Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 3. szám

Sellyei melléklet

XV. évf. 3. szám, 2013. április 5.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Szabad a vásár!

Kamarai szakmai programok a Pécs Expón

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: dr. Bozóky Géza

TA R TA L O M Címlapsztori Pécs Expo 2013

4–7

Évértékelô – Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón

8

Kamarai hírek 9 Folytatódnak a tárgyalások...

Középpontban az aktív turizmus Ismét sikeres nemzetközi üzletember 10 találkozó a Gast-on Munkaerôt olcsóbban Vizsgát tettek 11 Gép-ésszel Fontos döntések A helyi iparnak kell az egyetemi tudás 12 „Kinek? Mit? Hogyan?...”

Díjazottak – Katona Lajos Nagy Tibor Kozma Béla Sztraka Jenôné

13 14 15 16

Sellyei melléklet

17

Enterprise Europe Network

18–19

A hónap üzletembere: Herbály István

20

Marketing

21

Mesterképzés – Horváth Tibor

22

Tanulószerzôdés – Csirke Balázs

23

Új tagjaink – Hungária Takarék Hammer Gábor

24 25

Üzleti partnerközvetítés – Pályázat...

25

Innováció

26

Mesterképzés – Ritter Krisztián

24

Vendég-oldal: Pityóka

27

Autóteszt: Albert Tamás Fiat Scudo Family Baranyai gazdaság

3

AJÁNLÓ

28–29 30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem a jogelôd pozsonyitól, a fôvárositól számos jelentôs professzor-egyéniséget vett át, akik itt letelepedvén egyetemünk, városunk díszeivé váltak. Ezek közé tartozott dr. Bozóky Géza is, aki tudósként, elôadóként, emberként is rászolgált erre hosszú, tartalmas pályafutásával, sokirányú, mélyenszántó tudásával.

Nagyváradon született 1875. július 23-án. Fölsôfokú tanulmányait az ottani jogakadémián, valamint a fôvárosi Pázmány Tudományegyetemen végezte, 1899-ben állam-, 1901-ben jogtudományi doktor lett.

1897-ben közigazgatási gyakornoki kinevezést kapott Bihar Vármegye Alispáni Hivatalához, 1899-ben közjegyzô-jelölt volt. 1900-ban Párizsban, Londonban állami egyetemi ösztöndíjjal járt, majd beutazta Európa sok országát. 1900 ôszétôl az egri érseki joglíceum rendkívüli tanárává habilitálták, 1904-ben pedig a fôvárosban ügyvédi vizsgát tett. 1907-ben hívta meg a kolozsvári egyetem a kereskedelmi- és váltójog magántanárának, 1910-ben helyezték át a pécsi joglíceumhoz immár rendes tanárként, ezt követôen, 1912-tôl a pozsonyi jogakadémia tanára, majd 1914-tôl az ottani egyetem tanára lett. Budapesti kitérôvel, az egyetem Pécsre helyezésével városunkba jött professzornak.

Munkásságának szakaszait a történelem határozta meg. Az elsôt 1901-tôl 1914-ig a békés fejlôdés, a másodikat 1915-tôl 1919-ig a világháborús gazdasági nehézségek, a harmadikat 1923-tól 1942-ig a nemzetközi szinten is számottevô összegzés. Sokrétû közgazdaságtani munkássága, elôadókészsége, embersége az egyetem nagy egyéniségei sorába emelték. Mûveinek sokasága közül kiemelkedik a Magyar váltójog I-II. (1926), a Magyar kereskedelmi jog I-II. (1928-29), a Nemzetközi váltójog (1937) címû. Tanszéki intézetet indított 1931-tôl „Hiteljogi szeminárium” elnevezéssel. 1929-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává fogadta. 1945ben ment nyugdíjba, Budapesten hunyt el 1960. február 24-én.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Katona Lajos – Életmû Díj a gyárigazgatónak 13. oldal Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón 8. oldal Autóteszt: Albert Tamás Fiat Scudo Family

Nagy Tibor – Életmû Díj a legendás vendéglôsnek 14. oldal Kozma Béla Szakmai elismerés a Comenius alapítójának

15. oldal 28–29. oldal

4 „A jelenlegi nehéz piaci helyzetben is szükség van arra, hogy a város, a megye, a régió gazdasági szereplôi bemutatkozási lehetôséget kapjanak, hogy nem csak az itt élôk, hanem az idelátogatók is megismerjék azokat a vállalkozásokat, amelyek a Dél-Dunántúlt jellemzik.” – Ezekkel a sorokkal ajánlja a térség vállalkozásai számára a 2013-as Pécs Expón való részvételt dr.

Páva Zsolt pécsi polgármester. Az ipari, kereskedelmi kiállítást és vásárt hat év kihagyás után tavaly rendezte meg egy vállalkozás, amely bebizonyította: annak ellenére, hogy a világtrendek nem részesítik elônyben az ilyen jellegû régiós rendezvényeket, a Dél-Dunántúlon van létjogosultsága a Pécs Expónak.

Tavaly 146 kiállító mintegy 10 ezer látogatót vonzott az Expo Centerbe. Ezeket a számokat idén június 6-a és 9-e között szeretnék meghaladni a szervezôk, akik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával összefogva több újdonsággal készülnek a kiállításra. A szakmai programjaik mellett a kamara kkv-k részére pályázatot írt ki a kiállításon való megjelenésre.

— Az utóbbi évtizedben látható, hogy a regionális vásárok szerepe egyre leértékelôdik az egész világon – mondja dr. SÍKFÔI Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Ugyan Németország valamennyire kivételnek számít, de ha például a lipcsei vásárt vesszük, az is egészen megváltozott ahhoz képest, mint ami valaha volt. Másrészrôl az is látszik, hogy a válság közepette vannak olyan exportáló vállalkozások és exportáló térségek, amelyek jobb jövedelmi viszonyok között dolgoznak, és valamennyire fejlôdni tudnak. Mindent összevetve egy pécsi ipari vásár, egy Pécs Expo igazából nem tud markáns szerepet betölteni a helyi gazdaság fejlesztésében. Ám mivel jelenleg Baranya megye gazdaságának 80-90%-a mikro- és kisvállalkozás, amelyek elsôsorban helyi piacra termelnek és szolgáltatnak, mindenképpen az ô érdeküket szolgálja a Pécs Expo megszervezése, az ahhoz kapcsolható háttér rendezvény biztosítása pedig kamarai feladat. Ezért döntött úgy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, hogy mindenképpen se-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pécs Expo 2013 gíti a kiállítást – egyrészt szervezünk egy üzletember-találkozót b2match szoftveres háttérrel, amelyeken elôre regisztrálhatnak az üzletemberek. Már most is meglehetôsen sokan jeleztek viszsza, hogy jönnének, különösen Horvátországból nagy az érdeklôdés, nyilván az uniós csatlakozás miatt.

Egy pályázati támogatás segítségével 200 m2-en vállalkozói falut építünk az expo területén, ebben a vállalkozásaink 4-4 m2 standokon tudnak megjelenni. Olyan helyi kis- és középvállalkozásokat keresünk, amelyek helyi, magyar terméket gyártanak, vagy magyar termékhez kapcsolódó szolgáltatást biztosítanak. A kamarai tagoknak 100%-os, a csak regisztráltaknak 80%-os támogatással tudja adni a területet a kamara. Bízom benne, hogy az 50 pályázatnyertes egy komoly kiállítást produkál majd. Ugyancsak támogatjuk a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében megvalósuló helyi termék kiállítást, ami elsôsorban a helyi élelmiszeripari kézmûves termékek, minôségi termékek prezentációja, árusítása lesz. Emellett létrehozunk egy klaszterországot, amelyben a Pécsett és Baranyában mûködô több mint 10 meghatározó klaszter mutatja be, hogy mit tesz, milyen gazdaság-fejlesztést végez. Megjelennek a kiállításon a zöldenergia és a kékgazdaság képviselôi, akik várhatóan komolyan emelik a vásár szakmai rangját és azt hiszem, hogy meglepô dolgokkal fogják szembesíteni a vásárlátogatókat.

Mindezeken túl a kamara egy pályaválasztási

— Annak ellenére, hogy az ilyen típusú vásárok iránt csökkent az érdeklôdés, mégis miért érdemes egy baranyai vagy nem baranyai vállalkozásnak a Pécs Expón megjelennie?

— Sokféle motivációjuk lehet a cégeknek.

Említettem, hogy pályaválasztási, pályaorientációs szolgáltatást nyújtunk a vásár ideje alatt, ez azoknak a vállalkozásoknak lehet érdekes, amelyek a gazdasági válság közepette is fejlôdnek, de komoly problémát jelent számukra a munkaerôutánpótlás. Ôk akár klaszterkörben, akár önálló kiállítóként jelennek meg, egyértelmûen meg akarják nyerni az új generációt arra, hogy tanuljanak például gépipari szakmákat, mert biztos állásuk lesz náluk. Nagyon sok vállalkozás helyi piacra termel vagy szolgáltat, számukra teljesen természetes, hogy a Pécs Expón koncentrált érdeklôdésre számíthatnak és új vásárlókat nyerhetnek. Kétségkívül vannak olyan vállalkozások és intézmények is, amelyeknek a fejlôdésük szempontjából sem utolsó, hogy a kiállításon szembesüljenek a létükkel, mûködésükkel.

— Az ilyen fajta kiállítások egyrészt az üzleti kapcsolatépítést szolgálják – akár ha nézem az üzletember-találkozót is –, másrészt a nagyközönség felé való bemutatkozást. De valójában kinek szólnak ezek a rendezvények?

— Talán fordítsuk meg az irányt. Egy vásár, egy kiállítás nem úgy mûködik, hogy én kiállítok, és sok ember jön be a kapun, megnézi, mit tudok prezentálni: vagy érdekli, vagy nem. Egy vásárra, kiállításra fel kell készülni, hogy az vonzó, látogatott legyen. Ezért a kamara által szervezett vállalkozói falu esetében minden pályázati nyertes részt vesz egy felkészítô tréningen, amelyen elsajátíthatja, hogy miképpen kell megszervezni egy bemutatkozást, hogyan kell címlistákhoz jutni, meghívni a kiállításra a potenciális partnereket, milyen vizuális és nyomtatott anyagokat kell biztosítani, hogyan kell tárgyalni potenciális új partnerrel.

Magyar-Horvát Gazdasági Fórum is szerepel a Pécs Expo szakmai programjai között, mely 2013. június 6-án kerül megrendezésre rendszer mûködtetését is tervezi a Pécs Expón.

Kevesen tudják, hogy a szakképzés teljes felügyelete, a felsôfokú képzés új feladatkörei, illetve a pályaválasztás egy része kamarai kompetenciába került. Rengeteg ember fordul meg egy ilyen expón és mindenképpen szeretnénk, ha szembesülnének azzal a látogatók, szülôk, gyerekek, hogy melyek a piacképes szakmák, milyen irányban érdemes tanulni, hogy az ember az életét ne munkanélküliként kezdje.

További információ: www.pbkik.hu

A rendezvényen a Magyar-Horvát Tagozat elnöke és titkára mellett köszöntôt mond Ljiljiana Pancirov fôkonzul is. Az esemény fô témája Horvátország EU-s csatlakozása és következményei a magyar-horvát gazdasági kapcsolatokra, mely témáról Scherczer Károly Magyarország Zágrábi Nagykövetségének külgazdasági szakdiplomatája fog elôadást tartani.

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

5

– regionális kiállítás és vásár újdonságokkal Nemzetközi Üzletember Találkozó A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network pécsi irodája és többek között az újvidéki és spliti iroda, valamint a Magyar-Ukrán Vegyes kamara társszervezésében.

Online regisztráció a 2013. június 6-i nemzetközi üzletember találkozóra: http://www.b2match.eu/pecsexpo2013 A regisztráció díjmentes, a tárgyalások munkanyelve angol a külföldiekkel, de a tárgyalópartner függvényében más nyelv is lehetséges (magyar, horvát, német, szerb, ukrán). Az üzletember találkozó egyedi lehetôséget teremt a vállalkozások számára, hogy utazási és egyéb költségeket megtakarítva, személyes kapcsolatot teremtsenek potenciális üzleti partnerekkel. Eddigi külföldi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az ilyen alkalmakon szerzett ismeretek nagyban hozzájárulnak a vállalkozások külföldi piacra lépésének megkönnyítésében.

Ennek a kultúráját nagyon sok kis- és középvállalkozás még nem ismeri. Az a szándékunk, hogy a piacra lépô kiállítóknak segítséget nyújtsunk abban, hogy a kiállítás alatt érdemi látogatói legyenek és ne csak a prospektusgyûjtögetô fogyasztókkal találkozzanak. Akik ugyan nem lebecsülendôk, hiszen hosszabb távon potenciális üzletfelek lehetnek, de a mi segítségünkkel a rövid távú üzleti kapcsolatokat tudja kiépíteni a vállalkozás.

— Miként érzékelhetô a tavalyi Pécs Expo utóhatása?

— Tavaly azért nem támogatta a kamara az expót, mert a gyors szervezés miatt a kamara által megkövetelt, a minôséget biztosító dokumentumok, tervek nem álltak még rendelkezésre. Minden elismerésünk a szervezôké, hogy ilyen körülmények között is egy jelentôs kiállítást tudtak létrehozni. Azóta egy swot-elemzést végzett a ka-

mara, amelynek eredményeként a testület úgy döntött, hogy álljunk az expo mellé és szerezzünk hozzá forrást, különbözô kereskedelemfejlesztési akciókat, a vásárban szervezzünk meg kisebb szakkiállításokat. Úgy vélem, hogy ezt jól tettük.

A tavaly megrendezett expót érintô visszajelzések többségükben pozitívak voltak, a vállalkozóktól azt hallottuk, hogy jót tett nekik egyfajta koncentrált érdeklôdés, amit adott esetben egy eldugott utcában, vagy egy városszéli telephelyen nem élnek meg. Míg egy ilyen helyszínen, ahol több ezer ember megfordul, rácsodálkoznak a létükre, és ha nem is azonnal, de jövôre vagy két hónap múlva megkeresik ôket.

— Az üzletember-találkozók miként zajlanak majd a Pécs Expón, vannak-e esetleg olyan témakörök, amelyek mentén várják az érdeklôdôket?

További információ: www.pbkik.hu

— Az elektronikus alapon szervezôdô üzletember-találkozók Európában már nagyon jól mûködnek. Az interneten elôre regisztrálnak a résztvevôk, a számítógép egy meghatározott algoritmus szerint értékeli az ajánlatokat, összehozza a partnereket, kijelöli a potenciális idôt, figyelve arra, hogy mennyi a kapacitás a tárgyalások lebonyolítására, kér-e valaki tolmácsot vagy más – mûszaki, logisztikai – szakértôt igényel-e a megbeszélés. Így, nagyon jól szervezetten zajlanak ezek a találkozók. Két évvel ezelôtt, a monarchiás kamarák kongresszusán 230 üzletemberrel teszteltük ezt a módszert, rendkívül jól mûködött.

Profi, idôkímélô, rendkívül lényegre törô – ezért akarjuk ezt bevetni a Pécs Expo alatt.

— A tavalyi Pécs Expo bebizonyította, hogy szükség van a rendezvényre, ezért szervezzük meg ismét 2013-ban – mondja BOGNÁR Szilárd, az Expo Szervezô Kft. ügyvezetôje. — A rendezvény célja, hogy a régió vállalkozásai koncentráltan bemutatkozhassanak a partnereiknek és a nagyközönségnek, segítve ezzel a kereslet élénkítését, a cégek talpon maradását, növekedését. Egy kiállítás mindig jó alkalmat kínál arra, hogy ügyfeleink elvárásait még jobban megismerjük, ezen ismeretek birtokában alakítsuk ki termék- és szolgáltatás portfóliónkat. Idén a tematikát 3 gazdasági ág, az ipar, a kereskedelem, valamint a szolgáltatás köré építjük fel. Újdonság a tavalyi kiállításhoz képest, hogy a kamara közremûködésével idén nemzetközi üzletember találkozóval, horvát gazdasági nappal és hatósági fórummal bôvül a szakmai program. Látogatóink számára fontos lehet, hogy idén kiállítóink speciális, vásári kedvezményekkel igyekeznek magukhoz csábítani vevôiket.

A Pécs Expo sajátossága, hogy nincs meghatározott központi témája, ez egy általános kiállítás és vásár. A rendezvény szeretné megszólítani a vidéki embert, az építkezni, felújítani szándékozókat, de aki a Pécsi Országos Színházi Találkozóra látogat a városba, azok számára is tudjon érdekességekkel, újdonságokkal, valamint kedvezményes vásárlási lehetôségekkel szolgálni.

Egyébként is szerintem a kiállítás nagyon jó lehetôséget jelent a vállalkozásoknak arra, hogy egyegy terméket vagy termékcsoportot kedvezmé-

6

CÍMLAPSZTORI

nyes feltételekkel ismertessenek meg a nagyközönséggel. Azt tervezzük, hogy minden stand fölött jól látható módon kiemeljük, mekkora kedvezményt lehet igénybe venni a kiállítónál, így ha valaki ránéz a standra, rögtön láthatja, hogy miért érdemes odamenni.

— Milyen területrôl várják a kiállítókat?

— Mindenhonnan. Természetesen valószínûsíthetô, hogy elsôsorban Pécsrôl, Baranyából, Tolna és Somogy megyébôl érkeznek, de tavaly is volt budapesti, sôt békéscsabai kiállítónk. Jobbára a kis- és közepes vállalkozások részvételére számítunk, pedig szeretnénk, ha a térség nagyobb cégei is bemutatkoznának a standokon.

Amint említettem, nem csak az országból várjuk az érdeklôdést, a kamara által nemzetközi kiállítókra is szert tehetünk, hiszen horvátországi vendégeink is lesznek. Nagyon örülünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködésének.

— A nagyközönség számára vonzó, ha szórakoztató programok is várják egy rendezvényen. Idén mire számíthatnak a Pécs Expo látogatói?

— Hagyományosan a Pécs Expo történetében a csütörtök a szakmai nap, ilyenkor van lehetôség arra, hogy a vállalkozók egymással találkozzanak. A látogatókat a színpadon különbözô programokkal, fellépésekkel szórakoztatjuk majd. Ezek tartalmáról egyelôre folynak az egyeztetések. Azt már biztosan tudjuk, hogy a felnôtt belépô ára marad 500 forint és ahogy tavaly, 14 éves kor alatt nem kell fizetni.

— Miként lehet összefoglalni a tavalyi vásár tapasztalatait?

— Szerencsére nagyon sokan lokálpatriotizmusból is kijöttek az Expo Centerbe, több mint 10 ezer látogatót regisztráltunk. Az számunkra is nyilvánvaló, hogy Pécs és a dél-dunántúli régió a gazdasági teljesítményt tekintve az utolsók közé tartozik, ezért nem is várhatunk csodát. Mégis, bízunk benne, hogy aki fontosnak érzi e térség jövôjét, az – akár a megjelenésével is – támogatja ezt a rendezvényt.

Tavaly több kiállítónk is rendkívül sikeres volt, azt szeretnénk, ha ez idén még inkább így lenne.

Minél több látogatót kívánunk a kiállításra vonzani, ezért keressük a Zsolnay Kulturális Negyeddel

is a kapcsolatot, hogy népszerûsítsük a rendezvényt az ideérkezô turisták körében. Mivel a Pécs Expo ideje alatt zajlik a POSZT, a színházat szeretô, messze vidékrôl érkezôk részvételére is számítunk, hiszen ez egy új, más jellegû, nappal, délelôtt elérhetô program lehet az ô számukra. A Teleky Bisztro tulajdonosával gasztro show-t képzeltünk el, ami érdekes lehet az enni-inni vágyó kilátogatók számára, és a helyi kézmûvesek kiállítása is egyfajta kulturális kikapcsolódást jelenthet. Emellett – azt gondolom – a Pécsrôl alkotott pozitív képet is erôsítheti a vásár.

— Miként vizsgázott tavaly az Expo Center mint vásárhelyszín?

— Egy szóval: tökéletesen. Ezt a rendezvényközpontot kifejezetten erre a célra építették, a vásár értékelésekor tavaly is elmondtuk, hogy számunkra mindenben teljesen megfelelt. Emellett ki kell emelnem, hogy felkészült stáb segítette a munkánkat, nélkülük nem lett volna ilyen sikeres a Pécs Expo 2012-ben.

CSIZI Pétert, Pécs alpolgármesterét arról kérdeztük, hogy a város gazdasága számára milyen elônyökkel jár a Pécs Expo megrendezése?

— Az elsô szó a köszöneté kell legyen! Köszönet illeti a szervezôket, amiért idôt, pénzt, energiát, de legfôképpen talán hitet nem spórolva megszervezték tavaly – sok év után újra – a Pécs Expót!

Köszönet és tisztelet illeti azokat a cégeket, vállalkozásokat is, amelyek, dacára az Európát és Magyarországot is sújtó gazdasági válságnak, jelen voltak tavaly és reményeink szerint idén is ott lesznek majd. Ez számomra azt jelenti, hasonlóképpen gondolkodnak, mint mi a városvezetésben: azaz nem megúszni, túlélni akarják a válságot, hanem gyôztesen kikerülni abból. Folyamato-

Elôzzük meg a bírságokat! – Hatósági Fórum a Pécs Expón Az év második tájékoztató fórumát a Baranya Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek közremûködésével a Pécs Expo keretében szervezi a kamara 2013. június 7-én. Az idegenforgalmi fôszezon elején célszerû az ilyenkor legaktuálisabban ellenôrzött vendéglátó üzleteket és kiskereskedelmi egységeket, üzemeltetôket tájékoztatni. A fórum keretében az ellenôrzést végzô hatóságok elmondják az elvárásaikat, ismertetik a vonatkozó jogszabályi elôírásokat. E körben a Baranya Megyei Kormányhivatal több szakigazgatási szerve is megjelenik, találkozhatnak a résztvevôk a fogyasztóvédelem, munkaügy, népegészségügy, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi szakigazgatási szervek képviselôivel.

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pályaválasztási tanácsadás A gazdaság versenyképessége szempontjából fontos tényezô a szakképzett munkaerô. Az ehhez vezetô út fontos lépése a pályaválasztás. A Pécs Expón ezért a kamara külön jelenik meg cégekkel és iskolákkal közösen, ad tájékoztatást a hiányszakmákról, gazdasági fejlôdô irányokról, munkaerô-piaci elvárásokról. Láthatnak szakmákat bemutató filmeket, lesznek játékos szakmaismereti tesztek is.

Cél, hogy a tanulók és a szülôk tájékozódhassanak a munka világáról, piaci igényekrôl. Az általános iskola utáni lehetôségek mellett az érettségi utáni szakmai képzések lehetôségeit is megismerhetik az érdeklôdôk.

san keresik, kutatják a siker felé vezetô utakat és nem félnek elindulni azokon. Úgy gondolom, a kiállítás helyszíne, az Expo Center egy szimbolikus helyszín. Az Expo Center eddig Pécs negatív bélyege volt, egy olyan vitatott és sokak szerint elrontott, felesleges beruházás, amely megépülése óta milliárdokba került városunknak – több pénzt vitt el, mint amennyit hozott.

Valóban rengeteg pénzébe került a pécsieknek az Expo Center. Talán túl sokba is. Én mégis azt gondolom, hittel, akarattal, kitartással, tudással, elszántsággal és sok-sok munkával, szorgalommal igenis lehet eredményeket elérni, vissza lehet találni a helyes útra. Itt is ez történik, idén is lesz Pécs Expo! Szimbolikus tehát ez a komplexum, mert bizonyítja, hogy csak hozzáállás és akarat kérdése a siker. Tavaly hosszú hónapokon keresztül egymást érték a rendezvények, most pedig újra egy igen komoly, nagyszabású expónak ad otthont az épület.

Pécsiként és alpolgármesterként is külön örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy ebben az igen nehéz gazdasági környezetben sikerül ismét megrendezni a Pécs Expót. Bízom benne, hogy eredményes lesz a kiállítás, mind a megjelenô cégek, mind az ide látogató érdeklôdök pozitív tapasztalatokkal gazdagodnak és távoznak majd – hogy aztán újra visszatérjenek. Hiszek abban, hogy a siker döntô részben rajtunk múlik, mi vagyunk a saját sorsunk kovácsai. Úgy látom, Pécsett sok jó kovács van!

A Pécs Expo szervezôit BARNA Béla, a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója is bátorítja a vásár megrendezésében. A rendezvényhelyszínt, az Expo Center Pécs létesítményét a Pécs Holding Zrt. biztosítja, a szervezésben folyamatos kapcsolattartással, a cég kapcsolati tôkéjével állnak a háttérben. Emellett a Pécs Expo megnevezés a Pécs Holding Zrt. védjegyoltalma alá esik, ezt díjmentesen használhatják a szervezôk, a város ez-

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

CÍMLAPSZTORI

Pályázati kiírás a Pécs Expo 2013 nemzetközi kiállítás és vásáron való megjelenésre A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot hirdet a Pécs Expo 2013 Nemzetközi Kiállítás és Vásáron való kiállítói megjelenésre baranyai vállalkozók számára.

A pályázat tárgya: A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által összesen 200 m2 építtetett, egyenként 4m2es standon való kiállítói megjelenés. Az alábbi feltételeknek megfelelô, rendezett kamarai önkéntes tagi jogviszonnyal rendelkezô vállalkozások számára díjmentes (100% kamarai támogatás), rendezett regisztrációval rendelkezô vállalkozásoknak 25 000 +Áfa / 4 m2 kiállítói díjért (80% kamarai támogatás).

zel is a vásár sikeres megrendezése mellé áll.

Mint a vezérigazgatótól megtudtuk, a Pécs Expo rendezvénynek nincsenek speciális igényei a területet illetôen, az Expo Center mint rendezvényközpont minden igényt ki tud elégíteni, amit a programok szervezôi felé támasztanak.

— Egy évben több ilyen típusú nagyrendezvényünk van, említhetem az Esküvô Kiállítást vagy a Pollack Expót. A közel 10 000 m2-en egybenyithatók a terek, a mûszaki feltételek (hûtés, fûtés, színpadépítés, székek, asztalok, lelátók) is rendelkezésre állnak a teljes épületet bérlô cégek számára – tájékoztat Barna Béla. — A külsô betonozott (több mint 2 ha) területen különbözô kültéri kiállítások (pl. autó, munkagép) kaphatnak helyet, de egy kültéri színpaddal koncert is rendezhetô. A létesítményhez tartozó külsô salakos parkolóval együtt az Expo Center több ezer fôt képes kényelmes körülmények között befogadni.

— Milyen tapasztalatokkal szolgált a tavalyi Pécs Expo megrendezése a Holding számára? Hogyan vizsgázott az Expo Center e rendezvényen?

— A létesítmény jól vizsgázott, emellett a helyszíni rendezvényt és mûszaki felügyeletet nyújtó csapat is megállta a helyét. Egyébként a Pécs Holding közvetve a kiállításon is megjelenik, hiszen több, a cégcsoporthoz tartozó vállalatunk is bemutatkozik.

Tavaly a Tettye Forrásháznak, a Pétávnak, a Biokomnak és a Zsolnay Negyednek is volt standja az újjáéledô kiállításon és vásáron, ezért idén ösztökéljük ôket a Pécs Expón való részvételre.

Pályázhat: Az az önkéntes baranyai kamarai tagvállalkozás, vagy Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál regisztrált vállalkozás, amely: — rendelkezik baranyai székhellyel — helyi terméket állít elô, vagy magyar termékhez kapcsolódó szolgáltatást folytat (nem kereskedelmi tevékenységet) — hiánytalanul, határidôre kitölti és elküldi a pályázati adatlapot — foglalkoztatottainak száma 50 fô alatti, vagy éves árbevétele nem éri el a 250 millió forintot — a pályázat elbírálást megelôzôen elfogadja a mellékelt NYILATKOZATBAN szereplô feltételeket.

A bírálat során elônyt jelent, ha a vállalkozás: — Önkéntes kamarai tagvállalkozás, rendezett tagsági jogviszonnyal — „Kamara tagja” védjegyet elnyert — Szakmai / érdekvédelmi szervezetettôl ajánlást mutat be — „Hungarikum” vagy más magyar minôsítô védjegyet használ — A pályázat késôbbi eredményétôl függetlenül regisztrál a Pécs Expo 2013 mellett szervezett nemzetközi üzletember találkozóra (angol nyelven): http://www.b2match.eu/pecsexpo2013 Határidôk: Pályázat beadásának határideje és módja: 2013. április 15. 16.00 e-mailben, pdf. formátumban az emisakne@pbkik.hu címre, vagy személyesen a Kamara ügyfélszolgálatán.

Beérkezett pályázatok bírálata: 2013. április 19.

Nyertesek kiértesítése: 2013. április 20. – szerzôdéskötés 1 héten belül „Sikeres vásári megjelenés” 4 órás tréning várható idôpontja április utolsó hete.

Kiállítói standok berendezése: 2013. június 05.-06.

Kiállítói standon személyes jelenlét: 2013. június 06-09. nyitvatartási idôben További információk: emisakne@pbkik.hu www.pbkik.hu A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.

További információ: www.pbkik.hu

8

ÉVÉRTÉKELÔ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara március 12-én tartotta gazdasági évnyitóját, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Parragh László a kamara elnöke, a kamara elnöksége, tisztségviselôi és több mint négyszáz gazdasági vezetô. A fórumon a miniszterelnök bejelentette, hogy már az idén gazdasági növekedéssel számol, kulcskérdésnek tartja az alacsonyabb kamatszintet, és a kormány lehetôvé kívánja tenni a kkv-k devizahiteleinek forintkölcsönre váltását is.

Orbán Viktor a fórumon bejelentette, hogy 2014ben érzékelhetô gazdasági növekedéssel számol, de hozzátette, nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már idén meghaladni a költségvetésben prognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedési ütemet. Mint mondta, 2011-ben már növekedett a gazdaság, és szerinte ez menni fog idén is. Ha pedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segítése és a kkv-k terheinek csökkentése érdekében.

A vállalkozói szektor hitelezésérôl azt mondta: anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni a jegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el. A jelenlegi feltételekkel nyújtott kölcsönöket ugyanis nem tudják kigazdálkodni – hívta fel a figyelmet.

Ennek a szektornak is lehetôvé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év elsô felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetôvé teszik, hogy a kkv-k elfogadható feltételek mellett válthassák át devizahitelüket. A kormányfô a feladattal Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert bízta meg.

Megismételte, nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekintélyes része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen.

folytatott vita az ország cselekvési szabadságáért folyó küzdelem is volt, és megerôsítette: „az IMFhitel nélkül is képesek vagyunk megállni a saját lábunkon”. Összegzése szerint a cselekvési mozgástér növelése a gazdaságpolitika leglényegesebb kérdései közé tartozik.

Orbán Viktor ismét kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de – mint fogalmazott – errôl valószínûleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Megerôsítette, a munkát terhelô adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét erre kell fordítani. A miniszterelnök kedvezônek nevezte, hogy az infláció 3 százalék alá csökkent. Hosszan beszélt a „cselekvési szabadság” kérdésérôl: „az egész IMF-probléma megoldása” sokkal többrôl szólt, mint a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) és az ország finanszírozhatóságáról. Arról szólt, a kormány be tudja-e bizonyítani, hogy „egy beszorított helyzetben is” lehet olyan nemzeti politikát folytatni, amelynek végén „akárhány ellenfelünk is van, megtaláljuk a barátainkat, (...) és saját lábon talpon tudunk maradni“. Ezért szerinte az IMF-fel

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindítását, és megjegyezte, hogy az Új Széchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, így a kifizetéseket fel kell gyorsítani.

Az unió következô költségvetési idôszakának feladatairól elmondta, az EU-s nagyprojektekkel a foglalkoztatás bôvítése a cél, a közösségi forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a munkahelyek számát növeljék. Az egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerôsítse. Ebben Varga Mihály számít a kamarára is.

Parragh László, az MKIK elnöke beszélt az elhúzódó pénzügyi-gazdasági válság hatásairól,

A foglalkoztatásról szólva célnak nevezte, hogy annyi munkahely legyen, amennyi munkát keresô ember. „Nem vagyunk ettôl nagyon messze”, és talán az év végére el is éri ezt a kormány. Arról is szólt, hogy az innováció a GDP-hez mérten 4-5 százalékra emelkedik a kabinet elképzelései alapján.

az eladósodottságról. Felsorolta azokat a baklövéseket, elpuskázott lehetôségeket, amelyek kiigazítása napjaink feladata, csakúgy, mint a megcsontosodott, rossz hatásfokkal mûködô alrendszerek átalakításának következetes végig vitele. Bemutatta, hogyan változott a GDP a válság kezdetéhez képest. Az EU-s források felhasználásával kapcsolatban az elrontott célmeghatározásokról, a rosszul mûködô közremûködôi intézményrendszerekrôl beszélt. Megemlítette, hogy a gazdaság szereplôi kiábrándultak az EU-s források magyar rendszerébôl és hangsúlyozta, hogy a kamara a jövôben együtt akar mûködni a terü-

Varga Mihály, Orbán Viktor és Parragh László

leti döntéshozókkal mind az EU-s pályázatok támogatásában, mind azok elbírálásában.

Nyomasztó problémaként említette a belsô fogyasztás stagnálását, csökkenését, a külpiacok bizonytalanságát, a beruházások történelmi mélypontra süllyedését. Elmondta, hogy fontosnak tartja az adminisztráció és a bürokrácia további tényleges csökkentését. Végezetül beszélt a gazdaság számára fontos eredményekrôl: az alrendszerek átalakításának megkezdésérôl, (fôképp a szakképzés, a felnôttképzés, a felsôoktatás és a munkaerôpiac átalakításáról), a foglalkoztatottság megôrzésérôl, az élômunka terhek csökkentésérôl, a közteherviselés és segélyezési rendszer átalakításáról, a kamarai regisztrációról és a Széchenyi kártya eredményességérôl, valamint a kamarai külgazdasági fejlesztésekrôl.

Forrás: www.mkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

Folytatódnak a tárgyalások Magyarország Zágrábi Nagykövetségével A Magyar-Horvát Tagozat titkára Obradovic´ Ena és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelemfejlesztési osztályvezetôje Hendinger Anita találkozott Dr. Iván Gábor nagykövettel és Scherczer Károly külgazdasági szakdiplomatával, hogy a magyar vállalkozások minél sikeresebb horvát piaci szereplésének lehetôségeirôl tárgyaljanak.

A két ország gazdasági kapcsolata az eddigi évek során is szoros volt, de Horvátország júliusi EU-s csatlakozását követôen a visszajelzések szerint az együttmûködés új szakasza várható. „Napi szinten számos megkeresés érkezik a Tagozathoz, amelyben Horvátország csatlakozás utáni munkavállalási politikájáról és a vámtörvények módosításáról érdeklôdnek a magyar cégvezetôk, a Nagykövetségnek köszönhetôen pedig a vállalkozóinkat mindig naprakész és megbízható infor-

mációkkal tudjuk ellátni” – mondta Obradovic´ Ena a Magyar-Horvát Tagozat titkára, aki egyben el-

Dr. Iván Gábor, Obradovic´ Ena, Hendinger Anita és Scherczer Károly

Középpontban az aktív turizmus Idén tizennyolcadik alkalommal nyitotta meg kapuit a Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár, amelynek ebben az esztendôben a Zsolnay Kulturális Negyed adott helyet. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiállításának szervezôje a Fair Expo Kft. volt. A kiállítás helyszínén az ország minden pontjáról érkezett hetvenegy kiállító várta az utazni, kikapcsolódni vágyókat március második hétvégéjén.

A kiállítók és vásárlátogatók közül többen már ismerôsként üdvözölték egymást, ez annak is köszönhetô, hogy az elmúlt években mind többen élnek a lehetôséggel és már idôben elkezdik megtervezni nyári szabadságukat.

Igazán nem lehetett senkinek panasza idén sem, mindenki megtalálhatta a kedvére valót, hiszen a tengerparti utak mellett a választék között ott voltak az erdélyi és falusi turizmushoz kapcsolódó pihenési lehetôségek is. A lassan két évtizedes múltra visszatekintô szakvásár jó lehetôséget teremt erre, s egyben arra is, hogy az utazási irodák személyes kapcsolatot alakíthassanak ki leendô ügyfeleikkel.

A hagyományokhoz híven a régió településeinek turistacsalogató – kiránduló helyek, történelmi és kulturális értékek – programjai mellett most is ott voltak az ajánlatok sorában az egy-egy világvárosba indított, vagy éppen több országot, várost magában foglaló körutazások egyénileg, vonattal, repülôvel vagy akár hajóval.

— Az utóbbi években már nem kiemelt vendége van a vásárnak, hanem egy-egy tematika köré szervezzük meg – mondja Ferenczy Tamás,

árulta azt is, hogy a tavaly júniusi alakuló ülés óta megháromszorozódott a Tagozat tagjainak száma és a tendencia azóta sem változott.

a Pécsi Utazás Kiállítás és Vásárt rendezô Fair Expo Kft. ügyvezetô igazgatója. — Már volt kiállításunk a Tudásközpontban is, ahova szintén azzal a céllal szerveztük meg, hogy minél inkább megismertessük a város lakóival. Most is hasonló okok miatt választottuk a Zsolnay Kulturális Negyedet.

Mint mondja ebben az esztendôben az aktív turizmus állt a kiállítás középpontjában, természetesen a hagyományos ajánlataikkal is megjelentek az utazási irodák. Kitért arra is, hogy a korábbi három nap helyett ugyan kettôig fogadták az érdeklôdôket, de azt tapasztalták, hogy nem volt rossz döntés, s a párhuzamosan zajló szakmai nap programjai is telt házzal zajlottak le. Az immár

A felek az aktuális gazdaságpolitikai kérdések megvitatása mellett egyeztettek a 2013-as év programjairól, továbbá kölcsönösen megerôsítették együttmûködési szándékukat is, mely keretében a Nagykövetség képviseltetni fogja magát a 2013. június 6-án Pécsett a Pécs Expo keretén belül megrendezésre kerülô Magyar-Horvát Gazdasági Fórumon is.

lassan két évtizedes múltra visszatekintô szakvásár jó lehetôséget terem erre, s egyben arra is, hogy az utazási irodák személyes kapcsolatot alakíthassanak ki leendô ügyfeleikkel.

Ebben az esztendôben – a korábbi évektôl eltérôen – önálló standdal volt jelen Hajdúszoboszló, ugyanis az utóbbi idôben jelentôsen megemelkedett az oda ellátogató, s fürdôt felkeresô pécsi és baranyai vendégek száma. A külföldi kiállítók közül többek között Horvátország kínálata bôvült, a zadariak mellett idén önállóan állított ki az Eszéki Kereskedelmi és Iparkamara is, az erdélyieket pedig idén Székelyudvarhely képviselte.

A szakvásáron részt vevô, s azt megnyitó Arnold Antal, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, egyebek mellett annak a véleményének adott hangot, hogy Baranya és a régió gazdaságában fontos helyet tölt be a turizmus. Hangsúlyozta, népszerûsítésében, a lehetôségek mind szélesebb körben történô megismertetésében kiemelt szerepet játszik a nagy hagyományokkal rendelkezô pécsi turisztikai szakvásár, amelynek szervezôi mindig is nagy figyelmet fordítottak a belföldi turizmusban rejlô lehetôségek megismertetésére.

A kamara önkéntes tagjai az Enterprise Europe Network standján kaptak ingyenes lehetôséget a megjelenésre. Itt képviseltette magát Harkány, Bikal és az újonnan megnyitott siklósi Hotel Castello is.

A kiállításhoz kapcsolódó szakmai fórum középpontjában a Dél-Dunántúl aktív és öko-turizmusa, valamint a zöld-utak fejlesztésében rejlô lehetôségek álltak, ez utóbbi uniós pályázati források felhasználásával valósul meg, a határon átnyúló projekteket támogató magyar-horvát IPA program keretében.

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ismét sikeres nemzetközi üzletember találkozó a Gast-on A kamara Magyar-Horvát tagozata, a split-i kamara és az Enterprise Europe Network közös szervezésében Nemzetközi Üzletember találkozóra került sor a Tourism@GAST 2013 – turisztikai, vendéglátó- és szállodaipari kiállítás keretében Split-ben.

A kiállítás Horvátország legnagyobb gasztronómiai eseményének számít. Elsôdleges találkozóhelye az élelmiszeripar, étel, ital, szálloda, vendéglátás, turizmus szakértôinek, gyártóinak és kereskedôinek.

A kamara Magyar-Horvát tagozata társszervezôje volt az üzletember találkozónak, melyen idén közel 100 cég vett részt, 6 országból. A tagozat 15 vállalkozónak biztosított támogatást a kiutazásra, szállásra, tolmácsra és vásári részvételre. Üzleti megbeszéléseik többségében sikeresnek bizonyultak, bár a nyelvtudás hiánya továbbra is komoly korlátja a nemzetközi partnerségnek. Horvátország ezévi uniós csatlakozása jelentôs ösztönzôként hat a helyi vállalkozások nemzetközi partnerkeresési hajlandóságára is.

A pécsi iroda már meg is kezdte a split-i kamarával és egyetemmel az októberi SASO kiállítás és vásár szervezését. Ennek témái: építôipar, fa- és fémipar, energia és elektrotechnika, telekommunikáció, kézmûvesség. Tavaly 65 000 m2 kiállítási területen 2400 kiállító és 100 000 látogató vett részt a rendezvényen.

Munkaerôt olcsóbban Munkaerôt olcsóbban – támogatással címmel tájékoztatót tartott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvény célja segíteni, a kis- és középvállalkozások versenyképességét a munkahelyteremtô, a pályakezdôk alkalmazását segítô pályázatok, támogatási rendszerek bemutatásával.

Gyôri Anikó, a NAV Baranya Megyei Adóigazgatóságának fôosztályvezetôje tartott tájékoztatót a szakképzési hozzájárulás elszámolási, visszatérítési rendszerének idei változásairól. A cégek szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési kötelezettsége most már az adóhivatal felé történik, 1308-as bevalláson. A bevallás 1-11 hóig elôleg bevallás, a 12. hónapban kell egész évre vonatkozóan a bevallást megtenni követô év január 12ig, aki ezt nem teszi meg jogvesztô jellegû.

Azon cégek melyek nem anyagiakban kívánják rendezni a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket rendezhetik ezt iskolai rendszerû, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével tanulószerzôdéssel, nyári gyakorlatra együttmûködési megállapodással, az idei évtôl pedig már saját dolgozó képzésével is.

Gyôri Anikó kitért a kötelezettségcsökkentô tételek elszámolásának lehetôségeire a tanulószerzôdés és együttmûködési megállapodás esetében. Ismertette a tanulókat foglalkoztató KIVA, KATA és EVA alanyokat érintô elszámolási változásokat. Felhívta a figyelmet a foglalkozási napló szakszerû vezetésére, mely ellenôrzés során a hiteles bizonyítás alapjául szolgál.

Pályakezdôknél problémát jelent, hogy hiányzik a szakmai tapasztalat. A tanulószerzôdéssel gyakorlatot szerezô fiatal elhelyezkedésében nyújthat segítséget a TÁMOP keretében kiírásra került gyakornoki program, melyben azon a cégek, (kkv) pályázhatnak, akik tanulószerzôdéssel végzett tanulók foglalkoztatását vállalják. Ebben az esetben 9 havi bér és járulék támogatást kaphatnak a tanulóra, amennyiben 9 hónapig továbbfoglalkoztatják. Ezen felül a vele foglakozó mentor bérére és adminisztratív költségekre is igényt tarthat. A támogatási összeg 25%-ig eszközbeszerzést is lehetôvé tesz a program. A pályázat február 15-tôl adható be.

A munkaügyi központ szakembere az új munkahelyteremtô beruházás pályázati lehetôségérôl beszélt, melyet szintén mikro-, kis- és középvállalkozások számára írtak ki. Ezen pályázat keretében szintén lehetôség van pályakezdôk kedvezményes foglalkoztatására új munkahely teremtése esetében.

Elôzzük meg a bírságokat!

– Hatósági Fórum a kamarában A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network pécsi irodája tájékoztató fórumot szervezett a Baranya Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek együttmûködésével.

A rendezvény elôadói a Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelôség, Munkavédelmi Felügyelôség, Munkaügyi Központ és Hatósági Fôosztály Igazgatási Osztály részérôl naprakész információt szolgáltattak a vállalkozók részére ellenôrzéseik tapasztalatairól, jellemzô hibákról és a hatósági szervek mûködésérôl. Az elôadások után lehetôség volt konkrét kérdések tisztázására is.

Ez a rendezvény egyedi lehetôséget biztosított arra, hogy egy vállalkozás hétköznapi mûködése során felmerülô problémákat közvetlenül az engedélyezést, ellenôrzést végzô szerv képviselôjével tudják megbeszélni a vállalkozók. Elôtérbe kerültek az üzletek nyitva tartásának jelölésére, az alkalmazottak szakmai képesítésére vonatkozó és címkézéssel és munkabiztonsággal kapcsolatos kérdések is.

A rendezvény regisztrált résztvevôi az elhangzott elôadásokat a kamara honlapjáról tudják letölteni a regisztráció során megadott e-mail címükre kiküldött kóddal.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

KAMARAI HÍREK

Gépipari szakmaismereti verseny iskolásoknak A gépipari szakmák iránti érdeklôdés felkeltése érdekében immár harmadik alkalommal rendezte meg a kamara a Gép-ésszel Baranyában szakmaismereti versenyt. A verseny célja a gépipari szakmák megismertetése a 7-8. osztályos diákokkal. A versenyen 3 fôs csapatok indultak, akiknek 3 fordulóban kellett helyt állniuk. A verseny szakmatörténeti totóval kezdôdött. A második fordulóba jutott 22 csapat üzemlátogatáson vett részt. Az errôl készült üzemlátogatási napló alapján 10 csapat jutott be a döntôbe, mely március 22-én került megrendezésre. A tárgynyeremé-

nyeken felül minden döntôbe jutott megtekintheti áprilisban Budapesten a Szakma Kiváló Tanulója verseny döntôjét, valamint a Csodák Palotáját.

Eredmények: 1. helyezett: Általános és Zeneiskola (Beremend) TITÁN csapata (Csonka Krisztián, Süli Benjámin, Németh Norbert. Felkészítô tanár: Nagyné Vlasics Zsuzsanna).

2. helyezett: Szent Mária Magdolna Gyakorló Általános Iskola (Abaliget) Abaliget csapata (Horváth Ákos, Kisbóli Dániel, Vakaró András. Felkészítô tanár: Milotta Péter).

3. helyezett: Kovács Béla Általános Iskola (Pécs) Pázmány 7. csapata (Bakó Milán, Gyôrfi Balázs, Poór Mátyás. Felkészítô tanár: Nagyné Gombár Teréz).

A verseny támogatói: Forsz Kft., Hauni Hungária Kft., Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft., Max Blank Hungária Kft., Mig-Tig Kft., Németh Jenô, Strauss Metal Biztonságtechnika Kft., Terex Mobile Cranes Gépgyártó Kft., Türr István Képzô és Kutató Intézet, 500. sz. Angster József Szakképzô Iskola, Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja.

Vizsgát tettek – közbeszerzési referensek lettek Nyolc fô végezte el sikeresen a tavaly ôsszel indult közbeszerzési referens képzést.

A hallgatók a kifejezetten nehéznek tartott vizsga ellenére is igen jó (6 jeles és 2 jó) eredménnyel zártak: dr. Juhász László ügyvéd, dr. Muhel Orsolya, dr. Schönberger Tünde, Gerendás Róbert, Jánosiné Miklóssy Orsolya (Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft.), Péli Anikó (TÜKE Busz Zrt.), Schlág Judit (Számhatár Kkt.), Szappanos Gábor (M&M Computer Kft.).

A képzési értékelésekbôl kiderült, hogy az elôadások érthetôk, gyakorlatiasak, a munkában jól hasznosíthatóak voltak, a résztvevôk a szervezéssel is elégedettek lehettek.

Egy mondatban összefoglalva: „Szabatos, összefüggésekre építô elôadásokat, színvonalas szakmai elôadásokat hallottunk.“ A kamara innovációs osztálya az idén tavasszal induló képzés sikeréért is megtesz mindent.

Bizottság

Fontos döntések a Szakképzési Bizottság ülésén A gazdaság igényeihez igazodó szakmai képzés megvalósítására fogalmazta meg javaslatát a Szakképzési Bizottság.

A Bizottság elôzetesen kikérte a kamarai tagozatok szakmai véleményét a szakterületükön tapasztalható hiányszakmákról és az esetleges szakmai túlképzésekrôl.

A Bizottság elsô alkalommal fogalmazta meg a szakképzés irányaira (szakmák megjelölése és arányaira az indítható osztályok száma) véleményét az MFKB-nak, mely március végén kell, hogy meghozza döntését a 2014-ben induló tanévre.

A Bizottság hosszas vita után javaslatot tett arra a kiemelt 10 szakképesítésre, melyet a megyei gazdaság versenyképessége szempontjából kiemelten fontosnak tart. Ezekben a hiányszakmákban tanulók 2014 szeptemberétôl iskolai ösztöndíjban részesülhetnek.

A döntés elôkészítésében nagy szerepe volt a kamara által koordinált szakképzési stratégiá-

ban összefoglalt anyagnak, melyet az MF KB-nak május végéig kell elfogadnia.

A szakképzési stratégiaalkotás jelenlegi helyzetérôl dr. László Gyula professzor, kamarai tanácsos tájékoztatta a Bizottság tagjait. A felsôoktatási szakképzés 2013. januári kamarai véleményezése után történt lépésekrôl tartott tájékoztatót Kozma Béla címzetes kamarai tanácsos.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Kollégiumi ülésén elhangzottakról Borsós István kamarai tanácsos tájékoztatta a résztvevôket: a mesterképzés területén történô szakmai fejlesztésekrôl és az Euroskill verseny országos elôkészületeirôl, valamint a gyakornoki pályázattal kapcsolatos kamarai feladatokról.

A Szakképzési Bizottság elfogadta a 2012 évre vonatkozó szakképzési terület éves szakmai beszámolóját és a pénzügyi teljesítésre vonatkozó Közhasznúsági jelentését.

A Bizottság döntött a benyújtott szakértôi pályázatok és szintvizsga elnöki pályázatokról is.

12

KAMARAI HÍREK

A helyi iparnak kell az egyetemi tudás – a kutatásfejlesztésért felelôs rektorhelyettes tartott bevezetô elôadást A kamara Innovációs Bizottságának tagjai mind olyan vállalkozást, szervezetet képviselnek, melyek folyamatosan fejlesztenek, kutatnak. A bizottsági ülésen Kovács L. Gábor professzor – rektorhelyettes mutatta be a Pécsi Tudományegyetem és a Szentágothai János Kutatóközpont – www.szkk.pte.hu – ipari kapcsolatait és a vállalkozások irányába történô lehetséges szakmai munkáját.

Nyilvánvaló, hogy a Pécsi Tudományegyetem és a Kutatóközpont nem tudja feladatait hatékonyan ellátni ipari-vállalati kapcsolatok nélkül. A bizottsági tagok ebben mind egyetértettek. Mi lehet a megoldás?

4. Nemzetközi együttmûködésekre van szükség, amelyek támogatják a forrásbevonást és a fejlesztések piaci bevezetését is.

A kamara partner a közös munkában, a rektorhelyettes és az Innovációs Bizottság tagjai a jövôben folyamatosan egyeztetnek és közösen igyekeznek a leghatékonyabb megoldásokat kifejleszteni, szervezni, koordinálni. Örömteli hír, hogy a bizottság elnöke, Áman Mihály bekerült a Pécsi Tudományegyetem által létrehozott Ipari tanácsadó testületbe dr. Lustyik Györggyel és Hirth Ferenccel együtt. A testület

Dél-Dunántúli Gazdaság koordinálja az ipari kapcsolatokat és szervezi a gazdasági szféra irányába történô aktvitásokat.

Szóba került a felsôfokú szakképzések rendszere is. A beszélgetés során az egyetemek által kibocsátott diplomások minôsége mellett a szakképzett munkaerô hiánya is problémaként merült fel.

Bemutatásra került az ország egyik legnagyobb kutatói-vállalati innovációkat szervezô rendszere, a kamara által kialakított InnoPortfólió!

A www.innoportfolio.hu oldalon Pécs-GyôrSzeged-Debrecen városok kamarái és egyetemi fogtak össze, hogy belföldi tudásbázist építsenek!

Az Enterprise Europe Network rendszerben a kamara jelenleg is több mint 30 vállalati és egyetemi kutatást igyekszik nemzetközi piacra vinni, ezt a munkát a kamara munkaszervezete 2013ban még célzottabban és hatékonyabban igyekszik ellátni. http://www.pbkik.hu/EenInno

Hogyan kapcsoljuk össze a tudásbázist és a vállalati szférát?

1. Tudásbázis kapacitásait a vállalatok számára ki kell ajánlani.

2. Egyetemi alapkutatások mellett az iparági alkalmazott kutatást is erôsíteni szükséges.

3. Mérni és értékelni szükséges az egyetemi kutatások jövôbeni eredményeit és a kutatók munkáját is.

Bizottság

„Kinek? Mit? Hogyan? Mennyiért?”

Megtartotta 2013. évi elsô ülését a Kresz Erika elnök által vezetett Kisvállalkozási Bizottság.

A bizottság a kis- és középvállalkozások szempontjából értékelte a jelenlegi gazdasági helyzetet és elfogadott stratégiája alapján tesz javaslatot a jövôbeni fejlesztésekre. Teszi ezt úgy, hogy mind a 10 bizottsági tag kis- és középvállalkozást vezet és irányít a termeléstôl a könyvelôirodán keresztül az autószerelésig, így nemcsak megértik, de nap mint nap tapasztalják is a vállalkozások elôtt álló feladatokat és nehézségeket.

A bizottság legfôbb célja a vállalkozások mûködésének segítése és támogatása, ezért a bizottság a kezdô vállalkozások, illetve vállalkozás létrehozásán gondolkodók számára létrehoz egy olyan útmutatót, mely segíti a vállalkozásindítást.

Emellett a késôbbiekben a már mûködô vállalkozások információhoz jutását is kiadvány elkészítésével tervezi segíteni. A kérdés-felelet formájú kiadvány elemei a pénz, üzleti ötlet, üzleti terv & pénzügyi terv, marketing és értékesítési terv, szabályok, hatóságok ismerete témákon keresztül

tárgyalja a „Kinek? Mit? Hogyan? Mennyiért?” kérdéseket, összeállítja a tevékenység közben érintett szakhatóságok listáját. A „Talpon maradás” munkacímû, a mûködô vállalkozások támogatása érdekében elkészíteni tervezett kiadvány a vállalkozások életben maradását kívánja segíteni. A témakörök jellemzôen a munkaerô (és képzése), motiváció, eszközök fejlesztése, a tudás frissen tartása, a technológia, az árképzés, a munkaszerzés, árajánlatadás, fizetési határidô, pályázatok, valamint késôbb további témák köré csoportosulnak majd.

A Munkaügyi Központ – PBKIK – KIKK egyesület kezdeményezésének sikerérôl Rabb Szabolcs bizottsági titkár, innovációs osztályvezetô számolt be. Két területen indulnak programok a kreatív iparban tevékenykedô vállalkozások számára. a. Létezô és induló kreatív ipari vállalatok támogatása 3 éven keresztül, lineárisan csökkenô 100/75/50% foglalkoztatási támogatás – pécsi program az elvándorlás megakadályozására.

b. 20 fiatal vállalkozás támogatása a Kisvállalkozási Bizottság keresztszülôi támogatásával, a Plato program nyomán. A bizottságból részt vesznek: Ódorné Kovács Ildikó, Lengvárszky Szabolcs, Opauszki László, Takácsné Hojcska Ilona, Tóth István, Urbán Zsolt, valamint az Ipari tagozat elnöke, dr.

Kállai Sándor.

A bizottság belsô munkamegosztás és a külsô szakértôi kör tekintetében is döntést hozott, így: albizottságok és külsô szakértôi kör. Az alakuló ülésen szervezôdött szakmai alcsoportok kiegészültek.

Pénzügyi-adózási: Opauszki László, Takácsné Hojcska Ilona, Mátrai Attila Innovációs: Tóth István, Lengvárszky Szabolcs Projekt- és humán menedzsment: Ódorné Kovács Ildikó, Csirke Balázs Informatika: Urbán Zsolt Marketing: Bogos Csaba, Szabó Gábor A bizottsági tagok egyhangú igen szavazatokkal fogadták el a külsô szakértôi kör tagjainak az alábbi személyeket: Dr. Szerb László, Dr. Jarjabka Ákos, Héder Sándor, Vendler Balázs, Lakatos Tamás.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

DÍJAZOTTAK

„A megújulás és a fejlôdés volt mindig a legfontosabb”

Katona Lajos – Életmû Díj a gyárigazgatónak Katona Lajos, egykori gyárigazgató jelenleg nyugdíjas éveit tölti, ám az a láthatatlan, a szakmai életutat szimbolizáló „köldökzsinór” ma sem szakadt el közte és valamikori gyára a Beremendi cementgyár között. Jelenleg a gyárat mûködtetô vállalat alapítványa, a Duna-Dráva Ifjúsági és Innovációs Alapítvány Kuratóriumának aktív tagja. Büszke arra, hogy a társaság évente hárommillió forint összegben támogatja azokat a Beremend környékén élô tehetséges diákokat, akik a tanulmányaik mellett kiemelkedô szakmai teljesítményt mutatnak fel más területeken is. A szakember élet és szakma-filozófiájának sarkalatos pontja mindig is a megújulás, a fejlôdés támogatása volt.

Katona Lajos idén „Életmû Díjat” kapott, mely elismerés annak a munkásságnak szól, amelynek során maradandót és példaértékût alkotott. „— Ha a szakmai utam érdekli, akkor talán menjünk vissza pár évtizedet az idôben – kezdi a beszélgetést Katona Lajos. A helyzet az, hogy az egyetem elvégzése után, 1997-ben – fiatal pályakezdôként – kerültem a baranyai Beremendre. Végigjárva a szakmai ranglétrát 1986-ban elôbb fômérnökké, majd 1987-ben a gyár igazgatójává neveztek ki. Ez az idôszak akkoriban – a gyár szempontjából – rendkívül prosperáló szakasz volt. Ezt mutatták az adatok is, hiszen a cementmû, az adott paraméterei alapján, Közép-Európa egyik legmodernebb gyárának számított. A termelés csúcsra járt, a dolgozók elégedettek volta, igazi közösség kovácsolódott össze Beremenden. Az emberek jó hangulatban jártak be dolgozni, ami természetesen a teljesítményre is rányomta a bélyegét. Ám, ahogy az mindennel történik, nem csak a humán erô, de az évtizedek alatt a gyár is elöregedett. A klinkerégetés teljes rekonstrukciójára – amely

két évig tartott – 2007-ben került sor.

Ennek eredményeként a korábban mûködô két kemencét egy jóval nagyobb teljesítményû és kisebb energiafogyasztású kemence váltotta fel, melyhez új hôcserélô torony is épült. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a teljes körû felújítás, amely a gyár területén zajlott környezetvédelmi szempontból sem volt elhanyagolható. A korábban használt úgynevezett fosszilis energiahordozók mellett alternatív tüzelôanyagokat (például gumi-granulátum, biomassza , stb) is hasznosít a gyár. Ezek több szempontból is takarékos energiaforrások a cementklinker gyártása során. Ez a nagy léptékû szakmai fejlôdés természetesen örömmel tölt el. Aktív tevékenységem az üzembe helyezés idôszakában ért véget 2009-ben, 38 év szolgálat után nyugdíjba vo-nultam.

— Egykori, már szintén nyugdíjas kollegák beszámolói alapján önrôl az a hír járja, hogy nem csak kiváló szakember és vállalatvezetô volt, de a mai napig elkötelezett támogatója a szakmai humán „utánpótlásnak” is...

— Nem tudom, hogy ezt ki mondta magának, de a hír igaz. Valóban mindig fontosnak tartottam a szakma megújulását, a jó szakembergárda kiválasztását, a hatékony csapatmunkát. Ezért is örülök annak, hogy idôközben lehetôség nyílt arra, hogy a fiatal, mûszaki végzettségû, tehetséges kollegák folyamatosan képezzék magukat. A folyamatos képzés és tanulás, azaz a szakmai fejlôdés – ha nagyon szigorú akarok lenni – akkor részünkrôl nem is elvárás, hanem követel-

mény volt. Hajdanán száz fölött volt a beremendi tanmûhelyünkben a tanulók létszáma. Mérnökeink az egyetem és fôiskola után Veszprémben végeztek cementipari szakmérnöki szakon, a legkiválóbbak egyéves tréninget teljesítettek a Heidelbergerzement kijelölt gyárainál, intézeténél.

Katona Lajos a kamarai tagvállalkozás vezetôjeként – nyugdíjba vonulását követôen is – számos kamarai területen tevékenykedett. Az Innovációs Bizottság elnökeként, a kamara alelnökeként, legutóbb pedig a választási bizottság elnökeként végzett elkötelezett munkát.

Tevékenysége elismeréseként 2006-ban a Baranya Gazdaságáért kamarai díjat, 2010-ben pedig a Than Károly Siklós gazdaságáért elismerést kapta. Korábban Beremend és Old díszpolgári címmel jutalmazta szakmai és emberi életútját.

— Szakmai pályafutása mellett már a kezdetektôl aktív részese a kamarának.

Bár számos elismerés tulajdonosa, de most legutóbb Életmû Díjat kapott. Milyen érzések kavarogtak önben, amikor az elismerést átvette?

— Megilletôdötten vettem át a díjat a siklósi elnökség ülésén. Azt kívántam nekik, hogy munkájukhoz a közeli jövôben a mainál lényegesen kedvezôbb feltételek és lehetôségek adassanak. Pezsgô gazdasági környezet, virágzó, vidám Baranya az , amit kívánok, amit szívesen nyújtanék át az utánunk jövôknek.

E.É.

14

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nagy Tibor – Életmû Díj a legendás vendéglôsnek A kamara egybehangzó szavazata alapján egy neves baranyai vendéglátós szakember kapott idén „Életmû Díjat”.

Az indoklás szerint a szóban forgó elismerés annak adható, aki munkásságával maradandót, példaértékût alkotott.

Nagy Tibor, a mohácsi Halászcsárda étterem üzemeltetôje nem csak a legendás vendéglátóhelyen, illetve a hazai gasztronómián hagyta örökre szakmai kézjegyét, de a kamara munkáját is hosszú éveken át elkötelezetten segítette. A díjazottal beszélgettünk.

Szakmai tudás, szorgalom és alázat, ez a mindig mosolygó Nagy Tibor hitvallása. Azt mondja, hogy minden esetben úgy kell szeretni és kiszolgálni a vendéget, ahogy azt ô megkívánja. És akkor a vendég is szeretni fogja azt a helyet, ahol mindig szívesen látják ôt. „— Nézze, az életem – és ezt bátran, minden túlzás nélkül mondhatom – a mai napig ez a kedves, hangulatos Duna-parti vendéglô, a Halászcsárda. Nos, a pályafutásom mikor is kezdôdött? Bizony, már nagyon régen. Egészen pontosan 1957-ben.

Ekkor próbálkoztam ugyanis, akkor még fiatal „kölyökként” ennek a nagyon szép szakmának az elsajátításával. Itt azért megjegyezném, hogy e tekintetben is nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen a tanuló éveimet nem máshol, mint a harkányi Baranya Szállóban, Katona József igazgató vezetésével és a legendás, pécsi Nádor Szállóban töltöttem, Kis Karcsi bácsi szakmai felügyelete mellett. Ez alatt az idô alatt rengeteget tanultam az említett, nagyszerû kollegáktól magáról a valódi vendéglátásról. Az ô odaadó munkájukat érdeklôdéssel figyelve értettem meg igazán, hogy mibôl is áll egy vendéglátós igazi ars poeticája.

Ôk voltak azok, akik megtanították a szakma alap fortélyait, a vendégvárás és -fogadás alapvetô szabályait, és etikettjét.

Ahogy azonban telt-múlt az idô, úgy sikerült szépen, fokozatosan elsajátítani a vendéglátás rejtett fortélyait is. Így aztán – vélhetôen a kitartásomnak és szorgalmamnak köszönhetôen – kiemeltek. Mohácson elôbb a Török presszóban, majd egy év múlva már a mohácsi Béke szálló helyettes üzletvezetôjeként dolgozhattam.

— Miként került a Halászcsárda élére?

— Mindez városi kérésre történt, hiszen akkor még nem volt az üzletekkel, boltokkal ilyen „adok-veszek” világ, mint ami napjainkra jellemzô.

Ahogy azt már említettem, a város egyszerûen kikért, így 1968 óta voltam a mohácsi Halászcsárdában. A vendéglô a történelmi belvárosban, a Duna-parton található. Akik már ez alatt az idô alatt nálunk megfordultak, az csodaszámba ment. A nyolc betelt és féltve ôrzött vendégkönyvünkben ott sorakoznak a neves mûvészeknek, íróknak, szobrászoknak sportolóknak a neveik, kedves bejegyzéseik, köszöneteik. Bátran mondhatom tehát, hogy nagyszerû emberekkel találkozhattam. Az pedig számomra csak hab a tortán, hogy nincs az az öt csillagos, száz csilláros fôvárosi szálloda, ahol a mohácsi Halászcsárda az ételeivel ne „vendégszerepelt” volna. Ezeket az emlékeket szintén dokumentumok lapjai ôrzik.

Nem beszélve a sok évtizedes külföldi szakmai utakról, amelyek közül számomra talán az Egyesült Államokhoz fûzôdnek a legkedvesebb élmények. Ezek az amerikai kirándulásaink ugyanis nyolc alkalommal a híres-nevezetes Super Bowl-hoz kötôdtek. Nagyon szerencsésnek érzem magam,

hogy Mohácsról felfedeztek.

Aki járt már a mohácsi Halászcsárdában, biztosan nem felejti az étterem egyedi, különleges hangulatát. Az étel és az ital-kínálat tekintetében a magyaros ízvilág dominál, fôszerepben a hazai konyhamûvészet remekeivel. Ám a hal- és vadételeken, egyéb gasztronómiai különlegességeken kívül az étlapon gyakran szerepel igazi kuriózum is, amely más nemzet ételeinek ízvilágát idézi meg. A legendás hírû vendéglôs nevéhez fûzôdik a ropogós haltepertô és helyi specialitásként a busó pálinka is.

Nagy Tibor már a kezdetek óta aktív tagja a kamarának. Emellett a kamara, Mohács város elnökségének a munkáját is hosszú éveken át segítette tapasztalataival, javaslataival. Számos, komoly szakmai elismerés tulajdonosa, tevékenységét például az ECA és az Alpok-Adria védnöki tábla adományozásával ismerte el. Emellett meghívást kapott a Chaine de Rotisseurs Egyesületbe, tagja a Magyar Vendéglátósok Ipartestületének. Nagy Tibor aktívan részt vett a szakképzési projektekben is.

Szakmai mûhelyében számos diák tanult, belôlük jó néhányan ma már kiváló vendéglátósok.

A vendéglôs állítja: eddig minden díjnak és elismerésnek nagyon örült. Ezek a kitüntetések ugyanis kivétel nélkül annak a munkának szólnak, amelyre feltette az életét és amit mindig próbált a tehetségéhez képest a legjobban végezni. A legutóbbi kamarai elismerés, az Életmû Díj azonban nagyon kedves a számára és meg is hatódott, amikor tudomást szerzett arról, hogy jelölik ôt erre a kitüntetésre. Úgy gondolja, hogy e díj már a nevében is egyfajta összegzô, visszatekintést hordoz. Olyan életérzés kavarog ilyen ünnepség után, amelyet az ember csak akkor tapasztal, ha már elég idô van a háta mögött. „Egyfajta összegzést jelent a számomra a szakmai múltról, arról, miként álltam meg a helyem ebben a gyönyörû, de idônként bizony küzdelmeket sem nélkülözô szakmában. Felkerült tehát a korona egy élet munkájára. És ez – ôszintén mondhatom – nagyon nagy büszkeséggel tölt el.”

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

15

Kozma Béla Szakmai elismerés a Comenius alapítójának Az elsô pécsi magán középiskola alapítója, a Comenius Kft. ügyvezetôje, Kozma Béla kapta idén a „Címzetes kamarai tanácsos” elismerést. A kamara indoklása szerint a díj annak adható, aki tevékenységével, szakértelmével jelentôsen segíti a kamarát a feladatok elvégzésében. Kozma Bélával a kitüntetés kapcsán beszélgettünk.

Aligha van olyan lakos Pécsett, vagy akár Baranyában, aki ne hallott volna a Comenius Szakközépiskola és Szakiskoláról. A történelmi belvárosban mûködô intézmény ugyanis már majd két évtizede képezi azokat a diákokat, akiknek többsége ma már nagy rutinnal, kiváló szakmai felkészültséggel tanít az ország valamelyik oktatási intézményében, óvodapedagógusként nevelgeti az aprónépet, titkárként, idegenvezetôként tevékenykedik, vagy éppen a pénzügyi, esetleg a kereskedelmi szektorban kamatoztatja azt a szakmai tudást, amelyet korábban éppen a Comeniusban sajátított el.

— Miként indult el az a pálya, amelynek végeredményeként megalapította Pécs elsô magán szakközépiskoláját?

— A szakmai utam adott volt.

Matematika-pedagógia szakon végeztem Pécsett a tanárképzôn, majd az egyetemi diplomámat Szegeden szereztem meg. A Janus Pannonius Gimnáziumban és Szakközépiskolában 1994-ig tanítottam pedagógiát, pszichológiát és matematikát, miközben vezettem az intézmény óvónôképzô tagozatát. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy létrehozok Pécsett egy magániskolát, amely érettségire épülô szakképzô évfolyamokkal foglalkozik. E motiváció valójában az óvónôképzô múltamhoz kapcsolható, hiszen már akkor külsôs szakértôként dolgoztam az akkori Oktatási Minisztériumnak és a Nemzeti Szakképzési Intézetnek. A feladatom a különbözô oktatási projektek kidolgozása volt. A Comenius Szakközépiskola 1995 nyarán kapta

meg az engedélyt arra, hogy a tevékenységét megkezdje. Jelenleg is ezen intézmény falain belül dolgozom. A különbség csupán annyi, hogy 2000-ben, a hatályos jogszabályi változások okán a magániskolából alapítványi fenntartású intézmény lett.

Mindez tehát azt jelenti, hogy az iskolánkat a Didactica Magna Alapítvány mûködteti. Itt jegyezném meg érdekességként, hogy az intézményünk neve és az alapítvány elnevezése szorosan összefügg: ahhoz a cseh nemzetiségû oktatási reformerhez, Johannes Amos Commenius-hoz fûzôdik, akit a „nemzetek tanítójaként” aposztrofálnak, és akinek fô mûve éppen a Didactica Magna.

— Milyen feladatot végzett az iskola elindulása elôtt a Comenius Oktató és Kiadó Kft.?

— Tanfolyamok szervezésével foglalkozott 1990 óta. Olyanokkal mint például a dajka szakképzés. Azoknak egyébként, akik ezen részt vettek, a szakmai képzésen túl komoly anyagi elôrelépést is jelentett a tanfolyamon való részvétel, hiszen az így megszerzett képesítésnek köszönhetôen a bértáblában való átsorolásuk is jelentôsen megváltozott. Az intézményünk tulajdonképpen ebbôl nôtte ki magát. Elsô lépésként – kolleganômmel közösen – a dajkaképzéshez írtunk egy jegyzetet, majd 1995tôl szakmai programok sora következett, melyeknek szakmai lektora voltam. Ekkor kaptam egy felkérést, hogy írjak egy szak-

macsoportok szerinti pedagógiai könyvet.

Ennek aztán olyan jó lett a fogadtatása, hogy a mai napig használják jegyzetként az óvónô- és tanítóképzôkön. 2010-ig az MSZI-ben folyamatosan szerveztem a szakmai érettségire épülô országos szakmai és tanulmányi versenyeket, valamint szakértôi tevékenységet is végeztem.

— Mely szakterületekkel bôvült késôbb már a Comenius kínálata?

— Idôközben belépett a szociális szolgáltatás, az ügyvitel, a pénzügyi terület, az idegenforgalom, illetve az egészségügyi szakmai terület. Ez utóbbiból kiemelném a fogtechnikus képzést, amelyet egy állami iskolától vettünk át. Jelenleg hét megyébôl járnak hozzánk képzésre a tanulók. Ezt a fajta képzési tevékenységünket egyébként a kamara és az egyéb decentralizált pályázatok is nagy mértékben támogatták. E sikeres eszközbeszerzési pályázatainknak köszönhetô, hogy a jövô fogtechnikusai kiválóan felszerelt intézményben sajátíthatják el a szakma fortélyait. Az iskola érdekes sajátossága még, hogy az országban egyedüliként három felsôoktatási intézménnyel is közel egy évtizeden át szoros szakmai kapcsolatunk volt. Az ELTE-nek például vezetô óvodapedagógus szakirányú képzést biztosítottunk, amelyhez természetesen megfelelô akkreditációval rendelkezett.

— Mit jelentett az ön számára a kamara elismerése?

— A díjak és az elismerések természetesen minden esetben jólesô érzésekkel töltenek el, de ösztönzô erôvel is bírnak.

Ilyenkor annak a szakmai munkának az egészét értékelik, amelyet eddig elvégzett az ember. Úgy vélem, hogy e címet azzal a tevékenységemmel érdemeltem ki, amely a kamarához is szervesen kapcsolható. Több mint egy évtizede ugyanis aktívan közremûködöm a szervezet oktatási bizottságában és szakmai tapasztalatommal, jogszabályi ismeretemmel próbálom segíteni a kamara eredményes és hatékony szakmai munkáját.

E.É.

16

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Három évtized egy helyen Több mint három évtizede annak, hogy a kamara elôdjénél kezdett el dolgozni. Miközben a gazdasági önkormányzat elnevezése az évek során folyamatosan változott, az elvégzendô feladatok sora egyre bôvült, SZTRAKA JENÔNÉ, Marika tette a dolgát, beszerezte, hitelesítette és kiadta a vállalkozásoknak a szükséges okmányokat, s intézte a házipénztár kezelését.

A Pécsi Kereskedelmi Központ kamarai ügyfélszolgálatán nap, nap után sokan fordulnak meg. Az ott dolgozók közül a vállalkozók és a cégek vezetôi egy valakit biztosan jól ismernek, a pénztárban helyet foglaló Sztraka Marikát.

— A kamara elôdjeként 1982-ben alakult meg Pécsett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Dél-Dunántúli Összekötô Bizottsága, amelynek titkára és szervezôje a kamara jelenlegi elnöke, dr. Kéri István volt – kezdi beszélgetésünket. — Ô hívott, s kért fel arra, hogy legyek a kollégája, aki az adminisztrációs feladatokat látja el. Már korábbról ismertük egymást, ugyanis ô volt a városi tanács ipari osztályának vezetôje, ahol én is dolgoztam.

Miután négy megyére – Somogy, Tolna, Baranya, Zala – terjedt ki a tevékenységük folyamatosan járták a régiót, elôadásokat tartottak, fórumokat szerveztek.

— Ahogy nôtt a tagok száma, úgy szaporodtak a feladatok – folytatja tovább. — Sokszínû volt a munkánk, nagyon sok emberrel találkoztunk. Az évek során lassan kinôttük a régi helyünket, s a Bem utcába – a mai Irgalmasok utcájába – költöztünk. Magam továbbra is el-

sôsorban az adminisztrációs feladatok ellátásával foglalkoztam, azonban ahogy szélesedett az elvégzendô feladatok köre, úgy lettünk egyre többen.

A titkári poszton dr. Kéri Istvánt 1988-ban dr. Síkfôi Tamás váltotta. Ebben az idôben jelentôsen felpezsdült a gazdasági élet nemcsak Pécsett, de Baranyában is. Mind szélesebb körben hallat-

Sztraka Jenôné

ta hangját a szervezet, nemzetközi gazdasági fórumok helyszíne volt a város, s számos külföldi szakmai úton vehettek részt a kamara tagjai. Mindezen változásoknak Sztraka Jenôné aktív részese volt. Az igazi változást, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 1994-ben, négy évtized után történt köztestületté – gazdasági önkormányzattá – nyilvánítása volt.

— A kamarai tagság kötelezôvé tétele nem kis munkát jelentett, hasonló volt a mostanihoz, amikor is a vállalkozásoknak regisztráltatniuk kell magukat. A szervezet felépítése is komoly munkát jelentett, különösen az intézményi hátterének megteremtése. Manapság a számlázás és a házipénztár kezelése mellett az okmányok hitelesítése, az építôipari vállalatok regisztrációja a fô feladatom. Sok emberrel állok napi kapcsolatban. Szeretem ezt a munkát ezért is döntöttem úgy, hogy élek a lehetôséggel és a nyugdíj után is maradok – fejezi be beszélgetésünket, mert egy tagdíját rendezni kívánó ügyfél érkezik.

Sztraka Jenôné kamarai ügyfélszolgálati munkatárs tevékenységét a gazdasági önkormányzat Kiváló kamarai munkáért elismerô oklevéllel ismerte el.

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-412, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás. www.szurokozpontpecs.hu Dr. Varsányi Ágnes fôorvos, kardiológus, belgyógyász szakorvos

Dél-Dunántúli Gazdaság

SELLYEI MELLÉKLET

17

Újabb lehetôség a szabad vállalkozási övezet

— Sellye mindig is központi konkrét tervekkel készülnek a leszerepet töltött be a térségben – hetôségek kiaknázására. A mamondja Nagy Attila polgármester. gunk részérôl a horvát határ közel— Ezt mi sem bizonyítja jobban, ségét kihasználva logisztikai tevémint az, hogy január elsejétôl járákenységet folytató vállalkozások si székhelyként mûködik. Az is letelepítését szorgalmazzuk, ameAz utóbbi esztendôkben érezhetôen kimozdult a holtpontról az Ormántény, hogy nincs könnyû helyzetlyek várhatóan több helybelinek is ság központjának számító Sellye. Az ipari parkba egymás után települtek ben ez a térség, azonban már munkát tudnának adni. be a vállalkozások, több pedig a város különbözô pontjain található teérezhetô egy kis elmozdulás. A A munkanélküliség csökkentélephelyét fejlesztette, s hozott létre új munkahelyeket.

2010-ig tartó Dél-Dunántúli Regiosére kedvezô hatással volt, hogy nális Operatív Program pályázataipari parkjába számos vállalkozás in elnyert források felhasználásával új munkahelyek létesültek, a Leader protelepült be az utóbbi években. Az itt mûködô agrokémiai cég pedig nemrégijektjeivel is számos termelô beruházás valósult meg. Sajnos ezek között jeben egy a 21. századnak megfelelô raktárbázissal bôvült, amellyel újabb lenleg van olyan cég, amelyik átmenetileg felfüggesztette tevékenységét. A munkahelyek jöttek létre. Itt épült meg az ország legnagyobb magánberuháterület adottságaira építô dióbél-feldolgozó üzem, azonban már nemcsak a zásban megvalósult szolár-parkja is. A 499 kilowatt teljesítményû létesítmény hazai, de külföldi piacokra is szállítja egyedi csomagolású ostyáit, pralinéit.

250 családi ház éves energiaszükségletét képes elôállítani. Rövid idôn belül Mint mondja, azzal, hogy Sellye is bekerült a szabad vállalkozási övezepedig megkezdi mûködését egy brikettáló, zöld hulladék feldolgozását végzô tek közé, az újabb lehetôséget teremt arra, hogy a térségbe még több vállalüzem is. Négy hektáron pedig a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb és legkorkozás települjön be, ugyanis az ennek keretében mûködô gazdasági társaszerûbb tojótyúk-tartó telepének építése kezdôdött meg. Az elsô ütemben ságok jelentôs kedvezményekkel számolhatnak a jövôben. Különösen a fog80 000 szárnyast telepítenek be a tojóházakba, a végsô cél azonban egy lalkoztatásra rakodó költségek csökkenésével, amelyek olyan mértékûek, százhatvanezres, az uniós szabványoknak megfelelô telep létrehozása. hogy még baranyai viszonyok között is nagyon kedvezônek számít. Az új Várhatóan 2014-ben kezdi meg mûködését, a tojásokat pedig kizárólag a hamunkahelyeket teremtô vállalkozásokat, nem csak plusz támogatásokat kapzai piacon értékesítik. nak, hanem a szociális hozzájárulási adókedvezmény lehetôsége is kiterjed Az önkormányzat az elkövetkezendô idôszakban maga is számos gazrájuk – amennyiben újként települnek be – három évig részesülnek benne, dasági fejlesztésbe kezdene. Többek között a strandot még több, a terméaz elsô kettôben teljes egészében mentesülnek alóla, a harmadikban pedig szetet még inkább közelebb hozó szolgáltatásokkal kívánják bôvíteni, mind csak felét kell fizetniük. inkább kihasználva ezzel a térségben rejlô öko-turisztikai lehetôségeket. E — Bízunk benne, hogy a szabad vállalkozói övezet kedvezô hatásai römellett a kerékpárutak létrehozása is a tervek között szerepel. A gazdasági vid idôn belül érezhetôk lesznek, s csökkenni fog a munkanélküliek száma, élet élénkítése érdekében pedig tovább folytatnák az ipari park közmûvesítéjelenleg nagyon magas, 40 százalékos a munkanélküliség a térségben – sét, valamint a településen mûködô intézmények energia-felhasználásának folytatja Sellye polgármestere. — Tudomásom szerint a vállalkozások, cégek csökkentése, a fûtési rendszerek korszerûsítése is a tervek között szerepel.

O és R Építôipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7960 Sellye, Dráva u. 4.

Az O és R Építôipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a székhelyén mûködött nagy múltú építôipari vállalatok megszûnése után 1995. április 3-án alakult. A gazdasági környezet kedvezôtlen változása, a beszûkült építési lehetôségek ellenére évrôl-évre növelte befolyását, és a térség építôiparának meghatározó szereplôje lett.

A felkészült vezetôi és szakmai dolgozói kör jó alapot jelentett a folyamatos fejlôdéshez. A sikeres pályázatoknak köszönhetô gép és eszközfejlesztés révén bôvült a tevékenységi körünk, ezáltal hatékonyságunk is. Eredményességünk további fokozása érdekében szakembereink rendszeres továbbképzését szorgalmazzuk. A cég nettó árbevétele az elmúlt 4 évben a következôképp alakult: 2008: 656.983 eFt 2009: 1.025.022 eFt Cég saját 2010: 1.487.427 eFt betonüzeme 2011: 1.490.201 eFt (55 m3/óra A cég állandó dolgozói létszáma 130-140 fô, teljesítmény) döntô többségben az ország egyik leghátrányosabb kistérségébôl, az Ormánságból származnak.

Sellyérôl és a környezô 27 községbôl a dolgozók lakó- és munkahely közötti közlekedését saját jármûvekkel biztosítjuk. Generálkivitelezôi tevékenységünk során az építômesteri munkákat teljes mértékben, és a szakipari munkák egy részét is saját, felkészült szakembereinkkel végezzük. Az épületgépészeti, épületvillamossági és szakipari munkák nagyobb részét hosszú évek eredményes együttmûködése során kialakult alvállalkozói körrel végeztetjük. 4,7 hektáros telephelyünkön moSellyei iskola 2011 dern irodaház, segédüzemek, raktárbázis és egy új, korszerû, nagy kapacitású betonkeverô telep található.

Cégünk a versenyképességének megôrzése és fokozása érdekében MSZ EN ISO 9001:2009 minôségirányítási rendszert, MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszert és MSZ 28001:2008 munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszert vezetett be.

Társaságunk továbbá tagja az elôremutató gazdasági és környezeti gondolkodást tükrözô Kék Szentlôrinc iskola 2010-2011 Gazdaság Innovációs Klaszternek.

Az Agrokémia Sellye Zrt. az Ormánság egyik legnagyobb ipari üzeme, fô tevékenységként növényvédô szer gyártás és kiszereléssel, valamint fagyálló hûtôfolyadék elôállításával foglalkozik. A tevékenységbôl származó forgalom több, mint 80%-a export (EU és a volt Szovjetunió utódállamaiba kerül értékesítésre) a fennmaradó közel 20% hazai értékesítés. Az éves árbevétel 2008-2012. években 1,5-2 Mrd Ft között mozgott.

A cég 1964-ben alakult, következô évben ünnepli 50 éves fennállását.

Sellye térségében az egyik legnagyobb foglalkoztató, jelenleg 52 fôs állandó létszámmal, valamint idôszakosan 15-20 fô alkalmi munkavállalót alkalmaz. Az elmúlt 8 évben 600 M Ft-ot fordított az Zrt. beruházásokra: fôleg technológiai fejlesztésekre, épület felújításokra, új raktárcsarnok megépítésére, kapacitásbôvítésre, valamint a szociális- és munkakörülmények javítására.

2011-ben DDOP-s „Telephelyfejlesztés” címü EU-s pályázaton megnyert 100 M Ft-os támogatással 250 M Ft értékû fejlesztést valósított meg a cég (új raktárcsarnok építése, üzemi technológia fejlesztés, üzemi épületfelújítás).

2012-ben GOP-os „Eszközbeszerzés” címû pályázaton 7,3 M Ft összegû támogatás megnyerésével 20 M Ft összegû laboratóriumi mûszer-gép fejlesztést valósítottunk meg.

A jövôben további fejlesztéseket kíván a cég megvalósítani, fôképpen kapacitásbôvítés, új technológiai berendezések, egy meglévô üzemcsarnok teljes átalakításával együtt várhatóan 250300 M Ft beruházási költséggel, remélhetôleg egy újabb nyertes EU-s pályázat segítségével.

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

Az uniós közbeszerzési szabályok korszerûsítése 2011 decemberében az Európai Bizottság átfogó programot tett közzé az uniós közbeszerzési szabályok modernizálására vonatkozóan. Becslések szerint a közszféra intézményei évente az Európai Unió GDP-jének 18 százalékát költik különbözô megrendelésekre közbeszerzési eljárás keretében.

Sok minden tartozik ide az infrastrukturális beruházásoktól kezdve az állam által nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges eszközök beszerzéséig. A tagállamok költségvetési nehézségei egyre inkább szükségessé teszik a közbeszerzések hatékonyságának javítását.

Az új jogszabály-tervezet egyik fô célkitûzése, hogy növelje a kis- és középvállalkozások részvételét az uniós közbeszerzési eljárásokban.

Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács idén megkezdte a háromoldalú egyeztetéseket a jogszabályjavaslatról. A tervek szerint nyár elejére érhet el politikai megegyezést a három intézmény, és szeptemberben szavazhat az EP a plenáris ülésén.

Jelenleg a kis- és középvállalkozások a közbeszerzési szerzôdések összértékének csak 31-38 százalékát „nyerik el”, ami sokkal kevesebb annál, mint amekkora részesedést a gazdaságban betöltött összsúlyuk indokolna. Ennek fô oka a jelenleg érvényben lévô bonyolult és költséges szabályok.

Annak érdekében, hogy a közbeszerzési szerzôdéseket a lehetô legjobban hozzáférhetôvé tegyék a kis- és középvállalkozások számára, az Európai Bizottság 2008-ban kiadta „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a KKV-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítésérôl” címû munkadokumentumot.

Az új jogszabályjavaslat erre a dokumentumra épül, és konkrét intézkedéseket tartalmaz a KKV-k közbeszerzési piachoz való hozzáférését nehezítô akadályok felszámolására.

A koncessziókról szóló irányelv: az európai közbeszerzések jogi keretének kiteljesítése.

A program egy koncessziókról szóló irányelvet is tartalmaz. A koncessziókról szóló irányelvre vonatkozó javaslat jellemzôen közszektorbeli intézmény és magántulajdonban lévô vállalkozás között létrejövô partnerségi megállapodásokat fed le, amelyeknél a vállalkozás viseli a különbözô infrastruktúrák (kikötôk, vízmûvek, parkolók, fizetôs utak stb.) fenntartásával és megépítésével vagy az általános gazdasági érdekû szolgáltatások nyújtásával (energia, egészségügy, vízellátás és szennyvízkezelés, hulladék-ártalmatlanítás stb.) kapcsolatos mûködési kockázatokat. Ezzel az irányelvvel kiteljesedne a közbeszerzések európai szabályozása, mivel az a szolgáltatási koncessziókra is vonatkozna, amelyek eddig a másodlagos jog rendelkezéseinek hatályán kívül maradtak.

A jogszabály-tervezet vállalkozásokra vonatkozó fô javaslatai: ● Ajánlatkérés során az öntanúsítványt el kell fogadni. Okirati bizonyítékok tekintetében az ajánlatkérônek kell meggyôzôdnie arról, hogy nincsenek kizárási okok. Az ezt igazoló adatoknak köz-

●

hiteles, nyilvános (akár más tagállami) adatbázisokban lehet utánanézni.

Egyszerûsíti az igazolási dokumentumokra (cégkivonatok, hatósági engedélyek) vonatkozó elôírásokat, és az eredeti példányokat tartalmazó teljes dokumentációs csomagot csak a szûkített listán szereplô jelölteknek, vagy a sikeres ajánlattevôknek kellene összeállítania az ajánlatkérô számára.

●

● ●

A nagy értékû szerzôdéseket az ajánlatkérôknek fôszabály szerint részekre kell bontania annak érdekében, hogy a KKV-knak is legyen esélyük a pályázásra.

Az ajánlattételhez szükséges pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelmények egyszerûsödnének.

A jogszabály szerint a kihirdetéstôl számított 4 éven belül át kell állni az elektronikus kommunikációra.

Céges sikerek a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztési hálózatának segítségével 18 000 céges résztvevô, közel 5000 üzleti tárgyalás, 136 hosszú távú nemzetközi együttmûködés – csak néhány szám azok közül, amellyel 2011-12-ben az Enterprise Europe Network magyarországi hálózata hozzájárult a magyar cégek nemzetközi sikeréhez. Az Európai Unió egyetlen és a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó Hálózata az Enterprise Europe Network 2008 óta mûködik Magyarországon. Az elmúlt kétéves projektidôszak záróakkordjaként 2013. február 28-án a magyarországi hálózat éves fogadásán ismertette a hazai vállalkozásokkal elért közös sikereit.

A fogadáson az Enterprise Europe Network egy egyedülálló kezdeményezést indított útjára, az úgynevezett „Enterprise Europe Network Követ” programot, amelynek célja, hogy a hálózat még jobban tudja terjeszteni szolgáltatásait a hazai vállalatok közt. A program keretein belül régiónként egy-egy cég került kinevezésre. Ôk lesznek az Enterprise Europe Network követei. A 2013-as év során ezek a követek fogják a hálózatot képviselni az adott térségben: médiamegjelenések, közszereplések, rendezvények során. A kinevezett cégek a hálózat segítségével értek el nemzetközi sikereket.

A Dél-Dunántúli régió Enterprise Europe Network követévé ünnepélyes keretek között Keresnyei Jánost (a képen középen), a Riglersystem Europa Kft. ügyvezetôjét nevezték ki, aki a hálózat pécsi irodája segítségével új üzleti partnerségeket alakított ki.

Az Enterprise Europe Network 2011-12-es eredményei számokban A 2011-12-es év folyamán összesen 18 062 céges résztvevô volt 417, az magyarországi Enterprise Europe Network konzorciuma által szervezett belföldi rendezvényen, képzésen, workshopon. 411 KKV részesült szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadásban, 916 esetben nyújtottunk nemzetköziesítést célzó mélyebb tanácsadást, 1790 esetben támogattuk a cégeket projektjük pénzügyi finanszírozásának megoldásában.

1483 hazai vállalkozás vett részt nemzetközi üzletember találkozóinkon, és ezeken 4812 üzleti tárgyalást bonyolítottak le. 663 magyar vállalkozás számára készült céges profil, amelyek bekerültek a nemzetközi, illetve innovációs partnerkeresô adatbázisunkba.

2012-ben a rendezvényeink, valamint a nyújtott egyedi szolgáltatások eredményeként, a cégek által aláírt nyilatkozat formájában dokumentáltan, magyar KKV-k részvételével 136 tartós, nemzetközi üzleti, technológiai és kutatási együttmûködés jött létre. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A CeBIT-en járt az InnoTeq Kft. Kreatív innováció, klaszter szintû együttmûködés a fô jellemzôje a száz százalékos magyar tulajdonban lévô InnoTeq Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nek. A cég már számos referencia projektet tudhat maga mögött, ám a közelmúltban, a Németországban megrendezésre került világhírû ICT szakkiállításon is képviseltette magát az Enterprise Europe Network támogatásával. A friss szakmai tapasztalatokról, benyomásokról a cég két alapítója, Bíró László és Rendes Péter számolt be a lapunknak.

Idén, március elején ismét Németország királyi városa, Hannover adott otthont a világ egyik legjelentôsebb ICT szakkiállításának, a CeBITnek. A kiállítás szakmai súlyát kiválóan prezentálják az elmúlt év adatai, miszerint a rendezvényen a világ 71 országából 4100 kiállító és közel 350 ezer látogató vett részt. Nem elhanyagolható, hogy az idei rendezvény teljes ideje alatt zajlott a „Future Match” elnevezésû üzletember találkozó, amely kiváló lehetôségeket biztosított az ICT területén tevékenykedô vállalkozásoknak az új üzleti lehetôségek, partnerek, vagy a K+F+I kapcsolatok felkutatásában, azok kiépítésében.

— Milyen potenciális lehetôségek adódhatnak a már említett üzletember találkozón?

— Idén új lehetôség volt például, hogy a szektorok közötti együttmûködés erôsítése érdekében más szektorok képviselôi is részt vehettek a szóban forgó találkozón. A cél elsôsorban újabb IT megoldások, illetve új partnerek keresése volt. A résztvevôk e közben természetesen megismerhették a legmodernebb, legújabb fejlesztésû ICT-trendeket, illetve az azokhoz kapcsolódó innovációkat. Emellett kiváló alkalom nyílt még a termék-technológia és a know-how promócióra. A rendezvényen lehetôség kínálkozott még kreatív projekt-ötletek szerzésére, illetve azok szakmai megvitatására is.

— Milyen tapasztalatokkal tértek haza a CeBIT-rôl?

— Határozottan pozitív tapasztalatként éltük meg, hogy legújabb K+F+I fejlesztéseink ott vannak az élvonalban, a kijelölt irányainkkal találkozhattunk a „CeBIT lab” nevû pavilonban, ahol a folyamatban levô kutatások és új fejlesztésû technológiák kaptak helyet. A minket érdeklô témákban, meglátásunk szerint az idei CeBIT kulcsszavai a Smart Cities/Homes, az Augmented/Virtual reality, mozgás- és gesztusérzékelés, innovatív multimédia megjelenítés és a 3D nyomtatás voltak. Érdekes volt látni, hogy a német tartományok külön-külön is milyen erôsen képviseltetik magukat az innovációs fejlesztések terén. Nem okozott nagy meglepetést, hogy a hardver eszközök területét Ázsia uralja.

— Sikerült-e olyan partnerekre, újabb üzleti lehetôségekre rátalálni, amelyek a jövô szempontjából akár fontos építkezésre ad esélyt az InnoTeq Kft. számára?

— A kiállításhoz kapcsolódóan, egyelôre konkrét, közvetlen üzleti eredményrôl nem tudunk beszámolni, azonban nem is ez volt a látogatás célja. Sokkal inkább a tapasztalatszerzés, a nemzetközi irányok, trendek felmérése, valamint annak megalapozása, hogy a jövôben már konkrét termékkel, fejlesztésekkel tudjunk megjelenni egy-egy hasonló nemzetközi szakmai rendezvényen. Emellett természetesen kapcsolatokat is építettünk, több kisebb-nagyobb megbeszélést folytattunk – többek között – németországi, kínai, dél-koreai és albán résztvevôkkel is.

— Mi volt az a támogatás, amelynek segítségével megvalósulhatott a szakmai rendezvényen való részvételük?

— Az InnoTeq saját forrásai mellett elsôsorban a DélDunántúli Környezetipari Klasz-ter DDOP-1.1.3-112011-0017 számú, fejlôdô klaszter pályázata, valamint az Enterprise Europe Network Pécs támogatása segítségével valósulhatott meg a részvételünk a rendezvényen.

E.É.

— Ha tömören kellene megfogalmazni az ICT (Information and Communication Technology) lényegét, miként vázolná azt?

— Egy szóval az ICT infokommunikációt jelent. Érdekességként említhetem, hogy a jelenlegi infokommunikációs piacra egyre inkább jellemzô az integrált szolgáltatások tendenciaszerû megjelenése. Ennek oka fôként a mobil és a fix kommunikáció egymáshoz történô egyre erôteljesebb közeledése, valamint az internet alapra adat és hangkommunikációs technológiák elterjedésében, az integrált IT megoldások iránti igényben nyilvánul meg.

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

20

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Herbály István, „A hónap üzletembere” Egyedi igények, komplex rendszerek: RG Net Kft. Nyolc év alatt sikeres cégcsoporttá érett a 2005-ben alakult pécsi RG Net Kft., amelynek kezdetben a fô profilja számítógépek szervizelése, hálózatok kiépítése volt. A cég gyengeáramú rendszerekkel (pl.: megfigyelô és beléptetô rendszerek, ügyfélhívók, stb.) is elkezdett foglalkozni és jelentôs figyelmet fordított egyedi fejlesztésére, az Írisz rendszerre.

A rendszert a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díj Elismerô oklevéllel tüntette ki, az IT Business szakmai lap pedig 2007-ben az év legígéretesebb fejlesztésének választotta.

A cég nyolc év alatt sokat fejlôdött, mind árbevételét, mind létszámát, mind a felhasznált technológiák tárházát illetôen. Több leányvállalatot is létrehozott, a különbözô ágazatok minél hatékonyabb lefedéséhez.

Az egyik legsikeresebb az RG Networks Kft., amely az Astra és Eutelsat mûholdszolgáltatók hivatalos magyarországi képviseletévé vált. Az RG Networks Kft. által szolgáltatott mûholdas internet szolgáltatás márkaneve a vanNET és olyan településeket, vállalatokat, cégeket valamint magánszemélyeket is kiszolgál, akiknek eddig esélyük sem volt internet hozzáféréshez jutni.

A cégcsoport folyamatos fejlôdésének sikerét azok a tulajdonosok, szakemberek tudhatják magukénak, akik meglátták a piacban rejlô lehetôségeket és volt bátorságuk lépni, kockáztatni, új területek felé fordulni. Herbály István, az RG Net Kft. ügyvezetôje, aki maga is átélte a vállalkozás átváltozásait.

— Amikor a cégcsoport munkavállalóinak száma meghaladta a húsz fôt, át kellett alakítanunk a vezetési módszereket, meg kellett szerveznünk a belsô kommunikációt és információmegosztást. Ki kellett alakítani egy középvezetô réteget, ami nem is volt olyan könnyû – foglalja össze a fôbb feladatokat a fiatal szakember. — A gazdasági válság aztán újabb racionalizálást indított el nálunk is, részben ennek a hozadéka az, hogy tevékenységeinket külön cégekbe, leányvállalatokba szerveztük.

— Miként kell céget építeni? Gondolom, az önök sikertörténete sem olvasható a tankönyvekben.

— A legnehezebb dolog talán a bizalom, hiszen sok olyan céget látok én is, amelyekben gyakorlatilag a tulajdonos az ügyvezetô, a pénz-

ügyi vezetô, a gazdaságis, az árubeszerzô – és ezek nem is feltétlenül kis cégek –, ahol a tulajdonos mindent egy kézben akar tudni, mert nem bízik senkiben. Lehet így is csinálni, csak akkor nagyon nehezen tud az ember kilépni a mókuskerékbôl és nincs külön munkaidô, család, szabadidô stb. Ez számomra nem volt szimpatikus, és a szerencsén is múlt, hogy nagyon jó szakembereket sikerült találnunk a különbözô pozíciókba. Olyan munkatársakkal dolgozunk, akikben 100%-ig meg lehet bízni, nem kérdôjelezhetô meg a lojalitásuk a cég iránt és hosszú távon itt képzelik el az életüket. Tudtunk olyan perspektívát mutatni, amire azt mondták, hogy ez tetszik és erre hajlandóak éveket áldozni.

A Szentkirályi ásványvizet gyártó cég tulajdonosának mondását idézném, ami nagyon tetszik: nem jó az a cég, amiben a legokosabb ember az ügyvezetô, mert akkor mindent ô tud a legjobban és mindenki más csak nála rosszabb lesz.

Hál’ istennek sikerült olyan embereket találni, akik az adott területeken jóval okosabbak, jóval tapasztaltabbak nálam. Az én feladatom a cégépítésben abban merül ki, hogy felületesen ismerem azokat a területeket, amivel foglalkozunk, ezekhez pedig megtaláljam azokat, akik okosabbak nálam adott szegmensben. Az embernek látnia kell, hogy a munkatársai mivel foglalkoznak és ezeket kell tudni folyamatokká szervezni. Én magam inkább egy ötletelôs, problémamegoldó ember vagyok, de szükségem van olyan kollégákra, akik az operatív megvalósításban mellettem állnak.

— Ha meg kellene határozni az RG Net és leányvállalatainak filozófiáját, akkor mi lenne az?

— Habár nagyon eltérô dolgokkal foglalkoznak az egyes cégek mindenképpen azt szeretném, hogy a minôség jusson rólunk az emberek eszébe. Emellett említeném a rugalmasságot, hiszen az egyik erôsségünk az, hogy egyedi igényeket szolgálunk ki. Igyekszünk komplex rendszerekben gondolkodni, azaz a szolgáltatások elég jelentôs részét lefedjük az informatika területén. Azt szeretnénk elérni, ha az embernek valamilyen informatikai problémája, beruházása, ötlete van, akkor hozzánk forduljon. Vegye tôlünk az internetet, csináltassa velünk a weblapját, üzemeltessük az informatikai hálózatát, telepítsük a kameráit, fejlesszünk neki ügyviteli rendszert – mindehhez egy partnert válasszon: bennünket.

— Említette: ahhoz, hogy az ember ne legyen a munkája rabja, meg kell találni a megfelelô egyensúlyt a munka és a család, a munka és a szabadidô között. Mégis mit kell feláldozni a sikerért?

— Nem mondanám, hogy fel kell áldozni bármit is, inkább meg kell húzni a határokat. Amikor itt vagyok az irodában, akkor dolgozom, amikor pedig elmegyek haza, akkor otthon vagyok. Amikor dolgozom, akkor 100%-ig a munkámra koncentrálok, a napi feladatokra és nem állok neki Facebook-ozni vagy csevegni. Azt is meghatározom, hogy mit kell elvégezni egész héten és ha ez megvan, akkor nyugodtan el lehet menni pihenni a hétvégén. A kollégák felé ugyanezek az elvárások, hiszen nekünk is az a jó, ha kipihentek és amikor itt vannak, akkor csak azzal tudnak foglalkozni, amivel kell. Fontos, hogy az emberek jól érezzék magukat nálunk.

Dél-Dunántúli Gazdaság Bizonyára sokkal kevesebben kezdték volna el olvasni ezt a cikket, ha azt a címet adtuk volna neki: Az európai gerillamarketing elmélete és gyakorlata. Pedig igazából errôl lesz szó. Néhány évtizeddel ezelôtt még a hatásvadász jelzôvel illették volna ezt a címet, ma pedig azt mondanák rá, hogy a gerillamarketing eszköze is lehet, hiszen érdekes, sokkoló, olcsó – ez csak néhány jellemzô azokból, amelyekkel a gerillamarketing leírható.

— Mi az értékmérôje a cégnek? Elnyerték a „Családbarát munkahely” címet, a kamarában is több elismerést kaptak már.

— Nagyon sokat számítanak a külsô elismerések. Kaptunk már innovációs díjat, minôség díjat, mégis az számít leginkább, amikor felhív az egyik partner, hogy ajánlotta a cégünket másoknak. A bizalom és az elégedettség – ezek visznek elôre bennünket, hiszen ez által ismerik meg a vállalkozást és lesznek új partnereink.

— Említette az innovációs díjat és a fejlesztési programokat. Milyen újdonságon dolgoznak most?

— Tavaly és tavalyelôtt elôtérbe került a hardver-szoftver fejlesztés üzletágunk. Úgy alakult, hogy általában egyedi igényekkel keresnek meg bennünket. Most a Terex Cranes Hungary Kft-nek dolgozunk egy információközvetítô projekten, amelyben az a lényeg, hogy a gyárban dolgozó munkások miként tudnak leghatékonyabban eljuttatni egymáshoz a termeléssel kapcsolatos adatokat, információkat. Dolgozunk egy másik fejlesztésen is a Szegedi Tudományegyetemmel közösen, egy ún. embertest szkenner kabinon. Itt magát a kabint fejlesztjük, amibe ha beleáll az ember, a mûszer nagy felbontású képeket készít róla. Ezekkel az igényekkel a megrendelôk kerestek meg bennünket, mert hallották rólunk, hogy képesek vagyunk megvalósítani.

Ezeken kívül saját pályázati projektjeink is futnak, melyek közül a legaktuálisabb egy GOP 1.3.1C és egy ERP pályázat. Elôbbi keretében egy olyan egyedi rendszert fejlesztünk, amely mikrohullámú, illetve mûholdas adatátvitellel mûködtetett rendszerek alternatív energiával történô üzemeltetését teszi lehetôvé, utóbbi pályázat pedig az RG Net vállalati folyamatmenedzsmentjét és elektronikus kereskedelmét támogatta az Új Széchenyi Terv keretében.

N.T.

MARKETING

21

Tízezreknek ad munkát az új pécsi villamoskocsi-gyár A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network pécsi irodája és Marketing klubja szakmai összejövetelén Prof. Dr. Mane Medic, a J. J. Strossmayer Egyetem Eszéki Közgazdasági Karának tanára tartott elôadást Az európai gerillamarketing elmélete és gyakorlata címmel.

A gerillamarketing – Jay Conrad Levinson Gerillamarketing címû 1984-ben megjelent könyv szerzôjének megfogalmazásában – a kisvállalkozások marketingje. Mint ilyen, rendkívüli kreativitást, jó ötletet kíván alacsony költséggel. Azaz: minél nagyobb feltûnés minél alacsonyabb költséggel.

Gerillamarketingrôl az 1970-es évek óta beszélünk, a módszer atyja, Levinson úgy tapasztalta, hogy a kis cégek jó része úgy tör be a piacra, hogy nincs sok pénze. Hirdetéseik nem konvencionálisak, minimális büdzsével igyekeznek maximális teljesítményt elérni úgy, hogy célcsoportjuk figyelmét innovatív módon és gyorsan keltik fel. A gerillamarketing célja meglepni, sokkolni, zajt generálni, ösztönözni a célcsoportot, hogy a látott élményt átvegyék. A módszer jellemzôje hogy olcsó, villámgyors, ötletes, kreatív, innovatív, érdekes, eredeti, alternatív, flexibilis, sokkoló, hatékony és agresszív. Ezért fôként az új, gyorsan reagáló médiacsatornákon tud érvényesülni, mint amilyen az internet, a közösségi portálok, a rádió, televízió.

Mint ahogy Mane Medic megfogalmazta, a gerillamarketingnek nem a termék hirdetése a célja, hanem az igény felébresztése, kifejlesztése. A marketingstratégia kialakítóinak nagyon jól meg kell tudniuk határozni, hogy hová akar eljutni a vállalkozás, ehhez pedig számos információra van szükségük. Ismerniük kell például, hogy a gyerekek átlagosan 5,4 dolgot tudnak végezni, a felnôttek csak 1,7-et, hogy egy márka megvásár-

lására vonatkozó döntést 2,6 mp alatt hoznak meg az emberek, egy személy átlagosan több mint 300 üzenetet hall naponta: valamilyen módon ebbôl kell kitûnni ahhoz, hogy az üzenet célba érjen. Érdemes figyelemmel kísérni a fogyasztói szokásokat is.

Az utóbbi 10 évben 70%-kal rövidült a termékek élettartama, a vevôk 42%-a internetes fórumokat böngészik vásárlás elôtt, a fogyasztók háromnegyede a személyi ajánlásokban hisz, és egy keresett árucikk után már nem érdeklôdnek személyesen a vásárlók, az információkat interneten, legfeljebb telefonon szerzik be. Ezért olyan módszereket kell találni, amelyek idomulnak a fogyasztói szokásokhoz, a leendô vásárlókat ott és úgy szólítják meg, hogy az üzenet célba is érjen.

A gerillamarketing éppen ilyen eszköz.

A hagyományos marketinggel szemben, amit a pénz mozdít meg, a gerillamarketing a kreatív eszközökkel él, a nagyvállalat helyett a kis- és közepes vállalkozásokra szabott, és míg a hagyományos marketingeszközök a tapasztalatokon, az ítélkezésen és a találgatásokon alapszanak, addig a gerillamarketing a pszichológiára épít. Olyan médiaeszközöket használ, amelyek a tömegekhez jutnak el, gyorsan képesek reagálni, röviden és meglepô módon juttatják el az információkat. Például egy rádiós gerillamarketinges hirdetésnek 15 másodpercnél rövidebbnek kell lennie, használnia kell a figyelemfelkeltô elemeket, tehát egy másodperces csönd után érdemes a fô mondanivalót beleilleszteni a spotba. Az internetes médiumokban érdemes élni az ingyenes tanácsadás, az újságcikk, a rovatok, az e-folyóirat, az ingyenes bemutatók kínálta lehetôségekkel, és természetesen rajta lenni a Facebookon, amely az egyik leghatékonyabb csatornája lehet a gerillamarketingnek.

N.T.

22

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az égi pékségben süti a kenyeret Megpihent a bogádi pékmester. HORVÁTH TIBOR ezentúl az égi pékségben süti a kenyeret. Több mint fél évszázadon át volt hivatalosan pék, de már kora gyerekkorától kezdve a pékség volt életének legfontosabb színtere. Szinte az utolsó pillanatig a családi vállalkozás tanácsadójaként ténykedett, s a pékség udvarán téglából épített gyakorló kemencénél rendszeresen tartott a gyerekeknek bemutatókat, mutatta be nekik és az érdeklôdôknek e szakma szépségeit.

Iparoscsaládból származott. A pékséget – amelyet hosszú idôn át vezetett a feleségével karöltve, s ma már a lánya és annak férje irányítása mellett mûködik – egykoron, több mint egy évszázaddal elôtt a nagyapja Kis Balázs János molnár és pékmester alapította. A nagyapja 1955ben küldte el Pécsre tanulni a Benkovics pékségbe, késôbb több helyen is dolgozott – többek között a Pécsi és a Baranya Megyei Sütôipari Vállalatnál, s volt néhány éves bólyi kitérô is az életében, amikor az ottani sütödében dolgozott a feleségével közösen –, végül pékmester is a pécsi pékségben lett, ugyanis akkoriban az önálló ipar kiváltásának feltétele volt.

Miután nagyapja örökébe lépett, továbbôrizve a hagyományokat mindig is azt vallotta – s adta tovább útravalóként a lányainak, vôinek, unokáinak és számos tanulójának, akik nála lesték el a szakma alapjait –, a jó kenyér az, amelyik domború, héja se nem igen lágy, se nem felette kemény, sárga, vagy barna, de nem fekete, égett, nincs elválva a belétôl, ami szívós és nem morzsolódik, ha benyomjuk felduzzad ismét magától, inkább apró sûrû, mint lyukacsos, jó ízû és még több napok múlva sem savanyú.

Szinte születése óta, minden idejét a sütôüzemben töltötte. Nem véletlen, hogy 1955-ben pékinasnak ment, s attól fogva ez a szakma jelentette az életét, s nemcsak neki, de az egész családjának is, hiszen felesége, aki szintén pék, egyik veje a lánya és az unokái közül kettô – Péter és András – együtt dolgozott vele.

A bogádi pékség, amely egész életét betöltötte, 1938-ban épült, amit ugyan 1951-ben államosítottak, de miután nem vitték el a gépeket – ugyanis az csak a vállalkozásra terjedt ki, az üzemre nem –, a Baranya Megyei Sütôipari Vállalat egységeként mûködhetett tovább. A környékbe-

li településeknek itt sütötte a kenyeret Horváth Tibor a szüleivel közösen, attól a néhány éves bólyi kitérôtôl eltekintve, amikor az ottani sütödében dolgozott feleségével egyetemben – egészen 1982-ig, amikor is önállósította magát.

A magánvállalkozásának útjára indításával együtt a sütôipari vállalat minden gépet leszerelt és elvitt. Ismét kézzel dagasztottak, s szinte a semmibôl építették fel a feleségével közösen újra a pékséget.

Nem jelentett ez problémát számukra, hiszen egykor egy pékmesternek mindent kellett tudnia, a kemence fûtésétôl, a liszt minôségének megállapításán át a kovász elkészítéséhez használt víz hôfokáig. S ezen tudásnak mind a ketten birtokában voltak.

Egész életében vallotta: a mesterszintû munkára mindig is lesz igény. A vevôik nem pártoltak el tôlük, továbbra is a pékségben vásárolták a kenyeret, a péksüteményt, s a híres bogádi kuglófot, kalácsot.

Folyamatosan bôvült a vevôkörük. Jelentôs változást hozott az életükben, amikor 2006-ban a Horváth Pékség átalakult, s felvette a Bogádi Pék Kft. nevet, amelynek azóta a nagyobbik lánya az ügyvezetôje, a férje pedig, aki szintén kitanulta a pék mesterséget, a szakmai irányításáért felel. A cég a baranyai megyeszékhely és a környezô települések 53 élelmiszer-üzletébe hatvan féle pékterméket szállít. Hét saját üzemeltetésû boltjuk közül négy a tulajdonukban van. E mellett több mint húsz embernek adnak munkát. S ma már a

két fiú unoka is – akik szintén e szakmát választották – a családi cégben dolgozik.

Egész életében nagy hangsúlyt helyezett a pékség fejlesztésére, s folyamatosan bôvítette szakmai tudását is, rendszeresen részt vett hazai és külföldi tanulmányutakon.

Horváth Tibor sokat tett a megye vállalkozóiért is, több évtizeden át a Pécsi Ipartestület tagja volt, ahol az élelmiszeripari-szakosztály elnökeként tevékenykedett, de tagja volt az ipartestület elnökségének is. Alapító tagja és négy éven át – 1992-1996 között – a Magyar Pékek Ipartestületének egyik alelnöke volt. A kamara megalakulásától részt vett annak munkájában is, és a pék mestervizsga-bizottság elnökeként ténykedett. Munkásságát az Ipartestületek Országos Szövetsége IPOSZ Díjjal és Magyar Kézmûvességért Díjjal, a Magyar Pékszövetség – amelynek alapító tagja és másfél évtizeden át elnök-helyettese volt – Életmû Díjjal ismerte el.

„Magyar Kézmûves Remek” A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013-ban 11. alkalommal hirdet egyfordulós pályázatot a „Magyar Kézmûves Remek” elismerô cím elnyerésére.

A pályázat célja A magyar kézmûvesség értékeinek és mestereinek elismerése, a minôségi kézmûipari termékek bemutatása, a hazai és külföldi fogyasztók orientálása, a magyar termékek jó hírének öregbítése/javítása, illetve a magyar kézmûiparban a vállalkozói kultúra elmélyítése és piaci helyzetük javítása a magyar kézmûvesség turisztikai kínálatának gazdagítása, bôvítése, illetve bemutatása révén.

A pályázat menete A sikeres pályázat elôfeltétele 2013. május 31-ig a 4 oldalas pályázati adatlap kitöltése és elektronikus beküldése, valamint a nevezési díj megfizetése. A pályázatot tartalmazó teljes dokumentációt 1 (egy) kinyomtatott példányban a pályamûvel együtt kell eljuttatni/leadni. Ennek pontos helyérôl és idejérôl a nevezési határidô után a pályázókat külön tájékoztatja az MKIK. A pályázati felhívás és az adatlap letölthetô a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról (www.mkik.hu), illetve a területi kereskedelmi és iparkamarák irodáiban.

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANULÓSZERZÔDÉS

Fontosnak tartják a felhalmozott tudás átadását Sokan talán nem is tudják, hogy Pécstôl alig néhány kilométerre Kôvágószôlôsön mûködik egy élelmiszeripari és vágóhídi gépeket gyártó cég. A Sampo Kft. pedig fennállásának bô két évtizede alatt épített már Zala megyében szarvasmarha-, Tiszavasváriban sertés-, s Baranyában, egyebek mellett Mágocson csirke-vágóhidat.

Az 1990-ben alapított cég az elsô idôkben fémtömegcikk-gyártással foglalkozott, a 2000-es évek elején változott ez meg, amikor a korábban melléktevékenységként jelenlévô élelmiszeriparigépgyártás vált a cég fôprofiljává. A korai idôktôl kezdve foglalkoztak tanulók képzésével is, aztán néhány évig e tevékenység a háttérbe szorult, majd két éve újrakezdték.

— Hegesztô, lakatos és gépi-forgácsoló szakmákban folytathatunk gyakorlati képzést – mondja CSIRKE Balázs, HRvezetô. — Fontosnak tartjuk, hogy az itt felhalmozott tudást továbbadjuk, ugyanis a cégünk tevékenységébôl adódóan elsôsorban egyedi termékeket gyártunk, így ezt a fajta iparági tudást nemigen lehet az iskolapadban megszerezni. Teljes gépsorok készülnek nálunk vágóhidak részére az élôállat-beszállítástól kezdve egészen a darabolásig. A hûtés- és csomagolás-, illetve szennyvíz-technológia alvállalkozók

bevonásával készül, azonban a teljes rendszert magunk telepítjük.

Magyarországon csak alig néhány cég foglalkozik ilyenfajta élelmiszeripari gépek gyártásával, kicsi a piac. A keleti piacok felé nyinak, tárgyalásokat folytatnak orosz, ukrán, román partnerekkel. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy megfelelôen képzett szakemberek alkossák a cég gerincét, ez is oka volt annak, hogy ismét foglalkoztatnak tanulókat.

— Sok mûveletet párban végeznek, és ez jó terepet ad arra, hogy a tanulókat bevonjuk a valódi munkába – folytatja Csirke Balázs. — Arra törekszünk, hogy a tanulóink minden területen jártasságot szerezzenek. A mûhelyekben a mentor cso-

Pályázati felhívás A pályázat határideje: 2013. május 31. (péntek) Nevezési díj A területi kereskedelmi és iparkamarák tagjainak: ingyenes A területi kereskedelmi és iparkamaráknál kötelezôen regisztrált pályázóknak (de nem tagok): 5.000 Ft + áfa (bruttó 6.350 Ft) További pályázóknak: 10.000 Ft + áfa (bruttó 12.700 Ft) A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közgazdasági Igazgatósága: Szepesvári Orsolya, közgazdasági referens, Kézmûipari Kollégium titkára telefon: 474-51-96 fax: 474-51-97 e-mail: szepesvari.orsolya@mkik.hu

23 portvezetôk mellett, azok irányításával dolgoznak. Az elsô idôkben próbafeladatokat kapnak, majd az egyes mûveletek begyakorlását követôen a csapat tagjaként végzik azt. Úgy gondolja, ahol egy szervezet megteheti, hogy tanulókkal foglalkozzon, meg kell tennie. Azokon a helyeken pedig különösen, ahol magas színvonalon folyik a munka.

— Mindig is fontosnak tartottam a tudás, valamint a hozzá kapcsolódó munkakultúra átadását is. A terveink között szerepel egy szellemi bázis létrehozása, amelynek fontos eleme a tanulók képzése – emeli ki Csirke Balázs. — Egyre nehezebb a nyugdíjba vonuló, vagy a boldogulásukat máshol keresô szakemberek pótlása. Sajnos nem úgy mûködik, hogy az ember kinyitja az ajtót, s csak úgy tódulnak be rajta a jó szakemberek. A nálunk folyó tanulóképzés a szakember-utánpótlás része: olyan szakemberek nevelése a cél, akik a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen akár már azonnal érdemben munkába állíthatók.

Jelenleg három tanulójuk van, kettô hegesztô és egy gépi-forgácsoló, de a terveik szerint évente legalább hat-nyolc tanulót szeretnének foglalkoztatni.

— A tanulóinkat igyekszünk minél inkább arra sarkallni, hogy magas minôségû munka kerüljön ki a kezük alól. Ennek érdekében nálunk a kötelezôen elôírt fix ösztöndíj mellé mozgó-bér is társul, amelyet a csoportvezetôk állapítanak meg hónapról hónapra. E mellett elvisszük ôket azokra a helyekre is, ahol a cég által gyártott berendezések beépítésre kerülnek, hogy lássák mi is az a termék, felhasználási mód, amelynek egyes elemei elkészítésében ôk maguk is részt vettek. Az sem utolsó szempont, miután fôleg rozsdamentes anyagból készült termékeket állítunk elô, hogy a tanulóink olyan keresett tudás birtokába jutnak, ami a végzést követôen elônyt jelent majd nekik a munkaerôpiacon, ehhez ugyanis kevesebben értenek. Ennek ellenére nem minden eset sikertörténet: a múlt évben sok gond volt két tanulónkkal, (motivációs, illetve hozzáállásbeli problémák) akik végül máshol folytatták tovább – ez is jelzi, milyen fontos a tanulók kiválasztásának mikéntje. A mostaniak együttmûködôek, érdekli ôket a szakma, még az sem elképzelhetetlen, hogy a végzést követôen a cégnél folytatják tovább – fejezzük be beszélgetésünket.

Sz.K.

24

ÚJ TAGJAINK

Hungária Takarék – a magyar bank Mára egyértelmûvé vált, a gazdasági válság elhúzódása miatt az eddigieknél nagyobb szerep hárul a vidék bankjaira. A kereskedelmi bankok döntô többsége ugyanis egyre kevésbé nyújt hitelt a hazai lakosságnak, vállalkozásoknak, mivel a vidéki településekre is kiterjedô fiókhálózatuk nincsen, így az aktív mûködéshez szükséges forrással is csak korlátozottan rendelkeznek. Mindezek tükrében folyamatosan felértékelôdik a több mint félévszázados múltra visszatekintô, a vidék talpra állítását szívügyüknek tekintô takarékszövetkezetek szerepe.

rékPontos arculat néhány éve már rendszeresen felbukkan az országos médiában – hangsúlyozza Gáspár Csaba. — A TakarékPont az ügyfelek számára számos üzleti elônnyel is jár. Az átjárhatóság lehetôséget teremtett arra, hogy a rendszerhez tartozó összes takarékszövetkezeti fiókban igénybe vehessék a vidék bankja által nyújtott szolgáltatások. Hangsúlyosan kell beszélnünk a Magyar Fejlesztési Bankkal kialakított kapcsolatunkról: a Hungária Takarék immár 2005. óta forgalmazza az MFB termékeit, mára elértük, hogy a legnagyobb partnerek között tart számon bennünket! Az eltelt hét évben mintegy 8 milliárd forint állami fejlesztési forrást közvetítettünk a vidéki vállalkozások, önkormányzatok felé.

A magas szintû együttmûködés eredményeként mára az MFB referencia partnerei lettünk, a bonyhádi oktatási bázisunkra hozza a Fejlesztési Bank a többi takarékot tanulni. Az elmúlt esztendôben közvetlen üzlettársak lettünk, hiszen az MFB résztulajdont vásárolt a Takarékbankban.

Az így kiaknázható lehetôségeket még csak most vesszük számba...

A Takarékban folyó szakmai munkát pedig jól jellemzi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete általa elvégzett értékelés – az úgy-

— Az elmúlt több, mint ötven esztendô eredményei bizonyítják, a takarékszövetkezetek fontos értékeket képviselnek – kezdi beszélgetésünket GÁSPÁR Csaba, a bonyhádi székhelyû Hungária Takarék ügyvezetô igazgatója. — Stabilitás, kiszámíthatóság és biztonság – e három fogalom jellemzi leginkább a Takarékot. Sok évtizedes helyi kötôdésünket tükrözi jelmondatunk is: „Helyben vagyunk, értéket teremtünk”. Mára hatvanezer lakossági ügyfél, ötezer vállalkozás és 45 tolnai-baranyai önkormányzat is ránk bízta pénzügyeit, ami jól jelzi a Takarékot övezô bizalmat. A hosszú távú gondolkodás jellemzi a tevékenységünket, s az, hogy a szolgáltatásainkat minél közelebb igyekszünk vinni az ügyfeleinkhez. Ennek részét képezi az is, hogy beléptünk a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamarába. Pénzpiaci szerepvállalásunkban a Takarékbank jelenti a biztos szakmai hátteret, amellyel együttmûködve a Hegyhát és a Völgység területén számos jelentôs közmûprojektet valósítottunk meg az elmúlt 15 évben is, a víziközmû-beruházásoktól az egyéb infrastrukturális fejlesztéseken át.

Gáspár Csaba és Lakatos Tamás Tartós fejlôdésük alapja a páratlan rugalmasság, minden üzleti döntés helynevezett pénzügyi Aranykönyv – alapján az elben, rövid idô alatt születik meg. A jó döntéseket múlt esztendôben a leghatékonyabban mûködô pedig a magasan képzett munkatársak együttszövetkezeti bank lett a Hungária Takarék. mûködése alapozza meg.

— Pécsi megjelenésünket az is motiválta, Szólt arról is, hogy az elmúlt esztendôkben hogy már Bonyhádon és Pécsváradon is voltak lezajlott egyesülési folyamat eredményeként mápécsi, baranyai ügyfeleink – avat be a kezdetekra Tolna megye egész területén, valamint Barabe a pécsi terület vezetôje, LAKATOS Tamás. — nya északi részén és Pécsett is található a 24 fiA megyeszékhelyen tavaly nyáron és ôsszel adókjukból. Kitért arra is, ötödik éve új arculatot öltuk át a kirendeltségeinket a Búza téren, valamint tött a pénzintézet, a TakarékPont hálózat tagjai Uránvárosban a Mecsek Áruházzal szemben. lettek.

Fontosnak tartottuk, hogy megjelenjünk itt is, — A fél évszázadig jól bevált méhecskés mert úgy láttuk a nagy kereskedelmi bankok mamegjelenés után ideje volt megújulni, az új Takagukra hagyták az itteni vállalkozókat. Leginkább

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az apától A Hammer fodrászat fogalom volt egykoron Pécsett. A Bajcsy-Zsilinszky utcában található üzlet ma már az itt megvásárolható fodrászcikkek miatt ismert. Vezetôje, HAMMER Gábor, aki a stafétabotot édesapjától vette át.

— Fodrász-családban nôttem fel – kezdi beszélgetésünket az üzlet hátsó traktusában kialakított irodarészben, amely egykoron a fodrászatnak adott helyet. — Az édesapám, az édesanyám, de még a keresztapám is fodrász volt.

Az édesapjának köszönhetôen a Hammer néven mélyen beivódott a pécsiek köztudatába.

Rendszeres résztvevôje volt a fodrászversenyeknek, országos bajnok volt. — A szüleim az 1980-as évek közepén lettek önállóak, akkor nyitották meg a saját üzletüket – idézi fel a családi cég létrejöttének kezdetét. — A Szabadság úton kezdtek, s onnan költöztek a Bajcsy-Zsilinszky utcába. Élve a lehetôséggel, miután 1990 után lehetôség nyílt arra, hogy a fodrászat mellett kiegészítô tevékenységként fodrász-cikkek eladásával is foglalkozzanak, belevágtak ebbe is.

Eleinte csak egy polcon kínálták ezeket a termékeket, az elsô vevôik a fodrászok voltak.

a mikro- és kisvállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, amelyek a mi üzletpolitikánkban kiemelt szerepet töltenek be.

Hangsúlyozta, Pécsett is a teljes termékpalettával jelentek meg, a Búza téren megnyílt fiókjuk univerzális szerepet tölt be, a lakossági ügyfelek mellett a vállalkozások pénzügyeit is itt intézik, az uránvárosi jelenlét inkább lakossági kört szolgál.

— A Hungária Takarék töretlen üzleti sikerének egyik meghatározója, hogy minden pénzügyi igényre tud megoldást kínálni. Például ma nincsen olyan támogatott vállalkozói hitelkonstrukció, ami ne lenne nálunk elérhetô a Búza téri fiókban, de ugyanez a helyzet a lakosság vagy az intézményi ügyfeleink esetében is. Szerzôdött partnerei vagyunk többek között a Fundamenta Lakástakaréknak, a Signal Biztosítónak, de a Takarék Alapkezelô teljes befektetési termékkörét is forgalmazzuk. Az ügyfélkörünk a gazdaság legszélesebb területérôl kerül ki. Vállalkozói partnereink számára különösen nagy elônyt jelent, hogy pályázati tanácsadó cégekkel is kapcsolatban állunk, itt Pécsen is. Egy-egy pályázati projekt teljes körû lebonyolítását meg tudjuk oldani, az igények szakszerû megfogalmazásától, a pályázati anyag összeállításán át, a lebonyolításon keresztül egészen az elszámolásig – fejezi be beszélgetésünket Lakatos Tamás, mert végszóra éppen új ügyfél érkezik.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

ÚJ TAGJAINK

fia vette át a stafétabotot Ahogy bôvült a termékskála, úgy lett egyre több a vevô. Egyre többen tértek be az utcáról is, hogy itt vegyenek hajfestéket, fésût, hajkefét, de a rendszeresen vásárlók között ott voltak a hozzájuk járó vendégek is. Mindez, 1998-ban történt, ekkor készült el a fodrászcikk üzlet az utcafronton, de ezzel párhuzamosan még évekig a fenti részen fodrászat is mûködött, egészen 2007-ig így volt. A náluk alkalmazottként dolgozó fodrászok ugyanis önállósították magukat, s magukkal vitték a vendégkörüket is.

— A szüleim nyugdíjba vonultak, fokozatosan megszûnt a fodrászat, s csak a kereskedelem maradt – fûzi tovább gondolatait. — A fodrászcikk boltunkban egyaránt foglalkozunk speciális, professzionális termékek forgalmazásával fodrászok és a szépségiparban tevékenykedôk részére, mint az otthon is alkalmazható festékek eladásával. Valljuk, hogy becsületes, szorgalmas munkával, a vevôinkre való odafigyeléssel lehet csak talpon maradni. Mindennek és az áruválasztékunknak köszönhetôen már kialakult a törzsvásárlói körünk. Ezt a szemléletet igyekszünk az alkalmazottainknak is átadni.

Ma már az egész család megélhetését jelen-

ti a bolt. Itt dolgozik Hammer Gábor felesége, az egyetemista nagyobbik fia négy órában, sôt a szünetekben a kisebbik gyermekük is besegít. S, a családi hagyományokat folytatva, miután az édesapja is a kamara tagja volt, amióta átvette tôle az üzletet ebben is a nyomdokaiba lépett.

— Az, hogy kamarai tagok lettünk, annak oka az is, hogy ebben az állandóan változó gazdasági környezetben – újabb és újabb jogszabályok jelennek meg, az adózásban is mindig vannak változások – kell egy biztos pont, amelyre lehet számítani. Szerintem nagyon fontos, hogy van hova fordulni, a problémáink megoldására segítséget kérni. S az sem utolsó szempont, hogy a pályázati, képzési lehetôségekrôl is folyamatosan érkeznek az információk – mondja. Ô maga nem készült fodrásznak. Zenei általános iskolába és gimnáziumba járt, Zenemûvészeti Fôiskolát végzett, trombita-tanár lett. Aztán, amikor adódott a lehetôség, hogy a családi vállalkozásban folytassa tovább, úgy döntött megpróbálja. A zenéhez sem lett hûtlen, a mai napig tagja a még a fôiskolai évek alatt évfolyamtársaival létrehozott együttesnek, a Daniel Speernek.

Sz.K.

Üzleti partnerközvetítés

A www.uzletahalon.hu portált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara üzemelteti a területi Kereskedelmi és Iparkamarák közremûködésével. Regisztrált és önkéntes kamarai tag vállalkozások üzleti ajánlataikat, cégbemutatkozásukat helyezhetik el az oldalon, amelynek célja, hogy ezeket az adatokat minél több helyre eljuttassa, és ezzel segítse a vállalkozások új piacokon történô megjelenését.

A portálon külföldi és más magyar vonatkozású ajánlatok is publikálásra kerülnek.

Hogyan veheti igénybe a szolgáltatást?

A kamarai regisztrációkor megadott adószámmal és jelszóval jelentkezhet be az oldalra. (A jelszó-emlékeztetôrôl az oldal alján olvashat.)

A sikeres bejelentkezés után üzleti ajánlatot helyezhet el az oldalon, maximum három darabot, melyek érvényessége három hónap, de korlátlan alkalommal meghosszabbítható a lejárat után. Errôl figyelmeztetô üzenetet is küld a rendszer elektronikus levél formájában.

Lehetôsége van vállalkozása rövid ismertetôjének, valamint néhány további kiegészítô információ (telefon-

szám, fax-szám, honlapcím) megadására, melyek az ajánlatai alján megjelennek. Ön böngészhet, kereshet a regisztrált vállalkozások által feltett ajánlatok között. Az üzemeltetô által feltett külföldi és egyéb magyar vonatkozású ajánlatokat csak bejelentkezés után láthatja.

Egyszerû egyablakos keresô segíti az Ön számára legrelevánsabb ajánlat megtalálásában, a találati listában az önkéntes tagok ajánlatait a rendszer elôre sorolja.

Az oldalon lehetôsége van feliratkozni üzleti hírlevelünkre, amelybôl az Önt érdeklô ágazatokba tartozó friss ajánlatokról értesülhet. Feliratkozáskor maximum három ágazat adható meg.

A késôbbiekben az oldalra történô bejelentkezés után, bármikor frissítheti, módosíthatja, bôvítheti vállalkozása ajánlatait, adatait. http://www.uzletahalon.hu

Pályázat-, kiállítás, rendezvényfigyelés A http://palyazatkereso.mkik.hu oldalra bejelentkezve megrendelheti napi hírlevelünket, melybôl értesülhet a friss közbeszerzési tenderekrôl, európai uniós és magyar pályázati lehetôségekrôl.

Bejelentkezni a vállalkozása regisztrációja során megadott adószámmal és jelszóval tud. http://palyazatkereso.mkik.hu

Jelszó-emlékeztetô Amennyiben papíron regisztrált vagy elfelejtette jelszavát, a https://www.kamreg.hu oldalon vállalkozása adószámának megadása után a „Nem tudom a jelszavam” gomb megnyomásával kérheti jelszava módosítását. A jelszó módosító elektronikus levél a kitöltésért felelôs személy e-mail címére kerül kiküldésre.

Ha a regisztráció során nem adott meg e-mail címet, akkor keresse kollégáinkat: Tálas Csilla – Telefon: 72 507 138 – E-mail: cstalas@pbkik.hu Prókai Csaba – Telefon: 72 507 139 – E-mail: csprokai@pbkik.hu

26

INNOVÁCIÓ

Foglalkoztatási Program Baranyában a Kreatív Iparban!

„BEKAPCSOLÓ” a kreatív ipar létszámbôvítését célzó munkaerô-piaci program A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja sikeresen harcolt a kreatív ipari létszámbôvítést célzó program finanszírozásáért és a program indításáért. A Dél-Dunántúli régió Pólus programjában a környezetipar és egészségipar mellett a kreatív ipar a harmadik stratégiai terület. Az Európa Kulturális Fôváros program a kulturális infrastruktúrát megerôsítette, azonban a piacosításban élenjáró kreatív ipari vállalkozások értékláncba szervezése még jelenleg is zajlik. A kreatív ipari vállalkozások most lehetôséget kapnak. 20 fô támogatott munkaerô felvételét finanszírozza a Munkaügyi Központ!

A programban a Munkaügyi Központ mellett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a DélDunántúli Kulturális Ipari Klaszterrel, a Baranya Megyei vállalkozói Központtal és a Turizmus Zrt-vel közösen segítette a program kidolgozását. A pályázatokat elbíráló Irányító Testületben a Kamara is szerepet kap, vállal. „A program megalkotása során a jövedelemtermelô kreatív ipari vállalkozások segítése és támogatása jelentette a fô célt. Úgy véljük, hogy a 20 fô bár nem egy jelentôs létszám, azonban a kreatív ipari vállalkozások sajátosságaira építve az eredmények megtöbbszörözôdnek és talán sikerül egy olyan hosszútávú folyamatot elindítani, amelyre építve sikerül az elvándorlást, a diplomás fiatalok migrációját megállítani” Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ „A program több szereplô együttmûködésében valósulhat meg, ami hozzáadott értéket jelent. A program sikerében bízva javaslatot teszünk a projekt kiterjesztésére más ágazatokban, így a gépipari és elektronika iparra. Ezekben az iparágakban nemcsak a szakképzett, de a magas tudású diplomás mérnök munkavállalók is hiányoznak. Helyben tartásuk záloga a hazai tulajdonú cégek további fejlesztéseinek és a külföldi mûködôtôke vonzásának is”. „ A Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klasztert a kamarával 2006-ban létrehozva az a cél lebegett a szemünk elôtt, hogy a kreatív ipari for-profit szféra jövedelemtermelése, nemzetközi láthatósága fejlesztésre kerüljön. Jelenleg csak Pécsett mûködik 20-25 olyan kreatív ipari vállalkozás, amely munkahelyeket teremt, folyamatosan fejleszt, nemzetközi projektekben vesznek részt. A létszámbôvítést célzó program a kreatív ipari szereplôknél gondos és jó kezekben lesz, úgy vélem a program sikere garantált. A munkaügyi központ elkötelezettsége példamutató!”

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

A program célja: A kreatív ipar területén tevékenykedô szervezetek, vállalkozások létszámbôvítésének támogatása abból a célból, hogy tevékenységüket a megnövelt létszámmal még hatékonyabban, eredményesebben tudják ellátni. A Pécs városban és Baranya megyében meglévô, kihasználatlan, jelenleg álláskeresôként nyilvántartott, kreatív munkaerô elsôdleges munkaerô-piacra segítése.

A meglévô kreatív vállalkozások támogatásán, a munkaerô bôvítésén túl hosszú távú cél Pécs és Baranya kulturális-gazdasági életének élénkítése, hozzájárulás az „élhetô város” létrehozásához,

Dél-Dunántúli Gazdaság melynek hatásaként nônek a befektetések, további munkahelyek jönnek létre, valamint növekszik a turizmus.

Vállalkozások jelentkezését az alábbi kreatív ipari területekrôl várja a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja!

Elôadó- és zenemûvészet • Mûtárgy kereskedelem • Kultúra közvetítés (régészeti emlékek, múzeumok, könyvtárak, kiállítások) • Média: TV, rádió, sajtó, könyvkiadás • Reklámipar • Képzômûvészet, kézmûves ipar • Forma- és divattervezés • Filmgyártás, filmmûvészet • Fotómûvészet, grafika, festészet, szobrászat • Szoftverkészítés, multimédia, digitalizált kreatív tartalmak • Építészet, belsôépítészet és design Pályázati információkat és adatlapot a www.bamkhu.hu oldalról töltheti le!

Klaszterfejlesztési fórum a kamarában Az elmúlt évben megtartott elsô fórum után idén is sor került a regionális klaszterfejlesztési fórumra, melyet a kamara szervezett a MAG Zrt. Klaszterfejlesztési Irodájával közösen.

A rendezvényen Keller Péter, a Klaszterfejlesztési iroda vezetôje tartott részletes tájékoztatót a klaszterek jelenével, jövôjével, pályázati és akkreditációs lehetôségeivel kapcsolatban.

Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô bemutatta a klaszterek innovációs portfólióját gyûjtô InnoKlipp (klaszter portfólió), valamint a kutatási-fejlesztési eredményeket gyûjtô InnoPortfólió honlapot. Reményének adott hangot, hogy a Klaszterfejlesztési Iroda klasztertérképe hamarosan kapcsolódhat ezekhez a honlapokhoz, és a térképen fellelhetô klaszterek részletes adatai is elérhetôk lesznek a jövôben. A tájékoztatót fórum követte, melyen többek között a regionális fejlesztési ügynökség vezetôje, az egyetem kiemelt projektjeit irányító fôigazgató-helyettese válaszolt a klasztereket képviselô meghívottak kérdéseire.

Elkészült az elsô 10 klaszter innovációs portfóliója Zárásához közeledik az InnoKlipp projekt, melyben a kamara vállalta, hogy tíz közremûködô klaszter segítségével megalkotja az innovációs portfólió klaszterek esetében alkalmazható módszertanát, tréninget biztosít a gyakorlati megvalósításhoz, az eredményt pedig közzéteszi az interneten.

Elindult a www.klaszterportfolio.hu honlap, mely a közös munka egyik gyümölcse. Hamarosan befejezôdik a honlap keresôoptimalizálási vizsgálata. Az eddigi eredmények alapján várhatóan megcáfolható lesz egy klaszter menedzser véleménye, aki szerint klasztere tagjainak eddig csak az egyéni kapcsolatok hoztak megrendelést, maga a klaszter még nem volt képes ilyen megbízáshoz hozzájárulni. A honlap többek között ilyen információk megszerzéséhez nyújt segítséget.

A jelenleg közzétett (és esetenként szûkszavú) adatokon kívül minden klaszter megvizsgálhatja, hogy a honlap segítségével mennyi információt kíván közreadni saját innovációs portfóliójából. Vizsgálják annak lehetôségét is, hogy a potenciális érdeklôdôk – részükre regisztráció szükséges – a klasztertagok részletes adataihoz is hozzáférhessenek-e, az üzleti érdek megsértése nélkül.

Köszönjük az alábbi klaszterek közremûködését, akik a projekt indulása óta partnereink, és a ki-

dolgozott módszertan alapján elkészítették saját portfóliójukat: AV (Audiovizuális) Ipari Klaszter, Alkalmazott Földtudományi Klaszter, Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter, Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter, Délhatármenti Üzleti Klaszter, Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter, DélDunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, Információmenedzsment Innovációs Klaszter, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter.

További információ: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.

72/ 507-187 info@klaszterportfolio.hu http://www.klaszterportfolio.hu A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012/2/2/Pécs2 számú támogatási szerzôdés alapján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

VENDÉG-OLDAL

Nagymamám bálba vágyott volna, meghívója volt a Pannóniába, de ruhára nem jutott pénze. Szezon volt, tél vége, majdnem tavasz éppen. A locsolóbálok ideje volt.

Vagyis ilyentájt történt. A nagyi ismerte a táncrendet, talán az vonzotta a legjobban.

Egy délelôtt egyedül maradt otthon. Hívta a szellemeket, mutatnák meg neki, hol tartja dédanyám az ötpengôsöket. Fölpattant a spájzajtó, és a stelázsin ugrálni kezdett az egyik ötliteres üveg, amelyikben a szárazbab volt amúgy. Nagyanyám kivett a bab közül három ötpengôst, gondosan visszahelyezte a hasas üveget a stelázsira, új ruhát varratott magának, és szombaton már a bálban ropta a mátkájával. Dédanyám nem fogott gyanút, azt hitte, a lánynak még a nyári napszámból maradt pénze.

Hanem, eljött a vasárnap! Édesdajkám krumpliért küldte nagyanyámat, aki azonban visszafordult a pincegrádics aljáról.

— Nem merek lemenni, anyám, jönnek felém a krumplik mind – jajgatott kétségbeesetten.

— Szóval, a szellemekkel cimboráltál! – bosszankodott a dédanyám, majd elhívatta a Gyuri papot, aki jeles ördögûzô hírében állott. A plébános kifaggatta a lányt a történtekrôl, jót nevetett, tesséklássék elmondott egy Miatyánkot, a dédapámmal megittak vagy egy liter bort, aztán hóna alá vágta a hálából kapott kolbászt, és hazaballagott.

A nagymamám lement a pincébe. A krumplik ellenségesen, de mozdulatlanul lapítottak a fal mellett. Attól fogva a nagyi nem hívta a szellemeket, és nem evett pityókát többé.

Ezt a régi, családi anekdotát azért citáltam most elô, mert volt bennem egy kis aggodalom, amikor barátaimmal minap fölkerestük a Bohémia Sörkonyhát Pécsett. Maradt valami homályos emlékem még a nyolcvanas évek elejérôl, a nagy prágai sörtúrákról, és azon belül rengeteg burgonyáról. Rémlik, mintha a cseh fôvárosban irgalmatlan mennyiségû krumplit ettünk volna össze anno. Márpedig nem kötöttünk sírig tartó barátságot egymással, ebbéli bizonyosságom nehezen írható fölül.

Az étlap elsô sora mindjárt megnyugtatólag hatott a maga pacallevesével. A

az ízek egyedisége miatt, sokkal inkább érzelmi okokból: Havrán Pofi, akinek még a becsületes (kereszt)nevét sem ismertük sokan, pár éve bekövetkezett haláláig a budapesti belváros és fôleg Óbuda kedves, kicsit link figurája volt. Örömmel látogatta a szóba jöhetô italméréseket, bár fizetésre ritkán vállalkozott, mert nem szívesen váltotta föl az új hétezer-ötszáz forintosát (Hommage à M.Gy.). Szóval, az ô emlékére ürítettem söröspoharamat Havran beltartalommal.

De vissza az ennivalókhoz! A knédli-sertés-káposzta összeállítás nem szorul magyarázatra, kevés kommentárt igényel a békebeli kapros-juhtúrós sztrapacska és a mézes sörön sült csülök. Számtalan batyu van, ez az elnevezés a sörrel készített cseh burgonyás tócsnit (más tájnyelvi területeken cicegét, lapcsánkát) takarja. Változatai csirkemell, tarja-, és pirított marhacsíkokkal meg mit tudom én még, mikkel kérhetôk; én nem kértem. Sokkal jobban izgatott ugyanis a barna sörben pácolt, sült oldalas. Ehhez párolt káposztával kevert krumplis knédlit adtak, de megkíméltem magam a túlzásba vitt pityóka-fogyasztás káros következményeitôl. És akkor most félre minden egyéb dicsérettel, mert jön a legkiemelkedôbb: sörkorcsolyák szempontjából, azt hiszem, hazánk egyik élenjáró éttermével állunk szemben. Mindehhez persze be kell avatnom Önöket annyiban, hogy mániákusan keresem a sörkorcsolyákat, és többnyire nem lelek deliciózus készítményeket. Fáradt, kôkemény vagy éppen töppedt perecek, esetleg egy pár mikróban újramelegített virsli, némi száraz pogácsa – ez adja a hazai választékot. De nem itt! Itt kínálja magát a hermelin (a szakma szabályai szerint fûszeres olajban pácolják ezt a remek sajtot), az utopenec, a tojásos kenyér, ide sorolom a pirítóson tálalt lecsós karajt, ami pedig a kenôsöket illeti... Nu, abból tényleg pazar a márványsajtos és a tepertôs készlet.

Ami pedig a többi sert, az alávalók közül pedig a fônök kedvencét illeti, azt további kommentár nélkül ajánlom ízlelésre minden, e mûfajban járatos és járatlan kedves möszjônek (Hommage à Gy.G.).

Sz.Koncz I.

Pityóka tyó különlegességnek Jirˇi Menzel állított örök emléket Hóvirágünnep címû filmjében, ahol a fôhôs az életét áldozza azért, hogy a barátainak forrón szervírozhassa a pacallevest. Nem volt mese, neki kellett szaladnom, és meg kellett állapítanom, hogy a termék magasan megfelel annak, amit Menzel után errôl a levesrôl gondolok.

Lapunk fôszerkesztôje mesélte, hogy nem egyszer fordult meg ezek között a falak között, többször volt olyan alkalom is, amikor valakit itt búcsúztattak. Hogy éppen honnan távozott az illetô, azt el is felejtettem megkérdezni, vagy, hogy miért búcsúztatták volna, azt végképp nem tudom, de el tudom hinni, hogy az ember merengô, búcsúzó hangulatba tudja ringatni magát az itteni serekkel. Merthogy a választék aztán igazán remek. Ha az ajánlatomra várnak, úgy én biztos, hogy a Havran mellett török pálcát. Nem annyira

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Fiat Scudo Family – Albert Tamás Az elsôsorban Pécs és Budapest között reptéri transzfer szolgáltatást végzô Travel4You ügyvezetôje talán a legalkalmasabb személy arra, hogy kipróbálja a Fiat kishaszon jármûvének személyszállító változatát.

— A Scudo éppen az általunk használt autók közötti mérettartományba esik. A privát transzferekre egyterû személyautókat használunk, a minibuszos reptéri utakon pedig ennél nagyobb kisbuszokkal járunk. A Scudo személyautóhoz szokott szemmel nagynak tûnik, de mégsem akkora, mint egy kisbusz.

Ennek vannak elônyei is, hiszen könynyebb vele parkolni, egy nagyobb garázsba is elfér, és a menettulajdonságai is személyautósabbak.

— A formaterv is a középúton van?

— Egyéni ízlés kérdése kinek mennyire tetszik, számomra ez egy átlagos forma, ami beleillik az utcaképbe.

Az orra bár áramvonalas, de mintha egy kissé túlbonyolították volna. A hátsó lökhárító környéke viszont sivárabb maradt. Egy izgalmasabb szín, ablaksötétítés, esetleg egy szép felni mutatósabbá tenné, de ebben a kategóriában nem a szépségen van a hangsúly, hanem a praktikumon. A kétoldali tolóajtó nagyon hasznos, általában extraként adják a gyártók. A függôleges oldalfalak sejtetik, hogy belül nagy a tér, az egyben nyíló hátsó ajtó pedig elárulja, hogy a tesztautó inkább családi használatra készült.

— Miért fontos a hátsó ajtó kialakítása?

— A személyszállításra, vagy általában szállításra használt autókon a kétoldalt nyíló ajtó praktikusabb, mert elég az ajtó egyik szárnyát kinyitni, a másik oldal megtámasztja a csomagokat. Már a csomagtér kialakítása is egy komfortos, jól felszerelt autóról árulkodik, minden burkolt, apró kényelmi kiegészítôk kerültek az oldalfalakra, és látszik, hogy az ülések könnyen mozgathatóak, vagy kivehetôek. A raktér mérete is a középutat jelenti. Nyolc üléssel annyi a hely, hogy pár napos útra elfér

minden utas csomagja, de egy hosszabb utazás bôröndjeinek már kicsi.

— Az utastérben is a személyautós hangulat a meghatározó?

— Ez egy jól felszerelt, kényelmes autó. Mindenütt finom plüsskárpit található, kényelmesek az ülések. Hozzá kell tenni, hogy csodát nem tettek a Fiat mérnökei sem, három testesebb utasnak már összeér a válla a második és a harmadik sorban. Egy ekkora autóban alapkövetelménynek kellene lennie a kétzónás klímaberendezésnek, itt megvan, ezért dicséret illeti. Nagyon jó, hogy a tetôre szerelt szellôzôpanelen át minden utasnak saját levegôrostélyon érkezik a friss levegô. A leghátsó utasokról sem feledkeztek el, pohártartó és kárpit jutott oda is.

— A sofôrnek is jó dolga van?

— Kényelmes az ülés, az üléshelyzet is komfortos, a felszereltség nagyon jó, a tempomat egy utazóautónál különösen fontos. A tolatóradar városi használatban jelent nagy segítséget, Pécsett vannak olyan szûk dûlôutak, ahol sofôrjeink 100-200 métereket is tolatnak, ilyen szituációkban ez az akusztikus és vizuális visszajelzést is adó radar sokat segíthet. A belsô design kissé ellentmondásos, a mûszeregység régies hangulatú órái szépek ugyan, de más stílusúak, mint a szintén esztétikus, de modern középkonzol. Nagyon jó, hogy az összes kezelôszerv, beleértve a sebességváltót is, közel van, így nem kell nyújtózkodni. Sok a tároló rekesz, a szabad felületeket ügyesen kihasználták,

NS AUTÓHÁZ - FIAT PÉCS • PÉCS, PÉCSVÁRADI ÚT 23. • TELEFON: 72 / 539 300 •

Dél-Dunántúli Gazdaság viszont a vezetô feje feletti amúgy praktikus fedeles fiókba csak álló helyzetben pakolnék, mert nehéz hozzáférni.

— A 2 literes Multijet motor elég egy ekkora autóba?

— Nyilvánvalóan teljesen más igényeknek kell megfelelnie. Más stílusban vezetünk egy ilyen autót, nem a csúcsteljesítmény a fontos. A végsebesség és a gyorsulás ebben a kategóriában jónak mondható, a 128 lóerô vélhetôen elegendô lesz akkor is, ha 8 utas van a fedélzeten. Az én ízlésemnek jobban megfelelne, ha az alacsonyabb tartományokban több nyomatékot nyújtana. A járása nagyon sima és halk, a fogyasztás, ha tudja a gyári adatot, akkor jónak mondható.

— Egy ekkora autó fogyasztását hogyan lehet alacsonyan tartani?

— A Travel4You-nál sokat kísérleteztünk a megfelelô utazótempó megtalálásával. Mivel utasokat szállítunk és a legfontosabb szempont, hogy ezt biztonságosan tegyük, a sebességhatárokat mindig betartják a gépkocsivezetôink.

Azt vettük észre, hogy ha egy picivel ez alatt közlekedünk, akkor a fogyasztás csökkenése mellett az autó élettartama is megnô, és a motor kedvezôbb üzemállapota miatt az utazás is komfortosabb. A mérleg másik serpenyôjében az utazási idô áll, ez egy reptéri út esetében mindössze 6-7 percet jelent. Kipróbáltam a saját autómmal is, ott természetesen más tartományban, de ugyanígy megvan az a komfortos utazótempó ami jó az autónak és a pénztárcának is. Ha

29

AUTÓTESZT

utánaszámolunk az is nyilvánvaló, hogy az autópályán nem éri meg száguldozni.

Az amúgy is magas átlagsebesség miatt az idônyereség messze nem áll arányban a balesetveszéllyel és a büntetés kockázatával.

— A menettulajdonságok terén mit nyújt a Scudo?

— Ennek a kategóriának a legnagyobb kihívása a megfelelô komfort megtalálása, fôként a hátsó sorokban. A kishaszon jármûves alapok tartósságot ígérnek ugyan, de általában kompro-

misszumot kívánnak a kényelem terén.

Ahogy az utastér berendezésénél látszott, a Fiatnál törekedtek arra, hogy kényelmes legyen a Scudo, és a futómûnél is igyekeztek komfortos beállításokat találni, úgy érzem sikerrel. Kiemelném még a kitûnô fordulékonyságot, ami jól jöhet a belvárosi utcákon.

— Kinek az autója lehet ez a Fiat Scudo?

— Már a neve is nagyon jól mutatja, hogy kiknek szánta a Fiat ezt a modellt.

Családi felhasználásra ideális ez az autó, a nagy egyterûeknél sokkal többet nyújt térkínálatban, komfort tekintetében nem kíván sok kompromisszumot, az ár tekintetében viszont jóval alattuk marad. Nyolc utas utazhat kényelmesen, vagy 5 utas mellett kínál a Scudo hatalmas rakteret. Természetesen az üzleti életben is lehet szerepe ennek a modellnek, ha nem is a személyszállításban, de a sok olyan terület van, ahol megcsillanthatja erényeit.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1997 cm3 Maximális teljesítmény: 128 LE 4000/min Maximális nyomaték: 320 Nm 2000/min Saját tömeg: 1911 kg Maximális sebesség: 170 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 7,0 l Akciós listaár: 6 499 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ABS + HBA + EBD, elsô-, hátsó klímaberendezés, tempomat, tolatóradar, oldallégzsákok, kormányról vezérelhetô CD-s autórádió 6 hangfallal, Bluetooth telefonkihangosító, kétoldali üvegezett tolóajtó, elektromos tükör páramentesítôvel, ködfényszóró, metálfény

E-MAIL: INFO@NSAUTOHAZ.HU • WWW.FIATPECS.HU

30

BARANYAI GAZDASÁG

Az adóregisztrációs eljárásban bekövetkezett jogszabályváltozások hatása 2012. január 1-jétôl az adóregisztrációs eljárás hivatott megakadályozni azt, hogy a jelentôs adótartozást felhalmozó vagy adószám törléssel érintett társaságokban képviselôként vagy tulajdonosként érintett magánszemélyek újabb gazdasági társaságokba lépjenek be. Az adóregisztrációs eljárást követô kockázatelemzés célja pedig az, hogy azon adózók esetében, melyeknél az adóhatóság hozzájárult az adószám megállapításához vagy a személyi változás bejegyzéséhez, adókikerülô magatartás veszélye esetén a társaságot fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja, és ezzel minél elôbb megakadályozza a költségvetést érintô károkozást.

Az Art. adóregisztrációs eljárást szabályozó paragrafusaiban 2013. január 1-jei hatállyal több kisebb pontosításra és az eljárás során kizáró okként értékelendô adótartozás kapcsán lényegi változtatásra került sor.

Már 2012. június 20-tól nem tekinti az adóhatóság fennállónak azt a jogerôs határozaton alapuló adótartozást, mely esetében a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének határideje még nem telt el, vagy a bírósági felülvizsgálat jogerôsen még nem zárult le.

2013. január 1-jétôl azonban bôvült is az adótartozás fogalma azáltal, hogy adótarozásnak minôsül a csôdeljárásról és felszámolási eljárásról szóló

törvény szerint engedményezett, bejelenteni mellôzött vagy lemondott követelés is.

Tágabb lett az adóhátralékhoz kapcsolódó kimentési lehetôségek köre is. A társaságba való belépésbôl kizárt magánszemély a kérelem benyújtásával egyidejûleg bizonyíthatja ez év elejétôl azt is, hogy a kizárás alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn.

Az adóregisztrációs eljárást követô kockázatelemzéssel és a fokozott adóhatósági felügyelet elrendeléssel kapcsolatosan több érdemi módosulás is történt.

A jogalkotó meghatározta a kockázatelemzési eljárás kezdô idôpontját, valamint maximális idôtartamát. Így a kockázatelemzést az adóhatóságnak fô szabály szerint az adószám megállapításától, vagy a személyi változásról való tudomásszerzéstôl számított 1 éven belül kell lefolytatnia.

A változások jelentôsen érintik az adózó tevékenységéhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek meglétét feltárni hivatott kérdôívet is.

A jogalkotó megteremtette a kérdôív elektronikus benyújtásának jogszabályi lehetôségét, amit az elmúlt év folyamán az adózók széles köre hiányolt.

Ugyancsak a kérdôívhez kötôdött az adóregisztrációt követô kockázatelemzés legvitatottabb pontja, éspedig a kérdôív, vagy a kérdôívre vonat-

Dél-Dunántúli Gazdaság kozó hiánypótlás határidôre való benyújtás elmulasztásának azonnali adószám törléssel való szankcionálása, ami egyúttal a társaság képviselôjének vagy tulajdonosának gazdasági társaságba való belépését 5 évre kizárta. A jogalkotó aránytalanul súlyosnak minôsítette ezt a jogkövetkezményt és helyette 2013. január 1-jétôl az adózó 500 ezer Ft-ig terjedô bírsággal sújtható a kérdôívhez kötôdô fenti mulasztások elkövetése esetén. Az adózók azonban idéntôl sem mentesülnek az adószám törlés alól abban az esetben, ha a mulasztási bírságot kiszabó jogerôs határozatban tûzött újabb határidôre sem teljesítik a kérdôív benyújtási vagy hiánypótlási kötelezettségüket.

Azért, hogy a kérdôív beadását 2012. évben elmulasztott és jogerôs adószám törléssel érintett társaságok és azok tulajdonosai, képviselôi ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe, a törvényalkotó lehetôvé tette, hogy az érintett adózó a 2013. február 15-i jogvesztô határidôig a kérdôív egyidejû benyújtásával együtt kérje az adószám törlésrôl hozott határozat visszavonását.

A fenti változások alapján jól látható, hogy az adóregisztrációs és az azt követô kockázatelemzési eljárás elsôdlegesen a jogkövetkezmények szempontjából méltányosabbá vált, azonban mit sem változott a szándékos adókikerülô magatartás folytatására létrehozni kívánt társaságok és tulajdonosaik, képviselôik kiszûrésére, illetve a feketegazdaságban tevékenykedô adózók mûködésének mielôbbi megakadályozására irányuló határozott kormányzati szándék.

NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága Honlap: http://nav.gov.hu

Könyvajánló vezetôknek A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

Ha tábornok vagy, parancsodra várnak tisztjeid A vezetéssel foglalkozó könyvek döntô többsége az USAból származik, ezért különös figyelemmel kísérem a Magyarországon élô, magyar szakemberek által írt vezetôi könyveket. Nagy érdeklôdéssel vettem a kezembe dr. Horváth Imre jogász, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének oktatója által írt „Az érvényesülés útján – Ha tábornok vagy, parancsodra várnak tisztjeid” címû könyvet, amely, ha jól értem, a jogászok vezetôi felkészítését szolgálja. A könyv túllép azon a dilemmán, hogy tanulható-e a vezetés vagy pedig a vezetésre születni kell. Egy vezetô sem gyûjthet elegendô saját tapasztalatot, ezért érdemes mások tapasztalatait, gondolatait is megismerni. A könyv ismerteti és tudatosítja a vezetôi érvényesülés útját. Végigkísér a vezetôi életút egymásra épülô fokozatain, ôszintén és nyíltan bemutatja annak rejtett és titkolt társadalmi, politikai és történelmi összefüggéseit. Hasznára válik ismerete a fiatal és tapasztalt vezetôknek egyaránt, mert az érvényesülés módszereinek bemutatásával a társadalom nehezen áttekinthetô viszonyai között megkönnyíti eligazodásukat.

Gyakorló trénerként azt olvasom a nyugati vezetéssel foglalkozó könyvekben, pl. a Richard L. Daft: The Leadership Experience címû könyvében, hogy a vezetôi munka lényegét a munkatársak inspirálásában látják, a vezetô munkáját pedig abban, hogy olyan környezetet tudjon teremteni, amelyben az embereknek képességük, szabadságuk és akaratuk is van arra, hogy különleges teljesítményt érjenek el. Horváth Imre könyvében a munkatársak a vezetô parancsaira várnak és képesek arra, hogy a vezetô által elképzelt – megtervezett és megszervezett – módon kövessék ôt. Valószínûleg a hazai szerzô megközelítése áll közelebb a mai magyar valósághoz.

Az „Üzlet a hálón” olvasói elsôsorban Baranya megye vállalkozói. Biztos vagyok benne, hogy saját maguk számára már megfogalmazták a vezetôi munka lényegét. Dr. Horváth Imre könyve segíthet megerôsíteni, illetve pontosítani ezt a képet.

Héder Sándor mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docens www.forlong.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

EGÉSZSÉG

Megérkeztek a legújabb napszemüveg modellek!

ZEISS multifokális szemüveglencse akció!

SZÉP kártya, egészségpénztári kártya és Erzsébet utalvány elfogadóhely!