Dél-Dunántúli Gazdaság XVII. évfolyam 7. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 7. szám, 2015. szeptember 11. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Eger és térsége melléklet Komlói melléklet

elm

gya

kor

éle

t

lat

Duális képzés Hajtani kell! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

Mit hoznak a konyhára a fesztiválok?

TA R TA L O M

12-13. oldal Címlapsztori Indul a tanév!

4–9 Képünk az Europa Cantaton készült

Kamarai hírek Enterprise+ 10 Hálózat erôsítés, hatékony megoldások 10 Ismét beindult a DesignPécs!

11 Idegenforgalom Mit hoznak a konyhára a fesztiválok?12–13 A hónap üzletembere Varga Zsolt

14

Enterprise Europe Network

15

Komlói melléklet

16–17

Tudás-Park Tudás-Park projekt a régió innovációjáért

18–21

Mesterképzés: Rudán József A kárpitosság volt az élete

22

Tanulószerzôdés: Iron-Tech Zrt. A tanmûheny az üzemcsarnokban kapott helyet

23

A hónap üzletembere: Varga Zsolt 14. oldal

Mesterképzés A kárpitosság volt az élete Rudán József

22. oldal

Gasztronómia Kis pécsi gasztrokörkép I.

24

Enterprise Europe Network

25

Ötletbörze: Répás Balázs

26

Önindító Vállalkozói sarok

27 27

Autóteszt Bazsali Gábor – Mercedes-Benz GLE Coupe 350 d 4MATIC

28–29

Eger és térsége melléklet

30–31

Autóteszt: Bazsali Gábor – Mercedes-Benz GLE Coupe 350 d 4MATIC 28–29. oldal

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

KERNER KERESKEDÔHÁZ Csapágy, csavar széles körû választéka.

Köracél 10-200 mm-ig, igény szerint darabolva.

Vascsövek, zártszelvények különleges méretben is.

MEZÔGAZDASÁGI ÉKSZÍJAK, VILLANYKAPCSOLÓK, 380-AS VILLANYMOTOROK, KIPUFOGÓBILINCS, GUMIPERKLI, KÖTÖZÔZSINEG...

Szigetvár, Petôfi u. 9.

Telefon/fax: 73/413-001 • 06-30/994-0656 Nyitva: H–P 8-16, Szo 8-12

l.hu e d d a rner. e k . www

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Indul a tan Újdonságok a szakképzésben, új feladatok A 2011. évi szakképzési törvény 92. § (17) értelmében 2015. szeptember 1-je után csak olyan személy alkalmazható gyakorlati oktatóként a gyakorlati képzést folytató szervezetnél, aki mestervizsgával rendelkezik (vagy vállalja, hogy megszerzi azt). A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál tavaly nyár óta számos mestervizsgára felkészítô képzést szerveztek különbözô területeken (6 képzés befejezôdött és 17 folyamatban van), ezek iránt igen élénk érdeklôdés mutatkozott a leendô oktatók részérôl. A törvény rendelkezik a 3 éves duális képzésrôl, amelynek az a lényege, hogy az elméleti képzést a szakképzô iskola, a gyakorlatit pedig a vállalkozások folytassák. Az átalakított hazai szakképzési rendszerben jelentôs szerep hárul a kamarákra, mivel ezek a szervezetek tartják nyilván és ellenôrzik a gyakorlati képzést végzô vállalkozásokat, hogy megfelelnek-e a tárgyi, személyi és balesetvédelmi feltételeknek.

— Az új szakképzési rendszer várhatóan azt is orvosolja, amellyel elégedetlenek voltak a munkáltatók az elmúlt két évtizedben, jelesül a képzésbôl kiáramló friss szakmunkások szakmai felkészültségével – mondja JANOVICS LÁSZLÓ, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Osztályának vezetôje. — Hiszen a duális szakképzés bevezetésével a munkáltatók kapták meg azt a lehetôséget, hogy maguk, a saját elvárásaikat is figyelembe véve folytassák a gyakorlati képzést.

A cégek ezzel egyértelmûen felelôsséget vállalnak a jövô szakmunkásainak képzésében. Ez a felelôsségvállalás mondhatni létszükségletté válik, mivel csökken a gyereklétszám, így szûkül az a réteg is, amely a szakképzésbe áramlik. Már látható, hogy bizonyos szakmákban óriási verseny van a tanulókért, ma már nem a cég választ a legjobb gyerekek közül, hanem a fiatal dönt arról, hogy melyik céghez megy tanulni. Abban is nagyon nagy a cég felelôssége, hogy miként foglalkozik a tanulóval: egyrészt a legszélesebb spektrumú ismeretanyagot kell kínálnia, korszerû eszközöket és

magas színvonalú oktatást. Hiszen a vállalkozások csak így tudják biztosítani munkaerô-utánpótlásukat, ha a legjobb képességû fiatalokat magukhoz vonzzák.

— Talán az egyik legfontosabb döntés a gyerekek életében a pályaválasztás, hogy az általános iskolából a nekik legmegfelelôbb úton induljanak el. A pályaválasztás idôszaka hagyományosan az ôsz.

— A jó pályaválasztási döntés egy háromlábú székhez hasonlítható, mindhárom lábának erôsnek, élônek és igaznak kell lennie. Az egyik láb az érdeklôdés: fontos, hogy olyan szakmát vagy területet válasszon a gyerek, ami érdekli, amirôl el tudja képzelni, hogy hosszú távon azzal foglalkozik és szívesen is csinálja.

A másik láb a képesség. Ezalatt a megfelelô önértékelést értem, hogy a gyerek tudja, mire képes és mire egyáltalán nem. Segíteni kell neki, hogy ne tûzzön ki maga elé irreális célokat, ugyanakkor ne is értékelje alul magát. Tehát ne jelentkezzen az orvosi egyetemre az, akinek nincs meg hozzá a képessége vagy a szorgalma. A szék harmadik lába pe-

dig a munkaerô-piac. Mire van szüksége a munkaerô-piacnak, milyen munkával lehet jó fizetést kapni, mivel lehet helyben elhelyezkedni? Ha a szék valamelyik lába hiányzik, felborul, azaz nem lehet csak két területtel jó döntést hozni.

Indulj a jó

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

5

év! és lehetôségek — Mi történik akkor, ha valaki nem ennyire tudatos és nem ismeri fel, hogy milyen pályát kellene választania?

— Gyakran elôfordul, hogy valaki a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy a diploma megszerzése után jön rá, hogy olyanba fektetett be több évet, amit nem is akar igazán. Jobb esetben csak csalódás éri a fiatalt, pályát módosít és új szakmát tanul. A mostani törvényi változás már lehetôvé teszi, hogy az állam nem csak az elsô, hanem a második szakma megszerzését is garantálja, az elsôt nappali képzésben, a másodikat pedig esti vagy levelezô formában, de minden esetben ingyenesen. Sôt, a második szakmára is köthetô tanulószerzôdés.

irányba!

Pályaválasztással kapcsolatos ismeretek, ôszi menetrend, lehetôségek A kamara 2015/2016-os tanévre tervezett pályaválasztási rendezvényei

Suli-iránytû az SNI tanulók szakmaválasztásához – diákoknak és szülôknek (szeptember) Építs biztos jövôt! – ismerkedés az építôipari szakmákkal (október) Merre tovább? – pályaválasztási tájékoztatás szülôknek (október-november) Töltsd le a jövôd! – elôadássorozat az informatikai pályáról középiskolásoknak (október-november) Jöttem, láttam... kipróbálnám! – rendezvénysorozat, ismerkedés szakmacsoportokkal — gépipar, informatika, elektrotechnika-elektronika, szociális szolgáltatások, egészségügy, könnyûipar, vendéglátás-turisztika, stb. (október-december) Önismereti tanácsadási napok (október-december)

Gép-Ésszel Baranyában gépipari szakmaismereti verseny (december-március) Állandó programok: Nyitott kapuk üzemlátogatások (egész tanévben) Tájékoztató és önismereti elôadások osztályfônöki órákon (egész tanévben) Pályaválasztást segítô tájékoztatás iskolai szülôi értekezleteken (egész tanévben) A kamara által szervezett pályaválasztást segítô rendezvényeken való részvétel ingyenes, de minden esetben elôzetes jelentkezéshez kötött. Iskolai csoportok és egyéni érdeklôdôk jelentkezését is várják.

6

Színvonalas mestervizsgák Baranyában A hegesztés-technikai cikkek, gépek, illetve e profilhoz tartozó korszerû anyagok, berendezések forgalmazásával foglalkozó komlói MIG-TIG Kft. ügyvezetôje, BARTA SÁNDOR évek óta jelentôs szerepet vállal a szakképzésben, a közelmúltban zajló gépipari szakmák mestervizsga-bizottságának elnöke volt nemcsak Baranyában, de más megyében is.

— Mintegy 25 éve kísérem figyelemmel a hazai szakképzés változását, így azt látom, hogy amit duális képzésként vezetünk be a szakképzésbe, az már 25-30 évvel ezelôtt ragyogóan mûködött Magyarországon. Akkor magas színvonalú volt a tanulóképzés az iskolákban és a cégeknél egyaránt. Azt gondolom, hogy nagyon jó, ha visszajön ez a képzési forma, de vannak olyan meg nem oldott, egyelôre kiforratlan momentumok, amelyekre esetleg még nem is gondoltak azok, akik kidolgozták. Ilyen például az, hogy miként fognak 3 év után vizsgára menni azok a diákok, akik az utolsó két évet csak termelôüzemnél töltötték. Minden egyes termelôüzemnek van valamilyen speciális szakiránya, nyilvánvalóan abban képzik erôteljesebben a tanulókat, mert az a cél, hogy a diákokban megtalálják késôbbi munkatársaikat, ez teljesen érthetô. Ám a tanulónak a szakma egészét kellene elsajátítania, nem csak azt, amit adott cégnél abból használnak, mûködtetnek. Ezért, ha a képzést végzô vállalkozásnál nincs lehetôség az összes ismeret elsajátítására, akkor kapcsolatba kell lépniük más cégekkel és teljesítési megbízással kihelyezhetik a tanulót máshová. Ezért a kamarai szakértôknek a köztes ellenôrzéseknél sokkal nagyobb figyelmet kell arra fordítaniuk, hogy pontonként végignézzék: ami a kerettantervben szerepel, azt tényleg meg tudja-e tanítani a vállalkozás. A fiatalok vizsgára indításában a korábbinál

CÍMLAPSZTORI sokkal nagyobb felelôssége lesz a cégeknek, és ez nem mindig egyezik a cégek érdekeivel.

— Milyen tapasztalatokat szerzett a mesterek képzése, vizsgáztatása során?

— A PBKIK ipari gépész, gépi forgácsoló és hegesztô mestervizsga bi-

zottságainak elnöke voltam, így magával a mesterképzéssel, a vizsgáztatással kapcsolatban is nagyon sok jó tapasztalatot szereztem. Azt gondolom, fontos,

Dél-Dunántúli Gazdaság hogy kiváló szakember legyen az, aki a tanulókat oktatja, de ennek nem biztos, hogy kötelezôen a mesterképzéshez kellene kötôdnie. Vagy ha már ehhez kötôdik, akkor célszerû lenne egy egységes színvonalú mesterképzést létrehozni az egész országban. Nagyon jó gyakorlatra példa a PBKIK által folytatott mesterképzés, hogy végigkísérhettük magát az oktatást, beleláthattunk abba, hogy mit és miként tanulnak a leendô mesterek.

Mint említettem, az alapvetô, hogy a tanulókat oktató mesterek jól ismerjék a szakmájukat, ám emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a pedagógiára is. Érteni kell a gyerekek nyelvén, meg kell hallgatni ôket, kommunikálni kell velük, oktatni, motiválni, nevelni. Számos olyan tudással fel kell vértezni ezeket a szakmunkás mestereket, amelyek által a mester szerepében pedagógussá is válhatnak. Maguk a hallgatók jelezték felém, hogy pedagógiából sokkal többet kellett volna tanulniuk, kevés volt a 20 óra pedagógiai ismeret, mert ma sok a hátrányos gyermek, az SNI-s vagy valamilyen részképesség-zavaros, akikkel

A mester cím rangot jelent!

Az országban elsôként kezdte meg tavaly nyáron a pincér- és szakácsmesterek képzését a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Azóta 6 mesterképzés fejezôdött be, 17 pedig folyamatban van. vagy éppen az indulás elôtti fázisban. Novemberig várhatóan 200 mester veszi át mesterlevelét 17 szakmában Pécsett. 2015 áprilisában 54 pincér- és szakácsmester kapta meg

a mesterlevelet, a gépipari és az autóipari szakmák képzései és mestervizsgái június közepén fejezôdtek be. 48 gépipari mestert (ipari gépész, gépi forgácsoló, hegesztô) szeptember végén avatnak, csakúgy, mint 48 autóipari mestert (autószerelô, autóelektronikai mûszerész, karosszérialakatos). 19 gázfogyasztó-berendezés- és csôhálózat-szerelô szintén szeptember végén

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

CÍMLAPSZTORI

egyedileg kellene foglalkozni. Ha azt mondom egy szakmunkásnak, hogy diszlexiás egy gyerek, részletesen el kell magyaráznom, hogy miként tudja ôt speciálisan segíteni.

— Milyen tanácsokat lehetne adni azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél gyakorlati képzés folyik, hogy mostantól kezdve mire kell különösképpen figyelniük e területtel kapcsolatban?

— Az egyik, amit mindenkinek ajánlhatok, hogy figyelje a PBKIK honlapját, ahonnan a szakképzésrôl, különösen a mostani változásokról nagyon pontos, naprakész, azonnali információkat szerezhet, olyanokat, amiket esetleg a NAV egy ellenôrzés során számon kérhet. Az írások a felelôsségeket, de a lehetôségeket is tárgyalják. Emellett érdemes figyelmet fordítani arra, hogy amikor a cégen belül kidolgozzák a képzéssel kapcsolatos feladatokat, akkor olyan rendszert hozzanak létre, amelybôl egyértelmûen kiderül, hogy a szakképzéssel kapcsolatban kinek mi a kötelessége és a feladata.

Mesterképzések – jogszabályi változások, könnyítések veheti át ünnepélyes keretek között mesterlevelét. Nyáron elindult a cukrászok, kômûvesek, bútorasztalosok, valamint újabb pincérek és szakácsok mesterképzése, a jármûfényezôk és fogtechnikusok nyáron ültek be az iskolapadba – két utóbbi szakmában több mint 10 éve volt utoljára vizsga, mesterképzés pedig egyáltalán nem volt még Baranyában.

A gyakorlati oktatásban közremûködôk számára elôírt mestervizsga-kötelezettséget a szakképzésrôl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 31.§-a szabályozza, amely további rendelkezésekkel egészült ki: eszerint a mestervizsga letételének követelménye alól meghatározott – életkori vagy felsôfokú végzettséggel, illetve szakmai gyakorlattal összefüggô – feltételek teljesülése esetén mentesítik a gyakorlati oktatót a mesterlevél megszerzése alól.

Ezen túlmenôen azon gyakorlati oktatók számára, akik nem rendelkeznek

mestervizsgával, de le kívánják tenni, egy évvel meghosszabbodott a mestervizsgára bejelentkezés törvényi határideje. A gyakorlati képzésben olyan személy is részt vehet, aki 2015. augusztus 31-ig nyilatkozatban vállalta, hogy legkésôbb 2016. szeptember 1-jéig megkezdi a kamara által szervezett

mesterképzést. A PBKIK által szervezett mesterképzéseken résztvevôk összességében nagyon elégedettek a képzésekkel – ez derült ki a végzett mesterek körében lezajlott felmérésbôl. A legelégedettebbek a képzések gyakorlati részeinek oktatóival, valamint a kamara – a képzés megszervezésével összefüggô – tevékenységével voltak.

8

CÍMLAPSZTORI

Gondolok például a tanulók baleseti oktatására. Tudomásul kell venni, hogy ôk még gyerekek, talán még azt is meg kell mondani nekik, ha kilép az ajtón, bármikor jöhet egy targonca, amire figyelni kell. Hozzá kell tennem, hogy a mai gyerekeknél sok esetben szociális neveléssel is kell foglalkozni, mert sokuknál egyedül ôk járnak dolgozni a családból.

Dél-Dunántúli Gazdaság

erôsödjön a duális képzés, jelentôs mértékben növekedjen a tanulószerzôdések és a minôségi oktatást végzô cégek száma is. A közös munka eredményeként kitágul a tanulók munkavállalási lehetôsége, jelentôsen növekedhet a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerbe beemeltek száma, hosszú távon pedig biztosított legyen a szakképzett munkaerô-utánpótlás.

Kamarai garanciavállalás — A kamarai garanciavállalás fogalma alatt azt értjük, hogy a megyei kamara biztosítja az adott szakmában képzendô tanulók számára a munkáltatóknál a megfelelô számú gyakorlati képzôhelyet – mondja VÁRSZEGI GYULA, a PBKIK szakképzési alelnöke. — A kamarai garanciavállalás célja – a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsôdlegessége mellett – az, hogy megTanulószerzôdés kötés Új tanulószerzôdéses jogviszony létesítésekor körültekintôen kell eljárnia a gazdálkodóknak annak érdekében, hogy a tanulók gyakorlati képzésüket szabályozott keretek között, idôben megkezdhessék. A képzôhelynek az adott szakképesítésre érvényes kamarai határozattal kell rendelkeznie.

Tanulószerzôdés csak államilag támogatott tanulóval köthetô, akár nappali, akár esti, akár levelezô képzésben tanul. A megkötött tanulószerzôdést az aláírás napjától számítva 5 munkanapon belül a feleknek be kell juttatniuk a kamarához ellenjegyzésre 4 eredeti példányban. A tanulószerzôdéses tanulók biztosítási jogviszonyának kezdete minden esetben egybe kell, hogy essen a tanulószerzôdésben meghatározott kezdô dátummal. Egy tanuló egyszerre egy gazdálkodóval állhat tanulószerzôdéses jogviszonyban. Tanulói képzôhely-váltás esetén a fogadó félnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy új tanulóját az elôzô gazdálkodója már kijelentette a NAV-tól.

Cél, hogy a szintvizsgával rendelkezô tanulók vállalkozásoknál sajátítsák el a szakma gyakorlati ismereteit. Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kell tennie, aki nappali rendszerû okta-

Tanév eleji teendôk az iskolákban és a cégeknél A tanulószerzôdéses jogviszony létesítésekor a gazdálkodónak gondoskodnia kell arról, hogy legkésôbb a gyakorlati képzés elsô napjáig átadja a tanulónak a szükséges munkavédelmi és egyéni védôeszközöket, munka-, baleset-, és tûzvédelmi oktatásban részesítse, valamint a tanuló rendelkezzen érvényes foglalkozás-egészségügyi igazolással. A gazdálkodók – a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére – felelôsségbiztosítást kötelesek kötni.

reskedelmi és Iparkamara már kidolgozta a Szakképzési Kerettantervek alapján a gyakorlati oktatásokkal kapcsolatos, az oktatók által vezetendô foglalkozási naplót, úgy azok letölthetôk a www.isziir.hu honlap fôoldalán a „Letölthetô dokumentumok/foglalkozási naplók” menüpontban. Az elôre összeállított foglalkozási naplók nagy része már mind a két szakképzési évfolyamra elérhetô a gazdálkodók számára.

Azon szakképesítések vagy évfolyamok esetében, amelyekre egyelôre nincs elkészített, központilag meghatározott foglalkozási napló, úgy a gyakorlati képzôk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról a www.pbkik.hu / Letölthetô dokumentumok / szakképzés aloldalról tölthetnek le üres, vezetendô foglalkozási naplót.

201 5-16 Foglalkozási napló vezetése

A gyakorlati képzést folytató szervezetek kötelesek a tanulók gyakorlati képzésérôl foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási napló vezetésének kötelezô tartalmi elemei: a szakmai tevékenységek tantárgyanként, az ezekre fordított idô, a tanuló értékelése, részvétele és mulasztása a gyakorlati képzés során.

A gyakorlati képzôk azon szakképesítésekben, amelyekben a Magyar Ke-

Kapcsolattartás az iskolákkal A képzôknek a havi gyakorlati munka értékelését, az érdemjegyeket és az összesített igazolt/igazolatlan napok

Dél-Dunántúli Gazdaság

tásban vesz részt és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szintvizsga azt méri, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. Iskolai tan-

9

CÍMLAPSZTORI mûhelyben csak olyan tanulók képzése folyhat, akik még nem rendelkeznek szintvizsgával, vagy teljesítményük indokolja az iskolai keretek között folyó elôkészítô oktatást. Ugyancsak iskolai tanmûhelyi körülmények között fognak gyakorlati tudást szerezni azok a tanulók, akik számára a kamara a gazdaságban nem talál képzésre alkalmas gyakorlati képzôhelyet. Errôl igazolást ad ki a képzô intézmény részére. Törekvés, hogy minél több tanuló a duális képzésben tudjon a szakma gyakorlására felkészülni.

Az oktatási intézményektôl bekért adatok alapján a múlt tanévben 9. évfolyamon tanuló diákok gyakorlati munkahelyekre történô kihelyezése összességében nem jelentett problémát. A gazdaságban rendelkezésre álltak, állnak azok a tanulói gyakorlóhelyek, melyekre a sikeres szintvizsgát követôen megtörtént a tanulók kihelyezése, a tanulószerzôdések megkötése. Ismert tény,

számát legkésôbb minden hónap elsô munkahetében meg kell küldeniük az iskolai kapcsolattartónak.

Az iskolák szeptember folyamán meg kell, hogy küldjék a képzôknek a tárgyévi tanév rendjét, valamint szakmánként a helyi programokat. A képzôk e dokumentumok alapján vezetik a képzési dokumentációt – a foglalkozási- és a tanulói munkanaplót – és értékelnek.

Amennyiben a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam elsô félévében az elôzô félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. Ez esetben ezen tanulók tanulószerzôdését a gazdálkodóknak módosítaniuk, hosszabbítaniuk szükséges.

Tanulószerzôdéses tanulók bére, félévváltás, évismétlés

A szakképzési törvény június elején életbe lépett módosításai alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara átdolgozta a tanulószerzôdés nyomtatványt. Minden, 2015. június 12-én vagy azt követôen megkötött tanulószerzôdés esetében már csak az új nyomtatvány alkalmazható, a korábbi nyomtatványon beküldött szerzôdéseket a kamara nem fogadhatja be.

A tanulószerzôdés nyomtatványon új elem, hogy jelölni kell a tanuló iskolai oktatásának munkarendjét, melyrôl a tanuló diákigazolványa tartalmaz adatot (iskolarendszerû nappali vagy felnôttoktatás nappali, esti, levelezô).

A TSZ 6. pontja követi a második

Új tanulószerzôdés nyomtatvány

hogy az oktatás személyi feltételei a most induló tanévtôl szigorodnak, a képzôhelyeken tanulók gyakorlati oktatójaként csak olyan személy foglalkoztatható, aki mestervizsgával vagy a jogszabályban meghatározott végzettséggel rendelkezik.

A gyakorlati munkahelyek minôsítése, a képzési engedély kiadása szigorú feltételek alapján történik, független szakmai szakértô, valamint az oktatásban érintett iskola képviselôje által, a kamara szervezésében. Csak olyan munkahelyekre történhet a tanulók kihelyezése, ahol rendelkezésre állnak az oktatás feltételei. Az iskolának az oktatás folyamán lehetôsége van a munkahelyektôl bekérni a foglalkozási naplót, meggyôzôdni arról, hogy az oktatás szakmai tartalma az elôzetesen kiadott oktatási tematikának, a kerettantervi elôírásoknak megfelel-e – tájékoztat a Szakképzési Bizottság elnöke.

N.T. szakma tanulásának ingyenességét (Szt. 29. §). Mivel most már a második szakma is ingyenes mindenki számára, a tanuló eddig megszerzett szakképesítése rész ki lett egészítve a második szakképesítés rögzítésére alkalmas résszel. A 13. pontban szerepel az a változás, hogy most már a törvény mondja ki: a tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követô hónap 10. napjáig kell kifizetni.

Amennyiben a gyakorlati képzéshez teljesítési megbízott bevonására kerül sor, a TSZ- Teljesítési megbízottal sablont kell használni. Teljesítési megbízott esetén szerepeltetni kell a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévô gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselôjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történô átirányításának idôtartamát. (Szt. 48. § (1) j)) Fontos, hogy a teljesítési megbízott esetén annak minden egyes képzôhelyére vonatkozóan meg kell adni a képzôhelyekre általánosan érvényes adatokat is (képzésért felelôs adatai, határozat- vagy tanúsítványszám stb.)

2015-16

A tanulószerzôdés alapján a gazdálkodó szervezetek tanulóik részére pénzbeli juttatást kötelesek fizetni, melynek mértéke a vonatkozó jogszabály alapján meghatározott százalék.

A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben – a tanulószerzôdésben meghatározott szempontok figyelembevételével – az elôzô félévre megállapított tanulói pénzbeli juttatáshoz képest emelni kell.

10

KAMARAI HÍREK

Enterprise+ szakértôi képzés indul szeptemberben Az Enterprise+ programmal a fiatalkori munkanélküliségre keressük az újgenerációs munkalehetôségeket. Ezért feladatunk, hogy felmérjük és felismerjük a fiatalok vállalkozói kompetenciáit és támogassuk a vállalkozói kezdeményezéseket.

Ezt a program keretein belül két közgazdasági vonallal rendelkezô középiskolában tesszük meg, egy – egy hetes képzés, vállalkozói csoportok létrehozása és versenyeztetés (workshop) formájában.

A szeptember 14-17. közötti alapozó tréning keretein belül tehetségkutatók és mentorok képzésére kerül sor 2-2 napon.

A tehetségkutatók szerepe, hogy felismerjék a vállalkozói kompetenciákat. Ôk lesznek azok, akik megfigyelik a gyerekeket és felmérik – egy, a német partnerek által kifejlesztett játékos módszer alapján – a vállalkozási képességeket. A gyerekek értékelést kapnak, mely alapján fókuszáltan fejleszthetik erôsségeiket és gyengeségeiket.

A tehetségkutatók elsôsorban tanárok, akik úgy tudják megfigyelni a gyerekeket, hogy ne váltsanak ki belôlük szereplési vágyat, stb., normális viselkedést biztosítva. Bár érdekes tapasztalatokhoz vezethet a külsô megfigyelôk bevonása is, így szeretnénk, ha lenne olyan résztvevô a tréningen, aki nem az iskolák képviseletében érkezik.

A mentorok szerepe pedig, hogy tanácsokkal támogassák a vállalkozóvá válást. A mentorok gyakorlattal rendelkezô vállalkozók vagy vállalkozási ismeretekkel rendelkezô szakértôk, akik a gyakori hibákra és buktatókra hívják fel a figyelmet, míg tapasztalataikat megosztják a fiatalokkal. A képzés a pontos szerepkörük meghatározása mellett, a

gyerekekkel való kommunikációt segíti elô. A képzéseken való részvétel térítésmentes, de jelentkezéshez kötött. A jelentkezôk részt vehetnek mindkét képzésen, ha érdeklôdnek mindkét tanagyag iránt.

Késôbb, ha részt vennének az iskolák gyakorlatain, arra is van lehetôség, de a részvétel nem kötelezô jellegû.

Az program célja, hogy létrehozzuk egy nemzetközi, közös és mûködô gyakorlatot a vállalkozói kompetenciák fejlesztésére, mely alkalmazható lesz valamennyi országban az önálló vállalkozás alapítás területén.

A képzésekrôl és az Enterprise+ projektrôl Rozs Eszter (rozs@pbkik.hu) és Nagy Eszter (enagy@pbkik.hu) nyújtanak bôvebb tájékoztatást.

Az Enterprise+ projekt finanszírozása az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. Jelen közlemény tartalmáért kizárólag a szerzô tartozik felelôsséggel; a Bizottság nem áll jót a benne foglaltak felhasználásáért.

Az Indító – a vállalkozói tehetség profilvizsgálata projekt a hamburgi Joachim Herz alapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hálózat erôsítés, hatékony megoldások A Duna Menti Kamarák szövetsége 2010. június 30-án alakult és 2010. szeptemberében az elsô nemzetközi találkozást – alakuló konferenciát Pécsett szervezte meg.

A szövetség célja a Duna Stratégia mentén a kamarai hálózat erôsítése, a vállalkozások számára a szakképzés, innovációs és kereskedelmi területeken hatékony megoldások fejlesztése és biztosítása.

2015. júniusban Linzben a Duna Stratégiával kapcsolatos fórumon részt vett Hirth Olivér a kamarai nemzetközi bizottság tagjaként és Rabb Szabolcs a kamara innovációs osztályvezetôje is.

Hirth Olivér elmondta, hogy a szakmai egyeztetés a kamara és az általa vezetett Kontakt-Elektro Kft. szempontjából is érdekes és hasznos volt. Az osztrák és német kollégák örömmel segítenek a céges kapcsolatépítésben is, amely az export tevékenység alapja.

Rabb Szabolcs a Duna Stratégia programban megjelenô pályázati kiírások alakítására hívta fel a figyelmet, hiszen a számtalan projekt ötlet közül a legfontosabbak kiválasztását követôen jó kiírásokat, az ötleteket és célokat támogató programokat kell találni a finanszírozás elôsegítésére.

Az egyeztetésen megállapodás született a Duna Stratégia megnyíló programokban való közös részvételre, elsôként egy a szakképzést és a duális képzést fejlesztô innovatív módszertani együttmûködés keretében.

A pályázati projekt kialakítása már elindult, szeptember végén Budapesten a Duna Stratégia nyitó konferencián a szövetség tagjai között a végsô egyeztetések és a pályázatkészítési folyamat is lezárul.

További információ: www.dcca.eu

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

KAMARAI HÍREK

Üzleti környezet Svájcban

Ismét beindult a DesignPécs!

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti és PMMI Kara, valamint a Kreatív Ipari Klaszter, Pécs várossal együttmûködésben idén ismét részt vesznek a Design Hét Budapest programsorozaton DesignPécs elnevezéssel 2015. szeptember 25. és október 4. között.

A jelentkezési idôszak augusztus elsô hetében lezárult. A kamara húsz partnerrel összefogva kezdte meg a programsorozat elôkészítését, megvalósítását.

A pécsi csapat – a budapesti partnerekkel együttmûködve – a Design Hét Budapest programfüzetben való megjelenés kidolgozását, majd az együttmûködési profilok weboldalra való feltöltését tekinti elsôdleges feladatnak.

A designpecs.hu weboldal fontossága kiemelkedô, hiszen ezen keresztül tájékozódhat a nagyérdemû a programokról és a részletes információkról. Érdemes a hírfolyamot figyelemmel kísérni a facebook.com/designpecs oldalon is, hiszen idén kisebb, de garantáltan izgalmas programokkal várja a programsorozat az érdeklôdôket.

Beton, textil, bútor, 3D, csomagolástervezés, fotókiállítás, kovácsmûhely, ékszer, divat, design vásár, köztéri installáció, Okostojás bajnokság – ez a DesignPécs!

A program védnöke dr. Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere; dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora; valamint dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A zürichi székhelyû Svájci-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 22 éves múltra tekint vissza. 2013 év végétôl hivatalos, akkreditált partnere a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. Célja, a svájci cégek, illetve a magyar KKV-k piacra segítése mind Svájcban, mind Magyarországon. A kamara üzleti szemináriumokat, worshopokat és kétoldalú üzletember találkozókat szervez, elôsegítve a kapcsolatépítést, illetve az eltérô piacra lépési feltételek megismerését.

A Svájci-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több nagyvárosban is kapott bemutatkozási lehetôséget. Az Enterprise Europe Network Pécsi irodájának meghívására Pécsett, 2015. szeptember 17-én 14.00-16.00 óra között kerül sor a Svájc gazdasági hátterét, szociális biztosítási rendszerét, piacra lépési tudnivalóit bemutató szemináriumra.

Elôzetes jelentkezés: ahendinger@pbkik.hu

12 Az idei év kiemelkedô kulturális eseménye az európai kórusok találkozója, az Europa Cantat volt Pécsett. A város szinte összes szálláshelyét lefoglalták az egy hetes rendezvényre, amelyre negyven országból több mint négyezer énekes érkezett. A pezsgô kulturális életû Baranyában számos fesztivált, koncertet, rendezvényt is tartanak 2015-ben, de hogy ezek milyen vendégforgalmat generálnak, egyáltalán milyen érdeklôdés mutatkozik irántuk a turisták körében, ennek jártunk utána néhány turisztikai szakembert megkérdezve.

— Az Europa Cantat esetében jelentôs hozadék, hogy Pécs neve ismét bekerült a zene iránt érdeklôdök tudatába – mondja VÉTEK Jánosné turisztikai szakember, a pécsi Tensi Utazási Iroda vezetôje. — Érdemes lenne ezt kihasználni és nagyon ütôs nemzetközi, különleges programokat kitalálni a jövô évre. Általánosságban úgy gondolom, igazán csak az a rendezvény vonz vendégeket, amely egyedi. Ahhoz viszont, hogy ismert és látogatott legyen, nagyon profin felépített marketing kell, hogy idôben tudomást szerezzenek róla az érdeklôdô turisták és valóban ebbôl az apropóból jöjjenek Pécsre. Látható, hogy az egész országban jobbnál jobb fesztiválokat rendeznek. Ha ide szeretnénk csábítani sok vendéget, akkor olyat kell nyújtanunk, amit a többiek nem tudnak. Célszerû lenne egy szegmensben elindulni és arra felépíteni a fesztiválokat. Ehhez az Europa Cantat biztosan jó alapot adhat.

— Mint egy utazási iroda vezetôje miként látja: a beutazók nyitottak-e az önök által ajánlott programokra?

— Sajnos utazási irodaként már nem nagyon tudunk beleszólni a beutazásba, jelentôsen megváltoztak az utazási szokások a korábbiakhoz képest. Nagyrészt egyéni vendégek érkeznek, a csoportokat pedig a buszvezetôk és az idegenvezetôk szervezik. Ôket kell idôben elérni a vonzó programokkal.

Dél-Dunántúli Gazdaság

IDEGENFORGALOM

Mit hoznak a konyhára a fesztiválok?

— Mi a véleménye, milyen jellegû rendezvényekkel, programokkal, fesztiválokkal lehetne Pécsre, Baranyába vonzani az embereket?

— Lehet, hogy érdemes lenne a nagy tapasztalattal rendelkezô fesztiválszervezôknek kicsit a múltból is meríteni. Pl. igen sikeresek voltak a Pécsett rendezett felnôtt bábfesztiválok. A marketingben színes, változatos, figyelemfelkeltô elemeket alkalmaznék azzal a céllal, hogy a csapból is a rendezvény folyjon. Talán jobban lehetne építeni a borra, a kulturált borfogyasztásra, például el tudom képzelni, hogy egy nagy nemzetközi sommelier versenyt hozzanak Pécsre.

— A jelentôsebb kulturális rendezvények, fesztiválok természetesen érzôdnek szállodánk forgalmán is – mondja a 220 férôhelyes, három – illetve négycsillagos pécsi Laterum Hotel tulajdonos-vezetôje, GYENIS Lászlóné.

— Éppen most vontam mérleget az Europa Cantatról, illetve egy nagyobb volumenû teniszversenyrôl, amikor ezek zajlottak, teltház volt a szállodában.

— A honlapjukon önök is feltüntetik az éppen aktuális fesztiválokat, rendezvényeket és ezekhez kapcsolódóan kínálják szállásaikat, nem egyszer csomagban. Ezek szerint van erre kereslet.

— Igen, figyelünk minden rendezvényt – nemcsak a városban, hanem a környéken is – és ezekre felhívjuk a figyelmet ajánlatainkban. Mert elôfordulhat, hogy valaki egyébként is tervez Pécsre egy kulturális jellegû utat, de ha tájékoztatást is tudunk adni, hogy látogatása idôpontjában milyen rendezvé-

nyek vannak, az mindenképpen segíti a vendéget. Semmit nem hagyunk ki a csomagjainkból, és éppen ezért is újítottuk meg a honlapunkat, hogy minél könnyebben lehessen tájékozódni, minél szélesebb körû információval tudjuk ellátni a hozzánk érkezôket.

— Kivel, illetve milyen szervezetekkel tartják a kapcsolatot, miként értesülnek arról, hogy milyen fesztiválok, rendezvények lesznek a városban és környékén?

— Ebbe a tevékenységbe nagyon sok energiát fektetünk. Az értékesítési vezetô és a marketinges kollégák folyamatosan kapcsolatban vannak azokkal a szervezetekkel – pl. TDM, Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága –, amelyek tudnak a programokról. Megszerzik a turisztikai kiadványokat, ezekbôl szintén sok információt nyerünk, és itt nem csak Pécsrôl beszélek, hanem a környezô településekrôl is, legyen az Harkány, Villány, Siklós, Abaliget, Szigetvár, Orfû, stb.

Több szolgáltatót mi magunk keresünk meg – ilyen például a Bükkösdi Ökopark –, hogy mûködjünk együtt az élményérték növelése érdekében. Azon dolgozunk, hogy ha valaki kivesz nálunk 2 éjszakát (3 napot) vagy 3 éjszakát 4 nappal, akkor a legmagasabb élményértéket nyújtsuk, legyen választása. Például mi is vettünk kerékpárokat, hiszen külön kaland vendégeink számára, ha kimehetnek Orfûre biciklivel, és grillezhetnek, bográcsozhatnak, vízibiciklizhetnek, csónakázhatnak vagy éppen áttekerhetnek Abaligetre.

Jelentôs kutatást végeztek kollégáim, hogy milyen irányba induljunk el, még mit lehetne tenni a szállodai bevétel növelése érdekben, hiszen nem várhatjuk karba tett kézzel a javulást. Azt láttuk, hogy a gyerekes családok számára is érdemes programokat ajánlanunk,

Dél-Dunántúli Gazdaság ezek fel is kerültek a honlapunkra. Szállodánk nagy elônye, hogy wellnessrészlegünkön is el lehet tölteni az idôt tartalmasan, de látjuk, hogy szeretnek kimozdulni vendégeink, keresik a kulturális és szabadidôs tevékenységeket.

— Milyen típusú programokra jönnek szívesen a turisták Pécsre?

— Mint említettem, legutóbb az Europa Cantat volt a legsikeresebb program, már több mint egy évvel ezelôtt felajánlottuk szálláshelyeinket a szervezôknek. Igénybe is vették a teljes kapacitásunk 100%-át, külföldiek és magyarok egyaránt. Úgy hallottam, hogy ebben az idôszakban Pécsett nem is lehetett szállást szerezni, ez a rendezvény teljesen lekötötte a pécsi szálláskapacitást. Azt, hogy melyik program a legvonzóbb, nehéz megmondani. Nyilván, ha egy család jön ide, akkor ôk a számukra érdekes programokat keresik, ez függ az érdeklôdési körtôl, az anyagi helyzettôl, stb. Mi igyekszünk széles programkínálatot biztosítani, a Pécsi Filharmonikusoktól kezdve a Zsolnay Negyed által szervezett fesztiválokig mindent ajánlunk. Sajnos Pécsre nem jellemzô, hogy nyáron sok a vendég, ha most nem lett volna az Europa Cantat, akkor kevés helyen lett volna teltház.

— Meg kell említeni, hogy a Laterumban sok konferenciát, rendezvényt tartanak.

— Valóban, vendégeink jelentôs része esküvôkre, konferenciákra érkezik.

Sok konferenciát rendeznek nálunk és igény van a programot látogatók elszállásolására. Ha viszont a város szervez valamilyen rendezvényt, keresik hozzá a megfelelô szálláshelyeket, így árban és színvonalban olyat kell nyújtani, hogy az megfeleljen a vendégeknek.

Július végén rendezték a három napos 22. Harkányi Fürdô Fesztivált a kedvelt baranyai fürdôvárosban.

A sport-, kulturális-, zenei és gyermekprogramokkal teletûzdelt rendezvény mind a családoknak, mind a baráti társaságoknak remek szórakozást jelent minden évben.

HEGYI Ákostól, a Harkányi Gyógyfürdô Zrt. vezérigazgatójától azt kérdeztük, hogy akár a fürdôfeszti-

IDEGENFORGALOM vál, akár más, a városban rendezett fesztivál, illetve jelentôsebb program érzékelhetôen több látogatót vonz-e a fürdôbe, mint a „hétköznapok”?

— Alapvetô meggyôzôdésem, hogy ha egy zenei fesztivál, vagy egy kiegészítô program a fürdô területén kiugró többletforgalmat hoz, akkor nagy baj van az alapszolgáltatással. Egy fürdônek leginkább az idôjárással kell megbirkóznia és azon kell dolgoznia, hogy esô vagy szél esetén milyen fürdési vagy egyéb alapszolgáltatási lehetôséget tud biztosítani. Harkány nem rendelkezik fedett strand- vagy élménymedencével, ez rányomja a bélyegét a vendégforgalomra, nekünk ebben kell elôre lépni. Az is bebizonyosodott, hogy ha esik és hidegre fordul az idôjárás, a legjobb programkínálat mellett sincs érdeklôdés és a rendezvények ilyenkor gazdaságilag nem elônyösek. Ugyanakkor azt is el kell ismernem, hogy kedvezô idôjárási viszonyok esetén egy jól elôkészített fesztivál – ide sorolhatnám az idei 22. Harkányi Fürdôfesztivált – új, korábban nem fogadott közönséget is vonz, jó hatással van az ismertség növeléséhez, hozzájárul a törzsvendégek megtartásához. Az is egyértelmû, hogy ma egy szép, árnyékos, nagy területen elterülô, jó alapszolgáltatásokat biztosító fürdô önmagában már nem vonzó, szükség van kiegészítô programokra, sokszor már az extremitásra is. A városi rendezvények már más kategóriába tartoznak, azoknak sokkal nagyobb a vonzerejük, igaz a költségvetésük is, és azok települési szinten fontosak.

— Vannak-e olyan vendégeik, akik kifejezetten a fürdô kínálta programok miatt választják a Harkányi Gyógyfürdôt?

— Igen, idén nagyon sokan választottak minket a nagy számú és színvonalas sportrendezvények, a baba-mama parkunk kreatív foglalkozásai, vagy egy színvonalas tánc- illetve énekes mûsor kedvéért. Azt is ki kell emelnem, hogy a pécsi kötôdésû Halott Pénz koncertje, de több ismert fiatal énekes koncertje sok fiatalt vonzott délutá-

13 nonként és esténként a fürdô nagyszínpadához. Igyekeztünk számos marketingcsatornán keresztül felhívni a figyelmet programjainkra a Dél-Dunántúl több településén, így sokan kötötték össze a szabadságukat, a programokat és a fürdôzés élményét.

— Milyen elvárásai, igényei vannak a vendégeknek a programokat illetôen? Gondolok például a családokra, amelyek elôszeretettel látogatják az önök intézményét.

— Az igények egyre nônek, egyre tágabb spektrumot ölelnek fel. Ez egyértelmû, hiszen amíg az én gyerekkoromban 2-3 fürdô volt, ami közül választani lehetett a környéken, addig ma a régióban 25-nél több színvonalas fürdô versenyez a vendégek kegyeiért, ráadásul több új építésû, modern, élményelemekkel tarkított. Harkányban igyekszünk maximálisan megfelelni a higiéniai elvárásoknak, tisztán tartani a közösségi tereket, virágosítani a zöld felületet, sorban felújítani a medencéket és bôvíteni a gyerekeknek szóló programokat. A cél persze az, hogy elkészüljön a csúszdapark a 2016. évi szezonnyitásra, fejleszteni tudjuk a szaunaparkunkat, de a legfontosabb, hogy a gyógyászathoz kapcsolódóan meg tudjunk újulni, hiszen ez a részlegünk a legerôsebb, legkihasználtabb, az év 365 napján üzemel. Kezelôhelységeink egy részét már elláttuk légkondicionálóval, nemrég pedig a legmodernebb elektroterápiai eszközöket vásároltuk meg.

— Kikkel, milyen intézményekkel mûködnek együtt azért, hogy több érdekes programmal várhassák a vendégeket?

— Szakemberek, szakosodott vállalkozások, PR-cégek, rendezvényszervezôk, rádió, hirdetési felületek – ezek mind rendelkezésre állnak a megyében és a régióban. Együttmûködünk számos intézménnyel, hivatallal, beutaztató céggel, a többi fürdô vezetôjével, de ide kell sorolnom a fürdô bérlôit is, hiszen egy fesztivál elôkészítése hónapokat vesz igénybe, a programot nagyon sok külsô tényezô befolyásolja. A legfontosabb, hogy érzékeljük: mire nyitott a közönség, mit tart érdekesnek, melyik az a program, ami a környéken nem ismétlôdik.

N.T.

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE:

Dél-Dunántúli Gazdaság

Varga Zsolt, a TF Center Kft. tulajdonosa „Megpróbáljuk a lehetetlent elérni” Két fôs vállalkozásból 11 fôs céget építettek, éves árbevételük tavaly meghaladta a 250 millió forintot és ha még azt is hozzátesszük, hogy abban a gazdaságilag nem éppen virágzó, egykori bányászvárosban, Komlón érték el mindezt, ahol üzletek nyitnak és zárnak be igen rövid idô alatt, akkor igazán figyelemre méltó a teljesítmény. A TF Center Kft. fô profilja a számítástechnikai berendezések forgalmazása, szervizelése, emellett számos kiegészítô tevékenységet folytat a Komlón és vonzáskörzetében mûködô nagyvállalatok, vállalkozások kiszolgálására. Varga Zsolt ügyvezetô úgy beszél a vállalkozásról, mintha cégtulajdonos társa, Tóbiás László végig mellette ülne.

— Ketten alapítottuk a vállalkozást és mindkettônk sikere az, ahol ma tartunk – mondja a cégvezetô-tulajdonos . — Informatikusként dolgoztunk és kollégák voltunk az egykori Mecseki Szénbányáknál, és nagyon sokan hozzánk fordultak segítségért: milyen számítógépet érdemes megvenniük, milyen egységeket rakassanak bele, egyáltalán hol érdemes vásárolni. Egy idô után azt gondoltuk Tóbiás Lacival: mennyivel egyszerûbb lenne, ha mi magunk végeznénk el ezt a munkát, szerelnénk össze a gépeket. Így 1996 decemberében üzleti keretek közé szerveztük a tevékenységet és megalapítottuk a bt-nket. Eleinte számítógépek összeszerelésével és értékesítésével, tanácsadással foglalkoztunk, az ismerôsi kört sikerült komlói cégekkel bôvíteni. Ebben az idôben a városban nem volt más alternatívája a számítástechnikai szolgáltatásnak, így szépen tudtunk fejlôdni.

1997 decemberében már nyitni tudtunk egy üzlethelyiséget és alkalmazottakat vettünk fel. 2001-ben úgy éreztük, hogy tovább kell lépnünk, létrehoztuk a TF Center Kft.-t, a forgótôkénket pedig a vállalkozásba visszaforgatva új üzletágat építettünk. Cégekhez jártunk számítógépeket szerelni, és arra gondoltunk, hogy szívesen vennék, ha a szükséges nyomtatványokat, papírárukat is házhoz vinnénk. Késôbb már az általános tisztítószereket is mi szállítottuk és a boltunkat is feltöltöttük papíráruval, iskolaszerekkel. Ma már egy nagyobb, saját üzlethelyiségben mûködünk Komló belvá-

rosában, és nôtt a szolgáltatási körünk is: fénymásológépek üzemeltetésével, szervizelésével, rendszergazda szolgáltatással is foglalkozunk. Tóbiás László révén az utóbbi években számos gyengeáramú kivitelezésben is részt vehettünk, például mi végeztük a sikondai termálfürdô teljes gyengeáramú szerelését a wifi-hálózattól kezdve a tûzjelzô rendszerig.

— Úgy tûnik, hogy az egykori vállalkozás a bizalomra épült. Ma melyek azok az alapértékek, amelyeknek mentén menedzselik a kft-t?

— Mindig a folyamatos szolgáltatást tartottuk szem elôtt.

Ha sikerül partneri státuszba kerülnünk egy vállalkozásnál, akkor az a legfontosabb, hogy azt meg is tartsuk.

Ennek néha az az ára, hogy minimális nyereséggel zárunk egyegy projektet, de továbbra is azt szeretnénk, ha bíznának bennünk és ebben – a visszajelzések ezt igazolják – jó úton járunk. Sajnos elmondható, hogy Komló gazdasági helyzete nem éppen a legjobb, nem könnyû talpon maradni egy ilyen környezetben. A mi szolgáltatásaink zöme vállalkozások felé irányul, nem a lakosság irányába, ezért is tudunk mûködni.

— A valamikori kétfôs cég 11 fôsre nôtt. Miként tudták követni ezt a változást?

— Jelenleg 11 állandó alkalmazottunk van, akik iránt felelôsséggel tartozunk. Az egyik, amit a cégvezetés fontosnak tart, az az, hogy jó legyen a hangulat a mindennapokban. Bátran mondhatom,

hogy a kollégák egyben barátok is. Figyelünk egymásra, most szerveztünk például családi napot, de el szoktunk menni céges vacsorára is. A 11 fôs létszám még nem olyan nagy, amikor markánsan meg kellene változtatnunk folyamatokat, a belsô mûködést. A bizalom azonban mindenképpen fontos, hiszen a feladatokat át kell tudnunk adni a kollégáknak, ez pedig bizalom nélkül nem megy.

— Eddig egy sikeres vállalkozás képét rajzolta meg. Mégis, mik az összetevôi ennek a sikernek?

— Az egyik a több mint 25 éves szakmai gyakorlatunk, és nem elég csak a felszínt ismerni, alapos szakmai tudásra van szükség, amikor például komplett hálózatokat kell bevizsgálni vagy kiépíteni, webszervert üzemeltetni, netán honlapokat építeni – tehát a megfelelô szakértelem feltétlenül fontos. A másik összetevô talán az, hogy elég korán sikerült a piacvezetô szerepet megszerezni Komlón, most is arra törekszünk, hogy ezt meg is tartsuk. Remélem, partnereink is úgy gondolják, hogy megérdemeljük ezt a bizalmat, hiszen évek óta velünk dolgoztatnak.

— Merre lehet megrajzolni a vállalkozás jövôjét?

— Vannak konkrét elképzeléseink, a kezdeti lépéseket meg is tettük már. Két fô irányt határoztunk meg: az egyik maga a szolgáltatások további fejlesztése, kollégáink szakmai tudásának magas szinten és napra készen tartása az IT szektor dinamikus fejlôdése ellenére. Rengeteg energiát fordítunk a cégek informatikai biztonságának kialakítására az adatbiztonság, internet biztonság, internetes adatforgalom-szûrés terén. A másik fô cél pedig az internetes, webalapú kereskedelem továbbépítése. Azt szoktam mondani, hogy megpróbáljuk a lehetetlent elérni.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Együttmûködési profilok – miért és hogyan érdemes külföld felé nyitni ezzel a módszerrel?

A kamarai munkatársak sok idôt töltenek a tagok megismerésével annak érdekében, hogy megfelelô hazai és külföldi üzleti lehetôségeket tudjanak számukra kínálni.

A több mint 20 000 baranyai vállalkozást természetesen nem ismerhetjük meg olyan részletesen, ahogyan szeretnénk, de az alapvetô információkat kinyerhetjük a Kamarai Regisztrációs Rendszerbôl – már ha a vállalkozás megadja ezeket.

A termékeiket és szolgáltatásaikat tudatosan hirdetô cégek kihasználnak minden lehetôséget, így például – ha már úgyis regisztrálni kell a kamaránál, akkor – pontosan feltöltik a saját tevékenységeiket is, hogy megtalálhatók legyenek egy-egy üzleti ajánlat kiközvetítésénél.

A vállalkozásuk érdekében ennél többre is hajlandó vezetôk pontosan megfogalmazzák, mi kell ahhoz, hogy sikeresen mûködjenek, és ezt le is írják, tehát stratégiát alkotnak. Ha pedig ehhez partnerekre van szükség, akkor azt is tudják, hogy tôlük mit várnak. Üzleti, technológiai és kutatás-fejlesztési (K+F) pályázati együttmûködési profilok Mi a különbség? Leegyszerûsítve: ● Üzleti: ha kulcsrakész terméket (szolgáltatást) adnánk el vagy vennénk ● Technológiai: ha partnerekkel együttmûködésben kell dolgozni (fejleszteni) egy kulcsrakész termék (szolgáltatás) elôállítása érdekében ● K+F pályázati együttmûködési: ha pénzt (támogatást) kapunk [például az Európai Uniótól] azért, hogy partnerekkel együttmûködésben kifejlesszünk egy kulcsrakész terméket (szolgáltatást).

Kinek van a legtöbb esélye, hogy jól mûködô partnerkapcsolatot építsen ki?

Azok, akik már rendelkeznek nemzetközi együttmûködési tapasztalatokkal, természetesen elônyben vannak. Fontos, hogy a cég munkatársai beszéljék az adott célpiacok nyelvét, vagy legyenek bármikor bevethetô szakértôk.

Minden piaci szereplô azt akarja, hogy minél nélkülözhetetlenebbül beépülhessen a társadalmigazdasági rendszerbe. Ehhez a terméke, szolgáltatása iránti igény ad esélyt, illetve fontos, hogy az elôállításhoz és terjesztéshez szüksége van-e partnerekre.

Mire kell figyelni, mielôtt üzleti jellegû partnerkapcsolatot létesít a vállalkozás?

●

Az adott területen elvárható szakértelmet alapul véve, azon felül és egyebek mellett fontosak az alábbiak: ● Nyitottság és óvatosság. Egy megállapodás aláírása elôtt érdemes körbejárni a leendô partnert, és meggyôzôdni megbízhatóságáról.

Saját referenciái mellett a kamara, illetve nemzetközi szinten annak Enterprise Europe Network irodája tud plusz információkkal szolgálni. ● Védelem. Általánosságban véve minél kidolgozottabb egy termék, technológia, annál könnyebb a védelmérôl gondoskodni. A szerzôi jogi és iparjogvédelmi intézkedések megelôzhetik a késôbbi jogvitákat. Az üzleti titkok feltárása elôtt legalább egy titoktartási megállapodás kell írni, illetve a kollégák munkaszerzôdéseit is ennek figyelembe vételével kell megfogalmazni. ● Stratégiai gondolkodás. A fejlesztések és piacra lépés sorvezetôje. Ha a cégvezetô látja, hogy „merre van az elôre”, és ezt meg is osztja a munkatársakkal, ôk is könnyebben követik a sokszor rögös úton. A marketing, innovációs és iparjogvédelmi stratégiákat folyamatosan aktualizálni kell, de a kooperációk kialakítását megkönnyíti. ● Minôség és szabvány szerinti mûködés. Bizalmat ébreszt és minôséget garantál, bár a nyugati exportra törekvô vállalkozások nem ritkán azzal szembesülnek, hogy a drágán kialakított rendszerük mellett beszállítói audittal is meg kell birkózniuk. ● Kommunikáció. Online, és lehetôleg többnyelvû. Ha a vállalkozásnak csak egy statikus weblap kialakítására futja is csak, akkor is ennek az elsô lépések között kell lennie. A személyes tárgyalás a weboldalon közölt valós tartalmat kell, hogy visszatükrözze.

●

●

●

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai – személyes tárgyalás keretében – szívesen áttekintik a fentieket a vállalkozások érdekében.

További információ és idôpont egyeztetés: eenpecs@pbkik.hu CsG

AKTÍV – az Enterprise Europe Network Pécs külpiaci, külgazdasági hírlevele Az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat 8 éve mûködik immár 63 országban. Tanácsadóink, a kereskedelemfejlesztés, az üzleti partnerkeresés, az innováció és a K+F területén elsôsorban a KKV szektornak nyújtanak segítséget.

A tapasztalatok szerint azok tudják a legjobban saját vállalkozói céljaik érdekében használni a hálózat ingyenes szolgáltatásait, akik proAKTÍVak és nyitottak. Ehhez ad aktuális külpiaci és külgazdasági információkat a hírlevél.

Augusztus 12-én „indult útnak” az elsô AKTÍV hírlevél azzal a céllal, hogy kéthetente bemutassa a vállalkozókat érintô legfontosabb híreket, sikertörténeteket, ízelítôt adjon a soron következô rendezvényekrôl és partnerkeresési ajánlatokra hívja fel a figyelmet.

Az online híreket elsô körben azoknak a vállalkozók kapták meg, akikkel a hálózat indulása óta a munkatársak kapcsolatba kerültek. Az AKTÍV hírlevéllel kapcsolatos információkat az een@pbkik.hu e-mail címen várják.

Mit kell végiggondolni a keresett partnerrel kapcsolatban? ●

Milyen területen legyen aktív a keresett partner? A vállalkozásét kiegészítô rokon területhez, vagy új piaci szektorhoz kötôdjön?

Tudjuk-e, hogy mi lenne a partner pontos feladata? A partnerség jellegétôl függôen jó, ha a menedzsmentnek van egy elôzetes képe arról, hogy mennyire szoros megállapodást köt, milyen közel engedi a leendô társat. Egy joint venture (közös vállalkozás) esetében például általában sokkal részletesebb kidolgozásra van szükség, mint egy ügynöki megbízásnál.

Különleges-e a termékünk / technológiánk / szolgáltatásunk? Miben és hol? Hol lehetnek a célpiacaink? Ha innovatív, akkor mitôl az?

Ha elônyös, miért az? Versenytáraink ismerete segít ennek eldöntésében.

A partner segíthet-e a továbbfejlesztésben? ...ha erre szükség van.

Milyen típusú partnerrel dolgoznánk szívesen? Gyártóval? Forgalmazóval? Ügynököt keresünk? Fejlesztô kell? Kutatópartnerre van szükségünk? Számít a cég mérete, vagy bevételének nagysága?

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

16

KOMLÓI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Számos újdonság várja a komlóiakat Évrôl évre érdeklôdôk ezreit vonzza a hét dombra épült város szeptember elején megrendezésre kerülô eseménysora, a Komlói Napok és Bányásznap. A már hagyományosnak számító programok mellett idén újdonság is várja a résztvevôket, a Komlói Napok ugyanis Testvérvárosi Napokká bôvül ezúttal, ahol a város külföldi partnereivel, kultúrájával is megismerkedhetnek az érdeklôdôk.

A hagyományos programok sem maradnak el, országosan is elismert zenekarok – szeptember 4-én Anna and the Barbies, szeptember 5-én Keresztes Ildikó Band, míg szeptember 6-án Hobo Blues Band – érkeznek Komlóra, koncertjeiket ingyenesen hallgathatják meg rajongóik. Elôttük-utánuk szintén jól ismert zenekarok, így a CS.Í.T, a Rocktorock vagy a Carlos Acoustic lépnek fel.

Persze most sem maradnak el a bevált, megszokott események sem, mint a Police Road Show, Ízek Utcája, kiállítás, utcaszínház, táncbemutató, kerekasztal-beszélgetés, ünnepi testületi ülés, kézmûves vásár, utcabál és a zárónapon a tûzijáték. Folytatódik az elmúlt esztendôben nagy sikert aratott pálinka- és pogácsamustra is. A Magyarország legszebb konyhakertjei felhívásra beérkezett pályázat komlói gyôzteseit is a Komlói Napok keretében hirdetik ki.

A Komlói Napok kiemelt rendezvénye már lassan két évtizede a Komlóért Expo. Az idén szeptember 4-6. között immár tizenhetedik alkalommal megrendezésre kerülô vásáron közel ötven cég, intézmény, szolgáltató mutatkozik be. A kiállítás területén kerül sor a Baranya Megye Szépe, Felnôtt Középdöntôre is.

— Az eltelt évekhez képes a kiállítók összetétele kicsit változott, ugyanis a környezô települések – Mánfa, Hosszúhetény, Magyarhertelend, Kárász – is önálló standdal jelentkeznek – mondja Ferenczy Tamás, a Fair-Expo Kft. ügyvezetôje. — A kulturális és turisztikai értékeik bemutatása mellett, a helyi ízekre, a kézmûvesek által elôállított helyi termékekre helyezik a hangsúlyt. A mánfaiak például a közelgô Szüreti Fesztiváljukra igyekeznek a vásárlátogatók figyelmét felhívni, míg a hosszúhetényiek a település fennállásának ezeréves évfordulójához kapcsolódó eseményeket emelik ki.

A Komlóért Expón évrôl évre bemutatkoznak a város jelentôs cégei – a Lakics Kft., a TeGaVill Kft., a Mig-Tig Kft. –

idén e sor kibôvül a MOM komlói gyáregységével, valamint a kôbányát üzemeltetô Kô-Ka Kft.-vel. E mellett a hagyományokhoz híven a város középfokú intézményei is megjelennek, valamint külön standon állít ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, ami a nyitás napján, péntek délután pályaválasztási tanácsadással is várja az érdeklôdôket.

— A helyi cégek a kezdetektôl fontosnak tartották, hogy részt vegyenek a Komlóért Expón, megismertessék a tevékenységüket – folytatja Ferenczy Tamás. — A vásár három napja alatt a mérnökeik mutatják be a kiállított gépeket, termékeket, ezzel is felkeltve az érdeklôdést a mûszaki pálya és az egyes szakmák iránt. A helyiek mellett egy napelemeket gyártó pécsi cég is bemutatkozik, amelyik a vásár ideje alatt árusítja is majd a termékeit.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI MELLÉKLET

A Komlói Napok részeként megrendezésre kerülô testvérvárosi találkozó work-shopjainak is helyet ad a kiállítás, amelynek keretében az egyes települések kulturális, gazdasági értékeiket mutatják be.

— Minden évben a város és a kiállítást rendezô Fair-Expo számos módon ismeri el a vásár résztvevôit – emeli ki Ferenczy Tamás. — Idén elsô alkalommal az ünnepi megnyitó alkalmával külön köszöntjük és díjat adunk át azoknak a szervezeteknek, szervezôknek, akik az elmúlt egy évben sikeres közösségi rendezvényeket bonyolítottak le a városban, valamint sokat tettek azért, hogy messze vigyék

17

Komló hírnevét. Többek között a Kolbásztöltô Fesztivál szervezôjének, az Országos Polgárôrnap megrendezésében kiemelkedô szerepet játszó Deák Imrének a komlói Polgárôr Egyesület vezetôjének, a POSZT-tal párhuzamosan idén elsô alkalommal megrendezett KASZT házigazdájának Fajcsi Ferencnek, a Súgólyuk Színház rendezôjének, a Komló TV vezetôjének, Lassan Zoltánnak, Pongónak, aki sikerrel állította fel a leghosszabb egyéni maratoni fitnesz-edzés magyarországi rekordját, valamint világjáró komlói kerekesnek Szinyákovics Bélának, aki 8000 kilométert tett meg.

Hulladékgazdálkodás felsôfokon Az eltelt egy évtizedben a Komlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. jelentôs változáson ment át. Míg jogelôdje a Komlói Városgazdálkodási Vállalat tevékenysége klasszikus városgazdálkodási feladatokat látott el, a jelenlegi cég már hulladékgazdálkodást folytat.

A kommunális hulladék gyûjtése és szállítása – amelyet Komlón és Hosszúhetényben, valamint a tulajdonos Dél-Kom Kft. megbízásából további 43 településen, ötvenötezer embernek nyújtva végez – mellett a tevékenységi körük kiterjed konténerek bérbeadására, a város önkormányzati útjainak síkosság-mentesítésére, valamint termelô tevékenységet is folytatnak, Biomass Microkomplex Komló néven komposzt elôállításával is foglalkoznak.

— Ma már nem hulladékszállítást, hanem a hulladékgazdálkodást folytatunk – mondja Folkner Károly, a Komlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. cégvezetô. — Hulladékátrakót, komposztáló üzemet üzemeltetünk, szelektív hulladékgyûjtést folytatunk, építési hulladékok begyûjtésével is foglalkozunk. Évente 1200–1800 tonna hulladék felhasználásával komposztot állítunk elô, amelynek három fô alkotórésze a zöld hulladék – közterülete-

ken, családoknál keletkezô –, a Baranyavíz Kft. komlói telephelyén préselt szennyvíziszap, a biomassza-erômû fahamuja. Ezt az Elmolight Bt. által forgalmazott oltóanyaggal oltjuk be, s szigorú technológiai folyamat segítségével komposztáljuk. Ezt a termékünket ömlesztve, rostáltan és rostálatlanul, valamint zsákos kiszerelésben áruljuk, nagy népszerûségnek örvend a Komló környéki kiskertek tulajdonosainak, valamint a szántóföldi növénytermesztést folytatók körében.

Szólt arról is, Biomass Microkomplex Komló néven forgalmazott termékükkel a szennyvíziszap felhasználása miatt úttörô szerepet is játszanak. Kitért arra is, a szántóföldeken is jó eredményeket értek el vele, ugyanis a növények fejlôdéséhez nélkülözhetetlen mikroelemeket, humuszt és bioaktív anyagokat is tartalmaz, jelentôs részben nitrogént, ami a föld savanyosodásának megakadályozásában játszik jelentôs szerepet. Használatával növekednek a termésátlagok, emelkedik a növények tápanyagértéke, mindeközben pedig csökkennek a mûvelési költségek.

Komlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. 7300 Komló, Bem J. u. 24.

Tel.: 72/483-866 • www.komloivgzrt.hu

18

TUDÁS-PARK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tudás-Park projekt a régió innovációjáért A régió innovációs szereplôinek együttmûködésén alapuló Tudás-Park projektet indított a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), valamint a Pécsi Városfejlesztési Zrt. (PVF Zrt.). A projekt létrejöttét az indokolja, hogy bár az egyetemi tudásbázis jelentôs K+F+I potenciállal rendelkezik és a gazdasági szereplôk számos szolgáltatásra tartanának igényt, a felsôoktatásivállalati együttmûködések száma jelenleg alulmúlja a kívánt léptéket. Ennek oka sok esetben az, hogy az egyetemi kutatások nem a piaci igényeknek megfelelô irányba haladnak, míg a vállalatok kutatás-fejlesztési igényei nem jutnak el a kutatócsoportokhoz. Ezért a most indított projekt egyik célja, hogy a régióban továbbfejlessze a tudástranszfer tevékenységet, elômozdítsa a Dél-Dunántúli régió gazdasági-társadalmi fejlôdését, bekapcsolja a régió szereplôit a nemzetközi tudományos és gazdasági vérkeringésbe, valamint a régióbeli társadalmigazdasági problémák megoldása felé irányítsa a Pécsi Tudományegyetem kutatási, innovációs tevékenységeit.

A Tudás-Park projekt lehetôséget teremt az egyetemi – versenyszféra – állami szféra – civil társadalom közötti együttmûködés erôsítésére annak érdekében, hogy a tudományos kutatások választ adhassanak a valós társadalmi-gazdasági problémákra, kihívásokra. A régiós gazdaság élénkítése érdekében a szereplôk erôsíteni kívánják a cég-cég/kutató-kutató/kutatócég közötti együttmûködéseket, hidat képezve a piaci igényeken alapuló termék- és szolgáltatásfejlesztés és a kutatói szféra között, elôsegítendô a vállalatok nemzetközi versenyképességének növelését. A konzorciumi tagok célkitûzései között szerepel a vállalkozói, vállalkozási kapacitás, készségek és képességek bôvítése, fejlesztése az inter-, és multidiszciplináris kutatások, innovációk, újítások feltárása, fejlesztése, ezek társadalmi-gazdasági hasznosulása érdekében. A projektben megfogalmazott célok és részcélok teljesülése esetén a várható társadalmi és gazdasági elôny mindenekelôtt az innovációs láncok kidolgozásában és fejlesztésében, a tudástranszfer erôsödésében és a kutatói-vállalati kapcsolatok bôvülésében jelentkezik. Igen fontos további társadalmi elôny a gazdasági, munkaerô-piaci szereplôkkel való kapcsolattartás intenzitásának növelése és a felsôoktatás tudományos közeghez való csatlakozása. Az intézményi technológia transzfer szolgáltatásrendszerének fejlesztése gazdaságélénkítô hatásával hozzájárul a hosszú távú foglalkoztatási célok megvalósításához.

Konzorciumvezetô: PTE Szentágothai János Kutatóközpontja A Tudás-Park fô bázisa a PTE Szentágothai János Kutatóközpontja. Dr. KOVÁCS L. Gábortól, a kutatóközpont elnökétôl, a projekt szakmai vezetôjétôl azt kérdeztük, hogy milyen szerepet vállalt a projektben az egyetem?

— A Pécsi Tudományegyetem a Tudás-Park projektben konzorciumvezetôként vesz részt a PBKIK és a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. mellett. Amellett, hogy az egyetem ellátja a projektmenedzsment tevékenységet, elsôsorban az intézménynél meglévô K+F kapacitás becsatornázásával, a vállalkozások és befektetôk igényeinek megfelelô tudás közvetítésével, az innovációs potenciállal bíró szellemi tôke hatékony hasznosítása útján kívánja elôsegíteni a projektcélok elérését.

— Hol tart jelenleg a projekt megvalósulása?

— A projekt szakmai megvalósítását áprilisban megkezdtük, de a támogatási szerzôdés csak a napokban kerül aláírásra, így az érdemi munka nagyobb része sajnos egy nagyon rövid – szeptembertôl novemberig tartó – idô alatt kell, hogy megvalósuljon.

— Milyen elônyei származnak a Pécsi Tudományegyetemnek a projektbôl?

— Az egyetem – mint a régió legjelentôsebb tudásbázisa – a projekt által szeretné kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait nyitottabbá tenni a piac felé, a Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) nyugat-európai szintû kapacitásait a régió gazdaságának fellendítése érdekében felhasználni és a korábbinál gyorsabban, jobban és hatékonyabban reagálni a piac ilyen irányú igényeire. A projekt által terveink szerint az SZKK egy vállalkozásfejlesztési és innováció központtá fejlôdik majd, és a tervezett régiós „tudáspark” centrumává válik.

— Az egyetem korábban zajló projektjeihez képest miben új a Tudás-

Park, vannak-e benne olyan kapcsolatok, probléma megoldási módszerek, amelyek eddig nem jellemezték a futó projekteket?

— Mindenképp jelentôs különbség a korábbi projektekhez képest, hogy a régió három jelentôs szereplôje, a város, a kamara és az egyetem szoros együttmûködésérôl van itt szó. A projekt jelentôségét az adja, hogy e három szereplô erôforrásait, tudását, kapacitásait egy közös cél – egy innovációs ökoszisztéma kialakítása és mûködtetése – érdekében integrálja.

— Miként vonhatók be a vállalkozások az egyetemen zajló kutatásokba illetve azok megvalósításába? Egyáltalán milyennek érzik a vállalkozók hajlandóságát, aktivitását e területen?

— A Pécsi Tudományegyetem számos formában választ tud adni a helyi kis- és középvállalkozások, vagy akár az országos nagyvállalatok igényeire, értve ez alatt konkrét fejlesztési feladatokat, laborkapacitás vagy szakembereink tudásának biztosítását, közös pályázatokon való részvételt, netán szakmai tanácsadást, oktatást, képzést. Amiért a valóságban a verseny- és az akadémiai szféra mégis oly távol marad egymástól, az az, hogy „nem beszélik egymás nyelvét”.

Szükség van egy tolmácsra, aki közvetít, aki egyaránt ismeri a gazdasági szféra igényeit és az egyetem kapacitásait, és e kettôt megfelelô helyen, módon és formában engedi találkozni. Tapasztalataink szerint a vállalkozások sokszor azért maradnak távol az egyetemtôl, mert nem pontosan tudják, milyen támogatást is várhatnának egy-egy konkrét piaci igény jelentkezése esetén. Jellemzô az is, hogy ha egy K+F kooperáció létrejön, azt újabb és újabb követi, és az együttmûködés a felek megelégedésére, hosszú távon fennmarad.

— Mit várnak a projekt többi szereplôjétôl, a várostól, a kamarától a sikeres projekt érdekében?

— A projekt megvalósítása versenyfutás lesz az idôvel, így arra számítunk, hogy novemberig sikerül megalapozni

Dél-Dunántúli Gazdaság

TUDÁS-PARK

19

„Tudás-Park” fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem bázisán • Azonosítási szám: TÁMOP-4.2.1.C-14/1Konv-2015-0010

egy olyan hosszú távú együttmûködést a partnerek között, amelyet a késôbbiekben – a régió versenyképességének fellendítése érdekében – tovább tudunk majd építeni.

A gazdaság képviselôje: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara — A kamara egy mátrix szerkezetû tevékenység csomagot állított össze, amelyek jelentôs része az egyetem kutatásait és kutatási irányait támogatja, másik része pedig stratégiai célokat szolgál, mint a technológia transzfert segítô közös innovációs ügynökség elôkészítése, tervezése – foglalja össze a PBKIK projektben betöltött szerepét ÁMAN Mihály, a kamara innovációs alelnöke. — A mátrixban fontos szerepet kap a kkv-szektor kutatási irányainak és kapacitásainak felmérése is, hiszen ez alapján lehet majd az ipari szereplôk érdekeit és céljait az egyetemi kapacitások mellé rendelni. A legfontosabb kamarai feladatok az ipari szereplôk és a PTE kutatási irányainak összehangolásán keresztül a hatékony és rugalmas együttmûködési rendszer kialakítása, amely a kölcsönös elônyök mentén szolgálja a régió fejlôdését.

A kamara a projektben számos szakértôi feladatot vállalt, ezek a következôk: egyetemi kutatási irányokra és konkrét kutatásokra technológiai profilok elkészítése és menedzselése az Innoportfólió hazai és az Enterprise Europe Network nemzetközi rendszerében, kkv-kutatói kapacitások és irányok felmérése, a tavalyi Innovációs Paktum alapján egyetemikamarai közös innovációs ügynökség elôkészítése, a lehetséges feladatok és szerepek elemzése. Emellett a PTE-n mûködô ipari tanácsadó testület munkájának segítése, technológia transzfer folyamatok támogatása, egy kétszintû Mérnökadatbázis elkészítése, az egyetemi

kutatási projektek formatervezési és design lehetôségeinek feltárása, valamint egyetemi stratégiai kutatási irányokban nemzetközi trendelemzések elkészítése, amelyek egyaránt szolgálják a kutatókat és ipari szereplôket: smart, 3D és ageing területek. A projektben a Kamara az Innovációs Bizottsággal és a kiválasztásra került szakértô stábbal együttmûködve dolgozik.

— A projektet elôkészítése áprilistól folyamatos, a nyár folyamán minden szereplô elindította a saját fejlesztési projektjeit a szakértôk segítségével. Milyen konkrét vállalkozói kapacitások vonhatók be a projektbe?

— A baranyai vállalkozói K+F+I kapacitásai az országos átlag alattiak. Legerôsebb a biotechnológiai, gépipari-elektronikai ipari és ICT fejlesztô cégek jelenléte.

Rájuk kell építenünk, illetve fel kell térképeznünk az élelmiszeripari fejlesztésben érintett vállalkozásokat. A folyamat kettôs. A rendelkezésre álló céges kapacitást – ha lehetséges – össze kell rendelni az egyetemi kutatásokkal. Az egyetemi kutatások mellé új fiatal kutatókat és kutatással foglalkozó cégeket kell felzárkóztatni, harmadik szerepünk-feladatunk pedig az, hogy segítsük (divatos szóval a start-up cégeket) az induló kutatási és fejlesztési tevékenységet is felvállaló cégek indulását, tevékenységük eredményességét. Azt lehet mondani, hogy megyei szinten nagyjából 100-150 releváns, fejlesztéssel is foglalkozó vállalkozást lehet a projektbe bevonni, 40-50 kkv-t konkrét kutatási-fejlesztési terveivel együtt.

— Milyen elônyei származnak a kamarának a projektbôl?

— A kamara soha sem önmagára optimalizált. Legfontosabb feladatunk a versenyképes gazdasági környezet megteremtése, a vállalko-

zások fejlesztése. Ebbe a munkába beletartozik a kutatási központokkal, a Pécsi Tudományegyetemmel és a várossal folytatott közös fejlesztési munka is. Célunk a versenyképes Pécs és Baranya megteremtése, a helyi vállalkozások fejlesztési munkájának támogatása – külpiaci megjelenésük segítése, a képzési problémák megoldása. A projekt legfontosabb elônye a szakmai párbeszéd és az egyetem valamint az ipari szereplôk konkrét és hatékony együttmûködésébôl származik majd.

— A projekt miként segítheti a megyei, régiós innovációs tevékenység elôremozdulását?

— A megye innovációs potenciálja erôsen egyetem központú. Az egyetem erôs gazdasági környezetfejlesztô ipari vállalkozások hiányában nem lehet képes hatékonyan piaci fejlesztéseket végezni, kevéssé tud kutatási eredményeibôl nemzetközi sikereket építeni. Ha a technológia transzfer folyamatok tényleges piaci igényeken és a szereplôk együttmûködésén alapulnak, úgy a vállalkozások üzleti eredményessége növekszik, az egyetemi kutatások piacra kerülnek és ezzel a megyei gazdaság erôsödik.

— Mit várnak a projekt többi szereplôjétôl, a várostól, az egyetemtôl a sikeres projekt érdekében?

— Legfontosabb az, hogy az együttmûködés ne a projekt idôtartamára szóljon, hanem a kialakított struktúrákat együtt menedzseljük tovább, a megyére, Pécs városra, Baranya megyére és a régióra optimalizáljuk tevékenységeinket, hogy abból majd mindenki profitálhasson.

20 RABB Szabolcs a PBKIK innovációs osztályvezetôje, a projektben a kamara operatív vezetôjét kérdeztük a projekt szakmai tevékenységérôl és a várható eredményekrôl.

— Mi lehet a projekt kézzelfogható eredménye?

— A kamara szempontjából a legfontosabb eredmény a helyi kkv-k kutatási kapacitásainak és igényeinek feltérképezése és az egyetemi kutatások nemzetközi kiajánlása lesz. A kkv igények és az egyetemi kapacitások összelinkelése egy öngerjesztô gazdasági folyamatot indít el, amely segítségével helyben maradhatnak fejlesztési források, egymás folyamatait segíti a két fél együttmûködése, gazdasági eredményesség-fejlesztési projektek eredményei jutnak el helyi és nemzetközi piacokra. Ha ez az együttmûködés elindul, akkor abból minden szakmai szereplô profitál, a gazdasági szempontú utolsó helyezésünket lassan is de javíthatjuk.

— Mondana egy konkrét példát?

— Helyi gépipari cég a gyártási folyamatainak megfelelô automatizált rendszert fejlesztett és gyártatott Németországban. A projekt hatására hasonló fejlesztések helyben valósulnak meg, az egyetem kutatói-mérnökei és a cégek együttmûködésében. Fejlesztési források helyben hasznosulnak, hozzáadott értéket teremtünk. Ezek évente a milliárdos összeget is elérhetik, meghaladhatják.

— Milyen az együttmûködés a kamara és az egyetem között?

— A mi szintünkön, azaz operatív szinten nagyon jó, évek óta szoros szakmai kapcsolatban állunk; közös projekteket valósítottunk meg az elmúlt években a Technológia Transzfer Irodával, Mûszaki Karral, Közgazdaságtudományi Karral. A Kutató Központ munkájába is belelátunk, a kutatási csoportok céljait ismerjük, azokat saját eszközeinkkel igyekszünk is segíteni.

— Hogy lehet az együttmûködést javítani, még fejleszteni?

— Kompetenciák mentén szükséges a szakmai feladatokat meghatározni és azokat egyeztetni. Párhuzamos feladatvégzésekkel rengeteg energiát és idôt veszítünk, ráadásul a hatékonyság is csökken.

A projektben az egyetem és a kamara kez-

TUDÁS-PARK deményezésére Közös Innovációs Ügynökség létrehozását is megvizsgáljuk, akár a Város bevonásával. Ez az ügynökség alkalmas lehet a híd szerep és specifikus feladatok ellátására; a kompetenciák és természetesen az érdekek mentén.

Pécs képviselôje: Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. — Társaságunk mint konzorciumi partner feladata elsôsorban Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának szakmai képviselete, illetôleg a városi érdekek érvényesítése a térségi innovációs stratégiák és beruházások terén – foglalja össze a pécsi oldal szerepét a projektben MERZA Péter, a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. — Fontos tudni, hogy a Tudás-Park pályázat alapvetô célja megteremteni az egyes szektorokban (úgy a képzési, mint a beruházási és innovációs szerkezet vonatkozásában) azokat az alapfeltételeket, amelyek révén javulnak a tôkefogadás kondíciói Pécsett, ennek eredményeként pedig nô a térségi foglalkoztatottak száma. A Pécsi Városfejlesztési Nzrt. konkrét feladata egy tételes, a helyi ingatlanok mûszaki állapotát, fôbb adatait tartalmazó felmérés elkészítése és egy erre alapozott online befektetôi adatbázis kialakítása hatékony befektetôi döntéstámogatással. A pályázat keretében továbbá sor kerül egy, a várostérség egészét újraértelmezô tudásmenedzsment stratégia és egy rendkívül alapos befektetôi igényfelmérés elkészítésére.

— Milyen szakaszban van jelenleg a projekt, melyek az aktuális teendôk ezzel kapcsolatban?

— A Támogatási Szerzôdés megkötésére 2015 augusztusában került sor, ezt követôen azonnal megindult a kapcsolódó közbeszerzési eljárások lebonyolítása.

A tudásmenedzsment stratégia készítése már folyamatban van, a további eljárások lebonyolítását követôen a már említett többi feladat ellátását is haladéktalanul megkezdjük a kiválasztott szakértôk bevonásával. Az elôírt szerzôdéses határidôig, azaz 2015. október 31-ig természe-

Dél-Dunántúli Gazdaság tesen minden vállalásunkat sikeresen teljesíteni fogjuk.

— Milyen elônyei származnak a PVF Nzrt-nek illetve a városnak a projekt sikeres megvalósulásából?

— A Magyar Tudományos Akadémia és az IBM 2011 nyarán publikált mélyreható, alapvetôen a hazai nagyvárosok innovációs képességét vázoló kutatási jelentése Pécs vonatkozásában rendkívül árnyalt képet mutat. Míg az ún. „humán alrendszerben” (amit például a diplomások számában, az orvosi ellátás minôségében is vizsgálnak) a baranyai megyeszékhely elôkelô helyen szerepel, addig az ún. „üzleti alrendszerben” (amely többek között a mûködô vállalkozások számát, az egy lakosra jutó K+F ráfordítást vizsgálja) a nagyvárosok rangsorában csak Miskolcot és Kôszeget elôztük meg.

A közlekedés alrendszerében és a városi szolgáltatások rendszerében közepes értékkel vizsgáztunk, ami jól mutatja az önkormányzatnak az innováció irányába tett eddigi hatékony lépéseit.

Fel kell ugyanakkor ismernünk, hogy a korábbiaknál még hatékonyabban kell támogatni a vállalkozások Pécsre telepedését, ez pedig csak akkor történhet hosszú távon is eredményesen, ha szoros összefogás jön létre a város, a PTE és a kamara részvételével. A Tudás-Park egyértelmû célja, hogy a város innovációs lehetôségeit felmérje, azokra célokat és lépéseket fogalmazzon meg, ennek alapján pedig a korábbiaknál jelentôsebben sikerüljön a tôke Pécsre vonzása. A legvégsô cél természetesen a pécsi munkahelyek számának markáns növelése, hiszen ez biztosítja a lakosság megtartását, az élhetôség javítását is.

— Jelenleg milyen lehetôségeik vannak a vállalkozásokkal való együttmûködésre az innovációt tekintve?

Egyáltalán ez a terület miként van jelen Pécs életében?

— A Pécsi Városfejlesztési Nzrt. készítette a pécsi járás gazdaságfejlesztési programját és ennek során számos vállalkozás vezetôjével értekeztünk az ágazati problémákról, a kkv-k igényeirôl és lehetôségeirôl. Szinte egyöntetû vélemény volt, hogy erôsíteni kell a pécsi vállalkozások beszállítói szerepét és hatékonyab-

Dél-Dunántúli Gazdaság

TUDÁS-PARK

21

„Tudás-Park” fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem bázisán • Azonosítási szám: TÁMOP-4.2.1.C-14/1Konv-2015-0010

ban kell kiaknázni az itt lévô tudást – ezekhez ugyanakkor ide érkezô tôke is szükséges. Ismerjük tehát a vállalkozások problémáit, konkrét elképzeléseink vannak a helyi gazdaság erôsítésére, amik többek között ebben a projektben is tetten érhetôk. A hazai kutatási eredmények és saját tapasztalataink alapján is látszik, hogy meg kell teremteni azt az erôs alapszerkezetet, amely javítja a város tôkevonzó képességét, ebben pedig az egyetemnek, valamint a kamarának is fontos szerepe van.

— Mit várnak a projekt másik két szereplôjétôl, a PTE-tôl és a PBKIKtól annak érdekében, hogy sikeres legyen a projekt?

— A 2014–2020-as fejlesztési ciklusra Pécs elsôdleges stratégiai célja az „okos-zöld-termelô város” megteremtése – mindez nemcsak az intelligens szolgáltatások bevezetésére vonatkozik, hanem a tudásigényes, kreatív iparágak ide telepítésére is. A városi önkormányzatnak és a PVF Nzrt-nek (mint az önkormányzat városfejlesztési társaságának) ebben primer szerepe van. A hatékony fejlesztô munka ugyanakkor nem képzelhetô el a tudást és annak pótlását biztosító Pécsi Tudományegyetem, valamint a helyi kkv-k összefogását, mentorálását sikeresen végzô Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tevékeny közremûködése nélkül. Látni kell ugyanis, hogy széleskörû összefogás nélkül nem lehet sikeres városfejlesztés.

Szakértôk a projekt sikeréért HERBÁLY István, a pécsi RG Net Kft. ügyvezetôje, a kamara Innovációs Bizottságának tagja szakértôként vesz részt a Tudás-Park projektben.

— Az, hogy szakértôként vagyok jelen a Tudás-Parkban, azt jelenti, hogy a projekt keretein belül Enterprise Europe Network technológiai profilokat készítünk az egyetem kuta-

tási portfóliója alapján. Ennek lényege, hogy az egyetemi kutatásokat a piac felé is nyitottá és elérhetôvé tegyük. Az EEN hálózatába feltöltve a rendelkezésre álló portfóliót nagyon széles kör ismerheti meg az egyetemen folyó munkát, és lehetôség nyílik rá, hogy azok gyorsan, a piacon hasznosuljanak.

A kis- és középvállalkozások számára az lehet a projekt legnagyobb elônye, hogy általa az egyetem egyre több piaci folyamatba kerül be, megismeri a piac és a cégek mûködését, tapasztalatot szerez ezen a területen is. Ez igaz az egyetem menedzsmentjére és a kutatókra is. Ezen tanulási folyamat után pedig a baranyai kkv-k már egy olyan egyetemmel tudnak együtt dolgozni, aminek konkrét piaci tapasztalatai vannak, nem ôk lesznek, akik a tanulási folyamat „árát” meg kell, hogy fizessék. Illetve kikerülhetnek a profilokon keresztül az egyetemrôl olyan technológiák, amelyeket a vállalkozások közvetlenül is tudnak hasznosítani.

OPAUSZKI László, a PBKIK tanácsadója, a kamara Kisvállalkozásfejlesztési Bizottságának tagja szintén szakértô a projektben, amelynek újszerûségérôl a következôképpen vélekedik: — A projekt újszerûsége az egyetem oldaláról abban mutatkozik meg, hogy felismerte, a vállalkozói szféra bevonása nélkül hosszú távon nem finanszírozható magas színvonalú kutatói bázis. Életképes, eladható, a gazdaságban érvényesülô kutatási feladatokat kell ellátni, melyeket a vállalkozások megfinanszíroznak a késôbbi haszon reményében. A gazdaság oldaláról abban újszerû, hogy a vállalkozásokat képvi-

selô Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával valósul meg a projekt. Ez azért fontos, mert a kamara közvetlen információkkal rendelkezik a vállalkozások igényeirôl, koncentráltan, hangsúlyozva tudja a fejlesztési igényeket és az ehhez tartozó kutatói szükségletet megfogalmazni, hiszen külön Innovációs Osztállyal is rendelkezik, továbbá a szervezeti felépítésébôl adódóan a mûködését meghatározó testületekben vállalkozók képviselik a gazdaságot.

A kisvállalkozások esetében a méretükbôl adódó alapproblémára, az erôforrások szûkösségére adhat megoldást. Bekapcsolódhatnak a projektekbe vagy összefogva akár a kamara „moderálásával” közös fejlesztéseket indíthatnak el.

— Mi a feladata a projektben?

— A projekt része egy üzleti terv elkészítése, melyben személyesen veszek részt. Ebben az üzleti tervben fogjuk átvilágítani a két szervezet eddigi, a projekthez kapcsolódó tevékenységét. Összehasonlításokat készítünk más külföldi vagy akár hazai példákkal, melyek hasonló célt fogalmaztak meg maguknak. Meghatározzuk az elérendô stratégiai és operatív célokat, megfogalmazzuk az ehhez szükséges eszközöket.

Különös tekintettel a mûködés formájára, szervezeti felépítésére és gazdasági alapjaira.

Természetesen itt nem csak egyetlen megoldás, forma lehetséges, ezért törekszünk alternatívák felvázolására is.

22

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szentlôrincen, a vasútállomástól nem messze található utcában él RUDÁN JÓZSEF kárpitosmester. Hatvan évvel ezelôtt választotta állandó lakóhelyének ezt a baranyai kisvárost, a katonaság után itt nyílott lehetôség arra, hogy önálló vállalkozásba kezdjen.

— Szigetváron Batka Ferenc kárpitosmesternél voltam tanuló, aki az unokatestvérem volt, velem egy idôben tanulta ki nála a szakmát a pécsi Pataki Sándor is – idézi fel a kezdeteket az idôs kárpitosmester. — Miután 1943-ban visszatértem Budapestrôl Szigetvárra, náluk laktam. Bejártam segíteni a mûhelyébe, s megtetszett ez a kézmûves mesterség, mert láttam, meg lehet belôle élni.

A háború utolsó évében a 6. osztály után kezdte el Rudán József Szigetváron az ipari iskolát, s 1948-ban Rumli István kárpitos, kocsi-gyártó, királyi udvari kocsifényezônél tett sikeres vizsgát, s mint segéd egy darabig még az unokatestvérénél dolgozott.

— Nagyon sokat tanultam tôle, nagyon szerette a szakmáját és nagy tudású ember volt – emeli ki Rudán József.

— Kilencven évesen is még pontosan emlékezett arra, hogy a mestervizsgáján milyen írásbeli és szóbeli feladatok voltak, s mi volt a mesterdarabja.

Aztán amikor elvitték katonának, akkor az élete újabb fordulatot vett, ugyanis a repülôsökhöz került, ahol kitanulta a repülôk kormányszerkezetének kárpitozását is. Miután leszerelt, Szigetváron a konzervgyár üzemi tûzoltóságánál helyezkedett el. Innen vezetett az útja Szentlôrincre, ahol kiváltotta az iparengedélyét, ugyanis akkoriban – 1955-ben – a településen nem volt kárpitos. Az Erzsébet utcában Kovács András bognár-mester – aki az önállósodásban sokat segített neki – nagyobbik mûhelyében kezdhette meg a tevékenységét. Késôbb aztán saját mûhelyt nyitott a közelében egy üresen álló üzletben, amelyet egy kereskedôtôl vett bérbe.

— Hét évig voltam iparos, s ez idô alatt még tanulóm is volt, aki a végzést követôen Pécsre ment, s jármûkárpitosként dolgozott – folytatja tovább. — Aztán amikor létrejöttek a szolgáltató szövetkezetek, leadtam az ipart, s Pécsett helyezkedtem el, a Vegyesipari Szövetkezetnél, mint kárpitos. Ott együtt dolgoztam Léderer Vilmossal és Pataki Sándorral – sajnos Léderer Vil-

A kárpitosság volt az élete mos már egy éve nincs közöttünk – valamint Rácz Károllyal, a Rácz Bútorház tulajdonosával. Innen kerültem 1972ben a Pécsi Bútorgyárba, amikor a szövetkezet megszûnését követôen az asztalos és kárpitos mûhelyt átvették, és az ô nevük alatt mûködtünk tovább.

S, mint mondja, a bútorgyárban, már mint mester került, ugyanis a Vegyesipari Szövetkezetnél 1966-ban lehetôség volt arra, hogy a mestervizsgát letegyék.

— Mindössze négyen vállalkoztunk rá, a volt tanulóm és én, valamint még két munkatársam – mondja. — A gyakorlati felkészítésünk Koch Ferenc kárpitos-mesternél volt.

Az elméleti képzés helyben és a KIOSZ Pécsi Szervezeténél zajlott. Nagyon sokat tanultunk a Vegyesipari Szövetkezet kárpitos szakoktatójától, Makk Istvántól, aki helyben foglalkozott velünk. Ennek is köszönhetô, hogy mi sikerrel vettük az akadályokat, ugyanis a mestervizsga-bizottság elnöke Hoffmann Gyula a szigorúságáról volt híres. S mint mindig, a feleségem, akivel több mint öt évtizede kötöttük össze az életünket, sokat segített nekem, fôleg azzal, hogy türelmes volt mindig hozzám.

Szólt arról is, hogy ô akkor azért is vállalkozott arra, hogy mestervizsgát tegyen, mert szeretett volna eggyel feljebb lépni. E mellett azért is, mert segédként nem volt lehetôsége külföldre

menni, s úgy gondolta itt a lehetôség arra, hogy fejlessze a tudását.

Kitért arra is, hogy ugyan fizetésben nem igazán jelentett többletet, hogy mester lett, de a munkáját mind jobban elismerték. A bútorgyárban a sorozatgyártásra kerülô garnitúrák mintadarabjainak, vagy a BNV-re – Budapesti Nemzetközi Ipari Vásár és Kiállítás -– készülô bemutató-darabok elkészítésével is többször ôt bízták meg. Késôbb pedig – Makk István betegsége idején – a tanulók gyakorlati oktatásában is részt vett. Arra különösen büszke, hogy a Mohácson megrendezett megyei versenyen is részt vettek a tanulói közül többen, s az egyikük az elsô helyen végzett, aki késôbb az országos versenyen szintén eredményesen szerepelt, mentesült a szakmunkásvizsga alól.

Harminc éven át járt Baranya székhelyére dolgozni, egészen nyugdíjba vonulásáig 1991-ig. Ezt követôen ismét önállósította magát, mellékfoglalkozású iparos lett. A mûhelye a házuk melléképületében kapott helyet.

— Nem tudtam volna egyik pillanatról a másikra abbahagyni, az életem volt a kárpitozás. Nagyon szerettem csinálni, amíg az ízületeim hagyták, egészen 2002-ig. Ez idô alatt az ipartestület tagja voltam, majd 1995-tôl választott tisztségviselôként is tevékenykedtem, pénzbeszedô aktíva voltam. Mindeközben a munkában soha nem nyugodtam

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

TANULÓSZERZÔDÉS

A tanmûhely az üzemcsarnokban kapott Idén elôször tanmûhelyben fogad tanulókat az Iron-Tech Zrt. Szigetváron. Az egyebek mellett autóalkatrészek gyártásával foglalkozó cégnél közel a tényleges munkafolyamatokhoz alakították ki a tanmûhelyt, amelyet új esztergagépekkel és munkapadokkal szereltek fel.

— Folyamatosan fejlesztjük a céget, az elmúlt esztendôkben újabb és újabb üzemcsarnokkal bôvültünk, jelenleg három helyen folyik a termelés – mondja BOCSKOR TIBOR, a cég tulajdonosa, miközben végigjárjuk azt az üzemcsarnokot ahol az autóalkatrészek gyártása folyik. Az egyik oldalon egymás mellett sorakoznak a nagy teljesítményû berendezések, míg a másikon az alapanyagok és a késztermékek elhelyezésére szolgáló polcok. — A fejlesztésekkel egy idôben folyamatosan növeltük a létszámunkat, azonban egyre inkább azzal szembesültünk, hogy nem találunk olyan szakembert, aki megfelel az elvárásainknak.

A fémmegmunkálással, lakatosipari tevékenységgel foglalkozó cégnél egyebek mellett vasúti fékekhez, személygépkocsikhoz alkatrészeket, a jármûiparnak emelô berendezéseket gyártanak, valamint a lakatos üzemükben autóemelôket és centírozó berendezéseket készítenek. Három telephelyükön több, mint kétszáz embernek adnak munkát.

A kisszériás gyártás mellett, vannak olyan termékeik is, amelybôl több ezer darabot is készítenek.

— Nagy autóipari cégek beszállítói vagyunk, amelyek megkövetelik a minôségi és nagy pontossággal végzett munkát – folytatja tovább beszélgetésünket, miközben megállunk egy, számítógép vezérelte, több mûvelet elvég-

meg addig, amíg nem olyan lett a szék, a kanapé, vagy a fotel huzata, amilyennek én elképzeltem. Ismertek a környékben, tudták, hogy csak olyan munkát adok ki a kezem közül, amivel magam is elégedett vagyok, ezért mind többen hozták hozzám a felújításra szánt bútoraikat. Azt nagyon sajnálom,

helyet

zésére alkalmas, a szerszámokat automatikusan cserélô CNC forgácsoló gép mellett, ami éppen nagyobb alkatrészt készít. — A dolgozóink magasan képzett szakemberek, akiknek sok mindenhez kell érteniük, hiszen a megadott adatok alapján maguknak kell a gépeket beprogramozniuk, s a megfelelô szerszámokat, az elôírás szerinti sorrendben a berendezésben elhelyezniük, ahhoz, hogy valakibôl jó beállító legyen sokat kell tanulni. A tanulók képzésére is éppen ezért vállalkoztunk. Idôben szeretnénk felkészülni a szakember-utánpótlásra, mert néhány év és nem lesz, akit ezek mellé a gépek mellé állíthatnánk.

Mint mondja, ugyan korábban nem foglalkoztak tanulóképzéssel, de a munkatársaik között van olyan, aki a kezdetek óta a cégnél dolgozik, s belsô képzések során tanulta ki a szakmát, s lett jól képzett beállító. Ez egy hét-nyolc fôbôl álló csapat, a szakembergárda magját képezik.

Szólt arról is, annak, hogy most belevágtak elôzménye, hogy az elmúlt években rendszeresen jöttek a szigetvári és a környékbeli általános iskolákból a gyerekek üzemlátogatásra. Többet is megfogtak közülük a látottak, meg az, hogy amikor végigvezették ôket az üzemcsarnokokon nemcsak az ott folyó tevékenységet és a gépek mûködését

mutatták be, hanem arra is felhívták a figyelmüket, hogy egy jó szakember elôtt nagy jövô áll, jól megélhet a kétkezi munkájából. Szeptembertôl tizenöt forgácsoló – esztergályos, marós tanuló gyakorlati képzése kezdôdik meg nálunk, akik már a duális rendszerû képzésben vesznek részt. Az elsô évben hetente egy napot lesznek a cégnél, amikor is a tanmûhelyben sajátítják el a szakma alapjait.

— Az eltelt években jelentôs fejlôdésen ment át a forgácsoló szakma, az új technológiák magas színtû tudást feltételeznek. Ahhoz, hogy valaki jó szakmunkás legyen, hatékonyan mûködtesse ezeket a korszerû, számítógép vezérelte berendezéseket, fontos, hogy tisztában legyen az alapokkal, meg kell tanulnia hagyományos gépeken forgácsolni, esztergálni, marni, az alapjaival is tisztában kell lennie, biztosan kell tudnia, hogy melyik szerszám mire való. A terveink között szerepel, hogy a legjobbakat a végzést követôen továbbfoglalkoztatjuk, s velük az utolsó évben külön szerzôdést is kötünk a tanulószerzôdésen felül. E mellett foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy jövôre ismét tanulókat fogadunk – zárja beszélgetésünket a már elkészült és új eszterga- és munkapadokkal, szerszámokkal felszerelt tanmûhely elôtt.

Sz.K.

hogy ez a kézmûves mesterség is lassan kihal. Magam jó szívvel tudom ajánlani a fiataloknak, mert a jó szakemberre, fôleg egy olyan kárpitosra, aki mester szinten tudja a szakmáját, mindig szükség lesz. S, hát egy szék, egy ágy vagy egy fotel kárpitozásához a szaktudás mellett – ismerni kell egy-egy darab fel-

építését, faszerkezetét – mûvészi érzékre is szükség van. Arról az örömrôl nem is beszélve, amit akkor érez az ember, amikor egy-egy régi ismerôs azzal dicsekszik, hogy a bútorait sok-sok évvel ezelôtt én újítottam fel – zárja beszélgetésünket Rudán József kárpitos mester.

Sz.K.

24

GASZTRONÓMIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kis pécsi gasztrokörkép

I.

Szinte lehetetlen megtalálni azt az idôpontot, ami kijelölhetné, hogy mikor is kezdett javulni Pécs gasztronómiája. Az viszont vitathatatlan, hogy jobb, színesebb és érdekesebb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Ha a vendég szemével figyeljük a közelmúlt vendéglátással kapcsolatos történéseit, azért mégiscsak akad néhány fix pont (pl. egy-egy új szemlélettel rendelkezô étterem, kávézó megnyitása, vagy néhány elismerés), amik segítségével megpróbálhatnánk körülhatárolni, hogy honnan is számíthatjuk a helyzet javulását. Persze, ehhez azt is el kell ismerni, hogy voltak (és vannak is) gondok.

Az biztos, hogy az országban, de elsôsorban mégiscsak Budapesten, a 2000-es évek elején kezdôdött el egyfajta mozgolódás, ami a Kulináris Charta megszületésében csúcsosodott ki. Vendéglátósok, szakácsok, cukrászok, borászok, újságírók, írók nyilvánították ki, hogy elég a ködösítésbôl: a világhírû magyar konyha csak Magyarországon világhírû. Ritka az olyan politikai árkokon túlívelô akaratnyilvánítás, mint amilyet a silány alapanyagok, rossz technológiák, és az idejét múlt szemlélet elleni küzdelem tudott összehozni. Ugyanis a magyar gasztronómia több mint másfél évtizeddel a rendszerváltás után is romokban hevert, és nem nagyon látszott a megújulás lehetôsége. És a fôvároson kívül még sokkal rosszabb volt a helyzet. A 2007-es kiáltványt és a mögötte álló mozgalmat azonnal, és azóta is folyamatosan rengeteg, sokszor jogos kritika is érte, de a problémafelvetés helyénvalóságát kár volna tagadni.

Nagyjából ugyanerre az idôszakra tehetô a gasztroblogok kivirágzása, a lakáséttermek megjelenése, a kézmûves termékek, a biogazdálkodás erôsödése is. A külföldi sztárszakácsok – tévémûsoraik, könyveik – pedig tovább erôsítették a változásokat.

Bisztrókonyha, fine dining Érdekes, hogy nálunk valahogy mindig fordítva indul meg a fejlôdés: a tisztességes alapokra, minôségi alapanyagokra építkezô hétköznapi konyhák, kifôzdék, kisvendéglôk tömege helyett, inkább a magasabb árkategóriájú helyek voltak a változás kezdeti motorjai. És, ahogy általában a divathullámok, úgy ezek

a folyamatok is néhány év csúszással érték el Pécset.

Megjelent néhány olyan étterem, amit már országos szinten is jegyezni kezdtek, és amelyek már nem a hatalmas, de rossz minôségû rántott húsokkal, barnás árnyalatú uborkasalátával és olajban áztatott sült krumplival szálltak ringbe a vendégek kegyeiért. Ugyan igazi fine dining étterem, vagy haute cousine soha nem volt a városban – nem ilyen idôket élünk Pécs és a régiója gazdaságában – de egyre láthatóbbak lettek a korszerû technológiák, ezzel együtt az igényesebb alapanyagok iránti kereslet, és a már-már mûvészi tálalás is hódítani kezdett. Amin természeten nem az aszpikkal leöntött hidegtálat értjük.

A fine diningra hajazó éttermek csak nagyon ritkán nyereségesek önmagukban, így aztán nem kellett sokáig várni, hogy a megfelelô ár-érték is fontos szempont legyen egy új hely nyitásokor. Ezt a szemléletet a bisztrókonyha tudja a világon a legjobban képviselni, nem is csoda, hogy bisztró láz söpört végig kis hazánkon is. Sajnos Budapesten is nagyon sokszor teljesen félreértelmezett szemlélet jellemezte ezeket a helyeket, így nem kell nagyon csodálkozni, hogy sok pécsi vendéglátóhely is hasonló csapdába esett. Ma már tucatnyi bisztrónak, azaz bisztrónak elnevezett képzôdménynek ad otthont a város, de ezek közül csak kevés felel meg a viszonylag könnyen körülírható, nem túl bonyolult követelményeknek.

Azaz, ahol a középpontban a jó alapanyagok felhasználásával készült friss, magas minôségû ételek vannak, kötetlenebb, lazább formában tálalva, otthonos környezetben, és mindez jó ár-érték arány mellett. Szerencsére azért egyre könnyebb ilyen helyeket találni Pécsett, de zavaró is tud lenni, ha egy lángosozó nevezi magát éppen bisztrónak.

Hamburger, lángos Bár az úgynevezett utcai kaják (street food) kategóriáját még a bisztrókonyhánál is nehezebb meghatározni, mégis mindenki felis-

meri, ha meglátja. Úgy tûnik ezt a korábban lenézett, és alaposan el is hanyagolt szegmenst is végre elérte a lassú gasztroforradalom. Pedig lehet, hogy mégiscsak innen kellene építkezni?

Hamburgerben, ami az utcai kaják legemblematikusabb darabja, a színvonal javulása, és a nemzetközi vagy akár a budapesti trendekhez való felzárkózás, éveken át tartó, alig észrevehetô folyamat volt. Jó minôségû burger eleinte a pécsi éttermek kínálatában jelent csak meg, és éveket kellett várni, amíg egyegy hely állandó étlapján is szerepeltetni kezdte a szendvicsek királyát. Azóta már egyre több helyen nagyon jó burgerekbe haraphatunk bele.

De milyen is a jó burger? A hozzávalók frissek, a hús nincs agyonsütve, a zsemle nincs túlméretezve. Összhang van. A rosszhírû büféket és jó elôre legyártott, majd megmikrózott hamburgereiket persze még nem sikerült kiûzni, ahogy a rosszul sütött lángosok is egyelôre többségben vannak.

Azonban a magyaros street foodba is sikerült többeknek némi lendületet vinnie, ami a lángos esetében nem is nagyon áll másból, mint tisztességes alapanyagok használatából, illetve a technológiák jó alkalmazásából. Például nem a legolcsóbb, legsilányabb liszt kerül a tésztába és az olaj sincs agyonhasználva, viszont pont kellô hômérsékletû. Apróságnak tûnô dolgok ezek, de mégis versenyelônyhöz juttatják az alkalmazójukat.

A sült kolbász, ami az utcai kaják másik verhetetlen királya lehetne, viszont továbbra is hiánycikk, és nem volna baj, ha megfelelô minôségben bukkana fel a városban. Akár egy kifejezetten ennek az ételnek dedikált helyen.

Persze, nem kifejezetten tisztünk új vendéglátóhelyek nyitásához tippeket adni, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy miért girosz illata telít el belvárosi utcarészeket, és miért nem a sült kolbászé?

Gûth Ervin A következô részben kávé-, bor- és sörfronton is körülnézünk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Piacra jutási adatbázis az uniós cégek számára Az európai exportôrök a hagyományos importvámokon túl gyakran diszkriminatív elôírásokkal és aránytalanul szigorú követelményekkel szembesülnek a világpiacon. A kereskedelmi korlátok megszüntetése az EU stratégiájának részét képezi: a cél a kivitel növelése, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés elôsegítése Európában. Ennek megvalósítását szem elôtt tartva hozta létre az Európai Bizottság a piacra jutást segítô online adatbázisát (Market Access Database – MADB).

Az adatbázist továbbra is csak kevés európai cég ismeri és használja, pedig az akár egy piackutatói felméréssel is felér! Itt egy helyen megtalálható minden hivatalos dokumentum és információ, amely egy adott termék exportjához elengedhetetlen. Az adatbázis segítséget nyújthat az exportálni kívánt termék versenyképes árának meghatározásában, a potenciális piac méretének és a piacon jelen lévô versenytársak felmérésében.

A díjmentesen elérhetô és folyamatosan frissített adatbázis naprakész és konkrét információkkal szolgál: pontosan kideríthetô, hogy egy adott országban adott termékre mekkora az importra kivetett vámok és adók mértéke, milyen okmánykövetelményeket ír elô az adott harmadik ország és milyen kereskedelmi akadályokkal, helyi sajátosságokkal kell szembenéznie a kereskedônek. Ezen túlmenôen pedig

statisztikai adatokhoz, valamint számos tanulmányhoz is hozzá lehet férni. Az adatbázis 108 országra vonatkozó behozatali adatokat tartalmaz.

Az adatbázis rendkívül felhasználóbarát és jól áttekinthetô, néhány kattintással megjeleníthetôek a kívánt adatok. Egy magyar nyelvû használati útmutató is rendelkezésre áll a magyar cégek számára, amely lépésrôl-lépésre nyújt segítséget ahhoz, hogy az exportôr megtalálja a számára releváns információkat.

Link: http://madb.europa.eu/userguide/HU_def.pdf A rendszerben a termékre vonatkozó harmonizált áruleíró és kódrendszer szerinti termékkód (Harmonised System – HS) alapján lehet keresést indítani. Amennyiben ez nem áll rendelkezésünkre, a termékkatalógus segítségével vagy a termékünket jellemzô kulcsszó alapján megtalálhatjuk azt. Ezek után kiválasztjuk a célországot, és rögtön megkapjuk az adott termékre és országra vonatkozó adatokat.

Mennyi vámot és adót kell fizetni az EU-n kívüli országokba exportált termékek után?

Tegyük fel, hogy egy európai cég napernyôt kíván exportálni Jamaicába. Az vámokról szóló „Tariff” címû részben tájékozódhat a fizetendô vámokról és adókról. A célország, vagyis Jama-

Terminológia Vámok: a fizetendô importvámok és belföldi adók ország és termék szerinti lebontásban.

Eljárások és alaki követelmények: vámügyi eljárások és követelmények, ideértve a kitöltendô formanyomtatványok mintáit.

Statisztikai adatbázis: adatok az EU és harmadik országok közötti kereskedelmi forgalomra vonatkozóan.

Kereskedelmi akadályok: azok a kereskedelmi akadályok, amelyekkel az uniós exportôrök szembesülnek külföldön.

SPS: Állat- és növényegészségügyi akadályok.

Származási szabályok: segít megállapítani, hogy az exportált termékre vonatkozik-e preferenciális vámtarifa.

Hírek: naprakész tájékoztatás a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó elôírásokról, változásokról, újdonságokról, módosításokról.

Panasz: lehetôség az EU-n kívüli országokba irányuló kivitel, illetve az ezen országokban történô befektetések útjában álló akadályok bejelentésére.

ica kiválasztása után a napernyô kódjára van szükség. Ezt vagy a keresô funkcióval, vagy a termékkategóriák lépcsôzetes kiválasztásával találjuk meg (a napernyôre a 6601-es termékkód tartozik). Ez alapján az adatbázis megmutatja a várható exportköltségeket (vám és adóilleték). A kapcsolódó megjegyzések („related notes”) fülre kattintva a napernyô exportálásra vonatkozó egyedi információk találhatók.

Mely dokumentumokra van szüksége és mely eljárásokat kell követnie, ha exportálni szeretne?

A vámkezeléshez szükséges eljárásokkal és a kitöltendô dokumentumokkal kapcsolatos tudnivalókat a „procedures and formalities” (eljárások és alaki követelmények) rovat tartalmazza. Az összes szükséges okmány megtalálható itt. A napernyô exportálására Jamaicába például az alábbi általános követelményeket írja elô: árunyilatkozat, import nyilatkozat, vámérték nyilatkozat, elô számla, fuvarlevél, származási bizonyítvány stb.

Ki mit adott el, hol és milyen mennyiségben?

A „statisztikai adatok” rész áttekintést nyújt az uniós és a nem uniós országok közötti kereskedelmi forgalomról termékek szerinti lebontásban. Az itt szereplô adatok segítségével piaci elemzések végezhetôk az EU vagy az egyes országok szintjén. A statisztikai adatbázisban szereplô adatok Excel-táblázatba konvertálhatók, ami megkönnyíti a számítást és az elemzést.

Melyek a kivitel elôtt álló legfôbb akadályok?

A „kereskedelmi akadályok” rész ismerteti azokat a konkrét kereskedelmi akadályokat, amelyekkel az uniós exportôrök szembesülnek a világ különbözô országaiban. Böngészni lehet az egyes országok hatályos intézkedései között ország vagy gazdasági ágazat szerinti bontásban, de a keresési ûrlap segítségével konkrét intézkedés is megtalálható. Ha egy cég olyan kereskedelmi akadályba ütközik, amely még nem szerepel a listán, arról beszámolhat a piacra jutási adatbázisban elérhetô online formanyomtatvány használatával.

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

26

ÖTLETBÖRZE

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gazdaság korábbi számában indított rovatban olyan ötleteket, elgondolásokat, terveket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáért tenni akaró vállalkozók fogalmaztak meg. A múlt hónapban Cserkúthy Lászlót, a GLT Delta Kft. ügyvezetô-tulajdonosát kérdeztük, aki szerint régióban kellene gondolkodni a gazdaság szervezését illetôen és megfelelô információs rendszerrel kellene bírniuk a vállalkozásoknak ahhoz, hogy tudják, mi történik a környezetükben. Cserkúthy László Répás Balázsnak, a sellyei O és R Kft. fômérnökének gurította tovább a labdát, aki arról osztotta meg tapasztalatait, hogy egy olyan gazdaságilag depressziós környezetben, mint az Ormánság, miként tud sikeresen mûködni egy vállalkozás.

„Csak úgy lehet sikeresen mûködtetni egy vállalkozást, ha nem feledkezünk meg az emberi vonatkozásokról”

Répás Balázs, az O és R Kft. mûszaki vezetôje

Az O és R Építôipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1995 óta mûködik Sellyén, mára a térség építôiparának meghatározó szereplôje lett. Generálkivitelezôi tevékenységet végeznek, a cég állandó dolgozói létszáma 130-140 fô. Sikeres pályázatoknak köszönhetôen bôvült gép- és eszközállományuk, eredményességük fokozása érdekében folyamatosan képezik szakembereiket.

— Az az elsôdleges számunkra, hogy minôségi munkát végezzünk – mondja Répás Balázs.

— Amivel kapcsolatba kerülünk, amihez csatlakozunk, azt megpróbáljuk a legmagasabb emberi és szakmai színvonalon kiszolgálni. Ez ma önmagában nem elég, szükséges törekednünk a hatékonyság növelésére is, itt elsôsorban cégünk mûködtetésére gondolok. Ezért vezettünk be egy vállalatirányítási rendszert, ami átláthatóbbá, egyértelmûbbé tette vállalkozásunk mûködését, tisztázódtak a feladatok, a posztok, a hozzájuk rendelt felelôsség. Megszûntek a duplikációk, a személyekhez vagy feladatkörökhöz kapcsolódó túlerôltetett folyamatok, ezek mind a mûködés hatékonyságát növelték. A vállalatirányítási rendszer bevezetése elôtt és azóta is fontos számunkra, hogy megfelelô szinten képezzük kollégáinkat. Emellett több pályázati forrásból modernizáltuk gépparkunkat – ez is az életben maradást szolgálja, amihez még elengedhetetlen az odaadás, az emberi és szakmai alázat is.

— Az önök cége számos olyan épület létrehozásában, felújításában közremûködött, amely székhelyük, Sellye körzetében található. Gondolom, az évek alatt kiépített kapcsolatrendszer teszi lehetôvé, hogy önöket nyerjék meg a munkákra.

— Korábban cégünk a megbízások 90%-át közbeszerzési eljárással nyerte el, ez az arány eltolódott a magánmegrendelések felé, így most fele-fele arányban van jelen vállalásainkban a két oldal. Ami a közbeszerzéses munkákat illeti, azt gondolom, hogy az az egyik rákfenéje a dolognak, hogy jelenleg 150 millió forintos értékhatárig meghívásosak a munkák. Tehát nem jelennek meg a felhívások a Közbeszerzési Értesítôben, mert nem nyílt eljárásúak. Véleményem szerint ez nem jó irányba vitte el a közbeszerzéseket.

Azzal a szándékkal egyetértek, hogy a megrendelô kiválaszthatja, kivel/mivel szeretne dolgoztatni, de ez a helyzet a valóságban abszolút módon visszaélésre ad okot. Most is számos közbeszerzési eljáráson veszünk részt, ám gazdaságossági okokból törekszünk arra, hogy a munkáink helyszíne egy kb. 100 km-es sugarú körben legyen.

— Az építôiparban elterjedt, hogy bizonyos munkákat alvállalkozókkal végeztetnek el, tehát fontos a kapcsolatrendszer.

— A kapcsolatrendszer két irányban is jól kell, hogy mûködjön: egyrészt a megrendelôi irányba, hiszen sok múlik azon, hogy a vállalkozás miként talál megrendelô partnert, de ugyanilyen fontos a másik irány is, amikor a vállalkozás saját teljesítményét a bejáratott alvállalkozókon vagy társvállalkozókon keresztül tudja fenntartani. A mi alvállalkozói körünk állandó, szinte mindig ugyanazokkal a megbízható, magas színvonalon teljesítô partnerekkel dolgozunk.

— Egy olyan neurotikus gazdasági környezetben, mint amit az Ormánság képvisel, önök miként tudnak talpon maradni?

— Az O és R Kft. több mint húsz éve mûködik. Munkavállalóink jelentôs része a környezô településeken lakik, többüket a munkaügyi központ támogatásával tudtuk alkalmazni. Bérezésünk teljesen piaci alapon mûködik, számunkra fontos, hogy meg tudjuk tartani az embereinket, mert ma a munkavállalók mobilabbak, mint korábban. Másfelôl rengeteget pályázunk, gépekre, eszközökre, technikákra, emellett mûködésünkre egyfajta üzleti gondolkodás jellemzô, ami nemcsak egy évre, hanem hosszabb távra határozza meg az utat és ehhez igazítjuk az életünket. Nagyon takarékosan, gondosan, hatékonyan végezzük a dolgunkat. Az üzleti gondolkodáshoz hozzátartozik a stabil banki háttér is, ami nagyon fontos a finanszírozás szempontjából.

— Mit gondol, miért ajánlotta önt ebbe a rovatba az Ötletbörze elôzô szereplôje, Cserkúthy László?

— Azt gondolom, ô is hasonlóképpen gondolkodik, mint mi. Ôk is használják a vállalatirányítási rendszert, amellyel cégük hatékonyságát erôsítik. Ma csak úgy lehet sikeresen mûködtetni egy vállalkozást, ha nem feledkezünk meg az emberi vonatkozásokról sem. Elsôdleges az emberi odaadás és a tisztesség, hogy ezeket szem elôtt tartva akarjuk a munkánkat végezni. Természetesen nem hanyagolható el a megrendelô elvárásainak való megfelelés, a kor kihívásaira való reagálás pl. a technológiai színvonalat illetôen.

Fontos a vállalati struktúra mûködtetése, amelyben meg kell találni az egyes szereplôk helyét.

Végül pedig a mi cégünk egy olyan cég, ahol még nagyon sokat számít az emberi arc: hogy ki az ügyvezetô, a fômérnök, az építésvezetô. Azt gondolom, hogy a GLT Delta és az O és R Kft. együttmûködése jó példa lehet a kis- és középvállalkozások számára, hogy nem egymással szemben, hanem a másikkal együttmûködve sikeresebbek lehetünk a piacon.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

ÖNINDÍTÓ / VÁLLALKOZÓI SAROK

Harmadik alkalommal

is elindul az Önindító program

Idén is elindul a nagysikerû Önindító munkaerô-piaci program, amely a kreatív iparban és a turizmus területén vállalkozni kívánó álláskeresôket támogatja. A program megvalósításában a Baranya Megyei Kormányhivatal, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága, Pécs Megyei Jogú Város, valamint a Baranya Megyei Vál-

Vállalkozói sarok

!

lalkozói Központ vesz részt.

A korábbi két Önindító program alkalmával összesen 38 fô vett részt az 500 órás komplex vállalkozói képzésen, amely elméleti és gyakorlati modulból épült fel. Az itt megtanultak alapján elkészítették üzleti tervüket, amely alapján további támogatásokat igényelhettek.

A várhatóan októberben induló program az elôzô évekhez hasonló tematika szerint valósul meg: ● 500 órás komplex vállalkozóvá válási képzés ● keresetpótló juttatás a képzés idôszaka alatt ● 6 havi minimálbérrel megegyezô összegû vállalkozástámogatás az inkubációs idôszak alatt ● 2 millió Ft vissza nem térítendô tôkejuttatás

A program sajátossága a keresztszülôk – a saját szakmájukban sikeres vállalkozók – részvétele, akik a program során szakmai, személyes, egyénre szabott tanácsokkal segítik, támogatják a leendô vállalkozókat.

A pályázati kiírásokat és információkat folyamatosan figyeljék a baranya.munka.hu weboldalon, a Baranya Megyei Kormányhivatal honlapján, illetve az Önindító program Facebook oldalán.

Ingyen – vagy mégsem?

Hallotta már azt a kifejezést, hogy Freemium? Igen, az összetétel a Free és a Premium: azaz ingyen és prémium szavakból fakad. mit is jelent, mire jó?

Ha találna egy olyan szolgáltatást, ami hasznos, praktikus, ráadásul ingyenes, használná? Esetleg terjesztené, ajánlaná is másoknak?

Nos, erre épül a Freemium üzleti modell.

Adott egy (többnyire digitális) szolgáltatás, ami alap funkcióiban ingyenes. Ez az alap is jól használható, sok mindenre alkalmas és valóban ingyenes. Tömegek használják, terjesztik.

Hol ebben az üzlet?

Ott, hogy a használók néhány százaléka többet, jobbat szeretne és elôfizet egy nagyobb tudású csomagra, amiben az ingyenesnél többet kap, immár valóban pénzért. Gondolhatná, hogy a sok „ingyenélôbe“ bele lehet bukni, elviszik a cég hasznát. A gyakorlat viszont éppen az ellenkezôjét bizonyítja. Az ingyenes alapszolgáltatás akkora reklámot jelent és olyan gyors terjeszkedést, hogy ezzel a módszerrel már valódi sikertörténetek születtek.

Mekkora sikerek?

Ismeri a Dropbox szolgáltatást? Esetleg a Skype neve ismerôsen cseng? Talán a Prezi.com szolgáltatásáról hallott már? Rengeteg más mellett ezek a cégek is ezzel a módszerrel mûködnek és lettek dollár milliárdokat érô vállalkozások, a semmibôl, néhány év alatt.

Tudom, könnyû nekik Amerikában nagy üzletet csinálni, próbálnák meg itthon!

Nos, a három felsorolt cég közül kettô: a Prezi és a Dropbox például magyar fejlesztés, itthonról indult és innen ért el világsikert.

Miért tartottam mindezt fontosnak?

Két okból.

Egyrészt a freemium szoftverek, szolgáltatások valóban nagyon jók, rengeteg ember életét könnyítik meg, a fenti hármat magam is használom.

Másrészt jó látni, jó elmondani, hogy egy jó ötletbôl itthonról is lehet szó szerint világsikert elérni. Hátha a jó példa ragadós lesz.

Harman Tibor

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Bazsali Gábor – Mercedes A 3D nyomtatással, formatervezéssel, dizájnnal és termékfejlesztéssel foglalkozó PICKform Bt. ügyvezetôje a Pappas Auto új Mercedes Benz GLE Coupéját próbálta ki, és elsôként az autó méretére csodálkozott rá.

— Mikor megláttam az autót a szûk pécsi utcákon, megdöbbentôen nagynak tûnt. Aztán közelebbrôl már inkább a harmónia jutott eszembe. A Mercedesnek sikerült egy olyan kupé karosszériás szabadidô autót alkotnia, ami inkább pozitív érzéseket kelt a szemlélôben.

Sportos, elegáns és nagyon-nagyon modern, ezek jutnak elsôként eszembe, ha kívülrôl nézem a GLE-t. Nagyon tetszik az új hûtômaszk, a LED technikás intelligens fényszórókról pedig sugárzik a csúcstechnika érzés. Külön erénye, hogy nemcsak okos, hanem nagyon szép is a lámpa. Láttam már néhány megoldást, ahol a LED lámpa formaterve nem lett túl szerencsés. Gondolom ezen a téren is számít, hogy a Mercedesnek már komoly tapasztalatai vannak az ilyen világítótestek fejlesztésében.

— A lényeg mégis inkább hátul van, a Mercedesnél újdonság ez a karosszériaforma.

— A hátsó rész is jól sikerült, érezhetôen egységes a formatervezési koncepció. Nehéz feladat egy nagy SUV-ot sportkupésítani, jó munkát végeztek a tervezôk. Talán hátul látszik leginkább, hogy mennyire letisztult a forma. Az autó tele van izgalmas részletekkel, de az összkép mégis nagyon világos.

— A tesztautó utasterét a kézzel varrott bôrülések uralják, mennyire kényelmesek?

— Éppen annyira, mint amennyire látványosak. A világos bôrt nem könnyû tisztán tartani, de ha sikerül, akkor valóban az autó ékeivé válnak. Látszik rajtuk, hogy minôségi kézimunkával készültek, ezeket a bonyolult varrásokat nem lehet gépekkel megcsinálni. A kényelmük pazar, hûthetôk, fûthetôk, és minden irányban elektromosan állíthatóak az elsô fotelek, igazi Mercedes minôség.

Nemcsak az ülések borítása ilyen minôségi, gyakorlatilag az utastérnek azon részei, amelyek érintkezhetnek az utasokkal, mind bôrrel, vagy puha plüssel borítottak.

— A mûszerfal és a középkonzol kezelési koncepciója is nagyon érdekes, ugyanazt a funkciót többféleképpen is el lehet érni.

— Elsôre úgy tûnt, hogy a mérnökök biztosra mentek, és nem akartak dönteni, melyik megoldás mellett tegyék le a voksukat. A középsô kezelôszerv na-

gyon intuitív, ösztönösen oda tettem a kezem, ahová kell. Nagyon érdekes a touchpad-szerû kezelôfelület, de tetszik a forgatógomb is. Aki viszont idegenkedik az új megoldásoktól, a középkonzol hagyományos gombjain át is eléri a fontos funkciókat. Eleinte kicsit sok volt az információdömping, a rengeteg állítási lehetôségben könnyû volt elveszni, de ahogy szaporodtak a kilométerek, egyre jobban látszott a rendszer logikája, hamar meg lehetett ismerni.

Az például megdöbbentô volt, hogy a különféle külsô és utastéri világításokat is milyen széleskörûen személyre lehet szabni a GLE Coupéban.

— Az extrafelszerelések és az asszisztensek kezelése mennyire bonyolult?

— Szerencsére úgy ültem bele a kocsiba, hogy nem tudtam pontosan milyen felszerelések vannak benne, mert ijesztô lett volna a lista hossza. Így viszont az volt érdekes élmény, hogy sorra jelentek meg újabb és újabb funkciók, amik magától értetôdôen mûködtek, nem jelentett gondot a kezelésük. Például a sávtartó asszisztens nagyon finoman megrázza a kormányt, ha irányjelzés nélkül érintjük az elválasztó vonalat. Mindezt olyan hihetetlen természetességgel és pontossággal teszi, mintha az autózás kezdete óta ott lenne a kocsikban ez az egyébként roppant hasznos extra.

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

-Benz GLE Coupe 350 d 4MATIC A kocsi felszereltségén és kidolgozásán is látszik, hogy a Mercedes odafigyelt arra, hogy a kupésággal járó magasabb színvonal megjelenjen a belsô tartalomban is.

— A klasszikus autós funkciókban milyen a GLE Coupé? Például, hogy tetszett a kilenc fokozatú automataváltó?

— Még nem volt automataváltós kocsim, így egy kicsit tartottam tôle. A fokozatok száma is meglepetés volt, mert a váltások zökkenômentesek, és mindig ott a hatalmas erô, így nem is fontos hányadik fokozatban van a váltó. Gondolom a motor nyomatéka és ereje miatt

elég lenne 4 vagy 5 fokozat is, de így gazdaságosabb és környezetkímélôbb az autó.

— A 3 literes dízel nyújt olyan teljesítményt, amit az autó külseje sugall?

— Félelmetesen el tud indulni a GLE. Olyan mintha fel akarná tépni az aszfaltot, jóval erôsebbnek érezni, mint 258 lóerô. Mellé pedig ott a hathengeres morajlás, ami annyira izgalmas, hogy legszívesebben kivennék néhány zajcsillapító elemet a kocsiból. A fogyasztása is elfogadható, a 10 liter körüli átlag dicséretes egy 2 tonna feletti autótól.

— A kupékról köztudott, hogy a szépség árát a hátsó üléseken és a csomagtartónál kell megfizetni. A GLE Coupe is szûkös hátul?

29

AUTÓTESZT

— Én is azt vártam, hogy kevés lesz a fejtér, fôleg mivel a tesztautóban ott a hatalmas, elhúzható üvegtetô. Ennek ellenére nem lehet panasz a hátsó ülésekre. A térdeknek is bôven jut hely, a termetesebb vezetô mögött is elférnek a magasabb utasok. Nagyon tetszett, hogy hátul is szabályozható a klíma, sôt nemcsak középen, hanem a B oszlopokon is van légbefúvó.

A csomagtartó is megdöbbentôen nagy, a 650 liter, ami egy klasszikus nagy szabadidô autónak is becsületére válna. Szép a kárpitozása is, de mégis itt találtam meg az autó egyetlen gyenge pontját. A kalaptartó megoldása túlságo-

gózás is felkészül a gyorsabban vett kanyarokra. Érdekes, hogy még ekkor is igazi Mercedes marad a GLE, a sportos üzemmódban sem lesz rázós, nem a komfort tûnik el, hanem a plusz stabilitást kapunk mellé.

Remek ötlet a két információs mód a középsô monitoron. Követhetjük a motor által leadott teljesítményt és nyomatékot, sôt ami még fontosabb, azt is látjuk, mikor lesz üzemmeleg a motor. A másik képernyôn pedig a kerekek állásszögét, a rugók és a gázpedál állapotát figyelhetjük, és az autó aktuális hasmagasságát is látjuk. Ez akkor lehet hasznos, ha terepre tévedünk a kocsival.

Az is nagyon tetszett, hogy a mérnökök tisztában voltak a GLE méreteivel, ezért remek tolatókamerát építettek be, és elsôrangúan jeleznek a kocsi radarjai is.

— A 20 milliós alapár behatárolja a célközönséget, de mégis kinek az autója lehet a GLE? Akár a fiatalabb korosztályt is megszólíthatja?

— A Mercedesnek nagyon vagány autói vannak mostanában, így számomra nehéz lenne a döntés. Ez a kocsi illik egy fiatal vállalkozóhoz is, és az idôsebb korosztálynak is megfelel. Az biztos, hogy egy ilyen autó a sikerességet mutatja, az választja ezt a kocsit, aki az üzleti életben is sikeres.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: san egyszerû, kilóg az autó általánosan nagyon magas színvonalából.

— A kardánalagúton van egy különleges kezelôszerv, ami az autó karakterét változtatja meg. Mennyire érzôdik a különbség az egyes üzemmódok közt?

— Mintha egy másik autót kapnánk.

Komfort módban szinte siklik a kocsi, nagyon kényelmes, igazi utazó limuzin hangulata van. Sport módban aztán megtáltosodik, feszesebb lesz a kormányzás, a váltó visszakapcsol, és a ru-

Lökettérfogat: 2987 cm3 Maximális teljesítmény: 258 LE 3400/min Maximális nyomaték: 620 Nm 1600/min Saját tömeg: 2250 kg Csomagtartóméret: 650 l Maximális sebesség: 226 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7.0 s Átlagfogyasztás: 7.2 l Alapár: 20.742.480 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny- térdés oldallégzsákok, automata klímaberendezés, ESP, összkerékhajtás, elektromos ablakemelôk, elektromos és fûthetô tükrök, adaptív távfény asszisztens, tempomat, elektromosan állítható ülések, könnyûfém kerék, adaptív féklámpa, 9G TRONIC kilencfokozatú automataváltó, ütközésveszélyre figyelmeztetô rendszer, éberségfigyelô rendszer, PRE SAFE rendszer, tolatókamera, aktív motorháztetô, guminyomás figyelô, ECO start-stop, integrált szerviz csomag

30

★ ★ ★

EGER ÉS TÉRSÉGE MELLÉKLET

★

★

A Csillagvidék turisztikai desztináció Eger térségét öleli fel.

Aki hozzánk látogat, az kipróbálhatja 7 fürdônk egyikét (vagy mindegyikét), páratlan bor gasztronómiai élményekben lehet része, egyedülálló természeti kincseinket csodálhatja meg, vagy akár kulturális örökség részese is lehet egy idôre.

Fürdô és wellness Térségünkben minden kedves vendégünk megtalálhatja a számára megfelelô összetételû gyógyvizet, az egész család pedig élményekkel teli napot tölthet el fürdôinkben.

A Gyógyvizek völgye igazi nevezetessége az Egerszalókon feltörô termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott sódomb. A 65-68 °C-os ásványi anyagokban gazdag gyógyvízbôl kiváló sók folyamatosan építik az impozáns látványt nyújtó, csipkézett, fehér képzôdményeket. A demjéni Hegyeskôvölgyében található termálfürdô az ország legújabban feltárt gyógyvize. A gyógyfürdô és a wellness részleg mellett már barlangfürdô is várja a látogatókat, mely Közép-Európa leghosszabb barlangfürdôje. Az Egerbe érkezô turisták ezrei látogatják szívesen a termálfürdôt. Itt még a mozgásszervi panasszal szenvedôk is enyhülést találnak problémáikra. A tizenegy medence közül a legkisebbektôl a legidôsebbekig mindenki megtalálja a számára megfelelôt. A termálfürdô közvetlen közelében találhatjuk a Török fürdôt, mely 6 medencével és magas minôségû wellness szolgáltatásokkal várja a pihenni és gyógyulni vágyó vendégeket. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdô Mezôkövesd üdülôterületén 21 medencével várja vendégeit.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A 70 éves fürdô 72°C-os kéntartalma Magyarországon az egyik legmagasabb. A kikapcsolódásra vágyókat egy nyakdögönyözôs, pezsgôágyas élménymedence várja, melybe a fedett uszoda és gyógymedencék épületébôl lehet kiúszni. A 100 méter átmérôjû körmedencét élményelemek és hullámmedence színesíti. A kicsik gyermek élménymedencében pancsolhatnak, míg a szülôk a wellness részlegben kényeztethetik magukat. A Bükk-hegység lábánál található üdülôfaluban, Bükkszéken a SALVUS gyógyvíz lehet segítségünkre.

Ivókúra keretében a gyomrunkat, vércukorszintünket és vesénk mûködését javítja. Belélegezve a légútjainkat tisztítja és gyógyítja. Fürdôkúra esetén a reumás, bôr- és nôgyógyászati megbetegedést kezeli, jól hat a vérkeringésre és bizonyos szembetegségekre is. A fürdô felújítva várja a gyógyulni, pihenni és szórakozni vágyókat. A Bogácsi Termálfürdô a pihenni és gyógyulni vágyó vendégeket egész évben fogadja. A fürdô területén 6 gyógyvizes medence (melyek közül egy félig fedett-, egy gyermekmedence, vízi játszótér és egy feszített víztükrû úszómedence) áll a vendégek rendelkezésére, emellett pedig 3 óriáscsúszda biztosítja a felhôtlen szórakozást.

2001-ben nyilvánították a bogácsi termálvizet gyógyvízzé, mely ásványianyag-tartalma szerint a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik.

Bor gasztronómia A Bükk-hegység lankái remek lehetôséget adnak a szôlôtermesztésre. Nincs még egy olyan vidék, ahol ilyen színes borpalettát ismerhetnénk meg.

Az ország legnemesebb borait ízlelheti meg az, aki bejárja borútjainkat.

Az Egri Borút Egyesület 17 települést és 6000 hektár szôlô ültetvényt foglal magába. Az ország ezen csodálatos részének jellegzetes borait és gasztronómiáját feltétlenül meg kell ismernie. A borút tagjai közt olyan borászok találhatók, akik elnyerték az „Év bortermelôje” kitüntetést. Név szerint Thummerer Vilmos, Gál Tibor, Vincze Béla és Dr. Lôrincz György borászok. Bükkaljai Borút Egyesület: a Bükk alja semmihez sem hasonlítható adottságait, a táj harmóniáját, barlanglakásokat, kaptárköveket, a népi lakóházakat, múzeumokat, néphagyományokat, népi mesterségeket, régi étkeket,

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGER ÉS TÉRSÉGE MELLÉKLET

31

gyógy- és termálstrandokat és nem utolsó sorban a jó borokat Önnek, családjának, barátainak is feltétlenül látni, kóstolni és élvezni kell.

Zrt. a gondos gazdája. Nap, mint nap azon dolgoznak, hogy megôrizzék ezt a kincset a jövô nemzedéke számára. Aki kalandra vágyik vagy tudását szeretné növelni, szeretettel várják.

Természeti kincsek

Kulturális örökségünk

A természeti környezetünkben barangolva számtalan olyan kincsre bukkanhat, amely az országban egyedülálló.

A Bükk kapuja Szilvásvárad, ahol Magyarország 7 csodája közül egyet megtalálhatunk: ez a Szaljka-völgyben található Fátyol-vízesés. A völgyet kisvasúttal is és gyalogosan is bejárhatjuk, miközben élvezhetjük a csodás környezetet, a friss, tiszta levegôt, a nyugalmat, az erdôk csendjét és a patakok zúgását. A Bélkô-hegy lábánál található Bélapátfalva. Barangolhatunk a Bükk mesés tájain, felejthetetlen erdei túrákon vezetünk részt, pihenhetünk a gyönyörû tó partján, és a lenyûgözô szépségû apátsági templomot is megtekinthetjük, ezzel színesítve az itt eltöltött idôt. A Kaptárkô Természetvédelmi és Kulturális Egyesület szakemberei elsôsorban a Bükkben és Bükk alján kalauzolják az ide látogatókat. Az egyesület által létrehozott Kô-út mentén az ideérkezôk megismerhetik az egyedülálló helyi építészeti kultúrát, a természeti értékeket és a települések kultúrtörténeti nevezetességeit. A Csillagvidék csodás természeti adottságoknak örvend, melyek közül az erdônek az Egererdô

A matyó örökség a kultúránk része, melynek központja Mezôkövesd. Itt kereshetjük fel a népmûvészetet bemutató Matyó Múzeumot is.

A matyó hímzés legjellegzetesebb motívuma a „matyó rózsa”, melynek számtalan formája ismert.

A mezôkövesdi matyó népviselet népszerûségét elsôsorban annak köszönheti, hogy rendkívül elegáns, kiemeli a test szépségét. Egészen egyedi a csavarintós kendô, amelyen hatalmas pompon-szerû díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak fehér ingjének dísze a rendkívül bô ujj, melyet széles hímzéssel és horgolt csipkével gazdagítanak. A mezôkövesdiek nem csak a ruhát díszítették, hanem a bútorokat is. A kelengyét festett matyó ládában tartották, ilyen „tulipános láda” nélkül nem adták férjhez a leányt. A matyó örökség 2012-tôl az „UNESCO szellemi kulturális világörökségek” listáján szerepel.

Ha térségünk felkeltette érdeklôdését, ne habozzon felkeresni honlapunkat sem, ahol színes, mindig aktuális programlehetôségekkel, széles szálláskínálattal, akciós csomagajánlatokkal várjuk kedves vendégeinket! www.csillagvidek.hu