Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 9. szám

XV. évf. 9. szám, 2013. november 15.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

6ékony 5letek Innováció Baranyában w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gyógyhely termálvízzel, kultúra, történelem:

Sárvár Kôolajat kerestek, ám az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében kutatók 1961-ben Sárváron: a gyógyvizet, amely megalapozta Vas megye egyik legszebb kisvárosának gyógyhellyé nyilvánítását, sôt, az Európai Királyi Fürdôvárosok Szövetségének tagságát is. A közel kétezer méter mélységbôl elôtörô hidrogén-karbonátos és sós hévizek abszolút különlegességét az adja, hogy ugyanabban a térségben kétféle gyógyvíz található. A gyógyvíz kiváló élettani hatását az országban egyedülálló, világszínvonalú fürdôben élvezhetik a vendégek, a komplexum gyógyfürdô szárnnyal, családbarát szolgáltatásaival, gyermek részlegével folyamatosan vonzza a turistákat.

Mind a fürdôt, mind a környezô zöld területeket, így a 9 hektáros tórendszert és az Arborétumot is gyógyhellyé minôsítették 2012-ben, a település négy-ötcsillagos hoteljei az ország egyik csúcsszállodájával Magyarország 7. leglátogatottabb településévé tették Sárvárt.

A kisváros másik büszkesége a Nádasdy-vár épületegyüttese, amely nemcsak történelmi szempontból fontos elem: a város szívében magasodó kaputornyával és a várárkot átívelô boltíves hídjával a nemzeti örökség része is. A múzeum helyiségeiben tematikus kiállítások (történeti, nyomda- és térképtörténeti, iparmûvészeti) láthatók, az egyre bôvülô huszárgyûjtemény pedig nemzetközi jelentôségû. A vár szomszédságában lévô nagy múltú Arborétum száznál is több különleges

növényt rejt, de nagyszerû felüdülést nyújt a Csónakázó-tó és a Vadkert környéke is, ahol a horgászattól a lovaglásig sokféle sport ûzhetô.

Csóréleves, vasi pecsenye, dödölle, prósza, terc, vargányagombás ételek, tejfölös répafôzelék, béles, gesztenyés kifli és almás-gesztenyés palacsinta – aki Sárváron jár, megkóstolhatja valamelyik tájjellegû ételt a városka vendéglôiben.

De a környék is számos látnivalót kínál: a Rába hazánk egyik utolsó szabályozatlan vízitúra útvonala, a várost körbeölelô erdôk várják a gyalogos, kerékpáros és lovas túrázókat, a környezô falvak pedig számos építészeti és kultúrtörténeti emléket kínálnak.

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

Múltunk nagyjai: Dr. Scipiades Elemér TA R TA L O M Címlapsztori Újítások, fejlesztések: innováció Baranyában

4–9

Kamarai hírek

10–11

A hónap üzletemberei: Erôs Gábor és Lévai Richárd

12–13

Siker – Pécsi összefogás

13

Innováció

14

Klaszter

15

Példakép Lengvárszky Szabolcs Lakics Péter

16–17

Pályaválasztás

18–20

Szakképzés

21–22

Mesterképzés Buzás András

22

Tanulószerzôdés Miseta Zoltán

23

Önindító Bóbics Dia, Somogyi Éva, Gajcsi Blanka, Kósa Ferenc

24–25

Új tagjaink EWIGE Consulting Bt., MYTAT Kft.

26

Díjazottak Orlovics Gyula, Baksa Zsuzsa, Herke Attila

27

Autóteszt: Pfund Róbert Nissan Note A hónap témája Az egységes hatályú európai szabadalom

„Nem mindennapi tehetséggel megáldott, figyelemreméltó búvártalentum, akinek minden munkája magán hordja az exact gondolkodás, a formai szépség és az értelmi világosság jeleit...” Ezekkel a gondolatokkal kezdôdött magántanári habilitációja, amelyet mestere, Tauffer Gábor professzor terjesztett elô ajánlásában. Ki volt Scipiades Elemér professzor?

Jászárokszálláson született 1875. augusztus 15-én, iskoláit Gyöngyösön és Egerben végezte. A fôvárosi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán 1898-ban diplomázott. Gyakornokoskodás után, 1900-ban került a II. sz. Szülészeti Klinikára, ahol 1903-tól tanársegéd, 1910-tôl adjunktus lett, és még ugyanabban az évben lett az egyetem magántanára „A terhességi és szülési pathológia” címû tárgykörbôl. Végiglátogatta a legrangosabb nyugati egyetemeket, az elsô világégés kitörésekor katonaorvos volt 1916-ig, majd elôbb a Szent Rókus Kórházban, késôbb a Zita Kórházban mûködött helyettes fôorvosként, illetve orvosként. Az akkor még a fôvárosban mûködô, Pozsonyból idemenekült Erzsébet Tudományegyetem szülészeti klinikája vezetôje helyettesítésével bízták meg 1920 októberétôl, innen nevezték ki 1922. január 4-én egyetemi nyilvános rendes tanárrá.

Az egyetem Pécsre kerülésével jött városunkba, s az itt tovább mûködô klinikát haláláig vezette.

Tudományos érdeklôdési területe szerteágazó volt. A szülészet területén nemzetközi szintû munkái születtek, foglalkozott még a város és a megye 51 hónapig tartó szülészeti ellenôrzésének tanulságaival. Ez utóbbival jól kiegészítést adott mestere, Tauffer Gábor által szervezett, országosan bevezetett „Szülészeti Rendtartás” mûködéséhez. Ezen fölmérések egyedinek számítottak akkor a gyakorlati orvostudományban. Elméleti mûködését széleskörû klinikai gyakorlattal egészítette ki, iskolát teremtett, munkatársakat, követôket nevelt. Az országos és a helyi közélet ismert alakja volt.

Nagy tisztelettel övezve hunyt el Pécsett 1944. február 21-én. Szobra – Gecsô Sándor alkotása – a szülészeti klinika parkjában áll, hirdetvén az utókor megbecsülését, amely munkásságát ma is mérföldkônek tekinti.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

A hónap üzletemberei:

28–29

Erôs Gábor és Lévai Richárd 12–13. oldal

30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

18–20. oldal Pályaválasztás: „Nyitott kapuk” üzemlátogatások 28–29. oldal

Autóteszt: Pfund Róbert – Nissan Note

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Innováció: szakmai fejlesztés, újítás létrehozása, egy új ötlet megvalósulása – a szótár szerint. A hazai vállalkozások egy része aktív innovációs tevékenységet folytat, míg másokban – információ vagy pénz hiányában – fel sem merül, hogy az ilyen irányú tevékenység jelentôs elôrelépést hozhatna a cég életében. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara számos olyan lehetôséget kínál a vállalkozások számára, amelyek elôsegíthetik, megkönnyíthetik fejlesztéseik, új ötleteik megvalósulását.

Innováció alulnézetbôl — Az EU-ban a központi direktívák végigvonulnak a nemzetállamok dokumentációiban, és ma már teljes részletezettséggel jelennek meg a 2014–2020as idôszak elképzelései. Ilyenkor még minden szakszerûnek tûnik – mondja dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. — Egy évtizede abból indultak ki, hogy a fô célok: versenyképes gazdaság, fenntartható fejlôdés, javuló életminôség, magas hozzáadott értékû munkahelyek, egészséges környezet–egészséges lakosság. Mit tapasztalunk ma? Az EU versenyképessége folyamatosan romlik, a fenntartható fejlôdés zsákutcába került, az életminôség egyes társadalmi csoportokban javult, a magas hozzáadott értékû munkahelyek aránya nôtt (mert a másikak száma drasztikusan csökkent), az egészséges környezet–egészséges lakosság kérdése ugyancsak vitatható. A World Economic Forum 2012-es tanulmánya szerint hazánk a globális versenyképességi index (innováció-7 mutató) rangsorában a visegrádi országok között „A kutatóintézetek minôségében, a mérnökök és tudósok száma” kategóriában vezet, „Felsôoktatásban az üzleti iskolák, a matematikai és tudományos

Újítások, fejlesztések:

innováció képzés” kategóriában elsô helyezett. Az oktatók képzésének mértékében le vagyunk szakadva. A benchmark kördiagram szerint az innovatív kkv-k aránya, a vállalati K+F ráfordítások a GDP arányában, a vállalati innovációs kiadások a K+F ráfordításokon kívüli összehasonlításban Csehország és Észtország is jelentôsen megelôz minket.

Tudjuk, hogy statisztikai adatokkal mindent lehet igazolni, illetve cáfolni.

Mégis, mit mutatnak a másfél évtizedes innovációra fókuszált gyakorlati tapasztalataink? Elôször is azt, hogy egy innovációs stratégia összeállítása erôsen környezetfüggô, megvalósítása pedig csapatmunka. A pólus stratégia elkészülte utáni (2005. 79 generált projekttel) idôszakban a Gazdasági Ve r s e n y k é p e s s é g i Kerekasztal jelentésében azt állapította meg, hogy a Dél-Dunántúl vállalatai kimagasló innovációs tevékenységet folytatnak. Az együttmûködés szétesése már az évtized végétôl érezhetô és ez a mai eredményeken is meglátszik. Talán felpörög a PBKIK és a PTE közös kezdeményezése a helyi vállalkozások helyzetbe hozására az egyetemi közbeszerzési kiírásoknál.

Másodszor azt mutatják az innovációra fókuszált gyakorlati tapasztalataink, hogy az innovációhoz egymástól gyökeresen különbözô gondolatok találkozása kell. Kamaránk ezt a programot építette fel, kezdve a helyi érdeklôdôk egymásra találásával, az országos, majd a nemzetközi kiterjesztéssel. 5 alapítóval teljesen új szemléletû innovációs díj és pályázati kiírást tettünk közzé. Már az induláskor 15 pályamû érkezett.

További információ: www.pbkik.hu

Szakembereink pályázatot nyertek a területi kamarák egységes innovációs szolgáltatásai módszertanának és a bevezetés munkaprogramjának elkészítésére. Az EEN nemzetközi hálózat tagjaként szervezzük az innovációs technológiai profilok üzleti kiajánlásait. Készülünk a legújabb megmérettetésre, a DUNA Stratégia keretében meghirdetésre kerülô Innocites Project-beli részvételre.

A harmadik tapasztalatunk az, hogy az innovatív vállalkozói szféra involválja a K+F-et, nem pedig fordítva. Az innovációs potenciál szoros összefüggésben van a méretnagysággal és a külföldi tulajdoni hányaddal. Pl.: Gyôrben a külföldi mûködô tôke 224-szer nagyobb, mint Baranyában. Az adókedvezmény és a közvetlen támogatás aránya a nagyvállalatoknál 1268,3%, a kisvállalkozásoknál 33% (KSH-NAV). Hazánkban a kkv-szektor 75%-a mûszaki innováció szempontjából inaktív, 21-23% innovatív, 2% kiemelkedô (~2000 db). Elsôsorban a külgazdasági kapcsolatokkal rendelkezôk jeleskednek, ugyanis az innováció elôszobája a kreativitás fejlettsége és a motiváltság. Kamaránknak ilyen környezetben kell hasznosítania erôforrásait tagvállalatai és regisztrált vállalatai körében egyaránt.

Végül pedig a negyedik tapasztalatunk az, hogy nem segíti a fejlôdést, ha az innovációs piacot nem szabályozzuk, hanem osztogatjuk. Az innováció és a K+F eredményességének mérése tisztázatlan, a transzfer tevékenység gyenge, az egyetemek és a gazdaság között nincs átjárás. Sok esetben jogszabályi akadályai vannak a közös akcióknak. Nem teljes körûen, de a Jedlik Ányos-terv, mint nemzeti stratégia most már kellô szabályozást biztosít a szellemi tulajdon védelmére. Ugyanis hazánkban eléri a 8%ot a szerzôi jogi ágazatok (kreatív) hozzájárulása a GDP-hez és a foglalkozta-

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranyában táshoz, ezzel a negyedik helyen állunk a nemzetek rangsorában (WIPO). A tudásalapú vállalkozások piaci értékének kb. 80%-át a szellemi vagyon adja. Nem véletlen, hogy egyik tagvállalatunk a szellemi vagyon menedzsment meghonosítója, az értékelés módszertanának alkalmazója. Kamaránk Szellemi Tulajdon Védelmi Infopontot tart fenn, igénybevétele is jelzi létjogosultságát.

(2012-ben 81 ügyfél, 2013 I. félévében 72 ügyfél fordult hozzánk).

E rövid összefoglalásból is látszik, hogy milyen komplex feladatrendszeren keresztül lehet eljutni viszonylag szerény eredményekhez.

Az országos és helyi törekvések összhangja — A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a vezetôje az innovációs fejlesztéseknek – kamarai szinten – fogalmazza meg a választ arra a kérdésre Áman Mihály, a kamara alelnöke, az Innovációs Bizottság elnöke, hogy mennyiben állnak szinkronban a PBKIK innovációs törekvései a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaráéval. — Kamaránk mint az innovációs kapacitás tekintetében az egyik legerôsebb területi kamara számtalan innovációs fejlesztés országos koordinátora lett, így az Innoportfolio és a Klaszterportfolió módszereknek is. Idén az MKIK-val egyeztetve megkezdtük az országos innovációs alapszolgáltatások rendszerének kidolgozását, amely egy hosszú szakmai együttmûködés

5

CÍMLAPSZTORI

www.pbkik.hu/ric

kezdô lépése. Az MKIK folyamatosan segíti tevékenységünket a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával. Úgy vélem, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felismerte az innovációs kapacitás fejlesztésének pozitív hatását nemcsak a kamarai rendszerre optimalizálva, de ami sokkal fontosabb, a hazai KKV-kra tekintettel.

— Az Innovációs Bizottság miként tudja segíteni a vállalkozások innovációval kapcsolatos aktivitását, munkáját?

— Az Innovációs Bizottság a Kamara innovációs tevékenységének legfontosabb döntéshozó és monitorozó szervezete, amely összetétele és a tagok tevékeny hozzáállása alapján operatív feladatokat is ellát. A bizottság tagjai között találunk biotechnológiai kutatót, fejlesztô programozót, kutató központ tudományos titkárát is. Tagjai mind jártasak nemcsak a fejlesztésben és kutatásban, de az innováció menedzselésében is. Bizottságunk folyamatosan támogatja a kamara operatív munkáját, fókuszcsoportként is segítjük a fejlesztésre kerülô módszertanok kialakítását. Bizottsági tagjaink véleményformáló véleményvezérek, szakmájuk legjobbjai, akik munkájukkal pozitív példát mutatnak a kkv-k számára.

— Milyen mértékben jellemzô a baranyai vállalkozások körében, hogy innovációval is foglalkoznak?

— Minden termelô, szolgáltató vállalkozás életében jelen van az innováció, hiszen az nemcsak termékfejlesztést és kutatást jelent, de akár egy szerTovábbi információ: www.pbkik.hu

vezeti folyamatot, kommunikációs stratégia fejlesztését is jelentheti. Több száz kutatással és fejlesztéssel is foglalkozó kkv mûködik Baranyában, az elmúlt évek uniós kutatás-fejlesztési, innovációs támogatásainak felhasználásából is több száz baranyai kkv részesült. A kamara iparjogvédelmi kontakt pontja évente több mint 100 ügyféllel dolgozik együtt, akiknek védjegyet, mintaoltalmakat, ötleteik vizsgálatát végzik.

Enterprise Europe Network rendszerünkben közel 40 angol nyelvû technológiai profilt menedzselünk nemzetközi szinten. A kamara által menedzselt és segített klaszterek innovációs kapacitását is felmértük, 10 klaszter tagvállalatnál több mint 1500 szellemi eszköz található. Tehát az innovációban érintett vállalkozások aránya magas, az innovatív ötletek termékké fejlesztése és nemzetközi láthatósága jelent még nagy kihívást nemcsak a kkv-k, de az innováció menedzsmenttel foglalkozó szervezetek számára is.

Ehhez kapcsolódik, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága, a Pécsi Tudományegyetem, a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot hirdetett idén nyáron INNOVÁCIÓS DÍJ vagy PÁLYÁZAT elnyerésére.

14 pályázat érkezett, amelynek értékelését 10 értékelô szakértô vizsgálata alapján végezték el az alapítók. A globalizáció folyamatában egyre fontosabb a kisebb térségi társadalom, az életminôség fejlesztésében a helyi erôforrások koordinált felhasználása, elsôsorban a szellemi alkotásokra és ezek piaci hasznosítására építve. Így az integráló jellegû projektek megvalósítása erôsíti a térségi gazdasági potenciált, ami visszaforgatható értéktöbbletével fenntartható fejlôdést indukál. Lehetôséget teremtve ahhoz, hogy a térség erôforrás adottságainak megfelelôen integrálódhasson a makroszintû folyamatokhoz. Ezért az alapítók szándéka, hogy a dél-dunántúli régióban (az alapítók mûködési területén) létrejött jelentôs szellemi alkotás, illetve azon alapuló termék, eljárás, szolgáltatás elismerésre, és további menedzselésre kerüljön.

6

CÍMLAPSZTORI

A PBKIK és a PTE az innovációért A Szentágothai Kutató Központ létrejöttével megteremtôdött Pécsett annak a lehetôsége, hogy a Pécsi Tudományegyetem, valamint a megye vállalkozásai szorosabb kapcsolatot építsenek ki egymás között az innovációt illetôen.

Dr. Lustyik György a PBKIK Innovációs Bizottságának tagja, egyben a PTE Tanácsadó Testületében is tagsági viszonyban áll.

— A kamara Innovációs Bizottsága a pályázati rendszerekkel, a különbözô gazdasági folyamatok értékelésével és az ezekre adott válaszokkal, véleményekkel segíti, hogy a jövôben innovációs folyamatok induljanak el. Javaslatokat adunk például arra, hogy milyen formában valósuljanak meg a pályázati rendszerek, egyáltalán milyen tematikájú pályázatokat indítsanak. A PTE Üzleti Tanácsadó Testületének – ami egyben a Szentágothai Kutató Központ (SZKK) ipari tanácsadó testülete is – egy kicsit más a funkciója. Az a feladata, hogy az SZKK-ban meglévô, kiemelkedôen magas színvonalú mûszerezettséget hozzáférhetôvé tegye a vállalkozások számára. Ez egy elég bonyolult folyamat, éppen most próbálunk rajta egyszerûsíteni, ehhez az Ipari Tanácsadó Testület valamint a kutatócsoportok vezetôinek együttmûködésére számítok.

Hiszen már most is vannak nagyon jó példák az együttmûködésre, fôleg a biotechnológia és a gyógyszeripar területén, ezek már jelentôs megrendeléseket is hoztak: pl. a Richter Gyógyszergyár jelentôs kutatási programjai részben a pécsi kutatóközpontban valósulnak meg. Azt próbáljuk elérni, hogy interface legyünk a vállalkozások és a kutatócsoportok között. E két szegmens gondolkodásmódja eltérô, de próbáljuk ôket egymáshoz közelebb hozni. Most egy kicsit fordítunk a dolgon: eddig a vállalkozások jelentkezését várta az

SZKK olyan módon, hogy megmutatta, milyen lehetôségeket tud biztosítani. A tudományos megfogalmazás nem mindig kelti fel elsô pillanatban a cégek érdeklôdését, mert nem közérthetô nyelven fogalmaznak. Most azon dolgozunk, hogy megfogalmazzuk a vállalkozások igényeit az SZKK felé, így talán a kutatók jobban megértik és meg tudják találni az alkalmas eszközöket az együttmûködésre.

Már most látható, hogy helyes volt az elgondolásunk.

— Az ön véleménye szerint van itt a megyében olyan kaliberû vállalkozás, amely tôkeerôs és érdemben be tud kapcsolódni az innovatív kutatásokba?

— Igen, van néhány, nyilván nem mindegyik vállalkozás alkalmas erre. Én a magam részérôl a biotechnológiát ismerem jobban, az általam vezetett cég biotechnológiai, élelmiszeripari biztonsági ügyletekkel foglalkozik: vizsgáló módszerek fejlesztésével, de gyógyszeripari tesztelô vizsgálatokat is vállalunk.

Nekünk azért könnyebb, mert mi pontosan ugyanazokkal eszközökkel dolgozunk, amivel az SZKK is. Egy akkreditált klaszter, a Biotechnológiai Innovációs Bázis képviselôi közül többen is kapcsolatban vannak a kutatóközponttal, ezek jelentôs része az egyetemrôl indult és olyan témákkal foglalkoznak, amelyekkel az egyetemi kutatási bázisok is. De említhetek jó példát a gépipar területérôl is: pl. a Kontakt-Elektro Kft. hidrogén motorokat gyárt, az ô kapcsolatuk jelentôs a Pollack Mihály Mûszaki Karral. Úgy tudom, már vannak informatikai együttmûködések is, a „Smart Cities” program (Élhetô város) pl. a lakosság számára lehet hasznos.

Tehát létrejött a vállalkozások és az egyetem közötti kapcsolat, a folyamat – úgy vélem – egyre nagyobb ütemben zajlik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy hasonló helyzetben lévô városokban vannak jobb példák is. Debrecenbe például odaköltözött a Richter GyógyTovábbi információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság szergyár, a nemzetközi jelenlét is jelentôsebb, tehát van még mit tennünk. Láthatóbbá kell tennünk magunkat és a jelentôségünket növelni országon belül valamint nemzetközileg is.

Regionális Innovációs Centrum — A kamara innovációs osztályának legfontosabb feladatai közé tartozik a kis- és középvállalkozások innovatív ötleteinek segítése és támogatása, a hazai innovációs kultúra fejlesztése – foglalja össze munkájuk lényegét Rabb Szabolcs, a PBKIK Innovációs Osztályának vezetôje. — 2013-ban kezdett munkánk egyik gyümölcse az országos kamarai innovációs rendszer lesz, amelynek fejlesztésére idén ôsszel kaptunk megbízást az MKIK-tól. Az október 17én tartott innovációs bizottsági ülésen meghívott külsô szakértôkkel együtt kialakítottuk azt a struktúrát, rendszert, amely mentén megkezdtük az országos rendszer kifejlesztését, a protokollok, folyamatok leírását. Alapvetô cél, hogy a területi kamarai rendszer teljes országos, megyei lefedettségét használva eljussunk az induló-innovatív ötletekkel rendelkezô vállalkozásokhoz és segítsük munkájukat, illetve, hogy a már mûködô kreatív-innovatív vállalakozások számára termékfejlesztéshez kapcsolódó, iparjogvédelmi témájú, menedzsment, exportpiaci támogatást nyújtsunk.

A PBKIK Regionális Innovációs Centruma számos eredményes projektet menedzselt a közelmúltban, ezek jelentôs része túlmutat a régión, az országhatáron: ● A kamara a 2 éves, 45 millió Ft összegû EVLIA projekt kommunikációs munkacsomagjának vezetôje.

Elkészült a kommunikációs terv, az arculat, a weboldal, amely saját intranet felületet biztosít a projekt számára, emellett a kamara irányítása alatt – önkéntes tagok bevonásával – megrendezték az elsô workshopokat a projektpartnerek országaiban. A kamara a projekt szakmai megvalósításában is részt vett, melynek eredményeként az osztrák partner elkészített egy, a környezô

Dél-Dunántúli Gazdaság

●

országok szellemi eszközértékeléssel kapcsolatos felmérést, valamint részt vett a Bécsben megrendezett, az eredményeket megvitató szakértôi workshopon. A projekt 2014. év végén zárul, célja az európai szellemi eszközmenedzsment rendszer kidolgozása.

A 2 éves, 35 millió Ft-os CMC projekt októberi maribori konferenciáján a kamara munkacsomagjának fô eredményként bemutatták a kreatív ipar és turizmus kapcsolatait vizsgá-

CÍMLAPSZTORI

●

●

●

●

●

ló módszertani könyvet, valamint a projekt másik magyar partnere, a KIKK Egyesület, a kamara és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.vel közösen alapított Zsolnay Céhet.

A projekt 2014. év végéig tart, fô célja a manufakturális ipar és a turizmus egységes fejlesztése, Shopping Trainer-képzés fejlesztése és képzések szervezése.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával és menedzselésével 16 klaszter jött létre, ezekkel folyamatos az együttmûködés. Kiemelkedô eredményrôl számolhat be a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (2 éves, 30 millió Ft-os projekt), amely már az Akkreditált Innovációs Klaszter címre pályázik.

Többek között a közös innovációs projektek keretén belül minden résztvevô tagvállalat részére és az azonosított közös projektekrôl technológiai profilok készülnek, melyek az EEN hálózatban jelennek meg.

A kamarai energiaközösség szervezése azért folyik, hogy a vállalkozá-

sok (mikro- és kisvállalkozások, intézmények) minél jobb kondíciókkal teljesíthessék energia-beszerzésüket.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együttmûködve igénybe vehetôk a szellemi-tulajdonvédelmi információs pont tanácsadói szolgáltatásai, amelynek alapszolgáltatásait (tanácsadás, általános tájékoztatás) díjmentesen nyújtja a kamara az ügyfelek számára. Önindító – Bekapcsoló (2 éves önindító támogatással együtt 60 millió Ft-os projekt): a kamara Kisvállalkozási Bizottsága 7 tagjának keresztszülôi részvételével, a Munkaügyi Központ – PBKIK – KIKK egyesület kezdeményezésére elindult az Önindító és a Bekapcsoló projekt, amely már létezô, valamint induló kreatív ipari vállalatok támogatását tûzte ki 3 éven keresztül az elvándorlás megakadályozására. A program másik elemeként megvalósul 20 fiatal vállalkozás támogatása a Kisvállalkozási Bizottság keresztszülôi támogatásával.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara InnoViz projektjébôl a kamara megbízásából és menedzselésével létrejött a dél-dunántúli innovatív vállalkozásokat valamint klasztereket bemutató film és Prezi bemutató.

— Melyek lesznek a közeljövôben azok az innovációval kapcsolatos pályázati lehetôségek, amelyek a baranyai vállalkozások számára is érdekesek lehetnek?

— Az Európai Bizottság, az EUtagállamok és az európai cégek több mint 22 milliárd eurót biztosítanak a következô hét év folyamán a színvonalas munkahelyeket biztosító ágazatokban folyó innovációra. A pénz oroszlánrésze öt köz-magán partnerség (PPP) tevékenységét finanszírozza majd az innovatív gyógyszerek, a repüléstechnika, a bioalapú iparágak, az üzemanyagcellaés hidrogéntechnológia, valamint az elektronika terén.

A közelmúltban elfogadta az Európai Bizottság a kkv-k támogatásának alapjait biztosító, valamint az innováció fejlesztésére vonatkozó uniós elôterjesztéseket. Az elôzô idôszakhoz képest

7 újdonság, hogy a kkv-kat támogató finanszírozási eszközök ezentúl nem egy, hanem két fô programon keresztül lesznek elérhetôek. A jelenlegi Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) tevékenységeit nagy részben „A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program” (Programme for the Competiliveness of Enterprises and SMEs/COSME) folytatja tovább, ugyanakkor a kutatást és innovációt támogató tevékenységek a „Horizon 2020” új innovációs keretprogramon keresztül jutnak támogatáshoz. Megegyezés született az új pénzügyi eszközök feltételeirôl: az EB által kijelölt 150.000 eurós hitel-hozzáférési határra vonatkozó szabályt (150.000 euró alatt a COSME-bôl, 150.000 euró felett a Horizon 2020-ból lehet pénzt lehívni) rugalmasabbá tették, így ha egy vállalkozás 150.000 euró feletti hitelt szeretne, de nem felel meg a Horizon 2020 elôírásainak, még mindig pályázhat a COSME-ban is. A COSME program az Európai Bizottság által javasolt 2.5 milliárd euró helyett 2 milliárd eurós költségvetésben részesülne a megállapodás szerint. Ennek 60%-át pénzügyi eszközökre kell fordítani. Jelenleg folyik a nemzeti pénzügyi közvetítô szervezetek felkutatása, akikkel még idén, valamint 2014 elején szeretné aláírni az Európai Bizottság a megállapodásokat. A célkitûzések szerint a program évente közel 40.000 kkv-nak nyújt majd támogatást és 30.000 munkahelyet teremt.

Az innováció fejlesztését támogató Horizon 2020 programban két nagy áttörést ért el a Versenyképességi Tanács: egyrészt a kkv-kra elkülönített költségvetést, másrészt az elszámolható bérköltségeket illetôen. A kutatási programokban résztvevô pályázók bérelszámolásában jelenleg jelentôs területi különbségek vannak: a tagállamok bérkülönbségeinek megfelelôen a kelet-európai és balti országok ugyanazért a kutatási tevékenységért jóval kevesebb összeget számolhatnak el. Ennek következményeként egyre csökkén az EU12 tagállamok kutatóinak részvétele a kutatási programokban. Az EU12 tagállamoknak sikerült elérni, hogy az új Horizon 2020 programban úgynevezett

8

CÍMLAPSZTORI

általános megközelítést alkalmazzanak a bérköltségek elszámolására vonatkozóan.

A 2014–2020 közötti tervezési idôszak hazai pályázatainak fô prioritásait a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tartalmazza. A terveket még jóvá kell hagynia a kormánynak, ezt követôen várhatóan december végéig készül el az operatív programok részletes kidolgozása, míg legkorábban 2014 elsô negyedévben születhetnek meg az elsô pályázati kiírások, programok. A GINOP a rendelkezésre álló forrásokat öt fô beavatkozási területre koncentrálja. Ezek: a foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés, a vállalkozások és a kiemelt növekedési potenciállal rendelkezô ágazatok valamint térségek versenyképességének fejlesztése, a K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erôsítése, az infokommunikációs fejlesztések és az IT gazdaság fejlesztése valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása, a környezet megôrzése, védelme, és az erôforrás-hatékonyság elôsegítése.

Innovatív baranyai vállalkozások Alapvetôen az innováció határozza meg a komlói székhelyû, autófelszereléseket gyártó vállalkozás szemléletét. Mint ifj.

Rajnai Attila ügyvezetô mondja, van egy határozott stratégiájuk, céljuk, jövôképük, ami eredményességüket is meghatározza. A 2012-ben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Az Év Üzletembere Díj”-ában részesült cégvezetô nemcsak a termékek tekintetében újító szemléletû: 2012-ben olyan új telephelyet hoztak létre, ahol az épületet nullenergiás, a föld és a nap hôjét kihasználó rendszerekkel látták el.

Rajnai Attila szerint a környezettudatos munkahely inspiráló közeg az innovatív munkát végzô munkatársai számára.

A Rati Kft. egyre inkább nem klasszikus termelôcégként, hanem értékteremtô, innovatív vállalkozásként határozható meg. Identitásukat úgy próbálják megôrizni, hogy saját márkát építenek, a maguk ötleteire alapozzák a termékeiket, amivel egyedülállóak tudnak lenni a piacon. Termékfejlesztésükben a praktikum és az esztétikum jelenti a fô irányt, az autósok igényeinek kiszolgálására törekednek.

— Úgy gondolkodunk, hogy a termék az autón kívül is használható legyen. Saját fejlesztésû termékünk az autósvállfa, amit az autóból kicsatolva magammal vihetek a gardróbba vagy a hotelszobába az öltönnyel együtt. Hasonlóan több funkciós az autós kartámaszunk, amelybe beépítettünk egy magunkkal vihetô, övre csíptethetô kistáskát. Könnyen kivehetô, visszahelyezhetô a kartámaszba, amit igényesen és dizájnosan oldottunk meg. De említhetem a PACKSTER Rollboxot is, ami egy praktikus megjelenésû mobil tárolóeszköz autós és autón kívüli használatra. Ezekkel a megoldásokkal csak mi vagyunk jelen a piacon és mind a saját ötletünk. A Rati Kft. kitalálja és beszállító partnereinél legyártatja a terméket, a végén az összeszerelést mi végezzük.

— Egyik korban sem volt könnyû az újítók dolga. A baranyai gazdasági környezet kedvezô hátteret jelent az innovációval foglalkozó vállalkozások számára?

— Ha azt nézzük, hogy még az ilyen jól felkészült munkatársakkal is, mint a mieink, hogyan tudunk ilyen teljesítményt elérni, akkor azt mondhatom, hogy nincs könnyû dolgunk. Azt érzékelem, hogy sok tehetséges fiatalember jön ebbe a régióba, ha megfelelô kihívással ide tudjuk csalogatni ôket. Mi olyan lehetôséget kínálunk, amiért szívesen visszatérnek a kvalifikált, fiatal szakemberek is. Egyébként Baranya számára mindenképpen adhat egy lökést, ha elterjed a híre annak, hogy van a megyé-

Dél-Dunántúli Gazdaság ben olyan, teljes mértékben magyar tulajdonú vállalkozás, amelynek a mûködését alapvetôen határozza meg az innováció. Talán mást is felbátorít arra, hogy hozzánk hasonló szemlélettel legyen az újításokat illetôen.

— Az autóipari szereplôk, amelyeknek a Rati szállít, elvárják-e a beszállítóiktól, hogy újdonságokkal álljanak elô?

— Olyan beszállító partnerekkel szeretünk együttdolgozni, akik versenyképesek a saját technológiájuk terén, a magas minôségi követelményeket természetesnek veszik, hajlandóak már a fejlesztés folyamán is szakértôi hátteret adni fejlesztômérnökeinknek. Folyamatosan fejlesztik technológiájukat, képességeiket és együttmûködésüket.

— Cégvezetôként miért ezt az utat választotta, azaz miért az innovációra építi a vállalkozást? Egyébként milyen a megtérülése az innovációs tevékenységnek?

— Egyszerûen így érzem jól magam, ez a szemlélet inspirál. Olyan munkatársakat választottam magam mellé, akik ugyanígy gondolkodnak és teszik a dolgukat. Minden innovatív tevékenység kockázatos és a megtérülése bizonytalan. Tehát vannak sikeres, gyorsan megtérülô és elbukott projektek is. Minél többet tudunk arról, amit csinálunk, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy csökken az utóbbiak száma.

A 2005-ben alakult pécsi RG Net Kft. fô profilja kezdetben a számítógépek szervizelése, hálózatok kiépítése volt. A cég gyengeáramú rendszerekkel (pl.: megfigyelô és beléptetô rendszerek, ügyfélhívók, stb.) is elkezdett foglalkozni és jelentôs figyelmet fordított egyedi fejlesztésére, az Írisz rendszerre.

Ezt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díj Elismerô oklevéllel tüntette ki, az IT Business szakmai lap pedig 2007-ben az év legígéretesebb fejlesztésének választotta. A cég elôrejutásában jelentôs szerepe van annak, hogy sajátos igényekre egyedi megoldásokkal válaszol, a magasan képzett dolgozók belsô késztetése az innováció. A cégvezetô, Herbály István törekvése emellett az, hogy az RG Netrôl az innováció jusson az emberek eszébe.

Dél-Dunántúli Gazdaság — A vállalkozás életében az elmúlt három évben elôtérbe került a hardverszoftver fejlesztés, mára ez az üzletág adja a bevétel legnagyobb részét. A Terex Cranes Hungary Kft. számára kifejlesztettünk egy üzemi információs terminált amely azt a célt szolgálja, hogy a gyárban dolgozó munkások a leghatékonyabb módon juttassák el a vezetôkhöz a termeléssel kapcsolatos adatokat, információkat. A rendszer tavasz óta mûködik éles alkalmazásban, nagyon jó eredményekkel. A pozitív visszajelzések kapcsán más ipari cégek is érdeklôdnek a megoldás iránt. Egy másik fejlesztés, egy ún. embertest szkenner kabin megépítése a Szegedi Tudományegyetemmel közösen zajlik.

Itt magát a kabint fejleszti az RG Net, amibe beleállva a berendezés nagy felbontású képeket készít az emberi testrôl, melyeket 3D modellre feszít rá a rendszer.

Ezeken kívül saját és más helyi cégekkel közös pályázati projektjeink is futnak: a legaktuálisabb egy GOP 1.3.1B pályázat, melynek keretei között a MarkCon Informatikai Kft.-vel közösen fejlesztünk e-ticketing megoldásokat. A projekt olyan szakaszában van, hogy hamarosan publikálni is tudjuk az eredményeinket.

Belsô folyamatok fejlesztése — A mai gazdasági-piaci helyzetben alapvetôen két mód kínálkozik, amely által egy kis- és középvállalkozás elôrébb tud jutni, fejlôdni tud: az egyik a hálózati mûködés, klaszterek és más gazdasági együttmûködések által, a másik pedig az innováció útja.

Innováció alatt a folyamat-innovációt valamint a termék-innovációt is értem – foglalja össze a hazai vállalkozások innovációval való kapcsolatát Lakics Péter, a komlói Lakics Gépgyártó Kft. ügyveze-

CÍMLAPSZTORI tôje. — Sokszor úgy érzem, hogy az innováció kategóriáját túlságosan leszûkítjük konkrét termékekre vagy fejlesztésekre. Számomra ez a fogalom sokkal szélesebb spektrumot takar. Minden olyan változást, amit a vállalkozásban megvalósítunk, én alapvetôen innovációnak tekintek. Az európai és a világpiacon nagyon erôs költségcsökkentési és mûködés-hatékonysági verseny zajlik, annak érdekében, hogy ebben a kiélezett helyzetben helyt tudjunk állni, kötelességünk – és azt gondolom, minden kis- és középvállalkozásnak is az –, hogy folyamatosan fejlesszük a folyamatainkat és párhuzamosan a termékeinket is.

Magyarország sajátos helyzetben van abból a szempontból is, hogy valós innovációt a kkv-szektor tud megvalósítani, hiszen a nagyvállalatok, a multinacionális cégek jobbára nem hazánkban végzik effajta tevékenységüket. Akik pedig mégis, a fejlesztések eredményeit nem Magyarországon érvényesítik.

Ezért nemzetgazdasági szinten is fontos a kkv-k innovációra való hajlandósága, de ez a saját jól felfogott érdekük is.

— Milyen termékek, megoldások jöttek létre saját innovatív törekvéseik következtében?

— A mi tevékenységünk középpontjában jó ideje már a cég belsô folyamatainak fejlesztése áll, ez a folyamatok standardizálását, átgondolását és a leghatékonyabb mûködési mód kialakítását foglalja magában. Ahhoz, hogy az elôbb említett hatékonysági versenyben helyt tudjunk állni, szükséges a belsô folyamatok és technológiák fejlesztése. Számos olyan egyedi, speciális technológiát vásároltunk és alkalmazunk, ami nem fogalmazódott meg konkrét vevôi igényként, hanem azok elé menve szereztük be és állítottuk munkába. De folyamatfejlesztésként, azaz innovációként tekintek például értékesítési szervezetünk, vevôkezelésünk átalakítására,

9 vagy például fizikai dolgozóink teljesítményértékelési rendszerének kialakítására is.

A Lakics Kft. – alapjait tekintve – egy beszállító vállalkozás, a vevô által definiált dokumentáció alapján gyártottuk és gyártjuk a termékeinket. Ez a továbbiakban sem változik meg, de dolgozunk azon, hogy ezzel a tevékenységgel párhuzamosan önálló terméket vagy termékeket is elô tudjunk állítani, azon egyszerû felismerésbôl, hogy egy adott termék értékesítését követôen a profit jelentôs része nem a termék gyártójánál, hanem annak tervezôjénél és értékesítôjénél csapódik le. Ez is azt mutatja, hogy a legnagyobb értékteremtô tevékenységet az innováció jelenti. Igyekszünk mi is ebbe az irányba lépni és a közeljövôben – a vevôi megrendelések alapján gyártott termékekkel kapcsolatban szerzett kompetenciákat felhasználva – meglévô vevôink piacait nem veszélyeztetve olyan terméket elôállítani, amiben már tapasztalatunk van. Ezek a háztartási és kisüzemi méretû szélerômûvek, szélgenerátorok lesznek, amikkel a jövô évtôl jelenünk meg a piacon.

— Miként reagálnak a megrendelôk, ha újításokkal áll elô Lakics Kft.?

— Újításaink egy része a termékeken is megjelenik, nagyobb része azonban a jobb vevôkiszolgálásban, pontosabb szállításban, jobb termékminôségben, rugalmasabb és költséghatékonyabb gyártásban ölt testet. Vevôink egyre jobban elvárják, illetve lehetôséget biztosítanak számunkra az általunk gyártott termékek tervezési folyamatában is a véleménynyilvánításra, tanácsadásra, ami ugyancsak egy értéknövelô, kapcsolatot erôsítô szolgáltatás. Tavaly pl. új festési-szárítási technológiát telepítettünk, ezáltal nemcsak a festési tevékenységünk megbízhatóságát, precizitását és minôségét javítottuk, hanem a termékeink esztétikumát is. Sokat áldozunk méréstechnológiánk fejlesztésére, hiszen a szolgáltatásunk színvonalát befolyásolja például, ha precízebben tudjuk mérni a termékeket. Amennyiben képesek vagyunk elébe menni a vevôi elvárásoknak, az késôbb jelentôsen javíthatja az alkupozíciónkat, vagy hozzá tud járulni a termék hatékonyabb elôállításához. nt

10

KAMARAI HÍREK

Baranyai vállalkozók nemzetközi sikerei – akik az EXTRÁKAT is bevállalják Miközben az idei tréningsorozat résztvevôi a szakmai modulok után a gyakorlati témák tanulmányozását is megkezdték – webes kereskedelem, webáruház üzemeltetése, külkereskedelmi szerzôdések, coaching –, kamarai tagvállalkozások komoly nemzetközi sikereirôl számolhatunk be.

A tavalyi EXTRA export tréninget sikeresen elvégzô és azóta termékfejlesztését is befejezô Attract Kft. képviselôje szerint a legnagyobb segítség számukra a tréning során elôadó szakemberekkel és a többi résztvevôvel kialakult munkakapcsolat volt. A tanfolyam keretein túl is önzetlen segítséget kaptak a termékfejlesztésben, és rajtuk keresztül olyan szellemi tôkét találtak meg, melyet nélkülük, és a Kamara nélkül nem ismertek volna meg. A NOSIBOO bababarát orrszívó készülékkel pár hete Kölnben mutatkoztak be, ahol több világmárkával versenyeztek az innovációs díjra jelöltek utolsó körében. Most forgalmazói hálózatuk kialakításán dolgoznak, de a termék már kapható a webshopukban, melynek kialakításához szintén kaptak a tréning ideje alatt segítséget: www.nosiboo.com Az idei tréning egyik résztvevôje egy gyerekeknek szánt ebookkal nyert díjat Amerikában.

A „Történetek a gyerekszobából” címû interaktív mesekönyv elsô része ezüst érmet szerzett a „2013 Moonbeam Children’s Book Award” verse-

nyen. A díjat 2007 óta itélik oda az Egyesült Államokban. Idén 1200 nevezô közül 165 kapott érmet 41 print és 6 e-book kategóriában. Az Egyesült Államok és Kanada mellett 7 másik ország nevezôi versenyeztek. Érdekesség, hogy a pécsi könyvet Jamie Lee Curtis könyve elôzte meg a kategóriánkban.

A Történetek a gyerekszobából L. Molnár Edit írónô, Steiner Lídia illusztrátor és a Webstar Csoport együttmûködése kapcsán született interaktív könyvsorozat. Eddig két rész érhetô el a hét részes sorozatból, a „First Colour megérkezik” (ennek angol verzióját díjazták Amerikában) és a „Panni baba nevet változtat”. A könyv egyelôre iOS készülékeken az iBookstore-ban érhetô el, de még idén elérhetô lesz majd az Amazon könyváruházban is. https://www.facebook.com/TalesFromThePlayroom

Exportra fel!

Van, aki menekülési, esetleg kitörési lehetôséget lát benne; van, aki növekedési potenciálként értékeli, míg mások a versenyképes magyar termékek hírvivôjeként tekintenek rá.

Egy biztos: export mindig volt – ha nem is így hívták –, van és lesz.

Az elmúlt két évben kiemelt szerep jutott a pécsi kamara külgazdasági tevékenységeinek megerôsítésére, szolgáltatási portfóliójának szélesítésére. Sikeres pályázatainak és a MagyarHorvát Tagozat újraélesztésének köszönhetôen az export-érettség bármely stádiumában álló cég számára kínált és kínál fejlôdési, továbblépési lehetôséget.

Legnehezebb azt a döntést meghozni, hogy érdemes-e, ha igen merre és milyen eszközökkel a nemzetközi piacra lépés. Tanácsadók, egyetemi oktatók közremûködésével export tervet készítenek azok a kezdô exportôrök, akik elvégzik a kamara szervezésében az EXTRA (Export Training) tréninget. Tavaly 10 cég „sikeresen vizs-

Piacra jutás Oroszországban Az Enterprise Europe Network Pécs és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal által szervezett gazdasági fórumon Oroszország, Ukrajna és Szerbia külgazdasági szakdiplomatái tájékoztatták a megjelent vállalkozásokat tapasztalataikról és az érintett országok sajátos vonásairól. Az általános, a makrogazdasági hátteret és mutatókat is tartalmazó tájékoztató után lehetôség nyílt személyes konzultációra is, ahol idôszerû üzleti lehetôségek, gazdasági, befektetési, kereskedelmi aktualitások mellett praktikus, közvetlenül hasznosítható tanácsokat, kontaktokat kaptak a magyar vállalkozások, amelyek hozzájárulhatnak a külföldi sikereikhez.

Dél-Dunántúli Gazdaság

gázott”, idén október másodikán újabb 15 vállalkozás kapott lehetôséget arra, hogy felmérje terméke/szolgáltatása érettségét.

Közepes és nagyobb exportôrök újabb piacokat és új üzleti partnereket keresnek. Az Enterprise Europe Network hálózat – melynek a kamara is befogadó intézménye – 52 országban, 600 irodával mûködteti kereskedelmi, technológiai és K+F adatbázisát, amelyben bárki böngészhet. Azok számára, akik a személyes megbeszéléseket értékelik hatékonyabbnak, a kiutazó delegációkat és az üzletember találkozókat ajánlják.

Tavaly Olaszország és Németország állt a figyelem középpontjában, idén Törökország, Ausztria és Kína a „célpont”.

Horvátország EU csatlakozása, a határ közelsége, a nyelvi közösség aktív és folyamatos munkát ad a Magyar-Horvát Tagozatnak. A vásárok, üzletember találkozók mellett kiemelten kezelt a kapcsolattartás a horvát kamarákkal és intézményekkel, melynek köszönhetôen 2013-ban Horvátországhoz kötôdik a legtöbb – közremûködésünkkel – megkötött kereskedelmi együttmûködés.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szintén gesztorál tagozatokat, szervez üzletember találkozókat, ország specifikus rendezvényeket, de ezek inkább a távolabbi relációk iránt érdeklôdôknek szólnak. Tagozatok, Vegyeskamarák, Kárpát Régió Üzleti hálózat, Nemzeti Kereskedôház Zrt., online megoldások (Export Directory of Hungary 2013, online tudástár kezdô exportôrök számára) – gyôzzön tájékozódni, és kiismerni magát az export szolgáltatások útvesztôjében egy KKV vezetôje...

A hatékony nemzetközi üzlet receptje minden vállalkozás esetében más – az „összetevôk” adottak, munkatársaink segítségével a hatékonyság is fokozható.

Hendinger Anita kereskedelemfejlesztési osztályvezetô

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kemény munka, innovatív gondolkodás A Ferling Webline a kamarai Magyar-Horvát Tagozat együttmûködésének keretei között talált kaput Horvátország felé, és ez a kapcsolat a 4 éve alakult dinamikus vállalkozás elôtt gyorsan meg is nyitotta a határon túli terjeszkedés lehetôségét. Az egyedi webes fejlesztésekkel foglalkozó pécsi vállalkozás a Tagozat segítségével 2013-ban a horvát MIT (Medimurje IT Cluster) informatikai klaszterhez csatlakozott.

A külföldi piacok önmagukban természetesen nem hoznak senkinek megváltást. A sikerhez ott is kemény munkára, innovatív gondolkodásra, a piaci igények felismerésére, idôben történô megérzésére van szükség – mondta el Obradovic´ Ena a Magyar-Horvát Tagozat titkára.

Az elmúlt évek szakmai sikerei azt mutatják, hogy a Ferling Dávid vezette csapat mindezekben nem szenved hiányt. A társaság a Magyar Marketing Szövetség népszerû Év honlapja szavazásán évrôl évre több munkájával is ott volt a legjobbak között, sôt nevükhöz kötôdik az Internetes Kultúra Fôvárosa díj ötlete és elnevezése is amelyek mind kiváló referenciát képeznek a horvát piac sikeres meghódításához is.

Az éveken átnyúló sikerszéria elismerése, hogy a vállalkozás vezetôje idén már nem a versenyzôi asztalnál, hanem a zsûriben kapott helyett, ráadásul a verseny honlapja is a pécsi „mûhelyben” készült.

Mivel az egyedi fejlesztések világa természetesen messze túlmutat a weboldalakon, a

11

KAMARAI HÍREK

Ferling Webline a Magyar-Horvát Tagozattal együttmûködve már a nemzetközi partnereknek is komplex szolgáltatásokat kínál a webes kommunikáció, a honlapkészítés és az információ technológia minden szegmensében.

— A trendek felismerése az, ami idôtállóvá teheti a programozói megoldásokat – emelte ki Ferling Dávid a cég ügyvezetôje. A világmárkák számára készített és közösségi oldalakon futó számos népszerû applikációjuk mellett a legnagyobb figyelemre a Finding Your Information (FYI) elnevezéssel bevezetett online médiumfigyelô rendszerük számíthat idehaza és a környezô országokban is – ez utóbbi miatt döntöttek úgy a Magyar-Horvát Tagozat megalakulásakor, hogy az elsôk közt nyújtják be felvételi kérelmüket és a másfél éve tartó kapcsolat azóta is eredményes mindkét fél számára.

Az FYI rendszer real time frissességû adatbázisa nemcsak a szokványos felületeken érhetô el, de akár RSS, akár mobil, akár egyedi fejlesztésû (integrálható) hozzáférést is biztosítani tud.

Saját fejlesztésû szoftverük különlegességét és extra szolgáltatásait évtizedes sajtófigyelési tapasztalataik biztosítják. A Ferling cégcsoport több mint 10 éve nyújt kiemelkedô szolgáltatást partnereinek a sajtófigyelés és elemzés területén. A FYI rendszere már most is több mint 1000 online médium (nagyrészt magyar, kisebb részt francia, angol, német portálok és a környezô országok fôbb médiumai) valós idejû szemlézését tudja biztosítani, és adatbázisa napról napra szélesedik.

Nagy sikerrel zárult az idei SASO Nemzetközi Kiállítás és Vásár Az MKIK Magyar-Horvát Tagozata társszervezôként idén is B2B Üzletember találkozót szervezett az SASO Fair Vásáron Splitben. Az Üzletember találkozóra 2013. október 25-én került sor a vásár keretein belül.

A SASO nemzetközi kiállítás ágazatának legnagyobb kiállítása Horvátországban. A vásár minden évben kiváló lehetôséget nyújt a nemzetközi kapcsolatok építésére és új üzleti partnerek megismerésére.

Idén október 23-27. között 18-ik alkalommal megrendezésre kerülô SASO Nemzetközi Vásáron az alábbi ágazatok számos vállalata képviseltette magát, köztük 15 magyar vállalkozó is: ● Építészet és építôipari kivitelezés ● Faipar ● Fémipar ● Szerszám és felszerelés ● Kisvállalatok ● Elektromérnöki szolgáltatások, Energiaszolgáltatás és Telekommunikáció ● Ökológia A vásár ideje alatt pedig különbözô speciális programok szolgálták a látogatók hasznos idôtöltését. ● Energia konferencia ● Ökológiai nap ● Építészeti nap ● Építôipari kivitelezôk és mérnökök napja ● SASO Fair B2B nemzetközi üzletember találkozó

A Gépipari Klaszter a cseh nemzetközi gépipari szakkiállításon A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 17 tagja október 7-8-án Brnóba utazott, hogy részt vegyen a híres, Közép-Európa legnagyobb nemzetközi gépipari vásárán, az MSV-n.

A szakkiállításra és üzletember találkozóra a résztvevôk mintegy 60 országból érkeznek, több mint 1500 kiállítóval és 100.000 látogatóval büszkélkedhet a vásár. A klasztertagok célkitûzése volt, hogy megismerjék a gépipari új trendeket, technológiákat, valamint a kiállítás tapasztalataira alapozva kijelöljék fejlôdési irányukat. A potenciális üzleti partner megtalálásában a „Contact-Contract” elnevezésû üzletember találkozó adott lehetôséget, melynek keretén belül is számos tárgyalást sikerült megvalósítani. Több mint 10 külföldi céggel olyan jövôbe mutató kapcsolatfelvétel történt meg a vásár alatt, melynek eredményei a DDGK tagvállalatoknál hamarosan már láthatók is lesznek (együttmûködések, disztribútori megállapodá-

sok, beszállítások, új technológia felhasználások).

A klasztertagok belsô kohézióját tovább erôsítette a Brnóban megtartott benchmarking klubülés is.

Résztvevôk: Ecotech Nonprofit Zrt., Gépszer Kft., Knipl Kft., Matro Kft., MÍG TIG Kft., PTE-PMMIK, Profi Metal Kft., Sampo Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metal Kft., PBKIK, Tegavill Kft.

12

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

A hónap üzletemberei: Erôs Gábor és Lévai Richárd – RG Stúdió Kft. Mobilkommunikáción innen, keresôoptimalizáláson túl Még nincs két éve, amikor a keresôoptimalizálást már múltként emlegette Erôs Gábor, az RG Stúdió Kft. kommunikációs tanácsadója, akkor a közösségi médiáé volt a fôszerep, a jövôt pedig a mobilkommunikációnak jósolta.

A sorrend azóta sem változott, csak a folyamatban közelebb kerültünk a mobiltelefonok által nyújtott, szinte határtalan lehetôségekhez. A kérdés az, hogy a digitális világ fejlesztéseit milyen gyorsasággal követi a való élet, a felhasználók – így a vállalkozások is – miként építik be mindennapjaikba az új eszközök kínálta lehetôségeket.

— A jelenben nagyon erôs a közösségi kommunikáció, mára teljes egészében életszerû lett az internetes promóció és kommunikáció – mondja Erôs Gábor. — A blog átvette a keresôoptimalizálás szerepét, a Facebook vagy a YouTube kiváló felületet ad az információcserére, ami meghatározó lehet abban, hogy az emberek milyen szempontok alapján hozzák meg döntéseiket. A mobil kommunikáció elôretörôben van, hiszen ma a Facebook-os keresések nagy részét – majdnem a felét – mobil eszközrôl indítják a két évvel ezelôtti néhány százalékkal szemben.

(Mobileszközökön nem csupán a mobiltelefont kell érteni, hanem a tabletet stb.) Trendeket lehet megfigyelni a mobil kommunikációban, 2-3 évente van egyfajta technológiai vagy platform torzulás, de hogy ez hova fog vezetni, azt egyelôre nem lehet tisztán látni. Szerintem le fog lassulni a tempó, hiszen a mobiltelefonnál újabb eszközt egyelôre nem találtak ki, legfeljebb egyre nagyobb tudású telefonok jönnek ki. Azt gondolom, hogy a következô években finomodik a mobilfelhasználói kultúra.

— A közelmúltban roppant izgalmas képzést tartottak Lévai Richárd kollégájával a kamarában a Facebookon történô üzletszerzéssel kapcsolatban. Egy kisvállalkozó mindennapjaiba miként illeszthetô be, hogy a tényleges munkája mellett folyamatosan posztoljon, rajongókat gyûjtsön, a termékét hirdesse?

www.pbkik.hu/a-honap-uzletembere

— Én egyrészt a szemléletben látom a hiányosságot. Mert addig, amíg egy cipész 1500 Ftért javít ki 2 óra alatt egy cipôt, addig nem tud magának félretenni idôt és pénzt, hogy foglalkozzon a cége építésével. Ez nem a digitális környezet hibája, hanem a cégvezetési, cégépítési szemléleten kell változtatni. Az online marketinget tekintve alapvetô tézis, hogy az a termék, amit kommunikálni szeretnék, jó legyen. Ha jó termékem, akkor – egy cipész esetében – azt fogom kommunikálni, hogy mitôl jó az én munkám: már 30 éve ülök a kaptafánál, különleges cérnát használok, amitôl tartósabb marad a cipô stb. Lehet képeket is felrakni a kész termékekrôl. Nyilván ehhez meg kell változni a gondolkodásmódnak. Régebben szóbeszéd útján terjedtek az információk (pl. a cipész munka után elmondta az ivóban, milyen színvonalas munkát végzett a vevôi megelégedésére), de ma már akkora a marketingzaj, mert mindenki offenzíven nyomja, hogy ez most nem vezet célra. Ráadásul olyan gazdasági környezetben élünk, hogy már érvényét vesztette a mondás, igenis, kell a jó bornak is cégér!

— Erre talán már sokan rájöttek, a vállalkozások létrehoznak profilokat a Facebookon, mégsem érnek el átütô sikert az eladásokban. Hol és hogyan érdemes a virtuális teret marketingre használni?

— Sokan megkeresnek, hogy segítsünk egy átütô Facebook-kampány lefolytatásában. Mondom, hogy nincs semmi akadálya, egy évig bele kell invesztálni, 1,5 millió forint a belépô költség.

Ezért el kell gondolkodni, hogy adott vállalkozás miként tudja leghatékonyabban elérni a partnereit, mert lehet, hogy jó eszköz a szórólap is. Mi inkább stratégiai tanácsadással foglalkozunk, figyeljük a trendeket, a külföldi piacot. Nemrégiben érdekes dolgokat hallottam egy konferencián, aminek az volt a címe: Ügynökségek 2018-ban.

Jelenleg a felállás: van a megrendelô, az ügynökség és a piac. A megrendelô megkeresi az ügynökséget, hogy van egy nagyon jó gyufám, el kellene adni. Az ügynökségen azt mondják, domborítsuk ki a gyufa elônyeit és azt kezdjük el kommunikálni. Ugyanis a piaccal az ügynökség áll kapcsolatban – a közösségi kommunikáció erre tipikusan jó eszköz –, ha jól szondázzuk meg, akkor tudjuk, hogy a vevôknek csíkos fejû gyufára van szükségük. Hiába van a megrendelônek piros fejû gyufája, az ügynökség azt kell, hogy kommunikálja: tudom, te csíkosat keresel, de itt van ez a piros és ez nagyon jó, jobb, mint a csíkos! Ez dupla energia. Az ügynökségnek a ter-

mékfejlesztés felé kell mennie, mert idejekorán segítséget tud adni, hogy milyen terméket vár a piac. Ehhez meg kell változnia a szemléletnek és valamilyen szinten be kell engedni az ügynökséget a cégbe.

Erôs Gábor — Azt tapasztaljuk, hogy az online marketing egyre fontosabb szerepet kap a cégek életében – ez Baranyára is igaz –, egyszerûen azért, mert egyre többen látják be, hogy nagyon sok emberhez lehet eljutni így, és sokkal költséghatékonyabban, mint a hagyományos eszközök használatával – mondja Lévai Richárd, az RG Stúdió Kft. marketing vezetôje, közösségi marketing specialista. — Egyre többen csoportosítanak át a marketingkeretükbôl ebbe az irányba összegeket. Viszont az is igaz, hogy sokan csak a látványos eredményeket várják, de ha nincsenek rendben az egyéb üzleti- és marketing folyamatok, akkor innen sem fog jönni megváltás. De vannak jó példák. Ismerek olyan cégeket és embereket, akik nem tanultak semmilyen online kommunikációt, de a természetükbôl és a tapasztalatukból adódóan ha leülnek mondjuk a Facebook elé vagy egy weboldal szövegét megírni, akkor olyan szavakat, megfogalmazásokat használnak, ami teljesen jól mûködik. A legjobb az lenne, ha mindenki maga tudná kezelni ezeket a lehetôségeket, mert a saját cégérôl ô tudja a legérdekesebbeket írni, mint ahogy az ügyfelei nyelvét is ô érti a legjobban. De ez sokszor sajnos nincs így, ilyenkor szükség van egy szakember segítségére.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Mit érdemes megfontolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik hajlanak arra, hogy megjelenjenek és kommunikáljanak a virtuális térben?

— Az egyik legfontosabb, hogy a saját üzletmenetükbe hogyan tudják beilleszteni azokat az aktualitásokat, amit sokan használnak. Vannak olyan trendek, amiknek képesek felülni az emberek, egyszerûen azért, mert külföldön milyen jól megy! Ennek nem mindig szabad hinni. Mindig elôször a saját ügyfeleink körében kell körülnézni, hogy ôk milyen közösségi térben léteznek. Ha valakinek az ügyfelei nincsenek jelen valamelyik csatornán vagy felületen, akkor fölösleges abba túl nagy erôforrást fektetni. Nem biztos, hogy mindenkinek a Facebook lesz a legmegfelelôbb felület, lehet, hogy a LinkedIn, esetleg a YouTube. Abba az irányba kell elindulni ahol a legnagyobb siker érhetô el. Az is praktikus, hogy ne kezdjünk el egyszerre hat felületen kommunikálni, mert bele fogunk fulladni a dologba és egyik sem lesz tökéletes. Inkább apránként, elcsúsztatva, idôben ütemezve és szépen fokozatosan építsük fel a kommunikációt. Nagyon sok esettanulmányt és példát lehet találni, akár a hazai Facebook-marketinget vagy egyéb online marketinget tekintve, amibôl jó ötleteket lehet meríteni. Célszerûbb a hazai példákat keresni, mert a nemzetközi esetek sokszor teljesen más

Lévai Richárd viszonyok között történtek meg. Pl. a Facebooknak 1,2 milliárd felhasználója van világszerte, a Twitternek 500 millió, hazánkban ez a szám 4,6 millió és 100 ezer. Tehát egészen mások az arányok, ami más fontossági sorrendet jelent. Persze tanulmányozni kell a külföldi példákat is, de azokat körültekintéssel érdemes csak alkalmazni a hazai viszonyok között.

A közösségi felületeken szinte minden jó terméket, illetve szolgáltatást jól lehet támogatni. Ez nem egy játszótér, hanem egy üzleti csatorna, amelyiknek a bevételnövelés a célja. Így érdemes hozzáállni a jelenlét kialakításához.

SIKER

13

Pécsi összefogás – Online e-ticketing rendszer megvalósítása uniós támogatásból Nagyon sok magyar mikro-, kis- és középvállalkozás küzd az életben maradással és keresi az utat a fejlôdéshez. A pécsi székhelyû MarkCon Informatikai Kft. és a szintén pécsi RGNet Kft. nyitottak voltak a fejlôdésre és az együttmûködésre. A regionális összefogás alapját egy több éves, jó szakmai kapcsolat adta, melynek eredményeként közösen nyújtottak be pályázatot mobiltechnológia segítségével megvalósuló, innovatív technológia alapú termékfejlesztésre. A pécsi cégek felismerték azt, hogy a mobilfizetés és az elektronikus jegyértékesítés nemzetközi és hazai szinten is az egyik legdinamikusabban fejlôdô terület, ezért egy nyertes pályázat keretében online e-ticketing rendszer megvalósításába fogtak. A rendszer újszerûsége és a kapcsolódó technológiák könnyû elérhetôsége miatt hatalmas üzleti potenciállal bír. Az ilyen irányú megoldásokra egyre erôsödô piaci igény mutatkozik, több vállalat is érdeklôdik a témában.

A projekt keretében kifejlesztett online e-ticketing rendszer célja egy olyan biztonságos mobiltechnológián alapuló jegyeladási és jegykezelési rendszer kidolgozása és az ehhez kapcsolódó prototípus elkészítése, amely hosszú távon közvetlen és közvetett gazdasági-társadalmi elônyökkel jár. A kifejlesztett rendszer végfelhasználói eszköze a mobiltelefon, melynek elterjedtsége a magyar lakosság körében rendkívül széles. A létrejött rendszer elsôsorban olyan területeken lesz

használható, ahol a jegyvásárlás nem köthetô feltétlen egy adott helyszínhez (pl. tömegközlekedésben), de bevezethetô a használata a hagyományos online jegyértékesítéssel ellátott területeken (mozijegy, rendezvények) is, ezzel is hozzájárulva az információs technológia szélesebb körû elterjedéséhez, az információs társadalom kiépítéséhez.

A projekt megvalósítási fázisa két fô szakaszból állt, a hardver prototípusok elôállításából, valamint a szükséges szoftverek kifejlesztésébôl. A hardver prototípusokkal kapcsolatos munkák során elkészült a telepített jegyellenôrzési eszköz, a mobil jegyellenôrzési eszköz, valamint elôállításra kerültek az adatátviteli eszközök. A szoftverfejlesztés során egy komplex, több modulból (pl.: e-kereskedelmi, jegygeneráló és ellenôrzési, ügyfélszolgálati modul) álló termék jött létre.

A temékfejlesztés az utolsó fázisába lépett. Jelenleg az integráció, illetve a rendszerbe illesztett alkalmazások, modulok technikai és funkcionális tesztelése, valamint a felhasználói, oktatási és üzemeltetési dokumentáció elkészítése folyik. A termék 2014-ben jelenik meg a piacon.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a GOP-1.3.1-10/B2010-0022 sz. projekt keretén belül valósul meg. A projekt összk ö l t s é g e 139.559.000 Ft. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 83.735.400 Ft.

Herbály István és Vendler Balázs

14

INNOVÁCIÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Innovációs Fókuszcsoport ülés a kamarai innovációs rendszerért Pécsi szakemberek bevonásával, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara menedzselésével folyik az országos kamarai innovációs rendszer építése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a pécsi kamara korábbi projektjeinek sikerei alapján döntött a megbízásról.

Jelenleg a területi kamarai rendszer szolgáltatásainak minôsége igen különbözô szintû, bár a munkatársak magasan képzett mérnökök, közgazdászok. Ezért a pécsi szakemberek feladata, hogy a kamarai rendszer innovációs tevékenységének megújításához, az egységes alapszintû szolgáltatási portfólió kifejlesztéséhez, szolgáltatási protokollok kidolgozásához hozzájáruljon. A cél, hogy a területi szervezetek a módszertant összevont képzés, képzések keretein belül átvegyék, és minden területi kamarai innovációs munkatárs képes legyen legalább az alapszintû innovációs szolgáltatások biztosítására.

A projektnek elôzményei és eredményei is vannak már. A nyáron három napos területi kamarai képzést vezetett le a pécsi kamara 30 kolléga számára. Ennek hatására elkezdôdött az országos innovációs együttmûködési profilokat tartalmazó InnoPortfólió (www. innoportfolio.hu) és a Klaszter Portfólió (www. klaszterportfolio.hu) kiterjesztése, bôvítése. Az adatbázisokban az év végére közel 500 együttmûködési profil és mintegy 50 klaszter profil várható. Épül az országos innovatôri adatbázis, és folyik a területi kamarai szintû középfokú iparjogvédelmi képzés.

A kamarai rendszer területi lefedettségével a vállalkozások egyszerûen tudnak személyesen innovációs ügyet intézni. A személyes ügyintézés innovációs területen jelentôs arányt képvisel, hi-

szen itt a kutatókkal, fejlesztô mérnökökkel kell egyeztetni szabadalmi, kutatási, technológia transzfer ügyekben.

Az októberi innovációs bizottsági és fókuszcsoport ülést követôen az alábbi szolgáltatási rendszer felépítése kezdôdött meg.

A szolgáltatások a vállalkozások életútja alapján kerülnek kialakításra. a. Induló vállalkozás b. Mûködô vállalkozás Általános szolgáltatások: 1. pályázatok – EU és hazai innovációs/fejlesztést támogató, folyamatosan frissítendô adatbázis 2. Kockázati tôke, start-up finanszírozás, Széchenyi kártya, banki finanszírozás lehetôségei, energiaközösségek menedzselése – a költséghatékonyság jegyében 3. MKIK Közbeszerzési hírlevelének feldolgozása és irányított, szûrt kiküldése cégeknek 4. Amennyiben egyedül nem megy, úgy hazai partnerkeresés és partnerség-építés a meglévô innovátor adatbázisra építve és a www.innoportfolio.hu oldal adataira és rendszerére építve.

5. Egyetemi és KKV kutatási adatbázis és kutatási kapacitások felmérése és kiajánlása 6. Kommunikációs alapcsomag 7. Iparjogvédelem a. Induló, fejlesztés-orientált vállalkozások speciális szolgáltatás 1. Mit-hogyan – miért? Vállalkozási „kiskáté” – fejlesztési/innovációs fókusszal 2. Ötletelemzés-auditálás/szakértôi adatbázis b. Mûködô vállalkozások speciális szolgáltatások 1. Ötlettôl a termékig – folyamatbemutatás és folyamatmenedzsment /know-how/ 2. Innovációs kapacitás-felmérés – innovációs alap audit.

Szakértôk: dr. Fedor Ferenc, dr.

Helyes Zsuzsanna, dr. Szekeres György, Herbály István, ifj. Rajnai Attila, Keresnyei János, Orosz Norbert, Tóth Pördi Zoltán és Opauszki László.

A projektet a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozza.

Rabb Szabolcs és Császár Gergely

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

KLASZTER

Alakuló Baranya Turisztikai Klaszter

Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztô Klaszter

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a megye turizmusban érdekelt piaci szereplôinek részvételével Baranya megyét átfogó turisztikai klaszter létrehozását tervezi.

Célja, hogy a régió területén tevékenykedô, turizmusban érintett szereplôk (vállalkozások, szervezetek, szolgáltatók) közötti kapcsolatépítést, koordinációt és az információáramlást hosszú távon erôsítse. A tagok közös érdekeltségére alapozva kívánja segíteni a jövôben a hatékony együttmûködést, a közös termékfejlesztést, mely által megvalósulhat a fô cél, a vendégéjszakák növelése. Tevékenységével közös projektek generálását szolgálja, melyek eredménye a tervek szerint a menedzsment által megálmodott honlapon lesz elérhetô. Az oldalra látogatók könnyen megtalálhatják majd a klaszter tagjairól szóló részletes és friss adatokat, a megyében megrendezésre kerülô eseményeket, fesztiválokat, és az ebbôl kialakított csomagajánlatokat is.

Emellett online kampányok, kiadványok segítségével kívánja az érdeklôdôk figyelmét a megyére irányítani. A klaszter késôbbi tervei között szerepel, hogy alakítsa az ágazathoz kapcsolódó képzéseket, ezzel biztosítva az egyenletes és magas színvonalú szakember utánpótlást. Prioritás továbbá a határon átnyúló partnerségek kialakítása, mely által átfogó, és egyedi kínálatot nyújtana az ide látogató vendégek számára.

Baranyából az elmúlt években több kezdeményezés indult el a környezetipari szakterületen: a Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter, a DélDunántúli Gépipari Klaszter, és a Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter után megalakult a Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztô Klaszter, kamaránk aktív támogatásával.

Az új klaszter elsôdleges célja az erôforrás-hatékony városüzemeltetést szolgáló eszközök kifejlesztése és gyártása, ill. eljárások kidolgozása. Szoros együttmûködést terveznek gyártók és beszállítók, a keresleti és kínálati oldal között, bevonva a hazai, fôként a pécsi kutatóhelyek tudásbázisát. A klaszter létrehozásának másik fontos célkitûzése a munkahelyteremtés.

A klaszter létrehozásának legfontosabb gazdaságpolitikai célkitûzése a munkahelyteremtés, ugyanis a baranyai térség a strukturális váltás egyik nagy vesztese (ld. szén- és uránbányák bezárása), továbbá a késôbb betelepült, kb.

7000 fôt foglalkoztató nemzetközi elektronikai nagyvállalat is megszüntette üzemét. A gyártók tevékenységének összehangolása lehetôvé teszi, hogy a térség az eddigi beszállítói pozíciója helyett teljes termékláncok elôállítója legyen, melynek révén a maximális helyi hozzáadott érték beépítésére nyílik lehetôség. Ez nem csak a térség jövedelemtermelô képességét javítja, hanem a kutatási eredmények felvevôjeként a magasan képzett szakemberek megtartását is elôsegíti.

A környezetipart érintô infrastruktúrába csak Magyarországon kb. ezerötszáz milliárd forintnyi beruházás történt az ivóvíz-tisztítási, szennyvíz- és szilárd hulladékkezelési projektek során, részben az EU Kohéziós Alapjának és Regionális

Fejlesztési Alapjának felhasználásával 2000 óta. Ezek amortizációs költsége, így pótlási igénye is 100 milliárdos nagyságrendet jelent éves szinten.

A BIOKOM Nonprofit Kft. dr.

Kiss Tibor igazgató vezetésével Pécs polgármesterét kereste meg, elsôsorban a Pécs, Barcs és Komló környéki vállalkozások bevonása érdekében. Mivel a településüzemeltetés rendkívül összetett, empirikus ismereteken nyugvó szakterület, szükség van a fejlesztések gyakorlati tesztelésére, kipróbálására, melyekhez tesztüzemként a városüzemeltetésben résztvevô további cégek szolgálnának. A klaszter elnöke dr. Kiss Tibor.

Az alakuló klaszter részére a menedzsment feladatok ellátását a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara vállalta el, az alapító tagvállalkozások felkérése alapján: ● AJG Agrogép Jármû- és Gépgyártó Kft. ● Avermann Horváth Kft. ● Barcs Metál Kft. ● BIOKOM Nkft. ● Ipari Technológia Tanácsadó Kft. ● Kasi Infrared Europe Kft. ● Lakics Kft. ● PBKIK ● PTE PMMIK ● PÉTÁV Kft. ● Profi-Bagger Kft. ● Seres Kft. ● Voban Kft.

16 LENGVÁRSZKY Szabolcs maga sem gondolta, amikor a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarától értesült a pályázati lehetôségrôl, hogy megfelelhet az elvárásoknak, ám amikor újra elolvasta a kiírást, döntött: pályázik.

— Két dolog szólt a pályázat mellett. Egyrészt roppant fontosnak tartom a kapcsolatépítést, hiszen eddig is jelentôs szerepe volt a vállalkozás elôre menetelében, így azt gondoltam, hogy ez egy remek lehetôség erre, illetve a cég szélesebb körben való megismertetésére. Másrészt pedig volt néhány sikerélményem az elmúlt években itt, a régióban és szerettem volna tudni, hogy egy olyan platformon, egy független bíráló közösség elôtt, ahol nem ismerik a nevemet, hová pozicionálhatom magamat a cégem, illetve a saját magam által elért eredményeknek köszönhetôen.

— Mit tartalmazott az ön által benyújtott pályázati anyag?

— Meg kellett írni a történetemet: honnan indultam, milyen mérföldkövek mentén haladtam, mi alapján számíthatok sikeresnek, (és példaértékûnek) hová tudott eljutni az általam vezetett cég. Miután a pályázat személyhez kötött (és nem vállalkozáshoz), nem csak a cég sikerességérôl számoltam be, hanem bemutattam a pécsi, egyetemi létesítményeket összekötô kerékpárúthálózat-fejlesztéssel kapcsolatos tervemet is. E témakörben írtam ugyanis a diplomamunkámat, amit felajánlottam annak idején a pécsi városvezetésnek, lévén, hogy több díjat is nyertem vele.

Találtam egy pályázati lehetôséget is a városnak.

Két év után felhívott az alpolgármester úr, hogy találtak forrást – ahogy én is írtam – és az ötletem egy részét meg fogják valósítani egy 300 millió forintos beruházás keretében. (Óriási öröm számomra, hogy ennek jelenleg folyik a kivitelezése!) A pályázati anyagom tartalmazta azt is, hogy részt veszek egy fiatal vállalkozók indulását segítô programban, és hogy szerepet vállalok a kamara munkájában is.

— Ennek a pályázatnak az egyik központi témája a példakép. Miért fontos az ön számára, hogy példakép legyen? Egyáltalán törekszik erre?

— Kifejezetten az, hogy én példakép legyek, nem volt kimondva az életemben. Igyekszem korrekt módon elérni a sikereimet, sôt, egyáltalán a munkával szembeni korrekt hozzáállást tartom csak elfogadhatónak. Korrektség, alázatosság – azt gondolom, hogy ha valaki ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik és e mellett törekvô is, akkor sikeres vállalkozást tud építeni. Amióta a PBKIK-ban a Kisvállalkozás-fejlesztési Bizottság tagjaként tevékenykedem a fiatal vállalkozókért, azóta talán jobban fókuszálok a kommunikációra. Úgy vélem, a még frissen megszerzett tapasztalataimat átadhatom az ifjabb vállalkozóknak, mert azt látom, hogy sok ígéretes ötletbôl alakulhatna

PÉLDAKÉP

Dél-Dunántúli Gazdaság

Példaképek Baranyából Az ország 50 leginspirálóbb fiatal vállalkozója közé választotta a Példakép Alapítvány szakmai zsûrije az RG-Networks Kft. ügyvezetô igazgatóját, a kisvállalkozói bizottság tagját, Lengvárszky Szabolcsot és Lakics Pétert, a Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetô igazgatóját, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi kapcsolatokért, export-fejlesztésért felelôs alelnökét. A két fiatal „példaképet” az ôsszel megjelenô „Példakép – 50 fiatal magyar vállalkozó” kiadványban is viszontláthatjuk majd, sôt a közönségszavazáson még az Év Példaképe cím elnyerésére is esélyesek.

potenciális vállalkozás. Mivel Magyarország gazdaságának jelentôs részét a kkv-szektor teszi ki, ösztönözni kell a vállalkozások megalakulását és a friss ötletek kamatoztatását. Én ezt támogatom és teszek is érte.

— Volt akár a szakmai pályafutása alatt, akár a magánéletében példaképe, aki ösztönzôleg hatott önre?

— Igen, azt gondolom, hogy édesapám mindenképpen példaképem, illetve az üzlettársam, az anyavállalatunk ügyvezetôje, aki segített elindítani a vállalkozást, és a mai napig többször kikérem a véleményét stratégiai kérdésekben. Tagja vagyok a Fiatal Vállalkozók Gazdasági Egyesületének, amelyben hasonló korú, sikeres vállalkozók vannak, az ember látja a jó példákat. Szerintem fontos, hogy kicsit objektívebben nézzük magunkat, merjünk tanácsot kérni, lássunk több sikertörténetet, hogy más hogyan csinálta és ehhez tegyük hozzá a saját ötleteinket, mérlegeljünk, hogy ez a helyes irány vagy sem.

— Miként kamatoztatható az a siker, az az ismertség, amit az 50 példakép rangsorolás jelent?

— Hamarosan bemutatnak bennünket, illetve a vállalkozásunkat egy kiadványban, ami már

önmagában is egy széles körhöz fog eljutni; így az RG Networks Kft.-t is sokan megismerhetik.

Ez számomra azért is fontos, mert a cégem tevékenységi köre hiánypótló szolgáltatás Magyarországon. Ezzel az ismertséggel azon tudok javítani, hogy sokan értesüljenek róla, mivel foglalkozunk. Emellett – mint már említettem – a kapcsolatépítés, a networking is hangsúlyos, ez egyébként az 50, példaképnek választott fiatal elsô találkozóján is szembeötlô volt. Már akkor megfogalmazódott, hogy létrehozhatnánk egy hosszabb távú, akár klub jellegû együttmûködést. Úgy gondolom, hogy nagyon sok lehetôség van ebben, amit ki kell aknázni.

— 2014 januárjában hirdetik ki, hogy ki lett az év példaképe a közönségszavazatok alapján. Ha megnyerné az 5 millió forintos fôdíjat, akkor mire fordítaná?

— Az összeg jelentôs részét arra fordítanám, hogy segítsem a fiatal vállalkozókat. Erre láttam egy jó példát: részt vettem egy kreatív ipari vállalkozásokat létrehozó önindító programban, ahol olyan álláskeresôk regisztrálhattak, akiknek volt egy kreatív ipari ötletük. A program keretében megtanulták, tapasztalt szakemberektôl kaptak tanácsot, hogy miként legyenek vállalkozók. Azt gondolom, nem fontos megvárni azt, hogy valaki álláskeresô pozícióba kerüljön, hanem akár már az utolsó, iskolában töltött év alatt el lehet kezdeni felkészülni a vállalkozásra. Egy hasonló programot szívesen mûködtetnék egyetemistákra, végzôsökre vonatkoztatva. A nyeremény nagy részét erre fordítanám, de úgy vélem, hogy aki bekerült az ötvenbe, már mindenki nyert. Ebbe a körbe tartozni pedig rendkívül megtisztelô és felemelô érzés!

A Példakép Alapítvány civil kezdeményezés, amely azzal a céllal jött létre, hogy megismertesse és elismertesse a nyilvánossággal a sikeres fiatal magyar vállalkozókat. LAKICS Péter, a komlói Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetôje már részesült hasonló elismerésben: 2010-ben ô lett az Év fiatal vállalkozója. Mint a fiatal cégtulajdonos-cégvezetô mondja, nem maga a díj, a cím a legfontosabb számára, hanem az, hogy mások is felfigyeljenek azokra

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

PÉLDAKÉP

az értékekre, amelyek ôt is segítik mind az üzleti, mind a mindennapi életben.

— A pályázatom középpontjába is azokat az értékeket állítottam, amelyeket a nyilvánosság elôtt is szívesen felvállalok, képviselek. Az egyik legfontosabb a családi vállalkozásokkal kapcsolatos: egy család legalább olyan, vagy nagyobb hatékonysággal tulajdonolhat-üzemeltethet egy vállalatot, mint más „típusú” tulajdonosok, az ebbôl a tulajdonosi formából jövô esetleges kihívásoknak is meg lehet felelni, erre jó példát tudunk mutatni mi magunk is, a családon belül. Pozitív értékként tekintek a generációváltásra is a családi vállalattal kapcsolatban: az édesapám által indított vállalkozás továbbvitele, a generációváltás módja, lefolyása mind vezetôi, mind tulajdonosi szempontból pozitívum. Emellett fontos számomra az összefogás, ami több módon is megvalósulhat: lehet gazdasági összefogás, mint például a kamara, de egy személyesebb típusú együttmûködés is, erre jó példa a FÜGE (Fiatal Üzletemberek Gazdasági Egyesülete), ami Pécs és Baranya megye fiatal vállalkozóit, gazdasági vezetôit tömöríti, egy tapasztalatmegosztó és érdekközösségben. Az innováció, vállalatunk folyamatés termékfejlesztési tevékenysége ugyanilyen értékként jelenik meg az életemben, erre a pályázatomban is kitértem: „A Lakics Gépgyártó Kft. jövôképe egy technikai-technológiai kiválóságra tö-

rekvô, a megújuló energia szektor térhódításához hozzájáruló vállalkozást mutat, amely a régióban betöltött társadalmi szerepét egyre intenzívebben vállalja fel, és innovációs potenciáljának kihasználásával önálló termékfejlesztést és értékesítést folytat.”

— A pályázat központi témája a példakép volt. Az ön szakmai pályafutásában vagy a magánéletében volt irányadó példakép?

— Édesapám munkája és világszemlélete nagy hatással van a gondolkodásomra. Mindemellett én nem annyira példaképekben, mint inkább benchmark-okban, összehasonlítási és tanulási lehetôségekben gondolkodom. Ilyen szempontból kitûnô kezdeményezés és platform mint a nagyobb magyar tulajdonú cégek tulajdonosait tömörítô Családi Vállalkozások Egyesülete, sokat tanulok iparági kezdeményezésünk, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjainak életpályájából és tapasztalatából, valamint a korábban említett FÜGE Egyesületben is megosztjuk barátaimmal a gondolatainkat, gondjainkat és ötleteinket is.

— Miként kamatoztatható az a siker vagy ismertség, ami egy ilyen rangsorolásnak köszönhetô? Ön már volt 2010-ben az Év fiatal menedzsere, egy ilyen elismerés miként hat a szakmai pályafutására?

— Nyilván van egyfajta presztízsértéke, de csak vissza tudok utalni, amit már megfogalmaztam: vannak értékek, amelyek engem foglalkoztatnak, amelyek számomra fontosak és ezeket az értékeket hajlandó vagyok nyilvánosan is képviselni. Attól, hogy az 50 példakép között vagyok, sok minden nem változik. Azért vállalom ezt a fajta nyilvánosságot, hogy ezek az értékek mások számára is tudatossá és talán elfogadottabbakká váljanak.

N.T.

Internetes megoldások cégek számára!

HARICOMP Távközlési Kft. Az ajánlatkéréstôl számított akár pár napon belül kiépített internetes rendszert használhat egy vállalkozás, ráadásul versenyképes áron juthat hozzá a HARICOMP Kft. által nyújtott szolgáltatáshoz. A 2001-ben alapított pécsi vállalkozás felveszi a versenyt a nagy szolgáltatókkal, hiszen saját tulajdonban lévô távközlési hálózatával az egyedi igényekre is viszonylag gyorsan képes reagálni. A mára már ismert és elismert internetszolgáltató a lakossági ügyfelek mellett három éve a cégek felé is nyitott, megbízható szolgáltatásaival, jól kidolgozott, versenyképes üzleti csomagokkal egyre több Baranya megyei vállalkozást gyôz meg arról, hogy partnerei között a helyük.

A HARICOMP Wireless Internet rendszere egy nagy sebességû, 5,8 és 24 GHz-en mûködô vezeték nélküli adatátviteli hálózat – mely lehetôvé teszi, hogy az ügyfelek telefon és egyéb vezetékes hálózatok nélkül is igénybe vehetik a cég szolgáltatásait.

A vállalkozások részérôl alapvetô igényként fogalmazódik meg, hogy megbízható és egyedi paraméterek szerint, az adott cégre szabott szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni. A Haricomp munkatársai ebben nyújtanak segítséget, felmérve a cég igényeit, egyedi ajánlattal kínálják szolgáltatásaikat. Az üzleti internet szolgáltatás esetében a legfontosabb feltétel a megbízható mûködés, amelyre nagy hangsúlyt fektet a Haricomp. Online monitoring rendszer

figyeli az üzleti elôfizetôk végpontjait, mely egy esetleges meghibásodás esetén azonnal jelez a technikus munkatársaknak. Így rövid idôn belül megkezdôdik a hiba elhárítása. Eddig már több ezer elôfizetô, vállalkozás, és egyéb szolgáltatók veszik igénybe a cég szolgáltatásait Baranya megye-szerte. A HARICOMP a szolgáltatásait az otthoni felhasználótól egészen a kis- és középvállalkozásokig kínálja, megkeresve ezzel azt a piaci szegmenst, amit a nagyobb távközlési cégek hálózati lefedettség vagy egyéb okok hiányában nem képesek kiszolgálni.

A cég több nagy internet szolgáltatónak is biztosít bérelt vonali szakaszokat, amely már garancia a minôségre.

A kínálati paletta pedig LAN, WAN, WLAN hálózatok kivitelezésével, mûholdas tv és internet telepítésével, kamera rendszerek kiépítésével, internetes web-tárhely szolgáltatással, domain regisztrációval válik teljessé.

A 2013-as év a változások éve volt a Haricomp számára. A nagyszabású fejlesztések mellett fô stratégiájuk, hogy a minôség és az elégedettség megtartásával megfeleljenek a piaci kihívásoknak és bôvítsék azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek nap mint nap igénybe veszik a cég szolgáltatásait. A cégvezetés úgy véli: az üzleti életben nem lehet leállni, haladni kell elôre, újabb és újabb célokat kitûzve, mert aki nem tud megújulni, lemarad.

18

PÁLYAVÁLASZTÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Nyitott kapuk” üzemlátogatások Nyitott kapukkal várják a diákokat a baranyai vállalkozások

Októberben ismét elindult a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megrendezésre kerülô „Nyitott kapuk” rendezvénysorozat. Az üzemlátogatások során az érdeklôdô diákok és tanárok betekintést nyerhetnek az egyes szakemberek mindennapjaiba, megismerhetnek szakmákat, megkönnyítve ezzel a pályaválasztást. A programhoz egyre több baranyai vállalkozás csatlakozik.

Fontos, hogy a pályaválasztás elôtt álló diákok megismerjék a gazdaság igényeit, azokat a szakmákat, amelyekkel a tanulmányaik befejezése után várhatóan el tudnak majd helyezkedni. Ezért a kamara elsôdlegesen a hiányszakmákra, valamint az ajánlott szakmákat helyezi a hangsúlyt, de természetesen emellett más, nagy érdeklôdésre számot tartó szakmákban is szervez üzemlátogatásokat.

A hiányszakmák közül a gépipari szakmák sokak érdeklôdését felkeltették. Az ipari gépész (régi nevén: géplakatos) és hegesztô szakmákkal a HB-Kapcsolószekrénygyártó Kft. üzemében ismerkedhettek a szakmaválasztás elôtt álló fiatalok. Megismerkedhettek a gépiparban használt anyagokkal, gépekkel.

Megtekinthették a teljes munkafolyamatot az alapanyagoktól egészen a lefestett, kész termékig.

A gépi forgácsoló szakmát a Matro Kft., valamint a Forsz Kft. mutatta be az általános iskolásoknak. A technológiával és a gépparkkal kapcsolatban is tettek fel kérdéseket, miközben kezükbe foghatták az elkészült termékeket.

Forsz Kft.

Matro Kft.

A Viva Decor Kft. üzemében a bútorgyártás lépéseit ismerhették meg az oda látogatók. A diákok csodálva figyelték a nagy faipari gépeket, de ennél is nagyobb érdeklôdéssel nézték, forgatták a kézi szerszámokat.

HB-Kapcsolószekrénygyártó Kft.

Üzemlátogatásokkal bôvült a pályaválasztási kiállítások programja

www.palyavalasztasbaranya.hu

A baranyai általános iskolák számára a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja az idei évben is megrendezte a pályaválasztási kiállítást. A pécsi Szivárvány Gyermekházban megrendezett kiállítás napján a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara azzal bôvítette a programot, hogy három helyszínen biztosított üzemlátogatást.

A Slyven Rendezvényközpontban, valamint a Laterum Hotelben a vendéglátóipari és idegenforgalmi szakmákat, a Viva Decor Kft. üzemében pedig az asztalos szakmát ismerhették meg az érdeklôdôk. A helyszínekre a kamara által bérelt különjárat szállította a diákokat. Így a pályaválasztás elôtt álló diákok a cégeknél betekinthettek a mindennapi munkafolyamatokba, a szakemberektôl választ kaphattak az adott szakmával és betölthetô munkakörökkel kapcsolatos kérdéseikre.

A „Mi a pálya?” rendezvény szigetvári helyszínén a kamara kiállítóként vett részt. A Pályaválasztás Baranya standon a kamara munkatársai tájékoztattak a szakmaválasztással, hiányszakmákkal, szakmatanulással kapcsolatban, valamint a pályaválasztási weboldalt még nem ismerôk számára bemutatták a palyavalasztasbaranya.hu honlapot.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

PÁLYAVÁLASZTÁS

A PBKIK 2013. évi pályaválasztási aktivitásai A programban résztvevôk száma – 890 fô diák, tanár, szülô – 116 vállalkozás – baranyai általános iskolák és középiskolák Üzemlátogatások – 10 helyszínen – 12 csoport – 200 résztvevô diák, tanár, szülô Rendezvények – Gép-ésszel Baranyában szakmaismereti verseny – Szakma Sztár Fesztivál (szervezô: MKIK) – a kamara által szervezett pályaválasztási kiállítás a Pécs Expón – részvétel kiállítóként pályaválasztási rendezvényeken – szülôk, diákok tájékoztatása szülôi értekezleten, iskolai pályaválasztási napon – pályaválasztási szakmai fórum

Viva Decor Kft.

A Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.-nél az orgona elkészítésének teljes folyamatát mutatták be. A mûveletek nagy részét asztalos szakemberek végzik. Munkájukba betekintve láthatták a szakma iránt érdeklôdô diákok, hogy a pontosság, precizitás elengedhetetlen.

A közlekedési szakmákkal a P’-Autocity Kft. autószerelô mûhelyében ismerekedhettek a diákok. A számítógépes hibakeresésbôl, az autószerelésbôl, a karosszérialakatos munkából és a fényezésbôl P’-Autocity Kft

Szakmai fejlesztés Pályaválasztás Baranya weboldal, információs adatbázis – facebook.com/palyavalasztasbaranya – www.palyavalasztasbaranya.hu Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.

egyaránt kaptak ízelítôt, akik az autós szakma választásán

gondolkodnak.

Az üzemlátogatások közül legnagyobb érdeklôdés a vendéglátóipari és idegenforgalmi szakmák iránt volt. A Slyven Rendezvényközpontban bepillanthattak egy nagy létszámú rendezvény elôkészületeibe, ízelítôt kaptak a pincérek, szakácsok, cukrászok munkájából.

Slyven Rendezvényközpont

– szakmaválasztással kapcsolatos információk – baranyai képzési kínálat – gazdálkodó szervezetek, szakképzô iskolák – eseménynaptár: kamarai és egyéb szervezésû rendezvények, iskolai nyílt napok, szakmai napok – szakmai, szakmaismereti versenyek – szakmabemutató filmek

20 Pécsen a Laterum Hotel, valamint a Corso Hotel, Siklóson pedig a Hotel Castello nyitotta ki kapuit a diákok elôtt. Mindhárom helyszínen ámulattal járták körbe a fiatalok a szállodák épületét a szobáktól az étteremig, és hallgatták, hogy milyen szakmai elhivatottsággal érdemes ezt a pályát választani.

PÁLYAVÁLASZTÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hiányszakmák 2014-15-ös tanév ● ● ●

Laterum Hotel

● ● ● ● ● ● ●

Hotel Castello

Corso Hotel

Fókuszban a pályaválasztás

ács (34 582 01) bádogos (34 582 02) épület és szerkezetlakatos (34 582 03) gazda (34 621 01) gépi forgácsoló (34 521 03) hegesztô (34 521 06) ipari gépész (korábbi géplakatos) (34 521 04) kertész (34 622 02) szociális gondozó és ápoló (34 762 01) villanyszerelô (34 522 04)

A baranyai gazdaság szereplôi által kiemelten keresett további szakmák: ● asztalos ● bôrdíszmûves ● CNC gépkezelô ● gyakorló ápoló ● húsipari termékgyártó ● jármûipari fémalkatrész-gyártó ● kômûves és hidegburkoló ● laboratóriumi technikus ● mechatronikai technikus ● mezôgazdasági gépész ● kerámia, porcelán készítô

A szakképzés jelentôs problémája, hogy nem a munkaerôpiac igényei szerint folyik a képzés évek óta. A beiskolázást nagymértékben az iskolák lehetôségei határozták meg. Ez a folyamat a rendszerváltás után alakult ki, melyet a kormányzati intézkedések a duális képzés erôsítésével, a kamarák szakképzést felügyelô szerepével igyekeznek visszafordítani. Ennek a folyamatnak része, hogy a megyei szakképzés irányítása, a szakmai képzés irányainak és az indítható osztályok számának meghatározója a kamarai munkaszervezet által koordinált Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság.

A probléma egyre inkább erôsödik azzal, hogy nem csak a mennyiség hiányzik a munkaerô-piacon, hanem a „minôség” is.

Napi probléma a gyenge tanulmányi eredmény, a kikerülô fiatalok munkához való hozzáállása, a gyakorlati tapasztalat hiánya.

A kamara párbeszédet kezdeményezett a szakmájukban mértékadó cégek képviselôivel arról, hogyan lehetne hatékonyabban együttmûködni a pályaválasztásban annak érdekében, hogy jobb képességû tanulókkal is megismertessük és vonzóbbá tegyük az egyes szakmákat. Szó volt arról is, hogy mit vállalnak a cégek, és mit tehet még az eredmény érdekében a kamara.

Továbbá arról is, hogy a romló gazdasági helyzet, a szûkülô munkaerôpiac miatt milyen csatornákon lehet eljuttatni a pályaválasztásban érintettekhez a döntésben fontos gazdasági és szakmai információkat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakértôi felkészítés A jogszabályi változást követôen megváltozott a szakértôi munka tartalma, így a szakértôk nem csak ellenôriznek, de szükség esetén módszertani tanácsot is adnak a gyakorlati képzôhelyek számára. Az új duális képzési formában a gyakorlati képzés jelentôs része a cégeknél történik.

Az ellenôrzés nem csak formai, de tartalmi, szakmai területre is kiterjed. A PBKIK szervezésében az MKIK támogatásával 2013. október 15-én elindult a gyakorlati képzôhelyek ellenôrzését végzô kamarai szakértôk módszertani felkészítése.

A támogatás keretében 60 fô kamarai szakértôi névjegyzékben szereplô szakértô képzésére van lehetôség. Idén erre a keretszámra 80 fô jelentkezése érkezett, melybôl 20 fô átcsoportosításra került a következô évre. A jelentkezôk kiválasztásánál szempont volt, hogy az ellenôrzések tekintetében lehetôleg minden szakmacsoport képviselôje jelen legyen. A felkészítés 35 órás, mely 5 tanfolyami napon valósul meg, érint-

21

SZAKKÉPZÉS ve a jogszabályok, a képzôhely ellenôrzés eljárásrendje és az ahhoz kapcsolódó dokumentációs háttér (kerettanterv, SZVK, eszközjegyzék, cégek új tárgyi kötelezettségei) témakört. A képzés továbbá kiterjed peda-

gógiai és pszichológiai modulra is. A jelenlévôk a megszerzett ismeretanyagról november 11. és 12-én a PBKIK és az MKIK közös vizsgabizottsága elôtt adnak számot, melynek sikeres elvégzése esetén sorszámozott Tanúsítvány kerül kiállításra.

Képzôhelyek minôsítése

Összefogás

Üzemlátogatással egybekötött ülést tartott a Szakképzési bizottság Siklóson, a Vasúti Vendéglôben.

Tankó Ferenc, a Vasúti Vendéglôt üzemeltetô vállalkozó a tanulók gyakorlati képzésével kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. Hosszú évek óta tanítja a pincér és szakács tanulókat a szakma gyakorlati ismereteire. Ezalatt a közel ötven év alatt több mint 100 tanulót képeztek a vendéglôben. A jogszabályok sokszor módosultak, hol kedvezôtlen, hol kedvezô változásokat hozva. Pozitívumként emelte ki, hogy könnyebbé és viszonylag gyorsabbá vált a pénzügyi elszámolás rendszere. A képzés egyik hátrányaként pedig azt, hogy a duális képzésben még mindig az iskolai képzésben eltöltött idô dominál, a gyakorlati képzés rovására.

A Várszegi Gyula alelnök vezetésével ülésezô bizottság áttekintette a további szakképzési aktuális témákat. Így a kamara pályaválasztási aktivitását, a mesterképzést, a gépipari cégek technológiai felmérését, a decentralizált pályázat aktuális feladatait, eredményeit, az e területeken folyó munkákat.

A vendéglátó szakmákban a minôségi szakemberképzés erôsítése érdekében szükségessé vált a tanulók gyakorlati képzését végzô képzôhelyek felülvizsgálata, minôsítése a képzés szempontjából.

Ennek érdekében meghatározásra kerülnek azok a minimum feltételek, melynek hiányában a képzôhelyek nem tudnak majd tanulót képezni. A vendéglátó szakma szakembereibôl álló team végzi a kategorizálás alapjainak kidolgozását. A Szakképzési Bizottság egyetértett ennek fontosságával, s egyhangúan megszavazta ennek a rendszernek a kidolgozását.

a versenyképes képzési mód erôsítéséhez Kecskeméti mintára a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is együttmûködést készít elô a Pécsi Tudományegyetemmel.

A Kecskeméti Fôiskola mûszaki karán tartott I. Duális Felsôoktatási Konferencia kihangsúlyozta, hogy a demográfiai csökkenés miatt szükséges a szakma politikai beavatkozás ahhoz, hogy a cégek megfelelô mennyiségû diplomás utánpótláshoz jussanak. Az új felsôoktatási koncepció különösen kiemeli a mûszaki, gazdasági és informatikai területen végzôk felkészítését az új technológiákra és ezzel párhuzamosan az új menedzsment módszerekre.

A Kecskeméti Fôiskola kiemelt feladatának fogalmazta meg, hogy olyan értéktöbbletet adjon diákjainak, amivel versenyelônyhöz jutnak a munkaerô-piacon. Ez az értéktöbblet pedig egyértelmûen a gyakorlatorientált képzés. Ebben legfôbb partnerük a helyi vállalkozások. Az elmélet a fôiskolán, a gyakorlat a cégnél történik.

A duális felsôoktatás feladata a széleskörû minôségi képzésben a gyakorlat erôsítése, úgy hogy a hallgatók valós feladatokat oldanak meg a cégnél.

(Folytatás a 22. oldalon)

22 (Folytatás a 21. oldalról)

Ezzel a diák kötôdik a céghez, növekszik a helyismerete, és késôbbiekben az alkalmazás során kevesebb energia kell a pályakezdô betanításához. Az eddigi tapasztalat alapján a hallgatónak munka és szakmai tapasztalata többlettudást ad. Már tanulóévei alatt szakmai kapcsolatrendszert tud kiépíteni. Az eddigi tapasztalatok alapján a hallgatók elkötelezettebbek lesznek, mérhetôen jobb eredményeket produkálnak, a tanuláshoz javul a hozzáállásuk, munkakultúrájuk erôsödik. Az oktatási intézmény kapcsolata erôsödik a környezô cégekkel, ami megmutatkozik a K+F együttmûködések erôsödésében is.

A kecskeméti polgármester kiemelte, hogy a városvezetés és az egyetem folyamatosan arra készül, ha jön a lehetôség, egy újabb befektetô, akkor a képzett emberek rendelkezésre álljanak. Ahol az oktatás versenyképes helyi munkaerôt ad, ott van fejlesztés.

Kihangsúlyozta: a versenyképesség erôsítéséhez a különbözô szereplôknek össze kell fogniuk. A cégnek érdeke, hiszen jobb szakmai alappal kerülnek hozzá a friss munkavállalók, az oktatási rendszer pedig eredményesebb, ha együttmûködik és segíti a cégek fejlesztését.

A pécsváradi Kresz és Fiedler Kft. elsôként kapcsolódott Baranyából a kecskeméti kezdeményezéshez. Kresz Erika, a cég ügyvezetôje hozzászólásában kiemelte a kkv bekapcsolódásának fontosságát, hiszen a kisebb cégeknél komplexebb munkafolyamatokat lát a hallgató. A cégnek érdeke a mérnök utánpótlás megszerzése miatt a fiatal szakemberek megnyerése, hiszen más lehetôségeket ad egy kkv, mint egy multi, s ezt már idôben meg kell ismertetni a fiatalokkal. A cégek motivációja továbbá, hogy nincs mûszaki mérnök, az iskolából kikerülôknek a gyakorlati tudása kevéssé használható, ezáltal a cégnél történô betanulási ideje is jóval hosszabb, mint annak aki duális képzésben tanul.

A konferencia összegzéseként megállapítható, hogy a duális felsôoktatási rendszer erôsítheti az együttmûködést az ipar és a felsôoktatás között, fejlesztheti az információ cserét. Végeredményben a vevôért történik minden. Azonban jelentôs jogszabályi finomítás szükséges ahhoz, hogy a rendszer mûködôképes legyen.

Cséfalvay Ágnes szakképzési vezetô

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A mestercím kötelez Csak az szerezhessen mesterlevelet, aki folyamatosan képzi magát Az Irgalmasok utcai férfi fodrászat minden székében ül valaki. A sarokban próbafejen egy tanuló gyakorol. BUZÁS András fodrászmesterrel a pici öltözôben foglalunk helyet. Ô nem régen érkezett meg egy bemutatóról, amelyet az egyik nagy fodrászkellékeket gyártó cég szervezett.

— Annak idején más pályán képzeltem el az életem – mondja. — Geológiával szerettem volna foglalkozni, azonban ehhez nem volt elég jó az átlagom. Azonban nagyon ragaszkodtam az elképzelésemhez, ezért Székesfehérvárra, az ottani szakközépiskolába adtam be a jelentkezési lapomat. Felvettek, de hamar kiderült, ez a pálya nem nekem való.

Nem volt más lehetôség, mint az, hogy szakmát válasszon. Ugyan fodrásznak akkor is sokan jelentkeztek, de mindenki nôi fodrász akart lenni, férfi fodrász szinte senki. A gyakorlati idejét a Fodrászipari Vállalat egyik meszesi üzletében töltötte.

A fodrász, akihez került nagyon örült annak, hogy fiú és érdekli a szakma.

— A tanulás is jól ment, kémiából – ami a fodrászoknál a hajfestés miatt nagyon fontos tantárgy – még az országos döntôbe is bekerültem – folytatja tovább beszélgetésünket. — A szakmunkásbizonyítvány megszerzését követôen kerestem a lehetôséget, hogy a város peremérôl beljebb kerülhessek. Akkor hívott az egyik kollégám a Kossuth Lajos utcai üzletbe, ahol külön férfi fodrászat is mûködött.

S itt kinyílott elôtte a világ, meg a szakma. Ekkor kezdett el versenyezni, s tanulókkal foglalkozni. Az elsô tanulója ma is együtt dolgozik vele. S ott szembesült azzal is, hogy vannak olyan problémák, amelyre nem tudja a választ. Például egy balkezes tanulónak miként magyarázza el az olló használatát. Aztán lehetôség nyílt arra is, hogy különbözeti vizsga letétele után nôi fodrász is lehessen. Ezzel megnyílt az út elôtte arra, hogy megszerezze a mesterlevelet.

— Az ember gondolkodásában ott kell legyen a folyamatos megújulás iránti vágy, ezért is vállalkoztam a mestercím megszerzésére – mondja. – S 1992-ben elsôk között vettem részt a már három részbôl álló – vállalkozói és pedagógia ismeretek, szakmai elmélet, gyakorlat – mestervizsgán. Nem volt könnyû, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a tanfolyamot tízen kezdtük, a mester címet hatan szereztük meg.

Mint mondja, mindig is fontosnak tartotta, hogy fejlessze a tudását, kezdôként a versenyek nyújtotta lehetôségeket igyekezett mind jobban ki-

használni. Országon belül ugyanúgy, mint külföldön. Rendszeresen ott volt a legjobbak között.

— Egy-egy versenyen lehetôség nyílott arra, hogy nemcsak egymástól tanuljunk, de a hozzájuk kapcsolódó szakmai bemutatókon a nagy cégek megismertettek bennünket a legújabb vágási, festési eljárásokkal, trendekkel is – emeli ki Buzás András. — Sajnos azonban az utóbbi években ezek a lehetôségek beszûkültek. A mesterképzés is elvesztette a jelentôségét, hiszen ma már bárki e nélkül is nyithat üzletet, s igazán a tanulóképzésben sincs a helyén. Éppen ezért a mestervizsga rendszerén is változtatni kellene, csak az szerezhessen mesterlevelet, aki évente legalább egy továbbképzésen részt vesz, folyamatosan képzi magát. Hasonló kredit rendszert kellene bevezetni a fodrászoknál is, mint ahogy ezt már több szakmában megtették.

Szólt arról is, mindig is igyekezett a tudását továbbadni, volt, amikor három, de legalább egy tanulója mindig volt, ahogy jelenleg is. Kitért arra is, Buzás András

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

TANULÓSZERZÔDÉS

Egyre kevesebb az elhivatott fiatal Folyamatosan népesül be a Pécsi Kereskedelmi Központban a Fókusz Étterem. Egyre másra érkeznek az irodaház dolgozói. MISETA Zoltánnal és Miszler Miklóssal egy félreesô asztalnál foglalunk helyet. Míg mi beszélgetünk, a tanulók a felnôttek felügyelete mellett szolgálják fel az ebédet az asztaltársaságoknak.

— Elsôsorban az irodaház dolgozói tartoznak a vendégkörünkhöz – mondja Miszler Miklós, az MM-Catering Kft. ügyvezetôje. –, de szerepet vállalunk a rendezvények lebonyolításában, az üzleti és partnertalálkozókhoz kapcsolódó állófogadások megtartásában. Már egyre többször érkezik hozzánk megkeresés egyesületektôl, kluboktól külsô rendezvények lebonyolítására, de esküvôt is tartottunk már. A környékbeliek szintén kezdik felfedezni az éttermet, már vannak olyanok, akik nálunk ebédelnek rendszeresen.

Mint mondja, naponta több menü közül lehet választani, de arra is van mód, hogy egyedi kéréseket is teljesítsenek, mellett étlapról is lehet választani. Hangsúlyozza, mindennek köszönhetôen érezhetôen nô a vendégek száma.

Szólt arról is, hogy a jövôben nagyobb hangsúlyt helyeznek az étterem arculatára, több változást vezetnek be, valamint a tervek között szerepel a konyha technológiai fejlesztése is.

— Egyebek mellett egy tankávéházat szeretnénk kialakítani, annak érdekében, hogy ne csak ebédelni jöjjenek az étterembe az irodaház dolgozói, hanem az üzleti tárgyalásaik helyszíne is legyen – emeli ki az ügyvezetô.

Szinte végszóra érkezik meg a tanulók szakoktatója, Miseta Zoltán. Maga 1996-ban végzett, szakács, felszolgáló és cukrász végzettsége is van. Tanulókkal néhány éve foglalkozik.

— Szívesen foglalkozom a tanulók képzésével, akik nagy segítséget jelentenek – veszi át a szót. — Az éttermünkre jellemzô ugyanis a napon belüli szezonalitás, s a déli csúcsban nélkülük a vendégek gyors kiszolgálását nehezen tudnánk megoldani. E mellett a rendezvények, állófogadások lebonyolításában is jelentôs a szerepük. A (Folytatás a 22. oldalról)

hogy nyolc évvel ezelôtt, Rendeczki Lajossal közösen a felnôttképzésben is vállalt szerepet, volt olyan tanfolyam, amelyen huszonnyolcan voltak.

— Most ismét változott a szakképzési rendszer, amelynek vannak jó részei is, például, hogy ezentúl már fodrász is csak érettségi után lehet valaki. Azonban a vizsgáztatási rendszer rossz irányba ment el. Míg korábban minden egyes vizsgabizottsági tag egy pontrendszer alapján, önállóan értékelte a tanuló teljesítményét, most e helyett százalékban határozzák meg azt, s aki

jó képességûek pedig a szakember utánpótlás zálogát jelentik, ugyanis egyre többen mennek külföldre dolgozni. Az idén végzettek ma már a munkatársaink, a gyakorlati idô alatt tanúsított munkájuk alapján alkalmaztuk mindegyiket. Nagy könnyebbséget jelent, hogy ôk már az általunk támasztott követelmények alapján szolgálják ki a vendégeket, készítik el az ételeket.

Jelenleg harmincnégy, elsô és harmadéves szakács és felszolgáló tanuló sajátítja el náluk a szakmai fogásokat, akik három pécsi – Rét utca, MIOK, Forrás – iskolából, valamint a sásdi ven-

tán. — Ennek érdekében a decentralizált alapból elnyerhetô pályázati források felhasználásával szeretnénk fejleszteni a konyhában használatos berendezéseket, korszerû gépeket és eszközöket kívánunk vásárolni. A kreativitás fontos a vendéglátásban, egy-egy ételt többféleképpen el lehet készíteni, ehhez viszont elengedhetetlen a korszerû technológiák ismerete. Sajnos nap, mint nap azt is látnunk kell, hogy egyre kevesebb az olyan fiatal, aki élethivatásként választja, már gyerekként például szakács szeretne lenni, a vendéglátós szakmát. A tanulóink között vannak

Miseta Zoltán

déglátó szakiskolából érkeznek. Sokan vidékrôl járnak be, Pécs vonzáskörzetébôl, valamint Komlóról és környékérôl. — Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hagyományos mellett a legújabb ételkészítési eljárásokat is elsajátítsák, hogy bármelyik étteremben megállják a helyüket a végzést követôen – folytatja tovább Miseta Zolcsak alig haladja meg az ötven százalékot, az is fodrász lehet. A másik nagy gond, hogy fodrász képzés égisze alatt a nôi és férfi fodrászat mellett, manikûr, gyógymasszázs, kozmetikus ismeretek is szerepelnek a tananyagban, s e miatt az alapszakmára kevés idô jut. Mindez a késôbbiekben a mesterképzésre is visszaüt, ugyanis az a bizonyítvány amit majd kapnak, nem jogosítja fel ôket arra, hogy önállóan dolgozzanak – fejezi be beszélgetésünket, mert közben megérkezett a vendége.

Sz.K.

olyanok, akik nem tudják miért jelentkeztek felszolgálónak, szakácsnak, nem érdekli ôket, ami a hozzáállásukon, munkájukon is meglátszik.

Azonban az ô esetükben is arra törekszünk, hogy az alapokat elsajátítsák, s megkeressük azokat a területeket, amelyekben szívesen vesznek részt.

Volt olyan szakácstanulónk, aki a sütemények készítésében lelte örömét, mi úgy döntöttük ezt bízzuk rá, legyen ez az ô feladata.

Mint mondja, e mellett számos módon igyekeznek jobb, s minôségi munkára ösztönözni a tanulóikat. Aki jól tanul és jól teljesít, annak magasabb az ösztöndíja is. Annak a véleményének is hangot ad, hogy az utóbbi idôben azt tapasztalja, felhígult ez a szakma is. A négy iskolában évente csaknem százan végeznek, a vendéglátóhelyek ennyi frissen végzett felszolgálót, szakácsot képtelenek alkalmazni. Sokan elhagyják a szakmát, vagy külföldre mennek.

SZ.K.

24 Különleges képzési program indult útjára az elmúlt hónapokban Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki ennek szellemi hátterét, amelyet a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve valósít meg.

A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet. Beszélgetô társaim mindannyian képzômûvészek, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységet végeznek. Bóbics Dia festô, Somogyi Éva pop-up könyveket, Kósa Ferenc film- és színházi díszleteket, míg Gajcsi Blanka ezüst ékszereket készít.

— Pécsett végeztem az egyetem mûvészeti karán, festô és mûvésztanár szakon – kezdi beszélgetésünket Bóbics Dia. — Dolgoztam a Janus Pannonius Múzeumban a képzômûvészeti osztályon, valamint az EKF programban is részt vettem 2009 és 2012. között, egyebek mellett a Nyolcak és a Bauhaus kiállítás lebonyolításában.

Több évig élt külföldön is, a leghosszabb ideig hat évig Münchenben, az ottani Mûvészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Mindenhol azt látta, a fiatal mûvészek pályakezdését igyekeznek segíteni, Németországban például számos galéria tartja feladatának.

— Itthon, ez inkább csak azoknak adatik meg, akik a fôvárosban élnek, vidéken kevés a galéria, s az olyan galériás,

ÖNINDÍTÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nehéz a vállalkozói és a aki vállalja a kockázatot – mondja. — A múzeumi idôszakom alatt kulturális menedzser végzettséget is szereztem, ez, valamint az itthon és külföldön, mint mûvész is, szerzett tapasztalataim alapján határoztam el, hogy olyan vállalkozást indítok, amellyel a fiatal alkotók munkáit minél szélesebb körben megismertethetem, ezért is örültem, amikor a testvérem felhívta a figyelmemet az Önindító programra. Akkor már körvonalazódott bennem, hogy mit és hogyan szeretnék ennek érdekében tenni.

Elsôsorban szeretné az alkotásokat kimozdítani a megszokott környezetükbôl. Vendéglátóhelyeken, konferenciákon, szállodákban, különbözô eseményekhez kapcsolódóan mutatná be azokat. Az is az elképzelések között szerepel, hogy egy-egy borkóstoló, gasztronómiai rendezvény idejére kikölcsönözné azokat.

Mint mondja, jó, hogy Pécsett is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amelyre olyanok is elmennek, s megnézik a kiállításokat, akik máskor nem, de ez csak egy kis szelete a mûvészek és alkotásaik megismertetésének.

Ennél többre van szükség, arra, hogy a mûvész maga is beszélhessen arról, hogy milyen technikát alkalmazott, s miért pont azt a gondolatai kifejezésére.

Emellett az elképzelései között szerepel az is, hogy lízingelné a mûvészektôl a munkáikat, amelyeket hotelekben, vendéglátóhelyeken állítana ki, amelyek a bérleti díj helyett mûalkotások eladásából származó bevételbôl részesülnének. Mûvészeti tanácsadással, az igényes mûvészet iránt érdeklôdôk feltérképezésével, work-shopok, mûvésztelepek szervezését is tervezi.

— Hogy mindez megvalósulhasson, az Önindító programtól sok segítséget kaptam. Olyan ismereteket – jogi, pénzügyi, tárgyalás technikai –, amelyekkel nem rendelkeztem – mondja. — Emellett arra is ráirányították a figyelmemet, hogy

a marketingnek mekkora a szerepe abban, hogy egy vállalkozás sikeres legyen.

Mindezt olyan szakemberektôl, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. Miközben beszélgetésünk ezen részéhez érkezünk lép be az ajtón következô beszélgetô partnerem Somogyi Éva, aki pop-up könyveket készít.

— Nekem is ezeken a területeken adott sokat a tanfolyam – kapcsolódik be beszélgetésünkbe. — Pécsett a Mûvészeti Szakközépiskolában érettségiztem, Molnár Tamás grafikus volt a tanárom, majd Sopronban szereztem diplomát formatervezô szakon. Ott készítettem az elsô pop-up könyvet Radnóti verseire. A Formatervezôi Díj diák kategóriában kiadott külön díját nyertem el vele.

A diploma megszerzése után grafikusként dolgozott, mint szabadúszó. A megrendelôi között egyaránt volt könyvkiadó, de tervezett weblapot, megbízták mini arculati tervek elkészítésével is.

Azonban mindinkább avval találta szembe magát, hogy gyors és nem igazán igényes munkát várnak el tôle, ezért határozta el, hogy létrehoz valami újat, valami mást, amivel önállóan jelenhet meg a piacon.

— Megpályáztam a Moholy-Nagy ösztöndíjat egy a Weöres Sándor születésének századik évfordulójára készítendô pop-up könyvvel – folytatja tovább. — Sikeresen szerepeltem, elnyertem az ösztöndíjat, s közben Pécsre is visszaköltöztem. S ekkor hallottam az Önindító programról is. A programban résztvevôk közül többeket is ismertem. Bóbics Diával együtt dolgoztam, egy másik lánnyal pedig korábban együtt laktam. Egyet biztosan tudok, van igény a különleges, egyedi könyvekre, a digitalizálódó világ nem zárja ki ennek az igényét. Többek között

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ

mûvészi én összehangolása az olyanokra, mint az általam készített – a sima felületrôl kiugró formákat, alakokat, betûket tartalmazó – kiadványokra, úgy tapasztaltam, hogy érdeklôdnek irántuk.

Nagyon örült a lehetôségnek, hogy részese lehetett az Önindító programnak, mert az eltelt hónapokban kialakult benne egyfajta vállalkozói attitûd, ugyanis az elmúlt években annyit megtapasztalt, hogy nem könnyû a mûvészi és a vállalkozói énjét összeegyeztetni, az egyensúlyt megteremteni, de mindent megtesz ezért, mert szeretné mûvészként leélni az életét.

Gajcsi Blankának, aki ezüstbôl készíti ékszereit úgy tûnik sikerült. Évek óta rendszeres résztvevôje a kézmûves vásároknak. A pécsi Mûvészeti Szakközépiskolában ötvös szakon végzett, Váradi Bence ötvös tanítványaként, majd Pécsett az egyetem Mûvészeti Karán szobrász szakon diplomázott.

— A végzést követôen kezdtem el ékszereket készíteni, mert úgy éreztem azok sokkal közelebb állnak hozzám – mondja.

Azt, hogy jól döntött, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2007-ben részt vett a Zoób Kati és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra közös ékszer-kollekciójának elkészítésében, kiállításokon vett részt a maga által tervezett ékszereivel. Az igazi áttörést azonban az jelentette, amikor három évvel ezelôtt felvették a budapesti WAMP designvásár állandó résztvevôi közé. Az eltelt években számos kreatív feladattal is megbízták. Egyebek mellett az ô munkája a Király utcában a Hair Club fodrászat két kagylólámpája, s a Concrete recycled and handmade csapattal közösen betonékszereket készített.

Az elsô idôkben Pécsett a vásárokba járt, késôbb ez a kör kibôvült a WAMP, designvásárral, amelynek ma már rendszeres résztvevôje, de külföldön is voltak próbálkozásai több kevesebb sikerrel.

— Elôször elmentem, s megnéztem, hogy mit is kínál a VAMP, megtetszett, s

már harmadik esztendeje, hogy rendszeresen részt veszek rajta – folytatja tovább beszélgetésünket. — Ma már elsôsorban Budapestre járok az ottani kézmûves vásárokra, meg a WAMP-ra, de a Zsolnay Kulturális Negyedben a Signo Galériában, a Nick udvarban, valamint a Meskán is megtalálhatók az ékszereim. Az Önindító programra az ismerôseim hívták fel a figyelmemet, ugyanis tudták, hogy fejleszteni szeretném a mûhelyemet, precíziós nemesfémöntôvel. A program részét képezô támogatást erre használnám fel.

Neki a tanfolyam abban nyújtott segítséget, hogy a vállalkozását még tudatosabban tudja megalapozni. Ugyanis eddig nem igazán foglalkozott ezzel, az alkotás volt számára a fontos. Fôleg a pénzügyek és az árképzés terén kapott ismeretek jelentenek számára nagy segítséget, ez utóbbi mindig is problémát jelentett neki, hogy mi alapján határozza meg egy-egy ékszere értékét.

— A marketing fontosságával is itt szembesültem – mondja. — Ugyan eddig is megpróbáltam, ahol csak lehet megjelenni, hogy minél inkább megismerjék az általam készített ékszereket. Ugyan elsôsorban megrendelésre dolgozom, az ékszereim megtalálhatók az interneten, több web-áruházzal is felvettem a kapcsolatot.

Utolsó beszélgetô társam Kósa Ferenc igazán kalandos körülmények között került be a csapatba, s a kreatív ipar résztvevôi közé. Az érettségi után nem úgy alakult az élete, ahogy szerette volna, ezért úgy határozott, a saját lábára áll. Építôipari vállalkozást alapított, alpin technikával egyebek mellett a többszintes épületek külsô hôszigetelését végezte.

Húsz alkalmazottja volt. Aztán az egyik, majd a másik megrendelôje nem fizetett, kénytelen volt felszámolni a céget. A mûvészvilággal akkor került kapcsolatba, amikor megismerte a feleségét, Varga Rita festômûvészt.

25 — Ebben az idôben több mûvésszel közösen már mûködtették a Közelítés Mûvészeti Egyesületet, s annak keretében a Közelítés Galériát, a kiállításaikhoz készítettem eleinte installációkat, késôbb már bevontak a nagy projektjeikbe is – emlékszik vissza a kezdetekre. — Közben a saját cégemben dolgoztam, s amikor munkanélküli lettem, mert tönkrement a cég, akkor jött mint lehetôség az Önindító program, amelyben film- és színházi díszlet készítésével pályáztam.

Az álmaim között szerepelt, hogy galériát nyitok kortárs mûvészeti alkotások bemutatására, eladására, azonban errôl egyelôre lemondtam, mert az általam elvégzett piackutatás azt mutatta, erre egyelôre nincs igény.

Ugyan éveken át cégvezetô tulajdonosként vitt egy vállalkozást, az Önindító program során nemegyszer kénytelen volt szembesülni azzal, hol kellett volna másként döntenie. Az eltelt hónapokban jobban megismerte önmagát is ezeken keresztül, s egyben pótolta a hiányosságait.

— Azonban azt egy kicsit hiányoltam, hogy miután a kreatív ipar áll a program középpontjában a mûvészettörténet nem volt része a programnak – mondja. — Az eltelt hónapokban elsôsorban a vállalkozással kapcsolatos ismereteim bôvültek, valamint kapcsolati tôkével lettem gazdagabb. Egyben az is világossá vált számomra, hogy a vállalkozásomban mit és hol rontottam el, ha újat indítok, mire kell majd odafigyelnem.

A programnak tudja be azt is, hogy mindinkább keresik, egyre több a munkája. Jelenleg ifj. Vata Emillel dolgozik együtt, akivel egy budapesti színház elôadásához készítenek díszletet. A mohácsi Busó-udvarba életnagyságú állatok – ló, macska –, valamint négy sokác-ház, Pécsett pedig az Árkádba a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódóan rénszarvasok, süveghegy elkészítésére kérték fel. E mellett nagy szerepe van az Önindító programnak abban is, hogy kimozdította abból a letargikus helyzetbôl, amelybe a cége megszûnte után került.

26

ÚJ TAGJAINK

Új tagunk az EWIGE Consulting Bt. Nemrég csatlakozott a kamarához az EWIGE Consulting Bt., amelynek egyik vezetôje, Kapitányné Légrádi Éva lapunknak elmondta, hogy már a közeli jövôben reményteli, valós alternatívát lát a gazdasági szervezettel történô együttmûködésben. Az üzletasszony szerint a kamara ugyanis nem csak abban segíthet, hogy ismertebbé váljék a regionálisan mûködô cég, hanem – többek között, például – a pályázatokra is szélesebb rálátást kínálhat.

keink körét. E pozitív tendencia eredményeként ma már minôségi olasz, lengyel és magyar harisnyák, fehérnemûk, illetve hazai gyártású, kiváló minôségû fürdôruhák színesítik a márkaboltunk kínálati palettáját. A felsorolt termékeken kívül az üzletünkben – a városban mintegy egyedi szolgáltatásként – zokni-báb készítô foglalkozásokat tartunk. Az ezzel kapcsolatos tapasztalataink rendkívül kedvezôek, hiszen a szóban forgó elfoglaltság remek kikapcsolódást biztosít úgy a gyermekek, mint a hozzánk betérô felnôtt vásárlóink számára. Az eddig felsorolt tevékenységi körünkön belül szívesen fogadjuk még a különbözô sport egyesületek, klubok, szervezetek és cégek részére megrendelt saját logós zoknik gyártását is.

— Mely az a tevékenységi kör, amely a legerôsebben van jelen a bt.-ben?

— Ahogy az a fent elmondottakból is kitûnik, tevékenységi körünk széles, mindegyiket hasonlóan lelkes intenzitás jellemzi. A zokni-báb készítést csak azért említeném meg még egyszer, mert ez nem csak azért kedves nekünk, mert a Kapitányné Légrádi Éva megvalósítás a saját kreatív ötletünk gyümölcse, és Kapitány Gellért de látjuk, hogy szeretik és keresik is a lehetôséget a hozzánk betérô vásárlók. Tevékenységünk — Mikor alakult a cégük, illetve mi a fô során elsôdleges szempontként minden esetben profiljuk? a vásárlóink igényét tartjuk szem elôtt. Ezért a — Az EWIGE Consulting Bt. immáron hét cégünk ma már folyamatosan bôvülô utalvány és éve kínálja a termékeit a régióban. Saját márkás, kártya elfogadó hellyé vált. E szerint a Tüke, illetprémium minôségû magyar EWIGE bébi, gyerve a Nyugdíjas kártya mellett a Magyar Autóklub mek és felnôtt zoknik forgalmazásával foglalkotagjai számára is biztosítunk kedvezményeket. zunk. Az elmúlt évek során természetesen folya— Mi volt a cél, amikor belevágtak a válmatosan bôvítettük az értékesítésre szánt termélalkozás létrehozásába?

„Érezd jól magad, érezd a szeszélyt” A pécsi TATUUM üzletet mûködtetô MYTAT Kft. és a PTE Közgazdaságtudományi Kar nemrég – gazdasági szempontból is – érdekes pályázatot írt ki, melynek tárgya a már meglévô marketingstratégia újragondolása volt. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a projekt milyen eredménnyel zárult, illetve az eredmény beváltotta-e a hozzáfûzött reményeket. A MYTAT Kft. üzletvezetôje, Ugocsai Zsanett azonban nem csak a pályázatról beszélt, de röpke bepillantást engedett a TATUUM stílus világába is.

— Honnan ered a TATUUM márkanév?

— A TATUUM egy lengyel alapítású ruházati vállalkozás, amelynek fô ismérve, hogy jellemzôen a kkv szektorban mûködik és az anyaországon kívül számos külföldi versenypiacon – Oroszországban, Litvániában, Csehországban – is jelen van a termékeivel. Hazánkban például Budapesten és Pécsett vannak üzletei.

— A márka szlogenje – „Feel good, Feel mood” – kiváló ugyan, de mit takar ez a kedves, figyelemfelkeltô „szójáték” a gyakorlatban?

— A TATUUM márka több mint egy évtizede fémjelzi a kényelemmel kombinált, magas minôségû, az apró részletekre is figyelmet fordító elegáns és hétköznapi stílust. Az úgynevezett „casual” termékvonal egyaránt alkalmas sportoláshoz, társasági megjelenésre, de bátran viselhetô irodai környezetben is. A TATUUM kollekcióit azoknak a nôknek és férfiaknak tervezik, akik az egyszerû és a praktikus ruhadarabokat keresik az egyéni stílusuk kifejezésére. A kollekciókhoz a legfinomabb természetes anyagokat használja a cég. A márka tervezôi pedig a legfrissebb divattrendeket ötvözik a klasszikus szabásvonalakkal.

A színvilág rendkívül széles: a közkedvelt földszíneken át a tengerészkékig, a pirosig számos árnyalat megtalálható. Közülük természetesen nem hiányzik a nagy klasszikus, a fekete-fehér össze-

Dél-Dunántúli Gazdaság — Valójában a cégünk egy családi vállalkozás, hiszen a férjemmel, Kapitány Gellérttel közösen üzemeltetjük. Így aztán mi voltunk a névadói és a megálmodói is a márkának és persze a cég nevének is. Amikor a tevékenységünket elkezdtük, azzal a szándékkal tettük, hogy egy fajta értéket teremtsünk ebben a különösen nehéz gazdasági helyzetben lévô régióban.

— Úgy tudom, saját döntés volt a kamarai tagság...

— Az EWIGE csapatának határozott célja az, hogy aktív önkéntes tagja legyen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának azzal, hogy a testület által szervezett, rendszeres tréningeken, a szakmai rendezvényeken részt vegyünk. Határozott meggyôzôdésünk ugyanis, hogy ezek az elôremutató, vállalkozásokat segítô rendezvények nagy mértékben elôsegítik majd számunkra is a már meglévô partneri kapcsolatok bôvítését, illetve a régió kereskedelmének fellendítését.

Miután a cégünknél alapvetôen fontos kitétel a folyamatos, innovatív fejlesztés ezért az önkéntesen vállalt tagságtól azt reméljük, hogy a kamarától kapott megfelelô tájékoztatások, szakmai információk segítségével növelhetôvé válik cégünk esélye a különbözô pályázatokon való sikeres szereplésben. De, a felsoroltakon kívül ott van még a kamara kiterjedt nemzetközi adatbázisa is (Enterprise Europe Network), amelyhez kapcsolódva úgyszintén reméljük, hogy sikerül majd új gyártókkal, disztribútorokkal kapcsolatot létesítenünk. Ezek a lépések – megítélésünk szerint – tovább erôsítik majd a vállalkozásunk hazai pozícióját, illetve hosszú távon reális lehetôséget kínál számunkra – az országhatárt átlépve – a külföldi piacokon történô megjelenésünkre is.

állítás sem. Azok, akik a megvásárolt ruhadarabokhoz megfelelô kiegészítôkre vágynak nem kell messzire menniük: az üzletünkben a letisztult formavilágú COYOCO kiegészítôk közül kedvükre válogathatnak.

— Mi volt annak a pályázatnak a célja, melyet a MYTAT Kft. a közelmúltban hirdetett a PTE Közgazdaságtudományi Karral történô együttmûködési megállapodás alapján...

— Az ma már vitathatatlan tény a gazdasági élet szereplôi között, hogy évek óta meglehetôsen kedvezôtlen tendencia jellemzi a vállalkozások gazdasági környezetét. Ezért döntöttünk mi is úgy, hogy a már meglévô marketingstratégiánk újragondoltatásával egyrészrôl ismertebbé te-

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

DÍJAZOTTAK

Elismerés a legjobbaknak A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklós Városi Elnöksége évrôl évre szakmai díjakkal ismeri el a térség gazdasági életében, a szakember-utánpótlás nevelésében, valamint az idegenforgalom fellendítésében jelentôs szerepet vállalók tevékenységét.

Ebben az esztendôben a Siklós és térsége gazdasági fejlôdését elôsegítô munkássága elismeréseként Than Károly díjat vehetett át Orlovics Gyula, a sellyei O és R Építôipari Kft. ügyvezetôje.

— Harminc esztendeje vezetôként dolgozom, nagyon meglepett, hogy nekem ítélték ezt a díjat – mondja Orlovics Gyula.

Egy évtizeden át a Sellyei Víztársulat élén állt, majd megszûnéséig a Harkányi Költségvetési Üzemet vezette. Egy volt kollegájával közösen hozta létre 1995-ben az O és R Építôipari céget, amely a mai napig száznegyven sellyei és a környék huszonhét településén élô embernek ad munkát.

— Amikor megszûnt az állami cég, amelyet vezettem, akkor elsôként egy saját bt.-t hoztam létre – folytatja tovább beszélgetésünket. — Aztán rá négy évre alapítottuk meg a kft.-t, amelyben a két megszûnt cég – víztársulat, költségvetési üzem – dolgozóit foglalkoztattuk tovább, s akik a mai napig együtt dolgoznak velünk. Többen ma már nyugdíjba mentek közülük, helyükre fiatalok érkeztek. Az építôiparban mondhatni ritkaságnak számít az is, hogy a munkákat a saját szakembereinkkel végezzük el, s a velünk együttmûködô – épületgépész, villanyszerelô – alvállalkozók is több évtizede a partnereink.

A szakmával nem rendelkezô dolgozóik részére a munkaügyi központtal együttmûködve kômûves és ács OKJ-s képzést szerveztek, az ehhez kapcsolódó gyakorlati oktatás a cégnél folyt.

oda, aki tanulók százait vezette be az eltelt évtizedekben a klasszikus vendéglátás rejtelmeibe.

— Nagyon örültem a díjnak, nem számítottam rá – mondja. — Jó érzés volt, hogy ezen a módon is elismerik a munkámat.

Mint mondja, 1984ben végzett Pécsett a Rét utcai Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakiskolában, mint felszolgáló. A gyakorlati idejét a Misina Étteremben töltötte. Elsô munkahelye Harkányban a Napsugár Szálló volt, ahol nemcsak a hotelben, de az étteremben is dolgozott, de hosszabb, rövidebb idôt eltöltött a Baranya Szállóban is. Innen az útja a Hotel Platánba vezetett, s nyolc éve annak, hogy a Thermál Hotelben – az egykori Agro – helyezkedett el. Tanulókkal egy véletlennek köszönhetôen kezdett el foglalkozni. Látták, hogy szót ért velük.

— Szeretek a fiatalokkal foglalkozni, nekem magamnak is három gyerekem van – folytatja. — Igyekszem velük ugyanúgy megszerettetni a szakmát, mint az én gyakorlati oktatóim tették. A saját érdekükben szigorú is vagyok a tanulóimhoz, ahogy velem is azok voltak a gyakorlati képzés vezetôim, mert vallom: nagyon fontos, hogy megbízhatóak legyenek, magas minôségben végezzék a munkájukat. Úgy gondolom a személyes példa is sokat számít, miután látják, szeretem a munkámat, a vendégekre mosolygok, kedves vagyok hozzájuk, beszélgetek velük, úgy ôk is ezt teszik. Talán ennek is köszönhetô, hogy a végzést követôen sokan a szakmában maradnak, a legjobbak közül többel a mai napig együtt dolgozom.

Jelenleg kilenc tanuló sajátítja el a keze alatt a felszolgáló szakma fortélyait.

A Szakképzésért Díjat Baksa Zsuzsának, a harkányi Thermal Hotel gyakorlati oktatójának ítélték

Az Idegenforgalmi Díjat ebben az esztendôben Herke Attila, a Mecsek Tours ügyvezetôje kapta, aki az 1970-es években a pécsi IBUSZ irodában kezdte pályáját, s kötött örök barátságot a turizmussal.

gyük a TATUUM-márkát, illetve szerettük volna dinamikusan növelni a törzsvásárlóink számát. A pályázóktól tehát egy újragondolt, hatékonyan mûködtethetô marketing-stratégia kidolgozását vártuk. A PTE KTK a projektet a Marketing MSC hallgatói számára hirdette meg, s a diákok kétfôs csoportokban pályázhattak.

— Mennyi volt a beérkezett pályamunka száma, no és persze milyen eredmény született a megmérettetés után?

— Az elsô körben több vállalkozó szellemû csoport is indult, viszont a második kör végéig már csak kettô lelkes és kreatív fiatal maradt, akik pályázata 50%-ban megfelelt annak, amit elvártunk. Így, mint második helyezettek tudtuk ôket díjazni.

— Mûködik-e a gyakorlatban a nyertes projekt?

— A diákokkal azóta is kiváló kapcsolatot ápolunk, segítettek nekünk a szisztematikus

— Könny szökött a szemembe, amikor meghallottam, idén én vehetem át ezt a díjat – mondja. — Kórházban feküdtem éppen, súlyos problémával. S, hát az onkológián mindig jól jön a jó hír!

A kemoterápia és a sugárkezelés között tudtam meg, hogy rám esett a választás. S akkor arra gondoltam, érdemes élni, nem szabad feladni.

Vannak az életnek rossz pillanatai, de azokon tovább kell lépni.

Három és fél évtizede indult a turizmussal való ismeretsége Pécsett, akkor lépett be elôször az ottani IBUSZ iroda ajtaján. A ranglétrán folyamatosan lépkedve lett elôször irodavezetô Harkányban 1981-tôl, amely posztot 1984-ig töltötte be, ugyanis ekkor nevezték ki megyei igazgatónak.

Rá három évre már regionális szinten igazgatta az IBUSZ irodák hálózatát a Dél-Dunántúlon, aztán egy ideig bankot is vezetett.

Kis kitérôt jelentett az életében, amikor itthon és külföldön biliárdszalonok építésében vett részt, s a Konzum portfólió igazgatójaként értékesítette a felesleges ingatlanokat, s az ebbôl befolyt összegekkel újabb portfóliókat, befektetéseket indított útjára. Ennek köszönhetôen került ismét vissza a turizmus területére a harkányi Hotel Agroban megvásárolt üzletrész révén.

A ma már Thermál Hotel névre hallgató négy csillagos szálloda felújítását ô indította el. Részt vett a Mecsek Tours privatizációjában is. Tizenegy évvel ezelôtt búcsút mondott a Konzumnak és az Agro Hotelnek, a Mecsek Tours ügyvetôje lett. Itteni ténykedése nyomán épült fel a Hotel Dráva, s újult meg a harkányi kemping.

Mindezek mellett aktív részt vállalt a fürdôváros turisztikai egyesületének megszervezésében, a TDM szervezet létrehozásában, amelynek keretében indították útjára – a fürdôvel, szállodákkal, önkormányzattal közösen – a psoriasis programot. Vallja, a gyógyturizmus egyik kitörési pontja lehet a térségnek, az ilyen céllal érkezô vendég hosszú idôt tölt el a fürdôhelyen, sokat költ.

Sz.K.

megvalósításban is. Van olyan része a projektnek, amit már meg is valósítottunk, például a pályázat keretében támogattuk a pécsi Szívbeteg Gyermekekért Alapítványt.

— Új tagként csatlakoztak nemrég a kamarához. Milyen segítséget várnak?

— Elsôsorban együttmûködô partnerek támogatását várjuk tôle, mint például rendezvényszervezôkét és egyéb divatiparban tevékenykedô vállalkozókét.

E.É.

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Pfund Róbert – Nissan Note A matracok értékesítésével foglalkozó Dialóg Trend Kft. képviselôje, a Nyitrai Autóház legújabb Nissan modelljét, a Note családi autót próbálta ki.

— A barátnômnek egy Nissan Micrája van, nagyon tetszik neki a Juke is, így én is jól ismerem a Nissanokat.

Nekem eddig német autóim voltak, most egy Audi A4-essel járok, amelynek a motorja közel háromszor akkora, mint a Note 1.2-es háromhengerese. Ki-

— Matracokat forgalmaznak, illetve másik vállalkozásában bútorgyártókat képvisel, biztosan szakértô a kényelem területén. A Nissan Note mennyire kényelmes?

— Helyszûkére biztosan nem lehet panaszkodni az autóban. Megdöbbentô, hogy egy ekkora kocsiban, ilyen elképesztô méretû teret lehet nyújtani az utasoknak. Elöl természetesen hibátlan a térkínálat, itt az üléseket emelném ki.

Ebben a méretosztályban nem szoktak ennyire kényelmes, nagy ülôfelületû, üléseket építeni az autókba. Egyedül a karos háttámla állítás nem tetszik, a tekerôset jobban kedvelem, bár így is sikerült megtalálni a tökéletes üléspozíciót.

Hátul hihetetlen a lábtér, a teljesen hátratolt elsô ülések mögé is befér egy magas felnôtt, úgy hogy a térde nem éri el a támlát. A tesztautóban nem volt benne a tologatható hátsó pad, viszont itt bebizonyosodik a létjogosultsága, mert ha elôrehúznánk az ülést, hogy megnöveljük a csomagteret, akkor is kényelmes lenne hátul az autó.

— Apropó csomagtér, 295 liter, épp a kategória átlaga, elegendô?

— Szabályos a formája, jól pakolható, ezért szerintem elég. Érdemes megrendelni a mozgatható hátsó ülést, így hatalmasra növelhetô, ezzel nagyban növeli az autó használati értékét.

csit tartottam is a kis motortól, de a teszt végére ôszintén meglepôdtem.

— Sok meglepetést tartogatott a Note?

— Szinte minden téren mást nyújtott, mint amit vártam tôle. Már a formatervezés területén is hatalmas az elôrelépés. A sziluett hasonlít az elôdhöz, de sokkal részletgazdagabb, modernebb a kidolgozás. Az oldalfalon és a hátfalon is megjelentek azok a finom domborítások, ívek, amelyek izgalmassá teszik a karosszériát. Az igényes részletek közül is kiemelkednek a hátsó lámpák légellenállást javító rései, ez amolyan technikai csemege is.

A Nissanra jellemzô, hogy nem használ egyen arcot az autóinál, minden modelljük külön egyéniség. Így van ez ennél a Note-nál is, az egyetlen márkajegy, a hatalmas és különleges lámpatest, nekem ez is tetszik.

Nyitrai Autóház • 7629 Pécs, Schroll J. u. 5. • Telefon: 72 / 215-970 • www.nissannyitrai.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Mikor beült az autóba, rögtön beállította az ülést, és nemcsak kényelmesre, hanem biztonságosra is. Útközben amint megcsörrent a telefonja, félreállt telefonálni. Mindig ennyire biztonságosan vezet?

— Mostanában évi ötvenezer kilométert vezetek, szerencsére komolyabb incidensek nélkül. Ennek természetesen örülök, gyorsan le is kopogom, de a veszélyes szituációkban dôl el igazán, hogy valaki jól vezet-e, tud-e gyorsan és jól reagálni. Tudom, erre van egy megfelelôbb hely, a vezetéstechnikai tréning. Kötelezôvé is tenném mindenki számára, hogy részt vegyen egy ilyenen.

A biztonság nagyon fontos, és ez a Note kiemelkedô ezen a téren is. A szokásos, ABS, ESP, légzsákok felszereléseken túl, tele van okos, és jól használható extrákkal. Remek a holttér figyelô rendszer. A sávelhagyásra figyelmeztetô hangjelzés akár életmentô is lehet, mert városban is elôfordulhat, hogy valami elvonja a vezetô figyelmét, akár a szülô hátrafordul a gyerekekhez, és átkormányozza a kocsit a szembejövô sávba.

Ilyen esetben a figyelmeztetés egy frontális ütközést elôzhet meg.

Ami viszont teljesen lenyûgözött, az kocsi teljes környezetét mutató kamerarendszer. Gyerekjátékká teszi a parkolást. Láttam már ilyent, de két kategóriával feljebb, tízmillió feletti luxusautókban.

— Ön is olyan sokoldalú a vállalkozói életben, mint a Note az extrák területén. A pécsi Rákóczi úton szolá-

29

AUTÓTESZT

riumot üzemeltet, így a napfénytetôt biztosan megrendelné, mert a télhez közeledve fontos a D vitamin utánpótlás.

— Mindenképpen megrendelném.

Nem olcsó ugyan, de hangulatos, és a bôséges fejtér miatt nem hiányzik az a néhány centi, amit igényel a tetôn. Meglepôen jól felszerelt a Note, néha már sok is a jóból. Az érintôképernyôs központi egység is megállná a helyét komolyabb autókban, magyarul kommunikál, navigál, és a telefonunkhoz kapcsolódva hasznos információkat képes gyûjteni az internetrôl. Az is kivételes, hogy például az alapmodell szériában adja a tempomatot.

A Stop-Start rendszer nagyon jó, villámgyors, környezetkímélô, fogyasztást csökkent. Motorzaj nélkül pedig, hihetetlen nyugalmas a lámpáknál várakozni.

— Annyira zajos a motor?

— Egyáltalán nem az. Hallani ugyan, hogy háromhengeres, de nem zavaró. Kicsit féltem, hogy a 3.2 literes benzines autóm után milyen lesz ez a kis 80 lóerôs motorka. Versenyezni, sok ezer kilométert utazni nyilván nem ezzel kell, arra ott a kompresszoros változat, vagy a dízel. Városi, elôvárosi közlekedésre tökéletes, akár egy hosszabb túrát is be lehet vállalni vele, sôt még a klímaberendezés sem terheli túl. 4000res fordulatszám felett még rátesz egy lapáttal, és lelkesen forog akár a piros tartományig. Mindenképpen szívómotor párti vagyok, ezeken sokkal kevesebb a meghibásodási lehetôség. A fo-

gyasztás is baráti, a 4.7 literes átlag kedvezô, érdekes, hogy az erôsebb kompresszoros közel fél literrel takarékosabb.

— A nagy tengelytáv és a ballonos gumik komfortos futómûvet ígérnek.

— A magyar utakra ilyen kell. A kátyúkon is könnyedén lép át, és amiatt sem kell aggódni, hogy sérülnek a szép, könnyûfém felnik. Országúti tempónál is kellemes, épp a kocsi karakteréhez illô futómûvet hangoltak a japán mérnökök.

— Mennyire japános a Note?

— Az ötletesség és a kidolgozási minôség a japánokra vall. A megbízhatóság majd az évek múlásával fog kiderülni, de azt hiszem nem túl merész jóslat, hogy itt sem lesz hiba. Az utastérben egy két helyen tetten érhetô, hogy a japánok szívesebben költenek a technikai részletekre, mint a finom anyagokra. A levegôbeömlôk, és néhány mûanyag elem kilóg az általánosan jó összképbôl.

A fedélzeti számítógép lapozó gombja is jobb helyen lenne a kormányon, vagy az egyik bajuszkapcsolón, mint a mûszerfal bal oldalán.

— Az alapár 3.2 millió, a tesztautó pedig közel négymillió, mennyire jó az ár érték arány?

— Szerintem korrekt. A pénzünkért egy családi autónak is megfelelô, takarékos, remekül felszerelt autót ad a Nissan, ami ráadásul jól is néz ki.

T.R.

www.pbkik.hu/autoteszt

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1198 cm3 Maximális teljesítmény: 80 LE 6000/min Maximális nyomaték: 110 Nm 4000/min Saját tömeg: 1036kg Gyorsulás (0-100 km/h) 13.7 s Maximális sebesség: 168 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 4.7 l Alapár (Visia): 3 199 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ESP+ABS, fékasszisztens, 6 légzsák, tempomat sebességhatárolóval, elektromos ablakemelôk, fedélzeti számítógép, Stop/Start rendszer, ECO kijelzô

30

A HÓNAP TÉMÁJA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az egységes hatályú európai szabadalom Versenyelôny vagy hátrány a magyar vállalkozások számára?

Az egységes uniós szabadalom létrehozása közel tíz évet váratott magára, és a tagállami érdekellentéteket legyôzve 2012 decemberében végre elfogadták az erre vonatkozó jogszabályokat az uniós döntéshozók. A vállalkozók így hamarosan – leghamarabb 2014. január 1-jétôl – egy új szabadalmaztatási rendszert is igénybe vehetnek majd, amely lehetôvé teszi, hogy egy adott szabadalom az egész Európai Unió területén érvényes legyen. Az uniós szabadalmi rendszer mellett továbbra is lehetôség lenne nemzeti, illetve európai szabadalmi kérelmekre, amennyiben a szabadalomra csak egy, vagy korlátolt számú tagállamban lenne szükség. Mekkora költségmegtakarítást jelent ez az új eszköz a vállalkozások számára, hogyan egészíti ki a jelenleg is hatályban lévô szabadalmi rendszert, kinek érdemes igénybe venni és milyen elônyt jelent a magyar vállalkozások számára?

soknak egy olyan rendszerét fogja kiépíteni, amely ingyenes hozzáférést biztosít a közzétett szabadalmi bejelentések és a megadott szabadalmak fordításához az EU valamennyi hivatalos nyelvén. Mindez azonban csupán a „szabadalmi tájékoztatás” céljait fogja szolgálni, a gépi úton elôállt fordítások ugyanis nem rendelkeznek joghatással. Olaszország és Spanyolország egészen a végsôkig küzdöttek hivatalos nyelveik létjogosultságáért, ezzel is blokkolva a döntéshozatalt. Az olasz és a spanyol akadékoskodás mögött az a félelem húzódik meg, hogyha a hivatalos nyelvek között nem szerepel az olasz és a spanyol, akkor az egyértelmûen a három nagy ország nyelveit jobban beszélô tagállamokat hozza versenyelônybe az olasz és a spanyol vállalatok rovására. Mind az olasz, mind a spanyol fél hajlandónak mutatkozott volna egyetlen nyelv – az angol – kizárólagos alkalmazását támogatni, ám ez francia vétóba ütközött.

Egyszerûsítés és megtakarítás a vállalkozások számára — 25 ország területén egyetlen hatályosítás cselekménnyel szerezhetô majd oltalom (nem kell külön-külön országonként eljárni) — nem kell a hatályosításhoz fordítást benyújtani — több országra kiterjedô hatállyal lehet pereskedni — magyar nyelven benyújtott európai szabadalom bejelentésnél meg fogják téríteni az ESZH valamelyik nyelvére való lefordítás teljes összegét

Az egységes hatályú európai szabadalom újdonsága: költséghatékony megközelítés Az Európai Unióban a szabadalmi oltalmat jelenleg a tagállamok által kiadott nemzeti szabadalmak, vagy az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által kiadott európai szabadalmak nyújtják. Jelenleg a kérvényezônek nemzeti szinten külön hitelesítést kell igényelnie minden egyes tagállamban, amelyekben oltalmat kíván biztosítani szabadalmának. A hitelesítési eljárás adminisztratív és fordítási költségeit minden egyes alkalommal meg kell fizetni. A jelenlegi európai szintû szabadalmi rendszer tehát rendkívül bonyolult és drága. A magas fordítási költségek és bonyolult hitelesítési eljárások miatt számos kis- és középvállalkozás dönt úgy, hogy csak néhány tagállamban szabadalmaztatja találmányát, így innovatív terméke könnyen veszélybe kerülhet. Az egységes hatályú európai szabadalom létrehozásának alapvetô célja a költségcsökkentés. Egy 13 országban hitelesített európai szabadalom jelenleg 20 000 euróba kerül, amelybôl közel 14 000 euró csupán a fordításból adódik. Ezáltal egy európai szabadalom tízszer annyiba kerül, mint egy USA-beli, és hatvanszor annyiba, mint egy kínai szabadalom. Az uniós szabadalom eljárási díja 5000 EUR körül lesz, és e díjnak csupán 10%-a keletkezne fordításból. Az egységes hatályú európai szabadalomnak köszönhetôen a bármely tagállamban bejegyzett és védelem alá helyezett szellemi termék Budapesttôl Lisszabonig mindenhol elismerésre kerül az együttmûködésben résztvevô 25 tagállam területén (Spanyolországot és Olaszországot kivéve).

A nemzeti szabadalmak és az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által központilag kiállított európai szabadalmak eddig ismert rendszere az új szabályok hatálybalépését követôen is megmarad. A szabadalmas a „hagyományos” európai szabadalom megadásától számított egy hónapon belül kérheti majd az ESZH-tól, hogy az európai szabadalmat egységes hatállyal vegyék lajstromba. Az egységes hatályú európai szabadalmak és fenntartási díjak adminisztrációját továbbra is az ESZH fogja ellátni.

Nyelvi elôírások A tárgyalások legnagyobb nehézségeit a nyelvvita jelentette. A nyelvi kérdésekrôl szóló rendelet értelmében az uniós szabadalom iránti kérelmet bármilyen nyelven be lehet majd nyújtani, és amennyiben a kérelem nyelve nem egyezik meg az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) egyik hivatalos nyelvével (angol, francia, vagy német), azt továbbra is le kell fordítani annak érdekében, hogy az ESZH elbírálja azt. Az újítást az a kompenzációs mechanizmus jelenti, miszerint megtérítik ennek a fordításnak a költségeit.

További fordításokra nem lesz szükség, kizárólag jogvita esetén, ekkor azonban a szabadalmasnak az egységes hatályú szabadalom teljes fordítását el kell készítenie az állítólagos bitorló lakhelyének, vagy a bitorlás helyének megfelelô tagállam hivatalos nyelvére. Mindemellett az ESZH a gépi (automatizált, online elérhetô) fordítá-

Egységes Szabadalmi Bíróság Jelenleg a szabadalmi jogviták nemzeti hatáskörbe tartoznak, így egy és ugyanazon szabadalom körül akár tíz különbözô tagállamban is folyhat per párhuzamosan.

Ennek nemcsak magas per- és fordítási költségei vannak, de az eltérô jogrendszerek sok esetben különbözô ítéletre jutnak. Az új rendszerben az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) jár majd el, amelynek határozata valamennyi résztvevô tagállamban hatályos lesz. A hatóság központi hivatala Párizsban kap helyet, míg az egyes részegységekért felelôs részlegek megosztva München és London között. Ez utóbbi ad otthont a gyógyszeripari, míg München a gépipari szabadalmakkal foglalkozó hivataloknak. Magyar sikerként könyvelhetô el, hogy az ESZB bírák képzésére felállított intézetet Budapesten helyezték el.

Elôny vagy hátrány a magyar vállalkozók számára?

Az egységes hatályú európai szabadalom bevezetése elsôsorban azoknak a jelentôs K+F tevékenységet folytató magyar vállalkozásoknak kedvezô, amelyek nemcsak Magyarországon kívánnak szabadalmi oltalmat szerezni, hanem külföldön is piaccal rendelkeznek, és ezért más európai országban is oltalmat igényelnek. Az oltalomszerzés költségei csökkenni fognak azáltal, hogy nem kell minden országban eljárást kezdeményezni, valamint fordítást benyújtani, továbbá a szabadalom érvényességének fenntartása céljából az oltalmi idô végéig évente fizetendô fenntartási díj is alacsonyabb lesz. Ez rendkívül nagy könnyítést jelent a nemzetközi piacra betörni vágyó magyar vállalkozások számára. Látni kell azonban, hogy az elôzôekben felsorolt elônyök mellett néhány hátulütôje is van az új rendszernek, amely versenyhátrányt is eredményezhet a magyar KKV-k számára: egyrészrôl több olyan külföldi szabadalommal találják majd magukat szemben Magyarországon, amelyek korlátozni fogják a gazdasági lehetôségeiket, másrészrôl szabadalombitorlási per esetén jelentôsen megdrágulnak a költségek. Míg 2011-ben még a háromezret sem elérô nagyságrendben szereztek a Magyarországra is kiterjedô szabadalmat külföldiek, ez a szám az egységes szabadalom bevezetése esetén akár öt-tízszeresére is megnôhet. Az egységes hatályú európai szabadalomtól várt költségcsökkentés „nyertesei” döntôen külföldi – jórészt nem is európai – vállalkozások lehetnek, a megtakarítás meghatározó része ugyanis a külföldi szabadalmasok oldalán jelentkezik majd. 2011-ben 46 szabadalmat szereztek magyar jogosultak (a megadott európai szabadalmak 0,7 ezrelékét), ezzel szemben 2750 új külföldi javára fennálló oltalmat hatályosítottak Magyarország területén.

— — — — — — —

1960-as évek: tárgyalások kezdete egy lehetséges uniós szabadalomról 2007: új lendület a szabadalmi tárgyalásokban 2009. december 4.: új politikai megállapodás elfogadása 2010. december: megerôsített együttmûködés kérvényezése 2011. április: az Európai Bizottság közzé teszi jogszabályjavaslatait 2012. december 17.: szabadalmi csomag két rendeletének elfogadása 2013. február: az Európai Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás elfogadása

Mikor lép hatályba?

A szabadalmi rezsim leghamarabb 2014. január elsejével léphet életbe. Az egységes uniós szabadalom hatályba lépése az Európai Szabadalmi Bíróság hatályba lépésének függvénye. Ez utóbbi akkor következhet be, ha legalább 13 tagállam (köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország) ratifikációjára van szükség. Eddig kizárólag Ausztria írta alá.

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

31

Gondozók felkészítése – uniós pályázat révén – német nyelvterületre, ingyenesen.

Cégünk, a Pflege Team24 Kft. 2012-ben a „Programm für lebenslanges lernen” keretében uniós pályázatot nyert. Az alábbi információk átadásával kívánjuk segíteni a német nyelvterületre induló munkavállalókat.

A Németországban és Ausztriában élô idôs emberek gondozását egyre gyakrabban Kelet- és Közép-Európából, mindenekelôtt Bulgáriából, Romániából, Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról érkezô személyi gondozók – gondozóintézeti, valamint háztartási alkalmazottak, 24 órás gondozók – látják el. A gondozók ugyan rendelkeznek német nyelvi ismeretekkel, de szaknyelvi és interkulturális kompetenciáik hiányosak, ezért a gondozó és a gondozott, ill. annak hozzátartozói között sokszor nehézkes az interakció. A „BID – gondozók felkészítése németül” címû projekt célja idegen nyelvi tananyagok elôállítása és információk közvetítése a németországi és ausztriai munkavégzésrôl. A tananyagok egyrészt segítik a gondozókat a német nyelvi ismereteik tökéletesítésében, másrészt jogi és szakmai ismereteket is tartalmaznak, hogy a németországi és ausztriai munkavégzést megkönnyítsék. A tananyagok nem hagyományos nyelvi és nyelvtani gyakorlatok, hanem a hétköznapi szókincsre fókuszálnak.

Minden, a projekt során elôállított tananyag – szintfelmérôk, tematikus modulok, információs dossziék – a késôbbiekben a http://www.idial4p-center.org/ honlapon lesz elérhetô.

Pflege Team24 Kft. www.pflegeteam24.eu E-mail: info@pflegeteam24.eu