Dél-Dunántúli Gazdaság XVII. évfolyam 1. szám

XVII. évf. 1. szám, 2015. február 6.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Átrendezôdés w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság SAJTÓKÖZLEMÉNY

Befejezôdött a Xavin Hotel fejlesztése Sikeresen befejezôdött a „Megújul a harkányi Xavin Hotel” elnevezésû DDOP-2.1.2-12-2012-0004 azonosítószámú projekt. A harkányi Hotel Xavin**** Wellness és Étterem 94,5 millió forintos uniós és magyar állami támogatást kapott szálláshelyek fejlesztésére az Új Széchenyi Terv Dél-dunántúli Operatív Programja keretein belül. A 2012 novembere óta tartó beruházásoknak köszönhetôen nem csak a szálloda újult meg, de új munkahelyek is születtek.

A DDOP-2.1.2-12-2012-0004 azonosítószámú projekt keretein belül a 34 szobás harkányi szálloda kívülrôl és belülrôl is teljes körûen megújult, modernebbé és gazdagabb kínálatúvá vált. A szálloda szobái mindent átfogó korszerûsítésen estek át és a hotel földszintjén található wellness részleg is további szolgáltatásokkal bôvült. Az immáron négycsillagos szálloda a kibôvített szolgáltatásoknak köszönhetôen, jövô évtôl már az allergiásokat, mozgásszervi betegséggel küzdôket, valamint pikkelysömörben szenvedô betegeket is magasabb színvonalon tudja kiszolgálni.

Az átadó ünnepségen felszólalt többek között Tiffán Zsolt országgyûlési képviselô és miniszteri biztos, dr. Sitányi László, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetôje és Végi János, a harkányi szálloda tulajdonosa is. Ezt követôen pedig a vendégeknek lehetôségük nyílt arra, hogy bejárják az újonnan átadott épületet.

XAVIN Vendéglátó Korlátolt Felelôsségû Társaság 7815 Harkány, Kossuth L. u. 43. +36 72 479 399 xavin@xavin.hu www.xavin.hu

TOP Nyelviskola (Pécsett és környékén) ANGOL, SPANYOL, német, olasz, orosz, MAGYAR nyelvtanfolyamok (igény esetén egyéb nyelvek oktatása is).

Kommunikáció-centrikus nyelvoktatás és nyelvtanulás! ● ● ● ● ● ● ●

Folyamatos beszélgetések és pármunkák a célnyelven, valós nyelvhasználat, már a kezdô szint legelsô órájától is!

Intenzív és szuperintenzív nyelvtanfolyamok, diákjaink igényeihez igazodva, alapszinttôl a felsôfokig.

Vállalati nyelvi képzések; üzleti nyelv; távoktatás.

Külföldiek számára magyar nyelv oktatása Felszabadult, kötetlen hangulatú órák -–A jókedv természetesen adott!

Lelkes, kiváló, tapasztalt, motiváló tanárok.

Tolmácsolás, fordítás, cégszerviz: teljes körû idegen nyelvû ügyintézés. A Top Nyelviskola szakfordítójának egyik referenciája: www.serbakowtibor.hu honlapon folyamatosan történô angol nyelvû fordítások (a fordítás német nyelvre Münchenben történik).

TOP-panj be hozzánk és csatlakozz csoportjainkhoz!

(Amennyiben még két beiratkozót hozol magaddal, kedvezményben részesülsz!)

Elérhetôségek: Tel.: 00-36-30-6052638 – E-mail: topnyelviskola@gmail.com www.topnyelviskola.com „Ahány nyelvet beszélsz, annyi életet élsz” (Békés Márta)

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori 4–11 Tervek és célok Hogyan fejlôdhet a gazdaság Baranya nagyobb városaiban 2015-ben?

Kamara Bál 2015 Kamarai hírek A megye gazdaságának legnagyobbjait Együttmûködés Gép-Ésszel Baranyában Az elektronikus közúti áruforgalom...

Elindult a szakmák versenye

12–13

15 16 17 18

A hónap üzletembere Szabó János – Qualysoft SME Solution Kft.

19

Pályaválasztásra felkészítés másként

20

Mesterképzés Kiemelt helyen a csúcstechnológia

21

Tanulószerzôdés Az életre készítik fel tanulóikat

22

23

Kreatív ipar – Önindító Az alkotó ember mumusa az önmenedzselés Formatervezési tanácsadás

24–25

Baranya gazdaságának legnagyobbjait díjazták

24

Tüke-díj – Gulácsi János

26

Enterprise Europe Network

27 28–29

Pénzpiac 30 Új lehetôségek a gazdaságfejlesztésben Melléklet Vállalkozói sarok

Kamara Bál 2015

14. oldal

Innováció Tanulószerzôdéssel kapcsolatos aktualitások

Autóteszt: Hoffmann Tamás – Mercedes-Benz V 250 BlueTEC

12-13. oldal

14

19. oldal Szabó János – Qualysoft SME Solution Kft.

A hónap üzletembere

31

21. oldal A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

26. oldal

Kiemelt helyen a csúcstechnológia minél szélesebb megismertetése

Gulácsi János

Tüke-díj 2015 Autóteszt: Hoffmann Tamás – Mercedes-Benz V 250 BlueTEC

28–29. oldal

4 2014 nem hozott átütô változást Baranya megye gazdaságában. A térség továbbra is a sereghajtók közé tartozik az országban, már az is eredményt jelentene, ha néhány kedvezôtlen folyamatot lassítani vagy megszüntetni tudnánk. De milyen hatással vannak Baranya kisebb térségeire a kedvezôtlen folyamatok, miként látják a jelenlegi helyzetet és jövôbeni lehetôségeiket a megye nagyobb városainak polgármesterei és városi kamarai elnökei? – errôl szól összeállításunk.

Elsôként dr. KÉRI Istvántól, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökétôl kértünk rövid értékelést Baranya megye jelenlegi gazdasági helyzetérôl és arról, hogy az ország gazdaságában miként pozícionálható a megye.

— Több éve „változatlan” mutatóiban a megye gazdasági helyzete, viszont a hasonló területek dinamikusan fejlôdnek, így a távolodás már nem kétséges.

A XXI. században nem sokat mond, ha csak a gazdaságot vagy egyes ágazatait próbáljuk összehasonlítani.

Nem véletlen, hogy megjelent új módszerként a statisztikában (KSH) az agglomerációk, település-együttesek vizsgálata (hálózatos mûködés). Ebbôl megtudhatjuk, hogy jelentôs átrendezôdések történtek az ország gazdasági és településhálózati térképén. Négy agglomerációt azonosítottak (Budapest, Gyôr, Miskolc, Pécs), ugyan nem rendelkezünk fényes mutatókkal, mégis a négy között vagyunk. Így elmondhatjuk, hogy a statisztikában a város inkább a múltjából él, mint a jelenébôl. A kiadvány bemutatja a központi városok és agglomerációjuk új típusú kapcsolatait, azok milyen fejlôdési lehetôségeket indítottak el, illetve átrendezôdéseket indukáltak. Néhány érdekes momentumot említenék: 2008-ig a vonzáskörzethez tartozó települések népességszáma folyamatosan nôtt, míg a központoké

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tervek Hogyan fejlôdhet a gazdaság Baranya nagyobb városaiban 2015-ben? csökkent. 2008-tól ez megfordult, kivéve Pécsett, ahol továbbra is csökkenô tendenciát mutat. Településszerkezeti és munkahelyhiányi okok miatt a foglalkoztatottak 54%-a ingázik Pécsre, ez naponta 30 ezer fôvel terheli a megye közlekedését. Baranya lakosságának közel fele a pécsi agglomerációban él, és ennek 4/5-e Pécsett. Ez egyedülálló az országban. A város létszáma 2,2%-kal csökkent, a vonzáskörzeté 15%-kal nôtt az elmúlt évtizedben. Néhány nagyüzem bezárása miatt a szolgáltató szektor aránya az országos átlagnál magasabb – sajnos ez nem a tudatos fejlesztéspolitika következménye. A vonzáskörzetben 26%-kal nôtt az adófizetôk aránya, Pécsett pedig 9,3%-kal csökkent. A súlyarányok miatt a megyei adófizetôk száma is kevesebb lett. A megyén belüli (talán országosan is) átrendezôdések okai lehetnek a helyi adópolitika eltérései, az életminôségi szempontok kiegyenlítôdései, a kisebb településeken egységesebb aktivitások megléte a gazdaságfejlesztés érdekében, a lépcsôzetes migráció a kedvezôbb foglalkoztatási lehetôségek felé.

— Az ön meglátása szerint milyen lehetôségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben? Milyen helyi erôsségekre lehet támaszkodni a továbbfejlôdést tekintve?

— A nemzetközi helyzet és a megye teljesítménye rövidtávú sikereket nem ígér. Eredmény lenne, ha néhány kedveTovábbi információ: www.pbkik.hu

zôtlen folyamatot lassítani tudnánk, vagy megszüntetni. Amiben a legnagyobb erôsségünk rejtôzik, az a koncentrált szellemi kapacitás, ám annak a rendszerszemléletû hasznosításában vagyunk a leggyengébbek. Ezt támasztja alá Pécs Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója 2014–2030: „A felnôttek döntô többsége szerint a közügyekben való részvételnek nincs értelme, ez a vélekedés pedig a helyi társadalom fenntarthatóságát súlyosan veszélyeztetô beállítódás.”

— Miben tudja támogatni a megyét a gazdaság élénkítésének érdekében a kamara? Milyen területeken, kikkel valósul meg együttmûködés e cél elérése érdekében?

— A közvetlen uniós források megszerzésével a kkv-szektor versenyképességének javításával, az innovációs készség fejlesztésével, konjunktúraelemzéssel, külkapcsolat-építéssel, a szakképzés korszerûsítésével, a benchmarking szükségességének elfogadtatásával tud jelentôs szerepet vállalni a kamara a folyamatokban. Az addicionális forrásszerzés területének kivételével széleskörû az együttmûködés, de az eredmény szempontjából a konkrétan realizálódótól a virtuális megjelenésûig mindenre találunk példát. Központi sugallatra ugyan, de most már kedvezôbb fordulat várható.

— Milyen szerepe van Pécsnek mint megyeszékhelynek a megye gazdaságában és a fejlesztésben?

— A korábbi évekhez képest csökkenô, annak ellenére, hogy az erôforrások és teljesítmények közel 2/3-át birtokolja. A társvárosok dinamikusabb fejlôdése nem tudja növelni a megye összteljesítményét, mert a megyeszékhely

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

5

és célok „outsourcing”-ából teszi ezt. Így a húzóerô hiánya visszafogja az összesített fejlôdés dinamikáját. Elgondolkodtató, hogy az infrastruktúra kiépülése (repülôtér, ipari parkok, autópálya, kutatási központ) eddig kihasználatlanságra van ítélve, az Elcoteq pótlására ideirányított új cégek sem valósították meg fejlesztési ígéreteiket, mert inkább az országban lévô másik telephelyeiken bôvítettek.

Talán a befektetôknek más tényezôk fontosabbak, mint a megkövült állóeszközök.

— Milyen pénzeszközökre (EU-s pályázatok, állami szerepvállalás) számíthat a térség a gazdaság fejlesztésében?

— A kvázi helyi döntésû EU-s forrásokból a pályázati kiírások miatt közvetetten is csak minimális mértékben számíthatunk ide irányuló pénzeszközökre.

A saját forrás hiánya miatt a GINOP lehetôségeinek kihasználása sem hozhat lényegesen többet az amortizációs kötelezettségek teljesítése felett. Az állami szerepvállalás politikai döntés függvénye.

Baranya megye gazdaságában jelentôs szerepet tölt be mint megyeszékhely Pécs.

Dr. PÁVA Zsolt újraválasztott polgármestere továbbra is kiemelt célként határozta meg a helyi gazdaság fejlesztését.

— Pécs helyzetét a többi nagyvároshoz képest kétféleképpen is lehet értékelni-jellemezni: ha Gyôrhöz,

Székesfehérvárhoz vagy Kecskeméthez viszonyítjuk, akkor a helyzetünk egyértelmûen rossznak mondható, hiszen Pécsett nem telepedett le ezidáig olyan nagyfoglalkoztató, amely saját gazdasági súlyánál, beszállítói körénél, a középés felsôfokú képzésre gyakorolt hatásánál fogva egy fejlôdési-növekedési pályára állította az adott térséget. Nem kétséges, hogy ezek a városok nem tartanának ott, ahol, ha annak idején a kormány nem ôket támogatja. Ha Miskolchoz, Debrecenhez, Szegedhez hasonlítjuk a város gazdasági teljesítményét, nem találunk nagy különbséget, sôt ahhoz képest, hogy az autópálya gyakorlatilag a pénzügyi válság tombolására, 2010-re érte el Pécset és így kimaradtunk a válságig tartó termelési felfutásból, a város helyzete nem mondható rossznak. Szerencsére itt is egyértelmû pozitív fordulatról beszélhetek: a kormány számára egyértelmûen Pécs ma az egyik legfontosabb város, gyakorlatilag minden héten befektetôkkel tárgyalunk, akiket a kormány támogatásával közösen szeretnénk letelepíteni a városban.

Reményeim szerint és az eddig elvégzett munka alapján ennek kézzelfogható eredményeit már 2015-ben érezni fogja a város.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben?

— A 2015-ös évet Pécs olyan feltételekkel, körülményekkel kezdi, melyhez fogható esélyünk a felzárkózásra, fejlôdésre az utóbbi 25 évben és ezzel További információ: www.pbkik.hu

együtt azt gondolom, hogy a dualizmus kora óta soha nem volt. Nevezhetjük tiszta lapnak is a mai helyzetünket, azonban ez annál sokkal-sokkal több.

Mint ahogy az ismert minden pécsi elôtt, a kormány átvállalta a város teljes adósságát, a 2015-ös költségvetés tervezése során semmilyen külsô körülménnyel nem kell számolnunk. Hosszú évek után nem arról szól a tervezés, hogy a bevételeink legnagyobb részét elveszi és elviszi a múlt öröksége.

Mindezen túl az új európai uniós 7 éves ciklusban nevesítve a város rendelkezésére áll több mint 31 milliárd Ft, mellyel a városban megvalósuló fejlesztéseket támogathatjuk. Nagyon sokat változott a pályázati rendszer az elmúlt idôszakban, ezek közül a legfontosabb, hogy immáron az önkormányzati pályázati tevékenység középpontjába is a munkahelyteremtés került, azaz olyan fejlesztéseket fogunk megvalósítani, melyek a gazdasági szereplôk, a vállalkozások mûködési feltételeit javítják. Ennek keretében új utakat fogunk építeni, illetve olyan infrastruktúrafejlesztéseket hajtunk végre, melyek a helyi kkv-szektor mûködôképességét javítják. Ezek nem a vállalkozások részére szóló közvetlen támogatások lesznek, hanem olyan fejlesztések, melyek kiegészítik a saját beruházásaikat, legyen szó dolgozói parkolók megépítésérôl, új bekötôút létesítésérôl, vagy éppen a szükséges közmûvek biztosításáról. Tárgyalunk több nagy céggel is, számukra a Pécsre történô település körülményeit szeretnénk biztosítani az uniós források felhasználásával – ez egyaránt jelenti a szükséges helyhelyszín kialakítását, a munkaerô képzését vagy éppen az elôbb említett infrastrukturális feltételek megteremtését.

6 — Van-e stratégiája a városnak a gazdaságfejlesztésre rövid- és hosszú távon? Ha igen, ez mit tartalmaz?

— Kiemelt célunk a helyi gazdaság fejlesztése, melynek rengeteg eszköze van és ezekkel élni fogunk. Azért építünk új vásárcsarnokot 2018-ra, hogy a baranyai termelôknek piacot biztosítsunk, azért újítjuk fel a piacokat a városban, hogy egészséges helyi élelmiszerek juthassanak a pécsiek asztalára.

Az önkormányzat cégei olyan fejlesztések megvalósításán dolgoznak, melyek középpontjában pedig a közszolgáltatások költségeinek csökkentése áll, annak érdekében, hogy az önkormányzat mûködési költségei is csökkenjenek.

Ezáltal el tudunk indítani egy olyan folyamatot, amikor is a helyi adóbevételek mérsékelhetôvé válnak, ez pedig a lakosság, valamint a vállalkozások szintjén is érzékelhetôvé válik.

2015-ben egy hosszú munka kezdôdik el, azonban most elôször mondhatjuk azt, hogy minden körülmény és feltétel adott ahhoz, hogy sikeresek legyünk. A jövô legnagyobbrészt rajtunk múlik.

A megye második legnagyobb városában, Komlón számos gazdasági eredményt sorol az újraválasztott polgármester, POLICS József, aki a következô idôszakban folytatni szeretné a „gazdaság áthangolását”.

Elôször azonban a város jelenlegi gazdasági helyzetének elemzésére kértük Komló város polgármesterét.

— Az elmúlt években jelentôsen javultak a foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatok, ráadásul az adósságtörlesztési terhek eltûnésének köszönhetôen a korábbinál nagyobb források állnak rendelkezésre vállalkozásélénkítésre és munkahelyteremtésre. Jelentôs beruházásokat végeztünk az ipari parkban, hogy még vonzóbbá tegyük Komlót a befektetni szándékozó vállalkozások

CÍMLAPSZTORI számára. Az ide költözô cégeket komplett kiépített infrastruktúra várja, amit az önkormányzat a lehetôségeihez képest más támogatási formákkal is igyekszik kiegészíteni. Sajnos igazán nagy vállalkozás egyelôre nem mûködik a városban, de a kis- és középvállalati szektor erôs, némelyikük több száz embernek ad munkát. Ezeknek a zömében hazai tulajdonú vállalatoknak – amelyek között a megújulóenergia-ipar nemzetközi élvonalában szereplô cég is van – köszönhetôen a város hangsúlyos szerepet tölt be a régió gazdaságában és remélhetôleg ez a pozíció a közeljövôben csak erôsödni fog.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben? Milyen helyi erôsségekre lehet támaszkodni a továbbfejlôdést tekintve?

— Alapvetô célunk kettôs. Egyrészt szeretnénk tovább folytatni a komlói gazdaság áthangolását. Az új, feltörekvô szektorokra helyezzük a hangsúlyt, mint a már említett megújuló technológiák és a környezetipar, valamint a turizmus. A város története során elôször tettünk lépéseket, hogy kihasználjuk az egészen kiváló természeti adottságainkból fakadó idegenforgalmi elônyöket és feltegyük a térséget az ország turisztikai térképére.

Emellett folyamatosan dolgozunk a mecseki kôszénbányászat újraindítása érdekében. A Mecsek Bányászati Klaszter tavalyi megalakulása egy szimbolikus lépés volt, amellyel a környék vállalatai, intézményei kifejezték az egyetértésüket e cél érdekében. Az elsô eredmények sem sokáig várattak magukra: tavaly ôsszel újra vájár tagozatos osztály indult a város szakképzô iskolájában, decemberben pedig hivatalosan is megnyílt a vasasi szénbánya. Ezzel évtizednyi szünet után termelnek ki ismét szenet Baranyában.

— Van-e rövid-és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája a városnak?

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság — Gazdaságfejlesztési céljaink alapvetôen az imént vázolt irányokat követik. A város és a térség döntéshozóinak és cégeinek összefogásával a szénbányászat megôrzésén és kiterjesztésén fogunk dolgozni, hogy minél több helybélinek adhasson munkát ez az egykoron Komló gazdaságának koronáját jelentô szakma. Emellett törekszünk minél több munkahelyteremtô beruházás ide csábítására, ennek érdekében városi, kormányzati és európai uniós gazdaságfejlesztési forrásokat is igénybe kívánunk venni. Nem elhanyagolható a város közfoglalkoztatási programja sem, amely tavaly miniszteri szintû elismerésben részesült. Egyrészt több száz embernek jelent biztos munkát és megélhetést, másrészt pedig az általuk elôállított termékek (például a betonelemgyár révén) és az elvégzett munkák nagyban hozzájárulnak a város fejlesztéséhez.

— Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

— Alapvetôen a jelenleg rendelkezésre álló források a 2007–2013 évi költségvetéshez kapcsolódnak és olyan projekteket tartalmaznak, amelyekrôl még nincs végleges döntés.

A 2014–2020-as EU-s költségvetésben kiemelt összeg van elôirányozva gazdaságélénkítésre. Konkrét tervekkel rendelkezünk a megyei keretekre és az ágazati programokra is, ezek elsôsorban vállalkozások letelepedését elôsegítô infrastrukturális fejlesztéseket tartalmaznak.

— Kivel, milyen partnerekkel mûködik együtt a város a gazdaság élénkítésének érdekében? Milyen területeken valósul meg együttmûködés a kamarával?

— A kamarával régóta együttmûködünk, alapvetôen egyazon célok eléréséért. Közös érdekünk a megye gazdasági pozícióinak erôsítése, a termelékenység növelése és minél több új vállalkozás meggyökereztetése. Ezért közös erôvel keresünk potenciális új befektetôket és támogatjuk az itt mûködô, fejleszteni kívánó cégeket valamint a saját vállalkozásba belevágó fiatalokat egyaránt. Ez a támogatás lehet szakmai, anyagi, vagy éppen jogi jellegû, attól függôen, mire van szüksége az érintettnek. Együttmûködünk továbbá a kor-

Dél-Dunántúli Gazdaság mányzati szereplôkkel, a PTE-vel, a gazdasági társaságokkal, bankokkal.

— Komló gazdasági helyzete nem változott az elôzô évek eredményeihez képest – ezt már FERENCZY Tamás, a kamara Komló városi elnöke állapítja meg.

— A település meghatározó vállalkozásai mind foglalkoztatottságban, mind árbevételben a korábbi évek átlagának megfelelôen teljesítettek. Jelentôsebb új beruházások nem valósultak meg a városban, így a munkanélküliségi ráta a versenyszférában viszonylag magas. Ennek az átlagos teljesítménynek az eléréséhez is – a meglévô vállalkozások részérôl – óriási munkára volt szükség. A közmunkaprogram a városban jó irányítással és hatékonyan mûködik, ami természetesen nem oldja meg a település egészére vonatkozó gazdasági nehézségeket. A városvezetés évek óta több formában és több módon igyekszik komolyabb foglalkoztatottságot igénylô beruházást telepíteni/telepíttetni a városba, egyelôre ez még nem párosult kiemelkedô eredménnyel. A kis- és középvállalkozókat továbbra is nehéz helyzetbe hozza a szabályzók állandó (néha fejetlen) változtatása, amely miatt szinte lehetetlen a rövidtávú tervezés is. Az adminisztrációs feladatok az ígéretekkel ellentétben nem csökkentek, inkább növekedtek.

Az említett vállalkozói körnek ez ma már plusz költségeket is jelent, sôt, a fô tevékenységüktôl von el energiát, figyelmet és idôt.

A város nincs könnyû helyzetben. A szerintünk kapkodó törvényhozás – amely a gazdasági területre vonatkozik – nem segíti a kibontakozást. Ismereteink alapján jelentôs számú képzett fiatal hagyta ott Komló városát is, és dolgozik valamelyik európai országban. Megítélésem szerint 2015 nagyon fontos év lesz a város életében, amelyben eldôlhet: véglegesen leszakad a hazai átlagtól, vagy elôrelépési lehetôségeivel kiléphet jelenlegi helyzetébôl.

CÍMLAPSZTORI — Az ön meglátása szerint milyen lehetôségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben?

— A 2014–2020-as támogatási periódusra koncentrál a város is, ennek érdekében nagy erôket fordít a pályázatok elôkészítésére és azok kihasználására. Nagyon bízunk abban, hogy 2015-ben Komló meghatározó vállalkozói legalább az elô-

zô évek eredményeit tudják hozni, és nem kerülnek rosszabb pozícióba.

Az ipari parkok fejlesztései szabad terület hiányában egyelôre nem tudnak megvalósulni. A város gazdasági stabilitása ma már nagyon nagy mértékben függ Pécs városának gazdasági teljesítôképességétôl, mivel a foglalkoztatottak magas hányada a megyeszékhelyen dolgozik. Településünk fejlôdését jelentôsen segítené, ha ez a lehetôség tovább bôvülne Pécsett, és a pécsi fejlesztések további munkalehetôségeket biztosítanának Komló város lakosai részére.

— Miben tudja támogatni a várost a gazdaság élénkítésének érdekében a kamara komlói irodája?

— A helyi kamarának közvetlen és nagyon jó a kapcsolata a város vezetésével. A folyamatos információcserével és a közös szakmai programok szervezésével adunk segítséget, információt naprakész módon a helyben dolgozó vállalkozók részére.

— Milyen konkrét rendezvényeket, akciókat, aktivitásokat tervez megvalósítani a kamarai iroda 2015ben?

— Az általános kamarai feladatokon túl a kamara minden segítséget megad a településfejlesztési pályázati munkához.

7 Továbbá 2015-ben a kamarai iroda felmérést készít arról, hogy milyen területeken igénylik a vállalkozók a közvetlen tájékoztatás lehetôségét. Ennek megfelelôen tartjuk szakmai fórumainkat a felmérés alapján készült témákban.

Baranya megye harmadik legnépesebb városa, a húszezer lakosú Mohács újraválasztott polgármestere, SZEKÓ József gazdaságilag erôsnek ítéli a várost, és optimistán nyilatkozik a továbbfejlôdés lehetôségeirôl.

— Az önkormányzatot stabilnak, a versenyszférát javulónak, erôsödônek tartom. Az évek során folyamatosan és jelentôsen változtak a mûködési feltételeink, a külsô gazdasági körülmények, a jogszabályi feltételek, melyekhez alkalmazkodnunk kellett. Úgy vélem, jól álltuk a sarat, hiszen az önkormányzati rendszer átalakításából gazdaságilag megerôsödve jöttünk ki.

Az ipari parkban egyre inkább beérik az a munka, melyet több mint egy évtizede kezdtünk az iparterület kialakításával, kiépítésével és a vonzó gazdasági környezet kialakításával. Mára már számos vállalkozás települt az ipari parkba és iparterületre, munkát adva több száz embernek. Jelenleg több mint 400 embert foglalkoztatnak és ez a létszám a meglévô szerzôdéseink értelmében 2-3 éven belül legalább 742 fôre fog növekedni.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015ben?

— A helyi fejlôdés lehetôségét elsôsorban az ipari park erôteljes növekedésében látom. Ebben az évben a hagyományos foglalkozási ágazatok stabilizálódását várjuk. A kis- és közepes vállalkozások helyzetét a komoly érdeklôdéssel várt fejlesztési pályázatok kiírása erôsítheti. Városunkban közel 2000 vállalkozás van bejegyezve, így ôk bizto-

8 sítják a foglalkoztatási bázist. Ezért mindannyiunk érdeke helyzetük stabilizálása és további fejlesztésük lehetôségének biztosítása. Példaként említhetem az ipari parkban felépült Alumínium Öntödét, ahol az új tulajdonos további fejlesztéseket helyezett kilátásba. Zajlik a Bonafarm cégcsoport új vágóhídjának az építése. Már maga az építkezés is sok ember számára jelent munkalehetôséget, a termelés megindulásával pedig mintegy 350-400 szakmunkásnak és betanított munkásnak tud a jövôben az üzem munkahelyet biztosítani. A vágóhíd megépülése a beszállító állattartóknak is megélhetést nyújt majd.

— Van-e rövid-és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája a városnak?

— A város rendelkezik Gazdaságfejlesztési Programmal, amelynek aktualizálásán most dolgozunk. Van jövôképünk, vannak céljaink és megvalósításra váró programjaink. Programunk fôbb elemei: az autópálya magasabb szintû bekötése, a közlekedési és egyéb infrastruktúra fejlesztése az ipari parkon belül, a Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósítása, a mohácsi Duna-híd megépítése, valamint a város és a térség bekapcsolása az európai gazdasági közlekedési vérkeringésbe a dunai közforgalmú kikötô létesítésével és az autópálya Duna-híddal való összekötésével.

— Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

— Tervezett fejlesztéseink megvalósításához sokat várunk a megjelenô Területi (TOP) és Ágazati (GINOP) Operatív Programok pályázataitól. A kiírandó pályázatok elnyerése esetén rendelkezünk a megvalósításhoz szükséges önerôvel.

— Kivel, milyen partnerekkel mûködik együtt a város a gazdaság élénkítésének érdekében?

— Nyitottak vagyunk az együttmûködésre minden vállalkozóval. Komoly szándék esetén segítjük és támogatjuk a vállalkozásokat. Rendszeresen, évente több alkalommal találkozom a helyi nagyobb cégek vezetôivel, akikkel megbeszéljük az aktuális helyzetet.

CÍMLAPSZTORI A megye jelentôsebb települései között Mohács gazdasági helyzetét az átlagosnál jobbnak minôsíti PÁLINKÁS István, a kamara Mohács városi elnöke, aki a szerint azonban a szolgáltatóipar és az idegenforgalom területén még van mit javulnia a Duna-parti városnak.

— A város jelenlegi gazdasági helyzetének értékelését a vállalkozóktól kapott információk, az évzáró testületi információk, a polgármester úrral személyesen folytatott beszélgetések, valamint a közzétett adatok alapján lehet több oldalról megvilágítani, ezért természetesen bizonyos fokú ellentmondásos értékelések is adódhatnak. Összességében a megye jelentôsebb települései között városunk gazdasági helyzete az átlagosnál jobbnak minôsíthetô. Vannak nagyvállalatok, amelyek tiszteletre méltó eredménnyel szerepelnek a megyei TOP 100-as lista elsô részében és országos viszonylatban is elismerést érdemelnek. Vannak azonban olyanok is, amelyek nehezen birkóznak a jelen gazdasági körülményekkel. A kis- és középvállalkozások közül említhetek néhányat, amelyek világviszonylatban is jelentôsek, és fejlôdésük – elsôsorban a saját szellemi tôkébôl adódóan – töretlennek mondhatók. Sajnos azonban többen vannak azok, amelyek a megszûnés határán kínlódnak, mint azok, amelyek elégedettek az elmúlt év teljesítményével.

Környékünkön sajnos nem tapasztalható jelentôsebb elôrelépés a szolgáltatóipari szektorban, az építôipari élénkülés nem érzékelhetô számottevôen. A turisztikai, idegenforgalmi ágazatban ugyan tapasztalható némi elmozdulás, azonban ezen a területen még jelentôs munkát kell elvégezni a kézzelfogható eredmények elérése érdekében!

A város ipari parkjában, az iparfejlesztésben érzékelhetô a felfelé ívelô tendencia. Az iparterület fejlôdése ugyan nem kirobbanó, azonban töretlenül növekvô. Ezt tapasztalhatjuk az ipa-

Dél-Dunántúli Gazdaság ri parki igények vizsgálatakor is. Az ipari park fejlesztésére folyamatos az igény. A korábbi évektôl eltérôen a nagyobb területû, magasabb építésû csarnokok iránt mutatkozik kereslet.

— Az ön meglátása szerint milyen lehetôségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben?

— A közeljövô jelentôs iparfejlesztési lépései közül kiemelendô az ipari parkban épülô, országos viszonylatban is említendô új vágóhíd. A kivitelezés már megkezdôdött, a város és vonzáskörzetének vállalkozásai reménykednek abban, hogy a munkálatok során a részükre is jut feladat. Ugyancsak élénkítô szerepet tölthet be a tervezett közforgalmú kikötô létesítése a városhoz tartozó Duna-part szakaszon. A három hajóállásos kikötô tervei már elkészültek, várjuk a pályázat pozitív elbírálását és a kivitelezés megkezdését.

Ezek a beruházások természetesen nem fejezôdnek be 2015-ben, azonban reményeink szerint a helyi vállalkozásokra ható pozitív hatásuk már ebben az évben is érezhetô lesz. A szolgáltatások egy részének élénkülését segítheti a közeljövôben épülô új vásárcsarnok valamint a helyi piac felújítása is.

A turisztika, idegenforgalom fejlesztése érdekében a város egy kiránduló hajót kíván forgalomba állítani. Ide csatlakozhatnak a tervezett öko-, víziés kerékpárturizmus fejlesztéséhez indítandó programok is. Az ipari parkban lezajló beruházások eredményeként több száz új munkahely létesítését várjuk. A megvalósítás elôtt álló jelentôs mohácsi beruházásoknál nyilvánvalóan nem kis szerepet játszott a város geopolitikai helyzete, a szükséges infrastruktúrával ellátott ipari övezet, továbbá a tágabb környezetben meglévô kvalifikált munkaerô. Ezt tovább erôsítheti a városban mûködô szakmunkásképzô iskola, amely képes gondoskodni a megfelelô szakirányú képzések lebonyolításáról, szakemberek biztosításáról.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Miben tudja támogatni a várost a gazdaság élénkítése érdekében a kamara?

— A kamara segíti a vállalkozások és az önkormányzat kölcsönös tájékoztatását a felek aktuális igényeinek figyelembe vételével. Tagjainkat, a környezet vállalkozásait folyamatosan friss információkkal látjuk el, emellett természetesen a kamara általános szolgáltatásait, segítségét ugyanúgy megkapják a mohácsi irodában, mint bármelyi másik kamarai irodában a megyében.

— Milyen konkrét akciókat, rendezvényeket, aktivitásokat terveznek megvalósítani 2015-ben Mohácson?

— Számos olyan rendezvényt tartunk, amelyeken a vállalkozások az önkormányzat, a hivatalok és más szervezetek képviselôtôl közvetlenül értesülhetnek az aktualitásokról, az érdeklôdésre számot tartó folyamatokról. Tervezzük egy olyan konferencia megszervezését, amelyen térségünk önkormányzataival együttmûködve a Duna gazdasági hasznosításának lehetôségeit vizsgáljuk, akár régiós szinten is.

A turizmus a fô húzóágazat Siklós és térségében, de az önkormányzat számít az ipari vállalkozásokra is, ezért ipari park kialakítását tervezik – foglalja össze röviden BALÁZS Csaba, Siklós alpolgármestere a város és térség gazdasági jellemzôit.

— Nincs könnyû helyzetben a város, hisz a rendszerváltáskor szinte valamennyi üzem és gyár bezárt.

Sajnos azóta sem telepedett meg olyan számban vállalkozás és gazdálkodó szervezet, ami pótolta volna azokat. Jelenleg a város legnagyobb foglalkoztatója a saját intézményhálózata. Földrajzi fekvésébôl és elsôsorban történelmi múltjából adódóan ez érthetô, mert Siklós mindig is járási központ szerepet töltött be, így az intézmények is itt koncentrálódtak.

Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a folya-

CÍMLAPSZTORI matos fejlesztések révén új vállalkozások induljanak, amelyek a munkahelyteremtést segítik. Tavaly decemberi ülésén úgy döntött a testület, hogy a város külsô övezetében – ahol jelenleg is vannak prosperáló vállalkozások – területet vásárol, hogy ott ipari parkot alakítson ki illetve bôvítsen. Természetesen ez nem lesz egyszerû feladat, mert az autópályától messzebb vagyunk, mint Mohács, Bóly vagy Pécs, ezért nekünk olyan megoldásokon kell gondolkodnunk, amik érdekeltté teszik a vállalkozásokat a letelepedésben. Ezen folyamatosan dolgozunk.

Vannak nagyon jól mûködô helyi vállalkozások, egyik-másik már a nemzetközi piacon is jelen van. Viszont a helyi cégek jelentôs hányada vegetál, vagy forrásgondokkal küzd, nem mindenki számára elérhetôk a pályázati források vagy a kedvezményes hitelek. A megyének mindenképpen katalizátor szerepet kell betöltenie, hogy helyzetbe hozza városait, településeit. Természetesen nem a megyétôl várjuk a megoldást a problémáinkra, eddig 25 projektjavaslatot nyújtottunk be a megyének, melybôl öt felkerült az indikatív projektlistára.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben Siklóson?

— Mindenkit a fejlesztési lehetôségek érdekelnek. Közösen gondolkodunk és konzultálunk ebben a város vállalkozóival, gazdasági szakemberekkel és politikusokkal egyaránt. A 2004ben megkezdett fejlesztési programot szeretnénk aktualizálni, fókuszálva a turisztikai fejlesztésekre. Mára megújult a vár, elkészült a megye egyik legjobb fürdôje, új szállodánk lett, korszerûbbé, élhetôbbé vált történelmi belvárosunk. A fürdô hatására több családi vállalkozás szálláshely kialakításával reagált, az aktív turizmus szerelmeseinek állandó programokat biztosítanak a helyi vállalkozások. Biztos vagyok ben-

9 ne, hogy a további fejlesztések növelni fogják a vállalkozó kedvû siklósiak számát. Épített örökségünkben, mint például a várban, a dzsámiban illetve a Máriagyûdön található kegyhelyben óriási potenciál van. Emellett más erôsségeink is vannak, ezeket csak akkor tudjuk élvezni és mindenki örömére hatékonyan mûködtetni, ha támogatni is tudjuk ôket.

— Milyen rövid- és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája van Siklósnak?

— Most kell megújítanunk a város 2004–2015-ös fejlesztési programját, amihez nagyon jó lehetôség kínálkozik a Belügyminisztérium által felkínált segítség, az ún. Integrált Településfejlesztési Stratégia igénybevételével. A 2004ben indult turisztikai fejlesztési folyamatot kívánjuk folytatni szállásfejlesztéssel, programfejlesztéssel és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztéssel.

— Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

— Arra mindig ügyeltünk és ügyelni fogunk, hogy legyenek forrásaink a fejlesztésekhez. Elsôsorban a pályázati forrásokra gondolok. Jelenleg fut a vár rekonstrukciójának III. üteme, ezen kívül több kisebb projekt megvalósítása is zajlik. A közeljövôben kezdôdik a város közvilágításának korszerûsítése, ebben a ciklusban indul az úgynevezett váralja projekt is, ami kiemelt prioritással bír.

— Kivel, milyen partnerekkel mûködik együtt a város a gazdaság élénkítésének érdekében? Milyen területeken valósul meg együttmûködés a kamarával?

— Hosszú lenne felsorolni, hogy kivel és milyen partnerekkel mûködünk együtt a gazdasági élénkítés tekintetében. Gyakorlatilag ez folyamatosan bôvül, változik és formálódik a mindenkori helyzetnek megfelelôen. A kamara helyi irodájával kitûnô kapcsolatot ápolunk. Én magam az iroda vezetôjét már több mint 10 éve személyesen is ismerem és több közös projektben is dolgoztunk együtt. A helyi kamara segít a vállalkozóknak a pályázatfigyelésben, a források felkutatásában és képzésekben egyaránt. Remélem, hogy ez a kölcsö-

10 nös és jó együttmûködés még legalább tíz évig, de még tovább is eredményes és gyümölcsözô lesz mindannyiunk számára.

Dr. KOVÁCS Tibor, a kamara Siklós városi elnöke nem látja optimistán a turizmus és a szôlészet-borászat által meghatározott térség idei évét.

— Siklós térségének gazdaságát jelentôsen meghatározza a turizmus, illetve az ahhoz kapcsolódó tevékenységek. A termelôipar nem igazán jellemzô, talán a villányi borgazdaságokat említhetem, de ôk is nagyjából elérték a teljesítôképességük felsô határát, a területen várhatóan már nem terem a mostaninál nagyobb mennyiségû bor. A borászok abban gondolkodnak, hogy a feldolgozóipar felé fordulnak, a bortermelés különbözô származékait az élelmiszeriparban hasznosítják, pl. a szôlômagolaj további feldolgozása. Egy-két cég már el is kezdte e termékek elôállítását, sikerrel, hiszen ez egy stabil piac, nemzetközi igényekkel, de akik a belföldi piacra dolgoznak, azok számára nem lesz könnyû az elôttünk álló év. A turizmusban nagy robbanásra nem számítunk, hiszen az elmúlt évben is 5-10%-kal csökkent az átlagos kihasználtság a régióban.

Sajnos, egyértelmûen kijelenthetô Siklós és térségérôl, hogy nem rózsásak a 2015-ös kilátások. Már csak azért sem, mert jelentôsen emelkedni fognak a költségek – amit minden vállalkozó megérez –, akár az iparban, a kereskedelemben vagy a mezôgazdaságban dolgozik. Ehhez jön a minimálbérek emelkedése, ami hat a mûszakpótlékokra, növekszik az utazási költség. A térség húzóágazata a turizmus, a vendégforgalom több mint 80%-a belföldrôl érkezik, ezért az euróárfolyam-változás nem hoz többletet. Az idegenforgalom tavaly nyitott az orosz piac felé, de ez az orosz belpolitikai és gazdasági okok miatt várhatóan vissza fog esni. A belföldi piaccal kapcsolatban vagy stagnálásra

CÍMLAPSZTORI látok esélyt vagy arra, hogy tovább csökken a szállodák forgalma. Összességében úgy vélem, hogy sokkal nehezebb lesz a cégeknek 2015-ben, mint tavaly, mert újabb piacokat már nem nagyon tudnak megszerezni.

— Az ön meglátása szerint milyen lehetôségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben a térségben?

— Mindenképpen összefogásra lenne szükség az egyes gazdasági ágakon belül is: a régiót tekintve egy nagyon erôs lobbi tevékenységet kell folytatni a kormányzat felé. Fontos lenne a cégek összefogása is, fôleg a turizmusban, hogy az egész régió egy egységes piacként jelenjen meg. Ez idáig még nem nagyon sikerült.

— Miben tudja támogatni a várost a gazdaság élénkítése érdekében a kamara siklósi irodája? Milyen területeken, kikkel valósul meg együttmûködés e cél elérése érdekében?

— A kamara helyi irodája szorosan együttmûködik az önkormányzatokkal és a vállalkozásokkal is. A siklósi régió polgármesterei nyitottak a kamarával való kapcsolatra, jó példa erre a siklósi önkormányzat, amely meghívta a kamara képviselôit a helyi adókat tárgyaló közgyûlésére. Emellett nemcsak az önkéntes kamarai tagokkal jó a kapcsolatunk, hanem a többi vállalkozással is, hiszen ôk is látogatják az általunk szervezett rendezvényeket. Az ajtónk bárki számára nyitva áll, információval, tájékoztatással állunk az érdeklôdôk rendelkezésére. Kamarai tagjaink pedig mindazt a szolgáltatási csomagot igénybe vehetik, amit a kamara kínál információban, háttértámogatásban, pályázati kérdésekben,

Dél-Dunántúli Gazdaság oktatásban, továbbképzésekben, a szakképzéseket tekintve, a gyakorlati helyek vonatkozásában. Nagyon széles körben segíti a kamara a vállalkozókat.

— Milyen konkrét rendezvényeket, akciókat, aktivitásokat terveznek megvalósítani Siklóson?

— 2014-ben rendeztünk egy olyan turisztikai konferenciát, amelynek témája a „hol vagyunk és a hogyan tovább” volt. Ezen kiderült, hogy bizony még mindig hiányzik az összefogás. Mind a szervezeti háttér, mind az, hogy ne legyenek párhuzamosságok és felesleges pénzkidobás, hanem fogalmazzunk meg egy célt és azért mindenki tegyen meg mindent, ami tôle telik.

Most azt tapasztalom, hogy nagyon sok esetben párhuzamos tevékenységek folynak, mûködnek szervezetek anélkül, hogy összehangolnák az elképzeléseiket, a tevékenységeiket. A pénzügyi források kérdése pedig egy másik önálló témakör, ki honnan tud pénzt szerezni ahhoz, hogy megvalósítsa az elképzelését. Valószínû, hogy idén is megszervezzük a tavalyi konferencia folytatását, éppen Villány polgármestere kezdeményezte ezt, mert függetlenül attól, hogy más jellegû iparra is szükség lenne a régióban, azért ennek a területnek a gazdasága mindig is a turizmus alapjain mûködött.

A helyi értékekre, a turizmus fejlesztésére, a mezôgazdasági jellegre is építkezik a „kisváros” újonnan megválasztott polgármestere, dr. VASS Péter, aki Szigetvár gazdasági fejlôdésében számít a kamara helyi elnökségének együttmûködésére.

Elôször a város jelenlegi gazdasági helyzetének elemzésére kértük a polgármestert.

— Szigetváron nagy jelentôsége van a feldolgozóiparnak, meghatározó jövedelemforrást jelentett a szigetvári konzervgyár és cipôgyár. A privatizáció következtében a nagyobb cégek széthullottak és

Dél-Dunántúli Gazdaság több kisebb cégként folytatták feldolgozóipari tevékenységüket. A város térsége kedvezô adottságokkal rendelkezik a mezôgazdaság számára, nagy szerepe van a növénytermesztésnek, míg az állattenyésztés visszaszorulóban van. A vállalkozási aktivitás messze elmarad a megyei és az országos átlagtól.

Városunkban a legnagyobb jelentôségû a feldolgozóipar, feljövôben van a fafeldolgozás és a hordógyártás, fokozatosan létrejött egy városi ipar, mely azonban még mindig a feldolgozóiparra épül. Jelentôs vállalkozás az autóiparba is bedolgozó helyi cég, amely tavaly 90 fôt foglalkoztatott pályázati források bevonásával, 2015-ben pedig további 60 ember foglalkoztatását tervezi.

Számottevôen csökkent a kereskedelmi üzletek száma az elmúlt években a városban. A vendéglátás kínálata kissé szûkös, hiányoznak a belvárosi éttermek és kávézók. A kereskedelmi szálláshelyek és férôhelyek száma viszonylag alacsony, azonban a gazdasági válság okozta csökkenés után 2011-re a férôhelyek száma majdnem 200-zal emelkedett. A turisztikai szolgáltatások kínálata nem megfelelô, hiányoznak az ajándékboltok, az idegen nyelven beszélô szolgáltatók, ez jelentôs hátrányt jelent turisztikai szempontból.

Tavaly novemberben eljuttattunk az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) vonatkozóan a Baranya Megyei Önkormányzat részére. A projektötletek a város élhetôbbé tételét, belsô infrastruktúra fejlesztését szolgálják.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a gazdaság fejlesztésére 2015ben?

— Szigetvár Város Önkormányzata a város fejlôdése szempontjából kulcsfontosságú fejlesztések megvalósítását tervezi 2015-ben TOP, KEHOP pályá-

CÍMLAPSZTORI zati források bevonásával, a kis- és középvállalkozói szektor együttmûködésével, a gazdaság szereplôivel. Ezek a helyi erôsségekre építenek, úgymint a munkaerô-tartalékra, a megújuló energiapotenciálra, a városi adópolitikára, a meglévô ipari kultúrára, a meglévô és potenciális ipari területekre, a jó logisztikai pozícióra, a mûködô szociális és egészségügyi ellátórendszerre, a gyógyvíz és a gyógyhelyi minôsítésre valamint Szigetvár és térsége természetes és épített környezeti értékeire.

— Van-e rövid-és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája a városnak?

— Önkormányzatunk szerzôdést kötött a pécsi székhelyû MSB Zrt.-vel a Fejlesztési Koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésére vonatkozóan. Jelenleg folyamatban van a Fejlesztési Koncepció véleményezése, elfogadása. Az MSB Zrt. összeállította a város Gazdaságfejlesztési Stratégiáját a 2014–2030 közötti idôszakra vonatkozóan. A Gazdaságfejlesztési Stratégia jóváhagyása, véleményezése szintén folyamatban van, ez határozza meg a tervezési idôszakra vonatkozó stratégiai és operatív célokat. Ezek: Szigetvár logisztikaikereskedelmi központtá fejlesztése, a város megújuló energiapotenciáljának kiaknázása, nagyfoglalkoztatók Szigetvárra vonzása és integrálása a lokális gazdaságba, vonzó települési környezet kialakítása, magas minôségû települési közszolgáltatások biztosítása, Szigetvár mint turisztikai desztináció fejlesztése, a helyi termékek és terme-

11 lôk megerôsítése és a szociális-, illetve közfoglalkoztatás rendszerének továbbfejlesztése.

— Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

— A már említett projektötleteket pályázati források bevonásával (pl.

TOP) kívánjuk megvalósítani. Jelenleg folyamatban van a szigetvári vár mint turisztikai attrakció DDOP forrásból történô fejlesztése, illetve KEHOP pályázati forrásból támogatott ivóvízminôség-javító program megvalósítása.

— Kivel, milyen partnerekkel mûködik együtt Szigetvár önkormányzata a gazdaság élénkítésének érdekében? Milyen területeken valósul meg együttmûködés a kamarával?

— Szigetvár Város Önkormányzata szorosan együttmûködik a kamarával, a helyi gazdaságot érintô döntések meghozatala elôtt kikéri annak véleményét. Önkormányzatunk tárgyalásokat kíván folytatni azon befektetôkkel, akik vállalkozásaik révén munkahelyet kívánnak teremteni a városban élôk számára.

Szigetvár gazdasági komoly gondokkal küzd. Ebbôl a helyzetbôl csak az önkormányzat, a kamara és a vállalkozások összefogásából lehet kikerülni. Ma az összefogás elsôsorban politikai okokból várat magára.

Mindenesetre üdvözöljük a polgármester úr azon törekvését, hogy a város és a gazdaság fejlesztési munkájában támaszkodni fog a hely, vállalkozásokra és testületükre, a kamarára – mondja HORVÁTH László, a kamara Szigetvár városi elnöke.

N.T.

12

TÁRSASÁGI ÉLET

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén már 23. alkalommal rendezte meg hagyományos bálját, a Kamara Bált, a Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay-termében.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kamara Bál 2015

ò

A remek hangulatú bálban a „Parkett ördögei”-t is megválasztották

A rendezvény jelentôségét kezdetek óta növeli, hogy a tombolabevételt a PTE Klinikai Központ Gyermekkórházának adják át. Idén a rendezvény zárásaként több mint 200.000 Ft-ot adott át dr. Kéri István, a kamara elnöke dr. Molnár Dénesnek, a Gyermekklinika igazgatójának.

ò Tombolát ajánlott fel: Ajándékország webáruház, Alexandra Kiadó és Könyváruházak, Arnold Pincészet, Bikali Élménybirtok, Bock Pincészet, Bonus Kft., Capri cukrászda, CC Interior - Jakab Judit, Csoko-Láda Csokibolt, EC Kft., Fair-Expo Kft., Fülemüle Csárda, Gere Bor Hotel, Gienger Kft., GP Consulting Kft., Hauni Hungária Kft., Hungária Takarék, Infra-Med Kft., Ipark Pécs Kft., Koc-Olló Szépségszalon, Lafarge Cement Magyarország Kft., Lakics Kft., Lander Team Kft., Magda cukrászda, Magdaléna Menyasszonyi és Estélyi Ruhaszalon, Matro Kft., Medicover Zrt., Melegh Andrea selyemfestô mûvész, Melio-Start Kft., Mennyei rétes, Mohácsi Halászcsárda, Opti-Dental Bt., Pannon Filharmonikusok, Pétáv Kft., Piricoop Bt., Polgár Pincészet, Salánki Zsuzsanna,

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

TÁRSASÁGI ÉLET

ò

Straus Metál Kft., Szent György Fogadó, Tenkes Kapitánya Lovastanya, Thermal Hotel Harkány, TKD-KOVKER Kft., Trans-Sped Kft., Treszner Kft. Köszönjük!

Fotók: Hegedûs Tünde

14

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A megye gazdaságának legnagyobbjai A hatodik alkalommal decemberben megrendezett Gazdasági évzáró – TOP 100 Gálán ismét elismerést kaptak a megye városainak legnagyobb adózói.

Ismét ünnepélyes keretek között mutatták be a NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Fôigazgatósága, a Dunántúli Napló és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványát a TOP 100 magazint. Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a nagy számban megjelent cégvezetôket, vállalkozókat.

A TOP 100 kiadvány bemutató rendezvényén ismét elismerésben részesültek a megye, illetve a megye városainak legjobb teljesítményt nyújtó cégei, vállalkozásai.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elismerését – dr. Kéri István adta át – a három legnagyobb baranyai gazdálkodó, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., a Hauni Hungária Kft. és a Mecsek Füszért Zrt. képviselôi vehették át. Pécs polgármestere, dr. Páva Zsolt a Hauni Hungária Kft.-t és a magyar tulajdonú Mecsek Füszért Zrt.t, mint a legnagyobb adófizetôket, ugyanezt a címet Komló esetében a KÔKA Kô- és Kavicsbányászati Kft.-

nek adta át Polics József polgármester.

Bóly város legnagyobb magyar tulajdonú adófizetôjének Hárs József polgármester gratulált. Sellye polgármestere, Nagy Attila az Agrokémia Sellye Kft.-t, Siklós alpolgármestere, Balázs Csaba a Siklósi Thermál Kft.-t, Szigetvár polgármestere, dr. Vass Péter pedig a Schenk és Társa Kft.-t díjazta legnagyobb városi adófizetôjeként.

A Dunántúli Napló Év embere választásának gyôztese Weisz Fanni is a rendezvényen vette át az elismerést Póré László fôszerkesztô, kiadóvezetôtôl.

Külgazdasági szerzôdések – „felvértezve” 2015. január 14-én komoly témával, a külgazdasági szerzôdésekkel folytatódott a Ready for EXport képzési sorozat.

Dr. Füzy Tibor ügyvéd összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel arra, hogy mi az, ami biztosan szerepeljen egy szerzôdésben. Azaz, kerüljön kikötésre az alkalmazandó jog és a bíróság. Megerôsítette, hogy a külgazdasági szerzôdéseket tavaly óta a PTK szabályozza. Beszélt a választott bíróságokról és jelentôségükrôl, a kereskedelmi szokványokról, a kereskedelmi fizetési módok és az elôfinanszírozás összefüggéseirôl, valamint a faktoringról.

Sikeres exportôrként a Kontakt-Elektro Kft. egyik tulajdonosa Dr. Hirth Markus osztotta meg pozitív tapasztalatait, melyet a cég fôként annak köszönhet, hogy új partnerek esetében sok idôt és energiát fordítanak arra, hogy „leellenôrizzék” és minôsítsék üzleti partnerüket. A nagy cégekkel kötött külgazdasági/külkereskedelmi szerzôdések esetében az erôfölény diktál, de hosszabb partnerség esetén néhány pontban pl. fizetési határidôben, bankgarancia lejárati idejében lehet jobb pozíciót is elérni.

A program a kisvállalkozások exportmarketing lehetôségeivel folytatódik.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

KAMARAI HÍREK

Együttmûködés Új innovációs ügynökség alakul Pécsett Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy a helyi gazdaság életképességének növelése, az elért eredmények megtartása sem lehetséges az innováció széleskörû alkalmazása, és tényleges tartalommal való megtöltése nélkül.

A Pécsi Tudományegyetem az elmúlt idôszakban a régió számos önkormányzatával és cégével írt alá és készít elô megállapodást az innovációs tevékenységének erôsítése, támogatása érdekében, hogy a regionális cégek új termékekkel és szolgáltatásokkal jelenhessenek meg a hazai és nemzetközi piacokon. A konkrét napi együttmûködés megkönnyítése, valamint a 2014–2020 közötti uniós idôszakra történô felkészülés támogatása, emellett a K+F és innovációs tevékenység jelentôs növelése érdekében közös innovációs ügynökséget hoz létre a Pécsi Tudományegyetem és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara. Számos ok vezetett ehhez a megoldáshoz, melyhez a kiinduló lépést a közelmúltban megkötött regionális Innovációs Paktum jelentette.

Az innováció és a K+F a megye legfôbb kitörési pontját jelentheti. A kkv szektor akkor tud versenyképesen exportpiacokra is lépni, ha újdonságot je-

Fotó: Csortos Szabolcs

Az innovációs ügynökség létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot dr. Kéri István a kamara elnöke és dr. Bódis Jószef az egyetem rektora

Hátrány vagy lehetôség az orosz embargó?

Kellô rugalmassággal, offenzívebb piaci magatartással és persze megfelelô kamarai segítséggel megtarthatók a magyar vállalkozók orosz piaci pozíciói, vélik a kamara által szervezett orosz export konzultációs fórum elôadói.

A gazdasági szakemberek külön kiemelték, hogy az orosz piac idôvel „honorálja” azokat a partnereket, akik válságban vagy nehéz idôszakokban is kitartanak mellettük. Nagy lehetôséget látnak az ott most államilag is támogatott mezôgazdasági és környezetipari technológiák exportjában, melyet egyáltalán nem súlyt az embargó. Saját hazai lehetôségünk pedig a gyógyvizeinkre épülô gyógyés rekreációs turizmus erôsítése, mivel ebben a szektorban észlelték a legkisebb, 5%-os visszaesést az orosz beutazó turisták részérôl, szemben a tengerparti és hegyi adottsággal rendelkezô régiókkal.

lentô termékeket és szolgáltatásokat fejleszt. Az egyetemi innovációk piaci hasznosítása és hasznosulása ugyanakkor munkahelyeket teremt és a helyi gazdaság szereplôinek aktív részvételét is megkívánja. A gazdaság és az egyetemi tudásközpontok együttmûködése fenntartható gazdasági környezetet biztosíthat a jövôben, ahol további, új típusú vállalkozások (spin-off és start-up) jelenthetik a jövôt. Baranya megye tudásrégióként szerepel az ország intelligens szakosodási stratégiai elôterjesztésében (S3 stratégia) – ezt a tudást kell a gazdaság nyelvére lefordítani és pénzre váltani.

Az új ügynökség szerepet vállal az egyetemi és a helyi kutatóközpontokban végzett kutatások és fejlesztési eredmények piacra jutásában, a nemzetközi láthatóság erôsítésében, a leszakadó régió felzárkóztatásában, a földrajzi elhelyezkedésbôl fakadó elônyök tényleges kihasználásában.

16

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gép-Ésszel Baranyában gépipari vetélkedô a tanuló- és munkaerô-utánpótlásért Az évek óta hiányszakmaként jegyzett gépipari szakmák megismertetése a célja annak a versenynek, amelyet immár 5. alkalommal rendez meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A Gép-Ésszel Baranyában címet viselô szakmaismereti verseny egy lehetôséget ad arra, hogy az általános iskolások játékos formában ismereteket és élményeket szerezzenek a fémes szakmákkal, a munkafolyamatokkal, tevékenységekkel kapcsolatban. A három fordulós verseny feladatai között szerepel szakmais-

mereti totó kitöltése, üzemlátogatás alapján látogatási napló készítése, a döntôbe jutó csapatokat pedig játékos ügyességi feladatok várják.

A versenyt támogató baranyai gépipari vállalkozások nem csak üzemlátogatásokon fogadják a csapatokat, a döntôn is részt vesznek, így a diákok akár leendô képzôhelyüket, munkahelyüket is megismerhetik. A kamara és a vállalkozások közös célja, hogy megbízható, szakmájukat elsajátítani szándékozó fiatalok kerüljenek a szakképzésbe, ezál-

tal hosszabb távon pedig a minôségi munkaerô-utánpótlás biztosítása. Ezek érdekében tenni kell azért, hogy a fiatalok megalapozott döntés alapján válasszanak szakmát.

A Gép-Ésszel Baranyában 5. versenyrôl bôvebb információ a www.palyavalasztasbaranya.hu oldalon található.

464 millió Ft a pályakezdôk támogatására 464 A „Gyakornoki program a tanulószerzôdés keretében tanult pályakezdôk támogatására” pályázat keretén belül, újabb elbírálást követôen. Baranyában 93-ra nôtt a nyertes pályázók száma. A részükre megítélt támogatás meghaladja a 464 millió Ft-ot.

A TÁMOP-2.3.4. A-13/1 pályázaton korábbi nyertes cégek többsége már hónapok óta foglalkoztatja a gyakornokokat a gépipar, a vendéglátás, a kereskedelem, építôipar területén.

Baranya megyében a pályázat segítségével 116 fiatal, a szakmájában pályakezdô juthatott munkához.

A pályakezdôk gyakorlatának megszerzését támogatja az a program, melynek keretében 9 hónap bér- és járuléktámogatás, havi 54.000 Ft oktatói és ad-

minisztrációs díj, és a pályázati keret 25%-ig eszközbeszerzést tesz lehetôvé.

Támogatható tevékenységek az alábbiak voltak: ■ gyakornokok foglalkoztatása ■ mentori tevékenység (a mentor segítô, értékelô szerepkört tölt be a fiatal mellett) ■ adminisztrációs feladatok ■ gyakornoki munkahely kialakításához beszerzések, felújítás, átalakítás Gyakornok foglalkoztatásának feltételei: ■ 25 évesnél fiatalabb, ■ a szakképesítés vizsgáját követôen nem volt (és nincs) olyan munkavégzésre irányuló jogviszonya, munkaköre amelyet a szakképesítéssel tölt be; (korábban csak olyan munkakörben lehetett jogviszonya, ahol nem hasznosította szakképesítését), ■ a pályázó vállalja a gyakornok továbbfoglalkoztatását 4,5 hónapon keresztül.

A gyakornoki programban részt vevô cégek számára a mentorálási program

elônyei többek között, hogy nô az elkötelezettség, javul a kommunikáció a különbözô generációk között, a tanulási/fejlesztô kultúra kiépül.

A nyertes pályázó a projekt megvalósítása során megjelöl egy szakembert, aki mentorként utógondozó, segítô és értékelô szerepkört tölt be a tapasztalatokkal még nem rendelkezô pályakezdô fiatal mellett.

A mentorálás elônyei a mentorált számára: ■ különbözô perspektívákból lát meg dolgokat, ■ kapcsolatépítést eredményez, ■ a vállalati politikára segít más szemszögbôl rátekinteni, megérteni, ■ biztonságos környezetet teremt, ■ munkája során folyamatos segítségre számíthat a mentortól.

A mentorálás elônyei a mentor számára: ■ oktatóként tapasztalatszerzés, ■ generációkat összekötô tanulási lehetôség, ■ tanuljuk magunkat, míg tanítunk, ■ sikerélményben van része, ■ megismeri a vállalat tehetségeit.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

KAMARAI HÍREK

Az elektronikus közúti áruforgalom ellenôrzô rendszer bevezetésével kapcsolatos új kötelezettségekrôl 2015. január elsejétôl az áruk mozgásának valós idejû nyomon követhetôsége és ellenôrizhetôségének elôsegítése céljából bevezetésre került az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenôrzô Rendszer (EKAER).

A rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése mellett, a közterhek megfizetésének biztosítása, valamint, hogy ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely elôzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

Az adózás rendjérôl szóló törvény új bejelentési szabályokkal (22/E §) egészült ki. A törvény 11. számú melléklete az egyes árumozgási irányokhoz kapcsolódó részletszabályokat, és a kockázati biztosíték nyújtására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Megjelent a Nemzetgazdasági Miniszter 50/2014.(XII.31.) NGM rendelete az EKAER rendszer mûködésérôl, valamint az 51/2014.(XII.31.) NGM rendelet a kockázatos termékek meghatározásáról.

A bejelentést elsô alakalommal a 2015. január 1-jén és azt követôen meg-

kezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni az EKAER internetes felületén. A bejelentési kötelezettség kizárólag a belföldi adózókra vonatkozik, elérési útvonala: http://www.ekaer.nav.gov.hu. Az ügyfélkapus regisztrációt követôen az adózó vagy képviseletre jogosultja további hozzáféréseket adhat az ún. másodlagos felhasználók részére, akik a bejelentésre kötelezett nevében bejelentéseket, nyilatkozatokat tehetnek.

Bejelentési kötelezettség Fôszabály szerint bejelentési kötelezettség terheli a közúti fuvarozással járó alábbi tevékenységeket: ■ az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, ■ Magyarország területérôl az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint

Fuvarozott termék Nagy érdeklôdés mellett került megrendezésre az EKÁER rendszerrôl szóló tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei és a könyvviteli, szállítmányozási szolgáltatók között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában.

Kockázatos élelmiszer

■

belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történô elsô adóköteles termékértékesítést.

EKAER szám ■ A bejelentési kötelezettség alá esô közúti szállítások kizárólag EKAER szám birtokában végezhetôk.

■ EKAER szám: a bejelentés alapján képzett azonosító szám, amely egy adott termékegységet azonosít, melyet — ugyanazon megrendelô részére — egy gépjármûvel szállítanak (a gépjármû egyszeri mozgása során) — egy felrakodási helyrôl egy átvételi helyre.

Fontos! Az EKAER szám egy bejelentést (termékegységet) azonosít, amely többféle terméket is magába foglalhat!

Az EKAER szám 15 napig érvényes!

EKAER szám az alábbi esetekben szükséges

Szállító gépjármû típusa Útdíj köteles Nem útdíj köteles

200 kg-ot vagy 250 ezer Ft-ot meghalad Egyéb kockázatos termék 500 kg-ot vagy 1 millió Ft-ot meghalad Nem kockázatos termék 2500 kg-ot vagy 2 millió Ft-ot meghalad

200 kg-ot vagy 250 ezer Ft-ot meghalad 500 kg-ot vagy 1 millió Ft-ot meghalad —

Türelmi idôszak 2015. január 1-jétôl fennálló bejelentési kötelezettség elmulasztása, hibás, vagy hiányos teljesítése esetén február 1-jéig az adóhatóság mellôzi a szankciók alkalmazását. A gazdasági szereplôk tájékoztatása többnyelvû szórólap segítségével folyamatos, a leggyakrabban felmerült kérdések és válaszok http://www.ekaer.nav.gov.hu oldalon találhatók meg.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatósága

18

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elindult a szakmák versenye A Szakma Kiváló Tanulója Versenyt és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen, az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzôs tanulók számára idén is meghirdette 39 szakképesítésben.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett elôdöntôkre január 6. és 21. között került sor, melyekre 212 tanuló adta be jelentkezését 29 szakmában. Legtöbben vendéglátó ipari szakmákban indultak a megmérettetésen, továbbá magas volt még a jelentkezési létszám a gépipari szakmák közül hegesztô, gépi forgácsoló szakmákban, valamint a bútorasztalos szakmában is. Egy új szakma is bekerült, melyben korábban nem indult versenyzô, a logisztikai ügyintézô.

A versenyek célkitûzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerûsítése. A versenyek és a Szakma Sztár Fesztivál szlogenje: „A jó szakma felér egy diplomával!”. A verseny döntôje, a Szakma Sztár Fesztivál idén április 27-29. között Budapesten kerül megrendezésre.

A verseny fordulói: elôdöntôk, elôválogatók, döntôk. Az a versenyzô, aki

Létezik-e vásárlói gomb az emberek fejében?

Milyen napjaink vásárlója? Miért és hogyan vásárolunk? – ezekkel a kérdésekkel kezdte elôadását a kamarai Marketing Klubban dr. Szûcs Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa, aki tudományos felmérések ismertetésével rögtön meg is adta a válaszokat.

Vásárlói gomb nem létezik, a vásárlással kapcsolatos döntések többségében a tudatalattiban születnek, érzelmi indíttatásból, azaz a kutatók szerint jellemzôen irracionálisan és érzelmi alapon veszünk meg egy-egy terméket. Ezért az eladók számára elengedhetetlen, hogy minél több információt szerezzenek „a” vásárlóról, ehhez pedig a fogyasztói magatartás megfigyelése szolgálhat alapul. Mert minél jobban meg tudjuk figyelni a vásárlók magatartását, annál inkább kiismerhetôk vagyunk, és ezek alapján akár elôre is lehet jelezni a vásárlási szokásokat. Innen pedig csak egy lépés, hogy miként érjük el leghatékonyabban a vásárlóinkat.

Rengeteg digitális nyomot hagyunk magunk után nap mint nap. Ezek elemzésével olyan információhoz juttatjuk a marketingszakembereket, amelyek segítségével könynyebben befolyásolhatják költéseinket.

Ha ismerik az e-mailezési, mobiltelefonhasználati szokásainkat, figyelik a közösségi portálokon való aktivitásunkat, netán videózzák a vásárlásainkat (videóetnográfiás felvételeket elemeznek), akkor modellezhetik életünket, és tudni fogják, hol és mikor érhetnek el kihagyhatatlan ajánlataikkal. „Soha nem lehet tudni, hogy mibôl és hogyan lehet beszédtémát kreálni!” – erre hívta fel a figyelmet Nagy Ákos egyetemi tanársegéd (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar), aki elsôsorban az online szájreklámmal ismertette meg a hallgatóságot. Ma, amikor a legnagyobb közösségi portálon 500 ezer poszt keletkezik naponta hazánkban, kiemelt jelentôséget kap a szájreklám. Hiszen az emberek szívesen megosztják a velük kapcsolatos jó és felháborító történeteket, amelyek véleményüket is tükrözik. Ezért nem hagyható figyelmen kívül, hogy mi-

mindegyik versenytevékenység esetében eléri a megszerezhetô pontok legalább 60%-át mentesül a szakmai vizsga letétele alól. Az elôzô tanévben a döntôsök mezônyében 8 szakmában versenyeztek megyénk diákjai, köztük hárman a „kamarai gépipari osztály” tanulói voltak. A baranyai versenyzôk közül négyen is dobogóra állhattak, ketten elsô és ketten második helyezést értek el.

lyen posztokban bukkan fel pl. egy vállalkozás, üzlet neve, milyen kontextusban, hiszen a negatív vélemény komoly üzleti veszteséget is eredményezhet. Ezt elkerülendô érdemes néhány szabályt betartaniuk a vállalkozásoknak kommunikációjukban: legyenek érdekesek, tegyék könnyen érthetôvé üzeneteiket, tegyék boldoggá az embereket, szerezzenek bizalmat és tiszteletet. A szakember úgy véli: ma már a közösségi portálokon maga a közösség fontosabb, mint a méret, tehát a rajongók számának gyûjtésével ellentétben a közösséggé formálás, a kohézió érzésének megteremtése hozhat sikert.

Néhány jó tanács az elôadás összegzéseként az online vásárlásokat befolyásoló egyéni hatásokkal kapcsolatban: a vásárlók, ügyfelek megkérdezése ma már egyre kevésbé tükrözi véleményüket, helyette – az információk gyûjtése szempontjából – célravezetôbb a vevôk megfigyelése.

Sokat segít a tartalom leegyszerûsítése, és érdemes törekedni arra, hogy a marketingüzenettel érzelmi hatást váltsunk ki. De mindez csak akkor érvényes, ha az eladásra szánt termék jó, mert hiába a kiváló kommunikáció, ha nem hiteles, a siker elmarad.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Szabó János Qualysoft SME Solution Kft. tani, vagy egyszerre több készüléken megjeleníteni.

— Akár az internetet, akár a mobilalkalmazásokat tekintem, elmondható, hogy ezek nem helyhez kötöttek, feltételezem, hogy üzleti körük nem korlátozható Baranyára.

— Van egy kedvenc mondásom: 1% ötlet, 99% megvalósítás, ez igaz az ügyfélkörünkre is: 1%-a helyi, 99%-a távoli. Üzletfeleink jelentôs része Budapest és vonzáskörzetébôl kerül ki, emellett számos partnerünk német nyelvterületen, Németországban és Ausztriában él.

Tapasztalataink szerint nyugati klienseinkkel nagyobb projekteket lehet készíteni, nyitottak a konszenzuson alapuló megoldásokra. Célunk a nyugati ügyfélkör kiszélesítése. Nálunk mindenki nagyon jól beszél minimum angolul, de vannak olyan munkatársaink is, akik anyanyelvi szinten beszélnek németül

„Tehetséges munkatársak, nagyszerû ötletek, hatalmas odaadás. Minden munkával töltött pillanatunkat átjárja az újítás iránti vágy.” – így mutatkozik be weblapján a pécsi székhelyû Qualysoft SME Solution Kft., amely a Qualysoft cégcsoport tagjaként internetes technológiákhoz kötôdô fejlesztésekkel foglalkozik. A hét országban jelenlevô nagyvállalat pécsi irodáját 2011-ben alapították, jelenleg 19 munkatárssal dolgoznak, érdekes momentum, hogy tavaly 10 fôvel bôvült a csupa fiatalokból álló csapat létszáma. A modern irodai környezet és munkakultúra, a szakmai kihívások csak egy részét képezik annak, hogy miért szeretnek itt dolgozni a munkatársak. Jelentôs szerepe van jól-létükben a kft. ügyvezetôjének, Szabó Jánosnak is, aki szerint akkor lehet jó eredményeket elérni, ha a csapat tagjai kiegyensúlyozottak.

—Sok pályakezdô munkatárssal dolgozunk együtt, ezért a legfôbb vezetôi feladatom a coacholás, a karriervonaluk pályán tartása és szakmai kompetenciájuk irányított fejlesztése – mondja az ügyvezetô. — A szervezetfejlesztésre fordítom a legtöbb energiát, illetve az ügyfélszerzésre, a megrendelések akvirálására. Minden év elején meghatározzuk az egyéni elérendô célokat, amelyekre havonta rátekintünk. Emellett minden héten egy félórás kerekasztalbeszélgetést tartunk, amikor megvitatjuk az adott hét történéseit, annak munkatársakra való hatását. Ilyenkor kiderülnek olyan apróságok, amiken ha nem változtatunk, problémák születhetnek.

Csak nyugodt légkörben lehet magas szintû alkotómunkát végezni.

— Mit jelent a magas szintû alkotómunka, mik azok a tevékenységi körök, amelyek megkülönböztetik a sok IT-cégtôl a Qualysoft SME Solution Kft.-t?

— Fô tevékenységünk az internetes technológiákhoz kötôdô fejlesztések:

„Cél a folyamatos, fenntartható fejlôdés”

webshopok, webáruházak, illetve mobil alkalmazások. Ezek mellett az egyszerû weboldalak készítésétôl az online marketingen keresztül az okostévékre fejlesztett alkalmazásokig számos területtel foglalkozunk. Az igen érdekes, okostévékre fejlesztett alkalmazásunkat Pécsett is meg lehet tekinteni a Roma Holocaust kiállításon, a Vasvári Házban. Technológiánk lényege, hogy az okostévéken megjelenített tartalomhoz nincs szükség semmilyen eszközre (pendrive, dvd-lejátszó, stb...).

A készülékek a digitális tartalmakat – képek, videók – egy távoli felhô alapú szerverrôl HD-felbontásban egyszerû wifi-kapcsolat segítségével töltik le és jelenítik meg. További elônye, hogy ha egyszerre több készüléket használunk tartalom-megjelenítésre, azok tisztában vannak egymás fizikai helyzetével és képesek a képeket egymás közt szétosz-

is, ezért rugalmasan tudunk alkalmazkodni a külföldi partnerekhez.

— Mit kell figyelemmel kísérnie a magyarországi teljes IT szektor árbevételének 1%-át adó Qualysoft Zrt. pécsi irodavezetôjének ahhoz, hogy cége naprakész legyen, sôt haladjon az új trendekkel?

— Mindent és semmit. Azért kell figyelni mindent, mert van egy viszonylag erôteljes trend, amit szerintem minden vállalkozónak követnie kell. Ezeket én meghatározom minden évre: az arculattervezés, a programozás-technológia kapcsán mi legyen az erôs irányvonal.

Munkatársaim folyamatosan figyelik a trendeket, mindenki behoz olyan technológiákat, amik erôsségei lehetnek a (Folytatás a 20. oldalon)

20 cégnek. Minden héten valamelyik kollégánk tart egy „elôadást”, felkészül egy olyan felületbôl, amivel találkozott a munkája során. Bemutatja, hogy mire kell figyelni azzal kapcsolatban, miért lenne jó a cégnek, és ha az összes munkatárs úgy ítéli meg, hogy elônyünkre válik, akkor bevezetjük kötelezô jelleggel. Ezt az elôadássorozatot külsô elôadókkal szeretnénk bôvíteni, sôt, külsô helyszínen szándékozunk megrendezni, ahová helyi cégek munkavállalóit, vezetôit is várjuk. Ugyanis úgy érezzük, hogy az a tudás, ami bennünk van, az egy nagyon értékes know-how és szeretnénk átadni más cégeknek is, hiszen mi mindenkire partnerként tekintünk, nem pedig konkurenciaként. Elôfordul, hogy más cégnek átadunk megrendeléseket, amiket azért nem végzünk el, mert úgy ítéljük meg, hogy ügyfelünk elégedettebb lesz egy hasonlóan jó színvonalú, ám alacsonyabb árú szolgáltatással. Ezért a jövôben is bizalommal fog megkeresni minket.

— Amint említette, konkrét célokat határoznak meg minden évben a cég fejlôdését illetôen. Melyek azok az irányok, amelyeket felvázoltak az idei évet tekintve?

— Üzleti szempontból minden évben megduplázzuk az árbevételeinket, ezt szeretnénk elérni az idei évben is.

Erre már most olyan szerzôdéseink vannak, amelyek alapján várhatóan már májusban elérjük a tavalyi eredményünket. Én személy szerint azt szeretném, hogy munkatársaink csak és kizárólag annyi idôt töltsenek az irodában, amenynyit a munkaszerzôdésük alapján kell, emellett pedig anyagilag olyan megbecsülést kapjanak, hogy nyugodt családi körülményeket tudjanak kialakítani – ez a legfontosabb, minden más csak eszköz hozzá. A cég léte, prosperálása, az, hogy elôre haladunk, csak egy eszköz ahhoz, hogy a magánéletünkben boldogok legyünk és elérjük: úgy járjanak be a munkatársak dolgozni, hogy otthonról is boldogan jöjjenek be, szeressenek itt lenni és innen is szeressenek hazamenni. A végsô cél a folyamatos fejlôdés, a fenntartható fejlôdés. Egy olyan pályára állni, ahol mind létszámban, mind az ügyfélkört tekintve bôvülni tudunk.

N.T.

PÁLYAVÁLASZTÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pályaválasztásra felkészítés másként

Úgy tartják, hogy mindig mindennek oka van.

Igaz ez akkor is, amikor valaki válaszút elé kerül, mert megszûnik esetleg a munkahelye, vagy úgy érzi a korábbi beosztásában már nem érzi jól magát.

— Egy olyan cégnél dolgoztam éveken át, amelyre az állandó változás a jellemzô – kezdi beszélgetésünket Monoszlainé Bors Ágnes. — Magam is bekerültem abba a körbe, akiknek az átszervezések során megszûnt a munkahelye. Miután szinte a diplomám megszerzése óta személyiségfejlesztéssel foglalkozom, ezen a területen kerestem meg azt a piaci rést, ahol a saját vállalkozásomat elindíthattam. A szerencse is társamul szegôdött, mert egy rendezvényen találkoztam Cséfalvay Ágnessel, akit már régóta ismertem, s tudtam róla, hogy a kamarában szakképzéssel foglalkozik.

Két évvel ezelôtt kezdte el a saját útját járni, már akkor megfogalmazódott benne, felhasználva az eddig megszerzett tudását, egyik területe a tevékenységének a pályaválasztáshoz kapcsolódó személyiség-fejlesztés lesz. Már korábban is részt vett a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi és a Felnôtt Emberi Erôforrás Karain a HR-esek képzésében, valamint az egyetemi Karrier Napokon is ott volt az elôadók sorában. Ebbôl született meg az ötlet, a megye általános és középiskoláiban az osztályfônöki órák keretében pályaválasztási napokat tartanak.

— A kamarában a pályaorientációs tanácsadó keresi fel az iskolákban a pályaválasztásért felelôs pedagógusokat, valamint a diákokat segítô mentorokat – folytatja tovább beszélgetésünket. -— A közös munka során beleláttam a szakképzésbe, s mind inkább szembesültem annak nehézségeivel, s azt is láttam milyen erôfeszítéseket tesz a kamara annak érdekében, hogy a szakmatanulás felé irányítsa a fiatalokat. Több mozaik elembôl áll össze maga a rendszer, amelynek részeként Nyitott kapuk elnevezéssel klasszikus üzemlátogatásokat szerveznek már több éve, s ebbe illesztettük be az általam tartott foglalkozásokat is.

Az eltelt hónapokban Baranya több településén jártak már, ahol játékos formában hívták fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a szakmaválasztáskor jelentôs szerepet játszik az önismeret.

— A gyerekek a barátok, haverok és a szülôk befolyása alatt állnak – ad hangot véleményének. — A másik probléma, hogy csak a közvetlen környezetükkel állnak kapcsolatban, azokról a szakmákról, foglalkozásokról van valamifajta el-

képzelésük. Széles palettát kell felmutatni nekik ahhoz, hogy tudjanak választani a lehetôségek közül, s ne az alapján döntsenek, hogy a barátjuk hova megy, vagy a legközelebb esô iskolában milyen képzéseket kínálnak. A döntést maguk hozzák meg, ehhez azonban tisztában kell lenniük a képességeikkel.

Az órákon egy kerettörténetbe illesztheti be mindenki a saját regényét, ami az évek alatt összegyûjtött tudásából áll össze. E mellett a foglalkozás részét képezik az alapvetô készségek felmérése is, egyebek mellett mennyire vannak tisztában a számokkal, tudnak-e értôn olvasni, képesek-e önállóan következtetéseket levonni. Nyitottak-e az új tudás befogadására, mennyire tudnak együttmûködni a társaikkal, s mennyire fontos számukra, hogy minél jobban teljesítsenek. Ugyanis mindez alapfeltétele annak, hogy a folyamatos változásokkal lépést tudjanak tartani.

— Mindezt természetesen játékos formában térképezem fel – folytatja tovább beszélgetésünket. — Hat lehetôség közül választhatnak a gyerekek. Az elsô lépésben azonban azt kell eldönteniük, melyikkel töltenének el szívesen tíz percet, mi az, amihez vonzódnak, mert ez alapigényük lehet a szakmaválasztásnál. Többek között kipróbálhatják a kézügyességüket, de szerezhetnek zenét egyszerû hangszerrel, azonban vannak mozgásos, logikai valamint a szervezôés együttmûködési képességeiket igénylô feladatok is. Mindez az érdeklôdésük felkeltését szolgálja az önismeret fontosságára, s arra, hogy minden róluk szól. Szólt arról is, az eddigi helyszíneken eléggé vegyes tapasztalatokat szereztek. Voltak olyan gyerekek, akik aktívan részt vettek az egyes tevékenységekben, de olyanok is, akik mindenbôl kivonták magukat, de olyan is elôfordult, hogy nem tudták, miként is fogjanak hozzá. Kitért arra is, minden feladatot a végén értékelnek, s azt is elmondják, hogy az egyes tevékenységek mely szakmák elsajátításához fontosak.

Például a drótos feladat a cukrász mesterség egyik alapját a kreativitást jól példázza. Azonban arra is felhívja ilyenkor a gyerekek figyelmét, hogy nézzék végig e szakma mûvelôjének egy napját, hónapját, évét, s ne csak az ragadja meg ôket, hogy milyen szép torták kerülnek ki a keze alól, hanem azt is, hogy egész nap nehéz fizikai munkát végez, télen, nyáron a meleg sütô mellett kell állnia, s ez alapján döntsön, képes lenne ezt egy egész életen át csinálni.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

MESTERKÉPZÉS

A Mig-Tig Kft. tulajdonosa BARTA SÁNDOR mindig is szívügyének tartotta, hogy a vasas szakmák alapjait a legjobb szakemberektôl sajátítsák el a jövô szakmunkásai. Ennek jegyében jelentkezett a hegesztô mestervizsga-bizottság elnökének, azonban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kérésére további két szakma – az ipari gépész és a gépi forgácsoló mestervizsga elnöki címére is beadta pályázatát. Eddig ezekbôl a szakmákból nem volt mestervizsga, így most nagy kihívás az MKIK által kidolgozott tematika alapján hatékony, és elismert képzést végezni. Az igény pedig nagy, hiszen a három mestervizsgára Baranyából harminchatan jelentkeztek.

Kiemelt helyen a csúcstechnológia minél szélesebb megismertetése — Miután ez év szeptemberétôl már csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal, amit a magam részérôl egy jó döntésnek tartok, úgy gondoltam, hogy magam is részt veszek ebben – kezdi beszélgetésünket Barta Sándor. — Miután én hosszú évek óta a hegesztéssel foglalkozom, a kamara Szakképzési Osztályával közösen úgy gondoltuk, a bizottság általunk felkérendô további tagjait a másik két szakma képviselôi közül válasszuk ki.

Kitért arra is, igyekeztek a tanfolyam tematikáját azzal a szemlélettel kiegészíteni, hogy a résztvevôk sok új ismeretet kapjanak, miután az eltelt években ezen szakmák is jelentôs változáson mentek keresztül.

— Nem kis dilemmát jelentett, hogy az új rendszer, miszerint csak mesterek foglalkozhatnak tanulókkal nem jár-e negatív következményekkel – mondja.

— Éppen ezért úgy gondoltam, a szakma és a mestercím tekintélyének megôrzése érdekében a legtöbbet akkor tehetek, ha a képzésbe országosan elismert szakembereket vonunk be. A jelentkezôk névsorát átnézve pedig arra a következtetésre jutottam, a cégek biztosan a legjobb szakembereiket gyôzték meg arról, vállalják a megmérettetést.

Szólt arról is, a jelentkezôk összetétele érdekes képet mutatott, ugyanis egy korosztály teljesen hiányzik belôle. A mestervizsga letételére vállalkozók vagy elmúltak már ötven évesek, vagy még nem töltötték be a negyvenet.

— Ez a tény komoly kihívást jelent a tanfolyam oktatóinak is, hiszen eltérô alapokkal rendelkezôket kell egyenletes, mindenki számára újat adó képzésben részesíteni – hangsúlyozza Barta Sándor. — Az ötvenes korosztály a high-tech technológiát szinte egyáltalán

nem ismeri, nem használja ezeket a gépeket, berendezéseket. A fiatalabb generáció is jó tíz éve szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványát. Az azóta eltelt idô sok újat hozott, amelynek egy részét ismerik és használják, de jellemzôen csak azokkal a berendezésekkel, technológiával találkoztak, s találkoznak, ami a munkahelyükön található. A képzést éppen ezért a csúcstechnológia minél szélesebb körû megismertetésére építettük.

Mint mondja, hasonló a helyzet az anyagismerettel is. Itt is számos új alapanyag jelent meg az évek sorn, amelyek megmunkálása mindhárom szakterületen új speciális technológiákat igényel.

Arról nem is beszélve, hogy az anyagvizsgálathoz ma már olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyek akár zsebben is elférnek, s a helyszínen elvégezhetôk velük a szükséges mérések.

Mindemellett jelentôsen megváltoztak a nemzetközi szabványok is, valamint a hegesztés minôségével kapcsolatos elôírások is követték a változásokat. Az utóbbi tíz évben nemcsak mennyiségük, de szakmai mélységük is megnôtt.

A hegesztési feladatok pedig ma már menü rendszerûen programozható, kisméretû, de rendkívül sokoldalú berendezésekkel végezhetôk. A forgácsoló gépeken pedig mikronnyi precizitással állíthatók elô az egyes alkatrészek, s a fordulatszámuk is a ko-

rábban használatosak többszöröse.

A tanfolyamra elôadóként meghívtak több országos szaktekintélyt is. Az elméleti ismeretek mellett a mestervizsgára történô felkészítés során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy mindent a gyakorlatban is kipróbálhassanak a résztvevôk. A tervek szerint országos vezetô cégek úgynevezett demo autók segítségével mutatják be például a legkorszerûbb hegesztô berendezéseiket. A Gépipari Klaszter legjelentôsebb cégei szintén partnerek ebben, a gyakorlati képzés keretében több is lehetôséget teremt a csúcstechnológiák kipróbálására, bemutatására. Egyebek mellett mód nyílik a korszerû ipari gázok megismerésére, vagy arra, hogy milyen megoldások lehetségesek a hô okozta deformációk javítására. Kiemelt helyen kezelik a leendô mesterek Y és Z generációval való foglalkozásához szükséges pedagógiai ismeretek elsajátítását, amit szintén a gyakorlat oldaláról közelítenek meg.

Sz.K.

22

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A délutáni órákban is több asztalnál ülnek, idôsebb hölgyek kávéznak beszélgetnek. A viszonylag csendesebb idôszakot használjuk ki, s ülünk le Hûber Róberttel, a Rundó Kft. ügyvezetôjével beszélgetni, a Citrom utcai Rundó Étterem és Sörözô ugyanis ritkán üres.

Az életre készítik fel a tanulóikat

— Az élet kényszerítette ki annak idején, hogy tanulókkal kezdjünk foglalkozni – kezdi beszélgetésünket Hûber Róbert. — Plusz kezet jelentettek, különösen csúcsidôben, ahogyan most is. Jelenleg ugyan hat tanulónk van, de ebbôl ténylegesen kettô dolgozik. A mostaniak elsôsök és másodikosok, de az újak csak a szintvizsga letételét követôen kerülnek hozzánk, addig nem. Ez egy új rendszer, ugyanis most elôször a tankonyhára mennek, eddig nem így volt, az elsô pillanattól kezdve mi alkalmaztuk ôket. Ô maga két évtizede foglalkozik tanulókkal, évente általában tíz-tizenöt volt a keze alatt, de az utóbbi idôben voltak olyan évek, amikor egy sem.

Most is csak hat, négy szakács, meg kettô pincér tölti a Rundóban a gyakorlati idejét.

— Vannak a Forrás Szakiskolából, a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó-ipari Szakközép- és Szakiskolából, a MIOK-ból, de még a sásdi Vendéglátóipari Középiskolából és Bólyból a Montenuovo Szakközép- és Szakiskolából is, a legtöbben vidékiek, a Pécs környéki falvakban élnek – foly-

tatja tovább. — Egyre nehezebb a dolgunk, mert mind kevesebb közülük az, aki valóban pincér, szakács akar lenni.

Igyekszünk a tanulóinkat amint mód van rá, bevonni a mindennapi munkába, azonban azzal, hogy nagyon fiatalon, 15 évesen kerülnek hozzánk, nem egyszerû feladat ezt megvalósítani. A másik nagy gond, hogy két év alatt kellene velük a szakmát megszerettetni és az alapjait elsajátíttatni, amire a három év sem volt igazán elegendô. Akkor még azért úgy tudtuk útjukra bocsátani ôket, hogy a megszerzett tudással biztosan el tudnak majd helyezkedni.

Mint mondja, a családias légkör miatt szeretnek náluk lenni a tanulók, pedig amilyen gyorsan lehet, bedobják ôket a mélyvízbe. Ô maga, már az elsô beszélgetés alkalmával felhívja a figyelmüket arra, csak rajtuk múlik, hogy jó szakemberek legyenek, a Rundóban ehhez adottak a feltételek, ugyanis folyamatosan van munka, ebédidôben és esténként szinte alig van üres asztal. El is terjedt a tanulók között a híre, hogy náluk dolgozni kell, meg annak is, hogy itt megtanulhatják ennek fejében a szakmát, az életre készítik fel

ôket, mert olyan tudásra tehetnek szert, amelybôl késôbb meg is tudnak élni.

— Az igazi elismerés az, amikor a tanulóink ajánlanak bennünket az osztálytársaiknak, barátaiknak azzal, hogy itt jó dolgozni, mert megbecsülik ôket.

Volt olyan is, aki más gyakorlati helyrôl jött hozzánk, s míg ott sok gond volt vele, itt magára talált, jó szakember lett belôle – ad hangot véleményének.

Az alapvetô dolgokat, amilyen hamar csak lehet megtanítják a tanulóiknak, hogy minél elôbb részt vehessenek a napi munkában, a pultnál, kiszolgáljanak az asztaloknál, s a konyhában a szakács keze alá tudjanak dolgozni. A beosztásukat pedig úgy alakítják, hogy mindenki minden munkafolyamatból kivegye a részét. A tanulóik közül többen vidékrôl járnak be, a munkarend kialakításánál ezt is figyelembe veszik. Azonban, ha valakirôl látják, nem érdekli amit csinál, nem figyel oda, attól rövid idôn belül elköszönnek.

— Nagyon jó szakácsunk van, mind emberileg, mind szakmailag. S miután szeptembertôl csak mesterek foglalkozhatnak tanulókkal, ôt iskoláztuk be az államilag támogatott mestertanfolyamra. Eddig sikerrel vette az akadályokat.

Az általa folytatott gyakorlati oktatás színvonalát pedig jól mutatja, hogy a volt tanulóink közül, akik a hároméves képzésben vettek részt, többen a szakmában maradtak, vannak közöttük olyanok is, akik külföldön dolgoznak. A jó szakácsra igény van, itthon és külföldön egyaránt, s aki tesz is azért, hogy a szakmájában a legjobb legyen, az jól meg is él belôle. A tanulóink visszajárnak, azokkal, akik Pécsett maradtak, vagy segítettem nekik elhelyezkedni, azokkal pedig sûrûn találkozom – zárja beszélgetésünket, mert mennie kell, érkeznek az esti vendégek.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

INNOVÁCIÓ

Tanulószerzôdéssel kapcsolatos aktualitások A tanulószerzôdéses tanulók minimális bérének 2015. január elsején életbe lépett növekedésével és a februári félévváltással kapcsolatban az alábbiakban nyújtunk tájékoztatást.

1. Minimálbér emelés 2015. január elsején életbe lépett minimálbér emelkedés a tanulószerzôdéses tanulók számára a minimális bruttó bér összegét is befolyásolja, meghatározza. Ezzel kapcsolatban az alábbi teendôk ellátása fontos: A gazdálkodók el kell, hogy végezzék a tanulóik bérének ellenôrzését. Amennyiben a tanulók bére az elvégzett felülvizsgálat során: a. eléri, vagy meghaladja a 2015. január 1jén meghatározott minimális bruttó bér összegét, úgy januárban teendô a bérek kapcsán nincs, b. nem éri el a 2015. január 1-jén meghatározott minimális bruttó bér összegét, úgy emelés szükséges, hogy minden tanuló bére a minimálisan meghatározott bér összegét elérje januárban.

2. Tanulmányi félévváltás 2015. február 1-jétôl kezdôdik a második félév. A szakképzési törvény alapján a félévet sikeresen teljesítô tanulók bérét emelni kell, a gazdálkodó által meghatározott mértékben, melyet a tanulószerzôdésben rögzítettek.

Ezzel kapcsolatban az alábbi teendôk ellátása fontos: a. amennyiben a tanuló bizonyítványában minden tantárgyhoz hozzárendelt érdemjegy elégséges (2), vagy azt meghaladja, úgy a februári bértôl, amelyet márciusban kell elôször bérszámfejteni, a tanulószerzôdésben meghatározott emelést érvényesíteni kell, b. amennyiben a tanuló tanulmányi eredményei között a bizonyítványban szerepel elégtelen (1), úgy azon tanuló bérét februártól nem kell emelni.

3. Teendôk a tanévet ismételt tanulók esetében A szakképzési törvény 63. § 4. bekezdése alapján amennyiben a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles,

Konferencia terem K! IGÉNYESEKNE

pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam elsô félévében az elôzô félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. Évet ismételt tanuló esetében, amennyiben a csökkentett pénzbeli juttatásának összege nem éri el 2015 januárjában az aktuális szakmához tartozó minimális díjazás összegének a felét, akkor azt korrigálni kell.

Amennyiben a tanuló az elsô félévet sikeresen teljesítette, úgy a második féléves emelés februártól neki is jár a tanulószerzôdésben szabályozott módon és mértékben.

Hogyha a tanuló a tanévet is sikeresen teljesíti és felsôbb osztályba léphet, úgy szeptembertôl már megkaphatja az adott szakmához tartozó minimálisan elôírt pénzbeli juttatást, melyet növelni kell a félévi emelés mértékével.

A további információkkal kapcsolatban forduljon szakképzési osztályunk munkatársaihoz. www.pbkik.hu

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját.

24 Idén Önindító2014 néven zajlik az a munkaerô-piaci projekt, amely egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak.

A délelôtti órákban találkozunk, három hölgy ez alkalommal a beszélgetô partnerem, akik mindannyian a varrás szerelmesei.

SZANDTNER LÍDIA nôi táskákat és ruhákat készít.

— Az apai nagymamám varrónô volt ad magyarázatot, miért is választotta a kreatív ipar ezen területét. — Gyerekkorom óta szeretek alkotni. Elôször csak saját magamnak készítettem lakberendezési tárgyakat, ruhákat, táskákat, majd a hozzám közel állók biztatására és a sikereken felbuzdulva pár éve kitanultam a nôi szabó mesterséget.

Eleinte méret utáni, meg mennyasszonyi és koszorús lány ruhákat varrt. Ezek nem csak nagyon anyagigényesek voltak, de sok idôt vettek igénybe, nem volt kifizetôdô. Más irányban indult el. Korábban is készített már táskákat, amelyeket magyar és amerikai kézmûves oldalakra tett fel. Mindegyik gazdára talált.

KREATÍV IPAR

Az alkotó ember mumusa az Az Önindító program újraindításáról a munkaügyi központban hallott, ahol azt is elmondták neki, hogy az egyik fontos eleme a vállalkozói ismeretek nyújtó tanfolyam, e mellett a vállalkozás elindításához anyagi segítséget is nyújtanak.

— Beadtam a pályázatomat, s nagyon örültem, amikor engem is beválasztottak – mondja. — Általa közelebb kerültem ahhoz, hogy a régen dédelgetett terveimet végre megvalósíthassam.

Már túl vagyunk az elméleti képzésen, ahol számos új ismerettel gazdagodtam. Több olyan dologra hívták fel a figyelmemet, amire eddig nem is gondoltam.

Kitért arra is, a maga részérôl szeretné igénybe venni a támogatást is, amelybôl saját varrodát nyithatna, gépeket vásárolna, jelenleg ugyanis otthon dolgozik. Célja egy saját márka életre

Formatervezési tanácsadás a kamarában A tavalyi évben indult útjára a Formatervezési tanácsadás a kamara szolgáltatásai között. A kezdeményezés sikerét bizonyítja az, hogy a tavalyi évben olyan nagy cégek is megkeresték a kamarát, mint a Gépszer Kft., az RG Net Kft. vagy a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Díjat nyert KonvekPRO Kft. Az ingyenes tanácsadás lényege, hogy általa felmérhetôk azok a design igények, melyekkel sikeresebbé tehetô minden vállalkozás!

A tanácsadási tevékenységek közé tartoznak: kisarculat (levélpapír, név-

Dél-Dunántúli Gazdaság

jegykártya, stb.), nagyarculat (cég minden megjelenése, pl. logó); ipari eljárásokkal kapcsolatos formatervezés, szerkezetek design igényei....stb. A felmerülô igényekre reagál a tanácsadó ötletekkel és skiccekkel. Általános gyakorlat szerint az elsô találkozást folyamatos online kapcsolat és újabb személyes konzultáció követi.

Tanácsadónk teljesen friss ötletek esetén is rendelkezésre áll, ô elmondja annak elônyeit, hátulütôit, a megvalósítás lehetséges formáit.

hívása LIDIA néven, az e márkanéven készített ruhákat és a táskákat az interneten kívánja árusítani. Éppen végszóra lép be DRÁVAINÉ NÉMETH ESZTER és DRÁVAI DIANA. Anya és lánya, akik mind a ketten szintén a varrást választották hivatásuknak.

— Az Önindító program egy jó lehetôség arra, hogy édesanyámmal, Drávainé Németh Eszterrel együtt felépíthessünk egy jól mûködô, folyamatosan fejlôdni és fennmaradni képes vállalkozást – vág bele a közepébe Drávai Diana.

— Gyermekkorom óta mindig is érdekeltek a különbözô kézmûves technikák, a kötés, a gyöngyfûzés, az üvegfes-

A tanácsadó az ügyféllel együtt gondolkodva ötletel, meghatározza a kötelezô funkciókat. Meglévô funkció esetén tanácsot ad anyaghasználatra és kialakításra.

A tanácsadó titoktartási kötelezettsége miatt az ötletek biztonságban vannak a kamarában, ahol a formatervezési tanácsadás mellett iparjogvédelmi szakértônél is tájékozódhatnak az ügyfelek.

Tanácsadási idôpont Csütörtök: 8.00-12.00 Elôzetes bejelentkezés szükséges.

További információ, jelentkezés Rozs Eszter, projekt menedzser 72/507-140, E-mail: rozs@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

KREATÍV IPAR pésrôl, lépésre haladva szeretné ugyanis a saját mûhelyét létrehozni.

— Magam is a fôvárosban végeztem a Ruhaipari Szakközépiskolában, a Könnyûipari Fôiskolát is elkezdtem, de férjhez mentem és Pécsre költöztem – veszi át a szót az édesanya, Drávainé Németh Eszter.

Pécsett a Hunor Kesztyûgyár bôrruházati részlegén kezdett dolgozni, majd a Magyar Divatintézetben modell-szerkesztôi végzettséget szerzett, aztán megszületett az elsô gyermeke, akivel otthon maradt.

— Otthon is mindig alkottam – mondja. — Közös vállalkozásunk volt a férjemmel, egy kis divatáru üzlet, ahol kereskedtünk és saját termékeinket is árultuk.

Vásározni jártunk, aztán megszületett Dia és ismét átalakult az életünk, újra otthon dolgoztam. Több tervezôvel is dolgoztam együtt, modelleztem, és szabtam. Lakástextilekkel is foglalkoztam a Perzsa Textilházban és több kisebb cégnél. A lakberendezôi tanfolyam elvégzése után a tervezéstôl a kivitelezésig függönyöztem fel lakásokat. A fiam születése után kezdtem el újra gyerekruhákat is készíteni. A mi vállalkozásunk gerincét Diával ketten alkotjuk, célpiacunk az igényes hölgyek és kisgyerekes családok.

Szólt arról is, a vállalkozás indításának ötlete már régóta érlelôdött benne, már elvégzett ennek érdekében egy online tanfolyamot, de az nem személyre szabott volt, mint a jelenlegi. Ráadá-

önmenedzselés tés, és egyéb dekorációs tárgyakat is készítettem. Édesanyám pedig bevezetett a varrás fortélyaiba.

Azonban a reál tárgyak sem álltak távol tôle, a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumának matematika-informatika tagozatán érettségizett, mellette mûvészeti iskolába is járt.

— Szerettem a matematikát, de a rajzot is, aztán amikor érettségi elôtt döntenem kellett, hogy milyen irányba menjek tovább, akkor esett a választásom az ipari termék- és formatervezô mérnök szakra – folytatja tovább. — A diploma munkámban pedig igyekeztem mindazt megvalósítani, amit mindig is szerettem volna. Az idei színtrendek alapján készítettem el egy tíz öltözetbôl álló tavaszi, nyári kereskedelmi kollekció terveit. Közülük hármat megvalósítottam, a patchwork technika elemeit is felhasználtam.

Megörültem az Önindító2014 nyújtotta lehetôségnek, mert úgy gondoltam, van elég ötletem ahhoz, hogy abból megéljek, s így nem más, hanem a saját álmaimat valósíthatom meg.

Mint mondja, a tanfolyam során számos olyan plusz ismeretet kapott, ami nagy segítséget jelent majd a vállalkozása elindításához, valamint a támogatás felhasználásával megvásárolhatja a szükséges gépeket, eszközöket. Lé-

25 sul az itt rendelkezésre álló támogatás felhasználásával új gépeket is tud majd vásárolni, mûhelyt tud kialakítani és egy alkotómûhelyt, valamint kis üzletet is, ahol az innovációs, gyerekeknek kifejlesztett, a lánya Dia által gyártott ruhák és kiegészítôk árusítására is lehetôség lesz.

— Az alkotó ember egyik legnagyobb nehézsége az, hogy miként tudja egyszerre megalkotni és eladni a termékeit. A kreatív ipar rákfenéje is ez, hogy mégis miként tudjuk önmenedzselni magunkat? Ehhez kapunk itt a tanfolyam során fogódzókat – hangsúlyozza zárásként.

Abban mind a hárman megegyeznek, nagyon jó társaság jött össze. Sok ötletet is kapnak egymástól. A most kialakuló barátságok a jövôben egyfajta kapcsolati tôkét is jelentenek, hiszen szinte mindannyiuk tevékenysége között van legalább egy kapcsolódási pont.

Kreatívipari szektorcsoport találkozó Bilbaóban Az Enterprise Europe Network hálózaton belül mûködô kreatívipari partneri csoport célja, hogy egy adott szakmacsoportnak nyújtson speciális szolgáltatásokat a hálózat eszközrendszerén keresztül. Növelje az ezen a területen dolgozó vállalkozások nemzetközi együttmûködésének lehetôségét és szélesítse az együttmûködés területét. A közös rendezvények, jó gyakorlatok cseréje hozzájárul a kollégák szakmai tudásának bôvítéséhez is.

A bilbaoi találkozón a 18 országból érkezett szakértôi csoport beszámolt az utóbbi kétéves periódus eredményeirôl, tevékenységük során elért kereskedelmi és technológiai megállapodásokról. A jövô év legnagyobb kihívása az új pályázat keretében új tagokkal induló kreatívipari szektorcsoport részvétele a milánói világkiállításon, melynek keretein belül kerül megrendezésre egy nemzetközi kreatívipari üzletember találkozó, valamint az immár minden uniós tagállamban felállításra került Creative Europe Desk (Kreatív Európa Iroda)val való együttmûködés.

26

TÜKE-DÍJ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Órák avatott mestere az idei Tüke-díjas GULÁCSI JÁNOS évtizedek óta gyarapítja Pécs értékeit A pécsi polgárok ajánlása, az alapítvány kuratóriumának döntése alapján Gulácsi János ismert pécsi iparosmesternek ítélték oda az idei Tüke-díjat. Az ünnepi esemény kapcsán Kerényi János köszönetet mondott a város lakosságának a civil kezdeményezés felkarolásában és hagyományainak ôrzésében mutatott aktivitásért.

A több mint egy évtizedes hagyománynak megfelelôen a Tüke-misét január 21-én este is a pécsi

Gulácsi János életútja: 1940. március 13.-án Szegeden született.

Szüleivel 1950-ben érkeznek Pécsre. Azóta itt él. Iskoláinak elvégzése után, a Mecseki Szénbányák Szabolcs Bányaüzemében, (Szent) István akna villamos üzemrészében, villanyszerelô szakmunkásként kezdi, ipari ismereteit, ahol korán megmutatkozott szakmai rátermettsége épp úgy, mint a szakma iránti szeretete.

Ismereteit folyamatos iskolarendszerû képzéssel és önképzéssel fejleszti. 1964-ben a város legfiatalabb villanyszerelô mestereként vehette át mesterlevelét.

1965-ben a Zipernowszky technikumban erôsáramú, majd mûszertechnikusi képesítést szerzett. Szorgalma és kiemelkedô szakmai ismeretei miatt a bányaüzemben egyre bonyolultabb villamos és gépészeti feladattal bízzák meg.

Munkája során a berendezések korszerûsítésére törekszik. Számos újítása segítette elô a magasabb technikai színvonal megteremtését.

A szénbányáknál eltöltött évek után a Magyar Postánál mûszaki ellenôr, majd üzemvezetô helyettes. Évekkel késôbb úgy döntött, hogy szakmai ismereteit más területen hasznosítja. Mint kisiparos, áttért a toronyórák és templomi harangok mechanikai

székesegyházban celebrálták. Ezt követôen a Dóm Kôtárban adták át a Tükedíjat. Az ünnepségen az alapítvány kuratóriumának tagjain, korábbi díjazottakon kívül családtagok, barátok, ismerôsök, lokálpatrióta pécsi polgárok vettek részt. A tizenkettedik Tüke-díj átadásának részese volt Habsburg György, a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke is, aki beszédében a helyi hagyományok ôrzésének fontosságát, az emberi érté-

mûködtetésének villamossá, illetve, elektronikussá történô átalakítására.

Saját tervezésû és gyártású harang hajtómûvei és toronyórái, hazánkban és a határokon túl, több mint 400 toronyban mûködnek, több mint 50 éve, hibátlanul. Az általa kifejlesztett és alkalmazott digitális, quarz-vezérlésû óraszerkezet programozhatósága is különleges technikai megoldás. Európában elsôként 1974-ben a Tihanyi Apátság tornyában helyezett el ilyen óraszerkezetet.

Pécsett is számos különleges munkája látható. 1983-ban a Pécsi Városvédô és Szépítô Egyesület tagjaként felújította és modernizálta a városháza toronyóráját. Késôbb, az ezredfordulóra beépítette ebbe a toronyórába a Kircsi László zeneszerzô által komponált zeneszámot, amely az ezredforduló éjszakáján szólalt meg elôször. Ugyancsak az ezredfordulóra készült el a püspöki levéltár órája. A 2004-ben, dr. Bachman Zoltán építész által tervezett, a Belvárosi templom mellett megépített, ún. liftezô, Szent Bertalan harangtorony egyedülálló harangozó berendezésének, zenélô szerkezetének, vezér-

kek elismerésének példaértékû mintáját emelte ki.

Gulácsi János nagy megtiszteltetésként fogadta a díjat, ami, mint kiemelte, a kétkezi munka elismerése is egyben. Saját tervezésû és gyártású haranghajtómûvei és toronyórái több mint 400 toronyban mûködnek mintegy 50 éve, hibátlanul. Pécsett is számos különleges munkája látható, többek között a Városháza tornyában, a dzsámi vagy a bányász emlékhely harangjátékában, vagy épp a zsinagógában.

lési technikájának kialakítása is az ô nevéhez fûzôdik.

2007-ben elkészítette a Pécsi Zsinagóga világviszonylatban egyedülálló, mini számítógéppel mûködtetett óraszerkezetét, amelyhez a legmodernebb mûholdas eszközöket vették igénybe. Szintén 2007ben kapcsolódott be a világörökségi munkálatok során a Cella Septichorában található termek ajtóinak automatizált kialakításába.

Jelentôs a munkássága a bányász emlékek megôrzésében. Hosszú volt az út a mechanikus szerkezetektôl a mikroprocesszoros toronyórákig, a komplex toronygépészeti tevékenységig, de nem csak ezt láthatjuk kézmûves munkája nyomán, hanem köztéri órákat, forgó reklámokat, sportórákat, eredményjelzôket, órahálózatokat is gyárt, telepít, és karbantart.

Gulácsi János 1972 óta tagja a KIOSZ pécsi szervezetének, majd jogutódjának a Pécsi Ipartestületnek. 2012 óta az Ipartestület alelnöke. 1994-ben jelen volt a Baranya Megyei Kézmûves Kamara létrehozásánál.

Elnöke a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Villanyszerelô Mestervizsga Bizottságának.

N

Munkáját számos országos és helyi kamarai kitüntetéssel ismerték el.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Az Európai Bizottság gazdasági prioritásai 2015-ben Az Európai Bizottság minden évben új munkaprogramot ad ki, amelyben meghatározza az elôtte álló év stratégiai kezdeményezéseit. Célja, hogy mind az Európai Unió intézményei, mind az érdekelt felek számára elérhetôvé tegye az Európai Bizottság adott évi szakpolitikai irányvonalait, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéseinek indikatív listáját.

A 2015-ös munkaprogram „Új kezdet” címmel fôként a munkahelyteremtésre és növekedésre összpontosít. A mostani munkaprogram a Jean-Claude Juncker által vezetett, 2014. november 1-jén hivatalba lépett Bizottság elsô munkaprogramja.

Az elmúlt öt évben a Bizottság minden éves munkaprogramban átlagosan 130 új kezdeményezésre tett javaslatot. Az új Bizottság ettôl gyökeresen eltérô megközelítést alkalmaz: csupán 23 új kezdeményezést terjeszt elô, és kötelezettséget vállal azok 2015 folyamán történô elfogadására.

Az eddigi átlagos 30 jogszabály-javaslat visszavonás helyett most ennél jóval több, 80 függôben lévô jogi aktus visszavonását irányozták elô. Így kizárólag azok a jogalkotási javaslatok maradnak majd napirenden, amelyeket jó eséllyel el is fogadnak. A kiszámíthatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében a munkaprogram négy mellékletet is tartalmaz, amelyek táblázatszerûen összefoglalják a még idén kötelezôen végrehajtandó 23 stratégiai kezdeményezést, a visszavonásra javasolt 80 kezdeményezés listáját, a szabályozás javítására vonatkozó programot és a már elfogadott és 2015-tôl alkalmazandó jogszabályok jegyzékét.

A 2015-re szóló legfontosabb tervek között szerepel Az európai beruházási terv megvalósítása: a Juncker elnök és Katainen alelnök által 2014. november 26-án bejelentett, a reálgazdaságot erôsítô, valamint a munkahelyteremtést és a növekedést fellendítô 315 milliárd eurós beruházási terv végrehajtása.

A digitális egységes piac megvalósítására irányuló nagyszabású csomag: a virágzó digitális gazdasághoz és társadalomhoz szükséges feltételek megteremtése a távközlés szabá-

lyozási környezetének kiegészítése, a szerzôi jogra vonatkozó szabályok korszerûsítése, az online és digitális vásárlásokat lebonyolító fogyasztókra vonatkozó szabályok egyszerûsítése stb.

Elsô lépések az európai energiaunió megteremtése felé: az energiaellátás biztonságát, a nemzeti energiapiacok integrációját, az európai energiaszükséglet csökkentését és a zöld technológiák elômozdítását célzó intézkedések.

Méltányosabb megközelítés az adózás terén: az adókikerülés és az adócsalás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési terv, amely uniós szintû intézkedéseket foglal magában egy olyan rendszer felé történô elmozdulás érdekében, ahol a nyereség keletkezése szerinti ország egyben az adózás szerinti ország is (ideértve az adószabályokra vonatkozó információk automatikus cseréjét és a társaságiadó-alapok stabilizálását).

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése: a gazdasági és monetáris unió szerkezetének megerôsítése a polgárok és a piacok bizalmának megôrzése, a gazdasági kormányzás javítása és a szociális párbeszéd valamennyi szinten történô felpezsdítése érdekében.

A fent említett kezdeményezések mellett a Bizottság tovább ösztönzi majd az innovatív pénzügyi eszközök alkalmazását (például a hitelek és garanciák elônyben részesítését a viszsza nem térítendô támogatások helyett) a 20142020 közötti idôszakra szóló európai strukturális és beruházási alapok hatásának fokozása érdekében. Cél, hogy az új programozási idôszakban legalább megkettôzôdjön az ilyen eszközök használata.

Ezen felül számos intézkedés összpontosul majd az üzleti környezet javítására, a beruházások szabályozási és nem szabályozási akadályainak felszámolására és az egységes piac megerôsítésére.

A belsô piac egyben Európa ipari erejének és termelési kapacitásának alapját is képezi. Az infrastruktúrára, a kis- és középvállalkozásokra, valamint a közepes piaci tôkeértékû vállalatokra fordított beruházások fellendítése – például a Horizont 2020 program támogatásával – a munka fontos részét képezi majd.

A Bizottság cselekvési tervet vázol fel egy tôkepiaci unió kiépítésére is, amelyben feltárja, hogy milyen lehetséges módszerek állnak rendelkezésre a pénzügyi piacok töredezettségének csökkentésére, a pénzügyi forrásoknak a gazdaság egészében történô diverzifikálására, a KKV-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítésére és a határokon átnyúló tôkeáramlás erôsítésére az egységes piacon.

Az Európai Bizottság tüzetesen átvizsgálta az elôzô Bizottságok által elôterjesztett, jelenleg függôben lévô mintegy 450 javaslat mindegyikét, hogy dönteni tudjon azok megtartásáról, módosításáról, illetve visszavonásáról. Az alapos elemzést követôen a Bizottság 80 javaslat visszavonására vagy módosítására tett javaslatot. Egyes javaslatok visszavonásának oka, hogy elavulttá váltak, például azért, mert idôközben új intézkedések születtek. Más esetekben a javaslat lényegi eleme a tanácsi vagy a parlamenti tárgyalások közben elveszett, és már nem felel meg a Bizottság eredeti elképzeléseinek. Ez a helyzet az energiaadó-irányelvvel: a tagállamok nem állnak készen az általunk javasolt változásokra, amelyek értelmében az energiahatékonyság javítása céljából figyelembe vennék az adókulcsokban a szén-dioxid-, illetve a tényleges energiatartalmat.

Néhány 2015-tôl alkalmazandó jogszabály 317/2014/EU rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérôl, ● 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdésérôl és gyakorlásáról (Szolvencia II), ● 713/2014/EU rendelete az Uniónak az egyes mezôgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezelésérôl, ● 1075/2013/EU rendelet az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevô pénzügyi közvetítô vállalatok eszközeirôl és forrásairól szóló statisztikákról, ● 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról. ●

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.h E-mail: een@pbkik.hu

28

AUTÓTESZT

A Lafarge Cement Magyarország értékesítési igazgatója a Pappas Auto luxus kisbuszát, a Mercedes V-osztályát próbálta ki.

— Elsô pillantásra azt hittem, hogy ez a kocsi túl nagy a városi közlekedéshez, de amikor megnéztem a mûszaki adatokat, láttam, hogy alig hosszabb, mint az a kombi, amivel most járok. Jól dolgoztak a Mercedes formatervezôi, sikerült a nagy téglatestbôl, esztétikus, elegáns és barátságos autót faragni, ami tökéletesen illeszkedik a márka mai arculatába.

Kiemelkedik a hasonló kisbuszok közül, de nem csak az orrán látható csillag miatt. Az autó megjelenése, kidolgozottsága, a minden részleten tetten érhetô igényessége mutatja, hogy a kategória technikai, minôségi és nem utolsó sorban biztonsági szintjének élvonalával állunk szemben.

— Az üzleti életben hol a helye a V osztálynak?

— Mint minden Mercedes, ez is komolyságot és tekintélyt sugároz.

Amennyiben cégautóról van szó, akkor számomra van egy olyan jelentése is, hogy az adott vállalat számára fontosak a munkatársai, fontos, hogy biztonságosan, kényelmesen és kipihenten érkezzenek meg az úticéljukhoz.

— Másodszor említi a biztonságot, ennyire fontos önnek, hogy biztonságos autóban utazzon?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Hoffmann Tamás –

— Családapaként természetesen ez a mindennapjaim része. Továbbá a Lafarge-nál hozzám tartozik a közlekedésbiztonság témaköre, ami a vállalatunknál kiemelten hangsúlyos terület.

Nagyon sokat utaznak az értékesítô csapat tagjai is, és természetesen rengeteg cementet szállítunk, így törekszünk arra, hogy mindezt biztonságosan tegyük.

A rendôrséggel szorosan együttmûködve folyamatosan szervezünk a kollégáinknak vezetéstechnikai képzéseket,

ezeken igyekszünk mindig naprakész információkat átadni, és minden területet lefedni. Rendszeresen szervezünk a gyár területén közlekedésbiztonsági vizsgálatokat, ezeken többek közt ellenôrizzük a világítótesteket, a gumiabroncsokat, az ablaktörlôket. Próbálunk passzív eszközöket is alkalmazni, figyeljük a közlekedésbiztonsági statisztikákat, és a veszélyes útszakaszokat elkerüljük. Amennyiben lehetséges autópályán közlekedünk, és igyekszünk minél kevesebbet autózni a városokban is.

— A V osztály jó partnere lenne ezeknek a törekvéseknek, hiszen mint minden Mercedes személyautó ez is tele van biztonsági felszerelésekkel.

— Azt hiszem, amit ez a kocsi nyújt, az most az autózás élvonala. Vérbeli luxusautóhoz méltóan szinte minden megkapható hozzá, amit az autóipar kínál, de van egy olyan értéke, amit már a legolcsóbb kivitel is tartalmaz. Korábban mobiltelefon fejlesztéssel is foglalkoztam, és ott click feelingnek nevezik ezt a tulajdonságot. A kapcsolók, kezelôszervek használatának érzetérôl van szó, ami ebben a kocsiban valódi élmény. Minden, amihez nyúlunk, kellemes tapintású, precíz, pontos, finoman kattan a helyére. Emellett remek az ergonómia is, látszik a fejlesztôk évszáza-

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mercedes-Benz V 250 BlueTEC dos tapasztalata az autóépítésben. Ezektôl a finomságoktól lesz igazi luxusautó a V osztály is.

— A konkrét biztonsági felszerelések közül melyiket látná szívesen a saját autójában?

— Nappal próbáltam ki a kocsit, így csak a leírás alapján tudom megítélni, de az adaptív LED fényszóró zseniális találmány. Nagyon tetszik a sávelhagyás figyelô, pontosan mûködik, és még a néhol jócskán megkopott felfestéseket is nagy biztonsággal felismeri. A fáradságfigyelôt pedig az értékeli igazán, aki sokat utazik, és egy hosszúra nyúlt nap után még haza kell vezetnie.

— Egy ilyen kisbusz elsôsorban a hatalmas térrôl és annak jó kihasználásáról szól, ebben hogy szerepel a V osztály?

— Elképesztôen tágas mindenütt, még a hátsó üléssor is teljes értékû helyeket kínál. Nemcsak a tér, hanem a kiszolgálás is elsôrangú minden ülésen, légbefúvók, 12 voltos csatlakozók,

29

AUTÓTESZT

tárolórekeszek mindenütt, jól átgondolt a belsô tér. Ötletes a kis asztalka a második sor közepén, és a csomagtérbe is jutott egy praktikus kiegészítô, a más autókban kalaptartóként ismert polc, itt valódi polc, ami két összecsukható rekeszt rejt. Fontosnak tartom, hogy a multimédiás lehetôségek terén is hibátlan az autó, intuitív a fedélzeti rendszerek kezelése, pillanatok alatt felismeri és párosítja a telefonokat, és minden típusú csatlakozóval, kártyahellyel felszerelték. A technika szerelmesei a kézírást is felismerô touchpadnak örülhetnek, aki konzervatívabb, annak megmaradt a hagyományos tekerôgombos kezelôszerv.

— Autóként milyen a V osztály?

— Leginkább azon lepôdtem, meg, hogy mennyire személyautós. Az utastérben csak az egyébként nagyon könynyen megszokható és megkedvelhetô magas üléspozíció árulkodik, hogy nem személyautóban ülünk. Vezetés közben pedig szinte semmi. Pompás a rugózás, ami az Agility Select kapcsolóval állítható is. A váltó olyan, mint a Mercedes automatákról szóló legendákban, valóban észrevétlenül gazdálkodik a hét fokozattal. A 190 lóerôs dízel szerintem éppen elegendô, gondoljunk csak bele 10-15 éve a kilenc másodperces gyorsulással a sportosabb autók közé lehetett kerülni. A fogyasztásra pedig akkor sem lehet panasz, ha a gyárilag megadott adat a valóságban csak álom, a szerintem reálisan elérhetô 8-9 literes átlag is pompás érték. Talán nagy tempójú autópályás használatnál van szükség egy pici kompromisszumkészségre, a nagy homlokfelület és a

tömeg miatt 130 felett már nem olyan virgonc az autó, és a szélzaj is magasabb, mint egy limuzinban.

— A tesztautó kétkerékhajtású, de már kapható a V osztály négy hajtott kerékkel is, melyiket választaná?

— Nem kérdés, hogy az összkerékhajtásút. Most is ilyen autóval járok, ez is az egyik prioritás a Lafargenál. Nagyon fontos biztonsági felszerelésnek tartom, Pécsen pedig a hegyi utak miatt az átlagosnál is többször van rá szükség. Ráadásul az autó felhasználási területeihez is passzol, nem tudok ennél jobb autót elképzelni egy családi síeléshez.

— A síutak mellett milyen célra ideális a V osztály?

— Ahogy gyarapodnak az együtt töltött kilométerek, egyre több ilyen jut eszembe. Nagyon sok vállalkozónak lehet optimális, de már egy kétgyerekes családnak is rengeteg lehetôséget nyújt.

Mostanában egyre több nagyszülôrôl hallok, aki egyszerre utazna az összes unokával és emiatt vásárol ilyen autót.

Ha pedig hét utast ilyen színvonalon szeretnénk szállítani, akkor más alternatívánk nincs is, hiszen a prémiumgyártók közül más nem kínál ilyen autót.

— A luxus soha nem olcsó, a V osztály mennyire kínálja drágán a teret és vele a kényelmet?

— Ha jól láttam az indulóár szinte forintra ugyanannyi, mint az E osztály esetében, ezért reálisnak gondolom. Tetszik a márka nagyvonalúsága, hogy az elsô négy évben vagy 120 000 kilométeren nem kell karbantartásra sem költeni, ez is egy értéknövelô szolgáltatás.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2143 cm3 Maximális teljesítmény: 190 LE 3800/min Maximális nyomaték: 440 Nm 1400-2400/min Saját tömeg: 2145 kg Csomagtér: 1030 l Maximális sebesség: 206 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.1 s Átlagfogyasztás: 6.0 l Alapár (V 200 CDI): 12.132.950 Ft Fontosabb alapfelszerelések:, elsô- oldalsó- és függönylégzsák, Audio 20 USB rádió, esôszenzor, ECO Start-Stop rendszer, ESP, éberségfigyelô, adaptív fékrendszer, guminyomás ellenôrzô, ütközésre figyelmeztetô rendszer, Bluetooth telefonkihangosító, TEMPMATIC klímaberendezés, oldalszél asszisztens, Integrált Szerviz Csomag

30

PÉNZPIAC

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új lehetôségek a gazdaságfejlesztésben Készülhetnek a vállalkozások: hamarosan új idôszámítás kezdôdik az uniós támogatásoknál, a korábbinál bôségesebb gazdaságfejlesztési forrásokkal. A fôbb tudnivalókat KISPÁL LÁSZLÓ, az MKB Bank pécsi fiókjának vezetôje foglalja össze.

A 2014-tôl 2020-ig tartó uniós visszatérítendô támogatások – valószínûleg programozási idôszak jelentôs támogatott hitelek formájában –, amelyek változásokat mutat a megelôegy pályázat kapcsán a vissza nem térítendô zô idôszakhoz képest. Egyfepályázati részt fogják kiegészíteni. lôl nôtt a keretösszeg, 8200ról 12 000 milliárd forintra, Utóbbiak esetében az MKB – a többi ám a legfontosabb tartalmi elkereskedelmi bankhoz hasonlóan – komoly térés, hogy a mostaniból 60 segítséget tud nyújtani a vállalkozóknak, százalék hívható le gazdaságmind a támogatásokhoz szükséges garancifejlesztésre, szemben a korábák, mind pedig az önerô finanszírozásának bi 16 százalékkal. Ennek a raterén. Még abban az esetben is, ha ettôl az dikális bôvülésnek alapvetô évtôl kezdve már nem minden kedvezméhaszonélvezôi a gazdasági nyezett köteles biztosítékot nyújtani. Szinszektor szereplôi lesznek. Szátén fontos lehet az önerô finanszírozásának mukra az is könnyebbséget jeelôsegítése, amelyhez optimális megoldás a Kispál László, az MKB Bank pécsi fiókvezetôje lent majd, hogy kevesebb és beruházási hitel, amely a Magyar Nemzeti fókuszáltabb operatív prograBank által meghirdetett növekedési hitelmot fognak kiírni az illetékesek, amelyek – a brüsszeli elvá- program (NHP) második szakaszának keretein belül is elrásokhoz igazodva – fôként a kis- és középvállalatokat, a érhetô. kutatás-fejlesztést és az innovációt fogják támogatni. Szintén változás az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a vissza Az NHP folytatásához rendelkezésre álló keretösszeg nem térítendô támogatások mellett várhatóan nagyobb teret 1000 milliárd forint, amelyet a jegybank monetáris tanácsa kapnak a pénzügyi eszközök, amelyek visszatérítendô tá- legfeljebb 2000 milliárd forintig emelhet meg. A program mogatásként foghatók fel.

2015. december 31-ig tart, kivéve az elsô pillérben nyújtott Az elmúlt év végéig 584,2 milliárd forint összegben kötöttek A formai módosulások köberuházási kölcsönökhöz, vaszerzôdést az NHP második szakaszában résztvevô bankok, zül a legjelentôsebbek az átlamint uniós támogatásokhoz amelybôl december 31-ig 472,3 milliárdot folyósítottak. Ez 20 alakuló intézményrendszerrel, kapcsolódó refinanszírozási 019 ügyletet jelent, amelyeket 13 813 vállalkozás kezdeményea támogatások kifizetésének hiteleket, amelyek lehívására zett. A leszerzôdött összeg közel 97 százaléka új hitel, ezen belül az új beruházási hitelek és új lízingügyletek részesedése 61 és az önerô igazolásának sza2016. június 30-ig lesz leheszázalék, az új forgóeszközhiteleké 27, míg az uniós támogatábályozásával, a kizárólag tôség. sok elôfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék. Az ügyelektronikus pályázati rendleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 23 millió Az NHP célkitûzései – a szerrel, valamint a biztosítékforint, az új forgóeszközhiteleké 57 millió, míg az uniós hiteleké gazdasági növekedés felgyornyújtási kötelezettséggel kap36 millió forint. (Forrás: Magyar Nemzeti Bank) sítása, a kis- és középvállalati csolatban várható változások. szektor terheinek csökkentése, A kkv-k számára elérhetô, gazdaságfejlesztést érintô pá- valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása – kilyázatok nagy része – körülbelül 2450 milliárd forintos tá- emelten fontosak az MKB Bank számára, éppen ezért a legmogatási összeg – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs hatékonyabb közvetítôi szerepvállalással kíván részt venni Operatív Programban (GINOP) fog összpontosulni, amely- a megvalósításukban. A bank elkötelezettségét jól illusztrálnek elsô kiírása 2015 év elejére prognosztizálható, 120 mil- ja, hogy tavaly áprilistól az év végéig közel két és félszereliárd forintos kezdôösszeggel. Várakozások szerint a sére nôtt a részesedése a kis- és középvállalatoknak kihelyeGINOP keretébôl 800 milliárd forintra rúghatnak majd a zett NHP-hitelek piacán.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

HIRDETÉS

Télen is népszerû a Balaton A Balaton nemcsak nyáron szép, de télen is számos különleges élményt tartogat. A szállodák wellness részlege ilyenkor nemcsak a pihenni vágyó családokat vonzza, hanem a cégek is szívesen szerveznek oda csapatépítô tréningeket. Az éttermeik konferenciákra, tréningekre érkezô hölgyekkel és urak-

kal telnek meg. Kisebb nagyobb termeikben meetingek, termékbemutatók zajlanak.

Természetesen ilyenkor e rendezvények résztvevôi nemcsak a tudásukat gyarapítják, fejlesztik a vállalkozásuk még sikeresebbé tételéhez szükséges ismereteiket, hanem szabad idejükben gyönyörködnek a tájban, bejárják a környéket. Sok lehetôség közül választhatnak, kirándulhatnak.

Wellness-, gyógy- és konferenciaszálloda egy helyen!

A Balaton-felvidék páratlan szépségû tanúhegyei lábánál, a bortermô domboldalak, középkori emlékek, valamint a Magyar Tenger ölelésében várja Vendégeit a Hunguest Hotel Pelion****superior! ● ● ● ● ● ● ● ●

Ezt nyújtja Önnek a Hunguest Hotel Pelion****superior!

● ●

konferenciák 1000 fôig legmodernebb technika profi szervezôi háttér exkluzív környezet elérhetô árak wellness sziget szaunavilággal fitnesz terem Európában egyedülálló gyógybarlang gyógyszolgáltatások és masszázsok kitûnô konyha és catering

8300 Tapolca, Köztársaság tér 10.

Tel.: 87/513-100 Fax: 87/513-101 e-mail: hotelpelion@hunguesthotels.hu www.hotelpelion.hunguesthotels.com

Vállalkozói Amit egyetlen vállalkozó sem szeret sarok

!

Mi az, amit szinte egyetlen vállalkozó sem szeret, de mindenkinek foglalkoznia kell vele?

A papírmunka, ezen belül is a könyvelés. Ejtsünk errôl is néhány szót az új év kezdetekor.

A tipikus vállalkozó a saját szakmájához ért, azt szereti és bizony a hátra közepére sem kívánja a könyvelés terhét.

Sokan vannak akik viszont már személyes tapasztalatból tudják, hogy ezt a területet sem szabad elhanyagolni, mert annak nagy ára lehet. Ki ne hallott volna vállalkozói körben elcsúszott határidôk miatti bírságról, ami napjainkban igen vaskos is lehet? Esetleg nem ismert jogszabállyal kapcsolatban kirótt büntetésrôl? Máshová könyvelt tételrôl, ami a törvénynek megfelelt, de utólag már máshogyan számolná el azt a tételt és elkerülne valamennyi feleslegesen befizetett többlet terhet?

A vállalkozónak természetesen nem kell könyvelôvé képeznie magát. Egy bizonyos szinten viszont értenie kell a könyvelési alapokhoz.

Csupán annyira, hogy tudjon a könyvelôvel egy nyelven beszélni. Értse, hogy a könyvelô miért javasol valamit és annak mik lehetnek az elônyei vagy hátrányai. Az erre fordított idô hosszú távon biztos, hogy megtérül. Mondom ezt nem könyvelôként, hanem vállalkozóként. Apropó, könyvelés. Zárásként csupán két friss változást hadd ajánljak az Ön figyelmébe. Ha érintett és még nem tette meg, kérdezze errôl a könyvelôjét!

Tudta?

Ha volt az év végén lejárt, ki nem fizetett számlája, az ehhez kapcsolódó késedelmi díj könyvelését egyeztesse a könyvelôjével. Komoly büntetést kerülhet el. Ha pedig folyamatos tevékenységet rendszeresen számláz, annak is változtak januártól a szabályai.

Sikeres évet kívánok: Harman Tibor

Dél-Dunántúli Gazdaság

32

KARNEVÁL

III. Pécsi Csokoládé Karnevál

Nyitvatartási idô: február 7-8. 10.00-17.00 Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed Pécsi Galéria m21 A rendezvény a látogatók számára ingyenes, a vásárra való belépés és a programok is!

A csokoládékedvelôk számára igazi kuriózum a III. Pécsi Csokoládé Karnevál, mely belépôdíj nélkül látogatható!

Találkozhatnak igazi csokoládé-különlegességekkel és személyesen ismerkedhetnek meg az ország kézmûves csokoládé készítôinek legjavával. A gyerekeket csokoládés programok várják, csokis mesét hallgathatnak. Igazi kuriózum, hogy az ország díjnyertes csokoládékészítôi szakmai elôadásokat tartanak. Különleges mûalkotás készül csokoládéból, és bárki tagja lehet az itt megalakuló pécsi csokoládépapír gyûjtô csoportnak is. Mindenkit vár a szervezô Csoko-Láda, és a társrendezô Zsolnay Örökségkezelô Nkft. Pécs egyik különleges kulturális helyszínén.

Az ország minden részébôl érkezô csokoládéés édességkészítôk kiállítása, vására Nyitvatartási idô: február 7-8. 10.00-17.00 Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed Pécsi Galéria m21 Szakmai programok február 7.

11.00 Harka Éva csokiblogger elôadása: A csokikóstolás alapjairól 12.00 A csokoládé pécsi ruhája – Mosonyi Éva, a Csoko-Láda tulajdonosa 14.00 Csiszár Katalin csokoládékészítô (Rózsavölgyi Csokoládé Manufaktúra) elôadása: A csokoládé tudománya. február 8.

11.00 Ôrsi Zoltán csokoládépapír gyûjtô: Különleges csokipapírok és a gyûjtés alapjai.

12.00 A Csokoládépapír Gyûjtô Csoport megalakítása 14.00 Szántó Tibor csokoládékészítô workshopja: a négy fô kakaóbabfajta, a kakaó mint superfood. Állandó gyerekprogramok február 7-8-án 10.00-17.00-ig A gyerekek malmozhatnak bonbonnal, festhetnek muffin formájú medált, játszhatnak csokis memória- és logikai játékokkal, hajtogathatnak csokoládépapírból könyvjelzôt.

Bonbonkészítô bemutató A Sásdi Vendéglátóipari Szakiskola diákjainak bonbonkészítô bemutatója a nap folyamán több alkalommal.

Csokoládé-Zsolnay tárgy készítése A 2015-ös Pécsi Csokoládé Karnevál látványossága újra egy csokoládé dísztárgy készítése és díszítése lesz. A helyszínen a Zsolnay Porcelánmanufaktúra porcelánfestôi igazi csokoládéval festenek.

Csokoládétörténeti kiállítás Látogatóink megismerhetik a csokoládé történetét 12 tablón keresztül, melyek térben és idôben kalauzolják az érdeklôdôket.

Csokoládés Mesesarok február 8., 10.00. L. Molnár Edit pécsi meseíró saját csokoládés meséit olvassa fel.

Kísérô programok Csokoládés élményvacsora február 6., péntek este, Zsolnay Étterem. Részvételi díj: 5990 Ft/fô. Asztalfoglalás: sales@telekybisztro.hu Csokikóstoló tárlatvezetéssel február 7., 17.00. Pezsgôs-trüffelgolyós csokoládékóstoló és tárlatvezetés. A Csokoládétörténeti kiállítás tablóinak segítségével érdekes történeteket tudhat meg a csokoládéról, sok édes falat kíséretében.

Részvételi díj: 1900 Ft/fô.

Információ és elôzetes regisztráció: info@csokolada.hu, vagy a helyszínen a Csoko-Láda standjánál.

www.csokolada.hu, www.zsn.hu és www.facebook.com/pecsicsokoladekarneval