Dél-Dunántúli Gazdaság XVII. évfolyam 4. szám

XVII. évf. 4. szám, 2015. május 8.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Bács-Kiskun megyei melléklet

Mûködô ötletek

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

SAJTÓKÖZLEMÉNY Befejezôdött a Terra Ungheria Kft. kerámiagyártó üzemének bôvítése

Dél-Dunántúli Gazdaság

Télen, nyáron kulturáltan!

Pécsi Kereskedelmi Központ

Sikeresen befejezôdött a „Terra Ungheria Kft. kerámiagyártó üzemének bôvítése” címû DDOP-1.1.1/D-14-2014-0019 azonosító számú projekt.

A pécsváradi Terra Ungheria Kft. 14,59 millió forintos uniós támogatást kapott kerámiagyártó üzemének bôvítésére az Új Széchenyi Terv Dél-dunántúli Operatív Programjának keretén belül.

A beruházásnak köszönhetôen a vállalkozás rendelkezésére áll egy nagyobb gyártóterület, melyben új munkahelyek teremtését is vállalta.

A Projekt célja az új üzemcsarnok felépítése, a gyártó terület bôvítése volt, mely által a megnövekedett, rövid határidejû, nagy darabszámú projekt megrendeléseit kívánja kiszolgálni. Ezek a megrendelések rövid gyártási határidôvel érkeznek, általában extra nagyméretû, 100-150 cm átmérôjû és magasságú kerámia edények megrendelése. A megrendelési határidô a legtöbb esetben rövid, mert kerámiáit már az ingatlan beruházások határideje elôtt le kell szállítani. A nagyméretû kerámiák Kína Hyatt szállodaláncában és a Maldív-szigeteken már sok-sok szállodát díszítenek.

TERRA UNGHERIA Kft. 7720 Pécsvárad, Ipartelep 1.

Tel.: +36 72 565-055 e-mail: leemans.tu.hu www.tu.hu

Bérelhetô irodák Konferencia terem • Étterem 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100

Vállalkozói Hogyan válasszunk alvállalkozót? sarok

!

A legutóbbi, kiszervezésrôl szóló cikk után felmerült egy kérdés: hogyan válasszam ki a megfelelô alvállalkozót?

Mivel egy jól kiszervezett tevékenység komoly terheket tud levenni a cég válláról, így ehhez szeretnék néhány szempontot adni.

Szakmai megfelelôség, referenciák Egyértelmûnek tûnik, de a gyakorlat során sokszor ez sem könnyû kérdés. Egy-egy feladatra sok alvállalkozót is találhat. Melyikük a legjobb?

Elôször is ismerkedjen meg néhány jelölttel. Nézze meg a weboldalát, eddigi munkáit. Ebbôl két dolgot tud leszûrni: 1. Mennyire jó szakmailag? Eléri-e azt a színvonalat, amelyre Önnek szüksége van? Ha nem biztos az eredményben, akkor beszéljen a legjobb jelöltekkel. Ez fontos lépés, hiszen sokáig dolgoznak majd együtt.

2. Mennyire megfelelô a stílusa, munkamódszere? Lehet, hogy szakmailag jó, de nem illeszkedik az Ön cégéhez, stílusához, munkamódszeréhez.

A tipikus hiba: ismerôs ismerôse legyen a kiválasztott. Természetesen nem az ismerôs ajánlásával van a baj. Sôt elônyt jelent a megbízható referencia, tehát számba kell venni. Csupán annyit érdemes megtenni, hogy egy piaci kitekintéssel ellenôrizze az ajánlott alvállalkozó feltételeit. Ezután biztos lehet abban, hogy jól döntött.

Az összhang A szakmai szempontokon túl ott az a bizonyos kémia. Röviden: tud-e együtt dolgozni a kiszemelt céggel, vállalkozóval? Megértik-e egymást egy egyeztetésen? Azonos nyelvet beszélnek-e?

Elsô ránézésre ez is egyszerûnek tûnik, de sokszor elôfordul, hogy egyébként szakmailag jó szakemberek között nem mûködik a közös munka, egyszerûen más a stílusuk, egyéniségük.

Ha ezzel áll szemben, döntenie kell: megéri-e a sokkal több egyeztetés, esetleg feszültség, vagy inkább keres mást?

Az íratlan szabály itt is az, mint például egy ruhánál. Ha már elgondolkodik azon, hogy kell-e ez Önnek, akkor ez a kétség megér egy alaposabb átgondolást, esetleg érdemes más lehetôséget is keresni.

Harman Tibor

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori Innováció = jövô

4–9

Mesterképzés Pincér- és szakácsmestereket avattak

10–11

Pályaválasztás

12–13

Kamarai hírek

14–15

Díjazottak Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj Hella ’91 Kft. Kiváló Kamarai Munkáért Díj Opauszki László Az Év Kereskedôje Díj Szabó Zsolt Szakképzési Díj Pál István, Rendeczki Lajos Liszácz Mihály Az Év Kézmûvese Díj Zsoldos Dezsôné Bács-Kiskun megyei melléklet

16

17 18 19 19 20–21

A hónap üzletembere: Miszler Miklós

22

Vállalkozás

23

Kreatív ipar

24–25

Önindító

26–27

Mesterképzés – Gondos János Attila

28

Tanulószerzôdés – Nemeskéri Réka

26

Ötletbörze

29

Munkavédelem

10–11. oldal Pincér- és szakácsmestereket avattak

Innovációs elismerés a Strauss Metal Kft.-nek

30–31

15. oldal

Autóteszt 32–33 Gaál Dóra – Suzuki Vitara 1.6 GL+ Új tagjaink

34

Idegenforgalom

35

Enterprise Europe Network

36

NAV

37–38

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A hónap üzletembere: Miszler Miklós

22. oldal Javaslat Pécs város gazdaságának fejlesztésére a 2015–2016-os évekre

Autóteszt: Gaál Dóra Suzuki Vitara 1.6 GL+ 32–33. oldal

29. oldal

4 Az országos kamarai innovációs rendszer és az Enterprise Europe Network nemzetközi aktivitásai mellett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara igyekszik a helyi vállalkozási igényeknek megfelelôen szakmai tanácsadásokat nyújtani, innovatív projektek elindulását segíteni. A közeljövôben indul a Fejlesztôk Fóruma, amely remek terepe lesz a kkv-k innovációs fejlesztései egyeztetésének. A kamara folyamatosan együttmûködik az egyetemmel az Innovációs Paktum alapelvei mentén és egy pályázati program, a Tudáspark keretében. Ez utóbbi célja az egyetemi KFI-rendszer dinamizálása, a kutatói projektek ipari felhasználásának elôsegítése és nemzetközi piacok teremtése. ÁMAN Mihály, a kamara innovációs alelnöke folytatja a sort, hogy még milyen tevékenységet végeznek az innováció területén: — H2020 pályázati tanácsadást tartunk, az immáron beadott baranyai H2020 SME Instrument segítségével. Iparjogvédelmi központunkban heti 2-3 tanácsadást indítunk szellemi eszközmenedzsment, iparjogvédelem témákban a helyi cégek számára. Aktívan dolgozunk az egyre nehezebb makro-környezet és a folyamatosan romló baranyai gazdasági helyzet mellett. Az innovációs fejlesztések alapja egy megbízható és prosperáló gazdasági ökoszisztéma, amely sajnos Baranyában már évtizede hiányzik.

A kkv-k helyzete nehéz, az innovációs fejlesztések sokszor szükségességük ellenére is a döntési rangsor hátulján helyezkednek el, de a kamara és az innovációs csapat – kiegészítve a testületi tagvállalkozásokkal – töretlenül dolgozik a helyi kutatás-fejlesztés eredményességének javításán.

— Milyen a vállalkozások aktivitása az innovációt tekintve? Melyek a buktatói ennek a tevékenységnek?

— Ha a gazdaságfejlesztés eszközeit és területeit egy piramisban ábrázol-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Innováció = nánk, akkor a legszélesebb rész a szakképzés lenne, hiszen majdnem minden vállalkozást érint, viszonylag egyszerûek a szempontok és keretek, a második sorban a kereskedelemfejlesztés és az exportösztönzés és legfelül a legtudásintenzívebb terület, az innováció helyezkedne el. Az innováció, a KFI tevékenységek összetettek, mechanizmusaikat tekintve komplexek, hatásuk nem azonnali. KFI tevékenységet kezdeni tôke, kreativitás nélkül nem lehet. A vállalkozások jelentôs része fejleszt, még ha nem is a technológiai innováció területén. A fejlesztés szerves következménye a fejlôdni akarásnak, az örökös vállalkozói attitûdnek, amely a hatékonyság és a magasabb árbevétel célokat követi.

Baranyában a kamara látókörében 100-200 olyan kkv van, amely fejleszt, technológiai és/vagy szolgáltatás innovációt végez. Ôk vagy tudásintenzív ágazatokban dolgoznak, vagy versenyképességük alapjaként kezelik az innovációt. Ezt a vállalkozói kört a kamara igyekszik szolgáltatási rendszerével támogatni, sok esetben a PTE bevonásával.

Fontos felhívni a figyelmet egy általános, a helyi innovációt érintô kérdésre. A helyi egyetemi innovációs fejlesztések évtizede az orvosi területre fókuszálnak, amelynek helyben a kkv-bázisa rendkívül szûk, így a helyi gazdaságélénkítésben játszott szerepe is csekély.

Meg kell próbálni a helyi adottságokra épülô kutatás-fejlesztési stratégia mentén a helyi projektekre fókuszálva operatív tevékenységeket kezdeni a gépipar, elektronikai ipar, ICT, kreatív ipar

és környezetipar bázisán is. Az említett ágazatok helyi kkv-bázisa erôs, a kutatási projektek indítása élénkíti a helyi kkv-k gazdasági tevékenységét is.

Saját cégem példájára alapozva azt mondhatom (a TeGaVill Kft. – amelynek vezetôje vagyok – 2014-ben Innováció Nagydíjas lett), hogy minden fejlesztéshez rendkívül komoly szakmai és fejlesztési tevékenységet kellett végezni, amelybôl mi is és más cég is sokat tanulhat. A munkaszervezés, az innovációs vállalati kultúra, a fejlesztési mikrokörnyezet, a kreativitás mind-mind szükséges elôfeltétele egy sikeres innovációnak. A lényeg pedig a piac. Az a fejlesztés, amely nem társadalmi szükségletet támogat és elmarad a piaci bevezetése, az nem fejlesztés (ha a pályázati és a vállalkozói szempontokat tekintjük). Egy cég a kutatás-fejlesztési tevékenységét is árbevétellel, új piacokkal, export-tevékenységgel méri. Itt jegyezném meg, hogy a megye innovációs szempontból erôs, hiszen ebben az évben a Strauss Metal Kft. is Innovációs Nagydíjat nyert el.

— Az Innovációs Bizottság milyen megoldási javaslatokat fogalmazott meg az innovációs tevékenység élénkítésére?

— Az innovációval, KFI rendszerrel kapcsolatos vállalkozói nehézségeket és problémákat évek óta elemezzük. A legfontosabbak és megoldási javaslataink: Az innováció alapja az ötlet.

Egy ötlet kidolgozása – termék és/vagy szolgáltatás gyártása (akár prototípus) és piaci bevezetése forrásokat igényel. A források hiányoznak. Az uniós és hazai pályázati források a piaci bevezetésig tudják segíteni az ötletgazdát, a piaci bevezetés elôtt a projektek megtorpannak. A kockázati befektetôk nem segítik a korai stádiumban lévô ötletek piacra vitelét. Nincs jelenleg igazán mûködô magvetô tôke Magyarországon, a banki hitel – kockázati tôke

1.

Dél-Dunántúli Gazdaság

jövô nehezen elérhetô a kkv-k számára. Célkitûzés lehet a hazai tôkén alapuló finanszírozási rendszer kialakítása. A Széchenyi Kártya sikerére alapozva egy Innovációs Széchenyi Kártya kialakítása javasolt (prioritásoknak megfelelô feltételrendszerrel és adminisztrációs háttérrel).

A kiemelkedô innovációk jelentôs része start-up vállalkozásoktól érkezik. Vállalkozások indulását kell segíteni, akár (2-3 éves) adókedvezménnyel, bér- és járuléktámogatással, kedvezô hitelkonstrukciókkal. Célkitûzés: hároméves adókedvezmény

2.

rendszer bevezetése az ötlettel rendelkezô start-up vállalkozásoknak.

Hazánkban az innováció alapvetô szervezeti kultúrája is hiányzik. A vállalkozások és egyetemek is a szellemi eszközeik értékelése nélkül dolgoznak, ami nemcsak a cégértéket csökkenti, de az ötletek rendszerezésének hiánya okán veszteségeket okoz. Szükséges szellemieszköz-menedzsment bevezetése és a szellemi javak értékelése során a Basel3-as elvek mentén a hazai pénzügyi rendszer bevonásával az értékelt és könyvekben is megjelenô szellemi eszközök piaci bevezetését segítô kockázati tôke – hitel – pénzügyi finanszírozás bevezetése és elterjesztése. Célkitûzés: törvényi háttérrel mûködô szellemieszköz-menedzsment rendszer(ek), amelyek szellemi eszköz portfóliókat képeznek.

3.

H o r i z o n t 2 0 2 0 finanszírozási program A Horizont 2020 (H2020) az Európai Unió finanszírozási programja, amelynek keretében támogatást nyújt a tagországok számára, hogy elérjék a közösen kitûzött stratégiai célokat, illetve megôrizzék Európa versenyképességének vezetô szerepét. Az Európai Unió a jelenlegi támogatási idôszakban (2014–2020) kiemelten fontosnak tartja a kkv-k támogatását, ezért számukra kedvezô, több pillére épülô lehetôségeket kínál a H2020 programban. A H2020 az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját tehát a következô 7 évben meghatározó program, amely minden eddiginél nagyobb, közel 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik.

Milyen területekre fókuszál a H2020?

A H2020 három kezdeményezést (FP Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram; CIP – Versenyképességi és Innovációs Keretprogram; EIT – Európai Innovációs és Technológiai Intézet) foglal magában és a korábbi keretprogramoknál egyszerûbb adminisztrációt, valamint új,

5

CÍMLAPSZTORI

innováció-orientált szemléletet vezet be. A Horizont 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelbôl elnyerhetô pályázati forrásokat jelent, vagyis a rendelkezésre álló pénzügyi keretbôl mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes.

A pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntô szempont a kiválóság, a magas szakmai szintû és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhetô hatás.

Melyek a H2020 program fô pillérei?

1. Kiváló tudomány – az EU-nak a tudományos kiválóság terén világviszonylatban betöltött vezetô szerepének megerôsítését célozza.

2. Vezetô ipari szerep – Európa vezetô szerepét hivatott megalapozni a kutatás-fejlesztés és innováció területén, amit a kulcsfontosságú technológiák támogatásával, a tôkéhez való szélesebb körû hozzáférés biztosításával, valamint a kisés középvállalkozások segítésével terveznek elérni.

Az egyetemek ipari fókuszú KFI tevékenysége gyenge.

Célkitûzés: Dinamizálni szükséges az egyetemek technológia-transzfer tevékenységét, ipari fókuszúvá kell alakítani. Közös egyetemi-kamarai innovációs cégeket kell létrehozni, ahogy ezt a PBKIK és a PTE is tervezi.

— A kamara miként, miben tudja támogatni a vállalkozások innovációs tevékenységét?

— Az innovációs osztályon évente közel 300 ügyfél számára nyújtunk innovációs, forrásokkal kapcsolatos tanácsadást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos innovációs rendszerét is segítjük, fejlesztjük, ezzel országos tapasztalatokra és fókuszra szert téve.

Innovációs osztályunk saját erôforrásaival, valamint hazai és uniós források segítségével a megyei és régiós in-

4.

3. Társadalmi kihívások – az Európa egésze számára kihívást jelentô társadalmi kérdések megoldásához kíván hozzájárulni az egészségügy, élelmezésbiztonság és fenntartható mezôgazdaság, az energia, a közlekedés, az éghajlatváltozás és környezetvédelem, valamint az inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak területein.

Mit kell tudni a KKV eszközrôl (SME Instrument), mint pályázati lehetôségrôl?

A KKV eszköz, mint a H2020 keretprogram új elemének fô célja, hogy az ötlettôl egészen a piacra vitelig támogassa egy projekt megvalósítását.

A támogatás három fázisban történik: 1. fázis: „Az ötlet” – innovatív elképzelés és megvalósíthatósági tanulmány elkészítése (50 000 euró átalánytámogatás) 2. fázis: K+F tevékenység, demonstráció, piaci minta elkészítése (0,5 millió-2,5 millió euró támogatás, 70% intenzitással (kivéve Health – Egészség/orvoslás – felhívás alatti KKV eszköz, ott: 100%) 3. fázis: Piacosítás (coaching, mentoring, tréningek)

6 novációs potenciált erôsíti és fejleszti.

Számos K+F+I szolgáltatással, gazdaságfejlesztô tevékenységgel állunk a vállalatok rendelkezésére, úgy mint: szellemitulajdon-védelem, szellemi eszköz menedzsment, technológiai auditok és technológia transzfer, nemzetközi szintû technológiai profilok készítése ötletekre/kutatási eredményekre, és azok piaci hasznosításának segítése (az Enterprise Europe Network több mint 50 országban 600 irodával rendelkezik).

Emellett forráskutatás és tanácsadás, pályázati partnerkeresés, Fejlesztôk fóruma: „innovátorok” közösségének kialakítása, klaszterek létrehozása és fejlesztése, rajtuk keresztül piaci információk elemzése és továbbítása, valamint hazai és uniós innovációpolitika és kezdeményezések elemzése, véleményezése, közreadása is szerepel tevékenységeink között. E szolgáltatások mellett segítünk pályázatok felkutatásában, megoldást kínálunk a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentésére (energiaközösség szervezése), szellemitulajdon-védelmi info pontot mûködtetünk, folyamatos tájékoztatást adunk a környezetvédelmi jogszabályok változásáról (fórumok, hírlevelek). Közbeszerzési referens és egyéb tanfolyamokat szervezünk, újraindítottuk a régiós innovációs díj és megvalósítható ötletek pályázatát. Jelenleg is bôvítjük a klaszterek innovációs portfólióját bemutató honlapot, továbbá nemzeti innovációs portfóliót építünk. Menedzsment szolgáltatást biztosítunk a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek és a Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztô Klaszternek, segítjük további klaszterek elindulását. Közremûködésünkkel valósult meg az Önindító és a Bekapcsoló program a munkanélküliek vállalkozóvá válásának segítése érdekében. Design és Formatervezési klubot, munkavédelmi klubot mûködtetünk.

Ezek mind-mind fejlesztô fórumok, ahol a cégek egymással is megismerkedve bôvítik tudásukat.

— Milyen forráslehetôség kapcsolható az innovációs tevékenységhez, ennek megszerzéséhez tud-e segítséget nyújtani a kamara?

— Jelenleg a H2020 EU programban találnak a cégek KFI tevékenységet se-

CÍMLAPSZTORI gítô forrásokat. A hazai GINOP fejlesztési csomag elindulása ôszre várható.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a következô uniós pályázati ciklusban a baranyai vállalkozások számára innovációs tevékenységük támogatására?

— A közeljövôben is megjelenô források, EU-támogatások egyik legfontosabb alapelve a partnerség lesz, tehát mind a vállalkozások, mind a kutatási és tudásközpontok (egyetemek) egymásra lesznek utalva a források megszerzését tekintve. Olyan pályázati programokkal lehet pályázni, amelyekben a partnerek közösen hajtanak végre valós piaci szempontból is mérhetô KFI tevékenységet. A kamara segíti a partnerségek létrehozását, közös innovatív projektek alapítását és menedzselését.

Az innovációval emelkedhet ki egy cég a többi hasonló közül A komplett gyengeáramú rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó pécsi RG Net Kft. innovációs tevékenysége sokoldalú: dolgoztak már információközvetítô projekten, ún. embertest szkenner kabinon, de kifejlesztettek egy olyan egyedi megoldást, amely mikrohullámú, illetve mûholdas adatátvitellel mûködtetett rendszerek alternatív energiával történô üzemeltetését teszi lehetôvé. Elnyerték a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díját is. HERBÁLY István ügyvezetô azt mondja, az innováció az RG Net alapításától kezdve meghatározza a cég mindennapjait.

— Már akkor volt olyan fejlesztésünk, mely egyedülálló volt az országban (vezeték nélküli beruházásmegfigyelô kamera), azóta pedig eljutottunk oda, hogy a cég bevételeinek 90%-a a K+F+I projektekbôl származik. Az innovációt széleskörûen értelmezzük, így nem csak a fejlesztô cégünk, hanem például a mûholdas internetet szolgáltató RG NetWorks is inno-

Dél-Dunántúli Gazdaság vatív a maga területén. Rajta kívül senki nem tud Magyarországon 100%-os lefedettséget biztosítani, ô rendelkezik egyedül ezzel a technológiával, melyet elsôként hozott be az országba.

— Milyen tapasztalatokról tud beszámolni az innovációs tevékenységet illetôen? Milyen nehézségekbe ütközik?

— Éveken keresztül nagyon jó finanszírozási forrást biztosított a fejlesztésekhez a cégek innovációs járuléka.

Amióta megszûnt ennek a saját célú felhasználása, és ezzel egy idôben a K+F pályázatok is szinte eltûntek, érezhetôen nehezebb a partnereket rávenni arra, hogy innovációba fektessék pénzüket.

— Miért fontos egy vállalkozás életében az innováció?

— Az innováció biztosíthatja a folyamatos versenyelônyt a konkurenciákkal szemben, ez nyújthatja azt a pluszt, amellyel egy cég kiemelkedhet a többi hasonló közül. Mivel mindenki ki szeretne tûnni, így aki nem folytat innovációs tevékenységet, az elôbb-utóbb lecsúszik.

— Kitôl, mitôl számíthat segítségre, támogatásra az innovátor vállalkozás?

— Azt gondolom, hogy a PBKIK nagyon erôs innovációban, országos kamarai szinten is ismert és elismert ez irányú tevékenysége. Ennek megfelelôen mind az innovációs osztály, mind az innovációs bizottság támogatni tudja az innovatív vállalkozásokat, ha hozzájuk fordulnak. Pályázati lehetôségek minden bizonnyal lesznek ebben a témában, de ezekrôl egyelôre csak annyi információ van, hogy mindig egy hónappal késôbbre ígérik a megjelenésüket.

— Ön lett a kamara Fejlesztôk fórumának vezetôje. Mivel foglalkozik ez a csoport, kik lehetnek a tagjai és miért érdemes csatlakozni hozzá?

— A Fejlesztôk Fóruma egyértelmûen a piacot és a piac fiatal szereplôit célozza meg, azokat, akik valóban tenni

Dél-Dunántúli Gazdaság szeretnének valamit saját ötletük megvalósítása, piacra vitele érdekében. Akinek ilyesfajta gondolat jár a fejében – és még az sem kell, hogy önkéntes kamarai tag legyen –, annak várjuk a jelentkezését, ha hasonló gondolkodású emberekkel szeretne megismerkedni, projekteket generálni, tapasztalatokat szerezni, megosztani. Már elsô alkalommal is szeretnénk érdekes programmal bemutatkozni, és a további tervek is ambiciózusak.

Kutatáshasznosítás és technológiatranszfer a PTE-n A Pécsi Tudományegyetem a magyarországi felsôoktatási intézmények sorában az elsôk között ismerte fel, hogy az egyetemi tudásvagyon hatékony azonosítása, védelme és piacra juttatása érdekében szükség van egy saját technológia-transzfer szervezet felállítására. Ennek eredményeképpen alakult meg 2005-ben a PTE-n a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ.

— Küldetésünk, hogy egyetemünk tudásbázisát hatékonyan bekapcsoljuk az innovációs folyamatokba, ezáltal a kutatás-fejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselô innovációkká válva hasznosuljanak – foglalja össze KOTTÁSZNÉ DR. VASS Orsolya a Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Osztályának mb. osztályvezetôje feladatukat. — A klasszikus értelemben vett technológiatranszfer folyamat (szellemi alkotásból piaci siker) menedzselésével párhuzamosan fontos feladatunknak tekintjük a gazdasági szereplôkkel kötendô kutatás-fejlesztési együttmûködések generálását, valamint K+F+I szolgáltatási portfoliónk kiajánlását.

— Hol tart ma a pécsi egyetemen a technológia-transzfer tevékenység?

— A PTE 10 karán szinte valamennyi tudományterületen születnek jelentôs potenciállal bíró szellemi alkotások, a Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) pedig az orvos-biológiai,

CÍMLAPSZTORI természettudományi, mûszaki-informatikai kutatások területén nyújt a régióban kiemelkedô, magas színvonalú tudományos teljesítményt. Mindemellett az SZKK célja, hogy kutatási profilját közelítse a gazdasági és társadalmi igényekhez, elômozdítsa a gazdasági szféra-egyetem közötti együttmûködéseket, széleskörû szolgáltatásokat, modern labor- és mûszerkapacitást biztosítson.

— Az innováció területén miként rajzolható meg a PTE és a PBKIK szakmai kapcsolata? Hogyan tudják bevonni a baranyai vállalkozásokat az egyetemi innovációs tevékenységbe?

— A PTE és a PBKIK az innováció területén szoros kapcsolatot épített ki az elmúlt idôszakban. Jelenleg több közös innovációs pályázat megvalósításában és fejlesztésében dolgozunk együtt, de a több szakmai szálon futó együttmûködésünk sorából kiemelném az Enterprise Europe Network útján történô partnerkeresést, valamint a régió vállalkozásai számára nyújtott iparjogvédelmi és szerzôi jogi tanácsadást. A szoros szakmai kapcsolat jegyében egyik kollégánk tagként vesz részt a PBKIK Innovációs Bizottságának munkájában. Számunkra kiemelten fontos, hogy a régió gazdasági szereplôinek igényeit megismerjük, és az egyetemi K+F+I profilt lehetôség szerint ezen igényeknek megfelelôen alakítsuk. Az ilyen típusú igények felmérésében és közvetítésében szintén jelentôs szerep jut a PBKIK-nak.

7 megvalósulásig eljutni ma Magyarországon.

— Napenergetikai területen van egy szabadalmam, szennyvizes és zöldenergetikai területen legalább 10-12 van elôkészítés alatt, várom az új innovációs pályázatokat, hogy el tudjunk indulni ezekkel. Ha olyanok lesznek a feltételek, akkor pályázunk. Emellett a gyökérzónás szennyvíz-tisztítás területén van egy közös egyetemi-céges fejlesztésünk, illetve dolgozunk egy olyan szoftveren, ami a közép-európai szennyvizekre biztosít méretezést a tervezôknek.

Egy fejlesztésünk eredményeit éppen most fogadták be egy neves nemzetközi folyóiratba, erre a cikkre alapozva próbálunk indítani egy nemzetközi kutatást, aminek az lenne a végcélja, hogy egy, a világon már ismert szakmai szoftver még jobban mûködhessen. Vízvári Zoltán kollégámmal dolgozunk egy impedancia-méréses fejlesztésen, most már ott tartunk, hogy belelátunk a fákba 2 dimenzióban, meg tudjuk mondani, hogy milyen a fa állapota belül roncsolás nélkül. De ez csak a kezdet, mert ezt tovább szeretnénk fejleszteni mozgóközegekre is, melybôl 3D-s áramlástani kép kirajzolása lesz a várható eredmény.

Más jellegû fejlesztés például, hogy a Pollack laborba terveztem egy olyan kísérleti berendezést, ami egy köbméter kútvízbôl meg tudja mondani az optimális vízkezelési technológiát.

A befektetôket a kész prototípus érdekli és a gyors megtérülés Számos szabadalom, újítási ötlet van DITTRICH Ernô, a Hidro Consulting Kft. ügyvezetôje, tervezôje, a PTEPMMIK Környezetmérnöki Tanszékének oktatója háta mögött. Mint mondja, egyáltalán nem egyszerû az ötlettôl a

— Hogyan keletkeznek az ötletek és az eredményig való eljutás folyamatában mi vagy ki tud segíteni?

— Ebben van tapasztalatom bôven, fôleg az akadályokat tekintve. Az ötlet biztos mindenkinél másképp születik.

8 Engem 14 éves korom óta folyamatosan foglalkoztatnak a szakmai megoldások, szakközépiskolába jártam, onnan egyetemre mentem, ahol ezt tanultam, és azóta folyamatosan 3 munkahelyemen is ezekkel foglalkozom. Rengeteg idôt áldoztam erre, imádom is a szakmámat.

Oktatom, kutatom, tervezem és így összeállt jól a szakma a fejemben, hiszen ezek a tevékenységek egymást erôsítik. Nagyon sok tanulás és munka van a mögött, amikor az ember eljut arra a szakmai szintre, hogy nem a tankönyvekbôl, a szabványokból olvassa, hogy mit kell csinálni, hanem megtalálja a réseket, és azokat a kérdéseket, amik kiforratlanok, meg tudja válaszolni. Azt gondolom, hogy ilyen emberek képesek innovatív technológiákat kidolgozni.

Sok olyan feltalálót ismerek, akinek átlagos tudású gépészmérnökként van egy elsô látásra brilliánsnak tûnô ötlete, de nem tudja kiszámolni és a rendszer mögé tenni a tudományos szakmai tartalmat. Ezért is segítettem már több feltalálónak mûködôvé tenni az ötletét.

Mivel tervezôként és szakértôként is dolgozom, ezért látom, hogy a piacon

CÍMLAPSZTORI mire van igény. Hol van olyan piaci rés, amit semmilyen cég semmilyen terméke nem old meg, amire egyedileg kell valamit kitalálni. Néha egy-egy ilyen igény továbbgondolásából jön az, hogy jé, ebbôl termék is lehetne! Ez hozza nálam az újabb ötleteket. Jelenleg több mint 30 tétel szerepel az ötletjegyzékemen. Nyilván ezek mindegyikébôl nem lesz találmány, mert rengeteg idôbe és pénzbe kerülne kiforralni és levédetni.

Tôlünk nyugatra a jó ötleteket felkarolják, nálunk ez még nem mûködik megfelelôen, mert szinte semmire sincs pénz.

— A piac miként reagál az újdonságokra?

— Minden cég nagyon óvatos, csak akkor érdekli ôket, ha van bizonyítottan mûködô, kész prototípus. Ha ez meglenne, akkor sok ötletemre tudnék befektetôt találni, azt gondolom, az összes feltaláló így van ezzel. A mérésekkel, akkreditált jegyzôkönyvekkel leigazolt prototípusokig eljutni sok idô és nagy pénz, fôleg magánszemélyként vagy kis cégként. Odáig senki sem segít. Vannak ugyan pályázatok – ilyen volt az iparjo-

Dél-Dunántúli Gazdaság gi pályázat, ami megszûnt, általa 98% körüli támogatás-intenzitással magánszemélyként szabadalmaztatni lehetett az ötleteket. Az egyetlen levédett szabadalmamat innen tudtam finanszírozni. A másik lehetôséget a start-up pályázatok jelentik, ezeken csak akkor lehet pályázni, ha egy inkubátorház, inkubátorcég felkarolja a projektet. Ezzel az a baj, hogy elméletileg csak egyetlen egy inkubátorcég foglalkozik a környezetvédelmi területtel Magyarországon. Tárgyaltunk velük, de valójában ôket is – ahogy az összes magyar inkubátorcéget – csak az informatikai fejlesztések érdeklik és csak akkor, ha két éven belül megtérülnek. A környezetvédelmi fejlesztéseknél már gyors megtérülésnek számít a 8-10 év. Több találmány-ötletem is elbukott úgy, hogy bementem olyan szakcéghez, amely forgalmazná, beépítené, de ha 3 évnél nem rövidebb a megtérülés, akkor nem foglalkozik vele.

— Külföldi befektetôk keresése nem lehet megoldás az ön találmányaira?

— De igen, most egy francia cégcsoporttal tárgyalok a Kamara innovációs osztálya által menedzselt kapcsolaton keresztül (EEN) levédett találmányommal kapcsolatban. Ôket nagyon érdekli, de ha velük nem valósul meg az üzlet, akkor az arabok is érdeklôdést mutatnak. A többi ötletem megvalósítására egyelôre nincs energiám, mert közben a munkahelyeimen is dolgozni kell.

Több feltalálót is ismerek, akinek ráment a vagyona a találmányaira, hiába kapott díjakat, okleveleket az innovációért, ha senkinek sem kellett végül a találmány és nem került piacra. Én nem áldozom fel az életem többi részét ezért, elôször befektetôt keresek, pályázatot.

Legfeljebb 10-20% önrészt tudok belefektetni a fejlesztésekbe, többet sajnos nem. Az EU-s pályázatoknál a legkisebb összeg is igen nagy számunkra és általában 50%-os támogatás-intenzitás van csak. Több tízmillió forintról beszélünk, ez nem az én nagyságrendem.

— Az egyetem mint oktatási intézmény és háttérbázis mennyiben tudja támogatni, segíteni az innovációs ötleteket és azok kidolgozását?

— Az egyetemi innovációs bizottság tagja vagyok. Két lehetôsége van az

Dél-Dunántúli Gazdaság egyetemi oktatónak, ha kutatási tevékenységet folytat. Az egyik, ha egyetemi kutatási pályázatból jön ki az innovatív eredmény, akkor az kötelezôen az egyetem részleges tulajdona. Ha viszont az oktató maga találja ki, nem munkaköri kötelességébôl fakadóan, akkor vagy maga védi le a találmányait vagy pedig felajánlja az egyetemnek mint egyetemi szabadalmat. Ilyenkor az egyetem a jogvédelem teljes díját állja, cserébe kb. 15%-ot kér a szabadalom tulajdonjogából. A jelenlegi egyetemi innovációs bizottság alaposan megvizsgálja, hogy milyen piaci potenciálja van a kutatásnak. A bizottsághoz már úgy érkezik az elôterjesztés, hogy ugyan mi döntünk, de már elô van készítve a szabadalmi ötlet: milyen piaci potenciállal rendelkezik. Jelenleg az orvosi fejlesztések vannak többségben a PTE-n. A saját találmányaim közül még egyet sem raktam be az egyetemi „közösbe”, de gondolkodom rajta, hogy megpróbálkozom vele.

Az innováció – nem kérdés, hogy megéri-e: kötelezô — A Gépszer Kft. munkavégzésére – tevékenységünk jellege miatt – a folyamatos, viszont nem látványos, általános érvénnyel nem hasznosítható innováció a jellemzô – válaszolja dr. HÜSE István, a Gépszer Kft. ügyvezetôje, a kamarai menedzsmenttel mûködô Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszik az innováció a vállalkozás életében.

— Egyedi feladatok egyedi megoldásait kell a mindennapokban – sokszor ad hoc – megvalósítani, az innováció nálunk a megoldásban, az elsôre nem, vagy csak jelentôsebb idô-energia ráfordítással megvalósítható kihívásnak való megfelelésben van. Mondok egy példát: technológia-telepítés során derült ki, hogy a 4,5 tonnás, összetett geometriájú berendezést a már meglévô épületbe úgy kel-

CÍMLAPSZTORI lene bevinni, hogy csak 15 mm-el nagyobb a nyílás, mint a gép. Bontás, daruzás (a határidôk miatt) szóba sem jöhetett, órák alatt kellett kitalálnunk és nagyon gyorsan megvalósítanunk azt a segédszerkezetet, amivel sikeresen megoldottuk a problémát. Ez lehet, hogy máshol, „megfogó, buktató, fordító és mozgató berendezés tervezése és kivitelezése” címmel innováció lett volna – mi erre „nem értünk rá” – így maradt „csak” egy munkánk része.

— Milyen tapasztalatokról tud beszámolni az innovációs tevékenységgel kapcsolatban? Milyen nehézségekbe ütközik?

— A szó szoros értelmében vett innovációval kapcsolatban személyes tapasztalatom az, hogy bármely jó megoldás kidolgozását a magyar beszállítók részérôl nagyon nehezen fogadja el, és még nehezebben fizeti meg a piac.

Nincs meg az a megrendelôi kultúra – sokszor ott sem, ahol az „anyavállalat” életében, „otthon” ez természetes –, amely értékelné az innovációt, befektetésnek tekintené és finanszírozná. Ha nagy szükség van rá, a cég (külföldi) központjában keresnek szakértôket, bíznak meg teameket – vállalva a tudottan nagyobb költséget és a hosszabb idôráfordítást. Senkit nem fog meglepni, ha a következô nehézségként a szakemberhiányt hozom fel.

A komolyabb, összetettebb innovációk kidolgozásának, megvalósításának jelentôs akadálya a tôkeerô mértéke (hiánya) – gyakorlatilag saját erôbôl, piaci mûködéssel az ilyenek költsége nem termelhetô ki.

— Miért fontos egy vállalkozás – jelesül az önök vállalkozásának – életében az innováció?

— Mert ha csak egy pillanatra is megállunk, máris lemaradtunk. Ez egy folyamatos üzem, csak egyetlen oldalról megközelítve: a piac egyrészt állandó hatékonyság-növelést és ezen keresztül versenyképesebb árakat, terméket vár, másrészt pedig a minôség, a jövedelmek

9 növekedését, ami viszont árnövelô. Ez paradoxonnak tûnik, hiszen a folyamat gyakorlati oldalról korlátosnak látszik, de sokszor magam sem értem hogyan, mégis mûködik. A rendszer szabályaihoz való alkalmazkodás, az annak történô megfelelés egyik legfontosabb eleme az innováció.

— Honnan számíthat segítségre, támogatásra az innovátor vállalkozás?

— Vannak intézményi lehetôségek, EU-s és kormányzati források – ez a financiális oldal. Hatékonyságának, célszerû dedikáltságának elemzése nem fér ennek a cikknek a terjedelmébe. Minden rendszernek vannak hibái, és mindig vannak olyanok is, akik tehetségesek abban, hogy a hibákat lehetôségként használják. Érdekes szám lenne – ha létezik, én nem ismerem –, hogy az állami, EU-forrásokból támogatott innovációk milyen mértékben realizálódtak gazdasági eredményként, szabadalomként, bárhogy. Látszólag (általam érzékelhetôen) az aktuális pályázati „szlenget” kiválóan értô és alkalmazó hivatásos innovátorok pontosan tudják, mivel és hol számíthatnak segítségre, mert mindig arra a területre fókuszálják az innovációt, ahol eleve tudják, hogy lesz segítség. Ennek a folyamatnak van intézményi formája is, és ha tágan értelmezzük, ez is innováció: kitalálni valamit, ami kapcsán olyan forrásokhoz jutunk, melyek fedeznek más, egyébként szükségszerû költségeket is. Sajnos a források végesek – és a „hivatásosok” sokkal ügyesebbek, mint a termelés, gyártás feladataival is foglalkozók.

— Miért éri meg mégis egy vállalkozásnak ezt a tevékenységet folytatni?

— Ugyanazért, amiért fontos az innováció – nem kérdés, hogy megéri-e: kötelezô. Hívhatjuk fejlôdésnek vagy entrópiának, de biztosan kijelenthetô, hogy a világ mindig változik és új kérdések merülnek fel. A kérdésekre pedig választ kell adni, és mindig lesz, aki tud is adni. Innentôl már csak egy kérdés marad: én azok között leszek-e, akik választ tudnak adni, vagy sem. Ha a választ jobban, korábban, gyorsabban, hatékonyabban, olcsóbban tudom megadni, mint mások, akkor helyem van a piacon, ha nem, akkor nincs.

N.T.

10

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az országban elsôként Baranyában fejezték be a 180 órás mesterképzést a pincérek és a szakácsok. A sikeres vizsgát tett 24 pincér- és 29 szakácsmester ünnepélyes keretek között vehette át mesterlevelét. A jeles eseményen mindannyian az éttermük egyenruhájában vettek részt.

Ez év szeptemberében lép életbe az a jogszabály, ami elôírja, hogy tanulókkal a gyakorlati képzôhelyeken csak mesterlevéllel rendelkezô oktató foglalkozhat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítséget nyújt e cél megvalósításához. A Társadalmi Megújulás Operatív Program projekt keretében elnyert támogatás felhasználásával 145en vehetnek részt a mesterképzésben, s tehetik le a vizsgát, e mellett további 110 fô bevonására is lehetôség nyílott, újabb források bevonásával, így az év végéig 255-en tehetnek mestervizsgát.

A mesteravató fôvédnöke NAGY Csaba, a Baranya Megyei Közgyûlés elnöke is, aki egyebek mellett arra hívta fel a megjelentek figyelmét, a kamara a kötelezô feladatai mellett, számosat azonban önként vállal fel, ilyen többek között, hogy olyan uniós pályázaton vesz részt, mint a mesterképzés támogatásához kapcsolódó. — A hazánkba érkezô külföldi turisták ma már nem csak a kulturális, történelmi és természeti értékeinkre kíváncsiak, hanem egyre inkább a gasztronómiai mint élmény is ott szerepel a célpontjaik között – hangsúlyozta Nagy Csaba. — A vendég és a szakácsok közötti kapcsolatot pedig a pincérek jelentik. A magyar felszolgálók egész Európában elismertek párját ritkító hozzáállásuknak, szakmaszeretetüknek és kulturált viselkedésüknek köszönhetôen.

— A most felavatott mestereknek egyik fontos feladatuk, hogy az évek alatt felhalmozott tudásukat átadják az

Pincér- és szakács utódoknak, a jövô szakembereinek – emelte ki köszöntôjében VÁRSZEGI Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkam a r a szakképzési alelnöke. — Mindannyian mostanra szakmájuk legmagasabb fokára jutottak,

ezentúl mindig a legmagasabb színvonalon kell teljesíteniük. A mestervizsgára való felkészülés során pedig azt is megtapasztalhatták, hogy milyen inspirálóan hat a fejlôdésükre, ha részt vesznek egy-egy gasztronómiai versenyen, amire a fejlôdéshez és erre a baranyai konyhamûvészetnek, vendéglátásnak most nagy szüksége van. E mellett fontos, hogy a mesterek összetartsanak, mert csak akkor érhetnek el változásokat, vívhatják ki a szakmák megbecsülését.

— Családi vállalkozásban mûködtetünk egy éttermet, s már öt évvel ezelôtt

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

mestereket avattak megfogalmazódott bennem, hogy tanulókkal foglalkozom – mondja a frissen pincér mesterré avatott NAGYPÁL Nikolett. — Jelenleg is tizennyolc tanulónk van – pincér, szakács, vendéglátós

pezsgôt felszolgálni, vagy koktélt készíteni, vagy számos asztali mûvelet.

— Jó lenne ezt a megszerzett tudást a jövôben is kamatoztatni, továbbfejleszteni, hiszen a pincér szakma folyamatosan változik, fejlôdik, akár egy Mesterklub keretében is – ad hangot véleményének.

A villányi Gere Hotel Mandula Éttermének fiatal szakácsa, BEDEGI András László is az elsôk között szerezte meg a mesterlevelét.

— Nem volt könnyû a mestervizsgára felkészítô tanfolyam, a szakmai része volt a kevésbé nehéz, de hát érthetô, hi-

– azonban szeptembertôl már csak akkor foglalkozhatok velük, ha mesterlevéllel rendelkezem. Éltem a lehetôséggel, s jelentkeztem a kamara által meghirdetett támogatott képzésre.

Mint mondja, a felkészítô tanfolyam során sok új ismerettel lett gazdagabb.

Sok volt közöttük az olyan pincér, aki már 30-40 éve van a pályán, sok fogást átadtak, egyebek mellett, miként kell a

11 szen mindannyian gyakorló szakácsok vagyunk – mondja. — A fáma szerint én már nyolc évesen kijelentettem, szakács leszek. Vallom, ezt a szakmát csak szívvel, lélekkel lehet mûvelni, s csak nagyon magas színvonalon érdemes. A villányi Gere Borhotelben olyan emberekkel dolgozhatom együtt, akik állandóan képezik magukat, keresik az újabb és újabb kihívásokat, akár csak én. Már évek óta foglalkoztam a gondolattal, hogy mestervizsgát teszek, de nem volt meg hozzá az anyagi hátterem, ezért is örültem, amikor rátaláltam a kamara által meghirdetett, támogatott mestervizsga lehetôségre.

Sz.K.

12

PÁLYAVÁLASZTÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A gépipari szakmák megismertetése a célja annak a versenynek, amelyet immár 5. alkalommal rendezett meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A Gép-Ésszel Baranyában címet viselô, szakmaismereti megmérettetésre a Baranya megyei általános iskolák 6., 7., és 8. osztályos tanulói jelentkezhettek, 3 fôs csapatokat alkotva. Az idei évben minden eddiginél több, 150 diák nevezett a versenyre.

Gépipari szakmákkal ismerkedtek a fiatalok

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt feladatai közé tartozik az általános iskolások pályaválasztásának elôsegítése. Napjainkban a gépipar komoly kihívással küzd, melyet a megfelelôen képzett munkaerô hiánya okoz.

A helyzet javítása érdekében a megyében számos vállalkozás nagy hangsúlyt fektet a saját munkaerô kinevelésére. A cél érdekében jól mûködô összefogás van a kamara és a gépipari vállalkozások között, így a kamarai pályaválasztási rendezvények is évek óta nagy támogatást kapnak, sokan állnak a gépipar megismertetésével kapcsolatos kezdeményezések mellé.

Az 5. alkalommal megrendezett verseny a korábbi gyakorlatnak megfelelôen 3 fordulóból állt.

Az elsô fordulóban egy szakmaismereti totó online kitöltése volt a feladat. A totót helyesen megoldó csapatok a második fordulóban üzemlátogatásokon vettek részt. Minden helyszínen bepillanthattak a gépipari üzemek napi tevékenységébe, megismerkedhettek a fé-

mes szakmákkal, az alapanyagokkal, a munkafolyamatokkal és megnézhették a kész termékeket. A második forduló feladata az adott üzemlátogatásról – egy elôre összeállított szempontsor szerint – látogatási napló készítése volt.

Az üzemlátogatások alkalmával megszerzett ismeretek és élmények segítséget nyújthatnak a pályaválasztáshoz. A munkaerô-piaci igények alapján jó döntést hoz az a diák, aki valamely gépipari szakmát szeretné választani. A korábbi évekhez hasonlóan a 2015–16os tanévre meghatározott ösztöndíjjal támogatott hiányszakmák között is szerepel a gépi forgácsoló, a hegesztô, valamint az ipari gépész szakma is.

(Az indulók között akad olyan, aki már eldöntötte, hogy a gépipar valamely területén szeretne továbbtanulni, ôk az üzemlátogatások alkalmával képet kaphattak arról, hányféle munkakört célozhatnak meg, milyen tudást kell megszerezniük a tanulóévek alatt. Azok a diákok, akik még bizonytalanok a pályaválasztást illetôen, az üzemekben szerzett ismeretekkel és élményekkel segítséget kaphattak a döntéshez.)

Az 5. Gép-Ésszel Baranyában verseny döntôjét március 27-én pénteken rendezte meg a kamara. A 2. forduló üzemlátogatásairól elkészített látogatási naplók alapján (valamint az 1. forduló eredményeivel) a legjobbnak bizonyuló 12 csapat tagjai vehettek részt a döntôn,

1. helyezett: Bólyi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola

ahol az ügyességi feladatok megoldásához a céglátogatások során elsajátított ismeretek mellett a logikát, a kézügyességet és a csapatmunkát is be kellett vetni. Idén már másodszor, a versenyt támogató vállalkozások is képviseltették magukat a döntôn. A verseny 12 állomásán szakemberek irányították a versenyfeladat megoldását, akik nem csak az értékelést végezték, hanem új ismeretekkel, tanácsokkal is ellátták a versenyzôket.

A verseny végeredménye 1. helyezett: Bólyi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola Csapatnév: Borsók Csapattagok: Insperger Krisztián, Somogyvári Valentin, Csillik Máté Felkészítô tanár: Auth Szilvia 2. helyezett: Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola, Kanizsai Dorottya Általános Iskolája Csapatnév: Tenkes Csapattagok: Bosnyák Bence, Gyenis András, Tihanyi Patrik Felkészítô tanár: Heidfogelné Seregélyes Edit 3. helyezett: Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola

2. helyezett: Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola, Kanizsai Dorottya Általános Iskolája

Dél-Dunántúli Gazdaság Csapatnév: AAAAAAAA (8.A) Csapattagok: Ignácz Sándor, Nagy Gergô, Sárközi Gyula Felkészítô tanár: Nagyné Schäffer Kinga. A helyezés értékét növeli, hogy harmadik társuk betegsége miatt ketten érték el a kiváló eredményt.

4. helyezett: Szentlôrinci Általános Iskola Zsigmond Király Általános Iskola Tagintézménye Csapatnév: Rezes banda Csapattagok: Fehér Dominika, Orsós Dávid, Orsós Milán Felkészítô tanár: Szücs Katalin 5. helyezett: Szederkényi Általános Iskola Csapatnév: Robot trió Csapattagok: Szabó Tamás, Szalai Kevin, Bedô Enrike Felkészítô tanár: Turi Zsófia 6. helyezett: Sásdi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola Csapatnév: VasSasok Csapattagok: Gyenes-Jónás Marcell, Katona Luca, Vass Áron Felkészítô tanár: Lelovics Mária 7. helyezett: Gödrei Körzeti Általános Iskola Csapatnév: A 3 gépÉSZ Csapattagok: Balogh Dániel, Keresztesi Ádám, Orsós Richárd Felkészítô tanár: Renner Eszter 8. helyezett: Mecsekaljai Általános Iskola Köztársaság Téri Általános Iskolája Csapatnév: Hegesztôk Csapattagok: Horváth Krisztián,

13

SZAKKÉPZÉS

Felkészítésen vettek részt a vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok A tavalyi évhez hasonlóan, április 28-án ismét megrendezésre került kamaránkban a vizsgaelnökök és tagok számára tartott komplex vizsgáztatásról szóló felkészítés.

Az idei évben csak azok számára szervezte meg kamaránk a tájékoztató elôadást, akik tavaly februárban nem tudtak részt venni a felkészítésen.

A felkészítés célja, hogy a szakmai záróvizsgákon csak olyan szakember lássa el a vizsgaelnöki és tagi feladatokat, aki a jogszabályi elôírásokat ismeri, alkalmazni és betartatni tudja. Fontos tudni azt is, hogy a felkészítésrôl kiállított igazolás megléte feltétele a további vizsgaelnöki és tagi tevékenységnek.

Szilber Erzsébet felnôttképzési szakértô elôadásában a felkészítésen részt vevô mintegy 50 fô tájékoztatást kapott a komplex vizsgáztatás jogszabályi hátterérôl, a háttér informatikai rendszer használatáról, valamint az elmúlt egy év tapasztalatairól. Elôadásában összehasonlította a modulos és a komplex vizsgáztatás különbségeit, valamint taglalta a bizottság tagjainak feladatait.

A felkészítést teszt zárta, melynek kiértékelését követôen a sikeres tesztet írt elnökök számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a tagok számára pedig a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara állítja ki a felkészítésrôl szóló igazolást, melynek átvételérôl az érintettek késôbb e-mailben kapnak értesítést.

Lôrincz Richárd, Gorjanácz Zsolt Felkészítô tanár: Somos Judit 9. helyezett: Munkácsy Albert Általános Iskola (Kémes) Csapatnév: Gépészek Csapattagok: Deli Patrik, Csór Ferenc, Kiss László Vilmos Felkészítô tanár: Keresztesi Imréné 10. helyezett: Kenderföld-Somági Általános Iskola (Komló) Csapatnév: „csavaros” kenderföldiek Csapattagok: Orsós Attila Márk, Jónás Tamara Kitti, Körmendi Kinga Bianka Felkészítô tanár: Steiner Jánosné

3. helyezett: Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola

11. helyezett:. Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája (Szigetvár) Csapatnév: CSAVAROK-2 Csapattagok: Csonka Károly, Fülöp Fanni, Vargha Lázár Felkészítô tanár: Schierer Mária 12. helyezett: Egyházasharaszti Körzeti Általános Iskola Csapatnév: Vasököl Csapattagok: Balogh Péter, Pápai Dávid, Jovánovics József Felkészítô tanár: Borbándiné Szôcs Zsuzsanna

A rendezvény támogatói: Bock Panzió Kft., Forsz Kft., Hauni Hungária Gépgyártó Kft., Hidrot Kft., Iron-Tech Zrt., Kadia Bt., Kálóczy Kft., Kecskés Fémipari Kft., Komlói Fûtôerômû Zrt., Lakics Gépgyártó Kft., Matro Kft., Max Blank Hungária Kft., Mig-Tig Kft., Pécsi 500.sz. Angster József Szakképzô Iskola, Seres Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metal Biztonságtechnika Kft., Terex Cranes Hungary Kft., Uni-System Bau Kft.

14

KAMARAI HÍREK

Fejlesztôk fóruma, HR klub Az Innovációs Bizottság, a Kisvállalkozási Bizottság, az Ipari Tagozat elnökségének és a Közszolgáltató Tagozat elnökségének összevont testületi ülésére került sor Királyegyházán, az önkéntes kamarai tag LAFARGE Cement Magyarország Kft. székhelyén.

Az alábbi témák kerültek megtárgyalásra és megszavazásra.

1. Fejlesztôk Fóruma. Az innovációs és technológia transzfer tevékenység erôsítésére és társadalmasítására az Innovációs Bizottság keretein belül, Herbály István vezetésével, havi rendszerességgel megrendezendô tematikus események.

2. HR Klub: a Kisvállalkozási Bizottság kezdeményezésére, a humánerôforrás-fejlesztési szakemberek eszmecseréjét lehetôvé tévô kamarai eseménysorozat.

3. Kamarai elégedettség- és igényfelmérés. Az önkéntes kamarai tagok fókuszcsoportos, reprezentatív felmérésére, illetve a regisztrált vállalkozások megkérdezésére ad majd módot a Kisvállalkozási Bizottság kezdeményezése.

A fejlesztési témákat követôen a negyedéves beszámolók is bemutatásra és elfogadásra kerültek.

Dr. Síkfôi Tamás és dr. Kéri István a gazdaságot, a kamarai üzleti közösséget és a kamarai munkaszervezetet érintô stratégiai kérdésekrôl, és a kamara 2015. évi szakmai terveirôl tartottak elôadást, amelyet követôen kötetlen szakmai beszélgetéssel folytatódott az ülés.

A hivatalos program a gyárlátogatással zárult. Hoffmann Tamás kereskedelmi vezetô áttekintô elôadását követôen a gyárigazgató mutatta be a hatalmas létesítmény mûködését, az óriási betonépületek tartalmát és szakmai rendszerét. lyen kihatással vannak Fischer András tûzoltó fôhadnagy, hatósági szolgálatvezetô és Arató Gábor tûzoltó fôhadnagy, hatósági kiemelt fôreferens tartott elôadást.

Az elôadók általános ismertetôt tartottak az új OTSZ-rôl, szó volt tûzvédelmi oktatásról, a gazdasági szervezeteknél elôírt tûzvédelmi szakképesítésrôl, a tûzvédelmi szabályzatról, a tûzriadó tervrôl és a tûzvédelmi Megfelelôségi kézikönyvrôl is. A változások, melyeket irányelvek, rendeletek szabályoznak, folyamatosan beépülnek majd az új tûzvédelemrôl szóló szabványokba is.

Az elôadásokat követô fórumot Karsa Róbert alezredes, a BMKI igazgató helyettese moderálta.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Középpontban a hegesztéstechnológia A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) 21. Benchmarking Klubülése áprilisban került megrendezésre, melyen házigazdaként a DDGK Tagja, a MIG-TIG Kft. mutatkozott be.

A MIG-TIG Kft. hegesztôgép értékesítésével, ipari gázok forgalmazásával, munkavédelmi eszközök értékesítésével, mûszaki szaktanácsadással és oktatással, valamint hegesztôgép szervizzel foglalkozik, melynek megfelelôen a klubülésen a hegesztés-technológia került középpontba.

A rendezvényen a kft. partnere, az ESAB, demo autóján attraktív hegesztési eljárásokat mutatott be, valamint a SAPIO innovatív gázpalackokkal ismerkedhettek meg a klasztertagok. A klubülés egyik legizgalmasabb eseménye a klasztertagok közötti „Hegesztô verseny” volt, melyet a MÍG-TIG Kft. oktató virtuális hegesztôgépével teljesíthettek a tagok.

Elkerülhetô szankciók A vállalkozások minden év elején szembesülnek a számukra kötelezettséget elôíró jogszabály változásokkal. A kamara szakmai fórumok szervezésével segíti az együttmûködést a hivatalok és a vállalkozások között, hogy megfelelô információt, tájékoztatást adjon az új elôírásokról, elôsegítve azok gyakorlati megvalósítását.

A kamarai Munkavédelmi klub létrehozásával is az volt a célunk, hogy naprakész információval elkerülhetôk legyenek az ellenôrzések során a szankciók, melyek nehéz helyzetbe hozhatnak egy kisvállalkozást. Az áprilisi klubülés témája a tûzvédelmi jogszabályok változása volt, az elôadók a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetô szakértôi voltak.

Az OTSZ 2015 évi változása mellett tucatnyi egyéb kiegészítô, tûzvédelemmel foglalkozó jogszabály is életbe lépett. Arról, hogy ezek az aktuális jogszabályváltozások a gazdálkodó szervezetek életére mi-

A kft. telephelyén készült bográcsos étel elfogyasztása után a klasztertagok fórumtémaként a hatósági kapcsolataikat elemezték, és osztották meg egymás között pozitív és negatív tapasztalataikat, mely újabb kiindulási alapot és témaköröket adott a klaszter közös lobbi tevékenyégének folytatásához. (A DDGK a napokban juttatta el lobbi levelét a Nemzetgazdasági Minisztériumba, melyben a szakképzési hozzájárulás elszámolás szabályainak módosítását, kiegészítését kéri.)

Az értékes eszmecserét követôen a „Hegesztô verseny” eredményhirdetésével és díjkiosztással zárult a program.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Innovációs elismerés a Strauss Metal Kft.-nek A XIII. Magyar Innovációs Nagydíj bíráló bizottsága kiemelt elismerésben részesítette kamaránk és a kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagját.

A díjat a tavalyi évben több területen is megjelenô jelentôs innovációért kapta a vállalkozás. A díjat Strausz János ügyvezetô vette át.

Fotó: Boltresz Attila és Feith Sándor

DesignPécs 2015 A kamara – együttmûködve a Kreatív Ipari Klaszterral, egyeztetve a Pécsi Tudományegyetemmel, valamint Pécs várossal – megkezdte a DesignPécs rendezvénysorozat szervezését, mely 2015. szeptember 25. és október 4. között kerül megrendezésre, kapcsolódva a Design Hét Budapest rendezvénysorozathoz.

A tavalyi eredményeknek és tapasztalatoknak hála, ebben az évben fókuszáltabb programmal várják az érdeklôdôket a szervezôk. A rendezvények legnagyobb újítása az, hogy a programok idén nagyobb hangsúlyt fektetnek az iparra és gazdaságra, valamint a technológia fontosságára. Így elôre láthatóan az egyik központi kiállítás a Baranyában mûködô – fôleg kreatív ipari – iparágak technológiáinak bemutatására fókuszál majd.

Jelenleg az arculatfrissítéssel, a weboldal megújításával és az együttmûködô partnerek keresésével foglalkoznak a szervezôk, valamint folyamatos egyeztetéseket folytatnak a PTE és a Design Hét Budapest projektiroda munkatársaival. A körvonalazódó rendezvények sok érdekességgel és izgalmas eseménnyel várják majd idén is a design szerelmeseit.

A 3D technológia gyakorlata a Formatervezési klubban

15

Kézzel fogható a megújuló energia A kamara Marketing klubja az országban egyedülálló élményt kínáló, a pécsi erômû történetét, technológiáját és tüzelôanyagait interaktív és játékos formában bemutató látogatóközpontot tekintette meg.

Pécs legújabb turisztikai látványossága iskolás csoportoknak, civil és szakmai érdeklôdôknek egyaránt kellemes kikapcsolódás és információforrás egyben. Mindezt ráadásul ingyenesen és a belvárostól alig néhány percnyire.

A Pannonpower Magyarország legnagyobb biomassza-erômûvét üzemelteti Pécsett, ennek köszönhetôen ez az elsô olyan hazai nagyváros, ahol teljes egészében megújuló forrásból származik a távfûtés hôenergiája. Ezt a forradalmi újdonságot mutatja be a Zöld Zóna gyerekeknek és felnôtteknek egyaránt érdekességeket rejtô kiállítása. Testközelbôl, tapinthatóan fedezhetôk fel a különféle biomassza-tüzelôanyagok, kipróbálható az erômû és a távhôrendszer mûködô modellje és egy szobabiciklivel saját magunk is termelhetünk energiát. Emellett animációk, érintôképernyôs eszközök, virtuális erômûbejárás, kvízjáték, makettek és modellek is színesítik a tárlatot.

A kamara szervezésében megrendezésre került a Formatervezési klub május 6-án.

A Pick-Form Bt. vezetô mérnöke Bazsali Gábor tartott rendhagyó elôadást Formatervezés gombnyomásra? címmel a 3D technológiákról.

Az elôadónkról fontos információ, hogy a technológiának olyan mestere, hogy maga is épített egy Prusa-Mendel gépet, mely mûködôképes. Ennek a gépnek a technológiája alkalmas prototípus készítésére, használati tárgyak, ajándéktárgyak, készség fejlesztô játékok elkészítésére is.

A Pick-Form Bt. vezetô tervezôje az elôadáson a prototípusgyártásról, a jelenleg használatos technológiákról és az ingyenesen használható szoftverekrôl is beszélt.

Az elôadást követôen a résztvevôknek alkalmuk nyílt átbeszélni a hallottakat és kérdéseiket feltenni.

A rendkívüli bemutató mellett a kreatív találkozó célja az volt, hogy a részvevôk ötleteikkel támogassák a DesignPécs rendezvénysorozat szervezést és nyilatkozzanak részvételi szándékukról.

A Zöld Zóna ideális helyszíne rendhagyó természettudományos óráknak és tökéletes célpontja az osztálykirándulásoknak is. A csoportlétszámtól függôen 60-70 perces program során a gyerekek játékosan tanulhatják meg a biomassza-alapú energiatermelés és a távhôrendszer mûködésének alapjait és tesztelhetik természettudományos ismereteiket is.

A Zöld Zóna látogatása ingyenes és elôzetesen bejelentkezett csoportok számára lehetséges. További információk és bejelentkezés a http://www.pannonpower.hu/kapcsolat/eromulatogatas weboldalon, és a kommunikacio@ pannonpower.hu címen.

Zöld Zóna bemutatóterem 7630 Pécs, Edison u. 1.

Tömegközlekedéssel megközelíthetô a 20, 21, 21A és 121 jelû helyi járatú buszokkal.

16

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj: Hella’91 Kft. „A siker titka a nagyfokú elkötelezettség” Példa nélküli sikert tudhat magáénak KOLLÁR László, aki néhány év alatt jelentôs idegenforgalmi célponttá tette a korábban turisták által alig látogatott baranyai települést, Bikalt.

A Hella’91 Kft. által mûködtetett bikali Puchner Kastélyszálló 90%-os telítettséggel, ötféle szálláshangulatban várja a kikapcsolódásra várókat, akik 60%-a törzsvendég. A Pécstôl mindössze 50 km-re lévô kis faluban álmodta meg Kollár László a kastély mellett Magyarország elsô tematikus élményparkját, amely egyedülálló módon idézi fel és kelti életre a középkori Magyarországot: mesterek, színészek, harcedzett lovasok és íjászok, gyakorlott madarászok közremûködésével a környék falvaiban élô kézmûveseknek is munkalehetôséget teremtve. E tevékenységet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjjal honorálta. Hogy mi a siker titka, Kollár László így fogalmaz:

— A sikerhez nagyfokú elkötelezettség kell egy hosszú távú ügy iránt, ha ez nincs meg, akkor alapjaiban sérülhet a dolog. Emellett nagyon fontos, hogy ki kell jelölni magunknak az irányt, fôképp egy olyan területen, mint az idegenforgalom, hiszen ez egy nagyon hosszú távon – akár generáción átívelô – megtérülô befektetés. Ha tehát van egy koncepciónk, akkor azt tûzön-vízen át kell vinni. Így tudtunk az ország 16. leghátrányosabb kistérségében három „elsô” terméket létrehozni: a miénk volt az ország elsô kastélyszállója, az ország elsô wellnesse 1998-ban és 2010-ben az ország elsô tematikus parkja, az élménybirtok. A sikeres mûködéshez hozzátartozik az is, hogy folyamatosan keressük a választ a kinek, mit? kérdésekre. Számos elôadáson elmondtam már, nem tudunk fejlôdni, ha nincs meg bennünk az alázat, hogy megtudjuk: a vásárlóink mit vásárolnának. A multik folyamatosan nézik a statisztikát és azokat a termékeket értéke-

sítik, ami a legjobban fogy. Mindig keresem az újdonságot, az egyedit, így hoztam Bikalra például a lovas színházat, ami eddig csak Budapesten és az északi határ mellett néhány helyen volt látható.

Most erre építjük az elkövetkezô 3-5 év nyári koncepcióját. 6 szállástípusunk van, ezekben olyan élményprogramokat kínálunk, amelyek más-más vendégek érdeklôdését kelthetik fel.

— Az önök által nyújtott idegenforgalmi szolgáltatás miként illeszthetô be Baranya megye turizmusába?

— Erre nem egyszerû válaszolni, én úgy gondolom, hogy minden mindent színesít. Nagyon lényeges a sokszínûség, ehhez Baranya megyében is jó adottságok vannak. Ott van például a medvehagyma Orfûn és környékén, Siklóson rendbe hozták a várat és sorolhatnám tovább. Ám ha sokkal erôsebb lenne ezeknek a helyeknek az imázsa, a marketingje, akkor egy jó megyei koncepcióval a jelenlegi idegenforgalomnak a többszörösét lehetne elérni. Itt nem másról beszélek, csak koordinációról. Ha megnézzük a multikat, akkor láthatjuk, hogy semmi mással, csak koordinációval szereznek meg piacokat. E tekintetben érdemes tôlük tanulni.

Kiváló Kamarai Munkáért Díj: Opauszki László „Az én felelôsségem a szakszerû és idôben történô tájékoztatás” Számtalan kamarai szakmai rendezvényen és programban vesz részt aktívan, tanácsadó az Önindító programban, a kamarai ingyenes pénzügyi tanácsadó napok egyik szervezôje, és mint pályázati szakértô is nagyban hozzájárul a megyei vállalkozások pénzügyi kultúrájának fejlesztéséhez. Emellett a kamarai Kisvállalkozás-fejlesztési Bizottság tagja OPAUSZKI László, akinek 2014-ben

végzett munkájáért Kiváló Kamarai Munkáért Díjat adományozott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Ezt az elismerést az a természetes személy kaphatja meg, akinek munkája nyomán az adott kamarai szervezeti egység vagy a kamara egészének eredményessége, hatékonysága javult.

Opauszki László 2006 óta mûködteti saját könyvelôirodáját. A könyvelés mel-

lett tanácsadással, pályázatírással, oktatással is foglalkozik.

— Mintegy 7 éve veszek részt a kamara munkájában, a közbeszerzési referens képzés oktatójaként kezdtük az együttmûködést – mondja a díjazott. — Harmadik éve vagyok a Kisvállalkozásfejlesztési Bizottság tagja, a kamara vállalkozói tanácsadásában is részt vettem.

Második alkalommal mint oktató és ke-

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

DÍJAZOTTAK

idôben történô tájékoztaresztszülô tevékenykedem a kamara, a munkaügyi tás, információnyújtás. központ és a KIKK EgyePl. pályázat esetében sület által indított Önindító nem csak a támogatás nagyságára, hanem a válprogramban. lalásokra is felhívom a fi— Mit tart munkájágyelmet. Nem egyszer ban a legfontosabbnak, elôfordult már, hogy lemilyen elvek, értékek mentén dolgozik? beszéltem a vállalkozót — Az ügyfeleknek egy pályázat benyújtásáalapvetôen nem kell érteról. A könyvelésnél is az idôben nyújtott informániük a pénzügyekhez vagy ció a legfontosabb. Alapa könyveléshez, ezért vevetô elvárás magammal szik igénybe szakember szemben, hogy határidô munkáját. Viszont fontos hangsúlyozni, hogy ôk feelôtt, illetve egy gazdasáOpauszki László gi esemény megtörténte lelnek a vállalkozásukért, ezért – véleményem szerint – elengedhe- elôtt tájékoztassam az ügyfeleimet olyan tetlen egy minimális tudás ezen a terüle- mértékben és nyelvezettel, amit laikusten. Az én felelôsségem a szakszerû és ként is megértenek.

— Miben szorulnak leginkább támogatásra, segítségre a vállalkozások? Ön mit tapasztal, hogy mit várnak a kamarától?

— Ebben a felgyorsult, rohanó világban, ahol mindenki fut a munka után, nincs idô az adminisztrációra és sajnos nem is érzik ennek a súlyát. Ezen túlmenôen egyre gyakrabban változik a vállalkozások mûködését meghatározó jogszabályi háttér is. Mindezek alapján egyre nagyobb érték az idôben megszerzett, korrekt információ. Úgy látom, hogy a korrekt tájékoztatásra van legnagyobb szükségük a kisvállalkozásoknak. Ha veszik a fáradságot és elolvassák a kamarai hírlevelet vagy megnézik a PBKIK honlapját, akkor hozzá is juthatnak ezekhez az információkhoz.

Az Év Kereskedôje Díj: Szabó Zsolt „Aki megszereti, marad is a szakmájában” Nem volt teljesen biztos abban, mi is szeretne lenni, ezért egyik lehetôségként jelölte meg a kereskedelmi iskolát annak idején SZABÓ Zsolt és nem bánta meg választását. Az autószerelô szakmával szemben azért gyôzött az eladó, mert itt nem kellett összepiszkolnia a kezét. A ma Siklóson mûszaki boltot vezetô és tulajdonló kereskedô családjában többeknek ez volt a hivatása, így a fiatalember tudta, mivel jár az, ha valaki a pult mögött áll. Azt mondja, aki megszereti, marad is a szakmájában. Üzlete 1994 óta várja a vásárlókat, Szabó Zsolt a folyamatosan változó körülményekhez igazodó kereskedelmi-vezetési stratégiájával biztosítani tudta, hogy a nagy konkurenciaharc mellett és ellenére ne csak fennmaradjon az üzlet, hanem fejlôdjön is. Sikerét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az Év Kereskedôje Díjjal ismerte el.

— Az iskola elvégzése után 1977-ben kezdtem a pályámat a Baranyakernél.

Utána Pécsett, a Király utcában dolgoztam, amikor is jött a privatizáció és megszûntek a kis üzletek, akkor lettem egyéni kereskedô. Azóta itt vagyok, Siklóson – foglalja össze röviden pályafutását Az Év Kereskedôje. — Egy saját, 18 m2-es helyiségben kezdtük az árusítást, utána béreltünk egy nagyobb üzletet, és most egy szintén saját tulajdonú 200 m2-es üzletben várjuk a vevôket.

Akik nemcsak Siklósról, hanem a környezô településekrôl is visszatérnek hozzánk.

— Mi a sikerének a titka?

— Ami pénz bejött az évek alatt, azt visszaforgattuk a vállalkozásba: árura, az épületre, a dizájnra, hogy jobban menjen az üzlet. Emellett folyamatosan figyelni kell a piaci, vásárlói igényeket, a konkurenciát, hogy mit és mennyiért árulnak. Ma a legnagyobb konkurencia egyébként az internet. A mi elônyünk az internetes és a multinacionális kereskedôkkel szemben a személyes kapcsolat. Nagyon sokat jelent a vevôinknek,

ha a nevükön szólítjuk ôket, ha tudjuk, mire van szükségük. Természetesen az sem mindegy, hogy hogyan szolgálják ki az embert. Fontos a személyes kontaktus, a szakértelem, hogy el tudjuk mondani, miért kerül az egyik tûzhely 50 ezer forintba, a másik pedig 80 ezerbe, még ha elsô látásra nincs is különbség közöttük.

Emellett mindig szem elôtt tartottam azt, hogy nem szabad hazudni a vevônek. Ha egy készülék nem tudja azt a bizonyos funkciót, amit a vevô keres, akkor ezt meg kell mondani neki. És ezt a törôdést meghálálják a vásárlóink, hiszen számos visszatérô vásárlónk van.

— Mitôl jó kereskedô a kereskedô?

— Azt tudom elmondani, én hogy csináltam. A pályafutásom alatt mindig a vevôkért voltam. Úgy végeztem és végzem a dolgomat, ahogy a lelkiismeretem diktálja. Fontos a termékek jó minôsége, erre mindig figyelmet fordítottam, gagyit soha nem árultam. Az üzlet fennállásának húsz éve alatt összesen talán ha kétszer hoztak vissza árut valamilyen probléma miatt. A vevôk érdeke és az üzlet között kell megtalálni a középutat, mindkét fél megelégedésére. A vevô elégedettsége nagyon fontos, mert akkor biztosan visszatér vásárolni.

18

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakképzési Díj Jövôképet kell adni a fiataloknak Évtizedek óta foglalkozik tanulók képzésével PÁL István villanyszerelômester, aki tevékenysége elismeréseként Szakképzési Díjat vehetett át a kamarától.

— Meglepôdtem, s nagyon jól esett az elismerés – mondja. — Nagyon régóta részt veszek a tanulóképzésben, egy évtizede úgy is, mint a Szakképzési Bizottság tagja. Mindig is fontosnak tartottam az utánpótlás nevelését, az utóbbi idôben azonban azt kellett tapasztalnom, hogy egyre kevesebben választják ezt a szakmát, egyre nagyobb, szakemberhiány ezen a területen. Kiemelt a szerepe éppen ezért a tanulóképzésnek, ugyanis anélkül ez a

szakma nem marad meg. A villanyszerelést nem lehet automatizálni, fontos része a kétkezi munka, amihez kézügyesség kell, e mellett az elméleti háttér pontos ismerete is elengedhetetlen. A korszerû, intelligens rendszerekkel felszerelt lakások mellett, még nagyon sok a hagyományos módon épített hálózatokkal rendelkezô.

Ezek üzemeltetésére, fenntartására, valamint javításához sok, a szakmáját jól ismerô szakemberre lenne szükség.

Mint mondja, úgy látja az utóbbi idôben, amióta a kamarához került a szakképzés és mind nagyobb teret nyer a duális képzés, változott a helyzet.

Fontos mérföldkô az is, hogy szeptem-

bertôl már csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal, valamint, hogy több idôt töltenek el a gyakorlati képzôhelyeken, s a tényleges munkába bevonva sajátítják el a szakmát.

Pál István a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskolában végzett villamossági szakon, majd fôiskolán tanult tovább. A végzést követôen a BÉVhez került, ahol végigjárta a ranglétra összes fokát. Csaknem három évtizeddel ezelôtt tett mestervizsgát, négy évtizedes kivitelezôi gyakorlattal rendelkezik, s jelenleg is mûszaki ellenôrként tevékenykedik. Vallja, jövôképet kell adni a fiataloknak, ugyanis a kézmûves szakmákra mindig szükség lesz, mert vannak olyan tevékenységek, amelyeket nem lehet számítógéppel megcsinálni, falakat csak ember tud felhúzni, vezetéket is csak egy villanyszerelô tud kiépíteni.

Szakképzési Díj Fontos számomra, hogy átadjam a tudásomat Hosszú évtizedeken át foglalkozott RENDECZKI Lajos mesterfodrász a tanulókkal, vállalt szerepet a mesterképzésben és a fodrászok versenyekre történô felkészítésében. Tevékenységét Szakképzési Díjjal ismerte el a kamara.

— Nagyon meglepett a díj, s nagyon jól esett – mondja Rendeczki Lajos fodrászmester. — Mindig is nagyon fontosnak tartottam, hogy a tudásomat átadjam. Sok tanulóm volt, közülük többen sikerrel szerepeltek a versenyeken

is. A mai napig dolgozom, de úgy döntöttem lassítok egy kicsit, több szabadidôt adok magamnak.

Télen elmegyek síelni, nyáron meg Orfûn vagyok sokat, vitorlázom a tavon, meg tanítom a gyerekeket.

Rendeczki Lajos a szülei példáját követve lett fodrász, s választotta azt egy életre szóló hivatásnak. A mestervizsgát pedig az édesapja inspirációjára tette le, negyven éve. A szülei voltak a mesterei, de nyaranta Budapesten szélesítette tudását, többek között a neves fodrásznál, Tárnoki Lászlónál is

tanult. Mesteriskolába járt Németországban is. Éveken át versenyzett, majd a versenyzôk felkészítésében vállalt aktív szerepet. Tanulói közül sokan ma is fodrászként dolgoznak. A berlini világbajnokságon közülük az egyik, Wéber Viktor a százhúsz versenyzôbôl álló mezônyben az elsô harmincban végzett. Éveken át volt a fodrász-mestervizsgabizottság elnöke.

Bejárta Európát, mint tréner, jelenleg pedig mint a nemzetközi fodrászversenyek zsûrijének tagja. Hesz Jánossal karöltve szervezték meg a Pécsett megrendezett országos és nemzetközi versenyeket. Vendégei közül sokan a kezdetek óta hozzá járnak, nagymamáról, anyáról, hagyományozódik tovább a neve.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

DÍJAZOTTAK

Szakképzési Díj Keresettek a náluk végzettek A P-AutóCity Kft.-nél több mint húsz éve foglalkoznak tanulók gyakorlati képzésével, folyamatosan emelkedô tanulói létszám mellett. Tanévenként tizenöt és harminc közötti azon fiatalok száma, akiknek gyakorlati képzése náluk folyik, jól felkészült szakemberek irányítása mellett. Az idei esztendôben magas színvonalú tevékenységük elismeréseként Szakképzési Díjat vehettek át a kamarától.

— Az elsô gondolat az örömé volt – mondja a P-AutóCity ügyvezetôje, LISZÁCZ Mihály. — Régóta foglalkozunk tanulóképzéssel, az eltelt húsz évben sokan sajátították el nálunk a szakma alapjait. Jelenleg is

van a munkatársaink között olyan, aki egykor a tanulónk volt. Nem kis büszkeséggel tölt el bennünket az is, hogy más mûhelyekben is örömmel fogadják azokat, akik a gyakorlati idejüket nálunk töltötték el.

Az oktatóik szakmai felkészültsége valamint a cég korszerû tárgyi feltételei jelentik a biztosítékot arra, hogy a tanulóik a kor színvonalának megfelelô kiemelkedô minôségû gyakorlati képzésben részesüljenek. E mellett szerepet vállaltak az autós szakmák duális rendszerben történô oktatásához a helyi tantervek kidolgozásában is.

Mint mondja, a legnagyobb számban autó-

szerelôk képzésével foglalkoznak, de a többi autósszakmában – autóvillamossági-szerelô, karosszéria-lakatos, fényezô – is vannak a tanulóik. E mellett részt vesznek a technikus, valamint a másodszakmás képzésben is, több tanulójuk is élt ezzel a lehetôséggel.

— A tanulóikkal eddig is mesterek foglalkoztak, ugyanis a munkatárasaik közül hétnek van mesterlevele. Örömünkre, azonban a támogatás igénybevételével többen is vállalkoznak rá, hogy ismét iskolapadba üljenek és mestervizsgát tegyenek – emeli ki.

Az AutóCity Kft. 1995 óta foglalkozik Volkswagenek értékesítésével, s mûködik annak márkaszervizeként.

Komplex szolgáltatást nyújtanak, a javítástól a mûszaki vizsgáztatáson, a mûszeres diagnosztikai beállításokon át egészen a karosszéria javításig és fényezésig.

Az Év Kézmûves Díj — Negyven éve fodrász A kamarai Az Év Kézmûvese Díjat ebben az esztendôben a pécsi ZSOLDOS Dezsôné vehette át. A délutáni órákban a nap vidám táncot jár a tükrökön Pécsett a Ferencesek utcai fodrászmûhelyen. Zárás elôtt találkozunk itt, egy kicsit várnom kell, mert az utolsó vendég haján igazítani szeretne egy kicsit.

— Nagyon meglepôdtem, amikor megtudtam, hogy ebben az esztendôben nekem ítélték Az Év Kézmûvese Díjat – kezdi beszélgetésünket. — Nagyon jól esett, hogy ezen a módon is elismerik a munkámat, amit nagyon szeretek. Nincs is annál jobb érzés, mint amikor a vendégnek tetszik az elkészült frizura.

Annak idején, a nagymamája javas-

latára jelentkezett fodrásznak, neki volt egy ismerôse, aki beajánlotta ôt a Baranya Megyei Fodrász Szövetkezethez.

— A Zsolnay szobornál lévô fodrászüzletben kezdtem, oda vettek fel tanulónak – mondja. — Késôbb Hesz János keze alá kerültem, amikor a Jókai téri üzletbe helyeztek át, akivel a végzést követôen együtt is dolgoztam hosszú éveken át.

Sokat köszönhetek neki, egyebek mellett azt is, hogy versenyezni kezdtem. Ô biztatott.

Mint mondja, hosszú éveken át dolgoztak együtt, aztán az 1990-es években, amikor szinte mindenki vállalkozásba fogott egy kozmetikus és fodrász ismerôsével összefogva, ôk is önállósították magukat, akkor

nyitották meg hárman a Ferenciek utcájában a fodrász üzletüket.

— Schwarcz Szalonnak neveztük el – folytatja tovább. — Tudniillik az én leánykori nevem, Fekete Mária és Hesz János mindig Schwarcznak szólított.

Ennek már huszonöt esztendeje, azóta itt fogadjuk a vendégeinket, ma már ugyancsak ketten fodrászok, mert a harmadik társunk külön vált tôlünk, máshol dolgozik. Negyedszázad nagy idô, a szakmunkás-bizonyítványomat is negyven esztendôvel ezelôtt szereztem meg, s arra különösen büszke vagyok, hogy a vendégeim között vannak olyanok is, akik a kezdetektôl hozzám járnak, de van olyan is, ahonnan a család mindenegyes nôtagjának, már az unokának is csinálom a frizuráját.

Harminc évvel ezelôtt tette le a mestervizsgát, hosszú éveken át foglalkozott tanulókkal, közülük többen ma is a szakmában vannak.

20

BÁCS-KISKUN MEGYEI MELLÉKLET

Turisták kedvelt célpontja, Kalocsa és Hajós Kalocsa és Baja mellett egyre inkább bekerül a köztudatba egy harmadik Bács-Kiskun megyei város, Hajós, amelynek pincefaluja országosan jelentôs turisztikai vonzereje mellett a gazdasági életben is fontos szerepet tölt be.

Hajós neve elválaszthatatlanul összefonódott az országos és európai viszonylatban is egyedülálló pincefaluval, a kiemelkedô magas löszpart peremén sorjázó fehérre meszelt falú, 1200 kis présházával. A löszfajba vájt, a termô szôlôtôkék alatt húzódó 20-50 méter hosszú pincealagutakban pedig ott sorakoznak a vörösés fehérbort rejtô hordók. A pincefaluhoz kötôdik Hajós népünnepélye is, a minden év májusának utolsó hétvégéjén megrendezett, sok ezres tömeget vonzó Orbán-napi Borünnep. Ilyenkor eljönnek a távol élô rokonok, barátok, hogy a hajósiakkal együtt tisztelegjenek a borászok védôszentje, Szent Orbán elôtt és emelik poharaikat a majd 300 éve ideérkezett elsô szôlôtermesztôk egészségére.

A település rendezvényeinek sokasága – a Szüreti Fesztivál, Sváb borút, Alkotótábor, Ír tánctábor, Grund Ifjúsági Fesztivál, barokk stílusú, a turizmus szolgálatába állított hajósi kastély, amelyet uniós forrásból állítottak helyre 2008-ban – az ország egész területérôl vonzzák a látogatókat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A külföldi és hazai turisták kedvelt célpontja a magyar államisággal egyidôs, a fûszerpaprikájáról, a népmûvészetérôl – pingálás, hímzés – nevezetes érseki székhely, Kalocsa.

A Kalocsai Sárköz az 1700-as évek eleje óta az ország egyik legjelentôsebb fûszerpaprika termesztô körzete. Az 1917-ben alapított Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomáson új fajták elôállításával és a termesztési technológiák fejlesztésével foglalkoztak. Itt hozták létre az 1920-as évek végén a csípôsségmentes fûszerpaprikát, amely Kalocsáról indult világhódító útjára.

A Kalocsáról 1898-ban levált közösségekben élô parasztmûvészetbôl indult hódító útjára a XIX. század utolsó harmadában a ma is ismert kalocsai népmûvészet. Világhírûvé a pingálás és a hímzés tette.

A település számos látnivalóval várja a turistákat. Ezek közül is kiemelkednek az Érseki Kincstár állandó és idôszaki kiállításai, az Érseki Palota szimmetrikus barokk kertje, valamint a Fôszékesegyházi Könyvtár mûvészi ízléssel berendezett barokk olvasóterme. E mellett sok látogatót vonz a világhírû – a kibernetikus szobrászatot létrehozó – képzômûvész Nicolas Schöffer szülôházában helyet kapott gyûjteményes tárlata.

A vizek és a kultúra városa Baja halászléfôzô fesztivállal szerzett, határainkon átnyúló hírnevének további növelése érdekében négy éve a város vezetôi gondoltak egy merészet, s életre hívták a Csodálatos Baja rendezvény sorozatot.

A májustól októberig tartó eseménysor a Nepomuki Szent Jánosról – a vízen járók védôszentje – való megemlékezéssel, Jánoska-eresztéssel veszi kezdetét, valamint ekkor mérkôznek meg a város és a környék legnagyobb halfôzôi is.

A nyári programok sorát a Motorcsónak EB és VB, valamint a Vízi Parádé és Strandfesztivál színesíti, a sokak által várt Halfôzô Fesztivál elôtt, amit idén immár 20. alkalommal rendeznek meg, s amelyre már nem csak az ország különbözô pontjairól, de a világ számtalan országából is érkeznek turisták, hogy részesei legyenek e hamisítatlan magyaros nyári fiesztának.

Immár negyedik alkalommal nyitja meg kapuját a szabadtéri színház a város fôterén. Ebben az esztendôben a Budapesti

Két Gólya Fogadó Egész évben várjuk kikapcsolódni vágyó kedves vendégeinket!

Rendezvények lebonyolítását 40 fôig vállaljuk.

6300 Kalocsa, Móra Ferenc u. 12. Tel.: 78/462-259

Dél-Dunántúli Gazdaság

BÁCS-KISKUN MEGYEI MELLÉKLET

Operettszínház augusztus 21-22-én a Szentivánéji álom world musicalt, míg augusztus 28-29-én az idén 100. születésnapját ünneplô A Csárdáskirálynô címû operettet mutatja be esténként a Szentháromság téren 4000 nézô elôtt.

Arról, hogy az ôsz se múljon el programok nélkül, a Gemenc Zrt. és a Hajós-Bajai borvidék borászai közösen gondoskodnak. Évek óta egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Bajai Újbor Fesztivál és a Gemenc természeti napok nevet viselô rendezvénysorozat, amelynek minden év szeptemberében a belváros ad helyet.

Mindemellett a vizek városa azoknak is tartogat látnivalókat, akik nem a kulturális rendezvényekre érkeznek. Az elmúlt években megújult a szabadstrand, karabineres Sugó-csúszkapályán lehet átkelni a Sugovicán a víz felett. A Nagy-Pandúr szigetre a Petôfi-szigetrôl átívelô új, gyalogos-kerékpáros híd vezet, ahol a Pandúr Ökoparkban a környék állat- és növényvilágának megismerése mellett bográcsozásra és sütögetésre is lehetôség van.

Az aktív kikapcsolódást kedvelôket, a vízi-túrázókat, a kerékpárral érkezôket is szívesen látják Baján. Az elmúlt években megújultak és több kilométerre kibôvültek a város és környéke kerékpárútjai, a Duna-híd lábánál pedig Gemenc vándorpontot hoztak létre, ahol nemcsak megpihenhetnek, de kerékpárjaikat is megszerelhetik a két keréken érkezôk. A vízen hajóval, kajakkal, kenuval a városba látogatóknak, valamint víz szerelmeseinek pedig a gemenci holtágak, valamint az ismét teljes hosszában hajózható Rezéti Holt-Duna nyújtanak páratlan élményeket.

A horgászoknak is kitûnô választás Baja. A város fôterétôl csupán néhány méterre folyik a Sugovica, a környéken található a Kék-tó, a Duna völgyi-fôcsatorna, valamint a Duna holtágai és a Türr kilátó alatt folyó Duna, amelyek mind-mind számos lehetôséget teremtenek a horgászatra a pecázóknak.

21

22

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Miszler Miklós, az MM-Catering Kft. ügyvezetôjének útja a vendéglátás területére számos kitérô után vezetett. Elsô ilyen jellegû vállalkozásának színhelyén, a Pécsi Kereskedelmi Központ Fókusz éttermében ültünk le e nem igazán szokványos életútról beszélgetni.

Étterem után cukrászda — Közgazdászként végeztem, a marketing, s a turizmus volt a fô szakterületem – kezdi beszélgetésünket. — Voltam a Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetôje, ahol a pályázatkezelés, a projektek figyelemmel kísérése volt a feladatom, de foglalkoztam hosszú idôn át turizmussal is. A gasztronómia mindig is érdekelt, s a korábbi munkáim során egy pécsi hotelben a vendéglátás is hozzám tartozott.

Az elsô jelentôs változás az életében akkor következett be, amikor a Pécsi Kereskedelmi Központban mûködô éttermet megvásárolta a feleségével közösen.

— A cél itt elsôsorban az épületben mûködô vállalkozások, szervezetek dolgozóinak ellátása, valamint külsô vendégek menüztetése, a rendezvények lebonyolítása volt – folytatja tovább. — Legutóbb a mestervizsga részeként tartott gálavacsorák menüit készítették el a jelöltek a konyhánkban. Az évek során jó kapcsolatot alakítottunk ki a Baranya Megyei Gasztronómiai Szövetséggel is, amelynek ugyan nem vagyunk tagjai, de rendszeresen helyet adunk a rendezvényeiknek.

Az étterem mellett, azonban mindig is szeretett volna egy cukrászdát nyitni. Több helyszínt is megnézett, azonban egy olyant keresett, amelyet a saját elképzeléseinek megfelelôen alakíthat. Így esett a választása az Árkádra, ott is az Interspar elôtti területre.

— A helyszín mellett elsôsorban az szólt, hogy a bevásárlóközpontban naponta 30.000-35.000 ember fordul meg, sikerült egy hosszú távú megállapodást kötnünk, s már van itt egy üzletünk –

fûzi tovább gondolatait. — Négy hónap alatt alakítottuk ki a cukrászdát, amit április közepén nyitottunk meg. A cukrászmûhely a Fókusz Étteremhez tartozó konyha alsó szintjén kapott helyet.

A többitôl újszerû kínálatával és fiatalos megjelenésével eltérô cukrászdában három fajta süteménykollekcióból választhatnak a vendégek. Az elsôbe az úgynevezett hagyományos tortaféleségek, mignonok, krémesek tartoznak, a

másodikba az amerikai jellegû, színes, látványos sütemények, mint a chips cookies, vagy a brownie, cookie, míg a harmadikba a gourmand-okat megcélzók tartoznak, ez utóbbinál szorosan együttmûködnek Szabó Rékával, a Yokka Kézmûves Cukrászmûhely tulajdonosával, a Yokka sütemények készítôjével.

— A hagyományos süteményeket is egy kis csavarral kínáljuk, például a mignonokra neveket írunk, vagy egyéb más, a szokásostól eltérô módon kerül rá díszítés, így akár ajándékként is szolgálhatnak jeles ünnepeken – folytatja tovább. — A hagyományos és a kifinomultabb vonalat szeretnénk egyaránt megjeleníteni, ugyanis az Árkádban széles vásárlóréteg jelenik meg nap, nap után.

A cukrászdában olasz alapanyagból, olasz fagylaltgépen készült lapátos fagylalt gazdagítja a kínálatot. Tizenkét féle fagylalt közül lehet választani, amelyek között számos különleges is szerepel, mint például a pisztácia, vagy az ibolya, vagy akár a Mozart fantázia nevet viselô, ami nem egyéb, mint egy mandula fagylalt pisztáciával és csokival.

— A sütemények a saját cukrászmûhelyünkben készülnek, ahol jelenleg négy cukrász dolgozik. Fontosnak tartjuk, hogy a vendégeinket olyan élményhez juttassuk, mintha otthon készültek volna a süteményeink, éppen ezért csak természetes alapanyagokat használunk, vajat, állati tejszínt, növényi színezôanyagokat. Mindemellett már folynak az elôkészületei annak is, hogy cukor- és gluténmentes, valamint nyers alapanyagokból készülô süteményekkel is bôvülhessen a kínálat. Ôsztôl pedig, ha lehetôség lesz rá tanulókat is fogadnak, a mûhely vezetôje vállalkozott rá, hogy mestervizsgát tesz – ad hangot zárásként terveiknek.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Exportálok, de mehetne jobban is Nemzetközi partnerkeresô tréningünk kaposvári állomásán ismét komoly export potenciállal rendelkezô cégekkel találkoztunk. Közös problémájuk volt az elhúzódó gazdasági válság kapcsán, hogy piacuk beszûkült, export tevékenységükben csak 1-2 állandó külföldi partnerük van, ami hosszú távon kockázatos lehet.

Az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat pécsi irodája negyedévente tart Baranya, Somogy és Tolna megyék térségében olyan tájékoztató fórumot és tréninget, ahol a hálózat ingyenes nemzetközi partnerkeresés szolgáltatásaival ismertetjük meg a résztvevôket. Egy új piac megismerése és termékünk/szolgáltatásunk ottani piaci helyzetének szempontjából nagyon fontos, hogy a rendszerünk használatával rengeteg információt tudunk szerezni. Ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy nagyon munkaigényes feladatról van szó.

A képzés során a résztvevôk részletes tájékoztatást kaptak a pécsi iroda nemzetközi partnerkeresô adatbázisának – POD – alkalmazásáról, használatának módjáról, mely 52 ország üzleti partneri ajánlatainak naponta bôvülô rendszerét mutatta be.

Nagy hangsúlyt fektettünk a partnerkeresésre alkalmas ajánlati/keresési profil megírására, ezzel kapcsolatos fontos tudnivalókra.

A rendszer alkalmas marketing, piackutatási és termékfejlesztési tapasztalatok szerzésére anélkül, hogy bármiféle anyagi kockázatot vállalna a vállalkozás.

A képzés és az adatbázis ingyenes használatának lehetôsége egy résztvevô véleménye szerint piaci rést tölt be azok számára, akik saját cégük külpiaci stratégiáját saját maguk akarják irányítani. Nagyban szélesíti látókörüket és megkönnyíti a tájékozódást a nemzetközi rendezvények és üzleti partnerségi ajánlatok sokaságában.

A képzésen bemutatott prezentációk és az adatbázisban való megjelenéshez szükséges kitöltendô adatlapok a kamara honlapjáról letölthetôek: www.pbkik.hu

23

VÁLLALKOZÁS

Innovatív vállalkozás – „az enyém is az”?

Az InnoKenn névre hallgató németországi módszer, melyet itthon, magyar vállalkozások körében is tesztelt a kamara, választ adhat erre a kérdésre. 2015. május 21-22-én interaktív workshopon várjuk az érdeklôdôket a Pécsi Kereskedelmi Központban.

Mi az InnoKenn módszer?

Egy német diagnosztikai módszer és eszköz, melyet több ezer kis- és középvállalkozás esetén vetettek be a vállalati kultúra és képességfejlesztés érdekében. A módszer fejlesztése során azonosították azokat az akadályokat 4 fô dimenzióban (stratégia, folyamatok, szervezeti felépítés, szervezeti kultúra/munkatársak), melyekkel meg kell küzdeniük a vállalkozásoknak.

A módszert egy évvel ezelôtt a fejlesztô szakemberek segítségével ismerhették meg a vállalkozások, az igazán „merészek” pedig már saját bôrükön is kipróbálhatták.

A május 21-22-én német és magyar szakemberek részvételével megrendezendô szakmai fórumon a résztvevôk megismerhetik az elsô eredményeket és tapasztalatokat, valamint szó lesz az innovációirányítási szabványsorozat – CEN/TS 16555 – legújabb részeirôl.

Ami a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát a leginkább motiválja a rendezvény megszervezésében, az a vállalkozások számára nyerhetô elôny. Ezért a közeljövôben arra kívánunk választ kapni, hogy milyen pozitívumokkal járhat például egy pályázat során, ha valaki az innováció menedzsment terén elismert eredményekkel rendelkezik.

A rendezvényt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezi az Európai Bizottság által társfinanszírozott InnoWeit projekt keretében.

További információ: http://www.pbkik.hu/hu/regionalis-innovacios-centrum/rendezvenyek/innoweit-szakertoi-workshop-11002

Enterprise+, avagy hogyan indíts sikeres vállalkozást fiatalon A kamara részvételével zajló Enterprise+ projekt célja, hogy fiatal 15 és 25 közötti fiatalokat készítsen fel a vállalkozói létre, a gazdasági, pénzügyi, szervezeti kérdéseket fókuszba hozva, a vállalkozói lét buktatóit bemutatva. A program része a jelentkezôk attitûd vizsgálata és irányba állítása. Hazánkban, tekintettel a fiatal munkanélküliekre, a 25 év alatti, de már valamilyen végzettséggel rendelkezô, munkanélküli fiatalok képezhetik a projekt célcsoportját, de a startup cégek és a KKV-k is opciót jelentenek.

A projekt két lépésben zajlik. Az elsô lépés keretében egy Németországban, az esseni egyetem szakértôi által kifejlesztett módszertannal mérik fel a fiatalok vállalkozói készségét. Ennek során a résztvevôk csoportokban dolgozva, az ötlettôl a megvalósításig végigkísérik saját üzleti tervüket. A folyamat során képzett megfigyelôk kísérik és támogatják a résztvevôk munkáját.

A második lépésben már képzett tanácsadók segítségével nyílik lehetôség valósághû környezetben a vállalkozásalapítás modellezésére is. A résztvevôk itt saját üzleti tervet készítenek, melyet tapasztalt vállalkozók értékelnek. Mindezek

közben fontos vállalkozói és gazdasági ismerteket sajátítanak el a résztvevôk.

Május 19-én és 20-án az érdeklôdôk információs napok keretében a kamarában tudhatnak meg többet az eddigi német tapasztalatokról, valamint a projekt hazai magvalósításáról. A projekt elsôdleges célcsoportjai a középfokú oktatásban részt vevô diákok és a fiatal munkanélküliek.

A projekt sikerének kulcsa egyértelmûen a vállalkozói szféra bevonása, hiszen az elmélet mellett a gyakorlatnak is fontos szerepe van egy sikeres vállalkozás mûködésében.

Ezért a kamara rendhagyó szerepet szán az iskolai oktatók mellett a megyei vállalkozóknak is, akiknek gyakorlati tudása és tapasztalatai segíthetik a jövô vállalkozói generációjának kiépülését.

További információ: http://www.pbkik.hu/hu/pecs-baranyai-kereskedelmi-es-iparkamara/rendezvenyek /enterprise-hogyan-indits-sikeres-vallalkozast-fiatalon-10981

24

KREATÍV IPAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ha valaki vállalkozna a pécsi székhelyû Kulturális Ipari Klaszter elmúlt nyolc évének megírására, biztosan nem egy vékony füzet, hanem egy könyv lenne a végeredmény. Olvasható lenne számos program, pályázat, projekt leírása, a klasztertalálkozók, a nemzetközi összefogások, események, klaszter reggelik összefoglalója és egyértelmûvé válna az olvasóban: a lelkes, összetartó tagság valami olyasmit vitt végbe eddig is, amire méltán lehetnek büszkék nem csak ôk, hanem az egész Dél-Dunántúl.

A 2007-ben alakult klaszter nem kisebb célokat tûzött ki maga elé, mint a versenypiacon való sikeres mûködés feltételeinek megteremtését, a kulturális innovációs hálózat és innovatív ágazati szereplôk koordinált együttmûködésének megteremtését, a kulturális termékkínálat regionális marketingjének tervezését és szervezését. De említhetjük a megfelelô képzési rendszer kialakítását a kulturális ágazat fejlôdési irányainak megfelelôen, ami magába foglalja szakmai és továbbképzések szervezését, vagy a nemzetközi kapcsolatok építését is. A klaszter alapítását a kamara is támogatta, a gazdasági környezet egyik vezetô ágazatának segítését felvállalva.

Akik megrajzolták a Dél-Dun

a klasztertagok együtt dolgoznak, és az az érdekes, hogy ez annyira természetes és magától értetôdô, hogy sokszor nem is tudatosul bennünk ez a tény.

Az a tervünk, hogy ilyen együttmûködésekbôl egyre több jöjjön létre és közösen jelenjünk meg más piacokon. Fontosnak tartjuk a horvátországi irányultságot, fôként amiatt, hogy Horvátország az EU tagja és hamarosan a schengeni egyezmény tagja is lesz, így azzal, hogy eltörlik a határt, még nagyobb lehetôségek nyílnak meg számunkra. Ezért arra gondoltunk, A Kreatív Ipari Klaszter mûködése mára sihogy fölélénkítjük és megpróbáljuk egy kreatív kertörténetté vált, elnökével, KERESNYEI régióvá szervezni az Eszék-Pécs régiót és Jánossal arról beszélgettünk, hogy az eltelt megtölteni tartalommal, élettel, visszaállítani a évek alatt honnan hová jutott el a ma 44 tavállalkozások együttmûködését, ami nagyongot tömörítô dél-dunántúli szervezôdés. nagyon nehéz feladat. Azt lát— Az alapítók által kitûzött juk, hogy a szándék mindkét célok, mondhatni, mit sem részrôl megvan, hiszen azért változtak a klaszter létrejötte ez mégiscsak egy régió. A óta – mondja az elnök. — Temásik irány pedig, amerre elhát alapvetô célunk, küldetéindulunk, Délkelet-Európa és sünk, hogy fokozzuk a a Duna-menti együttmûködéklasztertagok jövedelemtersek, amelyek az új 2014melô képességét. Ez több fé2020-as EU-s projektekben le módon történhet: egyrészt vannak. a kompetenciák fejlesztésé— Ha a klasztertagok vel, úgy gondoljuk, hogy a összetételét, létszámát teklasztertagok együttmûködékintjük, az mennyit váltosét és jövedelemtermelô kézott az induláshoz képest? pességük növekedését a verKeresnyei János — Amikor elindultunk, nasenyképesség fejlesztésével legyon sokan voltunk. Senki nem tudta, mi az a het elérni. A cél tehát nem változott, elérésének klaszter, mit lehet benne csinálni, hogy mûköútvonala viszont annyiban módosult, hogy feldik, így néhány év múlva a tagság passzivitása erôsödött a nemzetközi kapcsolati háló kialakíés inaktivitása miatt újraszerveztük a szervezetása és a lehetô legtöbb klasztertag transznacitet. Azóta viszont szervesen és organikusan onális és internacionális piacra való léptetéséépül, mert többnyire nem mi hívunk cégeket a nek igénye. (Az EU-ban a transznacionális jeklaszterbe, hanem maguktól jelentkeznek az új lentése: EU-n belüli.) Ez egy nagyon nagy feltagok. adat és a megvalósításnak még csak az elején — Az alapító tagok között volt intézjárunk. Ehhez is fejlesztenünk kell a mény és volt vállalkozás is. klasztertagok kompetenciáját, hogy aki ki akar — Igen, mindkettôre szükség van egy lépni az uniós színtérre, annak legyen angol klaszterben, hiszen egy tudásszervezet, ami nyelvû honlapja, kompetens, angolul beszélô általában az egyetem, jelentôsen hozzájárulhat munkatársa és olyan terméke, amit ki tud vinni.

Az is célunk, hogy közös klaszterterméket a mûködés sikeréhez. Most az egyetem belsô szabályai miatt nem klasztertag az intézmény, hozzunk létre, amibôl már most is több van: a de a Közgazdaságtudományi Kar, a Pollack Mikreatív iparban számos rendezvény a klaszter hály Mûszaki Kar és a Mûvészeti Kar szorosan több tagjának együttmûködésével valósul meg. együttmûködik velünk.

Nem is egy olyan projektet említhetek, amiben

— Mik a tapasztalataik, miért lépnek be a vállalkozások a klaszterbe?

— Egy komoly felmérésünkbôl kiderül, hogy elsôsorban anyagi megfontolásból lépnek be tagjaink, mert mindenki azt reméli, hogy klasztertagságának köszönhetôen több lesz a jövedelme. Most már eljutottunk oda, hogy a tagok nem azt várják el tôlünk, hogy üzletet hozzunk, mert ezt mi nem vállaljuk. Képességek fejlesztésével, üzletember-találkozók létrehozásával igyekszünk nekik segíteni, és most már ez is az elvárásuk. Több tudás legyen, hozzáférjenek a pályázatokhoz, profibban tudják tenni a dolgukat – ezért a Crudus Solutionnal együtt most kifejlesztettünk egy Egyedi Növekedési Programot számukra, amelyben tizenkét vállalkozás vett részt és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk tôlük.

A Dél-Dunántúl kulturális iparát hang-, fény- és színpadtechnikával magas színvonalon kiszolgáló pécsi ERLA Sound and Light számtalan helyszínen, számtalan program lebonyolításában vett részt az elmúlt években.

Urbán Ernô Tapasztalataik is közrejátszottak abban, hogy a Kreatív Ipari Klaszter tagjává váljanak, sôt, URBÁN Ernô cégvezetô a klaszter vezetôségi tagjaként is mûködik. Mint mondja, már eddig is számos elônyét élvezték a tagságnak.

— Kapcsolatrendszer tekintetében sokat hozott számunkra, hogy a klaszterhez csatlakoztunk, talán azt is mondhatnám, hogy a klaszter egy laza szövetségben az egymással dolgozó, egymást segítô vállalkozások összessége – foglalja össze röviden a cégvezetô. — Nagyon jónak értékelem a Bekapcsoló programot, ami a kultúrára fókuszáló cégeket támogatta, például ez által tudtunk felvenni egy kollégát a cégbe, illetve nagyon sokat segített a munkaerô-megosztásban is. Van egy olyan

Dél-Dunántúli Gazdaság klasztertagunk, akivel meg tudjuk osztani egymás között a munkaerôt. Vagy például nagyon jól tudjuk szervezni egymás között a klaszterben a kapacitás-elosztást. Elôfordul, hogy el tudok hozni úgy egy munkát, hogy a megvalósí-

nántúl kreatív iparát tásba bevonok egy programszervezôt, máskor épp a programszervezô tudja úgy elvállalni a megbízást, hogy a mi technikánkkal is számol.

Tehát a klaszter kapacitását így optimálisan ki tudjuk használni, hogy egy felületként jelenünk meg. Ezt persze a megrendelô fejében is rendbe kell tenni, hogy amikor egy klasztert lát, arra tulajdonképpen ernyôszervezetként tekintsen, ami alatt több vállalkozás mûködik. Számos elônyöm volt már abból, hogy a klaszter tagja vagyok, nagyon szívesen járok a különbözô programjaikra, ahol igazán jó beszélgetésekre is lehetôség nyílik. Itt említhetem a klasztertalálkozókat, a klaszter reggeliket vagy az új tagok bemutatkozását, szeretem meghallgatni mások sikersztoriját is, amibôl sokat tanulhatunk.

— Mit lehetne erôsíteni a kreatív ipar területén a klaszter mûködése által?

— Talán az elfogadottságát. Klaszter mindenhol mûködik a világban, tehát ez egy nagyon jó szervezeti forma, még akkor is, ha a benne levô cégek esetleg konkurensei egymásnak. Lehet, hogy egy-egy munkát nem tudunk egyedül elvégezni, de együtt igen! Szeretném, ha magasabb szintû lenne a klaszter elfogadottsága, gondolok itt arra, hogy akár véleményformáló szerepe is lehessen. A klaszter vezetôjével, Keresnyei Jánossal vesszôparipánk a filmes vonal, amely nagyon jó katalizátora lehetne a helyi gazdaságnak. Ugyanis megvan hozzá minden, nem kell építenünk, sem bontani semmit, megvan hozzá a szakembergárda jelentôs része, szálláskapacitás, az épített örökség: csak valamilyen módot kellene találni arra, hogy felfedezze a filmes világ a Dél-Dunántúlt, hogy számoljanak velünk mint tényezôvel.

Nem véletlen, hogy az Európa-szerte is elismert, legnagyobb hazai orgonaépítô cég, a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. is tagja a Kreatív Ipari Klaszternek, hiszen munkájukat a kiváló minôség mellett a folyamatos innovatív gondolkodás és a kreatív megvalósítás jellemzi. DOBAY Balázs ügyvezetôi tanácsadó képviseli a neves vállalkozást a klaszterben.

KREATÍV IPAR

25

— Lelkesen veszünk Klaszter rendezvényein, részt a klaszter által szervemert az együttmûködés zett programokban, hiszen számos elônyét megtaolyan értékeket kapunk, mepasztalta már. lyekbôl profitálhatunk – mond— Egyrészt eleinte a ja Dobay Balázs. — Ezek kökapcsolati tôkét találtam zött a nemzetközi üzletember hasznosnak, és utólag be is találkozótól a klasszikus képbizonyosodott, hogy olyan zésen keresztül a CMC cégekkel tudtunk kapcsolatot (Clusters Meet Culture) teremteni, amelyekkel azóta promóciós anyagában való több projektben is együtt dolmegjelenésig több minden goztunk akár alvállalkozóvolt, nem beszélve az Egyedi ként, akár társcégként. A Dobay Balázs Növekedési Program címen futó klaszterhez tartozás másik elôbelsô tanácsadási tevékenységrôl. nyét abban látom, hogy maga a klaszter olyan — Milyen elônye származik a vállalkopályázatokon vesz részt, amelyek számunkra zásnak abból, hogy klasztertag? is hasznosak, így kitûnô lehetôségeket nyitott — Több elôny is megfogható ebben a körmeg elôttünk, amire nekünk nem lett volna alben. Van a klasztertagságnak egy nyilvánvaló kalmunk pályázni. Gondolok itt például egy üzleti hálózatépítési funkciója, amely a nemzetmunkaerô-felvételre, ami a klaszteren kereszközi környezetre is kiterjed, de nem hanyagoltül történt meg. A klasztertalálkozókon olyan ható el a klaszter által felkutatott lehetôségekkapcsolatok születnek, amelyekbôl tovább tubôl származó elônyök megszerzése sem. A dott lépni minden cég, így a miénk is. klaszter kiváló kapcsolati tôke.

— Melyek voltak azok a klaszter által — Milyen tapasztalatokkal szolgál a szervezett programok, amelyeken részt vetklasztertagság, a többi vállalkozással való tek? együttmûködés?

— Említhetem a havonta megrendezendô — Az orgonaépítés rendkívül egyedi és klaszter-reggeliket, ahol kötetlen üzleti beszélkreatív feladat. Ilyen mûködés mellett számos getések zajlanak, ezeken többször részt vetelônye van annak, hogy felmérhetjük és megtünk már. De ott van a Szentlôrinci Lobbi Parti, oszthatjuk a lehetôségeket olyan vállalkozások amelyen önállóan talán nem jelent volna meg képviselôivel, melyek mûködésükben hasonlócégünk. Emellett ott vagyunk a klaszterak. A klaszteren keresztül ingyenesen, vagy találkozókon is, ahová meghívást kapnak az rendkívül kedvezményesen férhetünk hozzá érintett helyi cégvezetôk is, és így sokkal közazokhoz az elônyökhöz, amelyekért más esetvetlenebbül lehet egyeztetni egymással. ben akár jelentôs összegeket is ki kellene ad— A klasztertagok milyen módon tudják nunk. támogatni egymást?

— A klasztertagok miként tudják támo— Mivel a klaszteren belül hatványozottan gatni egymást? érvényesül maga a kreativitás, ezért a különbö— Mint említettem, kiemelt fontosságú a zô szakterükapcsolati tôke. Másrészt azoknak, akik egyedi leteken feltermék gyártásával foglalkoznak, kétségkívül halmozószükségük van ebben olyan partnerekre, akik dott tudás tudnak az egyediségben gondolkodni. Akár új, az egyik akár restaurált orgonáról beszélünk, annak legértékeminden része aprólékos kézi munkát, és ebben sebb elôny. a körben (is) megfelelô minôségû beszállítókat Gondolok igényel. itt például a Crudus 2012-ben jött létre a pécsi Bolko Group cégSolutions csoport tagjaként a kreatív üzletágat képviüzleti terselô Bolko Design Kreatív Ügynökség, vezô cég amely a márkaépítés teljes spektrumát lefe„Egyedi Papp András di, legyen szó logótervezésrôl, arculat és Növekedési weboldal kialakításról, termékfotózásról, Programjára” melyen a cégem is részt vett, kisfilmek készítésérôl vagy marketing és érvagy a klaszter segítségével történt H2020 retékesítési kampányok lebonyolításáról. A gisztrációs szolgáltatásra.

Bolko Design Kft. ügyvezetôje, PAPP AndN.T. rás rendszeresen részt vesz a Kreatív Ipari

26

ÖNINDÍTÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy vállalkozói kézikönyv

nagy segítséget jelentene

Idén Önindító2014 néven zajlik az a munkaerô˙piaci projekt, amely egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak.

Pályázatírás, üzleti terv készítés köti le most szinte minden idejüket a tanfolyam résztvevôinek. Nem könnyû éppen ezért a találkozót megszervezni. Végszóra érkezem, KOLLER Eszter már minden fontos információt begyûjtött az üzleti terve elkészítéséhez.

— Formatervezô mûvészként végeztem Sopronban, csomagolástervezés szakon – kezdi beszélgetésünket. — Papírral dolgozom legszívesebben, különleges élmény, amikor egy sík lapból térbeli forma jön létre. Dobozaimat hajtogatással, lehetôség szerint ragasztó nélkül készítem.

A diploma megszerzését követôen a kaposvári mûvészeti szakközépiskolában számítógépes grafikát tanított, miközben Pécsett is dolgozott egy grafikai cégnél.

— Az Önindítóra, mint lehetôségre az elôzô csapatban résztvevô, illetve az iparkamarában dolgozó barátnôim hívták fel a figyelmemet. Jelentkeztem, s nagy örömömre sikerrel vettem az akadályokat. A lehetôség a lehetô legjobbkor talált meg – folytatja tovább – kibil-

lentett egy reménytelennek látszó helyzetbôl. Dobozka Manufaktúra néven adtam be a pályázatomat, megterveztem a logót, s az arculatot.

Mint mondja a tanfolyam ideje alatt, számos dologgal szembesült. Egyebek mellett rájött, inkább tervezéssel, s nem gyártással szeretne foglalkozni, s nincs is szüksége a digitális stancoló gépre, melyet magáénak akart tudni.

— A keresztszülôi program keretében Kállai Sándor több környékbeli nyomdába is elvitt, Hegyi Zsuzsa, a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság vezetôje pedig a helyi termelôkkel ismertetett meg. A Hart Wedding közremûködésével megjelenési lehetôséget kaptam az Esküvô Classic magazinban, illetve megbízást esküvôi köszönôajándék doboz tervezésre – sorolja a tanfolyam hozadékait.

Helyeslôen bólogat az utolsó szavakat éppen elcsípô SZIPL Mara, aki 19. századi, klasszikus Teddy Bear mackók mellett természetes alapanyagú, növényi festékkel festett biomedvéket készít. Az Önindítóra, egy régi öníndítós, Tanó Móni hívta fel a figyelmét.

A Kaposvári Egyetem Mûvészeti Karán végzett

rajz, vizuális kommunikáció szakon.

E mellett öltözék és textiltervezô képesítéssel rendelkezik, amellyel párhuzamosan fotózást is tanult. Újpetrén a nagymamája varrodájában nôtt fel, az ott megszerzett tudását késôbb az édesanyja mellett tökéletesítette.

— Több mint három éve folyamatosan építgetem a vállalkozásomat, a célom, hogy egyedi, növényi festékkel festett, természetes alapanyagból készült játékokat készítô családi manufaktúrává fejlesszem – mondja. — Az Önindító ennek megvalósításához nyújt segítséget, ugyanis lehetôséget teremt a már megszerzett ismereteim rendszerezéséhez. E mellett egyértelmûvé tette számomra, ez az én utam, ehhez van igazán tehetségem. S egy utolsó lökést adott ahhoz, hogy ténylegesen elindítsam a vállalkozásomat.

Harmadik beszélgetôtársam az óbányai Teimel fazekas dinasztia tagja, a keramikus TEIMEL Cintia, aki a hagyományos fazekasmesterség megôrzését tûzte ki célként, modern, formatervezett tárgyak készítése mellett, véletlenül talált rá az Önindító programra.

— Gyakorlatilag a fazekas mûhelyben nôttem fel – avat be a kezdetekbe.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

MESTERKÉPZÉS

Jókor jött a lehetôség, a támogatott mestervizsga — A nagyapámnál, aki híres óbányai fazekas volt, az elsô utam a mûhelyébe vezetett. A fazekasság az örökségem, a gyökereimhez köt, ezért is szeretnék Óbánya és Mecseknádasd között látványmûhelyt létrehozni, amelyben egy bolt is helyet kapna, meg a nagyapám és a dédapám által készített tárgyakat is kiállítanánk benne.

Mint mondja, a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Karán végezett kerámiatervezô szakon, ahol a mûvészképzésen volt a hangsúly, arra, hogy miként adják el az alkotásaikat nem kaptak semmiféle útmutatást, pedig nagyon fontos lett volna, mert nem mindenkit kap fel egy galéria.

Kitért arra is, hogy az Önindító pont ezt a hiányzó tudást pótolja, segítséget nyújt ahhoz, miként kell egy-egy mûtárgy árát megállapítani, eladni, s ez utóbbiban a reklámnak mekkora a szerepe.

Azzal mind a hárman egyetértenek, hogy nagyon jó csapat jött össze, komoly kapcsolati tôkével lettek általa és a keresztszülôi rendszernek köszönhetôen gazdagabbak. Emellett abban is, ahhoz, hogy a vállalkozásuk sikeres legyen gazdasági és jogi ismeretekkel is fel kell vértezniük magukat.

Sz.K.

A mester cím nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog ma is érvényben van, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.

— Mindig is tetszett a pincérek munkája, olyan elit szakmának láttam, a mûvelôi szépen kiöltözve dolgoztak egész nap – kezdi beszélgetésünket GONDOS János Attila, a Harkányi Hotel Thermál étteremvezetôje, aki a kamara által meghirdetett támogatott mesterképzésben vett részt, s avattak az elsôk között pincér-mesterré. — Nyolcadik után ezért is jelentkeztem a szekszárdi Vendéglátó-ipari Szakiskolába.

A végzést követôen számos helyen dolgozott. Elsôként a volt gyakorlati helyén, a Hotel Dombóvárban helyezkedett el. Majd néhány évre az útja másfele vezetett, több éves kitérô után, amikor 2002-ben visszatért a pályára, Hôgyészen, az akkor fénykorát élô Gróf Apponyi Kastélyszállóban helyezkedett el, mint pincér. Innen vezetett az útja az akkoriban nagy fejlôdésnek indult Puchner Kastélyszállóba, Bikalra.

— Amikor Bikalon elkezdtem dolgozni, ötven szobás volt a szálloda, rá hamarosan nyílt meg a francia udvarház újabb harminccal – folytatja beszélgetésünket. — Ahogy nôtt a szobák száma, s a szolgáltatások köre, egyre több vendéget vonzott a kastélyszálló. Már a kezdeti idôben is folyamatosan volt tíz, tizenkét tanuló a kezem alatt, s mellettük felnôttképzés is folyt. A kamara már abban az idôben is fontosnak tartotta, hogy legyen a cégnél egy ember, aki a tanulókkal foglalkozik. Rám esett a választás, mint az étterem vezetôjére. Már akkor gondolkodtam azon, hogy mestervizsgát teszek. Szerettem csinálni, élveztem, hogy mindig történik valami, csak nagyon messze volt a munkahelyem az otthonomtól.

Ekkor érkezett egy újabb lehetôség, ugyanis megnyílt Gunarason a Gunaras Resort Spa a lakóhelyétôl alig néhány kilométerre, oda hívták étteremvezetônek. Alig egy év után, azonban a gunarasi szálló volt igazgatójának, dr. Kovács Tibornak csábításának engedve – aki közben Thermal Hotel Harkány

vezetôje lett – követte ôt a baranyai fürdôvárosba.

— A szálloda éttermét vezetem, s mellette tanulókkal is foglalkozom – mondja. — E mellett, miután két pályázaton is sikerrel szerepelt a hotel – végzett tanulók továbbfoglalkoztatására, valamint pályakezdôk alkalmazásához nyert el támogatást – az ebben részt vevô négy fiatal mentora is én lettem. S miután ôsztôl az idén végzô egy tanulónk helyett hatot szeretnénk fogadni, ezért is jött jól a lehetôség, hogy támogatás felhasználásával szerezhettem meg a mesterlevelet, ami már régóta a terveim között szerepelt, csak hiányoztak hozzá a feltételek. A szálloda vezetésétôl is sok segítséget kaptam, vállalták a rám esô rész kifizetését, s a tanfolyamon is rendszeresen részt vehettem, úgy alakították a beosztásomat.

Mint mondja, nagyon sok új dolgot tanult a kamara által szervezett mestervizsgára felkészítô tanfolyam során. Sok neves szakember érkezett Budapestrôl, akik az új trendekkel, terítési módokkal ismertették meg ôket.

— Bizonyítani szerettem volna magam is, hogy képes vagyok arra, hogy megszerezzem a mesterlevelet, meg a tanulók miatt is, mert az egyfajta presztízst jelent, hogy mester foglalkozik velük – zárja beszélgetésünket, mert kezdôdik az ünnepélyes mesteravató.

Sz.K.

28

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nyári gyakorlattal indul a tényleges képzés

A baranyai kisváros, Siklós életében kiemelt szerepet játszik a turizmus, a vendéglátás. A négycsillagos Hotel Castello nagy népszerûségnek örvend nemcsak országon belül, de a határokon túl is. Annak érdekében, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala mind magasabb szintre emelkedjen, s az évek során megszerzett tapasztalataikat tovább adják, szinte a kezdetek óta foglalkoznak tanulók képzésével is.

— Elsôsorban pincér és szakács tanulókat foglalkoztatunk – kezdi beszélgetésünket a tanulók gyakorlati képzését koordináló NEMESKÉRI Réka, sales manager. — Jelenleg nyolc pincér és hat szakács tanuló gyakorlati képzése folyik nálunk, siklósiak többségben, de vannak között oldi, tésenfai, újpetrei, alsószentmártoni is. Az elméleti képzésük Siklóson, valamint Pécsett a József Nándor Szakképzô Iskolában, a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó-ipari Szakközépés Szakiskolában folyik.

Mint mondja, a tanulók képzése egy 140 órás nyári gyakorlattal veszi kezdetét, amit két év gyakorlati idô követ, amelynek során a tényleges munkába

bevonva ôket sajátítják el a szakmai ismereteket, a tanmenetben meghatározott tematika szerint. A szakácstanulók a legkorszerûbb konyhatechnikával ismerkedhetnek meg, valamint nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy helyben vásárolt alapanyagokból fôznek, az egészséges táplálkozás jegyében a négy évszakos étlapjaikhoz a zöldséget, gyümölcsöt, a félpanziós ellátáshoz a sonkát, szalámit a helyi – siklósi és a környéken, valamint az ormánsági falvakban gazdálkodó – termelôktôl vásárolják. Nyáron egyedi ajánlattal is szélesítik a választékot, attól függôen, hogy éppen melyik zöldség, gyümölcs érik, jelenik meg a piacon. A családosokra gondolva gyermekmenü is része a napi kínálatuknak.

— A vendégekkel azonban csak akkor kerülhetnek kapcsolatba a pincértanulóink, szolgálhatnak fel, amikor úgy látjuk, hogy erre készen állnak, a napi gyakorlás során elsajátították az ehhez szükséges ismereteket – folytatja tovább. — A tanulóképzéssel az elsôdleges célunk, nemcsak az, hogy kineveljük a munkatársainkat, hanem az is, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki tôlünk a végzést követôen, akik a dél-dunántúli régió, valamint az ország szállodáiban, vendéglátó helyein is megállják a helyüket. Szállodánkban magas színvonaHotel Castello – Siklós

lon, minôségi környezetben, tapasztalt kollégák segítségével szerezhetik meg azt a tudást, amelyet akár négy-ötcsillagos budapesti hotelekben is kamatoztathatnak. A kiemelkedôen teljesítô tanulóinkat késôbb mi is szívesen foglalkoztatjuk, erre jelenleg is van példa.

Mint mondja, majdnem egy éve foglalkozik tanulókkal, elsôsorban a képzésükhöz kapcsolódó papírmunkával, hetente ellenôrzi azt, összekötô kapocs a tanulók és a gyakorlati képzést végzô munkatársai között.

— Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a hotelen belül minden egyes részlegen a tanulók képzésével foglalkozó munkatársunknak van mesterlevele – folytatja tovább. — Mindannyian magas színvonalon végzik a munkájukat, mindannyian nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy megszerettessék a vendéglátós szakmákat, s azáltal, hogy a tanulók a mindennapi tevékenység részesei, nemcsak közvetlen tapasztalatokat szereznek, hanem egyben azt is megfigyelhetik, mitôl válhatnak jó szakácsokká, figyelmes pincérekké.

Az ötezer négyzetméter alapterületû, negyvennégy szobás hotel az egykori malom helyén, a termálfürdô tôszomszédságában, a vár alatt épült fel. A kívül, belül impozáns épület különlegessége az egykori malom köveinek felhasználásával készült, középen elhelyezkedô, az éttermeket, biliárd és mozi szobát, bárt magában foglaló torony, amelyet a hotelszárny szinte körülölel. A szobákhoz körfolyosó vezet, ahonnan egészen a fogadó szintig belátni a belsô teret.

Sz. K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új rovatunkban olyan ötleteket, elgondolásokat, terveket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáért tenni akaró vállalkozók fogalmaztak meg. Elsôként HIRTH Ferenc, a pécsi KONTAKTElektro Kft. alapító-ügyvezetôje osztja meg a Dél-Dunántúli Gazdaság olvasóival felvetéseit.

Javaslat Pécs város gazdaságának fejlesztésére a 2015–2016-os évekre (Elsôsorban a reálszférában mûködô, terméket gyártó, építés-szerelési tevékenységet folytató és nem általános szolgáltató vagy közösségi célokat szolgáló beruházók részére) Elemezve egy régió gazdaságának struktúráját, egy egészséges gazdaság fejlesztésének lehetôségeit és irányítottságát, az alábbi megállapításokra jutottam:

1.

Az a régió, amelyben a helyi reálszférában mûködô termelôvállalkozások a nemzeti össztermék régióra esô hányadának legalább 25-30%-át képesek elôállítani, a gazdagodó régiók közé tartoznak. (Gyôr, Székesfehérvár, Bóly, Tatabánya, Kecskemét, Hatvan, stb.) Ismereteim szerint Baranya megye 12% körüli eredménnyel büszkélkedhet.

2.

Valamennyi régió számára kiemelt fontosságú a befektetôk letelepítése. Ezt nem lehet vitatni, hiszen jelentôs helyi beruházásokkal és munkahely-teremtéssel jár együtt. A befektetô fejlett technológiát, munkakultúrát telepít úgy, hogy igyekszik jól megfizetni az alkalmazottakat, ezáltal növekednek a TB-járulék- és adóbefizetések, emelkedik a helyi vásárlóerô, a cégek társadalmi felelôsségvállalása. A régió szempontjából fontos, hogy a befektetôk beszállítói hálózatukat minél nagyobb hányadban a helyi vállalkozások közül építsék ki. Ezt akár ildomos rögzíteni a támogatási szerzôdésekben is. Emiatt el kell fogadnunk, hogy az állam támogatja a befektetôk beruházásait. Annak viszont mindenki számára világossá kell válnia, hogy egy befektetô kizárólag az elérhetô maximális profit megtermelése érdekében fogja végrehajtani beruházását, a megtermelt profittal pedig kénye-kedve szerint fog gazdálkodni. Fejleszt, vagy miután az eredményét leadózta, az utolsó fillérig hazaviszi saját céljaira.

A munkaerô foglalkoztatásának szempontjából viszont érdemes mérlegelni, elemezni, hogy az optimális arányok érdekében mekkora hányadát foglalkoztassák a kívülrôl érkezô befektetôk,

29

ÖTLETBÖRZE

illetve a helyi tulajdonlású vállalkozások. (A mérlegelés-elemzés a megtermelt profit arányos, régióban maradásának érdekében szükséges.)

3.

A régió gazdaságának fejlesztésére az alábbi javaslattervet dolgoztam ki:

Támogatandó célcsoport: az 5-50 fôt foglalkoztató helyi (elsôsorban családi tulajdonú) vállalkozások.

Célok: 1. újraiparosítás!

2. munkahelyek teremtése és megôrzése 3. beruházások ösztönzése 4. az adófizetôk számának és a helyi adóbevételek növelése 5. termelékenység növelését szolgáló technológiai fejlesztések 6. a szakképzés minôségének emelése 7. a frissen végzett diplomásoknak több helyi munkahely biztosítása 8. a társadalmi felelôsségvállalás növelése Mérlegelendô: Egy átlagos pécs-baranyai kisés közepes vállalkozás kb. 3 havonta nyeri vissza egy adott munkájába (megrendelése teljesítésére) befektetett eszközeit (vásárolt anyagok és szolgáltatások, saját munkadíja, stb.). Becsült árrése (nyeresége) legyen 8-10%, mely évente halmozottan kb. 30-40%-os hozamot jelenthet!

Ezen megtermelt érték helyben kerül elköltésre.

Hol érdemes tehát befektetni? Eszerint nyilvánvaló, hogy a helyi vállalkozásokba. Miután ezek a vállalkozások helyben vannak és itt is maradnak, emellett valamennyien ismerjük. Emiatt a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat: megteremteni az említett vállalkozások fejlôdéséhez, növekedéséhez szükséges piaci és szabályozási feltételeket. A támogatásokat nem kell ingyen adni. Szigorú feltételekkel, de egyértelmû ösztönzéssel lehetséges a vállalkozásokat növekedésre serkenteni.

Támogatható: építési- és gépberuházások, piaci, technológiai és termékfejlesztések, stb., melyek árbevétel- és munkavállalói létszám növekedéssel járnak. Lényeges szempont, hogy a szakképzéshez szükséges gyakorlati képzôhelyek döntô többségét az említett kis- és közepes vállalkozásaink biztosítják, melyek ezáltal is segítik a kiképzett munkaerô helyben maradását.

Jó példa: a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (döntôen pécsi és baranyai vállalkozások) mintegy 30 tagvállalata 2014-ben kb. 3000 munkavállalót foglalkoztatva mintegy 70 milliárd Ft árbevételt produkált!

Támogatandó szektorok Építôipar: kômûvesek, magas- és mélyépítôk, földmunkagépeket üzemeltetôk, vasszerkezet-építôk, betonvas-gyártók, festôk és mázolók, szigetelôk, víz-, gáz- és központi fûtés szerelôk, (épületgépészek), villanyszerelôk, klímaszerelôk, üvegesek, asztalosok, ácsok, faipar és bútorgyártók, tetôfedôk, kerámiaipar, útépítôk, stb., Gépipar: gépi forgácsolók, gép- és berendezésgyártók, lakatosok, öntészet, szerszámkészítôk, mûanyagipar, finommechanika, orvosi mûszergyártás, jármûipar, stb.

Könnyûipar: nyomdászat, bôr- és kesztyûgyártás, ruhaipar, stb.

Mezôgazdaság és élelmiszeripar: állattenyésztés, hús- és hentesáru-készítôk, tejipar, borászat, gyümölcsfeldolgozás és konzervipar, kertészeti termékek, növénytermesztés, takarmánygyártás, méhészet, baromfifeldolgozás, stb.

Elektronika: készülék- és berendezésgyártók, fejlesztôk, mechatronika.

A program kidolgozására javaslom a PTE Közgazdaságtudományi Kar kompetens szakértôit megbízni a végzés elôtt álló hallgatók bevonásával, akik ezt egyben szakdolgozati témául is választhatnák.

A fejlesztési program koordinálására és végrehajtására a kamara rendelkezik a szükséges kompetenciákkal.

Hirth Ferenc

30

MUNKAVÉDELEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

A munkavédelem 22-es csapdája.

Hogyan törhet ki belôle egy kisvállalkozás?

Április 28. a munkavédelem világnapja. Ebbôl az apropóból készült interjú BOGOS Csabával, zuhanásbiztonsági specialistával. A cikk rávilágít a munkavédelem problémáira és az egyik legelhanyagoltabb területére, ahol a hiányosságok súlyos balesetekért és halálesetekért felelôsek. A leesés elleni védelem, más néven a zuhanásbiztonság nehézségeirôl és annak megoldásairól lesz szó a továbbiakban.

— Mi a legfôbb probléma a munkavédelem területén?

— A probléma ott kezdôdik, hogy a legtöbb kisvállalat úgy gondol a munkavédelemre, mint szükséges rosszra. Ezen kívül ambivalens az alaphelyzet. A kiindulási pont az, hogy sok cégvezetô biztosítja ugyan a védôeszközt, de a dolgozó nem mindig használja. Ezért a cégek leginkább csak a legszükségesebb dolgokat akarják beszerezni. Ha baj van, akkor egyértelmûen a cégvezetôt marasztalják el. Magyarországon is van arra lehetôség, hogy a munkavállaló megtagadja a munkát, ha a munkavégzése védôeszközök nélkül nem biztonságos, vagy károsodást okozhat számára. De az a tapasztalat, hogy nem

teszik meg, mert féltik a munkahelyüket.

22-es csapdája.

— Mivel lehetne kitörni ebbôl a jelenlegi helyzetbôl?

— A nyugati rendszer használható megoldásnak tûnik. Ott bonus-malus besorolással teszik motiválttá a cégeket, illetve a dolgozókat. A balesetmentes munkavégzést jutalmazzák, a kár-, vagy a balesetokozást büntetik. Ha a dolgozó a beszerzett eszközök ellenére nem használja, akkor büntetô pontokat kaphat. Így kvázi önmotiváló eszközként mûködik.

— Védôeszköz, egy termék a sok közül?

— Másik fô problémakör a beszerzések kérdése. A munkavédelmi tanácsadó elkészíti a kockázatértékelést a cégnek, akik ez alapján megvásárolják a felírt védôeszközöket. Egy baj van, a kereskedô már nem nézi, hogy mire kell, mire fogják használni, egyáltalán alkalmas-e a termék az adott feladatra, csak kiszolgálják a vásárlót.

Nagyon fontos lenne olyan szakértôk bevonása,

akik naprakészek a szektort érintô területeken, és megfelelô gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek.

Fontos még megemlíteni, hogy sokszor a bírság elkerülése miatt vásárolnak a cégek védôeszközt, nem pedig a megfelelô védelem megteremtése miatt. A zuhanásbiztonság területén ez még hatványozottabb probléma, itt ugyanis emberi életekrôl van szó. A magasban végzett tevékenység kiemelten veszélyes munka, itt nem szabadna csupán a jogszabályok betartására koncentrálni, elengedhetetlen lenne az igazi, életmentô védelem bevezetése.

— Kinek a feladata a védôeszközök kiválasztása?

— Úgy gondolom, hogy a cégvezetô feladata a megfelelô védôeszköz kiválasztása. Egyik probléma oka az, hogy költségnek tekintik, és azt hiszik, hogy nem tudják kitermelni. Ha mindenki másként nézne rá, nem költségként, hanem létfontosságú megelôzési eszközként, akkor mindenki ki tudná termelni.

A másik nehézséget az okozza, hogy a cégvezetôk sokkal szívesebben költenek például olyan eszközre, ami reklámhordozó is egyben.

Dél-Dunántúli Gazdaság Például a munkaruházat. Ezt meg lehet érteni, hiszen a munkaruhával ellátott dolgozó jobb benyomást kelt az ügyfelekben is. Ez azért érdekesség, mert a munkaruha nem kötelezô, csak adható kategória. A védô lábbelik kérdése pedig el van hanyagolva, pedig a megfelelô védô lábbeli kötelezô, és sokkal nagyobb szükség is lenne rá, mint a ruházatra. Persze az lenne az ideális megoldás, ha mindkettôt biztosítaná a munkáltató.

— A dolgozók gyakran panaszkodnak: a védôeszközök kényelmetlenek. Valóban?

— A védôeszközök nagy része tényleg kényelmetlen. De ez azért van, mert általában nem minôségi terméket vásárolnak.

Mondok egy példát. Van egy komlói üzem, ahol a dolgozóknak a munkavégzéshez védômaszkra van szükségük. Amíg gyenge minôségû védômaszkot választottak, az összes fér-fi arcán kipattogtak és begyulladtak a szôrtüszôk. Kénytelenek voltak jó minôséget választani. Azóta nincs ilyen gondjuk. Az a jó munkavédelmi eszköz, ami nem csak véd, hanem megfelelô komfort fokozatot is nyújt.

— Mi lenne a megoldás?

— Szemléletváltásra van szükség. Mint mindent, valószínûleg ezt is már az iskolában kell elkezdeni. Pénzügyi kultúrát fejlesztô kampányok már indultak az általános iskolákban, Európai uniós törekvésre. Ennek mintájára jó lenne felvi-

31

MUNKAVÉDELEM lágosítás és tájékoztatás a munkavédelem területén is, hogy tudatosan beépüljön a gondolkodásukba.

Gondoljunk csak bele, magánéletünkben is van számos veszélyes élethelyzet. Akár hobbytevékenység során, barkácsolás, kertészet, méhészet, stb. Ha már az iskolában oktatjuk, akkor a gyerek már tudatos lesz és figyelni fog rá, esetleg rászól a szülôre, vezetôre, és hiányolja a védôeszközök meglétét. Sokkal kevesebb egészségügyi probléma lenne, ha odafigyelnénk a megfelelô védelemre.

— Önök mit tesznek a védelem népszerûsítése érdekében?

— 2014-ben létrehoztuk az elsô Zuhanásbiztonság Akadémiát, melynek keretein belül már el is kezdtük a felvilágosító munkát. A szakiskolákban van ugyan oktatás, de nagyon kevés idôt szánnak rá a tananyagban, nem tudnak mélyrehatóan foglalkozni vele. Felvilágosító, oktató tevékenységünkkel cégeknek, szakiskoláknak, munkavédelmi tanácsadóknak kívánunk hathatós szakmai segítséget nyújtani, amit szerencsére egyre többen vesznek igénybe. Következô ingyenes szakmai rendezvényünket pont a Munkavédelem Világnapján, április 28-án tartjuk Budapesten, a Barázda centerben.

További hasznos információ zuhanásbiztonság témakörében itt található: www.zuhanasbiztonsag.hu

MT-Profi Munkaés Tûzvédelmi Szolgáltató Kft.

7700 Mohács, Ete János u. 6., 3. emelet 20.

Tel.: 06 (20) 383-1090 Email: mt-profi@tolna.net Web: www.munkatuzvedelem.hu

Munkavédelem, tûzvédelem, környezetvédelem.

Teljes körû szolgáltatás.

32

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Gaál Dóra – Suzuki Vitara 1.6 GL+ Az FX Autóház új Suzuki Vitara tesztautóját a siklósi szôlôhegyre vittük. A Brunyai Családi Pincészetbe vezetô úton a szürke szabadidôautó már az elsô métereken jó hasznát vette emelt hasmagasságának. Gaál Dóra rutinosan foglalt helyet a vezetôülésben, mert több magyar gyártású Suzukit is vezet.

— Édesanyámtól örököltem azt az elsô generációs Swiftet amit most használok, a kocsi utódját, anyukám Ignisét is szívesen vezetem, és akkor sem jövök zavarba, ha a Ford Rangerünkkel indulunk útnak.

— A Vitara külsején tetten érhetô az elôdök vonalvezetése?

— Nagyon szép lett a Vitara. Divatos, praktikus, épp olyan mint a Swift, vagy az Ignis volt amikor megjelentek. Érezhetô rajta a régi Vitarák hangulata is, de sokkal könnyedebb a terepjárós hatás. Szép a tesztautó színe, a szürke felnik és a szürke karosszéria együtt nagyon jól mutat. Láttam a katalógusban a kétszínû festéseket, azokkal igazi kis ékszerdoboz lesz a Vitara.

— Amikor megbeszéltük a próbautat, azt kérdezte, hogy mehetünk e terepre is. A négykerékhajtású változat lenne az igazi?

— Átlagos igényekhez, szerintem elég a kétkerékhajtás is. Ebbe belesorolom a nálunk található kavicsos dûlôutakat is, itt a lényeg inkább az emelt hasmagasságon van, ha nem akad fent a kocsi, meglepôen sok helyre el lehet jutni két hajtott kerékkel is. Van olyan birtokrészünk is, ahová erdôn keresztül vezet az út, arrafelé már inkább az összkerekes verzióval indulnék.

— Ha Suzuki akkor örök élet és még egy két nap, tartja a magyar autós hiedelemtár. A Vitarában is benne van ennek ígérete?

— Az elsô benyomásom mindenképpen ezt sugallja. Ugyan látszik, hogy könnyû építésû autó, de mégis úgy érzem, ez is nagyon jól bírja majd. Az utastérben is ott az a japános masszívság mint az elôdökben, a kárpitok stra-

pabírónak tûnnek, és a kapcsolókon is érezhetô, hogy jól kipróbált szerkezet van mögöttük. A törésteszt eredményt nem tudom, de biztosan nem lett rossz, mert ott az ezt hirdetô matrica a tesztautó oldalán.

— A kategóriában elsôként 5 csillagos lett.

— Ez mindenképpen megnyugtató, és nagyon fontos. Régebben volt egy komoly balesetem, azóta még jobban odafigyelek a biztonságra. Hamarosan bôvül a családunk, három gyerekkel a fedélzeten még inkább felértékelôdnek a biztonsági berendezések. Láttam, hogy tele van légzsákokkal az autó, sôt

az új biztonsági berendezésekbôl is nagyon sok rendelhetô. Olyan felszerelések is fontos biztonsági extrák, mint például a LED-es fényszórók.

— A kényelmi extrák nem olyan fontosak?

— Ami nekem igazán kell, már az alapmodellekben is benne van. A legjobb választás talán mégis a tesztautó felszereltsége, itt már van tempomat, ami nagyon hasznos, és a klíma is automata. Ezzel el is mondtam mindent, ami nekem lényeges. Hasznos kiegészítô a tolatókamera is, én ugyan megtanultam tükörbôl tolatni, de sokaknak lehet nagy segítség egy színes képet adó hátsó ka-

FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-226 ● www.fordfx.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

AUTÓTESZT

mera. Nem vagyok autórajongó, nekem a kocsi használati tárgy, így beérem ennyi extrával is. Azt láttam, hogy az ínyencek, egy 21. századi extrákkal felszerelt Vitarát is vásárolhatnak, és ez nagyon jó. Sikerült egy olyan autót készíteni a Suzukinak, amiben mindenki megtalálhatja azt a felszereltséget, amire szüksége van. A csúcsmodell adaptív tempomatja például érdekesen hangzik, egyszer szívesen kipróbálnám azt is.

Legjobban mégis egy napelemes tetônek örülnék.

— A környezetvédelem miatt?

— Igen. Ezt tanultam az egyetemen, és nagyon figyelek rá, hogy így éljünk, így gazdálkodjunk. A pincészetünk is a karbonsemleges mûködés mellett tette le a voksát, sôt még a weboldalunk károsanyag-kibocsátását is ellentételeztük.

Tetszik, hogy a Vitarában is odafigyeltek a környezetre, ott van például a startstop rendszer a kocsiban. Persze a legtöbbet az alacsony fogyasztással lehet tenni, de ahogy nézem a fedélzeti számítógépet, itt sem áll rosszul a Vitara, a 6,8 literes érték nagyon jónak tûnik.

— Fôleg úgy, hogy alig futott a tesztautó, késôbb ez még csökkenni fog. Az 1,6-os benzinmotor mennyire illik a kocsihoz?

— Szerintem ez egy optimális választás ehhez az autóhoz. Éppen elég erôs, nagyon csendes, és ahogy említettem, szinte dízelesen keveset fogyaszt.

Nem értek az autók motorjához, de az feltûnt, hogy nagyon finom szerkezet, és alig hallani a hangját. A váltó is feltûnôen könnyen jár, és nagyon pontos, de úgy tudom ezek is hagyományos Suzuki erények.

— Az utastér mérete elegendô?

Alig több mint négy méter a kocsi, elfér benne egy család?

— Abban, hogy három gyerekülés elfér e benne egymás mellett, nem vagyok biztos. De ez nem is ennek a kategóriának a feladata. Négy utas viszont kényelmesen utazhat, elég a hely hátul is, és a fejeknek is bôséges tér jut. Megnéztem a csomagtartót is, abban is el lehet férni, sôt a variálhatósága is dicséretes. Az áthelyezhetô alsó polc, illetve a

kivehetô oldalsó határolók ötletesek, a 12 voltos csatlakozó pedig hasznos.

— Menet közben hogyan viselkedett a Vitara?

— Kifogástalanul. Csendesen, kényelmesen, takarékosan és biztonságban lehet vele utazni, azt hiszem sok autósnak több nem is kellene. A magas üléshelyzet miatt könnyû a beszállás, és a forgalom is jól áttekinthetô. Az emelt hasmagasság pedig nem csak a mi dûlôinkben hasznos, hanem a városi kátyútengerben is jól jön.

— Divatos kategóriában indul a Vitara, de ezeknek a kis szabadidôautóknak általában az árát is megkérik a gyártók. A Suzuki, hogy áll az árversenyben?

— Úgy láttam, az FX Autóházban most akciós az új Vitara. A 3.79 milliós alapárat értékarányosnak gondolom, azt pedig mindenki eldöntheti, hogy mennyire és mennyiért szeretné felszerelni az autóját.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1586 cm3 Maximális teljesítmény: 120 LE 6000/min Maximális nyomaték: 156 Nm 4400/min Saját tömeg: 1075 kg Csomagtér: 375 l Maximális sebesség: 180 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 5.3 l A tesztautó ára metálfényezéssel: 4 200 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESP, elsô, oldal, függöny és térdlégzsákok, sebességhatároló, tempomat, tolatókamera, automata klímaberendezés, könnyûfém keréktárcsa, érintôképernyôs audiorendszer, ülésfûtés

34

ÚJ TAGJAINK

„Az embereken múlik minden!”

BLÁZSOVICS Edina kis- és közepes vállalkozások vezetôinek segít abban, hogy hatékony, sikeres szervezetet mûködtessenek, ahol mindenki a helyén van, minden cselekvés egy közös irányba mutat. Az interaktív HR-szakértô több évi, HR-es vállalati alkalmazotti és felsôvezetôi tapasztalatával tavaly hozta létre önálló vállalkozását, a Beugrót, hogy szakértelmével, tudásával támogathassa a kkv-vezetôket szervezetük fejlesztésében, a felmerülô nehézségek leküzdésében.

— A Beugrót azért hoztam létre, mert hiszek benne, hogy kifizetôdô a HRszemléletû vezetés a hazai tulajdonú kisés közepes vállalatoknál is. A HR-orientált szemléletmód beengedésével felerôsíthetôk a szervezeti szinergiák, felszínre kerülnek a konfliktusok, láthatóvá válnak a problémák, melyek megoldása így hatékonyabb lesz.

— Miként zajlik maga a folyamat?

— A folyamat minden esetben egy beszélgetéssel indul, ahol képet kaphatok a szervezetrôl, és a felmerülô igényekrôl.

Majd közösen meghatározzuk az elérendô célt, a megoldandó problémákat. Az együttmûködéshez bizalmi kapcsolat szükséges és fontos a titoktartás. A megfelelô információk birtokában elkészítem az együttmûködés tervezetét, amelyet közösen megvitatunk. Ebben megállapodunk a lépésekrôl, a bevonni kívánt emberekrôl, az együttmûködés idôtartamáról, intenzitásáról és egyéb feltételekrôl. Majd projekttervet készítek, és az együttmûködés során folyamatosan dokumentálom az elvégzett munkát, végül beszámolok az eredményekrôl. A jelenlétem intenzitása minden esetben segít, hogy több oldalról is

Jobcapital – A személyzeti munkatárs Minden cégvezetô szeretne eredményesen dolgozó munkavállalókat foglalkoztatni. Sok esetben azonban problémát jelent a megfelelô jelöltek elérése, felvétele, fôként olyan vállalkozásoknál, ahol nem áll rendelkezésre külön szakember erre a feladatra. A pécsi Jobcapital Kft. nekik tud segíteni, hiszen teljes körû személyzeti szolgáltatást nyújt, legyen szó akár munkaerôközvetítésrôl és -kölcsönzésrôl, elôszûrésrôl, „fejvadászatról”, valamint foglalkoztatási tanácsadásról.

— Iparágtól függetlenül nyújtunk segítséget mind a kis- és középvállalkozásoknak, illetve multinacionálisvállalatoknak a megfelelô személyzet összeállításához – mondja PAPP Zoltán Péter cégvezetô. — Számunkra elsôdlegesek az emberek, a munkavállalók és álláskeresôk, akiket az elsô naptól támogatunk céljaik elérésében. Folyamatosan bôvülô és naprakész állásajánlatainkkal, szakmaiönélet-

rajz-készítési tanácsadással, illetve állásinterjúra való felkészítéssel is szolgálunk.

Tanácsadóink felsôfokú szakirányú végzettsége, több éves tapasztalata a garancia arra, hogy partnereink és a munkavállalóink számára is minden igényt kielégítô szakmai szolgáltatást nyújtsunk.

— Miként tudnak reagálni a munkaerô-piac állandó változásaira?

Dél-Dunántúli Gazdaság képet kapjak a szervezetrôl, és információt a hierarchia minden szintjérôl. Szükség esetén természetesen menet közben is módosíthatunk az együttmûködés részletein.

— Miért döntött úgy, hogy a kamara önkéntes tagja lesz?

— A kamarába való belépésnek több oka is volt. Szeretnék hozzájárulni a régió fejlôdéséhez a HR- szemlélet terjesztésével, és ehhez jó kapcsolódni a megye vállalkozásait összefogó kamarához. Egyfajta kapcsolatrendszert és szakmai konzultációs lehetôséget is látok, és várok a tagság által. A kamara bemutatkozási lehetôséget biztosít számomra, és elôsegíti a leendô ügyfelekhez való kapcsolódást.

— Ön azon sikeres vállalkozók egyike, aki már a vállalkozás elindításához nyert egy EU-s pályázatot.

— Igen, a Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban c., TÁMOP-2.3.6.B-12-1/5-2014-0049 számú pályázatomat március 31-én zártam.

A pályázat célja új mikrovállalkozás indítását tervezô fiatalok támogatása volt. A pályázati lehetôség egyrészt segített meghozni a döntést, hogy saját lábra álljak, másrészt egyfajta alapbiztonságot adott a kezdeti, felfutási idôszak alatt.

N.T.

— A gyorsan változó körülményekhez elengedhetetlen a folyamatos fejlôdés.

Feladatunk pontosan az, hogy megoldást nyújtsunk a munkaerô-piac igényeire. Tervezhetô, kreatív, de egyszerû folyamatokkal segítünk a munkáltatóknak, hogy megtalálják a megfelelô munkatársat cégük számára. A munkavállalóknak pedig folyamatosan bôvülô álláslehetôségeket kínálunk, ami segíti ôket, hogy kihasználják a bennük rejlô lehetôségeket. Számunkra a siker kulcsa az ügyfeleinkkel történô teljes körû együttmûködés.

— Milyen elônyei lehetnek a kamarai tagságnak az önök számára?

— Hosszú távú terveink között szerepel a stratégiai partnerkapcsolatok kialakítása, amihez egyértelmû elônyt jelent a kamarai tagság. Eddig egy kamarai rendezvényen vettünk részt, az összevont testületi ülésen Királyegyházán. Ez is és a többi tapasztalatunk is pozitív a kamarával kapcsolatban, sok támogatást és segítséget kaptunk és kapunk a kérdéseinket illetôen.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

IDEGENFORGALOM

35

Az Európai Bizottság 2015-ben már kilencedik alkalommal írt ki pályázatot az úgynevezett ,,Kiváló Európai Desztinációk” (EDEN) témában. Az idei címe: „Egy csipet Magyarország”, témája pedig a helyi gasztronómia, mint turisztikai motiváció.

A pályázók tájékoztatására turisztikai régiónként információs napokat szerveznek, amelyeken az érdeklôdôk megismerhetik a pályázat hátterét, konkrét céljait és információkat kaphatnak annak elkészítéséhez. A Dél-Dunántúli régióban Szigetvár adott a rendezvénynek helyet, amelynek elôadója Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója volt.

Mint elmondta, a résztvevôk által elhozott és bemutatott helyi termékek igazolták, hogy jó döntés volt a helyszín, a Dél-Zselic, valamint az ÉszakMecsek települései gazdag gasztronómiai választékkal rendelkeznek.

a figyelmet az európai turisztikai desztinációk értékeire, sokszínûségére, továbbá, hogy a turisztikai fejlesztéseiket a társadalmi, kulturális és környezeti fenntarthatóság elvei mentén végzô desztinációk promócióját támogassa.

Magyarország eddig valamennyi pályázaton sikeresen szerepelt. Ezúttal is a maximális, 75 százalékos – ötvenezer eurós – uniós támogatás felhasználás mellett

térség marketingeszközeinek fejlesztéséhez a Magyar Turizmus Zrt. kétmillió forint értékben járul hozzá.

A pályázat tematikája idôszerû, ugyanis a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) szerint a gasztronómia egyre inkább az utazási élmény központi elemévé válik. A gasztronómiai turizmus mára a turizmus egyik legdinamikusabban fejlôdô és legkreatívabb szegmensévé

Egy csipet Magyarország!

Keresik az EDENkert magyar ízeit!

Kitért arra is, a helyi gasztronómia egyre inkább az utazási élmény központi elemévé válik, építeni lehet ezekre a helyi értékekre, ugyanis az emberek hajlandóak messzirôl is elutazni azért, hogy megkóstolják egy-egy tájegységre, kistérségre jellemzô népi ételeket, végigjárják a borászatokat. A pályázóknak e lehetôségekbôl kell egy úgynevezett étlapot összeállítaniuk, amelyekkel az adott térségbe csábítanák a turistákat.

Szólt arról is, csak azok pályázhatnak, akik már legalább két éve létezô, saját helyi gasztronómiára alapozott, speciális turisztikai kínálattal várják a vendégeket. Nehezíti a jelentkezést, hogy csak olyan térségi összefogások pályázhatnak, amelynek tagja legalább 3 települési önkormányzat és három turisztikai szolgáltató és egy, a turizmushoz vagy gasztronómiához kapcsolódó civil szervezet. A jelentkezôknek 3-4 napos turisztikai csomagot kell összeállítaniuk, évszakonkénti bontásban.

Az EDEN pályázat keretében megvalósítandó projekt célja, hogy felhívja

kerülhet sor a projekt magyarországi lebonyolítására.

A most elôször meghirdetett Magyarország legízletesebb vendégváró úti célja címet viselô, a gasztronómiát középpontba helyezô pályázat célja egy olyan, európai szinten is versenyképes úti cél kiválasztása, amely a saját, helyi gasztronómiájára alapozza kínálatát. Az idei pályázat címe: „Egy csipet Magyarország”, témája a helyi gasztronómia, mint turisztikai motiváció. Az elsôdleges cél egy olyan, európai szinten is versenyképes úti cél kiválasztása, amely a saját, helyi gasztronómiájára alapozott kínálatával elnyerheti a „Magyarország legízletesebb vendégváró úti célja” címet. A nyertes a Kiváló Európai Desztináció címet viselheti majd. A cím elnyerésével együtt a hazai

vált. A nemzetközi kutatások szerint a gasztronómiai turisták színvonalas életmódjuk részeként, eredeti környezetben, kellemes élményeket keresnek, amelyeknek része a magas minôségû helyi termékek fogyasztása. A gasztronómiai élményeket keresô utazók érdeklôdésének középpontjában elsôsorban az élelmiszer-termelôk, a gasztronómiai fesztiválok, az élelmiszeripari kiállítások és rendezvények, a termelôi piacok, fôzôbemutatók és a különleges ételek kóstolója áll. S ami a turizmusra általában igaz, fokozottan érvényes annak speciális ágára, a gasztronómiai turizmusra: munkahelyeket és megélhetést teremt a közösség számára, miközben a helyi gazdaságot és agráriumot is serkenti.

36

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája Problémamegoldás vállalkozások számára a belsô piacon – SOLVIT Az Európai Unió belsô piacán rengeteg európai uniós jogszabály segíti a vállalkozások mûködését, azonban a cégek gyakran éppen e jogszabályok helytelen alkalmazása miatt szembesülnek problémákkal a határon átnyúló tevékenységeik során.

A vállalkozások az Európai Unió egész területén alapíthatnak céget, forgalmazhatnak termékeket, nyújthatnak szolgáltatást és köthetnek üzletet, azonban az uniós jog eltérô értelmezésébôl, valamint információhiányból fakadóan idônként nehéz érvényesíteni jogaikat.

Elôfordulhat például, hogy egy magyar cég Dániában nem részesülhet állami támogatásban arra hivatkozva, hogy a támogatás csak a dániai regisztrációs számmal (CVR-számmal) rendelkezô cégeknek jár, vagy, hogy környezetvédelmi elôírások miatt megtagadják mûködési engedélyének meghosszabbítását, annak ellenére, hogy a dán minisztérium korábban már engedélyezte a vállalat tevékenységét.

A SOLVIT ingyenes problémamegoldó szolgáltatása azt tûzte ki célul, hogy segítsen az uniós polgároknak és vállalkozásoknak gyors és gyakorlati megoldást találni belsô piaccal kapcsolatos problémáikra. A SOLVIT ugyan már 2002 óta mûködik, mégis csak nagyon kis számú magyar vállalkozás veszi igénybe egyre fejlôdô szolgáltatásait.

A SOLVIT hálózat harminc központból áll. A nemzeti közigazgatási rendszerek részeként – de az Európai Bizottság támogatásával – minden európai uniós tagállamban, és Izlandon, Liechtensteinben valamint Norvégiában mûködnek központok. Rajtuk keresztül kérhetnek segítséget a vállalkozások minden határon átnyúló ügyintézésben, az EU-jog helytelen alkalmazása miatt felmerülô problémákban, illetve bármely nemzeti, regionális vagy helyi szintû hatóságot érintô ügyben.

A SOLVIT nem foglalkozhat: ● bírósági eljárás tárgyát képezô ügyekkel, ● cégek közötti vagy cégek és magánszemélyek közötti vitákkal, illetve ● fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdésekben, ● kártérítési ügyekben, ● a nem az egységes piac jogszabályait érintô ügyekkel Tehát a SOLVIT elé kerülô ügyek: ● magánszemély vagy vállalat és egy másik tagállam hatósága közötti viták lehetnek, amelyek ● még nem képezik bírósági eljárás tárgyát, és ● az EU egységes belsô piacának szabályait érintik. (A személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tôke szabad áramlása.)

Belsô piaci problémák Hogyan mûködik a SOLVIT? A vállalkozásoknak a hazai SOLVIT központot kell megkeresnie, ennek több módja van: emailben, telefonon vagy az internetes panaszbejelentô nyomtatvány elküldésén keresztül: http://ec.europa.eu/eu-rights/enquirycomplaintform/home?languageCode=hu&origin=solvit-web A probléma megoldásán két SOLVIT központ mûködik együtt: az, ahová a kérés befut (hazai SOLVIT központ), és egy másik, ami abban az országban van, ahol az adott kérdés felmerült (illetékes SOLVIT központ).

SOLVIT http://ec.europa.eu/solvit/index_hu.htm Egységes Piac Belsô Információs Rendszer (Internal Market Information Sytem /IMI) http://ec.europa.eu/internal_market/imi-net/index_hu.htm Single Market Scoreboard http://ec.europa.eu/internal_market/scoreboard/index_en.htm Európa Önökért (Your Europe) Gyakorlati útmutató vállalkozásoknak http://europa.eu/youreurope/business/index_hu.htm Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat (Your Europe Advice /YEA) http://europa.eu/youreurope/advice/index_hu.htm

A panasz beérkezése után a hazai SOLVIT központ elôször ellenôrzi, hogy a probléma valóban a belsô piaci szabályok helytelen alkalmazásából fakad-e, majd beviszi az ügyet egy on-line adatbázisrendszerbe, amely automatikusan továbbítja azt az illetékes SOLVIT központba.

Az illetékes SOLVIT központ egy héten belül értesíti a panasz benyújtót, hogy elvállalja-e az ügyet. Ezt követôen utánanéz az ügyintézéshez szükséges dokumentumoknak és jogi tanácsoknak, felveszi akapcsolatot az érintett hatóságokkal, majd maximum 10 héten belül megoldást javasol a problémára.

A SOLVIT eddig a következô területekkel foglalkozott: ● Termékek és szolgáltatások piacra jutása ● Letelepedés önálló munkavállalóként ● Közbeszerzés ● ÁFA- visszatérítési nehézségek ● A tôke szabad mozgása ● Határellenôrzés ● Cégalapítási nehézségek ● Jogtalan adminisztratív követelmények ● Adózás ● Tôke vagy fizetési mûveletek szabad áramlása ● Szakképesítések és diplomák elismerése ● Vezetôi engedélyek ● Gépjármû nyilvántartásba vétel Ha a SOLVIT erôfeszítései ellenére az ügyet nem lehet megoldani a hálózat segítségével, a helyi SOLVIT központ megpróbál más megoldási módot is javasolni. ● A fogyasztók és vállalkozások közötti vitás ügyek rendezéséhez segítséget jelenhet az Európai Fogyasztói Központok hálózata/ECC-Net: http://ec.europa.eu/consumers/solving_consumer_disputes/non-judicial_redress/eccnet/ index_en.htm ● Határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok esetén a FIN-Net kínálhat megoldást: http://ec.europa.eu/internal_ market/fin-net/how_en.htm ● Az EU intézményeivel kapcsolatos panaszok esetén az Európai Ombudsmanhoz lehet fordulni: http://ombudsman.europa.eu/ ● Tanácsadás vállalkozások számára: http://een.ec.europa.eu/ Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az online pénztárgépbe rögzített adatokat be is kell vallani Az ellenôrzési tapasztalatok alapján a bevétel eltitkolásának megakadályozása az egyik legnehezebb adóhatósági feladat, ennek hatékony eszköze a bevételek kötelezô rögzítésének kikényszerítése.

Az online pénztárgépek bevezetésével az adóhatóság naprakész információval rendelkezik a pénztárgép használatára kötelezett adózók tevékenységérôl, forgalmáról. Az ebbôl nyert információkat alapul véve elemzés végezhetô arra vonatkozóan, hogy a pénztárgépben rögzített bevétel bevallásra került-e, az adózók eleget tettek-e általános forgalmi adó kötelezettségüknek.

Az elmúlt idôszakban több adózó esetében tapasztalta az adóhivatal, hogy a bevallási kötelezettség elmulasztása miatti bírságolást elkerülendô a társaságok és egyéni vállalkozók ugyan benyújtották adóbevallásaikat, de azt 0-ás adattartalommal, nem pedig a tényleges gazdasági eseményeknek megfelelôen.

Az adózók az ellenôrzés megkezdését, tehát az arra vonatkozó megbízólevél átvételét követôen már nem korrigálhatják a bevallási adataikat, ekkor a be nem vallott adót már a revízió állapítja meg és jelentôs összegû adóbírság is kiszabásra kerülhet.

Az adóhivatal nem fogadja el kontrollálatlanul az online pénztárgépbe rögzített adatokat sem. Forgalomszámlálások, illetve próbavásárlások útján rendszeresen vizsgálja azt is, hogy a bevételek teljes körûen rögzítésre kerültek-e a pénztárgépben.

A gazdaság kifehérítése érdekében bevezetett, az adóhivatal és a pénztárgépek közötti online adatkapcsolat a költségvetési bevételek növekedését indította el. Mindez a kockázatelemzési lehetôségekkel párosulva kiszûri a csalárd módon az adózást elkerülôket, ezzel csökkentve a tisztességesen mûködôk versenyhátrányát.

37

NAV

Tudnivalók az 1+1%-os felajánlásokról A magánszemélyek 2015. május 20-áig benyújtott rendelkezô nyilatkozataikban az idei évben is változatlanul jogosultak 1+1%-os felajánlás megtételére. A rendelkezô nyilatkozat benyújtásának határideje jogvesztô, ennek megfelelôen a határidô elmulasztása esetén a rendelkezés nem teljesíthetô.

A rendelkezés érvényességének feltétele az adó határidôben történô megfizetése.

A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának — 1%-áról egy elôzetesen regisztrált civil kedvezményezett (pl. egyesületek, alapítványok, közalapítványok), valamint további — 1%-áról egy technikai számmal rendelkezô, bevett egyházi kedvezményezett vagy kiemelt költségvetési elôirányzatként meghatározott cél („Nemzeti Tehetség Program”) javára.

A kedvezményezhetô civil szervezetek listáját a NAV honlapján (www.nav. gov.hu) található, „Regisztrált civil kedvezményezettek 2015” elnevezésû nyilvántartás tartalmazza.

A kedvezményezhetô szervezetekre vonatkozó jogszabályok tavalyi változása alapján a 2015. rendelkezô évi 1%os felajánlásokra igényt tartó szervezetnek 2014. szeptember 30-ig az adóhatóságnál kellett elôzetesen regisztrálnia és igazolnia a kedvezményezetté válás jogszabályi feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat. A civil szervezetek a sikeres regisztráció folytán válhattak kedvezményezetté és kerülhettek a NAV által közzétett nyilvántartásba. Az adóhatóság honlapján közzétett – az adóhatóság által folyama-

tosan frissített – nyilvántartás tartalmazza az adott rendelkezô évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét.

A kedvezményezettnek a kiutalás idôpontjában is meg kell felelnie a kedvezményezetti feltételeknek, érvényes regisztrációval kell rendelkeznie.

Nem lehet érvényesen rendelkezni azon civil kedvezményezett javára, amelyet az adóhatóság jogerôs határozatával kizárt a 2015. rendelkezô évi felajánlásokból történô részesedésbôl.

Ezen civil kedvezményezettek adatai szintén elérhetôek a NAV honlapján („Kizárt civil kedvezményezettek 2015” elnevezésû lista).

Rendelkezô nyilatkozatában a magánszemély (ôstermelô, egyéni vállalkozó) összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-elôtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalások levonása után fennmaradó része 1+1%-áról rendelkezhet.

A rendelkezô nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részeként („EGYSZA” elnevezésû lapon), illetve adóbevallás elektronikus úton történô benyújtása esetén, az elektronikus ûrlapon, illetve önállóan, lezárt, az adózó adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus ûrlapként elektronikus úton is eljuttatható az adóhatósághoz.

Munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltató útján is benyújtható a rendelkezô nyilatkozat: ebben az esetben a magánszemélynek legkésôbb 10 nappal a 2015. május 20-i határidôt megelôzôen lezárt, az adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezûleg aláírt borítékban

38

NAV

Dél-Dunántúli Gazdaság

Jogorvoslati lehetôségek az adóvégrehajtásban Az adóhivatal eljárása során jellemzôen bevallásban foglalt, illetve határozatban megállapított kötelezettségek behajtására intézkedik, azonban elôfordulhat, hogy külsô behajtást kérôk megkeresése alapján folytat végrehajtási eljárást.

Amennyiben egy magánszemély ellen végrehajtási eljárás indul hulladékgazdálkodási díj meg nem fizetése miatt, továbbá az adóhivatal határozattal kötelezi ôt betéti társasága tartozásának megfizetésére is és az adózó egyikkel sem ért egyet, úgy lehetôsége van jogorvoslati kérelem elôterjesztésére. Fontos szabály, hogy az adóhivatal az adók módjára behajtandó köztartozások esetében a behajtást kérô nyilatkozatai alapján jár el, így a hulladékgazdálkodási díj összegével kapcsolatos panasz elbírálására nem jogosult, azt továbbítani köteles a behajtást kérô részére, aki a beadvány elbírálásának eredményérôl az adóhivatalt tájékoztatja.

A kötelezô határozat ellen fellebbezés nyújtható be, melyet az irat kézhezvételét követô 15 napon belül kell megtennie. Ez történhet szóban, de akár személyesen is felkeresheti a határozatot hozó hivatalt, ahol fellebbezését jegyzôkönyvbe foglalják. Nem szabad elfelejteni, hogy a hivatalos irat átvételének megtagadása, illetve az irat „nem kereste” jelzéssel történô visszaküldése egyenértékû az irat átvételével, így ez a határozat jogerôre emelkedésének nem akadálya.

A fellebbezés jelentôsen megterhelheti a pénztárcát, hiszen benyújtásával egyidejûleg illetéket kell fizetni, melynek összege 5000 és 500.000 forint között mozoghat a vitatott összeg nagyságától függôen.

A benyújtott fellebbezést az adóigazgatóság a felettes szervéhez továbbítja, aki az abban foglaltakat 30 napon belül megvizsgálva többféle döntést hozhat. Vagy helybenhagyja a határozatot, amennyiben a fellebbezésben foglaltakkal nem ért egyet, ha azonban a fellebbezésben foglaltakkal részben vagy egészben egyetért úgy a megtámadott határozatot megsemmisíti, vagy megváltoztatja.

Ha az adózó jogorvoslati lehetôségét kimerítette és a felettes szerv a határozatot helybenhagyta, még 15 napos fizetési határidôn belül lehetôség van az önkéntes fizetésre. Amennyiben ez a határidô eredménytelenül eltelik, úgy az adózó ellen megindulhat a határozatban foglalt kötelezettségek behajtása, melynek során az adóhivatal végrehajtási cselekményt (ingó, ingatlan foglalás, jövedelem letiltás, inkasszó stb.) foganatosít.

kell a munkáltató részére átadnia nyilatkozatát. Új szabályozás teszi lehetôvé, hogy a magánszemély rendelkezô nyilatkozatán az idei évtôl úgy is rendelkezhet, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét a civil kedvezményezettel közölheti az adóhatóság. A magánszemély a hozzájárulását az erre

a célra szolgáló kódkocka kitöltésével jelölheti, adatait a nyilatkozatán megadhatja.

A magánszemély által megadott adatokat az állami adóhatóság a civil szervezet kérésére közli, a kedvezményezett az ily módon rendelkezésre álló adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban a magánsze-

Amennyiben ezeket a cselekményeket is vitatja, úgy igénybe vehet egy speciálisan végrehajtási eljárásban alkalmazható jogorvoslatot a végrehajtási kifogást, amit a sérelmezett cselekményrôl való tudomásszerzést követô 8 napon belül lehet benyújtani. Ez a jogorvoslati forma kevésbé költséges, hiszen az illetékfizetési kötelezettség minden esetben 5000 forint.

Jogszabály által biztosított mentesség, hogy a végrehajtási kifogás elbírálásáig további végrehajtási cselekményt az adóhivatal nem foganatosíthat, kivéve ha a végrehajtási kifogás ismételt, vagy az árverés kitûzését nem vitató kifogást az árverés kitûzését követôen nyújtják be.

A végrehajtási kifogást az adóigazgatóság felettes szerve 15 napon belül bírálja el, melynek eredményeként a sérelmezett cselekményt helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti, attól függôen, hogy a kifogásban foglaltakkal egyetért-e vagy sem.

A végrehajtási kifogást elbíráló végzés ellen a NAV Elnökéhez címzett önálló fellebbezéssel lehet élni a kézhezvételtôl számított 15 napon belül, 10.000 forint illeték megfizetése mellett. A NAV Elnökének végzése a kézbesítéssel jogerôs, ellene már további fellebbezésnek helye nincs.

Ugyan jellegét tekintve nem minôsül jogorvoslatnak, de garanciális jelentôsége van a végrehajtási igénypernek, mely a lefoglalt vagyontárgyak tulajdoni viszonyának tisztázására szolgál.

Ezen polgári peres eljárás alperese az adóhatóság, felperese pedig nem az adós, akivel szemben a végrehajtás folyik, hanem az, aki a lefoglalt dologra igényt tart. A gyakorlatban elôforduló tipikus eset, mikor a házastárs különvagyonába tartozó dolog kerül lefoglalásra. Ebben az esetben a házastárs keresetet nyújthat be az adóhivatal ellen a vagyontárgy foglalás alóli feloldása iránt.

Amennyiben a házastárs a tulajdonjogát, a dolog különvagyoni jellegét igazolja, úgy a lefoglalt dolgot a bíróság a foglalás alól feloldja. Igényper bármikor indítható, azonban ha azt a foglalástól számított nyolc napon belül indítványozzák, úgy a lefoglalt vagyontárgy csak az igényper jogerôs lezárását követôen értékesíthetô.

méllyel történô kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel, és az adatokat kizárólag az adatszolgáltatást követô 5 évig kezelheti.

Az említett adatok kitöltése, az adatkezelési hozzájárulás megadása csak választható lehetôség, ezáltal nem feltétele az érvényes rendelkezésnek!