Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 8. szám

XVI. évf. 8. szám, 2014. október 10.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Konferenciaturizmus melléklet Egészségipar melléklet

Egymást támogatva „Az innováció hordozója a vállalkozó” w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Télen, nyáron kulturáltan!

Pécsi Kereskedelmi Központ

Bérelhetô irodák • Konferencia terem • Étterem 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori Egymást támogatva Az innováció a jövô záloga

4–7

Mesterképzés Legyen szakmája mestere

8–11

Társasági élet Busó minden mennyiségben

12–13

Kamarai hírek

14

Kamarai hírek

15

Társasági élet: 16. Kamara Kupa

16

Online

17

Egészségipar melléklet

8–11. oldal Busó minden mennyiségben

18–19

A hónap üzletembere: Horváth Jenô

20

Jubileum: Agro-Boy Kft. Megtanultak a jég hátán is megélni

21

Szakképzés Úttörô szerepet vállaltak Pozitív változások indultak el a szakképzésben

22

Mesterképzés Gyászol a villanyszerelô szakma

Legyen szakmája mestere!

12–13. oldal

23 24

Tanulószerzôdés 25 Tanulószerzôdés kötéshez szükséges dokumentumok Autóteszt – Magusics Vica Citroën C4 Cactus

A hónap üzletembere: Horváth Jenô

26–27

Innováció

28

Ergonómia

29

Enterprise Europe Network

30–31

Konferenciaturizmus melléklet

32–33

Baranyai gazdaság Vállalkozói sarok

20. oldal

34

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

16. oldal 16. Kamara Kupa Jó hangulat, remek mérkôzések

Jung Péter és Jung Antal

Pozitív változások indultak el a szakképzésben

Autóteszt: Magusics Vica– Citroën C4 Cactus 26–27. oldal

23. oldal

4 Az innováció egy kreatív ötletbôl születô folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Az innováció elméleti alapjai legelôször 1934-ben Joseph Schumpeter tanulmányában jelentek meg. Az osztrák-amerikai közgazdász azt vallotta: „Az innováció hordozója a vállalkozó” – ennek tudatosítása még ma is feladat. A szeptember 11-én Pécsett az S3 stratégiával kapcsolatban tartott Baranya megyei rendezvényen a gazdaság és a kutatási terület szereplôi meghatározták a következô évek irányait, lehetôségeit – errôl szól összeállításunk.

S3 stratégia Az S3 stratégia az intelligens szakosodás stratégiája. A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a megyei kormányhivatalok a Kamarák és más szakmai szervezetek bevonásával kezdték meg a stratégiával kapcsolatos szakmai munkát, amelynek elôzményei 2012 év végére nyúlnak vissza. Az ehhez létrejövô dokumentumok elôzetes feltételei annak, hogy Magyarország a Strukturális Alapokból innovációs, kutatási és fejlesztési célokra támogatási forrásokhoz jusson. Az intelligens specializáció (smart specialisation) keretében azonosítani kell minden ország és régió egyedi jellemzôit, értékeit, egyben rá kell mutatni az egyes régiók versenyelônyeire, fel kell sorakoztatni a regionális szereplôket és erôforrásokat egy, a kiválóságra épülô jövôkép mögé. Magyarországon a regionális intelligens szakosodási stratégiák kialakítása – a vélemények és javaslatok megismerése érdekében – a regionális érintettek (egyetemek, kutatóintézetek, ipari parkok, klaszterek, platformok, kamarák, vállalatok, szakmai szervezetek és szövetségek stb.) széles körû bevonásával történik. Ennek megfelelôen tartottak Pécsett – mint több vidéki nagyvárosban – konzultációs rendezvényt a közelmúltban.

— A fórum nagyon jól sikerült, sokrétû volt a résztvevôk köre, mindenki kiválóan tudta érvényesíteni a saját szakmai álláspontját – foglalja össze

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egymást támogatva Az innováció a jövô záloga RABB Szabolcs, a PBKIK Innovációs Osztályának vezetôje a program tapasztalatait, amely programnak a facilitátora a Baranya Megyei Kormányhivatal felkérésére. — A rendezvényen közösen meghatároztuk az öt kiemelt megyei ágazatot, amelyek a fejlôdés motorját jelentik, ezek: a gépiparelektronikai ipar, a biotechnológia és egészségipar, a környezetipar, a kreatív ipar és IKT, valamint az élelmiszeripar. Érezhetôen erôsödik a vállalati innovációs kultúra, de még sokat kell tennünk – és ezért dolgozunk a kamarában –, hogy (akár) az egyetemi kutatások közelebb kerüljenek a gyakorlati megvalósításhoz, azaz a kutató és a vállalkozás találkozzon. Hiszen ez utóbbi vállal kockázatot, ô teszi bele a pénzét a rendszerbe. Az S3 stratégia a kutatás és a gazdasági szféra együttmûködésére épít. Alakulóban van az új Nemzeti Innovációs Hivatal, amelynek vezetôje feladatul kapta a régiók, illetve a megyék innovációs fejlesztési irányainak meghatározását a 2014 és 2020 közötti idôszakra. A Gazdaság Fejlesztési Innovációs Operatív program pedig 200 milliárd forintot fog e stratégia mentén szétosztani az egyes szereplôk között.

— Már néhány éve megfogalmazódott a megye, a régió fejlesztési stratégiája. Ez szolgált kiindulópontként a megyei fórumon?

— A rendezvény elsô körében hamar kiderült, hogy a jelenlévô 90 résztvevô milyen ágazatokban képzeli el a fejlesztéseket, majd utána ágazatonként egyeztettek. Minden területet mûködô vállalkozás, politikai döntéshozó, egyetemi szakember képviselt, 4 prioritást kellett meghatározniuk és utána ezeket rangsoroltuk. Mintegy 3 óra alatt kialakultak a fejlesztési irányok ágazatonként, majd két napot kaptak a szereplôk, hogy ezeket kiegészíthessék. A javasla-

tot a kamara összegzése után küldtük el a kormányhivatalhoz és az innovációs hivatalhoz, képviselôikkel majd októberben folytatódnak az egyeztetések. Ekkor már nagyon szûken, a prioritások mentén operatív innovációs projekteket kell megfogalmazni. Pl. adott a gépiparban a Smart City keretében a városi közlekedés igényeit kiszolgáló jármûfejlesztés, különös tekintettel az elektromos jármûvekre. Ezért összehívjuk a szereplôket, és kérjük, hogy határozzák meg, milyen fejlesztésre van szükségük. Mondjuk, legyen az egyetemen egy jármûipari kar, amely rendelkezzen olyan laborral, ahol az új anyagokat be lehet vizsgálni.

Emellett 8 cégnek technológiai fejlesztésre van szüksége, mert ahhoz, hogy jármûvet gyártsunk, gépeket kell vásárolnunk és fejlesztéseket kell végrehajtanunk. A tervek szerint november végéig az egész ország S3 stratégiáját ki kell alakítani, és brüsszeli jóváhagyás után jövôre már e mentén osztják az uniós forrásokat.

— A fejlôdés motorjaként öt kiemelt megyei ágazatot határoztak meg a fórumon. Azok az ágazatok, amelyek nem fértek be ebbe a körbe, a jövôben milyen lehetôségekre számíthatnak?

— Baranya megye elég sajátos helyzetet mondhat magáénak ezzel az öt területtel, van olyan megye, ahol egy, maximum két ágazatban gyûjtöttek prioritásokat. Baranyában nincs olyan szervezet, amelyik ne lenne besorolható valamelyikbe. A következô ciklusban ezek a prioritások elônyt fognak élvezni a pályázatoknál, az is elôfordulhat, hogy speciálisan a prioritás egyes alelemeire épülô támogatási formák, pályázatok lesznek majd elérhetôk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Biotechnológia, egészségipar — A helyi adottságoknak a gyógyszer- és diagnosztikai ipar egyre szélesedô határterülete által meghatározható fejlesztések, amelyek a molekuláris szintû fejlôdést az egyes megbetegedések kezelésének pontosítására, monitorozására alkalmas termékeket eredményeznek – ezek azok a legfontosabb területek, témakörök, irányok, amelyek a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban prioritást élvezhetnek a biotechnológiában dr. SZEKERES György, Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter képviselôje szerint.

Ezek a fejlesztési irányok szorosan kapcsolódnak a jelenleg is futó programokhoz, kutatásokhoz, hiszen nemzetközi szinten pl. az úgynevezett ritka betegségek kategóriájában van igény rájuk, illetve mind a lokális kutatóintézetek, mind a KKV-k ilyen irányú eredményei is ismertek.

— A pécsi egyeztetô fórumon öt ágazat prioritásai fogalmazódtak meg, több helyen szinergia bemutatásával. Ezek a szinergiák miként jelennek, jelenhetnek meg a jövôben az ágazatok között?

— Korábban interdiszciplináris alapon már voltak jó kezdeményezések a Pólus Programban, de az ennek köszönhetôen létrejött hálózatok, klaszterek is tudják biztosítani – elsôsorban a PTE körül – a K+F+I eredmények hasznosítását.

— A most megjelölt öt ágazat gyakorlatilag a Pécs Pólus irányainak felelnek meg. Miként értékelhetô ez, hogy az évekkel ezelôtt meghatározott fejlôdési irány gyakorlatilag nem változott?

— Mind a Regionális Innovációs Stratégia, mind az ezzel szoros összefüggést mutató Pólus Program jól mérte fel a helyi adottságokat, ezek pedig – sajnos – nem sokat változtak az elmúlt 10 évben.

— Az elmúlt eu-s pályázati ciklus tapasztalatait figyelembe véve jól kihasználhatók azok a pályázati lehetôségek, amelyeket kiírtak az egyes ágazatokra?

CÍMLAPSZTORI — Nem észleltem nagy eltérést ágazatonként, talán kicsit az Infokommunikációs Technológia (ICT) tudott saját területének megfelelô támogatási formákat találni. Kihasználhatók, ha a pályázók helyesen értelmezik a felhívásokat, illetve sokat segít a zökkenômentes lebonyolítás, ami a kiíró és közremûködô szervezetek felelôssége.

— Az ön által irányított vállalkozás sikeres pályázatokon vett részt az elmúlt pályázati ciklusban. Milyen tapasztalatokat szerzett ezekkel kapcsolatban?

— Volt sikeres pályázatunk és olyan is, ami inkább a tapasztalatok sorát bôvítette.

De mindkét „kategóriában” a tôkehiány, a technológia transzfer kezdetleges szintje és a kutatói mobilitás kihasználhatatlansága jelent megoldandó problémákat. Pozitív elmozdulásként pedig a támogatott tevékenységek korábbiaknál szélesebb köre említhetô.

Gépipar — A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) tagjai már az S3 workshop elôtt meghatározták a közös prioritásokat. Ezek szintézise alapján fogalmaztuk meg az ismert képességekhez és projektekhez igazítva a Smart City közlekedési igényeit széles körben kielégítô (elektromos) jármûfejlesztést, a roncsolásmentes anyagvizsgálatok interdiszciplináris fejlesztését, anyag- és terményszelektáló berendezések fejlesztését, illetve a tüzelôanyag-cellák fejlesztésével együtt a környezettudatos technológiák fejlesztését – foglalja össze dr. HÜSE István, a Dél-dunántúli Gépipari Klaszter elnöke a következô évek baranyai fejlesztési irányait a gépipar területére vonatkozóan.

— Ezek a fejlesztési irányok miként kapcsolódnak a jelenleg is futó programokhoz, kutatásokhoz?

— Nem gondolom, hogy értelme lenne az egész S3 kidolgozásának, ha nem vennénk figyelembe a már meg-

5 kezdett munkát, a létezô eredményeket, ahogy azt sem gondolom, hogy sikeres lehetne egy olyan program, ami mintegy a „semmibôl” indul. Mindkét esetben csak erôforrások pazarlásáról tudnék beszélni, ezért az intelligens szakosodási stratégiára, mint már létezô alapok továbbfejlesztésére, és mint létezô versenyhátrányok kiegyenlítésének eszközére gondolok.

— A pécsi egyeztetô rendezvényen öt ágazat prioritásai fogalmazódtak meg, több helyen szinergia létrehozásával. Ezek miként jelennek, jelenhetnek meg a jövôben az ágazatok között?

— A szinergia jelentése: összefogás, a fogalma: a résztvevôk azonos érdekbôl, közös cél érdekében végzett összehangolt tevékenysége. A gép-, és elektronikai ipar nem „megkerülhetô” iparágak, melyek minden máshoz kapcsolódnak vagy kapcsolódhatnak – ha mégsem, akkor az nincs is.

— Miként kell elképzelni az együttmûködéseket, kapcsolódásokat a mindennapokban?

— Dédapám még kézzel tekerte a kukoricamorzsolót, nagyapám már villanymotort rakott rá, apám automatizálta az adagolást – én meg azt szeretném, ha kiválogatná a hibás szemeket. Ez mind gép/elektronikai ipar. Egy tumoros beteg számára életbevágó igény az azonnali diagnózis – ahogy egy öntvény, hegesztés vagy termék minôségének ellenôrzését is gyorsan, pontosan, és alacsony költséggel kell elvégezni – mindkét feladat anyagvizsgálat. Egy termálfürdô hatékony vízkezelése, felelôsség a környezetért, és üzleti érdek.

Mindezekhez (és felsorolhatatlanul sok példához) nélkülözhetetlen a gép- és elektronikai ipar – melyek határai egyre inkább elmosódnak. Mielôtt azt gondolnánk, hogy ennek az iparnak a gyakorlói könnyû helyzetben vannak, gondoljuk végig, milyen óriási feladat – akár csak a szûkebb környezet számára – gyártani, felzárkózni a nagyobb hagyományokkal vagy tôkével rendelkezô világpiachoz.

— A most megjelölt öt ágazat gyakorlatilag a Pécs Pólus Program irá-

6 nyainak felelnek meg. Miként értékelhetô, hogy az évekkel ezelôtt meghatározott fejlôdési irány szinte nem változott?

— Szerintem viszont igenis változott egy lényeges dolog: felismerték a gép/elektronikai ipar önálló jelentôségét. A Pécs Pólus három standard profiljából kettô csak lokálisan értelmezhetô és virtuális jövedelmet termel, jellemezôen az újraelosztásban, és nem a javak termelés útján történô gyarapításában volt meghatározható. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Pécs Pólus kidolgozása, szemlélete úttörô munka volt, tartalmi elemei ma is vállalhatók – hogy mást ne említsek a klaszterek szervezôdését, jelentôségének növelését is célul tûzte ki, már akkor. Ezen kívül talán azért nem változott az irány, mert már akkor jól határozták meg. Ám a célok megfogalmazása cselekvés nélkül kevés, ahogy cselekedni sem lehet források nélkül. A klaszter tagjai az elmúlt tíz évben (is) dolgoztak, mégpedig eredményesen – ôszintén remélem, hogy az S3 módszertana alapján valódi segítô, együttmûködô szándék mozdítja elô a célok elérését.

— Az elmúlt eu-s pályázati ciklus tapasztalatait figyelembe véve jól kihasználhatók azok a pályázati lehetôségek, amelyeket kiírtak az egyes ágazatokra?

— Általában elmondható, hogy a DDGK tagjai eredményesen éltek az EU-pályázatok adta lehetôségekkel – természetesen a tagok között akár jelentôs eltérésekkel. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter kezdeti mûködésében is nagyon nagy szerepe volt a DDOP keretében elnyert támogatásnak. Abban pedig, hogy a támogatást elnyertjük, a PBKIK-nak volt hatalmas szerepe. A pályázati eredményesség fontos elemének tekintem, azt is, hogy a DDGK és tagjai nem „humbug” feladatok érdekében, hanem kézzelfogható, termelô célok megvalósításáért pályáztak – és remélem, hogy a jövôben is eredményesen tudunk élni az EU adta lehetôségekkel.

Kreatív Ipar, Információmenedzsment — Klaszterünk a Nemzetgazdasági Minisztérium által elismert szervezô-

CÍMLAPSZTORI dés, akkreditációs címének egyik elôfeltétele egy komplex stratégia megalkotása volt, ez szerint építjük fel és üzemeltetjük klaszterünket. A következô években a helyzetalapú szolgáltatások, ügyviteli információmenedzsment eszközök, elemzô-, tervezôeszközök valamint üzleti szimulációs technológiák mint fókuszterületek fejlesztését célozzuk meg – foglalja össze a következô évek kihívásait BRACHMANN Ferenc, az Információmenedzsment Innovációs Klaszter klasztermenedzsere. — Ezekben az irányokban jelenleg is aktív a tagságunk, így a legtöbb esetben adott a piaci beágyazódás.

Ebben az értelemben általában nem gyökerek nélküli fejlesztésekrôl van szó, így kijelenthetjük, hogy a jövôbeli elképzelések erôsen kapcsolódnak tagvállalataink korábbi fejlesztéseihez. És ha már a kapcsolódásokat említettem, az Infokommunikációs Technológia (IKT) szektor olyan szintû specializáltságot igényel, mely elvi szinten szinergiaként élhet meg bizonyos területek közötti átfedések, vagy kapcsolódások létezését, de a gyakorlatban – oktatási-, kutatási területeken vagy éppen a piacra való aktív fejlesztésben – már nagyon nehezen és nagyon ritkán valósul meg. Ettôl függetlenül az IKT szektor nagyon könnyû helyzetben van, mert modern K+F tevékenység gyakorlatilag elképzelhetetlen fejlett információ-technológiai eszközrendszer nélkül.

— A most megjelölt öt ágazat gyakorlatilag a Pécs Pólus irányainak felelnek meg. Miként illeszkedik ebbe az IKT szektor?

— A szektor jelentôs mértékû átalakuláson ment át az utóbbi öt évben: szolgáltatásorientált, túlnyomórészt belföldi piacra termelô ágazatból egy jelentôs exportdinamikát felmutató, technológia-, illetve termékorientált irányba fordult át a régió IKT szektora. Ennek eredményeképpen jelentôsen megnôtt a szektor láthatósága, melyhez hozzájárult egy multinacionális nagyvállalat, az IT Services Hungary pécsi irodájának megnyitása is. Így a szektor már nem csak felsôfokú végzettségû szoftverfejlesztôket foglalkoztat, hanem szép

Dél-Dunántúli Gazdaság számmal jöttek létre informatikai terméktámogatási feladatokat megvalósító, alacsonyabb képzettséget igénylô munkahelyek is.

— Milyen tapasztalatokkal szolgált az elmúlt eu-s pályázati ciklus a szektor, a klaszter számára?

— 2011-ben és 2013-ban is sikerrel pályáztunk, így egyre több szolgáltatást tudunk nyújtani tagságunk részére. Az innovációs adatbázis mellett hamarosan egy közös erôforrás piacteret is üzemeltetünk a projekt-menedzsmentet támogató integrált intranetünk keretein belül.

Több további területen azonban még kihívások elé nézünk.

Mivel nem túl magas a fizikai tôkeigénye az IKT szektor azon részének, amelyben aktívak vagyunk, így nagyobb volumenû közös beruházásokat, mint például közös szerver-infrastruktúra, vagy irodai infrastruktúra-beruházás még nem kellett kezdeményeznünk, de a lehetôség nyitott.

A Kreatív Ipari Klaszter elnöke, KERESNYEI János számos területet, témát sorol, amelyek a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban prioritást élvezhetnek: interregionális, határon átnyúló kreatív ipari módszertani központ létrehozása, a kreatív iparban rejlô gazdasági potenciál hasznosítására a meglévô folyamatok mérése és új üzleti modellek kidolgozása (kreatív pláza, kreatív ipari outlet, kreatív ipari látogatóközpontok) és iparági képzési tematikák fejlesztése, mobil-, hight tech rendezvénytechnikai kapacitások kiépítése, Smart City fejlesztések városi utcai és egyéb kommunikációs eszközeinek létrehozása, Artistic Intervention – azaz a mûvészi beavatkozás segítése, mellyel egészen új megközelítésû fejlesztések valósulhatnak meg.

— Ezek a fejlesztési irányok miként kapcsolódnak a jelenleg is futó programokhoz, kutatásokhoz?

Dél-Dunántúli Gazdaság — Javaslataink a jelenleg kicsiben mûködô folyamatok, esetek, modellek továbbfejlesztésére, rendszeressé és rendszerszerûvé tételére vonatoznak. A kreatív ipar a jövôben is összefonódik más ágazatokkal, ennek érdekében a jelenlegi kutatások a kreatív ipar mérhetôségére és az internacionalizációs lehetôségekre valamint az ún. crossover, tehát iparágakon, vagy akár gazdasági szektorokon átívelô projektekre irányulnak. Komoly lehetôségeket rejt magában a kreatív ipar-gépipar-egészségipar közös projektek kidolgozása, de ugyanez a felállás az energia-, vagy zöld gazdaság területén. A kreatív ipar segítségével a vevôközeli, fogyasztóbarát termékek és szolgáltatások építhetôk ki.

— A most megjelölt öt ágazat gyakorlatilag a Pécs Pólus irányainak felelnek meg. Miként értékelhetô, hogy az évekkel ezelôtt meghatározott fejlôdési irány gyakorlatilag nem változott?

— Annyiban változott, hogy a kreatív ipar (akkor még kulturális ipar) mint prioritás felvétele igazolást nyert, hiszen ez volt az egyetlen ágazat, mely a válság alatt sem csökkent, sôt növekedett minden országban, még nálunk is.

Pécs az ország egyetlen olyan vidéki városa, ahol ilyen nagy számban élnek mûvészek, kreatívok és ez egy olyan lehetôség számunkra, melynek kihasználása még nagyon az elején tart. A Pólus azért volt nagyon fontos, mert ezt a szándékot hivatalossá tette.

— Az elmúlt eu-s pályázati ciklus tapasztalatait figyelembe véve jól kihasználhatók azok a pályázati lehetôségek, amelyeket kiírtak az egyes ágazatokra?

— Kreatív ipart célzó kiírás nem volt, csak olyan pályázatok, melyekbe ezt az iparágat is bele lehetett érteni.

Amúgy az elmúlt másfél évben nem volt jelentôs pályázati kiírás. Az elmúlt pályázati ciklusban elsôsorban a közvetlen európai uniós pályázatokban tudtunk részt venni, ahol minden alkalommal igen sikeresen szerepeltünk. Ám nagyon hiányoznak a hazai kiírású, több éven átívelô pályázatok, mert az iparágfejlesztési tevékenység sehol a világon nem üzleti alapú, ezért mi is csak a pályázati forrásokat tudjuk erre fordítani.

CÍMLAPSZTORI Elsôsorban az utófinanszírozás és annak késlekedése okozza a legtöbb problémát, sokszor kockázatos a szervezet fennmaradása a kiíró szervezet fizetési és/vagy ellenôrzési késlekedése miatt. A hazai TÁMOP- és MMA-pályázatokkal kapcsolatos tapasztalataink ez alól üdítô kivételt jelentettek.

Környezetipar — Az intelligens város (Smart City) kialakításához szükséges technológiák és eljárások kidolgozása, az alkalmazott földtani és mûszaki kutatások, a bányászati és ipari rekultivált vagy rekultivációra váró területek hasznosítása illetve komplex vízhasznosítási és zöldterületi kutatások a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében – ezek a környezetipart érintô legfontosabb területek, irányok a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban VÉR Csaba (BIOKOM Nonprofit Kft., fejlesztési vezetô) szerint.

— Ezek a témakörök tükrözik mind a térség megoldásra váró feladatait, mind az itt élô és dolgozó innovatív személyek szakmai beállítódásait, így szervesen kapcsolódnak az eddigi vállalati és egyetemi K+F+I tevékenységhez, legyen az energetikai, hulladékgazdálkodási, vagy más, erôforrás-hatékonysággal kapcsolatos terület.

— A Pécsett megtartott egyeztetô rendezvényen öt ágazat prioritásai fogalmazódtak meg, szoros együttmûködésekkel. A környezetipart tekintve milyen kapcsolódásokról lehet szó?

— Általánosan érvényesnek gondolom azt, hogy környezeti céljaink eléréséhez jellemzôen több szakma együttmûködése szükséges. Például ha – az üvegházhatás mérséklése érdekében – szélenergiát kívánunk hasznosítani, akkor az szükségszerûen a környezetipar, a gépipar és elektronikai ipar együttmûködésében valósul meg. Ha az élhetôbb lakókörnyezet megteremtése céljából a városi gépjármû-forgalmat szeretnénk csökkenteni, akkor a lakossági szokások megváltoztatása érdekében nem csak az elektronikai, hanem a kreatív ipari szakemberekre is szükség van, pl. okos tele-

7 fonos alkalmazások fejlesztése, figyelemfelkeltô kampányok megtervezése és kivitelezése okán.

— A most megjelölt öt ágazat gyakorlatilag a Pécs Pólus Program irányainak felelnek meg. Miként értékelhetô ez, hogy az évekkel ezelôtt meghatározott fejlôdési irány gyakorlatilag nem változott?

— Az S3 stratégiához hasonlóan a Pólus Program is a helyi humán és tárgyi adottságokat vette figyelembe a fejlesztési irányok, kitörési pontok meghatározásakor, ezek pedig egy évtized alatt nem változtak. Ha a fejlesztési forrásokat az átütô eredmény elérése érdekében fókuszáltan akarjuk felhasználni, akkor a Pólus Program eredeti 3 ágazata, kiegészülve az azok részelemeként is értelmezhetô további kettôvel (élelmiszeripar az egészségiparhoz; gépiparelektronikai ipar a környezetiparhoz kapcsolódóan) élvez kiemelt figyelmet.

— Az elmúlt európai uniós pályázati ciklus tapasztalatait figyelembe véve jól kihasználhatók azok a pályázati lehetôségek, amelyeket kiírtak az egyes ágazatokra?

— Ez csak mérsékelten igaz a megyére, illetve Pécsre. Az Innocsekk és 5let pályázatok már évek óta nem kerültek meghirdetésre, így a néhány fôs, kifejezetten kreatív, innovatív vállalkozások érdemi K+F+I forrás nélkül maradtak (a GOP 2-es prioritás beruházásokat ösztönzött, a GOP 1.1.1 pedig olyan magas árbevételhez és befektetetteszköz-állományhoz kötötte a pályázaton való részvételt, hogy azon részt sem vehettek ezek a mikrovállalkozások).

— Mégis volt sikeres pályázatuk az elmúlt idôszakban. Milyen tapasztalatokkal szolgált ez?

— Mind hazai (TÁMOP - szemléletformálás), mind közvetlen brüsszeli (interregionális – közlekedésfejlesztés) pályázaton sikeresen vettünk részt. Csupán egyetlen negatívumot említhetek: a hazai kezelésû pályázatoknál az elszámolás – bár az elektronikus benyújtás elôrelépés – még mindig túlbonyolított.

8

MESTERKÉPZÉS

Elkezdôdtek a kamara által szervezett és anyagilag támogatott mesterképzések. 2015. szeptember 1. után csak mesterek foglalkozhatnak tanulókkal. A TÁMOP-2.3.4.B-13/1-20130001. projekt jelentôs, 80%-os támogatást nyújt a gyakorlati képzôhelyek szakoktatóinak a mestercím megszerzésére. A projekt keretén belül 30 fô szakács és 24 fô pincér kezdte meg a mesterképzést. Mindannyian gyakor-

Flambírozás a vendég asztalánál

Dél-Dunántúli Gazdaság

Legyen szakmája ló szakácsok és pincérek, több éves szakmai tapasztalattal rendelkezô gyakorlati oktatók. A szakácsmester jelöltek gyakorlati képzésen, Várhelyi Miklós mesterszakács segítségével készültek fel. A jelöltek 5 fogásos mes-

ó

Facebook nyerteseinknek jó étvágyat!

Pincérmester jelöltek

tervacsorával és dísz hidegtál mestermunkával adtak számot a képzés során tanultakról, mely ízekben gazdag, látványos vizsgának bizonyult.

A pincérmester jelöltek a képzés alatt a legújabb terítési, koktélkeve-

Tálalás a vendég elôtt

Dél-Dunántúli Gazdaság

mestere! rési trendekrôl tanultak, melyek visszaköszöntek a gyakorlati vizsgamunkáikban, melyekben egyszerre volt jelen a kreativitás, újszerûség és a mûvészet. A mestervizsgára való felkészülés alatt a pincérek és szakácsok

megtapasztalhatták, hogy a hétköznapi teendôk mellett egy-egy gasztronómiai versenyen való részvétel továbblendítô és inspiráló erôt ad a fejlôdéshez és erre a baranyai konyhamûvészetnek, vendéglátásnak most nagy szüksége van.

A mesterképzés ôsszel folytatódik.

A kamara várja azon gépipari cégek jelentkezését, melyek tanulót akarnak

Szakács mestervizsga bizottság

PINCÉRMESTER JELÖLTEK Auguszt József Flórián Vendéglô Borjoli Dóra Vasúti Vendéglô Csordás József Slyven Rendezvényközpont Dani Tibor Center Grill Étterem, Kozármisleny Faragó István Laterum Hotel Étterem Forrás Dávid ENOTECA-CORSO Étterem Gondos János Attila Thermál Hotel Harkány Háber Tamás Aranykacsa Étterem Havasi István Busóudvar Étterem és Kávézó Hofman Szilvia Kalamáris Vendéglô Jager Miklós Puchner Kastélyszálló Kalmár László Belvárdi Fogadó

9

MESTERKÉPZÉS

tartani. Ezt követôen autóipari és építôipari szakmákban is indul képzés.

Purger Valéria

ó

Kampós Balázs Mandula Étterem és Bor Bár Lukács Gábor Little Baja Nagy István Hotel Agora Nagypál Nikolett Gulyás II. Étterem Nagy Gábor Miklós Szent György Fogadó Pfeifer Anita Trón Étterem és Kávéház Rolich László Palatinus Szálloda Schönberger László Mohácsi Halászcsárda Somogyi Tamás Hotel Makár Thuránszky Tamás Fókusz Étterem Várdai Tibor Teleky Bistro Vincze Ervin Tenkes Csárda

Naplemente koktél

Ünnepi díszterítés

10

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elnöki szemle „Éttermek összefogása a baranyai gasztronómia megújulásáért”

ó

Enyhén füstös, zöldalmás lazacpástétom, zsenge csírákkal és citrusos vinegrettel

Fügés túrótorony piskóta talléron, mentás ribizli tükrön

SZAKÁCSMESTER Bálizs Richárd Center Grill Étterem, Kozármisleny Balogh Szilárd Tenkes Csárda, Csarnóta Baumgartner Balázs Bellagio Étterem, Pécs Bedegi András Mandula Étterem és Bor Bár, Villány Bernhardt Zoltán Palatinus Szálloda, Pécs Brunner Attila Corso Hotel, Pécs Csontos Attila Sétány Étterem, Harkány Darázs Gábor Fókusz Étterem, Pécs Drávafalvi Vince Ametiszt Hotel, Harkány Fábik József Mohácsi Halászcsárda, Mohács Faragó István Pezsgôház Étterem, Pécs Fürtös Ágnes Slyven Étterem, Pécs Galambos Attila Thermal Hotel, Harkány Garai Viktor Fiáker Étterem, Pécs Gyimesi Csaba Palatinus Szálloda, Pécs

Dél-Dunántúli Gazdaság

JELÖLTEK

MESTERKÉPZÉS

11

ó

Kis-Bató Zoltán Teleky Bistro, Pécs Kiss Zoltán Alibi Cafe, Mohács Kordé Zsolt Laterum Hotel, Pécs Láng István Trón Étterem és Kávéház, Mohács Lippoy Gergô Trón Étterem és Kávéház, Mohács Lovász Milán Rundó Étterem, Pécs Miseta Zoltán Fókusz Étterem, Pécs Németh Zoltán Rácz Hotel, Pécs Szalay Tamás Pagony Vendéglô, Sellye Tankó Ferenc Vasúti Vendéglô, Siklós Teleky Zoltán Zsolnay Étterem, Pécs Vámos Árpád Zsolnay Étterem, Pécs Varga János Hotel Makár, Pécs Varga Norbert Laterum Hotel, Pécs Várnai Péter Corso Hotel, Pécs

Szakács és a remekmû: vajhalfilé terinne snidlinges garnellával töltve, tintahalba burkolt tárkonyos vörös tonhallal, póréhagymás lazactoronnyal, zöldspárgás saláta hajtásokkal, szegfûgombás polentával, céklás uborka tekerccsel, dijoni vinegrettel, fokhagymás majonézzel és barackos hagymalekvárral

Mester és „mûve“

12

TÁRSASÁGI ÉLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Busó minden mennyiségben A megye vállalkozásai ezúttal Mohácson, a Busóudvarban megrendezett Dunaparti Busóparti kamarai rendezvényen találkoztak és szórakoztak.

A kötetlen társasági eseményen dudaszóval fogadta egy busó az érkezô vendégeket Mohácson a Busóudvarban megrendezett partin. Az udvarban tamburazene szórakoztatta a vendégeket, míg a bátrabbak kipróbálhatták kézügyességüket a kerámiamûhelyben, illetve beöltözhettek busónak. Meglepetés várta a Busómúzeum interaktív kiállításának látogatóit is.

A táncot, a Zora táncegyüttes bemutatója indította, a késô éjszakába nyúló mulatozáshoz a talpalávalóról a Black Cafe együttes gondoskodott. Érkeznek a vendégek (Busók és nem busók kavalkádja)

Készül a vacsora ...

Sokacbab tálalása sokacfiúval.

Maszkfaragó mûhely – busók kincsestára

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

TÁRSASÁGI ÉLET

Bent a busó...kinn a kóló

Hangulatfelelôs a Dunavkinje együttes – a kép sajnos nem kihangosítható

Beszélgetés, grill ételek, sokacbab, mohácsi borok Az este hangulata

14

KAMARAI HÍREK

Mérföldkô a baranyai-brit gazdasági kapcsolatokban Jonathan Knott brit nagykövet 2014. szeptember 16-17-én Pécsre látogatott. A kétnapos, fôként kereskedelmi témájú program keretében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában brit üzleti és befektetési lehetôségekrôl tartott tájékoztatást.

Hat szektor mentén elemezte egyrészt a brit helyzetet, hangsúlyozva, hogy hol és hogyan kapcsolódhatnak be az értékláncba a magyar cégek.

1. Autóipar, gépipar, mérnöki tevékenység – növekvô az igény a K+F tudásra, képességekre, tudásmegosztásra a britek részérôl. További lehetôség rejlik a modern beszállítói rendszerek kialakításában, kiaknázásában.

2. Védelem és biztonságtechnika – az Egyesült Királyság a világ 6. legnagyobb védelem és biztonságtechnikai exportôreként kellô tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy közös magyar, helyi projekten dolgozzon, magyar cégekkel, legyen szó a hôkamerás felismeréstôl a gyorshajtás méréséig. Kiemelt terület továbbá a cyber-védelem és biztonság kérdése is.

3. Energia, energetika – lehetôség az energetika minden területén létezik, egyrészt brit termékek magyarországi disztribúcióján keresztül, másrészt széleskörû befektetési lehetôségekkel a szigetországban.

4. Infrastruktúra – brit késztermékek átvételével, és értékesítésével Magyarországon; csapatmunka keretében magyar-brit közös projekteken keresztül a régióban és a Golf-öböl álla-

maiban. Egyes magyar – a megújuló energia szektort kiszolgáló – konstrukcióknak, alkatrészeknek és késztermékeknek nagy piaca lenne az Egyesült Királyság.

5. Élettudományok és egészség – innováció és technológia transzfer, infrastruktúra kiépítése és eszközbeszerzés az EU alapok jobb felhasználásával.

6. Szolgáltatások (pl. kereskedelem, pénzügy, turizmus, élelmiszeripar) Élelmiszeripar: egészségtudatosság, a magyar termék brit színekben történô érékesítése. Megítélések szerint ugyanis a brit termékeket a minôséggel azonosítják.

Kereskedelem: magas minôségû termékek, amelyek egyelôre alulreprezentáltak a magyar piacon. A britek keresik a helyismerettel rendelkezô, lokális értékesítôket.

Pénzügy: Magyarország a „start-up” cégek régiós központja kíván lenni, ehhez sok esetben pénz, tôke kell, amit a szigetországi segítséggel biztosítani lehetne.

Turizmus: egyelôre, mint fogadó ország emelte ki nagykövet úr az Egye-

Szakértôi felkészítés A gyakorlati képzôhelyek ellenôrzését végzô kamarai szakértôk 35 órás módszertani felkészítését kezdte meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A jogszabály változást követôen megváltozik a szakértôi munka tartalma is, így a szakértôk nem

csak ellenôriznek, de szükség esetén módszertani tanácsot is adnak a gyakorlati képzôhelyek számára. Az ellenôrzés nem csak formai, de tartalmi, szakmai területre is kiterjed az új duális képzési formában, mely során a gyakorlati képzés jelentôs része a cégeknél történik. A képzés során az ellenôrzéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatok megisme-

Dél-Dunántúli Gazdaság sült Királyságot, aki tapasztalatát tudná átadni magyar vállalkozásoknak, de kamaránk lát más kapcsolódási pontot is.

Jonathan Knott kiemelte, hogy a nagykövetség a nagyméretû, igen komoly cégekkel és befektetésekkel foglalkozik, de megszületett a megoldás a KKV szektor támogatására is.

Oliver Strommer, a British Business Centre igazgatója ezt megerôsítve emelte ki a brit Kormány célját, azaz az export megduplázását 2020-ig. Jelenleg minden 5. cég exportál és ennek a számnak a minden 4. cég exportál szintet kell elérnie.

A Budapesti Brit Nagykövetség 2014 márciusában azzal a céllal hozta létre a Brit Kereskedelmi Központot, hogy tovább erôsítse a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat az Egyesült Királyság és Magyarország között. A Brit Kereskedelmi Központ minden brit kis- és középvállalkozás számára elsô kézbôl ad tájékoztatást a brit kormány Export- és Befektetés-ösztönzési Hivatalának (UKTI) támogatásával. Szolgáltatásai között szerepel a piackutatás, személyes találkozók szervezése piaci szereplôkkel, rendezvényszervezés, átmeneti IT infrastruktúra biztosítás (hot desking), stb. Az új intézménynek jelentôs szerepe lesz az Egyesült Királyság magyarországi exportnövelésében is.

A szolgáltatások minden magyar KKV számára elérhetôek és ingyenesek.

résével is kívánjuk bôvíteni szakértôink tudását. (Kerettanterv, SZVK, eszközjegyzék, cégek új tárgyi kötelezettségei). A tanfolyam novemberben szakértôi vizsgával zárul. A jövôben csak vizsgával rendelkezô szakértôk végezhetnek gyakorlati ellenôrzést. A felkészítésen való részvétel díjtalan, mely a NFAKA-NGM 11/2013/TK. sz. támogatási szerzôdés keretében kerül finanszírozásra.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

15

Online pénztárgépek – ellenôrzési tapasztalatok Az online pénztárgépek és az adóhatóság által engedélyezett számlázó rendszerek használatáról, szervizelésének szabályairól, valamint a pénztárgépekkel kapcsolatos ellenôrzési tapasztalatokról tartottak tájékoztatást a kamarában a NAV szakemberei.

Burgmann György, a NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága Ügyfélkapcsolati Osztály vezetôje elôadásában ismertette az online típusú pénztárgépek bevezetésének folyamatát, a gépek üzembe helyezésének, szervizelésének szabályait, a pénztárgépekkel összefüggô változások során elôálló bejelentési feladatokat.

Részletesen kitért a vonatkozó jogszabályok összes fontos tudnivalójára, valamint az online pénztárgépek használatára kötelezettek körére. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a pénztárgéphasználat helyett készpénzfizetési számlát kibocsátóknak figyelniük kell mind bejelentési, mind heti adatszolgáltatási kötelezettségükre, illetve arra, hogy az adatszolgáltatás gyakorisága 2015. januárjától havi rendszerességre csökken. A kötelezettek körében a legtöbb bizonytalanság a magánszállásadóknál tapasztalható, akik – sokszor jóindulatú, de káros tanácsoktól vezérelve – az önkormány-

zatoknál átíratják TEAOR besorolásukat, de ezzel nem mentesülnek a pénztárgép beszerzése alól, hiszen az adóhivatal munkatársai minden esetben a ténylegesen folytatott tevékenység alapján ítélik meg a kötelezettséget, nem pedig az esetlegesen téves megjelölés alapján.

Pozsárkó Péter, a NAV helyi operatív szakterületének vezetôje az elmúlt idôszak ellenôrzési tapasztalatairól számolt be a megjelent érdeklôdôknek, valamint felhívta a figyelmet azokra a gyakran elôforduló problémákra, amikkel az adóellenôrök a helyszíni ellenôrzések során találkoznak. Elôadta, hogy a revizorok egyre inkább nem véletlenszerûen, hanem célzottan, az online pénztárgépek szolgáltatta adatok kockázatelemzése alapján jelennek meg a vállalkozások telephelyein. A NAV szerverén tárolt adatbázisból leszûrhetô, hogy mely adózók használják logikátlan, nem életszerû rendszerességgel pénztárgépüket, kik azok, akik sorozatosan megkezdik, de aztán megszakítják a nyugtaadási folyamatot, vagy nem végzik el az olyan kötelezôen elôírt mozzanatokat, mint például a nyitó pénzkészlet rögzítése, vagy a napi zárás. Kifejtette, hogy a leggyakrabban elôforduló jogszabálysértések a nyugta-

Kerüljük el a munkahelyi baleseteket!

A munkáltatók az építô- és anyagmozgató gépek közül a legnagyobb számban gépi hajtású emelôberendezéseket használnak. Veszélyes munkaeszközök, ezért üzemeltetésüket jogszabályok és szabványok szigorú személyi, tárgyi és szervezési feltételekhez kötik. Ennek ellenére minden évben több halálos, vagy súlyos kimenetelû baleset történik, melyek többségének közvetlen oka ezen szabályok megsértése, illetve

betartásuk elmulasztása.

A munkavédelmi hatóság kiemelt balesetmegelôzô feladatának tekinti az emelôgépekkel végzett tevékenységek, mint veszélyes munkafolyamatok ellenôrzését és nagy súlyt fektet a munkáltatók tájékoztatására. Tapasztalatuk szerint a munkáltatók nem minden esetben rendelkeznek az emelôgépek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges információkkal.

Ezért a BAMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelôségével közösen a kamara nyílt napot (munkavédelmi fórumot) tartott, melynek célja az emelôgép üzemeltetéséhez, a személyi, tárgyi és szervezési feltételeinek biztosításához kapcsolódó munkáltatói kötelezettségek ismertetése volt.

A rendezvényt dr. Kállai Sándor, a kamara ipari tagozatának elnöke nyitotta meg, majd Somfai Gábor munkavédelmi szakember, a nyáron megalakult Munkavédelmi Klub elnöke vette át a szót, bemutatva a klub tagjai által kitû-

adási kötelezettség elmulasztása, a nyitó pénzkészlet rögzítésének elmaradása illetve a készpénz betétek és kivételek bizonylatolásának elmulasztása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a revizorok helyszíneléseik során gyakran végeznek kasszaellenôrzést, és akár többlet, akár hiány mutatkozik a pénzkészletben, hiányosságot állapítanak meg.

A NAV szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy az online rendszer adta lehetôségeket kihasználva az adóhivatal folyamatosan rálát a pénztárgépek mûködésére, a bevétel nagyságára és a nyugtaadás gyakoriságára, így – a közteherviselési szempontokon túl – hosszú távon minden adózó jól felfogott érdeke, hogy a gépeket használja, a bevételeit rögzítse.

zött célokat és azok megvalósításának lehetôségeit.

Ezt követôen Puszti Tibor, a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv igazgatóhelyettese részletes tájékoztatót tartott az emelôgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményeirôl, kiemelve az emelôgépek használatba vételének és üzemeltetésének (idôszakos felülvizsgálatainak, a biztonságos üzemállapot ellenôrzésének és karbantartásnak) jogszabályi követelményeit és a gépek kezelésének (vezetésének) személyi feltételeit.

A tájékoztató alatt a Q.P. Kft. a személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetekrôl történô személymentés (önmentés) eszközei és használatuk is bemutatásra került.

Végül Tihanyi Ödön, a Sport PHOENIX Kereskedelmi és Ügynöki Kft. ügyvezetôje ismertette az építô- és anyagmozgató gép kezelôje tanfolyami képzés és vizsgáztatás gyakorlati tapasztalatait.

2014. október 15-én munkaegészségügyi nyílt napot szervez a két intézmény.

További információ és jelentkezés: www.pbkik.hu

16

TÁRSASÁGI ÉLET

Jó hangulat, remek mérkôzések

Dél-Dunántúli Gazdaság Még a délelôtti esô sem riasztotta el a 16. Kamara Kupa teniszverseny résztvevôit. A küzdelmek délben kezdôdtek és este, villanyfényben fejezôdtek be az E.ON Sportcentrum pályán.

A végeredmény Férfi páros: 1. Gelb Gábor – Oláh András 2. Kaszás Endre – Kulcsár László 3. Diófási Tamás – Katics András és Pavlovics Róbert – Tonk István Nôi páros: 1. Némethné Tancsik Beáta – Vida Tamásné Trinn Ágota 2. Nemes Fanni – Sütô Fanni 3. Dr. Falusi Mihályné – Dr. Tárnai Márta és Dolgos Katalin – Zsombók Erzsébet Vegyes páros: 1. Vida Tamásné Trinn Ágota – Vida Ákos 2. Dr. Tárnai Márta – Pavlovics Róbert 3. Marczi Ágnes – Gyenis Szilárd és Sütô Fanni – Gyéresi Gyula Gratulálunk!

A rendezvény támogatói: Arcfiatalítás Pécs, Norbi Update Pécs, Pannon Filhamonikusok. Köszönjük!

Dél-Dunántúli Gazdaság

Facebook marketing képzés kezdôknek és haladóknak Hol a facebook helye a marketingben? Milyen lehetôségek rejlenek a facebook hirdetésben? Milyen az eredményes facebook kampány? Hogyan használjuk a facebookot a leghatékonyabban?

Ezekrôl a kérdésekrôl tartott képzést a kamarában Lévai Richárd online marketing specialista, RG Stúdió Kft. A képzést november 12-én és 19-én újra megszervezi a kamara.

Jelentkezés: www.pbkik.hu Oktatási központ

17

ONLINE

Ne csak feleslegesen dolgozzon, hanem élvezze is a munkája gyümölcsét! „Facebook szüret” 2014 címmel szervez a kamara szimpóziumot az RG Stúdió szakembereivel és meghívott vendégével együttmûködésben 2014. október 29-én, a Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay termében. Több hasonló, sikeres rendezvény résztvevôi alkalmazzák hatékonyan ezek hozományait. Itt az ideje felfrissíteni a tudást, illetve új szemszögbôl megközelíteni a vállalkozások marketing-kérdéseit!

Az elôadásból megtudhatja, hogyan hozza ki a legtöbbet a Facebookból ez év végén, és a következô évben. A szakemberek kitérnek arra is, hogy elegendô-e a FB, vagy másra is szükség van a vállalkozások népszerûsítésében, valamint arra, hogy a közösségi oldalon belül és azon kívül milyen lehetôségek mûködnek a marketingben. Újdonság, hogy az idei elôadáson az online marketing emberi oldalába is betekintést kaphatnak a résztvevôk.

Az elôadókról Az RG Stúdió Kft. másfél évtizedes gyakorlattal a háta mögött olyan megoldási lehetôségeket nyújt, amelyekkel az érdeklôdôk könnyebben és biztosabban juthatnak gyors és egyszerû online marketing eredményekhez, így sikerrel üzemeltethetik vállalkozásaikat. A Társaság több, országos érdekeltségû vállalkozás honlapját, Facebook megjelenését, hírlevelezését, kampányait, közösségi marketingjét kezeli. Mindemellett olyan képzéseket és elôadásokat tart, amelyeken a naprakész információkat, a legfrissebb marketing trendeket mutatják be. A résztvevôk minden alkalommal a sikeres hasznosításról számolnak be, ezért marketing kommunikációjuk hatékonyságához közvetve az RG Stúdió Kft. járult hozzá.

Az elôadásról A szimpózium, amely az eredményesen használható online marketingrôl, illetve arról szól, hogy hogyan tudjuk az ezt kiszolgáló szervezetet felépíteni a megfelelô emberekbôl, az alábbi tematikával várja az érdeklôdôket: 1. elôadás: Milyen online marketing módszerek mûködnek 2014-ben?

Trendek, aktualitások, lehetôségek. Bevált módszerek a Facebookon belül és azon túl.

Eladó: Erôs Gábor, stratégiai marketing tanácsadó 2. elôadás: Miért fontos, hogy milyen személyiségekkel dolgozunk együtt?

KKV vállalatok kitörési pontjai szervezetfejlesztési szempontból.

Személyiségtípusok a munkatársak sokszínûsége szempontjából.

Hatékony, ütôképes, motivált csapat: álom vagy realitás?

Mitôl lesz a vezetô felkészült az új kihívásokra?

Elôadó: Papp Zoltán, szervezetfejlesztési tanácsadó 3. elôadás: Lájk helyett eredmény Gyakorlati módszerek a Facebook hirdetésektôl a hírlevélen át a weboldalig.

Gyakorlati tippek ahhoz, hogy többet tudjon kihozni a közösségi médiából és az online marketingbôl.

Elôadó: Lévai Richárd, közösségi marketing specialista Jelentkezés: www.pbkik.hu

Képzés a Google szolgáltatásainak hasznosítására Hétköznapjainkban egyre növekvô hangsúlyt kapnak a partnerekkel való szoros, online együttmûködések és a munkatársak csoportokban végezhetô online feladatai. A versenyképes legjobb gyakorlatok terjesztése érdekében Kamaránk képzést szervez a Google Inc. népszerû online szolgáltatásainak vállalkozások számára is produktív felhasználására.

A tréning gyakorlat-orientált, középpontjában az alábbi alkalmazásokkal való hatékony munkavégzés áll: ● Gmail üzenetkezelés üzleti környezetben ● Naptárak és közös használatuk ● Kontaktok és csoportok kezelése ● Online dokumentumhasználat és közös munka

● ●

Adatok tárolása és megosztása az online felhôben Mobil eszközök használata és biztonság

A képzést a Google Apps hivatalos szakértôje tartja, két egymásra épülô alkalomból épül fel. A tréning hossza alkalmanként 2 óra. A tanfolyamon való részvételhez saját laptop szükséges, az internet elérése Wi-Fi-n keresztül biztosított.

A részvétel elôzetes regisztrációhoz kötött, a résztvevôk száma limitált. A részvétel kamaránk önkéntes tagjainak bruttó 6.600 Ft/fô. Az érvényes kamarai regisztrációval rendelkezô egyéni és társas vállalkozások képviselôinek részvételi díja bruttó 11.000 Ft/fô. A díjat számla ellenében a képzést megelôzôen kell megfizetni.

Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ, 4. emelet 403-as terem (7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.)

Idôpont: 2014. október 27. 16 óra és 2014. október 29. 16 óra Jelentkezés határideje: 2014. október 20. 16 óra Partnereink:

18

EGÉSZSÉGIPAR

Megôrizni az egészséget kifizetôdôbb, mint a betegséget gyógyítani

Dél-Dunántúli Gazdaság

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT

„Életünk elsô felében az egészségünket áldozzuk fel a pénz megszerzéséért, a második felében a pénzünket áldozzuk az egészség visszaszerzéséért. És közben megromlik az egészség, és eliramlik az élet.” – erre a következtetésre jutott Voltaire francia író, költô, filozófus a 18. században és úgy tûnik, állítása ma is helyénvaló. Pedig azóta eltelt 300 év, számos felfedezéssel új gyógymódot talált az ember a betegségekre, magyarázatot az eredetükre, új ismeretekre tett szert, ma már a betegséget nem önmagában, hanem az embert mint rendszert szemléli. Közben megváltoztak a környezeti körülmények: a Föld és a légkör szennyezettsége, a kemikáliák sokasága, a manipulált élelmiszerek, a mozgásszegény életmód, az elektroszmog és nem utolsó sorban az emberi szervezetet olyan károsan romboló stressz mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kialakuljanak a nem kívánt betegségek. Persze, nem lehet a felelôsséget a globális világra hárítani, hiszen a saját jól-létünkért, az egészségünkért elsôsorban mi tehetünk. Ahogy az orvostól és a gyógyszerektôl sem várhatjuk el 100%-ban, hogy megoldják helyettünk a problémát, ôk csak a hogyanban segíthetnek, de tennünk nekünk kell.

Az orvosok egyöntetûen állítják: sokkal könnyebb megôrizni az egészséget, mint visszaszerezni. Ezért már akkor gondolnunk kell magunkra, amikor még nincs baj: rendszeres szûrôvizsgálatokra járni, táplálékkiegészítôt szedni, egészségesen étkezni, eleget mozogni, pihenni, lelkileg rendben lenni, szeretni és szeretve lenni, valamint sokat nevetni. Mert akkor nem kell megtapasztalnunk azt, amit a mondás tart: „Akkor becsüli az ember az egészséget, amikor nincs.”

Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás. www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos, kardiológus, belgyógyász szakorvos

Elôzze meg a stressz kialakulását, a korai öregedést és a súlyos szervi betegségeket!

Napjaink környezeti hatásai, a stresszes életmód és a helytelen táplálkozás folyamatosan károsítják szervezetünket, amelynek eredményeképpen ijesztôen nô a szív-érrendszeri, emésztôszervi, idegrendszeri, mozgásszervi és daganatos megbetegedések száma. Ezen betegségek hátterében a kóros mennyiségben felszaporodó ún. szabadgyökök állnak, amelyek rendkívül agreszíven roncsolják szervezetünk sejtjeit.

Ennek következménye az oxidatív stressz kialakulása, mely évekkel rövidíti meg az életet.

A stressz állapot laboratóriumi módszerekkel történô kimutatása elôrevetíti az egészségünket fenyegetô veszélyeket, egyes betegségekre való hajlamot, melyek megfelelôen kiválasztott és kontrollált antioxidáns készítményekkel kivédhetôk. A patikaforgalomban kapható számos antioxidáns készítmény – természetes alapú és szintetikusan elôállított – oxidatív stresszt csökkentô hatását csak akkor lehet megállapítani, ha a készítmény szedése során rendszeres kontrollal meghatározzuk a vérben a képzôdô szabadgyökök és az aktuális antioxidáns védelem egyensúlyát.

A laboratóriumi vizsgálatokról és azok elvégzésérôl bôvebb információ a www.oxylab.hu weboldalon található.

Idôpontot telefonon a laborvezetôtôl a 30 298 8708 számon lehet kérni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

EGÉSZSÉGIPAR

A szemünk világa – NOVOLENS Szemészeti Központ Ha végigsétálunk Pécs belvárosában, számtalan optikával foglalkozó üzletet találunk, nem könnyû tehát kiválasztani azt a helyet, ahol megbízható, jó minôséget és egyben szakmai profizmust kapunk. A Király utcában, egy hangulatos belsô udvarban öt éve mûködik a Novolens Szemészeti Központ, amelyet dr. Kiss Gyöngyi klinikai fôorvos vezet. Október – a látás hónapja alkalmából beszélgetünk a doktornôvel, aki csaknem 30 éve dolgozik szemész szakorvosként.

– Mi az a többletszolgáltatás, amit a Novolens nyújt a pácienseknek?

– Mindamellett, hogy szemvizsgálatokat végzünk, szemüvegeket készítünk, lencséket, kereteket és kiegészítôket forgalmazunk, klinikai szintû, teljes körû szemészeti szakrendeléssel állunk betegeink rendelkezésére. Központunk világszínvonalú mûszerekkel rendelkezik, nálunk ugyanazok az ambuláns vizsgálatok végezhetôek el, mint egy szemklinikán – csakhogy kellemes környezetben és várakozási idô nélkül. Másrészt, kontaktlencse specialistaként, multifokális, extrém dioptriájú lencsékkel is foglalkozom.

– A minôségi szolgáltatást a szakértelem és az elkötelezettség mellett azért sok minden más is garantálja.

– Természetesen, hiszen a saját árkategóriájukon belül, a forgalmazott termékeink a legmagasabb minôséget testesítik meg, és ebbôl nem is vagyunk hajlandóak engedni. Mivel minden egyes szemüveghez, amely nálunk készül, garanciakártyát adunk, csak csúcsminôségû lencséket és kereteket használunk.

Ezekhez kimutathatóan sokkal jobb látásminôség párosul, amely tökéletesen testreszabottá teszi a szemüveget a viselôje számára. Odafigyelünk a részletekre, ezáltal képesek vagyunk egy megkülönböztetett érték elôállítására, orvosi garanciát nyújtunk a

szemüvegekre, ellenôrzéssel és a korrigálás lehetôségével minden páciens számára. Szakképzett optikus munkatársammal együtt nagy hangsúlyt fektetünk saját, állandó szakmai továbbképzésünkre.

– Beszéljünk egy keveset a 21. század tipikus szemproblémáiról. Vannak egyáltalán ilyenek?

– Sajnos igen, számos szembetegség van, amelyek nagy részét a modern kor környezeti ártalmai okozzák. A legtipikusabb ezek közül a szemszárazság, amelyet a szennyezett levegô, de a számítógép monitorja elôtt eltöltött idô is elôidézhet, valamint az allergia. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy ne gyógyítsuk önmagunkat, forduljunk orvoshoz ezekkel a problémákkal, mert sok esetben a recept nélkül kapható szerek csak tünetmentesítenek egy idôre, de nem segítenek a teljes gyógyulásban.

– Van-e valamilyen különleges ajánlatuk a látás hónapjára?

– 10000 Ft értékû ajándék zöldhályog- és szürkehályog szûrôvizsgálatban részesítünk mindenkit, aki szemüveget vásárol nálunk ebben a hónapban. Megoldást kínálunk azoknak, akiknek már „nem elég hosszú a karja” az olvasáshoz, és azoknak is, akik sokat ülnek monitor elôtt, kipirosodik, könnyezik a szemük. Speciális, autóvezetéshez való lencséket és napszemüvegeket is forgalmazunk, valamint nagyon jó minôségû, multifokális lencséket. Ezekre specializálódtunk. A minél könnyebb megszokás érdekében különleges vizsgálatokat végzünk, egy olyan videó feljelölô rendszerrel történik a multifokális lencsék illesztése, mely maximális precizitást biztosít, így tökéletesen egyénre szabottá válik a szemüvegkészítés.

– Várunk minden kedves jelentkezôt!

Novolens Szemészeti Központ Pécs, Király u. 15. (Hattyú-udvar) Tel.: 72/515-350 Nyitva tartás: hétfô-péntek 9:30-13:00, 14:00-18:00 www.novolens.hu

A látás hónapja alkalmából különféle

kedvezményekkel kedveskedünk vásárlóinknak!

SZÉP kártya, egészségpénztári kártya és Erzsébet-utalvány elfogadóhely

20

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Horváth Jenô A szörpmester Kalandosan, mondhatni meseszerûen indult Horváth Jenô vállalkozói pályafutása, ami a kitartásnak, a bátorságnak és az önmagába vetett hitnek köszönhetôen töretlennek, de legfôképp sikeresnek mondható. A ma szörp- és szirupgyártással, valamint forgalmazással foglalkozó HVH Bt. tulajdonosa 19 évvel ezelôtt egy rádióban elhangzott riport után gondolt egy nagyot: megkereste az ott nyilatkozó cég vezetôjét, mert úgy érezte, szívesen együttmûködne velük. Az akkor még a Badacsonyi Állami Gazdaságnál kereskedelmi vezetôként dolgozó Horváth Jenô jó szemmel vette észre a lehetôséget: a rádióban hallott vállalkozásnál hamarosan egy nap alatt többet keresett, mint a korábbi cégénél egy hónap alatt. Ez jó ok volt arra, hogy váltson. Magánvállalkozóként kezdte, majd létrehozta azt a családi vállalkozást, amely ma is jól prosperál.

— Szörpkészítéssel kezdtük, akkoriban ez egy ôrült nagy piac volt, és mi éjjel-nappal dolgoztunk – emlékezik vissza a cégvezetô. — Elôfordult, hogy egy nap három teherautónyi árut szállítottunk a környezô településekre és az sem volt elég. Akkor még nem volt szükség marketingre, jó terméket kellett gyártani, azt megkóstoltatni a kereskedôvel és utána csak gyártani, valamint szállítani. A multinacionális cégek megjelenésével tönkrementek a kis falusi boltok, és a piaci lehetôségek beszûkültek. Ekkor új piac után kellett nézni. Így kerültünk kapcsolatba italautomatákat üzemeltetô vállalkozásokkal, amelyek új termékek kikísérletezését várták el tôlünk. Ez sikerült és sokáig jó munkát hozott számunkra ez az üzlet. A fordulat ott következett, amikor az egészséges iskolai táplálkozási program elôírta az intézményekben mûködô italautomatákban forgalmazott italok gyümölcstartalmát.

Egy országos szervezet, a MIÁSZ felkért bennünket, hogy fejlesszünk ki egy olyan terméket, amely megfelel ezeknek az elvárásoknak. Az általunk használt technológia ezt nem tette lehetôvé, de úgy dön-

töttünk, hogy elôremenekülünk: a kamara segítségével pályáztunk és nyertünk. Mindenkinek nagyon tetszett az új termék, amibôl sokat eladtunk. Ám az iskolai program megvalósulását senki sem ellenôrizte, így az üzemeltetôk visszaálltak a régi, olcsóbb termékekre. Nálunk viszont ott volt a hatalmas beruházás, a pályázati kötelezettség miatt a dolgozókat foglalkoztatnom kellett, tehát ismét el kellett gondolkodni a hogyan továbbon.

Ekkor már az országon kívüli lehetôségek jöhettek számításba, Horváth Jenô és csapata összeállított több korszerû terméket, amivel aztán külföldi cégeket keresett fel. Sikerült két szlovák vállalkozással szerzôdniük, majd 2012-ben ismét egy új termékkel megnyerték egy szódagépeket forgalmazó cég pályázatát, megelôzve hét ország neves italgyártó vállalkozásait.

Ezzel már komoly termelési kapacitást lekötô piaccal rendelkeztek, de nem álltak meg, következett a cseh és a kínai piacra való betörés. Most lengyel, horvát, román és ukrán export-tárgyalásaik vannak folyamatban.

— Elmondani egyszerû a cég fejlôdését, de megélni biztosan nem volt az.

Vállalkozóként milyen elveket fogalmazott meg magának, amelyek alapján építette, fejlesztette a céget?

— Kezdettôl fogva ügyeltünk arra, hogy csak jó minôségû terméket gyártsunk, és ne harcoljunk a konkurenciával.

Olyan terméket készítsünk, amit a konkurencia nem, mert akkor nincs összehasonlítási alap, nem kell árharcot vívni. A fokozatos változás a piaci kényszer hatásának köszönhetô, de az állandó termékfejlesztés, az innováció mindig fontos volt számomra. Például készítünk szirupot kézmûves sörfôzôknek gyümölcsös ízesítésû sörhöz, de jégkása-készítôknek jégkása gyártáshoz, szállodáknak, vendéglátó egységeknek cornelius gépeikhez is.

Mindig szem elôtt tartottam azt, hogy fejlesszünk, ez az egyik legfontosabb dolog.

A másik pedig az, hogy hagyjuk egymást dolgozni.

— Említette a kamara segítségét a pályázatírásnál. De nem ez az egyetlen alkalom, amikor a kamarához fordult.

— Kezdettôl fogva, azaz 19 éve vagyunk tagja a kamarának. Szeretem ezt a közösséget, sokat jártam oda, tagja voltam különbözô bizottságoknak, képviselôként is dolgoztam, ma pedig a magyar-horvát tagozatban is jelen vagyok tagként. Az utóbbi két évben az Enterprise Europe Network és a magyar-horvát tagozat által eljutottam több külföldi vásárra, üzletember-találkozókra, amelyeket nagyon hasznosnak tartok. Látom, hogy kell kiépíteni egy kapcsolatrendszert, ami aztán továbbágazik. Nagyon sajnálom, hogy cégünket átsorolták a Nemzeti Agrárkamarába, most ott kötelezôen tag vagyok, de nem szeretnék megválni a kereskedelmi kamarától, mert rengeteg segítséget kaptam tôlük. Számomra olyan a kamara, mint egy család. Ha bemegyek, barátokkal találkozom, kedves ügyintézôkkel, mindig van olyan, akivel válthatok néhány szót, aki által lehet tájékozódni az aktuális ügyekrôl. Nekem ez nagyon sokat számít, én ragaszkodom a kamarához.

— Milyen tervei vannak a közeljövôre nézve, merre szeretné továbbfejleszteni a vállalkozást?

— A lényeg az, hogy mindig az újat keressük. Figyelni kell a trendeket, ezért hasznosak a nyugat-európai utazások, mert ott meglátni, hogy néhány év múlva mi jön Magyarországra. Erre pedig készülni kell. Legutóbb például megkeresett egy hölgy, hogy tudok-e olyan szirupot gyártani, amit hóra lehet ráönteni. Nem foglalkoztam vele, de rövidesen rájöttem, hogy ez mennyire nagy üzlet nyugaton, és hamarosan ideér, úgyhogy ehhez ki kell fejleszteni a hozzávaló terméket, megoldást. Tárgyalásban vagyok egy céggel, amely létrehozná hozzá a géprendszert, mi pedig biztosítanánk az alapanyagot. Ez hatalmas dolog lenne, ha sikerülne összehozni.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság Ünnepel az Agro-Boy Kft., húsz évvel ezelôtt alapította meg Rétházi Csaba és családja.

— Az emberben lévô fanatizmus adja a legnagyobb erôt ahhoz, hogy folyamatosan fejlessze azt a céget, amelyet a családjával közösen hozott létre. A feleségem és a két gyermekem az elsô pillanattól kezdve tulajdonosai – hangsúlyozza Rétházi Csaba. a cég ügyvezetôje. — A fiam, Csaba, aki ma már a Zala megyei cégünket, a Zala-Tárház Kft.-t vezeti, akkor volt 18 éves. A lányom Csilla, ô a bólyi központban dolgozik a feleségemmel együtt, az alapítás évében középiskolás volt. Egyet már akkor biztosan tudtunk, azzal, hogy céget alapítunk meg kell tanulnunk a jég hátán is megélni.

Mint mondja, az elsô idôszak nem volt könnyû, azonban arra már akkor is nagyon ügyeltek, hogy korrekt, emberi kapcsolatokat építsenek ki mind a vevôikkel, mind a termelôkkel. Felmérték, hiába dolgoznak ôk jól, ha nem tudnak megfelelni a megrendelôik velük szemben támasztott elvárásainak.

— Mindehhez kellett egy kis szerencse is, de az önmagában kevés lett volna, ha nincs meg a szükséges tudás, s az üzleti filozófia – folytatja tovább. — Ennek egyik fontos eleme, hogy mielôtt véget ér egy év, elkezdjük már kialakítani a következôre évre érvényes fejlesztési és pénzügyi koncepciónkat.

21

JUBILEUM

Megtanultak a jég hátán is megélni A cég fô bázisa ma már Zala megye, ahol Sormáson komplex mezôgazdasági bázist hoztak létre. Itt 12.000 tonna tárolókapacitással rendelkeznek. A telephelyen terményszárító és -tisztító, zsákoló berendezés is helyet kapott. Évente 10.000 tonna feletti gabonaféle és ipari növény forgalmazása, tárolása történik itt.

— A sormási telephelyünket 2002ben vásároltuk meg saját tôke és banki hitel felhasználásával – fûzi tovább gondolatait Rétházi Csaba. — Folyamatosan fejlesztettük, idén a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódóan napelem beruházást, teljes raktártetô cserét valósítottuk meg pályázati forrás felhasználásával. A Leader programból elnyert pénz segítségével pedig 300 négyzetméteres, fedett kamionátrakó épült, s szintén pályázati pénzbôl újult meg az iroda, a dolgozói öltözô, a konyha, kicseréltük a nyílászárókat, napelemes melegvíz-ellátó rendszert alakítottunk ki. A cég teljes informatikai rendszerét fejlesztettük, s áttérünk az elektronikus számlázásra.

Mind a hazai, mind a külföldi partnereinkkel ezen a módon számolunk el.

A mezôgazdasági tevékenység mellett egy külön céget hoztak létre, amely logisztikai tevékenységgel, szállítmányozással foglalkozik. Nyolc kamionjuk járja Európa útjait, évente 100.000140.000 kilométer utat tesznek meg. A logisztikai irányítók németül, angolul és horvátul beszélnek, hasonlóan a cég többi munkatársához.

— A kamionjainkat, hogy merre járnak egy úgynevezett Webeye informatikai rendszeren keresztül követjük nyomon. Nemcsak azt, hogy hol járnak, hanem azt is, menet közben történt-e valamilyen különleges esemény, hogy a megrendelôinket idôben tudjuk értesíte-

ni az esetleges változásokról – hangsúlyozza. — E mellett azt is látjuk vele, hogy a sofôrjeink miként bánnak a kamionokkal, milyen vezetési hibákat követnek el. S miután ez több más informatikai rendszerrel is kapcsolatban áll, ezen keresztül készülnek el a szállítással kapcsolatos dokumentumok.

Szólt arról is, hogy az Agrotransit 2000 Kft.-nek is résztulajdonosai. Ennek keretében franchise-ban az M6-os autópálya mellett új, a 21. század elvárásainak megfelelô, kávézóval, kamionparkolóval és – autómosóval, shoppal, internet hozzáféréssel ellátott, akadálymentesített új Mol kutat építettek. Egyelôre még kevesen ismerik, mert a Mecsek Autópálya Zrt. – valamilyen okból – nem engedi, hogy az M6-oson e kutat elôrejelzô táblát helyezzenek ki.

Szólt arról is, két éve alkalmaznak egy kollégát, aki értékelô, elemzôként segíti a cégcsoportot érintô döntések elôkészítését, s egyben nyomon követi az elnyert pályázati források felhasználását, azok eredményességét.

— A jövôbeni fejlesztések érdekében jött létre a ma már cégcsoporttá nôtt családi vállalkozás keretében az RCSLogisztik Kft., ami egy újabb lábát jelenti majd a vállalkozásnak, ugyanis további fejlesztéseket is tervezünk, amelyeket szintén pályázati forrásokból kívánunk a következô uniós költségvetési ciklusban megvalósítani – zárja beszélgetésünket Rétházi Csaba.

Az Agro-Boy Kft. több mint száz kis és nagy termelôvel áll kapcsolatban a régióban, Zalában, Somogyban, Vas megyében. A legjelentôsebb vásárlójuk Szlovénia, ahova évente 40-45.000 tonna szemes-terményt – búzát, kukoricát, – exportálnak, a másik jelentôs külföldi partnerük Horvátország, ahová a magyar termelôk által megtermelt sörárpa kerül, évente mintegy 10.000 tonna. A több lábon állás hívei, mert ez jelenti a biztosítékot arra, hogy nehéz helyzetekben is talpon tudjanak maradni.

Sz.K.

22

SZAKKÉPZÉS

Úttörô szerepet vállaltak A Pollack Mihály Mûszaki Szakközép-, Szakiskolában az országban elsôként kezdték el a rekonstrukciós és mûemléki festô, mázolók képzését. A programot közösen dolgozta ki Kovács László a kecskeméti szakképzô iskola tanára és a pécsi intézmény szakoktatója, Batthyányi József. A tíz hónapos képzésben szobafestô, mázoló, tapétázó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezôk vehetnek részt, most tizenketten vállalkoztak rá.

— Szerettem volna tovább képezni magam, s ebben a képzésben fantáziát láttam, egy kicsit mûvészeti jellegû, meg jó lehetôséget teremt a tapasztalatszerzésre is. A tanárom, Kovács László hívta fel a figyelmemet erre a lehetôségre – mondja a Kecskemétrôl érkezett Adamik Mihály, aki az Euro Skill versenyen a harmadik helyet szerezte meg.

— Az általános iskola után szakközépiskolába jelentkeztem, ahova fel is vettek, de nem tetszett. Ezt követôen jelentkeztem szobafestônek, a sógorom is ezzel foglalkozik.

A szintén Kecskemétrôl érkezett Sebôk Imre, aki a Szakma Sztár versenyen a dobogó legfelsô fokára állhatott fel, mindezt a következôkkel egészítette ki, az érettségi után a szegedi egyetemen folytatta tovább tanulmányait, amit anyagi okok miatt kénytelen volt félbe hagyni.

— Az édesapám kômûves, s ô mondta, hogy tanuljam ki a festô szakmát. Adamik Mihállyal meg osztálytársak voltunk, s együtt határoztuk el, hogy jelentkezünk erre az újfajta képzésre, mert fantáziát láttunk benne.

— Az országban egyedülálló, ez a fajta képzés – veszi át a szót Batthyányi József a Pollack Mihály Mûszaki Szakközép- és Szakiskola szakoktatója. — A tíz hónap alatt nemcsak elméletben, de

gyakorlatban is elsajátítják a résztvevôk a mûemlék-rekonstrukcióhoz szükséges ismereteket, akiknek a gyakorlati képzése vállalkozóknál folyik. A diákok választhatták ki kihez kerüljenek, mielôtt döntöttek, elôtte néhány hetet eltölthettek a vállalkozónál. Igyekszünk tartalommal megtölteni az elkövetkezendô tíz hónapot.

A gyakorlati oktatásban részt vevô vállalkozók, kivétel nélkül, mind kamarai tagok. Számos neves szakember vesz részt az elméleti képzésben. Többek között elôadást tart majd Lencsés Zsolt freskófestô, aki a Vatikánban dolgozik, Tóth Antal, az Országos Festô Ipartestület elnöke, aranyozó-mûvész, Horváth József, a Közép Magyarországi Régió Festô Akadémiájának elnöke, Csáki Csaba, a Trilak alkalmazás-technikusa, Bödô Attila, a Tikkurila képviselôje. Mindemellett megismerkednek a különbözô korokkal, az azokra jellemzô stílusjegyekkel, az egyes építészeti elemek – falikárpit, padozat – összhangjának fontosságával.

A képzés során mûemléki és mûemlék jellegû épületek felújításában vesz-

Dél-Dunántúli Gazdaság

nek részt. Többek között dolgoztak a Lyceum templomban, de ôk végzik el a Mentôállomás dísztermének aranyozását, seccot, freskót festenek, a medikusok részére kialakításra kerülô oktató bázis díszítôfestését, melynek során a falakra szekrények, s egyéb az orvosláshoz, betegellátáshoz kapcsolódó képek kerülnek. Szakmai kirándulás keretében ellátogatnak a Trilak budapesti gyárába, megtekintik a balassagyarmati börtönkápolnát, tavasszal pedig Erdélybe utaznak, ahol templomok felújításában vesznek részt. A képzés egy vizsga-remek elkészítésével zárul majd.

— Az ipari és a mûvészi falfestés között van egy közbeesô terület, amelynek mûvelôi egy szobafestônél többet tudnak, de még nem nevezhetôk mûvésznek, ezt a hiányt próbáljuk meg pótolni a mostani képzéssel – mondja Szaffenauer József, az iskola mûszaki igazgató-helyettese. — Az eltelt években legalább tizenöt ilyen jellegû munkában vettek részt a diákjaink Lencsés Zsolt irányítása mellett. Pécsett például a Janus Gimnázium megújult freskója ôrzi a kezük nyomát, de az ország egész területén végeztek mûvészi jellegû munkát.

A székesfehérvári, kecskeméti, pécsi résztvevôk mellett a marosvásárhelyi testvériskola egyik diákja is része az úttörô vállalkozásnak.

— Már többször eltöltöttem egy-egy hetet a csereprogram keretében Pécsett.

Nagyon jól éreztem itt magam, s amikor meghallottam, hogy indul ez a képzés, azonnal éltem a lehetôséggel, jelentkeztem rá, s felvettek. A freskófestészet, valamint ezek restaurálása mindig is érdekelt. Erdélyben sok a templom, amelyek nagy része felújításra vár – mondja a Marosvásárhelyrôl érkezett Kedei Lóránt, s elnézést is kér, mert mennie kell.

Ugyanis a szép idôt kihasználva Pécs mûemléki épületeivel ismerkednek meg.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉS

23

Pozitív változások indultak el a szakképzésben Éppen megbeszélés zajlik a mûhelyben, amikor megérkezem a Forsz Kft. pécsi telephelyére. A családi vállalkozás egyik tulajdonosa, a cég ügyvezetôje JUNG ANTAL a napi teendôket egyezteti a munkatársaival. A több mint két évtizedes múltra visszatekintô cég speciális szerszámokat gyárt, egyedi megrendelésre. A saját szakmunkás-utánpótlásuk kinevelése érdekében kezdtek néhány esztendeje tanulóképzéssel is foglalkozni.

— Az évek során mind több megrendelésünk lett, azonban egyre nehezebben találunk olyan szakembereket, akik megfelelnek az elvárásainknak – mondja Jung Antal. — Azzal szembesülünk, hogy egyre kevesebb a magasan képzett szakmunkás és azok közül is többen keresnek munkát külföldön. A vasas szakmák pedig szinte eltûntek a szakképzésbôl, így a forgácsoló is. Eleinte átképzéssel próbálkoztunk, de nem sok sikerrel jártunk, s ekkor határoztuk el, hogy tanulókat foglalkoztatunk.

Eleinte a szakképzô intézetekkel vették fel a kapcsolatot, tôlük kaptak diákokat, majd a hozzájuk jelentkezôk közül választották ki azokat, akikrôl úgy látták, érdekli a szakma, van hozzá tehetsége, meg akarja tanulni.

— Nagyon drága, számítógép-vezérelt, speciális gépeken dolgozunk, amelyek komoly tudást igényelnek – folytatja tovább beszélgetésünket Jung Antal, miközben végigjárjuk az üzemet. — A tanulóink a tényleges termelésben vesznek részt. Egyedi szerszámokat gyártunk, amelyeknél nem lehet hibázni, mert a megrendelô akkor más partnert keres. Éppen ezért, amennyiben úgy látjuk, hogy valamelyik tanulónk csak félvállról veszi a tanulást, nem érdekli a forgácsoló szakma, sajnos rövid idôn belül meg kell válnunk tôle.

Két éve fogadnak tanulókat az 500as Angster József Szakképzô Iskolából.

A korábbi esztendôk tapasztalatai alapján azt látják, pozitív változások indultak el a szakképzésben, különösen amióta a kamara útjára indította a duálisképzési rendszert.

— Nagyon jó dolognak tartom a magam részérôl azt is, hogy a kamara üzemlátogatásokat szervez a pályaválasztás elôtt álló felsô tagozatos diákoknak és a középiskolásoknak – hangsúlyozza. — Ebben mi is részt veszünk, ugyanis ez egy jó lehetôség arra, hogy bemutassuk a tevékenységünket, megmutassuk a gyerekeknek a gépi forgácsolás szépségeit.

E mellett felhívjuk a figyelmüket arra, hogy az általunk használt berendezések és gépek kezeléséhez speciális, számítástechnikai ismeretekre és nagyfokú felelôsségérzetre van szükség. A szerszámok tervezéséhez, elkészítéséhez kreativitás kell, mert nemegyszer a megrendelô csak az elképzeléseit vázolja fel, az alapján kell a szerszámokat megtervezni és elkészíteni.

Mint mondja, a tanulóképzéshez a mai napig jelentôs segítséget kapnak nem csak az iskoláktól, de a kamarától is. Maguk választhatták ki azokat a diákokat, akiket tanulóként kívánnak foglalkoztatni, ennek ellenére eleinte sok problémával kellett szembe nézniük.

— Elôfordult már, hogy a kiválasztott tanulók közül egyik sem felelt meg, annak ellenére, hogy gépipari alapképzettséggel rendelkeztek – mondja. — S volt olyan is, akit alkalmasnak tartottunk arra, hogy hosszú távú szerzôdést kössünk vele, ô pedig kijelentette nem szereti ezt a szakmát, külföldön képzeli el az életét. Szeptembertôl ismét van két tanulónk, az egyiket az iskola ajánlotta.

Még nagyon az év elején vagyunk, de úgy látom, hogy talán most jól választottunk. A hozzánk érkezô tanulóknak mindig elmondjuk, hogy amennyiben jól teljesítenek, elsajátítják az általunk fontosnak tartott szakmai ismereteket és sikeres vizsgát tesznek, akkor munkalehetôséget biztosítunk számunkra. Ter-

melô cég vagyunk, a megrendelôk gyors, pontos és minôségi kiszolgálása a biztosítéka annak, hogy fejlôdjünk, megfelelô bevételre tegyünk szert, amelybôl fejleszthetünk. A tanulóinkkal a legtapasztaltabb, legnagyobb tudással rendelkezô kollégáink foglalkoznak. A CNC elméleti és gyakorlati oktatást pedig egy mérnök és technikus kolléga tartja nekik. Miután 2015. szeptemberétôl csak mesterek foglalkozhatnak a tanulók képzésével, az egyik mérnökünk vállalta, hogy mestervizsgát tesz.

A Forsz Szerszámgyártó Kft.-t a Mechanikai Laboratórium privatizációját követôen alapította két munkatársával együtt Jung Antal, aki annál a cégnél a szerszámellátás vezetôjeként dolgozott. Az elsô idôben ipari szerszámok forgalmazásával foglalkoztak, valamint a forgácsoló szerszámok szervizelését végezték. Ma már családi vállalkozásként mûködik a cég, amelyet gépészmérnök fiával ketten vezetnek.

Az évek során folyamatosan fejlesztették a céget, a kereskedelmi tevékenység és a szervizelés mellett a Magyarországra betelepült multinacionális cégek részére kezdtek el speciális forgácsoló szerszámokat gyártani. A kezdeti idôkben használt gépeket vásároltak, amelyeket külföldrôl szereztek be. Az elsô, csúcstechnikát jelentô CNC szerszámgépet a Széchenyi Tervbôl elnyert pályázati forrás segítségével 2000-ben vásárolták meg. A munkatársaik között van, aki a kezdtek óta velük dolgozik, a többiek közül is többen hat, nyolc esztendeje alkalmazottai a cégnek.

— Az elsô magas minôséget képviselô berendezést újabbak és újabbak követték, folyamatosan fejlesztjük a gépparkunkat, s az általunk foglalkoztatottak száma is ennek arányában nô. Több mint húsz éve, 1992-ben hárman indítottuk a céget, jelenleg közel húszan vagyunk. S ma már a megrendelôink között ott vannak a Hauni és a szigetvári Irontech Zrt. mellett a nagy autóipari és energetikai cégek, amelyek részére úgynevezett program – több mûvelet elvégzésére alkalmas – szerszámokat készítünk – zárja beszélgetésünket.

Sz.K.

24

MESTERKÉPZÉS

Gyászol a villanyszerelô szakma Gyászol a villanyszerelô szakma, elhunyt Takács Ferenc, a SZTÁV Felnôttképzési Zrt. mûszaki szakoktatója, aki jelentôs szerepet vállalt a jövô szakmunkásainak képzésében. Többször is szembeszállt a gyilkos kórral, kétszer sikerrel megvívta vele szemben a csatát, harmadszorra alulmaradt: 59 évet élt.

A pályáját Zalaegerszegen, szülôvárosában kezdte, itt tette le a villanyszerelô szakmunkásvizsgát, majd szerzett technikusi végzettséget az általa oly nagyra becsült és szeretett szakmájában. Az elsô munkahelye is városához kötötte, a ZÁÉV-nél, mint villanyszerelô helyezkedett el 1972-ben, s dolgozott egészen 2007-ig.

Már a Zala Megyei Építôipari Vállalatnál töltött évek alatt is számos Pécsett zajló beruházásban vett részt. A zalai építôipari cégnél végigjárva a lépcsôfokokat, lett az annak leányvállalataként létrejött ZÁÉV-Elektro Kft. igazgatója.

Pécsett az ô irányítása mellett folyt 2002. és 2004. között a 400 ágyas klinika villamoshálózatának felújítása, a Szívcentrum villamos rendszerének kiépítése. A mûszaki tanári diplomamunkáját is a Szívcentrum villamos rendszerének túlfeszültségvédelmébôl, s annak oktatási anyagként történô alkalmazásából írta.

Pécsre 2003-ban költözött, 2007ben a SZTÁV-nál helyezkedett el, a tanmûhely szakoktatója lett, Az E.ON villanyszerelô szakmunkástanulóinak gyakorlati képzését végezte. Szakmai tudásával, emberségével kivívta tanulói tiszteletét, szeretetét. Halálhírére egyik korábbi tanulója így reagált: „Nagyon nehéz felfogni, hogy eltávozott. Az biztos, hogy a legjobb oktató volt, amit tô-

le tanultam abból fogok megélni az életem során” Egy tanítványa az országos szakmai versenyen II. helyezést ért el. Nevéhez fûzôdik a SZTÁV korszerû pécsi tanmûhelyének kialakítása is.

Szinte megállás nélkül tanult, képezte magát egész életében. Nem elégedett meg a technikusi végzettséggel, mestervizsgát tett. Jogosultságot szerzett több témakörben, többek között az erôsáramú berendezések idôszakos felülvizsgálatára, az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatára, kisfeszültségû FAM szerelô munkavégzésre. Az elmúlt esztendôben megválasztották a villanyszerelô mestervizsga-bizottság elnökének, de mint szakmai vizsgabizottsági tag, elnök is ténykedett.

A felnôttek képzésében is jelentôs szerepet vállalt, a Baranya megyei Munkaügyi Központ által támogatott villanyszerelô képzések tanfolyamvezetôje és oktatója volt. Az E.ON alvállalkozói részére FAM oktatásokat tartott.

A SZTÁV kirendeltségeinél folyó villanyszerelô-képzés gyakorlati oktatási anyagának, oktatási segédleteinek kidolgozása is a nevéhez fûzôdnek.

Nem csak oktatta a jövô szakembereit, de egyéni vállalkozóként maga is gyakorolta a szakmát, családi házak és kisvállalkozások energia-ellátásához ter-

Dél-Dunántúli Gazdaság vezett és a fiával közösen – aki követte a pályán, villanyszerelô lett, s szintén letette a technikus vizsgát – napelemrendszereket építettek, többek között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara épületének villamossági felújítási munkálatait is ôk végezték el.

Tanítványai közül többen a végzést követôen is visszajártak hozzá, voltak, akik alvállalkozóként dolgoztak együtt vele. Elôfordult az is, hogy külföldön dolgozó tanítványai az interneten keresztül kértek tôle tanácsot egy probléma megoldásához. Miután megkapta az összes információt, elküldte az általa jónak tartott megoldási módot, ami bevált. Kint nem akarták elhinni, hogy így is végére lehet járni egy már-már reménytelennek látszó helyzetnek.

— Nagyon nehéz elfogadni, hogy nincs többé. Nyílt, ôszinte ember volt, s nagyon tudott bánni az emberekkel. Félmunkát soha nem végzett, mindent a legapróbb részletekig kidolgozott. Magam is sokat dolgoztam vele együtt, közösen írtunk több, a villanyszerelés, a villámvédelem, az érintésvédelem és a méréstechnika oktatásához szükséges jegyzetet, az ezekhez használatos legújabb eljárásokról, a korszerû anyagokról, amelyeket a tankönyvek nem tartalmaztak.

Az általam írt jegyzeteknek ô volt a lektora. Utolsó közös munkánk már nem születhetett meg, erre már a betegsége nem adott neki idôt – mondja Kassai József, az elhunyt volt tanára, jó barátja.

Szeretett családja – párja, gyermekei, menyei, imádott unokája, rokonai – és munkatársai, tanítványai, barátai kíséretében szülei mellé helyezték örök nyugalomra Zalaegerszegen.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

TANULÓSZERZÔDÉS

Tanulószerzôdés kötéshez szükséges dokumentumok Új tanulószerzôdéses jogviszony létesítésekor körültekintôen kell eljárni a gazdálkodóknak annak érdekében, hogy a tanulók a gyakorlati képzésüket szabályozott keretek között, idôben megkezdhessék.

A tanulószerzôdéses jogviszony megkötéséhez a gazdálkodóknak rendelkezniük kell az adott szakképesítésre érvényes kamarai határozattal. A kamarai határozatban a folyamatos jogszabályi változások miatt figyelni kell az OKJ számra és a szakképesítés megnevezésére, valamint ezeken túlmenôen a meghatározott létszámkorlátra, mert a meghatározott mûszakonkénti létszámkorlátot az új tanulószerzôdéssel a gazdálkodó nem lépheti át.

Amennyiben a képzôhely nem rendelkezik a szóban forgó képzésre érvényes, vagy megfelelô határozattal, úgy a Nyilvántartásbavételi/Változásbejelentô íven haladéktalanul be kell jelentenie a kamara felé szándékát új határozat kiadásához szükséges ellenôrzés lefolytatására. Érvényes, vagy megfelelô kamarai határozat nélkül tanulószerzôdéses jogviszony nem létesíthetô, tanulószerzôdés a kamara által nem ellenjegyezhetô, állami normatíva ilyen tanulószerzôdés után nem igényelhetô.

Mivel a tanulószerzôdéses jogviszony gyakorlatilag munkaviszony, így elengedhetetlen a tanulók részérôl, hogy az alábbi dokumentumaikat a gazdálkodók számára bemutassák és átadják: ● Diákigazolvány ● Társadalombiztosítási igazolvány ● Adóigazolvány ● Bankszámlaszám Tanulószerzôdés esetében a leglényegesebb elem, hogy csak államilag támogatott, nappali munkarendben tanuló tanulóval köthetô, melyet a tanuló kétféle módon igazolhat a gazdálkodó felé, iskolalátogatási igazolással és/vagy érvényes diákigazolvánnyal, melyen a munkarend fel van tüntetve. A diákigazolványon ezen felül megtalálható a tanuló oktatási azonosító száma is, melyet a tanulószerzôdésre szintén fel kell vezetni a tanuló személyes adatai között.

A gazdálkodónak a biztosítási jogviszony létesítéséhez van szüksége a tanulótól a társadalombiztosítási számára és az adóazonosító jelére, valamint a havi pénz-

beli juttatásának utalásához a saját, vagy hozzátartozója bankszámlaszámára.

Fiatalkorú tanuló esetében a tanulószerzôdésen a szülô/törvényes képviselô adatait is fel kell tüntetni és a tanulószerzôdést neki is alá kell írnia.

A tanulószerzôdést körültekintôen, minden lényeges és elvárt elem kitöltése után lehet csak aláírni és a kamarához beküldeni. Ezen leglényegesebb elemek a következôk: ● szakképesítés OKJ száma ● szakképesítés neve ● szervezet adatai különös tekintettel: adószám, név, székhely, cégjegyzékszám/e.v. nyilvántartási szám, statisztikai számjel, törvényes képviselô, képzés helye, képzésért felelôs személy adatai ● azon képzôhelyek, amelyek nem rendelkeznek tanmûhelyi státuszra vonatkozó határozattal minden esetben a Nem pontját kell beikszelniük arra a kérdésre, hogy a képzôhely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e? ● tanuló személyes és képzettségi adatai ● tanuló évfolyama és tanulmányi féléve ● iskola adatai ● képzési idô ● biztosítási jogviszony kezdete ● képzés várható befejezése ● meghatározott kezdô bér, amennyiben a minimálisan adható kezdô bérrôl van szó, úgy lehetôleg százalékban meghatározva ● tanulói juttatás emelésének differenciált szempontrendszere (például: 2,03,5 tanulmányi/gyakorlati átlagig XFt, 3,6-os tanulmányi/gyakorlati átlagtól Y Ft/sikeres félév), vagy erre vonatkozó melléklet a tanulószerzôdéshez csatolva ● pénzbeli juttatásról szóló tájékoztatás módja ● havi utalás legkésôbbi idôpontja ● bankszámlaszám, nem tanulói bankszámlaszám esetében a bankszámla tulajdonosának neve

●

● ●

esetleg egyéb juttatások felsorolása (például a tanulóknak kötelezôen nyújtandó kedvezményes étkezés, vagy étkezési hozzájárulás biztosításának formája és napi, vagy havi összege) aláírás dátuma eredeti aláírások és pecsét minden fél részérôl mind a 4 tanulószerzôdés esetében

Amennyiben a fent említett pontjai a tanulószerzôdésnek hiányoznak, úgy a tanulószerzôdés a kamara által nem ellenjegyezhetô! A tanulószerzôdéses nyomtatvány kitöltésében további segítséget nyújt a kitöltési útmutató, mely a www.pbkik.hu oldalon a letölthetô dokumentumok menüpont alatt elérhetô.

A megkötött tanulószerzôdést az aláírás napjától számítva 5 munkanapon belül a kamarához a feleknek be kell juttatniuk ellenjegyzésre 4 eredeti példányban.

A tanulószerzôdéses jogviszony létesítésekor a gazdálkodónak gondoskodnia kell arról, hogy legkésôbb a gyakorlati képzés elsô napjáig a tanulónak a szükséges munkavédelmi és egyéni védôeszközöket átadja, munka-, baleset-, és tûzvédelmi oktatásban részesítse, valamint a tanuló rendelkezzen érvényes foglalkozásegészségügyi igazolással.

A gyakorlati képzôk azon szakképesítésekben, amelyekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már kidolgozta a Szakképzési Kerettantervek alapján a gyakorlati oktatások során az oktatók által vezetendô foglalkozási naplót, úgy azok letölthetôk a www.isziir.hu honlap fôoldalán a „Letölthetô dokumentumok/foglalkozási naplók” menüpontban.

A gyakorlati képzôk az egyes szakképesítések Szakmai és vizsgakövetelményét, valamint Szakképzési Kerettantervét a www.nive.hu honlap fôoldalán a „Szakképzési dokumentumok” menüpont alatt elérhetik és letölthetik.

26

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Citroën C4 Cactus – A magyar mûvészek és designerek menedzselésével, valamint különleges hangulatú esküvôk szervezésével foglalkozó Magusics Vica, az FX Autóház legújabb Citroën modelljét, a C4 Cactust próbálta ki. A tanulmányatókat idézô forma már az elsô pillanatban megragadta.

— Nagyon tetszik a kocsi, jó példája annak, hogy egy jól sikerült design mennyire értékessé tud tenni egy tárgyat. Pontosan ilyennek képzelek egy igazi francia autót. Merészen, de hibátlan ízléssel alkalmazták az egyedi megoldásokat, ráadásul ezek a funkciót is szolgálják.

A különleges levegôvel töltött mûanyag betétek, a lökhárítók és az oldalvédô panelek eredeti funkcióját adják vissza, valóban megvédik a karosszériát a kisebb sérülésektôl, ugyanakkor nagyon jól is néznek ki. Az, hogy a szervizben cserélhetôek, és ezzel más színvilág alakítható ki, már csak hab a tortán.

Különleges az orr rész is, a három szintre tagolt lámpák szokatlanok, de illenek a kocsi stílusához. A tetôsínek is új értelmet nyernek azzal, hogy a funkció mellett díszítik is a karosszériát. Sôt az olyan apróságokra is odafigyeltek, mint a tanksapka fedél, látszik, hogy annak a formáján is gondolkodtak egy cseppet.

— Mindezt a sok jót egy olyan autóval tették, ami amúgy is divatos kategóriába tartozik.

— Mindig is tetszett ez kategória, ha jól tudom szaknyelven ezt crossovernek hívják. Kicsit magasabb, kicsit terepjárósabb, mint a hagyományos autók, de csak annyira, hogy ne kelljen kompromisszumokra kényszerülni a mindennapi használat során. A Cactus, amelynek már a neve is izgalmas, szerintem a design egyik iskolapéldája lehet. Remekül néz ki, modern, iránymutató, ugyanakkor funkcionális.

— Az utastérben is kitartott a tervezôk lendülete?

— Sok autónál esnek abba a hibába, hogy az utastér csalódást keltôen unalmas a külsô formához képest. A Cactus esetében ugyanazt a frissességet érzem belül is. Pazar a színösszeállítás, szépek

a formák és jók az anyagok. A kárpit és a könyöklô burkolata nagyon finom, bársonyszerû anyag, ilyent még nem láttam autóban. Nagyon tetszik a régies hangulatú ajtóbehúzó és a kesztyûtartó is. Olyanok, mint egy utazóbôrönd elemei, és mivel a vintage stílus közel áll hozzám, ezek rögtön levettek a lábamról. Az pedig, hogy ezek az elemek szinte tökéletes harmóniában vannak a pár centiméterre levô folyadékkristályos kijelzôktôl, megint csak tervezôi bravúr.

— Itt is sikerült megôrizni a funkciót?

— Nagyon jól kezelhetô a kocsi. A saját autómban egy picit nehéz volt hozzászoknom a rengeteg gombhoz, talán még nem is sikerült teljesen. A Cactusban ellenben az elsô pillanatban otthon éreztem magam, alig van gomb a kocsiban, a középsô kijelzô jól egybegyûjti a különféle egységek vezérlését.

Szót érdemelnek az ülések is, amellett, hogy szépek, nagyok és kényelmesek, olyanok, mint egy otthoni fotel. Azt csak a katalógusban láttam, hogy az automataváltós verziónál kanapészerûvé lehet alakítani az elsô üléseket, ilyent utoljára régi amerikai autókban láttam.

Ha hibát kellene keresni, két apróságot találnék. Egyik a könyöklô, ami nekem picit kényelmetlen helyre került. A másik, hogy az utas oldali napellenzô-

FX Autóház Kft. ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-226 ● www.citroenpecs.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

27

Magusics Vica ben nincs tükör, igaz ezt magyarázhatja az, hogy a légzsák tetôbôl bukkan elô, ha szükség van rá.

— A Cactus nem kisautó, ezért családi szerepre is alkalmas lehet. A hátsó ülések és a csomagtér is rendben van?

— Én elôretolt és felemelt vezetôüléssel szeretek vezetni. Ez azt jelenti, hogy mögöttem mindig elég a lábtér, nincs ez másként ebben a Citroënben sem. Úgy látom, magasabb utasoknak sincs gondjuk a hellyel. A hatalmas üvegtetôt hátulról lehet igazán élvezni, árad be rajta a fény, és a kilátás is pazar.

Egyetlen furcsaság, hogy a hátsó ablakok nem lehúzhatóak, hanem kibillenthetôek.

A csomagtartó átlagos méretû, talán ez a kocsinak az a pontja, ahol leginkább hasonlít a többi autóra. A lényeges dolgok, a világítás és a rögzítô fülek itt is megvannak.

— A pótkereket is ellenôrizte.

— Életem eddigi egyetlen defektjét a Bárány úton kaptam. Nekiláttam a kerékcserének, de annyira meredeken állt a kocsi, hogy nem mertem felemelni.

Inkább férfi segítséget hívtam, mert a háztulajdonos, aki elôtt történt az eset, csak mosolyogva nézett, de nem segített.

— Mennyi idôt tölt az autóban?

— A munkám miatt elég sokat.

Rendszeresen járom az országot, hiszen sok mûvésszel tartom a kapcsolatot.

Külföldi partneremmel célunk, hogy a magyar mûvészek munkáit külföldön is elérhetôvé tegyük. Az ország jó hírét is növeljük ezzel, hiszen a magyar alkotók tehetségesek, és képesek világszínvonalon dolgozni. Az autóiparban is egyre

több a magyar formatervezô, és nagyon sikeresek. Évi 30-40.000 kilométert autózok, de ezt az idôt is próbálom arra használni, hogy minél többet megismerjek az országból. Elôre eltervezem, milyen útvonalakon megyek majd, és ezt úgy választom ki, hogy ha lehet, legyen benne új szakasz is. Általában nem sietek, a régi pörgôsebb életemet igyekszem felcserélni a „slow life” stílussal. Ebbe beletartozik az is, hogy mindig betartom a sebességkorlátozásokat.

— Ehhez a tempóhoz elegendô a Cactus alapmotorja is, az 1.2-es 82 lóerôs benzines.

— Kicsit meglepôdtem, hogy egy ekkora autóban, csak egy 1.2-es motor van. A gyakorlatban ez nem jelent hátrányt, jól gyorsul, dinamikus, és még autópálya tempónál is csendesen, komfortosan mûködik. A kis motorméret pedig biztosan jó hatással van a fogyasztásra. Aki siet, annak ott az erôsebb turbós benzines, vagy a dízel.

— Ha francia autó, akkor pihepuha rugózás és pocsék úttartás, nálunk ez a sztereotípia él.

— Elôbbi igaz, utóbbit cáfolnám. A komfort elsôrangú, még úgy is, hogy a

legnagyobb kerekek kerültek az autóra, ezek nyilván nem nyelik el úgy az úthibákat, mint egy kevésbé peres gumi. A stabilitással egy pillanatra sem volt gondom. A Cactus nem száguldozós autó, nem is állna neki jól. A kanyarokban mégis azt éreztem, hogy feszesen, pontosan fordul. Még a váltója is precíz és pontos, ha már a nálunk élô tévhiteknél tartunk. Szóval amennyire meg tudom ítélni, jó a kocsi technikája is. Az pedig megdöbbentô volt, hogy képes magától beállni egy parkolóhelyre, sôt a kiállásban is segít.

— Négy és hatmillió forint között mozog a Cactus ára, felszereltségtôl és motorváltozattól függôen. Mintha a designért nem számolna felárat a Citroën.

— Szimpatikus, hogy nem srófolják az egekbe az árát azért, mert jól néz ki az autó. Ez sem szokványos, hiszen van néhány kultuszautónak nevezett kocsi, amelyet igencsak drágán adnak. A Cactus felveszi velük a versenyt, sôt le is körözi ôket, mégis elérhetô az ára.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1199 cm3 Maximális teljesítmény: 82 LE 5750/min Maximális nyomaték: 118 Nm 2750/min Saját tömeg: 965 kg Maximális sebesség: 167 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 4.6 l Alapár (Live): 4.190.000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESP, 6 légzsák, keréknyomás ellenôrzô rendszer, tempomat, 4 hangszórós audiorendszer, 7“-os érintôképernyô, elektromos ablakemelôk

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓ

Félidôben az InnoWeit projekt – ezek az elsô eredmények Innovációs képesség mérése A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai német, bolgár, görög, litván, és spanyol partnereikkel azt vizsgálják az „InnoWeit – az innovációtól az élethosszig tartó tanulás” nevet viselô projektben, hogy a vállalkozások miként tudják a lehetô legjobban kiaknázni innovációs képességeiket.

Az EU „Lifelong Learning Programme – Leonardo da Vinci” alaprogramja által társfinanszírozott projekt 2013. októberében indult és most tart a félidônél. Éppen ezért érdemes megnézni az eddigi magyar eredményeket is.

Hogy mirôl is szól az InnoWeit projekt?

A cél a vállalkozások támogatása saját innovációs képességeik kiaknázásban, növelésében. Ehhez pedig az innovációs képesség mérésére Németországban kifejlesztett InnoKenn módszert használják a projektpartnerek. Ezen túlmenôen az innovációs képesség növelését elôsegítô program kidolgozása is zajlik. „Megítélésem szerint igen nagy segítség a problémás területek beazonosításában...”

Magyarországon eddig a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft., a Geochem Kft. és a Webstar Csoport Kft. vállalta a megmérettetést. Az eredmények minden cégnél magukért beszélnek, a mérésekrôl a beszámolók itt (http://goo.gl/6E5Kth) és itt (http://goo.gl/O3VmU0) olvashatók. A projekt keretében a résztvevô vállalkozások a német cégek benchmarking adatain kívül véleményt

ket rendelne az egyes területekhez, személyes tanácsadással segítve a vállalkozásokat.

is alkothatnak az InnoKenn módszerrôl, és észrevételeikkel, javaslataikkal hozzájárulhatnak annak magyarországi adaptációjához. A módszerrel a kamarának hosszú távú tervei is vannak. A projekt lezárulását követôen is használni szeretnék a szoftvert, amely alapját képezheti késôbbi személyes tanácsadásnak.

Készülnek a fejlesztések Tanácsadás-intenzív módszer lévén szükség van a vállalkozásokról készült pillanatképek elemzésének, és az esetlegesen gyengébb eredmények kijavításának képességére. A projektpartnerek ezért olyan modulokat fejlesztenek, melyek a vállalkozásokról kinyert adatok alapján segítenek ezen képességek megszerzésében.

A projekt partnerek körében tetszést aratott az a magyar javaslat, mely az Horizon 2020 SME Instrument „coaching” programjához hasonlóan szakértô-

Mûködik a tapasztalatcsere A projekt keretében a partnerek szeptember 15-16 között osztották meg egymással eddigi tapasztalataikat. A találkozón lehetôség nyílt görög innovációs szakemberekkel való eszmecserére is, többek között a 2014–2020-as programozási idôszak innovációt érintô kérdéseirôl, valamint a Kréta szigetén mûködô tudományos és technológiai park innovációban, és start-up vállalkozások támogatásában betöltött szerepérôl.

Az elôadók és tárgyalt témakörök (angol nyelven): Prof. Costas Fotakis (President of the Foundation for Research & TechnologyHellas, and Chair of EC Expert Group) – Growth through Innovation: A challenge for European regions Prof. Vassilis S. Moustakis (Department of Production and Management Engineering, Technical University of Crete) – The role of Students’ anticipated emotions in Entrepreneurial Intention Mr. Artemis Saitakis (Director of the Science and Technology Park of Crete (STEP-C)) – The role of Science & Technology Park of Crete in the promotion of Innovation and the creation of start-ups A görög szakértôk elôadásai, továbbá Dr. Martin Kröll egyetemi tanár, német szakértô vállalati innováció témakörben írt tanulmánya is letölthetô a kamara weboldaláról (www.pecsikamara.hu).

Nagy Eszter, Császár Gergely

Dél-Dunántúli Gazdaság A vidék gazdasága bár szerkezetében eltér a fôvárosétól, ahol kiemelten koncentrált a tercier és kvaterner szektor jelenléte, ennek ellenére a szellemi tôke jelen van, sikereik láthatóak, ezeknek a vállalkozásoknak is irodák adnak helyet. Mit várunk el ma egy irodától?

Mennyire lehet sikeres egy vidéki startup a bérleti piacon rendelkezésre álló hagyományos cellás irodastruktúrában?

29

ERGONÓMIA ve is mutatja – a munkavégzés minden formájának megfelelô teret biztosít, ezen kívül mellette szól a fenntarthatóság – akár a régi struktúrákban is. A belvárosi területek beszûkülésével a bontás helyett a történeti folyamatosság biztosításával, fokozatos átalakítással tehetünk környezetünkért. Az „adaptive reuse” a fenntarthatósággal karöltve egy olyan új fogalom, amit tulajdonképpen gyakran alkalmazunk az átépítések so-

Irodaterek újrahangolva

olyan arculat, amibôl piaci szereplôként is profitálni lehet az üzleti partnerek felé történô kommunikációban, fellépésben. A csapatban vállalkozás ezek mellett a kapcsolati tôke megtöbbszörözôdésével is jár, aminek kiemelten fontos szerepe van egy vállalkozás sikerességében. A szinte inkubációs bázisként mûködô úgynevezett hub-ok jelenthetnének még mûködôképes alternatívát, bár a megvalósuló inkubátorházak többsége cellákat használ, pedig az újabb, interakcióra építô munkamódszerek, ahol jelentôs hangsúly helyezôdik a kommunikációra, az információáramlásra, nehezen élhetôk meg egy hagyományos cellás irodai környezetben. Amennyiben azt is mérlegeljük, hogy egy tevékenység alapú irodakoncepció a hagyományosan cellás kialakításhoz képest a fûtött terület 20-30%-al csökkenthetô, kevés érv marad a régi struktúrák megtartására.

Co-working iroda egy kis lakásból – koncepció Co-working irodák egy kis lakásból – axonometria

Miben más a mai munkakörnyezet, mint akár 1020 évvel ezelôtt? Erre a válasz viszonylag egyszerû: amennyiben a mai munkamenet is eltér az évtizedekkel ezelôttitôl. A kommunikáció elôtérbe kerülését lépten-nyomon tapasztaljuk, állandó kapcsolatban állunk partnerekkel, ügyfelekkel virtuálisan, illetve szemtôl-szemben is. Sokat hallani sikeresen induló garázscégekrôl, amelyek lendülete megtört, miután rendelkezésre álltak az anyagi források egy hagyományos irodatér bérlésére, ami nem ritkán hierarchikus szervezeti rendszer kialakulását eredményezi. Az átláthatóság, a véletlen találkozások, a gondolatcsere ösztönzése olyan tereket igényelnek, melyben a lehetô legváltozatosabb munkafolyamat is megfelelô teret kaphat a rutinmunkától, a csapatmunkán át az elmélyült, egyéni munkavégzésen keresztül. A tevékenység alapú iroda – amint a ne-

rán. Nem mindig az irodaházak jelentik a megoldást a megfelelô munkakörnyezet kialakítására, néhol eredeti funkciójuk szerint más hasznosítású épületek újragondolásával alakítható ki a legmegfelelôbb munkahely.

Amennyiben az eredeti funkcióra kevesebb igény mutatkozik, célszerû az épületet a közösség igényei szerint újraértelmezni, ugyanis az épületek életcikluson belül történô gazdaságos üzemeltetésének alapvetô feltétele a használat. Az adaptív újrahasznosítás esetében talán azért jellemzôbb a nyitottság a nagyobb léptékû átalakításra, mert a kiindulási alapot adó épület eredeti formájában nem használható irodaként, pl. egy valamikori üzemépület, vagy csarnok esetében, így nem egy hagyományos térstruktúra kialakítása az elvárás. Tapasztalatok szerint a megfelelô munkakörnyezet a vállalkozások motorja lehet. A kezdô vállalkozások számára jó megoldás lehet a csapatban vállalkozás, mivel a közösen használt infrastruktúra kisebb beruházást igényel, ezáltal megvalósíthatóvá, kialakíthatóvá válik egy

Kisvállalkozások esetében gyakran egy belvárosi lakásban kialakított iroda lehet elsô lépésben a legracionálisabb döntés – ami szintén lehet kooperatív. Egy ilyen kisméretû, 57 m2-es lakás átalakításával olyan irodateret hozunk létre egy coaching csapat számára, amelyben a változatos, rugalmas használat a biztosíték a kooperativitásra. A csapatmunka helyszíne igény szerint tárgyaló, a társalgó nemcsak kikapcsolódáshoz, hanem egyeztetésekre is kiváló, a gondolkodó cella pedig a koncentrált munkavégzés mellett négyszemközti, bizalmas megbeszélésekre is alkalmas. Az optimálisan 6-8 fô számára kényelmes térben akkor sem kell kétségbe esni, ha mindenki egyszerre van jelen, és akár 12 fô számára is van munkavégzéshez hely.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-20120001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és mûködtetése konvergencia program címû kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORS

A hónap témája

A szakképzés növekvô jelentôsége az Európai Unióban Az Európai Unió egy súlyos, a szakképesítéseket érintô paradoxonnal áll szemben: egyrészt a munkanélküliség eddig soha nem látott méreteket ölt a tagállamokban, fôként a fiatalok körében, másrészt a vállalkozók véleménye szerint nehéz jól képzett munkaerôt találni.

Egy friss felmérés szerint az állások 33 százaléka azért marad betöltetlen, mert nem találják a megfelelô képzettségû munkaerôt. Ez a dilemma sok esetben különösen a kis- és középvállalkozói kört érinti leginkább, hiszen gyakran igen specifikus készségekre van szükségük. Bár a helyzet tagállamonként jelentôsen eltérô képet mutat és a politikai felelôsség fôként nemzeti és regionális szinten jelentkezik, az Európai Unió számottevô erôfeszítést tesz arra, hogy megoldást találjon erre a szakképesítéseket érintô kereslet-kínálat problémára Európában. A tanulószerzôdéses gyakorlati képzés megoldást kínál arra az ördögi körre, amellyel a fiatalok szembetalálják magukat, hiszen munkatapasztalat nélkül nem vagy csak nehezen kapnak munkát, munka nélkül viszont nem szereznek megfelelô tapasztalatot. A munkáltatók fô elônye az ilyen jellegû foglalkoztatásban abban rejlik, hogy csökken a munkaerô felvételével járó kockázat, hiszen a tanulószerzôdéssel foglalkoztatottakat már teljesítményük ismeretében alkalmazhatják tovább.

A szakképzés terén folytatott megerôsített európai együttmûködés stratégiája, amelyet általában „koppenhágai folyamat“ néven említenek, 2002-ben kezdôdött meg a koppenhágai nyilatkozattal. A koppenhágai folyamat célja a szakképzés minôségének és vonzerejének növelése az európai szintû

együttmûködés megerôsítése által. A folyamat olyan közös megegyezésen alapuló prioritásokon alapul, amelyeket kétévente felülvizsgálnak. A következtetésekben meghatározott célkitûzéseket a 2010. december 7-én a harminchárom európai ország oktatási miniszterei, szociális partnerei és az Európai Bizottság által elfogadott „bruges-i közlemény” is jóváhagyta.

Ez a közlemény jelenti a koppenhágai folyamat jelenleg hatályos utolsó módosítását. A 2010-es bruges-i közlemény új lendületet adott az európai szakképzés reformjának. Az idôzítés igen fontos volt: a gazdasági válságot követôen a közlemény egy újabb jelentôs lépésnek számít a szakképzés terén folytatott európai együttmûködésben.

A Cedefop és az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága 2014. szeptember 29-én és 30-án konferenciát szervez Thesszalonikiben, Görögországban, hogy értékelje a bruges-i közleményben kijelölt közös európai szakképzést érintô célkitûzések megvalósítása tekintetében tett elôrehaladásokat.

A szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló együttmûködést támogató legfontosabb testületek az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) és az Európai Képzési Alapítvány (ETF). Az 1975-ben alapított Cedefop európai ügynökség feladata a szakmai oktatás és képzés ösztönzésének és fej-

lesztésének elôsegítése az Európai Unión belül. Az eredetileg berlini székhelyû igazgatósága 1995-ben került át Thesszalonikibe, emellett Brüsszelben összekötô irodát tart fenn. A Cedefop 2002-ben létrehozta a ReferNet hálózatot azzal a céllal, hogy információkat gyûjtsön az EU tagországainak szakképzési rendszereirôl és a tagállamokban zajló fejlesztésekrôl. A ReferNet az egyes tagállamokban felállított nemzeti konzorciumokból épül fel, melyek a szakképzés területén tevékenykedô legfontosabb intézmények – közigazgatási szervezetek, társadalmi partnerek és kutatóintézetek – képviselôibôl állnak össze. A magyar ReferNet nemzeti konzorciumot 2004-ben hozták létre, melynek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagja.

2013 júliusában az Európai Bizottság kezdeményezésére megalakult a Tanulószerzôdéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége (European Alliances for Apprenticiship), melynek célja – a tanulószerzôdéses gyakorlati képzések minôségének javításán túl - az ilyen jellegû képzések számának növelése az Európai Unióban, széles körû partnerséget kialakítva a foglalkoztatási és az oktatási ágazat fô szereplôi között. Ezen felül az Európai Bizottság létrehozott egy információs központot is, amely a tanulószerzôdéses gyakorlati és gyakornoki képzésekrôl nyújt tájékoztatást a tagállamok számára. A www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság szolgáltató testre szabott tanácsokat ad hasonló programok tervezéséhez, mûködtetéséhez, fejlesztéséhez és értékeléséhez. A kapcsolatfelvétel angolul történik, de a válaszok kérhetôk franciául, németül, spanyolul, olaszul vagy lengyelül is.

Az Európai Bizottság 2014. szeptember 23-án és 24-én nagyszabású konferenciát szervez Brüsszelben „Üzlet és Szakképzés“ címmel. A rendezvény azt a kérdést járja körül, hogy hogyan lehet továbbfejleszteni a tanulószerzôdéses képzést Európában, valamint az ehhez szükséges támogató eszközöket és struktúrát. A kerekasztal-beszélgetés keretében dr. Szilágyi János, az MKIK oktatásért és szakképzésért felelôs igazgatója ismerteti a magyar szakképzés átalakításának elmúlt 4 éves eredményeit, valamint a szakképzésért felelôs intézmények és vállalkozások együttmûködéseinek tapasztalatait.

A szakképzés a 2014. október 16án megrendezésre kerülô Vállalkozók Európai Parlamentjének is központi témája lesz, ahol több mint 800 vállalkozó adhat hangot véleményének a szakképzés területén, és szavazhat a következô kulcsfontosságú kérdésekrôl: Szükség van-e tagállami reformokra ahhoz, hogy nagyobb teret kapjon a munkaalapú tanulás? Létrehozzon-e az EU egy páneurópai mobilitási programot munkakeresôk számára? Az EU tehet többet uniós szinten azért, hogy a tanulószerzôdéses képzési formák nagyobb teret nyerjenek a tagállamokban?

Annak ellenére, hogy a gyakorlati képzéseknek számos komoly elônye van, a szakképzést illetôen több országban is meglehetôsen kedvezôtlen kép él a köztudatban: a 2011-es Eurobarometer felmérés szerint a fiatalok 70 százaléka látja úgy, hogy a késôbbi boldogulás szempontjából hasznos szakmát tanulni, azonban a megkérdezettek százaléka nem találja vonzónak a szakképesítéssel betölthetô munkahelyeket. E képzési típus fejlesztése nagymértékben függ a mun-

31

ENTERPRISE EUROPE NETWORK káltatók hajlandóságától is. A gyakorlati képzés a vállalatok számára nagyon jó befektetés, mégis csak nagyon kevés európai cég indít tanulószerzôdéses gyakorlati képzést. 2010-ben az EU-ban átlagosan a vállalatok 25 százalékánál volt 10, vagy annál több az általuk képzett gyakornokok száma. A többi tagállamban ez az arány sokkal alacsonyabb. Németországban, Ausztriában és Hollandiában viszonylag tartósan alacsony a munkanélküliség a fiatalok körében, ami részben a tanulószerzôdéses gyakorlati szerzôdésen alapuló, vagy másképpen a duális oktatási rendszernek köszönhetô. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) 2014 áprilisában készített egy brosúrát „Great apprenticeship in small businesses” címmel, amelyben összegzô képet mutat a tanulószerzôdéses képzés lehetôségeirôl és akadályairól az Európai Unióban, a tagállamok jó gyakorlatait is.

A kereskedelmi és iparkamarák Európában fontos szerepet töltenek be azoknak a feltételeknek a megteremtésében, ami a tanulószerzôdéses képzést lehetôvé teszik. Az európai kamarai hálózaton keresztül 2014-ben 1,8 millióan részesültek szakképzésben, az európai kereskedelmi és iparkamarák 80 százaléka vesz részt oktatásban és képzésben, valamint a kamarák 48 százaléka nyújt szakmai alapképzést vagy továbbképzést.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kormánnyal 2010-benben kötött megállapodás értelmében kulcsszerepet játszik a szakképzés-politika alakításában, és számos feladat ellátása is az MKIK hatáskörébe került.

Az MKIK felelôs 124 szakma, a szakképzettséget igénylô fizikai foglalkozások döntô hányada képesítési és vizsgakövetelményeinek kidolgozásáért.

A kamarák a szakmai vizsgákra elnököt és tagot delegálnak, valamint minôségbiztosítási feladatokat is ellátnak az iskolai rendszerû szakképzést illetô-

en (tanulószerzôdés alapján és egyéb formában zajló gyakorlati képzés ellenôrzése). A szakképzés 2011 és 2013 között jelentôs reformon ment keresztül, így például 2013 szeptemberétôl kötelezôen bevezették a duális szakképzés rendszerét is Magyarországon.

Az MKIK szervezésében kerülnek versenybe a EuroSkills, vagyis a fiatal szakemberek európai bajnokságának résztvevôi 2014. október 3 és 5 között Lille-ben, Franciaországban. A Euroskills 2018-as megszervezésének jogát pedig Magyarország nyerte el, így az ifjú szakemberek Budapesten mérhetik majd össze szakmai tudásukat.

Források és további információk: EU-s szakpolitikai háttér: http://europa.eu/legislation_summaries/education_trai ning_youth/vocational_training/index_hu.htm A bruges-i közlemény: http://ec.europa.eu/education/policy/vocational-policy/doc/brugescom_hu.pdf Konferencia Thesszalonikiben - Az európai szakképzési rendszer kiépítése - ideje továbblépni: http://observatory.org.hu/az-europai-szakkepzesirendszer-kiepitese-ideje-tovabblepni/ http://www.cedefop.europa.eu/events/BuildingEurope anVET2014/index.html VET-Bib európai szakképzési könyvtár: www.cedefop.europa.eu/library CEDEFOP: http://www.cedefop.europa.eu.

A szakképzés európai információs és szakértôi hálózata: http://refernet.hu/ Szakképzés Magyarországon: http://www.observatory.org.hu/wpcontent/uploads/2013/04/CR_2012_hun_final.pdf http://observatory.org.hu/wpcontent/uploads/2014/07/Spotlight_on_VET_Hungary. pdf Az Cedefop honlapján elérhetôek az országonkénti statisztikák angol nyelven: http://www.cedefop.europa.eu/EN/publications/22388.aspx Eurochambres brosúra - „Great Apprenticship in Small Businesses“: http://www.eurochambres.eu/content/default.asp?Pag eID=1&DocID=6216 www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

32

KONFERENCIATURIZMUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egyre nagyobb teret hódít a konferenciaturizmus A világon egyre népszerûbb a konferenciaturizmus. Ma már nagyobb a szerepe a piacon, mint az olajiparnak, s mindemellett nagy elônye, hogy nem folyik érte háború. A turizmus, mint gazdasági szereplô a békére épül, úgy terjeszkedik, hogy közben nem rekeszt ki senkit, a kultúrákon és az emberi kapcsolatokon alapul.

Az ICCA felmérése szerint – ami csak tudományos konferenciák adatait foglalja magában – a 250 résztvevônél nagyobb kongresszusokat fogadó helyszínek között Barcelona vezet, majd a rangsorban Bécs és Prága következik.

Van hová fejlôdnie hazánknak és különösen Budapestnek, ami számos kiváló adottsággal rendelkezik, ahonnan azonban – ahogy az ország többi számos konferenciák rendezésére alkalmas hellyel rendelkezô városában is – egy nagy befogadóképességû kongresszusi központ hiányzik.

E mellett abban is különbözik hazánk az európai országoktól, hogy nálunk a konferenciák szervezésével foglalkozó Magyar Kongresszusi Igazgatóság kizárólag állami támogatásból mûködik, míg máshol a nemzeti légitársaság, a szállodaszövetség, kamarák, szakmai szervezetek is részesei annak.

Eltérés az is, hogy Magyarországon csak egy kongresszusi iroda dolgozik a MICE üzletág segítéséért, míg a külföldi versenytársaknál minimum három. Jó irányú fejlôdést jelez viszont, hogy Debrecenben, Gyôrben és Pécsett már megindult az összefogás azért, hogy létesítményeik kihasználására minél több rendezvényt vonzanak városukba.

Az összefogás nemzetközi színtéren is nagyon hasznos. Remek ötlettel rukkolt elô Szlovénia a Conventa Vásár megszervezésével, amelyhez tizenegy ország és az ICCA támogatását is elnyerték. Bécs és Barcelona bár egymással vetélkedve versenyeznek a MICE üzletágban, távolabbi földrészeken mégis közösen pályáznak és nyerik el kongresszusok rendezési jogát. Ezt a sikeres példát követve Budapest és Prága közösen lépett fel az amerikai piacon.

A konferenciák megrendezése nem egyszerû feladat, az egyediség és élményszerûség megteremtése mellett, nem egyszer váratlan feladato-

kat, helyzeteket kell megoldaniuk a szervezôknek. Az apró dolgokra való odafigyelés, az egységes dizájn hihetetlenül sokat emelhet a rendezvény színvonalán. Ennek fontos elemei, hogy a hostessek ruháján legyen apró, aktuális jelzés, vagy hogy egy történelmi szépségû színtért megfelelôen díszítsenek fel, friss virágokból készült egyedi virágtálakat helyezzenek el benne, s ami talán a legfontosabb, a hangosítás, a digitális és fénytechnikai eszközök megbízhatóan mûködjenek, legyen mindig üzemképes mikrofon és tiszta víz az elôadó poharában.

Ma már széleskörû a digitális eszközök választéka, amelyek a MICE üzletágban nemcsak hasznosíthatóak, de hovatovább elkerülhetetlenek.

Ilyenek a közönség közé bedobálható puha mikrofonok, okos-telefonon követhetô és kommentálható elôadások olyan kiegészítô információkkal, mint az infografika, a gamificatio, a crowsourcing. A rendezvények sorában ma már egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett hibrid – személyes és távrésztvevôk – elegyét, az interaktivitást magában foglalók, valamint a környezettudatosságra nagy hangsúlyt helyezôk – papírmentes, energiatakarékos, egészséges catering – igényével szervezettek.

A konferenciaturizmus jelenleg Magyarország egyik húzóágazata. A konferenciák 68 százalékának a fôváros ad otthont, a fennmaradó részen osztoznak a vidéki helyszínek. A résztvevôk jelentôs része, mintegy 76 százaléka külföldi. A konferenciákra érkezôk hosszabb idôt töltenek el hazánkban, többet költenek, s egyre inkább igénylik, hogy számos alternatív programot is ajánljanak nekik. Legyen az a tanácskozás helyszínéhez közeli településekre szervezett kirándulás, esti koncert, színházi elôadás, vagy az adott tájegység jellegzetességeinek – borvidékek, néphagyomány, gasztronómiai különlegességek – megismertetése.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KONFERENCIATURIZMUS

Hotel Napsugár 5904 Orosháza-Gyopárosfürdô, Hûvös u. 2-4.

Telefon: 68/412-422, fax: 68/412-361 E-mail: recepcio@napsugar-hotel.hu www.napsugar-hotel.hu

33

Szállodánk Magyarország dél-keleti részén, Gyopárosfürdôn, Orosháza központjától 2 km-re fekvô üdülôövezetben, a Gyopárosi tó partján fekszik. Közvetlen szomszédságában található a Gyopárosi gyógy-, park- és élményfürdô****, melyet vendégeink egy zárt, fûtött folyosón keresztül közelíthetnek meg.

A szálloda háromcsillagos színvonalú, 4 szintes, 3. emeletig lifttel ellátott, 47 szobával rendelkezik, amelyek ízléses és modern irányzatot követnek. Szobáink mindegyike összkomfortos, tusolóval, LCD televízióval, minibárral felszerelt. A szállodához zárt, ingyenes parkoló tartozik.

A szálloda egy 80 fôs étteremmel rendelkezik, mely nyáron kiegészül egy hangulatos terasszal. Jó hírû konyhánkat magyaros ízek jellemzik. Különtermeink kiválóan alkalmasak üzleti találkozók, tárgyalások, állófogadások, valamint családi rendezvények lebonyolítására. Termeink befogadóképességei 50 és 120 fô.

Jöjjön el hozzánk, ismerje meg szállodánkat, részesüljön vendégszeretetünkbôl!

34

BARANYAI GAZDASÁG

Vállalkozói sarok

!

Dél-Dunántúli Gazdaság

Versenyelôny

A piaci versenyben sokszor a kisvállalkozásoknak is a nagyokkal, akár multinacionális cégekkel kell felvennie a versenyt. Vajon tisztában van egy kisvállalkozás azzal, hogy milyen területeken van hátrányban és melyeken elônyben egy nagyvállalattal szemben?

A kisvállalkozások méretükbôl adódóan sok hátránnyal és néhány elônnyel indulnak a nagyokkal megvívott piaci küzdelemben.

Hol van nehéz és hol könnyebb helyzetben a kisvállalkozás, mint egy nagy cég? Hogyan tudja az elônyeit kihasználni?

Miért van helyzeti elônyben egy nagyvállalat?

Csak a legfontosabb területeket megemlítve: * Komoly tôkeerô. Fejlesztésre, munkaerôre, eszközökre, reklámra hatalmas erôket tud mozgósítani. * Szellemi tôke. Saját szakemberek és külsô szakértôk segítik a munkát minden területen. * Kiépített rendszerek. Ezt sokan nem is sorolják az elônyök közé, pedig nagyon komoly elônyt jelent az, hogy egy többszörösen átgondolt, kikísérletezett, folyamatosan fejlesztett rendszer szerint mûködnek, mindenkinek megvan a jól körülhatárolt feladata, amiben el tud mélyülni, amit tökéletesre tud csiszolni.

Mi az elônye egy kisvállalkozásnak? Úgy tûnhet, hogy egy kisvállalkozás mindezekkel nem veheti fel a versenyt. A kisvállalkozó sokszor úgy érezheti magát, mintha egy kisautónak kellene egy kamionnal versenyeznie.

Ez így is van, ha a nagyvállalatot a saját pályáján szeretnéd megelôzni. Ha például egy kereskedô cég megpróbálja a széles választékkal és olcsó árakkal megelôzni a nagyáruházat, természetesen legtöbbször ez nem sikerülhet neki.

Ha viszont olyan területet talál magának, amelyen ô tud jobb, egyedibb, komoly esélye van a megmaradásra, sôt növekedésre.

Miben jobb egy kis cég, mint egy nagyvállalat, mire építheti a stratégiáját?

Rugalmasság Nagyon tág határok között kereshet új ötleteket, lehetôségeket, piaci réseket. Nem kötik vállalati stratégiák, sok idôt kívánó egyeztetések, vállalati leírások, eljárási rendek. Szabadabban kísérletezhet új ötletekkel, akár az értékesítés, akár a termékek területén. Ha akár több próbálkozás után valamely ötlet beválik, a kidolgozásnak csak a saját fantáziája és a józan kockázatvállalás szab határt.

Gyorsaság Egy piaci rést megtalálva nagyon gyorsan tud rá reagálni. Akár napok, órák alatt kidolgozhat egy stratégiát egy felfedezett lehetôség kihasználására. A reggel meglátott lehetôség alapján akár már délután futhat a reklámkampány egy új vevôkör, vagy frissen megjelent termék, kidolgozott szolgáltatás számára. Nem kell végigjárnia vállalati döntési szinteket, megvárnia heti tanácskozások idôpontjait, felsôbb döntéseket. Amire egy nagy cég a szükséges döntéseket meghozza, egy gyors kisvállalkozás már az elsô gyakorlati tapasztalatokon is túl lehet, azokra építve dolgozhatja ki a további lépéseket.

Hogyan tudja ezt az elônyt kihasználni? Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen módszereket alkalmazzon?

A következôkben ezekre a kérdésekre szeretnénk lehetséges válaszokat, ötleteket adni. Írjuk együtt ezt a rovatot!

Döntsük el együtt, milyen témákat soroljuk elôre? Ha bármilyen ötlete, kérdése lenne a témával kapcsolatban, továbbra is köszönettel várjuk levelét a ddg@pbkik.hu e-mail címre.