XVI. évf. 6. szám, 2014. július 4. A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!
Gyógy- és termálfürdô melléklet Mátrai melléklet
Konjunktúra fordulat kérdôjelekkel w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a
•
w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a
2
HIRDETÉS
Dél-Dunántúli Gazdaság
SAJTÓKÖZLEMÉNY Befejezôdött Sikfürdô energetikai felújítása Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett „Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hô és villamos energia, valamint biometán termelés” címû pályázaton a Sikfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság vissza nem térítendô támogatást nyert el épülete korszerûsítésére. A Sikonda Wellness szálló elsôsorban családoknak kínál élményekben gazdag kikapcsolódási lehetôséget, nyugodt környezettel, családbarát programokkal, termálfürdôvel. Az üzemeltetô folyamatosan szem elôtt tartotta a környezettudatos elveket. Korábban már a DDOP-2.1.2-12 pályázat keretein belül megvalósult a hotel ökologikus hotellé való átalakulása, melynek keretein belül a bio életmódra alapozó, naturális értékekhez visszanyúló komplexummá vált. Idén az energiaköltségek csökkentése érdekében a Sikfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság javaslatot nyújtott be a „Helyi hô- és villamos energia termelés megújuló energiaforrásokkal” c. pályázati programra. A beruházás keretében az intézmény adottságait kihasználva, a termálvíz hulladékhôjét az épület fûtési rendszerére kapcsolták, így a fûtési energia csökken az elfolyó termálvíz hôjének hasznosítása által. A fejlesztésnek köszönhetôen gázenergia megtakarítása, illetve plusz energiatermelés várható a jövôben. Ezáltal az üzemeltetô környezettudatosabb hozzáállásról biztosítja a vendégeket és a lakosságot is. A földgáz felhasználásának csökkenésével a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is csökken, és a fûtésre fordított kiadások is csökkeni fognak. Az épület mûszaki átadására 2014.04.30.-án került sor, melynek során ellenôrizték az építési munkanemek szakszerû elkészítését. A szakértôk mindent a legnagyobb rendben találtak, a szálloda energetikai felújítása a tervek szerint megtörtént. Az AMBIENT Hotel & AromaSpa**** négycsillagos, megújult szálloda nagy szeretettel várja vendégeit! A beruházások az Európai Regionális Fejlesztési Alap által valósulhattak meg.
Dél-Dunántúli Gazdaság
3
AJÁNLÓ
TA R TA L O M Címlapsztori 4–7 Javuló eredmények és bizonytalanság jellemzi Baranya gazdaságát Kerti Parti Pécs Expo Várja Önt Malajzia! Kamarai hírek Nemzetközi projektek Gépipar
Sikeres szakmai programok a Pécs Expón
8–9 10–11 12 13–14
10–11. oldal
15 16–17
Elismerés „szakmájuk sztárjainak”
Gyógy- és termálfürdôk melléklet 18–21 A hónap üzletembere: Vendler Balázs
22
Bólyi Ipari Park
23
Szakképzés
24–25
Mesterképzés – Léderer Vilmos
26
Tanulószerzôdés Klímatrió Kft. – Reitz Gábor
27
Díjazottak dr. Tánczos Frigyes Attila Kecskés Károly, Horváth Lászlóné Szabó Zsolt, Harmat Vilmos Hotel Castello – Zoric Dragoslav
10. oldal 28 29
Új tagjaink Kadett Kft. – Tomka József M4–Tech Kft. – Varga Zoltán
30
Enterprise Europe Network
31
Vezetéstudomány
32
NAV / Nyomtató
33
Autóteszt – Oszvald András Subaru Forester 2.0 XT
34–35
Pécsi Tudományegyetem
36–37
Mátrai melléklet
38–41
22. oldal A hónap üzletembere: Vendler Balázs
26. oldal
Léderer Vilmos
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu
Nem kárpitosnak készült... Aktívan építi kapcsolatait a Pécsi Tudománygyetem
Autóteszt: Oszvald András– Subaru Forester 2.0 XT 34–35. oldal
36–37. oldal
4 Az áprilisi konjunktúra felmérés szerint Baranya megyében az összetett konjunktúramutató 15,5%-ponttal javult a tavaly ôszi eredményhez képest. Tekintettel arra, hogy az elmúlt évben tavasszal és ôsszel egyaránt 8 pontos javulásról adhattunk számot, már komoly fordulatról beszélhetünk. A helyzet azonban nem ilyen egyértelmû. Az összetett mutató értéke már pozitív, azonban még mindig elmaradt a 2010-es szinttôl. Rontja az összképet az is, hogy több részmutató értéke ôsz óta romlott, illetve kritikusan alacsony. Az április adatfelvétel, az elôzô négy felméréshez hasonlóan a regisztrált vállalkozások körében történt. Az on-line módon kitölthetô adatlapot 219-en küldték vissza, ami közel 14%-kal alacsonyabb az ôszi aktivitásnál. A válaszadók ágazatok szerinti összetétele is változott. Az ipari részaránya négy %-kal csökkent. Az építôipar, a kereskedelem és a szolgáltatás részaránya kis mértékben növekedett. (1. ábra) A tavaszi felmérés során közel 6%-kal emelkedett az exporttal nem rendelkezô vállalkozások aránya. Ugyancsak növekedett a mikrovállalkozások képviselete (77,0%-ról 80,5%-ra), valamint a középvállalkozások aránya. Csökkent a kisvállalkozások és a nagyvállalatok részaránya. Az utóbbi vállalkozások résztvevôinek a száma már a kritikus szintet sem érte el, ezért erre a csoportra vonatkozó adatokat nem hozhatunk nyilvánosságra. A bemutatott
CÍMLAPSZTORI
Dél-Dunántúli Gazdaság
Javuló eredmények változások ellenére az adatlapot visszaküldô vállalkozások összetétele hasonlít a regisztrált kamarai vállalkozások összetételéhez. Baranya megye konjunktúramutatója Az áprilisi adatok szerint Baranya megye összetett konjunktúramutatója 15 pontot meghaladó mértékben javult az ôszi felméréshez viszonyítva. Ezzel szemben az országos mutató csupán 6 ponttal, a Dél-Dunántúlé pedig 10 ponttal javult. A kedvezô változások ellenére a megyei mutató még mindig elmarad az országos és regio-
nális átlagtól. Az országos index csak a 20082009-es válság idején, a regionális mutató a már említett válság, valamint a 2011 és 2012 ôszi felméréskor volt alacsonyabb a jelenlegi Baranya megyeinél.
Baranya megye összesített konjunktúramutatójának 1,6 pontos értéke jelzi, hogy három év után újra a pozitív tartományban található a vállalkozások helyzetét és várakozásait jelzô index értéke. A megye gazdasága lassan túljut a válságon. Jelenleg ugyanis legalább annyi vállalkozás helyzete és várakozása javult, mint ahánynak romlott. Az elemzés szerint azonban a vállalkozások helyzete még mindig rosszabb, mint a 2009-es válságot megelôzô évtized bármely felmérésekor, vagy az elsô válságot követô, rövid „feltámadásnak” minôsülô 2010-es évben volt. (2. ábra) Az összetett konjunktúramutató alaku-
lását szemléltetô idôsor arról tanúskodik, hogy az elôzô, 2009-es válság idején a baranyai visszaesés kisebb volt az országosnál. A 2010-es és a 2011 tavaszi adatok szerint a kilábalás sem volt egyértelmû. Ebben az idôszakban Baranya megye gazdasága jelentôsen leszakadt az országos átlagtól. A 2009-es válság idején az országos és a megyei mutató eltérése 10 pont alatt volt. A második, 2011 ôszén kezdôdô recesszió elején ez a különbség 40 pont fölé emelkedett. Miközben Baranya értékei megközelítették a -30 pontot, addig az országos mutató +10 és +20 pont között inga-
Dél-Dunántúli Gazdaság
és bizonytalanság jellemzi Baranya gazdaságát dozott. A baranyai adatok egy korábbinál mélyebb, elhúzódó válságról, az országos adatok inkább egy átmeneti visszaesésrôl szólnak. Az elmúlt két felméréskor a megyei mutató értéke közelített a regionális és az országos mutatóhoz. Negatív, illetve alig pozitív értéke miatt még mindig nem egyértelmû a válság idôszakának zárulása.
5
CÍMLAPSZTORI
Az aggályainkat erôsíti, hogy az összetett konjunktúramutató jelzéseit a kéthárom évvel késôbb megjelenô hivatalos statisztikai adatok igazolják. A KSH általában májusban teszi közzé a két évvel korábbi területi GDP adatokat. A bruttó hazai termék elôzô évhez viszonyított változását és a megyei konjunktúramutató értékének összehasonlító áb-
rázolása ezt jól szemlélteti. (3. ábra) Az ábra szerint a két mutató mozgása nagyon hasonló. A konjunktúramutató szórása – mivel nem tényszerû adatokon, hanem érzéseken alapul – azonban lényegesen nagyobb. Jelzi viszont az ábra azt is, hogy 2010-ben és 2011-ben a megyei GDP összege a 2009-es évihez viszonyítva alig változott. Növekedést csak a KSH 2012. évi elôzetes adatai mutatnak. (Az elôzetes adatok utólagos korrekciója során a 2010. évi Baranya megyei adat 0,2%-kal, a 2011. évi 2,3%-kal csökkent.) A 2009-es válság miatti visszaesést 2012-ig, az újabb válság kialakulásáig nem sikerült visszapótolni. Baranya megye ebben is egyedüli az országban. A konjunktúramutató részterületenkénti alakulása Az elmúlt három év felmérései alapján megvizsgáltuk az egyes szegmensek összesített mutatójának alakulását is. A teljes mutató szerint 2011-ben nagymértékben romlott a baranyai vállalkozások helyzete, és 2012 ôszéig jelentôs javulás sem következett be. Ezt követôen azonban pozitív változásokról szóltak az elemzések. Az egyes szegmensek szerinti mutatókra általában hasonló megállapítás tehetô. Találhatók azonban kivételek, amelyek jelzik, hogy egyes szegmensek tagjainak helyzete még mindig nagyon rossz. Az export részaránya szerint képzett mutatóknál látható, hogy 2012 ôszére jelentôs visszaesés következett be, és mindhárom szegmens értéke a -20 pont körül alakult. Az exporttal rendelkezô vállalkozások helyzete a következô felméréskor már jelenôsen javult, majd újabb, de a korábbinál kisebb visszaesést követôen folyamatosan kedvezôen változott. A 2014 tavaszi felméréskor a döntôen exportra termelôk már +60, a kisebb részben exportálók +40 pontos mutatója már kimagasló eredménynek számít. Ezzel szemben a kizárólag hazai piacon megjelenô vállalkozások esetében egyrészt kisebb volt a változás (27 pontos visszaesés után 26 pontos javulás következett), másrészt a mutató értéke mindvégig a negatív tartományban volt. Ahhoz, hogy e csoport tagjainak
6 helyzete számottevôen javuljon, egy sokkal stabilabb, erôsebb és hozzáférhetôbb belsô piacra van szükség. (4. ábra) Nem mutat ilyen egységes képet a vállalkozások foglalkoztatottak száma szerinti vizsgálata. A nagyvállalatok (250 fô feletti szervezetek) esetében viszonylag nagy ingadozás figyelhetô meg, ami nagyfokú bizonytalanságot jelez. A középvállalkozások (50-249 fô) kimagasló 2011 tavaszi helyzete 2012. októberig folyamatosan romlott, azóta viszont a javulás is folyamatos. A visszaesés ellenére ezt a csoportot érintette legkevésbé a második válság, a mutatója is csak egyszer süllyedt a negatív tartományba. Biztató képet mutat a kisvállalkozások (10-49 fô) indexe is. A négy felmérés során is -20 pont körüli értéket jelzô mutatója 2013 tavaszát követôen jelentôsen javult és idén tavaszra megközelített a +40 pontot. A mikrovállalkozások (0-9 fô) helyzete hasonlít az exporttal nem rendelkezôkéhez. A kisebb változások mellett e csoport mutatója is mindvégig negatív volt. (5. ábra)
CÍMLAPSZTORI
mondható. Hasonló mozgás figyelhetô meg a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknál is. Az iparnál átlagosan
Dél-Dunántúli Gazdaság
közötti értékek az ágazat teljes összeomlását jelezték elôre. A 2013-ban indult javulást követôen idén már pozitív (+12 pont) eredményt produkáló ágazatnál már a túlélés esélyeirôl szólhatunk. (6. ábra) A szolgáltatási szférához tartozó vállalkozások helyzetét jellemzô mutató a vizsgált idôszakban viszonylag szûk – de mindvégig negatív – sávban mozgott. A 2012-es és a 2013 tavaszi felmérésekkor a változás iránya eltért a többi ágazatétól, és értéke megközelítette az ipari adat értékét. Az utóbbi két felmérés pozitív változása azonban elmaradt a többi ágazattól, így jelenleg a szolgáltatási vállalkozások helyzete a legrosszabb. A konjunktúramutató összetevôi
Jelentôs eltérés figyelhetô meg az egyes ágazatok eredményeinek vizsgálatakor. A vizsgált idôszakban mindig az ipar helyzete volt a legjobb. A 2012-es mélypont óta folyamatosan javul a vállalkozások helyzete és az áprilisi +40 pontot meghaladó mutatója már jónak
megközelítôleg 25 ponttal alacsonyabb szinten értékelt ágazat a belföldi kereslet stabilitásával kerülhet ideálisabb helyzetbe. Még a kereskedelemnél is alacsonyabb szinten mozgott az építôipar mutatója. A 2011 ôszi és 2012 ôszi közötti idôszakban mért -47 és -64 pont
A Baranya megyei összesített konjunktúramutató összetevôinek értéke – a gépberuházások várható változása kivételével – az elôzô felmérés óta javult. A legdinamikusabb változás a megrendelések várható alakulása terén következett be. A mutató 55 pontos értéke közel 23 ponttal magasabb a tavaly ôszi eredménynél, és 2007 áprilisa óta sohasem volt ilyen magas. Egyenletes javulás figyelhetô meg a vállalkozások üzleti helyzetének várható alakulásánál
Dél-Dunántúli Gazdaság
is. Egymást követô harmadik felmérésnél emelkedett 10 ponttal a mutató értéke, a -20 pontos eredmény azonban jelzi, hogy a megye gazdaságának növekedési pályája még nem egyértelmû. Ezt támasztják alá a beruházások várható alakulásával kapcsolatos válaszok is. A várható építési beruházások mutatója ugyan javult, -47 pontos eredménye azonban változatlanul a kritikus szint alatt van. A várható gépberuházások mutatójának romlása pedig elôre vetíti a versenyképesség romlását. (7. ábra) A vállalkozások jelenlegi, illetve a várható üzleti helyzetét szemléltetô ábra annak ellenére, hogy az utóbbi mutató értéke – a 2013. évi felmérésekhez hasonlóan – ezúttal is jelentôsen javult, még mindig a válság állapotát jelzi. Mindkét mutató -20 ponton áll, mely jobb az elôzô felmérések -30, -40 és -45 pont körüli értékeinél. Ugyanakkor messze van még a 2007. tavaszi felmé-
CÍMLAPSZTORI
rés eredményétôl, amikor mindkét mutató pozitív volt. Az akkori fellendülést megtörte a válság, amely óta csak ritkán számolhatunk be pozitív eredményekrôl. (8. ábra)
7 A megyei összesített konjunktúramutató és az összetevôk áprilisi eredményei alapján megállapítható, hogy Baranya megye gazdaságában fordulat követezett be. A baranyai vállalkozások helyzete továbbra is rossz és a mutatók többsége negatív, annak ellenére, hogy szinte valamennyi területen pozitív változás következett be. A vállalkozók várakozásai bizonytalanok, ezért tartós növekedési pályáról még nem beszélhetünk. A felmérés szerint a vállalkozások mûködését és fejlôdését számos tényezô akadályozza. Továbbra is a fizetôképes kereslet hiánya, a tôke és pénzhiány, valamint a megfelelô, szakképzett munkaerô hiánya vezeti a sort. Még mindig aktuális a korábbi évek megállapítása, mely szerint a belföldi fogyasztás alacsony szintje és a fejlesztési források hiánya – a még mindig nehezen elérhetô banki hitelek, illetve fejlesztési támogatások – nem nyújtanak kedvezô feltételeket a megye gazdaságának felzárkózásához. Weller János címzetes kamarai tanácsos
8 A gazdaság és a kultúra találkozása jegyében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Zsolnay Örökségkezelô Nonprofit Kft. ismét Kerti Partit szervezett.
KAMARAI HÍREK
Dél-Dunántúli Gazdaság
Kerti Parti Az eseményen a baranyai gazdasági és kulturális élet szereplôi vettek részt. Az este során a több mint 200 vendéget elôször a Lakner Tamás által vezetett Bartók Béla Férfikar Esszencia kórusa szórakoztatta, majd a Pécsi Tudományegyetem Táncegyüttese tartott rock and roll bemutatót. És akiknek megjött a kedve a tánchoz, a 45’AFTER Band és a Retro Jam Band zenekarokkal folytathatta. A résztvevôk megismerkedhettek a Boltok utcájának kínálatával és megtekinthették az Önindító program vállalkozóinak termékeit.
A Leonardo, a reneszánsz zseni címû kiállítás a Kerti Partira is kitelepült. A fotófalnál bárki készíthetett egy portrét, és így lehetett a Vitruvius-tanulmányán arca. Az ételrôl és italról a Teleky Catering, a Pécs-Mecseki Borút, a Pécsi Sörfôzde Zrt. valamint a Tettye Forrásház Zrt. gondoskodott kiváló minôségben.
Dél-Dunántúli Gazdaság
KAMARAI HÍREK
9
Fotók: Tóth László
– ismét találkoztak a gazdaság és a kultúra képviselôi
10 Idén 30. alkalommal került megrendezésre a megye vállalkozói kínálatát bemutató, immár nemzetközi kiállítás és vásár. A négynapos rendezvény 250 kiállítójából 50-en a kamara pavilonban kaptak egységes arculatú standokat, melyet sikeres pályázatuknak köszönhettek. Kiállítóink többnyire a szolgáltató szektorból, megújuló energia-, élelmiszerés gépipar, valamint IT, turizmus, kézmûves- és kreatív ipar területérôl mutatkoztak be. Általános tapasztalatként elmondták, hogy a személyes találkozás az ügyfelekkel, mindig ad új ötleteket a továbblépéshez, termékük, szolgáltatásuk alakításához, továbbfejlesztéséhez.
KAMARAI HÍREK
Dél-Dunántúli Gazdaság
Sikeres szakmai programok
A jubileumi Pécs Expo keretén belül került megrendezésre az idei Magyar-Horvát Gazdasági Fórum is A rendezvény fô témája a Horvátország EU-s csatlakozását követô új befektetési lehetôségek és pályázatok feltérképezése volt. Az elôadásokat Scherczer Károly volt horvát külgazdasági szakdiplomata, jelenleg a Külügyminisztérium IPA referense kezdte meg, egy általános áttekintôvel a horvát gazdasági helyzetrôl és aktuális IPA pályázatokról, kiaknázási lehetôségekrôl. Ôt követte Palizs-Tóth Hajnalka a KRÜH Zrt. eszéki irodavezetôje, aki a KRÜH irodák mûködését, szolgáltatásait mutatta be, majd Andócsi
János, az MSB Consulting horvát vezetôje, pályázati lehetôségekrôl tájékoztatta a résztvevôket, ezt követôen pedig Cselik Péter, a zágrábi E-Konto könyvelôiroda vezetôje ismertette az általános horvát adózási-könyvelési gyakorlati tudnivalókat. A rendezvény elsô szekcióját Dr. Szabó László, EXIM Bank Bankkapcsolatok és Refinanszírozás Igazgatóság igazgatójának tájékoztatója zárta, bemutatva az EXIM Bank hitelélénkítô programját. Délután került sor a személyes konzultációra, ahol több, mint húsz vállalkozás vehetett részt az ingyenes tanácsadáson.
Elismerés „szakmájuk sztárjainak” A 30. Pécs Expo ünnepélyes megnyitójának keretében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elismerô okleveleket adományozott a hetedik alkalommal megrendezésre került Szakma Kiváló Tanulója Versenyen döntôbe jutott baranyai tanulóknak. A verseny döntôjében nyolc szakmában 10 diák versenyzett megyénkbôl, ôk vehettek át elismerést. A tanulói emléklapok átadását követôen elismerésben részesültek a tanulókat felkészítô gyakorlati oktatók és a diákok iskolai felkészítô tanárai is.
Dél-Dunántúli Gazdaság
11
KAMARAI HÍREK
a Pécs Expón A mikro- és kisvállalkozások szervezett megjelenésén kívül nagy hangsúlyt fektettünk a vásár nemzetközi népszerûsítésére is. Ennek keretében magyar-horvát gazdasági napot szerveztünk, melyen a résztvevôk a horvát gazdasággal kapcsolatos gyakorlati tanácsokat és információkat hallhattak neves gazdasági szakdiplomatáktól, valamint horvát, ukrán és maláj delegációk fogadása révén ingyenes üzleti konzultációt biztosítottunk az ilyen relációjú piacok iránt érdeklôdôknek.
A Pécsi Ipari Vásárok történetét ismertette rendkívül érdekes elôadásában Markos György a kamara marketing
klub tagjai részére, melynek során megismerhették a vásár – mondhatni viszontagságos – 30 éves történelmét.
A kamara pályaválasztási kiállítása zárta a tanévet Az idei évben második alkalommal rendezte meg „Tiéd a pálya!” pályaválasztási kiállítását a kamara a Pécs Expón. A rendezvényre több száz diák érkezett tanárok és szülôk kíséretében. A megfelelô szakma kiválasztása, a sikeres pályán való elindulás nehéz feladat a fiatalok számára. Az általános iskola utolsó évfolyamán, illetve a gimnáziumi érettségi után is eljön az a pillanat, amikor átgondolt, felelôs döntést kell hozni, ideális esetben szülôi és tanári támogatással. Ehhez elengedhetetlen, hogy a pályaválasztásban érintettek ismerjék a gazdasági tendenciákat, munkaerô-piaci helyzetképet és nem utolsósorban magukat a szakmákat. A kamara ehhez kínál segítséget a bárki számára elérhetô tájékoztatóival, ingyenesen biztosított programjaival. A „Tiéd a pálya!” pályaválasztási kiállítás, hasonlóan a többi kamarai pályaválasztási rendezvényhez, a hiányszakmákat, piacképes szakmákat helyezte a középpontba. Mind az általános iskola után, mind pedig az érettségi után választható szakmák megjelentek a programban. A rendezvény elsôdleges célcsoportja a 7. és 11. évfolyamos tanulók voltak, akik többségében most kezdenek gondolkodni továbbtanulásukról. Ugyanakkor ez alkalommal is szívesen láttuk, és nagy számban érkeztek is alsóbb évfolyamos diákok.
A rendezvényen gyakorlati képzést is biztosító baranyai vállalkozások szakemberei, egészségügyben dolgozó szakemberek, valamint szakképzô iskolák oktatói biztosították a lehetôséget, hogy az érdeklôdôk játékos feladatokon keresztül, gépeket és tevékenységeket kipróbálva szerezhessenek élményeket és ismereteket a szakmákról. A fiatalok kipróbálhatták magukat gépiparban, elektronikában, hegesztésben, építôiparban. Ismerkedhettek a szeptemberben induló vájár képzéssel. Végigjárhattak vendéglátást, borászatot, kézmûves szakmákat, egészségügyi és szociális területeket bemutató standokat és feladatokat. Mindemellett pályaválasztási szakemberek, valamint a kamara szakképzési osztályának munkatársai nyújtottak segítséget a tanácstalan diákoknak. Az eseményrôl készült képes beszámoló megtekinthetô a www.palyavalasztas.hu weboldalon.
A pályaválasztási kiállítást jelenlétükkel és az általuk biztosított szakmai programmal támogatták: Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Kökönyösi Szakiskola – Komló, Környezetvédô Kft. - Slyven Étterem, Mig-Tig Kft., Monoszlainé Bors Ágnes - „Helyhatározó” (pályaorientáció), Országos Mentôszolgálat, Pécsi 500. Számú Angster József Szakképzô Iskola, Pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola, PTE Szociális és Egészségügyi Szakképzô Iskola, Stang Bádogos Kft., SZTÁV Felnôttképzô zRt., VM DASzK Szakképzô Iskola, Teleki Zsigmond Mezôgazdasági Szakképzô Iskolája és Kollégiuma – Villány, Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskola, a kamara Szakképzési Bizottságának, valamint MFKB Bizottságának tagjai. Ezúton is köszönjük az együttmûködést!
12
KAMARAI HÍREK
Dél-Dunántúli Gazdaság
Üzleti partnerként és turistaként egyaránt várja Önt Malajzia! Malajzia a BRIC országokat követve áll a feltörekvô piacok sorában, és a hatodik hely illeti meg, ha arról van szó mennyire egyszerû ott az üzletkötés. 2012-ben a világ tizedik legvonzóbb turisztikai célországává választották.*
Az országról, fôként, ami a gazdaságot és a kétoldalú üzleti kapcsolatokat illeti, viszonylag kevés információval rendelkezik egy magyar vállalkozás, ezért is örültünk, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fogadhatta Malajzia nagykövetét, Mohamad Sadik Kethergany-t, Maslina Ngah Mamud tanácsos asszonyt és a MATRADE képviseletében, Nyerges Csilla marketingvezetôt. Megbeszéléseink során arra kerestük a választ, hogy van-e a két ország között példa gazdasági együttmûködésre. Malajzia a világ közel minden országával kereskedelmi kapcsolatban áll és 35 termék esetében a legnagyobb exportôr. Magyarország szempontjából a 35. helyen áll az importforrások (253 millió USA dollár) és 57. helyen az export (135 mil-
Tudnivalók Malajziáról A Malajziai Államszövetség az úgynevezett félszigeti Malajziából, valamint a Borneo szigetén található Sabah és Sarawak államokból áll. Fôvárosa Kuala Lumpur. Malajzia multikulturális és sokvallású ország, 28,3 milliós lakossága 47 etnikai csoportot foglal magába, mint például malájok, kínaiak, indiaiak, ibanok, kadazanok. Malajziában az egész éves napsütés mellett 23-28 Celsius fokos átlaghômérsékletet találunk. Strandjai gyönyörûek, szigetei felfedezésre várnak, és jól ismert nagyszerû ételeirôl, melyek a maláj, kínai és indiai konyhák keresztezôdésében kínálják a gasztronómiai élvezeteket. Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Malajziába 90 napot nem meghaladó látogatás esetén.
lió USA dollár) célpiacok tekintetében. Fô kiviteli termékek: gépipari-, elektronikai termékek, faáru, optikai és tudományos berendezések. A behozatali oldalon ugyanezeket a termékeket találjuk, kiegészítve különbözô élelmiszerekkel, illetve vas és acél termékekkel. Malajzia a napenergiához kapcsolódó panelek és rendszerek gyártásában harmadik a világon: olaj és gáz „ipara” a legdinamikusabban növekvô Délkelet-Ázsiában. Innen származik a világ pálmaolaj exportjának 44%-a is. Mohamad Sadik Kethergany nagykövet és Nyerges Csilla, a MATRADE marketing vezetôje a Pécs Expo szakmai napján számos kétoldalú megbeszélést folytatott baranyai cégekkel is, így bízunk abban, hogy új export/importpiaccal bôvül megyénk portfóliója. * A szövegben feltüntetett adatok 2013. éviek
Dél-Dunántúli Gazdaság
13
KAMARAI HÍREK
Jelentôs ÁFA és Környezetvédelmi Termékdíj változások A kamara által szervezett Adófórum résztvevôi tájékoztatást kaptak a 2014. július 1-jén (illetve a 2014. június 4-én beadott módosító javaslat elfogadása esetén 2015. január elsejétôl) hatályba lépô ÁFA változásokról a folyamatos ügyletek vonatkozásában, az ehhez kapcsolódóan felfrissítették ismereteiket a jelenleg hatályos jogszabályokról. Burgmann György, a NAV Baranya megyei Adóigazgatóságának ügyfélszolgálati vezetôje példákon keresztül mutatta be, hogyan kell jelenleg kiállítani az ilyen ügyletekkel kapcsolatos számlákat, és a változások után hogyan módosulnak a számlákon megadandó dátumok (kiállítás, teljesítés, fizetési határidô).
Az online pénztárgépek használatával, a hozzá kapcsolódó adatszolgáltatásokkal kapcsolatban még mindig sok kérdés van a könyvelôk és a vállalkozók részérôl. Az elôadó minden felmerült
kérdésre választ adott, felhívta a jelenlévôk figyelmét a PTGSZLAA (adatlap a pénztárgéphasználatra kötelezett, bizonylat-kibocsátási kötelezettségét kizárólag számlával teljesítô adózók adatszolgáltatásához) adatlapra, melyet a pénztárgépet üzemeltetôknek az általuk kibocsátott számlákról minden hét csütörtökéig kell beküldeniük az elôzô hét adataival. A tavaly év végén elfogadott adócsomag 2014. január 1-jétôl több változást is bevezetett a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011.évi LXXXV. tv. vonatkozásában és változott a végrehajtásáról szóló 343/2011.
nak munkatársa átfogó képet nyújtott a résztvevôknek a tv. változásokról és a változások hatályba lépéseinek idôpontjairól. Módosultak a bejelentésrôl szóló határidôk, bôvült azon esetek köre, amikor mentesülni lehet az újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos termékdíj megfizetése alól. A törvény bevezeti az ipari és a kereskedelmi termékdíj-raktár fogalmát. A szabályozás július 1-jétôl lép hatályba. A termékdíj-raktár az adóraktár mintájára tartalmaz könnyítést a raktár engedélyese számára: a raktárban tárolt, feldolgozott, elôállított terméket nem terheli termékdíj-fizeBurgmann György tési kötelezettség. Változás történt a teljesítési hely szabályozásában is, ezek közül a legfontosabb a forgalomba hozatal definícióját érinti. A szabályozás pontosítja, hogy a magyarországi áfa-regisztráltakat is terheli termékdíj-kötelezettség, ha a magyar adószámuk részt vesz a termékdíj-köteles termékhez kapcsolódó tranzakcióban. Amennyiben tehát egy külföldrôl érkezô termékdíjköteles terméket a külföldi tulajdonos elôször egy maBanitz István gyarországi áfa-regisztrált(XII.29.) Kormányrendenak értékesíti, majd ô ezt let is. Banitz István, a NAV továbbadja egy magyar veDél-dunántúli Regionális vônek, az áfa-regisztrált tárAdó Fôigazgatóságának Tájésaságot terheli a termékdíj-kötekoztatási és Koordinációs Osztályálezettség.
Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! Az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszcsoportja és az Enterprise Europe Network Pécs idén Kaposváron tartott tájékoztatót a „Munkahelyi stressz” köré épített európai kampányról. A rendezvényt Hendinger Anita, az Enterprise Europe Network regionális vezetôje nyitotta meg, kiemelve a vállalkozásfejlesztési hálózat szolgáltatásai közül azoknak az információs fórumoknak, rendezvényeknek a jelentôségét,
amelyek az európai piacon mûködô vállalkozások számára szolgálnak naprakész tudnivalókkal. Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetôje az Európai Munkavédelmi Ügynökség szerepét és tevékenységét ismertette. Elôadásában kitért a munka- és egészségvédelem szerepére, hangsúlyozva azt, hogy a megelôzés sokkal hatásosabb és egyszerûbb, mint a gyógyítás. Az Ügynökség folyamatosan készít elemzéseket, interjúkat és az eredmé-
nyek alapján próbálja összehasonlítani az európai országokat. A munkabalesetek számát tekintve enyhén csökkenô a tendencia Európa szerte. Magyarországon a pszichoszociális kockázatok kezelésétôl eltekintve a munkavédelem viszonylag jónak mondható. A 2014-15-ös „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampány fô feladata, hogy növelje a tudatosságot a munkahelyi stresszel és pszichoszociális kockázatokkal kapcsolatban, és a
14
KAMARAI HÍREK
Dél-Dunántúli Gazdaság
VI. Mediterrán kirakatverseny, Pécs 2014. május 30 – június 15. A hatodik pécsi kirakatversenyen 19 versenykirakat indult. Az idei verseny kirakatai a zsûri véleménye szerint az eddigi évek tapasztalatai szerint magas színvonalúak voltak. A verseny célja, hogy színházi témájú installációk, dekorációk készüljenek a pécsi belvárosi sétálóutcák üzleteinek kirakataiba. A témát a POSzT versenydarabjai és kísérô programjai adták. A színházi fesztivál hangulata közel kerülhetett az utcán sétálókhoz. Lehetôség volt üresen álló boltok kirakataiban a versenyzésre, addig is jó célra voltak felhasználva az átmenetileg funkciót veszített üzleteket.
munkáltatókat, a vezetôket, a munkavállalókat és ezek képviselôit együttmûködésre ösztönözze a fenti kockázatok kezelése terén – ismertette a legfrissebb kampány lényegét a Nemzeti Fókuszpont vezetôje. A stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelésével egészséges munkakörnyezet teremthetô, javul a munkavállalók jóléte és az üzleti teljesítmény. A fenti eredmények elômozdítása érdekében a kampány hangsúlyos elemei az alábbiak: ● Felhívja a figyelmet arra, hogy a munkával kapcsolatos stressz és a pszichoszociális kockázatok egyre nagyobb problémát jelentenek.
A zsûri elnöke: Faltis Róbert, kirakatrendezô, képzômûvész, Pécs A zsûri tagjai: Ferenczy Tamás, a Fair Expo Kft. ügyvezetôje, Pécs Milkós Csöre Zsóka kirakatrendezô-dekoratôr, rajztanárnô, Siklós Sándor Miklós, a Dekorszövetség elnöke, ny. tanár, festômûvész Török Zoltán, Pécs Polgármesteri Hivatal tervtanács titkára Vidákovics Szláven, a Pécsi Horvát Színház igazgatója, a Pécsi Nemzeti Színház színésze A VI. Mediterrán Kirakatverseny eredménye: Dekoratôr Szakmai díj – Póka Zsolt. Helyszín: Kloé divatszalon. Téma: Opera Ultima Fôdíj és Pécs Város Különdíja – Zsigmond Tünde. Blumen Bellis Csipke címû kirakata Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai díja – Papp Zsuzsanna. QX-Impex kirakata. Helyszín: Király u. 19. Téma: Opera ultima Legjobb grafika – Jákói Mari. Libri Könyvesbolt „LegPOSzTosabb” kirakat – Szalontai Szonja. Helyszín: Ezüstláz Ékszergaléria Dicsérô oklevél – B. András Márta. Helyszín: Varázslat Cupcake & Coffee. Téma: Énekes madár Elismerô oklevél – Horváth Anna Mária / Brummogda Fair Expo Különdíj – Antoni Hendrix / Nádor Art QX-Impex Különdíj – Herczig Zsófia / Demmers teaház Berns Rayawadi Kft. Különdíj – Antoni Hendrix / Nádor-Art Hetedhéthatár Különdíj – Póka Zsolt / Kloé Divatszalon Közönségdíj – Papp Zsuzsanna és Antoni Hendrix megosztva
●
Biztosítsa és ösztönözze a munkahelyi pszichoszociális kockázatok és stressz kezelésére vonatkozó egyszerû gyakorlati eszközök és útmutató használatát. ● Kiemelje a munkahelyi pszichoszociális kockázatok és stressz kezelésének pozitív hatásait, meggyôzô érvekkel együtt. A nagy cégek megengedhetik maguknak, hogy akár külön részleg foglalkozzon a munka- és egészségvédelemmel, a kkv szektorban azonban kevés a tapasztalat, a pénz és az információ. Különös jelentôséggel bírnak tehát a pontos tájékoztatást célzó, gyakorlati tapasztalatokat is felvonultató rendezvények.
Az elméleti ismeretanyag mellett a résztvevôk a saját szakterületüket érintô jó gyakorlatokról és követendô, megvalósítható példákról is tájékozódhattak.
Dél-Dunántúli Gazdaság
15
NEMZETKÖZI PROJEKTEK
EVLIA – Partnertalálkozó Athénban A görög fôvárosban került sor a projekt legutóbbi találkozójára, mely sok fontos kérdés tisztázását célozta meg. A megbeszélések a projektben kidolgozott módszertan gyakorlatban való alkalmazása köré összpontosultak. Az úgynevezett „pilot action”-ket képzett szakértôk hajtják majd végre a partnerországokban. Ezen operátorok képzése a nyár folyamán zajlik majd hagyományos elôadások és online tréning keretében, majd szeptembertôl ezek a szakemberek végzik majd el országonként öt KKV és egy klaszter elemzését, illetve segítik ôket forráshoz jutni a szellemi eszközeik értékét alapul véve. A projekt a South-East Europe program keretében valósul meg, melynek irányító szervezete fotópályázatot hirdetett, melyen az EVLIA csapata is részt vett: a három fotó közül egy kamarai tagunk, a CR Hungary Kft. alkotása,
míg a másik kettô Keresnyei Vince Velencében a projekt konferenciáján készült felvétele. A képekre bárki szavazhat július 4-ig a projekt weboldalán: http://www.southeast-europe.net. A projekt a Dél-Kelet Európai Transznacionális Együttmûködési Prog-
ram keretében az EU Társfinanszírozásával valósul meg.
Hírek klaszterekrôl és kultúráról – a CMC projekt májusi hírlevele A CMC, a kultúra és klaszter találkozása projekt, az elôre ütemezett feladatrend szerint halad a megvalósítás útján. Most, hogy közeleg a program utolsó elôtti szakaszának vége, a partnerek számot vetnek eddig elvégzett tevékenységeikkel. Így a hazai csapat is a napokban küldte meg Veneto régiónak – a vezetô partnernek – a tervezett költségvetését, valamint a hátralévô feladatok kivitelezésének módját és tervezett programozását. A kamara együttmûködve a KIKK Egyesülettel jelenleg a társadalmi felelôsségvállalásról készített online és személyes kérdôívezés eredményeinek elemzésén dolgozik, valamint elkészíti azt a magyar nyelvû kiadványt, mely a köz- és magánszféra együttmûködéseket (PPP) vizsgálja a partnerországok tekintetében. A partnerek a következô periódus júliusi kezdetére való tekintettel elôké-
szítik a projekthez kapcsolódó turisztikai online platform felület feltöltését, valamint lefektetik az alapjait az augusztusban megvalósuló három kreatív ipari pilot projektnek (teszt projekt). A CMC várhatóan szeptember végén zárul, utolsó projekt találkozójára szeptember második hetében kerül sor Riminiben. A program kommunikációs csomagjának vezetôje Rimini Tartomány, amely által kiadásra került a projekt májusi hírlevele: a kulturális és turisztikai projekt hírlevele rendszeresen riportokat mutat be a partner országok kreatív ipari szempontból releváns szereplôirôl, de ez alkalommal nem szólítottak meg senkit, mivel a fô kérdéskörre összpontosult a tájékoztató online havilap. A hírlevél fô témája a PPP által elérhetô fenntarthatóság vizsgálata, Pécs
mellett Nagyszeben szempontjából is. Román oldalról a Transszilvánai Termelôi Vásár került bemutatásra, hazai oldalról pedig a sikeres pécsi Önindító munkaügyi program, mely az egyik legjobb gyakorlati példája a PP együttmûködéseknek. A szeptemberi hírlevél a pécsi kamarát prezentálta, áprilisban a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara került ismertetésre, ez alkalommal pedig a Maribori Fejlesztési Ügynökséget mutatja be a kiadvány. Az angol nyelvû hírlevelek és további információ a projektrôl elérhetôk a www.cmc-project.eu weboldalon, valamint a kamara honlapján. A projekt a Dél-kelet Európai Transznacionális Együttmûködési Program keretében az EU Társfinanszírozásával valósul meg.
16
GÉPIPAR
Dél-Dunántúli Gazdaság
Rendhagyó mikro-duális képzés a kamarában A „Gépipar INDOORS, avagy hogyan legyünk beszállítók a gépiparban” rendhagyó képzésnek bizonyult a kamara történetében – amilyen nehézkesnek tûnt a kétszer négyórás képzés meghirdetése, annyira kedvezô visszajelzések érkeztek a résztvevôktôl. A kamarai képzésen résztvevôk véleménye nemcsak a szervezôk, de a késôbbi jelentkezôk számára is fontos. A résztvevôk legnagyobb elégedettségével zajlott a Gépipar INDOORS képzés elsô napja, melyen Dr. Cs. Nagy Géza, a PTE PMMIK tanszékvezetô docense az alábbi elméleti témákat érintette elôadásában: 1. Ötlettôl a termékig 2. Termelés-szervezés 3. Termelési folyamatok és gyártástechnológia 4. Logisztika és minôségbiztosítás
A kamarai gépipari képzés gyakorlati része a Lakics Kft. komlói telephelyén történt. Ha az elméleti részrôl azt írtuk, hogy a résztvevôk legnagyobb elégedettségével zajlott, akkor a termelés minden szakaszát ismertetô cég- és gyárbemutatóról csak szuperlatívuszokban tudunk beszámolni. Lakics Péter vezetôi elfoglaltsága mellett is fontosnak tartotta egy átfogó cégbemutató megtartását – itt hangzottak el az értékesítéssel és marketinggel kapcsolatos olyan kiegészítô információk, melyeket néhány résztvevô addig csak hiányolt, illetve javasolták bevenni a késôbbi képzések tematikájába. Piller Tibor termelésvezetô személyében olyan elkötelezett mûszaki szakembert, elsôrangú elôadót és gyakorlati oktatót ismerhettek meg a résztvevôk, aki a gyártás-termelés minden kapcsolódó folyamatát, a dolgozókkal bánás minden csínjátbínját bemutatta néhány termék (és ha kellett, néhány öltözôszekrény-felirat humoros) példáján keresztül. A szénbányák korábbi gépüzemébôl kifejlôdött, a legkorszerûbb technikát is felvonultató, többmilliárdos gépipari cég tevékenységét is-
Sikeres NFA-2014 KKV pályázat a TERMOPLAST Kkt.-nál A TERMOPLAST Mûanyagfeldolgozó vállalat igazgatója és tulajdonosa Siklósi Béla és a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetôje Janovics László igazgató írta alá ünnepélyes keretek között a kkt. munkahely teremtô pályázatának támogatási szerzôdését. A TERMOPLAST Kkt. a pályázat keretében vállalta, hogy 15 fô új munkahelyet teremt és saját költségen egy új összeszerelô mûhelyt alakít ki. A vállalkozás sikeres beszállítói szerzôdés kere-
tében neves multinacionális cégnek, a SAMSONITE HUNGARIA-nak készít az utazótáskáihoz és bôröndjeihez kerékalkatrészeket. A kapott támogatásból a meglevô gépparkját bôvíti tovább, hogy ki tudja elégíteni a megnövekedett
merhette meg az a tucatnyi résztvevô, aki fontosnak tartotta megismerni a gépgyártás megyei zászlóshajóinak egyikét – belülrôl is. Egy másik résztvevô – a kreatív iparban tevékenykedô ifjú hölgy – a hallottak alapján kapott megerôsítést a saját gyártás elindítására, a rendszerszemléletû gyártási folyamat és kapcsolódó tevékenységek igen hasznosak voltak számára. Kedvcsinálónak íme egy csokor a beérkezett véleményekbôl: „Bár nem a gépipar területén tevékenykedem, közgazdászként is biztosan hasznát fogom venni a kétnapos gépipari képzésnek, akár a könyvelés, akár a pályázatírás, vagy épp a bankszektor irányába orientálódom a jövôben. Az elméleti képzés során részletes összefoglalást kaptunk a gépiparról, gyártásról, beleértve a határterületeket is, mint például a menedzsment, a HR vagy épp a kockázatkezelés. A gyakorlati rész során pedig nagyon szemléletes és interaktív gyárlátogatást szerveztek a komlói Lakics Kft. munkatársai. A felkészült, valamint széles látókörû elôadóknak köszönhetôen a laikusok számára is érthetô és érdekfeszítô volt a program. Továbbá érdekes volt a gépiparban dolgozó, valamint a gépipar iránt érdeklôdô résztvevôkkel megismerkedni, valamint az egész gyártási folyamatba betekintést nyerni.
megrendeléseit. A vállalat eddig is jelentôs vállalkozása volt a városnak és fôképpen mûszaki mûanyag alkatrészek gyártásában vált ismertté, de speciális kissorozatú egyéb gyártásokat is végeztek korszerû gyártó gépsoraikon. Az új terület olyan export piacot nyit meg a vállalat számára, amely folyamatos gyártást biztosít, így lehetôvé vált, hogy alkalmazotti létszámát jelentôsen növelje. A Munkaügyi Központ vezetôje Janovics László igazgató, külön köszöntötte azt, hogy a vállalkozás a legnehezebben munkát találó, képzetlen munkaerô képzését és foglalkoztatását teszi lehetôvé Dél-Dunántúlon, az ország gazdaságilag kevésbé fejlett régiójában.
Dél-Dunántúli Gazdaság A program folytatását izgalommal várom, valamint ajánlom mindenki figyelmébe. Várom a következô képzésrôl való mielôbbi értesítését.“ Sillinger Nikoletta, végzôs pénzügy MSC hallgató „A gépipari képzésen teljesen kívülállóként vettem részt, a cégem semmilyen formában nem kapcsolódik ezen területhez. Úgy gondoltam, hogy akár egy számomra idegen területrôl is kaphatok inspirációkat, tanulhatok. Így is lett. Jó volt belelátni, hogy a folyamatosan változó üzleti világban egy szervezet miként és milyen módon tud rugalmas lenni, hogy tud alkalmazkodni az új piaci igényekhez. Megmutatta, hogy az érték és a küldetés minden helyzetben igazodási pontként szolgál, amelyet felhasználva a munkatársak jobban elfogadják a változásokat, hamar és pontosan cselekednek. Látszik, hogy ezáltal erôs vállalati kultúra alakul ki, összetartó csapat jön létre, hiszen közös a cél és az értékrend. Izgalmas volt látni egy termék születését, az ötlettôl egészen a megvalósításig. Annak hátterét, hogy az egyetemen oktatók hihetetlen magas tudással adják át mindezt a leendô generációnak. A közhiedelemmel szemben a képzés után úgy gondolom, hogy nem az ötlet az érték, hanem a megvalósítás során megszerzett egyedi és korábban nagy valószínûséggel
GÉPIPAR nem létezett tudás! Köszönöm a lehetôséget!“ Magusics Vica (Hungarian Artroom) „A gépiparban dolgozom, a képzés mégis hasznos volt számomra, mert bôvültek ismereteim a gyártmánytervezéssel kapcsolatban és a gyakorlatban is megismerhettem egy sikeres vállalkozás vállalattá alakulásának folyamatát.“ Gyuricza Attila (Strauss Metal Kft.) „Én is gépiparban dolgozom, a képzés mégis hasznos volt számomra, mert sikerült feleleveníteni a régen tanultakat. Illetve új ismeretekkel gazdagodtam a gyakorlatban is.” Rácz Péter (Balance-Technik Bt.)
nélkül gyakorlati megoldás. Itt utalok DUÁLIS képzés fontosságára. Összességében jól elôkészített, felvezetett, tartalmas 2x4 órás képzésben volt részünk.” Németh Jenô (mûszaki oktató, gépi fémforgácsoló iparos) Reméljük, hogy a szóbeszéd gyorsan terjed a héten zárult kamarai képzésünkkel kapcsolatban – tervezzük más iparágak és további sikeres kamarai önkéntes tagvállalataink megismertetését mindazokkal, akik partnerek, beszállítók kívánnak lenni, osztozni kívánnak mások sikereiben, tapasztalataiban, növelve a kamarai közösség presztízsét.
„Gazdaság, képzés, gépipar címmel kezdeményezett képzési forma elsô alkalommal meghozta az eredményt. Elméleti elôadás jól tükrözte, hogy mekkora távolság van az elmélet, gyakorlat között. Piller Tibor elôadásából jól tükrözôdik, hogy nem létezik elmélet
Innovatív vállalkozások – „az enyém is az?” Erre a kérdésre keresték a választ június 24-én a Pécsi Kereskedelmi Központban tartott tájékoztató rendezvényen a résztvevôk. A mintegy 30 érdeklôdô megismerhette a Németországban kidolgozott InnoKenn módszertant és szoftvert, melyek egy egyszerû kérdôív segítségével elemzik a vállalkozások innovációs képességének „soft” elemeit, és mutatnak rá az esetlegesen fejlesztendô területekre.
17
Az InnoWeit projekt rendezvényén a szoftver fejlesztôitôl is kérdezhettek a vállalkozások, valamint részt vettek a területi kamarák és az Enterprise Europe Network magyar hálózatának munkatársai is. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara célja, hogy a vállalkozások számára való hasznosság szempontjából tesztelje az eszközt. Ha a most futó projekt keretében sikeresen alkalmazható a módszer, akkor az késôbb kiterjeszthetô országos szinten is. Az elsô „tesztalany” a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra volt, ahol a német szakértôk segítettek a szoftver használatában és az eredmények értelmezésében.
18
Dél-Dunántúli Gazdaság
GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK
Gyógyvíz nagyhatalom a régió
Magyarország gyógyvíz nagyhatalomnak számít, különösen érvényes ez a Dél-Dunántúlra, ahol számos termálfürdô fogadja a gyógyulni vágyókat. A hazánkba látogató külföldi turisták 14 százaléka gyógyulni érkezik, s legalább három hetet – egy-egy kúra idejét – tölti el a fürdôhelyeken. A legismertebb gyógyfürdôhelyek között van olyan, ahol már évezredek óta ismerik a föld mélyérôl feltörô forró víz jótékony hatását, s van olyan is, ahol a bányászati kutatások eredményeként bukkantak rá a gyógyhatású vízre. Mára nemcsak országosan, de a régióban is fontos szerepet töltenek be az egészségturizmusban a gyógyfürdôk, jelentôs bevételi forrást jelentenek. Az idegenforgalom fejlesztéséhez köthetô beruházások között is meghatározók az egyedi hatású gyógyvizekre, a gyógyforrásokra alapozottak. A Dél-Dunántúlon az elmúlt idôszakban nem csak megújultak a már nagy hagyományokkal rendelkezôk, de számos új is létrejött, amelyek egyre több turistát vonzanak Somogy, Tolna és Baranya megyébe. S miközben más településen átlagosan két éjszakát töltenek el a turisták, addig a komplex gyógyászati szolgáltatást nyújtó gyógyfürdôkkel rendelkezôkön legalább hatot, hi-
szen aki egy-egy kúrára érkezik legalább három hétig marad. A kezelések közötti idôben pedig biztosan ellátogat a környezô településekre is, ahol felkeresi azok nevezetességeit, s természetesen a vendéglátóhelyeit, borútjait is. A Dél-Dunántúl gyógyvizei ásványi anyagokban gazdagok, az egyes betegségek megelôzésére, gyógyítására egyaránt alkalmasak. Van, amelyik magas ásványi anyag tartalmának köszönhetôen nem csak a sérülések utáni keringési zavarok megszüntetését segíti elô, de jó hatásfokkal gyógyítja a nôgyógyászati megbetegedéseket is, míg egy másik az idegrendszeri bántalmakra jelent gyógyírt. A gyógy- és termálfürdôk között található olyan is, amelyik a keringési zavarokban, a bôrbetegségekben szenvedôknek jelent enyhülést, vagy akár ivókúraként alkalmazható a fogínybetegségek kezelésére, de olyan is, amelyik a sportsérülések utókezelésére alkalmas igazán, de szinte mindegyik enyhíti a reumások panaszait. A régió termálfürdôi mindemellett nemcsak a gyógyulni vágyóknak, de családtagjaiknak számos szolgáltatást kínálnak, a gyermekeket látványmedencék, míg a sport szerelmeseit uszoda, tenisz és labdajátékokra alkalmas pályák sora várja.
Sellyei Termálfürdô Az 1100 fô befogadására alkalmas Termálfürdô 3,2 hektáros parkosított területen várja a pihenni, kikapcsolódni, valamint sportolni vágyókat. A fürdô minden nap 10-20 óráig üzemel. TÜKE kártya elfogadóhely!
A strand területén egy 26-30°C-os gyermekmedence, egy 20-26°Cos sport- és tanmedence és 36-38 fokos termálvizes pihenô medence áll a látogatók rendelkezésére. Az aktív pihenés kedvelôi számára a szaunázás és úszás mellett számos sportolási lehetôséget biztosít a létesítmény: strandröplabda- és focipálya gyönyörû környezetben várja a vendégeket. A legkisebbeket hinta, mérleghinta és homokozó várja. A nyári szezonban gyermektábor mûködik. A strandon négy büfé szolgálja ki a vendégeket. A hangulatos, nyugodt környezetben 16 fô befogadására alkalmas vendégház biztosít szálláslehetôséget. https: //www.facebook.com/sellye.strand
Tel.: 06-70-335-7411 7960 Sellye, Fürdô u. 43.
Dél-Dunántúli Gazdaság
GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK
19
Marcali Városi Fürdô és Szabadidôközpont
Kezdetektôl napjainkig
Gyógyfürdô
A város északi részén, nyolc hektáros parkban helyezkedik el a 2003ban átadott strandfürdô, mely kiváló fürdôzést, kikapcsolódást és sportolási lehetôséget biztosít az idelátogatók számára. A fedett fürdônek és tanuszodának köszönhetôen egész évben várjuk a látogatókat. A városnak és a fürdônek nagy elônyt jelent a Balaton és a Sármelléki repülôtér közelsége.
Nyári idôszakban nyugodt környezetben, az élményelemekkel gazdagon felszerelt gyógyvizes medencében is élvezheti a víz jótékony hatását. A fedett fürdô gyógyvizes medencéje egész évben vendégeink rendelkezésére áll. Mozgáskorlátozott vendégeink számára mind a beltéri, mind a kültéri medencék gondtalan használatához mobil emelôberendezéssel rendelkezünk.
Strandfürdô A szezonálisan üzemelô strandon ideális kikapcsolódást biztosító napozó területek, gyógy- és termálvizes medencék, sportpályák és gyermekjátszótér várja a látogatókat. Az úszást kedvelôk 50 m-es versenymedencében sportolhatnak, míg a gyermekes családok kényelmét nemcsak sekély vízû gyermekmedence biztosítja, hanem gyermekjátszótér is, amely a nagyméretû homokozókon kívül 18 féle épített játékelemmel van felszerelve.
Medencék
Gyógyhatású kincs A fürdô 1989 óta rendelkezik minôsített gyógyvízzel, mely nátrium-hidrogénkarbonátos, kloridos jellegû. A gyógyvízzel eredményesen kezelhetôk: nôgyógyászati megbetegedések, reumatikus, térd – csípô – gerinc ízületi bántalmak, idegrendszeri panaszok. Gyógy- és termál medence a fürdô kül- és beltéri részén egyaránt megtalálható.
Kültéri 8 pályás, 50 m-es versenymedence, 26-27 °C Gyermekpancsoló csúszdával, 28-30 °C Élménymedence, 30-32 °C Árnyékolt gyógyvizes medence, 37-38 °C Szabadtéri tanmedence csúszdával Beltéri 25 m-es úszómedence, 28 °C Oktató medence, 32 °C Gyógyvizes medence, 37 °C Pezsgô medence, 34 °C Merülô medence, 16 °C
Vitalitás, wellness A fürdôben a medencéken, szaunán és gôzkabinon kívül masszázs is igénybe vehetô, elôre egyeztetett idôpontban. Az aktív szabadidô eltöltésének a lehetôségét biztosítja a 4 db teniszpálya, kosárlabda pálya, 3 db homokos pálya (mely focizásra, kézilabdázásra és röplabdázásra is használható), valamint az 50.000 m2-es relaxációs park.
További fürdôszolgáltatások A strand területén büfé és koktél bár várja a fürdôzôket.
Nyitva tartás, elérhetôség Nyitva tartás: Fedett fürdô: egész évben 10.00–19.00 óráig Strandfürdô: május 31-tôl szeptember 1-ig 10.00–20.00 óráig Elérhetôség: 8700 Marcali, Rózsa u. 2/A Telefon: 85/ 515-200 www.marcali-furdo.hu level@marcalifurdo.axelero.net
20
GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK
Dél-Dunántúli Gazdaság
Mohács és Kistérsége Tanuszoda és Termálfürdô A fürdô a város fedett uszodájaként 2007. júniusában nyitotta meg kapuit, mely a korábban mûködött, elavult és szezonális használhatóságú strandot váltotta ki színesebb és minôségi szolgáltatásival. A fedett fürdô további bôvítéseként került átadásra a 2012. év nyarán az új, szezonálisan üzemelô szabadtéri élményfürdô. A megnyitás kapcsán sok új kedvezményes belépési lehetôség (bérlet konstrukciók, családi kedvezmények) kerültek bevezetésre. A fürdôcsarnok 3, míg az élményfürdô 4 medencével várja a fürdôzôket. Az aktív pihenésre vágyók a 33 m hosszúságú, 6 sávos, 27 ˚C fokú úszómedencében frissülhetnek fel, míg a gyermekek és úszni ta-
nulni vágyók igényeihez igazodva került kialakításra a biztonságos, 0,7-1,3 m vízmélységû, 3132 ˚C kellemes hôfokú tanmedence, valamint a pihenésre, gyógyulásra vágyó vendégek számára a 37-38 ˚C hômérsékletû, fényterápiás lámpákkal felszerelt gyógyvizes ülômedence. Az élményfürdôben kialakításra került egy élmény elemekkel tarkított élménymedence, gyerekmedence, a legkisebbekre is gondolva bébipancsoló, valamint egy úszómedence. A fürdô wellness-szolgáltatásai különbözô szauna, gôzkabin, merülô medence, valamint többféle masszázs szolgáltatással egészülnek ki. A sportolni vágyók igényeihez igazodva került kialakításra egy homok aljzatú röplabdapálya. A gyógyvízre építkezve a közeli jövôben a gyógyulni vágyók számára szakorvosi beutalóval, az OEP által finanszírozott fürdôgyógyászati ellátások egy körének igénybevételére nyílik lehetôség. A mohácsi gyógyvíz ásványi sókban gazdag, nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos jellegû, fluoridos, lágy termálvíz, melynek jelentôs a vas és a jodid tartalma, mely rendkívül kedvezô hatású az ízületi, reumatikus, nôgyógyászati megbetegedések kezelésére, sportsérülések
utókezelésére, fokozza a szervezet ellenálló képességét, valamint élénkítô és általános erôsítô hatása van. Cím: 7700 Mohács, Felszabadulás u. 1. Web: www.mohacsuszoda.hu
Dél-Dunántúli Gazdaság
GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK
21
22
A HÓNAP ÜZLETEMBERE
Dél-Dunántúli Gazdaság
Vendler Balázs, a MarkCon Kft. ügyvezetôje „Díjat kapni jó. Díjat kapni jó, mert azt mutatja, másoknak is tetszik az, ami szerintünk jó. Amikor ott álltunk a 100nál is több HR vezetô elôtt, kezünkben a »2014 Legjobb HR Projektje« díjjal, a magyar HR Oscarral... igen, az jó volt.” – írja a nemrégiben elnyert legújabb elismerésrôl a Games for Business blogon Vendler Balázs, a pécsi MarkCon Kft. ügyvezetôje, akinek – számos díjjal a hátuk mögött – még mindig fontos a megerôsítés, a visszajelzés, aminek az üzenete: „úgy éreztem, jó úton haladunk”. — Amiért kiérdemeltük a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége és az Országos Humánmenedzsment Egyesület 5. alkalommal meghirdetett HR Oscar pályázatának 2014 legjobb HR Projektje elismerését, az a PricewaterhouseCoopers Magyarországnak (a továbbiakban: PwC-nek) kifejlesztett toborzási játékunk, a Multipoly elmúlt három évben elért eredménye – mondja Vendler Balázs. A MarkCon még 2006-ban fejlesztett ki munkaerô-toborzásra egy szimulációs játékot az ELCOTEQ megbízásából. Dolgoztak a PTE-KTK-nak, majd 4 évig mûködtették a Pécsi Tudományegyetemnek készített toborzási játékukat. 2012-ben a PwC számára hozták létre az elsô Multipoly elnevezésû PwC-játékot, ami a munkaadói imázs erôsítését, a tehetséges fiatalok megtalálását segítette. Vendler szerint a játék gigantikus üzlet a világon, így az elsô sikerek után a MarkCon kapacitása jelentôs részét ebbe az irányba fordította. — A gamificationrôl („játékosítás”, a játékelemek felhasználása játékon kívüli folyamatokban – a szerk.) számos alkalommal tartottunk tájékoztatót különbözô konferenciákon, rendezvényeken. Itthon egyelôre kevés, referenciával rendelkezô piaci szereplô mûködik ezen a területen. Ezért megragadunk minden lehetôséget a hazai szakemberek tájékoztatására és az elôadások, roadshow-k mellett elindítottuk a blo-
gunkat is. Így jutottunk el az országos HR-konferencia szervezôihez, akiknek felajánlottuk, hogy szívesen bemutatnánk a Multipolyt. Beadtuk a pályázatot a díjra és örültünk, hogy rögtön sikerünk lett. A hazai piac mellett a külföldi
betörni a piacra, megdolgoztunk a mostani pozíciónkért. Korábban is jól fogadtak bennünket, amikor azt mondtuk magunkról, hogy üzleti célú játékfejlesztéssel foglalkozunk, de amióta megjelent a nemzetközi szakirodalomban a gamification, és különbözô piacelemzô
„Díjat kapni jó!”
piac felé is elindultunk a gamificationnel a magunk számára felállított terv alapján. Ebben pl. Párizs nem szerepelt, de a közelmúltban lehetôséget kaptunk egy ottani bemutatkozásra. Ez nagyon jól sikerült. Ôsszel Londonba megyünk egy online toborzással foglalkozó konferenciára, ahol kiállítók és kiemelt elôadók leszünk. Menet közben bejött a képbe Németország, oda a legnagyobb HR-kiállításra szerveztük be magunkat kiállítónak. — Milyen érdeklôdés mutatkozik a gamification iránt? — Bátran kijelenthetem, hogy nagyon nagy az érdeklôdés. Ez annak is köszönhetô, hogy 2006 óta próbálunk
cégek véleménye szerint is nagy robbanás következett be a piacon, azóta megélénkült a kereslet. Az USA és Ázsia után már európai és hazai kongresszusok is foglalkoznak ezzel a területtel. — Önök miként tudnak elébe menni a majdani keresletnek? A játékalkalmazások tulajdonképpen hasonló alapon mûködnek, csak az adott céghez kell szabni ôket? — Ezek nem igazi játékok, csak játékelemeket tartalmazó szoftveres megoldások. A mi erôsségünk az, hogy egyedi megoldásokat tudunk nyújtani, már maga a játékkoncepció is egyedi. A toborzási játékunk üzenete az, hogy: próbáld ki magad a munkahelyen, mielôtt elhelyezkednél ott. Ilyen típusú megoldást egyébként nagyon keveset lehet látni nemzetközi színtéren is. Azt, hogy milyen irányba mennek a trendek, mi iránt lesz kereslet, azt a piac mutatja meg. Most hiszünk valamiben, keressük hozzá az ötleteket, azokhoz pedig a vevôket. — Miként fogadják Nyugat-Európában, hogy egy pécsi vállalkozás próbál utat törni magának? — Senkit nem érdekel, hogy pesti vagy pécsi cég vagyunk, minden országnak megvan a maga üzleti kultúrája, amihez alkalmazkodnunk kell. A párizsi konferencia hozadéka volt, hogy kapcsolatba kerültünk több nemzetközi partnerrel, akik szeretnének képviselni bennünket. Az ô segítségükkel dolgozunk azon, hogy sikeresek legyünk külföldön is. N.T.
Dél-Dunántúli Gazdaság
23
IPARI PARK
Újabb csarnokokkal gyarapodott a Bólyi Ipari Park A Bólyi Ipari Park 55 ha területen fekszik, ebbôl jelenleg mintegy 14 ha a szabad terület. A park egésze közmûvesített, tehát úttal, víz-, szennyvíz- és gázhálózattal, villamos- és termálenergiával, valamint optikai hálózattal ellátott. Tavaly két vállalkozás építette fel gyártócsarnokát: az egyik korábban egy kis bólyi bérleményben dolgozott, de bôvítette a tevékenységét és a létszámát, így egy zöldmezôs beruházásra kapott támogatással ezer négyzetméteres termelô csarnokot húzott fel. Mellette egy betonelemgyártó üzem szintén tevékenység-bôvítés miatt döntött egy 1600 nm-es csarnok építése mellett. Idén az önkormányzat beruházásaként jön létre két épület: az egyik egy szolgáltató cég csarnoka lesz, ami gyakorlatilag készen is van, hiszen most zajlik a használatba vételi eljárás. A másik épület is már félig áll, ebbe egy helyi vállalkozás és egy fûszerkeverô cég jelentkezett be, velük nagy tervei vannak az önkormányzatnak. Sôt, már tervezik a harmadik, saját beruházásban létrehozandó csarnokot (amire szintén nyertek pályázati támogatást és még idén be kell fejezni), ebben egy kis élelmiszer-feldolgozó üzem mûködik majd a termálvíz nyújtotta szárítási lehetôséggel. Hogy miként adódott ezeknek a csarnokoknak az ötlete, arról HÁRS József polgármestertôl érdeklôdtünk. — Általában úgy indítjuk a fejlesztéseinket, hogy már ismerjük a lehetséges bérlôt, hiszen a csarnokot az ô igényei szerint építjük meg. Sajnos, bennünket is érnek meglepetések, mert elôfordult, hogy a leendô bérlô
Néhány évvel ezelôtt elfogadott a bólyi képviselô-testület egy kezdeményezést a helyi ipari parkkal kapcsolatban: önkormányzati és pályázati támogatással alakítson ki csarnokokat az önkormányzat, hiszen ma már kevés az olyan befektetô, amely a minden infrastruktúrával ellátott területre képes saját maga felépíteni a gyártóbázisát. Az elmúlt évek azt igazolták, hogy bölcs döntést hoztak a városatyák: idén az önkormányzat nonprofit kft.-jének pályázatával két csarnok épül, de már tervezik a harmadikat is.
meggondolta magát és elment, így új bérlôt kellett keresni, ami nem egyszerû. Az önkormányzat abból a ténybôl indul ki, hogy a magyar vállalkozások nem elég tôkeerôsek egy zöldmezôs beruházás elindításához. Még ha pályázati lehetôség is kínálkozik számukra, akkor sem tudják biztosítani az önerôt, ami ma már számos esetben „csak” 50%. Ezért azt gondoltuk, hogy megépíti az önkormányzat ezeket a telephelyeket, 50%-os pályázati támogatással és 50% önerôvel. Ugyanis az a véleményünk, hogy az ipari park bevételét (az iparûzési adót) forgassuk vissza, így nagyobb eséllyel jönnek a vállalkozók. — Mi a haszna az önkormányzatnak ebbôl? — Elôször is a bérlôk tisztességes bérleti díjat fizetnek, úgy számoljuk, hogy 7 év alatt megtérül a befektetett pénzünk. Másodszor a bérlôk kötelezettséget vállalnak a foglalkoztatásra, de közben az önkormányzattól veszik meg a különbözô szolgáltatásokat: a termálvizet, a vizet, szennyvizet, az optikai hálózatot, emellett fizetik az iparûzési adót. Szeretjük helyzetbe hozni a vállalkozásokat, de komoly elvárásaink is vannak feléjük. — Jellemzô, hogy más településekrôl érkeznek a bérlôk az ipari parkba vagy pedig helyi vállalkozások települnek be?
— Alapvetôen a helybeli, a térségi vállalkozásoknak szeretnénk kedvezni, de több olyan család is mûködtet céget a parkban, amelyek visszajöttek Bólyba. Valaha elköltöztek innen, máshol dolgoztak, majd visszajöttek az egész családdal, itt vettek ingatlanokat, a gyerekek itt járnak óvodába, iskolába, valószínûleg ezek a fiatalok már itt maradnak. Azért települtek vissza, mert jobb körülményeket tudunk számukra biztosítani, mint ahol korábban laktak. Például óriási elôny, hogy optikai hálózat van minden csarnokban, így akár otthonról is vezérelhetik a gyártási technológiát. Mivel az ipari parkunk viszonylag nagynak számít a térségben, az itt mûködô vállalkozások közösen pályáznak a villamos-energiára. Ha kW-onként csak 1 Ft-tal olcsóbban kapják az energiát, az havonta több tízezer forint megtakarítást jelent, éves szinten pedig több százezer forintról van szó. A megtakarított összeget szívesebben ajánlják fel a vállalkozások, mondjuk, rendezvények támogatására. — Úgy tudjuk, vannak még üres területek a Bólyi Ipari Parkban. — Igen vannak, így további vállalkozásokat szeretnénk betelepíteni. Például vásároltunk fóliaházakat és bontott üvegházakat Ausztriából, hogy termálvíz-fûtéssel üzemelô fóliaházakat építsünk. Szeretnénk, ha valaki bérelné, termelne benne, így az élelmiszer-feldolgozó üzemmel remekül tudna kooperálni. Mi is látjuk, hogy az ipari szereplôk betelepülésével nem nagyon számolhatunk, így más irányba kell menni, ezért építjük a csarnokokat a Bólyi Ipari Parkba. N.T.
24
Dél-Dunántúli Gazdaság
SZAKKÉPZÉS
Dobogós szakmunkás tanulók a Parlamentben A Szakma Kiváló Tanulója országos szakmai versenyen dobogós helyezést elért tanulókat és gyakorlati felkészítôiket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Parlament felsôházi termében ünnepélyes keretek között elismerésben részesítette. A díjátadóra a Szakma Kiváló Tanulója versenyen dobogós helyezést elérô diákok és felkészítô tanáraik kaptak meghívást. Az ünnepségen dr. Kövér László, az Országgyûlés elnöke, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke adott át emléklapot a díjazottaknak. Az SZKTV és OSZTV versenyeken együttesen ebben az évben közel 4000 tanuló vett részt, közülük 106 iskolából 194 diák került be a szakmai versenyek országos döntôjébe. A versenyen a 60%-os eredményt elérôk felmentést kaphattak a tanév végén esedékes szakmai vizsgarészek alól. Így ez évben a tanulók 80 %-a kapott a teljes szakmai vizsga letétele alól felmentést. A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2015. évben is meg kívánja rendezni az SZKTV, OSZTV versenyeket és a Szakma Sztár Fesztivált. Név Szakma 1. helyezést ért el Czeininger Enikô Mária nôi szabó
Páll Árpád
2. helyezést ért el Ács Norbert
Tamás Gábor
A Parlament felsôházi terme
Czeininger Enikô és felkészítô tanára Rapp Józsefné a Parlamentben Baranya megyébôl az ünnepségen a táblázatban feltüntetett tanulók vehettek át felkészítô tanáraikkal elismerô oklevelet:
Iskola
Tamás Gábor tanuló és gyakorlati képzôje Csike Zoltán
Gyakorlati képzôhely
Pécsi 500. Számú iskolai tanmûhely AngsterJózsef Szakközépiskola víz-, csatorna- és Pécsi Simonyi Károly Gépész-Tér Kft. közmûrendszer- Szakközépiskola szerelô és Szakiskola hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô kômûves
Pécsi Simonyi Károly Klímatrióplussz Kft. Szakközépiskola és Szakiskola Mohácsi Radnóti Csike Zoltán ev Miklós Szakképzô Iskola, Szakiskola és Kollégium
Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ad át elismerést
Dél-Dunántúli Gazdaság
25
SZAKKÉPZÉS
Végzôs tanuló után is jár
a normatív támogatás
A Szakképzési törvény értelmében a tanulószerzôdés megszûnik, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján. Abban az esetben, ha a tanuló szakmai vizsgája nem sikerül, a vizsga utolsó napjával szûnik meg a tanulói jogviszonya, ami szintén a tanulószerzôdés felbontását eredményezi. A tanulószerzôdés alapja a tanulói jogviszony, ez
egyben a tanulószerzôdés érvényességének a feltétele. A tanuló részére eddig a napig kell az ösztöndíjat részarányosan kifizetni. Ezzel a nappal a tanuló társadalombiztosítási jogviszonya is megszûnik. A vállalkozásoknak a megszûnés napjával a tanulót ki kell jelenteni, majd a tanulószerzôdést megszüntetni. A tanulószerzôdés munkaügyi okirat, melyet a megszüntetés után meg kell ôrizni.
A vállalkozót az adott hónapban szintén megilleti a normatív támogatás idôarányos része. Fontos, hogy az arányosított normatív támogatás lehívására kerüljön sor, mert a késôbbiekben önrevízióra lesz szükség. A gyakorlati képzést szervezô vállalkozás a tanulószerzôdés megszûnését öt munkanapon belül köteles bejelenti a kamarának. A kamara a nyilvántartásában a tanulószerzôdés megszûnését elôjegyzi.
SAJTÓKÖZLEMÉNY A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA „DOLGOZVA TANULJ!” CÍMÛ, TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 KIEMELT PROJEKTJÉNEK MEGKEZDÉSÉRÔL 2014. május 15. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Dolgozva tanulj!” címû, TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 azonosító számmal Kiemelt pályázati forrást nyert, melynek megvalósítását 2014.01.02-vel megkezdte. A projekt megvalósítása az MKIK Oktatási és Képzési Igazgatóságának koordinálásával és a 23 területi kamara illetékességével kerül lebonyolításra. Az országos kamara végzi a feladatellátáshoz szükséges fejlesztéseket, a végrehajtáshoz szükséges feltételek kialakítását és a feladatmegvalósítás felügyeletét. Az országos hatókörû kiemelt projekt célja, hogy biztosítsa a szakképzésben a gyakorlati képzéshez a minôségi oktatói feltételeket és ezáltal növelje a gyakorlati képzés színvonalát, elôsegítse a végzett tanulók elhelyezkedését. A szakképzésben az utóbbi években végbement jogszabályi változások szükségessé teszik a szakoktatók folyamatos továbbképzését, módszertani kultúrájának gazdagítását. A projekt tevékenységei 3 fô téma köré szervezôdnek. Az „A” alprojekt keretén belül mintegy 700 fô részére kerül sor pedagógiai, pszichológiai, jogi- szakmódszertani és tanügyigazgatási ismeretek átadására. A 60 órás Módszertani képzésre, az iskolai rendszerû szakképzésben együttmûködési megállapodás és/vagy tanulószerzôdés keretében gyakorlati képzés szervezôjeként, illetve folytatójaként résztvevô gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatói vehetnek részt. A „B” alprojekt célja 3000 gyakorlati oktató támogatása a mestercím megszerzéséhez, elôsegítve, hogy a külsô képzôhelyeken szakoktatói feladatokat ellátó szakemberek rendelkezzenek mestervizsgával. A jogszabályi változások hatására, a szakképzés minôségének javítása érdekében, azon szakképesítések oktatóinál, ahol a szakképesítésért felelôs miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, 2015. szeptember 1-tôl kizárólag mestervizsgával rendelkezô szakember oktathat. E kötelezettség teljesítésére a mestervizsgáztatásban kizárólagos jogszabályi felhatalmazással rendelkezô MKIK és a 23 területi kamara szervezésében kerülhet sor. A projekt, 80%-ban járul hozzá a képzés és a vizsgáztatás költségeihez. A „C” alprojekt keretében a TÁMOP-2.3.4.A „Gyakornoki program a tanulószerzôdés keretében tanult pályakezdôk támogatására a konvergencia régiókban“ programban résztvevô, gyakornokokat fogadó mentorok részére nyújtanak szakmai szolgáltatást és módszertani segítséget munkatársaink. A program a pályakezdô szakemberek szakmai ismereteinek elmélyítését és az önálló, kreatív munkavégzés elsajátítását segíti elô a területi kamaráknál kialakított tanácsadói hálózat keretében.
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Cím: 1054 Budapest, Szabadság tér 7. Telefon: +36 (1) 457-5401 E-mail: dolgozvatanulj@mkik.hu Honlap: www.mkik.hu
26
Dél-Dunántúli Gazdaság
MESTERKÉPZÉS
Nem kárpitosnak készült, de a szenvedélye lett Pécsett a Tettye egyik csendes utcájának végén áll egy ház. Nincs rajta cégtábla, mégis sokan tudják: az udvar mélyén kárpitos-mûhely rejtôzködik. Rövid ideje azonban nincs ki dolgozzon benne, LÉDERER Vilmos kárpitos mester már az égiek között készíti szebbnél, szebb székeit. Nem akart kárpitos lenni, az édesapja választotta neki ezt a szakmát.
Kisebb munkákkal kezdte, mert mindig is vallotta: a kicsi hozza meg a nagyot. Eleinte a bútorok mellett autókárpitozással is foglalkozott, a kettô jól kiegészítette egymást. Aztán egyre érdekesebb feladatokkal bízták meg. Mindig szerette a kihívásokat, ezért örömmel vette ezeket. Egyre többen keresték fel, hogy újítsa fel antik- és stílbútoraikat. Szép korszaka volt ez az életének.
Szentlôrincen volt egykor kocsmájuk, de a háború után elveszítették mindenüket. A testvérével mind a ketten jó tanulók voltak, de a származásunk miatt, akkoriban nem tanulhattak tovább. Így lett kárpitos. Nem volt akkoriban könnyû az inas élete. Naponta 10-12 órát dolgoztak. A munkába menetel elôtt megvették és vitték magukkal a szükséges kellékeket, a hevedereket és a rugókat. Harmadévben már önállóan készített el akár egy ágyat is. A szakmunkásvizsgát követôen a mestere anyósánál dolgozott tovább segédként, ez idô alatt sajátította el a kárpitozás hagyományos munkamûveleteit, ugyanis szinte mindent kézzel csináltak, egyedül csak varrógépet használtak akkoriban a kisipari mûhelyekben. Innen Komlóra került, a helyi ipari szövetkezethez, ahol belekóstolt a nagyüzemi szalagmunkába. Szerencséjére itt is jó szakemberekkel hozta össze a sors, hamar befogadták. Szakmailag is sokat jelentettek neki ezek az évek, ott tanulta ki az autókárpitozást, a hûtôtakaró, a védôhuzat, a bordázott bôrülés, a tetôkárpit és a kéder varrás készítésének fortélyait, de dolgozott a pécsi Vegyesipari KTSZ-nél, az AFIT-nál, mint autókárpitos, s több kisebb helyen. Mindenhol igyekezett minél több szakmai fogást elsajátítani. Aztán nagy elhatározásra jutott, s mint autó- és bútorkárpitos kiváltotta az ipart. Az elsô mûhelyét a jelenlegitôl egy utcányira található egykori szülôi házban nyitotta meg.
Ekkoriban dolgozott a múzeumnak, de az MTA Jurisics utcai székházának dolgozó- és vendégszobáiba a bútorokat is ô készítette el. A Pécsi Faipari Szövetkezet egyedi, kisszériás bútorainak kárpitozása is a mûhelyükben készült. A Pécsi Harmadik Színház nézôterének átalakítására volt a legbüszkébb, ahol nemcsak a kárpitozást kellett megcsinálnia, hanem a nyikorgó székeket is csendessé kellett varázsolnia. Sok kísérletezés után született meg az ötlet, az ülôlapra fémkeretet helyezett fel. A Pécsi Nemzeti Színház nézôtere is az ô keze munkáját dicséri, ugyanúgy, ahogy a Hunyadi úti házasságkötô terem különleges megoldású székei.
Máté András belsôépítésszel 1985-ben kezdtek el egyedi – garnitúrákat és elemes – bútorokat készíteni, amelyeket zsûrizés után a Mûcsarnok boltjaiban lehetett megvásárolni hosszú éveken át. E mellett több bank bútorait is közösen készítették el. Mindeközben egyre több felkérés érkezett, egyebek mellett arra, hogy varázsolja újjá a Várostörténeti Múzeum Zsolnay-szobájának bútorait, s a Városházán a polgármesteri iroda szalongarnitúráját, az Egyetemi Könyvtár igazgatói irodájának bôr foteljeit és kanapéját, vagy az egykori megyei könyvtár vezetôi szobájában álló szalongarnitúrát, a Mûvészetek Háza festett szobáinak antik bútorait. Rendszeresen dolgozott a Pécsi Dohánygyárnak, de az Autóközlekedési Tanintézet két oktatótermét is ô rendezte be. Ugyan 2007-ben nyugdíjba, de nem nyugalomba vonult, s már nyugdíjasként az Iparosház nagytermének székeit ô húzta át, valamint 2008ban Horváth Olivér Adolf zirci apátságbeli – a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma igazgatói szobájába kerülô – ülôgarnitúráját újította fel. Folyamatosan fejlesztette a mûhelyét, s képezte magát, hogy lépést tudjon tartani a megrendelôk igényeivel és a szakmában bekövetkezett változásokkal egyaránt. A tudását is igyekezett átadni, 1980-ban fogadta az elsô tanulóját, s 2005-ig több mint száz fordult meg a keze alatt. Volt hogy 4-5 tanuló is dolgozott a mûhelyében. Azokkal, akiken látszott, érdekli ôket a szakma, külön is foglalkozott. Arra különösen büszke volt, hogy közülük többen a Szakma Kiváló Tanulója versenyen szép eredményeket értek el, volt, aki az elsô négy közé is bekerült. A legjobbak nála maradtak a végzést követôen is, közel húszan pedig, szerte az országban, önálló vállalkozást indítottak. Vallotta, ahhoz hogy valaki ezt a szakmát jól megtanulja, sok kitartás és egy kis plusz tehetség is kell. A közéletben is kivette a részét, ennek elismeréseként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Életmû-díjat, az Ipartestületek Országos Szövetsége pedig IPOSZ-díjat adományozott neki. Sz.K.
Dél-Dunántúli Gazdaság
TANULÓSZERZÔDÉS
27
Lassan húsz esztendeje annak, hogy meghatározó szerepet tölt be a klímarendszerek kiépítésében, szerelésében a pécsi Klímatrió Kft. Míg az elsô idôkben Baranya székhelye és térsége volt tevékenységük színtere, addigra ma már nemcsak az egész országra, de a határon túlra is kiterjed a tevékenységük. Tanulók képzésével másfél évtizeddel ezelôtt kezdtek el foglalkozni.
Eltolódtak az értékrendek — Annak idején a kamara keresett meg bennünket azzal, hogy vegyünk részt a tanulók képzésében – kezdi beszélgetésünket REITZ Gábor, a Klímatrió Kft. tulajdonosa, cégvezetôje. — Ugyan már akkoriban mi is foglalkoztunk a gondolattal, hogy magunk neveljük ki a szakember utánpótlásunkat. Személy szerint magam is fontosnak tartottam. A tanulókkal a kezdetektôl fogva mérnökök is foglalkoznak, akik a mestervizsgát is leteszik. Ugyan egy kicsit értetlenül állunk a kitétel elôtt, hogy 2015-tôl csak mesterek foglalkozhatnak velük. Miután a kezdeti idôben ez a szakma még nagyon újnak számított, a tanulók gyakorlati képzése az egyetemi tankönyvek alapján, valamint az általunk szerzett ismeretek átadásával, s az akkor fellelhetô néhány hûtéstechnikával foglalkozó könyv segítségével folyt. — A szerelôink hatvan-hetven százaléka a tanulóinkból került ki – folytatja tovább Reitz Gábor. — Szinte az elsô pillanattól az alapelvünk az volt, hogy a tényleges munkába vonjuk be ôket, éppen ezért a szakembereinkkel közösen kint dolgoznak a munkahelyeken. Itt lehetôségük van arra, hogy a gyakorlatban ismerjék meg és sajátítsák el, hogy miként kell a rendszereket kiépíteni, beüzemelni, szervizelni. A paletta is széles, hiszen a legkisebbtôl a legnagyobbig mindent szerelünk, legyen szó akár egy szoba vagy egy egész csarnok klimatizálásáról. — A telephelyünkön található gyártómû helyünkben a szellôzô rendszerek kiépítésében szerzett tapasztalatainkat kihasználva pedig saját gyártású légcsatornákat készítünk és a szellôzô-rendszerek egyes elemeit állítjuk elô. Annak a véleményének is hangot adott, hogy sajnos a jó szakember ma nem megbecsült tagja a társadalomnak,
se anyagilag, se emberileg. A szülôk jelentôs része is azt vallja, inkább szerezzen diplomát a gyermeke, minthogy szakmát tanuljon, még ha megfelelô kézügyessége is lenne hozzá. Eltolódtak az értékrendek, úgy gondolják az emberek, csak akkor érvényesülhet valaki, ha egyetemet, fôiskolát végez.
— A magam részérôl, amikor felveszek hozzánk egy fiatalt tanulónak, akkor elôször is arra hívom fel a figyelmét, hogy szeretném, ha érdekelné a szakma – hangsúlyozza. — Kérdezzen, hogy tudjuk mely terület érdekli, a szellôzés-technika, a klíma-berendezések, mert akkor arra a területre irányítjuk. Nagyon fontos ez, mert ha ténylegesen meg akarja tanulni, s ez látszik rajta, odafigyel, igyekszik a fogásokat elsajátítani a szakembereink is szívesebben foglalkoznak vele. Ugyanis ez elsôsorban munkahely, ahol napi feladatokat kell megoldani, a megrendelôket kell magas minôségben és színvonalon kiszolgálni.
Számos fiatal sajátította el náluk a szakma alapjait, nem egy közülük az országos versenyen az elsôk között végzett, idén is volt egy, aki felállhatott a képzeletbeli dobogó második fokára. — Jelenleg nyolc tanulónk van, de jöttek át hozzánk év közben más gyakorlati helyekrôl is, mert azt hallották itt megtanulhatják a szakmát – emeli ki Reitz Gábor. — A kezdetektôl mérnökök is foglalkoznak a tanulókkal. Jó a kapcsolatunk a szakképzô iskolával, ahol a tanmûhely kialakításában jelentôs szerepet vállaltunk. A Pécsett jelenleg klímaszerelôként dolgozók jelentôs része nálunk sajátította el a szakma alapjait. Vallja: a klímaés szellôzôrendszerek szerelése az épületgépész szakma csúcsa, itt szinte mindenhez kell érteni a villanyszereléstôl, a gépészeten át egészen a fémipari munkákig. Rengeteg lehetôség van benne, a szakma folyamatosan fejlôdik, újabb és újabb berendezéseket dobnak piacra a cégek, amelyek ma már nemcsak hûtenek, de fûtenek is, s aki ezt az állandó mozgást nem követi, nem képezi magát, az rövid idôn belül lemarad. A Klímatrió 1995 óta a piac meghatározó szereplôje a klímatechnika területén. Komplex szolgáltatást nyújtanak a gyártástól, tervezésen, kivitelezésen, üzemeltetésen át egészen a karbantartásig, ami ilyen formában ritkaságnak számít ezen a piacon. Sz.K.
28
DÍJAZOTTAK
Dél-Dunántúli Gazdaság
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komlói Városi Elnöksége évrôl évre szakmai díjakkal ismeri el a térség gazdasági életében, a szakember-utánpótlás nevelésében, valamint az idegenforgalom fellendítésében jelentôs szerepet vállalók tevékenységét.
Az elvégzett munkát ismerik el vele Ebben az évben Komló és térsége gazdasági fejlôdését elôsegítô munkássága elismeréseként a
A Komlói Szakképzési Díjat
dr. TÁNCZOS Frigyes Attilának ítélték oda.
ebben az esztendôben id. KECSKÉS Károly József vehette át, aki az elmúlt évtizedekben jelentôs szerepet vállalt a fémipari szakmákban a szakember utánpótlás kinevelésében.
— Amikor kézbe vettem a díjátadóra szóló meghívót nagyon meglepôdtem, s az elsô gondolatom az volt, mekkora megtiszteltetés, s milyen jó dolog, hogy a tevékenységünket mások is fontosnak tartják – mondja dr. Tánczos Frigyes Attila, aki több mint három évtizede dolgozik Komlón. — A másik, ami külön örömmel töltött el, hogy a helyben élôk javaslata alapján ítélték oda, szakmai díj, nem kötôdik hozzá politika, személynek szól, s az elvégzett munkát ismerik el vele. S az külön értéke, hogy nem jár hozzá pénzjutalom. Tánczos Frigyes Attila kezdeményezésére jött létre több mint tizenöt évvel ezelôtt a Komlói Eü.-Med Kft., amelynek ügyvezetôje, s ma már a házi orvoslás mellett a komlói Egészségcentrum – kórház – fôigazgatója. A hét dombra épült város egyik legnagyobb foglalkoztatójaként az elmúlt idôszakban jelentôsen hozzájárult több száz család életkörülményeinek megváltoztatásához, s a település gazdasági helyzetének javításához. Tevékenységének eredményeként, az egészségügyi hálózat fejlesztésére pályázati úton 2007-2013 között közel 850 millió forint érkezett Komlóra.
Mint mondja, amikor kibontotta a díjátadóra szóló levelet, elôször az jutott eszébe, hogy vajon ki javasolhatta ôt. — A díj váratlanul ért, nagy örömmel töltött el – mondja. — Az eltelt évek alatt sokan megfordultak a kezem alatt, volt amikor hat tanuló is volt nálam egy idôben. Az elsô évfolyamokból sokan nálunk folytatták tovább. Közülük vannak, akik ma már Németországban dolgoznak, ahol megállták a helyüket, többen le is telepedtek. Ma már azonban egyre nagyobb gondot jelent, hogy kevesen választják a fémipari szakmákat, s közülük is sokan csak kényszerbôl. Idén mind az öt tanulónk végez, közülük egy marad. A következô tanévben újak érkeznek, a terveink szerint ismét öt gyakorlati oktatása folyik majd nálunk. Id. Kecskés Károly József a Mecseki Szénbányáknál dolgozott annak megszûnéséig. Majd egyéni vállalkozó lett, s 2003ban megalapította az acélszerkezetek gyártásával foglalkozó Kecskés Fémipari Kft.-t. Szinte az elsô pillanattól kezdve voltak tanulói, akik közül a szakmunkásvizsgát követôen többet alkalmaztak. Egy részük jelenleg is a cégnél dolgozik, de vannak olyanok is, akik a város acélszerkezet-gyártó vállalkozásainál helyezkedtek el, s ma is megbecsült szakemberek.
Jánosi Engel Adolf Díjat
A Komlói Idegenforgalmi Díjat az elnökség Horváth Lászlónénak, a Közösségek Háza, Színház- és Hangversenyterem igazgatójának ítélte oda.
— Amikor kézbe vettem a levelet elôször is megnéztem, hogy valóban én vagyok-e a címzettje, nem történt-e tévedés – mondja Horváth Lászlóné. — A kultúra inkább fogyasztó, mint a gazdaság része. Szakmai siker ez a díj, s attól igazán egyedi és különleges, hogy a gazdaság szereplôi ítélték oda, mintegy elismeréseként az általam vezetett intézményben folytatott tevékenységnek, ami hozzá tud járulni a város bevételeinek növeléséhez egyebek mellett olyan nagy hagyományokra visszatekintô fesztivál megrendezésével, mint a Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál, amely számos turistát vonz kétévente a városba. Ezt a díjat nem én, hanem egy közösség kapta, minden siker mögött ott vannak a munkatársaim is. Horváth Lászlóné több mint három évtizede van a pályán. Szülôvárosában, Komlón, 1981 eleje óta dolgozik abban az intézményben, amelynek jelenleg elsô számú vezetôje. Három évtizede szervezi, irányítja a város kulturális életét. Sz.K.
Dél-Dunántúli Gazdaság
29
DÍJAZOTTAK
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklós Városi Elnöksége évrôl évre szakmai díjakkal ismeri el a térség gazdasági életében, a szakember-utánpótlás nevelésében, valamint az idegenforgalom fellendítésében jelentôs szerepet vállalók tevékenységét.
Meglepetés volt a díj Ebben az esztendôben a Siklós és térsége gazdasági fejlôdését elôsegítô munkássága elismeréseként Than Károly Díjat vehetett át SZABÓ Zsolt, a Zsé-Zsé Bt. tulajdonosa. — Nagyon meglepôdtem, amikor megkaptam az ünnepségre szóló meghívót – mondja Szabó Zsolt. — Egyre kevesebb ma már az olyan kis mûszaki bolt, mint a miénk. Tudomásom szerint a megyében mindössze hat van. Jólesett, hogy valaki felfigyelt ránk. A munkatársaimmal a kezdetek óta szinte együtt dolgozunk, ôk is nagyon örültek, hogy ilyen módon is elismerik a tevékenységüket. Persze annak is utánanéztem, hogy ki volt Than Károly, akinek a nevét a díj viseli, számomra akkor derült ki, hogy egy híres tudós volt, s egyben nagy környezetvédô is volt. A tevékenységünkhöz ezért is köthetô, mivel az általunk forgalmazott mûszaki termékek veszélyes hulladéknak minôsülnek. Csereakcióink során visszavesszük ezeket, valamint begyûjtjük az elhasznált veszélyes háztartási gépeket, amit késôbb meg is semmisítenek. A Siklós belvárosában található mûszaki üzlet húsz évvel ezelôtt fogadta az elsô vevôket, s ma már százötven négyzetméteren kínálja az évtizedek óta piacon lévô termékeket, ôrizve a minôséget a városba betelepült multik által kínált portékákkal szemben. — Üzleti filozófiánk alapja, hogy nem minden áron akarunk eladni – folytatja tovább Szabó Zsolt. — A legjobb reklám ugyanis a megelégedett vevô, akinek mindent el kell mondani – s az igazat – egy adott termékrôl, s minden kérdésére válaszolni kell. S ennek a személyes kapcsolatnak köszönhetô, hogy mára kialakult egy törzsvevô körünk, s vannak olyan családok ahonnan a nagymama és az unoka is nálunk vásárol.
A Siklósi Szakképzési Díjat idén Harmat Vilmos cukrász vehette át, aki már évtizedek óta foglalkozik a jövô szakembereinek kinevelésével. Ezt tette a Hamburger Cukrászüzemben is, amelyet jelenleg, mint bérlô üzemeltet. — Meglepôdtem, amikor megtudtam, idén e díjat nekem ítélték oda – mondja. — Úgy gondoltam vannak nálam idôsebb mesterek, akik ezt jobban megérdemelnék. Elôször próbáltam titokban tartani a környezetem elôtt, de aztán csak kitudódott. Ez a díj a cukrászüzem minden dolgozójának szól, hiszen a tanulókkal nem csak én, hanem kivétel nélkül mindenki foglalkozik. Harmat Vilmosnak szinte az elsô pillanattól kezdve voltak tanulói. Már Bólyban az Áfész Cukrászüzemében, aztán amikor 1992-ben a Hamburger Cukrászüzemhez került, akkor évrôl, évre három, négy is volt a keze alatt. Az egyik közülük, Szakó Andrea ma már az üzlettársa, de a mostaniak közül Maros Mercédesz, szintén velük dolgozik. — Aki ezt a szakmát választja nem is tudja, mit vállal, csak azt látja, hogy milyen szép és finom mondjuk egy dísztorta. Azt azonban nem, mennyi mindent kell megtanulni addig, s azt sem, hogy ez milyen nehéz fizikai munka, hiszen egész nap állva kell dolgozni – hangsúlyozza.
A Siklósi Idegenforgalmi Díjat idén a 20-as évek Amerikáját idézô, négycsillagos, megnyitása óta igazi turisztikai vonzerôvé növô Hotel Castellonak ítélte oda a városi elnökség. — Nagyon boldog voltam, amikor értesültem arról, hogy az idegenforgalmi díjat nekünk ítélték oda – mondja Zoric Dragoslav cégvezetô. — Még az utunk elején járunk, még sokat kell fejlôdnünk, de ez egy jel arra, hogy jó az irány ami felé haladunk. Szinte azonnal elmondtam a munkatársaimnak, hogy milyen megtiszteltetés ért bennünket, hiszen ôk is részesei ennek az elismerésnek. Az oklevelet pedig a recepciónál felhelyeztük a falra a többi díj mellé, hogy a hozzánk érkezô vendégek is láthassák. Mint mondja, egyre inkább bekerül a köztudatba a szálloda, folyamatosan nô a vendégek száma. Annak érdekében, hogy ez a folyamat ne álljon le, s a vendégek minél jobban érezzék magukat, s visszatérjenek hozzájuk, folyamatosan fejlesztik a szolgáltatásaik színvonalát és azok körét. Különösen nagy hangsúlyt helyeznek a vendéglátásra. — Üzleti filozófiánk alapja, hogy nálunk a vendég a legfontosabb, annak a magas minôségben történô kiszolgálása a szállodában és a szomszédságában található fürdôben egyaránt. Ugyanis az alapján tér vissza ismét hozzánk, ha azt kapja, amit elképzelt, elvárt. Ha rossz tapasztalatokat szerez, többet nem jön, s nagy valószínûséggel a baráti körének sem ajánl bennünket. Azonban, ha jól érzi magát visszatér, s a szálloda jó hírét is viszi – emeli ki Zoric Dragoslav. Sz.K.
30
ÚJ TAGJAINK
„Fejlôdésünk folyamatos” A precizitás, a folyamatos szakmai fejlôdés és a kitartás a profi sportolói múlt öröksége, mely tulajdonságokat a vállalkozásában is kamatoztatja. Az egykori labdarúgó, ifj. TOMKA József sikeres cégvezetôként irányítja és koordinálja a pécsi székhelyû Kadett Kft.-t. A továbbiakban pedig reméli, hogy a kamarai csatlakozásból hatékonyan profitál majd az egyébként is dinamikusan fejlôdô cég. — Ha valaki, akkor önök valóban elmondhatják, hogy a magyar gazdaság vérkeringésében vállalkozóként már a rendszerváltozás kezdeténél jelen voltak... — Ez így igaz, hiszen édesapámmal, id. Tomka Jánossal 1992-ben közösen alapítottuk a Kadett Kft.-jét, amelyet – feleségemmel és a fiammal – a mai napig családi vállalkozásként mûködte-
tünk. Filozófiánk is a régi: precízség, megbízhatóság, gyorsaság. E három szempont az, ami egyben a sikerünk kulcsa. Bár a munkahelyeink többsége Pécshez köthetô, de ott vagyunk Somogy és Tolna megyében is. Tevékenységünk zömét az irodaházak teljes napi takarítása, iparcsarnokok tisztítása, autószalonok teljes körû takarítása adja, de emellett vállaljuk az építkezések után történô nagy-, illetve pipere takarítást. A több mint két évtizedes tapasztalatunk teszi lehetôvé azt, hogy a versenytársak között a legjobbak legyünk. Mindezt azért állítom, mert a megbízóink visszajelzései és persze a megszerzett referenciáink ezt igazolják vissza a számunkra. Fontosnak tartom még kiemelni, hogy fejlôdésünk folyamatos, abszolút nyitottak vagyunk minden új technológiára. A cégvezetôk között pedig többen beszélnek angolul, franciául, illetve jómagam héberül. Referenciáink között –
Dél-Dunántúli Gazdaság a teljesség igénye nélkül – megtalálható iskola és bevásárlóközpont, irodaház, mûhely, neves cukrászda és fodrászat, üzemcsarnok, márkakereskedés, nyomdaipari üzem. — Céges takarító berkeken belül szinte alapszabály, hogy a minôség a renddel és a tisztasággal kezdôdik... — Ezt magam is így vélem, hiszen például az egészséges munkahely alapvetô kritériuma a tisztaság és a megfelelô higiénia, hiszen a dolgozók ott töltik életük egyharmadát. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy például milyen levegôt szívnak be, s hogy a napi higiénés szükségletek során milyen fertôzés-veszélynek vannak kitéve. Ezek a körülmények befolyásolják közérzetüket, szellemi és fizikai állapotukat, s ezek összefüggésében az elvégzett munkák minôségét. — Milyen segítséget várnak a kamarai csatlakozástól? — Bízunk abban, hogy a kamarai csatlakozás több szempontból is építô jellegû lesz a vállalkozásunk számára. Reményeink szerint hatékony segítséget kapunk majd elsôsorban a pályázatokkal kapcsolatban, de azt is gondolom, hogy megrendelôink köre is bôvülhet majd. E.É.
M4-TECH Kft.: sikeres jelenlét a nemzetközi piacon is A forgácsoló szerszámok tervezésén és komplett gyártásán kívül, mérnöki tevékenységet és mûszaki tanácsadást is végez a pécsi székhelyû M4-TECH Kft. Bár a cég „fiatal”, ám fejlôdésük dinamikáját jelzi, hogy megrendelôik köre már nem csak Magyarországra korlátozódik. A vállalkozás egyik ügyvezetôje, VARGA Zoltán szerint a kamarai csatlakozás még inkább segíthet a jelenlegi piaci szegmens kiszélesítésében. — Bár a kft. alapítása szempontjából „ifjú” piaci szereplônek számítanak, ám ehhez képest a megrendelôi kör tekintetében már most felveszik a versenyt az évtizedes múltra visszatekintô konkurenciával. Mi a sikerük titka? — Megítélésem szerint nem azon múlik egy vállalkozás profitábilis sikere, hogy mennyi ideje mûködik, hanem az számít, milyen minôségben termel, illetve milyen célokkal lép ki a piaci versenyszférába. A mi cégünk, az M4TECH Forgácsoló Kft. olyan profilt választott, amelyrôl elôzetes piackutatást mellôzve is tudható volt, hogy a mai ipari termelés igényével abszolút szinkronban áll. A fô termékvonalunk ugyanis az egyedi, professzionális forgácsoló-
szerszámok (váltólapkás esztergakések, maró-, illetve fúrószerszámok) tervezése (CAD) és azok komplett gyártása (CAM) megfelelnek a mindenkori vevôi igényeknek. A fennmaradó szabad gyártói kapacitásunkat pedig a kisszériás alkatrészek, úgymint például a vágó és hajlítószerszámok, présgépalkatrészek, illetve egyéb, nagy pontosságú egyedi gépelemek és középszériás forgácsolási munkák kötik le. — A gyakorlati termelésen kívül jelentôs szellemi apport is jelen van a cégben... — Ez valóban így van, amely „szellemi“ jelenlét nagyon fontos a számunkra. Tevékenységünk másik fontos szelete az a magas szintû mérnöki tevékenység és a mûszaki tanácsadás, amely még inkább erôsíti, mondhatni úgy is, hogy a masszív hátországát biztosítja a napi munkánk egészének. Emellett vállaljuk még a gyártóeszközök hiányzó dokumentációinak utólagos elkészítését 3D modellezés segítségével, illetve ezek alapján 2D-gyártási dokumentáció
elkészítését alkatrészrajzokkal, darabjegyzékkel, illetve kopóelem listával. Fontos azonban megjegyeznem, hogy számunkra a mindenkori, rögzített szállítási feltételek pontos teljesítése elsôszámú szabály. Miután e feltételnek minden esetben sikerül megfelelnünk, ezért aztán sorra érkeznek hozzánk a megrendelôink pozitív visszajelzései is. De erre vezethetô vissza, hogy ma már Németországból érkeznek folyamatos megrendelések, termékeinkkel pedig a partnerünk minden esetben elégedett volt. — Milyen hozadéka lehet a kamarai csatlakozásuknak? — Véleményünk szerint egy gazdasági közösséghez való tartozás nem csak erôsítheti késôbbi piaci pozícióinkat, de segíthet egyrészt abban, hogy bôvítsük a megrendelôi partnereink körét, illetve a tervezett fejlesztéseinkhez az aktuális projektek tekintetében is segítséget nyújthat majd. E.É.
Dél-Dunántúli Gazdaság
31
ENTERPRISE EUROPE NETWORK
A hónap témája
Nyitás az Európai Unión kívüli piacok felé II/2. Uniós KKV-kat támogató szolgáltatások harmadik országokban A gyorsan fejlôdô harmadik országok felvevôpiacai felbecsülhetetlen üzleti lehetôséget jelentenek az európai cégek számára, és mégis, az európai KKV-k csupán tizenhárom százaléka exportál Európán kívüli területekre. Az elmúlt években egyre több uniós támogató szolgáltatás és program vált elérhetôvé a kis- és középvállalkozások számára ezen a területen. Elôzô anyagunkban az exportálni kívánó cégek számára elérhetô uniós eszközökrôl és pályázatokról nyújtottunk áttekintô tájékoztatást (naprakész információs portál, nemzetköziesítési koordinációs platform, export adatbázis), alábbi összefoglalónkban pedig a harmadik országokban mûködô nemzetköziesítést támogató szolgáltatásokat mutatjuk be (európai üzleti központok bôvülô sora, „missziók a növekedésért”, európai üzleti szervetek hálózata). Az Európai Bizottság stratégiai prioritásai között szerepel a kis- és középvállalkozások nemzetközi térnyerésének elôsegítése. Ennek tükrében kezdôdött el 2011-ben a „Misszió a növekedésért“ program. A rendezvénysorozat célja, hogy segítse az európai kis- és középvállalkozások a megjelenésben olyan még kiaknázatlan piaci potenciállal rendelkezô országokban, mint például Oroszország, Brazília, Kína, vagy India. A kezdeményezés az uniós üzleti világ képviselôi és az Európai Unión kívüli országok hatóságai és üzletemberi számára biztosít kapcsolatteremtési lehetôségeket, melyek révén elôremutató együttmûködés bontakozhat ki közöttük. Az európai vállalatok számára elônyökkel jár, hogy könnyebben tudnak piacra jutni az Unión kívüli országokban, a helyi gazdasági szereplôk és hatóságok pedig konkrét lehetôséget kapnak arra, hogy külföldi tôkét csalogassanak be az országba. Az elsô üzleti delegáció 2011-ben utazott ki Brazíliába. A résztvevôk többsége, 43 százaléka nagyvállalkozás, 36 százaléka KKV és a fennmaradó részük vállalkozói érdekeket képviselô szervezetek. Az Európai Bizottság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a klaszterek bevonására, ebben látja a lehetôséget arra, hogy ne csupán az egyéni cégek szintjén, hanem „a vállalkozások tömege” szintjén támogassa a nemzetköziesítési törekvéseket. A missziók így nagyobb hatást érhetnének el. A következô üzleti delegációt 2014. június 12. és 14. között szervezik Panamába, Argentínába és Paraguayba, 2014. június 24. és 26. között pedig egy nyomon követô, második látogatásra kerül sor Izraelbe. Ázsiában mûködô üzleti központok és az EU Business Avenues Program Indiában 2009-ben nyílt uniós támogatással az elsô KKV-kat támogató üzleti központ, majd ezt követték a kínai, thai és indonéz központok. A KKV központok küldetése, hogy támogassák az ázsiai piacra való belépést az európai vállalkozások számára, tanácsokkal és képzésekkel lássák el a cégeket a helyi piac mûködésérôl és a helyi kultúráról, segítséget nyújtsanak a vállalkozás indításában, üzlethelység bérlésében, valamint a potenciális partnerek közötti kapcsolatok kiépítésében. Az Európai Üzleti és Technológiai Központ Indiában 2013 novemberében ünnepelte 5. születésnapját, mûködése rendkívül sikeres. Az EBTC-t az európai kereskedelmi és
iparkamarákat tömörítô Eurochambres koordinálja és menedzseli uniós finanszírozással. Küldetése, hogy támogassa az indiai piacra való belépést az európai vállalkozások számára olyan nagy versenyelônyt biztosító területeken, mint a biotechnológia, az energia, a környezet és a közlekedés. Központi irodájuk Újdelhiben, három regionális irodájuk pedig Mumbaiban, Bangalorban és Kalkuttában található. 2013 januárja óta az indiai EBTC Központ része az Enterprise Europe Network hálózatnak is. Eddig 12 zászlóshajó kiutazást, 9 fókuszált delegációt és több mint 300 kisebb kiutazást szervezett az EBTC 24 tagállam bevonásával.
Avenues”. A program két szektorra fókuszál: tiszta technológiák (megújuló energia, energiahatékonyság) és beltéri design (beltéri világítás, kis bútorok, tapéta, szônyeg, függöny, dekorációs elemek, fürdôszobai kiegészítôk). 2014-ben a tiszta technológia területén indul három „misszió”, az elsô 2014. október 27. és 31. között lesz. Jelentkezni 2014. június 26-ig lehet az üzleti delegációba. A résztvevô cégek részletes ismeretekre tehetnek szert a délkelet-ázsiai piacokról, lehetôséget kapnak a hálózatépítésre, a célpiacok szereplôinek megismerésére és pénzügyi támogatásban is részesülnek (szállásköltségek egy részének megtérítése, kiállítási felület rendelkezésre bocsátása stb.).
A 2011-ben indult Kínai EU KKV-Központ (Peking) szolgáltatásait is nagyra értékelik a kiutazó cégek. A kínai piacot jól ismerô szakértôk gyakorlati tanácsokkal és információkkal segítik az üzletembereket az üzletfejlesztés, a megfelelési elôírások, jogi környezet, emberi erôforrások és képzés területén, így tanácsot adhatnak például vállalkozás bejegyzésével kapcsolatban, vagy a helyi munkaerôvel megkötött munkaszerzôdésrôl is. A KKV Központ szolgáltatásai több módon is igénybe vehetôek. A Központ számára kialakított internetes portálon keresztül tartalmas dokumentációs könyvtár érhetô el, a honlapról adatbázisok, tanulmányok, jelentések és útmutatók tölthetôek le. Azok az üzletemberek, akik alaposabb piackutatási tevékenységet kívánnak végezni a helyszínen, díjmentesen használatba vehetik a pekingi Központban rendelkezésre álló munkaasztalokat („Hot-desking“ szolgáltatás). A vállalkozó eldöntheti, hogy mennyi ideig tart igényt az átmeneti munkaasztalra (minimum egy óra, maximum egy hónap), ez idô alatt rendelkezésére állnak a Központ irodaeszközei, könyvtára, és konferenciaterme is. A Központban való tartózkodás során közvetlen kapcsolatba léphet az ott dolgozó szakértôkkel és tanácsadókkal.
Új terület: a Perzsa-Öböl Menti Térség
A Kínai KKV-Központ mûködtetésére szóló szerzôdés 2013 októberében lejárt, a pekingi EU KKV Központ második fázisára jelenleg zajlik a pályáztatás. A pályázatra a projektet jelenleg mûködtetô konzorcium is beadta javaslatát, és nagy valószínûséggel kiválasztásra is kerül. A vezetô partner a kínai-brit bilaterális kamara (China-Britain Business Council) lesz. A projekt második szakasza várhatóan 2014 júliusában kezdôdhet meg. A szolgáltatások és a tartalom lényegében változatlan marad, jelentôs változás ugyanakkor, hogy egyes szolgáltatások fizetôsek lesznek majd. A Thaiföldön (Bangkok) 2012 óta mûködô EU-ASEAN Üzleti Központ (EABC) az elôzôeknél kevésbé sikeres. Ennek oka, hogy a konkrét vállalkozástámogató szolgáltatások helyett kizárólag a szakpolitikai fejlesztésekre került a hangsúly (lobbi, szektor-specifikus állásfoglalások). Indonéziában, Dzsakartában 2013 novemberében indult az EUIndonézia Üzleti Hálózat (EU Indonesian Business Network/EIBN) 5 éves idôtartamra. Ebben az esetben nem hoztak létre „fizikai“ központot, hanem a Dzsakartában már jelen lévô bilaterális kamarák (német, holland, francia, olasz) hálózatának szakértelmére épül. Hamarosan a weboldala is elérhetô lesz. További intézmények megnyitása várható más ázsiai országokban is, úgymint Vietnámban, Malajziában, a Fülöp-szigeteken és Mianmarban. Szintén a cégek délkeletázsiai terjeszkedését (Szingapúr, Vietnám és Malajzia) támogatja az Európai Unió új programja, az „EU Business
A Perzsa-öböl országaival (Bahrain, Kuwait, Qatar, UEA, Saudi Arabia, Oman) még viszonylag kevés az üzleti együttmûködés, az elsô hivatalos üzleti delegáció idén tett látogatást Abu Dhabiba. Az Európai Bizottság ajánlattételi felhívás keretében („EUGCC Trade & Business Cooperation Facility”.) ösztönözné az uniós gazdasági érdekeltséget a térségben. Az Eurochambres ennek keretében hosszabbítaná meg a jelenlegi EU-GCC Invest projektjét, amelynek célja – a Understanding China programhoz hasonlóan – a térség sajátosságainak ismertetése lenne. Latin-Amerika Latin-Amerikában 2009-tôl 2012-ig futott az Al-Invest IV program. A program célja a latin-amerikai KKV-k nemzetközivé válásának támogatása volt az európai és latin-amerikai piaci szereplôk hálózatának segítségével. A két térség aktív együttmûködésén keresztül találkozókat szerveztek az azonos ágazatban tevékenykedô vállalkozások részére. A résztvevôk saját üzleti profiljuk és termékeik alapján kifejezetten a részükre szervezett személyes találkozókból álló programokon vehettek részt. 2014-tôl új program, az ELAN (European and Latin American Business Services and Innovation Network) keretében lesz lehetséges a latin-amerikai KKV-k nemzetközivé válásának támogatása. Az ELAN öt országra fókuszál: Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó, Peru. Keleti térség – East Invest I és East Invest II Az EAST-INVEST uniós finanszírozású és Eurochambres által koordinált program célja a keleti térség (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia) gazdasági fejlôdésének elôsegítése, illetve a régió üzleti környezetének javítása az EU és a szomszédos keleti országok közötti kapcsolatok kiépítésén keresztül. A projekt 2010 novembere és 2013 októbere között került megvalósításra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagja a projekt konzorciumának. Az East Invest program további három évvel meghosszabbításra kerül East Invest II név alatt (várhatóan 2014 júliusában indul), de ezzel párhuzamosan az East Invest I is tovább fut, mivel maradt pénz a program költségvetésében. Az East Invest I fennmaradó költségvetését (kb. 1,5 millió euró) b2b rendezvényekre fordítaná az Európai Bizottság, mivel ez az a tevékenység, ami a legkevésbé valósult meg a projekt végrehajtása alatt.
www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
Telefon (72) 507-126
Fax (72) 507-152
www.pbkik.hu
E-mail: een@pbkik.hu
32
VEZETÉSTUDOMÁNY
Képzeld el,
hogy úgy kell vezetned a csapatodat, hogy nem cserélhetsz csapattagot! Mit tanulhatunk egy cigány ember, Bogdán László cserdi polgármester vezetôi gyakorlatából?
A munkatársak vezetésének legnépszerûbb elméletei az USA-ból érkeznek, annak is a legnépszerûbb egyetemeirôl. Általában 50 évesnél idôsebb fehér férfiak írják. Sajnos, kevés az olyan könyv, hogyan kell itt hazánkban, hazai körülmények között vezetni. Arról pedig végképp nincs szakkönyv, szakcikk, hogy egy halmozottan hátrányos helyzetû,
zömmel cigányok lakta települést, hogy kell vezetni, átalakítani. Milyen vezetôi gondolkodásmóddal, praktikákkal lehet egy bûnözéstôl, munkanélküliségtôl sújtott, elkeseredett, reményvesztett faluból közösséget formálni. Hogyan lehet olyan közösséget építeni, ahol gyakorlatilag megszûnt a bûnözés, ahol mindenkinek van munkája, ahol a fel-
Dél-Dunántúli Gazdaság nôttek legfôbb célja, hogy a gyermekeik továbbtanuljanak, hogy többre vigyék, mint ôk. Ahol a vonatból kinézve azt látjuk, hogy a földek meg vannak mûvelve. Autóval végighajtva a falun rendezett portákat, tiszta árokpartot és kivilágított emlékmûvet látunk. A falusiak pedig, hogy fel tudjanak frissülni, nyáron a Balaton parti közösségi nyaralójukba járnak gyermekeikkel pihenni. Mindezt Cserdi közössége Bogdán László polgármester vezetésével 8 év alatt érte el! Hihetetlen? Az! Héder Sándor mérnök, tréner, coach címzetes egyetemi docens
Ha kíváncsi, milyen változásmenedzselési módszert alkalmaz a polgármester, itt elolvashatja: A polgármester szembesít: mennyit költünk alkoholra, cigire és mennyit a gyermekeinkre? Köcsögmentesítés 2. Közösségépítés az önerôbôl épített közösségi házban. Legfontosabb, hogy a gyermekek tanuljanak, többre vigyék mint szüleik.
SAJTÓKÖZLEMÉNY Megújul, és új munkahelyeket teremt a harkányi Xavin Hotel 2014. június 19. A harkányi Hotel Xavin*** Étterem és Wellness 94,5 millió forintos uniós és magyar állami támogatást kapott szálláshelyek fejlesztésre az Új Széchenyi Terv Dél-dunántúli Operatív Programja keretein belül. A fejlesztésnek köszönhetôen nem csak a szálloda szépül, de új munkahelyek is születnek majd. Végi János, a kft. ügyvezetôje közölte, hogy a több mint tíz éve üzemelô, 34 szobás szálloda szolgáltatásaiban és kínálatában szeretne magasabb szinten megfelelni a kor elvárásainak és kihívásainak, ezért nagy léptékû felújításra és korszerûsítésre szánták el magukat. Most, uniós támogatással a DDOP-2.1.2-12-2012-0004 azonosító számú projekt keretében lehetôségük nyílik a szállodai szobák teljes körû felújítása, a wellness szolgáltatás bôvítése és felújítása mellett egy kerékpár tároló és azt kiszolgáló mûhely kialakítására is. A minôségi fejlesztés és szolgáltatásbôvítés javítja a vállalkozás versenyképességét és fenntarthatóságát, munkahelyeket teremt, valamint a kerékpárosok célpiacával új vendégeket vonz a térségbe. A beruházással 10 munkahelyet tudnak megtartani és további 3 újat létrehozni. Az Új Széchenyi Terv közel 95 millió forintos támogatásával megvalósuló fejlesztés a tervek szerint 2014. november elején fejezôdik be. Xavin Kft. Cím: 7815 Harkány, Kossuth Lajos u. 43. Telefon: +36 72 479 399 E-mail: xavin@xavin.hu www.xavin.hu
Dél-Dunántúli Gazdaság
33
NAV / NYOMTATÓ
Vagyonfeltárás a végrehajtási eljárásban
Az adóhivatal kiemelt feladata a mindenkor hatályos pénzügyi szabályozás betartatása és a költségvetés bevételeinek biztosítása. A különbözô idôszakokban az adózási fegyelem eltérô mértékben érvényesül, azonban mindenkor igaz az, hogy az adófizetôk egy része fizetési kötelezettségének önként nem tesz eleget. Ezekben az esetekben keletkeznek a tartozások, amelyek kezelése és mielôbbi, minél nagyobb arányú beszedése jelentôs odafigyelést és munkát igényel az adóhivatal munkatársaitól. A hátralékok felszámolására több eszköz is rendelkezésre áll. A legegyszerûbb a fizetési felszólítás. Erre általában kis összegû tartozás esetén kerül sor, és nem minôsül végrehajtási cselekménynek. Amennyiben a fizetési felszólítás nem vezet eredményre, továbbá jelentôsebb összegû tartozás esetén a hivatal többféle cselekményt foganatosíthat, melyek közül magánszemély esetében a leggyakrabban a jövedelem letiltást alkalmazzák, bankszámlával rendelkezô adózók esetében pedig az azonnali beszedési megbízás kibocsátását, illetve
ingó- és ingatlan végrehajtást. A felsoroltak végrehajtási cselekménynek minôsülnek, jogkövetkezmény társul hozzájuk. A végrehajtási cselekmények alkalmazásában kötelezô sorrendiség nincs, így amennyiben a tartozás összege, illetve az adózó vagyoni és jövedelmi viszonyairól rendelkezésre álló információk indokolják, célszerû vagyonfeltárást végezni és ezt követôen ingó és ingatlan végrehajtást alkalmazni. A vagyonfeltárás felöleli az adózó teljes – ingó és ingatlan csoportba sorolható – vagyonának áttekintését. Mindkét csoport a vagyonelemek széles körét foglalja magába: az ingóságokhoz sorolandók a napi használati eszközökön túl többek között a muzeális tárgyak, a nemesfémek, a hazai és a külföldi fizetôeszközök, vagyonrészek és üzletrészek, gépjármûvek és légi jármûvek, a különbözô követelések. Az ingatlanok köre jelentôsen szûkebb, csoportosításuk alapvetôen használati funkció-
Veszélyben a nyomtatója? A nyaralás nem csak az otthon hagyott kedvenceket viseli meg, hanem az itthon felejtett nyomatókat is. Nyár végén rendszeresen kapunk tönkrement tintasugaras nyomatókat, amiket akkor már sajnos nem lehet megmenteni. Mi a baj oka és hogyan lehet megelôzni? A nyaralás alatt legtöbben készítünk fényképeket és ezek természetesen digitális képek. Hazaérkezés után a legjobbakat sokan szeretnék kinyomtatni és néhányan azzal szembesülnek, hogy a mûködôképesen letett színes tintasugaras nyomtató sajnos nem nyomtat. Igen, a sokat emlegetett beszáradás jelenségével állunk szemben. Ez igen sok gép halálát jelenti minden szezonban, de egy nagyon kis odafigyeléssel megelôzhetô. Miért következhet ez be? Képzeljen el egy hajszálat. Ezt vágja száz részre – hosszában. Nagyjából ez a nyomtató fúvókája, ezen „közlekedik” a tinta. Képzeljen el egymás mellett ezer ilyen méretû csövet. Ez a tintapatron, körülbelül ennyi csövecskét tartalmaz. Tegyen ezekbe a csövekbe olyan folyadékot, aminek a papíron 1-2 másodperc alatt meg kell száradni. Ugye ön sem szokott perceket várni, amire hozzányúlhat a nyomtatott papírhoz? Ezt az egészet melegítse fel 60-65 celsius fokra, ez nagyjából a kazánból kijövô forró víz hômérséklete. Egy ablak alatt tárolt nyomató belsejében nyáron akár ekkora hômérséklet is lehet, gondoljon csak a napon álló autó belsejére. A fúvókák százait, esetleg ezreit egy kis gumi harang védi a kiszáradástól, ami nyilván jó, de nem tökéletes légmentes zárást biztosít. Ön mekkora összegbe fogadna, hogy több hetes ilyen hômérséklet után egyetlen kis fúvókába sem száradna bele a tinta? Ez az esélye annak, hogy egy tintasugaras nyomtató az ablak alatt a nyár végén tökéletesen mûködni fog.
jukhoz köthetô, úgy mint lakóház, irodaépület, gyárépület, raktárcsarnok, stb. A hátralékkezelés során a vagyonfeltárás elsôsorban a pénzintézeteknél elhelyezett megtakarításokra, a gépjármûvekre és az ingatlanokra irányul. Az adóhivatal a kor követelményeinek megfelelô modern számítástechnikai eszközökkel rendelkezik, melyekkel hatékony számítástechnikai programokkal korszerû, naprakész nyilvántartó rendszerekhez kapcsolódhat. Ennek köszönhetôen ma már az adóhivatal dolgozói irodai asztaluk mellôl elvégezhetik a hátralékos adózók vagyonfeltárását a központi gépjármû és ingatlan nyilvántartási rendszerekbôl is. Emellett természetesen nem mellôzhetô a végrehajtók helyszíni – adózó lakhelyén, illetve gazdálkodó székhelyén, telephelyén lefolytatott – eljárása sem.
Mit lehet tenni a beszáradás ellen? A beszáradás ellen könnyû a védekezés, csupán egy kis odafigyelést igényel. Ezeket a gépeket idônként meg kell mozgatni, valamennyit nyomtatni velük. Ez az idôszak normál hômérsékleten optimálisan egy hónap. Nyáron viszont egy lakásban árnyékben is akár harminc-negyven fok is lehet, ilyenkor célszerûbb ezt két-három hetenként megtenni. A nyomtatásban legyen egy kis fekete szöveg és egy pici színes kép, hogy a színes tinták is frissüljenek, megmozduljanak a rendszerben. A nyár végére így nem bosszúságra és többletköltségre, hanem szép, saját nyomtatású emlékképekre számíthat. Mekkora értéket védhet meg így? Egy fejjel egybeépített nyomtatópatron 3-10 ezer forint. ( A patron alján ott van egy kis réz felület, kis pontokkal.) Ha viszont az ön nyomtatójában csak kis mûanyag tartályt kell cserélni, akkor a fúvókák a gépben vannak és ha beszáradnak, akkor bizony az egész gépet kell kidobnia. Ez érvényes a legolcsóbb, alap kivitelû gépre, de a faxoló, másoló, kártyaolvasós, színes kijelzôs nyomtató csodákra is. Sok éves tapasztalatunk alapján a tintasugaras nyomtatók 80-90%-át a fej beszáradása miatt kell kidobni. Ha egy kicsi figyelmet rászán, nyár végén nem az öné lesz a következô. Bôvebb információt, segítséget ezen a linken talál: www.NyomtassOkosan.hu/patron-beszaradas Bízom benne, hogy önt vagy ismerôseit sikerül ezúton is valamennyi bosszúságtól és költségtôl megkímélni. Szép nyarat, sok szép élményt kívánok önnek is! Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu
34
AUTÓTESZT
Dél-Dunántúli Gazdaság
Autóteszt: Oszvald András– Subaru Az Ablak Birodalom Kft. egyik ügyvezetô tulajdonosa a Saturn Service Kft. Subaru Foresterének legerôsebb változatát próbálta ki. — Régebben használtam egy Subaru Legacy Outback-et, és nagyon szerettem. Talán az volt életem egyik legjobb autója. Erôs, tágas, hihetetlenül stabil, saját egyéniséggel rendelkezô autó volt, egyetlen apró hibával, hogy 1213 literes fogyasztás párosult a körülbelül 250 lóerôhöz. Ez nem is lett volna elfogadhatatlanul sok, de évi harmincezer kilométert autózok, így egy dízel sokkal gazdaságosabb. — A Forester 240 lóerôs, viszont a tesztautó fogyasztásmérôje 8,8 litert mutat, ez már a fájdalomküszöbön belül van? — Nem is tudom elképzelni, hogy éri be ennyire kevés benzinnel a Forester. A gyári átlag ugyan 8,5 liter, de ebben a kategóriában a dízelek kérnek ennyi gázolajat, jóval kisebb teljesítménnyel. Kíváncsi lennék a dízel Forester fogyasztására is, biztosan az is meglepôen kevés lenne. Ha választani kellene, az élményfaktor miatt mégis ezzel a motorral kérném. — 240 lóerô nem sok egy SUVban? — Ez pontosan az a teljesítménytöbblet, ami ahhoz kell, hogy ott legyen a mosoly a szánk sarkában, amikor beleülünk a kocsiba. Nem kell száguldozni ahhoz, hogy kihasználjuk, átlagos hétköznapi közlekedésnél is érezhetô és él-
vezhetô. Ezt szerettem annak idején az Outbackben is, ezért olyan kellemes élmény az a fél év, amit együtt töltöttünk. A Subarunál amúgy is hagyománya van az erôs boxereknek, mindenki ismeri az Impreza izgalmasabb változatait. — Igen a boxer, az egyik Subaru védjegy. A 21. században érdemes még kitartani az egyedi megoldások mellett? — Mindenképpen. Ha a motorhangra gondolunk, akkor nem biztos, mert a remek zajcsillapítás miatt ritkábban hallható az a lúdbôröztetô hang, amit úgy szeretünk, de ha kicsit odalépünk, megérkezik az is. Az alacsony építésû boxermotor a súlypontot is lejjebb viszi, és ez a remek úttartás és élvezetes vezethetôség egyik titka.
— A másik pedig a szintén márkavédjegynek számító szimmetrikus összkerékhajtás. — Azt hiszem ennek elônyeit nem is kell ecsetelni. A cégünk Komlón gyártja a nyílászárókat és az árnyékolókat, így a komlói szerpentinen sokat autózom. Ezzel a Foresterrel természetesen bármilyen idôjárási körülmények közt odaérnék. Sôt száraz úton is élmény egy Subaruval kanyarogni. Agilis, biztonságos, gyors, egyszóval jó szórakozás minden kanyar. Nem véletlenül Svájcban a legnépszerûbb a Subaru, náluk télen-nyáron remekül kihasználható egy ilyen autó. — Sokan azt mondják, Magyarországra nem kell összkerékhajtás. — Télen a Mecsekre azért nem árt. De nem szabad elfelejteni, hogy nem csak a továbbhaladási képességre kell gondolni, hanem a minden körülmények közt jelen levô biztonsági tartalékra is, amit ez a rendszer nyújt. — Ez a fajta biztonság is fontos önnek? — Mióta két kisgyermek édesapja vagyok, még fontosabb lett. Ma már egy ilyen kategóriájú autóban természetes a passzív biztonsági eszközök jelenléte. Légzsákok, ütközésvédô rendszerek, biztonsági utascella elég az ötcsillagos törésteszthez. Ha feljebb akarunk lépni
Saturn Service Kft. ● 7632 Pécs, Siklósi út 45. ● Tel.: 72/448-203 ● web: www.saturnservice.hu
Dél-Dunántúli Gazdaság
35
AUTÓTESZT
Forester 2.0 XT biztonság terén, akkor olyan autót kell választani, amellyel el tudjuk kerülni balesetet. Egy erôs motor, vagy a jobb kanyarstabilitás ilyen pluszt jelent. — Egy jó autóhoz a tökéletes mechanika mellé sok egyéb tulajdonság is társul, hogy tetszett önnek a Forester utastere? — Japán autós a beltér, talán egyedül a kis zöld kvarcóra hiányzott a tökéletes japánhangulathoz. Az ülésfûtés gombjai és az ajtók zárására szolgáló gombok olyanok, mint 20 éve, itt talán lehetett volna némi fejlôdés. Azért is, mert az összkerékhajtás üzemmódválasztója nagyon szép lett, nagy a kontraszt a mellette levô, egyszerûbb kapcsolókkal. De ez csak apróság, ezen kívül logikus, átgondolt, minôségi anyagokból felépített utastér a Foresteré. Kényelmesek az ülések, elegendô a tér, szépek a mûszerek, elöl nem találok kifogásolnivalót. Élhetô, kellemes autóban ülünk. — A hátsó ülések elôtt már ránézésre is sok a hely. — Pazar a térkínálat, már az is megfordul a fejünkben, hogy szinte feleslegesen sok a tér. Két kisgyerekkel viszont ideális, ha ekkora a hely, mert könnyû berakni a gyerekülést, és az apró lábak sem érik el az elsô ülések támláját. Felnôtteknek is pompás helyük van hátul, sok ezer kilométeres utakon is kényelmes lehet a Forester. Két apró hibát viszont találtam. A könyöklô hátulján nincs plusz légbeömlô. Ez megmagyarázható azzal, hogy a könyöklôben egy nagyon hasznos, mély rekeszt alakítottak ki. Arra viszont nem találok magyarázatot, hogy miért csak az utasülés hátulján van zseb, a vezetôoldalira miért nem jutott.
— Az utastér igazi utazóautóvá teszi a Forestert, a csomagtartó is elegendô egy nyaraláshoz? — Ha az 505 literes katalógusadatot nézzük, akkor mindenképpen. Ránézésre viszont kisebbnek tûnik. Lehet, hogy egy közös nyaralás kellene, hogy kiderüljön, befér e minden. — A tágas karosszéria titka, hogy az elôdökhöz képest megnôtt a Forester, a márkajegyek megmaradtak-e? — Ha oldalról nézzük, szerencsére még mindig felsejlik a klasszikus bakancsforma. Ez a nagyon laposan beépített boxernek köszönhetô. Még így is megdöbbentô, hogy ha felnyitjuk a motorháztetôt, mennyire mélyen van a motor. A kocsi orra szép lett, elsô pillantásra nem találtam a nappali menetfényt, de aztán meglett, ízlésesen integrálták a fényszóró köré. A felnik nagyon mutatósak, és a Forester hátulnézete sem unalmas. A két kipufogó sejteti ugyan, hogy nem akármilyen motor került bele, de még így is tud meglepetést okozni a mögötte jövôknek. — Az automataváltó mennyire illik egy ilyen sportos terepjáróba? — Tökéletes választás. Jól reagál a vezetési stílus változásaira, finoman kapcsol. Sôt nem is kapcsol, hiszen fokozatmentes automatáról van szó, tehát nincsenek klasszikus fogaskerekek a váltóban. Ezt annyira jól leplezi, hogy fel sem tûnik a különleges technika, nyoma sincs a fokozatmentes váltók elônytelen tulajdonságainak. Vezetés közben csak azt érezzük, hogy egy nagyon jól sikerült automatát kapott a kocsi, ami kitalálja a gondolatainkat.
— A csúcsmodellben ülünk, ami közel 12 millió forintba kerül, értékarányos? — Ha ár-érték arányban nézzük ez a legjobb vétel. A felszereltség hiánytalan, panorámatetô, tolatókamera, tempomat, navigáció, kulcsnélküli indítás, bôrkárpit került az autóba, ezek a legfontosabbak. Az utastér nagyszerû, a helykínálat pazar, és ezekre még rátesz egy lapáttal a fantasztikus hajtáslánc és a 240 lóerôs motor. A dízelpártiak vehetik dízellel, szerencsére az is boxer, de én mindenképpen ezzel a motorral és csúcsfelszereltséggel választanám. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1998 cm3 Maximális teljesítmény: 240 LE 5600/min Maximális nyomaték: 350 Nm 2400-3600/min Saját tömeg: 1613 kg Csomagtér: 505 l Maximális sebesség: 221 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7.5 s Átlagfogyasztás: 8.5 l Alapár (Comfort): 11.300.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és függönylégzsákok, térdlégzsák, kétoldali automata klímaberendezés, VDC menetdinamikai rendszer, motoros csomagtérajtó, hátsó szintszabályzás, start/stop automatika, tolatókamera, multifunkciós bôrkormány, ablaktörlôlapát jégtelenítô, keréknyomás ellenôrzô rendszer
36 A 2014. május 27-28. között Bécsben megrendezett Sustainable Building and Refurbishment (Fenntartható Építészet és Felújítás) konferencián és szakmai kapcsolatépítô rendezvényen a Pécsi Tudományegyetem három oktatója, illetve szakértô kollégája is részt vett, ôket kérdeztük tapasztalataikról. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, mint az Enterprise Europe Network partnere, társszervezôként támogatta a rendezvényt. Az 55 országban jelen lévô Enterprise Europe Network számtalan sikeres rendezvényt szervez, melyek legfôbb célja a partnerségi megállapodások megkötésének segítése. Az ausztria eseményrôl pozitívan nyilatkozik a 145 résztvevô, akik 308 hivatalos, és természetesen jóval több informális tárgyalást bonyolítottak le. Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna, a PTE Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Kar docense. Másfél évtizede foglalkozik kiemelten irodaépületekkel, jelenleg folyó kutatásának témája „Meglévô irodaépületek átalakítása az információs társadalom igényei szerint a hatékonyabb mûködés, fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében”. A dinamikusan változó munkamódszerek használatát egy hagyományos munkakörnyezet nem támogatja, a térstruktúra újragondolása elengedhetetlen. A kutatás eddigi eredményei szerint az átalakítás a szerkezet megtartásával a fenntartható fejôdés szempontjából az esetek többségében kedvezôbb az életcikluson belüli épületbontás ökológiai lábnyomához viszonyítva. Ezen a területen ajánlott mûszaki és kutatási együttmûködést tárgyalófeleinek. Zagorácz Márk és Dr. Borsos Ágnes a Szentágothai János Kutatóközpont Smart City
EGYETEM
Dél-Dunántúli Gazdaság
Aktívan építi kapcsolatait Technologies Building Information Modeling (BIM) számos díjjal jutalmazott kutatócsoportját képviselték. A PTE Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Kara élen jár a BIM technológia hazai oktatásában, így a kutatócsoportban az oktatók és doktoranduszok mellett számos hallgató is tevékenykedik. Eredményeik között mindenképp meg kell említeni, hogy kidolgoztak egy eljárást, amivel a hazai, forráshiányos gazdasági környezetben is hasznosítani lehet a BIM technológia elônyeit az építôiparban. Bíznak benne, hogy az elkészült mintaprojektjeikkel bizonyítani tudják a szakmának, hogy a fenntartható építészet nem többletköltség, hanem megtérülô befektetés. A csapat munkásságára már a nagy ipari szereplôk is felfigyeltek, így a kutatócsoport tagjai közül többen meghívást kaptak a Graphisoft kiemelt nemzetközi felhasználói számára szervezett konferenciájára. A Smart City Technologies Group keretében az élhetôbb városok kialakításának koncepciója által vezérelt gondolkodás az épületek felújításában a költség- és mûködésbeli, fôképp energetikai hatékonyságot tartja szem elôtt. A BIM segítségével feltérképezhetôk a kritikus, illetve leginkább megtérülô beavatkozási pontok és design lehetôségek. Mûszaki, kutatási, befektetési és kereskedelmi területen keresték az együttmûködô partnereket Bécsben. — Mi volt az, ami miatt a bécsi rendezvényen való részvétel mellett döntöttek? Dr. Borsos Ágnes: A gazdasági helyzet jelentôsen befolyásolja a lakáspiac helyzetét. Az új építésû lakások száma drasztikusan csökken, így a meglévô épületállományunk állagmegôrzése kiemelt szerepet kaphat. A konferencia a fenntartható épület felújítás osztrák példáit mutatta
be, ami számunkra is egy követendô példa kell, hogy legyen. A megvalósult projektek nagyon jó példaként szolgálnak, fontosnak tartjuk a felújítások során alkalmazott innovatív termékek, illetve a speciális, egyedi megoldások bemutatását az oktatásban és alkalmazását a hazai gyakorlatban. A konferencia lehetôséget adott személyes találkozóra is a témában elkötelezett európai cégek képviseleteivel, akik közül többet meg is hívtunk a karunkra. Zagorácz Márk: Az elmúlt években nagyon sok innovatív technológia jelent meg a Pollackon kutatási témaként és az oktatásban egyaránt. Minden szakterületen, a közlekedéstôl a gépiparon keresztül az építészetig az energiatudatosság és fenntarthatóság vált és válik egyre inkább a legfontosabb elvárássá. A jármûfejlesztésben a nemzetközi versenyeken a Pollack Eco Team évek óta dobogós helyezéseket ér el, informatikai innovációs elismertségünket is egyre több nagyvállalat jegyzi, legutóbb például az NVIDIA hozta létre a Pollackon az elsô magyarországi hivatalos CUDA oktatási központját. Az építészetben és a várostervezésben, illetve a hozzájuk kapcsolódó üzemeltetési feladatok ellátásában szintén kiemelkedô teljesítményt tudunk felmutatni, ehhez ad most egy nagyon nagy többletet az épületinformációs modellezés. Az általunk oktatott és alkalmazott BIM munkafolyamatoknak köszönhetôen az esztétikai minôség mellett a pénzügyi, idôbeni és technológiai megvalósíthatóságra is fokozott figyelmet tudunk fordítani. Kíváncsiak voltunk, hogy tôlünk nyugatra (délre és északra) milyen megoldásokat ismernek, esetleg van-e olyan alkalmazási terület, amiben elôrébb vagyunk szomszédjainknál. Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: A konferencia témája a kutatásom szempontjából fontos, új ismeretek szerzésének lehetôségét vetítette elôre. Az energiatudatosság megközelítése nagyon sokrétû, összetett szempontrendszeren alapul, bár még leginkább a megújuló energiák használataként él a köztudatban (az épületburok fokozott hôszigetelô képességével kiegészítve), a tudatos, ésszerû, optimalizált téralakítás ugyanilyen mértékben hozzájárulhat egy rendszer fenntartható mûködtetéséhez. — Ha jól emlékszem, a vitaindító elôadáson és a panelbeszélgetések során még nem voltak teljesen biztos benne, hogy jó helyen járnak – egyetemi docensként, tanársegédként, kutatóként sok szakmai konferencián megfordultak már. A délután folyamán – a szakmai kapcsolatépítô program elindulásakor – mintha javult volna a vélemény.
Dél-Dunántúli Gazdaság
EGYETEM
a Pécsi Tudományegyetem Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: A panelbeszélgetések talán számunkra, építészek, kutatók számára nem hordoztak annyi újdonságot, hiszen feladatunk részét képezi tágabb környezetünk intézkedéseinek, távlati céljainak ismerete, ugyanis Magyarország felé is hasonlóak EUtagságunk révén az elvárások. A beszélgetésben résztvevô kamarai szakemberek a környezô országok energiatudatos építészet iránti elkötelezôdését, intézkedési terveit ismertették néhány összehasonlító adat alapján, amibôl bárki gyorsan értékelhette az adott ország viszonyait. A panelbeszélgetések tanulsága szerint az osztrákoknál van a „bölcsek köve”, az igazi know-how, hiszen ôk már évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek e téren, ellentétben pl. az Egyesült Királysággal, ahol még a kétrétegû, hôszigetelô üvegezés használata sem standard. Zagorácz Márk: Sokszor viccelôdünk, hogy a konferenciákon a kávészünet a leghasznosabban eltöltött idô... Ez valójában tényleg így van: az elôadások és prezentációk jó áttekintést adnak a konferencia témájáról, de igazán profitálni a személyes találkozásokból és beszélgetésekbôl lehet. A bécsi konferencia ebbôl a szempontból különösen érdekes volt, mivel már a regisztráció során lehetôség volt B2B beszélgetéseket is szervezni, ahol tevékenységi-, illetve érdeklôdési kör szerint találhatták meg egymást a résztvevôk. Így a délutánra szervezett rövid kapcsolatépítô találkozók jó alapot adtak ahhoz, hogy a kötetlenebb programokon kibontakozzanak a szakmai megbeszélések. — Az osztrákok kitettek magukért minden téren. Jól sikerült a networking vacsora, a megvalósult projekteket (épületeket) érdemes volt megtekinteni. Visszagondolva, önöknek mi volt a leghasznosabb vagy legkellemesebb élmény? Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: Bár a kapcsolatépítô, kooperációs beszélgetések megszervezése igen izgalmas volt, a kötetlen, spontán információáramlás a szünetekben, illetve a kiránduláson sokkal intenzívebben mûködött. Zagorácz Márk: Leghasznosabb élmény: számos prezentációt tartottam már a BIM-rôl és a kutatásainkról, talán nem is eredménytelenül. Viszont nem voltam még olyan helyzetben, ahol 10 perc alatt kellett felkelteni az érdeklôdést és „eladni“ a tudásunkat, mindenfajta segédanyag és illusztráció nélkül. Ezt a kommunikációs technikát mindenképp gyakorolni fogom a legközelebbi ilyen alkalom elôtt! Legkellemesebb élmény: nagyon precíz és összehangolt szervezés, kifogástalan ellátás, tartalmas szakmai kirándulás. Dr. Borsos Ágnes: Nem emelném ki egy részét sem a konferenciának. Számunkra egészé-
ben egy nagyon hasznos tapasztalat volt, meghallgatva az elôadásokat, a partnertalálkozót, a networking vacsorát és a kirándulást egyaránt, hiszen mindegyiknek az apropója a kapcsolatépítés volt, amit az osztrákok a jól megválasztott programokkal, helyszínekkel nagyon könnyûvé tettek, mert a kellemes légkör, az inspiráló szituációk egyértelmûen ösztönözték a beszélgetéseket és a kapcsolatépítéseket segítették. — Azt kérte, legközelebb is értesítsem, ha hasonló programot szervezünk. Ezt vehetem úgy, hogy ajánlaná kollégáinak is? Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: Feltétlen. Az új információk, ismeretanyagok nem közvetlenül a kutatásom szempontjából fontosak, mivel ahhoz csak áttételesen köthetôk, viszont a Kar számára jelentôs kapcsolatokat sikerült szerezni, és biztos vagyok benne, hogy ebbôl akár rövidebb távon profitálhat építészképzésünk, ami egy hasonló programon való részvétel hasznosságát kiemelten igazolja. — Talán önnek lehetett a legnehezebb a kétnapos elszakadás otthonról, miután nemrég született meg kisfia. Remélem, nem bánta meg, hogy így döntött! Zagorácz Márk: Mondhatom, hogy alvás szempontjából edzésben voltam a sûrû programra! Valóban, egyrészrôl nagyon érdekelt a konferencia, másrészrôl viszont maradtam volna a 10 napos kisfiam mellett itthon. Végül feleségem támogatása és a viszonylag rövid távollét miatt a részvétel mellett döntöttem. Tapasztalatszerzés szempontjából egyértelmûen nem bántam meg az utazást! Bízom benne, hogy a kialakított kapcsolatokból fakadó elônyök is igazolják majd döntésemet. A szervezôk munkáját itt is szeretném kiemelni: gyakorlatilag állandó internet kapcsolat állt rendelkezésre nem csak a konferencia, de az
37 utazások ideje alatt is, így fél szemmel mindig tudtam követni, hogy mi történik itthon. — Beszélne néhány szót kutatási témájáról? Úgy tûnt, értékes szakmai kapcsolat alakulhat ki egy svéd kollégával. Dr. Borsos Ágnes: A kutatási területem a panellakások belsôépítészeti átszervezése, a panellakásokban rejlô lehetôségek bemutatása. Svédországban és Finnországban is épültek házgyári lakások, ezek az államok is ezen házak és lakások rehabilitációjával foglalkoznak, sok esetben náluk sem a bontás a cél, hanem hogy olcsó, élhetô és jól mûködô lakásokat alakítsanak ki a mára elavult épületállományból. A svéd kollegával kialakult kapcsolat számomra azt a lehetôséget rejti magában, hogy az ezekben az országokban szerzett felújítási tapasztalatokat itthon hasznosítani tudjuk úgy, hogy leszûrve a tapasztalatokat helyspecifikus megoldásokat adunk a felmerülô problémákra. — Magyar, finn, görög, svéd, és más potenciális partnerek. Reméljük, sikerrel járnak, és a PTE profitál az önök aktivitásából! Dr. Borsos Ágnes: Fontosnak tartjuk, hogy a piacon megjelenô innovatív megoldásokat be tudjuk mutatni az oktatásunkban, így biztosítva hallgatóink számára a piacképességet. A megismert partnerekben, forgalmazókban is ezt a potenciált látjuk. Más külföldi egyetemek is részt vettek a konferencián, a velük történt kapcsolatfelvételek hallgató-, illetve oktatócserét és közös pályázati lehetôségeket is rejtenek magukban. Ezeket a kapcsolatokat akár levelezéssel is ki lehetne építeni, de egy személyes találkozó nagyon sokat segít az információcserében és a lehetôségek gyors feltérképezésében. A tényleges partnerségi viszony kialakításához szükséges idôt is jelentôsen csökkenti a kölcsönösen megismert szándékok ismerete, így az együttmûködések sikeresebbek és hatékonyabbak lehetnek a késôbbiekben. Remélem, hogy errôl hamarosan be is számolhatunk!
38
MÁTRAI MELLÉKLET
Dél-Dunántúli Gazdaság
Fedezd fel Gyöngyöst, Gyöngyös és a Mátra turisztikai szempontból elválaszthatatlan, a város közigazgatási területére esik Mátrafüred, Sástó, Mátraháza és Kékestetô. Ebbôl adódóan sokszínû kínálat várja a vendégeket. Sokan a Mátrába tartva csak átmennek Gyöngyösön, így kihagyva az Orczy Kastélyt, melyben az ország egyik legnagyobb természettudományi kiállításának helyet adó Mátra Múzeum található, a Ferencesek Mûemlékkönyvtárát, a Szent Korona Ház Egyházi Kincstárgyûjteményét, valamint a Városi Könyvtár Hermann Lipót kiállítását és a Huszár Lajos Éremtárat. A hangulatos belváros, a Fô tér, számos rendezvény helyszíne, melyek közül kiemelkedik a Gyöngyösi Szüreti Napok, a Veteránautó Találkozó, a Gyöngyösi Bornapok, a GYÖNGY Nemzetközi Folklórfesztivál és a decemberi Gyöngyösi Advent. Aki a nyári forróságban egy kis hûsölésre vágyik, annak ott a városi strandfürdô. A Borpalota épületében pedig megízlelhetjük a híres mátrai borokat. Gyerekeknek kihagyhatatlan program a város határában lévô kisállatkert, valamint az Orczy Kastély mellôl induló kisvasút, mellyel Mátrafüredre érve meglátogathatjuk a Palóc Néprajzi Magángyûjteményt. Aki vállalja a felelôsséget, és mindezt kihagyva egyenesen a Mátra-felé veszi az irányt, még Mátrafüred elôtt találja a hívogató Farkasmályi pincéket, remek mátrai borokkal, vendégszeretô házigazdákkal. Mátrafüredrôl kellemes sétákat tehetünk a megszépült Sástóra, ahol csónakázással, tanösvényen tett kirándulással és a kilátóból a mátrai panorámával tehetjük színesebbé napunkat. Nem messze az Oxygen Adrenalin Parkban bátorságunkat tesztelhetjük, nyári bobpályán, függôhídon, kalandparkban... Kirándulásainknak, túráinknak kiváló kiindulópontja lehet a mátrafüredi Hegyi Sportok Bázisa, ahol többek közt vezetett segway, monster roller és mountain cart túrákra jelentkezhetünk. Hazánk legmagasabb pontja is itt található, Kékestetô, ahol a szubalpin klímán valóban fellélegezhetünk! Télen pedig a mátrai sípályák várják a havas sportok szerelmeseit. Gyöngyös és környéke szállás kínálatában könnyedén megtalálhatja bárki az igényeinek megfelelô szállást, legyen az a 4*-os Lifestyle Hotel Mátra, vagy a 3*-os Hotel Opál. A természetkedvelôk részére pedig tökéletes választás lehet a 4*-os Mátra Kemping Sástón. A Mátrában kiváló éttermekben kóstolhatják meg a mátrai ízeket az ide látogató turisták. A Vincellér Étterem magyaros ételeivel, a Kékes Étterem nemzetközi konyhájával várja a vendégeket. Mindezek után nem lehet kérdés, hogy miért érdemes ellátogatni hozzánk!
Dél-Dunántúli Gazdaság
39
MÁTRAI MELLÉKLET
és a varázslatos Mátrát!
Bôvebb információk a www.gyongyos-matra.hu honlapon találhatók.
P R O G R A M O K II. Palóc Világtalálkozó Augusztus 8-10. Helyszín: Gyöngyös MMK, Barátok tere, Vak Bottyán János Katolikus Szakközépiskola udvara Információ: 37/311-155, www.gyongyos-matra.hu
XIV. Gyöngy Nemzetközi Folklórfesztivál Augusztus 15-20. Helyszín: Gyöngyös, Vak Bottyán János Katolikus Szakközépiskola udvara Információ: 37/311-155, www.gyongyos-matra.hu
Gyöngyösi Szüreti Napok és Fehérbor Fesztivál Szeptember 19-21. Helyszín: Gyöngyös, Fô tér Információ: 37/311-155, www.gyongyos-matra.hu
Gyöngyösi Advent December 4-24. Helyszín: Gyöngyös, Fô tér Információ: 37/311-155, www.gyongyos-matra.hu
40
MÁTRAI MELLÉKLET
Dél-Dunántúli Gazdaság
Dél-Dunántúli Gazdaság
41
MÁTRAI MELLÉKLET
Családi vakáció a Mátrában! + EXTRA
fô Már 12.000 Ft /
ziós ellátással / éj ártól, félpan
– Gyermekeknek 1 alkalom Kalandpark-használat, vagy 30 perc íjászat – 2 órás kerékpárbérlés a családnak, vagy a gyermek nélkül érkezô vendégeinknek CSOMAGAJÁNLATUNK (min. 5 éj esetén) IDEÁLIS EGY HOSSZABB NYÁRI PIHENÉS AKTÍV ELTÖLTÉSÉHEZ!
Megújultunk! Új lobby bár Látványkonyha a Panoráma Étteremben Kibôvített kültéri bio rönkszauna merülômedencével Kültéri medence Új csendes wellness Új élményzuhanyok
- és tódik a program Nyáron is folyta
Hunguest Grandhotel Galya**** 3234 Galyatetô, Kodály Zoltán sétány 10. Tel.: 37/576-501 • Fax: 37/376-015 E-mail: grandhotelgalya@hunguesthotels.hu Web: www.grandhotelgalya.hunguesthotels.hu Skype: Hunguest Grandhotel Galya
sztárözön!
Nagy kivetítôn követhetik a futball világbajnokság meccseit és a Forma 1 versenyeit • Kedvenceit térítésmentesen fogadjuk • TREK biciklis hétvége • Felfrissülés Katus Attilával • Zumba hétvége Benkô Gabriellával • Konyhai praktikák Benke Laci bácsival • Aerobic hétvége Bóta Gáborral • Augusztus 20-i hétvége Bereczki Zoltánnal
A Mátra lábánál lévô történelmi pincesorra, Farkasmályba hívjuk Önt a Borhotel Sziluettbe! Tradicionális palóc ételkülönlegességekkel, kreatívan megújult, hagyományos ételválasztékkal és családi pincészetünkbôl széles borválasztékkal kényeztetjük a gasztronómia rajongóit.
CÉGES RENDEZVÉNYEK: Partnertalálkozók Egy borvacsora, széles mátrai borkínálatunkkal, hagyományokat ôrzô és a modern kor vívmányait ötvözô ételeinkkel a legkeményebb üzleti tárgyalás is élménnyé válik. Meetingek Teljesen szeparált helyiségeink, technikai felszereltségünk, kedvezményes ajánlatú büféasztalaink teszik sikeressé és kellemessé a meetingeket. Csapatépítô tréningek Nálunk minden lehetôséget egy helyen és teljes körûen megkap, hogy munkatársai között a teljes összhang legyen.
Látogasson el honlapunkra bôvebb információkért: web: www.hotelsziluett.hu • e-mail: info@hotelsziluett.hu tel.: 37/309-074 • mobil: 70/315-9645
42
HIRDETÉS
Dél-Dunántúli Gazdaság
SAJTÓKÖZLEMÉNY Befejezôdött Sikfürdô napelemes rendszer telepítése Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett „Helyi hô, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címû pályázaton Sikfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság vissza nem térítendô támogatást nyert el napelemes rendszer telepítésére. A Sikonda Wellness szálló elsôsorban családoknak kínál élményekben gazdag kikapcsolódási lehetôséget, nyugodt környezettel, családbarát programokkal, termálfürdôvel. Az üzemeltetô folyamatosan szem elôtt tartotta a környezettudatos elveket. Korábban már DDOP-2.1.2-12 pályázat keretein belül megvalósult a hotel ökologikus hotellé való átalakulása, melynek keretein belül a bio életmódra alapozó, naturális értékekhez visszanyúló komplexummá vált. 2013 elején a villamos energiaköltségek csökkentése érdekében Sikfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság javaslatott nyújtott be a „Helyi hô, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” c. pályázati programra. A beruházás keretében az intézmény tájolási adottságait kihasználva napenergiát hasznosítanak. A fejlesztésnek köszönhetôen villamosenergia megtakarítása várható a jövôben. Ezáltal az üzemeltetô környezettudatosabb hozzáállásról biztosítja a vendégeket és a lakosságot is. A villamosenergia felhasználás csökkenésével a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is csökken, ugyanígy a fenntartási költségek is csökkeni fognak, valamint nô hazánkban a megújuló energiaforrások részaránya. Az épület mûszaki átadására 2014.05.30-án került sor.
Konferencia terem EK! IGÉNYESEKN
A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható. A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is. További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll. A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.