Dél-Dunántúli Gazdaság XVII. évfolyam 5. szám

XVII. évf. 5. szám, 2015. június 5.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Nyári programok a Dél-Dunántúlon • Szigetvári melléklet

Fotó: Tóth László

Összefogásra vár az idegenforgalom

Forráshiány w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Konferenciaterem

K! IGÉNYESEKNE

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferenciaterem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferenciaterem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori 4–9 Összefogásra vár az idegenforgalom Kamarai hírek És lôn világosság Formatervezés gombnyomásra?

SNI tanulók lehetôségei ...

Csehországban tárgyalnak ...

10 10 11 11

A hónap üzletembere: Polgár Katalin

Szakképzés Szakszervezeti javaslat, hiányszakmák, ösztöndíj 12–13 A hónap üzletembere Polgár Katalin

14–15

Klaszter

14-15. oldal

15

Nyári programok a Dél-Dunántúlon 16–18 Szigetvári melléklet

19–21

Díjazottak Andrássy Zoltán, Széplábi András Götzerné Páva Mária, Bernhardt Béla

22 23

Pályaválasztás „Mindenekelôtt az EMBERT tekintem a legfontosabb értéknek!”

Janovics László

Pályaválasztás „Mindenekelôtt az EMBERT 24–25 tekintem a legfontosabb értéknek!”

Sokat tanultak és fejlôdtek ...

25–26

24. oldal

Mesterképzés: Radnai Péter

27

Tanulószerzôdés Országosan elsô helyen végzett a tanulójuk

28

Önindító Középpontban a kézmûvesség

29–30

Szakképzés Különleges tetôszerkezeti elemeket ...

30

Enterprise Europe Network

31

Ötletbörze: Renczes László

32–33

Autóteszt: Schnell Rajmund – Mercedes-Benz B180 CDI

34–35

28. oldal

Radnai Péter

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Mesterképzés Az alma nem esett messze a fájától 27. oldal

Bognár József Somapak Kft.

Bôsz Richárd

Tanulószerzôdés Országos elsô helyen végzett a tanulójuk

Autóteszt: Schnell Rajmund – Mercedes-Benz B180 CDI

34–35. oldal

4

Jól indult az idegenforgalmi szezon idén Baranyában, ez a vendégéjszakák számában is megmutatkozik, a szolgáltatók pedig bizakodók. Számos látványosság, program közül választhatnak a megyébe látogatók, legutóbb például az Ormánság természeti, kultúrtörténeti értékeit, a helyi gazdálkodási hagyományokat bemutató, európai uniós támogatással felépült Ôs-Dráva Látogatóközpontot adták át Szaporcán. Az idegenforgalmi szakemberek abban egyetértenek: ki kell szolgálni a megyébe, Pécsre látogató vendégeket. Hogy hogyan, egyáltalán mit lehet tenni a turisták számának növeléséért, errôl kérdeztünk meg néhány neves turisztikai szakembert.

— Az elmúlt negyedévben több mint 10%-kal emelkedett a Magyarországra látogató turisták és az itt töltött éjszakák száma. Örvendetes, hogy Baranyában is növekedett ez a szám, de sajnos elmaradt az országos átlagtól – osztja meg velünk a kedvezô hírt ARNOLD Antal, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalomért felelôs alelnöke, a kamarai BaranyaLand Turisztikai Klaszter elnöke. — Véleményem szerint a turizmus szempontjából Baranya és Pécs továbbra is a lehetôségek városa. A 2014–2020-as évekre vonatkozó fejlesztési tervekben ugyan szerepel a turizmus, de megítélésem szerint lényegesen nagyobb hangsúlyt kellene kapnia, mert sokkal gyorsabban lehetne külsô forrást hozni a megyébe.

— Mit tekinthetô külsô forrásnak?

— Azt, amit máshol megkeresnek és

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Összefogásra vár az idegenforgalom nálunk költenek el. Ehhez szükséges, hogy jelentôs mértékben növekedjen a turisztikai szolgáltatás színvonala, de ennek érdekében nagyon keményen kell dolgozni. Vannak újabb lépések, megemlíteném a Pécsi Marketing és Média Központot, amely júniustól egy kézbe veszi a város turizmusának, valamint Pécs saját cégeinek marketingjét és új marketingterv mentén alakítja ki a város turisztikai koncepcióját, új arculattal.

Céljuk az is, hogy a sokszínû termékkínálat elôtérbe helyezésével ne csak mint kulturális úticélra gondoljanak Pécsre.

Korábban és most is azon a véleményen vagyok, hogy Pécsnek, Baranya megyének a turisztikai ágazat akkora lehetôséget jelent, hogy ebbôl egy új nagyipart lehetne létrehozni. Legalább annyi munkahely létesülhetne általa, mint azzal, amikor külsô forrásokat bevonva vállalkozások telepednek meg. A megye gazdasága szempontjából nagyon fontos a munkahelyteremtés, hiszen azzal jövedelem keletkezik és élénkíti az itteni vállalkozások mûködését.

— Másfél évvel ezelôtt alakult meg a BaranyaLand Turisztikai Klaszter azzal a céllal, hogy Baranya megyében javítsa a turisztikai szolgáltatások igénybevételét, vonzóbbá tegye az itt található mûemlékeket, rendezvényeket, látnivalókat, természeti kincseket. Miként lehet értékelni a klaszter munkáját?

— A klaszterben dolgozó vállalkozások pozíciója javult az elmúlt hónapokban, ez elmondható a múlt évrôl is, amikor elindultak a kedvezô változások. A siker meglátszik abban is, hogy az utóbbi idôben rendkívül nehéz összefogni a További információ: www.pbkik.hu

klasztert. Amíg baj volt, addig minden tagban munkálkodott a „csináljuk közösen” késztetés, de azt veszem észre, hogy amint kint van a vízbôl a fejünk és már nem fuldoklunk, lazul az együttmûködés és mindenki magára figyel. Én nagyon fontosnak tartom az összefogást, a közös programcsomagok ajánlását, az együttmûködést, nem csak Pécs város, hanem Baranya megye valamint a régió szempontjából.

Július végén rendezik Pécsett az Europa Cantatot és nem érzem még ennek a nagy rendezvénynek az elôszelét, pedig alig néhány hét választ el bennünket tôle. Biztatom a vállalkozásokat, hogy keressék a kapcsolatot a szervezôkkel, hiszen ez nem csak egy kulturális rendezvény, hanem piac is! Egy fogyasztói piac, amibôl hasznot kell szerezni azért, hogy azt visszaforgathassuk a kultúrába. Az ilyen programokra fel lehetne fûzni több eseményt, ehhez lenne szükséges a már említett összefogás.

— Vannak a megyének olyan területei, ahol nem lehet panasz az idegenforgalomra, említhetjük például Villányt. A kamara miként tudja támogatni a turisztikai ágazatban mûködô vállalkozásokat? Egyáltalán mire lenne szükség a megyében ahhoz, hogy több vendég látogasson ide?

— Hosszú távon Pécs, de az egész megye a turisztikai és gasztronómiai adottságait összehangoltan, közösen eladva jelentôs növekedést érhet el bevételeiben. Ki kell emelnem Harkány jelentôségét, ahol én komoly fejlesztést és növekvô vendégforgalmat várok.

A régió legkeresettebb vára a siklósi Magyarország egyik legkeresettebb turisztikai vonzereje az ország kultúrája, a mûemlékek, a népszokások, a turizmus szempontjából pedig az egyik legfontosabb az épített örökség. A Siklósi vár a

Dél-Dunántúli Gazdaság

dél-baranyai térség egyik legjelentôsebb és legimpozánsabb mûemléki épülete és egyben legnagyobb történelmi látnivalója. Építészeti sajátosságai egyedülállóak a térségben. Gótikus kápolnája az ország egyik legszebb várkápolnája, a közelmúltban felfedezett imafülke pedig egyedülálló Magyarországon. Az utolsó felújítás során elôkerült festett fájdalmas Krisztus szobor, amely a 15. században a kápolnát díszíthette, szintén ritkaságnak számít hazánkban.

Az impozáns kastély körül futó magas középkori várfalak és a falszorosban található Kanizsai Dorottya rózsakert mindmind lenyûgözik az idelátogató vendégeket. A múzeumban megtekinthetô kiállítások több témát ölelnek fel, hogy mindenki találjon igazán kedvére való látnivalót.

— Büszkén mondhatjuk, hogy a Siklósi vár a régió legkeresettebb vára – állítja KREITER-MODER Brigitta, a történelmi helyet mûködtetô Siklósi Várszínház

CÍMLAPSZTORI

Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetôje, aki rövid történeti visszatekintéssel is szolgál: a Siklósi várról szóló elsô említés 1294-bôl való, mikor a Soklyósiak tulajdonában állt. Késôbb Zsigmond király elkobozta birtokukat és a Garaiaknak adományozta. Ezt követôen 1515-ben a Perényiek tulajdonába került, a nádor második felesége, Kanizsai Dorottya temettette el a mohácsi csata áldozatait, róla nevezték el a várban található rózsa- és fûszerkertet „Dorottyakert”-nek. Itt található mellszobra. A százötven éves török uralom után 1686-ban a vár felszabadult, majd Caprara osztrák császári tábornok kapta meg. A Batthyány-Strattmann család 1728-tól lett a tulajdonosa, a vár utolsó birtokosa pedig a Benyovszky család volt.

5

— A vár mint látnivaló mellett számos programot és szolgáltatást kínálnak a vendégek számára. Milyen az érdeklôdés irántuk?

— Igyekszünk vendégeink számára érdekessé és széppé tenni a múzeumi kiállításokat, és élménnyé alakítani a várban töltött idejüket. A múzeumi szárnyakban jelenleg számos kiállítás: várbörtön, kínzókamra, reneszánsz bútorkiállítás, középkori fegyver- és hadtörténeti kiállítás, vártörténeti kiállítás, a Tenkes kapitánya panoptikum, Istókovits Kálmán és Simon Béla festômûvészek kiállítása látható. Emellett több idôszakos kiállítás is megtekinthetô.

A centenáriumra kiírtunk egy I. világháborús pályázatot is, ennek keretében létrehoztuk az új hadtörténeti kiállítást, aminek roppant nagy sikere van, ezt alátámasztják a vendégkönyvi bejegyzések is. A hadtörténeti kiállítás nem csak az I., hanem a II. világháborút is bemutatja.

— Mit tesznek a vendégek számának növeléséért és még mit lehetne tenni a helyi és a baranyai idegenforgalom fellendüléséért?

6 — A vár- és kastélyturizmuson belül kiemelten fontos megismerni a piacot, a nyújtott szolgáltatásokat (programkínálatot). Törekszünk programjaink kialakításánál arra, hogy megkülönböztethetô, attraktív és egyedi legyen a térség váraihoz képest.

A turisztikai fôszezonban számos színes programmal kedveskedünk látogatóinknak. Színházi elôadásokat, középkori várjátékot, nemzetközi tárogató hangversenyt, fúvószenekari találkozót (50 éves a Siklósi Fúvószenekar), a Dolce Hegedûegyüttes koncertjét, valamint számos érdekes programot kínálunk. Reméljük, hogy a tavalyi évhez hasonlóan eredményesen zárjuk nyári programsorozatunkat, ahol könnyedebb és fajsúlyosabb darabokat is bemutatunk.

— Honnan érkeznek javarészt a vendégek és milyen programokat keresnek?

— Látogatóink az ország egész területérôl érkeznek, sôt egyre magasabb számban keresnek fel bennünket külföldiek: oroszok, németek, olaszok, horvátok, szlovákok, csehek, angolok. Örömmel tapasztaljuk, hogy vendégeink jelentôs része nyugdíjas, diák és fogyatékkal élô. A tárlatvezetéseknél ügyelünk arra, hogy az adott korcsoportnak megfelelô elôadást halljanak és kipróbálhassanak egyes kiállítási tárgyakat.

Célkitûzéseink között elsô helyen az ismeretek átadása szerepel.

— Kikkel, milyen szervezetekkel, intézményekkel mûködnek együtt azért, hogy növeljék a látogatók számát, hogy szolgáltatásuk magasabb színvonalú legyen?

— Több szervezettel, intézménnyel felvettük a kapcsolatot, akik komoly forgalmat generálnak az idegenforgalmi szezonon kívül is az egyénileg érkezô látogatóink mellett. Ezzel a szezonalitás hatását kívánjuk kiküszöbölni, azaz az elô- és ún. utószezonban lényeges látogatószám-emelkedés várható. Bevételeink közel 3/5-ét a turisztikai fôszezon képezi (májustól októberig).

— Milyen fejlesztések zajlottak az utóbbi években a várban és még milyenek várhatók? Nyílik-e újabb pályázati lehetôség a további munkálatokra?

CÍMLAPSZTORI — Az ezredfordulót követôen EU-s forrásoknak és a Norvég Alapnak köszönhetôen nagymértékû felújítási munkálatok kezdôdtek a Siklósi várban, ezek során 2010 márciusa és 2011 szeptembere között a vár déli és keleti szárnyát újítottuk fel, majd a barbakán, a felhajtóhíd, a Dorottya-kert és a várkápolna belsô tereinek rekonstrukciója történt meg. Kívül pedig az egykori parkoló helyén egy modern látogatóközpontot alakítottunk ki.

Az elmúlt két esztendô ismét teret adott a fejlesztésnek, így 2013 áprilisában egy újabb uniós pályázatnak köszönhetôen kezdetét vehette a vár rekonstrukciójának III. üteme. A munkálatok legfôbb célja az volt, hogy a meglévô kiállítások mellett nôjön a vár épületének teljes alapterületébôl a rendelkezésre álló terek kihasználása, hogy mindig megújuló kiállításokkal, terekkel tudjuk fogadni a látogatókat. Így többek között kialakításra került egy lovagterem, mely egyben modern technikával felszerelt konferenciahelyszín is. Emellett létrejött egy innovatív technológiával felszerelt kiállítótér és egy elegáns, századfordulós hangulatot idézô kávézó. A projekt keretében lehetôség adódott a híres, siklósi születésû Istókovits Kálmán festômûvész képzômûvészeti alkotásainak tudományos feldolgozására is. A vár elsô három ütemének felújítására Siklós Város Önkormányzatának, mint a mûemléki épület vagyonkezelôjének 2 Mrd Ft pályázati forrást sikerült fordítania.

Bízunk benne, hogy újabb pályázati lehetôség nyílik a fejlesztésekre, hiszen a vár felújítása még korántsem fejezôdött be. Visszavan az egykori szálloda és pinceétterem renoválása, ami teljessé tenné a vár rekonstrukcióját és egyben növelné a város turisztikai szolgáltatásának színvonalát.

Hagyomány, harmónia, Harkány A Harkányi Gyógyfürdô Zrt. 1823 óta a Dél-Dunántúl legnagyobb, Magyarország egyik legismertebb kiemelt gyógyfürdôje. Harkány Baranya megye, az orTovábbi információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság szág és Európa meghatározó fürdôvárosa, világhírû gyógyvize és a hozzá kapcsolódó kezelések számos – elsôsorban mozgásszervi, bôr- és nôgyógyászati – betegségben szenvedô hazai és külföldi vendég panaszait enyhítette és enyhíti ma is.

— A Harkányi Gyógyfürdô Zrt. missziója, hogy meghatározó szerepet töltsön be a balneoterápia, az elektroterápia és a gyógyászati kezelések területén elsôsorban a mozgásszervi betegségek megelôzésében és kialakulásuk után a panaszok enyhítésében, gyógyításában – fogalmazza meg röviden legfontosabb feladatukat HEGYI Ákos vezérigazgató. — Bôrgyógyászati és nôgyógyászati panaszokkal rendelkezô vendégeink egészségi állapotának javításában, munkavégzô képességének megtartásában nyújtunk segítséget, emellett kellemes, biztonságos és egészséges környezetben biztosítunk strand- és élményfürdôzési lehetôséget a család minden tagja számára.

A fürdô 13,5 hektáros, arborétumhoz hasonlítható területének legnagyobb részét az öt, különbözô méretû, mélységû és funkciójú strandmedence teszi ki a hozzájuk kapcsolódó éttermekkel, boltokkal, kiegészítô épületekkel. A legkisebb korosztály számára vizes élményelemekkel tarkított gyerekmedence is rendelkezésre áll, az úszást kedvelôknek ajánljuk a versenyek megrendezésére is alkalmas sportmedencénket és terveink között szerepel csúszdánk csúszdaparkká bôvítése, hogy még több élményelem egészítse ki a fürdôzés örömét. A gyógyfürdô területén egész évben egy fedett, egy nyitott és egy félig fedett, félig nyitott, több mint 2000 m2 alapterületû gyógyvizes medence várja a 34-38°C-os gyógyvizével vendégeinket.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Honnan érkeznek a látogatók és milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe?

— Vendégeink mintegy 60%-a magyar, a külföldiek túlnyomó többsége Csehországból, Németországból érkezik, de vannak osztrák, svéd, svájci, szlovák, horvát, szerb, stb. vendégeink is.

A nálunk megfordulók többsége nem pihenni, szórakozni jön, hanem gyógykezeltetni magát. Több napos gyógykúrán vesznek részt, ahol a gyógyvíz használata és orvosi felügye-

7

CÍMLAPSZTORI strandmedencét, gyermekmedencét létesíteni a fedett részen és a már említett csúszdapark is kialakításra vár.

— Számos programmal színesítik a Harkányi Gyógyfürdô kínálatát.

Emellett mit tesznek a vendégek megtartásáért és még mit lehetne tenni, hogy Harkány jó híre eljusson sok helyre?

— Véleményem szerint legfontosabb a sok elégedett vendég, aki elviszi Harkány jó hírét a világba, mert ennél jobb és olcsóbb reklám nem létezik. Eh-

ni, amely a fürdések közötti szüneteket hivatott kitölteni, pl. felnôtt játszótér, mászófal stb.

— A BaranyaLand Turisztikai Klaszter tagjaként milyen elônyeik származtak a klasztertagságból, egyáltalán mi a véleménye a klaszterbe szervezôdésrôl?

— Mivel nem régen vagyok a fürdô vezetôje, így még nincs pontos rálátásom arra, hogy a BaranyaLand Turisztikai Klaszterbeli tagság milyen elônyöket jelent vagy jelentett cégünk számára. Az a véleményem, hogy az azonos szakmai szervezeteknek szükségük van valamiféle tömörülésre, de az nem vezet eredményre, ha sok az ilyen szervezet, és azok nem megfelelôen mûködnek.

Legyen egy vagy kettô, de azok profi módon lássák el képviseletünket.

Üzletemberek, külföldiek a pécsi Corso Hotelben

let mellett számos kezelést vehetnek igénybe a masszázstól kezdve az iszappakoláson keresztül a víz alatti gyógytornáig. A pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégeink frissítô- és wellness szolgáltatásokkal kényeztethetik magukat.

— Kikkel vagy milyen szervezetekkel mûködnek együtt azért, hogy növeljék látogatóik számát?

— A fürdô kapcsolatban áll utazási vállalkozásokkal, pl.: utazási irodákkal, szállodákkal, a Magyar Turizmus Zrtvel, szakorvosokkal, háziorvosokkal, a Baranya Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületével, nagyobb hazai cégekkel, a helyi Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdôkórházzal. Fontosak számunkra ezek a kapcsolatok.

— Milyen fejlesztéseket terveznek a fürdôben a közeljövôben?

— Terveink között szerepel mind a medencék, mind a fürdô épületeinek teljes megújítása, a mai kornak megfelelô átépítése. Emellett szeretnénk lefedni és átalakítani az egész évben látogatható

hez magas színvonalú fejlesztéseket kell végezni és a megteremtett színvonalat meg is kell tartani. Állandó megújulásban kell tartani a fürdôt, minden, a fürdôs és a nálunk használható gyógyászati iparban megjelenô újdonságot lehetôleg az elsôk között kell bevezetni, hogy azt kipróbálhassák vendégeink. Nem csak a saját szolgáltatásainkat kell a lehetô legmagasabb színvonalon bemutatni, hanem a fürdôben található összes egységet, még ha azok nem is saját üzemeltetésûek.

Az üzemeltetôket ösztönözni kell arra, hogy idônként ôk is megújuljanak, szépüljenek, hogy a fürdô összhatása is tükrözze a törekvéseinket. Mivel területünk nagysága jelentôs, több olyan szabadidôs tevékenységet kell telepíte-

A Corso Hotel Pécs**** a város legújabb és legmodernebb négycsillagos szállodája, amely tökéletes kiindulópontot jelent az üzleti utazók és a városlátogató turisták számára egyaránt. A butikhotel közvetlenül kapcsolódik a történelmi belvároshoz, 81 db otthonos, különbözô stílusú szobájával pedig kényelmes pihenést garantál minden kedves vendégének. Konferenciák és egyéb típusú céges összejövetelek számára modern kialakítású és technikailag jól felszerelt konferenciatermek állnak rendelkezésre. A hotel Á la carte étterme mindennapi, és eseményekhez kötött étkezések színvonalas és hangulatos helyszínét kínálja.

Hogy Baranya megye hoteljei között miként pozicionálható a Corso és milyen sajátosságokkal vonzza a vendégeket, errôl MONTVAI Ádám stratégiai és fejlesztési munkatárs a következôket mondja: — Szállodánk a maga nemében egyedülálló, a város legújabb szállodájaként fôként üzleti partnereket szolgál

8 ki, kényelmes szobáival, központi elhelyezkedésével. A legjobban felszerelt konferenciatermekkel és az épület egyedülálló stílusával, dizájnjával tudjuk megszólítani vendégeinket.

— A vendégek javarészt honnan érkeznek, hány éjszakát töltenek önöknél? Miért választják az önök szállodáját?

— A vendégek összetétele rendkívül széleskörû, de talán városi szinten szállodánkban fordul meg a legtöbb külföldi származású üzletember és turista. Kimagaslóan sok német és osztrák vendég jelentkezik be recepciónkon. Az eltöltött éjszakák száma az utazás céljától függ. Míg egy turistacsoport általában egy éjszakát tölt el szállodánkban, egy üzletember akár több napra, hetekre is igénybe veszi szolgáltatásainkat.

— Milyen mértékû az érdeklôdés a hivatásturizmus iránt, hiszen konferenciatermek is találhatók a szállodában?

— A városban a legjobban felszerelt konferencia- és rendezvénytermekkel várjuk vendégeinket. Szerencsére elmondható, hogy e speciális termeink jól kihasználtak, több nagy, neves rendezvénynek is helyszínéül szolgáltunk már, reméljük, ez a jövôben is így lesz.

— Kikkel, milyen szervezetekkel, intézményekkel mûködnek együtt

CÍMLAPSZTORI azért, hogy növeljék a vendégek számát, hogy magasabb színvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani?

— Csak néhányat említek a sok közül: Irány Pécs, BaranyaLand Turisztikai Klaszter, Magyar Turizmus Zrt., stb.

A BaranyaLand Turisztikai Klaszter azért jött létre, mert példaként kívánt szolgálni a jól szervezett, összehangolt, kistérségi szinten együttmûködô turisztikai modellre. A Corso Hotel az alapító tagok egyike. Mivel a klaszter fôként marketing célokat, együttmûködési lehetôségeket kínál, így minden ilyen irányú kezdeményezésre nyitottak vagyunk. Az alapító tagok között egyébiránt kölcsönös az együttmûködésre való törekvés.

— Az együttmûködések mellett mit tesznek a vendégek számának növeléséért és még mit lehetne tenni a pécsi, baranyai idegenforgalom fellendüléséért?

— Erre meglehetôsen nehéz választ adni. Igyekszünk minden tôlünk telhetôt megtenni azért, hogy minél több turistát szállodánkban, illetve szeretett váro-

Dél-Dunántúli Gazdaság sunkban üdvözölhessünk. Amit mi is problémaként élünk meg, hogy hiányzik a városban egy összefogott turisztikai marketingszervezet és a városmarketinget is jelentôsen kellene javítani.

Évek óta csökkenô forgalom Nem fest túl rózsás képet a helyi idegenforgalomról a pécsi TENSI Utazási Iroda vezetôje, VÉTEK Emi turisztikai szakember. Az 1983 óta mûködô, az országban elsô magánkézben levô utazási irodaként bejegyzett vállalkozás mára már a magyar utazási piac egyik legtôkeerôsebb, legdinamikusabban fejlôdô utaztatójává vált, amely egyedülállóan komplex szolgáltatáscsomagot, az idegenforgalom összes szegmensében széles választékot nyújt egyéni és csoportos utasai, valamint vállalati ügyfelei számára.

— Évek óta csökkenô forgalomról beszélhetünk, ez sajnos a térség gazdasági helyzetével magyarázható. Törzsutasaink az elôzô évekhez hasonlóan már az év elején jelentkeztek az általuk kiválasztott utakra, sok esetben igénybe vették az elôfoglalási kedvezményeket.

Az úticélok esetében sincs nagy változás, talán a hajós utasaink közül többen vannak, akik egzotikus úticélokat választanak. Az iskolai szünethez közeledve pedig megnôtt az üdülôprogramokra jelentkezôk száma. Továbbra is népszerû Törökország, Görögország, Bulgária, Olaszország, horvát szomszédainkhoz nagyon sokan önállóan szervezik útjukat.

Sajnos, továbbra sem erôsödött a beutazás. Van néhány szakmai beutazó csoportunk, de például az orosz beutazás mértéke jelentôsen visszaesett. A városban látható külföldi buszos vendégek programját nagyrészt nem utazási irodák szervezik.

— Pécs és a megye látnivalói, az „új” fejlesztések milyen vonzerôvel bírnak az idelátogatók számára?

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Egyértelmûen látszik, hogy ezek a beruházások jót tettek a városnak, példaként említhetem a Zsolnay Negyedet, amely egyre vonzóbb célpont.

— Több klaszter is megkezdte mûködését a turisztika területén az elmúlt években, az ô munkájuk eredménye érezhetô-e, látható-e?

— Nincs rálátásom a munkájukra, de azt elmondhatom, hogy mint utazási iroda nem érzünk pozitív változást munkájuk nyomán.

CÍMLAPSZTORI

— Idén a kevés számú kiállító jelentkezése miatt elmaradt a pécsi utazási kiállítás, egyre inkább interneten érdeklôdnek, keresnek, végzik a foglalást az utazók. Ez a tendencia miként érinti az utazási irodákat?

— Az utazási kiállítás résztvevôi nagyrészt támogatásoknak köszönhetôen voltak jelen. Tudtommal a támogatások ebben az évben elmaradtak vagy késtek, saját erôbôl nem tudtak részt venni a kiállítók. Az utazási irodák je-

9 lenléte elenyészô volt ezen a rendezvényen, mi például évek óta nem vettünk már részt, mert sajnos nem hozta a vásár az elvárt eredményt. Az internet valóban egyre nagyobb teret nyer, persze amikor rossz tapasztalatot gyûjtenek az utazók, akkor sokan ismét hozzánk fordulnak. Internet segítségével bárki tud utazást foglalni, de a személyes tapasztalatokat, tanácsokat semmi sem pótolja. Arról már nem is beszélek, hogy milyen nehézkes, ha pl. módosítani kell az utazást, vagy esetleg le kell mondani.

De találkoztunk már olyan esetekkel is, hogy kiderült: a szép honlap mögött csalók voltak. Begyûjtötték a pénzt és nem szolgáltattak.

— Milyen lehetôségek megteremtésére, milyen jellegû összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy a baranyai idegenforgalom prosperálóbb legyen, hogy többen érdeklôdjenek a megyei látványosságok iránt?

— Egységes, jól átgondolt marketingtevékenységre lenne szükség és ahhoz rendelt pénzeszközökre. Úgy gondolom, az összefogás csak nagyon szûk körben valósul meg, a többség csak hangoztatja a szükségességét, de tenni nem sokat tesz az érdekében. Sôt!

N.T.

10

KAMARAI HÍREK

És lôn világosság A LED IT BE képzés után joggal mondhatják a mini duális képzésen résztvevôk: jóval világosabban, tisztábban és érthetôbben tekinthetnek a LED világítás rejtelmeibe, köszönhetôen a kiemelkedôen érdekes és gyakorlatias elôadásoknak.

A pécsi kamara innovatív képzési ötletének folytatásaként – a nagysikerû gépipari és 3D képzés után – ezúttal a világítástechnika rohamos gyorsasággal fejlôdô ága, a LED világítás körüljárása volt a képzés célja, és aki eljött, nem csalódott.

Dr. Német Béla ny. docens, a Tegavill Kft. tanácsadója adott átfogó elméleti rátekintést a világítástechnika, azon belül a LED képzés történetérôl, minden szükséges fizikai és optikai tör-

vényszerûség bemutatásával, vizuálisan is gazdag prezentáció keretében.

Az önkéntes kamarai tag, a TegaLED Kft. ügyvezetôje, Szabó Gábor nem csak a sikertörténet okait, de a hagyományos világítást gyakorlatilag minden területen kiváltó technológia gyártási részleteit, és a világításkorszerûsítési projektek gazdasági elônyeit is bemutatta.

A tucatnyi résztvevô között volt a városi közvilágításért felelôs mûszaki szakember, az otthoni felhasználás módját firtató kisvállalkozó és a több mûszakban termelô üzemcsarnok felújításában gondolkozó cégvezetô megbízottja is – az értékelôlapok gyors összegzése alapján mindannyian választ kaptak kérdéseikre.

Formatervezés gombnyomásra?

A kamarai Formatervezési klub összejövetelén ismét találkoztak azok a cégek, melyek a formatervezést mindennapjaikban szervesen alkalmazzák és a design iránt érdeklôdnek.

A PICKform Bt. vezetô tervezôje, Bazsali Gábor nyújtott átfogó és felhasználóbarát képet a összes létezô, valamint a PICKform Bt. által használt 3D technológiákról. Felhívta a figyelmet a régióban megtalálható többi technológiára, illetve a saját alkalmazott technológia sajátos jegyeire. Mindeközben a klubban megjelentek figyelemmel kísérhették annak a 3D nyomtatónak a mûködését, amit az elôadó épített és használ a mindennapokban.

Az elsô pont, mely lefektetésre került, hogy bár vonzó a lehetôség, nem a formatervezés történik gombnyomásra, hanem maga a tárgyalkotás.

Az izgalmas és emberközeli elôadást kérdések követték, ahol a költségektôl, a 3D szkennelésig mindenféle problémafelvetés elhangzott. A 3D makettek körbeadása és elemzése szintén a program részét képezte.

A félórás elôadás kellemes közegben zajlott és a kötetlen beszélgetésen is sokan tették fel kérdéseiket.

Dél-Dunántúli Gazdaság A Tega-LED Kft. saját fejlesztésû bemutató standján biztosított lehetôséget a hagyományos (izzós, nátriumlámpás, fénycsöves) világítás és a LED technológia egymás melletti megtekintésére, melybôl minden esetben az utóbbi került ki gyôztesen: van ahol tizedakkora fogyasztással, van ahol jelentôsen megnövelt fényerôvel.

Nem meglepô módon, a pécsi közvilágítás korszerûsítésével foglalkozó kérdésre nem az elôadók, hanem a város közvilágítási szakembere adott választ.

Utóbbinak szintén meglepetést okozott, hogy ez a vállalkozás rendelkezik rendszerengedéllyel a saját maga által (Szekszárdon) gyártott termékek forgalmazására és üzembe helyezésére.

A pécsi vállalkozás önkormányzatok, intézmények, vállalkozások számára egyaránt biztosítja a tanácsadást, megrendelés esetén pedig olyan pénzügyi konstrukciókat, melyek által a beruházás a világítási költségek megtakarításából is finanszírozható, hiszen ezek a beruházások egy-két éven belüli megtérést biztosítanak.

A vállalkozás hamarosan elkészíti és közreadja azt a tájékoztató anyagot, melybôl a laikusok is megtudhatják: milyen típusú és jellemzôjû LED világítás válthatja ki a hagyományos világítási eszközöket, izzókat, illetve hol lehet megvásárolni azokat.

A találkozó közelebb hozta a 3D technológiát a megjelentekhez és remélhetôen megoldást kínált a megbeszélt problémákra. Így talán a jövôben több szakterülen is nagyobb bizalommal támaszkodnak erre – a nem az egyéb technológiák helyettesítésére, hanem segítésére szolgáló – iparágra.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

KAMARAI HÍREK

SNI tanulók lehetôségei a szakképzésben „Gondolkozzanak, Suli-iránytû az SNI tanulók szakmavá- a sajátos nevelési igényû tanulók szá- tervezzenek, lasztásához elnevezéssel pályaválasztási mára elérhetô képzésekrôl, iskolákról, rendezvényt szervezett április végén a valamint a törvényi elôírásokról és ar- számoljanak ról, hogy mely rész-szakképesítések kamara szakképzési osztálya. és pályázzanak” A sajátos nevelési igényû (SNI) ta- esetén kaphatnak ösztöndíjat a tanulók. nulók pályaválasztásának támogatásához mind a szülôk, mind tanáraik nagy odafigyelése és széleskörû tájékozottsága szükséges annak érdekében, hogy a gyermek minél sikeresebb legyen, képességeihez mérten a legmegfelelôbb pályát, késôbbi megélhetést biztosító szakmát válasszon.

A program keretében a meghívott 67. évfolyamos diákok játékos feladatokkal próbálhatták ki magukat egy-egy szakmacsoportra jellemzô gyakorlati tevékenységben. Mindenki megtapasztalhatta, hogy mely területen érezte jól magát és mozgott biztonsággal, melyik szakmacsoportban érdemes gondolkodnia a továbbtanuláskor, illetve hogy melyek voltak azok a készségek és képességek, amelyeket fejleszteni érdemes. A játékok közben a szülôk és tanárok megfigyelhették a gyerekeket, valamint információt is kaphatnak a szakmákról,

A délelôtt során lehetôség nyílt egyéni tanácsadásokra, szakmai beszélgetésekre is a szakiskolák és speciális szakiskolák megjelent képviselôivel, SNI tanulók szakmai képzését segítô szakemberekkel.

A Suli-iránytû ôsszel ismét megrendezésre kerül azon 6-8. évfolyamos SNI tanulók számára, akik errôl a rendezvényrôl lemaradtak. Bôvebben: www.palyavalasztasbaranya.hu

Csehországban tárgyalnak a magyar cégek Az Európai Unió Horizon 2020-as kutatásfejlesztési és innovációs (K+F+I) pályázati felhívásait nagy érdeklôdés övezi. Az együttmûködésben megvalósuló projektek partnerségének kialakítása céljából idén második alkalommal szervezik meg június 11-én, Ostravában azt a találkozót, melynek célja a konzorciumok építése.

Természetesen más – de jellemzôen K+F+I – pályázatok iránt érdeklôdôk is megjelenhetnek a díjmentes rendezvényen. A módszer egyszerû, néhány lépés: ■ regisztráció ■ céges és együttmûködési profil feltöltése ■ a tárgyalópartnerek kiválasztása elôre, online, a profilok alapján ■ személyes tárgyalások az esemény napján.

A csehországi rendezvény honlapja: https://b2bharmo.com/OSTRAVA2015/.

A kamara Enterprise Europe Network

projektjében sok ehhez hasonló rendezvényt szervez, melyekrôl a http://pod.pbkik.hu weboldalon lehet informálódni.

Humán klub A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán klubjának indító megbeszélésén a jelenlévô szakemberek megvitatták a klub céljait, témaköreit, célcsoportját, javaslatot tettek a mûködésre. A résztvevôk mind egyetértettek abban, hogy csak a szakmai alapokon nyugvó közös munka teheti sikeressé és mások számára is vonzóvá a közösséget.

Kamarai javaslat a Humán Klub vezetôjének személyére: Ódorné Kovács Ildikó.

Információ: Rabb Szabolcs Tel.: 72/507 118 E-mail: szrabb@pbkik.hu Császár Gergely Tel.: 72 507 186 E-mail: gcsaszar@pbkik.hu

A kis- és középvállalkozások aktuális gazdasági kihívásai címû fórum nagy érdeklôdésre tartott számot a WTS Klient cégcsoport, a kamara és az Enterprise Europe Network Pécs szervezésében, mely az új GINOP pályázat lehetôségeit részletezte.

Idén elôször került Pécsett megrendezésre egy olyan komplex tájékoztató rendezvény, melynek keretében az új KKV pályázati kör mondhatni minden szereplôje bemutathatta saját területét, az adótanácsadótól a pályázatíráson keresztül a finanszírozási formákig és lehetôségekig.

Milos Katalin fôosztályvezetô, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelôs Helyettes Államtitkárság képviseletében ismertette a most nyíló GINOP pályázati rendszerét, annak prioritásait, és felhívta a figyelmet arra, hogy a ciklus elején a rendszer még sokkal rugalmasabb, nagyobb keretösszeg áll rendelkezésre, nem kell senkinek kapkodnia: „Ez nem egy beadási verseny. Ki nyomja meg elôbb a gombot a kitöltôprogram végén.”

Vonnák Balázs a Magyar Nemzeti Bank igazgatója az MNB Növekedési program finanszírozási eszközeirôl tájékoztatta a résztvevôket.

Baldauf Csaba senior manager, WTS Klient Adótanácsadó Kft. és cégcsoport partnerei Lambert Zoltán és Gyányi Tamás valós esettanulmányon keresztül mutatták be az EU-s pályázatok hasznosulásának legjobb gyakorlatát.

A címben szereplô mondattal összegezte Kresz Erika, a kamara Kisvállalkozás fejlesztési Bizottságának elnöke, a Kresz és Fiedler Kft. ügyvezetôje a rendezvény tanulságait, melynek minden elhangzott elôadása letölthetô a kamara honlapjáról.

12

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakmaszerkezeti javaslat, hiányszakmák, ösztöndíj Érdekességként említhetô, hogy a nôi szabó szakma is bekerült a Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB) által meghatározott hiányszakmák közé, amelyek esetében a diákok tanulmányi ösztöndíjra jogosultak a 2015/2016-os tanévre. Számos változás, újdonság jellemzi a szakképzést, ezeket is figyelembe veszi munkája során a kamara mellett mûködô Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB).

A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2012 októbere óta mûködik a kamara mellett konzultációs, véleményezô, javaslattevô és tanácsadó testületként. A bizottság feladata, hogy közremûködjön a munkaerô-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában.

— A munkaerôpiac régóta jelzi, hogy nincsenek megfelelô szakemberek, például a gépipar területén is nagyon nehéz jó képességû, motivált munkaerôt találni, ezért szükség van a munkaerô tervezésére – mondja KLEISZ Zoltán, a BMFKB elnöke.

— Tudvalevô, hogy túl sokan mennek gimnáziumba és viszonylag kevesen jelentkeznek a szakképzésbe, ôk is inkább gyenge képességûek.

Ma számos olyan szakma létezik, amit ugyan el lehet sajátítani iskolai képzésben, de nincs munkaerô-piaci értéke.

Nagyon gyorsan változott az elmúlt 510 évben a munkaerôpiac szerkezete és a munkáltatók igénye. Elôtérbe kerültek az úgynevezett „soft” képességek, a csoportban való dolgozás, az alkalmazkodás, a motiváltság. Emellett megváltozott a szakma technikai, technológiai tudástartalma is, a most tanuló diákoknak 21. századi kihívással kell megküzdeniük, fôleg a gépész és az elektronikai szakmákban. Mindez arra késztette a

– a BMFKB javaslata a következô tanévre kormányzatot, hogy végiggondolja a munkaerô-piaci tervezést, ezért született meg a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok gondolata. A kamara mellett mûködô testületben a területi gazdasági kamarák, a kormányhivatal, a munkaadói és munkavállalói oldal képviselôi vannak jelen.

— Milyen eredményekrôl számolhat be a bizottság hároméves mûködését tekintve?

— A megye helyzetét ismerve a munkaerô-piaci igények alapján a bizottság egy részletes kutatás-felmérés alapján határozta meg, hogy milyen szakmákban lenne szükség szakmai képzésre, milyen létszámban – ez az úgynevezett „irány-arány” döntés. De a bizottság döntött arról is, hogy melyik hiányszakmákban kapnak ösztöndíjat a tanulók. Ez a rendszer most módosul a szakképzési törvény tervezetében: a kormányhivatal átalakulása miatt a hét tagú bizottság a következô ciklustól várhatóan öt taggal mûködik. Nagy örömünkre szolgált, hogy növelték az ösztöndíjas szakmák számát, az eddigi 10 helyett már 25 lesz. És nemcsak az általános iskola, hanem az érettségi után tanulható szakmai képzésekbôl is lehet választani. Nagy segítséget jelentett az ösztöndíj, mert számottevôen megnövelte Baranyában a tanulók érdeklôdését a gépipari szakmák iránt: megtízszerezôdött a számuk az elmúlt hét évben a pályaválasztás terén kifejtett tevékenységnek, illetve az ösztöndíjas rendszernek köszönhetôen.

Kiemelném a bizottsággal kapcsolatban a kamara elôkészítô munkáját, a szakképzés, a munkaerô-piac, illetve a vállalkozások piaci, vállalkozói ismeretét, mert ezek az adatok nagyban segítik a bizottság pontos munkáját.

A bizottság határozza meg azokat a hiányszakmákat a megyében, amelyek elsajátításhoz a tanulók iskolai ösztön-

díjat, a képzô intézmények állami támogatást kapnak, és dönt arról, hogy melyek lesznek azok a szakmák, amelyek képzéséhez egyáltalán nem vehetnek igénybe állami támogatást az iskolák. A 2014-es évtôl ez a hatáskör kiterjed a felnôttképzésre (beleértve a munkaügyi központos képzéseket is) és minden állami pályázatra is. A döntés minden olyan iskolát, képzôintézményt érint – tehát az egyházi iskolákat és alapítványi iskolákat is –, amelyek állami támogatást kapnak a szakképzés után. Az állam így szabályozza azt, hogy csak azokban a szakmákban indulhasson oktatás, amelyekre igény van a munkaerô-piacon, tehát a végzett szakmunkások várhatóan el is tudnak helyezkedni.

— A javaslattételt minden esetben komoly szakmai elôkészítô munka elôzi meg – mondja FÜLÖP Attila, a BMFKB programkoordinátora. — Az elôkészítés részeként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, mint a bizottság munkaszervezete, széles körben kutatást folytatott, ennek elsôdleges célja a megyében mûködô vállalkozások várható szakemberigényének felmérése volt. A kérdôíves kutatás mellett a kamara több fórumon is egyeztetett ágazati képviselôkkel, szakértôkkel. Annak érdekében vizsgáltuk a megyei fejlesztési terveket, hogy felmérjük a következô években megvalósuló beruházások várható szakemberigényét. Az elôkészítô munka során további munkaerô-piaci és álláskeresési adatok, valamint a várható demográfiai helyzet alakulásának elemzésére is sor került. Ez alapján tett javaslatot a kamara szakképzési bizottsága a megyei szakképzést érintô beiskolázásra.

— A szakmaszerkezeti javaslattétel, az „irány-arány” döntés a Bara-

❰ ❰

Dél-Dunántúli Gazdaság nyai megyei iskolai rendszerû szakiskolai és szakközépiskolai képzéseket érinti, de vonatkozik-e az iskolarendszeren kívüli képzésekre, tehát a felnôttképzésre?

— Igen, mind a két szegmensre vonatkozik. A bizottság az iskolai rendszerû képzésekkel kapcsolatban arra tesz javaslatot, hogy a beiskolázás melyik képzések esetében történhet költségvetési hozzájárulással, azaz állami támogatással, és ezt melyik képzéseknél nem támogatja. A támogatott képzések tekintetében a BMFKB arra is javaslatot tesz, hogy az adott szakképesítés esetében korlátlan beiskolázás valósulhat-e meg, vagy költségvetési hozzájárulás csak bizonyos keretszám erejéig lehetséges. A felnôttképzés vonatkozásában keretszámok nem kerülnek meghatározásra, itt a javaslat csak arra vonatkozik, hogy indulhat-e az adott képzés állami támogatással vagy nem. Nem támogatott kategóriába került szakképesítések, amenynyiben van rájuk kereslet, csak önköltséges formában indíthatók.

— A bizottság évente javaslatot tesz a tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre, úgynevezett hiányszakmákra is. Ezekbôl eddig tízet határozott meg.

— Korábban 10 szakképesítést lehetett ebbe a kategóriába sorolni, a 2015/2016-os tanévben már 12 szakma minôsül hiányszakmának, a 2016/2017es tanévtôl pedig várhatóan 25 szakképesítés esetén lesznek jogosultak a diákok ösztöndíjra a tanulmányaik ideje alatt. Az ösztöndíjas szakmák körének számbeli bôvítése mellett újdonság az is, hogy 2016 szeptemberétôl már érettségire épülô szakképesítések is bekerülhetnek ebbe a körbe, az aktuális bizottsági javaslatban 5 ilyen képzés szerepel (ezek a technikusi képzések és a gyakorló ápoló).

SZAKKÉPZÉS vezetôje. — Az ösztöndíj folyósítása független a tanulónak más jogcímen fizetett egyéb juttatásoktól, mértéke az elsô szakképzési évfolyam elsô félévében tanulónként egységesen 10.000 Ft havonta, de az elsô szakképzési év második félévétôl kezdôdôen a tanulmányi átlageredmény függvényében emelkedhet. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok családnak nehézséget okoz a gyerek taníttatása. Ehhez jelentôs segítséget adhat a tanulószerzôdéses rendszer, hiszen a tanulók a minimálbér 15%-át megkapják annál a cégnél, ahol a tanulóidejüket töltik és ha ehhez jön még az iskolai ösztöndíj-rendszer, ahol egy 4-es tanuló akár 25.000 forintot is kaphat havonta, akkor a tanuló a diákévei alatt akár 4050.000 forint, vagy kiemelt szakmáknál ennél több juttatást is hazavihet. További elônye a rendszernek, hogy ha a tanulóévek alatt megismeri egymást a cég és a tanuló, a vállalkozás szívesebben alkalmazza az általa kiképzett és a szervezetéhez illeszkedô munkatársat.

— Az MFKB mindig egy évvel korábban hozza meg a döntését, ez miként hat a kamara pályaválasztási munkájára?

— Idén márciusban megszülettek az „irány-arány” és a hiányszakmákra vonatkozó döntések, a szeptembertôl induló tanévben az a feladat, hogy a pályaválasztási tájékoztatókon és minden más lehetôséget megragadva felhívjuk a figyelmet ezekre a szakmákra, informáljuk a szülôket, diákokat és a pályaválasztásban érintett tanárokat. Nemcsak a szakmaszerkezetrôl, hanem azokról a munkaerô-piaci elvárásokról, gazdasági trendekrôl is, amik várhatók.

A tapasztalatunk az, hogy nagyon kevés információ van a pályaválasztást segítô tanárok birtokában a gazdaság mûködésérôl és a munkaerô-piaci igényekrôl.

Szülôi értekezleteken, osztályfônöki órákon, tantestületi értekezleteken tájékoztatjuk az érintetteket arról, hogy milyen gaz-

❰

— A hiányszakmák esetében a diákok tanulmányi ösztöndíjra jogosultak abban az esetben, ha közoktatási intézmény nappali rendszerû iskolai oktatásában, szakképzési évfolyamon, szakiskolai képzésben vesznek részt tanulói jogviszonyban – sorolja az ösztöndíjas rendszer feltételeit CSÉFALVAY Ágnes, a kamara Szakképzési Osztályának

13 Kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjas szakmák a 2015/2016-os tanévre Baranyában: 1. Ács 2. Eladó 3. Gazda 4. Gépi forgácsoló 5. Hegesztô 6. Húsipari termékgyártó 7. Ipari gépész 8. Kômûves és hidegburkoló 9. Mûanyag-feldolgozó 10. Nôi szabó 11. Vájár 12. Villanyszerelô A Bizottság által a 2016/2017-es tanévre javasolt ösztöndíjas szakmák Baranyában: 1. Gépi forgácsoló 2. Hegesztô 3. Ipari gépész 4. Villanyszerelô 5. Nôi szabó 6. Gépgyártástechnológiai technikus 7. Elektronikai mûszerész 8. Gyakorló ápoló 9. Épület- és szerkezetlakatos 10. Kertész 11. Víz-, csatorna- és közmû-rendszerszerelô 12. Húsipari termékgyártó 13. Ács 14. Kômûves és hidegburkoló 15. Központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô 16. Mechatronikai technikus 17. Elektronikai technikus 18. Laboratóriumi technikus 19. Gazda 20. Cipôkészítô 21. Bádogos 22. Mûanyagfeldolgozó 23. Mezôgazdasági gépész 24. Vájár 25. Bôrdíszmûves

dasági irányok vannak, mely irányokban érdemes tanulni, mik a kiemelt területek Baranyában, vagy az országban, melyik iskolában lehet a szakmákat megtanulni, hol vannak a gyakorlati képzôhelyek.

Azt szeretnénk, hogy a tanulók figyelme azokra a szakmákra fókuszáljon, amelyek fontosak a gazdaság szempontjából, és amelyekben nagy valószínûséggel el tudnak helyezkedni.

N.T.

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Polgár Katalin „Ahogy egy bölcs embernek, a bornak is mindig van valami mondanivalója” Amíg beszélgettünk a villányi Polgár Pincészet egyik alapítójával, a borba máig szerelmes Polgár Katalinnal, közben érkezett a hír, hogy Bordeaux-ban, a 39. alkalommal megrendezett Challenge International du Vin borversenyen ötezer bor közül a pincészet 2011-es évjáratú ELIXÍR bora ezüstérmet szerzett. Ennél jobb bizonyíték nem is kell ahhoz, hogy Polgár Katalint A hónap üzletembereként mutassuk be.

A Polgár Pincészet neve immár 25 éve jelent egyet a minôségi borok termelésével. A Polgár család hitvallásának legfontosabb eleme a tradíciók tisztelete a szôlôfajták kiválasztásától a borkészítésig. A Pécsi Tudományegyetem analízisei tanúsítják, hogy a Polgár-borok elôállítása során semmiféle, élô szervezetre káros anyagot nem alkalmaznak, a nemes italok klinikailag bizonyítottan pozitív hatással bírnak az élô szervezetre. Az optimális termôhely kiválasztásával, terméskorlátozással, gondos szürettel és a legkorszerûbb feldolgozással a pincészet kimagasló minôséget ér el.

Ennek elismeréseként Polgár Zoltánt 1996-ban az „Év Bortermelôjévé” választotta a Magyar Bor Akadémia és a szakmai közvélemény.

— Mindenki jó bort készít Villányban és aki konyhát vezet, jó ételeket fôz.

De ennél sokkal többet kell adni a vendégeknek: családias hangulatot – foglalja össze röviden Katalin, mi az egyik legfôbb sajátossága a Polgár Pincészetnek. — Nálunk a vendégek mindig találkozhatnak valakivel a családból, mert mindig a panzióban van valamelyikônk, így tudunk közeli kapcsolatot kiépíteni.

Fontos a személyes törôdés, ezt az is igazolja, hogy vendégeink kb. 60%-a visszatér hozzánk. Férjem, Zoltán általában heti két alkalommal tart bemutatót szerte az országban, valamint Erdélyben és a Felvidéken, ezek felkeltik

borunk iránt az érdeklôdést. De nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy ételeink helyi alapanyagból készüljenek, hogy helyi ízeket varázsoljunk a vendégek asztalára.

Nálunk a borbemutatás nemcsak abból áll, hogy kitöltjük a bort és három mondatot mondunk róla, hanem részletesen, játékosan, vidáman, ha kell, anekdotázva mesélünk, hogy rávezessük a kóstolókat a bor szeretetére, a bor igazi ízére és értékére.

— Mik a sajátosságai a Polgár-boroknak?

— Nagyon sokat építünk a tradíciókra. Fontos a hagyományaink ápolása, és a borainkban benne van a szakértelmünk. Az utánunk jövô generáció is mindenféle szakmai tudással fel van vértezve: fiúnk, Ifj. Polgár Zoltán ugyanazon az egyetemen diplomázott szakmérnökként, ahol mi, az egykori Kertészeti Egyetem jogutódján, a vôm, Kapronczai Balázs szintén elvégezte a szakmérnöki szakot a Corvinus Egyetemen, a lányunk pedig a Budapesti Gazdasági Fôiskola után marketinget tanul a PTE közgazdasági karán. Tehát folyamatosan tanulni és tanítani. A kollégáinkat is állandóan képezzük, hogy minél magasabb színvonalon tudják ellátni a feladataikat. Emellett számos programot kínálunk a vendégeinknek: már az elsô délután szakmai vezetést kapnak a pincében. De lehetôség van traktorral, terepjáróval, vagy gyalog bejárni bizonyos dûlôket szakmai vezetéssel, mindeközben bemutatjuk a borvidék történetét, történelmét is.

— Mire kíváncsiak a vendégek?

— Mindenre! Roppant nyitottak és szerencsére több generáció jön el hozzánk. Nagy figyelmet fordítunk a családokra, a gyerekekre. A legkisebbeket játszótér, játszósarok várja, külön tv DVD-kkel rossz idô esetére, emellett kisállatokat simogathatnak, régi magyar háziállatokkal ismerkedhetnek, családi

napokon mézeskalácsot süthetnek, régi kézmûves mesterséget tanulhatnak, hogy a szülôk is nyugodtan kikapcsolódhassanak.

— Milyen feladatok hárulnak önre ebben a vállalkozásban, miként érzi magát mint nô ezen a férfias szakterületen? Egyáltalán milyen a kapcsolata magával a borral?

— Én nagyon szeretem a bort! Mint italt tisztelem, hisz több ezer éves kultúrához kötôdik, megjelenik az ember minden pillanatában, a születéstôl az életbôl való távozásáig, végigkísérve az egész emberi életet. Én egy bigott borés szôlôhívô ember vagyok. Nagyon fontosnak tartom, hogy megosszam és továbbadjam másoknak ezt a hitet. Lehet, hogy nagyképûen hangzik, de a mi családunkban egyfajta küldetéstudat uralkodik a borral kapcsolatban, mi is úgy voltunk nevelve, hogy a szôlô egy roppant fontos növény a számunkra. Ha csak arra gondolunk, hányféle ásványi anyagot és vitamint tartalmaz a szôlô és a bor.

Nem tartom férfias foglalkozásnak a borászkodást, amikor én ebbe belecsöppentem, többen diplomáztunk lányok.

Korábban a férfiak nehezen tûrték meg a nôket ezen a területen, de ma már egyre több a hölgy, aminek nagyon örülök. Én most már tulajdonosként veszek

Dél-Dunántúli Gazdaság részt a vállalkozásunkban és egyfajta senior szaktanácsadóként. Próbálom terelgetni a fiatalabb kollégákat és természetesen a gyermekeimet is. Három és fél évvel ezelôtt átadtuk a vezetést a következô generációnak, természetesen nem vonultunk ki az üzletbôl, mindenféle támogatással ott vagyunk a hátuk mögött.

— Lehet még tanulni valamit a borról?

— Amíg élünk, mindig lehet új dolgokat tanulni róla. Legalább annyira komplex, mint maga az ember, az élet.

Mindig mást mond és ahogy egy bölcs embernek, a bornak is mindig van vala-

A HÓNAP ÜZLETEMBERE / KLASZTER mi mondanivalója, amit érdemes meghallgatni, csak meg kell tanulni odafigyelni rá, ugyanúgy, ahogy a társunkra vagy más emberekre.

— Miért csinálja, mi hajtja még?

— Ez egy nagy-nagy szerelem. Szeretni kell a bort, mert ez egy izgalmas dolog. Jó dolog jó bort csinálni és jó dolog megosztani másokkal, hiszen a bor nem egy egyszemélyes ital, a bor barátságokat hoz létre és összeköt. Rengeteg barátunk lett azáltal, hogy borbemutatókat, borkóstolókat, elôadásokat tartunk.

— Idôrôl idôre megmérettetik magukat különbözô versenyeken. Éppen most kapta a jó hírt, hogy Bor-

Stratégiai megállapodás a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és a Cseh Gépipari Klaszter között Ünnepélyes keretek között Prágában került aláírásra a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) és a Cseh Gépipari Klaszter stratégiai megállapodása. A ceremóniára Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter jelenlétében került sor.

A dokumentumot Ladislav Mravec, a Cseh Gépipari Klaszter ügyvezetôje és Dr. Hüse István, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke írta alá.

A miniszterek beszédeikben kiemelték, hogy Csehországot és Magyarországot kulturálisan és gazdaságilag is szomszédos országoknak tekintik és látják a gazdasági fejlôdés közös lehetôségeit, melynek egyik pillére a vállalatok közvetlen együttmûködése, melyhez mindkét ország kormánya támogatást biztosít.

A klaszterek stratégiai együttmûködése a szakképzéstôl a tapasztalatcserén át a piaci lehetôségek bôvítéséig terjed.

A DDGK-t Kleisz Zoltán elnökségi tag (továbbá a kamara mellett mûködô Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság elnöke, a Matro Kft. ügyvezetôje) és Rabb Szabolcs, a klaszter menedzsment szervezete, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztályvezetôje képviselte.

A Szerb Gépipari Klaszter és a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter találkozója Újvidéken Közös együttmûködési lehetôségekrôl tárgyalt májusban Szerbiában a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) és a szerb Vojvodina Metal Cluster. A Szerb Gépipari Klaszter 116 szerteágazó profilú tagjával, 300 millió EUR összes árbevételével, 6300 alkalmazotti létszámával értékes partnere lehet a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek. A klaszterek közötti egyeztetésen elôtérbe kerültek az üzletfejlesztési, együttmûködési lehetôségek, valamint a közös pályázási lehetôségek.

Az Újvidéken megrendezett 82. Nemzetközi Mezôgazdasági Kiállítás Üzletember találkozóján számos elôremutató, klasztertagok közötti tárgyalás is megvalósult. A DDGK-t a klasztertalálkozón Csirke Balázs (DDGK elnökségi tag, Sampo Kft. HR vezetô) és Szabó Berta (DDGK klasztermenedzser) képviselte.

15

deaux-ban második helyezést értek el egy világversenyen, de nemrégiben egy Szent György-napi borversenyen is nagy aranyérmet nyertek. Miért fontosak ezek a versenyek?

— Egy kicsit önigazolás is, hogy jó úton járunk. Nagyon fontos számunkra, hogy ezt tudjuk. Egyébként az mindig lutri, hogy a legjobb bort vittem-e el, azzal a borral neveztem-e, amelyik egyezik a zsûri döntésével, ízlésével? Minden borverseny egy kicsit szubjektív, megméretjük magunkat, hogy szeretik-e a borunkat. A bírálók szakemberek, és ha ott vagyunk az élmezônyben, az nagy öröm számunkra.

N.T.

Szakképzés-fejlesztési együttmûködés indul a gyôri Professio klaszterrel A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) 2011es megalapításakor egyik legfontosabb célkitûzése volt a szakképzésfejlesztés a gépipari szakmákban, annak érdekében, hogy több, képzettebb, és munkaerôpiaci szempontból alkalmasabb gépipari szakember kerülhessen a vállalkozásokhoz. A gépipari szakmákban a jelenleg fennálló munkaerôhiány nemcsak a Dél-dunántúli régió gépipari vállalkozásait sújtja, hanem az ország más térségeit is, ezért a gyôri szakképzés-fejlesztési célokat megvalósító Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter (Professio) és a DDGK ez irányú céljai, elvei, feladatai számos ponton találkoznak, melyek megvalósítása közös érdek. A DDGK és Professio májusban a szakképzés fejlesztési együttmûködésrôl tárgyalt, melynek eredményeképpen több területen körvonalazódott együttmûködési lehetôség, mind a középfokú és felsôfokú gépipari pályaorientációban, mind a képzésfejlesztésben.

A kamaráknak – így a DDGK-tag és menedzsment szervezet Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának (PBKIK) is – egyik kiemelt feladata az általános iskolások pályaválasztásának elôsegítése, melynek érdekében számos rendezvénnyel orientálják a tanulókat többek között a gépipari szakmák kitanulása felé.

A DDGK Pályaorientációs stratégiája –, melyet a PBKIK-val összehangoltan valósít meg – a gyôri példák alapján gazdagodhat, kiegészülhet a jövôben, ugyanúgy, ahogy a Klaszter is megosztja tapasztalatait a Professio Klaszterrel, amely együttmûködés mindkét felet hatékonyabbá teheti céljaik elérésében.

16

NYÁRI PROGRAMOK A DÉL-DUNÁNTÚLON

Újabb öko-turisztikai látogatóközpontok nyíltak Dél-Dunántúl nemcsak számos fürdôhellyel, de egyéb látványossággal is várja a régióba látogatókat. Ebben az esztendôben is számos meglepetést tartogat a természet szerelmeseinek, legyen azok úti célja az Ormánság, a Zselic, vagy éppen Kaposvár, tavasszal három látogatóközpont is megnyitotta kapuit.

A Fekete István Látogatóközpont a somogyi megyeszékhelytôl északra, a Deseda-tó partján található, a hajót formázó épület fô látványeleme az azt teljes magasságában kitöltô tölgyfa. A fa körül és rajta a vízpartok, a mezôk és az erdôk élôvilága elevenedik meg. Egy hatalmas akváriumban pedig a Deseda jellegzetes növényevô és ragadozó halait csodálhatják meg az érdeklôdôk. A hozzá kapcsolódó külsô bemutatóhelyek akár biciklivel is bejárhatók. E mellett kellemes kikapcsolódást kínál a desedai arborétum és parkerdô, valamint a Gombás parkerdô területén létrehozott kalanderdô, több korosztálynak is szóló játékaival, tanösvényeivel.

A Zselici Csillagpark területén multifunkcionális csillagvizsgáló várja egy 25 méter magas kilátóval, az éjszakai túrák útvonalát adó tanösvénnyel a természet szerelmeseit. A kilátóból jó idôben a Balaton-felvidék tanúhegyei, a Mecsek és a horvátországi Papuk-hegység is látható.

Baranyában is újabb elemmel bôvült a természeti értékeket bemutató látogatóközpontok sora, megnyílt az Ôs-Dráva bemutatóközpont az Ormánságban, Szaporca közelében, ahol a térség természeti és kultúrtörténeti értékeit, hagyományait bemutató tematikus kiállítás mellett a térségre egykor jellemzô régi magyar háziállatokat tartó major is helyet kapott.

A hegy levének kedvelôit a borutak mellett az akadálymentes szekszárdi Garay ÉlményPince, míg a gyógyulni vágyókat gyógyvizes és termálfürdôk egész sora várja.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

NYÁRI PROGRAMOK A DÉL-DUNÁNTÚLON

17

18

NYÁRI PROGRAMOK A DÉL-DUNÁNTÚLON

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

SZIGETVÁRI MELLÉKLET

Szigetvári Takarék: „Stratégiai partnerként tekintünk a vállalati és önkormányzati ügyfélkörre!”

Az 57 éves múlttal rendelkezô Szigetvári sikeres mûködésünk kulcsa egyrészrôl, Takarék mára a Szövetkezeti Hitelintézehogy aktívan hitelezünk és keressük a tek Integrációjának legnagyobb takarékvállalható kockázatú üzleti lehetôségeket. jaként, egy erôs regionális bankká nôtte Másodszor a banki átlaghoz képest lényeki magát, teljes körû banki szolgáltatást gesen gyorsabban és jellemzôen helyi nyújtva vállalati, önkormányzati, nonkompetenciában döntünk a beérkezett hiprofit és lakossági ügyfelei részére. A fotelkérelmekrôl. Alapvetô fontossággal bír lyamatos fejlôdésnek köszönhetôen fiókszámunkra, hogy ügyfeleinkkel szeméhálózata évrôl évre bôvült, jelenleg 28 filyes kapcsolatot alakítsunk ki – akár dönókkal áll ügyfelei rendelkezésére Baratéshozói szinten is – és minden esetben nya, Somogy és Bács Kiskun megyében, törekszünk egy kiszámítható, kölcsönöamelyek közül legújabb a 2015. május sen elônyös, hosszú távú partneri kapcso11-én megnyílt Barcsi fiók. lat kialakítására. Segítünk ügyfeleink száA Szigetvári Takarék regionálisan mára a legkedvezôbb finanszírozási mindig is kiemelt szerepet töltött be a konstrukciók kialakításában, a Takarémikro-, a kis- és középválkunknál elérhetô számos lalatok életében, biztosítva kedvezményes kamatozású a gördülékeny mûködéséhitelkonstrukció alkalmazáhez szükséges pénzügyi sával, ezzel is egy hozzáhátteret – emelte ki Buzási adott értéket adva az üzleti László, a Szigetvári Takakapcsolatainkhoz. Termérék Ügyfélkapcsolati Igazszetesen az ügyfél elégedettgatója. A Barcsi fiók megség nem lenne teljes a vernyitása is jól példázza, senyképes banki kondíciók hogy amíg a hazai bankalkalmazása nélkül, az átlátszektorban nem egy pénzinható és meglepetések nélkütézet fokozatosan racionalili kondíciós listák biztosítáBuzási László zálja fiókhálózatát, addig a sával mind a hitelezés, mind ügyfélkapcsolati igazgató Szigetvári Takarék a helyi a számlavezetés terén. jelenlétben továbbra is piaci Az elmúlt idôszak negalehetôséget lát és folytatja mûködési terütív pénzpiaci eseményeire tekintettel nem letének kiterjesztését. feledkezhetünk meg arról, hogy jelentôTöbb mint 8600 egyéni vállalkozósen felértékelôdött a bankszektorba vetett nak, kis- és középvállalatnak nyújtunk bizalom és a biztonság igénye az ügyfeleteljes körû banki szolgáltatást a számlaink részérôl. Örömmel jelenthetjük, hogy vezetéstôl, a befektetési lehetôségeken 2014 december 10-én 121 takarékszövetkeresztül, a számukra legkedvezôbb, akár kezet, a Takarékbank Zrt. és a SZHISZ személyre szabott finanszírozási konstrészvételével létrejött a takarékok új garukciók kidolgozásáig. ranciaközössége, ami a piacon egyedülálAz elmúlt évben a vállalati hitelálloló módon kettôs betétvédelmi rendszert mányunk a pénzpiaci tendenciákkal elbiztosít ügyfeleink részére. Az OBA vélentétben stabilizálódott és ügyfeleink delmén felül a garanciaközösség tagjaiszámlaforgalma továbbra is növekvô nak közel 300 milliárd forintnyi tôkéje is trendet mutatott. Megítélésünk szerint a védi betéteseink megtakarításait.

Pécsi fiókjaink Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 7.

Pécs, Páfrány u. 2/a Tel.: +36 72 514-200 Tel.: +36 72 552-282 E-mail: bajcsy@szigetvaritakarek.hu E-mail: pafrany@szigetvaritakarek.hu

Az idei évben is, a 2014-es évhez hasonlóan az MNB Növekedési Hitelprogram II. szakasza keretében nyújtható 2,5%-os kamatozású hitel a legnépszerûbb termék ügyfeleink körében. A kedvezményes kamatozású hitellehetôségek közül a kisvállalkozásoknak kiemelten ajánljuk a Széchenyi Kártya Program termékeit (Széchenyi kártya, Széchenyi beruházási hitel, Agrár Széchenyi kártya), valamint az Új Széchenyi hitelt.

A 2015-ös évben az agrárszektorban tevékenykedô ügyfeleink részére kiemelten ajánljuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációja stratégiai együttmûködésének keretében a kamarai tagok számára kidolgozott, kedvezményes számlavezetési és finanszírozási konstrukciókat.

A vállalatok mellett Takarékunk továbbra is elkötelezett partnere az önkormányzati szektornak és a jövôben is komoly üzleti lehetôséget látunk a kapcsolataink fejlesztése, bôvítése irányában. Kiemelten fókuszálunk az önkormányzatokra, a szektor holdudvarába tartozó egyesületekre és alapítványokra, valamint a társasházakra is. Minden olyan termékkel rendelkezünk, amely egy önkormányzati ügyfél számára – beleértve az önkormányzatokhoz kapcsolódó egyesületeket és alapítványokat is – igényként felmerülhet, a számlavezetés, a befektetések és a különbözô finanszírozási megoldások terén (önerô finanszírozás, támogatás elôfinanszírozás, beruházási hitel és folyószámlahitel).

A fentiekben bemutatott, széleskörû szolgáltatásoknak köszönhetôen nálunk mindenki megtalálja – reális költségszint mellett – a saját igényeihez illeszkedô terméket, személyre szabott tanácsadással.

Bízunk benne, hogy hamarosan az Ön vállalkozását is ügyfeleink között tudhatjuk!

Szigetvári fiók Szigetvár, József Attila u. 19.

Tel.: +36 73 514-094 E-mail: szigetvar@szigetvaritakarek.hu

Komlói fiók Komló, Városház tér 5.

Tel.: +36 72 582-260 E-mail: komlo@szigetvaritakarek.hu

20

SZIGETVÁRI MELLÉKLET

Szigetvár polgármestere, dr. Vass Péter fél éve áll a város élén. Ugyan a közéletben most elsô alkalommal vállalt vezetô szerepet, azonban vezetôi tapasztalatoknak nincs hiányában, megyei fôállatorvosként tevékenykedett hosszú éveken át, részt vállalt cég alapításában, s már évtizedek óta e baranyai kisvárosban él.

Szigetváron a legnagyobb jelentôsége a feldolgozóiparnak van, amelyre épülve létrejöttek újabb iparágak, a fafeldolgozás és a hordógyártás. A fém és a mûanyag termékek gyártása is jelen van a piacon. Ahhoz, hogy a város és a térség ipara fejlôdjön, megfelelô minôségû infrastruktúrával ellátott területre lenne szükség, ami ösztönözné a nagyobb cégeket is arra, hogy telephelyet létesítsenek.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az autópálya Annak a véleményének is hangot adott, hogy Szigetvár és térségében a gazdasági fellendülés egyedül a mezôgazdaságtól várható, a földek újraelosztásával, családi gazdaságok létrehozásával. Azonban, hogy ez valóban így lesz-e, csak az élet

— A legnagyobb gondot az jelenti, hogy kevés a valódi munkahely Szigetváron és a térségben – kezdi beszélgetésünket. — A közmunkaprogramba ugyan sok pénz folyik be, de az ebben részt vevôk tényleges értéket nem állítanak elô. A mûködô vállalkozásokban ez a forma nem igazán alkalmazható, mert az ilyen módon alkalmazottak csak ritkán állják meg helyüket. Egy dologban azonban hasznos, hogy létezik, az emberek segítségével rájönnek arra, dolgozniuk kell, ha meg akarnak élni. A vállalkozókkal a korábbinál szorosabb kapcsolatot szeretnék kiépíteni, annak érdekében, hogy felpezsdüljön a gazdasági élet a városban.

A Suzuki Szigetvár szolgáltatásai ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Újautó értékesítés, tesztvezetési lehetôség Használtautó értékesítés, vétel, beszámítás, gépjármû átírás Hitelügyintézés hozott gépkocsira, tehergépkocsira is Eredetiségvizsgálat Biztosítási kárügyintézés, casco és kötelezô biztosításkötés Jégkáros autók fényezés nélküli javítása Mûszaki vizsgáztatás (személy, teherautó, motorkerékpár, quad, lassú jármû) Garanciális és garancián túli egyéb márkák javítása Autódiagnosztika, olajcsere, futómû állítás, gumiszerelés, centírozás Fényezés, színkeverés, karosszéria lakatos részleg húzató paddal Antibakteriális klímatisztítás, javítás, feltöltés Gyári és utángyártott alkatrészek, nem csak Suzukihoz Kenôolajak, akkumulátorok, gyári és utángyártott kiegészítôk Új kézi és gépi autómosó, teherautó és kamionmosó, kozmetika, polírozás Bérautó szolgáltatás SUZUKI SZIGETVÁR márkakereskedés és márkaszerviz 7900 Szigetvár, József A. u. 66/3. (Mol kút mellett) Tel.: 06-73/456-789, mobil: 06-20/450-5000 Nyitva: h.-p. 8-17-ig, sz. 9-12-ig v. zárva. www.suzukiszigetvar.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZIGETVÁRI MELLÉKLET

hiánya hátráltatja a fejlôdést adja meg a választ. Egyelôre sok a nyitott kérdés, többek között, hogy mekkora területen gazdálkodnak majd ezek a családi gazdaságok. S hát az is, hogy mivel, mert akik eddig nem gépesítették a gazdaságukat, már nem fogják megtenni, mert nincs meg hozzá az anyagi hátterük. E mellett az igazi gond a megtermelt áru értékesítésével lesz, mert ahány termelô, annyiféle minôség és mennyiség, s néhány száz kilogramm terményt senki nem vesz majd át tôlük.

— A térség gazdasági helyzetét jól jellemzi, hogy kevés a termelô üzem – folytatja tovább. — Néhány még tartja magát, a Schenk és társa Kft. tulajdonában lévô konzervgyár, négy-öt kisebb cipômanufaktúra is mûködik. Azonban mindegyik a korábban e területeken foglalkoztatottak alig egynegyedének, egyötödének jelent munkát. Az egyik igazán fejlôdô cég az Iron-Tech Zrt., amelyik jelenleg is egy újabb üzemcsarnokot épít, ahol újabb nyolcvan-kilencven embert tud majd foglalkoztatni. A tavalyi fejlesztésekkel együtt így már csaknem 250 embernek adnak munkát. Sajnos, vannak olyanok is, mint például a Sziget-Hús Kft., ahol folyamatosan kénytelenek csökkenteni a dolgozóik számát.

Kitért arra is, a térség gazdasági fejlôdésének egyik legfôbb hátráltatója az M6-os és M60-as kálváriája, aminek meghosszabbítása évek óta húzódik, s ennek hiányában a térség változatlanul szinte megközelíthetetlen. A turizmus is ennek köszönhetôen nem olyan mértékben fejlôdik, ahogy ez egyébként megtörténhetne.

— Az idegenforgalom fellendítése érdekében a strandon szükség lenne egy szabadtéri wellness részre, meg egy minôségi szálloda is jól jönne. A már meglévô létesítmények gazdaságosabb mûködtetése azonban jelenleg a legfontosabb feladat. Bízom benne, hogy az ennek az érdekében hozott intézkedések – a strand, a kúria, a szálloda és a camping egy kézbe került – eredményeként talán ebben az esztendôben a gyógyfürdô már legalább nem növeli tovább a veszteségeit – hangsúlyozza zárásként.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Mohácsi Szakképzési Díj:

Andrássy Zoltán Nem tudtam, hogy jelöltek a díjra A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohács Városi Elnöksége ebben az esztendôben tevékenységének elismeréseként a Mohácsi Szakképzési Díjat Andrássy Zoltánnak ítélte oda.

— Nem tudtam, hogy jelöltek erre a díjra – mondja Andrássy Zoltán, a Radnóti Miklós Szakképzô Iskola és Kollégium gyakorlati oktatásért felelôs igazgató-helyettese. — Kaptam egy meghívót az ünnepi közgyûlésre, s ott derült ki, hogy az én nevem is szerepel a díjazottak között. Nagy meglepetés volt, s nagyon örültem neki.

Mint mondja, minden díj egy visszajelzés, a hosszú évek óta tartó szakmai munka, az eredmények elismerése.

— Immár a tizennyolcadik tanévemet töltöm a mohácsi szakközépiskolában, fa-

ipari mérnökként az asztalosok elméleti és gyakorlati képzését végzem – folytatja tovább. — A Mohácsi Szakképzési Díj átadását követôen sokan gratuláltak, s még ma is elôfordul, hogy az utcán egykori tanítványok megállítanak, hallották, vagy olvastak róla, idén a Mohácsi Szakképzési Díjat nekem ítélték oda. Jó érzés ez a fajta visszajelzés, elismerés, hiszen nem könnyû eleget tenni, a tanuló, a gazdálkodók, a kamara – akin keresztül a tanulószerzôdések megkötésre kerülnek –, valamint a szülôk által támasztott elvárásoknak megfelelni.

Mindezek ellenére nem bántam meg egy pillanatra sem, hogy a tanulóképzéssel kezdtem el foglalkozni, annak ellenére, hogy egyre nehezebb az általam tanított szakmára jelentkezôket találni.

Sz.K.

Komlói Szakképzési Díj:

Széplábi András Tanulóképzés a cégek igénye szerint A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komlói Városi Elnöksége évrôl évre szakmai díjjal ismeri el a szakember-utánpótlás nevelésében jelentôs szerepet vállalók tevékenységét. Idén a Komlói Szakképzési Díjat Széplábi András, a Szakképzô Iskola igazgató-helyettese vehette át.

— Nagyon meglepôdtem, amikor megtudtam, hogy nekem ítélték oda a díjat, mert az utóbbi tíz évben – tudomásom szerint – szakképzô iskola vezetôje nem volt a díjazottak között – mondja Széplábi András. — Ebben az esztendôben azonban, a kamara több városi elnökségének kitüntetettjei között is szerepeltek. Magam csak néhány esztendeje veszek részt ebben a munkában, ez a díj csak részben a személyemnek szól, elsôsorban az intézményben folyó munkát ismerték el vele.

Mint mondja, Karácsony László, a korábbi igazgató-helyettes nevéhez fûzôdik a duális-rendszer bevezetése, hogy a gyakorlati képzés valós céges környezetben történjen. Ezt a

megkezdett munkát szeretné maga is folytatni. Kitért arra is, hogy Komlón mindig is hagyománya volt ennek, ugyan voltak tanmûhelyek, de a tanulók mindig is a tényleges termelésben vettek részt.

— Mint korábban, most is nem az az elsôdleges szempont, hogy melyik tanár maradjon meg, hanem az, hogy a térségben mûködô cégeknek milyen szakemberre van szükségük. Ebben az esztendôben például annyi gépi-forgácsoló tanulót veszünk fel, amennyire Komló és térségében igény jelentkezett – hangsúlyozza. — A tanulók állnak a középpontban, hogy legyen gyakorlati helyük, s a végzést követôen el tudjanak helyezkedni. A szakmaválasztás megkönnyítése érdekében pedig az általános iskola tanulói, hatodikos koruktól kezdve óralátogatásokon vehetnek részt – akár a szüleikkel közösen –, valamint szeptembertôl novemberig Baranya összes települését felkeressük, hogy megismertessük az ott élôkkel az iskola nyújtotta lehetôségeket.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

DÍJAZOTTAK

Jánosi Engel Adolf Díj:

Götzerné Páva Mária Mindkét oldal igényeire odafigyelnek A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komló Városi Elnöksége Jánosi Engel Adolf díjjal ismerte el Götzerné Páva Mária, a város gazdasági fejlôdését elôsegítô tevékenységét. Húsz évvel ezelôtt, mint alkalmazott kezdett Komlón a munkaügyi központban, aminek 2004 óta a vezetôje.

— Nagyon meglepôdtem, amikor megtudtam, hogy engem jelöltek erre a díjra, – mondja Götzerné Páva Mária, a Baranya Megyei Kormányhivatal Komlói Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának vezetôje. — Az alapfeladataink közé tartozik a munkavállalók és a munkáltatók kiszolgálása, s az, hogy csökkenjen a városban, s a hozzánk tartozó két térségben a munkanélküliség. Ennek érdekében a várossal közösen munkáltatói fórumokat tartunk, a munkáltatókkal napi kapcsolatban állunk, de ezt mindig is a munkánk természetes részének tartottam.

Mint mondja, komlói járás mellett, a hegyháti és pécsváradi járás 62 önkormányzata tartozik hozzájuk. S az, hogy jelentôsen csökkent a munkanélküliek száma, nemcsak az ô, hanem az egész kollektíva sikere.

— A munkáltatók és a munkát keresôk igényeit is figyelembe véve keressük meg az egyes munkaterületekre a legalkalmasabb embert, igyekszünk humánusan eljárni – emeli ki Götzerné Páva Mária. — A közfoglalkoztatásban a teljes illetékességi területünkön résztvevô több mint kétezer, Komló városban pedig közel ezer fô nemcsak parkgondozással foglalkozik, hanem tényleges értékteremtô munkát végez, egy részük a város által létrehozott tésztagyártó üzemben dolgozik, vagy gombát termeszt, mezôgazdasági kertet mûvel, a megtermelt terméssel a komlói közintézmények konyháit látják el, továbbá a betonelemet gyártanak, utakat, járdákat

újítanak fel, mindezt városunknak Közfoglalkoztatási Díjjal ismerték el. S hát ennek eredményeként, míg korábban a regisztrált munkanélküliek közül sokakat törölni kellett, ma már egyre többen jelentkeznek, hogy szeretnének a közfoglalkoztatásban részt venni. Igyekszünk a kollégáimmal tisztességes kapcsolatot ápolni mind a munkáltatókkal, mind pedig az önkormányzatokkal. E mellett a lehetôségekhez mérten a naponta nagy számban megjelenô ügyfelek problémáira is megkeressük a választ, próbálunk minden tekintetben eleget tenni az elvárásaiknak.

Sz.K.

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj:

Bernhardt Béla A szauna-kultúra bölcsôje lett a Magyarhertelendi Termál Fürdô A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komló Városi Elnöksége Idegenforgalmi Díjjal ismerte el Bernhardt Béla, a Magyarhertelendi Termál Fürdô vezetôjének a térség turisztikai vonzerejének növelésében elért eredményeit.

— Örültem, s meg is lepôdtem, hogy mások is jónak tartják mindazt, amit az elmúlt években elértünk, a folyamatosan végrehajtott fejlesztéseket – ad hangot véleményének Bernhardt Béla. — A beruházások eredményeként nemcsak új munkahelyek létesültek, de jelentôsen megnôtt a fürdôvendégek száma is, elsôsorban a fedett élményparknak, a kültéri árnyékos strandnak és a szauna-parknak köszönhetôen. Ami-

kor megvettük a fürdôt évente nyolcezren keresték fel, ez a szám mára elérte a száznegyvenezret.

Mint mondja, országosan is egyedülálló az általuk létrehozott és elkülönített textiles és textilmentes szauna. Az elkövetkezendô idôben további fejlesztések következtében egy 40 fô befogadására alkalmas szauna készül el, felette pedig pihenôk kerülnek kialakításra. A bôvített szauna park ôsszel készül el.

— A szauna-kultúra bölcsôje lett Magyarhertelend, ma már az ország

egész területérôl érkeznek hozzánk a vendégek, amiben jelentôs szerepet játszanak a kitûnô szaunamestereink, akik nemcsak a hazai, de a külföldi versenyeken is szép eredményeket érnek el – mondja Bernhardt Béla. — Elsô alkalommal két esztendôvel ezelôtt adtunk helyet az országos szaunamester bajnokságnak, ami már akkor messze vitte a hírünket, ma már egyre többen tudják, hogy merre található Magyarhertelend. Hétvégéken szinte mindig megtelnek ennek köszönhetôen a környék szálláshelyei. Sz.K.

24

PÁLYAVÁLASZTÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Mindenekelôtt az EMBERT tekintem a legfontosabb értéknek!”

— A kamarával való együttmûködésünk jó 20 évvel ezelôtt, a pályaválasztási rendezvények megszervezésével kezdôdött – mondja Janovics László. — A munkaügyi központnak és a kamarának külön-külön is önként vállalt feladata volt, hogy koordinálja és segítse a pályaválasztást a megyében. Alapesetben a munkaügyi központ feladata az, hogy a munkanélküli embereket segítse.

De amikor elmegyünk az iskolába és elmondjuk a gyerekeknek, hogy mit lenne érdemes tanulni, melyek azok a szakmák, amelyekben el lehet helyezkedni, hogyan és milyen kompetenciákat kell fejleszteni, akkor az egy preventív munka. Nagyon sok energiát fektettünk a pályaválasztásba, amiben mindig partnerünk volt a kamara. Ez a kapcsolat a mai napig fennáll. De a közelmúltból említhetem a kamarával közös Önindító programot, amely a vállalkozóvá válást segítette komplex módon. Azt mondtuk: mivel Pécsett sok értelmes, tehetséges, okos, kreatív fiatal van, akik nem végeznek egyetemet, de van ötletük és abban van fantázia, nézzük meg, hogy alkalmasak-e egy vállalkozás vezetésére.

Ha igen, nyújtsunk nekik olyan támogatást, ami egy sikeres vállalkozói léthez szükséges. Kerestünk hozzá partnert, amit a kamara által menedzselt Kreatív Ipari Klaszterben találtunk meg, és most már a második ciklusát éli a program.

— Nyilvánvalóan nagyon nehéz lehet ezt a munkát számokkal mérni.

— Valóban, mint minden preventív dolgot nehéz mérni. Mint ahogy azt is, hogy ha a gyerekek nevelésébe invesztálunk, rendes ember lesz belôlük. Egyszerûen hiszünk benne, hogy az emberbe való befektetés hosszú távon megtérül. Gyakran felteszik a kérdést, hogy miként mérem annak a hatékonyságát, amit csinálok. A végsô érvem mindig az, hogy ez egyszerûen hit kérdése. Azt gondolom, hogy a tudásra, az alkalmaz-

Mindig is ez a hozzáállás jellemezte Janovics László munkáját. A közelmúltig a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatójaként dolgozó munkaügyi szakember tevékenységének sikerét az is bizonyítja, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) közigazgatási szervezetek körében végzett, 2014-ben publikált felmérése szerint a munkaügyi központ az állampolgárok (az ügyfelek) véleménye szerint mind az ismertség, mind az elismertség tekintetében az elsôk közé tartozik.

JANOVICS László 20112012-ben a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke volt, 2012 óta a kamara által mûködtetett Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság tagja. Munkásságát idén a Belügyminiszter miniszteri oklevéllel ismerte el a közfoglalkoztatási programok tervezésében, koordinációjában nyújtott kimagasló teljesítményéért. A munkaügyi szervezetben eltöltött mintegy 25 évrôl, a PBKIK-val közös munkáról beszélgettünk.

kodóképességre és ezekhez hasonló képességek fejlesztésére kell, kellene minél több energiát fordítani.

— Mind a munkaerôpiac, mind a szakképzés sokat változott az elmúlt 15-20 évben. A szülôk, akiknek a gyermeke pályaválasztás elôtt állt vagy áll, mennyire tudnak ehhez igazodni? Belátják-e, hogy egy szakma tanulásával sokkal többet érnek el a gyerekek, mint egy 1. vagy 2. diploma megszerzésével?

— Azt gondolom, hogy vannak eredmények, de még nagyon sok a teendô ezen a területen is. Egyrészt tájékozottabbá kell tenni a szülôket. Van például a jó szakmával rendelkezô, jól szituált, sikeres vállalkozást vezetô szülô, aki annyira el van foglalva a saját ügyeivel,

hogy nincs ideje a gyerekére, aki azért kallódik el, mert nem volt megfelelô szülôi irányítás. Aztán ott van a másik véglet, ahol a szülô maga is munkanélküli, vagy közfoglalkoztatott és nem tud pozitív példaként állni a gyereke elé, hogy egy jó szakmaválasztással sikeres lehet. Mert vagy nincs szakmája és semmilyen végzettsége, vagy ha van is, azzal nem tud elhelyezkedni. Ezeknek a gyerekeknek valamilyen külsô segítségre van szükségük, amit a családtól nem kapnak meg. Ilyenkor merül fel az iskola szerepe és felelôssége. Én azt gondolom, hogy sokkal többet kellene elvárnunk az iskolától pályaorientációban, pályairányításban. Egy jó pedagógusban megvan a belsô késztetés arra, hogy a rábízott gyerekekbôl legyen valaki. Én potenciális erônek tekintek minden embert, minden gyereket, akibôl adófizetô polgár lehet. Ha az osztályban vannak olyanok, akik verekednek, neveletlenek, nem oda valók, kirakják ôket az iskolából. Nem végzik el az általános iskolát, nem lesz szakmájuk, elôbb-utóbb a bûnözés útjára lépnek.

Börtönbe kerülnek, és amikor kijönnek, elmennek a munkaügyi központba, hogy itt vagyok 6 általánossal, szakmám nincs, adjanak munkát. Milyen esélye van ezeknek az embereknek? És itt jön a prevenció! Ennek a gyereknek akkor kellett volna elmagyarázni, hogy nem szabad kimaradnia az iskolából, célt, motivációt adni neki és utat mutatni! Erre építettük részben a kamarával együttmûködve közösen azt a mentortanár programunkat, amely munkanélküli pedagógusokat foglalkoztatott, a tevékenységük pedig arra irányult, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekeket benntartsa az iskolarendszerben.

Ez a projekt már 8-9 éve mûködik Baranya megyében, én minden fórumon kiálltam azért, hogy folytatódjon, mert ez fontos lenne a jövô szempontjából.

— Baranya gazdaságának jelentôs részét képezi a munkaerô-piac.

Miként jellemezhetô a baranyai vál-

Dél-Dunántúli Gazdaság lalkozások és a munkaügyi központ kapcsolata?

— A munkaügyi központ feladata a mindenkori kormány foglalkoztatáspolitikájának helyi megvalósítása. Kormányoktól függetlenül ennek a tevékenységnek két fô iránya volt az elmúlt 20 évben. Az egyik a foglalkoztatás bôvítése, ami azt jelenti, hogy olyan rendszereket, olyan ösztönzôket alakítsunk ki, ahol a munkáltatók abban érdekeltek, hogy minél több embert foglalkoztassanak. A foglalkoztatás bôvítése hihetetlenül fontos, mert nem mindegy, hogy valaki befizetôje a rendszernek vagy eltartottja. Ezért a vállalkozásokkal kapcsolatos támogatásaink, a bérszubvencióink, munkahelyteremtô támogatásaink stb. jelentôs része ezt szolgálta. Tevékenységünk másik nagy területe, iránya a foglalkoztathatóság fejlesztése. Ez egy

A kamarai Szakma Sztár Fesztiválon ebben az esztendôben harminckilenc szakmában mérték össze tudásukat a szakmunkástanulók, akik közül százkilencvenketten jutottak a döntôbe. A versenyen elért eredményük alapján 82 százalékuk teljesítette a szakmunkás vizsga feltételeit, és mentesült a záróvizsga alól. A baranyai versenyzôk ebben az esztendôben is szép eredményeket értek el, többen közülük ott voltak a legjobbak között, s állhattak fel a dobogó valamelyik fokára, nem is kevesen a legfelsôn foglalhattak helyet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben nyolcadik alkalommal rendezte meg a szakmai tanulmányi versenyeket és a hozzájuk kapcsolódó rendezvényeket összefogó Szakma Sztár Fesztivált Budapesten, a Hungexpo területén. A nemes vetélkedésre ebben az esztendôben mintegy ötezerötszázan jelentkeztek, a területi kamarák közremûködésével lebonyolított írásbeli elôdöntôkön közülük csaknem 4600 versenyzô indult el.

A Pécsi Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskola hûtô- és légtechnikai

PÁLYAVÁLASZTÁS laikus számára legegyszerûbben a képzést jelenti, és nagyon sokáig ez volt az egyetlen eszköze a munkaügyi szervezetnek. De hamar rájöttünk arra, hogy a foglalkoztathatóságnak vannak egyéb összetevôi is: pszichológiai, szociológiai, mentális, motivációs képességbeli és egyéb aspektusai, amelyeket ugyanúgy figyelembe kell venni. Ekkor jöttek azok a komplex munkaerô-piaci programok, amelyek ezt próbálták megragadni.

— Melyek a legnagyobb kihívások most a munkaügy területén Baranya megyében?

— Az mindig cél volt, hogy munkát adjunk a hátrányos helyzetû embereknek, hol a megváltozott munkaképességûek élveztek prioritást, hol a tartósan munka nélkül lévôk, a nôk vagy az 50 éven felüliek. Az utóbbi években a közfoglalkoztatás van a fókuszban. Most

25 aktuálisan az új programozási ciklusban az Európai Unió a 25 év alatti fiatalokat tartja a legfontosabb problémának, hiszen a 2008-as gazdasági válság leginkább a fiatalok munkaerô-piaci helyzetét rontotta. Ez nagyon fontos cél, de meggyôzôdésem szerint a prevenció ennél fontosabb. Ez egy hosszú távú befektetés, aminek az eredménye nem fog látszani a projekt vagy a részprojekt befejezése után három hónappal, hanem annál sokkal késôbb, viszont úgy kell felépíteni a programot, hogy abba értéket vigyünk. A legnagyobb érték az, amit az emberbe fektetünk, elsôsorban a gyerekeinkbe. Azon is kell gondolkodnunk, hogy a mai fiatalok között nagy arányú a cigányság jelenléte, és az idô elôrehaladtával ez növekedni fog. Ha erre a kihívásra nem tudunk jó válaszokat adni, akkor ez sorskérdés lesz.

Sokat tanultak és fejlôdtek a verseny ideje alatt rendszerszerelô tanulói közül az országos versenyen az elsô helyen a Hidason élô KAJTÁR Márió végzett, aki érettségi után választotta ezt a szakmát. Mint mondja, az elsô évben a gyakorlati idejét a Mecsek Klímánál töltötte, s csak a távolság miatt váltott, s helyezkedett el egy bonyhádi cégnél.

— A régi és az új gyakorlati helyemen is sokat segítettek a felkészülésben, sokat gyakorolhattam. Magukkal vittek a cégek által, a klímaszerelôknek szervezett tanfolyamokra, hogy a legújabb berendezéseket, technológiákat is megismerhessem – mondja.

Annak a véleményének is hangot adott,

hogy a legnehezebb feladat a középdöntôben a csôszerelés volt, amikor többféle anyagból – réz és acél – készült csövet kellett egybe építeni.

Meg az, hogy az egyik legjobb barátja, Schaffler Béla is az ellenfele volt, ô harmadik lett.

— Véletlenül lettem hûtô- és légtechnikai szerelô – veszi át a szót SCHAFFLER Béla. — Egy ismerôsöm keresett tanulót, néhányszor elmentem vele nyáron dolgozni, s megtetszett, ôsszel már nála kezdtem.

A tanulmányi eredményeim alapján elsôsként részt vehettem a Szakma Sztár programjaiban, már akkor elhatároztam, indulok rajta magam is.

Nem volt egyszerû a fel-

26 készülés, mert a gyakorlati helyem Szekszárdon volt, csak iskolába jártam Pécsre. A versenyre Kajtár Márióval közösen is készültünk, sokat gyakoroltunk. A döntôben egyébként Split Klímaberendezés szerelése, valamint egy légcsatorna-rendszer kiépítése volt a feladat.

A pécsi Rét utcai Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola tanulója, a lánycsóki LINDER Krisztián a mûszaki cikk kereskedôk versenyében az elsô helyet szerezte meg.

— A felkészülésben sokat segítettek a tanáraim, meg a gyakorlati képzôhelyemen, a Siklósi úti Intersparban is, ahol például beülhettem a pénztáros mögé, vagy megnézhettem mi történik a fôpénztárban – mondja. — A versenyben az egyik feladat pont ezekhez kapcsolódott. A döntô is sok érdekességet tartogatott, egyebek mellett magyarul és németül kellett eladnunk, valamint díszcsomagolást készítettünk, a polcokra kitett árukhoz termékismertetôket írtunk. A kereskedelemben szeretnék elhelyezkedni, a terveim között szerepel, hogy továbbképzem magam, elvégzem az üzletvezetôi tanfolyamot. Szeretem a kihívásokat, álmon, hogy nagy multicég elsô embere lehessek.

A gépi forgácsolók versenyében a dobogó legmagasabb fokára a pécsi BÔSZ Richárd állhatott fel, aki annak idején az érettségi után azért választotta ezt a szakmát, s jelentkezett a Pécsi Angster József Szakképzô Iskola kamarai gépipari osztályába,

PÁLYAVÁLASZTÁS mert az egyik barátja az volt, s azt mondta neki, nagy lehetôségek rejlenek a gépiparban.

— A felkészítô tanárom ajánlatára jelentkeztem a Somapak Kft.-hez tanulónak, ami jó döntés volt, a verseny elôtt is sokat gyakorolhattam, meg az egyes fordulók között is az egyes munkafolyamatokat, az iskolában pedig az elméleti részhez kaptam sok segítséget, e mellett számos anyagvizsgálatot, mérést végeztünk. Nekem a harmadik forduló volt a legnehezebb, ugyanis a korábbi éveknél sokkal összetettebb volt a feladat, több munkadarabot kellett ugyanis elkészíteni.

Mint mondja, egy évig még a Somapak Kft.-nél marad, leteszi a CNC gépkezelôi szakmunkásvizsgát, de a tervei között szerepel, hogy elvégzi a gépészmérnök szakot. Szólt arról is, hogy a felkészülés során egyre jobban megszerette a mûszaki pályát, amelyet az édesapja korábban is ajánlott neki, azonban akkoriban ôt inkább a biológia érdekelte. Nagyon sokat fejlôdött és tanult a felkészülés és a verseny során.

Az iskola másik tanulója, a pécsi BÍRÓ Ramóna pedig a nôi szabók versenyében lett harmadik. Ôk rövid ujjú blézert készítettek, valamint edényalátétet és edényfogót, kis evôeszköztartót, valamint kötényt varrtak.

— Már akkor, amikor elkezdtem az iskolát, tudtam, hogy indulni

Dél-Dunántúli Gazdaság szeretnék a Szakma Kiváló Tanulója versenyen – mondja. — Minden vágyam az volt ugyanis, hogy kitanuljam ezt a szakmát, hogy el tudjam készíteni az általam megálmodott ruhákat. A gimnáziumot is azért hagytam abba, hogy még mielôtt megszûnne a nôi szabó képzés szakmunkás-vizsgát tegyek, érettségizni ugyanis bármikor lehet.

Szólt arról is, hogy abban az esztendôben, amikor ô az iskolát kezdte, a végzôsök szép eredménnyel végeztek a Szakma Sztár versenyen, s az elsô helynek köszönhetôen nem kellett vizsgázniuk, megkapták a szakmunkás-bizonyítványukat. Kitért arra is, hogy ilyen sikeresen szerepelhetett, abban nagy szerepe volt a gyakorlati oktatójának, Rapp Józsefnének és az elméleti tárgyakat tanító Ropoli Juditnak.

Abban mindannyian egyetértettek, hogy nagyon jó hangulatú volt a verseny, folyamatosan segítették egymást, s a felkészülés, valamint az egyes fordulók során sokat fejlôdtek.

A verseny közönsége a szakmai érdeklôdôkön és a széles közvéleményen túl, azok a pályaválasztás elôtt álló fiatalok voltak, akik az egyes szakmák utánpótlását jelentik. Számukra jelentôs motiváció, hogy a helyszínen láthatták versenyzô társaikat, akiket majd követhetnek. A versenyzôk pedig több ezer látogató elôtt mutathatták meg tudásukat, szerezhettek dicsôséget önmaguk, szüleik, tanáraik, szakmájuk és iskolájuk számára. A pécsi kamara közel 500, a pályaválasztás elôtt álló tanuló részére biztosította a lehetôséget, hogy megismerkedjenek a szakmákkal a döntô helyszínén. Sz.K.

További helyezettek: Czeglédi Dalma ruházati eladó – 4. helyezett – gyakorlati képzôhely: Momo-Fashion Kft., Tóth Gergely gépi forgácsoló – 4. helyezett – Hauni Hungária Gépgyártó Kft., Barbér László József gépi forgácsoló – 5. helyezett – Somapak Kft., Andrásfalvy Kristóf Péter gépi forgácsoló – 6. helyezett – Somapak Kft. A gépi forgácsoló tanulók a kamarai gépipari osztály diákjai.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

MESTERKÉPZÉS

A mágocsi RADNAI Péter ácsmester esetében elmondható, hogy az alma nem esett messze a fájától, miután egy kisebb kitérôt követôen, édesapja nyomdokaiba lépve evvel a szakmával jegyezte el magát. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy mindegyik testvére az építôiparban tevékenykedik, a nagyobbiknak saját építôipari cége van, s tôle kapja a megrendelései jelentôs részét, a kisebbik pedig szintén ácsnak tanult.

Az alma

nem esett messze a fájától

— Már gyerekkoromban, a nyári szünetekben együtt jártam dolgozni édesapámmal, aki ácsmester – kezdi beszélgetésünket. — Aztán az élet úgy hozta, hogy egy teljesen más területen kezdtem el a tanulmányaimat, s érettségiztem le. Azonban az a szakma egyáltalán nem tetszett, mindig is ács szerettem volna lenni.

Az érettségi után, amint lehetôség nyílt rá beiratkozott Pécsett a regionális képzô központ OKJ-és képzésére, ahol a gyerekkorában megszerzett tudását Ilijin Petár ácsmester keze alatt bôvítette, mélyítette el. Ezzel párhuzamosan elvégzett egy vállalkozói tanfolyamot is, nagyon fiatalon, húsz évesen egyéni vállalkozó lett.

— Mindig szerettem volna a magam ura lenni, ezért, az OKJ-s vizsga letételét követôen úgy döntöttem kiváltom az egyéni vállalkozói engedélyemet – folytatja tovább. — Munkám szinte az elsô pillanattól kezdve volt, az édesapámat ismerték a környéken, s tudták azt is, hogy éveken át segítettem neki.

Aztán szép lassan kialakult a saját megrendelôköre, egyre több, s egyre összetettebb feladattal bízták meg. Jelenleg is Alsómocsoládon egy 18 és fél méter magas kilátót épít, ami, mint mondja, nem kis kihívást jelent. Korábban szintén ezen a településen a Praktikák Házához tartozó csillagvizsgáló ácsolatát készítette el.

— Nagyon szeretem a szakmámat, mindig is igyekeztem a legújabb eljárásokat elsajátítani, a mestervizsgát is ezért tettem le, ahogy meglett az ahhoz szükséges kötelezô öt évem – emeli ki.

— Már akkor szerepelt a terveim között, hogy tanulókkal foglalkozom, akiknek átadhatom a tudásomat, mert fontosnak számomra, hogy ne haljon ki, legyen, aki továbbvigye. A kisebbik öcsém is nálam tanulta ki a szakma

alapjait, ugyan egy baleset miatt jelenleg csak a munkákat felügyeli.

Kitért arra is, hogy az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egyre több munkával bízzák meg, amihez elkelne a segítség. S, hát szeretné a maga szájíze szerint kinevelni a leendô munkatársait.

— Az utóbbi idôben különösen nagy hasznát veszem, hogy már akkor a mestervizsga-tanfolyam része volt a peda-

„...szeretné a maga szájíze szerint kinevelni a leendô munkatársait.”

gógia, mert egyre nehezebb feladat eredményesen együtt dolgozni azokkal az alkalmazottainkkal is, akik nem a kezdetek óta vannak velünk – ad hangot véleményének. — A mestervizsgára történô felkészülés során szakmailag is sok újat kaptam, nemcsak a már meglévô ismereteimet frissíthettem fel, hanem korszerû eljárásokkal is megismerkedhettem. S, hát a mesterdarabról nem beszélve, ami igazi kihívás volt számomra, ugyanis csapolásokkal teli kútkorona elkészítése volt a feladat.

Mint mondja, az építôipar folyamatosan változik, újabb technológiák, anyagok és gépek jelennek meg a piacon, éppen ezért rendszeresen részt vesz a cégek által szervezett szakmai napokon, mert nem szeretne lemaradni, fontosnak tartja a folyamatos megújulást.

Szólt arról is, hogy támogatások felhasználásával igyekszik a gépparkját a legkorszerûbb berendezésekkel bôvíteni, nemrégiben pályázati úton elnyert források segítségével telephelyet vásárolt, ahol egyebek mellett egy mûhely is helyet kap majd. Néhány éve már kft. formájában mûködteti a cégét, amelyben hatan dolgoznak, két ács és négy segéd.

— Szeretem a fa illatát, s nagyon jó érzés látni, amikor elégedetten szemléli a megrendelô a szép tetôt. Azonban az utóbbi idôben miután kevés új ház épül, évente ha egyet, kettôt készítünk, inkább csak felújításokra kapunk megbízást. Néhány szép munka is megtalál bennünket, többek között felkérnek arra, hogy egy templom tetejét készítsük el. Soha nem kellett hirdetnem még azért, hogy munkám legyen. Szájhagyomány útján terjed a hírünk, a kezünk alól kikerülô munka reklámoz bennünket – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, várják már egy következô megbeszélésen.

Sz.K.

28

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Somapak Kft. ezelôtt közel harminc esztendôvel kezdte meg mûködését Pécsett, olasz-magyar vegyesvállalatként, s fôleg az akkori KGST piacra gyártottak csomagolás-technikai gépeket. A kezdeti idôkben a Sopianae Gépgyár – az Árkád helyén álló – egyik régi csarnokában tevékenykedtek, majd amikor azt lebontották, hozták létre a jelenlegi telephelyüket az Edison úton.

Országos elsô helyen végzett a tanulójuk — Az évek során a cég több lépcsôben a család tulajdonába került. Elôször az alapítók közül a bank, majd a budapesti külkereskedelmi cég, a Sopianae Gépgyár és végül a balkáni válság idején az olasz partner adta el a részét.

1995 közepén már az édesapám volt a fô tulajdonos – idézi fel a kezdeteket BOGNÁR József, a Somapak Kft. egyik ügyvezetôje. — Azóta a cégnek édesapám mellett a testvérem és én vagyunk a tulajdonosai. Jelenleg ketten vezetjük Balázzsal, aki gépészmérnök, magam pedig gépész-informatikus vagyok, de mind a ketten közgazdász végzettséggel is rendelkezünk.

A Somapak Kft. a csomagolástechnikai berendezések mellett egyedi gépeket és alkatrészeket is gyárt, fontosnak tartják ugyanis a több lábon állást.

Negyven embernek adnak munkát, akiknek jelentôs része a gépek gyártásában, tervezésében vesz részt.

— Elsôsorban egyedi gépek gyártásával foglalkozunk, amelyet minden alkalommal megelôz a vevôvel való közös megbeszélés, együtt gondolkodás, s amikor körvonalazódnak az elvárások, akkor kezdôdhet meg a tervezési folyamat maga, figyelembe véve az adott telephely sajátosságait – folytatja tovább.

— S mikor már szinte minden sínen van, akkor szembesülünk a legtöbb esetben azzal, hogy ugyan lesz, aki megtervezi a berendezést, azonban egyre kevesebben tudják majd legyártani, mert nincs hozzá szakember, s az elkészült berendezések karbantartását sincs, aki elvégezze. Ma már egyre többször fordul elô, hogy a cégek bennünket kér-

nek fel az általunk gyártott berendezések folyamatos szervizelésére. Ezt látva döntöttünk úgy, hogy gépi forgácsoló tanulók képzésével kezdünk el foglalkozni.

Két évvel ezelôtt fogadták az elsô tanulót már a duális képzés keretében, aki jelenleg is náluk dolgozik. Tavaly már hármat vállaltak, a következô tanévben a terveik szerint pedig ismét kettôt fogadnak.

— Mindegyik tanulónk a Pécsi 500. számú Angster József Szakképzô Iskolába jár – folytatja tovább. — Akiket a következô tanévben szeretnénk foglalkoztatni szintén innen érkeznek, s a 9. osztály befejezését követôen nyári gyakorlaton vesznek majd nálunk részt, s amennyiben megfelelnek, ôsztôl is folytatjuk képzésüket.

Azonban egyelôre kérdés, miként valósulhat meg ez a tervünk, ugyanis amikor elkezdtünk tanulókkal foglalkozni még nem volt kitétel, hogy csak mester foglalkozhat velük. A cégünknél nagyon sok, magasan képzett szakember dolgozik, többen mérnökként, de mestervizsgája közülük senkinek sincs. A jelen helyzetben annyi biztos, hogy a jelenlegi tanulóink a szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséig továbbra is nálunk maradhatnak.

A cégnél folyó tanulóképzést mi sem jellemzi jobban, mint hogy az

egyik tanulójuk Bôsz Richárd a kamarai Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntôjében az elsô helyet szerezte meg, s másik kettô is ott volt a legjobbak között, ôk az ötödik és a hatodik helyen végeztek.

— Amikor elhatároztuk, hogy tanulókkal foglalkozzunk a fontos szempontok között szerepelt az is, hogy a képzés segítségével a saját elvárásaink szerint nevelhetjük ki a szakember utánpótlásunkat. Eddig jó tapasztalatokat szereztünk, sôt inkább vissza kell fognunk a tanulóinkat, mert türelmetlenek, minél gyorsabban a tényleges munkában szeretnének részt venni. Azonban csak akkor engedjük ôket a gépeken dolgozni, ha már az alapismeretekkel tisztában vannak, például azt is meg kell tanulniuk, hogy az egyes munkadarabok elkészítéséhez mennyi anyagot kell felhasználniuk. Igyekszünk bennük egyfajta szakmai alázatot kialakítani. S amikor már a fontos dolgokkal tisztában vannak, azt követôen kezdenek el élesben dolgozni. Valós feladatokat kapnak, amelyet felügyelet mellett végeznek el, s ezt a változatosságot, meg hogy ténylegesen részesei egy-egy berendezés elkészítésének, nagyon élvezik. Igyekszünk a gépi forgácsolás sokszínûségét – darabolás, marás, esztergálás, köszörülés – is megmutatni nekik. Miután fôleg egyedi gépgyártással foglalkozunk, egyedül az alkatrészgyártásnál fordul elô, hogy egy termékbôl nagyobb szériát, legfeljebb, ha száz darabot készítünk – ad hangot zárásként véleményének.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Középpontban a

ÖNINDÍTÓ

Önindító2014 néven indult ismét útjára az egy esztendôvel ezelôtt sikerrel zárult egyedi képzési program. A munkaerô-piaci projektnek, amely egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak, a szellemi hátterét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, valamint a KIKK Egyesület közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal, a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Non-profit Kft.-vel és a várossal együttmûködve valósít meg. A hozzá kacsolódó tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

kézmûvesség

Rendhagyó módon minden egyes szereplôvel az általa indított vállalkozás helyszínén beszéltünk meg találkozót.

Mindinkább kezd a köztudatba bekerülni, a Pécsett a Király utca, Kazinczy sarkon az egykori BÁV helyén mûködô Total Art Egyesület kiállítóterme, ahol a Pécsi Animáció Története címû kiállítás látható.

— Hosszú éveken át dolgoztam Pécsett a rajzfilmstúdióban – kezdi beszélgetésünket LEHÔCZNÉ Kardos Andrea, a leendô animációs mûhely elôterében.

— Két évvel ezelôtt hoztam létre a kiállítást, azért, hogy ne menjen feledésbe a filmmûvészet ezen ága. Már a kiállítással egy idôben megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy a hagyományos rajzfilmkészítést valamilyen módon újraélesztem, amelynek a múltja Pécsett negyven évre nyúlik vissza.

S ekkor jött a lehetôség, ismét meghirdették az Önindító programot.

— Már az elsô Önindítóra is szerettem volna benyújtani a pályázatomat, ugyanis, a Total Art Egyesület, amelynek egyik alapítója vagyok, tagja a KIKK-nek, valamint a klaszternek is, ezért eljutott hozzám a híre, de akkor idô hiányában erre nem került sor – folytatja tovább.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a programhoz kapcsolódó féléves képzés neki személy szerint nagy segítséget jelentett ahhoz, hogy miként kell egy vállalkozást elindítani, az elôadók segítségével sikerült belelátni magába a mûködésbe.

29

— A keresztszülô rendszer pedig kimondottan jó dolog volt, mert volt kivel az egyedi problémáinkat megbeszélni – emeli ki. — E mellett az Önindítónak köszönhetôen tovább tudtam bôvíteni azok körét, akik az elképzeléseim megvalósításában segítségemre lehetnek. Így találkoztam össze egy pécsi PR cég tulajdonosával, valamint egy szakmai nap során egy fiatalokból álló csapattal, akik az animációt szeretnék projektjeikbe beépíteni.

Vállalkozásomban ugyanis a rajzfilmes szakmában eltöltött több évtizedes tapasztalatomat kívánom kamatoztatni. Egy olyan mûhely életre hívását tervezem, ahol a hagyományos rajzfilmkészítésre alapozott, a modern technikával kombinált rövidfilmek készülnek.

Volt aki arra vállalkozott, hogy közösségi teret hoz létre. A Létra ma már egyre több fiatal alkotónak ad helyet.

— Az egykori kesztyûgyár épületében hoztuk létre a közösségi teret, amely az igények szerint folyamatosan alakul, formálódik – kezdi beszélgetésünket TÓTH Márton. — Már megszületett a gondolat, amikor a baráti körömbôl, akik az elsô Önindítón részt vettek, ajánlották, hogy induljak el, mert a vállalkozói háttér megteremtéséhez, a szükséges ismeretek elsajátításához jó lehetôség. Azonban az eltelt fél évben, amint egyre jobban beleláttam abba, miként is mû-

ködik egy vállalkozás, egyre inkább azt éreztem egyelôre nem szabad belevágnom. Az általam elképzelt közösségi tér ilyen módon nem mûködtethetô, s magam sem vagyok eléggé felkészült arra, hogy önálló vállalkozásba kezdjek. A Létra jelenleg egyesületi formában mûködik, a folyamatosan alakuló kulturális tér társadalmi, mûvészeti, mentális és fizikai fejlôdést segítô programoknak és kiállításoknak, valamint állandó mûhelyeknek ad helyet. Egy találkozási pontként mûködik fiatal alkotók és a város lakói között. A házban folyó munkát pedig az a közös szellemiség határozza meg, amelynek alapja a minôség, nyitottság és együttmûködés.

A Létrától, alig néhány utcányira VINCZE Judithoz vezetett az utam, aki Kaposváron a Képzômûvészeti Iskolában végzett kerámia szakon, s már akkor megfogalmazódott benne, hogy egyszer saját mûhelye lesz.

A végzést követôen több kerámia mûhelyben is dolgozott Szekszárdon és Pécsett.

— Szükségem volt tapasztalatokra, minél többet szerettem volna tudni a szakmáról, s meghatározó volt a szekszárdi kerámia mûhely ahol a szerb szobrászokkal és keramikusokkal közös alkotó munkában vehettem részt – kezdi beszélgetésünket. — Amikor Pécsre kerültem, alkalmam volt, néhány újabb mûhelyben hasznos ismereteket szerezni, és más-más technikai tudásra szert tenni. Néhány évet külföldön töltöttem, és hazatérve család és otthon alapítása következett.

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ / SZAKKÉPZÉS

Hosszú kitérô után, szeretett volna, újra visszatérni a szakmához. Lehetôsége nyílt arra, hogy a Zsolnay Kulturális Negyedben, egy interaktív múzeumpedagógiai programban, mint keramikus részt vegyen. Ezt követôen a családi házukban mûhely kialakításába fogott és kerámia mûhelyfoglalkozásokat tartott, amit egyre nagyobb érdeklôdés övezett.

— S ekkor hallottam az Önindító programról, nagyon figyelemre méltó volt az elképzelés, és az ügy, hogy lehetôséget adnak egy pályázat során, kreatív területen megvalósítható ötleteknek – folytatja tovább.

Mint mondja, miközben írta a pályázatát egyre több ötlet fogalmazódott meg benne, a két fô irány egyfelôl továbbra is a kerámia termékek készítése, tervezése csak kicsit másképp: új színek, formák, hangulatok kikísérletezése, az elegancia egy kis bohémsággal fûszerezve. Használati és lakásdekorációk mellett, fôként a kerámia lámpák, hangulat, és dekor lámpák, függesztékek állnak az új tervei elôterében, s egyedi ékszerek készítésébe is fogott egy barátnôjével.

A másik irány a kerámiagyártás megismertetése gyerekekkel, felnôttek-

kel, évközben workshopok, nyáron gyermektáborok lebonyolítása. Mindez nem áll tôle távol, ugyanis évek óta tart kézmûves szakkört gyerekeknek. Ez utóbbinál a fô hangsúly a nyitott mûhelyen lenne, ahol minden eszközzel, technológiával és leginkább a szabad alkotás örömével is megismerkedhetnek a gyerekek és felnôttek egyaránt.

Abban mind a hárman egyetértettek, hogy nagyon jó csapat jött össze, segítették egymást, s az elmúlt fél évben számos kreatív ötlet született.

Sz.K.

A Tetô Építôk Egyesülete, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával és a pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközép- és Szakiskolával közösen ács szakmai napot tartott Schifter Party Roadshow 2015. elnevezéssel.

rültek ki azok is, akik részt vettek és sikerrel szerepeltek a Euro Skills és a Word Skills versenyeken. Most is egy ilyen ácstanuló utazik Sao Pauloba.

Mint mondja, a Szakképzési Díj 2014. különdíját elnyert Schifter Party nevet viselô szakmai nap elsôdleges célja – amelynek idei elsô helyszíne Pécs, majd Szeged, Debrecen, Gyôr és végül Budapest –, hogy megmutassa a jövô szakembereinek, milyen magas szintre juthatnak el ebben a szakmában.

Egyben az is, hogy létrejöjjön egy olyan mag az ács tanulókból, akik felkészült-

kedelmi és Iparkamara szakképzési alelnöke. — A Tetô Építôk Egyesülete öt évvel ezelôtti megalakulásakor elsôdleges célként tûzte ki maga elé az építôipar megromlott szakmai és erkölcsi megbecsülésének visszaszerzését. Ennek egyik lehetôségét a szakképzésben látták, ezért is csatlakoztak a Piltman Miklós ácsmester által elindított kezdeményezéshez.

A szakmai napon részt vett Ilijin Petár ácsmester is, aki mindehhez a következôket tette hozzá, azért tartja jónak a Schifter Partyt, mert azokat a szerkesztési módokat, amit ilyenkor bemutatnak sokszor még az oktatók sem ismerik. Ma a legtöbb ács el sem tudja képzelni, hogy otthon is le lehet szabni egy tetôt, és a helyszínen csak össze kell állítani, ugyanis nem ismeri a zsinórpadot, vagy csak halványan emlékszik rá.

Szólt arról is, hogy a mûemlékeknél, mûemlék jellegû épületeknél, vagy netán gyalult kivitelû tetôknél különösen fontos a szakma mély ismerete.

Kitért arra is, hogy a pécsváradi várban látható egy 150 darabból álló fakötés mintasor, amelyet ô maga készített, de ez csak töredéke annak amit ismer, éppen ezért a kiállítási tárgyak sorát a tervei szerint a jövôben még zsinórpadokkal és régi szerszámokkal is bôvíti, ezen a módon is szeretné felkelteni az érdeklôdést ezen ôsi szakma iránt.

Sz.K.

Az egész napos program keretében a kivitelezôk a tetôablak beépítésével, a tetôtér szigetelésével kapcsolatos, valamint a tetô évszázadáról szóló elôadásokat hallgathattak meg, e mellett kôpala tetôfedési gyakorlati bemutatón vehettek részt. Az intézmény utolsó éves ács tanulói pedig dr. Hantos Zoltán a Skills Hungary ács szakértôjének irányítása mellett különleges tetôszerkezeti elemeket készítettek.

— Három esztendôvel ezelôtt indult útjára a program – mondja Piltman Miklós nagyvázsonyi ácsmester, az országos szakmai továbbképzés elindítója. — Az ötlet az ÉVOSZ által szervezett bajorországi tanulmányúton látottakból származik, ugyanis 2010-ben ott mutatták be, hogyan képezik tovább roadshow-k keretében az ácsokat, az ács tanulókat, s az oktatóikat, s miként készítik fel ôket egyben arra, hogy eredményesen szerepeljenek a nemzetközi versenyeken. Az elsô ilyen továbbképzést a saját mûhelyemben, Nagyvázsonyban tartottuk, azóta évente egyet-egyet rendezünk az országban öt helyszínen. Az eddig megtartott roadshow-k résztvevôi közül ke-

Különleges tetôszerkezeti elemeket készítettek a tanulók ségük révén részt tudnak venni a 2018ban hazánkban megrendezésre kerülô Euro Skills szakmunkás versenyen.

— Azt tapasztaljuk, hogy népszerûek a tanulók körében ezek a szakmai napok, mert ilyenkor együtt készíthetik az oktatóikkal a munkadarabot, ami általában egy bonyolultabb tetôszerkezeti elem – emeli ki Piltman Miklós.

— Nagyon fontos szerepet tölt be a szakmai nap az ácstanulók szakmai felkészítésében, e mellett, egy nemes célt is szolgál, összefogja az ács szakma szereplôit – ad hangot véleményének Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Keres-

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Milánói Világkiállítás KKV nemzetköziesítési rendezvények és B2B lehetôségek a magyar vállalkozásoknak A 2015. május 1. és október 31. között Milánóban megrendezésre kerülô világkiállítás alkalmából az Európai Bizottság–- az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák (Eurochambres) közremûködésével – magas szintû nemzetköziesítési rendezvényeket és üzletember-találkozókat szervez uniós és harmadik országok cégei között. Az üzletember-találkozók szervezésébe az Enterprise Europe Network is bekapcsolódott, így a B2B lehetôségek összesen 7 térség cégeinek bevonását teszik lehetôvé.

A világkiállításon a mezôgazdaságé a fôszerep, az esemény címe: „A bolygó táplálása, energia az élethez“. Az esemény a nemzetközi közösség egyik legfontosabb stratégiai kérdését járja körül: hogyan biztosítható minden ember számára elegendô, biztonságos és egészséges élelmiszer, miközben a környezeti, társadalmi, valamint a mezôgazdasági és élelmiszeripari szektor gazdasági fenntarthatóságát is garantálni kell. A világkiállításon 140nél is több ország vesz részt, és a rendezvénysorozat tekintélyes mennyiségû befektetést és új munkahelyet generálhat: a kapcsolódó beruházásokkal együtt mintegy kétszázezer új munkahely létrejöttét remélik a szervezôk.

A nemzetköziesítési kezdeményezés minden térségre vonatkozóan egy másfél napos programot ölel fel, amely két fô részbôl áll: kezdôdik egy félnapos konferenciával, amelynek keretében bemutatják az adott harmadik ország ipari és gazdasági együttmûködési kereteit, valamint a létezô kereskedelemfejlesztési és piacra lépési eszközöket. Majd B2B találkozók következnek cégek, klaszterek, kutatási központok ésmás üzleti szereplôk számára.

A dátumok és tematikák a következôk:

Miért érdemes részt venni?

1. EU - Mediterrán országok & Törökország – 2015. május 6-7.

Tematika: Agrár (élelmiszeripari) üzletember-találkozó https://www.b2match.eu/expo2015-agrofood

● Az üzletember-találkozók teljesen díj-

2. EU – Kína – 2015. június 9-10.

Tematika: agrár-élelmiszeripar, ûralkalmazások, egészségügyi biotechnológia, borturizmus Regisztráció és program: http://www.euexpo2015-china.talkb2b.net

● A megbeszéléseket megelôzôen lehetô-

mentesek. ● Minden egyes esemény több mint 100

cégnek nyújt ismerkedési lehetôséget.

3. EU – Latin-Amerika és Karibi Államok Közösségének országai (CELAC) – 2015. június 12-13.

Tematika: Kreativitás és innováció, agrár-élelmiszeripar Regisztráció: www.b2match.eu/expo2015

ség van felkészítô „tréningre“, hogy a lehetô legtöbbet hozza ki a cég a kétoldalú találkozókból. ● Lehetôség az uniós piacra lépést támogató eszközök részletes megismerésére. ● A világkiállításon való részvétel.

4. EU – Japán – 2015. július 10-11.

Tematika: agrár-élelmiszeripar, biotechnológia, kreatív ipar, turizmus Regisztráció: http://www.euexpo2015-japan.talkb2b.net 5. EU – Szubszaharai Afrika – 2015. szeptember 18-19.

Tematika: agrár-élelmiszeripar, élelmiszerbiztonság, vízügy, ûralkalmazások, energia Regisztráció: http://www.euexpo2015-africa.talkb2b.net 6. EU – Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének országai (ASEAN) – 2015. szeptember 29-30.

Tematika: Biotechnológia és egészségipar Regisztráció: www.b2match.eu/expo2015

További információk: expoeuevents@mi.camcom.it Hivatalos honlap: http://www.euexpo2015.talkb2b.net/

9. EU – USA & Kanada – 2015. október 6-7.

Tematika: Agrár (élelmiszeripari) szektor környezethatékony menedzselése Regisztráció: www.b2match.eu/expo2015

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

32

ÖTLETBÖRZE

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gazdaság elôzô számában indított rovatban olyan ötleteket, elgondolásokat, terveket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáért tenni akaró vállalkozók fogalmaztak meg.

Elsôként Hirth Ferenc, a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. alapító-ügyvezetôje osztotta meg a lap olvasóival felvetéseit Pécs város gazdaságának 2015-2016-os fejlesztésével kapcsolatban. Hirth Ferenc RENCZES Lászlónak, a Relavill Kft. ügyvezetôjének gurította tovább a labdát.

Több információra és párbeszédre lenne szükség Renczes László az 1995-ben alapított, erôs- és gyengeáramú villamos hálózatok tervezésével, kivitelezésével, berendezés gyártásával és telepítésével foglalkozó vállalkozás vezetôje, egyben a Pécsi Ipartestület elnöke. Gondolatait, véleményét e két aspektus mentén fogalmazta meg.

— Alapvetôen a legnagyobb problémának azt látom a helyi viszonyokat figyelembe véve, hogy nincs kellô párbeszéd a helyi társadalmi vezetés és a gazdaság szereplôi között. Azok – így mi is –, akik a kisvállalkozói körhöz tartoznak, ezt fokozottan élik meg. Nincs megfelelô információáramlás és tájékoztatás az ún. állami pénzekbôl megvalósuló beruházásokra vonatkozóan, ezért az ezekben való részvétel az elôkészítés fázisában elmarad. Nem ismert a helyi kapacitás mibenléte, így annak igénybevételi módjáról, lehetôségérôl sem tudható pontos információ. Hiányolom azokat a szervezôdési formákat – önkormányzatok és gazdaság szereplôi közt –, amelyek az ország egy-két megyéjében fellelhetôk és látható, hogy általuk jobban mennek a dolgok, mint Baranyában. Ott komolyan gondolják és komoly feladatnak tekintik, hogy erôsítsék a helyi vállalkozások pozícióját. Ez sajnos csírájában sem érhetô tetten Baranya megyében, Pécs városában pedig fôként nem!

— Mégis mi lenne a megoldás, mi lenne megnyugtató a vállalkozások számára?

— Régóta kezdeményezzük, hogy maga az önkormányzat – a pécsi és a megyei is – hozzon létre olyan koordináló csoportot vagy személyt, akivel a gazdaság szereplôi napi kapcsolatban vannak, amely által el lehet juttatni a

társadalmi vezetéshez a vállalkozások problémáit, kéréseit, javaslatait. De ez a napi kapcsolat nem él. Pedig ezen a szálon keresztül létre tudnának jönni azok a fórumok – 1 vagy 2 hónapos gyakorisággal –, ahol nyíltan beszélhetnénk a napi gondjainkról és amely segíthetné, elôremozdíthatná az elôttünk álló feladatok teljesítését. Ez lenne a legfontosabb dolog!

A másik javaslatom pedig az, hogy a kisvállalkozásokat méginkább elôtérbe kellene helyezni. A rendszerváltást követôen „garázsvállalkozások” alakultak, és ha a város nyitottabb lett volna a vállalkozások felé, módja és lehetôsége lett volna ingatlanokkal, pénzeszközzel is segíteni ôket, akár olyan bázist létrehozva, ahová be lehetett volna telepíteni a kézmûves ipart. Ezekkel az intézkedésekkel az önkormányzat nagy mérték-

ben elô tudná mozdítani a vállalkozások bekapcsolódását a gazdaság vérkeringésébe. Itt fôként a lakossági szolgáltató iparra gondolok.

— Ez az igény ma is létezik?

— Meggyôzôdéssel állítom, hogy igen, erre ma is nagy igény lenne. Ma folyamatosan ipari parkok fejlesztésén törjük a fejünket, ami jó dolog, de elôbb azok kihasználtságáról kellene gondoskodni és dolgozni. Létrehozott városunk már több ipari parkot is, amelyek konganak az ürességtôl. Ugyanakkor azok a kis- és középvállalkozások, amelyek a fejlesztés irányát választják, képtelenek betelepülni ezekbe. Ugyanis az itt megvehetô ingatlanokat a városban lévô ingatlanpiaci árak fölött kínálják. Még csírájában sem jelenik meg az az attitûd, hogy támogatjuk a kis- és középvállakozásokat és azok fejlesztési lehetôségeit. Ha pedig központosítottan megépülnek csarnokokkal az ipari parkok, akkor látható, hogy képtelenek a kisvállalkozások az ott felmerülô rezsiköltség és járulékos költség megfizetésére. Tehát az ilyen ipari parkba a jól prosperáló, jelentôs eredménnyel mûködô vállalatok képesek betelepülni és termelô tevékenységet folytatni. Az inkubátor házunkat is mire használjuk? Oda sem tudunk menni, mert olyan árakat, bérleti díjakat határoztak meg, ami semmiféle kedvezményt és támogatást nem tartalmaz.

Egy dolgot azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a kormány

Dél-Dunántúli Gazdaság szándékát és a munkahelyteremtést is figyelembe vesszük: a kis- és középvállalkozásoknál foglalkoztatottak száma adja az összfoglalkoztatás több mint felét. És pont ez a szegmens az, amelyik kiesik a támogatottak körébôl – ez látszik a napi gazdaságpolitikánkból. Holott az egyetlen módja az lenne az elôrelépésnek, ha ez a szektor szerephez jutna.

Következô problémaként a már mindennapos témává vált szakember-utánpótlás kérdését említhetem. Tapasztalatból állítom, hogy ma Pécsett a mûszaki szakmák egyikében sem lehet jó szakembert találni. Ha hozzá is jutnánk szakemberhez, azok döntô többsége OKJ-s gyorstalpalón végzett. Ahhoz, hogy munkaképessé tegyük az itt szakmát szerzetteket, de a képzô intézetekbôl kikerülô szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezô embereket is, további 2-3 év gyakorlati és elméleti képzésre van szükségük. Ez a tény jelentôs anyagi ráfordítást igényel a vállalkozásoktól, ehhez pedig nem érhetô el semmiféle támogatás. Ugyanakkor a vállalkozásoknak oktatási és gyakorlati képzôhelyek kialakításához beruházást kellene végrehajtani, ám ezen a címen nincs elérhetô támogatás. Holott a törvény azzal sújtja a vállalkozásokat, hogy a munkavégzésre nem alkalmas, de szakmával rendelkezô dolgozónak ki kell fizetni a szakmunkás bért, mert egyébként törvénysértô módon járok el.

A munkavállalók jelentôs része azonban a hiányzó szakmai gyakorlat és sok esetben hiányos elméleti tudás miatt a minimálbért sem tudja kitermelni.

Ehhez kapcsolódik szorosan a gazdasági szereplôk együttmûködése, az

ÖTLETBÖRZE elôzôleg emlegetett fórumok hiánya, ahol térségünk vállalkozásai szót tudnának váltani egymással és nem egymás ellenségei lennének. Nem árlehajtó, hanem árstabilizáló és -felhajtó szerepet kellene elérnünk, mert a rezsióradíjak 10 évvel ezelôtt kedvezôbbek voltak, mint most. Ez abból is adódik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja a közbeszerzések során az általa meghirdetett minimál óradíjakat. Ma lehet úgy közbeszerzésen munkát nyerni, hogy 1000 forintos rezsióradíjat ajánlok, holott ha a törvényi kötelezettségnek eleget akarok tenni, akkor ebbôl nem lehet a dolgozónak kifizetni a minimálbért, ha az összes adófizetési kötelezettségemnek eleget akarok tenni. Ezért mi úgy döntöttünk a szakember-képzés tekintetében, hogy saját magunkon segítünk: létrehozunk egy olyan oktatóbázist, ahol meg tudjuk valósítani 10-15 fô folyamatos gyakorlati képzését az elsô-, másod- és harmadéves évfolyamon. Erre hajlandók lennénk pénzt áldozni saját tôkénkbôl, emellett természetesen szeretnénk igénybe venni állami pénzeszközöket, támogatást is, de erre most nincs lehetôség. Minden állami támogatás az úgynevezett autó- és egyéb gépipari gyártó tevékenységhez kapcsolódó üzemek támogatására megy, a háttérszolgáltatás nem részesülhet ezekbôl az összegekbôl. Mi, akik az építôiparban tevékenykedünk, nem tudunk ilyen – EU-s – támogatáshoz hozzájutni.

Szorosan összekapcsolódik az ipar és az agrárágazat helyzetével. valamint jövôjével az úgynevezett közfoglalkoztatás, ami igencsak negatív hatással van a vállalkozói tevékenységre. Számos

33 helyen hallani, hogy micsoda eredményt ér el a kormányzat ezzel a tevékenységével, de sehol nem állítják szembe azzal, hogy milyen kárt okoz a vállalkozói körben. Például a mezôgazdasági kistermelôk esetében az ôstermelôk nemcsak a mezôgazdasági kultúrában megtermelt termények vagy állati eredetû termékek értékesítésével foglalkoznak, hanem a magasabban feldolgozott termékek piacra juttatásában is érdekeltek. Ez nem tud érvényesülni, mert az önkormányzatok kertészkedésbe kezdtek és megjelennek a piacon a vállalkozó konkurenciájaként. Így az állam maga gerjeszt egy harmadik piaci szereplôt, amely a támogatott állami pénzeken keresztül lényegesen olcsóbban állítja elô a termékét és ezért a piacon is alacsonyabb áron tud megjelenni. Ha ennek a rendezése nem történik meg rövid idôn belül, akkor ez óriási problémát fog okozni a vállalkozásoknál. Rengeteg kisvállalkozás nem hogy nem fejleszt, hanem le fogja építeni a tevékenységét.

— Már olyan nyilatkozat is elhangzott az állam részérôl, hogy nem akarja hosszú távon fenntartani a közmunkát...

— Rendben van, ám képzeljük el azt, hogy lerombolok egy piacot, majd onnan kilépek és utána nincs helyette más. Ezek ad-hoc jellegû intézkedések, ugyanis egy gazdasági tevékenységet háttértanulmányok megléte alapján lehet kiszámíthatóvá tenni. Ezek a tanulmányok hiányoznak, nem mérték fel, hogy a folyamatok milyen negatív hatással vannak a gazdaságra, a vállalkozásokra.

34

AUTÓTESZT

A környezetbarát öko kályhákat és tûztereket gyártó Max Blank Hungária Kft. ügyvezetôje, a Pappas autó megújult Mercedes-Benz B-osztályát próbálta ki.

— Ez az a Mercedes, amit szinte mindenki ismer Magyarországon, hiszen ezzel a modellel indult a kecskeméti gyártás. Úgy látom a karosszéria nem sokat változott, maradt a praktikus kompakt egyterû, ami már elsô pillantásra sok helyet ígér az utastérben. Az autó orrát a márka arculatának megfelelôen alakították át, szépek az új lámpák, sportos a hûtôrács. Persze mindez csak egyterû összehasonlításban igaz, a másik kecskeméti modell a CLA egészen más világ. Azt is hozzá kell tenni, hogy egészen más felhasználói réteggel, az egyterûeknél sokkal jobban meg van kötve a formatervezôk keze. Nekem legjobban a hátulja tetszik, itt kisebb csodát tettek a formatervezôk. Az autók hátfalára általában nem marad elég energia, a B-osztálynál azonban nem így volt, telitalálat lett a hátfal.

— Azt mondta közel áll önhöz a márka, mert a termékeiket sokan a kandallók Mercedesének nevezik. Mi a közös pont?

— A dizájn és a minôség. Ha ránézünk erre a kocsira, elsô pillantásra látszik, hogy mindkét említett tulajdonság tekintetében az élvonalhoz tartozik. olyan minôségérzetet sugároz, ami talán máshol nem is látható az autóiparban.

Mi is erre fókuszálunk, a kandallóink nagyon szépek, és óriási hangsúlyt helyezünk a minôségre.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Schnell Rajmund

— Ha kinyitjuk az ajtókat, akkor is megmarad ez a minôségérzet, hiszen mégiscsak a modellpaletta aljáról való a B-osztály?

— Több mint száz éve volt rá a márkának, hogy eljusson erre a szintre. Látványos, modern és nagyon jó minôségû az utastér. Rögtön érezhetô, hogy Mercedesben ülünk, bármihez nyúlunk, bármit érintünk, az kiemelkedik a kategóriában megszokottól. Kényelmesek és elég nagyok az ülések, finom a kárpitozásuk. A mûszerfal nagyon informatív, és a kezelôszervek is logikusak, még a márkára jellemzô kombinált kapcsolókart is könnyen megszoktam. A szellôzôrostélyok

különlegesek, elképesztô, hogy mennyire finoman kidogozott a mechanikájuk.

— Német cégnél dolgozik, szintén prémiumterméket gyártanak. Mi a titok?

— Sok összetevôje van. Nem kötünk kompromisszumot az alapanyag választásnál. Igyekszünk a fellelhetô legjobb anyagokkal dolgozni. Úgy látom a Mercedes is így tesz. Nálunk is fókuszban van a minôségellenôrzés, a gyártási folyamatot végigkíséri a kontroll. Valamint nagyon fontos az is, hogy kiváló szakemberekkel dolgozunk, akiknek igyekszünk versenyképes jövedelmet biztosítani. Emiatt vagyok különösen büszke arra, hogy ezek az autók is Kecskeméten készülnek, mert ez azt

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

– Mercedes-Benz B180 CDI bizonyítja, hogy mi magyarok képesek vagyunk a világ élvonalába tartozó termékek elôállítására.

— A B-osztály rendelhetô extráinak sora nyolc oldalt tölt meg, ahogy ezt megszokhattuk a Mercedestôl. De mire elegendô az alapfelszereltség?

— Azt hiszem abban is benne van minden, amire szükség van a mindennapi kényelmes autózáshoz. Persze attól is Mercedes a Mercedes, hogy mindenki az egyéniségének megfelelô autót rendelhet magának. Az állítható színû és fényerejû belsô hangulatvilágítás segíthet ebben.

Nagyon tetszett, hogy alapáron ad a kocsi olyan biztonsági rendszereket, ami másutt feláras, vagy nem is kapható. Az ütközésvédelmi rendszert nem mertem kipróbálni, de az, hogy városi tempónál

megakadályozza az ütközést, nagy tempónál pedig csökkenti a tempót, mindenképpen megnyugtató. A fáradságfigyelô is ötletes, sokan elfelejtenek idôben félreállni egy hosszú úton. Ha az autó figyelmeztet, az életmentô lehet.

— Ha Mercedes akkor automata váltó, így volt ez régen, de így van ez ma is?

— Kéziváltós autóval járok, fôként Babarc, Bóly és Pécs közt közlekedem, így annyira nem hiányzott az automata, de kétségkívül könnyû megszokni és megszeretni. Okos ötlet volt, hogy is-

mét az évtizedekkel ezelôtti helyre került a választókar. A kormány mögött könnyû elérni, és sok hely szabadul fel az ülések közt. A váltó meglepôen fürge, gyorsan pakolja a fokozatokat, és nagyon finoman kapcsol.

— Elegendô ez a motor ehhez a karosszériához és az automata váltóhoz?

— Szerintem a magyar autósok nagy részének épp elég. A Bóly környéki mellékutakra és az alkalmi autópályázásra is megfelelô. Nem próbáltuk ki teljes terheléssel, de azt hiszem, ha rendszeresen úgy utaznék Németországba, akkor az eggyel nagyobb motorral választanám. Úgy láttam, a prospektusban, hogy nemcsak extrából, de motorokból is nagyon széles a kínálat.

— Ettôl az évtôl mûködik a megyei matricás rendszer, mintha épp önöknek találták volna ki.

— Észrevehetôen nôtt az autópálya forgalma, hiszen végre nem kell éves országos matricát venni, ha valaki csak Baranyában használja az autópályát.

35 Gyorsabban, biztonságosabban eljuthatunk Pécsre vagy Mohácsra, és a falvakban is csökken a forgalom. Számunkra ez jó döntés volt.

— Nem beszéltünk még a csomagtartóról, ami meglepôen nagy, közel fél köbméteres.

— A mérete és a kidolgozása is elégedettségre ad okot. Ötletes a csomagtérpadló mechanikája, egy mozdulattal lehet módosítani a magasságát. 12 voltos csatlakozó és rakományrögzítôk is kerültek a raktérbe, így nincs ok a panaszra.

— Milyen autózni a B-osztállyal?

— Amilyennek egy prémiumkategóriás autót képzel az ember. Csendes, dinamikus, masszív. Kitûnô a rugózás, még a síneken is olyan természetességgel siklik át, mintha csak kisebb úthiba lenne. A saját kocsimmal jóval lassabb tempónál is zötyögôsebb egy vasúti átkelô. Meglepôen csendes az autó. Annak ellenére, hogy magas a karosszéria és dízelmotor dolgozik az orrában, még autópálya tempónál sem hangos.

— Prémiumminôség, de prémium áron?

— Ha a ma divatos ár-érték arány szerint vizsgáljuk, akkor mindenképpen arányosnak mondanám a kocsi árát.

Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a végsô ár az extrák kiválasztása után alakul ki, így ha valaki minden földi jóval rendeli az autót, akkor elég szép számok jönnek ki. Ellenben az is igaz, hogy ebben az esetben olyan extrákat is kapunk az autóba, amit csak jóval magasabb kategóriában szokhattunk meg.

Az is nagyon szimpatikus szolgáltatás a forgalmazótól, hogy négy évig vagy 120.000 kilométerig nem kell karbantartásra költeni.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1461 cm3 Maximális teljesítmény: 109 LE 4000/min Maximális nyomaték: 260 Nm 1750-2500/min Saját tömeg: 1420 kg Csomagtér: 488 l Maximális sebesség: 190 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 11.6 s Átlagfogyasztás: 4,2 l Alapár (B180 CDI): 7 903 440 Ft Fontosabb alapfelszerelések: ESP, fékasszisztens, abroncsnyomás figyelô, éberségfigyelô, balesetmegelôzô rendszer, elsô- oldal- függöny- csípô- és térdlégzsák, elektromos ablakemelôk és tükrök, klímaberendezés, ECO Start-stop funkció