Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 6. szám

XV. évf. 6. szám, 2013. július 5.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Hidasi melléklet

A kéz ereje Kézmûvesek, iparosok, portékák

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Könyvajánló vezetôknek: A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

Simon Sinek – Kezdj a miérttel Ha ön olyan vezetô, aki nemcsak a beosztásából adódó hatalmán keresztül akar hatni a munkatársaira, hanem azt is fontosnak tartja, hogy munkatársai megértsék, elfogadják utasításait, ha fontosnak tartja, hogy motiválja, esetleg inspirálja munkatársait, akkor javaslom, olvassa el Simon Sinek: Kezdj a miérttel – Hogyan ösztönöznek a nagy vezetôk mindenkit cselekvésre címû könyvét.

A könyv nem elméleti fejtegetésekre épül, hanem arra, amit a szerzô sikeres vezetôk kommunikációjának elemzése során talált. Szerencsére a könyv bôven tartalmaz példákat. Amit a szerzô a sikeres vezetôk kommunikációjában talált, azt összevetette azzal, amit az elme mûködésérôl a tudomány mai állása szerint tudunk.

Az összevetés eredménye, hogy a sikeres, motiváló, inspiráló vezetôk az elme ôsi, nagyon erôs, elsôsorban az ösztönökért, érzelmekért felelôs részeinek és a fiatalabb, gondolkodó agyrésznek egyaránt üzennek. Akinek nincs ideje olvasni, annak is van jó hírem: a szerzô elôadá-

10 tipikus ajándékozási hiba Amit rengeteg ember elkövet, ha ajándékot vásárol.

Megvizsgáltuk, mit rontanak el a legtöbben ajándék vásárláskor és érdekes tapasztalatokat szereztünk.

A végeredményt egy rövid tanulmányban összegeztük.

A tanulmányt innen töltheted le: www.ajandekorszag.hu/10-hiba

Ráadásként... de ez már legyen meglepetés!

www.ajandekorszag.hu/10-hiba

sa – önkéntesek által feliratozva – megnézhetô ezen a linken: http://www.forlong.hu/blog/2013/06/20/kezdj-amiertekkel/ Miért lett olyan sikeres Simon Sinek könyve a nyugati világban? Nos, azért, mert egyre több vezetô megtapasztalja, hogy a hagyományos, csak direktívákra, a feladat végrehajtására vonatkozó vezetôi kommunikáció kimerítette az összes tartalékát. A mai munkahelyeken a munka komplexitása alapvetôen megnövekedett, már nem elég, ha a munkatárs csak a kezét használja a munkavégzés során, hanem szükség van az elméjére is.

A kérdés, mint minden nyugati sikerkönyvnél, az, hogy a szerzô által javasolt kommunikáció mennyire ültethetô át a hazai gyakorlatba. Én optimista vagyok. Ha az okos telefonok alkalmazása ilyen gyorsan terjed, reméljük az okos vezetôi kommunikációnak sem lesz akadálya.

Sipos Tünde tréner, mediátor, phd hallgató www.forlong.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: Dr. Halasy-Nagy József

TA R TA L O M Könyvajánló Simon Sinek: Kezdj a miérttel Címlapsztori Kézmûves kézfogások

2 4–8

Pécs Expo 9–12 Szakmai programok üzletembereknek és diákoknak A hónap üzletemberei RPT InnoteQ: 3D-ben a jövô (amely már elkezdôdött)

13

Kamarai hírek

14–15

Hidasi melléklet

16–17

Díjazottak: Wéber Ádám, Varga György, Alsóvölgyi István

18–19

Enterprise Europe Network

20

Klaszter

21

Önindító Vállalkozóvá válás egyedi úton

3

AJÁNLÓ

22–23

Mesterképzés A túlélés záloga, a naprakészség

23

Tanulószerzôdés Mindenkiben ott rejlik az érték

24

Vendég-oldal Visegrádi borutak – Szlovákia

25

Új tagjaink Környezetvédô Kft.

26

Új tagjaink Prosis Kft.

27

Autóteszt: Vári Attila 28–29 Mercedes Benz E 250 CDI 4 MATIC Adózás

30

Olcsó nyomtatónak ne nézd...

30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Egyéniségét vizsgálván a filozófiaprofesszorokról kialakított képünknek épp az ellenkezôje igaz. Erélyes, vezetésre termett, nagy tudású férfiú volt, aki a Pécsre kerülô Erzsébet Tudományegyetem mûködésének kereteiért is sokat tett. Tudományága magas mûvelése mellett azért is hálásak lehetünk néki, kései utódok.

Ercsiben látta meg a napvilágot 1885. május 2-án. Középiskoláit a fôvárosban és Debrecenben, egyetemi tanulmányait a fôvárosi Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. 1906-ban kapott magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelet. A párizsi Sorbonne-on folytatott filozófiai tanulmányokat, egy évvel késôbb avatták tudományága doktorává. Tanári pályáját már 1905ben megkezdte a kiskunhalasi református fôgimnáziumban. A magántanári képesítését 1916-ban nyerte el, amikor is egyeteme „A francia filozófia története az újkorban“ c. tárgykörben érdemesítette erre a képesítésre, dolgozata megvédését követôen. 1919-tôl kezdôdôen filozófiát és pedagógiát oktatott a budapesti Erzsébet Nôiskola Polgári Iskolai Tanárképzô Fôiskoláján. Még a fôvárosban székelt a Pozsonyból elôzött Erzsébet Tudományegyetem, amikor 1921. november 1-jei hatállyal kinevezték egyetemi nyilvános rendes tanárrá a filozófiai tanszékre. Az egyetem városunkba kerülésével ô is ide jött, és csakhamar az universitas egyik vezéregyénisége lett.

Munkásságából kiemelkedik az „Ember és a Világ”, a „Mai politikai rendszerek”, „Az ember lelki élete” címû mûve, egyetemi óráinak kidolgozottsága esszék benyomását keltette. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, szerkesztôje az Atheneum (1922-1923) és a Pannónia (1937-1940) c. folyóiratoknak. Az egyetem bölcsészeti karának 1940-es szüneteltetése után a szegedi egyetemre került. 1948-ban vonult nyugalomba, Hajdúszoboszlón hunyt el 1976. május 6-án.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Pécs Expo: Várakozáson felüli eredmények az üzletemberek találkozóján 10. oldal Vállalkozóvá válás egyedi úton 22. oldal

28–29. oldal Autóteszt: Vári Attila Mercedes Benz E 250 CDI 4 MATIC

4 Kézmûves céhek, iparos és kereskedelmi testületek, ipar- és kereskedelmi kamara valamint napjainkban a klaszter – néhány formája a kézmûvesek együttmûködésének az elmúlt évszázadokból. A 18. század második felétôl rendelet szabályozta a céhek létét, de paragrafusok nélkül is szükségét érezték az érintettek, hogy összefogjanak. Ma sincs ez másként, napjainkban számos kézmûves szervezôdés mûködik Baranya megyében – van, amelyik intézmény vagy magánemberek kezdeményezésére jött létre, de jelen vannak a klaszterek is.

Elsôként történelmi visszatekintés az elmúlt évszázadokra: Dr. KAPOSI Zoltán, az MTA doktora, a PTE KTK professzora feldolgozta a magyar kézmûipar történetét, emellett Pécs gazdasági fejlôdését, de fejezeteket is írt a magyar kézmûipar történetét bemutató magyar és angol nyelvû monográfiába. Elôször arról kérdeztük, hogy milyen jellegû kézmûves mesterséget ûztek az emberek Pécsett az elmúlt évszázadokban.

— Pécsett a 18-19. században, a nagy népesség-betelepedés idôszakában egyre népszerûbbé vált az ipari tevékenység. A nyugatról, fôleg az osztrák vagy német területekrôl jöttek nagyrészt iparosok voltak. 1830-ban a városban mintegy 80 iparággal foglalkoztak. A hagyományos gazdaságtörténeti besorolást tekintve a széles értelemben vett bôripar (amelynek jelentôs része a ruházati iparhoz is sorolható) volt a legnépszerûbb kézmûipari ágazat, Pécsett kb.

60 %-a a hagyományos kézmûiparnak a bôriparhoz kapcsolódott. A bôripar fontossága igazi specifikum volt a magyarországi városok között. Igen sokan dolgoztak az ágazatban, gondoljunk csak a csizmadia, varga, német varga, tabakos, szûrszabó, szûcs, tímár, bocskoros, szíjgyártó, nyerges, irhás, kesztyûs foglalkozásúakra. A pécsi bôripar azért is fontos, mert az részben a város adottságaiból következett, amiben nagy szerepe volt a belváros keleti határán a Tettye-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kézmûves kézfogások pataknak. A bôripar után a ruházati ipar néhány ágát, a faipart, az élelmiszeripart, az építôipart és a fémipart emelhetjük még ki. A pécsi ipar létszámában nagy, de minôségében – korabeli megjegyzések szerint – inkább csak közepes volt. A kézmûipar kismûhelyekben folyt, legfeljebb egy-két segédet alkalmaztak.

— A kézmûvesek magánzók voltak, vagy kialakultak netán valamiféle kézmûves együttmûködések?

— A kézmûvesek szervezetei az idôk során sokat változtak. Az 1761. évi céhrendelet próbált Magyarországon rendet teremteni az ipari szervezetek terén, ami azt jelentette, hogy egységesítették a céhszabályzatokat. A 18. században Pécs népessége fôleg a betelepülô német népesség révén nôtt, így nem véletlen, hogy egyre erôsebbé vált az iparosok befolyása. A belvárosban fôleg iparosok éltek, akik nagyban meghatározták – fôleg 1780 után, amikor Pécs szabad királyi városi rangot kapott – a város mûködését. A céhszervezetek szigorú korlátaikkal (belépési korlátok, szakmai minôség stb.) egyrészt biztos piacot tudtak maguknak biztosítani, másrészt viszont korlátaik révén nem tudták megfelelô mennyiségû termékekkel ellátni a gyorsan szaporodó lakosságot, nem is beszélve a környék népességérôl. Ne felejtsük el: Pécsnek a 18. század végén mintegy 9000, a 19. század közepén 15 000, míg az elsô világháború elôtt már 50 000 lakosa volt. Ilyen tömegû népesség ellátása csakis a gyorsan fejlôdô gyáripar révén volt lehetséges, ami világosan látszik is abban, hogy a gyáripar sok helyen felszámolta a helyi kisipart. A céhek által lefedett és monopolizált piacot 1848-ban már kinyitották, bár kétségtelen, hogy magát a céhszervezeteket nem oszlatták fel, de lehetôséget adtak a vállalkozóknak a szabad ipargyakorlásra.

Ezt követôen rendelték el a hazai kamarai hálózat létrehozását. Pécs néhány évtizedig a Soproni Kereskedelmi- és További információ: www.pbkik.hu

Iparkamara körzetébe került. 1872 újabb változást hozott, hiszen formálisan is feloszlatták a céheket, ami megfelelt a többi közép-európai országban kialakult liberális alapelveknek és gyakorlatnak. Az iparosok szervezôdéseire azonban szükség volt, ezért az 1870-es években kötelezô jelleggel elkezdték megalapítani az ipartestületeket. Pécs életében 1881 lett a nagy fordulópont, amikor a dél-dunántúli kamara önállósodott: ettôl kezdve Pécs város, illetve Baranya, Somogy és Tolna megyék önálló kereskedelmi- és iparkamarát mûködtettek. Ez a modell – kiegészülve az 1930-as években a Kamarák belsô változásával és szakosodásával – egészen a kommunista korszakig megmaradt. 1948-ban az új hatalom eltörölte a kamarai rendszert, s helyette központilag irányított iparos és kereskedô testületeket hozott létre. Országos szinten az 1950-es évek elejétôl 1968-ig mintegy 40 000 fôben limitálták a magániparosok és magánkereskedôk számát, Pécs esetében 1956-ban 1352 magánkisiparos mûködött a városban. A hagyomány erejét és a társadalmi szükségleteket is mutatja, hogy ezek majdnem fele még mindig a ruházati iparban dolgozott.

— Hogyan alakultak ki és milyen jellegûek voltak a kézmûves szervezôdések?

— Az említett változások általában felülrôl jöttek, s nem alulról, vagyis nem a kézmûvesek belsô önszervezôdése kényszerítette ki ezeket. 1945-ig a békés idôszakokban a cél az volt, hogy a verseny lehetôségét, a piac szabadságát, vagyis a hatékony mûködés alapjait biztosítani kell, ami nyilván állami szabályozási kérdés volt. Az is fontos volt, hogy meg kellett felelni a szélesebb közép-európai közeg elvárásainak, tudvalevôleg a magyar kézmûipar eléggé német jellegû volt. Amivel a kézmûveseknek meg kellett küzdeni, az a gyáripar gyors terjedése volt, az olcsó tömegtermékek piacra kerülése nagyon sok szakmának okozott nehézséget. Nagyon nem tett jót a boltok, magazinok, áruházak megjelenése a hagyományos

Dél-Dunántúli Gazdaság kézmûiparnak. Mégis, a legtöbb szakma esetén maradtak olyan piacok, amelyeket a nagyipar nem fedett le, s ahol minôségi termékkel lehetett megjelenni.

Sok példa van erre. Utalhatunk arra, hogy ha valaki Pécs belvárosában, a Király utcában végigsétált, akkor azt láthatta, hogy számos úri szabó hirdeti magát a táblákon. Az úri szabó által gyártott minôség jóval magasabb volt, mint a konfekcióiparé, s ráadásul a polgári mentalitáshoz is hozzátartozott, hogy az embernek saját szabója van. Maradt ebbôl valami mára is, gondoljunk csak arra, hogy a nyelvben is sokszor jelen van még a „fodrászom”, a „varrónôm” stb. kifejezés, egyben utalva egy régi rendszer értékvilágára.

— Milyen elônyei voltak az együttmûködéseknek? Ezekbôl ma utolérhetô-e valami?

— A korábbi kamarai rendszernek azért maradtak lenyomatai még a szocialista korszakra is. Az iparosok, a mesterek például jelentôs szerepet játszottak a tanoncok gyakorlati képzésében, és ezt – bár hamar megpróbálták a központi jellegû szakmunkásképzést megvalósítani – nem lehetett egybôl felszámolni. Tudunk arról is, hogy egyes mesterek még a szakmunkás-vizsgák alkalmával is ott ültek a bírálók között. Megmaradt ez mára is, amikor a gyakorlati képzést vizsgáljuk. Csak egy saját példa: családi házunkat egy olyan kômûves mester építette, aki egy szakmunkásképzôben tanította is a szakmát; a belsô lépcsôt egy olyan asztalos készítette, aki azóta már oktat egy szakiskolában stb. Ugyanakkor úgy látom, hogy már a két világháború közötti idôben, de fôleg a szocialista korszakban a korábbi együttmûködési rendszer nagymértékben csökkent.

— Fellelhetôk-e napjainkban a régi kézmûvesek lenyomatai, mára mi maradt az ô munkásságukból?

— A lenyomatok ott vannak a társadalom mindennapjaiban. Gondoljuk csak meg, hogy a városi polgárságon belül igen erôs a „magam ura vagyok” életérzés, tudvalevôleg régen sokkal többre tartották az önállót, mint az alkalmazottat. Ott van a hagyaték a tükemodellben, annak minden szegmenségben: csak az tartozhat egy közösséghez, aki aktívan részt is vesz benne, aki telje-

5

CÍMLAPSZTORI síti kötelességeit és még mást is. De ott a hagyaték az 1990 utáni kamarai újjászervezôdésben is, amikor joggal lehetett hinni, hogy a kamarák valódi érdekérvényesítô és szakmai szervezetek lesznek, jelentôs beleszólási lehetôséggel a helyi fejlesztésekbe. Érdemes arra utalni, hogy az 1945 elôtti 70-80 évben a helyi kamara nélkül nem lehetett komoly gazdasági programot kezdeményezni.

Voltak idôszakok, amikor a kamarák évente pontosan beszámoltak az egész körzet minden egyes változásáról, amit a képviselô tagságnak jóvá kellett hagyni.

Ott voltak a rendszeresen megrendezett ipari kiállítások, ennek is vannak élô hagyományai.

— Milyen tapasztalatot szerezhetnek a ma kézmûvesei elôdeik tevékenységébôl, szervezôdéseibôl?

— Valószínûleg nem lehet „egy az egyben” átemelni korábbi modelleket. A régi világ a multinacionális tôkével, a globalizálódó folyamatokkal, a gyáriparosodással lényegében átalakult. Kérdés, hogy akkor mi maradt a kicsiknek? Egy lehetôség a nagyüzemeknek való bedolgozás, ami sokszor valamilyen nagy szakértelmet kívánó tevékenységet is jelenthet. Szoktam emlegetni, hogy amikor a márkás karórámban az elem lemerül, akkor azt egy multinacionális cég nem fogja kicserélni, de az órásmester két perc alatt igen. Az esküvôre a varrónô még mindig szükséges lehet. Egy kézmûves vásár, mondjuk a budai várban vagy Pécs belvárosában, még mindig el tudja hitetni a mai emberrel, hogy ezekre az iparokra szükség van, s hogy a karácsonyi vásárokról (nem a giccsparádéra gondolok) ne is beszéljünk. A szövetkezés eszméjét se felejtsük, hiszen számos területen mintha újjáéledne a közösségi tevékenység. Hallottam olyan szövetkezetrôl, amelyet a Facebook-on szerveztek meg. Egyes szakmák – ebben a térségben is jó néhány ilyen van – a klaszterekben látják a megoldást és a fejlôdést, és érdekes módon mintha újfent a ruházati ipar lenne e téren az egyik legfontosabb ágazat. Úgy gondolom, hogy maradtak még olyan piaci rések, amelyek betöltése segíthet a hagyományos kézmûves világ fennmaradásában.

Végül is több ezer év óta mûködik...

További információ: www.pbkik.hu

Önindító program Szellemesen Önindítónak nevezték el azt a programot, amelyben 20, a kreatív iparban érvényesülni szándékozó regisztrált munkanélküli kap az anyagi mellett több területen is támogatást ahhoz, hogy önálló vállalkozást indítson. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja új programját a KIKK Egyesülettel és a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki, de a Baranya Megyei Vállalkozói Központ, valamint a Dél-dunántúli Idegenforgalmi Nkft. is közremûködik a megvalósításban.

A projekt iránt már a meghirdetésekor élénk érdeklôdés mutatkozott, ötletekben nem volt hiány, ezért nem volt könnyû kiválasztani azt a 20 vállalkozót, akik számára már el is indult a képzés. A többségében fiatal jelentkezôk 6 hónapon keresztül képzést, coachingot, bértámogatást kapnak, ezt követôen pedig – a munkaügyi központ által – akár 2 millió Ft beruházási támogatáshoz is hozzájuthatnak a vállalkozóvá válás és a vállalkozás elindításának segítése céljából.

Minden induló vállalkozó munkáját komoly és több éves üzleti tapasztalattal rendelkezô „keresztszülôk” és coach-ok segítik.

A képzés eredményeként a program résztvevôi képesek lesznek elkészíteni saját üzleti, illetve projekttervüket, ez az alapja a vállalkozás elindításának. A képzést követôen, szintén hat hónapig, biztonságos gazdasági közegben, támogató segítséggel kezdhetik meg tevékenységüket.

Mint JANOVICS Lászlótól, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatójától megtudtuk, új elem a programban a tapasztalt szakemberek bevonásával végzett coaching és mentorálás, mindkettô a vállalkozói létben való megerôsítést szolgálja. De a programban részt

6 vevôk a második félévben lehetôséget kapnak arra, hogy eldöntsék: elindítjáke élesben a vállalkozást, addigra kiderül, egyáltalán életképes-e az ötletük, alkalmasak-e a vállalkozói létre. Ha a válasz igen, akkor lehetôség nyílik 2 millió forint beruházási típusú támogatás megszerzésére, emellett fél évig a minimálbérnek megfelelô ún. megélhetési támogatás elnyerésére. Hogy mennyire újszerû a program a munkaügyi központ támogatásait tekintve, arra Janovics László ekképp válaszolt: — A támogatás egyes elemei – a vállalkozás indítását, a beruházási támogatást vagy a megélhetést szolgáló támogatás – korábban is léteztek. De ebben a programban rendszerré szerveztük ôket, mellé raktunk képzést, coachingot. Újdonság továbbá az, hogy a kreatív ipari klaszter mellett mûködô KIKK Egyesület, mint koordináló és egyfajta katalizátor szerepet betöltô szervezôdés összefogja az egészet. Azt reméljük a programtól, hogy nagyobb valószínûséggel mûködôek és sikeresek lesznek ezek a vállalkozások, és ezáltal hosszú távon is megélhetést, biztonságos munkahelyet jelentenek a résztvevôknek.

Eddig nem volt jellemzô, hogy a kreatív iparból fordultak volna támogatásért a munkaügyi központhoz vállalkozók vagy leendô vállalkozók. Mivel Pécs kreatív város és a kultúra városa, ezért azt gondoltuk, hogy ezen a területen nagyon sok ötlet és fiatal érdemes támogatásra, mert ha nem kapnak valamilyen segítséget, akkor fogják magukat és elmennek innen, az ország más részén vagy külföldön keresnek megélhetést. Ez pedig nem válna hasznára sem az egyénnek, sem a baranyai társadalomnak.

A Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter menedzsment szervezet, a KIKK Egyesület, célul tûzte ki a kulturális és kreatív ipar fejlesztését és a kreatív ipari szereplôk tudatosságának növelését. Klasztertalálkozóikon a legjobb gyakorlatok bemutatásával hívják fel a figyelmet a kreatív ipari vállalkozások sikereire. Ennek a folyamatnak egyik legkiemelkedôbb eredménye az „Önindító” program, amely lehetôséget biztosít résztvevôi számára, hogy a bennük rejlô kreatív

CÍMLAPSZTORI ötleteket továbbfejleszszék, kibontakoztassák és ezzel megteremtsék saját vállalkozásukat. A kreatív ötletek születéséhez, kibontakoztatásához a KOHÓ Coworking House Pécs nyújt inspiráló környezetet. KERESNYEI János, a KIKK Egyesület elnöke szerint programjuk máris sikeresnek mondható.

— A tavaly augusztusi klasztertalálkozón látta az egyik prezentációsorozatot a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetôje, Janovics László és akkor jött az ötlet, hogy ha a kreatív iparban valóban ekkora energia és erô van – a klasztertagok tavalyi teljesítménye alapján ez látható –, akkor érdemes külön programot megfogalmazni erre a szektorra. Két program, a „Bekapcsoló” és az „Önindító” mûködik egymás mellett, elôbbi a már meglévô vállalkozásoknál teremt munkahelyet, utóbbi pedig azok számára szól, akik most indítanak vállalkozást.

Az Önindítóban a KIKK Egyesület végzi a lebonyolítást, mi vagyunk a program menedzserei.

— Jellemzô-e, hogy akik ebben az iparágban dolgoznak, ilyen jellegû komplex támogatást kapjanak, mint ami az Önindítóban elérhetô?

— Ez még soha nem fordult elô, ez egy szenzációsan jó dolog. Eddig mindig kôbe, vasba, betonba fektettek pénzt, még egyetlen szervezetnek sem jutott eszébe, hogy a kreatív ipart közvetlenül támogassa.

— Hogyan találták meg azt a húsz embert, akikkel elindulhatott a program?

— Pályázat útján. Több mint 40-en jelentkeztek, két fordulóban választottuk ki azokat, akiknek életképes vállalkozói ötleteik voltak és úgy találtuk, hogy képesek sikeres vállalkozás indítására.

Már most, a program jelenlegi szakaszában elmondható, hogy volt értelme kezdeményezésünknek. Egyesületünk kész arra, hogy további, hasonló programokat is mûködtessen.

— Ha vége az Önindítónak, elengedi az egyesület a vállalkozók kezét További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság vagy továbbra is támogatja ôket?

— Hat hónapig maradhatnak a Kohóban és coworkingben dolgozhatnak.

Egyébként ôk maguk már most is ilyen módszerekkel dolgoznak, egymást kiegészítve. Például egyikük ekönyveket készít, ehhez megtalálta az illusztrátor társát, a harmadik résztvevô fotókat csinál hozzá, a negyedik babákat – tehát egy komoly értéklánc épül fel.

Az Önindító programban résztvevôket a Dél-Dunántúli Gazdaság is bemutatja újonnan induló sorozatában. Az elsô rész a 22. oldalon olvasható.

Pécsi Kesztyû Klaszter Sokan mondogatják még ma is, talán jó ritmusa miatt az egykori reklámszlogent: ez mind, mind pécsi kesztyû, pécsi kesztyû – nos, ezt szeretnék a köztudatba visszahozni azok a pécsi kesztyûs cégek, amelyek érdekszövetséget hoztak létre. Felismerték, hogy együtt nagyobb eséllyel tudják növelni versenyképességüket, olcsóbban szerezhetnek be alapanyagokat és a leendô kesztyûs szakmunkások képzésében is eredményesebben léphetnek fel. A Pécsi Kesztyû Klaszter lassan három éve mûködik, a szervezôdés egyik tagját, a Szom-Hor Kft. ügyvezetôjét, HORNICZ Józsefet kérdeztük a tapasztalatokról.

— Mi, a klasztert alkotó vállalkozások már több közös pontot találtunk, amiben együtt tudunk mûködni, ezekre a megalakulás elôtt még nem is gondoltunk. A klaszter igazi elônye, hogy közelebb hozta a kesztyûs cégeket egymáshoz, lehetôséget teremt a kommunikációra, arra, hogy többet segítünk a másik vállalkozásnak. Emellett pedig vannak olyan dolgok, amelyek a klaszteres együttmûködés nélkül nem igazán lennének megoldhatók. Például az elsô kö-

Dél-Dunántúli Gazdaság zös nagy akciónk egy kesztyûs fesztivál volt 2011-ben, amikor is a pécsi Széchenyi téren megmutattuk a kesztyûsséget egy egész napos program keretén belül.

A rendezvény nagyon nagy sikert aratott, tervezzük a folytatását, ugyanis ennek a szakmának nagy hagyományai vannak Pécsett.

Szembe kell néznünk azzal a ténynyel, hogy lassan kiöregszik a szakma, mivel az elmúlt években nem volt állami kesztyûs szakmunkásképzés Baranyában. Minden kesztyûs cég számára nagyon fontos a szakmai utánpótlás biztosítása, ezért közösen kell fellépnünk.

Bárki, akivel ez ügyben tárgyalni kell, ha egy klaszterrel találja szembe magát, egészen másképp áll a dologhoz, mint ha odamenne mondjuk egy 80 fôt foglalkoztató cég vezetôje és ô mondaná azt, hogy szüksége van jól képzett kesztyûsökre. A szakképzés megteremtésében nagy segítségünkre van a kamara, így új dimenziók nyílnak meg elôttünk. 38 fôvel már elindult a kesztyûs szakmunkás képzés, de e mellett is keressük az utakat, lehetôségeket, hogy utánpótlást tudjunk képezni. A klaszter emellett lehetôséget ad közös kiállítások szervezésére, az azokon való részvételre, úgyhogy mindenképpen érdemes volt létrehozni.

— Lassan három éve lesz, hogy megalakult a klaszter. Érezhetô-e, hogy megnyugtatóbbá vált ennek a szakmának a helyzete Pécsett?

— Erre nem lehet egyértelmû igennel felelni, hiszen a klaszter nem gyógyír erre a helyzetre. A klaszter nem csodaszer.

A klasztertôl nem lehet várni, hogy rendelések szülessenek. Azokért meg kell dolgozni és a jelenlegi gazdasági körülmények – mi elsôsorban exportra termelünk – eléggé rányomják a bélyegüket erre a területre is. A klaszter ad bizonyos lehetôségeket, amelyeket vagy kihasználunk vagy nem, ám pusztán a létezésétôl globálisan nem változik meg a kesztyûsség helyzete. De valami elkezdôdött. A klaszter jó dolog, közelebb hozta a cégeket egymáshoz, de hogy hová tudja majd kiforrni magát, hogy hová tud fejlôdni, az csak rajtunk múlik. Úgy látom, komoly lehetôségek vannak benne.

7

CÍMLAPSZTORI Mecsek Portéka védjegy A Pécsi Kistérség helyi termékeit ezentúl a Mecsek Portéka védjegy különbözteti meg. A védjegy grafikája a Mecsekben honos illatos hunyort ábrázolja. A védjegy a helyi termékek, márkák felépítését, a vállalkozások fejlôdésének elôsegítését és a térség imázsának emelését célozza meg. Lehetôvé válik, hogy az itt élô emberek megismerjék a helyi portékákat, és tudatosan a környékbeli termelôk és kézmûvesek termékeit válasszák vásárláskor. A vásárló számára ellenôrizhetôvé válik a termék eredete, összetétele, kapcsolatba kerülhet a termelôvel, illetve kézmûvessel. A Mecsek Portéka megtalálható lesz a térségi vásárokon és rendezvényeken, de hamarosan üzletláncok polcain is.

Hogy milyen elônyökkel jár a védjegy használata – errôl VÍGH Anikót, a Pécsi Kistérség munkatársát kérdeztünk.

— Fontos tisztázni, hogy mi nem foglalkozunk az értékesítéssel, de megkönnyítjük azt. A termelôket abban szeretnénk támogatni, hogy az eddiginél könnyebben tudjanak megjelenni a vásárokon, üzletekben, például ne kelljen helypénzt fizetniük. Olyan kapcsolatokhoz segítjük hozzá ôket, amelyek által több helyen is kínálhatják a portékájukat. Emellett egységes megjelenést biztosítunk, illetve reklámfelületet a Mecsek Portéka saját honlapján. Fontos megjegyezni, hogy ezekért a védjegyet megszerzô termelôknek semmit nem kell fizetniük.

— Milyen jellegû termékekkel jelentkeztek már önöknél a termelôk?

Egyáltalán látnak-e fantáziát a kézmûvesek a Mecsek Portékában?

— Én úgy látom, hogy nagyon lelkesek. Egy LEADER pályázat adott lehetôséget a védjegy megteremtésére, egyelôre csak a Pécs környéki termelôk csatlakozhatnak, pedig a pécsiek is élénTovábbi információ: www.pbkik.hu

ken érdeklôdnek iránta. Egy bizottság bírálja el a kérelmeket, hogy megfelelnek-e a Mecsek Portéka elôírásainak, a minôségi feltételeknek. Annyit várunk el a jelentkezôktôl, hogy mindig adott minôségben termeljenek, a védjegyet a termék kapja meg, nem a termelô.

Az idei Pécs Expón találkozhatott elôször a vásárlóközönség a Mecsek Portéka védjeggyel árusított termékekkel. A bemutatkozás nagyon jól sikerült.

A rendezvényen az érdeklôdôk megismerhették a lekvárokat, a savanyúságokat, de árusította termékeit textiles és fazekas kézmûvesünk is. A visszajelzésekbôl azt szûrtük le, hogy szükség lenne termék menedzsmentre is, mert többen nem vállalkozásban készítik a termékeiket, fogalmunk sincs, hogyan értékesítsék azokat.

Signo Galéria A Zsolnay Kulturális Negyed boltosok utcájában mûködik a Signo Galéria, amely elsôsorban helyi, megyei kézmûvesek munkáit kínálja. Mint a galéria mûködtetôje, KÖLCSEYGYURKÓNÉ BAKA Sára mondja, nem csak egyszerûen árusítja az egyedi termékeket, egyfajta közösségszervezô funkciót is betölt.

— 2009 óta foglalkozom kézmûves vásárok szervezésével Pécsett. Van egy kulturális irodánk, amely Pécsett, Villányban, Palkonyán tartott fesztiválokra közvetíti a kézmûveseket, így nagyon komoly kapcsolati tôkém alakult ki az elmúlt évek alatt. Tavaly bérlôket kerestek a Zsolnay Negyedbe, én azzal az ötlettel kerestem meg a menedzsmentet, hogy szervezzünk egy kézmûves vásárt, mûvészeti piacot ebben az új kulturális térben.

Nem titkoltan elôször egy pécsi WAMPot próbáltam létrehozni, de aztán beláttam, hogy itt nincs akkora felvevô piaca egy ilyen jellegû dizájn piacnak, mint pl.

Európában. Ezért egyszerre kezdtem a Zsolnayban a mûvészeti piac szervezését és a galéria üzemeltetését. A cél az

8 volt – és ezért is Signo a nevünk –, hogy megmutassuk: minden tárgy mögött valaki van, aki a tárgyaival adja a kézjegyét, a védjegyét. A mi üzletünkben nincs olyan termék, ami mögött ne állna valaki. A szándékom az volt, hogy helyet adjunk a minôségi kézmûves termékeknek, mert azt tapasztaltam, hogy nagyon szórt a kínálat. Más a mûkedvelô amatôr és más a „profi” kézmûves produktuma. Mi csak minôségi kézmûves portékát kínálunk.

Egy éve vagyunk nyitva és úgy alakítottuk ki az üzletet, hogy egyik részén a kézmûves termékeket, a másik részén pedig antik Zsolnay termékeket helyeztük el. Jelenleg 72 beszállítóm van, nagy részük Pécsrôl és környékérôl való, de vannak a régió és az ország más területérôl is termékek. Hiszen meg szeretnénk felelni a turistáknak, akik helyi árut keresnek és kedvére akarunk tenni a pécsieknek, akik viszont olyat vásárolnának, amit máshol nem találnak. Nagyon gyorsan kell reagálni az igényekre, ezért folyamatosan igazodik üzletünk kínálata a vásárlói kereslethez és a trendekhez.

Amellett, hogy kapcsolatban vagyok a készítôkkel, igyekszem összehozni ôket. Már létrejött néhány brand, ami több kézmûves összefogásából alakult ki. Mindenki elkészíti a maga termékét, de a többiekével együtt jobban eladható. Pl. az egyik kézmûves gyerekruhákat varr, amikhez a kiegészítôt egy másik mûvész készíti. Sokat foglalkozom piackutatással, piacszerzéssel, így külföldre is viszünk termékeket. Próbálom a kézmûveseket befolyásolni abban, hogy mire van igény, hiszen eladható termékeket kell készíteni és sokan nincsenek tisztában a piac mûködésével.

Valamit kitalál, elkészíti és nem tudja eladni, mert túl magas árat képez vagy túl alacsonyat, nem tudja jól pozícionálni magát és a termékét. Ebben is tudunk segíteni. A miénk egy sajátos együttmûködés, hiszen nem vagyunk kamara, „csak” vállalkozók, akiknek nagyon nehéz megélni ezen a piacon.

— Mit tapasztal, hogy milyen a kézmûvesek igénye, keresik az együttmûködést egymással?

— Igen, a kézmûvesek egy meglehetôsen sajátos szubkultúrát alkotnak, érzékeny emberek, akik küzdenek a fenn-

CÍMLAPSZTORI maradásért. A kooperativitás nem az erôsségük, ha viszont együtt vannak, az közösséget forraszt. Van egy mag, annak a tagjai jól együtt tudnak mûködni. A mi vásárlóink magas minôséget keresnek és ennek meg kell, hogy feleljünk. Így csak azokkal tudunk együttmûködni, akik képesek feljutni a termékeikkel és a maguk igényességével ebbe a kategóriába.

Innovatív kézmûvesek Kézmûves tevékenység alatt nem csak a hagyományos értelemben vett portéka elôállítását lehet érteni, beletartozhatnak a fogalomba a termelôvállalatok kézzel készített innovatív termékei is. A komlói, autófelszereléseket megalkotó és gyártó Rati Kft. ügyvezetôje, a 2012-ben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, „Az Év Üzletembere Díjával” kitüntetett Rajnai Attila azért is mûködteti sikeresen vállalkozását, mert számtalan autógyárral szerzôdve új, minôségi termékeket fejleszt. Ahogy RAJNAI Attila lapunk számára korábban megfogalmazta: cégük már nem egy klasszikus termelôcég, a termékfejlesztés az értékteremtés fô mozzanata. Identitásukat úgy próbálják megôrizni, hogy saját márkát építenek, saját ötletekre alapozzák a termékeiket és abban mindig van valami olyan újdonság, érték, amivel egyedülállóak tudnak lenni a piacon. Ez hoz majd hosszú távon rangot, elismerést és egy márka értéket számukra.

Mint a cégvezetô mondja, a termékfejlesztés úgy indul, hogy a nulláról kezdik kitalálni, milyen termékre lehet szükségük az autósoknak. Úgy gondolkodnak, hogy a termék az autón kívül is használható legyen, tehát a praktikusság szempontja nagyon fontos. Jó példa erre az autós kartámasz, amiben benne foglaltatik egy magunkkal vihetô, övre csíptethetô kistáska, ebben mindennapi holmikat: papírokat, kulcsokat, pénztárcát lehet elhelyezni. Könnyen kivehetô, További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság visszahelyezhetô az autó kartámaszában kialakított helyre, amit igényesen és dizájnosan oldottak meg. Ezekkel a megoldásokkal csak a Rati Kft. van jelen a piacon és mind a saját ötletük.

De „kézmûves” ipari termék elôállítója lehet a tavaly 30 éves létrejöttét ünneplô, villamos berendezéseket gyártó pécsi KONTAKT-Elektro Kft. is, amely ipari létesítmények és berendezések villamos automatizálásához szükséges készülékeket és berendezéseket tervez, gyárt és szerel. Az induktív és kapacitív közelítéskapcsoló termékcsalád kifejlesztése valamint a fogyasztásmérô szekrények mellett most már a harmadik termékcsalád készül a vállalkozásnál, az ún. hidrogénüzemû tüzelôanyag-cellás rendszer. A villamos áram elôállítására alkalmas, rendkívül környezetbarát rendszerre méltán lehet büszke a céget ma már fiaival irányító HIRTH Ferenc, aki bízik abban, hogy a hét éve fejlesztett üzemanyagcella erôs üzletágukká válik. Ez a termék abszolút környezetbarát, mert hidrogénnel mûködik, hulladékanyaga a desztillált vízgôz. A fejlesztés a szünetmentes tápegységek, mobiltelefonok, laptopok, kommunikációs rendszerek tápellátását, valamint közlekedési eszközök, vízügyi létesítmények, munkagépek mûködését biztosíthatja, amennyiben a hidrogént mint energiahordozót versenyképes áron lesznek képesek tüzelôanyagcellákkal elsôsorban elektromos energia, másodsorban hôenergia elôállítására használni. Hirth Ferenc szerint ez a technológia sikerre van ítéltetve, mivel a tüzelôanyagcellás energiaelôállításnak mint technológiának van egy olyan jellemzôje, mellyel mai ismereteink szerint egyetlen technológiai versenytárs sem rendelkezik: a környezetre gyakorolt hatás. A melléktermékként keletkezô vízgôz mellett ugyanis csak minimális emisszióval lehet számolni.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÉCS EXPO

9

Szakmai programok üzletembereknek és diákoknak Élénk szakmai és lakossági érdeklôdés mellett zajlott a megyeszékhely vásárközpontjában a Pécs Expo 2013 kiállítás és vásár. A tavaly újraindított gazdasági seregszemlére ebben az évben több mint kétszáz kiállító jelentkezett be, termékeikkel, szolgáltatásaikkal roppant széles vásári kínálatot alakítva ki. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a rendezvény szakmai támogatójaként szakmai rendezvényekkel és Pályaválasztási Pavilonnal várta az érdeklôdôket. A cégek nemzetközi partnerségének kialakítását az üzletember találkozó mellett horvát és lengyel gazdasági tájékoztatóval, szakmai munkájukat hatósági fórummal, és export- illetve vállalkozásfejlesztési törekvéseiket ezeket finanszírozó konstrukciók és szervezetek bemutatkozásával támogatta.

„Jövôre veletek ugyanitt!”– kamarai kiállítók a Pécs Expón A kamara tavasszal pályázatot hirdetett a Pécs Expón való ingyenes, illetve kedvezményes kiállítói megjelenésre baranyai vállalkozók számára. A bírálat után 50 helyi vállalkozás kapta meg a lehetôséget a kiállításra. Az egységes standokon megjelenô kiállítók májusban olyan képzésen vettek részt, melynek célja volt, hogy részletes információkat kapjanak a saját tevékenységük népszerûsítését célzó marketing lehetôségekrôl, a vásári megjelenés hatékonyabbá tételérôl. A kiállítók elmondása alapján sokan el sem tudták képzelni, mennyiféle üzleti lehetôség rejlik egy ilyen megjelenésben. Konkrét megrendelések, rengeteg együttmûködési ajánlat, nem tervezett, de „életmentô” partnerségek születtek a négy nap során.

10

PÉCS EXPO

Dél-Dunántúli Gazdaság

Várakozáson felüli eredmények az üzletemberek találkozóján Meglepô gyorsasággal telt be az üzletember találkozó szervezésére fejlesztett professzionális szoftver 50 férôhelye ahhoz képest, hogy a vásár „újkori” történetében ezt idén elôször szervezte meg a kamarai Enterprise Europe Network iroda az újvidéki iroda és a Magyar-Ukrán Vegyeskamara társszervezésében. 52 vállalkozás 6 országból (Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Anglia, Oroszország, Magyarország) 140 tárgyalást folytatott le az erre rendelkezésre álló három óra alatt. A tárgyaló felek több mint 50%-a külföldi volt, ami nagyban segítette a hazai vállalkozókat, hogy saját terméküket, szolgáltatásukat nemzetközi viszonylatban is elhelyezzék, értékeljék. Akiknek nem sikerült elôzetesen regisztrálni tárgyalási profiljukat a rendszerbe – hiszen az 50 férôhely eleve korlátozta a résztvevôk számát – azok mind a helyszínen, mind a négy napig a kamarai kiállítói pavilonban berendezett négy tárgyalóhelységben kaptak tárgyalási lehetôséget.

Nagyné Hajdú Beáta egyéni vállalkozó szponzorként biztosította a kamarai tárgyalókban a kiváló minôségû St. Graal ásványvizet. Köszönjük!

Magyar-Horvát Gazdasági Fórum Horvátország EU-s csatlakozásával változik a gazdasági együttmûködés perspektívája is – errôl és potenciális üzleti lehetôségekrôl, adózási tudniva-

lókról hallhattak bôvebben a szép számmal megjelent vállalkozók és érdeklôdôk. Az esemény fô témája Horvátország EU-s csatlakozása és következményei a magyar-horvát gazdasági kapcsolatokra volt.

A fórumon a Magyar-Horvát Tagozat elnöke és titkára után Ljiljana

Pancirov a Horvát Köztársaság fôkonzulja is köszöntötte a résztvevôket, majd Scherczer Károly Magyarország Zágrábi Nagykövetségének vezetô külgazdasági szakdiplomatája tartotta meg elôadását.

A szakmai beszámolót követôen Palizs-Tóth Hajnalka a Kárpát Régió

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

PÉCS EXPO

Több mint félezer látogató a pályaválasztási pavilonban Sikeres pályaválasztási rendezvénysorozatot valósított meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A Pécs Expón külön pályaválasztási pavilonban megrendezett programra már elôzetesen sokan jelentkeztek.

Több száz diák érdeklôdött a szakmatanulás, és fôként a hiányszakmák iránt.

A rendezvény célja az volt, hogy a pályaválasztás elôtt álló tanulók, az érdeklôdô tanárok és szülôk testközelbôl ismerjenek meg szakmákat, mivel a pályaorientáció területén végzett munka alapvetô koncepciója felhívni a figyelmet az általános iskola, valamint az érettségi utáni szakmaválasztás lehetôségére, illetve arra, hogy egy jól megválasztott szakma biztos jövôt alapozhat meg.

A pályaválasztási kiállítás látogatói kipróbálhattak gépipari és elektronikai gépeket, szerszámokat, könnyûipari, illetve kézmûves tevékenységeket. Játékos feladatokon keresztül ismerkedhettek idegenforgalmi, gazdasági, valamint a szociális és egészségügyi szakmacsoportba tartozó szakmákkal. Más kiállítóink, mint például a Baranya Megyei Üzleti Hálózat eszéki irodavezetôje ismertette az iroda szolgáltatásait és régióban betöltött szerepét, melyet a zágrábi székhelyû, magyar vállalkozásokat segítô E-Konto könyvelô és adótanácsadó iroda prezentációja követett.

Cselik Péter, az E-Konto irodavezetôje elôadásából a vállalkozók megtudhatták melyek lesznek a legfontosabb változások az Uniós csatlakozást követô adózási eljárásokban.

Kormányhivatal Munkaügyi Központ munkatársai tanácsadással, pályaválasztási és önismereti tesztekkel segítették a résztvevôket, a gazdaság képviselôivel a munkáltatói elvárásokról, szakmatanuláshoz és szakmavégzéshez szükséges kompetenciákról beszélgettek az érdeklôdôk. A tanulószerzôdéses rendszerrel, valamint a hiányszakmákkal kapcsolatban a szakképzési osztály munkatársai adtak tájékoztatást.

Pozitív visszajelzés számunkra, hogy ilyen sokan éltek a lehetôséggel és a megye minden területérôl érkeztek is-

kolai csoportok. A jelzések alapján látogatóink és meghívott vendégeink is elégedetten távoztak.

A szakmákat bemutató kiállítók: 500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola, Balassi Intézet, BAMKH Munkaügyi Központ, Bikali Élménybirtok – Hella’ 91. Kft., Comenius Szakközépiskola és Szakiskola, Gyánti Istvánné, Hauni Hungária Gépgyártó Kft., Mig-Tig Kft., Monoszlainé Bors Ágnes, Perfekt Zrt., Radnóti Miklós Közgazdasági

12

PÉCS EXPO

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakközépiskola, Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola, SZTÁV Zrt., Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskola, Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. A pályaválasztási pavilon szponzorai: FORSZ Kft., MIG-TIG Kft., SEMLER Kft., Adria-Üzletház Kft., Autósziget Kft., Brázay Építô Kft., Csuri-007 Kft., Danubius Szállodaüzemeltetô és Szolgáltató Kft., Erb és Társai Kft., Faludi és Társa Kft., FX Autóház Kft., Hamburger és Társai Kereskedelmi Kft., HBKapcsolószekrénygyártó Kft., Hidrot Kft., Horváth és Társa Bt., Hôszig Kft., KNAUF Építôipari Kft., Ledina Kft., Matro Kft., Mecsek Füszért Zrt., P’-Autócity Kft., Praktiker Kft., Strauss Metal Kft., Szigetvári Takarékszövetkezet, Szigetvári-Husika Kft., Terex Cranes Hungary Kft., TESCO-GLOBAL Áruházak ZRT. (Pécs, Makay u. 5.), Völgység Szakmunkásképzô Ipari Szolgáltató Kft. Köszönjük az együttmûködést és a támogatást!

„Klaszterország” A Pécs Expón öt klaszter mutatkozott be elôször a látogatók számára: Alkalmazott Földtudományi Klaszter, DélDunántúli Gépipari Klaszter, Kulturális Ipari Klaszter, Pécsi Kesztyû Klaszter, Zöld Energia Klaszter.

A klaszterek képviselôi egyetértettek abban, hogy elsôsorban nem üzleti céllal vállalták a részvételt.

Ennek ellenére volt olyan klaszter, amely a vásár idôtartama alatt megállapodott horvát üzletemberekkel egy franchise átvételének elvi lehetôségérôl. Sokan felkeresték és rákérdeztek a kesztyûs klaszter standján kiállított gyönyörû termékek elérhetôségére, árára, többen megnézték a gépipari klaszter standján, vízsugaras vágással elôállított logót, hogy meggyôzôdjenek a vágás minôségérôl, míg a zöldipari klaszter standján a napkollektort nézegették a legtöbben.

A klaszterek azért örültek a kiállítási lehetôségnek, mert a klaszter neve bekerülhetett a köztudatba, a szakmai partnerek mellett az egyéni látogatók is potenciális vásárlók lehetnek a jövôben.

Dél-Dunántúli Gazdaság

RPT InnoteQ: 3D-ben a jövô (amely már elkezdôdött) Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb bankháza, a Citigroup elemzôi legutóbbi felmérésük eredményeként tíz olyan ipari területet nevesítettek, amelyek technológiája ugyan már ismert, de fejlesztésük valóságos financiális revoluciót eredményezhet a gyártó cégek számára. Ilyen ígéretes jövô elôtt áll például a géntechnológia, a napenergia, az információtechnológia mellett a háromdimenziós nyomtatás is. Ez utóbbi közelebbi megtekintéséért nem kell azonban az országhatárt átlépni, hiszen a 3D-s nyomtatással a Pécs Expón is találkozhatott az érdeklôdô az RPT InnoteQ Kft. kiállító standján. A jövô nyomtatójáról SIPOS Tibor mûszaki vezetôt és OROSZ Norbert üzletfejlesztési vezetôt kérdeztük.

— Mostanában egyre többet lehet olvasni szakmai berkeken kívül is a 3D-s nyomtatásban rejlô forradalmi lehetôségekrôl. Ön mikor találkozott elôször ezzel a technológiával?

— O. N.: Bár a mérnök barátomnak már a mûegyetemi évek alatt a 3D nyomtatás volt az egyik legkedvesebb szakmai témája, jómagam 2006-ban találkoztam elôször ezzel a technológiával a budapesti Industria kiállításon. Talán mondanom sem kell, a 3D-s nyomtatásba ott, azonnal bele is szerettem. Igaz, akkor még nem gondolkodtam konkrét cégben, nevezetesen olyanban, amelyet éppen erre a berendezésre alapíthatok.

Ennek ellenére a vállalkozást már annak az évnek a végén létrehoztuk. Ezt követôen egy rövid ideig még a meglévô munkánk mellett, párhuzamosan építgettük a cégünket, majd nem sokkal késôbb már csak ezzel foglalkoztunk. A cégépítésben segített az, hogy elôzô munkahelyeinken jelentôs kapcsolati tôkére sikerült szert tennünk.

Ma pedig már a kamarai Enterprise Europe Network hálózat aktív tagjaként a nemzetközi piacok felé mozdultunk el. Ezt éppen az általunk használt korszerû technológia miatt tehetjük meg, hiszen versenyképes szolgáltatásainkra vevôk az általunk megcélzott külföldi piacok. Számunkra az értékteremtés, illetve az innovatív fejlesztés az a húzóerô, amelynek eddigi sikereinket köszönhetjük. Annyit azért itt megjegyeznék még, hogy a háromdimenziós nyomtatás mellett a vállalkozásunk profiljához szorosan kapcsolódik az ipari formatervezés, a mûanyag és alumínium fröccsöntô szerszámok tervezése, valamint a 3D szkennelés ami azt jelenti, hogy akár egy természeti formát, vagy egy mûtárgyat tudunk digitalizálni. Ezekkel a tevékenységeinkkel hatékonyan tudunk akár egyedileg gyártott kis szériás termékeket (prototípusokat) készíteni.

— Egy vállalkozás élete – és ez mindegy is, hogy éppen a világ melyik részén mûködik

13

A HÓNAP ÜZLETEMBEREI

– nem csak sikerekbôl áll. Gondolom ezzel önök sincsenek másként...

— O. N.: Ez így igaz. A cégünk életében is voltak természetesen sikeres és kevésbé motiváló idôszakok. De azt az elmúlt évek során megtanultuk, illetve megtapasztaltuk, hogy amíg a siker hatalmas felhajtóerô a további munkánkban, addig az esetleges kudarc olyan „tanulópénz”, amelybôl szintén rengeteg építô tapasztalat elraktározható.

— Azt olvastam nem is olyan régen valahol, hogy a tárgyak háromdimenziós megtervezését lehetôvé tevô eszközök fejlesztése rohamléptekben zajlik, sôt a közeli jövôben például – egyes elôrejelzések szerint – az is elképzelhetô, hogy a repülôgép alkatrészek tervezése során csaknem az alkatrészek felét éppen a 3D-s nyomtatás segítségével állítják majd elô és építik be a végtermékbe. Véleménye szerint a felvázolt prognózis milyen mértékben fikció?

— S. T.: Annak a fejlôdési pályának a csúcsát, ami a háromdimenziós nyomtatási technológiában rejtôzik, ma még nem látjuk egészen pontosan. Annyi azonban bizonyos, hogy az ív, amelyen halad ez a technológiai „projekt”, valóban – már most – óriási lehetôségeket kínál, úgy a gyártók, mint a potenciális megrendelôk számára. Teljesen elképzelhetô az említett elôrejelzés, hiszen az RPT technológiák éppen a kisszériás és egyedi gyártásra nyújtanak megoldást. Ma már az életünk minden területén találkozhatunk rapid, azaz gyors termékekkel. A mai világban még a leves is sokszor instant, vagyis azonnali. A gyorsaság az egyik fô, döntést befolyásoló tényezônk. Attól függôen, hogy mire akarjuk a prototípusokat -vagy az egyedileg legyártott alkatrészeket- használni válogathatunk különbözô technológiák, és eljárások között. Mi a PolyJet technológia mellett döntöttünk amikor a céget alapítottuk. Számunkra a méretpontosság és a sokoldalú felhasználhatóság volt a cél. Ahhoz, hogy egy prototípust képesek legyünk elkészíteni a saját technológiánkkal, az egyik alapvetôen szükséges adat, a számítógéppel megtervezett 3D modell úgynevezett CAD adata. A CAD adatok megtervezése történhet bármilyen mérnöki tervezô programmal. Ezen rendszerek elterjedése egyben magával vonja a 3D nyomtatás elterjedését is.

— Említették, hogy hálózati rendszerben dolgoznak. Mit jelent ez pontosan?

— O. N.: Az RPT-Innoteq kicsi, de rugalmas cég, amely a 3D-s technológiákra specializálódott. A legtöbb esetben a megrendelôink számára az jelent valós megoldást, ha a termékfejlesz-

téseiknek egy részét képesek kiadni egy olyan vállalkozásnak, amely „kulcsrakész megoldást” tud szállítani nekik. Bizonyára mindenki számára ismerôs helyzet az amikor egy építkezésnél a festô mutogat a kômûvesre, hogy miért nem lett szép sima a fal. Nos, a termékfejlesztésnél sincs ez másként, csak a szereplôk mások... Azt azért szeretném kihangsúlyozni, hogy nem vagyunk minden területen szakértôk, ám azt viszont nagyon jól tudjuk, hogy kivel lehet megfelelô minôségben elvégeztetni az adott feladatot. Ezért gondolkozunk folyamatosan hálózatban.

— A számos kiállító között kiemelkedôen sikeres volt a Pécs Expón az RPT InnoteQ Kft. Melyek voltak azok a bemutatott technológiai újdonságok, amelyeket a vásáron megmutattak az érdeklôdôknek?

— S. T.: A legnépszerûbb a 3D nyomtatónk volt, amelyet mûködés közben tekinthettek meg a érdeklôdôk. Örültünk, hogy több oktatási intézmény tanára és a diákja is rendkívüli érdeklôdést mutatott a technológia iránt. Reményeink szerint a késôbbiekben módunk nyílik jó néhány elôadást tartani az érdeklôdô tanulók számára is a szakiskolákban. Azt reméljük, hogy a pályaválasztás elôtt álló fiatalok részére az ilyen impulzusok nagy mértékben hozzájárulhatnak a késôbbi sikeres döntéseikhez.

— Miként tervezik a jövôt?

— O. N.: Az idei évben a célunk az, hogy a régiónkban ismertebbek legyünk. Ennek elérése érdekében szeretnénk több rendezvényt tartani, valamint több partnerünkkel elkezdtük szervezni egy mûanyagipari klasztert. Az idei év vége felé a horvát piacon kívánunk elindulni és ott is sikereket elérni.

E. É.

Sipos Tibor és Orosz Norbert

14

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az energiahatékonyság és az innováció egy cipôben járnak A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) Pécsett megrendezett Energetikai audit rendezvénye rámutatott arra, hogy a vállalati innováció mellett az energiahatékonyságra való törekvés is „csodákra képes”.

letben és a gyakorlatban is bemutatták. Az érdeklôdôk megismerkedtek a HKIK energiahatékonyságot segítô kamarai szolgáltatáscsomagjaival,

A rendezvény két témakört ölelt fel egyszerre: a vállallati innováció fontosságát és az energia megtakarítást. Elsô hallásra a két téma nem feltétlenül kapcsolódik egymáshoz, az elôadások meghallgatása után azonban felfedezhette a hallgatóság az összefüggést.

Elsôként Vízer Zoltán, a HKIK fejlesztési igazgatója vezette fel a rendezvényt a szervezeti innováció szerepének bemutatásával, a projektgondolkodás és tervezés elsajátításának fontosságával, melyet Kiss Péter, Becskei Márk elôadásai követtek, akik energiagazdálkodást az elmé-

Beszállítói együttmûködés formálódik Pakson Kamarai tisztségviselôk tettek szakmai látogatást Pakson, ahol az atomerômû Paks 2 projektrôl kaptak részletes tájékoztatást, melyet üzemlátogatás követett.

Az erômû üzemeltetési igazgatójának tájékoztatóját követôen Tóth Csilla, a Paks 2 Atomerômûfejlesztési Zrt. mûszaki igazgatója, vezérigazgató-helyettese tartott részletes tájékoztatót a kiemelt jelentôségû beruházás elôzményeirôl, a jelenlegi feladatokról és a tervekrôl.

A mûszaki-gazdasági információk után nagy érdeklôdés kísérte a beszállítói lehetôségekrôl szóló kiegészítést – a kamara segítségével a közelmúltban pécsi-baranyai vállalkozások is regisztrálhattak az MVM elôminôsítéshez szükséges internetes oldalán.

A látogatói központban részletes ismertetô hangzott el az erômû mûködésérôl, különösen a biztonsággal és a sugárzással kapcsolatos kérdésekre kapott szakszerû válaszok és statisztikák váltottak ki nagy érdeklôdést a jelenlevôkbôl.

A biztonsági ellenôrzés után került sor az 1-es és 2-es reaktor megtekintésére – a látogatói folyosó után az erômû üzemi területén tett rövid séta zárta a hivatalos programot.

Dr. Kéri István kamarai elnök elmondta, hogy az erômû kedvezôen fogadta a pécsi kamara javaslatát, hogy a kereskedelmi és iparkamarák segítsék a területi kis- és középvállalkozások felkészülését, az eredményesebb közbeszerzési szereplésük érdekében. Ezzel is hozzájárulhatnak a magyar beszállítói részarány növeléséhez.

A konkrét feladattervek összeállítása hamarosan megkezdôdik.

valamit láthattak egy-két megdöbbentô adatot arról, mennyit spórolhat meg egy vállalkozás, ha odafigyel az energiafelhasználására.

A második részben a projekttervezés és az innovációs audit került elôtérbe. Sike Zoltán, a Mindentudor.hu Kft. ügyvezetô igazgatója az MSprojekt szoftver bemutatásán keresztül adta át a hallgatóságnak a projektekben gondolkodás fontosságát. Az utolsó elôadó a vállalkozások versenyképességének titkait helyezte az elôadásának középpontjába. Tóth Ferenc, Innostrada Klaszter ügyvezetô igazgató szerint a gazdasági szervezetek az évezred elsô évtizedében új kihívásokkal kell, hogy szembesüljenek, melyre a megoldás az innovációs potenciál fejlesztése.

A rendezvény elôadásai letölthetôek a www.pbkik.hu oldalról.

Július 1-jén dördül a startpisztoly Bevezetésre kerül a használatarányos útdíj Szállítmányozásban, fuvarozásban érdekelt vállalkozásokkal telt meg a kamara nagyterme. Közel 100 vállalkozás kapott elsô kézbôl tájékoztatást az E-útdíj bevezetésének szükségességérôl, valamint a gyakorlati, technikai tudnivalókról. „Az országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése, a forgalom idôszakos és helyi szabályozása, a környezetbarát közlekedési módok elônyben részesítése, valamint a társadalmi és környezeti költségek internalizálása szükségessé teszik, hogy az úthasználók a közútkezelés és fejlesztés költségeihez az úthasználatuk arányában járuljanak hozzá, és a jármûvek környezetvédelmi szempontú korszerûségét is tekintetbe vevô arányos díjszabási rendszer jöjjön létre.”– szól az Országgyûlés által május 27én megszavazott törvény preambulumában.

Dr. Vereczkey Zoltán, az MKFE (Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete) elnöke, az MKIK alelnöke bevezetôjében elmondta, hogy nem a

rendszer bevezetése volt a kérdéses, csak az idôzítés. Egyszerûbb és elfogadhatóbb lett volna, ha mindez egy nemzetgazdasági szempontból prosperáló idôszakban történik.

A rendszer célja, hogy a szektorban a magyar vállalkozások versenyképessége javuljon.

Ahhoz, hogy a díjfizetés a magyar vállalkozók részére elviselhetôbb mértéket öltsön, a fuvarozók érdekképviselete tárgyalásokat folytat a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Jelenleg 3 területen számolhatnak be eredményekrôl: 1. A súlyadó mértéke 1200 Ft/100 kg-ról, az európai uniós minimumra, vagyis évi 850 Ft/100 kg-ra csökken. (tehergépjármûvek, autóbuszok) 2. Az útdíj 7,5 százaléka levonható az iparûzési adóból.

3. Jelenleg alakítják ki azt a finanszírozási rendszert, forgóeszköz hitel konstrukciót, amely kifejezetten a használatarányos útdíj megfizetését könnyítené meg.

Folytatás a 15. oldalon

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

KAMARAI HÍREK

Segítség pályakezdô fiatalok foglalkoztatásában

A hajógyártás újraélesztése

Folyamatosan beadható a TÁMOP-2.3.4.A-13/1 gyakornoki program pályázat, mely tanulószerzôdéssel gyakorlatot szerzô pályakezdô fiatalok elhelyezkedésében nyújthat segítséget.

A Magyar Hajótervezô Klaszter bemutatkozása

Mikrovállalkozások és kkv-k pályázhatnak, amelyek tanulószerzôdéssel végzett tanulók foglalkoztatását vállalják. Olyanokét, akik 25 évnél fiatalabbak, legfeljebb 18 hónapja szerezték meg elsô nappali iskolai rendszerû középszintû szakképesítésüket, legalább 6 hónapig tanulószerzôdésesek voltak, s vizsgájukat követôen nem dolgoztak a megszerzett szakképesítésükkel munkaviszonyban.

A sikeresen pályázó cégek 9 havi bér- és járuléktámogatást kaphatnak a tanulóra, amennyiben minimum 4,5 hónapig továbbfoglalkoztatják.

A pályázónak ki kell jelölnie egy szakembert mentornak, aki segíti, értékeli a fiatalt és dokumentálja a tevékenységeket. A mentor bérére, valamint adminisztratív költségekre is igényt tarthat a pályázó.

A program a támogatási összeg 25 százalékáig eszközbeszerzést is lehetôvé tesz.

A pályázat folyamatos elbírálás mellett jövô év április 30-ig nyújtható be. A támogatás mértéke akár 100 százalék is lehet.

További információ: www.pbkik.hu Pályázatok menüpont

Folytatás a 14. oldalról Novemberre várható egy újabb egyeztetés, amely 2 újabb területen gépjármûvezetôk képzése és a környezetvédelmi támogatások hozhat kedvezô változásokat.

Az E-útdíj Igazgatóság képviseletében Kibédi-Varga Lajos ismertette a HU-GO elnevezésû rendszer mûködését a gyakorlatban. A megjelentek az alábbi kérdésekre kaptak választ: Kire vonatkozik a díjfizetési kötelezettség?

A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjármûvekre.

(Az össztömeg és a tengelyszám alapján megkülönböztetett kategóriák a J2, a J3 és a J4) Mennyi a fizetési kötelezettség?

A fizetési kötelezettség egy táblázatban, amely bruttó értékû összegeket tartalmaz megtalálható a törvényben, illetve a www.hu-go.hu honlapon. A mértéket befolyásolja a használt út kategóriája, a megtett út hossza, valamint a gépjármû kategóriája, környezetvédelmi (emissziós) besorolása.

Mi a fizetés alapja?

A fizetés önbevallás alapján történik.

1. Viszonylati jegy – alkalmankénti úthasználat esetén ajánlott. (HU-GO rendszer ügyfélszolgálati portálján, értékesítési pontokon keresztül www.hu-go.hu ) A viszonylati jegy kizárólag megtervezett útvonalra, egy irányban biztosít egyszeri úthasználati jogosultságot. A jegyet mindenképpen a díjköteles úthasználat elôtt kell megvásárolni.

2. Fedélzeti eszköz – gyakori úthasználat esetén ajánlott. Flottakövetô szolgáltatók listája: www.hu-go.hu

Fizetés módja?

Regisztrált felhasználóként: a regisztráció során létrehozott folyószámláról (folyamatosan feltölthetô).

Nem regisztrált felhasználóként: kizárólag viszonylati jegy vásárlásával.

Hogyan lehet regisztrálni?

A www.hu-go.hu oldalon, vagy személyesen az ÁAK ügyfélszolgálati irodáiban.

Mikortól lehet regisztrálni?

2013. június 20-tól a rendszer élesben mûködik.

Díjellenôrzés és bírság A jogosulatlan úthasználat kiszûrése a forgalom megállítása nélkül történik. (Egyrészt 75 fixen telepített eszközzel, másrészt 100, erre a célra kialakított, gépjármûvekre szerelt berendezéssel.)

A szankció: közigazgatási bírság. Helyszíni megállítás esetén a gépjármûvezetôvel, megállítás nélkül az objektív felelôsség elve alapján a tulajdonos/üzembentartóval szemben indul eljárás.

2013 augusztusáig a kiszabott bírság alacsonyabb, szeptembertôl azonban 140-160 ezer forintos bírságra lehet számítani.

Ellenôrzik-e a külföldieket?

Igen, a fenti lehetôségeken kívül, ôket a határállomások ellenôrzôpontjain is megállítják, adott esetben tovább sem haladhatnak.

Az E-útdíj témával kapcsolatban érdemes megjegyezni az i-Cell Kft. nevét, aki a rendszer kiépítôje. Részükrôl Farkas Károly tartott rövid technikai jellegû tájékoztatást.

A kamara Mohács Városi Testületének legutóbbi ülésén mutatkozott be a Magyar Hajótervezô, Gyártó, Javító és Innovációs Klaszter.

A kamara Mohácsi Elnökségének és a DélDunántúli Gépipari Klaszter tagjának jelenlétében lezajlott rendezvényen, Götz Sándor a Magyar Hajótervezô, Gyártó, Javító és Innovációs Klaszter elnöke mutatta be a szervezet tevékenységét, terveit.

Götz Sándor gépészmérnök, a Ganz Danubius Hajógyár konstruktôre, majd fôosztályvezetôje a klaszter létrehozója, a magyar hajógyártás újraélesztésén, illetve a Duna Express projekt (Budapest agglomerációs közlekedésének megoldása, vízi úton, menetrendszerinti hajókkal) megvalósításán dolgozik.

A klaszter elnöke tájékoztatót tartott a magyar hajógyártás történetérôl, a hajógyártás kihasználatlan lehetôségeirôl, elhangzott: annak ellenére, hogy Magyarországon a 90’-s évek óta ipari hajógyártás nincs, a hajóipart nem érintette a gazdasági válság, nôttek a dunai személyszállító hajókra adott megrendelések.

Beszélt a hazai hajóipari KKV fejlesztés céljairól, többek között arról is, hogy munkahelyteremtés hajózással, hajóépítéssel viszonylag rövid idô alatt (5 év), megvalósítható lenne.

A rugalmas gyártás és a hajóipari beszállítók, valamint a háttéripar feladatairól szólva megemlítette, hogy a magyar tulajdonban levô hajók jelenleg nem EU konformok, sem mûszakilag, sem esztétikailag. Hajó-, és a szükséges úszómûvek gyártásához ma már nem fém, hanem mûanyag technológiára van szükség.

Götz Sándor a feltett kérdésekre válaszolva elmondta: ma 16 kisvállalkozás tagja a klaszternek, akik fôleg tervezôk. A klaszter tagok számát 22-re szeretnék felfejleszteni.

Mohács és térségének bevonási lehetôségeirôl beszélve felvázolta annak a lehetôségét, hogy egyrészt beszállítóként lehet csatlakozni, illetve helyi kezdeményezés indulhatna Mohácson az összes érdekelt szervezet és vállalkozás bevonásával, amely a gyártáshoz kapcsolódó valamelyik oldalágat kiszolgálná.

16

HIDASI MELLÉKLET

Számos kedvezményt kínálnak Hidas a megye többi településéhez hasonlóan nincs könnyû helyzetben. Az eltelt esztendôkben a helyi önkormányzat vezetôi mindent megtettek azért, hogy minél több vállalkozás létesítsen telephelyet a Baranya és Tolna megye határán található községben, kihasználva annak jó megközelíthetôségében rejlô lehetôségeket. Az újonnan indulóknak kedvezményes áron kínáltak eladásra telkeket, vagy kedvezményes áron vállalkozás létesítésére bérleményeket. Mindezek hatására számos cég Hidasra helyezte székhelyét.

A településen jelenleg is számos kereskedelmi, erdészeti és faipari tevékenységet folytató kis- és közepes méretû vállalkozás található, nagy részük önfoglalkoztató, egy-két alkalmazottal mûködik. A legnagyobb foglalkoztatók közé tartoznak a papír csomagolóanyagokat gyártó, valamint egy hidak, utak, alagutak építésével foglalkozó cégek. Az itt élôk nagy része Bonyhádra és Szekszárdra jár dolgozni.

Hidas gazdasági területeinek kedvezô a földrajzi elhelyezkedése, különösen a kiemelt fontosságú egykori Budapesti Vegyimûveké. A bonyhádi vízbázist is veszélyeztetô jelentôs szennyezôforrás végleges megszüntetését követôen megteremtôdnek a feltételek az ipari üzem további hasznosítására. Az egykor tömbtelkes, egységesen kialakított telephelyre már elkészült a részletes szabályozási terv, ami magában foglalja a környezeti hatástanulmányt is. Ebben pontosan meghatározásra került, hogy a mentesítést követôen milyen célokra hasznosíthatók az egyes épületek, közterületek, utak, valamint milyen új ipari beruházások megvalósítására alkalmas telkek alakíthatók ki az egykori gyártelepen. Mindeközben egy új iparterület is kezdi kinôni magát a 6-os út és a Hidas-Bonyhád vasútállomáshoz vezetô út közötti részen, ahol már több kisebb cég is megtelepedett, egyebek mellett egy kamionmosó.

Minden, ami építôipar Hidas gazdasági életében számottevô szerepet játszik a több mint harminc embert foglalkoztató, s alvállalkozóként csaknem kétszáznak folyamatosan munkalehetôséget teremtô BGW Kft., amelyet 1991-ben hárman – Babos Attila, Weintrauth András, s mint kültag Gugora József – hoztak létre.

Az építôiparban jelentôs tapasztalatokkal rendelkezô három alapító által mûködtetett vállalkozás elsôdlegesen épületek, hidak, alagutak, közmûvek, vezetékhálózatok építésével foglalkozik. Tevékenységi körük azonban kiterjed a talajmintavételtôl, a tetôszerkezetek kialakításán, autópálya, út és sportpálya építésén át a vízi létesítmények létrehozásán, a vízszigetelésen, a speciális szaképítési munkákon, a vakoláson keresztült egészen az épületasztalos munkákig, takarításig. Mind e mellett foglalkoznak fém- és födém zsaluk, állványok, kompresszorok, építôipari gépek, darus- és kisteher autók bérbeadásával is.

Elsôdleges céljaik között szerepel, hogy megrendelôiknek mindinkább komplex, minden igénynek eleget tevô szolgáltatást nyújtsanak. Üzletpolitikájukban pedig nagy hangsúlyt helyeznek vevôik, megrendelôik elégedettségének elnyerésére, amelynek biztos hátteret jelent, hogy a cég öt éve már az ISO 9001:2000 szabvány szerinti irányítási rendszerben mûködik.

Lépcsôkészítés felsôfokon

Stadler-Voszk Kft. 7696 Hidas, Erkel F. utca 2 .

Telefonszám : (72) 557 500, fax : (72) 557 519 Email : info@stadlerlepcso.hu Weboldal : http://www.stadlerlepcso.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egyre több országban ismerik a hidasi Stadler-VOSZK Kft. termékeit, lépcsôiket szinte egész Európában keresik. Legfontosabb üzleti partnerük Németország és Belgium.

A VOSZK szövetkezeti közös vállalat és Bernd Stadler német üzletember 1990-ben alapította meg a Stadler-VOSZK Kft-t. Egy év elteltével indult meg Németországban kiképzett szakemberekkel a húzott karú, a pihenôs és a csigalépcsôk gyártása, amelyeket az elsô idôben a magyar, késôbb a német piacra szállítottak. A termékfejlesztés eredményeként három év elteltével már lemez tartószerkezetûeket és horganyzott felületkezelésûeket is gyártottak.

A cég elsô nagyberuházásaként 1994-ben 720 négyzetméteres gyártócsarnokot, valamint 140 négyzetméter alapterületû szociális blokkot épített. Ezzel megteremtôdött a feltétele, hogy speciális gépek beállításával, valamint a dolgozók számának jelentôs növelésével több mint duplájára emeljék a gyártókapacitásukat.

Ezt követôen felgyorsultak az események, megnyitják budapesti értékesítési irodájukat, majd egy új ezer négyzetméteres gyártócsarnokot és festômûhelyt, valamint korszerû, négyszáz négyzetméteres irodaházat építenek, s megkezdôdik a saválló lépcsôk és korlátok gyártásához szükséges technológia kiépítése. A cég történelmének legnagyobb projektjét 2005-ben valósítják meg, amikor is a fôváros XIII. kerületében a CENTER-HÁZ épületegyütteseinek több mint 370 lakásában a korlátok és egyéb lakatos szerkezetek elkészítésével és felszerelésével ôket bízzák meg.

Az ezredfordulón létrehozzák Kolozsváron a márkaképviseletüket, majd három évre rá megjelennek az orosz piacon is egy jekatyerinburgi üzletemberrel való kapcsolatnak köszönhetôen. Újabb három esztendô elteltével már belga, svéd és horvát építô cégek is a megrendelôik sorába lépnek.

A hazai piacon is egyre ismertebbé válik a nevük, mind többen többszintes épületeik belsô tereibe a lépcsôt és a biztonságos közlekedéshez a korlátot tôlük rendelik meg. Honlapjukon külön program segítségével bárki összeállíthatja saját lépcsôjét az ott található Virtual Center lépcsôtervezô alkalmazásával.

A Stadler-Voszk Kft., ami egy Európa szerte ismert német lépcsôgyártó cég, a Stadler-Treppen GmbH érdekkörébe tartozik, teljes körû szolgáltatást nyújt megrendelôinek a helyszíni felméréstôl a tervezésen, gyártáson keresztül a beszerelésig mindent a saját szakemberei végeznek el. Széles a termékpalettájuk is. Gyártanak egyedi tervezésû könnyûszerkezetû fa-,fém- és nemesacél lépcsôket és ezek kombinációját különféle fa, kô, mûkô, esetleg üveg járólapokkal és fém, fa nemesacél, vagy üveg korlátokkal. Készítenek lépcsôket lakásokba, közületeknek, üzemekbe úgy beltéri, mint kültéri használatra.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

HIDASI MELLÉKLET

A környezettudatos növénytermesztés szolgálatában Cégünk, a Nutrikon Kft. a nagy múltú Budapesti Vegyimûvek (BVM) Hidasi gyártelepének területén tevékenykedik. A jelenlegi cégforma és cégstruktúra az elmúlt évek kisebb-nagyobb változásaival alakult ki. Cégünk mára már 50 fôt foglalkoztat, mellyel Hidas egyik legnagyobb munkaadójává nôtte ki magát. Cégünk vezetése nagy hangsúlyt fektet a termelési hátterére, a környezetvédelmi és egyéb hatósági elôírások betartására, mely környezettudatosság az általunk gyártott termékek minôségében és mezôgazdasági alkalmazásában is fontos szempont.

A Nutrikon Kft. fô profilja a mikrogranulált starter mûtrágyák gyártása, melyeket a termelôk fôleg kukorica és napraforgó vetésével egy menetben alkalmaznak a biztosabb kelés, és a korai intenzív gyökeresedés biztosítására. Ezen felül számos folyékony mûtrágyát is gyártunk, melyeknek egy részét a talajra szórva használnak, míg másokat a kultúrnövény növekedése folyamán lombra permetezve alkalmazhatnak a gazdák. A saját gyártású termékeinket pályázati segítséggel megvalósult beruházásokkal beszer-

A hidasi

zett új és korszerû berendezéseken gyártjuk, valamint kiszerelô gépeken csomagoljuk a piac igényeihez igazított méretû és formájú végtermékekké. Természetesen a meglévô csomagoló gépeink kapacitásának mind jobb kihasználtsága érdekében bérkiszerelést is végzünk különbözô növényvédô szer- és mûtrágya forgalmazó cégeknek. A minôségbiztosítás érdekében komoly laboratóriumi háttér is kialakításra került az elmúlt években, mellyel a beérkezô alapanyagoktól kezdve a késztermékekig bezárólag a fizikai- és kémiai paramétereket tudjuk vizsgálni, minôsíteni.

Ugyanezen a telephelyen mûködik a Nutrikon Kft. leányvállalata a Plantaco Kft., mely logisztikai szolgáltatásokat (raktározás, szállítmányok elôkészítése, fuvarozás) végez a Nutrikon Kft.-nek, valamint más növényvédô szer- és mûtrágya nagykereskedelmi cégeknek is. A 2700 m2 hasznos területtel rendelkezô, és a legmagasabb biztonsági elôírásoknak is megfelelô raktárunk a környéken az egyik legnagyobb és legkorszerûbb.

Cégünk termékei iránt az elmúlt években megnövekedett hazai és külföldi kereslet folyamatos fejlesztéseket kíván tôlünk. Rövidtávú terveink között szerepel az alapanyagok nagyobb mennyiségének elôkészítéséhez szükséges berendezések beszerzése, valamint a mikrogranulált startergyártó gépsorunk kapacitásának megsokszorozása. Hosszú távú fejlesztési terveinkben szerepel a raktározási kapacitás bôvítése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a folyékony üzemünk korszerûsítése is, a környezetvédelmi elvárások maximális figyelembe vételével.

Nutrikon Kft. 7696 Hidas, Hrsz. 1204.

Tel.: +36 72 457 020 web: www.nutrikon.hu • e-mail: info@nutrikon.hu

-t mind többen keresik

A Yuva Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fiatal, dinamikusan fejlôdô vállalkozás. A kereskedelemben és az élelmiszer-biztonságban jól képzett szakemberei garanciát jelentenek partereik számára. A társaságot 2004 novemberében hárman hozták létre, s azóta foglalkoznak élelmiszerek forgalmazásával. Rá egy évre, már csak ketten – Szabó Zoltán és Mágel Ágnes – alkották a tulajdonosi kört, s vezetik azóta is a céget.

– Nyolc esztendôvel ezelôtt kezdtünk el üdítôital gyártással és forgalmazással is foglalkozni – mondja Szabó Zoltán a cég ügyvezetôje, egyik tulajdonosa. – Pécsett a Közraktár utcában, egy bérleményben indítottuk útjára az új tevékenységünket, innen helyeztük át a székhelyünket 2007-ben Hidasra a Dózsa György utca 12-be, ahol az uniós elvárásoknak mindenben megfelelô telephelyet hoztunk létre.

Az eltelt években számos fejlesztést hajtottak végre. Két évvel ezelôtt pasztôrözô gépet és új mixereket szereztek be.

Ezt követôen egy újabb beruházás részeként címkézô gépet, szaturáló berendezést vásároltak, valamint többlépcsôs víztisztító berendezést állítottak üzembe és a gyümölcs sûrítmények tárolásához hûtôkamrát építettek. A kapacitásaik jobb kihasználása érdekében bérmunkában más cégek számára is készítenek termékeket.

A folyamatos fejlesztéseknek, s az egyre szélesedô választéknak köszönhetôen folyamatosan bôvül a piacuk. A szénsavas üdítôitalok, light szörpök, ivólevek, gyümölcsszörpök, gyümölcslevek gyártásával foglalkozó cég termékeinek nagy része a Dél-Dunántúl és Budapest környéki boltokban kaphatók, de közvetítôkön keresztül külföldre – Csehországba, Szlovákiába – is eljutnak. A jövô évben már az egész országban megtalálhatók lesznek a hidasi szörpüzem üdítôi, s a terveik között szerepel a külföldi piacaik bôvítése is.

18

DÍJAZOTTAK

Dr. Fáy Mihály Díj:

Wéber Ádám A kamara Mohács város gazdasági fejlôdését elôsegítô munkásság elismerésére „Dr. Fáy Mihály Díjat” adományozhat. A díjat az egyes gazdasági szervezetek érdekén túlmutató, a város gazdaságának egészét szolgáló tevékenység elismerésére alapította a kamara. A mohácsi városi elnökség döntése alapján 2012-ben a díj kitüntetettje Wéber Ádám, a mohácsi Wéber Villany Kft. ügyvezetôje. A cég villamos kivitelezési munkák végzésével, valamint erôsáramú-, illetve strukturált hálózatokra kiterjedô kiviteli tervek készítésével foglalkozik. Wéber Ádám üzleti kapcsolataiban törekszik az igényességre, ügyfeleinek mind teljesebb körû kiszolgálására, a legjobb színvonal elérésére. Folyamatosan képzi magát, tervezôi jogosultsága mellett felelôs mûszaki vezetô, energetikai biztonságtechnikai szakértô, építményvillamossági tervellenôr. Több éven át segítette tapasztalataival, javaslataival a kamara Mohács Városi Elnökségének munkáját.

— Meglepetés volt számomra, hogy a kamara rám gondolt, hiszen nem azért dolgozom, hogy kitüntetést kapjak, egyszerûen csak teszem a dolgom – válaszolja arra a kérdésre Wéber Ádám, hogy miként érintette a Mohácson legmagasabb szintû kamarai elismerés.

— Ezek szerint jól tette a dolgát, ha azt mások is észrevették.

— Ha a közösség úgy ítélte meg, akkor magamnak is el kell ismernem, hogy valószínûleg az átlagosnál kicsit többet sikerült a közösség asztalára tennem.

— Mit gondol, miért önt tartották érdemesnek erre a díjra?

— Amióta az eszemet tudom, azóta itt élek Mohácson, itt dolgozom és valahogy mindig részt vettem a közösségi életben. Korábban létezett a KIOSZ, ahol elnökségi tag voltam több cikluson keresztül, aztán a rendszerváltás után, amikor cégeket alapítottunk és a politikai élet is beindult, akkor a kezdeteknél én is részese voltam a politikai életnek. A második önkormányzati ciklustól kezdve mind a mai napig jelen voltam és vagyok, mint képviselô vagy mint külsô tanácsadó a mohácsi önkormányzat gazdasági bizottságában. Emellett a cégünk itt, Mohácson nagyon sok városi, önkormányzati beruházás-

ban vett részt tervezôként. Említhetem a Déli Lakópark, elôtte a Millenniumi Lakópark vagy a budapesti országúti ipari park valamennyi villamos tervezését, ezeket mind a mi cégünk végezte, de számos más, önkormányzati beruházásban létesült épületre vagy a több lépcsôben elkészült kórházi beruházásra is büszkék lehetünk.

Jó együttmûködésekkel pozitív dolgokat hoztunk létre.

— Azt mondta, hogy azért is kaphatta ön a díjat, mert többet tesz a közösségért, mint más. Miért érzi ezt fontosnak amellett, hogy a vállalkozásában is helyt kell állnia, ami manapság önmagában is jelentôs feladat?

— Ez spontán jön. Azt látom, hogy a mai mérnökök rászorulnak arra, hogy az idôsebb generáció, azaz mi, folyamatosan tanítsuk ôket. Minden évben valamelyik fôiskolás stáb itt van nálunk nyári gyakorlaton, de mondhatnám azt is, hogy rendszeresen oktatom a fiatal mérnök kollégáimat is.

— Ön mindig is Mohácson élt. Mit ad ez a város önnek, a vállalkozásának?

— Vissza kell kérdeznem: hogy lehet a fától megkérdezni, hogy miért nem megy odébb?

Dél-Dunántúli Gazdaság Mert a gyökerei odakötik. Az én összes gyökerem itt van Mohácson, bár székelyszabari származású vagyok, de 1966 óta gyakorlatilag itt élek és én szeretek itt élni. Ez egy kis város, minden kellemes oldalával, minden nyûgével, bajával és most már azt látom, hogy azok a pozitív változások, amik tendenciózusan megfigyelhetôk a városban, abban az én munkám, az én szellemi hozadékom is benne van. Még akkor is, ha csak arra gondolok: amikor külföldi vendégeim jönnek, megmutatom nekik a központban, a Széchenyi téren a díszkivilágítást, ami a mi cégünk tervei alapján készült el és milyen gyönyörû lett. Ezt általában ôk állapítják meg és ez büszkeséggel tölt el engem. Persze, ehhez jó munkatársak is kellenek, nekem pedig, szerencsére, kitûnô kollégáim vannak.

— A Fáy Mihály Díjat a mohácsi kamara elnöksége ítélte meg önnek. Miért tartja fontosnak, hogy kapcsolata legyen a kamarával?

— Azt gondolom, hogy valahova tartozni kell. A kamara látja a legjobban, hogy a vállalkozóknak milyen problémáik vannak a gazdasági környezettel kapcsolatban. Ha mi ettôl a közösségtôl eltávolodnánk és nem vennénk részt a munkájában, akkor nehezebben jutnánk hozzá az információhoz.

— Mire ösztönzi önt ez az elismerés?

— Én nem gondolkodtam azon, hogy ennek ösztönöznie kellene engem valamire, mert amit eddig csináltam, azt nem hagyom abba. Ha úgy ítélték meg, hogy amit eddig tettem, az pozitív, akkor különösebb ösztönzésre nincs szükség.

Ez magától jön. Inkább arra terel engem, hogy ne hagyjam abba, de ilyen szándékom nincs is.

Mohácsi Idegenforgalmi Díj:

Varga György Varga György egyéni vállalkozóként a DunaDráva Nemzeti Park fenntartása alatt álló Mohácsi Történelmi Emlékhelyet mûködteti.

Sok éves, kitartó munkájának, személyes kapcsolatainak köszönhetôen nem merült feledésbe egy országos történelmi és kulturális jelentôségû nemzeti kincs. Munkásságával nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Mohácsi Történelmi Emlékhely lehetôséget kapjon a megújulásra és ismét jelentôségének megfelelô helyet foglaljon el a térség kulturális életében.

— Nem azért dolgozom, hogy bárkitôl is elismerést kapjak a munkámért, ezért váratlanul ért, amikor közölték, hogy rám gondoltak a díj odaítélésekor. Meglepett, de jól esett – foglalja össze röviden Varga György, miként fogadta a

mohácsi kamarai elnökség döntését. Varga György 2007 óta dolgozik a Mohácsi Történelmi Emlékhely mûködtetôjeként, a Duna-Dráva Nemzeti Park által a pénztárosi és gondnoki tevékenységre kiírt pályázatot nyerte meg vállalkozása. Akkoriban évente 6-8 ezer ember látogatta az emlékhelyet. Mint meséli, egyszer az üzlettársa megkérdezett egy gyerekcsoportot, hogy mit láttak abban az 5-10 percben, amit az emlékhely megtekintésével töltöttek. A válasz aztán elgondolkodtatta ôket.

— A gyerekek azt mondták, hogy ugyanilyen virágkarót reszeltek az iskolában gyakorlati órán, mint amit a sírok fölött láttak, igaz, sokkal kisebben – emlékezik vissza Varga György.

— Akkor elkezdtük kutatni, hogy mi lehet a „virágkarók” jelentése. Megkerestük az alkotó mûvészeket vagy a hozzátartozóikat, így jutot-

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Mohácsi Szakképzési Díj:

Alsóvölgyi István

— Azért volt számomra meglepô, egyben örömteli, hogy rám esett a kamara választása a Mohácsi Szakképzési Díjat illetôen, mert két éve befejeztem az oktatást. Már nyugdíjasként tanítottam szakmai tárgyakat – számvitelt, pénzügyet, könyvvitelt, vállalati gazdaságtant – az utolsó 2-3 évben a bólyi középiskolában – mondja érezhetô örömmel a hangjában Alsóvölgyi István, aki aktív pályafutásának utolsó 7-8 évét fôállású tanárként töltötte, hiszen olyan sok órája volt a mohácsi Dr. Marek

József Mezôgazdasági Szakközépiskolában, hogy az igazgató csak ebben a minôségében foglalkoztathatta. Alsóvölgyi István az 1980-as évek második felétôl vállalkozóként dolgozott, ezzel párhuzamosan oktatott.

— Okleveles villamosmérnökként végeztem 1973-ban, utána itt, Mohácson dolgoztam. Amikor megszûnt ez a lehetôség, átképeztem magam közgazdásznak. A közgazdasági egyetemet munka mellett végeztem el. Ezzel a képesítéssel mindig volt munkám, késôbb mérlegképes könyvelôi végzettséget is szereztem. Eleinte tanfolyamokon oktattam, az iskolarendszerû képzés csak késôbb lépett be az életembe. Rengeteg tanfolyam, átképzés indult a nyolcvanas évek vége felé, mivel nagyon sok munkanélküli volt. A Baranya Megyei Munkaerô-fejlesztô és -Képzô Központ a megye teljes területérôl fogadta a munkanélkülieket 3-6 hónapos képzésekre, itt tanítottam ôket.

tunk el Kô Pálig, Pölöskei József családjáig, utóbbi a kaput készítette, Kô Pál pedig a sírjeleket faragta. Szép lassan mind a 120 sírjelet feltérképeztük és megtudtuk, mit jelentenek és rájöttünk, hogy csodálatos mondanivalója van ennek a helynek. Közben sikerült megtalálnom azt a hölgyet, Kovács Gergelyné mûvészettörténészt, aki megálmodta ezt az egészet. Az ô ötlete volt, hogy fából faragott sírjelekkel emlékezzenek a halottakra. Európában ez egyedülálló, mert mindenhol kôbôl, betonból, fémbôl készítik az emlékhelyeket. Kovács Gergelyné nagyon sokat segített abban, hogy minek mi a jelentése, ez alapján írtuk meg azt a szöveget, amit a bemutató alatt mondunk el az idelátogatóknak. Ehhez kapcsoltuk hozzá az interaktív elemeket: a diákoknak és játékos kedvû vendégeinknek létrehoztunk egy kiképzô pályát, egy lovagi pályát, ahol íjakkal célba lôhetnek.

Fegyvereket adunk a kezükbe, sodronyinget, páncélt ölthetnek magukra, mellvértet, szablyát,

kardot viselve lovagolhatnak, patkót dobálhatnak, emellett különbözô játékokon való részvételre nyílik lehetôség az erdôben. Megépült az új fogadóépület múzeummal, úgyhogy az emlékhely megtekintése így már minimum másfél óra.

Ma már nem ritka, hogy délelôtt 9 órától délután 3-4 óráig is eltölti nálunk az idôt egy-egy osztály. A Duna-Dráva Nemzeti Park melegkonyhás éttermet hozott létre, úgyhogy teljes körûen ki tudjuk szolgálni a vendégeinket.

— Mohács és térségében kiemelt idegenforgalmi látványosságnak számít a történelmi emlékhely.

— Most már szerintem az egyik legkiemelkedôbb. De nemcsak Mohács környékén számít annak, hiszen megkaptuk a nemzeti jelzôt, Mohácsi Nemzeti Emlékhely lettünk, ilyen jellegû hely összesen 10-12 van az országban. Már Ópusztaszerrel együtt emlegetnek bennünket, ez pedig – véleményem szerint – óriási elisme-

Alsóvölgyi István az üzletviteli tanácsadással, könyveléssel foglalkozó Judist Kft. ügyvezetôje. 1995 óta, foglalkozik oktatással. Iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli, közép-, és felsôfokú szakképzésben egyaránt oktatott és jelenleg is oktat a város mindkét szakközépiskolájában. Kiváló szakember lévén a tanulók korrekt felkészítése, folyamatos, magas színvonalon végzett oktató munka jellemzi.

19 — Mi jelentette az ön számára a sikert a tanfolyamon, illetve az iskolai oktatásban?

— Ha a tanfolyamok végén nagy számban vizsgáztak sikeresen a hallgatók, mert a többségnek azért ez mindig sikerült. Ez annak volt köszönhetô, hogy nem „csak” megtanítottuk a szakmát, hanem a vizsgának megfelelôen tettük ezt, mert tudtuk, mi az elvárás. Sokszor jöttek olyanok a tanfolyamra, akiknek az alapképzettsége nem volt túl magas, hiszen akkor még mások voltak az elvárások. Mégis láthatták a vizsgáztatók, hogy a hallgatók megfelelôen felkészültek a vizsgára.

— A díj indoklásában az szerepel, hogy önt a tanulók korrekt felkészítése, folyamatosan magas színvonalon végzett oktató munka jellemzi. Miként alakult ki önben ez az igényesség önmaga és a diákjai felé?

— Szerintem a gyakorlati oktatásnak az a lényege, hogy az adott témát egyszerûen, „köznyelven” kell elmondani. Sokszor felnôttek, 20, 30, 40 évesek ültek az iskolapadban, ôk érdekeltek voltak abban, hogy legyen egy szakmájuk. Ennek megfelelôen kellett felépíteni az anyagot, a témát. Szerencsére könnyû volt tanítani ôket, mert akarták. Az érettségizettek persze megint más hozzáállást, más felkészülést igényeltek.

— Ma már nem tanít.

— Megszûnt ez a fajta képzés, mert azokra a tantárgyakra, amit tanítottam, nem volt jelentkezô. De ez rendjén van így.

rés és rang. Fôleg magyar utazási irodák hoznak csoportokat hozzánk, diákcsoportok: általános és középiskolások, egyetemisták és külföldi vendégek jönnek. Horvátországban nagyon jó turisztikai kapcsolatokat építettünk ki, így egymásnak küldjük a vendégeket. Sajnos, vendégeink túlnyomó többsége külföldrôl érkezik, egyre kevesebb a magyar turista.

— Megkapta ezt az elismerést, hogyan tovább?

— A Mohácsi Idegenforgalmi Díj arra inspirál, hogy nem szabad abbahagyni, amit elkezdtünk, hanem tovább kell fejleszteni. A mohácsi emlékhelyet helyére kellene rakni a magyar emberek tudatában, szívében. Kicsit elfelejtették, keveset tudnak róla, amit tudnak, annak a nagy részét, sajnos, rosszul. Mi azt mutatjuk meg, hogy valójában milyen nagyszerû, csodálatos emberek voltak ôk, akik itt meghaltak. Tudták, hogy meg fognak halni és nem futottak el, nem menekültek. Hihetetlen áldozatot hoztak a hazáért. Ezt a csodálatos, nagyszerû érzést próbáljuk visszaadni látogatóinknak, hogy milyen emberek voltak a mi ükapáink. Nagyon sokan elsírják magukat, ha a bemutató végére érünk.

N. T.

20

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A hónap témája Az EU-orosz gazdasági kapcsolatok fejlôdése Újabb EU-Oroszország csúcstalálkozó került megrendezésre 2013. június 3. és 4. között Jekatyerinburgban, immár 31. alkalommal. A találkozó során olyan „örökzöld” és továbbra is problematikus témák szerepeltek napirenden, mint az új EU-orosz partnerségi megállapodás, az energetikai együttmûködés rendezése, a vízumengedmény, valamint a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése.

Miközben mind a két oldal hangsúlyozta a „stratégiai partnerség“ fontosságát, kompromisszumra kevéssé hajlandóak. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy Oroszország 2012. augusztusi csatlakozása a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) új távlatokat nyitott meg az európai vállalkozások elôtt: 2012ben rekordot döntött a két fél közötti kereskedelem.

A vízumliberalizáció ügyében is sikerült végre megállapodni, amely könnyebbé teszi majd a közvetlen üzleti kapcsolatok kialakítását. Új Partnerség Oroszország és az EU között Az EU - Orosz Partnerségi és Együttmûködési Megállapodás (PEM) újrakötése egyre sürgetôbb. A megállapodást 1994-ben írták alá, 1997-ben lépett életbe tíz évre, és 2007 óta – az új megállapodásra várva – minden évben automatikusan megújul. Az elmúlt húsz évben azonban mind az EU-ban, mind Oroszországban számos politikai, gazdasági és társadalmi változás állt be, így a kialakult együttmûködési keretek már idejétmúltak. 2008 júliusában a felek tárgyalásokat indítottak egy új megállapodásról.

A stratégiai célok ugyan világosak, de Oroszország és Európa számos kérdésben nem ért egyet. Oroszország ragaszkodik egy rövid, az ágazati megállapodások rendszerével kiegészített keret-megállapodáshoz, míg az EU célja egy közös értékeken alapuló, átfogó megállapodás. Akár több év is eltelhet még, mire sikerül megegyezni a partnerség részleteirôl.

delmi partnere az Egyesült Államok és Kína után, exportjából 7 százalékkal, importjából 12 százalékkal részesedett. Ezzel szemben az Európai Unió Moszkva legnagyobb kereskedelmi partnere, ahová kivitelének a fele irányul, és ahonnan importjának az egyharmada származik. Fontos megjegyezni, hogy az európai import háromnegyedét az oroszországi energiahordozók teszik ki.

Mindemellett az Európai Unió a legnagyobb oroszországi befektetô is, a közvetlen külföldi befektetések háromnegyede az EU 27 tagországából származik.

2012-ben 168 milliárd eurónyi beruházásra vállalkoztak az uniós cégek, ami meghaladja a kínai és indiai piaci befektetéseket.

A WTO--csatlakozás következményeként az orosz kormány kénytelen fokozatosan leépíteni a nemzetközi versenyt torzító állami támogatásokat, ami a versenyképtelen orosz ipar jelentôs részének csôdjéhez vezethet.

Ezeknek az üzemeknek a helyére olyan külföldi tôkével alapított vállalkozásoknak kellene Oroszországba betelepülniük, amelyek korszerû gépeket, gyártási eljárásokat, szakmai és vállalatirányítási ismereteket honosítanának meg. Az orosz WTO csatlakozással csökken a beviteli vámok szintje is, vagyis a jelenlegi 10,3 százalékos átlagról (15,6 százalékos mezôgazdasági és 9,4 százalékos ipari vámszint) lemegy 7,1 százalékos átlagra (11,3 százalékos mezôgazdasági és 6,4 százalékos ipari vámszintre).

A WTO-csatlakozás igazi nagy kihívása a nemzetközileg elfogadott szabályok következetes érvényesítése az ezekhez egyáltalán nem szokott orosz gazdasági szereplôknél. A kialakult szabad piaci versenyt Moszkva helyenként igyekszik „kijátszani”: az orosz autógyárakat például úgy részesítené elônyben, hogy az importált autókra szállítási, úgynevezett „újrahasznosítási díjat” kellene fizetni. Az Európai Bizottság felháborítónak tartja ezt a megkülönböztetést, ami ellenkezik a WTO elveivel.

Lendületben a kereskedelmi kapcsolatok Harmadik energiacsomag Az Oroszországgal fennálló kereskedelmi és befektetési kapcsolatok a dinamikus növekedés egyik legfontosabb területe. Az Európai Unió és Oroszország közötti külkereskedelmi forgalom 2012-ben meghaladta a 300 milliárd eurót – derült ki a 2013. júniusi statisztikai adatokból. A huszonhét EU tagország a 2009-es 66 milliárd eurós mélypontot követôen tavaly 123 milliárd euró értékben exportált Oroszországba. Az import is hasonló mértékben gyarapodott, hiszen a négy évvel ezelôtti 118 milliárd euróhoz képest tavaly ennek majdnem duplájára, 213 milliárd euróra nôtt. 2012-ben tehát Oroszország volt az unió harmadik legfontosabb kereske-

Az orosz szállítások döntô részét, több mint 83 százalékát az ásványkincsek, azon belül is az energiahordozók alkotják. Az orosz földgáz Ukrajna megkerülésével a már mûködô Északi Áramlat vezetéken is eljut az Európai Unió egyes tagállamaiba. A tervek szerint 2015-tôl a Déli Áramlat vezetéken keresztül további tagállamok, így Magyarország is hozzájut ehhez a fontos energiahordozóhoz. Oroszország kész az együttmûködés bôvítésére Brüsszellel az egységes energiarendszer kialakításában az idén márciusban Moszkvában aláírt 2050-ig szóló útiterv alapján.

Az orosz vezetést azonban továbbra is aggasztja az Európai Unió úgynevezett harmadik energiacsomagjának alkalmazása. Moszkva szerint az hátrányos helyzetbe hozza az orosz cégeket. A 2009-ben elfogadott szabályozás az unió gáz- és árampiacának teljes liberalizálását írja elô, és megfosztja a Gazpromot, valamint más, monopolhelyzetben levô szállítókat a gáz szállításában élvezett elônyöktôl. Oroszországot nyugtalanítja a Gazprom, orosz állami gázcég elleni európai bizottsági vizsgálat és a Kaszpi-tengeri gázvezeték építésének a terve.

Vízumkönnyítés Oroszország azt is szeretné elérni, hogy Brüsszel felgyorsítsa a vízumkényszer eltörlését az orosz állampolgárok európai uniós tagállamokba történô rövid távú utazása esetében, és álláspontja szerint addig is – akár azonnal – be kell vezetni számukra az egyszerûsített vízumkiadást. A vízumrendszer liberalizálásáról szóló tárgyalások már a végsô szakaszban vannak, és jelentôs hangsúlyt kapnak a kétoldalú kapcsolatok gazdasági szempontjai is.

Egyes orosz vagy európai cégeknek van olyan tapasztalata, hogy dokumentumok kérelmezése miatt elhúzódtak vagy meghiúsultak a találkozók üzleti partnerekkel. Ez akadályozza a mûszaki-tudományos együttmûködést is. Németország, Olaszország, Spanyolország és Ciprus aktívan támogatja a vízumrendszer megkönnyítését. Ha a vízum megszerzése nem lesz többé probléma, ez a turizmus és az üzleti szféra javát szolgálja.

Az Európából Oroszországba utazókra ugyanakkor egy új orosz törvény vonatkozna, amely júliustól kötelezné a légitársaságokat, hogy kiadják az utasokra vonatkozó személyes információkat. Ez a törvény szögesen ellentétes az EU általános adatvédelmi jogszabályával, mely szerint a légi utasok adatainak kiszolgáltatása tilos. A légitársaságok tehát július 1-tôl egyszerre lesznek kötelesek védeni utasaik adatait, és megosztani azokat az oroszokkal. Egyelôre még senki sem tudja, hogyan lehetne feloldani ezt az ellentmondást. A nézeteltérés jelentôs akadályt jelenthet a vízumliberalizációról szóló megállapodás aláírásában. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

KLASZTER

Dr. Hüse István marad a gépipari klaszter elnöke

Ismét eltelt egy év a klaszter utolsó taggyûlése óta, melynek megfelelôen a klaszter Szervezeti és Mûködési Szabályzata szerint a taggyûlés éves beszámolót tart és megválasztja a következô évre a klaszter elnökét és a klaszter bizottsági tagokat.

A 2013. június 11-én megrendezésre kerülô taggyûlésen a klaszter bizottság és az elnök beszámolt az irányításuk alatt lévô projektek haladásáról, eredményeirôl és várható folyamatokról, döntési helyzetekrôl. Elsôként dr. Hüse István, a klaszter elnöke bevezetôjében összefoglalta a klaszter egy éves munkájának fôbb történéseit és eredményeit, majd folytatta saját projektjeinek bemutatását, azaz a Közös beszerzési projekt és a Közös adatbázis projekt mérföldköveit, valamint a várható folyamatokat. Beszámolt a klaszterben már sikeresen mûködô nyelvi képzésrôl, melyben 7 klasztertagunk bôvítheti, fejlesztheti angol tudását.

Az elnök beszámolóját Lakics Péter bizottsági tag és projektfelelôs elôadása követte, melyben részletesen beszélt a klaszter marketing stratégiájának kialakításáról, a közös arculatot viselô és elkészített kommunikációs eszközökrôl, melyben kiemelte a nemrégiben indult weblapot is (www.ddgk.hu). A Szellemi eszköz menedzsment projektjérôl, vagy a köznyelven nevezett „Közös fejlesztési projektrôl” a megvalósítás lépéseit és

az elérni kívánt eredményeket fogalmazta meg.

Hirth Ferenc bizottsági tag és a Benchmarking klub projekt felelôse összefoglalót nyújtott az eddigi 7 klubülésrôl, valamint kifejtette, hogy a részvétel és aktivitás alapján valamennyi céglátogatás igen eredményesnek mutatkozott. A klaszterhez való tartozás hasznosságának lényegét abban fogalmazza meg, hogy a tagok az egymás közti külsô és belsô kooperációs kapcsolatok kiépítése mellett, egymástól tanulva, egymást segítve, hogyan tudnak megjelenni közösen a különféle piacokon.

Kleisz Zoltán bizottsági tag és a Kiállítások, vásárok projekt felelôse képi illusztrációkkal mutatta be azon kiállítá-

sokat, melyen a klaszter önálló standdal vett részt, úgymint a februári Pollack Expót, a májusi budapesti Mach-Tech, Industria kiállítást, valamint a nemrégiben megrendezett Pécs Expót.

Jakabucz Ildikó bizottsági tag és a Szakképzés-fejlesztési projekt felelôse tájékoztatást adott a szakképzés-fejlesztési stratégiai terv megvalósítás folyamatáról és eddigi eredményeirôl. Elôadásában többek között a terv részét képezô pályaorientációs programokat, a szakképzés szereplôi közötti együttmûködési módokat, lehetôségeket, valamint a tanárok, diákok motiválási és értékelési rendszerét részletezte.

A taggyûlés egyhangúlag újra megszavazta a korábbi bizottsági tagokat, 2013. június 11-tôl további egy évre bizottsági feladatokat lát el: dr. Hüse István, Hirth Ferenc, Jakabucz Ildikó, Kleisz Zoltán és Lakics Péter.

A taggyûlés dr. Hüse Istvánt választotta újra egy évre a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnökének.

A klaszter új három vállalattal bôvült, a taggyûlés megszavazta a Büttner Kft., a Knipl Kft. és a Szabó Fogaskerékgyártó Kft. csatlakozását, így a klaszter immár 21 tagvállalatot számlál.

Merza-Szabó Berta

22

ÖNINDÍTÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Vállalkozóvá válás egyedi úton Különleges képzési program indult útjára az elmúlt hónapokban Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki ennek szellemi hátterét, amelyet a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve valósít meg.

A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet. A hét utolsó napján már kicsit fáradtnak tûnnek a résztvevôk, akik közül többen már a gyakorlatban is igyekeznek megvalósítani elképzeléseiket. Varga Veronika már nem elôször részese hasonló jellegû lehetôségnek. 1995-ben második helyen végzett a Shell által életre hívott Életpálya Alapítvány pályázatán, ami 100 ezer forint bruttó nyereménnyel járt.

— Akkor önerô hiányában nem tudtam élni az egy millió forintos mikrohitel nyújtotta lehetôséggel. Végül, hogy a szakma közelében maradhassak, elfogadtam a budapesti Esély Alapítványi Iskola tanársegédi állását, ahol népi bôrmûvességet tanítottam. Késôbb lehetôségem nyílt rá, hogy a pécsi Kézmûves Szakiskolában is oktathattam a bôrmûves szakmát. Munka mellett, három éves képzés keretében szereztem meg a szakma oktatására jogosító szakoktatói bizonyítványomat. Hat évi oktatói tevékenységem alatt gyermekeknek, szakmunkásoknak, sérült felnôtteknek, másoddiplomás pedagógusoknak és nôi elítélteknek is tanítottam a szakma rejtelmeit. Az iskola megszûnését követôen családi vállalkozásomban díszítôfestôként voltam alkalmazásban, miután a megrendelések az utóbbi egy évben elmaradtak, munkaviszonyom megszûnt.

Ekkor döntött úgy, hogy visszatér régi szakmájához.

— Örültem, amikor tudomásomra jutott ez lehetôség, ugyanis a program része egy fél éves tanfolyam, amelyhez anyagi támogatás is járul, s a vállalkozásom elindításához is kaphatok pénzbeli segítséget – folytatja tovább. — Az általam készített bôr fülbevalók, mobiltokok, övtáskák, bibliatartók, s egyéb kiegészítôk anyagigényesek, annak ellené-

re, hogy a bôrt termésekkel, ásványokkal, csigákkal, kagylókkal kombinálom.

Mint mondja, a Shell programjához is kapcsolódott egy vállalkozói tanfolyam, ezért van összehasonlítási alapja.

A mostani sokkal gyakorlatközpontúbb. Jelenleg 7-es adószámmal mûködik, így a tanfolyamon hallottakat a gyakorlatban is ki tudja próbálni, be tudja építeni a munkájába. Éppen, hogy befejezzük a beszélgetésünket megérkezik Bánvölgyi Beatrix, aki babákat készít, s erre alapozza a vállalkozását is. Az általa választott tevékenységgel már eddig is szép eredményeket ért el a gyôri Babakiállításon kétszer elsô és egyszer 3. kategória díjas lett.

— Varrónônek tanultam, de mindig is varrtam babákat – veszi át a szót Veronikától. — Valamikor keramikus szerettem volna lenni, talán ebbôl jött az ötlet, hogy papírmaséból – újságpapírból, szórólapokból – babákat készítsek. Ehhez nem kell kemence, s a papírmassza jól formázható. Késôbb már el kezdtem keverni az egyes anyagokat, a drótot, a fonalat, a textilt.

Az általa készített babák elsôsorban dekorációs célokat szolgálnak, lakásdekorációként használják ôket, a nagyobbakat pedig kiállító standokon. A textil babák 15 és 40 centiméter közöttiek, az egyedi mûvészbabákat pedig elsôsorban gyûjtôk vásárolják. Az egészen picik pedig akár karácsonyfa és lakásdíszként szolgálhatnak.

— A ruháikat is magam varrom – folytatja tovább. — Egyre többen keresik a babáimat, elsôsorban külföldiek, és gyûjtôk. Termékeim az interneten és a kézmûves piacokon találnak gazdára. Je-

lenleg két boltban – egy pécsi és egy budapesti – is kaphatók. Már azon gondolkodtam, hogyan tudnám bôvíteni a boltok sorát, amikor az Önindító program nyújtotta lehetôségekrôl kaptam egy üzenetet az interneten. Pont a legjobbkor, mert már meg volt a fejemben a terv, hogy mikét lehetne létrehozni egy saját bolthálózatot. Már régóta tervezem, hogy a saját lábamra állok, mert hosszú ideje csak alkalmanként volt munkám.

A tanfolyam keretében nagyon sok plusz információhoz jutnak, egyebek mellett arról, hogy miként kell felépíteni egy vállalkozást. Sok olyanra is felhívják a figyelmüket, amire nem is gondolnának, mint például, hogyan lehet az általuk készített termékekre a célcsoportot kiválasztani.

— Ami igazán fontos, hogy jó a légkör, segítjük egymást, s egy közösség részesei lehetünk – fejezi be és már megy is tovább, mert nyit a kézmûves piac.

Szinte egymásnak adják a kilincset Nemeskéri Szilviával, akinek az ötlete, amit megvalósítani kíván szintén nem mondható hétköznapinak.

— Természetvédelmi mérnökként végeztem, s gyakorló anyaként is úgy gondoltam, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mit esznek a gyerekeim – vág bele mindjárt a közepébe. — A munka mellett nekem is egyszerûbb volt lemenni a közeli boltba, mint szombatonként kimenni a piacra, s végigjárni az árusokat. Ebbôl született meg az ötlet, hogy létre kellene hozni egy olyan rendszert, amelyik segít a helyi termékeket az emberekhez eljuttatni. Azt eleve kizártam, hogy ez a házhoz szállítás egyik formája legyen, s a most kialakuló helyi

Dél-Dunántúli Gazdaság ízeket kínáló, termelôi piacok konkurenciája sem kívántam lenni, ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy a közvetítô szerepét töltöm be.

Mint mondja, az általa indítandó vállalkozás lényege, hogy online felvenné a megrendelést és egy meghatározott napon a termelôktôl beszerzett termékek a munkahelyen munkaidô után, vagy ebédszünetben átvehetôk lennének. E mellett termékbemutatókat, kóstolókat is tartana ezeken a helyeken. A programjával csatlakozna a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft. által útjára indított Helyi ízek, helyi termékek mintaprogramjához is.

— Két kislányom van nekem is, éppen ezért, mint anyának sem mindegy, hogy milyen alapanyagokból fôzök nekik – folytatja. — Ezért is jött jól nekem, hogy tudomást szereztem az Önindító program nyújtotta lehetôségekrôl, mert itt segítséget kapok az elképzeléseim megvalósításához is.

S hogy a kreatív ipar mennyire sokszínû, erre élô bizonyíték László Eszter, aki mûvészeti gimnáziumba járt, formatervezônek készült, majd esztétaként elméleti kérdésekkel is foglalkozott. Az évek alatt annyi ta-

23

ÖNINDÍTÓ / MESTERKÉPZÉS pasztalatot szerzett, hogy megszületett benne a döntés, saját barkácsmûhelyt nyit.

— Tíz évvel ezelôtt érkeztem Pécsre, s azóta nem enged el ez a város, beleszerettem, itt szeretném leélni az életemet – mondja. — Arra azonban rá kellett jönnöm, hogy ha maradni akarok, létre kell hoznom a saját helyemet a városban, a magam lábára kell állnom, önálló vállalkozással kell megalapoznom a jövômet. Pont jókor, de szinte az utolsó pillanatban jutott el hozzám a program nyújtotta lehetôség híre, ugyanis addigra állt össze a fejemben, hogy milyen formában lehet szükség a vállalkozásomra. Az általam elképzelt mûhely lényege, hogy összehoz szakmai és kreatív tényezôket, célja, hogy fejlessze a tárgyi környezettel szembeni tudatosságot, népszerûsítse a barkácsolást.

Mint mondja, Pécs gazdag iparos hagyományát, a tehetséges szakmunkás fiatalokban rejlô lehetôségeket és a város kreatívjait kívánja bevonni, számukra lehetôséget adni. A vállalkozás alapját a felújított, újraértelmezett bútorok, egyedi használati tárgyak elôállítása jelenti,

amelyekhez széles szolgáltatási kör kapcsolódik. E mellett a késôbbiekben olyan workshopokat szervezne, amelyeken egymásra találhatnának a kézmûipar képviselôi, a szakmunkások, alkotó emberek, barkácsolás iránt érdeklôdôk egyaránt.

— Jelenleg saját mûhelyemben készítek lámpákat, újrahasznosítással és tervezéssel foglalkozom. Gyermekkoromban mérnök nagyapám „fertôzött meg” az elektronika iránti érdeklôdéssel, és vállalkozásomban is szeretném folytatni ezt az utat. Más mûhellyel, valamint egyesületekkel is felvettem már a kapcsolatot, ami megerôsítette azt a célomat, hogy a kézimunka és a szakmaiság presztízsének növeléséhez vállalkozásommal hozzá tudjak járulni. A csoporton belül mindemellett keressük azokat a közös pontokat, ahol vállalkozásaink egymást kiegészítve, erôsítve mûködhetnének. Miután valamilyen formában mindannyian kezdôk vagyunk, fontos, hogy egymást erôsítve együtt induljunk – ad hangot az elkövetkezendô hónapokra kirajzolódott terveinek, és már indul is tovább, a mûhelyében sok munka vár rá.

A túlélés záloga, a naprakészség Bábli Rolanddal és Kungler Sándorral a Bábli és Kungler Kft. két tulajdonosával nem egyszerû találkozni. A beremendi székhelyû épületgépész cég a megye egész területén, de fôleg annak déli részén vállal munkákat.

Annak idején másodállásban egyéni vállalkozóként kezdték, akkoriban Kungler Sándor a beremendi Szolgáltató Szövetkezetben dolgozott sofôrként, Bábli Roland pedig, mint karbantartó. A magánvállalkozásukat 2005-ben indították útjára, s még ebben az esztendôben gázszerelô szakmunkásvizsgát tettek. A kft.-jüket rá öt évre alapították meg.

— A megrendelôk voltak azok, akik miatt kitanultuk a gázszerelést is, mert úgy vettük észre jobban szeretik, ha egy kézben van az összes épületgépészeti munka – mondja Kungler Sándor, akivel egy éppen átalakítás alatt álló házban beszélgetünk.

— Akkor még sok új ház épült DélBaranyában, s azzal, hogy a teljes fûtési rendszert és a vízhálózatot is ki tudtuk alakítani nagyobb esélyünk volt arra, hogy minket válasszanak – veszi át a szót a cég másik tulajdonosa Bábli Roland. — Magam fûtés-szerelôként végeztem, s a szakmunkásképzôben ismerkedtem meg Sanyival, ugyanis mind a ketten kollégisták voltunk. Aztán mind a ketten Beremendre kerültünk, én onnan is származom. A vállalkozás elindítását is közösen határoztuk el.

Szép lassan megismerték a munkájukat a környékben, egyre több megrendelés érkezett, ezért el kellett azon gondolkodniuk, hogyan is folytassák tovább. Akkor határoztak úgy, önállósítják magukat.

— Mindig is fontosnak tartottuk, hogy folyamatosan fejlesszük a tudásunkat, közösen döntöttünk arról is, mestervizsgát teszünk – folytatja társai gondo-

Bábli Roland és Kungler Sándor

latsorát Kungler Sándor. — E mellett a gázszerelô igazolvány kiváltásának is feltétele a mestercím megszerzése, a készülékek felszerelését és beüzemelését e nélkül nem végezhetjük el. A tanfolyam elvégzése során számos új ismerettel (Folytatás a 24. oldalon)

24

MESTERKÉPZÉS / TANULÓSZERZÔDÉS

(Folytatás a 23. oldalról)

lettünk gazdagabbak. Valljuk, nem elég, ha jól tudunk dolgozni, a jogszabályok világában is ki kell, hogy ismerjük magunkat. S, hát a meglévô szakmai tudásunkat is mindig lehet frissíteni!

— Rengeteg olyan dologgal találtuk szembe magukat, amely mindig is érdekelt bennünket, de nem volt alkalmunk arra, hogy igazán utánajárjunk. A tanfolyam során ezek is szóba kerültek – veszi vissza a szót Bábli Roland. — A családjaink pedig nagyon büszkék voltak ránk, hogy a szakmánk mesterei lettünk.

Ma már az ismeretségi körünkben – akik szintén elismeréssel nyugtázták a mestercímünket – többen megjegyezték már, hogy ha elértünk a szakma csúcsára, miért tanulunk még mindig. Ilyenkor csak azt tudjuk nekik mondani, a talpon maradásunk, a túlélés záloga, hogy a szakmánkban napra készek legyünk, ezért járunk el folyamatosan a szakmai továbbképzésekre. Aki ezt nem teszi, az elôbb utóbb a jelenlegi kiélezett versenyben alul marad.

Szinte egyszerre mondják, hogy az eltelt években a felnôttképzésbe sok pénzt beleöltek, számos tanfolyamon vettek részt. Ôsszel ismét iskolapadba ülnek, biztonsági felülvizsgáló végzettséget szereznek, ugyanis ez a feltétele annak, hogy a lakások és házak belsô gázhálózatának és készülékeinek felülvizsgálatát, valamint az egyszerûsített gázkazán cserét elvégezhessék. Abban is mind a ketten megegyeznek, hogy miután kicsi a cég, túl sok lábon nem tudnak állni, ezért a rendszerek kiépítésére szakosodtak, s nem azok karbantartását, javítását végzik.

Jelenleg a lakossági megrendelések jelentik a biztos hátteret, nagyobb építôipari cégnek alvállalkozóként csak abban az esetben dolgoznak, ha régóta ismerik annak tulajdonosait. Ennek is köszönhetik, hogy ugyan vannak, akik tartoznak nekik, de ôk sem jelentôs összeggel, s nincsenek kintlévôségeik.

— Az eltelt évek alatt azt megtanultuk, hogy csak magas minôségû munka kerülhet ki a kezünk alól, mert itt Baranya déli részén hamar híre megy, ha rosszul dolgozunk – mondják búcsúzóul, mert megérkezett a ház tulajdonosa, s a munkának menni kell, mert szorít a határidô.

Sz. K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mindenkiben ott rejlik az érték A Murányi Épületgépészeti Kft. több mint húsz esztendeje van jelen Baranyában. A családi vállalkozásban mûködô cég tevékenysége az épületgépészet teljes területét felöleli. Pécsi, Verseny utcai telephelyüket folyamatosan fejlesztik, ahol a tanulók képzésére korszerû tanmûhelyt is kialakítottak.

— Az utóbbi idôszakban inkább a szolgáltatás és a mérnöki munka került elôtérbe – kezdi beszélgetésünket a cég egyik tulajdonosa és vezetôje, Murányi Sándor.

Maga a fôiskola elvégzését követôen néhány évig alkalmazott volt, de mindig is vonzotta a lehetôség, hogy a maga ura legyen. Ennek érdekében és, hogy a szakmáját mind magasabb szinten mûvelje fûtés- és gázszerelô mestervizsgát tett. Az évek alatt felhalmozott tudásának átadását is fontosnak tartotta, ezért a vállalkozása elindítását követôen szinte az elsô pillanattól kezdve vannak tanulói.

— Az elsô idôben – 1994/1995-ös tanévben – nem volt könnyû tanulóhoz jutni, pedig akkoriban sok tanulót tudtunk fogadni, mert sok volt a munkánk – mondja. — Ugyan most is tizenhárman sajátítják el nálunk a szakma alapjait, sajnos a végzést követôen sokan közülük külföldre mennek dolgozni.

Mint mondja, már a kezdetektôl kettôs céllal vállalkoztak a jövô szakmunkásainak képzésére. Kihívást jelentett a szakmai tudás átadása, de a saját munkaerô-utánpótlásuk kinevelése is ott lebegett a szemük elôtt. Szólt arról is, az elmúlt esztendôben is ketten folytatták náluk tovább, de van a munkatársaik között olyan is, aki az elsôk között végzett tanulóik közül került ki, s a mai napig náluk dolgozik.

— Nem mondom, hogy könnyû feladat egy fiatalt megtanítani egy szakmára, de meggyôzôdésem, hogy mindenkiben ott rejlik az érték, s a tehetség csak meg kell találni benne ezeket – hangsúlyozza Murányi Sándor. — A legnagyobb hibának a magam részérôl éppen ezért azt tartom, hogy amikor gond van egy tanulóval, akkor nem az okok megkeresése, a megtartásuk a cél, hanem eltanácsolják ôket, jobb esetben más szakmára, gyakorlati helyre irányítják át. Tudomásul kellene venni, hogy nagy a felelôsség a gyakorlati képzôhelyeken, de az oktatási intézményeken is. Egy-egy rossz döntéssel életeket tehetnek tönkre, perifériára szoríthatnak embereket. A magam részérôl éppen ezért elônyösnek tartom, hogy olyanok foglalkozzanak ezekkel a fiatalokkal, akiknek gyakorlatuk van saját kamaszkorú gyermekkel.

Beszélgetésünk közben bejárjuk az egész telepet, a tanmûhelybe Murányi Sándor is benézünk, amelyik most éppen üres, mert a cég szakembereinek irányítása mellett kint dolgoznak a gyerekek az egyes építkezéseken. A tágas, igényesen felszerelt mûhelyben a Szakképzési Alap pályázatán vásárolt legkorszerûbb mûszerek segítségével folyik az oktatás. A tanulókkal a cég menedzsmentje – mérnökök, technikusok – foglalkozik, kint a munkahelyeken pedig szakmunkások irányítása mellett végzik el az egyes munkafolyamatokat.

— A tanulóink maguk építették a mûhelyt, csempéztek, falat raktak, s ha nem lett elég szép újra kezdték – mondja Murányi Sándor. — Azonban az elsô sikerek is itt érték ôket, amikor megtapasztalták, hogy mi mindenre képesek. Mi készségeket igyekszünk kialakítani bennük, a szakma alapjai mellett. Alkalmazkodva egy mai fiatal szemléletéhez létre hoztunk egy saját honlapot, ahol folyamatosan nyomon követhetik mind a tanulóink, mind a szüleik azt, mit kell megtanulniuk, milyen munkafolyamatokat kell elsajátítaniuk. Ezen minden érintett nyomon tudja követni, hol tart, milyen fejlôdési fokozatokon megy át. Az ösztöndíjukat is az alapján határozzuk meg, hogy milyen munka kerül ki a kezük alól.

Az eltelt években félszáz tanulójuk volt, ebbôl öt maradt náluk, közülük három hosszabb ideig. Vallják a saját nevelésû szakemberrel kisebb a kockázat, ugyanis ismerik az elvárásaikat, nem kell ôket betanítani. A másik, amit nagyon fontosnak tartanak, hogy folyamatosan fiatalítsanak, hiszen egyre több új technológia, módszer jelenik meg a piacon, s az informatika is mind nagyobb szerepet kap az épületgépészetben is.

— Az épületgépész szakma ma már inkább a berendezés beüzemelésérôl és folyamatos karbantartásáról szól, s nem az egyszeri szerelési munkáról. A piac igényeihez igazodva mi is egyre inkább az alternatív megoldásokat, mint például a hôszivattyúkat és az azokhoz alkalmazkodó technikákat helyezzük elôtérbe, a képzés is ennek jegyében folyik. Ebben a tanévben tíz tanulónk volt, ebbôl öt végez, szeptembertôl pedig tizenhárman sajátítják majd el nálunk a szakma alapjait. Most értünk el arra a pontra, hogy a következôkben már arra is lesz módunk, hogy valamilyen módon a jelentkezôk közül kiválasszuk a legrátermettebbeket – fejezi be beszélgetésünket.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

VENDÉG-OLDAL

Visegrádi borutak - Szlovákia

— Vajon hogy csinálják mások? – meglehet, ez a kérdés foglalkoztatta egy nemzetközi alapítvány munkatársait, amikor európai uniós pályázaton nyert összegek fölhasználásával lehetôséget biztosítottak a visegrádi országok néhány borútjának megismerésére. Beláthatják, hogy kicsiny, sem hazai, sem nemzetközi tekintéllyel nem rendelkezô rovatunk nem maradhatott távol e tanulmányúttól, így a legérdekesebb tapasztalatokat megoszthatom Önökkel. Tartsanak velem ezúttal Tokaj szlovákiai oldalára!

Az Ostroz˘ovic˘ pincészet kóstolótermében a belépô számára két dolog szembeszökô. Az egyik az elismerések, diplomák, oklevelek magas száma (valamelyik hölgy a társaságból hatvanháromig jutott az összeadásban), a másik a jókora befôttesüvegekben úszkáló szôlôfürtök látványa. A legnagyobbak a hárslevelû harminc centis bogyósorai.

A régió elsô magántulajdonú cége 1991 óta írja történetét. Termékválasztéka hasonló a hazaihoz, ám két tétel egyedivé teszi: a furmint alapon készített pezsgô és a biobor. Utóbbi igen hangsúlyos helyet foglal el a társaság életében. Ötvenegy hektáros territóriumukból közel tíz százalékot áldoznak e portékák elôállítására. Ezekben a szôlôskertekben mellôzik a kemikáliák használatát, és a seregélyek ellen vadászsólyom, illetve sas bevetésével védekeznek. A tôkéket kímélendô mindenütt kizárólag kézzel szüretelnek. Szólni kell aztán még egy

különlegességrôl. A kert egy részén a korábban itt élt gazda, egy bizonyos Hankó úr telepített töveket 1947-ben. Az új tulajdonosok jó érzékkel megmentették az életképes egyedeket, így az ember egy nyelet múltat is visszakortyol az ott szüretelt szôlô levével.

A termôterület tôszomszédságában nyugodt pihenést biztosító panzió mûködik, mindazon kellékekkel, amelyeket wellness összefoglaló néven emleget a turisztikai szakirodalom. Mégis, a legfôbb látványosság maga a pince. Tizenhárom méterrel a napszint alatt húzódik, hômérséklete télen-nyáron tizenhárom fok. Többször bôvítették, ám elsô járatait, termeit még a XIII. században vájták tufába. A változó idôk különbözô ízlésû és kézügyességû alkotói olykor szobrokat is faragtak a viszonylag könnyen alakítható anyagból. Így hát itt trónol Béla király (vajon ki, melyik Bélája lehet?), átsuhan a fejünk fölött egy pufók angyal, vagy éppen organikus díszítô elemek tekerednek a mennyezeten, a falakon. A legszebb talán mégis az az ôsi rész, ahol a tufa csak a szerszámok nyomát ôrzi.

Hozzáteszem: a hordókat mindenütt vastagon borítja penész. De nem csak a hordókat, hanem a palackokat is, néhol három-ötcentis vastagságban. Magától nô, de táplálják: a borkóstolók után az összes maradékot, amit a vendégek a poharakban, kiöntôkben, kancsókban hagynak, szétpermetezik.

A nyolc hektár területen gazdálkodó, Zlaty strapec (arany szôlôfürt) elnevezé-

25 sû pincészetben magyar tulajdonos fogad. Az idôs, víg kedélyû úr szívesen kóstoltat, bár maga nem iszik. Elmondása szerint az egyszeri tokaji borász azzal hencegett kollégái elôtt, hogy édes szamorodnijában annyi csak a víz, amennyit a szellô és a harmat hordott belé. A konkurencia rosszindulatú megjegyzése szerint az illetô két lovát hívták Szellônek és Harmatnak, és valóban ôk hordták a borba a vizet, a kútról, eladás elôtt...

Ami a palackokból elénk kerülô kínálatot illeti, megtalálható abban a hárslevelû, az aszú, az aszúesszencia, a szamorodni, a furmint, még a fordítás is. Vörösborral persze nem foglalkoznak, ennek fölvetése, sôt, az ilyen irányú, óvatos puhatolódzás is becsületsértésnek számít errefelé.

Gasztronómiai élmények reményében a Macik pincészet és panzió gondosságára kellett bíznunk magunkat, és bizony, nem jártunk rosszul! Az elsô este kacsát hozott elénk, jókora darabot, bô negyedét annak a szegény madárnak, ropogósra sütve, sós palacsintával, ahogy illik. Az egyik fôétkezés töltött káposztával lepett meg bennünket, olyan formában, ahogy a Pannon Borbolt résztulajdonosa, gazdája, Dorcsák Csaba kedveli: nem savanyú volt a levél, amibe a tölteléket tekerték, hanem édes, nem volt apraja, és elég bôséges, roppanós volt a rizstartalom is. Tejföl helyett valamiféle paradicsommártással kínálták. Csabi, aki, ha jól emlékszem, Ófehértóról származik, az otthoni ízeket vélte fölfedezni az elénk hozott tálakon. Ha valakiben ezek után följönne a vád, hogy a Macik gazdái, tulajdonosai a magyarokkal szemben a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazták volna, nos... Elmondhatom, hogy ez a vád teljességgel megalapozatlan. Részleteket e helyt nem közölnék.

Mindemellett: a Macikban nagyon barátságos, hogy minden szobában ott trónol egy dundi mackó bácsi vagy éppenséggel mackó néni, és valamennyi szobakulcs mellett ott fityeg a karikán egy kismackó. A falu, Malá Trn˘a közepén átfolyik a halkan csobogó patak, a fölötte átívelô fahidak békésen néznek maguk alá, halkan kong az estéli harang, és a látogató hajlamos elhinni, hogy egyszer talán még az emberek is megbékélhetnek majd egymással határokon innen és túl.

Sz. Koncz I.

26

ÚJ TAGJAINK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem csak étkeztet, de oktat is a Környezetvédô Kft. Az igényes vendéglátáson és rendezvényszervezésen kívül komoly szakmai oktató munkát is végez a pécsi székhelyû Környezetvédô Kft. A szakképzésben résztvevô tanárok többsége országosan elismert, hivatását szeretô szakember. Olyanok, akik mindent elkövetnek azért, hogy saját tudásukat, tapasztalataikat továbbadva megalapozzák, illetve megteremtsék az új generációs hazai vendéglátás humán bázisát. Az oktatói tevékenységüket siker koronázza, hiszen a kezeik közül kikerült fiatalok többsége már ígéretes karriert futott be. A kft. tevékenységét CSORDÁS József összegezte lapunknak.

— Ahogy az a cégismertetôbôl kiolvasható, valóban a több lábon állás jellemzi a Környezetvédô Kft.-t...

— Jól látja, valóban több lábon áll a cég. E szerint nem csak köz- és üzemi étkeztetéssel foglalkozunk, de üzemeltetünk panziót, éttermet, vállalati büfét, valamint vállaljuk például élelmiszeripari zsírfogó aknák tisztítását is. 2003 nyarán helyeztük üzembe a cég saját tulajdonába lévô, I. osztályba sorolt fogadóját, amelyben külön szétválasztható kávézót és sörözôt alakítottunk ki. A mediterrán hangulatú kerthelyiségbôl pedig, exkluzív berendezésû borospince-bortrezor nyílik. Aztán jött 2007, amikor megvásároltuk az egykori Szliven éttermet. Az objektum teljes rekonstrukcióját követôen a megújult

Slyven Rendezvényház és Oktatási Központ konferenciáknak, tudományos szimpoziumoknak (300 fôig) és persze lakodalmaknak (260 fôig), illetve céges rendezvényeknek biztosít igényes kiszolgálást. Emellett a központunk nem csak étlapról választható fogásokat kínál, de rendkívül kedvezô áron menüztet is. A felsoroltakon kívül mi gondoskodunk még a Betegápoló Irgalmas Rend betegeinek és ápolószemélyzetének étkeztetésérôl, de hasonló szerzôdésünk van a Katolikus egyház Néri Szent Fülöp általános iskolájával is.

A sort persze folytathatom még azzal, hogy jelen vagyunk több pécsi cégen kívül Pécs környéki önkormányzatoknál, ahol úgyszintén a mi általunk fôzött ételeket fogyasztják.

— Mennyire játszik szerepet a Központ életében a szakmai oktatás?

— A szakképzés már évtizedek óta az igazi szívügyem. Jómagam több mint harminc éve foglalkozom vendéglátós szakemberek képzésével. Ezért van az, hogy már évek óta nem csak rendezvények helyszíne a Központunk, hanem szakácsok, cukrászok és vendéglátáshoz köthetô szakmák képviselôi sajátítják el nálunk ennek a gyönyörû hivatásnak az alapvetô fortélyait. Ehhez kiváló helyszínt biztosít az európai színvonalon felszerelt és minden nemzetközi elôírásnak megfelelô tankonyhánk, ahol sok esetben országosan elismert vendéglátós szakemberek oktatják a fiatalokat.

Eddig több száz tanuló került ki a keze-

ink közül. Közülük nem egy már komoly nemzetközi karriert is befutott.

Egyikôjük ma már például egy hatalmas luxushajó felsôvezetôje, aki a gasztronómia területét felügyeli. De vannak olyan egykori tanítványok, akik velünk maradtak, s nálunk dolgoznak. Megható érzéssel tölt el, ha az ország számos pontjáról kollegák keresnek meg azzal, hogy ajánljak nekik olyan fiatal szakembert, aki nálunk szerzett képesítést. A képzés ideje alatt nem csak a gyakorlati, de az elméleti oktatásra is nagyon figyelünk. Itt jegyezném meg, hogy a Központunkban a cukrászképzés abszolút nóvumnak tekinthetô.

— Milyen a mostani fiatalok hozzáállása a szakmához?

— Bizony ez manapság nem mindig pozitív, hiszen a szakmai mentalitás nagymértékben függ attól, hogy milyen szocializációból, illetve milyen családi kultúrából érkezik hozzánk az adott tanuló. Az idônkénti nehézségek ellenére azonban azt próbáljuk velük megértetni – a mi sok évtizedes tapasztalataink alapján – hogy a vendéglátás nem csupán egy szakma, hanem óriási kitartást és megfelelô alázatot kívánó hivatás. És ebbôl csak akkor lehet egy sikeres életpálya, ha azt valaki nagyon, nagyon szereti. A vendéglátást ugyanis nem lehet félvállról venni.

— Reményei szerint mennyiben segíti majd a további munkájukat a kamarai csatlakozás?

— A helyzet az, hogy a kamarával már régóta kapcsolatban állok, hiszen a szakképzésben évtizedek óta aktívan részt veszek. Cégünk kamarai tagságától (Folytatás a 27. oldalon)

Télen, nyáron

Bérelhetô irodák

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

ÚJ TAGJAINK

Prosis Kft: környezettudatos autómosó Új tagunk, a Prosis Kft., Pécs elsô számú környezettudatos autómosója a történelmi belváros szívében, az Árkád bevásárlóközpont tetôparkolójában kínálja nap mint nap széleskörû szolgáltatásait. Tevékenységi köréhez szervesen kapcsolódik az igényes technikai felszereléssel végezett autókozmetika is. Amíg tehát az ügyfél tárgyal, ebédel, vagy éppen ügyet intéz a cégnél letett autója a legmodernebb környezetbarát tisztítási technológia mellett, rövid idô alatt szinte megújul. A cég vezetôje, VARSÁNYI Szilárd több lehetôséget is lát a kamarai csatlakozásban.

— Autómosó és kozmetika a város számos pontján tevékenykedik. Az önök szolgáltatása mennyivel kínál többet, mondjuk egy benzinkúti mosónál?

— A cég azért annál jóval többet kínál. Lényeges különbség például, hogy mellôzzük a gôzborotvák, szivacsok és egyéb durva kefék használatát, e helyett

az eddiginél is szorosabb együttmûködést várok. De reményeim szerint az újabb üzleti partnerkapcsolatokon kívül segítséget kaphatunk a pályázati lehetôségek területén is. Fontos számunkra az a gazdasági közösség, amelyet a kamara kiváló módon integrál.

E.É.

kulturáltan!

mikro-szálas rongyokat alkalmazunk úgy, hogy törölgetés során viaszt fújunk a kasztnira, így végképp minimálisra csökkentjük a karcolódás lehetôségét.

De fontos az is: amíg egy átlagos benzinkúti mosó nem nyújt kozmetikai szolgáltatásokat (pl.: külsô mûanyagápolás, viaszrétegek, gumiápolás stb.), illetve belsô tisztítást és ápolást (eltekintve a porszívózástól), addig a Prosis Autókozmetika mindezt biztosítani tudja. Igaz, idôigényesebb a munkafolyamat, ugyanakkor az optimális helyszín (belváros) és az online bejelentkezés feloldja ezt a problémát is.

— Többször hangsúlyozza a környezettudatosságot a tevékenységük során. Ez konkrétan milyen technológiát takar?

— Gôztechnológiát takar. Autókozmetikánk „szíve” lényegében a gôzgépünk, amely minimális vízigényével (öt liter/autó), elektromos üzemeltetésével érthetôen érdemelte ki a környezettudatos jelzôt, fôként abban a tekintetben, hogy egy átlagos autómosó vízfogyasztása akár a 115 liter vizet is eléri autónként. Ez a mennyiség pedig egy ember havi ivóvízigényével egyenlô. A technológián egyébként túlmutat a környezetbarátság: szelektív a hulladékkezelésünk és kizárólag környezetbarát alapanyagokkal dolgozunk.

— Mekkora a forgalmuk, vannake rendszeresen visszajáró ügyfeleik?

— Természetesen vannak rendszeresen visszajáró ügyfeleink, számuk és

így a forgalmunk is hónapról hónapra növekvô tendenciát mutat. Azt mondhatom, hogy átlagosan 16-26 autón végzünk különféle szolgáltatásokat egy nap, igaz, az idôjárás alapjaiban befolyásolja egy-egy munkanap kimenetelét, jóllehet a külsô mosáson kívül számos szolgáltatást végezhetünk – függetlenül az esôtôl vagy a hótól. Rendszeres akcióink, pontgyûjtô opciónk és a precíz munkavégzésünk az igazán biztos kulcs az ügyfélbázisunk növeléséhez.

— Az autókozmetika területén milyen a kínálati palettájuk?

— A paletta rendkívül széles. Jelenleg negyven szolgáltatást kínálunk az ügyfeleink számára, de emellett a legkülönfélébb problémákra is minden esetben találunk optimális megoldást. Természetesen, minthogy autókozmetikáról van szó, a legfontosabb cél a szépség elérése. Foltok, ragacsos gyanták, látványosan felverôdött kátrány, eltömôdött szellôzôrendszer, elsárgult lámpabúra, fénytelen és karcos kasztni, kifakult mûanyag stb.: ezekre mind megoldást kínálunk. S noha a végeredmény fókuszában a szépség áll, hasonlóan fontos számunkra az autó állapotának megôrzése, megóvása a külsô hatásoktól.

— A Prosis Kft. mit remél a kamarai tagságtól?

— Kooperációt. Azt gondolom, hogy egy kis cég jövôje kapcsolatok, referenciák, támogatások és megcélozható pályázat hiányában meglehetôsen korlátolt. Célom, hogy ezen csatlakozással lehetôség nyíljon feltérképezni, megragadni és kihasználni azokat az opciókat, amelyek elôremozdíthatják a céget, illetve segíti a további, tervezett fejlesztéseink megvalósítását.

E.É.

• Konferencia terem • Étterem •

Pécsi Kereskedelmi Központ 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Vári Attila – Mercedes Benz E A Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nem sportos, hanem elegáns autót, a Pappas Autó új Mercedes Benz E osztályos limuzinját próbálta ki.

– Egy sportkocsiba nem is lett volna egyszerû belepréselnie magát, a magas termet korlátozza az autóválasztásban is?

– Sok autó valóban szûk a magasabbak számára. A legnagyobb problémát nem is a vezetôülés jelenti, hanem a mögötte levô hátsó ülés válik használhatatlanná. Pedig nem is tartozom abba a csoportba, aki hátratolt üléssel, lefektetett támlával vezet. Szerencsére az E osztályos Mercedesnél nem beszélhetünk helyhiányról, még mögöttem is marad elegendô lábtér. Ez egy közel ötméteres felsô kategóriás limuzinnál magától értetôdônek tûnhet, de van a kategóriában olyan autó, ahol bizony nem férek be magam mögé.

– Örült a tesztautónak, ennyire kedveli a Mercedest?

– Szeretem a német autókat, egy prémiumautó pedig mindig különleges élmény. A PSN Zrt. sok más egyesülettel áll kapcsolatban, a budapesti sportszervezetekkel is folyamatos a kapcsolatunk ezért rengeteget utazok, ezzel az autóval, ez sokkal kényelmesebb lenne,

hiszen egy igazi utazóautóról beszélünk.

– Kedveli a német autókat, de japán autóval érkezett a próbaútra.

– Céges autóként valóban japán autót használok, mert a kiválasztásnál a gazdaságossági szempontok nagyon fontosak voltak, a luxus ebbe nem férhetett bele.

– Ha cégautó, akkor biztosan dízel.

– Mindenképpen. Ha saját autó lenne, akkor is dízel lenne, a dinamizmusuk sokkal jobb, mint a hasonló benzi-

neseké. Ebben a kocsiban is lenyûgözô a motor teljesítménye. A közel két tonnás tömeg és az automata váltó ellenére, nagyon meggyôzôen mozgatja az autót ez a viszonylag kis motor.

– Nem méltatlan egy négyhengeres ebbe az autóba?

– Sokak számára presztízskérdés a hengerek száma, szerintem, ha úgy mozog a kocsi ahogy elvárható, akkor lényegtelen mi van a motorháztetô alatt.

Vájt fülûek hiányolhatják a hathengeres morajt, de a több mint 200 lóerô és az 500 nm nyomaték mellett a csekély fogyasztás is komoly érv a négyhengeres mellett.

– A tízmillió feletti kategóriában is számít a fogyasztás?

– Úgy vélem minden kategóriában számít. Nyilván nem azért mert gondot okoz a fizetés a kútnál, hanem inkább a felelôsségteljes gondolkodás miatt. Attól, hogy valaki minôségi autóval jár, még nem kell pazarolnia, ráadásul a kis fogyasztás kevesebb környezeti terheléssel jár.

– Akkor biztosan kedveli a startstop rendszert is.

– Mikor elôször találkoztam vele, kicsit idegenkedtem tôle, de aztán láttam egy tesztautóban egy adatot, hogy mennyi ideig állt a motor a kocsi addigi

Pappas Auto Magyarország Kft. ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● Telefon: 72/539-539 ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

29

250 CDI 4 MATIC élete során. Hihetetlenül nagy szám volt, és akkor gondoltam bele, hogy mennyivel kevesebb kipufogógáz távozott a kocsiból. Azóta feltétlen híve vagyok, fôként akkor, ha a rendszer észrevétlenül mûködik, mint ebben a kocsiban is.

– Ez csak egy a Mercedes szolgáltatásai közül, a többi segédberendezés is ennyire hasznos?

– Szerencsére a biztonsági berendezéseket nem kellett tesztelnem, de amit kipróbáltam az nagyon tetszett. Remek a holttérfigyelô, hasznos a táblafelismerô rendszer, praktikus a tolatókamera, de a legjobb ezekben, hogy a márkára jellemzô tökéletességgel mûködnek.

Látszik, hogy rengeteg mérnökóra van abban, hogy a végletekig tökéletesre csiszolják a mûködésüket, talán ez az egyik dolog, amitôl ma prémiumautónak nevezünk egy Mercedest.

– A másik a kivitel?

– Természetesen az. Már a kocsi külsején is látszik az az alaposság, ahogy összeépítették. Az pedig rejtély, hogy sikerült a klasszikus formát megtartva, ilyen alacsony légellenállású autót építeni. A csúcstechnikáról talán csak a teljesen ledes lámpatestek és a tükör melletti kamerák és érzékelôk árulkodnak. Igaz, ez az elegáns változat, a hagyományos csillaggal a motorháztetôn, a sportos változat sokkal mozgalmasabb, fôként az AMG csomaggal.

– Az utastér is konzervatív?

– A szó jó értelmében igen. Itt már több helyen kivillan a csúcstechnika, de ezt nagyon elegáns köntösbe burkolták.

Az anyagválasztás mindenütt hibátlan,

gyönyörû a fabetét, nagyon szép a kárpit, igaz a családosok jobban teszik, ha a kevésbé kényes, sötét belsôt választják. Az utastér világítása is elegáns, mindenütt kis hangulatfények bukkannak fel. Az ülések nagyon komfortosak, általában fáj a derekam az autókban, de itt nem volt ilyen gondom. Az ülésszellôztetés pedig a kánikulában kincset ér, csakúgy mint a szinte észrevétlenül mûködô, de nagyon hatásos klímaberendezés.

– Van néhány olyan egyedi megoldás a beltérben, ami a márkára jellemzô, de sokak szerint nem praktikus.

– Ezeket könnyen meg lehet szokni.

Manapság az egyedi márkajegyek inkább értéknek számítanak, meg kell ôket becsülni. Karaktert adnak az autónak. A lábbal mûködtethetô rögzítôfék pedig még praktikus is.

– Egy luxusautó a kényelemrôl szól, az E osztály is ilyen?

– Igazi utazóautó. Komfortos futómû, tágas és kényelmes utastér, erôs és takarékos dízelmotor, vajpuha automataváltó és még a csomagtér is tágas. Az

összkerékhajtás is hozzátesz ehhez, télen, vagy esôben óriási biztonsági tartalékot jelent. Ezek mellett a mérhetô paraméterek mellett van egy olyan tulajdonsága a Mercedesnek, ami kiemeli a többi autó közül, az hogy képes nyugalmat varázsolni az utasterébe. Egy mozgalmas, fárasztó munkanap után segít kikapcsolni, feleslegessé teszi a száguldást, a rohanást.

– Egy értékes szolgáltatás is tartozik a Mercedesekhez. Az Integrált Szerviz Csomaggal négyéves idôtartamon, vagy 120 000 kilométeres futásteljesítményen belül teljesen díjmentes karbantartást és garanciát biztosít minden Magyarországon újonnan átadott Mercedes-Benz személyautóhoz.

– Ezt nevezik tökéletes gondoskodásnak. Számomra ez esetben az összegszerûen is értékes szolgáltatás mellett az is hangsúlyos, hogy valóban gondtalanná teszik az elsô négy évet az autóval.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2143 cm3 Maximális teljesítmény: 204 LE 3800/min Maximális nyomaték: 500 Nm 1600-1800/min Saját tömeg: 1845 kg Csomagtér: 540 l Maximális sebesség: 238 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7.9 s Átlagfogyasztás: 5.5 l Alapár (E200CDI): 11 446 510 Ft Fontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Csomag, aktív motorháztetô, ECO Start-Stop, klímaautomatika, elsô- oldal- függöny- medence és térdlégzsák, elektromosan állítható elsô ülések, elektromos ablakemelôk és tükrök, multifunkciós bôr kormánykerék, éberség figyelô rendszer, ESP, vészfékasszisztens, adaptív fékrendszer, könnyûfém keréktárcsák

30

ADÓZÁS

Egyes végrehajtható vagyonelemek Az adóhatóság végrehajtási tevékenysége során a leginkább célravezetô végrehajtási cselekményeket alkalmazza, szem elôtt tartva azt, hogy a lehetô legkisebb mértékben avatkozzon be az adózó vagyoni viszonyaiba. Így az adóhatóság leggyakrabban a hatósági átutalási megbízás – közismert nevén inkasszó –, valamint magánszemélyek esetén a jövedelem letiltás intézményét alkalmazza.

INKASSZÓ A szabályok értelmében a banknál kezelt összeg – a pénzforgalmi számlával rendelkezô egyéni vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek számláján kezelt összeg teljes mértékben – végrehajtás alá vonható, míg a magánszemélyeket megilletô összeg csak korlátozásokkal. E korlátozás az alacsony jövedelmû adósok érdekeit védi azzal, hogy ne fordulhasson elô olyan helyzet, miszerint az adós a levonás következtében a létminimumnál kisebb összegbôl legyen kénytelen megélhetését biztosítani. Ez az összeg a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegéhez kapcsolódik, így jelenleg 28.500 Ft mentes a végrehajtás alól. Ezen összeg felett a levonás sávosan alakul, az öregségi nyugdíj négyszereséig 50%, míg efelett korlátozás nélkül inkasszálható a számlán található összeg.

Az inkasszó a kibocsátás idôpontjához képest 35 napig áll sorban, de amennyiben a tarto-

zás nem térült meg, a végrehajtó a kibocsátást megismételheti, esetleg más végrehajtási elemet is alkalmazhat.

Ha az adós több számlával rendelkezik ugyanazon pénzintézetnél, a végrehajtó felelôssége addig terjed, hogy csak egy számlára nyújtsa be az inkasszót, a banké pedig a további szabályok helyes alkalmazására. Eszerint a bank köteles megvizsgálni az adós nála vezetett valamennyi számláját és a megjelölt számla mellett jogosult az ügyfél bármely, nála vezetett forintszámláját megterhelni. Ha ez nem nyújt fedezetet, a teljesítést kiterjeszti a betét vagy takarékbetét szerzôdés alapján kezelt összegekre, ezt követôen pedig a külföldi pénznemben kezelt összegekre.

Gyakran elôfordul, hogy több személy egy közös bankszámlával rendelkezik, de csak a társtulajdonosok egyike adós a végrehajtási eljárásban. Ilyenkor a számlán kezelt teljes összeg végrehajtás alá vonható. Ebben az esetben a bank által közölt adatok alapján a végrehajtó értesíti a nem adós számlatulajdonost a számla megterhelésérôl, aki az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a leemelt, ôt megilletô pénzösszeg visszafizetése iránt.

MUNKABÉR LETILTÁSA Magánszemélyek tartozásának behajtása érdekében gyakran alkalmazott végrehajtási eszköz a munkabérbôl,

Olcsó nyomtatónak ne nézd...

Nem csak a nyomtatókra jellemzô az, hogy az eszköz beszerzése nagyon olcsó, a fenntartása viszont annál drágább. Így van ez minden olyan termékkel, aminek az üzemeltetése folyamatos költséget jelet. Tudta Ön azt, hogy például egy kis nyomató vásárlása a teljes üzemeltetési költségnek csupán néhány százalékát teszi ki?

Errôl a témáról már egy korábbi írás is szólt, de a visszajelzések alapján érdemes még egy alkalommal visszatérni hozzá. Annál is inkább, mert az arányok az utóbbi néhány évben drasztikusan a fenntartás irányába tolódtak el, fôként a legolcsóbb szegmensben.

Hadd fordítsam ezt le a hétköznapi gyakorlatra.

Maga a nyomtató egyre olcsóbb. Belegondolt már abba, hogy a legolcsóbb kis lézernyomtatót már ÁFA nélkül akár 14 000 Ft-ért is megveheti?

Ebben az árban benne van az alapanyag, a fejlesztés (a fejlesztô mérnökök is fizetésért dolgoznak!), a gyártás, a gyártó haszna, az importôr, a nagykereskedô és a kiskereskedô haszna is. Ennek fényében vajon elô lehet állítani egy teljes lézernyomtatót ennyiért? Ha igen, milyen anyagokból és milyen üzleti stratégiával?

Ki fizeti végül is a számlát?

Ahol a majdnem ingyen gép megtérül, az az üzemeltetés, konkrétan a festék.

Nézzük szintén a konkrét példát: egy kis lézernyomtató ÁFÁ-val 19 900 Ft. Ebben benne van egy festékkazetta is, természetesen fél vagy negyed töltéssel.

Mellette ott a polcon a tartalék kazetta, ára 21 900 Ft. Ez a kazetta valószínûleg már meg is termelte a nyomtató kiesett hasznát. A további darabok pedig tisztességes hasznot biztosítanak.

Dél-Dunántúli Gazdaság egyéb jövedelembôl, nyugdíjból történô letiltás.

Teljesítése érdekében a munkáltató köteles a végrehajtó értesítése alapján az adós nettó munkabérének 33%-át levonni, majd a végrehajtói letéti számlára utalni. Több jogcímen fennálló követelés esetén a jogszabály pontosan meghatározza azt a levonási sorrendet, melyet a munkáltatónak szigorúan be kell tartani, de a levonás ekkor sem haladhatja meg a jövedelem 50%-át. További korlátozást jelent azoknak a jövedelmeknek a köre, melyek teljes egészében mentesek a végrehajtás alól, ezek fôként segélyek, járadékok, egyéb támogatási formák, tartásdíj, ösztöndíj. A levonás itt is korlátozott, hiszen az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege mentes, az ötszöröse feletti összeg korlátlanul levonható, míg a két összeg közötti rész 33%-a tiltható.

A levonás szabályainak betartásáért, valamint az adóhatóság felé történô utalásért a munkáltató felelôs. Utóbbi elmulasztása esetén a le nem vont összeg erejéig kezesként felel, ilyen esetben az adóhatóság határozatban kötelezi a munkáltatót a levonni elmulasztott összeg erejéig a tartozás megfizetésére.

Fontos tudni, hogy az idei jogszabálymódosítás következtében az adóhatóság az inkasszó és a munkabér letiltása esetén is – végrehajtási eljárásonként egy alkalommal – 5 ezer forint költségátalányt számít fel, így az adósnak számolnia kell azzal, hogy a végrehajtási eljárásban a lejárt esedékességû tartozást a – végzésben közölt – költséggel növelt összegben kell megfizetnie.

Természetesen léteznek egérutak.

Ezeket az utángyártott festékanyagok jelentik. Ezek minôségérôl és a hozzájuk kapcsolódó tévhitekrôl sok korábbi cikk szólt már, itt nem is részletezném.

A recept tehát: – Vedd meg a nyomtatót olcsón.– Használd olcsó festékkel.

A védekezési stratégia.

A gyártónak ez a gyakorlat nyilván nem jó, igyekszik védekezni ellene.

Ez az oka annak, hogy immár évente egy-két alkalommal új típusok jelennek meg a választékban. Természetesen védô chipekkel felszerelve, amelyek másolása, megkerülése egyre nehezebb. Amíg a chip olcsóbb változata nem jelenik meg, addig az eredeti kotta érvényes: olcsó gép, drága fenntartás. A sûrû termékváltás egy mûködô eszköz ebben a harcban: amire az olcsó festék megjelenik, addigra már új típus van a polcokon.

Van új a nap alatt.

Ez a gyakorlat már sok éve bevált, de sajnos nem eléggé. A régebbi gépekhez ugyanis már van olcsó festék, tehát nem vásárolnak az emberek új masinát, a haszon elvész. Erre a problémára válasz az az utóbbi idôkben tapasztalt gyakorlat, hogy a kis nyomtatók rendkívül hamar tönkremennek. Talán még emlékeznek a nagyobb márkák olyan típusaira, amik akár 10 éven át szolgáltak.

A mai eszközök sajnos sokkal rövidebb életciklusra vannak tervezve. Az eredmény: a Felhasználó sûrûbben vásárol új gépet (olcsón) és már újra ott találja magát a „normális” piaci körforgásban.

Hogyan lehet ebben a folyamatban a költségeket valamennyire visszafogni? Mire figyeljen, mit kérdezzen a nyomtató megvásárlásakor? Mi az a néhány legsûrûbb buktató, amirôl érdemes tudnia egy kis gép beszerzésekor? Kiket érint a leginkább ez a folyamat? Errôl szól majd a következô írás.

Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

31

A huszadik!

Jó visszatekinteni, hiszen ez a kerek szám feltételezi a sikert, ünneplésre, összegzésre, de a jövôbe tekintésre is késztet, kötelez bennünket.

Sokat tettünk érte! Tapasztalat, szakmai háttér nélkül, csupán a lelkesedésünkben, kitartásunkban, a mellénk szegôdött szakértôk tudásában és az Európai Unió támogatásában bízva haladhattunk évrôl évre elôre.

Néhány „zsenge” után hamar megtaláltuk a helyünket, beágyazódtunk a magyar agrárvásárok közé, számolnak velünk, ma már a ranglista elôkelô helyén állunk. Évrôl-évre épültek, komfortosodtak a csarnokok, a kiállítók is egyre szaporodtak, és ami nagyon fontos: a szakma is elfogadott bennünket.

Kevés a pénz, nehéz talpon maradni – halljuk úton-útfélen. Mi nem panaszkodhatunk. Eddig sikerült a büdzsénkbôl kiszorítani a szükséges forintokat, támogatóink is vannak szép számmal, e mellett mindig kitaláltunk olyan projekteket, amelyeket a szaktárca is jó szívvel támogatott. Ha a vásár sikereirôl, fenntarthatóságáról beszélünk nem szabad elfelejtkeznünk Szentlôrinc városról sem, hiszen hosszú távú együttmûködés keretében biztosítja a területet és évente jelentôs anyagi támogatást is nyújt alapítványunknak. Köszönjük mindenkinek, hálásak vagyunk érte!

A jubileumot igyekszünk méltóképpen megünnepelni. A hagyományos programokon kívül több lesz a kitüntetés, oklevél, gazdagabb lesz közönségprogram, a Nemzeti Vágta elôfutamához pedig különleges attrakciókat terveztünk.

Az idei év kiemelt programeleme a helyi termelô, a kistermelô. A Nemzeti Vidéki Hálózat támogatása jóvoltából önálló pavilont, speciális szakmai programokat tudunk szervezni, ugyanis nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a termelôi kör is megtalálja az ôt méltán megilletô helyet a piacon.

2013-ban egy régi, dédelgetett álmunk is valóra válik, belefogunk egy nagy beruházásba, melynek a vásár nyitó napján lesz az alapkô letétele. Közel hat éve foglalkozunk egy speciális piac létrehozásának gondolatával. Osztrák és német minták közvetlen tanulmányozása alapján szeretnénk Szentlôrincen, a Vásárcentrum részeként is egy már külföldön, általában az elmaradott régiókban bevált és fenntartható vidékfejlesztési módszert meghonosítani és ennek feltételeként egy multifunkcionális épületet – Kistermelôk Háza – megépíteni. A forrást LEADER támogatásból megszereztük, így megépülhet egy országosan is egyedülálló piaccsarnok. Hogy mire is lehet ezt használni? Elsôsorban hagyományos piacként mûködik majd, de rendszeresen lesznek szezonális akciók, alkalmi vásárok, vevôtalálkozók. Rendezhetünk itt képzéseket, konferenciákat, a termelôk találkozhatnak egymással, szakértôkkel, tanácsadókkal, behozhatják a feldolgozott élelmiszereiket, kézmûves termékeiket, ezek értékesítésében itt szakszerû segítséget kaphatnak. A Kemencés Udvarhoz és a vásár infrastruktúrájához kapcsolódva itt is tarthatunk rendezvényeket, bemutatókat, kiállításokat. Ezen kívül azt szeretnénk, hogy ez a Ház egyben egy közösségi tér, egy kis „inkubátorház” legyen, ahova a termelôk bizalommal jöhetnek, biztonságosan értékesíthetik a termékeiket. Reményeink szerint ez erôsíteni fogja a helyi és a környék gazdaságát, összefoghatja és bemutathatja azokat az értékeket, amelyek ebben a térségben megvannak, csak még nem eléggé ismertek.

Ezzel a munícióval állunk elébe a következô húsz évnek...

Sigora Irma

20