Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 10. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVI. évf. 10. szám, 2014. december 12. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Megtorpanás Konjunktúra felmérés Baranyában

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori Alig javuló eredmények és romló várakozások jellemzik Baranya gazdaságát

4–7

Kamarai hírek Jöttek, láttak, ... szakmákkal ismerkedtek

8–9

Jöttek, láttak, ... szakmákkal ismerkedtek

Kamarai hírek Külgazdaság és exportösztönzés 10 Idôt kérek! 11 Ki kezelheti a munkagépeket? 11–12

8–9. oldal

Klaszter 12–13 A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter megszerezte a nemzetközi Bronz Label minôsítést! A hónap üzletembere: Vajda Róbert 14–15 Jubileum 25 éves a Techniq 2000 Kft.

16–17

12. oldal

Szakképzés A legjobbak a jármûfényezôk

Innováció Innovációs audit rendszerek ...

Önindító – A siker feltétele egyfajta üzleti szemlélet megléte. Vállalkozói készségekkel ...

20–21

Tanulószerzôdés – Simon Béla

14. oldal

24–25

Idegenforgalom – Ôs-Dráva

Pályázat – Magyar Innovációs Nagydíj

Autóteszt – Ssangyong Korando Balogh Béla

A hónap üzletembere: Vajda Róbert

Mesterképzés – Horváth Balázs

Építôipar – Segít a TSzSz

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter megszerezte a nemzetközi Bronz Label minôsítést!

28–29

Adó

Enterprise Europe Network

Vállalkozói sarok

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

25 éves a Techniq 2000 Kft. 16–17. oldal

Autóteszt: Ssangyong Korando Balogh Béla 28–29. oldal

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Alig javuló eredmények és romló Az októberi konjunktúra felmérés szerint Baranya megyében az összesített konjunktúramutató az áprilisi eredményhez képest 3,55 ponttal romlott, és újra a negatív tartományba került. Az elôzô három felméréskor regisztrált átlagosan több mint 10 pontos javulás után az ôszi eredmények megtorpanást jeleznek. A tavaszi elemzéskor jeleztük, hogy több részmutató értékének csökkenése, illetve kritikusan alacsony szintje miatt növekvô bizonytalanság jellemzi a megye gazdaságát, ami megtörheti a kedvezô folyamatot. Ez az októberi felmérés adatai alapján sajnos bekövetkezett. Az elmúlt hat hónap eredményeire vonatkozó mutatók egy része még pozitív volt, a következô hat hónapra vonatkozó várakozások többsége viszont negatív irányú eltérést mutat. Ez alól csak a beruházásokra vonatkozó tervek kivételek, melyeknek mutatói ennek ellenére még mindig kritikusan alacsonyak. Az októberi adatfelvétel, az elôzô öt felméréshez hasonlóan a regisztrált vállalkozások körében történt. Az on-line módon kitölthetô adatlapot 193-an küldték vissza, ami közel 12%-kal alacsonyabb a tavaszi aktivitásnál. A válaszadók ágazatok szerinti összetétele is változott. Az ipari részaránya 5,1%-kal, az építôiparé 6,8%-kal emelkedett, a kereskedelemé 9,1%-kal a szolgáltatásé 2,8%-kal csökkent. (1. ábra)

Az ôszi felmérés során közel 4%-kal csökkent az exporttal nem rendelkezô vállalkozások aránya. Ugyancsak csökkent a mikrovállalkozások képviselete (80,5%-ról 74,6%-ra), emelkedett viszont a többi csoport részvételi aránya.

Ez különösen a nagyvállalatok esetében kedvezô, mert újra értékelhetô számú válasz érkezett.

Az októberi adatok szerint Baranya megye összesített konjunktúramutatója 3,5 pontot meghaladó mértékben romlott a tavaszi felméréshez viszonyítva. Ezzel szemben az országos mutató közel 4 ponttal, a Dél-Dunántúlé pedig közel 10 ponttal javult. A kedvezôtlen Baranya megyei változások miatt a megyei mutató az országos átlagtól több mint 35 ponttal, a regionális átlagtól több mint 30 ponttal marad el. Baranya megye összesített konjunktúramutatójának -1,95 pontos értéke jelzi, hogy újra több vállalkozás helyzete, illetve várakozása romlott, mint ahánynak javult. A vállalkozások helyzete továbbra is rosszabb, mint a 2009-es válságot megelôzô évtized bármely felmérésekor, vagy az elsô válságot követô, rövid „feltámadásnak” minôsülô 2010es évben volt. (2. ábra)

balás is alacsonyabb szintû volt. Ebben az idôszakban Baranya megye gazdasága az országos és a regionális átlagtól egyaránt jelentôsen leszakadt. A 2009es válság idején az országos és a megyei mutató eltérése 10 pont alatt volt. A második, 2011 ôszén kezdôdô recesszió elején ez a különbség 40 pont fölé emelkedett. Miközben Baranya értékei megközelítették a -30 pontot, addig az országos mutató +10 és +20 pont között ingadozott. A baranyai adatok egy korábbinál mélyebb, elhúzódó válságról, az országos adatok inkább egy átmeneti visszaesésrôl szóltak. A 2013-as és a 2014 tavaszi felméréskor a megyei mutató értéke újra közelített a regionális és az országos mutatóhoz. A mostani felmérés adatai szerint „visszaállt” a korábbi állapot. A fômutató negatív értéke miatt még mindig nem egyértelmû a válság idôszakának zárulása. Az aggályainkat erôsíti, hogy az összesített konjunktúramutató jelzéseit a két-három évvel késôbb megjelenô hivatalos statisztikai adatok igazolják. A KSH általában májusban teszi közzé a két évvel korábbi területi GDP adatokat. A bruttó hazai termék elôzô évhez vi-

Az összesített konjunktúramutató alakulását szemléltetô idôsor arról tanúskodik, hogy a 2009-es válság idején a visszaesés baranyai mértéke kisebb volt az országosnál, Viszont a 2010-es és a 2011 tavaszi adatok szerint a kilá-

szonyított változását és a megyei konjunktúramutató értékének összehasonlító ábrázolása ezt jól szemlélteti. (3. ábra) A két mutató mozgása nagyon hasonló. A konjunktúramutató szórása -

Baranya megye összesített konjunktúramutatója

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

várakozások jellemzik Baranya gazdaságát követôen 21 pontos értéket mutat. A kizárólag hazai piacon megjelenô vállalkozások helyzete hasonló irányban változott. Mértéke azonban mindig kisebb volt, mint az exportálóké, és értéke mindvégig a negatív tartományban volt. Ahhoz, hogy e csoport tagjainak helyzete számottevôen javuljon, egy sokkal stabilabb, erôsebb és hozzáférhetôbb belsô piacra van szükség. (4. ábra) Az exporttal rendelkezô vállalkozások helyzetének romlása valamennyi részterületen megfigyelhetô. Legkirívóbb a többségében exportálók várható üzleti helyzetének több mint 52 pontos visszaesése. A kizárólag hazai piacon értékesítôk mutatójának a romlását a megrendelések 11 pontos csökkenése okozta. mivel nem tényszerû adatokon, hanem érzéseken alapul – azonban lényegesen nagyobb. Jelzi viszont az ábra azt is, hogy 2010-ben és 2011-ben a megyei GDP összege a 2009-es évihez viszonyítva alig változott. Növekedést csak a KSH 2012. évi elôzetes adatai mutatnak. (Az elôzetes adatok utólagos korrekciója során a 2010. évi Baranya megyei adat 0,2%-kal, a 2011. évi 2,3%kal csökkent.) A 2009-es válság miatti visszaesést 2012-ig, az újabb válság kialakulásáig nem sikerült visszapótolni. Baranya megye ebben is egyedüli az országban. A konjunktúramutató részterületenkénti alakulása Az elmúlt három év felmérései alapján megvizsgáltuk az egyes szegmensek összesített mutatójának alakulását is. A teljes mutató szerint 2011-ben nagymértékben romlott a baranyai vállalkozások helyzete, és 2012 ôszéig jelentôs javulás sem következett be. Ezt követôen azonban pozitív változásokról szóltak az elemzések. Az egyes szegmensek szerinti mutatókra általában hasonló megállapítás tehetô. Találhatók azonban kivételek, amelyek jelzik, hogy egyes szegmensek tagjainak helyzete még mindig nagyon rossz.

Az export részaránya szerint képzett mutatóknál látható, hogy 2011 ôszére jelentôs visszaesés következett be, és mindhárom szegmens értéke a -20 pont körül alakult. Az exporttal rendelkezô vállalkozások helyzete a következô felméréskor már jelenôsen javult, majd újabb, de a korábbinál kisebb visszaesést követôen folyamatosan kedvezôen változott. A 2014 tavaszi felméréskor a döntôen exportra termelôk +60, a kisebb részben exportálók +40 pontos mutatóját már kimagasló eredménynek minôsítettük. Októberben azonban újabb fordulat következett be. Mindkét csoport mutatója jelentôsen csökkenést

Nem mutat ilyen egységes képet a vállalkozások foglalkoztatottak száma szerinti vizsgálat. A nagyvállalatok (250 fô feletti szervezetek) esetében viszonylag nagy ingadozás figyelhetô meg, ami nagyfokú bizonytalanságot jelez. A középvállalkozások (50-249 fô) kimagasló 2011 tavaszi helyzete 2012. októberig folyamatosan romlott, azóta viszont a javulás is folyamatos. A visszaesés ellenére ezt a csoportot érintette legkevésbé a második válság, a mutatója is csak egyszer süllyedt a negatív tartományba. Biztató képet mutatott a kisvállalkozások (10-49 fô) indexe is. A négy felmérés során is -20 pont körüli értéket jelzô muta-

6 tója 2013 tavaszát követôen jelentôsen javult, az idén ôsszel viszont 27 ponttal csökkent. A visszaesés oka a várható megrendelések mutatójának 38, valamint a várható üzleti helyzetének 36 pontos visszaesése. A mikro vállalkozások (0-9 fô) helyzete hasonlít az exporttal nem rendelkezôkéhez. A kisebb változások mellett e csoport mutatója is mindvégig negatív volt. (5. ábra)

Jelentôs eltérés figyelhetô meg az egyes ágazatok eredményeinek vizsgálatakor. A vizsgált idôszakban – az idei októberi felmérés kivételével – mindig az ipar helyzete volt a legjobb. A 2012es mélypont óta folyamatosan javult az ágazat helyzete. Az ôszi felmérés során 33 pontos visszaesést regisztráltunk. Ehhez hasonló változást utoljára 3 éve szenvedett el az ágazat, melyet a második válságszakasz követett. A kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások mutatója 2012 ôsze óta folyamatosan javul, melynek eredményeként már az iparnál is kedvezôbb a helyzete. A mutató 13 pontos értéke csupán azt jelzi, hogy várhatóan több vállalkozásnak javul a helyzete, mint ahánynak romlik. Az építôipar az elmúlt év óta folyamatosan, viszonylag gyors ütemben javult. A tavasszal elért pozitív eredménye már a kereskedelemnél jobb helyzetet mutatott. Az idei ôsz azonban romlást hozott, amilyenre utoljára 2011 ôszén volt példa. A 2011 ôszi és 2012 ôszi közötti mért -47 és -64 pont közötti értékek az ágazat teljes összeomlását jelezték elôre. A mostani 46 pontos visszaeséssel az ágazati mutató értéke -34 pont, amellyel újra a legrosszabb helyzetben lévô ága-

CÍMLAPSZTORI zat. A szolgáltatási szférához tartozó vállalkozások helyzetét jellemzô mutató a vizsgált idôszakban viszonylag szûk sávban mozgott. A 2013. áprilisi felmérés óta eredményei folyamatosan javultak, de értékük mindvégig negatívak voltak. (6. ábra) Az építôiparban a jelenlegi üzleti helyzetet ítélték meg pozitívan, a várható megrendelések drasztikus (72 pontos) visszaesése az összes többi mutató romlását is magával húzta. A kereskedelem és a szolgáltatás mutatói általában javultak. A jövedelmezôség jelenlegi helyzete azonban mindkét szektorban negatív.

A konjunktúramutató összetevôi Az összesített megyei konjunktúramutató összetevôi közül a gépberuházásokra, illetve az építési beruházásokra vonatkozó kilátások javultak, a megrendelések és az üzleti helyzet várható alakulásával összefüggô várakozások romlottak. A vállalkozások összes megrendelésének 40 pontos értéke jelzi, hogy a vállalatok többségének van rendelése, és annak mértéke várhatóan növekedik.

Dél-Dunántúli Gazdaság A mutató romlásának több mint 13 pontos értéke azonban a recessziós idôszak eredményeire emlékeztet. A jelenlegi értéket érdemben befolyásolja, hogy több szektorban megrendeléseket kell lemondani a cégeknek a szakmunkaerô és mûszaki diplomások elvándorlása miatt. (7. ábra) A vállalkozások üzleti helyzetének várható alakulását szemléltetô mutató -21 pontos értéke szerint a cégek többségének rossz a helyzete. A 2013-as és a 2014 tavaszi felmérések javuló eredményei biztatóak voltak. Az októberi felmérés eredménye már megtorpanást (1 pontos romlást) mutat, ami igazolja tavaszi megállapításunkat, mely szerint „a megye gazdaságának növekedési pályája még nem egyértelmû”. Ezt a beruházások várható alakulásával kapcsolatos válaszok is alátámasztották. A várható építési beruházások mutatójának javulása lelassult. A még mindig -46 ponton álló eredménye változatlanul a kritikus szint alatt van. A várható gépbe-

ruházások mutatója a tavaszi visszaesést követôen ôsszel újra javult, a -14 pontos értéke azonban még mindig a versenyképesség romlását vetíti elôre. A vállalkozások jelenlegi, illetve a várható üzleti helyzetét szemléltetô ábra még mindig a válság állapotát jelzi. (8. ábra) A mutatók -17, illetve -21 pontos októberi értéke alig mutat változást április óta. Az elmúlt 9 év 18 felmérésébôl mindössze ötször fordult elô, hogy mindkét mutató értéke jobb volt, mint

Dél-Dunántúli Gazdaság

most. Ez még a 2009-es válság elôtt volt. És hatszor fordult elô, hogy mindkét mutató értéke alacsonyabb volt. Erre viszont a 2011 ôszi és a 2013 ôszi fel-

CÍMLAPSZTORI

mérésekkor volt példa. Ez is jelzi, hogy az általában mélyebbnek tûnô 2009-es recesszió Baranya megyét kevésbé sújtotta, mint a 2012-es válság. A talpra ál-

7 lás – ha nem is minden területen – is akkor sikerült gyorsabban. Ma már látható a két válság közötti különbség is. Az elsô idôszakban, 2009ben a piacok elvesztése, a termelési költségek lassú csökkentése okozta a válságot, melyhez a jövôt megalapozó technológiafejlesztés elmaradása párosult. A második idôszakban is fontos szerepe volt a megrendelések csökkenésének. Ekkor azonban egyre komolyabb szerepet kapott a szakképzett munkaerô elszívása is. Baranya megye népessége 2011. január 1-e és 2012. december 31e között 14300 fôvel csökkent. Ez a korcsoport 13%-át jelentette, azaz minden 8-dik fiatal másutt keres boldogulást. Többségük versenyképes szakmával rendelkezik és már megfelelô szakmai gyakorlata is van. A második válságból való kilábaláshoz már ôk is hiányoznak. Pótlásuk nehezebb, mint egy technológia vagy termékfejlesztés. Hosszú évekig tartó, magas szintû elméleti és gyakorlati képzés, valamint tapasztalatszerzés szükséges. És ez sem olcsóbb. A megyei összesített konjunktúramutató és az összetevôk októberi eredményei alapján megállapítható, hogy Baranya megye gazdaságában látványos fordulat nem követezett be. A baranyai vállalkozások helyzete továbbra is rossz és a mutatók többsége negatív. Az elmúlt másfél év pozitív változásait ezúttal újabb megtorpanás követte. A vállalkozók várakozásai bizonytalanok, ezért tartós növekedési pályáról még nem beszélhetünk. Egyes külsô körülmények javulása mellett még számos súlyos akadályozó tényezô is tapasztalható. A konjunktúra felmérésben résztvevôk 56,6%-a a fizetôképes kereslet hiányát, 33,7%-a a tôke és pénzhiányt, 21,9%-a a megfelelô, szakképzett munkaerô hiányát jelölte a fejlôdés gátjának. Az elmúlt egy év alatt a kereslethiány és a pénzhiány mértéke ugyan csökkent, mértéke még mindig súlyos piaci és tôke-ellátottsági problémákat jelez. A belföldi fogyasztás még mindig alacsony szintje és a pályázati támogatások eltûnése miatt a fejlesztési források elégtelensége nem nyújtanak kedvezô feltételeket a megye gazdaságának talpraállásához. Weller János címzetes kamarai tanácsos

KAMARAI HÍREK

Több száz diák fordult meg a baranyai vállalkozásoknál, szociális és egészségügyi intézményekben a tanév elsô hónapjaiban. A pályaválasztás egyik alapja a szakmaismeret, ebben is segítséget nyújt a kamara különbözô lehetôségek biztosításával. A szakmákkal való ismerkedésre a leghasznosabb alkalom az üzemlátogatás, amely nem csak az egyes szakmai területekhez kapcsolódó munkafolyamatokba való betekintésre ad lehetôséget, hanem egészében nyújt ismereteket és gyakran megdöbbentô élményeket a diákoknak. Sajnos, nagy számban vannak azok a tizenéves fiatalok, akik soha nem jártak még munkahelyen, és nem tudják azt sem, mit jelent a munkafegyelem, akár a pontos munkakezdés, akár a feladatok utasítások szerinti, de önálló gondolkodás és problémamegoldás alapján végrehajtása. Az üzemlátogatások alkalmával az érdeklôdôk – mert sajnos nem mindenki az – megismerhetik az adott vállalkozás tevékenységét, az alkalmazott szakemberek munkáját, a betölthetô munkaköröket, szükséges képzettségi szinteket és munkáltatói elvárásokat. Október és november az üzemlátogatások kiemelt idôszaka, de a cégek, egészségügyi, szociális és oktatási intézmények együttmûködésével megvalósuló „Nyitott kapuk” rendezvénysorozat folyamatosan és bárki számára elérhetô. Az idei évtôl már nem csak üzemek, hanem kórházak és szociális otthonok is fogadták a diákcsoportokat a megye különbözô pontjain. Egyes esetekben pedig az iskolai tanmûhelyek

Dél-Dunántúli Gazdaság

Jöttek, láttak,

... szakmákkal ismerkedtek nyújtottak ideális helyszínt a szakmákkal való ismerkedésre. A programok elsôsorban az ösztöndíjjal támogatott hiányszakmák és a további keresett szakmák bemutatását célozzák. Az iskolai csoportoknak lehetôsége nyílt megismerkedni a gépipari szakmákkal, találkozhattak látványos és modern gyártástechnológiákkal. Jártak bádogos termékeket gyártó üzemben és varrodában. Kipróbálhattak épületgépészeti és építôipari feladatokat, kézmûves tevékenységeket. Betekinthettek a vegyészet, a földmérés rejtelmeibe, bepillanthattak a vendéglátás kulisszái mögé, láthatták az egészségügyi dolgozók és a szociális gondozók munkájának szépségeit. Az üzem-, tanmûhely- és intézménylátogatásokon két hónap alatt 38 helyszínen összesen közel 700 diák és kísérô vett részt. Mindenhol örömmel fogadták a diákok és a pedagógusok érdeklôdô kérdéseit, akár a gyártással, a termékekkel, akár a szakképzési és munkalehetôségekkel kapcsolatban. Szinte kivétel nélkül minden céglátogatáson elhangzott a kérdés, hogy mennyit lehet keresni? Természetesen nem elhanyagolható szempont, hogy az

Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona

Manifaktor Kft.

adott szakma biztos megélhetést jelenthet-e majd, illetve melyik képzési szintbe és hány év tanulásba érdemes fektetni idôt, energiát és családi támogatást, de nagyon fontos, hogy a fiatalok helyesen pozicionálják magukat, reális elvárásokkal kerüljenek a munkaerôpiacra, hiszen a vágyott fizetésért és vezetô beosztásért elôször teljesítményt és eredményeket kell felmutatni. Mindezekben a kamara segítséget nyújt. Osztályfônöki órákon tartott önis-

Caadex Kft.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

Mig-Tig Kft.

Strauss Metal Biztonságtechnika Kft.

mereti, játékos foglalkozások adnak lehetôséget a diákoknak, hogy elgondolkodjanak magukról, képességeikrôl és lehetôségeikrôl. A gazdaság helyzetérôl, munkaerô-piaci ismeretekrôl, a képzési rendszer lehetôségeinek optimális kihasználásáról iskolai rendezvényeken, szülôi értekezleteken tartanak tájékoztató elôadásokat egész évben a kamara munkatársai. Somogyi-Antalfy Krisztina Spitzer Silo Pécs Kft.

Lafarge Cement Magyarország Kft.

Szigetvári Kórház

GLT Delta Kft.

KAMARAI HÍREK

Felértékelôdött a külgazdaság és az exportösztönzés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Igazgatósága koordinálja a Magyarországon kívüli gazdasági kapcsolatokat, de minden területi kamara saját irányvonallal és prioritásokkal is rendelkezik. Hagyományosan minden év novemberének végén kerül sor a területért felelôs kollégák találkozójára, ahol az évértékelésen túl, jó gyakorlatok bemutatására is sor kerül. Az idei találkozót Dunai Péter, az MKIK fôtitkára nyitotta meg, aki bevezetôjében röviden ismertette az MKIK elnöksége elé terjesztett, megújított Külgazdasági Stratégiát, amelyhez 12 területi kamarától, közöttük a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarától és 3 tagozattól érkezett javaslat, észrevétel. Ezek mindegyike beépítésre is került. Az új stratégia súlyponti kérdései: ● együttmûködés az átalakult állami intézményrendszerrel – Magyar Nemzeti Kereskedôház (MNKH), Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM); ● nemzetközi szervezetek szerepe – Eurochambres, ICC; ● a kamarai eszközrendszer – Brüsszeli képviselet, tagozatok, vegyes kamarák; a relációs súlypontok – Keleti nyitás, nyugati tartás, határmenti országok ● kamarai szerepvállalás az exporttámogató rendezvényeken, képzéseken keresztül. A kamarai szerepvállalás a külgazdaság területén 2012-tôl kezdôdôen folyamatosan nô, ennek egyik oka, hogy exportfejlesztési akciók, projektek esetén a területi kamarák és tagozatok központi forrásra, támogatásra is pályázhattak. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a rendelkezésre álló forrásokat mindig teljes mértékben kihasználta, sôt a Magyar-Horvát Tagozat gesztorálása révén további támogatást is kapott. A pécsi kamara 2014-ben támogatott piacfeltáró delegációkat szervezett

Horvátországba (Zágráb-Eszék) és Szerbiába (Novi Sad és Belgrád), melyek mellett üzletember találkozókra is sor került. Áprilisban 10 vállalkozás a Hannoveri Vásárra (Hannover Messe 2014) jutott el. A kamara munkájának eredménye egy hiánypótló kiadvány a horvát relációt érintôen (Horvátország az Unióban – Üzleti környezet Horvátországban – szolgáltatási irányelv az Európai Unióban). A legjobb gyakorlatok közé pedig beválasztották a Ready for EXport képzés-sorozatot, melyet Hendinger Anita, a pécsi kamara kereskedelemfejlesztési osztályvezetôje mutatott be. Dr. Tényiné Stark Mária, az MKIK Nemzetközi Igazgatója összegezte a területi kamaráktól beérkezett pályázatokat. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztését célzó kamarai programok soron (belföldi rendezvények, kiállítások, piacfeltáró delegációk, képzések, kiadványok) 187 támogatott pályázat került elbírálásra és 278.000.000 Ft összegben támogatásra. A vállalkozók és a külgazdaság területén dolgozó kamarai munkatársak kül-

Dél-Dunántúli Gazdaság piaci tevékenységének segítésére kiadványok is készültek. A „Magyarország 2014” – leporelló – az ország aktuális politikai, földrajzi, gazdasági adatainak ismertetését szolgálja angol, orosz, kínai, arab, német nyelveken. A „Piacelemzések kiemelt célországokról” online formában az MKIK honlapján érhetô el. Célja, a vállalkozások piaci ismereteinek bôvítése, az eredményes piacra jutás elôsegítése. Az idei évben 14 új országtanulmány készült és 17 meglévô került frissítésre. A „Magyarország gazdaságáról” szóló ismertetô film 5 perces terjedelemben az angol, orosz, arab, kínai verzió mellett, német és spanyol nyelvû verzióban is elérhetôvé vált. Bôvült továbbá az „Online tudástár”, amely a kezdô exportôr vállalkozások felzárkóztatását támogatja. Mûködik az „Export Directory” online adatbázis, amelynek folyamatos bôvítéséhez és a rendszer karbantartásához szintén elengedhetetlen a területi kamarák közremûködése. Kiemelt szerepet kapott a külgazdasági területen dolgozó kollégák képzése, idén elsô alkalommal december folyamán kereskedelemtechnikából vizsgázniuk is kell. A mozgalmas évet követôen, remélhetôleg 2015-ben az új stratégia mentén további lehetôség nyílik a vállalkozások közvetett és közvetlen támogatására.

Ki venne pálinkaszagú ablakmosó folyadékot? A Ready for EXport – kamarai exportfejlesztési tréning negyedik képzési napjának elôadója, dr. Szûcs Krisztián a PTE KTK oktatója, külön hangsúlyt fektetett a résztvevôk mindennapi üzleti gyakorlatának szakmai, elméleti támogatására. Mivel a KKV szektor képviselôinek sokszor nem áll rendelkezésére a nagyvállalatokra jellemzô marketing háttér- és eszközrendszer, leginkább azt próbálták feltárni a novemberi képzés során, hogy hol lehetnek azok az apró rések, lehetôségek, különlegességek, egyediségek, amikre a KKV-k a jövôben alapozhatnak. Többen kiemelték, hogy a gazdasági válság kezdetéig „gravitációs elven jöttek megrendeléseik”, ám jelenleg már csak tudatos tervezéssel érik el, tartják meg vevôiket, és növelik ezek körét. Szó esett a csomagolás-dizájn fontosságáról, a kapcsolt szolgáltatások minôségének javításáról egy szálloda kapcsán, és elgondolkodtunk azon is, hogy teremthetô-e piaci kereslet avval, ha az amúgy büdös, alkoholszagú téli ablakmosó folyadékot – pálinka alapon elôállítva – Hungarikumként, pálinkaszagú ablakmosóként dobja valaki piacra. Ebbôl is látszik, hogy bármilyen komoly is a téma, a REX csapat tagjai nem riadnak meg attól, hogy játékos formában, mindenki számára érthetôen elemezzék, és vitassák meg a problémás területeket. Képzés-sorozatunk ötödik állomása decemberben lesz, ahol a nemzetközi piacra lépés újabb aspektusait vizsgálják meg a résztvevôk szakemberek segítségével.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Idôt kérek! – Vállalkozói workshop az idôhiány legyôzésére A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a CoachingRoom szervezésében másfél órás workshopon vehettek részt a régió vállalati vezetôi, amelynek témája az idôgazdálkodás volt. A téma aktualitását és fontosságát jelzi, hogy a workshopra 18 résztvevô regisztrált. „A fizikusok szerint az idô maga nem létezik, csupán egy emberi találmány, amit tapasztalataink rendszerezéséhez és létünk katalogizálásához használunk, hogy az számszerûsíthetô és megerôsíthetô legyen.” – hangzott el a workshopot indító rövid filmrészletben, amely a résztvevôk ráhangolódását segítette. Azzal, hogy az ember „létrehozta”, s így számonkérhetôvé tette az idôt, kétségkívül rengeteg fejtörést és stresszt szabadított magára. Ezért aztán – ahogy a résztvevôk elmondásaiból is egyértelmûen kiderült – legtöbbünknek komoly kihívás, hogy jól bánjunk az idôvel: hogy optimálisan rendszerezzük a teendôinket, mindent a „maga idejében” tudjunk elvégezni, és még a számunkra legfontosabb dolgokra is tudjunk idôt szakítani. Dobos Elvira diplomás business coach, és Ruszák Miklós szervezetszociológus, a CoachingRoom két munkatársa azt tûzte ki célul, hogy másfél óra alatt rövid betekintést nyújtson a hatékonyabb idôfelhasználás módszereibe. A workshop fô üzenete kétségkívül az volt, hogy az idônk valójában az életünk, tehát az idôgazdálkodás az életünkkel való gazdálkodás. Éppen ezért ha jól akarunk gazdálkodni, akkor elôször azt kell tudatosítanunk, hogy melyek a legértékesebb dolgok számunkra, amikre mindenképpen szánni akarunk az idônkbôl. A feladatok tudatos súlyozását a trénerek egy kísérlettel is szemléltették: egy befôttes üvegbe rakott nagy, majd egyre kisebb kövek, homok, és víz segítségével azt mutatták be, hogy ha nem a legnagyobb súlyú, legfontosabb dolgokat illesztjük elôször az

KAMARAI HÍREK

életünkbe, akkor késôbb erre már nem lesz lehetôségünk. A résztvevôk hallhattak olyan hagyományosabb idôgazdálkodási módszerekrôl és eszközökrôl is, amelyek használata nagyban segíthet rendszerezni a teendôinket, és arra sarkall, hogy a fontosabb dolgokra tudjunk koncentrálni, de ezek mellett olyan coaching eszközöket is hoztak a trénerek, amelyek abban segítették a résztvevôket, hogy tisztábban lássák saját idôgazdálkodási helyzetüket, az elakadások és az idôhiány okait, illetve megtalálják a személyre szabott, konkrét lépéseket az aktuális helyzet javítására. A résztvevôk többsége így már konkrét tervekkel távozott arra vonatkozóan, hogy milyen változtatásokat tesz a hatékonyabb idôgazdálkodás érdekében. A CoachingRoom szakemberei különbözô szakterületeken szerzett tapasztalataikra építve évek óta segítik a hazai

vállalkozások vezetôit és munkatársait munkájuk eredményesebbé, hatékonyabbá tételében, elsôsorban coaching és tréning eszközökkel. A CoachingRoom azonban nem csak vállalkozás, hanem innovatív, szakmai mûhely is, amelynek célja a hazai és külföldi szakmai trendek folyamatos nyomon követése, és az ezekre való reagálás. Ezért az „offline” szolgáltatások mellett egy online platformon keresztül (coachingroom.hu) a coaching és egyéni vezetôfejlesztés, a pszichológiai tanácsadás, illetve mindfulness tréning is elérhetô bármikor, egyszerûen, bárhonnan. A felület egyedülálló a hazai piacon, szolgáltatásaik sorát, és az alapelvként megfogalmazott folyamatos elérhetôséget tekintve. A kamara és a CoachingRoom tervezi a további közös munkát, így sor kerülhet hasonló workshopokra olyan, szintén sok vállalkozás számára fontos témákban, mint például a kommunikáció, konfliktuskezelés, prezentációs technikák, helyzetfüggô vezetés, vagy hogy éppen milyen módszerekkel ösztönözzük munkatársainkat, illetve magunkat proaktivitásra.

Ki kezelheti a munkagépeket? Ülésezett a kamara munkavédelmi klubja A törvénymódosítások nem kerülik el a munkavédelemmel, tûzvédelemmel foglalkozó jogterületet sem. Így hiánypótlónak számított a kamarában a munkavédelmi klub létrehozása, melynek már közel 40 tagja van. A novemberi klub összejövetelen elôtérbe került az építôés anyagmozgató gépek kezelésére vonatkozó elôírások jelentôs változása, mely sok kérdést felvetett a résztvevôk körében. Alapvetô változások az alábbiak: 1. A gépkezelési jogosultságot az OKJ képzettség biztosítja. 217/2012 (VIII.9) kormányrendelet rendelet. 2. A korábban megszerzett OKJ bizonyítványok továbbra is érvényesek. Bizonyos területeken önállóan jogosítanak gépkezelésre. 3. Országos érvényû gépkezelô jogosítvány csak a 40/2009 KHEM rendeletben felsorolt gépek kezeléséhez szükséges. 4. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló új munkaeszköz üzembe helyezésekor a kezelést biztonságosan elsajátítsa. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrôl Mvt. 55. § (1). (Ez egy kiegészítô vizsgát jelent) (Folytatás a 12. oldalon)

12 (Folytatás a 11. oldalról) 5. A 6/80 ÉVM-KPM szerinti gépkezelô jogosítványok 2015. december 31-ig érvényesek, de csak a bejegyzett géptípusokra, és tovább nem bôvíthetôek. Érvényességüket megszerzett OKJ bizonyítvány biztosítja. 6. A 6/80 ÉVM-KPM szerinti gépkezelô jogosítványok OKJ bizonyítvány nélkül gép kezelésére nem jogosítanak. A klubtagok megkapták a változások részletes jogi hátterérôl szóló törvénymódosításokat, és a jelenleg érvényben lévô képzési lehetôségeket is, hogy kellôen fel tudjanak készülni a 2016-tól már kötelezôen bevezetett módosításokra. A tûzvédelmi jogszabály módosítások jelenleg még társadalmi egyeztetés fázisában vannak, illetve elôterjesztés alatt, de már látható, hogy itt is komoly változásokkal nézhetnek szembe a vállalkozások. A kamara ezért is tartotta fontosnak a klub megalakítását, mert a klub mûködtetésével közös platformot kíván teremteni a megye munkavédelemmel, tûzvédelemmel és biztonságtechnikával foglalkozó vállalkozásainak és a kkv-k munkavédelemmel foglakozó szakemberei számára. A rendezvényen javaslatok hangzottak el a klub 2015 évi munkaterv összeállítására, szervezendô képzések, konferenciák témáira, közös üzemlátogatások szervezésére. Az emelôgép-kezelôi új jogosítványok megszerzésével és vizsgáztatási rendszerével kapcsolatos anomáliák és a Tûzvédelmi tv. várható változásai mellett Somfai Gábor, a klub elnöke beszámolt a kamara Államtitkársághoz benyújtott levelérôl, melyben az építô- és anyagmozgató gépek kezelésére vonatkozó új jogszabályok bevezetése ellen tiltakozott. A jövôben is várjuk a klub létszámának további bôvülését. A klubtagság díjmentes, tag lehet minden önkéntes kamarai tag, illetve rendezett kamarai regisztrációval rendelkezô baranyai vállalkozás is.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter megszerezte a nemzetközi Bronz Label minôsítést! A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szervezet: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara) 2014. év során megszerezte harmadik díját, ezúttal a nemzetközi ESCA Bronz Label minôsítését, melyet 2014. július 4tôl 2016. július 4-éig használhat. A klaszter mûködésének minôségét, intenzitását, és sikerességét bizonyítják az egyre szélesebb körben kiérdemelt díjak: a 2014. év a klaszter egyik projektjének külsô szakmai elismerésével indult, majd az országos klaszterszintû minôsítéssel folytatódott, és a klaszter nemzetközi minôsítésével zárult. A rövid távú célok megvalósításától a hosszú távú célok megvalósításáig megalapozott és lépésrôl lépésre tervezett fejlôdési úton halad a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK). A DDGK elsô díja 2014. februárjában a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara által alapított „Szakképzési Díj 2013”-hoz kapcsolódott, ahol az Innováció Kategóriában a DDGK Képzésfejlesztési stratégiája bejutott az ország legjobb 5 projektje közé. A DDGK második díja 2014. február 21. – 2016. február 21. között használható „Akkreditációs Innovációs Klaszter” cím megszerzése volt, mely különösen fontos az új, 2014–2020-as pályázati periódusban, ahol a címmel

rendelkezô klasztereknek egyes pályázatokon való részvételhez kizárólagosságot ad, továbbá más pályázatokon a cím elônyt jelent. A DDGK harmadik, legutóbbi díja már nemzetközi minôsítéshez kapcsolható, ahol a Bronz Label eredményt érte el az European Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) of VDI/VDE Innovation+Technik GmbH szervezet által lefolytatott vizsgálata alapján. Magyarországon ez évben 10 klaszter kapta meg a Bronz label minôsítést – ezek között a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszteren kívül még egy gépipari klaszter található. A minôsítô szervezet 35 országból már 654 klaszter minôsítését végezte el 2010 óta. A minôsítési eljárás során 36 indikátor került górcsô alá, standardizált értékelési metódussal. Néhány a vizsgált, és minôsített területek közül: a klaszter szervezeti felépítése, a klaszter irányítása, menedzsmentje, klaszterfinanszírozás, klaszterszolgáltatások, a klaszteren belüli együttmûködések és kapcsolatok, az elért eredmények. Az Európai Klaszter Kiválóság Program által kifejlesztett audit módszer eredményeit a Klaszter audit riportban kapta meg, melyben az értékelések mellett kitér a jövôbeli fejlesztendô területekre is, melyek az ezüst és az arany minôsítés elérési utjait jelölik ki számára. A klaszter hivatalos, nemzetközi minôsítése a potenciális partnereknek, és az uniós pályázatokhoz kapcsolható konzorciumokban való részvételhez nyújt megalapozott bizalmi alapot. Szabó Berta

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

Az IPARK Pécs és a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter stratégiai megállapodása

Közös érdekérvényesítés

A Pécs közvetlen szomszédságában elhelyezkedô IPARK Pécs Kft. és a régió meghatározó gépipari együttmûködése, a kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tevékenységük közös céljának tekintik Pécs és a régió gazdasági fejlôdésének elôsegítését, versenyképességének javítását, melynek érdekében stratégiai együttmûködési megállapodást kötöttek. Az Akkreditált Innovációs Klaszter címet elnyert, jelenleg 25 tagvállalatot számláló klaszter a régió meghatározó gépipari szereplôje tagjainak több mint 80 milliárd Ft árbevételével és a 3000 fôt meghaladó alkalmazotti létszámával.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködésének keretén belül a napokban juttatta el a Nemzetgazdasági Minisztérium részére azon levelét, melyben a duális felsôfokú szakképzésben a hallgatók költségei elszámolhatóságának módosítását kéri. Az érvényben lévô szabályozás nem teszi lehetôvé a duális felsôfokú oktatás kiterjesztését, azaz hátráltatja a vállalatok gyakorlati képzésbe való széleskörû bevonását. A duális felsôfokú oktatásban a DDGK-n belül 6 klasztertag vesz részt, annak érdekében, hogy a képzô intézményekbôl kikerülô szakemberek gyakorlati, friss és azonnal használható tudással rendelkezzenek, hozzájárulva ezáltal a cégek versenyképességének megtartásához és fejlôdéséhez.

A Hauni Hungária Gépgyártó Kft. Nyílt Napot rendezett, ahol mintegy 170 pályaválasztás elôtt álló fiatal (7. és 8. osztályos tanulók) és szüleik vettek részt. A kamara nagy hangsúlyt fektet a diákok, szülôk pályaorientációs kérdéseinek megválaszolására, az idei évre vonatkozó pályaorientációs információs tevékenyégét szeptember óta megkezdte. A Hauni által szervezett Nyílt Nap jól illeszkedett a kamara pályaorientációs programsorozatába. A Nyílt Nap célja volt a gépipari szakmák gyakorlati bemutatása a sikeresen mûködô gépipari vállalatnál. A program keretében az érdeklôdôk betekintést nyerhettek a gyár mûködésébe, megismerkedhettek gyár tanmûhelyében a CNC forgácsoló, lakatos, hegesztô szakmákkal és kipróbálhatták ügyességüket a forgácsoló és lemezmegmunkáló gépeken is. Szervezett gyárlátogatáson vehettek részt, valamint beszélgethettek a Hauniban dolgozó munkatársakkal és tanulókkal a szakma mindennapi kihívásairól. A szakmák bemutatását a játékos logikai, szakmai és ügyességi feladatok tették még érdekesebbé. A diákok érke-

a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben

Nagy sikerrel zárult a Hauni Nyílt Nap programja

zéskor kaptak egy körbejáró cédulát, amelyet minden kipróbált tevékenység, feladat után le kellett pecsételtetniük, hogy a végállomáson meghatározott számú „pecsét” begyûjtése után ajándékcsomag jutalomban részesülhessenek. A gépipari szakmák jelenleg hiányszakmák, így az iskola befejezése után az elhelyezkedési lehetôségek jók mindazok számára, akik nagy súlyt fektetnek a szakmai ismeretek megszerzésére. A pályaválasztás a fiatalok elsô jelentôs döntése, amely meghatározza a jövôjüket. Ezért nagyon fontos, hogy olyan pályát válasszanak, ami valóban megfelel érdeklôdésüknek és a szakmai

kihívások mellett biztos megélhetést nyújt. A Hauni Hungária Gépgyártó Kft. a kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagja, így idén a klaszter több vállalata is jelen volt a rendezvényen, akik mint gyakorlati képzôhelyek és potenciális munkaadóként mutatkoznak be. A klaszter a régió meghatározó gépipari szereplôje tagjainak a több mint 80 milliárd Ft árbevételével és a 3000 fôt meghaladó alkalmazotti létszámával. A klaszter vállalkozásai folyamatosan keresik a magasan képzett gépipari szakembereket. A klaszter gépipari vállalatai modern gépparkkal, a 21. század technikai színvonalának megfelelô alkatrészeket és gépeket állít elô, amely komoly szaktudást igényel, ezért nagy hangsúlyt fektet a szakember utánpótlás biztosítására. Ennek érdekében a cégeknél több gépipari szakmában is lehetôség van gyakorlati képzésben való részvételre, melynek feltételeirôl munkatársaink tájékoztatást nyújtottak a Nyílt Nap során. Szabó Berta

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Vajda Róbert Pécsi találmány a gázkonvektor fûtésszabályozására „Valljuk, hogy a mindennapi ötletek is lehetnek korszakalkotóak, bármilyen kicsik is. Nincs olyan elmaradottnak hitt berendezés, megoldás, amit ne lehetne jobbá és használhatóbbá tenni, ha megvan hozzá az elkötelezettségünk és az a nyugodni nem hagyó rugó, ami hajt minket.” Ez a néhány sor olvasható a KonvekPRO csapata, Vajda Róbert és Romeisz Gábor bemutatkozásaként honlapjukon, és állításukat mi sem bizonyítja jobban, mint a két barát találmánya, a KonvekPRO idén megkapta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Tudományegyetem és a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség alapította Innovációs Díj kategóriájának második díját. — A KonvekPRO rendszer gondolata két évvel ezelôtt fogalmazódott meg Gábor fejében, aki bár nem épületgépész, de mérnöki vénája a probléma megoldása felé hajtotta – kezdi a sikertörténetet Vajda Róbert, aki ma már a termékre alapított közös céget vezeti. — Az innovatív megoldás a gázkonvektorok szabályozását teszi lehetôvé úgy, hogy nem kell állandóan állítgatni a konvektor szabályzógombját, ehelyett a szobatermosztát méri és állítja be a helyiség hômérsékletét.

A KonvekPRO segítségével a korábbinál egyenletesebb és egészségesebb lesz a fûtés a lakásban, nem beszélve a gazdaságosságról, hiszen jelentôs megtakarítást lehet vele elérni. Tudni kell a gázkonvektorról, hogy nem a helyiség hômérsékletére, hanem a fûtôberendezés és a fal között mért hômérsékletre reagál, hiszen ott helyezkedik el a gyári hôérzékelôje. A KonvekPRO használatával viszont a gázkonvektor mûködését nem erre a beépített hôérzékelôre, hanem egy digitális szobatermosztátra bízzuk, ez az általa mért hômérsékletnek megfelelôen kapcsolja ki és be a gázkonvektort. Ugyanúgy, mint egy kazán esetében. A mûködést egy interfész segítségével oldottuk meg. Tulajdonképpen nagyon egyszerû a dolog, de nincs több hasonló termék a világon. Látható, hogy egyre jobban elterjednek a fûtéssel kapcsolatos távfelügyeleti rendszerek, ezekkel is kompatibilis a mi innovációnk. Ma a KonvekPRO-nak már a harmadik verzióját használ-

juk, büszkén mondhatom, hogy a gyártás itthon történik magyar munkaerô és nyersanyag felhasználásával. — Egyre inkább elterjednek a korszerû fûtési módok, amelyek közé nem sorolhatjuk a gázkonvektort. Mégis, mennyi ilyen fûtôberendezést használnak még? — Nagyon sokat, egy 2011-es felmérés 4,5 millió konvektort számlált, ez mintegy 850.000 családot érint csak Magyarországon. A volt szocialista országokban ennek a többszöröse lehet, a mai napig is gyártják az olcsósága és könnyû felszerelhetôsége miatt. Budapesten rengeteg olyan lakás van, ahol a régi konvektoros fûtést nem lehet kicserélni gázkazánra, mert a homlokzat mûemlékvédelem alatt áll, így kémény sem építhetô. A gázkonvektorok valószínûleg még hosszú ideig megmaradnak. — A honlapjukon az olvasható, hogy a Konvek PRO használatával a fûtésszámla akár 25-30%-a is

megtakarítható. Ez feltételezi, hogy nagy az érdeklôdés a termék iránt. — 2-3 éve vagyunk vele a piacon és látható, hogy van is iránta kereslet. Most az a legnagyobb kihívás számunkra, hogy minél több emberrel megismertessük az elônyeit, de kisvállalkozás lévén korlátozottak a reklámra fordítható anyagi lehetôségeink. Eddig ajánlások alapján, vagy online-kampányokon keresztül tudtunk hirdetni, most kaptunk egy remek ajánlatot egy budapesti cégtôl tévéreklámra, ettôl azt várjuk, hogy rövid idô alatt sok emberhez eljut a termék. A társammal azon a véleményen vagyunk, hogy csak önerôbôl mûködtetjük a céget, ezidáig nem vettünk fel semmilyen banki kölcsönt és nem is pályáztunk. — Miért? — A fejlesztést is saját erôbôl finanszíroztuk, mert nem találtunk hozzá megfelelô pályázati támogatást. Olyan feltételeket szabtak a kiírásban – pl. 10 fô foglalkoztatása vagy 10 millió forint önerô –, amit mi nem tudtunk vállalni. A termékrôl az épületgépész szakma is elismeréssel nyilatkozott – a Pécsi Tudományegyetem épületgépész tanszékén bevizsgálták és megkaptuk az írásos ajánlásukat is –, most itt van ez az innovációs díj is, de az átütô siker egyelôre még várat magára. Jó visszajelzések érkeznek a forgalmazóktól is, számos gázszerelô szakember visszaigazolta a kiválóságát. A MÁV-nál

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Fotók: Mánfai György

Innovációs díj a legjobbaknak A díjat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Tudományegyetem és a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség alapította 2013-ban. A pályázat célja, hogy a dél-dunántúli régióban, illetve az alapítók mûködési területén létrejött szellemi alkotások, ezen alapuló termékek, szolgáltatások elismerésre, illetve további menedzselésre kerüljenek.

„Gázüzemû konvektorok szabályozása lakásokban és lakóingatlanokban KonvekPRO konvektor szabályozóval” címû pályamûve. Elsô díjat nyert a „Szénszál erôsítésû mûanyag tipli, hôszigetelô lemezek felfogatásához” elnevezésû pá-

Innovációs Díj kategóriában második díjat nyert a kamarai tag Vajda Róbert (Pécs)

futtattunk egy pilot projektet, ott mintegy 20%-os megtakarítást értek el a KonvekPRO-val. Ezeknek a sikereknek a közzétételével is próbálunk minél több fogyasztót megnyerni. — Merre határozható meg a cég fejlôdése, milyen elérendô célokat fogalmaztak meg önmaguk számára? — Elsôsorban Magyarországon szeretnénk megvetni a lábunkat, de ha külföldön találunk partnereket, attól sem zárkózunk el. Részt vettünk a PTE Közgazdaságtudományi Karának Simonyiprogramjában, ez a külföldre való kilépést segíti. Most szerb és orosz irányba indultunk. De nagyon szeretnénk, ha a magyarországi épületgépészek is forgalmaznák a termékünket. Számunkra nagyon fontos, hogy az üzleti

partnereink és a vevôink számára átlátható legyen a mûködésünk és elérhetôek legyünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikációra, hiszen az elégedett ügyfél hozza a következô ügyfeleket. Folyamatosan fejlesztünk, a nyereséget visszaforgatjuk a vállalkozásba, hogy új dolgokat is megvalósíthassunk. Mindketten informatikus mérnökök vagyunk, nyitott szemmel járunk a világban, és keressük a megoldást az elénk kerülô problémákra. Így fejlesztettünk ki egy épület-automatizálási rendszert, amivel hamarosan piacra lépünk. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom a „hogyan tovább”-ot, akkor azt mondanám: sikerünk záloga az elhivatottság, mely a folyamatos visszajelzéseken alapuló fejlesztéssel párosul. N.T.

lyamû, mely a falról leszakadó hôszigetelô lemezek okozta baleseteket küszöböli ki. Dr. Falussy Lajos munkája (Kaposvár). Pályázat kategóriában második helyezést nyert Dr. Falussy Lajos „Egy darabból fröccsöntött kerékpárváz szénszá-

las mûanyagból” címû munkája. Elsô helyezést nyert a „LEDOLA lámpacsalád”, 3D nyomtatással készülô, korszerû és energiatakarékos LED lámpatestek alkalmazásával, a Balaton-Park 2000 Non-profit Kft. (Kaposvár) munkája.

JUBILEUM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új megoldások, szaktudás, Az igényesség, az új technológiai megoldások iránti érdeklôdés, a külföldi jó példák hazai megvalósítása – ezek hoztak sikert az erôsáramú, fôleg villamos projektekkel, kereskedéssel és mérnöki munkával foglalkozó pécsi székhelyû Techniq 2000 Kft. elmúlt 25 évében. A Pécsett és Budapesten is egy-egy telepet mûködtetô vállalkozás nevéhez köthetô többek között a BudapestFerihegyi Repülôtér új B termináljának teljes tokozott sínes energia-ellátása, vagy a nemrég befejezett Ljubljana melletti Renault-gyár energiaellátó-rendszerének kiépítése a tervezéstôl a szállításig. A 40 fôt, köztük 20 mérnököt foglalkoztató cég ügyvezetôje, Nagy László azt mondja: a projekteket olyan szinten igyekeznek megvalósítani, hogy az referenciaként képes legyen hozni a következôt. Ahhoz hogy ismét ôket hívják a megrendelôk, nem szabad tévedni. Ha egy rendszert rosszul terveznének meg, arra az egész cég rámehetne.

Ez az elszántság jellemzi kezdetek óta a vállalkozást, amit mi sem bizonyít jobban, mint az elsô, 25 évvel ezelôtti kudarcélmény. — Egyszer két barátommal leültünk beszélgetni, egyikük egy kiváló svájci technológiáról, a fém, kerámia és mûanyag felszórási technológiáról beszélt – emlékezik vissza Nagy László. — Azt gondoltuk, hogy jó lenne behozni ezt Magyarországra. Mindegyikünknek volt állása, az mellett alapítottuk

25 éves a Techniq 2000 Kft. meg a céget, de egy év múlva kiderült, hogy nem értünk eléggé ehhez a technológiához. Akkor javasoltam, hogy kezdjünk azzal foglalkozni, amihez viszont igen: ez volt a villamosság. Évekig néhány munkatárssal dolgoztunk, majd amikor már saját jogon lehetett foglalkozni külkereskedelemmel, akkor behoztunk olyan villanyszerelési eszközöket, anyagokat, amelyek addig nem nagyon voltak itt, Magyarországon. Az egykori Sallai (ma Ferencesek) utcájában volt egy kis üzletünk, majd az Endresz György utcában egy régebbi barkácsbolt helyén egy villamos kisáruházunk. 10 évvel ezelôtt megvettünk az Engel János úton egy autószerelô mûhelyt, amit átalakítottunk, ma ez a központunk. Ezzel egyidôben a fôvárosban is nyitottunk egy kirendeltséget, mert Budapest nélkül nem mûködik ez az ország. Szeretünk új dolgokkal foglalkozni, mindig figyeljük az innovatív megoldásokat. Így hoztunk be például néhány évvel ezelôtt Franciaországból egy olyan gégecsô-rendszert, amelyekbe elôzetesen befûzték a vezetékeket. Csak össze kell kötni az elemeket. De említhetem az általunk forgalmazott tokozott sínrendszereket is, amely mûszaki megoldással már régóta szerettünk volna foglalkozni. Egy hannoveri vásáron találkoztunk elôzetesen egyeztetve az e termékkörben jelentôsnek számító EAE török gyártóval, majd már Isztambulban – kétnapos kemény tárgyalást követôen – állapodtunk meg a

Dél-Dunántúli Gazdaság

JUBILEUM

együtt gondolkodás magyarországi forgalmazásáról. Ma már bátran kijelenthetem, hogy baráti és sikeres üzleti kapcsolatot ápolunk ezzel a vállalkozással. — Egy ilyen kisvállalkozás, mint a Techniq mivel tudta meggyôzni a külföldi partnert arról, hogy érdemes vele üzletet építenie? — Természetesen érdekelte ôket az eredmény, mert ôk is abból élnek, akárcsak mi. Ôk úgy dolgoznak Európában, hogy megtervezik, legyártják, leszállítják a projekthez szükséges elemeket. Nekünk és egy másik európai cégnek nem kell tervezniük, mert erre mi is képesek vagyunk, csak kiküldjük hozzájuk a saját magunk által készített specifikációt, ami alapján legyártják a berendezéseket. Ezt értékelték. Egyébként is akkor tudunk projekteket nyerni, ha a többi pályázónál mûszakilag jobb megoldást találunk ki, amivel összességében olcsóbbak tudunk lenni. Persze ez sem mindig nyerô, nagyon nagy a harc. Egy ilyen körforgásba bekerülni a legnehezebb, ha vannak jó referenciák, akkor már valamivel könnyebb. A recesszió óta az esetek 75-80%-ában csak az ár számít. A Techniq 2000 Kft. munkatársai az elmúlt években számos területen bizonyítottak. Három éve kezdtek el a napcellás projektekkel foglalkozni, már eddig is számos napcellás kiserômûvet terveztek és építettek. Ezek nagysága a családi házak tetejére szerelhetôtôl egészen az 500 kW-ig terjednek. A közelmúltban elnyerték a Pécsi Tudományegyetem által kiírt közbeszerzési pályázatot, amely lehetôvé teszi az összes pécsi egyetemi kórház és klinika tetejére napcellás kiserômû telepítését. Bukaresti leányvállalatukkal együtt számos (bel- és külföldi) áruház, épülô nagyüzem elektromos tervezését, villamos mûszaki ellenôrzését is a cég munkatársai végzik. Nagy László szerint bár nagyon sokat dolgoznak, a mérnöki szakmunkát nem fizetik meg kellôen. Pedig a jó szakembert meg kellene becsülni, mert egyre kevesebb van belôlük. Ezért is fordítanak különös figyelmet kollégáikra és az utánpótlásra. — Nagyon jó a kapcsolatunk a PTE Pollack Mihály Mûszak Fôiskolai Karával, szinte minden évben veszünk fel ott végzett mérnököt és segítjük is az oktatást. A Fôiskolán olyan gyakorlatimûhely-részeket rendeztünk be, ahol megtanulhatják és gyakorolhatják a bemutatott technológiát a hallgatók. A napokban fogunk tárgyalni arról, hogy miként tudunk részt venni a most induló duális képzésben. Mindig is híve voltam annak, hogy az elméleti szakmai tudás mellett fordítsunk kellô figyelmet a gyakorlati oldalra is. Nagyon nagy problémát jelent számunkra, hogy nem találunk megfelelô tudású villanyszerelôt a kivitelezô cégünkbe. Ma nem olyan a szakmai képzés színvonala, mint 20-30 évvel ezelôtt, és kevés fiatal választja ezt a szakmát. A jó szakemberek közül sokan elmennek külföldre, nincs, akire egész projekteket rá lehet bízni úgy, hogy közben 5-10 embert irányít. Probléma továbbá, hogy Pécsett és környékén kevés a beruházás, az építkezés. Ezért is fontosak számomra azok az emberek, akik nálunk dolgoznak. Ez a cég családias jellegû, akkor is, ha ma már több mint 40-en vagyunk. Remélem, hogy a munkatársaim

17 szívesen járnak be dolgozni és jól is érzik itt magukat. Csak bizalommal teli, jó légkörben tudom elképzelni a cég jelenét és jövôjét is. — Egy 25 éves évforduló megállásra készteti az embert, arra, hogy visszatekintsen az eltelt negyedszázadra. Milyen tapasztalatokkal szolgált ez az idôszak? — Ahhoz, hogy a vállalkozás fejlôdjön, természetesen szükség van arra, hogy az ember tudja, mit is akar elérni. Azonban úgy hiszem, ennyi év után és három diplomával a zsebemben sem tudnék tuti tippet adni. Kicsit úgy vagyok ezzel, mint a gyerekneveléssel. Amikor valaki azt mondja, hogy nekem ilyen meg olyan elveim vannak a gyereknevelésrôl, akkor én nem tudom megmondani, hogy hogyan neveltem – neveltük fel a mieinket. Van két normális, értelmes, családos gyermekünk, de ha megkérdezik, hogy milyen elvek alapján neveltük ôket, akkor azt hiszem, nem tudok ilyet mondani. Egy biztos, próbáltunk CSALÁDOT létrehozni, amelyben mindenkinek, minden korban megvolt a maga feladata, voltak hétköznapok és voltak fontos ünnepek. És voltak célok, – ahogy a cégvezetésben is vannak –, no meg persze ugyanúgy voltak sikerek és kudarcok is. Rengeteg lépcsôfoka volt ennek a 25 évnek, valahonnan – a semmibôl – eljutottunk oda, ahol most vagyunk, de azt gondolom, ez is még csak egy állomás. Remélem, sok szép feladat vár a társaságra, és bízom abban, hogy a mostani alapok elegendônek bizonyulnak a további építkezéshez. N.T.

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Lezárultak a 2014-es év szintvizsgái, melyet ebben az évben összesen 43 szakmában tartottunk. Még párhuzamosan zajlottak a régi, képzési idô felénél tartott szintvizsgák, viszont idén már több tanuló vizsgázott az új rendszer szerint, melyben a 9. osztályban, év végén kell bizonyítani az önálló munkavégzés képességét.

A legjobbak a jármûfényezôk Az iskolák a vizsgákra 1789 tanulót jeleztek 2014. októberében, de a szintvizsgákon csak 1411 tanuló vett részt – szemben a 2013-as év 1272-es létszámával. 456-an még a régi SZVK alapján jelentkeztek, a többi 955 tanuló már az új szintvizsga – rendszer szerinti, 9. osztályos tanuló volt. Összesen 53 tanulónak nem sikerült a vizsga. Az elôzô évhez képest a szintvizsgázók száma nôtt az új 9-es rendszer bevezetése miatt, bár nem a várakozásunknak megfelelôen. Miután a szintvizsgák véget értek, megvizsgáltuk, mi lehet az oka annak, hogy a várt 1789 fôhöz képest közel 400 fôvel kevesebb tanuló vett részt. Ennek oka az, hogy az iskolák adatközlése pontatlan volt, másik ok a nagymérvû évközi lemorzsolódás. A tapasztalat az, hogy az új OKJ szerint nem jelentkeznek pótvizsgára a tanulók, mert más szakmát választanak, vagy ismétlik a 9. osztályt. Új szakmaként jelent meg a szociális gondozó és ápoló, a karosszérialakatos és a jármûfényezô. A kômûves, a villanyszerelô és épületgépészeti szakmák elnökei jelezték, hogy a központi feladatsor anyagszükséglete jóval meghaladja az erre költhetô összeget. Épületgépészetben az is probléma volt, hogy túlnyomóan hegeszteni kellett a tanulóknak, ami a vizsga szervezésének költségét jelentôs mértékben megnöveli. A legrosszabb eredményt a bôrdíszmûvesek érték el, legjobban pedig a cipôkészítô szakmában vizsgáztak.

Szakmák eloszlása OKJ szerint 955 fô 456 fô

Szintvizsga eredmények, 2014

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓ

Innovációs audit rendszerek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában Egy jellemzô mondat, ha kamarai körökben az innovációs ügyekre terelôdik a szó: „Már megint csinálnak valami újat a pécsiek...” A mondat általában igaz is: a Rabb Szabolcs által vezetett innovációs osztály nyitott az újításokra, kezdeményezôje vagy mozgatórugója a rendszer szintû fejlesztéseknek, melyek a megye egészére nézve elônyös hozadékkal járhatnak.

Két példa a közelmúltból: DesignPécs – Bemutatkozik Dél Designja (19 helyszínen 62 program, együttmûködésben Pécs városával, a Pécsi Tudományegyetemmel, a Kreatív Ipari Klaszterrel), S3 Intelligens Szakosodási Stratégia (a sikeres rendezvények eredménye, hogy Baranya ipari termelési zóna helyett tudásrégió megnevezéssel szerepel az S3 stratégiában. A kamara a Baranya Megyei Kormányhivatal felkérésére, a Nem-

zeti Innovációs Hivatal koordinálásával vállalt jelentôs szerepet a munkában.) Az egyedi szolgáltatások, céges tanácsadások tekintetében új elemmel bôvült a vállalkozások innovációs képességének növelését célzó eszközök tárháza: a kamara két munkatársa elvégezte az európai uniós támogatást élvezô IMP3rove tréninget. A kamara az esztelen eszközgyûjtést elkerülendô, rendszerben kezeli a három szolgáltatást.

Eszköz

Innováció menedzsment felmérés és értékelés a CEN TS 16555-1 szabvány szerint 5 dimenzió mentén 1 innovációs stratégia 2 innovációs tevékenység megszervezése és kultúrája 3 innovációs életciklus folyamata 4 innovációs eredmények és 5 ezek megvalósulását elôsegítô tényezôk

Innovációs kapacitásfelmérés

A KKV-k szellemi eszközeinek felmérése tôkebevonás érdekében

4 dimenzió mentén 1 stratégia 2 folyamatok 3 struktúra 4 dolgozó

(versenyképesség elôsegítése, projektek finanszírozásának megkönnyítése)

Módszer

IMP3rove Assessment Cégvezetés által készített, szakértô által validált önértékelés

InnoKenn felmérés Cégvezetés által kialakított anonim csoportok belsô önértékelése

EVLIA módszertan Háromszintû önértékelés 1. elôszûrés: szellemi eszközök megjelenítése, 2. kérdôív: az eszközök elemzése szakértô segítségével, 3. a javak értékelése, finanszírozók felkeresése

Benchmarking lehetôség a versenytársakkal

Igen Automatizált, paraméterezhetô, összevetés az „átlag” cégekkel és a „növekedési bajnokokkal“

Részben Manuális, fôként német vállalkozásokkal történô összevetés

Nem cél

Kinek – miért? Alkalmazás: cég igényeihez mérten

„Nehéz fegyverzet“, mélyebb tanácsadás

„Pillanatkép”, egy általános gyors kapacitás-felmérés

Kockázati tôkebevonást vagy banki finanszírozást keresôk számára

Ráépülô szolgáltatás

A problémás területekhez szakértô hozzárendelése.

A problémás területekhez szakértô hozzárendelése. A nagy potenciállal rendelkezô vállalkozás összekötése pénzpiaci szereplôvel.

Felmérés + értékelés idôszükséglete a cég részérôl (hozzávetôleges idôtartam)

3 + 1 óra technikai felkészülés és interjú + értékelô workshop

2,5 – 3 óra 1. Rövid elôadás a menedzsment számára 2. Alkalmazottak számára rövid PPT elôadás 3. Kérdôív kitöltése a menedzsment és az alkalmazottak által 4. Kérdôívek összesítése és kiértékelés. 5. Az eredmények megbeszélése.

20 perc + 2 óra + 1 óra „pre-check“ + felmérés + értékelô workshop

További információ az eszközrôl

http://www.pbkik.hu/hu/cimkek/imp3rove

http://www.pbkik.hu/hu/cimkek/innokenn

http://www.evlia.eu/content/contact

Támogató projekt

Inno-Hun2014, ,Enterprise Europe Network Horizon 2020, European Commission

InnoWeit, Lifelong Learning Programme, European Commission

EVLIA, South East Europe Programme Co-funded by the European Union

Cél

A jövôben folytatódik a módszerek összehangolása, rendszerbe illesztése, és további hatékony elemek felkutatása. Erdôs-Pohli Krisztina, Nagy Eszter, Császár Gergely

ÖNINDÍTÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

A siker feltétele egyfajta üzleti szemlélet megléte Sikeres volt az elmúlt esztendôben útjára indított egyedi képzési program, amely idén Önindító2014 néven indult ismét útjára. A munkaerô-piaci projektnek, amely egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak a szellemi hátterét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, valamint a KIKK Egyesülettel közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel, valamint a várossal együttmûködve valósít meg. Az idei program középpontjában a turizmushoz kapcsolódó, Pécs és Baranya idegenforgalmi vonzerejének növelését elôsegítô vállalkozásokat helyezve a középpontba. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet. Ötletdömping közepén találom magam a KOHÓ emeletén. Az Önindító2014 résztvevôi az elkövetkezô hónapok feladatait egyeztetik, miközben arról is beszámolnak, a saját projektjükben ki hol tart. A szemelyi Bosnyák Gabriella éppen piacot keres növénnyel festett gyapjúinak. — Mindig is szerettem horgolni, a régi munkámat is, azonban valami mást akartam csinálni, olyant, ami emberi, nôies. Ekkor vettem elô ezt a tudásomat, s elkezdtem mobiltokokat készíteni – mondja. — Ezt követték a kendôk, meg a meggymaggal töltött labdák. Az elsô pillanattól természetes anyagokból, gyapjúból készítettem ezeket. Próbáltam keresni ilyen fonalakat, s akkor jöttem rá, szinte sehol sem kaphatók. Ebbôl jött az ötlet, hogy a kártolt gyapjút magam fonjam, készítsek belôle fonalat. Ha pedig néha kaptam festett gyapjúfonalat, akkor pedig azt tapasztaltam, hogy a fa kötôtûmet megfogja. Eszembe jutott mi lenne, ha nem csak fonnám, de magam is festeném az erre alkalmas növényekkel a gyapjút. Elkezdtem utánanézni, hogy annak idején milyen növényeket használtak ehhez, s milyen módon, hogyan oldották meg, hogy a megfestett gyapjú ne veszítse el a színét.

Mint mondja, már tavaly is hallott a programról, de akkor még úgy gondolta, nem elég kiforrott az ötlete egy sikeres pályázathoz, ezért várt egy évet. Örül, hogy sikerült, s bekerült a programba, mert már most kedvezôek a tapasztalatai, hiszen nem csak a vállalkozással kapcsolatos ismeretekkel gazdagodik, hanem egyfajta kapcsolati tôkével is, ugyanis a kötött holmikat is készítô Szabó Tímea tôle kért fonalat, akivel ezáltal találtak a tevékenységeik között egy kapcsolódási pontot. — Azt tervezem, hogy a magam festette és font fonalakkal jelenek meg a piacon, egy mûhelyt szeretnék berendezni a pályázati pénzbôl, összecsukható rokkákat vásárolnék belôle. E mellett arra is gondoltam, hogy táborokat szervezek, ahol továbbadom az általam megszerzett tudást. Az Aszpik Piacon szoktam árusítani, s egyre többen keresik a növényi festékkel színezett fonalaimat. Kezd kialakulni a vevôköröm, de úgy éreztem, ahhoz, hogy igazán sikeres legyek több is kell, egyfajta üzleti szemlélettel is kell rendelkeznem. Éppen zárja mondatát, amikor Kovács Anett lép hozzánk, aki nem kevesebbel büszkélkedhet, mint hogy a Szakma

Sztár Verseny országos döntôjében 2011-ben az elsô helyen végzett. — Örökletes lehet a varráshoz való vonzalmam, ugyanis a dédapám is férfi szabó volt, ahogy magam is – mondja. — Már hétévesen nekiálltam szabni, varrni. Mindig is az volt az álmom, hogy olyan iskolában tanuljak, ahol csak ezt kell csinálni. Megvalósult. Az 500-as Angster József Szakiskolában nagyon jó szakemberek voltak a mestereim. A végzés után az otthoni mûhelyében kezdett el dolgozni, elôször a barátoknak ismerôsöknek varrt. Azért, hogy minél jobban megtanulja a szakma minden ágát, dolgozott mennyasszonyi ruhaszalonban és a Pécsi Nemzeti Színház jelmezszabóságán is. — Éppen lejárt a szerzôdésem a színházban, amikor olvastam egy cikket az Önindító programról, s akkor vált számomra egyértelmûvé ez az én utam – folytatja tovább. — Megpályáztam a lehetôséget, sikerült, aminek nagyon örülök. A célom egy látvány mûhely létrehozása a város egy olyan pontján a belvárosban, ami könnyen elérhetô. Egyedi ruhákat készítenék megfizethetô áron azoknak, akiknél elvárás, hogy kosztümben, kisestélyiben jelenjenek meg. E mellett alkalmi öltözékeket, különleges menyasszonyi, a középiskolásoknak, egyetemistáknak pedig szalagavatóra, gólyabálra egyedi ruhákat készítenék. Divatba szeretném hozni Pécsett a stílusos öltözködést. Mint mondja, a munkájához szükséges gépparkkal már rendelkezik, azonban annak érdekében, hogy még magasabb minôségben tudjon dolgozni, szeretné fejleszteni. A tervei között szerepel, hogy alkalmazottat is felvesz. — Mindezen célok elérésének egyik feltétele azok a vállalkozással kapcsola-

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ

tos pénzügyi és egyéb ismeretek megszerzése, amelyre ez a tanfolyam ad lehetôséget. E mellett az is nagy segítséget jelent, hogy olyan vállalkozókkal ismerkedhetünk meg, akik a saját tapasztalataikat adják át nekünk. E mellett egymástól is tanulhatunk, sôt akár a program végére szakmai kapcsolat is kialakulhat közöttünk – zárja gondolatait. Újabb beszélgetôpartner érkezik, a családfakutatással foglalkozó Mester János. — Mind többen kíváncsiak arra, hogy honnan származnak, van-e nemesi vonal a családjukban, esetleg kutyabôr – ad hangot véleményének. — Az ötlet pedig, hogy családfakutatásba kezdjek, onnan jött, hogy néhány esztendôvel ezelôtt összeült a családunk és nem tudtunk arra választ adni, mi volt a neve a nagyapánknak, s honnan származott. Az elsô

családfát magunknak csináltuk meg, s e közben jöttem rá, hogy ez piaci alapon is mûködik. Az Önindító2014 projekt ehhez jó hátteret teremt, mert olyan ismeretekkel bôvíthetem a tudásomat, mint például a marketing. A mi tevékenységünk a bizalomra épül, éppen ezért olyan rendszert szeretnénk kialakítani, amellyel sok embert tudunk elér-

ni. Már van egy hírlevelünk, amelyre már sokan feliratkoztak, s egy facebook oldalt is mûködtetünk, erre naponta töltünk fel adatokat, a családfakutatáshoz kapcsolódó érdekes történeteket. Hangsúlyozza, az Önindító2014 munkaerô-piaci program keretében sok olyan emberrel találkozhat majd, akivel különben nem biztos, hogy lehetôsége lett volna több órát egy a vállalkozását érintô témáról beszélgetni. Sz.K.

Vállalkozói készségekkel a fiatalkori munkanélküliség ellen Vállalkozói fejjel gondolkodni – a fiatalok számára is lehetséges. A megfelelô támogatással az önállósodás és a hozzá vezetô út segítséget jelenthet a foglalkoztatás növelésében is. Az Enterprise+ projekt keretében a 15 és 25 év közöttiek számára nyílik lehetôség arra, hogy tapasztalt vállalkozóktól tanuljanak. A Baranyában sikerrel zajló Önindító projekt – melynek keretében a Munkaügyi Központ támogatásával munkanélküliekbôl vállalkozók lesznek kamarai támogatással – mintájára már a legfiatalabbak is elsajátíthatják a vállalkozói készségeket. A projekt keretében németországi szakemberek támogatásával – Görögország, Spanyolország, Litvánia és Bulgária mellett – a kamara részvételével most Magyarországon is lehetôség nyílik az iskolák és munkaügyi központok közremûködésével a vállalkozói szemlélet és készségek népszerûsítésére. November 20-21. között zajlott a projekt indító találkozója, ahol a partnerek jobban megismerhették az egyes részvevô országok munkaerôpiaci helyzetét, és a projekt nyújtotta lehetôségeket. Felismerni, erôsíteni, egymástól tanulni A vállalkozói készségek felismerése és erôsítse a projekt elsôdleges célja. Ezek a készségek nem mindenkiben vannak jelen, de ha sikerül már fiatalkorban elôcsalogatni és fejleszteni, az nagyban hozzájárulhat késôbb önálló vállalkozás alapításához, ezzel pedig a gazdaság fejlôdéséhez és a munkanélküliség csökkentéséhez. Ezért a projekt résztvevôi a Duisburg-Essen Egyetemen kifejlesztett módszerrel mérik fel és erôsítik a fiatalok vállalkozói készségeit. Vállalkozók bevonásával, azok szakmai ismereteire és tapasztalatára építve pedig lehetôség nyílik a tanulásra, tapasztalatcserére is. A projekt során szerzett tapasztalatok alapján önállóan is használható képzési anyagot állítanak össze a partnerek, további felhasználásra. Projektpartnerek A projekt keretében Magyarországot a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara képviseli. A három németországi partner – a Ruhr-Universität Munkatudományi Intézete, a Duisburg-Essen Egyetem Gazdaságtudományi és Képzési Tanszéke és az Alt hilft Jung NRW e.V szervezet – mellett Görögország, Spanyolország, Litvánia és Bulgária is képviselteti magát.

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Annak, hogy ki milyen szakmát választ, sok oka lehet, a harkányi Horváth Balázs asztalos, azért döntött mellette, mert az édesapja is az. — Annak idején egyértelmû volt, hogy asztalos leszek, mert valakinek tovább kell vinnie a családi vállalkozást – kezdi beszélgetésünket Horváth Balázs asztalos mester. — Ez volt az egyik ok, amiért asztalos lettem. Igazándiból már gyerekként nagyon szerettem a fát, s annak illatát. Az édesapám annak idején a görcsönyi termelôszövetkezetben dolgozott, közben otthon építgette a saját mûhelyét, hogy maszek lehessen és elkészíthesse a saját elképzeléseit, ekkor már gyerekként én is ott voltam körülötte. A szakmunkás-bizonyítványt Siklóson szerezte meg. Tanuló a saját mûhelyükben volt, az édesapja mellett, aki még Sopronban tette le a mestervizsgát 1980-ban, ekkor váltotta ki ugyanis az iparengedélyét. — Nem volt könnyû dolgom, hárman voltunk akkor tanulók, s nekem mindig többet kellett teljesítenem, de az biztos, hogy sokat tanultam a három év alatt – folytatja beszélgetésünket. — A katonaság után magam is mestervizsgát tettem. Az édesanyám jelentkezett be helyettem, mert annak hogy át tudjam venni majd a mûhelyt, akkor a mesterlevél megléte a feltételek között szerepelt. Már akkor sem volt könnyû megszerezni a mesterlevelet, a mestervizsgát én már Pécsett tettem le. Az különösen nehezítette a dolgomat, hogy a vizsgabizottságban olyan mesterek ültek, akikkel az édesapám egykor együtt végzett, s az a mûhely a Földesiéké, akiknél pedig tanuló volt, adott helyet a gyakorlati vizsgának. S nem csak egy bizottság, de az édesapám elôtt is bizonyítanom kellett, mesterszinten tudom a szakmát. A hírnevem volt a tét, hogy képes vagyok-e rá. Mint mondja, akkor öten, vagy hatan tettek mestervizsgát, mindegyik nagyon jó szakember. A vizsga maga sem volt könnyû, mély szakmai ismereteket vártak el tôlük a vizsgáztatóik. Az ô vizsga remeke egy két fiókos cipôs szekrény volt, furnérozott kivitelben. — Nagyon szeretem a fát úgy mint alapanyagként és úgy is mint egy élô növényként a természetben – hangsúlyozza. — Az épületekben kívül, belül lehet használni. A saját házunkban is, amit

csak lehetett fából készítettem el. A mûhelyünkben a lépcsôtôl kezdve a faházakon át, a nyílászáróig és bútorokig mindent készítünk. Vannak nagyobb meg-

A hírnevem volt a tét rendeléseink is, azonban igazán az egyedi dolgokat szeretem, amikor magam tervezem meg és készítem el. Már terveztem Európában is egyedülálló harmonika-ajtót fából. Még makettet is készítettem, hogy lássam a zsalupántokat miként kell elhelyeznem. Sajnos, nemegyszer elôfordult velem az is, hogy a megrendelô elképzeléseinek megfelelôen megterveztem az ajtót, az ablakot, a bútort, majd feketén, mással gyártatta le azt. Magasnak találta az árainkat, s úgy gondolta, hogy le akarjuk húzni, pedig egyáltalán nem így van. Azonban ez a ritkább eset, legtöbbször a megrendelô szemében azt látom, hogy elégedett, tetszik neki, ez a legnagyobb elismerés, amit egy iparos kaphat. Kitért arra is, fontosnak tartja a megrendelôivel szembeni tiszteletet és alapként azt, hogy mindent megbeszéljenek, tartsa velük a kapcsolatot és szaktanácsot adjon kellô körültekintéssel. Ezen kívül mindent elintéznek, az anyag beszerzésétôl, a szállításon, a beszerelésen át, a takarításig. A hírük szájhagyomány útján terjed. — Van olyan a megrendelôink között, akinek még az édesapám dolgozott sokat, mint például a harkányi Szúnyog Csárda tulajdonosa, Ivanics György – emeli ki Horváth Balázs. — Azonban számos olyan is, aki már velünk került kapcsolatba, s a kezdetek óta hozzánk tér vissza. Szólt arról is, az eltelt években sokat változott ez a szakma is, számos új gép jelent meg, amelyek sokkal precízebbek, mint a korábbiak, ezekkel olyan hatást tudnak már elérni, mintha egy szekrény, fiók egy darab fából készült volna. A számítógép is egyre nagyobb szerepet kap. — Nem könnyû az utánpótlást kinevelni – ad hangot véleményének. — Fo-

lyamatosan vannak tanulóink, amióta átvettem a mûhelyt az édesapámtól. Az eltelt húsz esztendôben negyven, ötven volt. Közülük jelenleg egy dolgozik velem. Azok pedig, akik a szakmában maradtak, itthon és külföldön is megállják a helyüket. Van közöttük olyan is, aki már a mesterlevelet is megszerezte. Jó dolog, hogy a jövôben csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal, azonban nem minden mester alkalmas arra, hogy a tudását átadja. Meg félô az is, hogy ezáltal elveszik e cím rangja. Most is vannak olyanok, akiknek ugyan nincs mesterlevelük, de magas szinten tudják a szakmát és jó szakemberek kerülnek ki a kezük alól. Úgy gondolom, inkább vissza kellene állítani a régi rendszert, amikor az inas a végzés után segéd lett, aki ott maradt a mesterénél, s tökéletesítette a tudását, megtanulta használni a gépeket is. S ezt követôen léphetett tovább. Szólt arról is, hogy ô maga is sokat tanult másoktól, s ezekbôl a munkakapcsolatokból nem egy esetben barátság született, nem csak a szakmabeliekkel, de a megrendelôkkel is. A siklósi Szabó Gáborral már másfél évtizede együtt dolgoznak. — Nagyon sokat tanultam tôle. Arra pedig nagyon büszke vagyok, hogy ma már a fával kapcsolatosan felmerülô kérdésekben ô is kikéri az én véleményemet – zárja gondolatait, mert már várják a következô helyen, mennie kell. Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANULÓSZERZÔDÉS

A Kódex Nyomda tulajdonosai a cég megalakulásától foglalkoznak tanulók képzésével. Annak idején, amikor belevágtak, a saját utánpótlásuk, s a munkatársaik kinevelése volt a cél. A tanulókkal a feleség, Simon Béláné, Kati foglalkozott, halála óta a férje vette át ezt a szerepet, a cég ügyvezetôje pedig a lányuk lett. — Kati könyvkötô mester volt, jelenleg Baranyában tudomásom szerint már csak egyvalaki rendelkezik ezzel a címmel – kezdi beszélgetésünket SIMON Béla, a Kódex Nyomda Kft. egyik tulajdonosa. — Jó, hogy a következô tanévtôl már csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal, de kérdés, hogy lesz-e elegendô gyakorlati hely, amelyik e feltételnek megfelel? Félô, hogy nem, s akkor elindulhat egy olyan folyamat, amelyik a mestercím presztízsének a csorbulásával járhat. A tényekhez ugyanis az is hozzátartozik, hogy két évtizede nem sikerült mestervizsga-tanfolyamot szervezni, mert nem volt elegendô jelentkezô. A Kódex Nyomda 1989-ben fogadta az elsô tanulókat, a képzés ideje akkor és egészen 2000-ig hároméves volt. Az akkoriban végzettek közül öten náluk dolgoztak tovább. Azóta ebben a szakmában két év alatt szerezhetô meg a szakmunkás-bizonyítvány. — Nagy a szakadék a két rendszerben végzettek között, mind tudásban, mind a tanulók hozzáállásában – hangsúlyozza Simon Béla. — Az utóbbi néhány évben folyamatosan nô a gyengébb képességû tanulók száma, nagy részüket nem érdekli a szakma. Persze akad közöttük is olyan, aki mindent megtesz azért, hogy elsajátítsa a könyvkötészet alapjait. Ma már hiába hirdetjük meg, hogy tanulókat fogadunk, nincs érdeklô-

Könyvkötônek egyre kevesebben jelentkeznek dô, nem jelentkezik senki. Az elmúlt negyed században pedig sokan végeztek nálunk, akik szinte kivétel nélkül a szakmában tudtak elhelyezkedni. Kitért arra is, hogy az igazsághoz az is hozzátartozik, a könyvkötészet nem sajátítható egy-két év alatt. A három év is csak arra volt elegendô, hogy belekóstoljanak a szakmába, elegendô ismeretet szerezzenek ahhoz, hogy tovább tudják az adott munkahely elvárásainak megfelelôen fejleszteni a tudásukat. A mostani képzési idô kevés, a segédkönyvkötô állás betöltésére elegendô a végzettek tudása. Az utóbbi idôben általában három tanulójuk volt, idén is ennyien végeznek. Közülük is megpróbálták a jobbakat továbbfoglalkoztatni, de kénytelenek voltak tôlük hamar megválni, mert kiderült: szülôi ráhatásra választották ezt a szakmát, nem érdekli ôket, a cél a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése volt. — Jelentôs a munkanélküliség, éppen ezért érthetetlen, hogy mégsem veszik komolyan azt, hogy ez egy munka-

hely – folytatja Simon Béla. — Késve érkeznek, nem szólnak, ha probléma van. Van, hogy egyáltalán be sem jönnek, pedig amikor a tanulószerzôdést megkötjük velük felhívjuk a figyelmüket arra, ha fegyelmezetlenek, sorozatosan elkésnek, vagy napokig nem jönnek dolgozni, elküldjük ôket. Természetesen vannak kivételek is, mint az a kislány, aki meg akarta tanulni a szakmát, nyáron is keresett magának ezen a területen munkát, ha szükség volt rá bent maradt tovább dolgozni. Az is elgondolkodtató, hogy tavasszal az iskola elküldte hozzánk a könyvkötô tanulókat, hogy válasszunk közülük, nem volt egyszerû feladat eldönteni, hogy kik legyenek azok, akikkel tanulószerzôdést kötünk. Mint mondja, a tanulók második évben kerülnek ki hozzájuk, már nyáron érkeznek. A képességeik felmérése után kezdôdik meg a gyakorlati képzésük, s miután a tényleges munkában vesznek részt, máris gépeken dolgoznak, fontos, hogy minôségi munka kerüljön ki a kezük alól. Kitért arra is, az az egy év, amit náluk töltenek igazándiból arra elegendô, hogy felkészítsék ôket a vizsgára, s elsajátíttassák velük azokat az ismereteket, amelyekre a végzést követôen szükségük lesz. — A napi valóság és az elméleti tananyag fényévnyi távolságra van egy mástól – ad hangot véleményének. — A tankönyvek sok elavult ismeretet tartalmaznak. A tanulókat pedig nem könnyû munkára szorítani, viszonylag kevés eszköz nem áll a rendelkezésünkre. A magunk módján mindezek ellenére megpróbáljuk a szakmát népszerûsíteni, ennek egyik eszköze a Koch Valéria Iskolaközpontban évek óta mûködô könyvkötô szakkör, amit Kati halála óta az egyik volt tanulónk vezet, aki 1995ben megnyerte az Országos Tanulóversenyt. Sz.K.

ÉPÍTÔIPAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

Építôipari vitás kérdések eldöntésében segít a TSzSz

Országosan 180-200 esetben fordultak a 2013. július 1-jén felállt Teljesítésigazolási Szakértôi Szervhez olyan kivitelezôk, akik azért nem kapták meg elvégzett munkájukért a pénzt, mert a megrendelô vitatta annak jogosságát. A szakértôi szerv az ügyek mintegy 60-65%-ában jogosnak találta a vállalkozók igényét és megítélte a kért összeget.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett független szervezetként mûködô Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv (a továbbiakban TSzSz) az építmények tervezésével, kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében mûködik közre, megalakításával az építésügyi lánctartozások, valamint a késedelmes fizetések csökkentését kívánta elôsegíteni a kormány. Pályázattal választotta ki az építésgazdaságért felelôs miniszter országszerte azt a 200 igazságügyi szakér-

tôt – Baranya megyében 11 fôt –, akik három fôs szakértôi tanácsokat alakítva határozhatnak az építési tevékenység teljesítésének tartalmáról. A szakértôi szerv döntése kötelezô érvényû mindkét vitás fél számára, egy késôbbi bírósági perben hivatalos szakértôi véleményként is felhasználható. A TSzSz az építészeti-mûszaki tervezési, építési, kivitelezési szerzôdés teljesítésébôl eredô kérdésekben a meg-

NYÍRI Csaba igazságügyi szakértô egy vitás ügy elbírálásában vett részt a TSzSz mûködése alatt. Tapasztalata szerint mindig abból adódik a probléma, hogy a megrendelô nem fizeti ki a vállalkozót, aki pedig megpróbálja a jogosnak vélt munkadíját beszedni. Ezért fordulnak a szakértôi szervhez, amely vagy meg tudja állapítani a követelés jogosságát vagy sem. — Az általam is szakértett esetben olyan pénzt akart kapni a kivitelezô, amire véleményünk szerint nem volt jogosult – foglalja össze az esetet röviden Nyíri Csaba. — Olyan munkát akartak kifizettetni, amire nem is szerzôdtek. Ebben az esetben kétséges volt a kifizetés, a megrendelô részérôl nem jelent meg senki az ügy vizsgálatakor. Hogy miként végzôdött az eset, nem tudom, mert nem kaptunk visszajelzést a döntésünk további sorsáról, hogy elfogadta-e a vállalkozó vagy tovább kereste az igazát. — Amikor egy vitás ügyben megkeresés érkezik önök felé, fel kell állnia egy három fôs szakértôi bizottságnak. Ez miként történik a gyakorlatban? — Budapesten a szakértôi szerv vezetôje jelöli ki a három fôt, a szempontoknál figyelembe veszik, hogy ki milyen terület szakértôje, földrajzilag közel mûködik-e a vitatott eset helyszínéhez. A munka nagyobb része a bizottság elnökére hárul, a másik két tag pedig segíti a munkáját. Az elnök tartja a kapcsolatot a szakértôi szervvel, szervezi meg a helyszíni szemlét. Mindhárman közösen megnézik a helyszínt, majd az elnök összeállítja a szakér-

rendelô, a tervezô, a kivitelezô vagy az alvállalkozó megbízására szakértôi véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolást kiadták, de nem valósult meg a kifizetés. A szakértôi szerv véleménye a szerzôdést biztosító mellékkötelezettségek – a bankgarancia, zálogjog és kezesség – érvényesítéséhez is kérhetô. Az eljárás a Magyarországon megvalósuló építési beruházásokra terjed ki és jogszabályban meghatározott

BARABÁS Béla pécsi igazságügyi szakértô két ügyben vett részt az elmúlt egy évben a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv szakértôjeként.

tôi véleményt, a többiek pedig kiegészítik, megosztják vele az észrevételeiket, megbeszélik a döntést. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítette munkánkat, a szakértôi tanács üléseihez termet, nyomtatási lehetôséget biztosított. Utólag is köszönjük. A mi esetünkben legalábbis így történt, de más bizottságoknál másképpen is meg lehet szervezni a munkát. Azt azonban el kell mondanom, hogy aránytalanul kevés a szakértôi szervben végzett munkánk honorálása. A szakértôi díj a vitatott összeggel arányos, mely a mi esetünkben olyan kis összeg volt, ami nincs arányban az idô- és munkaráfordítással, pedig itt is ugyanolyan felelôsségteljes munkát végzünk, mint más hatósági kirendelések teljesítésekor. A díj az adóbefizetések után arra sem volt elegendô, hogy a szakértôi szerv tagjainak a fôvárosban szervezett továbbképzésére eljussak. Emiatt félô, hogy a kisebb vitatott összegû kirendeléseket a szakértôk nem fogják el-

— Az egyik ügyben a szakértôi bizottság tagja, a másik esetben a testület elnöke voltam – mondja Barabás Béla. — Az egyik ügyben egy kaposvári társasház homlokzat-felújításáról volt szó, a társasház vitába keveredett a kivitelezôvel – bizonyos szakmai szabályozókat nem egyformán ítéltek meg a felek –, és nem fizette ki neki a hôszigetelésre vonatkozó díjat. Megállapítottuk, hogy a kivitelezô jogosan tartott igényt mintegy 17 millió forint teljesítésére. Magáról az ügyrôl további ismeretünk nincs, mivel a felek megkapják a határozatot, utána eldönthetik, hogy fizetnek vagy nem fizetnek, netán bíróságra kerül az ügy, de minket már nem értesítenek a továbbiakról. A másik ügy egy baranyai községben a mûvelôdési ház felújításával és bôvítésével volt kapcsolatos, ebben az esetben sem fizette ki a megrendelô a vállalkozó részszámláját. Az épület elkészült, a helyszínen megállapítottuk, hogy 98%-ban jogos a kivitelezô igénye. Hogy mi lett a követelés sorsa, szintén nem tudjuk, igaz, ez az ügy mintegy egy hónapja zárult. — Milyen tapasztalatot szereztek a helyszínen, a vitás felek együttmûködôek voltak-e? Elfogadták-e ennek a szakértôi szervnek a közbenjárását? — Semmilyen ellenállást nem tapasztaltam egyik helyszínen sem. Az elsô esetben nem jelent meg a társasház képviselôje, a kivi-

Dél-Dunántúli Gazdaság díjazás ellenében kérhetô a szakértôi vélemény. A szakértôi vélemény elkészítésére vonatkozó kérelmet a TSzSz-hez lehet benyújtani elektronikus formában, ez történhet közvetlenül e-mailen vagy a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarán keresztül. A kormányrendelet szerint a kérelmezônek szakértôi díjat kell fizetnie. Ennek összege a kérelmezô által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a, legkevesebb 60.000 Ft, de nem haladhatja meg a 450.000 Ft-ot. A szakértôi tanács vizsgálja a szerzôdés teljesítését, szakvéleményt és kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerzôdés teljesítése megtörténte. Ha nem a szerzôdésnek megfelelô módon történt meg, meghatározza, hogy

ÉPÍTÔIPAR a teljesítésért járó ellenérték megfizetése – adott esetben a szerzôdést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése – milyen összegben indokolt. Szakvélemény készülhet a szerzôdés mûszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelô tervezési és kivitelezési munkák leírását illetôen is, rögzítve ezen belül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségét és minôségét, az el nem végzett tervezési és kivitelezési munkákat, illetve ezek értékét. A szakértôi szerv tagjai számára biztosítani kell az építési helyszín bejárásának lehetôségét, akadályoztatás esetén pedig rendôri intézkedés is kérhetô. Az eljárás megkezdését követô 30 napon belül ki kell adnia az igazolást a TSzSz-nek az elvég-

25 zett munkákról, és ha bebizonyosodik a teljesítés, a számla kifizethetô. Amennyiben bírósági útra terelôdik a vita, az igazságszolgáltatásnak egy éven belül döntenie kell az ügyben. A Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv közremûködésére az öt éven belüli vitatott esetekben számíthatnak a vállalkozások, mivel a szektorban öt év a követelések érvényesítésének elévülése. Százmilliókra tehetô a kifizetetlen építôipari munkák értéke Baranya megyében, az elmúlt években szinte nem volt olyan nagyberuházás, amellyel kapcsolatban ne merült volna fel a késedelmes vagy megtagadott kifizetés. Ennek ellenére kevesen éltek a TSzSz által nyújtott lehetôséggel a megyében.

ERB Jenô igazságügyi szakértô is két ügy elbírálásában vett részt szakértôként.

telezô igen, megkaptuk tôlük a szükséges információkat, dokumentumokat, amiket utólag kértünk, készségesek voltak. A második esetben mindegyik fél megjelent a helyszíni szemlén, és egyöntetûen azt nyilatkozták, hogy nincs kifogásuk, ellenérzésük a szakértôi szerv mûködésével kapcsolatosan. — Kollégák megfogalmazták, hogy az elvégzett munka minôsége, mennyisége nem áll párhuzamban az érte fizetett honoráriummal. — Ez így van, ezt én is meg tudom erôsíteni. A törvény szerint a kifogásolt kivitelezôi összeg 1%-a a szakértôi díj összege, ez minimum 60 ezer Ft, ez oszlik meg a három szakértô vonatkozásában. A szakértôi bizottságban a több munkát végzô elnök magasabb összeget kap, a két másik tag alacsonyabbat. A költségeket, útiköltséget térítik, külön számla ellenében. Ha nagyobb az összeg, nyilván nagyobb a ránk esô díj, de ez sem túlzottan sok, messze kevesebb, mint a bíróságok számára végzett igazságügyi szakértôi tevékenységért kapott összeg.

— Mindkét munkában a bizottság tagja voltam. Az egyik ügyben a kérelmet benyújtó azt kívánta igazolni a bizottság által, hogy az a munka, aminek az ellenértékét nem kapta meg, elkészült. Részünkrôl nagyon egyszerû volt eldönteni, hogy igen, a munka elkészült. Szomorúnak tartom azt, hogy egy ilyen bizottság elé kell mennie a kivitelezônek, hiszen a mûszaki ellenôr elismerte a teljesítést, a teljesítésigazolás is megvolt, mégis még egyszer meg kellett erôsíteni a tényt. — Milyen kifogásai voltak a megrendelônek? — Semmilyen. Egyszerûen nem fizetett. A másik eset egy kicsit komplikáltabb volt, ott már a munkavégzés során is akadtak problémák, amit jogilag kétfelé lehetett bontani. Megállapítottuk, hogy a munkát elvégezte a kivitelezô, de voltak benne hibák. Ezeket ki kell javítani, a vállalkozó hajlandó is volt erre, de azt mondta, hogy elôbb szeretne hozzájutni az értéknövelô beruházás ellenértékéhez. A másik fél ezt nem kívánta kifizetni, ugyanakkor a kivitelezô azt mondta, hogy ha nem fizetik ki ezt az összeget, akkor ô kétszeresen károsodik. Egyszer azért, mert pótmunkát végzett, és azért meg kellene kapnia az ellenértéket, viszont ha kijavítja a hibát, akkor a pótmunka díjához nem jut hozzá, sôt még ráfordítása lesz. Ebbôl a pótmunkából eredt a hiba. Ezt a vitát nem mûszaki szakértô hivatott eldönteni, ez már jogi kérdés. Tanulságként azt mondhatom, hogy ezekben a TSzSz-ügyekben egy kicsit

egyirányúvá válik a bizottság munkája, mert alapvetôen arra a kérdésre kell válaszolni, amit a vizsgálatot kérô feltesz. Ezért nem mindig érzem azt, hogy valós képet ad az eljárás. — Milyen volt a vitás felek együttmûködési készsége? — Mindkét esetben korrekt volt. Minden érintett megjelent a helyszínen, elmondták a véleményüket. Az elsô esetben – amikor nem fizettek –, jogutód nélkül megszûnt a cég. Ilyen téren, sajnos, a TSzSz-ek mûködése nem fog változást hozni. Ha felszámolás alá kerül egy cég, abból nem lesz elôrelépés. Véleményem szerint érdemes lenne a TSzSz munkájáról mint lehetôségrôl tájékoztatni a cégvezetôket, vállalkozásokat. Talán a jelenleginél jobban beépülne a köztudatba, hogy ez az eljárás sokkal gyorsabb, mint ha rögtön bírósághoz fordulnak. Ha pedig nem sikerül a szakértôi tanács munkája után megegyezésre jutni, még mindig mehetnek a bíróságra a felek, ahol elfogadják a szakértôi szerv döntését és nem kell ismételten szakértôt felkérni. Ez mindenképpen nagy elônye a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv mûködésének.

IDEGENFORGALOM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fotó: Komlós Attila

Természet és hagyomány találkozása

Ôs-Dráva Látogatóközpont Az ormánsági élettel, a tradicionális gazdálkodási formákkal ismerkedhetnek meg a látogatók a 2015 tavaszán megnyíló Ôs-Dráva Látogatóközpontban, az Ormánság területén, Szaporca település közelében. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság pályázati projektjeként megvalósuló fejlesztés lehetôséget ad a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre is. A központ interaktív kiállítással, ôshonos háziállat bemutatóval, tanösvényekkel, változatos aktív programokkal, környezeti nevelési foglalkozásokkal várja majd a közönséget. A bemutatóhely fôépületében a látogatók egy érdekes, interaktív kiállítás segítségével ismerhetik meg a térségre jellemzô élôhelyeket, azok fajokban gazdag élôvilágát, valamint a terület kultúrtörténeti, néprajzi értékeit. Bepillanthatnak a holtágat szegélyezô mocsarak madarainak életébe, a vízközeli fás legelôk különlegesen fajgazdag életközösségébe, és képzeletben a fás ligeterdôk árnyas lombjai alatt is sétát tehetnek. Az érdeklôdôk azt is megtudhatják, hogy az egykor itt élt emberek hogyan alkalmazkodtak e környezethez, miként tudtak harmóniában élni a természettel. A rendkívül látványosan megépített kiállításon makettek, szemléltetô eszközök, négy nyelven igénybe vehetô audioguide, infografikák és térképek segítik az ismeretbôvítést. A természet mellett az ormánsági néprajz bemutatásának is fontos szerep jut. A hagyományokon kívül a mûvészet is helyet kap: a fogadótér karzatának mellvédjén az ormánsági templomok ihlette festett fakazetták vonják magukra a tekintetet.

A korszerû oktatástechnikai eszközökkel felszerelt interaktív oktatóterem érdekes környezeti nevelési programok, ismeretterjesztô elôadások, konferenciák, szakmai találkozók helyszíne lesz. Az épület körül kialakított, hagyományos tájfajtákból álló gyümölcsös, valamint fûszer- és gyógynövénykert a kiállításon megszerzett ismeretek további bôvítésére kínál lehetôséget, a családok, baráti társaságok kikapcsolódását játszótér és tûzrakóhely szolgálja. A környezô területeket a kilátótoronyból lehet megtekinteni. A fôépülettôl távolabb a térségre egykor jellemzô régi magyar háziállatokat bemutató majort alakítanak ki. A majorban ôshonos szürkemarha, mangalica, kecske, hucul ló, parlagi szamár, hortobágyi racka és cikta juh, valamint több régi magyar tyúkfajta látható. A vendégek az állatok megtekintésén túl megtudhatják azt is, hogy a múltban milyen szerepet játszottak az állatok a mindennapi életben. Az állatbemutatóban látható, akár kézzel érinthetô szelíd jószágok gazdag élményén kívül megtekinthetôk a valamikori paraszti gazdaságokban az állattartáshoz, szénabetakarításhoz, gyümölcsfeldolgozáshoz használt munkaeszközök is. Ezek jó része ma is megállná a helyét, de a kézi munkaerô és az idô hiánya miatt mára múzeumi tárgyakká váltak. Az Ôs-Dráva Látogatóközpont három különbözô hosszúságú tanösvényén a látogatók sok élményt és ismeretet szerezhetnek, felfedezhetik a Dráva természeti értékeit, a hagyományos gazdálkodás világát, de mindezeken túl az ÔsDráva program megismerésére is lehetôségük nyílik. A tanösvények egyénileg

vagy szakvezetéssel járhatók végig. Számos tematikus program is kérhetô a tanösvényekre, például madármegfigyelés és madárgyûrûzési bemutató, természetfotózás, vagy éjszakai túra, melyen az aranysakál üvöltését is lehet hallani. A „Hagyományos gazdálkodás” tanösvényen az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fûszer- és gyógynövénytermesztés eszközei és szakmai fortélyai ismerhetôk meg. Lehetôség van kézbe venni, kipróbálni az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. A látogatók megtapasztalhatják, miként hasznosították ôseink a természet adományait fenntartható módszerekkel, harmóniában környezetükkel. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemzô régi magyar háziállatokat lehet szemügyre venni. Az „Ôs-Dráva” tanösvény a fôépület közvetlen közelébôl indul, a 9 állomásból álló sétaúton megismerhetô a régi tájhasználat, a folyószabályozás, illetve a rehabilitáció és a revitalizáció lehetôségei. A „Dráva élôvilága” tanösvény a terület változatos és különleges élôvilágába engedi bepillantani az érdeklôdôket a nyílt vízfelületektôl a part menti mocsaras területeken át a színpompás vadvirágokkal borított fás legelôkig. A terület élményszerû bemutatását többek között madármegfigyelô, madárgyûrûzô állomás, kilátó, fotósles, fedett foglalkoztató és több pihenôhely szolgálja. A tanösvények szakvezetéssel vagy önállóan, a kihelyezett táblák, illetve hanganyag segítségével járhatók be. A látogatóközpont segítséggel élô társaink számára is lehetôvé teszi az élmények átélését: a kiállítás mozgáskorlátozottak számára akadálymentes lesz, a látássérülteket pedig audioguide segíti. A látogatóközpont az Ôs-Dráva Program részeként épül fel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság projektjeként, a DDOP Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása pályázat támogatásával, nettó 1 038 386 480 Ft költségvetéssel. Elérhetôségek: 7843 Szaporca Web: www.odlk.hu E-mail: info@odlk.hu Tel.: 72/223-015, 30/402-7654

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÁLYÁZAT

Pályázat a 2014. évi legjelentôsebb innovációs teljesítmény elismerésére! A Magyar Innovációs Alapítvány – a Magyar Innovációs Szövetséggel, az innovációért felelôs kormánybiztossal, a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együtt – 23. alkalommal teszi közzé a

MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot. Az év legjelentôsebb innovációs teljesítményét elismerô Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedô innovációs teljesítményeket további, összesen hat kategóriában is díjazzák: Ipari, Fejlesztési, Agrár, Környezetvédelmi, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díjai. A legeredményesebb, 2012. január 1. után alapított (startup) vállalkozás a Magyar Innovációs Szövetség Start-up Innovációs Díját nyeri el. A díjak ünnepélyes átadására 2015. március végén kerül sor az Országházban. Kik vehetnek részt? Pályázat vagy javaslat alapján azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, amelyek a 2014. évben kiemelkedô mûszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentôs üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet. Az elbírálás során a bíráló bizottság a 2014-ben elért többleteredmény/többletárbevétel, egyéb mûszaki, gazdasági elônyök szempontjai mellett az innováció eredetiségét, újszerûségét, ill. társadalmi hasznosságát, valamint a pályázat kidolgozottságának színvonalát is értékeli. A bírálóbizottság által meghozott döntés végleges, fellebbezésnek helye nincs. Korábbi Nagydíj Pályázatokon díjazott innovációval újból pályázni nem lehet. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok: 1. 1 oldalas összefoglaló, amelynek mintája a www.innovacio.hu/ nagydij oldalról tölthetô le, 2. Részletes leírás a megvalósításról, az elért piaci, illetve gazdasági eredményrôl (többleteredmény, többlet éves árbevétel, piaci részesedés növekedése stb.), maximum 10 A/4-es oldalon, 3. Referenciák igazolása (szakvélemény, vevôk véleménye, fotó, videofilm, szakcikk stb.), 4. Nyilatkozat a közölt adatok, információk, valamint a szellemi tulajdonvédelmi jogok hitelességérôl. Beadási határidô: 2015. február 17., 10.00 A pályázatokat pdf-ben, az egyoldalas összefoglalót doc formátumban kell eljuttatni adathordozón vagy e-mailben, a Magyar Innovációs Alapítvány titkárságára: 1036 Budapest, Lajos u. 103. I. em., innovacio@innovacio.hu. A bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, gazdasági szakemberekbôl áll, elnöke professzor Pálinkás József, az innovációért felelôs kormánybiztos. Bôvebb információ: www.innovacio.hu Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma nevében: Prof. Závodszky Péter elnök

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Ssangyong Korando A Nyitrai Autóház által forgalmazott Ssangyong legnagyobb múltra visszatekintô modelljét próbálta ki Balogh Béla. A vaníliakereskedelemmel foglalkozó Vanilland.eu Kft. ügyvezetôjének már elsô pillantásra szimpatikus volt a Korando. — Nekem nagyon tetszik ez az autó. A méreteit jól eltalálták, nem kicsi autó, de nem is olyan hatalmas, hogy problémát okozzon a városi manôverezés. Az orra rövid, és ez nem csak a terepen elôny, hanem a magasabb járdaszegélyek sem veszélyesek rá. Elöl és hátul is szépek a lámpák, összeszedett, átgondolt a formaterv, inkább európaiasan visszafogott, mintsem távol-keletiesen túlzó. — Ismerte korábban is a Ssangyong márkát? — Még nem találkoztam vele, így azt hiszem, bizonyos szempontból olyan helyzetben van, mint én voltam, amikor elkezdtem vaníliakereskedelemmel foglalkozni. Akkoriban csak kétes minôségû vaníliát lehetett itthon kapni, így meg kellett ismertetni a piaccal. Talán ezért, talán azért mert negyven évig Svájcban éltem, nincsenek elôítéleteim. Nyitott vagyok az újra, és igaz ez az autók terén is. Sokféle autóm volt már, Mini Morissal kezdtem, de volt több Renaultom, volt Hondám, Fordom, most pedig egy Volvo kombival járok.

— A munkájából adódóan biztosan sokat vezet. — A második millió kilométert hajtom most. Svájcban is nagyon sokat vezettem, és itthon is sokat utazom, így könnyen gyûlnek a kilométerek. A Korando remek utazóautó, mert tágas, kényelmes, a dízelmotorja keveset fogyaszt, de ami a legfontosabb: feltûnôen csendes. Biztosan nagyon sokat foglalkoztak a mérnökök a zajcsillapítással, mert olyan halk, mintha benzines lenne. Tetszik még a nagy csomagtartó, jóval öblösebb, mint amire számítottam. Okos megoldás a több fokozatban állítható hátsó üléstámla is. Pihenni is lehet

hátul, de rövid utakon meredekebbre állítva, növelhetô a csomagtér is. — A felszereltség is megfelel egy utazóautónak? — Számomra minden fontos kiegészítôt tartalmaz ez a majdnem alapkivitelû tesztautó is. A biztonsági berendezések hiánytalanul megvannak. Klímaberendezés és tempomat is van, mellettük egy hatfokozatú váltó, ami hosszú utakon nagyon hasznos, csökkenti a zajszintet és a fogyasztást is. Ebbôl a szempontból igazi távol-keleti autó a Ssangyong, már az alapmodell is jól felszerelt. Feltûnô még, hogy minden kezelôszerv nagyon finoman, lágyan mûködik, egyáltalán nem olyan mint amit egy ekkora, terepjárósabb autótól várnánk, így hölgyek is könnyen boldogulnak vele. Ha nem tél lenne, lehet, hogy nem vettem volna észre a fûthetô ablaktörlôlapátot, ezt is nagyon okos dolognak tartom.

Nyitrai Autóház Kft. ● 7630 Pécs, Schroll J. út 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.nyitraiautohaz.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

– Balogh Béla — A négykerékmeghajtás is fôként télen jön jól, Európában talán Svájcban van a legnagyobb hagyománya. — Igen, ott a hegyekben sokan járnak összkerékhajtású autókkal. Itthon nekem annyira nem hiányzik, de ha a Mecseken laknék, biztosan nagyobb szükségem lenne rá. Ezeket az autókat sokan sosem viszik terepre, ezért nekik nem olyan fontos a terepjáró képesség. Láttam az árlistán, hogy kérhetô kétkerékhajtással is a kocsi, így akinek nincs rá szüksége, nem fizet feleslegesen a bonyolultabb hajtásláncért, és még a fogyasztás is csökken a kisebb súly miatt. Akinek szüksége van a négy hajtott kerékre, az átlagosnál igényesebb rendszernek örülhet. A fixre zárható 5050%-os hajtás kiemeli a kategóriatársak közül. — Svájcban hagyományosan a benzines autók a népszerûbbek, ön melyiket kedveli? — Sokáig én is benzinessel jártam, a dízel nekem túl büdös volt. Aztán megváltoztak a motorok, és velük együtt a véleményem is, ma már én is dízellel járok. A Korando kétezres motorja, nemcsak csendes, kifejezetten erôs is, ráadásul nagyon szimpatikus a hangolása. Egészen kis fordulatszámról is szépen húz, és sokáig pörgetve sem fogy ki a szuflából. Ideális választás egy ilyen jellegû autóhoz, a fogyasztása pedig nagyon kedvezô, alig 7 litert mutat a fedélzeti számítógép. — A külsejéhez hasonlóan visszafogott a Korando utastere? — Természetesen ez egyéni ízlés kérdése, de nekem tetszik ez a letisztult kialakítás. Lehet egy autónak sok funk-

ciója, de ezeket el lehet helyezni úgy, hogy nincs gomberdô a mûszerfalon. Itt könnyû kiigazodni, minden logikus, jól áttekinthetô. Mondhatnám azt is, hogy nem olyan bonyolult, mint egy repülôgép mûszerfala, de mivel repülôoktató voltam, így az sem áll tôlem távol. Autóban viszont inkább az egyszerûséget szeretem. A repülésben megszoktam a felszállás elôtti ellenôrzés rituáléját, így a mai napig körbejárom az autómat indulás elôtt, és ellenôrzöm, hogy minden rendben mûködik e. Nagyon tetszik a fedélzeti számítógép guminyomás ellenôrzô funkciója. Az átlag autós, ugyanis nem tudja, milyen fontosak a gumik, bár az is lehet, hogy csak nem foglalkozik vele. A megfelelô nyomás, a jó állapotú,

nem veteránkorú gumiabroncs elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez. — A tesztautó alapára 6,4 millió forint. Ebben az árérzékeny szegmensben mekkora elôny az ötéves vagy 100.000 kilométeres garancia és a hozzá tartozó ingyenes karbantartás? — Nagyon okos döntés volt, hogy bevezette a Ssangyong az ingyenes karbantartást, mert növeli a bizalmat a márka iránt. Másrészt nyugalmat ad a vásárlónak, hiszen az elsô öt évben nem kell költeni az autóra, nincsenek szervizkiadások. Emiatt az autó értékvesztése is kisebb az elsô években. Láttam a kocsi matricáin, hogy visszavásárlási garanciát is adnak az elsô hónapokra, így ha valaki meggondolná magát, akkor sem kell elszenvednie az elsô hónapok értékvesztését, ami egy új autónál mindig nagyon magas. Igaz, most hogy jobban megismertem a Korandót, nem hiszem, hogy lesznek, akik meggondolják magukat, mert ez egy nagyon kellemes, praktikus autó, remek ár érték aránnyal. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1998 cm3 Maximális teljesítmény: 149 LE 3400-4000/min Maximális nyomaték: 360 Nm 1500-2800/min Saját tömeg: 1672 kg Maximális sebesség: 180 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 6,2 l Akciós ár (STD Plus dízel): 6 390 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések (STD Plus): ABS, ESP, vezetô- utasoldali és oldallégzsákok, függönylégzsákok, klímaberendezés, borulásgátló, visszagurulás gátló, tempomat, bluetooth telefonkihangosító

Év végi adózási teendôk Közeledik az év utolsó hónapja, amelyben a gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók teljesíthetik több adónemben a ki- és bejelentkezési, feltöltési, elôlegfizetési, és bevallási kötelezettségüket. Az elôzô évekhez hasonlóan az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá 2015. január 1-jétôl bejelentkezô, illetve annak hatálya alól kilépô társaságok és egyéni vállalkozók december 20-ig jelezhetik szándékukat az erre rendszeresített nyomtatványon. Tekintettel arra, hogy 2014. december 20. szombat, a bevallási határidô az azt követô elsô munkanap, azaz 2014. december 22. A kisvállalati adót (kiva) választó vállalkozások ugyancsak december 22-ig léphetnek ki a kiva hatálya alól. A feltöltési kötelezettségnek szintén december 22-ig kell eleget tenniük az érintetteknek. Ez érinti a társasági adót, az energiaellátók jövedelemadóját, az innovációs járulékot és a reklámadót is. A társasági adó és az innovációs járulék feltöltésére kötelezetteknek az utolsó negyedévi adóelôleget is be kell fizetniük a feltöltéssel együtt december 22-ig. A feltöltéshez kapcsolódóan bevallási kötelezettségük is van a társasági adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot fizetôknek, melyet a 1401-es nyomtatványon kell teljesíteniük december 22ig. A reklámadóra vonatkozó feltöltési kötelezettségnek a december 22-ig benyújtandó 1494 jelû nyomtatványon kell eleget tenniük az adózóknak. Az egyszerûsített vállalkozói adóelôlegre is vonatkozik a december 22-i feltöltési kötelezettség, de az evaalanyoknak bevallási kötelezettségük nincs december 22-én. Az eva feltöltés összegét a 2015. február 25-ig, illetve 2015. június 1-ig (mivel május 31. vasárnapra esik) benyújtandó 1443-as éves bevalláson kell feltüntetni.

ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Számlázó programot használókra vonatkozó határidô közeleg Az adózó köteles az általa használt, illetve használatból kivont számlázó programot vagy online számlázó rendszert a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelenteni. A 2014. október 1-je elôtt beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévô számlázó programok, igénybe vett online számlázó rendszerek, továbbá használatba vett, számla kibocsátására alkalmas saját fejlesztésû programok adatait 2014. november 15-ig kell bejelenteni. A 2014. október 1-je és 2014. október 15-e között használatból kivont számlázó program, online számlázási szolgáltatás használatának befejezését ugyancsak 2014. november 15-ig kell bejelenteni. Egyéb esetekben a bejelentési kötelezettséget a számlázó program rendeltetésszerû használatbavételétôl, illetve használatból való kivonásától számított 30 napon belül, valamint az online számlázó szolgáltatás igénybevételének kezdetétôl, illetve az online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezésétôl számított 30 napon belül kell teljesíteni. Számlázó programnak kell tekinteni minden olyan informatikai megoldást, amely alkalmas számla kiállítására, függetlenül attól, hogy az adott program emellett más funkciókkal is rendelkezik. Ilyen esetben a bejelentési kötelezettség teljesítésekor azt kell szem elôtt tartani, hogy egyértelmûen azonosítható legyen az az informatikai megoldás, amellyel a számlát kiállítják. A bejelentésnek a következô adatokat kell tartalmaznia: 1.1 a használt számlázó program ● nevét, azonosítóját; ● fejlesztôjének nevét, és – ha van – adószámát; ● értékesítôjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát; ● beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésû

program esetén – a rendeltetésszerû használatbavételének idôpontját; 1.2 a használt online számlázó rendszer ● nevét és elérhetôségét; ● az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát; ● a szolgáltatás igénybevételének kezdô idôpontját; 2.1 a használatból kivont számlázó program ● 1.1 pont szerinti adatait, ● használatból történô kivonásának idôpontját; 2.2 a használatból kivont online számlázó rendszer ● 1.2 pont szerinti adatait, ● a szolgáltatás igénybevétele befejezésének idôpontját. A számlázó program azonosítója bármilyen, a fejlesztô által meghatározott szám-, betû-, vagy egyéb karakterkombináció lehet, ami a számlázó program egyedi azonosítására szolgál (ami alapján a fejlesztô, a forgalmazó a számlázó programot az értékesítéskor nyilvántartásba veszi). A számlázó program értékesítésekor, rendelkezésre bocsátásakor a vevôt, felhasználót tájékoztatni kell a számlázó program nevérôl és azonosítójáról. A számlázó program frissítése, verzióváltása esetén nem kell ismételten bejelentést tenni, miután ebben az esetben a használatba vett és már bejelentett program nem, csak annak mûködése változik, vagyis a korábbi név és azonosító alapján maga a program továbbra is azonosítható marad. A bejelentés teljesítéséhez a hivatal a SZAMLAZO megnevezésû nyomtatványt rendszeresítette, amely a NAV honlapján érhetô el: http://www.nav.gov.hu – Letöltések – Nyomtatványkitöltô programok – Egyszerû keresés/Összetett keresés A SZAMLAZO nyomtatvány az ügyfélkapun, illetôleg papíron nyújtható be 2014. október 1-jétôl a NAV-nak.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

Az új Európai Bizottság összetétele és gazdasági prioritásai A luxemburgi Jean-Claude Juncker elnök által vezetett új Európai Bizottság 2014. november 1-jével hivatalosan is megkezdte ötéves mandátumát. Az Európai Parlament 2014. október 22-én 423 igen, 209 nem és 67 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az új Európai Bizottságot, miután Juncker bemutatta a biztosi testület tagjait, és ismertette a következô öt év programját. Az Európai Bizottság az egyetlen szervezet, amely javaslatot tehet új uniós jogszabály megalkotására, emellett legfôbb feladata, hogy a szerzôdések ôreként betartassa az uniós jogot. A kis- és középvállalkozásokat érintô szakpolitika továbbra is a Vállalkozáspolitikai Fôigazgatóság (DG Enterprise) kezében maradt, amelynek neve 2015 januárjától várhatóan Növekedési Fôigazgatóságra változik (DG Growth). A Juncker-Bizottság erôs és tapasztalt csapat. Tagjai között öt korábbi miniszterelnök, négy miniszterelnök-helyettes, tizenkilenc korábbi miniszter, hét korábbi biztos és nyolc volt európai parlamenti képviselô van. Tizenegyen szilárd gazdasági és pénzügyi háttérrel, nyolcan pedig szerteágazó külkapcsolati tapasztalatokkal rendelkeznek. Az új Európai Bizottság jelentôs szerkezeti átszervezésen ment át, az eddiginél strukturáltabb, rétegzettebb testület. Juncker sokkal több jogkört adott át alelnökeinek, mint hivatali elôdje, José Manuel Barroso, valamint elsô alelnöki tisztséget is létrehozott. Az Európai Bizottság hét alelnöke (az Unió külügyi és biztonságpolitikai fôképviselôje, Federica Mogherini, és további hat alelnök) egyegy projektcsapatot vezet majd. A projektcsapatok a politikai iránymutatásokat tükrözik, így olyan témákkal foglalkoznak, mint a foglalkoztatás, növekedés, beruházás és versenyképesség, a digitalizált egységes piac és az energiaunió. Az alelnökök az elnök tényleges helyetteseként járnak el. Az új Európai Bizottság azokra a jelentôs politikai kihívásokra összpontosít, amelyekkel Európa ma szembesül: arra fog törekedni, hogy az embereknek ismét tisztességes munkahelyet biztosítson, felpezsdítse a beruházásokat, biztosítsa, hogy a bankok ismét hitelt nyújtsanak a reálgazdaságnak, összekapcsolt digitalizált piacot hozzon létre, szavahihetô külpolitikát folytasson, és segítsen Európának a saját lábára állni az energiabiztonság terén.

Számos portfólió átalakításra és egyszerûsítésre került. A korábbi Belsô Piac és Szolgáltatások Fôigazgatóság és Vállalkozáspolitikai és Ipari Fôigazgatóság egyesült, és egy új portfólió jött létre a lengyel Elzbieta Bienkowska irányításával. A megújult Vállalkozáspolitikai Fôigazgatóság alá tartozik tehát a belsô piac, az ipar-, vállalkozás- és KKV-politika, valamint az ûrpolitika is. Az eddigiekhez képest jelentôs újdonság, hogy a gazdaság gerincét alkotó kis- és középvállalkozások külön is említésre kerülnek az Európai Bizottság munkaprogramjában. További új elemet jelent a gazdasági, pénz-, adó- és vámügyeket tartalmazó portfólió Pierre Moscovici irányítása alatt, amely biztosítani fogja, hogy az Európai Unió adó- és vámügyi szakpolitikái szerves részét képezzék a valódi, szoros gazdasági és monetáris uniónak, valamint hozzájáruljanak az Unió átfogó gazdasági kormányozási keretének zavartalan mûködéséhez. Az Európai Bizottság létrehozott egy erôs fogyasztópolitikai portfóliót is. Így ezt a szakpolitikát a jövôben nem kell széttagolni különbözô portfóliók között, hanem kiemelt helyet kap a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti egyenlôségért felelôs biztos, Vera Jourová feladatai között. Létrejött a kifejezetten migrációs kérdések kezeléséért felelôs biztos posztja Dimitris Avramopoulos irányítása alatt, feladata az illegális migráció határozott kezelése, ugyanakkor annak elôsegítése, hogy Európa vonzó célponttá váljék a legkiemelkedôbb tehetségek számára. Lényeges változás, hogy egyesítésre került a környezetvédelmi, a tengerügyi és a halászati portfóliók Karmenu Vella vezetése alatt. Ezáltal tükrözôdik a „kék és zöld növekedés” kettôs célkitûzése: a környezetvédelmi és tengerpolitika kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a munkahelyteremtésben, a források megôrzésében, továbbá a növekedés és a beruházások ösztönzésében. Szintén e logika mentén került egyetlen biztos kézbe az éghajlat-politika és az energiapoli-

tika Miguel Arias Cañete személyében. A megújuló energiák részarányának növelése nem csupán a felelôs éghajlat-politika szempontjából fontos, hiszen az iparpolitika számára is elengedhetetlen, amennyiben Európa megfizethetô energiához szeretne hozzáférni középtávon. Az európai szomszédságpolitikát és a bôvítésre irányuló tárgyalásokat felölelô portfólió (amelyért Johannes Hahn felel) a szomszédságpolitika megerôsítése mellett hangsúlyt helyez a bôvítési tárgyalások folytatására, elismerve mindamellett, hogy az Unió a következô öt évben – a leendô elnök politikai iránymutatásainak megfelelôen – nem fog bôvülni. A pénzügyi stabilitást, a pénzügyi szolgáltatásokat és a tôkepiacok unióját magában foglaló portfólió (Jonathan Hill irányításával) egy kézben, egy újonnan létrehozott fôigazgatóság keretében fogja majd össze a meglévô szakértelmet és felelôsségi köröket, biztosítva, hogy a Bizottság továbbra is körültekintéssel és kezdeményezôleg lépjen fel a bankokra vonatkozó új felügyeleti és szanálási elôírások végrehajtása terén. A portfóliók elosztása során Juncker elnök nagyon ügyelt arra, hogy megfelelô egyensúlyt találjon a nemek, a politikai hovatartozás és a kompetenciák között. A Juncker-Bizottságnak kilenc nôi és tizenkilenc férfi tagja van, és a hét alelnök közül három nô. További információk: Az új Európai Bizottság honlapja: http://ec.europa.eu/index_hu.htm Háttérinformációk az Európai Bizottság megválasztásának menetérôl: http://www.elections2014.eu/hu/top-stories/content/20140714TST52338/html/Az-%C3%BAjEur%C3%B3pai-Bizotts%C3%A1g Politikai iránymutatás a hivatalba lépô következô Európai Bizottság számára: http://ec.europa.eu/about/junckercommission/docs/pg_hu.pdf Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Boldog, békés karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendôt kívánunk minden kedves partnerünknek!

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Dr. Varsányi Ágnes és az Egészségcentrum Szûrôközpont dolgozói

Karácsonyi kedvezményekkel várjuk kedves vásárlóinkat. Karácsonyra vásárlási utalvány kapható!

Pécs, Király u. 81. Tel.: 72/213-462, 30/743-8700 www.szurokozpontpecs.hu

Vállalkozói sarok

Pécs, Zólyom u. 2. (vásárcsarnoknál) Tel./fax: 72/510-785, 510-786

Pécs, Irgalmasok u. 22. Tel./fax: 72/214-767

Új év, új tervek

Az év vége az ünnepeken kívül a számvetés és a tervezés ideje. Így van ez egy vállalkozó életében is: önkéntelenül vagy szándékosan áttekinti a vállalkozás elôzô évét és elgondolkodik a következô év lehetôségein. Hogyan tovább, mire kellene leginkább figyelni a következô évben?

Egy egyszerû, de hatékony módszer segíthet a gondolkodásban.

1. Vegye számba a cégben folyó tevékenységeket. Ha van több üzletág, azokat. Ha nincs, akkor a napi munka résztevékenységeit. 2. Ha rá tud fordítani egy kis idôt, akkor írja le a tevékenységeket. 3. Jelölje meg a leírtakat, sorolja be azokat három kategóriába: a. Az elsôbe azokat, amelyek sikeresek: eredményt hoznak. b. A másodikba a semlegeseket: mûködnek, nem igazán kimagasló hasznossággal, de kielégítôen. c. A harmadikba azokat, amelyek csak viszik az energiát és a pénzt. 4. A listát nézze át, rendezze a részeit a besorolás szerint három külön csoportba. 5. Tegye fel magának a következô kérdéseket: a. Sikeres tevékenységek: hogyan tudná azokat erôsíteni, növelni, segíteni? b. Semleges eredményû tevékenységek: lehet-e rajtuk javítani és ha igen, hogyan? c. Negatív eredményû tevékenységek: Szükség van rájuk? Hogyan lehetne tôlük megszabadulni vagy sikeressé, hatékonnyá tenni azokat? Ha a fenti folyamatot csak fejben futatja végig és talál egyetlen pontot, ahol javíthat, a jövô éve már sikeresebb lesz. Ha ráfordít egy-két órát és írásban végzi el, cserébe lényegesen több felismerésre és nyereségre számíthat. Akár elvégzi ezt a kis gyakorlatot, akár nem, egyaránt sikeres új esztendôt kíván a rovat minden munkatársa!