Dél-Dunántúli Gazdaság XVII. évfolyam 6. szám

XVII. évf. 6. szám, 2015. július 3.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Duna–Gerecse melléklet Szegedi melléklet

Óvatos derûlátás

Konjunktúra felmérés Baranyában w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

DUNA–GERECSE MELLÉKLET

A Gerecse vonzza

Tata – Kálváriadomb (Háttérben az Öreg-tó)

a kihívásra éheseket

A Duna-Gerecse térség Komárom-Esztergom megye területén található, magába foglalja Komárom és Tata környékét. Közvetlenül a Duna jobb partján, Szlovákiával szomszédosan terül el. A Duna, az Által-ér és a környék halban gazdag tavai, a Gerecse vadban gazdag erdei csalogatják a térségbe a horgászokat, vadászokat.

Változatosság, sokszínûség jellemzi a térséget, az aktív- és az ökoturisták kedvelt célpontja, valamint a kulturális értékek és színes programok iránt érdeklôdôk is szívesen keresik fel. Mindehhez nagyban hozzájárul a Komáromi Gyógyfürdô, valamint számtalan wellness részleggel is rendelkezô hotel és fürdô. Mindemellett sokszínû mûvészeti, gasztronómiai fesztiválokkal várja a turistákat Tata és Komárom tavasztól egészen késô ôszig, s a különleges élményt nyújtó, egyedülálló komáromi Magyar Lovas Színház elôadásai is sok vendéget vonzanak.

A Gerecse önmagában is garancia arra, hogy a túrázók gyakran ellátogassanak ebbe a térségbe. A kihívásokra éhesek részt vehetnek a Gerecse 50 teljesítmény- és számtalan ismeretterjesztô túrán, valamint több alkalommal megmérettethetik magukat a tatai futóversenyeken. A térséget érintik az országos Kék, a Zöld, a Piros és a Sárga turista útvonalak, valamint a Mária Út és a Gyöngyök Útja is, amelyek elmélyülést, spirituális élményt nyújtanak a zarándokoknak. A természet kedvelôinek különleges élményeket kínálnak az Agostyáni és a Bábolnai Arborétumok, vagy akár a tatai Fényes-források környéke, ahol egyedülálló láperdei és lápréti növénytársulások és állatközösségek figyelhetôek meg.

Könnyen leküzdhetô, mindenki számára ajánlott útvonalak várják a kerékpárosokat is. Az Által-ér mentén biciklivel egyszerûen és biztonságosan összeköthetô Tata, Vértesszôlôs és Tatabánya. Komárom és Tata kerékpárbarát szolgáltatások széles kínálatával várja azokat, akik két keréken szeretnék bejárni a környéket, valamint több helyszínen, szervezett kerékpártúrákon is részt lehet venni.

A festôi szépségû tatai Öreg-tó a vízisportok szerelmeseinek egyik kedvelt helyszíne. A Fényes-források vizével táplálkozó tavak pedig kiváló helyszínei a szervezett, szakvezetôvel meghirdetett búvármerüléseknek.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A természeti értékek páratlan tárháza mellett megannyi jeles építményt, emléket rejt e térség az ôskor, a Római Birodalom, vagy a magyarság múltjából. Többek között látni kell azt a helyet, ahol elôkerült Samu, a vértesszôlôsi elôember tarkócsontja, kihagyhatatlan a Komáromi erôdrendszer, s érdemes felfedezni a Monostori erôdöt, Közép-Európa legnagyobb újkori erôdjét.

S természetesen a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok arab ménese és kiállításai is fontos, hogy a program részét képezzék. Ugyanúgy, mint a neszmélyi Szent Ilona-öböl, ami egy páratlan Hajóskanzent rejt, s itt látható a hazánkban gyártott utolsó gôzhajók egyike. Érdemes részt venni az almásfüzitôi Azaum Római Tábor programjaiban, ami egy olyan korba viszi vissza a látogatókat, amikor Tata vára még török kézben volt. Egy másik helyszínen, a tatai Patara török kori történelmi fesztiválon, még azt is átélhetik, miként foglalták vissza az egyesített keresztény seregek.

A gazdag nemzetiségi hagyományokat ápoló térségi falvak pedig szüreti programokkal, zenei fesztiválokkal csalogatják a vendégeket.

A neszmélyi Hajóskanzen

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Duna–Gerecse melléklet

2

Címlapsztori 4–10 Javuló eredmények és várakozások Kamarai hírek Fejlesztôk Fóruma Egy kkv a kutatás-fejlesztési ...

Enterprise+ az önfoglalkoztatásért Kamarai elismerés a gyôztes diákoknak Sikeresek, eredményesek...

Export klub Smart Cities konferencia Szegedi melléklet A hónap üzletembere: Olejnik Zsolt

11 12 13 14 15 16 17

18–19

Díjazottak Than Károly Díj – Bonus Kft. 21 Siklósi Idegenforgalmi Díj – Fórizs S. 21 Gépipari Klaszter Beruházás Új üzemcsarnokot épített a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. Klubélet

11. oldal

20

Valódi innovációval a fejlôdô régióért – Fejlesztôk Fóruma Kamarai elismerés a gyôztes diákoknak

22–23 24

14. oldal

25–26

Tanulószerzôdés – BS Fire System Kft. 27 Mesterségünk címere May Péter – Pesti András

28–29

Múltunk nagyjai

30

Békéltetés

31

Ötletbörze – Cserkúthy László

32

Tanácsadás

33

Információ

34

Enterprise Europe Network

35

Autóteszt

36–37

Üzletember találkozó

38–39

NAV / Vállalkozás

A hónap üzletembere: Olejnik Zsolt Rufftech Kft.

15. oldal

40

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Új üzemcsarnokot épített a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. 24. oldal

Autóteszt: Rajnai Attila Renault Espace 36–37. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Javuló eredmények és várakozások A tavaszi konjunktúra felmérés eredményei a válság végét jelzik. A tavaly ôszi felmérés romló eredményei után tavasszal újabb látványos, általában pozitív irányú elmozdulásról adhatunk számot. Az egy évvel ezelôtt megfogalmazott kételyek most is érvényesek: „tavaszi konjunktúra” vagy tényleges felemelkedés eredményeivel találkoztunk? A válasz az elsô feltevésre egyértelmûen igen, tavasszal mindig hosszabb a látótér. Ismertek a szabályozók, adókulcsok, járulék méretek és többnyire a megrendelések állománya is. Bizonytalanság elsôsorban a termelés és a költségek oldaláról tapasztalhatók.

Az ôszi felmérések idôszakában legfeljebb 2-3 hónap lehetôségei és feltételei ismertek.

A „tavaszi konjunktúra” mellett a kedvezô eredmények a tényleges felemelkedés kiindulópontjai lehetnének. Néhány mutató alacsony szintje, vagy váratlanul romló változása azonban egyértelmûen a bizonytalanság erôsödését jelzik.

Az áprilisi adatfelvétel ezúttal is a regisztrált vállalkozások körében történt.

Az online módon kitölthetô adatlapot 236-an küldték vissza, ami 7,76%-kal haladja meg az egy évvel ezelôtti és 22,28%-kal a tavaly ôszi aktivitást. Változott a válaszadók ágazatok szerinti összetétele is. Az ipar és a kereskedelem részaránya 3, illetve 7%-kal növekedett, míg az építôipar és a szolgáltatások aránya 5-5%-kal csökkent. (1. ábra)

zítja olyan mértékben, hogy korrekciót kellene végrehajtani.

Baranya megye konjunktúramutatója Az áprilisi felmérés adatai szerint az összesített konjunktúramutató újra a pozitív sávban található. A 16 pontot meghaladó értéknél magasabbat utoljára nyolc évvel ezelôtt, 2007 tavaszán mértünk. Az elôzô felmérés óta

1. ábra A válaszadók megoszlása gazdasági ágak szerint.

2015. április (%)

Az elôzô felméréshez viszonyítva 10%-kal emelkedett az exporttal rendelkezôk aránya, illetve a 5%-kal a kis(10-49 fôs) és 2%-kal a közepes (50249 fôs) vállalkozások részaránya. A mikrovállalkozások arányának közel 6%-os mérséklôdése már azt jelzi, hogy a válaszadók összetétele már kismértékben eltér a regisztrált vállalkozások teljes állományának összetételétôl. Az egyes mutatók eredményeit az összetétel ilyen mértékû eltérése még nem tor-

18 pontos javulás következett be, amire a konjunktúrakutatás 17 éves történetében még nem volt példa. A mutató kedvezô változása ellenére még mindig jelentôs mértékû a leszakadás az országos, illetve az annál is magasabb regionális átlagtól.

Az összesített konjunktúramutató pozitív változása ellenére még mindig nem érte el a válság elôtti idôszakban (2007. áprilisban) mért értéket. Sajnos

ez nemcsak erre a mutatóra igaz, hanem a KSH által közétett más általános gazdasági mutatókra is. A bruttó hazai termék piaci beszerzési áron számított értéke Baranya megyében és Nógrád megyében még 2013-ban sem érte el a 2008-as értéket. Eközben Vas és GyôrMoson-Sopron megyében 20%-ot meghaladó a növekedés. Ettôl alig marad el Bács-Kiskun és Tolna megye fejlôdése (17%), és az országos átlag is közel 11%-kal javult. (2. ábra) A megyei konjunktúramutató értékének és a bruttó hazai termék elôzô évhez viszonyított változásának összehasonlító ábrázolása is jelzi, hogy a pozitív eredmények ellenére sincs minden rendben.

A két mutató 2010-ig nagyon hasonló trendet mutatott. A konjunktúramutató szórása azonban lényegesen nagyobb volt már ekkor is. Azóta az eltérés pedig növekedett, melynek oka többek között a konjunktúramutatóban megjelenô szubjektív tényezô, mely szerint a helyi gazdaság helyzetének és lehetôségeinek megítélése a relatív leszakadás miatt sokkal pesszimistább. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a GDP megyei szintû számbavétele hosszadalmas folyamat, ezért a másfél éves csúszással megjelenô adatok a következô években korrigálásra kerülnek. A KSH tavalyi adatai szerint 2011-ben csökkent, 2012ben kis mértékben növekedett a GDP megyei értéke. Az idei jelentés szerint viszont a 2011. évi növekedést egy 2012. évi csökkenés követte, majd 2013-ban egy közel 4%-os növekedés következett be. (A KSH 2015 januárjában a bruttó hozzáadott érték számításá-

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

CÍMLAPSZTORI

jellemzik Baranya gazdaságát 2. ábra Az összesített konjunktúramutató alakulása

nál áttért az ESA 2010 rendszer alkalmazására, amely szerint valamennyi ko-

rábbi adat is korrigálásra került. Ez azonban nem befolyásolja az utólagos

korrekcióra vonatkozó megjegyzésünket.) (3. ábra)

3. ábra A GDP összegének változása és a megyei konjunktúramutató alakulása Baranya megyében

6

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A konjunktúramutató összetevôi Az összesített mutató pozitív változásához valamennyi alkotóelemének hasonló méretû javulása járult hozzá. Az összes megrendelés alakulásának közel 65 pontos értéke kimagasló eredménynek számít. Újra pozitív tartományban található a gépberuházások várható alakulásának mutatója is. A három évvel ezelôtti -50 pont körüli érték után ez már egyértelmûen a kilábalás jelének számít.

A kedvezô változások ellenére továbbra is a negatív tartományban található az építési beruházások, illetve az üzleti helyzet várható alakulásának értéke.

Az építési beruházásokkal kapcsolatos várakozásokat azért érdemes kiemelni, mert a mostani az elmúlt 10 év legjobb eredménye, mely 40-45 ponttal haladja meg a két-három évvel ezelôtt regisztrált adatokat. A -25 pontos értéke azonban jelzi, hogy a vállalkozások többsége még mindig nem tervezi a 2009-2012-es válság idôszakában elhalasztott építési beruházások pótlását.

(4. ábra)

5. ábra A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása Baranya megyében 2009–2015 (%)

4. ábra Az összesített konjunktúramutató és alkotóelemeinek az alakulása Baranya megyében

rés eredményei már megközelítették a 0 pontot, a negatív értékek azonban még mindig a válságot jelentik. (5. ábra) A vállalkozások helyzetét bemutató további mutatók Az elmúlt években a vállalkozások több mint 70%-a a fizetôképes kereslet hiányát jelölte a fejlôdést leginkább akadályozó tényezônek. Ez az arány ezúttal már csak 55,7% volt. Ennek megfelelôen az értékesítés is kedvezôen alakult az elmúlt hat hónapban. A mutató értéke megközelítette a 0 pontot, amelynél jobb értéket utoljára 2007-ben tapasztaltunk.

Javultak a vállalkozások üzleti helyzetével kapcsolatos várakozások is. A mutató értéke még mindig a negatív tartományban található (-3,11 pont), ami azt jelenti, hogy a helyzetük romlását valószínûsítô vállalkozások száma még mindig meghaladja a javulásban re-

ménykedôkét. A javuló, de még mindig bizonytalan helyzetet jól mutatja a jelenlegi és a várható üzleti helyzetet szemléltetô ábra is. A 2012. évi felmérések eredményei jelentették a mélypontot, ami mély válságról tanúskodott. Azóta sokat javult a helyzet. A mostani felmé-

A teljes értékesítésnél kisebb mértékben, de tovább javult a Baranya megyében legnagyobb súllyal szereplô belföldi értékesítés (+8 pont), a +28 pontos értéke már megközelíti a 2007-es szintet. Az elmúlt hat hónapban az exportértékesítés változásának mértéke volt a leglátványosabb (+34 pont), ennek elle-

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

CÍMLAPSZTORI

6. ábra A vállalkozások értékesítésének alakulása az elmúlt hat hónapban

nére a mutató értéke még mindig alacsony (-36 pont). (6. ábra) A vállalkozások jelenlegi jövedelmezôségének mutatója a 2012 tavaszi felméréskor -55 pont volt. Azóta folyamatosan javulás következett, ennek ellenére a mutató értéke még mindig -19 pont. Ez egyértelmûen azt jelzi, hogy a vállalkozások többségének helyzete évrôl évre, felméréstôl felmérésig még mindig romlik. Nem képes olyan helyzetet kialakítani, amely a mûködési költségek fedezete mellett a fejlesztést is lehetôvé tenné. A vállalkozások többségének még mindig nem biztosított a válságból való kilábalás elsô lépéseihez szükséges feltételek biztosítása.

A tényleges jövedelmezôségnél kedvezôbb képet mutatnak a jövedelmezôséggel kapcsolatos vállalkozói várakozások. A mutató értéke újra pozitív (+10 pont), melyhez hasonló értéket 2006 tavaszán mértünk. Akkor fél éven belül nagyarányú visszaesés, egy év után kisebb mértékû javulás, majd újabb visszaesés következett. Két év múlva pedig válság alakult ki. Ez a folyamat 2010 után hasonló formában megismétlôdött. A 2014-es eredmények egy újabb

ciklus képét vetítették elôre, ami jelenleg csak annyiban változott, hogy a 2015 tavaszi felmérés eredményei az elôzôekben tapasztalt mértéket meghaladó nagyságrendben javultak. A vállalkozók várakozásainak ilyen léptékû pozitív változása optimizmusra vall, és optimizmusra ad okot a megye gazdaságának jövôbeni fejlôdési irányának felvázolásakor is. Kételyeinket viszont a két mutató értéke közötti ellentmondás erôsíti.

Pozitív irányba mutatnak a felméréskor vizsgált további tényezôk eredményei is. A vállalati kapacitások kihasználása az elmúlt évek tapasztalata szerint tavasszal mindig magasabb. Így volt ez ezúttal is. A változás irányvonala – a tavaszi javulásnál kisebb mértékû ôszi visszaesések miatt – továbbra is pozitív, ami a kedvezô folyamatok folytatódását jelzi.

Immár az egymást követô harmadik felmérés során jeleznek többen létszámfelvételt, mint ahányan csökkentést. A kérdôívet visszaküldô valamennyi nagyvállalat létszámának bôvítését tervezi. A közepes méretû vállalkozások 62%-a változatlan létszámmal fog mû-

ködni, létszám felvételt, illetve leépítést egyaránt 19% jelzett. A kisvállalatok 70%-a nem tervez változást, létszámbôvítéssel 24%, csökkentéssel 6% számol.

A legnagyobb csoportot képezô mikrovállalkozások 77%-a változatlan dolgozói létszámmal tervezi mûködését, miközben a bôvítést tervezôk aránya (12%) és a létszámcsökkentéssel számolók aránya (11%) közel azonos.

A felmérésben résztvevô valamennyi vállalkozás 73%-a nem tervez változást. Ez egyrészt jelzi, hogy a nehéz helyzetben lévô mikro- és kisvállalatok továbbra sem létszámleépítéssel, bérköltségcsökkentéssel kívánnak a válságos helyzetükön javítani. A foglalkoztatottak számának csökkenésével az összes válaszadó alig több mint 10%-a számol.

A változatlansággal számolók magas aránya jelzi másrészt azt is, hogy még nem érkezett meg a fellendülés ideje. A vállalkozások mindössze 16%-a tervez létszámbôvítést, ezek több mint fele mikrovállalkozás, negyede pedig kisvállalkozás, ami alapján nem számolhatunk tömeges létszámfelvétellel.

(7. ábra)

8

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

7. ábra A vállalkozások helyzetét befolyásoló további tényezôk

A mutatók részterületenkénti alakulása Eltérôen alakul a felmérésben résztvevô vállalkozások egyes csoportjainak helyzete. Már tavaly ôsszel jeleztük, hogy az egyes csoportok helyzete a megyei

összesített mutatótól eltérôen változik.

Az exportértékesítés aránya alapján készített vizsgálat eredménye szerint tovább romlott a termékeik többségét külpiacokon értékesítôk helyzete. Javult viszont a másik két csoport eredménye, így a kisebb részben exportálók helyze-

te a legjobb. Jelentôs javulás ellenére még mindig a kizárólag a hazai piacokon megjelenôk mutatójának az értéke a legalacsonyabb.

A vállalati létszám szerinti összehasonlítás a közepes – 50-249 fôt foglalkoztató – szervezetek visszaesését jel-

8. ábra Az összesített konjunktúramutató az export aránya szerinti bontásban

Dél-Dunántúli Gazdaság zik. A korábbi években mindig a legjobb helyzetben lévô csoportot nemcsak a nagyvállalatok, de a 10-49 fôt foglalkoztató kisvállalatok is megelôzték. A legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások mutatója javult, ennek ellenére helyzetük továbbra is a legrosszabb.

(8. ábra)

rendjétôl, így helyzetük még mindig rosszabb, mint tavaly ilyenkor volt.

(9. ábra) Az ágazati mutatók ilyen ingadozása jelzi, hogy a vállalatok többségének helyzete még nem stabil. A vállalkozási feltételrendszer legkisebb negatív módosulása is bizonytalanságot idéz elô, és

9. ábra Az összesített konjunktúramutató a foglalkoztatottak száma szerinti bontásban

Valamennyi ágazat összesített mutatója az elôzô felméréshez képest javult.

Az ágazati vizsgálat eredményei szerint a tavaly ôsszel jelentôsen visszaesô ipar és építôipar helyzete változott a legnagyobb mértékben (+19, illetve +36 pont). Ez az eredmény azonban elmaradt az elôzô évi visszaesés nagyság-

9

CÍMLAPSZTORI

az ebbôl adódó visszaesést csak több év alatt lehet helyrehozni.

Az összesített mutató mellett az alakulását befolyásoló tényezôk sem jellemzôk egyformán a vállalkozások különbözô szegmenseire. A vállalati egyenlegmutatók segítségével vizsgáljuk 2011 tavasz óta a gazdasági ágak

(ipar, építôipar, kereskedelem, szolgáltatás), a létszám kategóriák (mikro-, kis-, közép-, nagyvállalatok), valamint az értékesítésen belüli exportarány (nem exportálók, részben exportálók és döntôen exportálók) szerint az egyes csoportok helyzetét. (10. ábra) Összesen 11 csoport vonatkozásában a 8-10. ábrában szereplô mutatón kívül további hét különbözô mutató értékének alakulását vizsgáltuk. Ez összesen 88 mutató, amelybôl mindössze 13 értéke romlott az elôzô felméréshez képest. Öt olyan csoport volt amelynek valamennyi mutatója pozitívan változott (az exporttal nem rendelkezôk, illetve az 50% alatti exportárbevétellel rendelkezôk, a mikrovállalkozások és a nagyvállalatok és a kereskedelmi ágazat). A többi ágazat 1, illetve 2 mutatója csökkent.

A tavaszi konjunktúrafelmérés igazi vesztese a közepes méretû vállalkozások csoportja. Esetükben a megvizsgált nyolc mutatóból hétnek az értéke romlott. Ez a változás azért volt kellemetlen, mert az elmúlt években ez a csoport jelentette a húzóerôt a válságból való kilábalásnál, illetve ez a csoport kapta a vezetô szerepet a megyei székhelyû gazdasági szereplôk megerôsödésének folyamatában.

Weller János címzetes kamarai tanácsos

10. ábra Az összesített konjunktúramutató ágazatok szerinti bontásban

10

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A válaszadó vállalkozók számának és összetételének alakulása

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

KAMARAI HÍREK

Valódi innovációval a fejlôdô régióért – Megtartotta elsô ülését az újraalakult Fejlesztôk Fóruma. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Bizottságának kezdeményezésére, Herbály István (RG Net) vezetésével május 27-én indult fórum a valóság talaján, reális célokat tûzött ki. Az elsô ülésnek a Matro Kft. adott helyet.

Kleisz Zoltán, a Matro Kft. ügyvezetô igazgatójának köszöntôje után Herbály István foglalta össze a tervezett célokat. A jelenlévô 18 innovatív cég vezetôjének és szakembereinek bemutatkozása után került sor a Matro Kft. termelésének megtekintésére.

A gyárlátogatást eszmecsere követte, melyen a résztvevôk kifejtették álláspontjukat, a Fórummal kapcsolatos várakozásaikat.

Ahogy Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô megfogalmazta: pozitív ügyrôl van szó, melyet csak akkor viszünk tovább, ha van értelme!

CsG

Fejlesztôk Fóruma

A célokról – címszavakban ● hardverekben is megtestesülô valódi innováció ● „látni és látszani”: ismerni és ismertnek lenni => az információáramlás kanalizálása ● (kísérleti) fejlesztésekhez partner (keresés) találás => cégek együttmûködése ● egyetem – város – gazdaság kooperációja ● logikus és hatékony gazdaságfejlesztési irányelvek irányába történô ráhatás ● felkészülés a pályázati forrásokra ● felkészítés az ipari igényekre (az egyetem irányába)

Innovációs diagnózis hazai vállalkozásoknak A Lifelong Learning Programme keretein belül zajló InnoWeit projekt célja, hogy a Németországban kifejlesztett InnoKenn innovációs diagnózis módszert kiterjessze öt másik országban, köztük hazánkban is. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakértôi worshop-ot rendezett, hogy a résztvevôk segítségével az eddigi eredményeket megvitassa, és fejlesztési javaslatokat fogalmazzanak meg a jelenlévô német fejlesztôk számára.

A kamara minden projektjéhez úgy áll hozzá, hogy a hasznosságot – hasz-

nosíthatóságot keresi. Így volt ez a rendkívül egyszerûen használható InnoKenn módszer esetében is.

Az eseményen négy „pilóta” szervezet (Dr. Fedorné Szász Anita - Geochem Kft., Herbály István – RG Net Kft., Urbán Miklós – Webstar Csoport Kft. és Dr. Liber Noémi – Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Osztály) mutatta be tapasztalatait, de szó volt az CEN/TS 16555 innovációirányítási szabványról (Dr. Lábó Gábor vezetô auditor – Magyar Szabványügyi Testület), a Pécsi Tudományegyetem kutatáshasznosítási

tevékenységérôl (Kottászné dr. Vass Orsolya osztályvezetô – Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Osztály), és nem utolsó sorban az EVLIA szellemi eszköz értékelô módszerrôl is (Opauszki László, PBKIK Kisvállalkozási Bizottság).

Az InnoKenn módszer hasznát és elônyeit már a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara is felismerte, és alkalmazta.

12

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy kkv a kutatás-fejlesztési pályázati partnerkeresôn?

Miért?!

Növekvô érdeklôdés jellemzi a csehországi kutatás-fejlesztési pályázati partnerkeresô rendezvényt, melyre 2. alkalommal került sor júniusban. Az eseményen az önkéntes kamarai tag Kerko Média Kft. képviseletében Keresnyei János is részt vett. „Hat tárgyalásunk volt beütemezve, ebbôl mind meg is valósult, és még több ismeretséget kötöttem helyben is. Hatékony volt!”

Az ostravaihoz hasonló üzleti, technológiai vagy éppen pályázati partnerkeresô rendezvények jelentôs hányadát az Enterprise Europe Network (EEN) szer-

vezi. A hálózatnak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos partnere. Kérdéseinkre Keresnyei János válaszolt.

— Miért indul el egy pécsi kisvállalkozás egy 7 órás útra?

Keresnyei János: — Régóta ismerem az EEN-t, sôt, tavaly követi címet is kaptam. Egyre több szolgáltatást veszünk igénybe. Vannak partnerkeresô profiljaink, melyek arra nagyon jók, hogy letisztázva megjelenítik mindazt, amit a keresünk vagy kínálunk a leendô külföldi partnereinknek. Viszont ha csak annyit teszünk, hogy egy adatbázisban elhelyezzük ôket, nem biztos, hogy elérjük a kívánt eredményt.

Menedzselni kell ôket, mert ezek a vállalkozásunk portfóliójának elemei. Személyes kapcsolatteremtéssel el kell tudni adni, ami le van írva – erre adnak lehetôséget a partnerkeresô rendezvények („brokerage event”).

Egy ilyen brokerage event nagyon hatékony tud lenni! A tematikus rendezvény elôtt egy hónappal feltöltjük a már kész profilunkat, és folyamatosan figyeljük, hogy kik jelentkeznek be, hol lehetnek egyezések. Mivel elôre leírja mindenki, hogy miért megy oda, nincs zsákbamacska. Ha valakivel tárgyalni szeretnénk, idôpontot foglalunk, az illetô pedig eldöntheti, hogy ô is nyitott-e irántunk. Közben hozzánk is érkeznek a foglalások.

Ez most is így volt, a rendezvényre már kész tárgyalási naplóval érkeztünk, amit a szervezôk készítettek el nekünk, idôponttal, helyszínnel. Mivel felkészültünk egymásból, a rendelkezésre álló 20 perces idôtartam bôségesen elegendô volt, hogy eldönthessük, lesz-e folytatása a dolognak!

— A Kerko Média Kft. egy kreatív ipari vállalkozás. Mit keresett a kutatás-fejlesztési pályázati partnerkeresôk között?

— A kreatív ipar horizontális iparág, tehát minden tradicionális iparághoz van kapcsolódása. A Kerko Média Kft. hosszú ideje foglalkozik az innovációs és tudományos tevékenységhez kötôdô projektek számára szemléltetô videók készítésével. Röviden arról van szó, hogy a szóban nehezen elmagyarázható projekteket mi értelmezzük, a szükséges és elégséges szintre egyszerûsítjük, és a képi hatások segítségével érthetôvé varázsoljuk.

Ilyen például a szellemi eszközök értékelésével foglalkozó EVLIA projekt, ami elsô olvasásra nem biztos, hogy mindenki számára világos, de ha megnézi ezt a videót, az segíti az orientációt.

— Ez biztos, hogy érdekelte a tárgyalópartnereket, de honnan szereznek rá forrást?

— Egyszerû: a költségek beépíthetôk a pályázatba, a kommunikációs munkacsomag részeként.

— Terveznek még hasonló utakat?

— Igen, ebben az évben el szeretnék menni még 2-3 rendezvényre. A rendezvénynaptárból kiválaszthatóak a számunkra érdekes események, és ha elegendô számú érdeklôdô jön össze, a kamara is segítséget nyújt az utazásban.

— ...ezek szerint másoknak is ajánlja.

— Így van! A KIKK Egyesület és a Kreatív Ipari Klaszter elnökeként a tagokat is arra sarkallom, hogy ismertessék meg termékeiket, szolgáltatásaikat a hálózat segítségével – de biztos vagyok abban, hogy nem csak a kreatív ipar szereplôi számára van pozitív hozadéka a kamarával és az EEN-nel való együttmûködésnek.

CsG

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KAMARAI HÍREK

Várják a mentorok jelentkezését

Enterprise+ az önfoglalkoztatásért Bemutatásra került az Enterprise+ projekt egy jól szervezett információs nap keretében. A kamara részvételével zajló projekt célja, hogy fiatal, 15 és 25 közötti fiatalokat készítsen fel a vállalkozói létre, a gazdasági, pénzügyi, szervezeti kérdéseket fókuszba hozva, a vállalkozói lét buktatóit bemutatva.

Az információs nap eredményességét bizonyítja, hogy számtalan együttmûködés született a résztvevô partnerek között, valamint a találkozó elérte a valós célját, nem csak megszólította a megjelenteket, hanem be is vonta a projekt megvalósításba. Az Enterprise+ feladata elsôsorban egy értékelés nyújtása, ami alapján bátran belevághatnak a vállalkozói életformába a fiatalok és ki tudják kerülni az önfoglalkoztatás buktatóit.

A Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola és a Szent Mór Iskolaközpont – a gazdasági szemléletet oktató és a gazdasági pályaorientációt elôsegítô oktatási intézményként – jelezte részvételi szándékát a fiatalok kiválasztásában és a tehetségkutatói/megfigyelôi szerepek betöltésében.

A személyiség teszttel kiválasztott fiatalok fókuszcsoportokat alkotnak

majd, amelyek ötnapos képzésben kapnak egy új nézôpontot, amely alapján egy újabb ötnapos kurzuson megvalósíthatják üzleti terveik kidolgozását. A Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola 10 éve rendez a diákjainak fiktív nemzetközi üzleti vásárokat, találkozókat és üzleti bemutatókat.

Ezeken a szakmai gyakorlaton, felhasználva az Enterprise+ projekt által kifejlesztett módszertant, még hatékonyabb megvalósítás érhetô el. A szakközépiskola igazgatója, Banó Andrea jelezte, hogy az Enterprise+ információs napon a Szent Mór Iskolaközponttal való egyeztetés alapján valószínûleg a friss gazdasági tapasztalatokkal rendelkezô Szent Mórt (2014 szeptembere óta vannak pályaorientációs és gazdasági tantárgyak az Iskolaközpontban) a gazdasági szemlélet átvételében támogatják majd.

A kamara és a projektvezetô német delegáció látogatást tett a Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolában, ahol megállapodtak a felek a további együttmûködésrôl, valamint felkeresték a Pécsiközgáz Simonyi Üzletés Gazdaságfejlesztési Központját, ahol Dr. Bedô Zsolt, a létesítmény igazgatója mutatta be a központ mûködését.

Közbeszerzési referensképzés: májusban zárás, szeptemberben új indítása 2014-tôl az új OKJ szabályozások alapján a kamara már nem végez felkészítést. A képzéssel kapcsolatos speciális tapasztalatait átadta, a feladatokat a Pécsi Tudományegyetem vette át.

Május végén lezárult az elsô, a PTE Közgazdaságtudományi Kar által szervezett Közbeszerzési referensképzés (OKJ 52 343 01), így újabb, a tendereken jó esélyekkel induló, vagy éppen azokat kiíró szakemberek léptek a piacra.

Szeptemberben újabb kurzus kezdôdik, a kamara éppúgy segíti a leendô résztvevôket az információhoz jutásban, mint eddig. A tervek szerint a korábbinál kisebb óraszámú, más heti beosztású tanfolyam lesz az új.

További információ: Császár Gergely Tel.: 36 72 507 186 E-mail: gcsaszar@pbkik.hu.

A projekt sikerének kulcsa egyértelmûen a vállalkozói szféra bevonása, hiszen az elmélet mellett a gyakorlatnak is fontos szerepe van egy sikeres vállalkozás mûködésében. Ezért a kamara rendhagyó szerepet szán az iskolai oktatók mellett a megyei vállalkozóknak is, akiknek gyakorlati tudása és tapasztalatai segíthetik a jövô vállalkozói generációjának kiépülését.

További információ: Nagy Eszter (enagy@pbkik.hu) és Rozs Eszter (rozs@pbkik.hu)

Igényeljen gazdaságfejlesztési pályázatához Széchenyi Kártya Önerô Kiegészítô és Támogatás Megelôlegezô Hiteleket A Széchenyi Önerô Kiegészítô és a Széchenyi Támogatás Megelôlegezô hitel valamennyi pályázathoz kapcsolódóan igényelhetô, amenynyiben a vonatkozó állami támogatási szabályok betartásra kerülnek, és az igényelt hitel megfelel az adott termék egyéb feltételeinek.

A Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel az Európai Uniós pályázati források sikeres felhasználását segíti azzal, hogy a megalapozott üzleti és fejlesztési tervekkel rendelkezô kkv-k elegendô önrész hiányában is belevághatnak beruházási céljaik megvalósításába.

A Széchenyi Önerô Kiegészítô, illetve a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô hitelek által kínált lehetôség a kkv-k pályázati esélyeinek növelését és a pályázatból történô beruházások sikeres, mielôbbi megvalósítását célozzák.

További információ: Marton Judit 72 507 113

14

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kamarai elismerés a gyôztes diákoknak A kamara elnöksége is elismerésben részesítette a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen helyezést elért baranyai tanulókat. Az ünnepi rendezvényre a tanulókon kívül meghívást kaptak az iskolák és gyakorlati képzôhelyek felkészítô tanárai, oktatói is. A diákokat és a meghívott vendéget Várszegi Gyula, a kamara szakképzési alelnöke köszöntötte, arra biztatta a tanulókat, hogy ennél az eredménynél ne álljanak meg, folytassák az utat és érjenek el további sikereket. Szolgáljanak példaképül diáktársaik számára, megmutatva azt, hogy kitartással, szorgalommal ôk is szakmájuk legjobbjává válhatnak.

Kamarai garanciavállalás

a szakképzésben

A szakmai verseny célkitûzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerûsítése volt.

A kamara elnökségének elismerésében részesült a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen elért 1. helyezésért: Bôsz Richárd Ádám, Linder Krisztián, Kajtár Márió.

3. helyezésért: Schaffler Béla, Biró Ramóna.

4. helyezésért: Tóth Gergely, Czeglédi Dalma.

5. helyezésért: Barbér László József .

6. helyezésért: Andrásfalvy Kristóf Péter.

Elismerésben részesültek továbbá a tanulókat felkészítô gyakorlati oktatók: Tóth Norbert (Somapak Kft.) Orzsi Bálint (Hauni Hungária Kft.) Hofekkerné Tímár Enikô (Spar Magyarország Kft.) Papp Katalin (Momo Fashion Kft.) Loch Gábor (Loch és Társa Kft.) Balázs Zsolt (Haza Klíma Kft.)

A kamarai garanciavállalás a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsôdlegességének megerôsítését és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza. Ezáltal a tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanmûhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja gazdálkodónál, tanulószerzôdéssel elhelyezni. Így csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését – azaz a kamara ilyen értelmû igazolásának kiállítását – követôen kerülhetnek a tanulók iskolai tanmûhelyi képzésbe.

A cél a gazdasági környezethez jobban illeszkedô szakmai gyakorlati képzés arányának emelése azért, hogy a pályakezdôk könnyebben tudjanak beilleszkedni a termelési folyamatokba.

A kamarai garanciavállalás segíti a duális képzés alapvetô céljának megvalósulását, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. Mindehhez úgy járul hozzá, hogy az eddig is folytatott kamarai tevékenységet most rendszerszerûen szabályozza, amivel erôsíti a duális rendszeren belüli kiszámíthatóságot és lehetôséget ad valamennyi szereplô számára a felkészülésre.

A rendszer megerôsíti a kamarák koordinációs munkáját. A 9. osztály végén szintvizsgázó tanulókat tájékoztatni kell a tanulószerzôdéses rendszerrôl, segíteni kell a vállalati képzôhely megtalálásában, s mindeközben az iskolával és a cégekkel is szoros együttmûködésben kell dolgozni.

Kamaránk már januárban megkezdte a gyakorlati képzôk felmérését, mekkora kapacitás áll rendelkezésre a szintvizsgás tanulók fogadására. Sajnos, a tanulólétszám csökkenése miatt nem volt gond a kihelyezés. A cégek az építôipar kivételével minden tanulót tudnak fogadni. A szakképzési tanácsadók a 9.-es osztályfônöki órákon tájékoztatták a tanulókat a tanulószerzôdés rendszerérôl, a kedvezményekrôl és a kötelezettségekrôl. A kamara munkatársai és a szakiskolák tanárai folyamatos egyeztettek a tanulók helyzetérôl, a kiadandó igazolásokról. Komoly együttmûködés eredményeként a tanulószerzôdések jelentôs része megérkezett a júniusi határidôre, így már a nyári gyakorlat idején a tanulók jogosultak a tanulószerzôdéses juttatásokra.

Baranyában 825 tanuló tett szintvizsgát a 9. osztályban. Ebbôl közel 700 tanuló kerül kihelyezésre tanulószerzôdéssel céghez már nyári gyakorlatra. 80 tanuló kapott igazolást arról, hogy tanmûhelyben maradhat a következô tanévben. A többi tanuló vagy évismétlô, vagy kimaradt az oktatásból.

Dél-Dunántúli Gazdaság Mesterlevéllel kell rendelkezniük 2015. szeptember 1-tôl azoknak az oktatóknak, akik a gyakorlati képzésben tanulókkal foglalkoznak. A kamara döntést hozott a gazdálkodó szervezeteik, hiányszakmák, tanulók számának nagyságának felmérése után arról a 23 szakmáról, amelyben elindítja a mesterképzéseit.

15

KAMARAI HÍREK

Sikeresek a mesterképzések, eredményesek a mestervizsgák A területi iparkamara 255 mesterember képzését tûzte ki céljául 23 szakmában. Áprilisban 53 pincér és szakács vehette át ünnepélyes keretek között a mesterlevelét, azóta 120 mesterjelölt tett eredményes részmestervizsgát. A képzésekre országos elismertséggel bíró

Gépipari üzemlátogatás az AquaCut Kft.-nél

Készül a mesterremek a karosszérialakatos mestervizsgán

A képzések 2014 nyara óta folyamatosan zajlanak, a megvalósítás jó ütemben halad. A 23 szakmából 18 már elindult, 6 már mesterlevéllel zárult.

Autódiagnosztika – autóelektronikai mûszerész mestervizsga

Hibakeresés az autószerelô mestervizsgán

Csôszerelési feladatok a gázszerelô mestervizsgán

oktatókat, mérnököket kért fel a kamara, valamint a képzés alatt a legmodernebb technológiákat felsorakoztató üzemekbe szervezett szakmai látogatásokat.

Az elkészült mesterremekekbôl hamarosan kiállítás nyílik a kamarában.

16

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Export klub Lehetôségek a „Harmadik országokban”

–

Albánia

Az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat pécsi irodája rendhagyó módon „kombinálta szolgáltatásait”, vendégül látva az Albán Köztársaság Magyarországi Nagykövetét, Ôexc. Mira Hoxha Asszonyt.

Hendinger Anita, a hálózat régiós vezetôje bevezetôjében szerencsésnek nevezte, hogy a megjelent vállalkozások képviselôinek bemutathatta és értékelhette az oklevelek átadásával hivatalosan is lezárult Ready for Export (REX) exportösztönzô, felkészítô képzési programot, mely fél éven keresztül elméleti és gyakorlati ismeretekkel látta el a programhoz csatlakozott 9 vállalkozást. Részben a sikeresen összekovácsolódott csapat munkája, részben a kamara új, a klubok mûködését ösztönzô törekvése motiválta abban, hogy a klub Export klub néven új vállalkozások bevonásával, csatlakozásával a jövôben egy újabb platformon segítse a megye export mutatóinak javítását.

A képzés, a klub mûködtetése olyan módszerek, melyek kettôs célt szolgálnak, az információ átadását és a kapcsolatépítést.

Mindkettôre lehetôség nyílt a programon, hiszen az elôadók Mira Hoxha Nagykövet, Dr. Tóth Ferenc a KKM Nyugat-Balkán Fôosztályának vezetô tanácsosa és Alvári Károly tanácsadó Albánia fejlôdését, a Balkán térségben kiemelt szerepét hangsúlyozva mutatták be az üzleti környezetet és lehetôségeket. A rendezvény végén a magyar cégek többsége élt a kapcsolatépítés lehetôségével is.

Albánia, ahogyan Ôexc. Mira Hoxha Nagykövet látja: — Nagyra értékeljük Magyarország szerepét Albánia Uniós integrációs törekvéseit illetôen. A szerep várhatóan tovább erôsödik, hiszen a magyar kormány kiemelt jelentôséget tulajdonít a Nyugat-Balkáni projekteknek.

Albánia mellett az egész régió számára fontos a környezeti fenntartható-

ság és a megújuló energiaforrások területén a széleskörû magyar tapasztalat.

Albániában a szegénység jelentôsen csökkent számos strukturális reformnak köszönhetôen. A gazdasági haladást jelentôs politikai reformok kísérték: az egyik a NATO tagság 2009-ben, a másik az EU tagjelölt országok közé sorolás tavaly júniusban. Ezek egyértelmû bizonyítékai annak, hogy Albánia demokratikus ország, a külföldi befektetôk számára kedvezô üzleti környezettel.

Az albán gazdaság minden szektorában növekedés tapasztalható. Az IMF értékelése alapján reális esély van arra, hogy a gazdaság növekedése év végére elérje a 3%-ot, 2016-ban a 4,5%-ot.

Albánia kiaknázatlan lehetôségekkel bír különös tekintettel logisztikai elônyeire és természeti erôforrásaira.

Beruházások területén igen magas az érdeklôdés az alábbi területeken: infrastruktúra, energetika, bányászat, környezetgazdálkodás, turizmus, mezôgazdaság és élelmiszer feldolgozás.

A kedvezô üzleti környezet megteremtése érdekében „egyablakos ügyintézési rendszer mûködik”, melynek segítségével egy vállalkozás 24 órán belül, 1 EUR költségen regisztrálható és 10 napon belül meg is kaphatja mûködési engedélyét.

További fontos reformok: korrupció elleni harc, szervezett bûnözés és feketegazdaság elleni harc ● az ingatlan tulajdoni jogok kérdésének kezelése ● a nemzeti Adó- és Vámhivatal teljesítményének javítása ● ÁFA visszatérítési rendszer reformjának végrehajtása ● kisvállalati adó megszüntetése, társasági adó csökkentése ● SZJA csökkentése Mindhárom elôadó egyetértett abban, hogy az ország rohamosan fejlôdik, a fizetôképes kereslet nô és ezzel együtt nô az igény a minôségi termékek iránt is. ●

Az ott beruházást tervezôk alacsony bérköltségekkel számolhatnak, ahol példaként a textilipar került szóba.

A turizmus kiemelt szereppel bír, a tengerpart, a hegyek és a világörökségi helyszínek a világ minden tájáról vonzzák a turistákat, akik színvonalas szolgáltatásokat tudnak igénybe venni, megfizethetô áron.

A megközelíthetôség egyelôre közúton tûnik a legegyszerûbbnek (közvetlen légi, vasúti összeköttetés nincs), épülnek az autópályák.

A kormányközi megállapodásoknak köszönhetôen adottak a lehetôségek a két ország közötti kereskedelem fejlôdéséhez, mindezt a vállalkozások tudják „készpénzre váltani”. Albánia egyelôre 70. Magyarország kereskedelmi partnerei közül, az áruforgalom a tavalyi évben 49,6 millió euró volt. Exporttermékeink: gyógyszerek, feldolgozott termékek, gépek, élelmiszer/dohány.

A negatív sztereotípiákat félretéve, mindenkit arra biztattak, hogy látogasson el az országba és gyôzôdjön meg a fejlôdésrôl személyesen.

Erre – megfelelô számú jelentkezô esetén – lehetôséget is biztosítunk 2015. november 21-25. között a Tiranában megrendezésre kerülô nemzetközi vásáron.

Amennyiben az alábbi témákat érintôen további kérdése merül fel, keresse irodánkat az een@pbkik.hu e-mail címen.

— Részt venne egy Albániába induló üzleti delegációban — Információk Albániáról — Export klub Hendinger Anita regionális vezetô Enterprise Europe Network

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gyakorlati oktatók a kamarában A duális szakképzésben érintett vállalkozások és szakképzô iskolák képviselôi tanácskoztak a kamarában. A kamara és a kormány között született megállapodás alapján 2015. július 1-jétôl a gyakorlati képzés csak a vállalkozásoknál valósítható meg. A vállalkozásoknak azokban a szakmákban, ahol a kamara kidolgozta a mestervizsga követelményt, szeptembertôl csak mestervizsgával rendelkezô oktatók foglalkozhatnak a tanulókkal.

Várszegi Gyula szakképzési alelnök köszöntötte a közel 100 céges gyakorlati oktatót és szakiskolai képviselôt. Cséfalvay Ágnes tájékoztatójában kihangsúlyozta, hogy a kamarai garanciavállalás keretében július 1-je után csak az a 10-11. osztályos szakmát tanuló maradhat az iskolai tanmûhelyben, akire a kamara névre szóló igazolást állított ki, mert nem lehetett céghez kihelyezni gyakorlatra. Az oktatóknak az állami kerettanterv szerint, az iskola helyi programját figyelembe véve kell tanítani a diákot. Elmondta továbbá, hogy a kamarák a TÁMOP 2.3.4. B pályázati program keretében 80%-os támogatással képezik a leendô mestereket. A pályázattal Baranyában 145 fô támogatott gyakorlati oktató végez november 30-áig. Ez által cége alkalmas lesz a minôségi gyakorlati oktatásra. További 110 fô támogatására biztosított keretet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra, így ebben az évben 255 fô mester kerül a gyakorlati oktatásba. Kiemelte, hogy a cégek, a szakképzôk és kamara között újfajta együttmûködési rendszert kell kiépíteni, mely segíti a cégeket a jogszabályi elvárások melletti hatékony utánpótlás képzésben.

Rittlinger Zoltán, a Mohácsi Radnóti Miklós Szakképzô Iskola igazgató helyettese, a duális képzésben szeptembertôl induló iskolai feladatokról és újszerû együttmûködésrôl beszélt.

Smart Cities konferencia

az „okosabb” városokért Hogyan fog össze a fenntarthatóbb és élhetôbb városért a bécsi önkormányzat, a hatóságok, építészek, az egyetemi oktatás, a tervezôk és termékfejlesztôk? Errôl szólt nagy vonalakban az a nagyon érdekfeszítô és aktuális konferencia, melyre 33 ország 291 szakembere volt kíváncsi.

A pécsi kamara szervezésében Baranyából is több vállalkozó élt a lehetôséggel, hogy részt vegyen a tradicionálisan szervezett nemzetközi üzletember találkozón, ahol kétoldalú üzleti megbeszélések folytak, 173-an regisztráltak, és összesen 418 tárgyalást folytattak. A rendezvény másnapján sor került 3 innovatív építôipari projekt meglátogatására is újrahasznosított ingatlanok, innovatív építészeti megoldások és fa alapú építészet témákban.

Az Osztrák Gazdasági Kamara kezdeményezte évekkel ezelôtt egy ilyen

17

KAMARAI HÍREK

fórum megteremtését mely a tudásmegosztásra, az új építészeti trendekre és anyagokra, az innovatív megoldásokra fókuszál. A fenntarthatóság és energiahatékonyság elsôdleges szempont egy olyan nagyvárosban, ahol a lakosságszám évi 25000 fôvel nô, pillanatok alatt új városrészek „nônek ki a földbôl” és rendkívül tudatos várostervezésre van szükség ahhoz, hogy ezek az új városrészek ne rontsák, hanem emeljék Bécs összképét, az ott élôk életminôségét.

A résztvevôk egy online felületen keresztül regisztrálhatták tárgyalási profiljukat, mely a rendezvény után is hozzáférhetô marad: https://www.b2match. eubuildingsmart2015, hogy „testközelbôl” is megismerkedhessen potenciális partnerekkel, megvitathassa új ötleteit és projektjeit nemzetközi szinten, bemutassa vállalkozását Ausztriában.

3D-s nyomtatás, Detki keksz, energia optimalizáció Mi a közös bennük? Elsô ránézésre semmi, de az Enterprise Europe Network hazai hálózati partnerei ebbôl a vállalkozói körbôl találták meg azokat a „követeket”, akik a világméretû vállalkozásfejlesztési hálózat szócsövei lesznek az elkövetkezô két évben. Tevékenységük összehangolását célozta a Magyar Nemzeti Kereskedôházban tartott találkozó. A tevékenységi paletta nagyon széles, a címben szereplôkön túl van, aki agrár-kereskedelmi, faipari, IT, gépipari területen mûködik. Ami összeköti ôket, az a pozitív tapasztalat a hálózat mûködésével kapcsolatban. Ôk mind olyan vállalkozók, akik közös munkánk alatt igénybe vették szolgáltatásainkat és profitáltak ebbôl a kapcsolatból. Nemzetközi ismertséget, partnerségeket alakítottak ki, megmérettették terméküket potenciális exportpiacaikon, piackutatást végeztek a segítségünkkel, sok-sok apró dolog, ami mind hozzájárult a cég fejlôdéséhez, vagy a termék, szolgáltatás piacképessé tételéhez.

Ezek a vállalkozók szívesen megosztják tapasztalataikat másokkal, mely tevékenységben természetesen támogatja ôket az Enterprise Europe Network hazai hálózata. A dél-dunántúli nagykövet Orosz Norbert, az RPT Innoteq Kft. ügyvezetôje.

18

SZEGEDI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Élmények egész évben Szegedet sokféle jelzôvel lehet illetni, a „napfény városa”, „paloták városa”, „a fények, fürdôk, fesztiválok városa” és még hosszan lehetne sorolni.

Magyarország negyedik legnagyobb templomáról, a neoromán stílusú katedrálisról, a Fogadalmi templomról mindenkinek egybôl Szeged jut eszébe, amelynek eredeti terveit Schulek Frigyes készítette, a kivitelezése Foerk Ernô módosításai alapján 1913-ban kezdôdött el. A helyén álló korábbi Szent Demeter templom maradványa, a Dömötör-torony a város legrégebbi építészeti emléke, alapfalai a 11. századból valók.

A másik jeles egyházi látványosság az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont, ami Magyarország második legnagyobb, középkori eredetû egyházi épületegyüttesében kapott helyet, s ahol betekintést nyerhetnek nem csak a rend történetébe és életébe, de a szerzetesi élet hagyományaiba is az érdeklôdôk.

A belváros szecessziós épületei, mozgalmas homlokzatukkal, újszerû stilizált növényi motívumaikkal festôi hatást keltenek. Közöttük is a legjelentôsebbek az új Zsinagóga, ami az ország egyik legszebb hatású belsô terét rejti, valamint a szegedi szecesszió legtermékenyebb mesterének Magyar Edének a fô mûve, a Reök-palota.

S, hát a Napfények városa számos különlegességgel is várja a turistákat, mint például a Pick Paprika és Szalámi Múzeum, vagy a két éve megnyílt, több funkciós kulturális és szellemi központ, a Szent Györgyi Albert Agóra, ami helyet ad az Informatika Történeti Kiállításnak, a Szegedi Biológia Kutató Látványlaborjának és a Százszorszép Gyermekháznak.

Szeged különleges adottsága, hogy területén, a Tisza mindkét partján minôsített gyógyvizet szolgáltató kutak találhatók. Az Anna-víz alkáli hidrogén-karbonát tartalmánál fogva alkalmas mozgásszervi, reumatológiai, nôgyógyászati betegségek kezelésére, ivókúraként pedig az emésztési panaszokra jelent gyógyírt. Az Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdô mûemléképületében gyógy- és élménymedencék, infra- és finn szaunák várják a feltöltôdni vágyókat, hétköznapokon egészen éjfélig. Az újszegedi Dóra-kút gyógyvizével pedig a Napfényfürdô Aquapolis medencéit töltik fel. Az egész éven át nyitva tartó vízi-városban minden korosztály megtalálja a neki legmegfelelôbb kikapcsolódási lehetôséget. A kiskundorozsmai Sziksósfürdô strand és kemping pedig a családoknak teremt ideális körülményeket, területén szikes fürdôtó, gyermekmedencék és csónakázótó várja a vendégeket.

Mindemellett Szeged ezernyi élményt is kínál. Bárki kipróbálhatja a kajakozást vagy a sárkányhajózást a Tiszán, a kényelmesebbek sétahajózás során nézhetik meg a Maros-torkolatot és a Boszorkány-szigetet. Az ország legalacsonyabb fekvésû városában

nem jelent megerôltetést a kerékpározás sem, amihez a City Bike egyedi kivitelezésû jármûveit is bárki igénybe veheti. Két keréken gyorsan elérhetô a Vadaspark, ahol akár egy teljes napot is eltölthet az egész család. A Füvészkert is megér egy kis kerekezést, hiszen a több mint 90 éves botanikai gyûjteményt csodálhatják meg Újszegeden, benne Közép-Európa legnagyobb szabadföldi indiai lótuszállományával, akik vállalkoznak rá.

Szeged, mint a fesztiválok városa, 2015-ben is színes programokkal várja a turitákat. Júliusban és augusztusban a Szegedi Szabadtéri Játékok elôadásait tekinthetik meg a városba látogatók, de augusztus elején részt vehetnek a Hungarikum Fesztiválon, majd szeptemberben a Tiszai Halfesztivál, amit az ôszi borfesztivál, a Bortér, a Paprikanapok követnek október elején. S mindez idén tematikus sétákkal is kiegészül, amelyek során a város rejtett kincseivel ismerkedhetnek meg az érdeklôdôk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZEGEDI MELLÉKLET

19

20

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

A hónap üzletembere

Olejnik Zsolt, Rufftech Kft.

„A rugalmasság és a fókusz a két kulcsszó” Már idôpontot sem könnyû egyeztetni az internetes fejlesztésekre fókuszáló fejlesztô cég, a Rufftech Kft. társtulajdonosávalügyvezetôjével, Olejnik Zsolttal, aki folyamatosan dolgozik. E-mailünkre a válasz éjjel 1 óra 23 perckor érkezik, a folyamatosan online kapcsolatban lévô fiatal üzletemberrel végül a vasárnap délutánban állapodunk meg. Talán ez a folyamatos jelenlét az egyik kulcsa annak, hogy a számos nemzetközi ügyféllel rendelkezô, a leginnovatívabb technológiákat ismerô és alkalmazó budapesti Rufftech Kft. a webfejlesztés, mobilfejlesztés és rendszerintegráció területén szép sikereket ért el az utóbbi években. Mint a cég honlapján olvasható: „csapatunk számára semmi sem lehetetlen: számtalan sikeres projekt, elégedett ügyfél és elismerés áll mögöttünk”.

E vállalkozás és a fejlesztôcsapat rövid távú és mindennapi tevékenységét tervezi, irányítja és kontrollálja operatív igazgatóként Olejnik Zsolt.

— Ugyan a klasszikus terminológia mást sugall e pozícióhoz, de igazodva méretünkhöz és adottságainkhoz, diverz feladatkör társul hozzá, úgymint az ügyfelekkel és partnerekkel való kapcsolattartás, a kommunikációs stratégia tervezése, és bizonyos mértékû pénzügyi kontroll. Társtulajdonosként pedig ez a lista csak bôvül – foglalja össze a fiatal üzletember a cégben betöltött mindennapi szerepét.

— A Rufftech Kft. olyan területen tevékenykedik, amely nagyon gyorsan változik, szinte naponta jelennek meg új megoldások a piacon. Miként

lehet talpon maradni, fejlôdni, mit kell tenni ezért?

— A rugalmasság és a fókusz a két kulcsszó. Fontos reagálni az új technológiák bevezetésére, ebben a piaci szegmensben létkérdés, hogy ezeket alkalmazzuk – persze attól függôen, hogy mennyire kiforrott és valóban elôremutató-e egy-egy megoldás, hiszen ezzel tarthatjuk meg versenyképességünket és bôvíthetjük portfóliónkat. Természetesen alapvetô indikáció ezen túl, hogy mindezek milyen piaci rést vetítenek elôre, gondoljunk például a mobil optimalizált weboldalakra, hogy egy közérthetô esetet említsek.

— Mint üzletember milyen stratégia, elgondolás és elvek alapján végzi a munkáját, azaz mit tart szem elôtt, mi a fontos az ön számára a munkájával kapcsolatban?

— Két alapvetô szempontot követek, ami eredményessé teszi a munkánkat. Az elsô, hogy megfelelôen képzett és képezhetô, továbbá mind szakmailag, mind anyagilag motivált szakemberekbôl álljon a csapat, ahol mindezen túl az egyén személyisége is nagyon fontos tényezô. Fiatal, jó hangulatú, nyitott és kommunikatív kollégákkal dolgozni sokkal célravezetôbb, mint egy merev és szigorúan hierarchikus formációban. A második, hogy az ügyfeleink elégedettsége a lehetôségekhez képest maximális legyen, gondolkodó és együttmûködô partnert lássanak bennünk, elérve mindezt azáltal, hogy építünk a tudásunkra

és amit szállítunk, az minôségileg is ellenôrzött, valóban mûködô és alkalmazható megoldás legyen.

— Számos sikert tudhat magáénak a Rufftech Kft., említhetem például az önök által fejlesztett, ingyenes, korlátok nélkül, online használható Számlanyilvántartó számlázó szoftvert. Mit kell tenni a sikerért és miként rajzolható meg a cég jövôje?

— Számos út vezethet sikerhez, lehet az tervezett és tudatosan felépített, vagy szerencsés véletlennek köszönhetô, vagy ezek tetszôleges arányú kombinációja. Alapvetô szempont – bármennyire is szentimentálisan hangzik –, hinni és bízni kell abban a termékben vagy szolgáltatásban, amit meghatározunk célként, és ami köré építjük a stratégiánkat. Ha mi, saját magunk sem hiszünk benne, más sem fog. Persze mindez reális cél nélkül nehezen képzelhetô el. Cégünk jelene és jövôje egyre inkább saját termékeink – mint pl. a digital signage hirdetôfelületeket kiszolgáló termékünk, vagy a mobil NFC beléptetô és loyalty termékcsaládunk, valamint online számlázónk – életútjának elindításában és fejlesztésében körvonalazódik.

Mindamellett a csapat nagy része egyedi online megoldások fejlesztésének kivitelezésével foglalkozik partnereink megbízására, illetve közvetlenül a hazai és külföldi piacra is, amíg a termékek életfázisa el nem jut addig a pontig, amíg önfenntartóvá vagy értékesíthetôvé válik.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

DÍJAZOTTAK

Than Károly Díj – Bonus Kft. Folyamatosan fejlesztenek A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklós városi elnöksége a baranyai kisváros gazdasági fejlôdését elôsegítô munkásságuk elismeréseként Than Károly Díjat adományozott Botos Istvánnak és feleségének, Botos Ivánkának a Bonus Kft. tulajdonosainak.

— Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a siklósi városi elnökség elismerte városunk gazdaságát elôsegítô munkásságunkat, jól esett, hogy figyelemmel kísérik tevékenységünket – mondja hangjában nem kis örömmel Botos Ivánka, a cég egyik tulajdonosa. — Az eltelt két évtized ideje alatt, két vállalkozást is alapítottunk. Az egyiket a siklósi ipari parkban, ahol háztartási tisztítóeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozunk. Az itt készülô több mint negyven termék egy részét exportpiacokon is értékesítjük. Az évek alatt sikerült felépítenünk országszerte

ismert márkánkat, amelyet már Európa több országában is ismernek. Másik vállalkozásunkban textilipari termeléssel foglalkozunk, ami köztudottan hazánkban a rendszerváltás ideje óta folyamatosan leépült. Bízunk benne, hogy sikerül megmentenünk a szakmát és az iparági szakismereteket az újabb generációknak is átadhatjuk. Fonalainkat elsôsorban külföldön értékesítjük.

Mint mondja, az eltelt években folyamatosan fejlesztették a vállalkozásukat, eddig kilenc sikeres pályázatot valósítottak meg és idén tervezik a tizediket. A termékeik körét is folyamatosan újabb és újabb újdonságokkal szélesítik. Nemzetközi mintavédelmi oltalom alatt áll két egyedi termékük.

— Ma már az egész család a vállalkozásban tevékenykedik – folytatja tovább Botos Ivánka. — Fiúnk egyetemi évei óta dolgozik velünk, elsôsorban marketinggel, termékfejlesztéssel foglalkozik, de a pályázatainkat is ô menedzseli.

A háztartási tisztítóeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Bonus Kft. 1994-ben kezdte meg tevékenységét, egy garázsban. Ma már egy 5200 négyzetméter alapterületû, automatizált gépsorral rendelkezô gyárral rendelkeznek. A cég telephelyét 2012 és 2015 között hazai és nemzetközi támogatásból újították fel és bôvítették, amelynek részeként zöld energetikai beruházásokat is végrehajtottak.

Termékeik bel- és külföldön egyaránt keresettek. A magas minôség mellett nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos termékfejlesztésre, minden évben új és saját gyártmányú termékkel jelennek meg a piacon.

Jelenleg 130 siklósi és a vonzáskörzetében élô embernek adnak munkát, valamint rendszeresen támogatják a városban mûködô közoktatási intézményeket.

Sz.K.

Siklósi Idegenforgalmi Díj – Fórizs Sándor Azt kapjuk a vendégtôl, amit magunk is adunk A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara siklósi városi elnökségének javaslata alapján ebben az esztendôben a Siklósi Idegenforgalmi Díjat Fórizs Sándor több évtizedes e területen végzett tevékenységéért vehette át.

— Nagyon jól esett, hogy megemlékeztek rólam, s nagy meglepetés is volt egyben, hogy nekem ítélték oda a díjat – mondja Fórizs Sándor. — Több évtizedet töltöttem el az idegenforgalom területén. Huszonöt évig voltam a harkányi gyógyfürdô üzemvezetôje, a harkányi IBUSZ Irodát is hosszú évekig vezettem, s saját vállalkozásom keretében hajózással foglalkozom a Dráván. Mindig is a vendég, az utas állt a tevékenységem középpontjában, ez jellemezte az intézkedéseimet, a döntéseimet is.

Vallja, a vendégtôl mindenki azt kapja meg, ahogy hozzá viszonyulnak, ahogy az ô kívánságait teljesítik. Nagyon fontos éppen ezért, hogy minden egyes turista a lehetô leg-

több információt, s minden kérdésére a lehetôség szerinti legteljesebb körû választ kapja meg. Ez az alapja, annak, hogy egyfajta kölcsönös bizalom kialakuljon vendég és vendéglátó között.

Igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert mindig jó fônökeim voltak, vezetôként, szakmailag és emberileg is, a munkatársaim is felkészült, velem azonos gondolkodásúak voltak – folytatja tovább. — A drávai hajózás maga pedig egy véletlen eredménye, amikor ugyanis az IBUSZ-hoz kerültem, mint irodavezetô, akkor jött az ötlet, hogy ki kellene használni a folyó közelségét, be kellene vonni a program kínálatba, szélesítve, színesítve általa azt. A családon belül gyermekeim segítségemre van-

nak, legfôképpen egyik lányom, aki idegenforgalmi végzettségû. A hajózással kapcsolatos vállalkozásunkat ôk viszik tovább. Magam minden vállalkozásunkban részt veszek, többek között a feleségemmel apartman házunk mûködtetésben is.

Fórizs Sándor neve egyet jelent a hajózással a vadregényes Dráván, a csodálatos növény és állatvilággal, amelyet megismerhetünk, ha fellépünk a „Szirén” nevû hajójára. Közel 20 éve vitte az elsô vendégeket e gyors folyású, érintetlen folyón. A vállalkozó azon harkányiak közé tartozik, aki fontosnak tartja a fürdôváros népszerûségének növelését, s ennek eszközét a magas színvonalon nyújtott vendéglátásban és a hozzá tartozó szolgáltatásokban látja.

Sz.K.

22

GÉPIPARI KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

Menedzsmentfejlesztés, szakképzés A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben (menedzsment szerv: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara) az elmúlt hónapban ismét aktív munka folyt. A magazin korábbi számában hírt adtunk az üzletfejlesztési célokat szolgáló DDGK májusi együttmûködéseirôl (Cseh Gépipari Klaszterrel, gyôri Professio Fémipari és Szakképzési Klaszterrel, Szerb Gépipari Klaszterrel), melyet követôen e hónapban többek között a menedzsmentfejlesztés és a szakképzésfejlesztés irányvonalai határozták meg a klaszter aktivitását.

Taggyûlés a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben Taggyûlési határozattal kötelezte el magát a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) a megalapozott fejlôdés mellett.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter rendes évi taggyûlésén a tagság megtárgyalta az elnökség beszámolóját a 2014. évi mûködésrôl és elfogadta azt.

A klaszter a 2015. évi költségvetés tárgyalása során, a tagdíj 75%-os emelésével elkötelezte magát az eddigi eredményekre épülô, és fejlôdô mûködés mellett. A klaszter tagjai úgy hozták meg döntésüket, hogy vállalták, a szükséges forrásokat a következô évekre is biztosítják.

A tagok által rendelkezésre bocsátott forrás jelentôs része a menedzsmentszervezet fejlesztését szolgálja, melynek célja a hatékonyság növelése, a szükséges aktivitás erôsítése.

A DDGK legfontosabb céljai továbbra is a szakképzést segítô-támogató közös társadalmi szerepvállalás mellett az üzletfejlesztés elôsegítése a Dél-Dunántúli Régióban, a tagok érdekei mentén.

A taggyûlés döntött a Klímatrióplussz Kft. Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterbe történô felvételérôl is, ezzel a „Bronz Label” minôsítésû Akkreditált Innovációs Klaszter 25 tagúvá vált.

Fókuszban a gépipari igények A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjai a „Duális felsôfokú képzés fókuszcsoport” ülésen vettek részt 2015. június 11én, melynek célja volt, hogy a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karának képzésfejlesztéséhez a Klaszter gyakorlati oldalról, elsô kézbôl információt szolgáltasson. A DDGK tagok mindennapi mûködése során számos olyan, gépiparhoz kötôdô képzésfejlesztési igényt fogalmaztak meg, melyek a kar képzési palettáján nem, vagy nem az aktuális igényeknek megfelelô tartalommal rendelkeznek.

Az egyetem és a vállalatok közötti egyeztetésen többek között az alábbi képzésfejlesztési javaslatok merültek fel: Új, vagy fejlesztendô képzési szakok: Mechatronikai mérnök képzés Ipari termék- és formatervezô képzés Karbantartó/üzemeltetô mérnök képzés Gyártástechnológus képzés Munka- tûz- és környezetvédelmi felsôfokú szakképzés Új képzési területek: Gyártásoptimalizálás és hatékonyság növelés a gépiparban Controlling a gépiparban Szoftverek a gép- és villamos iparban

Mérnökök részére kialakított egyedi képzések az alábbi területeken: Kommunikáció, retorika, tárgyalástechnika Projektmenedzsment Jogszabálykövetés, naprakészség jellegû képzések a fenti (munka- tûz- és környezetvédelem) területeken

A javaslatok továbbgondolásra és kidolgozásra kerülnek, mellyel a gépipari elvárásokra, a gyakorlati oldal igényeire az elméleti oktatás megfelelô válaszokat adhat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

GÉPIPARI KLASZTER

23

Benchmarking Klubülés a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben 2015. májusban Csurgón tartotta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a 22. Benchmarking ülését, melyen ezúttal klasztertagjuk, a Metallux Zrt. mutatkozott be. A Metallux Zrt. Közép-Európa egyik meghatározó galvanizáló, felületkezelô és szennyvízkezelô berendezések tervezését, gyártását, javítását, korszerûsítését végzô vállalkozása, több mint 30 éves szakmai tapasztalattal. Tevékenységei közt szerepelnek a lakatos- és forgácsolási munkák, a festés, mûanyag termékek gyártása, valamint elektromos vezérlések kivitelezése.

A DDGK Benchmarking klubülések célja a klasztertagok közötti tudás és tapasztalat megosztása, az információk áramoltatása és a közös gondolkodás. A klaszter májusi ülésén a tagok a külsô és belsô kooperációs lehetôségekrôl egyeztettek, valamint a banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó információkat (feltételek, kondíciók, attitûdök, stratégiák stb.) osztották meg egymás között a vállalkozások.

Sikeres évzárás a duális képzésben részt vevô gépészmérnök hallgatóknál 2015. május 22-én 13 gépészmérnök hallgató tartotta meg év végi záró prezentációját, melyen bemutatásra és összegzésre kerültek a hallgatók elmúlt év alatt megszerzett gyakorlati tapasztalatai.

A képzés gyakorlati helyszíneit biztosító Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagvállalatai is jelen voltak a záró prezentáción, azaz a PTE-PMMIK, Sampo Kft., Matro Kft., Büttner Kft., Hauni Hungária Gépgyártó Kft., Strauss Metal Kft. A képzésben részt vevô minden közremûködô – az egyetem, cégek, hallgatók – eredményesnek ítélték az elmúlt évet.

A záró ülésen egyeztették a képzés részét képezô nyolchetes nyári gyakorlat tartalmát is.

Gépipari szakkörök indulnak szeptembertôl a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter kezdeményezésére A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter gépipari szakkörök indításáról szóló javaslatát 4 pécsi általános iskola is elfogadta.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter célja a szakkörök indításával a pályaválasztásban segítséget nyújtani a diákoknak, valamint elôsegíteni a gépipari pályaorientációt a szakképzett munkaerô hiányának csökkentése érdekében.

Az érdeklôdô diákok a 2015/2016-os tanév szeptemberétôl vehetnek részt a gépipari szakkörökön, melynek részletes tartalmáról augusztusban egyeztetnek a résztvevôk.

A szakkörök inkubációs jelleggel fognak mûködni, az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával a 2016/2017-es tanévben a klaszter jelentôs mértékben bôvíteni kívánja a szakkört indító általános iskolák számát régiószerte.

Szabó Berta

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

BERUHÁZÁS

A fejlôdés záloga az új beruházás

Új üzemcsarnokot épített a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. Mintegy 200 millió forint értékû, 1.417 m2 hasznos alapterületû gyártócsarnok-beruházást valósított meg a villamos automatizálással és ipari technológiákkal foglalkozó kamarai önkéntes tag, a KONTAKT-Elektro Kft., így már mintegy 5000 m2 gyártókapacitás szolgálja a 33 éves, magyar tulajdonban lévô vállalkozást.

A 2014 második felében megkezdett csarnokbôvítési beruházással – amelyhez a DDOP-1.1.1/D-14-2014-0086 „Üzemcsarnok bôvítés a KONTAKTElektro Kft. telephelyén” projekt keretében 59,89 millió forint európai uniós támogatást nyert a vállalkozás – megkétszerezte a 2011-ben átadott, környezettudatos technológiákkal felépített modern üzemcsarnokának alapterületét.

A 2015. május 22-én felavatott új gyártócsarnok a korábban megépült üzem tükörképe, a beruházás vezérelvei között a bôvíthetôség és a fenntarthatóság mellett kiemelt szerepet kaptak a környezettudatosság szempontjai: az épület fûtését, hûtését a korábbiakhoz hasonlóan talajszondás (geotermikus) hôszivattyúval oldották meg, a használati melegvizet a meglévô tetôre telepített

napkollektorok biztosítják. A hôszivattyúk villamosenergia-ellátására a KONTAKT-Elektro Kft. 15 kW teljesítményû napelem-rendszert telepített, melyet a közeljövôben 50 kW teljesítményûre kíván bôvíteni.

Az új üzemcsarnok építését a vállalat jelentôs ipari automatizálási megrendelés-állományának kielégítése és növelése indokolta. Az épületben a már meglévô technológiák alkalmazásával dolgoznak, jelenleg egy, az USA-ból érkezett megrendelést teljesítenek: egy igen magas szintû gyártástechnológiát alkalmazó világcég részére terveznek és gyártanak ipari folyamatirányítással mûködô rendszereket, melyeknek hamarosan elkezdik a helyszíni szerelését.

Ez a megbízás az amerikai stílusú technológiák és sajátos rendszerek megismerését, valamint jelentôs tanulási folyamatot igényelt a cég munkatársai részérôl. Emellett folyamatosan dolgoznak több EU-s országba különféle logisztikai-automatizált magasraktári létesítmények automatizálási munkáin. A KONTAKT-Elektro hazai munkái közül jelentôs a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszteren belüli együttmûködés a pécsi Seres Kft.-vel. Megbízásukra fejlesztették ki és már sorozatban gyártják a Seres Kft. kukásautóinak elektronikus vezérlését.

A most felavatott csarnokkal már közel 5000 m2 alapterületû gyártóterület biztosítja a 1,5 ha-os saját tulajdonú telephelyen a fejlesztô, tervezô, gyártó és kiszolgáló tevékenységekhez a kapacitásokat. A cég 33 éves mûködése alatt több mint 40 országba készített a villamos automatizálással és ipari technológiákkal kapcsolatos berendezéseket.

Egyre jelentôsebb a társaság életében az exporttevékenység, az éves árbevétel exporthányada 65-80% között alakul, ezt a jövôben a KONTAKT-Elektro Kft. hazai és nemzetközi kooperációkkal kívánja növelni. A társaság jelenlegi munkavállalói létszáma 55 fô, ebbôl 18 a villamosmérnök és a beruházás lehetôvé teszi, hogy a következô években 12 fôvel emeljék munkatársaik létszámát.

Ezzel a diplomások aránya várhatóan meghaladja a 30%-ot.

A kizárólag pécsi-baranyai vállalkozók segítségével létrehozott új beruházást a cégtulajdonos Hirth Ferenc és Hirth Olivér mellett Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Csizi Péter országgyûlési képviselô avatta fel.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

KLUBÉLET

Klubélet a kamarában: kötetlen tapasztalat- és véleménycsere A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kötetlen szervezeti egységei a klubok. Az összejövetelek célja, hogy a baranyai üzleti közösség tagjai kevésbé formalizált találkozókon ismerkedjenek meg egymás tevékenységével, illetve a szakmájukhoz kapcsolódó információkhoz jussanak.

Marketing klub

Pályaválasztási klub

A kamara legkorábban megalakult klubjának célja, hogy tagjai elôsegítsék a marketing területén mûködô vállalkozások, egyéni vállalkozók, valamint a meghívott szakértôk közötti együttmûködést. A klub tagjai vállalkozások marketingvezetôi és munkatársai, a média területén dolgozó szakemberek, valamint marketingügynökségek vezetôi. A havi rendszerességgel tartott összejövetelek témáit egyrészt színes szakmai elôadások képezik, másrészt rendszeresen lehetôség nyílik vállalkozások innovatív attrakcióinak „helyszíni” bemutatására is. A folyamatosan bôvülô taglétszám lehetôséget ad arra, hogy évrôl évre újabb és újabb elméleti és gyakorlati témákat körüljárva jussanak szakmai információkhoz a klubtagok.

A klub elnöke: Dr. Orosdy Béla, ny. egyetemi docens, Menedzser-M Bt. ügyvezetô A klub titkára: Katona Petra T: 72/507-133 E-mail: pkatona@pbkik.hu

A kamara törvényi feladata a gazdaság versenyképességének javítása, melynek alapja a jó szakemberképzés. A pályaválasztás elôtt álló diákok szakmaválasztását a szülôk mellett leginkább az osztályfônökök, pedagógusok tudják segíteni. A Pályaválasztási klub összejövetelekre elsôsorban a pedagógusokat várja a kamara, de nyitott bárki számára. A klub alapvetô célja, hogy az iskolák szakemberei tájékozottak legyenek a pályaválasztást segítô gazdasági, munkaerô-piaci, foglalkoztatási trendekben, így az összejövetelek meghívott vendégei a gazdasági területrôl érkeznek. Fontos, hogy minden megyei általános és középfokú oktatási intézményben legyen egy olyan pályaválasztásért felelôs kapcsolattartó, akinek a közremûködésével a kamara segítséget tud nyújtani a tanulóknak és szüleiknek a pályaválasztási döntésben.

Információ: Somogyi-Antalfy Krisztina T: 72 507 153 – E-mail: antalfy@pbkik.hu

Munkavédelmi klub

Formatervezési klub

A vállalkozások mind gyakrabban kerülnek szembe a Munkavédelmi Felügyelôség ellenôrzéseivel. A kamara segítséget nyújt a kkv-knak, hogy könnyebben eligazodjanak a bonyolult jogszabályok útvesztôjében, valamint megismerteti a vállalkozásokat a legjobb gyakorlattal.

Ezért alakította meg Munkavédelmi klubját. A szakmai klub mûködésének elsôdleges célja felkészíteni a cégeket a munkavédelmi ellenôrzésekre, kiemelni a kritikus pontokat, a „legjobb módszer” bemutatásával felhívni a figyelmet a hiányosságokra, valamint naprakész tájékoztatást adni az aktuális munkavédelmi, tûzvédelmi jogszabályokról, rendeletekrôl. A klub összejövetelek egyben kötetlen találkozási lehetôséget jelentenek a munkavédelemmel, biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek számára.

A klub elnöke: Somfai Gábor munkavédelmi szakértô, Somfai Bt. ügyvezetô A klub titkára: Gelencsér Lajosné T: 72 507 185 – E-mail: gelencser@pbkik.hu

A kamara célja a Dél-dunántúli régióban designnal foglalkozó vállalkozások, tervezôk összehozása, a közös és egyéni célok megvitatása, a fejlesztési, pályázati lehetôségek feltárása, a partneri kapcsolatok elôsegítése és egy erôs, szakirányú összefogás megteremtése, az egyetemek célirányos képzéseinek bevonásával. A régió szakmai közösségének fejlesztése, aktivizálása közös cél, hiszen közös érdek a gazdasági fejlôdés, versenyképesség fellendítése, a befektetôk régióba vonzása és vállalkozásaink fellendítése. A kamara létrehozott egy „találkozási pontot” azoknak a tervezôknek, egyéni vállalkozóknak, vállalkozásoknak, amelyek elfogadják a szakmai támogatást és szakértôi tanácsokat. A meghívottak egy olyan különleges közösség tagjai lehetnek, akik hasonló gondolatokkal, érdeklôdési körrel rendelkeznek, azonos problémákkal küzdenek, és igényük van a gondolataik megosztására, mind személyes, mind online vagy nyomtatott fórumokon.

Információ: Rozs Eszter T: 72 507 140 – E-mail: rozs@pbkik.hu

26

KLUBÉLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fejlesztôk fóruma

Humán klub

A fórum célja a vállalkozásokat érintô nehézségek enyhítése, az információhoz jutás és a helyi fejlesztési környezet jobb megismerése. A rendezvénysorozat folyamatosan új helyszíneken, a résztvevô cégek székhelyein, benchmarking jelleggel havonta egyszer jelentkezik majd, a tervek szerint folyamatosan bôvülô taglétszámmal. Az innovatív kis- és középvállalkozások együttmûködésének elôsegítése, partnerkapcsolatok generálása és az ipari gyártó és fejlesztô cégek fókuszba helyezése mellett a fórum konkrét problémákra keres konkrét megoldásokat, így helyet biztosít minden elôremutató kezdeményezést képviselô vállalkozásnak, amely részt kíván venni a találkozókon.

Vezetô: Herbály István, RG Net Kft. ügyvezetô

Rövid ideig tartó elôkészületek után sor került a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán klubjának indító megbeszélésére májusban. A jelenlévô szakemberek megvitatták a klub céljait, témaköreit, célcsoportját, javaslatot tettek a mûködésre. A résztvevôk mind egyetértettek abban, hogy csak a szakmai alapokon nyugvó közös munka teheti sikeressé és mások számára is vonzóvá a közösséget.

A klub elnöke: Ódorné Kovács Ildikó vezetô tréner, HuCap Tanácsadó Kft. Információ: Rabb Szabolcs T: 72/507 118 – E-mail: szrabb@pbkik.hu Császár Gergely T: 72 507 186 – E-mail: gcsaszar@pbkik.hu

Export klub

Adóklub

Statisztikai „tény”, hogy Baranya megyében alacsony a (sikeres) exportôrök száma; az ipari export tekintetében a megye a „sereghajtók” közt szerepel. A kamara, az Enterprise Europe Network (vállalkozások nemzetköziesítését elôsegítô) projekt keretében immár nyolcadik éve biztosít lehetôséget a tudásbôvítésre és a partnerkeresésre az információs rendezvények szervezésétôl, a kiutazó delegációkon keresztül a képzésekig. Tapasztalatok alapján az egyik leghatékonyabb módszer a kötetlen, kevésbé formalizált találkozókban rejlik. Az idei évben a kamara célja, hogy klub rendszerben összefogja a megye exportôr vállalkozásait. A program kialakítása során figyelembe veszik a vállalkozói igényeket, legyen szó szektorokról, országokról, jó gyakorlatok átadásáról. A klubülésekre vendég elôadók, szakértôk meghívását is tervezik, de nem titkolt szándék, egy jól mûködô kapcsolatépítési platform teremtése és mûködtetése.

Információ: Hendinger Anita T: 72/507 126 – E-mail: ahendinger@pbkik.hu

2015. júniustól újra mûködik a kamara Adóklubja, melynek célja a könyvelôket foglalkoztató napi feladatokon túl, az egyedi esetekben való együtt gondolkodás, a tapasztalatok átadása a klub keretében, szakemberek bevonásával.

Mottó: A könyvelôk a vállalkozások lelke: ha nem jó a könyvelô, a vállalkozás hosszútávon sikertelenségre van ítélve. Havi rendszerességgel lesznek az összejövetelek. A témákat a klub tagjai maguk határozzák meg.

A klub elnöke: Gyurka László könyvizsgáló A klub titkára: Kiss Karolin T: 72/507102 – E-mail: kkiss@pbkik.hu

Üzletasszony klub Komoly múltra tekint vissza a kamara keretein belül a vállalkozó nôk és a nôk vállalkozóvá válásának támogatása. A HEFOP-Védôháló és ÉVA – Érvényesülj Vállalkozásodra Alapítva pályázataink tapasztalata, hogy szükséges a vállalkozó nôk számára is biztosítani egyfajta találkozási pontot, ahol megbeszélhetik tapasztalataikat, megoszthatják problémáikat és adott estben közösen megoldást is találhatnak.

Ezért alakul az Üzletasszony klub is, melynek további célja, hogy támogassa a nôk által tulajdonolt és irányított vállalkozások életlehetôségeinek, piaci helyzetének javulását, kapcsolati hálózatuk kiterjesztésén, valamint a vállalkozás fejlesztéséhez szükséges önbizalom és kockázatvállalási készség megerôsítésén keresztül. A klubülések háromhavi rendszerességgel lesznek szeptember végétôl, és minden egyes ülésnek lesz egy nôi vállalkozók számára fontos, érdekes témája, amit neves elôadókkal fogunk feltárni.

Információ: Schmidt Enikô T: 72/507164 – E-mail: eschmidt@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság Pécsett a Mérnök Ház egyik utcafrontra nézô helyisége ad helyet a tûzvédelmi rendszerek kivitelezését, karbantartását végzô BS Fire System Kft.-nek, ami néhány esztendeje tanulóképzéssel is foglalkozik.

27

TANULÓSZERZÔDÉS éve karbantartói a Corso Hotel, a Pogányi Repülôtér, a Kodály Központ tûzvédelmi rendszereinek. Legutóbb Bonyhádon egy cipôgyártó cég új telephelyén végeztek villamos kivitelezôi munkálatokat.

— Gyerekkorom óta érdekel a villamosság, mindig is szívesen szereltem és szedtem szét, raktam ismét össze a különféle berendezéseket – kezdi beszélgetésünket BORSOS Sándor, a cég tulajdonosa, s egyben ügyvezetôje. — Nyolcadik után éppen ezért a Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskolába jelentkeztem, ahol számítástechnikai mûszerésznek tanultam, majd a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mû-

Ebben a szakmában

nemrégiben létrehozott telephelyünkön – ami egy nagyobb irodahelyiséget jelent a Mérnök Házban – kialakítottunk egy mûhelysarkot, ahol lehetôségük van a tanulóinknak arra, hogy egyénileg dolgozzanak, méréseket végezzenek, különbözô berendezéseket szereljenek szét és rakjanak ismét össze. Az újonnan érkezô tanulók – a következô tanévben ugyanis újabb kettôt szeretnénk fogadni – a 9. osztály elvégzését követô nyári gyakorlaton elsôsorban itt tevékenykednek majd. Egyebek mellett különbözô berendezéseket bontanak szét, forrasztani tanulnak, méréseket végeznek.

Szólt arról is, hogy ahova lehet, azokra a külsô munkahelyekre magukkal viszik a tanulókat is, hogy megtanulják azt is, miként kell ott viselkedni, hogyan kell kapcsolatot teremteni a megrendelôkkel, s hogy a tényleges munkában vegyenek részt, amikor már egy-egy részfeladatot önállóan is el tudnak végezni.

— Nagyon fontosnak tartom, hogy megpróbáljam a tanulóimat egy rendszerben való gondolkodásra nevelni, meg arra, hogy minél többfajta berendezéssel ismerkedjenek meg. Szereljenek szét például tápegységeket, erôsítôket, hogy minél jobban elsajátítsák e szakma alapjait. Az elektrotechnikai mûszerész szakma jó alapot jelent a biztonság- és videotechnikával kapcsolatos speciális szakmák elsajátításához is, nem véletlen, hogy a jó szakember hamar munkát talál magának. Szerettem volna villanyszerelôket is felvenni, ugyanis a tûzvédelmi rendszerek kiépítésének egy része villanyszerelés, azonban erre a szakmára nem volt jelentkezô. Az elsôdleges célom olyan szakemberek képzése, akik szeretik ezt a szakmát, s ebbôl is akarnak megélni. Magam is folyamatosan fejlesztem a tudásomat, keresem az újabb és újabb kihívásokat. Érdekelnek a technikai újítások is, a led-es technika és a benne rejlô egyedi megoldások.

Ezek közül az egyikben az egyik tanulóm is részt vett – zárja beszélgetésünket, mert indulnia kell, már várják az egyik külsô munkahelyen.

Sz.K.

nehéz jó szakembereket találni szaki Karán szereztem villamosmérnök diplomát.

Mint mondja, a végzést követôen néhány cégnél dolgozott, majd egy ismerôsével közös vállalkozást indított, a jelenleginek egyedüli tulajdonosa. Két alkalmazottat foglalkoztat, nagyobb munkák esetén az egykori kollégáit kéri fel egy-egy feladat elvégzésére.

— A tûzvédelmi rendszerek kivitelezésében, az elektromos tûzérzékelôk, tûzjelzô rendszerek szervizelésében, karbantartásában láttam fantáziát, ugyanis ez folyamatos munkát jelent, miután a cégeknek, intézményeknek, kereskedelmi egységeknek a katasztrófavédelem által elôírt rendszereket kell kiépíteniük – folytatja tovább beszélgetésünket. — E mellett az is szólt, hogy kevesen végzik ezt a fajta tevékenységet, s a villamosság mind a két területe – erôs és gyengeáram – részét képezi.

Változatos munka, a legtöbb esetben pedig, ahol a rendszerek kiépítésével, üzemeltetésével, szervizelésével megbíznak bennünket, a többi elektromos berendezés folyamatos karbantartását is mi végezzük el.

Az eltelt években ôk építették ki a BAT Pécsi Dohánygyár, M-Profood Zrt., a Makár Tanya, Szentkirály Kft., PTE ETK tûzjelzô rendszereit, és több

— Azt, hogy a tanulóképzésbe belevágtunk az egyik munkánknak köszönhetô – emeli ki. — Ugyanis az egyik tanulónk édesapja, aki a pogányi repülôtéren dolgozik és tudta, hogy mivel foglalkozunk, keresett a fiának gyakorlati helyet. Mielôtt igent mondtam volna találkoztam a fiúval és a szüleivel, megkerestem a kamarát, hogy milyen feltételei vannak annak, hogy tanulóképzéssel is foglalkozhassunk. S miután minden szükséges információt beszereztem, gondoltam belevágok, ugyanis már akkor foglalkoztam a gondolattal, hogy bôvítem a céget, újabb embereket veszek fel.

Kitért arra is, ebben a szakmában nehéz jó szakembereket találni, mert aki az, vagy már önálló vállalkozó, vagy külföldön dolgozik, vagy egy jól menô cégnél dolgozik alkalmazottként. Úgy gondolta, itt a lehetôség arra, hogy kinevelje a saját munkatársait, akik mellette tanulják ki a szakmát, s ismerik az általa támasztott elvárásokat.

— Eddig két elektrotechnikai mûszerész tanulóm volt, akik közül az egyik ma már nem nálam van, de érkezett helyette egy másik – folytatja tovább. — Annak érdekében, hogy mind magasabb szinten történhessen a képzésük pályázati forrás felhasználásával a

28

MESTERSÉGÜNK CÍMERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

A különleges látásmódnak belülrôl kell jönnie A szeptembertôl induló tanévben már csak mestervizsgával rendelkezô oktatók foglalkozhatnak a tanulókkal. Ennek jegyében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara többek között fényképészek részére is szervezett mestervizsgára felkészítô tanfolyamot, amelyen hatan vettek részt, elkészítették a mesterremekeiket, s júniusban már a szakmai részbôl mestervizsgát is tettek.

A mestervizsga˙bizottság tagja volt, MÁY Péter bólyi fényképész is.

— Több mint egy évtizede tagja vagyok a fényképész szakmunkásvizsgabizottságnak, így rendszeresen vizsgáztatok – kezdi beszélgetésünket. —Nagy megtiszteltetés volt, hogy felkértek arra, hogy legyek a fényképész mestervizsga-bizottság tagja.

Mint mondja, a fényképész szakma attól igazán különleges, hogy ebben az emberi tényezô a legfontosabb elem. A képek ugyanis azt tükrözik vissza, amit a fotós az objektíven keresztül láttatni szeretne. Ez a szubjektum minden egyes alkotónál más és más. Nem egyszerû feladat a sokfajta látásmódot összeegyeztetni a tananyagba sûríthetô elvekkel. Így nehéz meghatározni azokat a kritériumokat, ami e szakma mesterévé tesz valakit. Manapság a húsz évvel ezelôtti szakmai hibák, nemcsak elkövethetôek, hanem egyenesen képmódosítási divatként jelennek meg.

Szólt arról is, hogy a mostani mestervizsga ennek az összetett kritériumrendszernek igyekezett megfelelni. A jelöltek a szakma minden egyes területérôl szerzett magas szintû tudásukról adtak számot. Szinte kivétel nélkül már hosszú évek óta e területen tevékenykednek, és többségük már eddig is foglalkozott tanulók képzésével.

Maga annak idején még dr. Szász János utolsó osztályába járt, a gyakorlati alapokat pedig a fényképész szövetkezetben sajátította el. Nagy szeretettel, hálával emlékszik az akkori tanáraira, mestereire, kollégáira, akik egyengették elsô lépéseinek útját. Három év elteltével már saját mûtermet nyithatott Bólyban.

— E kis baranyai városban élek, ahol a fényképezés minden területéhez

Máy Péter

értenem kell – folytatja tovább beszélgetésünket. — A mûterem alapítás utáni évek klasszikus lakossági szolgáltatásokkal teltek. A kis létszámú piac arra ösztönzött, hogy a teljes fotográfiai folyamatot egy kézben tartsam. Így a fotómûterem mellé kialakult egy laboratórium is, ami a bélyegképtôl a poszter méretû színes nagyításokig alkalmas volt kifogástalan minôségû képek elôállítására. A teljes fényképészeti folyamat egy kézben tartása lehetôséget adott a mélyebb szakmai összefüggések megértésére. A minôségért folytatott munka, hozott – már néhány év után – olyan felkéréseket, hogy könyvek illusztrációs anyagait kellett elkészítenem. A digitális forradalom az új évezred elején gyökeres változásokat okozott. Elsöpörte a régi filmes labort, és a számítógép elé ültetett. Így adódott a lehetôség arra, hogy kiadványoknak ne csak a képi anyagait állítsam elô, hanem teljes szerkesztési, szervezési munkáját ellássam.

Természetesen ezt is a filmes korszakból örökölt figyelemmel, igényességgel.

Jelenleg éppen egy különleges könyvön dolgozom. Dr. Rózsás József által írt, Szajk 1000 éves fennállásának emlékére készülô, háromszáz oldalas monográfia ért el, cirka egy év után a könyvbemutatóhoz.

Mindehhez adottak a feltételek, hiszen ma már a saját házuk felsô szintjén kialakított mûteremben dolgozhat. A felesége is szívesen segít neki, aki ugyan idegenforgalmi végzettségû, de amikor elôször belépett a régi mûterembe, azonnal elvarázsolta a fotózás kreativitása. A két lánya is belenevelkedett a fényképezésbe. Sôt a kisebbik, Lili, azzal kacérkodik, hogy egyszer majd továbbviszi a vállalkozást.

Vallja, hogy a fényképezésben – ahogy a hétköznapi életben is – az emberi oldal a legfontosabb. Mindent meg lehet tanulni, de azt a különleges látásmódot, amitôl egyedi lesz a kép, annak belülrôl kell áradnia.

— „Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerû: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” (Antoine de Saint-Exupéry, Rónay György 1970-es fordításában) – ezt a szívbéli világot próbálom belecsempészni a képeimbe. Korábban sokan választották ezt a divatos szakmát, mentek fényképésznek, mert úgy gondolták ebbôl könnyen megélhetnek.

Hisz csak egy kattintás és kész... Mindenki sztárfotós szeretett volna lenni, vagy fotóriporter. Azonban ahhoz, hogy valaki igazi profi legyen, nagyon sokat kell tanulni és szakmai alázattal dolgozni. Sok-sok képet kell készíteni ahhoz, hogy igazán azt lássa viszont, amit szeretne. Egy gép ehhez kevés, szemléletmód, kreativitás kell hozzá, s még akkor sem biztos a siker.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERSÉGÜNK CÍMERE

29

Még soha nem volt ilyen, hogy hat fényképész ennyi ideig együtt legyen Tanulókkal már hosszú évek óta foglalkozik. Különös érzéke van a tehetségek kiválasztására. A pécsi Print-It Kft. tulajdonosa PESTI András fotómûvész a cége megalakulása elôtt is foglalkozott már tanulóképzéssel, a Kodak Express fotólaborban, a Ferencesek utcájában. Maga is neves fotósoktól sajátította el a szakma alapjait. Már ez is kellô indíttatás volt ahhoz, hogy a végzést követôen fényképészek képzésével foglalkozzon. E mellett az is közrejátszott benne, hogy pedagógus családból származik.

folyamatosan szórakoztatni kell, s magas szinten kell tartani az adrenalinszintjüket ahhoz, hogy teljesítsenek. E mellett a vállalkozói rész komplex tudást adott, a legújabb jogszabályokkal is megismertettek bennünket. A Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskola elméleti oktatója, Domján Endre sokat tett azért, hogy a felkészítés során egy mindenki számára megtanulható tételsor készüljön el. A mestermunkánkat is kö-

Nemrégiben ismét az iskolapadba ült, hogy megszerezze a kamarai mesterlevelet.

— Ugyan a jogszabályok változása miatt vállalkoztam arra, hogy a mestervizsgát letegyem, azonban egyáltalán nem bántam meg a döntésemet – kezdi beszélgetésünket. — Jó alkalom volt az ismereteim felfrissítésére, s egyben arra is, hogy a képzésben résztvevô többi szakember tudásával Pesti András kiegészítsem a sajátomat. Eddig még talán soha nem került arra sor, hogy hat szakember 120 órán keresztül együtt legyen, cserélje ki folyamatosan a gondolatait.

Mint mondja, mindenki nagyon komolyan vette a felkészítô tanfolyamon zösen választottuk ki, egy harmincszor való részvételt, mert a már meglévô tu- harminc centiméter méretû fotóalbumot dás mellé sok új is társult, pedig szinte készítettünk egyedi borítóval. Én az kivétel nélkül mindenki évek óta sikeres épület-, tárgy- és ételfotók mellett egy vállalkozást vezet. nem megszokott módon fényképezett — Már évek óta foglalkozom tanu- családi fotósorozatot is elhelyeztem lókkal, de amióta pedagógiai ismeretek- benne. kel felvértezve teszem, könnyebben tuSzólt arról is, a mesterképzés egydok kezelni olyan helyzeteket, amelyek fajta természetes szelekciót is elindított, korábban nem kis fejtörést okoztak – már most többen jelezték, hogy a jövôfolytatja tovább. — A mai gyerekeket ben már nem foglalkoznak tanulókkal.

Hangsúlyozta, igazán csak elismerés érdemli azért a kamarát, hogy a legutolsó pillanatban, de élve egy uniós pályázat nyújtotta lehetôséggel megszervezte a mestervizsgát.

— Szeptembertôl már csak azok foglalkozhatnak tanulókkal, akik mesterlevéllel rendelkeznek, s ha a kamara nem lép idôben, akkor ôsszel lehet, hogy el kellett volna küldenem a tanulóimat – emeli ki Pesti András. — Jelenleg nyolcan vannak négy elsôs és négy másodikos. Vannak közöttük, akik ezen a területen szeretnének továbbtanulni, olyanok is, akiknek ez csak egy kitérô az életükben, a fele azonban fényképész szeretne lenni. Ezeket mindig az elején tisztázzuk. Egyre kevesebb a pályára való, azonban valami különleges érzékkel rendelkezhetem, mert mindig sikerül kiválasztanom ôket, velük általában többet foglalkozom, de elvárom hogy ennek fejében magas színvonalon teljesítsenek. Vallom, hogy csak igazi odafigyeléssel, valós feladatokkal lehet valakit egy szakmára megtanítani. A magam részérôl éppen ezért igyekszem valami pluszt is adni a tanulóimnak, egyfajta szemléletet, amitôl egy fénykép többé válik, mint egy egyszerû felvétel. Nem egyszer, amennyiben a megrendelô beleegyezik, a diákok által készített képek is részei lesznek egyegy albumnak, katalógusnak, vagy interneten megjelenített anyagnak, ez inspirálja is ôket. A tanulóimmal a végzést követôen is tartom a kapcsolatot.

A szakképzésben szerzett tapasztalatait a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakértôjeként igyekszik továbbadni, ennek részeként rendszeresen részt vesz a gyakorlati helyek ellenôrzésében, az akkreditációs eljárásokban.

Sz.K.

30

MÚLTUNK NAGYJAI

Dél-Dunántúli Gazdaság

k

Különleges emlékmû az orgonaépítônek

Emlékmûvet állított a pécsi önkormányzat a legjelentôsebb magyarországi orgonagyár alapítója, Angster József és családja tiszteletére.

A Bérczi Zsófia tervei alapján készült, 46 orgonasípból álló alkotás Pécsett, az Esze Tamás utcában, a Civil Közösségek Háza udvarán kapott helyet. Az emlékmû szerves része az a három pad, amelyek az orgonasípok körül állnak.

Karfájukba épített gombok megnyomásával a szoborba rejtett hangszórókból különbözô orgonamûvek hallhatók, valamint interjúk az Angster család tagjaival, leszármazottaival, orgonaépítôkkel, orgonistákkal, kutatókkal. A város új köztéri szobra kulturális jelentôsége mellett turisztikai vonzerôt is jelent, hiszen az 1866-ban Pécsett letelepedô mester nemcsak hazánk, de Európa egyik leghíresebb, legkeresettebb orgonaépítôje is volt.

A Nemzeti Kulturális Alap Vizuális Mûvészetek Kollégiuma, a pécsi püspökség és az önkormányzat által is támogatott alkotás ünnepélyes avatóján Páva Zsolt, Pécs polgármestere kiemelte a város messze földön elismertté tételében elévülhetetlen érdemei vannak az

Angster családnak. Angster József Zsolnay, Vasarely, Littke, Breuer Marcel kortársaként az általa készített különleges orgonákkal nemzetközileg is ismertté tette Baranya székhelyét.

Kitért arra is, az orgonaépítô család, nem csak hírnevet szerzett Pécsnek, de a kulturális és gazdasági életében is jelentôs szerepet vállalt. Az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár 1867 és 1951 között mûködött, az Angster család öt férfitagjának irányítása mellett.

Udvardy György pécsi megyéspüspök avató beszédében többek között arról szólt, hogy számtalan templomban található a mai napig Angster-orgona, többet közülük az utóbbi években felújítottak.

Mindehhez az emlékmûvet tervezô, a gyár utolsó vezetôje, ifj. Angster Jó-

zsef unokája, Bérczi Zsófia a következôket tette hozzá, hatalmas dolog, hogy egy korábbi installáció és egy emléktábla után újabb alkotással adózik a város a felmenôinek.

Kiemelte, nagyapját rendkívül megviselte az államosítás. Az 1990-es években nagy örömmel vállalt szerepet a pécsi orgonaépítés feltámasztásában, valamint könyvet is írt a gyár történetérôl.

Reményét fejezte ki, hogy a jövôben létrejöhet egy az Angster család tevékenységét, életét bemutató állandó kiállítás is Pécsett.

A cég államosítás elôtti utolsó igazgatója, az alapító unokája, Angster József 2012 tavaszán, 95 éves korában hunyt el.

A vállalat, mûködésének 84 éve alatt, 1300 orgonát készített, az elsôt a pécsi zsinagógába. A késôbbiekben pedig kis falusi templomokba éppúgy jutott belôlük, mint a kalocsai és a szegedi dómba, vagy átépítése elôtt a Szent István bazilikába. A cég jelét viseli, viselte a kassai és az elsô rekonstrukcióját követô mintegy fél évszázadig a Zeneakadémia koncertorgonája is.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

BÉKÉLTETÉS

„Rendezze békésen vitás ügyeit” A békéltetô testületek 1999 óta vannak jelen Magyarországon, amelyeket a megyei kereskedelmi és iparkamarák mûködtetnek. A testületek független, alternatív vitarendezési fórumok, amely eljárásának a célja a fogyasztói jogok egyszerû, gyors, hatékony és költségkímélô érvényesítésének a biztosítása. A békéltetô testületek eljárását a fogyasztóvédelemrôl szóló 1997. évi CLV. törvény szabályozza.

A békéltetô testületek 1999-ben kezdték meg a mûködésüket, ez idô óta országos szinten és a Baranya Megyei Békéltetô Testületnél is folyamatos ügyszámnövekedés figyelhetô meg:

A lezárt ügyek az alábbiak szerint alakultak:

Idén, május 31-ig a testülethez 150 (és az elmúlt évrôl átkerült további 94) ügy érkezett, ebbôl május 31-ig 127 ügyet tudott a testület lezárni. A lezárt ügyekbôl 14 egyezség született, 38 ajánlás, 30 beadvány bizonyult alaptalannak, és 45 ügy került megszüntetésre. Kötelezést tartalmazó határozat nem

született. Az ügyek többsége termékvásárlással volt inkább kapcsolatos (94), a

többi esetben szolgáltatást vettek igénybe a fogyasztók.

Termékbemutatóval kapcsolatos eset: A fogyasztó egy termékbemutatón vásárolt egy masszázsfotelt és egy lábmasszírozót. A masszázsfotel meghibásodott, amit kicseréltek, azonban a cserefotel is ugyanolyan hibás lett, mint amilyen az elôzô volt. A cég ez esetben is ígérte a cserét, amit mégsem teljesített, a fogyasztó többször telefonált, de eredménytelenül, a telefont késôbb már fel sem vették, a fogyasztó levelét pedig nem voltak hajlandóak átvenni sem, azaz a fogyasztó garanciális csere iránti igényét megtagadták. A békéltetô eljárásban a panaszolt cég nem vett részt. Az eljárásban megállapították, hogy jogos a fogyasztó panasza, azonban az eljárásban született ajánlást a fotel kicserélésére mégsem teljesítették. Ágykerettel és matraccal kapcsolatos eset: Egy újonnan, matraccal együtt vásárolt ágykeretnek a tartóléce 10 nap használat után leszakadt, melynek során a matrac is megsérült. A vásárló panaszt tett és azt kérték tôle az üzletben, hogy fotózza le a sérülést ahhoz, hogy az elintézés módjáról dönteni tudjanak, de azt is közölték, hogy a kedvezô elbírálásban ne nagyon reménykedjen, mert az ágy végére nem lehetett volna ráülni, hanem csak a szélére. Fogyasztó bizalmát vesztette a bolttal szemben, ezért a vételárra tartott igényt. A békéltetô eljárásban a panaszolt cég nem vett részt. Az eljárásban megállapították, hogy jogos a fogyasztó panasza, azonban az eljárásban született ajánlást a vételár visszafizetésére mégsem teljesítették.

Nemzeti és Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelôs Helyettes Államtitkársága által – a fogyasztóvédelemben megvalósított stratégia részeként – 2015. június hónapjától a békéltetô testületek látogatására kerül sor. A látogatások célja egyrészrôl a békéltetô testületekkel való jó munkakapcsolat ápolása, és egyben a testületi tagok és munkájuk megismerése, másrészrôl a békéltetô testületeket érintô jövôbeli jogszabályi változásokról és fogyasztóvédelmi szakmai irányokról való tájékoztatásnyújtás. Koszorús László Gáspár, a Nemzeti és Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelôs Helyettes Államtitkára a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Békéltetô testülethez június 23-án látogatott el, ahol találkozott a testület elnökével, valamint a testület tagjaival. A megbeszélésen szó esett a békéltetô eljárást szabályozó fogyasztóvédelmi törvény jelenlegi, jogharmonizációs célokat szolgáló módosításáról, a békéltetô testület mindennapi munkájáról, valamint a költségvetési támogatás elosztásával kapcsolatos változtatási javaslatokról. A testület tagja üdvözölték a fogyasztóvédelmi törvény módosításának a célját, azaz a békéltetô testületek szerepének erôsítését, ezzel együtt a magyar vitarendezési kultúra fejlôdésének elôsegítését.

A

32

ÖTLETBÖRZE

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gazdaság korábbi számában indított rovatban olyan ötleteket, elgondolásokat, terveket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáért tenni akaró vállalkozók fogalmaznak meg. A múlt hónapban Renczes László, a Relavill Kft. ügyvezetôje osztotta meg a lap olvasóival felvetéseit azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint szorosabbá kellene tenni a pécsi és a megyei önkormányzat, valamint a gazdaság szereplôi közötti kapcsolatot, ezért szorgalmazná egy rendszeres fórum létrehozását és kiemelten támogatná a kisvállalkozásokat. Renczes László CSERKÚTHY Lászlónak, a GLT Delta Kft. ügyvezetô-tulajdonosának gurította tovább a labdát.

— Vállalkozásunk az építôiparban tevékenykedik, és – ha halványan is –, de az utóbbi években látható jele van annak, hogy elindult egy pozitív irányú elmozdulás – mondja Cserkúthy László.

— Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs számos dolog, amin ne kellene változtatni – itt elsôsorban a jogszabályokra gondolok. Pozitív elmozdulást látok a pályázatok területén is.

25 éve. A jól felépített kapcsolatrendszerrel az egészen kis cégek is képesek – mondjuk úgy, hogy – az egész világpiacon dolgozni. Én ennek a stabil piacnak a hiányát érzem nálunk a legnagyobb problémának. Ezért vagyunk mindig az albeszállító albeszállítójává lefokozva.

Ami a belsô piacot illeti, gyakran elôfordul, hogy egy pécsi, baranyai

„Régióban kellene gondolkodnunk” Amiben komoly problémát érzékelek, az a piac. Gondolok mind a belsô piacra, tehát a szûk környezetünkre, mind pedig a külsô piacra, értem ez alatt a mûködési területünkön kívül esô területeket, legyen az Magyarországon vagy külföldön. Azt látom a pécsi, baranyai kis- és középvállalkozások legnagyobb korlátjának, hogy nem léteznek „húzócégek”, olyan nagy vállalkozások, amelyek el tudnak indulni és egy együttmûködés keretében a kisebbekkel meg tudnak valósítani nagy projekteket az ország területén, vagy külföldön.

Vállalkozásunk olyan külföldi cégeknek dolgozik beszállítóként, amelyeknek mérhetetlen nagy elônye, hogy igen jelentôs megrendelôi potenciállal rendelkeznek a saját régiójukban. Ezek a cégek a világ számos helyén dolgoznak és folyamatosan ellátják ôket megrendelésekkel, így viszonylagos biztonságban, nyugalomban mûködnek. Ezeknek a cégeknek néha jobb információik vannak a magyar piacról, mint nekünk. Itthon mi még nem tartunk itt, ennek a helyzetnek a kialakulásához hosszabb idôre van szükség, nyugaton ez 50-70 éve így mûködik, míg nálunk csak 20-

megrendelést az ország másik végében mûködô cég kap meg, és igaz, ez fordítva is igaz. Ezen segíthet pl. a klaszterek szervezése és mûködtetése. Ez lehet egy út. Amikor a kulturális fôváros építôipari kivitelezési munkáiról volt szó, felmerült, hogy több cég összeszervezôdik, így nagyobb eséllyel indulhatunk a pályázaton. Ezt meg is tettük, óriási energiákat fektettünk bele és a végén nem lett belôle semmi, mert a politikai körülmények keresztülhúzták a számításainkat. Valami hasonló jellegû együttmûködést kellene kialakítanunk hosszabb távra, de úgy látom, hogy ez nehezen mûködik. Hiszen hiányoznak a régióból a nagy, erôs, és megbízható stabil húzócégek, amelyek jelentôs projektjeihez a kisebb cégek is csatlakozni tudnának.

— A megye nehéz gazdasági helyzete miként hat a vállalkozások mûködésére? Miként lehetne kiutat találni a jelenlegi helyzetbôl?

— Elôször is úgy gondolom, hogy nem csak Pécsben, Baranyában kellene gondolkodni, hanem egy régióban, mert önmagában kicsi a város, a megye gazdasági potenciálja. A régió már akkora

területet ölel fel, ahol nagyobbak a lehetôségek és az alkalmas, felkészült cégek száma is nagyobb. Megfelelô információs rendszerrel kellene bírnunk ahhoz, hogy tudjuk, mi történik a régióban, környezetünkben. A politikai döntéshozóknak tudomásul kellene venniük, hogy annak a pénznek, amit itt megkeresünk, a nagyobb része helyben költôdik el, de ha nem keressük meg, akkor az állam bevételei is kisebbek lesznek.

Azt gondolom, hogy a kamara aktív szerepet vállalhatna a közvetítésben, ám az is igaz, hogy ha a vállalkozók nem adnak ehhez megfelelô ötleteket, akkor a kamara sem tud olyan hatékonyan dolgozni. Vannak jó kezdeményezések, mint például az export klub, amelyben azokat a cégeket, amelyek exportálni szeretnének, megpróbálja a kamara helyzetbe hozni. Amiben még fontos szerepe lehet a kamarának, egy olyan környezet kialakítása, amelyben egymásra találhatnak a potenciális megrendelôk és a vállalkozók régiós szinten, emellett az információk olyan áramlását tudják megvalósítani, ami helyzetbe tudja hozni a régiós-helyi vállalkozásokat. Véleményem szerint az információknak nagy jelentôségük van, hiszen sok minden múlhat azon, hogy a megfelelô idôben jutnak-e el a vállalkozásokhoz.

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANÁCSADÁS

Megoldásközpontú folyamat: coaching – akár kisvállalkozásoknak is „A kulcs, amely belsô életünket nyitja, bennünk van.

Kell azonban egy külsô személy, egy szó, egy gesztus, a kapcsolat sûrûsége, hogy érintésre felcsendüljön bennünk a mélyen megbúvó harmónia.”

André Louf szavaival fogalmazta meg nyitó elôadásában dr. Lakner Szilvia, coach, tréner, tanácsadó, a CoachOK Szakmai Szövetségének tagja a ma egyre népszerûbb segítô folyamat, a coaching lényegét az I. Pécsi CoachOK Konferencián és Nyílt Napon a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában. A helyszínválasztásnak szinte üzenet értéke van – ezt már Cséfalvay Ágnes, a kamara szakképzési kamarai tanácsosa mondta köszöntôjében –, mert a vállalkozások számos olyan problémával küzdenek, amelyekre megoldást nyújthat egy tükröt tartó, a megfelelô kérdéseket feltevô külsô személy. Számos kisvállalkozás olyan fejlôdési stádiumba jutott, amikor léptékváltással, vagy generációváltással kell szembenéznie.

Erre nem mindenki készült fel, nekik például jól jöhet egy coach támogatása – vélekedett Cséfalvay Ágnes. Hogy a coachok miért tartották idôszerûnek a konferencia megszervezését és miért a kamara együttmûködésével, a két szervezôvel, Monoszlainé Bors Ágnes coachcsal, trénerrel és családállítóval, a CoachOK Szakmai Szövetségének tagjával és dr. Lakner Szilviával beszélgettünk.

— Az ötlet már régen megfogalmazódott, hogy szervezzünk egy szakmai napot, hiszen 4 éve képzek coachokat Pécsett és szerettünk volna számukra egy szakmai fórumot, valamint bemutatkozási lehetôséget teremteni – adja meg a választ dr. Lakner Szilvia. — Az elsô számú szempont az volt, hogy a régióban mûködô vállalkozások számára láthatóvá tegyük azokat a szakembereket, akik ezen a területen dolgoznak, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy a coaching mint fejlesztési eszköz a maga sokszínûségével és hatékonyságával a kis- és középvállalkozások számára is elérhetô lehetôség.

— Az 1. pécsi coach konferencia hallgatósága nem csak coachokból állt, volt itt tréner, de cégvezetô is.

— Azért is fontos partner számunkra a kamara, mert közelebb hozhat bennünket a megye kis- és középvállalkozóihoz – vélekedik dr. Lakner Szilvia. — A programot is úgy állítottuk össze, hogy a cégvezetôk, a HR-esek, vagy a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek is élménnyel és új információkkal térjenek haza a nap végén.

— Budapesten már jó néhány éve trendinek számít, ha valaki coachcsal dolgozik, vidékre talán egy kis késéssel ér el e segítô szakma. Mire lehet használni a coachokat, akár a kisvállalkozásoknak, akár azoknak, akiknek magánéleti problémáik vannak?

— Szervezeti aspektusból jelentôs változás következik be a kis- és közepes vállalkozásoknál, amikor növekedésnek indulnak, és létrejön egy új, strukturált szervezet. Ám az addigi vezetôi szerepek már nem úgy mûködnek, mint korábban.

Maguk a cégvezetôk, ügyvezetôk fogalmazzák meg, hogy a tapasztalat, a jó karizma, a „jókor voltunk jó helyen” csak egy darabig mûködik, de a vezetést soha nem tanulták. Azt gondolom, hogy a coching abban tud segíteni, hogy a menedzsment rátaláljon azokra a dolgokra, amit addig ösztönbôl tettek, ezután pedig tudatosan használnak. A harmadik elem a változás-kezelés: folyamatosan átalakulásban van a piaci környezet és ezáltal a szervezeti közeg is, új irányok jönnek létre, az ehhez való alkalmazkodásban, a legjobb út megtalálásában tud segíteni a coaching – fogalmazza meg dr. Lakner Szilvia.

— Éppen a kkv-szektor az, ahol sok az elsô generációs cégtulajdonos és nincsenek minták a stafétabot átadására – folytatja Monoszlainé Bors Ágnes. — Ha ez a folyamat tudatos már az utánpótlásnevelésnél és a tulajdonos meg tudja fogalmazni, hová akarja eljuttatni a cégét, akkor nem fordul elô, hogy: úristen, felnôtt a gyerekem, át akartam neki adni az üzletet, de ô egészen más irányt vett, most mi az értelme az egésznek? Ennek a

33 helyzetnek sok más, jó kifutása lehet, amire ha tudatosan készül az ember, akkor egyrészt nem csalódik, másrészt pedig mindenki a helyére kerül ebben a folyamatban.

— De említhetem a life coaching területét, ami akár a vezetôi területtel is összefügghet – fûzi tovább a szót Lakner Szilvia. — Nagyon sokan küzdenek olyan magánéleti nehézségekkel, akár éppen a munka-magánélet egyensúlyának megtalálásával vagy a stresszel, az idôgazdálkodás témájával kapcsolatban, ami tulajdonképpen a privát életbôl jön és lecsapódik a munkahelyen. A life coaching bármilyen nehézség, elakadás esetén segítséget jelenthet, ami az embereket foglalkoztatja.

— Nagyon nem mindegy, hogy vezetés vagy irányítás! – vallja Monoszlainé Ágnes. — A teljesítmény hatékonyságának érdekében mûködnek vállalatirányítási modellek, de éppen a kkv-szektorral kapcsolatban boncolgattuk, hogy mitôl lesz motivált a vállalkozó, milyen nehéz nevelni a jövô generációját, és arra jutottunk, hogy egyszerûen „embernek” kell tekinteni ôket. És ha embernek tekintem, akkor pontosan coach nyitottsággal fordulok felé vezetôként is, hisz egy lovat is csak akkor tudok rávenni az akaratomra, ha a teljes metakommunikatív eszköztáramon azt érzi, hogy ez neki jó, bízhat bennem.

— Mi a mai konferencia tapasztalata? Sikerként könyvelhetô el, hogy nagy volt az érdeklôdés.

— A budapesti háttértámogató kollégák elismeréssel szóltak a részvételt illetôen, a közösségi oldalon rögtön posztolták is az eseményt. Azt gondolom, ha valaki Veszprémbôl úgy jön el hozzánk, hogy a szaunaklubban hallott az eseményrôl egy hónappal ezelôtt és ezért regisztrált, az abszolút sikernek könyvelhetô el – mondja Monoszlainé Bors Ágnes.

— Ezt a mai eseményt nevezhetjük networkingnek, hogy ennyi ember eljött, az szól arról, hogy azok a szakemberek, akik itt voltak a régióból és megszólaltak, be tudtak hozni olyan embereket, akiknek már megmutatták ennek a módszernek a hatékonyságát és ezt ôk is képviselni akarták, nekik is fontos volt, hogy ebben támogassanak minket. És ami talán a legszebb, hogy mosolyogva mentek el a végén az emberek, tehát energiát, feltöltést adott és talán beindított valamit bennük a coaching.

34 Kleisz Zoltán a pécsi Matro Kft. ügyvezetôjeként vett részt a konferencián. Mint mondja, a cégénél több vezetô kollégája is vette már igénybe tréner, illetve coach segítségét.

— 20 éves cégvezetôi tapasztalatom alapján mondhatom, hogy Magyarországon ezzel a lehetôséggel inkább a nagyobb vállalatok élnek, hiszen egyrészt ott áll rendelkezésre emberi erôforrás a megszervezésére, másrészt pedig anyagi forrás a finanszírozására. A kisvállalkozások fôként azért nem vesznek igénybe coachot, mert jellemzô az egyszemélyes vállalkozás, ahol a tulajdonos egy személyben a vezetô is, és él a „mindent a legjobban tudok” felfogás.

Ez valahol érthetô is, mert egy kisvállalatnál tényleg a tulajdonos tudja a legtöbbet mindenrôl. Ugyanakkor éppen ezért lehet számára nagy segítség egy külsô nézôpont a coach személyében.

Azonban a kisvállalatok középvállalattá fejlôdése során, illetve a középvállalatok „igazi szervezetté válása, növekedése” esetén, amikor már egy nagyobb apparátus dolgozik egy vállalkozásnál, összetettebb a rendszer és több probléma is keletkezik. Ott, ahol több részlegre, több szintre oszlik a vállalkozás, az egyes területek között a sikeres mûködés feltétele az összehangoltság. Ezáltal egyre jelentôsebb tényezôvé válik a „vezetô”. Ilyen cégeknél rendkívül hatékony a vezetôk fejlesztése a coaching segítségével, nagy mértékben segíti a vezetô fejlôdését, ezáltal a szervezet mûködését. Öt évvel ezelôtt végeztettünk egy felmérést középvezetôink körében a SIZE Prozess-profil alkalmazásával, amely feltérképezte a karakterüket.

Nem azt néztük meg, hogy mik a gondjaink, hanem azt, hogy ki milyen a csapatban és mit lehetne jobbá tenni. A SIZE Prozess segítségével optimalizálni, illetve hatékonyabbá lehet tenni egy rendszer mûködését. Az eredményeket felhasználtuk a szervezet kialakításában. Lévén sikeres volt a projekt, ennek okán a közeljövôben megismételjük és aktualizáljuk az idôközben jelentôs mértékben bôvült szervezetünkre.

N.T.

INFORMÁCIÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sikeres beugró – Blázsovics Edina Az önkéntes kamarai és Humán Klubtag Blázsovics Edina 3 millió forint vissza nem térítendô támogatást nyert a TÁMOP 2.3.6.B-12-1/5 kódszámú „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban” címû konstrukció keretén belül.

Az interaktív HR-szakértô több évi, HR-es vállalati alkalmazotti és felsôvezetôi tapasztalatával azért hozta létre önálló vállalkozását, a Beugrót, hogy szakértelmével, tudásával támogathassa a kkv vezetôket szervezetük fejlesztésében, a felmerülô nehézségek leküzdésében.

A szakértô segít a kis- és közepes vállalkozások vezetôinek abban, hogy hatékony, sikeres szervezetet mûködtessenek, ahol mindenki a helyén van, minden cselekvés egy közös irányba mutat. Azt vallja, hogy a HR-orientált szemléletmód beengedésével felerôsíthetôk a szervezeti szinergiák, felszínre kerülnek a konfliktusok, láthatóvá válnak a problémák, melyek megoldása hatékonyabb lesz ezáltal.

A projekt új mikrovállalkozás indítását tervezô fiatalok támogatását célozta meg. A 3 millió forint

támogatás fô célja Blázsovics Edina egyéni vállalkozó, Beugró fantázianevû vállalkozásának létrejötte, elindítása volt. Ennek felhasználása 2014.10.01-2015.03.31 között történt meg.

A vállalkozó a támogatásból finanszírozni tudta a cég alapításához és sikeres mûködéséhez szükséges teendôket és eszközöket. A projekt elsô szakaszában az alapításhoz szükséges adminisztratív teendôket végezte el, majd ezt követôen irodai eszközöket vásárolt, és olyan piacra jutást elôsegítô szolgáltatásokat vett igénybe, melyek elôsegítették a tevékenység hatékony elindítását.

Projektadatok A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.

Címe: Blázsovics Edina egyéni vállalkozásának elindítása. Azonosítószáma: TÁMOP2.3.6.B-12-1/5-2014-0049. Megvalósítási ideje: 2014. október 1 - 2015. március 31. Elnyert támogatás összege: 3 000 000 Ft További információ kérhetô: blazsovics.edina (kukac) beugrom.hu CsG

Új arculattal jelent meg az SZTNH honlapja Az elsô magyar önálló szabadalmi törvény elfogadása 120 éves évfordulójának tiszteletére április 28-án új arculattal és megújult struktúrában jelent meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapja.

A Magyar Szabadalmi Hivatal 1996-ban indította el hatósági közleményekkel, a hivatalt érintô fontos eseményekrôl szóló hírekkel, a szellemitulajdon-védelem legfontosabb fejleményeirôl szóló tudósításokkal az elsô honlapját, melyet folyamatosan fejlesztettek. 2004-ben, majd a hivatal névváltozását követôen 2011-ben is az igényeknek megfelelôen újszerû szolgáltatásokkal – többek között az elektronikus bejelentéssel és a teljes iparjogvédelmi portfólió keresését lehetôvé tevô e-kutatás adatbázissal – bôvült a szolgáltatások listája. A most megújult honlap nemcsak arculatában, hanem struktúrájában is teljesen megváltozott. A nagyközönségnek tájékoztatást nyújtó nyitóoldal mellett a hivatal honlapját gyakran felkeresô ügyfelek a „Szakmai felhasználóknak” szóló menüpontra kattintva lényegében az évek során megszokott tartalmat találhatják meg. A látogatók mostantól az asztali számítógépek mellett a táblagépeken és az okostelefonokon egyaránt elérhetik a tartalmakat, illetve a már jól ismert szolgáltatásokat.

Kicsit bonyolultabb lett a vállalkozók számára a régen megszokott kamarai Információs Pontok és a PATLIB központok elérhetôségeinek megtalálása az oldalon. Míg régen az SZTNH oldaláról közvetlen elérhetôek voltak ezek az oldalak, most az elérési útvonal: Címlap / Vállalkozóknak / Országos információs hálózat menüpontokon belül a partnerek elérhetôségét a csatolt PDF táblázat segítségével lehet megtalálni.

A vállalkozások számára ez fontos információ, hiszen a kereskedelmi és iparkamarák az ügyfelek részére térítésmentes tájékoztatást és információt adnak a szellemi alkotások jogvédelmével kapcsolatos kérdésekben, természetesen mindezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakmai támogatásával.

A Szellemitulajdon-védelmi Infópont szolgáltatás a pécsi kamarai weboldal (www.pbkik.hu) a nyitóoldalán a baloldali menüpontok között található, részletes információval az elérhetô szolgáltatásokról, az oltalmi formákról, ezek megszerzési lehetôségeirôl, valamint a tanácsadók elérhetôségérôl.

Tanácsadóink: Gelencsér Lajosné iparjogvédelmi tanácsadó, 72/507-185, gelencser@pbkik.hu Császár Gergely iparjogvédelmi tanácsadó, 72/507-186, gcsaszar@pbkik.hu Rozs Eszter iparjogvédelmi tanácsadó, 72/507- 140, rozs@pbkik.hu Az oldalról közvetlenül elérhetô a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának megújult honlapja is a www.sztnh.gov.hu címen.

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

Uniós klaszterpolitika a KKV-k szolgálatában Az Olasz Kereskedelmi és Iparkamara (Unioncamere) Brüsszeli Képviseletének kezdeményezésére az Európai Bizottság (DG Grow) munkatársa, Germana Ricciardi, egy zártkörû megbeszélés keretében ismertette a brüsszeli kamarai képviselôk számára az uniós klaszterpolitika irányvonalait és támogató eszközeit.

Az Európai Bizottság szerint a klaszterek a gazdasági fejlôdés motorjai, az innováció hajtóerôi. Stimuláló üzleti környezetet teremt a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, melynek keretében az azonos földrajzi területen mûködô kutatóintézetekkel, beszállítókkal, vásárlókkal és versenytársakkal együttmûködésre tudnak lépni. Az Európai Bizottság véleménye szerint még több „világklasszis” kiválóságra van szükség a klaszterek között.

Ennek elérése érdekében tette közzé az „Úton a világszínvonalú klaszterek felé az Európai Unióban” elnevezésû dokumentumot 2008-ban, majd 2014-ben az „Európai ipar reneszánszáért“ elnevezésû bizottsági közlemény ismét fókuszba helyezi a klaszterek gazdaságfejlesztô szerepét.

Az Európai Bizottság elsôdleges célja a klaszterpolitika ösztönzésén keresztül a kis- és középvállalkozások támogatása. A 2014–2020-as költségvetési periódusban az uniós klaszterpolitika a következô három dimenzióra koncentrál: Az Európai Unió több pályázati kiírás keretében is támogatja a klaszterek megerôsödését. A klaszter hagyományos értelmezését túllépve olyan innovatív együttmûködéseknek kíván lendületet adni, amelyek egész Európát átfogó értékláncok felépítésére – a nyersanyag beszerzésétôl kezdve, az üzleti szolgáltatásokig és a terjesztésig – törekszenek. A kutatási, képzési, oktatási központokkal, valamint más regionális szinten mûködô szervezetekkel (pl.: kereskedelmi és iparkamarával) kialakított kapcsolatok elengedhetetlenek. Az Európai Bizottság munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós klaszter definíció nagyon tág, és vannak olyan együttmûködések, amelyek a klaszter definícióját bôven kielégítik annak felismerése nélkül.

désre alapozva újabb piacokat tudnak szerezni, élénkíteni tudják az érintett település vagy régió gazdaságát, egyúttal a kkv-szektort is erôsíteni tudják, és korábban nem megvalósítható közös beruházásokat hajthatnak végre. Európában megközelítôleg 2000 klaszter mûködik, amelybôl 150 tekinthetô „világklasszis” klaszternek. Átlagosan egy klaszternek 150 tagja van, amelynek 63 százaléka kkv.

A hatékony és sikeres klaszter mûködéséhez több tényezôre is szükség van: ● Erôs, dinamikus kulcsvállalatokra, amelyek jelentôs méretû piaccal és termékekkel rendelkeznek (emellett pedig ne legyenek a társuláshoz érdemben hozzá nem járuló, csak abból hasznot húzó potyautas cégek), ● Közös célokra, amelyek eléréséhez minden tag hozzáteszi a saját tudását és teljesítményét, ● Szektorokat átívelô együttmûködések a hagyományos iparágak beolvasztásával, ● Egyetem, kormányzat, gazdasági szférák újszerû együttmûködésére (Triple Helix modell) ● Széleskörû iparági tudásra, amely segítségével versenyelôny kovácsolható, ● Professzionális, önfenntartó menedzsmentre, amely jól mûködô terveket készít, felügyeli azok végrehajtását, kézbe veszi a kommunikációt és képviseli a cégeket, illetve a klaszter érdekeit.

A klaszter egy adott földrajzi régióban vagy iparágban mûködô, egymástól kölcsönösen függô vállalatok és kapcsolódó intézmények – akár kereskedelmi és iparkamarák –, amelynek tagjai osztoznak az erôforrásokon és az együttmûködésbôl származó elônyökön.

Miért elônyös a klaszter?

Több cég közös elônyökön alapuló társulása a versenyképesség egyedülálló megerôsödését eredményezheti valamennyi résztvevô számára. Ehhez elsôsorban arra van szükség, hogy egy szektor kulcsvállalatai felismerjék az együttmûködés lehetôségében rejlô potenciált, és megtegyék a szükséges és legfontosabb lépéseket egy klaszter létrehozásához. Ha a feltételek adottak, a klaszterbe tömörült szereplôk együtt olyan eredményeket érhetnek el, amelyeket egyenként nem, vagy csak nagyobb erôfeszítések árán. Iparági együttmûkö-

Az European Cluster Collaboration Platform (ECCP) széles körû információval és szolgáltatásokkal segíti a célzottabb együttmûködést más klaszterszervezetekkel és tagjaikkal. Az online platform használata ingyenes, de a teljes tartalomhoz való hozzáféréshez regisztrálni kell. A platformon keresztül lehetôség van a létezô klaszterszervezetek és klasztertagok feltérképezésére, szektoriális és tematikus közösségek létrehozására, valamint együttmûködések kezdeményezésére.

A platform kiváló partnerkeresô eszköz!

Uniós támogatási lehetôségek az európai klasztereknek és a klasztertagoknak: 1. COSME Klaszter kiválóság (Cluster Excellence Programme) – A program célja a klaszter menedzsment szervezetek kiválóságának erôsítése a KKV tagjainak nyújtott szolgáltatások javítása érdekében. A 2014-ben beadott közel 60 pályázatból csak öt kaphat finanszírozást. Elnyerhetô támogatás összege 250.000 euró, max. támogatási arány 95%. A 2016-ban kiírásra kerülô pályázatban változni fognak a pályázási feltételek.

További információk:http://ec.europa.eu/easme/en/ cos-wp-2014-3-04-cluster-excellence-programme Az Európai Klaszter Kiválósági Programot a menedzsment szervezetek munkájának minôsítésére dolgozták ki. A minôsítés három fokozatú: a minôség iránti elkötelezettséget, mint belépési fokozatot a Bronz Minôsítés jelenti. Néhány év összehangolt munka után kezdeményezheti a menedzsmentszervezet az Ezüst Minôsítés megszervezésére irányuló auditot. Az ezt követô legmagasabb szintû elismerést az Arany Minôsítés jelenti.

Klaszter nemzetköziesítési pályázat: „Cluster Go International” – a 77 benyújtott projektbôl összesen kb. 20 projekt kap támogatást, 2016-ban várhatóan nem lesz kiírás.

További információk: https://ec.europa.eu/easme /en/cos-cluster-2014-3-03-cluster-go-international 2) Horizont 2020 – Innosup: Határokon és iparágakon átnyúló innovációs együttmûködések támogatása. A pályázói koordinációt egy klaszter menedzsment szervezetnek szükséges végeznie. Elnyerhetô támogatás 2,5-5 millió euró, max. támogatási arány 70%, amely non-profit szervezet esetén 100% is lehet.

További információk: http://ec.europa.eu/research/ participants/portal/desktop/en/opportunities/h2020/ topics/2350-innosup-1-2015 Klaszterek sikeres mûködésére már Magyarországon is több példát láthatunk, legyen szó innovációról, termékfejlesztésrôl, egy-egy iparág kulcsszereplôinek társulásáról, vagy egy régió közös céljainak teljesítésérôl. Magyarországon jelenleg megközelítôleg 70 hazai klaszter és további 26 akkreditált innovációs klaszter mûködik, többek között olyan iparágakban, mint a gép- és autógyártás, faipar, környezetipar, kreatívipar vagy gyógyszeripar.

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

36

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Rajnai Attila – Renault Espace 1984-ben a világ egyik elsô egyterûje volt a Renault Espace. A Nyitrai Autóház új Espace modellje már csak emlékeztet a legendás elôdre, mivel kategóriát váltott, immár crossovernek nevezi a gyár.

Rajnai Attila a komlói Rati Kft. ügyvezetô igazgatója a Renault paletta új ékkövét próbálta ki.

— Nagyon izgalmas az Espace formája. Eddig mindegyik generációra igaz volt, hogy a Renault tudott valami újat mutatni, most sincs ez másképp. A hátsó tetôoszlop formája, a lámpák, a motorháztetô kialakítása, vagy a tükrök fémes tartókonzolja, mind vonzza a tekintetet. Elsô pillantásra túlságosan hangsúlyosnak tûnt a ködlámpák krómkerete, de lehet, hogy azért, mert itt érhetô tetten, hogy milyen nagy az autó. Különben jól leplezi a méreteit. Érdekesek még a kerekek, azt hiszem ma már elég ritka, hogy ennyire ballonos gumikat szereljenek egy autóra. Abban viszont biztos vagyok, hogy nagyon kényelmes utazást biztosít, a kevésbé peres gumi.

— Az utastérben is ennyire különleges az Espace?

— Meglepôen jó a kilátás az autóból.

Látszik a cég három évtizedes tapasztalata, sikerült úgy kialakítani a tetôoszlopokat, hogy a kilátás is jó maradt. Nem is emlékszem mikor láttam utoljára olyan autót, ahol az elsô kis háromszögablakok valóban használhatóak lettek volna, itt sikerült ezt megoldani. Még hátrafelé is jól lehet látni, és persze az üvegtetônek kö-

szönhetôen az égboltban is gyönyörködhetnek az utasok.

Nyilván a nagy üvegfelületeknek is köszönhetô, hogy szellôs az utastér, de biztosan van valamilyen varázslat az ülések kialakításában is. Ránézésre is nagyok és kényelmesek, és beülve sem változik a kezdeti benyomás. Valóban méretesek, kényelmesek és jó minôségûek az ülések.

Ráadásul hét van belôlük az autóban, ennek ellenére mégsem uralják a teret, olyan a hangulat mint egy ügyesen berendezett nappaliban.

— Az egyterûs családi autós koncepcióba talán csak a magasra emelt középkonzol nem illik, elzárja az elöl ülôket a többiektôl.

— Ez most a trend az autóiparban, és a Renault sem tudott kimaradni ebbôl. Látványos, szépen ívelt ez a magasra emelt középkonzol, és valóban ad egyfajta sportosabb cockpit hangulatot, így aki kedveli ezt a stílust biztosan nagyra értékeli ezt a fajta kialakítást. Ha valaki a tágasabb, levegôsebb hagyományos középkonzol barátja, ô sem csalódik, a prospektusban láttam a kéziváltós Life felszereltséget, ott hagyományosabb a középkonzol.

— A kesztyûtartó sem szokványos, ez a kicsúszó fiók, hogy tetszik önnek?

— Sok szempontból jobb, mint a klasszikus kesztyûtartó megoldások, könnyebb pakolni, jobban átlátható, jobban rendszerezhetô a tartalma. Mindenképpen meg kell szokni a nyitási mechanizmusát, figyelmeztetni kell a jobb elsô ülésen ülôt, hogy vigyázzon a térdére.

Mivel a Capturben már kipróbált megoldásról van szó, valószínûleg bevált ez a kesztyûtartó kialakítás.

— Mikor beszállt az autóba, elsôként a kartámaszt vizsgálta meg. A Renault autóiban is ott vannak a Rati kartámaszai?

— A Renaultnak nem szállítunk kartámaszt, de a Dacia szinte mindegyik szériájában ott vannak a termékeink. A Renault modellekben, a vállfáinkkal vagyunk jelen. Az Espace kartámasza más, mint a mi termékeink, ez egy gyárilag beépített egység. A mi termékeink opcionálisak, extraként rendelhetik meg a vásárlók.

— Ha már extrák, ezen a téren mennyire bôkezû a Renault?

Nyitrai Autóház ● 7629 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.renaultnyitrai.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság — Nekem nem hiányzik semmi az autóból. Tetszik, hogy nem kérnek plusz pénzt a LED-es lámpákért, nagyon hangulatos a változtatható belsô világítás és a különféle mûszerfali grafikák. Az érintôképernyôs, navigációs központi kijezô is figyelemreméltó. Nem próbáltam, de mindenképpen elôremutató, hogy a Renault interaktív és online szolgáltatásokat is fejlesztett a kocsihoz. A francia cég is látja, hogy a jövô arrafelé mutat, hogy sok esetben a vezetô is csak az egyik utas lesz a kocsiban. Van is benne logika, hiszen ha ráhajtunk az M6-osra, Budapestig abban merül ki a vezetôi tevékenység, hogy néha a belsô sávba kormányozzuk az autót, amikor utolérünk valakit. Érdekes kihívás lesz a gyártók elôtt, hogy ennek alapján újrafogalmazzák a vezetô környezetét, kíváncsian várom milyen megoldások születnek.

— Az Espace több szempontból is komoly meglepetést okozott az elôdeihez képest, de leginkább talán az döbbenti meg az átlagautóst, hogy kizárólag 1600 köbcentis motorokkal készül.

Egy közel 5 méteres autó mozgatásához elég egy ekkora motor?

— Amikor elindultunk, azt gondoltam, hogy ez egy kellemesen erôs kétliteres turbódízel modell. Alaposan meglepôdtem mikor kiderült, hogy mindössze 1.6-os. Igaz azt is tudom, hogy jelenleg a Renault 1.6-os dízele az egyik legmodernebb az autópiacon. A benzines változat 200 lóerôs, ezzel sincs gond, de úgy gondolom az átlagos magyar igényeket a kisebb, 130 lóerôs dízel is tökéletesen kielégíti. Persze van még egy vetülete a kis motornak, mégpedig a környezettudatosság. A Renault ezt ügyesen felismerte, és miután autóik biztonsági szintje terén elérték a kitûzött céljukat, az alacsony károsanyag kibocsátás lett a következô te-

37

AUTÓTESZT rület, amire kiemelten koncentrálnak.

Okos döntés volt, hiszen szerencsére ma már egyre többen arra figyelnek, hogy alacsonyabb emissziójú legyen az autójuk, a lóerôk és a teljesítmény háttérbe szorult.

— A cégük új üzemcsarnokát megnézve, nem is kérdezem, hogy ön melyik csoportba tartozik.

— 2012 végén költöztünk az új üzemünkbe, ami egy null-energiás épület, vezetékes gáz felhasználása nélkül, napenergia és geotermikus energia felhasználásával mûködik az épület. A klimatizálásról is természetes légáramlatok gondoskodnak, így klímaberendezéseket sem kellett telepíteni. Az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezôek, és úgy gondolom mindenképpen ez a fenntartható út. Az autóiparnak is erre kell mozdulnia, nem véletlen, hogy az Espace-ban is nagyon hangsúlyos az ECO üzemmód.

— A duplakuplungos automata és a motor összehangolása, hogy sikerült?

Egy autó vezethetôsége sokszor ezen múlik.

— Pontosan úgy mûködik, ahogy egy jó automata váltótól elvárja az ember 2015ben. Gyorsan kapcsol, nem jön zavarba a mecseki emelkedôkön és lejtôkön sem, és tudja azt az általánosan magas komfortszintet, ami jellemzô erre a kocsira.

— A futómûre is igaz ez? A nagy kerekek valóban kényelmessé teszik?

— Egészen könnyedén lép át nagyobb úthibákon is. Mellé meglepôen stabil is, persze a kategóriához képest, hiszen sportolni nyilván egy Megane RS-sel megy az ember, nem a családi Espace-szal.

— Mikor a negatívumokról kérdeztem, egy-két mûszerfali mûanyagot mutatott, más hibát nem talált az autóban?

— Valóban van néhány olyan mûanyag elem, ami ha puhább és igényesebb lenne, sokkal egységesebb képet mutatna az autó. Autóipari beszállítóként azt is tudom, hogy ezek mögött az apró részletek mögött nagyon sok gazdaságossági számítás húzódik. Valószínûleg rengeteg érv és ellenérv szerepelt a mérleg két oldalán, mikor ezeket az anyagokat választották.

Ha megnézzük a vételárat, látszik, hogy volt néhány pont ahol oda kellett figyelni a költségekre, mert az autó ár-érték aránya nagyon jó.

— 11 milliós autóról fura ezt hallani.

— A méret, a felszereltség és a színvonal indokolja a vételárat, és ebben a kategóriában jóval magasabb számokhoz

szoktak a vásárlók. Érdekes még az extrák kérdése, meglepett, hogy az extralista tételei melletti számok inkább az alsó középkategóriában szokásos szinten mozognak. A legfrappánsabb felszerelés mégis a csomagtartóban található, a gombnyomásra lebillenô ülések, amelyek még a fejtámlát is maguktól behúzzák, ötletesek, praktikusak. Nem utolsósorban hihetetlenül látványos, ahogy egyesével eltûnnek az ülések, és sík padlós csomagteret kapunk.

— Kinek lehet megfelelô autó a Renault Espace?

— Lehet, hogy egyszerûbb azt megkeresni, hogy kinek nem. Sportautót és kôkemény terepjárót keresôknek nyilván nem. Majdnem azt mondtam, hogy városi kisautót keresôknek sem, de a katalógusban láttam a négy kerék kormányzású változatot, az pedig olyan kis helyen megfordul, mint egy Megane, szóval csak a garázs mérete lehet akadály. Családi autónak, üzleti limuzinnak, vagy alkalomadtán furgonnak is megfelel az Espace, tehát ezen a téren olyan, mint elôdei, vagy mint egy svájci bicska.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1598 cm3 Maximális teljesítmény: 160 LE 4000/min Maximális nyomaték: 380 Nm 1750/min Csomagtér 5 üléssel: 785 l Maximális sebesség: 202 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.9 s Átlagfogyasztás: 4.7 l Alapár (dCi 160 ZEN): 11 000 000 Ft Fontosabb alapfelszerelések: ABS, ESP, vezetôutasoldali, oldal és függönylégzsákok, tempomat, LED világítás, automata váltó, navigációs rendszer, 8,7“ érintôképernyô, esô és fényérzékelô, elektromos parkolófék

38

ÜZLETEMBER TALÁLKOZÓ

A kamara Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési irodája idén is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a helyi vállalkozóknak lehetôséget teremtsen megismerni új piacokat, az adott ország üzleti és vállalkozói környezetét. A tavaszi idôszakban ilyen alkalom volt a szerbiai Novi Sadban szervezett élelmiszeripari, a bécsi BuildingSmart építôipari nemzetközi üzletember találkozó, de volt gépipari, klaszter együttmûködési és turisztikai témájú is, szerte Európában.

A szakmai utazások szervezésével a kamara lehetôséget kíván biztosítani vállalkozások számára konkrét üzleti lehetôségek feltárására és partnertalálkozókon való részvételre. Kiutazásaink mindig valamilyen nem-

Dél-Dunántúli Gazdaság

zetközileg is rangos kiállítás, vásár meglátogatását, és az ezek mellé szervezett üzletember találkozón való részvételt is tartalmazzák. A kétoldalú tárgyalások elôre egyeztetett menetrend alapján, általában angol nyelven zajlanak, de a célország és a tárgyalópartner függvényében a tárgyalási nyelv változhat.

A vállalkozást terhelik általában a kiutazás, szállás és kint tartózkodás költségei. A tárgyalások szervezését és lebonyolítását, ezek során a vendéglátást és igény esetén tolmácsolást a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – Enterprise Europe Network irodája 100%-ban támogatja.

Soron következô nemzetközi üzletember találkozóink, melyekre már regisztrálni is lehet, az alábbiak:

Nemzetközi üzletember találkozók 2015 ôszén

Részvételi lehetôség az amszterdami Fashion héten Helyszín: Amszterdam, Hollandia Az üzletember találkozó idôpontja: 2015. július 12-13.

Jelentkezési határidô: 2015. július 7.

A hazai Enterprise Europe Network hálózat pécsi és budapesti irodája (MNKH társszervezôje a júliusi Mercedes-Benz Fashion Week mellett megrendezett EU FashionMatch 4.0 @ Modefabriek 2015 kiállítás és üzletember találkozónak.

A Modefabriek vezetô nemzetközi partnerkeresô rendezvényén a Benelux régióban, idén januárban közel 19 000 látogató vett részt. Az üzletember talál-

kozón 12 ország 85 szakembere több, mint 250 tárgyalást bonyolított.

Az üzletember találkozón a részvétel díjmentes, de elôzetes regisztrációhoz kötött, melyet a lap alján tehet meg angol nyelven, a rendezvény nemzetközisége okán. A kiutazás és szállás önköltséges, és önállóan szervezendô.

További információk: Schmidt Enikô – Enterprise Europe Network, Kreatív ipari szektorcsoport eschmidt@pbkik.hu Képe Mátyás – MNKH Enterprise Europe Network Osztály

Meet in Italy for Life Sciences 2015 Nemzetközi üzletember-találkozó és konferencia Idôpont: 2015. szeptember 29. - okt. 2.

Helyszín: Milánó, Olaszország Részvételi díj: díjmentes Részvételi nyelv: angol 2015. szeptember 29. és október 1. között kerül megrendezésre a „Meet in Italy for Life Sciences” nemzetközi üzletember-találkozó a milánói expo keretében, melynek az Enterprise Europe Network pécsi irodája is társszervezôje.

A biotechnológia és egészségipar köré épülô szakmai eseményen ingyenes a részvétel. Az érdeklôdôknek lehetôségük van kétoldalú tárgyalásokat folytatni, és bemutatkozó elôadást is tarthatnak.

Az alábbi ágazatokból várják a vállalkozások jelentkezését: — Biologia/biotechnológia — Egészségipari IT alkalmazások — Orvosi eszközök — Orvostudomány/egészségügy — Gyógyszeripar — Kapcsolódó tevékenységek az élettudomány területén Szeptember 29-30. és október 1. – B2B találkozók és Pitch A tervezett program szerint szeptember 29. és október 1. között a résztvevôknek lehetôségük lesz tárgyalások folytatására vállalkozásokkal, kutatóin-

Tel.: +36 1 8101 618 Mobil: +36 20 236 3446 E-mail: matyas.kepe@tradehouse.hu Web:www.enterpriseeurope.hu On-line regisztráció és bôvebb információ: https://www.b2match.eu/fashionmatch-4thedition Összefoglalók a januári Fashion Match 3.0-ról: https://www.youtube.com/watch?v= 5WLJ38siQac&list=UUQpxDoK9tMgxv32EzGmkfA https://www.youtube.com/watch?v= _aJ3GJ4hfWo

tézetekkel és befektetôkkel. A szervezôk lehetôséget biztosítanak egy rövid 8-10 perces bemutatkozó elôadás (pitch) megtartására is.

Október 2.

– Tematikus workshop Az esemény folytatásaként október 2-án az élettudományok innovációjának, technológia-transzferének lehetôségeirôl, kihívásairól tudhatnak meg többet az érdeklôdôk.

Regisztráció és további információ a hivatalos oldalon, ITT érhetô el, valamint az een@pbkik.hu e-mail címen.

Megfelelô számú érdeklôdô esetén az Enterprise Europe Network magyar irodái közös kiutazást szerveznek.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÜZLETEMBER TALÁLKOZÓ

Meet2Match 2015 Konferencia és Üzletember Találkozó Helyszín: Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 9021 Gyôr, Szent István út 10/A. Idôpont: 2015. 10. 07. 09.00 – 2015. 10.

08., 12.00 Jelentkezés határideje: 2015. 10. 01.

A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Nyugat-magyarországi Egyetemmel közös szervezésben 2015. október 7-8-án Meet2Match 2015 Konferenciát és Nemzetközi Üzletember Találkozót szervez az energia-, környezet-, fa- és élelmiszeripar területén tevékenykedô vállalkozások számára, melyre országosan fogadják a jelentkezô vállalkozásokat.

Tervezett program Október 7. szerda 9.30-10.00 Regisztráció 10.00-10.15 Köszöntô: Mihalicz Antal, Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereske-

delmi és Iparkamara elnöke prof. Dr. Faragó Sándor, Nyugat-magyarországi Egyetem, rektor 10.15-10.25 Az Enterprise Europe Network szolgáltatásai Félhelyesné Zubonyai Judit, irodavezetô, EEN Gyôr 10.25-10.55 A magyar energia-, környezet-, fa- és élelmiszeripar rövid bemutatása 10.55-11.30 K+F+I - híd az ipar és a tudomány között Wootsch Attila PhD, regionális igazgató, ATEKNEA Solutions 11.30-11.45 Német-Magyar együttmûködési lehetôségek a kutatás-fejlesztés és innováció területén – NémetMagyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 11.45-12.15 Sikertörténetek a nemzetközi piacra jutás és innováció területén KONsys International, Forest Hungary Kft. 12.15-13.15 Büféebéd

ITU Telecom World 2015 konferencia Budapesten Idôpont: 2015. október 12-15.

Helyszín: Budapest A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) által évente megrendezésre kerülô Telecom World konferencia rendezési jogát 2015-re Magyarország nyerte el. Az eseménynek 2015. október

12-15. között Budapest ad otthont.

Az ITU Telecom World olyan globális rendezvény, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlesztôi, kormányzati szereplôk, szabályozó hatóságok, vezetô iparági szereplôk, feltörekvô start-up vállalatok és a hazai és nemzetközi média találkoznak egy

IV. Ökoindustria 2015 Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás Idôpont: 2015. október 14-16.

Helyszín: Budapest, II. ker. Millenáris, B Csarnok Az ÖKOINDUSTRIA szakkiállítások kivételes lehetôséget nyújtanak az innovatív környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások bemutatására, továbbá fórumot biztosítanak az információcserére, technológia transzferre, és szakmai együttmûködésekre.

A Kiállítás Fôvédnöke: dr. Szabó László miniszterhelyettes, Külgazdasági és Külügyminisztérium Az ÖKOINDUSTRIA 2015 tematikája magába foglalja a megújuló energia, az energiahatékonyság, az ökoépítészet, a klímavédelem, a hulladék, a másodnyersanyagok, a hulladékból készült termékek, a vízvédelem, talajvédelem, a biotechnológiák, a levegôvédelem, valamint a zaj és rezgésvédelem területét.

39 13.15 15.00 Kétoldalú megbeszélések 20 perc idôtartamban 15.00 15.20 Szünet 15.20-17.00 Kétoldalú megbeszélések 20 perc idôtartamban 18.00 Látogatás a Mobilis interaktív kiállítóközpontban (opcionális) Október 8. csütörtök 9.00-12.00 K+F a környezeti fenntarthatóságért – workshop Energia-, környezet- és élelmiszeripar témakörben Helyszín: Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 9021 Gyôr, Szent István út 10/A. A rendezvényen való részvétel térítésmentes, azonban elôzetes regisztrációhoz kötött.

Bôvebb információért kérjük, keresse fel a rendezvény hivatalos weboldalát https://www.b2match.eu/meet2matc h2015 vagy keresse kollégánkat az alábbi elérhetôségeken: een@pbkik.hu

többnapos konferencia keretében a legújabb trendek bemutatása, iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása, illetve elmélyítése érdekében.

Az Enterprise Europe Network magyarországi hálózata a rendezvény keretében nemzetközi üzletember találkozót szervez, melynek részleteirôl a késôbbiekben adunk tájékoztatást a Kamara honlapján.

Elôzô, ÖKOINDUSTRIA 2013 kiállításunk 3 napja alatt 105 kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait 5600 látogató számára. A kiállítás középpontjában a külkapcsolatok építése állt, így a magyar kiállítók mellett szerb, lengyel, német, koreai, osztrák kiállítók és látogatóként cseh, indiai, lengyel, kameruni, moldáv, portugál, román és szlovák delegációk is részt vettek.

A szakkiállítás mellett 10 konferenciára, és számtalan egyéb szakmai kísérôrendezvényre került sor. A kísérôrendezvények sorát gyarapította egy nemzetközi üzletember találkozó is, melyen 7 ország 44 cége képviseltette magát.

40

NAV / VÁLLALKOZÁS

Banktitok

felhasználása az adóvégrehajtásban Az adóhivatal kiemelt feladata a mindenkor hatályos pénzügyi szabályozás betartatása és annak ellenôrzése mellett a költségvetés bevételeinek biztosítása. Az adózási fegyelem idôszakonként eltérô mértékben érvényesül, az adófizetôk egy része a fizetési kötelezettségének határidôben önként nem minden esetben tesz eleget. Ezen esetekben keletkeznek a tartozások, melyek kezelése, megszüntetése és felszámolása jelentôs odafigyelést és folyamatos munkát igényel az adóhivataltól.

A bankszámlával rendelkezô adózók hátralékainak felszámolására leggyakrabban alkalmazott eszköz a hatósági átutalási megbízás (inkasszó) kibocsátása, mert a többi végrehajtási intézkedéshez képest egyszerû, gyors, költségtakarékos és egyben hatékony az adósok szempontjából is.

Ezen esemény végrehajtási cselekménynek minôsül, jogkövetkezmény társul hozzá.

Az inkasszó akkor foganatosítható a hátralékos adózóval szemben, ha van olyan önkéntesen nem teljesített lejárt esedékességû tartozása, melynek a végrehajtási eljárása nem szünetel, vagy nincs felfüggesztve az adott idôpontban.

Az inkasszó eredményes alkalmazásának alapfeltétele az információk gyors és lehetôség szerint teljes körû megszerzése. Az adóhivatalnak feladataihoz kapcsolódóan

hivatalból rendelkezésére állnak olyan, az adósra vonatkozó jövedelmi és vagyoni információk, melyek a végrehajtás megindításához és eredményes lefolytatásához szükségesek. Vannak azonban olyan hasznos információk is, melyek nem állnak közvetlenül rendelkezésére. Ezen adatok megszerzésére megfelelô jogosultsággal rendelkezik az adóhivatal, melyek közül kiemelkedô jelentôséggel bírnak a pénzügyi eszközökkel, a befektetésekkel kapcsolatos információk. Így megkereshetôk az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelô szervezetek, többek között a pénzforgalmi és befektetési intézmények, akik a megkeresésnek díjmentesen kötelesek eleget tenni.

A jogszabályi felhatalmazás már több mint 10 éve adott a végrehajtás eredményes lefolytatásához nélkülözhetetlen pénzügyi információk beszerzéséhez. Gondot jelentett, hogy korábban a csak papíralapú megkeresési lehetôség magas költségvonzata és az információhoz történô hozzájutás idôbeni elhúzódása miatt (akár több hetet is igénybe vehetett) nem volt hatékony. Ezen problémát oldotta meg az adózás rendjét szabályozó jogszabály 2013. július 1-tôl hatályos módosítása, mely megteremtette az elektronikus banki megkeresés lehetôségét. Ez alapján ha az adóhivatal a végrehajtási feladata végzéséhez szükséges adatok

Dél-Dunántúli Gazdaság iránti megkeresést elektronikus úton juttatja el a pénzügyi, a pénzforgalmi intézmény, a befektetési szervezet részére, akkor azok az adóhivatal által meghatározott formában kötelesek válaszolni 8 napon belül. A 2013. július 1-tôl hatályos jogszabály módosítás az adóhivatal részére egy lehetôséget teremt, mely alkalmazásával élhet, ugyanakkor a megkeresett pénzügyi szerv, intézmény felé pedig kötelezettséget ír elô a válaszadásra. A végrehajtási eljárásban a banktitok elektronikus megszerzése során a pénzügyi szervezetnél, intézménynél a megkeresés adótitoknak minôsül, az adóhivatalnak átadott információk pedig banktitoknak. A megkeresésre adott válasz általában tartalmazza az adózó számlájának/számláinak, a birtokolt értékpapír/értékpapírok azonosító adatait, a devizanemet, az egyenleget, valamint a tulajdonos/tulajdonosok adatait.

A 2013. július 1-én életre hívott elektronikus banktitok lekérdezési rendszerhez napjainkig csaknem 160 pénzügyi intézmény, szervezet csatlakozott. A jogszabályi változás eredményét jól tükrözi, hogy megyénkben a rendszer indulásáig (2013. július 1-ig) 2013. évben papír alapon mintegy négyezer megkeresés történt, míg a rendszer indulásától az év végéig több mint 42 ezer. A 2014-es évet elemezve megállapítható, hogy 2014. december 31.-ig pedig több mint 105 ezer megkeresés került megküldésre a pénzügyi szervezetek felé.

NAV Baranya Megyei Adóigazgatóság Pécs

Vállalkozói Végre érkeznek az új pályázatok sarok

!

Megjelentek az elsô, a hírek szerint júliustól jelentek meg a rég várt kkv fejlesztési célú pályázatok. Érdemes figyelni a híreket, ha vállalkozását pályázati forrásból szeretné fejleszteni. Emellett érdemes elôzetesen alaposan elolvasni a pályázati feltételeket is!

Hosszú szünet után újra elérhetôvé válnak a régen várt a pályázati lehetôségek. Sok vállalkozás életében a továbblépést jelenti ez a lehetôség, tehát érdemes figyelni a közeljövôben a megjelenô híreket.

A friss pályázatok fôként a kis- és középvállalkozások fejlesztését célozzák. Ezen belül is a kutatás-fejlesztés, a kapacitás bôvítés és a piacra jutás segítése szerepel a fô célok között. A kiírók szintén kiemelt területként jelölték meg a gépipart, az informatikát és a gyógyszeripart, de a mezôgazdaság és a turizmus is szerepelt az elôzetes hírekben, mint fejlesztendô terület.

A napokban az elsô pályázati kiírások már meg is jelentek: június 9-én jelentették be a vállalkozások eszköz beszerzésére szóló elsô pályázati kiírásokat. Érdemes tehát figyelni a pályázati híreket, felmérni a lehetôségeket és leporolni a korábban félretett fejlesztési terveket.

Az új kiírások természetesen új kiírási feltételeket is jelentenek, amelyeket célszerû alaposan megismerni, mielôtt egy pályázat megírásába idôt, energiát fektetne.

Végezetül két fontos terület, amelyre érdemes kiemelten figyelni: 1. Fontos jó elôre felmérni a pályázat finanszírozási szerkezetét: mennyi önerôt igényel a fejlesztés és mikor érkezik a pénz?

2. Milyen vállalásokhoz köti a kiíró az adott támogatást? Mit kell vállalni érte, a vállalás teljesíthetô-e?

Sajnos a korábbi ciklusokban is sok pályázó csak a pályázat beadása után, a megvalósítás szakaszában szembesült ezekkel a kérdésekkel, ami akár komoly veszélybe is sodorhat egy mûködô vállalkozást.