Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 8.

XV. évf. 8. szám, 2013. október 11.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Bólyi melléklet

Több mint porcelán!

Megalakult a Zsolnay Céh Pécsett w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Kövesse kamaránk tevékenységét a Facebookon!

Rendezvények, pályázatok, tanfolyamok, tudósítások, beszámolók elsô kézbôl, azonnal kamaránk Facebook oldalán! http://www.facebook.com/pecsikamara

Kamara a YouTube-on!

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara médiapartnereivel a PécsTv-vel és a Pannon Televízióval közösen számos gazdasági témájú mûsort készít, melyek az említett csatornákon adásba is kerülnek hónapról-hónapra. A rendszeres mûsorokon kívül készülnek még egyszeri, rendezvényekhez kapcsolódó anyagok, illetve a megye gazdasági értékeit bemutató kisfilmek.

Aki ezeket nem tudja, vagy elszalasztja megtekinteni a televízióban, bármikor megnézheti kamaránk Youtube csatornáján!

http://www.youtube.com/pecsikamara

Gondozók felkészítése – uniós pályázat révén – német nyelvterületre, ingyenesen.

Cégünk, a Pflege Team24 Kft. 2012-ben a „Programm für lebenslanges lernen” keretében uniós pályázatot nyert. Az alábbi információk átadásával kívánjuk segíteni a német nyelvterületre induló munkavállalókat.

A Németországban és Ausztriában élô idôs emberek gondozását egyre gyakrabban Kelet- és Közép-Európából, mindenekelôtt Bulgáriából, Romániából, Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról érkezô személyi gondozók – gondozóintézeti, valamint háztartási alkalmazottak, 24 órás gondozók – látják el. A gondozók ugyan rendelkeznek német nyelvi ismeretekkel, de szaknyelvi és interkulturális kompetenciáik hiányosak, ezért a gondozó és a gondozott, ill. annak hozzátartozói között sokszor nehézkes az interakció. A „BID – gondozók felkészítése németül” címû projekt célja idegen nyelvi tananyagok elôállítása és információk közvetítése a németországi és ausztriai munkavégzésrôl. A tananyagok egyrészt segítik a gondozókat a német nyelvi ismereteik tökéletesítésében, másrészt jogi és szakmai ismereteket is tartalmaznak, hogy a németországi és ausztriai munkavégzést megkönnyítsék. A tananyagok nem hagyományos nyelvi és nyelvtani gyakorlatok, hanem a hétköznapi szókincsre fókuszálnak.

Minden, a projekt során elôállított tananyag – szintfelmérôk, tematikus modulok, információs dossziék – a késôbbiekben a http://www.idial4p-center.org/ honlapon lesz elérhetô.

Pflege Team24 Kft. www.pflegeteam24.eu E-mail: info@pflegeteam24.eu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: gróf Batthyány Kázmér

TA R TA L O M Címlapsztori Megalakult a Zsolnay Céh Pécsett

4–5

Társasági élet Kerti parti, ahol a gazdaság és kultúra találkozott

6–8

Kamarai hírek Marketing „A Facebookot nem szeretni kell, hanem használni!”

Kamara Kupa Teniszverseny

9–10 11

12–13

A hónap üzletembere: Seres László

14

Bôvül a Hauni Hungaria Pécsett

15

Bólyi melléklet

16–17

Nemzetközi projektek

18–19

Vállalkozói hitelek a kamara segítségével

20–22

Innováció

23–25

Mesterképzés – Brázay és Társa Kft. 26–27 Tanulószerzôdés – Erb László

26–27

Önindító

27–28

NAV / Nyomtató

29

Díjazottak Merk József Jakab Józsefné

30 31

Új tagjaink Profit Holding Hungary Kft. Xavin Kft.

32

Enterprise Europe Network

33

Autóteszt: Toyota Corolla 1.4D-4D Lounge – Somfai Gábor

3

AJÁNLÓ

Mindig voltak történelmünknek olyan nagyjai, akik fôúri származást, vagyont, befolyást, addigi tradíciókat fölrúgva, ha kellett, a Haza ügye mellé álltak minden erejükkel, nem nézve a következményeket. Ezek sorába tartozott gróf Batthyány Kázmér is, akinek baranyai kötôdései letagadhatatlanok, és áldhatjuk szerencsénket, hogy ilyen férfiú jutott nékünk.

Pozsonyban született 1807. június 4-én. A történelmi nevet viselô, származására oly büszke család Örs vezérig vezette vissza családfáját. Ha a család több évszázados történetét vizsgáljuk, kétféle vonulatot fedezhetünk föl. Az egyik – a nagyobb létszámú csoport – élte az arisztokraták mindenkori életét, feltétlen udvarhûnek számított, és a legmagasabb méltóságokat töltöttek be. A másik, kisebbik csoport fejlett szociális érzékkel rendelkezett, nem mindenek fölött állónak tekintette a hatalmat, a vagyont, helyzetüket a társadalom jobbítására használták föl. Ezek sorába tartozott hôsünk is.

Ifjú korában semmi sem mutatta késôbbi énjét. Nyugat-Európát járta be, mint annyian kortársai közül, nagy hatással voltak rá az ott tapasztaltak. Magyarul is csak késôbb tanult meg. A reformkorban robbant be a politikai életbe. Az 1839/40-es országgyûlésen már a fôrendi tábla egyik vezére az ellenzék részérôl. Demokratizmusára jellemzô, hogy bátyjával, Gusztávval együtt az elsôk között kötött birtokainak településeivel örökváltság-szerzôdést, emellett óvodákat, iskolákat állított, a jórészt nagyapja, Tódor által gyûjtött rohonci könyvtárát az MTA-nak adományozta. Bátyjával és Károlyi Lajos gróffal ugyanitt gazdasági tanintézetet alapított. Még inkább radikalizálódott nézetrendszere az 1843/44-es országgyûlésen, ekkor már Kossuth hívévé és feltétlen támogatójává szegôdött. Az 1844-ben létrehozott Védegyletnek elnöke lett, amikor Kossuth lett az igazgató. A Magyar Gazdasági egyesületnél pályázatot hirdetett a mezôgazdasági viszonyokat elôsegítô tanulmányok írására. Jó barátságba került például Teleki Lászlóval, Vörösmartynak pedig évdíjat juttatott. Pécs díszpolgára lett 1845-ben. A forradalom és szabadságharc idején elôbb Baranya fôispánja, majd a délvidék polgári és katonai biztosa, majd a Szemere-kormány külügyminisztere lett. Világos után követte Kossuthot Vidinbe, Sumlába, Kiuthaiába, majd Párizsban telepedett le. Emlékiratot írt, amikor 1854. július 12-én elragadta a halál. Hamvait a magyar állam és Siklós városa 150 év múltán hazahozatta, jelenleg a siklósi várban nyugszik. Iskola és utca ôrzi emlékét baranyai birtokai hajdani központjában.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Kerti parti, ahol a gazdaság és kultúra találkozott

34–35

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

20-22. oldal Vállakozói hitelek a kamara segítségével

6-8. oldal 34–35. oldal Autóteszt: Somfai Gábor Toyota Corolla 1.4D-4D Lounge

4 Zsolnay porcelánnal díszített pécsi kesztyû, a porcelánmanufaktúra által gyártott kandallóhoz illeszkedô kovácsoltvas eszközök – ilyen és ehhez hasonló termékek születhetnek a jövôben a Pécsett megalakult Zsolnay Céhben.

A szervezôdés a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., a Kreatív Ipari Klaszter, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara összefogásával jött létre azzal a céllal, hogy támogassa a magas minôségû kézmûves termékek piacra jutását a világhírû porcelángyár, valamint kézmûvesek együttmûködése révén.

A Zsolnay márkanév több mint 150 éve a hagyomány, az egyediség, a mûvészi érték és az állandó megújulás jelképe.

Az innováció újabb szép példája a most létrejött Zsolnay Céh, amely a márkanév tartalmának kibôvítését, megújítását tûzte ki célul. A porcelánmanufaktúra elôször helyi, késôbb pedig országos, de akár külföldi kézmûvesek jelentkezésére számít, akik a klasszikus kézmûves tevékenységek valamelyikét ûzik és kreatív ötleteikkel, magas színvonalat képviselô termékeikkel új perspektívát nyithatnak a Zsolnay brand elôtt. A Manufaktúra a Zsolnay Céh tagjai számára rendelkezésre bocsátja kereskedelmi csatornáinak használatát, ezáltal támogatva ôket hazai piacaik bôvítésében és a nemzetközi színtérre lépésben. A Kreatív Ipari Klaszter a Céh menedzsment szervezeteként biztosítja az egységes marketing tevékenység kialakítását és folyamatos fejlesztését, valamint a Manufaktúra és a Céh tagok értékesítési csatornáinak összehangolását.

— A Zsolnay Céh létrejötte hármas összefogás eredménye – mondja Vajda László, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. cégvezetôje. — Többször átbeszéltük az ötletet, hogy mindannyian egyformán gondolkodunk-e róla, mert azt szeretnénk, hogy valóban úgy mûködjön, ahogy megterveztük. A Zsolnay Gyár jelenleg – mint ahogy a nevében is benne van – manufaktúraként mûködik, tehát kiemelkedô a kézmûvesség jelentôsége. A mai porcelánpiacon az ismert kínai tömeggyártással szemben ez az egyetlen mód és piaci szegmens, ahol talpon lehet maradni. Az európai piaco-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Megalakult a Zsolnay kon is csak azok a porcelángyárak tudnak ma is létezni, amelyek a kézzel készült termékekre alapoztak. Ezért is tartom jó ötletnek, hogy összegyûjtjük a térség kiváló kézmûveseit és a Zsolnay gyár a maga lehetôségeivel együttmûködik velük.

A Zsolnay Céh a hagyományos céhek szerint mûködik majd, csak szigorú pályázati rendszeren keresztül lehet bejutni. Régen a céhek vigyáztak arra, hogy ne legyen túl sok tagjuk és nagyon figyeltek a minôségre is. Olyan kézmûveseket várunk, akik magas minôségû terméket tudnak elôállítani, és amit a Zsolnay az ô kapcsolatrendszerével támogatni tud. A kamara szerepét abban látom, hogy segítségünkre tud lenni a kézmûvesek, cégek megtalálásában. Elsô körben a helyi, környékbeli vállalkozásokra gondoltunk, de nem zárjuk ki az országos és a nemzetközi szintet sem.

Olyan terméket szeretnénk létrehozni, ami eddig még nem volt. A Pécsi Kesztyû Klaszterrel már túl vagyunk több megbeszélésen, jelenleg is tervezés alatt vannak azok a kis díszítôelemek, amelyek a pécsi kesztyûkre kerülnek.

De már egy spanyol cipôgyár is bejelentkezett, hogy együttmûködne velünk.

Ha a Zsolnay Céh szervezett formában tudja kezelni ezeket a megkereséseket, ha képes a kézmûveseket bevonni, táTovábbi információ: www.pbkik.hu

mogatni, remek lehetôség kínálkozik mindannyiunk számára – nyilatkozta Vajda László.

A leendô Céh tagok kiválasztásáért a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Kreatív Ipari Klaszter által felkért kuratórium felel. A kiválasztás két körben történik, melynek során a pályázatra benyújtott termék, vagy termék-portfólió mellett a kuratórium fontos termelési és értékesítési kritériumokat is figyelembe vesz, úgymint a vállalkozás termelési kapacitása, látványmûhely kialakításának lehetôsége, szerszámozottság, gépesítettség, saját eladási csatornák, a célközönség és kialakult vásárlókör.

Elsô körben a benyújtott pályázatok alapján kiválasztják azokat a jelölteket, akik tagságáról egy személyes interjú keretében a kuratórium által delegált bizottság dönt majd.

Szeptember 30-án zárult a pályázat, amelyre a kézmûvesek jelentkezését várták. Mint Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke lapunknak elmondta, élénk érdeklôdés mutatkozott a felhívás iránt, ötvösök, kovácsok, asztalosok, bôrösök, kesztyûsök látnak fantáziát az együttmûködésben.

— A következô feladatunk a zsûri összeállítása lesz, a grémium összetétele egyelôre titok, de természetesen mindhárom résztvevô szervezet delegál egy-egy tagot a zsûribe – tájékoztatott a klaszterelnök. — A minôség nyilvánvalóan fontos lesz az elbírálásnál, hogy kik is kerülhetnek be a Zsolnay Céhbe.

Ha már megvannak a tagok, a zsûrizés után el kell készülnie az arculati elemeknek, majd kiadjuk a tagsági bizonyítványokat és tervezünk egy munkamegbeszélést is. Azután elkezdjük összeállítani a kollekciót azokról a termékekrôl, amelyek bekerülnek a kínálatba, ebbôl készítünk egy portfoliót. A cél, hogy létrehozzunk egy kiállítótermet, egy értékesítô helyet, egy outletet.

Terveinkben szerepel, hogy a külföldre jutást is segíti ez az együttmûködés, a

Dél-Dunántúli Gazdaság

Céh Pécsett Zsolnay Porcelánmanufaktúra értékesítési csatornáit használja majd a céh.

— Milyen szempontok alapján dönt a zsûri?

— Mûvészeti, vállalkozási és gazdasági szempontok alapján. Egyelôre mindenki csak a saját termékét állítja elô, késôbb dolgozunk majd a termékfejlesztésen. Szeretnénk valamilyen közös terméket létrehozni egy közös termékfejlesztést követôen.

Azt lájuk, hogy a kisvállalkozások számára a legnagyobb problémát a piac szûkössége és kiszámíthatatlansága jelenti. Az, hogy a Zsolnay gyár megnyitja az értékesítési csatornáit, mint egy nagy vonat maga mellé kapcsol egy-két szerelvényt és viszi a külföldi piacokra, hatalmas lehetôség a térség vállalkozásai számára. Nem kell külföldre költözniük, elhagyniuk az országot, sôt, azt a

falut sem, ahol termelnek, hiszen abból a közegbôl építkeznek. Aki itt alkot, nem kell átlépnie az országhatárt, mégis eljuthat a Zsolnayval Kínába, Ománba, Oroszországba. Ez egy remek lehetôség arra, hogy „iparosan” gondolkod-

CÍMLAPSZTORI janak a kreatív alkotók, a kézmûvesek, ne csak a saját önkifejezésük, a saját kis piacuk szerint, hanem tartósan, magas minôséget termeljenek. Hiszen ez az elvárás mutatkozik meg a Zsolnay felé is az igényes piacokon, és ha erre képesek lesznek a kézmûvesek, itt fognak jól élni. Szeretnénk létrehozni egy outletet, ami magában is azt jelenti, hogy gyári kiárusítás, tehát kihagyni a kereskedelmi láncokat és közvetlen termelôi kiárusításon értékesíteni a termékeket. Ez a fajta bolt turisztikai vonzerô lehet Pécsett. Az emberek nagyon szeretnek vásárolni, ha van pénzük, és a minôséget keresik. Nyilvánvalóan ezeknek a termékeknek olyan színvonalúaknak kell lenniük, amelyek értékállóak.

— A kamara rögtön az ötlet mellé állt – tudtuk meg dr. Síkfôi Tamástól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkárától. — Ahogy a klasztereket, úgy más együttmûködéseket is támogatunk, hiszen a kamara – az agrárkamarával karöltve – felelôsséggel tartozik az egész gazdaságért. A megye gazdaságfejlôdésében akkor van sanszunk, ha teljes humánerô-forrásunkkal és anyagi lehetôségeinkkel mellé állunk a már meglévô és jól mûködô vállalkozói együttmûködéseknek. Pláne abban a válságban, ami most is jellemzi a gazdasági helyzetet, rendkívül fontos a hatékonyság miatt az erôforrások koncentrálása és a fô csapásirányok meghatározása. Ezért is támogatjuk ezt a céhet a tízegynéhány klaszter mellett, mert egyértelmûen segíti a helyi gazdaság fejlôdését.

Jól szemlélteti egy hasonlat, hogy mire kell gondolni a Zsolnay Céhet illetôen. A Tchibot hozhatnánk példának, ami egy komoly márkanév lett. Magam is megdöbbentem azon, hogy komoly pécsi kesztyûs cégek kezdtek el kesztyût gyártani a Tchibonak, hiszen a pécsi kesztyû legalább olyan márkanév, mint a Zsolnay. Ugyanolyan magas minôséget képvisel és ha már Swarowski

További információ: www.pbkik.hu

5 kristály díszíthet egy pécsi kesztyût, akkor miért ne ékíthetne Zsolnay kerámia is? Az is piacképes lehet, fôleg a feltörekvô orosz piac lehet nagy felvevô.

Egymás támogatásával mód nyílik az új termék piacra vitelére. A Tchibo szortimentje is folyamatosan változik. A Zsolnay Céh és márkanév ebben a tekintetben egy magasabb kategóriát fog képviselni. Néhány éve rendeztük meg A kézmûvesség ezer éve c. kiállítást itt, Pécsett és már azon látszott, hogy kézmûvesekben nincs hiány, széles a választék, csak össze kell hozni ôket.

A Zsolnay Céh létrehozói azt tervezik, hogy a jövôben évente egy-két alkalommal kézmûves expót rendeznek Pécsett, ami amellett, hogy bemutatja az együttmûködés során létrejött termékeket, növelheti a turisztikai vonzerôt is.

Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a most létrejött céhhez hasonló együttmûködések inspirálólag hatnak a benne résztvevôkre, közvetve pedig gazdaságélénkítô hatásuk is van.

A Zsolnay Céh megalakítása a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Kreatív Ipari Klaszter közös „CMC – Klaszterek és a kultúra találkozása” nevû projektje keretében jön létre.

6 A gazdaság és a kultúra találkozása jegyében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Zsolnay Örökségkezelô Nonprofit Kft. hagyományteremtô céllal Kerti Partit szervezett.

Az eseményen a baranyai gazdasági és kulturális élet szereplôi vettek részt. A közel háromszáz vendég az este során a Pécsi Kesztyû Klaszter divatbemutatóját láthatta sportolók közremûködésével (a Mohácsi Takarékbank Kozármisleny kézilabdás lányai, a PVSK-Füszért vízilabdázói és a PMFCMATIAS labdarúgói színesítették a mûsort), majd a Mecsek Táncegyüttes bemutatója után közös táncra invitálta az összegyûlteket.

TÁRSASÁGI ÉLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kerti ahol a gazdaság és

A Pécsi Kesztyû Klaszter kézmûves foglalkozásán bárki kipróbálhatta kézügyességét. A kézmûves sátraknál pedig megismerkedhettek a Boltok utcájának kínálatával. Hangulat felelôs a New Day zenekar volt.

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

TÁRSASÁGI ÉLET

parti, kultúra találkozott

További információ: www.pbkik.hu

7

8

TÁRSASÁGI ÉLET

Az ételrôl és italról a Teleky Catering, a Siklós Borbarátnôk, a Pécsi Sörfôzde Zrt., valamint a Tettye Forrásház Zrt. gondoskodott kiváló minôségben.

Fotók: Tóth László További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az esemény támogatója:

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

Törökország nyitott a gazdasági kapcsolatokra 30 üzletemberbôl álló magyar delegáció tett látogatást 2013. szeptember 2-5. között Törökországban. Az MKIK Magyar-Török Tagozata és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ezúttal az Izmiri Nemzetközi vásár idejére idôzítette a látogatást azzal a céllal, hogy üzleti és személyes kapcsolatok épüljenek, és feltérképezésre kerüljön a török piac. Egy – földrajzilag – távolabbi országgal történô bármilyen gazdasági kapcsolat elôtt érdemes a tárgyalási szokásokat megismerni, helyi praktikákat ellesni.

A 81. alkalommal megrendezett izmiri vásár „lakossági jellegénél fogva” nem hozta a remélt üzleti kapcsolatokat. Török „baráti” szeretettel fogadták azonban delegációnkat Izmirben az EBSO (az Égei-tengeri Régió Iparkamarája), az Izmiri Kereskedelmi Kamara (IZTO) és a hazafelé vezetô úton az Isztambul Iparkamarájánál szervezett kétoldalú üzleti találkozókon, ahol a helyi Enterprise Europe Network irodák is részt vettek a partnerek felkutatásában.

Mely szektorok a legesélyesebbek az export tekintetében?

— elektronika (monitorok, telefonok) — élôállat — gépgyártás (alkatrészek mezôgazdasági, autó, hajó stb.)

— mûanyagipar (fröccsöntô gépek, szerszámok) — orvos/biotechnológia — környezetvédelem (víztisztítás)

A 2013 februári miniszterelnökök közötti találkozón kitûzött cél, miszerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom elérje az 5 milliárd dollárt, bíztató. Önmagában ez csupán egy szám. Az eredményhez szükség van a KKV-k aktív közremûködésére is.

Ehhez tettük meg az elsô, kis lépést a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által anyagilag is támogatott program keretében.

I. CSR Baranya Konferencia

A 10 baranyai cég közül van, aki komoly kapcsolatokat tudott építeni már a kint töltött rövid idô alatt, van, aki ajánlatot adott/kért, ezek sikerei nem mérhetôek azonnal. A kiutazó delegációk eredménye sok esetben közép-, hosszabb távon realizálódik. Gazdasági, üzleti szempontból az sem elhanyagolható, hogy a legértékesebb kapcsolatok általában a hazai vállalkozók között köttetnek.

Törökország – gazdasági híd az EU és Ázsia között 75 milliós belföldi piac; növekvô népesség – csökkenô munkanélküliség; 10 év alatt megháromszorozódott GDP (jelenleg 10 504 USD); 152 Mrd. dollár export; 236 Mrd. dollár import. Isztambul – 15 milliós fôváros, amely a kereskedelem 2/3-át bonyolítja. Határozott elképzelések, dinamikus fejôdés.

Az Európai KKV hét keretében a Nevelôk Háza Egyesület, a Fivosz Baranya megyei szervezete és az Enterprise Europe Network társszervezésében került megrendezésre szeptember 20-án az I. CSR Baranya Konferencia a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében. A rendezvény egy, a helyi önkormányzat, a munkaügyi központ, a non-profit szervezetek és a for-profit szereplôk bevonásával készülô, a Dél-dunántúli régióra vonatkozóan kidolgozásra kerülô régiós CSR stratégia egyik induló konferenciája volt.

A konferenciát dr. Farkas Ferenc, a Nevelôk Háza Egyesület elnöke, a PTE KTK Gazdálkodástudományi Intézet professzora nyitotta meg köszöntôjével. Ezt követôen elôadásokat hallhattak az érdeklôdôk. Dr. Pavluska Valéria a PTE KTK egyetemi docense a vállalati társadalmi fele-

lôsségvállalás elméleti megközelítését ismertette néhány gondolatban. Vendler Balázs, a MarCon Csoporttól a FORNETTI egészséges életmód jegyében készült országos kampányát mutatta be.

Kôvári János önkormányzati és parlamenti képviselô elôadása a pécsi civil pályázatokban rejlô lehetôségekre, valamint a városkooperáció szerepére hívta fel a figyelmet. Tóth Bálint, az Északi Támpont Egyesület elnöke az ALDI Magyarország Kft.-vel és a Helyiérték Egyesülettel közösen kidolgozott egyszerûsített pályázati rendszer mechanizmusát mutatta be, melyen keresztül támogatást nyerhetnek a civil szervezeteket. Az elôadásokat követôen a Piactéren a társadalmi felelôsségvállalás megvalósulása érdekében az üzleti szektor (6 cég) és a civilszektor (11 civil szervezet) képviselôi találkoztak, és a beszélgetések mentén közös együttmûködések kezdôdtek el.

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Együtt a kockázatok megelôzéséért – fókuszban a munkavédelem és a munkabiztonság 110 szakember vett részt azon a konferencián, amelyet az Enterprise Europe Network Pécs társszervezésében az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszcsoportja és a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség rendezett a kamarában.

A délelôtti szekció a munkavédelem területén felmerülô új kockázatokat vette górcsô alá, különösen két témát a „nano-anyag-expozíció megelôzését” és a „modern munkavégzés ergonómiai kockázatait” hangsúlyozva.

A rendezvényt Hendinger Anita, az Enterprise Europe Network regionális vezetôje nyitotta meg, kiemelve a vállalkozásfejlesztési hálózat szolgáltatásai közül azoknak az információs fórumoknak, rendezvényeknek a jelentôségét, amelyek az európai piacon mûködô vállalkozások számára szolgálnak naprakész tudnivalókkal.

Balogh Katalin a Nemzeti Fókuszpont vezetôje az Európai Munkavédelmi Ügynökség szerepét és tevékenységét ismertette. Elôadásában kitért a munka- és egészségvédelem szerepére, hangsúlyozva azt, hogy a megelôzés sokkal hatásosabb és egyszerûbb, mint a gyógyítás. Az Ügynökség folyamatosan készít elemzéseket, interjúkat és az eredmények alapján próbálja összehasonlítani az európai országokat. A munkabalesetek számát tekintve enyhén csökkenô a tendencia Európa szerte. Magyarországon a pszicho-szociális kockázatok kezelésétôl eltekintve a munkavédelem viszonylag jónak mondható.

A nagy cégek megengedhetik maguknak, hogy akár külön részleg foglalkozzon a munkaés egészségvédelemmel, a kkv szektorban azonban kevés a tapasztalat, a pénz és az információ.

Különös jelentôséggel bírnak tehát a pontos tájékoztatást célzó, gyakorlati tapasztalatokat is felvonultató rendezvények.

A délutáni szekció elôadásai a MUFOSZ Szakmai napja a keretében a munkavédelemre, a munkabiztonságra fókuszáltak.

A Baranya megyei munkavédelmi tapasztalatokról, a hatóság ellenôrzési gyakorlatáról és a jogszabályi változásokról Puszti Tibor, a Baranya Megyei Kormányhivatal, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgató helyettese tájékoztatta a rendezvény résztvevôit.

Az elméleti ismeretanyag mellett a konferencia résztvevôi a saját szakterületüket érintô jó gyakorlatokról és követendô, megvalósítható példákról is tájékozódhattak.

Elôtérben a pályaválasztás A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a kamara mellett mûködô Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság kezdeményezésére kerekasztal beszélgetésre gyûltek össze mindazok, akik a megyei pályaválasztási szakmai munkában érintettek.

A baranyai gazdasági és munkaerô-piaci helyzet, a szakképzés területén tapasztalható nehézségek, az intézményi átalakítások együttese miatt sürgetôvé vált egyfajta szemléletváltás, erôsítés a pályaorientáció területén, hogy összehangolt és egységes munka valósuljon meg. A kamara célja a szereplôk összefogásával egy koncentrált pályaválasztási aktivitás megvalósítása. Ennek érdekében a témában saját honlapot és facebook oldalt is üzemeltet a kamara: www.facebook.com/palyavalasztasbaranya www.palyavalasztasbaranya.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

MARKETING

„A Facebookot nem szeretni kell, hanem használni!”

A közösségi oldalak és az üzletszerzés Magyarország lakosságának szinte fele, 4,6 millió ember tagja a hazánkban legnépszerûbb internetes közösségi oldalnak, a Facebooknak, Baranya megyében 2-300 ezer aktív felhasználója van, Pécsett is több mint 100 ezer. Ezek a számok azt jelzik, hogy ha egyszerre sok embert akarunk elérni rövid idô alatt – akár üzleti szempontból – szinte kihagyhatatlan ez a csatorna. Arra a kérdésre, hogy kimaradhatunk-e belôle, rövid a válasz: akkor is épül, ha nem vagyunk ott. A Facebookot nem szeretni kell, hanem használni! – hangzott el a „Facebook szüret” elnevezésû, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett marketing konferencián.

— Ma naponta átlagosan 166 percet töltenek a felhasználók a Facebookon, a 16 évesek több, mint 200-at, ezért az információ szerzéshez és átadáshoz szinte megkerülhetetlen ennek a virtuális térnek a használata – mondta elôadásában Lévai Richárd közösségi marketing specialista, a facebooktippek.hu blog írója, a Közösségi kalandozások címû Facebook marketing könyv szerzôje. Véleménye szerint a közösségi oldal a folyamatokról szól, üzletszerzés folyamata a Facebook-hirdetéssel kezdôdik, folytatódik a FB-oldallal, a rajongó szerzéssel, az adatbázis építéssel és befejezôdik a vásárlással.

Ma a közösségi oldal használata szórakozási lehetôséget jelent a felhasználóknak, ezért az üzleti ajánlatokat, hirdetéseket, nyereményjátékokat, információátadásokat élményszerûen célszerû eljuttatni a célcsoportokhoz. Ha érzéseket ébresztünk a facebookozókban (akár cuki kis állatok, helyes kisbabák fényképével), már felfigyelnek ránk, a pozitív töltetû kommunikációval rengeteg megosztást és lájkot kaphatunk, a negatív érzéseket keltô közlendôvel pedig a

hozzászólások dömpingjét indíthatjuk el. A szakember szerint hasznos információkat kell továbbítanunk termékünkrôl vagy szolgáltatásunkról a felhasználóknak, a hasznosságot úgy becsomagolni, hogy az érdekes, kívánatos legyen számukra.

Egy hazai felmérés szerint sokan csatlakoznak egy üzleti FB-oldalhoz, ha az egyedileg dizájnolt, emellett hasznos információkat tartalmaz, érdekes, nyereményjátékot ígér, vagy a csatlakozással kedvezmény érhetô el. Lévai Richárd azt mondja, ha valaki a közösségi oldalon kívánja megosztani az információkat a termékérôl, szolgáltatásáról, akkor minél többször és változatosan tegye azt: napi 2-3 bejegyzés éppen megfelelô. Ezeket akár valamilyen napi hírhez is köthetjük. Ha nyereményjátékot indítanánk a közösségi oldalon – természetesen a rá vonatkozó szabályok betartásával –, amellett, hogy érdekes a játék, célszerû olyan nyereménytárgyat (több kisebbet, mint egy nagyot) felkínálni, amely a megcélzott leendô vásárlói csoportnak szól (pl. egy vendéglô vacsorázási lehetôséget sorsoljon ki, ne horgászfelszerelést). A marketing szakember véleménye az, hogy a közösségi oldal csak az egyik lehetôség az információk tovább adására, de más marketing eszközöket: a weboldalt, a hírlevelet, a nyomtatott prospektusokat is ugyanúgy érdemes használni, mint eddig, hiszen így nagyobb az esély új vevôk szerzésére.

— A közösségi oldalak ugyan ingyenesek, de a rajtuk való kommunikáció

Lévai Richárd elôadását tartja

már nem – ezt a konferencia másik elôadója, Erôs Gábor, az RG Stúdió Kft. stratégiai marketing tanácsadója állította, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi kommunikáció megtérülése nem azonnal várható. Tapasztalatai szerint akkor érdemes ezzel a csatornával foglalkoznia egy vállalkozásnak, ha megvan a dolgozókban (így a menedzsmentben is) az elkötelezettség és az elszántság, van koncepciójuk, hogy mit és kinek akarnak üzenni, rendelkeznek a megfelelô financiális háttérrel és a szervezet felkészült a kommunikáció eredményeként elôállt helyzet kezelésére.

A FB ingyenessége kicsit csalóka elsô látásra, de mindig elôállnak olyan költségek a közösségi oldalon való kommunikációval kapcsolatban, amelyekkel elôre nem számolnak a cégek.

Ilyen például a grafikai tervezés, a folyamatosan igénybe vett emberi erôforrás (hiszen az információkat rendszeresen továbbítani, frissíteni kell), az alkalmazás bérlésének vagy a hirdetésnek a költsége, a nyeremény és ajándéktárgyak díja. Arra is fel kell készülni, hogy ha elindítja a közösségi kommunikációt egy vállalkozás, miként kezeli a megnövekedett érdeklôdést, a forgalom emelkedését. Erôs Gábor szerint nagyon fontos, hogy minél pontosabban határozzuk meg a célcsoportot, amelynek szeretnénk eljuttatni az üzeneteinket, hiszen így nagyobb lesz az esélye a sikeres kommunikációnak.

N.T.

12

TÁRSASÁGI ÉLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tenisz, napsütés, jó hangulat Kiváló hangulatban zajlott, hatalmas küzdelmeket hozott a 15. Kamara Kupa.

Minden résztvevônek gratulálunk!

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

TÁRSASÁGI ÉLET A 15. Kamara Kupa hivatalos végeredménye Férfi páros, profi 1. Gelb Gábor – Pálmai Péter 2. Jagicza Gábor – Varga Tamás 3. Oláh András – Gyenis Szilárd 3. Varga Tamás (Bóly) – Varga Krisztián Férfi páros, amatôr 1. Magyar Attila – Sütô János 2. Kaszás Endre – Kulcsár László 3. Simon Mihály – Takács Tibor 3. Minor Levente – Rácz Attila Nôi páros 1. Cseténé May Zsuzsanna – Horváthné Vojtek Andrea 2. Nemes Fanni – Sütô Fanni 3. Bobuláné Bódi Dalma – Dr. Falusi Mihályné 3. Mitterhuber Mónika – Simon Mihályné

Vegyes páros 1. Katona Petra – Varga Tamás 2. Marczi Ágnes – Gyenis Szilárd 3. Dr. Tárnai Márta – Schmalz József 3. Dolgos Katalin – Oláh András A rendezvény támogatói: Dr. Szabó Arcfiatalító Központ, Pécs • Pannon Filharmónikusok Zenekar • Fókusz Étterem (MM Catering Kft.) • Hétfô Kft. Köszönjük!

Dr. Szabó Arcfiatalító Központ www.arcfiatalitas.com Mûtét nélküli arcfiatalítás, a hámlasztó kezelésektôl a legmodernebb bio-szálas lifting kezelésig, mind egy helyen! Újdonság a régióban: Hyamatrix Injekciómentes Hyarulonplasztika.

Kövessen minket a www.facebook.com/arcfiatalitas oldalon!

Elérhetôségeink: Sóstai Szilvia vezetô asszisztens – 06/30 480-2455

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

A hónap üzletembere: Seres László

Talán ez az a kijelentés, amely meghatározza a Seres Gépipari és Kereskedelmi Kft. tulajdonos-ügyvezetôje, Seres László egész életútját és azt a jövôt is, amit a ma 23 éves, teljes egészében magyar tulajdonú vállalkozás számára elképzel. A kommunális gépjármû felépítmény gyártással, valamint hidraulika- és gépszerviz tevékenységgel foglalkozó 65 fôs cég elsô embere 60 évesen is a folyamatos tanulásról, az alázatról, a közös munkáról és céljairól beszél, pedig már eddig is sok mindent letett az asztalra.

— 1990-ben alapítottam mûszaki vállalkozásomat, ebbôl lett 1996-ban a Seres Kft. – mondja Seres László. — Maga a cég szinte a nulláról indult, kezdetben alkatrész-kereskedelemmel foglalkoztunk. Ez onnan adódott, hogy elôtte tizenöt évig egy gépgyártó cégnél voltam üzemvezetô, amikor ezt a céget felszámolták, a romjain kialakult néhány vállalkozás. Én a kommunálisgép-felépítmény gyártást folytattam tovább, mert ez állt hozzám a legközelebb. Mivel akkor nem volt adott a lehetôség a gépgyártásra, hiszen hiányoztak a megfelelô anyagi feltételek, elôször alkatrész-kereskedelemmel foglalkoztam, és az ebbôl képzôdô profitot forgattam vissza a vállalkozásba. Kezdetben egy kis mûhelyben javításokat, felújításokat végeztünk és csak 1996-ban indíthattuk el a gépgyártást. Egyszerûbb alkatrészeket, gépeket gyártottunk, majd újabb és újabb mûhelyeket építettünk, berendezéseket vásároltunk, technológiai fejlesztéseket hajtottunk végre.

A gyártmányfejlesztés azóta is folyamatos és töretlen, hiszen csak így tudtunk piacon és talpon maradni. A gépgyártás zöme ma is a barcsi telephelyen folyik, de 10 évvel ezelôtt megépítettük a pécsi telephelyet az ipari parkban, ahol kisebb részegységeket állítunk elô, valamint itt zajlik a hidraulika- és gépszerviz is. Gépeinket az ország különbözô pontjain vásárolják olyan cégek, amelyek környezetvédelemmel, szállítással, hulladékgyûjtéssel, -ártalmatlanítással foglalkoznak.

— 23 éves a cég, jelenleg 65 ember dolgozik a Seres Kft.-ben. A szakmai tudás mellett mi kell még ahhoz, hogy sikerrel irányítsa a céget?

— Természetesen szükség van jó szakemberekre úgy a fizikai állományra, mint a középvezetôkre. Sok kollégával évtizedek óta együtt dolgozom, de szükséges fiatalítani is. Addig kell ôket bevonni ebbe a munkába, amíg az idôsebb szakember át tudja adni a tudását, tapasztalatát.

Emellett oda kell figyelni a szakmunkás-képzésre is, mivel sajnos ma ezzel hadilábon állunk. Vannak jó kezdeményezések, de nagy a felelôsség és nem lehet egymásra mutogatni. Az államnak is, a cégeknek is felelôsséget kell vállalniuk. Nálunk is folyik szakmunkás-képzés, igaz a 4-5 fiatalból általában egy, ha megmarad. Manapság nem sikk lakatosnak vagy hegesztônek lenni, pedig mi olyan életpályát tudunk biztosítani, hogy a fiatal akár nyugdíjas koráig is itt dolgozhat, hiszen a gépgyártásnak mindig van jövôje.

Az átlagnál kicsit jobban meg tudjuk fizetni a munkatársainkat, emellett olyan körülményeket, olyan technológiát kell biztosítani, ahol szívesen dolgoznak. Számomra fontos, hogy a munkatársaknak jó legyen a komfortérzetük és reggel jó kedvvel jöjjenek be dolgozni, ne unottan. Emellett büszkék legyenek arra, amit csinálnak – és úgy látom, azok is.

— A Seres Kft. tagja a Dél-dunántúli Gépipari Klaszternek. Ezek szerint nem küzdenek úgymond „magányos farkasként” a mindennapokban.

— Ez csak néha fordul elô, pl. amikor 100%os magyar tulajdonú cégként azért kell küzdenünk, hogy magyar terméket vásároljanak az osztrák vagy szlovén céggel szemben, holott az ár-érték arány tökéletes – ezt az ember azért elég nehezen tûri. Pláne akkor, ha nem állnak mellé olyanok, akiknek ez lenne a dolguk. Egyébként jó kapcsolataink vannak más vállalkozásokkal, említhetem pl. a pécsi Kontakt-Elektro Kft.-t, amely a berendezéseinkhez gyárt közösen kifejlesztett elektronikai berendezéseket. A gépipari klaszter által megismertünk sok olyan céget, amelyek itt dolgoznak Pécsett, folyamatosan keressük az együttmûködési lehetôségeket.

Tele vagyok tervekkel, még mindig nagy céljaim vannak, bár a barátaim azt mondják, hogy jobb lenne, ha takarékra állítanám magamat.

Még nem érzem, hogy ennek itt lenne az ideje.

Tavaly építettünk egy üzemcsarnokot, már most azon töröm a fejemet és keresem hozzá a forrásokat, hogy szükség lenne még egy csarnokra Barcson és Pécsett is. Talán már a hét szûk esztendô vége felé járunk és abban bízom, hogy egyre nagyobb igény lesz a gépeinkre és a szolgáltatásainkra.

N.T.

„Fontos, hogy a kollégáim büszkék legyenek arra, amit csinálnak” — Az ember valahogy úgy képzeli el, hogy ezeket a nagy autókat, mint pl. a kukásautókat a személygépkocsikhoz hasonlóan hatalmas gyárakban hozzák létre. Mégis, miért van egy közepes vállalkozáshoz bizalma a megrendelôiknek?

— A kukásautókat nem autógyárakban gyártják, ott csak a speciális alvázat készítik. Megvásároljuk az alvázat, amelyre mi gyártjuk az egész felépítményt, Magyarországon egyedüliként.

Szinte minden autó más, egyedi igényeknek kell megfelelniük. A nagy autógyáraknak ez nem éri meg. A kis- és közepes vállalkozások – mint a miénk – abban is elônyt élveznek, hogy sokkal rugalmasabbak, mint a nagy vállalatok. Nálunk nem kell igazgatótanácsot összehívni, hogy eldöntsünk valamit. Leülök 2-3 kollégával és meghatározzuk, hogy milyen feladatot kell végrehajtani – ebben a mintegy 40 évnyi tapasztalatom segít. A mi szakmánkban nagyon fontos a bizalom, a partnereim régóta ismernek engem és a céget. Ár-érték arányban mindig olyan gépeket adtunk el, amelyekben nem kellett csalódnia a vevôknek.

— Miként lehet ebben a szakmában fejlôdni?

— Tagadnám, ha nem néznénk mások termékeit és nem vennénk át a jó megoldásokat. De az egyik legfontosabb, ami elôrevisz, az az üzemeltetô véleménye, a tapasztalat, amit megoszt velünk. A terméket mindig mi magunk visszük el a vevôhöz és az átadás után figyelemmel kísérjük a gép sorsát. Ha valamit tökéletesíteni kell, megtesszük. Törôdni kell ezekkel a dolgokkal, mert így egyre jobb termékeket tudunk elôállítani.

A másik dolog pedig a felhasznált alapanyagok minôsége, folyamatosan követni kell az alapanyaggyártók fejlesztését.

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

15

Új üzemcsarnok, jövôbeni munkahelyek:

bôvül a Hauni Hungaria Pécsett Berendezések szerelését, valamint kész gépek, berendezések csomagolását és raktározását végzi a szeptember elején avatott 4200 m2 alapterületû új üzemcsarnokában a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., amely dolgozói létszámát mintegy 100 fôvel növeli 2013-ban. A 1,5 milliárd forintos beruházást – amely a csarnok építésén kívül modern lemezmegmunkáló gépek beszerzésére is kiterjedt – dr. Cséfalvay Zoltán, parlamenti képviselô és gazdaságstratégiáért felelôs államtitkár, valamint dr.

Páva Zsolt, Pécs város polgármestere avatta fel.

A beruházással a fôként dohányipari berendezések, alkatrészek elôállításával foglalkozó, a német Körber Konszern érdekeltségébe tartozó Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. termelésbe vont beépített területe elérte a 45 ezer négyzetmétert, míg a foglalkoztatottak száma az ezer fôt.

Az új csarnok kapacitásbôvítés céljából épült, amely lehetôséget teremt további – fôleg lemeztechnológiát igénylô – termékek szerelésére. A pécsi vállalkozás mintegy 100, döntôen magyar tulajdonú alvállalkozóval, beszállítóval áll kapcsolatban, amelyek azon túl, hogy a termelési volumen 15 százalékát adják, további munkahelyeket is jelentenek.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelôs államtitkára az ünnepélyes eseményen kiemelte: a Hauni Hungaria jó példája annak, hova juthat el egy cég, ha megtalálja az ország, illetve egy-egy város által kínált lehetôségeket. A politikus szólt arról is, hogy a német kapcsolat erôsödését mutatja a rendszerváltás óta beáramló 20 milliárd eurónyi német mûködô tôke. valamint annak hozadékaként az éves szinten hasonló nagyságrendû termelési érték.

— A Hauni a kezdetektôl nagy hangsúlyt fordít a szakemberképzésre – hangsúlyozta Jakabucz Ildikó ügyvezetô igazgató a cég bemutatása során. Az utánpótlás biztosításának fontos lépése volt, amikor a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint több ágazati céggel karöltve létrehoztak egy

úgynevezett „kamara gépipari osztályt”, amellyel a kvalifikált szakmunkások képzését, gyakorlati felkészítését segítik.

Az ügyvezetô újdonságként számolt be arról, hogy a Hauni tárgyalásokat folytat a Pécsi Tudományegyetem illetékeseivel a közeljövôben, a felsôfokú szakemberutánpótlás biztosítására létrejövô együttmûködés kialakítására. A Hauniban évek óta dolgozik egy mintegy 60 fôs konstrukciós csoport, amelynek mérnökei bekapcsolódnak az egyedi elôállítású, kisszériás munkadarabok, gépelemek, komplex berendezések tervezésébe is. Az alkatrészgyártás évente mintegy 20 ezerféle alkatrészt állít elô, ezek fele évente csak egyszer fordul elô, ezért szükséges a magas szintû szaktudás.

Még alpolgármesterként lehetett tanúja a Hauni érkezésének és letelepedésének Páva Zsolt, Pécs jelenlegi polgármestere, aki a csarnokavató esemény kapcsán elmondta: a városnak óriási szüksége van az ilyen, stabilan és kiszámítható higgadtsággal fejlesztô cégekre, ezért az önkormányzat mindent megtesz, hogy a Hauni további beruházásaihoz szükséges igényeket kielégítse. Ebben a témában már a közeljövôben egyeztetésbe kezdenek a cég vezetôivel. Páva Zsolt szerint ugyanis csak ilyen módon, a Haunihoz hasonló befektetôk bevonzásával érhetô el, hogy Pécs újra elnyerje azt a gazdasági súlyt, amit a mûködô bányák idején betöltött.

A Hauni Maschinenbau AG-ról A Hauni Maschinenbau AG a nemzetközi dohányipar világszerte vezetô technológiai gyártója, amely mûszaki szolgáltatásokat és tanácsadást is kínál. Szerte a világon jelen lévô telephelyeivel a Hauni a dohányfeldolgozásban, ill. a filter- és cigarettagyártásban nyújt támogatást vevôinek. A Hauni AG világszerte közel 4000 dolgozót foglalkoztat.

A Körber-csoportról A Körber-csoport több mint 40 nemzetközi vezetô technológiai vállalatot egyesít a dohányipar, szerszámgépek, gyógyszeripari csomagolórendszerek papír zsebkendô, levelezési megoldások, intralogisztika és automatizálás területén. A Csoport közel 10.000 dolgozójával évente 2 milliárd euro árbevételt ér el.

Jakabucz Ildikó

A Hauni tulajdonosai még 1994-ben vásárolták meg az akkor felszámolás alatt álló Sopiana gépgyárat, a cég 10 ezer négyzetméternyi fedett csarnokban, mintegy 210 fô foglalkoztatásával kezdte meg a termelést. Fejlôdésével a társaság felelôs foglalkoztatóként nemcsak a helyi munkaerôpiac egyik kiemelten fontos bázisa lett, hanem fokozatosan kapcsolódott be a pécsi, baranyai közösségi és társadalmi élet támogatásába is.

A cég kiemelt fontossággal kezeli szakképzett munkavállalóit, hiszen sikereit nekik is köszönheti. „Abban hiszünk, hogy befektetések nélkül egyetlen vállalkozás sem tud hosszú távon fennmaradni, és számunkra az egyik legfontosabb befektetés a munkaerô képzése. Képzési rendszerünkben nagy hangsúlyt fektetünk a helyi szakképzô iskolákkal és a helyi egyetemek mûszaki karával való együttmûködésre” – mondta Jürgen Spykman, a Hauni AG igazgatóságának tagja.

Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a német vállalatok jelentôségét hangsúlyozta: „Ez a beruházás kiváló példa arra, hogy a német vállalatok stratégiai partnerként tekintenek Magyarországra.

Nemcsak munkahelyet teremtenek és termelô tevékenységet folytatnak, de szerepet vállalnak a magas színvonalú képzésben és a kutatás-fejlesztésben is.”

A Hauni AG a jövôben is számít magyarországi telephelyére, ezért további fejlesztéseket tervez a következô években – ezek elôkészítése már elkezdôdött.

16

BÓLYI MELLÉKLET

Jól mûködô gazdaság, fejlôdô település Gyarapodó népesség, mûködô gazdaság, folyamatosan fejlôdô település. Emellé csak ráadás a most megújított belváros Bólyban. A jelenleg 3880 lakosú kisváros szemben a baranyai, hazai települések jelentôs részével évrôl évre gyarapodik, folyamatosan nô a betelepülôk száma, ugyanis a város önkormányzata mindent megtesz az új munkahelyek megteremtéséért.

Az ipari parkba betelepült cégek – a már két ütemben is bôvült gazdasági övezetben a vállalkozások száma megközelíti a harmincat – közel 800 embernek adnak munkát. Az önkormányzat nagy figyelmet fordít arra is, hogy a vállalkozások munkaerôigényének figyelembe vételével folyjon a képzés. Nemcsak a helyi szakemberképzést tartják fontosnak, hanem nagy hangsúlyt helyeznek arra is – saját ösztöndíj-rendszert dolgoztak ki ennek érdekében –, hogy minél többen tanuljanak tovább felsôfokú oktatási intézményben.

A jól mûködô vállalkozások jelentôs szerepet játszanak abban, hogy a város fejlôdik, folyamatosan gyarapodik. A jól mûködô gazdaság erôsítése sok mindenre nyújt megoldást, ugyanis a helyi adóbevételek újratermelik a fejlesztési forrásokat, s megteremtik feltételeit a pályázatokon való sikeres részvételnek.

A fejlôdés másik záloga, hogy Bóly az utóbbi években átállt a részben megújuló energiaforrásokra. Termálvízzel fûtik már évek óta a közintézményeket. Kis naperômûvekkel termelik meg az általános iskola és a tanmûhely évi energiaigényének 95 százalékát, így 5-6 millió forintot takarítanak meg. A LED-es fénycsöveknek köszönhetôen pedig felére esett vissza az iskola áramszámlája. Az összes beruházást figyelembe véve tehát az önkormányzatnak évente csaknem 80 millió forint marad a kasszájában.

A Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Fennállása alatt az egyszerû betétgyûjtéstôl a korszerû technikával és infrastruktúrával mûködô, banki termékek széles skáláját forgalmazó hitelintézetté fejlôdött. Üzletpolitikájának legfontosabb eleme a prudencia, a biztonságra való törekvés.

A Takarékszövetkezet a teljes körû bankszámla szolgáltatás mellett korszerû betéti termékeket nyújt a szabad pénzeszközök gyarapításához és számos hitellehetôséget biztosít lakossági ügyfelek, vállalkozások és önkormányzatok részére. A Takarékszövetkezet biztosítási és közvetített megtakarítási termékekkel is várja meglévô és leendô ügyfeleit.

A Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet társadalmi szerepvállalásában a hagyományos értékekre és a folyamatos jó kapcsolatokra épít. Évek óta támogatója a zenei kultúrának, a mûködési területén lévô önkormányzatok iskoláinak, illetve a hátrányos helyzetû gyermekeknek. Hasonló együttmûködés köti össze az elsôsorban vako-

Dél-Dunántúli Gazdaság

Töretlen fejlôdés az építôiparban Cégünk az SCH BauPlan Kft. a nehéz gazdasági környezet ellenére a jövôben bízva komoly beruházásokat indított a Bólyi Ipari Parkban. 5000 m2-es telephelyünkön új transzportbeton üzem építését fejezzük be december elejére, amellyel ki tudjuk szolgálni a térségben épülô nagyberuházásokat, illetve a kisebb akár családi építkezések betonigényét. Az SCH BauPlan Kft. évrôl évre növelni tudta a kivitelezési megrendeléseinek számát és volumenét, amelynek motorja, hogy az építkezô egyre inkább minôségi munkát vár a kivitelezôtôl. Nálunk a minôség alapkövetelmény, amelyet versenyképes áron biztosítunk megrendelôink számára.

A kivitelezési tevékenységgel párhuzamosan mérnöki szolgáltatást nyújtunk megrendelôinknek. A beruházások elôkészítésének érezhetô növekedésével egyre nagyobb az igény cégünknél az építészeti tervezésre, illetve a megkezdett beruházások mûszaki ellenôrzésére, amelyet jellemzôen ipari, mezôgazdasági, illetve lakossági megrendelôink vesznek igénybe. Természetesen ezen beruházások jelentôs hányada valamilyen pályázati forrásból épülô projekt.

7754 Bóly, Ybl M. u. 9.

Tel.: 69/716-026 Mobil: 20/917-3245 E-mail: schbauplan@boly.hu

kat és gyengénlátókat segítô Elsô Pécsi Lions Club nevû társadalmi szervezettel. A Takarékszövetkezet kiemelt figyelmet fordít a helyi kultúrára, így Bólyban többek között az évek óta megrendezésre kerülô fuvolatábor, valamint a helytörténeti könyvsorozat élvezett támogatást.

A siker egyik legfontosabb feltétele a korszerû termékeken és a társadalmi szerepvállaláson túl, hogy a munkatársak a Takarékszövetkezet valamennyi ügyfelét személyre szóló, barátságos kiszolgálásban részesítik és így várják a leendô ügyfeleket is.

Elérhetôségek: Bóly, Hôsök tere 8/c., 69/569-981 Szederkény, Pécsi út 40/b., 69/554-931 Pécs, Király u. 75., 72/518-149 Kozármisleny, Orgona u. 18., 72/801-541 Kozármisleny, Pécsi út 1/1., 72/570-016 Honlap: www.bolytksz.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

BÓLYI MELLÉKLET

A Green IT takarékos és környezetbarát megoldás A bólyi székhelyû Compulend Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fô piaci tevékenységét a gazdasági válság által meghatározott piaci környezet kihívásának köszönheti. Alapítói mindinkább azzal szembesültek, hogy a vállalkozásoknak egyre másra csökkennek a fejlesztésre fordítható forrásai, s ezzel együtt a lehetôségei, hogy lépést tartsanak az informatikában bekövetkezô folyamatos változásokkal.

— Egy olyan technikai megoldást kerestünk, s ajánlottunk fel, amely segítségével lecsökkenthetôk a beruházási költségek, az energia igény, és az üzemeltetési költségek – mondja Tóth Lajos a cég ügyvezetô igazgatója. — Az elavult számítógépek a megoldás révén új esélyt kapnak arra, hogy korszerû eszközökként segítsék a vállalkozásokat céljaik elérésében. Az erre született, általunk alkalmazott módszerrel a meglévô géppark, a csereérett számítógépek élettartama akár három, négy évvel is meghosszabbítható. A megoldás eredményeként a klasszikus Green IT valósulhat meg ténylegesen kézzelfogható – forintosítható elônyökkel. Az alacsony vagy nulla beruházással megnövekedett szolgáltatási szint érhetô el csökkenô energia és üzemeltetési költség mellett. Az így kialakított rendszerekben csak a legszükségesebb elemek maradnak meg, amelynek eredményeként csökken a hibalehetôségek száma is.

Az átalakításnak, s a rendszerek újjászervezésének köszönhetôen nem kell a régi gépeket sûrûn cserélni, így kevesebb @-hulladék keletkezik.

A számítógépek rendszerét újraszervezik, a las-

súakat felgyorsítják, úgynevezett vékony kliens technológiát alkalmaznak. Ennek a lényege, hogy az általuk mûködtetett gépekben nincsenek diszkek, csak memóriát és hálózati kártyát tartalmaznak, minden más egy központi egységben található. Ennek köszönhetôen a végfelhasználói gépek csak terminálként mûködnek. Kevés energia felhasználásával teszik elérhetôvé a szervert. Így a régi gépek is alkalmazhatóak modern környezetet igénylô alkalmazások „futtatására”.

A megoldás másik hatalmas elônye, hogy az adatbiztonság jelentôsen megnövekszik. Az így felépített rendszerek elemeinek ellopása nem okoz jelentôs kárt, hiszen a készülék pár

ezer forintért pótolható és adatvesztéssel egyáltalán nem jár. E mellett elônyt jelent az is, hogy a központi egység segítségével az adatvédelmet tûzfal, víruskeresô is biztosítja, a rendszer virtuális magánhálózaton keresztül érhetô el, így akár otthonról be lehet lépni az irodai környezetbe. Az üzemeltetés is központosított. A centralizált informatikai rendszer lehetôvé teszi, hogy hiba esetén a központból is végig tudják követni a rendszer elemeit, s távolról is meg tudják állapítani, hogy hol a hiba, s ezen a módon korrigálni is tudják azt.

— A megrendelôink elsôsorban kisvállalkozások, kereskedelmi cégek, könyvelô irodák, valamint köz-

üzemi szolgáltatók. Miután a rendszer távolról is mûködtethetô, gyakorlatilag az ország egész területén vannak partnereink. – folytatja a Compulend Kft. ügyvezetôje. — A legtávolabb lévô cég, amellyel kapcsolatban állunk az Ôrségben található. Szolgáltatási területünk Baranya, Somogy, Tolna, Zala és Vas megyére terjed ki. S miután a piac folyamatosan zsugorodik, a vállalkozások mindinkább le kell, hogy szorítsák a költségeiket, a szolgáltatásaink árát is ennek megfelelôen igyekszünk megállapítani. Így sem egyszerû feladat meggyôzni ôket arról, hogy az általunk ajánlott lehetôségekkel olcsóbban mûködtethetik a számítógépparkjukat.

Természetesen klasszikus informatikai problémákkal is foglalkoznak, informatikai rendszereket létesítenek, üzemeltetnek, bérbe adnak eszközöket, alkalmazásokat fejlesztenek ki. A vállalkozás egy érdekes, új területen is megjelent, temetôk és sírkertek térinformatikai nyilvántartására fejlesztenek ki egy komplex rendszert. Ezzel szeretnének megjelenni a külföldi piacokon is, elsôként Romániában, Erdélyben, ahol már megkezdôdött az elsô projekt elôkészítése is.

7756 Bóly, Dobó István u. 23. info@compulend.hu Telefon: +36 30 226 9454

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

NEMZETKÖZI PROJEKTEK

Több szem többet lát, avagy szakértôi workshop Bécsben 2013. szeptember 19-én Bécsben az EVLIA nemzetközi workshop szakemberei vizsgálták meg több szemszögbôl a szellemi termékek piacosításának, fedezetként történô felhasználásának lehetôségét.

A résztvevôk elsôként több szakértô elôadását és véleményét hallgathatták meg a témával kapcsolatosan, majd ismertetésre került az EVLIA projekt felmérésének eredménye. Ezt követôen a szakértôk két kisebb csoportban, családias hangulatban folytattak eszmecserét a témáról.

A szellemi eszközök könyvekben való szerepeltetése, forintosításának kérdése minden szakértô szerint még gyerekcipôben jár Európában. A szabadalmak, védjegyek, know-how-k stb. hitelfedezetként történô felhasználása megosztja a szakértôket. Ahogy Leonor

Pires, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Igazgatóság munkatársának elôadásából kiderült az Unió hosszú távú célja, hogy megteremtse a jelenleg hiányzó piacot a szellemi eszközök számára. A bankszektor – amelyet az elôadók közül Ingo Rollwagen, a Deutsche Bank senior elemzôje képviselt két szemszögbôl közelíti meg a témát. Amikor egy kis- és középvállalkozás hitelhez fordul a bankokhoz, elsôsorban a számszerûen kimutatható eredményekre

Konferenciaterem NEK! IGÉNYESEK

kíváncsiak (árbevétel, megtérülés stb.).

Azonban sok esetben segítségükre lennének olyan minôségi kritériumok, melyek használatával könnyebben dönthetik el, hogy az adott vállalkozás mennyire lesz sikeres, vissza fogja-e tudni fizetni a hitelét. A bankok hitelbírálati rendszerében jelenleg is vannak ilyen minôségi kritériumok, de minden banknál más és más jelentôséget tulajdonítanak nekik. Egy egységes külsô értékelési rendszer azonban megkönnyíte-

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Dél-Dunántúli Gazdaság

né a munkájukat, mivel „elôszûrné” a vállalkozásokat. Másrészrôl a jelenlegi európai szabályozás korlátok közé szorítja a bankokat: meghatározza, hogy mit fogadhatnak el fedezetnek. A szellemi eszközök önmagukban általában nem elegendôek erre a célra, vagyis a törvényi háttér változtatására is szükség lesz a jövôben.

Az USA gyakorlata sok mindenben különbözik az európaitól, melynek részleteit a workshopon Maria Loumioti, az USC Marshall School of Business adjunktusa ismertette. A szellemi eszkö-

NEMZETKÖZI PROJEKTEK

zök könyvekben való szerepeltetése az amerikai vállalkozásoknak sokkal fontosabb, mint az európaiaknak, fontos szerepet tölt be a cégértékben.

A Velencei Kereskedelmi és Iparkamara nemrégiben egy kísérleti projektet indított el, melyrôl Sara Giordani tartott elôadást. A projekt célja az volt, hogy egy kritériumrendszeren keresztül „minôségi” értékelést hajtsanak végre szabadalmakkal, vagy más szellemi eszközökkel rendelkezô cégeken, vagyis elôzetesen felértékelték a cégeket, melyek hitelhez szerettek volna jutni, sôt

Ôszi CMC szakmai találkozó Mariborban A CMC projekt növelni kívánja a projektben résztvevô országok, turisztikai helyszínek vonzerejét azáltal, hogy fejleszti a kapcsolódó klaszterek szolgáltatását és kapacitását, olyan specifikus tevékenységeken keresztül, amelyek a turizmus, a termelés és a kultúra összekötésére hívják fel a figyelmet és ehhez fejlesztik az erôforrásokat.

Az öt ország – Szlovénia, Szlovákia, Románia, Olaszország és Magyarország – együttmûködésében kerül megrendezésre a maribori partnertalálkozó, ahol a projekt eddigi eredményeit és további céljait térképezik fel a résztvevôk.

Hazai oldalról a legfontosabb eredményünk egy nemzetközi módszertani könyv, mely bemutatásra és megvitatásra kerül a kamara és a projekt másik magyar partnere a KIKK Egyesülettel által a konferencia nyitónapján, október 3-án.

A találkozót követôen az angol nyelvû módszertani könyv a honlapon elérhetôvé válik.

A kétnapos rendezvényen egyeztetésre kerülnek a további feladatok és kitûzik az elsô képzések idôpontjait is.

A projekt ötödik munkacsomagjának célja „Shopping tréner” és „területi termékmenedzser” elnevezéssel új szakmai szerepek létrehozása, a környezô termelôi területek turisztikai lehetôségeinek bôvítéséért. Ezekre a szakmai szerepekre képzi ki a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara a szakembereket az elôre kifejlesztett módszertan alapján.

A képzést megelôzôen a projekt partnerek jóváhagyják és értékelik a képzési módszertant, valamint részt vállalnak az IT platform fejlesztésében (internetes platform, mely összeköti a lá-

19 segítettek nekik az üzleti terveik megvalósításban. Amennyiben egy cég átment az elôzetes szûrôn, úgy a bankok felkeresésében is segítséget nyújtottak számára. Az elôzetes értékelés eredményeit a finanszírozók szívesen fogadták és a hitelfelvétel is könnyebb volt a vállalkozások számára.

A workshop eredményeként a szakértôk megállapították, hogy egy hatékony, mindenki számára elfogadható értékelô rendszer kidolgozása, valamint az ehhez kapcsolódó törvényi háttér megteremtése nem elegendô a szellemi eszközök hitelfedezetként történô alkalmazásához. Meg kell teremteni az ilyen jellegû eszközök számára a piacot és közvetítôket kell bevonni egyrészt a cégek értékelésébe, másrészt az értékesítésbe.

A projekt nemzetközi felmérése angol nyelven hamarosan elérhetô lesz a www.evlia.eu és a www.pbkik.hu weboldalakon.

togatókat a kulturális ipari termékekkel, az ehhez kapcsolódó klaszterekkel és területekkel), mely Rimini Tartomány szakmai feladata. Emellett értékelik a Maribori Fejlesztési Ügynökség munkacsomagjának „termékét” a „Hogyan fejlesszünk magán és közszféra közötti kapcsolatokat a kulturális és termelôi klaszterek között a közép-kelet európai régió területén” címû kézikönyvet.

A projekt a Dél-kelet Európai Transznacionális Együttmûködési Program keretében, az EU Társfinanszírozásával valósul meg.

További információ, valamint a projekt letölthetô angol/olasz nyelvû prospektusa megtalálható a www.cmc-project.eu weboldalon.

20

HITELEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Vállalkozói hitelek a kamara segítségével Talán sohasem hirdették magukat és termékeiket a különbözô bankok, hitelintézetek, hitelközvetítôk és más szervezetek olyan mennyiségben, mint manapság. A gyorshiteltôl az MNB Növekedési Hitel Programjáig, a mikrohitelektôl az államilag támogatott vállalkozói hitelekig se szeri, se száma a lehetôségeknek. Sikeres hitelügyletekrôl mégis alig lehet olvasni. Panaszkodnak a hitelnyújtók és közvetítôk a feltételeknek megfelelni nem képes vállalkozói körre és fordítva, a vállalkozások a teljesíthetetlen követelményekre és a konkrétumokat csak ritkán tartalmazó ajánlatokra.

A fenti ellentmondás okait nem kívánjuk vizsgálni. Azt tudjuk, hogy egy fejlôdô gazdaságnak – melyhez reményeink szerint Baranya megyének is tartoznia kell – ténylegesen igénybe vehetô hitelre van szüksége. Hitelre a mindennapi mûködéshez, a beruházások megvalósításához és tevékenység bôvítése esetén a többletforgóeszköz finanszírozásához. Olyan hitelre, amelyhez nem kell a hitel összegét többszörösen meghaladó jelzálog biztosításával a hitelnyújtó kockázatát minimalizálni – miközben a múltban már megterheltek minden ingatlant, sôt a komolyabb ingóságokat is. És olyan hitelre, amely igazodik a vállalkozás igényeihez és lehetôségeihez.

A kamarák 2002 óta olyan termékcsomagot dolgoztak ki, amelyek igazodnak a leírt kritériumokhoz. A hiteltermékeink többsége a kormány által biztosított kamattámogatás és hitelgarancia rendszer által ma is versenyképes.

1. Mindennapi likviditási problémák rendezéséhez:

SZÉCHENYI KÁRTYA FOLYÓSZÁMLAHITEL A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel a már mûködô mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami kamat- és kezességi díj-támogatásban részesített hitelkonstrukció, amely a legkedvezôbb lehetôség egy vállalkozás átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására.

Elônyei: ● kedvezô kondíciójú, hiszen pl. az ügyleti kamat mértéke – az állami támogatásnak is köszönhetôen – havi 0,5% körül alakul, ● gyors és egyszerûsített a hitelbírálat, már 3 hét alatt akár 25 millió Ft hitelhez juthat, ● akár ingatlanfedezet nélkül, ● használható átutalás révén, illetve a MasterCard üzleti bankkártyával készpénzfelvételre.

A Széchenyi Kártya Programba tartozó hiteltermékeket minden olyan KKV igényelheti, amely egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként, illetve gazdasági társaságként vagy szövetkezet formájában legalább egy éve, (ill. 10 millió Ft feletti hitelkeret igénylése esetén két éve) mûködik. Igénylési feltétel továbbá, hogy a vállalkozásának ne legyen lejárt köztartozása, hiteltartozása, valamint megfeleljen a Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatában meghatározott egyéb feltételeknek.

A Széchenyi Kártya hitelkerete 500 000 Ft, vagy 1 millió Ft és 25 millió Ft között egymilliónként emelkedô összegû lehet. Hitelkeretének módosítása a futamidô alatt is kérhetô.

A hitel futamideje 1+1 év, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelszerzôdés az aláírásától számított 1 év múlva le-

jár, azonban a felülvizsgálati kérelem határidôben történô benyújtása és a bank pozitív bírálata esetén további egy évre automatikusan meghosszabbodik. A második év leteltekor a folyószámlahitel újabb 1+1 évre igényelhetô.

A hitelkeret megnyitásakor a hitelkeret nagyságától függô „kártyadíjat” és a kezességi díj állami támogatáson felüli részét kell kifizetnie. Mindkét díj mértéke függ a Kártya keretösszegtôl. A kártyadíj 15 000-160 000, a kezességi díj 3000–150 000 Ft. A „kártyadíj” minden induló költséget tartalmaz, egyéb (bírálati, számlanyitási stb.) díjak nincsenek.

Kamatot csak a ténylegesen igénybevett összeg után kell fizetni, melynek mértéke a mindenkori egy havi BUBOR, mint alapkamat és 4% kamatfelár. Ezt is 1%-os állami kamattámogatás csökkent. Jelenleg a BUBOR értéke nem éri el a 3,5%-ot, így a tényleges kamat 6,5% alatti.

Az igényléshez szükséges adatlapok és a részletes kondíciós lista megtalálható a www.pbkik.hu web-oldalon a Széchenyi Kártya menüpont alatt.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

HITELEK

2. Fejlesztések, beruházások megvalósításához:

SZÉCHENYI BERUHÁZÁSI HITEL A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 50 millió Ft összegben, akár 10 éves futamidôre is igényelhetô, államilag támogatott, a vállalkozás beruházásai, fejlesztései megvalósítását segítô hitel, mely hosszú távon szolgálja vállalkozása mûködését, versenyképességét, törlesztésével pedig alkalmazkodik a beruházás megtérüléséhez.

A Széchenyi Kártyához hasonlóan a hiteltermékeket minden olyan KKV igényelheti, amely egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként, illetve gazdasági társaságként vagy szövetkezet formájában legalább két éve mûködik. Igénylési feltétel továbbá, hogy a vállalkozásának ne legyen lejárt köztartozása, hiteltartozása, valamint megfeleljen a Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatában meghatározott egyéb feltételeknek.

Az igényelhetô hitel összege minimum 1 millió Ft, majd 100 000 forintonként emelkedô összegû lehet egészen 50 millió Ft-ig. Az igénylônek a tervezett beruházás összköltsége minimum 20%-ának megfelelô saját erôvel szükséges rendelkeznie.

A hitel futamideje minimum 12, maximum 120 hónap, ezen belül a maximum 18 hónapos rendelkezésre tartási idô alatt bármikor – akár több részletben is – lehívható.

A hitel folyósítása a beruházáshoz kapcsolódó beszerzésekre vonatkozó számla alapján történik. A vállalkozás a tôke törlesztésére a beruházás megtérülésétôl függôen akár 2 éves türelmi idôt is kaphat, így a tôketörlesztést csak a türelmi idô letelte után kell megkezdenie havi, vagy negyedéves gyakorisággal.

A kamat mértéke a mindenkori egy havi BUBOR, mint alapkamat és 4,5% kamatfelár. Ezt 5% állami kamattámogatás csökkenti, így az éves kamat megközelítôleg 3%. További költségként merül fel egy egyszeri 1,5%-os szerzôdéskötési díj, évi 0,8%-os kezelési költség, folyósításonként 15 000 Ft jutalék, valamint a Garantiqa készfizetô kezességvállalási díja.

A hitel fô biztosítéka a garanciaintézményi és a magánszemély kezességvállaláson kívül alapesetben a beruházás tárgya (de a Bank a hitelbírálat függvényében attól eltérô ingóságot, illetve ingatlanfedezetet is kérhet).

3. Pályázati projektek megvalósításához:

SZÉCHENYI ÖNERÔ KIEGÉSZÍTÔ HITEL és SZÉCHENYI TÁMOGATÁST MEGELÔLEGEZÔ HITEL Mindkét hitel az Új Széchenyi Terv pályázatai keretében megvalósuló fejlesztések megvalósításához vehetô igénybe. A Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel az Európai Uniós pályázati források sikeres felhasználását segíti azzal, hogy a megalapozott üzleti és fejlesztési tervekkel rendelkezô KKV-k elegendô önrész hiányában is belevághatnak beruházási céljaik

megvalósításába. A Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel jellemzôen a projekt befejezését követôen folyósított viszsza nem térítendô állami támogatások elôfinanszírozására szolgál.

Az igénybevevôk köre azonos az elôzô termékeknél leírtakkal.

Az igényelhetô hitel összege mindkét terméknél minimum 1 millió Ft, majd 100 000 forintonként emelkedô összegû lehet egészen 50 millió Ft-ig. Az Önerôhitelnél az igénylônek a tervezett beruházás összköltsége minimum 20%-ának megfelelô saját erôvel, a Támogatást megelôlegezô hitel esetében pedig a projekt által elôírt saját erôvel szükséges rendelkeznie.

A hitel futamideje minimum 12, az Önerô hitelnél maximum 120 hónap, a Támogatást megelôlegezô hitelnél 60 hónap. A maximum 18 hónapos rendelkezésre tartási idô alatt bármikor – akár több részletben is – lehívható.

A kamat mértéke az egy havi BUBOR +4,5% kamatfelár az Önerô hitelnél (+4% a Támogatást megelôzô hitelnél), melyet 5% állami kamattámogatás csökkent. További költség a 0,5%-os hitelbírálati díj, egy egyszeri 1%-os szerzôdéskötési díj, évi 0,8%-os kezelési költség, folyósításonként 15 000 Ft jutalék, valamint a Garantiqa készfizetô kezességvállalási díja.

4. Forgóeszköz finanszírozáshoz:

SZÉCHENYI FORGÓESZKÖZHITEL A konstrukció akár 36 hónapos futamideje miatt kifejezetten forgóeszközök (alapanyagok, árukészletek) finanszírozására alkalmas, mellyel vállalkozása egy egyszerûen elérhetô és rugalmasan használható, államilag támogatott hitelhez juthat.

22

HITELEK

Az igénybevevôk köre azonos az elôzô termékeknél leírtakkal.

A futamidô minimum 1, maximum 3 év lehet, ezen belül Ön határozhatja meg vállalkozása számára az optimális futamidôt, így szabadon tervezheti vállalkozása pénzügyeit.

Az igényelhetô hitel összege 1 millió Ft-tól maximum 25 millió Ft-ig 100 000 forintonként emelkedô, így rugalmasan alkalmazkodik vállalkozása finanszírozási igényeihez. Egy vállalkozásnak egy idôben akár több Forgóeszközhitele is lehet, de maximum 25 millió Ft összegben.

A kamat mértéke a mindenkori egy havi BUBOR, mint alapkamat és 5% kamatfelár. Ezt 1% állami kamattámogatás csökkenti, így az éves kamat megközelítôleg 7,5%. További költségként merül fel egy egyszeri 1,5%-os szerzôdéskötési díj, évi 0,8%-os kezelési költség, folyósításonként 10 000 Ft jutalék, valamint a Garantiqa készfizetô kezességvállalási díja.

Dél-Dunántúli Gazdaság

a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. megelôlegezi, így az ügyfélnek a futamidô alatti havonkénti kamatfizetési esedékességi idôpontokban az állami kamattámogatással csökkentett, ún. nettó kamatot kell megfizetni.

A hitel törlesztése a Hitelszerzôdés alapján fennálló tôketartozás megfizetése a futamidô végén egy összegben esedékes. (A Vállalkozásnak lehetôsége van a Hitel rulírozó jellege miatt a futamidô alatt bármikor, választása szerinti összeget visszafizetni és azt újra igénybe venni).

A hitel biztosítékai: ● az állam 80%-os készfizetô kezessége (melyek éves díja a hitelösszeg garantált hányadának 0,5%-a) ● a szerzôdött hitelösszeg 20%-a + 3 havi ügyleti kamatának együttes összegével megegyezô mértékû óvadék (saját forrásból vagy az igényelt útdíj hitelkeret terhére) ● felhatalmazó levél az ügyfél bankszámláira.

5. Speciális ügyletekhez:

AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA ÚTDÍJ HITELPROGRAM Az Útdíj Hitel egy államilag támogatott rulírozó jellegû, azaz visszafizetés esetén ismételten, akár többször is igénybe vehetô forgóeszközhitel. A konstrukció segít az érvényes közúti áruszállítási igazolvánnyal, vagy árutovábbítási engedéllyel rendelkezô vállalkozások számára áthidalni az úthasználat elôtt fizetendô útdíj és az akár 90 nappal késôbb befolyó fuvardíj megérkezéséig tartó, likviditási nehézségeket okozó idôszakot.

Az Útdíj hitelt olyan e-útdíj fizetésre kötelezett, az Állami Autópálya Kezelô Zrt.-nél regisztrált devizabelföldi kis- és középvállalkozások igényelhetik, amelyeknek nincs lejárt hitel- és köztartozásuk, megfelelnek a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, nem állnak csôd-, felszámolási vagy egyéb megszüntetésre irányuló eljárás alatt, nem számítanak tartósan veszteségesnek, valamint megfelelnek az Útdíj Hitelprogram Általános Szerzôdési Feltételekben (ÁSZF) foglalt egyéb feltételeknek.

A hitel kizárólag az autópályák, autóutak és fôutak használatáért fizetendô, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott útdíj finanszírozására fordítható az ÁSZF-ben foglaltak szerint. A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. az ügyfél megbízása szerinti összeget, az általa kitöltött Lehívó Levél alapján az Útdíj Hitelbôl átutalja az ügyfél Állami Autópálya Kezelô Zrt-nél nyilvántartott folyószámlájára, feltöltve ezzel annak egyenlegét.

A hitel összege a hiteligénylô által üzemeltetett, útdíj köteles gépjármûvenként minimum 200 000 Ft, maximum: 1 000 000 Ft. Az ügyfél egy idôben több útdíj köteles gépjármûre is jogosult hitelt igényelni.

A hitel futamideje 1 év, mely meghosszabbítható újabb hitelszerzôdés megkötése révén. A hitelszerzôdések megkötésére 2015. július 1-ig van lehetôség.

A hitel kamata: 1 havi BUBOR+1,5% kamatfelár, melyhez az állam a évi 4% kamattámogatást biztosít, melynek összegét

Az Agrár Széchenyi Kártya a mezôgazdasági szektorban dolgozó, valamint erdô-, vad- és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végzô gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, valamint családi gazdálkodók, ôstermelôk részére kialakított, kedvezményes feltételrendszerû, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített hitelkonstrukció. Részletes feltételei megtalálhatók a kamara honlapján.

A Széchenyi Kártya Program valamennyi termékének igényléshez szükséges adatlapok és a részletes kondíciós listák megtalálhatók a www.pbkik.hu web-oldalon a Széchenyi Kártya menü pont alatt.

6. További hiteltermékeink: Kamaránk foglalkozik az Új Széchenyi Hitel Programok termékeinek, az Új Széchenyi Forgóeszközhitel és Új Széchenyi Beruházási Hitel forgalmazásával is. E termékek feltételei azonosak a Széchenyi Kártya Program keretében bemutatott hasonló nevû hitelek feltételeivel. Egyetlen lényeges eltérés, hogy az Új Széchenyi Forgóeszközhitel igényelhetô maximális összege 50 millió Ft. További információ a www.pbkik.hu web-oldalon az Új Széchenyi Hitelprogram menü pont alatt található.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

INNOVÁCIÓ

Innovációs tevékenység Kamaránknál a vállalatok innovációs tevékenységét segítendô feladatokat jelenleg a nyolc fôs innovációs osztály munkatársaival és egy külsô szakértô segítségével végezzük.

Tevékenységeink: ● Ipari Tagozat és Közszolgáltató Tagozat elnökségek munkájának elôkészítése és támogatása ● Innovációs Bizottság és Kisvállalkozás-fejlesztési Bizottság munkájának elôkészítése és támogatása ● Szellemitulajdon-védelmi Információs Pontja vagyunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnak, éves szinten 80 vállalkozás számára nyújtunk iparjogvédelmi tanácsadást a védjegytôl a szabadalomig ● Enterprise Europe Network program innovációs felelôseiként hazai technológiai profilokat menedzselünk technológiai transzfer folyamaton keresztül 55 országban a piaci hasznosítás érdekében. Innovációs portfóliónk 40 innovatív ötletet tartalmaz jelenleg. ● Pályázati tanácsadást nyújtunk vállalkozások számára hazai, uniós és hazai (GOP-1) források elérése érdekében. ● Klaszterfejlesztési központunk európai klaszterfejlesztési program keretében 15 régiós klaszterrel együttmûködésben és 6 ország bevonásával készítünk képzési, fejlesztési és nemzetköziesítést elôsegítô módszertant klaszterek számára. ● Menedzseljük a régió legnagyobb klaszterét a Dél-Dunántúli Gépipari Klasztert, (marketing kommunikációs feladatok, közös fejlesztési projekt menedzselése, nyelvi képzési program, szakképzés fejlesztés, benchmarking klub üzemeltetése, adatbázis építés, közös beszerzési projekt menedzselése). ● Innovációs nemzeti portfóliót építünk Pécs, Szeged, Debrecen és Gyôr kamarái és a helyi egyetemek segítségével. ● Nemzeti klaszter portfóliót építünk, amelynek célja a klaszterekben rejlô kapacitások bemutatása és kiajánlása. ● Segítjük az egyetemi és a Szentágothai János Kutató Központ innovációs fejlesztéseit, kutatásaik piaci megjelenését, Áman Mihály IB elnök tagja a PTE ipari tanácsadó testületének. ● Kamarai energiaközösséget menedzselünk, hogy a vállalkozások energia költségeit csökkentsük.

●

●

●

●

●

●

●

Elkötelezett támogatói vagyunk a szellemi eszközmenedzsment rendszereknek. A szellemi eszközmenedzsment a vállalkozások innovációs potenciáljának fejlesztését és értékelését segíti.

Uniós projektünkben 32 partnerrel 10 országból dolgozunk együtt egy európai módszertan kifejlesztésén, amelyet validáltatunk a bankrendszerrel.

Uniós projekt segítségével turisztika – klaszterek és kreatív ipar összekötésével turisztikai innovációs folyamatot generálunk a kulturális alapú városturizmus fejlesztése érdekében.

Régiós Innovációs díjat menedzselünk és alapítottunk a Pécsi Tudományegyetem, Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, Magyar Tudományos Akadémia, Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarával együtt.

Kapcsolati hálónk segítségével gyorsan és eredményesen elérjük a kutatóhelyeket, egyetemeket és országos hatáskörû szerveket is. Támogatjuk a vállalkozások egymás közti innovatív együttmûködését, az Enterprise Europe Network által biztosított szolgáltatások keretében több tudományterületen nyújtottunk eddig tanácsadást (technológiai kereslet és ajánlat, üzleti partnerkeresés, stb.).

Szakmai innovációs rendezvényeket, fórumokat szervezünk a klaszterfejlesztésen át az P7 pályázatokig az iparjogvédelemtôl a technológiai transzfer területekig.

Elindítottuk az Önindító és Bekapcsoló programokat, amelyben 20 fôt munkához segítettünk, 20 fôt vállalkozásindításra készítünk fel a Kreatív Iparban.

Tagszervezés.

Rendezvényeink: ● Környezetvédelmi termékdíj (2013.02.04.). ● C2C Klaszter fórum Velencében (2013.02.13). ● Innoklinika tréningek (2013. február március). ● Közszolgáltató tagozat elnökségi ülés (2013.02.20). ● Kisvállalkozó Bizottsági ülés (2013.02.21) KKV bizottság célkitûzé-

● ●

● ● ● ●

●

●

●

● ●

sei, stratégiai céljai. Munkaterv 2013as évre és stratégiai irányok megfogalmazása került napirendre, valamint a elfogadásra került a 2013. évi operatív program.

Energiaközösség a Pollack Expón (2013.02.28).

Innovációs bizottsági ülés (2013.03.06.)

Innovációs bizottság célkitûzései, stratégiai céljai. Munkaterv 2013-as évre és stratégiai irányok megfogalmazása került napirendre, valamint a elfogadásra került a 2013. évi operatív program.

Klaszter fórum (2013.03.12.) régiós rendezvény.

Klaszter és kultúra találkozása – szakmai rendezvény (2013.04.09).

Szellemi eszköz menedzsment – EVLIA workshop (2013.04.18.).

CMC EU projekt 3 napos workshop Pécsett 5 ország szakértôivel (2013.05.13-15.).

Pollack Mihály nyílt nap (2013.05.14.)

Kamara PTE PMMK közös szervezésû, régiós kiterjesztésû rendezvény, 45 vállalkozás, 4 tanszék bemutatkozása.

Paks II. – Tanulmányút (2013.06.03.) a PBKIK testületi és bizottsági tagjai, valamint innovatív vállalkozások vezetôi számára szervezett szakmai program.

Innovációs képzés (2013.06.19-21.)

MKIK szervezés, országos kiterjesztésû rendezvény.

Egész félévben folyamatosan Gépipari Klaszter Benchmarking ülések.

2013. májustól Önindító tanácsadások a kamarai keresztszülôkkel.

A vállalkozások innovációs tevékenységét segítô, kis- és középvállalkozások számára nyújtott szolgáltatásaink: 1. Az Enterprise Europe Network.

2. A vállalkozás-fejlesztés támogatása.

3. A technológia-transzfer támogatása.

4. Az EU kutatás-fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása.

5. Szellemitulajdon-védelmi információs Pont mûködtetése.

6. A kamara klaszterfejlesztési tevékenysége.

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓ

Elemzési munka A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara folyamatosan elemzi a fejlesztési stratégiákat, tervezési elképzeléseket.

Elemzési munka során az innovációs bizottság arra a következtetésre jutott 2012 év végén, hogy a kamarai egységes innovációs rendszer megteremtése a KKV-k érdekét szolgálja.

A területi kamarai rendszer innovációs szolgáltatásainak egységes megteremtését fontosnak tarjuk, mert: ● Magyarországon hiányzik a vállalati/ipari szféra számára hatékonyan szolgáltatni képes innovációs rendszer, hálózat. ● Az innováció értelmezése során nemcsak magas technológiai innovációra gondolva, hanem akár egy mikrovállalkozás életében jelentôs szervezeti/kommunikációs/mûködés szervezési innovációt menedzselve a hazai KKV-k nagy része bevonható az innovációs folyamatokba. ● Az uniós célkitûzések 2014-2020 között alapvetôen innováció orientáltak, a kamarai rendszer számára ez nemcsak kihívás, de lehetôség is. ● Az ipari kapcsolatok jelentôsége felértékelôdik a szakképzés, képzés, kereskedelemfejlesztési kamarai aktivitások során. Az innováció a magas minôségû hozzáadott értékével támogatja fenti folyamatok sikereit.

●

●

●

Az egyetemek és kutatási központok ipari/KKV-s kapcsolatok hiányában nem képesek kapacitásaikat és tudásukat eredményesen és hatékonyan a gazdaság számára hasznosítani. A kamarai innovációs rendszer áttörést érhet el az egyetemek belsô és külsô innovációs folyamatainak fejlesztése területén.

A területi kamarák innovációs munkatársai rendkívül jól képzettek (mérnök, közgazdász, középfokú iparjogvédelmi szakértô... stb.), a területi kamarák innovációs szolgáltatási rendszerei jelenleg is alapszinten kiterjedtek.

A kamarai rendszer területi lefedettségével a vállalkozások egyszerûen tudnak személyesen innovációs ügyet intézni. A személyes ügyintézés innovációs területen jelentôs arányt képvisel, hiszen itt a kutatókkal, fejlesztô mérnökökkel kell egyeztetni szabadalmi/kutatási/technológia transzfer ügyekben.

Ingyenes pénzügyi tanácsadás a kamarában Kamaránk az egyéni és mikrovállalkozások számára pénzügyi tanácsadási napot szervez, ahol a következô kérdésekre kaphat választ: Kezdô vállalkozásoknak ● Segítség a megfelelô vállalkozási forma kiválasztásához, ● információk a vállalkozás indításához szükséges alapvetô jogi és pénzügyi feltételekrôl, ● aktuális finanszírozási és támogatási lehetôségek kezdô vállalkozóknak.

● ●

●

● ● ● ●

Mûködô vállalkozásoknak ● Aktuális adózási információk, ● a vállalkozás, mint munkáltató, az

●

alkalmazottak utána adó-, és járulékterhek, lehetôségek a Cafeteria rendszerben, a vállalkozások fejlesztéséhez igénybe vehetô pénzügyi források, hitellehetôségek, pályakezdô fiatalok, tartósan álláskeresôk, 50 év felettiek foglalkoztatásának kedvezményei, igénybe vehetô szociális hozzájárulási adó kedvezmények, kinek éri meg a KATA, a KIVA? megéri-e még az EVA-ban maradni? átalakulással kapcsolatos tanácsadás, tudja, hol, és mit kell ellenôriznie egy cégrôl, mielôtt szerzôdést köt vele, vagy befogad tôle egy számlát?

●

●

●

A MKIK támogatásával a www.

innoportfolio.hu és a www.klaszterportfolio.hu oldalak tartalommal töltöttek és eredményesen tudják támogatni a hazai innovációs rendszert.

A kamarák szoros kapcsolatot ápolnak a klaszterekkel, több kamara klaszter ügynökségként is dolgozik.

A klaszter tagvállalatok innovációs igényeit is lehet szolgálni.

A befektetôk szervezése is fontos Kamarai munka. A befektetôk Magyarországra vonzásának egyik fontos aspektusa egy adott régió/város/ terület innovációs kapacitásainak bemutatása. Egységes innovációs rendszer megteremtésével a befektetô szervezés is hatékonyabb.

Az MKIK-NGM támogatásával elindult szakmai munkát a kamaránk tovább folytatja, megkezdôdik a területi kamarai rendszer alapszintû innovációs szolgáltatási rendszerének fejlesztése és kialakítása.

●

● ●

● ●

tudja, melyek azok a fontos nyilván-

tartások, amiket saját maga érdekében nagyon ajánlott naprakészen vezetni? tudja, milyen adónemek esetén, hogyan lehet adófizetési könnyítést kérni? tudja, hogyan, milyen várható költségek ismeretében választható ki a megfelelô adózási mód?

MT változások, távolléti díj, pénzügyi-adózási kérdése van?

Tanácsadóink 2013. november 7-én várják Önt Pécsett és Komlón a kamarai irodákban (7625 Pécs Majorossy u. 36; 7300 Komló, Városház tér 8.).

Tanácsadók: Takácsné Hojcska Ilona, Komló; Farkas Gyôzô, Pécs; Opauszki László, Pécs.

Elôzetes bejelentkezés szükséges, amelynek részleteirôl a www.pbkik.hu oldalon tájékozódhat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

INNOVÁCIÓ

A gépipari klaszter hírei A klaszter adatbázisokat készít A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) összefogja a Dél-Dunántúli Régió 18 gépipari vállalatát, melyeknek egyrészt termék és szolgáltatás palettája rendkívül heterogén és színes, másrészt a vállalatok méretében, típusában is különbözôségek figyelhetôek meg, ennek ellenére azonban számos hasonló céginformációs igény merül fel az operatív mûködés során. E közös igényt szolgálja a szeptemberben elindított „Közös adatbázis létrehozása” címû projektjük, melynek során feltérképezésre kerül a Dél-Dunántúli Régióban fellelhetô ipari szellôzési, fûtéstechnikai és festékipari vállalkozások, mérnöki tanácsadók, szolgáltatók, egyedi és eseti lakatosipari/gépi forgácsolási munkákra képes vállalkozások, gépipari kereskedelemmel foglalkozó cégek, valamint a berendezésgyártók. Az adatbázis felépítése ôsz végére be is fejezôdik, melyet követôen a DDGK tagok önállóan, vagy a klaszter menedzsment szervezete (PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara) segítségével már könnyen és hatékonyan tudnak használni.

A klaszter a Brno-i gépipari kiállításra készül

Ausztriai piacfeltáró úton a DDGK

2013. október 7-én indul Csehországban az a nagyszabású gépipari kiállítás (MSV 55.), melyen a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter is részt vesz, tervek szerint mind a 21 klasztertag együtt utazik ki a kiállításra. A kiállítás megtekintését és a potenciális üzleti partnerekkel folytatott megbeszéléseket követôen Brno-ban tartják meg 9. Benchmarking Klubülésüket, mely remélhetôen az egyik leghatékonyabb, legszínesebb ülés lesz a rendezvénysorozatukban. Az év vége közeledtével a Klaszternek a következô évi feladatait, céljait is meg kell határozni, melyre kitûnô alkalomnak mutatkozik a tervezett mindkét esemény.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szeptember elején pályázatot hirdetett gépipari vállalkozásoknak ausztriai piacfeltáró úton való részvételre. A 2013. november 11-13. között megrendezésre kerülô linzi üzletember találkozó során ausztriai gépipari vállalkozások és a magyar gépipari vállalkozások ismerkedhetnek meg egymással.

A program elsô napján Linzben, az Export Napon az üzletember találkozót követôen a résztvevô külföldi vállalatok Magyarországról, mint befektetôi környezetrôl kaphatnak általános képet, majd az „Exportôrök Estjén” már kötetlenebb formában folytathatják megbeszéléseiket a partnerek. A program szerinti második nap céglátogatásokkal folytatódik, valamint terv szerint a DélDunántúli Gépipari Klaszter megismerkedik az ausztriai Mechatronikai és az Autóipari Klaszter érdeklôdô tagvállalataival is.

KKV képzés A kamara Kisvállalkozásfejlesztési bizottsága a stratégiájában célként tûzte ki egy kezdô vállalkozásokat segítô képzési rendszer kialakítását. A tervezett képzés elsô tematikája elkészült, a közeljövôben megkezdôdik a képzési struktúra felépítése és képzés indítása.

A képzési terv: Tantárgy Óraszám elmélet gyakorlat Bevezetés 4 1 Gazdálkodási alapismeretek 12 3 Innováció menedzsment 8 2 Hálózatok, üzleti rendszerek 8 2 Vállalkozások adminisztrációja 8 2 PR alapismeretek 8 2 Arculat, design és on-line marketing eszközök 16 4 (web és közösségi média) Tárgyalástechnika tréning 8 2 Vállalkozói attitûd-fejlesztô tréning 8 2 Projektmenedzsment 16 4 Üzleti tervezés 24 6 Összesen 120 30 További információ: www.pbkik.hu

A 337 tagvállalatot számláló osztrák Mechatronikai Klaszter összes munkavállalójának száma mintegy 59 000 fô, éves árbevétele pedig 11 462 millió EUR, tagjai között éppúgy megtalálható az eszköz és készülékgyártók, gépgyárak, mint a szolgáltatók és a képzôhelyek.

A kiutazó klaszter tagvállalatok: Aquacut Kft., Büttner Kft., Gépszer Kft., Knipl Kft., Kontakt-Elektro Kft., Lakics Kft., Matro Kft., Míg-Tig Kft., Profi Metál Kft., Strauss Metál Kft., Tegavill Kft. Merza-Szabó Berta

26

MESTERKÉPZÉS / TANULÓSZERZÔDÉS

A mesterlevél a szakmai elômenetel egyik fontos eleme A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mester cím nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent. Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a szakma csúcsát jelentô mesterlevél megszerzése.

Az 1980-as évek végén az egykori BÉV dolgozói közül több mint tízen úgy döntöttek, hogy a saját lábukra állnak, s létrehozták 1989-ben a Brázay Építôipari céget.

— Az apósom, Brázay János alapította a céget, amelyet 1994 óta a feleségemmel, Brázay Katalinnal, családi vállalkozásban mûködtetünk – mondja Stecher László, a Brázay és Társa Kft. tulajdonos ügyvezetôje. — Komplett kivitelezési munkákat végzünk. Önálló tervezést –

épületek építési terveinek elkészítését – is vállalunk, ezt a területet ifj. Brázay János építészmérnök, vezetô tervezô fedi le. Elsôdlegesen mûemléki jellegû épületek felújításával foglalkoznak, azonban az építôipar jelenlegi helyzete miatt szinte mindennel. Számos nagyobb cég, többek között a Pécsi Építô és Tatarozó Zrt. alvállalkozójaként tevékenykednek. A nevükhöz fûzôdik a Zsinagóga, a Tejbisztró, a szentegáti kastély, vagy a budapesti Dohnányi Ernô Zeneiskola felújítása, de a megrendelôik sorában ott található a NAV, a rendôrség is. A sellyei rendôrôrs átalakítására is ôket kérték fel.

A cég mindent megtesz a minôségi munka érdekében.

Munkatársaik szinte kivétel nélkül magasan képzett szakemberek. A saját dolgozóik mellett, nyolc – ács, burkoló,

Már a legelején meglátszik, kibôl lesz jó kereskedô A bólyi egykori malom aljában kialakított ABC-ben már kora reggel nagy a forgalom. Egyre másra érkeznek a környékbeli házakból, vállalkozásoktól, intézményektôl a vásárlók. Ki csak reggelit vesz magának, más a napi bevásárlását intézi. Kiszolgálásukban nemcsak a bolt dolgozói, de a tanulók is részt vesznek.

— Annak idején a sors úgy hozta, hogy a magunk lábára kellett állnunk – kezdi a beszélgetésünket Erb László, az Erb és Társa Kft. egyik tulajdonosa. A családi vállalkozás több boltot is üzemeltet a környékbeli településeken.

Elsôként Versenden a Bólyi Áfész egyik üzletét vették bérbe a feleségével.

Ma már Szajkon, Lánycsókon, Pécsváradon, Versenden és Bólyban két helyen is van boltjuk. Mindegyik a saját tulajdo-

nunkban van, s franchise szerzôdéssel csatlakoztak a CBA üzletlánchoz is velük. Két és fél éve pedig már egy saját pékséggel is rendelkeznek. Szederkényben vásárolták meg a sütödét, annak érdekében, hogy ezzel is tovább bôvítsék a kínálatukat. Jelenleg az üzleteikben ötven embernek adnak munkát, a pékségben pedig húsznak.

— Saját magunk szerezzük be az árukészlet jelentôs részét, elsôsorban a gyümölcsöt és zöldséget, valamint a húskészítményeket, mert ez jelenti a garanciát arra, hogy mindig friss áru kerüljön a polcainkra – hangsúlyozza Erb László.

— Mindig törekedtünk arra, hogy minél kevesebb legyen a közbülsô elem, teljes rendszerben gondolkodunk, ugyanis ezzel tudjuk az árainkat szinten tartani.

Emellett pedig folyamatosan fejlesztünk, mert valljuk, befektetni akkor kell, amikor a gazdaság lemenô ágban van,

Dél-Dunántúli Gazdaság kômûves – tanulót is foglalkoztatnak, ugyanis szeretnék a saját utánpótlásukat kinevelni. A tanulókkal kômûves mester foglalkozik, de az alkalmazottaik közül többen is tervezik, hogy a saját szakmájukban megszerzik ezt a címet.

— Annak idején egy ismerôs által kerültem a céghez – mondja Mihalek Béla kômûves mester. — Azt hogy engem választottak a jelentkezôk közül, nagyban szerepet játszott építész-technikus végzettségem, valamint a mesterlevelem.

Véletlenül került erre a pályára, a szülei ajánlották neki, hogy legyen kô-

Mihalek Béla és Stecher László

ugyanis a gyümölcsét a fellendülés idôszakában hozza meg.

Az üzlethálózat fejlesztése mellett figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre is. Szinte a kezdetektôl foglalkoznak tanulókkal.

— A boltjaink megnyitásával szinte egy idôben egyre másra érkeztek hozzánk a szülôk azzal a kéréssel, hogy a gyerekeik nálunk lehetnek-e tanulók – folytatja tovább Erb László. — Mi meg úgy gondoltuk, hogy a szakmához hozzátartozik a tanulóképzés, ezért igent mondtunk. Általában három, öt tanuló van az üzleteinkben, de volt olyan idôszak is, amikor tízen is voltak. A megváltozott szakképzési rendszer elônyei, hátrányai ugyan még nem láthatók igazán, de annyi igen, hogy a 10. osztályt követôen érkezett tanulókkal könnyebb volt.

A 14 éves még nagyon gyerek, éppen ezért még jobban oda kell figyelni rá, mint azokra, akik 16 esztendôsen kezdték nálunk a tanulóéveiket.

Azért is fontosnak tartották az utánpótlás nevelését, hogy a valami ok miatt kiesô dolgozóik helyébe olyanok lépje-

Dél-Dunántúli Gazdaság mûves. Nagyon szigorú mester mellett, a berkesdi Kati Jánosnál tanulta ki a szakmát, aki megkövetelte a pontosságot, a szép és minôségi munkát. A szakmunkás-bizonyítványát az akkor még az Építôk útján lévô 506-os számú Szakmunkásképzô Intézetben szerezte. Ezt követôen leérettségizett, majd a kis Pollackként ismert építôipari szakközépiskolában technikus-vizsgát tett, ahol késôbb szakoktatóként is tevékenykedett. A mestervizsgát a Hanns Seidel Alapítvány és a kamara által közösen szervezett német rendszerû mestervizsga keretében tette le.

— A mesterlevél egy magasabb szakmai szintet jelent – vallja Mihalek Béla. — Egy állomás, a szakmai elômenetel egyik fontos eleme. A technikusi vizsga kevés lett volna például ahhoz, hogy felelôs mûszaki vezetô lehessek egy építkezésen. A mai gyorsan változó világban pedig fontos, hogy az ember folyamatosan képezze magát, kövesse a változásokat, ezért is tartottam fontosnak, hogy megszerezzem a mesterlevelet.

Mint mondja, a német rendszerû mestervizsga részeként tanulmányúton

Erb László

nek, akik már ismerik az általuk támasztott követelményeket, akiket nem kell már betanítani, hanem szinte azonnal munkába állíthatók. Az utóbbi idôben egyre többször kerülnek ilyen helyzetbe.

A dolgozóik közül mind többen mennek külföldre dolgozni, ôket pótolják a nálunk végzett tanulókkal.

— Rövid idôn belül pedig már nem csak azok helyére kell, hogy újak lépjenek, akik nem itthon képzelik el a továbbiakban az életünket, hanem azokat is pótolnunk kell, akik velünk együtt kezd-

MESTERKÉPZÉS / TANULÓSZERZÔDÉS / ÖNINDÍTÓ is részt vettek Németországban, egy ottani képzôközpontban ismerkedtek a legújabb technológiákkal, eljárásokkal.

Kitért arra is, számára a felkészítô tanfolyam részét képezô pedagógiai és a vállalkozói ismeretek jelentettek többletet, valamint a gyakorlati részben az új technológiák és anyagok, valamint azok az akkoriban nem, de az épületeken egyre inkább visszatérô elemek – boltozat, díszítôvakolat, kôburkolat – készítése volt.

— Szeretnénk, ha a dolgozóink közül többen is megszereznék a mesterlevelet, lenne is jelentkezô, azonban az építôipar jelenlegi állapota miatt még nem mernek belevágni – veszi vissza a szót Stecher László. — Bízunk abban, hogy egyszer csak kikerül a gödörbôl ez a gazdasági ágazat, ezért folyamatosan elôremenekülünk. Ennek részeként bemutatótermet hoztuk létre Pécsett a belvárosban a megújuló energiák alkalmazási lehetôségeinek megismertetésére. A beruházás megvalósítására az elmúlt esztendôben a telephely fejlesztésre kiírt pályázaton uniós forrásból kilenc millió forintos támogatást nyertünk el. Várhatóan már ebben az esztendôben fogadni tudjuk itt is az érdeklôdôket.

tek, ôk ugyanis rövid idôn belül elérik a nyugdíjas korhatárt. Szeretnénk, ha tôlük a staféta botot is a tanulók közül mind többen vennék át – hangsúlyozza.

A tanulóik a környezô településekrôl érkeznek, s Mohácsra járnak Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolába. A mind magasabb színvonalú gyakorlati képzésük érdekében, a Decentralizált Alapra nyújtottak be a pályázatot, egyebek mellett vonalkódos pénztárrendszer, valamint hûtôk beszerzésére.

A tanulóikat az elsô pillanattól kezdve a tényleges munkába vonják be, a kiszolgálástól, a polcok feltöltéséig mindent végeznek. Vallja, ez azért is jó, mert már a legelején meglátszik, hogy kibôl lesz jó kereskedô, ki alkalmas erre a pályára, s ki nem. Az eltelt másfél évtizedben több mint negyvenen – többségében lányok – lesték el a kereskedô szakma alapjait az üzleteikben. Néhányan közülük ma is velük együtt dolgoznak, de a legtöbben máshol helyezkedtek el, de szép számban akadnak olyanok is, akik ma már nem kereskedôként keresik a kenyerüket.

27

Hárman együtt képzelik el a jövôjüket Különleges képzési program indult útjára az elmúlt hónapokban Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak.

A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki ennek szellemi hátterét, amelyet a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye a KOHÓ ad helyet.

Igazán színes a résztvevôk köre, L. Molnár Edit például meséket ír, vagy a programban szintén részt vevô, Steiner Lídia illusztrációkat készít, Mayer Zsófi már kidobásra ítélt bôrruhákból táskákat varázsol, míg Fabinyi Nóra a fotózásra tette fel az életét. Ôk négyen több ponton is együtt képzelik el a jövôjüket.

L. Molnár Edit eleinte csak magának írt, majd úgy döntött elküldi egy kiadónak azokat, szinte azonnal elfogadták a kéziratát, azóta már több könyve is megjelent, a Mese a kislányról, aki nem akart felnôni, a Mese a kisfiúról, aki mindig mindent félbehagyott, valamint a Csika manó otthonra lel. A legújabbat a Könyvhéten vehették kezükbe a kisgyerekek és szüleik.

— Kevés a jó mese – ad hangot véleményének. — A szülôk egy része általában elfelejti – ugyan nagyon fontos –, hogy a mese nem feltétlenül attól jó, ha fejlesztésre, oktatásra való, hanem attól, ha humora van, vidám és élvezhetô a szövege.

Az elsô könyvei az óvódásoknak szólnak, lapozgathatók, sok bennük az illusztráció. A Könyvhétre megjelent már inkább a kisiskolásokat

28 célozza meg. S a kiadóknál már ott sorakozik további kiadásra váró öt kötet.

— Nagyon lassan jut el egy könyv addig, míg az olvasók a kezükbe vehetik – folytatja tovább.

— Nem egyszer egy, két év is eltelik mire napvilágot lát, ezért is örültem az Önindító programnak, mert eredetileg az volt a tervem, hogy saját könyvkiadót alapítok.

Aztán rövid idôn belül rá kellett jönnie, aki írással foglalkozik, nem biztos, hogy kiismeri magát a vállalkozók világában, az üzleti életben.

Mint mondja, nagy segítséget jelentett neki a program abban, hogy ne így legyen. Az eltelt hónapokban szerzett ismeretek segítségével már most jobban tudja képviselni az érdekeit a könyvkiadókkal folytatott tárgyalásokon.

— Speciális az én területem, de miután egyénre szabott maga a program, ezért sok olyan információhoz jutottam, ami rádöbbentett arra, hogy a saját könyvkiadó létrehozása túl nagy falat, ezért úgy döntöttem, hogy egy webshopot hozok létre. Ebben az internetes áruházban a könyvek mellett játékokat is árulok, ugyanis azok tervezésével is foglalkozom, olyan kártyákat készítek, amelyek akár a nemzetközi piacon is eladhatók. E mellett könnyen lefordítható rövid mesék, valamint mások könyveinek eladásában is gondolkodom – ecseteli jövôbeni terveit.

Szinte végszóra lép be Steiner Lídia, akivel örömmel üdvözölték egymást a program nyitányán, ugyanis több közös munkájuk volt már, több mese megjelenésén dolgoztak már együtt.

— Még a tavasszal érlelôdött meg bennem, hogy saját vállalkozásba kezdenék, ezért bementem a Vállalkozói Központba, ahol annak igazgatónôje Sigora Irma ajánlotta, hogy jelentkezzem az Önindító programra – mondja Steiner Lídia – Edittel a Zsolnay Mûvészeti Piacon találkoztunk, aztán elkezdtünk ismerkedni, és beleszerettünk egymás stílusába, ezért nagyon könnyen megy a közös munka, az különösen nagyszerû, hogy mindezt online is megtudjuk tenni. Jelenleg is több magyar és külföldi kiadóval fut közös munkánk Edittel, mint a várhatóan decemberre elkészülô, az ausztrál Bóbita

ÖNINDÍTÓ Kiadóval közös könyvünk, amelynek elsôdleges célja, hogy az ott élô magyar családokhoz eljuthasson a kortárs gyerekirodalom.

Steiner Lídia akvarelleket fest. A többi ekönyvvel ellentétben az általa készített illusztrációk nem digitálisan, hanem hagyományos eljárással készülnek. Az elsô általa illusztrált elektronikus mesekönyv – L. Molnár Edit meséje, a Történetek a gyerekszobából címû elsô része tavaly decemberben jelent meg angolul és magyarul. A második rész pedig néhány hete elérhetô az interneten keresztül.

— Eleinte csak hobbi volt a festészet, az illusztrációk készítése, azonban, amikor a kislányom megszületett mind jobban ezt éreztem az élethivatásomnak – folytatja. — Aztán idén tavasszal végleg elhatároztam, hogy a biztos egzisztenciát hátrahagyva a saját lábamra állok. A családom is támogatott ebben. A mesekönyv illusztrációk mellett gyerekeknek szóló kiadványokhoz, mint például a Tudásközpont olvasásra nevelô sorozatához, de szervezeteknek, cégeknek is készítek grafikákat, egyedi karaktereket.

Dolgozom egy saját márkás termékcsoport kiépítésén, melyet elsôsorban a külföldi piacra szánok. Ehhez jelenleg keresem a partnereket – nyomdát, egyéb kivitelezôt –, hiszen nagyszerû lenne, ha ehhez Pécsen találnék megfelelôt. Azt hiszem, az Önindító program jövôbeli sikerét az hozná meg, ha a lehetséges helyi üzleti partnerek egymásra találnának és hosszú távú, kölcsönös megelégedésre szolgáló együttmûködések alakulnának ki.

S, már érkezik is harmadik beszélgetô partnerem, Mayer Zsófia, akivel Lídia ma már közösen bérel egy alkotó teret. Zsófi hosszú utat tett meg, mire megtalálta az igazi hivatását, bôrdíszmûves lett.

Angol tagozaton érettségizett, majd PTE Bölcsészkarán filmelmélet, filmtörténet szakon végzett, innen az útja a Mûszaki Karra vezetett, ahol felsôfokú szakképesítést akart szerezni televíziós mûsorgyártóként. Azonban egy idô után rájött, hogy ezekbôl nem él meg. Ekkor döntött úgy kitanulja a bôrdíszmûvességet. Szerencséje volt, mert éppen volt még egy hely akkor induló csoportban. A szakmunkásvizsgát tavaly decemberben tette le. Szerencsésnek is mondhatta magát, mert lett otthon saját mûhelye, varrógépe. Minden feltétel adott volt ahhoz, hogy megvalósítsa az álmait.

— Miután nem volt pénzem, ezért a magam tervezte táskákat hulladékbôrök felhasználásával készítettem el, s az Aszpik Piacra vittem ki ôket – idézi fel a kezdeteket. — Tetszett az embereknek, egyre többen kezdték felajánlani a régi bôrruháikat, hogy készítsek nekik is belôle hasonlókat. Izgalmas dolognak tartottam velük közösen megtervezni azokat. Az Aszpik Piacon találkoztam Lídiával is. Tôle hallottam az Önindító programról, ô mondta, hogy próbáljam meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság A pályázatát az utolsó pillanatban adta be, s nagyon meglepôdött, hogy bekerült a programba.

Mint mondja, az eltelt hónapokban sok új ismerettel gazdagodott. A vállalkozói gondolkodás ugyan még kicsit távol áll tôle, de arra is ötleteket kapott miként kapcsolja rá át az agyát.

— Az ismeretségbôl, szakmai kapcsolat is lett, Lídiával ma már közösen bérelünk egy helyiséget, ami kvázi munkahelyként mûködik, ami keretbe foglalja a napjainkat – folytatja tovább. — S miután folyamatosan arra hívták fel a figyelmünket, hogy legalább két, három dologgal kell egy idôben foglalkoznunk ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Ennek szellemében a célunk egy olyan komplex hely létrehozása, amelyben egy helyen megtalálható a bôrdíszmûves, a fotós, az illusztrátor, de mûtermekhez kapcsolódna egy kávézó, meg egy design bolt.

Fabinyi Nóra, szinte a csapat negyedik tagja is lehetne. Annak idején azért jelentkezett fényképésztanulónak, mert nem igazán tudta, hogy a gimnázium után mi is legyen. Aztán a hobbija, az élethivatása lett, mert a fotózás nagyon megtetszett neki. Már több egyéni és csoportos kiállításon is láthatók voltak a képei.

— A nôvéremmel volt egy közös vállalkozásunk, azonban nemrég úgy döntöttem, egyedül folytatom tovább, saját mûtermet hozok létre – mondja. — Az Önindító programra is ezért jelentkeztem, a támogatás segítségével szeretném a mûtermembe a hiányzó felszereléseket megvenni. A program részeként betekintést kapok a gazdasági ügyekbe és megerôsítést abban, jó úton járok. Szerencsés helyzetben vagyok, mert már rendelkezem egy olyan kapcsolati tôkével, amelyet a többieknek most kell majd kiépíteniük.

Mint mondja, nagyon jó kis csapat jött össze.

Vannak olyanok, akikkel a késôbbiekben szeretne együtt is dolgozni. Neki a legjobbkor jött ez a lehetôség, mert az új mûterme még nem készült el, az elôzô pedig, ahol dolgozott már megszûnt.

A jövôben több divat és reklámfotót szeretne készíteni, illetve cégek reklámkampányaihoz képeket. Bízik benne, ha minden összejön, akkor még több újság kér majd tôle képeket. A mûvészi énjét sem adja fel. Vallja, egy különleges, meghökkentô divatfotó már maga egy mûalkotás.

Dél-Dunántúli Gazdaság

NAV / NYOMTATÓ

29

Kevesebbet kértek vissza – 3 milliárd forint az adózóknak!

A régióban 7 magánszemély vallott 100 millió forint feletti összevont jövedelmet, a top-jövedelem 483 millió forint volt 2012. évben. adózó (Baranya: 37.924 fô, Somogy: 27.497 fô, A Dél-dunántúli Régióban az elôzô évhez hasonlóan több mint 350 ezer db személyi jöveTolna: 21.772 fô) kérte, ez egy fôre számítva 34 ezer forintot jelent. A visszaigényelt összeg jelendelemadó bevallás került benyújtásra, melynek 41 százaléka Baranyából (142.690 db), 34 tôsen eltér a tavalyi 5 milliárd forinttól, amelyet 146 ezer adózó igényelt vissza. Az egy fôre jutó százaléka Somogyból (118.997 db), 25 százaléka Tolnából (88.389 db) érkezett. A beérkezett összeg nem változott. tó/kifizetô által levont adóelôleg összegének téves Az idei évben 13 Baranya, 21 Somogy, és 11 bevallások száma közel 9 ezerrel kevesebb, sorban történô szerepeltetése volt.

Tolna megyei adózó vallott száz millió forintot mint tavaly.

Az egyszerûsített bevallás lehetôségét ez évmeghaladó összevont és elkülönülten adózó jöveben több mint 31 ezren választották a Dél- dunánEgyre népszerûbb és egyre szélesebb adózói delmet. Az összevont jövedelmet vallók közül csak túlon (Baranya: 14.156 db, Somogy: 10.779 db, heten haladták meg a száz milliós határt (Baranya: körben terjedt el az elektronikus kitöltés és küldés Tolna: 6.090 db). Az új szabályozás még egyszelehetôsége. Ügyfeleink a bevallások közel 60 szá1, Somogy: 4, Tolna: 2). rûbbé tette a bevallási kötelezettség ilyen formáA régióban, Somogyban vallották be a legmazalékát már elektronikusan töltötték ki és több mint ban történô teljesítését. Ennek köszönhetôen 6 25 százalékát elektronikusan is küldték meg hivagasabb összegû összevont jövedelmet, amely 253 ezerrel többen választották ezt a bevallási formát. millió forint volt (Baranya: 177 millió forint, Tolna: talunk részére, megspórolva ezzel az ügyfélszolA bevallások elkészítése során leggyakrab135 millió forint). A legnagyobb elkülönülten adózó gálati illetve a postai sorban állást. Az elektronikus ban a lakáshitel (Baranya: 904 fô, Somogy: 601 fô, jövedelmet is egy somogyi adózó vallotta be, 483 küldés aránya az elôzô évhez viszonyítva másfélTolna: 579 fô), és a súlyos fogyatékos (Baranya: millió forintot (Baranya: 384 millió forint, Tolna: 432 szeresére nôtt.

3673 fô, Somogy: 2075 fô, Tolna: 2252 fô) adókedA jelentôs arányú elektronikus kitöltés ellenémillió forint). vezményt vették igénybe az adózók.

A régióban összesen 289 ezer darab civil és re, beérkezéskor még a bevallások ötöde hibás Az adóalapot csökkentô családi kedvezvolt, de augusztus közepére már csak a bevalláegyházi rendelkezô nyilatkozatot rögzítettek a himénnyel több mint 80 ezer adózó élt a régióban vatal munkatársai, többet, mint az elmúlt évben! sok 0,4 százaléka maradt hibás. A javítások folya(Baranya: 33.440 fô, Somogy: 26.330 fô, Tolna: A preferált területek továbbra is a gyermekmatosan zajlanak.

20.669 fô) 75 milliárd forintot meghaladó összegegészségügy és az állatvédelem. Az érintett szerA legjellemzôbb hibák még mindig az aláírás, ben (Baranya: 32 milliárd forint, Somogy: 24 millivezetek szeptember elejéig kapják meg a tájékozutalási cím/bankszámlaszám hiánya, kedvezméárd forint, Tolna: 20 milliárd forint). tatást a részükre felajánlott összegrôl. nyek téves számolása, adóazonosító elírása, a Egy adózó átlagosan 938 ezer forint adóalapA bevallás benyújtását elmulasztókat levélben nem megfelelô önkéntes pénztári rendelkezések, kedvezményt érvényesített. szólítja fel a hivatal a kötelezettség teljesítésére. valamint a bevallás duplasága (munkáltatói M29 Az összesen 3 milliárd forintos (Baranya: 1.3 Amennyiben a felszólítás ellenére sem teljesít az és 1253-as bevallás egyidejû benyújtása). Az idei milliárd forint, Somogy: 0.9 milliárd forint, Tolna: adózó, 200 ezer forintig bírságolható a mulasztás. év típushibája, a tavalyihoz hasonlóan a munkálta0.8 milliárd forint) szja visszaigénylést 87 ezer

A nyomtatószerviz vidám percei Napjainkban a kisvállalkozásoknak kevés vidámság adatik meg. Így vannak ezzel a nyomtatót javító kollegák is, de azért néhány apróság idônként mosolyt fakaszt az arcukon. Például az, hogy mi minden is rejtôzhet el egy tintasugaras nyomtatóban?

A persely A nyomtató gazdája kissé idegesen hívott fel, mert a nyomtatója akkor mondta fel a szolgálatot, amikor éppen szükség lett volna rá, kérte, hogy gyorsan javítsuk meg.

A hiba: a nyomtató nem húzza be a papírt. A gépet szétszedtük és hibás görgô helyett egészen mást találtunk benne: egy tíz forintos érmét a fogaskerekek között.

A gép visszakerült a gazdájához a tízforintossal együtt, de alig egy hónap múlva újra telefont kaptunk: a gép már megint nem hajlandó rendesen mûködni.

Természetesen visszavittük a masinát és ... meglepetésünkre most már egy kétszáz forintos érme került elô belôle.

Szakmailag javasoltuk a felhasználónak, hogy a nyomtató feletti polcról tegye el az aprópénzt és kíváncsian vártuk, hogy legközelebb milyen címletet találunk a gépben? Szerencsére a gép azóta rendben mûködik.

A gép becsületére vált az a teljesítmény, hogy az elôször beszorult tízforintost egy kissé még meg is hajlította, de maga mûködôképes maradt. A kétszázast már nem tudta meghajlítani...

A mûgyûjtô nyomtató Sürgôs bejelentést kaptunk, ami szerint az iroda tintasugaras faxkészüléke elromlott a hét végén: elakad benne a papír és fontos faxot várnak. Ráadásul titokzatos módon pénteken még mûködött, a hét végén pedig senki nem dolgozott a géppel.

A sürgôsségre tekintettel soron kívül megnéztük a gépet, fôként a papírtovábbító mechanikát, keresve benne a kopott vagy törött alkatrészt.

Törés vagy kopás helyett viszont itt is meglepetést tartogatott a gép: egy mûvészi-

en elkészített, gemkapcsokból fûzött lánc csücsült a gép belsejében, alaposan elrejtve. Mint kiderült, a hét végén látogató volt az irodában és az illetô kislánya unatkozott, amíg a felnôttek beszélgettek.

A gép és a lánc is visszakerült a jogos tulajdonosához.

Az eltûnt alkatrész A lakásirodában üzemelô nyomtató szintén papírgyûrési problémával került hozzánk. Elsô ránézésre nem láttunk benne rendellenességet, tehát alkatrész törésre tippeltünk, alkatrészt viszont ahhoz a típushoz egyáltalán nem lehet beszerezi.

A szervizes munkatársunk kíváncsiságból a szokottnál is jobban szétbontotta a gépet, hogy megtalálja a hiba konkrét okát, a törött apró alkatrészt.

Meglepetésére az egyik alkatrész alatt nem törést talált, hanem egy laptopról származó, kicsi, lapos, fekete billentyût. Mint kiderült, az illetô laptop már több hónapja nem üzemel, javíthatatlan hibája miatt. A billentyû tehát hetekig vándorolt a gépben ,amíg végül „talált” olyan helyet, ahol megállapodhatott, észrevétlenül elbújhatott.

Szerencsére a gép nem sérült, tehát visszakerülhetett az asztalra.

A maci A legkedvesebb esetünk egy nyugdíjas úr otthoni nyomtatójához kapcsolódik.

A hibajelenség: gép elakadt, nem mozdult benne a fej. Éppen sok munkánk volt, így betettük a masinát a polcra, amíg sorra került.

A meglepetés a szétszedéskor ért bennünket. A gép belsejében akkurátusan beszorítva egy játék mackó majdnem ökölnyi mûanyag fejét találtuk meg. Az biztos, hogy mi nem vállaltuk volna azt a macifejet betenni a gép belsejébe, de az úr unokája kitartó munkával és nagy kézügyességgel megoldotta ezt a nehéz feladatot.

A gép csodával határos módon megúszta a mûtétet.

Ezek a gépek sokszor lakásban üzemelnek ezért érdemes figyelni arra, hogy ne tudjon beleesni semmi a nyitott réseikbe, például ne apróságokkal teli polc alatt helyezze el ôket.

Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu

30

DÍJAZOTTAK

Komlói Szakképzési Díj:

Merk József Ebben az évben Merk József vehette át a Komlói Szakképzési Díjat. Az elismerés indoklásában kiemelten szerepelt, hogy a szakember, a komlói Lakics Kft. gyakorlati oktatás egyik felelôs vezetôjeként – a helyi szakképzô iskolával, valamint a komlói gépgyártó üzemekkel együttmûködve – építette fel a gépi forgácsoló képzést, kezdve mindezt az alapoktól. Merk József az elismerést elsôsorban a Lakics Kft.-nek, illetve a komlói gépgyártó üzemeknek köszönheti.

A kamara legutóbbi összegzése szerint az elmúlt tanévben az általuk felsorolt tíz hiányszakmán belül hangsúlyosan szerepel a gépi forgácsoló szakma is.

Bár a helyzet ma már némi javuló tendenciát mutat, hiszen amíg hat évvel ezelôtt például csupán hét fô tanult gépi forgácsolónak, ez a szám napjainkban megtöbbszörözôdött. Ez a kedvezô folyamat köszönhetô egyrészrôl a kamara kellô aktivitásának, hiszen a gazdasági testület illetékes szakmai csoportja a hiányszakmákról például közvetlenül informálta a pedagógus társadalmat is.

Másrészrôl azoknak a szakembereknek, akik az elméleti és gyakorlati oktatást végzik ezen a szakterületen. A hazai, krónikussá vált szakember hiány okairól nagyjából egyetértenek azok, akik megpróbálják a trendet megfordítani.

Ezek közül az egyik döntô probléma, hogy a fiatalok többsége még mindig

felsôoktatási intézményben jelentkezve, diplomásként képzeli el a jövôt. Egyes vélemények szerint megoldás lehetne, ha a szakmunkásképzés visszakaphatná a korábbi renoméját. Éppen ezért állítják egyre több szakmai tanácskozáson, hogy a munkaerô-piaci szereplôk legfontosabb feladata éppen az lenne, hogy az úgynevezett trendi szakmák felôl a hiányszakmák felé tereljék a fiatalokat.

Sôt, hasonlóképpen kellene eljárni a már idôsebb, munkanélküliek átképzésénél is. Merk Józsefet arról kérdeztük, miként látja ô a szakképzés mai helyzetét.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Nos, Komlón mi a helyzet a gépi forgácsolók szakmai képzésével kapcsolatban? Jelenleg mi az a létszám, amely az ön által koordinált képzésben részt vesz?

— Az elmúlt két tanévben, a Lakics Kft.-nél végzett forgácsoló tanulók száma, 7 fô volt. 2012-ben 4 tanuló végzett nálunk, közülük hárman már a kft. alkalmazásában tevékenykednek. Ebben az évben három fô szerezte meg a szükséges szakképesítést, egy fô pedig úgyszintén nálunk dolgozik már. A 20132014-es tanévben 4 tanuló szakmai (elméleti és gyakorlati) oktatását végezzük. Fontos még kiemelnem, hogy a Lakics Kft. egyéb szakmákban is folytat szakképzést, jelenleg 26 fô tanul nálunk.

— Véleménye szerint milyen motivációval lehet vonzóbbá tenni ezt a szakmát?

— Megítélésem szerint a képzést jelentôsen segítené, ha azok a szakmunkások, akik nap mint nap közvetlenül is részt vesznek a tanulók oktatásában, anyagi elismerést kaphatnának a munkájukért. Meggyôzôdésem ugyanis, hogy a szakképzésben részt vevô oktatóknak, az eddigieknél nagyobb megbecsülése jelentôs színvonal emelkedést hozhatna. Emellett kívánatos lenne még a mesterképzés beindítása is.

— Mit jelentett az ön számára az elismerés?

— Természetesen jólesett és köszönöm azoknak a segítôimnek és támogatóimnak, akik javasoltak a díjra. Mindez megerôsít abban, hogy az eddigi tevékenységemet tovább kell folytatnom.

E.É.

Bérelhetô irodák Télen, nyáron kulturáltan!

Konferencia terem, étterem

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Komlói Idegenforgalmi Díj:

Jakab Józsefné A kamara Komló városi elnökségének döntése alapján idén Jakab Józsefné tevékenységét ismerte el a szakma a Komlói Idegenforgalmi díjjal. Az évente kiosztott elismerést azok a szakemberek vehetik át, akik saját városaikban, vagy annak szûk környezetében kiváló munkát végeznek.

A kitüntetés indoklásában hangsúlyosan szerepel, hogy Jakab Józsefné, Komló és szülôfaluja, Hosszúhetény helytörténeti kutatása során kimagasló eredményeket ért el. A pedagógus szakmával rendelkezô helytörténeti kutató, a szóban forgó települések múltját bemutató kiadványokat írta és szerkesztette, emellett lelkiismeretesen irányította a helyben zajló gyûjtéseket, melyek nyomán rendszeresen szervezett kiállításokat is. Az idei díjazott szakmai tevékenységével jelentôs mértékben hozzájárult az elmúlt években Komló és környéke idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez, a helyi értékek igényes bemutatásához.

Ipolyi Arnold, besztercebányai, majd nagyváradi püspök, régész, mûvészettörténész megfogalmazása szerint „az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és az vesztesége az egész emberiségnek”. E gondolat remekül összefoglalja a helytörténet, honismeret célját és jelentôségét azok számára is, akik nem igazából járatosak e gyönyörû hivatás rejtelmeiben, lényegi kérdéseiben. Ide kapcsolódó érdekes tény még: amíg a 19. században történészeink szinte kivétel nélkül helytörténeti kutatással is foglalkoztak, a 20. sz elejétôl már egyre élesebbé vált a határ a történész és a helytörténeti kutatói szakma között. Mindez sajnálatos módon oda vezetett, hogy az utóbbi hivatás egyre

nagyobb nehézségekkel, jelentôs hátrányokkal küzd. Így van ez annak ellenére is, hogy történészek elismerik: maga a helytörténeti kutatás nem alacsonyabb, hanem mélyebb szintû tevékenységet igényel. Jakab Józsefné kutatóval beszélgettünk.

— Annak ellenére, hogy a helytörténeti kutatás – meggyôzôdésem szerint – még mindig nincs a méltó helyén, mégis egyre több településrôl jönnek a hírek, hogy a korábbi idôponthoz képest fokozódik az érdeklôdés a helytörténet iránt. Mit gondol errôl?

— Lehet, hogy meggyôzôdése nem alaptalan. Talán ezért is fogadtam értetlenkedve a kitüntetés hírét, hiszen elismerést nem várva csak azt tettem, ami szûkebb pátriámnak, s nekem örömöt jelentett. Szerencsére mindig olyan kö-

Pécsi Kereskedelmi Központ 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100

31 zegben éltem, dolgoztam, ahol becsülete volt a múltnak, a hely történetének.

Követendô példát jelentettek tanítóim, tanáraim. Aztán én magam is beloptam óráimra a helytörténetet, a hagyományápolást. Múzeumi munkám pedig igényelte, megkövetelte, és teret is nyitott ehhez a tevékenységhez. Elidegenedô, útkeresô, zilált világunkban talán azért fokozódik az érdeklôdés a helytörténet iránt, mert kapaszkodókat, igaz értékeket, járt, célba érô, emberi léptékû utakat keresünk.

— Mi szükséges ahhoz, hogy valaki elkötelezett helytörténeti kutatóvá váljon?

— Szükséges valami belsô, mélyrôl jövô indíték, kíváncsiság, a múltból, a tapasztalatokból építkezés igénye.

Szükséges elfogadni Vörösmarty Mihály útmutató gondolatát, „A múltat tiszteld, s a jelent kösd vele a jövôhöz!”

Szükségesek a példaképek. A készségesen segítô, sok mindent megélt, át- és túlélt hosszúhetényi, komlói emberek, az adni akaró, elfogadni tudó emberi kapcsolatok. Fontos kölcsönös, közös örömünk egy-egy élményt nyújtó, emlékeket idézô kiállítás, rendezvény, megjelent írás kapcsán.

— Idén ön vette át a Komlói Idegenforgalmi Díjat. Miként vélekedik, egy-egy kitüntetés, díj, elismerés menynyiben ösztönöz a tevékenység további folytatására?

— A díj rendkívül megtisztelô és kötelez. Remélem lesz idôm, alkalmam, módom most már szülôfalum múltját faggatni, mert bizony Bogádi Kis Györggyel szólva „...Kicsúszott alólunk gyerekkorunk tarka világa, ez a mostani valahogy nem akar színesedni. Csak lármásabb lesz, ...nem érint embert, szót, arcot, kezeket.” Tevékenykedem. Gyûjtöm a helybeliek emlékeit, a régi fényképeket, segítem a tájház élôvé tételét.

Igyekszem „embert érinteni”. A múlt, a jelen, a jövô emberét egyaránt.

E.É.

32

ÚJ TAGJAINK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új tagunk szolgáltatása a vállalkozásoknak szól A Pannon Holding cégcsoport számos szolgáltatással áll a piac rendelkezésére. A csoport tagjaként a Profit Holding Hungary Zrt. két fô szolgáltatásának létrejöttét a tulajdonosok sok éves tapasztalata motiválta, kifejezetten a vállalkozásoknak szól, kifejezetten a vállalkozókért fejlesztették. A cég vezérigazgatója, VÁSÁRHELYI Balázs segített abban, hogy megismerjünk e két kuriózumnak számító szolgáltatásukat.

— A szolgáltatásaikat kínáló web-oldalukból egyértelmûen kitûnik, hogy vállalkozásbarát pénzügyi tevékenységet végeznek. Ha röviden össze kellene foglalni, melyek azok a szolgáltatások, amelyek a cég kínálati listáján szerepelnek, milyen fontossági sorrendet állítana fel?

— A sort mindenképpen a PROFITFOX szolgáltatásával kezdeném. Évek alatt a mi cégcsoportunk is megtapasztalta, hogy mekkora gondokat okoznak a kintlévôségek, és nem találtunk egyetlen olyan megoldást sem,

amivel elejét vehettük volna a kialakulásnak. Saját magunknak kellett kézbe venni az ügyet. Mi nem a felületet kezelgetjük, hanem a gyökeréig hatolunk a gondoknak. Két éve kezdtük meg a rendszer kifejlesztését, és a végeredmény egy online számlamenedzsment, kintlévôség megelôzô és kezelô, ügyviteli rendszer lett, amellyel nem kevesebb volt a célunk, minthogy végre valós megoldás szülessen a hazai piacon a kintlévôségek kialakulásának megakadályozására. Jelenleg egyedülállóan komplex szolgáltatási rendszert hangoltunk össze, amelyet az egyéni vállalkozóktól a nagy vállalatokig bárki hatékonyan használhat. Az eddigi eredmények lenyûgözôek, cégcsoportunkban van olyan cég, ahol 30%ra tudtuk csökkenteni a kintlévôségek mértékét 5 hónap leforgása alatt.

Innovatív hozzáállásunk, mint pályázati szolgáltatásunkat – PROFITSYSTEM – is egyedivé tette a piacon, hiszen online pályázatkeresô és pályázat figyelési rendszereink újdonság számba mennek, hatékonyságuk pedig kö-

Új tagunk a harkányi Xavin Kft. Napjainkban az adottságok és a lehetôségek tárháza kimeríthetetlen esélyt ad arra, hogy a Dél-dunántúli régió idegenforgalma, és az ahhoz kapcsolódó vendéglátás képes legyen felzárkózni akár a legfejlettebb uniós országok mellé is – állítják azok a szakemberek, akik évtizedek óta, fáradhatatlanul dolgoznak a kívánt eredményekért. Nemrég egy olyan kft. csatlakozott a kamarához, amelynek vezetôje a saját vállalkozásában sokat tett azért, hogy a nemzetközi hírû fürdôváros, Harkány nevét tovább vigye. Az új tagunk, a Xavin Kft. vezetôjét, VÉGI János igazgatót kérdeztük.

— A Harkány szívében fekvô szállodájuk – amelyben a közelmúltban jelentôs fejlesztés is zajlott – majd két évtizede várja a pihenni, gyógyulni vágyó vendégeket. Mi az amit kínál ez a neves hotel?

— Igaza van, hiszen a családi vállalkozásunk már 1998-ban indult, s célja azóta is változatlan: a szállodánkba érkezô vendégek – megfizethetô áron történô – minôségi kiszolgálása.

Számunkra ugyanis a legnagyobb elismerés az, ha a vendég elégedetten távozik, majd rendszeresen vissza is tér hozzánk. A kérdés másik felére azt tudom elmondani, hogy a Harkányi Gyógyés Strandfürdôtôl mindössze egy kellemes sétányi távolságra fekvô Xavin Hotel 34 szobából áll,

melybôl 22 ebben az évben teljesen megújult. A szobák mindegyikéhez tartozik erkély, vagy terasz, zuhanyzó, klíma, telefon, hûtô, ingyenes WIFI Internet csatlakozási lehetôség. A földszinten található exkluzív kialakítású éttermünkben pedig garantáltan mindenki megtalálja az ízlésének megfelelô ételkülönlegességet. A korszerû, minden igényt kielégítô konyhánkon készülnek ugyanis a tradicionális ételeken kívül a mediterrán és reform jellegû menüsorok is. Azt azért fontosnak tartom itt kiemelni, hogy azoknak a vendégeinknek, akik a harkányi szállodánkba jönnek pihenni, a helyi, európai fürdôn kívül kiváló kikapcsolódási lehetôséget biztosít még egy-egy közeli kirándulás betervezése. Harkánytól ugyanis egy bakugrásnyira van a szintén gyönyörû természeti környezetben fekvô Villány, ahol az igényes borok kóstolására nyílik lehetôség.

— Akik jártak már az ön szállodájában, elmondták: a nagyszerû és szívélyes kiszolgáláson kívül a hotel wellness részlege például egészen különleges atmoszférával bír...

— Igen, a jacuzzink, a gôz és aromakabinunk valóban különleges, keleties hangulatot kölcsönöz, s e mellé szakképzett masszôrök bizto-

vetendô példa. Megpróbáltuk onnan megközelíteni a pályázati kérdést, hogy nem „megírjuk”, hanem konstruktívan felépítjük a vállalkozói igényeknek megfelelô megoldásokat.

— Miért döntöttek úgy, hogy csakis a vállalkozások gazdasági mûködéséhez kínálnak pénzügyi kapaszkodókat?

— Mi is vállalkozók vagyunk, és a hosszú évek alatt mi is megtapasztaltuk azt a rengeteg problémát, amire csak látszatmegoldásokat kínálnak a piacon. Kézbe vettük sorsunk irányítását és energiáink jelentôs részét a fejlesztések felé fordítottuk. Sikeres kintlévôség megelôzési kultúrát tudtunk teremteni, amit szeretnénk megosztani minden hazai vállalkozóval. Bebizonyítottuk, hogy jól átgondolt fejlesztésekkel a pályázati sikerességet is jelentôs mértékben növelni lehet. Tapasztalatainkat és eredményeinket elsôként azokkal a vállalkozásokkal akarjuk megosztani, akik hasonló cipôben járnak, mint jártunk mi is.

— A kamarai csatlakozástól mit vár a Profit Holding Hungary Zrt.?

— Azt, hogy így is megtudhassa a hazai vállalkozói piac, hogy igenis van remény, és ki tudunk evickélni közösen a bajból, mert mindazokat az eredményeket, amiket mi és ma már több felhasználó elért, bárki megtapasztalhat a vállalkozói mindennapokban.

E.É. sítják – igény szerint – a teljes ellazulást. A Wellness-részleg egyébként reggel 9 órától este 9-ig áll a vendégeink rendelkezésére.

— Három éve kapta meg a „Baranya Turizmusáért” díjat, amelynek indoklása szerint kimagasló szakmai tevékenységet végzett a turizmusmarketing területén.

— Az említett szakmai díjnak elsôsorban azért örültem, mert az elismerés minden esetben egy fajta üzenetet is közvetít annak, aki azt kapja. Ez az üzenet pedig egy megerôsítés volt számomra, miszerint az eddigi erôfeszítéseink igenis célba értek, nem volt hiábavaló a rengeteg munkánk. Úgy gondolom tehát, hogy jó úton haladunk, hiszen a tevékenységünket, a sikereinket észrevették, és el is ismerték. A kitüntetések tehát mindig új erôt adnak azokhoz a küzdelmekhez, melyeket minden vállalkozás szinte naponta megvív.

— Mit vár az új kamarai tagságtól?

— A kamara közbejárásával egy intenzívebb és összehangoltabb együttmûködést remélünk a szakma és a szakmai szervezetek között. A szakképzésben való részvételt nagy kihívásnak, de egyben óriási lehetôségnek is érezzük. Hiszen, ezáltal nem csak tanulókat nevelünk ki, hanem utánpótlást is biztosítunk a vállalkozásunk számára.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája Az EU kohéziós politikája a KKV-k szolgálatában Az Európai Unió kohéziós politikájának keretében a 2007-2013 közötti idôszakban teljes költségvetésének 35%-át, összesen 346 milliárd eurót fordított támogatásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA), az Európai Szociális Alapon (ESZA) és a Kohéziós Alapon keresztül.

A strukturális reformokat és növekedést ösztönzô intézkedéseket magába foglaló kohéziós politika a makrogazdasági és a költségvetési stabilitás legfontosabb eszköze, jelentôs mértékben hozzájárul a gazdaság fellendítéséhez és a foglalkoztatás javításához Európában.

Az alábbiakban az Európai Bizottság 2013 júliusában kiadott, kohéziós politikáról szóló háttértanulmányát foglaljuk össze.

A kohéziós politika egyszerre konkrét kifejezése a szolidaritásnak és fô hajtóereje a gazdasági fellendülésnek. A tagállamok társfinanszírozásával együtt a kohéziós politika az európai közberuházások jelentôs részét képviseli, számos tagállamban több mint felét.

A válság miatt szükségszerû költségvetési megszorítások idején a kohéziós politika jelentôs mértékben hozzájárul Európa jólétének növeléséhez és az Európa 2020 célkitûzések eléréséhez. A kohéziós politika célja, hogy olyan strukturális változtatásokat támogasson, amelyek igazodnak a tagállamok szükségleteihez és kapacitásaihoz.

A három alap (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) forrásait nemzeti és regionális szintû programokon keresztül használják fel a tagállamok. A fô cél a strukturális szerkezetváltás elérése olyan széleskörû befektetési prioritásokon keresztül, amelyek együttesen biztosítják a közép és hosszú távú növekedést (innováció, kutatás-fejlesztés, finanszírozáshoz való hozzáférés javítása, kiemelt infrastruktúrákba történô beruházás, befektetés a humán tôke fejlesztésébe, munkaerô-piaci reformok támogatása, fenntartható fejlôdés, energiahatékonyság, esélyegyenlôség és társadalmi integráció, jó kormányzás támogatása és az intézményi kapacitás erôsítése).

A jelenlegi nehéz gazdasági környezetben két prioritás kulcsszerepet kap: a foglalkoztatás növelése – különös tekintettel a fiatalokra –, valamint a KKV-k és az innováció támogatása.

A jelentések alapján 2,4 millió ember talált munkát a támogatást követô 6 hónapon belül az Európai Szociális Alap projektjeinek köszönhetôen. 700.000 fô, fôként köztisztviselô kapott továbbképzést, vagy részesült intézményi kapacitásépítésben. Az ESZA projektek résztvevôinek több mint fele (52%) nô, mely hozzájárul a nôi esélyegyenlôség terén kitûzött célok eléréséhez. Az ERDF emberi erôforrás területre fókuszáló projektjeinek köszönhetôen 2011 végéig 400.000 új munkahely született. 53.160 kezdô vállalkozás részesült ERFA támogatásban, kiemelkedô számban Magyarországon és Lengyelországban.

Több mint 5000 közlekedési projekt valósult meg, melynek jól látható bizonyítéka 460 kilométernyi új út,

és 334 kilométernyi újonnan épült vasútvonal a TEN-T projekteknek köszönhetôen. 19.000 oktatási infrastrukturális projekt részesült támogatásban, melyek fejlesztéseibôl és elônyeibôl 3.4 millió diák részesülhetett. Üzleti támogatás és innováció a növekedésért Az innováció és a kis- és középvállalkozások támogatásai kulcsfontosságú befektetési területeknek számítanak a tagállamokban, melyeket a Strukturális Alapok támogatnak, elsôsorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA). A KKV szektora közvetlen üzletfejlesztési támogatásokon kívül más, az EU kohéziós politikája által finanszírozott projektekbôl is profitál.

A KKV-k közvetett haszna Az Európai Bizottság szerint a teljes közbeszerzési költségvetés hozzávetôleg egyharmadában volt közvetlenül, vagy alvállalkozóként KKV nyertes. A kohéziós alap által finanszírozott közbeszerzésekbôl 50 milliárd euró értékû megrendelés jutott KKV-khoz.

A KKV-k közvetlen támogatása A jelenlegi programokban közel 70 milliárd euró, a teljes kohéziós politikára szánt forrás 20%-a közvetlen támogatás, úgymint vállalati támogatások, üzleti szolgáltatások, hitelek, garanciák vagy tôkerészesedések.

■ Innováció, K+F és IKT az üzletben: 26,3 milliárd euró (a kohéziós alap teljes keretének 7,7%-a) fôként olyan, ERFA támogatású regionális és nemzeti kutatás-fejlesztési programok alakját ölti, melyeket kifejezetten KKV-knak szántak (technológiatranszfer, öko-fejlesztések, internetes kereskedelem). Ide tartoznak még az ESZA (Európai Szociális Alap) és az ERFA üzletindítási támogatásai is.

■ További KKV és üzleti támogatás 30,7 milliárd euró (a teljes összeg 8,6%-a) az ERFA keretében, melynek elônyeit fôleg KKV-k élvezhetik. Elsôsorban regionális fejlesztéshez, környezetvédelemhez, és finanszírozáshoz jutáshoz kapcsolódó projekteket támogat.

■ Munkaerôpiac a cégeknél: az alap hozzávetôleg 12,7 milliárd euróval (a teljes összeg 3,7%-val) elsôsorban az ESZÁ-ból támogatja azokat a projekteket, melyeknek célkeresztjében a munkahelyi képzések, az átszervezések, és innovatív munkahelyi gyakorlatok állnak.

Egyéb lehetôségek a KKV-k finanszírozására A pénzügyi eszközök (pl. kölcsön, garancia és tôkerészesedések) különösen költséghatékony módon állítják a kohéziós politika forrásait a munkahelyteremtés és a növekedés szolgálatába. Jelentôségük a 2007-13-as programidôszakban folyamatosan növekedett, mára már a teljes ERFA erôforrás közel 5%-át teszik ki, az ERFA összes üzleti támogatásának több

mint 10%-át. 2011 végére a kohéziós politika programjainak támogatásából nagyjából 8,9 milliárd euró jutott el vállalkozásokhoz (elsôsorban KKV-khoz) pénzügyi eszközök formájában. Ebbôl az összegbôl hozzávetôleg 3,6 milliárd euró (40%) került ténylegesen kifizetésre a vállalkozásoknak beruházás-finanszírozás formájában tôkerészesedés, kölcsön vagy garancia, illetve egyéb kockázatcsökkentô eszközök formájában. A fennmaradó 5,3 milliárd euró holdingalapokban vagy speciális alapokban érhetô el.

Kohéziós politika 2014-20 A következô programozási idôszak Európai Strukturális Befektetési Alapjainak (ESIF) prioritásai erôs összhangban lesznek az Európa 2020 célkitûzéseivel. A támogatási programok törekedni fognak az eredményorientált megközelítésre, tematikus koncentrációra, átláthatóságra és kiszámíthatóságra, valamint a partnerségi szellem megerôsítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére. Különös hangsúlyt kapnak a pénzügyi eszközök, nagyobb flexibilitással a célterületek tekintetében. A támogatások idôben történô felhasználásának biztosítása érdekében az Európai Bizottság arra bátorítja a tagállamokat, hogy minél hamarabb kezdjék meg elôkészíteni az alapok nemzeti szintû felhasználásának kereteit. Ennek érdekében a Bizottság kész elôzetes, informális párbeszéd elindítására a tagállamokkal, a felhasználási szabályok EU szintû véglegesítését megelôzôen is.

Az Európai Bizottság a jelenleg elôkészítés alatt álló Partnerségi Megállapodások keretében külön kitér arra, hogy Magyarország esetében a kkv-k vidéki gazdasághoz történô hozzájárulásának növelése és a mezôgazdasági ágazat versenyképességének elôsegítése kiemelt szempont. A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak prioritást kell biztosítaniuk a mezôgazdasági ágazat és a vidéki területek szereplôi által végrehajtott, a munkahelyteremtést központba állító, innovatív projektek (például gazdaságok, erdôgazdálkodók és kkv-k) támogatásának.

A jövôre nézve kiemelt ajánlás még a kutatási beruházások és a K+F kiválósági központok beruházásainak támogatása, valamint a K+F eredmények átvitelének elôsegítése a kkv-k felé. Emellett fontos szerepet kell kapnia a vállalkozások innovációjának (beleértve az IKT-t) és nemzetközivé válásának projektre szabott finanszírozási eszközök segítségével. A jelenlegi programozási idôszakhoz képest nagyobb mértékben van szükség arra, hogy fejlett üzleti tanácsadási szolgáltatások is elôsegítsék a kkv-k nemzetközivé válását, integrációját a globális értékláncba. Magyarországnak továbbá javasolt támogatnia a vidéki területek helyi szereplôinek IKT képzését.

Fontos cél olyan projektek támogatása Magyarországon, amelyek a modern infrastruktúrák létrehozását célozzák meg közlekedés, energia, ivó- és szennyvíz, hulladékgazdálkodás területén. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

34

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Toyota Corolla 1.4D-4d Lounge – A munka és tûzvédelmi tanácsadással foglalkozó Somfai Kft. ügyvezetôje, az NS Autóház legújabb Toyota modelljét, a Toyota Corollát próbálta ki.

— A munkámból kifolyólag sok céget látogatok, ezért rengeteget kell autóznom, átlagosan évi 60-70.000 kilométert vezetek. Jórészt az országhatárokon belül, a Dél-Dunántúltól, Északkelet-Magyarországig mindenfelé megfordulok. Nekem egy autóban a legfontosabb a megbízhatóság. A Toyota és a megbízhatóság nálunk szinte szinonimák. Én is azt gondolom, hogy az egyik legmegbízhatóbb márka, és a Corolla a Toyota világában is fogalom. Vannak Toyotás tapasztalatok a családban, apósom egy Yaris-szal jár, az a kocsi is az elvárásoknak és a hírének megfelelôen teljesít.

— Ha az autó munkaeszköz, akkor az is fontos, hogy a szervizben töltött idô is minimális legyen.

— Igen, a stabil szervizháttér is fontos a választásnál, és az is, hogy a szervizköltségek is kedvezôek legyenek.

Az pedig szóba sem kerül, hogy ne Pécsen vásároljak autót, azért, hogy ne legyen kiesés a szervizbe járás miatt.

— Eddig milyen autói voltak?

— Sokféle autóm volt, Ford, Volkswagen, és többféle Opel, Kadett, Omega, Zafira, Vectra is megfordult nálam.

— Ezek nem a tipikus megbízható autók.

— Éppen ezért lett a legfontosabb választási szempontom a megbízhatóság. Most két koreai autóm van, elégedett vagyok velük. Azt hiszem ma már a távol keletrôl származó autók jelentik ezen a területen a mércét. A tesztek szerint pedig a Toyota a távol-keletiek közt is a legmegbízhatóbb.

— Választásnál, a tesztekbôl is tájékozódik?

— Rendszeresen vásárolom az autós lapokat, próbálom követni az újdonságokat. Az új Corolláról is olvastam már, de nem gondoltam, hogy ilyen hamar ki is próbálhatom. Az érdeklôdésem részben szakmai, gépjármûipari technikus-

ként végeztem a Széchenyi Gimnáziumban. Az egyik tantárgyunk gépjármû szerkezettan volt, ebbôl kifolyólag érdekel az is, ami a lemezek alatt van.

— Ha már a lemezek szóba kerültek, tíz országban gyártják a Corollát, a világon szinte mindenhol kapható, ehhez képest mennyire szól a forma az európai vásárlóknak?

— Nem irigylem a formatervezôket, mert gyökeresen eltérô ízléseknek és kultúráknak kellett tetszetôs autót tervezni. Európai szemmel ez jól sikerült.

Az orr rész lett e legszebb, ennek mozgalmassága új elem a Corollán. A lámpatestek és az azokba benyúló dísz-

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

35

Somfai Gábor csíkok különösen jól mutatnak. Oldalról a legegyszerûbb a forma, de itt is van néhány karakteres vonal, ami egyéniséget ad a kocsinak. Itt leginkább az tûnik fel, hogy hatalmas a tengelytáv, mégis a hátsó túlnyúlás csökkenése miatt, kisebbnek, zömökebbnek hat a kocsi.

— A csomagtér 452 literes, ez családi használatra is elég?

— A mérete megfelelô, a nyílás mérete viszont kicsi. Ez nem a Corolla hibája, hanem a karosszéria sajátossága.

Családi használatra én az új kombi Aurist választanám. Cégautóként sokan vásárolnak Corollát, erre a szerepre tökéletesen megfelel a rakodótér.

— A nagy tengelytáv tágas utasteret sejtet, fôként úgy, hogy a kerekek közti távolság eléri az Avensis hasonló értékét.

— Kipróbáltam a hátsó üléseket, ott is hatalmas a tér. Ráadásul ezek a bôrszövet kombinációjú ülések nagyon kényelmesek. Finom anyagokból építkezik a Corolla belseje, az egyetlen fájó pont az ajtópaneleken levô elektromos ablakemelô vezérlô gombok alaplemeze. Ezek érthetetlen módon, nagyon egyszerû mûanyagból készültek. Érdekes a mûszerfal formaterve, a japánokra jellemzô, szamurájkard szerûen elhúzott vonalakból építkezik, nagyon szép.

Egyedi a kialakítás, ami a mai egyen világban nagy szó. Tetszik az érintôképernyôs hifirendszer, egyértelmûen ez a jövô útja.

— Ez a jól felszerelt csúcskivitel, van olyan kiegészítô amit még megrendelne?

— Ó, nekem már ennyi minden is túlzás. A tolatókamera nagyon tetszik, mert biztonságot ad, de az extrák egy része nekem felesleges. Amiben nem kötök kompromisszumot az a biztonság, szerencsére itt nem is kell aggódni emiatt, a hét légzsák nagyon megnyugtató.

Talán még a hifi minôsége fontos, általában hangosan szól a zene, amíg utazok.

— Az autópályát preferálja?

— Ha sietek, vagy ha messzire utazok, akkor mindig autópályán megyek.

Viszont sokszor indulok Pécsvárad vagy Szekszárd felé, az M6-os kissé átgondolatlan vonalvezetése miatt.

— Az 1.4-es dízel 90 lóereje elég az autópályára?

— Az én vezetési stílusommal tulajdonképpen elegendô. Persze nem egy lóerôgyár, de a szabályos, vagy fogalmazzunk úgy, hogy a hatóságok által még tolerálható tempót betartva, megfe-

lelô ez a kis dízel. A dinamizmusbeli hátrányért a pénztárcánkon keresztül nyújt vigaszt a Corolla, a jócskán 5 liter alatti átlag nagyon kedvezô. Láttam az árlistán egy 4 liter alatti átlagfogyasztású változatot is. Ez a hihetetlen érték jól demonstrálja, hogy hol tart ma az autóipar, teljes értékû autó, miniautós fogyasztással, elképesztô. A másik ütôkártyája a Toyotának a csendesség, a motorhangot szinte nem is hallani. El tudom képzelni, hogy a benzines mennyire csendes, ha már a dízel is szinte néma.

— A rugózás is komfortosra hangolt?

— Egy ilyen jellegû autónál szerintem fontos a kényelem. A Corollában nincs ok a panaszra, még a pécsi utakon is jól teljesít. Ugyanakkor a stabilitás is rendben van, ésszerû tempónál hibátlanul teljesít, igaz gyorsabban nem is próbáltam. A kormányzást még kiemelném, nagyon könnyed, de pontos, hasonlóan a váltóhoz, ami igazi japános szerkezet.

— Mindez ebben a felszereltségben 6.7 millió.

— Az elnyûhetetlenség ígéretével együtt ez korrekt ár, de még inkább az, a számomra már kellôen felszerelt alap dízel 5.3 milliós ára.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1364 cm3 Maximális teljesítmény: 90 LE 3800/min Maximális nyomaték: 205 Nm 1800-2800/min Saját tömeg: 1195 kg Gyorsulás (0-100 km/h) 12.5 s Maximális sebesség: 180 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 4.1 l Kedvezményes ár (1.4D-4D, Longue): 6 700 000 Ft Kedvezményes finanszírozás: THM:3,99% (5 év/160 000km kiterjesztett garanciával) A fontosabb alapfelszerelések (Lounge): ABS + EBD+BA, VSC menetstabilizáló, 7 légzsák, hazakísérô fény, lejtmenet elindulási rendszer, ülésfûtés, intelligens kulcs, esôérzékelôs ablaktörlô, tolatókamera, Toyota Touch 2, bôr-szövet ülés

36

EGÉSZSÉGIPAR

Felmérések szerint az emberek több mint 50%-ának szüksége lenne valamilyen látás korrekcióra, ám legfontosabb érzékszervünk állapotával érdemtelenül keveset foglalkozunk. A gyakori fejfájás, a rossz közérzet kiváltó oka sok esetben visszavezethetô az éleslátás hiányára, vagy arra, hogy nem a megfelelô látásjavító eszközt használjuk.

Szemüvegbôl és kontaktlencsébôl – a modern technológiának és anyagoknak köszönhetôen – szinte minden helyzetre és állapotra van megoldás, de ahhoz, hogy megtaláljuk a legideálisabbat, elengedhetetlen az orvosi vizsgálat és szaktudás. Napjainkban a szemüveg már nem csupán egyszerû látásjavító eszköz, hanem megjelenésünk egyik legmarkánsabb kiegészítôje, divatcikk. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ké-

Dél-Dunántúli Gazdaság

nyelmesebb a kontaktlencse, az új generációs lencsék ultravékonyak, lágy anyaguknak köszönhetôen maximális kényelmet és kiváló látásélességet biztosítanak.

Október évtizedek óta a Látás Hónapja. A Magyar Látszerész Szövetség és az optikai szakma által közösen létrehozott kampány a magyarországi látáskultúra fejlesztését szolgálja. Arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy minél többen vegyenek részt egy térítésmentes látásellenôrzésen a kampányban résztvevô üzletekben, ahol szakmai tanácsadásra is lehetôség nyílik. A szakmai szervezetek szerint ez mindannyiunk közügye, mert megfelelô látásélességgel biztonságosabban közlekedhetünk, kényelmesebben végezhetjük a munkánkat és teljesebb életet élhetünk.

A

látás

hónapja

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGÉSZSÉGIPAR

37

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás. www.szurokozpontpecs.hu Dr. Varsányi Ágnes fôorvos, kardiológus, belgyógyász szakorvos

Október 11-tôl november 1-ig!