Dél-Dunántúéli Gazdaság XVI. évfolyam 4. szám

XVI. évf. 4. szám, 2014. május 9.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Építôipari melléklet Orfûi melléklet

Hatóság w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

SAJTÓKÖZLEMÉNY UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSULÓ SÍKFÜRDÔ KFT. ENERGETIKAI FELÚJÍTÁSA Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett „Helyi hô és/vagy hûtés kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címû pályázaton a Síkfürdô Kft. javaslatot nyújtott be. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, amely által 66 607 577 forint vissza nem térítendô támogatást nyert el. A tervezett beruházás 7300 Komló-Sikonda Fürdô utca 5. szám alatti ingatlanon valósul meg.

A projekt tervezésének gondolata már korábban megfogalmazódott a beruházóban, azonban a jelen pályázati program megjelenése elôtt nem volt lehetôsége ilyen kedvezô támogatási feltételek mellett megvalósítatni. A pályázó mindent elkövet, hogy lehetôségeit, a környezeti adottságokat megragadva, a turisztikai közönség számára vonzó, azonban a mûködési költségeket optimalizáló, és a nyereséget növelô fejlesztéseket valósítson meg A Síkfürdô Kft a környezeti szempontok érvényesítését tûzte ki célul, hogy ezzel is elôsegítse a gazdasági fejlôdést. A pályázat célja, hogy ösztönözze a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek terjedését, támogassa az épületek energia-felhasználásához és a gazdasági-termelési technológiákhoz kapcsolódó technológiák kiépítését. A pályázó a fejlesztések bevezetése által környezettudatosabb hozzáállásról mutat példát.

A jelenlegi helyzetet tekintve a Síkfürdô Wellness Hotel energiaköltsége igen nagy, melynek finanszírozása egyre nagyobb teherrel jár az üzemeltetô részérôl. Az energiaköltségek csökkentése érdekében határozta el a vállalkozás, hogy a KEOP 4.10.0/B. „Helyi hô-és villamos energia termelés megújuló energiaforrásokkal” c. pályázati program keretében napelemes rendszert épít ki.

A jelen projekt keretein belül a pályázó a Sikonda Wellness Hotel (7300 Komló, Fürdô u. 5.) adottságait kívánja kihasználni, a termálvíz hulladék hôjét az épület fûtési rendszerére rákapcsolni, és a fûtési energiát csökkenteni. Így az épület költséghatékonyabb lesz, illetve az energiatakarékossággal és a kibocsátott gázok mennyiségének csökkentésével a fenntartható fejlôdést elôsegíti. Ezzel a beruházással jelentôs energia-megtakarítás várható a jövôben.

A beruházás az Európai Regionális Fejlesztési Alap által valósulhat meg.

Síkfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság Cím: 7300 Komló-Sikonda, Fürdô utca 5 Telefon: +36 (72) 581-489

SAJTÓKÖZLEMÉNY Telephelyfejlesztés a KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft.-nél Az Új Széchenyi Terv Dél-Dunántúli Operatív Program támogatási rendszeréhez a KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft. által 2011.09.19én benyújtott „A KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft. telephelyfejlesztése” címû, DDOP-1.1.1/D-11-2011-0085 jelû pályázatot a Dél-Dunántúli Operatív Program Irányító Hatóságának vezetôje támogatásra érdemesnek találta. A KM Mechanika Kft. az építési munkálatokat 2013. szeptemberében elindította.

A vállalkozás a telephelyén álló Lindab csarnok bôvítését, valamint egy korszerû megmunkáló központ üzembe helyezését valósította meg a projekt keretében, melynek mûszaki átadása 2014. március 31- én volt. A meglévô üzemcsarnokot délkeleti irányban a jelenlegivel azonos szerkezetû és burkolatú 467 m2 területû daruzott csarnokkal bôvítették, ahol új szociális blokk is elhelyezésre került. A fejlesztés elengedhetetlen volt a cég számára, ugyanis az idén tavasszal a gyártási programba került eddigi legnagyobb emelôgép alkatrészek számára már nem volt elegendô hely.

A megvalósított infrastruktúra lehetôvé teszi, hogy a kft. hatékonyan és megfelelô minôségben végezze a mûködését, ezzel erôsítve piaci pozícióját. A megrendelôi igények növekedésének, valamint új megrendelôk megszerzésének elengedhetetlen feltétele egy olyan telephely megléte, amely megfelel a 21. század kihívásainak mind szakmai, mind pedig szociális szempontból.

A vállalkozás vállalta, hogy a projekt befejezését követô elsô év végére 6 új munkahelyet teremt. A fejlesztések eredményeképpen, valamint a megnövekedett foglalkoztatotti létszám következtében a termelési kapacitás növekszik, így a kft. eleget tud tenni a nagyobb tételû megrendeléseknek is.

KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft. Cím: 7631 Pécs, Nagyárpádi út 11.

Telefon: +36 (70) 369-4741 E-mail: keri.istvan@kmmechanika.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori: A vállalkozások véleménye a hatóságok mûködésérôl – Baranya megye

„A Széchenyi Kártya mára a hitelesség jelképe lett”

4–10

Széchenyi Kártya

11

Szakképzés – Szakma Sztár Fesztivál

12

Szakképzés – 4. Gép-Ésszel verseny

13

Kamarai hírek

14

Klaszter – Akkreditált Innovációs Klaszter lett a DD Gépipari Klaszter

15

Kamarai hírek

16–17

Építôipari melléklet

18–19

A hónap üzletembere TeGaVill Kft. – Áman Mihály

20

A kamara a Pécs Expón

21

Díjazottak Baranya Megyei Szakképzési Díj: Mecsek Klíma Kft., Fenyôsi Gyula Délviv Kft. Az Év Kézmûvese Díj: Sárdi János Baranya M. Környezetvédelmi Díj: Királyegyházi Cementgyár Címzetes kamarai tanácsos: Rónaszegi Lenke Gelencsér Lajosné Weller János

11. oldal

A jó szakma felér egy diplomával – baranyai sikerek 2014 12. oldal

22 23 23 24

A kamara a Pécs Expón

25 26 27

21. oldal

Mesterképzés – Stang Imre, Stang Ákos 28 Tanulószerzôdés – Csobaji Zoltán

29

Új tagjaink – Cosinus FI 98 Webstar Csoport Kft.

30

Enterprise Europe Network

31

ˇ Autóteszt: SKODA Octavia RS TDI DSG — Kecskés Károly

32–33

NAV – Könyvajánló

34

Orfûi melléklet

35

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Díjaztuk a gazdaság legjobbjait 22–27. oldal

Autóteszt: ˇ SKODA Octavia RS TDI DSG– Kecskés Károly 32–33. oldal

20. oldal A hónap üzletembere: TeGaVill Kft. Áman Mihály

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A vállalkozások véleménye a hatóságok A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2014. február-március hónapokban online kérdôíves vizsgálatot folytatott a megyében mûködô vállalkozások körében a különbözô szakhatóságok ismertségérôl és tevékenységérôl. Hasonló tartalmú vizsgálat készült 2008, 2009 és 2012. években, így lehetôvé vált az egyes hatóságok megítélésének változását is értékelni.

Az évek során változott a vizsgálatba bevont hatóságok köre és száma. Ez egyrészt a közigazgatás átszervezése, másrészt a gazdasági kamarák szabályozásának változása miatt történt. Az idei vizsgálatba már nem vontuk be az agráriumhoz kapcsolódó hatóságokat, illetve az elsôdlegesen lakossági ügyekkel foglalkozó szerveket. Elôször szerepeltek a felmérésben a Járási Hivatalok. A 17 korábban is vizsgált hatósággal együtt 18 szervezetrôl alkottak véleményt a vállalkozások. (A vizsgálatban a Járási Hivatalokra, a Városi Adóirodákra és a Városi Hatósági Osztályokra vonatkozó adatok összevontan szerepelnek, függetlenül attól, hogy mely városban, vagy kistérségben találhatók.)

A felmérés során 197 vállalkozás válaszait elemeztük. A válaszadók többsége (43,7%-a) a szolgáltatások területén mûködik, ôket a kereskedôk (26,4%) követik. A hatóságok általános megítélése kis mértékben változott az elôzô felmérés óta.

A vállalkozások különbözô mértékben kerülnek kapcsolatba a vizsgált 18 szervezettel. A legismertebbek a NAV Baranya Megyei Igazgatósága (66,0%), a Városi Adóirodák (53,8%), a Munkaügyi Központ (44,2%) és a Munkaügyi Felügyelôség (42,1%). A vállalkozások elôtt legkevésbé ismertek a Mérésügyi Hivatal (9,6%), a Népegészségügyi Hivatal (15,7%), a Városi Hatósági Osztályok (17,8%) és a Magyar Államkincstár (18,3%). (1. ábra) A hatóságok elismertsége két év alatt számottevôen javult. Míg 2012ben a 100-as skálára vetített elismertségi mutató átlagos értéke 50 pont volt, az idén már kismértékben meghaladta a 60 pontot. A felmérésben most elôször szereplô Járási Hivatalok elismertsége át1. ábra: A szervezetek elismertségének alakulása

lag feletti. A legnagyobb mértékben a Munkaügyi Központ elismertsége javult (+19 pont). Meg kell jegyezni, hogy az elôzô felméréskor ennek a szervezetnek az általános elismertsége csökkent a legnagyobb mértékben. Számottevô pozitív változás következett be az Építésügyi Hivatal (+18 pont) és a Munkavédelmi Felügyelôség (+17 pont) megítélésében is. Ugyancsak kiemelkedô ebben az összehasonlításban a Munkaügyi Felügyelôség elismertségének változása is (+27 pont).

A vállalkozói vélemények szerint a leginkább elismert szervezetek a Mérésügyi Hivatal (70 pont), a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (69 pont), a Munkaügyi Központ (67 pont), valamint a Magyar Államkincstár és a Népegészségügyi Szervezet (66-66 pont). Változatlanul érvényes az elôzô felmérés megállapítása, mely szerint „a leginkább elismert intézmények ismertsége alacsony”. Csupán a Munkaügyi Központ ismertsége és elismertsége tartozik a legjobbak közé. A legismertebb szervezetek közül a NAV Baranya Megyei

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

CÍMLAPSZTORI

mûködésérôl – Baranya megye

2. ábra: A szervezetek ismertsége és elismertsége, 2014 Megjegyzés: Az ábra vízszintes tengelye mutatja az intézmények ismertségét, minél magasabb az érték, annál több vállalatnak van tapasztalata a szervezet mûködésérôl. A függôleges tengely mutatja az elismertséget kifejezô index eltérését az átlagtól. Eszerint a negatív értékek az átlagnál rosszabb, a pozitív értékek az átlagnál jobb elismertséget jelentenek.

Igazgatósága és a Városi Adóirodák elismertsége közel átlagos, a Munkaügyi Felügyelôségé viszont a legalacsonyabb (53 pont). A legalacsonyabb elismertséggel bíró szervezetek közé tartozik még a Közlekedési Felügyelôség és az Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság (55-55 pont), valamint a Fogyasztóvédelmi Felügyelôség (56 pont). (2. ábra) 1. A hatóságok általános megítélése A korábbi évekhez hasonlóan a hatóságok általános megítélését három témakörben megfogalmazott hat állításon keresztül mértük. A feketegazdaság visszaszorításában játszott szerep, a jogrendszer bonyolultsága, valamint a ha-

tóság szakmai munkájának értékeléséhez egy-egy pozitív és negatív állítást fogalmaztunk meg. A negatív állításokra adott válaszok szerint a hatóságok megítélése kis mértékben romlott, a pozitív állítások esetében viszont javult. Összességében javulásról számolhatunk be, azonban az ellentétes válaszok miatt ez a javulás nem egyértelmû.

A feketegazdaság kapcsán feltett állítások szerint a hatóságokról kialakított vélemény az elôzô felmérés óta romlott.

A válaszadók 71%-a szerint a hatóságok kerülik a feketegazdaságot és a költségvetési bevételek növelése miatt büntetik az adófizetôket. Nem változott a pozitív megfogalmazásra adott válaszok aránya, ezúttal is a válaszadóknak csupán

13%-a gondolja úgy, hogy a hatóságok a feketegazdaság visszaszorításán dolgoznak. (3. ábra) A magyar jogrendszerrel kapcsolatban megfogalmazott állítások szerint javult a hatóságok megítélése. A vállalkozók 20%-a szerint a hatóságok a jogrendszer bonyolultsága és ellentmondásossága ellenére a valós problémákra koncentrálva és az adófizetôknek kijáró tisztelettel végzik munkájukat. Ez az érték az 5%-ponttal magasabb az elôzô felmérés eredményénél. A pozitív változás ellenére a válaszadók 83%-a szerint a magyar jogrendszer bonyolultsága, ellentmondásossága és a hatóságok munkájának visszásságai akadályozzák a magyar gazdaság versenyképességét.

6

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

3. ábra: A hatóságok megítélése a feketegazdaság visszaszorításában játszott szerep kapcsán

A hatóságok tevékenységérôl kialakult vélemény a szakmaiság érvényesülése vonatkozásában továbbra is ellentmondásos. A „Magyarországon a hatóságok világos jogrendszer alapján, törvénytisztelôen, az adott szakterület valós problémáira fókuszálva, az adófizetônek kijáró tisztelettel végzik munkájukat” állítással ezúttal a vállalatok 15%-a értett egyet, ez a 2012. évi arány közel kétszerese. Ugyanakkor „a hatóságok munkájában nem a szakmai szempontok dominálnak, hanem a költségvetés forráséhsége. A kialakult helyzet súlyosan roncsolja a magyar gazdaság versenyképességét” állítás elfogadottsága 78%-ról 81%-ra emelkedett.

(4. ábra), (5. ábra)

A legnagyobb visszaesés a Nyugdíjbiztosítási Pénztár, az Egészségbiztosítási Pénztár és a Magyar Államkincstár Igazgatósága esetében figyelhetô meg.

Legnagyobb mértékben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Munkaügyi Felügyelôség és a Fogyasztóvédelmi Felügyelôség ismertsége javult. (. 1. tábla)

3. A szervezetek elismertsége A szervezetek elismertségét ezúttal is hét kritérium alapján vizsgáltuk: a. A szakmai munka minôsítése b. Az eljárások minôsítése c. Az eljárások célterületének minôsítése (szakmai problémák, feketegazdaság)

2. A szervezetek ismertsége A felmérésben vizsgált hatóságok ismertsége a 2012. évi felméréshez képest átlagosan 3,1%-ponttal csökkent. Az elôzô vizsgálat öt legismertebb szervezetének ismertsége az átlagot meghaladó mértékben csökkent, ennek ellenére a három legismertebb szervezet változatlanul a NAV Adóigazgatósága, a Városi Adóiroda és a Munkaügyi Központ.

4. ábra: A hatóságok megítélése a jogrendszer bonyolultsága kapcsán

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

CÍMLAPSZTORI

1. tábla: A szervezetek ismertsége Szervezet neve

Ismertség db

2014 %

2012 %

Eltérés %-pont

130 106 87 83 68 65 65 56 53 52

66,0 53,8 44,2 42,1 34,5 33,0 33,0 28,4 26,9 26,4

72,7 62,0 49,3 35,6 32,2

-6,7 -8,2 -5,1 6,5 2,3

28,8 42,4 28,3 44,4

4,2 -14,0 -1,4 -18,0

43 41 37 37 36 35 31 19

21,8 20,8 18,8 18,8 18,3 17,8 15,7 9,6

25,9 14,1 16,6 21,5 31,1 22,9 18,5 6,8

-4,1 6,7 2,2 -2,7 -12,8 -5,1 -2,8 2,8

58

29,4

32,5

-3,1

NAV Adóigazgatóság Városi Adóiroda Munkaügyi Központ Munkaügyi Felügyelôség Munkavédelmi Felügyelôség Járási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelôség Egészségbiztosítási Pénztár Közlekedési Felügyelôség Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

NAV Vám- és Pénzügyôri Igazgatóság Katasztrófavédelmi Igazgatóság Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság Építésügyi Hivatal Magyar Államkincstár Igazgatósága Városi Hatósági Fôosztály Népegészségügyi Szervezet Mérésügyi Hivatal Átlag

Megjegyzések: 1. A felmérésben résztvevô szervezetek száma: 197 2. A Járási Hivatal a korábbi vizsgálatban nem szerepelt, ezért az összehasonlítás nem lehetséges.

d. Az emberi tényezô (empátia, az adófizetôk iránti tisztelet) e. A szakterület jogi szabályozásának minôsítése f. A hatóság szakmai segítôkészsége

(tájékoztatás, véleménykérés, állásfoglalások, ellenôrzéseken segítôkész tanácsadás) g. Mennyire adottak a jogorvoslat lehetôségei

5. ábra: A hatóságok megítélése a szakmaiság kapcsán

A vizsgálatban résztvevô vállaltok átlagosan 60 pontra értékelték a szervezeteket, ez 10 ponttal haladja meg a 2012-es értéket. Valamennyi kritérium minôsítése javult, kiemelkedik az eljárások minôsítésének változása (+16 pont). Továbbra is a hatóságok szakmai munkáját díjazták legjobban a válaszadók (65 pont), míg legkevésbé az eljárások célterületével (56 pont) elégedettek. (6. ábra) Az általános elismertséget a hét kritérium értékeinek összesítésével százas skálára vetítésével mértük. A vizsgált 18 szervezet közül a Mérésügyi Hivatal elismertsége a legmagasabb (70 pont), a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (69 pont) és a Munkaügyi Központ (67 pont) elôtt. A legalacsonyabb a Munkaügyi Felügyelôség (53 pont), a Közlekedési Felügyelôség és az Élelmiszerláncbiztonsági Igazgatóság (55-55 pont) elismertségi mutatója.

A szakmai munka szerint a Mérésügyi Hivatal (72 pont), a Népegészségügyi Szervezet (71 pont) és a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (70 pont) a leginkább elismert intézmények. Ebben az összehasonlításban a Városi Hatósági Fôosztályok zárják a sort (60 pont).

Az eljárások szerint az elôzô felméréshez hasonlóan a Mérésügyi Hivatal érte el a legmagasabb értéket (68 pont).

Közel azonos a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (68 pont), valamint a Munkaügyi Központ (66 pont) és a Magyar Államkincstár Igazgatóságának (66 pont) is.

Az eljárások célterülete szerint a Mérésügyi Hivatal (69 pont), a Munkaügyi Központ (64 pont) és a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (63 pont) a leginkább elismert szervezetek.

Az emberi tényezô (empátia, tisztelet az adófizetô iránt) szempontjából a Mérésügyi Hivatal (72 pont), a Munkaügyi Központ (70 pont) és a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (69 pont) mûködését értékelték legjobban a vállalkozások.

A szakterület jogi szabályozását a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a Mérésügyi Hivatal és az Egészségbiztosítási Hivatal (mindhárom 64 pont) értékelték a legjobban a vállalkozások.

Az intézmény szakmai segítôkészsé-

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

az elismertségét pedig a Fogyasztóvédelmi Felügyelôség (+2 pont). (2. tábla) 5. Jogorvoslat esetén felmerülô retorziók Az elismertség különbözô kritériumai mellett a jogorvoslat esetén felmerülô esetleges retorziók valószínûségét is megvizsgáltuk. A válaszadók véleménye szerint a NAV Adóigazgatósága (68 pont), a Munkaügyi Felügyelôség (67 pont), a Munkavédelmi Felügyelôség (60 pont) és a NAV Vám- és Pénzügyôri Igazgatósága (60 pont) jogorvoslati eljárásai esetén tartják a legvalószínûbbnek a retorzió lehetôségét. Legkevésbé a Mérésügyi Hivatal (39 pont), a Magyar Államkincstár Igazgatósága (40 pont), a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság (42 pont) és a Munkaügyi Központ (42 pont) jogorvoslati eljárásai esetén számítanak retorzióval. (3. tábla)

6. ábra: A hatóságok átlagos elismertsége minôsítési kritériumonként Megjegyzés: Az elismertséget kifejezô indexek százas skálára vetítettek, minél magasabb a pontérték, annál elismertebb az intézmény.

gét leginkább a Népegészségügyi Szervezet (72 pont), a Mérésügyi Hivatal (72 pont) és a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság esetében ismerték el.

A jogorvoslati lehetôség leginkább a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (74 pont), a Mérésügyi Hivatal (71 pont) és a Magyar Államkincstár Igazgatósága (71 pont) szakterültén biztosított.

4. A szervezetek általános elismertségének változása Az elôzô (2012. évi) felméréshez viszonyítva a Munkaügyi Központ (+19 pont), az Építésügyi Hivatal (+18 pont) és Munkavédelmi Felügyelôség (+17 pont) elismertsége javult a legnagyobb mértékben. Ugyanakkor a Katasztrófavédelmi Igazgatóság elismertsége romlott (-4 pont) és az Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság eredménye is csak +4 ponttal javult. A 2008. illetve 2009. évi felmérés mutatóját a Munkavédelmi Felügyelôség (+33 illetve +34 pont) javította. A 2009-es felméréshez képest kiemelkedik még a Munkaügyi Felügyelôség (+27 pont) és a NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága (+17 pont), a 2008. évi felméréshez képest pedig a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (+31 pont) és az Egészségbiztosítási Pénztár

(+30 pont) elismertségének változása. A 2009-es eredményét alig múlta felül a Városi Hatósági Fôosztály (+3 pont), a Városi Adóiroda (+4 pont) és a Közlekedési Felügyelôség (+5 pont), a 2008-

A következô ábrán, a jogorvoslat esetén felmerülô retorzió valószínûsége és a szervezetek elismertsége látható, egy olyan egyenes mentén a koordinátarendszeren, amely átszeli az origót és arányo-

2. tábla: A szervezetek általános elismertségének alakulása Szervezet neve Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Munkaügyi Központ Magyar Államkincstár Igazgatósága Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Katasztrófavédelmi Igazgatóság Egészségbiztosítási Pénztár Járási Hivatal Építésügyi Hivatal NAV Baranya Megyei Vámigazgatóság Munkavédelmi Felügyelôség Városi Adóiroda NAV Baranya Megyei Adóigazgatóság Városi Hatósági Fôosztály Fogyasztóvédelmi Felügyelôség Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság Közlekedési Felügyelôség Munkaügyi Felügyelôség Átlag

2008 pont

2009 pont

2012 pont

2014 pont

38 47

59 59

52

62 54 48 57 50 68 49

36 27 43 37 42 54 45 39 27

48 26 55 41 54 41 47 50 26

43 51 43 47 49 49 49 51 46 40

70 69 67 66 66 64 63 62 61 60 60 59 58 57 56 55 55 53

39

55

33

39

47

50

60

Megjegyzések: Az elismertséget kifejezô indexek százas skálára vetítettek, minél magasabb a pontérték, annál elismertebb az intézmény.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

CÍMLAPSZTORI

3. tábla: A hatóságok minôsítése a jogorvoslat esetén felmerülô retorzió lehetôsége alapján Szervezet neve

Elismertség 2014 / pont

NAV Adóigazgatóság Munkaügyi Felügyelôség Munkavédelmi Felügyelôség NAV Vám- és Pénzügyôri Igazgatóság Egészségbiztosítási Pénztár Közlekedési Felügyelôség Városi Adóiroda Építésügyi Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság Fogyasztóvédelmi Felügyelôség Népegészségügyi Szervezet Katasztrófavédelmi Igazgatóság Városi Hatósági Fôosztály Járási Hivatal Munkaügyi Központ Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Magyar Államkincstár Igazgatósága Mérésügyi Hivatal Átlag

68 67 60 60 59 57 57 55 55 54 53 53 52 48 42 42 40 39

Eltérés az átlagtól / pont

Vállalatok száma / db

13 12 5 5 4 2 2 0 0 -1 -2 -2 -3 -7 -13 -13 -15 -16

130 83 68 43 56 53 106 37 37 67 31 41 35 65 87 52 36 19

55

Megjegyzések: Az elismertséget kifejezô indexek százas skálára vetítettek, minél magasabb a pontérték, annál nagyobb a retorziótól való félelem az intézmény esetében.

san emelkedik az elismertség csökkenésével, illetve süllyed az elismertség növekedésével. Az egyenesen, illetve annak közelében találhatók azok a szervezetek, amelynél az elismertség és a várható retorzió fordított arányban, de arányosan jelenik meg. Az egyenes fölötti szervezeteknél a retorziótól való félelem meghaladja az elismertséget, az egyenes alattiaknál viszont elmarad attól.

Az ábra ugyanakkor azt is szemlélteti, hogy a vállalkozói vélemények kialakításánál nem a várható retorzió a meghatározó. Az egyenes felett, de attól távol esô koordinátájú szervezetek elismertsége lényegesen magasabb, mint a várható retorzió valószínûsége, és fordítva, az egyenes alatt, de attól távol levô koordinátájú hatóságok elismertsége alacsonyabb a retorzió valószínûségénél. Ennek megfelelôen például a NAV Adóigazgatósága, vagy az Egészségbiztosítási Pénztár a retorziós mutatójánál jóval magasabb, a Fogyasztóvédelmi Felügyelôség és a Városi Fôhatóság viszont jóval alacsonyabb elismertséggel rendelkezik. (7. ábra)

Dr. Jászberényi Gábort, a Baranya Megyei Kormányhivatal fôigazgatóját arról kérdeztük, hogy a vizsgálat eredményét megismerve a Baranya Megyei Kormányhivatal miként értékeli a vállalkozók véleményét.

— Nagy figyelemmel olvastuk és elemeztük a PBKIK online kérdôíves vizsgálatának megállapításait, melyek a megyében mûködô vállalkozások válaszai alapján fogalmazódtak meg a területi államigazgatási szervek és a kormányhivatal mûködésével kapcsolatban. Ügyfél-elégedettség méréseink célcsoportjai fôként az állampolgárok, így a kamara vállalkozásokat megszólító felmérésének eredménye rendkívül hasznos, hiánypótló a hatóságok ügyfelek általi megítélése szempontjából. A vállalkozók egyfajta tükröt tartottak elénk; látásmódjuk megismerése – foglalkoztatáspolitikai és nemzetgazdasági szempontból is jelentôs súlyuknál és értéküknél fogva – elengedhetetlen a hatékony államigazgatás biztosítása érdekében.

— Várhatók esetleg változások a tanulmányban megismert felvetések alapján?

— A felmérés azt mutatja, hogy a hatóságok szakmai munkájának megítélése és elismertsége javult. A vállalkozások jelzései olyan visszacsatolások, melyek a szolgáltató jellegû, ügyfélközpontú, átlátható és egyszerû igazgatás kormányzati céljai tekintetében elôrelépést mutatnak. Úgy látjuk, hogy az ügyfélszolgálati kultúraváltást a lakossági és vállalkozói ügyfeleink is érzékelik már. Ennek legfontosabb elemei közül a következôk emelhetôk ki. Az ügyfélfogadási idôt jelentôsen kiterjesztettük (a pécsi okmányirodán és a kormányablakok esetében 20.00 óráig). A hatóság-ügyfél kapcsolat színterein egyes szakigazgatási szerveink a megyében mintegy 40 ügyfélszolgálati helyszínt mûködtetnek, amelyek kiegészítik a járási hivatalok által mûködtetett ügysegédi rendszert. Az általános ügyintézési határidô 30 napról 21 napra csökkent. A honlapokon általánossá tettük az egyszerûbb ügymenetleírásokat, eljárásrendeket. Az elektronikus ügyintézés folyamatos térhódítása, a kérelmek elektronikus úton történô benyújtása az egyszerûbb és költségkímélô ügyintézést jelenti, melyek egyben lényegesen csökkentik az adminisztratív terheket. Az új típusú kormányablakokban a vállalkozások az okmányirodai ügyintézés mellett közel 200 ügykörben intézhetik ügyeiket speciálisan képzett ügyintézôk segítségével. A színvonalas tájékoztatás és segítségnyújtás csak biztos ismeretek birtokában történhet meg, ezért az ügyintézôk részére rendszeresek a szakmai továbbképzések.

Kidolgoztunk egy ügyfélszolgálati magatartási kódexet, melyet a kormányhivatalon túl több baranyai államigazgatási szerv is elfogadott.

10

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

7. ábra: Jogorvoslat esetén felmerülô retorzió valószínûsége és az elismertség szervezetenként, 2014

Ezzel az ábrával, illetve a levonható következtetésekkel igazolható, hogy a vállalkozói vélemények általában megalapozottak és lehetôség szerint objektívek.

A kérdôívekre adott válaszokat nyilván befolyásolja a hatósággal való találkozás mikéntje, de nem azok kizárólagos meghatározója.

A teljes elemzés a www.pecsikamara.hu honlapon elérhetô.

Weller János

— A Baranya Megyei Kormányhivatal (és szervei) mit tesznek annak érdekében, hogy javuljon a hivatalok és az ügyfelek közötti kapcsolat?

— A kamarai vizsgálat orientál minket a jövôben is fejlesztési tevékenységeinkben. A minôségirányítási rendszerek elvei alapján az ügyféli, vállalkozói véleményeket intenzívebben kívánjuk felmérni, elemezni és – amennyiben lehet – beépíteni eljárásainkba, ezen belül kiemelten figyelünk az adminisztrációs terhek racionalizálásával kapcsolatos jelzésekre. Ezt a tevékenységet a baranyai államigazgatási szervek teljes körében menedzselni kívánjuk. A kommunikáció terén a nyílt napok, szakmai és lakossági fórumok bizonyították sikerüket; ezen a területen tovább fogunk lépni. Az új járási kormányablakok megnyitása, az itt intézhetô ügykörök számának növelése is az idei évben várható.

Legutóbb két évvel ezelôtt készült ugyanilyen tanulmány. Hogy miért fontos idôrôl-idôre elvégezni ezt a felmérést, ezt kérdeztük dr. Síkfôi Tamástól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkárától.

— A világon minden állandó és örökös mozgásban van. Ahogy változik a gazdaság, a közigazgatás, a szabályozás, idôrôl idôre nem árt szembesülni az aktuális helyzettel és a trendekkel.

— A hatóságok elismertsége két év alatt számottevôen javult. Ez miként tükrözôdik vissza a vállalkozások mindennapjaiban?

— Nagyon nehéz egyértelmû véleményt alkotni, mivel még mindig sok a felesleges hatósági vegzatúra, sokszor károsodik indokolatlanul a versenyképesség. Egyszóval még mindig sok a panasz. A magyar hatóságok pl. az uniós elôírásokat sokkal keményebben tartatják be, mint a nyugati országok hatóságai, ez versenyképességi aszimmetriát okoz, miközben az unió átlagában 3,5% GDP-arányos a bürokrácia növekedésgátló hatása, nálunk 10% körüli. Nehéz nem látni az összefüggést. Kétségtelen tény, hogy a megyei vállalkozások Budapest irányú migrációjában közrejátszik az ottani sokkal barátságosabb hatósági környezet. A rossz nyelvek szerint még mindig a vidék a forrásszerzési terep, ugyanakkor tény, van pozitív elmozdulás a cégek válaszai szerint.

— A kamarának milyen szerepe van abban, hogy a vállalkozások és a hatóságok együttmûködése hatékonyabb, gördülékenyebb legyen?

— A kamara az az összekötô kapocs, amely egyrészt képes a vállalkozók bizalmát élvezve a hatósági ügyekhez fûzôdô tudást közvetíteni, másrészt eljárni a cégek érdekében méltatlannak tartott eljárások esetében, vagy pl. szabályozási módosításokat kezdeményezni. Ezért fontos a gazdaság és a hatóságok felôl is a kétoldalú bizalom.

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZÉCHENYI KÁRTYA

11

„A Széchenyi Kártya mára a hitelesség jelképe lett” Minden eddiginél alacsonyabb kamatok a Széchenyi Kártya Programban.

Tájékoztató fórumot tartottak a konstrukcióról a kamarában.

Több mint 13 500 befogadott igénylés, 10 500 létrejött ügylet, 64 milliárd forintot meghaladó összegû kihelyezett hitel – ezek a számok tükrözik a 2002ben országosan indított Széchenyi Kártya Program Baranya megyei vállalkozások körében aratott sikerét. A KAVOSZ Zrt. által irányított, 11 hazai hitelintézetnél igénybe vehetô kedvezményes hitellehetôség részben az állami kamattámogatás révén lett napjaink legsikeresebb vállalkozói finanszírozási megoldása. A jegybanki alapkamat jelentôs csökkenése és az állam által nyújtott támogatások következtében minden eddiginél alacsonyabb kamatokkal érhetôk el a vállalkozások számára a program keretein belül igényelhetô hitelkonstrukciók.

— Már van olyan hitellehetôség a Széchenyi Kártya Program keretében, amelynek nem éri el a nettó 2,1%-ot az éves kamata – Szép Zoltán, a KAVOSZ fejlesztési igazgatója. — Az igénylés kedvezô feltételei, az adminisztráció csökkenése, a gyors és egyszerû hitelbírálat, az állami kamattámogatás mind afelé mutat, hogy a Széchenyi Kártya mára a hitelesség jelképe lett. Tapasztalataink azt mutatják, hogy azok a mikro-, kis- és közepes vállalkozások, amelyek a 2008as gazdasági válság után éltek a Széchenyi Kártya nyújtotta lehetôséggel, nem szüntettek meg munkahelyeket, talpon tudtak maradni. A program által elérhetô kedvezô kamatozású hitelek lehetôvé teszik – a napi likviditási problémák megoldásán túl – a válság miatt elhalasztott beruházások elindítását, a gépek, eszközök korszerûsítését, valamint tovább növelik a kkv-szektor uniós pályázatokon való részvételének esélyeit.

— A kis- és középvállalkozások fej-

lettségi szintje és stabilitása határozza meg az ország gazdaságát, ezért nagyon fontos a kkv-k támogatása, akár a Széchenyi Kártya Program által. A gazdaságfejlesztés kulcskérdése a források megnyitása és összehangolása – mondta dr. Kéri István, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a fórumon. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a hazai gazdaságot elemzô elôadásában azokról a már a megvalósulás fázisában lévô reformokról szólt, amelyek többek között a kkvszektor hatékonyságára, termelékenységére is pozitív hatással lesznek. Véleménye szerint jelentôs figyelmet kell fordítani a jövôben az EU-s források ésszerûbb felhasználására valamint a kutatás-fejlesztésre és innovációra.

A fórumon az is elhangzott, hogy mára a Széchenyi Kártya Program keretein belül kihelyezett hitelek összege országosan elérte az 1280 milliárd forintot, mintegy 200 ezer létrejött hitelügylet eredményeként. Az Európai Unió által is elismert programban igényelhetô hitelek egymásra épülnek és akár egyidejûleg, egyszerre is felhasználhatók. A máig legnépszerûbb konstrukció a Széchenyi Kártya „klasszik”, a szabadon

felhasználható folyószámlahitel a már legalább egy éve mûködô mikro-, kisés középvállalkozások átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására szolgál.

Az igénylôk 3 hét alatt akár 25 millió forinthoz juthatnak a gyors és egyszerûsített hitelbírálatot követôen. A Széchenyi Forgóeszközhitel kifejezetten forgóeszközök finanszírozására szolgál, szintén 25 millió forintig, akár 3 éves futamidôvel vehetô igénybe. A Kormány 2013. május 1-jétôl évi 5 százalékpont kamattámogatást biztosít a Széchenyi Beruházási Hitel, az uniós pályázatokhoz igényelhetô Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel hitelszerzôdések teljes összegéhez, az adott ügylet futamidejének elsô három évére. A kedvezô költségeknek, valamint a rugalmasabb feltételeknek köszönhetôen a Széchenyi Beruházási hitel az MNB Növekedési Hitelprogramja mellett az egyik legkedvezôbb kondíciójú forrás a piacon, ami jó alternatívát kínál a kisebb cégek számára. Még olcsóbb lett az Agrár Széchenyi Kártya is, amelyhez a Vidékfejlesztési Minisztérium 4% kamattámogatást nyújt. Az agrárium igényeire szabott egyedülálló hitelkonstrukciót a mezôgazdasági termékek elôállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdô-, vad- és halgazdálkodással foglalkozó mezôgazdasági ôstermelôk, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként mûködô kis- és középvállalkozások vehetik igénybe.

A Széchenyi Kártya Program hitelei a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati irodáiban igényelhetôk.

További információ: www.pecsikamara.hu

12

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A jó szakma felér egy diplomával – baranyai sikerek 2014 A 7. Szakma Sztár Fesztiválon ünnepélyes keretek közt lezajlott eredményhirdetésen a döntôbe jutott baranyai tanulók közül négyen is felállhattak a dobogóra, ketten elsô és ketten második helyezést értek el.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal együttmûködve idén is megrendezte a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt, valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt 38 szakmában. A verseny legfôbb célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje Helyezés

Név

Szakma

1. Czeininger Enikô Mária

nôi szabó

1. Páll Árpád 2. Ács Norbert 2. Tamás Gábor 4. Sibalin Miklós 5. Molnár Norbert Máté 6. Papp Alexandra 6. Hirmann Kristóf

6. Rajczi Gábor

7. György Dávid

Gyakorlati képzôhely Iskola

Pécsi 500. sz. Angster József Szakképzô Iskola tanmûhely víz-, csatorna- és Gépész-Tér Kft. Pécsi Simonyi Károly közmû-rendszerszerelô Szakközépisk. és Szakiskola hûtô- és légtechnikai Klímatrióplussz Kft. Pécsi Simonyi Károly rendszerszerelô Szakközépisk. és Szakiskola kômûves Csike Zoltán Mohácsi Radnóti Miklós egyéni vállalkozó Szakképzô Iskola, Szakisk. gépi forgácsoló Hauni Hungaria Kft. Pécsi 500. sz. Angster (kamarai gépipari osztály) József Szakképzô Iskola gépi forgácsoló Hauni Hungaria Kft. Pécsi 500. sz. Angster (kamarai gépipari osztály) József Szakképzô Iskola magasépítô technikus Pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola tanmûhely festô,díszítô, mázoló Pittore Festô Bt. Pécsi Pollack Mihály és tapétázó Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola ács, állványozó TAKESZ Kft. Pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola gépi forgácsoló Hauni Hungaria Kft. Pécsi 500. sz. Angster (kamarai gépipari osztály) József Szakképzô Iskola

a pályaválasztó fiatalok köreiben. A verseny elôdöntôit a területi kamarák szervezték és bonyolították le, a budapesti döntôn a szakmai megmérettetés mellett nagyszabású fesztivál zajlott április 1415-én Budapesten, a Hungexpo területén.

A fesztiválon az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat. A Szakma Sztár Fesztivál remek lehetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákoknak a szakmák megismerésében, a pályaválasztás elôsegítésében.

Ezért a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel félszáz tanuló és kísérôik számára biztosított utazási lehetôséget a budapesti döntô megtekintésére.

Az elôdöntôk eredményei alapján ebben a tanévben a döntôbe 106 iskolából 194 tanuló jutott be, közöttük 10 baranyai tanuló versenyzett nyolc szakmában.

A baranyai diákok 2014. évi eredményeit a mellékelt táblázat mutatja.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

SZAKKÉPZÉS

Ügyességi vetélkedô, logika, csapatmunka

Véget ért a 4. GÉP-ÉSSZEL Baranyában verseny Baranyai gépipari vállalkozások támogatásával lezajlott a 4. GÉPÉSSZEL Baranyában szakmaismereti verseny. A három fordulós versenyen induló 102 tanuló közül a legeredményesebb 10 csapat versenyzôi vehettek részt a kamara Zsolnay termében rendezett döntôn. A gyôztesnek járó serleget az abaligeti csapat (PPHF Szent Mária Magdolna Gyakorló Általános Iskola és AMI) vehette át.

A gépipari szakmák iránt érdeklôdô általános iskolás tanulók a január óta zajló versenyen 3 fordulóban mérhették össze tudásukat, felkészültségüket. A kamara Pályaválasztás Baranya honlapon meghirdetett vetélkedô 1. fordulója önálló felkészülést igényelt. A 3 fôs csapatok elsô feladatként egy szakmatörténeti totót töltöttek ki. A kutatómunka során olyan elméleti alapismeretekkel gazdagodhattak, melyet a késôbbiekben is hasznosítani tudnak.

A kérdéssort eredményesen megoldó csapatok a 2. fordulóban már testközelbôl ismerkedhettek a szakmákkal. A tanulók képzésére is nagy hangsúlyt

fektetô gépipari cégek nyújtottak lehetôséget üzemlátogatásra.

A döntôn, amely a korábbi évekhez hasonlóan egy játékos ügyességi vetélkedô, minden olyan ismeretet be kellett vetni, ami a fémes szakmákkal kapcsolatos, de a kézügyesség, jó szemmérték, logika és a csapatmunka sem hiányozhatott. Az idei évben elôször a versenyt támogató vállalkozások is képviseltették magukat a döntôn. A verseny 10 támogatójához köthetô 10 állomáson szakemberek irányították a versenyfeladat megoldását, akik nem csak az értékelést végezték, hanem új ismeretekkel, tanácsokkal is ellátták a versenyzôket.

A verseny döntôsei az idei évben is jutalom kiránduláson vehettek részt. A kamara szervezésében, a szponzor vállalkozások támogatásával a 10 legeredményesebb csapat 2014. április 15-én Budapestre utazhatott. Elsô programként a Szakma Sztár Fesztivált tekintették meg, ahol 38 szakmával ismerkedhettek, majd látogatást tehettek a Csodák Palotájában is, ahol az izgalmas és látványos szemléltetô eszközök segítsé-

gével tapasztalhatták meg a fizika sokszor meglepô törvényeit.

A verseny támogatói: Forsz Kft. Hauni Hungária Gépgyártó Kft. Hidrot Kft. Iron-Tech Zrt. Lakics Kft. Matro Kft. Mecsek Füszért Zrt. MIG-TIG Kft. Pécsi 500. sz. Angster József Szakképzô Iskola Seres Kft. Spitzer Silo Pécs Kft. Terex Cranes Hungary Kft. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt feladatai közé tartozik az általános iskolások pályaválasztásának elôsegítése. Napjainkban a gépipar komoly kihívással küzd, melyet a megfelelôen képzett munkaerô hiánya okoz. A helyzet javítása érdekében a megyében számos vállalkozás nagy hangsúlyt fektet a saját munkaerô kinevelésére. A cél érdekében jól mûködô összefogás van a kamara és a gépipari vállalkozások között, így a kamarai pályaválasztási rendezvények is évek óta nagy támogatást kapnak, sokan állnak a gépipar megismertetésével kapcsolatos kezdeményezések mellé.

14

Hogyan képezzük a jövô autószerelôit, pincéreit?

A gépipari szakmák után az autós és a vendéglátós szakmák képviselôi is ismerkednek a gyakorlati képzés új követelményeivel. Az új szabályozás szerint a 9. osztály iskolai alapozása után 1011.-ben csak a cégeknél történik a kerettanterv szerinti gyakorlati oktatás. Ez alapján a cégeknek ismerniük kell a kerettanterv követelményeit, ezt a képzésrôl vezetett foglalkozási naplónak is viszsza kell tükröznie. A gyakorlati vizsgára tehát a vállalkozások készítik fel a tanulót, az ô felelôsségük, hogy minden szükséges ismeretet átadjanak. Az autós szakmában a kamara Szakképzési bizottsága és az 500-as Angster József Szakképzô Iskola szakemberének együttmûködésével folyik az a munka, melyben elkészült az autószerelô, autóelektronikai mûszerész, autótechnikus szakmákban a kerettantervi tananyag gyakorlati részének tanítási egységekre bontása, mellé rendelve, hogy milyen eszközök, gépek szükségesek a gyakorlathoz. Ezt követôen került sor a 31 autós képzô cég tájékoztatására a kamarában, melyen a cégek gyakorlati oktatói vettek részt. A gyakorlati képzéshez szükséges eszközlista alapján a cégek önfelméréssel nézik meg, milyen eszközök állnak rendelkezésükre, s mely szakmai anyag oktatásához nincs jelenleg megfelelô gép, eszköz a cégnél. A kamara a felmérések összegzése után segítséget nyújt abban, hogy hol és milyen módon van lehetôség ebben az esetben a tanulóknak szükséges ismeretek átadására.

További információ: Cséfalvay Ágnes 72 507 114, csefalvay@pbkik.hu

Gyakorlati képzôhelyek fejlesztése állami támogatással 406 millió forint állami támogatás jut a gyakorlati képzést folytató baranyai vállalkozások és képzô intézmények eszközparkjának fejlesztésére.

Nyilvános a gyakorlati képzés tárgyi eszközeinek fejlesztésére kiírt decentralizált pályázat nyerteseinek neve és a támogatás összege. A megyei keretre benyújtott pályázatok értékelését és a nyertesekre vonatkozó javaslattételt a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság végezte.

A döntés értelmében a meghirdetett 246 milliós baranyai keret 160 millió forinttal emelkedett, így a szakiskolai és szakközépiskolai tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó kkv-k és oktatá-

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Munkahelyi stresszoldás A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködésével munkavédelmi nyílt napot tartott. A rendezvényen mindazon munkahelyi kockázatokról és kezelésük lehetséges technikáiról adtak tájékoztatást, melyek a dolgozók körében tartós munkahelyi stressz-állapotot válthatnak ki és megbetegedést okozhatnak.

Az elôadók a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai, a pszichés és pszichoszociális kóroki tényezôkrôl, a pszichoszociális expozíciók kezelésérôl és a munkavédelmi szolgáltatók szakmai tevékenységérôl tartottak elôadást. Emellett a nyílt nap során felmerülô kérdések közös megvitatásával nyújtottak segítséget a kockázatkezelés helyes gyakorlatának kialakításában. A pszichés és pszichoszociális kockázatok megfelelô kezelése javítja a dolgozók munkahelyi közérzetét és együttmûködô képességét, csökkenti a munkahelyi feszültségeket, és segíti a munkavégzés hatékonyságának növelését.

A rendezvényt Dr. H. Nagy Judit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal fôosztályvezetôje nyitotta meg, Puszti Tibor, a BAMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgatóhelyettese moderálta, és elôadást tartott a munkavédelmi szolgáltatók szakmai tevékenységének értékelésérôl.

A nyílt napon elhangzott elôadások egy része a kamarai honlapon (www.pecsikamara.hu) elérhetô.

Nyári gyakorlat finanszírozása költségvetési szerveknél Az együttmûködési megállapodással képzô, nem hozzájárulásra kötelezett egyéb szervezetek részére, vagyis a költségvetési szerveknek a gyakorlati képzés finanszírozását állami támogatás hiányában az iskola fenntartója finanszírozhatja.

Amennyiben a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképzô iskola fenntartója (akár Klebelsberg, akár alapítványi vagy egyházi fenntartású, valamint egyetemi fenntartású) részben vagy egészben megtérítheti a gyakorlati képzést. Az iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttmûködési megállapodás si intézmények, a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére, közel 406 millió forint viszsza nem térítendô támogatásban részesülnek.

Ezzel 75 baranyai vállalkozás fejlesztheti eszközparkját, ami közel 700 tanuló gyakorlati oktatását érinti.

A fejlesztés támogatása kiemelten fontos, mert a diákok a duális képzési rendszerben a 10. és 11. évfolyamon már vállalkozásoknál teljesítik szakmai gyakorlatukat. A program hozzájárul ahhoz, hogy a szakképzésben részt vevô tanulók a szakmájukhoz szükséges ismereteket és gyakorlati jártasságot vállalati körülmények között szerezzék meg, segítve ezzel a munkaerô-piacon történô érvényesülésüket.

Fülöp Attila Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara MFKB koordinátor

alapján folyó idôarányos részére az iskolai tanmûhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult költségvetési támogatásra. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttmûködési megállapodásban rögzítik.

Amennyiben a fenntartó ezzel a lehetôséggel nem él, úgy a legoptimálisabb megoldás, ha a gyakorlati képzést tanulószerzôdés keretei között szervezik meg. Ebben a formában a finanszírozás nem függ a másik féltôl, a költségeik fedezésére a 24/2012 kormányrendelet szerint saját maguk pályázhatnak.

e-építési napló a gyakorlatban:

szakemberek mûködésével

ismerkednek

a

szoftver

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

KLASZTER

Akkreditált Innovációs Klaszter lett a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter az eddigi kétéves hatékony és sikeres mûködés után, a kamara szakmai munkájával, és intenzív közremûködésével készült pályázata alapján elnyerte az Akkreditált Innovációs Klaszter címet, melyet 2014. február 21-tôl 2016. február 21-ig viselhet.

A címhez kapcsolódó tanúsító oklevél ünnepélyes átadására a közelmúltban került sor Budapesten. A díjat Keller Péter, a MAG Zrt. klaszterfejlesztési osztályvezetôje adta át dr. Hüse Istvánnak, a klaszter elnökének és dr. Síkfôi Tamásnak, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkárának.

A klaszter a cím elnyerésével az új tervezési idôszakban akkreditált klasztereknek és azok tagjaiknak kiírt (dedikált) pályázatokon vehet részt, valamint klasztertagjaik többlet-pontokat, magasabb támogatási intenzitást érhetnek el egyes pályázatokon.

— A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjai számára ez elsô körben az aktuális piacépítô és piacbôvítô keretek elérését hozhatja, de reményeink szerint késôbb a beruházási célú források is képbe kerülhetnek – értékelte a szakmai sikert dr. Síkfôi Tamás. A kamara titkára kiemelte, hogy folyamatosan szükség van a szakmai érdekközösség tevékenységének, munkájának katalizálására, de a klaszter a szakképzés, az innováció és a közös beszerzés területén is komoly sikereket értek már el.

— Az akkreditációs címmel kivívott elônyök mellett számunkra, a klaszter tagjai számára kiemelt elismerést jelent a visszaigazolt alkalmasság és képesség, ez egyértelmûen pozitív visszajelzés, ami plusz energiákat mozgósít bennünk további céljaink eléréséhez – mondta dr. Hüse István a szakmai siker kapcsán. A klaszter elnöke szerint a cím elnyerése a jövôben hatékonyan hozzájárulhat a klaszter kiemelt célkitûzésé-

nek az értékteremtésnek, értéknövelésnek megvalósításához, további erôsödéséhez és fontos, hogy mindezt úgy végezhetik a klaszter tagjai, hogy a közösség a környezetért és a jövôért is felelôsségvállalást fogalmazott meg célkitûzései között.

A több, mint kétéves munka eredményeképpen kialakultak a klaszter kidolgozott stabil alapjai, szervezeti, mûködési folyamatai, stratégiája, rövid és hosszú távú céljai. A megvalósításhoz

Dr. Hüse István és Dr. Síkfôi Tamás -– Új források nyílhatnak meg a klaszter és a klaszter tagjai elôtt

szükséges feltételek biztosítását is vállalta a klaszter, mellyel megalapozta az akkreditált klaszterként történô mûködését — tette hozzá Szabó Berta, a klaszter menedzsere.

A klaszter számos közös projektet mûködtet, melyek megvalósítását önerôbôl is vállalja, természetesen a közös fejlesztésékhez kötôdô projektjeihez számít az elnyerhetô pályázati forrásokra is.

Az elmúlt tervezési idôszakban az Akkreditált Innovációs Klaszterek Tagjai gazdaságfejlesztési pályázatokon mintegy 127 milliárd forint támogatást vettek igénybe, melybôl 92 milliárd forint K+F pályázat volt, valamint mintegy 35 milliárd forint támogatás a dedikált kiírású volt. Magyarországon 26 akkreditált klaszter van, melybôl 7 gépiparhoz/jármûiparhoz kötôdik, a régióban egyetlen akkreditált gépipari klaszter van és ez a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter. Az akkreditációval a klaszter egy nemzetközi viszonylatban is elismert „brand”-hez jutott hozzá.

11. Benchmarking Klub a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a 2014. januári taggyûlés után kötetlenebb formában, a népszerû Benchmarking klubülésen találkozott újra a Zsolnay Kulturális Negyedben.

A 2014. március 26-ai rendezvényen volt mit ünnepelni: a klasztertagok e rendezvényen kaptak elôször információt arról, hogy a klaszter elnyerte az Akkreditált Innovációs Klaszter Címet, valamint a szakképzési projektjük eredményét díjjal jutalmazta a Német-Magyar Ipar és Kereskedelmi Kamara. Az ünnepélyes bejelentések után a szakmai témákról való egyeztetések, véleménycserék nem maradhattak el ezúttal sem, többek között megtárgyalták az elmúlt idôszak klasztert, klasztertagokat érintô közös eseményeket (pl. Pollack Expo, egri Jármûipari Beszállítói Nap, Nemzeti Kereskedôház Roadshow programja), tervezett rendezvényeket, valamint az egyes belsô projektjeik (pl. közös beszerzés, közös kiadványok) aktuális kérdéseit is.

16

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Turisztikai lehetôségek a megyében – BaranyaLand klaszter ülés Pécsett, a Hotel Makár Sport és Wellness**** szállodában tartotta a klaszter idei harmadik ülését, ahol a klaszter tagok részletesen megismerhették a cég tevékenységét és lehetôség nyílt a szálloda megtekintésére is.

be részletesen a klaszter tagok számára. A találkozón dr. Göndöc András Baranya megye fôjegyzôje a megye turisztikai lehetôségeirôl, fejleszté-

sekrôl tartott beszámolót. A tagok megállapodtak, hogy a következô ülést májusban az Arnold Pince és Panzióban fogják tartani Siklóson.

A megbeszélés témája a klaszter közös kiadványának bemutatása mellett a honlap terveinek elfogadása, jövôbeli feladatok megbeszélése volt. Májusban a klaszter szervezésében kerül megrendezésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Turisztikai Kollégiumának kihelyezett ülése, ahol aktuális turisztikai témák mellett bemutatásra kerülnek a megye turisztikai lehetôségei is.

Az ülés során a Ferling Webline Kft. mutatkozott

Simonyi Növekedési Robotok és bajor perec Az internet elterjedése, a gazdasági válság hatásai a vásárok jelentôségét érezhetôen visszaszorították. Kevesebb a kiállító és csökken a látogatók száma is. Sokan költséghatékonyabbnak Program és gyorsabbnak találják a kommunikáció és az üzletkötés egyéb formáit.

Kerekasztal export témakörben

„Újszerû megközelítés” – talán így lehetne jellemezni azt az áprilisi találkozót, melyen a figyelem középpontjában 8 kezdô exportôr állt.

A PTE Közgazdaságtudományi Kar Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központja (Simonyi BEDC) a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) és a HITA (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) együttmûködésében szervezett, az exportpotenciál fejlesztését célzó módszer újszerû és egyedülálló. A cégek 2013. november 27-én kezdték meg azt a programot, mely mára második szakaszához érkezett. A Simonyi Növekedési Program szakértôi 8 vállalat számára határozták meg cégre szabottan a problémás, illetve kihívást jelentô területeket és különbözô megoldási lehetôségekre tettek javaslatot. A résztvevôk nemzetközi skype konferenciabeszélgetés keretében elsô kézbôl kaphattak információt a HITA ausztriai, kanadai és amerikai külügyi szakdiplomatáitól, a lengyel kereskedelmi tanácsostól, valamint a HITA és az 52 országban 600 irodával mûködô Enterprise Europe Network helyi munkatársaitól. A harmadik, „fejlesztési” szakaszban a kiválasztott fejlesztési program gyakorlati megvalósítása zajlik majd, a megoldási javaslatot készítô szereplô(k) bevonásával, melyek között – a teljesség igénye nélkül – szerepelhet kompetenciafejlesztés, partner- és közvetítôkeresés, piacfelmérés vagy finanszírozás-tervezés. A Simonyi Növekedési Program újabb vállalkozások bevonásával negyedévente kerül megrendezésre a jelenlegihez hasonló formában.

— Mi az igazság? A világ vezetô ipari vásárát, a Hannover Messe-t járva – egy, önkéntes kamarai tagokból álló – delegáció kísérôjeként nem látom ilyen borúsan a helyzetet – mondja Hendinger Anita a kamara kereskedelemfejlesztési osztály vezetôje. Hozzátartozik, hogy egy nagyon jól bejáratott, kitûnô marketing és kommunikációs eszközöket folyamatosan használó szakvásárról beszélünk. Ahhoz, hogy komolyan bejárja valaki a területet, tárgyaljon, partnereket látogasson, több napra van szükség. A belépôjegy birtokában ingyenes a városi közlekedés és a vásáron belül is megoldott a buszos közlekedés.

A látogatók megismerkedhettek az ipari automatizálás, az IT, az energia és környezettechnológia, az ipari beszállítók, a termelési technológiák és szolgáltatásokhoz kötôdô innovatív és úttörô megoldásokkal. A kiállítók a teljes ipari értéklánc mentén mutatták be, és kínálták termékeiket, megoldásaikat. A jövô a digitális gyáraké – talán ezzel jellemezhetô a szakvásár központi te-

matikája, melynek kapcsán elôadásokat, konferenciákat is szerveztek. Megnô a modellezés, a virtuális tervezés jelentôsége. A digitális gyár eljárásai és eszközei a termékfejlesztés és termeléstervezés komplett digitális tervezését megvalósítják a konstrukciótól a technológiai szimuláción át egészen a virtuális felfutásig és üzemeltetésig egy teljesen integrált adatmenedzsment segítségével.

— Színvonalas standokon, elôadásokon történô ismeretszerzés, mindemellett kitûnô lehetôség a személyes kapcsolat és bizalomépítésre – ahol este a tartományra ugyan nem jellemzô, de jó hangulatot kölcsönzô bajor sör és ételek mellett lazíthatnak a kiállítók és a látogatók – fejezi be Hendinger Anita az élménybeszámolót.

Idén a kamarai delegáció látogatása a Nemzetgazdasági Minisztérium és a cégek sikeres üzletember találkozón történô részvétele az Enterprise Europe Network támogatásával valósult meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Formatervezési tanácsadás A kamara Innovációs Osztálya Formatervezési tanácsadással bôvíti szolgáltatásai kínálatát.

A kamarai formatervezôvel, elôre egyeztetett idôpontban, – szerdánként 8.00 és 12.00 közöttlehet térítésmentesen konzultálni az innovatív ötletek megvalósításáról, illetve kedvezményes lehetôség van tervek kidolgoztatására is. A szolgáltatás azokat a cégeket célozza meg, amelyeknek nincs kapacitása formatervezô alkalmazására, viszont felismerték, hogy a design alkalmazása értéknövelô tényezô. A kamara segítséget nyújt arculat kialakításban, installációk megtervezésében, kiadványtervezésben, 3D modellezésben, iparjogvédelmi eljárásokhoz szükséges mûszaki rajzok elkészítésében.

Jelentkezni lehet a rozs@pbkik.hu email címen, illetve a 72/507-140-es telefonszámon.

Önindító újratöltve A Baranya Megyei Munkaügyi Központ gesztorálásával és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ, a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület, és a Magyar Turizmus Zrt. Déldunántúli Regionális Marketing igazgatósága, valamint a RQC Regionális Minôségbiztosítási Központ Kft. együttmûködésében indult Önindító Program 20 kreatív iparban tevékenykedô álláskeresônek nyújtott segítséget, hogy megalapozott döntést hozhassanak vállalkozásuk indításáról, kaptak maximum 2 millió Ft beruházási támogatást a vállalkozás indításához.

A program 2014. évi indításával kapcsolatban a munkaügyi központ által kezdeményezett egyeztetés sikeres volt, hiszen a Központ vezetése a program indításáról és további fejlesztésérôl döntött. A kamara Kisvállalkozási Bizottsága a programban az induló vállalkozásokat segítô keresztszülôk válogatásáért és bevonásáért felel.

17

KAMARAI HÍREK

EVLIA

– A kifejlesztett módszertan

Az immateriális javak különbözô csoportjainak egyre nagyobb jelentôsége van a vállalkozások piaci értékének növelésében.

Ilyen javak például: humán erôforrások, know-how, szabadalmak, védjegyek, szerzôi jog, licencek, márka, kapcsolati tôke stb.

Az immateriális eszközök azonosítását és leírását szolgáló EVLIA módszer azon eszközök azonosítását és leírását segíti, melyek kulcsfontosságúak a cég versenyképességi erejének fokozásához.

A módszer célja, hogy a bankok, pénzügyi közvetítôk, befektetôk számára hiteles és tartalmas képet nyújtson azokról az immateriális eszközökrôl, melyek relevánsak a vállalkozás versenyképességének szempontjából, és így elôsegítik a pénzügyi döntések meghozatalát.

Bôvebb információ: www.evlia.eu; www.pbkik.hu

Innováció, mely összeköt Rendhagyó testületi ülést tartott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara négy testülete, melyen a hivatalos programot a Kresz & Fiedler Kft. új gyártócsarnokának és modern irodakomplexumának megtekintése követte.

A Kisvállalkozási Bizottság, Innovációs Bizottság, Közszolgáltató Tagozat elnökség, Ipari Tagozat elnökség és a szûk szakértôi kör részvételével lezajlott esemény fô témája a minden jelenlévôre jellemzô „innováció”volt.

A Kresz Erika Kisvállalkozási bizottsági elnök és cégvezetô elôadásával kezdôdött összejövetelen a csaknem harminc testületi tagnak lehetôsége nyílt az életbôl vett személyes, egyedi példákon keresztül megvitatni a vállalkozások fejlôdésének, fejlesztésének irányait.

A nagy fejlesztésen átment cég „titka” nem más, mint a folyamatos lehetôségkeresés (piacfigyelés), minôségi munkavégzés, és a csapat, melyen belüli kiváló összhang és tökéletességre törekvés hozza az ügyfelet, a jó referenciát.

Brossúra készül Április elejei romániai partnertalálkozót követôen a hazai CMC csapat a tettek mezejére lépett és elkezdte megvalósítani a Nagyszebenben meghatározott feladatokat. A kamara együttmûködve a KIKK Egyesülettel elkezdte kidolgozni a projekt utolsó félévére szóló akciótervét, mivel várhatóan szeptember végén lezárul a nemzetközi partnerség.

A magyar csapat jelenleg a hatos munkacsomaghoz kapcsolódó üzleti tervek és kreatív ipari PPP (Public-private partnership) együttmûködések kidolgozásán dolgozik. Rövidesen kiadásra kerül a magyar nyelvû PPP brossúra, amely bemutatja a CMC projekt szempontjából releváns köz- és magánszféra közötti kreatív ipari kooperációkat, illetve élesítésre kerül az ITC turisztikai platform, mely a partnerek látogatható ipari nevezetességeit mutatja be.

A cégvezetô szavaival: „attól vagyunk jók, hogy csapat vagyunk”.

Dr. Síkfôi Tamás kamarai titkár gazdasági helyzetértékelést tartott.

A szavakat tettek követtek, vagyis az innovatív és minôségi mûködésrôl elhangzottak valóságos létezésérôl is meggyôzôdtek a meghívottak a gyárlátogatás keretében.

Az elsô visszajelzések szerint már helyben születtek együttmûködési ötletek, az üzletkötési lehetôségek az esemény értékét emelik.

18

ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

A cél

a közel nulla energiaigényû épület Zöld építészet, fenntartható építészet, környezetbarát módszerek, szinte nincs olyan nap, hogy ne kerülnének napirendre, hol az energiafüggés megszüntetése, hol a fenntartási költségek csökkentése miatt.

A fenntartható építészet egyik fontos eleme, hogy olyan épületeket hoz létre, amelyeknek a víz- és energiafelhasználása hatékony, valamint környezetbarát, megújuló forrásokat használnak fel a megépítésük során.

Egyre több olyan ház épül, amelyek tetejére napkollektorokat, napelemeket helyeznek el, de már olyanok is vannak, amelyek úgynevezett zöld tetôvel fedtek be, s esôvízzel, vagy a keletkezô szennyvíz tisztításával létrejött „szürke vízzel” locsolják az itt létrehozott kert növényeit.

A lakhatási költségek minimálisra csökkentése miatt, egyre nagyobb az igény az energiatakarékos házakban kialakított lakásokra. Budapest egyik kerületében az önkormányzat több száz ilyen bérlakás építését kezdte meg.

Várható, hogy öt-hat év múlva a jelenleginél is jóval több ilyen épület kerül majd tetô alá hazánkban, amelyben szerepet játszik egy uniós elôírás is, amely szerint 2020. valamennyi új épületnek az energiaigényének a nullához kell közelítenie. E mellett a 2018. december 31. után pedig a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levô új épületeknek már közel nulla energiaigényûek kell lenniük.

Szintén kötelezô elôírás, hogy 2012-tôl nem támogatható olyan új építkezés, vagy épület-felújítás, amely nem teljesíti az Európai Bizottság által elôírt úgynevezett költségoptimalizált minimumkövetelményeket. Az uniós elôírás célja, hogy az épületek energiafelhasználása jelentôsen csökkenjen, ugyanakkor növekedjen a megújuló energiák – nap, szél, víz, föld-hô – használata.

A közel nulla energiaigényû épület nem azonos a passzívházzal, aktív- vagy ökoházzal. Olyan nagyon energiatakarékos épületet jelent, amelyben a felhasznált igen kis mennyiségû energia számottevôen az épületben, vagy annak közelében termelt megújuló energiából származik.

Jelenleg kevés ilyen található Magyarországon, legfeljebb néhány száz darab, amelyek többségében lakóházak.

Ma hazánkban a felhasznált összes energia 40 százalékát az épületekben használják el – ennek egyharmadát a nem lakáscélú ingatlanok – irodák, gyárak, iskolák, kórházak – teszik ki –, s mintegy kétharmada a fûtés, ami egyben a legnagyobb szén-dioxid kibocsátónak is számít, valamint a hûtés számlájára írható.

Építenek, szállítanak A több lábon állás cégfilozófia híve a pécsváradi Full Comfort Házépítô Kft., amelynek tevékenységi körében az építôipar mellett a jövôben a személyszállítás is helyet kap.

— Mielôtt úgy döntöttem, hogy külföldön vállalok munkát, sikeres építôipari vállalkozást vezettem, több alkalmazottam volt, s számos alvállalkozóval dolgoztam együtt – mondja HEIL Róbert a cég tulajdonos ügyvezetôje. — Nemrégiben úgy döntöttem, ismét itthon folytatom tovább, a kinti tapasztalataimat felhasználva, újraszervezem a cégem. Jelenleg egyéni vállalkozóként tevékenykedem, elsôsorban építôipari projektek elôkészítését, lebonyolítását végzem, többek között osztrák és magyar építôipari cégnek. E mellett már kivitelezési lehetôségekrôl is folytatok tárgyalásokat, amelyekben alvállalkozóként vennék részt.

Elsôsorban családi házak kulcsrakész kivitelezését vállalnák, alvállalkozók bevonásával a Dél-Dunántúlon. E mellett kisebb munkákat – homlokzatszigetelés, hideg meleg burkolás, házak külsô és belsô tereinek felújítása – is elvégeznék, határidôre, magas színvonalon, megfizethetô áron. A terveik között szerepel, hogy a környezô országokba – Ausztriába, Németországba – kilenc személyes kisbuszukkal céljáratokat indítanak.

Bôvebb információ személyesen a Full Comfort Házépítô Kft. székhelyén Pécsváradon, a Szent István u. 1. szám alatt, vagy emailben a fullcomfort.kft@gmail.com címen, valamint telefonon a 06-30-6500-683, vagy a 06-20-2033-337 számon kérhetô.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET

19

20

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Innovációs Díját kapta a TeGaVill A szántóföldi lágyszárú növénytermesztés melléktermékeit felhasználó, környezetterhelést csökkentô agroenergetikai technológiák és azokat biztosító géprendszerek kifejlesztéséért a XXII. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton a 2013. évi Agrár Innovációs Díjat (Vidékfejlesztési Minisztérium) vehette át a közelmúltban a TeGaVill Kft. A komlói középvállalkozás egy komplex gépsort hozott létre, amely a lágyszárú növények (búzaszalma, rozsszalma, energiafû-, triticale-, repce-, kukorica-, napraforgó- szójaszár) tetszôlegesen bálázott szármaradványainak aprítását, darálását, tisztítását képes elvégezni.

Az így elôállított, különbözô méretû, megfelelôen tisztított, pormentesített aprított termékek felhasználása kiterjed a hagyományos agrárterületekre (almozásra szarvasmarha, baromfi stb. számára, kertészetekben mulcsozásra), az automatizált kis- és közepes teljesítményû tüzelôberendezések alacsony költségû tüzelôanyaggal történô ellátására (apríték, brikett, pellet), újszerû agroenergetikai területen történô alkalmazásra (koofermentálás során biogázüzemben, alapanyag második generációs bioetanol üzemben), és alapanyagokra épülô építôipari hôszigetelô falburkoló lapok elôállításához.

A TeGaVill Kft. a szalma aprítékot egy másik fejlesztése során tüzelôanyagként hasznosította egy nagyteljesítményû hibrid, hôlég biztosítású (hôcserélôs-gázégôs) és levegô recirkuklációs gravitációs toronyszárítójánál, a BioDryer-projektben. Ebben a rendszerben a szárítótoronyhoz csatlakozik egy forróvíz-levegô hôcserélô, amelynek primer hôjét egy szalma apríték tüzelôanyaggal mûködô forróvizes kazán állítja elô. Ebben a fejlesztésben is a NAIK Mezôgazdasági Gépesítési Intézet mûködött közre.

A meglévô és a fejlesztés alatt álló agroenergetikai rendszer elemei lehetôvé teszik a mezôgazdasági mellékter-

mékek sokkal szélesebb körû hasznosítását, a fosszilis fûtô- és tüzelôanyagok fokozott kiváltását, a környezetterhelés jelentôs csökkentését, a termelés biztonságának és jövedelmezôségének emelkedését, az agrárágazatban foglalkoztathatók létszámának növekedését és ezzel a vidékfejlesztés minôségi megvalósítását. A TeGaVill a „semmi sem vész kárba” elvet követi, így a napjainkban terjedô ökoszisztéma modell szerinti gondolkodásmód alapján az elôbbi hatások figyelembevételével megvalósítható az emberi „kék gazdaság” agrárterületének kialakítása.

— Azért veszünk részt rendszeresen pályázatokon, hogy meg tudjuk mutatni, mivel foglalkozunk – válaszolja ÁMAN MIHÁLY, a kamara alelnöke, az Innovációs bizottság alelnöke, a TeGaVill Kft. tulajdonos-ügyvezetôje arra a kérdésre, hogy miért fontos számukra az innováció, a pályázatokon való megmérettetés.

— Mondhatom, hogy speciális a tevékenységünk, amelyrôl a legjobb visszajelzéseket a szakmai fórumokon kaphatjuk. Ezek jó lehetôséget teremtenek ahhoz, hogy a mi termékeink, amelyek nem a tömegáru kategóriájába tartoznak, valamilyen módon bekerüljenek a köztudatba. Így talán a legegyszerûbb az, hogy egy vásári, kiállítási innovációs díjra pályázunk. Annak ugyanis hírértéke van, a szakmán belül mindenképpen, a tudósítást elolvassák, sôt, utána is néznek az emberek. Bizonyítja ezt az is, hogy az Agrár Innovációs Díj már külföldi ajánlatkérést is generált számunkra, Gyergyó környékérôl keresett meg egy társaság képviselôje, aki a Duna TV híradójában figyelt fel ránk. Egy konkrét mûszaki probléma megoldásában várja a közremûködésünket, amellyel hónapok óta bajlódnak. Ajánlatot kértek a meglévô berendezéseik cseréjére, a mi technológiánk alkalmazására.

Kft.

— Ha jól értem, üzletet is hozhat egy ilyen újítás, tehát hosszú távú befektetésként is felfogható.

— Pontosan így van és azt gondolom, hogy a fejlesztésben résztvevô kollégák számára is egyfajta sikerélményt jelent. Mindenkinek – így a mûhelyben dolgozónak, a tervezônek, a konstruktôrnek – jólesô érzés, ha egy szakmai grémium azt mondja: kiváló munkát végeztek egy adott termékkategóriában és ez valamilyen díjra érdemes. Büszkén állítjuk ki ezt a többi innovációs díjjal együtt, hiszen ez mindannyiunk sikere.

A parlamenti díjátadón tízen képviseltük a vállalkozásunkat, azokkal együtt ünnepelhettük a sikert, akik részt vettek a fejlesztésben, a kivitelezésben.

— A magyar vállalkozások jelentôs része még mindig idegenkedik attól, hogy újításokkal foglalkozzon, hogy erre idôt, pénzt szánjon. Ön is így látja?

— Azt tapasztalom, hogy nagyon sokan foglalkoznak innovációval, csak nem fogalmazzák meg a maguk számára, és nem készítik el a termék mûszaki, kereskedelmi vagy egyéb vonatkozású dokumentációját.

Sokkal több innovatív vállalkozás van, mint ahányat ismerünk, csak az esetek jelentôs részében nem viszik végig a folyamatot. Hiába jön létre az új termék, az nem látható, és nem ismerhetô fel a többiek számára, hogy az egy innováció. Ezzel is magyarázható, ha úgy látszik, hogy a vállalkozások nem fordítanak kellô figyelmet az innovációra. Mások pedig óvatosak, nem biztos, hogy meg akarják részleteiben mutatni, hogy mit csinálnak, nehogy mások idô elôtt olyan ismeretekhez jussanak, ami az ô piaci pozíciójukat gyengíti. Mi úgy vagyunk vele, hogy szívesen megosztjuk a nagyközönséggel, a szakmával, ha valamit létrehozunk.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

PÉCS EXPO

A kamara a Pécs Expón A kamara idén is támogatja a megye vállalkozóinak megjelenését Szintén csütörtök délután a kamara Marketing klubjának kibôvített összejövetelén a 30. jubileumi vásár apropóján a Pécsi Ipari Vásárok történeti áttekintésére várják az érdeklôdôket.

Országos Környezetipari konferencia helyszíne is lesz idén a kiállítás, melyre meghívást kaptak az ország környezetipari szakemberei és kiállítói.

A térség vállalkozói számára egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett munkaerô utánpótlás hiánya. Ugyanakkor a felsôfokú, egyetemi keretben továbbtanulni nem szándékozó fiatalok számára sem ismertek a helyben tanulható szakmák, hiányszakmák, melyekben itt helyben elhelyezkedhetnének. A Pécs Expon a kamarai Pályaválasztási Pavilonban ôk ismerhetik meg

A fotók a tavalyi Pécs Expón készültek

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén is felvállalta a június 5-8. között megrendezésre kerülô Pécs Expo nemzetközi kiállítás és üzletember találkozó szakmai támogatását. A 4 napos rendezvényt a kamara szervezésében hivatalos- és szakmai rendezvények kísérik, esélyt adva a vállalkozók számára, hogy megmutassák vállalkozásaik értékét és kiaknázzák a személyes ismertségben és együttmûködésben rejlô további gazdasági lehetôségeket.

A kamara, a tavalyi évhez hasonlóan pályázatot hirdet a regisztrált vállalkozásoknak és klasztereknek kiállítói megjelenésre. A beérkezett

– a kiírásnak megfelelô – pályázatokat szakértô zsûri bírálja el és 50 helyi vállalkozás kapja meg a lehetôséget a kiállításra. A jelentkezésrôl teljes körû információ érhetô el a kamara honlapján: www.pbkik.hu A pályázat beadásának határideje és módja: 2014. május 20. 16.00 e-mailben az eschmidt@pbkik.hu címre.

Színes szakmai program gazdagítja idén is a kínálatot. A nyitónapon, június 5-én csütörtökön délelôtt Magyar-Horvát Gazdasági Nap kerül megrendezésre, melyen a résztvevôk a horvát gazdasággal kapcsolatos gyakorlati tanácsokat és információkat hallhatnak. Délután a horvát piac iránt érdeklôdôknek lehetôségük lesz részt venni a kamarai pavilonban kialakításra kerülô tárgyalóhelyiségekben ingyenes üzleti konzultáción is.

egy-egy szakma szépségeit, neves képviselôit, az adott képzést biztosító iskolát és gyakorlati képzôhelyét. 14 „munkaállomáson” keresztül figyelhetik meg olyan szakmák rejtelmeit, melyekkel sokuk itt találkozik majd elôször. Nagyon fontos, hogy a pályaválasztás elôtt állók idôben megismerkedjenek a Baranyában rendelkezésre álló szakképzési és elhelyezkedési lehetôségekkel. Ennek széles spektrumát mutatja be interaktív módon a pavilon kínálata, mely egyaránt várja a tanulókat, tanáraikat és szüleiket is.

Megújuló energetikai projektek kivitelezése magánszemélyeknek és vállalkozásoknak címmel szombaton olyan praktikus és konkrét információkat biztosító oktatás lesz, mely hozzásegít egy-egy ilyen, sokszor komoly tudást és tervezést igénylô projekt megvalósításhoz.

Minden további információ a kamara honlapján: www.pbkik.hu

22

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Szakképzési Díj: Mecsek-Klíma Kft. A díj megtiszteltetés, a sok munka elismerése Évrôl, évre Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismeri el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi Kamara azok tevékenységét, akik jelentôs eredményeket értek el az egyes szakmák oktatási színvonalának emelésében, a gyakorlati képzés során a tényleges munkába bevonva tanulóikat, azokat piacképes szakmai tudással vértezik fel.

Pécsett a Mecsek-Klíma Kft.-nél a kezdetek óta foglalkoznak tanulók képzésével. Az épületgépészek oktatásában meghatározó szerepet töltenek be a régióban, s részt vesznek a hûtô és klímaszerelô mestervizsga követelményeinek kidolgozásában is.

— Megtiszteltetés a díj, s egyben elismerése annak a sok munkának, amit ez eltelt években a tanulóképzés színvo-

nalának folyamatos emelése érdekében folytattunk – mondja BOGOS DEZSÔ,

Fenyôsi Gyula Évtizedeken át foglalkozott a pincér és szakács tanulók gyakorlati képzésével, a január óta jól megérdemelt nyugdíjas éveit töltô Fenyôsi Gyula.

Több, mint másfél évtizeden át tagja volt a kamara szakképzési bizottságának is.

— Immár másodszor vehettem át ezt a díjat, meglepôdtem, hogy ismét nekem ítélték oda – mondja. — Tizennyolc éve foglalkozom tanulók képzésével, végigéltem sok változást. Most úgy látom, hogy nem jó az irány, az elméleti képzés túlságosan visszaszorult, annak hiányában pedig a gyakorlati oktatás is csorbát szenved majd, pedig nagyon fontos, hogy biztos tudással rendelkezzenek a leendô vendéglátósok.

Annak idején, amikor én kezdtem a szakmát három év alatt sajátítottuk el az

alapokat. Aztán kétéves lett a képzési idô, de rájöttek az kevés, ezért ismét három évre emelték fel azt. Nyolc éve már

a Mecsek-Klíma Kft. ügyvezetô igazgatója. — A szakma részérôl egy visszaigazolás, hogy jó úton járunk. A tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó munkatársainknak pedig arra biztatás, hogy érdemes csinálniuk, megéri a befektetett energia, jó szakemberek kerülnek ki a kezeik alól. Mindezt semmi nem bizonyítja jobban, minthogy az egykori tanulóink közül többen jelenleg is a cégnél dolgoznak, többen a végzettek közül az alapszakmára épülô szakképzésre is nálunk maradtak.

Tizenhét éve, a cég megalakulása óta foglalkoznak tanulók képzésével, a szellôzô- és klíma-berendezés szerelôk gyakorlati oktatása 1998. óta folyik náluk. Az elsôdleges cél a saját szakember-utánpótlásuk kinevelése, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a jelenlegi munkatársaik jelentôs része náluk végzett, a tanulójuk volt. Jelenleg tizenhatan sajátítják el nálunk a szakma alapjait, közülük idén heten végeznek.

Sz.K. nyugdíjas vagyok, de ebben az évben lettem igazán az. A jövôben az unokáimmal és a családommal töltök majd több idôt.

Mindig is foglalkozott tanulók képzésével, az utánpótlás nevelése a szívügye volt. Vallja, nagy elônyt jelent egy cégnél a saját elvárásoknak megfelelôen képzett szakember, ugyanis az a végzést követôen azonnal munkába állítható. A maga részérôl mindig fontosnak tartotta, hogy a tanulók a gyakorlatban szerezzék meg a tudásukat, éppen ezért a heti menübôl egy kiválasztott ételt – miután a hozzá szükséges elméleti tudással felvértezték magukat – önállóan készítettek el, amit közösen fogyasztottak el, s egyben értékeltek is.

Szabadidejében, amikor éppen nem egy éttermet vezetett, vagy tanulókkal foglalkozott a sportnak élt, s mióta nyugdíjba vonult egyre több idôt szentel a családjának, unokáinak, a szôlészkedésnek és a hobbijának, a sportnak.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Délviv Kft. A jelenleg hiányszakmának számító villanyszerelés gyakorlati oktatásában jelentôs szerepet tölt be Baranyában a Délviv Kft., amely közel egy évtizede vesz részt a szakképzésben.

— Jó érzés volt, amikor megtudtuk, Baranyai Megyei Szakképzési Díjjal ismerik el a szakember-utánpótlásért folytatott tevékenységünket – hangsúlyozza KOVÁCS MÁTYÁS, a Délviv Kft. ügyvezetô igazgatója. – Egyben biztatást is jelentett, visszajelzést arra, jól csináljuk, érdemes folytatni. A cégünknél hárman foglalkozunk a tanulókkal, egy kolléganônk, aki az adminisztrációs feladatokat látja el, valamint Solt László – ô is ott volt a díjátadón – gyakorlati oktató, meg én. A díjátadót követôen megrendezett céges összejövetelre elvittük magunkkal a plakettet és oklevelet, amelyet a rendezvény ideje alatt mindenki megnézhetett.

Több, mint egy évtizeddel ezelôtt jött létre Pécsett a Délviv Kft. az egykori VIV pécsi kirendeltségének dolgozóiból. A szakember-utánpótlásuk érdekében szinte a kezdetek óta foglalkoznak tanulók képzésével is, egy hagyományt folytatva ezzel, ugyanis már a jogelôdünk is nagy hangsúlyt fektetett erre a területre.

23 A cég jelentôs erôfeszítéseket tett és tesz a minél magasabb színvonalon történô tanulóképzés érdekében. Akkreditált, korszerûen felszerelt tanmûhelyt hoztak létre, valamint egy mûszaki-szakoktató és elôkészítô munkakört. A tanulóképzéssel ugyanis elsôdleges céljuk a speciális ismeretekkel rendelkezô szakember-utánpótlás megteremtése. A tanmûhelyben a tanulók képzése mellett a külsô munkálatokhoz szükséges szerelvények elôszerelése is folyik, így a tényleges termelésbe bekapcsolódva sajátíthatják el a szakma alapjait. A nem igazán naprakész tananyag helyett egy a mindennapi gyakorlatban jól alkalmazhatót is összeállítottak. Egy-két témát felölelve, a saját gyakorlati tapasztalataikra alapozva készítették el, s a gyakorlati képzés részeként oktatják a tanulóiknak. E mellett a számítógépes programokat és a rendszert magát is tovább fejlesztették. A tanulók gépeire fiatal mérnökök segítségével egyszerûbb szakrajzprogramokat installáltattak fel, s az internetet is kiépítették hozzájuk.

Sz.K.

Az Év Kézmûvese Díj: Sárdi János Az utolsó baranyai kékfestô Az Év Kézmûvese Díjjal ismerte el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a nagynyárádi kékfestô, Sárdi János több évtizedes tevékenységét.

— Nagyon örültem a díjnak – mondja Sárdi János. — Az különösen meglepett, hogy mennyien gratuláltak hozzá, nem csak a díjátadást követôen, de késôbb is sok helyrôl megkerestek, a nagynyárádiak mellett a környékbeli településekrôl.

Nagyon meghatott, hogy a Mohácsi Újságban a Kékfestôk királyának neveztek el, ami nem csak nekem, hanem ennek a kihalás szélén álló kézmûves mesterségnek is szólt. Velem együtt a kékfestô mesterség is távozik majd a megyébôl. Ha újra kezdhetném az életemet, az átélt nehézségek ellenére, megint csak kékfestô lennék.

Sárdi János a Népmûvészet Mestere, Nagynyárád díszpolgára, amelyben évrôl évre Kékfestô Fesztivállal adóznak e kézmûves mesterségnek. A 94 éves kékfestô mester bánatára, nincs ki tovább vigye a kézmûves hagyományokat.

Mint mondja, a kékfestô munkája nagyon összetett, amelynek során különlegesen szép dolgokat lehet létrehozni. Természetesen a divattal itt is lépést kell tartani. A nehézsége abban van, hogy nem elég az egyedi mintákkal díszített kelméket elkészíteni, azt el is kell adni.

A mesterséget sem hagyományos módon választotta. A nagyszülei még földmûvesek voltak, az asszonyok annak idején kékfestôben jártak, az ô nagymamája

is ilyent viselt. Amikor szakmaválasztásra került sor, e ruhára nézve jutott eszébe, ezt a kézmûves mesterséget szívesen kitanulná. Bólyba Auth Rezsô mûhelyébe került inasnak, hol egy évig segédként is dolgozott. Innen az útja Budapestre, Nagy József kelmefestô és vegytisztítóhoz vezetett. Az ott töltött három esztendô alatt, kitanulta a vegytisztítást, s a feleségével is ott ismerkedett meg, aki vasalóként dolgozott az üzemben.

A háború után ismét Bólyban, a régi mesterénél helyezkedett el, majd 1947ben letette a mestervizsgát, s rá hamarosan kiváltotta az iparengedélyét. Eleinte sok nehézséggel kellett szembe néznie, majd amikor elkezdte a Népi Iparmûvészeti Tanáccsal lezsûriztetni a munkáit, s egyre több kiállításon szerepelt velük, egyre többen kezdtek el vásárolni tôle, a turisták pedig messze földre vitték a hírét, hozva újabb megrendeléseket.

A Népi Iparmûvész címet 1982-ben nyerte el, rá hat évre pedig a Népmûvészet Mestere lett. Mûhelyében számos ritkaság található, többek között egy 1880-ból származó mintázó-gép, egy 130 esztendôs mángorló, valamint félezer kékfestôminta.

Sz.K.

24

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj:

Királyegyházi Cementgyár „Mindannyian felelôsek vagyunk a környezetünkért” 2011. ôszétôl mûködik a 72 milliárd forintos beruházással létrejött Királyegyházi Cementgyár, amely a világ egyik legmodernebb építôanyag üzeme. A cég kiemelt figyelmet fordít a környezet megóvására és a fenntarthatósági szemlélet jegyében a hosszú távú környezetvédelmi programok megvalósítására. A cementgyár új anyagában máshol már nem hasznosítható hulladék ellenôrzött felhasználására készült fel, amellyel a versenyképesség növelése mellett a környezetet is tovább óvja. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2013 évre a LAFARGE Cement Magyarország Kft.-nek ítélte a Baranya Megyei Környezetvédelmi Díjat. A kamara ezzel az elismeréssel kívánja honorálni a gazdasági szervezet kiemelkedô környezetvédelmi teljesítményét, amely hozzájárult a megye környezetvédelmi helyzetének javításához, új környezetbarát technológiák kifejlesztéséhez, piacképes bevezetéséhez.

A díjról AUBET FRÉDÉRIC-et, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. ügyvezetôjét kérdeztük.

— Nagyon fontos számunkra ez az elismerés, mellyel a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elismerte a megye környezetvédelmi helyzetéhez való hozzájárulásunkat. A díj egyrészt hangsúlyozza a LAFARGE környezettudatos szemléletmódját, másrészt kifejezi, hogy törekvéseink nem pusztán cégfilozófia szintjén léteznek, hanem cselekedetekben, a fenntarthatóságot is biztosító mûködésben is megtestesülnek. Az elismerés számomra visszaigazolás, hogy a Királyegyházi Cementgyár 2011-es indulása óta zajló tevékenységei példaértékûek a régióban.

— Melyek azok a technológiák, eljárások, anyagok, amelyeket a termelés során alkalmaznak és a környezetvédelmi törekvésekhez igazodnak?

— A LAFARGE Királyegyházi Cementgyárának kialakításakor egyértelmû

volt, hogy a legkorszerûbb, ezáltal leginkább környezetkímélô gyártási technológia kerül beüzemelésre. A LAFARGE cementgyáraiban alkalmazott Legjobb Elérhetô Technológia minden elvárásának megfelel a magyarországi gyáregység, sôt, sok esetben túl is teljesíti azokat. A vállalatcsoport környezeti filozófiáját Környezetvédelmi Politikájában is összefoglalja, amely tanúsított környezetirányítási rendszer mûködtetését írja elô minden gyárában, ennek megfelelôen idén a Királyegyházi Cementgyár is bevezeti és tanúsíttatja az ISO 14001 szabvány szerinti környezetirányítási rendszerét. A rendszer által könnyebben tervezhetô, megvalósítható és nyomon követhetô a környezeti hatások minimalizálása. A Királyegyházi Cementgyár jelenleg is folyamatosan ellenôrzi különbözô paraméterek mentén a környezetre gyakorolt hatásokat – emisszió, immisszió, zajterhelés és egészségügyi kockázatok terén. Büszkék vagyunk arra, hogy 2013ban a hatóságnak is folyamatosan jelentett mérési értékeink az elôírt határértékeknek a töredékét sem érték el. Az eredményeink várhatóan tovább javulnak a közeljövôben, hiszen gyárunkban alternatív tüzelôanyagokat tervezünk alkalmazni. A technológiai módosításra megkaptuk a hatóságok engedélyét, melynek

egyik feltétele, hogy kibocsátási értékeink tovább csökkenjenek. Ez irányú technológiai fejlesztéseink ebben az évben el is indulnak.

— Miért fordít különös gondosságot, figyelmet a vállalat a környezetvédelemre?

— A LAFARGE hosszú távon gondolkozik, és nem csak mûködésünk szempontjából fontos számunkra a fenntarthatóság. Mindannyian felelôsek vagyunk a környezetünkért, és ezen a téren szeretnénk pozitív példával elöl járni. A LAFARGE cégcsoport célkitûzései között ezért kiemelten kezeljük a 2020-ra elérendô Fenntarthatósági Törekvéseinket, melyek konkrét mutatószámokkal kijelölik számunkra az utat. Környezetvédelem területén a csoport a szén-dioxid kibocsátás további csökkentését, a fosszilis tüzelôanyagok arányának mérséklését és a nyersanyagként újrahasznosított anyagok arányának növelését irányozta elô. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy a LAFARGE összességében pozitív módon járuljon hozzá a társadalom fejlôdéséhez.

— A gyár mûködésének rövid ideje alatt számos elismerésben részesült.

Miért fontosak ezek a díjak, visszajelzések, amelyek talán azt is jelzik, hogy a vállalat figyel arra a közegre, ahol mûködik?

— A fenntartható fejlôdés biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tevékenységünk és fejlesztéseink során nyílt és folyamatos kommunikáció valósuljon meg a helyi közösségekkel, valamint arra, hogy támogassuk a környezô települések környezetvédelmi és társadalmi törekvéseit. Ennek a szemléletmódnak a gyakorlatba történô átültetését, a helyi közösségek életében való szerepvállalásunkat 2013-ban CSR Hungary Díjjal jutalmazták. Ez az elismerés és a Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj elnyerése azt tükrözik, hogy jó úton haladunk.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

DÍJAZOTTAK

Címzetes kamarai tanácsos: Rónaszegi Lenke „A szakmapolitika Pécset kiváló innovációs mûhelyként emlegeti” Az innováció nem kifejezetten nôies terület, ezt az állítást teljes mértékben cáfolja Rónaszegi Lenke, aki több mint egy évtizeden keresztül irányította a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs osztályát. Másfél évtized alatt megalapozta a kamara innovációs munkáját, nyugdíjba vonulása után szakmai tapasztatait a kamarai hivatal jelenleg is hasznosítja. A kamara elnöksége címzetes kamarai tanácsosi elismerô címet adományozott Rónaszegi Lenkének azért, mert munkájával, szakértelmével jelentôsen segítette és segíti a kamarát feladatainak elvégzésében.

— A miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen végeztem, majd Gyôrben, a hûtôiparban, illetve az ottani mûszaki fôiskola beruházásán dolgoztam mint fejlesztômérnök – ismerteti szakmai pályafutásának kezdetét Lenke asszony.

— Azután Pécsett, a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán 15 éven át voltam oktató. Miután mindig érdekelt a felsôoktatás-gazdaság kapcsolatának elemzése és javításának lehetôsége, szakokleveles mérnök-közgazdász diplomát szereztem. A kamarai törvény életbe léptetése olyan ígéretesnek tûnt, hogy 1995-ben váltottam, és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában helyezkedtem el innovációs referensként. Az Innovációs osztályt dr. Lábó Gábor vezette, én 3 év után követtem ôt, folytatva építkezô stratégiáját.

— Mint innovációs osztályvezetônek melyek voltak a legfontosabb feladatai, milyen elvek, önmaga által felállított értékrend szerint végezte a munkáját?

— A hivatal és a kamara mindenkori elnökségének bölcs hozzáállását mutatja, hogy a jogszabályi változások ellenére megmaradt az innovációs osz-

tály, és így folyamatosan el tudtuk látni a gazdaság mûködésének megfelelôen az egyes szakterületek feladatait. Véleményem szerint ez a „szakmai jellegû hivatali folyamatosság” jót tett a vállalkozásoknak – ôk épp eléggé ki voltak és ki vannak téve a piaci és jogszabályi változásoknak. Értékrendünk fô pillérei a következôk voltak: partneri szerep fenntartása a vállalkozásokkal, szakmai kompetencia megtartása és fejlesztése, szolgáltatás-centrikusság, kooperációs hajlandóság a partnerintézményekkel, valamint a nemzetközi láthatóság elérése (vállalkozások és hivatal egyaránt).

— A kamarai munkája által milyen változások következtek be a megye gazdaságában, a vállalkozások életében?

— Kamarai munkám során sokat küzdöttem egy elv érdekében: együttmûködés a versenyben, kooperációval, közös döntéshozatallal javítsunk a szinergián. A kamarai munka arra adott lehetôséget, hogy az innovációt a kamarai Mûszaki Fejlesztési Alap létrehozásával és mûködtetésével támogassuk öt éven

át. Késôbb a Baross Gábor pályázati rendszeren keresztül kaphattak támogatást a vállalkozások az innováció kockázatának mérsékléséhez.

— Mit érez sikernek a kamarai pályafutásában?

— Bármi, amit én sikernek nevezhetek, egyetlen tényre támaszkodik: a kamara vezetése sikertényezônek tekintette az innováció ösztönzését, nemcsak megyei, hanem régiós és országos léptékben is. Két csomópont azért említhetô: az egyik a Regionális Innovációs Centrum projektnév viselése 2000-tôl.

Emögött nem csupán egy infrastrukturális fejlesztés állt, hanem széleskörû szakmai munka is. Ugrásszerû változások helyett folyamatában javuló eredmények jöttek a gyakorlatból: a klaszter szemlélet elfogadtatása terén, a minôségügyi rendszerek kiépítése és fenntartása témában, szemléletváltás elérése a szellemi tulajdonjogokat illetôen, valamint az Enterprise Europe Network kiépítése és hatékonyságának javítása terén.

A másik siker számomra pedig az, hogy a szakmapolitika Pécset kiváló innovációs mûhelyként emlegeti, benne a kamarát és partnerként a Pécsi Tudományegyetemet és az érintett kkv-kat.

— Nyugdíjba vonulása után milyen a kapcsolata a kamarával?

— A kamarai kapcsolataim eseti együttmûködésre szorítkoznak. Jelenleg saját cégünkben vagyok innovációs menedzser. Fontosnak tartom az innováció országos vérkeringésében való jelenlétet, ezért tagja vagyunk a Magyar Innovációs Szövetségnek és mentori feladatot vállaltam a Nemzeti Innovációs Hivatalban. Számos vállalkozás és egyetemi kutató fordul hozzám bizalommal – ez komoly felelôsség számomra. Ôket szeretném a kamarai hivatal projektjei felé irányítani.

N.T.

26

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Címzetes kamarai tanácsos: Gelencsér Lajosné „A mai napig keresnek a vállalkozók iparjogvédelmi, szabványügyi és környezetvédelmi kérdésekkel” Bár a vállalkozások jelentôs része még kevés figyelmet fordít a szellemi tulajdon, illetve az iparjog védelmére, egyre inkább elôtérbe kerülnek ezek a területek is. A baranyai cégek ez irányú ügyeit segíti évek óta a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamarában Gelencsér Lajosné, aki jelenleg is a kamara iparjogvédelmi szakértôje, évente közel 100 ügyfél számára végez iparjogvédelmi szakértést. Fontos szerepet játszik a helyi vállalkozások iparjogvédelmi kibocsátásának menedzselésében, az ötletek védelmében. Munkáját az elnökség címzetes kamarai tanácsosi elismerô címmel honorálta. Ezt az elismerést azoknak a személyeknek adományozhatják, akik munkájukkal, szakértelmükkel jelentôsen segítették és segítik a kamarát feladatainak elvégzésében.

Gelencsérné 2000-tôl dolgozik a kamarában az Innovációs osztályon.

— Munkámat nagyban segítette az a 26 éves tapasztalat, amit az iparban szereztem – mondja Zsuzsanna. — Mivel több diplomám van, több területen is dolgoztam. Statikusként az építôiparban töltöttem el kilenc évet, majd a gépiparban fejlesztô mérnökként, technológusként tevékenykedtem. Mikor a kamarában az ipari tagozat, késôbb a közszolgáltató tagozat és a kisvállalkozás-fejlesztési bizottság titkára lettem, azonosulni tudtam a vállalkozók gondjaival, nehézségeivel. Példaként említhetem az unióhoz való csatlakozás kihívását.

2004-ben az akkori Magyar Szabadalmi Hivatal (ma SZTNH) támogatásával létrejöttek a kamaráknál a szellemitulajdon-védelmi információs pontok, azóta segítem a vállalkozásokat szellemitulajdon-védelmi kérdéseikben.

— Mint tanácsadónak, szakértônek melyek voltak a legfontosabb feladatai, milyen elvek, önmaga által felállított értékrend szerint végezte a munkáját?

— Munkám során foglalkoztam a K+F források és az innovációs pályázatok menedzselésével, az iparjogvédelem, a szabványügy és a környezetvédelem területén a vállalkozók felkészítésével. A kamarában a kamarai cél- és feladatrendszer figyelembe vételével végeztem a munkámat, ez pedig a vállalkozók érdekein alapul.

A gazdasági versenyképesség és a tartós növekedés egyik legjelentôsebb

ó

tényezôje az innováció és a tudás. A tudásalapú gazdaságban a szellemi tulajdon az innováció és a kreativitás táptalaja és védôburka, a K+F+I ráfordítások, innovációs befektetések megtérülésének egyik biztosítéka. A hazai vállalkozások a szellemitulajdon-védelem eszközeinek használatával, iparjogvédelmi kultúrájuk fejlesztésével növelhetik versenyképességüket.

— Mit érez sikernek a kamarai pályafutásában?

— A 14 éves kamarai munkám során több sikeres projektet tudhatok magam mögött, betekinthettem a vállalkozások életébe. Ez az ismertség jelenti azt, hogy a mai napig folyamatosan keresnek a vállalkozók iparjogvédelmi, szabványügyi és környezetvédelmi kérdésekkel, mint a kamara felkért iparjogvédeémi szakértôjét. A tavalyi évben két szabadalmi bejelentést menedzseltünk sikeresen, több formatervezésimintaoltalmi bejelentést és 15 védjegybejelentést nyújtottak be a baranyai vállalkozások támogatásunkkal.

— Arra a területre, amit menedzsel, milyen figyelem, megbecsültség irányul? A vállalkozások részérôl milyen az érdeklôdés, miben várnak öntôl segítséget, támogatást?

— Jelenleg is foglalkozom a környezetvédelemmel, szabványügyi kérdésekkel, hiszen ezen a területen folyamatosan változnak a jogszabályok, ami a vállalkozások számára nagy kihívást jelent. A munkám nagy részét az iparjogvédelem teszi ki. A vállalkozók felismerték a szellemitulajdon-védelem fontosságát, hogy a vállalkozói vagyon értékelésében egyre nagyobb jelentôséggel bír a szellemi tulajdon, mint vagyonelem.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

DÍJAZOTTAK

Címzetes kamarai tanácsos: Weller János „Sok vállalkozásnak tudtam segíteni” Ugyan a közelmúltban nyugdíjba vonult, a kamarától nem szakadt el a Területfejlesztési osztály volt vezetôje, Weller János, aki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ünnepi küldöttgyûlésén címzetes kamarai tanácsos elismerést vehetett át. Az elnökség azoknak a személyeknek adományozhatja ezt a címet, akik munkájukkal, szakértelmükkel jelentôsen segítették és segítik a kamarát feladatainak elvégzésében. Az indoklás szerint Weller János elévülhetetlen érdemeket szerzett a kamara területfejlesztési osztályvezetôjeként a baranyai vállalkozások versenyképességének fejlesztésében. Több évtizedes munkája során mindig a vállalkozások érdekeit szem elôtt tartva dolgozott a fejlesztési javaslatokon, adóterveken, gazdasági elemzéseken. 1995 óta dolgozik a kamarában, ahová a város majd a megyei önkormányzaton keresztül vezetett az út.

— Közel négy évtizedes pályafutásom elsô felében települési, a másodikban gazdasági önkormányzatoknál dolgoztam. Komlón egy erôltetett és ellentmondásos településfejlesztésbe csöppentem: a különbözô bányászprogramokhoz kötôdôen újabb és újabb városfejlesztési programokat kellett kidolgozni és végrehajtani. Majd a megyei önkormányzat beruházási csoportját vezettem, ahol a tervezés során egyre nagyobb hangsúlyt kapott az elemzés.

Vizsgáltuk a gazdasági szektorok mûködését, így közvetlen kapcsolatba kerültem a legjelentôsebb vállalatokkal.

Az egyre szûkülô önkormányzati feladatkörök miatt kényszerû váltás következett, az újonnan alakuló kereskedelmi és iparkamarai hivatalhoz vezetett az utam, már területfejlesztési osztályvezetôi munkakörbe.

— Mint területfejlesztési osztályvezetônek melyek voltak a legfontosabb feladatai, milyen elvek, önmaga által felállított értékrend szerint végezte a munkáját?

— Minden a feladatom volt, ami a területfejlesztés legtágabban vett értelmezésébe beletartozik: a megyei gazdasági elemzések készítésétôl stratégiák, programok kialakításán át a programok megvalósításáig nagyon széles a skála.

Beleértve a gazdaság érdekképviseletét a különbözô szervezetek gazdaságot érintô döntéseinél. Ebbôl egyértelmûen következik az értékrend is: a gazdasági szféra szereplôinek lehetôségeit javító programok kidolgozása és megvalósítá-

sa. A hangsúly mindig a megvalósításon van, hiszen egy meg nem valósított program felesleges munka, és bár soha nem derül ki, hogy rossz, mégsem ér semmit.

— A kamarai munkája által milyen változások következtek be a megye gazdaságában, a vállalkozások életében?

— Erre nehéz válaszolni, mert nem lehet számszerûsíteni, hogy hány milliárd Ft került a megye vállalkozásaihoz az egyes programok révén. Sok esetben az is siker, ha a már elfogadott támoga-

tási keret drasztikus csökkentését meg tudjuk akadályozni. Nem tudom számszerûsíteni azt sem, hogy például egy adókedvezmény formájában megjelenô támogatást hányan tudtak igénybe venni. Sok vállalkozásnak segítettem fejlesztési projektje kidolgozásában, a kapcsolódó pályázat megírásában, majd megvalósításában.

— Mit érez sikernek a kamarai pályafutásában?

— Ha idôrendi sorrendben nézzük: 1996 és 2000 között a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács és Titkársága mûködésének kialakítását és a megyei fejlesztési célelôirányzat pályázati rendszerének mûködtetésével a vállalkozások segítését; a Mohácsi Vállalkozási Övezet programjának kialakítását, elfogadását, majd az adókedvezmények biztosítását; a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program (Dél-Dunántúli ROP) támogatási feltételeinek kialakítását; a Pécs, az Életminôség Pólusa stratégia és program kialakításában való közremûködést, majd számos projektjének megvalósítását.

— Nyugdíjba vonulása után milyen a kapcsolata a kamarával?

— A „napi kapcsolat” lassan megszûnt. A mindennapi feladatokat a munkatársaim többnyire önállón látták el korábban is, bár néhány konkrét ügyben még elôfordulnak „azonnali megkeresések”. Nyugdíjasként közremûködöm felmérések és elemzések készítésében, de például a helyi adórendelet-tervezetek véleményezésében is.

N.T.

28 A szajki Stang Bádogos Kft. irodája elôtt egymás mellett sorakoznak a céges autók. Az egyik sofôrje kezében a megrendelôvel éppen útjára indul, a másikban is már benne vannak a szerszámok és az elôkészített elemek, vezetôje idôsebb Stang Imre, éppen a fiával Stang Ákossal az elvégzendô munkáról egyeztet. Az irodában szinte megállás nélkül cseng a telefon, ahol az adminisztrációs feladatokat fiatal segítôjével az édesanya látja el.

— Véletlenül lettem annak idején bádogos – mondja Stang Imre, az édesapa. — Szobafestô mázoló szerettem volna lenni, de akkoriban még becsülete volt a kétkezi munkának, a húsz helyre százhúszan jelentkeztek. Sajnos én nem kerültem be a szerencsések közé, s akkor két lehetôség közül választhattam, vagy Budapestre megyek kômûves tanulónak, vagy maradok Pécsett, s bádogos leszek. Hát maradtam. Eleinte nem igazán tetszett, mert a tanmûhelyben lakatosmunkákat végeztünk, csupa hólyag lett a kezem az állandó reszeléstôl, de aztán, amikor tényleg a szakma alapjait kezdtük el tanulni, egyre jobban megtetszett.

A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen, 1968-ban elsôként a Baranya Megyei Építôipari Vállalatnál kezdett el dolgozni, majd Bólyba került, ahol elôször az Építôipari Szövetkezetnél, majd a Költségvetési Üzemben dolgozott.

— Aztán adódott egy lehetôség, hogy Ausztriába mehettem dolgozni – folytatja. — Nyolc évig voltam kint, s ha a fiam, Ákos is megkapja a munkavállalási engedélyt, akkor nem jövök haza.

Mint mondja, a mestervizsgát 1985-ben tette le, mert fontosnak érezte, kihívásnak tekintette, a szakma csúcsának tartotta. Abban az idôben csak Budapesten volt rá lehetôség, a szabad idejét áldozta rá, ugyanis ekkor már mellékállású iparosként is dolgozott.

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ausztriában érték a mesterlevél — Míg itthon igazán sok elônyöm nem származott belôle, addig Ausztriában igen – ad hangot véleményének. — A cégnél, ahol dolgoztam, csak a fônöknek volt mesterlevele, nagyon elcsodálkozott, hogy nekem mestervizsgám van, hivatásos jogosítvánnyal rendelkezem, s még néme-

tül is tudok. Megbecsültek anyagilag, erkölcsileg, sok szép munkám volt, de a folyamatosan szabadban végzett munka, az állandó térdelés nyomott hagyott a szervezetemen, a fiam sem kapott kinti munkavállalási engedélyt, ezért hazajöttem. Éppen végszóra érkezik a fiú, Stang Ákos, aki csak néhány napja érkezett haza, Ausztriában dolgozott.

— Hatodikos voltam, amikor elhatároztam, hogy az édesapám nyomdokaiba lépek – viszi tovább a beszélgetés fonalát. — Gyerekkoromtól kezdve közelrôl láttam, akkor tetszett meg igazán, amikor az iskolai szünetekben Ausztriában dolgoztam vele együtt, s fémlemez fedést csináltunk. Azt terveztem, ha végzek, hasonlóan hozzá én is kimegyek Ausztriába dolgozni.

A tanulás nem okozott számára soha sem problémát, számos tanfolyamot elvégzett a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen is,

Mestervizsga – támogatással!

Támogatott mesterképzés indul a kamarában, nyilvántartott külsô képzôhelyen gyakorlati oktatást végzôk részére. A támogatás mértéke 80%. A szakképzési törvény értelmében a gyakorlati képzést folytató a szervezeteknél gyakorlati oktatóként 2015. szeptember 1. után csak olyan személy alkalmazható, aki mestervizsgával rendelkezik. A mestertanfolyam négy részbôl áll: vállalkozási és jogi, pedagógiai, illetve szakmai elméleti és szakmai gyakorlati részbôl. Minden részt eredményes vizsgával kell lezárni. A jelentkezés alapvetô feltétele: a támogatott képzésre csak azon gyakorlati képzôhelyek oktatói regisztrálhatnak, akiket a kamara nyilvántartásba vett és aki ténylegesen foglalkozik a gyakorlati oktatásban részt vevô szakiskolai tanulók képzésével tanulószerzôdés keretében.

Legyen szakmája mestere! Jelentkezés, további információ: 72/507-178; vpurger@pbkik.hu.

leérettségizett, azonban végül még is le kellett a tervérôl mondania, mert nem kapta meg a munkavállalási engedélyt.

— Édesapám 1999-ben végleg visszajött Magyarországra, s akkor határoztunk úgy, hogy megalapítjuk a cégünket – folytatja tovább. — Elôtte én már, mint egyéni vállalkozó dolgoztam, már akkor nagy hasznát vettem az Ausztriában, a nyári gyakorlatokon szerzett tapasztalatoknak, ahol a legmodernebb technológiákkal, anyagokkal és eljárásokkal ismerkedhettem meg.

Az évek során folyamatosan fejlôdött a vállalkozás, korszerû gépeket szereztek be fémlemezfedések készítésére, 2003ban kft.-vé alakultak. Jelenleg húsz embernek adnak munkát. Tanulóképzéssel is próbálkoztak több kevesebb sikerrel, a terveik szerint a következô tanévben újra fogadnak tanulókat. Munkája mellett arra is szakított és szakít idôt, hogy folyamatosan fejlessze, képezze magát, ezért is vállalkozott 2008-ban a mester cím megszerzésére.

— Úgy gondoltam, soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükség, s ebben is az édesapámat szerettem volna követni, aki szintén bádogosmester – mondja. — Az utóbbi idôben azonban azt tapasztalom, hogy nagyon kevesen vállalkoznak rá. Meg hát a magam részérôl a mércét is magasabbra tenném, szigorúbbá tenném a vizsgát, hogy valóban csak a legjobbak szerezhessenek mesterlevelet. Hiszen, aki napi szinten csinálja, annak szinte semmilyen plusz energiát nem kell ahhoz befektetnie, hogy a jelenlegi szinteket teljesítse. Míg korábban elsôsorban az ország egész területérôl került ki a megrendelôik köre, az utóbbi idôben nagyobb részt külföldön, elsôsorban Ausztriában dolgoznak.

— A templomtorony bádogozásához nem mindenki ért – veszi vissza a szót Stang Imre. — Az egykor engem Ausztriában alkalmazó cég felkérésére dolgozunk sokat, meg az évek során kialakult kapcsolat-rendszeren keresztül keresnek meg bennünket. Ismernek bennünket, a munkánkat, tudják, hogy egyedi, különleges megoldásokat is vállalunk. Egyre több megbízást kapunk arra, hogy lemezzel fedjünk be falakat, amelyben a legnagyobb kihívás a szép kivitelezés.

Aztán még az is szóba kerül, miközben kifelé tartunk az irodából, hogy egy szolnoki cég megrendelésére Amerikába is dolgoznak, pikkelyfedéshez, egyedileg gyártják le a lemezeket.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság Már csak néhány gép megy a mûhelyben, egyedi megrendelésre készülnek rajta az alkatrészek. A mûszak véget ért, a takarítás is befejezôdött, egy már hazafelé tartó dolgozó igazít útba, mutatja meg, a cég ügyvezetôjét merre találom meg.

Nem kis meglepetésemre, nem az iroda irányába indulunk el, hanem az üzem felé vesszük utunkat. Mit kiderül az egyik gépen, Csobaji Zoltán, az M4-Tech Kft. ügyvezetôje dolgozik.

TANULÓSZERZÔDÉS gyártási dokumentáció elkészítését alkatrészrajzokkal, darabjegyzékkel, és kopóelem listával.

Megrendelôik között egyaránt megtalálhatók a hazai kisebb cégek, mint egy izraeli tulajdonban lévô magyar leányvállalata, vagy egy nagy német vállalkozás, amelynek egyedi termékeket készítenek.

— Szinte csak kis szériában folyik nálunk az alkatrészgyártás – folytatja Csobaji Zoltán. — Nagyon nehéz éppen ezért az elvárásainknak megfelelô szakembereket találni, mert aki magas színvonalon végzi a munkáját annak van

29 választotta ezt a szakmát. Idén négyen végeznek. A terveik szerint, akik az elvárásaiknak megfelelnek, alkalmazzák, ôket már szinte az elsô pillanattól teljes értékû munkaerônek számítanak majd.

Egyelôre úgy néz ki, hogy ketten lesznek, az egyik érettségizett, másik meg Szakma Sztár versenyen vett részt.

— A legelsô pillanattól kezdve a tényleges munkába vonjuk be ôket – mondja. — Vannak, akik már önállóan tudnak dolgozni, akik meg nem, azok a munkatársaink irányítása mellett oldanak meg feladatokat. Hosszú távon szeretnénk tanulókat fogadni. A következô tanévben is újabbak jönnek a végzôsök helyett, legfeljebb nyolc-tíz tanulót fogadnánk, mert ennyire tudunk odafigyelni.

Mint mondja, a cégnél szinte kivétel nélkül mindenki részt vesz a tanulóképzésben, a mûszakvezetôtôl, a gépkezelôkön át, egészen a három tulajdonosig.

Közülük az egyik okleveles gépészmérnök, aki mérnök-tanári diplomával is rendelkezik.

— Az elkövetkezendô idôszak egyik feladata lesz, hogy miután 2015-tôl csak mesterek foglalkozhatnak tanulókkal, hogy magam is mestervizsgát tegyek – folytatja tovább. — Ugyan ez függ attól is, hogy a mérnök-tanári diplomával

— Három évvel ezelôtt hoztunk létre a céget, négyen – kezdi beszélgetésünket, miközben az iroda felé tartunk.

— Ma már csak hárman vagyunk tulajdonosok, mindannyian egykor a Matronál dolgoztunk.

Egyedi és professzionális forgácsolószerszámokat – váltólapkás esztergakések, maró-, és fúrószerszámok – terveznek és gyártanak, valamint kisszériás alkatrészeket, többek között vágó- és hajlító szerszámokat, présgépalkatrészeket, egyedi gépelemeket készítenek.

Mind e mellett mûszaki tanácsadással, valamint mérnöki tevékenységgel is foglalkoznak, ennek részeként vállalják a gyártóeszközök hiányzó dokumentációinak utólagos összeállítását 3D-modellezéssel, valamint ezek alapján a 2D-

Ketten folytatják náluk tovább

munkahelye, vagy már külföldön dolgozik. E miatt is vágtunk bele két évvel ezelôtt a tanulóképzésbe. Az 500as Angster József Szakmunkásképzôbôl érkeznek a diákok, valamit nyártól a technikusok szakmai gyakorlati helyeként is mûködünk majd, a Zipernowsky Mûszaki Szakközépiskolával állapodtak meg errôl.

Szólt arról is, nem egyszerû feladat a hét tanulójuk gyakorlati képzését megszervezni, mert nem csak többféle modulba kell beilleszteniük a megtanítandó ismereteket, de vannak közöttük olyanok, aki a kétéves, míg mások a három éves szakképzésben vesznek részt, van közöttük olyan is, aki érettségi után

rendelkezô kollégánk végzettségét megfelelônek tartják-e. Véleményem szerint azonban, a tanulók képzésében sokkal fontosabb szerepet játszik az a szakmai tudás és tapasztalat, amellyel hárman rendelkezünk. Ahhoz, hogy valakibôl jó forgácsoló, esztergályos, marós legyen egyfajta mûszaki érzék kell, meg szeretnie kell, mert csak akkor lehet valakibôl jó szakember. Igyekszünk éppen ezért megszerettetni a tanulóinkkal a szakmát. Két mûszakban dolgozunk, s így egy-egy mûszakra két-két tanuló jut, akikre biztosan oda tudunk figyelni.

Sz.K.

30

ÚJ TAGJAINK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Cosinus FI 98 Villamosipari és Szolgáltató Bt. A vállalkozás szolgáltatási kínálata lefedi a hazai energia-gazdálkodás szinte teljes vertikumát. A cég nem csak megmutatja, mi is a legkedvezôbb vételezési forma, de foglalkozik fázisjavítással és villanyszereléssel is.

Megrendelôi között nagyvállalatok, és kisebb cégek egyaránt megtalálhatók.

Bár a Cosinus FI 98 Bt. tevékenysége rendkívül széles körû, a szálak mindegyike az energiapiachoz kapcsolódik – kezdte a cég rövid bemutatását Sólyom Csaba ügyvezetô. E szerint olyan energiagazdálkodási kérdések megoldásával foglalkozunk, amelyek a villamos energia szabadpiaci vételezésének a hatékony feltételeit, illetve a költségcsökkentési lehetôségeket is magába foglalják. Mindez azért fontos, mert az energia költsége napjaink egyik meghatározó kérdése. A 2008-ban lezajlott változások következményeként ugyanis elôbb a villamosenergia-piac, majd a földgáz-piac

is megnyílt az ipari nagyfogyasztók számára. Nos, éppen e hatás miatt vált kiemelten hangsúlyossá a veszteségek minimalizálása, a takarékosság, a költségek optimalizálása – állítja a cégvezetô.

Ilyen hatékony költségcsökkentô megoldásaink között elsô helyen szerepel – a fázisjavító berendezéseknek köszönhetôen – a meddô energia kompenzálása, az energiagazdálkodás, illetve a LEDtechnológiás világítás.

A Cosinus FI 98 Bt. a fenti tevékenységen kívül foglalkozik még teljes körû villanyszereléssel, villamos elosztó berendezések ütemezett karbantartásával és kivitelezésével. Sólyom Csaba, ügyvezetô úgy véli, hogy jelenleg nincs olyan szolgáltatási igény az energiagazdálkodás területén, amelyet ne tudnának kielégíteni. Felméréseik azt mutatják, hogy a megrendelôik energia megtakarítása jelentôs, hiszen az esetek többségében 7-38 százalékos megtakarítás érhetô el.

Kérdésünkre, miszerint mit vár a cég a kamarai tagságtól, az ügyvezetô elmondta: meggyôzôdésem, hogy egy gazdasági közösséghez való tartozásból mindenképpen profitálni lehet. Reményeink szerint a kamara segítségével bôvíteni tudjuk megrendelôink, üzleti partnereink számát, de bízunk abban is, hogy az energia-szektorban kiírt pályázatokra szélesebb rálátásunk lehet.

E.É.

Webstar Csoport Kft.: jelentôs siker az e-book-piacon A pécsi székhellyel rendelkezô vállalkozás – a széleskörû tevékenységén túl – két éve indította el e-book mesekönyv-fejlesztési projektjét. Az általános üzleti stratégiájukat fenntartható és emberközpontú, családbarát szemlélet jellemzi.

Míg cégünket családi vállalkozásként alapítottuk 1996-ban, addig mára már húsz kollégával dolgozunk – emlékezik vissza a kezdetekre Bertók Attila ügyvezetô. A cég létszámának bôvítése ellenére megtartották családbarát szemléletüket, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a két éve elnyert „Családbarát munkahely” díj. A vállalkozás vezetôje a folyamatos megújulást, a kreativitást említi a cég legfontosabb prioritásainak. Éppen ezért támogatják és segítik a kollégák szakmai fejlôdését. Az ügyvezetô elmondta még, hogy reményei szerint a startup világ értékei jellemzik a vállalkozást: a csapat minden tagja dinami-

kus, motivált, új ötletekre nyitott. Kérdésünkre, hogy mivel jellemezné a cég fô profilját, Bertók elmondta, hogy elsôsorban a sok felhasználós (vállalati, illetve közigazgatáshoz kapcsolódó) online rendszerek fejlesztésében érdekeltek. Így aztán bevételeik jelentôs része is a már említett szoftverfejlesztésekbôl származik.

A csoport bôvítésével párhuzamosan új célok elérését tûzték „zászlajukra”.

Ennek egyik jelentôs állomása volt 2013 novembere, amikor pályázatuk elnyerte a magyar „Üzleti Felelôsség” díját, azaz a CSR HUNGARY elismerést.

A CSR-trend jellemzôje egyébként a rendszerben történô gondolkodáson túl a lokális szerep növelése. A pécsi vállalkozás egyik legújabb sikere a „Történetek a gyerekszobából” címû e-book mesekönyv sorozat, amelynek elsô darabját a tavalyi Moonbeam Children’s Book Awards-on ezüstéremmel jutalmazták.

A kamarai tagsággal kapcsolatban Bertók Attila reméli, hogy egy olyan partnerkapcsolatra tehetnek szert, amely cégük fejlôdését, pályázati lehetôségeik szélesedését, illetve az üzleti partnerek számának növelését is magával hozza majd.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája: A turisztikai ágazat támogatása az Európai Unióban Az Európai Unió továbbra is a világ elsô számú turisztikai célpontja: 2013-ban 563 millió külföldi turista érkezett az EU országaiba, ami a világszerte regisztrált ún. „turistaérkezések” 52 százalékának felel meg. A turizmus jelentôs gazdasági ágazat, amely Európában messzemenôen pozitív hatással van a növekedésre és foglalkoztatásra, mintegy 1,8 millió vállalkozásnak ad munkát. Az Európai Unió egyre több területen nyújt támogatást ennek a szektornak, legyen szó pályázatokon elnyerhetô finanszírozásról, mobilitást elôsegítô és Európát népszerûsítô programokról, transznacionális együttmûködési projektekrôl, turisztikai minôségi védjegyekrôl, vagy akár a turisztikai célpontok fenntartható kezelését elôsegítô indikátorrendszerrôl.

A turizmus a Lisszaboni Szerzôdés hatályba lépésével nyert elismerést az Európai Unió tevékenységei között. Ez kétségtelenül nagy elôrelépést jelent, mivel lehetôvé teszi egy integrált és összehangolt uniós megközelítés kidolgozását az idegenforgalomra vonatkozóan, valamint támogatja és kiegészíti a tagállami tevékenységeket. Az Európai Bizottság 2010-ben tette közzé elsô cselekvési tervét „Európa a világ elsô számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” címmel, amely számos konkrét intézkedést tartalmazott. A cselekvési terv jelenleg felülvizsgálat alatt áll, és újabb irányvonalakat határoz meg a turizmusfejlesztés további ösztönzésére. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság a turizmus területén tevékenykedô vállalkozások terheit is lényegesen csökkenteni kívánja, a lehetséges megoldásokra vonatkozóan a közelmúltban nyilvános konzultáció keretében kérte ki a turizmus ágazat valamennyi szereplôjének véleményét.

Közel 250 millió eurós vissza nem térítendô uniós forrás áll rendelkezésre a következô hét évben turizmusfejlesztésre. A 2007-2013-as idôszakhoz képest a 2014-2020-as idôszak fejlesztési forrásaira tervezett szabályozás a turizmust már nem nevesíti támogatandó területként. 2014-tôl a fejlesztési forrásokat nem is szakterületekhez, hanem célokhoz próbálja hozzárendelni az EU. Így ahhoz, hogy a turisztikai ágazat forráshoz jusson, be kell tudni mutatni, hogy az hogyan járul hozzá egy fejlesztési célhoz (pl. a gazdaságélénkítés, területfejlesztés vagy a foglalkoztatás-bôvítés fontos eszköze lehet). A bevételnövelés, a látogatók vagy a szállodai vendégéjszakák számának vagy a tartózkodás hosszának emelése nem elsôdleges célja az Európai Uniónak. A kis- és középvállalkozások itt valamelyest „elônnyel” rendelkeznek, mivel a KKV-szektor fejlesztése kiemelt hangsúlyt kap jelen program-periódusban, így csak azt a kapcsolódási pontot kell megtalálni, ami a turisztikai tevékenység uniós hasznosságát bizonyítja.

Az Európai Bizottság 2014 márciusában egész napos tájékoztatást tartott az Európai Unió központi pályázati rendszerein keresztül, valamint a tagállami szinten pályázható finanszírozási lehetôségekrôl. Az EU-s turisztikai támogatásokat összefoglaló útmutató elôkészületben van, ami hét évre vonatkozóan az összes programra kiterjedôen részletes áttekintést nyújt az elérhetô forrásokról. Az elôadások anyagai az alábbi linken érhetôek el: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=7252

A COSME programban a turisztikai tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások kiemelt támogatásban részesülnek, közel 100 millió euró került elkülönítésre a szektor szá-

mára (10 millió euró 2014-ben). 2014-ben négy pályázati kiírás, hat ajánlattételi felhívás és két ad-hoc támogatás kerül kiírásra.

A turizmus Magyarországon a nemzetgazdaság egyik kiemelt ágazata, mind társadalmi, mind gazdasági hatásai és lehetôségei miatt. A turizmusfejlesztési pályázatok kiírását a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át a jövôben. A turizmus fôként a „Gazdaság és Innováció Operatív Programban” kap helyet, de a terület- és vidékfejlesztési forrásokból is jut turisztikai célokra. Kiemelt figyelem jut aszolgáltatási szektor (egészséggazdaság és egészségturizmus, gyógydesztinációk, jóléti egészség programok, zarándokhálózatok és szolgáltatásaik), a kiemelt vonzerôk (örökség- és szakrális turizmus, MICE, tematikus utak, aktív, zöld turizmus, kerékpárútfejlesztések), és a turisztikai desztináció menedzsment(TDM) intézményrendszerének fejlesztésére.

Uniós ösztönzôk a turizmus támogatására Az Európai Bizottság hamarosan elindítja új platformját „IKT és turizmus“ címen, melynek célja, hogy az idegenforgalmi ágazat és a turisztikai vállalkozások könnyebben alkalmazkodjanak az új információs technológiák piacának változásaihoz, és erôsítsék versenyképességüket, miközben a lehetô legnagyobb mértékben kihasználják a két ágazat közötti lehetséges szinergiákat. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlôdése ugyanis gyökeresen átalakította a turisztikai ágazat és annak ügyfélköre közötti kapcsolatot.

A „minôségi turizmus” címkének köszönhetôen a turisztikai szolgáltatók önkéntes alapon minôségi vállalásokat tehetnek, melynek segítségével a turizmus területén mûködô cégek biztosíthatják ügyfeleiket arról, hogy magas színvonalon végzik feladataikat. Ezek az elvek négy fô területet fednek le: a személyzet tagjait képzett koordinátor felügyelete alatt oktatják; a vendégek részérôl érkezô panaszokat megfelelôen kezelik; tisztaság és folyamatos karbantartás; valamint megbízható és korrekt információk legalább egy világnyelven. A kezdeményezéshez való csatlakozás önkéntes a tagállamokban.

Az Európai Bizottság régóta elkötelezett az európai turizmus fenntartható fejlesztésének elômozdítása iránt, és már számos eszközt bevezetett a vállalkozások eredményes környezetgazdálkodásának elôsegítésére, például az uniós ökocímkét vagy a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS). A turizmus fenntarthatóságának számos aspektusa van: az erôforrások hatékony felhasználása, az aktivitás környezeti hatásainak figyelembe vétele, a „tiszta” energia használata, az örökség megôrzése, a desztinációk kulturális és természet értékeinek védelme, a teremtett munkahelyek minôsége és tartóssága, a helyi gazdasági kibocsátás, vagy éppen a fogyasztóvédelem. Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipari Fôigazgatósága kifejlesztette az európai turisztikai indikátorrendszert (ETIR), amely kifejezetten turisztikai desztinációk részére készült.

Az útmutató gyakorlati segítséget nyújt a fenntartható igazgatással kapcsolatos eljárások mérésében és nyomon követésében, lehetôvé teszi a kiértékelést, és a tapasztalatok megosztását. Úgy alakították ki, hogy bármely turisztikai célpont külön képzés nélkül is használni tudja. A tengerparti és tenge-

ri turizmus közel 3,2 millió embert foglalkoztat, és ezzel a legnagyobb szektor az idegenforgalmon belül. Az ágazatban rejlô lehetôségeket azonban eddig még nem sikerült teljes mértékben kamatoztatni, aminek oka elsôsorban a finanszírozás, az együttmûködés és a szükséges készségek hiányában kereshetô. Az EU új stratégiát dolgozott ki abból a célból, hogy megoldást keressen az egyre jobban bôvülô tengeri turizmus elôtt álló kihívásokra. A stratégia alapvetô célja új üzleti modellek és innovatív termékek kifejlesztése annak érdekében, hogy a szektor bôvüljön, ugyanakkor viszont a turizmussal kapcsolatos tevékenységek környezeti hatása ne növekedjen. A stratégia szorgalmazza a kis- és középvállalkozások aktív támogatását (pl.: online finanszírozási kalauz, promóciós kampányok).

Számos uniós program közvetlen „nyertesei“ a turisztikai ágazat vállalkozásai, mivel a fiatalok, az idôsek, a hátrányos helyzetûek utaztatásán keresztül az idegenforgalom fenntarthatja lendületét. A CALYPSO, az Európai Bizottság szociálturisztikai programjának köszönhetôen például a fôszezonon kívüli hónapok „üres járatainak” áthidalásában jelent segítséget, célja, hogy hozzásegítse a nehézségekkel küzdô polgárokat az üdülés lehetôségéhez, valamint hogy vendégeket biztosítson a szezonon kívüli idôszakban alacsonyabb látogatottsággal bíró turisztikai célpontok számára. Az Erasmus Kezdô Vállalkozóknak (Erasmus for Young Enterpreneurs) keretein belül pedig kimondottan a turisztikai szektorban debütáló vállalkozóknak indult a TourEurope2 projekt, ami mobilitási és tapasztalatszerzési lehetôséget kínál külföldi cégeknél.

Pályázati kiírások: 1. Fenntartható transznacionális turisztikai termékek Támogatható területek: ökoturizmus, egészségturizmus, kerékpárturizmus. Költségvetés: 1 millió euró, 75 százalékos támogatási intenzitás. 4-5 projekt kerül kiválasztásra, 18 hónapos projektidôtartam. Konzorcium: 4-5 ország együttmûködése, 2 KKV és 1 helyi hatóság bevonásával. A pályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014. május.

Beadási határidô: 2014.augusztus.

2. Fôszezonon kívüli turizmus növelése Fókuszban: PPP együttmûködések ösztönzése, idôsek és fiatalok utaztatása, 8-10 projekt kerül kiválasztásra, 12-24 hónapos projektidôtartam. Költségvetés: 1.650.000 euró. A pályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014. június. Beadási határidô: 2014. szeptember.

3. Kiemelt európai úti célok (EDEN) Az EDEN program 2014-es nyerteseinek kiválasztásért felelôs közigazgatások támogatása. Költségvetés: 750.000 euró, amibôl 22-25 nemzeti szervezet kerül kiválasztásra. EDEN 2014-es tematika: „Turizmus és gasztronómia”. A pályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014. április Beadási határidô: 2014. június.

4. A turizmus és a kreatív szektor közötti szinergiák Konzorcium: 5 ország együttmûködése, minimum 2KKV és 1 közigazgatási szerv bevonásával.

Költségvetés: 400.000 euró. 18 hónapos projektidôtartam. A pályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014. április.

Beadási határidô: 2014.július. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

32

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

ˇ Autóteszt: SKODA Octavia RS TDI DSG – Az acélszerkezetek gyártásával és speciális nyílászárók készítésével foglalkozó Kecskés Fémipari Kft. ügyvezetô-tulajdonosa örömmel próbálta ki a Megyer Autócentrum Kft. családi sportˇ kocsiját, az új SKODA Octavia RS-t.

— Kívülrôl mennyit mutat meg a tudásából az autó?

— Érezhetô rajta az a maximálisan jó értelembe vett kettôsség, ami tulajdonképpen az egész autóra jellemzô. Ha megpróbálunk elvonatkoztatni a nagyon feltûnô és a tekinteteket mágnesként vonzó színtôl, akkor az új Octavia visszafogott, de mégis modern karosszériáját látjuk, néhány nagyon jó érzékkel elhelyezett kiegészítôvel.

Elöl a lökhárító és a különleges lámpák adják meg az alaphangot, oldalról a nagyon mutatós könnyûfém felnik és a külsô visszapillantók, hátulról pedig a diszkrét hátsó szárny és látványos kipufogó imitációk mutatják, hogy itt egy nem hétköznapi autóról van szó.

— Mennyire feltûnô az Octavia RS? Az üzleti életben fontos, hogy ki mivel jelenik meg egy tárgyaláson.

— Szerintem nagyon pozitív üzenetet hordoz, ha valaki egy ilyen autóval érkezik. Egyértelmûen mutatja, hogy a tulajdonosa szereti a dinamikus, sportos autókat, ugyanakkor racionálisan dönt, és távol áll tôle a hivalkodás. Valóban fontos a megjelenés az üzleti életben, de például az, hogy milyen autóval megyünk egy tárgyalásra, függ a szituációtól is. Még nem éreztem hátrányát annak, ha funkciójában megfelelô pl. kisteherautóval vagy pickup-pal érkeztem egy megbeszélésre. Fontosabb, hogy az autó tiszta legyen.

— Az Octavia híresen tágas autó, az RS modellben is elegendô a hely?

— Mintha rám szabták volna. Ez igaz az ülésekre is, nagyon látványos és kényelmes sportüléseket kapott az RS, még a 190 centis magasságomhoz is ideális. Külön öröm, hogy hátul is ugyanez a stílus fogad, nem estek a tervezôk abba a hibába, hogy elfeledkeztek a hátsó utasokról. És ha már a hátsó

üléseknél tartunk, ez az Octavia egyik legnagyobb ütôkártyája. Elképesztôen nagy a tér, elegendô a hely a fejeknek, a lábtér pedig négy megtermett férfiember számára is bôséges. Szellôzôk is kerültek a könyöklô alatti tároló mögé, így hátra is jut friss levegô.

— A mûszerfal formaterve viszont nem annyira sportos, inkább az egyszerûség jellemzi.

— Szerintem ez nem baj. A kormány RS logója, a szépen varrott bôrbevonatok és a félbôr ülések éppen elegendôek, nem hiányoznak a harsány fények és a túlbonyolított vonalak. Tetszik, hogy sötét a tetôkárpit, gazdag a felszereltség és az extrákból is az igazán fontosak ke-

rültek bele. A minôség is remek, azok a részek, amelyekkel fizikai kontaktusba kerülünk nagyon jó anyagokból készültek, takarékosságnak csak a kevésbé fontos részeken van nyoma. Talán egyetlen hibát találtam, nincs a napellenzôkben világítás. Ez akkor lehet fontos, miután meggyôztük életünk párját, hogy igaziból ez nem is egy sportkocsi, hanem egy praktikus családi autó.

— Az 590 literes csomagtartó talán feledteti a két kis lámpa hiányát.

— Elképesztô méretû az Octavia csomagtartója. Rejtély számomra, hogy tudták ekkorára szabni, úgy hogy az utastér is ilyen tágas. Sôt még alatta is van pár rekesz. Mellé ez a hatalmas,

Megyer Autócentrum Kft. (a Budai Vámnál) ● 7629 Pécs, Schroll J. u. 3. ● Tel.: 72/550-502 ●

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

33

Kecskés Károly üveggel együtt nyíló hátsó ajtó, és szinte feleslegessé válik a kombi. Bár gyorsan hozzáteszem, hogy én a kombit választanám, hiszen nem vészes a felára.

— Beszélgettünk az utastérrôl, a dizájnról, az extrákról, a csomagtartóról, de az RS lényege mégis a vezetés. Milyen vezetni az autót?

— Ha csak a száraz adatokat nézzük, akkor ez egy átlagosnál erôsebb dízel autó. Nekem már ez is nagyon tetszik, mert dízelpárti vagyok. A hatalmas nyomaték és mellé a roppant visszafogott fogyasztás számomra egyértelmûen a dízelek felé billentik a mérleg nyelvét.

Itt a fûszert a futómû a fékek és a váltó jelentik. Zseniális futómûvet tett a ˇ Skoda az Octavia alá. Hihetetlen kanyarsebességekre képes az autó, közúton nem is szabad feszegetni a határait. Ezek a messzire kitolt határok azt is jelentik, hogy tempósan vett kanyarokban is nagyon biztonságos az autó.

Nagyszerûek a fékek, és a futómû is kevésbé ráz, mint azt várná az ember. ˇ Nagyon szimpatikus, hogy a Skoda háromféle kerékmérettel kínálja az RS-t.

A 17-es a kényelemszeretôknek való, a 18-as egy jó kompromisszum, a 19-es pedig a szerencsés nyugat európaiaké

vagy olyanok számára jó választás, akik elviselnek egy kis döcögést a látványosabb megjelenésért cserébe.

— A magyar utakon a 17-es kerék a jó választás?

— Szerencsére az utóbbi idôben, Baranyában elég sok utat felújítottak.

Ha Budapest felé utazok, mint sok autós Szekszárdig én is a 6-os úton megyek, és ott egy elég hosszú szakasz európai minôségû lett. Komló felé is sok helyen rendbe tették az utakat. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor sokkal komfortosabban utazhatunk majd.

— Sportos kocsiban sokaknak még mindig szentségtörés az automataváltó. Az Octavia DSG váltójára is igaz ez?

— Magam is kézi váltó párti vagyok, de el kell ismernem, hogy ez egy remek szerkezet. Hihetetlen fürgeséggel vált a fokozatok közt. Úgy tûnik, mintha a fordulatszámmérôbôl is ki kellett volna venni a csillapítást, hogy követni tudja a váltásokat. Hamar meg tudnám szokni ezt a kényelmet és gyorsaságot.

Pillanatok alatt a választott tempóra katapultál a kocsi, az erôfolyam pedig töretlen, csak a motorhang jelzi a váltásokat.

— Sportkocsi vagy utazóautó az Octavia RS? — Az a legjobb benne, hogy mindkettô. Sôt három, mert egy takarékos családi autó is egyben. Hosszú utakon egy kényelmes utazóautó, nagy tempóval, nagyon alacsony fogyasztással le-

ertekesites@megyerautocentrum.hu www.megyerautocentrum.hu

het vele kényelmesen eljutni az úticélunkhoz. Családi nyaralásra is remek, mert elfér benne szinte minden, és a komfortja még jócskán a fájdalomküszöbön innen van. Ha pedig apuka gyorsan szeret autózni, azt is megteheti néhanapján, abban is jó partner az Octavia. Nekem nagyon szimpatikus, hogy mindezt józanul és racionálisan adja elô, kerüli a felesleges sallangokat, így egy élhetô és élvezhetô autót kapunk a pénzünkért.

— Mindezt most akciós áron 8.5 millióért, ez mennyire jó ajánlat?

— Ha az 1.2-es Tsi 4.5 milliós alapárát nézzük, akkor drága az RS. Ha a jól felszerelt dízelhez viszonyítunk, akkor nem olyan vészes a felár, ennyit mindenképpen megér az erôsebb motor, a jobb futómû és az RS kiegészítôk, beleértve a nagyszerû üléseket is.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1968 cm3 Maximális teljesítmény: 184 LE 3500-4000/min Maximális nyomaték: 380 Nm 1750-3000/min Saját tömeg: 1487 kg Csomagtér: 590l Maximális sebesség: 232 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8,1 s Átlagfogyasztás (gyári adat): 5.0 l Listaár: 8.330.000 Ft A tesztautó fontosabb alapfelszerelései: elsô- oldalfüggöny- és térdlégzsákok, ESC stabilitásvezérlés, Start-stop rendszer, fékenergia visszanyerés, Climatronic klímaberendezés, sport futómû, XDS differencálzár, bi-xenon fényszórók, tempomat, hegymenet asszisztens, bôrbevonatú multifunkciós kormány.

Céges vevôk a listaárból 18%, VOSZ tagok 20% kedvezményt vehetnek igénybe.

34

NAV / KÖNYVAJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy hónappal a határidô elôtt a bevallások egyharmada érkezett meg A Dél-dunántúli régióban 350 ezer személyijövedelemadó-bevallást vár a hivatal, egyelôre ezek egyharmada érkezett meg. Feldolgozásukat sokszor akadályozza az aláírás hiánya, hiszen így a bevallás érvénytelen.

A jelek szerint a bevallási csúcs most kezdôdik, azonban a feldolgozás már folyamatosan zajlik a NAV-nál. Már most látható, hogy továbbra is általános hiba az aláírás hiánya, és szintén jellemzô, hogy az adózók nem megfelelô sorba írják a kifizetôk által levont adóelôleget. Az egyéni vállalkozók körében gyakran elmaradt a jövedelemszámítás módszerének meghatározása. A hátralévô egy hónap két fontos határideje: 2014. április 30.

Az egyszerûsített bevallást választó adózók részére a hivatal kiküldi a bevallási ajánlatot (1353E).

2014. május 20.

— amennyiben az egyszerûsített beval-

Amennyiben az adónyilatkozat választásának feltételei fennállnak, akkor a kifizetô(munkáltató) az év elején kiadott összesített igazoláson köteles volt tájékoztatni a magánszemélyt a nyilatkozatadási lehetôségrôl.

lást az adózó javította, kiegészítette, akkor a javított bevallást eddig kell visszaküldeni a hivatalhoz (1353E) — teljes adattartalmú bevallás benyújtása (1353) — csökkentett adattartalmú bevallás benyújtása (1353 M) — adónyilatkozat benyújtása (1353 ADÓNYILATKOZAT)

Benyújtási lehetôségek: — elektronikusan (Ügyfélkapun keresztül) — papíralapon – postán – személyesen az ügyfélszolgálatokon

A bevallások elektronikus formái elérhetôk az adóhivatal honlapján (www.nav.gov.hu).

Kapcsolatépítôk kézikönyve Noha sok vállalkozó tudja, hogy a sikeres üzletkötés a kapcsolatokon múlik, kevesen emelik a kapcsolatépítést a cégstratégia szintjére. Leginkább akkor keresik a kapcsolatokat, ha már baj van, ha nem tudják eladni a terméküket, szolgáltatásukat.

Sok esetben ez a hiba végzetes is lehet. Ha nem végzetes, akkor is stresszel, a kapkodásból eredô hibákkal fizetünk érte. Tapasztalataim szerint ilyen kétségbeesett helyzetben fordulnak a cégek a mindenki által gyûlölt, „nyomulós” értékesítéshez, a kéretlen hideghívásokhoz, kéretlen levelekhez, amelyekkel egy nagyon szép szakmát, az ügyfélközpontú, etikus értékesítést járatják le.

Van-e más lehetôség?! Igen, a tudatos kapcsolatépítés! Ebben nyújt praktikus segítséget a „29% a megoldás” címû könyv. A könyv kedvet csinál a tudatos kapcsolatépítéshez. Kedvet csinál ahhoz, hogy a kisvállalkozások tulajdonosai/vezetôi ne delegálják a kapcsolatépítést valamelyik kollégájuknak, hanem fogják fel azt a vezetôi munka részeként. Mozduljanak ki megszokott és minden bizonnyal kényelmes irodájukból, és menjenek, találkozzanak, beszélgessenek, építsék kapcsolataikat más vállalkozókkal, a piaci élet szereplôivel.

A kedv felkeltése után egy 52 kérdéses önértékelô teszt segítségével tükröt tart elénk a szerzô. Ezután az év minden hetére ad valamilyen praktikus kapcsolatépítési módszert.

Hogy mennyire használhatók a könyv javaslatai, azt az is bizonyítja, hogy a könyv szerzôi egy sikeres nemzetközi vállalkozói klub alapítói, tehát javaslataik kiállták a gyakorlat próbáját. Régebben csodálkoztam, hogy sikeres emberek miért osztják meg titkukat másokkal, jelen esetben a kapcsolatépítéssel kapcsolatos titkaikat, miért nem félnek, hogy mások „lelopják” azokat. Talán azért, mert egy dolog az ötlet lemásolása, és teljesen más dolog annak megvalósítása. A kapcsolatépítés szó második tagja az építés. A jó építkezéshez azonban elôrelátás, jó terv, szakértô végrehajtás, végsô soron sok-sok munka szükséges. Ezt viszont kevesen vállalják. Azokkal, akik viszont vállalják, minden bizonnyal találkozni fogok, például a kamarai rendezvényeken!

Héder Sándor mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docens www.forlong.hu http://www.libri.hu/konyv/29-a-megoldas.html

Dél-Dunántúli Gazdaság

ORFÛI MELLÉKLET

35