termékeik 80-90 százalékát ôk vásárolják meg, éppen ezért, a múltban is és most is nagy hangsúlyt fektetnek a kor színvonalának megfelelô technológiai, technikai fejlesztésekre. Mindezek mellett a magas minôségi követelmények és az állandó piaci versenyhelyzet miatt a magas színvonalon folyó tanulóképzés is egyre nagyobb szerepet kap a cég életében.

— A komlói üzemünkben is az energiaipar számára készítünk berendezéseket – kezdi beszélgetésünket Piller Tibor termelésvezetô. — Nagyon magas minôségi színvonalú munkát várnak el tôlünk a megrendelôink, bonyolult szerkezetek és géptestek komplett gyártását végezzük, ami a szakmunkásoktól nagy szakmai tudást, felkészültséget, precizitást, pontosságot és igényes munkát követel meg. Az említett követelmények csak megfelelô szakmai alap és kiegészítô képzésekkel és több éves munkatapasztalat megszerzésével érhetôk el, ezek hiánya akár a megrendelések elvesztéséhez is vezethet.

Az elmúlt években egyre nagyobb problémát jelentett, hogy nem volt kinek átadni tapasztalataikat a nyugdíjas kort lassan elérô és komoly szakmai tapasztalattal rendelkezô szakembereiknek, mert a komlói szakmunkásképzô iskolában a komoly fémipari szakmai múlt ellenére, szinte teljesen megszûnt a lakatos, gépi forgácsoló és a hegesztô képzés, ezért felkeresték

mét vezetem – mondja Piller Tibor.

— A munkában töltött évek alatt azt tapasztaltam, hogy abban az idôszakban, amikor hozzájuk hasonlóan pályát kellett választanom jól döntöttem és egy olyan területre kerültem, amelyrôl lehet, hogy az avatatlan külsô szemlélônek csak a zaj és a kosz jut eszébe, de én, aki a gépiparban dolgozom közel 20 éve tudom, hogy ez csak a felszín és a fémipari szakterület rendkívül sok szépséggel rendelkezik. Amikor 20 évesen az elsô komolyabb szerkezetet összeállítottam, lehegesztettem és láttam, hogy beépítés után kifogástalanul mûködik, egy semmi máshoz sem fogható sikerélményt adott nekem, mert láttam, hogy az általam legyártott gépszerkezetnek valóságos haszna és feladata van. Ezt az érzést nem lehet megfizetni és ezt csak akkor érzi az ember, ha létre tudott hozni valami valós értéket!

Mint mondja, sikerrel jártak, ma már nem jelent problémát a fémipari szakmákra képzô osztályok feltöltése. Hat évvel ezelôtt elsô körben a szerkezetlakatos osztály indult, nem volt egyszerû feladat összeszedni akkor a szükséges létszámot, minimum 12 fiatalt. Ma már szívesen választják a gépipari szakmákat, ennek köszönhetôen évrôl, évre könnyebb ezeket az osztályokat elindítani. Az elmúlt tanévtôl pedig a lakatosok és forgácsolók mellett megkedôdött a hegesztôk képzése is.

— Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert eddig egy-két kivételtôl eltekintve olyan tanulóink voltak, akik valóban meg akarták tanulni a szakmát, jelenleg is különféle osztályokban és képzési rendben közel húszan tanulnak nálunk – folytatja tovább beszélgetésünket Piller Tibor, aki a lakatos és hegesztô szakmunkás-tanulók gyakorlati képzését vezeti, míg a gépi forgácsoló tanulók képzését kollégájával, Merk Józseffel együtt irányítják. — A mostani szakmunkástanulóink több, mint fele érettségi után választotta ezt a szakmát, ez még egy pluszt jelent az oktatás színvonalában, ennek külön örülünk.

A konkrét napi munkavégzést az adott területet irányító mûvezetô jelöli ki számukra, ô határozza meg,

29 hogy az éppen mûszakban lévô szakmunkások közül ki mellé osztható be tanuló. Ennek eredményeként olyan munkákat végeznek el, amelyek a különféle gyártmányokban értékesítésre kerülnek, ezáltal nem csupán egy virtuális piaci folyamat, hanem egy alkotófolyamat részesei is. Megszeretik ez által a szakmát, mert látják, miként lesz a telephelyre beérkezett lemeztáblákból, idomanyagokból és egyszerû vascsövekbôl bonyolult szerkezetet. E mellett azzal, hogy a tényleges munkába vonják be ôket, megtanulnak egy-egy technológiára jellemzô gyártási folyamatot, s a sikeres szakmunkás vizsga letételét követôen a cég már mint kezdô szakmunkást tudja alkalmazni ôket.

— Egy hátránya viszont lenne egy teljesen üzemi körülmények között megvalósított képzésnek, ugyanis egy speciális területen szereznének mélyebb ismereteket, de a nagyon fontos fémipari alapképzés elmaradna, éppen ezért az iskolával az a megállapodás született, hogy szakképzés ezen része az intézményben folyik – veti közbe, majd így folytatja tovább gondolatait.

– S miután nagyon precíz munkát várnak el tôlünk a megrendelôink, ezért nagy hangsúlyt helyezünk a tanulóinknál is a minôségi munkavégzésre. A magam részérôl kiemelt helyen kezelem a mûszaki rajzok olvasási készségét, az ehhez elengedhetetlen fantáziát és térlátást. A fiatalokkal azt próbáljuk megértetni, hogy egy román, egy indiai, egy magyar és egy amerikai mûszaki embernek egy mûszaki rajz ugyanazt mondja, szinte közös nyelvismeret nélkül is, ugyanazt kell érteniük és látniuk a dokumentációból. A szakemberképzést ezen a területen erôsíteni kell, ugyanis fontos, hogy a végzést követôen képesek legyenek lerajzolni és beméretezni egy alkatrészt, vagy, hogy az eléjük tett rajz alapján el tudják készíteni az adott munkadarabot. Ez a terület még alakítás alatt van, ebben is folyamatosan egyeztetünk az iskolával, amellyel szinte napi kapcsolatban állunk.

Ahogy megy elôre az idô egyre jobb képességû tanulók érkeznek hozzájuk. Mint mondja, a kollégáival is sokat beszélgetnek a szakképzésrôl, s annak helyzetérôl, és úgy látják, hogy a mostani tanulók sem rosszabb képességûek, vagy kevésbé érdeklôdôk, mint egykoron ôk voltak, de egy teljesen más kulturális és morális közeg veszi ôket körül. A maga részérôl egyáltalán nem ért egyet azzal a minden generációra jellemezô divatos megfogalmazással, amely szerint a mostani fiatalság butább és felelôtlenebb, mint a régebbiek. A tanulóik több esetben nagyon is éretten nyilvánulnak meg, például legtöbben igyekeznek olyan szakmát választani, amibôl itthon is megélnek.

Az eltelt években végzett tanulóik közül tizenöten jelenleg is a Lakics Kft.-nél dolgoznak a legkülönfélébb munkakörökben. A mostaniak is hasonlóan az eddigiekhez Komló és környékérôl érkeztek. A jobbakat idén is szeretnék továbbfoglalkoztatni, bíznak benne, hogy sikerül ôket is hosszú távon megtartani.

— A kezdô lépést az égetô szakmunkáshiány leküzdésére megtettük, és ennek a következményeként a fiatal szakmunkások újra megjelentek az üzemünkben. A következô kihívás ezeknek a már négy, öt éves munkatapasztalatot szerzett fiataloknak a megtartása lesz – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, mert várják bent az üzemben.

Sz.K.

30

ÚJ TAGJAINK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A WAWONA Kft. már a kamara tagja Profi csapat, amely mögött egy évtizedes szakmai tapasztalat áll.

Mindent tudnak amit a weboldalépítés, az internetes alkalmazás fejlesztésrôl tudni érdemes. Miután a felhalmozott tapasztalat során rájöttek arra, hogy a megrendelôik számára az igazán optimális az, ha személyre szabott megoldásokat kínálnak, ezért az igényeket konzultációk során elôbb feltérképezik, majd a végsô megoldást a megrendelôvel egyeztetve valósítják meg. Új tagunk a WAWONA Internet Kft. reméli, hogy a kamarai csatlakozás újabb sikeres távlatokat nyit a cég életében. Az ügyvezetô, NÉMETI Roland e távlatokról is beszélt lapunknak.

— Ahogy a WAWONA Kft. weboldalát átfutottam, nehéz lenne egy mondatban meghatározni a szolgáltatásuk körét. Próbálja meg mégis röviden felsorolni, mivel is foglalkoznak...

— Azt elöljáróban azért érdemes leszögezni, hogy a cégünk közel egy évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik. Ez alatt az idô alatt, a már felhalmozott tapasztalat birtokában bôvítettük a szolgáltatásaink körét is. E szerint foglalkozunk tanácsadással, grafikai tervezéssel, internetes alkalmazásfejlesztéssel, keresôoptimalizálással (SEO), domain név regisztrálásával, hosting-szolgáltatással, de egyre gyakrabban keresnek meg bennünket honlap szövegek fordításával is.

— Az összes szolgáltatás részletezésére természetesen most nincs lehetôség, de két dologról mindenképpen szólnunk kell. Az egyik a grafikai tervezés, a másik pedig a keresôoptimalizálás...

— Nos, akkor kezdjük a grafikai tervezéssel. Miután napjainkban már alapkövetelmény, hogy a sikeres vállalkozásoknak jól beazonosítható arculatuk legyen, amelyhez hozzátartozik az igényesen kialakított logó és a weblap megtervezése, ehhez kínáljuk az általunk alkalmazott letisztult, kifinomult grafikai világot. Adott projekthez minden esetben több grafikai tervet készítünk, melyek közül a megrendelônk választja ki a számára leginkább megfelelôt. A keresôoptimalizálás pedig azért fontos, hogy az ergonómiájában és funkcionalitásában is megfelelô weblap el is jusson a célcsoportjához. Ennek érdekében úgy szükséges elkészíteni a honlapot, hogy az, a keresôkben is könnyen megtalálható legyen. Ezért már a fejlesztés elején, a megrendelôvel közösen meghatározzuk a témához kapcsolódó kulcsszavakat, amelyeket a site fejlesztése során beépítjük az oldalba. Ezzel biztosítva az oldal jó találati pozícióját.

— Mit lehet tudni a nem rég elnyert pályázatukról?

— Meghívásos pályázaton – három induló közül – a WAWONA Internet Kft. nyerte el az EVLIA projektet. Ez egy uniós tender volt, amelynek középpontjában a webfejlesztés állt. A szóban forgó projekt valójában egy fajta módszertant rendel a nem kézzelfogható eszközök pénzügyi és gazdasági értékeléséhez, a pénzügyi partnerek szigorú megállapodása és együttmûködése mellett. A cél, egy nemzetközileg is elfogadott standard kialakítása a szellemi eszközök értékeléséhez. A KKV-k ezen eszközeik értékének meghatározásával, illetve a könyvelési nyilvántartásaikban történô

Új tagunk a Baranya Klíma Kft. Egy minden igényt kielégítô klíma, valamint légtechnikai rendszer képes a levegô összetételét – állapotát, hômérsékletét, nedvességét és nyomását – állandó értéken tartani. A klíma berendezések alkalmazása ma már sok esetben nem megkerülhetô – mondja CSÖLLE László, a Baranya Klíma Kft. ügyvezetôje. A szakember szerint a cég

bátran adja a nevét a munkájához, melyekre természetesen garanciát vállal.

— Bár cégünk, a Baranya Klíma Kft. pécsi székhelyû, ám tevékenységi körünk lefedi az ország egész területét.

Elsôdleges célunk, hogy szakmai segítséget nyújtsunk a potenciális megren-

Németi Roland

feltüntetésével pontosabb képet adhatnak a hitelezôk, vagy éppen a befektetôk részére a cégük értékérôl.

— Ön szerint miért elônyös a baranyai üzleti közösségéhez tartozni?

— Gyakorlatilag már megérte belépni, hiszen elnyertünk egy uniós projektet. Az alapvetô ok az, hogy partnerkapcsolatainkat szeretnénk pécsi és régiós szinten is kiterjeszteni. Pécsrôl indultunk ugyan és sok helyi ügyfelünk is van a városban, ám az utóbbi néhány évben elsôsorban a fôvárosban építettünk ki kapcsolatokat, és ott folyt az ügyfélszerzés is. Ezzel a lépéssel helyi szinten kívánunk még jobban a köztudatba kerülni. Összefoglalva tehát: célunk a pécsi, baranyai régióban való ügyfélszerzés, és a kamara által biztosított lehetôségek minél hatékonyabb kihasználása. Hiszen mi is itt élünk és szeretjük ezt a várost és Baranya megyét.

E.É.

delôink számára a klímatechnika által kínált számos lehetôség közül. Fontosnak tartjuk, hogy ügyfeleink számára – minden esetben – a lehetô legkedvezôbb megoldásokat kínáljuk. Ezért aztán a szaktanácsadást követôen ingyenes helyszíni felmérést végzünk, majd megtesszük a megfelelô árajánlatot, szükség szerint akár több alternatívában is. A tevékenységünk kiterjed a családi házak, lakások irodák, szerver helységek, üzlethelységek, szállodák, ipari létesít-

Dél-Dunántúli Gazdaság mények klimatizálásának kialakítására.

De a felsoroltakon kívül foglalkozunk még javítással, karbantartással, szivárgás vizsgálattal is.

— Mekkora igény mutatkozik ma Magyarországon a klímaberendezések iránt?

— A hazai klímatechnika az elmúlt évtizedekben óriási fejlôdésen ment keresztül. A 90-es évektôl kezdve a napjainkig kiugró igény mutatkozik a különbözô klímaberendezések iránt. Ennek oka elsôsorban az egyre szaporodó épületegyüttesekben (például mozik, bevásárlóközpontok, irodaházak stb.) keresendô. Ezeknek a létesítményeknek az üzemeltetése ugyanis szinte elképzelhetetlen valamilyen klímaberendezés nélkül. Elsôsorban azért, mert a szóban forgó épületeken belül – különbözô okok miatt – rendkívül megnôtt a belsô hôtermelés. Amíg például régebben az irodákban az asztali számológép adott csak le némi hôt (100-120 watt), addig a ma irodáiban mûködtetett személyi számítógépek 250-350 watt hôt is termelnek.

— A tapasztalata szerint milyen paramétereket tart fontosnak egy-egy megrendelô a vásárlás során?

31

ÚJ TAGJAINK

Csölle László

— A felhasználó a klimatizálási rendszer kiválasztásánál szinte kivétel nélkül három fontos szempontot tart szem elôtt: az árat, a komfortot és az energiatakarékosságot. Ezért fontos olyan berendezéseket tervezni, amelyek elérhetô áron egyszerre biztosítják a már említett komfortot, illetve a gazdaságos mûködést.

— Mely referencia munkáira legbüszkébb a cég?

Az utángyártott toner veszélyes lehet a vállalkozásra?

Most kivételesen nem a talán mindenki által ismert „utángyártottat venni vagy nem venni” gondolatot boncolgatjuk. Ez a cikk inkább a tonerkazetták forgalmazóinak lehet érdekes, ezen keresztül természetesen a felhasználókat is érinti.

Azt mindenki tapasztalhatta már évek óta, hogy a tonerkazetták piacát egyre inkább a Kínából érkezô, olcsó utángyártott termékek uralják. Az áraik nagyon alacsonyak, a változó minôséget pedig a köztudottan rendkívül árérzékeny magyar vásárlóközönség többsége megbocsátja az olcsóságért cserébe.

A közelmúltban viszont több olyan körülmény merült fel, amit mind a forgalmazóknak, mind a felhasználóknak érdemes figyelembe venniük.

Az áron kívül milyen érvekkel támogatják az eladók ezeket a kazettákat?

A kazetta teljesen új gyári termék, tehát megbízható.

Az érv elsô fele igaz: a kazetta teljesen új. Viszont az újonnan gyártott alkatrészek is lehetnek gyenge minôségûek, innen fakad a termékek változó minôsége. Ugyanúgy, mint az újrafeldolgozott kazetták is a gyártás minôségétôl függôen lehetnek megbízhatóak vagy akár használhatatlanok.

Az utángyártott termék használata környezetbarát.

Ez az érv sajnos teljesen hamis. Az utángyártott termék ugyanannyi anyagot, energiát használ fel a gyártás során, mint a gyári. Sôt, mivel több benne a selejt és a minôsége miatt legtöbbször nem lehet vagy érdemes újratölteni, így a környezetet nagyobb mértékben károsítja gyári társainál.

Ez az érv kizárólag az újrafeldolgozott kazettákra érvényes, amelyek a megsemmisítés elôtt jobb esetben egy-két életciklust még ledolgoznak.

Az igazi veszélyforrás A címben említett veszély viszont egészen máshonnan leselkedik, elsôsorban a forgalmazó cégekre.

— Országosan számos referenciát sorolhatunk. A kivitelezések között említésre méltó számos VRF, Split, valamit légtechnikai rendszer kiépítése, mint például a Mercedes kiszolgáló egység, Egis gyógyszergyár, Lukács-fürdô, Modine gépgyártó egység, Pepperl elektronikai vezérlés gyártó egység stb. Büszkék vagyunk rá, hogy számos budapesti irodaház, valamint az MMG szállodalánc mintegy 13 szállodája is évek óta elégedett megrendelônk, így kizárólag minket bíz meg a rendszeres karbantartással, valamint szervizeléssel.

— Miért csatlakoztak a megyei üzleti közösséghez?

— Az üzleti életben a kapcsolati tôke megfizethetetlen értéket képvisel. Bízunk abban, hogy a kamarai tagsággal új partnerekre, kapcsolatokra tehetünk szert. Fontosnak tartjuk, hogy akikkel együtt dolgozunk, kivétel nélkül megbízhatóak legyenek. Reményeink szerint a jövôben akár az országhatáron túli partnerek megismerésére is szert tehetünk a kamara kapcsolatrendszerének köszönhetôen. Számítunk továbbá arra, hogy cégünket a tagságnak köszönhetôen még többen megismerik.

E.É.

A nyomtató (és ezzel együtt kazetta) gyártók egyre hatékonyabban védik a saját érdekeiket.

Az utóbbi években egyre több szabadalom védi a kazettákat, tehát aki ilyen kazettát gyárt és forgalmaz, az szabadalmi jogokat sért. A szabadalmi jogok betartásáért az importôr és a forgalmazó együttesen felelôs.

A kereskedôk tehát tudtuk nélkül, de a forgalmazással is szabadalmi jogokat sértenek és ezért felelôsségre vonhatóak. Ez eddig csupán elméleti lehetôség volt, de az USA-ban már sikeres perek folytak le ilyen ügyekben.

A kínai klón termékek Magyarországot is elárasztották, ezzel már a magyar utángyártó és feldolgozó ipar létét fenyegetik. Mivel a helyzet Európa többi országában is hasonló, így a gyártók mellett az Európai Tonerkazetta és Tintapatron Újragyártók szövetsége (ETIRA) is lehetôséget keres a folyamat megállítására. A klón termékek forgalmazói ellen szabadalmi jogi eljárást, kártérítési pert és akár börtönbüntetés kiszabását is lehetôvé teszi az európai jog.

Ha az Ön vállalkozása ilyen klón termékeket forgalmaz, azt azért nem mondanám, hogy azonnal vegye le ezeket a termékeket a polcról. Ez egyrészt irreális lenne, másrészt Isten malmai itt is lassan ôrölnek. Az viszont nem árt, ha figyeli a szakmai hírforrásokat.

Zárásként engedjen meg egy rövid személyes gondolatot.

Európa legtöbb országában a polgárok és az állam is ahol tudja, védi a saját országának munkahelyeit, erôforrásait, termékeit. Ahol tud, hazai terméket vásárol vagy támogat.

Nálunk a közbeszerzési eljárások is sok esetben kizárják a hazai újrafeldolgozott termékeket a kínai klónokat hozva helyzetbe, a kis felhasználók pedig többnyire csak az árat figyelik.

Mondhatjuk, hogy nekik odaát több pénzük van rá, telik nekik a drágábbra. A számok viszont azt mutatják, hogy ez nem csak pénzkérdés. A hazai termék védelme ugyanis nálunk szegényebb államokban is mûködik. Állami és magán szinten egyaránt.

Köszönöm a figyelmét!

Harman Tibor – www.NyomtassOkosan.hu

32

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Fiat Ducato – László Zoltán A 92 Leticia Bt. ügyvezetôje jól ismeri az NS Autóház Fiat Ducatóit, hiszen a GLS regionális partnereként öt megyében, 70 Fiat Ducatoval szállítanak küldeményeket. De hogy miért éppen ezt a márkát választották?

– Húsz éve Fiat Ducatoink futnak az utakon. Az ok személyes, nagyon szeretem Olaszországot, az olasz embereket, a stílust és az olasz autókat, beleértve a haszonjármûveket is. Ezért vettem elôször Ducatót, majd az a kocsi annyira megtetszett és bevált, hogy nem is volt kérdés, hogy maradok ennél a márkánál.

– Egy haszonjármûben számít a forma?

– Szerintem nagyon fontos, hogy szép legyen a jármû. Egyrészt tetszik annak, aki használja az autót, jobban érzi magát munka közben. Fontos a partnerek miatt is, mert egy szép autó javítja a vállalkozás megítélését is. Illetve nem szabad elfeledkezni a praktikus szempontokról sem, mint az áramvonalasság, a pakolhatóság vagy a strapabíróság.

– Fejlôdött a Ducato stílusa az évek során?

– Mindenképpen érezhetô a fejlôdés, ez a mostani változat szerintem na-

gyon jól mutat, az utolsó modellváltás során, nemcsak formában lépett nagyot elôre az autó, hanem minden területen.

– Maradjunk a karosszériánál, milyen praktikus szempontoknak kell megfelelnie egy ilyen kisárusszállítónak?

– Fontos hogy nagyok legyenek az ajtók, könnyû legyen pakolni. Praktikusak a karosszérián a mûanyag védôelemek, a mi autóink jellemzôen városban közlekednek, elôfordulnak kisebb koccanások, ajtórányitások, ezektôl megfelelôen védenek ezek a panelek, és nem

NS AUTÓHÁZ - FIAT PÉCS

●

látszik rajtuk a sérülés. A múltban többször meggyûlt a bajunk a kilincsekkel, fôként télen a hidegben a rideggé váló mûanyagok nem bírták a nagy igénybevételt és eltörtek. Az új modellen ez a probléma nem jelentkezett. A pozitív változások sorába talán a tükörbe helyezett index az, aminek hátránya is van, mivel a legsérülékenyebb helyre került, ezért egy koccanáskor ez is sérül. A cseréje természetesen drágább, mint a hagyományos tükröké. Igaz, ez az elhelyezés a jó láthatóság miatt a passzív biztonságot növeli és tagadhatatlanul jól is néz ki.

A raktérben nekünk a jól pakolhatóság a legfontosabb, ebben sokat segítenek a szinte függôleges oldalfalak, így a csomagokat könnyû berakni. A kerékdobok kicsik, így keveset foglalnak el a hasznos térbôl, és az is fontos, hogy a pótkerék sem ide került. Mi a közepes tengelytávú, 13 köbméteres változatokat használjuk, ezekkel az autókkal még a belvárosban is könnyû a manôverezés.

– A könnyû, gyors és olcsó javíthatóság mennyire fontos?

– A mi szakmánkban ez kulcskérdés, egy autó nem eshet ki napokra a munkából. Szerencsére a Ducato és a márkaszerviz ezen a téren is jól tejesít, az autókat könnyû javítani. Mindig van alkat-

PÉCS, PÉCSVÁRADI ÚT 23. ● TELEFON: 72 / 539 300

●

Dél-Dunántúli Gazdaság rész, ezért gyorsan újra menetkészek a kocsik, legyen szó egy kisebb baleset utáni karosszériajavításról vagy a kötelezô szervizrôl, és szerencsére a karbantartási költségek is kedvezôek.

– Milyen idôközönként kerülnek szervizbe az autók?

– Az elôírtnál gyakrabban, a városban használt autókat tízezer, a vidéken használt kocsikat húszezer kilométerenként küldjük szervizbe. Mellette ott van az évszakoknak megfelelô gumicsere, igyekszünk jó minôségû gumikat választani.

– Manapság nem általános, hogy valaki ennyire odafigyel az autójára.

– Volt olyan autónk, amit hétszázezer kilométerrel cseréltünk le. Úgy gondolom, hogy ahhoz hogy megbízhatóak maradjanak a jármûveink, fontos, hogy megkapják a megfelelô karbantartást. Nálunk az igénybevétel jóval nagyobb az átlagosnál, ezért sûrûbbek a karbantartások, de hiszek abban, hogy érdemes odafigyelni az autókra, mert hosszú távon ez a gazdaságosabb út.

– Melyik motorral választották a Ducatót?

– A 2,3 literes Multijet motor nekünk nagyon bevált. Dinamikus a kocsi, haszonjármûves léptékkel mérve élmény a vezetése, néha magam is vezetem ôket. A mostani autóinkban hiba nélkül dolgoznak ezek a motorok. Régebben voltak meghibásodások, de mióta érezhetôen szigorúbbak a hatóságok az üzemanyagok minôségével kapcsolatban, ezek megszûntek. Így bebizonyosodott, hogy ha megfelelô minôségû üzemanyagot kapnak, akkor ezek végte-

E-MAIL: INFO@NSAUTOHAZ.HU

33

AUTÓTESZT

●

lenül megbízható motorok. A fogyasztás is kedvezônek mondható, a legmostohább körülmények közt használt autóink sem fogyasztanak többet 10-11 liternél, pedig ezeknél az autóknál a váltó ötödik és a hatodik fokozatát szinte sosem használjuk.

– A baleseteken és az elôírt karbantartásokon felül nem is járnak szervizbe?

– Szinte az összes technikai hibánk a futómûvekkel kapcsolatos. Bár a Fiat érezhetôen sokat fejlesztett a futómûvek strapabíróságán, de a magyar utak minôségére egyszerûen nem lehet felkészíteni egy autót. Ráadásul a sofôröknek nincs is idejük kerülgetni a kátyúkat, hiszen nagyon sok címre kell odaérniük nap mint nap.

– A sofôrök milyen körülmények között dolgoznak?

– Fontosnak tartom, hogy ne legyenek fáradtak, elvárás, hogy kipihenten érkezzenek munkába, az autók felszerelése pedig kényelemorientált. Minden kocsinkba kar és deréktámaszos, állítható magasságú vezetôülést rendeltünk, valamint klímaberendezést és rádiót.

Nagy elônye a Ducatónak, hogy tágas és kényelmes a vezetôfülke, jól használhatóak a kezelôszervek, és mivel olasz autóról van szó természetesen esztétikus is a berendezés. Nem a kényelemhez, inkább a biztonsághoz tartozik, hogy GPS nyomkövetôt és rablásgátló berendezést kap minden autónk.

– A dupla utasülést kihasználják?

– Valójában nem lenne rá szükség, de a sofôrök kérték, hogy ez legyen az autókban. Sokkal több holmit lehet rá

WWW.FIATPECS.HU

pakolni, és nem esik le róla a holmi a kanyarokban, ami bizony a szimpla ülésnél elôfordult. A középsô ülés háttámlájából praktikus irattartót lehet kihajtani, igaz ebbôl a mûszerfal tetején is van egy, szeretik is a gépkocsivezetôk.

– A cége 20 éve használ Fiat Ducatót, a váltáson sosem gondolkodott?

– Soha. Idônként megkeresnek ajánlatokkal, de ez a modell annyira jól teljesít, hogy meg sem fordult a fejemben a váltás.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: Maximális teljesítmény: Maximális nyomaték: Saját tömeg: Raktér: Maximális sebesség: Átlagfogyasztás (gyári adat): Lista ár (T3):

2287cm3 130 LE 3600/min 320 Nm 1800/min 1900 kg 13 m3 155 km/h 7,1 l 6.093.000 Ft

A fontosabb alapfelszerelések: ABS+EBD, 6 sebességes váltó, vezetôoldali légzsák, elektromos ablakemelôk, központi zár, elektromosan állítható és fûthetô tükrök

34

VENDÉG-OLDAL

Miközben a Zsolnay Étteremben a ránk váró fogások sorát mérlegeltük, úgy gondoltuk, talán érdemes fölidéznünk, hogy nézett ki a gyár (amelynek helyén ma a Kulturális Negyed nevû ékszerdoboz található) fénykorában, hová fejlesztette azt Zsolnay Vilmos, miután 1878-ban, a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, illetve megkapta a Francia becsületrendet.

Szóval. 1881-ben költöztette a kis üzemet az akkori Budai Külváros épületegyüttesébe. Három nagy porcelánégetô kemencét építtetett, de ezek mellett még üzemelt negyvenegy kisebb is. Mintázói és szobrászai számára mûtermeket emelt, bevezetette a kettôs iparvágányt, postát és távíróhivatalt nyitott, teljesen fölszerelt tûzoltóságot foglalkoztatott – nota bene az egyletnek zenekara is volt – de mûködött a tulajdonos kezdeményezésére betegsegélyezô- és temetkezési egylet, a gyári rokkantak megsegítésére pedig Zsolnay alapítványt tett. Érdekes, hogy a világítással nem sokat vacakolt. Az egykorú följegyzések mindössze négy elekt-

deg libamájból is, és elosztoztunk rajtuk.

A levesek közül akadt, aki a nap leveseként hirdetett sütôtök-krémlevest rendelte meg, és akadt, aki Újházi tyúkhúslevest kért. Az utóbbi, szerény kör tagja voltam magam is. És talán hangozzék el (írassék le) az egyetlen kritikai megjegyzés a Zsolnay Étteremrôl: nem ez az igazi. Nem részletezem a bajaimat. Nem, egyfelôl azért nem, mert nem alapvetôek, másfelôl azért nem, mert a hazai gasztronómia egyébként is csak kitûzi zászlajára Újházi Ede nevét, de hogy a zászló alatt

Világszámok: a Zsolnay meg az Ignácz romos ívlámpát említenek, egyebekben a helyiségeket javarészt petróleummal, kisebb részt gázzal világították meg. A cégnek nagyjából ezer dolgozója volt.

A Kulturális Negyed igyekezett minden értéket megôrizni, amit egyáltalán megóvhatott. A nyolcvanas évek közepén, az udvaron még állt egy magányos épület: az említett három nagy kemence egyike. Jártam benne; az égetés közben fölszálló mázgôz példátlan szépségû falat rajzolt a dongaboltozat belsejébe. Ezt az épületet azonban már nem sikerült megmenteni. A gyár akkori vezetése még a kilencvenes évek közepén elbontatta. Ha léteznek háborús bûntettek, márpedig léteznek, akkor a béke-bûntettek egyike volt ez. Képzeljék el! Száz év mázgôze lett oda.

A kezdésen – mármint az étkezés bevezetésén – asztaltársaimmal elvitatkozgattunk egy kicsit, végül kértünk a klasszikus tatár beefsteak-bôl, meg a hi-

miféle csapatok gyülekeznek, azzal csak nagyon kevesek vannak egész pontosan tisztában. (Ajánlott irodalom: Krúdy Gyula: A gyomor örömei ciklus, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983. Újházi levese, 518-523. oldal.)

Még mielôtt tovább vágtatnék az ételsoron, kiemelem, hogy házigazdánk képviselôje ezúttal nem akárki volt. Ignácz Tibor több helyen szegôdött már egy-egy ebédre, vacsorára hozzánk, amikor pécsi éttermeket látogattunk, de állandó bázisa a Csillag volt. Igen, az áldott emlékû Csillag. Ami, mint tudjuk, ugyancsak jó régen bezárt már. De a nagyszerû Ignácz úr megmaradt nekünk, hála Istennek. Kifejtem a laudációt: Tibor – meg merem kockáztatni – a legkiválóbb felszolgáló ma Magyarországon. Nem, mintha nem lennének nála fölkészültebbek, szélesebb mûveltségûek, tájékozottabb pincérek akár. De hogy valaki ennyire közvetlen tudjon lenni a bratyizás, a közvetlen-

Dél-Dunántúli Gazdaság kedés legcsekélyebb jele nélkül, hogy folyton szemkontaktust tartson úgy, hogy közben semmiféle vizslatást, kutakodást nem látsz a szemében, hogy jelenléte ennyire diszkrét tudjon maradni, és szakmailag mégis megfellebbezhetetlen, ilyennel még nem találkoztam. Sokszor csak egy halk, diszkrét ajtócsukódás jelzi, hogy amit kaptunk, azt elénk hozta valaki. Máskor csatlakozik a társasághoz, szinte részévé válik, együtt nevet a többiekkel, anélkül, hogy akár csak egy percre is a csapat hangadója vagy szóvivôje

akarna lenni. Pontosan tudja, hogy föladata meddig tart, és hogy a szívélyesség mire jogosítja föl. Fantasztikus pali, komolyan mondom.

Nu, de folytatva a ismertetôt, egészen fantasztikus rántott csirkékrôl, sült bárányokról, jércemellekrôl és harcsapaprikásokról tudok számot adni még, meg aztán túrógombócokról és mákos gubákról. A desszerteket édes tejföllel, illetve sabayonnal (borkrémmel) penderítette elénk Tibor.

Elmesélem még, hogy a vacsora egy koncertet követôen koronázta meg az estét. A hangversenyt történetesen a Lisztdíjas szaxofonmûvész, a Stúdió 11 vezetôje, Csepregi Gyula és ifjabb Rátonyi Róbert zongoramûvész adta a Zsolnay Negyed Apostolos Termében. A papírlapok egyszer csak elszabadultak a kottatartóról. Csepregi Gyula lehajolt, összenyalábolta a hangjegyeket, majd a két szám közötti szünetben így kommentálta az esetet: — Már vagy harminc éve játszom, de most esett meg velem elôször, hogy maradéktalanul lefújtam a kottát.

Sz. Koncz I.

Dél-Dunántúli Gazdaság

NAV

A személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó új szabályok!

Abban az esetben, ha az adózó nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, lehetôsége van arra, hogy a 150 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására elôírt határidô esedékességétôl számított legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlô részletekben fizethesse meg.

Az elsô részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esedékességének határideje, azaz 2013. május 21-e.

A kedvezmény igénybevételének további feltételei: ● Amennyiben az adózó által bevallott fizetendô személyi jövedelemadó meghaladja a 150 000

forintot, abban az esetben vehetô igénybe a kedvezmény, ha a bevallásban a más adónem(ek)ben visszajáró adó összegének a bevallásban található átvezetési lapon (170-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetése megtörtént, és így a tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a 150 000 forintot nem haladja meg. ● Ha az adózó nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben válik esedékessé. Ekkor az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2013. május 21-tôl) késedelmi pótlékot számít fel. ● A nyilatkozat megtételére elôírt határidô jogvesztô, amennyiben a 2012. évi bevallását az adózó késedelmesen küldi be, a kedvezmény nem vehetô igénybe.

Szakképzési hozzájárulás 2013. évi változásainak hatása A gazdasági és jogi környezet változása, valamint a Magyar Munkaterv intézkedései szükségessé tették a szakképzési hozzájárulás rendszerének új törvényi szabályozását 2012. január 1-jével. A 2013. év elejétôl hatályos változások a hallgatói munkavégzésre vonatkozó szabályozás átalakulása, illetve a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása okán váltak szükségessé, de a visszaigénylési lehetôség terén is jelentôs a szabályozás módosulása. Cikkünk a leglényegesebb változásokra kívánja felhívni a figyelmet, miközben hasznos információkkal segíti a kérdésben érintett szakemberek munkáját.

2013. évtôl bôvült a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a felsôoktatási intézmény által alapított társaságokkal és azon társaságokkal, melyekben felsôoktatási intézményi részesedést szerzett. A szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság közhasznúsági besorolástól függetlenül nem tartozik a kötelezetti körbe.

Az adófizetési kötelezettséget átalányadó megfizetésével teljesítônek a szakképzési hozzájárulás tekintetében nem keletkezik fizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban gyakorlati képzés szervezése esetében nem élhet a visszaigénylési lehetôséggel sem.

A nonprofit gazdasági társaságok közül kizárólag a közhasznú besorolással rendelkezôk élhetnek a kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentési lehetôségével.

2012. szeptember 1-jétôl tanulószerzôdés esetén az éves normatíva egy hónapra jutó összegét már nem szakmacsoportonként, hanem

szakképesítésenként megállapított súlyzószámmal kell meghatározni. A kötelezettség gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal csak akkor teljesíthetô, ha a szakmai gyakorlatra külsô képzôhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerzôdés alapján kerül sor.

2013. évtôl bekövetkezett érdemi változás az is, hogy ismét teljesíthetô a szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállaló számára felnôttképzési szerzôdés, tanulmányi szerzôdés, vagy munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai, nyelvi képzéssel, ide nem értve a hatósági jellegû képzéseket, legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-ig.

2013. évre vonatkozóan a 1308-as bizonylaton kell teljesíteni a szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettséget az elôleg tekintetében is, a tárgyhót követô hó 12-ig. Az éves elszámolást a 2012. év tekintetében a tárgyévet követô év február hónap 25-ig, a 2013. év tekintetében pedig már a tárgyévet követô év január 12-ig kell megtenni, a különbözet befizetésével egyidejûleg.

2013. évtôl kezdôdôen a foglalkoztatás elsô két évében a kötelezett csökkentheti a szakképzési hozzájárulás alapját több esetben is. Ezek közé tartozik az olyan pályakezdô munkavállaló foglalkoztatása, aki nem töltötte be a 25. életévét és a megelôzô 2 évben a foglalkoztatotti napjainak a száma nem érte el a 180-at, továbbá az olyan tartósan álláskeresô személy alkalmazása is, aki a munkába állást megelôzô 9 hónap alatt legalább 6 hónapon keresztül álláskeresô volt.

Fennáll ez a lehetôség a GYES, GYET alatt, illetve a GYED, GYES, GYET idejét követôen foglalkoztatott munkavállaló, a szabad vállalkozási zó-

35 ● A részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkek az állami adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálati irodájában beszerezhetôk. ● A fizetési kedvezmény engedélyezésérôl az állami adóhatóság külön értesítést nem küld.

Csak abban az esetben kap értesítést az adózó, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg!

A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a bevallás C lapján az (A) mezôben nyilatkozni kell arról, hogy részletekben kívánja az adózó teljesíteni az adófizetési kötelezettségét. A részletben történô teljesítés lehetôsége maximum hat hónap lehet. Ennél rövidebb (két, három, négy vagy öt hónap) idô is lehetséges a teljesítésre. A választott idôtartamot (2, 3, 4, 5, 6) kell beírni az erre szolgáló helyre! Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függôen a teljes fizetendô adó 1/2, 1/3, 1/4, 1/5, vagy 1/6 része, a részletek befizetésének határideje pedig 2013. május 21., június 20., július 22., augusztus 21., szeptember 20., október 21.

nában új alkalmazásba álló személy és kutató szakember esetében is. A csökkentô tétel a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításakor figyelembevett bruttó munkabér összege, legfeljebb azonban személyenként havonta 100 ezer Ft, kutatók esetében 500 ezer Ft, részmunkaidôs foglalkoztatás esetén arányos összeg. A hozzájárulás alapja csak abban az esetben csökkenthetô az elôzôek szerint, ha a szociális hozzájárulási kedvezmény 27%-os mértékû és az adózó azt igénybe is vette. Ez a kedvezményes lehetôség nem érvényesíthetô START BÓNUSZ kártya esetén.

2013. január 1-jétôl jelentôsen változtak a visszatérítés szabályai is. A visszaigényelhetô összeg az együttmûködési megállapodás alapján elszámolható csökkentô tétel, a tanulószerzôdés alapján elszámolható csökkentô tétel, valamint a bruttó kötelezettség összegének alakulásától függ. A részletszabályok közül ehelyütt azt emeljük csak ki, hogy ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége 0, akkor kizárólag a tanulószerzôdés alapján számított csökkentô tételt lehet figyelembe venni a visszaigénylésnél.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a fejlesztési támogatásban részesülteknek 5 évre, ingatlan esetében 10 évre visszamenôleg a támogatásból megvalósult fejlesztések adatainak feltüntetésével elszámolást kell készíteniük és azt 2013. március 15-ig az állami szakképzési és felnôttképzési szerv részére meg kell küldeniük.

NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága http://nav.gov.hu

36

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Könyvajánló vezetôknek: A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

Tim Harford: Az alkalmazkodás logikája Az ember gyereke megszületik és kíváncsinak születik, mindent meg akar ismerni, mindenkitôl tanulni akar. Aztán a korai tinédzserkorban azt mondja, elég a tanulásból, én mindent tudok és elkezdi osztani az észt másoknak. Sajnos, a mai felgyorsult világban számos vezetô úgy viselkedik, mint egy mindenhez értô tinédzser, ami azért okoz gondot, mert nem tud a hibáiból tanulni. A könyv számos példát felvonultat az elmúlt évszázad angolszász történelmébôl a hadseregtôl és a NASA-tól kezdve a közigazgatáson át az üzleti életig bezárólag. A szerzô nem elégszik meg csupán az érdekes és tanulságos történetekkel, hanem tudományos kísérletekkel is alátámasztva bemutatja, milyen pszichológiai gátjai vannak annak, hogy a hibáinkat észrevegyük, beismerjük és tanuljunk azokból. A könyv sajnos nem tartalmaz magyar példákat – lehet, hogy azért, mert mi nem hibázunk, illetve ha hibázunk, az mások miatt van.

A könyv persze nem lenne teljes, ha csak azt mutatná be, hogy mi az, ami nem mûködik. Ennél to-

vábblép, és gyakorlati útmutatót kíván adni ahhoz, hogy a mai ôrült gyorsasággal változó világhoz milyen gondolkodásmóddal, milyen praktikákkal lehet alkalmazkodni. A szerzônek három iránymutatása van, amelyet az evolúciós kiválasztódás elvére és napjaink sikeres cégeinek gyakorlatára alapoz, melyek közül hazánkban a legismertebb a Google, a Gore-Tex, és az eBay. A három alkalmazkodási praktika röviden: ● Legyen sok ötleted és azokat próbáld ki, számítva arra, hogy azok közül sok kudarccal fog végzôdni. ● Olyan helyen kísérletezz, hogy a kudarcot túl tudd élni. ● Ismerd el, ha kudarcot vallottál és tanulj abból.

Jó olvasást, majd jó kísérletezést kívánok!

Héder Sándor mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docens www.forlong.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

37