Dél-Dunántúli Gazdaság XVII. évfolyam 2. szám

XVII. évf. 2. szám, 2015. március 6.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

y g ü tés

Miskolci melléklet

B n e l R e j D ors Gy

Fontos a nyelvtudás!

Külkapcsolat w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Express szállító vállalat megbízható, referenciákkal rendelkezô

alvállalkozókat keres Pécs és vonzáskörzetében

szállítási feladatok ellátására.

Feltételek: — Min. 40 m2 raktárhelyiség — 1,5 tonnás hasznos teherbírású gépjármûvek — 5 tonnás hasznos teherbírású gépjármû A jelentkezéseket a céget bemutató anyaggal és a referenciák felsorolásával az alábbi címre várjuk: 1475 Budapest, Pf.: 293

Online: lenni vagy nem lenni?

A vállalkozások jelentôs része számára ma már alapvetô elvárás az, hogy az interneten jelen kell lenni. Érdekes kutatási adat viszont az, hogy az üzleti weboldalak jóval kevesebb mint 10%-a hoz kimutatható hasznot.

Lenni vagy nem lenni? Kell a weboldal, vagy csak felesleges energia és pénzkidobás?

A vállalkozások többsége esetében ez a kérdés már nem kérdés, inkább állítás: jelen kell leni.

Az új kérdés inkább: hogyan érdemes az interneten, illetve az online világban jelen lenni?

Az online megjelenésnek sokféle módja, útja, lehetôsége van.

Csupán a legismertebbek: — Weboldal — E-mail marketing — Közösségi marketing — Adwords hirdetések Az eredményt nem az fogja eldönteni, hogy melyiket használja egy vállalkozás. A legfontosabb: a hogyan? Milyen célra, termékre, piaci helyzetben, milyen célközönségnek, milyen eszközt alkalmaz?

Nézzük meg egy példán át ugyanezt konkrétan.

Egy ajánlat hogyan jelenik meg a honlapon?

Hogyan döntöm el, hogy kinek, milyen módon reklámozzam ezt a megjelenést?

Ki veszi fel az ott megadott telefont?

Melyek a várható kérdések, mit válaszol rá a munkatárs?

Mi történjen, ha komoly az érdeklôdés és mi történjen, ha csak felületes? Hogyan lehet ebbôl késôbb akár vásárlás?

Az eredményesség igazi alapja az, hogy az online eszközök mennyire részei az értékesítési rendszernek? Mennyire épülnek egymásra, mennyire egészítik ki, segítik egymást, mennyire növelik egymás hatékonyságát?

Egy eredményes online mûködés bizony munkaigényes, sok tervezést, átgondolást igényel. Ingyen eredmény sajnos még digitálisan sem létezik.

Jól átgondolt és folyamatosan karbantartott módszerekkel viszont létezik jövedelmezô online mûködés.

Harman Tibor

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori Külkapcsolataink Kamarai Magyar-Horvát Tagozat Baranyai vállalkozások külföldön Gyorsjelentés: DRB ügy

4–9 5–6 7–9 10–11

Díjazottak 12–17 A megye gazdaságának legjobbjai Díjazottak Baranya Gazdaságáért Díj Hárs József Az Év Üzletembere Díj Seres László Angster József Díj Kleisz József Életmû Díj Hirth Ferenc Maszler József Innováció: Megnyíló források Miskolci melléklet

18 19 20 21 22 23 24–26

A hónap üzletembere: Greksza Ottó

27

Szakképzés Példátlan összefogás Gyakorlati képzôhelyek Fórum a gyakorlati képzôhelyrôl

28 28 29

Önindító – Kreativitás felsôfokon

30

Mesterképzés – Heinemann Gusztáv

31

A megye gazdaságának legjobbjai Innováció Megnyíló források 21. oldal A hónap üzletembere: Greksza Ottó

Tanulószerzôdés – Gungl és Franke Kft. 32 Klaszter A TeGaVill Kft. sikere Benchmarking Klubülés Díjesô a Gépipari Klaszterben Autóteszt Kamu János – Ford Mondeo 2.0

33 33 33 34–35

Enterprise Europe Network

36

NAV

37

Enterprise Europe Network

38

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

24. oldal 25. oldal A TeGaVill Kft. sikeres megjelenése az AGROmashEXPÓ-n

Autóteszt: Kamu János Ford Mondeo 2.0 32–33. oldal

10–15. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

A rendszerváltást követô elhibázott gazdaságpolitikai döntések következménye, hogy mára eltûnt Baranya megye ipari bázisa. Az 1 fôre jutó ipari termelés és export Magyarország megyéit tekintve Baranyában a legalacsonyabb, jövedelmi pozícióinkból is folyamatosan vesztünk.

Külkapcsolati törekvéseink során mind az országok, mind a szervezeti együttmûködések tekintetében az újraiparosításra, a klaszterekre és a kkv-k nemzetközi piacra segítésére fókuszálunk. Országos szinten szoros az együttmûködés a Magyar Nemzeti Kereskedôházzal, a vegyes kamarákkal és az MKIK által mûködtetett viszonylati tagozatokkal, helyben fontos partnerünk a Pécsi Tudományegyetem és a Megyei Önkormányzat. Bízunk benne, hogy a helyi önkormányzatok is átértékelik a gazdaság szerepét és külkapcsolataikban a kultúra mellett a gazdaság is növekvô hangsúlyt kap a jövôben – foglalja össze röviden Lakics Péter, a kamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke azt, hogy jelenleg mi jellemzi a kamara külkapcsolatait. Összeállításunkban a lehetôségekrôl, a jó gyakorlatokról és a vállalkozások külpiacon szerzett tapasztalatairól is szólunk.

Európában stabil kapcsolatok, elindult a „Keleti nyitás” A világ legnagyobb és egyben az Európai Unió egyetlen vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hálózata, az Enterprise Europe Network (EEN), amely több mint 50 ország 600 intézményében van jelen, 2008 óta mûködtet irodát Pécsett.

Magas színvonalú és sokrétû szolgáltatásaival segíti az exporttevékenységet, üzleti és innovációs partnerkeresô szolgáltatásai révén hozzásegíti a vállalkozásokat, hogy még versenyképesebben tudjanak mûködni a külpiacokon. A kamara külkapcsolatainak építéséhez támaszkodik a nemzetközi hálózat jól

Dél-Dunántúli Gazdaság

Külkapcsolataink mûködô rendszerére, de az is jellemzô, hogy más országokból érkezik megkeresés a kamarához kapcsolatépítésre – tájékoztat LAKICS Péter. – Hagyományos, régi partnereink keresnek bennünket programok, projektek tekintetében.

Ennek legnagyobb bázisát jelenleg az Enterprise Europe Network külföldi irodái alkotják. Évente több nagykövetség és kísérô delegációik is bejelentkeznek, igyekeznek felmérni a térséget. Saját aktivitásaink során a kamarai stratégia (valamint az MKIK által megfogalmazott külgazdasági stratégia) mentén haladunk, melynek új eleme a „Keleti nyitás”. Érdekes, hogy a korábban ettôl idegenkedô cégek is kezdenek megjelenni a keleti piacokon. Fontosak továbbá a Törökországgal és a Balkán országaival ápolt kapcsolatok, utóbbi esetében lassan késésben vagyunk, a nyugati cégek többsége már megjelent azokon a piacokon.

Kitûnôek a kapcsolataink Horvátországgal és Szerbiával, ez részben a kamara által gesztorált Magyar-Horvát Tagozatnak, részben az Enterprise Europe Networknek köszönhetô.

Arra a kérdésre, hogy milyen külgazdasági kapcsolatok megléte hatna egyértelmûen pozitívan a baranyai gazdaságra, a bizottság elnöke szerint jelenleg termékalapot kell képezni, illetve a megyét újraiparosítani, hogy a

nemzetközi piacokon versenyképesek lehessünk. A szakképzett munkaerô hiányának pótlása megoldásra váró probléma, ezen a téren is óriási erôfeszítéseket tesz a kamara.

A megye vállalkozásai közül számos cég gazdasági stabilitását a külföldi partnereknek végzett munka jelenti.

Lakics Péter tájékoztatása szerint a kamara három fontos területen járul hozzá tevékenységével ahhoz, hogy a baranyai vállalkozások a jövôben is megtartsák ezt a pozíciójukat: — Égetô a már említett munkaerôutánpótlás. Bízunk benne, hogy a duális szakképzés és a mérnökképzés meghozza gyümölcsét. A kamara az egyetemmel közösen új innovációs céget alapít, melynek célja, a tudás „konvertálása” a vállalkozások felé. Innováció-menedzsment munkája során a kamara a kutató cégeket igyekszik összekötni a vállalkozásokkal. A konkrét piacra segítés és a piackutatáshoz kapcsolódó exportösztönzô programok, projektek a Kereskedelemfejlesztési Osztály és az Enterprise Europe Network iroda keretében alkotják a támogatások harmadik pillérét.

Élénkülô külkapcsolatok kamarai segítséggel A kamaránál jelenleg is futó, a külföldi kapcsolatokat építô vagy ápoló baranyai vállalkozások számára igénybe vehetô programokról, lehetôségekrôl, rendszerekrôl HENDINGER Anita, a kamara Kereskedelemfejlesztési osztályának vezetôje számol be.

— Továbbra is jól mûködik az Európai Bizottság által társfinanszírozott Enterprise

Dél-Dunántúli Gazdaság Europe Network rendszere, mely hét év után további 6 évre újra elnyerte a „mûködési jogot”. Konzorciumvezetônk a Magyar Nemzeti Kereskedôház Zrt., a partnerek között 5 erôs kamara, 2 vállalkozásfejlesztési alapítvány és új tagként egy, a pályázatok és az innováció területén jártas vállalkozás biztosítják az országos lefedettséget. Helyi szinten a Pécsi Tudományegyetemmel elsôsorban a képzés(ek) tekintetében mûködünk együtt.

Az éves programok kialakításánál prioritás, hogy programjaink kapcsolódjanak a kamarai és az országos külgazdasági stratégiához. Figyelembe veszszük, hogy a beérkezô ügyfélkérdések és vállalkozási megkeresések alapján milyen jellegû információkra van szükség, melyek a célpiacok. Ha nem is tudunk önálló delegációt szervezni egyes relációkba, vállalkozásainkat becsatornázzuk az országos rendszerbe, illetve együttmûködô partnereinkhez. A szektorspecifikus üzletember-találkozókhoz

CÍMLAPSZTORI folyamatosan lehet csatlakozni, a listát honlapunkon frissítjük. Rendezvényeink közül azokat érdemes megfontolni, amelyek egy-egy piacról szolgálnak információval (tavasszal várhatóan Németország és Albánia áll a középpontban), jogszabályi változásokról tájékoztatnak, illetôleg képzés jellegûek (tavasszal üzleti profil készítése, illetve nemzetközi finanszírozás és kereskedelemtechnikai ismeretek a gyakorlatban).

Programjainkról a vállalkozások a honlapon és a kamara heti hírlevelén keresztül folyamatosan tájékozódhatnak.

— A most rendelkezésre álló lehetôségek kiszolgálják a vállalkozások igényeit?

— Részben. Olyan kereskedelemfejlesztési módszerekkel és eszközökkel dolgozunk, amelyek alapvetôen az információszerzés és piackutatás szakaszában, illetve az üzleti partnerkeresés elsô lépésekor nyújtatnak jelentôs segítséget. A nemzetközi piacra lépô, vagy már jelen lévô kis- és középvállalkozá-

5 sok közül elsôsorban azoknak jelentenek forintban és idôben mérhetô „megtakarítást”, akik nem rendelkeznek humán-erôforrással a külkereskedelem, a nemzetközi kapcsolatok területén. Folyamatosan emelkedik ügyfélkérdéseink, tanácsadásaink száma, ezek többsége a határon átnyúló szolgáltatásokra és termékek forgalomba hozatalára irányul. Az – elsôsorban földrajzi értelemben vett – új piacokon megjelenni kívánó, illetve üzleti partnert keresô vállalkozásainknak a már említett hálózat kereskedelmi és technológiai profilokat gyûjtô adatbázisát ajánljuk, térítésmentesen.

A piackutatásra és kapcsolatépítésre kitûnô lehetôség a kiutazó delegációkban való részvétel. Itt szervezett keretek között egy nap alatt több céggel is lehetôsége nyílik egy-egy vállalkozásnak a bemutatkozásra és tárgyalásra. Szakmai programként igyekszünk kiállítás- vagy vásárlátogatást, esetleg céglátogatást is szervezni mellé.

Kamarai Magyar-Horvát Tagozat — Elsôsorban gazdasági szereplôkkel, horvát területi kamarákkal (különösképp Eszék, Verôce, Split város kamaráival), Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Baranya Megyei Önkormányzattal és mind a pécsi, mind az eszéki fôkonzulátussal van nagyon szoros együttmûködésünk – foglalja össze az elnöksége alatt épített kapcsolatrendszer fô irányait LISZÁCZ Mihály, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát Tagozatának elsô embere. — A tagozat júliusban lesz három éves, legfontosabb eredményei, hogy kiszélesítette, megerôsítette és stabilizálta a kapcsolatrendszereit. Létezésünket, ismeretségünket megfelelô szintre hoztuk a tagszervezeteknél, a kamaráknál és a gazdasági élet szereplôi között is.

— Tavaly megfogalmazta elnök úr, hogy fontosnak tartja az önkormányzatokkal, a kisebbségi önkormányzatokkal a közelebbi kontaktust, ez a munka most milyen fázisban van?

— A tavalyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások kapcsán változások történtek, ezt követve szoros együttmûködést alakítottunk ki a kisebbségi önkormányzatok illetékeseivel és ezt a jövôben még erôsebbé szeretnénk tenni.

— Miként sikerül a régióban lévô kis- és középvállalkozásokat bevonni a két ország közötti gazdasági körforgásba?

— Számos rendezvény megszervezésével igyekszünk gondoskodni arról, hogy az ország gazdasági szereplôi kellô információt kapjanak a potenciális lehetôségekrôl, legyen szó vásárról, pályázatról, horvát közbeszerzési tenderekrôl és minden horvát relációjú gazdasági lehetôségrôl. Elégedettséggel az eddigi eredményeink azonban nem tölthetnek el, mert mindig van akár minôségben, akár mennyiségben is fejlôdési lehetôség, melyek javítása, megvalósítása a korábban említett tagszervezetek hatékony együttmûködésével növelhetô.

— Melyek az idei legfontosabb feladatok, célok, törekvések a tagozat számára?

— Úgy gondoljuk, hogy nem a kapcsolatrendszer szélesítése, hanem a meglévô kapcsolatok mélyítése és a gazdasági szervek elképzeléseinek konkrét támogatása a fô cél. Legfontosabb törekvésünk az eddigiekben sikeresen alkalmazott technikák, módszerek további javítása és a már EU-hoz integrált horvát viszonyokba jobban illeszkedô megoldások alkalmazása. Törekvésünk változatlanul a tagozat létezésének, mûködésének általános ismertté tétele, és szeretnénk elérni, hogy ha bármilyen gazdasági szervezetnek horvátországi kapcsolatra vagy információra van szüksége, akkor a Magyar-Horvát Tagozat jusson eszébe!

6 — Mi az, amire szükség lenne a hatékonyabb kapcsolatépítéshez, de nem áll rendelkezésre?

— Az esetek többségében a pénz.

Közvetlenül nem áll módunkban külföldi kiállítási, vásári részvételt, marketinganyagokat finanszírozni. A másik gyakori probléma, amivel szembesülünk, az a nyelvtudás hiánya. Kamaránkban 6 nyelven biztosan tudjuk segíteni a kapcsolatfelvételt és az elsô lépéseket. A késôbbiekben egy vállalkozás vagy áldoz erre a területre, vagy halványulnak az „export ambíciók” és marad a hazai piac.

— Milyen sikeres állomásai, programjai voltak az elmúlt évben a külpiaci kapcsolatok építésének és ezekhez milyen források álltak és állnak a jövôben rendelkezésre?

— Minden év végén készül egy összesítés, ez alapján tavaly is számos lehetôséget teremtettünk vállalkozóink részére a kapcsolatépítésre, összesen 23 programon keresztül. Ezek között szerepeltek támogatott kiutazó delegációk (Németország – Hannover Messe; Szer-

CÍMLAPSZTORI bia – 81th Agricultural Fair Novi Sad, illetve piacfeltáró utak Belgrádba, valamint a horvátországi Zágrábba és Eszékre), információs rendezvények, illetve két fontos képzés is. Üzleti profilíró tanfolyamunk a lényegre törô, vállalkozásokat és kapcsolatépítési törekvéseiket bemutató angol nyelvû profilok elkészítésének módszertanát tanítja, kiegészítve az EEN üzleti és technológiai profilokat tartalmazó adatbázisának hatékony használatával. Az érdeklôdôk az idei évben is részt vehetnek a képzésen márciusban, Pécsett, majd Kaposváron és Szekszárdon is. Kiemelt tréningsorozatunk, a kezdô exportôröket célzó Ready for EXport 10 vállalkozás számára biztosította a lehetôséget arra, hogy 10 alkalommal a piaci információk szerzésén, a marketingen, a pénzügyön, a jogon keresztül az export projektmenedzsmentig elméleti tudást szerezzenek és sikeres exportôr cégektôl gyakorlati információkat, jó gyakorlatokat kapjanak. A tréningen végzettek számára továbblépési lehetôség a Pécsi Tudományegyetem Simonyi BEDS által koordinált

Dél-Dunántúli Gazdaság Simonyi Növekedési Programban történô részvétel. Az említett helyi szervezésû programokon kívül folyamatosan részt vettünk és veszünk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara viszonylati tagozatainak és más területi kamarák, valamint EEN-partnerek rendezvényeinek népszerûsítésében, cégek akvirálásában.

2012–2014 között programjaink nagy részéhez pályázat útján sikerült kiegészítô forrást szerezni MKIK/NGM forrásból, összesen 18,3 millió forintot.

Idén ez a lehetôség megszûnt, ami leginkább a kiutazó delegációk esetében fájó, hiszen szállás-, belépôjegy- és útiköltség-támogatással ezután nem tudunk szolgálni. Marad tehát az Enterprise Europe Network keretrendszere.

— Milyen újdonságokat kínál az EEN a vállalkozások számára? Egyáltalán a vállalkozások milyen mértékben veszik igénybe ezt a lehetôséget üzleti kapcsolataik építésében?

— Az EU költségvetési periódusaihoz igazodva az EEN is „új lábakon áll”, ezúttal a Cosme és a H2020 programok társfinanszírozásával folytatja

OBRADOVIC´ Ena, a Magyar-Horvát Tagozat titkárát arról kérdeztük, hogy melyek azok a tagozatnál jelenleg is futó programok, lehetôségek, rendszerek, amelyekhez a hazai vállalkozások csatlakozhatnak?

— Az elmúlt három év során igyekeztünk minden lehetôséget megragadni arra, hogy minél szélesebb körben tudjuk népszerûsíteni a Magyar-Horvát Tagozat szolgáltatásait és egyáltalán a tagozat létezését. Ennek érdekében számos horvát relációjú gazdasági napot, fórumokat és konzultációs rendezvényeket szerveztünk, de a pályázati támogatások segítségével több horvátországi piacfeltáró kiutazó delegációra is sor került. Ezek alkalmával tíz-tizenöt magyar kis- és középvállalkozás vett részt horvát céglátogatásokon és célirányú üzleti tárgyalásokon. Eddigi munkánk következményeként ma már viszonylag nagy ismeretséget szereztünk és könnyen megtalálnak minket a vállalkozók, így az idei évben túlnyomórészt a személyes tanácsadás és egyéni horvát piacra lépések koordinálása van elôtérben.

— A most rendelkezésre álló lehetôségek kiszolgálják-e a vállalkozások igényeit?

— Igen. Nem érkezett még olyan megkeresés, amelyre ne tudtunk volna válaszolni. Szerencsére az elmúlt három évben sikerült elég nagy ismeretségre szert tenni, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a tagozat 2012. júliusi megalakulása óta több mint 700 ügyfélmegkeresésünk volt és az intenzitás a három év alatt nem csökkent.

— A napi tapasztalatok mit mutatnak: milyen ismeretekre, tudásra van szüksége egy vállalkozásnak, ha külföldi üzleti kapcsolatok kiépítésére törekszik? Mit kellene szem elôtt tartaniuk, hogy sikeresek legyenek ezen a területen?

— A legfontosabb, hogy a cégvezetônek konkrét elképzelése legyen arról, hogy mit szeretne megvalósítani és mik azok a célok, amiket el szeretne érni. Az sem hátrány, ha konkrét üzleti tervvel vág neki egy külföldi terjeszkedésnek, vagy vállalkozás indításának, legyen szó horvát, vagy akármelyik másik piacról. Tudni kell azt is, hogy a horvát piac egy rendkívül zárt és erôs nemzeti öntudattal bíró piac, azonban a megfelelô minôségû és ár-érték arányú termékekkel, szolgáltatásokkal szép sikereket lehet elérni. Érdemes megemlíteni a kamara gondozásában kiadott könyvünket, amelyben a horvát piacra lépéssel kapcsolatos hasznos információkat foglaltunk össze. A 100 oldalas kiadványban a magyar vállalkozások olvashatnak a horvát üzleti környezetrôl és a jogi, adózási alapinformációkról is.

Dél-Dunántúli Gazdaság munkáját. Az alapszolgáltatások maradnak, de kiemelt szerepet kap a finanszírozási lehetôségek és pályázatok népszerûsítése, valamint a vállalkozások innovációs menedzsmentjének támogatása. (pl. kkv-eszközök). A vállalkozások számára tapasztalataink szerint irreleváns, hogy milyen szervezet, hálózat, személy stb. adja meg kérdéseikre a választ, de azt mondhatom, hogy jelenleg

CÍMLAPSZTORI 80%-ban az EEN-hálózat segíti ôket szolgáltatásaival külkapcsolataik építése, fejlesztése során.

— Mit mutatnak a napi tapasztalatok: milyen ismeretekre, tudásra van szüksége egy vállalkozásnak, ha külföldi üzleti kapcsolatok kiépítésére törekszik?

— Vállalkozása válogatja. Nem mindegy, mirôl beszélünk: termék-

7 vagy szolgáltatásexportról, nem mindegy a célpiac, az sem, hogy milyen pénzügyi lehetôségekkel indul valaki, milyen konkrétak a tervei. Azért szervezünk évente képzéseket, hogy érzékeltessük: egy export-projekt összetett, több szakterületen igényel ismeretet. A proaktív hozzáállás és az idegen nyelvû kommunikáció (nyelvtudás) nélkülözhetetlen a sikerhez.

Baranyai vállalkozások külföldön — Az utóbbi egy évben úgy tudott növekedni és erôsödni a cégünk, hogy gyakorlatilag egész Európa területén dolgozunk – foglalja össze röviden a villamosberendezés-gyártással és elektronikai készülékek gyártásával foglalkozó pécsi Kontakt-Elektro Kft. ügyvezetôje, HIRTH Ferenc cége külkapcsolatait. — Olaszországban logisztikai rendszereket, automatizált magas raktárakat építünk, az elmúlt évben egynek már megnyertük a tervezését is, amely az elsô igazán komoly mérnöki sikerünk volt. Németország, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, de Szlovénia és Lengyelország, Írország is felkerült azon országok listájára, ahol dolgoztunk vagy dolgozunk. Egy saragosai autóipari üzemben egy gépsor üzembe helyezését végeztük, aminek mi gyártottuk a vezérlését is, az autóipar mindig is egy izgalmas és perspektivikus terület volt a számunkra, ezt továbbra is szeretnénk erôsíteni. Elég jó referenciákkal rendelkezünk, folyamatosan erôsítjük a szakember gárdánkat, a szakmunkások, technikusok, mérnökök természetesen megfelelô nyelvtudással rendelkeznek, enélkül sehol sem élnénk meg. Ezért mintegy nyolc éve folyamatosan szervezünk nyelvtanfolyamokat angol és német nyelven, de van olyan kollégánk, aki az orosz nyelvet is bírja, így nem jelent számunkra problémát, ha Oroszországban kell dolgoznunk. Miután elsôsorban a gépipar beszállítói vagyunk, olyan ipari cégekkel állunk kapcsolatban, amelyek automatizált technológiákat használnak.

Igyekszünk minél több, mérnöki teljesítményt, programozást igénylô tervezési munkát vállalni, mert ebben van perspektíva. Idén is kaptunk egy igen komoly megkeresést, az egyik legnagyobb munkánknak ígérkezik.

— Mi a partnerszerzés módja? Elôzô években több nyugat-európai ország kiállításán részt vett a cég, de lehet, hogy az egyik jól végzett munka is magával hozhatja a másikat?

— Ez az egyik legnehezebb dolog, a partnerszerzés. Nagyon sok céget kell megkeresnünk ahhoz, hogy bejussunk a kapun.

Azután meg kell találni azokat az embereket, akik készen állnak a kapcsolatépítéshez: beszerzôket, tervezôket, mûszaki vezetôket, cégtulajdonosokat. Egy bemutatkozást követôen általában sor kerül egy második lépésre, egy próbagyártásra vagy próbaszállításra. Ilyen kis lépésekbôl épül fel egy kapcsolat, a kisebb próbamunkákon keresztül jutunk el a nagyobb munkákhoz.

Ez egy cégnél akár évekig is eltarthat. Emellett nagyon fontos a megbízhatóság, és az, hogy merjünk vitatkozni, mert ha látják, hogy megbízhatóak vagyunk, akkor a vitákat is elviselik, mivel ez a közös cél érdekében történik.

— Eddig Nyugat-Európa volt a fô irány, de tavaly említette, hogy Kínában is sikerült partnert találniuk.

— Egy ilyen kis cég számára, mint a miénk, nagyon nehéz bejutni a kínai piacra. Mi azt az utat választottuk, hogy nagy európai gépbeszállítókon keresztül próbálkozunk. Átütô sikerrôl még nem tudok beszámolni, de nem adtuk fel a tervünket.

— Az utóbbi években jelentôsen megváltozott az export aránya cégünk termelésében, amely jelenleg mintegy egyharmadát teszi ki – mondja a fô tevékenységként fröccsöntéssel és szerszámkészítéssel foglalkozó, dinamikusan fejlôdô pécsváradi középvállalkozás, a Kresz és Fiedler Kft. ügyvezetôje, KRESZ Erika. — A változást az a helyzet idézte elô, hogy sok külföldi cég Magyarországon létesített telephelyet, így most nekik szállítunk, és nem külföldre, ahogy korábban.

— Az, hogy a külföldi partnerek magyarországi telephelyet létesítettek, miként befolyásolta a külföldi partneri kapcsolatokat?

— Húsz éve szinte változatlan a partnereink száma és összetétele. Nem ment el tôlünk megrendelô, sôt, megrendelô-csoportok tagjai jöttek vissza cégünkhöz. Az elmúlt években bedolgoztuk magunkat bizonyos gazdasági csoportokba, megfelelô minôséget és szolgáltatást tudtunk nyújtani számukra, ezért felkerültünk a listájukra és így folyamatosan kapunk munkákat és nyerünk el megbízásokat.

8 — Már az önmagában is teljesítményként értékelendô, hogy meg tudták tartani a partnereiket.

— Igen, én is így vélem. A megrendelôknek feltételei vannak, a munkatársaknak feladatuk, a vezetôk felelôssége pedig abban áll, hogy a mai nehéz gazdasági környezetben meg tudják tartani a megrendelôket. Ez nem kis feladat, ezért igyekszünk folyamatosan fejlôdni, fejleszteni mind a humán-erôforrás, mind az infrastruktúra és technológia területén. Több ütemben gyártócsarnokot építünk, új, modern eszközparkunk van, elindultunk a minél magasabb szintû automatizálás felé. Ugyanis egyre drágább a magyar munkaerô, és szép dolog, hogy létszámot bôvítünk, de ezt a munkaerôt el is kell tudni tartani. Ez nagyon-nagy felelôsség. Aki ma az ipar-

CÍMLAPSZTORI ban dolgozik, tudja, hogy egyszer felfutási idôszak, dömping van, amilyen gyorsan jön ma egy munka, olyan gyorsan, egyik pillanatról a másikra le is cseng és akkor is meg kell tartanunk a munkatársakat. Ezért próbáljuk minél magasabb szintû automatizálással mérsékelni a veszélyét annak, hogy utcára kelljen tennünk a dolgozóinkat.

— Új partnerek keresése szerepele a jövôbeni terveikben?

— Nem szerepel a terveinkben, de természetesen nem zárkózunk el a megkeresések elôl. Egyelôre olyan széles a megrendelôi gazdaságicsoport-kapcsolatunk, hogy sok esetben azért harcolunk, hogy jól el tudjuk végezni a munkát. A meglévô partnereink újabb és újabb feladatokat, munkákat hoznak, ami nagy mértékben leköti a kapacitásunkat. Ez

Dél-Dunántúli Gazdaság mindig új kihívást jelent a számunkra, ami fejlôdésre késztet bennünket.

— A kamara nyújtotta lehetôségeket használják-e az üzleti kapcsolatok építésénél?

— Az elsô idôben nagyon sokban támaszkodtunk a kamara nyújtotta lehetôségekre. Mentem a kamarai küldöttségekkel, partnerekkel és folyamatokkal ismerkedtem, számos munkakapcsolatot köszönhetek nekik. Ezért azt mondom a mai fiataloknak, hogy tessék részt venni a rendezvényeken, kihasználni a lehetôségeket, amit a kamara biztosít, akár üzemlátogatások, külföldi kirándulások, akár nemzeti kamarai programokon való részvétel formájában, mert ha valaki odafigyel, mindenbôl tanulhat és hasznos tapasztalatot szerezhet. ■

— Az elsô külföldi megbízásunk hét évvel ezelôtt Horvátországban volt, azóta is folyamatosan dolgozunk ott német partnereknek, amelyek a horvát piacra akarnak betörni – mondja TRESZNER János, az 1994-ben alakult Treszner Villamosipari Szolgáltató Kft. ügyvezetôje. A cég fôként erôs- és gyengeáramú villamos szereléssel, villamos hálózatszereléssel, transzformátor-telepítéssel, villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal, épületek, közintézmények, áruházláncok és üzemanyagtöltô állomások fenntartási munkáival foglalkozik.

— Öt évvel ezelôtt Szlovéniában vállaltunk el egy megbízást, szintén német befektetôk számára, 2011 óta pedig Ausztriában is jelen vagyunk. Külföldi munkavállalásaink szempontjából a legjelentôsebb lépés az volt, amikor a kamarával és Pécs polgármesterével együtt tettünk látogatást Németországban 2011-ben és 2012-ben. Ennek kapcsán kerestek meg bennünket német cégek ajánlataikkal. Ebbôl kialakult egy kapcsolat, amelynek eredményeként 2013-ban megbízást kaptunk egy munkára Németországban és az ottani jelenlétünk azóta is folyamatos kisebb-nagyobb projektekben. Egy alkalommal felkértek bennünket egy német gyárból, hogy lenne egy egész évig tartó, 30 ember számára szóló megbízatás, de akkor más munkáink miatt nem tudtunk ennyi németül beszélô szakembert biztosítani. Nagyon fontos a nyelvtudás, ha külföldön vállalunk munkát, a vezetô szakembereknek mindenképpen jól kell beszélniük, mert ha ez hiányzik, biztos a bukás. Az elmúlt húsz évben jelentôs lépéseket tettünk annak érdekében, hogy cégünk jól prosperáljon. Több embernek tudunk munkát biztosítani külföldön, akik jól keresnek és szeretnek is kint lenni. Ausztriában és Németországban az ottani béreket fizetjük munkatársainknak, akik ennek megfelelôen teljesítenek. Amit az ottani szakemberek tudnak, azt a mi munkavállalóink is tudják, sôt, még annál többet is, akár mennyiségben, akár minôségben. Jó évet zártunk tavaly.

— Milyen a bizalom a magyar vállalkozások iránt külföldön?

— Azt gondolom, hogy elôször bizonyítani kell, és ha látják, hogy jól el tudjuk végezni a munkát, akkor megvan a bizalom.

Ha megfelelôen, idôre teljesítünk, akkor már nagyobb volumenû megbízásokat is kapunk. Mondhatom, hogy van egyfajta fokozatosság. Tudni kell azt is, hogy mit vállalhatunk, és mit nem. Ha egyszerre négy helyen dolgozunk, akkor nem biztos, hogy egy ötödik munka is szóba jöhet, ha nem tudjuk azt megfelelô módon teljesíteni. Jelenleg egy 6000 m2-es mûanyag fröccsöntô csarnok villanyszerelésén dolgozunk várhatóan még 1-2 hónapig. Itt nagyon meg vannak elégedve velünk. Most egyeztetünk egy másik gyártócsarnok ügyében Németországban, amit egy neves autóipari cég építtet. A jövô hónapban ártárgyalásra is hívnak bennünket. Nyilván látják, hogy képesek vagyunk ilyen volumenû feladatok elvégzésére, megvan hozzá a kellô szakmai tudásunk.

— Akkor azt lehet mondani, hogy az egyik munka hozza a másikat?

— Tulajdonképpen igen. Ha jól dolgozunk, ha jó a kontaktus a két cég között, akkor feltétlenül. A mi német partnerünk a legnagyobb Németországban, 2500 alkalmazottja van, és mindig korrektül állja a szavát.

— Kitôl, milyen szervezettôl kapott vagy kaphat segítséget a külföldi partnerek, munkák kereséséhez?

— Amióta kamarai tag illetve szekcióelnök vagyok, azóta páratlan az összefogás, ahogy a politika és a gazdaság Németor-

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

CÍMLAPSZTORI

szágban Pécs városát próbálja helyzetbe hozni. A vállalkozásokat, vállalkozókat, a Pécs Holdingot és az ipari parkot együtt képviselték, véleményem szerint érdemes lenne többször is így összefogni, akár más országban is. Így nagyobb esély nyílik a kapcsolatépítésre és ezáltal a munkaszerzésre. Ha megismernek minket, megmutatjuk, hogy mit tudunk nyújtani, szolgáltatni, akkor nagyobbak lehetnek az esélyeink.

— Egy elég speciális területtel, gabonatechnikával foglalkozunk, ennek keretében projekteket hozunk létre, ahol bonyolult, speciális engedélyeztetési eljárásokat kell végigvinni, és minden országban jelentôsen eltérnek az elôírások a többi, uniós tagországétól – vázolja a komlói, terményszárító, gabonafeldolgozó és villamosipari berendezéseket gyártó és szerelô TeGaVill Kft. ügyvezetôje, ÁMAN Mihály, hogy a középvállalkozás exporttevékenysége milyen akadályokba ütközik. — Elég nehéz úgy komplett technológiákat telepíteni, hogy mindenhol a helyi adottságokhoz, a helyi pályázati lehetôségekhez kell alkalmazkodni.

Ez jelentôsen megnehezíti a feladatot. Keressük az egyedi gépeladási lehetôségeket is, de ezek lassan indulnak be. Az elmúlt években olyan svájci-német megrendeléseink voltak, amelyek komplett projektjei keleten, zömében Romániában valósultak meg. Saját komplett projektjeink is nagyrészt Romániában zajlottak, de mûködnek berendezéseink Belgiumtól Moldváig, szinte minden köztes országban.

— Ezeket a nehézségeket leszámítva, véleménye szerint, a vállalkozásnak milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy külkapcsolatai lehessenek?

— Elsô helyen említhetem munkatársaim szaktudását, és ahol a mi saját gyengeségünk látszik, hogy a kiváló felkészültséggel bíró szakembereink nem ismerik olyan szinten az idegen nyelvet, ami elengedhetetlen a kapcsolatokhoz. Itt meg kell jegyeznem, hogy nagyon sok esetben ott, ahol pályázati forrásból valósulnak meg a beruházások – márpedig ezek jobbára így valósulnak meg –, nem elegendô az angol vagy a német nyelv ismerete, hanem a helyi nyelvet is olyan szinten ismerni kell, hogy ne okozzon gondot a technológiai pályázati elszámolásoknak megfelelô dokumentáció elkészítése. Ez bizony problémát jelent, ezért az idegen nyelvekkel kapcsolatban mindenképpen van feladatunk, mert nem könnyû olyan szakembert találni, aki valamilyen nemzetközi nyelv mellett egy helyi nyelvet – pl. a horvátot, a szerbet stb. – is beszéli.

— Milyen a bizalom külföldön a magyar vállalkozások iránt?

— Azt gondolom, hogy abban a szektorban, ahol mi dolgozunk – a gabonatechnológiában – Magyarországon már a 70-es, 80-as években jelentôs mezôgazdasági üzemek jöttek létre, így komoly gyakorlatra tettünk szert, ezért szakmai körökben megvan az elismertségünk. A gabonatárolás, -feldolgozás, -tisztítás, -szárítás területén, úgy gondolom, a környezô országokban elhiszik, hogy technológiai ismeretekben valamivel elôttük járunk.

— Tapasztalatai szerint milyen utakon, csatornákon, akár a kamara által kínált lehetôségeken keresztül vezet az út külföldre? Kinek a támogatására számíthat egy vállalkozó?

— A szakkiállításokat említhetem elsô helyen, ahol ismeretségeket, kapcsolatokat lehet szerezni. Mi is több kiállításon vettünk részt Romániában, Horvátországban, Szlovákiában. Ez ugyanakkor mindig csak egy kiinduló pont a kapcsolatteremtés szempontjából. A technológiákkal kapcsolatban jellemzô, hogy viszonylag hosszú, sok esetben több éves elôkészítési idô szükséges, mire a mûszaki, pénzügyi pályázati háttér is megteremtôdik a projekt megvalósításához. A technológiai telepítés többnyire bizalmi dolog. A kamara szerepe számomra ott értékelôdik fel, hogy tôlük tudunk a helyi sajátosságokról értesülni. Ebben nagyon sok segítséget kaptunk a kamarától az elmúlt évek során.

Kiutazó delegációk, piacfeltáró utak a kamara szervezésében A kamara Enterprise Europe Network – nemzetközi vállalkozásfejlesztési – irodája idén is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a helyi vállalkozóknak lehetôséget teremtsen megismerni új piacokat, az adott ország üzleti- és vállalkozói környezetét.

A szakmai utazások szervezésével a kamara lehetôséget kíván biztosítani vállalkozások számára konkrét üzleti lehetôségek feltárására és partnertalálkozókon való részvételre. Kiutazásaink mindig valamilyen nemzetközileg is rangos kiállítás, vásár meglátogatását, és az ezek

mellé szervezett üzletember találkozón való részvételt is tartalmazzák. A kétoldalú tárgyalások elôre egyezetett menetrend alapján, általában angol nyelven zajlanak, de a célország és a tárgyalópartner függvényében a tárgyalási nyelv változhat.

Részvételi feltételek: A delegációkba a közös szervezéshez 10 fô jelentkezését várjuk, egy vállalkozás részérôl két fô regisztrálhat. A jelentkezéseket beérkezési sorrendben tudjuk fogadni az adott üzletem-

ber találkozóra történt angol nyelvû tárgyalási profil rögzítése után. Ennek hiányában nem áll módunkban a jelentkezést befogadni.

Részvételi díj: A vállalkozást terhelik a kiutazás, szállás és kint tartózkodás költségei, melyeket a közös foglalások révén jelentôsen csökkenteni tudunk igény szerint. A tárgyalások szervezését és lebonyolítását, ezek során a vendéglátást és igény esetén tolmácsolást a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – Enterprise Europe Network irodája 100%-ban támogatja.

Találjon Ön is megfelelô üzleti partnert a kamara segítségével! www.pbkik.hu

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

GYORSJELENTÉS

A PBKIK gyorsjelentése a DRB Bank mûködési felfüggesztésének vállalkozói gazdasági következményeirôl

2015. február 27.

A DRB Bank mûködésének felfüggesztése kapcsán kamaránkat tömegesen keresték meg a vállalkozók segítséget kérve. A kamara vezetése a károk gyors felmérését rendelte el. A gyors vizsgálat eredményei a következôk. (A PBKIK csak a kamarai tv-ben hozzá rendelt szektorokból kap adatszolgáltatást.) ➤ A kamarai nyilvántartásban Baranya megyében 838 vállalkozás jelzett DRB számla feletti rendelkezést. ➤ A DRB-s vállalkozások éves adatszolgáltatása szerint összesített árbevételük 108 milliárd Ft. ➤ Éves adatszolgáltatásuk szerint foglalkoztatott létszámuk 2954 fô.

(Fontos körülmény ezen adaton túl, hogy nem DRB bankos vállalkozások, számos DRB bankos munkatársat foglalkoztatnak! Több ezer fô.) ➤ A kamarai hivatal 432 vállalkozást keresett meg telefonon (érintettekhez képest 52%), ebbôl 316 vállalkozást ért el (megkeresettekhez képest 73%). ➤ A DRB Bank mûködésének felfüggesztése 136 vállalkozás esetében (43%) nem jelent áthidalhatatlan problémát. Jellemzôen a siklós környéki vállalkozások esetében nagyobbak a gondok. A megye többi része esetében a DRB számla mellett más bankszámlákon is gazdálkodnak. ➤ 114 vállalkozás esetében (36%) komoly likviditási gondot okoz. ➤ 66 vállalkozás esetében (21%) nagyon komoly mûködési gondokkal szembesülnek, a vállalkozás léte veszélyben van.

➤

Azonnali, közvetlen részleges, vagy teljes elbocsátás veszélyét 86 vállal-

➤

kozás jelezte, összesen 259 munkahelyet illetôen. Ebbôl Siklós környékének esetében 11 vállalkozás 55 munkahely esetében. (A felmérés az érintett vállalkozások felét érte el.)

A Siklós környéki vállalkozások általános helyzete rosszabb, mivel a helyi intézmények, önkormányzatok és a lakosság fô számlavezetôje a DRB volt, így megrendelések tömeges lemondása, kinnlevôségek növekedése, és a lakossági kereslet drasztikus csökkenése tapasztalható. Így a foglalkoztatásra vonatkozó siklósi vállalkozói jelzések megítélésünk szerint alábecsültek.

A vállalkozói megkérdezéseken jelzett problémák: ➽ A politika és a média kizárólag az önkormányzatok pénzügyi gondjaira fordít figyelmet, miközben a helyi, leépülô gazdaság problémái nagyságrenddel nagyobbak. Csak a köztisztviselôi bérek kifizetésére koncentrálnak az illetékesek, miközben a reálgazdaságban dolgozó, értékalkotó döntô többség nem tud béréhez jutni. ➽ Önkormányzatok, intézmények nem fizetnek, (többségük pedig idôközben más bankok pénzügyi segítségét megkapta...) ennek kamat és más pénzügyi terhei a vállalkozásokra zúdulnak. ➽ Drasztikus a Siklós környéki lakosság keresetének visszaesése. A szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások éves jövedelmezôsége, adópotenciálja, közteherviselô képessége nagyságrendekkel romlik.

➽

➽

➽

➽

Nincs központi intézkedés a közterhek és közszolgáltatások díjfizetésének automatikus halasztásáról az érintett vállalkozások részére. (A tapasztalatok szerint – külön – halasztási kérelmet befogad a NAV és a társadalombiztosítás, míg az önkormányzati adóirodákkal és közszolgáltatókkal a kamara egyeztetett ugyanerrôl.

De csak informális megállapodás született.)

Hatalmas a felmerülô adminisztrációs teher a likviditás ismételt megteremtése és a szükséges hatósági, banki, közszolgáltatói, önkormányzati, társadalombiztosítási, munkaügyi, számlázási, bankterminál, szállítói/vevôi kapcsolatok esetében. Egy KKV-t ez az adminisztrációs többlet 2-3 hétig von ki az értékteremtésbôl. Ez önmagában is súlyos veszély faktor.

A multinacionális cégek beszállítóinak esetében az ügy pénzügyi és adminisztráció kezelése a megrendelô elvesztéséhez vezethet igen sok esetben.

Nincs megfelelô tájékoztatás a vállalkozások és a lakosság felé. A reálgazdaság nem tudja mikor, milyen mértékben juthat jogos követeléséhez.

Dél-Dunántúli Gazdaság ➽

➽

➽

➽

➽

➽

➽

➽

Sok vállalkozóval beszéltünk, akik a teljes takarékszövetkezeti rendszerben elvesztették a bizalmukat. (Bár épp e pénzintézetek e szektorból való kikerülése okozta a gondot.)

A DRB felszámolása kezdetének bizonytalansága (az OBA csak a felszámolás megindulását követôen ellentételezi a bankkal szembeni követelések jogszabály szerinti hányadát) kiszámíthatatlanná teszi az érintettek gazdálkodási feltételeit, jelentôsen nehezíti az érintett vállalkozások kilábalási stratégiáinak kidolgozását.

A cégcsoportokhoz kötôdô egyéni vállalkozások zöme, munkájának elvesztésével számol.

Nem mûködik az e-bank, nincs semmilyen értesítési rendszer az eddig teljesített tranzakciókról, a még a bankba érkezett követelésekrôl, így a vállalkozások nem tudják betartani a számviteli szabályokat. Ismerve a hatósági gyakorlatot, attól tartanak, ennek ódiumát rajtuk verik el.

A pénzügyi szféra gyakorlatilag felkészületlen ilyen esetek kezelésére. A bankok gyorsan kínálnak folyószámla nyitást, de a szükséges likviditás megteremtése már a „hagyományos” idôkereteken belül folyik.

OTP pl.: Villányban már nem tud folyószámlát se rögtön nyitni, sorszámot huzat a következô napokra.

A Széchenyi kártyát ajánlja a legtöbb pénzintézet, mert átfutási ideje csak 2 hét körüli, emellett a Hitelgarancia Zrt. szerepvállalása miatt az új ügyfél kisebb kockázat a banknak.

De az ebben az esetben is szükséges bankszámla forgalom igazolást a DRB-tôl nem lehet beszerezni. (A PBKIK eljárt a KAVOSZ Zrt. felé az 5 millió alatti Széchenyi kártya hitelek igazolás mentesítéséért és az e fölöttiek egyedi elbírálási rendjéért.)

Az elért vállalkozások 15%-a jelezte, soron kívüli Széchenyi kártya igénylést kér.

A DRB-nél kiváltott Széchenyi kártyát nem lehet más bankhoz átvinni, de a vállalkozás nem kaphat új Széchenyi kártyát sem bankjánál.

(A PBKIK eljárt a KAVOSZ felé, a Széchenyi kártya bankok között átviteléért, információink szerint, a Hi-

11

GYORSJELENTÉS

➽

➽

➽

➽

➽

telgarancia Zrt. ellenállása miatt nem volt eddig erre lehetôség.)

Nincs megnyugtató lehetôség KKV-k esetében privát számláról fizetni béreket és közterheket. A vállalkozók hatósági büntetésektôl tartanak. Érthetetlen, hogy a DRB-n belüli, DRB bankszámlák közötti tranzakciókat miért blokkolja a felügyelet?

Miért nem lehet a meghatározott limit erejéig (60 ezer Ft) e-banki átutalást eszközölni?

Uniós, állami támogatások esetében, közeli elszámolás határidôk miatt teljesíthetetlenek lesznek a pályázati elôírások. Nincs központi intézkedés Brüsszel, a KSZ-ek és más folyósító intézmények felé a pályázati határidôk hosszabbításáról. A korábban megérkezett pályázati pénzek beragadtak, teljesíthetetlenek a pályázati feltételek.

Számos településen csak a DRB volt jelen az aprófalvas Baranyában, és az igen alacsony személyi és vállalkozói jövedelmek mellett megbénulnak a kistelepülések.

➽

➽

➽

➽

➽

➽

A NAV, OEP stb. utalások késnek a vállalkozók felé a likviditási gondokat fokozva.

A siklósi térség vállalkozásainak zöme nem tud bért fizetni. A lakosság jövedelmi helyzete súlyos megélhetési gondokat vetít elôre.

A megkérdezett vállalkozások döntô többsége, különösen a könyvvizsgálók, számviteli szolgáltatók és közszolgáltatók a körbetartozás és csôdhullám drasztikus növekedésével számol a következô hónapokban.

Információink szerint, hasonló nagyságrendû gondok jelentkeznek a mezôgazdasági vállalkozások körében is. Egyeztettünk az agrárkamarával, megígérték az adatszolgáltatást.

Szükséges a DRB-s vállalkozók esetében a közeljövôben felmerülô felszámolás/végelszámolás ügyekben haladékok elérése.

Az induló GINOP a DRB-s ügyfelek sokasága számlaprobléma, likviditási probléma, kinnlevôségek miatt nem pályázhatnak – ezzel a térség fejlesztési forrást veszít.

Összefoglalva: A közélet nem fordít kellô figyelmet a térség gyenge gazdaságára zúduló pénzügyi problémákra. Nincs rendben a hasonló esetekre vonatkozó jogi szabályozás, rengeteg – egyébként jogszabályban rögzíthetô kérdéskörre egyedileg, idôigényesen kell megtalálni a választ, ez több esetben nem is lehetséges lokálisan. Ezért jelentôs csôdhullám, jövedelmezôség csökkenés, foglalkoztatás csökkenés, adópotenciál csökkenés várható, elsôsorban a siklósi térségben.

Szükséges a politikai, önkormányzati szereplôk részérôl a gyors, segítô beavatkozás a folyamatokba.

2015. március 4.

A vállalkozásoknak a takarékszövetkezetek lettek az Országos Betétbiztosítási Alap, az OBA kifizetôi (többek között a Szigetvári Takarékszövetkezet). Az OBA a betétgaranciával érintett valamennyi betétre a törvényi elôírás alapján 20 munkanapon belül maximum mintegy 30 millió forintig (100 ezer euróig) a kárkifizetést megkezdi. A vállalkozásoknak a székhelyükhöz legközelebbi takarékszövetkezeti fiókba kell értesítés alapján (az OBA küldi a tértivevényes levelet) bemenniük a kifizetés miatt. Fontos, hogy a cégképviseleti jogot igazolniuk kell (30 napnál nem régebbi cégkivonattal, illetve aláírási címpéldánnyal).

A kormány CSAK 67 bajba jutott önkormányzatnak összesen 245 millió forintos rendkívüli támogatást biztosít, hogy át tudják hidalni a DRB-nél beragadt számláik miatt kialakult nehézségeket. A Magyar Nemzeti Bank közben visszavonta a csoporthoz tartozó kisbankok engedélyét. A betétbiztosítási alapból még márciusban kártalanítják az ügyfeleket (123 ezer betétet kezelt a DRB) 30 millió forintos összeghatárig.

A fedezetet szükség esetén a jegybank biztosítja. A Buda-Cash-nél történtek miatt az MNB elôre hozott vizsgálatsorozatot indított a befektetési piac több szereplôjénél. A nyilvántartási rendszerek megbízhatóságát ellenôrzi.

12

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A megye gazdaságának legjobbjai A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara elnöksége – mérlegelve a javaslatokat – hozta meg döntéseit.

A díjátadók: Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyûlés elnöke elôadás közben

A díjátadás ünnepélyes pillanatai

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

DÍJAZOTTAK Baranya Gazdaságáért Díj: Hárs József, Bóly város polgármestere

ó Az Év Üzletembere Díj: Seres László, a Seres Kft.

Angster József Díj: Kleisz Zoltán, Matro Kft.

Életmû Díj: Maszler József, Tettye vendéglô.

A díjat a fia, Maszler Szabolcs vette át.

Életmû Díj: Hirth Ferenc, Kontakt-Elektro Kft.

14

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Év Fiatal Üzletembere Díj: Märcz Éva, Jókai cukrászda, Pécs

Baranya Megyei Export Díj: Blázek & Anni Kft. A díjat Kamu János vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj: Pál István, PP-Villkomplex Kft. A díjat Várszegi Gyula, a kamara szakképzési alelnöke adta át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj: P’-AutóCity Kft. A díjat Liszácz Mihály vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj: Rendeczki Lajos fodrászmester

Baranya Megyei Innovációs Díj: IT’S WOOD Kft. A díjat Verle Zoltán vette át. A díjakat Áman Mihály, a kamara innovációs alelnöke adta át.

Baranya Megyei Innovációs Díj: Tega-Led Kft. A díjat Szabó Gábor vette át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

DÍJAZOTTAK

Baranya Megyei Innovációs Díj: Strausz János

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: BIOKOM Nonprofit Kft. A díjat Dr. Kiss Tibor vette át.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: Techniq 2000 Kft. A díjat Nagy László vette át.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: Kovács Bertalanné

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj: Hella’91 Kft. A díjat Kollár László vette át.

A díjat Arnold Antal, a kamara általános alelnöke adta át.

Kiváló Kamarai Munkáért Díj: Opauszki László, P-Kontó Kft.

16

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kiváló Kamarai Dolgozó: Sörös Dávid

Az Év Kereskedôje Díj: Szabó Zsolt, Zsé-Zsé Bt. A díjat Huppert László, a kamara kereskedelmi tagozatának elnöke adta át.

Az Év Kézmûvese Díj: Zsoldos Dezsôné, Schwarcz Szalon Kft. A díjat Treszner János, a kamara kézmûves tagozatának elnöke adta át.

Mohácsi Szakképzési Díj: Andrássy Zoltán, Mohácsi Radnóti Miklós Szakképzô Iskola és Kollégium.

A díjat Pálinkás István, a kamara mohácsi városi elnöke adta át.

Jánosi Engel Adolf Díj: Götzerné Páva Mária, Komlói Munkaügyi Központ. A díjakat Polics József, Komló város polgármestere és Ferenczy Tamás, a kamara komlói városi elnöke adták át.

Komlói Szakképzési Díj: Széplábi András, Komló-Kökönyösi Szakképzô Intézmény.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

DÍJAZOTTAK

ó

Komlói Idegenforgalmi Díj: Bernhard Béla, Hertelendi Termál Kft.

Than Károly Díj: Bonus Kft. A díjat Botos István vette át.

A díjat Mikola János, Siklós város alpolgármestere és dr. Kovács Tibor, a kamara siklósi városi elnöke adták át.

Siklósi Idegenforgalmi Díj: Fórizs Sándor, Tour–Chance Kft. A díjat dr. Kovács Tibor, a kamara siklósi városi elnöke adta át.

Elismerô oklevél szakképzési teljesítményért: a Spar Magyarország Kft. Baranya megyei képzôhelye.

A díjat Bóczné Varga Anikó vette át.

Posztumusz elismerô oklevél szakképzési teljesítményért: Takács Ferenc. A díjat fia, Takács Attila vette át.

Elismerô oklevél innovációs teljesítményért: Dr. Benyeda János, Prophyl Kft.

18

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Gazdaságáért Díj: Hárs József „Az iparûzési bevételt mindig visszaforgattuk új beruházásokba” Ezúttal nem egy gazdasági szereplô, egy vállalat elsô embere, hanem egy önkormányzat irányítója, Bóly város polgármestere részesült a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara legrangosabb elismerésében.

A kamara „Baranya Gazdaságáért Díj“ kitüntetést adományozhat évente annak a természetes személynek, aki egy-egy gazdálkodó szervezet vagy szakma érdekeit meghaladó, a megye gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesítményt nyújtott. A kitüntetett munkája nyomán értékelhetôen javult a megye gazdasági teljesítôképessége, a gazdaság számára fontos fejlesztési program valósult meg, vagy a gazdaság mûködési feltételeiben következett be jelentôs javulás a megelôzô évben. A díjat adományozók a következôkkel indokolták döntésüket: Hárs József több évtizedes lendületes, vállalkozó szellemû városvezetésének, következetes munkájának eredményeként fejlôdik Bóly város, valamint annak ipari parkja. A város üzemeltetése során a fenntartható fejlôdés gyakorlatát honosították meg. A vállalkozások igényeinek, érdekeinek megfelelô, rugalmas intézkedéseknek köszönhetôen folyamatosan nô a beruházások száma, fejlôdik a város infrastruktúrája és gazdasága. Hárs Józsefet feltétlen tisztelet övezi szûkebb és tágabb környezetében. Ismeretei széleskörûek, melyeket a konkrét projektek menedzselése során partnerei maximálisan értékelnek és elismernek.

— Nagyon meglepôdtem, hogy rám gondoltak ezzel az elismeréssel kapcsolatban, úgy vélem, a díj igazából a Bólyi Ipari Parknak szól – mondta a díjátadón megilletôdve Hárs József. — A mi ipari parkunk a maga nemében egy különlegesség, hiszen egy önkormányzat hozta létre, az is mûködteti és folyamatosan bôvíti a területét. Jelenleg 55 hektár területen fekszik a park, ebbôl már 40 hektárt foglalnak el a benne mûködô vállalkozások. Lehet, hogy ez a terület nem tûnik túlságosan nagynak, de a városunk sem az, hiszen Bóly is csak 3800 lakosú, de több mint 800-an dolgoznak az ipari parkban. Tavaly három új csarnok épült, amelyekben 30-40-50 új munkahely létesült.

Jelenleg is építkezünk és további elképzeléseink vannak a folytatásra. Önkormányzatunk abban is egyedi, hogy mi építjük a csarnokokat, a leendô bérlôk igényeit figyelembe véve, akik aztán az épületeket hosszú távon veszik

bérbe. Folyamatosan pályázunk. Mindig azt tartottuk szem elôtt, hogy az ipari parkban keletkezett iparûzési bevételt visszaforgassuk az új beruházásokba. 1990 óta, tehát 25 éve folyamatosan fejlesztünk és minden évben befektettük az ipari parkba a befolyó 30-50, néha 150 millió forintot azért, hogy legyen a térségben élôknek munkalehetôsége. Természetesen ez az önkormányzat számára is számos

elônnyel jár, hiszen ha van munka, akkor biztosított a foglalkoztatás és az egzisztencia is.

Alapvetôen a helybeli, a térségi vállalkozásoknak szeretnénk kedvezni, de több olyan család is mûködtet céget a parkban, amelyek visszajöttek Bólyba. Valaha elköltöztek innen, máshol dolgoztak, majd visszajöttek az egész családdal, itt vettek ingatlanokat, a gyerekek itt járnak óvodába, iskolába, valószínûleg ezek a fiatalok már itt maradnak. Azért települtek viszsza, mert jobb körülményeket tudunk számukra biztosítani, mint ahol korábban laktak. Például óriási elôny, hogy optikai hálózat van minden csarnokban, így akár otthonról is vezérelhetik a gyártási technológiát. De megemlíthetem azt is, hogy az itt mûködô vállalkozások közösen pályáznak a villamos-energiára, az így megtakarított összeget szívesebben ajánlják fel a vállalkozások, mondjuk, rendezvények támogatására.

— Ha önnek ilyen üzleti vénája van, akkor miért nem a gazdaságban méretteti meg magát és miért egy „Bólyi Önkormányzat” nevû vállalkozást vezet?

— A rendszerváltozás óta állok a város élén, a 90-es években nagy gondot jelentett számomra, hogy meg kell tanulnom a közigazgatást. Az önkormányzat a versenyszférától teljesen eltérô szemlélettel kell, hogy rendelkezzen és én nem is nagyon tudtam ezt átvenni. Hála Istennek találtam egy ipari parkot, termálvizet, stb., ami gazdasági szempontok alapján mûködik, a kettôt pedig megpróbáltam ötvözni magamban. Az a baj, hogy már 60 éves vagyok és nem valószínû, hogy elindulok a vállalkozói úton. Azért nekem is van egy kisvállalkozásom, ami a mezôgazdasághoz és a pincészethez kötôdik, a bátyámmal együtt „nagyon zöldek“ vagyunk, azaz biogazdálkodást folytatunk. Ezt a mezôgazdasági termékfeldolgozást szeretnénk bevinni az ipari parkba, ahol már készen van és termel egy fûszerkeverô üzem. Most egy szárító-, gyümölcs-zöldség feldolgozó üzemet építünk, amivel szeretnénk a kisebb helyi termelôket is lendületbe hozni, hiszen Bólyban több mint 400 zártkert van, az öntözésükkel bírnánk rá a tulajdonosokat, hogy helyi terméket állítsanak elô. Például chilipaprikát, zöldségféléket, amelyet feldolgozunk a szárítóban és eladjuk a fûszerüzemnek helyi termékként, amelyet a fûszerüzemünkben tudunk feldolgozni. Jelenleg tájékoztatókat, ismertetô elôadásokat tartunk, nagy az érdeklôdés, bízom benne, hogy a bólyiakat is elkapja a lendület és sikerre vihetjük ezt a vállalkozást is.

— Az ön véleménye szerint Baranya gazdaságába miként illeszthetô bele a bólyi gazdaság?

— Azt gondolom, hogy mi elég racionálisan és helyhez kötötten gondolkodtunk. Természetesen látjuk az ország és benne Baranya helyzetét, számunkra óriási elônyt jelentett a megépült autópálya, bár nagyon késôn épült meg és ez Baranya számára jelentôs hátrány.

Szeretném, ha a megyénk le tudná dolgozni ezt a lemaradást. Mindig azt szoktam mondani, ha befektetôk jönnek tájékozódni hozzánk, hogy nem baj, ha nem Bólyban fektetnek be, csak maradjanak Baranyában, mert nagyon fontos, hogy a megye gazdasága mûködni tudjon. Nálunk az ipari parkok kapcsán látszik, hogy a jó munkaerô egyrészt elmegy külföldre, a fiatalok egy része Budapestre, és így nem biztos, hogy meg tudunk felelni a mai követelményeknek. A bólyi gazdaság Baranya gazdaságának csak egy pici, de úgy vélem, fontos szelete.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

DÍJAZOTTAK

Az Év Üzletembere Díj: Seres László „Ezen az úton kell menni tovább” Azt gondolja Seres László, a Seres Kft. ügyvezetôje, hogy a kamara az elkötelezettségét és az állhatatosságát ismerte el Az Év Üzletembere Díjjal, pedig az indoklásban a Seres Kft. 2014-es konkrét sikere is szerepel. A Seres Gépipari és Kereskedelmi Kft. magyar tulajdonú vállalkozás, mely kommunális gépjármû felépítmény gyártás mellett hidraulika- és gépszerviz tevékenységet is folytat. 2014-es évük egyik legnagyobb sikere a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási programhoz átadott 57 tömörítô valamint edénymosó autó, melyek a Seres Kft-nél készültek. Az eszközök a legmodernebb környezetvédelmi elôírásoknak is megfelelnek, csúcstechnológiát képviselnek.

A pécsi vállalkozás a hazai piacon kívül külföldre is szállít, a cég tagja a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek és a Magyar Környezettechnológiai Fejlesztô és Gyártó Klaszternek is. Tevékenységére folyamatosan az együttmûködés, a helyi vállalkozások partnerként történô bevonása jellemzô.

A 100 fôs cég elsô embere 1990-ben alapította mûszaki vállalkozását, szinte a nulláról indult. Kezdetben alkatrész-kereskedelemmel foglalkoztak, de a korábbi munkahelyi tapasztalatokra építve néhány év múlva elkezdték a kommunálisgép-felépítmény gyártást. Eleinte egyszerûbb alkatrészeket, gépeket gyártottak egy kis mûhelyben, amely fokozatosan gyarapodott: nôtt az alapterület, a berendezések száma, mindez az új technológiai fejlesztéseknek köszönhetôen. A gyártmányfejlesztés mindig is a vállalkozás tevékenységének középpontjában állt, ez volt és ma is ez a záloga a talpon maradásnak. Több mint 10 évvel ezelôtt a barcsi telephely mellett megépítették a pécsit is, ahol kisebb részegységeket állítanak elô és itt mûködik a hidraulika- és gépszerviz is. A Seres Kft. gépeit az ország különbözô pontjain vásárolják olyan cégek, amelyek környezetvédelemmel, szállítással, hulladékgyûjtéssel, ártalmatlanítással foglalkoznak.

Seres László büszke vállalkozására és munkatársaira is. Azt vallja, hogy sikerük egyik titka a rugalmasság: a nagyvállalatokkal ellentétben a Seres Kft.-nél rövid idô alatt képesek reagálni a kihívásokra, emellett nagyon fontos a bizalom, a partnerekkel évtizedek óta tartó kiegyensúlyozott kapcsolat. Nagyban számítanak a géphasználók véleményére, tapasztalatára, hiszen ez által tudják tökéletesíteni a termékeiket. Emellett természetesen szükség

van jó szakemberekre mind a fizikai állományt, mind a középvezetôket tekintve. Seres László sok kollégájával évtizedek óta együtt dolgozik, de azt mondja, hogy szükséges fiatalítani is: addig kell a fiatalokat bevonni ebbe a munkába, amíg az idôsebb szakember át tudja adni a tudását, tapasztalatát. Emellett oda kell figyelni a szakmunkás-képzésre is, amivel kapcsolatban az államnak és a cégeknek is felelôsséget kell vállalniuk. A Seres Kft. gyakorlati képzôhelyéül szolgál a lakatos- és hegesztô tanulóknak. Ahogy korábban Seres úr megfogalmazta: számára fontos, hogy a munkatársaknak meglegyen a komfortérzetük és reggel jó kedvvel menjenek be dolgozni. Emellett büszkék legyenek arra, amit csinálnak.

A 2014-es év kiemelkedô volt a pécsi vállalkozás számára: a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási programban egy pécsi vállalkozással közösen több, mint ötven jármûvet hoztak létre, mintegy 1 milliárd forint értékben. A szállítóautók többsége a szelektív hulladék begyûjtésére szolgál, más részükkel az újrahasznosítható anyagot szállítják el ipari feldolgozásra. A gépjármûvek felépítményét és az azt mûködtetô hidraulikus berendezéseket a Seres Kft. fejlesztette és gyártotta, a jármûvekhez beszerzett alapanyagok szinte 100%-ban magyar beszerzési forrásból származnak, ezért a kész jármûvekre elnyerték a hivatalos „Magyar termék” használatát.

Az új kommunális gépjármûvek tervezése és gyártása során fontos szempont volt, hogy

– fôként városi, belvárosi – üzemeltetésükkel jelentôsen csökkenjen a környezetterhelés: alacsonyabb károsanyag-, széndioxid- és koromkibocsátás jellemezze ôket, emellett mérséklôdjön a zajterhelés.

Többek között ezt a teljesítményt is díjazta a kamara Az Év Üzletembere Díjjal, amelyet annak a természetes személynek adományoznak, aki egyes gazdasági szervezetek piacképességét, eredményes gazdálkodását jelentôsen javító teljesítményt nyújtott a megelôzô évben Baranya megyében. Seres Lászlót, a Seres Kft. ügyvezetôjét meglepetésként érte a kitüntetés.

— Azért is váratlan számomra ez az elismerés, mert úgy gondolom, hogy rajtam kívül még sok cégvezetô megérdemelné. Mindenesetre nagyon megtisztelô számomra, hogy rám gondoltak.

— Mit gondol, miért éppen önre esett a kamara választása mint az év üzletemberére?

— Gondolom, a jelölôbizottság ismeri a múltamat és látja azt, hogy mit hoztam létre.

Talán az a legfontosabb, hogy 25 éves a cégünk, egy helyi vállalkozás, amely 100 embert foglalkoztat. A cég az elmúlt 25 év alatt folyamatos fejlôdésen ment keresztül, leszámítva azt a pár rossz gazdasági évet, amibôl szépen kijöttünk.

— Mitôl lehet sikeres egy üzletember?

— Elsôsorban elkötelezettnek kell lenni. Ki kell tûzni egy célt, mindig egy rövidebb távra, amit meg kell valósítani. Emellett említhetem az állhatatosságot is, még akkor is küzdeni kell, ha a széljárás éppen nem kedvezô, hanem éppen olyan, amilyen.

— Mit gondol, hogy egy ilyen elismerésnek az üzleti életben van értéke? Ha kirakja az irodájában a díjat, akkor erre felfigyelnek az önhöz érkezô partnerek?

— Én leszek az utolsó, aki az elismeréseit jól látható helyre teszi ki az irodájában, de bizonyára majd többen megszólítanak ez ügyben. Korábban is kaptam már elismerést egy civil szervezôdéstôl, ám ezt még fel kell dolgoznom magamban.

— Mire jogosítja fel, illetve mire kötelezi Az Év Üzletembere Díj?

— Itt leginkább kötelezettségrôl van szó, számomra azt üzeni, hogy a jövôben is ezen az úton kell mennünk tovább. Ez tehát egyben egy megerôsítés is.

N.T.

20

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Angster József Díj: Kleisz Zoltán „Sikerünk csapatmunka eredménye” Jó idôben voltunk, jó helyen és jó terméket kezdtünk el gyártani – így fogalmazta meg néhány évvel ezelôtt sikerük egyik titkát a pécsi MATRO Kft. ügyvezetôje, Kleisz Zoltán, aki mára egy dinamikusan fejlôdô vállalatért felel.

A forgácsolással elôállított alkatrészek gyártásával, valamint szerszámok tervezésével és gyártásával foglalkozó gépipari cég egy kis mûhelybôl nôtte ki magát középvállalattá.

1995 óta gyártanak haszonjármûvek fékrendszeréhez alkatrészeket, 1997-ben az alaptevékenység kiegészült a váltólapkás forgácsoló szerszámok gyártásával, 2004-ben pedig a CNC esztergagépekhez használatos álló és meghajtott kivitelû szerszámbefogók valamint gépalkatrészek elôállítását kezdték meg. Azóta a személygépjármûvekbe épülô termékek is felkerültek a palettára. Folyamatosan bôvítették a kört, de mindig is a szokásos három igény kielégítése lebegett a szemük elôtt: megfelelô ár, jó minôség és pontos beszállítás.

Ezen az alapon fejlôdött a cég évrôl-évre, folyamatos növekedést produkálva. Kleisz Zoltán szerint ugyanis ha nem fejlôdik a vállalkozás, nem tudják a növekvô vevôi igényeket kiszolgálni. Márpedig fontos a mennyiség, hiszen ha csak egyféle alkatrészt szállítanak, azt könnyû kiváltani egy másik beszállítóval, ezért a cégvezetô úgy véli, kulcsbeszállítóvá kell válni. A MATRO-nak szerencséje is volt, az egyik üzlet hozta magával a másikat. 2010ben a benzinüzemû személygépjármû-motorba épülô termékek gyártását, 2013-tól a dízelüzemû személygépjármû-motorba épülô termékek gyártását kezdték meg. A tavalyi év kiemelkedô volt a vállalkozás számára, hiszen Kleisz Zoltán vezetésével a MATRO Kft. 2014re a város meghatározó vállalkozásává és exportôrévé vált. Befejezôdött az a projekt, amely 320 millió forintból 800 négyzetméteres üzemcsarnokkal és 20 fô új munkatárssal bôvítette a szerszám- és gépiparban mûködô céget. A projekt sikerét mutatja, hogy az alkatrésszel Nyugat-Európa összes autógyártójának szinte minden személyautó márkájába beépülnek a Pécsett gyártott MATRO-termékek.

A cég jelenleg 190 fônek ad munkát és meghatározó szerepet vállal a tanulók képzésében is.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2014-es munkája elismeréseként Angster József Díjjal jutalmazta Kleisz Zoltánt, a MATRO Kft. ügyvezetôjét. Ezt az elismerést

annak a természetes személynek adományozzák, aki egy-egy gazdálkodó szervezet, vagy szakma érdekeit meghaladó, Pécs gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesítményt nyújtott. A kitüntetett munkája nyomán értékelhetôen javult a város gazdasági teljesítôképessége, a gazdaság számára fontos fejlesztési program valósult meg, vagy a gazdaság mûködési feltételeiben következett be jelentôs javulás a megelôzô évben. Kleisz Zoltán

érdemei közé tartozik az is, hogy a kamara mellett mûködô Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnökeként elkötelezetten küzd a szakképzett munkaerô utánpótlásáért.

— Azt gondolom, hogy a díj nem az én sikeremrôl szól, hanem egy nagyon komoly csapat sok éves munkájának a gyümölcse – mondta az elismerés átvételét követôen a díjazott. — Ennek a 2014-es év egy csúcspontja volt olyan szempontból, hogy akkor mondtuk elôször: túlléptünk a válságon és most már abszolút elôrefelé tekinthetünk, nemcsak a napi problémák megoldásával kell küszködnünk. A folyamat, hogy ide eljutottunk, régen, még a válság elôtt kezdôdött, mostanra értek be az akkor elindított projektek. Így értük el a csúcspontot a tavalyi évben.

— Az Angster Díjjal azt a személyt jutalmazzák, aki Pécs város gazdaságában kiemelkedô teljesítményt nyújtott. Milyen a

MATRO Kft. kapcsolata a várossal azon kívül, hogy Pécsett van a székhelye?

— A MATRO Kft. 25 éves története egy árnyékban felnövekedett cég története, és tény, hogy az utóbbi években szorosabbá vált a kapcsolata akár a városvezetéssel, akár az olyan gazdasági szervezetekkel, mint a kamara. Fogalmazhatok talán úgy, hogy elértük azt a jelentôs méretet, ami érdekessé tesz bennünket, és itt már nemcsak önmagunk sikereit kell megemlítenünk, hanem azt is, hogy mit teszünk hozzá a város eredményeihez és sikereihez.

— A Dél-Dunántúl gazdasági szempontból depressziósnak mondható. Ennek ellenére miként lehet itt sikeres vállalkozást mûködtetni?

— Azt gondolom, hogy a depresszió csak részben lehet indok, mert nekünk is voltak nehéz idôszakaink, amelyek arra vezethettek volna, hogy mi magunk is depressziósakká váljunk. Ma már minden cég jövôképe az alkalmazkodóképességének mértékétôl függ. Nagyon rossz gazdasági környezetben nyilván nagyon nehéz létezni, de azért a mi példánk is azt mutatja, hogy ilyen idôszakban is lehet boldogulni. Fontos megemlítenem a gyorsaságot, azaz hogy milyen hamar tudunk reagálni a gazdasági körülményekre, a jogi, politikai vagy a társadalmi változásokra. Logikus, hogy ezek nem könnyítik meg a dolgot, ennek ellenére úgy gondolom, hogy a fejlôdés lehetôsége megvan.

— Merre fejlôdik tovább a MATRO Kft.?

— Továbbra is sok fejlesztésben gondolkodunk, jelenleg úgy ítéljük meg piaci pozíciónkat a vevôinknél, illetve adott esetben új vevôknél is, hogy megvan a további potenciál a fejlôdésre. Idén is lesznek jelentôsebb beruházásaink – nem olyan mértékûek, mint 2013ban vagy 2014-ben, de folyamatosak a fejlesztéseink –, ezzel kapcsolatban további létszámbôvítést is tervezünk.

— Mire kötelezi önt, illetve a céget az Angster József Díj?

— Talán azt üzeni számunkra, hogy nem járunk rossz úton a gondolatainkkal, a terveinkkel. Egy-egy ilyen díj a múlt útjának az igazolása, mondhatni visszaigazolása. Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy az elismerés egy csapatmunka eredménye, én ebbôl a csapatból csak egy személy vagyok, aki azt átveszi, de nem kizárólag az én személyes érdemem.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

DÍJAZOTTAK

Életmû Díj: Hirth Ferenc „Mindig is szerettem a szakmámat” A mai napig tisztelettel és szerénységgel beszél „életmûvérôl”, a pécsi KontaktElektro Kft.-rôl megalapítója és ügyvezetôje, Hirth Ferenc. A cég története 1982-ben kezdôdött a cserkúti Mezôgép vállalatnál, amelynek villamos üzemében dolgozott kollégáival Hirth Ferenc. Amikor megnyílt a lehetôség az elsô magánvállalkozásra, azaz gazdasági munkaközösség alapítására, hatan úgy gondolták, hogy megpróbálkoznak vele. Ahogy a cégvezetô mondja, egyszerûen többre vágytak, mint amit az 1982-es nyugodt szocialista körülmények biztosítottak számukra, úgy érezték, másra is képesek. A cég szépen gyarapodott, 1983-ban mûhelyt nyitottak, mintegy tíz év alatt a saját tulajdonú telkeken a 120 négyzetméteres mûhelybôl elôször 300, majd 500, azt követôen pedig ezer négyzetméter lett. Ma a másfél hektáros üzemi területen közel ötezer négyzetméteren történik a termelés mûhelyekkel, gyártócsarnokokkal, irodákkal.

Az elmúlt harminc évben kisvállalkozásból középvállalkozássá fejlôdött cég ipari automatizálással, villamos kapcsolószekrények gyártásával, ipari berendezések villamos szerelésével, ipari elektronikával foglalkozik és mintegy 60 fôt alkalmaz. Termékeik a világ közel 40 országába jutnak el. Nem hagyhatók ki a felsorolásból a vállalkozás saját fejlesztései, az induktív és kapacitív közelítéskapcsoló termékcsalád, a fogyasztásmérô szekrények, amelyek mellett már a harmadik termékcsaládon dolgoznak, az ún. hidrogénüzemû tüzelôanyag-cellás rendszeren. A villamos áram elôállítására alkalmas rendszerre méltán lehet büszke a cégvezetô, hiszen ez a termék abszolút környezetbarát, mivel hidrogénnel mûködik, hulladékanyaga pedig a desztillált víz. A vállalkozás fejlôdése jelentôs mértékben a sikeres pályázatoknak is köszönhetô, csakúgy, mint az export-kapcsolatoknak. Nemcsak termékeket gyártanak külföldre, hanem ki is mennek dolgozni Európa különbözô országaiba.

Ezért a Kontakt-Elektro vezetése jelentôs figyelmet fordít dolgozói képzésére: Ausztriában és Németországban tanult mérnökeik a tervezésben, fejlesztésben, illetve a termelés irányításában vállalnak aktív szerepet, magasan képzett technikusaik és szakmunkásaik pedig a mindennapi munka mellett elsajátíthat-

— A kamara Életmû Díjat adományozhat annak a természetes személynek, aki munkásságával maradandót, példaértékût alkotott a gazdaság területén. Mire gondolt, amikor megtudta, hogy 2014-ben önt jelölték erre az elismerésre?

— Az elsô gondolatom az volt, hogy úristen, már ilyen öreg vagyok? A viccet félretéve természetesen nagyon örültem neki, mert jó érzés visszatekinteni a pályámra, arra, hogy miért is kaphatom meg ezt az elismerést.

Büszke vagyok rá, hogy egy olyan kiváló csapatba, a kamara Életmû Díjasai közé tartozhatom, amelybe több, hasonló életpályát befutott kollégám, barátom is bekerült, ez számomra nagy megtiszteltetés.

— Az imént a korára célzott, pedig a mai napig aktívan részt vesz a cég vezetésében, Olivér fiával ketten irányítják a Kontakt-Elektro Kft.-t. Korábban elmondta, az a célja, hogy a fiai vigyék tovább a vállalkozást. Ha eljön az idô, bizonyára nehéz lesz majd elengedni azt, amit élete során felépített.

ják a legkorszerûbb eljárásokat is. A vállalkozás a jövô munkavállalóira is gondol: mindig van szakmunkás-tanulójuk és egyetemi, fôiskolai hallgatók nyári gyakorlatának színhelyéül is szolgál a Kontakt-Elektro Kft. Nem titkolt céljuk ezzel az, hogy a fiatalok közül – képességeik alapján – ki tudják választani leendô kollégáikat. A vállalat dolgozóiról elmondható, hogy az elmúlt harminc év alatt egy nagy családdá alakultak, sikerük talán ennek is köszönhetô. Ma már Hirth Ferenc két fia, Olivér és Markus is a cégvezetésben dolgozik.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2014-ben Életmû Díjat adományozott Hirth Ferencnek, az indoklásában többek között az is szerepel, hogy a díjazott szívügyének tekinti Baranya megye gazdasági fejlesztését, kamarai testületi tagként évtizedes önzetlen szakmai tevékenysége segítette és segíti ma is a megyét. Hirth Ferenc életmûve példamutató, hiszen a magyar tulajdonú családi vállalkozás alapítása és folyamatos fejlesztése, a cég eredményességének megôrzése a kihívások közepette embert próbáló feladat.

— El kell engedni, el is tudom engedni. Úgy érzem, hogy még egy darabig ott maradok, tanácsadóként és alkalmi kisegítôként is, ha kell, de az a tervem, hogy szép lassan teljesen kivonulok majd a cégben végzett munkából. Örömömre szolgál, hogy az eddig kívülrôl segítô Markus fiam is sokkal aktívabb szerepet vállal a cég ügyeiben, így ôk ketten a kiváló felkészültségû szakembergárdával az eddiginél jelentôsebb sikereket is elérhetnek.

— Ha most, ebben az ünnepi pillanatban visszagondol valamikori önmagára, akkor annak idején a kis Hirth Ferike ezt képzelte el, hogy létrehoz egy középvállalatot, ami több mint harminc éve mûködik? Sikerült megvalósítania az álmát?

— Nem, abszolút nem errôl álmodoztam.

De azt elmondhatom, hogy a szakmámat mindig is szerettem. Egyszerûen csak szakmai sikereket akartam elérni, és lám, sikerült. A siker titka a hatalmas kitartás, szorgalom, de szerintem mindenki tudja, hogy ezt nem lehet 8 órás mûszakban csinálni, hanem csak teljes gôzzel.

Számomra mindig ez volt a mérvadó.

N.T.

22

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Életmû Díj: Maszler József „A legnagyobb elismerés az elégedett vendégek dicsérete” A Tettye Vendéglô fogalom Pécsett. A Mecsek déli oldalán található, festôi környezetben, abban a városrészben, ahol már a 16-17. században mohamedán szerzetesek kolostorként (törökül: „tekke”) használták az itt álló püspöki nyári palotát. A Tettye fennsíkja az elmúlt több mint 200 évben számos népünnepélynek és majálisnak szolgált helyszínéül. Ezért is elképzelhetetlen a Tettye vendéglátóhely nélkül. Szerencsére nem is kell nélkülözni a kulináris élményeket és kellemes környezetet nyújtó éttermet, ugyanis 1986 óta a Maszler család fogadja itt a városrészrôl elnevezett vendéglôben az ízutazókat. Étlapjuk gazdag kínálatában éppúgy megtalálhatók a könnyû halak, a ropogós zöldségekkel és bársonyos tejszínes mártásokkal felszolgált szárnyasok, mint a markáns magyaros pörköltek, paprikások, nyársonsültek, vagy a sváb specialitások, mint például a peisli, a toros leves és a töltöttes. A Tettye Vendéglô nemcsak konyhájáról nevezetes: igazi vendéglátás zajlik itt, hiszen Maszler József tulajdonos és családja akkor elégedett, ha a náluk étkezôk is azok. Talán nem túlzás a vendéglôt a tulajdonos életmûvének nevezni.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2014-ben Életmû Díjat adományozott Maszler Józsefnek, hiszen munkásságával maradandót, példaértékût alkotott a gazdaság területén. A díj indoklása szerint a szó legnemesebb értelmében vendéglátós Maszler József középiskolai tanulmányai után egy iskolai felhívásnak köszönhetôen szerzett felszolgálói képesítést. Elôször az Olimpia étteremben dolgozott, ahol hamar kitûnt szorgalmával és fôpincér lett. Hamarosan önálló egység vezetésével bízták meg. Elismerték vezetôként is, így az akkori Vendéglátó Vállalat ajánlatát elfogadva a gyengén mûködô Tettye étteremhez került.

Felelôsséget érezve a gyönyörû kerthelyiség hangulatának megôrzéséért is, egy igazi svábos jellegû vendéglô létrehozása volt a terve. A megvalósítás tökéletesen

sikerült, a vendéglôt ma is a legnépszerûbbek között tartják számon.

Maszler József aktívan részt vett a tanulók gyakorlati oktatásában és nevelésében is.

— Nagyon jólesô és büszkeséggel telítô érzés volt úgy számomra, mint családom tagjai számára, amikor tudomást szereztünk arról, hogy a kamara Életmû Díjat kíván adományozni számomra – foglalta össze érzéseit az elismeréssel kapcsolatban Maszler úr. — Az Életmû Díj komoly értéket képvisel számomra. Elismerése és dicsérete annak a közel 40 éves munkapályának, amit a helyi vendéglátásban töltöttem, amit annak minôségi fejlôdéséért tettem. Köszönettel tartozom a nejemnek, fiaimnak és kollégáimnak is, akik rengeteget segítettek a céljaim, céljaink elérésében.

— A díj indoklásában csak egy rövid összefoglaló szerepel az ön szakmai életútjáról. Melyek voltak azok a sikerek, amelyekre büszkén gondol vissza, amelyeket szeretné, ha Maszler Józseffel azonosítanának?

— Büszkeséggel tölt el életpályám minden egyes állomása. Bárhol is dolgoztam a múltban a Tettye vendéglôs idôszakot megelôzôen, az aktuális beosztásom vagy vállalati megbízásaim mind olyan kihívások, feladatok voltak, amelyekre szívesen emlékszem vissza. Egytôl-egyig minden, a szakmában eltöltött hónap vagy év rengeteg tapasztalattal és örömmel gazdagított. Büszke vagyok az Olimpiában átélt idôszakra, ahol vezetôhelyettesi beosztásban számítottak rám, de ugyanez igaz az orfûi és abaligeti egységek rám ruházott vezetési jogára is.

Természetesen a legnagyobb egyéni kihívást és kalandot a Tettye jelentette. Kezdetben mint bérlô, majd a késôbbiekben már mint tulajdonos vezethettem. Itt tudtam megvalósítani saját elképzeléseimet és megnyithattam egy addig páratlan

sváb vendéglôt. A legnagyobb sikereket a Tettyén töltött évek alatt érhettem el. Büszke vagyok rá, hogy a svábos hangulattal, ételekkel és vendégszeretettel rövid idô alatt nagyon sok törzsvendégre tehettünk szert és a vendéglô jó hírneve gyorsan terjedt családról családra, városról városra. A legnagyobb elismerés az elégedett vendégek dicsérete, de nagy büszkeséggel tölt el, hogy átvehettem már a Millennium Díjat és a Tüke Jubileumi Emlékérmet is munkám elismeréseként.

— A Tettye Vendéglô fogalom Pécsett, érzôdik rajta, hogy benne van szíve-lelke. Melyek azok a szakmai igények, elvek, amelyek alapján megteremtette, mûködteti ezt a vendéglôt?

Mi a siker titka?

— Emberség, becsületesség, tisztesség, megbízhatóság, figyelem, szakmaszeretet, alázat. Mind a vendégeinkkel, mind a munkatársaimmal szemben.

— Egy életmû díj jó lehetôség arra, hogy az ember kicsit megálljon és visszatekintsen a szakmai életútjára.

Ha most megkérdezném, hogy valaha a kis Maszler Józsika mirôl álmodott, akkor mit mondana: sikerült megvalósítania?

— Gyermekként még nem szerepelt az álmaim között a vendéglátás. Véméndi kisgyerekként egészen más területek tûntek vonzónak. Pécsi középiskolai éveim alatt találkoztam elôször a lehetôséggel, egy akkori barátom ajánlására és bátorítására jelentkeztem a vendéglátóipari szakiskolába. Nagyon hamar megszerettem a szakmát és felfedeztem a benne rejlô lehetôségeket. Ott és akkor fogalmaztam meg magamban elsô ízben vendéglátós álmokat. A célom és vágyam az lett, hogy saját és sikeres üzletet vezethessek, ahová szívesen járnak a vendégek és mindig szeretet veszi körül ôket. Igen, sikerült.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓ

23

Megnyíló források A kamara innovációs osztálya évek óta segíti a helyi vállalkozások számára a KFI források szerzését, bevonását – tanácsadással, szakértô cégek bevonásával pályázatkészítéssel és menedzsmenttel. A GINOP programok tavasszal indulnak, ezek hazai koordinálású EU-s források. A H2020 programban már tavaly óta nyitva van számtalan program és pályázati kiírás.

A legnépszerûbb programok kkv-k részére:

Horizont 2020 – az EU K+F+I finanszírozási programja 79 Mrd. r – ennyire lehet pályázni a H2020 pályázataiban. Az Európai Unióból érkezô közvetlen források elnyerésének feltétele a kiválóság, az uniós szinten mérhetô hatás, az innovatív jelleg, és konzorciumok esetén a menedzsment gépezetének olajozott mûködése. Kiemelt fontosságú cél a tudományos eredmények piaci hasznosítása, ehhez egyszerûsített eljárással nyújt támogatást az EU. A kkv-k lehetôségei megnôttek, önálló projektek finanszírozására is lehetôség van.

További információ a H2020-ról (EN): http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/

KKV Eszköz (SME Instrument) A KKV eszköz, mint a H2020 keretprogram új elemének fô célja, hogy az ötlettôl a piacra vitelig támogassa egy projekt megvalósítását.

■ Csak kkv, vagy kkv-k konzorciuma pályázhat.

■ Egyetemek, kutatóintézetek egyéb – nem kkv – vállalati partnerek alvállalkozóként vehetnek részt.

■ Nagy kockázatú, nagy innovációs potenciállal rendelkezô projekttel kell pályázni.

■ Minden tudományterület felé nyitott a kkv eszköz, de az egyes felhívások az „Ipari vezetô szerep” és a „Társadalmi kihívások” pillérek különbözô alprogramjain belül találhatóak meg.

A támogatás három fázisban történik: 1. fázis: „Az ötlet” – innovatív elképzelés és megvalósíthatóság tanulmány elkészítése (50 000 r átalánytámogatás).

Futamidô: 6 hónap.

2. fázis: K+F tevékenység, demonstráció, piaci minta elkészítése (0,5 millió-2,5 millió r támogatás, 70% intenzitással).

Futamidô: 12-24 hónap.

3. fázis: Piacosítás Beadási határidôk: 1. fázis 2. fázis 2015.03.18. 2015.03.18.

2015.06.17. 2015.06.17.

2015.09.17. 2015.09.17.

További információ a KKV Eszközrôl (EN): http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/h2020-section/sme-instrument

Fast Track to Innovation Pilot in Horizon 2020 (FTI) 2016. végéig nyitott pályázat, mely a piacra vitelhez közeli állapotban lévô innovációkat támogatja, fôként az ipart részesítve elônyben. A pályázatokban be kell mutatni a kiemelkedô üzleti innovációs koncepciót, melyet 3-5 partnerrel nemzetközi együttmûködésben valósítanak meg.

A támogatás mértéke: projektenként 1-3 millió r a TRL 6* szintû innovatív projektekre (70-100% intenzitás).

Támogatott tevékenységek: valós mûködési környezetben történô hitelesítés, tesztelés, pilóta program, üzleti modell validálása, szabványosítás, szabályozást elôkészítô kutatás, európai minôséget igazoló címke megszerzése. A megvalósításra 12-24 hónap áll rendelkezésre. A kifejlesztett terméket/szolgáltatást a támogatástól számított 36 hónapon belül piacra kell vinni.

További információ az FTI-rôl (EN): http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/h2020-section/fast-track-innovation-pilot-2015-2016 *

TRL 6 – releváns környezetben bemutatott technológia (kulcstechnológiák esetében ipari szempontból releváns környezetben)

24

MISKOLCI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Nem erre számítottam...

ez a város gyönyörû!”

Mostanában gyakran lehet Miskolc turizmusfejlesztésérôl olvasni, nincs hét, hogy ne indulna el valami újdonság az Észak-magyarországi városban. Szükség is van a megújulásra, hiszen a vendégforgalom a KSH statisztikai adatai alapján jelentôsen megnôtt az elmúlt év során – a miskolci TDM szervezet tagjai pedig egyként szeretnék elkényeztetni az ide érkezôket, Miskolc új arcát bemutatva nekik.

Családokra hangolva 2015 nagy újdonsága lesz a HelloMiskolc Turisztikai Kártya, amely májustól lesz elérhetô Miskolc turisztikai információs pontjain, szállásain. Az 1, 2, 3 és 5 napos kártya jelentôsen hozzá fog járulni ahhoz, hogy minél olcsóbban tudjanak a Miskolcra érkezôk kikapcsolódni. A programkínálat azonban már 2014-ben jelentôsen bôvült, amikor a város turisztikai szolgáltatói a helyi attrakciókkal közösen egy élménylánccá fûzték fel mindazt, amit a családok számára kínál a város. Miskolc már több, mint egy 1-2 napos program, itt akár egy hétig is jól érezhetik magukat a családok – ehhez a miskolci TDM munkájának eredményeképp megjelent a Miskolc matricás album, amely ingyenesen elérhetô a TDM tag szálláshelyeken, éttermekben, pincészetekben és a város 3 információs irodájában, míg a matricák az albumban szereplô attrakcióknál – mindenhol kizárólag az adott attrakció matricái – szintén ingyenesen elérhetôek. Az album azonban maga is egy kiváló programlehetôség a gyerekek számára, hiszen azon túl, hogy beragasztgathatók a matricák, foglalkoztató feladatok is várják a kicsiket, a nagyobbak pedig az albumban lévô QR kódokra kattintva bôvebb információkat, kisfilmeket, fotóalbumokat nézhetnek meg az attrakciókról. Az album idén még színesebb tartalommal jelenik meg újból.

Látnivalók, programok családok számára A belföldi turizmust segítik a város attrakciófejlesztései is.

Míg a Barlangfürdôben az Ilona-kútja jelenti az újdonságot, addig virtuálisan is lemerülhetünk a víz alá, hiszen a Pannon-tenger Múzeumban számos családi élmény várja az érdeklôdôket. Nemrégiben a lillafüredi Függôkert is átadásra került, ahol az Ifjúság teraszát direkt a gyerekek

számára alakították ki. A Diósgyôri Vár 2014. augusztus 30-i átadása után pedig egy 600 éves idôutazásra várják a családokat – belépve a vár kapuján ugyanis hirtelen az 1380-as években érezhetjük majd magunkat, ahol középkori lovagok, udvarhölgyek vesznek körül, korhû ételeket kóstolhatunk, füvesasszonynál gyógyulhatunk, a teljesen újjáépített emeleti részeken pedig megnézhetjük a királynôk lakosztályát. Élménylánc öt nyelven a telefonon A Guide@Hand Miskolc szintén az egyéni vendégek kényelmét szolgálja. Az offline is használható alkalmazásban belvárosi térkép és lillafüredi túratérkép is található túratervezô funkcióval, de elérhetôek a városi rendezvények is, valamint a látnivalók, éttermek elérhetôsége és nyitva tartása, valamint a szálláshelyek elérhetôsége is.

Az alkalmazásban ingyenesen letölthetô városnézô sétákat is kínálnak, s minden, a turisták számára hasznos információ is elérhetô.

Miskolc kereskedelmi szálláshelyein 2014-ben több mint 145 ezer vendég fordult meg. A visszajelzés mindenkitôl ugyanaz volt: „Nem erre számítottam... ez a város gyönyörû!”

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

MISKOLCI MELLÉKLET

Aktívan a Bükkben!

Tel.: 30/382-4490 • www.turistapark.hu

Ha Miskolc városban szállást keresel:

UNI-HOTEL A barátaidat is hozd el!

„Hosszú, forró nyár” akció – ahány fok, annyi százalék kedvezmény!

Bôvebb információ: www.uni-hotel.hu

26

MISKOLCI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Bükk lábánál

A Bükk lábánál, az érintetlen természet kapujában fekszik Harsány. A megannyi szépséget, értéket, hagyományt ôrzô község számos olyan formáját kínálja az erre járó vendégeknek az aktív pihenésre, amely fizikailag, szellemileg és lelkileg is teljes feltöltôdést ígér. A Harsányi Sópince a település egyik legvonzóbb turisztikai látványossága, a természetes gyógyulás és egészségmegôrzés egyedülálló gyöngyszeme az országban. Az összesen 250 méter hosszú, 4 ágú, középkori uradalmi pincébôl kialakított sópincébe a gyógyhatás egyenesen az erdélyi parajdi sóbányából érkezett. A Harsányi Sópincébe 40 tonnányi parajdi sót építettek be. Fertôtlenítô hatású levegôje tisztítja a tüdôt, kiválóan alkalmas az asztma és más légúti betegségek kezelésére, megelôzésére. A tágas pincében lévô föld alatti játszótér teszi a gyerekek számára vonzóvá, különlegessé ezt a varázslatos világot. A sópince relaxációs ágában pedig sejtfrekvenciás, pulzáló mágnesterápiás kezeléseket vehetnek igénybe a légzôszervi, a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedôk. A Harsányi Sópince fölött középkori jellegû, terméskôbôl kirakott borházban található, a Harsányi Egészség Shop, melyben a gyógyhatású só-termékek, helyi termelôi méz és minôségi bükkaljai borok széles választéka kapható. A település vezetése a test egészségének megôrzése mellett, szeretett volna egy méltó helyet létrehozni a lélek lélegzetvétele, az imádság számára is, ezért a sópince egyik ágában Szent II. János Pál pápáról elnevezett piétával ékesített kápolnát alakított ki.

Harsányban felejthetetlen horgászélményt, nyugodt idôtöltést és kapitális méretû halakat ígérnek az ország egyik legkedveltebb horgászparadicsomában. Az aktív kikapcsolódás szerelmesei számára vannak kitalálva a Harsányi Kalandpark élményelemei, légifolyosói, drótkötélpá-

lyái, tanösvénye és erdei iskolája. A településen igényes szálláshelyek, erdélyi és helyi ételkülönlegességeket kínáló éttermek várják az idelátogatókat.

A település legnépszerûbb rendezvénye a Harsányi Szürkemarha Fesztivál, amely minden év augusztusának második szombatján kerül megrendezésre. A nagyszabású fesztivál hazánk egyik új, de mégis kivételes népszerûségnek örvendô gasztronómiai és kulturális seregszemléje, melyre több mint tízezren látogatnak el az ország minden tájáról.

Harsány a térség egyik legdinamikusabban fejlôdô települése, az elmúlt években közel 1,4 milliárd forintot fordított fejlesztésre. A község ezért modern, 21. századi infrastruktúrával és intézményrendszerrel rendelkezik.

A kedvezô gazdasági környezet hatására az elmúlt években látványosan fejlôdött a szolgáltató szektor, és a helyi termelô üzemek is folyamatosan növekedni tudnak. Az önkormányzat a befektetésre ösztönzô, gazdaságilag kedvezô feltételek jegyében beruházásra alkalmas ipari területet alakított ki, saját biomassza-elôállító üzemet mûködtet, a zöldségfélék és a sertéshús elôállítása terén pedig önellátó. A Miskolc szomszédságában elhelyezkedô település egyedi befektetési, gazdasági lehetôségeket kínál.

Részletes információ: www.harsany.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság Mindennapjait a kövek között tölti, még az irodája is tele van kövekkel, azaz kövekbôl, kavicsokból készült saját fejlesztésû járólapokkal és azok fényképeivel.

Szavaiból, viselkedésébôl azonban mégsem az a keménység és hidegség árad, amit e rideg anyaghoz társítunk. Ahogy lendületesen és elszántan beszél a fiatal cégvezetô, Greksza Ottó, a Greksza Kft. ügyvezetôje, kirajzolódik egy empatikus, a csapatáért és a családi vállalkozásért maximálisan felelôsséget vállaló üzletember képe.

Könnyû és sima út vezetett a kft. ügyvezetôjének székéig – legalábbis ezt gondolhatja az, aki nem ismeri Greksza Ottó pályafutását. 1996-ban kezdte el az építôipari tevékenységet a Greksza család, a családi vállalkozásban dolgozott a kômûves apa és a frissen végzett szakmunkás fiú mellett az anya is. A ma már kft-ként mûködô cég fô tevékenysége az építôipari generálkivitelezés, építôipari szakmunkák, kômunkák, díszburkolatok, homlokzat-burkolatok készítése. 2011-ben vásároltak egy ipartelepet Majson, azóta ott készítik egyedi betonelemeiket, díszburkolataikat.

Ez az irány várhatóan meghatározza az egész vállalkozás további útját is.

— Az elképzelés huzamosabb ideje érlelôdött bennünk, hogy visszahozzuk a járólapokkal, burkolatokkal a régmúlt hangulatát – mondja Ottó. — A régi mozaiklapokra, cementlapokra gondolva fejlesztettük ki a BLOX mûkô- és betonburkolatokat, amelyek abszolút egyediek. Ez a termék roppant munkaigényes, sok benne a kézimunka és ezt értékelik a vevôink.

— Honnan jött az ötlet, hogy ilyen termékeket gyártsanak?

— Amikor a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskola homlokzatán, auláján dolgoztunk, felmerült az igény valami újszerû megoldásra a burkolatokkal kapcsolatban. Elkezdtünk ráhangolódni a finomabb dolgokra, azt szerettük volna, hogy az embereknek ne a beton jusson eszébe arról, amin járnak, még ha betonból is készült. A mi járó- és járdalapjaink, falburkolataink finom mosott gránit, üveg, márvány- és mészkô ôrleménnyel készülnek. A sztenderd méretek mellett egyéni méretben is gyártjuk, ilyenek nem nagyon találhatók a piacon. Mostanra továbbgondoltam ezt az ötletet és üvegmozaikot is szeretnék gyártani kimondottan falburkolatként, 1 cm-es vastagságban. Tudomásom szerint ennyire vékony díszburkolatot betonból nem készítenek a költségek és a termék munkaigényes volta miatt. Cégünk az egyediségre szeretné fektetni a hangsúlyt. Egyre többen érdeklôdnek a burkolataink iránt, sôt, már külföldrôl is vannak megkereséseink.

— Úgy tûnik, az ön szakmai életútja nagyon sima volt.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

27

Greksza Ottó Szenvedélyük a kô — Nagyon sok munka árán jutottunk el idáig. személyes kontaktus, a közvetlenség. Mivel én is Édesapámmal folyamatosan dolgoztunk, én a annak tartom magam, elvárom a korrektséget, az mai napig is beállok fizikai munkát végezni, ha ôszinteséget az embereinktôl is. A munkatársaiszükséges. Büszkén mondhatom, hogy nagyon mat jól ismerem, hiszen huzamosabb ideje nájó, megbízható csapattal dolgozunk. Mindannyilunk dolgoznak, ami azért nem igazán jellemzô an igyekszünk a lehetô legjobb minôséget nyújtaaz építôiparra. ni és közvetlen kapcsolatot kiépíteni a megrende— Miként látja a vállalkozás jövôjét, merlôkkel. Ezáltal kaptunk egyre nagyobb és egyre re fejlôdnek tovább? több megbízást, így tudtunk növekedni. Tanulmá— Szeretnék a BLOX-termékek elôállítására nyaimat is tudatosan kapcsoltam ehhez a területnagyobb hangsúlyt fektetni és még szélesebb hez, a szakmunkásképzô után érettségi, majd fôiskola következett, mindemellett munkavédelmi és ingatlanközvetítôi szakképesítéssel is rendelkezem. A gazdasági válság hatása nálunk is érzôdik, ezért is bôvítettük kínálatunkat a saját fejlesztésû termékekkel.

— Hogyan lehet ma talpon maradni az építôiparban?

— Nagyon nehezen, csak kitartással és hittel. A tavalyi évünk rendkívül nehéz volt, egy komolyabb munkával befürödtünk, amit nagyon sok pénzünk bánt. Szinte azon a ponton voltunk, hogy befejezzük a kivitelezést és csak a gyártásra koncentrálunk. De mivel rengeteg munkánk és pénzünk fekszik ebben a cégben, eldöntöttük, hogy menni kell tovább és az irány csak az elôre lehet. Az, hogy hittük, egyre jobb lesz, kirángatott bennünket a gödörbôl. Ahogyan azt egy ked„Csak kitartással venc íróm is mondja: „A legés hittel lehet talpon nagyobb sikereket akkor éri el az ember, ha már túlment maradni“ azon a ponton, ahol a vereséget elszenvedte.“ Bár most még nagyon az év elején vagyunk, már azt tudom monkörben hirdetni a brandet. Ezeket az elemeket mi dani, hogy több feladatunk és megrendelésünk gyártjuk és a legjobb az, ha mi magunk is építjük volt, mint a tavalyi utolsó negyedévben. Ez rendbe. Természetesen a kivitelezés ágazatot sem lekívül biztató! Úgy érzem, ez az év fordulópont het elhagyni, hiszen így ismerték meg a Greksza lesz a cég életében, nagyobb perspektívákban Kft.-t. Abban, hogy idáig elértünk, egyébként a gondolkodunk mind a kivitelezést, mind a gyárkamarának is van szerepe. Rendszeres meghítást tekintve. vásokat kapunk és részt veszünk a rendezvénye— Az optimizmuson és az elszántságon iken, ahol már eddig is sok kapcsolatot tudtunk kívül mik a vezérelvek a cég mûködtetése kialakítani, de nagyon hasznosnak találom a pászempontjából? lyázatokkal összefüggô tevékenységét is. 2014— Mindenképpen kiemelném a családias ben bemutatkozhattunk a DesignPécs programlégkört. Én magam minden nap kinn vagyok az sorozaton, ez lehetôséget teremtett arra, hogy építkezésen, meghallgatom a munkatársaimat, többen megismerhessék a mûkô burkolatok új dimegbeszéljük a dolgokat. Azt gondolom, hogy menzióját. A kô iránti szenvedélyünk és tisztelenem sok ilyen építôipari cég van, mint a miénk. tünk meghatározza mindennapjainkat, mert az új Nagyon fontos a partnerek és az alkalmazottak világ új perspektívát követel, a múlt tiszteletével. felé irányuló bizalom, törekszünk arra, hogy lelkiEz az életszemlélet nekünk a BLOX, amit védjeismeretesen és precízen dolgozzunk. Amit elkégyünk fémjelez. A kôbôl elôállított építészeti és szítünk, az nagyon jó legyen. Ezt igazolják díszítô elemek. Talán ott megéreztek ebbôl valavisszatérô ügyfeleink is. Mindenképpen fontos a mit a látogatók is.

N.T.

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉS

A példátlan összefogás megvalósult eredménye

A gazdasági önkormányzat, valamint Szemere Adrienn, a kamara szakképzési tanácsadó együttmûködését is elismerték

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara társadalmi szerepvállalása keretében hozzájárult, hogy az országban egyedülállóan és elsôként az Országos Mentôszolgálat Dél-Dunántúli régiójában Oktatóközpont kerüljön átadásra.

Az ünnepélyes avatóra februárban került sor, melyen az Országos Mentôszolgálat bemutatta az elkészült oktatóbázist. Az Oktatóközpont létrehozásában nyújtott támogatásért kamaránk és a szakképzési osztály munkatársa egyegy elismerô oklevelet vett át.

A kamara megkeresésének eredményeként a Pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a SZTÁV Felnôttképzô Zrt. is együttmûködött az Oktatóközpont létrehozásában.

A festômunkálatok elvégzése Battyányi József vezetésével történt, neki köszönhetô a nagytermet díszítô 3 freskó megálmodása is. Az egyik freskó a múlt és a jelen mentôautóját ábrázolja, a második az Országos Mentôszolgálat emblémáját jeleníti meg. Harmadikként a mentôk védôszentjét, Szent Kamillt ábrázoló freskót készítettek, melynek aktualitása is van, hiszen éppen 400 éve halt meg.

Ezeket, nem más, mint a Vatikánban tevékenykedô Lencsés Zsolt freskófestô mûvész készítette el, természetesen a tanulók aktív bevonásával. És a munkálatok itt nem értek véget, hiszen a teljes szárny díszítôfestést kapott.

A festômunkálatok teljes egészében támogatás keretében valósultak meg, melynek értéke több millió forint.

A SZTÁV Zrt. pécsi kirendeltsége gyenge- és erôsáramú villanyszerelést végzett, a munkálatok során a vezetékes hálózat kialakítására, érintésvédelmi vizsgálatára került sor. A szerelvények bekötésében, az elosztók és a világítástechnika kialakításában a gyakorlati oktatásban résztvevô szakoktatók és tanulóik segédkeztek. Ezen felül

szakértôi tevékenységgel is hozzájárultak az Oktatóközpont létrehozásához.

A támogatás mértéke a SZTÁV Zrt. esetében is több százezer forint értékû.

Az Oktatóközpont a mentôdolgozók szakmai képzését, továbbképzését, valamint a sürgôsségi ellátásban dolgozók szakképzését, tudásuk szinten tartását szolgálja majd. Lehetôség lesz a szabványos eljárásrendek megtanítására, gyakorlására.

A központ alkalmas videókonferenciák megtartására is, mely új alternatívát kínál a központtal való kapcsolattartásra, továbbá a regionális mentôszervezeti értekezletek is itt zajlanak majd.

Gyakorlati képzôhelyek a felsôoktatási szakképzésben A felsôoktatási szakképzés a 2013/2014-es tanévben váltotta fel a felsôfokú szakképzést: a kétéves képzéseket csak egyetemek és fôiskolák indíthatják. A felsôoktatás és a gazdaság együttmûködésében megvalósuló rövid ciklusú képzés során a hallgatók a 4. félévben szakmai gyakorlaton vesznek részt gazdálkodó szervezeteknél vagy intézményeknél.

A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelô munkahelyen, elsôsorban asszisztensi munkakörben

● ● ●

az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása a munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történô fejlesztése anyag-, eszköz-, technológia-ismeretek és gyakorlati jártasságok elmélyítése

A felsôoktatási szakképzéseken részt vevô hallgatók számára az egybefüggô szakmai gyakorlat kizárólag olyan gazdálkodó szervezeteknél szervezhetô, melyeket a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara képzôhelyként

nyilvántartásba vett. Az eljárás alól mentesülnek a költségvetési szervek.

Baranya megyében az elmúlt hetekben több mint 80 cég kapott képzôhelyi jogosultságot a Pécsi Tudományegyetemen indult szakképzésekben: ● ● ● ● ● ●

Emberi erôforrások Gazdálkodás és menedzsment Kereskedelem és marketing Kommunikáció és média Pénzügy és számvitel Szociális és ifjúsági munka

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fórum a gyakorlati képzôhelyrôl A kamara fórumot rendezett a gyakorlati képzôhely ellenôrzésben érintett szakértôknek, valamint az elméleti képzést végzô iskolák igazgatóinak, képviselôinek.

A rendezvény résztvevôi Cséfalvay Ágnes szakképzési osztályvezetô elôadásából képet kaptak a szakképzés jelenlegi helyzetérôl, a kamara szakképzésben vállalt közfeladatairól, kiemelve a gyakorlati képzôhelyeken folyó oktatás ellenôrzését. A 10.-11. osztályban a

29

SZAKKÉPZÉS

tanulók kizárólag a cégnél töltik a gyakorlatot, az oktatás kerettanterv szerint zajlik, a vizsgára való felkészítés a cégnél történik. Ennek tükrében szakértôket minôségi és szigorúbb ellenôrzésre kérte, hiszen a gyakorlati képzésben részt vállaló gazdálkodók csak emellett lesznek képesek megfelelni az elvárásoknak és csak így biztosított egy esetleges ellenôrzés pozitív kimenetele.

Hangsúlyozta a kamara és ezáltal a szakértôk segítô, tanácsadó megelôzô szerepét is. A cél a jogszabályi keretek közötti mûködés segítése.

A fórumon kiemelt hangsúlyt kapott az eddigi ellenôrzések során felmerült problémák megvitatása, elôtérbe helyezve a kerettantervi oktatást, ebbôl következôen a foglalkozási napló pontos vezetését, illetve, a kötelezô tanulói juttatások dokumentálását. Tájékoztatta a résztvevôket a jogszabályi változásokról is, mely hatással van a gyakorlati képzôhelyek ellenôrzésére is.

Ellenôrzést végzô szakértô az lehet, aki érvényes pályázattal szerepel a kamara szakértôi névjegyzékében, valamint rendelkezik az MKIK által kiadott tanúsítvánnyal. Az elmúlt két évben 82 szakértô szerzett tanúsítványt, az idei évben újabb 15 fô képzésére és vizsgáztatására kapott a kamara támogatást.

Ebben az évben 600 gyakorlati képzôhely ellenôrzésre van lehetôség.

Legyen szakmája mestere ● ●

Turizmus – vendéglátás Televíziós mûsorkészítô

A nyilvántartásba vételt követôen a gazdálkodó szervezetnek a felsôoktatási intézménnyel együttmûködési megállapodást, valamint a hallgatóval hallgatói munkaszerzôdést kell kötnie.

A hallgatói munkaszerzôdés alapján a 6 hétnél hosszabb ideig tartó szakmai gyakorlat esetén a hallgatónak díjazás jár, ennek mértéke a minimálbér 15%-a hetente. A gazdálkodó szervezetek a felsôoktatási szakképzéssel kapcsolatos költségeiket a szakképzési hozzájárulás terhére azonban nem számolhatják el.

– folytatódnak a mesterképzések!

2015. szeptember 1-jén lép életbe az a jogszabály, mely elôírja, hogy a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezeteknél a gyakorlati oktatónak mesterlevéllel kell rendelkeznie. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara két forrásból tudja segíteni ezen célok megvalósítását. A TÁMOP projekt keretén belül 145 fô mesterképzésére és vizsgáztatására van lehetôség, de további 50 fô bevonására sikerült forrást szerezni, így a kamara közel 200 mesterember képzését tûzte ki céljául. A pincér és szakács mesterjelöltek március közepén az utolsó részmestervizsgát teszik le. Január elején elindultak az autóipari (karosszérialakatos, autószerelô, autóelektronikai mûszerész) és gépipari (gépi forgácsoló, hegesztô, ipari gépész) mesterképzések. Tavaszi indulással folytatódnak a képzések az alábbi szakmákban: gázkészülék és csôhálózatrendszer szerelô, kômûves, bútorasztalos, melyekre várjuk azon szakemberek jelentkezését, akik a szakmájukat magasabb szinten kívánják végezni és a mesterlevél birtokában tovább szeretnék emelni szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsülésüket.

További információ: Purger Valéria 72/507-178, vpurger@pbkik.hu

30

ÖNINDÍTÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben az esztendôben Önindító2014 néven zajlik az a munkaerô-piaci projekt, amely egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. E programban vesz részt Hudson Szandra, aki természetes anyagokból készíti kézmûves kozmetikumait, Hegyi János, aki speciális hidegburkolási technikát alkalmazva teszi egyedivé a falakat, valamint Futó Márton József, aki egy stratégiai társasjáték egyik alkotója, valamint kerttervezéssel foglalkozik.

A délelôtti órákban találkozunk, a projekt részét képezô, a vállalkozói tanfolyamnak helyet adó KOHÓ-ban. Elsôként Hudson Szandra érkezik, aki meglepetésként egy kis bemutatót is tart az általa megalkotott kézmûves kozmetikumokból.

— Eredetileg nyelvszakos tanár vagyok és Budapestrôl költöztem a családommal Pécsre – vág bele történetébe. — Éveken át a három gyerekemmel voltam otthon, s amikor a legkisebb is már óvodás lett, akkor fogalmazódott meg bennem, váltani szeretnék.

A gyes ideje alatt a Hurcibaba Babahordozó klub tagja lett, ahol nemcsak egy közösségre talált, de olyan emberekre is, akik hozzá hasonlóan az öko-tudatos gondolkodás hívei. Ott került elôször szóba, hogy sehol sem kaphatók elérhetô áron természetes anyagból készült kozmetikumok. Ebbôl született meg az ötlet, maga készít ilyent. Utánanézett, hol lehet ehhez megfelelô alapanyagot beszerezni, s így jutott el a shea vaj legnagyobb magyar forgalmazójához.

— Azonban azzal szembesültem, hogy a shea vaj tömbben kapható, ezért ki kellett találnom, hogy mivel tudom ezt kenhetôvé tenni. Elsôként fürdôbombát készítettünk együtt a babaklub tagjaival, ami szappan helyett használható, majd különbözô krémeket, de ma már a biodezodorok is a kollekció részei – mondja.

— Az általam készített kézmûves kozmetikumokat bemutattam a barátaimnak, ismerôseimnek, meg a gyerekeim védônôjének is, aki babamasszázzsal foglalkozik. Mindenhol nagy sikert arattam vele. A férjem is biztatott, hogy próbáljam ki magam ezen a területen.

A kezdeti passzióból lassan egy természetes kozmetikumot készítô manufaktúra lett, s kerültek ki belôle olyan kézzel elôállított, egyedülálló termékek, amelyeket a különbözô bôrproblémákkal küszködôk, a kisbabák és az érzékeny

Kreativitás felsôfokon bôrûek is egyaránt használhatnak.

Már két termékcsaládját regisztrálták az unióban.

Hudson Szandra ezek körét szeretné a jövôben bôvíteni, valamint az internetes értékesítésen is gondolkodik.

— A nyáron hallottam arról, hogy ismét lehet pályázni az Önindító programra, jelentkeztem, mert úgy gondoltam, ahhoz, hogy sikeres legyen a vállalkozásom meg kell tanulnom árat kalkulálni, üzleti tervet készíteni – emeli ki. — A közösség pedig, aminek tagja lehettem, nagyon inspiráló. Együtt gondolkodunk, közösen keressük a megoldásokat. Kreatívan hatunk egymásra. A csoport egyik tagjával, Koller Eszterrel már egy közös kis projektünk is van, a kozmetikumaim csomagolását ugyanis ô tervezi. Éppen a mondata végére ért, amikor befutott a Szigetváron élô Hegyi János, aki egyáltalán nem mondhatja azt, hogy nem volt kalandos eddig az élete.

Fényképészként végzett, pedig szobrász szeretett volna lenni. Dolgozott a tanult szakmájában, volt étterme, évekig Németországban élt, ahol keramikus lett. Néhány esztendeje hazaköltözött, miután megörökölte a szülei házát.

— Egy Franciaországban élô barátom hívta fel a figyelmemet egy különleges festési eljárásra, az úgynevezett stuktechnikára, ami ma a reneszánszát éli, ugyanis olyan hatás érhetô el vele, mintha a falakat márvánnyal fedték volna be – avat be az általa indítandó vállalkozás rejtelmeibe.

Mint mondja ez a nagy odafigyelést, kreativitást igénylô, belsô térben alkal-

mazható eljárás már-már háromdimenziós hatást kelt. S mivel természetes anyagokat használnak hozzá, nemcsak környezetkímélô, de miután sót is tartalmaz, jó hatással van a szervezetre is.

Maga is Franciaországban sajátította el ezt a technológiát. Gondolta itthon is megpróbálja elterjeszteni. Az Önindítóról, mint lehetôségrôl a rádióban hallott, s egybôl úgy érezte, ezt neki találták ki, mert a program során olyan ismereteket sajátíthat el, amelyek elôfeltételei annak, hogy a vállalkozása sikeres legyen. Azt tervezi, hogy a támogatást is igénybe veszi, a megörökölt családi házban bemutatótermet, stúdiót alakít ki. Titkos vágyai között szerepel egy team létrehozásai is, amelynek részeként megtanítaná annak tagjait e különleges technikára, amelyhez az építôipari szakmákban a Szakma Sztár versenyének gyôzteseit szeretné megnyerni.

A csapat talán egyik legfiatalabb tagja Futó Márton József, aki ugyan egész életében katona szeretett volna lenni, de egy mûtét miatt errôl le kellett mondania. A történelem, meg a természet mindig is érdekelte, ezért biológia tagozaton érettségizett, majd a Corvinus Egyetemen szerzett tájépítészmérnöki diplomát. Egyetemistaként járt Törökországban, volt Angliában kertész, dolgozott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságán is, s amikor lejárt a szerzôdése, éppen akkor talált rá az Önindító, amelyrôl egy hírösszefoglalóban olvasott.

— Sokáig halogattam, hogy beadjam a pályázatom, ugyan már régóta játszottam a gondolattal, a saját lábamra állok – mondja. — Azonban egyedül nem akar-

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

31

Fontos, hogy mesterek képezzék a tanulókat A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.

A reggeli órákban viszonylag csendes a mûhely. Az irodában ülünk le HEINEMANN Gusztáv karosszéria-lakatos mesterrel, aki több mint két évtizede a kamara mestervizsgabizottságának elnöke, s az uniós támogatással megvalósuló mesterképzéshez használatos jegyzet egyik alkotója.

— Azzal, hogy a tanulókkal szeptembertôl már csak mesterek foglalkozhatnak egy régi vágyunk teljesült – kezdi beszélgetésünket. – A másik, amiért már hosszú ideje küzdünk, hogy a társas vállalkozások indításának – kézmûves szakmák esetében – szintén feltétele legyen a mesterlevél.

Véleménye szerint ugyanis, aki tanulókkal foglalkozik, az magas szinten kell, hogy tudja a szakmát, e mellett fontos, hogy pedagógiai ismeretekkel is rendelkezzen. Az autószerelô, az autóelektronikai mûszerész és a karosszérialakatos szakmák esetében ez különösen fontos, mert elegendô egy kis hiba, ami emberek életébe kerülhet.

tam belevágni. A barátommal Csonka Dáviddal, aki hajótervezô mérnökként végzett a BME-n, és nagyon kreatív, hamar átlátja a dolgokat, már régóta készültünk arra, hogy egyedi társasjátékot készítünk. A pályázatomban szereplô a DélDunántúl mondavilágát felölelô társasjátékot vele együtt találtuk ki, úgy gondoltuk, hogy ezen a módon közelebb hozhatjuk az emberekhez az egyes helyekhez, személyekhez kapcsolódó történeteket.

Mint mondja, annak idején, 1975-ben maga is csak akkor válthatta ki az engedélyét, amikor már letette a mestervizsgát. Két évig ennek hiányában csak mellékállásban lehetett iparos. Aztán hosszú éveken át, a vállalkozói engedélyt már bárki kiválthatta, amelynek következtében felhígult a szakma.

— A régebbi mestervizsga tananyag kidolgozásában is részt vettem, most is úgy kértek fel – folytatja beszélgetésünket. — Kalányosi Ferenccel – aki a mesterjelöltek felkészítését végzi, s felsôfokú végzettséggel rendelkezik – közösen írtuk a száz oldalas tankönyvet, ami átfogja a teljes szakmát. A tanfolyamon tizenketten vesznek részt, a legtöbben cégektôl érkeztek. Igyekszünk ôket minél több új ismerettel felvértezni.

A karosszérialakatos szakma is folyamatosan fejlôdik, azzal párhuzamosan, ahogy az autókat is mind több kényelmi eszközzel szerelik fel. Új összetételû lemezekbôl készülnek a karosszéria-elemek. Új eszközöket, elektronikai berendezéseket fejlesztettek ki a sérült jármûvek helyreállításához. A horpadásokat például nagyfrekvenciás kihúzóval egyengetik ki, az eredeti állapot visszaállításához nélkülözhetetlen eszköz lett a ponthegesztô. E mellett ma már egy karosszérialakatosnak értenie kell a klímaberendezésekhez is, hiszen a karambolos autóknál tudni kell ki- és beszerelni azokat. S, hát a futómû-állítás is ma már egyre inkább a karosszérialakatos mûhelyekben történik.

— Annak idején azok, akik letették a mestervizsgát, a cégeknél magasabb bért

kaptak. Bízom benne, hogy ez megint így lesz, s visszanyeri régi rangját a mestercím. Büszke vagyok a mesterlevemre, a most mestercímet megszerzôk a jövôben várhatóan sokkal könnyebben tudnak majd elhelyezkedni, ha egyszer úgy határoznak, máshol próbálnak szerencsét. A jó szakemberre nagy a kereslet, fôleg azokra, akik a tanulók képzésében is aktív szerepet tudnak vállalni. Mind a két fiamnak, akik szintén karosszérialakatosok lettek, s mellettem voltak tanulók, szintén van mesterlevele. Hosszú éveken át együtt is dolgoztunk. Szakmunkástanulóink is mindig voltak, több mint negyvenen tanulták ki nálunk a szakma alapjait. Többen közülük az évek során maguk is önálló vállalkozásba kezdtek, sôt vannak, akik mestervizsgát is tettek. A betegségem óta a fiaim ketten vitték a mûhelyt. Másfél éve azonban a kisebbik, Attila úgy határozott, a maga útját járja, saját vállalkozást indított. Jelenleg a nagyobbik Guszti vezeti a családi vállalkozásban mûködô Heinemann és fiai Kft.-t – zárja beszélgetésünket.

Sz.K.

Magam e játék menedzselésben, a társasjáték mind szélesebb körben történô megismertetésében vállalok nagyobb szerepet. A már elkészült játékelemeket együtt teszteljük a barátainkkal, amelynek a grafikáit szintén a baráti körünkhöz tartozó készítette el.

Mint mondja, a pályázatának másik eleme a tájépítéshez kapcsolódik, bérelhetô mobil eszközöket készítene egyedi kertek kialakításához.

— Mind a két projekt elem megvalósításához nagy segítséget jelent az Önindító program, mert itt olyan ismeretekkel vérteznek fel bennünket – üzleti terv, marketing, pénzügyi ismeretek – amelyet, ha maguknak kellene önállóan megszerezni, akkor hosszabb idôbe telne, hogy a vállalkozásunkat sínre tegyük – zárja beszélgetésünket, mert megérkezett a tanfolyam aznapi témáját körbejáró elôadó.

Sz.K.

32

TANULÓSZERZÔDÉS

Az alkatrész csak

Dél-Dunántúli Gazdaság

végtermék

Ma már a vállalkozások, cégek mind nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a saját szakember gárdájukat maguk neveljék ki. Egyre többen foglalkoznak tanulók képzésével, ahogy a mecseknádasdi Gungl és Franke Kft.-nél is teszik.

Gungl Zoltán Nem egyszerû feladat Gungl Zoltánnal a családi vállalkozás ügyvezetôjével idôpontot egyeztetni. A fémipari cég ugyanis elsôsorban exportra termel, fôleg német piacra, s hát szorosak a határidôk.

— Az elsô tanulónk egy véletlen folytán került hozzánk – kezdi beszélgetésünket Gungl Zoltán. — Nyári munkára jelentkezett hozzánk egy fiú a faluból, s olyan jó tapasztalatokat szerzett az ott töltött idô alatt, hogy végül nálunk lett tanuló, ô két évvel ezelôtt végzett. Az egyik barátjának már ô ajánlott bennünket, aki szintén nálunk sajátította el a szakma alapjait.

Aztán egy ideig nem volt tanulójuk, inkább csak nyári gyakorlatra fogadtak diákokat, jelenleg ismét van egy. — Ismerôsökön keresztül találtak meg bennünket, mindegyik falubeli volt – folytatja. — Az elsô tanulónk CNC esztergályos lett, a mostani – akit már a kamarán keresztül kerestünk – a fémes szakmákat felölelô, komplex képzésben vesz részt. Még csak néhány hete van nálunk, mert eddig az iskolai tanmûhelyben sajátította el az alapokat, de már most látszik érdekli a szakma, folyamatosan kérdez.

Mint mondja, a tanulóikat a tényleges munkába vonják be, egy munkatársuk felügyelete mellett. Fokozatosan vezetik be a szakma rejtelmeibe, elôször csak egyszerûbb mûveleteket végeztetnek el vele, s miután begyakorolta, már komolyabb, összetettebb munkadarab elkészítésével is megbízzák.

— Szerencsénk volt eddig a tanulóinkkal, mindegyik érdeklôdô volt, igazán meg akarták tanulni a szakmát – folytatja tovább. — Mi pedig igyekszünk a legtöbb tudással felvértezni ôket. A munkadarabok elkészítése során egyes mûveleteket többféleképpen lehet elvégezni, s mi ennek megtapasztalásá-

ra nagy hangsúlyt helyezünk, megteremtjük hozzá a feltételeket. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a tanulóink átlássák a szakmát, rendszerben tudjanak gondolkodni. Annak idején az egyik munkatársunkat már azzal a céllal is alkalmaztuk, hogy a késôbbiekben a tanulók gyakorlati képzésének irányításával ôt bízzuk meg. Jelenleg gépi-forgácsoló mesterképzésben vesz részt, ugyanis ebben a szakmában szeretnénk tanulók gyakorlati képzésével foglalkozni.

Maga annak idején a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskolában érettségizett gépszerkesztô szakon, majd a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán szerzett diplomát. A fémipari cég alapjait az édesapja tette le 1991-ben, aki hûtôgépekhez gyártott az elsô idôben kondenzátorokat. Folyamatosan fejlesztette a vállalkozását. Elsô lépésben egy német cégnek kezdett el forgácsolt, hegesztett alkatrészeket gyártani. Gungl Zoltán tizenöt éve kapcsolódott be a családi vállalkozásba.

— Ma már tizenketten dolgozunk a vállalkozásban, s már olyan nagy cégeknek gyártunk alkatrészeket, mint például a Bader Gmbh, vagy a Siemens.

Magam elsôsorban az árajánlatokat és a technológiai sort dolgozom ki, s ha úgy adódik meg is tervezem a legyártandó munkadarabot. Nálunk éppen ezért nagyon fontos, hogy, aki hozzánk tanulónak jelentkezik, az használja a fejét, gondolkodjon, legyenek ötletei, ugyanis az alkatrész nálunk csak végtermék, az odáig vezetô utat magunknak kell bejárni, kidolgozni. Sokrétû ez a szakma, állandó tanulást igényel.

Az általuk végzett minôségi munkának köszönhetôen folyamatosan nô a megrendelôik köre, elsôsorban német nyelvterületrôl. S egyáltalán nem jelent hátrányt, hogy Mecseknádasdon van a székhelyük és nem egy nagyobb településen, ugyanis a partnereikkel e-mailben tartják a kapcsolatot, s a mûhelyükbôl kikerülô, a legmagasabb követelményeknek is megfelelô alkatrész a védjegyük. Annak érdekében, hogy a megrendelôik elvárásainak mindinkább eleget tegyenek, folyamatosan fejlesztenek. Az elmúlt esztendôben pályázati források felhasználásával Hidason az iparterületen raktárt építettek, valamint új gépet vásároltak a mecseknádasdi üzemükbe.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

KLASZTER

A TeGaVill Kft. sikeres megjelenése az AGROmashEXPÓ-n A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) tagja, a TeGaVill Kft. sikeresen szerepelt a január végén megrendezett agrárszakmai csúcsrendezvényen, az AGROmashEXPÓn.

A 33. AGROmashEXPO, valamint a vele egy idôben rendezett AgrárgépShow, Magyar Kert és Szôlészet Pincészet szakkiállításra közel 300 kiállító hozta el termékeit, szolgáltatásait. A 36 ezer négyzetméteren (gyakorlatilag a HUNGEXPO tejes területén) megvalósult kiállításon és vásáron számos üzlet köttetett, a kiállítóktól érkezett elôzetes adatok szerint több milliárd forintos nagyságrendben.

A DDGK alapító tagjának, a TeGaVill Kft.-nek tevékenységi köre magában foglalja a tisztító-, szárító-, tároló-, hûtve tárolós-, uszálytöltô-, keverô-, malom-, vetômag-, brikett-, pelletés biomassza-technológiákat, a terve-

zéstôl a kivitelezésig, a betakarítástól a feldolgozásig. A kft. a kiállításon a 4 nap alatt közel 90 egyeztetô megbeszélést folytatott. A TeGaVill Kft. 100 nmes standján az azonos tulajdonú, de két különbözô profilú cég osztozott, nagyobb részen a TeGaVill Kft., kisebbik részen pedig a Tega-Led Kft. jelent meg.

TeGaVill Kft. kiállított gépei: ● Praktik-Mag, Tisztító rosta 40-60 t/h ● Praktik-Mag Farmer Ciklon Tisztító rosta 1-2 t/h ● Transzport ventilátor, TRV-600 Tega-Led Kft. kiállított termékei: ● Napelem tábla ● Fogyasztás összehasonlító berendezés

Benchmarking Klubülés újra a DDGK-ban A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) 2015. február 19-én tartja 19. Benchmarking Klubülését ezúttal Zalaszentivánon, ahol klasztertagunk, a Sampo Kft. telepített marhavágóhíd technológiáját tekintik meg, mely Magyarország legnagyobb kapacitású marhavágóhídja.

Az üzem kapacitása 15 vágás/órától 20-25 vágás/óráig terjed, ami a napi 250 vágást is elérheti, a legmagasabb szintû minôségi követelmények biztosítása mellett.

A vágóhíd technológiájának tervezését, gyártását, telepítését a Sampo Kft. végezte el, 2014. október 14-én került átadásra az új vágóhíd technológia. Több nemzetközi ellenôrzô szervezet (pl. SAI GLOBAL) elismerte magas szintû tevékenységüket, amelyrôl tanúsítvánnyal is rendelkeznek.

A gyárlátogatást követôen, a Benchmarking Klubülés további részében a Sämling Kft., képzéssel, felnôttképzéssel és szakmai tanácsadással foglalkozó cég mutatkozik be, ugyanis az ülés aktuális fórum témája – melyrôl a klasztertagok megosztják a tapasztalataikat, tudásukat, véleményüket – az oktatás, képzés, tréningek, nyelvi képzések, iskolai-, szakintézményi-, egyetemi kapcsolatok, együttmûködések.

●

●

Közvilágítási led fényforrások, Ledes ipari harangok, Ledes reflektorok Szél generátor (Lakics Kft. fejlesztése)

Díjesô a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben Tisztelt Díjazottak!

Kedves Klasztertagok! Ôszinte és nagy örömmel gratulálok a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter nevében — Seres László úrnak Az Év Üzletembere Díjhoz, — Kleisz Zoltán úrnak az Angster József Díjhoz, — Hirth Ferenc úrnak az Életmû Díjhoz, — Áman Mihály úrnak a Baranya Megyei Innovációs Díjhoz, — Strausz János úrnak a Baranya Megyei Innovációs Díjhoz, melyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Ünnepi Küldöttgyûlésén vehettek át.

Megtisztelô számomra, hogy közös értékek alapján olyan közösség tagja lehetek, amelynek tagjai munkájuk, példájuk, és teljesítményük alapján joggal érdemelik ki a Kamara, és ezzel együtt Pécs üzleti közösségének elismerését.

A jó, és szép példák alapján is kívánok mindannyiunknak sikeres, eredményes munkát!

Dr. Hüse István, klaszterelnök

34

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Kamu János – Ford Mondeo 2.0 A bôrdíszmûves termékek és üzleti bôrtáskák gyártásával és importjával foglalkozó Blázek és Anni Kft. ügyvezetô tulajdonosa, az FX Autóház új Ford Mondeójának legnépszerûbb változatát, a jól felszerelt dízel kombit próbálta ki.

— Jól oldották meg a nehéz feladatot a Ford formatervezôi, a mindenki által jól ismert Mondeo sziluettet sikerült úgy megtartani, hogy szebb és dinamikusabb autót rajzoltak. A hagyományos izzóval szerelt lámpák is nagyon szépek, bár a LED-es adaptív fényszórókért biztosan szívesen kifizetném a felárat. Jól mutat az angol sportkocsikra emlékeztetô hûtômaszk, és arányos a kerekek mérete is. Feltûnt, hogy nem túlságosan peresek a gumik, ez biztosan kényelmesebbé teszi az autót, mintha sportos abroncsokon gurulna.

— Sikerült leplezni a dizájnnal, hogy valójában mekkora autóról van szó?

— Jó értelemben véve látszik, hogy nagy a Mondeo, de ez a tömeg harmonikus egységet alkot. Akár azt is mondhatnánk, hogy sportos, de persze csak annyira, amennyire egy ilyen nagy kombi sportos lehet. Mindössze egyetlen dolog hiányzik az autóról, a lökhárítót és az ajtókat védô betétek, ezek híján könnyen sérülhet a fényezés. Igaz, a probléma nem egyedi, a mai autók többségén nincsenek rajta ezek a csíkok, a szépség általában legyôzi a praktikumot.

— Praktikusan választ, amikor új autót vásárol?

— A praktikum, a korrekt szervizháttér és az európai gyártás az elsôdleges szempontok a választásomnál.

Amerikai és japán autót nem vásárolnék, igyekszem támogatni az európai ipart. A dízeleknél jobban kedvelem a benzinmotorokat, így a Mondeóból is az 1.5-ös Ecoboostot választanám, 160 lóerejével az is remek motornak tûnik.

— Pedig a Mondeo a dízellel igazán népszerû, fôleg ezzel a két literes TDCI-vel.

— Nem csodálom, igazán harmonikus a tesztautó. Annyira csendes, hogy nehéz leleplezni, hogy nem benzinnel megy. Tudja a szokásos dízel erényeket, nyomatékos és takarékos, igazi utazóautó vele a Mondeo.

— Ha már praktikum akkor összkerékhajtás? Újdonság a Mondeóban, hogy már az is rendelhetô.

— Egyértelmûen azt választanám, bár a katalógust böngészve elgondolkodnék a hibriden is, nagyon ígéretesek a mûszaki adatai.

— Az utastérbe is jutott az újdonságokból, az én kedvencem a hátsó övlégzsák, amit a Ford szerelt elsôként az autóiba.

— Nagyon hasznos extra, jó, hogy a Ford nem feledkezett el a hátul ülôk védelmérôl sem. A kisgyerekek csak itt ülhetnek az autóban, ôket nem könnyû megvédeni a hagyományos légzsákokkal, így az övlégzsákot hasznos fejlesztésnek tartom. Sok ötletes extra van ezen felül is a kocsiban. Nagyon tetszik az automatikus parkolórendszer, hiába a tolatókamera, ekkora autóval nem könynyû helyet találni. Ráadásul olyan szûk résekbe is bepréseli magát a kocsit, ami mellett a sofôrök nagy része lemondóan elmenne. Sajnos nincs a tesztautóban,

de érdekes lehet a masszázsülés is. Az adaptív tempomat a biztonságot növeli, bár hozzáteszem, hogy én a klasszikus tempomatot sem szeretem, számomra álmosítóvá teszi a hosszú utakat a tétlenség. Ötletes kiegészítô a tanksapka nélküli üzemanyagtöltô nyílás, ráadásul egy mechanikus furfangnak köszönhetôen nem is lehet rossz üzemanyagot

FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-226 ● www.fordfx.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

AUTÓTESZT

TDCI Titanium

tankolni, nem is értem, miért nem ilyen van minden autóban.

— Az utastér anyagai milyenek? Ön szakmai szemmel is meg tudja ítélni, hiszen némiképp hasonlóak a kihívások egy autógyártó és az ön cégének munkája közt, mindketten hosszú évekre szóló termékeket gyártanak.

— Van olyan táskánk, amit 20 éve megelégedéssel használ a tulajdonosa, és egy autóban használt anyagnak is sokszor hosszú évtizedekig kell szolgálnia. Dolgoztam egy amerikai bôrgyárban, ahol a Fordnak is készítettünk kárpitokat, így jól ismerem a szakmának ezt a szeletét is. A Mondeo anyagai nagyon igényesek, kiváló minôségûek, és a beépítésük is szép munka. Látványosak a mûszerek is, a kombinált analógdigitális mûszeregység nagyon mutatós, és informatív.

— Egy Mondeóban nem az a kérdés elég e a hely, hanem az, hogy jól osztották e el a teret?

— Itt sem hibáztak a mérnökök.

Elöl-hátul annyira tágas a Mondeo, hogy nem is értem mi szükség van a vezetôülés kiszálláskor motorral hátracsúszó, egyébként nagyon elôzékeny, funk-

ciójára. Nemcsak tágas az autó, hanem élhetô is, sok tárolóhely van minden ülésnél, és ezek használható méretûek.

A csomagtér is óriási, ráadásul a pótkeréknek is jutott hely.

— A kényelemhez a jó futómû is hozzátartozik, a Mondeóról eddig is tudtuk, hogy sportos, de mennyire kényelmes?

— A kerekek láttán már sejtettem, hogy jó a Mondeóban utazni, de még annál is kényelmesebb, mint vártam. A pontos, precíz irányítás mellé pompásan hangolt rugózást is kapunk, így még a pécsi utakat is simává varázsolja az autó.

— Autóvásárláskor döntô kérdés lehet, hogy mindezt mennyiért nyújtja a kocsi, milyen a Mondeo ár-érték aránya?

— A felszereltséget és a bevezetési egymilliós kedvezményt figyelembe véve úgy gondolom ebben a versenyszámban is nagyon jól szerepel az új Mondeo. A titkos favoritom itt is az 1.5ös benzines lenne, a 6.5 milliós nyitóár nagyon jól hangzik.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1997 cm3 Maximális teljesítmény: 150 LE 3500/min Maximális nyomaték: 350 Nm 2000-2500/min Saját tömeg: 1597 kg Csomagtartóméret: 525 l Maximális sebesség: 210 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9,4 s Átlagfogyasztás: 4,5 l Akciós alapár (2.5 TDCI Trend): 7.250.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Trend): elsô- függönyés oldallégzsákok, térdlégzsák, ESC menetstabilizáló, visszagurulásgátló, automata klímaberendezés, tempomat, fedélzeti számítógép, start/stop rendszer

36

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája A lett EU soros elnökség gazdasági prioritásai Lettország 2015. január 1-jén vette át hat hónapra az Európai Unió soros elnökségét. Lettország az elôzô elnökségi ciklust ellátó Olaszországgal, valamint az elnökségben soron következô Luxemburggal alkotja az Európai Unió elnökségi trióját. Az unióhoz 2004-ben csatlakozott balti állam elôször látja el a tagországról tagországra szálló elnöki tisztet. Az elnökségi program prioritása a versenyképes, digitális, és a nemzetközi színtéren erôs és elkötelezett Európa megteremtése.

A soros elnökségi feladatok legnagyobb hányadát mindig az EU aktuális napirendje határozza meg, amelynek egy része kiszámítható, egy része pedig spontán, az aktuális események függvényében alakul ki.

Lettország esetében a Charlie Hebdo merényletek következtében reflektorfénybe került a terrorizmus elleni fellépés, a véleménynyilvánítás szabadsága és a bevándorlás politika is.

A lett elnökségnek nincs könnyû feladata. Az Európai Unió gazdasága jelenleg stagnál, komoly erôfeszítés és együttmûködés szükséges ahhoz, hogy sikerüljön újra lendületbe hozni azt. Ezt nehezíti az Európai Unió és Oroszország között kiélezôdött konfliktus, mivel a legnagyobb arányú orosz lakossággal rendelkezô államként Lettországnak kezelnie kell az ukrán válság és az orosz embargó külpolitikai következményeit is.

A 2015 májusában megrendezésre kerülô rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó érzékeny pontja a hat hónapos elnökségnek, mivel az esemény apropója, hogy szorosabbra fûzzék a kapcsolatokat a volt szovjet tagköztársaságokkal, köztük Ukrajnával, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával és Örményországgal.

A versenyképesség fellendítésének elsôdleges eszközeiként a lett elnökség a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedés ösztönzését, a magán- és állami beruházások beindítását, az egységes piac megerôsítését, az ipar versenyképességének elôsegítését és a szolidáris, biztonságos „Energia Unió“ megteremtését nevezték meg programjukban. Lettországot ezzel kapcsolatos munkájában segítheti, hogy maga is súlyos gazdasági válságon ment keresztül 2009-ben, amelybôl mára kilábalt, sikerült újra növekedési pályára állítaniuk a gazdaságot (stabil 4 százalékos növekedés) és a munkanélküliség is csökkent.

Beruházási csomag – A fél év végére kellene mûködôképessé válnia a 315 milliárd eurós beruházási csomagnak, amelyet Jean-Claude Junker európai bizottsági elnök még tavaly novemberben jelentett be. Az ambiciózus terv elindításához az Európai Unió tanácsának és az Európai Parlamentnek rekordtempóban kell jóváhagynia jogszabályokat. Felállításra vár az Európai Stratégiai Beruházási Alapja (European Fund for Srategic Investments/EFSI). ● Belsô piac megerôsítése – akadályok további csökkentése, még hatékonyabb és célzottabb szabályozás, Single Market Act II, szolgáltatások belsô piacának ösztönzése.

Energia Unió létrehozásáról szóló tárgyalások megkezdése ● TTIP – Az az EU-USA szabad kereskedelmi tárgyalásokat az európaiak 2015 végéig szeretnék lezárni.

Ami kimondottan a kis- és középvállalkozásokra irányuló intézkedéseket illeti, a lett EU elnökség kiemelt figyelemmel kíséri a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Sall Business Act) felülvizsgálatát.

A finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is az egyik legjelentôsebb probléma a KKV-k számára, ezért az elnökség támogatja a COSME és a Horizont 2020 programok vállalkozói „kiszolgálását”. A lett elnökség elsô alkalommal szervezné meg az „Innovatív Vállalkozások Hete” rendezvényt, amelynek célja, hogy népszerûsítse az elérhetô pénzügyi eszközöket a kis- és középvállalkozások, valamint a közvetítôi szervezetek körében.

Az elnökség kiemelt prioritásként kezeli a szervezett utazásról szóló uniós irányelv (Travel Package Directive) felülvizsgálatát is, amelynek alapvetô célja a fogyasztóvédelem megerôsítése a turizmus területén. Ez jelentôs adminisztratív teherrel járhat a hotel szektor számára.

A lett elnökség továbbá szeretné megkezdeni a tárgyalásokat a termékbiztonság és piaci felügyelet területén, valamint lezárni azt az uniós védjegyrendszert illetôen.

Az üzleti titok irányelv is megállapodásra vár, így a jelenlegi tagállamonként eltérô szabályozást egy egységesebb védelem válthatná fel az Európai Unióban. Az üzleti titokra vonatkozó tagállamonként eltérô szabályozás visszafogja az unión belüli üzleti együttmûködést és hátráltatja az innovációt, ugyanis a cégeknek számolniuk kell azzal, hogy nem tudnak ötleteik, illetve kutatási eredményeik megfelelô védelmérôl gondoskodni. A károsult cégek igényérvényesítését az is megnehezíti, hogy a piaci szereplôk nem feltétlenül ismerik, hogy milyen szabályok vonatkoznak az üzleti titok védelmére az unió egyes tagállamaiban. A helyzetet jól érzékelteti, hogy jelenleg magára az üzleti titok fogalmára sincs egységes definíció. Fontos megemlíteni még az egyszemélyes korlátolt felelôsségû társaságra (Single Member Company) vonatkozó jogszabály-javaslatot, amelynek célja, hogy megkönnyítse a külföldi vállalkozásalapítást.

A digitális egységes piac kiépítését is kiemelten kezelik elnökségük során, különös figyelmet fordítva az adatvédelemre, a kiberbiztonság erôsítésére és az e-szolgáltatások általános terjesztésére. A rohamosan fejlôdô információs technológiák egy●

részt példátlan lehetôségeket biztosítanak az Európai Unió fenntartható növekedésére, másrészt olyan kihívásokat is teremtenek, melyek leküzdése elengedhetetlen e lehetôségek kiaknázásához. A digitális Európa célkitûzés megvalósításához a lett elnökség fontos feladatának tekinti az adatvédelem továbbfejlesztését, a telekommunikációs piaci csomag kidolgozását (egyensúlyteremtés a magas minôségû szolgáltatások és a fogyasztók számára ésszerû költség között), valamint az Egységes Digitális Piac kialakításáról szóló tárgyalások megkezdését (ez utóbbi magában foglalja az online határok megszüntetését, a bizalomépítést, a korlátozások fölszámolását, a hozzáférés és kapcsolat biztosítását, a digitális gazdaság kialakítását).

A tevékenységek harmadik célterülete a külpolitika. Riga elkötelezett az erôsebb nemzetközi fellépés mellett, a félév során többek között napirendre kerül a keleti partnerség és az Európai Szomszédságpolitika felülvizsgálata, az EU-Közép-Ázsia Stratégia továbbvitele (biztonság, határmenedzsment, energiakészlet kérdéskörei), a 2015 utáni idôszak Milleneumi fejlesztési céljainak áttekintése (fenntartható fejlôdés, nemek közötti egyenjogúság), az uniós polgárok biztonságának biztosítása (terrorizmus elleni küzdelem, új belsô biztonsági stratégia kidolgozása, a migráció nyomon követése, Ebola leküzdése), valamint az Unió bôvítése melletti elkötelezettséget.

A becslések szerint a lett elnökség mintegy 70 millió euró (22 milliárd forintot) kiadással jár. Lettország azt reméli, hogy a hat hónap alatt rendezett konferenciák és magas szintû látogatások ismertebbé teszik az 1,9 milliós lakosságú országot, és javulni fog Lettország nemzetközi megítélése. ● 2012-ben a lett gazdaság legjelentôsebb ágazatai a következôk voltak: a nagy- és kiskereskedelem, az áru- és személyszállítás, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (30,0%), az ipar (19,5%), valamint a közigazgatás, a honvédelem, az oktatás és az egészségügyi és szociális ellátás (14,0%). ● A lett termékek elsôdleges felvevôpiaca Oroszország, Litvánia és Észtország, ami pedig az importot illeti, Lettország fô kereskedelmi partnere Litvánia, Németország és Oroszország. ● Lettország 2015. január 1-je óta az euró övezet tagja. ● Az Európai Bizottság lett tagja Valdis Dombrovskis, aki az euróért és a szociális párbeszédért felelôs alelnök.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

37

NAV

A kiutalás elôtti általános forgalmi adó ellenôrzések tapasztalatai

Ki nem fizetett munkabérek kényszertörlési eljárásban A kényszertörlés a magyar jogrendszerben 2012. márciusától létezô olyan jogutód nélküli megszûnési forma, amelynek célja elsôsorban az, hogy a vagyontalan cégek gyorsan és rendezett módon kivezetésre kerüljenek a vállalkozói szférából.

2014. július 1-jétôl a kényszertörlés alá került cégek munkavállalóinak fokozottabb érdekvédelmét szolgálva újabb módosítás jelent meg a törvényben.

Amennyiben a Cégbíróság egy gazdasági társaság kényszertörlési eljárásának megindítását rendeli el, felhívást tesz közzé mindazok számára, akiknek a céggel szemben követelésük van. Az érdekeltek a követeléseiket 60 napon belül jelenthetik be a Cégbíróságnak. A lehetséges követelések közé tartozik a volt munkavállaló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése, ki nem fizetett munkabére is.

A cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény vonatkozó szabályai szerint a kényszertörlési eljárás során a vezetô tisztségviselô köteles a kényszertörlési eljárást elrendelô végzés közzététele napjától számított 20 napon belül a kényszertörlési eljárás alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás kezdô idôpontjáig esedékes munkabért kifizetni. Gyakori eset azonban, hogy ez nem történik meg.

Ilyenkor a vonatkozó szabályok szerint, amennyiben a munkavállalói bejelentés megtörtént, a Cégbíróság a felszámolói névjegyzékbôl kijelöli az elmaradt munkabér rendezésére jogosult személyt, az úgynevezett Bérgarancia biztost. A biztos feladataira és felelôsségére egyebekben a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók.

A kijelölt biztos intézkedését követôen kerül sor az elmaradt munkabérek kifizetésére. Amennyiben a cég vagyonában erre elegendô fedezet nincs, a kifizetés az állami költségvetés terhére, a Bérgarancia Alapból történik.

A bérgarancia biztos feladatai közé tartozik továbbá, hogy a volt munkavállaló részére kiállítja a szükséges, munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb igazolásokat is.

A kijelölt biztos eljárása jelentheti tehát a garanciát arra, hogy a késôbbiekben már nem tudnak a cégek úgy megszûnni, hogy a munkaviszonyok rendezetlenül maradnak.

Baranya megyében a 2014. évi tapasztalatok alapján az általános forgalmi adó visszaigénylést tartalmazó bevallást benyújtó vállalkozások túlnyomó többsége szabályosan mûködött. Könyveik, nyilvántartásaik, bizonylataik rendben voltak, a revízió során együttmûködô magatartást tanúsítottak. Ebbe az adózói körbe tartoztak azok az általában visszaigénylô pozícióban lévô vállalkozások, amelyek a belföldi beszerzéseik után áfa levonásra voltak jogosultak, azonban olyan belföldi termékértékesítést végeztek, amely esetében a megrendelô köteles az adó megfizetésére, vagy Közösségi értékesítést folytattak, illetve normál áfa kulcs alá esô beszerzéseik mellett kedvezményes adómérték mellett értékesítettek belföldön. Esetileg igényeltek vissza általános forgalmi adót azok a társaságok, egyéni vállalkozók, amelyek beruházásokat hajtottak végre, illetve amelyek gazdálkodása szezonális jellegû, így idôszakonként elôfordul nagyobb összegû készletfelvásárlás.

Azon adózók jelentôs része, melyeknél a revízió szabálytalanságot tárt fel, pusztán jóhiszemû téves jogértelmezés miatt járt el szabálytalanul. Tipikus esetekben az adózók nem a jogszabály által meghatározott teljesítési idôpontnak megfelelô bevallásban szerepeltették a kimenô és bejövô számlák áfa tartalmát, vagy az arányosításra, a rész-számla kibocsáthatóságának feltételeire vonatkozó rendelkezések értelmezésében tévedtek, illetve egy-egy ügylettel kapcsolatban tévesen ítélték meg, hogy az az ÁFA törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem. Elôfordult többször az is, hogy az áfa törvény hatálya alá nem tartozó ügyletrôl – pl. földtulajdonosi közösség tagjának „garantált hozamként” kifizetett összegrôl, közterület-foglalással kapcsolatos engedély kiadása során megvalósult közhatalmi tevékenységrôl – készült számla felszámított adó tartalmának jogszerûtlen levonása került megállapításra a számla befogadójánál.

Adóhiányt okozott az a helytelen számlázási gyakorlat is, melynek során a selejt termékekrôl nem az eredeti számla került utólag helyesbítésre, hanem egy negatív adóalapot és áfát tartalmazó új számla kiállítása történt meg. A tapasztalatok szerint az adózók számára továbbra is nehézséget okoz az ingatlan értékesítések szabályszerû elszámolása, gyakori a helytelen részszámlázás.

Vissza-visszatérô probléma a nonprofit egyesületek esetében a bejövô számlák áfá-ját érintô arányosítás elmaradása is.

Esetükben az alapszabályban lefektetett cél szerinti tevékenység nem minôsül adókötelesnek, az esetlegesen folytatott vállalkozási tevékenység nem eredményez automatikus levonási jogosultságot. Vizsgálni szükséges minden beszerzési számla esetében a felhasználás arányát a vállalkozási és a nem vállalkozási cél tekintetében.

A fenti esetekben a helytelen gyakorlat szabályossá tételérôl az adózók legtöbbször már az ellenôrzés folyamán intézkedtek.

38

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Lehetôségek tárháza – így mûködik nemzetközi szinten a partnerkeresés A kamara és az Enterprise Europe Network (EEN) pécsi irodája szervezésében március 10-én betekintést nyerhet a hálózat ingyenes nemzetközi partnerkeresô adatbázisának mûködésébe és használatába. Vegye kézbe vállalkozása sorsát!

Az EEN 54 országban van jelen mintegy 600 irodával. Ezek közül az egyik a pécsi, amely a Dél-Dunántúl képviseletét látja el. Ha vállalkozása fejlesztéséhez üzleti, technológiai, vagy K+F partnert keres, nálunk jó helyen jár.

A nemzetközi piacon való megjelenést tervezô vállalkozások igen kis mértékben használják ki az Enterprise Europe Network hálózat ingyenesen elérhetô partnerkeresô adatbázisát.

Sokszor találkozunk olyan vállalkozókkal, akik éves díjat fizetnek hasonló, de szinte soha nem mûködô szolgáltatásokért. Fel kell számolnunk az illúziót, hogy egy vállalkozó helyett egy „ügynökség” talál majd megfelelô partnert.

A rendszer használatához elengedhetetlen a vállalkozásban az angol nyelvtudás, így a képzést azoknak szánjuk, akik megfelelô szinten bírják az angol nyelvet.

Amit a képzés során elsajátíthat: ● Mi is ez a nemzetközi partnerkeresô adatbázis (POD – partnership opportunies database)? ● Mire jó ez az adatbázis? ● Hogyan készül a partnerkeresésre alkalmas ajánlati/keresési profil? ● Hogyan mûködik a rendszer? ● Miben segíthet a hálózat? ● Milyen pénzügyi lehetôségek vannak? Az EXIM Bank tájékoztatója.

Mit hozzon magával? laptopot, ● üzleti/technológiai igényét vagy ajánlatát, vagy elképzelését. ●

Mindez mennyibe kerül?

Regisztrált vállalkozások számára 2000 Ft+Áfa. Önkéntes kamarai tagok számára díjmentes.

Idôpont: 2015.03.10. 13:30 - 16:00 Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ, Oktató terem. 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Jelentkezési határidô: 2015. 03. 06.

A részvételi díjat a rendezvényre regisztrált, de nem résztvevô vállalkozások számára is kiszámlázzuk.

TECHNOLÓGIAI PROFILOK Cím: H2020-ICT-2015: Kollektív tudatosságnövelô platform a levegôszennyezés témában POD referenciaszám: RDGR20141127001 Kivonat: Egy görög cég kutatócsoportja pályázatot készít egy, a levegôszennyezéssel kapcsolatos lakossági tudatosságnövelô platform létrehozása témában. A platform célja, hogy lehetôvé tegye a közösségek számára a levegôminôséggel kapcsolatos adatok gyûjtését, monitorozását, analizálását, vizualizálását, és az online közösségi hálózatok, mobil applikációk és a gamification technológiákban rejlô erô kiaknázására buzdítsa a polgárokat. A kutatócsoport aktivista csoportok, kutatóintézetek, egyetemek és KKV-k együttmûködését keresi.

Cím: PS-H2020-FTIPilot-2015: Kórházak, laboratóriumok és orvosi mûszergyártók jelentkezését várják egy, a gerincferdülés korrigálására használható neurostimulátor validálására POD referenciaszám: RDES20150128002 Kivonat: Egy spanyol cég pályázatot ad be a H2020-FTIPilot-2015-1 keretében. A „StimulAIS“ projekt fô célja a gerincferdülés korrigálására létrehozott neurostimulátor eszköz gyártása és validálása az új európai szabályozások szerint.

Az eszközt az FP7-es keretprogramban fejlesztették ki. Kórházak, homologizált laboratóriumok és aktív beültethetô orvostechnikai eszközöket gyártó cégek jelentkezését várják.

Cím: Babaruhába építhetô hangérzékelôt keresnek POD referenciaszám: 13 BE 0427 3SON Kivonat: Egy flamand szervezet szenzorokkal ellátott babaruhákat fejleszt a babák tevékenységének és viselkedésének elemzésére. Olyan érzékelôt és hozzá kapcsolódó szoftvert keresnek, mely képes elemezni a babák hangját.

Együttmûködési formák: licence megállapodás vagy kereskedelmi megállapodás mûszaki támogatással.

Cím: High quality production of modular anaerobic digestion system. Partnert keresnek moduláris anaerob emésztôrendszer magas minôségû gyártására POD referenciaszám: 12 GB 403U 3Q5K Kivonat: Egy brit mérnökcég kifejlesztett egy moduláris anaerob emésztôrendszert, melynek installálása egyszerûbb és gyorsabb a versenytársaiénál. Jelenleg az Egyesült Államokban folyik a gyártás, de a brit cég költségkímélés okán áthelyezné azt az EU-ba. A vállalkozás olyan partnereket keres, melyek a kívántnak megfelelô szinten képesek elôállítani a modulokat polietilén présfúvás megmunkálással vagy új anyagok/eljárások kifejlesztésével.

ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ÉS K+F PROFILOK POD azonosító: BRPL20141023001 Kivonat: Minôsített vetômagok kereskedelmével és mezôgazdasági tanácsadással foglalkozó lengyel vállalkozás keres megbízható beszállítót garantáltan genetikailag nem módosított kukorica vetômag szállítására.

POD azonosító: 20111114027 BR Kivonat: Elektronikus zárak, és ajtó-kiegészítôk gyártásával foglalkozó török vállalkozás keres elektronikus hotel zár rendszereket forgalmazó partnereket Közép- és Kelet-Európában.

POD azonosító: 20130522009 BR Kivonat: Társasjátékok fejlesztésével foglalkozó szlovén vállalkozás keres joint venture partnereket eredeti termékek továbbfejlesztésére. A potenciális partner már rendelkezik üzleti forgalomban is kapható, népszerû társasjátékkal.

POD azonosító: 20121109018 BR Kivonat: Tésztagyártással foglalkozó romániai vállalkozás keres teljes kiôrlésû liszt, valamint tojás beszállítására forgalmazót vagy termelôt.

További üzleti, K+F és technológiai profilok a http://pod.pbkik.hu/ oldalon.

Ha valamelyik profil felkeltette érdeklôdését, vegye fel kapcsolatot munkatársainkkal (enagy@pbkik.hu vagy gcsaszar@pbkik.hu) Érdekli, hogyan mûködik a nemzetközi partnerkeresés? Jelentkezzen képzésünkre! www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu