Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 9. szám

XVI. évf. 9. szám, 2014. november 14.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Visegrádi melléklet

Informatika Építôipar

Gépipar

Merre tovább? w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori Mi lehet? Mi legyen? Egy jól választott szakma biztos jövô lehet

10. oldal 4–9

Kamarai hírek Uniós pályázatok kkv-k számára Exportra fel!

Klasztertalálkozó a kamarában Melyek a vágásos balesetek ...

10 11 12 13

Baranyai gazdaság Környezetvédelmi beruházás a LAFARGE-nál Csak azért is, elôre!

14

A hónap üzletembere Hóbor Lászlóné

16

Visegrádi melléklet

17–19

Szakképzés A minôségi utánpótlás neveléséért

19–22

Innováció Idôt kérek! – worksop a kamarában EVLIA „Support-2-Finance” Import módszer innovatív cégeknek Kreatív ipar DesignPécs 2014 Újra középpontban a kreatív ipar CMC business modell

14. oldal

24–25 26–27 27 28

Tanulószerzôdés Munkatársaik csaknem fele náluk volt tanuló

29

Hóbor Lászlóné

16. oldal 24–25. oldal

Pályázatok 30–31 Aktuális hazai és brüsszeli pályázatok

Kultúra 32. Magyar Sajtófotó kiállítás

Környezetvédelmi beruházás alternatív tüzelôanyagok használatára a LAFARGE-nál

23

Mesterségünk címere Egy mester önmagával szemben is magas követelményeket állít

Autóteszt: Tiffán Imre Mercedes-Benz C 220 Blue TEC

Könnyebbség az uniós pályázatok finanszírozásában a kkv-k számára

15

A hónap üzletembere

32–33

34

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

DesignPécs 2014

29. oldal 32–33. oldal Bittner Róbert

Tanulószerzôdés Munkatársaik csaknem fele náluk volt tanuló Autóteszt: Tiffán Imre – Mercedes-Benz C 220 Blue TEC

4

CÍMLAPSZTORI

Születésük óta figyeljük gyermekeinket, miben ügyesek, milyen terület felé fordul az érdeklôdésük, melyik tantárgyakat tanulják könnyen. Néha terelgetjük ôket, mert bizonyos tudás nélkül ma már nem lehet boldogulni a munkaerô-piacon. És amikor ott állunk 7-8. osztályos korukban a pályaválasztás elôtt, számtalan kérdésre keressük a választ. Talán még nem is léteznek azok a szakmák, amelyek mûvelésére fel kell készítenünk lányainkat, fiainkat. A tájékozódás és a döntés megkönnyítése érdekében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara számos módon és csatornán – akár egy híd – közvetíti a pályaválasztással kapcsolatos információkat a diákok és szülôk, az iskola, valamint a gazdaság között.

Sok a kérdés, kevés a válasz — Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy míg korábban az ôszi idôszakban erôsödött fel a pályaválasztással kapcsolatos érdeklôdés a gyerekek és a szülôk részérôl a február-márciusi jelentkezések beadása miatt, addig manapság szinte egész tanévben foglalkoztatja ôket ez a téma – tudjuk meg CSÉFALVAY Ágnes szakképzési osztályvezetôtôl, miért igényel folyamatos figyelmet a kamara részérôl ez a terület. — A pályaválasztás ma azért is különös jelentôséggel bír, mert nagyon könnyen csalódhatnak a gyerekek; nem egyszer elôfordul, hogy a végzôs diák elindul egy irányba és azonnal kudarccal szembesül. Például valaki bekerül a felsôoktatásba, elkezdi az iskolát szeptemberben, és október-novemberben, mikor látja az elvárásokat, kibukik, újra iskolát keres, így könnyen elveszik egy év. De említhetném a gimnáziumokat a magas a bukási aránnyal, ha el is végzi kettesselhármassal a gimnáziumot, akkor sem tud érvényesülni a munkaerô-piacon, mert ma már egy sima érettségi nem kelendô áru, azzal nemigen talál magának munkát. Emellett nagyon nehéz megértetni a fiatalokkal és a szüleikkel, hogy amit most tanulnak, azzal a tudással mintegy ötven évig kell a munkaerô-pi-

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mi lehet?

Egy jól választott szakma acon sáfárkodniuk. És talán a tanárok többségében sem tudatosult, hogy az életre készítik fel a diákokat.

Roppant módon felgyorsult a világ, jelentôs technikai változás részesei vagyunk, ami hat a munkaerô-piacra is.

Nagy mértékben megváltozott a munkaerôvel szembeni elvárás. Ma a versenyképességet leginkább a szakképzett munkaerô megléte befolyásolja, ebbôl pedig egyre nagyobb a hiány. Oka a demográfiai változásokban keresendô: nyugdíjba mennek a Ratkó-korszak gyermekei, akik egy meghatározó korosztályt képviselnek, hiszen jó szaktudással és több évtizedes gyakorlattal rendelkezô szakemberek. A most pályára lépô fiataloknak viszont meg kell szerezniük az ismereteket, tudniuk kell, hogy jelenleg milyen szakmák vannak és a modern technológiával milyen újak jelennek meg, ezzel egy idôben kihalnak egyes régi szakmák. Egyre nehezebb a foglalkozásokkal, a pályaválasztással kapcsolatos információkkal megbirkózni, – akár csak más területeken – nagyon sok a változás, az a tapasztalatunk, hogy a tanárok és a szülôk is egyre kevésbé tudják követni az újdonságokat.

— Amikor a szülô eljut oda, hogy a gyereke hetedik-nyolcadik vagy 11-12. osztályos lesz, akkor tulajdonképpen nem is tudja, hogy hová forduljon a kérdéseivel, a kételyeivel – ezt már VÁRSZEGI Gyula, a kamara szakképzésért felelôs alelnöke mondja. — Bemegy az iskolába, meghallgatja a tanárt, részt vesz egy-két szülôi értekezleten és próbál tájékozódni, kisebb-nagyobb sikerrel. A kamarának hatósági feladata a szakképzés kezelése, a gyakorlati képzés menedzselése, illetve a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságokkal való együttmûködés. Ezek a kamara mellett mûködô szervezetek határozzák meg adott évre megyénként azt a 10 ösztöndíjas szakmát – keretszámokkal együtt –, amelyek oktatására leginkább szükség van. A kamara napi kapcsolatban áll a vállalkozásokkal, a tôlük kapott információk láttatják azt, hogy nagyon nagy probléma van a szakmai utánpótlással. Már most ott tartunk, hogy naponta jelzik cégek: elvállalhatnának egy munkát, de nem képesek rá, mert nem áll rendelkezésükre megfelelô számban szakképzett munkaerô. Eljutottunk arra a szintre, hogy a

Diákok és szülôk tájékoztatása a Lánycsóki Általános Iskola és AMI pályaválasztási projekt napján

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Mi legyen?

www.palyavalasztasbaranya.hu

biztos jövôt jelenthet gazdaság fejlôdésének és a versenyképességnek az egyik legszûkebb, ha nem a legszûkebb keresztmetszete a szakképzett munkaerô.

Híd a diákok, a szülôk, az iskola és a munkáltatók között — A kamara felvállalta a híd, azaz az összekötô szerepét az iskolákban végzô diákok, szülôk és tanárok, illetve a munkaerô-piac szereplôi között, együttmûködve a munkaügyi központtal, a pedagógiai intézettel – folytatja Cséfalvay Ágnes. — A feladatunk is ebbôl adódik: a pályaválasztás elôtt álló korosztály tájékoztatása. Két korosztállyal vagyunk kapcsolatban: az egyik az általános iskolai hetedik-nyolcadik osztályos tanulói, de már a hatodikos diákokat is megszólítottuk. A másik korosztály a gimnázium végzôseibôl áll, ezért a legfôbb partnereink az iskolák és fenntartójuk, a KLIK. Az egyik fontos témakör, amin gondolkodni kell, hogy az általános iskolában milyen szakmát válasszanak a fiatalok, milyen iskolaszerkezetben tanuljanak tovább, hogy szakiskolába vagy szakközépiskolába jelentkezzenek-e, ahol az érettségi mellett most ismét szakmát is szerezhetnek, vagy netán gimnáziumba menjenek.

— Nagy problémát jelent, hogy sok esetben képességeiken felül választják a diákok a gimnáziumot és kevesebben fordulnak a szakképzô-, szakiskolák felé – veszi át a szót Várszegi Gyula. — Most, hogy megszigorították a ponthatárokat a felsôoktatásban, a gimnáziumokban végzôk jelentôs része olyan teljesítményt produkál, hogy nem kerül be a fôiskolákra, egyetemekre. Számukra jó irány lehetne a gimnázium utáni szakmatanulási lehetôség, amelybôl nagyon sok van, de nem igazán tudnak róla. Mi ezeket szeretnénk megmutatni, mivel a kamara fô feladatának tartja az információ-átadást a munkaerô-piaci igényekrôl, a gazdasági trendekrôl, a

5

szakmai tartalmakról, egyáltalán arról, milyen foglalkozásokra lehet jelentkezni, melyek azok, amelyek hiányoznak a megye, vagy az ország gazdaságából, hol van folyamatos szakember-felvétel, melyek azok a szakmai irányok, amelyek állandó fejlôdésben vannak és érdemes hozzájuk kapcsolódni. Tulajdonképpen úgy kell gondolkodni egy pályaívben, hogy az a tanuló, aki most a nyolcadikat vagy a tizenkettediket végzi, milyen munkaerô-piaci igényekkel szembesülhet. És ezeket meg is kell mutatni: mit és hogyan vár el a munkaerô-piac, nem csak a szakmai tartalmat, hanem a szociális kompetenciákat is. Ez utóbbiak egyre jobban felértékelôdnek a munkaerô-piacon, hiszen az új rendszerben csapatban kell dolgozni, ahol mindinkább elôtérbe kerül a problémamegoldó képesség. Ezért a szakembergárdában láthatóan két szint alakul ki: az egyiket a szakiskolai végzettséggel rendelkezôk, a másikat pedig a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezôk alkotják. Utóbbiak már az informatikai ismereteket magas szinten birtokló, idegen nyelvet beszélô, technikusi képesítéssel bíró fiatalok, akik tulajdonképpen egy középvezetôi szakembergárdát képeznek.

— A kamara munkájában nagy hangsúlyt helyezünk a gyerekek, illetve a szülôk tájékoztatására, de nagyon fontos célszegmensünk az általános iskolai és gimnáziumi tanár is, aki osztályfônökként, vagy pályaválasztási kollégaként van jelen az iskolában – ezt már ismét Cséfalvay Ágnes mondja. — Elsôdlegesen ugyanis hozzájuk fordulnak a diákok és a szülôk, hogy segítsen a „hogyan tovább”-ban, mutassa meg, milyen forrásokat találhatnak a tájékozódáshoz.

Ezért is indítottuk el a pedagógusok számára a Pályaválasztási Klubot, hogy azok a tanár kollégák, akik az iskola „zárt” világában élnek, megkapják azokat az aktuális munkaerô-piaci, gazdasági, szakmai információkat, amelyeket továbbadhatnak a bizonytalankodóknak.

További információ: www.pbkik.hu

A modern technológia eszközeinek kihasználásával tavaly a pécsi kamara az országban egyedülálló módon létrehozott egy weboldalt, a www.palyavalasztasbaranya.hu-t, ahol hasznos információk érhetôk el bárki számára. Megtudható, hogy Baranyában melyik szakmákban indítanak képzést, milyen cégek dolgoznak ezeken a területeken, hol lehet elhelyezkedni, vagy gyakorlati oktatásban részt venni. A honlap abban is segít, hogy ha foglalkozást választ a fiatal – mert a tapasztalat alapján ezen lenne a hangsúly, hogy ismerje meg a szakmát vagy szakirányt, ami felé megy –, akkor ahhoz keressen iskolát. Szeretnénk, ha a döntést nem az befolyásolná, hogy az adott oktatási intézmény éppen most milyen szociális juttatásokat és kedvezményeket ad a tanulónak – ami persze azért nagyon fontos –, hanem azt kellene szem elôtt tartaniuk a szülôknek, gyerekeknek egyaránt, hogy az adott szakmával milyen lehetôségei vannak a fiatalnak a munkaerô-piacon.

El tud-e helyezkedni, ha igen, hogyan és milyen bérezéssel? Miként biztosított a továbblépés, az egyetemi, fôiskolai képzés, akár a munkahelyen belüli továbbképzés? Egyrészt ezekre a kérdésekre kívánunk választ adni a weboldalon.

Az oldal másik részén pedig külön az általános iskolásoknak, külön a gimnáziumi tanulóknak állítottunk össze információkat, valamint egy másik nagyon fontos célcsoportnak, a sajátos nevelési igényû tanulóknak, hogy ôk is megtalálják a lehetôséget az általános iskolából való továbblépésre.

A palyavalasztasbaranya.hu mellett Pályaválasztás Baranyában névvel egy Facebook-oldalt is mûködtetünk, illetve számos rendezvényt szervezünk.

A közeljövôben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara játékos kampányt indít az interneten, hogy minél több diákkal megismertessék a weboldalt, amelyen az iskolákból továbbított anyagokat is közzéteszik. A honlapot azzal a koncepcióval hozták

6

CÍMLAPSZTORI

létre, hogy minden, Baranyában a pályaválasztással kapcsolatos információt egy helyen lehessen megtalálni: a szakmák, iskolák felsorolása mellett pl. mikor és hol tartanak nyílt napot, stb. Az eseménynaptárban a rendezvényekrôl is beszámolnak.

Hiányszakmák támogatása — Hol helyezkednek el a pályaválasztással kapcsolatos tájékoztatásban azok a hiányszakmák, amelyeket minden évben meghatároz a Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) és amelyek tanulásához jelentôs támogatást kapnak a fiatalok?

— A hiányszakmákat kiemelten kezeljük a pályaválasztásban. Az MFKB által nevesített 10 leginkább hiányzó szakma, amiben a tanulók ösztöndíjat kapnak – alapban 10.000 forintot, maximálisan 30.000 forintot, a tanulmányi átlagtól függôen –, jelentôs szakemberhiánnyal bír a gazdaságban. Többségében gépipari és építôipari szakmáról beszélünk.

— A bizottság által meghatározott baranyai szakmák szinte csak a fiúk számára jelenthetnek lehetôséget.

— Nagyon nagy probléma a pályaválasztással kapcsolatban, hogy kevés a kifejezetten lányos szakma. De el kell mondani, hogy a tipikusan fiús szakmák sem kifejezetten fiúknak szólnak már, mert egyre több lány tanul vagy dolgo-

Ösztöndíjjal támogatott szakmák a 2015/2016-os tanévben Ács (34 582 01) Gépi forgácsoló (34 521 03) Hegesztô (34 521 06) Húsipari termékgyártó (34 541 03) Ipari gépész (géplakatos) (34 521 04) Kômûves és hidegburkoló (34 582 08) Mûanyagfeldolgozó (34 521 09) Nôi szabó (34 542 06) Vájár (34 544 01) Villanyszerelô (34 522 04)

zik pl. a gépipari szakmákban is. A lányos szakmákban, így az egészségügyben is várják a fiúk jelentkezését. Azok a hagyományos kézmûves szakmák, amelyeknek Pécsett történelmük volt – gondolok itt a kesztyûsökre, varrónôkre, porcelánfestôkre –, leépültek, visszaszorultak, csökkent a felvevôképességük és így tulajdonképpen a jó kézügyességû lányoknak, akik nem gondolkodnak egyetemi pályában, nagyon beszûkült a lehetôségük. Maradt a kereskedelem és a vendéglátás, ami, lássuk be, nem igazán nôi pálya, mert pont este vagy a hétvégén veszi el az anyát a családtól. Tehát mi is küzdünk azzal, hogy mit lehetne tenni. De miután többségében fiús szakmák vannak, így a hiányszakmák közé is ezek kerültek.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Ahogy ön is említette, sok a kérdés a szülôkben, tanácstalanok, hogy hová forduljanak a pályaválasztást érintô kételyeikkel. A pályaválasztási honlap és a Facebook profil nyitott fórum erre?

— A pályaválasztási oldal és a Facebook profil össze van kapcsolva, a honlapon pedig fent van az elérhetôségünk. Kérdést lehet feltenni e-mailen, telefonon, de személyesen is. Egyre többen hívnak a problémájukkal, vagy keresnek meg minket személyes tanácsadás miatt. A pályaválasztási terület koordinátoraként dolgozó kollégám a kamarában, de van, hogy az iskolában beszélget a diákokkal és próbál egyénileg segíteni a szakmaismerettel, pályaismerettel kapcsolatban.

A programok és a programok által elért diákok, tanárok és szülôk száma 2014-ben Események Események száma „Nyitott kapuk” program 24 Osztályfônöki óra 25 Szülôi értekezlet 6 Pályaválasztási kiállítás (Tiéd a pálya!)

1 Szakmacsoportos tájékoztató 3 Gép-Ésszel Baranyában verseny 1 Összesen 60

Bevont személyek száma 504 fô 473 fô 216 fô 519 fô 193 fô 116 fô 2021 fô

A kamara javasolta ennek a helyzetAzt tapasztalom, hogy a mai iskolánek a felülvizsgálatát, mert jelenleg a sok nem is tudják, milyen szakmák szühiányszakmák közé csak a nyolcadik letnek, talán még ma nem is léteznek osztály után elsajátítható szakmák ke- azok a foglalkozások, amelyekben dolrülhetnek, de egyre többen vesznek gozni fognak néhány év múlva. Ezért a részt érettségi utáni szakképzésben, ôk helytállásra, az alkalmazkodóképességviszont ki vannak zárva az ösztöndíj le- re, az információk rendszerezési képeshetôségébôl. Várunk egy jogszabály- ségére, a nyitottságra, a rugalmasságra, módosításra, amely támogatná az érett- a kapcsolatteremtô képességre, kommuségi után tanult szakmák ösztöndíj-lehe- nikációra kell felkészíteni ôket. Jó lentôségét. Ez arra is ösztönözheti a tanuló- ne, ha az iskolarendszer is alkalmazkodkat, hogy érettségi után inkább egy pi- na a ma kihívásaihoz: olyan praktikus acképes szakmát tanuljanak, mintsem ismereteket kellene tanítani és alapkészrengeteg energiát és pénzt fektessenek ségeket fejleszteni, amelyek az életben egy fiókban maradó diplomába. Hiszen való helytálláshoz szükségesek. Nagyon egyrészt ösztöndíjat kaphatnak, más- fontos lenne a tanárképzés megújítása, részt pedig a gyakorlati oktatást végzô az egész oktatási rendszer megreformácégtôl – tanulószerzôdéssel – plusz jut- lása. A fiatal tanárok lehet, hogy már tatáshoz jutnak. Ezért a kamarának fon- tudják kezelni az új informatikai rendtos feladata az is, hogy megismertessük szereket, de fel kell készíteni ôket arra, a szülôkkel, a tanárokkal, a fiatalokkal hogy ma egészen más a tanítás módaz ösztöndíj- és a tanulószerzôdéses szertana, mint 30 évvel ezelôtt. rendszert.

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

CÍMLAPSZTORI

Nyitott kapuk és tanmûhely látogatások Talán egy szakmáról úgy kaphat teljes körû információt valaki, ha ellátogat egy olyan munkahelyre, ahol azt mûvelik. Ez a meggondolás vezette a kamarát a Nyitott kapuk program elindításával, amelynek keretében üzemlátogatásokra visszük a gyerekeket, hogy lássák a munkafolyamatokat, megtapasztalják azt, hogyan zajlik a munkavégzés a munkahelyen – tudjuk meg SomogyiAntalfy Krisztina pályaválasztási koordinátortól. Így a fiatalok nem csak magáról a szakmáról kapnak ismereteket, hanem egy munkahely elvárásairól is.

Minden programban igyekszünk középpontba helyezni a hiányszakmákat, így már több gépipari látogatáson vagyunk túl. Újdonságként bekapcsolódott az egészségügy is a Nyitott kapuk programba, több kórház is lehetôvé tette az érdeklôdô gyerekek számára az egészségügyi szakmák helyszínen történô bemutatását.

Az üzemlátogatások mellett tanmûhely látogatásokat is szervez a kamara.

Ezeknek az az elônye, hogy egyszerre több szakmacsoportot is be tudnak mutatni. A látogatásokon a gyerekeknek lehetôségük van arra, hogy kérdezzenek, nem csak a munkáról, hanem pl. arról is, hogy mennyit lehet keresni, milyen elôrelépési lehetôségek kínálkoznak az adott területen. A tanmûhely látogatások iránt is nagy az érdeklôdés.

Osztályfônöki órák, szülôi értekezletek, Pályaválasztási Klub A kamara szakemberei több csatornát és lehetôséget is kihasználnak a pályaválasztással kapcsolatos információk eljuttatására. A diákokat osztályfônöki órákon keressük fel és tájékoztatjuk a szakmaválasztás lehetôségeirôl. A diákok nyelvén igyekszünk átadni a pályaválasztáshoz szükséges ismereteket. Beszélünk a pályaválasztás fontos szempontjairól, munkaerô-piaci helyzetrôl, valamint a képzési szintekrôl és képzési kínálatról – mondja el Somogyi-Antalfy Krisztina. Szintén osztályfônöki órákra szervezünk „Helyhatározó” elnevezéssel önismereti foglalkozást, ennek kere-

Pályaválasztási tájékoztatás osztályfônöki órán a Villányi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskolában

tében az önismeretet próbáljuk fejleszteni és irányokat adni, hogy mégis miben gondolkodjanak a diákok akkor, amikor a továbbtanulásról esik szó, hiszen fontos, hogy reális elvárásaik legyenek.

A szülôket jellemzôen a pályaválasztási szülôi értekezleten tudják elérni, melyekre a kamara munkatársai nagyon sok meghívást kapnak az iskoláktól.

Egyes intézmények a szülôi értekezletet kibôvítve pályaválasztási fórum elnevezéssel tartanak rendezvényt; erre a délutáni programra együtt érkeznek a gyerekek és szüleik, a tájékoztató elôadás mellett személyes beszélgetésekre is van lehetôség. Néhány oktatási intézményben pályaválasztási projekthetet tartanak, azaz egy hetet kifejezetten arra fordítanak, hogy a pályaválasztással kapcsolatban minél több információt eljuttassanak a gyerekekhez. Ezeken a programokon, tematikus heteken a kamara szakemberei tájékoztatást tartanak az aktuális tudnivalókról és lehetôségük van az önismereti program bemutatására, valamint a szülôkkel való találkozásra.

A tanárok számára mûködik a Pályaválasztási Klub, ahol a tanároknak szeretnék átadni azokat az információkat,

amelyek szükségesek a diákok naprakész, reális tájékoztatásához. Hiszen sokszor elôször a tanárnak teszik fel a kérdéseket a szülôk, a gyerekek, ám a tanárok sem tudják naprakészen követni a munkaerô-piac változásait, a munkaerôvel, a gazdasággal, a szakmákkal, a trendekkel kapcsolatos újdonságokat.

Tiéd a pálya!

A tavaszi idôszakban rendezik meg a Tiéd a pálya! kiállítást, amelynek szintén az az elsôdleges célja, hogy a szakmákkal ismerkedjenek meg a diákok. A kiállítók a helyszínen mutatják be egy-egy foglalkozás tartalmát, a gyerekek pedig ott, helyben kipróbálhatják magukat, miként is boldogulnának pl. virágkötôként, asztalosként. Közben jó lehetôség adódik a beszélgetésre, a kiállításon résztvevô szakemberektôl tájékoztatást is kaphatnak az adott szakmáról, a lehetôségekrôl.

A Szivárvány Gyermekházban ôszszel szervezi meg a BAMKH Munkaügyi Központja háromnapos Mi a pálya? elnevezésû kiállítását, amely az iskoláknak ad lehetôséget a bemutatko„Tiéd a pálya!” szakmabemutató pályaválasztási kiállítás

8

CÍMLAPSZTORI

zásra. Idén is nagyon sok gyereket mozgatott meg a program, ehhez kapcsolódva a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a kiállítás elsô két napjára több üzemlátogatást szervezett: 9 helyszínen 10 alkalommal mutattak be több szakmát a gyerekeknek, és 300-nál többen éltek ezzel a lehetôséggel.

Gép-ésszel Baranyában A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2009 ôszén indította útjára a Gép-Ésszel Baranyában elnevezésû gépipari szakmaismereti versenyt. A ver-

Szakkörök, fotóverseny

„Töltsd le a jövôdet!“ informatikai témájú pályaválasztást segítô elôadás a Pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban

A PBKIK tervez elindítani egy gépipari szakkört, amelynek az elsô helyszíne Komló lesz, de szeretnék több városban is megszervezni, hogy a megye számos diákja csatlakozhasson hozzá. A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrával közösen egy kerámiakészítô, porcelánfestô pályaválasztási foglalkozást szervez, de gondolkodnak azon, hogy minél több szakmához kapcsolódóan elindítsák a szakköri foglalkozásokat.

A különbözô szakmák bemutatását célozza az a fotóverseny, amelyet hama-

Gép-Ésszel Baranyában IV. gépipari pályaválasztási verseny döntôje

seny célja az évek óta hiányszakmaként jegyzett gépipari szakmák megismertetése a pályaválasztás elôtt álló tanulókkal. Baranya megyei általános iskolák 6., 7. és 8. osztályos tanulói jelentkezhetnek a három fordulós megmérettetésre. Az elsô fordulóban a www.palyavalasztasbaranya.hu oldalon egy online tesztet töltenek ki a versenyzôk. A második fordulóba továbbjutók egy üzemlátogatáson vesznek részt, amelyre egy kérdéssorral érkeznek, így kicsit más szemszögbôl és alaposabban néznek körül. Akik az üzemlátogatás alapján elkészített látogatási napló szerint továbbjutnak – 10 csapat –, a kamarában megrendezett döntôn mérkôznek meg egymással. A döntôben gyakorlatias és játékos feladatokat kell megoldaniuk a gyerekeknek, amelyeket nagyon szeretnek.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy nagyon sikeres ez a rendezvény.

Dél-Dunántúli Gazdaság

rosan meghirdetnek a baranyai fotós tanulók számára. Olyan fényképeket várnak a pályázatra, amelyek a különbözô foglalkozások lényegét és szépségeit örökítik meg.

Töltsd le a jövôdet!

Ezzel a címmel szervez a megye több városában gimnáziumi tanulók számára informatikai pályaválasztást segítô elôadást a kamara szakképzési osztálya az Információmenedzsment Innovációs Klaszterrel együttmûködésben.

— A cél, hogy a hallgatók nyelvén bemutassuk az informatikai szakmát, eloszlassuk azokat a tévhiteket, hogy ez a munka „kockáknak” való, monoton és unalmas – foglalja össze az elôadás lényegét BRACHMANN Ferenc

klasztermenedzser. — Épp ellenkezôleg, a kreativitás rendkívül sok területen kiélhetô, a legjobb lehetôséget biztosítja annak kifejezésére, és nem elhanyagolható módon rendkívül jól megfizetik hazánkban is.

— A klaszter számára miért fontosak ezek az alkalmak?

— Az Informatikai Vállalkozók Szövetségének felmérése szerint jelenleg Magyarországon 10 000 betöltetlen informatikai állás van. Ezt alulbecsültnek érezzük, csak Pécsen 800 és 1000 fô közé tehetô a betöltetlen állások száma. Globális jelenségrôl van szó, a Code.org jelentése szerint 2020-ra egymillió betöltetlen programozói állás lesz a világon, mely a teljes informatikai szakmának egy töredéke csupán.

Minél nagyobb számban és minél elôbb tudunk ezen változtatni, a globális versenyben annál jobb helyzetbe kerülünk.

Tagvállalataink jelenleg is vagy 50 országba exportálnak, növekedésük gyakorlatilag egyetlen gátja a hadra fogható szakemberek száma.

— Mire van lehetôségük a foglalkozás alatt, mit tudnak bemutatni az informatika világából a gyerekeknek?

— 30-45 perc egyszerre sok és kevés, egy világos üzenettel azonban felnyithatók a szemek: ez a szakma szinte mindenhol ott van, gyakorlatilag nincs olyan területe a

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

CÍMLAPSZTORI földön, azonban az igazán „jól fizetô” országok arányaiban nem fizetik túl az informatikusokat. Míg Magyarországon az informatikusok 44%-kal az átlag felett keresnek, Norvégiában, ahol az egyik legmagasabb az informatikusok bére a világon, az átlagbérhez képest 12 %-kal kevesebbet visznek haza. Mindezen költségeket jelentôsen megdobja a megélhetés magas ára, amely az ingatlanárakban és bérleti díjakban mutatkozik meg. Míg Londonban egy fodrásznál minimum 15-20 ezer forintot fize-

— Igen jó visszajelzéseket kaptunk, azt gondolom, sok fiatal számára válik világossá, hogy az informatikai szakmák választásával egyszerûen nem lehet hibázni a pályaválasztás terén.

— Tudják, hogy az informatikusi pályán milyen tanulási, elhelyezkedési lehetôségeik vannak, mit kell teljesíteniük, egyáltalán milyen területeken tanulhatnak?

— Ezeket az információkat is megosztjuk a diákokkal, így azt gondolom, hogy nem szenvedhetnek hiányt.

További keresett szakmák a munkaerôpiacon

gazdaságnak, vagy akár a mûvészeteknek, ahol az informatika ne lenne hasznosítható, alkalmazható tudás. Emellett pedig be tudjuk mutatni azt is, hogy ez a munka nagyon is izgalmas, kihívásokkal teli, és akik mûvelik, nagyon szeretik csinálni!

— Mivel lehet a fiatalok érdeklôdését felkelteni, hiszen ma már szinte minden gyereknek „gyerekjáték” a számítógép kezelése?

— A számítógép vagy egy mobiltelefon kezelése – bár manapság mindennapos –, önmagában semmit nem jelent.

Ahogy például csokoládét enni és gyártani is egészen más dolog.

— A pályaválasztás szempontjából tekintve: szükség van képzett munkaerôre az informatika területén, de nagy a külföldre vándorlási kedv. Milyen pályaképet, perspektívát lehet a gyerekek elé vetíteni, hogy itthon képzeljék el a jövôjüket?

— Nyilvánvalóan rendkívüli igény mutatkozik az informatikusok iránt kül„Nyitott kapuk” üzemlátogatás a Strauss Metal Biztonságtechnika Kft.-nél

Általános iskola után választható Bádogos (34 582 02) Bôrdíszmûves (34 542 01) Cipôkészítô (34 542 02) CNC gépkezelô (35 521 01, ráépülés) Épület-és szerkezetlakatos (34 582 03) Gazda (34 621 01) Kárpitos (34 542 05) Kerámia, porcelán készítô (34 211 02) Központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô (34 582 09) Szárazépítô (34 582 10) Víz-, csatorna- és közmû-rendszerszerelô (34 582 12) Érettségire épülô Gyakorló ápoló (52 723 01), Ápoló (55 723 01, ráépülés) Gyakorló csecsemô- és gyermekápoló (52 723 02) Gyakorló mentôápoló (52 723 03) Informatikai rendszergazda (54 481 04) Laboratóriumi technikus (54 524 01) Szoftverfejlesztô (54 213 05) tünk, Svájcban pedig havi egymillió forintba is kerülhet egy normális albérlet, így az ottani megélhetési költségek erôsen tudják árnyalni a kiugróan magas fizetéseket.

— A foglalkozásokon milyen tapasztalatot szereztek a fiatalok érdeklôdését, tájékozottságát tekintve?

— Miként lehet a ma pályaválasztás elôtt álló fiatalokat felkészíteni arra, hogy talán még nem is léteznek azok a szakmák, szakterületek, amelyeken majd dolgozniuk kell? Talán nem csak az iskolában tanultak fontosak ehhez.

— Amennyiben ez az állítás beigazolódik, nem azt jelenti, hogy azok a szakmák nem a már meglévôekbôl alakulnak majd ki, így semmiképpen nem haszontalan dolog elmélyülni a mai technológiákban, tudást, ismereteket szerezni, önmagunkat képezni. Minden fiatalnak üzenném, hogy ne várjanak semmire és senkire, tegyenek meg mindent a saját jövôjük érdekében!

N.T.

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Könnyebben elérhetôk lesznek a kedvezményes kamatozású hitelek – akár az európai uniós pályázatok önrészének finanszírozásával kapcsolatban – a kis- és közepes vállalkozások számára a 20142020-as pályázati ciklusban – derült ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a VOSZ Baranya Megyei Szervezete, valamint a KAVOSZ Zrt. tájékoztató fórumán 2014. október 7-én Pécsett.

Könnyebbség az uniós pályázatok finanszírozásában a kkv-k számára Rákossy Balázs

Az uniós pályázatokról Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Széchenyi Kártya Program kedvezô hitellehetôségeirôl Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta a vállalkozások képviselôit.

— Nagyon fontos terület a finanszírozás mikéntje a kis- és közepes vállalkozások számára, és már most élénk érdeklôdés mutatkozik az iránt, hogy miként lehet hozzájutni a forrásokhoz a következô pályázati ciklusban – világított rá a rendezvény létjogosultságára dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Dr. Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere azzal folytatta a gondolatot, hogy „Pécs újraiparosítása” érdekében 7 éves programot indítanak a közeljövôben és ebben számítanak a magyar kormányzatra, valamint a helyi erôkre, így a kamarára és a vállalkozásokra is.

— A pécsi projektek jól állnak az elôkészítés fázisában, ez megalapozhatja a sikeres végrehajtást. Fontos a helyi szereplôkkel, a kamarával, a polgármesterekkel, a VOSZ-szal való szoros együttmûködés, a folyamatos egyeztetés, hogy a következô uniós programozási idôszakban rendelkezésre álló források a gazdaság élénkítésére fordítódjanak – ezt már Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelôs államtitkára mondta. — Jelenleg az operatív programok elfogadása zajlik, amely meghatározza a következô hétéves ciklus fejlesztéseit.

Már a jövô héten megjelennek az elsô pályázati lehetôségek a hazai vállalkozások számára, ezek a kkv-k kereskedelem-fejlesztését és piacra jutását, valamint a technológiai korszerûsítést célozzák meg. 2015. I. félévében több ezer pályázat kiírására lehet számítani.

A hazai kis- és középvállalkozások jelentôs része tervez valamilyen fejlesztést a közeljövôben, a projekt megvalósításához részben uniós forrást is szeretne igénybe venni. A hazai vállalkozások többségének nem áll rendelkezésére a teljes beruházáshoz szükséges összeg, így az alacsony kamatoknak köszönhetôen egyre többen vennének fel hitelt a megvalósításhoz. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elôadásában arról szólt, hogy többfajta lehetôséget kínál a finanszírozásra a KAVOSZ a Széchenyi Kártya Program keretében.

Az uniós pályázatokhoz szükséges önerô biztosításához Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel, a már elnyert uniós támogatási összeg elôfinanszírozásához Széchenyi Támogatást Megelôzô Hitel vehetô igénybe. Ezek segítségével elkerülhetô lehet az elôzô ciklusban tapasztalt probléma, hogy – vagy a pályázatokhoz szükséges önrész hiányában, vagy amiatt, hogy az elnyert támogatást csak a beruházás megvalósítása után fizeti ki az EU –, számos vállalkozás elesett a pályázati lehetôségektôl. A

Krisán László

KAVOSZ szerint érdemes lenne átgondolni, hogy a 2014–2020-as idôszakban a vállalkozások valamennyi pályázathoz automatikusan igényelhessenek a Széchenyi Kártya Programban önerô kiegészítô és a támogatást megelôlegezô hiteleket. Mindkét konstrukcióhoz 5 százalék kamattámogatást biztosít az állam, így ennek, valamint a rekordalacsony jegybanki alapkamatnak köszönhetôen a Széchenyi Önerô kiegészítô Hitelhez éves nettó 1,6 százalék, a Széchenyi Támogatást megelôlegezô Hitelhez éves nettó 1,1 százalékos kamat mellett juthatnak hozzá az igénylôk.

A Széchenyi Kártya Program hitelei iránt nem csökken az érdeklôdés, az így kihelyezett hitelek összege mára országosan meghaladja az 1365 milliárd forintot. A hiteligénylések száma megközelíti a 280 ezret, és már több mint 207 ezer hitelügylet jött létre. Baranya megyében a befogadott igénylések száma csaknem 14 ezer, több mint 10 ezer ügylet jött létre, aminek köszönhetôen a megyében kihelyezett hitelek összege mintegy 67 milliárd forint.

A Széchenyi Kártya Program hitelei a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati irodáiban igényelhetôk. www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Exportra fel!

Csapatépítô tréninggel indult a kamara új, az exportösztönzést és fejlesztést fókuszba állító projektje, azzal a céllal, hogy lehetôséget teremtsen a versenyképes termékkel rendelkezô vállalkozásoknak külpiaci ismereteik bôvítésére.

A Ready for Export projekt fô célkitûzése, hogy a gyakorlati export ismeretekkel nem rendelkezô, vagy az ismereteket frissíteni, bôvíteni kívánó kkv szektor cégeit 10 hónapon keresztül összefogja, külpiaci tudásukat a legújabb trendeket figyelembe véve bôvítse, kapcsolataikat építse, mindezzel középtávon hozzájárulva a megye exportmutatóinak javulásához.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által gesztorált Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat évente szervez több modulból álló, export ismereteket fejlesztô képzési programokat.

Idén újfajta megközelítés tette különösen vonzóvá a tanulási lehetôséget. A Ready for Export 10 alkalmas képzési sorozat, mely az alap elméleti tudnivalók mellett sok gyakorlati elemet tartalmaz, esettanulmányokat dolgoz fel.

Az elméleti tudás átadásánál a kamara partnere az egyetem, míg a gyakorlati oldalon komoly vállalkozások, úgynevezett „sikerexportôrök” vállalták az együttmûködést, akik saját cégükön keresztül mutatják be, hogy honnan indultak, miért exportálnak, és mit értek el a nemzetközi piacokon.

Elsôként a jelentôs autóipari beszállító cég, a Kresz és Fiedler Kft. ügyvezetôje, a program fôvédnöke Kresz Erika mutatta be vállalkozása történetét, és avatta be a résztvevôket a siker titkába. Vezetésével a cég a folyamatos fejlôdés és innováció mellett kötelezte el magát. A gazdasági válság okozta visszaesés idején is az elôre menekülés stratégiáját választották, bôvítettek, és fejlesztettek.

A Kresz és Fiedler Kft. export sikerét a szervezet felépítésében, az elegendô forgó pénzeszközben és a folyamatos innovációban látja. Az ügyvezetô véleménye szerint nem az ár a legfontosabb, a termék minôsége, a szállítási határidô, a rugalmasság – fontossági sorrendet tekintve – mind az ár elôtt vannak.

Miért jó exportálni? Tévhit hogy az export célja csak a bevétel és a profit növelése lehet. Az export alkalmas ismertség növelésére, márkaépítésre, méretgazdaságos növekedésre és önmegvalósításra is.

11

KAMARAI HÍREK

A programsorozat résztvevôi – fejlôdési fázisukat tekintve – többségükben hazai piacra termelnek, de szinte mindenkinél megjelent már kisebb-nagyobb mértékben a nemzetközi színtérre lépés. Egyelôre a megkeresések egyirányúak, kül-

földiek keresik meg cégeinket. Az igazi áttörést az jelentené, ha a baranyai cégek irányából indulna fokozott, proaktív exporttevékenység.

Kiemelt szerepe jut mindebben a tudatos építkezésnek, melynek elsô lépéseként a cégek tükröt állítottak önmaguk elé, és az exportképességhez szükséges tényezôket értékelve határozták meg erôsségeiket, és fogalmazták meg problémás területeiket. Tették mindezt csapatban, egymást kiegészítve, elôadó és mentor segítségével.

Két sikeres találkozó után rendszerben gondolkodva halad a csoport, fókuszba kerülnek a piacok, az elosztási csatornák, a marketing, a szerzôdések és nem utolsó sorban a pénzügyek, csak a legfontosabbakat megemlítve.

A program egy része a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.

Hendinger Anita

Lezárult az S3 tervezési dokumentum vitája Baranyában Az innováció a jövô záloga Az S3 stratégia az intelligens szakosodás stratégiája. A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a megyei kormányhivatalok a kamarák és további szakmai szervezetek bevonásával kezdték meg a stratégiával kapcsolatos szakmai munkát. Az S3 stratégia a kutatás és a gazdasági szféra együttmûködésére épít. A stratégiával kapcsolatos megyei rendezvényen a gazdaság és a kutatási terület szereplôi meghatározták a következô évek irányait, lehetôségeit. Az öt kiemelt megyei ágazat, amelyek a fejlôdés motorját jelentik: a gépipar-elektronikai ipar, a biotechnológia és egészségipar, a környezetipar, a kreatív ipar és információs és kommunikációs technológia, valamint az élelmiszeripar.

Közel negyvenen vettek részt a Baranya Megyei Kormányhivatal felkérésére a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) tervezetének második körös véleményezésében, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével.

A kutatási infrastruktúra jelenlegi helyzetének bemutatása és az S3 tervezet elkészítési módszertanának ismertetésében kiemelték, hogy a Baranya megyei rendezvény szakmailag az egyik legjobban sikerült esemény volt, a megyei prioritások szinte teljes mértékben egyeztek az országos prioritásokkal, ezért nem szerepel a megye neve egyes további iparágak vagy részprioritások mellett.

A megjelent baranyai innovációs és tervezési szakemberek (tizenhét hozzászólás hangzott el) mindezek ellenére kifogásolták az uniós módszertan hiányosságait, melynek következtében Baranya a tényleges helyzettôl jelentôsen eltérô „skatulyába” került. A képviselt üzleti, akadémiai, közigazgatási és felhasználói szférától függetlenül egységes megyei állásponttal kapcsolatos felvetésekre nem közvetlen válasz érkezett, de elhangzott, hogy minden jelzést továbbítanak a Nemzeti Innovációs Hivatalhoz.

Horváth Zoltán kormánymegbízott örömét fejezte ki, hogy várakozásának megfelelôen érdemi hozzászólások hangzottak el a résztvevôktôl. Arra a megismételt kérdésre, hogy milyen módon kerülnek bele az itt elhangzott felvetések a végleges anyagba, azt a választ kapta, hogy meg fogják küldeni számára a módosított anyagot.

H.L.

12

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Klasztertalálkozó a kamarában Októberben került megrendezésre a kamarában az a rendezvény, melyen közel két tucat klaszter képviselôje, klaszterfejlesztési szakember vett részt.

A találkozón résztvevôk a régiós, ill. a klaszterportfóliót már elkészített szervezetek voltak.

Rabb Szabolcs innováció osztályvezetô köszöntôjét követôen Szabó Berta, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsere ismertette a sikeres akkreditációs pályázat részleteit, felvázolva azokat a pontokat, melyek tanulságul szolgálhatnak a többi pályázó részre.

Keller Péter, a Klaszterfejlesztési Iroda korábbi vezetôje, jelenleg az NGM nemzetközi és klaszter fôosztály helyettes vezetôje átfogó tájékoztatást adott a klaszterfejlesztés jelenlegi állapotáról, statisztikát adott az akkreditált klaszterekrôl, kiemelve az új pályázók döntô többségét. Dr. Szekeres György a Biotechnológiai Innovációs Bázis klasztertôl számos észrevételt tett az akkreditáció jelenlegi folyamatával, az értékeléssel és a minôsítés használhatóságával kapcsolatban.

A miért jó a klaszteresedés kérdésre Szabó Berta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsere a következôket nyilatkozta: — Klaszterünk felmért, és felismert közös érdek alapján meghatározott célok elérése érdekében alakult, melyek megvalósításán folyamatosan dolgozik, négy fô projektet meghatározva: szakképzés, üzletfejlesztés, piaci együttmûködés,

Piacfeltáró delegáció: Horvátország elsô kézbôl A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát Tagozata október 14-16 között piacfeltáró kiutazó delegációt szervezett Horvátországba, Zágrábba és Eszékre.

Az üzleti úton a megye vállalkozásai lehetôséget kaptak arra, hogy megismerjék Horvátország üzleti környezetét, az ottani befektetési lehetôségeket, vállalkozói környezetet, partnereket találjanak és az így szerzett kapcsolati tôke segítségével együttmûködést alakítsanak ki.

A delegáció látogatást tett a Magyar Nagykövetség Zágrábi Külgazdasági Hi-

anyagok és szolgáltatások közös beszerzése, célként kitûzve a mérhetô eredményességet. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter üzleti közösségéhez tartozó klasztertagok egymás közötti véleménycseréje, tapasztalat megosztása általánosan támogatja piaci mûködésüket, hatékonyságukat. A szakképzésfejlesztés terén végzett munkájával, ezen belül a duális közép és felsôfokú képzésfejlesztésben való aktív részvételével és a pályaorientációs aktivitással azt szeretné elérni, hogy a munkaerôpiacon megfelelô számú, magasan képzett szakemberek álljanak a tagok rendelkezésére, támogatva ezzel is eredményességüket, versenyképességüket – miközben ezek a feladatok nagyon fontos, és értékes társadalmi szerepvállalást is jelentenek.

— Meggyôzôdésem, hogy a hálózatosodás és a versengô együttmûködés a siker záloga. A kreatív gazdaság nem fejlôdhet együttmûködés nélkül. A klaszterek képesek új értékláncok és innovatív üzleti modellek kidolgozására. Szintén a

vatalában, ahol Radácsi Milán külgazdasági szakdiplomata fogadta az üzletembereket és az aktuális horvát gazdaságpolitikáról tartott tájékoztatót. Emellett horvát gazdasági és adótanácsadó szakértôk igyekeztek válaszolni minden felmerülô kérdésre.

A partnerkapcsolatok kiépítése érdekében a piacfeltáró delegáció tagja számára a Horvát Gazdasági Kamara tájékoztató fórumot szervezett és lehetôség biztosított arra, hogy az egyes szektorok szakértôitôl, elsô kézbôl kaphassanak információkat az ôket érintô gazdasági szektorokról.

A szakmai utat az Eszéken szervezett üzletember találkozó zárta, ahol kifejezetten a magyar vállalkozások számára szerveztek potenciális üzleti partnereket az eszéki és a pécsi kamara kollégái.

klaszterekben látom a mikrovállalkozások internacionalizációs lehetôségeit. – mondta Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke.

Megkérdeztük dr. Szekeres Györgyöt, hogy a Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter vezetôjeként ô hogy látja a klaszteresedés elônyeit: — Elsôsorban az elmúlt 10 év alatt a klaszterben aktívan résztvevô – és nem csak pályázati elônyök miatt belépett – cégek megtanulták az együttmûködés egy magasabb formáját.

Az igazi eredmények, természetesen, még lassabban fognak megjelenni, mert a piaci hasznosítás nem egyik napról a másikra jelentkezik, a nemzetközi láthatóságot, ami a fô célkitûzés, még el kell érni.

Brachmann Ferenc, az Információmenedzsment Innovációs Klaszter menedzsere ismertette azokat a közös projekteket, melyekkel a klaszter jelentôs árbevételre és ismertségre tett szert az utóbbi években. Kiemelte az informatikushiány leküzdésére tett erôfeszítések fontosságát.

Pintér Zsuzsa, a székesfehérvári Innoskart ügyvezetôje beszámolt arról a brüsszeli rendezvényrôl, ahol a klaszterek európai minôsítésének helyzetét tekintették át.

A rövid elôadásokat élénk vita követte, melyet mind az elôadók, mind a résztvevôk egyaránt hasznosnak minôsítettek.

A következô fórumra várhatóan hat hónap múlva kerül sor.

A rendezvény a Dél-kelet Európai Transznacionális Együttmûködési Program keretében az EU Társfinanszírozásával valósult meg.

Hamar László

Vállalkozói szemlélet minél elôbb, annál jobb Az Európai Unióban és hazánkban is egyre komolyabb problémát jelent a fiatalok munkanélkülisége. Jó megoldás lehet a fiatalok önállósodásának támogatása, amivel munkahelyeket teremtenek önmaguknak, valamint a korukbeli fiataloknak. A tapasztalt cégvezetôknek pedig erôsíteni kell a fiatalok vállalkozói szellemét.

Ebben nyújthat segítséget az „Enterprise+ – Innovative Potential Meets Experience” projekt, mely az

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Melyek a vágásos balesetek kockázatos területei?

Többek között erre a kérdésre is választ kaptak a résztvevôk a kamara és a Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelôségének közös munkaegészségügyi nyílt napján.

A rendezvény része volt a 2014. április 2-án indult munkaegészségügyi információs programnak. A szervezôk célja a munkáltatók, a munkaegészségügyi és munkabiztonsági szakemberek segítése, a helyes gyakorlat bemutatása a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek megelôzését szolgáló feladatok ellátásában.

A rendezvény élénk érdeklôdés mellett kezdôdött, melyet Puszti Tibor, a szakigazgatási szerv igazgatóhelyettese nyitott meg. Elsôként dr. Tamás Edit fôorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Dél-dunántúli Szekciójának vezetôje a „Veszélyes anyagot, keveréket foglalkozásszerûen használók biológiai monitorozási kötelezettségei” címmel tartott elôadást, melyben egyrészt részletesen ismertette a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kockázat kontroller szerepét monitorozással kapcsolatos gyakorlati feladatok végrehajtásában.

Ezt követôen dr. Tibold Antal fôorvos, a PTE Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Központ igazgatója „A biológiai tényezôk jelenlétével járó tevékenységek kockázatainak kezelési

Erasmus+ program keretében valósul meg. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett német, görög, spanyol, litván, és bolgár szakemberek mûködnek együtt a sikerért.

A projekt a 15 és 25 év közötti fiatalokat célozza meg. A szakemberek ezért iskolákkal és munkaügyi központokkal mûködnek együtt mind az öt résztvevô országból. A szakemberek háttérbeszélgetésekkel próbálják ösztönözni a fiatalok vállalkozói kompetenciáit már a korai szakaszban. A potenciál-értékeléshez egy Németországban kifejlesztett eszközt

lehetôségei” címmel tartott tájékoztatót, különös tekintettel a 2-4. kategóriába tartozó kóroki tényezôkre. Ismertette az általa vezetett egészségügyi intézetnek a tárgykörrel kapcsolatos megelôzést szolgáló szolgáltatói feladatait.

Végül dr. Madarász Gyula fôorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Fôigazgatósága Munkavédelmi Fôosztályának helyettes vezetôje tartott elôadást az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések kockázatairól, különösen a fertôzések megelôzésének lehetôségeirôl, mellyel az elôzô elôadáshoz kapcsolódott. Részletesen ismertette a munkavédelmi felügyelôségek által az elsô félévben az egészségügyi és a szociális szférában lefolytatott célvizsgálat számszaki tapasztalatait és megállapításait, azokat a gyakorlatban elôforduló tipikus mulasztásokat, melyek hatósági intézkedéseket igényeltek.

használnak, mellyel felfedezhetôek a fiatalok erôsségei – mindez úgy, hogy azok számukra is láthatóvá váljanak. Az új nemzedék „vállalkozói” a program végén egy tanúsítványt kapnak, amely az eredményeket dokumentálja. A potenciális vállalatalapító a tanúsítványt például bankoknál, kockázati tôke alapoknál, vagy közösségi finanszírozás esetén bemutathatja, amikor indulótôkét kérelmez.

Az Enterprise+ fiatal résztvevôi mellett tapasztalt vezetôk állnak, szakmai tudásukkal és élettapasztalatukkal segítik a fiatalokat a vállalkozói képességeik megismerésében és kialakításában.

13

Megalakult a Munkavédelmi klub a kamarában A vállalkozások mind gyakrabban kerülnek szembe a Munkavédelmi Felügyelôség ellenôrzéseivel. A kamara segítséget nyújt a kkv-knak, hogy könnyebben eligazodjanak a bonyolult jogszabályok útvesztôjében, valamint megismerteti a vállalkozásokat a legjobb gyakorlattal. Ezért alakította meg Munkavédelmi klubját.

A szakmai klub mûködésének elsôdleges célja felkészíteni a cégeket a munkavédelmi ellenôrzésekre, kiemelni a kritikus pontokat, a „legjobb módszer” bemutatásával felhívni a figyelmet a hiányosságokra, valamint naprakész tájékoztatást adni az aktuális munkavédelmi, tûzvédelmi jogszabályokról, rendeletekrôl. A klub összejövetelek egyben kötetlen találkozási lehetôséget jelentenek a munkavédelemmel, biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek számára.

A klub rendes tagja lehet minden Baranya megyében székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkezô vállalkozás, amennyiben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagja, illetve rendezett kamarai regisztrációval rendelkezô vállalkozása.

Pártoló tagként vehetnek részt a klub munkájában a más megyében székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezô egyéni és társas vállalkozások, valamint a szakmai kamarai tagsággal rendelkezô tagok (pl. mérnök, építész kamarai tagok).

A klub programjait a szervezôk igyekeznek minél több külsô helyszínre szervezni, így az egyes cégek „legjobb gyakorlatának” megismertetése a klub tevékenységét színesebbé és változatosabbá teheti. Emellett külsô szakértôk, elôadók is meghívást kapnak az összejövetelekre. A klubtagok a hírlevélben nemcsak a rendezvényekrôl kapnak tájékoztatást, hanem az aktuális jogszabályi változásokról is.

Az alapító tagok javaslata alapján a klub elnökének Somfai Gábort, a Somfai Kft. egyik vezetôjét, titkárának Gelencsér Lajosnét, a kamara munkatársát választotta.

14

BARANYAI GAZDASÁG

Környezetvédelmi beruházás alternatív tüzelôanyagok használatára a LAFARGE-nál A LAFARGE Királyegyházi Cementgyára mintegy 800 millió forintos környezetvédelmi beruházást valósít meg tervei szerint még az idei évben. Ennek eredményeként a fosszilis tüzelôanyagokat részben kiváltó másodlagos tüzelôanyagok használatát kezdheti meg.

A LAFARGE Csoport kiemelt célkitûzése, hogy a nem fosszilis tüzelôanyagok felhasználásának arányát – csoport szinten – 2020-ra 50%-ra növelje, ezzel is hozzájárulva a körkörös gazdaság építéséhez. A csoport több évtizedes pozitív nemzetközi tapasztalata az alternatív tüzelôanyagok alkalmazása terén már eddig is hozzájárult a környezet megóvásához, hiszen alkalmazása tovább csökkenti a kibocsátási értékeket. Az új beruházás kapcsán ehhez a törekvéshez csatlakozik az elérhetô legjobb technológia beépítésével és alkalmazásával a Királyegyházi Cementgyár is. A technológia módosítására a gyár az év elején kapta meg az Egységes Környezethasználati Engedélyt, így kezdôdhetett meg az új kapcsolódó beruházás megvalósítása. A meglévô gyártósor egy zárt feladórendszerrel egészül ki, amely a fosszilis tüzelôanyagokat kiváltó új, másodlagos tüzelôanyagokat a megfelelô hômérsékletû égetési ponthoz juttatja. A másodlagos tüzelôanyagok tárolására pedig egy 1000 m2-es könnyûszerkezetes csarnok épül, ahol zárt rendszerben kezelik majd a be-

tárolt alternatív tüzelôanyagokat.

A másodlagos tüzelôanyagok olyan, anyagában már nem hasznosítható tisztított és aprított anyagokat jelentenek, amelyeknek alkotóelemei a gyártás során beépülnek a cementbe. Az új technológia alkalmazására vonatkozó engedély négy fô anyagkörre vonatkozik: a máshol már újra nem hasznosítható gumiabroncsra és annak aprítékára, a tisztított és válogatott mûanyag- és papírhulladékra, valamint biomassza felhasználására. A beruházás próbaüzeme 2014 áprilisában gumiabroncsok tesztelésével kezdôdött meg, ezt az anyagot a beruházás várható novemberi befejezéséig egy ideiglenesen megépült lift juttatja el a beadó nyílásig.

A világszerte 30 éve alkalmazott módszer tovább csökkenti a Királyegyházi Cementgyár környezeti kibocsátási értékeit, és hatékony megoldást nyújthat a helyi hulladékkezelési problémára is. A LAFARGE már mûködésének kezdete óta kiemelten fontosnak tartja az ipari ökológiai körforgásnak megfelelôen az elérhetô legjobb technika (BAT) követelményrendszerének való megfelelést. Ezt a projekteken keresztül megvalósuló tevékenységet a PBKIK 2014-ben kamarai környezetvédelmi díjjal is jutalmazta.

Aki szeretne, maradhat A szigetvári a harminchárom leghátrányosabb helyzetû kistérség egyike. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló Építsd fel! nevet viselô program hátrányos helyzetû emberek kezébe olyan végzettséget ad, amellyel el tudnak helyezkedni a munka világában.

A tartós munkanélküliek nagy részénél már kialakult az úgynevezett szegénykultúra és a többgenerációs munkanélküliség. Az Építsd fel! projekt elsôdleges célja éppen ezért, lehetôség szerint mind több tartós

munkanélküli visszavezetése az elsôdleges munka világába. A program keretében a résztvevôk szakmát tanulnak, valamint olyan komplex szolgáltatásokat és támogatásokat vehetnek igénybe, amelyek a továbblépéshez nagy segítséget jelentenek.

A projektbe bevont, harminc tartós munkanélküli foglalkoztatását, gyakorlati képzését a szigetvári járás két építôipari vállalkozása vállalta. A programban résztvevôk a négy hónapos szakmai képzés végén OKJ-s vizsgát tesznek, majd újabb négy hónapon át tovább foglalkoztatják

Dél-Dunántúli Gazdaság

LAFARGE CEMENT MAGYARORSZÁG KFT. A LAFARGE 2011 júliusában kezdte meg tevékenységét Magyarországon és az építôipar számára az egyik meghatározó cementgyártójává vált egyedi megoldásaival.

A cég érdekeltségi körébe tartozik egy cementgyár Királyegyházán, amely 130 fôt foglalkoztat. A LAFARGE Cement Magyarország Kft. célja partnerei és végfelhasználó igényeinek teljes körû kiszolgálása innovatív, kitûnô minôségû cementtermékekkel – mind ömlesztett, mind zsákos formában. A hatékony és fenntartható ipari folyamatok kialakítása során a vállalat kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére, a természeti erôforrások megôrzésére és a helyi közösségekkel való együttmûködésre is.

További információ elérhetô a www.lafarge.hu oldalon.

LAFARGE CSOPORT A világ vezetô építôipari-alapanyaggyártójaként a LAFARGE a világ 62 országában 64.000 munkavállalót foglalkoztat, a 2013-as évben a cégcsoport 15,2 milliárd r értékesítési forgalmat realizált. A cement, adalékanyagok és beton piacának egyik legfontosabb szereplôjeként innovatív megoldásain keresztül világszerte hozzájárul a városok épüléséhez, ezáltal a kompaktabb, tartósabb, szebb és élhetôbb lakhatási körülményekhez. Világelsô kutatási központjának köszönhetôen a LAFARGE elsôdleges prioritása az innováció, a fenntartható építkezések biztosítása és az építészeti kreativitás elôsegítése.

További információ a LAFARGE Csoportról: www.lafarge.com

ôket, amelynek során a szigetvári járás több településén az önkormányzati tulajdonban lévô ingatlanokat újítják fel.

Az Építsd fel! projekt keretében megvalósuló tranzit-foglalkoztatásban aktív szerepet vállalt a szigetvári Melio-Start Kft. is.

— A konzorciumban megvalósuló projekt fôpályázója a Láthatár Közhasznú Egyesület, a megvalósításban rajtunk kívül még a szentlászlói Hideg-Bau Kft., valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vesz részt – mondja Horváth László, a Melio-Start Kft. tulajdonos-ügyve-

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

Csak azért is, elôre!

Idôrôl idôre beszámolunk önkéntes kamarai tagunkról, a helyi szinten unikumnak számító EWIGE Márkaboltról, akik prémium minôségû, de megfizethetô árú

termékeikkel üde színfoltot jelentenek a városban. Példájuk is mutatja, hogy kreativitással és odaadással lehet értéket te-

remteni gazdaságilag nehezebb idôszakokban is. Kapitány Gellérttel, az üzlet vezetôjével beszélgettünk.

— Mivel foglalkoznak pontosan?

— Zokni, harisnya, fehérnemû és fürdôruha szaküzletet üzemeltetünk Pécsett, a Kórház térnél (Rákóczi út 10.). Többségében saját márkás magyar zoknikat és alsónemûket (EWIGE) forgalmazunk, ezen felül pedig minôségi magyar fehérnemûk (Krisztina, Daisy) és fürdôruhák (Ocean, Capella), valamint magyar (Presto, Lady) és lengyel (Fiore, Gatta, Gabriella) harisnyák képezik a termékpalettát. Filozófiánk szerint azokból a szegmensekbôl, ahol van minôségi magyar piaci szereplô, ott a magyar gyártókat favorizáljuk.

15 — Miben látják most az elôrelépési, fejlôdési lehetôséget?

— Késô tavasz óta saját márkás, magyar férfi alsónemûket is forgalmazunk háromféle fazonban és sokféle színben. Továbbá nemrégiben sikerült kapcsolatba lépnünk két kiemelkedô magyar fehérnemûgyártóval, és így most már a paletta részét képezik a lehetô legkülönfélébb melltartók és nôi alsónemûk is. Ezek minôségben megütik a prémium szintet, árban viszont igencsak versenyképesek a „nagy márkákhoz” képest.

— Könnyen boldogulnak?

— Errôl szó sincs. Ma olyan világot élünk, ahol semmit sem adnak „ingyen”.

Tudatosan próbálunk építkezni, ami jó esetben is csak évek múlva fog beérni.

Ha keresünk, találunk!

Tegye cégét láthatóvá nemzetközi partnerkeresô adatbázisunkban Az Európai KKV hét keretében elsô alkalommal szervezett egyedülálló képzést az Enterprise Europe Network hálózat pécsi irodája. Az elmélet helyett itt a gyakorlaton volt a hangsúly. A képzés során a résztvevôk megismerték a Pécsi Iroda ingyenesen használható nemzetközi partnerkeresô adatbázisát (POD - Partnership Opportunities Database), mely 54 ország üzleti partneri ajánlatainak naponta bôvülô rendszerét mutatja be. A résztvevôk megtanulták, miként keressenek a saját igényeiknek megfelelô partnereket – keressenek akár üzleti partnert, akár technológiai együttmûködést, vagy projektpartnert K+F projektjükhöz. Emellett zetôje. — A cégnél három szakmában folyik a gyakorlati képzés, az elméleti oktatás pedig Szigetváron és Pécsett a Pollack Mihály Mûszaki Szakközépés Szakiskolában folyik. A magam részérôl azért vállaltam fel a projektben való részvételt, mert hosszú távon gondolkodunk.

A jól teljesítôket, valamint akik a program befejezését követôen is maradni szeretné-

megismerhették a hálózat rendezvénytárát is, melyben minden, a hálózat tagjai által szervezett üzletember találkozó, vásár, kiállítás és konferencia megtalálható. Így már könnyebben tervezhetô a nemzetközi megjelenés.

A rendszer a fentiek mellett alkalmas marketing, piackutatási és termékfejlesztési tapasztalatok szerzésére anélkül, hogy bármiféle anyagi kockázatot vállalna a vállalkozás.

Az adatbázis használata mellett nagy hangsúlyt kapott a partnerkeresésre alkalmas ajánlati/keresési profil megírása, és az ezzel kapcsolatos fontos tudnivalók. nek, tovább foglalkoztatjuk. Mint elmondta a Melio-Start Kft.-nél, valamint a szentlászlói Hideg-Bau Kft.-nél tizenöt-tizenöt – 20 és 60 év közötti – tartós munkanélküli sajátítja el július óta a vízszigetelô, melegburkoló, építményzsaluzat- és fémállványzat szerelô, valamint szobafestô, mázoló, tapétázó szakmák alapjait.

Kitért arra is, az elsô pillanattól kezdve bevonják ôket a tényleges munkába, hasonlóan a szentlászlói építôipari céghez, ahol egy-egy brigád tagjaként sajátítják el az egyes szakmák alapjait. Jelentôs részük szakképzetlen, a tanfolyam elvégzését követôen betanított munkásként foglalkoztatják majd ôket.

A képzés és az adatbázis ingyenes használatának lehetôsége egy résztvevô véleménye szerint piaci rést tölt be azok számára, akik saját cégük külpiaci stratégiáját saját maguk akarják irányítani.

Nagyban szélesíti látókörüket és megkönnyíti a tájékozódást a nemzetközi rendezvények és üzleti partnerségi ajánlatok sokaságában.

Az Európai Bizottság által koordinált kampány a vállalkozói formát népszerûsíti. Tájékoztatja az érdekelteket, hogy az Európai Unió, valamint a tagállami, a regionális és a helyi hatóságok hogyan támogatják a mikro-, a kis- és a középvállalkozásokat. Célja továbbá, hogy elismerést biztosítson a vállalkozóknak, amiért hozzájárulnak Európa jólétéhez, munkahelyeihez, innovációs tevékenységeihez és versenyképességéhez.

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Hóbor Lászlóné Több mint egy évtizede annak, hogy az elsô vendégeket fogadta Botykapeterden a Pálma Vendéglô. Az esztendôk alatt tulajdonosai folyamatosan fejlesztették, újabb és újabb terekkel bôvítették, különtermet, teraszt építettek, amit késôbb befedtek, néhány hét múlva pedig egy rendezvényterem is része lesz a vendéglátóhelynek.

Rendezvényteremmel bôvül az étterem A különterem rendszeresen helyszíne a családi összejöveteleknek. A hétvégi rendezvényeikre pedig Pécsrôl és Kaposvárról is érkeznek vendégek, s az utóbbi idôben egyre több lakodalmat tartanak náluk.

— Egyre többen kerestek meg bennünket azzal, hogy nálunk tartanának különbözô rendezvényeket – mondja Hóbor Lászlóné, az étterem egyik tulajdonosa. — A fedett terasz, s a rendezvénysátor ugyan kora tavasztól késô ôszig kellemes helyszín egy-egy baráti találkozó, családi esemény megrendezéséhez, de a rossz idô beálltával már csak az étteremben és annak különtmében volt ezekre lehetôség. Ezért döntöttünk úgy, belevágunk, építünk egy rendezvénytermet, hogy egész éven át színvonalas helyen tudjunk helyet adni a nagyobb összejöveteleknek.

A Gazdasági Operatív Program keretében kiírt pályázaton elnyert támogatás, valamint kisvállalkozóknak nyújtott, alacsony kamatozású hitel felhasználásával megkezdôdhetett a munka.

A legfontosabb szempont az volt, hogy a rendezvényterem gazdaságosan mûködtethetô, gyorsan felépíthetô legyen. A teljesen új technológiával megépülô, passzívház jellegû, kétszázötven négyzetméter alapterületû rendezvényteremben már az épületgépészeti munka folyik. Az épület melegvízellátását napkollektorokkal oldják meg, cserépkályhával fûtenek majd, ami egyben a dísze is lesz a teremnek. A 6-os út felôli oldalon pedig nagy, eltolható ablakokat építenek be.

— Évek óta a terveink között szerepelt a rendezvényterem – folytatja

Hóbor Lászlóné. — A terveket készítô Építészkör Kft.-vel, Keresztes Béla építésszel már évek óta kapcsolatban állunk, az éttermet is ôk tervezték. A kivitelezési munkákat, ahogy korábban is a szigetvári Melio-Start Kft. végzi. Novemberben már szeretnénk fogadni az elsô vendégeket.

Az idô egyre inkább a Pálma Étterem tulajdonosait, megálmodóját Hóbor Lászlóné, Klárit igazolja. Sok a visszajáró vendégük, akik között az átmenô forgalom miatt szép számban akadnak külföldiek is.

— Folyamatosan vannak az étteremben, szeretik a konyhánkat, sokan járnak ebédelni hozzánk még Szigetvárról is – mondja. — Annak idején pedig sokan nem értették a döntésünket.

A válságot ugyan mi is megéreztük, de most már úgy látjuk, hogy kezd visszaállni a régi rend. A SZÉP-kártyának köszönhetôen ismét egyre többen jönnek.

A családi vállalkozásban mûködtetett étteremnyitás ötlete Hóbor Lászlóné fejében született meg. Elôször a Messzilátó Csárdával szemben lévô épületet vették bérbe. Majd egy sikeres pályázaton elnyert forrás lehetôséget teremtett arra, hogy megvalósítsák, megépítsék a Pálma Vendéglôt, ami mind a mai napig az egész családnak – két fiának, férjének – munkát ad. S szinte a nyitással együtt fogadták az elsô tanulójukat. Jelenleg is heten sajátítják el náluk a szakma alapjait, négy szakács és három pincér tanuló.

— Az évek során nagyon jó csapat alakult ki, ami annak is köszönhetô, hogy a munkatársaink szinte kivétel

nélkül egykor a tanulóink voltak, pontosan ismerik az általunk támasztott követelményeket, szakmai elvárásokat – hangsúlyozza Hóborné, Klári. — Arra is nagyon odafigyeltünk, s figyelünk jelenleg is, hogy csak annyi tanulót fogadjunk, akikre oda is tudunk figyelni.

Már az elsô perctôl igyekszünk ôket a mindennapi munkába bevonni. Az elsô idôben a szakácsok keze alá dolgoznak, majd ahogy ügyesednek, egyre több mindent bízunk rájuk.

Nagy hangsúlyt helyeznek arra ugyanis, hogy minden egyes mûveletet megtanuljanak, a zöldségtisztítástól a mosogatáson át egészen a tálalásig. A tûzhely mellé pedig csak akkor engedik ôket, amikor már képesek egy-egy mûveletet önállóan elvégezni. A pincértanulók pedig rátermettségtôl függôen mehetnek ki a vendégek közé. Van, aki már néhány hét után szinte önállóan veszi fel a rendelést, de akad olyan is, akinek fél év is kell mire alkalmassá válik erre.

— Szigorú vagyok a tanulóinkkal, betartatom velük a szabályokat, ugyanis az eltelt évek alatt azt tapasztaltam, hogy csak ezen a módon lehet eredményt elérni. Megkövetelem, hogy a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon végezzék el. Az étteremben sokan megfordulnak, s nem mindegy, hogy a tanulóink hogyan viselkednek, miként végzik a munkájukat. Arra különösen büszke vagyok, hogy azok a tanulóink, akik az általunk támasztott elvárások szerint igyekeztek elsajátítani a szakma alapjait, befejezték az iskolát, szakmunkásvizsgát tettek, nálunk maradtak, s jelenleg is velünk együtt dolgoznak – zárja beszélgetésünket, mert már várják a leendô rendezvényteremnél, ahol pontosítani szeretnének vele néhány részletet.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

VISEGRÁDI MELLÉKLET

Visegrád,

az élô középkor

városa

Visegrád, ahol az emberi alkotásokat és a természeti szépségeket harmóniába fonta az idô, Visegrád, ahol az építészeti és a természeti értékek hosszú évszázados együttélésének szépségét érhetjük tetten. Visegrád Budapesttôl 43 km-re, a Dunakanyar legszebb pontján, a Duna-Ipoly Nemzeti Park közepén fekvô kisváros nemzetközi hírû mûemlékekkel, izgalmas programokkal és felejthetetlen élményekkel várja Önt.

Visegrád nevét több mint 1000 évvel ezelôtt írták le elôször, mint Visegrád vármegye székhelyét és várát. A történelmi emlékhelyek kedvelôi páratlan élményekkel gazdagodhatnak, hiszen sokak szerint a Fellegvárból a Dunakanyarra nyíló panoráma az ország egyik legpompásabb látképe. A vár kiállításai között láthatjuk a Szentkorona másolatát, az 1335-ös hármas királytalálkozót megelevenítô panoptikumot, vadász és fegyverkiállítást. A városban lévô királyi palota falai között talán még jobban felelevenedik a középkor, a díszudvar és a közepén álló Herkules-kút látványa szinte rabul ejti az oda belépôt, különösen a gótikus és reneszánsz építészeti stílus kedvelôit. A királyi palotával szemben található Mátyás Király Történelmi Játszópark, Kô Boldizsár fafaragó mûvész által tervezett játékaival különleges élményt nyújtanak gyerekeknek és szülôknek egyaránt.

A mozgást és a szabadidô tartalmas eltöltését keresôk is változatos lehetôségek közül válogathatnak az év mind a négy évszakában. Télen a Nagyvillám Sípálya várja a téli sportok szerelmeseit, tavasztól ôszig a száguldás és a kaland kedvelôi tehetik próbára magukat, nyáron pedig a Duna nyújt lehetôséget a vízi sportok gyakorlására, sétahajókázásokra.

A túrázni vágyók gyönyörû erdei kiránduló utakon ismerkedhetnek meg a Visegrádi-hegység szépségével. Az Apátkúti-völgyben található Telgárthy-rét már évtizedek óta a környékbeliek kedvelt piknikhelye, de érdemes egy sétát tenni a Bertényi Miklós Füvészkertben is, ahol betekintést kaphatunk a Visegrádi-hegység flórájába és faunájába. A közeli Visegrádi Pisztrángos Tavaknál a pisztrángfogást is kipróbálhatják a lelkesebbek, de érde-

mes ellátogatni a Kaán-forráshoz is, amely a környék legkedveltebb forrásvizét adja.

A pihenésre, üdülésre vágyókat Visegrádon kényelmes szállodák, hangulatos panziók és vadászházak várják. Az itt található hotelek spa és wellness világa olyan egészségmegôrzô és wellness programokat kínálnak, amelyek megteremtik azt a harmóniát, ami a tökéletes kikapcsolódáshoz, ellazuláshoz elengedhetetlen.

Adventi idôszakban, a Visegrád és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület december 13-14., valamint 20-21. között kézmûves vásárt szervez, ahol a helyi és környékbeli kézmûvesek portékája mellett, színes programokkal, lovagi tornával várják az érdeklôdôket.

Visegrád szeretné magát megmutatni mindenkinek itthon és a nagyvilágban: azoknak, akik ismerik és szeretik, de azoknak is, akik nem ismerik, de érdeklôdéssel fordulnak irányába. www.visitvisegrad.hu

18

VISEGRÁDI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

VISEGRÁDI MELLÉKLET

19

20

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A minôségi utánpótlás nevelésért A szakmai utánpótlás nevelésében kiemelt szerepe van a gyakorlati képzésnek, így fontos a gazdálkodók szerepvállalása. A kamara legfontosabb szakképzési feladatai közé tartozik az erre vállalkozó cégek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, törvényi elôírások ismertetése, esetleges ezzel kapcsolatos változások ismertetése, s egyben a szükséges személyi és tárgyi feltételek ellenôrzése is. A kamara tart nyilván minden olyan vállalkozást, költségvetési szervet, intézményt, ahol gyakorlati képzés folyik, akár együttmûködési megállapodással, akár tanulószerzôdéssel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával kerül megvalósításra a területi feladat.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2437 fô tanulószerzôdését tartja nyilván. Ezek a tanulók közel ötszáz cégnél végzik a szakmai gyakorlatot. A cégekkel a kamarai szakképzési tanácsadók tartják a kapcsolatot. A tanácsadói aktivitásnak, kamaránk jó marketing tevékenységének, illetve az iskolákkal fennálló jó együttmûködésnek köszönhetô, hogy évek óta folyamatosan nô a tanulószerzôdések és a gyakorlati képzésben szerepet vállaló vállalkozások száma. Az állam havi normatív támogatás igénybe vételével ösztönzi a vállalkozásokat az utánpótlás nevelésére. Ez 50-70 ezer Ft/tanuló/hó körüli támogatást jelent szakmától függôen.

Az újonnan a szakképzés rendszerébe belépô gazdálkodó szervezeteknél a kamara bevezetô ellenôrzést tart, ahol a személyi és tárgyi feltételek meglétét vizsgálja. Az eredményes bevezetô ellenôrzést követô határozat után köthetô csak a céggel tanulószerzôdés. A gyakorlati képzôhely ellenôrzés másik formája a köztes ellenôrzés, mely a már oktatást folytató gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, itt a feltételek folyamatos fenntartását ellenôrizzük, valamint a változások nyomon követése történik.

Az ellenôrzésnél a kamarai munkatárs mellett egy – az adott szakmában érintett – iskolai képviselô és a szakmai szakértô alkot egy csoportot. Közel 100 fôs aktív szakértôi csapat segíti az ellenôrzési munkát több, mint 40 szakmában.

Tárgyi feltételekben a szakmai kerettantervben meghatározott eszközökkel kell rendelkezni ahhoz, hogy a tanuló gyakorlati képzését végezhessék. A személyei feltétel, hogy adott szakmában végzettséggel, illetve a végzettség megszerzését követôen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal rendelkezzenek. Felhívjuk a figyelmet a 2015. szeptember 1-jei határidôre, hiszen ezt követôen, csak annál a gazdálkodónál lehet tanuló, akinek rendelkezik az oktatója mester végzettséggel.

Ellenôrzések alakulása az elmúlt két évet érintôen: 2013. évben 386 ellenôrzés volt 132 bevezetô, valamint 254 köztes ellenôrzés megosztásban, míg ebben az évben, a tavalyi közel dupláját, 710 ellenôrzést végeztünk, melybôl 277 esetben bevezetô, 433 esetben köztes ellenôrzést folytattunk.

Állami támogatás a szakképzésben: A tanulók gyakorlati képzésében részt vállaló 5-600 cég szakképzési normatív támogatást érvényesíthetett mintegy 1,5 milliárd Ft értékben, Baranya megyében. (Az éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva és az egyes szakmákhoz tartozó súlyszorzó szorzata/év/tanuló-hiányszakma, anyagigényes szakma esetében magasabb) Ugyancsak a gyakorlati képzésben érintett vállalkozások részére meghirdetett decentralizált pályázati döntés alapján – több mint 400 millió forintot fordíthatott eszközfejlesztésre mintegy 76 vállalkozás és a szakképzésben érintett 7 oktatási intézmény.

Az a 86 cég pedig, amely nyert a gyakornoki pályázatban, 470 millió forint támogatást kap a tanulók továbbfoglalkoztatására. Összességében így 2,5 milliárd forintnyi összeget tudtak igénybe venni a képzést vállaló cégek Baranyában, ebben az évben.

Az oktatók harmada felsôfokú végzettségû, s igen alacsony a mesterek száma.

A vizsgált képzôhelyeken minden esetben teljesültek a képzés megvalósulásának személyi feltételei. A gyakorlati képzést végzô oktatók – végzettségüket tekintve – 31%-a szakmunkás, 9%-a szakközépiskolában fejezte be tanulmányait, 8% technikumot végzett, 31% fôiskolát, mindössze 3% egyetemet. Mestervégzettséggel az ellenôrzött képzôhelyek mindössze 5%-a rendelkezik. A 2011. évi szakképzési törvény 92 .§ (17) értelmében a gyakorlati képzést folytató a szervezetnél gyakorlati oktatóként 2015. szeptember 1. után csak olyan személy alkalmazható, aki mestervizsgával rendelkezik.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

SZAKKÉPZÉS

mindössze 9% aki magasabb összeggel ösztönzi a tanulót a jobb munkavégzésre. Összesen 15 képzôhely esetében kellett hiánypótlást elrendelnünk, amiatt, hogy a tanulói juttatásokat egyáltalán nem, vagy csak részben biztosítják. Fôként a kedvezményes étkezés biztosítása volt a hiánypótlás oka, de a munkaruha és az üzemorvosi ellátás hiánya is ismételt ellenôrzést kívánt. A felszólításra minden esetben a megadott határidôn belül rendezôdött a hiánypótlás.

A külsô képzôhelyen gyakorlati oktatást végzôk mestercím megszerzésének elôsegítésére megjelenô pályázat a TÁMOP 2.3.4. B 80%-os támogatást nyújt a pályázók részére, mintegy 82 szakmában.

A 2011. évi szakképzési törvény 92 .§ (17) értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati oktatóként 2015. szeptember 1. után csak olyan személy alkalmazható, aki mestervizsgával rendelkezik.

A TÁMOP 2.3.4.B-13/1 pályázat fô célja, hogy azokban a szakmákban, amelyekben a mesterszint kidolgozásra került támogassák a gyakorlati képzôhelyek jogszabályi megfelelését. Támogatás mértéke: 80%, így a képzés várható költsége támogatással csak 60.000 Ft, melyet a résztvevô finanszíroz.

Mesterképzéseket az alábbi szakmákban indítunk ôsszel és télen: 1. ipari gépész 2. hegesztô 3. gépi forgácsoló 4. gázfogyasztóberendezés- és csôhálózat-szerelô 5. vízvezeték- és vízkészülék szerelô 6. hûtô-klíma és hôszivattyú berendezés szerelô 7. autószerelô 8. karosszérialakatos 9. autóelektronikai mûszerész 10. kômûves

A vizsgált képzôhelyek 91%-ánál a pénzbeli juttatás mértéke a törvényi elôírás szerinti minimum (ez természetesen szakmánként eltérô összegû, függ a szakma sajátosságaitól, anyagigényétôl, hiányszakma esetében magasabb),

Számos képzôhely jelezte és az ellenôrzések során tapasztaltuk is – többek között a foglalkozási naplók megtekintésekor – a termelésre való tekintettel, nem minden esetben tudnak a program alapján haladni. Az új OKJ-s szakmákban, a kihelyezett gyakorlati képzés 10-11. évfolyamában a tanulók kizárólag a vállalkozásnál töltik a gyakorlatot.

Nagyon fontos, hogy a továbbiakban a szakmai- és vizsgakövetelmények, illetve

Költségvetési szervek bekapcsolódása a tanulószerzôdéses rendszerbe Az egészségügyben és a szociális szakmákban képzôk is a kamara nyilvántartásába kerültek. A PTE Klinikai Központ, a városi Kórházak, az Országos Mentôszolgálat Baranya megyei mentôállomásai, nagyobb Szociális Otthonok, intézmények a megye képzést folytató óvodái és bölcsôdéi, valamint számos gyógyszertár kapott megfelelôségi határozatot. Többségükben együttmûködési megállapodással történik a tanulók gyakorlati képzése, de a 24/2012. NGM rendelet lehetôséget biztosít a költségvetési szerveknek, hogy tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlati képzésre az adott tanévre támogatást kapjon, külön igénylés alapján pályázati keretek között. Ennek eredményeként a PTE Klinikai központ elsôként bekapcsolódott a rendszerbe és több, mint 130 tanulóval van tanulószerzôdése.

22 a kerettantervek alapján történjen a gyakorlati képzés, ezt a kamara az eljárások során minden esetben ellenôrizi.

Ebben az évben különös figyelmet fordítottak szakértôink a foglalkozási napló vezetésének nyomon követésére, a kerettantervi elôírások megvalósulására.

Sok esetben már a gazdálkodók rendelkezésére bocsátottuk a Magyar KereskeA szakmai utánpótlás nevelésében fontos a gazdálkodók szerepvállalása. A magas színvonalú gyakorlati képzés alapvetô feltétele, hogy a képzôhely technikai felszereltsége adott legyen, és legyen képzett szakember. A kamara kiemelkedô szakképzési feladatai közé tartozik az erre vállalkozó cégek segítô szándékú ellenôrzése is. A jogszabály változást követôen megváltozik a szakértôi munka tartalma is, így a szakértôk nem csak ellenôriznek, de szükség esetén módszertani tanácsot is adnak a gyakorlati képzôhelyek számára. Az ellenôrzés nem csak formai, de tartalmi, szakmai területre is kiterjed az új duális képzési formában, mely során a gyakorlati képzés jelentôs része a cégeknél történik. A képzés során az ellenôrzéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatok megismerésével is kívántuk bôvíteni szakértôink tudását. (Kerettanterv, SZVK, eszközjegyzék, cégek új tárgyi kötelezettségei) Ennek érdekében a gyakorlati képzôhelyek ellenôrzését végzô kamarai szakértôk 35 órás módszertani felkészítését kezdte meg a kamara 2014 októberében.

A felkészítésen az ellenôrzéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatok megismerésén túl pszichológiai és pedagógiai ismeretekkel is bôvítették a szakértôk tudását.

A képzés, melyen 50 fô vett részt, novemberben vizsgával zárul. Az országosan egységes szempontok szerinti ellenôrzésben kizárólag a kamarai szakképzési szakértôi névjegyzéken szereplô, vizsgázott szakemberek vehetnek részt.

A felkészítés, valamint a vizsga az NFA-KA-NGM 11/2013/TK. sz. támogatási szerzôdés keretében kerül finanszírozásra, így a szakértôk számára díjtalan volt.

SZAKKÉPZÉS / INNOVÁCIÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

delmi és Iparkamara által kidolgozott foglalkozási naplókat, mely ezidáig 50 szakmában történt meg, de további 50 szakmában várható. A vállalkozások egytôl egyig üdvözölték a nyomtatványt, mely abban az esetben is segítségül szolgál, ha a régi haladási napló típust használja.

A munka, baleset és tûzvédelmi oktatás minden esetben megtörtént a cégeknél, ez talán a folyamatos munkavédelmi ellenôrzéseknek köszönhetô.

A szakma oktatásához szükséges eszközállomány az ellenôrzött képzôhely esetében – egy kivételtôl eltekintve – rendelkezésre állnak, mûszaki állapotuk megfelelô. Amennyiben a vállalkozás csak részben rendelkezik az adott szakma oktatásához szükséges eszközökkel, részképzésre, a modulok konkrét megjelölésével kapott megfelelôségi határozatot. A mulasztások jelzése az elméleti képzést végzô iskola felé, többségében a megjelölt rendszerességgel megtörtént. Egyre többen választják az elektronikus úton való értesítést, elvégre a jövô az elektronikus napló bevezetése felé mutat.

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a képzôhelyek az esetek jelentôs százalékában nem kapják meg az iskoláktól a helyi tantervet, illetve a tanév rendjét. Évrôl évre folyamatos a pozitív változás a gazdálkodók szakképzéshez való hozzáállásában. A kiterjedt tanácsadásoknak köszönhetôen a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a kerettantervek, a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmának ismerete, jogszabályok követése és betartása a korábbi évekkel ellentétben, jelentôsen kevesebb problémát okozott a gyakorlati képzôhelyeknek. A tanácsadók naprakész információkkal látják el a gyakorlati oktatással foglalkozó cégeket és könyvelôiket a kamara által üzemeltetett weblapon (www.pecsikamara.hu\szakkepzes), a heti hírleveleken keresztül, mely tematikus rendszerezésben, témakörönként nyújt segítséget az esetleges kérdések megválaszolásában.

Szemere Adrienn

Fejlesztôk Fóruma a kamarában – ipari gyártó cégek és fejlesztôk számára A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idôrôl idôre bemutatkozási lehetôséget biztosít üzleti közössége, az önkéntes kamarai tagok számára. November 14-én az RG Net Kft.-nek lesz alkalma fejlesztései bemutatására.

A fókuszban az ipari gyártó cégek számára kidolgozott rendszerek állnak, úgymint az üzemi információs, az árammérô és az értesítô, valamint munkaidônyilvántartó terminál. A résztvevôknek a termékek és a szolgáltatások megismerése mellett lehetôségük lesz kérdéseket feltenni, és értékes szakmai kapcsolatokra szert tenni.

További információ és jelentkezés: www.pbkik.hu.

Import módszer A pécsi kamarával együtt négy magyar szervezet támogathatja idén az Európai Bizottság „Horizont 2020” kutatás-fejlesztési keretprogramjának KKV Eszköz címû pályázatán nyertes kis- és közepes méretû vállalkozásokat. Az Enterprise Europe Network (EEN) hivatalos partnereként a pécsi, a gyôri és a debreceni kamarának, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedôháznak van meg a lehetôsége, hogy a kiemelkedô

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

INNOVÁCIÓ

Idôt kérek! – workshop a kamarában Hogyan küzdjük le az idôhiányt és a stresszt? Hatékonyság és versenyképesség fejlesztô workshopra invitálja az érdeklôdöket a kamara és a CoachingRoom november 19-én a kamara Angster termébe.

Amennyiben Ön is gyakran felteszi ezeket a kérdéseket: „Mindig mindent nekem kell csinálnom?

Hát már sosem lesz egy perc idôm pihenésre? Miért is csak 24 órából áll a nap?” vagy csak szeretne kevesebb stresszel, ésszerûbben és hatékonyabban gazdálkodni a rendelkezésére álló idôvel, akkor ez a workshop Önnek szól!

A workshop célja, hogy a résztvevô

minél mélyebben elsajátítsa a hatékony idôgazdálkodás lényegét, hogy annak buktatóit, nehézségeit napi szinten tudja legyôzni a saját munkájában, illetve magánéletében. Ennek érdekében nem elméleti megoldásokat, hanem konkrét, a mindennapokban a saját speciális helyzetükre alkalmazható technikákat és eszközöket kapnak a résztvevôk.

A minôségorientált vállalkozás, cég egyik legfôbb jellemzôje – a gazdaságos idôkihasználás mellett – a munkatársak fejlôdése iránt vállalt elkötelezettség. Ez részben a feladatok átadásával – delegálásával – történik, részben a jól képzett munkatár-

sak egyre nagyobb kihívások elé állításával. A delegálás tehát akkor sikeres, ha az eredményorientált, figyelembe veszi a munkatársak készségeit, képességeit, szakmai tapasztalatát és tudását. A delegálás az idôgazdálkodás fejlesztésével szorosan összefügg, így a hatékony módszerének ismerete elkerülhetetlen a jól mûködô vezetô számára.

A cégvezetôknek szóló workshopot a CoachingRoom szakértôi Dobos Elvira, diplomás business coach, tréner, és Ruszák Miklós, szervezetszociológus, tréner vezetik majd.

A személyre szabott képzés díja bruttó 5000 Ft. További információ: rozs@pbkik.hu illetve www.pbkik.hu

Minden jó, ha a vége jó: EVLIA „Support-2-Finance” Végéhez közeledik a kamara EVLIA projektje, melynek mottója „A jó ötletek maximális hasznosítása a szellemi eszközök nagyobb kihasználásával a délkelet-európai kis- és középvállalkozások finanszírozása érdekében”.

Magyarországról a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécsi Tudományegyetem vesz részt a projektben, mindkét szervezet vezetô szerepet tölt be. Stratégiai partner a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – hozzá hasonlóan az Európai Szabadalmi Hivatal, és több más ország iparjogvédelmi szerve-

zetei képviseltetik magukat. Az elkészült módszertan tesztelése folyamatban van a 10 résztvevô országban: „pilótacégek” vizsgálják a kkv-k banki finanszírozási feltételeinek javítását célzó eszközök használhatóságát.

A pécsi kamara koordinálásával elkészült az EVLIA projekt weboldala (www.evlia.eu), valamint a minden – a projekttel kapcsolatos – tudást magában foglaló

innovatív cégeknek innovációs potenciállal rendelkezô sikeres pályázók ötlet szintû, vagy kidolgozott projektjeinek továbbfejlesztését segítse, melléjük üzletfejlesztésben jártas szakembert találjon, és az egyre növekvô mértékû támogatás a termék vagy szolgáltatás piacra jutását szolgálja. Az Európai Unió azért vette át a módszert, mert az Egyesült Államokban már bebizonyosodott a hasznossága. A metó-

dus lényege, hogy a nagy lehetôséget, áttörô erejû innovációt sejtetô ötleteket kezdettôl fogva támogatásban részesítik, ám a támogatás fôként a megvalósíthatóság feltételeinek megteremtésére használható fel. Az EEN partnerek az üzletfejlesztésben jártas szakemberek kiválasztásában segítenek és a finanszírozásban nem részesült vállalkozásokat tudják innováció menedzsment tanácsadásban részesíteni. A magyarok közül eddig három cég nyert el támogatást. Idén még egy alkalommal lehet pályázni december 17-ig.

További információ: www.pbkik.hu

www.support2finance.eu portál is.

Az Európai Bizottság alszervezetei tetszéssel fogadták az eddigi eredményeket, elismerve azt is, hogy az uniós és nem uniós országokat is magába foglaló partnerség igazán nagy fába vágta a fejszéjét akkor, amikor egységes módszertan megalkotásába fogott.

A további lehetôségek adottak, máris újabb közös kezdeményezések formálódnak, melyek célja az uniós források vállalkozások érdekében történô hatékony elköltése.

Ennek szellemében állt a szlovén Jozef Stefan Institute mögé a kamara akkor, amikor a december 12-i zárókonferencia mellett „B2F” – Business to Finance – partnertalálkozó szervezését támogatta. A társrendezvény valós értéket adna, azonban még a többi partner jóváhagyására van szükség.

A kis- és közepes méretû vállalkozások forráshoz jutásával kapcsolatos hírlevelekre a http://www.evlia.eu/ oldalon lehet feliratkozni.

Cs.G.

KREATÍV IPAR

19 helyszínen 62 program 41 résztvevô programgazdával, 4000 fô személyes részvételével – néhány számmal így jellemezhetô a DesignPécs programja, amely a Design Hét Budapest 2014 eseménysorozat hivatalos része volt 2014. október 3 és 12. között. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Kreatív Ipari Klaszter és a Pécsi Tudományegyetem Pécs városával összefogva elôször rendezte meg a DesignPécset, amelynek programjain a résztvevôk bemutathatták a designhoz kapcsolódó, nemzetközi láthatósággal bíró projektjeiket, világraszóló eredményeiket. A hét folyamán technológiai, építészeti, képzômûvészeti designkiállításokkal, nyitott design laborokkal és mûhelyekkel, kihelyezett szemináriumokkal, képzésekkel, workshopokkal, design vásárokkal, fórumokkal és kerekasztal beszélgetésekkel, koncertekkel várták az érdeklôdôket a pécsi belvárosban.

A központi kiállításon a Nádor Galéria Art&Med Kulturális Központban a betongyártástól a faburkolaton át az autógyártásig megjelentek a megye innovatív vállalkozásai a PTE Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Kar (PMMIK) és Mûvészeti Kar (MK) hallgatói mellett. A magánvállalkozások design területén nyújtott teljesítményét a DesignPécs Fórum mutatta be. Az egyetemi hallgatók egy héten át a Nádor galériában kihelyezett, a designról és formatervezésrôl szóló elôadásokon vehettek részt. A kamara 3D képzésén pedig több mint húsz résztvevô (Gyôrtôl Kaposvárig) ismerte meg a 3D technológiák alkalmazási lehetôségeit. A kamara a lehetôségre építve Formatervezési klubot mûködtet és jövôre ismét megszervezi a Design Hét programsorozatot Pécsett.

A pécsi programok a Design Hét Budapesttel egy idôben zajlottak. Hogy emellett miként kapcsolódott a fôvárosi rendezvénysorozathoz a pécsi, egyáltalán mi a jelentôsége annak, hogy vidéken is voltak helyszínei a hétnek – errôl OSVÁRT Juditot, a Design Hét Budapest projektvezetôjét kérdeztük.

— A kamarának szabad kezet adtunk a tekintetben, hogy a régió sajátosságai, a helyi vállalkozók és piaci szereplôk igényeinek figyelembevételével maguk alakítsák ki a programjukat. Számos alkalommal konzultáltunk az egyes tartalmi egységekrôl, melyek nagy vonalakban a budapesti rendezvény fôbb pontjait követik – így például kiemelten fontos számunkra is a fiatal alkotók bemutatkozása, ez így volt a DesignPécs esetében is. Népszerû programpontunk minden évben a mûhelylátogatásokat jelentô Nyitott Stúdiók, melybôl Pécsett is kóstolót kaphattak. Az együttmûködéssel kettôs célunk volt: egyrészt azt üzentük a pécsiek (és ál-

Dél-Dunántúli Gazdaság

DesignPécs 2014 Bemutatkozik Dél dizájnja!

Frank Adél ruhái

talában a vidéki lakosok) felé, hogy a kreatív ipart tekintve nem Budapest város, hanem Magyarország egésze értékes, és figyelemreméltó kapacitásokkal rendelkezik e téren. A budapestieknek pedig azt szerettük volna bemutatni (többek között a Pécsre irányuló Design Túra segítségével), hogy nemcsak Budapesten van (design)élet.

— Tapasztalatai szerint milyen erôsségei emelhetôk ki a pécsi rendezvényeken bemutatkozott vállalkozásoknak, szereplôknek a designt illetôen?

— Azt az elôzetes beszélgetések alapján és korábbi személyes tapasztalatból is tudom, hogy az oktatás színvonala, a kreatív munka minôsége semmivel sem alacsonyabb, mint a budapesti szereplôk esetében. Példa erre a világ egyik legrango-

Greksza Ottó elôadása

sabb designdíjával jutalmazott Attract Kft. – ezt az elismerést talán tucatnyi hazai tervezô nyerte eddig el –, vagy Pelényi Margit Ybl-díjas építész munkássága (mindketten részt vettek a DesignPécs-en).

— Miként értékelhetô a DesignPécs megrendezése, sikere? Lesz-e folytatása?

— A pécsi szervezôk, néhány kiállító és résztvevô már az idei Design Pécs idôtartama alatt jelezte felénk, hogy a rendezvény sikere felülmúlja az ô várakozásaikat is, így már most szó volt arról, hogy szívesen állnak egy jövô évi rendezvény szervezése elébe. Mivel a Design Hét Budapest jövô évi elôkészítése csak november második felében kezdôdik el, ennél többet korai lenne mondanunk, de szinte biztosra vehetô, hogy jövôre is lesz Design Pécs.

A Kreatív Ipari Klaszter részérôl a projektet koordináló csapat tagja volt Jakab Judit, a KIKK Egyesület, a Kreatív Ipari Klaszter klasztermenedzsere. Tôle arra vártunk választ, hogy milyen meggondolások, szempontok alapján hívták meg a pécsi rendezvények szereplôit, elôadóit, illetve a klasztertagok mindennapjaiban, tevékenységében, munkájában milyen szerepet kap a design?

— Mivel a programot a kamara a Kreatív Ipari Klaszter, illetve a PTE közösen szervezte, így természetes volt, hogy a három szervezet a saját, designnal illetve ahhoz kapcsolódó tevékenységgel foglalkozó partnereit keresi meg. A KIKK Egyesü-

Fotók: Svastits Krisztián

24

Dél-Dunántúli Gazdaság let (a Kreatív Ipari Klaszter menedzsmentszervezete) munkatársaként számomra egyértelmû volt, hogy elsôsorban a klaszter tagjaihoz forduljak: vegyenek részt kiállítóként, vagy nyitott mûhelyként az eseménysorozaton. A kreatív ipar szerves részét alkotja a design, tagjaink nagy része a mindennapokban közvetlenül foglalkozik a (ipari) formatervezéssel, ruhatervezéssel, grafikai vagy építészeti tervezéssel, illetve rendezvény- és kiállításszervezôként designerekkel, mûvészekkel dolgoznak együtt. Nagy örömünkre a felkért tagok (13), mindannyian csatlakoztak a programsorozathoz.

A másik csoport, akik szerintünk a pécsi design hétrôl nem hiányozhatnak: az Önindítós vállalkozók. A KIKK Egyesület már második évben szervezi és koordinálja az Önindító programot, mely a kreatív iparban vállalkozni kívánó emberek vállalkozóvá válását segíti. A 2013-as Önindítósok is – immár vállalkozók – lehetôséget láttak a kezdeményezésben és szívesen csatlakoztak a DesignPécs programjaihoz divatbemutatókkal, workshopokkal,

25

KREATÍV IPAR tott programokkal várni az érdeklôdôket.

A DesignPécs szervezésében a Pécsi Tudományegyetem két kara, a Mûvészeti Kar, illetve a Pollack Mihály Mûszaki és Informatika Kara (PMMIK) is aktívan kivette részét. Medvegy Gabriella, a PTE PMMIK kapcsolati dékánhelyettese, egyetemi docense: — A koncepciónk az volt: a DesignPécs programon a megjelenésünk legyen ahhoz a vízióhoz kötve, hogy itt nálunk, a karon – ami persze igaz az egész egyetemre – tulajdonképpen a hallgatók energiájából születnek a teljesítmények.

Tehát amikor a dizájnt szeretnénk értelmezni, akkor arról beszélhetünk, hogy leendô, akár dizájnnal is foglalkozó alkotókkal dolgozunk együtt. Az egyetemen hálózatok alakulnak és mûködnek együtt, egymást inspirálva, idônként kiemelkedve a homogenitásból. Ennek apropója lehet egy tantárgy, szak, kutatócsoport, projekt, alkotni akarás, alkotói pályázat, vagy workshop, de akár egyéni ambíció, ami egy adott idôintervallumban mûködhet,

majd összekapcsolódik másik projekttel, alkotótárssal.

E szemléletnek megfelelôen, többnyire alulról, önszervezôdô módon életre kelt projekteket válogattunk össze, és mutattunk be egy-egy füzetben, videóban, a tevékenységet, mely végül valamilyen szempontból dizájntartalmú eredményhez vezet vagy vezethet. Összegyûjtöttünk tantárgyakhoz kapcsolódó hallgatói aktivitásokat – itt egy-egy alkotói tantárgyra, diplomára, építészdiploma-tervezés tantárgyra gondolok –, amelyek komoly értékû produktumokból tevôdnek össze, de egy-egy szak mint gyûjtôfogalom is megjelenhetett akár az ipari formatervezôk kapcsán. Kiderült, hogy számos olyan hallgatóról és egyéb aktivitásról van tudomásunk, akik és amelyek tulajdonképpen mellékágon indulnak el, barátságokból szövôdnek és egész komoly eredményeket hoznak. Ezen a vonalon összesen 20 csoportosulást derítettünk fel, de azt gondoljuk, hogy még számos szervezôdés létezik a karon. Ez jó lehetôség volt szá-

CMC business modell – DesignPécs

Interaktív mesekönyv

kiállítással és bemutatóval. Külön öröm, hogy másodlagos szervezésben (a résztvevô partnerek által) megjelentek a 2014-es Önindítósok is.

— Miként lehet összegezni a rendezvényt, annak hozamát, tanulságait? Milyen érdeklôdés mutatkozott a pécsi közönség részérôl a rendezvény iránt?

— Idén egy pilot projektként indítottuk útjára a DesignPécset. Nagyobb volt az érdeklôdés, mint amire számítottunk, hiszen egy ilyen rendezvénynek kell 2-3 év, hogy „beérjen”, illetve a közönség számára körvonalazott programmá váljon. A visszajelzések összességében pozitívak, a program létjogosultságáról szólnak, illetve a kezdeményezés újító szándékának. A tapasztalatokat szem elôtt tartva azon dolgozunk, hogy jövôre is tudjunk újat nyújtani, a közönség elvárásainak megfelelôen váloga-

A kamara ismét gyakorlati szempontból közelítette meg a Kultúra és Klaszter Találkozása (CMC) projekt utolsó indikátorát. A projekt utolsó és legfontosabb témaköre egy – a kreatív iparon keresztül a gazdaságot fellendítô – üzleti modell létrehozása.

Mivel a kamara szem elôtt tartja a fenntarthatóságot és a valós értéket, így elôször egy pilot projekt formájában tesztelte kreatív ipari üzleti modelljét, bevonva CMC partnerszervezetét a KIKK Egyesületet, így a Kreatív Ipari Klasztert, valamint az Pécsi Tudományegyetem két karát és Pécs Megyei Jogú Várost is!

A DesignPécs a Design Hét Budapest 2014 eseménysorozat hivatalos részeként került megrendezésre azzal egy idôben, 2014. október 3. és 12. között Pécsett.

A rendezvénysorozat keretei között közel 50 programmal: technológiai, építészeti, képzômûvészeti designkiállításokkal, divatbemutatókkal, nyitott designlaborokkal, mûhelyekkel, kihelyezett szemináriumokkal, képzésekkel, workshopokkal, designvásárokkal, fórumokkal és kerekasztal beszélgetésekkel, koncertekkel várta az érdeklôdôket.

A programról számokban: 9 nap, 13 kreatív ipari klasztertag résztvevô, 19 helyszín 25 magánvállalkozás, 41 résztvevô programgazda, 46 sajtómegjelenés, 62 program, 4000 fô személyes részvétele, 2,5 hónapos Facebook kampány idején: 654 kedvelés, több mint 100 bejegyzés, átlagosan 200 bejegyzés-elérés.

Az összefogást jól mutatja az is, hogy idén non-profit formában került megrendezésre a DesignPécs. Minden vállalkozás és partnerszervezet a saját maga által vállalt projektrészért felelt, rávilágítva az általuk hasznosított design és formatervezés fontosságára.

A kamara a lehetôségre építve Formatervezési klubot mûködtet, és jövôre ismét megszervezi a Design Hét programsorozatot, fókuszáltabban, igénybe véve a válogatás, pályáztatás módszerét hirdeti meg a programot. A rendezvénysorozat kapcsán szerzett tapasztalatokat összefoglalva kerül összeállításra a DesignPécs üzleti terve, mely november végétôl elérhetô lesz a www.pbkik.hu és a www.cmc-project.eu webcímeken.

A CMC projekt a Dél-Kelet Európai Transznacionális Együttmûködési Program keretében az EU társfinanszírozásával valósul meg.

26 munkra is, hogy lássuk, mi történt a környezetünkben az elmúlt években.

— A hallgatók képzésében miként jelenik meg a dizájn mint tematika?

— A karon elsôsorban mûszaki felsôoktatás zajlik, természetesen a mérnöki területeknek is komoly dizájnértéke van. Értelemszerûen bekapcsolódik az ipari formatervezô mérnök a folyamatba, ugyanakkor eljutottunk odáig, hogy tulajdonképpen a mérnöki konstrukciós tevékenységeknek is lehet dizájnértéke. Nem a klasszikus értelemben vett formatervezésrôl vagy tárgytervezésrôl beszélünk, de szerkezetesztétikai oldalról is meg lehet közelíteni ezeket a kérdéseket, amellett, hogy nyilván vannak olyan evidenciák, mint az építészképzés vagy a belsôépítészeti képzés, ami természetesen kihagyhatatlan ebbôl a felsorolásból. Ismert eredmény a Pollackon egy hibridautó tervezése, amelyben több diszciplína jelenik meg: épületgépészek, informatikusok, villamosmérnökök, ipari formatervezôk – ennek szintén van dizájnértéke is amellett, hogy mérnöki eredményként sem utolsó. Lehet, hogy harmadik vonalon ez az autó szimbolizálni tudja azt, amit itt a Pollackon dizájneredménynek hívunk.

— Van-e valamiféle kapcsolat, együttmûködés, megbízás a megye vállalkozásai (akár a rendezvényeken megjelent cégek) és az ön által képviselt egyetemi kar között a dizájn területén?

— Az oktatásban igyekszünk a hallgatókat valódi feladatok felé terelni. Az építészképzésben mindig valamilyen valós helyszínen, valódi problémához kapcsolódnak a féléves feladatok. Általában önkormányzati döntéshozók, civil szervezetek, vagy egyéb csoportok keresnek meg bennünket, hogy egy település vagy településrész problémáit elemezzük a hallgatókkal, aminek eredményeként készüljenek beépítési vázlatok és akár épületek is épüljenek ezekre a területekre. Pécs városával is nagyon jó a kapcsolatunk, a fôépítész, Csaba Ders által kisebb-nagyobb léptékû feladatokba is be tudjuk kapcsolni hallgatóinkat.

Emellett a karunkon tanulók a Tudományos Diákköri Konferencia kapcsán is foglalkoznak valódi kérdésekkel, így azt mondhatom, hogy a külsô kapcsolatok kihagyhatatlanok a felsôoktatásból. A másik oldalról pedig lehetôséget is látok benne, hiszen a karon a gépészmérnöki területen elindult a duális képzés, ami valódi szereplôk bekapcsolását feltételezi a felsôoktatásba. Mi a kormányzat szándékaival megegyezôen ugyanezt szeretnénk megerôsíteni a többi szakon is.

KREATÍV IPAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

Újra középpontban a kreatív Immár második alkalommal indult útjára október elején az Önindító, a kreatív ipari és turisztikai vállalkozási ötleteket támogató munkaerô-piaci program.

Idén tizennyolcan vesznek részt a képzésben, valamint indíthatják el vállalkozásukat.

Az Önindító 2014 néven futó új munkaerô-piaci program célja a Pécsett és Baranyában meglévô kihasználatlan kreatív munkaerô elsôdleges munkaerô-piacra segítése, illetve az újonnan alakuló kreatív és turisztikai vállalkozások támogatása, ezáltal a térség kulturális, turisztikai vonzerejének növelése.

A program a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja – a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesülettel, a DélDunántúli Idegenforgalmi NKft.-vel és a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal együttmûködve valósul meg. A szakmai együttmûködôk köre 2014-ben kibôvült a pécsi önkormányzattal. Az új partner révén a program résztvevôi lehetôséget kapnak vállalkozásaik piaci megjelenésére, amelyhez a város rendelkezésükre bocsátja a kihasználatlan üzlethelyiségeket. A sikeres vállalkozások az elsô évben ingyenesen használhatják ezeket.

A kreatív ipar jelen van Pécs életében. Az egyetemi karok, a fiatal értelmiségiek magas aránya, a kulturális környezet együttesen erôs hatást gyakorol a város életére, a megjelenô kreatív munkaerôre, amelynek jelenlétét támogatással erôsebbé és stabilabbá lehet tenni.

Ezen szempontokat figyelembe véve hirdette meg a Munkaügyi Központ a speciális munkaerô-piaci programot, ami két „lábon” állva, támogatja az egyéni kreatív, de piaci szempontból életképes vállalkozói kezdeményezéseket, valamint azokat a már meglévô vállalkozásokat, amelyek a kreatív ipar te-

rületén növelik a foglalkoztatottak számát, erôsítve ezzel Pécs és Baranya speciális kulturális ipari szerepét a gazdaságban. Az egyéni pályázók számára meghirdetett program az Önindító nevet kapta, míg a már mûködô vállalkozások által foglalkoztatásra került, regisztrált munkanélküli kreatív alkotók a „Bekapcsoló” program résztvevôivé váltak.

Az Önindító program keretében az elmúlt esztendôben negyven pályázóból húszan vehettek részt, a tavaly október végén zárult 500 órás – 150 óra elmélet, 350 óra gyakorlat – komplex vállalkozói képzésben. Az elsô 6 hónapban a résztvevôk keresetpótló támogatásban részesültek. Azonban akik a képzés végén saját vállalkozás elindítása mellett döntöttek, novemberben kezdhették meg tevékenységüket. Ôk a vállalkozás alapításához 2 millió forint vissza nem térítendô támogatást és 6 havi bértámogatást pályázhattak meg.

A 20 Önindítós résztvevô közül tizenheten éltek a lehetôséggel, közülük nyolcan igénybe vették a kétmillió forintos támogatást, amit vállalkozásuk eszközbeszerzéseire fordítottak.

Az Önindító 2014-re negyven-hárman nyújtották be pályázatukat, közülük tizennyolcan vehetnek részt a programban. A kiválasztottak csaknem fele magas színvonalú termékkel, illetve ötlettel jelentkezett. A 79 millió forintos összköltségvetésû projekt megvalósításához szükséges forrást a Munkaerô-piaci Alap biztosítja.

— Pécs gazdaságának beindítását alulról szervezôdô módon, kisvállalkozásokkal kell beindítani, erre pedig jó példa a kreatív ipar – hangsúlyozza dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. — Az Önindítóprogram keretében megvalósult együtt-

Dél-Dunántúli Gazdaság

ipar mûködés – állami szervezetek, magánszemélyek és vállalkozások közötti – példa értékû lehet az egész országban.

Bízom benne, hogy ez most is eredményes lesz és újabb, hosszú távon is sikeres kreatív vállalkozások jönnek létre a térségben.

E gondolatot továbbvíve, Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter vezetôje annak a véleményének adott hangot, hogy az önkormányzat által felajánlott ingatlanok, irodahelyiségek nagy segítséget jelentenek majd az Önindítósoknak a vállalkozásaik beindításához.

Szólt arról is, a tavaly elindult vállalkozások mûködnek, élnek, a program során szerzett ismeretekkel felvértezve dolgoznak.

— Ez a képzési lehetôség a regisztrált álláskeresô, de vállalkozni kívánó embereknek szól, s leginkább a kreatív iparra van kihegyezve – mondja Janovics László, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetôje.

A jelentkezôket a saját szakmájukban sikeres vállalkozók segítik tanácsokkal, többek között a Rovitex, amelyet 19 éve egyszemélyes vállalkozásként alapítottak, mára pedig piacvezetôvé vált, és százaknak ad munkát.

— A város életében fontos szerepet játszik az Önindító program – hangsúlyozza Páva Zsolt, Pécs polgármestere. — Sikerességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy immár második alkalommal hirdetik meg, s egyben arra is bizonyíték, hogy a kreatív iparnak van létjogosultsá-

KREATÍV IPAR ga Baranya székhelyén. Az pedig igazán örvendetes, hogy a programban jobbára fiatalok vesznek részt.

Kitért arra is, a város nagy örömmel állt és áll a program mellé, bízva abban, hogy ezzel is lendületet adhatnak és hozzájárulhatnak új munkahelyek létrejöttéhez.

S, hogy ebben az esztendôben milyen tevékenységekkel pályáztak, íme a színes paletta: A szemelyi Bosnyák Gabriella kézzel font, növényekkel festett fonalakból készít kendôket, sálakat. Drávai Diána formatervezô mérnök pachwork stílusban tervez öltözékeket, kiegészítôket.

Dráviané Németh Eszter lakberendezô, ruhatervezô a lányával közösen lakberendezéshez kiegészítôket, valamint újrahasznosított alapanyagokból speciális gyerekruhákat és kiegészítôket, 5 in 1 funkciójú gyerekülés-védôt terveznek és készítenek, valamint plus size méretû hölgyeknek pedig különleges optikai hatást elôidézô öltözékeket. Futó Márton József tájépítész mobil, bérelhetô, enteriôr kertek mellett, a Dél-Dunántúl mondavilágára épülô stratégiai társasjátékot és történelmi személyiségeket bemutató kártyajátékot készít és tervez. Gécziné Szandtner Lídia az általa varrt egyedi tervezésû felsôruházati termékeket és táskákat az interneten keresztül kívánja értékesíteni. A szigetvári Hegyi János egy egészen különleges területen kíván vállalkozást indítani, speciális hidegburkolási technikát, a márványglettelést alkalmazná, vállalkozása a Stílus az örökkévalósághoz nevet viselné. Hudson Szandra natúr kozmetikumokat készít helyi specifikus alapanyagokból, az egészségügyi turizmushoz kapcsolódóan, e termékeket elsôsorban szállodákban, panziókban értékesítené. Karlóczy Edina a kulturális turisztikai területén alkalmazható, kreatív és játékos formában történô élményközvetítésre dolgozta ki interaktív, Pécs értékeit felfûzô kódfejtô kalandjátékát a Code-X-et.

Koller Eszter speciális dobozhajtogatási technikát alkalmazva készít ajándéktárgyak, bonbonok csomago-

27

lására alkalmas, a hagyományos formáktól eltérô, saját maga által tervezett design-nal papírdobozokat, Kovács Anett a belvárosban nyitna nôi és gyermek méretes szabóságot. Látványmûhelyében egyedi ruhákat tervezne és készítene.

Lehôczné Kardos Andrea, két éve tervezi – a Pécsi Animáció Története kiállítás létrehozója –, hogy animációs mûhelyt hoz létre kézzel rajzolt rövidfilmek készítésére, ezzel felélesztve a rajzfilmkészítést, amely Pécsett negyven éves múltra tekint vissza. Mester János családfakutatásra alapozná a vállalkozását, Szabó Ákos ipari és rusztikus ihletésû dekorációs tárgyakat és bútorokat készítene és értékesítene újrahasznosított alapanyagokból. Szabó Tímea ruhatervezô Budapesten a KREA kortárs mûvészeti iskolában divattervezô szakon végzett. Az elmúlt esztendôben alapította meg a Chich Street Design márkát. Izgalmas, nôies darabjainak funkcionalitásával, apró design trükkökkel egyediséget kíván bevinni a mai nôk életébe, míg az újpetrei Szipl Marianna textiltervezô látványmûhelyben készítene természetes alapanyagból varrt játékokat elôállító hölgy – nemzetközi díjakat nyert macijaival játék medvéket. A mecseknádasdi Teimel Cintia, fazekas-dinasztia tagjaként, a családi hagyományokat folytatva Mecseknádasd és Óbánya között hozná létre mûhelyét, ahol egyedi tervezésû kerámiatárgyakat készítene, valamint a fazekassághoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtana. Tóth Márton István komplex közösségi, kulturális és szociális tér létrehozását tervezi, Vincze Judit keramikus pedig új forma- és színvilágú, áttört mintájú lámpák készítése mellett kézmûves foglalkozásokat szervezne nyitott mûhely keretében gyerekeknek, valamint fiatal felnôtteknek úgynevezett forgó-mûhelyt szervezne.

Sz. K.

28

MESTERSÉGÜNK CÍMERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy mester önmagával szemben is A cukrászda teraszán foglalunk helyet. Mások is így tesznek, igyekeznek kihasználni az ôsz utolsó meleg napjait. Dél körül jár az idô, szinte megállás nélkül érkeznek a vendégek, fiatalabbak, idôsebbek.

KOVÁCS KÁLMÁN, a Kovács Cukrászda egyik tulajdonosa, mindenkit üdvözöl, szinte nincs olyan közöttük, akivel ne váltana néhány szót.

Pécsett, a kertváros egyik tízemeletes épülete alsó szintjén található cukrászdát a feleségével közösen – ki szintén cukrász – nyitották meg. Az itt mûködô mûhelyükben találják ki és készítik el egyedi süteményeiket. Néhány éve már újabb családtag is részt vesz ebben a munkában, a Vendéglátóipari Fôiskolát végzett nagyobbik fiúk, Gábor is velük dolgozik, aki ettôl a tanévtôl Pécsett, a Rét utcai Kereskedelmi-, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképzô- és Szakközépiskolában is tanít. A kisebbik Norbert – aki ugyan ügyvédnek tanul – nyaranta szintén velük dolgozik, s igyekszik ellesni a fogásokat.

Kovács Kálmán mindig is cukrász akart lenni, tanulóként a Nádor Szálló Cukrászüzemben igyekezett ellesni a fogásokat. A feleségét is ott ismerte meg, aki szintén cukrásznak tanult. A legjobb szakemberek tanították ôket.

Mindannyian otthon voltak a szakmájukban, s igyekeztek átadni a tudásukat, igényességre nevelték ôket.

— Néhány évre rá, hogy letettem a szakmunkásvizsgát, már voltak tanulóim – mondja. — A mai napig vannak, mert fontosnak tartom, hogy fennmaradjon ez a szakma. A tanulóinknak igyekszünk a cukrászat szépségeit is megmutatni, megszerettetni velük ezt a szakmát. A cukrászat nagyon munkaigényes, számos mûveletet kell ahhoz végrehajtani, hogy elkészüljön egy mignon, vagy akár egy egyszerû torta. A cukrászatból pedig csak úgy lehet megélni, ha mindig friss sütemény várja a vendégeket. Most több olyan tanulónk van, aki-

magas követelményeket állít ken látszik, hogy érdekli ôket, valóban meg akarják tanulni a szakmát.

Nemrég tanuló-versenyen is részt vettek, ahol egy különleges gesztenye tortát készítettek, amelyet közösen kísérleteztek ki, ugyanis a térségre jellemzô alapanyagokból kellett tortát készíteniük. Zengôvárkony híres a szelídgesztenyésérôl, ezért esett erre a választásunk. A torta különlegessége a díszítés volt, apró gesztenyenyelveket zöld színû, marcipánból formázott levelekre ültettek rá.

— Számomra a mester cím a szakma csúcsát jelenti, amelyhez egyfajta emberi tartás is járul – hangsúlyozza. — A szakmát már így is fenyegeti egyfajta felhígulás. Nem csak a rokonszakmák kezdenek el foglalkozni cukrász-termékek készítésével, hanem egyre több helyen indítanak háziasszonyok részére cukrászképzést 120-200 órában, akik ezt követôen otthon kezdenek el tortákat, süteményeket sütni nemcsak a családnak, rokonságnak, de eladásra is.

Ezért is gondolom úgy, hogy azt a pár

Mint mondja, annak idején a mestervizsgát nemcsak azért tette le, mert a szakma csúcsának tartotta, hanem az is közrejátszott a döntésében, hogy tanulókkal foglalkozott. Véleménye szerint jó is, meg rossz is, hogy a jövô tanévtôl már csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal. Jó, mert akkor olyanok vezetik be ôket a szakma rejtelmeibe, akik maguk is magas színvonalon mûvelik.

Kérdés azonban, hogy ennek következtében nem kerülnek-e be ebbe a körbe olyanok is, akik kevésbé jók? Nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy elvesztheti a mester cím a rangját? Aki a mester címet célul tûzi ki maga elé, már a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésétôl igényesebb a munkájára, magasabb követelményeket támaszt önmagával szemben is. Elhivatottságot érez a szakmája iránt.

embert kellene megkeresni – amíg nem nevelôdik ki az a szakember gárda, amelyik valóban mestere a szakmájának –, aki már rendelkezik mesterlevéllel, s bizonyította az évek során, hogy jó szakemberek kerülnek ki a keze alól.

Vallja, csak az kaphasson mesterlevelet, aki megérdemli. S azok a gyakorlati helyek, ahol mesterek tanítanak fontos lenne, hogy megkülönböztetett figyelemben részesüljenek, s ismét jelentsen rangot az elhelyezkedéskor, hogy ki, melyik cukrászatban volt szakmai gyakorlaton. A cukrászat olyan szakma, amelyben hosszú távon kell gondolkodni. S az sem biztos, hogy minden végzett cukrász alkalmas arra, hogy egyszer mester legyen. Sok függ attól, hogy valaki mennyire képes kiaknázni a benne lévô képességeket.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

TANULÓSZERZÔDÉS

A rossz idô ellenére sem állt le a munka a GLT Szigetvár Kft. központi telephelyén. A tanmûhelyként is szolgáló irodaházban már csak néhányan tartózkodtak, a többiek a reggeli eligazítást követôen a térség településein lévô munkaterületekre mentek, a tanulók is velük tartottak.

— Az épületgépész szakmákra egyre kevesebben jelentkeznek, éppen ezért igyekszünk minél inkább felkelteni a környékbeli településen élô gyerekek érdeklôdését – kezdi beszélgetésünket BITTNER RÓBERT, a GLT Szigetvár Kft. ügyvezetôje. — Húsz kilométeres körzetbôl fogadunk csôszerelô, gázcsôszerelô és gázkészülék-szerelô tanulókat, akiknek az elméleti képzése Pécsett folyik. Jelenleg két másodszakmás gázszerelô tanulónk van.

Az épületgépész szakmát igyekeznek a környékbeli iskolákban népszerûsíteni. A felsô tagozaton osztályfônöki óra keretében nyílik erre mód, e mellett részt vesznek a Nyitott mûhely programban is. A központi épületükben bemutató falat hoztak létre, amelyen különbözô színûek az egyes – víz, gáz – vezetékek, s jól látható, miként csatlakoznak rájuk a kazánok, s egyéb gázzal mûködô berendezések. Minden lehetséges módon igyekeznek felkelteni az érdeklôdésüket.

Mint mondja, a kamara által összeállított tematika alapján folyik a gyakorlati képzés. E mellett igyekeznek a tanulóiknál tapasztalt hiányosságokat is pótolni, ugyanis egyre másra szembesülnek azzal, hogy nem tudnak hegeszteni, mert se a láng-, se az ívhegesztés nem része a tananyagnak.

— Az egyik másodszakmás tanulónk nem nálunk volt, ôt most tanítjuk hegeszteni – folytatja tovább. — Mind a két tanulónk ügyes, szeretnénk a végzést követôen tovább foglalkoztatni ôket.

Vannak hagyományai a tanulóképzésnek a cégnél, ahol több mint hetvenen dolgoznak, munkatársaik csaknem fele náluk volt tanuló. Mire végeztek nem csak a szakmát sajátították el, de a velük szemben támasztott elvárásokat is.

— Már az elsô napon arra hívjuk fel a figyelmüket, hogy kérdezzenek, nyitott szemmel járjanak, igyekezzenek minden lehetséges fogást elsajátítani – hangsúlyozza Bittner Róbert. — Azt is elmondjuk nekik, hogy aki jól teljesít, akár néhány év alatt vezetô szerelô is le-

sek legyenek önálló döntéseket hozni, s érezzék át az azzal járó felelôsséget is.

Vallja, a piacon akkor lehet talpon maradni, ha nem csak jól, hanem szépen is dolgozik valaki. A seprût egy vezetô szerelônek is meg kell fogni, mert a munkaterületet tisztán kell átadni a megrendelônek. S ezt már a legelején tudatosítani kell a tanulókban is.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy bízik benne, hogy az építôipar ismét felfelé ívelô ágba kerül, s itthon is több munkájuk lesz. Jelenleg ugyanis nagyobb részben Németországban és Ausztriában dolgoznak.

Bittner Róbert gépészmérnökként szerzett diplomát, s több mint egy évtizede foglalkozik tanulók képzésével a jelenlegi munkahelyén. A végzést köve-

Munkatársaik csaknem fele

náluk volt tanuló het, mert nálunk nem az életkor, hanem a rátermettség számít.

Mostanában történt meg az is, hogy egy volt tanulójuk három év után került ebbe a beosztásba, a külföldi megrendelôtôl kapott visszajelzések alapján, mely szerint nem csak a saját munkáját végezte el magas minôségben, de értett a munkatársai nyelvén is, tudta ôket irányítani.

— Nagy hangsúlyt helyezünk a szakmai fogások elsajátítása mellett arra is, hogy tanulók ne csak gázcsöveket és összekötôelemeket lássanak, hanem az ezek felhasználásával megszületô végeredményt is, azt miként alakul ki ezek összeillesztésével egy rendszer – emeli ki. — Mindezt azért tartjuk fontosnak, hogy felismerje, egyértelmûvé váljon számára, ha ezeket rosszul illeszti össze, emberek életét veszélyezteti.

Fontos, hogy gondolkodjanak, s ne rutinszerûen kezdjenek bele a hálózat kiépítésébe, hanem minden esetben nézzék át a kezükbe kapott mûszaki rajzot, s ha kell javítsák ki benne a hibát. Képe-

tôen számos helyen dolgozott, többek között a Pécsi Dohánygyárban, a Pécsi Tatarozó Vállalatnál, mint mûvezetô, s a nagypeterdi tsz-ben, ahol munkavédelmi vezetô volt.

— Az eltelt évek alatt sok tanuló megfordult a kezem alatt. Hallottam róla, hogy a következô tanévtôl már csak mesterek foglalkozhatnak velük. Nem lesz egyszerû e cél megvalósítása. A mi cégünknél is dolgoztak mesterlevéllel rendelkezô szakemberek. A gazdasági válság idején az elsôk között voltak, akik máshol keresték a boldogulásukat.

Véleményem szerint inkább azt kellene megvizsgálni, hogy az egyes gyakorlati képzôhelyekrôl kikerült végzett szerelôk milyen munkát adnak ki a kezük alól, s az alapján kellene eldönteni, mely helyek alkalmasak rá. Mi a tanulóinkat a napi munkába vonjuk be. Az egyes munkahelyeken a vezetôszerelôk foglalkoznak velük, bent a telephelyen pedig az adott szakterület legjobbjai – zárja beszélgetésünket, mert éppen végszóra megérkezik a cég egyik ügyfele.

Sz.K.

30

PÁLYÁZATOK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Indul a pályázati szezon Aktuális hazai és brüsszeli pályázatok

A felkészült kkv-k könnyen forráshoz juthatnak Nagy volt az érdeklôdés a kamara és az MKB Bank pályázatokról és a finanszírozásról szóló rendezvényén. A résztvevôk nem csak a várható pályázatokról és a pályázati rendszerrôl juthattak információhoz, hanem a bank szakértô segítségével értesülhettek a pályázatok (elô-) finanszírozási lehetôségeirôl is.

be. Kiemelte, hogy ezen EU-s források elérése nagy kihívás egy kkv számára, viszont egy jól átgondolt projekttervvel és szakértôk segítségével nem lehetetlen sikeresen pályázni.

A második részben a finanszírozásé volt a fôszerep: Angeli Krystyna (MKB Bank) bemutatta a vállalkozásoknak, hogy az

MKB milyen finanszírozási lehetôségeket kínál számukra a fejlesztéseik és pályázataik finanszírozására.

Ez követôen a résztvevôk Kondrát Zsolt (MKB Bank) vezetô elemzô segítségével tájékozódhattak a jelenlegi gazdaságpolitikai folyamatokról és azok várható hatásairól.

A publikus elôadások elérhetôek a kamara honlapjáról.

A program elsô fele a pályázatokról szólt: Dr. Sitányi László (DDRFÜ) ismertette az új pályázati rendszer felépítését.

Kiemelte, hogy a jövôben csökkenni fognak az adminisztrációs terhek, pl.: bizonyos igazolásokat nem kell majd a pályázóknak benyújtaniuk, mivel a közremûködô szervek hozzáférést kapnak a hivatalos adatbázisokhoz.

Mlynarik Miklós (Tenderauditok Kft.) a gazdaságfejlesztési és innovációs forrásokat ismertette általánosságban, mivel a pontos kiírások még nem kerültek nyilvánosságra.

Rabb Szabolcs (kamara) a H2020 program keretében a KKV-k számára elérhetô pályázati lehetôségeket mutatta

EU Jövô Internet PPP Program – 80 millió euró támogatás kkv-knak Az Európai Bizottság 2014. szeptember 17-én indította útjára a FIWARE Accelerator Programot, amely internetes alkalmazásokat fejlesztô európai vállalkozások megerôsítését célozza. A cél, legalább 1000 alkalmazás-fejlesztô vállalkozás támogatása.

Az EU a Future Internet Public Private Partnership (FI PPP) programjának 3. pályázati fordulójában 16 projektet választott ki támogatásra. Ezek az ún. Accelerator projektek 80 millió

Euró támogatást osztanak szét nyílt pályázatokon (Open Call) keresztül kkvknak, start-up és web-es vállalkozásoknak, hogy „okos” internetes alkalmazásokat és szolgáltatásokat fejlesszenek ki az FI PPP programban létrehozott nyílt fejlesztési platformra, a FIWARE technológiára alapozva.

A 16 Accelerator projekt, melyekben három magyar nyertes vállalkozás is van, pályázatokat hirdet meg vállalkozások részére, hogy „smart” alkal-

mazásokat fejlesszenek ki többek között olyan területeken, mint az energia, közlekedés, mezôgazdaság és élelmiszeripar, egészségügy, kreatív iparágak, logisztika, gyártástechnológia és okos városok. A pályázatokon nyertes vállalkozások 50-150 ezer euró vissza nem térítendô támogatást kaphatnak innovatív alkalmazások kifejlesztésére.

További információ a pályázatokról és a kamara által ajánlott pályázatíró cégekrôl: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

PÁLYÁZATOK

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bôvítése A hazai ipar fejlesztése érdekében a felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bôvítése, amely során lehetôség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplôi számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására.

A felhívás célcsoportjába azon vállalkozások (és vállalkozók) tartoznak, amelyek hozzáadott érték növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük eredményeként helyi, nemzeti, de fôleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.

Támogatást igénylôk köre A felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be: a. mikro-, kis-, és középvállalkozások, b. melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelôzô legutolsó lezárt,

teljes üzleti évben minimum 1 fô volt, c. magas szinten feldolgozott terméket elôállító iparágak vállalkozásai (pl. a szolgáltató szektor, az építôipar és a bányászat kivételével), amelyek hozzáadott érték-növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük az „Ágazati fókusz” címû mellékletben foglalt tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódik, és a fejlesztés eredményeként helyi, nemzeti, de fôleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.

Támogatás A felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendô támogatásnak minôsül, a projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 300.000.000 Ft lehet. a. Az igényelhetô vissza nem térítendô támogatás összege: minimum 10.000.000 Ft, maximum 100.000.000 Ft.

b. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a, de legfeljebb – beleértve a projekthez más forrásból igénybe vett állami támogatást – az Atr. 25.§-a szerint meghatározott mérték.

Legalább 20.000.000 Ft támogatási összeg megítélése esetén elôleg igényelhetô.

Az elszámolható költségek köre: ● Gyártáshoz kapcsolódó, új termelô eszköz beszerzése ● Anyagmozgatáshoz és csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése ● Infrastrukturális és ingatlan beruházás ● Információs technológiafejlesztéshez kapcsolódó, egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékû hardver beszerzése ● Információs technológiafejlesztéshez kapcsolódó szoftverek beszerzése ● Termelôeszközhöz kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára Beadási határidô: 2014. 12. 31.

Mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása A felhívás a vállalkozások külpiacra lépését kívánja elôsegíteni a hatékony külpiaci marketingtevékenység támogatása, kiállításokon, vásárokon való megjelenés elôsegítése, illetve a piaci versenyben való eredményes részvételhez szükséges tudás biztosítása által.

Támogatást igénylôk köre a. mikro-, kis- és középvállalkozások, b. melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelôzô legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 10 fô volt, c. melyek magas szinten feldolgozott terméket elôállító iparágak vállalkozásai (pl.: a szolgáltató szektor, az építôipar és bányászat kivételével), amelyek hozzáadott értéknövekedési potenciállal vagy export-

növekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük az „Ágazati fókusz” címû mellékletben foglalt tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódik, és a fejlesztés eredményeként helyi, nemzeti, de fôleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.

●

●

● ●

Támogatás Az igényelhetô vissza nem térítendô támogatás összege: minimum 3 000 000 Ft, maximum 7 500 000 Ft. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a, de maximálisan a támogatási intenzitásokra vonatkozó szabályok által elôírt érték.

Elszámolható költségek ● Külföldi kiállításon vagy vásáron

●

●

●

való részvétel Magas szinten feldolgozott, végfogyasztásra szánt termékhez kapcsolódó külföldi árubemutató szervezése Piacra jutás tevékenységhez kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások Online megjelenés támogatása Tanácsadás igénybevétele Piackutatás elkészítéséhez kötôdô szakértôi és tanulmánykészítési szolgáltatás igénybevétele Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége Innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége

Beadási határidô: 2014. 12. 31.

32

AUTÓTESZT

Világbajnokok a Forma-1-ben, az AMG változatok és az SLS igazi utcai fenevad, a Mercedes mégis sokaknak a kényelmes utazás szinonimája. Tiffán Imre borász a Pappas Autó új Mercedes-Benz C-osztályának komfortra hangolt változatát próbálta ki.

— Az elsô percekben megbizonyosodtam arról, hogy még mindig helyes a teóriám, a legjobb autókat a németek gyártják. Sugárzik az autó külsejérôl, hogy ez itt az autóipar egyik csúcsa. Az utastér kialakítása, színösszeállítása pedig igazolja az elsô benyomásainkat.

— Volt már Mercedese?

— Még nem volt, de úgy gondolom, akinek egyszer van egy, az már nem ül más márkába. A borászat miatt rendszeresen szállítok árut is. A magyar adójogszabályok miatt csak a pickup alkalmas arra, hogy 5 személyt és árut is szállítsak, így már a harmadik pickupot használom. Az esô kettô japán volt, most egy német gyártmánnyal járok, és maximálisan elégedett vagyok.

— Villány és Pécs között ingázik?

— Emellett még Budapest a gyakori célpontom, így sokat használom az M6ost. Egyszer jó lenne egy ilyen limuzinnal utazni, biztosan nagyon pihentetô vele az autópálya. Elnézve a felszerelését, ezt a tesztautót mintha egyenesen arra a célra válogatták volna össze.

— Az elektronikus segédberendezések valóban segítik a vezetést?

— Több márkánál láttam már ezeket a kiegészítôket, a távolságtartó radaros tempomatot, a holttérfigyelôt, a fáradságfigyelôt, de itt valahogy harmonikus

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Tiffán Imre – egészet alkot a rendszer. Arról, hogy még a kormányzásba is beavatkozik, és gyakorlatilag helyettünk vezet az autó, még csak olvastam. Ha lankad a figyelem, automatikusan kormányoz, és követi a sávot. Az életben megtapasztalva kicsit ijesztô is, amikor helyettünk vezet az autó, de az elsô pillanatra egyértelmû, hogy mennyire biztonságos.

— Ki lehet igazodni ennyi kiegészítô közt, nem túl bonyolult?

— A felsô kategóriás autókban az a csodálatos, hogy ezeket a rendszereket nagyon természetesen integrálták az autóba. Egy rövid tesztúton, vagy az elsô napokban biztosan sokat kell velük foglalkozni. Ha már megismerkedett velük a tulajdonos, és az ízlésének megfelelôen beállította ôket, akkor rögtön kerek a világ. Persze tudom, hogy a háttérben mérnökórák ezrei és komoly kutatások vannak, de hát ettôl lesz a C-osztály a kategória egyik csúcsa.

— No meg a légrugótól, amit egyedüliként kínál ebben az osztályban.

— Ennek értékeléséhez igazán ínyencnek kell lenni. Úgy gondolom egy átlagautóst már az alapfelszerelés hagyományos rugózása is tökéletesen kielégít. A futómû karakterisztikájának változtatásakor az egész autó viselkedése megváltozik, bár a Sport+ mód kihegyezett viselkedése kicsit idegen ettôl a komfortos tesztautótól.

— Talán épp ez a személyre szabhatóság az egyik titka a Mercedesnek?

— Ez az autó olyan, mint egy finom öltöny. Aki többet akar a konfekciónál, az besétál a szabóhoz, ami ebben az esetben a felkészült értékesítô, és egy szabászati folyamat során pontosan az ô igényeihez alakítanak egy autót. Az extralistát elnézve a variációk száma szinte végtelen, így szinte kizárt, hogy két egyforma C osztályos Mercedes jöjjön szembe az utcán.

— Ezért nehéz tesztelni egy új C osztályt, mert az adott tesztautót kell értékelni.

— Tavasszal már olvastam az újságban egy C osztály tesztet, de ez a kocsi, teljesen más karakter, mintha más modellben ülnénk. A világos kárpit, az üvegtetôvel nagyon hangulatos, olyan, mint egy elegáns klubszoba. Magamnak biztosan nem választanám, mert két gyerekkel vakmerôség egy világos kárpittal burkolt utastér. Az ülések nagyon kényelmesek, tetszik a változtatható

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

33

Mercedes Benz C 220 BlueTEC üléshosszúság. Az ergonómia és a kidolgozás szenzációs, az anyagok hibátlanok, és fantasztikus a zajcsillapítás is, 160-ig gyakorlatilag néma az autó. Jellemzô, hogy amibe bele tudnék kötni, az kizárólag szubjektív elem. Nekem például nem tetszik a középsô, tabletszerûen kiemelkedô képernyô, és az elsô lökhárító alsó részének mozgalmas kialakítása. Viszont biztos vagyok benne, hogy sokan rajonganak ezért a két elemért.

— A lökhárító alja a Forma-1-es autót idézi, ez már világbajnoki utalás.

— Nagyszerû munkát végzett a gyár, hiszen visszatérésük után néhány évvel elhódították a bajnoki címet. Bár az autó számomra csak egy használati tárgy, a borászatunkban nagyon sok magyar autóversenyzô vendégeskedik, így követem a motorsportokat is. Baumgartner Zsolttal baráti a viszonyunk, tôle sok belsô információt is megtudok a Forma-1-rôl. Michelisz Norbit is ismerem, szurkolok is neki a WTCC-ben.

— A 220-as dízel nem éppen F1-es autó, de ha kell elég fürge.

— A hiszem ez a motor, optimális választás a magyar viszonyokhoz. Finoman duruzsol, keveset fogyaszt, a 230-as végsebesség és a 7.7 másodperces gyorsulás is remek. Mai szokás szerint beleépítettek rengeteg fogyasztáscsökkentô trükköt is, ráadásul a takarékosságra ECO kijelzéssel is ösztönöz a kocsi.

— A 21. század is megérkezett, az okostelefonunkba is beköltözik az autó.

— A németek egy szinttel továbbléptek az integrációban. Nagyon ötletes, hogy este otthon a kanapéról is lekérdezhetjük az autó adatait, megtudjuk mennyi az üzemanyag, kell e reggel tankolni, vagy épp mikor esedékes a szerviz. Az is szimpatikus, hogy az autó a szervizzel is kommunikál, így felkészülten várják a karbantartásokon.

Számomra az intelligens világítási rendszer is a jövôt képviseli. A kamrák

és érzékelôk segítségével úgy alakítja az autó a LED-es lámpák fénycsóváját, hogy mindig a lehetô legtöbbet lássuk.

A belsô világítás a hangulatfényekkel varázslatos, néha azon gondolkodik az ember, hogy technikailag hogyan lehetett mindezt megvalósítani.

— Mindezért meg is kérik az árat a kasszánál.

— Persze nem olcsó a C osztályú Mercedes, de ha azt nézzük, hogy a benzines alapára 9 millió, és egy modern, jól felszerelt kiskocsi is 5-6 millió, már nem is hangzik olyan vészesen. Az extrák közül egyesével lehet válogatni, így csak azért kell fizetni, amire valóban szükségünk van. Árnyalja még a képet az integrált szerviz és karbantartáscsomag. Nem is az ingyenes karbantartások összege számít igazán, hanem az, hogy az autó eladásakor biztos lehet benne a vevô, hogy a kocsi makulátlan elôéletû, így nincs kockázat. Végül ne feledjük az öltönyös párhuzamot, egy minôségi öltöny sosem olcsó.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2143 cm3 Maximális teljesítmény: 170 LE 3000-4200/min Maximális nyomaték: 400 Nm 1400-2800/min Saját tömeg: 1550 kg Csomagtér: 480 l Maximális sebesség: 234 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8.1 s Átlagfogyasztás: 4.5 l Alapár (C220CDI): 10 201 910 Ft Fontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Csomag, esôszenzor, Thermatic klímaautomatika, StartSTOP rendszer, ESP, éberségfigyelô, adaptív fékrendszer, kanyardinamika asszisztens, guminyomás ellenôrzô, ütközésre figyelmeztetô rendszer, elsô- oldalsó- függöny- és térdlégzsák, Bluetooth telefonkihangosító

34

KULTÚRA

Dél-Dunántúli Gazdaság

32. Magyar Sajtófotó kiállítás a Pécsi Mûvészetek és Irodalom Házában Az elmúlt év legemlékezetesebb pillanatai a legjobb magyar fotóriporterek objektívén keresztül A Pécsi Mûvészetek és Irodalom Házában nyílt meg november 18-án a magyar fotóriporteri szakma legnagyobb seregszemléje. A 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás – az országos kiállítás sorozat programjaként – december 23-ig tekinthetô meg a Széchenyi István tér 7-8. szám alatt található Martyn Ferenc Galériában.

Az elmúlt évhez képest idén 22 százalékkal több, csaknem 10 000 pályamû érkezett a közel 4 millió forint összdíjazású 32. Magyar Sajtófotó Pályázatra.

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelôen a 13 kategóriadíj mellett idén is hat különdíjat ítélt oda a tehetséges magyar fotóriportereknek a hazai és nemzetközi szakemberekbôl álló zsûri, amelynek idén tagja volt Máté Péter, pécsi születésû fotoriporter is.

A 2013. év legjobb magyar sajtófotóit bemutató 32.

Magyar Sajtófotó Kiállításon 92 fotós 387 képébôl látható válogatás december 23-ig.

A 32. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjai ebben az évben jellemzôen a 30-as, 40-es korosztály képviselôi közül kerültek ki, ezért a kiállítás képanyaga is elsôsorban az ô látásmódjukat tükrözi. Az idei trendhez illeszkedve a rendezvény fô támogatója, a TakarékPont hálózat a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotóriportert díjazta. „Magyarország legnépszerûbb fotópályázata már sok jó fotográfust tett ismertté az olvasók, a média fogyasztói elôtt. Képeik úgy jelenhetnek meg a falakon, ahogyan lapjaikban, weboldalaikon csak nagy ritkán: kiemelt helyen” – hangsúlyozza Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke.

A 32. Magyar Sajtófotó Kiállításon a pályázat nyertes képei és sorozatai mellett a rendezôk olyan fotókat igyekeztek válogatni, amelyek érzelmileg is megmozgatják a látogatókat. A Magyar Sajtófotó Kiállítás mindig hiteles lenyomata kíván lenni egy adott évnek. Ugyanakkor fontos, hogy nemcsak elgondolkodtató, hanem személyes és szórakoztató is legyen. A tavalyi Sziget Fesztivál, vagy épp a márciusi havazás képeire pillantva önkéntelenül is felelevenítjük magunkban, hogy hol voltunk és mit csináltunk éppen akkor. Ez egyfajta közösségi idôutazás.

A Szigetvári Takarék több évtizedes fennállása óta megkülönböztetett figyelemmel kíséri a társadalmat foglalkoztató kérdéseket és aktív szerepet vállal megoldásukban. A felkarolt ügyek minden esetben összhangban állnak a Takarékszövetkezet vállalati értékeivel, felelôs szolgáltatóként hozzájárulva a helyi közösségi élet fellendítéséhez a mûködési körzete által érintett régióban.

A Szigetvári Takarék kiemelten kezeli a helyi kultúra mecenatúráját, így örömmel vált fô támogatójává a 32. Magyar Sajtófotó Kiállításnak, lehetôséget teremtve a kiállítás-sorozatnak a pécsi nagyközönségnek történô bemutatására is.

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

HIRDETÉS

Szájhagyomány útján terjed a hírük a kamionosok között

Állj meg, tankolj, pihenj a bólyi MOL benzinkútnál!

Nagy kô esett le annak a hölgynek a szívérôl, akinek újonnan vásárolt autójában az M6-os autópályán ürült ki majdnem teljesen a tankja. Már csak egy liter benzin kotyogott benne, amikor eszébe jutott, nemrég arról olvasott, az M60-as autópálya bólyi lehajtójánál MOL benzinkút nyílt.

— Nem ô az egyetlen, aki hasonló módon járt – kezdi beszélgetésünket Rétházi Csaba, a kutat franchise-ben üzemeltetô Agrotransit 2000 Kft. résztulajdonosa, miközben végigjárjuk a szabadidô eltöltésére is alkalmas töltôállomást. — Már több betérô autós tette szóvá, miért nem jelzi semmilyen tábla az autópályán, hogy itt MOL töltôállomás mûködik? Számunkra is érthetetlen, hogy miért nem engedélyezi a Mecsek Autópálya Konzorcium az elôrejelzô tábla kihelyezését, pedig a bajba jutott autósok gyorsabban kaphatnának segítséget, hiszen közel van Bóly, a városban van orvosi ügyelet, s autószerelô mûhelyek. Jelentôs nemzetközi forgalom bonyolódik ezen a szakaszon, az üzemanyagtöltô állomás munkatársai pedig angolul és németül beszélnek.

Mint mondja, egy hiányt kívántak pótolni, ugyanis az M60-as baranyai szakaszán egyetlen töltôállomás sem található az autópálya közvetlen közelében. A döntésben az is szerepet játszott, hogy a jövôben itt halad majd el a bólyi ipari parkba vezetô út, amelyen jelentôs teherforgalom bonyolódik majd le, de a Villányt elkerülô útszakaszra is itt térnek rá az autósok, a kamionosokról nem is beszélve.

— Rövid idôn belül ismertté vált a kút, fôleg az ország egész területérôl érkezô és külföldi kamionosok körében – folytatja tovább Rétházi Csaba. — Szájról, szájra terjed a hírünk, hogy, aki betér hozzánk magas színvonalú szolgáltatásokat vehet igénybe, magas minôséget képviselô MOL kenô- és üzemanyagot vásárolhat.

Két hónappal ezelôtt készült el a kétállású kézi autómosójuk, amelyik egyaránt alkalmas személygépkocsik és mezôgazdasági haszongépjármûvek tisztántartására. Rövid idôn belül népszerû lett a szolgáltatásuk a gépjármû-tulajdonosok körében.

— Egyedi szolgáltatásunk a tehergépkocsi-vezetôk és kamionosok részére épített vizesblokk – mutatja nem kis büszkeséggel az osztrák autópályák mellett mûködô pihenôkben is a legmagasabb minôséget képviselô zuhanyozó fülkét,

amelyhez mosdó és WC is tartozik, valamint a melegítô-konyhát. — A sofôrök szerény térítés mellett – ötszáz forintért – vehetik igénybe.

Azonban azoknak ingyenes, akik egyszerre 200 liter gázolajat tankolnak a kútnál. Közkedvelt ez a szolgáltatásunk, szájhagyomány útján terjed a híre a kamionosok között, hogy itt nyugodt körülmények között tölthetik el az éjszakát.

A reggel hattól este tízig nyitva tartó MOL töltôállomás egész területén ingyenes és korlátlan a WiFi használat, valamint kamerarendszer teszi biztonságossá a mûködtetését, a parkolást. E mellett terminálon keresztül fizethetô az E-útdíj (HUGO), mód van a telefonkártya feltöltésére, de árusítanak autópálya matricát, s rövidesen lehetôség lesz elektronikus úton a villanyszámla rendezésére is.

A töltôállomás Bólyi MOL benzinkút és pihenô néven kezd a köztudatba bekerülni, ugyanis fontosnak tartották, hogy arra is mód legyen, hogy a hosszabb útról érkezôk kulturált körülmények között pihenhessenek, mielôtt továbbindulnak. Nemcsak üzemanyag kapható a kútnál, hanem a megfáradt autósok és utasaik a Hausbrandt kávézóban a capuccino, kávé és tea mellé frissen sütött sós és édes rétesek széles kínálatából választhatnak, vagy négyféle helyben készült szendviccsel csillapíthatják éhségüket. A kerékpárút is a kút mellett halad el.

Nyáron, kora ôsszel sok kerékpáros is megállt már, s az erdôsávban elhelyezett fa asztalok és padok mellett, vagy a kávézóhoz tartozó teraszon töltött el hoszszabb, rövidebb idôt. Gondoltak a gyermekekkel érkezô családokra is, játszóteret alakítottak ki, amelyhez a játékokat a közeli Olasz községben mûködô fa kültéri játékokat gyártó cég készítette el.